25.

HÉT: TÉMAZÁRÓ FELADATOK: GENETIKA,

POPULÁCIÓ- ÉS EVOLÚCIÓGENETIKA

I. A KUTYÁK SZŐRZETSZÍNÉNEK ÖRÖKLŐDÉSE (14 pont)

A kutyák szőrzetszíne egy autoszómás gén hatására lehet sötét, sárgásbarna illetve foltos.
Egy sötét foltos keresztezés pedigréje a következő:

1. Jellemezze, értelmezze az öröklődés mechanizmusát! Jelölje az allélokat!

2. Írja fel az I/1 és I/2 szülőpár genotípusát megfelelő jelöléssel!

Relációanalízis

3. A II/1 és II/2 egyedek heterozigóták, mert a II/1 és II/2 egyedeknek nem lehet sötét
pigmentű utóda.

4. Az I/1 és I/2 szülőpárnak nem lehet foltos utóda, mert a foltos fenotípus csak
homozigóta formában jöhet létre.

5. Milyen utódok és milyen arányban jöhetnek létre a III/3 és III/4 egyedek

keresztezésével (beltenyésztésével)?

6. Hány % valószínűséggel születhet foltos kutya a III/1 és III/2 egyedek

kereszteződéséből?

II. AZ EVOLÚCIÓ ELMÉLETI ALAPJAI (12 pont)

1. Fogalmazza meg, mit értünk konvergencia alatt az evolúcióban!

2. Nevezze meg, mely állatokkal (állatcsoportokkal) konvergensek az alábbi fajok:

a. füzikepinty (Galapagos-szigetek)

b. vombat (Ausztrália)

3. Milyen evolúciós hatások játszhattak szerepet a Darwin-pintyek

kialakulásában? (Többszörös választás)

1. adaptív szétterjedés

2. alapító hatás

3. izoláció

4. mimikri

4. Mit jelent az alábbi meghatározás?

A környezeti tényezők által létrehozott fenotípus-változás, amely nem öröklődik.

5. Melyik jelenség oka a 4. kérdésben szereplő fogalom? (Egyszerű választás)

A. A pongyola pitypang alacsonyabbra nő a Mátrában, mint az Alföldön.

B. Néhány orchidea faj virága kísértetiesen hasonlít egyes rovarok nőstényeire.
C. Manchester környékén ma a sötétebb nyírfaaraszoló lepkék a gyakoribbak.
D. A Sierra Nevada hegység cickafarknövényeinek átlagmagassága élőhelyük
magasságával fordítottan arányos.
E. A termesztett földieper vad afrikai fajták keresztezésével jött létre.

6. Melyik jelenség példa az irányító szelekcióra? (Egyszerű választás)

A. A pongyola pitypang alacsonyabbra nő a Mátrában, mint az Alföldön.

B. Néhány orchidea faj virága kísértetiesen hasonlít egyes rovarok nőstényeire.
C. Manchester környékén ma a sötétebb nyírfaaraszoló lepkék a gyakoribbak.
D. A Sierra Nevada hegység cickafarknövényeinek átlagmagassága élőhelyük
magasságával fordítottan arányos.
E. A termesztett földieper vad afrikai fajták keresztezésével jött létre.

7. Az 5-6. kérdésnél megadott válaszlehetőségek közül az egyik - önmagában is -

hamis. Melyik?
 A. A pongyola pitypang alacsonyabbra nő a Mátrában, mint az Alföldön.
B. Néhány orchidea faj virága kísértetiesen hasonlít egyes rovarok nőstényeire.
C. Manchester környékén ma a sötétebb nyírfaaraszoló lepkék a gyakoribbak.
D. A Sierra Nevada hegység cickafarknövényeinek átlagmagassága élőhelyük
magasságával fordítottan arányos.
E. A termesztett földieper vad afrikai fajták keresztezésével jött létre.

8. Mi az oka annak, hogy az európai sün nyugati és keleti változatai a természetben

gyakorlatilag nem kereszteződnek?

Relációanalízis
9. A süvöltő alfajai sem kereszteződtek Európában, mert a süvöltő alfajainak nem
átfedő az elterjedési területe.

III. KAPCSOLT GÉNEK ÖRÖKLŐDÉSE (10 pont)

A recesszív b allél az ecetmuslicában (Drosophila) fekete testszínt eredményez. A

csökevényes szárny kialakításáért az ugyanazon kromoszómán elhelyezkedő e recesszív
allél a felelős.

