Útmutató

az Olvasás-írás 1.
taneszközök használatához
ELŐSZÓ

Kedves Tanító Kollégák!

Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek az
1. évfolyam olvasás- és írásóráinak megtartásához, illetve a kiadványok használatához
elengedhetetlenek, különösen az előkészítő időszakot részletezve.
Természetesen ennél az anyagnál egy jóval bővebb tanítói kézikönyv is készül, amelyben további
hasznos tudnivalók és szakanyagok lesznek. Ez a kézikönyv letölthető formában érhető nemsokára
el minden tantárgyunkhoz.
Tanmenetek
Bővített, részletes tanmeneteket kínálunk (szerkeszthető word formában is, letölthetően),
amelyekben tanórákra és a kiadványok oldalszámaira is lebontva tudják végezni a pedagógusok a
munkát. Az A típus a kerettantervben meghatározott óraszámra vonatkozik 100%-os
feltöltöttséggel, a B típus a szabadon választható órakeret terhére a tantárgyat választó pedagógus
munkáját segíti. (1. évf.: 4-3 [„A”] v. 5-3 [„B”] heti bontás, olvasás-írás; a matek 4 v. 5 tanóra; 2.
évf.: 4-3 [„A”] v. 5-3 [„B”] bontás, olvasás-írás-nyelvtan, 1,5-1,5 tanóra; a matek 4 v. 5 tanóra)
Tanítói kézikönyv, módszertani útmutató
Olvasás-írásból terjedelmes módszertani útmutatóval szolgálunk, a fejlesztés és a taneszközök
elméleti és gyakorlati szakmódszertani bemutatásával, a taneszközök felépítésével és a
használatukra, valamint az óravezetésre vonatkozó ajánlással. A kézikönyv tartalmaz továbbá
mintaóravázlatokat is, óratípusokra lebontva.
Taneszközök, segédanyagok
Magyarból (olvasás) az évfolyamhoz nagy alakú hívóképek (a keretszínnel jelölve a mgh-t/msh-t
jelölő betűk közti különbséget) és kis méretű, 64 lapos dicséretkártya/olvasókártya-csomag
tartoznak tartós tanítói taneszközként. A dicséret- és olvasókártyák használatára a csomagba
helyezett rövid leírás, illetve a kézikönyvben terjedelmesebb ismertetés is tartozik.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a bemeneti tájékozódó méréssel együtt már letölthető az Előírt
íráslapok is a további írástechnikai gyakorlás, bővebb másoltatás érdekében. Az íráslapok
(amelyet válogatva és célzottan, differenciáltan, igény szerint nyomtathatnak, így még többet
gyakorolhatnak a gyerekek írástechnikát) A/5-ös (füzetnyi méretű) tördelésben, A/4-es lapra
nyomtatható és közepén szétnyírható/összehajtható formában, letölthetően elérhetőek, így az
írásfüzetbe vagy A/5-ös mappába is betehetőek. Ebben a kiadványban a betűelemek gyakorlásától
kezdve a betűkön, a kötéseken és szavak másolásán át egészen a mondatok másolásáig
gyakorolhatnak a gyerekek, a sorvégi elválasztást is beleértve. Az előírt íráslapok 2. osztályban is
alkalmasak az írástechnikai gyakorlásra, felzárkóztatásra, az írástechnikai hibák kiküszöbölésére.
Letölthető továbbá a betűtanulási szakaszhoz minden írott kisbetű nagy alakban vázolt és
vonalrendszerbe helyezett optikai képe. A fájl az első évfolyam tartós és már az iskolákban lévő
taneszközéhez, a nyomtatott betűk A/4-es hívóképeihez készült nyomtatható írott kisbetűket
tartalmazza. Fekvő A/5-ben készült (A/4-es papíron 2 betű fér így el), ezért a tanító nyomtatott

1
kis- és nagybetű tanítása után ki tudja helyezni a falra a hívókép alá, hogy a gyermek az írott
kisbetű optikai képét is lássa nagyban. Nagy alakban való vázolásra, többszöri átírásra is
alkalmas, mikor a gyermek a betűvel még csak ismerkedik!
Betűkirakót (betűkészletet), betűsínt, számkártyákat, korongokat, pálcikákat stb., tehát a
kereskedelmi forgalomban is elérhető egyéb tanszereket (a nem könyvspecifikus eszközöket) a
kipróbálók a kereskedelemben tudják beszerezni.
Egyéb
Az olvasókönyvek keménytáblás, tartós tevékenykedtető tankönyvek, ezért azokba nem szabad
beleírni-rajzolni. Az összekötős-karikázós jellegű feladatokat pálcikákkal és matematikai
korongokkal kell elvégezni (az útmutatóban részletes leírás tartozik ehhez), ahogy a piktogramok
jelmagyarázatában ez a könyvek a 3. oldalán meg is található. Az olvasás és írás munkafüzetekben
zajlik a munkáltatás, azokban vannak a színezős, beleírós, rajzolós, összekötős feladatok.
Munkájukhoz sok sikert és örömöt kívánunk!
Kóródi Bence
vezető szerkesztő

TARTALOM

Bevezetés, elméleti alapok (3)

Módszertani útmutató a tartós tankönyv használatához (7)
Az alapozó-előkészítő időszak programja – Olvasás (12)
Óravázlatok az előkészítő részhez – Olvasás (19)
Óravázlat a hang- és betűtanulási részhez – Olvasás (25)
A szövegértő olvasás időszakának programja (35)
Az írástanítás (40)
Óravázlat az írástanításhoz, előkészítő időszak (44)

2
Bevezetés
Olvasás – elméleti alapok

Az olvasás a leírtak által vezetett gondolkodás.

Az olvasási folyamat két fő részre osztható:
 dekódolás, vagyis a vizuális élmény alapján a betűsorok megfejtése, a betűknek a
megfelelő beszédhangokkal történő megfeleltetése, a szó szegmentálása = olvasástechnika;
 megértés, vagyis a lexikai egység morfológiai szerkezetének felismerése és a jelentés
azonosítása.

Az olvasástanulás kulcskérdései:
 a nyelvi tudatosság megléte vagy hiánya; (Az olvasástanulás abban különbözik a beszéd
elsajátításának folyamatától, hogy nyelvi tudatosságot igényel.)
 a szövegértés minősége függ:
 a beszédpercepciós mechanizmus működésétől,
 az elhangzó beszéd megértésének szintjétől,
 a tipográfiától.

A magyar nyelv sajátosságaitól függ az olvasástanításunk:

– az agglutináló nyelvtípus,
– a hosszú szóalakok.
– a morfémaalternációk gazdagsága,
– a hangjelölő—betűíró helyesírás,
– a szótag mint nyelvi ritmusalkotó tényező,
– a szótag mint átfogható hang/betűkapcsolat,
– a szótaghatár és morfémahatár gyakori egybeesése.

Követelmény: SZÓTAGOLÓ OLVASÁSTANÍTÁS

1978‒1989. olvasástanítási metodikák:

 a nyelvi tudatosság kialakulását nem segítették elő;
 szinte eltűnt akkor a hangoztatás,
 elmaradt a klasszikus előkészítési szakasz,
 a gyermekeket némán olvastatták,
 a betűtanítást követte a hangtanítás, és nem fordítva,
 valamint egészen a rendszerváltásig nem volt szótagolás sem.

Olvasási készség
A gyakorlott olvasó képes:
 a szó bizonyos globális átfogására;
 grammatikai tudása alapján működteti az előre jóslást,
 előjelezheti az olvasandó szó toldalékát vagy toldalékait,
 a kontextuális hatás, azaz a szövegkörnyezet segíti és gyorsítja a mentális lexikon
aktiválását és a megfelelő egység „lehívását”.
 Az olvasási nehézséggel küzdő személy:
 nem képes mindezekre, ezért „találgat”;

3
  saját előre jóslását nem képes ellenőrizni, ezért gyakran téved, nem korrigál, holisztikusan
próbál dekódolni ott, ahol ez nem lehetséges.
Mindezek lassú, hibás olvasáshoz, félreértéshez vezetnek.

Az olvasás folyamata
Az olvasás az írott nyelvhez kapcsolódó tevékenység: az agyban nem pusztán a látási, hanem a
hallási ingerek földolgozásáért felelős területeknek is munkát ad. Integrálni kell a hallási és a
látási ingereket, hiszen a betűket hangoknak kell megfeleltetni.
Az olvasáshoz sajátos szemmozgást kell megtanulni és begyakorolni, hozzáigazítva az olvasott
szöveg megjelenéséhez és tartalmához, ez a két félteke között is új kapcsolatok kialakulásához
vezet.
Az agy nemcsak kifinomultabban, gyorsabban, pontosabban ismeri föl a hangokat és kapcsolja
őket vizuális jelekhez, hanem minőségileg új munkát kezd végezni: megjelenik benne a szó
formájára specializált működés, egy szófelismerő rendszer, amely egy korábban más funkcióra,
a formafelismerésre települ rá.
A formafelismerő rendszer elvont formákat dolgoz föl, nem a betűket azonosítja, hanem a betűk
kapcsolatából kialakuló szó teljes képét.

Ez az új működés lehetővé teszi a gyakran használt, jól ismert szavak gyors fölismerését, a
ritkábbak, illetve ismeretlenek földolgozásához viszont továbbra is ott vannak a betűk fölismerését
és összekapcsolását végző rendszerek, így az olvasás gyorssá, egyben stabillá, megbízhatóvá válik.
Minél nagyobb gyakorlattal rendelkezik az olvasó, agya annál hatékonyabban működteti együtt e
két rendszert.

Vizuális dekódolás: az olvasás speciális szemmozgásai

Az olvasás összetett folyamat, vizuális transzformációk közbeiktatásával és egyfajta kódváltással
teszi lehetővé az információ feldolgozását.

A szemmozgások típusai:
 gyors, előre menő (balról jobbra történő) ú. n. szakkádikus mozgás, szakaszos, „ugráló"
mozgás (szakkád: a fixációk közötti rész),
 fixáció: amikor a szemünk megáll, és rögzíti a képet, zömmel tartalmas szavakra esnek,
 regresszió: visszalépések.

A szemmozgások függnek:
 az olvasó gyakorlottságától,
 az olvasott szövegek tartalmától,
 milyen nehézségű és milyen céllal történik az olvasás.

Az olvasás gyakorlottságának következtében az olvasott betűk száma, illetőleg az észlelt szó

nagysága (avagy a szavak száma) növekszik, mivel a percepciós átfogás (áttekintési képesség) nő.
A percepciós átfogás: egy fixáció alatt 3-4 összefüggéstelen betűt, 2 összefüggéstelen szót tudunk
földolgozni. Egymással összefüggő szavakból akár négy elemből álló szósort is. (Angol nyelvű
kísérletekben 7-8 éves gyermekek esetében fél szó volt, a felnőttek másfél szót olvastak egyetlen
szemfixálás alatt.)
A jelentés segíti az olvasást, a már földolgozott részek alapján jól bejósolható szavak, részletek
következnek, akkor növekszik a fixációs távolság, azaz csökken az egy sorra eső fixációk száma.

4
Az ismeretlen szavak növelik a fixáció időtartamát, csökken a fixációs távolság. Minél nehezebben
érti az olvasó a szöveget, minél több benne számára az új tartalom, annál hosszabbak a fixációk, s
annál több a regresszió is.

Az olvasástanulás modellje
(Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia. 2008/2.)

