I.

Erzsébet kori gyarmatosítások Angliában

Brit Birodalom – tervezőasztalon
 csupa régi hajós társadalom: angolok, írek, skótok, walesiek
o ismerték a normann ősök tengerészeti legendáit
 középkorban rendszeresen felvitorláztak Izlandig
 1481-ben a város tengerészei eljutottak Új-Fundland partjaira, vagyis 11 esztendővel
megelőzték Kolumbusz Kristófot Amerika felfedezésében
 gyarmatszerzés – angolok és skótok inkább csak az európai kontinens piacain
üzleteltek
o írek pedig Angliával
 15. sz. Európa: levantei és velencei útvonalon viszonteladók továbbították a
perifériákon élő országokba
o mesés Kelet luxusárui
o drága fűszerek
 még a 17. sz.-ban sem gondolták, hogy rövidesen a világbirodalom urai lesznek
 a brit kifejezés
o kizárólag angol-skót politikai elit értett, de használatától óvakodott
o ez a régi név arra utalt, hogy a walesiek, angolok, skótok és írek voltaképpeni
közös érdekek révén (tehát nem etnikai, hanem politikai) alkotnak népcsaládot
o de az érintettek mind a mai napon, számon tartják a különbségeiket
o famíliák büszkék walesi, angol, skót vagy ír eredetükre
 komplikáltabb fogalom a birodalom
o a szó átvételére VIII. Henrik Róma-ellenes propaganda-hadjáratában került sor
o tehát jelentése még nem azonos a majdanival, mely egyelőre nem is létezett
o azt próbálták kifejezni vele, hogy a protestantizmus útjára lépő Anglia ősi
állapota a teljes függetlenség, ezért külső hatalomnak az ország belügyeibe
nincs beleszólása
 a pápának sincs
o I. Jakab volt az első olyan angol uralkodó, akit a politikai véletlenek a
szigetország minden államának élére emeltek
o 1603-ban (a Tudor-ház kihalásának következtében) a Stuart-dinasztia lett
Anglia, Skócia, Wales és Írország uralkodóháza
o Jakab a kifejezést (birodalom) a szeretet egységeként (Union of Love)
igyekezett definiálni – nehogy egymásra féltékeny alattvalói úgy képzeljék,
hogy bármelyik birodalomalkotó nép fölötte állna a másiknak
 Oliver Cromwell protektorátusáé az első kormányzat, mely gyarmatszerzést állami
prioritásként kezelte
o Gibraltár meghódítása (kedvenc terve)
 vallási és stratégiai megfontolásból
o egyelőre nem sikerülhetett, helyette viszont hadiflottája megkaparintotta
Jamaicát és Barbadost
 a fűszerüzlet monopóliumáért a britek háborúba keveredtek a
testvérhitű protestáns hollandokkal
 II. Károly egyik fő bevételi forrását vámbevételek képezték
 o a Stuart-restauráció nemzedéke már tudatára ébredt annak, hogy a távoli
gyarmatok és az anyaország gazdasági felvirágoztatása között szoros
összefüggés létezik
 17. sz. végére a gyarmatszerzés új és merőben világi jellegű koncepciója jött létre
o angol stratégák körültekintően jelölték ki azokat a térségeket, melyek a
birodalomépítés sarokkövei lehetnének
 felismerték, hogy a gyarmatokon állandó népességet kell letelepíteni
 fekete rabszolgákat az ültetvények megművelésére
 fehér birtokosokat a gazdaságok igazgatására és
o e gondolatmenet elsőként Nathaniel Crouch 1685-ben megjelent
tanulmányában fogalmazódott meg
 Cromwell pedig eleve az új gyarmatokra deportáltatta épkézláb ír és skót
hadifoglyainak ezreit
Késésben
 a britek a gyarmatosításban a hollandokhoz képest évszázadnyi késést szenvedett
o ennek több okát is ismerjük
o II. Fülöp I. (Véres) Mária férjeként Anglia régense, így a szigetország flottája
egyelőre inkább volt szövetségese a hatalmas katolikus birodalomnak, mint
ellenfele
o az angol hajók az Azori- és Kanári-szigetek vonalán nemigen merészkedhettek
túl
o navigációs készségek dolgában az angolokat nemcsak a spanyolok és a
portugálok, de a skótok, hollandok és franciák is messze megelőzték
