BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

Műszaki Pedagógia Tanszék

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

KUTATÁSMÓDSZERTAN
 A kutatási téma megjelölése
A kutatásom témájául az egészségfejlesztés, egészségnevelés lehetőségeinek vizsgálatát
választottam egészségügyi középiskolások körében.

Bevezetés, a témaválasztás indoklása

Legnagyobb kincsünk az egészség szoktuk megfogalmazni elég gyakran. Valójában
tudjuk milyen összetett dolog íródik le ebben az egyetlen mondatban? Napjainkban egyre
inkább aktuálissá válik ennek a fogalomnak a jelentősége. Hírműsorok, újságcikkek, kutatási
eredmények, statisztikák számolnak be arról, hogy milyen nagymértékben romlik
Magyarország népességének egészségi állapota. Kedvezőtlen mértékű a megbetegedések és a
halálozások aránya Európa más országaihoz viszonyítva. A lakosság jelentősebb része nem
foglalkozik, vagy nem tud foglalkozni egészségi állapotával, pedig minden embernek joga
van a legjobb egészségi állapothoz, annak megőrzéséhez.

Magyarországon a családok helyzetét megnehezítő anyagi terhek rossz hatással vannak az

emberek testi, lelki egészségére. A megbetegedések egy részéért a mennyiségileg és
minőségileg nem megfelelő táplálkozás, mentális problémák, viselkedészavarok és az
egészségtelen környezet felelős. Ezért nagyon fontos ennek a helyzetnek a megoldása, hogy a
felnövekvő nemzedék egészségesebb, környezettudatosabb életet élhessen.

A gyerekek között egyre több a lelki sérült, problémás tanuló, akik a pedagógus részéről
egyéni bánásmódot igénylő törődést követelnek. Az ismeretközvetítés mellett a pedagógusnak
a nevelésre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie. Meg kell adni tanítványainak azt a
törődést, szeretetet, amelyből képes meríteni, hogy a családi nehézségek elviselhetőbbé
váljanak. Nagyon fontos már kisiskolás kortól tudatosan nevelni őket, megláttatni velük,
felhívni a figyelmüket az egészség fontosságára, hiszen ezekből a fiatalokból lesznek a jövő
felnőttei, akik az életük további részében mások életét fogják befolyásolni. Éppen ezért
nekünk, pedagógusoknak nagy felelősségünk van abban, milyen pozitív mintát állítunk
tanítványaink elé, milyen példát látnak akár testi, akár lelki egészséggel kapcsolatban, hogy
boldog felnőttekké váljanak.
 Ha a család helyzete miatt nem tudja megadni a kellő tapasztalatokat, a nevelési- oktatási
intézmény feladata a gyermek egészség potenciáljának fejlesztése, a helyes életmód
kialakítása, a káros szenvedélyek elleni küzdelem.

A középiskolás, főiskolás évek alatt, illetve rövid pályafutásom ideje alatt sok esetben
megtapasztaltam a felnövekvő nemzedék egészség károsító magatartását. Egészségtelen
táplálkozásukat, a testmozgás hiányát, illetve a károsító anyagokkal való küzdelmüket. Ezek
mellett a családi válsághelyzeteiket, amelyek során a fiatalok mélypontra kerültek. Különös
tekintettel arra, ha a szükségleteik kielégítetlenekké váltak, életkörülményeik és életmódjuk
jelentősen rosszabbodott, mint a többieké. Hátrányos társadalmi helyzetbe kerültek,
lakáskörülményeik romlottak.

Az egészséget befolyásoló magatartás az egész életen át tartó tanulás a szocializáció

eredménye a személyiségfejlődés függvénye, mely folyamatokban a legfontosabb
szocializációs színterek: a család, a gyermekintézmények, a kortárscsoportok. Korunk egyik
kedvezőtlen jellemzője a család szocializációs szerepkörének gyengülése, amely miatt a
nevelési intézmények okkal érzik úgy, hogy rájuk a nevelési feladatokból túl sok hárul, a
közoktatás feladatai megsokszorozódott. Ha eleget akarunk tenni a társadalmi elvárásoknak,
meg kell tanítanunk diákjainkat szelektálni, válogatni, helyesen dönteni a jó és a rossz között,
az egészséges és egészségtelen között. Feladatomnak érzem, hogy információt szerezzek az
egészséges életmód irányelveiről és ezt közvetítsem tanítványaim felé. A sok pihenés, a
helyes táplálkozás, a friss levegő és a rendszeres testmozgás évekkel meghosszabbíthatja
életünket, megvédhet a betegségekkel szemben.