Az olvasás tanulásának feltétele a megfelelő szintű anyanyelvi tudás. Tipikus fejlődés esetén a 6-
7 évesekre jellemző anyanyelvi fonetikai, fonológiai, grammatikai, szintaktikai és szemantikai
jelenségek és szabályok ismerete, illetve alkalmazási készsége teremt lehetőséget a beszélt nyelv
írott formájának leképezésére, egyfajta reprodukciójára. Ha bármely feltüntetett készséggel a
gyermek nem megfelelően vagy részlegesen rendelkezik, akkor előre jelezhetők az olvasástanulási
kudarcok.

Az értő olvasás feltételei:

 a vizuális dekódolás pontossága,
 a betű-beszédhang kapcsolat felismerése, illetőleg tudatos alkalmazása,
 a vizuális bemeneten alapuló beszédészlelési folyamatok jó működése,
 a mentális lexikon megfelelő aktiválása,
 a morfológiai jegyek és a szintaktikai szerkezetek felismerése,
 elvárt asszociációs működések (rész-egész viszony, összefüggések, logikai műveletek,
következtetések stb.), azaz a grammatikai és jelentéstani szerkezetek egymáshoz
viszonyított megértése és értelmezése;
 mindehhez jó munkamemória és hosszú távú memória, valamint egyfajta belső időzítés
(kívánt feldolgozási tempó) szükséges.

5
A szövegben lévő információ megértésének feltételei:
Nyelvi feltételek:
 az olvasás technikájának, azaz a dekódolás módjának az ismerete,
 ez azonos az írás szerkezetének ismeretével.
 ismerni kell az adott nyelv rendszerét, szövegszerveződését, pragmatikai, retorikai,
poétikai és stilisztikai szabályait.
Nyelven kívüli tényezők:
 a beszédhelyzet (ki üzen kinek, ki az író, kinek szánja művét, mi a szándéka) ismerete;
 a kontextus (a szöveg történelmi-társadalmi hátterének) ismerete;
 az írott szöveg nem verbális jelei (írásjelek, betűtípusok, szövegtükör stb.), melyek segítik
vagy éppen gátolják az olvasót.

A megértés modellje (A. Jászó 2006)

6
Módszertani útmutató a tartós tankönyv használatához
A tartós tankönyv biztosítja, hogy több egymás után következő évfolyam is tanulhat a program
ábécés- és olvasókönyvéből, ezért a munkáltató tankönyvekhez hasonló tevékenykedtetést más
módszerekkel, eszközökkel tudjuk megvalósítani. Az olvasási irányt már az előkészítő időszakban
a feladatok balról jobbra nyilával jelezzük, valamint az oldalpár bal felső sarkában lévő
napocskával (az olvasás és írás munkafüzetben is).

Az ábécéskönyv piktogramjai között új jelekkel találkozhatunk:

Pálcikával dolgozz!
Koronggal dolgozz!

A pálcika és a korong matematikaórán mindennapos használati eszköz, ezeket felhasználva

segíthetjük a tevékenykedtetést a tanórán. Használatukat a az előkészítő időszak feladattípusai
szerint mutatjuk be.

Hogyan használjuk a pálcikákat?

Irányjelölés pálcikával (Tk. 10/1.)

7
A helyes megoldásokat a gyerekek páros munkában ellenőrizhetik.
Tegye fel a kezét, akik helyesen oldották meg a feladatot!
A tanítónak csak ott szükséges segítséget nyújtania, ahol nem született jó megoldás.

Csoportosítás pálcikával (Tk. 13/5.)

A kukac helyett esetleg a giliszta is elfogadható, ekkor piros pálcikával a gúnárhoz köthetjük.

Sorrendjelölés pálcikával (Tk. 15/4.)

Hangkijelölés pálcikával (Tk. 23/1.)

8
Hangdifferenciálás különböző színű pálcikákkal

Megfigyeltethetjük a szóvégi ó helyesírási tudnivalóit is.

Milyen ó hangot hallasz a szavak végén?

Hogyan használjuk a korongot?

A korongozós feladatok egy része a tankönyvben található képhez, képrészlethez kapcsolódik,
ilyenkor helyeztessük a megfelelő színű korongot a képre, képrészletre. Az utasítás egyértelműen
közli, hogy a korong takarja-e a képet, képrészletet.
Más esetekben a korongokkal a tankönyvön kívüli feladatmegoldás lehetséges. A
fonématudatosság fejlesztéséhez a hanganalízist végző feladatokat a padra helyezett kis
négyzetlapokon végeztessük.

9
Képek, képrészletek megjelölése koronggal (Tk. 11/1.)

A koronghasználatkor legyünk következetesek: a zöngés mássalhangzókat pirossal, a

zöngétleneket kékkel jelöltessük. (Tk. 13/2.)

Szótagjelölés korongokkal (Tk. 21/2.)

10
Hanganalízis végzése a tankönyvön kívül (Tk. 13/5.)

A feladat elvégzéséhez helyeztessünk három eltérő színű négyzetlapot a padra, ezek jelölik a
szóeleji, szóbelseji és szóvégi helyzetet (nem a szótagokat!). Ezekre helyeztessük a korongokat.

11
Mely képeket kötöttük a kakashoz?
(körte, makk, retek, kukac, kukorica)
Hol hallod a szavakban a k hangot? Jelöld kék koronggal a lapokon!
körte

makk


retek

kukac
 
kukorica
 

Mely képeket kötöttük a gúnárhoz?

Hol hallod a szavakban a g hangot? Jelöld piros koronggal a lapokon!
gomba

bogár

bagoly

Fonématudatosság fejlesztése szótagolással hanganalizálással
Amikor a fonématudatosság fejlesztésében eljutottunk arra a szintre, hogy a tanulóknak a
szótagokon belül is meg kell tudni állapítani a hang helyét, akkor ezeket a gyakorlatokat szintén
végeztethetjük korongokkal. A szótagok jelöléséhez azonban ne a színes papírlapokat
használjuk, hanem a vagonokhoz hasonlítva pálcikákat.
Ezeket a gyakorlatokat az egyszerűbb szavakon kezdjük. (Tk. 21/2.)
A képek alapján tegyük ki a hangokat korongokkal.

12
al-ma
Hányat tapsoltál? Tegyél magad elé annyi pálcikát!

Mondd ki újra tapsolva! Figyeld a szó első szótagját! Hány hangot hallasz? Tegyél annyi kék
korongot az első pálcikára!

Mondd ki újra a szót tapsolva! Figyeld meg a második szótagot! Hány hangot hallasz? Tegyél
annyi kék korongot a második pálcikára!

A kukacok kirágták az almából az első és utolsó hangot. Fordítsd meg ezeket a korongokat! Milyen
hangot rágtak ki a kukacok?

Hasonló lépésekkel végezhetjük a többi szó hanganalízisét is.

13
Az alapozó-előkészítő időszak programja – Olvasás
(a betűtanulás, összeolvasás előkészítése, a részképességek és készségek fejlesztése)

Az alapozó szakaszban, 6 heten keresztül, heti 7 vagy 8 óra keretében az olvasás és írás
elsajátításához szükséges alapvető kognitív funkciók, valamint a vizuális és auditív, illetve
verbális részképességek fejlesztése történik. Az íráskészség elsajátításához szükséges
részképességek, illetve a grafomotoros készség, a szem-kéz koordináció kialakítása,
megszilárdítása a feladat. A gyerekek az alapvető kognitív funkciókat nem csupán az olvasáshoz
vagy az íráshoz tudják alkalmazni, hanem más tárgyak tanulásához, illetve más élethelyzetekben
is.

A készségek és részkészségek egymásra épülnek, hierarchikus rendszert alkotnak. A már olvasni

tudó gyerekeknél sem nélkülözhetjük, mert későbbi problémákat előzhetünk meg velük.

A részkészségek csoportjai

1. Általános képességek, részkészségek (minden tárgyat alapoznak):

Egész-rész viszonyok felismerése (kép részleteiből kell az egészre következtetni) az analízis-

szintézis művelete rész-egész viszonyokon alapul: a mondat felbontása szavakra, a szavak
felbontása szótagokra, hangokra, a betűk részeinek felismerése; a nyelvtanban a morfológia
tanítása is ezen alapul.

14
Hasonlóságok és különbségek felismertetése előkészíti a hangok és a betűk összehasonlítását és
megkülönböztetését: a gyerek jobban megjegyzi az éles kontrasztokat, a hasonló betűk és hangok
zavaróak (homogén gátlást).

Nem-faj viszonyok felismerése:

 csoportosítások megadott szempontok szerint,

15
 kakukkfióka felismerése,

 a dolgok tulajdonságainak felismerése,

 formák felismertetése – a hangok fajtáinak felismerését, a nyelvtani kategorizálás, az

absztrakció alapjait teremti meg,

 figyelem: vizuális és auditív figyelem és differenciáló képesség

16
Egymásutániság követése: sorminta, sorozatok kiegészítése - ezekkel a hangok sorrendjének
megfigyeltetését készítjük elő.

Felismerési gyakorlatok: az összeolvasás a hang-betű kapcsolat gyors felismerésén múlik.

 finommotorikus készségek és grafomotoros képesség

 lateralitás, szerialitás, irányok
 tempó ‒ közepes, jó beszédtempó kialakítása a motivációs versek, mondókák
elmondásával,

 ritmusérzék,

Versmondás
Szótagolás kísérése tapssal,
Sorminta rajzolása

 érzelemvilág,
 képzelet,
 beszéd fejlesztése.

17
2. Speciális részkészségek (közvetlenül az írás, olvasás tanítását készítik elő):

A kommunikációs magatartás kialakítása, az olvasás céljának ismerete: az olvasás céljának

ismerete (udvarias társalgás, egymásra való odafigyelés, mások gondolatait nemcsak szavakból,
hanem leírt szövegekből is megtudhatjuk).
 az olvasás kommunikációs tevékenység: interakció az író és olvasó között;

 a jelfunkció tudatosítása: piktogramok használata a könyvben, munkafüzetben; a hang jele

a betű;

 a relációs szókincs fejlesztése: ezek

nélkül nem lehet sem olvasást, sem írást
tanítani,

18
  a nyelvi tudatosság kialakítása:
Az olvasás szintetikus tevékenység, az összerakó gyakorlatok ezt segítik elő; az írás analitikus
tevékenység, a felbontó gyakorlatok ezt alapozzák.
A szótagolási készség fejlesztése: a szótag az adott nyelv sajátos ritmusát biztosítja, az
agglutináló nyelvünk percepciós dekódolását biztosítja (a gyerek szemfixálás alatti percepciós
átfogásához szükséges).

 a fonématudat kialakítása:
a nyelv szerkezetének felismerése, mondatok, szavak, szótagok, hangok, hangok sorrendje,
beszédhang-felismerés, fonématudatosság, szótagolás ‒ analizálás-szintetizálás, hanganalízis,
hangösszevonás;

19
 hangutánzáson alapuló hangtanítás fokozatosság:
éles réshangok (s, zs, sz, z), affrikáták (c, dz, cs, dzs), orr-zár, zár-rés és oldalsó réshangok
(m-n, f-v, l), felpattanó zárhangok (p-b, t-d, k-g); a magánhangzóknál az eltérő képzésűek
kerüljenek egymás mellé.

 időtartam-gyakorlatok (kapcsoljuk össze a térbeli hosszúság érzékeltetésével (hosszabb-

rövidebb sor, vonal), először magánhangzókkal, utána réshangokon és nazálisokon,
zárhangokon ne gyakoroltassuk;
 szóbontó-szóépítő gyakorlatok: szóalak első, majd utolsó hangjának megfigyeltetése; a
szóalak valamennyi hangjának megállapítása helyes sorrendben (a sorrendiség, szerialitás
erre az életkorra nélkülözhetetlen);

 hangfelismerés, hangleválasztás az előkészítő időszakban (szó eleje, belseje, vége);

20
21
  hangok képzési jellemzőinek felismertetése:
hosszú-rövid magánhangzók differenciálása felső nyelvállású magánhangzókon (ií, uú),
mivel a középső nyelvállású magánhangzók (o, ö) a magyar nyelvterület különböző
régióiban diftongusosok lehetnek.

zöngés-zöngétlen mássalhangzók (p-b, k-g) megkülönböztetése (morgós-nem morgós

hangok)

nehezebben képezhető mássalhangzók (cs, ty, gy) felismertetése, leválasztása, hogy az esetleges
képzési problémák minél előbb, már az előkészítő időszakban kiszűrhetők legyenek.
a vizuális kommunikáció szokásainak ismerete, a betűelemek ismerete;
a metakognitív készségek kialakítása: megtanulja a grammatikai elnevezéseket: mondat, szó,
szótag, szótagolás, hang, magánhangzó, mássalhangzó; tudatos önellenőrzési képesség.
A fonématudatosságot, a magán- és a mássalhangzók jellemzőit játékosan gyakoroltathatjuk.

