TELKI Megalapozó Vizsgálat - Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés

MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat
2089 Telki, Petőfi utca 1.
TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

1183 Budapest, Üllői út 455.
TSZ.: 1931
TELKI
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
1. KÖTET
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
HELYZETFELTÁRÁS-HELYZETELEMZÉS
2014. november 17.

Telki Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 2014.
ALÁÍRÓLAP
MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat

Cím: 2089 Telki, Petőfi utca 1.
Képviseli: Deltai Károly polgármester
TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455.
Képviseli: Zajovics András ügyvezető
ÜGYVEZETŐ: Zajovics András

okl. építőmérnök
okl. városi közlekedési szakmérnök
okl. városép. - városgazd. szakmérnök
vezető településrendező tervező
területrendezési tervező
Építész Kamara: TT/1 01-4075, TR 01-4075
Mérnök Kamara: 01-3526
K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell
IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Pintér Ferenc

okl. építészmérnök
településtervezési vezető tervező
településrendezési szakértő
É 01-1719, TT/1 01-1719
TR 01-1719, SZTT 01-1719
TELEPÜLÉSTERVEZÉS: Bálizsné Nagy-Pál Anna

okl. építészmérnök
építész vezető tervező
településtervezési vezető tervező
É/1 01-0574, TT/1 01-0574, TR 01-0574
Muhel Kata
geográfus
TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLET,
KÖRNYEZETVÉDELEM: Koprda Ildikó
okl. táj- és kertépítészmérnök
K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171
Aporfi Petra
tájrendező-, és kertépítő mérnök
Horváth Krisztina
okl. tájépítészmérnök
KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 2
SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

E-mail: kasib@kasib.hu, titkarsag@kasib.hu
www.kasib.hu
KÖZLEKEDÉS: Heckenast & Heckenast Bt.

1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 2/A.
Heckenast Judit
okleveles közlekedésmérnök
MMK 01-5295
KÖZMŰVEK: KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.

1016 Budapest, Naphegy utca 26.
Hanczár Zsoltné
okl. gépészmérnök,
okl. városépítési szakmérnök
MK-01-2418
Bíró Attila
okl. vízépítőmérnök
MK-01-2456
Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök

Hanczár Gábor, okl. infrastruktúra építőmérnök
Herczik Eszter, okl. tájépítészmérnök
RÉGÉSZET: Archeo-Art Bt.

Vágner Zsolt
okleveles régész
osz: 459/2002
Dr. Türk Attila

régész
szakértői szám 2.3.1/575-6/2005
TÁRSADALOM-GAZDASÁG-
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS: ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft.
Varga-Ötvös Béla

www.kasib.hu
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 10
1. HELYZETFELTÁRÓ ÉS HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ...................................................... 11
1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
térségi kapcsolatok .................................................................................................................................... 11
1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési
Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési
koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata .......................................... 12
1.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK) ......................... 12
1.2.2. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program ......................... 14
1.2.3. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció .................................................................. 14
1.2.4. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai
Programja 2006-2007 .......................................................................................................................... 15
1.2.5. Budapesti Agglomeráció Operatív Programja 2008-2010.................................. 16
1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ...................................... 17
1.3.1. Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai ........................ 17
1.3.2. Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai 21
1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott
település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai ................................................ 34
1.4.1. Budajenő településszerkezeti terve .............................................................................. 34
1.4.2. Nagykovácsi településszerkezeti terve ....................................................................... 35
1.4.3. Páty településszerkezeti terve ........................................................................................ 36
1.4.4. Tök településszerkezeti terve.......................................................................................... 37
1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ....................................................... 38
1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai ............................... 38
1.5.2. Egészségügyi Ellátás Fejlesztési Koncepciója 2010-2014. ................................. 38
1.5.3. Esélyegyenlőségi Program 2013-2018. ....................................................................... 39
1.5.4. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2012. .. 40
1.5.5. Vagyongazdálkodási Koncepció 2011.......................................................................... 41
1.5.6. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ................... 41
1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ............................... 42
1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ........................................................ 42

www.kasib.hu
1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ... 42

1.6.3. A hatályos HÉSZ és Szabályozási terv főbb megállapításai ................................ 44
1.7. A település társadalma ................................................................................................................ 48
1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség,
foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség .......................................................... 48
1.7.1.1. A népesség demográfiai folyamatai, összetétele ............................................ 48
1.7.1.2 A népesség nemzetiségek szerinti összetétele ................................................ 56
1.7.1.3 A népesség képzettségi színvonala ...................................................................... 57
1.7.1.4 A népesség gazdasági aktivitása, foglalkoztatási helyzete ......................... 59
1.7.1.5 A népesség jövedelmi helyzete .............................................................................. 63
1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok......................... 64
1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok,
társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések,
vallási közösségek, stb.) ...................................................................................................................... 65
1.8. A település humán infrastruktúrája ....................................................................................... 68
1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ......................................... 68
1.8.1.1 Egészségügy.................................................................................................................... 68
1.8.1.2 Oktatás, nevelés ............................................................................................................ 69
1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ............................................................................................. 71
1.9. A település gazdasága .................................................................................................................. 73
1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ..................................................................... 73
1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ......................................................... 73
1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő
fejlesztési elképzelése .......................................................................................................................... 74
9.1. táblázat A legjelentősebb helyi iparűzési adófizető vállalkozások .......................... 75
1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ......................................... 78
1.9.4.1 Elérhetőség ..................................................................................................................... 78
1.9.4.2 Kutatás-fejlesztés, innováció ................................................................................... 79
1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ................................................................ 80
1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és
intézményrendszere .................................................................................................................................. 83
1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................... 83
1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ...... 85

www.kasib.hu
1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ............................................................................... 87

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika .................................................................................................... 88
1.10.5. Intézményfenntartás ....................................................................................................... 88
1.10.6. Energiagazdálkodás......................................................................................................... 89
1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások .............................................................................. 91
1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ...................................................................... 94
1.12.1. Természeti adottságok ................................................................................................... 94
1.12.1.1. Földtani adottságok, domborzati viszonyok ................................................... 94
1.12.1.2. Talajviszonyok .............................................................................................................. 95
1.12.1.3. Vízrajz............................................................................................................................... 95
1.12.1.4. Éghajlati viszonyok ..................................................................................................... 96
1.12.1.5. Növényvilág ................................................................................................................... 96
1.12.1.6. Állatvilág ......................................................................................................................... 97
1.12.2. Tájtörténet, tájhasználat, tájszerkezet .................................................................... 97
1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat ................................................................................................. 97
1.12.2.2. Tájszerkezet vizsgálata, tájhasználati konfliktusok, problémák elemzése. 101
1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ...................................... 105
1.12.3.1. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy
védelemre tervezett terület, érték, emlék ........................................................................... 105
1.12.3.2. Országos ökológiai hálózat................................................................................... 108
1.12.3.3. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ............... 108
1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ....................................................................................... 110
1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ............................................................ 110
1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi
karaktert meghatározó elemek ................................................................................................ 110
1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése ..................................................................... 118
1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái .......................................... 119
1.14. Az épített környezet vizsgálata ........................................................................................ 121
1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ................................................................................. 121
1.14.1.1. A település szerkezete, településkarakter, helyi sajátosságok vizsgálata ... 121
1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési
ágak és a minőségi osztályok .................................................................................................... 123
1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek................................. 124

www.kasib.hu
1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási

kapcsolatok) ..................................................................................................................................... 124
1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata........................................................................................ 125
1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat ....................................................... 125
1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat ............................................................................................ 126
1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ........................................................................ 126
1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ............................... 127
1.14.5. Az építmények vizsgálata ........................................................................................... 129
1.14.5.1. Funkció, kapacitás .................................................................................................... 129
1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) ........ 131
1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom .......................................................................... 131
1.14.6. Az épített környezet értékei ..................................................................................... 131
1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ..... 131
1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület . 132
1.14.6.4. Műemlékek, műemléki környezet ..................................................................... 141
1.14.6.5. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: temetők .............................................. 142
1.14.6.6. Helyi védelem ............................................................................................................ 142
1.15. Közlekedés................................................................................................................................. 152
1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ......................................................................... 152
1.15.2. Közúti közlekedés.......................................................................................................... 153
1.15.3. Közösségi közlekedés .................................................................................................. 160
1.15.3.1. közúti ................................................................................................................................ 160
1.15.3.2. kötöttpályás ................................................................................................................... 160
1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ...................................................................... 161
1.15.5. Parkolás ............................................................................................................................. 161
1.15.6. A hatályos TRE és a magasabb rendű tervek elhatározásai .............................. 161
1.16. Közművesítés és elektronikus hírközlés ...................................................................... 163
1.16.1. A közművesítés fejlődése ........................................................................................... 163
1.16.2. Víziközművek .................................................................................................................. 168
1.16.2.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ................................................................................ 168
1.16.2.2. Szennyvízelvezetés .................................................................................................. 169
1.16.2.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ................................................. 169

www.kasib.hu
1.16.3. Energiaközművek .......................................................................................................... 170

1.16.3.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás ............................................................ 170
1.16.3.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos
energiagazdálkodás lehetőségei .............................................................................................. 171
1.16.3.3. Önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ........... 176
1.16.4. Elektronikus hírközlés ................................................................................................ 176
1.16.4.1. Vezetékes elektronikus hálózat ......................................................................... 176
1.16.4.2. Vezeték nélküli hírközlési építmények ........................................................... 177
1.16.4.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és
létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben ................................ 177
1.16.5. A közmű kiszolgálás, a közművesítettség fennálló konfliktusai ............... 179
1.16.6. Közművek és elektronikus hírközlés helyzetének elemzése ...................... 180
1.17. Környezetvédelem ................................................................................................................. 182
1.17.1. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek ..................................................................... 182
1.17.2. Levegőtisztaság-védelem .................................................................................................. 183
1.17.3. Zaj- és rezgésterhelés .................................................................................................. 185
1.17.4. Sugárzás-védelem ......................................................................................................... 186
1.17.5. Hulladékkezelés ............................................................................................................. 186
1.17.6. Vizuális környezetterhelés ........................................................................................ 188
1.17.7. Árvízvédelem................................................................................................................... 189
1.17.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák................................... 189
1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy
korlátozó tényezők) ................................................................................................................................ 191
1.18.1. Építésföldtani korlátok ............................................................................................... 191
1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség ........................................................................................ 191
1.18.2.1. Árvízveszélyes területek ....................................................................................... 191
1.18.2.2. Belvízveszélyes területek ..................................................................................... 192
1.18.2.3. Mély fekvésű területek ........................................................................................... 192
1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem .......................................................................................... 192
1.18.3. Tevékenységből adódó korlátozások .................................................................... 192
1.19. Városi klíma .............................................................................................................................. 193

www.kasib.hu
RAJZJEGYZÉK
V-1 Földhivatali alaptérkép (csak CD-n) M=1:6000

V-2 Ortofotó és telekállomány (csak CD-n) M=1:6000
V-3 Reambulált rétegvonalas alaptérkép (csak CD-n) M=1:6000
V-4 Területhasználat vizsgálata - külterület M=1:17000
V-5 Telekméret-vizsgálata - külterület M=1:17000
V-6 Nyilvántartott erdőterületek rendeltetésének vizsgálata M=1:17000
V-7 Erdőterületek szintézise M=1:17000
V-8 Mezőgazdasági területek szintézise M=1:17000
V-9 Táji- és természeti értékek vizsgálata M=1:17000
V-10 Területhasználat vizsgálata - belterület M=1:9000
V-11 Telekméret-vizsgálata - belterület M=1:9000
V-12/a Tulajdonviszonyok vizsgálata - külterület M=1:17000
V-12/b Tulajdonviszonyok vizsgálata - belterület M=1:9000
V-13 Telek beépítettség vizsgálata - belterület M=1:9000
V-14 Épület-állag vizsgálata - belterület M=1:9000
V-15 Épület szintszám vizsgálata - belterület M=1:9000
Közművizsgálat
KM 1/a. Vízellátás (teljes terület)

KM 1/b. Vízellátás (belterület)
KM 2/a. Szennyvízelvezetés (teljes terület)
KM 2/b. Szennyvízelvezetés (belterület)
KM 3/a. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés (teljes terület)
KM 3/b. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés (belterület)
KM 4/a. Villamosenergia (teljes terület)
KM 4/b. Villamosenergia (belterület)
KM 5/a. Földgázellátás (teljes terület)
KM 5/b. Földgázellátás (belterület)
KM 6/a. Elektronikus hírközlés (teljes terület)
KM 6/b. Elektronikus hírközlés (belterület)
KM 7 Problématérkép
KM 8 Tevékenységből adódó korlátozások
Közlekedés
KÖ-1 Közlekedési vizsgálat

www.kasib.hu
BEVEZETÉS
Előzmények
Telki község Önkormányzatának Képviselő-testülete 76/2014. (VII.08.) Öh. számú
határozatában döntött a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálatának
szükségességéről.
Telki új településfejlesztési koncepciójának (TFK), településszerkezeti tervének (TSZT) és helyi
építési szabályzatának (HÉSZ) elkészítésével az önkormányzat a KASIB Mérnöki Manager Iroda
Kft.-t. bízta meg.
Az új TFK, TSZT és HÉSZ készítésének célja és alapvető indokai:

A TFK és a településrendezési eszközök késztésének
 célja Telki község településfejlesztési és településrendezési feladatainak a jelenleg
hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően történő ellátása;
 alapvető indoka a Tr. 45.§ (1) bekezdésében szereplő követelmény, miszerint a Budapesti
Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések
2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközei 2015. december 31-ig
alkalmazhatók, így Telki község településrendezési eszközei is.
 A készülő településfejlesztési koncepcióval és településrendezési eszközökkel
kapcsolatban a tartalmat befolyásoló fejlesztési döntések nem állnak rendelkezésre
A kidolgozás, a véleményezések és az elfogadás tervezett ütemezése

A településrendezési folyamat a Tr. szerinti megalapozó vizsgálatra épül, a Képviselő-testület a
Megalapozó vizsgálat ismeretében kívánja a település fejlesztési irányait meghatározni.
A megalapozó vizsgálat és a fejlesztési irányok elfogadása alapján készül a TFK, ezt követően
a TSZT a TFK-val tartalmi összhangban, majd a HÉSZ a TSZT-vel tartalmi összhangban.
Az előzetes elképzelések szerint a településfejlesztési koncepció és a településrendezési
eszközök készítése során a TFK tervezetét külön, a TSZT és a HÉSZ tervezetét együtt kívánják
véleményeztetni a Tr.-ben foglalt eljárási szabályok maradéktalan betartásával.
A fent jelzett dokumentumok alátámasztó munkarészeként készül a teljes településre vonatkozó
Környezeti Értékelés és Örökségvédelmi Hatástanulmány, ennek megfelelően a Környezeti
Értékelés véleményezését a településrendezési eszközök egyeztetésének részeként kívánják
lefolytatni.
A tervezési folyamat elindításaként a Megrendelő lefolytatta a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
37. §-a szerinti előzetes tájékoztatási szakaszt, valamint egyidejűleg megkérte a 282/2009. (XII.
11.) Korm rendelet szerinti adatszolgáltatásokat, majd ezt követően megtörtént a beérkező
vélemények feldolgozása és kiértékelése.
Jelen tervdokumentáció a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmi
követelményei szerinti "Megalapozó vizsgálat - Helyzetfeltárás és helyzetelemzés" c.
munkarészeit tartalmazza.
A következő munkaszakaszban - az időközben elkészülő külön háttértanulmányok eredményét
is felhasználva - kerül sor a fejlesztési irányok tervezői javaslatának kidolgozására, amelynek
testületi elfogadását követően készül el a településfejlesztési koncepció. A TFK elkészítésével
párhuzamosan kerül majd sor a jelen Megalapozó vizsgálat véglegesítésére és az egyeztetési
anyaghoz mellékelendő örökségvédelmi hatástanulmány is ebben a fázisban készül el.

www.kasib.hu
1. HELYZETFELTÁRÓ ÉS HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ
1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

térségi kapcsolatok
Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, a fővárostól 21 kilométerre, a Zsámbéki-

medence északkeleti peremén található. A község és a határos települések egy része a Budaörsi
járáshoz tartozik, így Budajenő és Páty is, melyek északi illetve déli oldalon határolják. A másik
két szomszédos település a Pilisvörösvári járáshoz tartozó Nagykovácsi és Tök keletről és
nyugatról határos a községgel, de direkt közlekedési kapcsolatokkal nem rendelkezik ezen
településekkel. Nagykovácsitól a Budai-hegység legmagasabb része a Nagy-Kopasz választja el.
Észak és kelet felől főként erdő, délen és nyugaton pedig szántó veszi körül.
A településen az 1103 jelű országos közút halad keresztül, amely Perbált és Budakeszit köti
össze. A fővárosból legkönnyebben kétféleképpen közelíthető meg, Budakeszin keresztül vagy az
M1 autópályáról Biatorbágy és Páty érintésével. Pest megye nyugati térségéből Telki a 1103 jelű
úton érhető el Perbál irányából.
A település fő úthálózatát a Budajenői út - Fő u. tengely képezi. A településen két fő központi
hely alakult ki. A történeti fejlődés korábbi szakaszában kialakult régi faluközpontban található a
Polgármesteri Hivatal, a Faluház, a templom, valamint néhány kereskedelmi-vendéglátási
létesítmény, a közelmúltig itt funkcionált a posta és az orvosi rendelő is. A 90-es években
megindult dinamikus fejlődés keretében a Fő utca és a Muskátli utca kereszteződésénél
kialakított közpark körüli új centrumba települt az iskola, az óvoda, továbbá kiskereskedelemi és
vendéglátó egységek, szolgáltatások. A két központ között, a Fő utca és a Kórház fasor sarkán az
elmúlt években megvalósult központképző intézményfejlesztéseknek köszönhetően kialakult
egy harmadik intézményi pólus (ide került a posta, az orvosi rendelő és a gyógyszertár, továbbá
egyéb kereskedelmi, szolgáltató funkciók, valamint sport-, és rekreációs létesítmények is).
Forrás: térképcentrum.hu

www.kasib.hu
1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési

Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi
területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések
vizsgálata
1.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK)
Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatának mellékleteként elfogadta az Országos

Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK).
„a Koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, meghatározza azok területi

dimenzióit, ami a 2014–20-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő
tervdokumentumok (partnerségi megállapodás, operatív programok) megalapozását is szolgálja,
valamint az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből,
illetve az EU 2020 Stratégiához és a Nemzeti Reform Programhoz vállalásaihoz illeszkedve hosszú
távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg Magyarország számára.”
„a Koncepció egyrészt horizontális szempontokat fogalmaz meg, melyeket az átfogó gazdasági,
környezeti és társadalmi szempontokban jelenít meg, amelyeket a fejlesztéspolitika, a
programtervezés és a megvalósítás egészében érvényesíteni kell, másrészt alapelveket határoz meg
a fejlesztéspolitika keretében igénybe vett források felhasználásával kapcsolatban, valamint a
kedvezményezett térségekkel-települések besorolásával kapcsolatban”
Az OFTK előzményeit, az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) és az Országos

Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK) 2005-ben fogadták el. Az azóta eltelt időszak alapján
megállapítást nyert, hogy a területfejlesztési politika céljai nem kellően érvényesültek és
időarányosan sem teljesültek.
Az OFTK megfogalmazza Magyarország helyét a világban, Európában, Közép-Európában, a
Kárpát-medencében. Megállapítja az ország gazdasági jellemzőit, társadalmi erőforrásait, a
környezeti hatásokat, a térszerkezeti folyamatokat (utóbbi vonatkozásában különös tekintettel
Budapest és a vidéki országrész kapcsolatára, a roma népesség területi szegregálódásához
vezető sorsára, valamint a határ menti térségek jellemzőire).
Az OFTK fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célkitűzései között meghatározza a nemzeti
jövőképet, a hosszú távú (2014-2030) fejlesztési célkitűzéseket, a középtávú (2014-2020)
fejlesztési prioritásokat, a horizontális szempontokat és alapelveket, a fejlesztéspolitikától
elvárható eredményeket.
Területpolitikai irányok és teendők c. fejezetében tér ki a térszerkezeti jövőképre, a hosszú és
középtávú fejlesztési célkitűzésekre, horizontális szempontokra és alapelvekre, a
fejlesztéspolitikától elvárható eredményekre.
A Szak- és területpolitikai fejlesztési irányok c. fejezetben foglalkozik Pest megye és az
agglomeráció kérdéseivel, különös tekintettel a közlekedés, a fokozódó beépítés és a települések
összenövése, a valós településközpontok hiánya, az oktatási-nevelési közszolgáltatás
problémáira, melyek megoldása csak a települési és a megyei szereplők koordinált
együttműködésével képzelhető el.
Budapest és Pest megye vonatkozásában az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg:

 „A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a
feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére.
Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén
erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációs- és versenyképességének
javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási

www.kasib.hu
zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten

építve a KKV (kis és középvállalkozások) szektorra.
 Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése
és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi
állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet
fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása.
 A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye
hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb
kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi
közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett,
koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi
szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és
életminőséget biztosító tér kialakítása.”
Az agglomerációra vonatkozóan fejlesztési célnak tartja a térszerkezet policentrikus
kiegyensúlyozását, a települések összenövésének megakadályozását a „zöld gyűrű” kialakítása
érdekében, Budapest agglomerációs lehatárolásának újraértelmezését, a közlekedés fejlesztése
során a város és az agglomeráció élhetőségének biztosítását (gyűrű irányú úthálózat,
intermodális csomópontok, P+R és B+R parkolók, összehangolt menetrend), valós
településközpontok megteremtését, az oktatási-nevelési közszolgáltatások biztosítását, az
elmaradott térségek felzárkóztatását, az agglomeráció ipari és barnamezős területeinek
fejlesztését, „Budapest Üzleti Régió” építését a belső gyűrű városai, Budapest és az agglomeráció
együttműködésében, közös területi tervezéssel, összehangolt adó- ,befektetési-, innovációs- és
közlekedési politikával és fejlesztésekkel.
„Külön kell kezelni a fővárost és agglomerációját, mint hazánk egyetlen metropolisztérségét. A
hálózatok és szolgáltatások kialakításánál a fenntarthatósági szempontokat kell szem előtt
tartani. A fővárosra és az agglomerációjára nehezedő közlekedési nyomás a belső nagyvárosi
gyűrű erősítésével, a Budapestet elkerülő kapcsolatok kiépítésével lehet enyhíteni, illetve a
távmunkát, elektronikus ügyintézést lehetővé tevő feltételek és megoldások ösztönzésével
csökkenteni az utazási igényt. A napi mobilitási-ingázási igények kielégítését mindenekelőtt a
fenntartható közösségi közlekedési megoldások (kötött pályás, kerékpáros közlekedés)
alkalmazásával kell megvalósítani.”
„A takarékos helyhasználatot érvényesíteni kell a településfejlesztésben is. A városok
szétterülésének elkerülése, a tagolt és kompakt városszerkezet kialakítása az agglomerációs
településeket is erősen érinti, valódi térségi szintű térszervezési feladat. A vidékies
területhasználatnál is kerülni kell a talajpusztulást, visszafordíthatatlan talajvízcsökkenést okozó
tevékenységeket. Az infrastruktúra-fejlesztések tervezésénél az ezt figyelembe vevő megoldásokat
kell támogatni. Mindez többek között a természeti értékek és erőforrások védelme mellett a tájnak
a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességét is fokozza.”
Fontosnak tartja a területi szemléletű tervezést, a területi összefüggések, a területi kohézió
érvényesülését.
Telki esetében a település korábban beépült hagyományos részei a védett természeti táji
környezetbe harmonikusan beágyazódnak, az elmúlt két évtizedben megindult,
egyidejűleg több településrészt érintő jelentős területi kiterjedésű és befejezetlen
fejlesztések, kiparcellázott, de beépítetlen területek viszont még hosszabb időre
fenntarthatják a rendezettség, befejezettség hiányát, a kompakt településtest
kialakulását. Problémaként jelentkezhet a mono-funkcionális, alvótelepülés-jelleg
konzerválódása, ugyanakkor a település vonzereje éppen háborítatlan környezeti
állapotában rejlik.

www.kasib.hu
1.2.2. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program
A Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program végleges anyagát a Pest Megyei
Területfejlesztési Tanács 2003. december 4-én fogadta el. A Pest Megyei Területfejlesztési
Tanács megbízásából a K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Üzleti Tanácsadó Kft.
készítette. Alapja a részletes helyzetfeltárás, mely a statisztikai és dokumentumelemzésen túl
helyszíni vizsgálatokra és nagyszámú interjúra épült. Ágazati megközelítésben készült, a térség-
településfejlesztés, a gazdaság, a turizmus, a humán infrastruktúra (oktatás, egészségügy,
szociális kérdések) és a fizikai infrastruktúra (közlekedés, közmű, környezet) ágazatokra.
„Összefoglalva, szlogenszerűen Pest megye jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:
Pest megye Budapesttel együtt fejlődő térség, amely a központi helyzetéből fakadó előnyöket
maximálisan kihasználja, ezáltal lakossága számára magas színvonalú élet- és
munkalehetőségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt. A megye tervezési-, tudásbázis-,
és partnerség-fejlesztési tevékenységének eredményeképpen a spontán szuburbanizációt tervezett,
koordinált térségfejlesztés váltja fel az EU-s elveknek megfelelően, az EU-s támogatási pályázati
forrásokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítva.”
A térségfejlesztést érintő intézkedéseket a település-rehabilitáció („a Budapest környéki első

körös agglomerációs települések, a spontán vagy elhibázott településfejlesztés következtében,
településközpont nélküli, jellegtelen szuburbokká váltak”), a térségi zöldterület fejlesztés („Pest
megyében a zöld területek, különösen az egyre terjedő agglomerációban, jelentősen fogynak,
állapotuk gyakran kiábrándítóan szemetes, elhanyagolt. A mezőgazdasági területek nincsenek
művelve. A települések egyre újabb, hajdan szemet gyönyörködtető, erdős lankákat foglalnak el,
vágják ki a fákat és szórják be a lecsupaszított domboldalakat házakkal. A lakópark építés,
üdülőterületek belterületbe vonása – irányítatlanul – egyre nagyobb lendületet vesz”), az
intézményfejlesztés („Cél, hogy a kistérségi irodák multifunkcionálisak legyenek, azaz képesek
legyenek az információk gyűjtésére, szolgáltatására, pályázásra, pályázási/pályáztatási
tanácsadásra, a térségfejlesztés minden beavatkozási területén”), a tudásbázis-fejlesztés („a
perifériákon a tudásbázis fejlesztésével jelentős javulást lehetne elérni az önkormányzati
tevékenység minden területén”) és a partnerségi programok („A főváros és az agglomeráció
egymás rovására próbálja gondjait megoldani, illetve érdekeit érvényesíteni”) témaköreiben
fogalmazza meg.
Pest megye főként a fekvőbeteg ellátás során a budapesti intézményekre támaszkodik, a

főváros látja el Pest megye agglomerációs településeit. Pest megyében 9 kórház működik,
ebből 1 állami, 6 önkormányzati, 1 egyházi és 1 alapítványi. A magánintézmények
megjelenésével Telki is bővítette a választékot, ameddig be nem zárták a Telki
magánkórházat 2013-ban.
A megye fekvése alapvetően előnyös, de a központi fekvés ezek mellett problémák
forrása is. Telki esetében ilyen például az, hogy az irányítatlan szuburbanizáció hatására
megváltozik az agglomeráció természeti környezete, csökkennek a zöldterületek.
1.2.3. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció
Pest megye közgyűlése 2013. november 29-i ülésén hagyta jóvá.

Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban -
megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint
nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.
Miután meghatározza Pest megye 20 évre előrevetített pozícióját, bemutatja a megye lehetséges
jövő forgatókönyveit, azaz a „Tendencia”, az „Idill”, a „Középpontban az Alkotó”, illetve az
„Alapvető fordulat” forgatókönyveket.

www.kasib.hu
„Pest megye jövőképe közös víziónk megfogalmazása arról a helyről, ahol élni szeretnénk,ahol a
következő generációk is minőségi életfeltételeket találnak.”
Megfogalmazza a megyén belül az agglomeráció és az agglomeráción túli területek jellemzőit.
„A megye kettősségét az is mutatja, hogy míg az agglomerációban a további koordinálatlan
szuburbanizációt, a kapacitásproblémák elmélyülését szükséges megakadályozni, addig az
agglomeráción túl a szükséges felújítások elmaradása okoz problémát.”
„Pest Megye Önkormányzata tudatában van az agglomeráció és attól távolabbi területeinek
fejlettségbeli eltérésének és álláspontja szerint, a forráshoz jutás szempontjából továbbra is önálló
régió megteremtése lenne a valódi megoldás.”
„Pest Megye Önkormányzata el kívánja érni, hogy Magyarország Kormánya az agglomeráción
kívüli térséget nyilvánítsa egységesen szabad vállalkozási zónává, vagy más módon kezelje
kiemelten támogatott gazdasági övezetként.”
„Az eddigi területpazarló, zöldterületet felélő, túlburjánzó agglomerációs településfejlődést
eredményező fejlesztési tevékenységeket tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos
területhasználattal, az épített és környezeti értékek megóvásával és fejlesztésével szeretnénk
felváltani.”
„A munkaerő piaci kereslet-kínálat nem egyenletes eloszlású és nem is követte az agglomerációs
területeket érintő dinamikus népességnövekedést.”
„A gyermekek napközbeni ellátása azoknál a családban nevelkedő gyermekeknél jöhet szóba,
akiknek a napközbeni ellátásáról szüleik a munkavégzésük, a képzésben való részvételük,
betegségük vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.”
„A nagyobb bevásárlóközpontok, plázák mellett a települések belterületein az agglomerációban
szinte mindenhol, illetve a távolabbi nagyobb településeken is szintén külföldi tulajdonú, kisebb,
diszkont láncok fiókjai nyíltak meg, szűkebb árukínálattal, kedvezőbb árakkal.”
„Pest megye nem egyenlő az agglomerációval, nem a főváros körüli rekreációs és kiszolgáló
„gyűrű” kíván lenni, hanem a nagyvárosi térség minőségi és vonzó élettere”
A koncepció helyzetfeltárása során megállapítást nyert, hogy a világgazdasági válság

legnagyobb vesztese Magyarországon Pest megye volt. A legnagyobb mértékű visszaesés a
többek között a budaörsi térségben volt, ahol főként multinacionális cégek vannak jelen a
munkaerőpiacon. 2011 óta javul a tendencia, a fizikai munkaerő iránti kereslet megnőtt.
A koncepcióban operatív célként megjelenik az Érdtől a Budaörsi kistérségig szerveződő
innovációs pólustérség összekapcsolása, mint "M1-technológiai övezet".
1.2.4. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai

Programja 2006-2007
Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából 2007-ben készítette a Gauder Péter

vezette szakértői csoport.
A Budapesti Agglomeráció fejlesztésével kapcsolatban négy célt határoz meg:
 gazdasági
 kellem, vonzerő
 társadalmi, társasági
 kapcsolati, illesztési.
„A Budapesti Agglomeráció térszerkezete tehát a folyamatok térségi szintű koordinálatlansága,
illetve a szerkezetfejlesztő elemek megvalósításának elhúzódása, (vagy elmaradása) következtében
jelenleg konfliktusokkal terhelt.”
A Budapesti Agglomerációban a térszerkezet, a közlekedés és a partnerség terén mutatkoznak
feszültségek, amelyek megoldása a koncepció elsődleges feladata.
A stratégiai jövőkép változatok az alábbi forgatókönyvekre egyszerűsített jövő-elemzések:
 „Trend folytatódik” forgatókönyv
 Gazdaságorientált forgatókönyv

www.kasib.hu
 Mono-Policentrikus forgatókönyv
 Az együttműködés forgatókönyvei.
A nagyvárosi térség térszerkezetének fejlesztése három pilléren nyugszik, amelyek egymással
összekapcsolódnak. Ezek:
 kiegyensúlyozott térszerkezet
 decentralizált koncentráció
 „Karakter és minőség”.
A Budapesti Agglomeráció kisebb területegységei vonatkozásában - konkrétan Telki térségére
vonatkozóan - a következő fejlesztési irányvonalak jelölhetők meg:
„II/11. Budakeszi, Zsámbék, Páty, Budajenő, Herceghalom, Tök, Telki, Perbál, Tinnye
Budakeszi és a Zsámbéki-medence térségében tájvédelem, értékvédelem,
hagyományőrzés, amely óvatos urbanizációval párosulhat. A minőségi lakóterületi
szolgáltatások biztosítása. Budakeszi és Zsámbék központi funkciójának erősítése. A
hagyományos településközpontok megújítása. A szelíd turizmus támogatása. Az M1
autópálya sávjában a csomópontokhoz kapcsolódó pontszerű fejlesztéssel a térséget
szolgáló kereskedelmi, szolgáltatói funkció erősítése.”
(Telki a Budapesti Agglomerációnak a KSH által lehatárolt Nyugati szektorába tartozik.)
1.2.5. Budapesti Agglomeráció Operatív Programja 2008-2010
A Budapesti Agglomeráció Operatív Programja, mely a 2008-2010. közötti tervezési időszakra

készült, 2008-ban került elfogadásra a 20/2008. (XI.27.) BAFT határozattal.
A Budapesti Agglomeráció Operatív Programja rövid távú fejlesztési dokumentum, melynek
tervezési hátterét elsődlegesen a Budapesti Agglomeráció térségére készült területfejlesztési és
ágazati megközelítésű tervdokumentumok alkotják. Területfejlesztési jellegénél fogva a
fejlesztés térszerkezettel összefüggő tényezőire helyezi a hangsúlyt. Az operatív program
feladata, hogy egységesen, az egyes szakterületek közötti együttműködést, valamint a
térszerkezeti összefüggéseket bemutatva tartalmazza a térség rövidtávú fejlesztési elképzeléseit.
Az operatív program célja „a várostérség versenyképességének javítása, a versenyképességet
hosszútávon biztosító faktorok fejlesztése, úgy, hogy azok az ország egészének fejlődését
szolgálják.”
Telki versenyképességében a természeti értékekben gazdag táji környezet, az avval

harmonizáló településszerkezet és arculat rövid-, közép-, és hosszú távon is egy
fenntartható fejlődési faktort jelent.

www.kasib.hu
1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata
1.3.1. Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (OTrT) a 2013. évi CCXXIX.
törvény (MTv.) módosította, 2014. január 1-től hatályos. (Egyes rendelkezései csak 2014.
december 30-án lépnek hatályba.)
A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba
hozataláig az egyes előírások alkalmazásának vonatkozásában egyedi szabályokat határoz meg:
"31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba

hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti
rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-
hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése,
valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni,
....
e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv
alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél,
módosításánál nem kell alkalmazni,
f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv
alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök
készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell
alkalmazni,
.....
l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg,
azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a
településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított
12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni."

www.kasib.hu
Az ország térségi szerkezeti terve

Az országos területfelhasználás rendszerében Telki község 100 és 500 ha közötti
települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség és vízgazdálkodási
térség területfelhasználási kategóriákba sorolt.
Kivonat az OTrT Országos Szerkezeti Tervéből (az OTrT 2. melléklete)

www.kasib.hu
Telki érintettsége az országos térségi övezetekkel
Kivonat az OTrT Országos ökológiai Kivonat az OTrT Kiváló termőhelyi Kivonat az OTrT jó termőhelyi
hálózat övezete c. tervlapjából (3/1. adottságú szántóterület övezete c. adottságú szántóterület övezete c.
melléklet) tervlapjából (3/2.) tervlapból (3/3.)
Kivonat az OTrT kiváló termőhelyi Kivonat az OTrT tájképvédelmi Kivonat az OTrT világörökségi és
adottságú erdőterület övezete c. szempontból kiemelten kezelendő világörökségi várományos terület
tervlapjából (3/4.) terület övezete c. tervlapjából (3/5.) övezete c. tervlapjából (3/6.)
Kivonat az OTrT országos Kivonat az OTrT nagyvizi meder és Kivonat az OTrT kiemelt fontosságú
vízminőség-védelmi terület övezete a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése honvédelmi terület övezete c.
c. tervlapjából (3/7.) keretében megvalósítható vízkár- tervlapjából (3/9.)
elhárítási célú szükségtározók
területének övezete c. tervlapjából
(3/8.)

www.kasib.hu
Az OTrT egyes részei az MTv. előírásai alapján 2014.

december 30-án lépnek hatályba, így tájékoztatásul
ábrázoljuk az addig még életben maradó, az OTrT 3/5.
mellékletét képező un. „Országos jelentőségű tájképvédelmi
terület övezete” tervlap kivágatát is. (A 3/5. melléklet lesz
2014. december 30-tól az OTrT un. „Tájképvédelmi
szempontból kiemelten kezelendő terület övezete” c. tervlap).
A most hatályos "Országos jelentőségű tájképvédelmi terület
övezete" c. tervlap közigazgatási határ szerinti lehatárolással
ábrázolja az övezet által érintett településeket.
Az OTrT övezetei Érintettség

Az országos ökológiai hálózat övezete (3/1.) igen
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/2.) nem
Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3.) nem
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3/4.) igen
Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3/5.)
nem
(2014. december 30-tól hatályát veszti)
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3/5.)
igen
(Hatályos 2014. december 30-tól)
Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete (3/6.) nem
Országos vízminőség védelmi terület (3/7.) igen
Nagyvizi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében
megvalósítható vízkárelhárításicélú szükségtározók területének nem
övezete (3/8.)
Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (3/9.) nem
Telki Község területét a fent jelzett 4 országos térségi övezet érinti.
Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó előírásai:

Az Mtv.-vel módosított OTrT előírásait figyelembe véve, a vonatkozó térségi övezeti előírások a
BATrT elemzését követően az országos és kiemelt térségi övezetekre vonatkozóan együttesen
kerülnek ismertetésre.

www.kasib.hu
1.3.2. Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai
A BATrT területfelhasználási rendszerében Telki község a hagyományos vidéki települési

térség, magas zöldfelületi arányú települési térség, erdőgazdálkodási térség,
mezőgazdasági térség területfelhasználási kategóriába sorolt.
Kivonat BATrT Szerkezeti Tervéből (az BATrT 2. melléklete)

www.kasib.hu
Telki érintettsége a BATrT térségi övezetekkel
Kivonat 3.1. – 3.3. sz. mellékletből Kivonat a 3.4. sz. mellékletből Kivonat a 3.5.- 3.6. sz. mellékletből
Kivonat 3.7. – 3.8. sz. mellékletből Kivonat a 3.9.-3.10. sz. mellékletből Kivonat a 3.11. sz. mellékletből
Kivonat 3.12. sz. mellékletből Kivonat a 3.13. sz. mellékletből Kivonat a 3.14. sz. mellékletből
Kivonat a 3.15. sz. mellékletből Kivonat a 3.16. sz. mellékletből Kivonat a 3.17. sz. mellékletből

www.kasib.hu
Kivonat a 3.18. sz. mellékletből Kivonat a 3.19. sz. mellékletből Kivonat a 3.20. sz. mellékletből
Kivonat a 3.21.-3.22. sz. mellékletből
A BATrT – ban meghatározott térségi övezetek Érintettség

3.1. magterület övezete igen
3.2. ökológiai folyosó övezete nem
3.3. puffer terület övezete igen
3.4. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem
3.5. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete igen
3.6. erdőtelepítésre alkalmas terület övezete igen
3.7. országos komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete nem
3.8. térségi komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete nem
3.9. országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem
3.10. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete igen
3.11. világörökség és világörökség-várományos terület övezete nem
3.12. történeti települési terület övezete nem
3.13. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területének övezete igen
3.14. felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete igen
3.15. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete nem
3.16. rendszeresen belvízjárta terület övezete nem
3.17. nagyvízi meder övezete nem
3.18. földtani veszélyforrás területének övezete nem
3.19. vízeróziónak kitett terület övezete igen
3.20. széleróziónak kitett terület övezete nem
3.21. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete nem
3.22. honvédelmi terület övezete nem

www.kasib.hu
Az OTrT és a BATrT összhangba hozataláig a vonatkozó előírások alkalmazása
Az Országos Területrendezési Tervről szóló - Mtv. − vel módosított, 2014. január 1-től hatályos −
2003. évi XXVI. törvény (OTrT) a térségi és megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel
való összhangba hozataláig az egyes előírások alkalmazásának vonatkozásában egyedi
szabályokat határoz meg:
OTrT
"31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba
hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti
rendelkezéseket kell alkalmazni:...
a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-
hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése,
valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni,
c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a
továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül
ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó
előírásait,
cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2)
bekezdés e) pontjának előírását
kell alkalmazni,...
....
e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv
alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél,
módosításánál nem kell alkalmazni,
f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv
alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök
készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell
alkalmazni,
g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei
területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak
kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,
h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei
területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j)
pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e
törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,.....
k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az
MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT.
kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni,
l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg,
azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a
településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított
12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni."
"12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési

eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett
területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével
kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet
szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása
figyelembevételével kell lehatárolni.
(2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület
övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület

www.kasib.hu
övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett

települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési
tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges
kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.
(3) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet jellegére
tekintettel - a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.
(4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési
terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település
közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat."
Országos és kiemelt térségi övezetek, azok kapcsolata és alkalmazása az MTv.-vel

módosított OTrT szerint
Országos Kiemelt térségi és
BATrT szerinti térségi A településrendezési eszköz
Területrendezé megyei
övezetek készítése során
si Terv területrendezési terv
a) magterület övezete,
a) Országos Érintett az OTrT és a BATrT
a) Magterület b) ökológiai folyosó
ökológiai által
b) Ökológiai folyosó övezete,
hálózat 3/1. Adatszolgáltatás alapján
c) Pufferterület
melléklet c) puffer terület övezete, ábrázolva (DINPI)
b) Kiváló termőhelyi adottságú d) kiváló termőhelyi

OTrT és BATrT szerint nem
szántóterület adottságú szántóterület
érintett
3/2. melléklet övezete,
OTrT szerint nem érintett
c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület
Adatszolgáltatás alapján
3/3. melléklet
ábrázolva (FÖMI)
Érintett az OTrT és a BaTrT
d) Kiváló termőhelyi adottságú e) kiváló termőhelyi
által
erdőterület adottságú erdőterület
3/4. melléklet övezete
ábrázolva (NÉBIH)
Érintett a BATrT által
d) Erdőtelepítésre f) erdőtelepítésre alkalmas
javasolt terület terület övezete,
ábrázolva (FÖMI)
Nem érintett a BATrT által
g) országos komplex
OTrT megszünteti, nem kell
tájrehabilitációt igénylő
alkalmazni az OTrT 31/B.§ g)
terület övezete,
pont szerint
h) térségi komplex
tájrehabilitációt igénylő
terület övezete,
pont szerint
e) Országos jelentőségű tájképvédelmi
terület 3/5. melléklet
i) országos jelentőségű
(MTv. 39.§ (2) bek. szerint 2014. Nem érintett OTrT és BATrT
tájképvédelmi terület
december 30-tól Tájképvédelmi által
övezete
szempontból kiemelten kezelendő terület
övezete)
i) Térségi jelentőségű
tájképvédelmi terület j) Térségi jelentőségű
Érintett a BATrT által
2014. december 30-ig tájképvédelmi terület
hatályos

www.kasib.hu
k) világörökség és
f) Világörökségi és világörökségi Nem érintett az OTrT és a
világörökség-várományos
várományos terület 3/6. melléklet BaTrT által
terület övezete,
l) történeti települési
terület övezete
pont szerint
Érintett az OTrT által

g) Országos vízminőség-védelmi terület
3/7. melléklet
ábrázolva (OVF)
m) kiemelten érzékeny Érintett a BATrT által
felszín alatti vízminőség- OTrT megszünteti, nem kell
védelmi terület övezete, alkalmazni az OTrT 31/B.§ g)
pont szerint
n) felszíni vizek Érintett a BATrT által
vízminőség-védelmi OTrT megszünteti, nem kell
vízgyűjtő területének alkalmazni az OTrT 31/B.§ g)
övezete, pont szerint
q) nagyvízi meder Nem érintett a BATrT által
övezete, OTrT megszünteti, nem kell
pont szerint
h) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése keretében megvalósuló
vízkár-elhárítási célú szükségtározók Nem érintett az OTrT által
területe
3/8. melléklet
e) Ásványi o) ásványi nyersanyag- Nem érintett a BATrT által
nyersanyagvagyon- gazdálkodási terület Adatszolgáltatás alapján
terület övezete, ábrázolva (MBFH)
p) rendszeresen Nem érintett a BATrT által
f) Rendszeresen
belvízjárta terület Adatszolgáltatás alapján
belvízjárta terület
övezete, ábrázolva (KDV-VIZIG)
g) Földtani r) földtani veszélyforrás
veszélyforrás területe területének övezete,
s) vízeróziónak kitett Érintett a BATrT által
terület övezete, OTrT megszünteti, nem kell
pont szerint
t) széleróziónak kitett Nem érintett a BATrT által
terület övezete, OTrT megszünteti, nem kell
pont szerint
Nem érintett az OTrT és a
u) kiemelt fontosságú
i) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület BATrT által
meglévő honvédelmi
3/9. melléklet Adatszolgáltatás alapján
terület övezete,
ábrázolva (HM)
v) honvédelmi terület
h) Honvédelmi terület Nem érintett a BATrT által
övezete.

www.kasib.hu
Az OTrT és a BATrT térségi területfelhasználásra vonatkozó előírásai
Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv Telkire vonatkozó területi mérlege a 2011-

ben módosított 2005. évi LXIV. törvény 1/3. számú melléklete alapján
Település
Térségi terület- közigazgatási
Térségi területfelhasználási felhasználási területéhez
Település
kategóriák kategória területe viszonyított
(hektár) arány
(%)
341. hagyományos vidéki települési térség 254,96 24,35
magas zöldfelületi arányú települési
342. 49,83 4,76
Telki térség
343. erdőgazdálkodási térség 493,99 47,19
344. mezőgazdasági térség 248,08 23,70
Összesen: 1046,86 100
BATrT
5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a
nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési
térség.
(2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület,
vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha
a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,
b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és
árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és
c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi
vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.
(3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt
terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a
területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.
(4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet,
illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.
(5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt
meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes
terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi
közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért
távolsága nem haladja meg az 5 km-t.
(6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre
szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény
legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel
kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.
(7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre
szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási
célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki.
(8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek
a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve - a beépítésre szánt különleges terület
területfelhasználási egység köréből - oktatási, egészségügyi és sport célú terület,
b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület
alakítható ki.

www.kasib.hu
(9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott
helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel
megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős
közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva.
6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási
egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő)
területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a
természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.
(2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága -
a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet.
7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli
terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án
bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.
(2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy
hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú
mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki
települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki
települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait.
(3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére
vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a
városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen
mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol - a mezőgazdasági térség javára -
csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A
területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség
területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi,
valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani,
hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési
önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.
8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során
beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység
jelölhető ki.
(2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület
területfelhasználási egységbe kell sorolni.
9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az
egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából
meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények
kialakítását az OTrT 1/1-10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében
megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet
figyelembevételével kell meghatározni.
OTrT
"7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a
településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell
sorolni.
(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-
hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát,
az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók
továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el."

www.kasib.hu
A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok
BaTrT 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási

egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő)
területfelhasználási egységbe kell sorolni.
BATrT erdőgazdálkodási térség területe: 493,99 ha

A BATrT erdőgazdálkodási térségébe eső, a hatályos TSZT-n erdőterület
492,32 ha
területfelhasználásba sorolt területek:
A BATrT erdőgazdálkodási térségébe eső, a hatályos TSZT-n egyéb
0,16 ha
A BATrT erdőgazdálkodási térségén kívül, a hatályos TSZT szerint
19,68 ha
erdőterület területfelhasználásba sorolt területek:
Erdőgazdasági térség területének 85%-a: 419,89 ha
419,89 ha (85%) < 492,32 ha (99,6 %), azaz a hatályos TSZT megfelel az előírásnak!

www.kasib.hu
BaTrT 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve

természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség
legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.
BATrT mezőgazdasági térség területe: 248,08 ha

A BATrT mezőgazdasági térségébe eső, a hatályos TSZT-n mezőgazdasági
területfelhasználásba sorolt területek: 231,23 ha
A BATrT mezőgazdasági térségébe eső, a hatályos TSZT-n egyéb
18,06 ha
Mezőgazdasági térség területének 90%-a: 223,27 ha
223,27 ha (90%) > 231,23 ha (93,2%), azaz a hatályos TSZT megfelel az előírásoknak!

www.kasib.hu
BaTrT 7. § (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési

térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3.
számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan
vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki
települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait.
BATrT szerinti hagyományos vidéki települési térség kiterjedése: 254,96 ha

BATrT szerinti hagyományos vidéki települési térség 2%-a: 5,1 ha
Ahogy a kivágaton látható, a TSZT szerint hagyományos vidéki települési térségként

kezelendő terület teljes mértékben egyezik a BATrT által kijelölt térséggel.

www.kasib.hu
BATrT 7. § (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek

a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve - a beépítésre szánt különleges terület
területfelhasználási egység köréből - oktatási, egészségügyi és sport célú terület,
b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki.
BATrT magas zöldfelületi arányú települési térség területe: 49,83 ha

Hatályos TSZT-n kijelölt beépítésre szánt területek a magas zöldfelületi arányú
települési térség területén: 51,05 ha
Magas zöldfelületi arányú települési térség területének 30%-a: 14,94 ha
A BATrT által kijelölt magas zöldfelületi arányú települési térségben a hatályos TSZT
kizárólag beépítésre szánt területeket jelöl ki, így azok teljes mértékben lefedik a
térségi területfelhasználást, amely nem felel meg az előírásnak. Ezek a TSZT-n
funkciójában jelentősen megváltozó területekként jelöltek, melyek közül a hatályos
SZT-n csak 12,8 ha nagyságú terület került kiszabályozásra. ezek a Telki Kórházzal
szemközti terület (3,8ha), a Telki GLOBALL Football Park (6,2ha), és Budajenői-pataktól
délre elhelyezkedő Ksp terület (2,8ha).
Telki jelenleg a még ki nem szabályozott és fel nem használt fejlesztési területekkel lépi
túl a jogszabályban előírt mértéket. A továbbiakban is fennmaradó, tervezett fejlesztési
területek esetén lehetőség nyílik különleges beépítésre nem szánt területekbe történő
átsorolásra.

www.kasib.hu
OTrT 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a

településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell
sorolni.
Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületek kiterjedése: 498,76 ha

Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület és a hatályos TSZT
483,21 ha
szerint erdő területfelhasználásba sorolt területek közös része:
Az erdészeti adatszolgáltatás szerinti erdőterület 95%-a: 473,82 ha
473,82 ha (95%) > 483,21 ha (96,8%), azaz a hatályos TSZT megfelel az előírásnak.

www.kasib.hu
1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az

adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai
Telki község szomszédos települései Budajenő,