A kutatás céljának meghatározása

Kutatásom célja elsősorban az, hogy megismerkedjem, bővebb információt nyerjek mi az,
amiben másképpen gondolkodik egy egészségügyi középiskolába járó gyerek. Mennyivel
élnek tudatosabban, egészségesebben, hogyan alakítja gondolkodásmódjukat ez a speciális
középiskola. Milyen mértékben hasznosítják a gyakorlatban az elméletben elsajátított
ismereteket?
III. Empirikus vizsgálat

A tanulók egészségmagatartásáról empirikus vizsgálattal kívántam meggyőződni. Fő

célom e témát tanulói véleményekkel alátámasztani. Az adatfelvételt, mintavételt 2022. április
28-án a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Zay Anna Egészségügyi, Informatikai
Szakközépiskolája és Kollégiumában 54 tanulóval végeztem el. Életkoruk szerinti
megoszlását az 1. számú táblázat mutatja.

15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves 21 éves 23 éves

2 fő 21fő 8 fő 1 fő 11 fő 8 fő 2 fő 1 fő
1. számú táblázat: A tanulók életkorúk szerinti megoszlása

Az adatfelvételt zárt végű, 27 kérdést tartalmazó kérdőívvel végeztem. A diákoknak feltett

kérdéseim táplálkozási, sportolási, higiéniai szokásaikra, káros szenvedélyeikre, általános
egészségi és lelki állapotukra terjedt ki. A kérdőívben táplálkozási szokásairól a 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. kérdésekkel az étkezés gyakoriságáról, reggelizési szokásukról, zöldség, gyümölcs,
szénhidrát tartalmú cukor, kóla, chips fogyasztásának gyakoriságáról, az étkezésre szánt
időről, koffeintartalmú ital fogyasztásáról, napi folyadékbevitelről érdeklődtem. Testképhez
kapcsolódtak a 9. 10. 11. 12. 13. kérdések, melyek a testsúlyukkal való elégedettségről,
fogyókúrázásról, egészségi állapotukról, betegségeikről kértem információt. Élvezeti szerek
(dohányzás, alkohol, tudatmódosító szerek) fogyasztásához a 14. 15. 16. kérdés kapcsolódott.
Testmozgáshoz, tanórán kívüli sporttevékenységükről érdeklődtem a 17. 18. 19. 20.
kérdésekkel. Szereti a testnevelés órákat, végez valamilyen sporttevékenységet, szokott
túrázni, kirándulni. Lelki egészségük feltérképezéséhez a 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. kérdés
kapcsolódott. A vizsgálat során alkalmazott eszköz saját készítésű, önkitöltős kérdőív (6.
számú melléklet). A tanulók számára a kérdőívek kitöltésére 45 perc állt rendelkezésre.
1. A tanulók táplálkozásra vonatkozó ismereteire 8 kérdést fogalmaztam meg, mely
kiterjedt arra, hogy hányszor étkeznek naponta, szoktak-e reggelizni, hányszor fogyasztanak
zöldséget, gyümölcsöt, kólát, cukrot, csokit, chipset, fagylaltot, süteményt. Mennyi időt
fordítanak étkezésre, hányszor mosnak fogat, mennyi koffein tartalmú italt fogyasztanak és
mennyi folyadékot isznak naponta. A fiatalok válaszaiból kiderült, hogy 48%-uk annyiszor
eszik ahányszor megéhezik. A tanulók 29%-a háromszor, 19%-a ötször étkezik. 2-2 %-ot
alkotnak azok, akik egyszer vagy kétszer esznek. A mai fiatalokról elmondható, hogy nincs
kialakult szokásrendjük, ami az evés zavaraihoz vezet. A szervezetnek szüksége van energia
felvételre a napi feladatok elvégzéséhez. Az étkezések számát az 1. számú diagram ábrázolja.

50%
40%
30%
20%
10%
0%
egyszer
kétszer
háromszor
ötször
ha éhes vagyok

1. számú diagram: Étkezések száma

Arra a kérdésemre, hogy milyen gyakran szoktál reggelizni a válaszadó tanulók 63%-a
minden nap reggelizik, 15%-a csak hétvégén, 13%-a soha nem eszik, 9%-a hetente kétszer
reggelizik. A tanulók között vannak kollégisták és bejáró tanulók is. Ebből fakadhat ez a %-os
arány, miszerint a megkérdezettek jelentős része reggelizik naponta, hiszen a kollégiumban
biztosítva van ez az étkezés, kisebb részét alkotja a nem rendszeresen reggelizők száma.
Meglepő, hogy vannak, akik soha nem reggeliznek. A táplálékbevitel mennyisége és
minősége befolyásolja a tanulók napi teljesítményét. A nem megfelelő táplálék vashiányos
vérszegénységhez, kórosan alacsony vagy magas testsúlyt eredményez, ami hátrányosan hat a
tanulási folyamatra. Szervezete fáradékonyabbá válik, nehezebben koncentrál feladataira,
figyelme csökken, szomorú hangulat jellemzi.