 nem arról van szó, hogy az angolok tengerészek ne lettek volna, de
inkább az észak-atlanti vagy a levantei vizeken cirkáltak, a távoli,
ismeretlen tájakra ritkán vetődtek el
 óceán átszelésére sem tudásuk, sem felszerelésük nem volt elégséges
 néhány évtizedbe telt, míg I. Erzsébet tengerészei is olyan képzettek
lettek, mint ellenfeleik
 17. sz. elején vízre bocsátottak az új mintájú angol csatahajókat
o közvetlenül a merülési vonal fölött hosszú ágyúsort rejtettek a felcsapható
védőlemezek
o sok hajót két tüzérségi fedélzettel építettek
o az ágyúk, amiket használtak a drága bronzágyúk tizedébe kerültek  az
angolok tűzereje rövidesen sokszorosan felülmúlta riválisaiét
o az angol hajók mindkét oldalán ágyúkat helyeztek el
 pusztító sortüzek megkönnyítették a tüzérségi előkészítést követő
kézitusát
 ez csak akkor mondott csődöt, ha az ellenfél közelébe kellett
férkőzniük  így már nem nyílt elegendő tér a széles fordulatok
számára
 a rögzített ágyúkkal egyébként sem lehetett pontosan célozni, az
irányba állást az ügyes vitorlamesterek manőverei segítették
 még két további tényező hátrálta az angolok gyarmatépítését
o hajók személyzetének ellátására egyedül London volt képes
  kicsiny parti városok piacai komolyabb hajórajok raktárainak
feltöltésére alkalmatlanok voltak
o bevásárlásra télen kellett sort keríteni, a csomagolás, az áru elhelyezése
rendkívüli körültekintést igényelt
 sózott marha- és disznóhús, a sör, a sajt, a vaj, a bab, de a sós hering és
a kétszersült is zárt hordókban került a fedélzetre
o ha az élelmiszert gondatlanul rakodták be és helytelenül tárolták gyorsan
megromlottak – ez sűrűn elő is fordult
o ez a hanyagság a tengerészek éhhalálát, a misszió kudarcát okozta
o optimális esetben egy hajó három hónapra elegendő ellátmányt vihetett
magával – ez a tény jelölte ki az úti cél távolságát
 spanyol és portugál gályákat az atlanti széljárás az angolokkal szemben több hónapnyi
előnyhöz jutatta
 az óceán középső térségében az uralkodó szél az óra járását követi
o portugál partoktól a Kanári-szigetek felé rendszerint elősegíti (fújja, dagasztja)
a vitorlákat, onnan a karibi szigetek irányába, majd fel északnak, az amerikai
partok mentén segíti őket
 szélrendszer viszont az észak-atlanti zónában a kikötőkben marasztalta az angol
hajókat
o hetekig, hónapokból is eltarthatott, míg elvergődtek a Biscayai-öbölig, ahol
immár kedvező szelek támogatták az angol matrózokat is
o ez a fő oka annak, hogy Francis Drake és társai a birodalomépítési
késedelmeket kalózkodással orvosolták
 Karolina öbleiben várták a nehéz kincses gályákat, hogy könnyítsenek
rakományukon
 idővel az angol tengerészet lett a világon a legütőképesebb, pedig a magántulajdonú és
az uralkodói (állami) flották között a különbség szinte elmosódott
o az állami és a magánvállalkozás a messzi tengereken szinte összeforrott
o király admirálisai gyakran (civilben) maga is kereskedő volt, vagy kalóz,
vállalkozó, hajóépítő, üzletember, gyapot- vagy dohányültetvények tulajdonosa
o a korona haditengerészete nem létezhetett volna a privát flották segítsége
nélkül
 a spanyol és portugál gyarmatokról hazafelé tartó gályák kifosztásának tudományát
tökélyre fejlesztették
 1650 körül annyiban módosult, hogy a brit admiralitás alá tartozó flotta ugyan
továbbra is Európa vizein cirkált
o ám a félelmetes tűzerejű kereskedőhajók immár egyre távolabb merészkedtek
 spanyol és portugál kapitányokat olykor már két angol hajóból álló konvojok látványa
is rettegéssel töltötte el
Kereskedő kalandorok kora
 Londonban, Liverpoolban, Bristolban raktárépületek