Nagykovácsi, Páty és Tök. A szomszédos
települések többnyire külterületükkel
csatlakoznak Telki közigazgatási területéhez.
Kivételt képez Budajenő, mely közös
közigazgatási határuk harmadán belterülettel
csatlakozik a település részben belterületi,
részben külterületi részeihez.
1.4.1. Budajenő településszerkezeti terve
Többször módosított, 104/2006. (IX.21.) önkormányzati határozattal elfogadott TSZT
Budajenő község Telki északi határa mentén csatlakozik a településhez. Budajenő

településszerkezeti tervében a kapcsolódó területek részben belterületek, részben külterületek.
Érintkező belterületi területfelhasználása - mely Telki kül- és belterületével is határos -
jellemzően kertvárosias lakóterület, kis mértékben falusias lakóterület, településközpont vegyes

www.kasib.hu
terület, közpark zöldterület és vízgazdálkodási terület. Érintkező külterületi területfelhasználása

zömében védelmi erdő terület, valamint kertes mezőgazdasági terület.
A W” FEJÉR EURÓPA Kft. 2008-ban tanulmányt készített „Páty elkerülő út kialakítására” címmel.
Az ebben szereplő változatok egyike Telkit és Budajenőt egyaránt érintette. Budajenő 2011.
júliusában lakossági fórumon elvetette ezen nyomvonal tervét és hatályos településrendezési
eszközeiből is törölte a Budajenőt érintő szakaszt. Ezáltal a Telki hatályos terveiben szereplő
tervezett nyomvonalnak a 1103 jelű úttal való kapcsolata pillanatnyilag megoldatlan.
Konfliktus az elkerülő út problémájából, valamint mindkét település belterületi
részeinek a szomszédos település külterületével való érintkezéséből adódhat. A
mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásokat a lakóterületi közelségre tekintettel
kell megalkotni.
1.4.2. Nagykovácsi településszerkezeti terve
25/2004. (III.04.) önkormányzati határozattal elfogadott TSZT
Nagykovácsi nagyközség Telki északkeleti szomszédja. A nagyközség csatlakozó külterületi

területfelhasználása védett mezőgazdasági terület besorolású, mely táj- és természetvédelmi
területen (Budai Tájvédelmi Körzet) elhelyezkedő mezőgazdasági területeket jelent.
Mivel mindkét település csatlakozó területei a Budai Tájvédelmi Körzet részét képezik
konfliktusra nem lehet számítani.

www.kasib.hu
1.4.3. Páty településszerkezeti terve
Többször módosított, 120/2002. (X.8.) önkormányzati határozattal elfogadott TSZT
Páty község Telki teljes déli közigazgatási határa mentén csatlakozik a településhez. Telki
belterülete délen Páty külterületével határos. Páty csatlakozó területfelhasználása jelentős
szakaszon egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdő, mely egyben NATURA 2000, valamint az
Országos ökológiai hálózat magterülete és pufferterülete. A déli szakaszon elsősorban általános
mezőgazdasági területek, kis mértékben védelmi erdő, illetve patak vízgazdálkodási területe
található. Jelentős szakaszon azonban - Telki kialakult beépítésű belterületével határosan -
keskeny védő zöldsáv mögött jelentős területen beépítésre nem szánt különleges sportterület
került kijelölésre. Ez részben Telki belterületi kertvárosias lakóterületével, részben az MLSZ
Globall Football Park & Sporthotel sport és rendezvényközpont területével határos. A keskeny
védő zöldsáv pontosan a Páty elkerülő út egyik változatának nyomvonalán található.
Amennyiben ez a nyomvonal valósul meg, Telki kialakult lakóterületeit még védősáv sem fogja
elhatárolni a 350 ezer négyzetméteres ingatlanfejlesztési területtől.
Mivel Páty elkerülő útjának egyik változata a település Telkivel közös közigazgatási
határa mentén kijelölt kb. 30m széles védő zöldsáv területén vezet, az út megvalósulása
Telki közigazgatási határ mentén kiépült lakóterületére zavaró hatást keletkeztethet.

www.kasib.hu
1.4.4. Tök településszerkezeti terve
Többször módosított, 49/2005. (VI.28.) önkormányzati határozattal elfogadott TSZT
Tök község Telki nyugati szomszédja. Telki közigazgatási területéhez általános mezőgazdasági
területekkel csatlakozik. Tök felől Telki külterületére települési mellékút (gyűjtőút) érkezik,
melynek Telki területén nincs kiépített folytatása. Ez távlatban a Pátyot elkerülő út egyik
nyomvonala az M1 - M0 kapcsolat biztosításához.
Mivel mindkét település külterületi mezőgazdasági területeivel csatlakozik egymáshoz, a
szomszédságból konfliktus nem várható.

www.kasib.hu
1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása
1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai
Telki hatályos, 2004-ben készült településfejlesztési koncepciója 15 éves időszakra tekint előre.
Megállapításaik szerint Telki a legtöbb településfejlődést meghatározó tényező tekintetében
eltér az országban és az agglomerációban megszokottól. Ennek alapján dinamikus
népességgyarapodás, erős vállalkozói megatartás, aktív életvitel, fiatal korstruktúra, nagy
gyermekvállalási kedv, magas minőségű szellemi potenciál, kiemelkedő anyagi és vagyoni erő
jelenléte jellemzi.
A koncepció SWOT-analízisben foglalja össze a vizsgálat eredményeit, vagyis előnyök-hátrányok

rendszerében.
A település erősen kitett a külső hatásoknak, melyek meghaladják a falu léptékét. Ideális terep az
üzleti és tudás-, valamint lakás- és rekreációs célú hasznosításnak. Ezt a Zsámbéki-medencében
elfoglalt kedvező fekvésének, kiváló táji adottságainak és a fővároshoz való közelségének
köszönheti, összességében kiváló gazdaságföldrajzi pozícióban van. A koncepció megállapítja,
hogy ezeknek a kedvező külső tényezőknek a hatására újabb telekosztásokra kerülhet sor,
melynek következtében még több ember, forgalom és esetleg nem kívánt gazdasági tevékenység
jelenhet meg, és fennállhat a veszélye, hogy Telki nagy népességű és kiterjedésű,
monofunkcionális alvótelepüléssé válik. Belső feszítő erőkként a koncepció a következőket
említi:
1. Betelepülés. "Városi menekültek"
2. Honfoglaló telepesek. "Pionír társadalom"
3. Fiatal társadalom. "Fiatal korfa"
4. Nagy szellemi és anyagi potenciál. "Fejnehéz település"
5. Alvó település. "Output-input funkció"
6. Generációs dilemma. "Menni vagy maradni"
7. Térszerkezeti dilemma. "Régi módszer- új tartalom"
A koncepció kiemeli a fiatalokkal, közterületekkel és a falu gyors növekedésével kapcsolatos

gondok megoldását, valamint azt, hogy a falu ne veszítsen vonzerejéből. Munkamegosztásra és
együttműködésre van szükség a Zsámbéki-medence többi településével együtt, így erős és
egyenrangú partnerek lehetnek. A település gazdaságát az európai trendhez kell igazítani,
valamint beleilleszteni a kistérségi agglomerációs tengelybe.
Bár a település kedvező gazdaságföldrajzi helyzetű, nincs hagyományos értelemben vett

gazdasági övezet, nagyobb ipari telephely. Viszont az adatok elemzései során arra jutottak, hogy
Telkiben nagy szellemi és jövedelmi-vagyoni potenciál van jelen, valamint a vállalkozói
magatartás és aktív életvitel sajátos, nem hasznosított gazdasági erőteret határoz meg, melyben
nagy lehetőségek rejlenek. Ilyen lehet például a tudásra épülő, kreatív tevékenységet igénylő
munkahelyek létesítése, valamint a helyi fogyasztói piac megteremtése.
1.5.2. Egészségügyi Ellátás Fejlesztési Koncepciója 2010-2014.
Telki község Képviselő testülete az 5/2011. (01.25.) Öh. számú határozatával jóváhagyta a
ciklusra (2010-2014) vonatkozó programját, melyben a fejlesztési elképzeléseket egészségügyi
ellátás fejlesztési koncepcióban foglalja össze. A koncepció főbb megállapításai az alábbiak.
Telkiben két háziorvosi körzet (egy vegyes és egy felnőtt) gondoskodik a háziorvosi
alapellátásról és egy gyermekorvosi körzet gondoskodik a korosztály egészségügyi

www.kasib.hu
alapellátásáról. A fogorvosi ellátás tekintetében Budajenő, Perbál és Telki egy körzetet alkot, ami
Perbál székhellyel működik. Az önkormányzat 1997-ben társulási szerződést kötött Budakeszi,
Budajenő, Nagykovácsi és Páty települések önkormányzataival a központi háziorvosi ügyeleti
feladatok ellátására, amelyek központja Budakeszi Orvosi Rendelő Intézete. A védőnői
feladatokat a koncepció készítésekor Telkiben 2 védőnő látta el, a feladat-ellátási hely a Kórház
fasor 1. szám alatt történt. A Telki Magánkórház 2013-ban bezárt, így az orvosi szolgáltatások
helye átkerült az Kórház fasoron található szolgáltató épületbe. Az iskola-egészségügyi ellátással
összefüggő feladatokat a háziorvosi vegyes körzetet ellátó orvos és a védőnők végzik. A
koncepció készítésekor még üzemelő Telki Kórház az ország első magánkórháza volt, üzemelése
során Telki lakosságát kedvezményben részesítette a szolgáltatások igénybevétele esetén.
A következő fejezetben a koncepció a község képviselő testületnek elképzeléseit vázolja fel az

egészségügyi ellátás korszerűsítésére, fejlesztésére vonatkozóan a háziorvosi alapellátás, a
gyermekorvosi alapellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás,
a védőnői szolgálat, az iskolai egészségügyi ellátás, a szakorvosi ellátás, a megelőzés és
egészséges életmód tekintetében.
1.5.3. Esélyegyenlőségi Program 2013-2018.
A 2003. évi CXXV. törvény 31. § előírja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok
életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az
önkormányzatok számára. Telki Község Önkormányzata esélyegyenlőségi programban rögzíti az
esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
A program átfogó céljai a következők:

"- az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelménye
- a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elve,
- a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség
- a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a
helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések
- a köznevelési intézményeket érintő intézkedések hatékonysága érdekében az intézményfenntartó
központ területi szerveivel, tankerülettel történő együttműködés."
(Telki Község Esélyegyenlőségi Programja)
Külön fejezetekben taglalja a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak

beazonosítását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását.
A mélyszegénységben élők és romák helyzetének vizsgálata és a következtetések levonása során
a következő problémák derülnek ki. A felmerülő problémák között főként a lakosság munkaerő-
piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő
problémák, a hátralékok felhalmozódása, a lakossági adósságállomány növekedése, folytonos
újratermelődése szerepel.
A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során beazonosított problémák főként az

óvodák túltelítettsége és az, hogy a nehézségekkel küzdő családok és gyermekek helyzete és
száma nem ismert az önkormányzat előtt, valamint, hogy a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményt a kérelmezők számának emelkedése ellenére még kevesen veszik igénybe.
A nők esélyegyenlőségét tekintve az önkormányzat nem rendelkezik hiteles adatokkal, ezért a

releváns területeken és témakörökben szükséges az adatok és információk összegyűjtése. A
beazonosított problémák közé tartozik, hogy a gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket
nevelő családok esetében a szegénység kockázata magas, valamint, hogy ezt a célcsoportot nem

www.kasib.hu
gondozza a falu, nincsen számukra szervezett programok, továbbá megemlíti a női

munkavállalók hátrányosabb helyzetét az önkormányzatnál és az intézményekben.
A beazonosított problémák az idősek helyzete, esélyegyenlőségének vizsgálata során a

következők. Számukat, összetételüket, helyzetüket tekintve szintén nem állnak rendelkezésre
adatok, nem ismert az egyedülálló idős emberek kiléte és az, hogy milyen segítségre szorulnak,
valamint számukra az információk, szabadidős tevékenységek elérése korlátozott.
A fogyatékkal élők esetén is fennáll az információhiány problémája, ezen felül a középületek

akadálymentesítése nem mindenütt megoldott, a siket és nagyothalló ügyfelekkel nehezített a
kommunikáció.
1.5.4. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2012.
Az Országgyűlés által alkotott 2003. évi egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról szóló CXXV. törvény alapján készítette el Telki Község Önkormányzata a
közoktatási esélyegyenlőség tervét.
A dokumentum a közoktatás fejlesztésében határozza meg az esélyegyenlőség és az egyenlő

hozzáférés biztosításának elvét, kiemelve az esélyegyenlőség elősegítését, a szegregáció és
szelekció kiszűrését, a közoktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítását, a
minőségi oktatáshoz vezető feltételek, módszerek alakítását, SNI (Sajátos Nevelési Igényű) és
HHH (Halmozottan Hátrányos Helyzetű) tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, a
diszkrimináció minden fajtájának megszűntetését, valamint az oktatási és társadalmi integráció
támogatását, együttműködésre nevelést.
Az intézkedési terv megfogalmaz általános és konkrét célokat is. A konkrét célok közé a
közszolgáltatások elérhetőségének javítása, az óvodai, iskolai nevelés-oktatás folyamatos
korszerűsítése, fejlesztése, az intézmény-működés korszerűbbé, eredményesebbé tétele,
valamint a valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelés-
oktatásának biztosítása tartozik. A célok és meghatározott beavatkozások megvalósításához
bevont partnerek a hátrányos helyzetű gyermekek szülei és a védőnői hálózat.
Akcióterv keretein belül ismertetik a helyzetelemzési területeket, a célokat, a beavatkozásokat,

az ezekért felelősöket, és a megvalósítások határidejét is. A célok között a következőket említik:
- a település szociális helyzetének megtartása, további fejlesztése
- közszolgáltatások fejlesztése
- a településen élő sajátos nevelési igényű gyermekek számára nyújtott foglalkozások és az
oktatási szolgáltatások fejlesztése
- az oktatási intézményekből kikerülő tanuló életesélyeinek növelése
- a szakember állomány képesítésének megfeleltetése a vonatkozó előírásoknak, képzettségi
hiányok megszűntetése
- infrastruktúra fejlesztése
- a szükséges modernizáció és SNI felzárkóztatás, oktatás anyagi feltételeinek megteremtése
"A tervezett egyes intézkedések, programok, projektek akkor érhetnek el gyökeres és fenntartható
változást, ha azok komplex módon, egymást kiegészítve és összehangoltan valósulnak meg."
(Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, 2012.)

www.kasib.hu
1.5.5. Vagyongazdálkodási Koncepció 2011.
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 7/2008. (IV.

30.) számú a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat egységesen szabályozó rendelete
alapján a vagyongazdálkodási koncepciónak tartalmaznia kell az önkormányzat teljes
vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket és
tételesen az értékesítésre szánt vagyontárgyakat.
A forgalomképtelen törzsvagyon bekezdés alatt kifejti azt a közutak és műtárgyaik, terek,

parkok, önkormányzati tulajdonú vizek és közcélú vízi létesítmények, az önkormányzat és
intézményei szempontjából, valamint közüzemei működésével kapcsolatban érkezett levéltári
anyagot és az önkormányzat által forgalomképtelennek nyilvánított dolgokat. A korlátozottan
forgalomképes törzsvagyonhoz sorolható közművek, intézmények, középületek, műemlék
épületek, védett természeti területek, vízi közművek és az önkormányzat által meghatározott
ingatlanok és ingók helyzetét ismerteti. A forgalomképes ingatlanokon belül külön kategóriát
képeznek a belterületi stratégiai jelentőségű ingatlanok, érékesítésük egyelőre nem javasolt.
1.5.6. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések
Telki önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény (továbbiakban: építési törvény - Étv.) 30/A. §-ában szereplő elnevezéssel és az abban
rögzített szabályoknak megfelelő un. "Településrendezési szerződés" -eket nem kötött, a készülő
településfejlesztési koncepcióval és településrendezési eszközökkel kapcsolatban a tartalmat
befolyásoló fejlesztési döntések nem állnak rendelkezésre.

www.kasib.hu
1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata
1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök
Telki község az alábbi hatályos településrendezési dokumentumokkal rendelkezik:
 Hatályos Településszerkezeti terv: 134/2006. (VIII.30.) Ö. határozat

belterületi módosítások: 176/2008. (X.17.)
75/2012. (06.19.)
 Hatályos HÉSZ és SZT: 10/2006.(IX.11.) ÖK. rendelet

részterületi módosítások: 23/2006. (XII.15.)
5/2008. (IV.09.)
20/2008. (X.18.)
24/2010. (X.04.)
13/2012. (08.01.)
11/2014. (VI.26.)
1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek
Telki község településszerkezeti terve 2006-ban készült. A 134/2006. (VIII.30.) Ö. határozattal

elfogadott terv külön belterületi és külön külterületi tervlapot tartalmazott. A külterület az
elfogadás óta nem került módosításra. A belterületet érintően a TSZT-t két alkalommal
módosították.
A 176/2008. (X.17.) Ö. határozattal elfogadott módosítás a Tücsök utcától délre található erdős
területre áthelyezett zöldterületet, az azóta megvalósult sportközpont területén átvezető
tervezett út törlését, a Szajkó utca továbbvezetését, valamint a Tengelice utca menti új óvoda
számára központi vegyes, mellette településközponti vegyes terület, valamint zöldterület
kijelölését tartalmazta.
A 75/2012. (06.19.) Ö. határozattal elfogadott módosítás a Tulipán utca 2. alatti ingatlan,

valamint a Kórház fasor menti ingatlanok övezeti besorolásának TSZT-t érintő módosítását
tartalmazta.

www.kasib.hu
134/2006. (VIII.30.) Ö. határozattal elfogadott TSZT - külterület
Többször módosított 134/2006. (VIII.30.) Ö. határozattal elfogadott TSZT - belterület

www.kasib.hu
Telki község hatályos településszerkezeti terve szerint a település beépítésre szánt területei
vegyes területek, lakóterületek és különleges területek. A vegyes területek településközpont
vegyes és központi vegyes területként jelennek meg. A lakóterületeket kertvárosias, korábbi
rendezési terv alapján folyamatosan beépülő kertvárosias, korábbi rendezési terv alapján
megvalósult, jellemzően még be nem telt kertvárosias és falusias területfelhasználási egységekre
osztja. A különleges területek megkülönböztetésre kerültek egyedi funkciót hordozó
intézmények különleges területe (kutatás-fejlesztési, egészségügyi és a kilátóhoz kapcsolódó
vendéglátási területek), jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények területe (temető és
sportterület), valamint települési folyékony hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület
(szennyvíztisztító) szerint. Ezen kívül lehatárolásra került a BATrT által biztosított fejlesztési
lehetőség területe is. Telkiben - a hatályos településfejlesztési elhatározásokkal összhangban -
önálló gazdasági területek nem kerültek kijelölésre, a központi vegyes területeken van lehetőség
szabályozott módon egyéb nem zavaró gazdasági tevékenység végzésére.
A település beépítésre nem szánt területei a közlekedési és közmű területek, a zöldterületek,

az erdőterületek, a mezőgazdasági területek és a vízgazdálkodási területek.
A TSZT tervlapja jelöli az utakat útkategóriák szerint.
A TSZT ábrázolja továbbá az értékvédelem területeit, azaz a régészeti lelőhelyeket, a Budai
Tájvédelmi Körzetet, a Natura 2000 területet, természeti területet, helyi tájképvédelmi területet,
értékes fasorokat.
A határozat belterületet növelő új lakóterületi fejlesztéseket nem javasol, a lakóterületi

fejlesztéseket oly módon tartalmazza, hogy lehatárolja a még be nem telt kertvárosias
területeket, valamint kertvárosias területbe sorolja a funkciójában átalakuló üdülő területeket.
Új, illetve átalakuló településközpont vegyes területet jelöl a Muskátli utca környezetében és a
Kórház fasor mentén. Új különleges területek kerültek kijelölésre az Öreghegy délnyugati részén,
valamint a délnyugati belterületi határ menti külterületi sávban. A temető és a szennyvíztisztító
mellett is található bővítési terület az adott funkció fejlesztésére. A zöldterületi fejlesztések a
lakóterületi és az intézményi fejlesztési területekhez kapcsolódnak.
A fejlesztési területek tényleges igénybevétele, illetve beépítése elsősorban a belterületen

tapasztalható. A kijelölt fejlesztési területek beépülése a lakóterületeken erőteljesebb, a
vegyes és különleges területek még elég foghíjasak. Megépült viszont az új óvoda a
Sármány utca - Tengelice utca sarkán.
1.6.3. A hatályos HÉSZ és Szabályozási terv főbb megállapításai
Telki község hatályos Helyi építési szabályzata és Szabályozási terve 2006-ban, a hatályos TSZT-
vel együtt készült. A 10/2006.(IX.11.) ÖK. rendelettel jóváhagyott szabályozási terv külön
belterületi és külterületi tervlapot tartalmazott.
A rendeletet a jóváhagyás óta négy alkalommal módosították.
A 20/2008. (X.18.) ÖK. rendelettel jóváhagyott módosítás - mely TSZT módosítást is igényelt -
egyrészt a Muskátli utca környezetében a településközpont vegyes területek építési övezeteinek
differenciálását és a tervezett zöldterület Tücsök utcától délre található erdős területre történő
áthelyezését, másrészt az MLSZ edzőközpont térségében a sportközponton átvezető út törlését,
a Szajkó utca továbbvezetését, valamint a Tengelice utca menti új óvoda számára központi
vegyes, mellette településközponti vegyes építési övezet, valamint zöldterület kijelölését
tartalmazta.

www.kasib.hu
A 24/2010. (X.04.) ÖK. rendelettel jóváhagyott módosítás a Helyi építési szabályzatot elsősorban
aktualizálási, jogszabályi harmonizálási, egységes szerkezetbe foglalási szempontból érintette. A
Szabályozási tervet érintő változtatás két részterületen történt, a Muskátli utca - Akácos köz
sarkán és a Kilátó dombon az építési övezeti besorolás módosítását tartalmazta.
A 13/2012. (08.01.) ÖK. rendelettel jóváhagyott módosítás a Tulipán utca és a Kórház fasor
mentén, az Ófaluban, valamint az MLSZ sport és rendezvényközpont telkén övezetmódosítást, az
Öreghegyi út mentén a hátsókert méretének változtatását és a Helyi építési szabályzatban a
telekmérettől függően elhelyezhető lakásszám felülvizsgálatát tartalmazta.
A 11/2014. (VI.26.) ÖK. rendelettel jóváhagyott módosítás 5 részterületet érintett. Az Ófaluban a

gyalogos átvezetés, a Juharfa utcában és a Gyöngy utca környezetében az előkertek mérete, a
Petőfi utca - Rákóczi utca - Kőrisfa -- belterületi határ - Gábor Áron utca által határolt területen a
telekalakításra vonatkozó előírások kerültek módosításra.
10/2006.(IX.11.) ÖK. rendelettel jóváhagyott SZT - külterület

www.kasib.hu
Többször módosított 10/2006.(IX.11.) ÖK. rendelettel jóváhagyott SZT - belterület
Telki község többször módosított Helyi építési szabályzata a lakóterületeket - a TSZT-nek

megfelelően - kertvárosias és falusias építési övezetekbe sorolja. A vegyes területek
településközpont vegyes és központi vegyes építési övezetekre tagolódnak. Különleges
területként megkülönböztetésre kerülnek az egészség-gazdaság területére, az óvoda kizárólagos
használatú területére, a kutatás-fejlesztés és rekreáció területére, a kilátódomb területére, a
zöldbe ágyazott vendéglátóhely területére, a szabadidőközpont – sportterületre, a temető
területre, a települési folyékony hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló területre, az
egyedi funkcióval rendelkező intézmények területére és a szálláshely-szolgáltatás területére
vonatkozó építési övezetek. A beépítésre nem szánt területek közlekedési, zöld-, erdő-,
mezőgazdasági és vízgazdálkodási övezetekbe kerültek besorolásra.

www.kasib.hu
A HÉSZ melléklete tartalmazza a nyilvántartott régészeti lelőhelyek, az országos műemléki

védelem alatt álló építmények (3db), a Budai Tájvédelmi Körzet, a Natura 2000, a természeti
területek, a helyi egyedi védelem alatt álló, valamint az értékes és hagyományos építészeti
részleteket hordozó épületek, építmények felsorolását.
A település hatályos Helyi építési szabályzata a módosítások során egybeszerkesztésre és

aktualizálásra került, ezért használhatósága a hatósági munkában is naprakész és
egyértelmű. A Szabályozási terv - az időközben állandóan változó földhivatali
telekállomány miatt - csak összerajzolt munkatérképként áll az önkormányzat
rendelkezésére a módosítások követésének céljából. A TSZT által jelölt külterületi
fejlesztési területek övezeti átsorolása - a Budajenő melletti különleges
szabadidőközpont-sportterület kivételével - még nem történt meg.

www.kasib.hu
1.7. A település társadalma
A munkarészt a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és

a településrendezési eszközökről szóló 314/2012. sz. Korm. rendelet alapján tárgyaljuk.
1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség,

foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség
1.7.1.1. A népesség demográfiai folyamatai, összetétele
Telki község közigazgatási területének nagysága: 10,47 km2 (forrás: KSH). A település állandó
népessége a 2011. évi Népszámlálás adatai szerint 3.525 fő volt, míg a lakónépesség száma 3.661
főt tett ki, ezzel Telkin koncentrálódik a szűkebb térség1 lakosságának 6,7%-a. A település
lakosságszáma az 1970-es évekig 300 fő körüli lélekszám mellett stagnált.
A népességnövekedés esetében mind a lakó, mind az állandó népesség vonatkozásában az 1970.

évi Népszámlálás értékeihez képest jelentős bővülés volt tapasztalható, a lakosságszám több
mint tízszeresére nőtt (333 főről 3.661 fő). Ebben az időszakban a település
népességnövekedésének mértéke jelentősen felülmúlta a térség lakosságszám bővülését, amely
szintén jelentős volt, 1970-2011 között 58.778 főről 100.736 főre emelkedett.
7.1. ábra Telki lakónépességének változása (fő)

4 000
3 500
3 000
2 500
2 000
1 500
1 000
500
0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálási adatok, 1870-2011, saját szerkesztés (A diagramban
szereplő adatok 1870-1960 között a jelenlevő népesség, 1970-2011 között a lakónépesség adatait mutatja)
1
Telki társadalmi folyamatainak elemzése során az összehasonlítás alapját részben Pest megye, részben pedig a
Budakeszi járásba és Budaörsi statisztikai kistérségbe tartozó települések által alkotott mikrotérség képezi,
amelybe a következő települések tartoznak: Budakeszi, Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty,
Perbál, Pusztazámor, Remeteszőlős, Sóskút, Telki, Tök, Törökbálint, Zsámbék.

www.kasib.hu
7.1. táblázat Telki és térsége népességi adatai

Állandó népesség Lakónépesség Nép-
sűrűség
Terület
1970 1980 1990 2001 2011 1970 1980 1990 2001 2011 (fő/km2)
2011
Városok
Biatorbágy 7 270 7 544 7 091 8 203 11 775 7 456 7 703 7 176 8 293 12 484 283,0
Budakeszi 9 764 11 423 11 219 12 563 13 033 10 359 12 217 11 791 12 818 13 502 363,9
Budaörs 13 385 15 491 18 946 23 893 26 129 14 578 17 255 19 832 24 282 26 757 1134,3
Törökbálint 8 126 9 379 8 938 10 978 12 210 8 571 10 579 9 459 11 278 12 841 436,8
Zsámbék 3 019 3 424 3 569 4 392 5 036 3 257 3 859 3 847 4 537 5 174 153,7
Községek, nagyközségek
Budajenő 875 822 780 1 272 1 697 883 858 796 1 291 1 687 135,8
Herceghalom 735 1 030 1 148 1 344 2 051 785 1 106 1 167 1 372 2 135 290,9
Nagykovácsi 2 582 2 881 3 174 4 736 6 499 2 765 3 209 3 387 4 888 7 095 236,4
Páty 3 417 3 868 4 052 5 240 6 624 3 432 3 889 4 006 5 264 7 009 178,3
Perbál 1 693 1 966 1 903 1 984 2 005 1 705 2 015 1 922 2 029 2 046 79,8
Pusztazámor 699 755 709 958 1 133 691 763 721 956 1 168 126,0
Remeteszőlős 26 21 32 336 697 30 21 29 356 779 1391,1
Sóskút 2 650 2 644 2 371 2 807 2 961 2 595 2 644 2 413 2 843 3 057 110,5
Telki 334 510 624 1 865 3 525 333 514 629 1 892 3 661 349,7
Tök 1 391 1 310 1 188 1 330 1 317 1 338 1 328 1 190 1 370 1 341 54,2
Térség 55 966 63 068 65 744 81 901 96 692 58 778 67 960 68 365 83 469 100 736 283,5
Megye 862 291 950 804 940 133 1 067 581 1 185 256 878 644 973 830 949 842 1 083 877 1 217 476 190,5
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás adatai
A lakónépesség számának alakulásában a rendszerváltozás időszaka jelentős választóvonalat

jelentett, hiszen a település népessége 1970 és 1990 között megduplázódott, 1990 és 2001
között a háromszorosára nőtt, majd az elmúlt évtizedben újra megduplázódott.
A lakosságszám bővülés kiemelkedő aránya elsősorban annak köszönhető, hogy a bázisévhez

képest a község népessége az egyik legalacsonyabb volt a térségben, csupán Remeteszőlős
rendelkezett kisebb lakosságszámmal Telkihez képest. Azonban elmondható, hogy a
lakosságszám emelkedés abszolút értékben is figyelemre méltó, hiszen a rendszerváltozás óta
elkönyvelt 3.147 fős népességtöbbletnél csak Budaörs (+ 9.502 fő), Biatorbágy (+ 4.781 fő), és
Nagykovácsi (+ 3.886 fő) rendelkezik magasabb értékekkel. Páty (+ 3.120 fő) Telkihez hasonló
mértékű népességnövekedést ért el 1980 és 2011 között.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Népszámlálásból továbbvezetett értékek és a

2011. évi Népszámlálás adatai szerint Telki állandó népességének évenkénti alakulását mutatja
az alábbi ábra. Az elmúlt évtized tendenciáiból megállapítható, hogy a népességnövekedés
üteme a vizsgált időszakban lassult, 2010-től stagnál. Jelentős hatással volt a népességszám
alakulására a gazdasági válság, ugyanis láthatóan 2008-tól csökkent jelentős mértékben a
lélekszám emelkedés mértéke.
A 2011. évi Népszámláláskor a település népsűrűsége 350 fő/km2 volt. A település népsűrűségi
értéke jelentős mértékben haladja meg a mikro-térség településeinek átlagos népsűrűségi
értékét (284 fő/km2), és egyben a megyei átlagot (191 fő/km2). A szomszédos települések közül
Telki népsűrűségi értékénél csupán Remeteszőlős (1.391 fő/km2), Budaörs (1.134 fő/km2),
Törökbálint (437 fő/ km2) és Budakeszi (364 fő/km2) rendelkezik magasabb értékekkel.

www.kasib.hu
7.2.ábra Telki állandó népességének alakulása 2003-2011 között

4 000
3 500
3 000
2 500
2 000
1 500
1 000
500
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere (T-STAR)
A népességnövekedés tényezői közül a vándorlási egyenleg az 1980 és 1990 közötti időszakban

megyei és mikro-térségi viszonylatban negatívan alakult. Telki esetében már ebben az
időszakban is népességarányosan jelentős, 101 fős vándorlási nyereség volt jellemző. 1990 után
a Pest megye és Telki mikro-térségéhez tartozó települések – közöttük Telki is – jelentős
vándorlási többletet értek el. Telki esetében a lakosságszám emelkedés 2/3-a a pozitív
vándormozgalomnak volt köszönhető, amely meghaladta a 2.200 főt.
7.3. ábra Vándormozgalom alakulása Telki esetében

450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)
Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)

www.kasib.hu
Figyelemre méltó az a tendencia, hogy az elmúlt évtizedben a vándormozgalmon belül az

odavándorlás mértéke a 2008. évi mélyponthoz képest (205 fő) nőtt, és ezzel napjainkban a
2008. év előtti években jellemző mértéket öltött, azonban az elvándorlás a 2008-2009 évek
csökkenésétől eltekintve növekvő tendenciájú, és 2012-ben már megközelítette a 200 főt. A
népességnövekedés tényezői közül a természetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a
vándormozgalom alakulását foglalja össze az alábbi táblázat. A természetes szaporodás, illetve
fogyás esetében figyelemre méltó, hogy a 1980 és 2011 között az egyes területi szinteken eltérő
tendenciák figyelhetők meg. Pest megyében összességében a vizsgált időszakban folyamatos
természetes fogyás volt jellemző.
7.2. táblázat Népességváltozás tényezőinek alakulása

Természetes szaporodás, illetve fogyás (-) Vándorlási különbözet
Terület
1980-1989 1990-2001 2001-2011 1980-1989 1990-2001 2001-2011
Megye -8 402 -23 190 -11 933 -15 586 157 225 145 532
Kistérség 746 -366 2 282 -341 15 470 14 985
Telki 14 48 942 101 1 215 827
Élveszületés Halálozás
Terület
1980-1989 1990-2001 2001-2011 1980-1989 1990-2001 2001-2011
Megye 120 605 123 932 130 868 129 007 147 122 142 801
Kistérség 8 735 8 905 11 921 7 989 9 271 9 639
Telki 75 119 1 070 61 71 128
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálási adatok, 1980-2011., saját szerkesztés
A mikro-térség településeinek népessége vonatkozásában, összességében az 1980-1989 közötti

időszakban a természetes szaporodás, az 1990-2001 közötti időszakban természetes fogyás, a
2001-2011 közötti időszakban újra természetes szaporodás volt jellemző. Telki esetében
megállapítható, hogy mindhárom évtizedben a természetes szaporodás volt jellemző, amelynek
mértéke a 2001-2011 közötti évtizedben meghaladta az ezer főt, amely kiemelkedő.
7.4. ábra Élveszületés és halálozás számának alakulása

60
50
40
30
20
10
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Élveszületések száma

www.kasib.hu
A fenti diagram ábrázolja az élveszületések és a halálozások számának alakulását a 2003 és 2012

közötti évtizedben. Az élveszületések száma évről-évre jelentősen meghaladja a halálozások
számát. A halálozások száma 2004-től az elmúlt évtizedben 10 és 20 között, míg az
élveszületések száma 36 és 55 között ingadozott.
7.5. ábra A népességváltozás tényezőinek alakulása (fő)

16 000 15 470 14 985
14 000
12 000
10 000
8 000
6 000
4 000
2 282
2 000 942 1 215 827
746
14 48 -366 101-341
0
1980-1989 1990-2001 2001-2011 1980-1989 1990-2001 2001-2011
-2 000
Természetes szaporodás, illetve fogyás (-) Vándorlási különbözet
Telki Térség
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálási adatok, 1980-2011., saját szerkesztés
7.3.táblázat A vándorlási egyenleg és a természetes szaporodás alakulása az elmúlt

évtizedben
Népmozgalom adatok (KSH) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Állandó népesség 2 211 2 395 2 717 2 907 3 137 3 275 3 413 3 534 3 525 3 783
Lakónépesség száma az év végén 2 452 2 631 2 931 3 113 3 341 3 448 3 610 3 715 3 899 3 707
Élveszületések száma 24 36 42 47 37 43 41 36 55 44
Halálozások száma 2 10 18 10 13 12 12 20 10 19
Természetes szaporodás (fogyás) mértéke 22 26 24 37 24 31 29 16 45 25
Állandó odavándorlások száma 243 216 360 219 263 186 189 215 236 190
Állandó elvándorlások száma 47 63 71 87 83 104 89 116 131 123

Odavándorlások száma (állandó és
286 267 405 274 336 205 224 257 325 239
ideiglenes vándorlások száma összesen)
Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes
78 106 137 159 156 138 115 175 188 191
vándorlások száma összesen)
Vándorlási egyenleg (állandó és ideiglenes
208 161 268 115 180 67 109 82 137 48
vándorlások száma)

www.kasib.hu
A magas születésszám fiatalodó helyi társadalomhoz vezet, azonban figyelembe kell venni a
2009. évtől növekvő (kétszeresére emelkedő) elvándorlási hajlandóságot, amely feltehetően
érinti a fiatal és egyes középkorú korosztályokat. A jelenlegi demográfiai folyamatok alapján
középtávon a lélekszám további – csökkenő mértékű – növekedése várható.
Összességében elmondható Telki esetében, hogy a népességszám emelkedésének fokozatos,

lassú csökkenése tapasztalható, amely mögött a folyamatosan romló vándorlási egyenleg
húzódik meg. Egyértelmű tendencia rajzolódik ki a vándorlási egyenleg alakulásában. A
népmozgalmi értékek még nem kedvezőtlenek, azonban elsősorban 2008-tól a romló tendenciák
kitapinthatók, ezért ennek megállítására, a további romlás elkerülése érdekében helyi
társadalmi, gazdasági programok kidolgozása indokolt.
Az alábbi táblázat foglalja össze Telki 15 éves és idősebb korú népességének családi állapot
szerinti megoszlását a térség településeivel és megyei összehasonlításban. A 2011. évi
Népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a házasságban élők aránya Telkiben a legmagasabb. A
település 61,24%-os értéke kiugróan magas, hiszen a mikro-térség települései esetében az
átlagérték 50,27%, a megyei átlag pedig mindössze 47,24%. 2001-ben Telki társadalmán belül a
házasságban élők aránya 61,00%-ot tett ki, azaz az elmúlt évtizedben a házasságban élők aránya
lényegében nem változott.
7.4. táblázat A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint

Összesen (fő)
Terület közülük: házas

nőtlen,
házas özvegy elvált összesen élettársi arány
hajadon
kapcsolatban él (%)
Biatorbágy 2 750 5 246 861 966 9 823 1 058 53,41

Budakeszi 3 386 5 554 1 026 1 251 11 217 1 021 49,51
Budaörs 7 036 10 794 1 857 2 586 22 273 2 169 48,46
Törökbálint 3 155 5 241 1 022 1 164 10 582 1 051 49,53
Zsámbék 1 390 2 058 367 390 4 205 501 48,94
Budajenő 397 692 114 154 1 357 124 50,99
Herceghalom 478 930 122 116 1 646 180 56,50
Nagykovácsi 1 805 2 904 375 496 5 580 506 52,04
Páty 1 690 2 836 591 503 5 620 577 50,46
Perbál 584 761 186 172 1 703 180 44,69
Pusztazámor 304 474 67 93 938 128 50,53
Remeteszőlős 164 337 27 76 604 75 55,79
Sóskút 844 1 179 292 267 2 582 290 45,66
Telki 707 1 646 114 221 2 688 242 61,24
Tök 355 538 112 112 1 117 129 48,16
Térség 25 045 41 190 7 133 8 567 81 935 8 231 50,27
Megye 318 905 478 640 104 524 111 138 1 013 207 113 078 47,24
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2011. évi Népszámlálás, saját szerkesztés
Az alábbi táblázat mutatja be az egyes korcsoportok részarányát Telki, a mikro-térség és megyei

vonatkozásban, egyben bemutatja a korszerkezet változását az elmúlt évtizedben, a 2001 és
2011 közötti időszakban a Népszámlálás adatai tükrében. A vizsgált település lakosságán belül a
0-14 év közötti korosztály aránya 24,1% volt 2001. évi Népszámlálás adatai szerint, amely 2011-
re 26,6%-ra nőtt.
A térségben ugyanennek a korosztálynak a részesedése 17,8%-ról 18,7%-ra nőtt, ezzel szemben
a megyében átlagosan 17,8%-ról 16,8%-ra csökkent. Ebből látható, hogy Telki esetében a 0-14

www.kasib.hu
év közötti fiatal korosztály aránya, mind térségi, mind megyei összehasonlításban kiemelkedően
magas.
A gyermekvállalási korban lévő korosztály (20-44 év közöttiek) aránya a lakosságon belül a

vizsgált időszakban 37,3%-os értékkel rendelkezett Telkiben 2001-ben, amely érték 2011-re
36,2%-ra csökkent. A térségi és a megyei átlag is stabilan 36% körül alakult az elmúlt két
Népszámlálás időszakában, ami azt jelenti, hogy Telki lakossága ebben a korosztályban az
térségi átlaggal megegyező értékeket képvisel.
A 60+ korosztály részesedése a lakosságon belül nő, de így is a 2001. évi 11,2%-ról mindössze
14,6%-ra változott 2011-re, ami közel 10%-ponttal alacsonyabb, mint az országos értékek. A
település alacsony értékét támasztják alá a térségi számok, amely szerint a mikro-térség
társadalmán belül a 60 év felettiek aránya 16,8%-ról 20,4%-ra emelkedett 2001 és 2011 között,
míg a megyei átlag 18,0%-ról 21,1%-ra emelkedett.
7.5. táblázat A népesség korcsoportok szerinti összetétele (fő, ill. %)

Összesen (fő)
Terület –4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–
Összesen
éves
2011 6 487 6 632 5 682 5 729 5 530 5 211 7 653 9 506 8 394 5 875 5 927 7 571 6 268 5 005 3 513 5 753 100 736
Telki
2001 4 496 5 169 5 195 5 491 6 419 6 501 6 282 5 178 5 911 7 498 6 192 5 147 3 789 3 278 2 871 4 052 83 469
2011 333 351 289 225 159 118 233 409 407 233 171 198 184 155 96 100 3 661
Térség
2001 156 156 144 108 125 120 167 158 136 155 141 114 74 51 49 38 1 892
2011 68 754 69 504 66 011 74 095 71 187 68 730 96 307 112 175 97 422 73 288 73 570 89 815 77 446 61 658 45 495 72 019 1 217 476
Megye
2001 57 731 67 601 67 735 69 263 84 841 85 873 80 954 67 193 74 036 89 347 77 339 66 506 53 595 46 876 39 782 55 205 1 083 877
Összesen (%)
Terület –4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75– Összesen
éves
2001 9,1 9,6 7,9 6,1 4,3 3,2 6,4 11,2 11,1 6,4 4,7 5,4 5,0 4,2 2,6 2,7 100,0
Telki
2011 8,2 8,2 7,6 5,7 6,6 6,3 8,8 8,4 7,2 8,2 7,5 6,0 3,9 2,7 2,6 2,0 100,0
2001 6,4 6,6 5,6 5,7 5,5 5,2 7,6 9,4 8,3 5,8 5,9 7,5 6,2 5,0 3,5 5,7 100,0
Térség
2011 5,4 6,2 6,2 6,6 7,7 7,8 7,5 6,2 7,1 9,0 7,4 6,2 4,5 3,9 3,4 4,9 100,0
2001 5,6 5,7 5,4 6,1 5,8 5,6 7,9 9,2 8,0 6,0 6,0 7,4 6,4 5,1 3,7 5,9 100,0
Megye
2011 5,3 6,2 6,2 6,4 7,8 7,9 7,5 6,2 6,8 8,2 7,1 6,1 4,9 4,3 3,7 5,1 100,0
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001., 2011. évi Népszámlálás, saját szerkesztés
Telki népességének korszerkezete fiatal és fiatalodó. A lakosságon belül 10%-ot meghaladó

részarányt a 35-39 és a 40-44 év közötti korosztályokhoz tartozók érnek el. 8-10% közötti
arányt képviselnek 0-4 és az 5-9 év alattiak korcsoportja. Ezekből a korszerkezeti jellemzőkből
arra lehet következtetni, hogy az elmúlt 20 év beköltözési hulláma keretében elsősorban a 30-45
év közötti, fiatal, gyermekvállalási korban lévő családok telepedtek le a településen.
A 19 év alatti korosztályba tartozik a település lakosságának 32,7%-a. A térség településeinek

átlaga a 0-19 év közötti korosztály részaránya vonatkozásában 24,4%, a megyei átlag 22,9%. Ez
azt jelenti, hogy Telki fiatalkorú korcsoportjainak részaránya a lakosságon belül 10%-ponttal
haladja meg a megyei átlagot.

www.kasib.hu
7.6. ábra A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 2011-ben (%)
75–
70–74
65–69
60–64
55–59
50–54
45–49
40–44
35–39
30–34
25–29
20–24
15–19
10–14
5–9
–4
0,00 2,00 4,00 6,00 8,00 10,00 12,00
Korcsoport részaránya
Telki lakosságán belül szintén mintegy egyharmados részarányt (35,0%) képvisel a 30-50 év
közötti korcsoportok megoszlása, ami szintén meghaladja mind a mikro-térség (31,2%), mind
pedig a megye (31,1%) átlagértékét. A 60 év felettiek vonatkozásában megállapítható, hogy Telki
14,6%-os értéke jelentősen elmarad a térségi (20,4%), és a megyei (21,1%) átlagtól.
7.7. ábra A 18 év alatti népesség koronkénti létszáma (fő)

90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
2001 2011
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálási adatok, 2001., 2011., saját szerkesztés

www.kasib.hu
Az előző ábra szemlélteti a 18 év alatti korcsoport koronkénti megoszlását. Látható, hogy 2001-
hez képest 2011-ben valamennyi korosztályon belül jelentős népességszám emelkedés
következett be. Kedvező az a tény, hogy a korcsoport összlétszáma 521 főről 1.120 főre
emelkedett, ami 8.000-10.000 fős települések esetében jellemző létszám.
A 2014-ban elfogadott Nemzeti Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció a 2010-hez, mint

bázisévhez képest demográfiai prognózist állított fel az ország valamennyi településére
vonatkozóan. Hazánk fejlesztési koncepciója mind Telkire, mind a környező települések
többségére vonatkozóan 0,01-10% közötti népességszám emelkedéssel számol a 2010-2021
közötti időszakban. Megjegyzésként kiemelendő, hogy az agglomeráció nyugati részén fekvő
települések közül Telki mellett csak Budajenő, Nagykovácsi és Biatorbágy esetében
prognosztizál a Nemzeti Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 0,01 és 10% közötti
népességnövekedéssel, az összes többi település esetében 10%-ot meghaladó mértékű
lélekszám emelkedéssel számol a koncepció.
Telki esetében az elmúlt évtizedben a népesség megduplázódott és még az elmúlt években is - az

erőteljesen csökkenő értékek ellenére - 2-3%-os mértéket öltött a népességszám bővülése
évente. Az aktuális évtizedre kalkulált 0,01-10% közötti bővülés azt feltételezi, hogy az évtized
második felében a lakosságszám emelkedés megáll, sőt akár negatívba fordul. Saját kalkulációink
szerint ehhez a mainál nagyobb mértékű elvándorlásnak kell jelentkezni, ami a 2021-ig tartó
évekig csak a legrosszabb forgatókönyvek teljesülése esetén következhet be.
Amennyiben megvalósulnak a tudatos, helyben maradást ösztönző beavatkozások, és ezáltal

csökken a fiatal és középkorú korosztályhoz tartozó népesség elvándorlása, abban az esetben
elérhető a kismértékű, de kiegyensúlyozott és fenntartható népességnövekedés a településen,
amelynek eredményeként Telki lakosságszáma 4000 fő körül tetőzik.
A 2013. és 2014. évi aktuális adatok elemzése szükséges ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk
arról, amit a KSH adatok már 2012-ben jeleztek, hogy a lakónépesség száma alacsonyabb a
településen, mint az állandó népességé, ami arra utal, hogy egyre több állandó lakcímmel
rendelkező telki lakos már nem a községben él.
1.7.1.2 A népesség nemzetiségek szerinti összetétele
Telki lakosságának nemzetiségi összetételére jellemző, hogy a népesség 8,60%-át teszik ki a

kisebbségek, a hazai nemzetiségek aránya 4,75%, ami a hazai nemzetiségek esetében elmarad
mind a megyei 5,83%-os, és a térségi 6,30%-os átlagtól. A kisebbségek összesített aránya
tekintetében azonban már meghaladja a megyei átlagértéket (7,09%), és megközelíti a térség
átlagát (8,73%).
A 2011. évi Népszámlálás szerint a 174 főt kitevő helyi nemzeti kisebbséghez tartozó lakosok
túlnyomó része (125 fő) a nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv
alapján a német kisebbséghez tartozik. Ezen felül a román és a szlovák nemzetiségi identitással
rendelkezők száma és aránya mutatható ki a településen.

www.kasib.hu
7.6. táblázat A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv

válaszok legalább egyike szerint (2011)
A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok legalább egyike
szerint
hazai hazai
Terület cigány kisebbség
nemzeti- nemzeti-
magyar (romani, német román szlovák egyéb Népesség aránya
ségek ségek
beás) összesen
együtt aránya
Biatorbágy 10 949 9 633 73 13 804 195 12 484 6,44 8,00
Budakeszi 11 748 36 625 62 18 816 379 13 502 6,04 8,85
Budaörs 23 028 162 1 225 131 43 1 796 772 26 757 6,71 9,60
Törökbálint 10 982 63 670 69 14 888 234 12 841 6,92 8,74
Zsámbék 4 420 26 332 34 11 428 70 5 174 8,27 9,63
Budajenő 1 471 3 114 4 3 143 60 1 687 8,48 12,03
Herceghalom 1 679 … 64 13 3 98 43 2 135 4,59 6,60
Nagykovácsi 6 102 7 227 16 5 307 319 7 095 4,33 8,82
Páty 6 282 138 159 30 14 376 112 7 009 5,36 6,96
Perbál 1 716 8 159 … 24 199 22 2 046 9,73 10,80
Pusztazámor 894 … 8 3 3 23 20 1 168 1,97 3,68
Remeteszőlős 700 … 19 4 … 35 29 779 4,49 8,22
Sóskút 2 586 14 30 27 111 202 31 3 057 6,61 7,62
Telki 3 165 – 125 9 7 174 141 3 661 4,75 8,60
Tök 1 083 29 20 6 5 61 18 1 341 4,55 5,89
Térség 86 805 495 4 410 481 274 6 350 2 445 100 736 6,30 8,73
Megye 1 045 276 20 719 30 176 5 649 7 463 71 033 15 296 1 217 476 5,83 7,09
1.7.1.3 A népesség képzettségi színvonala
A népesség képzettségi, iskolai végzettség szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy

Telki lakossága a képzettségi színvonal tekintetében jelentősen felülmúlja az ország, megyei
átlagos színvonalat, de még a magasan képzett mikro-térségi átlagot is magasan felülmúlja.
Általános tendencia a felsőfokú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők arányának
növekedése 2001 és 2011 között mind megyei, mind térségi, mind pedig helyi viszonylatban.
Pest megyében átlagosan 9,17%-ról 15,87%-ra emelkedett az egyetemi, főiskolai oklevéllel

rendelkezők aránya a népességen belül. Telki lakosságán belül a 7 éves és idősebb népesség
legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a felsőfokú
végzettségűek aránya országos viszonylatban is kiemelkedő, mind 2001-ben (29,88%), mind
2011-ben (41,50%) jelentősen felülmúlta a megyei és a térségi átlagot. Utóbbi mutató esetében
20,42%-ról 27,25%-ra emelkedett az elmúlt évtizedben.
Telkiben a 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti

megoszlásán belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 30,13%-ról
26,56%-ra csökkent, az érettségi nélküli (szakmai oklevéllel) középfokú iskolai végzettséggel
rendelkezők aránya 14,39%-ról 5,56%-ra csökkent. Az érettségivel rendelkezők aránya az
elmúlt évtizedben lényegében nem változott, 25% körül alakul.