csak hétvégén

minden nap

kétszer

egyszer

soha

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

 2. számú diagram: A tanulók reggelizési szokásai

Tovább vizsgálva a tanulói válaszokat nincs olyan, aki bár ritkán, de ne fogyasztana
zöldséget vagy gyümölcsöt, ez az arány 17%. A megkérdezettek 50%-a hetente 2-3
alkalommal, 33%-a minden nap fogyaszt valamilyen zöldséget, gyümölcsöt. Nem volt olyan
tanuló, aki ne fogyasztana a szervezet egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen
vitaminforrást. A vitaminok bevitelére nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk egészségünk
megtartása érdekében, s természetesen az a legjobb, ha nem mesterséges kapszulákon
keresztül jut hozzá a szervezetünk.
Ezzel szemben vizsgáltam meg a következő kérdésemre adott válaszokkal, hogy mennyi szén-
hidrát tartalmú ételt, italt fogyasztanak a tanulók. Hányszor fogyasztanak cukrot, csokit, kólát,
chipset, fagylaltot, süteményt. A válaszaikból kiderült, hogy ritkán fogyaszt a tanulók 17%-a,
hetente két három alkalommal 52%-a, minden nap 15%-a a tanulóknak. Nem volt olyan fiatal,
aki soha ne fogyasztana. Az iskolai egészségfejlesztés része a helyes táplálkozás kialakítása,
mely a túlsúly kialakulásában játszik főszerepet. Az elhízás számos betegség okozója. Zay-s
hét keretében az egészségnevelési napon reformkonyhai bemutatót és kóstolót tart az iskola a
tanulók, dolgozók számára. Ennek ellenére azt gondolom, hogy az egészségügyi
középiskolások sem táplálkoznak tudatosabban, mint az általános művelést végző, vagy
szakképző intézménybe járó tanulók. Bár elméletben megtanulják az erre vonatkozó
ismereteket, részt vesznek a kollégiumi diáktanács tagjai által az étlaptervezésben, tudatosan
mégsem alkalmazzák a tanult ismereteket. Az életkor előrehaladásával csökken az egészséges
táplálékok fogyasztási gyakorisága.

Zöldség, gyümölcs Cukor, csoki,kóla,

fogyasztás chips, fagylalt, süti
fogyasztása
ritkán
ritkán
soha
soha
hetente 2-3
alkalommal hetente 2-3
minden nap alkalommal

minden nap

4. számú diagram: Zöldség, gyümölcs 5. számú diagram:Cukor, csoki, kóla,

 fogyasztása fagylalt, süti fogyasztása

Az élvezeti szerek (kávé, energiaital, tea) fogyasztását vizsgálva a tanulók 63%-a

fogyaszt naponta koffein tartalmú italt. Csak teát fogyaszt a megkérdezettek 7%-a. Reggeli
kávé 24%-nál van jelen. Napi több kávé, energiaital fogyasztásáról a tanulók 32%-a
nyilatkozott. Nem fogyaszt koffein tartalmú italt a tanulók 37%-a. Csokoládé, kávé,
energiaital formájában kerül koffein a tanulók szervezetébe, ezzel egyidejűleg más egészségre
káros anyag is bekerül. Kutatás bizonyítják a koffein szervezetünkre gyakorolt negatív
hatását. A tanulók jelentősebb része nem fogyaszt, vagy csak teát iszik, de az életkor előre
haladtával a fogyasztók száma emelkedik. A napi folyadékbevitelnél a következő eredmények
születtek. 2-3 liter folyadékot fogyaszt a megkérdezettek 44%-a, 1 vagy annál kevesebbet a
tanulók 55%-a.

Koffein fogyasztása Folyadékbevitel

1 liternél kevesebb
csak teát naponta 2-3
csészével 1liter
egyet sem 2 liter
reggel kávé 3 liter vagy annál
több
napi több fogyasztása

6. számú diagram: Koffein fogyasztása 7. számú diagram: Folyadékbevitel

2. A fiatalok testképpel való elégedettsége az evészavarral, önértékeléssel szoros

kapcsolatban van. Kérdőívemmel arra kerestem a választ, hogy a tanulók mennyire
elégedettek testsúlyukkal, fogyókúráznak-e. Mi a véleményük saját egészségükről. Hogyan
definiálják az egészséget, mint fogalmat. A tanulók 43%-a elégedett súlyával, nem
fogyókúrázik, a többség 57%-uk nem elégedett. 39%-a úgy véli, nem fogyókúrázik, de
szükséges lenne, 11%-a úgy gondolja híznia kellene, sovány és 19%-a fogyókúrázik. A
legtöbb serdülőt aggasztja testképe, elégedetlen. Egészségi állapotát a fiatalok 13%-a
kitűnőnek gondolja, 50%-a jónak, 30%-a megfelelőnek és 7%-a rossznak. Arra a kérdésemre,
hogy mit jelent számodra az egészség a következő válaszokat olvastam. Testi-lelki jóllét.
Testi-lelki egyensúlyt. Értéket, melyet életvitelemmel megpróbálok megőrizni. Jól érzem
magam a bőrömbe. A szervezet normális működését. Kiegyensúlyozottságot. Élvezeti szerek
nélküli életet. Mozgás iránti vágyat. Fizikai és pszichikai jóllétet. Mozgást, stressz mentes
életet. Betegség nélküli életet. Nem fáj semmim, nincsenek panaszaim. Boldog vagyok. Helyes
táplálkozást. Legnagyobb kincset. A fiatalok nyilatkozata alapján 20%-nak van tartós
betegsége és 80%-nak nincs. A felsorolt betegségek között szerepel az allergia, asztma,
cukorbetegség, szívzörej. Napjainkban elég nagy problémát okoz a korán jelentkező egészségi
állapot romlása. A lisztérzékenységgel, tejérzékenységgel, cukorbetegséggel, allergiával,
asztmával már kisgyermekkortól szembesülnek a gyerekek, szülők, pedagógusok.

