Ott, ahol a karcolássaL a viaszt eltávolitották, a fluotsav a követ a rajz sze,

rint kimarja.

E) A BRILIÁNS CSIsZoLÁsÁNer FOLYAMATA

1. Előkészités-Darabolás
a) A hasitás müvelete

Ismeretes, hogy a nyers gyémánt mindig tartalmaz szennyezésetet. Át-

talában az az ígény,hogy a csíszolt kó minél tisztább legyen. Ezért nem riad
vissza a gyémánttal foglalkozó ember attól, hogy egy nagyobb követ ketté- vagy
többfelé hasitson, és a hasitás után a két kisebb kő értékenagyobb legyen.
Mindenesetre a nyert követ alapo§an meg kell szemlélni a hasitás előtt!
Általában nem lehet a kő belsejébe belánai, a nyers kövekre ezért kis
lapokat (ablakokat) csiszolrrak, melyeken kereszttil azuán a kó belseje jól meg-
figyelhető. Ha a hasitó személy repedést, grafit-vagy egyéb z6r",tányt lát a kő-
ben, oly módon hasit, hogy ezeket lehetőleg kizárja a kőből.
Egy gyémántkristálynak négy hasitási íránya van. Ezek a l1l. ábrán tát-
hatók. L kő kizárólag ezekben a sikokban hasad és törik| Következésképpen a
hasitónak alaposan tisztában kell lennie a nyers kő felépitésével,hogy meg
tudja állapitani a hasitás célszerli irányát. Miután eldöntötte, hogyan fogja ha-
sitani a követ, egy kis fusvonallal jelzi a karcolás és a hasitás vonalát. Ez-
után a követ a fogópálcába rögziti ugy, hogy megtágyitja a müanyagot a pálca
végén,és a lágy müanyagba belenyomja a hasitandó követ.
A befogás akkor jó, Lla a hasitási sik vagy párhuzamos, vagy egybeesik
a fogópálca hossztengelyével. A követ hasitó személy a müanyagot a helyeserr
befogott kővel lehüti, és a szita felett a foglalópálcát nekitámaszqa az egyik
csapnak, majd a tusvonal Lrelyére, a,k4rqolópálca végérehasonló módon foglalt
kővel egy mélyedéstkarcol. Egy hasitó áItalában három ilyen karcolópálcával
dolgozik. A legélesebbet használja legutoljára.

150
 A hasitó a karcolás után a bekar-
colt követ a pálcával be7ehelyezi az
acéllap furatába. A kő felfeté van, és
a hasitósik egybeesik a páIca tengelyé-
vel. A karcra helyezi a hasitókést, és
az útleggel a késre ütve, a követ el-
hasítjuk. A hasitott darabokat aszerint
osztályozza, hogy melyik darabból mi-
lyen kő csiszolható.

b) A hasitás szetszámai

l 1 1. ábra.
Hasitópálcák. Ezeknek a L72, áb- A gyémántoktaéder hasitósikja
rán lát}rató, világosbarna, pálmafából
készütt pátcának a felső részébeneg,y furat van, amelyben az ábtán látható
alakra többszöri lágyitást kibiró, hőre lágyuló müanyag kupot formálnak. Ennek
a kupnak a hegyébe van ragasztva (fog- -Kó
lalva) a gyémánt. Egy-egy hasitó sze-
,Hőre logguló nűangog
mélynek két vagy több ilyen pálcája van.
Ezek közül az erőteljesebb és vastagabb
a fogópálca, ennek a végérea hasitan-
dó, a többi pálcavégre pedig a szer-
Ha sito-
pt|l ca
számkövek vannak foglalva.
Hasitókés. Ez a szerszám acélbol
van, alakja és méretei megfelelnek a
113. ábrán levő késnek. Magától ér-
tetődő, hogy az él kerül a megkarcolt
résre. Az élen egy vékony, kb. 0,05
mm-es lap van, mert igy jobban feszit
és nem csorbul ki.

II2. ábra, Hasitópálcák

l5l
 I13. ábra. Hasitókés

IL4. ábra. Hasitóütleg

Ha§itóütleg. A LL4. ábrál láttrato kb. 250 mm hosszu nehezebb fa_vagy

acélnrd.
Hasitóasztal. A keret anyaga egyszer{i fa. (115. ábta.) Az asztal A jelü
részébenegy kettős fenekü edény van. Az egyik feneket egy szíta alkotja, ide
hullík a bekarcoláskor elhulló gyémántpor, mert a íogópálcát a két oldalon á1-
1ó csapnak fesziti a hasitó a munka közben. E felett van egy, kis mélyedések_
ke1, rekeszekkel és fiókokkal ellátott B doboz, amelyben a hasitó a hasitandó
vagy már a hasitott köveket tartja. Az asztal előtt helyezkedik el egy nehéz C
acéllap, amelyben átmenőfurat van.
A hasitó a f.ogópálcába befoglalt, majd megkarcolt követ a furaóa helye-
zi, és hasit. Tartozék még egy gázégő, amelyben a foglaló szakember a mű-
anyagot melegitéssel lágyitja, továbbá van egy hütőedény ís vizze|, ahol a fog_

lalt követ és az azt foglaló müanyagot lehüti.

L52
 E
0oboz

ll5. ábra, Hasitóasztal

c) A furészelés müvelete

A hasitás müveletét kizárólag kézzel végzik. A ff,irészeléskor már e8y

gép végzi a munkát, azorbal a gyémántmegmunkálásnak ehhez
az ágához is
igen nagy szakmai tudás szükséges.
A fürészelés céljából a kövek a berajzolótól érkeznek, aki minden, a kő-
re vonatkozó körülményt és lehetőséget (zárvány, alak) figyelembe véve, je-
lÖlte be fussal a kÖvekre a fls,részelésirányát. Fürészelni a hasitástól ettérő
és a 116. ábrán látbató három irányban lehet. Egy összes lehetőséggel furé-
szelt kő a LI7, ábrán láthatO.
A gyémántmegmunkálásban a fürészelés bevezetésének eredménye az lett,
nogl az oktaéder kristálybol eddig a felesleges felsó részt el kellett csiszolni,
jelenleg viszont ebből a tészből egy kisebb kő készulhet. Ennek következtében
a ftlr észelés na8,y gyémántmegtakaritást jelent.

I53
 Mikor a berajzolótól megjön a kó,
befoglalják egy fürészfogóba, rááIlltják a
bronz fürészl-apot, és a fürészlap állan-
dó kenése mellett kezdik a flirészelést.
A kenőanyag olajban elkevert igen finom
gyémántpor. Egy l karátos kő átfüré-
szeléséhezmajdnem egy nap szükséges,
ezétt egy ftirészelő 20-24 gépet kezel
egyszerre (89. ábra).
Megjegyzendő, hogy a fiirészeléskor a
kövekben re:tőző feszültségek vagy zár-
ványok sokszor elrepesztik, sőt eltörik
a követ.

d) Kerekitás

Kerekitéssel a nyers (hasitott, fü-

részelt) követ ugy alakitjuk, hogy a csi-
szolással kialakitandó alak fő vonalait
megközelitsük, és végül meghatározzuk.
Bz lényeges alapozó müvelet, mivel a
kerekités meghatátozza a későbbi csi-
szolt gyémánt végleges nagyságát és
alakját.
1L6, ábta. Fürészelésiirányok kerekitéssel kialakitunk a kövön
egy szalagot, amely a kő kiálló tészei-
nek lekopaása után jön létre. Az alakitandó követ befogjuk a kerekitőgép csu-
csai közé, és forgatjuk (ll8.ábra); közben egy másik kővel, amely a fogó-
szerszámba van befogva, hozzáérllrtk, és a csucsokat koptatjuk, amig kerek kő
nem lesz a csucsos-szögletes kóből.

154
 /l

,jL

II7 . ábta. Fürészelt oktaéder

A követ, amellyel a kerekitést végezzllk, időközönként megforditjuk, hogy

ne csak az egyík sarka kopjon, hanem mind a négy, Ezzel a sarokkoptatással
lényegében elóalakitottuk a követ; igy a következő kő, amelyik a gépbe kerül,
az eddigi koptatókő lesz.
A fogó-szerszámba egy ujabb nyer§ követ fogunk.

Követelmények a kerekitéssel szemben

A kerekitendő kőből a lehetó legnagyobb követ kell megtartani azétt, hogy

a gyémántkihozaá| a lehető legnagyobb legyen. Minél nagyobb csiszolt követ
tudunk m€tartani, annál értékesebb a kő. A csiszolt kő értékea nagyságától-
függően nem arányosan, hanem aránytalanul többszörösére nő.

l55
 ke rekitó kó

Fogószerszdm

kész kerekitett kő

l18. ábra. Kerekités

Ezt szem|éLteti az alábbi gyakorlati példa, amelyben teljesen azonos szi-

nü és minósfuü, de méreteiben eltérő kövekről van szó.
r0 db 1/r0 karátos, tehát 1 kt. értéke100 pélzegység,
4 db L/4 karátos, tehát 1 kt. értéke600 pénzegység,
2 db I/2 karátos, tehát 1 kt. értéke1900 pénzegység,
1 db 1 karátos, tehát 1 kt. értéke8000 pénzegység.
A pélűból igen jól érzékelhető a gyémántsuly megtartásának szükséges-
sége.

156
A jó gyémánt kihozatal követelményei

A kialakitott kő az arányoknak megfeleljen, tehát a kó felső része a kép-

zeleóeli karimája felett legyen (l19.ábra)

1,1gers kő

Képzeletbeli kó

e)

Il9,ábra, A kő képzeleóeü elhelyezkedése a nyers k6ben

A hengeres karika alkotói merőlegesek legyenek a fürészelt tábla sikjá-

(120. ábra).

?,
r \z----\x
xN\\fpll
/"-,^-)
\ c----*-\Y

Helges
N\\"/
'.]Y
He lgtelen
o) b)

L20. a) b) ábra. kerekitett kövek

l57
 Helgtele n

c)
llelgtelen
d)

120. c) d) ábra. Kerekitett kövek

A karimában vagy annak szélébenminden kőnek "bizonyitást" kell hagy-

ni. A bizonyitás a kőnek két, egymással szemben 1evő vagy három, 1200_os
szöget bezátó, a kész kövön karimában maradó nagyon kicsi nyers felület,
KizáróIag ezzel, udla a kerekitő és a csiszoló bizonyitani, hogy a lehetó leg_
többet tartott meg a kőből (12r.ábra).

ac)
I2l.ábra. Bizonyitások a kerekitett kövön

l58
 A két, illetve három nyers lapocska jelzi, hogy mettól meddig terjedt,
milyen méretii volt a nyers kő. A nyers állapotban lapos köveken általában a
csucsnál hagynak bizonyitást, feltéve, hogy a bizonyitás jelenléte szépségétés
a kő értékétnem nagyon rontja.

2. Csiszolás

Az eddigiek során megismerkedtitnk a gyémántmegmunkálás. elŐalakitó

müveleteivel. A szempont eddig az volt, hogy gyémántsulyt taftsunk, és ájé-
kozódjunk a csiszolandó kő minőségérő1, alakjáról, illefte alakitsuk céljaink-
nak megfelelóen. A sulymegartás a főlapok csiszolásának befejezéséigmég
szempont marad, utána azonban a szép briliáns csiszolása a végcé]'.
A gyémánt csiszolásakor a kristálytani irányokhoz kell igazodnunku ezt
száliránynak nevezzük.

A különböz6 felcsiszolásra keíüló lapokat a korong forgási iráayához

viszonyitva, kulönböző, de meghatátozott irányokba csiszoljuk (I22.ábra).

Csiszolási irányok

Kint - a fej a fogótól kifelé á11 "K";

Bent - a fej a fogó felé á1l "B";
Forgásiránnyal - a fej a korong forgásirányában áll "F".
Szemben - a fej a korong forgásirányával szemben áll "SZ".

r59
 ^,

@r'
Alsó főlop I.
Fetsó fótbp ]I.
es ezek kdrina-
fa zettói

t22, ábra. Csiszolási irányok

160
 a) A csiszolás szetszámai

Csiszológep (állvány). A csiszológép

(I23,ábta) vasbeton keretre, áll-
ványra szerelt asáali a lehetősfu §zeTint rezgésmentes helyen legyen felállit-
va. Az asztal sikjában középen egy csiszolókorongot forgat egy villanymotor.
Ennek a csiszolókorongnak a felülete gyémántpor-olaj keverékkel van bekenve.
A gyémántport az:után belefuetjük egy nagyobb kővel a korong feluletébe.

Felső kereszttortó

i
l
]

úszólap

11 oto rbok H ajt ó szy

l23. ábra. Csiszológép (állvány)

161
 A csiszolókorong- mint már emlitettitk - általában öntött vas alapanyagu
korong, amelynek függóleges tengelye acélból val (I24. ábra). Rendeltetése
az, hogy a fent emlitett kikészitésután a feiületébei bédÓlgozott, beégetett gyé-
mántszemcsékkel egy megközelitőleg összefüggő gyémántmegmunkáló felületet
adjon magas fordulatszámon. Az etre a felületre érintett, nyomott kő csiszo-
1ódik.