www.kasib.hu
7.8.ábra A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti

megoszlásának változása Telki esetében
45
40
35
30
25
20 2001
15 2011
10
5
0
legfeljebb középfokú iskola érettségi egyetem, főiskola
általános iskola érettségi nélkül, stb. oklevéllel
szakmai oklevéllel
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001. és 2011. évi Népszámlálás, saját szerkesztés
7.9. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti

megoszlása
100%
90%
egyetem, főiskola stb.
80% oklevéllel
70%
60% érettségi
50%
40%
középfokú iskola
30% érettségi nélkül,
szakmai oklevéllel
20%
10% legfeljebb általános

iskola
0%
2001 2011 2001 2011 2001 2011
Telki Térség Megye

www.kasib.hu
Összehasonlításként megjegyzendő, hogy a Budapesti Agglomeráció nyugati oldalán fekvő

települések – amelyek, országos viszonylatban is kiemelkedő iskolázottsági mutatókkal
rendelkeznek – lakosságán belül a felsőfokú végzettségűek aránya átlagosan megközelíti a 30%-
ot, amelyet több mint 10 százalékponttal halad meg Telki értéke.(!)
7.7. táblázat A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség

szerint (%)
középfokú iskola
legfeljebb általános egyetem, főiskola
érettségi nélkül, érettségi
Terület iskola stb. oklevéllel
szakmai oklevéllel
2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011
Biatorbágy 43,31 30,7 23,25 16,59 22,61 27,93 10,82 24,83
Budakeszi 34,00 26,4 16,16 10,93 26,53 30,26 23,31 32,45
Budaörs 34,82 27,6 16,83 11,43 27,17 30,84 21,18 30,14
Törökbálint 41,46 32,3 20,34 14,81 24,75 30,35 13,45 22,55
Zsámbék 44,20 33,9 22,00 18,12 21,80 29,17 12,00 18,84
Budajenő 37,99 28,0 18,95 12,13 22,18 28,42 20,87 31,42
Herceghalom 47,45 32,4 21,18 16,19 23,04 26,79 8,33 24,64
Nagykovácsi 35,22 25,6 16,95 9,18 23,53 30,89 24,30 34,37
Páty 43,74 33,6 22,39 15,42 22,43 27,27 11,43 23,71
Perbál 47,55 38,1 26,01 21,73 18,55 27,05 7,89 13,10
Pusztazámor 58,87 40,4 23,62 23,41 13,28 20,38 4,23 15,83
Remeteszőlős - 23,9 - 5,86 - 31,14 - 39,14
Sóskút 51,32 39,3 24,09 22,70 17,30 24,45 7,29 13,59
Telki 30,13 26,6 14,39 5,56 25,60 26,38 29,88 41,50
Tök 47,46 34,3 20,79 20,45 21,60 28,90 10,15 16,31
Térség 28,04 29,9 22,62 13,57 28,92 29,32 20,42 27,25
Megye 46,92 36,2 22,57 19,21 21,34 28,75 9,17 15,87
Telki lakosságán belül kiugróan alacsony értéket ér el a középfokú, érettségi nélküli szakmai
oklevéllel rendelkező lakosság aránya, amely 2011. évi Népszámlálás adatai szerint mindössze
5,56%-ot ér el.
1.7.1.4 A népesség gazdasági aktivitása, foglalkoztatási helyzete
A település lakosságának kiemelkedően magas képzettségi színvonalának megfelelően a

Telkiben élő foglalkoztatottak több mint 44 százaléka vezető értelmiségi, további 24%-a pedig
egyéb szellemi foglalkozású. Kedvezőtlen azonban az a jelenség, amely szerint a helyben élő
foglalkoztatottak kétharmada Budapestre, illetve más településre jár el dolgozni, és a helyben
foglalkoztatottak 39 százaléka más településről jár be dolgozni.
Telki lakosságának foglalkoztatási helyzete, gazdasági aktivitási mutatói az elmúlt évtizedben

jelentősen nem változtak. A község lakosságán belül a foglalkoztatottak aránya 2001. és 2011.
között 44,03%-ról 42,09%-ra csökkent, a térségi átlag ezzel szinte teljes mértékben megegyezik,
a megyei átlag ennél 2001-ben 5,6%-ponttal, 2011-ben viszont már csak mindössze 1
százalékponttal volt alacsonyabb.

www.kasib.hu
7.8. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele (%)

foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott
Terület
2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011
Biatorbágy 41,36 42,92 2,41 4,17 28,71 23,31 27,52 29,61
Budakeszi 43,28 41,87 2,36 3,70 26,95 26,81 27,40 27,62
Budaörs 45,35 44,47 2,29 4,08 23,66 23,85 28,70 27,61
Törökbálint 42,00 41,51 2,46 4,52 27,38 25,83 28,16 28,14
Zsámbék 39,26 41,48 2,76 4,99 26,01 23,75 31,98 29,78
Budajenő 40,90 42,44 1,32 3,38 26,96 22,94 30,83 31,24
Herceghalom 43,51 45,48 1,90 3,65 26,82 19,48 27,77 31,38
Nagykovácsi 43,17 41,31 2,10 3,28 21,83 19,83 32,89 35,57
Páty 40,71 41,00 2,66 4,68 26,27 24,74 30,36 29,58
Perbál 40,22 42,72 2,32 4,79 27,90 25,76 29,57 26,74
Pusztazámor 36,51 42,38 3,77 5,82 30,54 22,95 29,18 28,85
Remeteszőlős - 42,49 - 3,72 - 21,05 - 32,73
Sóskút 38,27 41,41 3,24 5,76 30,81 27,64 27,68 25,19
Telki 44,03 42,09 2,85 2,29 19,45 17,70 33,67 37,91
Tök 36,35 42,06 4,01 5,52 29,12 25,35 30,51 27,07
Térség 42,83 42,63 2,44 4,14 25,56 24,02 29,17 29,21
Megye 38,44 41,08 3,27 5,13 30,15 26,76 28,15 27,03
Az alábbi diagram szemlélteti a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét az egyes

területi egységek esetében.
7.10. ábra A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele (2011, %)
29,61 27,62 27,61 28,14 29,78 31,24 31,38 29,58 26,74 28,85 32,73 25,19 27,07 29,21 27,03
35,57 37,91
23,31 26,81 23,85 25,83 23,75 22,94 19,48 24,74 25,76 22,95 21,05 27,64 25,35 24,02 26,76
19,83 17,70
4,17 3,70 4,08 4,52 4,99 3,38 3,65 3,28 4,68 4,79 5,82 3,72 5,76 2,29 5,52 4,14 5,13
42,92 41,87 44,47 41,51 41,48 42,44 45,48 41,31 41,00 42,72 42,38 42,49 41,41 42,09 42,06 42,63 41,08
foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott

www.kasib.hu
Az inaktív keresők aránya a térségi átlag és a megyei átlag vonatkozásában az elmúlt évtizedben
a 2001. évi 25,56%-ról, illetve 30,15%-ról a 2011. évi 24,02%-ra, illetve 26,76%-ra csökkent.
Telki lakosságán belül az inaktív keresők aránya lényegesen alacsonyabb, mint a térségi és a
megyei átlag, nem éri el a 20%-ot. Az eltartottak aránya ezzel szemben a település lakosságán
belül jóval magasabb (37,91%), a térségi (29,21%) és megyei átlagnál (27,03%), amely
köszönhető annak, hogy magas a fiatalkorúak aránya a településen.
Telki lakosságának relatív foglalkoztatási helyzete a munkanélküliség szempontjából országos

összehasonlításban is rendkívül kedvezőnek tekinthető. A nyilvántartott álláskeresők száma
2003 és 2010 között jelentősen nőtt, elérte a 64 főt, 2010-et követően 50 fő alá csökkent.
7.11. ábra A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása (fő)

70
60
50
40
30
20
10
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Regisztrált munkanélküliek száma összesen
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere (T-STAR), saját szerkesztés
A 2013. évi 47 fő alapján a relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási

korú népességhez viszonyítva) 2,0%. A település lakosságának relatív helyzetét vizsgálva a
munkanélküliség tekintetében megállapítható, hogy 2013-ban a munkanélküliség mértéke
6,0%-ponttal volt alacsonyabb az országos átlagnál (a relatív mutató alapján).
Telki a regisztrált álláskeresők aránya tekintetében az ország 3164 települése között a 49.
legalacsonyabb relatív mutatóval rendelkezik. A térség átlagos munkanélküliségi értéke 3,3%, a
megyei 5%, tehát Telki lakosságának munkanélküliségi helyzete jobb, mint az országos átlagnál
egyébként is kedvezőbb helyzetben lévő térségi és megyei munkanélküliségi helyzet.

www.kasib.hu
7.9. táblázat Munkanélküliségi mutatók

Az értékelhető
Nyilván-tartott
Munka- Eltérés az települések között
álláskeresők
vállalási korú Relatív országos hányadik legalacso-
éves átlagos
népesség mutató átlagtól (8%, nyabb relatív muta-
zárónapi száma
száma (fő)** %-pont) tóval rendelkezik
(fő)*
(max. 3164)
Biatorbágy 235 8007 2,9 5,1 127
Budakeszi 185 8887 2,1 6 52
Budaörs 718 18667 3,8 4,2 274
Törökbálint 288 8611 3,3 4,7 193
Zsámbék 226 3594 6,3 1,8 796
Budajenő 36 1256 2,9 5,1 124
Herceghalom 34 1370 2,5 5,6 84
Nagykovácsi 70 4744 1,5 6,6 21
Páty 124 4610 2,7 5,4 101
Perbál 75 1397 5,4 2,7 589
Pusztazámor 33 793 4,1 3,9 332
Remeteszőlős 5 469 1,1 6,9 9
Sóskút 108 2144 5 3 520
Telki 47 2314 2 6 49
Tök 60 920 6,6 1,5 872
Térség 2244 67783 3,3 4,7 -
Pest megye 40874 817661 5 3 -
*az egyén tartózkodási helye szerint
**KSH Népességnyilvántartás adatai, 2013. január 1-i állapot szerint (a 15-61 éves népesség)
***a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva)
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2013.
7.10. táblázat Adófizetők számának és arányának megoszlása településenként

Adó- Adó- Adó- Adó- Adó- Adó-
fizetők fizetők fizetők fizetők fizetők fizetők
Népesség Népesség Népesség
Település száma száma száma aránya aránya aránya
(fő) 2004 (fő) 2008 (fő) 2012
(fő) (fő) (fő) (fő/ezer (fő/ezer (fő/ezer
2004 2008 2012 fő) 2004 fő) 2008 fő) 2012
Biatorbágy 3905 5223 5409 8917 11 260 12 496 438 464 433
Budaörs 11 586 12 818 12 776 24 846 27 048 28 525 466 474 448
Budakeszi 5950 6221 6117 13 141 13 773 14 350 434 415 407
Törökbálint 5424 5865 5629 12 076 12898 13 467 453 452 426
Zsámbék 2077 2275 2293 4806 5125 5336 478 503 458
Budajenő 613 701 764 1 411 1689 1878 434 462 439
Herceghalom 726 896 956 1519 1780 2086 463 458 438
Nagykovácsi 2 264 2 832 3 076 5 135 6 289 7 101 380 448 460
Páty 2459 2989 3102 5670 6473 7065 409 426 409
Perbál 910 925 918 2095 2098 2130 449 455 418
Pusztazámor 393 508 551 1033 1134 1198 432 444 430
Remeteszőlős 215 267 322 451 620 735 477 431 438
Sóskút 1207 1311 1299 2951 3077 3176 434 441 431
Telki 1027 1436 1617 2218 3137 3689 435 432 427
Tök 589 616 592 1354 1427 1388 441 450 433
Térség 39 345 44 883 45 421 87 623 97 828 104 620 449 459 434
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 2012.

www.kasib.hu
A foglalkoztatási helyzetet mutatja a fenti táblázat, amelyben vizsgáltuk az adófizetők számának

lakossághoz viszonyított arányát 1000 főre vetítve. A térségi átlag az elmúlt évtizedben 2004-
2008 között 449 főről 459 főre nőtt, majd 2012-re jelentősen visszaesett (434 fő), amely a
gazdasági válság negatív hatásával indokolható.
Telki esetében az adófizetők népességhez viszonyított aránya alacsonyabb, mint a térségi átlag
érték, és a csökkenés is kis mértékben, de folyamatosan jelentkezett az elmúlt évtizedben, ami
elsősorban a fiatal korcsoporthoz tartozó, eltartottak magas arányával magyarázható. Az adatok
elemzésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a 40%-ot jóval meghaladó adófizetői arány,
jelentősen meghaladja az országos átlagot.
1.7.1.5 A népesség jövedelmi helyzete
A népesség jövedelmi és szociális helyzetét egyrészt az önkormányzati szociális ellátásban

részesültek száma, másrészt a szociális ellátás eseteit és a szociális célra felhasznált összeg
alapján vizsgáljuk. A szociális ellátáson kívül elemezzük továbbá a személyi jövedelemadó
adatokat is. Az alábbi táblázat foglalja össze a legjelentősebb önkormányzati szociális ellátási
formákat, amelyek településenkénti megoszlását vizsgáltuk. Az egyes mutatókat a lakosság
számára vetítve, százalékos formában közöljük elsősorban azért, mert a legtöbb esetben nagyon
alacsony az esetszám, vagy a szociális ellátásban részesültek létszáma.
Telki esetében a segélyezésben és egyéb gyermekvédelmi, lakásfenntartási támogatásban
részesültek száma, a szociális ellátásban való részesítés esete a legalacsonyabb értékekkel bír
abszolút értelemben is és a térség településeinek összehasonlításában egyaránt. A szociális
ellátási mutatók alapján jellemzően a lakosság 1% alatt marad a támogatási, segélyezési
formában részesültek aránya.
7.10. táblázat Önkormányzati szociális ellátás eseteinek lakossághoz viszonyított aránya
Rendkívüli
Lakás-
Átmeneti Rendkívüli gyermek-
Átmeneti fenntartási Rendszeres Rendszeres
segélyezésben gyermek- védelmi tám.-
segélyezés tám.-ban gyermek- szociális
részesültek védelmi tám. ban
Terület esetei részesültek védelmi kedv. segélyben
száma esetei (pénzbeni részesültek
(pénzbeni és száma részesítettek részesítettek
(pénzbeni és és száma
természetbeni) (pénzbeni és átlagos száma átlagos száma
természetbeni) természetbeni) (pénzbeni és
természetbeni)
természetbeni)
Biatorbágy 3,10 2,72 3,97 0,82 2,22 1,06 0,08
Budakeszi 2,16 1,09 3,06 0,24 1,60 1,05 0,14
Budaörs 14,43 2,84 5,63 1,68 2,28 2,11 0,13
Törökbálint 13,49 7,93 11,26 0,48 7,14 2,64 0,14
Zsámbék 1,95 1,42 0,11 0,88 0,11 3,50 0,17
Budajenő 1,22 1,01 0,53 0,75 0,43 1,17 0,37
Herceghalom 5,03 3,26 1,63 0,62 1,53 1,68 0,10
Nagykovácsi 1,42 0,90 1,04 0,46 0,35 1,33 0,03
Páty 5,62 2,83 0,06 1,60 0,06 3,71 0,16
Perbál 2,25 1,78 1,64 0,66 1,31 2,91 0,28
Pusztazámor 14,86 14,19 1,75 2,84 0,75 3,67 0,08
Remeteszőlős 3,81 0,82 0,00 0,41 0,00 0,00 0,00
Sóskút 4,41 1,79 2,71 0,82 1,26 3,78 0,25
Telki 0,54 0,43 1,84 0,30 0,87 0,68 0,03
Tök 5,84 3,39 0,65 0,72 0,65 3,46 0,36
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere, saját szerkesztés

www.kasib.hu
A helyi közösség jövedelmi helyzetének vizsgálatát részben a személyi jövedelemadó adatok

alapján végeztük el. Az összevont adóalapot képező jövedelem egy adófizetőre jutó összegének
alakulását mutatja az alábbi ábra, amelyből látható, hogy a lakosság átlagos jövedelmi szintje
2003 és 2013 közötti időszakban 70%-kal bővült, 217 ezer forintról 369 ezer forintra nőtt az
összevont személyi jövedelemadó alap egy adófizetőre jutó összege. A helyi lakosság átlagos
jövedelmi szintje 2008-2012 között stagnált, 2013-ban újra növekedés volt tapasztalható.
7.7. ábra Az egy főre jutó havi átlagos jövedelem alakulása

400000
350000
300000
250000
200000
150000
100000
50000
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Havi átlagos jövedelem
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, TeIR, saját szerkesztés
Telki az elmúlt években az ország településeinek jövedelmi rangsorában rendre az első helyen
végzett, az elmúlt évi adatok alapján Őcsény mögött a második volt. Az országos átlagos havi
jövedelem szintje 171.590 Ft/fő/hó (2013), amelynek több mint kétszerese Telki átlagos
jövedelmi szintje. A megyei jövedelmi átlag 2013-ban 189.554 Ft/fő/hó értéket ért el, amely
10%-kal haladta meg az országos átlagot.
Telki mikro-térségéhez tartozó települések közül több megtalálható a 2013. évi települési
jövedelmi rangsor első 10 helyén; Remeteszőlős a 8., Budajenő a 10. helyen foglal helyet,
azonban havi átlagos jövedelmi értékük már nem éri el a 300 ezer forint/fő értéket. Telki
egyébként mintegy 10%-kal múlja felül az országos jövedelmi rangsorban őt követő fővárosi XII.
és II. kerületeket. A települések közötti jövedelmi egyenlőtlenség hazánkban folyamatosan nő,
ezt jelzi az is, hogy Telki átlagos jövedelmi szintje már csaknem hétszerese a legszegényebb
településen élők átlagos jövedelmi szintjének.
1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok
Az előző fejezetekben a lakosság nemzetiségi és jövedelmi helyzetének vizsgálatán alapuló

megállapítások jelzik, hogy Telkiben sem a bel-, sem a külterületen nem alakult ki szegregátum.
A településen a cigány kisebbség nincs jelen, etnikai alapú elkülönülés és konfliktus nincs. A
szegénységben élők aránya elenyésző. A munkanélküliség szintje 1-2% között alakul, és becslés
szerint a létminimum alatt élők lakossághoz mért aránya sem éri el a 2%-ot.

www.kasib.hu
Telkiben nem megfelelő lakhatási feltétellel, veszélyeztetett körülmények között élő személy az
önkormányzati nyilvántartás szerint nincs. Az Önkormányzat 5 saját tulajdonban lévő lakás célú
ingatlannal rendelkezik, azonban ezek szolgálati lakásként funkcionálnak, szociális célra
hasznosított lakásbérleményt az önkormányzat nem tart fenn.
A térbeli-társadalmi rétegződés és konfliktusok tekintetében három tényező emelhető ki. Az

egyik a nyugdíjas korúak ellátása. A településen a 2011. évi adatok szerint 552 fő részesült
nyugdíj ellátásban, így a nyugdíjas korú népesség meghaladta a lakosság 15%-át. Ez az érték
alacsonynak mondható, azonban a település lélekszámának bővülése hosszú távon növeli a
nyugdíjas korba lépők, ezáltal az ellátottak számát. Másrészt a fiatal korosztályok
elvándorlásának fokozódása esetén az időskorúak aránya is emelkedhet. Jelenleg az időskorúak
lakhatási helyzete, ellátása a települési viszonylatban jónak értékelhető.
A jelenlegi és a jövőbeli társadalmi konfliktusok másik területeként az erős helyi közösség

hiánya emelhető ki, amely elsősorban abból származik, hogy az elmúlt évtizedek rapid
gyorsaságú népességnövekedése keretében az őslakosok aránya jelentősen lecsökkent, a kiugró
méreteket öltő betelepedésnek köszönhetően pedig elsősorban olyan jó módú, vezető
értelmiségi réteg telepedett le, amely kevés időt tölt a településen és még nem forrott össze erős
helyi közösséggé. Hosszú távon a település fejlődése szempontjából ennek a konfliktusnak a
kezelése kiemelt jelentőséggel kell, hogy bírjon.
Harmadik térbeli-társadalmi problémaként említhető a gazdasági válság által felerősödő, azzal

összefüggésben lévő jelenség, amely a jelentős számú alulhasznosított lakóingatlan növekvő
számában jelentkezik a településen. A településen élő lakosság egy részének eladósodási
folyamata az utóbbi években érzékelhetővé vált, azonban erre vonatkozóan egzakt információk
nem állnak rendelkezésre.
Az eladásra kínált ingatlanok száma magasnak mondható, amely közvetetten utalhat erre a
problémára. Ingatlanárverési adatbázisok, hirdetmények Telkiben található lakóingatlant
jelenleg nem tartalmaznak, vélhetően a település kiemelkedően magas jövedelmi szintje miatt a
lakosság ennek a veszélynek nincs közvetlenül kitéve, azonban lakásfenntartási, életviteli
konfliktusok jellemzőek lehetnek.
1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális

adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi
kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek, stb.)
A település történeti adottságaiból kiemelendő és máig meghatározó, hogy a török időkben a

települést földig rombolták, majd betelepített németek népesítették be a falut. A II. világháborút
követően azonban a német származású lakosság 90 százalékát kitelepítették, helyükre
Erdélyből, kezdetben Börvely községből, majd Gyergyóremetéről és Gyergyóditróról az
otthonukat hasonlóképpen elhagyni kényszerülő erdélyi székely magyarok kerültek. A település
közösségének identitása a székely és a német kulturális hagyományokra építve alakult ki.
A Székely hagyományok ápolását – az 1964-ig működő Székely Kör utódjaként – 2009-ben

újjáalakult Budajenő - Telki Székely Társulat látja el. A német kulturális gyökereket jelzik még a
korábbiakban ismertetett nemzetiségi adatok, amely szerint még napjainkban is a lakosság közel
5%-a rendelkezik német nemzetiségi identitással.
Telkiben a közösségi élet színterei nagyon sokrétűek. A helyi közösség identitását eleve erősen
befolyásolja a település kedvező természeti környezeti adottságai, kulturális értékei. A közösségi
kapcsolatok megnyilvánulnak lakóközösségek, munkahelyi közösségek mellett a helyi

www.kasib.hu
intézményekben, a templomban és civil szervezetek formájában. A lakosság közösségi, kulturális

igénye jelentős mértékben a hagyományos és színvonalas, minden korosztályt kielégítő
rendezvények irányába terelődött.
Telki Önkormányzata több módon is biztosítja a kultúrához való hozzáférést. A település

szívében működik a Pajta Faluház, és közvetlen szomszédságában a Jung-ház, amelyek
rendelkezésre állnak a helyi kulturális rendezvényekre.
Telki Kultúra Közhasznú Alapítvány 2011-ben azzal a céllal jött létre, hogy a telki közösségi-
kulturális élet szervezése egy civil szervezeten keresztül pluszforrások, civil energiák bevonása
által erősödhessen. Az önkormányzat felismerte, hogy az egyre növekvő forráshiányos korban
ilyen szervezetek nélkül lehetetlen a közösségi élet működtetése.
Az Alapítvány céljai:
 a helyi lakosság számára kulturális programok szervezése,
 a felnövekvő nemzedék kisgyermekkortól felnőttkorig tartó művészeti, kulturális
nevelésének, oktatásának elősegítése,
 Telki Község környezeti, szellemi, művészeti értékének és hagyományainak feltárása,
megismertetése, a fenntartható természeti és társadalmi környezet kialakításának
elősegítése;
 az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok szervezése,
életminőséget és életesélyt javító tanulás, gyermek-, ifjúsági- és felnőttoktatás elősegítése;
 az internetes kultúra – virtuális közművelődés kialakulásának elősegítése;
 a civil önszerveződés elősegítése, tanácsadási és szervezetfejlesztési feladatok ellátása;
 a civil szervezetek és természetes személyek támogatása az alapítvány cél szerinti
tevékenységeivel összhangban;
 településen kívüli, plusz források felkutatása és bevonása.
A helyi identitás építésében meghatározó szerepet játszik a telki székhelyű Kodolányi János
Kulturális és Környezetvédő Közhasznú Egyesület is, amely szervezetet 2003-ban
alapították. Tagjai telki lakosok, akik fontosnak tartják, hogy lakóhelyükön nagyobb legyen a
kulturális kínálat, rendezettebb legyen a falukép, érvényesüljenek a környezetvédelem
szempontjai. Az Egyesület célja, hogy programjaival, akcióival egy új faluközösség épülését
szolgálja.
A helyi civil szervezetek közül szintén meghatározó jelentőséggel bír az Óvoda-iskola Telkiben:
Út Európába Alapítvány, amely szervezetet 1992-ben Kerese János és Telki község
Önkormányzata alapította 50-50%-ban. Az Alapítvány célja a községben működő oktatási
intézmények (óvoda, iskola) minél szélesebb körű támogatása annak érdekében, hogy gyerekek
fejlődéséhez a lehető legjobb intézményi háttér helyben biztosítható legyen. A Alapítvány ezen
felül forrást gyűjt annak érdekében, hogy a falu fejlesztése területén is szerepet tudjon vállalni.
Telkinek évente 3 nagy fő rendezvénye van, amelyek alapjaiban meghatározzák a település

kulturális és közösségi életét. Február elején kerül megrendezésre a Faludisznaja. Május
közepén több napon át várja a széles közönséget a falu legnagyobb rendezvénye, a Telki
Fesztivál, amelyen zenei, kulturális, szórakoztató és más közösségi programok, valamint
különböző ételek, italok, kirakodó vásár és gyerekprogramok várják a látogatókat. Ezen a
rendezvényen adja át az önkormányzat a Díszpolgári címet, valamint a Telkiért Érdemérmet.
Ősszel, általában október közepe táján kerül megrendezésre a Falukáposztája.
Több, feltörekvő rendezvény is van Telkiben. Ilyen a Kistérségi Fesztivál, amely

szeptemberenként általában kulturális és művészeti programokkal jelentkezik a faluban. Ezt

www.kasib.hu
követi nem sokkal később a Telki Slambuc, szeptember végén - október elején pedig a Telki
Októberfeszt, azaz a „kismüncheni sörfesztivál”.
A településen a Telki Római Katolikus Egyházközség működik. Ki kell hangsúlyozni, hogy Telki
legfőbb nevezetességei közé tartozik a ma már sajnos nem látható egykori bencés monostor és
apátság, amelynek első oklevélanyaga 1198-ból származik. A templomot a török uralom idején,
1543-ban lerombolták. A levéltári források szerint 1801-ben a régi apátság falmaradványait
elbontották, és köveit az új templom építésekor felhasználták. A középkori templom romjaiból
1807-ben új, kora klasszicista stílusú római katolikus templom épült, amelynek névadója Szent
István. A településen napjainkban ez az egy templom található.
7.11. táblázat A népesség vallás, felekezet szerinti megoszlása

Más vallási Vallási Valláshoz,
Ortodox közösséghez, közösséghez, felekezethez
Terület Katolikus Református Evangélikus Izraelita
keresztény felekezethez felekezethez tartozók
tartozik nem tartozik aránya (%)
Biatorbágy 4 282 3 1 961 136 7 304 2 073 53,61
Budakeszi 5 073 20 1 522 218 42 374 2 033 53,69
Budaörs 9 100 57 2 216 460 37 722 5 408 47,06
Törökbálint 4 724 20 1 337 148 21 248 2 181 50,60
Zsámbék 2 232 6 576 46 0 79 640 56,80
Budajenő 736 7 135 23 13 25 234 55,66
Herceghalom 680 5 223 27 7 39 341 45,95
Nagykovácsi 2 398 7 630 102 35 110 1 392 46,26
Páty 2 248 10 1 543 70 9 160 1 129 57,64
Perbál 905 0 148 5 0 18 335 52,59
Pusztazámor 381 0 52 9 0 18 190 39,38
Remeteszőlős 298 0 51 19 0 4 159 47,75
Sóskút 1 386 0 238 22 0 59 452 55,77
Telki 1 403 6 281 41 13 80 684 49,82
Tök 326 0 422 13 0 19 186 58,17
Térség 36 172 141 11 335 1 339 184 2 259 17 437 51,05
Megye 445 106 1 796 134 848 32 564 947 26 485 200 430 52,71
A táblázat foglalja össze a lakosság felekezeti, vallási hovatartozás szerinti megoszlását. Arányait
tekintve megállapítható, hogy a Telki lakossága a térségi és a megyei átlag alatti értékkel
rendelkezik a vallási, felekezeti hovatartozás alapján. A valláshoz, felekezethez tartozók aránya a
népességen belül 49,8%. A megyei átlaghoz képest több mint 2 százalékponttal magasabb a
vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó népesség aránya.

www.kasib.hu
1.8. A település humán infrastruktúrája
1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)
1.8.1.1 Egészségügy
Telkiben 1-1 háziorvosi és a gyermekorvosi praxis működik. Az alábbi táblázatban

összefoglaltuk a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a
meglátogatottak számának alakulását 2012-ben. Telkiben a háziorvosi ellátásban az átlagos havi
esetszám 841 volt, amely alatta maradt a térség településeiben működő háziorvosi ellátásban
megjelentek és meglátogatottak átlagos esetszámától (888 eset). A házi gyermekorvosi
ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak esetszáma 2012-ben Telkiben 538 volt, amely
meghaladja a térség átlagos havi betegforgalmi értékét (510 eset).
7.12. táblázat Az egészségügyi alapellátás adatai

A házi
A háziorvosi A A
gyermekorvosi
ellátásban a Működő praxisok Működő praxisok
ellátásban a
Település megjelentek és a háziorvosok havi háziorvosok havi
megjelentek és a
meglátogatottak száma átlagos száma átlagos
meglátogatottak
száma összesen forgalma forgalma
száma összesen
Biatorbágy 59 429 4 1 238 25 971 3 721
Budakeszi 53 743 5 896 26 499 3 736
Budaörs 103 302 10 861 27 182 6 378
Törökbálint 55 795 6 775 19 169 3 532
Zsámbék 19 519 2 813 7 346 1 612
Budajenő 18 546 1 1 546 0 0 0
Herceghalom 6 875 1 573 0 0 0
Nagykovácsi 27 493 3 764 11 657 2 486
Páty 28 340 3 787 1 270 1 106
Perbál 7 786 1 649 0 0 0
Pusztazámor 0 0 0 0 0 0
Remeteszőlős 0 0 0 0 0 0
Sóskút 21 734 2 906 3 005 1 250
Telki 10 088 1 841 6 453 1 538
Tök 13 414 1 1 118 0 0 0
Térség 426 064 40 888 128 552 21 510
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere, 2012., saját szerkesztés
Orvosi ügyelet tekintetében a település Budakeszi ellátási területéhez tartozik. Telkiben

szakorvosi ellátások közül fogorvosi és urológiai magánrendelés, és az önkormányzat
szervezésében gyógytorna érhető el helyben. A fogászati alapellátás Perbálon biztosított.
Kórházi ellátás tekintetében a területi ellátási kötelezettség alapján Telki lakosai elsősorban a
Szent János Kórház és Észak-Budai Egészségügyi Központhoz tartoznak.
A védőnői szolgáltatást 2007-től két védőnő látja el, a korábbi 1 fő helyett, amelyet a bővülő
gyermeklétszám indokolt. A településen egy gyógyszertár működik.

www.kasib.hu
A lakosság egészséges életmódja szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a Telki

Sportegyesület, amelyet 2005-ben alapította néhány helyi lelkes edző. 2007-2008. év fordulójáig
nem volt a településnek sem tornaterme, sem más sportolásra alkalmas helyisége, pályája. 2007.
novemberben nyitotta meg a kapuit az iskola közelében az első műfüves sportpálya. 2008.
januárban az iskola tornatermének megnyitásával lehetőség nyílt újabb szakosztályok
megalakulására. Néhány megszűnés és kiválás után jelenleg összesen tíz szakosztálya van az
Egyesületnek. Az Egyesület tagjainak száma 2011. december 31-i állapot szerint 359 fő volt.
Különleges adottsága a településnek a Global Futball & Sporthotel sportközpont jelenléte, amely
amatőr és profi sportolás számára is hozzáférhető.
1.8.1.2 Oktatás, nevelés
Bölcsődei ellátás: Telkiben egy bölcsődei intézmény, a Csibe Bölcsi végzi a bölcsődei ellátást, 4
fő szakképzett bölcsődei gondozónővel. Az intézmény magánbölcsődeként működik. A bölcsőde
20 férőhelyes, két bölcsődei csoport kapott benne helyet. 2012-ben 21 fő volt a bölcsődébe
beíratott gyermekek száma.
Óvodai ellátás: A településen az óvodai feladatellátás két helyen történik. A Harangvirág úti
óvoda Telki újfalui részén, családi házas övezetben épült. A Tengelice úti óvodát Telki öreghegyi
részén építtette Telki Önkormányzata. Az óvoda 2011. szeptember 1-től 2 csoportban fogadja a
gyermekeket. A két óvodában 2014-ben összesen 8 csoportban kezdték meg a gyermekek az
évet.
Az óvodai gyermekcsoportok száma jelenleg kilenc, az óvodapedagógusok száma 21 fő. Az

elmúlt években jelentősen gyarapodott az óvodai kapacitás Telkiben. Az óvodai férőhelyek
száma 2011-től 214 fő, azt megelőzően 164 fő volt. 2014-ben a két intézményben 190 gyermek
kezdte az évet, 90%-os kihasználtsággal. A hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma 2012-
ben 6 fő volt.
A Budántúli Waldorf Pedagógiai Alapítvány hozta létre a Budántúli Waldorf Óvodát, amely
magánóvodaként működik 2003 óta. Jelenleg 19 kisgyerek látogatja az intézményt, egy, vegyes
korosztályú (3,5-től 7 évesig) csoportban. A nevelési tevékenységet két pedagógus látja el.
Általános iskolai oktatás: A Telki Általános Iskola 2001. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit.
2001-ben az általános iskolai tanulók száma 71 fő volt, akik 5 osztályban végezték
tanulmányaikat. A gyermekek számának állandó emelkedése következtében az iskola bővítése
több ütemben szükségessé vált az elmúlt évtized folyamán. 2005-ben indult az iskola bővítése
egy új tanterem és egy tanári szoba építésével, majd 2007-ben két új tanterem, valamint egy
nagyméretű, két részre osztható tornaterem került kialakításra, négy öltözővel és a hozzá
kapcsolódó helységekkel. Jelenleg az oktatás egy feladat-ellátási helyen folyik, 2012-ben 18,
2013-ban és 2014-ben már 21 osztállyal.

www.kasib.hu
7.8. ábra Az általános iskolai tanulók száma

400
350
300
250
200
150
100
50
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban
2011-ben, az iskola tízedik tanítási évétől az oktatási intézmény felvette a Pipacsvirág Magyar-
Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola elnevezést. A városban tanuló általános iskolások
száma a nappali oktatásban a 2012. évben 387 fő, 2013-ban 425 fő volt. 2003 óta az általános
iskolai tanulók száma megduplázódott, a 2011. évet kivéve a létszám kis mértékben, de
folyamatosan emelkedik. Más településről bejáró általános iskolai tanuló 2006. óta jellemző, a
településre ingázó tanulók száma évente eléri a 70-80 főt.
7.9. Az általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma

80
70
60
50
40
30
20
10
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma


www.kasib.hu
Az általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma a nappali oktatásban 2012-ben 73 fő

volt. Az első osztályba beiratkozott diákok száma évről-évre változik, az elmúlt évtizedben a
létszám 40 és 75 fő között ingadozott. A hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
2012-ben 20 fő volt.
Egyéb oktatási, nevelési tevékenységek

Kiss Zenede Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: az iskola alapítványi fenntartású
intézményként 1993-ban alakult Budapest II. kerületében. 7 éven át zeneiskolaként működött,
elsősorban Pesthidegkúton. 2000-től a zeneművészeti oktatás két új művészeti ággal bővült,
táncművészettel és képzőművészettel. Az iskola saját székhellyel rendelkezik Pesthidegkúton, a
Gourmand Házban. Az intézmény tevékenysége az évek során folyamatosan kiterjesztésre került
a Zsámbéki-medence három településére. Telki, Páty, Budajenő általános iskoláiban működik
telephely. Évente 400-500 tanuló jár az iskolába óvodás kortól 22 éves korig.
Telki Nőikar: az énekkar 2003 decemberében alakult, jelenleg 20-25 tagja van.
1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása
Mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége: a községben roma származású

lakos nem él. A település gazdasági aktivitása magas, a munkanélküliség szintje alacsony. A
jövedelem vizsgálat során már bemutatásra került, hogy Telki lakossága országos viszonylatban
is kiemelkedő jövedelmi helyzetben van, a mélyszegénységben élők aránya elenyésző, nem
jellemző. Ez következtethető részben az adózási adatokból (helyi adófizetési hajlandóság jónak
mondható), egyéb hátralékból (jelentős közmű-tartozásról nincsenek információk).
Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció: A teleülésen a munkalehetőséget főleg a mikro-

és kisvállalkozások, az önkormányzat és az intézmények biztosítanak. A helyi munkahelyek
száma nem jelentős. A település magánkórházának bezárása negatívan érintette a helyi
munkahely kínálatot. A közfoglalkoztatási programban az elmúlt évben 5 fő foglalkoztatására
került sor.
Pénzbeli és természetbeni ellátások, aktív korúak ellátása: Telkiben többnyire a családi

segélyezés jellemző. Korábbi fejezetekben bemutatásra került az ellátásban résztvevők alacsony
esetszáma.
Lakhatás, lakhatáshoz jutás, lakhatási szegregáció: a településen szegregátum, vagy

szegregációval veszélyeztetett terület nem található.
Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés: a község közegészségügyi ellátása

jó színvonalú. Az egyes ellátások hozzáférhetőségéről a korábbi fejezetben említést tettünk.
Telkiben a lakosság részére szociális ellátások közül szerződött partnereken keresztül a szociális
étkeztetés, gyermekjóléti szolgálat és családsegítő szolgálat kerül ellátásra.
Gyermekek helyzete, gyermekszegénység: a településen a hátrányos, illetve a halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek száma alacsony (lásd. oktatási fejezet). A gyermekvédelmi
alapellátások működnek, mindenki számára biztosított az egyenlő hozzáférés, a
gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó helyi intézmény szakmai programjában
szerepel.
Telkiben a védelembe vett gyermekek száma nem jellemző. 2011-ig nem is volt a településen
védelembe vett gyermek. 2012-ben egy esetben fordult elő védelem alá helyezés. Jelzés értékű,
hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, és a felhasznált összeg is
az elmúlt években lassú emelkedést mutat, de rendkívül alacsony mértékű. Az Önkormányzat

www.kasib.hu
valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkeztetési

lehetősége biztosított az igénybevevők számára.
Kiemelt figyelmet igénylő, valamint fogyatékossággal élő gyermekek esélyegyenlősége: a sajátos

nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását integrált formában valamennyi helyi
intézmény vállalja. A pedagógusok folyamatosan képzéseken vesznek részt. A közoktatási és
nevelési intézményekben rendkívül alacsony számban vannak jelen sajátos nevelési igényű
gyermekek. Egyéni fejlesztésüket gyógypedagógusok segítik.
Nők helyzete, esélyegyenlősége: az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő

munkáért egyenlő bér követelménynek. A helyi közéletben, az önkormányzati Képviselő-
testületben 2 nő foglal helyet. A Polgármesteri Hivatalban és az intézményekben jellemzően női
alkalmazottak vannak többségben. A település fejlesztése során az Önkormányzat törekszik a
családbarát környezet kialakítására (közparkok, sportolási és szabadidős létesítmények
kialakítása, stb.).
Idősek helyzete, esélyegyenlősége: a településen nincs speciálisan az idősek ellátására

szakosodott intézmény. 2002-ben alakult a Telki Nyugdíjas Klub. A nyugdíjas klub aktívan vesz
rést a település közösségi életében. Az önkormányzat költségvetésében külön szerepelteti a
Nyugdíjas Klub támogatását, de a klubbá szerveződött közösségnek saját bevétele is van a
tagsági díjból. A szociális étkeztetésben részesülők száma alacsony, szervezett gondozásra
szoruló idős emberekről nincs tudomása az önkormányzatnak.
Fogyatékkal élő emberek helyzete, esélyegyenlősége: a településen a közszolgáltatást nyújtó

intézmények akadálymentesítése nagyrészt megoldott. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő
közintézmények, közterületek felújítása során kiemelt figyelmet fordít az akadálymentesítésre. A
település honlapja jelenleg nem akadálymentesített.
Helyi partnerség, lakossági önszerveződés támogatása: a településen számos civil szervezet

aktív tevékenységet folytat, amelyekkel az Önkormányzat partneri viszonyt ápol: Telki
templomért Alapítvány, Budántúli Waldorf-pedagógiai Alapítvány, Csergezán Pál Alapítvány,
Kodolányi János Kulturális és Környezetvédő Közhasznú Egyesület, Néri Szent Fülöp
Cserkészcsapatért Alapítvány, Telki Football Club Szabadidő Sportegyesület, Telki
Közbiztonságáért Kiemelten Közhasznú Egyesület, Telki Nőikar Közhasznú Egyesület, Telki
Polgárőrség Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület.

www.kasib.hu
1.9. A település gazdasága
A munkarészt a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és

a településrendezési eszközökről szóló 314/2012. sz. Korm. rendelet alapján tárgyaljuk.
1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre
Telki gazdasági súlyát tükrözi többek között a regisztrált vállalkozások számának települések
közötti megoszlása. A községben működik a térség regisztrált vállalkozásainak 4,1%-a. A társas
vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszáma alapján azonban ennél alacsonyabb, 1,8%-
os részesedéssel rendelkezik Telki, amely a település lakosságszámához viszonyítva a
munkahelyek alacsony koncentráltságára utal. Az alábbi diagram mutatja, hogy Telki
vállalkozássűrűségi értéke (212 db/ezer fő) magasabb a térségi átlagnál (183 db/ezer fő).
9.1. ábra Az egyes települések vállalkozássűrűsége

300,0
250,0
200,0
150,0
100,0
50,0
0,0
Vállalkozások száma (db/ezer fő)

Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere, TEIR adatok alapján saját szerkesztés, 2012.
A vállalkozások teljesítményét tekintve megállapítható, hogy Telki társas vállalkozásainak

kibocsátása a térség településeinek kibocsátásán belül 0,7%-ot tesz ki. Egy főre vetítve a
településen 1,7 millió forint kibocsátás jut egy főre, amely jelentősen elmarad a térségi átlagtól
(9,4 millió forint/fő) a kibocsátás tekintetében. A társas vállalkozások bruttó hozzáadott érték
előállítása esetében Telki részesedése a térség teljesítményéből mindössze 0,6%.
1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői
A 2012. évi vállalkozási adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a regisztrált vállalkozások
nemzetgazdasági ágak szerinti besorolása alapján Telki gazdasági ágazatain belül a szolgáltató
szektor részaránya kiemelkedően magas, eléri a 87,5%-ot. Az ipari szektor részaránya nem éri el
a 10%-ot a vállalkozások létszáma alapján. Az agrárszektor részaránya mindössze 3,2%.

www.kasib.hu
A 2012. évi adatok szerint a vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a
legmagasabb részarányt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet ellátó vállalkozások
teszik ki. Részarányuk meghaladja a teljes vállalkozási szféra 25%-át. A vállalkozások között a
második legjelentősebb nemzetgazdasági ágat az ingatlanügyek jelentik, amely ágazat
részesedése meghaladja a 17%-ot. Tíz százalékot meghaladó aránnyal még a kereskedelem,
javítás nemzetgazdasági ág rendelkezik. Ez a három ágazat lefedi a vállalkozások több mint felét.
9.2. ábra A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolása
Egyéb szolgáltatás
művészet, szórakoztatás, szabadidő
Humán-egészségügy, szociális ellátás
Oktatás
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Ingatlanügyek
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Információ, kommunikáció
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
Szállítás, raktározás
Kereskedelem, javítás
Építőipar
Bányászat, feldolgozóipar
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás,…
0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00
Nemzetgazdasági ágak megoszlása
Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere, TEIR adatok alapján saját szerkesztés, 2012.
1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést

érintő fejlesztési elképzelése
Az alábbi ábra mutatja a működő vállalkozások számának alakulását az elmúlt évtizedben. A

mikro-térség településeinek adatait Telkiével összevetve megállapítható, hogy valamennyi
településen jelentős visszaesés volt 2004-2005 között a működő vállalkozások számában, 2006
óta folyamatos emelkedés tapasztalható.

www.kasib.hu
9.3. ábra A működő vállalkozások száma

500
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Működő vállalkozások száma
Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere, TEIR adatok alapján saját szerkesztés
A Központi Statisztikai Hivatal a működő vállalkozások települési szintű adatait 2011-ig hozta
nyilvánosságra, 2012. és 2013. évi adatokkal nem rendelkezünk. A www.cegfurkesz.hu
vállalkozási adatbázisa szerint 2014. novemberben Telkiben a működő vállalkozások száma 511
darab volt, azaz az elmúlt években, mintegy 16 százalékkal bővült a helyi működő vállalkozások
száma.
9.1. táblázat A legjelentősebb helyi iparűzési adófizető vállalkozások
Név Bejegyzett fő tevékenység Székhely százalék
Aon Credit biztosítás, ügynöki, bróker Telki 7,3
MLSZ sportlétesítmény működtetése Telki 5,2
Re-Guard Kft. gyógyszer, gyógyászati, munkaruházat kereskedelem Telki 4,5
Ardin Kft. mérőműszer gyártás Telki 1,7
Vinárió Bt. tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem Telki 1,4
Első Magyar Karbong.Kft. egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Telki 1,4
Comfortline Hungary Kft. nyomozási, biztosítási tevékenység Telki 0,9
Petissimo Kft. csomagküldő internetes kiskereskedelem Telki 0,8
Bio-EU Kft. nem veszélyes hulladékkezelés, ártalmatlanítás Telki 0,4
Centaurii Bt. gyógyszertár Perbál 0,4
Balogh Krisztián vegyes termékkörű nagykereskedelem egyéni váll. Tiszafüred 0,4
Kristó és Társa Kft. egyéb befejező építés Telki 0,3
Drehsden Kft. számítógépes programozás Telki 0,3
Premium Group Kft. saját tulajdonú ingatlan adásvétele Telki 0,3
T&T faktor
egyéb hitelnyújtás Telki 0,3
követelésvás.Zrt.
Novák Kft. fémmegmunkálás Telki 0,2
Cartridge Trading Kft számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem Telki 0,2
Játéknet.hu webáruház Kft. csomagküldő internetes kiskereskedelem Telki 0,1
Összesen 26,2
Forrás: Telki Polgármesteri Hivatal

www.kasib.hu
A cegfurkesz.hu vállalkozási adatbázisa alapján a Telki székhellyel rendelkező vállalkozások

között a legjelentősebb árbevétellel a TechTrans Kft. rendelkezik, amelynek éves árbevétele az
előző években 300 millió forint körül alakult. 50 és 300 millió forint közötti árbevétellel
rendelkező vállalkozásból 26 cég működik a településen, amelyek legfontosabb adatait az alábbi
táblázat foglalja össze. A cégek tevékenységi köre rendkívül szerteágazó a szolgáltató szektoron
belül, elsősorban műszaki, gazdasági-informatikai és kereskedelmi szolgáltatás.
9.2. táblázat A legjelentősebb árbevétellel rendelkező vállalkozások

Főtevékenység Létszám-
Rövid név Árbevétel
megnevezése kategória
PHARMAFILTER Kft. Konfekcionált textiláru 51 - 300
5-19 fő
gyártása (kivéve: ruházat) millió
EVIDENTIS Kft. Fogorvosi járóbeteg-ellátás 51 - 300
5-19 fő
millió
KONZULENS Kft. Szakorvosi járóbeteg-ellátás 51 - 300
1-4 fő
millió
Nagy Kanyar Kft. Vezetékes távközlés 51 - 300
5-19 fő
millió
GeoExpert Kft. Mérnöki tevékenység, műszaki 51 - 300
1-4 fő
tanácsadás millió
Budaring Kft. Lakó- és nem lakó épület 51 - 300
1-4 fő
építése millió
WOOM Hungary M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti 51 - 300
Kereskedelmi és Szolgáltató szolgáltatás millió 5-19 fő
Kft.
EURO INVEST Kft. Ingatlanügyletek 51 - 300 ismeretlen +
millió 0
BLUE Faktor Zrt. Egyéb hitelnyújtás 51 - 300
1-4 fő
millió
KRISTÓ és TÁRSA Kft. Egyéb befejező építés m.n.s. 51 - 300
1-4 fő
millió
PORTA Terv Kft. Építészmérnöki tevékenység 51 - 300
5-19 fő
millió
RE-GUARD Kft. Gyógyszer, gyógyászati termék 51 - 300
1-4 fő
nagykereskedelme millió
BAU-VÁR Kft. Lakó- és nem lakó épület 51 - 300
1-4 fő
építése millió
TRADE & TOURISM Kft. Utazásszervezés 51 - 300
5-19 fő
millió
ARDIN Kft. M.n.s. egyéb általános 51 - 300
5-19 fő
rendeltetésű gép gyártása millió
GO8 INVEST Kft. Üzletviteli, egyéb vezetési 51 - 300
1-4 fő
BIO-EU Kft. Nem veszélyes hulladék 51 - 300
1-4 fő
kezelése, ártalmatlanítása millió
CBO Kft. Motorkerékpár, -alkatrész 51 - 300
1-4 fő
kereskedelme, javítása millió
TÓBEL TRANS Bt. Vasáru-, festék-, üveg- 51 - 300
1-4 fő
kiskereskedelem millió
STAR-JOURNAL Kft. Folyóirat, időszaki kiadvány 51 - 300
5-19 fő
kiadása millió

www.kasib.hu
Aon Credit Kelet-Európai Kft.