3. Hazánkban az élvezeti szerek (dohányzás, alkohol, drog) használata népegészségügyi

szinten komoly problémát jelent. A fiatalok dohányzási szokásai a jövőre nézve előremutató
jelentőségű, hatással van a később születendő gyermekek életére. Az élvezeti szerek
használatára 3 kérdést fogalmaztam meg, mely kiterjedt a dohányzásra, az
alkoholfogyasztásra, a tudatmódosító szerek használatára. A megkérdezettek 26%-a
rendszeresen dohányzik, 17%-a társaságban, buliban, 50%-a nem dohányzik, és később sem
szeretne, 7%-a nem dohányzik, de elképzelhető, hogy egyszer kipróbálja. Azt gondolom, elég
magas azoknak a tanulóknak az aránya, akik rendszeresen vagy alkalomszerűen dohányoznak.
Ez később légúti és tüdőbetegségek forrása lehet.
A dohányzás mellett a legelterjedtebb egészséget veszélyeztető magatartásformák közé
tartozik az alkoholfogyasztás. A WHO felmérései szerint Magyarország az alkoholfogyasztás
mennyiségét tekintve első helyen szerepel. Az alkoholfogyasztási szokások kialakulása
szintén serdülőkorban kezdődik. A kérdéseimre adott válaszok meglepőek. Rendszeresen
alkoholfogyasztó a megkérdezettek 4%-a. Társaságban, bulikban fogyasztója a tanulók 65%-
a. Nem fogyaszt alkoholt a fiatalok 27%-a. Nem fogyaszt, de lehet, egyszer kipróbálja a
tanulók 4%-a. Az alkoholfogyasztás színterét baráti társaságok adják.
A fiatalok káros, egészséget komolyan rongáló szenvedélye a droghasználat. Ennek
hátterében a drogokkal kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalatok, az ingerek és a
kockázatkereső magatartás, a stresszel való megküzdés hiánya, vagy a szorongás depresszió,
düh, mint érzelmi állapotok oldása, családi okok húzódhatnak. Meg kell említeni a szülők
alkoholfogyasztását, megengedő, közömbös attitűdjét, a vallást, a tiltó nevelési szokásokat,
erőszakot a családban, vagy a gyermekkori traumát. A megkérdezettek 83%-a nem próbálta
még ki a drogot, 13%-a nem próbálta ki, de később elképzelhető kipróbálása. 2-2%-a
nyilatkozott a tanulóknak rendszeres, vagy alkalomszerű fogyasztóként.
 80%
60%
40%
20% tudatmódosító szerek
0%
alkohol
en dohányzás
r es an
ze ikb ék
ds ul etn om
,re
n
n,b
szer ólál
n ba r
ige ság nem t kip
a e
rs ha leh
, tá , so e
n m ,d
ige ne em
n

8. számú diagram: Tudatmódosító szerek, alkoholfogyasztás, dohányzás összehasonlítása

4. Az egészséget támogató magatartásnak fontos összetevője a harmonikus és fizikailag

aktív életmód, a mozgás. A serdülőkori rendszeres fizikai aktivitás kedvező élettani hatást
gyakorol a felnőttkori, és az aktuális egészségi állapotra. Csökkenti a stressz okozta
szorongást, a depressziós állapotot. Vizsgálatom során kérdéseim a mozgásos tevékenység
rendszerességére, a sportolásra fordított napi időmennyiségre, a testmozgáshoz kapcsolódó
családi programokra irányultak. A válaszoló tanulók 65%-a szívesen, örömmel vesz részt
testnevelés órákon, a fiatalok 35%-a nem szereti ezeket az órákat. Testmozgást a tanítási órán
kívül összesen 48%-a végez a fiataloknak. A futás, aerobik, biciklizés, foci, kézilabda, otthoni
torna, zumba, görkorcsolya, lovaglás, röplabda, tánc, motorozás szerepelt a
sporttevékenységek között. A mozgásra fordított időmennyiséget vizsgálva a fiatalok 59%-a
napi 1 órát sportol, 11%-a napi 2 órát, 30%-a egyáltalán nem sportol semmit.