I24. ábra. Csiszolókorong

L62
 A csíszolókorong előkészitése,felujitása.
A csiszolás folyamán a korong
dolgozófelülete megkopik, elhasználódik,
ezt a felületet idóközönként fel kell
ujitani. A korong felületét a homlokesztetgán
leesztergálj ák. (Iz'.ábta).
Ezt a felületet a c§iszológépen sikba csíszolják,
és lesimitják (L26, áb-
ra), a csucsokat egy köszörl,igépen felujitj ák (127.ábra).

l25, 6bra, Korong -esztergagép

126. ábta. Korongcsiszoló gép

,sztinszerkezet

L27.ábra. A tengely csucsainak felujitására

szolgáló gép

163
A csiszolófelület közelében levő pórüsokat felnyítják a I28, ábrrán látható géP-
pel, majd a L29. ábrán látható szerkezeten kiegyensulyozzák. A korong anya_
gábanlevőtömegegyenetlens€eketWykellkiegyensulyozni,hogyakorong
üzemi fordulatszámon ne térhessen ki 0,01 mm-t sem,

I28.ábra, A korongfelület felnyitását végző gép

l64
 tndiktjtoróro

L29. ábra. Kiegyensulyozó gép

165
 Csiszolófogók. A főlapcsiszoló fog9, a csiszolófejben foglalt kő megfo-
gására és csiszolására szo|gáló szerszám (l30.ábra).

JZ? Plt0 csOyOr

130.ábra. Főlapcsiszoló fogó

/.

131. ábra. Briliánscsiszoló f.ogó

.A briliánqcsiszolo fogó rendeltetése hasontó, csak az alakja

nem olyan
erőteljes, mint a főlapcsiszoló fogóé, mivel sokkal flnomabb munkát vég
zünk vele (131.ábra).

l66
 Csiszolópor. Lényeges szetszám mQ a gyémáalpor, amely ipari célra
használhatatlan vagy hulladék gyémánt finomra tört váLtozata. Ennek olajos ke-
verékétvisszük a csiszolókororrg csi szolófelületére.
.A bórax talán inkább segédeszköz. A gyémántmegmunkáláshoz a vizes
oldatát haszníljuk. Mikor az első lapot megcsiszolfuk, a követ bóraxoldaóa
mártjuk, hogy a megcsiszolt lapra száradó bórax megvédje a lapot a meg- és
befuésektől.

b) A főlapok csiszolása

A főlapok csíszolása meghatározó jellegii, mivel csiszolásukkal kialakul

a kő nagysága és alakja. Ezek a lapok határolják körül a követ.
A főlapok: karima, tábla, alsó főlap, felső fólap.

A táblacsiszolás szerszáma és muvelete

A táblacsiszolás szetszáma egy fólapcsiszoló fogó, amelynek pof,ái közé

táblacsiszoláshoz kialakitott befogófej van szoriwa (l32.ábta). Ez a csiszoló-
fej egy fogónyelvvel (a), tartja a befogópatront (b). A patron anyaga btonz,
hogy inkább a patron fala szakadjon ki a csiszoláskor, mint a kő vagy a ko-
rong sérüljön meg. A követ a patronba vizüveggel ragasztjuk be. Ez a ra-
gasztásos rQ,zités könnyen oldható, viszont a célnak megfelel.

l32.ábra. Táblacsiszoló fej

L67
 A csiszolás müvelele. A követ a fürészelt táblájával |ef,e|é az asztalra
helyezzük. A befogófejbe íogott patron furatát vizívegezz|jk, és rányomjuk a
kó csucsára . A szerszámot a most már beleragadt kővel együtt magunk felé
forditjuk, és a követ ugy forgatjuk, hogy a flirészelésszáliránya megegyezzék,
vagy merőleges legyen a korong forgási ítárryára. A tábla tehát a kőre a l33.
ábrán látható irányokban csiszolható. Ha az irányt beállitottuk, akkor óvato-
san rányomjuk a követ a forgó korongra.
Amikor a kő az enyhe
nyomástól beIeszáradt a

szetszámba, ellrelőrizzúk a

száIirárty beállitását, és to-

vább csiszoljuk míndaddig,
amig a táblán minden egye-
netlenséget, fürésznyomot,
nyilást vagy a tábla sikjához
közel eső zárvártyt el nem
távolitotfuk.

133.ábra. A táblacsiszolás irányai A tábla csiszo|ásálál

ugyanu8y "bizonyiást" kell
hagyni (134. ábra), láthatóvá téve ezzel azt, hogy a müvelettel a lehető leg-
kisebb gyémántot csiszoltuk el.

Az alsó fólap csiszolásának szerszáma és mijvelete

Az alsó főlapok, mint nevük is mutatja, a kó alsó részéthatározzák meg

azza|, ltogy az első négy lapot alulról rácsiszoljuk a kőre.

A követ az elótt foglalni kel1. A követ gyorsan,

alsó főlap csiszolása
oldhatóan, viszont nag,yon erősen meg kell fogni egy foglalószerszám, patron
és hüvely segitségével.A követ a táblájával tefelé helyezzlJk a patron (l35.
ábra) koronájába.

168
 -Bizongitcis Bizong itos

L34. ábra. Táblabizonyitások

H úvelg

135. ábra.
A foglalás eszközel I36.ábta- A foglalás

A patront a hüvelybe csusztatjuk (136. ábra), majd a foglalószerszám

(137.ábra) egy erőteljes nyomásával beszoritjuk, foglaljuk. A keresztirányban
befürészelt patron a kupossága folytán a hüvelybe szorult, és csak az ellenke-
ző itányból gyakorolt nyomás hatására old.
l69
 Szetszámaz egy főlapcsiszoló fogó (130. ábra) egy alsófőlap csiszoló fej
(138. ábra. )

Az alsóf.őlap-csiszoló fej a főlapcsiszoló fogóba van erősitve. A szer-

számot a csiszolás e|őtt vizsztrtfue kell állitani egy, a befogófejre erősithető
vizmértékkel,.A vizmértéket felerősitjük, majd az g jelu csavar meglazitása
után a csuszólapon és a korongon (csiszolóhelyzetben) álIó szetszámotvizszint-
be hozzuk. A csavart meghuzzuk, a csiszolófej a b jelu csap körül forgatható
anélkül, hogy a lap sikja vagy helye változna. Változik viszont a heIyzete a
korong forgásirányához l:épest, és ezzel állitjuk be a csiszolási irányt.

A patronba foglalt kő a c jelü furatban helyezkedik el, és a d jelü csa-

var megszoritásával rögzithetjük. Az e jelü csavar segitségével a követ saját
tengelye körül forgathatjuk 1/8-os o§ztással. A követ a kilincsmütől függetle-
nül forgathatjuk az f jelü csavarral. A kőre csiszolandó lap dőlésszögét pedig
a g jelu csavar áIlitásával szabáIyozhatjuk. Tartozék még egy foglalásszabá-
lyozó szerszám (L39. ábra), amellyel minden patronba foglalt követ egyforma
mélységbenfogunk a befogófej,be.

lizmértek

L37, ábra. Foglalószerszám l38. ábra. Alsófőlap-csiszoló gép

170
 A csiszolás müvelete. Az alsó főlapot a
forgásirányra nézve B-BSZ irányban csiszol-
juk. A követ pedig az f jelü csavarral ugy
forgatjuk, hogy a 140. ábrán látható oldalról
kerüljön rá a lapra. Az igy beállitott követ
a forgó korongra érintjük, és ha csiszolt lap
jön létre, addig folytatjuk a csiszolást, amig
a keletkező lap alsó széIével el nem érjük L39 . ábta. Foglalószabály ozo
a patron széIét,a felső tészévelpedig a kő szerszárr.
csucsát. Ezután a lapot fényesitjuk (poliroz-
zuk). Az e jelü csavarral 2/8,ot forditunk a kövön, és ugyanigy rácsiszol-
juk a második, a harmadik, majd a negyedik lapot.

Jobbra az éltól Jobbroo loptól

140. ábra. AlsO főlap I. kezdése a nyers kövön

A négy lapnak egyforma dőlésszögünek (41o) kell lennie, egyforma mély-

ségünek a karimában és egy pontban (a csucsban) kell találkoznia. Ha a kőre a
csucsa f.elő| rálézunk, esy tökéletes keresztet kell lánrunk, amelynek keresz-
teződése pontosan középen van. A csucs hibalehetősége a l41. ábtán látható.

J0 Nenjó olokú
csucs csuc5

l4l.ábra. Alsó főlap I.

17L
A felső fólap csiszolásának szerszáma és müvelete

A felső főlap meghatározza a kő felsó részéneka helyét és alakját. A

lapok dőlésszöge 39o. A, cél az, hogy a kő karima feletti részéreaz alsó f.ő-
lapokkal egybevágóan négy egyforma nagy és egyforma dőlésszögü lapot csi-
szoljunk ugy, hogy ha a kőre felülről ránézünk, szabályos íLégyzetet lássunk.

l42. ábra, Felsőfőlap-csiszoló fej

Szsrszámaza felső főLap fogófejének (|42.ábra) mechanizmusa teljesen

olyan, mint az alsó főlap fogófej éé,azonban kíegészülegy követ leszoritó
nyelwel (a). A követ az alsó főlapoknak megfelelő negativ piramis kíalakitásu
szerszámmal foglaljuk (143. ábra).

Sze rsz0 m

l43.ábra. A kő megfogása a felső főlap csiszolásakor

172
 A csiszolás müvelete. Egy befogó-
patront beszoritunk a felső főlap befogó-
fejébe, és a követ az alsó tészévela
szerszám mélyedésébehelyezáik. Ova-
tosan ráengedjük a leszoritónyelvet a
kóre. A befogó fejet K-KSZ irányba beál-
litva, rácsíszoljuk az első f,első főLa-
pot, majd negyed fordulatonként a má-
sodíkat, harmadikat, és a negyediket
ugy, hogy a dőlésszögük egyforma legyen. Felsö fölap

Mélysfuüknek a karimában és atábLában

egyformának kell lennie.A karima vas-
tagsága és a tábla arányai a l44. áb-
rán láthatók. Az Lgy megcsiszolt felső
I44.ábra, A főlapokkal és
főlapokat felső főlap I. -nek nevezzük. karimával határolt kő

c) A brílíán§ c§iszolása

Az eddigi müveletek során a cél az volt, hogy a legnagyobb követ és

gyémántsulyt tartsuk meg. Az ezután elvégzeldő müveletekkel briliánsot csi-
szolunk. Minden kő gyémánweszte§ége százalékos értékbenközelitőleg azonos.
Ez arrnak a következménye, hogli a kő, amelyet eddig csiszoltunk, meghatá-
rozott alaku.
Amig ezeket a határokat a kőre csiszoltuk, folyton ügyelni kellett arra,
hogy a lehető legkevesebb legyen a gyémántvesztes§g. A legjobb gyémántkiho-
zatalt h,zárólag a m€tartott suly és a bizonyitások ígazolják.

A fentiekben felsorolt főlapokkal határolt kőből az ezután következő mü-

veletekkel szép briliánsot kell csiszolni. Erre a céIra szoLgáló részmüveletek
a briliáns alsórész-csiszolás, és a briliáns felsőrész-csiszolás.

173
A briliáns alsórész-csiszolása

A briliáns alsórész-csiszolásának lényege, hogy a kő also részétmeg-

hatátozott sorrendben felcsiszolt szabályos lapokkal fényvisszaverővé tegyük.
A briliáns alsórész-csiszolásának szerszámai. A csiszolás előtt a követ
ugyanolyan módszerrel szerszárrtba foglaljuk be, mint az alsó íő|ap I. csiszo-
lása előtt.
A csiszolás müvelete. A csiszolást egy briliánscsiszoló fogóval (131. áb-
ra) és egy briliáns alsórész-csiszolófejjel (145. ábra) végezank.
A csiszolófogó alakja
eltér a főlapcsiszoló fogoétol,
Az eltérésa lábak vegző-
désében van, ugyanis a lábak
magassága állithato.
A fogót ezekkel az á|-
litható lábakkal és egy viz-
s^íLtező harang segitségé-
vel vizszintezz§k a L46. áb-
Csiszolófe1
rán látható módon. A harang
csapját a fogófej furatába
toljuk, és a fogóval együtt a
rQzített ko rongra heLy ezzllk.
Korong sikja A lábak rögátőcsavarjait
meglazítlta, a lábakat addig
L45. ábra. Briliáns alsórész-csiszoló fej süllyesztjük vagy emeljük,
mig a harangpereme köíben
fel nem fekszik a korongra, a lábak pedig a csuszólapon vannak. Ha a billegés
megszünt, a lábrögzitő csavarokat erőteljesen meghuzzuk. A szirLtező harang

eltávolitása után szerszámunk készen á1l a csiszolásra.

A briliáns alsórész-csiszolófej eltéréseaz el6bbiektől az, hogy a csi-

szólófejbe épitett kilincsmü segitségévela nyolcad o§ztás helyett harmincketted
osztással forgatható körbe a kő.

L74
 csovorhúzó

146. ábra, Briliánscsis zoló szer szám vizszintezése

L47.ábra. AlsO főlap II. csiszolása

A céI előszöt az, hogy a kó alsó tészéna n*y f,őlap I. találkozás éIei-
re csiszolunk egy-egy lapot ugy, hogy ezután nyolc egyforma lapot kapjunk
(l47,ábra). Ez a négy lap az alsó főlapok analógiájára szintén főlap, a nevitk
pedig alsó főlap II. Csiszolási irány K-KSZ.
Ez a részmüvelet után a kő egy meghatározott méreten alul már
után
végtermék.Neve nyolclapu kő (achtkant, jelölése 8/8). Természetesen felul-
rő1 is be kell majd még fejezíi, de csak majd a briliáns felsőrész-csiszoLá-
sakor.
175
 Ahhoz azonban, hogy bdliánsot kapjunk, tovább kell folytatri az a|sótész
csiszolását, még fényesebbé kell tennünk a követ.
Az alsó részen megleiő nyolc lap mindegyikére csiszolunk két-kétkari-
a 148.
maf,azettát. Egy karimafazetta csiszolásának fokozatai és arányai ábrárt
figyelhetők meg. Egy brilliáns teljes alsó részénekelkészitésea 149. ábrárt
látható. A karimafazetták felcsiszolásának sorrendje teljesen egyéni dolog.

