Fogalmak:

 Reformkor: 1830-48 között, a rendi társadalom és államszervezet polgári

átalakítására tett kísérletek időszaka.
 Liberális nemesség: a nemesség azon része, amely látta, hogy fejlettebbek azok
az országok, ahol nincs feudalizmus, ezért nálunk is ilyen irányba kell menni,
akár még az ő kárukon is, hiszen elveszítve kiváltságos voltukat nekik is
adózniuk kellett.
 Centralista: Azok, akik népképviseleten (demokrácián) alapuló erős, centralizált
államképet akarnak. (Vezetőjük Eötvös József)
 Cenzúra: hírek és kiadványok tartalmának szabályzása
 Államnyelv: Az o.gy.-n, törvényekben, ügyintézéskor és az oktatásban
használatos hivatalos nyelv. M.o.-n 1844-ben lett a magyar nyelv az
államnyelv.
 Önkéntes és kötelező örökváltság: A jobbágy megválthatja szabadságát és
földje az ő tulajdona lesz. Az önkéntest a jobbágy fizeti ki, a kötelezőt az állam.
Kossuth követelt önkéntes helyett kötelező örökváltságot, (de ez nem valósult
meg).
 Közteherviselés: Mindenkinek (nemeseknek is) fizetnie kell adót jövedelméhez,
vagyonához mérten.
 Védővám: A hazai iparcikkeket védő vám. A hazai olcsó, a külföldi iparcikk
drága.
 Márciusi ifjak: (Petőfi Sándor verse lol) A szabadságharcban részt vett, vagy
azt előkészítő fiatalok (, akik a Pilvax kávéházban gyűltek össze) pl: Petőfi
Sándor, Jókai Mór, Irinyi József

Személyek:
 Széchenyi István: 1791-1860 Bécsben született, családja udvarhű, Debrecenben
ismeri meg Wesselényit, beutazzák együtt Európát tanulmányi célból, ő adja ki
a Hitel c. művet, lassú, átgondolt reformokban gondolkodik, együttműködve az
udvarral. polgári társadalmat, fejlődést akar.
 Wesselényi Miklós: Családja rendi függetlenségi mozgalmakhoz kötődött,
Debrecenben ismeri meg Széchenyit, Beutazzák együtt Európát tanulmányi
célból, 1835ben börtönbe kerül Kossuthal.
 Kossuth Lajos: 1802 született Monokon, kisnemesi család, O.gy. tudósítások,
kormányellenes véleményt közöl, polgári, alkotmányos állam kialakítására
törekszik, radikális, gyors átalakításokat, függetlenséget akar, köznemességre és
a polgárságra támaszkodik, vállalja a konfliktust az uralkodóval, önkéntes
helyett kötelező örökváltság, védővámok, védegylet, bebörtönzik, Pesti hírlap
szerkesztője lesz, Ellenzéki kör alapítója.
 Kölcsey Ferenc: Az 1832-36os o.gy-re reformista fiatalokat küldtek,
Szatmárból őt küldték.
  Deák Ferenc: Az 1832-36os o.gy-re reformista fiatalokat küldtek, Zalából őt
küldték.
 Batthyány Lajos: 1839-40-es országgyűléstől kezdve az országgyűlés főúri
ellenzékének vezéralakja volt. / Az első felelős magyar kormány
miniszterelnöke.

Évszámok:
 1825: MTA (Magyar Tudományos Akadémia) megalapítása
 1830: Széchenyi Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete
 1832-36: Rendi Országgyűlés
 1844: Magyar nyelv lesz az államnyelv