35
30
25
20
15
10
5
0
napi 1 órát
sportolok napi 2 órát
sportolok napi 3 órát
sportolok egyátalán nem
sportolok

9. számú diagram: Mozgásra fordított idő

Kérdésem a családi kirándulásokra, túrázásokra is kiterjedt, mely a mozgás jótékony hatásán
túl a szabadidő hasznos eltöltését, közös élmények átélését biztosítja. A kirándulás
feltöltődést, lelki felfrissülést eredményez. A diákok 7%-a vesz részt rendszeresen
hétvégenként kirándulásokon, túrázáson. Havonta egy alkalommal a fiatalok 20%-a
mondhatja el, ritkán a tanulók 60%-a. A megkérdezettek 13%-nak soha nem volt ilyen
élményben része. A családok szociális helyzete nagymértékben befolyásolja ezeknek a
programoknak a szervezését. Emellett túlzottan kényelmessé vált életünk. Kevés mozgás,
helytelen táplálkozás elősegíti a testsúlygyarapodást. Ha ezt nem párosítjuk elegendő
mozgással a fiatalok fizikai képessége a legalacsonyabb szintre kerül. Ezért a tanulóknak
naponta szükségük van mozgáslehetőségre. Azt gondolom, hogy a mozgás segíti a fiatalok
egészséges pszichológiai és szociális fejlődését. Ha fiatalkorban hozzászokik a rendszeres
mozgáshoz, karban tartja testét, később felnőtt korban is elhagyhatatlanná válik mindez. A
fizikai munkavégzésben és a szellemi teljesítőképességben könnyít, fejleszti személyiségüket.
A szabadidő hasznos eltöltése mellett rendszerezi a napokat, formálja az életmódot. Az
oktatási intézményekben bevezetett mindennapos testnevelés ezt segíti.

soha

ritkán

igen, havonta egyszer

igen, rendszeresen hétvégenként

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

10. számú diagram: Családi kirándulás

5. A lelki egészség vizsgálata az utóbbi időben kitüntetett helyet foglal el. A pozitív és
negatív érzelmek, a hangulati állapotok jelentősen befolyásolják az egyén életét. A
serdülőkori egészséges működést a felbukkanó emocionális vagy viselkedés problémákat nem
magyarázhatjuk önmagában csak biológiai, pszichológiai vagy szociális tényezőkkel, sokkal
inkább ezek interakciójával. A lelki problémák feszültségek jelentős szerepet játszanak az
evés zavarainak kialakulásában. Az ilyen tanulókat gyakran érzelmi sérülékenység jellemzi,
nagyfokú szenzivitással reagálnak mások megjegyzéseire, a pozitív megjegyzéseket szinte
meg sem hallják. Jó tapasztalatok hiányában elhiszik saját magukról, hogy értéktelenek, nem
bíznak saját belső értékeik meglétében. Egy idő után gyakran meg sem próbálnak változtatni
helyzetükön, nem fogadják el önmagukat, s eljutnak odáig, hogy „bánatukban” esznek. Így
még értéktelenebbnek érzik magukat, s akár a depresszió kialakulásához is vezethet. A
vizsgálat szerint a tanulók 25%-a naponta tapasztal fejfájást, hasfájást, kedvetlenséget,
ingerlékenységet, idegességet, szédülést vagy fáradságot. Hetente többször éli át a fiatalok
38%-a, havonta előfordul a diákok 12%-nál. Ritkán érez ilyen tüneteket a fiatalok 20%-a,
soha nem fordul elő a tanulók 5%-nál.
Arra a kérdésemre, hogy az elmúlt félévben éreztél-e szomorúságot, gyűlöletet,
szeretethiányt, a diákok 17%-a naponta tapasztal és találkozik ezzel az érzéssel, 11%-a nem
naponta, de hetente többször. A tanulók 17%-val havonta előfordul, ritkán érzi a tanulók
44%-a. A megkérdezettek 11%-a nyilatkozott úgy, hogy soha nem érezte ezt az utóbbi fél
évben.

fejfájás, hasfájás, kedvetlenség, ingerlékenység, idegesség, szédülés, fáradság

szomorúság, gyűlölet, szeretethiány

44%

38%

25%
20%
17% 17%

11% 12% 11%

5%

igen, szinte naponta igen, hetente havonta legalább ritkán soha

többször egyszer

11. számú diagram: Testi, lelki egészség

Kérdőívem további kérdései arra irányultak, hogy a tanulók kikkel osztják meg, kikkel
beszélik meg problémáikat a családban, az iskolában. A megkérdezettek 59%-a szüleivel, 4%-
a nagyszüleivel, 9%-a testvérével. Nem tudja megbeszélni, a tanulók 4%-a, tágabb családban
beszéli meg (unokatestvér) a fiataloknak 24%-a. A család az egyén és a társadalom közti
közvetítő kiscsoport, meghatározza a felnövekvő gyermek lelki egészségét.
 Szülőkkel

Nagyszülőkkel

Testvérrel

Nem

Egyéb

12. számú diagram: Problémák megbeszélése a családban

A fiatalokat körülvevő szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező

átrendeződések, a családok egy részének működésében tapasztalható zavarok ma még
szükségesebbé teszik, hogy a nevelés jelen legyen a pedagógus és az iskola életében. 1 Az
iskolában a problémák megosztásában első helyen szerepelnek a barátok, a diákok 60%-nál,
ezt követi szinte egyforma értékkel az osztálytárs 17%-nál, és az osztályfőnök személye a
tanulók 16%-nál. Pszichológussal beszéli meg a tanulók 4%-a, és egyéb személlyel a diákok
3%-a.