Korimo-
fazetto

148.ábra. Egy alsó karimafazetta csiszolása

A karimafazettákat megktilönböztethetjük egymástól attól függően, hogy

az azalsó főlap II. -höz tattozíLak-e: alsó fólap I. kari-
aLsó főlap I. -hez vagy
mafazetta, illetve alsó főlap II. karimafazetta a nevük,
Amikor mind a tizenhat karimafazettát megcsiszolfuk, a kövünk alulról
brilliáns. Az alsó rész csíszoLása ezzel befejeződött.

Tehátaz alsó részen levő lapok száma:

alsó főlap I. 4db
alsó fólap II. 4db
alsó karimaf,azetták
I.[. 16 db
összesen: 24 db

A köveket kifoglaljuk, és ellenőrzés után a felsőrész briliánssá csiszo-

Lásához kezdhetttnk.

176
 készre csiszolt
brilicjns

L49. ábta. Alsó karimaf,azeták csiszolása

177
A briliáns felsőrész. csiszolása

A briliáns megismert alsórész-csiszolásával elértük, hogy a táblán be-

ható fénysugarakat a kő alsórészének huszonnégy lapja visszatllkrözze. A bri-
liáns felső részénekcsiszolásávai a cél áz, hogy a felső rész minden egyes
lapja, mint egy-egy prizma határolólapja do|gozzon, és ezáItal a kő a szi-
váwárty összes szinében pompázzorl. A szép és arányos briliáns esetén a táb,
lán kereszttil visszattikrözött alsórész fekete -feh ér játékát szi várványsánekben
pompázó koszoru veszi kör{l.
A briliáns felsó részénekcsiszolószerszámai. A briliánscsiszoló fogó

megegyezik a briliáns alsórészfogójáva1,.

A briliáns felsőrész-csiszoló fej hasonlit a briliáns alsórész-fejéhez, azonban
kiegészül egy kőleszoritó nyelwel, hasonlóan, mint a felsó főlap I. csiszoló_
fejnél (150. ábra), A fogót a c§iszolás előtt, hasonlóan a britiáns alsórész-csi-
s z olás áho z, szirltez ŐhaT angga l bes zi n tezzrjk.

Törzs

Csiszo l ófej

Korong sikjo

150. ábra. Briliáns felsőrész-csiszoló fej

178
 A csiszolás müvelete. A kő felsó részénjelenleg a n*y felső főlap I.
van. Kézi beállitással a négy kiszögelésre négy lapot csiszolunk, melyekkel
azuárt velük megegyező ugyanolyan négy lapot hagyunk a felső főlap I. lapok-
ból (151. ábta). Csiszolási iúny B-BSZ.

Ezeket a lapokat felső főlap

II. -nek nevezzük, dőlésszöguk,
nagyságuk egyforma. Étuittép""-
letbeli meghosszabbitása a tábla
közepén egy pontban találkozik. A
lapok belső élei a táblából egy sza-
bályos egyenló oldalu nyolcszöget
alakitanak ki. A kő felső részén
most már nyolc lap van. Ekkor
van készen a briliáns alsórészcsi-
szolásnál emlitett nyolclapu (acht- 151.ábra. Felső főlapok I-II.
kant) kő.
Tovább csiszolva a követ briliánssá, a felső I-II. főlapok mindegyikére
az alsó részhez hasonlóan karimafazettákat csiszolunk; főlaponként kettőt-ket-
tőt a l12,ábrán látható alaknak és aránynak megfelelően.

152. ábra. Felső karimafazetta csiszolása

179
 A íelső rész karimafazettáinak csiszolási sorrendje a l53. ábrán lárha-
tó. A tizenhat karimafazetta csi§zolását a nyolc csillagf,azetta csiszolása kö-
veti, amely a l54. ábrán figyelhető meg. A csillagfazetta egyenlő szánl bá-
romszög. A háromszög alapja határozza meg most már a végleges nagyságu
táblát, a c§ucs pedig a felső karimaíazetták taláIkozási pontjáig ér.
Csiszolási irány KF-BF közötti tartományban.
Felsöfölopok Febő korinofozetttjk

153.ábra. Felső rész karimafazettáinak csiszolási sorrendje

154. ábra. Csiszolófazetták csiszolási sorrendje

l80
 Ezzel az utolsó müveletet is
Getütnézet)
elvégeztiik a kövön, és elkészitet-
ttínk egy briliánst. (l55. ábra). Az
elkészült köveket ezuán álta],ábal
még salétromsavban f,őzik, hogy
tiszták legyenek.

l0bl1 sikl0
Febő főÍopok
Osszefoglaló kérdések: korima-
fazettrik

l. sorolja fel a drágakövek meg- Abó korimo-

fazettrj k
munkálási módjait. Alsó fő laPOk

2. Hogyan hasitjuk és furészeljük a Csúcs

drágaköveket?
3. Hogyan csiszoljuk a drágaköve-
ket?
4. Ismertesse a drágakövek fóbb
csiszolási formáit.
5, Hogyan fejlődött ki a mai briliáns
alakja?
6. Ismertesse az ideális briliáns (Atutnézet)

csiszolási f,ormájá(?
l55. ábra. Briliáns
7. Ismertesse a rózsacsiszolást.
8. Ismertesse a görbült lapu csiszolást formákat.
9. Ismertesse a drágakövek vésésimódszereit.
10. Mik a hasitás szerszámai?
l1. Milyen müvelet a kerekités, és milyen követelményeket támasztunk
vele szemben,
L2. Mik a jó gyémántkihozatal követelményei?
l3. Sorolja fel a csiszolás szetszámaít.
14. Hogyan csiszoljuk a fólapokat?

l81
 15. Miből á1l a táblacsiszolás müvelete, és milyen szerszámok szüksé-
gesek hozzá'|
16. Miből á11 a briliáns alsórész-csiszolása?
17. MibőI á11 a briliáns felsőrész-csiszolása?

F) DRÁGAKövBK

l. A gyémánt

Előfordulási helye:'Lzsia,Dél-ArrBrika, Dél-Afrika, Szovjefunió.

A gyémánt legrégibb telőhelyei Kelet-Indiában a Panar és Godavary folyók
vidékénvannak. Braziltában 1725 körül f.edezték felr az első gyémánttelepeket.
Dél-Afrikában pedig a mult század közepén tárták fel Kimberley vidékéna
gazdag gy émánóányákat,
Az elmult évtizedekben a szovjetunióban, Jakutia környékén igen gazdag
gyémántbányákat találtak.
A gyémánt a legszebb ttizü és mindenidőbenigenbecsült dtágakő, amely-
nek a görögök keménys fuéértaz "adamas" (legyőzhetetlen) nevet adták. Az
összes anyagok között a gyémánt a legkeményebb, ezért az ékszerek diszité-
sén kivúl ipari célokra is felhasználják. Éttékétkülönleges fizikai tulajdon-
ságain kivtil ritka eiőfordulása is növeli.
A gyémánt szabá|yos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristály-
formája az oktaéder és a romdodekaéder (156.ábra). A gyémánt az egyetlen
drágakő, amely egy elemből, szénbőL kristályosodott ki. A grafit is kristályo_
sodott szén, de kristályszerkezete különbözik a gyémántétól"
A gyémánt keményebb az összes ismert természetes és mesterségesen
előállitott anyagoknál. Rideg ásvány, kisebb kalapácsütésre darabokra hasad
szét,
A 3,52, törésmutatója a drágakövek közül a legnagyobb:
gvémánt fajsulya
2,420-2,4!7, ezéfi a teljes fényvisszaverődése is a legerősebb. Ennek követ-
keztében igen erős a fénye: ez az uí. "gyémándény". Színszórása is a legna-

I82
 nagyobb, 0,0576, és ezért a kilépó fény-
sugarak a szinkép kulönböző szineire bom-
lanak, amelyet a gyémánt "tlizének" mon-
danak.
A gyémánt leggyakoribb csiszolási
o) b) formája a briliáns, Ez a forma az, amely-
nél legnagyobb a fénye és szinszórása. A
156. ábra.
Gyémántkristályok alakja; másik gyakori csiszolási forma a íózsa,
a) oktaéder, b) rombdodekaéder amelynél kisebb a csiszolási veszte§ég, de
ezzel a csiszolási formával nem érhető el
olyan fényhatás, mint a briliánssal.
A gyémánt értékénekmeghatározásában egyik legfontosabb télyező a dtá-
gakő szine. A gyémánt többnyire szintelen (viznszl.a), de előfordul sárga, zöId'
barna, rózsaszín, kék és fekete gyémánt is. A viztiszta kövek közül a legér-
tékesebbek a kékesbe hajló szinüek. Ezek legnagyobb részétIndiában és Bra-
n|iában taláIták. A sárgás kövek már kisebb értékuek.A legkisebb értéküeka
barnás szinüek, ezek legnagyobb t:észétDél-Afrikábaa bányásszák. A szin
megállapitása a gyémánt értékeléseszempontjából igen lényeges, ezért a vízs-
gálatot mindig nappali fényben kell vfuezni.
A gyémánt értékéta szinén kivül még a tisztasága, nagysága és csiszo-
l,ása határozza meg.
A gyémántot tisztának (lupenrein) nevezzxk, ha belsejében 10-szeres na-
gyitóval sem észlelünk zárványt Kis hibának számit, ha a kőben 1 -2 db egé-
szen aptó fekete, vagy fehér tiihegynyi pontok láthatók. Ezeket ''pikének'' ne-
yezik. Nagyobb hiba az, ha a kőben szürkés szinü, felhőforma foltok láthatók,
ez mát lényegesen csökkenti a kő értékét.
Ha a kőben sok apró zárvány található akkor "homokosnak" nevezzük, en-
nek a gyémántnak az értékemár csekély. "Nádas" a kő akkor, ha számtalan
nádszerü sáv látható benne. Ezeket a ktjveket ékszerkészitéshez nem használ-
ják.
A a kisebb, melrt az elóforduló
nagyobb kő aránytalanul értékesebb, mint
gyémántkristályok legnagyobb része egy karátnál kisebb sulyu. Ezért például

1B3
1 db egykarátos kő lényegesen nagyobb értékü, mint 2 db ugyanilyen minős§gü
félkarátos kő.
A kő értékenagymértékben ftigg a kő csiszolásátOl is. A régi csíszolásu
kövek értékejóval kisebb, mint egy modern csiszolásu kóé. A rosszul csi-
szolt, vagy régi csiszolásu köveket "rekupé" köveknek nevezik. Ezek értéke
attól filgg, hogy milyen nagyságu Lesz a kő a modern formáju csiszolás után.
A briliánssal azonos minóségu és nagyságu gyémántrózsa értékejóval kisebb
értéku;a gyémántrózsa ára a bdliáns árának kb. 1/5-e.
A gyerrgébb minőségti köveket és a hulladékokat az ipar használja fel,
f.őLeg gy émántc si s zolás ra.
Ipari célokra üvegvágó gyémánton kivul gyémántbetétes huzóköveket is al-
kalmaznak kemény anyagból készillt huzalok előállitásához. A gyémántvégtifu-
rókat mélyfurásokhoz, sót ujabban a nagy keménységtiacélok megmunkálásához
esztergakés-betétkénthasználják. l954-ben a kitermelt gyémánt mennyiségek
82/o-át dolgozták fel ipari célokra.

Hires gyéT{nts§

A *gy, különleges gyémántokat az egész világon ismerik. Az eddig ta-

lált legnagyobb és legszebb gyémántok a következők:
Cullinan: a gyémántok közül a legnagyobb kő. 3106 karát = 621,20
gram sulyu, 1905-ben Dél-Afrikában találták. Amszterdamban a kóból
105 db briliánst csiszoltak 1063,ó5 karát sulyban. A legnagyobb kő 530,7
karát és ez az algo| királyi jogart, a második (317,4 karát) a királyi
koronát, a harmadik (94,45 karát) a királynői koronát disáti. (L57.ab-
ra).
Excelsior: 995,2 karátos kékesfehér kő, amelyet 1893-ban Dél-Af-
rikában találtak, és összesen 21 db briliánst csiszoltak belőIe. A legna-
gyobbik sulya ó9, ó8 karát.
Jubileum: 1895-ben találták Dét-Afrikában. Nyersen 650,8 karátos
kő. Egy 245,3 karátos briliánst és egy kisebb cseppformát csiszoltak a
kőből. Egy índiai herceg birtokában van.

184
Nagymogul = Orlow: ló40-ben Indiában találták. Nyersen 787 karátos,
csiszolva l99,6 karát.

,t.
í'
i]r-
rl
Y-{ "

I57,ábta. A Cullinanból csiszolt három legnagyobb briliáns

A legtisztább indiai kő, halványkékes árnyalatu. orlow herceg aján-

dékozta II. Katalin cárnónek. A szovjet állami kincsek között őrzik

(158.