Esszék:
 Kossuth és Széchenyi tevékenysége/programja (összehasonlítás):
A 19. században M.o.-n I. Ferenc, 1835 után V. Ferdinánd uralkodik. M.o.
reformkori idejének két meghatározó személyisége volt Széchenyi István és
Kossuth Lajos. Ekkor M.o. a Habsburg Birodalom része.
Kettejüknek közös volt a céljuk; egy polgári társadalmat kialakítani és az
országot fejleszteni. A gondolkodásmódjuk azonban eltért, Széchenyi
megfontoltan akar haladni, óvatos reformokat hozni, hogy ne kerüljön szembe
az udvarral/királlyal, azaz az uralkodón és a főnemességen keresztül hozna
reformokat. Ezzel ellentétben Kossuth radikális és gyors átalakulást kíván. A
köznemességre, polgárságra támaszkodik és vállalja a konfliktust az
uralkodóval. Széchenyi először gazdasági, majd társadalmi reformokat hozna,
Kossuth rögtön politikai reformokkal kezdene(ő a függetlenségre
törekszik).Később Kossuth lesz az ellenzéki kör vezetője, amit 1847.ben hoz
létre. Széchenyi az önkéntes örökváltság mellett van, de Kossuth helyette
kötelező örökváltságot akarna. Ezek miatt Széchenyi aggodalmaskodik, szerinte
Kossuth programja forradalomhoz vezethet, vagy az udvar leállíthatja a
reformokat. Széchenyi 1830.ban kiadja a Hitel című művét, amelyben leírja,
hogy gazdasági reformok szükségesek lassú, de átgondolt fejlődéssel, valamint
hogy a nemességnek a kiváltságaik már nem előnyösek, hiszen az ősiség miatt
nem tudnak hitelt felvenni, és a robot termelése gyenge. A vezetést meghagyná
az arisztokráciának, de őket meg kell nyernie magának, például kaszinó
alapítással és lóverseny szervezéssel. A közlekedést is fejleszti gőzhajókkal, a
Tisza vizét szabályozza és megépíti a Lánchidat. 1831-ben kiadta még a Világ
című művét és 1833-ban a Stádium-ot. Kossuth az o.gy.-n tudósításokat ad,
kormányellenes véleményt közöl, emiatt bebörtönzik Wesselényivel és a
reformereivel együtt. Szabadulása után a Pesti hírlap szerkesztője lesz, így
lehetősége van a reformokat terjeszteni, de később leváltják.
Összegezve, mindkettőjük jót akart tenni az országért, csak máshogy akarták
megvalósítani a változtatásokat.
 A magyar nyelv ügye a reformkorban:
A 19.század első felében a nyugati ideológiák (a felvilágosodás eszméi) a
francia forradalom hatására és II. József ellenhatására elértek M.o.-ra is, így
megváltozott a nemzettudat, fontossá vált a nyelv és az identitás kérdése. (A
kultúrában a nemzeti eszme kialakulása volt a legfontosabb jelenség.) Ekkor
M.o. a Habsburg Birodalom része.
A nemzeti nyelv fejlesztésére kibontakozott a Kazinczy vezette nyelvújító
mozgalom. Az iskolákban tantárgyként tanították a magyart és a hivatali nyelv
is magyar lett. Széchenyi Ferenc a könyvtárát a nemzetnek ajánlotta fel. Iskolák
alapultak meg, ahol értelmiségi emberekké váltak a tanulók. Széchenyi az
1825-ös országgyűlésen 60ezer forintot ajánl fel a tudóstársaság támogatására,
amiből megszületik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Ezzel is fejlődik
a magyarság, valamint megindul az identitás keresése. Kőrösi Csoma Sándor
elindult megkeresni a magyar őshazát, Tibetig jutott el. Az 1839-40-es o.gy.-n a
magyar válik hivatalos nyelvvé, majd az 1843-44-es o.gy.-n már államnyelv
lesz a magyar nyelv, vagyis az o.gy.-n, közigazgatásban, ügyintézésben,
oktatásban és a törvényekben a magyar nyelvet kell használni. A polgári
nemzettudat ébredése felerősíti a rokontalanság érzését a szlávokkal és
románokkal szemben. A cél a nemzetállam megteremtése, bár ez nehezen
megvalósítható, mivel sok etnikum él az országban. A reformerek elképzelése
egy politikai nemzet volt, amihez a nemzetiségeknek asszimilálódniuk
(beolvadniuk) kellene. Csak a németek és a zsidók tudtak beolvadni, a többi
etnikumokban ez (az asszimiláció próbája), illetve a magyarosítás nemzeti
ébredést keltett bennük is.
Összegezve, a reformkorban nagy előrelépéseket tett a magyarság a nyelv
ügyében is, habár a többi etnikumra nem kellet volna ráerőltetniük ezeket.
 A jobbágyfelszabadítás kérdései (pl: örökváltság):
M.o.-n a 19.század első felében a jobbágyság a társadalom nagy részét képezte.
Helyzetüknek javítására voltak kísérletek a 18.században is (Mária Urbáriuma,
II. József jobbágyrendelete). Ebben a korban az egyik fontos kérdés volt a
jobbágyfelszabadítás. Ekkor M.o. a Habsburg Birodalom része.
A jobbágyoknak eléggé kedvezőtlen ez a korszak. A majorságok terjeszkedtek,
így több terhük lett. Ez mellett rengeteget adóztak, mind az egyháznak,
államnak és a földesúrnak. A robot nemcsak nekik volt kedvezőtlen, hanem a
nemeseknek is. Már nem kifizetendő a földesúrnak, mivel a jobbágy nem
érdekelt a munkában. Kifizetődőbb lenne nekik, ha bérmunkásokat
alkalmaznának, ehhez azonban pénzre lenne szükségük. A jobbágyfelszabadítás
ezt kívánta orvosolni. Két nézet alakult ki, az első az önkéntes örökváltság. Ez
azt mondja ki, hogy a jobbágy megválthatja saját pénzéből a szabadságát és
földje az ő tulajdona lesz. A másik nézet a kötelező örökváltság, amellyel a
megváltást nem a jobbágy, hanem az állam fizeti ki. Mindkét úton pénzhez jut a
nemes, így fejlesztheti birtokait, a jobbágy pedig felszabadulhat. A
felszabadítás kérdését először az 1832-36-os o.gy.-n hozták fel, az ezt megelőző
kolerajárványi lázadás miatt. Az örökváltságot V. Ferdinánd elutasította, tehát
még mindig nem oldódott meg a jobbágyprobléma. Csak az 1839-40-es o.gy.-n
született eredmény; elfogadták az önkéntes örökváltságot, bár a jobbágyok
többségének nem volt lehetősége saját vagyonából kifizetni ezt.
Összességében eddig nem sokat javult a jobbágyok helyzete sajnos, de legalább
próbálkoznak tenni érte.