Barátok

Osztálytársak

Osztályfőnök

Pszichológus

Egyéb

13. számú diagram: Problémák megbeszélése iskolában

Az iskolai osztály napjainkban elsődleges szociális és szervezeti egységként működik, képes

arra, hogy alkotó módon vegyen részt a pedagógus és diák, valamint a diák és diák közötti
konfliktusok megoldásában, és arra is, hogy több lehetőséget nyújtson a szociális
érvényesüléshez, vagy támaszt jelentsen a közösség tagjainak. Az osztályban a gyerekek
tevékeny résztvevőként átélik és alakítják a társas élet formális és informális szabályait, az
alá- és fölérendeltségi viszonyokat, az együttműködést és a versengést, a szolidaritást és a
1
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Gyongyosi-Serdulokoru.html 2022. 04. 29. 20:38
kirekesztést.2 A gyerek lelki egészsége szempontjából a pedagógus személyes odafordulása,
az egyéni odafigyelés az egyik legfontosabb feltétel. Minden tanulónak szüksége van arra,
hogy iskolás élete során legyen egy rá figyelő, jó tanár, aki mintahordozó, értékközvetítő és
normateremtő személy. Napjainkban a fiatalok igen gyakran érzik magányosnak magukat, a
diákok 19%-a nyilatkozta. Néha érzi, a fiatalok 27%-a-a. Soha nem érzi egyedül magát a
megkérdezettek 31-a. A lelki sérülések igen nagy százaléka visszavezethető az egyedüllétre, a
csoporton kívüliségre, a szeretetlenségre, az elfogadás hiányára. A gyerek egyszerre több
csoport tagja, de csak egyet tart igazán fontosnak. A kortárscsoport a szocializáció
folyamatának nélkülözhetetlen tényezője, olyan viselkedésformák gyakorlására ad
lehetőséget, amelyek gazdagítják a személyiséget. Sikeres családi szocializáció esetén a
gyerek olyan referenciacsoportot választ, amelynek értékei összeegyeztethetők a család
értékrendszerével. Arra a kérdésemre, hogy ki dolgozik a családban, a fiatalok 70%-a
nyilatkozta, hogy szüleinek rendszeres munkája van, 2%-nak alkalmi munka biztosítja a
megélhetést. A tanulók 20%-nál csak az apa dolgozik, 4%-nál anya. A szülők nem dolgoznak
a tanulók 4%-nál. A legtöbb családban 4 fő él együtt, ez a diákok 24%-a. 15%-nál 5 fő, 10%-
nál 3 fő, 2%-nál 7 fő, 1%-nál 2fő, 1-1%-nál 8 fő és 15 fő él együtt.

70
60
50
40
30
20
10
0
Renderesen
dolgozik Alkalmi munka
Apa dolgozik
Anya dolgozik
Nem dolgoznak