ábra .a része).
Vargas elnök: 1938-ban Dél-Afrikábalbályászták, és az akkori bra-
zi\ elnökről nevezték el. Nyersen 726,6 katátos, kékesfehér kő. 29 brí-
1iánst csiszoltak belóle, és a legnagyobb ezek közül 48 karátos.
De Beers: 1896_ban Dél-Afrikábanta|álták. Nyers sulya 440 karát.
Lelőhelyéről nevezték el. Sáne halványsárga. A kőből egy 234,5 karátos
briliánst csiszoltak, amely egy indiai fejedelem birtokába ker{lt.
Sulya nyersen 410 karát, xv.
Regent: l701_ben taláIták Indiában.
Lajos számára vették meg, és 136 karátos briliánssá csiszolták. A ko_
ronakincsek között a Louvre-ban őrzik. (b),
kohinoor: indiai származásu kő, szine kissé zöldes. Bredeti sulya
181 karát. 1852_ben briliánssá csiszolták át, sulya l08,9 karátra csök-
kent. Az angol koronakincsek között őrzik, (c),
Dél_Csillaga: az 1853_ban Btaziliában talált legnagyobb kőnyer_
sen 361,8 karát volt, amit 128,8 karátos briliánssá csiszoltak.
Florentini: indiai származásu, erős ttizir, kissé sárgás szinü kó..
Sulya csiszolva 137,27 karát. A bécsi kincstárban a koronakincsek kö_
zött őrzik. (d).

l85
 158.ábra. Hires drágakövek; a) Orlow, b) Regent, c) Kohinoor
d) Florentini

2. A korundc§oport

Azoknak a drágaköveknek, amelyek aluminium-oxidból (A1203) állnak ko-

rund a gyujtőnemik. A csoport drágakövei küIönböző sánüek, a legfoniosabbak

a következők:
rubin, vörös szinü, világostol sötétvörö§ig;
zafir, kék szinü, ,világostól §ötétkékig;
f.ehér zafi.r (leukozafir) §zintelen;
padparadzsa narancsszinü.
A korund hatszöges rendszerben kristályosodik, fajsulya 3,94,4, J.0, a kő
asztaságától és szinétől függően. A gyémánt után a legnagyobb keménységu.
Szinszórása 0,018, tehát viszonylag csekély. Fénytörése erős, ezért magas
fényü, a kettős törése igen gyenge. Törésmutatója: n = 1,772-1,759. A rubin
és a zafi,r pleokroizmusa (többszinüsége) igen erős, amire a csiszoláskor min-
dig tekintettel kell lerrni. A korund a röntgensugarakat átbocsátja.
A korundot ma már mesterséges (szintetikus) uton, különJéle szinekben
nagy mennyiségben állítják elő.
18ó
 a) Rubin

Előfordulási helyei: Burma, Thaiföld, Ceylon.

A legnagyobb és leghiresebb rubinlelőhely Burma, aho| az agyagkőzerbe,
mészkőbe ágyazva is található, azonban fulnyomórészt hordalékanyagból, má-
sodlagos lelőhelyérőI bányásszák ki, rendszerint zafir, spinell, cirkon kisé-
retében. Találnak igen nagy, 1000 karátnál is nagyobb köveket, de ezek rend-
szerint drágakőnek nem alkalmasak, mivel nem elég át|átlzók, vagy nem szép
sánüek. A drágakónek alkalmas, átlátszó, szép vörös rubinok általában 1 ka-
Tátíál kisebb sulyuak.

A thaiföldi rubinok kisebb értékuek,mert többnyire sárgás vagy barnás

árnyalatuak. Ezeket másootagos lelőhelyekről termelik ki.
A ceyloni rubinok ugyancsak másodlagos lelóhelyekrő! származnak, ezek
világosabb szinüek, mint a burmaiak, ezért az értékükis kisebb.

A rubin ábra) a legértékesebb drágakövek közé

(159.

tartozik, mert utolérhetetlenül szép a szine. A karminpiros-

tól a vérvörösig minden szinárnyalaóan előfordulhat. Legér-
tékesebb a sötét, kékes árnyalafu, karminvörös szinü rubin"
amelyet galambvér szinünek neveznek.
A rubint briliánsformára csiszolják, de a
legtöbbször
gyémántnál kisebb törésmutatója miatt az egyes részek ará-
nyai eltérnek a briliáns alakjától. Némelykor lépcsős, tábla l19.ábra.
alakura is csiszolják. A rubin csiszolásakor főleg azt taítják Rubinkristály
szem előtt, hogy a kő minél kevesebbet veszitsen sulyából,
ezért sokszot szabáLytalan alaku. Ha a kőben sok a. zá;wátty, akkor domborura
csiszolják. Áttatában a szines, átlátszó drágaköveket csak akkor csiszolják
domborura, ha bizonyos fényjelensegeket kelt érvényrejuttabni (Csillagrubi-
nok).
A hibátlan köveket karmos foglalaóa helyezik, a többit szekrényesen fog-
lalják. Ez utóbbi esetben a foglalatba aranylemezt helyeznek, hogy a kő sztnét
f.okozzák.

|87
 A teljesen hibátlan, tiszta, galambvér sánü rubin 1 karáton feltil érté-
kesebb a glémántnál. Példáut egy 5 karátos ilyen minőségU rubin tizszer ér-
tékesebb eg,y azonos nagyságu hibátlan gyémántnál, mert a nagy rubin sokkal
ritkább, mint a nagy gyémánt. A 3 karáorál nagyobb rubin már ritkaság, de a

10 karáton feltili rubinból csak néhány példány van a világon.

Sokszor egyéb vörös sánü drágakövet is rubinnak neveznek, hogy érté-
kesebbnek tiintessék fel. Igy a vörös furmalin neve szibériai rubin, a spinell
neve balaszrubin, a gtálát neve kaprubin, a rózsakvarc neve meg csehrubin.
De a valódi rubint könnyen meg lehet ezektőI különböztetni, mert fajsulya és
keménysége nagyobb az emlitett köveknél, és csak felületes vizsgálattal té-
veszthető velük össze.

b) Zafit

Előfordulásihelyei: Thaiföld, Burma, Ceylon, India, Ausztráia, USA.

Thaiföldönés Burmábal a zafir a rubinnal együtt található. Ceylonban igen
sok szép és nagy követ találtak, és a zafi,ron kivül sok egyéb szinü korund is
elófordul. Iruren több hires zafir is származik, többek között egy 260 karátos
kő, amely a Szovjetunióban látható.

A 160. ábrán zafirkristályt láfunk, amelynek szine a vi-

lágoskéktől egészen a sötétkékig váltakozik. Legértékesebba
buzavirágkék szinu. A zaíi,r belsejében is - mint a rubin ese-
tében - igen gyakoriak a záwányok, és ennek alapján megkü-
lönböztethetó a mesterséges kőtő1.
Felülete§ úzsgálat esetén a rafit több kék kővel össze-
téveszthetó, pl. a kék spinell, a kék turmalin drágakővel. A
_ l90.,á.b::, fajsuly és keménységalapján azonban ezektől megkulönböztet-
Zafirkristály
hető. A zafr,rnak jóval nagyobb a keménységeés a fajsulya,
mint a többi kék kónek. A zafirokat ís briliánsformára csiszolják, de elófor-
dul lépcsőzete§ c§i§zolás is.

l88
 A korund igen nagy színskálábanfordul e|ő. Egyes korundoknak külön
nevük van, mint pl. a narancsszinünek padparadzsa és a szintelennek leuko-
zaíit, A drágakó-kereskedelemben a különböző szinü korundokat a hozzájuk ha-
sonló sánü kövekról nevezték el, és nevtikhöz hozzáteszik az orienális (kele-
ti) jeLzőt. Igy a zöld korundot orientális smaragdnak, a sárga korundot orien-
tális topáznak, a világoskék vagy zöld korundot orientális akvamarinnak neve-

^k.
A nem teljesen átlátszó vagy átlátszatlan feketés szinü korundokat smirg-
linek nevezzük, amelyek sokszor nagy, néha az l q-t is eléró sulyban talá|-
hatók.
Fontosabb lelóhelyei: Kanada, Szovjefunió (Ural), Naxos (Görögország).
a smirglit mint lencse alaku szemcséket palába és mészkőbe
Naxosban
ágyazódva találják. A korund értékes csiszolóanyag, különféle szemcsenagy-
ságban hozzák forgalomba. A természeóen a szüksfulethez képest csak kevés
smirgli fordul eLő, ezért mesterségesen is előállitják, mert a csiszolóipar
nélkulöáetetlen alapanyaga.

3. Berillcsoport

A kristályosodott berillium-aluminát-szilikátból (Be3Al2SióOt3) álló drá-

gakövek gyüjtóneve berill. A csoport legértékesebbdrágaköve a zöld szinü
smaragd, ide tartozik mőg az akvamarin és több más nemesberill. A berill
zayaros, átlátszatlal fajtái a közönséges berillek. Ezek drágaköveknek nem
alkalmasak, viszont az ipar használja fel nagy mennyiségben.
A csoporthoz tartozó drágakövek fajsulya a kő üsztaságátol és szilétől
függően 2,66-2,76 keménysége a topáz és a kvarc keménysége közé esik. Tö-
résmutatója kicsi, az üveEhezhasonlóan, 1,5ó3-1,60, ezért fénye is üvegfény.

l89
 a) Smaragd

Előfordutási helyei: Kolumbia, Szovjetunió (UraI), Brazilia, India, Dél-

Afrika (Transwaal).
A 161. ábrán egy smaragdkristályt látunk. Az egyiptomiak
már az ókorban bányászták. Legismertebbek voltak Kleopátra
egyiptomi királynő smaragdjai. Ma a legnagyobb lelőhelyek Ko-
tumbiában vannak, ahol a pal,akőzet ereit alkotó mészkőből kül-
szini fejtéssel bányásszák. Kolumbiában igen gyakori a szép,
zöld és átlátszó ásvány, amelyek között nagyobb darabokat is
találtak. Ilyen egy l35 karátos élénkzöld szinü, teljesen tiszta,
tábla alakura csiszolt kő, valamint egy másik, l53 karátos,
amelyek a Szovjetunió muzeumaiban láthatók. Mivel a smaragd
j*rt|l leginkább Kolumbiábanfordul eLő, ezért Amerika felfedezése
kristály előtt a smaragd Európában a legnagyobb ritkaságok közé tar-
tozott,

Az Uralban 1831-ben fedezték fel a smaragdot. A smaragd itt csillám-

palában alálható, és ritka az egy karátnál kő. Mnősfue gyen-
nagyobb sulyu
gébb, mint a kolumbia köveké, de itt is találtak szép szinü kristályokat. Bra-
áLíában csak a század elején fedezték fel a smaragdot. Ezek áLtaLában zár-
ványmentesek, szinük világosabb és sárgás árnyalatu.
A smaragdot lépcsős vagy táblakőalakra csiszolják; a zárványos köveket
leginkább domboru alakura (kapison) alakitják.

b) Akvamarin

Brazilia, Szovjefunió (Ural).

Előfordulási helyei:
Az akvamarin legfontosabb lelőhelye Braitlia, itt szines berillekkel és

topázzal együtt bányásszák. Az |Jral hegysfuben gránituregben fordulnak eló,

Az akvamarint a tengerhez hasonló kékeszöld szinérŐl, nevezték el a ró-
maiak (aqua marina). Zárvárryok ritkábban fordulnak elő benne, mint a sma-
ragdban. Legtöbbször lépcsős tábla alakra, ritkábban briliánsalakra csiszol-
ják.
190
 c) Egyéb berillek

A sárga és rózsaszinü berill is különféle sztnváltozatokban fordul elő. A

sárga szinüek között aranysárga szinü is található, ezek az aranyberillek,
amelYek tÖbb§égiikben Ceylonban találhatók. A rózsaszinü morganit leginkább
Madagaszkárban fordul elő. A világos sárgászöld berillnek heliodor a neve.
Az uralhegységben topáz, furmalin, kvarc kiséretében találhatók a kék,
sárgászöld és sárga berillkrisályok, amelyek sokszor tekintélyes nagyságuak.

4. Krizoberill

Előfordulási helyei: Ceylon, Brazi|ia és a Szovjetunió (Ural)

ElŐfordul aranysárga, zöl,d és barna változaban. Zöl,d szinll változata az
alexandrit, amely a legértékesebb ebben a csoporóan.
Legfontosabb lelőhelyei Ceylonban vannak, ahol már 100 karátot megha-
ladó nagyságu kristályokat is találtak. Braáliában gránitpegmatit kőzetben és
erurek hordalékában is előfordul.
A krizoberi|I (162.ábra) a rombos rendszerben kristályosodik, sokszor
hármas ikerkristályban.

Anyaga: berillium-aluminát @eAlr0n). Sztnezőaayaga a yas, az

alexandritokat a vason kivul a króm is szinezi. Keménysége
8,5. Optikailag kéttengelyü ásvány, fénye üvegfényü. Szinszó-
rása gyenge: 0,015. Drágakőnek csak az áttátszó vagy áttetsző
példányok alkalmasak.
Az első nagy alexandritot 1830-ban az TJralban talá|ták,
162.ábra
és az uralkodóról, II. Sándor cártóL nevezték el. Jellemzője, Krizoberill_
hogy nappal zöld, villanyfénynélpedig vörös-ibolyasánü. Ennek kristálY
az a magyatázata, hogy a kó a sárga és kék fényt erősen el-
nyeli, és csak a vörös és zöld sugarak hatolnak rajta keresztttl. Mivel a mes-
terséges fényben több a vörös sugár, ezért a mesterséges fénynélaz alexandrit
vörös-ibolyaszinü. Lépcsős vagy briliánsalakra csiszolják.