22
 Az

előzőekben az alapozó időszak jellemző

feladatait mutattuk be, a tankönyvi és
munkafüzeti feladatokkal szemléltetve. Ezeken kívül az óraszervezés során kiegészítő feladatokat
is tervezhetünk differenciált foglalkoztatásban a gyerekek egyéni fejlesztéséhez igazodva.
Bármilyen feladatot, új ismeretet kívánunk a tanulókkal feldolgozni, a tanuláshoz,
ismeretszerzéshez szükséges funkciókat három fő részre csoportosíthatjuk:
1) Bemeneti,
2) Feldolgozási,
3) kimeneti funkciók.
Mindegyik funkció többféle csatornán keresztül működik, a legfontosabbak: hallási / auditív, látási
/ vizuális és mozgásos / kinesztetikus. Elképzelhető, hogy valakinek a megfigyelése például
nagyon pontos, ha vizuális úton történik – vagyis egy kép minden részletét ugyanúgy megjegyzi,
mint az egész képet – ugyanakkor a beszéd megértése nehézséget okoz, nehezen hallja meg a
különbséget hosszú-rövid, vagy zöngés-zöngétlen hangok között. Fontos, hogy a tanító világos
képet kapjon tanulóinak kognitív működéséről a feladatvégzések során, hogy annak megfelelően
tudjon segítséget nyújtani, differenciáltan foglalkozni velük.

1. Bemeneti funkciók
Ezek a funkciók elsősorban az új ismeret, feladat pontos észlelésére, megfigyelésére,
megnevezésére terjednek ki. A tanítónak nagy szerepe van abban, hogy a tanuló figyelmét a
megfelelő részletre irányítsa, a nem releváns, nem fontos információt a háttérbe tudja szorítani a
tanuló. Továbbá, igen fontos, hogy pontos, precíz megfigyelésre biztassa a tanulókat a megfelelő
kérdezéstechnikával.

A következő tevékenységek a nyelvi tudatosság alapjául szolgáló hallási észlelés fejlesztését

célozzák. A nyelvi tudatosság az olvasás és írás (helyesírás) egyik alapfeltétele, az anyanyelvi
kompetenciának szerves része, így az alapozó jellegű alsós magyar nyelv és irodalom tantárgy ‒
mint eszköz ‒ által fejlesztendő központi terület.

23
A kisgyermek globális beszédészlelése és beszédmegértése 6-7 éves korára kifinomul, kognitív
funkciói beérnek, lehetővé teszik a pontos megfigyelést, összehasonlítást, analizálást, amelyek a
nyelvi tudatosság kialakításának, fejlesztésének alapjául szolgálnak. A nyelvi tudatosság
kialakításának célja az anyanyelv struktúrájának, elemei egymáshoz és az egészhez való
viszonyának tudatosítása, ami megnyilvánul a mondat / szavak, szó / szótagok és a szó / hangok
terén. Az olvasáshoz, helyesíráshoz elengedhetetlen a hangok szóban elfoglalt helyének,
sorrendjének pontos azonosítása. A fonématudatosságnak erre a szintjére az alapozó szakaszban
el kell juttatni a gyermekeket, még a betűtanítás megkezdése előtt.

1.1. A beszédészlelés fejlesztése

Tevékenységformák:
‒ Szituációs játékokban különböző háttérzaj mellett meghallani, megérteni a beszédet
(pályaudvar, repülőgép, vagy autómotor-zúgás, piac, konyhai zajok, hangos zene, rádió háttér)
‒ „postás” – fülbe súgva továbbítani egy üzenetet
1.2. Beszédritmus fejlesztése
Tevékenységformák:
Mondókák, nevek letapsolása, lejárása.
1.3. Hangidőtartamok észlelése
Tevékenységformák:
‒ Morze-jelek kirakása korongokból és pálcikákból hallás után. A valódi Morze táblázatot
a betűtanulás időszakát követően nagyszerűen lehet alkalmazni a hangok hosszúságának észlelése,
a szerialitás fejlesztése, a hang-betű kapcsolat megerősítése céljából. Az alapozó időszakban még
csupán a hosszabb, rövidebb hangokat - amit vagy furulyán, vagy más célnak megfelelő hangadó
eszközön prezentál a tanító a tanulóknak – kell a tanulóknak kirakni, azaz mozgásos úton
reprodukálni.
‒ A hangok időtartamának megfelelő ideig tartó mozgás (futás, ugrás / karnyújtás, taps / tenyér
végighúzása a padon / koppintás)
1.4. szeriális észlelés
Morze-jelek kirakása (lásd 1.3.)
1.5. verbális figyelem / emlékezet fejlesztése
Tevékenységformák:
2-3-4-5 verbális utasítást hajtson végre a gyerek a magadott sorrendben (mozgásos,
asztalnál tevékenykedtető, könyv képeit felhasználó, téri relációkat is fejlesztő utasítások).
‒ Ritmus visszatapsolása,
‒ morze-jelek kirakása

A vizuális – téri észlelés és figyelem fejlesztése

1.6. A beszéd vizuális percepciója
Tevékenységformák:
Szájról olvasás
1.7. téri és időbeli tájékozódás
‒ Irányok a teremben (Mi van lent fent, jobbra, balra, előttem, mögöttem?) Forduljunk egyet balra,
jobbra. Most mi van előttem, mögöttem, stb.?
‒ napszakok sorba rendezése, időbeli tájékozódás: előre / hátra (Mi jön az éjszaka után?, stb.)

2. A feldolgozás szakaszának funkciói

A feldolgozás szakaszában a feladat értelmezése, megnevezése, a memória, az összehasonlítás, a
kategorizálás, az általánosítás, valamint a magasabb kognitív funkciók, az analizálás-szintetizálás
és értékelés játszanak fontos szerepet
2.1. verbális munkamemória fejlesztése

24
 Tevékenységformák:
A tankönyv képeire helyezzen korongokat a megadott utasítás szerint (3-4-5-6) kép random
megnevezése után az utasítás megmondja, hogy az elsőre, másodikra,…tegyen egy korongot.
Verbális utasítások végrehajtása fordított sorrendben.
Mit hagytam el? Játékok (hétfőn boltba mentem és vettem…., kedden boltba mentem és vettem…
- tegyen a kihagyott képre korongot)
emlékezetből válogassák ki a mese szereplőit, tegyék őket sorrendbe. Tegyenek fel kérdéseket a
képek alapján.
Memória-játék az eseménykép alapján: hány dolgot tudnak felsorolni fél perces tanulmányozás
után.

2.2. Összehasonlítás
Tevékenységformák:
Az összehasonlítás fejlesztése hangidőtartamok, hangmagasságok viszonyában.
Különböző hangokat mutatunk be CD-ről, a gyerekeknek ki kell találni összehasonlítás után, hogy
mi adja ki azt a hangot (az eseményképen szerepelnek a tárgyak, állatok)
Mi változott? - játék az osztály egy részének (pad, polc) megfigyelése után

Kategorizálás
szógyűjtéssel főfogalmak alá (könyv felhasználásával: a könyv képei közül a megadott
kategóriába tartozó képekre helyezzen korongot).
szógyűjtés (eleinte ismert főnevek: gyümölcsök, bútorok, járművek stb., majd melléknevek:
színek, méretek), kategóriák megnevezése. Később ez vezet a helyes definíciók
megfogalmazásához: az alma az egy gyümölcs, ami …)

Főfogalmak megnevezése elemeinek felsorolása után. (lehet mozgásosan is: egyik sarok a zöldség,
másik a gyümölcs, bútor, időjárás, stb., a megfelelő sarokba mennek a gyerekek)

Analóg gondolkodás fejlesztése:

‒ Két esemény-képsor elolvasása után a harmadik sor utolsó képét kiválasztja a gyerek a három
lehetőségből – koronggal.
2.5. Analizálás
‒ Az analizáló, rész-egész meglátását fejlesztő feladatok egyrészt a vizuális észlelés terén
jelentkeznek az alapozó szakaszban.
‒ Megfigyeltetjük a gyermekekkel, hogy mikor hány levegővételre van szükség a légző-
gyakorlatoknál. Észrevetetjük az ok-okozati összefüggéseket: ha gyorsabban beszélünk,
kevesebbszer veszünk levegőt a beszéd alatt.
‒ Az analizálásnak nagy szerepe van a nyelvi tudatosságot fejlesztő gyakorlatokban. A nyelvi
tudatosság hierarchikusan fejlődik, és bár ebben a korban az alsóbb szintek már kialakultak, jó
szisztematikusan haladni, hogy kiderüljenek a tanulók esetleges elmaradásai. Jól működő nyelvi
tudatosság esetén a tanuló már nemcsak analizálja a beszéd egységeit, hanem azokat összerakja,
azaz szintetizálja, valamint különböző változtatásokat is véghez tud vinni, vagyis manipulál a
hangokkal.
A mondat felbontása szavakra
Tevékenységformák:
‒ Mondatok lelépése, kirakása színes rudakból. Az alanyt és állítmányt tartalmazó egyszerű
mondattól haladunk a bővített mondatokig, a toldalék nélküli szavak felismerésétől a toldalékokkal
ellátott szavakig. Először mozgásosan – annyit lépnek, ahány szóból áll a mondat, majd különböző
hosszúságú színes rudakkal próbálják a szavak hosszát érzékeltetni. A gyakorlás változatosan