14. számú diagram: Munkavégzés, foglalkoztatás a családban

2
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Gyongyosi-Serdulokoru.html 2022. 04. 29. 21:14
Összegzés
Az egyén egészségtudatossága kihat a saját és családja szociális- és gazdasági helyzetére.
Magyarország társadalmának egészséges, teherbíró, művelt, aktív, munkáját szerető egyénre
van szüksége. A felnövekvő nemzedék egyéni és társadalmi kötelességét csak akkor képes
teljesíteni, ha megfelelő az egészségi állapota. Éppen ezért, nem mindegy, hogy milyen
mértékben és hogyan támogatja az állam az oktatást és egészségügyet, milyen hangsúlyt
fektet a preventív munkára. Az egészségnevelés magába foglalja mind a társadalmi-
gazdasági, mind a környezeti tényezők megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket, mind pedig
az egyént, a csoportot, a közösséget szolgáló egészségnevelést. Napjainkban egyre nagyobb
gondot okoz az elhízás, túlsúly egészségség károsító hatása. Mellette a dohányzás,
alkoholfogyasztás és drog élvezete, valamint a fizikai teherbíró képesség csökkenése, ami az
életmóddal és a környezeti tényezőkkel magyarázható. Nem elegendő a megfelelően
összeállított étrend, edzésterv, a mindennapos testnevelés bevezetése, sokszor pszichés
támogatásra is szükség van annak érdekében, hogy sikeres legyen az életmódváltás. Az
elhízott tanuló én erejének támogatása, a reális testsúly elérése és megtartása érdekében,
testkép korrekció, önismeret fejlesztése, érzelmi önelfogadás elősegítése, az
alkalmazkodóképesség erősítése, az egészség elérésének és megtartásának támogatása
szükséges. Az egészséges életmód kialakítása érdekében egyre nagyobb felelősség hárul
azokra, akik a tanulók nevelésével foglalkoznak. A sikerhez kevés az egészségnevelési
programok bevezetése, nagyfokú összefogásra van szükség, hivatástudattal rendelkező kiváló
szakemberekre, gyógytestnevelőkre, pszichológusokra minden iskolában, akik főállásban
látják el feladatukat. A sikeres iskolai egészségfejlesztéshez a nevelőtestület, az egészségügyi
szakemberek, szülők együttműködése és feladatmegosztása szükséges. Legfőbb feladatunk a
tanulók biológiai, szellemi fejlődéséhez hozzájárulni. Megfelelő étkeztetéssel, egészségügyi
ellátással, egészséges, otthonos, tárgyi környezet megteremtésével, az életkornak megfelelő
napirend kialakításával. Az egészségkárosító szokások elleni fellépés és tartalmas szabadidő
szervezés hozhat sikert. A fiatalok szeretet iránti igényének kielégítése, a pedagógusok
részéről előítélet mentességet igényel, s hozzájárul a tanulók egészséges lelki fejlődéséhez.
Gondoskodni kell a tanulók biztonságáról fizikai és pszichés értelemben. A krízishelyzetet fel
kell ismerni, megfelelő segítségnyújtást biztosítani. Feladat továbbá, hogy a diákok
megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, ezek beépüljenek személyiségükbe, mindennapi
tevékenységükbe. Arra kell törekedni, hogy a legelőnyösebb személyiségjegyek alakuljanak
ki a tanulókban.
Irodalomjegyzék
1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről
Magyar Értelmező Kéziszótár, 1990. Akadémia Kiadó, Budapest
Aszmann A. (2001): Magyar diákok egészségi állapota és az iskola. In: Szekszárdi J. (szerk.).
Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia Kiadó, Budapest
Aszmann A. (2004): Egészségvédelem a közoktatásban. Anonymus Kiadó, Budapest
Bagdy E. (1999): Mentálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest
Báthory Z.- Falus I. (1997): Pedagógiai Lexikon. III. kötet. Keraban Könyvkiadó, Budapest
Buda B. (1994): Empátia…a beleélés lélektana. Animula Kiadó, Budapest
Buda B. (1995): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Támasz Kiadó, Budapest
Falus I. (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Kézdi B. (1998): Iskolai mentálhigiéné. Pro Pannónia, Pécs
WHO 1979. Egészségügyi Világszervezet alapszabályzata

Internetes forrás:

http://egeszsegtaplalkozas.shp.hu/hpc/web.php?
a=egeszsegtaplalkozas&o=font_size=3_egeszseg_fogalma_YPbR 2022. 04. 29. 11:46

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV 2022. 04. 29. 12:07

http://zay.hu/index.php/iskolankrol/toertenetuenk2022.04. 29. 14:30

http://zay.hu/index.php/letoltesek/iskolai-dokumentumok/file/31-pedagogiai program
2022.04.29.15:05
http://zay.hu/index.php/letoltesek/iskolai-dokumentumok/file/31-pedagogiai-program-
2022. 04.29.16:12
http://zay.hu/index.php/letoltesek/iskolai-dokumentumok/file/28-munkaterv.
2022.04.29.18:23.
https://www.youtube.com/watch?v=ozBEdbJXUb8 2022. 04. 29. 20:17

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Gyongyosi-Serdulokoru.html 2022. 04. 29.

20:38
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Gyongyosi-Serdulokoru.html 2022. 04. 29.
21:14

http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/archivum/2009/oktober/7.html 2022.04.29. 22:11