191
 5. Spinell

Előfordulási helyei: Ceylon, Butma, Thaiföld és az É,szakamerikai Egye-

sult Álhmok. (UsA)
A spinellcsoporüa tartozó kristályok közül csak az átIátszó és szép szi-
nü, tehát neme§ spinellek (163. ábra) drágakövek.
Anyaga magnézium-aluminium-oxid (lvl80Ar203), amelyet vas- és króm-
oxid szinez. Szabályos rendszerben kristályosodik, kristályai kis mérettiek.

Fajsulya -3,60. Keménysége8. Fénytö-

3, 58

tése I,71-1,72. Sztnszótása, 0,020, fénye

üvegfény. Csiszolása rendszerint bríliáns- és
lépcsőzetes forma.
A piros spinell neve rubinspinell, a ró-
zsaszinü neve balasrubin, a lilásvörös szinü
163. ábra. Spinellkristály neve almandinrubin. Az átlátszatlan fekete szi-
nü, erős fényü spínell is drágakő.
A spinellt mestersfues uton - különféle szinekben - nagy mennyiségben
állitják elő.

6. Topáz

Előfordulási helyei: Szovjenrnió (Ural, Szibéria), Ceylon, Braália, NDK.

A topázok közül csak az átlátszó, nemes topázokat használják drágakő-
nek. A topáz legtöbbször sárga sánü, ezért gyakran más sárga szinü köveket
is topáznak neveznek. Elófordut mégizd,sza és kék szinben és ritkábban ró-
zsaszinben is.
A topáz a rombos rendszerben kristályosodik(164.ábra.) Kitünően hasad,
és ha leesik, számtalan darabra tödk.

192
 Anyaga a luminí um -f luor -s zi likát (A12 Si04 F
2), Szilezőanv aEa
a króm, amely a sátga, a vas-oxid, amely a kék, és a vaná-
dium, amely a rózsaszin szinét i.úéneLő. Szine heütésre meg-
változik, a sárgás szinü kő rózsa§zinuvé változik. Keménysé-
ge 8. Fajsulya 3,40-3,58. A topáz optikailag kéttengelyü. Nagy
keménysége és jelentós fénytörése miatt a szintelen topáztössze 164, ábta
Topázkristály
szokták téve§zteni a gyémánttal. Ibolyántuli besugárzásra a
irózsaszíí§ topáz halvány barnasárga, a sátga narancssárga szinben fénylik.
JelLemző tulajdonsága, hogy dörzsölés hatására elektromos'sá tehetŐ, és
kisebb papirdarabkákat magához yorlz.
A sárga és kék topázokat téglásan és lépcsősen csiszolják, a szintele-
neket pedig bríliánsalakra.

7. Cirkon

Előfordulási helyei: Ceylon, Thaiföld.

A cirkon (165.ábra) a nfuyzetes rendszerben kristáIyoso-

dik. 3,9-4,8. Anyaga cirkon-oxid
Keménysége 7 -7,5, fajsulya
és kovasav (ZrSiOa). Ujabban kimutatták, hogy a cirkonban ki-
sebb-nagyobb mennyiségben hafnium is előfordul, és mert a
hafnium igen nagy atomsulyu, ez az oka a cirkon kulönböző
fajsulyának. Optikailag egytengelyü, szinszótása magas.
A szintelen cirkona tefmészetben igen ritka, ezeket hia- 165.ábra
cintból (barnásvörös cirkon) vagy sárgás-barna cirkonból he- Cirkonkristály
vitéssel mesterségesen állitják elő. A szintelen cirkon erős

fénye és szinszórása közelíti meg legjobban a gyémánt tüzét. Lényegesen na-

gyobb fajsulya és jellegzetes kettós fénytörése alapján azonban könnyen meg
lehet különböztefiili a gyémánttól. Rendszerint briliánsformára csiszolják.

193
 8. Turmalin

Előfordulásihelyei: Szovjeü]nió (UraI), USA, Brazi|ta, Madagaszkár,

Ceylon.
A turmalinkristályok (166.ábra) tulnyomórészt átlátszatlanok, és csak az

átlátszó yáLtozatait használjuk drágaköveknek. különbözó szinü, de azonos ösz-

szetételu ásványok tartoznak a csoportba. A leggyakoribb szine zöld, sötét
sátgászöld és kékesszöld. Piros változata a 3g!9!!§ kék változata az indigo_
li§ ibolyas ziíl17 váLto7,ata a §tb"s sántelen vá|tozaé az achroit,

Anyaga bonyolult és váLtozó összetételu bór-szilikát, Ke-

ménysége7-7,5, fajsulya 3,00-3, 15. Optikailag egytengelyü és
kettős fénytörésü. A szilszórása 0,016.
A turmalint szép szine miatt értékelik,A ftlrma-
f.őIeg

linra jellemző, hogy nemcsak dörzsölésre, hanem hevitésre is

L66.ábra könnyen elektromossá lesz, és apró papirdarabkákat magához
Turmalinkri stály vonz.

9. Gtálát

Előfordulási helyei: Csehszlovákia, Dél_AJrika, Ceylon (JSA)

A nagy mennyiségben előforduló gránátkristrályok közul drágakónek csak
a szép szírll, átlátszó darabok alkalmasak (L67,ábta),
A legfontosabb gránádajták:

Almadin piros, ibolya és barna színü.

Demantoid zöId, zőLdessárga szinü.
Grosszulár sárgásbarrra, sárgászöId szinü.
Melanit fekete szinü.
Pirop piros, pirosasbarna szinü
167 - ábra. Gránátkristály Leukogránát szintelen.

194
 A gránát a szabályos rendszerben kristályosodik, jellemzó kristályalak-
ja a rombodekaéder. Anyaga kovasavas só, szinezőanyagai a mangán, a vas
és a króm. A gránátfajták fajsulya 3,60-4,20. Keménységuk 7 körüli, fénytö-
résük 1,735-1,985.
A legelterjedtebb gránát a pirop, ezt nevezik
általában gránátnak (cseh.
gránát, kaprubin). Különféle formákra csiszolják. Gyöngysort is készitenek
grátÁtból, a golyó alaku szemekre lapocskákat csiszolnak. A gránát a mult
században divatosabb volt.

10. Krizolit

Előfordulási helyei: Egyiptom, St. John ságet (Voröstenger).

A krizolit - más néven perídot vagy olivín - szép szinll változ.ata igen
ritka. Sáne olajzöld, sötétzöld vagy sárgászöld. Anyaga magnézium-vas-szi-
likát, kristályrendszere rombos (L68. abra). Keménysége6,5-7,00. Mivel elég-
gé puha kó, gyurtibe ritkán szokták foglalni. A középkorban leginkább egyházi
tárgyakat diszitettek vele. A kő fényesitéséhezhigitott kénsavat használnak,
amellyel igen erős fényhatás érhető el.

11. Kvarccsoport

A kvarc földünk legelterjedtebb ásványa. (169. ábta).

Könnyen található szép kristályaiból készültek az ember elsó
ékkövei. Anyaga szilicium-oxid (Si02); szinezőanyagai: vas-
oxíd, mangán, titán stb. Szinszórása csekély. Fénye szép
üvegfény. Keménysége 7 , az tlveget jól karcolj a. Zátvártyok a
kvarcban igen gyakoriak, és fajsulya ettől függően 2,64-2,66.
168. ábra
Hevitve a szines kvarcok változtatják a szinüket. A kvarc nem Krizolitkristály
hasad.

r95
 a) Kristályos kvarcok

0@
169. ábra. Kvarckristály
A kristályos vagy nemes kvarcok teljesen át-
Látszóak. Ebbe a csoporóa tartozik a hegyikris-
táIy, a füstkvarc, a citrin, az ametiszt.

Hegyikristály

Előfordulási helyei: Svájc, Braziha, India, USA, Szovjetunió

Az ókorban és a középkorban igen kedvelték a hegyikristályt, amelynek
fó lelőhelye a mult század közepéig az Alpesekben volt. Itt 1000 mázsás dara-
bokat is találtak.
A hegyikristály, szintelen, átlátszó, az üveghez hasonló, amelyből disz-
tárgyakat készitettek, vagy gyémántok pótlásárahasznáLták. Ma a zátványmel-
tes kristályokat elsősorban a hiradástechnika és az optikai ipar használja fei.

Füstkvarc

Előfordulási helyei: Svájc, Madagaszkát, Szovjetunió (Ural).

Ősrégi lelóhelye az Alpesek sziklaüregei. Bzekbő| a világostól sötétbar-
na szinárnyalatu kövekből készültek a reneszánsz kor serlegei, vázái,
A füstkvarc füstössárga, sötéóarna szinü kristály. Gyakran melegitéssel
sárgitják, és ezeket a köveket helytelenül füsttopáznak nevezik,

Citrin

Elófordulási hetyei: Spanyolország, Brazilia, Madagaszkár.

A citrin szine a világossárgátóI a sötétbarnáig terjed. Leginkább made_
ira vagy atanytopáz néven ismerik. A spanyol eredetü cítrinek hevitve vÖrÖs-
barna szinüek. A citrineket többnyire táblásan csiszolják, és gyürükbe foglal-
ják.

196
Ametiszt

Elófordulási helyei: Bradlia, Szovjetunió (Ural) Madagaszkár, USA.

Az ametiszt kristálycsoportokban taláLbató. Ibolyaszinü, változatos szin -
árnyalatokban a legvilágosabbtól kristályok szineződése nem
a legsötétebbig. A

egyenletes. Drágakőnek csak az egyenletes szinezódésüeket használják. Az

ametiszt a legtöbbre értékeltkvarcváltozat. Táblásan, domborura vagy briliáns
alakra csiszolják. A nem teljesen átlátszó krisályokat gömbölyüre csiszolva,
gyöngy§ornak has zruílj ák.

Az amettszt szine hevités hatÁsáta megváltozik, m€ napfényen is el-

halványodik. Hevitve a krisályok egy tésze szintelen lesz, más része barnás-
sárga szint vesz fel. Ezeket "topáz" vagy "brazilrai topáz" lévenhozzák forga_
Iomba.

b) Vaskos kvarcok

Ezek a kvarcok nem kristályos, hanem rostos vagy szemcsés szerkeze-

tüek. Áttetszők vagy átlátszat|artok. Ide tartoznak a rózsakvarc, a jaszpis, az
avanturinkvaTc, a kvarcmacskasaem és a kvarctigrisszem,

Rózsakvarc

Előfordulási helyei: Szovjetunió (Ural), BraztLia, Madagaszkár, USA,

A rózsakvarc a íózsaszinnek minden árnyalatában elóforduló kvarcválto-
zat. A napfényen hamar kifakul, va8y heviwe szinét veszti. Igen ritka a re-
pedésmentes kristály, ezértf,e|dolgozás közbel fuagy az anya8vesztes§g. Rend_
szerint domborura csiszolva gyürübe, mellübe foglalják, vagy gyöngysorokat
készitenek anyagából. Aprobb diszüírgyakat is készitenek belóle.

Jaszpis

Előfordulási helyei: Egyiptom, Szovjetunió (Ural), USA,

Sok idegen artyag hozzákeveredésével szennyezett, átlátszatlan kvarcvál-
:o7Aí. A leggyakoribb a vörös és a barna szinü, amelynek színezőartyaga a
197
va§-oxid és a vas-hidroxid. Elófordul még zöld és sárga szinekben is. Ha a
köveket párhuzamosan futó sávok sánezik, akkor szalagjaszpis a neve.
A jaszpist az ókorban és középkorban gyakrabban használták fel, mint
ma. Ma leginkább gyöngysorokat, kisebb disztárgyakat készitenek belóle.

Avanturinkvarc

Előfordulási helyei: Szovjetunió (Ural) és Brazilia.

Az avanturin vörösbarna, áttetsző kvatcváLtozat, ásványi záwárryoktól,
hematit- és csillámpikkelykéktól igen élénken csillog.
Gyakrabban használják az avanturin utárlzaát, amelynek aranykő (Gold-
íluss) a neve. Az üvegmasszából elóállitott követ fém-oxidokkai olvasztják ösz-
sze, amiből a fém okaéderalakban kristályosodik ki, és szép csillogást ad a
kőnek. Ékszerkészitéshez haszrrálják.

§var"-m.cst "ze*, t

Előfordulási helyei: Ceylon (macskaszem), Szovjetunió (Ural, tigrisszem)

Ezeket a kvarcváltozatokat zárlányos kvarcoknak nevezik. Az apró
ásványi zárványoknak érdekes a fényjátékuk.
A kvarcmacskaszem fehér sánü, amelyet szürke és zöld azbeszt-
szálak tömege sző át. A párhuzamosan futó azbesztszáIaktól a kó sely-
mes fényü.
A kvarctigrisszem barna sánü, az alapszlnt aranysárga sávok szö-
vik át. A finom azbesztszálak kékesszürke szinben játszanak.
Ezeket a köveket ékszerkészitésreelvétve hasznáLják. A mult szá-
zad végéldivatos kövek voltak, amikor először kerültek Európába.

c) Kriptokristályos kvarcok

A kriptokristályos kvarcok a kalcedoncsoporthoz taTtozlak, A kalcedon-

csoport tagjai a kalcedonon kivül: a karneol, a kizopráz, a heliotrop, az achát.

198
 Kalcedon

Előfordulási helyeí: Szovjetunió (Szibéria), Ceylon, USA (Arizona), Bra-

zilia, Uruguay.
A kalcedon fehéresszürke, szürkéssárga, szürkéskék§zinu áttetsző kő.
Sáneloszása eglenletes, néha foltos. Legértékesebb az egyenletesen szinezett,
égsánkékkő. Táblaalakra csiszolják, és gyuruk5e, melltttkbe foglalják, vagy
kisebb dísztárgyakat faragnak belóle. Gyöngysorokat is csiszolnak a szépen
szinezett darabokból.