25
történik, mindegyik mondattípussal, valamint fordított irányban is: megadott szószámra kell
mondatot alkotni. A mondatalkotást eleinte képek segítik.
Az alapmondat: S-V (Kati rajzol.), következő: S-O-V (Kati virágot rajzol.) majd az alany vagy /
és a tárgy kap bővítményt (jelzőket) (Kati kék virágot rajzol), a végén az ige, hely, idő, mód, stb.
határozókat (Kati kék virágot rajzol az iskolában.). A minta utáni mondatalkotás egyre nehezebb
analóg feladatokkal végig megjelenik az alsós évfolyamok anyanyelvi kompetencia-fejlesztésben.
Fonológiai tudatosság:
Tevékenységformák:
‒ Szavak felbontása szótagokra:
‒ Szavak, mondatok, mondókák letapsolása, lejárása. Szótagoló beszélgetések. Madárnyelv:
meghatározott kategóriában szókeresés megadott magánhangzókra, annak tudatosítása céljából,
hogy egy szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzót tartalmaz.
‒ Szótagszintézis: szó összetétele szótagokból (köztük 1 mp-es szünet)
‒ Szótagmanipuláció: első, utolsó, második szótag elhagyása. Szótag-kígyó (utolsó szótaggal új
szó keresése)
Fonéma tudatosság:
Tevékenységformák:
‒ Rímfelismerés: kakukktojás: melyik szó nem rímel a többivel (könyvben lehetnek
képsorok, ahol a gyerek koronggal jelzi válaszát. Rímalkotás mondókák, versek rímelő (teljes
rímeket tartalmazó) sorainak befejezésével.
‒ Hangizolálás: az első, utolsó, középső hang leválasztása. Könyvben kép alatt annyi kör,
v. négyzet, ahány hangból áll a szó. Jelölje a gyerek koronggal, hogy hol hallotta az adott hangot
(2-3 hangból álló szavaknál). Szófogyasztás: hangok elhagyása egyesével, elölről, hátulról.
‒ Szintézis: hangokból (1 mp szünet köztük) szóösszetétel. 1-2 szótagú szavak,
mássalhangzó torlódás nélkül.
‒ Szegmentálás: képek megnevezése alapján annyi korongot rakjon ki, ahány hangból áll
a szó.
‒ Hanghosszúság: Melyik hang hosszú a szóban? Jelöljék koronggal a könyvben a kép alá
rajzolt körökön, négyzeteken.
‒ Hangmanipuláció: Cseréljen ki egy-egy hangot egy megadott másik hangra. Eleinte
értelmes szavakkal dolgozzunk: süti – süni . Ezt is lehet képek alapján – mondjuk választania kell
a süni, az üti és még valamit ábrázoló kép közül. Ugyanígy: Mondd ki visszafelé a szót: kár: (rák)

3. A kimeneti szakasz funkcióinak fejlesztése

Ebben a szakaszban leginkább a nem megfelelő szókincs, nyelvi kifejezőkészség, illetve az

impulzivitás okozhat gondot. Impulzivitásról akkor beszélünk, amikor a tanuló átgondolás nélkül,
hiányos megfigyelés alapján kíván azonnal reagálni a feladatra. Ilyenkor a tanuló figyelmét a
pontosabb megfigyelésre, az átgondolásra, és az ehhez szükséges idő kivárására kell irányítanunk.
A beszédkészség fejlesztése a következő területeken történik:
3.1.A beszédkészség felmérése
Tevékenységi formák
‒ Spontán beszélgetés az első osztályos témakörökben: a család, családtagok foglalkozása,
napirend, vásárlás, játékok, kirándulás, stb.
‒ Mondatalkotás kép alapján. A képek szóljanak a mindennapi cselekvésekről, igekötős
igéket igényelve: felöltözik, kivasal, megsimogat, elindul, stb. Kép alapján ellenőrizze a
pedagógus a viszonyokat kifejező ragok, névutók használatát. Ezek passzív ismeretét lehet
feladatlapokkal is ellenőrizni, de az aktív szókincset, nyelvhasználatot is szükséges ellenőrizni.
Lehet a tanítóknak megfigyelési szempontsort készíteni.
3.2. szókincsfejlesztés

26
 Tevékenységi formák
Kategóriákba szógyűjtés (eleinte ismert főnevek: gyümölcsök, bútorok, járművek stb.,
majd melléknevek: színek, méretek), kategóriák megnevezése. Később ez vezet a helyes definíciók
megfogalmazásához: az alma az egy gyümölcs, ami …)
3.3. relációk fejlesztése
Tevékenységi formák
‒ Képek alapján birtokviszony, tárgyeset, helyhatározó ragok, névutók (statikus,
dinamikus), időviszonyok (mielőtt, miután) kifejezése kérdésre megfogalmazott válaszként.
‒ Összehasonlítások: két dolog összehasonlítása (képek alapján is) Mindkettő ceruza, de a piros
rövidebb, mint a kék.
3.4. Beszédtechnika fejlesztése
Tevékenységi formák
Helyes levegővétel gyakorlása, beszédhangképzés (a betűtanulással együtt tudatosodik a
hangképzést bemutató képek segítségével), helyes beszédtempó gyakorlása (szótagolás szintén
segít)
3.5. Szövegalkotás
Fontos az élményszerű, kreatív szövegalkotás („osztálymese”, valamit találtam a
táskámban – Hogy kerülhetett oda?, stb.)

Óravázlatok az előkészítő szakaszhoz

Előszó az óravázlatokhoz

Szeretnénk a kollégák munkáját néhány hasznos tanáccsal segíteni, hogy az ábécéskönyvet

hatékonyan, eredményesen tudják használni. Természetesen vázlataink csak ajánlások, hiszen
mindnyájan jól tudjuk: ugyanahhoz a célhoz több út is vezet, egy adott tananyag többféleképpen
is megtanítható, valamint nem létezik két egyforma osztály sem. Leginkább a feladatok
értelmezését szerettük volna segíteni, példát adva arra, hogyan illeszthetők ezek a tanítási órák
menetébe.
Az általunk közreadott óravázlatok nem teljes tanítási órák leírásai, csupán feladatvázlatok, mindig
az adott tankönyvi oldal egyes feladatait mutatják be. Segítenek a tanítói kérdések
megfogalmazásában, a megfelelő munkaforma kiválasztásában. Egy-egy azonos feladattípust a
különböző óravázlatokban szándékosan más-más módon dolgozunk fel, példát nyújtva arra,
hogyan tehetjük munkánkat változatossá, illetve hogyan alkalmazkodhatunk tanítványaink eltérő
fejlettségéhez.

1. Óravázlat: (tanmenet A 5.)

Tananyag: Osztályteremben. A tanterem és az iskola fontosabb tereinek és helyiségeinek
elhelyezkedése. Relációs szókincs fejlesztése. Szavak szótagokra bontása. Szótagok jelölése. Tk.
8−9. o. Artikukációs gyakorlatok (á és ó megkülönböztetése). A L hang keresése szavakban.

1. Légzőgyakorlat versrészlettel.
Motivációs vers: Osvát Erzsébet: Első osztályosok (részlet)
a) Tanítói bemutatás (memoriterként)
b) A gyerekekkel elismételtetjük soronként, kétsoronként, majd egyben az egész versszakot.
c) Váltakozva lassan, majd gyorsan mondjuk. Megfigyeltetjük a gyermekekkel, hogy mikor
hány levegővételre van szükség. Ok-okozat: ha gyorsabban beszélünk, kevesebbszer
veszünk levegőt a beszéd alatt.

27
2. Memóriajáték: Az osztályterem megfigyelése. Játék az osztály egy részének (pad, polc)
megfigyelése után.
a) Hány dolgot tudnak a gyerekek felsorolni félperces tanulmányozás után?
b) A megbeszélés után a gyerekek lehajtják a fejüket a padra, becsukják a szemüket, közben
a tanító 2-3 dolgot megváltoztat a teremben (pl. a polcon átrendezi a játékokat, máshová
helyez át tárgyakat)
c) Mi változott? A változtatások meghallgatása, a helyes válaszok jutalmazása.
3. Beszélgetés a 8. oldalon található nyitóképről.
a) A spontán reagálások meghallgatása
b) A kép elemzése tanítói kérdések segítségével
Kik viselkednek helytelenül?
Kik viselkednek helyesen? Miért? Stb.
Jelöld piros koronggal a jó gyerekeket!
Milyen zajokat és hangokat hallasz a képen? Ki mit mondhat?
4. Képrészletek megkeresése és azonosítása.
Beszédfejlesztés, szókincsbővítés a tárgyak helyének meghatározásával.
Hol vannak az osztályban az alábbi képek? Keresd meg! Mondd ki a nevüket! Tegyél a rajzokra
egy-egy korongot a nagy képen!
5. Barkochba.
A képen a tanító néni kitalálóst játszik a gyerekekkel. Amire gondol, az a teremben látható, és l
hanggal kezdődik a neve. Szárnya van, de nem madár, mi az? (lepke)
6. Szógyűjtés l hanggal.
a) Keress a nagy képen l hangot tartalmazó szavakat! Tapsold le!
(labda, lakat, lufi, lámpa, lepke, levél, lóg, leng, lánc, kilincs, ablak, alma, galamb, felhő,
kulcs, polc, tulipán, elkésik, tábla, vonalzó, tolltartó, kifli, zsemle, olló, kiömlik, hal, toll,
fal, nyúl, ül, lát, kukucskál)
b) Nézz körül a képen, és keress olyan dolgokat, amelyek neve l hanggal kezdődik! Sorold fel
ezeket! Tegyél rá piros korongot! Tapsold le a szavakat!
(labda, lakat, lufi, lámpa, lepke, levél, lóg, leng, lánc)
c) Tegyél kék korongot arra, amelyik l hanggal végződik!
(hal, toll, fal, nyúl, ül, lát, kukucskál)
7. Szótagolás. Szavak szótagszámának azonosítása. Tk. 9/1.
Most játsszunk vonatost! Nevezd meg a rajzokat! Ismételd el a nevüket tapsolva! Annyi vagonra
tegyél kék korongot, ahányat tapsolsz! Az első vagonra tegyél először! Balról jobbra haladj!
(tulipán, olló, tolltartó, ceruza)
8. Rész-egész viszony keresése. Tk. 9/3.
Az alábbi részleteket keresd meg a nagy képen! Mondj egy-egy rövid mondatot velük!
A nyaklánc a tanító néni nyakában lóg.
A tolltartóból kivesszük a tollat.
Az ital felborult és kiömlött.
A halak az akváriumban úszkálnak.
9. Magánhangzók hangoztatása. Tk. 9/4.
Pamacs cica kimászott Lili táskájából. Nagyon csodálkoztak ezen az osztálytársak.
a) Csodálkozz, ámulj együtt a képek szereplőivel! A kisfiú helyett mondj á hangot! A
kislány helyett ó hangot!
b) Keress ó hangra végződő szavakat a nagy képen! Jelöld meg kék koronggal (olló,
tolltartó)!
10. A megfigyelőképesség fejlesztése.
Csukd be a szemed! Emlékezetből válaszolj!

28
A tanító néni az asztal mögött áll? Milyen színű a haja? Mi van a tábla mellett? Az ajtón belépő
fiú rövidnadrágban van? Milyen állatok láthatók a képen? Van szemüveges fiú? stb.

2. Óravázlat: (tanmenet A 6.)

Tananyag: A parkban. Tájékozódás a térben. Térészlelés fejlesztése, térbeli irányok, viszonyok
felismertetése. Mf. 8. o. Megfigyelőképesség fejlesztése; Rész-egész viszony fejlesztése;
Összehasonlítás; Alakkonstancia fejlesztése; Relációs szókincs fejlesztése.

1. Térészlelés fejlesztése, térbeli irányok, viszonyok felismertetése. Relációs szókincs

fejlesztése.
Irányok a teremben. (Mi van lent, fent, jobbra, balra, előttem, mögöttem?)
Forduljunk egyet (egy negyed fordulatot) balra, jobbra. Most mi van előttem, mögöttem stb.?