o ezekhez csatornák vezetnek (a mai napig), így a tengerentúlról érkező áru
továbbra is vízen folytathatta útját
 1920: a gyarmatbirodalom elérte a csúcspontját
 o ilyen méretű egységes, egy központú gazdasági – politikai – társadalmi
konglomerációt sem azelőtt, sem később nem ismer az egyetemes történet
o pedig kezdete nem ezt mutatta
o Kolumbusz megnyitotta az utat a spanyolok világbirodalmának kiépítéséhez
(rész lett: Mexikó és Peru – az amerikai kontinens két legnépesebb és
legfejlettebb térsége)
 aranyat és ezüstöt szállítottak az anyaországba
o portugálok Madeirán vetették meg a lábukat
 innen pedig meghódították Brazíliát, Nyugat-Afrikát, Indonéziát,
hídfőállásokat telepítettek Indiában, sőt Japánban és Kínában is
 kezükbe került a cukor-, a fűszer- és a rabszolgaüzlet
 angolok ez alatt inkább csak álmodoztak a mesés Eldorádóról
o ahol a kincseket csak be kell lapátolni a teherhajók gyomrába
 VII. Henrik John Cabotot bízta meg azzal, hogy Anglia számára távoli területeket
szerezzen
o 1497-ben eljutott Észak-Amerikába
 a földet, melyet meglátott Anglia részévé nyilvánította
o fia, Sebastian apjával együtt utazott
 kora legkiválóbb térképészének számított
 hol a Tudorok, hol a spanyolok szolgálatában járta a tengereket
 1544: elkészítette nevezetes világtérképét
 1548: Angliában letelepedett, a flotta főfelügyelője lett
 1551-ben Londonban megalapította azt a tengeri fuvaros kereskedő
céhet, mely később mintául szolgált a majdani Brit Kelet-indiai
Társaság szervezői számára
 angol tengerészet első nagy hasznot bezsebelő alakja (a hajósinasból lett rabszolga-
kereskedő és martalóc) Francis Drake
o lovagi címét vakmerő kalózakcióinak köszönhette
o ő pillantotta meg először a Csendes-óceánt (honfitársai közül)
o Magellán után másodikként hajózta körbe a Földet és élve tért haza (1580)
o Pasával és Hattyúval (két kicsiny vitorlása) 1572-ben Panama partjainál
portyázva elrabolta a spanyol kincstár aranyrúdszállítmányát
 tettét a protestáns ügy diadalának nyilvánította
o magánakcióinak sikere révén a”hét tenger ördöge”, az angol ifjak bálványa ésa
spanyolok réme lett
o mikor körbehajózta a Földet, megkerülve a Jóreménység fokát, I. Erzsébet a
spanyol követ lármás tiltakozása ellenére hajóján tisztelgett Drake
teljesítménye előtt
o pályafutása bebizonyította, hogy a spanyolok ellen harcoló protestáns tengeri
kalandor egyszerre szolgálja hazáját, építi lelkének üdvét, és gyarapítja
vagyonát
o Drake végigfosztogatta Spanyolország északnyugati partjait, és rommá lőtte a
cádizi hadikikötőt
o Drake-nek is köszönhető, hogy a spanyolok még hatalmuk csúcsán sem mertek
vállalkozni Anglia inváziójára
 o Drake rokonát, Sir John Hawkinst kalózból egyenesen a királyi flotta
kincstárnokává léptették elő
o Hawkins és fia (Richard) lesznek majd az első angolok, akik intenzíven is
bekapcsolódtak a rabszolga bizniszbe
o Afrikában beszerzett eleven árut éppen a spanyoloknak adták el
o Hawkins és Drake végül közös rabló hadjáratuk során halt meg
o Az ifjabb Hawkins, Sir Richard, ha lehet, még apjánál is tervszerűbben
kalózkodott
o 1593-ban Peru mellett azonban spanyol fogságba esett
o Tízévnyi raboskodás után kiszabadult, kalandjait
könyvben adta közre (Observations on His Voyage into the South Seas, 1622)
 Az angol térképészet első nemzetközi rangú képviselőjének Richard Hakluytot
tekinthetjük
o ő volt az első oxfordi földrajzprofesszor
o tanácsára terjedtek el az angol iskolákban a lábon álló, forgatható földgömbök,
mint szemléltetőeszközök
o az ő ötlete volt, hogy az angolok inkább Észak-Amerikára koncentráljanak,
hiszen a kincses Dél-Amerika már, úgymond, foglalt.