A. keresztezés

Normál testű, normál szárnyú nőstényt keresztezünk egy szintén normál testű, normál
szárnyú hímmel. A nagy egyedszámú utódnemzedékben négyféle fenotípust kapunk, ezek
16%-a fekete testű és egyben csökevényes szárnyú is.

B. keresztezés

Egy másik keresztezésben szintén normál testű, normál szárnyú nőstényt keresztezünk
normál testű, normál szárnyú hímmel. Most viszont az utódok 25%-a normál testű,
csökevényes szárnyú (szintén nagy egyedszám esetén).

1. Mi volt a szülők genotípusa az A keresztezésben?

2. Milyen fenotípusú a többi utód, és hány százalékban jelennek meg ezek a fenotípusok
az A keresztezésben? (Válaszát számítással igazolja!)

3. Milyen fenotípusú a többi utód a B keresztezésben?

4. Mi lehetett a szülők genotípusa a B keresztezésben?

5. Melyik keresztezésből határozható meg a két gén távolsága? Indokoljon!

Számítással határozza meg, mekkora a távolság a két gén között?

IV. GENETIKAI VIZSGÁLAT (10 pont)

Silk úr ebben az évben egy tarkalepke-fajjal kísérletezett. Ennek a lepkének sárga foltos,
fekete és fehér változatai léteznek. Silk úr laboratóriumában beltenyésztett állatokat, fehér
nőstényt sárga foltos hímmel keresztezett, és az első utódnemzedékben nagy számban csupa
fekete egyedet kapott. E feketéket egymás közt keresztezve a következő utódmegoszlást
tapasztalta:

fekete
hím: 630
nőstény: 298
sárga foltos
hím: 210
nőstény: 118
fehér nőstény:
hím: 0
420

1. A fentiek alapján milyen öröklésmenet jellemzi a színváltozatok öröklődését?

Válaszát kellőképpen indokolja meg!

2. Írja fel a keresztezésben szereplő szülői és az F1 nemzedék genotípusát!

3. Mi lenne a keresztezés eredménye, ha az F2 fehér lepkéket visszakereszteznénk az

F1-nek megfelelő genotípusú egyedekkel?

V. A CSODATÖLCSÉR VIRÁGSZÍNE (8 pont)

1. Egy vadon élő, genetikai egyensúlyban lévő csodatölcsér-populációban az egyedek

37,5%-a rózsaszínű. Hány % lehet a fehér és a piros egyedek részaránya?

2. Egy kertészet 300 csodatölcsére között 123 fehéret találunk. Hány rózsaszín egyed
van a tenyészetben, ha tudjuk, hogy a piros színt okozó allél gyakorisága
0,3?

3. Genetikai egyensúlyban van-e a 2. kérdésben szereplő populáció?

VI. A KUKORICA JELLEGEINEK ÖRÖKLŐDÉSE (10 pont)

A kukorica szemtermése egy termőlevélből fejlődik, benne a termésfal összenő a maghéjjal.

A kukorica maghéjának színe és felülete egy-egy autoszómás gén által szabályozott jelleg.
A D domináns allél színes, a recesszív d fakó, a E domináns allél sima, a recesszív e allél
pedig ráncos fenotípust eredményez.
Egy kukoricacsövön 70 db színes, sima, 71db fakó, ráncos, 3 db színes, ráncos és 2 db fakó,
sima szemet találtak.
1. Milyen volt annak a növénynek a genotípusa, amelyről a cső származott, ha biztosan
tudható, hogy egy fakó, ráncos szemből csírázott egyeddel porozták be?

2. Mit mondhatunk a két gén kromoszomális elhelyezkedéséről?

3. Ha feltételezzük, hogy minden termőlevélből fejlődött termés, hány darab olyan

embriózsák-anyasejtet tartalmazott a növény torzsavirágzata, melynek genotípusa
DdEe?

4. Összesen hány darab makrospórának megfelelő sejt képződött az említett

virágzatban?

5. Milyen allélösszetételű makrospórákat képezett ez a növény?

6. Igaz-e, hogy a színes, sima szemeket produkáló termőlevelekben nem jöhetett létre de
allélösszetételű makrospóra? Miért?

7. Milyen genotípusú az embriózsák vegetatív (központi) sejtje azokban a

termőlevelekben, melyekből színes, ráncos szemek fejlődtek?

8. Mi a genotípusa a fakó, sima szemekben található táplálószövet sejtjeinek?

Összesen : 64 pont

- megoldások -

- vissza a temetikához -