Biztosítási ügynöki, brókeri 51 - 300
5-19 fő
tevékenység millió
Plant Maintenance Solutions Információ-technológiai 51 - 300
1-4 fő
Kft. szaktanácsadás millió
FARM-MIX HUNGÁRIA Kft. Gabona, dohány, vetőmag, 51 - 300
1-4 fő
takarmány nagykereskedelme millió
RED CARTELL Kft. Személygépjármű-, 51 - 300
könnyűgépjármű- millió 1-4 fő
kereskedelem
DREHSDEN Kft. Számítógépes programozás 51 - 300
5-19 fő
millió
Stúdió G2 Kft. Mérnöki tevékenység, műszaki 51 - 300
5-19 fő
Forrás: www.cegfurkesz.hu adatbázisa alapján saját szerkesztés
Az alábbi ábra szemlélteti a Telkiben székhellyel rendelkező társas vállalkozások vállalkozási

tevékenységéből származó bevételének alakulását 2003 óta. A gazdasági válság erőteljesen
éreztette hatását a helyi társas vállalkozások üzleti tevékenységét és bevételeinek alakulását
illetően, hiszen az alábbi ábrán látható, hogy a vállalkozási tevékenységből származó bevétel
fajlagos értéke 2004-től 2009-ig folyamatosan nőtt, 75%-val emelkedett és az egy lakosra jutó
érték elérte a 3,5 millió forintot. 2010-re ez az érték 2,5 millió forint/fő összegre esett vissza. A
helyi társas vállalkozások teljesítménye 2012-ben érte el a válság előtti szintet.
9.4. ábra A társas vállalkozások egy lakosra jutó bevételének alakulása

4 000
3 500
3 000
2 500
2 000
1 500
1 000
500
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Egy lakosra jutó bevétel (ezer Ft)
Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere, TEIR adatok alapján saját szerkesztés

www.kasib.hu
A vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat, mind a

regisztrált, mind pedig a működő vállalkozásokon belül. Látható az értékekből, hogy a
vállalkozások – néhány kivételtől eltekintve – az 1-9 fős létszámot foglalkoztató kategóriába
esnek, sőt a működő vállalkozások adatai alapján megállapítható, hogy a vállalkozások 97%-a 1-
4 főt foglalkoztat.
9.3. táblázat Regisztrált vállalkozások száma a foglalkoztatottak száma alapján (db)*

Vállalkozás kategória 2012
0 és ismeretlen (egyéni vállalkozásokat is beleértve) 316
1-9 fős létszámú vállalkozás 465
500 és több fős létszámú vállalkozás 0
Összesen 787
*Megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint.
9.4. táblázat. Működő vállalkozások száma a foglalkoztatottak száma alapján (db)

Vállalkozás kategória 2014
0 és ismeretlen (egyéni vállalkozásokat is beleértve) 328
Összesen 511
1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők
1.9.4.1 Elérhetőség
Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapest központjától 20-22 km-re,

Budakeszitől 8 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. Telkiből
közúton három szomszédos település érhető el: közvetlen nyugat felé Budajenő, dél felé haladva
a mintegy 5 km-re fekvő Páty, valamint a főváros irányába, a községtől 8 km-re található járási
központ, Budakeszi városa.
Telki Budapesttől nyugatra, a főváros határától nagyjából 10 kilométerre fekszik. A község Buda
felől Budakeszin keresztül, vagy Biatorbágy és Páty érintésével közelíthető meg a
legkönnyebben.
Buda belvárosából, a Széna térről (a 789, 794, 795-ös) busszal 35, míg autóval 20 perc alatt
juthatunk el Telkibe, míg Észak-Budáról, a Kelenföldi pályaudvartól (a 778-as járattal) egy 45
perces buszúttal érhetjük el a települést.
Az M1-es autópálya Pátyon keresztül érhető el. Az M0-as körgyűrű nyugati szektorának
tervezett nyomvonala Telki és Budakeszi között halad el, amely jelentősen javítja majd a
település elérhetőségét.
Vasútvonal nem érinti a települést.

www.kasib.hu
1.9.4.2 Kutatás-fejlesztés, innováció
A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők közül kiemelendő a kutatás-fejlesztési

tevékenység jelenléte az adott településen. A Nemzeti Innovációs Hivatal adatbázisa szerint
Telkiben jelenleg három kutatás-fejlesztési, innovációs projekt fut.
 AR_WR, ARDIN vagon szám felismerő és kezelő dinamikus integrált rendszer kifejlesztése.
Projektgazda: ARDIN Dinamikus Mérleggyártó, Ipari Rendszerfejlesztő Kft.
 Innovatív eljárás alkalmazása Sárváron. Projektgazda: PREMIUM GROUP Kereskedelmi és

Szolgáltató Kft.
 Vasúti kocsi-kerékpár nemzetközi szabványoknak és előírásoknak megfelelő komplex

vizsgálósor, technológiai eljárás kifejlesztése. Projektgazda: Technical Services Hungaria
Járműjavító Kft.
A Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium információs rendszerének (Kaleidoszkóp)

adatai szerint 2014-ben Telkiben 8 olyan vállalkozás működik, akik végeznek kutatás-fejlesztési,
innovációs tevékenységet. Ezek az alábbiak:
 ARDIN Dinamikus Mérleggyártó, Ipari Rendszerfejlesztő Kft.

 PREMIUM GROUP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
 Technical Services Hungaria Járműjavító Kft.
 Telki Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft.
 THAKKURA FEJLESZTÖ KFT
 iCar Korlátolt Felelősségű Társaság
 Első Magyar Karbongazdálkodási, Megújuló Energetikai, Egészségmegőrzési és
Ingatlanhasznosítási Technológiákat Fejlesztő Inn
 IMK Laboratórium Kutató és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
Kedvező adottság Telki esetében, hogy a K+F tevékenységet folytató vállalkozások tevékenységi
köre rendkívül változatos, nem egy gazdasági szektor köré koncentrálódnak. A fenti adatokból
látható, hogy a gyógyászat és egészségipar, a jármű- és műszergyártás, a mérnöki tudományok,
az informatika iparágak egyaránt képviseltetik magukat a helyi innováció területén.
A térséggel és a többi vizsgálatba bevont településsel összehasonlítva megállapítható, hogy

Telkiben a kutatás-fejlesztési, és innovációs tevékenységet folytató vállalkozások ezer főre jutó
értéke (2,2 db) a térségi átlaggal (2,1 db) csaknem megegyező mértékű. 2 és 3 db/1000 fő
közötti értékkel rendelkezik Törökbálint (2,4 db), valamint 3 és 4 közötti értékkel kiemelkednek
a kistérségi és a megyei átlaghoz képest is Budaörs és Remeteszőlős értékei.
Szintén a következő táblázatban kerül ismertetésre a K+F tevékenységet folytató vállalkozások

arányának alakulása a településen működő vállalkozások összlétszámához viszonyítva. Telki
ebben a mutatóban a mikro-térség átlaga alatt van. Összességében a térség vállalkozásinak
1,9%-a végez K+F tevékenységet, Telki esetében ennek a mutatónak az értéke 1,6%.

www.kasib.hu
9.5. táblázat A K+F vállalkozások megoszlása

Népesség Működő 1000 főre
K+F K+F
(2011. évi vállalkozáso jutó K+F
Település vállalkozáso vállalkozáso
Népszámlálás k száma vállalkozáso
k száma k aránya
) (2014) k száma
Biatorbágy 12484 1267 16 1,28 1,26
Budakeszi 13502 1410 22 1,63 1,56
Budaörs 26757 3754 101 3,77 2,69
Törökbálint 12841 1481 31 2,41 2,09
Zsámbék 5174 320 6 1,16 1,88
Budajenő 1687 201 1 0,59 0,50
Herceghalom 2135 199 3 1,41 1,51
Nagykovácsi 7095 778 10 1,41 1,29
Páty 7009 582 8 1,14 1,37
Perbál 2046 119 1 0,49 0,84
Pusztazámor 1168 82 0 0,00 0,00
Remeteszőlős 779 136 3 3,85 2,21
Sóskút 3057 246 4 1,31 1,63
Telki 3661 511 8 2,19 1,57
Tök 1341 555 2 1,49 0,36
Térség 100736 11641 216 2,14 1,86
Forrás: KSH 2011. Népszámlálás, www.cegfurkesz.hu, és NIH KFI adatbázisa alapján saját szerkesztés
1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)
Az alábbi térkép szemlélteti a 2013. évi lakóingatlan-piac térbeli szerkezetét, a tényleges adás-
vételi tranzakciók adatai alapján, járási bontásban. Az OTP Jelzálogbank adatai szerint az átlagos
négyzetméter árak tekintetében a Budaörsi Járás 150 ezer Ft/nm árat meghaladó értékkel
rendelkezik. Ez megfelel a főváros és a Budapesti Agglomeráció szinte valamennyi járásának
értékével.
9.5. ábra Lakóingatlanok fajlagos eladási ára 2013. évben

www.kasib.hu
A Budaörsi Járás átlagos ingatlanértéke mögött azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A

jelenlegi fajlagos ingatlanár becslését, kalkulációját a www.ingatlannet.hu,
www.otthonterkep.hu és a www.ingatlan.com adatbázisainak felhasználásával végezzük el.
Az alábbi ábra szemlélteti Telki lakóingatlanainak fajlagos értékváltozását 2002 és 2014 között.
Az egyes értékek némi torzulást mutathatnak, a viszonylag alacsony elemszám, és egy-egy
kiugróan magas értékű ingatlanértékesítéséből származóan, azonban az ingatlanérték tendencia
jól leírható. 2002 és 2005 között a Telkiben található ingatlanok árában jelentős visszaesés volt
tapasztalható. 2005-ben nem sokkal 200 ezer forint/nm volt a lakóingatlanok átlagos fajlagos
ára. Ezt követően 2009-ig jelentősen nőtt, csaknem megduplázódott az ingatlanok fajlagos
értéke, amely meghaladta a 400 ezer Ft/nm összeget.
Az ingatlanérték alakulásában a gazdasági válság hatására 2010-re a felére esett vissza a

lakóingatlanok átlagos fajlagos négyzetméter ára Telkiben, így a 2005. évi 200 ezer Ft/nm
értékhez hasonló értéket ért el. A 2011. évi végtörlesztés erőteljesen éreztette hatását az
ingatlanárakban, amelynek köszönhetően az ingatlanárak időszakosan, újra 400 ezer Ft/nm fölé
emelkedtek.
9.6. ábra A lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai Telkiben

450000
400000
350000
300000
250000
200000
150000
100000
50000
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
ingatlanérték (Ft/nm)
Forrás: www.ingatlannet.hu adatai alapján saját szerkesztés
2012 óta Telki ingatlanpiac „beállni” látszik, ami azt jelenti, hogy az ingatlanok átlagos fajlagos
ára 250 ezer forint körül stagnál. Azt támasztja alá az alábbi táblázat is.
9.6. táblázat Fajlagos ingatlanár mutatók

Átlag m² ár Átlag m² Átlagár Legolcsóbb m² Legdrágább m² Legolcsóbb Legdrágább
(ezer Ft) (m²) (M Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (M Ft) (M Ft)
249 254 60.8 87 390 32.0 199.0
Forrás: www.ingatlannet.hu (2014. november)

www.kasib.hu
A helyi ingatlanpiac válságára utal, hogy saját adatgyűjtésünk szerint Telkiben kiugróan magas
az eladásra kínált ingatlanok száma, amely további árlefojtó hatást gyakorol az ingatlanok
értékére. A 2014. novemberi állapot szerint min. 175 darab eladásra kínált ingatlan van a
településen, amely a helyi lakásállomány 15%-át teszi ki. Ingatlan szakértői becslés szerint a
tényleges szám 200-220 ingatlan között alakul az utóbbi időszakban, és az ingatlanok jelentős
része hosszú ideje eladásra kínált, az elmúlt években jelentősen lelassult az értékesítés lefutási
ideje.
Az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos fajlagos négyzetméter ára saját adatgyűjtésünk szerint
296.739,- Ft/nm. Tekintettel arra, hogy ez kínálati ár, amely legalább 10-15%-kal meghaladja a
tényleges adás-vételi értéket, az ingatlanok tényleges értéke nagyságrendileg megegyezik a
fentiekben ismertetett adatbázisok 250 ezer Ft/nm körüli értékeivel.

www.kasib.hu
1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és

intézményrendszere
1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program
Költségvetés
Telki Önkormányzatának gazdálkodása stabil, azonban a rendelkezésre álló forrásai az elmúlt
években jelentősen szűkültek. A 2014. évi költségvetési koncepció a folyó bevételek és kiadások
esetében már mindössze 0,5 milliárd forintos értékekkel számol. A költségvetés főösszegeinek
szűkülése az önkormányzati finanszírozásban és feladatmegosztásban központilag eszközölt
módosítások következménye, amely esetében a választóvonalat a 2013. év jelenti, amikortól az
önkormányzatoknál maradó feladatokat elsősorban a klasszikus értelemben vett önkormányzati
feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki.
A település költségvetésének főbb számainak alakulása

2010 2011 2012 2013 2014*
Folyó kiadás összege 985 852 1 011 510 1 594 836 632 793 534 623
Folyó bevételek összege 963 488 1 013 059 1 629 186 621 650 527 423
* tervezett összeg.
A bevételek 35%-át (2013) a közhatalmi bevételek teszik ki, amelyek döntően a helyi
adóbevételeket foglalják magukban az alábbiak szerint.
Iparűzési adó: A legjelentősebb saját bevételi forrást a helyi iparűzési adó jelenti, de a bevételek
fajlagos értéke alacsonyabb, mint az agglomeráció legtöbb településében. Állandó jelleggel
végzett iparűzési tevékenység esetén 2013. adóévtől az adó évi mértéke a Htv-ben
meghatározott adóalap 1,6 %-a.
10.1. ábra A helyi iparűzési adóbevételek alakulása

90 000
80 000
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Iparűzési adó (1000 Ft)
Forrás: Telki Község Önkormányzatának éves költségvetései

www.kasib.hu
Az iparűzési adóbevétel mértéke 2009 óta 80 millió forint összeg körül stagnál (2010. évben volt
egy közel 10 millió forintos visszaesés). A 2014. évi tervezett bevétel ennél alacsonyabb.
Telekadó: A településen jelentős a be nem épített, adóköteles ingatlanok száma. Az adó mértéke
a belterületi épülettel be nem épített telek esetében: 120 Ft/m2 /év. Az ingatlanok beépítésének
lassulásával a telekadóból származó bevétel stabil bevételi forrást jelent az település
költségvetésben. 2013-ban a telekadóból származó bevétel 54,1 millió forintot tett ki. 2009-ben
44,3, 2010-ben 45,2, 2011-ben 47,9 millió forint bevétel származott a telekadóból.
Lényeges eleme a helyi telekadózásnak, hogy kedvezmény vehető igénybe azon telek után, amit
tulajdonosa – az önkormányzattal kötött külön megállapodás alapján – az önkormányzat
részére, önkormányzati használat céljára felajánl. A kedvezmény mértéke megfelelő feltételek
esetén akár 100% is lehet.
Építményadó: A település illetékességi területén lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló
épületek, épületrészek adókötelesek. Az adó mértéke lakás, nem lakás céljára szolgáló épület,
építmény esetében 430,- forint/m2/év, a nem lakás céljára szolgáló építmények 500
négyzetmétert meghaladó része esetén 1.300,- forint/m2/év, üdülő esetében 1.100,-
forint/m2/év.
Az adóelkerülés jellemző a településen, tekintettel arra, hogy a beépített ingatlanok rendkívül
jelentős része (~ 120 ingatlan) nem jelentkezett be az adó hatálya alá. A bevétel realizálása azért
is lényeges, mert más bevételkiesést kompenzál (pl. az ingatlan beépítése után a telekadó
„kiesést”, stb.). Az építményadóból származó bevétel 2013-ban elérte a 78,9 millió forintot, azaz
az iparűzési adó mértékével megegyező súlyt képvisel az önkormányzat költségvetésében. (A
magas bevételi arány részben köszönhető annak, hogy az ingatlanok értéke magas, másrészt az
iparűzési adó bevétel mértéke alacsony).
Az építményadóból származó bevételek évről-évre nőnek. 2011-ben az adóbevétel összege
„mindössze” 57 millió forintot ért el. 2013-ban a teljesült bevétel már 78,9 millió forintot tett ki.
Idegenforgalmi adó: az adóbevétel mértéke a település költségvetésében 4 és 5 millió forint
között alakul. Az állam a törvénytervezett szerint 2013. évben minden beszedett idegenforgalmi
adó forintjához 1,50 Ft. összegű támogatást nyújt. 2013-tól az adó mértéke 400
Ft/vendégéjszakáról 450 Ft/vendégéjszakára módosul.
Az átengedett központi adók közül a helyi önkormányzatokat megillető, helyben maradó
személyi jövedelemadó részesedés 2013-tól megszűnt.
A gépjármű-adóztatás rendszere – az anyagi és az eljárási törvény alapján – 2004-től az
Országos Járműnyilvántartás tartalmán és abból a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala által szolgáltatott „éves” illetve „havi” adatállományon
alapul. 2012. év végén 1354 db gépjárművet tartottak nyilván Telkiben.
A gépjárműadó 2013-ig 100 %-ban, ettől az időponttól 40 %-ban illeti meg a helyi
önkormányzatot. Ez jelentős bevételkiesést jelent az önkormányzati költségvetésben, hiszen
2011-ben még 35 millió forintot tett ki az átengedett gépjárműadó bevétel. 2013-ban ez a
bevételi forrás 14 millió forintra csökkent.
Vagyongazdálkodás
Telki Önkormányzata jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, amely között jelentős számban
fordulnak elő forgalomképes ingatlanok is. A forgalomképes ingatlanokon belül külön kategóriát
képeznek a belterületi stratégiai jelentőségű ingatlanok, melyek értékesítését a hatályos
vagyongazdálkodási koncepció nem javasolja. (Megjegyzés: településfejlesztési, közösségi célú,
és akár alternatív hasznosítás céljából felülvizsgálandó.)
Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok többsége út, járda illetve egyéb köztér funkciójú
– azaz alapvetően nem forgalomképes ingatlan –, ezen felül közösségi épületek (óvodák, iskolák,
Városháza, Faluház, Közösségi Ház, Könyvtárépület, stb.) alkotják az ingatlanvagyon többségét.
A településfejlesztési irányelvek keretében az értékesítésre történő kijelölést megelőzően
vizsgálni kell minden esetben vizsgálni szükséges a településfejlesztési, közösségi
célkitűzésekkel való összhangot. A jelenlegi vagyongazdálkodási irányelvek szerint a külterületi

www.kasib.hu
ingatlanok tulajdonjogát az önkormányzat meg kívánja őrizni, hiszen a területtel kapcsolatos

bármilyen, nem önkormányzati elképzelés ezen keresztül kísérhető leginkább figyelemmel. A
csak részben az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok esetén a tulajdonközösség
megszüntetésére kell törekedni.
Amennyiben településfejlesztési célkitűzések indokolják, a kizárólagos önkormányzati tulajdon
megszerzését kell kezdeményezni a tulajdonos-társaknál. Amennyiben a település érdekei nem
indokolják, fel kell ajánlani tulajdonrészünket megvásárlásának lehetőségét a tulajdonostársak
felé.
Lényeges, hogy a vagyongazdálkodási koncepció a 2011-2014 közötti időszak fejlesztési
terveinek megvalósításához éves szinten mintegy 100 millió Ft bevétellel kalkulált az
önkormányzati ingatlanok értékesítéséből. A pénzügy és általános gazdasági válság jelentősen,
negatívan érintette az ingatlanpiacot, ezáltal az ingatlan értékesítést és fejlesztést is. Ez
elsősorban az új beruházások elmaradásában, az értékesítési volumen drasztikus
csökkenésében valamint az értékesítési árak csökkenésében jelentkezett. Az elmúlt években
ingatlanértékesítésből elenyésző bevétele keletkezett az önkormányzatnak.
Az önkormányzat – vagyongazdálkodási szempontokat előtérbe helyezve – az ingatlanok
értékesítését nem „erőltette” akciók révén, hanem - figyelembe véve, hogy a környező
településekhez képest Telkiben az ingatlan árak versenyképesek – körültekintő
kommunikációval igyekezett a potenciális vásárlók érdeklődését felkelteni és értékesíteni a
telkeket. Ez sem segített azonban abban, hogy a tervezett volument az értékesítésből elérjék.
Ingatlanpiaci szempontból megállapítható, hogy jelentős értéknövekedés, és az értékesítés
élénkülése önmagában az ingatlanpiac javulása által nem prognosztizálható továbbra sem. Az
ingatlanpiacról szóló fejezetben közölt adatok alapján megállapítható, hogy az ingatlanpiac
elérte mélypontját, stagnál, további értékcsökkenés nem várható, azonban lokális élénkülés a
településfejlesztési tevékenység révén elérhető.
A község közterületei, terei, parkjai, játszóterei rendezettek, kiépítettek, kiválóan fenntartottak.
Fenntartásukról az önkormányzat döntően vállalkozó bevonásával, kisebb mértékben saját
szervezetével gondoskodik. A képviselő-testület dönt szerződéses kapcsolatairól, a
településüzemeltetési feladatok ellátásának formájáról.
Belterületen jelentős, még nem hasznosított, forgalomképes ingatlantulajdonnal rendelkezik a
község. Emiatt Telki ingatlangazdálkodási koncepciójának a forgalomképes ingatlanvagyon
fejlesztési és közösségi célra történő hasznosítását, intézményi fejlesztésekhez akár
ingatlanvásárlást szükséges előirányozni.
Gazdasági Program
A település gazdálkodása kiegyensúlyozott, átlátható. A szükséges forrásokat takarékossági
intézkedésekkel, a tartozások behajtásával igyekszik bővíteni. A helyi adóterhek növelését a z
önkormányzat nem tervezi növelni. Az önkormányzat törekszik külső, elsősorban pályázati
forrásokat bevonni a fejlesztésekhez. Gazdálkodási irányelvnek tartja az önkormányzat azt, hogy
a működési kiadásokat csak működési bevételekből finanszírozzák. Az önkormányzat folytatja
és erősíteni kívánja a "fogyasztó fizet" elvet.
A településen működő szolgáltatások fejlesztését, bővítését tervezi az önkormányzat. A
gazdasági program része a helyi vállalkozások támogatása, a helyben foglalkoztatás segítése
hosszú távú fejlesztési stratégia keretében.
1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége,

intézményrendszere
Az önkormányzat Telki építészeti és köztéri eszközrendszerének hagyományainkra épülő önálló

arculatának megőrzésére, továbbfejlesztésére törekszik. A településfejlesztési elképzelések
keretében a történelmi településközpont hagyományos szerkezetének megtartására, a korszerű

www.kasib.hu
mai követelményeknek megfelelő kialakítására, átépítésére (Főutca Program) törekszik az

önkormányzat, valamint a Boszorkányvölgy és a Hosszúhát „felzárkóztatására”.
Telki község 2010-től játszótér-fejlesztési program megvalósításával modern, a jelenlegi
jogszabályi követelményeknek megfelelő szabványos, korosztályos játszótereket hozott létre. Az
önkormányzat folytatja a játszótér-fejlesztési program megvalósítását, növeli az intenzíven
fenntartott közterek, parkok területét.
Az elmúlt 10 év legfontosabb beruházásai a településen

összege
Időszak Tárgya, tartalma
(eFt-ban)
2005 Öreghegyi úthálózat építés 87 138
2005 Szennyvíztisztító építése 300 000
2006 Játszótér Muskátli u. 21 230
2006 Üdülőtelep út és csatorna terv 11 340
2006 Iskolabővítés és tornacsarnok építés 40 374
2007 Sportpályaépítés műfüves 10 498
Tornaterem építés és Iskolabővítés 292 282
2007-2008
2008 Közpark + iskolaudvar rendezése 65 577
2008 Ingatlan vásárlás Fő u. 33 sz és átalakítása 36 464
2009 Főtér-Pajta 99 117
2009 Öreghegyi útépítés közvilágítással (MLSZ út) 59 481
2009 Petőfi Sándor utca útfelújítása 12 480
2009-2010 Barka utca útépítés 12 839
2010 Kamilla utca útfelújítás 5 000
2010 4 db Játszótér létesítése 124 097
2010 Napsugár utca vízelvezetés 4 968
2010 Erdős-Akácos-Tölgyfa útépítés 26 256
2011 Óvoda építés Tengelice utca 241 731
2012 Fő utca teljes rehabilitációja 101 321
2012 Áfonya utca felújítása 8 934
2013 Muskátli utcai csomópont építése 51 159
2013 Hóvirág u és Budajenői úton gyalogátkelő létesítése 78 799
2013 Zápor utca burkolat felújítás 19 973
2014 Boszorkányvölgy közvilágítás létesítése (becsült) 42 458
Forrás: Telki Község Önkormányzata
A Fő utca két végpontja az elmúlt években megújult. A Pajta és környékének rendezése, a

Tulipán utcai játszótér már elkészült. Komplex tervdokumentáció készült a Fő utca – és ezzel
gyakorlatilag az egész Ófalu – rehabilitációjára.
Teljes körűen felújításra, átépítésre került a Fő utca körforgalom - Pajta közötti szakasza. A Fő
utca felújításának keretében a járda, az úttest és a csapadékvíz elvezetés felújítására, átépítésére,
gyalogátkelők, új buszmegállók kiépítésére került sor.
A Fő utca 12. szám alatti régi orvosi rendelő és az elköltöző posta épülete új kulturális és
közösségi funkciót kap. Felújításra, átalakításra kerül közösségi ház céljára, mely helyet biztosít

www.kasib.hu
Telki nyilvános könyvtárának, közösségi térként működne többek között a nyugdíjasklub, az

ifjúság, a közbiztonsági alapítvány számára.
Folytatódik a település úthálózatának felújítása, korszerűsítése. Az egyes utcák felújítása során
megoldásra kerül a terület csapadékvíz elvezetése, a járdák kiépítése, az érintett zöldterületek
rendezése. Az úthálózat felújítására, fejlesztésére önálló program szerint kerül sor, a vonatkozó
hatályos helyi rendelkezések figyelembevételével.
Telki község képviselő-testülete elkészíttette a Budajenői út, valamint a Fő utca - Muskátli utca -
Napsugár út komplex forgalmi csomópontjának átépítésére vonatkozó terveket. A tervek
megvalósításának eredményeként új körforgalmi csomópont, gyalogos-átkelőhelyek, autóbusz-
megállóhely öblök, kapcsolódó járda, út-és kerékpárútszakaszok jönnek létre.
A forgalmi csomópont településfejlesztési szempontból is kiemelt fontosságú. Feltárja az út
melletti fejlesztési övezetet, segíti a nyugati lakóövezet (Boszorkányvölgy) megközelíthetőségét.
Ezzel a mostani aszimmetrikus településszerkezetből lehetőség nyílik egy kiegyensúlyozottabb,
szimmetrikus struktúra kiépülésére. A csomópont megépülésének közvetlen következménye a
CBA élelmiszer áruház megépülése. Az épületben több egyéb szolgáltatás helyet kap. A
megvalósítására önkormányzati beruházásban kerül sor, az önkormányzat, az állam, valamint a
fejlesztésben érintettek anyagi hozzájárulásával.
Az önkormányzat a Zsámbéki-medence és a Budaörsi kistérség településeivel egyeztetve
szorgalmazza a kerékpárutak kijelölését és megépítését. Az önkormányzat önálló járdaépítési
programot valósít meg. Telki község hosszú távú erdő- és tájvédelmi programot dolgoz ki a Pilisi
Parkerdő, helyi és országos civil szervezetek bevonásával.
Műemlékeik felújítása, restaurálása az elmúlt években részben megtörtént. Az önkormányzat
támogatja a templom felújítási munkáinak folytatását. További felújítási munkák végzése saját
erőből nem lehetséges, állami, uniós pályázaton kell megteremteni a szükséges fedezetet.
Felmerülhet magántőke bevonásának lehetősége.
A településnek elfogadott köztemető fejlesztési terve van. Az építési helyek, a belső úthálózat, a
közművek nyomvonala, a Sírtáblák (parcellák), sorok, temetési helyek területének
lehatárolására, kijelölésére a fejlesztési tervben meghatározottak szerint kerül sor.
Az önkormányzat jóváhagyta a szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkező utcák
csatornázásáról szóló fejlesztési programot és döntött a felszíni csapadékvíz-elvezetési
rendszerének kiépítéséről, felújításáról, fenntartásáról szóló intézkedési tervről. Az intézkedési
terv megvalósítása folyamatban van.
Az önkormányzat támogatja a civil szervezetek környezetvédő (erdőtisztítási, parlagfű-irtási)
akcióit. Együttműködve az érintett ingatlantulajdonosokkal, civil környezetvédelmi
szervezetekkel mindent elkövet az illegális szemétlerakók felszámolása, a parlagfű terjedésének
megakadályozása érdekében. Az önkormányzat a környezetvédelemmel összefüggő céljait a
felülvizsgálandó Környezetvédelmi Programban, illetve a Hulladékgazdálkodási Tervben foglalja
össze.
Az önkormányzat kezdeményezi az erdei utak rendbetételét, fejlesztését. Pihenőhelyek és
sporteszközök telepítését, tanösvények, lovaglóutak, erdei torna- és futópályák kialakítását
támogatja.
Az önkormányzatnak városfejlesztő társasága nincs. A településfejlesztési tevékenység
döntéshozatali szinten elsősorban a Képviselő-testülethez és a Pénzügyi Bizottsághoz tartozik. A
végrehajtás elsősorban a Polgármester és gazdálkodásért felelős alpolgármester, valamint a
Településfejlesztési és üzemeltetési csoport és a főépítész kompetenciájába tartozik.
1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység
Telkiben ipari park vagy más vállalkozási övezet nem található. A helyi gazdaság meglehetősen
szűk. A gazdaságfejlesztési tevékenység elsősorban a vállalkozások támogatására fókuszál,
elsősorban adókedvezmények, támogatások biztosításával. Ilyen kedvezményt jelent többek

www.kasib.hu
között az iparűzési adó mértéke, amely a törvény által biztosított 2%-os mérték helyett 1,6%-os
mértékű a településen.
1.10.4. Foglalkoztatáspolitika
A településen lakhellyel rendelkező munkavállalók alapvetően a főváros és Telki között napi

ingázók. A helyi munkahelyek száma rendkívül alacsony. Jelentős foglalkoztatott létszámmal
rendelkező vállalkozás a településen nem működik. A foglalkoztatásban az önkormányzat, a
Polgármesteri Hivatal és az intézmények kiemelt szerepet játszanak.
A szolgáltatók, kiskereskedelmi egységek száma alacsony, 2012. évi adatok szerint 16 darab (a
válság előtti években ez az érték 20 felett alakult). A közfoglalkoztatás a településen alacsony
szintű, mindössze néhány (5 fő alatt) személyt érint.
Az önkormányzat hosszú távú célja a helyi foglalkoztatás bővítése.
1.10.5. Intézményfenntartás
Az önkormányzat fenntartásában mindösszesen a Pipacsvirág Két Tanítási Nyelvű Általános

Iskola, az Óvoda, a Szennyvíztisztító, valamint a Polgármesteri Hivatal található.
Az önkormányzat által működtetett intézmények az alábbiak:
Polgármesteri Hivatal
A bevételi kör meghatározó elemét képezik a különböző jogcímeken – az önkormányzat
vonatkozó rendeletei és határozatai által megállapított – beszedett térítési díjak és szolgáltatási
bevételek, valamint a tételekhez kapcsolódó kiszámlázott ÁFA összege. Itt kerül tervezésre,
elszámolásra a Telki Napló hirdetési felületeinek értékesítéséből származó bevétel.
Az Önkormányzat közigazgatási területén egészségügyi alapellátást végző házi-,
gyermekorvosok, vállalkozási formában végzik tevékenységüket. Az önkormányzat és az
egészségügyi alapellátást végzők között fennálló szerződések alapján a vállalkozások az általuk
használt rendelők működésével összefüggő költségek szerződésben rögzített részét megtérítik.
A közterület-használattal, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő úthálózat
igénybevételével (behajtási díj) összefüggő bevételek a hivatalnál realizálódnak.
Az egészségügyi alapellátással összefüggő költségek (pl. védőnői szolgálat) döntő részét az Állam
az elkülönített állami pénzügyi alapokból (TB) megtéríti.
A bérleti díjakból származó bevételek csoportja tartalmazza az önkormányzat tulajdonában lévő
lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, létesítmények (Pajta – Faluház; Tornaterem)
bérbeadásával, a közterület-használatból, valamint az egyéb bérbe adott ingatlanokkal
összefüggő bevételeket.
Szennyvíztisztító
Az önkormányzat tulajdonában lévő Telki szennyvíz-tisztító telep és vezetékes szennyvíz-
csatorna hálózat és műtárgyai üzemeltetésére, működtetésére, a szolgáltatói tevékenység
gyakorlására az önkormányzat szerződést kötött a Telki - Víz Közüzemi Szolgáltató Korlátolt
Felelősségű Társasággal
A Polgármesteri Hivatal az üzemeltetési, szolgáltatói feladatok ellátásában jelentős szerepet
kapott. A bevételi kör meghatározó elemét képezi szennyvíz-csatorna hálózat igénybevételéért
fizetendő díj, valamint a kapcsolódó kiszámlázott ÁFA összege. A szennyvíz-csatorna hálózattal
összefüggésben a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást Telki község szedi be. Az önkormányzat
újra szabályozta a tulajdonában lévő víziközművekre történő rácsatlakozás feltételrendszerét.
Ezen a két jogcímen évről-évre jelentős bevétel képződik.

www.kasib.hu
Óvoda
A Telki Óvoda 2011. július 31-től két épületben látja el feladatát. A Telki, Tengelice utca 3. számú
alatti új óvodaépületben 2011. július 31-én két új óvodai csoport kezdte meg működését. A
foglalkoztatottak száma is nőtt.
Pipacsvirág Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Az intézmény fenntartása és üzemeltetése megoszlik az állam és az önkormányzat között. A
személyi jellegű kiadások kiegyenlítése nem az önkormányzat költségvetéséből történik, viszont
az épület fenntartási, üzemeltetési költsége az önkormányzati költségvetésben szerepel.
Valamennyi intézmény működési kiadása 40 és 45 millió forint nagyságrendet ér el, amelyet
fedeznek az önkormányzat működési bevételei, amelyek az Önkormányzatnál, a Polgármesteri
Hivatalnál és az Óvodánál keletkeznek. 2013 és 2014 működési bevételei között jelentős
változás, hogy a szennyvíztisztító és az iskola működtetéséből nem származik bevétele az
önkormányzatnak (a koncepció szerint).
1.10.6. Energiagazdálkodás
Gázszolgáltatás
A települési gázhálózat teljes egészében kiépült. A gázátadó állomás Zsámbék község határában
épült meg, innen látják el a környező településeket. A települési gázcsőhálózat hossza 41 km, a
háztartási gázfogyasztók száma 1.189 db. A lakásállomány 1.236 darab, amely azt jelenti, hogy a
lakások 96%-a a gázvezeték-hálózatba kötött. A település a TIGÁZ Földgázelosztó Kft.
szolgáltatási területéhez tartozik.
10.6. táblázat Gázszolgáltatási adatok

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Háztartási
gázfogyasztók száma 788 855 903 964 1 016 1 069 1 114 1 187 1 173 1 189
[db]
Az összes
szolgáltatott
vezetékes gáz
2 617 2 371 3 239 2 953 2 106 2 579 2 991 3 324 2 971 2 839
mennyisége
(átszámítás nélkül)
[1000 m3]
Az összes
szolgáltatott gáz
mennyiségéből a
háztartások részére
2 262 2 002 2 808 2 813 1 735 2 230 2 537 2 709 2 463 2 321
szolgáltatott gáz
mennyisége
(átszámítás nélkül)
[1000 m3]
Az összes
gázcsőhálózat hossza 30 30 40 40 40 40 41 41 41 41
[km]
Összes gázfogyasztók
811 871 939 988 1 040 1 099 1 169 1 239 1 241 1 250
száma [db]
Gázzal fűtött lakások
788 855 848 909 1 012 1 065 1 110 1 183 1 173 1 189
száma [db]
Forrás: TeIR, KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere
A településen távfűtési rendszer nincs kiépítve.

www.kasib.hu
Áramszolgáltatás
A településen a Budapesti Elektromos Művek Zrt. Dél-Budai Régiója az áramszolgáltató. Az
elektromos hálózat kiépítettsége teljes körű, a kisfeszültségű villamosenergia-ellátás közel 60 db
transzformátor állomásról biztosított. A településen a háztartási villamosenergia-fogyasztók
száma 1.220 db. A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége 2.485 ezer
kWh, amelynek mértéke az elmúlt 5 évben stagnált.
10.7. táblázat Áramszolgáltatási adatok

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Háztartási
villamosenergia
843 848 947 992 1 028 1 040 983 1 022 1 027 1 220
fogyasztók száma
[db]
A háztartások
részére
szolgáltatott
3 030 1 939 2 325 2 388 2 400 2 483 2 501 2 477 2 452 2 485
villamosenergia
mennyisége [1000
kWh]
Forrás: TeIR, KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere
A megújuló energia felhasználására vonatkozóan nincs adatunk.

www.kasib.hu
1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvény 88. § (4) bekezdése és a helyi
Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés alapján a település
képviselő-testülete megalkotta a szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás
ellátására szóló rendeletet. Ez alapján a hulladék kezelését, azaz összegyűjtését. elszállítását,
ártalommentes elhelyezését és a szolgáltatás folyamatosságának biztosítását Telki közigazgatási
területén a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft. (székhely: 8000 Székesfehérvár,
Sörház tér 3.) végzi. A hulladék a Székesfehérvár-Csala, Pénzverővölgy Regionális
Hulladékkezelő Telepen törtnő lerakással kerül ártalmatlanításra. A Közszolgáltató Telki
közigazgatási területén az Alsóvölgy utca 937/3 hrsz. területén, a Muskátli utcában és a Tulipán
utcában szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet. Szolgáltatásai közé tartozik a házhoz menő
szelektív hulladék gyűjtése, a kommunális és zöldhulladék gyűjtése, valamint évente egyszeri
lomtalanítás.
Rendszeres Rendszeres
Össz. hulladékgyűjtésbe hulladékgyűjtésbe
Lakásszám (db) bevont lakások bevont lakások
száma (db) aránya (%)
2003. 2012.
év év 2003. év 2012. év 2003. év 2012. év
804 1236 661 1011 82,21 81,80
Forrás: KSH
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. /1/ bekezdésében és a temetőkről
és temetkezési tevékenységéről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6.§. /4/ bekezdés alapján a
település képviselő-testülete megalkotta köztemetőkről és temetkezésről szóló rendeletet. A
köztemető fenntartásáról és üzemeltetéséről az önkormányzat gondoskodik. A fenntartásért
hozzájárulást kell fizetniük a temetkezési szolgáltatók kivételével azoknak a vállalkozóknak, akik
a temetőben vállalkozásszerűen munkát végeznek.
2010. január 1-től határozatlan időre az Észak-Dunántúli Vízművek Zrt.-t (ÉDV Zrt.) bízta meg az
önkormányzat a tulajdonában lévő ivóvízhálózat üzemeltetésével, Telki közigazgatási területén
belül a szolgáltatói és üzemeltetési feladatokat az ÉDV Zrt. látja el.
A szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetésére a Telki Víz Kft. kapott

egységes vízjogi üzemeltetési engedélyt, ami az önkormányzat tulajdonában van.
Az önkormányzat a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-t bízta meg a szennyvízcsatorna hálózat és
átemelő-telepek hibaelhárítási és karbantartási feladatainak ellátásával.

www.kasib.hu
Közüzemi Közüzemi
ivóvízvezeték- ivóvízvezeték- Közüzemi Háztartásoknak
Össz. Lakásszám halózatba halózatba ivóvízvezeték- szolgáltatott víz
(db) bekapcsolt bekapcsolt hálózat hossza mennyisége
lakások száma lakások aránya (km) (1000 m3)
(db) (%)
2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012.
év év év év év év év év év év
661 1236 575 1033 86,99 83,58 26,2 27,8 107 209
Forrás: KSH
A közüzemi A közüzemi A közüzemi

szennyvízgyűjtő- szennyvízgyűjtő- szennyvízgyűjtő-
Össz.
hálózatba hálózatba hálózat
Lakásszám
(közcsatorna- (közcsatorna- (közcsatorna-
(db)
hálózatba) bekapcsolt hálózatba) bekapcsolt hálózat) hossza
lakások száma (db) lakások aránya (%) (km)
2001. 2012.
év év 2001. év 2012. év 2001. év 2012. év 2001. év 2012. év
661 1236 445 1033 67,32 83,58 7,6 26,8
Forrás: KSH
Telki többi településüzemeltetési szolgáltatásával kapcsolatban nem készült rendelet.

A település területén a gázszolgáltatást a TIGÁZ-DSO végzi.
Az összes A háztartások
Összes Háztartási szolgáltatott részére Az összes
Össz. Lakásszám
gázfogyasztó gázfogyasztók vezetékes gáz szolgáltatott gáz gázcsőhálózat
(db)
száma (db) száma (db) mennyisége mennyisége hossza (km)
(1000 m3) (1000 m3)
2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012.
év év év év év év év év év év év év
661 1236 669 1251 656 1189 2146 2839 1433 2321 32 41
Forrás: KSH
A kéményseprést a Magyar Kémény Kft. végzi, évente két alkalommal.

Az áramszolgáltató, egyben a közvilágítás biztosítója az ELMŰ.

www.kasib.hu
A háztartások
Szolgáltatott
Háztartási részére
Össz. Villamosenergia- összes
villamosenergia- szolgáltatott
Lakásszám fogyasztók villamosenergia
fogyasztók villamosenergia
(db) száma (db) mennyisége
száma (db) mennyisége
(1000 kWh)
(1000 kWh)
2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012. 2001. 2012.
év év év év év év év év év év
661 1236 n.a. 1508 550 1220 n.a. 5749 2582 2485
Forrás: KSH
A távközlési szolgáltatókat, csak úgy, mint más településeken, a lakosság szabadon választja.

www.kasib.hu
1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata
1.12.1. Természeti adottságok
1.12.1.1. Földtani adottságok, domborzati viszonyok
Telki a Budai-hegység lábánál, a Zsámbéki medence északkeleti peremén helyezkedik el. A

település két kistáj találkozásánál található, északi része a Budai-hegyek kistájhoz, déli része a
Zsámbéki medence kistájhoz tartozik.
A település kistájak által lehatárolt két része markánsan elkülönül egymástól, északi részén a
Budai-hegység erdővel borított domboldalai találhatóak, míg déli részét enyhén hullámzó
síkságok jellemzik.
A Budai-hegyek kistáj tengerszint-feletti 107 és 559 méter közötti magasságon fekszik, északon
a Pilis, nyugaton a Zsámbéki medence, délen a Budaörsi medence, míg dél-kelet felől a Duna
határolja. Északnyugat-délkeleti irányban Hűvösvölgy és Nagykovácsi-medence két részre
tagolja a kistájat. A Budai-hegység erősen tagolt, változatos felépítésű (mészkő, dolomit, márga,
homokkő, agyag), változatos formavilágú karsztosodásra hajlamos rögsorozatok alkotják.
Torlódott, pikkelyes, töréses szerkezetű, sasbérces, tönkrögös középhegyvidék. Átlagos
magassága 250-500 m. A hegyeket sok helyen szurdokvölgyek, medencék választják el
egymástól.
A Budai-hegység alapját a tengeri üledékből kialakult triász kori dolomit és mészkő alkotja, erre
rakódott le később dachsteini mészkő, valamint különböző márgás üledékek. A terület
kialakulása 25 millió évvel ezelőttre tehető, amikor a terület a törésvonalak mentén rögökre
töredezett, melyek közül Telki északi részét képező rög kiemelkedett, a település déli része
lesüllyedt, az így kialakult medence hegylábi részét képezi. A telki hegyvidék jelenkori
szerkezetének, kinézetének kialakulását meghatározták a miocén kori eróziós folyamatok, majd
ezt követően a hegység porózusabb mészköves részeiben kialakult vízáramlási rendszer, mely
hidrotermális formákat, ásványtársulásokat hozott létre. Mivel az alapkőzet mészkő és dolomit
előfordulhatnak felszíni karsztos képződmények.
A Zsámbéki-medence tengerszint-feletti 170-190 méter magasságon fekszik, a Békás-patak

vízgyűjtő területét foglalja magában. Kisvízfolyásokkal tagolt, lankás síkság, melyet észak-
nyugaton a Gerecse, nyugaton Vértes, délen az Etyeki-dombság, kelet felől a Budai-hegység
határol. Felépítését tekintve tágas pliocén és pleisztocén korú, medencés, sasbérces, röglépcsős
szerkezetű süllyedék. Kialakulása a földtani törésvonalak mentén végbemenő felszínmozgások -
lépcsőzetes süllyedések - következménye. A medencét eocén mészkő, oligocén homokkő,
szarmata mészkő, pannóniai homok, negyedidőszaki lösz és agyag, béleli. Felszínét az északi
részén dolomit és mészkő képződmények, déli részén édesvízi mészkő, mésziszap alkotja, 1-15
m vastagságban pleisztocén lösz, homokos lösz és többszörösen áthalmozott, vályogos
lejtőüledékek takarói fedi. Telki déli részét a vízfolyások által lerakott üledékből felépülő
jégkorszaki lösztakaró fedi, mely a mezőgazdasági művelésnek ideális körülményeket
biztosított, biztosít még ma is. Ennek következménye, hogy a medence nagy részét, így Telki dél-
nyugati részét is, mely a kistájhoz tartozik, mezőgazdasági területek borítják. Mélyebb fekvésű
területeken, ahol a talajvíz a felszínhez közelebb van, maradtak meg vizenyős beszántatlan
területek.

www.kasib.hu
1.12.1.2. Talajviszonyok
A települést érintő két kistáj jellemző talajtípusa a Ramann-féle barna erdőtalaj, mely elsősorban
alacsony dombsági, hegylábi területeken fordul elő, ahol a több évszázados intenzív
mezőgazdasági művelés az erdőtalajokat fokozatosan csernozjomszerűvé alakította. Kémiai
talajtulajdonságát tekintve ezek gyengén savanyú talajok, melyekre agyagosodási folyamatok
jellemzőek. A település déli részén található termőföldeken termőréteg vastagsága 100 cm
körüli, szervesanyag készlete azonban 50-100 tonna/ha. A művelés alatt álló lejtőkön erős a
talajerózió.
A barna erdőtalajok zónáján belül a Telkin megtalálható hegyvidéki területeket kőzethatású

redzina talaj fedi, mely a mészkőhegységeink jellemző, szélsőséges vízgazdálkodású, gyors
kiszáradásra hajlamos, felszíntől karbonátos talajtípusa. A talajtípusra erőteljes
humuszképződés jellemző, tulajdonságát elsősorban a talajképző kőzet tulajdonságai határozzák
meg. Termőréteg körülbelül 20 cm vastag, szervesanyag készlete 100-200 tonna/ha. A
Budajenői-patak mentén található mélyebb fekvésű területeken, a talajvíz magasabb szintje
miatt réti talajok alakultak ki. A talajtípus tulajdonságait az erős vízhatás határozza meg.
A mellékelt ábrán láthatók a Telkin

megtalálható jellemző genetikai
talajtípusok. A település dél-nyugati
részén Ramann-féle barna erdőtalaj
jellemző, melyeket főként szántóként
hasznosítanak. Telki észak-keleti
részén redzina talaj az uralkodó
talajtípus. Itt a Budai tájvédelmi körzet
erdőterületei találhatóak.
Forrás: http://www.enfo.hu/gis/korinfo/
1.12.1.3. Vízrajz
Vízgazdálkodási szempontból Telki a Közép-Duna tervezési alegység területéhez tartozik. A

Telkit érintő két kistáj vízrajza eltérő. Míg a Zsámbéki-medence kisebb vízfolyásokban gazdag,
addig a Budai-hegység vízhálózata ritka, főleg időszakos vízfolyások jellemzik, forrásokban és
felszíni vízfolyásokban szegény, azonban karsztvizekben, felszálló hévforrásokban gazdag. A
talajvízszintje Telki térségében átlagosan 2-4 m- es, a lejtőkön 4-6 m-es mélységben található.
Kémiailag főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú. A település felszín alatti
vízbázis védelem szempontjából kiemelt védelmet igényel.
Telki fő vízfolyása a Budajenői-patak, melynek forrása a település észak-keleti található. A