2. A parkban. Mf. 8. o. Mit látsz a rajzon? Hasonlóságok, különbségek megfigyelése a

környezetünkben lévő park és a képen látható játszótér között.
a) A spontán reagálások meghallgatása
b) Mondatalkotás képről: a parkban.
c) Mit játszana a középen álló kislány, ha szabad lenne az előtte lévő, a mögötte lévő, a tőle
jobbra lévő, a tőle balra lévő játék? Mondd el!
3. Vizuális figyelmet, alak-háttér diszkriminációt fejlesztő feladat. Mf. 8/2.
(A fekete-fehér kép alatt néhány színes képrészlet, ennek megkeresése és kiszínezése a nagy
képen)
Minek a részeit látod? Hova tartoznak ezek a részletek a játszótéren? Mondd el! Színezd ki a
nagy képen!
4. Kép kiegészítése rajzzal.
Rajzold tovább a fenti képet! (A munkafüzeti utasítások helyett ezeket!)
A jobb alsó sarokba egy bokrot! A bokor tetejére egy madarat! A bokortól balra kerítést! A
kerítés elé virágot! A kislány bal kezébe vödröt! A fák fölé két felhőt!

5. Beszédkészség fejlesztése.
a) Légzőgyakorlat
Be 3 ütemen át orron keresztül Ki 3 ütemen át orron keresztül
Be 3 ütemen át orron keresztül Ki 4 ütemen át orron keresztül
Be 3 ütemen át a szánkon keresztül Ki 3 ütemen át a szánkon keresztül
Be 3 ütemen át a szánkon keresztül Ki 5 ütemen át a szánkon keresztül

b) Memóriafejlesztés helyesejtési gyakorlattal kombinálva

hinta,
hinta, mérleghinta,
hinta, mérleghinta, csúszda,
hinta, mérleghinta, csúszda, mászóka,
hinta, mérleghinta, csúszda, mászóka, homokozó
6. Fonématudatosság. Hangok tiszta ejtése utánzással. Mf. 9/1.
a) Mit látsz a képeken? Mondd ki! Tapsold le!
b) Melyik szóban hallasz s hangot? Karikázd be a képét!
iskola, sajt, tej, szőlő, kakas, cica
c) Melyik szóban hallod a szó elején? (sajt) végén (kakas) belsejében (iskola)
7. Csoportosítás. (légi, vízi, szárazföldi járművek)
a) Nevezd meg a járműveket a képen! Tapsold le a nevüket!

29
 vitorlás, helikopter, motor, motorcsónak, vitorlázó repülő, teherautó, kerékpár, komp,
vadászrepülő
b) Csoportosítsd a járműveket! Húzd a megfelelő vonalrajzhoz őket!
8. Mássalhangzó hangoztatása. Mf. 9/2.
a) A tavon egy motorcsónak halad. Utánozd a motor berregő hangját! (rrrrrr)
b) Melyik jármű nevében hallasz r hangot? Karikázd be!
c) Melyik szóban hallod a szó végén? (helikopter, motor, kerékpár)
9. Kép kiegészítése rajzzal. Mf. 9/3.
Mit látsz a képen? Mondd ki a szavakat! Rajzolj az asztal többi oldalára is terítéket!
10. Irányok, viszonyok felismertetése.
Színezd ki a jobbra haladó járműveket! Karikázd be a középsőt!

3. óravázlat (tanmenet A 7.)

Tananyag: Bundás csavarog. (Tk. 10. old.)
1. Auditív figyelmet, diszkriminációt fejlesztő feladat: Teremben elrejtett tárgyak megkeresése
(közeledés a tárgyhoz: gyorsuló taps, távolodás: lassuló taps).

2. Légzőgyakorlat és hangutánzási, artikulációs gyakorlat becsukott szemmel:

a) A légzőgyakorlatok bevezetése
Menjünk képzeletben egy tágas erdei tisztásra, ahol jó a levegő. (Nyissunk ablakot!) Álljatok fel
laza terpeszbe, a kezeteket lazán eresszétek le!
‒ Lélegezzünk jó mélyeket!
‒ Most csak az orrunkon lélegezzünk!
‒ Csak a szánkon!
‒ Szívjuk be az orrunkon a levegőt, és fújjuk ki a szánkon!
‒ Szívjuk be a szánkon, fújjuk ki az orrunkon keresztül!
‒ Háromig számolok, ezalatt szívjuk be az orrunkon a levegőt, majd fújjuk ki!
b) Házi kedvencek hangjának utánzása kilégzés közben (macska: nyau, kutya:vau).

3. A helyes olvasási irány, a sorváltás előkészítése.

Fektess egy zöld pálcikát a felső képek alá!
Állíts egy piros pálcikát a bal oldali képek mellé!
4. Történetmesélés képről. A helyes olvasási irány, a sorváltás begyakorlása a képek
olvasásával.
Hol van Bundás? Mi történik vele? Kezdd a mesélést a felső sor bal képével! Haladj jobbra!
Minden képről mondj egy mondatot!
Nyelvi tudatosság: mondatok szavakra bontása, beszédkészség fejlesztése
(A mondatok szavakra bontásához a Mf. 5/3. feladatának vonatát is felhasználhatjuk.)
A kimásolt képet feltesszük a táblára vagy kivetítjük interaktív táblán. Hasonló feladatot mindig
végeztessünk az eseményképről mesélve.
Színes téglalappal annyi vagont takartatunk le a diákokkal, ahány szóból áll a mondat.
Most felültetjük a szavakat a vonatra, minden szót egy-egy kocsiba. Színezzetek ki annyit vagont,
ahány szóból áll a mondat!

5. Iránykövetés.
a) Melyik képen merre néz Bundás? Mondd el! Hol néz jobbra? Jelöld kék koronggal!
Melyik az első rajz? Jelöld pirossal!

30
 b) A felső sor középső képén egyedül látod Bundást?
c) A jobb oldali képek közül melyiken vidám: az alsón, a középsőn vagy a felsőn?
d) A bal alsó képen mit csinál?
6. Hosszú–rövid hangdifferenciálási gyakorlatok az u-ú hangokat tartalmazó szavakkal.
a) Miközben Bundás csavarog, Öcsi a bölcsődében az u hangot gyakorolja. Rájött, hogy
ebből is van kétféle: rövid u és hosszú ú. Azt játssza, hogy azok a tárgyak, amelyek
nevében rövid az u, buszon utazhatnak. Amelyek nevében hosszú ú van, túrázhatnak.
Mondd ki a tárgyak nevét!
Mely szavak buszoznak?
(uborka, cumi, papucs, mókus)
Mely szavak túráznak?
(csúszda, búvár)
b) Nézd meg újra Bundásról szóló képsort! Mondj olyan szavakat, melyek nevében u vagy
ú hangot hallasz! Ha rövid u-t hallasz benne, jelöld piros koronggal! Ha hosszú ú-t,
jelöld sárga pálcikával!
7. Memóriafejlesztés.
Csukott szemmel emlékezetből válaszolj! Mit csinál Bundás az első képen? És az utolsón?
Milyen színű a néni harisnyája? A bácsinak van bajsza? Stb.

31
Óravázlat a betűtanítási részhez
Témakör: Hang- és betűtanítás

Az óra anyaga: Az i , I, í , Í betűk tanítása

Feladatok, készségfejlesztési célok: A beszédkészség fejlesztése az i, í hangok helyes

hangoztatásával, szógyűjtéssel és szókincsbővítéssel, szóbeli mondat és szövegalkotással.
Az eseményképről kiemelt képek neveinek eltapsoltatása szótagonként; a ritmuskészség és a
szótagoló olvasás előkészítése.
A hosszú-rövid fogalmak használatának, az i és í hangok időtartambeli megkülönböztetésének
előkészítése, és a szókincs bővítése.
Az i és í hangok differenciálása izoláltan és szavakban, ezáltal a hallási megkülönböztető képesség
fejlesztése.
Az i és í hangok helyének felismerése és helyének jelölése a szóban, az auditív tagolás és
differenciálás képességének fejlesztése.
Az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a szavak hangokra bontásával, majd a hangok
összevonásával.
Az i, í hangok és az i, í, I, Í betűk egyeztetése, hang-betű kapcsolat felismerése, megértése.
Az i, I, í, Í betűk felismerése, differenciálása.
Az eseménykép megfigyelése, összefüggések felismerése és megfogalmazása, szóbeli
szövegalkotás; a megfigyelési és a gondolkodási képesség fejlesztése.

Eszközök:

Ábécés olvasókönyv 1. kötet, Munkafüzet 1. kötet, hívókép

Korongok, pálcikák
Betűkártyák

I. Gyakoroljuk az előző órán tanult betűt!

1. Füleljetek! Szavakat mondok. Melyik hangot hallani minden szóban?

alma, Anita, asztal, Abigél, Attila, ajtó, ablak, Anna

– Soroljátok fel a hallott szavakból a gyerekek neveit!

2. Játszunk a betűkártyákkal! Válasszátok ki a betűkártyák közül az a hangnak megfelelő betűket!

3. Folytassátok a táblán elkezdett betűsort a minta szerint!

aAaAa…
aaAaa…

4. Olvassuk a betűsort, ügyelve a helyes kiejtésre!

II. Differenciáljunk hosszú – rövid hangokat az i í magánhangzók tanításának előkészítésére

32
Furulyán hangokat szólaltatok meg. A hosszan hallott hangnál fussatok helyben, a rövid hangnál
üljetek le! (Az első két-három hangnál a gyerekekkel együtt végezzük a mozgást.)

Megtanítjuk az i í hangokat.

Eseményképet mutatunk a gyerekeknek. (tk.34. + interaktív tananyag)

A, Alkottassunk mondatokat, szöveget önállóan az eseményképről.

- Meséljetek a képről!

B, Irányított kérdésekkel alkottassunk mondatokat, szöveget az eseményképről.

Meséljetek a képről!
- Kik a kép szereplői?
- Milyen állatokat láttok a képen?
- Hogyan, milyen szempont szerint lehetne csoportosítani a kép szereplőit?
- Mi történik a képen? Mit csinálnak a gyerekek? Mit csinál a fiatal néni? Mit csinál az idősebb
néni? Mit csinál a fiatal férfi és az idős bácsi?
- Mikor történhetnek a képen látottak?
- Hol történhetnek az események?
- Milyen címet adnátok a képnek?
- Nálatok, hogyan zajlik a nagytakarítás? Ti hogyan és milyen tevékenységekben szoktatok
segíteni takarításkor?

Kiemeljük az eseményképről a hívóképet. (tk. 34.)

Szótagokra bontjuk, „eltapsoltatjuk” a tárgy nevét.

Leválasztjuk a hangot a szó elejéről.

Hangoztatjuk az új, leválasztott hangot. Tudatosítjuk a beszédszervek mozgásait.

A) Irányított kérdésekkel eseményképből indítva emeljük ki a hívóképet - a hívókép szava

ne legyen toldalékos!

– Mi van a pohár vízben? ibolya

– Tapsoljátok le! (a szót szótagolás nélkül ejtjük, a gyerekek bontják szótagokra):

i-bo-lya

– Most csak az első szótagot mondjátok ki hangosan, a többit halkan!

– Milyen hanggal kezdődött az ibolya szó? i

– Mondjuk ki az i hangot! Figyeljük meg, milyen a szánk az i hang ejtésekor?