Karneol

Elífordulási helvei: Btazilia, Uruguay, India.

Indiában másodlagos lelőhelyeren :aláliák, ezek a kövek a legértékesebbek.
A karneol a kalcedon vörösesbarna váLtozata. Szinét vas-oxid okozza,
hevitéssel vörössé szilezhető. Ma igen divato§ f.élcrágakő, aranyékszerek, kü-
lönösen a férfi és női pecsétgyUrUk disze.

Krizopráz

Előfordulási helyei: Lengyelország (SziLéna), Szovjetunió (Ural), É,szak-

Amedka.
Az almazöld, aranyoszöld kalcedonok neve kizoptáz. Szinezőanyaga a
nikkel-szilikát. Hőre igen érzékeny,napfény vagy hő hatására kifakul. Szinét
visszakapja, ha vizes fagyapotba csomagolják, és abból vizet vesz fel. Anyaga
rideg, igen könnyen repedezik. A nagyobb darabokon a szinelosztás ritkán
egyenletes. Leginkább gyüriikbe vagy melltiikbe foglalják.

Heliotróp

Előfordulási helye: Kelet-India.

Zöld sztn1ü kalcedonváltozat, amelyet vörö§ pontok szineznek. A vörös
pontokat vasokkeridézi eIő. Minél sötétebb zöld az alap, és minél egyenlete-
sebb a vörös szinezés, allál' értékesebb a kő.
L99
 zöLd- vagy vérjaszpisnak is nevezik. Táblakőnek csiszolva gyürükbe fog-
laiják, vagy tárgyat faragnak belőie.

Achát

Előfordulási helyeí: Olaszország (Szicilia), Német Szövetségi Köztársa-

ság, Uruguay, BtazíLia.
A különböző ka}cedonrétegből álló kvarcok az achátok. Az achátok minl
achátmandulák a vulkáni kózetek uregeit töltik ki, és nagyságuk a kisebb da,
_ az ókorban is is-
raboktól a 40 mázsás darabokig váltakoák. A legr§gebbi
mert _ leióhelyei Németországban voltak, ahol nagy achátköszörtiló ipar fej -
lődött H. A németország1 bányák a XIX. században kimerultek. Ma a legtöbb
achát Dél-Amerikából száTmaák.
A különböző szinü achátok a következők:
az gíli1 fekete vagy fekete-fehér réteges,
a kalcedon-onix fehér és szürke réteges,
a @!-onix fehér és vörös réteges,

, a szardonix fehér és barna réteges.

Ezek együttes neve Lágetkő, a kőmetszők kedvelt anyagai,
Az achátok rendszerint halványan szinezettek, ezért a dél-amerikai achá-
tok mesterségesen szinezve kerlilnek forgalomba. Rendszerint gyürükbe vagy
egyéb arany- és ezüstékszerekbe foglalják, és a kevésbészép példányokból
dörzscsészéket vagy más ipari eszközöket készitenek.

d) Kristályalak nélküli kvarcok

Opá1

Előfordulási helyei: Ausztrália, Mexikó, Erdély, (Vörösvágás).

Az opá1 kristályalak nélküli (amorf) ásvány, amely sálicium-oxidból (ko-
vasav) és 5-12 7o vtzbő| á11. Fajsulya 2,00-2,22. Keménységekicsi: 5_6,5 és
igy viselésekor hamar fényétveszti, azonkivü| törékeny. Hevitéskor vizét eI-
veszti, és repedezik, de közönséges hómérsékleten is kiszáradhat,
200
Ilyenkor vizbe vagy olajba pakolják, amikor is lassan visszakapja viztartal-
mát.
Lz opáIt már az ókorban is nagyrabec§ülték, egy-egy kiválo példány el-
érte a gyémánt értékét.A nemesopál szine tejfehér, amelyben piros, zö|d,
kék foltok izzartak. A középkortól kezdve Erdélyben, Vörösvágásoabányászták,
de ma már ezek a bányák kimerültek. Fő lelóhelye Ausztrália és Mexikó; ez
utóbbi helyen fordul eló a ttizopál, amely narancsvörös szinü, áttetsző kő.

Az jóval kisebbmínta század elején, mert azt a babonát

opáL értékema
terje§ztefték róla. hogy viselójére szerencsétlenséget hoz.
Csiszolása nagy elóvigyázatot kiván, mert ha fölmelegsák, könnyen ösz-
szerepedezik. Mindig domboru formára csíszolják.

12. Földpát csoport

A földpátok (170.rábra) anyaga káliumföldpát(KAlSi308) Krisályai az egy-

hajlásu rendszerbe tartoznak. Fajsulyuk 2,55,2,58,keménységük6,6,5. A föld-
pátok átlátszatlan kristályok- A földpátok csoportjából csak nétrány sorolható a

drágakövek közé:
Ortoklász. Előfordulási helyei: Ceylon, Burma, Svájc.
Anyaga kálium- és nátriumföldpát, ez a kétfélealyag idézt
eIő az ezu§tös fényjátékot, a fehéres áttetsző k6ben, és ezt a
hold férryéhezhasonlitják. A sárgás kő neve holdkő, a szin-
telené adulár.
Mikrolin (amazonkő). Elófordulási helyei: Szovjetunió
(Urat).
Anyaga kálíumföldpát szine zöld, amelyet néha fehér,
l70.ábra
sárga, vörös foltok szineznek. Legkeresettebbek a szép a|- Földpátkristály
mazöLd szinüek. Olcsó ékkő, simán vagy domboruan csiszol-
ják, Az egyipiomiak amuletteket készitettek belőle.
Labradorit. Elófordulási helye l,abrador (Kanada).
Ezt az ásványt csak a XVIil. század v§gén ismerték meg. A labradorit
20l
 sairke szinü, egyes ré§zeken pompás szirrtratással. Ezeket a részeket használ-
ják fel ékköveknek. Legértékesebbeka kék szinben játszó kövek.
Oligoklász. Előfordulási helyei: Szovjetunió (Ural), Braziha.
szintelen kő, fémes csillogással. olcsóbb ékszerek diszité§ére használ-
ják.

13. $!!rz
Előfordulási helyei: Egyiptom lrán, USA-,
Már a régi egyíptomiak is bányászták. Az egyiptomi bányákban találták a
legszebb türkiszeket, de ezek a bányák ma már kímerülőben vannak.

Iránban is igen r{gen bányásszák. Jelentős mennyiségben ma az USA-ban

találnak tiirkiszt.
A türki§z átlátszatlan ásvány. Legkeresettebb az ékszinkék,azonban gya-
koribb a vílágosabb és kékeszöld szinü, barna foltokkal. A türkisz kriptokris-
tálykákból áll, anyaga: aluminium-rézfoszfát-viz. a réz és a
Szinezőanyaga
vas-oxid. Fajsulya 2,60-2,84. Keménysége alacsony 5-6-os, ezért a karcolás-
tól óvni kell. viselés közben a vizve§zteség miatt elvesztheti szinét.
A türkiszt mindig domborura csiszolják.

14. Lazurkő (lapis lazuli)

Előfordulási helyei: Afganisztán, Chile, Szovjetunió (Ural).

Az afganísztáni bánya ósr§gi, ma a legnagyobb mennyisfuet chilében bá-
nyásszák, de ez a kő minősfuben elmarad az ázsíai kövek mögött.
A lazurkő szine a kékesfehértől a stitétkékig változik, ,egyes példányai-
ban apró, aranyos csillogásu piritszemcsék láthatók. Anyaga kénsavas mész és
nátrium-aluminium-szilikát. Fajsulya 2,70-2,9(.|. Keménysége5,5. Könnyen
karcolódik, és fényéthamar elveszti. A Lazutkő már az ókorban kedvelt ékkő
volt. Ma is kedvelt kő, ékszerekbe fogla,lják. Csiszolása táblás vagy dombo-
ru.

202
 15. Nefrit és jadeit

A két egymáshoz hasonló féldrágakövet a keleti népek évezredek óta be-

csülik, anyagukból amuletteket és áldozati edényeket készitettek. Mindkét ás-
vány finom kristályszálacskák tömött szövedékéből ál1.

Nefrit

Előfordulási helyei: Kina, Szovjetunió (Szíbéría),lJj-Zé|ald.

Az egyhaj!ásu rendszerben kristályosodik, és csak tömött darabokban ta-
Lá|ható. A nefrit anyaga: kalcium-magnézium-szilikát. Fajsulya 2,94-3,06. Ke-
ménysége5,5-ó,5.Szineavastartalomtólfüggőenfehéreszöld,világosés
sötétzöld. Kinában ősidőktől kezdve a mttvészi faragások egyik anyaga,

Jadeit

Előfordulása: Burma.
A jadeit szinben, csak kémiai összetételben tér el a
fényben hasonló,
nefrittől. összetétete: nátrium-aluminium-szilikát, fajsulya 3,30,3,35. Ke_
ménys{ge 6,5_7 . Szine fehéreszöId, zöld vagy vörös. A termelt mennyiség
1egnagyobb részétKinába szállitlák. Áttatában jade (olv.zséd) néven ismerik.

16. Malachit

Előfordulási helyei: Szovjetunió (Ural), Egyesült Áttamot,

Amalachitotegészenalegujabbidőkigcsakaközépuralihegységbenbá-
lyászták. Ujabban Arizólában (USA) kék szinü változatát_ fedezték fel, ame-
lyet azuritnak neveznek.
A malachit összetétele:bázikus réz-karbonát, amely rendkivül finom ros-
tocskákból épult tömött elő. Szine világoszöldtől sötétzöldig,
darabokban fordul
minden árnyalaóan előkerülhet. Nagy réztartalma miatt fajsulya 3,70-4,00.
Keménysége3,5-4, jól faragható - Átlrátszatl,an ásvány,
A malachióól gyöngysorokat vagy domborura csiszolva, ékszerköveket
készitenek.
203
 17. Pirit

Előfordulása: Dél-Franciaország, O1,aszország

A pirit vas-szulíid (FeS2), és kristályai a szabályos rendszerhez tattoz-
nak. Keménysége6, 5, fajsulya 4,84-5,10. Átlátszatlan ásvány. Szürkésfehér
krisályainak markazit a neve. Ezeket főleg ezüst ékszerekbe vagy divatéksze-
rekbe foglalják.

Összefoglaló kérdések:

l. Ismertesse a gyémánt kémiai-fizikaí fulajdonságaitl

2. Milyen tényezők határozzák meg a gyémánt értékét?
3. Ismertesse a hires, nagy gyémántokat !
4. Ismertesse a gyémánt ipari felhasználását!
5. Mlyen ásványokat sorolunk a korundcsoportból a drágakövek közé?
6. Ismertesse a rubin kémiai-fizikai tulajdonságait, értékelését!
7. Ismertesse a zafir kémiai-fizikai tulajdonságalt, értékelését!
8. Ismertesse a berillcsoporthoz tartozó drágaköveket!
9. Ismertesse a smaragd kémiai-fizikai tulajdonságait, értékelését!
10. Milyen drágakövek tartoznak a spinellcsoporthoz? lsmertesse fulaj-
donságaikat!
11. Milyen drágakövek tartoznak a krizoberill csoporthoz? Ismertesse
tulajdonságaikat !

12. Ismertesse a topáz, cirkon, turmalin kémiai-fizikai tulajdonságait!

13. Ismertesse a gránát, a krizolit kémiai-fizikai tulajdonságaít!
14. Milyen drágakövek tartoznak a kristályos kvarc csoporóa? Ismertes-
se a fulajdonságaikat!
15. Milyen drágakövek tartoznak a vaskos kvarcokhoz? Ismertesse fulaj-
donságaitat!
16. Ismertesse az opál kémiai-fizikai fulajdonságaitl
17. Milyen drágakövek tartoznak a földpát csoporüa?
Ismertesse tulaj donságaikat!
18. Ismertesse atÜrkisz,Iazurk6, nefrit, jadeit, malachit és a pirit ké-
miai -fizikai tula jdonságait1

204
 re. Állati és növényi eredetit drágakövek

a) A gyöngy

A gyongy nem tartozik az közé, hanem állati eredetti szerves

ásvárryok

anyag, mégis az elsőrangu drágakövek csoportjába tartozik a gyémálttal, ru-

binnal, a zafirtal és a smaragddal együtt.
A gyöngyöt a tengeri és az édesvizi (folyami) kagylók egyes fajtái terme-
lik.
A tengeri gyöngykagyló előfordulása: Bahrein szigetek, Perzsa-öböl, Cey-
lon, Ausztrálria északnyugati partvidéke és Közép-Amerika partvidéke.
A legrfuibb lelóhely a Perzsa-öbölben levő gyöngykagylótelep, amelynek
termelése ma is a legjelentősebb. Ez a gyöngy a legkiválóbb minőségu. Cey-
lon telepei szintén ósrégiek, már igen régen is folyt itt gyöngyhalászat. Auszt-
ráliában csak a mult század végénkezdődött el a haIászat, a gyöngyökön kivül
főIeg minél több gyöngyházat igyekszenek felszinre hozni. Közép-Amerikában az
ősl,akók már Amerika felfedezése előtt jelentős gyöngyhalászatot folytattak. Je-
lenleg Venezuela partvidéke a legjelentősebb lelőhely.
A folyami gyöngykagyló letőhelyei: Észak-Amerika, (Mississippi), Kinai
Népközársaság, és a Német Szövetségi Köztársaság.
A folyami gyöngykagylók a gyorsfolyásu folyamokban találhatók, és ke-
vesebb elsőrendü gyöngy akad közötti,ik, mint a tengeri kagylóban.
A gyöngy keletkezése
A gyöngy a kagyló testében ak-
kor képződik, ha a külső kemény hé-
ja és a lágy belső köpenye közé kis
homokszem vagy valamely élősdi
Ifuvája kerül. Ilyenkor a hámsejtek,
hogy megvédjék a kagyló testa, az
idegen anyag köré gylngyház burkot
választanak ki. A hámsejtek telje- l7l.ábra. A gyöngy keletkezése
sen körülfogják az idegen anyagot,
és ebben a a gyöngyzsákban nő a gyöngy mindig nagyobbra. A gyöngy teljes
kifejlődése 7,8 évig tart (171. ábra).
205
A gyöngy tulajdonságai

A gyöngy arlyaga három rétegben helyezkedik el, ezek belülről kifelé a

következők:
a) konhin,
b) osztopréteg és
c) gyöngyházréteg.