Budajenői-patak a Békás- és a Benta-patak vízgyűjtőjéhez tartozik, Perbáltól délre torkollik a

www.kasib.hu
Békás-patakba. Kis esésű, lassú folyású patak, vízhozama alacsony. A patak a Boszorkánydűlő
alatt folyik Budajenő-felé. Medre Telki közigazgatási határin belül kiépítetlen.
Vízgazdálkodási szempontból Telki a Közép-Duna tervezési alegység területéhez tartozik.
1.12.1.4. Éghajlati viszonyok
A térségre mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemző. Az évi középhőmérséklet a hegyvidéki

területeken 8-10 °C, a déli területeken 10-11 °C körüli. A júliusi középhőmérséklet 20-22 °C, a
januári középhőmérséklet -1-3 °C. A vegetációs időszak középhőmérséklete 16,5 °C körüli. A
átlagos évi hőmérséklet-ingadozás a magasabban fekvő térszíneken 21-22 °C, az alacsonyabb
fekvésű területeken 23-24 °C. Az uralkodó szélirány az észak-nyugati. Az évi csapadék
mennyisége a hegyvidékeken 600-700 mm, melynek többsége a tavaszi hónapok végén, nyáron
esik. A napfényes órák száma átlagosan 2000 óra/év.
1.12.1.5. Növényvilág
Telki és térsége florisztikailag a Pannonicum flóratartományba, azon belül a Bakonyicum

flóravidékhez, a Pilis-Gerecse (Pilisense) flórajáráshoz tartozik.
A Telki észak-keleti részén fekvő déli, dél-nyugati kitettségű hegyoldalait, melyek a Budai-
hegyek kistáj (Budai-hegység) részét képezik, főképp cseres-kocsánytalan tölgyesek,
mészkedvelő tölgyesek fedik. A Budai-hegység faunája a nagy kiterjedésű települések ellenére is
fajgazdag. Az inkább erdővel borított kistájon a száraz gyepek is nagy területeken
megtalálhatóak, bár Telkin kevésbé jellemző az erdőfoltok felnyílása. A hegyvidéken a zonális
erdőtársulások - a gyertyános tölgyesek (Carici pilosae-Carpinetum) - dominálnak, emellett sok a
változatos fajösszetételű erdőrészlet is. Jellemző fajok kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus
robur, Q. petraea), molyhos tölgy (Quercus pubescens), és a gyertyán (Carpinus betulus). Az
uralkodó fajok mellett megtalálhatóak hársak (Tilis spp.), kőrisek (Fraxinus spp.), juharok (Acer
spp.), valamint nyár fajok (Populus spp.). Az erdőtársulások jellemző elegyfajai a mezei juhar
(Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), vadkörte (Pyrus pyraster), a barkócaberkenye
(Sorbus torminalis), madárcseresznye (Cerasus avium), azonban bármelyik hazai dombvidéki
fafaj jelen lehet. Magasabban fekvő részeken, elszórtan bükk (Fagus sylvatica) is előfordul. Mivel
a hegység erdőterületeiben régóta erdőgazdálkodás folyik, így sok a sarjerdő, valamint a
megváltozott fajösszetételű állomány (nyárasok). Cserjeszintben általános erdei fajokat találni,
például közönséges mogyoró (Corylus avellana), veresgyűrűs som (Cornus sanguinea),
gyepűrózsa (Rosa canina), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). A gyepszint jellemző növényei
az általános és üde erdei fajok közül kerülnek ki: a ligeti perje (Poa nemoralis), egyvirágú
gyöngyperje (Melica uniflora), csomós ebír (Dactylis glometrata), szagos müge (Galium
odaoratum), felemás levelű csenkesz (Festuca heterophylla), bükksás (Carex pilosa), erdei
kutyatej (Euphorbia amygdaloides), gyöngyvirág (Convallaria majalis). A déli, meredek sziklás
lejtők bokorerdeiben és gyeptársulásaiban melegkedvelő, fényigényes szárazságtűrő fajok is
megjelennek, például: soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odoratum), bársonyos tüdőfű
(Pulmonaria mollis), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), húsos som (Cornus mas),
egybibés galagonya (Crataegus monogyna). A fátlan területeken, ahol sokszor az alapkőzet is a
felszínre bukkan, értékes fajgazdag szárazgyepek találhatóak, ezeken a gyepeken megjelenő
lágyszárúak például a deres csenkesz (Festuca pallens), szürke napvirág (Helianthemum canu),
peremizs fajok (Inula spp)., különböző csenkeszek (Festuca spp.), valamint a tavaszi hérics
(Adonis vernalis).
A Telki, dél-nyugati, nyugati területeit is felölelő Zsámbéki-medence kistájon a természetes

vegetáció ma már szinte teljesen eltűnt, a táj nagy részét felszántották. A táj potenciális
növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyes. Mára az egykori vegetációból, vízfolyások menti

www.kasib.hu
ártéri ligeterdőkből egy-két kisebb élőhely fragmentumon kívül nem maradt szinte semmi. Ilyen
még megmaradt természetesebbnek mondható élőhelyfolt a Legelő-domb. A fragmentumra a
kötött talajú (lösz) sztyeprétek növényzete jellemző. Főleg fűfélék alkotják a vegeteciót,
csenkeszek (Festuca spp.) és rozsnok fajok (Bromus spp.). Ártéri ligeterdők kisebb maradványai,
főleg nyár, fűz alkotta facsoportok, nádasfoltok találhatóak a Budajenői-patak mentén.
1.12.1.6. Állatvilág
Telki gazdag állatvilágának főképp a Budai-hegység részét képező erdőterületek adnak otthon. A
Budai-hegység faunája, akárcsak a flórája értékes, változatos, különösen igaz ez a madárvilágra.
A Telki erdeinek jellemző madarai a kistermetű énekes madarak, melyeket a településen is
gyakran meg lehet figyelni, ilyenek a széncinege (Parus major), kékcinege (Cyanistes caeruleus), a
barátcinege (Poecile palustris), a csuszka (Sitta europaea), feketerigó (Turdus merula), erdei
pinty (Fringilla coelebs), zöldike (Carduelis chloris). Középtermetű madárfajok képviselői közül
gyakoriaka harkályfélék: a kis- (Dryobates minor), közép- (Leiopicus medius) és nagy fakopáncs
(Dendrocopos major). Megfigyelhető még az erdőben a holló (Corvus corax), szajkó (Garrulus
glandarius), a kakukk (Cuculus canorus), erdő szegélyén a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a
fülemüle (Luscinia megarhynchos). Kis számban még fészkel a Budai-hegység erdeiben a kövirigó
(Monticola saxatilis) is. Jellemző ragadozó madarak az erdei fülesbagoly (Asio otus),
macskabagoly (Strix aluco), a karvaly (Accipiter nisus), a héja (Accipiter gentilis) és az
egerészölyv (Buteo buteo).
Nagyvadak közül a vaddisznó (Sus scrofa), gímszarvas, őz látható leggyakrabban, ritkábban
dámszarvassal is lehet találkozni, a településtől távolabb fekvő erdős részeken. Ragadozó
emlősök közül Telkiben vörös rókát (Vulpes vulpes) és borzot (Meles meles) is figyeltek már meg.
Gyakoriak az éjszaka rovarokra vadászó denevérek (Chiroptera) is. Telki község
vadgazdálkodási, vadászati feladatait a Pilisi Parkerdő Zrt. látja el.
Ízeltlábúakban is gazdag a környező természet. Sok ritka és szép rovar, bogár is megtalálható a
környező erdőkben, réteken, többek között a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), különféle
lepke fajok, mint például a boglárkalepke félék (Lycaenidae), a tarkalepke (Euphydryas cynthia),
a nappali pávaszem (Inachis io), gyöngyház lepkék (Argynnis); mezei tücsök (Gryllus campestris),
aranyos rózsabogár (Cetonia aurata). Gyakoriak a különféle pókfajok (Araneae), a ganajtúrók
(Geotrupinae), a nünükefélék (Meloidae).
A környező táj szegényes vízrajza miatt a kétéltűekben nem bővelkednek a Telkihez tartozó
erdők. Erdei kétéltűek közül általánosan elterjedt az erdei béka (Rana dalmatina). A nedvesebb
területeken (pl. Budajenői-patak mentén) találkozhatunk zöld varanggyal (Bufo viridis), barna
ásóbékával (Pelobates fuscus), gyepi békával (Rana temporaria). Közvetlenül a vízpart melletti
vizenyős réteken barna varanggyal (Bufo bufo) és mocsári teknőssel (Emys orbicularis) is lehet
találkozni.
Hüllők közül több értékes, védett faj is megtalálható a Budai-hegyvidék erdeiben, így Telki
területén is, például a lábatlan gyík (Anguis fragilis), a pannongyík (Ablepharus kitaibelii
fitzingeri), a haragos- (Coluber caspius) és a rézsikló (Coronella austriaca). Gyakori még az erdei
sikló (Zamenis longissimus), a zöld gyík (Lacerta viridis), fali gyík (Podarcis muralis) és a fürge
gyík (Lacerta agilis).
1.12.2. Tájtörténet, tájhasználat, tájszerkezet
1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat
A térség évezredek óta lakott, a falutól 1 km-re, a patak délnyugati partján nagy kiterjedésű
régészeti lelőhely található. Bronzkori, vaskori és népvándorlás kori edénytöredékeket, és római
kori leleteket (érméket, fibulákat) találtak a kutatók.

www.kasib.hu
A telki monostor és falu első oklevélbeli említése 1198-ból származik. Jóllehet ennek adatai
szerint ez a monostor akkor már csaknem 100 éves lehetett, a település korát ettől az időponttól
számítják. A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István király
egyházpolitikájának köszönhető, nevét feltehetőleg onnan kapta, hogy az Árpád-házi királyok
telkén épült. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta, majd 1397-ben az
esztergomi érseké, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban pedig II. Ulászló király a pannonhalmi
bencéseknek adományozta.
A törökök 1543-ban feldúlták Telkit, uralmuk alatt a falu elpusztult, az apátok elmenekültek, a
megmaradt lakosság a környező erdőkben rejtőzködött el. Templomát is lerombolták, azonban
néhány megmaradt fala még 1802-ben is állt.
Az elnéptelenedett település a törökök utáni időkben szerveződött újjá, a XVIII. század elejétől
kezdődően német területről fokozatosan új lakosokat telepítettek be.
1700-ban Lipót király a bécsi skót bencések kezébe adta az apátságot, a visszatelepült skót
bencések hosszú pereskedés után végül a XIX. század végére szerezték vissza a környező
uraságok által törvénytelenül elsajátított birtokokat.
Az 1739-es pestis járvány ebben a térségben is megtizedelte a lakosságot.
I. Katonai felmérés (1783)
Az első katonai felmérés térképén is jól elkülönül a település két jellegzetes tájszerkezeti
egysége. Az ÉK-i oldal domboldalainak összefüggő erdőségei és a DNy-i oldal lankásabb területei.
Az erdők déli oldalához már ekkoriban két nagyobb szőlőterület csatlakozott.
A település újraéledése a század második felében kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére
szász- és frankországi németeket telepítettek be. Munkájuk nyomán az egykori mocsaras
apátsági földek, erdők virágzásnak indultak, ezzel kezdődött el a falu igazi újjáéledése. Az XVIII.
század végére kialakult a település, amely háromszáz fő körüli lakosságát több mint 150 évig
megtartotta. Az önellátó gazdálkodás mellett főként gabonaféléket, szőlőt, gyümölcsöt
termesztettek, háziállatokat tartottak az itt élők.
A középkori templom romjaiból 1807-ben új, kora klasszicista stílusú római katolikus templom
épült, amelynek névadója Szent István.

www.kasib.hu
II. Katonai felmérés (1859-60)

A II. Katonai felmérésen is tökéletesen látható Telki különböző jellegzetességet hordozó délnyugati és
északkeleti tájegysége. A település középső részén kirajzolódik a mélyvonulatban haladó Budajenői-
patak és az azt kísérő gyepes területek. A pataktól délre összefüggő mezőgazdasági területek terülnek
el, míg északra a település magja és további gyepes területek csatlakoznak. Az északnyugati oldal
erdei továbbra is fennmaradtak, a déli oldal lejtőinek szőlőseivel egyetemben. A település fő szerkezeti
vonásait megtartotta, a III. és IV. Katonai felmérés idején se változott jellemzően.
IV. Katonai felmérés (1896--1916)

A II. világháborút követően a német származású lakosság 90 százalékát kitelepítették, helyükre
helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok települtek. A falu melletti erdő, a háború utáni
években állami vadászterület volt, bővelkedett nagyvadakban, így fontos szerepe volt a
vadászatnak is.

www.kasib.hu
Az 1950-es évektől az addig döntően mezőgazdaságból, szőlőművelésből élő lakosság

fokozatosan a fővárosban talált munkát.
Az 1970-es években a fővárosiak számára üdülők épültek, így alakultak ki a keleti oldal
üdülőövezetei. Ezek a 80-as években korrigált topográfiai térképen már jól látszódnak.
Topográfiai térkép 1:10000

A fejlődő beépített területek a Budajenői út É-i oldalát kísérik a település középső
területegységén, főleg az Új-dűlőben. A hagyományos gyepterületek kiterjedése némiképp
csökkent, a Hegyi-dűlő dombján, a patakvölgyben és az erdők alján maradtak fenn. A nyugati
szőlőterület teljességgel felhagyásra került, helyét cserjés-gyepes terület foglalta el. A déli
területegység továbbra is a mezőgazdasági művelés fő területe. A mezőgazdasági területeken
beépítés jellemzően nem alakul ki továbbra sem.
A rendszerváltást követően a környező településekkel egyetemben Telki is fokozatosan a

Budapesti agglomeráció részévé válik.
Topográfiai térkép 1:50000

www.kasib.hu
A kiváló környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontja

lett, a település lakossága az 1990-es évektől robbanásszerűen megnőtt, a község részben „alvó
település”-sé alakult, és erre jellemző módon fejlődött tovább. A lakóterületi fejlesztéseket
később az intézményi fejlesztések is követték. A 90-es évekből származó topográfiai térképen
nyomon követhető a beépített területek nagyarányú terjeszkedése, mely már a Budajenői úttól
déle is területeket foglal el, a Ny-i oldalon lehúzódik egészen a patakig. Látható az üdülőtelep
elkülönülő foltja, a megmaradt kis kiterjedésű szőlőterület, a továbbra is a település ÉK-i oldalát
elfoglaló kiterjedt erdők és a déli oldal művelt szántói.
1.12.2.2. Tájszerkezet vizsgálata, tájhasználati konfliktusok,

problémák elemzése
Telki kiemelkedő táji-, természeti adottságokkal rendelkezik, domborzati jellegzetessége, hogy a

hegyláb terepviszonyainak megfelelően nyugati irányban ereszkedő jellegű, lejtős-dombos
terület. Tájszerkezetének meghatározó elemei az ÉK-i oldal kiterjedt erdőségei, a középső
területeket elfoglaló beépített területek és a patakvölgy, illetve a DNy-i rész intenzív
mezőgazdasági művelés alatt álló területei. Ennek köszönhetően településszerkezetére a z ÉNY-
DK irányú sávos tagoltság jellemző, melyet átlósan szel át a Budajenő felé vezető út. A
belterülettől északra a beépített területek és az erdők közé ékelődik a hagyományos
szőlőművelés fennmaradt területe.
Telki lakossága sokáig hagyományosan mezőgazdasági termesztéssel, szőlőműveléssel

foglalkozó földműves volt, mely a település tájszerkezetét is meghatározta a természeti
adottságokon felül. Ennek nyomait őrzi a déli részek fennmaradt összefüggő mezőgazdasági
területei. A külterületek jelentős részét azonban az erdők foglalják el, evvel meghatározva a
település arculatát és kiemelkedő környezetminőségét. A művelési ágak területi kimutatását az
alábbi táblázat tartalmazza, melyet a V-4 Területhasználat vizsgálata - külterület című tervlap
grafikusan is szemléltet.
Külterületi földrészletek statisztikája művelési áganként

gyep gyep
művelési ág erdő szántó szőlő nádas kivett ÖSSZESEN
(legelő) (rét)
Terület 1983 453,38 42,76 6,23 252,23 13,46 9,8 269,22 1047,08
(ha) 2014 460,48 25,5 1,33 256,69 11,15 9,8 282,65 1047,6
Forrás. Takarnet Földhivatali adatszolgáltatás
Erdőterületek
A település erdősültsége kiemelkedően magas 44 % körüli, mely jóval meghaladja az országos
átlagot. Az erdőterületek kiterjedése a külterületekre vetítve meghatározó arányú, közel 60%.

www.kasib.hu
Az összefüggő erdőség Telki teljes ÉK-i oldalát elfoglalja, mely kiterjedése a tájalakulás során is
őrizte formáját. Az erdőket tölgyesek, jellemzően gyertyános és cseres tölgyesek természetes
állományai alkotják. Jellemző uralkodó fafajai a kocsányos és kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy,
csertölgy és a gyertyán, néhol a bükk. A kiterjedt erdők a Budai Tájvédelmi Körzet és az
Országos Ökológiai hálózat részei is egyben, ennek megfelelően az erdészeti adatszolgáltatás
alapján is jellemzően védelmi elsődleges rendeltetésűek.
A hatályos településszerkezeti tervben az erdőterületek nem lettek differenciálva, egységes
erdőterület területfelhasználási kategóriában van a település összes erdeje. A szabályozási terv
ezeket a természetvédelmi oltalom alatt is álló erdőket Ev-1 jelű védett erdőkként jelöli.
A védett erdőkhöz délnyugatról csatlakozóan találhatók olyan erdészeti kataszterben is szereplő

erdőtagok, melyek művelési ága az erdőn kívül legelő vagy szántó, azonban valós állapotukat
vizsgálva spontán erdősülési folyamatok figyelhetők meg. Ezek a hatályos településrendezési
tervekben is erdőterületként, tájképvédelmi erdő övezetként kerültek meghatározásra, így bár
művelési águk eltérő, ennek ellenére a rajtuk végbemenő beerdősülés, és az erdészeti kataszter
miatt erdőként kezelendők.
Kisebb erdősült foltot találunk a volt Telki Kórháztól délre, részben belterületen, illetve egy
belterületbe ékelődő erdősávot a Legelődombi út mentén. Ezek a ténylegesen beerdősült,
földhivatali adatszolgáltatás szerint is erdőként nyilvántartott területek az SZT-n védőerdőként
szabályozottak. Szintén védőerdők kerültek kiszabályozásra 40m szélességben a település DNy-i
felének mezőgazdasági területei körül, a település közigazgatási határa mentén, továbbá a
Budajenői-patak déli partján. Ezek a területek azonban a földhivatali nyilvántartás szerint
többnyire szántók, és a tényleges használatukat tekintve is szántóként műveltek. A patak egyes
szakaszai mentén galérianövényzet található, a déli részen pedig az erdősávok vonalában ugyan
néhol ténylegesen növénysáv húzódik fákkal-cserjékkel, ezek azonban a szabályozottnál jóval
keskenyebb területet foglalnak el.
Az erdészeti nyilvántartást vizsgálva elmondható, hogy többnyire kiváló termőhelyi adottságú

erdőterületek alkotják a Budai Tájvédelmi Körzet területén elhelyezkedő erdők nagy részét,
melyet kiterjedt tölgyes és gyertyános-tölgyes állományok borítanak. Ezek a területek az
ökológiai hálózati elemek közül is a legértékesebb, magterületi kategóriába tartoznak.
Az erdők nagy része állami, kisebb hányada önkormányzati tulajdonú. Az erdőterületek kezelője
a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetet. Az erdészeti adatszolgáltatás alapján került
feldolgozásra az erdők elsődleges rendeltetés szerinti vizsgálata a V-6 Nyilvántartott
erdőterületek rendeltetésének vizsgálata című tervlapon, melyek megoszlását az alábbi grafikon
szemlélteti.
A V-7 Erdőterületek szintézise című tervlap az ingatlan-nyilvántartási adatok, tényleges

erdősültség, a hatályos településrendezési tervek és a térségi tervek összehasonlításán alapszik.

www.kasib.hu
Mezőgazdasági területek
Telki közigazgatási területének több mint negyedét 29 %-át mezőgazdasági területek fedik le. Ez
az arány még magasabb a külterületek (~40%) tekintetében. A mezőgazdasági területeken belül
a szántóterületek aránya meghatározó, 84%-ot tesznek ki.
A település délnyugati, Zsámbéki-medencébe eső területeit, jó minőségű termőföldek borítják.

Telkin szántóföldek tekintetében átlagosnál jobb minőségű termőföldnek a 3-4-as minőségi
osztályba tartozó földrészletek számítanak, melyek elhelyezkedésüket tekintve az említett
területrészen találhatók, térképi ábrázolásukat a V-8 Mezőgazdasági területek szintézise című
tervlap tartalmazza. Természeti adottságainak köszönhetően ezt a településszerkezetileg jól
elkülönülő egységet összefüggő szántó területek uralják. A területek felaprózódásának nyomai
csak az ingatlan-nyilvántartási adatokban lelhetők fel, valós használatukat tekintve a nagyüzemi
gazdálkodás a jellemző. A szántóterületek többségében művelés alatt állnak, a kevés felhagyott
parlag terület, melyek csak az északi erdők tömbjéhez csatlakozó területeken találhatók.
A hatályos településrendezési tervekben az intenzívebben művelt területeknek önálló

területfelhasználási kategória került meghatározásra, ugyanis a nagyüzemi jellegű szántóföldi
művelés alatt álló DNy-i mezőgazdasági területek következetesen általános mezőgazdasági
területbe soroltak. Szabályozási szinten a beépítési paraméterek tekintetében több övezet került
megkülönböztetésre, a belterületekhez közelebbi részeken lakóépület építése is megengedett
bizonyos feltételek mellett. Mindegyik övezet közös jellemzője, hogy beépítés csak igen nagy, 10
ha-os telekméret esetén engedélyezett, mely határt a telkek igen csekély része (2%-a) éri el.
Összességében a hatályos településrendezési tervekben általános mezőgazdasági
területfelhasználásba sorolt földrészletek esetén a jellemző telekméret az 1-4 ha-os tartományba
esik, a telkek darabszámát tekintve 29 %-ot tesznek ki. Magas a 0,5-0,9 és 0,9-1 ha közötti
ingatlanok számának aránya (23% és 9%) is. A mezőgazdasági területek földrészleteinek méret
szerinti megoszlását a V-5 Telekméret vizsgálat - külterület című tervlap szemlélteti.

www.kasib.hu
A Budajenői-patak menti szántó és nádas területek, továbbá az északi oldalon a Budai TK-ba eső
szántó és legelő területek korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek a hatályos
településrendezési eszközökben.
Az É-i védett területeken és az ahhoz kapcsolódó felhagyott legelőkön és szántókon spontán
cserjésedéi és beerdősülési folyamatok indultak meg. Az átalakulási folyamatok során létrejött
mára már természetes és természetközeli állományok, a domborzati viszonyoknak is
köszönhetően, kiemelt jelentőségűek a feltáruló látvány szempontjából is. Ezek a védett illetve
puffer területek tehát tájképi szempontból is értékesek és védendők. A hatályos szabályozási
előírások ennek érdekében a terület beépítetlenségét irányozta elő. Itt jellemzők az igen nagy
telekméretek, 5 és 10 ha feletti földrészletek is megtalálhatók.
Rétek csak a szőlőterületek közé ékelődve találhatok, arányuk elhanyagolható, az 1 5-ot sem érik
el.
A Budajenői-patak mentét keskeny sávban kíséri természetes vegetáció. A földhivatali
adatszolgáltatás szerint nádasként nyilvántartott területek aránya igen alacsony 1 % körüli, a
valóságban azonban ennek nagy részét is ma már kaszálóként használják, egyes területek
beszántásra kerültek.
A patak déli oldalán a földhivatali nyilvántartás szerint a szántók a vízfolyásig leérnek, a
valóságban azonban itt is kaszálóként használt gyepeket, természetes vizes élőhelyeket találunk.
A vízfolyás a kísérő vízparti ökoszisztémákkal, nádasokkal, ligetes szakaszokkal a tájképi
szempontból is kiemelkedő értéket képvisel.
Északi területek Budajenői-patak menti területek
A mezőgazdasági területek közül a szőlők részaránya mára már alacsony. Összefüggő nagyüzemi
szőlőültetvény nem található a településen. A korábbi szőlőterületek közül a keleti oldali szőlők
maradtak fenn, melyek a Telki-hegy déli lankáin helyezkednek el.
A hagyományos szőlőskerteknek ma már nyoma sem található a nyugati oldalon, helyét
kezdetben gyepes, majd a szukcesszió előrehaladtával cserjésedő, beerdősülő területek vették
át.
A hatályos településrendezési eszközökben szőlőtermesztési mezőgazdasági övezetbe sorolt
szőlők az Etyek-Budai borvidékhez tartoznak. A hagyományos szőlőhegyi hasznosítás még őrzi
az egykori tájhasználat emlékeit és gazdálkodási formáit.
Az Telki-hegy szőlői beépítetleneknek, a domborzatra merőlegesen futó szőlősorok a tájvédelmi
körzet előterében tájképi értéket is képviselnek.
A hatályos településrendezési tervekben szőlőtermesztési mezőgazdasági területbe sorolt
területek többségében (38%-ba) 3000 m2 alattiak. A földrészletek számát tekintve magas, közel

www.kasib.hu
30 %-os ezen belül a 720-1500 m2 közötti ingatlanok aránya. A hatályos szabályozási előírások
szerint 4ha területnagyság felett helyezhető el épület, mely határt egyetlen ingatlan sem éri el, ez
biztosította a szőlőterület beépítés mentességét. Épület csak a szőlők feletti út nyilvántartású
ingatlanon található.
Telkin gyümölcsösök egyáltalán nem találhatók, a tájfejlődés során sem voltak

gyümölcsültetvények a településen. A kertes művelés sem jellemző a településen, kertes
művelési ágban nyilvántartott terület sem található.
Kivett területek
Külterületre vetítve a kivett területek 3%-os aránya ~23 ha-t tesz ki, mely az utakon,
vízfolyásokon és árkokon felül, a külterületen elhelyezkedő szennyvíztisztító-telepet,
vízműkutakat és vadászházat jelenti elsősorban.
A településen egyéb kivett területek, jelentős beépítések, üzemek, telephelyek, kiterjedt roncsolt
degradált területek nincsenek.
A valamikori felhagyott és rekultivált hulladéklerakó területe ma gyep művelési ágban van.
A településen degradált, rombolt felületek nem találhatóak. A földhivatali nyilvántartás szerint

bánya művelési ágú terület sem érinti a település területét.
1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek
1.12.3.1. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló

vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék
Telki természeti értékeinek köszönhetően jelentős kiterjedésű természetvédelmi szempontból

védendő területekkel rendelkezik, ezek az ökológiailag értékes területek különböző szintű
természetvédelmi oltalom alatt állnak. A különböző védelmi kategóriák, melyek nemzetközi,
országos és helyi védelmet jelentenek, átfedésben vannak, ábrázolásuk a V-9 Táji- természeti
értékek vizsgálata című tervlapon látható.
Budai Tájvédelmi Körzet

A 10 528 hektár kiterjedésű Budai Tájvédelmi Körzet 1978-ban jött létre, a Budai-hegység nagy
részének jogi védelmének biztosítására a 9/1978. OKTH határozattal. A budai térségben kisebb-
nagyobb területeket már a korábbi években védetté nyilvánítottak, de a terület átfogó védelme
csak ekkor valósult meg. A Budai Tájvédelmi Körzet a Budapestet nyugatról övező, sok helyen
mélyen a városba ékelődő, erdővel borított hegyvonulatokat foglalja magába. A tájvédelmi
körzet természetvédelmi oltalmának indokai és célkitűzései: az egyedülálló botanikai, zoológiai,
földtani és tájképi értékek megőrzése; illetve a Főváros „tüdejének" megvédése. A Budai-
hegység, a Dunántúli-középhegység legváltozatosabb felépítésű, északkeleti tagja, a hegység fő
tömegét középidei dolomitok és mészkövek adják. A sokféle kőzetnek, a gazdag formakincsnek,
illetve a központi fekvésnek köszönhetően változatos élővilágnak ad otthont, így hazánk egyik
legfajgazdagabb területe. A változatos élőhelyeken több olyan faj él, melyekkel csak a Kárpát-
medencében esetleg csak a Budai-hegységben találkozhatunk.
Telki közigazgatási területének ÉK-i harmada tartozik a Budai Tájvédelmi Körzetbe. A

belterülettől K-i irányban elhelyezkedő védett területek a településen az összefüggő
erdőállományokat és a csatlakozó cserjés-gyepes területeket foglalja magában. A települést
fokozottan védett terület nem érinti.
A Budai-hegység uralkodó növénytakarója az alacsonyabb hegyhátakon cseres-tölgyesek, 450 m
felett gyertyános-tölgyesek húzódnak, de a környezetüknél melegebb, szárazabb lejtőkön
szubmediterrán jellegű molyhos tölgyesek és bokorerdők is találhatók, míg a hűvös északi

www.kasib.hu
lejtőkön, és az üdébb völgyekben kisebb-nagyobb bükkösök is láthatók. Többségük megjelenése

a településen is jellemző, a tájvédelmi körzet területén fellelhető botanikai és zoológiai értékek,
ritkaságok a "Természeti adottságok" című fejezetben kifejtésre kerültek.
A település védett erdejében kijelölésre került a Telki - Öreg Tölgy Erdei Tanösvény, mely a
Budai-hegység DNy-i lábánál fellelhető erdővel borított terület természeti értékeit hivatott
bemutatni.
Natura2000 területek
Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az
élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt
természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura2000 hálózat, melyet az Európai
Unió, a területén még fönnmaradt közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett élőhely típusok,
vadon élő állat- és növényfajok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és
hosszú távú fennmaradásának biztosítása érdekében hozott létre.
Az Európai Uniós irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004.
(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekről történt meg. A területek helyrajzi számos jegyzékét a 45/2006. (XII. 8.) KvVM
rendeletben rögzítették.
A Tájvédelmi Körzet által védett területek kiterjedésével közel azonos a Natura2000 hálózat
számára kijelölt területek nagysága.
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.

(X. 8.) Korm. rendelet 12. számú melléklete szerint jóváhagyott kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési terület:
Uniós azonosító területkód Név

HUDI20009 Budai-hegység
A Budai-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen prioritást jelent az alábbi

élőhelyek és/vagy fajok megőrzése:
6190 Pannon sziklagyepek
40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések,
6240 Szubpannon sztyeppék,
91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek
91H0 Pannon molyhos tölgyesek
Közösségi jelentőségő állatfaj:

budai szakállasmoly, magyar tarsza, gyászcincér, nagy hőscincér, szarvasbogár, kék
pattanóbogár, nagy tőzlepke,
Kiemelt közösségi jelentőségő állatfaj:
Havasi cincér
Közösségi jelentőségő növényfajok:
magyar méreggyilok, Szent István-szegfű, homoki nőszirom, leánykökörcsin, magyar gurgolya,
bíboros sallangvirág, piros kígyószisz
Kiemelt közösségi jelentőségő növényfaj:
pilisi len

www.kasib.hu
Ex lege védelem
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint:
23. § (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes
tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek
[24. § (1) bekezdés] minősülnek.
Helyi védett területek, természeti értékek

A helyi védelem jogi alapját külön önkormányzati rendelet képezheti, amely tartalmazza a
védetté nyilvánított területek helyrajzi számát, a területen megengedett területhasználatot, a
védelemmel összehangolható tevékenységeket és korlátozásokat, a terület védendő értékeinek
megmaradását biztosító szükséges intézkedések leírását és a védelem érdekében elkülönített
források és alapok megnevezését.
Telkin önálló helyi természeti védelmet deklaráló rendelet nem került megalkotásra, a hatályos
településrendezési eszközökben lehatárolásra került egy "Helyi tájképvédelmi terület". A Budai
Tájvédelmi Körzet mentén kijelölt övezet célja a település táji-, természeti értékeinek védelme,
mely a "Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" című fejezetben kerül
kifejtésre.
Természeti területek
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint természeti területnek minősül
valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.
A településen a hatályos terveken is feltüntetett természeti területek, melyek a Budajenői-
patakot kísérő nedves területek, nádasok és galérianövényzetüket jelenti, ma már a kijelölt
ökológiai hálózat részét képezik.
Egyedi tájértékek
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben található meghatározás szerint (6. §, (3)
bekezdés): „Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és
az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi,
kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom szempontjából
jelentősége van.” 6. §, (4) bekezdés értelmében: „Az egyedi tájérték megállapítása és
nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szerveinek (nemzeti park igazgatóság,
illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata.”
A tájértékek országos felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az egyedi tájérték kataszter
készítését a Corvinus Egyetem végzi, melynek adatai a TÉKA tajertektar.hu weboldalon
megtalálhatók. A weboldalon található adatok csak tájékoztató jellegűek, nem hivatalos adatok,
melyek Telkin 50 db egyedi tájértéket tartalmaznak. Ezek közül számos objektum műemléki
oltalom alatt áll, ökológiai hálózat része, illetve a HÉSZ által élvez védettséget. Több belterületi
építmény, épület is felsorolásra kerül, melyek számbavétele "Az épített környezet értékei" című
fejezetben található. A fennmaradó tájértékek közül a legjelentősebbeket a V-9 Táji-természeti
értékek vizsgálata című tervlap tartalmazzák.
Ezek az alábbiak:
db Jelleg
több Temető - fejfa, emléktábla
1 Anna vadászház és környezete
1 Szőlőhegy
1 Képesfa
2 Kórház fasor, Kettős berkenye fasor,

www.kasib.hu
1.12.3.2. Országos ökológiai hálózat
A különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt álló területek teljes egészében az országos
ökológiai hálózattal is lefedettek.
Az ökológiai hálózat lehatárolását a területrendezési tervek tartalmazzák, melyet a
településrendezési eszközök készítése során a meghatározott államigazgatási szervek előzetes
adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.
OTrT kivonat BATrT kivonat Adatszolgáltatás szerint

lehatárolt
Az ökológiai hálózati elemek magukba foglalják a Tájvédelmi körzet, a Natura2000 területek

teljes egészét, továbbá az említett védett területeken kívül az ahhoz délről csatlakozó cserjés-
gyepes és erdőterületeket, és a település középső részén haladó Budajenői-patak füzesekkel
nádasokkal, gyepesekkel kísért területeit.
Magterületbe soroltak a Budai Tájvédelmi Körzet és a Natura 2000 területei. A magterületek

olyan stabil állapotú természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek az adott területre
jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani
képesek, rajtuk a külső és belső környezeti feltételek révén természetes folyamatok
érvényesülnek. Telkin a magterületek elsősorban a kiterjedt védett erdőket érintik.
Ökológiai folyosóként szolgálnak a Budajenői-patak menti területek. Az ökológiai folyosóba
olyan többnyire lineáris kiterjedésű élőhelyek és azok láncolata tartozik, melyek alkalmasak a
hálózathoz tartozó élőhelyek, az egymástól elszigetelt populációk közötti génáramlás, biológiai
kapcsolat biztosítására.
Puffer-területként vannak nyilvántartva a Tájvédelmi Körzethez csatlakozó, DNy-i erdővel,
legelőkkel fedett területek, melyek ténylegesen pufferként szolgálnak a település beépített
területei és a védett területek között.
1.12.3.3. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
A táji és természeti értékek védelmével, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos

tájhasználati formákból adódó tájszerkezeti elemek megőrzésével szorosan összefügg a tájképi
értékek védelme. A természeti adottságok és az emberi tevékenység nyomán kialakult sajátos
arculatú táj ugyanis egyszerre tájképi érték, építészeti örökség és védendő természeti-, táji érték.
A település tájképvédelmi szempontból kiemelt területei szoros összefüggést mutatnak Telki

többszintű természeti védettséget élvező területeivel, ökológiai hálózati elemeivel, melyek az
előző fejezetekben részletesen ismertetésre kerültek.

www.kasib.hu
A település jellegzetes adottságai, településképének fő meghatározói a kiterjedt északi

erdőségek, a domborzati adottságokból adódó változatos felszíni formák, a település
mélyvonalában haladó Budajenői-patak menti vegetáció, a kiterjedt és művelt szántók és a
domboldalakra felkúszó beépített területek harmóniája. Az erdős részek az alatta elterülő
hegyoldal művelt szőlőinek, legelőinek, a déli lankás területek mezőgazdasági művelés alatt álló
területeinek, a középső mélyebb fekvésű területeknek, vagyis a különböző típusú élőhelyek
váltakozásának nemcsak ökológiai, de tájesztétikai jelentősége is fontos. Ezek a területek
alapvetően hozzájárulnak Telki természeti szépségekben való gazdagságához.
A hatályos településrendezési eszközökben a kiemelkedő tájképi értékek megőrzése érdekében

a védett területek hegylábi peremén "Helyi tájképvédelmi terület" került lehatárolásra.
A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes
építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek
jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.
Kijelölt két tájképvédelmi terület az alábbiak szerint:

 Hegylábi pufferterület az a ligetes erdőterület, amely a belterület É-i sarkában, az
összefüggő erdő alatt helyezkedik el.
 Történelmi borvidék szőlőterületébe a belterület K-i oldalában, a hegylábi, védett
gyepterületek mentén található szőlőműveléssel hasznosított terület tartozik. A
tájkaraktert gazdagító szőlőművelésű tájhasználaton belüli épületek, építmények
elhelyezhetőségének részletes leírását a HÉSZ szabályozza, a külön erre meghatározott
övezetnél.
A hatályos terv azonban részletes leírásokat, szabályozási mutatókat külön nem határoz meg a
kijelölt területekre.
A fenti tájképvédelmi területek a településen a délről feltáruló látvány szempontjából fontosak.

A tájképi hatás azonban Telki esetén sokoldalú, többirányú, a változatos domborzatnak
köszönhetően a település számos pontjáról lenyűgöző panoráma tárul fel. A kilátási pontok
találhatók az erdő és település szegélyén, a déli lankás domboldalakról a hegyoldalak felé, de
még a település középső részén elhelyezkedő beépített területekről, köztük a "Legelő-domb"-ról
is.

www.kasib.hu
1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata
1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei
A település zöldfelületi rendszere zöldterületekből, erdőkből, lakóterületek kertjeiből,

zöldfelületi jellegű intézményekből, jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (iskolák,
óvodák stb.) kertjeiből, valamint az előző elemeket összekapcsoló lineáris zöldfelületi elemekből
áll.
1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a

zöldfelületi karaktert meghatározó elemek
Zöldterületek (közparkok, közkertek)
A zöldfelületi rendszer alapvető alkotóelemei a közparkok és a közkertek, vagyis a

közhasználatú zöldterületek. Legfőbb funkciójuk a pihenés, a rekreáció és a növényzet
kondicionáló hatása révén a környezetminőség javítása. Közös jellemzőjük a közhasználaton és a
rekreációs funkción túl az, hogy döntő részben növényzettel fedett területek. A parkok, kertek,
játszókertek nemcsak kondicionáló hatásuk miatt fontos elemei a települések zöldfelületi
rendszerének, de teret nyújtanak a sportolási és szabadidős tevékenységeknek is.
Telki zöldterületei

www.kasib.hu
A közparkok rendeltetése, hogy a lakosság számára biztosítsa a szabadidő szabadban való

eltöltésének kedvező feltételeit, több funkciónak helyet adva, bárki számára elérhető módon. A
jelenleg érvényben lévő rendelkezések értelmében közpark céljára csak olyan terület alkalmas,
amely legalább 1ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is nagyobb, mint 80m. A megengedett
legkisebb zöldfelület 70%.
A közkertek 1 ha alatti kiterjedésű, közhasználatú, jellemzően burkolt, vagy jelentős burkolattal
rendelkező közterületek, ahol a zöldfelületek aránya alacsonyabb lehet a közparkokénál, a
terület legalább 60%-át kell elfoglalni. Funkciójuk lehet a hosszabb-rövidebb ideig való
tartózkodás, a közlekedés, a reprezentáció, a közösségi élet szervezése, a városökológiai
hasznosság. Ide tartoznak a városi terek, a sétálóutcák, az egyéb közterületi utak, utcák is.
A település jelenleg hatályos településrendezési eszközeit tekintve 16 darab Z jelű zöldterületi

övezet (közparkok, közkertek területei) besorolású területtel rendelkezik. Ezek többsége nem
éri el az 1 ha-os területet, illetve nem rendelkezik közparki funkciókkal. Telkin három nagyobb
kiterjedésű zöldterület található, az egyik a 898/9 hrsz.-on fekvő Legelő-domb (1.). A több mint
4 hektáros területen jelenleg természetes vegetáció található, funkcionális használati értékkel a
terület jelenleg nem rendelkezik.
Legelő-domb
Szintén nagyobb kiterjedésű zöldterület található a Tengelice utca nyugati végénél, a 874 és az
1320 hrsz.-ú telkeken (2.). A HÉSZ zöldterületi kijelölése érinti a 022/4, 022/5, 022/6, 022/7,
022/8 hrsz.-ú külterületi –mezőgazdasági művelési ágú - telkeket is érint. A területen jelenleg
kisebb pihenőhely van kialakítva fa asztallal, padokkal, hulladékgyűjtővel. A zöldterület
növényzetét gyep és néhány fa alkotja.
Muskátli utcai közpark Öreghegyi úti játszótér
A Fő út és a Muskátli utca sarkán, a Pipacsvirág Általános Iskola előtt található újonnan

kialakított közpark (3.) a mellette található jelenleg hasznosításra váró területtel (723/1 hrsz.)

www.kasib.hu
együtt szintén eléri az 1 ha-t. A terület szépen karbantartott, rendezett, növényzetét fiatal
díszfák (vérszilvák, hársak, juharok) és cserjék (madárbirs, gyöngyvessző) alkotják. A parkban
egy körbekerített műfüves focipálya, egy gazebo, valamint egy köztéri szobor is helyet kapott.
Mint említettük a településen több kisebb zöldterületbe sorolt közterület található, ezek egy
része funkcionálisan is kialakított rendezett terület, más része viszont parlagon álló potenciális
zöldfelület.
Az Öreghegyi út mentén két zöldterület is található. Az út északi részén, a 1430 hrsz.-ú telken
található körbekerített játszótér (4.) kavics és gumi burkolattal került kialakításra. A játszótéren
a modern játszószereken, padokon kívül néhány fiatal faegyed (juharok, kőrisek) és cserjék
(pimpó, gyöngyvessző) találhatóak. Az Öreghegyi út déli oldalán található 1449 hrsz.-ú ingatlan
egy részén a vízmű körbekerített területe található, egyéb funkcióval a fennmaradó gyepes
területek nem rendelkeznek (5.).
A Tengelice utcai óvoda mellett kijelölt zöldterületnek (6.) sincs használati értéke, a terület
jelenleg parlagon áll. Ugyanez igaz a Legelődombi úton lévő 815/8 hrsz.-ú zöldterületre (7.),
melyen csupán néhány fiatal fa található.
A Fő út és a Nárcisz utca között elhelyezkedő 418/12 hrsz.-ú, körbekerített ingatlanon (8.) sincs
kialakított zöldfelület. A Gyöngy utca és Árnyas utca találkozásánál található zöldterületen (9.)
jelenleg parkberendezés nem található, kialakított funkcióval jelenleg ez a zöldterület sem
rendelkezik. Ezek az üres, jelenleg funkció nélküli, már kijelölt zöldterületek potenciális
fejlesztési területei a település zöldfelületi rendszerének.
A Rákóczi utca teresedésénél található zöldterületen (10.) játszótér van kialakítva. Az
utcabútorok, játszószerek régiek, kissé elavultak, de jó állapotúak. A park, játszótér gondozott,
bár kissé rendezetlen képet mutat. A játszótéren több idősebb, szép fa is megtalálható a fiatal
egyedek mellett. Tervezett növénykiültetés nincs a téren. A park és a Rákóczi utca között
betonlapokkal burkolt árok található.
A Rákóczi út és a Fő utca közé ékelődő 65 hrsz.-ú ingatlanon (11.) jelenleg csupán gondozott
gyep található, használathoz kötődő funkcióval nem rendelkezik a terület. Ugyanez igaz a
Rákóczi utcában található másik, a 95 és 96 hrsz.-ú ingatlanon kijelölt, gondozatlan zöldterület
(12.) esetében is, amely jelenleg csupán kondicionáló szerepet tölt be jelenleg, parkberendezés,
kialakított használati funkció hiányában.
Jól használható, szépen kialakított pihenőpark található a Darázs és a Futrinka utca végénél
található nyárfaligetben (13.). A parkban modern berendezések, utcabútorok kerültek
elhelyezésre, skateboard pálya és felnőtt játszótér is található a fák között. A parkban díszcserje
is kiültetésre került. Elhelyezkedéséből, vonzáskörzetéből adódóan elsősorban a Boszorkány-
dűlő lakóinak jelent kikapcsolódási lehetőséget a park.
Darázs utcai park Rákóczi utcai park

www.kasib.hu
A Muskátli utcában a Juharfa utca kereszteződésében is található egy körbekerített játszótér

(14.). A játszószerek körül kavicsburkolat, egyéb részein gondozott gyep található, az utak
térkővel burkoltak. A játszószerek modernek, a közterület egyéb berendezéseinek állapota jó. A
tér növényzete fajgazdag, változatos. A kerítés mentén cserjesor fut körbe (hibiszkusz, szil,
cserszömörce), a téren elszórtan nyírfa, hársfák, juhar, fenyő, madárbirs, gyöngyvessző található.
A Muskátli utca végében a Mandula köznél található játszótér (15.) is gondozott, szépen
kialakított, növényzete szintén változatos kialakítású, sok fajt felvonultat. Fafajok közül itt is a
hárs és juhar fajok dominálnak, elszórtan nyírfa is található, cserjék közül gyöngyvessző,
tűztövis hangsúlyos, nagy tőszámban ültetett. A játszószerek itt is jó állapotúak, elhelyezésük
ötletes, megteremtik a tér játékos hangulatát. A téren gondozott gyep található, az új
szabványoknak megfelelő játszószerek körül homokozók kerültek kialakításra.
A településen több közkerti jellegű terület található, melyek nem kerültek zöldterületi övezetbe,
általában a közlekedési területek részei. Ilyen közterület a Tulipán utca és Fő utcánál található
körforgalom mellett kialakított kis játszótér, parkosított terület (16.), mely jelenleg közlekedési
területbe van sorolva. A teret cserjesor keretezi, fiatal fatelepítés található rajta. A
parkberendezések, játszószerek modernek, jó állapotúak, a tér gondozott, karbantartott. A
környező lakóterületek rekreációs igényeit ugyan nem tudja teljes mértékben kielégíteni,
zöldterületi szerepe azonban mégis fontos, tényleges használati értéke miatt, mivel a környéken
egyéb kialakított közösségi terület nem található.
A Fő út és Petőfi utca találkozásánál, a Polgármesteri Hivatal előterében kialakított kis
parkosított terület (17.) szintén közlekedési terület részét képezi. A területen térkő burkolat,
valamint gondozott gyep található. Növényzetét hársfák, feketefenyő, gyöngyvessző, közönséges
fagyal alkotják. A parkban padok, hulladékgyűjtő, valamint egy kopjafa és egy köztéri szobor is
helyet kapott. Ez a kis parkosított terület az átgondolt tervezésnek köszönhetően a Faluház előtti
közösségi térrel egységet alkot, annak ellenére, hogy a Petőfi utca díszburkolatú része a teret
keresztezi.
Petőfi utcai közösségi tér Tulipán utcai park, játszótér
Intézmények kertjei
Az intézménykertek jellemzően nem közterületek, hanem korlátozott közhasználatra szánt,
időszakosan megnyitott zöldfelületi létesítmények, szabadterek, zöldterek. Funkciójuk lehet a
pihenés, a szórakozás, a rekreáció, a sport és regenerálódás, az oktatás és kutatás. Mint minden
zöldfelület, ezek is rendelkeznek környezetvédelmi és ökológiai funkcióval. Az
intézménykerteknek zöldfelületi szempontból két nagy csoportja van: a jelentős (min. 50%)
növényborítottsággal jellemezhető zöldfelületi intézmények (temetők, templomkertek,
sportpályák) és a zöldfelülettel ellátott intézmények kertjei (kórházkertek, iskola- és
óvodakertek stb.).

www.kasib.hu
Jelentős zöldfelületi intézmények:

 Temetőkert
 Katolikus templom kertje
 MLSZ Globall Football Park sportpályái
 Telki magánkórház kertje
A felsorolt intézménykertek közül a temető és a Római Katolikus templom kertje rendelkezik

jelentős növényállománnyal. A temetőben meghatározó látványt nyújtanak a nagyméretű
örökzöldek. Az idősebb fák botanikai értéket képviselnek, a fák között megbúvó régi síremlékek
a településhez és annak történetéhez kapcsolódó egyedi tájértékek. A Szent István templom
kertje gondozott, szépen kialakított növényállománnyal rendelkező zöldfelület, mely nincs
körülkerítve. A kertet több fajból (többek között: madárbirs, fagyal, gyöngyvessző) álló cserjesor
keretezi, a templom előtt található kőkeresztet levendulacserjék ölelik körbe. A kertben
elszórtan több szép hársfa, juharfa, egy nagyobb feketefenyő, valamint egy lucfenyő található. A
burkolt utakat formára nyírt alacsony buxusok kísérik.
Szent István templom előkertje Globall Football Park

Az MLSZ Globall Football Park a település déli szélén található. Az edzőközpont és sportpályák
környezete rendezett, a Tengelice utca felől, valamint az ingatlan észak-keleti oldalán fiatal
juharfasor szegélyezi a sportközpont telkét. A Temető utca felőli oldalán a kerítésen belül
szintén fiatal juharfasor található, a kerítés mentén az alacsony rézsűt madárbirs takarja. A
sportközpont telkén jól elrendezett, gondozott, változatos összetételű fiatal növényállomány
található.
A Telki magánkórház kertje, rendezett, kialakítása során a nagy hangsúlyt kapott a növényzet,
berendezések elrendezése, emellett a feng shui elvei is érvényesültek. A kertet szép, gondozott
gyep borítja, több szép faegyed (japánakác, hársfa, ezüstfenyő) is található. Cserjék közül az
örökzöldek (buxus, tuja) dominálnak. A kertben helyet kap több pad, egy kisebb csobogó
vízililiomokkal, valamint két gazebo is. A kertet egy alacsony támfal választja el a Legelő-domb
meredekebb lejtőjétől.
Telki Magánkórház kertje


www.kasib.hu
Intézményi zöldfelületek:
 Telki Óvoda Tengelice utcai intézményének kertje
 Telki Óvoda Harangvirág utcai intézményének kertje
 Telki Pipacsvirág Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
A Telkin található intézményi zöldfelületek gondozottak, ápoltak, de különösebb kerttörténeti

sajátságot nem mutatnak.
Nevelési-oktatási intézmények közül kiemelendő a Telki Óvoda mindkét tagintézményének
kertje. A Tengelice utcában található óvoda kertje tervszerűen kialakított, szabványnak
megfelelő játszószerekkel ellátott. A kertbe főleg fiatalabb fatelepítést találunk, melyet
többségében juhar, hárs, csörgőfa és cseresznye alkotnak. A kertet fiatal cserjesor övezi, a
kertben megtalálható további – többségében magas díszítőértékkel rendelkező virágos, szép
lombszínű - cserjék is szépen elrendezett kiültetésben kaptak helyet. A Harangvirág utcai óvoda
kertjében már több idősebb, kifejlett faegyed (vérszilva, ostorfa, nyírfa, fűz) található, fiatalabb
telepítés nem jellemző, a gyep az intenzívebb igénybevétel hatására kikopott a játszószerek
környékén.
Tengelice utcai óvoda kertje Harangvirág utcai óvoda kertje

A Pipacsvirág Általános Iskola kertjében jelentős növényállomány nem található. Az udvaron
sportpálya, nagyobb gyepes felületek kaptak helyet. A fiatalabb fák (juharok, cseresznyék,
hársak) mellett egy-két idősebb egyed is megtalálható, a kerítés mellett cserjesor fut.
Lakókertek
A magánkertek olyan, elsősorban épületekhez kapcsolódó zöldfelületek, melyek a tulajdonosok
számára biztosítanak kellemes külső környezetet, lehetőséget pihenésre, sportra, játékra,
kiskertművelésre, rekreációra. Ilyenek jellemzően az egyedi vagy tömbtelkes beépítésű
lakóterületek, kertjei, melyek elsősorban rekreációs és termesztési szempontból jelentősek, de
mikroklíma javító, kondicionáló hatásukat is igen fontos kihangsúlyozni.
Telkin a lakóterületek jellemzően kertvárosias lakóterületbe soroltak, többnyire rendezettek,
ápoltak. A faállomány vegyes, a fák és cserjék mellett megtalálhatók az intenzíven telepített
egynyári és évelő növények.
A kertvárosias lakóterületeken az előírt minimális zöldfelületi fedettség 50-70%, a kisebb
arányban előforduló falusias területeken 60%. A telkek növényborítottsága kedvező zöldfelületi
arányokat, ökológiailag kedvező lakókörnyezetet biztosít.
Vonalas zöldfelületi elemek

A vonalas zöldfelületi elemek az ökológiai és funkcionális kapcsolatok megteremtését hivatottak
biztosítani. Ilyenek lehetnek a patakmedrek melletti galériaerdő sávok, jelentős fasorokkal,

www.kasib.hu
növénysávval rendelkező kerékpárutak, gyalogutak, közlekedési utak, vagy a mezőgazdasági

parcellákat elválasztó, tagoló, védő erdősávok.
A közlekedési útvonalak melletti zöldsávnak, fasoroknak feladatuk egyrészt a közlekedés által
szennyezett levegő tisztítása, kiemelendő zajcsökkentő hatásuk, valamint vizuális szerepet is
betöltenek a figyelem irányításával. A településen a fő közlekedési utat nem szegélyezi egységes
fasor, egyes szakaszokon fiatal telepítések vannak. Ilyen fasor található a Fő út Kórház fasor és
Napsugár utca közötti szakaszán. A Fő út lakóterületekkel határolt szakaszain ingatlanonként
eltérő növénykiültetés jellemző, cserjék, fák vegyes kiültetésben. A Telki magánkórházhoz
vezető Kórház fasoron pár egyedből álló, vegyes összetételű és korú fák találhatóak az utat
elválasztó zöld sávban. A kórház felé továbbhaladva fiatal vérszilva fasor, majd a kórházzal
szemközt vegyes összetételű – főleg puhafás - ligeterő maradvány található.
A mezőgazdasági táblák között található fasoroknak ökológiai, gazdasági jelentősége

meghatározó lehet. Ezek az erdősávok mérséklik a mezőgazdasági területeket érő környezeti
hatásokat (szél, hőmérséklet-ingadozás, szennyező anyagok terjedése), ezen kívül mint
természetközeli élőhelyek, változatos állat- és növényvilágnak adnak otthon. Ökológiai hasznuk
abból is adódik, hogy az erdősávok erdőszélt modelleznek, erdei és mezei-, szántóföldi fajok is
megtalálhatóak bennük. Telki déli oldalán húzódó mezőgazdasági táblák között több szakaszon
is, jellemzően két soros erdősáv található, melyek többnyire fehér akácból álló állományok. A
fák alatt erdei, szántóföldi cserjéket (gyepűrózsa, som, mogyoró).
Fiatal fasor a Fő út mentén Erdősáv Telki külterületén
A Budajenői-patakot több helyen fűzek, nyarak alkotta puhafás erdősávok, ligetes facsoportok
kísérik.
Az egyes városrészek különbözőségéből adódóan, az egységekre más-más utcakép, és ebből

adódóan különböző vonalas zöldfelületi elem ellátottság jellemző. A Fő úttól délre elhelyezkedő
újonnan beépült településrészek (Legelődomb, Öreghegy, Boszorkányvölgy) utcáira az
ingatlanok előtt jellemzően kétoldali zöldsávban, fiatal telepítésű, a lakosság által ültetett vegyes
összetételű, gondozott növényzet jellemző.