(tükörben, vagy a padtárs száján figyeltetjük meg, majd az olvasókönyvben a hangtanító oldalon)

33
– Mi van az indiánnak öltözött kislány kezében? íj

– Tapsoljátok le! íj

– Milyen hanggal kezdődött az íj szó? í

– Mondjuk ki az i hangot! Figyeljétek meg, milyen a szánk az í hang ejtésekor?

(tükörben, vagy a padtárs száján figyeltetjük meg, majd az olvasókönyvben a hívókép mellett)

B, Felismertetjük a hívóképet, megnevezzük, megkerestetjük az eseményképen – a hívókép szava

ne legyen toldalékos!

– Nézzétek meg az eseménykép mellett a hívóképeket! (tk.35.)

Mi van a bal oldali képen? (mutatjuk a képet) ibolya

– Hol található az eseményképen az ibolya? Keressétek meg, mondjátok el!

– Tapsoljátok le! (a szót szótagolás nélkül ejtjük, a gyerekek bontják szótagokra): i-bo-lya

– Most csak az első szótagot mondjátok ki hangosan, a többit halkan!

– Milyen hanggal kezdődött az ibolya szó? i

– Mondjuk ki az i hangot! Figyeljük meg, milyen a szánk az i hang ejtésekor?

(tükörben, vagy a padtárs száján figyeltetjük meg, majd az olvasókönyvben a hívókép mellett)

– Mi van a jobb oldali képen? (mutatjuk a képet) íj

– Hol található az eseményképen az íj? Keressétek meg, mondjátok el!

– Tapsoljátok le! íj

– Milyen hanggal kezdődött az íj szó? í

– Mondjuk ki az í hangot együtt! Figyeljük meg, milyen a szánk az í hang ejtésekor!

(tükörben, vagy a padtárs száján figyeltetjük meg, majd az olvasókönyvben a hangtanító oldalon)

6. Játékos szógyűjtési feladatokat játszunk az i és í hangokkal az eseményképek segítségével.

– Nézzétek meg az eseményképet! (tk. 34.)

Gyűjtsetek szavakat, amelyekben hallani lehet az i hangot!

Gyűjtsetek szavakat, amelyekben hallani lehet az í hangot!

Differenciáljuk az i í hangokat.

34
Játsszunk az i és í hangokkal!

Melyik hangot ejtjük röviden? i

Melyik hangot ejtjük hosszan? í

7.1. Füleljetek! Rövid i hang esetén tegyetek korongot a padra, hosszú í hang esetén tegyetek
pálcikát!

7.2. Nézzétek meg a könyvben (tk. 34.) az i és í hangok szájtartásának képeit!

– Tegyétek ujjatokat a bal oldali képre hangoztassuk együtt az i hangot! (mutatjuk az i szájtartás
képét)

– Tegyétek ujjatokat a jobb oldali képre, hangoztassuk együtt az í hangot! (mutatjuk az í szájtartás
képét)

+ A táblára rajzolt i és í hangok szájtartásának képeit ismertessük fel a gyerekekkel, és

hangoztassuk a hangokat rámutatás alapján.

Hangokra bontjuk a kiemelt képeket, és keressük bennük az új hang helyét. (tk.34./1.)

– Nézzétek meg az eseménykép alatti képeket! Mondjátok ki, mit láttok a képen! Tapsoljátok le a
képek neveit!

– Bontsuk hangokra a szavakat! Segítenek a képek alatti körök, melyek a hangok számát jelölik.

– Jelöljük pálcikával az i és í hangok helyét a képek alatti körökben! Az i hangnál használjatok

kék, az í hangnál sárga pálcikát!

Állathangokat hangoztatunk, melyekben differenciáljuk az i és í hangokat. (Tk.34/2.)

Soroljátok fel az állatok neveit sorban! Utánozzuk az állatok hangjait a képeknek megfelelő
sorrendben! Hosszú í vagy rövid i hangot ejtesz?

Szájtartásképek alapján hangoztatjuk a hosszú í és a rövid i hangokat. (Tk.34/3.)

Ejtsd hosszabban vagy rövidebben a hangot a képek alapján!

8. A motivációs versből (tk. 34..) a hallási észlelés, figyelem és emlékezet fejlesztésére kiemeljük
a hívókép nevét, valamint az i hangot.

– Hallgassátok meg a verset!

Koppintsatok az asztalon, amikor a hívókép nevét halljátok!

Figyeljétek, melyik szóban halljátok az i hangot!

(folyamatosan olvassuk fel a verset)

35
– Koppintsatok az asztalon azoknál a szavaknál, mikor az i hangot halljátok a versben! (a szavakat
lassan, időt adva a koppintásra olvassuk a verset)

9. A hívóképekből ismét kiemeljük az i és az í hangokat.

Megtanítjuk az i í betűket.

1. Azonosítjuk az új hangot a betűvel, bemutatjuk az i I í Í betűket, és a kis írott i és í betűket.

Egyeztetjük az i hangot az i I és a kis írott i betűkkel.

A) A táblán az ibolya hívókép alá feltesszük az i I betűket, miközben az i hangot ejtjük, ügyelve a
helyes artikulációra.

– Így ejtjük : i; így látjuk leírva az i hangnak megfelelő betűket: i I.

– Figyeljük meg a nyomtatott kis i és a nyomtatott nagy I betűket!

Miben hasonlítanak? Miben különböznek?

(A könyvben a hívókép mellett is megfigyeltetjük.)

B) A táblán az ibolya hívókép alatt hangokra bontjuk az ibolya szót. A hangok számát körökkel
jelöljük. Az i I betűket az i hang helyének megfelelő körbe helyezzük.

– Így ejtjük: i; így látjuk leírva az i hangnak megfelelő betűket: i I .

– Figyeljük meg a nyomtatott kis i és a nyomtatott nagy I betűket!

Miben hasonlítanak? Miben különböznek?

(könyvben a hívókép mellett is megfigyeltetjük)

A) A táblán az ibolya hívókép alá feltesszük az í Í betűket, miközben az í hangot ejtjük, ügyelve a
helyes artikulációra.
– Így ejtjük: í; így látjuk leírva az i hangnak megfelelő betűket: í Í.

– Figyeljük meg a nyomtatott kis í és a nyomtatott nagy Í betűket!

Miben hasonlítanak? Miben különböznek?

(könyvben az íj hívókép mellett is megfigyeltetjük)

A táblán az íj hívókép alá „fás” vonalrendszerbe felírjuk az írott kis í betűt.

B) A táblán az ibolya hívókép alatt hangokra bontjuk az ibolya szót. A hangok számát körökkel
jelöljük. Az í Í betűket az í hang helyének megfelelő körbe helyezzük.

– Így ejtjük: í; így látjuk leírva az í hangnak megfelelő betűket: í Í.

36
– Figyeljük meg a nyomtatott kis í és a nyomtatott nagy í betűket! Miben hasonlítanak? Miben
különböznek?

(könyvben a hívókép mellett is megfigyeltetjük)

Differenciáljuk az i í és az i Í betűket.

– Figyeljük meg az i és az í betűket! Miben hasonlítanak? Miben különböznek?

– Figyeljük meg az I és az Í betűket! Miben hasonlítanak? Miben különböznek?

– + Megfigyeltetjük az írott kisbetűk közötti hasonlóságot és különbséget.

3. Betűsort olvastatunk. (tk.35.)

– Az i és í hangok szájtartásának képével kiegészített betűsort olvastatunk.

– Nyomtatott kisbetűs betűsort olvastatunk a már tanult a betűvel és az i í betűkkel.

– Nyomtatott nagybetűs betűsort olvastatunk a már tanult A betűvel és az I Í betűkkel.

Rögzítjük az új ismereteket.

1. Differenciáljuk a rövid – hosszú fogalmakat. (mf. 26/1. )

2. Differenciáljuk az i í hangokat, hangokra bontunk i í hangot tartalmazó szavakat. (mf. 26/2.)
3. Differenciáljuk a hosszú – rövid i í I Í betűket. (mf. 26/3.)
4. Egyeztetjük a nyomtatott kis a i í betűket a nyomtatott nagy A I Í betűkkel. (mf. 26/4.)
5. A motivációs versekben kerestetjük a tanult i í I Í betűket. (tk.34.)
6. + Szavakat mondok. (mf. 26/2.szavai) Rakjátok ki, az i és í betűket a betűkártyákból sorban,
aszerint hogy melyiket halljátok a szavakban!

Olvassuk el a sorba rakott betűket! Ügyelve a helyes artikulációra!

37
A szövegértő olvasás időszakának programja
Aztán megtanultam olvasni. És megtudtam, mi a könyvek titka. Az, hogy minden bennük van.
Nemcsak a tündérek, a manók, királykisasszonyok, a gonosz boszorkányok, hanem én is meg te is,
örömeinkkel, gondjainkkal, vágyainkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a
hamis, a természet, a világmindenség; ez mind, mind elfér a könyvekben.
Nyisd ki a könyvet! Megosztja veled minden titkát.
Janikovszky Éva

E titkok felfedeztetése volt a célunk az Ábécés olvasókönyv anyagának gyűjtésekor,

kiválasztásakor, hogy a kisgyermekek a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motiváltan fedezzék fel az
olvasás örömeit.

Az Ábécés olvasókönyv a kerettanterv nevelési-fejlesztési céljai, követelményei alapján műfajilag

gazdag anyagot kínál, nép- és műköltészeti alkotásokat, ismeretterjesztő szövegeket.
A klasszikusok írásai mellett a kortárs irodalmi alkotások is megjelennek.

38
A szövegértő olvasás előkészítése
Az olvasási kedv felkeltése, megerősítése és az olvasóvá nevelés érdekében igényesen válogatott
irodalmi alkotások kerültek az Ábécés olvasókönyvbe.
Az olvasás megszerettetését segíti a mindennapos mesehallgatás, meseolvasás. A kisgyermekek
letelepedhetnek a „meseerdő tisztására” s meghallgathatják az aznapi mesét, melyet a meseláda/
mesetarisznya rejt. Meseszékre ülve a gyerekek olvashatnak, mesélhetnek társaiknak.
A tanítói bemutató olvasás mintát mutat a kifejező olvasásra, a verbális és nem verbális
kommunikációs eszközök használatára.

A színes illusztrációk segítségével felidézhetik a mesék, történetek tartalmát.

A megfelelő olvasási készség alapozásának kialakítása érdekében a fokozatosság elvét követve

egyre hosszabb szövegek kerülnek olvasásra, szótagolva végül tagolatlan szövegként.
Olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok segítik a hosszabb, nehezebb szavak olvasását.
A szókincsbővítés szómagyarázatokkal, szinonimák felismerésével, kifejezések értelmezésével,
szólásmagyarázatokkal, szemléltetéssel történik. Érdekes készségfejlesztő gyakorlatok segítik a
gyermekeket a nehézség nélküli olvasás öröméhez.

A szövegértés képességének fejlesztését motiváló, játékos feladatok segítik.

39
40
A szövegelemzést az olvasókönyv kérdései, a munkafüzet számtalan játékos feladata, szólások,
közmondások, szinonimák értelmezése segíti.

A tanulási képesség fejlesztése

Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése
érdekében fontos, hogy a kisgyermek a tanító irányításával motiváltan tanuljon, a tanulási folyamat
során a változatos tevékenységekben több érzékszervet is használjon.
Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal
kombinált memóriagyakorlatok.

41
Gyermekirodalmi alkotások és azok animációs adaptációinak összehasonlítása.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

A mesék feldolgozása lehetőséget ad az alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak kialakítására.
A kisgyermekek a mese tanulságát összevethetik saját cselekedeteikkel.