 Sir Walter Raleigh
o költő, udvaronc és felfedező az
o oxfordi Oriel College-ot hagyta ott, hogy felcsapjon tengeri rablónak
o Észak-Amerika volt a vadászterülete
o Raleigh mutatta be az angoloknak a pipázás tudományát,
o ő tette asztalukra az első burgonyát
o 1595-ben épp a Trinidadi partoknál kalózkodott
o Olyan gyűlöltté tette magát a spanyolok körében, hogy még Erzsébet sem tudta
megmenteni a kivégzéstől, pedig a királynő ki-kiengedte a Towerből, hogy
számára aranybányát keressen az Atlanti-óceán túloldalán
o azonban nem talált aranybányát, ezért átmenetileg felfüggesztett
halálbüntetését végül nem kerülhette el
o abban különbözött Drake-től és társaitól, hogy állandó gyarmattulajdon
megszerzésére törekedett
o megértette, hogy a távoli támaszpontok, hídfők kiépítése nélkül a
birodalomépítés csupán vágyálom lehet
A hosszúsági fok
 Eredetileg az úti célok kijelölése lutri volt
 A korszak tudós térképészei, csillagászai, hajóskapitányai és a
másodtiszt navigátorok természetesen többé-kevésbé ismerték a szélességi fokokat
 A nyílt vizeken a hosszúsági fokot csak a 18. században sikerült megbízhatóan
rögzíteni
 1714 nyarán született meg a nevezetes Longitude Act, a törvény, melyben nagyon
nagy jutalomban részesül az, aki a hosszúsági fokokat pontosan meghatározza
 fél fok hibahatárt engedélyeztek
  John Harrison ácsmester és műkedvelő órás alkotta meg azt a ma is működő
kronométert, amely a legmostohább feltételek között is mérte a pontos otthoni időt
 Szerkezete révén Anglia hajóskapitányai elsőként igazodtak el a világtengereken
 Ezért az is természetes, hogy az egész világ igazodási pontja éppen a greenwichi
Királyi Obszervatórium udvarán vonul végig
 A tér-idő képzeletbeli metszésvonalán kelet és nyugat szimbolikusan találkozik
 Ma is a greenwichi középidőhöz (mean time) viszonyít a világ
Angol gyarmatok a mai Egyesül Államok területén
 akik 1586-ban a mai Észak-Karolinában hoztak létre kicsiny telepet
 Az indiánok lemészárolták őket
 A következő esztendőben mégis újabb
 150 angol szállt partra Roanoke szigetén
 Vállalkozásukat Sir Walter Raleigh szervezte
 A telepesek mind egy szálig elpusztultak
 1607: három angol hajó vetett horgonyt a Chesapeake-öbölben
 Ezen a telepen az emberevés sem ment ritkaságszámba
 Bár újabb és újabb családok érkeztek ide
 Virginia (1607) és Massachusetts (1629) után 1650-ig megszületik Maryland,
Connecticut, New Hampshire, Rhode Island, a század második felében pedig New
York, New Jersey, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Pennsylvania és Delaware
 A 12 gyarmathoz később kapcsolódott Georgia
 A gyarmati élet ugyan fokról fokra elviselhetőbb lett, ám 1630-ban még mindössze 7
ezer telepes élt az amerikai partokon
 1650-ben viszont már 30 ezren, a század végére 260 ezren szorgoskodtak e távoli
tájon
Az indiánok kiirtása
 Az észak-amerikai földrész birtoklásáért egymással párhuzamosan két szinten zajlott
az öldöklő küzdelem
 Az egyik szinten a britek az európai hatalmakat kényszerítették távozásra
érdekszféráikból
 A másik – helyi – szinten azonban a nyugat felé húzódó földfoglaló telepes csoportok
likvidálták a kontinens lakóit, az indiánokat
 Az őslakosság tulajdonjoga sokáig fel sem vetődött
 Az indiánok csupán a természeti viszontagságok egyikét jelentették
o úgy, mint a mocsárláz vagy az aligátorok
 angolok 1763-tól kezdve ugyan módosítottak a népirtás módszerein, de szerződéseik
éppúgy az indiánok vesztét siettették
 Egyesült Államok mai területén becslések szerint 846 ezer indián élt Amerika
felfedezése idején
 A 19. sz. végére ez a szám a harmadára apadt
o Pedig a hat nemzet szövetsége kezdetben félelmetes harci potenciált képezett