www.kasib.hu
Árnyas utca Vegyes kiültetés a Legelődombi úton
A Hosszúhát, Üdülőtelep településrészek utcái a domborzati adottságok következtében sok

helyen keskenyebbek, vonalvezetésük kanyargósabb, mint az új településrészek széles utcáié. Az
itt található zöldsávok is keskenyek, néhol még cserjesáv sem fér el. A meglévő növényzet már
beállt, többnyire idősebb egyedek alkotják.
Árnyas utca Hóvirág utca

Az Ófalu utcái szintén keskenyebbek, több helyen - például a Rákóczi utca Fő út felőli szakaszán
– csak keskeny zöldsáv található. A szélesebb útszakaszokon figyelhető meg egy-egy
növénykiültetés, kisebb méretű cserje elhelyezése. A Víziváros településrész utcái szélesek, így
több utcában is az utak mentén egyoldali nyílt füves árok, valamint kétoldali zöldsáv jellemző, a
Hársfa utcában nevéhez híven szép hársfasor került telepítésre.
Rákóczi utca Hársfa utca


www.kasib.hu
Az Anna lejtő, Erdőalja és Újtelep településrészek szélesebb utcáiban kettős zöldsáv szegélyezi
az utat, több helyen a lakók által ültetett díszfákból álló kisebb, pár egyedből fasorokat,
dekoratív cserjekiültetéseket találunk. A Juharfa utcában kialakított juhar fasor tervezett
telepítés eredménye.
Búzavirág utca Juharfa utcai juhar fasor
1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése
A település zöldfelületi rendszerének vizsgálatában kitüntetett szerepe van a zöldfelület

ellátottság vizsgálatának, mely egy főre, vagy területegységre vetítve mutatja be a zöldfelületek
átlagos mértékét. Telkin az egy főre jutó zöldterületek nagysága átlagosan 28,5 m2, a tényleges
funkcióval rendelkező zöldterület esetében átlagosan 13,2 m2.
Egy település zöldfelületi ellátottságát a közösség által igénybe vehető zöldfelületek nagysága,
illetve ezek térbeli elhelyezkedése befolyásolja. A vizsgálatban alkalmazott vonzáskörzetek a
valóságban eltérő értéket is mutathatnak, a zöldterületek állapotától függően. Meghatározó,
hogy az adott zöldfelületek milyen minőséggel bírnak, azaz betöltik-e szerepüket, a funkcionális
jellemzőik pedig összefüggésben állnak-e a zöldfelületek vonzáskörzetével, ki tudják-e elégíteni
az adott vonzáskörzetben élők igényeit (korosztály, funkció, stb.). A rendezési tervben kijelölt,
azonban ténylegesen hasznosítatlan zöldfelületek rekreációs szempontból elhanyagolhatók.
Telki esetén a közhasználat számára igénybe vehető, kialakított funkcióval bíró berendezett
zöldterületek szép számmal találhatóak, emellett a hatályos településrendezési terv több,
jelenleg hasznosításra váró zöldterületet is kijelöl, melyeknek használati értéke jelenleg nincs.
A vonzáskörzet mérete, kiterjedése a zöldfelület funkciójától, a környező lakóterületek
elhelyezkedésétől, valamint egyéb korlátozó tényezőktől függ. Vizsgálatunkban alkalmazott
vonzáskörzet nagyságok megegyeznek a szakmailag elfogadott értékekkel. A komplex rekreációs
lehetőségeket nyújtó közparkok vonzáskörzete 500 m, amely kiemelt jelentőség miatt nagyobb
is lehet, a közkeretek vonzáskörzete pedig 300 m, illetve 150 m, méretüktől és felszereltségüktől
függően.

www.kasib.hu
Zöldterületek vonzáskörzetei
Az ábrán látható, hogy az említett 500, 300 és 150 méteres vonzáskörzet alkalmazásával a
település lakóterületeinek nagy része közösségi célú zöldfelülettel el van látva. Ha a meglévő és
kijelölt zöldfelületek funkcióját vizsgáljuk, látható, hogy vannak olyan zöldterületek, melyek
tényleges funkcióval nem rendelkeznek.
Általánosságban elmondható, hogy a kijelölt zöldterületek mindegyike karbantartott, még azok a

területek is, amelyek tényleges funkcióval nem rendelkeznek. Játszóterekkel is megfelelően el
van látva a település, összesen hét darab található, melyek a környezetükben lévő területek
rekreációs igényeit ki tudja elégíteni.
A vonalas zöldfelületek, lakóterületeken található zöldsávok többségében rendezettek,

karbantartottak. A település zöldfelületi ellátottsága összességében jónak mondható.
Mindezek mellett azt is el kell mondani, hogy egy kertvárosias jelleggel rendelkező település
esetében a lakosok közösségi célú zöldfelületi igénye jóval alacsonyabb, mint egy városi
környezetben élőké.
1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái
Összességében megállapítható, hogy Telki zöldfelületi ellátottsága megfelelő. A kijelölt

zöldterületek közül a Tengelice utcai park, a Legelő-domb és a Pipacsvirág Általános Iskola előtti
park területe éri el az egy hektárt. A kijelölt zöldterületek közül 7 terület tényleges funkcióval
nem rendelkezik, ám ezeket a területeket is karbantartják. A településen elhanyagolt,
rendezetlen zöldfelületek nem találhatóak. A zöldterületeken található berendezések, a
zöldterületek állapota jónak mondható az egész településen.

www.kasib.hu
A jelenleg kihasználatlan zöldterületek fejlesztésével, a környező területek ellátottsága

növelhető. A szabályozási tervben a zöldterületek egységesen kezeltek, nem lettek
megkülönböztetve a közparkok és közkertek méreteik, illetve sajátos funkcióik szerint.
Ezzel szemben a településen két olyan kialakított, tényleges funkcióval rendelkező közterület
található, amelyek nem zöldterület övezetbe vannak sorolva (Petőfi utcai park, Tulipán utcai
játszótér), ezek övezetileg jelenleg a kapcsolódó közlekedési terület részei.
A belterületen lévő zöldterületeket egymással eltérő jellegű, nagyságú zöldsávok kapcsolják

össze. Vonalas zöldfelületi elemek jellemzően az utak menti zöldsávok, melyek méretei,
növényborítottsága utcánként eltérő, azonban az egyes településrészek utcái karaktereiben
hasonlóak. Ez részben a domborzati adottságoknak, út vonalvezetésének- és szélességének,
illetve a településrészenként eltérő beépítés függvénye. Az egykori üdülőterületek (Hosszúhát)
keskeny utcáiban szélesebb zöldsáv kialakítására nincs lehetőség, míg az újabb településrészek
(Újtelep, Öreghely, Boszorkányvölgy) esetében van hely a terjedelmesebb növénytelepítéseknek
is. A településen tervszerű fasortelepítés nincsen, idősebb, értékesebb fasor a Kórház fasoron,
illetve a Petőfi utcánál található.

www.kasib.hu
1.14. Az épített környezet vizsgálata
1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata
1.14.1.1. A település szerkezete, településkarakter, helyi sajátosságok

vizsgálata
Telki község a budapesti agglomerációban, Budapesttől 21km-re nyugatra található a Zsámbéki-

medence északkeleti peremén. Településszerkezeti szempontból területének alakja hajlott
oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a
Budakesziről Perbálra vezető út. A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-
dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.
Telki településszerkezetének és településképi karakterének meghatározó elemei a táji környezet
és a domborzat sajátosságaiból adódnak, fő jellegzetességét a Budai hegyek lábánál és a
Zsámbéki medence peremén, mint két eltérő jellegzetességekkel bíró kistáj találkozásánál
kialakult, markánsan elkülönülő morfológia képezi.
Északon a Budai hegység erdőkkel borított domboldalai alkotnak kiemelkedő táji-, természeti
környezetet, a település középső részén helyezkednek el a nyugati irányban lejtő-ereszkedő
domboldalakra és a patakvölgyet kísérő domboldalakra felkúszó beépített területek, a
belterülettől északra a beépített területek és az erdők közé ékelődik a hagyományos
szőlőművelés fennmaradt területe, míg a déli , már csak kevésbé hullámzó medencei részt
mezőgazdasági területek uralják. A beépített területeket a hegyekből a patakig lefutó
vízmosások mélyvonulatai és az őket kísérő zöldsávok tagolják.
A domborzati adottságok határozzák meg az egyes településrészek feltáró és kiszolgáló
úthálózatának vonalvezetését, ez teljes mértékben érvényes a hagyományos településrészre és
többé-kevésbé az újonnan kialakult lakóterületekre is. A völgyeletekben, illetve a
rétegvonalakkal párhuzamosan futó, a terepre illeszkedő hosszanti fő feltáró utak alkotják a
hálózat gerincét, amelyeket helyenként rövidebb és meredekebb harántoló utcák kötnek össze a
rövidebb átjárhatóság biztosítása érdekében.
Festői adottság, hogy a településképnek sok ponton szerves elemévé válik a táji környezet
látványa, mintegy vizuális szimbiózist hozva létre a természeti és a művi környezet között.
Mindez elmondható a településről feltáruló táj látványában és a környező kilátópontokból
feltáruló rálátásokban is. E tekintetben persze találkozunk eltúlzott mértékű művi
beavatkozásokkal is, leginkább a Legelő-domb platójának térségében.
A domborzati adottságokhoz illeszkedő településszerkezet egyes finom részleteiben
szemléletesen közvetíti a történeti fejlődés stációit is. Más és más az utca-, tömb- és
telekstruktúra a történeti településmagban, az üdülőterületen és a korábbi lassabb ütemű, illetve
a közelmúltban lökésszerűen beépített lakóterületeken, tükrözve és megőrizve az adott időszak
jellegzetes területhasználatát, építészeti kultúráját. Az azonosíthatóság sajnos az átépítések
során veszélybe kerül, ez a jelenség különösen a lakósodó üdülőterület karakterváltozásán
észlelhető. Az elmúlt két évtized lökésszerű fejlődése során kialakult településrészek építészeti
arculatára gyakran rányomja a bélyegét a túl gyors és gyökértelen fejlődés velejárójaként
megnyilvánuló, az adottságokhoz és a kialakult környezethez nem mindig illeszkedő, a
hagyománytiszteletet nélkülöző, egymással méretben és díszítettségben versengő épületekből
álló utcaszakaszok sora.
A telkenkénti magánépítkezésekből kialakult kertvárosban két helyen (az Erdőalján és Újtelki
központjában) lakópark-jellegű beépítést is találunk (ezek a BECCO Kft. vállalkozásában
épültek), egységes arculatukkal, mértéktartó léptékükkel jól illeszkednek a környezetükbe.
Településszerkezeti szempontból megemlítendő a központrendszer talán túlzott széttagoltsága,
amely a hagyományos faluközpont funkcionális kiüresedését eredményezheti és növeli a
településen belüli jáműforgalmat.

www.kasib.hu
A fejlődés szervetlenségéből adódóan természetszerűleg disszonanciákat is hordozó

településkép üde színfoltjai az új közintézmények, például az egyedi formálású, de a táji- és
települési környezetbe szépen illeszkedő óvoda és iskola, a "katlanszerű" domborzatnak
megfelelően formált magánkórház, az egykori pajtából átalakított Faluház épülete, és ide
sorolható az egyre szaporodó rendezett közterületek látványa is.
Mindezt sajnos várhatóan még hosszabb ideig lerontja a befejezetlenség lépten-nyomon
felbukkanó érzete, amely - a gazdasági válság és a szuburbanizációs tendenciák változása mellett
- a több póluson elindult és túlméretezettnek tűnő területi terjeszkedés következménye is.
A településszerkezettel és a helyi sajátosságokkal további fejezetek is foglalkoznak (az adott
vizsgálati szempont szerint részletező bemutatás található a tájtörténettel, a telekrendszerrel és
foglalkozó fejezetekben).
A táji környezet jellegzetes feltárulásai


www.kasib.hu
Pipacsvirág Általános Iskola Harangvirág Óvoda
Volt Telki Magánkórház Tengelice Óvoda
MLSZ Sport- és Rendezvényközpont Szolgáltatóház
1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a

művelési ágak és a minőségi osztályok
A termőföldek művelési ág és minőségi osztály szerinti vizsgálatát az 1.12.2.2. Tájhasználat,

tájszerkezet vizsgálat című fejezet tartalmazza.

www.kasib.hu
1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek
Telki egybefüggő belterülettel rendelkezik, mely északnyugaton és délkeleten a közigazgatási

határral érintkezik. Ezáltal a külterület két különálló részre tagolódik, északkeleti és délnyugati
területre.
Telki belterületének zöme beépítésre szánt területbe sorolt. Jelentős része lakóterület, azon
belül a kertvárosias lakóterület dominál. A hatályos TSZT szerint a kertvárosias lakóterületen
belül megkülönböztetésre került a ténylegesen beépült, a folyamatosan beépülő és a jellemzően
még be nem telt kertvárosias terület. Ilyen megkülönböztetés a hatályos Szabályozási tervben és
Helyi építési szabályzatban már nem található. Falusias lakóterület elenyésző mértékben lett
kijelölve, elsősorban az Ófalu, a Szőlőhegy és az Újfalu területén. A Hosszúhát területén az
üdülőterület jelentősen megváltozó funkciójú, a jövőben kertvárosi lakóterületként tervezett.
Intézmények jelenleg a belterületen három központot alkotva jelennek meg, ezek közül az Ófalu
és a Muskátli utca - Fő utca térsége a TSZT szerint meglévő, a Kórház fasor torkolata tervezett
központként jelölt. Meglévő különleges területek a temető, a kórház és az MLSZ sport és
konferenciaközpont.
A beépítésre nem szánt területek meglévő erdő- és zöldterületek, vízműterület, valamint
közterületek..
Fejlesztési területek a belterületen belül is jócskán előfordulnak. Kertvárosias átalakuló terület
a már említett üdülőterület. Településközpont vegyes fejlesztési terület a Fő utca és a Kórház
fasor mentén került kijelölésre. Központi vegyes fejlesztési területek találhatók a temetőtől
nyugatra, valamint a Legelődomb tetején. Jelentős zöldfelülettel rendelkező tervezett
intézményterület a temető bővítési területe, valamint a Lejtő utca menti terület. Tervezett
zöldterületek a lakóterületeken elszórtan kerültek kijelölésre.
A külterületen beépítésre szánt területként egyedül a szennyvíztisztító jelenik meg, a többi
külterületi részt beépítésre nem szánt területfelhasználás jellemzi. A belterülettől északkeletre
eső külterületi rész erdő, a délnyugati külterület mezőgazdasági terület. Az erdőbe ékelődve
vízműterületek, valamint minimális mezőgazdasági terület található. A délnyugati külterületen a
mezőgazdasági területen jelennek meg a nagy területigényű fejlesztések tartalékterületei, az
egyedi funkcióval rendelkező intézmények különleges területei, szabadidő központ-sportterület
különleges területe, illetve a szennyvíztisztító bővítési területe. A délnyugati mezőgazdasági
területet a közigazgatási határ mentén tervezett erdősáv keretezi.
Telkiben sem a belterületen, sem a külterületen gazdasági terület még fejlesztési területként
sem szerepel.
1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és

ellátási kapcsolatok)
Funkcionális kapcsolatok
A település a Zsámbéki-medencéhez tartozik, annak 9 településével van valamilyen
kapcsolatban (Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Etyek, Páty, Perbál, Tinnye, Tök, Zsámbék).
Közúton három településszomszédja érhető el, Budajenő, Páty és Budakeszi, ezen települések
igen közel fekszenek a Telkihez. Gyalog észak felé elindulva az erdőn keresztül rövid úton
eljuthatunk Nagykovácsiba is. A Budapestről Zsámbékig közlekedő 778-as számú buszjárat
érinti Biatorbágyot, Pátyot, Telkit és Budajenőt is, így ezen a vonalon elérhetők ezek a
települések.
A Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulást (ZSÁMÉRT) 1998-ban alakították
meg. Tagjai: Bicske, Csabdi, Etyek, Mány, Óbarok, Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Páty,
Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék. A települések korábban a gázhálózat kiépítésében is
együttműködtek, valamint néhány közülük részt vesz a kerékpárút-fejlesztési projektben,
melyhez Telki is csatlakozni kíván. Budajenő, Páty és Telki esetében problémát okoz a

www.kasib.hu
vízkeménység, így a vízminőség javítása érdekében a három település közös "lágyvízprogramot"

indított, melynek megvalósításáról a Fővárosi Vízművek Zrt.-vel folytatnak tárgyalásokat.
Intézményellátottság
A Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola teljes kihasználtsággal
működik (100%). 2012-ben 18 osztályban, 2014-ben 21 osztályban 430 tanuló kezdte meg a
tanévet. A tanulók létszáma 2010 óta folyamatosan növekszik. Az általános iskola, a KLIK-nek,
mint költségvetési szervnek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége.
A Telki Óvoda két feladat ellátási hellyel rendelkezik, az egyik a Harangvirág utcában, a másik a
Tengelice utcában található. 2014-ben a Harangvirág utcai intézményben 143, a Tengelice utcai
intézményben 47 gyermek kezdte az évet összesen 8 csoportban. A két feladat ellátási hely
kihasználtsága összességében 90%-os. A Telki Óvoda, mindkét feladat ellátási helyével együtt,
szintén a KLIK irányítása alatt áll.
A Csibe Bölcsi és a Budántúli Waldorf Óvoda magánkézben van. Az óvoda alapítója és fenntartója
a Budántúli Waldorf-pedagógiai Alapítvány, az Áfonya utcában található, kihasználtsága 83 %-
os. A bölcsőde 20 férőhelyes, 2012-ben 21 fő volt a beíratott gyermekek száma, tehát 105 %-os
volt a kihasználtsága.
Kereskedelmi ellátás szempontjából a település ellátottsága jó, a helyi igényeknek megfelel. Az
idegenforgalmi infrastruktúra nincs kiépülve, a település egyetlen szálláshelye a Global Football
Park & Sporthotel. A vendéglátói-ipari egységek közül hagyományos étterem nem található a
településen (a korábban a Muskátli üzletházban üzemelő Pagony étterem és a körforgalomnál
található Négy Molnár Vendéglő bezárt), jelenleg a Globall Football Park és Sporthotel Étterme
várja a vendégeket illetve az elsődlegesen házhoz szállítással foglalkozó étkezést biztosító cég, a
L'Express tevékenykedik a Fő utcában.
1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata
1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat
Telki község Képviselő-testülete

66/2011. (06.28.) Öh. sz.
határozatában lehatárolta Telki
egyes területrészeit, melyeket az
alábbi térkép szemléltet, az anyag
egyes fejezetei a területi
lehatárolások vonatkozásában
egységesen erre épül.

www.kasib.hu
Jelenleg Telki területén morfológiai szempontból a telkek négy alaptípusa különböztethető

meg:
1. Az Ófalu és a Szőlőhegy területén az eredeti telekosztásnak megfelelően, a Fő utcára
merőlegesen hosszúkás alakú telkek találhatók.
2. A Budajenői-pataktól északra eső részeken tudatos telekosztás révén részben a
terepadottságokra szerkesztett, többnyire szabályos úthálózattal kialakított, jellemzően
szabályos alakú telkek vannak.
3. Az 1970-es években kialakított üdülőtelep sűrű úthálózata terepre illeszkedő, a kis
területű telkek viszonylag szabályosak.
4. A pataktól délre eső Legelődomb és Öreghegy területén a domborzatot követő, organikus
úthálózat és egyenletes méretű telkek a jellemzők.
Telekméret szempontjából Telki belterülete inhomogén. A legkisebb méretű telkek az Ófalu és

az üdülőtelep területén vannak. A legnagyobb méretűek elszórtan helyezkednek el, többnyire
intézmények telkei (általános iskola, kórház, MLSZ sport és rendezvényközpont).
A belterület déli részén sok az olyan telek, melynek mérete nem éri el a hatályos HÉSZ által előírt
legkisebb telekméretet. Ezek egy része az üdülőtelepen található, de elég sok ilyen telek van az
Öreghegyi részen is.
A telkek zöme 550 és 1200m2 közötti méretű, kb. 1000db ilyen méretű ingatlan található, ez a
belterületi telkek több, mint fele és zömében Boszorkányvölgy és Újfalu területén találhatók.
1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat
Telki közigazgatási területén a földhivatali nyilvántartás szerint 2221db ingatlan található,

melyek közül 1837db belterületi, 384db külterületi telek.
A külterületen az ingatlanok zöme állami és magántulajdonú, a belterülettől északkeletre eső
erdők állami tulajdonban, a belterülettől délnyugatra eső mezőgazdasági területek pedig főként
magántulajdonban vannak. Önkormányzati tulajdont képeznek a külterületi utak, valamint a
belterülethez csatlakozóan a szennyvíztisztító telep és még néhány ingatlan. A vegyes tulajdonú
ingatlanok száma elenyésző.
A belterületre a magántulajdon túlsúlya jellemző, a belterületi ingatlanok 80%-a
magántulajdonú. Önkormányzati tulajdont képeznek az utak, közök, játszóterek, intézmények,
valamint még néhány egyéb ingatlan, az összes belterületi telek 15%-a. Egyházi tulajdonban van
a templom és még egy ingatlan. Állami tulajdonú a Budajenői út egy része és az üdülőtelep egy
beépítetlen ingatlana. A belterületen 52db társasházi tulajdonú telek található.
Érdekes a települést átszelő 1103 jelű összekötő út tulajdonviszonya. Déli, külterületi szakasza
állami tulajdonú. Északi, belterületi szakasza is részben állami tulajdonú. Közbenső belterületi
szakasza azonban az önkormányzat tulajdonát képezi. Ezáltal a 1103 jelű országos közút két
tulajdonban van, tulajdonviszonya rendezetlennek tekinthető.
A tulajdonvizsgálati tervlapokon fehéren maradt ingatlanok tulajdonviszonyai azért nem
kerültek ábrázolásra, mert vagy nem szerepelt tulajdonos az önkormányzat rendelkezésére álló
földkönyvben, vagy a feltüntetett tulajdonosnak csak földhasználati joga van bejegyezve.
1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter
Telki község önkormányzatának teljes ingatlanvagyona 343db telek. Ebből 284db belterületi és
59db külterületi ingatlan.
A belterületi önkormányzati tulajdonok nagy része út (42db), a többi egyéb ingatlan, azaz 4db
kivett, 2db patak, 5db szántó, egy legelő és 5db erdő művelési ágú ingatlan.
A belterületi önkormányzati ingatlanok között kb. 7db lakóingatlan, 8db intézmény, 67db
beépítetlen telek, egy temető, három játszótér, 8db park, egy vízmű és 7db árok található. A
többi (241db) közterület.

www.kasib.hu
1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése
Telki 2014. 01. 01-i hiteles földhivatali alaptérképe szerint a teljes közigazgatási terület 2221db
ingatlant és 1368db épületet tartalmaz. A telkek közül 1837db belterületi és 384db külterületi
ingatlan. Az épületek között 1366db belterületi, 2db külterületi található.
A helyszíni bejárás és a 2013. évi ortofoto alapján a tervezési alaptérkép reambulálásra került. A
már fel nem lelhető épületek elbontottként szerepelnek, összesen 20db ilyen épület található a
belterületen. Feltüntetésre kerültek a földhivatali alaptérképen nem szereplő, azóta épült, vagy
feltüntetési vázrajzzal nem rendelkező és nyilvántartásba nem vett épületek. Összesen 512db, a
belterületen 504db, a külterületen 8db ilyen épület található. Ennek eredményeként a
reambulált alaptérkép - amely szerint a vizsgálati munkarészek készülnek - az ingatlanok számát
tekintve változást természetesen nem mutat, az épületek tekintetében azonban összesen
1666db belterületi és 10db külterületi építményt tartalmaz.
A FÖMI által szolgáltatott szintvonalrajzzal kiegészítve készült el a végleges tervezési alaptérkép.
Földhivatali telek és épület állomány kiegészítve az elbontott (kék) és a nem bemért (piros) épületekkel

www.kasib.hu
Belterület

www.kasib.hu
Földhivatali telek és épület állomány kiegészítve a szintvonalakkal
1.14.5. Az építmények vizsgálata
1.14.5.1. Funkció, kapacitás
Telki belterületi épületeinek 70%-a (1165db) lakóépület. Ezen kívül még 6db a lakó funkció
mellett kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciót is tartalmaz. A belterületi ingatlanok
között 11db intézményi, 9db kereskedelmi, 2db szolgáltató funkciójú és 346db üres telek
található. A hétvégi házas ingatlanok száma 77db. Telkiben 73db faház található.
A belterületi épületek csaknem fele jó és csaknem fele közepes állagú. A rossz állagú épületek
száma szinte elenyésző (3%), 30db épülő-félben lévő épület található. A lakóépületek zöme egy
lakásos, de az építési övezeti előírásoknak megfelelően a telekméret függvényében egyes építési
övezetek lehetővé teszik többlakásos épületek elhelyezését is. Kb. 40db kétlakásos, 6db
négylakásos, egy hatlakásos, egy nyolclakásos és egy tízlakásos lakóépület található.
Telkinek két klasszikus értelemben vett tervezett központja van. Az Ófaluban a régi központ a
Polgármesteri Hivatallal, Faluházzal, templommal, kereskedelmi és vendéglátó funkcióval, és az
új központ az Újfalu területén a Muskátli utca és Fő utca találkozásánál az általános iskolával,

www.kasib.hu
óvodával, kereskedelmi és vendéglátó funkcióval. Ezen kívül a Kórház fasor elején megtelepedett
különböző szolgáltatások (orvosi rendelő, gyógyszertár, posta) központképző szerepe
létrehozott egy harmadik központot is. A belterületen elszórtan találhatók még intézmények, a
volt Telki Kórház, a Magyar Labdarúgó Szövetség Globall Football Park & Sporthotel
létesítménye, az új óvoda a Tengelice utcában.
A Szent István római katolikus templom az Ófalu legjelentősebb épülete. A 19. században épült
klasszicista stílusú templom a budajenői plébániatemplom fíliája, a Székesfehérvári
Egyházmegyéhez tartozik. Országos műemléki védelem alatt áll.
A Polgármesteri Hivatal épülete korábban iskola volt. Az apátság 1840-ben építette, hogy a
telki gyerekeknek ne kelljen Budajenőre járniuk iskolába.
A Pajta-Faluház és a mellette álló Jung-ház felújításával az önkormányzat közösségi épületet
hozott létre. A régi, omladozó Pajta épülete 2009-ben szépült meg uniós pályázati pénzből,
amivel egyidejűleg a körülötte elhelyezkedő közösségi terek is új köntösbe bújtak. A Pajta alatti
pince is felújításra került.
A templom és a Polgármesteri Hivatal között található Csibe-Bölcsi Magánbölcsődében két
alacsony létszámú, családias csoportban foglalkoznak a gyerekekkel.
A Fő utca 12. szám alatti korábbi posta épülete jelenleg üresen áll. Ez az épület annak idején a
skót bencések uradalmi épülete volt.
Telki új központjában 2001 óta működik a Pipacsvirág Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű
Általános Iskola. Az épület korszerű, természetes anyagokból, világos terekkel valósult meg.
2005-ben az iskola egy új tanteremmel és egy tanári szobával bővült. 2007-ben két új
tanteremmel, valamint egy nagyméretű, két részre osztható tornateremmel gazdagodott,
melyhez négy öltöző és a hozzá kapcsolódó helységek kerültek kialakításra. A többszöri bővítés
eredményeként az iskola telke túlépítetté vált, a hatályos HÉSZ által előírt 35%-os legnagyobb
beépítettségi mértékhez képest csaknem 56%-os a telek beépítettsége, ez bőven meghaladja az
általános iskolákra vonatkozó (ajánlott) szabvány szerinti 25%-os mértéket is, a kívánatos 25
m2/tanuló telekterület viszont még így is teljesül. Mai nevét 2011-ben kapta a helyén elterülő,
hatalmas pipacsmezőre és az intézményben folyó oktatási sajátosságra utalóan. A 18 tantermes
nyolc évfolyamos iskola 370-380 gyermek oktatásáról gondoskodik.
Az általános iskola szomszédságában található az építészetileg ugyancsak színvonalas
Harangvirág Óvoda. A főleg természetes anyagokból épült önkormányzati fenntartású
intézmény nagy hangsúly fektet a környezeti nevelésre. A hat csoportos óvodába 140 gyermek
jár. Madárbarát óvoda, a „ZÖLD ÓVODA” cím birtokosa. Kis mértékben (26.5%) szintén túllépi a
legnagyobb beépítettségi mértéket (25%) és nem éri el a kívánatos (ajánlott) szabvány szerinti
36 m2/fő értéket (ténylegesen csak 30 m2/fő).
A 100 ágyas Telki Magánkórházat 1998-ban alapították. 2013 júliusában bezárt, épülete
értékesítésre került, funkcióváltás várható.
A Globall Football Park & Sporthotel Telki déli részén, több, mint 6ha-os területen került
kiépítésre 2009-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőközpontjaként. A sport- és technikai
központ egyben Sport és Konferencia Szálloda, rendezvény és konferenciaközpont is. A 64
szobás szálloda építészeti kialakítása is az egészséges életmódot szolgálja. Az épületegyüttes a
közelmúltban uszodával bővült.
A Tengelice Óvoda a Harangvirág Óvoda tagóvodája. A Tengelice utcában álló intézmény 2011
szeptembere óta működik. Két csoportjába 48 gyermek jár. Szintén a környezeti nevelés
elkötelezettje. Madárbarát óvoda, a „ZÖLD ÓVODA” cím birtokosa.
A két önkormányzati működtetésű óvodán kívül Telkiben található a Budántúli Waldorf Óvoda.
Az óvoda 2001-ben, a Budántúli Waldorf-pedagógiai Alapítvány fenntartásában az Orgona
utcában kezdte meg működését. 2011-ben átköltözött az Áfonya utca 12. szám alá. Húsz
gyermek jár a Waldorf pedagógiai emberképen alapuló, a gyermekekben működő természetes
erőket támogató csoportba.
A Fő utca - Kórház fasor sarkán új szolgáltatóházban kapott helyett az orvosi rendelő, mellette
megépült az Ágnes Gyógyszertár és a posta.

www.kasib.hu
1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték,

sűrűség)
Telki jelentős része szabadon álló beépítésűnek mondható. A hatályos HÉSZ is szabadon álló
beépítési módú építési övezetbe sorolja a telkek 57%-át. Oldalhatáron álló beépítésű részek az
Ófaluban, a Szőlőhegyen és a Vízivárosban elsősorban az eredeti beépítéshez való
illeszkedésként, illetve az Öreghegyen, és Völgyrét kis területén a telkek alakja, illetve a tájolás
következtében találhatók. A zártsorú beépítés Telkiben nem jellemző, csak az új központban
fordul elő.
A belterületi ingatlanok jellemzően 5-25%-os beépítési mértékűek. A hatályos építési övezeti
paramétereknek kb. 330 telek nem felel meg, ezek a teljes belterületen elszórtan előfordulnak,
de leginkább a Hosszúhát és Legelődomb településrészeken. A belterületen belül még igen sok,
összesen 346db beépítetlen telek található, ez a belterületi ingatlanok több, mint 18%-a. (!)
1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom
A belterület épületeinek kb. 45%-a földszintes, további kb. 45%-a földszint+tetőteres. Az ennél
magasabb, azaz földszint+1 és földszint+1+tetőteres épületek száma kb. 70, illetve kb. 40db
körüli. Kb. 200db épület alápincézett a belterületen, ez az összes épület 13%-a.
Szinte a teljes épületállomány magas tetősnek nevezhető, lapos tetős épületek főleg Hosszúhát
településrészen fordulnak elő, de számuk nem éri el a 10db-ot sem.
1.14.6. Az épített környezet értékei
1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti

településmag
Telki község a budapesti agglomerációban, Budapesttől 21km-re nyugatra található a Zsámbéki-

medence északkeleti peremén. Településszerkezeti szempontból területének alakja hajlott
oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a
Budakesziről Perbálra vezető 1103 jelű út. A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően
lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.
Az Árpád kori eredetű település annak idején híres bencés apátsággal rendelkezett, mely
azonban a törökök elleni utóvédharcban, 1690-ben megsemmisült, a település elnéptelenedett.
Betelepített, új lakói szász és frank lakosok voltak, akiknek köszönhetően az 1700-as évek
végére kialakult a település. A II. világháború végén a német lakosság kitelepítése után 1946-ban
erdélyi székely magyarokat hoztak a faluba. A település első lakott része az Ófalu területén és a
már akkor is létezett Fő utca túloldalán volt. Telki hagyományos településközpontját
tulajdonképpen a Polgármesteri Hivatal (korábban iskola), Pajta és Jung-ház közötti és körüli
terület képezi. A Fő utca mentén rendezetten épült lakóházakhoz az útra merőleges, hosszú,
viszonylag rendezett telekállomány alakult ki. Majd a falu észak felé terjeszkedett, a mai Rákóczi
utca környéke épült be, templom is épült. Az 1950-es évektől a település megélhetését már nem
a mezőgazdaság és a szőlőművelés jelentette, lakói a fővárosba jártak be dolgozni. Az 1970-es
évektől a fővárosból ide járóknak üdülők épültek a pataktól délre, a település délkeleti részén,
Hosszúhát településrészen. Az 1990-es évektől megnőtt a fővárosból ide kiköltözni szándékozók
száma, akik az Újfalu részen telepedtek le. A terjeszkedés irányát északkeleten az erdők,
délnyugaton a Budajenői-patak szabta meg. Mivel Telki elsősorban „alvó település”-nek
számított, nem is alakultak ki intézmények, gazdasági területek. Majd az Ófalutól északra újabb
központ alakult ki és a lakóterületi fejlesztéseket követte az intézményi fejlesztés is. Ezáltal a
település súlypontja északabbra tolódott. Általános iskola, óvoda épült, a Kórház fasor mentén
egyéb sportolási célú és egészségügyi intézmények jelentek meg. Az északi területek

www.kasib.hu
benépesülése után a település a jelenlegi temető irányában, délnyugat felé terjeszkedett, ahol
újabb intézmények is létesültek.
Telki község fejlődése korabeli katonai térképek, illetve ortofoto alapján
1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű

terület
Bevezetés
A jelenlegi hatástanulmány Telki település Szerkezeti és Szabályozási Tervének módosításához
és a helyi Építési Szabályzathoz készült a 395/2012. (XII. 20.) Kormány rendelet alapján. Fontos
megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában
rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges
előfordulása nem kizárható.
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

Telki közigazgatási területén 9 darab azonosított régészeti lelőhelyet tartanak nyilván a Forster
Központ közhiteles Örökségvédelmi Nyilvántartásában. A szöveges nyilvántartásban szereplő
azonosított lelőhelyek közül négy darab (11837, 11838, 11839, 11841) esetében az
adatszolgáltatásban nem szerepelnek azok vektoros lehatárolásai és helyrajzi számai. Ezek a
lelőhelyek 2011-ben archiválásra kerültek, és csak a szakmai nyilvántartásban szerepelnek. Az
archiválásukra a PMMI 2009-2011 között egy-egy kisebb területen végzett, többségében, negatív
eredménnyel végződött régészeti szakfelügyeletei alapján került sor. Meg kell jegyezni, hogy a
lelőhelyek archiválása reprezentatívnak nem tekinthető, kevés számú és kis területen végzett
leletmentes régészeti megfigyelés alapján történt meg. Ezek alapján a lelőhelyek valós meglétét
szakmai alapon nem lehet megkérdőjelezni és az azok területén évtizedekkel korábban
megtörtént régészeti megfigyelések, kutatások eredményeit továbbra is szükséges figyelembe
venni.
Az aktív állapotban nyilvántartott 5 darab lelőhely esetében kettő darab, egymást részben lefedő
nyilvántartott lehatárolás szerepel. A duplumok oka, hogy a korábban egy hatástanulmány
alapján nyilvántartásba vett poligonok mellett a közelmúltban rögzítésre kerültek a Magyar

www.kasib.hu
Régészeti Topográfia eredeti térképei alapján pontosított lelőhely lehatárolások. Ez alapján

egyértelművé vált, hogy az utóbb felvett (nyilvántartott koordinátáknak megfelelő) lehatárolás
felel meg, a korábbi lehatárolást archiválni javasoljuk.
A régészeti lelőhelyek állapota

Az eddigi vizsgálatok eredményeként Telki település területéről ismert darab 9 régészeti
lelőhelyek közül 3 darab a község külterületén a Budajenői-patak D-i partján fekszik. A maradék
hat lelőhely a belterület jelentős mértékű terjedésének köszönhetően mára részben, vagy
egészben beépített belterületen fekszik. Érdekességként fontos megemlíteni, hogy az MRT 7.
kötet készítésének idején ez mai fordítottja volt. A külterületi lelőhelyek többségében
mezőgazdasági szántóterületeken fekszenek. A belterületi lelőhelyek közül a 11837, 11838,
11839, 11841 nyilvántartási szám alatt szereplőek az elmúlt két évtízed jelentős mértékű lakó-
és sport területi fejlesztéseinek köszönhetően mára jelentős mértékben fedetté váltak.
Az ismert lelőhelyek főként az MRT 7. kötetéhez kapcsolódó és Soproni Sándor korábbi régészeti
terepbejárásai során gyűjtött felszíni leletek, valamint építések kapcsán történt bolygatások és
gyűjtések által kerültek elő. Régészeti feltárásra eddig nem került sor. Azonban az elmúlt
években számos alkalommal végeztek régészeti megfigyeléseket különféle beruházások kapcsán.
Régészeti örökség védettsége

A vizsgált területen található régészeti lelőhely védelmének kategóriái:
Nyilvántartott régészeti lelőhely
A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján a KÖH által nyilvántartott
lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. Ez alapján a település területén található
összes régészeti lelőhely általános védelem alá esik.
1. ábra: A közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyek (Forster)


www.kasib.hu
Telki régészeti emlékeinek rövid bemutatása

Telki a Zsámbéki-medence K-i szélén fekszik. Határának Ny-i részén a medence 200-240 m
magas, lösztakaróval fedett dombvonulatai találhatóak. Itt találhatóak a község szántóföldjei. A
település határának K-i fele a Buda-hegységhez tartozik, a dolomit- és mészkőhegyek a 420-440
m-es magasságot érik el. A település központja alatt ered a Budajenői-patak. A Budai-hegység
területét tölgyerdő borítja, a hegység Ny-i lejtőin szőlők, kevés szántóföld és legelő található.
Őskor
Újkőkor
Telki Ny-i részén, a Budajenői-patak É-i oldalán fekvő domboldalon az újkőkori vonaldíszes
kultúra településére utaló kerámiatöredékeket gyűjtöttek terepbejárás során.
Rézkor
A Hegyi-dűlő dombvonulatán szórvány rézkori kerámiát és kovaszilánkot gyűjtöttek.
Bronzkor
Az Öreg-hegyi – dűlő területén a Budajenői-patak DNy-i partján szórvány, talán településre
utaló, középső-bronzkori ál-zsinordíszes kerámiát gyűjtöttek. A Hexen-Sutten településrészen a
Budajenői-patak É-i partján fekvő domboldalon késő-bronzkori urnasíros kultúra településére
utaló kerámialeleteket találtak terepbejárás során. A Wiesen-Aecker nevű területen a Budajenői-
patak D-i oldalán található dombvonulaton a kései halomsíros kultúra településének kerámia
leleteit figyelték meg.
Vaskor
Az Öreg-hegyi - dűlőben a Budajenői-patak DNy-i partján szórvány késő-vaskori kelta kerámia
töredéket gyűjtöttek, mely az ott megfigyelt római település előzményére utalhat. A Wiesen-
Aecker nevű településrészen késő-kelta szórvány kerámiát gyűjtöttek terepbejárás során.
Római-kor
Az Öreg-hegyi - dűlőben a Budajenői-patak DNy-i partján1952-ben Soproni Sándor római-kori
épületek felszíni nyomait figyelte meg. Ugyanitt 1974-ben az MRT terepbejárások során egy
nagykiterjedésű területen római-kori település kerámia leletanyagát és több helyen kiszántott
köves, tegulás épületekre utaló omladékot figyeltek meg a szántóföldön.
A Budajenői-patak É-i partján fekvő Hexen-Sutten településrészen, lankás domboldalon Soproni
Sándor 1952-ben kiszántott épületnyomokat, köveket, tegulákat, habarcsos foltokat figyelt meg
a hosszan elnyúló lelőhelyen. A lelőhely Ny-i szélén Csiby Károly telkén meszesgödör ásásakor
nagyszámú római kerámia töredéket és egy bronz pénzt gyűjtöttek. Földes László ennek
közelében Nagy Konstantin korabeli pénzt gyűjtött. Elképzelhető, hogy a telki apátság földjén
talált Apis szobor ide köthető.
Népvándorlás-kor
A Hexen-Sutten településrészen a Budajenői-patak É-i partján a 8. századra keltezhető település
kerámia leletanyagát figyelték meg terepbejárás során.
Középkor
Telki belterületének központjában a Fő utca közepén a Rákóczi utca és Gyöngy utca közötti
területen feküdt a középkori bencés apátság. A helyi hagyomány szerint Szent István-korában
alapított bencés apátság első említése 1198-ból ismert III. Inca pápa Jób esztergomi érseknek
szóló levelében. Melyben felszólítja az érseket, hogy a leromlott állapotú apátságot állítsa vissza
régi fényében. A kolostor a középkor folyamán mindvégig a bencések kezében maradt. Az
apátság kegyurasága a 13. században előbb Micha ispán, majd Woywoda és fia János. IV. László
király 1277-ben a Szentkirálynak szentelt monostor patronátusát és jövedelmét a Nyulak
szigetén élő apácáknak adományozta, mely csak a 15. század folyamán szállt vissza újra a
királyra. 1455-ben Garai nádor, 1465-ben pedig Guti Ország Mihály nádor kezére jutott. Az
apátság első ismert plébános 1329-ben Péter volt, akit 1333-ban és 1334-ben is említenek. A

www.kasib.hu
monostort és a falut a török kor elején a 16. század első felében, legkésőbb 1541-ben elhagyták.
Az apátság és kéttornyú templomának romjai az 1725. évi összeírásban még szerepelnek.
Melyeket az I. katonai felmérésen is ábrázolnak. Itt azonban kettő épület látható,
megkülönböztetés nélkül. Az apátság romjait 1802-ben a mai plébániatemplom építése során
hordták el. A Fő utca és a Rákóczi utca találkozásánál elhelyezett barokk 18. századi kereszt jelzi
az elbontott apátság egykori helyét. Kovalovszki Júlia régész 1965-ben a kereszttől keletre
található Fűrésztelepen középkori falmaradványokat figyelt meg. Leírása szerint a templom
szentélye az épület alól K-felé kinyúlva még látható volt. Ettől D-re 100 m-re a Fő utca 20. szám
alatti található uradalmi épület előtti úttesten falmaradványokat említenek a Pest Megye
Műemléki Topográfiájában. Torma István adatgyűjtése szerint a községben végzett földmunkák
során középkori kerámiát gyűjtöttek.
A település központjától DNy-ra a Telkier-Wiesen nevű területen a Budajenői út és a Budajenői-
patak É-i partja közötti domboldalon Árpád-kori és késő-középkori településre utaló leleteket
gyűjtöttek terepbejárás során. A lelőhely a középkori bencés apátsághoz tartozó Telki
településsel azonosítható. A lelőhely K-i kiterjedését jelezheti a Budajenői-patak eredeténél, a
lejtő alján gyűjtött Árpád-kori kerámia leletek. A település központjától délre fekvő mára
beépített Hegyi-dűlő területén, a dombvonulat K-i részén szórvány Árpád-kori kerámia leleteket
gyűjtöttek terepbejárás során.
2. ábra: Telki területén található régészeti lelőhelyek (Archeo-Art Bt.)


www.kasib.hu
3. ábra: Telki régészeti lelőhelyei az 1. katonai felmérésen
4. ábra: Telki régészeti lelőhelyei a 2. katonai felmérésen


www.kasib.hu
5. ábra: Telki régészeti lelőhelyei a 3. katonai felmérésen
6. ábra: Telki régészeti lelőhelyei az MRT 7. kötetében


www.kasib.hu
Irodalom
Ottományi 2008. Ottományi Katalin: A római-kor emlékei Pest megyében (őslakosság,
településszerkezet, temetkezés, vallás, betelepített barbárok). In: Pest megye monográfiája. In:
Torma István – Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája I/1. A kezdetektől a
Honfoglalásig. Budapest 2007 [2008] 249–341.
Tari 2000., Tari Edit: Pest megye középkori templomai In: Studia Comitatensia 27. Szentendre
2000., 145-146. o.
Torma 1986., Torma István (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) 7. kötete,
Budapest, 1986., 322-324.
1. táblázat: Régészeti lelőhelyek Telki területén

Nr. Lelőhely Azon. Mrt 7. Korszak Jelenség Nyilvántartott
neve sz. szám Hrsz.
1. Belterület 11834 32 / 1. középkor település 121/1, 122/5,
középkor kolostor 123/1, 172, 178,
181, 179, 171/1,
171/2, 170/2, 77,
78, 79, 80, 81, 83,
82/2, 82/1, 148,
180/3, 182, 185/1,
187/1, 74, 75, 76,
97, 124/1, 125/1,
126/1, 89, 88, 87,
86, 85, 73, 72,
188/1, 186, 190/1
2. Öreg-hegyi- 11835 32 / 2. középső település 064/20, 066/11,
dűlő bronzkor település 064/21, 064/18,
kelta épület 064/19, 064/11,
római-kor település 068/2, 065, 064/31,
római-kor 066/5, 066/2,
066/3, 066/1,
063/10, 062/5,
061/1, 066/4,
064/22, 064/23,
064/24, 064/25,
064/26, 064/27,
064/28, 064/30,
062/3, 061/2,
062/4, 060/22,
060/21, 060/20,
060/19, 060/18,
060/17, 060/16,
060/15, 060/14,
060/13, 060/23,
060/25, 059/3,
060/26, 064/3,

www.kasib.hu
064/2, 060/38,
060/39, 060/40,
060/41, 060/42,
060/43, 060/44,
060/45, 063/7,
064/10, 064/12,
064/13, 064/14,
064/15, 064/9,
064/8, 064/7,
064/6, 064/5,
064/4, 060/37,
063/8, 060/36,
063/9, 060/12,
060/11, 060/28,
060/29, 060/30,
060/31, 060/32,
060/33, 060/34,
060/35, 054/2
3. Wiesen 11836 32 / 3. őskor település 220, 193/2, 1240,
Árpád-kor település 188/2, 185/3, 1236,
1238, 1237, 1234,
1233, 1235, 1232
4. Telkierwies 11837 32 / 4. Árpád-kor település
en archív középkor település
5. Hexensutten 11838 32 / 5. középső újkőkor település

archív kora bronzkor település
késő bronzkor település
népvándorlás település
kor
6. Hexensutten 11839 32 / 6. római kor épület
archív római kor éremlelet
római kor település
7. Wiesenacke 11840 32 / 7. késő bronzkor település 064/33, 064/34,
r kelta település 064/39, 064/35,
064/36, 064/37,
064/38, 064/1,
064/32
8. Hegyi-dűlő 11841 32 / 8. rézkor település
archív Árpád-kor település
késő középkor település
9. Öreg-hegyi- 11842 32 / 9. késő római sír 1243, 1244, 1245,

dűlő 1246

www.kasib.hu
A régészeti örökség védelmével kapcsolatos kötelezettségek
A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében

A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére
irányuló eljárásokban a 393./2012 (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) 13.
§ (1) bekezdése alapján a a területileg illetékes Kormányhivatal járási építésügyi és
örökségvédelmi hivatalát, mint szakhatóságot meg kell keresni.
Az Kötv. 19. § (1) bekezdés és a rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a

földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházások elkerülésére kell törekedni. A régészeti
lelőhelyek elkerülésének részletes szabályait a Korm. rendelet 28 §-a határozza meg.
Amennyiben a régészeti emlék lelőhelye elkerülésre nem kötelezett, akkor és a földmunkával
járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem
valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A
Kötv. 22. § (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos
földmunkákkal érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző
(régészeti megfigyelés, próba- és teljes felületű) feltárást kell végezni.
A hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is

meghatározhatja.
 Régészeti megfigyelés
A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti
örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka
mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely
korábbi bolygatása esetén. Ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti
bontómunkát igényel, akkor a Korm. rendelet 30 § (6) bekezdése alapján - legalább a beruházási
földmunkával érintett mélységig - a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt
és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti
megfigyelés keretében kell elvégezni.
 Megelőző feltárás
Próbafeltárás
A Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése szerint próbafeltárást lehet előírni, ha a régészeti lelőhely
jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha a tömbkiemeléssel
nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha az Korm. rendelet 30. § (1)
bekezdésben meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely vagy
lelőhelyrész nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan
forrásának.
Teljes felületű feltárás
A Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése alapján teljes felületű feltárást lehet előírni azon a védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem kell elkerülni, történeti városmag
területén, azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és
fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, abban az esetben,
ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja.
A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek
érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. § (3), 22-23. §). A fejlesztések, beruházások
tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét
kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23. §. (1)). A feltárásra
jogosult intézményekről Korm. rendelet 21. §-a rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a
Korm. rendelet 19-26 §-a határozza meg. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások
esetben a Korm. rendelete 33-41 §-a alapján kell eljárni.

www.kasib.hu
B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni.

Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is
törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére a Kötv. 24. § (1) bekezdése
szerint. Ha bármilyen tevékenység során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy lelet
kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) a Kötv. 24. § (2) bekezdés értelmében köteles a
tevékenységet azonnal abbahagyni és a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul
bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín
és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni.
A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. §
alapján szankcionálják.
Összefoglalás
Azonosított régészeti lelőhelyek
Telki területén 9 darab azonosított régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig, melyek közül 4
darab jelenleg archivált állapotban szerepel a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban. Aktív
állapotban 5 darab lelőhely szerepel, azonban ezek is kettő-kettő darab külön térképi
lehatárolással vannak nyilvántartva.
1.14.6.4. Műemlékek, műemléki környezet
Telki hatályos Szabályozási terve és Helyi építési szabályzata tartalmazza az országos műemléki
védelem alatt álló épületeket, építményeket. Eszerint a település közigazgatási területén a Római
katolikus templom (hrsz. 116), a Fő u. 20. alatti lakóház (hrsz. 169) és a 82 hrsz.-ú telken álló
rokokó kőkereszt országosan védett műemlék.
A Szent István római katolikus templom az Ófaluban a Petőfi utca - Gábor Áron utca sarkán áll.
A volt bencés apátsági templom a 19. század elején klasszicista stílusban épült az egykori bencés
apátság megmaradt köveiből. Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom nyugati homlokzatán
karcsú torony magasodik. A főhajó csehsüveg-boltozatos, oltára, szószéke fafaragásos,
Szentháromság szoborcsoport díszíti. Oltárképét Falconer József Ferenc készítette.
A Fő u. 20. alatti lakóház korábban uradalmi épület volt.
A 82 hrsz.-ú telken álló rokokó kőkereszt a település legrégebbi műemléke. Az egykori apátság
körülbelüli helyén került felállítva 1740-ben, mint a falusi szobrászat ritka szép emléke.
Szent István Fő u. 20. (hrsz. 169) Két angyal kőkereszt

római katolikus templom (hrsz. 82/1)
(hrsz. 116)
Az országos műemléki védelem alatt álló épületek műemléki környezetét az előírásoknak
megfelelően, a hatályos szabályozási terv tartalmazza.

www.kasib.hu
1.14.6.5. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: temetők
Telki temetője az apátság fennállása idején a falu közepén, a mai Pajta előtti területen volt. Az
akkori lakosság, a németek temetkezését szolgálta. A jelenlegi új temető a Fő utca mellett 1778.
május 20-án nyílt meg. A temető kerítése mellett látható régi sírkövek a helyi kőfaragó-művészet
szép emlékei.
1.14.6.6. Helyi védelem
Telki hatályos Helyi építési szabályzata - önálló helyi értékvédelmi rendelet hiányában -
előírásokat tartalmaz a helyi védettségre vonatkozóan.
A helyi védelem kiterjed:
 a történelmi településmag területi védelmére,
 egyes utcaszakaszok utcaképi védelmére,
 egyes épületek, építmények egyedi védelmére,
 az értékes és hagyományos építészeti részleteket hordozó, vagy eredeti tömegrendjüket
őrző épületek védelmére,
 a pincék együttesének védelmére,
 az út menti keresztek, szoborfülkék általános védelmére,
 a közterületi kutak és felépítményeik általános védelmére.
A történeti településmag lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, területe lényegében az

Ófalu Fő utca - Petőfi utca - Rákóczi utca menti része.
Védett utcaképként jelöli a szabályozási terv a Fő utca északi oldalát a Polgármesteri Hivataltól
a Fő u. 17. számú telekig, a Petőfi utca 2. és 4. szám alatti ingatlanokat, valamint a Fő utca déli
oldalát a Gyöngy utca - Fő utca 8. közötti szakaszon. Ezen felül szigorúbb előírásokat tartalmaz a
kötelezően oromfalas beépítés előírásával a szabályozási terven jelölt szakaszokon, azaz a
Petőfi utca 3. - 25. és 6. - 2. alatti telkekre, valamint a Fő utca déli oldalán a Gyöngy utcától a Fő
utca 28.-ig.
A HÉSZ 2. melléklete felsorolja a helyi egyedi védelem alatt álló épületeket, valamint az értékes
és hagyományos építészeti részleteket hordozó, vagy eredeti tömegrendjüket őrző épületeket.

www.kasib.hu
Helyi egyedi védelem alatt álló épületek:

CÍM HRSZ. FOTÓ
Lakóépületek
Fő u. 31. 126/1
Fő u. 22. 170/1
Petőfi u. 2. 84
Petőfi u. 4. 85
Petőfi u. 11. 118/1

www.kasib.hu
Rákóczi u. 3. 63
Rákóczi u. 7. 60
Rákóczi u. 29. 48
Intézményépületek
Polgármesteri Hivatal 124/1
épülete Petőfi u. 1.

www.kasib.hu
Pajta 83
Temető melletti kápolna 792
Kápolna 046
Az értékes és hagyományos építészeti részleteket hordozó, vagy eredeti

tömegrendjüket őrző épületek:
Fő utca 14/b. 159/2

www.kasib.hu
Fő utca 16. 167/1
Fő utca 24. 171/1
Fő utca 26. 181
Fő utca 28. 182

www.kasib.hu
Fő utca 17. 134/4
Fő utca 23. 130/3
Fő utca 25. 129/1
Fő utca 29. 127/1

www.kasib.hu
Petőfi utca 6. 86
Petőfi utca 8. 87
Petőfi u. 10. 88
Petőfi u. 14/b. 90/2

www.kasib.hu
Petőfi u. 18. 92
Rákóczi utca 1. 64
Rákóczi u. 2. 5/1
Rákóczi u. 4. 6/1

www.kasib.hu
Rákóczi u. 15. 56
Rákóczi u. 19. 54/2
Rákóczi u. 26. 17
Rákóczi u. 27. 49

www.kasib.hu
Rákóczi u. 28. 18
Rákóczi u. 40. 101
A Szabályozási terv és a HÉSZ a pincék együttesének, az út menti keresztek, szoborfülkék és a

közterületi kutak és felépítményeik védelmére vonatkozóan sem térképi lehatárolást, sem
felsorolást nem tartalmaz, ezekre csupán általánosságban fogalmaz meg előírásokat.

www.kasib.hu
1.15. Közlekedés
1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok
Telki térségi kapcsolatait jelenleg a település egyetlen országos útja, a rajta kelet-nyugati
irányban keresztülhaladó 1103 jelű út biztosítja. Az országos mellékút nyugat felé vezető
szakasza a települést Perbálon (és a 1104 -1101 jelű utakon) keresztül dél felé az M1 autópálya
Herceghalmi csomópontjához, észak felé pedig a 10. sz. főúthoz köti, míg a községből kelet felé
vezető szakasza a 11102 jelű út folytatásában Pátyon át az 1. sz. főúthoz (Biatorbágynál), és
Budakeszin keresztül (1. sz. főút és az M1 autópálya által) a főváros felé ad közvetlen
kapcsolatot. A közúthálózati kapcsolatokban a hatályos településrendezési eszközök (TRE)
elkészülte óta gyakorlatilag nem történt változás, továbbra is hiányzik az autópályára, illetve a
főútra történő közvetlen kijutás lehetősége.
Változás történt az elmúlt években a közösségi közlekedési kapcsolatokban. Telki vasútvonallal,

vasútállomással nem rendelkezik, a legközelebbi vasútállomás Biatorbágyon, illetve
Herceghalmon található, mégis előtérbe került az utóbbi időben a vasúti közlekedés. Ez főként
két dolognak köszönhető, az ütemes elővárosi menetrend bevezetésének, és az állomási P+R
parkolók kiépítésének. Az ütemes menetrend következtében óránként vannak kényelmes, szép
vonatok, melyekkel kb. 20 perc alatt Kelenföldre lehet érni, ami különösen a 4-es metró átadása
óta kiváló érkezési pont. Herceghalmon és Biatorbágyon is kiépültek a P+R parkolók az
állomásoknál, bár ezeket még lehetne fejleszteni, Biatorbágyon bővíteni is. Mindenképpen
versenyképes alternatívává vált a vasút a személygépkocsihoz képest, különösen a főváros
bevezető útjain állandósult dugók ismeretében. Sajnálatos viszont, hogy a vasútállomásokig még
mindig autóval/motorral érdemes közlekedni. A közúton a közösségi közlekedés még mindig a
vasúttal párhuzamosan történik, vasútra ráhordó szerepe nincs. Telkiből az említett mindkét
vasútállomásra tömegközlekedéssel csak átszállással lehet eljutni. A közvetlen Volán járatok a
főváros irányában a Széna térhez, illetve a Kelenföldi pályaudvarig, az ellenkező irányban
Perbálra/Zsámbékra viszik az utasokat. A buszok kb. 45 perc alatt érnek a fővárosba, a reggeli,
déli, délutáni időszakokban közlekednek. A tervek szerint a Széna téri végállomások is (a
többség legalábbis) átkerülnek majd Kelenföldre.
A községben a térségi kerékpáros közlekedés szempontjából fontos, túlnyomórészt kiépült

útvonalak egyelőre nincsenek.

www.kasib.hu
Telki jelenlegi kistérségi közúthálózati kapcsolatai
1.15.2. Közúti közlekedés
A 1103 jelű országos mellékút (Fő utca – Budajenői út) a település helyi közlekedésében,
úthálózatában is fontos szerepet játszik, valóban a község fő utcája. Az utcakép ugyanakkor az
elmúlt években kevéssé változott, még mindig inkább „országút”-ként érzékeljük, egyes
szakaszokon ráadásul külterületi útként (mivel ténylegesen az is). Amellett, hogy ez az út
létfontosságú a település számára, jelentős terhelést is jelent. Ma még jobbára egy Telkit átszelő,
kettéválasztó folyosó, ahol viszonylag nagyobb sebességgel közlekednek, és amit átmenő
forgalom is terhel. Az út forgalma az országos forgalomszámlálási adatok szerint az elmúlt
években nem nőtt, gyakorlatilag szinten maradt, kismértékben inkább csökkent, mégis zavaró az
elválasztó jelleg miatt, és mert a terhelés csúcsidőben, lökésszerűen jelentkezik. Az átlagos
forgalom most kb. 3500 Ejmű/nap, a nehéz forgalom aránya 5% (ez is csökkent). A telki szakasz
kiépítettsége átlagos, 2×1 sávos aszfalt burkolattal rendelkezik. A keleti oldali belépő ponthoz
közel körforgalmú csomópont épült ki, ami forgalomtechnikailag, és forgalomcsillapítási
szempontból is jó megoldás. Évek óta elhatározott fejlesztésnek tekinthető, hogy a Muskátli utcai
csomópontot is körforgalommá építik át, de ez még mindig nem történt meg. Az út szabályozási
szélessége 10 és 26 méter között változik. A szűkebb szakaszok természetesen az ősi

www.kasib.hu
településmagban vannak, ahol észak felé a pincesor miatt nem lehet, dél felé a terepviszonyok
miatt nem igazán érdemes növelni a szabályozási szélességet. Érzékelhetően pozitív változást
eredményezett a Fő utca körforgalom és Faluház közötti szakaszán megvalósult közterületi
rehabilitáció. Más szakaszokon viszont még lehetne javítani az utcaképen, egyebek mellett még a
rendezettebb szakaszon is zavaró az út menti mély, meredek árok.
A helyi belső utcahálózat kiszolgálóút szerepet tölt be. A hatályos TRE javasolta gyűjtőutak
(Napsugár u., Fő utcával párhuzamos, tőle délre haladó útvonal, Muskátli u.) nem épültek ki
(teljesen), illetve még nem töltik be ezt a hálózati szerepet. A hatályos terv vizsgálati szinten jelöl
szerkezeti jelentőségű kiszolgáló utakat (Rozmaring-Levendula u., Búzavirág u., Muskátli u.,
Hársfa u., Kórház fasor, Tulipán-Hóvirág u.), ezek jelenleg is nevezhetőek ilyennek, és ide
sorolhatóak az időközben megépült Futball Akadémia kiszolgáló útjai (Legelődombi-Tengelice-
Temető u., Árnyas u.) is. Viszont (egyelőre biztosan) túlzás lenne ezeket az utcákat gyűjtőútnak
nevezni, ami a 1103 jelű úttal azonos tervezési kategóriát jelentene. A helyi úthálózat
változatlanul alapvetően két típusra osztható, az ősi településrész utcáira, és az újabban beépült
területek utcáira. A régi utcák vonalvezetése szabálytalanabb, a szabályozási szélesség is változó.
Ezek nagyon jellegzetes, szép utcák, szépségüket a szélességük (keskenységük), a
vonalvezetésük, a szegélyező beépítés összessége adja. A régi utcák az ősi szerkezetük ellenére a
helyi forgalmat megfelelően kiszolgálják. Az újabban beépített területek úthálózata többségében
nem spontán kialakult, hanem átgondoltan megtervezett. Az utcahálózatban is jól nyomon
követhetőek a különböző beépítési ütemek. A későbbi ütemek utcái jobban illeszkednek a
terephez, összefüggőbb hálózatot alkotnak, és szabályozási szélességük is nagyobb. Az új utcákra
jellemző a kertvárosi utcakép, általános a járda nélküli keresztmetszeti kialakítás. A burkolatot
kétoldali zöldsáv szegélyezi, amit többnyire szépen rendben is tartanak. A gyalogos forgalom
elsőbbsége érdekében az elmúlt években a helyi utcákat 30-as zónába helyezték, súlykorlátozást
is bevezettek, és forgalomcsillapító bordákat is építettek.

www.kasib.hu
Jellemző keresztszelvények

www.kasib.hu

www.kasib.hu
Személyszállító gépjárművek száma (db)

1354
1400 1269
1208
1200
956
1000
856
800 666
600
400
200 87 94 97
27 41 55
0
2002 2004 2006 2008 2010 2012
Motorkerékpárok száma Személygépkocsik száma
Forrás: TeIR
Utak kiépítettsége, baleseti adatok

2012-es adatok alapján Telkiben összesen 36 kilométernyi út, ebből 34 kilométernyi belterületi
és 2 kilométernyi külterületi út található. A 34 kilométernyi belterületi útból 17 kilométer
kiépített, és ugyanennyi kiépítetlen. A külterületen található 2 kilométernyi út teljes egészében
kiépítetlen. Rendkívül alacsony a gyalogutak és járdák hossza, összesen 4 kilométer. Hasonló a
helyzet a kerékpárutak hosszúságával, mindössze 1 kilométernyit építettek ki a településen.
Ha Telki adatait összevetjük a környező, hasonló adottságú települések (az összehasonlítás
kedvéért Páty, Budajenő és Perbál) adataival, akkor láthatóak a különbségek. Kiemelkedő, hogy
Telkiben nagyon kevés a külterületi utak hossza, főként a leghosszabb külterületi úthálózattal
rendelkező település, Perbálhoz képest. Telki, a legrövidebb gyalogút és járdahálózata mellett,
egyetlen településként rendelkezik kiépített kerékpárúttal, bár az 1 kilométer hosszúságú út
igen csekélynek mondható.
Telkiben a kiépített gyalogos és járdahálózat hiánya, valamint a szinte elenyésző kiépített

kerékpárút azért nem okoz különösebb problémát, mert a többnyire a fővárosba ingázó lakosok
még a településen belül is főként gépkocsival közlekednek.

www.kasib.hu
Forrás: TeIR
Jelmagyarázat
Belterület kiépített
Belterület kiépítetlen
Külterület kiépített
Külterület kiépítetlen
Gyalogút és járda
Kerékpárút
A négy település közül Pátyon történt a legtöbb közúti baleset a vizsgált 5 évben. Szintén Páty,
valamint Telki voltak azok a települések, ahol halálos baleset is előfordult. Ezen kívül Telki az
egyetlen település a négy közül, ahol nem történt súlyos sérülést okozó közúti baleset. A
legkedvezőbb mutatókkal Budajenő rendelkezik, egy balesetnél több nem történt a vizsgált
években.
Telki Budajenő
10 10
8 8
6 4 4 6
4 2 4
2 1 1 11 2 1 1 1 1 1
0 0
2008 2009 2010 2011 2012 2008 2009 2010 2011 2012

www.kasib.hu
Páty Perbál
11
10
10 9 10
7 8
6 6
6 4
5 3 3
22 2 4 2
1 1 2 1 1 1 1 1
0 0
2008 2009 2010 2011 2012 2008 2009 2010 2011 2012
Forrás: TeIR
Jelmagyarázat
Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (db)
Halálos közúti közlekedési baleset (db)
Összes személyi sérüléssel járó közúti baleset
(db)
Elérhetőség
Elérhetőségi távolságok (km) 2008 2013
Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út
hossza Budapestig 20 26
Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út
hossza a járásközpontig (2008: kistérségközpont) 18 10
Idő szerinti optimalizálás esetén leggyorsabb út
hossza a megyeszékhelyig 20 26
hossza a régióközpontig 20 26
hossza autópálya csomópontig - 11
hossza autópálya csomópontig 5 11
hossza vasútig - 11
hossza vasútig 11 11

www.kasib.hu
Elérhetőségi idők (perc) 2008 2013

Idő szerinti optimalizálás esetén leggyorsabb út
hossza autópálya csomópontig - 13
hossza autópálya csomópontig 6 13
hossza vasútig - 13
hossza vasútig 13 13
Forrás: TeIR
1.15.3. Közösségi közlekedés
1.15.3.1. közúti
A tömegközlekedési ellátást az országos mellékúton közlekedő helyközi autóbuszjáratok

biztosítják. Az elmúlt években a megállókat öbölbe helyezték, mellettük rendezett járda épült,
kulturált várókat helyeztek el. Helyi tömegközlekedés továbbra sincs, de ez az úthálózati
adottságok miatt meglehetősen nehezen, legfeljebb minibuszokkal lenne csak megvalósítható.
Lehetne viszont az autóbuszmegállók kerékpáros megközelítését ösztönözni, de számottevő
kerékpárút és kerékpár tároló a megállókhoz nem épült.
1.15.3.2. kötöttpályás
Kötöttpályás közlekedés a települést közvetlenül nem érinti.

www.kasib.hu
1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés
Telkiben az országos mellékút egy része mentén, a Muskátli utcától nyugatra van kiépített helyi
kerékpárút, a 1103 jelű út északi oldalán.
A gyalogos közlekedés érdekében évek óta folyik a járdaépítés, fokozatosan, az elfogadott
járdaépítési program szerint. A gyalogosokat is védik a bevezetett forgalomtechnikai
intézkedések (30-as zóna, súlykorlátozás), a megépült forgalomcsillapító küszöbök. Szép
térburkolatok is épültek, de még mindig sok, potenciálisan tér adottságú közterületnél nincs meg
a megfelelő burkolt felület, és továbbra is várat magára a Fő utcán a keresztező
gyalogosforgalom előnyét biztosító forgalomtechnikai átalakítás.
1.15.5. Parkolás
A lakóterületek parkolása jellemzően nem okoz gondot, telken belül megoldott. Megoldott a
nagyobb új intézmények (Kórház, Futball Akadémia) parkolása is. Jelentősebb közterületi
parkoló van az iskolánál, ami az iskola, az óvoda, és a közeli üzletek, vendéglők parkolását
hivatott biztosítani a közterületen. A Fő utcában legálisan nem lehet megállni, várakozni (sok
helyen fizikailag sem). A közterületi parkolás nincs helyi rendeletben szabályozva.
1.15.6. A hatályos TRE és a magasabb rendű tervek elhatározásai
A 2006-ban jóváhagyott TRE

A hatályos TRE legfontosabb javaslata a 1103 jelű utat az M1 autópálya herceghalmi
csomópontjával összekötő útra vonatkozó javaslat volt. Az út Telki és Budajenő határán,
Budajenő közigazgatási területéről indult volna, és Telki belterületét elkerülve vezetett volna az
autópályához. Az új összekötő úthoz a helyi úthálózat a Napsugár utcán keresztül kapcsolódott
volna. A tervezett út mentesíthette volna Telkit az átmenő forgalom nagy részétől, és közvetlen
autópálya kapcsolatot biztosított volna. Sajnos időközben Budajenő elutasította ezt a korábban
egyeztetett nyomvonalat, így ebben a formában az jelenleg nem valósulhatna meg.
A nyomvonal megvalósítása továbbá
feltételezi, hogy annak adott
szakaszai szerepeljenek Tök és
Zsámbék településrendezési
eszközeiben is. Ez a feltétel jelenleg
adott.
Az elmúlt években több más, a
települést elkerülő útra vonatkozó
javaslat is vizsgálatra került, de
Telki ezeket nem fogadta el.
Részlet a 2006-ban jóváhagyott TRE-ből

www.kasib.hu
BATrT
Az időközben módosított Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében (BATrT)
megjelenő, a tágabb térségre befolyással bíró tervezett elemek az M10 és az M0 autóút, amik a
gyorsforgalmi főúthálózat fejlesztési programjában is szerepelnek. Az M10 a dorogi medence és
a főváros közötti, illetve a nemzetközi forgalom számára fog megépülni az M0 és az országhatár
között, a „Gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja” szerint várhatóan
2017 és 2020 között, de az M0 északi szektorának a 10-es és 11-es főút közötti szakaszát
követően, az M0-nak az M10 és M1 közötti szakaszával egy időszakban. Az M10 nyomvonala
lényegében eldöntött, engedélyezési tervek készültek rá, az M0 vonalvezetését nemrég fogadták
el. A budai szakasznak a 1102 jelű és a 1103 jelű úttal is lesz csomópontja. Az autóút
megvalósulása után Telki térségi közlekedési kapcsolatai javulnak majd, de a helyi úthálózat
terhelése szempontjából az autóút nem jelent majd változást. Megjelenik a BATrT-ben az M11
gyorsforgalmi út is, ami az M6-ot és az M10-et fogja összekötni, a Százhalombatta térsége-
Zsámbék- Tinnye-Leányvár-Kesztölc térsége nyomvonalon. Ez utóbbi is szerepel a gyorsforgalmi
főúthálózat fejlesztési programjában, de főútként, és nem teljesen azonos nyomvonallal. A
fejlesztési program szerint az M1 autópályával alkotott csomópontja a jelenlegi herceghalmi
csomóponttól nyugatra lenne, szemben az agglomerációs tervvel, ami a jelenlegi herceghalmi
csomópontnál jelöli azt. Az út első ütemének megvalósítását, Tinnye és az M1 között, 2016-ig
prognosztizálja a fejlesztési program (a Tinnye-Leányvár-Kesztölc közöttit 2020-ig, a többit még
későbbre), amit az támaszt alá, hogy erre a szakaszra kész úttervek állnak rendelkezésre (igaz
nem főútként és nem gyorsforgalmi útként tervezték). Az érintett szakasz megvalósulása
mindenképpen kedvező lenne Telki számára, mivel a Tinnye felől az autópályához igyekvő
forgalom számára közvetlen, jó, gyors kapcsolatot biztosítana, ezáltal mentesíthetné Telkit az
átmenő forgalom egy részétől. Telkinek magának is jó autópálya kapcsolatot jelenthetne, de a
Budapest irányú forgalom számára nem feltétlenül jelentene alternatívát, hiszen az ellenkező
irányban kellene elindulni. A Telki elkerülő úti javaslatokat mindenesetre ezeknek az országos
útfejlesztéseknek a fényében kell újragondolni.
A BATrT egy Telkit

érintő térségi
kerékpárút javasla-
tot is tartalmaz, a
Biatorbágy-Telki-
Perbál-Piliscsaba
kerékpárútét, ami a
1103 jelű út mentén
halad.
Részlet a hatályos BATrT-ból

www.kasib.hu
1.16. Közművesítés és elektronikus hírközlés
1.16.1. A közművesítés fejlődése
Telki Budapest agglomerációs körzetében fekvő, kedvező fekvésű település. Történelmi múltja
ellenére, fejlődése csak a múlt század utolsó éveiben indult el. 1970-ben a népszámlálási adatok
szerint mindössze 324 lakója volt a településnek, 1990-ben is csak 629-en éltek Telkiben. Ekkor
vált a Budapestről kiköltözködők kedves helyévé, így 1990-től 2000-re háromszorosra nőtt a
népessége, amelyet 2011-re megduplázott. Így 2011-ben már 3560-an éltek a településen.
4000
3560
3500
3000
2500
2000 1882 lakos
1500 lakás
1236
1000
629 613
492
500 324
172 213
98
0
70
80
90
00
11
19
19
19
20
20
Népességszám alakulása
Forrás: Népszámlálás
A település közműellátásának kiépítése is csak az intenzívebben fejlődő időszakában indult el.

1970-ig a településen közműként csak a villamosenergia ellátás fordult elő, azt is csak a lakások
90 %-a vette igénybe. Az egyéb közműigényeket egyedi ellátással, házi kutakkal, közműpótlókkal
elégítették ki. Mindössze 2 lakás volt 1970-ben, amelyikbe a házi kútból a vizet a lakásba is
bekötötték, ezzel azok félkomfortossá váltak, a többi, a lakások 98 %-a továbbra is komfort
nélküli maradt. 1980-ra a helyi vízbeszerzésről 55 lakásba kötötték be a vizet, ezzel a lakások 30
%-a vált félkomfortossá, a többi még mindig komfort nélküli volt. Érdemi közműfejlesztés csak a
90-es években indult, amikor a közüzemű vízellátást és a földgázellátást kezdték kiépíteni,
valamint a szennyvíz közcsatornával történő gyűjtését. Ezzel a lakások összkomfortos ellátására
nyílt meg a lehetőség. 2011-ben a lakásoknak már csak az 1 %-a volt komfort nélküli és
összkomfortosként a lakásállomány 90 %-át tartották nyilván.

www.kasib.hu
1970
1980
0 0 2 1990
0 0
55 68
összkomfortos összkomfortos összkomfortos
komfort
109 komfort komfort
félkomfort félkomfort
félkomfort
komfort nélkül komfort nélkül
125 komfort nélkül
29
99
7
2000
2011
13 47 13 9
85
32
összkomfortos összkomfortos
komfort komfort
félkomfort félkomfort
komfort nélkül komfort nélkül
521
1079
Komfortosság
Forrás: Népszámlálás
A vezetékes távközlés is csak a múlt század utolsó évtizedében vált az igényekhez igazítva
település szintű szolgáltatássá. A megfelelő minőségű műsorelosztást biztosító vezetékes kábel
TV szolgáltatás, viszont a 2000-es évek közepén jelent meg a településen.
A közműfejlesztés eredményeként ma már a település belterületén a teljes közműellátás
lehetősége rendelkezésre áll, bár nem mindegyik ingatlan veszi igénybe a teljes közműellátás
lehetőségét. A belterülettől távolabbra eső külterületen fekvő ingatlanok számára pedig
jellemzően a közüzemi közműszolgáltatásból csak a villamosenergia ellátást építették ki. Ezeknél
az ingatlanoknál jelentkező további közműigényt egyedi közműpótló megoldással biztosítják.
A település közműellátottságának értékelésére pontos számszerű adatok a statisztikai
nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es,
amely közműellátottság vonatkozásában a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település
közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta jelentősebb
változás nem történt.
A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának majdnem
100 %-a (98,7 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. A korábbi éves statisztikai adatok
ettől kedvezőbb ellátottságot is jeleztek, akkor a kiskertes területeken levő fogyasztókat is lakás
fogyasztóként regisztrálták, ezzel az ellátottság 100 % feletti volt. A népszámlálási adatok a
lakásállomány felmérésén alapszik, ezért a lakosság közműellátásáról pontosabb információkat
nyújt. E vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű a
lakosság villamosenergia ellátottsága.

www.kasib.hu
1400
1200
1000
800
600
Lakásállomány (db)
400
200 Háztartási villamosenergia

fogyasztók száma (db)
0
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
.
.
00
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
Forrás: ksh.hu
A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített belterület utcáiban 27,8 km hosszban épült ki, a
vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 1033 volt
a statisztikai adatok szerint, ez a település lakásállományának 2013. január 1.-én 83,6 %-a volt.
Ez azt mutatja, hogy a lakosság vezetékes ivóvíz ellátása a belterületen sem teljes körű.
1400
1200
1000
800
Lakásállomány (db)
600
400
200
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba
bekapcsolt lakások száma (db)
0
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
v
.é
.
.
00
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
20
Forrás: ksh.hu
Jelenleg a statisztikai adatok alapján 203 lakás nem csatlakozik a közüzemi hálózatra, az abban
élők, kb. 600 fő vízellátása jellemzően a saját házi kútjaikról történik. A statisztikai adatok
szerint közüzemi ivóvízhálózaton közkifolyó nem üzemel.
A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet
jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből
nyert víz, amelynek vízminősége már nem megbízhatóan ivóvíz minőségű. A házi kutakról
nyilvántartás nem áll rendelkezésre.
A településen a közcsatornás szennyvízelvezetést a közelmúltban, az 1990-es évek végén és a
2000-es évek elején építették ki. Az ezredfordulón került üzembe helyezésre az az 5,7 km
hosszúságú közcsatorna hálózat, amely azóta 26,8 km-re növekedett és biztosítja a településen a
szennyvíz összegyűjtését és a szennyvíztisztító telepre szállítását. 2000-ben az akkori
lakásállomány 55,5 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 1033 lakás, a jelenlegi
lakásállomány 83,6 %-a csatlakozik. Meg kell említeni, hogy a kiépített hálózat mentén nem
mindegyik ingatlan csatlakozik a közhálózatra. A szennyvíz közcsatornával összegyűjtött
szennyvizeket a településen üzemelő szennyvíztisztító telepen kezelik.

www.kasib.hu
1400
1200
1000
800 Lakásállomány (db)
600
400 A közüzemi szennyvízgyűjtő-
200 hálózatba (közcsatornahálózatba)
0
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
.
.
00
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
Forrás: ksh.hu
A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi
szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb
részben szikkasztóként üzemelnek. Ma is naponta átlagosan 30 m3 szennyvizet szikkasztanak a
talajba, amely a település egyik jelentős szennyező forrásának tekinthető. A szennyvíz okozta
szennyezés elkerülése különösen indokolt a település felszín alatti vizeinek védelme érdekében,
mivel a település a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendeletében rögzítettek szerint fokozottan
érzékeny, ezen belül, kiemelten érzékeny területen fekszik.
A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos
vízelvezetés. A csapadékvizek elvezetését a település mélyvonalain haladó jelentősebb árkok,
vízfolyások biztosítják. A település beépített területén összegyűlő vizek befogadója a településen
eredő és áthaladó Budajenői-patak. A Budajenői-patak a település észak-keleti részén ered,
kelet-nyugat irányban áthalad a belterületen, majd nyugati irányba, Budajenő felé hagyja el a
települést.
A településen, ahol jellemző a nyílt árkos vízelvezetés, meg kell említeni, hogy 1354
személygépkocsit tartanak nyilván, amely azt jelenti, hogy a nyílt árkos vízelvezetésű utcák felöl
feltárható telkek mindegyikére aktív kocsi behajtót építettek ki.
A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a
földgázellátást kiépítették. A település belterületén 41 km földgázelosztó hálózat üzemel. A
gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2013. január 1-én 1189 lakás, (több mint ahány
lakásba a vezetékes ivóvíz ellátást bekötötték), a lakásállomány 96,2 %-a vette igénybe a
földgázellátást. A településen ugyanennyi lakásban hasznosítják a földgázt fűtési célra, biztosítva
ezzel a komfortos életkörülmény lehetőségét. Ez a szám jelzi, hogy a településen élők számára
nagyon fontos az automatikus üzemvitelű termikus energiaellátás, mivel a munkahely többnyire
nem a településen belül biztosított.
1400
1200
1000
800

400
200 Háztartási gázfogyasztók száma

(db)
0
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
v
.é
.
.
00
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
20
Forrás: ksh.hu
A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt
nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a
szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző.

www.kasib.hu
A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget

nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 209 ezer m3 vizet szolgáltattak 2012-ben, a
lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben élőknek az egy főre eső
vízfogyasztása éves átlagban meghaladta a 180 l/fő/nap mértékét. Ez a fogyasztás jelentősen
meghaladja az országos átlagot, amely jelzi, hogy az egyes ingatlanoknál igényesebb és szélesebb
körű a vízhasznosítás. Bár nyilvántartás nem támasztja alá, feltételezhető, hogy a jelentősebb
vízfogyasztást a lényegesen több házi medence és a több locsoló automata használata
eredményezi.
A tapasztalatok szerint a távlatban a jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével,
a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény
várható növekedésével.
A település lakossági villamosenergia fogyasztása 2485 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó
havi átlagos villamosenergia fogyasztása 169 kWh volt. Ez az érték nagyon alacsony, különösen
vizsgálva annak változási trendjét. Ez a fogyasztási adat még 2001-ben 325 kWh/hó volt és kis
ingadozással, de erősen csökkenő tendenciájú volt és jelenleg is az. Ez a csökkenés származhat
abból, hogy a lakosság a fenntartási költségeik csökkentésre egyszerű takarékossággal törekszik,
de lehet az is, hogy többen élnek a megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőségével. A
helyszíni bejáráson tapasztalni is lehetett, hogy több fotovoltarikus berendezés üzemel a
lakóházak tetőszerkezetén, amellyel csökkenthetik a közüzemű hálózatról való vételezés
mértékét. Sajnálatosan a megújuló energiahordozók hasznosítását alkalmazó ingatlanokról
nyilvántartás nincs, csak a villamosenergia fogyasztás adatainak a jelentős csökkenése jelzi, hogy
részaránya a lakossági szférában meghaladhatja az országos átlagot.
A település lakossági gázfogyasztása 2321 ezer m3 volt 2012-ben. A gázfogyasztók egy
háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztása 162 nm3/hó, amelyből számolt csúcsigény
átlagosan 0,81 nm3/h. A villamosenergia fogyasztásnál tapasztalt fogyasztás csökkenés jellemző
a földgáz hasznosításánál is. A 2000-es évek elején ez a fogyasztási adat még 260 nm3/hó volt.
Azóta kis ingadozással csökkenő tendenciájú a gázfogyasztás is. A csökkenés jelentősebb, mint
amit a takarékosság, illetve az enyhébb téli időjárás indokolna. Feltételezhető, hogy a vezetékes
energiahordozó hasznosítását az egyéni gazdasági lehetőségek is befolyásolják. Egyes
lakásoknál, ahol az ingatlan műszaki kialakítása lehetővé teszi a hagyományos tüzelőanyag
hasznosítását is, ott ennek növekvő aránya tapasztalható, amelynek hatására csökkenhet a
földgáz fogyasztása, s ezzel a fenntartási költségek is, bár a környezetterhelést növeli. A földgáz
fogyasztás csökkenését még magyarázhatja az elterjedtebb megújuló energiahordozók
alkalmazása is, amellyel előállított termikus energia a földgáz hasznosítását válthatja ki.
A villamosenergia fogyasztás és vele párhuzamosan a földgáz fogyasztás tapasztalható
csökkenése jelentősebb, mint ami a takarékossággal és a megújuló energiahordozó
hasznosításával indokolt lenne. Feltételezhető, hogy a helyi munkalehetőség korlátozottsága, a
közlekedési nehézségek együttes hatására az utóbbi években – miközben a népességszám
emelkedik - csökken a településen életvitelszerűen, aktívan tartózkodók száma. A település alvó
jellegét mutatja a közműfogyasztás alakulása.
A vizsgálatok alapján meg kell említeni, hogy a településen az utcák csapadékvíz elvezetésének
megoldása és az árkok-vízfolyások rendezése is jelentős fejlesztési feladatot jelent.
Közművesítési szempontból ugyanis a legkevésbé megoldott közműnek tekinthető a
csapadékvíz elvezetés jelenlegi kiépítése, kialakítottsága, különös tekintettel a szélsőséges
csapadékesemények fogadására már nem felel meg.
A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a
település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő
szinten megoldott, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, de ez
ma már nem tekinthető sem korszerűnek, sem gazdaságosnak, s a megvilágítás mértékének
növelésére is már nagyobb igény lenne.

www.kasib.hu
1.16.2. Víziközművek
1.16.2.1. Vízgazdálkodás és vízellátás
Telki közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a

belterületén a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített.
Alapbázis szempontjából Telki vízellátása regionális vízellátó rendszerről történik. Az ellátó
rendszer a tatabányai központú ÉDV Zrt. Bicskei Regionális Vízművek (BIRV) rendszere, amely
többek között a Tatabányai régióban kitermelt (tatabányai XIV/a vízakna) ivóvizet juttatja a
regionális hálózatába. A BIRV regionális rendszer egyik fontos eleme a Sátorhegyi 2x500 m3-es
tározómedence (Tsz.:264,0 mBf.). A tározótól indul a tőle keletre eső, a BIRV rendszeréhez
csatlakozó települések ellátására épített regionális körvezeték. A körvezetéknek két ága van, az
un. északi és a déli ág. Telki vízellátó hálózatát az NÁ 300-as méretű északi ágról lecsatlakozó NÁ
200-as regionális vezetéken keresztül táplálják be. A BIRV vízellátó rendszere alapbázis
szempontjából jelentős tartalékokkal rendelkezik.
A regionális rendszer NÁ 300-as méretű körvezetékéről egy NÁ 200-as bekötővezetéken
keresztül jut a víz a Budajenő területén megépített 2x100 m3-es térszíni tározóba, amelyből
szivattyúkkal juttatják tovább a vizet a Budajenő és Telki határán megépített szintén 2x100 m3-
es (tfsz:203,00 mBf.) térszíni medencékbe. Ezekből a medencékből nyomják tovább a magas
tározókba.
Telki területén a település topográfiai adottságai miatt két nyomászóna épült ki, az un. alsó és a
felső zóna. Az alsó zóna hálózatában az ellennyomó tározóként üzemelő 200+2x100 m3-es
Akácos utcai térszíni medencében (tfsz:270,00 mBf.) tárolt víz szintje határozza meg a
víznyomást. Ebből a tározóból egy NÁ 150-es expressz vezetéken keresztül töltik a felső zóna
ellennyomó tározóját, az Őzike utcai 2x100 m3-es medencét (tfsz: 308,45 mBf.). A település
vízellátó rendszerének mindkét zónájában a víznyomás megfelelő.
Telki vízműve és az ellátó hálózat korábban az érdi központú ÉTV Rt. (Érd és Térsége Viziközmű
Rt.) kezelésében volt, 2010-től az Észak-Dunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt vette át az üzemeltetést. A
közelmúltban a vízi-közmű (víz- és szennyvíz) szolgáltatás rendszereit nagyobb szolgáltatási
egységek létrehozására kötelezték. Az ÉDV Zrt azonban kiterjedt szolgáltatási területére
tekintettel teljesíti a 2011. december 31-től hatályos, a vízi-közmű szolgáltatást szabályozó
2011. évi CCIX. törvény elvárásait, így Telki ellátását nyújtó üzemeltető változtatására nem volt
szükség.
Telki területén a vízellátó hálózat minden utcában kiépült. Az alsó zóna hálózatának fő
gerincvezetéke a már említett, Telki és Budajenő határán felépített vízmű telepet az Akácfa utcai
tározóval a Rózsa, Búzavirág, Juharfa utca nyomvonalú NÁ 150-es méretű vezeték. A felső zóna
fő vezetéke az Akácfa utcai tározót az Őzike utcai tározóval összekötő szintén NÁ 150-es vezeték.
A település hálózatán ezen kívül csak néhány rövidebb szakaszú NÁ 150-es vezeték, valamint a
Kórházig elvezetett NÁ 200-as méretű gerincvezeték található, a hálózat többi vezetéke
egységesen NÁ 100-as méretű. A hálózat vezetékeinek anyaga egységesen KMPVC.
Telki vízellátó hálózati rendszere zömmel körvezetékes rendszerrel épült ki, csak a település
szélső részein üzemelnek ágvezetékek, amelyek az ellátás szempontjából kedvezőtlenek.
A vízelosztó hálózatra az előírások szerinti tüzivíz csapok is elhelyezésre kerültek, kellő
biztonságot nyújtva a tüzivíz ellátás lehetőségére.
A vezetékes ivóvízzel nem rendelkező ingatlanoknál, de a vezetékes ivóvízzel ellátott
ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet a nem ivóvíz minőségű vízellátásra,
jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből
nyert víz, amelynek minősége bizonytalan. Különösen a nagy zöldfelülettel, kerttel rendelkező
ingatlanok fenntartási költségeik csökkentésére, a locsolóvíz ellátásukra saját vízbeszerzést, házi
kutat üzemeltetnek. A házi kutakról felmérés-nyilvántartás nem áll rendelkezésre.

www.kasib.hu
1.16.2.2. Szennyvízelvezetés
Telkin elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött

szennyvizeket a település szennyvíztisztító telepén tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep a 90-
es évek elején épült meg eleveniszapos tisztítási technológiával. A telep kapacitása akkor 200
m3/nap volt, a tisztító sor rácsból, előülepítőből, levegőztető medencékből és utóülepítőkből állt.
A tisztított szennyvizek befogadója a Budajenői-patak. A telep kapacitása a 2000-es évek elejére
már kiterhelődött, amely a telep kapacitás bővítését tette szükségessé.
A telep újjáépítése 2004-ben valósult meg. A jelenleg üzemelő telep teljesen zárt, tisztítási
technológiája Körte-Organica típusú, eleveniszapos technológia. A telep kapacitása 800 m3/nap.
A tisztított szennyvizek befogadója továbbra is a Budajenői-patak. A tisztítótelep 80 m
védőtávolság biztosítását igényli.
A településen az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat a belterület döntő hányadán
kiépült. A kiépített szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, rajta a szükséges helyeken
átemelők és a hozzájuk tartozó nyomóvezetékek üzemelnek. A hálózat egységesen  20-as
méretű Uponor csövekből épült meg, csak a Muskátli utcai főgyűjtő mérete is  20-as, ennek
anyaga KGPVC.
A szennyvíztisztító telep üzemeltetésére és a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetésére az
önkormányzatnak 2024-ig szerződéses kötelezettségei vannak, de a 2011. évi CCIX. Törvény
teljesítése érdekében a szolgáltatói jogra az ÉDV Zrt-vel kötöttek megállapodást.
A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok a keletkező szennyvizeiket házi medencékbe
gyűjtik, amely az általános tapasztalatok szerint többnyire szikkasztóként üzemelnek. Az
elszikkasztott szennyvíz az egyik szennyező forrása a településnek.
A felszíni vizekbe, a kutakba történő közvetlen szennyvízbevezetések is előfordulhatnak, bár
ezek csak feltételezések, mert ez irányú feltárások, felmérések nem készültek.
1.16.2.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés
A település a Zsámbéki medence területén fekszik. A Zsámbéki medence a Gerecse és a Budai

hegység között elhelyezkedő tektonikus medence. A medencéből két fő-vízfolyás, mint vízgyűjtő
vezeti el a felszíni vizeket, az egyik Szent László víz, a másik a Benta patak. Telki település a
Benta-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. Telki közigazgatási területén belül a felszíni
vizeket a település mélyvonalán végighaladó Budajenői-patak gyűjti össze. A Budajenői-patak
Telki területén, annak észak-keleti részén ered, majd kelet-nyugat irányban végighalad a
település belterületén és nyugati irányba hagyja el a települést. A Budajenői-patak áthalad
Budajenő területén, majd Tök közigazgatási területén torkollik a Békás patakba. A Békás patak
szállítja tovább a medence egyik fő befogadójába a Benta-patakba, annak befogadója a Duna.
A település meglévő beépített és nem beépített területein is a csapadékvíz elvezetés természet
alakította, vagy mesterségesen kialakított nyílt árkos rendszerrel történik. A beépített területen
az árkok egy vagy kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem
jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze esők esetén a csapadékvíz. A
magasabb részekről nagyobb záporok esetén lerohanó csapadékvizek a burkolatlan árkokat és
az úttesteket is erodálják.
A Telki területére eső csapadékvizek legnagyobb részben így az utcák mentén kiépített nyílt
árkokban folynak le a fent említett Budajenői-patakba, illetve a mellékágaiba, a vizek kisebb
részben a területen elszikkadnak. A Budajenői-patak és mellékágaik medre több helyen
növényzettel benőtt, feliszapolódott, karbantartása sok helyen nem megfelelő, így vízszállító
képességük korlátozott. Nagy záporok idején ezért elöntést okoznak. Az utóbbi időkben a
szélsőségesebb csapadékesemények mederben tartása csak komolyabb mederkarbantartással
lenne biztosítható.

www.kasib.hu
1.16.3. Energiaközművek
A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, és a földgáz

áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is és a megújuló
energiahordozók hasznosítása is jelentős mértékű a település energiaellátásában.
A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos,
korszerű, környezetbarát energiaellátását igény esetén lehetővé teszi.
A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú,
vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen
hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők.
Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a
napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 1900 napos óra hasznosítás
lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni
bejáráson több napkollektor, napelem, illetve „ősi” berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás
igényét.
1.16.3.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás
1.16.3.1/1. Villamosenergia, közvilágítás
A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Hálózati Kft. Telki

közigazgatási területén főelosztó, átviteli hálózati nyomvonal nem halad keresztül. A település
ellátása a budaörsi és biatorbágyi 132/22 kV-os alállomásról táplált 22 kV-os középfeszültségű
hálózati rendszerről történik. Jelenleg egy 22 kV-os hálózati vezeték (Pátyi-Budajenő vonal)
érinti Telki területét.
A 22 kV-os hálózat oszlopokra szerelve halad keresztül Telki területén, erre vannak felszerelve a
transzformátor állomások, illetve erről a vezetékről ágaznak le a távolabbi transzformátor
állomásokat betápláló 22 kV-os ágvezetékek. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű
hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A vizsgálatok szerint a kisfeszültségű
hálózatok is jellemzően oszlopokra szerelve üzemelnek a településen.
Közvilágításra, a villamosenergia elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt, irányfény szolgálatra
alkalmas, lámpák szolgálnak. Ezzel biztosított megvilágítás csak a közlekedés biztonsági
követelményeket elégíti ki. Ma már sem mennyiségében, sem minőségében az elvárásoknak nem
felel meg az elvárásoknak. A közelmúltban beépített fejlesztési területeken a hálózatoknak már
igényesebb elhelyezését oldották meg.
1.16.3.1/2. Földgázellátás
A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A

földgázellátásának bázisa a Zsámbék észak-nyugati szélén elhelyezkedő gázátadó állomás,
amelynek betáplálása az országos nagynyomású szállítóvezetékről északi irányból épült ki. A
gázátadó mellé telepített nagy/nagyközép-nyomású nyomás-szabályozó biztosítja a Zsámbéki-
medence településeinek gázellátását. Az átadótól induló nagy-középnyomású gerinchálózatról
látják el a körzet településeit.
Telki területére Budajenő irányából érkezik a település ellátásának gerincét jelentő nagyközép-
nyomású gázvezeték, amely a település gázfogadóját és nagyközép/középnyomású
nyomáscsökkentőjét táplálja. A nyomáscsökkentő berendezéstől indul a középnyomású
elosztóhálózat, amely a település területén 98 %-os arányban épült ki.
A településen belüli elosztás középnyomású hálózattal épült ki, az egyes ingatlanok bekötése is
középnyomásról történik. A középnyomású bekötés táplálja a telkenként elhelyezett

www.kasib.hu
nyomáscsökkentőket, amelyről induló kisnyomású hálózattal elégítik ki közvetlen a telken belüli

fogyasztói igényeket.
A település már beépített területén a gázelosztó hálózat valamennyi utcában megtalálható. Az
elosztóhálózat fő gerincvezetéke a Budajenői úti DN 110-es méretű vezeték, erről ágaznak le a
kisebb ellátó vezetékek. A vezetékek zömének mérete DN 63-as, csak néhány rövidebb szakasz
DN 32-es. A vezetékek anyaga KPE.
A település korszerű termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz
alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot
nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt
energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható.
1.16.3.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos

energiagazdálkodás lehetőségei
Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak

időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó
készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a
megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak,
használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az
adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják.
A hazánkban is, s benne Telkin is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a
vízenergia, a biomassza-biogáz, a föld és a geotermikus energia. Ezek az ország területén nem
egyenletesen és általánosan fordulnak elő, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és
a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok.
1.16.3.2/1. Szélenergia
A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék

alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani. Az ősi hasznosítású
elvek alapján kialakított „szélkerék”-ből fejlesztett szélturbinával, mint szélerőművel közvetlen
villamosenergia termelhető.
Mivel a szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő
az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai adatok és mérések
alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének területi vetületét.
Forrás: A szél energiája Magyarországon

Dr. Tar Károly Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék & Magyar Szélenergia Társaság

www.kasib.hu
Forrás: www.met.hu
Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009)
A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a szél
energiáját. A térképről is leolvasható, hogy Telki és térsége nem fekszik a szélenergiát nagyon
kedvezően hasznosítható területen, de hasznosítási lehetősége nem zárható ki. Szélerőmű
létesítési szándékot azonban a település számára meghatározóbb szempontok alá kell vetni. A
település megjelenését, arculatát, látványát nem ronthatja, a település fejlődését biztosító távlati
céljait nem korlátozhatja.
Reálisan Telkiben legfeljebb reklám célú szándékkal telepíthető és legfeljebb háztartási méretű
szélerőmű.
1.16.3.2/2. Napenergia
A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló

energiaforrás, az ősi „fekete hordó” elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú
energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre
alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított napelemek közvetlen villamosenergia előállítására
alkalmasak.
A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így
ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia
hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete
is rögzíthető.

www.kasib.hu
Forrás: www.met.hu
Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján
A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a nap
energiáját. Telki területén 1900-2000 a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma,
amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal
termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre
biztosított.
A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, házi hasznosítással
alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett
napkollektorokról, napelemekről, de a helyszíni vizsgálatokon több helyen, több épületen
látható használatuk.
Ez az a megújuló energiahordozó, amelynek szélesebb, energiagazdálkodást is érintő
hasznosítása már jelenleg is megfigyelhető és várható Telkiben. A fotovoltarikus
energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának az elindulása által elért ár-eséssel
megtérülésében már javulás tapasztalható, így hasznosításának intenzív terjedése várható.
Hasznosítása továbbra is célorientált lesz, így helyi jelentőségű marad.
1.16.3.2/3. Vízenergia
A vízfolyások esésével mint megújuló energiaforrással lehet energiát termelni, amelynek

hasznosításához vízikerék telepítése szükséges, majd annak továbbfejlesztésével kialakították a
vízturbinát, amely már közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas. Vízenergia termelésre a
nagyobb vízszint-változású vízfolyások, alkalmasak, így előfordulásuk Magyarország térképéről
leolvashatók.

www.kasib.hu
Forrás: Magyar Tudomány - A Magyar Tudományos Akadémia lapja 1999. augusztus Tudomány és politika a
magyar századokban - A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve
A térkép jelzi, hogy közüzemű szintű energiatermelésre alkalmas vízerőmű létesítésére Telkiben
nincs lehetőség.
1.16.3.2/4. Biomassza-biogáz
A növényi termésből, növényi, egyéb hulladékokból, melléktermékekből, erdőgazdasági

hulladékokból, szennyvíz iszapból előállítható energiahordozó a biomassza, amely közvetlen
elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési energiaigények elégíthetők ki, biogázzá
alakítva hő- és villamosenergia termelésre egyaránt alkalmas, bioetanollá alakítva
üzemanyagként hasznosítható.
Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így Telkiben is van lehetőség. Az
elégetése során keletkező CO2 miatt, ma már nem tekintik annyira környezetbarátnak, mert bár
az elégetése előtti oxigén termelése és az elégetése során keletkező CO2 közel egyensúlyban van,
csak amíg az oxigén termelése a beépített környezettől távolabbra esik, a környezet terhelő
kibocsátás az beépített területen jelentkezik.
1.16.3.2/5. Geotermikus energia
A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják

előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földfő
hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség.
A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz
előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas.
A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan
rendelkezésre állását bemutató térképet.

www.kasib.hu
Forrás: dr. Barótfi István

Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó)
Geotermikus energia - Magyarország 50 °C-nál melegebb hévíz feltárásának területei
A térkép jelzi, hogy az ország területén hol lehet a termikus energia hasznosítását kedvezőbben
megvalósítani. A földhő hasznosítására Telkiben is van lehetőség. A hőszivattyú használata
telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos
energiahordozó megtakarító hatása.
1.16.3.2/6. Jelenlegi megújuló energiahordozó hasznosítás Telkiben
Összefoglalva: hasznosításra alkalmas megújuló energiahordozóként Telkiben a biomasssza-

biogáz, a nap- a föld energiája áll rendelkezésre. Közülük is legígéretesebben hasznosítható a
napenergia lesz.
A napenergia hasznosítás lehetősége is mértékletes, de évi 1900-2000 napos óra hasznosítás
lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni
bejáráson több napkollektor, napelem, naperőmű illetve „ősi” berendezés, a festett hordó jelzi a
hasznosítás iránti igények megjelenését.
A föld energiájának hasznosítása a szórványosan előforduló, nyilvántartás hiányában
feltételezett magán beruházások keretében megvalósított hőszivattyús hőellátásnál fordul elő.
A településen a megújuló energiahordozók hasznosításáról nyilvántartás nincs, így a hasznosítás
mértéke pontosan nem ismert.

www.kasib.hu
1.16.3.3. Önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése
Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával

megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit
elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított, helyi
hőbázis segítségével.
Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a
szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások)
beruházások, épületgépészeti felújítások előfordulhattak, de az energiahatékonyság jelentősebb
javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosításról információ nem áll rendelkezésre.
1.16.4. Elektronikus hírközlés
1.16.4.1. Vezetékes elektronikus hálózat
Telki vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Budapest
szekunderközponthoz tartozó A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 36-os körzetszámú
Szentendre primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. Telki 26-os
körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz.
A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, korábban a
lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 594
egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 96,9 %-a rendelkezett vezetékes
telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti
érdeklődés csökkent. Jelenleg ugyan 721 egyéni lakásvonal üzemel, de ez a jelenlegi
lakásállomány figyelembe vételével csak 50,8 %-os ellátottságot jelent. Azonban ezzel is az
ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített.
1400
1200
1000
800

400
200 Egyéni analóg távbeszélő fővonalak

száma (lakásfővonal) (db)
0
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
v
.é
.
.
00
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
20
Forrás: ksh.hu
A statisztikai nyilvántartás szerint a településen, amíg 2000-ben 7, jelenleg, a mobiltelefon

használatának az elterjedésének hatására már csak 2 nyilvános távbeszélő állomás üzemel.
A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb
területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült.
A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást csak a közelmúltban 2005-ben építették
ki. Akkor 386 lakás, az akkori lakásállomány 40 %-a vette igénybe a kábel TV szolgáltatást.

www.kasib.hu
1400
1200
1000
800

400
200 Kábeltelevíziós hálózatba

0
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
20 é v
v
.é
.
.
00
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
20
Forrás: ksh.hu
A minőségi műsorvétel érdekében a kábel TV szolgáltatását jelenleg 830 lakás veszi igénybe,
ezzel a jelenlegi lakásállomány 67,2 %-ában biztosított a jó minőségű vezetékes műsorvétel.
1.16.4.2. Vezeték nélküli hírközlési építmények
A vezetékes hírközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata.