A konhin sötét, barna vagy fekete szinü szerves anya8, nemcsak a belső
réteget alkotja, hanem kötőanyaga a másik két ásványi rétegnek is. Az osz,
lopréteg szénsavas mész. Ez a felületre merőlegesen álló, §zorosan egymás
mellé illeszkedő oszloptömeg szilárditja meg a gyöngyöt vagy gyöngyházat. A
kütső réteg szintén szénsavas mész összetételü gyöngyházlapocskákból tevődik
össze. Egy-egy lapocska 0,0002-től 0,0006-mm-ig terjedő vastagságu. Ezeka
gyölgyházlapbcskák pikkelyszerlien helyezkednek el, ez idézíelő a gyöngy utá-

nozhatatlan szilét.

A cyöngy anyaga azonos a héj anyagával, mivel ezeket is ugyanazok a

hámsejtek választják ki, és igy a gyöngy tulajdonképpen gömbalakban vagy

gyöngyhöz hasonló alakban felépitett gyöngyház.

A helyekről származó gyöngyök szinben, szinjátékban eltérnek

küIönbözó
egymástó1. 14inél közelebb helyezkednek el a konhinfoltok a felUlet}rez, atatál
sötétebb színü a gyöngy. Szine fehér, szürke, kékesszürke, rózsaszirt, sárgás
tejfehér, barna, ritkán fekete.

A gyöngy fajsulya 2,65_2,90. Keménysége, 3,5-4,5. Kémiai összetétele:

szénsavas mész 91,72/o, szerves anyag5,94 %, viz 2,34%. Savak hatására a
gyöngy igen érzékenyen reagál, a szerves részek kivételévelfeloldódik. A
gyöngy kémiai összetétele is azonos a kagylóhéj anyagával.

A gyöngy felépitéséból,kémiai összetételéből és |ágyságából következik,

hogy igen érzékerty.Ezért ütéstól, karcolástóI óvni kell, de árt a f.ényének az
is, ha ízzadt te§ten viselik, vagy testápoló krémekkel érintkezik. Gondos ke-
206
zeléssel több évszázadig megtartja szépségét,ha állandóan viselik, élettarta-
ma köriilbelüI 100 év.
Viztaralmuknak egy tésze 2-3 év alattkiszárad, és a zöldes szinü gyön-
gyök sárgásak, fehérek vagy halvány rózsaszinüek lesznek. Hogy ezt a folya-
matot meggyorsitsák, mester§éges en szárítják.
Az egészen apró, nagyitón kereszttil láttrato gyöngytől a cseresznyenagy-
ságuig minden méretti gyöngy előfordul. Az apróbb gyöngyök a gyakoribbak, de

a borsónagyságu, 4-6 grénes darabok sem ritkák. A cseresznyenagyságnál na-

gyobb gyöngyök egészen ritkák, ezeket paTa8on 8,yöngyöknek nevezik. Íltau-
ban egy kagylóban csak egy gyöngy van, de találtak mát 87 darabot is egy in-
diai kagylóban, természetesen egészen kicsiket.

A gyön8y értékelése

A gyöngy értékeftigg alakjától, szinétőL, fényétól és na8yságától.

A legértékesebbeka teljesen gömbölyü gyöngyök. Szinben a kissé rőzsa-
szinü és fehér szemek, nagyság szerint a borsónagyságuak a legnagyobb érté-
kuek. Értékénekmegállapitásakor tehát az alakjának és szépségénekegyüttes
értékétszokták a sulyával szorozní. A torzult alakuakat "barokk" gyöngynek
nevezik.
Áttatrálan kifurva, felfüzve, györrgysorként használják. A gyöngyfllzér
szemei vagy egyforma nagyságuak, vagy közeptő| egyenletesen kisebbednek.
Ékszereket is diszitenek vele, ilyenkor a gyöngyöt nem teljesen, hanem
vastagságának feléig furják ki, és a foglalatban levő tttre ráragasztják.
A gyöngy értékekülönösen a tenyé§ztett syöngyök elterjedése óta jelen-
tősen csökkent.

Leghiresebb gyön8yök

A legszebb cyöncy a moszkvai muzeumban Látható, gömb alaku, át-

tetsző, csodás fényü, 111,5 grén sulyu.
A legnagyobb gyöngy a londoni muzeumban van, körte alaku, 50 mm
hosszu, 181ó grén sulyu.
207
 A legértékesebbgyöngy a Déli Kereszt, ebben kilenc szép gyöngy
van összenőve.

b) Tenyésztett gyöngy
(Olvasmány)

A gyöngyképződést mesterséges uton is elő lehet idézni, ha idegen

anyagot helyeznek a kagylóháútoz nőtt köpeny al,á. A kagyló u8yanugy,

mint a termé§zetes gyöngy esetén, az idegen anyagot gyöngyházburokkal

vonja be. Az ilyen módon képződött györrgyök az un. tenyésztett gyön-
gyök.
A japán Mkimoto már a század elején kisérletezett gyöngytenyész-
téssel, a kagylóhéj és a köpeny közé gyöngyh,áz go|yőcskákat helyezett
el. 4-5 év után az ujból kiemelt kagylóban a héjhoz tapadva fél- vagy
háromnegyed gytlngy keletkezett, amelyet gyöngyházzal egészitettek ki
9yör€8yé, és japángyöngy néven hozták forgalomba.
Később egy uj eljárással már teljes gyöngyöt sikerült tenyésztenie;
válogatott kagylók gyöngyházat termeló hámsejtrétegét lefejtette, és ebbe
a szöveóe apró gyöngyház golyócskákat csomagolt. Utána ezeket agyöngy,
zsákokat más gyöngykagylók köpenyhusába ültette be, ahol azután meg,
indult a gyöncy kepződése. A megoperált gyöngykagylókat vaskosarakban
a tengerbe süllyesztik, és lehorganyzott futajokhoz erősitik. 5-7 &ig
taítják a tengerben, és ez idő után hozzák felszinre.
A kifejlódött tenyésztett gyön8y alakja, fénye, sáne, áttetszősége
ugyanolyan, mint a természetes cyönggyé.
A gyöngyök megkülörűöztetéséte többféle eljárás ismeretes, a leg-
korszerübb a rc,n€envizsgáLat. Más képet mutat az áwilágitott valódi és
mást a tenyésztett gyön8y: felismerhető a gyöngyházmaga tenyésztett é§
a természetes uton keletkezett gyöngyök közötti különbség (L72.ábra).
Jelenleg kb. évi 10 míllíó darab gyöngyöt termelnek Mkimoto te-
nyésztelepei, és ezzeL a termeléssel az egész világ gyöngypíacát irá-

208
 nyitja. A tenyésztett gyöngT/ök ára eleinte elérte a termé§zete§ gyön8yök
árának 50,60%-át, majd ennek 20 -25/o-ára esett vissza.
A gyöngykagyLó héja azo-
nos ag,yöngy anyagával,és eze-
ket mint gyöttgyházat használ,
ják fel, részben a tenyésztett
gyöngynél a kis golyócskák
anyagául, részben a gyöngyház-
gombipar nyersanyagául. Van-
o_1 b)
nak olyan tengeri kagylók és

csigák, amelyeket gyöngyházu- l72,ábra. A gyöngy vízsgáIata1

kért halásznak. Az Indiai-óce-
ánban található Haliotis-féle
csigák, valamint a Nautilus
tatnak.
a) természetes gyöngy kere§ztmetszete,
b) tenyésztett gyöngy keresztmetszete
és T\rrbo csigák ldváló gyölgyházat szolgál-

c) Nemes korall

A korall ősidők óta elterjedt ékesség. A korallcsoport egyik tagját, a

nemeskorallt ékszerek, disztárgyak anyagaként használják fel.

A nemeskorall leginkább 50-200 méter

mélységiitengerben található, itt épiti a ten-
gerfenék szík|áihoz a kis korallpolip eLágazó
telepeit. A telepek vázai f.aág alakuak, ame-
lyeket hártya borit, ezekbe ágyazva élnek a
korallpolip állatkák. A tengerből felhozott
korallágakat a szerve§ anyagoktól megtisz-
titják, és igy kerülnek további feldolgozás-
ra. (l73.ábra).
A nemeskorall legfontosabb aíyaga a
szénsavas mész (83-87/), ezenkivül magné-
zium-karbonát, kovasav és egyéb szerves 173, ábra. Koralltelep

209
anyagok. Szine fehér, rózsaszínü, valamint a vörös minden árrryalata. Vörös
szine a vas-oxidtól és a szerves anyagoktól ered. Keménysége3-4. Fajsulya
2,6-2,7. Testen viselve, azizzadság savas hatására kifakul, de a kifakult ré-
teg lekopik róla, és szinét ismét visszanyed. Ehhez a tulajdonságához sok
babona füződik.
Régebben fő lelőhelye a Földközi-tenger parMdéke volt. Ma f,őIeg Olasz-
országban és Japánban termelik. Legértékesebba szép rózsaszinü japán ne-
meskorall, amelybőI gyöngysort, gyürtiket csiszolnak.

d) Borostyánkő

A borostyánkő nem ásvány, hanem növényi eredeü: őskori fenyőfák meg-

kövesedett gyantája, amely sokszor növényeket, apró bogarakat is magába zárt.
Fajsulya 1, 2-2-5. Szine világossárgától sötétbarnáig
00-1, 1 keménys§ge
terjed. Karkötőket, nyakláncokat, sápkákat stb. készitenek anyagából. A gyen-
gébb minőségü borostyánból ipari nyersanyagokat készitenek (borostyánlakk). A
kisebb darabokból pedig nagy nyomással préselt borostyánkővet állitanak elő.
A préselt borostyánkő a valóditól ugy különböztethető meg, hogy a borostyán-
követ olajos krétaporral dörzsölik; ha egyenletesen fényes, akkor valódi, ha
foltos, akkor préselt a kő.
A borostyánkő jellegzetessége, hogy dörzsölés hatására elektromossá vá-
lik, és az apró papirszeletkéket magához vorLzza. Vegyi összetétele hasonló a
ttbbi gyantáéhoz, alkotóelemei: a szél, a hidrogén és az oxigén.
Lelő}relye a Keleti-tenger parwidéke, ahol régebben a tengerből halász-
ták. Ma t6leg bárryászással termelik ki.

G. MESTERSÉCSS DRÁGAKÖVEK

A mesterséges (sántetikus) drágakövek tulajdonságai azonosak a termé-

szeóen előforduló drágakövek fulajdonságaival. Vegyi összetételuk, fajsulyuk,

2L0
keménységuk, optikai tulajdonságaik megegyeznek, de mert mesterséges uton
korlátlan mennyiségben állithatók elő, lényegesen olcsóbbak.
A mesterséges drágakövek közül először a korundcsoport tagjait és a
spinelleket sikerült előállitani, mert összetételük nem tul bonyolult, és elké-
szitésük}röz viszonylag egyszerü berendezés is elegendő volt. A többi drága-
kövek közul a kvarcot, a cirkont, a topázt, a smaragdot, a rudlt, és a gyé-
mántot is sikerült már mesterségesen előállitaltt, Ezek közül a korundokat -
a rubínt- és a spinellt nagy mennyiségben állitják elő, amelyeket nem-
f,őLeg
csak ékszerek disátésére,hanem ipari célokra is felhasználnak. TObbek között
mesterséges rubinból készülnek az óták csapágykövei.