o angolok a törzsek egymás közti feszültségeit használták ki
o Sorra végeztek velük
 o Az északnyugati indiánok túl későn ébredtek helyzetükre
 1763-ban az indiánok egyesült erői megtámadták a sok száz kilométer hosszúságú
angol erődvonalat, de áttörni nem tudták
Gyarmatok elszakadása
 1773. december 16. a bostoni teadélután dátuma. Ezen a napon kitört az a forradalom,
amelynek során
o Anglia végül elvesztette amerikai kolóniáit
 Lord Cornwallis brit főparancsnok 1781. október 19-én az egyesült amerikai-francia
hadak előtt Yorktownnál letette a fegyvert
 A következő esztendőben Párizsban megkezdődtek a béketárgyalások
 A szerződés legelső cikkelyében az angolok elismerték az Amerikai Egyesült Államok
függetlenségét
o Anglia csak Kanadát tarthatta meg
o Spanyolországé lett Nyugat- és Kelet-Florida, viszont elvesztették a mai
Mississippi, Alabama és Tennessee területeit
 Az új észak-amerikai köztársaság
természetesen ott folytatta a birodalomépítést, ahol az anyaország abbahagyta
A rabszolgaüzlet
 a Brit Birodalom gazdasági sikereinek alapja a kiterjedt és szervezett rabszolga
kereskedelem volt
 6. és a 17. sz. folyamán azonban aprócska nyugat-afrikai halászfalvak alakultak át a
rabszolga-kereskedelem nyüzsgő centrumaivá
 Az újkorban a fűszerek, a fegyverek, a selyem és az elefántcsont mellett a beszélő
szerszám volt a legkeresettebb árucikk
 a 18. században indult robbanásszerű fejlődésnek
o Becslések szerint 250 év alatt összesen 12 millió embert hurcoltak el Afrikából
az Atlanti-óceán túlsó partjára, ennek a tömegnek a felét azonban 1740 és 1800
között (szállítás közben meghalt kb. 5 millió)
 angol parlament által meghozott precíz törvények értelmében a brit gyarmatokon
foglalkoztatott rabszolgákat jogi értelemben ingóságnak tekintették
o Adni-venni és örökölni lehetett őket, kölcsönözni és bérelni, jelzáloggal
terhelni is lehetett őket
 Csak a 18. század derekán született meg első kedvezményük: kéthetente kaphattak egy
szabadnapot, amely azonban nem eshetett vasárnapra, aratási időben pedig nem járt
 angolok Cromwell idején, 1655-ben szerezték meg Jamaicát
o Jamaica látta el a torkos briteket cukorral
o A szigetország volt a világ legnagyobb cukorpiaca
o cukornál nagyobb üzlet 1770 és 1850 között nem is létezett
o Rabszolgákkal termesztették a cukrot
 a rabszolgának az utóda is rabszolgának született
 A vonatkozó törvény szerint a gyermek az anya jogállását követte, nehogy az angol
rabszolgatartótól származó félvér gyermek szintén örökölhesse apja társadalmi
státuszát
  Thomas Jefferson
o Függetlenségi nyilatkozat (1776) egyik alkotója
o a felvilágosodás kiváló filozófusa
o az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke (1801-1809)
o Ő fejtette ki, hogy Virginiában a legjobb befektetés az a rabszolganő, aki
termékeny periódusában kétévente gyermeket szül
o Jefferson egyébként valláserkölcsi alapon ellenezte a rabszolgatartást
 1787-ben Angliában létrejött a rabszolgaság eltörléséért küzdők társasága (Society for
the Abolition of the Slave Trade)
 1803-ban Dánia – a világon elsőként – megtiltotta, hogy dán alattvalók rabszolgával
kereskedjenek, és hogy rabszolgát tarthassanak
 Példáját Anglia 1807-ben követte
 1834 augusztusában azután Londonban is megszületett a rabszolgák emancipációját
kimondó törvény
 A tulajdonosokat készpénzzel és azzal igyekeztek kárpótolni, hogy
a törvény hatálybalépését követő hét esztendőn keresztül a felszabadított rabszolgák
munkaidejük háromnegyedével továbbra is egykori gazdáiknak tartoztak
 1840-re a Brit Birodalom területén mintegy 800 ezer felszabadított rabszolgát vettek
számba.
