9.

A határon túli magyar nyelvűség

Kb. 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Kb. 9 millió él itthon és a többi 5 millió
szétszóródva. Erdély (Románia), Kárpátalja (Ukrajna), Felvidék (Szlovákia), Vajdaság
(Szerbia) és Ausztria.
Okok: Kivándorlás, Trianon, világháborúk, 56-os események, munkavállalás (Amerika –
USA – Kanada , Ausztrália, Németország, Ausztria, Anglia)
Kisebbség: nem anyanyelvi területen élnek (nemzeti-nyelvi-vallási kisebbségek), nemzeti
öntudatukat, nyelvüket, kultúrájukat próbálják megőrizni
Jogok:
Európában az 1980-as évektől hangsúlyozottan fölvetett kisebbségi jogok azt kívánják
biztosítani, hogy a kisebbségek egyenlőségben élhessenek a többséggel, kultúrájukat,
nyelvüket, vallásukat megtarthassák. Ezeket nemzetközi egyezmények is biztosítják, pl. A
regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája (1992), Nyelvi jogok egyetemes
nyilatkozata (1996).

A határon túli magyar anyanyelvűek csoportjai:

• Történelmi kisebbség: elcsatoltak - ide tartoznak azok, akik a történelmi Magyarországtól

más országokhoz elcsatolt területeken élnek. Ez az őshonos magyar kisebbség eredeti
lakóhelyén él évszázadok óta.
•Bevándorló magyarok – főként Nyugat-Európában és Amerikában. Amennyiben a nem
anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben, de a nyelvhatártól elszakadva él egy kisebbség,
szórványmagyarságnak nevezzük. Ennek a csoportnak a legrégebbi ágát a moldvai csángók
alkotják. A csángók a 13. század végén vándoroltak ki Közép-Erdélyből.

Kettős nyelvűség (diglosszia):

Egy ember a nyelvek 2 különböző változatát használja – nyelvjárás és köznyelv

Kétnyelvűség (bilingvizmus):
Egy ember két különböző nyelvet használ rendszeresen a hétköznapokban.
A két nyelv keveredik – szókölcsönzés – kevertnyelv (pidzsin nyelv) – kevertnyelvűség
Egyéni kétnyelvűség: például az a gyermek, akihez az édesanya és az édesapa különböző
nyelven szól.
Közösségi/kollektív kétnyelvűség: a kisebbségi helyzetben élő népcsoportok – pl.: határon túli
magyarok.

A nyelvi tervezés, nyelvpolitika:

Nyelvi tervezés: tudatos nyelvművelő tevékenység
Nyelvpolitika: feladata, hogy a kisebbségben élők nyelve fennmaradjon

A nyelvi tervezés társadalomtörténeti változásokat is figyelemmel követő tudatos

nyelvművelő tevékenységet jelent. Ezzel összefügg a nyelvi politika, melynek mások a céljai
és feladatai itthon, valamint a határon túli magyarok közösségeiben.
A hazai nyelvhasználat fejlődését meghatározza az iskolákban folyó anyanyelvi nevelés
színvonala, a közéletben és a tömegtájékoztatásban használt nyelv állapota is. A nyelvi
tervezés feladatainak teljesítésében szerepet vállalnak a nyelvészek és a különféle intézmények,
amelyek között kiemelkedő szerepe van a Magyar Tudományos Akadémia irányító
tevékenységének.
1
 A kisebbségben élő magyarok anyanyelvének fennmaradásához kollektív (közösségi)
jogok (nemzeti és etnikai kisebbségek jogai) is szükségesek. A magyar kisebbségek számára
az anyanyelvi közélet legfontosabb fórumai az anyanyelven oktató iskolák, az anyanyelvű
tömegtájékoztatás, a kultúra és a tudomány.