42
Az írástanulás
Az írástanulás komplex előkészítése

Az 1. évfolyamon az alapozó-előkészítő időszakban történik az írástanulás komplex elő-

készítése, mely programunk hangsúlyos eleme. A beszédkészség, beszédértés, a biztos olvasás és
írás elsajátításához szükséges alapkészségek átgondolt és egymásra épülő rendszerén keresztül
kezdjük meg a kultúrtechnikák jelrendszerének megtanítását.

Az írás elsajátításához szükséges alapvető készségek:

– a szem-kéz koordináció,
– a megfelelő testhelyzet,
– a helyes írószertartás és használat,
– a laza kéztartás beidegzése,
– a gyermek kialakult ábrázoló készségének megléte.

A vizuális percepció területéről elengedhetetlen:

– a biztos formaemlékezet,
– a szeriális észlelés,
– a téri irányok differenciálása.

A vizuális észlelés

Célja, hogy a gyermek cselekvésbe ágyazottan, a különböző érzékszervi funkcióinak

együttműködéseként pontos és sokrétű, integrált tapasztalatot szerezzen. Az esetlegesen felmerülő
nehézségek hátterében szemészeti probléma is meghúzódhat.

A vizuális észlelés fejlesztésének feladatai a szem-kéz koordináció, az alakkonstancia, a

rész-egész összefüggései, az alak-háttér differenciálás, a vizuális memória, a szeriális észlelés és
a vizuális pozíció felismerése.

A szem-kéz koordináció

A szem-kéz koordináció fejlesztésének első lépése a szem fixáló mozgásának kialakítása.

Ez biztosítja az írásnál, olvasásnál a sorok követésének képességét. Tudatos fejlesztését a
célkontrollt feltételező manuális feladatokkal kezdjük (csipeszelés, vágás, összerakós játékok,
matricázás). A gyakorlásra a készségtárgyak, szabadidős tevékenységek sokféle lehetőséget
kínálnak.

A sporttevékenységeknél, ügyességi játékoknál is megjelenő célba dobás remek gyakorlási

lehetőséget jelent. A szemmozgások iránykövető funkciójánál betartjuk a fokozatosság elvét, az
egyszerű balról jobbra kezdettől indulva, végül a több elemből álló, egymást követő tárgyak
meghatározásáig. Ez egyben a szem látószögének növelésére irányuló feladat is. Az ilyen típusú
feladatok már átmutatnak a szeriális észlelés, valamint az emlékezet fejlesztését célzó feladatok
felé. Változatos gyakorlási lehetőséget kínálhatunk a különféle eszközökből, termésekből kirakott
vizuális sorok folytatásával. A mozgást és az anyanyelvi fejlesztést ötvözik a versek, mondókák
mozgásos lekövetési feladatai. A gyerekek időbeni tájékozódását, emlékezetét és szóbeli kifejező
készségét javítják azok a feladatok, ahol a mese reprodukálása a történet jellemző képeinek
sorrendbe állításával elevenedik meg.

43
 Az optikus tévesztések prevenciós gyakorlata az ún. iránytáblák „olvastatása”. Kezdetben
az azonos–különböző irányok pontos megkülönböztetése a cél, majd téri irányok meghatározásá-
val kombináljuk a feladatot. (A feladatok balról jobbra nyila is az írás irányát hivatott jelölni.)

Az alapozás időszakának végén már elvárjuk, hogy a tanuló leolvassa a síkbeli sorozatokat,
valamint szóban, rajzban és egyéb tevékenységben is képes legyen folytatni a ritmikus sorokat.

A szem-kéz koordináció fejletlensége, pontatlansága tanulási nehézségekben, magatartás-

zavarokban is megnyilvánulhat.

Alakkonstancia (alakállandóság)

Az alak- és formaállandóság észlelése elősegíti a betűk, számok állandóságának

kialakítását. Fejlesztésekor sokféle geometriai formával, síkidommal ismertetjük meg a
gyerekeket, tudatosítjuk bennük az adott forma főbb jegyeit. A formát lemozogjuk, körbejárjuk,
lerajzoljuk. A szétvágott forma összerakásával rögzítjük a vizuális képet, ezzel is erősítve az
analizáló-szintetizáló képességet, mely az olvasást-írást megalapozó logikai művelet.

A különböző szempontok szerinti válogatás az összefüggések felismerését segíti. A

keresztcsatornák hatékony fejlesztését célozza, ha a síkbeli formát megismertetjük annak térbeli
megjelenésével a tapintásos észlelés segítségével.

Alak-háttér feladatok (kiemelés a képi környezetből)

A rejtett figurák megtalálása az adott képen, formák, ábrák megtalálása egymásra rajzolt
halmazban, vagy egy mozaikkép színezése a megadott kódok szerint megkívánja a vizuális
észlelés, a figyelem és emlékezet összehangolt működését.

Sokféle (a szabadidős tevékenységek rendszerébe tartozó, illetve a készségtárgyak

lehetőségein belül alkalmazható) játékot ismerünk, melyekkel integráltan fejlődik a vizuális
percepció (puzzle, párosítók, kakukktojás-keresők, képek különbözőségeinek észrevétele,
elemekből építés, összerakás-szétszedés, labirintus feladatok, a képek hiányzó részletének
berajzolása).

Az írott betűk, betűelemek megtanításának menete

Az írás jelrendszerének megtanítása a kis- és nagybetűk szabályos kialakításából és a leírt

betűk összekapcsolásából áll. Kis lépésekben eljuttatjuk a gyermeket az egyszerű mondatok
írásáig: a gondosan tervezett percepciófejlesztés végső állomása a tollbamondás, illetve az, hogy
a gyermek írásminta nélkül, emlékezetből tud majd írni.

Programunkban az írott kisbetűk megtanításának sorrendje mindig szorosan követi a nyomtatott

kis- és nagybetűk tanítási sorrendjét, így erősítve meg a gyermek számára a hang és a
betűváltozatok, optikai kép kapcsolatát és természetesen az olvasás – írás – szövegalkotás
kapcsolatát.

A betűtanítási sorrendünk figyelembe veszi a homogén gátlás elkerülését mind a nyomtatott, mind
az írott betűalakok estében. Az írásképük alapján hasonló vonalvezetésű betűket egymástól
távolabb tanítjuk. (Jó példa erre az n és a p, mely betűket nyomtatott alakjuk okán nem kellene
egymástól távol tanítani, azonban ezeknek a betűknek hasonló írott alakja miatt mégis

44
eltávolítottuk egymástól a nyomtatott betűk esetében is.) Programunk betűtanulási koncepciójában
az írott betűk tanítását egész évre osztottuk el, így biztosítva elegendő időt a gyakorlásra,
elmélyítésre, differenciálásra.

Az, hogy programunkban az olvasást és írást szorosan összekapcsoljuk és párhuzamosan

gyakoroltatjuk, lehetőséget nyújtunk a pedagógusnak arra, hogy később az olvasásban elkövetett,
de az írásban is jelentkező hibák (betűtévesztések, betű- és szótagkihagyások, -betoldások,
reverziók, melyek a hangok időrendjének hibás elemzésén alapulnak, szövegtagolási és helyesírási
hibák) megelőzésére és komplex hatékony kezelésére differenciáltan alkalmazható feladatokat,
gyakorlatokat alkalmazzon.

Az írás jelrendszerének megtanításakor a készségek elsajátításának pszichofiziológiai

sajátosságait tekintjük irányadónak. Első lépésként az egyes részműveleteket mutatjuk be, és
tesszük a gyermek számára biztossá. Ezt követi, hogy a részműveleteket simán gördülő
cselekvésegésszé formáljuk. Speciális gyakorlások sorozataként a fölösleges mozdulatokat és
erőkifejtést minimalizáljuk, valamint a külső ellenőrzés csökkentésével automatizáljuk a
tevékenységet. Végül a helyesen és biztosan elsajátított cselekvést különböző műveletekbe és
szituációkba integráljuk.

Programunkban a készségfejlesztő percek anyagában egymásra épített, variálható és a pedagógus

által tovább fejleszthető, valamint a differenciálásban is jól használható gyakorlatok és feladatok
gazdag tárházát kínáljuk.

A vázolás lépései
Az alapozó időszak íráselemeinek, majd később a betű vázolásának, írásának lépéseit az
alábbiak szerint javasoljuk megtanítani.
Bevezetés
1. A motivációs versike vagy mondóka elmondása
2. Betűhívókép nagy alakban a táblán a nyomtatott betűalak mellett (projektor vagy e-tábla)
3. Az írott betű felírása a táblára, a letölthető és nyomtatható írott kisbetű megmutatása
4. A nyomtatott és írott betűforma közötti különbségek és azonosságok megbeszélése
5. Az írott betű elemeire bontása, betűelemek megnevezése az ismételt felírás közben
1. A leírandó forma nagyalakban a gyermek előtt van (mondóka kíséretében felvázoljuk).
A leírandó formát a padlóra, földre rajzoljuk és az írás mozgásának megfelelően „lejárjuk”.
2. A gyermeket felállítva a formát teljes karral nagyalakban a levegőbe írjuk. Majd
lehetőség szerint nagyméretű csomagolópapírra, táblára függőleges síkban, mondókával kísérve
vázoljuk.
3. Következő lépésként az asztal síkján nagyméretben, kezdetben ujjal majd vastag
íróeszközzel, mondókával megerősítve, a megjelölt kezdőponttól indítva a mozgást nagy
lendülettel többször átíratjuk a formát.
4. Vastag, színes íróeszközzel írólapon folytatjuk a gyakorlást. A kezdőpontot tisztázásával
a gyerekek többször lendületesen és bátran átírják a betűt.
5. A munkafüzetben folytatjuk a betűelem vagy a betű leírásának megtanítását.
(Részletesebben l. később.)
6. Önálló munkavégzés a munkafüzetben, illetve a segédanyagok alkalmazásával.
Mellette folyamatos korrekció, egyéni segítségadás szükség szerint.
7. A munkafüzet differenciálásra is alkalmas feladatainak elvégzése. (Részletesebben l.
később.)

Lezárás

45
Ujjsoroló mondókákat, a kéz és az ujjak lazító gyakorlatait, illetve megerősítésként a taktilis
percepciós területek bevonásával különféle technikákat is alkalmazhatunk az óra lezárásaként
(érdes felületű anyagból kivágott formákat választanak ki, a formákat lekövetik fonalragasztással,
stb.).
A hagyományos, első osztályos füzetbe csak alapos előkészítést követően dolgozunk, lehetőleg
késleltetett ütemben, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva.

Az írás megalapozásának időszaka

Az alapozás-előkészítés időszakának 6 hetében a fent javasolt speciális mozgás és
percepciófejlesztés mellett rendkívül fontos, hogy a betűket alkotó betűelemeket
begyakoroltassuk, és a hármas vonalrendszerben elhelyeztessük. A B típusú tanmenettel haladók
esetében az előkészítő szakaszt még további gyakorló órákkal bővíthetjük.
A bal oldal meghatározására és rögzítésére a feladatnyilat, a kiindulópont jelölésére a fa
szimbólumot használhatjuk, ezzel a nyíl jelöléssel találkozunk az ábécéskönyvben is.
A fa hármas tagozódását (gyökér, törzs, lombkorona) használjuk a hármas vonalrendszerben való
tájékozódásra. A munkafüzetben a fa szimbólum minden sor elején megtalálható, ezzel is
automatizálva a vonalrendszerben való tájékozódást.
Az alábbi betűelemek vázolása és írása jelenik meg kiadványainkban:
– álló egyenes
– ferde egyenes
– horogvonal
– felső ívelés
– alsó ívelés
– kör
– nyitott kör
– felső hurok
– hullámvonal
– alsó hurok
A betűelemek vázolását és írását a fent említett módszertani lépések után a munkafüzetben
folytathatjuk.

