01 A Kommunikációs Folyamat Tényezői És Funkciói

You might also like

Download as doc, pdf, or txt
Download as doc, pdf, or txt
You are on page 1of 3

1.

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

Kommunikáció: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, tájékoztatás, információk cseréje, közlés


valamint erre szolgáló eszköz: a nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével.
Minden folyamat, melyben legalább 2 résztvevő valamilyen jelrendszer felhasználásával
egymással közöl valamit.
Definíció: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi
társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat.
Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás.

A kommunikáció tényezői:
 Információ, üzenet
 Feladó
 Címzett
 Csatorna
 Kód
 Beszédhelyzet, kontaktus
 Valóságháttér

Elmondani, hogy hogyan működik, és hogy mitől függ a kommunikáció.

A kommunikáció funkciói:
1. Érzelemkifejező
2. Tájékozató, közlő
3. Felhívó, felszólító
4. Poetikai, esztétikai
5. Értelmező, metanyelvi

A kapcsolatot befolyásoló funkciók:


6. Kapcsolatteremtő
7. Kapcsolatfenntartó
8. Kapcsolatzáró

A kommunikáció, vagy másképpen közlésfolyamat szó jelentése kapcsolatteremtés,


kapcsolattartás. Definíciója szerint: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös
felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat.

Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás. A kommunikáció nem azonos az


információ-szerzéssel, a tájékozódással, hisz a kommunikáció kétoldalú. Ebből is következik,
hogy a kommunikációhoz legalább két élőlény szükséges.

A kommunikáció feltétele a már említett legalább két ember, a felhasznált jelrendszer


ismerete, és a közös valóság, előzmény. A közös valóság miatt a kommunikációnak
valóságvonatkoztatása van. A jelrendszer ismerete nélkül nem jöhet létre kommunikáció, hisz
ez gátolja a megértést, így a folyamat egyoldalúvá válik. Szintén fontos, hogy a
kommunikáció során az „információt kapó”, és az „információt adó” szerepek felcserélődnek.
A címzettből feladó, a feladóból címzett lesz. Így lesz kétoldalú a kommunikáció.

1
A kommunikáció tényezői:
 Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk.
 Feladó: megformázza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszélőnek, írás
esetén írónak nevezzük.
 Címzett: felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután válaszol rá, így
kicserélődnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak
nevezzük.
 Csatorna: amin keresztül az információ halad, a közvetítő közeg. Ez beszédnél a
levegő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír.
 Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a
nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl.: mimika, kéz-mozdulatok,
hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás.)
 Beszédhelyzet, kontaktus: az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen
például a kommunikáció helye, és ideje.
 Valóságháttér: a világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom.

Ha bármely tényező hiányzik, akkor a kommunikáció nem valósulhat meg.

A feladó a megformálás után, a csatornán keresztül kódolva küldi el az információt a


címzettnek, aki a valóságháttér, és a beszédhelyzet segítségével értelmezi (dekódolja) azt, és
válaszol rá.

A kommunikáció funkciói:
1. Érzelemkifejező: érzéseink, vágyaink közlése. A lírában gyakran használják.
Pl.: szeretlek, gyűlöllek
2. Tájékozató, közlő: információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés. Jellemző rá a
kijelentő mód.
Pl.: Most süt a nap. Kék az ég.
3. Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni.
Jellemző rá a felszólító mód.
Pl.: Egyél! Igyál! Gyere már!
4. Poetikai, esztétikai: a gyönyörködtetés a célja. Művészi megformáltságú. A
művészetben használják.
Pl.: -bármilyen irodalmi mű-
5. Értelmező, metanyelvi: magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk. Például
mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére.
Pl.: Hogy is mondjam? Mit jelent az, hogy…? Hogy értetted azt, hogy…?

A kapcsolatot befolyásoló funkciók:


1. Kapcsolatteremtő: a kommunikáció elkezdésekor használjuk. Például köszönünk,
megszólítunk.
Pl.: Szia. Jó napot. Szólni szeretnék.
2. Kapcsolatfenntartó: a kapcsolatot igyekszik megerősíteni, az érdeklődést fenntartani.
Pl.: Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép időnk van, ugye?
3. Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás.
Pl.: Viszont látásra. Még látjuk egymást. Akkor holnap…

2
A kommunikáció típusai

 egyirányú: ha a folyamaton belül a hallgató nem töltheti be a beszélő (feladó)


szerepét, pl.: előadás, TV hírek
 kétirányú: ha a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél, pl.: telefonálás

 közvetlen: ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban


 közvetett: ha a kommunikáció nem egy térben és / vagy nem egy időben zajlik, pl.:
telefonálás, levelezés

Bármelyik típusról is legyen szó, a kommunikáció mindig nyelvi és nem nyelvi jelek
segítségével zajlik.

A KOMMUNIKÁCIÓ közvetlen közvetett

egyirányú előadás az iskolában televízióadás

kétirányú két barát beszélgetése telefonbeszélgetés

A kommunikációban vannak szóbeli és írásbeli formái. A kommunikációs folyamatban


érvényesül az együttműködési alapelv.

You might also like