Ennek területi korlátja nincs. Telkiben üzemelő és a tágabb térségben elhelyezett létesítmények,
antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone) és
műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.
A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési
Nyrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. előzetes tájékoztatást adtak, mely
szerint a település közigazgatási területét érintően a Petőfi Sándor utca 2. alatt egy közös
tartószerkezetre telepítve üzemel mindkét szolgáltató antennája és egy külön tartószerkezeten a
település déli részén üzemel még egy Magyar Telekom antenna. A Telenor is nyilatkozott, hogy a
településen belül nem üzemel antennája, a környező településeken elhelyezett antennák
segítségével biztosítja a szolgáltatást Telki számára.
1.16.4.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés

hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a
településrendezési tervben
A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére

vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a
közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a
hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési
eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a
tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek.
A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést
tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen
bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató
szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú
szolgáltatás.

www.kasib.hu
Telki területén 61 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás

szerint:
Ágazati Tényleges
Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve kezdés
1 1 ACE TELECOM Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Kft. 2013.01.01

2 2 ACN Communications Hungary Kft. 2011.04.27
3 4 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2009.11.26
4 5 BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. 2011.10.27
5 6 Bsystems Telekom Kft. 2012.04.01
6 7 BT Limited Magyarországi Fióktelepe 2006.09.05
7 9 Business Telecom Távközlési Nyrt. 2007.03.01
8 10 Calltivation Ltd. 2013.10.31
9 12 Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. 2011.07.05
10 13 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 2013.09.25
11 15 DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. 2009.05.18
12 17 DUNAKANYAR-HOLDING Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2008.03.12
13 18 EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2007.01.01
14 19 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2008.11.15
15 20 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2010.05.14
16 21 EQNet Infokommunikációs Zrt. 2007.11.02
17 23 Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2009.03.25
18 24 Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2007.05.01
19 25 GTS Hungary Távközlési Kft. 2007.05.01
20 28 Hungária Informatikai Kft. 2012.10.11
21 29 H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. 2003.09.21
22 30 IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 2012.11.05
23 31 Invitel Távközlési Zrt. 2002.02.01
24 33 Invitel Technocom Távközlési Kft. 2009.06.01
25 34 IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. 2010.10.01
26 35 iSave Informatika Kft. 2013.03.14
27 36 ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. 2011.07.01
28 37 Juhász Ervin 2009.02.15
29 39 KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. 2011.01.01
30 40 Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. 2013.12.16
31 42 LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. 2010.11.15
32 44 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 1992.02.13
33 45 Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft. 2010.07.01
34 46 Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft. 2011.01.17
35 48 Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.12.01
36 49 Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. 2006.05.04
37 50 M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 2014.03.01
38 51 Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 2012.04.01
39 52 Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. 2008.08.01
40 54 NetGen Infokommunikációs Kft. 2010.09.01
41 55 Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009.10.01
42 56 Net-Tv Zrt. 2012.11.01
43 57 Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt. 2006.02.21
44 60 On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. 2006.04.10
45 61 Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2005.09.19
46 63 Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. 2012.01.01
47 64 PRIM TELEKOM Kft. 2012.05.15
48 65 Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.11.15
49 67 ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt 2014.02.01

www.kasib.hu
Felelősségű Társaság
50 68 Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 2011.05.15
51 70 R-Voice Hungary Kft 2011.09.01
52 72 SKAWA Informatikai Kft. 2011.05.11
53 73 Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2010.10.01
54 74 SysCorp Számítástechnikai és Telekommunikációs Kft. 2010.06.01
55 75 Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2006.07.18
56 77 Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2009.07.23
57 79 Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. 2008.03.15
58 82 Xyton Kft. 2006.10.08
59 83 Zalaszám Informatika Kft. 2011.06.15
60 84 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 2011.08.01
61 85 4VOICE Távközlési Kft. 2006.12.01
Telki területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez

hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 8 vezetékes
műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is
van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez.
Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók:
Ágazati Tényleges
Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve kezdés
1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2013.03.25
3 3 EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2011.01.01
4 4 Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. 2011.10.01
6 6 M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 2014.03.01
7 7 Net-Tv Zrt. 2012.11.01
8 9 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 2011.08.01
A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által
vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 6 szolgáltatót tartanak
nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik
szolgáltatásukat.
Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók:
Ágazati Tényleges
Sorsz. sorsz Szolgáltató neve kezdés
1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2013.02.14
4 5 Telenor Magyarország Zrt. 1994.06.16
5 6 Tesco MBL Távközlési Zrt. 2012.03.01
6 7 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2002.07.16
1.16.5. A közmű kiszolgálás, a közművesítettség fennálló konfliktusai
A település a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, ezzel a talaj,
a talajvíz és rétegvizek szennyezési lehetőségének a teljes kizárására kell törekedni. Ennek
érdekében konfliktus a településen a szennyvízelvezetésével kapcsolatban jelentkezik, mivel a
felszín alatti vízbázis védelme a szennyvíz okozta szennyezés felszámolását különösen
indokolná. Ezért:
 A csatornázott területen a kiépített szennyvízgyűjtő hálózatra nem csatlakozó ingatlanok
rácsatlakozását meg kell oldani.

www.kasib.hu
 Vannak olyan beépített területek, amelyek nem rendelkeznek kiépített közcsatorna

hálózattal. Ezt a konfliktust fel kell számolni.
A másik település szintű közműfejlesztést igénylő feladat a felszíni vízrendezés, a csapadékvíz
elvezetés megoldása, különösen a klímaváltozás hatására várható még szélsőségesebb
csapadékesemények zavarmentes elvezetésének biztosítására.
A közművek jelenlegi területfoglalása is konfliktus-teremtő adottság. A településen a
racionálisabb közműelrendezés, közműfektetés felszín felett és felszín alatt egyaránt fontos nem
csak a közterületek látványának, hasznosításának javítására, hanem biztosítani kell helyet a
fasorültetés lehetőségére is, amely a klímaváltozás okozta felmelegedés mikrokörnyezeti hatás
javítása érdekében szükséges.
A közvilágítás arculatépítő és közbiztonság javító hatása érdekében a közvilágítás mennyiségi és
minőségi fejlesztést igényel.
1.16.6. Közművek és elektronikus hírközlés helyzetének elemzése
A vizsgálatok készítésekor elemzésre került, hogy a közműellátás milyen szinten biztosítja a

településen élők komfortját és védi a település környezeti állapotát.
A településen élők életkörülményeit, a település környezeti állapotát a közmű-infrastruktúra
kiépítettsége alapvetően befolyásolja. A komfortos életvitel feltétele a kedvező közmű-
ellátottság, a vezetékes közüzemű közművek rendelkezésre állása. Szinte teljes ellátottsággal
rendelkezésre áll a kiépített hálózati rendszerén keresztül a villamosenergia ellátás és a
termikus energiaellátásra a földgázellátás (a lakásállomány 96,2 %-ában), az egészséges
vezetékes ivóvízellátás és a közcsatornás szennyvízelvezetés a lakásállomány 83,6-83,6 %-ában
biztosított.
A közcsatornás szennyvízelvezetés vonatkozásában a kiépített csatornahálózat menti ingatlanok
rácsatlakozásának növelése és a közcsatorna hálózat továbbépítése nagyon fontos, mivel a
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a település a felszín alatti vizek szempontjából
fokozottan érzékeny, azon belül a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen
lévő települések közé tartozik. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok a
szennyvizeket jellemzően házi szikkasztó medencékbe gyűjtik, ahonnan a szennyvíz döntő
hányadát a talajba szikkasztják, ezzel átlagosan naponta 31 m3 szennyvíz szikkad kezeletlenül a
talajba, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket.
A településen magas a termikus energiaellátást biztosító vezetékes földgázellátottság, amely
jelzi, hogy az automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó hőellátás lehetősége majdnem
település szintű.
A környezeti állapot alakításában, a levegő tisztaságának javításában is szerepet tölt be a
közműellátottság mértéke. A nagyon kedvező termikus energiaellátást szolgáló vezetékes
gázellátottság mutatja, hogy a település régebbi beépítésű területén is a levegőt erősebben
terhelő hagyományos szilárd tüzelőanyag kiváltása megtörtént, hozzájárulva a levegő
tisztaságának a javításához.
Meg kell azonban említeni, hogy az utóbbi években a háztartások éves gázfogyasztása
drasztikusan csökkent (az elmúlt öt év alatt 40 %-kal) ami részben magyarázható egyszerű
takarékossággal, illetve korszerűsítéssel (fűtés-korszerűsítéssel, szigetelés-javítással, megújuló
energiahordozó alkalmazásával), de magyarázható a családok gazdasági nehézségeinek hatására
egyre többen használnak újra hagyományos nem vezetékes energiahordozót is, amely
kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontják a környezeti állapotokat.
Vizsgálva a háztartások villamosenergia fogyasztási adatait is, azok az utóbbi években a
földgázfogyasztás mértékének a csökkenését túllépve, még jelentősebben csökkent. Ez ugyan
részben magyarázható lenne a megújuló energiahordozók villamosenergia termelési célú
hasznosításának jelentős növekedésével, de ezt a helyszíni bejárások nem támasztották alá, így
valószínűsíthető, hogy a vezetékes energiahordozók felhasználásánál tapasztalható drasztikus

www.kasib.hu
csökkenést más tényező okozza. Feltételezhető, hogy a településen –miközben a népességszám

még növekvő tendenciájú, – már az életvitel szerűen helyben tartózkodás mértéke csökkent.
A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy jelenleg a megújuló energiahordozó
hasznosítás a településen ugyan országos átlag feletti, de azért csak szórványosan láthatók
napenergia hasznosítást szolgáló napkollektorok, napelemek.
A településen élők életkörülményeinek, a település környezeti állapotának alakításában a
közművek elhelyezésének is meghatározó szerepe van. A föld feletti hálózatok szinte betöltve a
föld feletti tereket, egyrészt közvetlenül, a megjelenésük esztétikai hatásával rontják a település
arculatát, másrészt helyfoglalásukkal korlátozzák az igényes közterület alakítását és a
közterületekkel történő racionális területgazdálkodás lehetőségét, az utcafásítás gondosabb
(napfényhatást csökkentő, árnyékoló hatás) kialakításának megoldását.
A felszín alatti közműelhelyezésnél sem tapasztalható, hogy törekedtek volna a takarékos
elrendezésre, így a közművek helyfoglalása a felszín feletti terek hasznosítási lehetőségét is
korlátozzák.
A környezeti állapotot, s ezzel az életkörülményeket alapvetően befolyásolják a felszíni
vízelvezetés rendszerében előforduló hiányosságok. A település döntő hányadán a csapadékvíz
elvezetésére néhol kétoldali, néhol egyoldali kialakított árok lenne hivatott, de ezek nem
alkotnak hálózati rendszert, hidraulikailag rendezetlenek, sok a feliszapolódott, növényzettel
benőtt szakasz. A jelentkező szélsőségesebb csapadék események zavarmentes elvezetésére a
rendelkezésre álló vízelvezető rendszer nem alkalmas.
A felszíni vizek befogadója a településen áthaladó Budajenői-patak.
A környezeti állapot alakításában jelentős szerepet tölthetne be az utak-közterek látványát
meghatározó közvilágítás. A településre azonban jellemző, hogy közvilágítása az esztétikus
egyedi lámpatestek helyett, a kisfeszültségű hálózatok tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel
megoldott, így arculat-alakító hatása nem érvényesülhet.

www.kasib.hu
1.17. Környezetvédelem
Telki az alábbi környezetvédelmi vonatkozású helyi rendeletekkel, programokkal, illetve

tervekkel rendelkezik:
 Telki község Képviselő-testületének 16/2013. ( XII .23.) önkormányzati rendelete a
települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról
 Telki község Képviselő-testülete 22/2012. (11.29.) Ör. számú rendelete a talajterhelési
díjról
 Telki Község Képviselő-testülete 8/2012. (05.01.) Ör. számú rendelete a
Környezetvédelmi alapról
 Telki Község Képviselő-testülete 17/2011. (06.29.) Ör. számú rendelete az avar-és kerti
hulladékok égetéséről, valamint a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés helyi
szabályozásáról
 Telki Község Képviselő-testülete 16/2011. (06.29.) Ör. számú rendelete a zaj- és rezgés
elleni védelem helyi szabályairól
 Telki Község Képviselő-testülete 15/2011. (06.29.) Ör. számú rendelete Telki község
környezetének védelméről
 Telki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2009./IX. 2./ Ör. rendelete az
állatok tartásáról
 Telki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/ 2005 (09.09) számú rendelete
Telki Község Hulladékgazdálkodási Tervéről
 Pilis-Buda-Zsámbék TKT Településeinek Közös környezetvédelmi programja, 2006
 Telki Község Helyi Hulladékgazdálkodási Terve, 2004-2008
1.17.1. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek
A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a

27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg. Ez alapján a település a felszín alatti víz
állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny területnek számít. Telki ezen felül
kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi területen lévő település.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete írja le a felszín alatti víz állapotának
érzékenységi kategóriába (fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny) tartozás
szempontjait. E szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület, az
olyan karsztos terület, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész-
és dolomitmárga képződmények találhatók.
Kiemelten érzékeny területnek számít az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és
gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek, a felszíni és a felszín alatt 10 m-en belül karsztos
területek, illetve a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit képződmények területei.
Telkin a fokozott és kiemelt érzékenységi besorolások oka a felszínen, illetve a felszín közelében
található, felszíni eredetű szennyezésekre különösen érzékeny karsztos képződmények, melyek
elsősorban a település északi részén találhatóak. Ezen képződményekre a térségben több
közcélú vízellátást biztosító ivóvízbázis települt, melyek vízminőségének védelme érdekében
különös figyelmet kell fordítani a karsztos képződményekben gyorsan terjedő szennyeződések
megakadályozására.
Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1042/2012. (II. 13.) Korm. határozat
melléklete alapján Telki a Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest sekély porózus víztest felszíni
vetületén helyezkedik el. A víztest kémiai állapotát tekintve gyenge, mennyiségi állapota jó.
A település a Zsámbéki medencében helyezkedik el, ahonnan két fő vízgyűjtő vezeti el a felszíni
vizeket, mely közül az egyik a Szent László víz, a másik a Benta patak. Telki a Benta-patak
vízgyűjtő területén helyezkedik el, közigazgatási területéről a felszíni vizeket a mélyvonalban
végighaladó Budajenői-patak gyűjti össze. A patak a település ÉK-i részén ered, majd kelet-

www.kasib.hu
nyugat irányban halad végig a belterületen nyugati irányban elhagyva Telkit, a patak medre
jellemzően kiépítetlen.
A talaj-, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme szempontjából kedvező, hogy a településen az
elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat a belterület döntő hányadán kiépült, a jelenlegi
lakásállomány 83,6 %-a csatlakozik. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok
azonban a keletkező szennyvizeiket házi medencékbe, derítőaknákba gyűjtik, melyek ha nem
megfelelően kialakítottak, potenciális szennyező forrást jelentenek a talajra és a felszín alatti
vizek minőségére. Az elszikkasztott szennyvíz az egyik szennyező forrása a településnek.
Telki szennyvizeit a településen található Organica típusú, eleveniszapos technológiával üzemelő
szennyvíztisztító telep végzi, a tisztított szennyvizek befogadója a Budajenői-patak. A
belterületen a csapadékvíz elvezetését jellemzően nyílt árokrendszer biztosítja, mely szintén a
patakba vezeti a csapadékvizet. A patakok számára potenciális szennyező forrást a helytelenül
kialakított közműpótlók, illetve a burkolt utakról árokrendszeren keresztül lefolyó csapadékvíz
jelenti.
A 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete alapján Telki közigazgatási területe nitrátérzékeny.
Potenciális szennyező forrást jelent település déli részén található kiterjedt mezőgazdasági
területekről származó diffúz szennyezés. A mezőgazdasági területek művelése során a kemikália
használat a talajt, a talajvizeket, és a felszíni vizeket veszélyezteti. A műtrágyák és permetszerek
nagyon jól oldódnak, így a csapadék beszivárgásával könnyen eljutnak a talajvízbe.
A település domborzati adottságai igen változatosak, továbbá a település déli része csaknem
teljes egészében mezőgazdasági művelésbe vont, nagytáblás szántóterületekkel fedett, így a
termőföld védelmére különös figyelmet kell fordítani. A Budajenői-patak mentén található lejtős
területeken előfordulnak erózió-veszélyes területek. A táblák között húzódó mezővédő
erdősávok a szélerózió hatását, hőingadozást mérséklik. A település északi részét képező
domboldalakon az erdőborításnak köszönhetően erózióveszély elsősorban csak a Szőlőhegyen
jelentkezhet.
A felszín alatti vizek minőségéről, valamint a Budajenői-patak vízminőségéről részletes adatok

nem állnak rendelkezésre, de feltételezhetően javulna a vízminőség, ha a közüzemi
szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások aránya növekedne.
1.17.2. Levegőtisztaság-védelem
Levegőminőség-védelmi szempontból a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi

agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést az 1. kategóriába sorolja. Ez Budapest és
környéke légszennyezettségi agglomerációját jelenti.
Ennek alapján a légszennyezettség az alábbi zóna csoportokba tartozik:

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint
PM10 PM10
Nitro- Talaj- PM10 PM10 PM10
Kén- Szén- Kadmi benz(a)-
gén- PM10 Benzol közeli Arzén Nikkel Ólom
dioxid monoxid um pirén
dioxid ózon (As) (Ni) (Pb)
(Cd) (BaP)
Légszennyezettségi agglomeráció
1. Budapest és
E B D B E O-I F F F F B
környéke
A 4/2002-es rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt:

zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a

www.kasib.hu
környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja

tartósan vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a
továbbiakban: VM rendelet) 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik.
Ezek a következők:
1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint.
2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a
levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező
anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi
szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.
3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a
levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van.
4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a
felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van.
5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a
felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.
6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.
7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.
8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként
kitűzött koncentráció értéket.
9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött
légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról
szóló jogszabály szerint történik.
A fentiek szerint a Budapest és környéke területi zóna erősen szennyezett elsősorban NO2,
PM10 tekintetében. A zónába sorolás a tervezési területre nem ad értékelhető adatot, ugyanis a
zónán belüli átlagot jeleníti meg.
A levegőminőség folyamatos ellenőrzését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

mérőállomásai végzik. Telkin és környékén a mérőhálózatba tartozó automata, illetve manuális
mérőállomás nem található. Táji adottságainak köszönhetően, azonban a település
levegőminősége jónak mondható.
Telki levegőminőségét a háttér-szennyezettség, a közlekedés, az egyes létesítmények és

lakóépületek fűtése, mezőgazdasági területek felszíne befolyásolják. A település egészét tekintve
a levegőminőség kedvező.
Közlekedési eredetű emissziót a települést kettészelő, belterületen is keresztülhaladó nagyobb
forgalmat bonyolító 1103-es jelű országos mellékút út személy- és tehergépjármű-forgalma
eredményez.
A közlekedési eredetű levegőterhelés fő szennyező anyagait a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid,
szén-dioxid, és telítetlen szénhidrogének és a szálló por (PM10) alkotják, karcinogén anyagok a
porhoz kötődve fordulnak elő. A szennyező anyagok kibocsátása általában talajszinten,
maximálisan 50 cm magasságban történik, a kibocsátás pillanatában a koncentráció viszonylag
magas értéke a kibocsátástól távolodva hirtelen lecsökken. A telítetlen szénhidrogének
közvetlenül az utak környezetében rakódnak le.
Jelentős ipari eredetű levegőszennyező forrás a közvetlen térségben nem található. Az üzemi
jellegű légszennyezés tekintetében a Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR)
adatbázisba önbevallás alapján bekerülő telephely sincsen a településen.
A lakossági környezethasználatból eredő légszennyezés elenyésző mértékű. A lakások 98 %-a

gázbekötéssel rendelkezik, így a téli fűtési időszakban sem emelkedik a káros anyag kibocsátás.
Elenyésző mértékű, időszakos terhelést jelent a gaz- és tarlóégetés.

www.kasib.hu
Diffúz légszennyezést a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan

utakról származó porterhelés jelent. A jelentősebb belterületi utak többnyire burkoltak, a
település mellékútjai burkolatlan földutak, melyek különösen a nyári időszakban jelenthetnek
porszennyezést.
1.17.3. Zaj- és rezgésterhelés
Telki általános zajterhelését jellemzően a közúti közlekedésből származó zaj mértéke határozza
meg, tekintve, hogy a település közigazgatási területén, illetve annak környezetében jelentős
zajforrással üzemelő ipari tevékenység nincs, vasútvonal nem érinti a települést és a repülési zaj
is elhanyagolható.
Telkin közúti közlekedésből származó zajterhelést a 1103-es jelű országos mellékút jelentősebb
forgalma jelent. A mellékút a település belterületén halad keresztül a Budajenői út - Fő út
nyomvonalán.
A tervezési területre vonatkozó zajmérési adatok nem álltak rendelkezésre, ezért a közút
kezelőjének (Magyar Közút Kht.) 2012-es évi forgalmi adatai alapján a 1103. jelű mellékútra
zajszámítást végeztünk "Az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól" szóló
25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján.
Referencia egyenértékű A-hangnyomásszint nappal:

Jármű- ÁNFi Qinappali LAeqi (7,5) LAeq (7,5) LAeq (10) LAeq (16)
kategória (jármű/nap) (jármű/óra) (dB) (dB) (dB) (dB)
I. 2873 167 63,0
II. 183 11 54,9 64,2 62,3 56,2
III. 80 5 55,1
Referencia egyenértékű A-hangnyomásszint éjjel:

Jármű- ÁNFi Qiéjszakai LAeqi (7,5) LAeq (7,5) LAeq (10) LAeq (16)
kategória (jármű/nap) (jármű/óra) (dB) (dB) (dB) (dB)
I. 2873 25 54,8
II. 183 2 47,0 56,1 54,3 48,1
III. 80 1 47,7
i I. → szgk.+kistgk
II. → mkp. + busz + ktgk.
III. → ntgk. + tgk.-szer.+cs-busz
ÁNFi → átlagos napi forgalom akusztikai járműkategóriánként
Qnappali → évi átlagos óraforgalom akusztikai járműkategóriánként
LAeqi (7,5) → referencia egyenértékű A-hangnyomásszint akusztikai járműkategóriánként
LAeq (7,5) → referencia egyenértékű A-hangnyomásszint
LAeq (d) → eredő számított egyenértékű A-hangnyomásszint az úttengelytől mért X m távolságban
A közlekedés okozta zajterhelés esetében a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM – a környezeti zaj- és
rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet 3. mellékletének
határértékeinek kell figyelembe venni, mely országos közúthálózatba tartozó mellékutak esetén
az alábbiak:
Zajtól védendő terület Nappal Éjjel
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 55 45
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű),
különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a 60 50
temetők, a zöldterület
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 65 55

www.kasib.hu
A zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékek a védendő homlokzatok

előtt 2 m-rel 1,5 m-es magasságban vannak meghatározva, így a zajszámítás során is ezen
referencia pontokat vettük alapul.
Az értékek alapján látható, hogy a 1103-as összekötő út belterületi részén, azaz a Budajenői út-
Fő út egyes szakaszain a nappali és éjszakai órákban is kismértékű határérték túllépés
tapasztalható. Az épületek az úttengelyhez a legközelebb a település régi központi magjában, az
Ófaluban helyezkednek el, itt azonban többnyire vegyes területek kerültek kijelölésre, mely
magasabb határértéket határoz meg, így ezen a szakaszon csak az éjszakai órákban
tapasztalható minimális határérték túllépés. Néhány kertvárosias lakóterületbe sorolt telek
jelent kivételt ez alól, melyek a vegyes területi kijelölés és a körforgalom között helyezkednek el.
A belterület Budajenő felé eső szakasza - a Muskátli utcától nyugatra - szintén kedvezőbb
helyzetben van, a védendő épületek az úttengelytől távolabb (18-20m) helyezkednek el, ahol
zöldsáv is található, így itt a kertvárosias lakóterületekre előírt határértéket sem nappal sem
éjszaka nem éri el a zaj mértéke.
A körforgalomtól keletre fekvő lakóterületek védendő épületei szintén távolabb (18-20m)
vannak az úttengelytől, így zajterhelés itt sem jelent konfliktust.
A Víziváros kertvárosias lakóterületeinél - a Muskátli utcától az Ófaluig terjedő szakaszon a
védendő lakóépületek 12-13m távolságra helyezkednek el, így itt mind nappal, mind éjjel
kismértékű, 1-4 dB határérték túllépés kalkulálható.
A különleges területek körébe tartozó egészségügyi terület nem fekszik a Fő út mentén, így
ebből adódóan konfliktus nem keletkezik.
Összességében, a számítások és a jogszabályi előírások összevetése alapján megállapítható, hogy
a 1103-as jelű út mentén jelentős mértékű, azaz 10 dB-t meghaladó határérték túllépés nem
tapasztalható.
A településen nincs olyan üzemi tevékenység, amely számottevő zaj- és rezgéshatást okozna. A
környéken egyedül a közlekedés tekinthető környezeti rezgésforrásnak is.
A település rendelkezik önálló, helyi "A zaj- és rezgés elleni védelem helyi szabályairól" szóló
16/2011. (06.29.) Ör. számú önkormányzati rendelettel, mely szabályozza egyes zajhatással járó
tevékenységek végzésnek idejét és rendjét.
1.17.4. Sugárzás-védelem
A településen sugárzásveszély nem áll fenn.
1.17.5. Hulladékkezelés
A településen a kommunális hulladékok gyűjtése megoldott, a kommunális szilárd hulladékot

szervezett keretek között elszállítják. A keletkezett zöldhulladék elszállítása a kommunális
hulladékkal együtt, hetente történik. A településen működik a házhoz menő szelektív
hulladékgyűjtés. A településen három szelektív hulladékgyűjtő sziget található. A veszélyes
hulladékok begyűjtése és elszállítása szintén megoldott. A településen hulladéklerakó, dögkút
nem található.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a településen keletkezett

összes hulladék mennyiségét 2010-2014 között:
Év Veszélyes (kg) Nem veszélyes (kg) Összesen (kg)
2010 9 709 9 094 100 9 103 809
2011 34 928 228 665 263 593
2012 8 476 5 833 210 5 841 686
Végösszeg 119 653 51 865 263 51 984 916

www.kasib.hu
Illegális hulladéklerakás a településen nem volt tapasztalható.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a településen négy

bejelentett telephely található, melyeken tevékenységük folytán hulladék keletkezik. Ezek a
következők:
Bio-Eu Kft. telephelye (Kilátó Köz 2.)

Hulladék 2008 2009 Összesen (kg)
200108 - Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok 581 488 1 173 320 1 754 808
200125 - Étolaj és zsír 153 788 874 420 1 028 208
Összesen (kg) 735 276 2 047 740 2 783 016
Globall Football Park & Sporthotel (Szajkó u. 39.)

Hulladék 2010 Összesen (kg)
020201 - Mosásból és tisztításból származó iszapok 1 500 1 500
Összesen (kg) 1 500 1 500
GÁZKAR Kft. (Telki külterület, Budajenői-pataktól délre)

Hulladék 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2012
170101 - Beton 0 0 0 925 200 0 308 800 3 023 000 78 000
170102 - Téglák 104 400 0 0 0 0 0 0 0
170107 - Beton,
tégla, cserép és
kerámia frakció
vagy azok 0 0 0 0 0 0 1 692 230 998 110
keveréke, amely
különbözik a 17
01 06-tól
170203 -
0 0 0 0 1 280 610 0 360
Műanyag
170302 - Bitumen
keverékek,
amelyek 0 3 990 600 0 531 400 0 5 583 040 2 956 600 0
különböznek a 17
03 01-től
170405 - Vas és
0 0 0 0 0 0 0 21 860
acél
170504 - Föld és
kövek, amelyek
4 195 800 226 800 6 523 100 1 285 200 869 400 2 340 600 961 000 76 000
különböznek a 17
05 03-tól
170904 - Kevert
építkezési és
bontási
hulladékok,
0 640 800 0 2 547 000 2 421 000 0 0 4 295 700
amelyek
különböznek a 17
09 01, 17 09 02 és
17 09 03-tól
200202 - Talaj és
0 0 0 2 068 200 2 118 000 0 0 0
kövek
Összesen (kg) 4 300 200 4 858 200 6 523 100 7 357 000 5 409 680 8 233 050 8 632 830 5 470 030

www.kasib.hu
A község külterületén található egy felhagyott hulladéklerakó-telep a 045/1 és 045/2 hrsz.-ú

ingatlanon. A hulladéklerakó telep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata 2006 előtt
elkészült, a hulladéklerakó rekultivációja nagyrészt befejeződött, újrahasznosítása azonban még
várat magára. A hatályos rendezési tervekben különleges beépítésre szánt szabadidőközpont-
sportterületként került kijelölésre. A területen talajvíz figyelő kutakat létesítettek és árkot
építettek ki. A figyelőkutak adatai nem állnak rendelkezésünkre.
Telki szennyvizeit teljes mértékben a településen található Organica típusú, eleveniszapos

technológiával üzemelő szennyvíztisztító telep végzi. Az Organica szennyvíztisztító telepén a
medencék felszínére növényzetet telepítenek, ennek elsődleges szerepe, hogy a növények
gyökerei életteret nyújtsanak a lebontó mikroorganizmusoknak, az egyéb élőlények (rákok,
csigák, férgek) számára optimális életteret nyújtsanak. A növények gyökerein megtelepedő
élőlények, mikroorganizmusok természetes anyagcsere-folyamataik során távolítják el a vízből a
szennyezőanyagokat. A mesterségesen kialakított ökoszisztémának köszönhetően az ilyen
szennyvíztisztító telepek kiemelkedő hatásfokkal és stabilitással tudnak üzemelni, emellett a
hagyományos eleveniszapos tisztítás zavaró hatásai megszűnnek (zaj- és bűzhatás, látvány). A
tisztítótelep látványa sem zavaró, ugyanis a rendszert hatalmas üvegházakban helyezik el,
melyek látványa botanikus kertket idéz, a település üde színfoltja. A tisztító telep épületek
kialakításának és a biológiai szűrőknek köszönhetően a bűzhatás elenyésző. A Telki
szennyvíztisztító telep naponta 800 m3 vizet tisztít meg, a tisztított szennyvíz befogadója a
Budajenői-patak.
1.17.6. Vizuális környezetterhelés
Vizuális környezetterhelés elsősorban a felhagyott, degradált területek, másodsorban illegális

hulladéklerakás formájában jelenhet meg egy településen. Degradált terület, felhagyott bánya a
településen nem található.
Illegális hulladéklerakás a helyszínelés során szintén nem volt tapasztalható, a település utcái és
közterületei rendezett, gondozott képet mutattak. A beépített területek és erdőterületek határa
potenciálisan vonzó ebből a szempontból, de illegális hulladéklerakás ott sem volt jellemző.
Vizuális környezetterhelés okozói nem csak a fenn említettek lehetnek, hanem a kedvezőtlen
beépítések, nem rendeltetésszerű területhasználatok is okozhatnak problémát. Ebbe a csoportba
tartoznak a leromlott állagú épületek, lakóingatlanok is. Külterületen a szennyvíztisztítóhoz
vezető út mentén a 069/36 hrsz-ú ingatlan környezetében találunk ilyen leromlott állapotú
épületmaradványt.
Belterületen több településrészen is tapasztalható jelenség a már beépített rendezett
lakóterületek közé ékelődő folyamatos építkezések, az éppen igénybe nem vett ingatlanok, a
beépítetlen, elhanyagolt telkek jelenléte, mely a befejezetlenség, ideiglenesség, a rendezettség
hiányának érzetében nyilvánul meg.
Telki közigazgatási területén főelosztó, átviteli hálózati nyomvonal nem halad keresztül, így a
településen végig futó a természeti környezetben tájidegen elemként megjelenő
magasfeszültségű távvezeték sem.
A beépített részeken a vizsgálatok szerint a kisfeszültségű hálózatok jellemzően oszlopokra
szerelve üzemelnek, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a belterületi lakóutcák feltáruló
látványát. Időszakos zavaró hatást jelent az MLSZ edzőközpont esti használata során a
szomszédos lakóterületen (Öreghegyi részen) jelentkező fényszennyezés.

www.kasib.hu
1.17.7. Árvízvédelem
Telkit a vízügyi ágazat, árvízvédelmet igénylő települések között nem tartja nyilván, azaz Telki
nem árvíz-veszélyeztetett település. Ez természetesen nem zárja ki, hogy hirtelen érkező nagy
intenzitású és hosszabb ideig tartó csapadék nem okozhatna helyi vízkár eseményt. Az így
jelentkező vízkár nagy valószínűséggel a vízelvezető rendszer és annak karbantartásának
hiányossága okozhatja, valamint azok a vízelvezető rendszert érintő átalakítások, árkok lefedése,
kocsi-behajtókkal okozott mederszűkítések, amelyek a vízelvezető rendszer víztároló
képességét csökkentik és a rendszer túlterhelését, esetleg környezetének elöntését
eredményezhetik.
A közelmúltban a vízelvezető rendszerek karbantartására kevesebb munkát fordítottak. A

medreket több szakaszon is benőtte a növényzet, ezzel csökkentve a víz-befogadó, tároló és
vízszállító képességét. A klímaváltozás hatására előforduló intenzívebb záporok zavarmentes
vízelvezetésének biztosítására a jelenlegi vízelvezető rendszer nincs felkészítve. A települést
érintő vízgyűjtő területen a beépítés növekedésével a felszínen lefolyó víz mennyiségileg
növekedett, a csapadékok összegyülekezési idejének pedig csökkent. Ennek eredménye, hogy a
csapadékvizek biztonsággal a jelenlegi mederben nem vezethetők el. A lezúduló vizek a település
topográfiai viszonyai mellett sok hordalékot szállítva, eróziós hatásúak, amelynek kezelése csak
komoly, a teljes vízgyűjtőre kiterjedő rendezési elvek mellett kezelhető.
A település mielőbbi feladata a vízelvezető rendszerének átfogó felülvizsgálata, a szélsőséges

csapadékesemények zavartalan elvezetéséhez szükséges fejlesztések megvalósítása.
1.17.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák
Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek

Telki a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából, valamint a felszín alatti
vízminőség védelmi szempontból fokozott, illetve kiemelt érzékenységi besorolással
rendelkezik, köszönhetően a felszínen, illetve közvetlenül a felszín közelében található, felszíni
eredetű szennyezésekre különösen érzékeny karsztos képződményeknek. Ezekre a
képződményekre települt több közcélú vízellátást biztosító ivóvízbázis, így a szennyezések
megelőzésére különös figyelmet kell fordítani.
Konfliktust jelent, hogy a településen a szennyvízcsatorna-hálózat nagyrészt kiépült, azonban a
rákötések nem teljes körűek a csatornázott területeken sem. A keletkezett szennyvizek
derítőaknákba kerülnek, melyek nem megfelelő kialakítás esetén potenciális szennyező forrást
jelentenek a talajra és a felszín alatti vizek minőségére.
A település vízfolyása a Budajenői-patak, mely a csapadékvizek és a tisztított szennyvizek

befogadója. A patakok számára potenciális szennyező forrást a helytelenül kialakított
közműpótlók, illetve a burkolt utakról árokrendszeren keresztül lefolyó csapadékvíz jelenti.
A település domborzati adottságai igen változatosak, továbbá a település déli része csaknem
teljes egészében mezőgazdasági művelésbe vont, nagytáblás szántóterületekkel fedett, így a
termőföld védelmére különös figyelmet kell fordítani. A Budajenői-patak mentén található lejtős
területeken találhatóak erózió-veszélyes területek. A település északi részét képező
domboldalakon az erdőborításnak köszönhetően, erózióveszély elsősorban csak a Szőlőhegyen
jelentkezhet.

www.kasib.hu
Levegőminőség
Levegőminőség tekintetében elsősorban a forgalom, valamint Budapest háttérterhelése
említendő meg. A környékén légszennyezettség mérés nem történik, így adatok hiányában a
helyszíni tapasztalatokra támaszkodhatunk.
A 1103 jelű közút okoz említendő légszennyezést, mely elsősorban annak közvetlen közelében
tapasztalható. E mellett a diffúz légszennyezés, azaz a szántóföldekről illetve burkolatlan utakról
származó por számottevő, mely lokálisan jelentkezik.
Jelentősebb légszennyezettséget okozó ipari tevékenység nincs a településen. A kedvező arányú
gázbekötések miatt a kommunális fűtési eredetű levegőszennyezés sem számottevő.
Zajterhelés
Telki általános zajterhelését jellemzően a közúti közlekedésből származó zaj mértéke határozza
meg, tekintve, hogy a település közigazgatási területén, illetve annak környezetében jelentős
zajforrással üzemelő ipari tevékenység nincs, vasútvonal nem érinti a települést.
Telkin közúti közlekedésből származó zajterhelést a 1103 jelű országos mellékút jelentősebb
forgalma jelent.
A keleti oldal lakóterületeinél azonban kismértékű határértéken felüli terhelés jelentkezett,
nappal és éjjel is közel 1-3 dB.
Összességében azonban a számítások és a jogszabályi előírások összevetése alapján
megállapítható, hogy a 1103-as jelű út mentén jelentős mértékű, azaz 10 dB-t meghaladó
határérték túllépés sehol nem tapasztalható.
Hulladék
A településen a hulladékgyűjtés szervezetten történik, a szelektív gyűjtési rendszer is működik.
A község külterületén a 045/1 és 045/2 hrsz-ú ingatlanon található a felhagyott települési
hulladéklerakó-telep, rekultivációja nagyrészt befejeződött, újrahasznosítás azonban még várat
magára.
A településen az illegális hulladéklerakás sem jelent problémát.

www.kasib.hu
1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy

korlátozó tényezők)
1.18.1. Építésföldtani korlátok
A BATrT szerint a települést földtani veszélyforrás területének övezete nem érinti. Csúszás-,
süllyedésveszélyes terület a településen nem található.
Magyarország szeizmikus zónatérképe
Földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghaladási valószínűséggel, az alapkőzeten

várható vízszintes gyorsulás g (gravitációs gyorsulás) egységben
Telki Magyarországi viszonylatban sem tartozik a földrengés veszélyeztetett területek közé.
1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség
1.18.2.1. Árvízveszélyes területek
Telki területét érintően a vízügyi ágazat árvízveszélyes területet nem tart nyilván. A Közép-
Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes tájékoztatójában jelezte, hogy „Telki a 11/2010
(IV.28.) KvVM rendeletben szereplő folyószakasz mértékadó árvízszintjéhez rendelt nagyvízi
mederrel nem érintkezik”, azaz árvízveszélyes területe nincs.
Az előforduló „árvízi” elöntés a vízelvezető rendszer fokozottabb karbantartásával, a szélsőséges
csapadékesemények elvezetésére történő alkalmassá tételével kizárható.

www.kasib.hu
1.18.2.2. Belvízveszélyes területek
A település területét érintően belvízveszélyes területeket a vízügyi ágazat nem tart nyilván. A
Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes tájékoztatójában is jelezte, hogy a település
belvízzel nem veszélyeztetett.
1.18.2.3. Mély fekvésű területek
A településen mély fekvésű területek a domborzati adottságok melletti mélyvonalakon alakultak

ki, ahol időszakos, vagy állandó vízfolyások haladnak. Ezek a vízfolyások vezetik le az előforduló
mélyebben fekvő felszínre törő rétegvizeket is. A mélyvonalon haladó vízfolyások természetes
útjának fenntartásával a környezetének védelme biztosított.
A település dél-nyugati szélén, a még be nem épített területen kialakult mélyebb területrészről a
vízelvezetést szolgáló vízfolyás környezetéből időnként tartósabban megáll a víz, amelyet a
kialakult növényzet is jelez.
1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem
A településen árvízi és belvízi veszélyeztetés nincs, így árvízvédelemre és belvízvédelemre

szükség nincs. Az előforduló helyi vízkár elhárítása a katasztrófavédelem feladata.
1.18.3. Tevékenységből adódó korlátozások
Közműszolgáltatással összefüggő korlátozások:

1. Vízellátás szolgáltatási területén
 Felszínalatti vízminőség védelmi terület
 Települést ellátó regionális ivóvíz gerincvezeték és 3-3 m védőterület igénye
 Vízmű területek
2. Szennyvízelvezetés
 Szennyvíztisztító telep 80 m-es védőtávolsága
 Szennyvízátemelők 20 m-es (bűzzár és zajszigetelés esetén) és 150 m-es (bűzzár és
zajszigetelés nélkül) védőtávolsága
3. Csapadékvíz elvezetés
 Felszíni vízrendezést szolgáló árkok 3-3 m-es karbantartó sávval
 Patakok 3-3 m-es karbantartó sávval
4. Energiaellátás
Villamosenergia
 22 kV-os gerinc elosztóhálózat nyomvonala, a külterületen 7-7 m-es oszloptengelytől mért
biztonsági övezettel
Földgázellátás
 Telki gázfogadóját tápláló nagyközép-nyomású földgáz gerincvezeték 9-9 m-es biztonsági
övezete
5. Elektronikus hírközlés
 Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítménye

www.kasib.hu
1.19. Városi klíma
A településen belül, a mesterségesen kialakított környezetben a beépítés miatt sajátos éghajlat

alakul ki, amit „városklímá”-nak neveznek. A be nem épített külterület felöl a beépített terület
felé, ahol a beépítés intenzitása nő egyre magasabb lesz a hőmérséklet, amelynek növekedését a
beépített területen megjelenő zöldfelület, vízfolyás, patak medre, kisebb beépítettségű telek meg
tudja törni. De a beépítés „sűrűjében” a hőmérséklet növekszik és azzal együtt a hőérzet
fokozódik.
A „városi” klíma alakítását település szinten a meteorológiai adottságok alapvetően

befolyásolják, de azt a beépítéssel, annak az alakításával, intenzitásával javítani is és rontani is
lehet. A település meteorológiai adottsága alapján az éves napfénytartama 1950-2000 óra/év. Az
évi középhőmérséklet a 8-10 °C. A júliusi középhőmérséklet 20-22°C, a domborzati
viszonyoknak megfelelően változik. A januári középhőmérséklet -1 °C. A hőmérséklet átlagos évi
ingása (21-22°C), az uralkodó szélirány az észak-nyugati. Az évi csapadék mennyisége 600-700
mm, területre a nyári (tavasz végi) csapadékmaximum a jellemző. A legcsapadékosabb hónap
több éves átlagot tekintve a május.
A beépített terület mikroklímáját az utcafásítások javíthatják a napfényhatást csökkentő

árnyékoló hatásukkal. A fasorok telepítésének lehetőségét korlátozzák a föld felett vezetett
közműhálózatok (villamosenergia ellátás és elektronikus hírközlés hálózatai), de a földalatti
fektetésű közművek és a vízelvezetést szolgáló nyílt árkok is korlátozzák a fák, növények
telepítési lehetőségét.
A klímaváltozás már jelentkező hatásainak kezelésére még nem készült fel a település. Nem
készült fel az előforduló több napos szélsőséges nyári meleg-napos napokra, amikor éjszaka sem
hűl le a levegő, így az árnyékoló növényzet hiányában az épületek homlokzata felmelegszik, a
felmelegedés hatására a lakásokban az éjszakai hőmérséklet is magas marad.
A nyári meleg ellen az ingatlan tulajdonosok, gazdasági lehetőségeik függvényében egyedi klíma
berendezések alkalmazásával, egyedileg próbálják a mikroklímájukat alakítani.
A település a szélsőséges csapadékviszonyok kezelésére sem készült fel. A szélsőséges

csapadékesemények biztonságos elvezetésére a jelenlegi felszíni vízelvezetés megoldása nem
megfelelő.
Tágabb térségre vonatkozóan, a klímaváltozás vizsgálatára készített előjelző tanulmányok

egyrészt további hőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak, amelynek elviselését szolgáló,
természetes (fasor, tudatos építkezés) és művi védelem kiépítési igényével kell számolni az
élhetőség megteremtéséhez.

www.kasib.hu
80
m
TELEP
MOBA II.
0 200 400 m
KM 2/b.
0 500 1000 m
KM 3/a.
0 200 400 m
KM 3/b.
0 500 1000 m
KM 4/a. VILLAMOSENERGIA
0840/20
0841/20
0811/20
0690/20
0799/20
0793/20
1578/20
0692/20
51793/20
0778/20 0691/20
0567/20
0867/20 1513/20
0694/20
1607/20
51888/20
22 kV-os villamoseneria gerinc
0 200 400 m
KM 4/b. VILLAMOSENERGIA
0 500 1000 m
KM 5/a.
0 200 400 m
KM 5/b.
T-Mobile antenna
Vodafone antenna
0 500 1000 m
KM 6/a.
T-Mobile antenna
Vodafone antenna
0 200 400 m
KM 6/b.
16
8
6
22
18
3
5
16
2
17
15
10 13
8
39
13
Le
37
11
28
v
2
35
19
en
7
3
33
5
du
17
31
29
28
24
15
30
la 29
26
6
27
27
24
u
25
22
25
. 25
28
23
36
20
20
11
2 10
23
21
18
7 11
9
17
18
3
35
1
15
32
13
21
29
35
21
10
19
16
24
14
27
8
19
14
17
11
15
38
u.
12
9
12
66
42
ng
9
17
13
19
ari
26
17
16
25
10
33
11
18
23
5
4
zm
21
48
6
9
3
Ro
50/
A
19
19
20
17
6
14
39
5
15
1
18
17
2
2
10
4
5
18
12 14 6-8
13
11
1
4
14 9 6
6 9
7
3
7
5
10
18
13
16 23
14 2 14
7/b
10
41 9
7/a
11
12
8
10 19
17
64
5-7
7
4 13
11
5
3
38
53/a
36
1
1
11 1 6
42
10
18
3
32.a
32.b 3
1
5 25
7
9 11 17
13
27
15 21 35
14
25
33
28
27
56
26
2
22
5
54
19
53
57
4
18
32
34
21
52
28
6
14
50 18
12 30
L4
18
42
33 7
48 7
1/B
29 23
1/A
44 11
23
1
37. 3
b 5 7
5
4
42 37
.a
2
26
8
28
38
24
22
24
36
5
20
34
32
3
20
1
12
30
10
8
28
6
10
7
4
16
26
2
43
41
24
21
19
22
17
2
20
13/a
18
3
16
15
10
7
12
3
3
14 5
19
8/b
8/a
17
23
4
15
22
27
44
40
45
26
38
4
27/
a
8
12
34
1
9
9
16
11
18
14
17
30
15 10 25
22
17
31
6b
21
10
1
24
29
4
14
1
13
4
6
24
11
22
20 7
15
10
16
45
28
16
32
39 12
20
59
19
Nef
35
2
31
ele
28
29
10
71
32 12
jcs
16
23
18
20
25
u.
b
7/b
a
8 26
7
7/a
16B
18
5
13 20b 35
16A
33b
33a
3
20a
22
24a
26b
24b
7-9
28a
26a
3
4
30b
28b
30a
15
17
23
Bud
2B 1B
4
33
ake
2A 1A
31
29
27
7
25
szi
14
10
4/b
23
4/a
11
21
15.b
15.a
17
13
11/b
11/a-
9
5 7
HECKENAST JUDIT
MMK 01-5295 K1D-1
Heckenast & Heckenast Bt.

TELKI Megalapozó Vizsgálat - Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

TELKI Megalapozó Vizsgálat - Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat

2089 Telki, Petőfi utca 1.

TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

2014. november 17.

MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat

TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

ÜGYVEZETŐ: Zajovics András

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Pintér Ferenc

TELEPÜLÉSTERVEZÉS: Bálizsné Nagy-Pál Anna

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 2

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

KÖZLEKEDÉS: Heckenast & Heckenast Bt.

KÖZMŰVEK: KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.

Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök

RÉGÉSZET: Archeo-Art Bt.

Dr. Türk Attila

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 3

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 4

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ... 42

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ............................................................................... 87

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

1.16.3. Energiaközművek .......................................................................................................... 170

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 8

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

V-1 Földhivatali alaptérkép (csak CD-n) M=1:6000

KM 1/a. Vízellátás (teljes terület)

KÖ-1 Közlekedési vizsgálat

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 9

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

Az új TFK, TSZT és HÉSZ készítésének célja és alapvető indokai:

A kidolgozás, a véleményezések és az elfogadás tervezett ütemezése

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 10

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

1. HELYZETFELTÁRÓ ÉS HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, a fővárostól 21 kilométerre, a Zsámbéki-

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési

1.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK)

Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatának mellékleteként elfogadta az Országos

„a Koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, meghatározza azok területi

Az OFTK előzményeit, az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) és az Országos

Budapest és Pest megye vonatkozásában az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg:

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 12

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 13

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

1.2.2. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program

A térségfejlesztést érintő intézkedéseket a település-rehabilitáció („a Budapest környéki első

Pest megye főként a fekvőbeteg ellátás során a budapesti intézményekre támaszkodik, a

1.2.3. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció

Pest megye közgyűlése 2013. november 29-i ülésén hagyta jóvá.

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 14

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

A koncepció helyzetfeltárása során megállapítást nyert, hogy a világgazdasági válság

1.2.4. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai

Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából 2007-ben készítette a Gauder Péter