A Munkafüzet feladatainak felépítése az alapozás időszakában

A munkafüzet első két oldalán a rajzos feladatok a finommotorikus képességek fejlesztését
célozzák, már elővetítve a betűelemek vázolását. Az átírásos, rajzkiegészítő, színezéses-satírozós
feladatok játékosan segítik a helyes ceruzafogás kialakítását, a vonalhatárok betartását és a szem-
kéz koordinációs készség fejlesztését.
A betűelemek tanítása
1. A stilizált nagyalakú rajzban felismertetjük a betűelemet. Vastag íróeszközzel többször
átíratjuk. Majd a szintén nagyalakú kipontozott elemet íratjuk át.
2. A nagyobb, majd kisebb négyzetbe, téglalapba helyezett betűelemet, mely a
kezdőponttal, illetve a nyíllal jelölve van, színessel íratjuk át. Itt már fel kell hívnunk rá a gyermek
figyelmét, hogy csak egyszer, lendületesen írja át a betűelemet.
3. Fokozatosan kisebbedő betűelemeket vázoltatunk.
4. Fa szimbólummal ellátott 1 cm-es vonalközbe helyezve meghatározzuk a betűelem
irányait és a vonalrendszerben való függőleges tagozódását. Az előírt, kipontozott betűalakokat
még színessel íratjuk át, majd önálló munkát kérünk.

46
 5. 6 mm-es vonalrendszerbe helyezve íratjuk a betűelemeket. Az előírt és kipontozott
betűelemek átíratása segíti az automatizálást, majd az önálló munkát.
6. Ahol ésszerű, ott nagy- és kisalakú betűelemet is íratunk. Miután a gyermek elsajátította
a biztos vonalvezetést, ritmikus mintákat íratunk, először azonos elemből, majd a tanult elemek
váltogatásával.
7. Ahol lehetséges, kapcsoltatjuk a betűelemeket, ezzel is elősegítve a gördülékenyebb
vonalvezetést és a kéz csúsztatását.
8. Gondos előkészítő munka után használhatjuk az első osztályos 4 mm-es vonaltávolságú
írásfüzetet. Másolási, illetve diktálásos gyakorlatokkal kombinálhatjuk és erősíthetjük a biztos
elsajátítást, valamint a figyelem és emlékezet fejlesztését.

Az alapozó időszak feladattípusai:

– vonal- és iránykövető feladatok,
– jobb, bal diszkriminációs feladatok,
– betűelem mátrixok,
– rajzos kiegészítő és színező feladatok,
– vizuális figyelmet és emlékezetet fejlesztő gyakorlatok.

Óravázlat az írástanításhoz, előkészítő időszak

Tanítási tervezet 1.
Óratípus: 11. írásóra, alapozó időszak
Az óra anyaga
– a mozgás változó tempójának érzékeltetése,
– formaalakítás mozgással,
– a vizuális figyelem és az elemzőkészség fejlesztése,
– tájékozódás síkban,
– az alsó íves betűelem (alsó ívelés) vázolása, vonalközbe helyezése,
– ritmikus sorok alkotása.
Készségfejlesztési célok
– tapasztalatot nyújtani a mozgás eltérő tempójáról,
– vizuális mintákkal tudatosítani a téri irányok (jobb-bal, fent-lent) különbségét,
– megfigyeltetni és megfogalmazni az azonosságokat és különbségeket,
– elsajátítani az alsó ívelés (csészevonal) írásmódját,
– több elemből álló ritmikus sorok íratásával begyakoroltatni a kéz csúsztatását
és a könnyed vonalvezetést.
Eszközök
– interaktív tábla, előírt nagyméretű csomagolópapír, zsírkréta, „Írás
munkafüzet 1. osztályos”.

Vázlat
1. Mozgásos percek, készségfejlesztés
– nagymozgások verssel kísérve (beszédfejlesztés)
– a járás, futás tempójának változásai
– feladatok a vizuális elemző- és megfigyelőképesség fejlesztésére
– iránydifferenciáló feladatok.
2. Új betűelem tanulása
– A betűelemet nagyméretben átírjuk.
– A betűelemet a Munkafüzetben írjuk.
– A betűelemet vonalközbe helyezzük.
– A betűelemeket kapcsoljuk, ritmikus sorokat írunk.

47
 3. Lazító gyakorlat, értékelés, illetve a házi feladat megjelölése.
Kidolgozás
1. Mozgásos percek, készségfejlesztő feladatok, kb.15 perc.
Munkaforma: közös gyakorlás
– Körbejárunk a tanteremben egymás mögött, közben hangosan mondjuk a
mondókát. Figyeljetek a mondóka tempójára és kövessétek az elhangzó
utasításokat! (A tanító tapssal segíthet a tempónak megfelelően.)
Lassan jár a csiga-biga,1
Táskájában eleség,
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.

„Gyorsan jár a csiga-biga…” – A tempó gyorsul.

„Fut-szalad a csiga-biga…” – A tempó futássá gyorsul.
– Megállás után egymás kezét fogva az interaktív táblán, vagy a tanító által
előzetesen a táblára vázolt „csészeformát/alsó ívelés” alakítjuk ki. A forma
jellegzetességeire felhívjuk a gyerekek figyelmét – két szára, alsó íve –, fel kell
ismerniük a hasonlóságot és a különbséget a már tanult felső ívelés, „kapuvonal”
között. A különböző szakaszokon álló gyerekektől megkérdezzük: „Te a
csészevonal melyik részén foglalsz helyet?”
– Az interaktív táblán, „Írás munkafüzet” 8. oldal 1.feladat azonos méretű és
alakú, de mintájukban csak kicsit különböző csészék vannak. Lényeges különbség,
hogy vannak lefordítottak is, valamint a csésze fülét jobb és bal oldalon ábrázoló
rajzok. Fokozatosan bonyolultabbá váló szempontok szerint adunk válogatási
feladatokat, végül összetett szempontrendszer szerint. Például: „Arra a csészére
gondolok, amit lefelé fordítottak és a füle balra néz. A mintája kék hullámos. Mutasd
meg, melyik az! Határozd meg a helyét! Milyen csésze van tőle jobbra/balra?”
A gyerekek megkeresik az azonosakat.
2. Új betűelem tanulása – alsó ívelés, vagy „csészevonal”, kb. 20 perc
Munkaforma: közös gyakorlás, egyéni gyakorlás
A betűelem végig a táblán van nagy alakban a gyerekek előtt.
– A padlóra, vagy duplán ragasztott csomagolópapírra előrajzolt formát végigjárjuk.
– A gyerekek felállva 3-4szer teljes karral, nagy lendülettel a levegőbe rajzolják a
formát. A mozgást beszéddel is megerősítjük. „Fentről le, kerek az alja, lentől fel.”
– Interaktív táblán vagy falra függesztett csomagolópapírokon, táblákon a gyerekek
egyenként átírják a formát.
– Következő lépésként az asztal síkján nagyméretben, kezdetben ujjal majd vastag
íróeszközzel, mondókával megerősítve, a megjelölt kezdőponttól indítva a mozgást nagy
lendülettel többször átíratjuk a formát.
– Vastag, színes íróeszközzel írólapon folytatjuk a gyakorlást. A kezdőpontot
tisztázásával a gyerekek többször lendületesen és bátran átírják a betűt.
– A munkafüzetben (8. oldal) folytatjuk a betűelem vázolásának megtanítását
a) A stilizált nagyalakú rajzban felismertetjük a betűelemet. Vastag íróeszközzel többször
átíratjuk. Majd a szintén nagyalakú kihalványuló elemeket íratjuk át.
b) A négyzetekbe helyezett betűelemeket, melyek kezdőponttal, illetve nyíllal jelölve vannak,
színessel íratjuk át. Itt már fel kell hívnunk rá a gyermek figyelmét, hogy csak egyszer,
lendületesen írja át a betűelemet. Az utolsó négyzetekbe önállóan írja be a betűelemet.
c) Fokozatosan kisebbedő és segédvonalak nélküli betűelemeket vázoltatunk.

1
Szabó Borbála: Mozdulj rá! Logopédia, 1999.

48
 d) Fa szimbólummal ellátott 1 cm-es vonalközbe helyezve meghatározzuk a betűelem irányait
és a vonalrendszerben való függőleges tagozódását. A halványított betűalakokat még színessel
íratjuk át, majd önálló munkát kérünk.
Tisztázzuk a vonal kezdő és befejező pontjának helyét, valamint azt, hogy a
szimbólumként használt fa ábra „törzs” szintjén (egy vonalközben) helyezzük el.
Írásánál ügyeljünk a gördülékeny vonalvezetésre és a vonalhatárok betartására. A
helyesen kivitelezett betűelemeket kicsinyítjük.
e) 6 mm-es vonalrendszerbe helyezve íratjuk a betűelemeket. Az előírt és kipontozott
betűelemek átíratása segíti az automatizálást, majd az önálló munkát. Két elemből álló kapcsolt
alakokat íratunk, majd ritmikus minták megkezdett sorát fejezik be a gyerekek. Felhívjuk a
figyelmüket a kéz csúsztatására, korrigáljuk a helytelen testtartást, ceruzafogást.
Biztosítsuk az igény szerinti egyéni segítségadást.
f) Gondos előkészítő munka után, differenciáltan használhatjuk az első osztályos 4 mm-es
vonaltávolságú írásfüzetet, illetve lassabban haladó gyerekeknél a kinyomtatható differenciáló
digitális segédanyagokat. Akiknél elakadást tapasztalunk, azok számára biztosítsunk több
gyakorlási lehetőséget. Használhatunk speciális, nagyobb vonalközű füzetet, de magunk is
készíthetünk felsőbb évfolyamok vonalas füzeteinek megvonalazásával, előírásával. A
differenciáltan alkalmazott másolási, illetve diktálásos gyakorlatokkal kombinálhatjuk és
erősíthetjük a biztos elsajátítást, valamint a figyelem és emlékezet fejlesztését.
Azokban az esetekben, ahol a gyermeknek gondot okoz a betűelem vonalvezetése vagy
az, hogy vonalközbe helyezze, visszalépünk az előző gyakorlási szintre. Amíg nem tudja
elfogadhatóan reprodukálni a feladatot, addig nem szabad tovább lépni.

3. Lazítás, értékelés, házi feladat

– Befejezésként mondókával kísért mozgással kilazítjuk az ujjakat és a karokat.
Gyülekeznek a felhők,2
(az ujjakat magastartásban mozgatjuk)
Esik az eső,
(zongorázunk az asztalon)
Kopog a jég
(kopogunk az asztalon)
Dörög az ég
(dörömbölünk ököllel)
Villámlik,
(karjainkat felemeljük)
Lecsap,
(asztalra csapunk)
Kisütött a nap!
(karunkat megemeljük, ujjainkat széttárjuk)
– Értékelünk és házi feladatot adunk.
Házi feladat: Írás munkafüzet 9. oldal, 1. feladat (betűelem mátrix kitöltése).

2
Szabó Borbála: Mozdulj rá! Logopédia,1999.

49