India
 Elsőként a portugálok érkeztek
o a finom selymek, a ritka fűszerek Európában csillagászati összegekbe kerültek,
mégis hiánycikknek számítottak
o A luxusáruk ugyanis szárazföldi karavánútvonalakon jutottak el Itáliába, onnan
szerte Európába.
 portugálok azonban Vasco da Gama révén megkerülték Afrikát
o 1498. május 17-én partot értek Indiában
o a portugál flotta fedezete alatt sorra alapították parti támaszpontjaikat
o lassan beszivárogtak a kontinensre is, de nem háborgatták a faluközösségi
rendszert
„A céh”
 Brit Kelet-indiai Társaság 1600-ban alakult meg Londonban
 Kezdetben csupán az volt a cél, hogy részt hasíthassanak a hollandusok kezére jutott
fűszer-kereskedelemből
 1639-ben formálisan is bekebelezték Madrász körzetét, 1650 körül övék lett Kalkutta,
1665-ben pedig Bombay
o Ez a három övezet lett az indiai angol uralom vázrendszere
 A részvénytársaság
o saját flottát és
o szárazföldi haderőt tartott fenn,
o területein önálló pénzt veretett,
o nem keresztyén uralkodók ellenében háborúkat vívhatott,
o békéket köthetett,
 o indiai érdekeltségei fölött teljhatalmat gyakorolhatott
 Nem meglepő, hogy a 17. század közepétől rohamosan nőtt az Indiában szerencsét
próbáló angolok létszáma
 Az indiai angol kereskedőtelepek és manufaktúrák környéke idővel metropolisszá
duzzadt
 Bombaynek már 1674-ben 60 ezer lakosa volt, Kalkutta a 18. század derekára
hatalmas városi dzsungellé növekedett, 400 ezer lakosa immár angol fennhatóság alatt
élt
 angolok a hétéves háború végére megtörték a franciák indiai befolyását
 Fokozatosan megkaparintották India leggazdagabb tartományát, Bengáliját
o A Brit Kelet indiai Társaság a helyi háborúkban ügyesen manőverezve hol
az egyik, hol a másik rivális helyi fejedelmet támogatta
 Sorra szerezte az örökletes földbirtokokat
o oly mértékben beágyazódott a korrupcióra épülő ázsiai adóparadicsomba, hogy
végül saját kapzsisága lett a veszte a céhnek
 Példátlan sikkasztásokat követően az 1770-es évek elejére a cég fizetésképtelenné vált
 1773-ban az angol parlament törvényt fogadott el, ennek értelmében a társaság
felügyeletét külön szerv, a Bengálijai Tanács alá rendelték
o A parlament által „államosított" cég hihetetlen bevételekhez juttatta Londont
 1784-ben London a parlament teljes ellenőrzése alá vonta a társaságot, de
megmaradhatott a részvényesekből választott Igazgatói Tanács
o ettől kezdve a tartományok, körzetek és járások élére brit hivatalnokok léptek,
akik brit igazságszolgáltatást honosítottak meg
 kialakult az az indiai földbirtokos réteg, mely immár egyenesen az angol uralom
fenntartásában volt érdekelt
o britek parazita gyarmatpolitikája néhány évtized alatt ki- és elszívta India
gazdasági életerejét

Forrás:
Poór János: A kora újkor története, 2009, 271-281. o.