http://www.etk.pte.hu/files/tiny_mce/File/oktatas/OktatasiAnyagok/!Palyazati/
Munkahelyi_lelki_egeszsegvedelem_kepzesiTanacs.pdf 2022.04.29. 23:24
 1. számú melléklet d. Minden nap
4. Hetente hányszor fogyasztod a következőket: cukor, csoki, kóla,
Kérdőív tanulók számára chips, fagylalt?
a. Ritkán
b. Soha
Kedves Tanuló!
c. Hetente 2-3 alkalommal
Az alábbi kérdőívben szeretném véleményedet kérni arról, hogy
d. Minden nap
milyen táplálkozási szokásaid vannak, mennyire vagy elégedett
5. Sikerül megfelelő mennyiségű időt fordítani az étkezésre?
testképeddel, milyen élvezeti szereket használsz, milyen
a. Legtöbbször igen
gyakorissággal épül be életedbe a mozgás, milyen a lelki egészségi
b. Néha
állapotod. Figyelmesen olvasd el az állításokat, és csak azután dönts
c. Ritkán
a válaszról! A kérdőív kitöltésére 45 perc áll rendelkezésedre.
d. Soha
Nyíregyháza, 2016. március 11.
6. Naponta hányszor mosol fogat?
Jó munkát kívánok!
a. Egyszer reggelente
b. Kétszer, reggel, este
Kor:_________év Lány / Fiú
c. Háromszor, reggel, délben, este
d. Minden étkezés után
7. Mennyi koffein tartalmú italt (kávé, energiaitalt) fogyasztasz?
1. Hányszor étkezel naponta?
a. Egyszer a .Csak teát iszom 2-3 csészével naponta
b. Kétszer b. Egyet sem
c. Háromszor c. Reggel_______________-t
d. Ötször d. Napi többet is megiszok
e. Amikor éhes vagyok
2. Milyen gyakran szoktál reggelizni egy héten?
a. Soha
b. Egyszer
c. Kétszer
d. Minden nap
e. Csak hétvégén
3. Hetente hányszor fogyasztod a következőket: gyümölcs, zöldség?
a. Ritkán
b. Soha
c. Hetente 2-3 alkalommal
8.Mennyi folyadékot iszol naponta? 15. Alkoholt szoktál-e fogyasztani?
a. 1 liternél kevesebb a. Igen, rendszeresen
b. 1 liter b. Igen, társaságban, buliban
c. 2 liter c. Nem, soha nem szeretnék
d. 3 liter vagy annál több d. Nem, de egyszer kipróbálom
9. Elégedett vagy a súlyoddal? 16. Tudatmódosító (kábító) szereket Próbáltál-e már ki?
a. Igen a. Igen, rendszeresen használom
b. Nem b. Igen, társaságban, buliban
10. Jelenleg fogyókúrázol-e? c. Nem, soha nem szeretnék
a. Nem, rendben van a súlyom d. Nem, de egyszer kipróbálom
b. Nem, bár fogynom kellene 17.Szereted a testnevelés órákat?
c. Nem inkább híznom kellene a. Igen
d. Igen. b. Nem
11. Szerinted milyen az egészséged? 18. Mennyit szoktál sportolni naponta?
a. Kitűnő a. Napi 1 órát sportolok
b. Jó b. Napi 2 órát sportolok
c. Megfelelő c. Napi 3 órát sportolok
d. Rossz d. Egyáltalán nem sportolok
12. Mit jelent számodra az egészség? 19. Végzel valamilyen testmozgást a testnevelés órán kívül? Ha igen
_______________________________________________________ melyik sportot űzöd?
_______________________________________________________ a. Igen:___________________________________________
13.Van-e tartós (amit az orvos állapított meg) betegséged? Pl.: b. Nem
cukorbetegség, szívbetegség, mozgásszervi betegség, asztma, 20. Családoddal szoktál-e részt venni kirándulásokon, túrázásokon?
allergia a. Igen, rendszeresen hátvégenként
a. Van:___________________________________________ b. Igen havonta egyszer
b. Nincs c. Ritkán
14. Dohányzol-e? d. Soha
a. Igen, rendszeresen 21. Volt-e az elmúlt 2 hónapban valamilyen panaszod a következők
b. Igen, társaságban, buliban közül: fejfájás, hasfájás, kedvetlenség, ingerlékenység, szédülés,
c. Nem, soha nem szeretnék fáradság
d. Nem, de lehet, egyszer kipróbálom a. Igen, szinte naponta_______________________________
b. Igen, hetente többször_____________________________
 c. Havonta egyszer
előfordul_________________________________________
d. Ritkán Segítő együttműködésedet köszönöm!
e. Soha
22. Érezted-e a következők közül valamelyiket az elmúlt fél évben? Varga Erika Barbara
Szomorúság, gyűlölet, képtelenség, szeretethiány.
a. Igen, szinte naponta______________________________ hallgató
c. Havonta egyszer előfordul_________________________
d. Ritkán
23. Meg tudod beszélni valakivel a problémáidat a családban?
a. Igen, a szüleimmel (anya, vagy apa)
b. Igen, a nagyszüleimmel
c. Igen, a testvéremmel
d. Nem
e. Egyéb:_________________________________________
24. Az iskolában kinek tudod elmondani a problémáidat?
a. Barátok
b. Osztálytársak
c. Osztályfőnök
d. Pszichológus
e. Egyéb:_________________________________________
25. Szoktad magad magányosnak érezni?
a. Igen, gyakran
b. Igen, néha
c. Nem, soha
26. Szüleid dolgoznak?
a. Igen, rendszeres munkájuk van
b. Igen, alkalmi munkájuk van
c. Csak apukám dolgozik
d. Csak anyukám dolgozik
e. Nem dolgoznak
27. Hányan éltek együtt otthon?____________________________