1. Mesterséges korundok és spinellek

1900-ban Verneuil (olv.vernöj) francia kutató eljárást dolgozott ki a sán-

tetikus rubin e\őáLlrtására. Kisebb váLtoztatásokkal ma ís ezze| az eljárással
dolgoznak. Az eLőá|riás menete a Verneuil-kályhában a következő (|74.ábra),

A) anyagtartály,
B) figyelőnyilás,
C) agyagrud,
F) samotüenger,
H) hidrogénvezeték,
O) oxigénvezeték,
S) szürő

174. ábra.
Verneuil-káIytn:

2l1
 A felül elhelyezett tartályban van a vegyileg tiszta aluminium-oxid (tim-
föld, A1203), amelyet előző|eg megfeleló finomságra órölnek és szitálnak, majd
2,5/g króm-oxiddal kevernek. A taráIy fenekét szita alkotja. EbbőI egy ex-
centertárc§a ütésére pontosan mért anyagmennyiség hull lefelé. A lehutló
anyag ködfátyolszerüen halad az é96 f.elé, ahová a hidrogén- és oxigénvezeték
oC-
is torkollik. A két gáz égéseközben keletkező 2000 hőmérsékleten a sa-
motthengerben az aluminiumoxid megolvad, és az olvadék a láng alá helyezett
agyagrudacskára csapódik, ahol lehülve kikristályosodik. Az igy keletkező ru-
binkristályra ujabb és ujabb anyagok csapódnak, és a kristály állandóan fölfe-
Ié nő. Hogy ezt az áILaldó egyenletes növekedést megvalósitsák, a rudacskát
egy állitható vaslaphoz erősitik, amelyet állandóan lefelé csavarnak.
A kristály 3-4 óra alatt 2 cm átmérőjü, 4-5 cm hosszu körte alaku kris-
táIIyá fejlődik. Lehulés után az agyagrudacskákról letörik. A krístály sulya
átlag 200-300 karát (175.ábra).
F ehérzafir készitéséheztíszta, szilező -
anyagmentes aluminium-oxidot használnak. A
kék zafir előálliása közben vas-oxidot és ti-
tán-oxidot adagolnak az aluminium-oxidhoz.
Előállitanak ezenkivül sárga, lila és narancs-
szinü korundot is, ezeknél az aluminium-oxi-
L75.ábra.
Mesterséges korundkristály dot vassal, uránnal, titánnal, talliummal, va-
nádiummal és mangánnal szinezik.
A Verneuil-kályhákban egyszerre csak egy kristály áuiüató elő,cle na-

gyobb üzemekben egymás mellett több kályha sorakozik, amelyeket rendsze-

rint egy ember keze'l,.

A mesterséges spinelleket is Verneuil-eljárással készitík. Alapanyaguk

aluminium-oxid és magnézium-oxid keveréke, amelyet megfelelÓ fém-oxidokkal
szineznek. A mesterséges spinellt áLtalában pasztellszinekben gyártjá|., fŐIeg
akvamarinkékben és rózsaszinben. Ez utóbbit rózsaberillnek nevezik.
i

A kristályokat előátlitásuk után - ugy mint a természetes kristályokat -

hasitják, és különböző formákra csiszolják; vizszintesen forgó vöröstéz tár-
csákon, gyémántporral. A gép fordulatszáma 1550/min. Csiszolás után a kö_

212
vet horgany_ólom ötvözeóől készült vizszintes tárcsákon poLirozzák, A poli-
rozóanyag a krómoxid és a timföldből késziilt massza. A kövek csiszolásának egy
része még nincs automatizálva, és igy a csiszolási köItségek a nyersanyag
árához viszonyiwa nagyok.
A mesterséges köveknek csak kb. 10%-át használják ékszerek diszitésé-

re, a többit órák és más fínommechanikai gyártmányok csapágyköveiként hasz-

nálják fel. A csapágyköveket külön erre a céLra szerkesztett preciziós
gépekkel

c siszolják.
A természetes és a mesters€es kövek mik-
roszkóppal kulönböztethetők meg egymástól. A ter-
mészetes kövek képződésuk alkalmával legtöbbször
idegen anyagokat zárlak magukba. A felülettel pár-
huzamos réteges növekedés vonalai pedig a mester-
séges kövekre jellemző adatok (176. ábra). L7 6. ábra.
A korund réteges nö-
vekedésvonalai; a) ter-
2. Ujabb mestersfues drágakövek mészetes rubin,
b) mesterséges rubin
A mesterséges rutil (titánoxid, TiOr) az USA-
ban 1947 óta van forgalomban. Verneuil- kálvhában
titánoxidból áuitják eLő. A kristályok a kemencéből barna szinben kerülnek ki,
azután szintelenitik őket, de meg igy is kissé sárgás szinüek. A briliáns alakra
csiszolt rutilokat gyémántutánzatként használják. A gyémántot szinszórásban és
ragyogásban fetülmulja. A kő a gyémánttal ellentétben kettöstörésu, kemény-
sége csak 6,5. Fajsulya 4,25, lényegesennagyob§agyémánténál. Ujabban kék
és piros szinekben is előállitják.

Fabulit néven vált ismertté az L959,bel mesterségesen előállitott stron_

cium_titanát, amely sok tekintetben hasonlit a gyémánthoz, Egyszeres
fénytö_

résu. mint a gyémánt, de ragyogás tekintetében azt jelentős mértékbenfelül-

jó-
mulja. Diszperztója (sálszórása) ötször nagyobb, Kemérrysége azorrban
val kisebb, mint a gyémálté (6,5) fajsulva viszont lényegesen nagyobb, és

ezek alapján biztosan felismerhető.

213
 A mestersfues csillagkorundokat (csitlagrubinokat és csillagzafirokat)
is Verneuil-kályhában állitják eló. A nyersanyaghoz rutilttiket adagolnak, ame_
lyeket a timföld anyaggal együtt kevert kristályokat képeznek. Utána a kris_
tályokat jóvaL az olvadáspont alatti hőmérsékletre hevitik, és ekkor a titán_
oxid vékony tilk alakjában válik ki. Ezek a ttik olyan irányban helyezkednek
el, hogy a kőben pontosan hatágu csillagot alkotnak. A mesterséges kövekben a
csillag élesebb és világosabb, mint a természetes csillagkorundokban. A csil-
lagkorundokkal gyakran ötvös tárgyakat di szitenek.
A mesterséges smaragd előáLhiására már évtizedek óta folynak kisér-
letek. A kisérletekteljes sikerrel jártak. Lz eljárás részleteit nem hozták
nyilvánosságra, de tudjuk, hogy a §maragdokat nem Verneuil-eljárással áilit_
ják elő, hanem anyaoldatukból szintézissel. Berillíum-oxidot, aluminium-oxi-
dot és szilicium-oxidot akróm-oxiddal mint sánező anyaggal együtt a kálikus_
OC-
adalékkal oldatba viszik, és az oldatot kb. 1000 at. nyomással, 370-400
on kikristályositják.
Fajsulya és fénytörése valamivel kisebb, mint a valódi smaragdé, és
ezek aiapján megküiönböztethető a valódi kövektől.
A mesterséges 8yémánt e|őá|Iitására az utóbbi évtizedekben igen sok
kisérletet folytattak. A gyémánt - a szénnek legtömörebb atomszerkezeü vál_
tozata - rendkívül nagy nyomáson és hőmérsékleten keletkezeft. A kutatók te-
hát arra törekedtek, hogy megállapitsák azt a rlyomást és hőmérsékletet, ame-
lyen a szén kristáIyosodása által gyémánt keletkeák.
Jelenleg Szovjetunióban, az Eg:yesult Álbmokban, és Dél-Aíríkábanmár
ipari arányokban, Svfiországban, Japánban laboíatóriumokban állitják e!ő a
szintetikus gyémántot.
A gyémánt előállitásakor tiszta grafióól indulnak ki, de egyéb karbon-
tartalmu anyagok is használhatók, mínt pI. a kőszén vagy a cukorból szárma-
rá szért is.
A grafit gyémánttá alakitÁsához rnagas hőre és nagy nyomásra van
oC
szükség; kb. 4000 hőmérséklet és 2300 kp/mm2 ,ryomás szükséges. olyan
berendezést nem sikerült késziteni, amely ezeket a feltételeket ki tudná elé-
giteni. Megállapitották azonban, hogy egy katalizátor segitségével v{gbemegy

2L4
az oc-on és 1020
átalakuLás már 1700 kp/mm2 ,ryo*á" esetén is. Az ehhez
sáikséges berendezés megépitésemár lehetővé váIt.
A ipari célokra használják fel, mi-
mesterséges gyémántokat kizárólag
vel ezek mérete az L/ Lo} karátot ritkán haladja m€8, és szine, tisza"sága
sem megfelelŐ. A mestersége§ gyémántot el6álütó cfuek határozottan elutasit-
ják az ékszergyémánt termeléséneka gondolatát, és termékeiket következete-
sen mestersfues ipari gyémántoknak nevezik.

H) ÜVEGKÖVEK

Az egyiptomiak - mint ahogy a fáraók sirjaiban tatált ékszerek bizo-

nyitják - már háromezer 6tveL ezelőtt át nem látszó szines üvegből drágakő-
uénzatokat készítettek. A rómaiaknál is fejlett volt az üvegutánzat készitése,
ezeket ólomüvegből állitották elő. A középkorban India szállitott a valódi kö-
veken'kivül jól sikertilt utánzatokat egész Európába. A későbbi idókben Ve-
lencében, az üvegipar központjában állitották eLő a legttibb drágakőutánzatot.
Jelenleg Csehszlovákiának, Ausztriának és Franciaországnak van a legfejlettebb
drágakőután z at -ip ar a.

A mult század végénegy Strasser nevü bécsi ékszerésznagy óIom-

tartalmu, nagy fénytörésü üveget állitott elő, melyet róla "strassz"-nak ne-
veztek. Errrrek összetétele:
Si02 .. ..38,2 %

PbO ....53,0 %

A1203 . .. L,0 %
K2C03 ..7,8%
Ez az összetétel tehát kvarcot, ólom-oxidot, aluminium-oxidot, kálíum-
karbonátot taítalmaz, amelyet o|vasztás után egy napig tartanak az olvadás-
pontot meghaladó hőmérsékleten, s lassan hutenek le. Növekszik a fénytörés,
ha a káliumot tallíummal helyettesitik. A talliumüveg fénytörése és szilszó-
rása megközelia a gyémántét:

2I5
 a tallium-ólomüveg szinszórása 0,049,
a gyémánt szLnszőrása 0,057.
A szintelen strasszból csiszolt briliánsok nagy fénytörésüek és szin-
szórásuk következtébel a gyémántok legjobb uánz,ataí.
Az olcsóbb 8yérnántutánzatok nátriumüvegből vagy kálium-kalcíum üveg-
ből készülnek. Ezek alsó lapocskáit beeáistözik, hogy fényuk élénkebb legyen.
A §trasszokat fém-oxidokkal sánezik. Réz-oxidul és kadmium-szulfid
vörös szinüre festi az üveget. A mangán-oxíd ibolyásvörös szint ad, a kobalt-
oxid sötétkéket. A sárga üveget vas- és titán-oxiddal festik, és ha sárgára
festett üveghez kobalt-oxidot adnak, zöld szinü üveget állitanak elő. Zöld szí-
nüre festi az Uveget ezenkivül a króm-oxid és a réz-oxid is.
Drágakóutánzatok készitéséremég megolvasztott hegyikristályt, un. ko,-
vaüvegetis használnak. Fém-oxidok segits§gével ez az anyag is különböző
sálte festtrető. Keménysége6-os, tehát keményebb a strassznál. Törésmu-
tatója 1,44.
A drágakövek közül a smaragd nem pótolható szintetikus drágakövek se-
gits§gével. Ezétt a smaragd pótlására uvegutánzatok kertilnek forgalomba; kö-
zötttik olyanok isn amelyek a valódi smaragdokra jeLlemző zárványokat is tar-
talmazzák. Ezek a smaragdutánzatok különféle neveken kerülnek forgalomba
(smaragdolin, mesterséges smaragd só.) Anyaguk berilliumüveg, amelyekben
nagyitó segits§gével gázzárványokat találunk, és igy igen hasonlóak a valódi
fuágakíhöz,
A smaragdolin fajsulya 3,45, törésmutatója - L,62. Mndkettó maga-
sabb, mint a valóü drágakő adatai, de keménysfue csak 5-ös, tehát jóval a
valódi kő keménys{ge alatti.

i) HAMSITVÁNYOK

A drágakőhamisitás többféle módja ísmeretes. Igen gyakori eljárás a

kő hevitése. Ezá]rtal a kőnél szebb szinhatás érhető el. Tulajdolkfupel ez az
eljárás nem nevezhető hamisitásnak, csak mesterséges beavatkozásnak, hogy a
kő tetszetősebb legyen.
2I6
 A régebbi időkben, amikor a drágaköveket zátt foglalatokba erősitették
(szekrényes foglalás), igengyakori eljárás volt az un. bélelés.A sánes drá-
gakő aLá aranylapot, a gyémánt alá ezüstlapot helyeztek, hogy sánét emeljék.
Ha a gyémánt sárgás sánü volt, az ezllstl.apot kék festékkel vonták be. A zár-
ványok elttlntetése céljából a foglalat belsejét elefántcsont mázzal preparálták.
A drágakövek igen gyakori hamisitási módja a kövek összeragasztása. A
hamisitott köveket rendszerint két részből ragasztlák össze. Ezeket kettős kö-
veknek (dubletteknek) nevezzük. A két f,éL ragasztásához kanadabalzsamot vagy
viáiveget használnak.
A valódi kettőskőnek mind a felső, mind az alsórészét ugyanabbólava-
lódi kőból ragasz§ák össze, mivel a nagyobb kó értékehawályozottan emel-
kedik. A félvalóű kettőskövek f.eLs6 tésze valódi, az alsó része peüg hason-
1ó szinü téIdtágakő vagy üveg. A hamis kettósköveknek mind a két fele ol-
csóbb kövekből vagy üvegből készül, amelyeket a két fél között béleléssel lát-
nak el. Ilyenek a teklasmaragdok, amelyeket berillből vagy akvamarínból ra-
gasztanak ö§sze, és belül sötétzöld üveggel bélelnek.
Ma az olcsó és szép mesterséges drágakCrvek erősen háttérbe szorítot-
ták ezeket a hamisitványokat.
Ebben a fejezetben emlitendő még, hogy sokszor a vásárLó megtévesz-
tése céljából egyes olcsóbb féldrágaköveket hasonló szinü drágakövek - külön-
féle jelzőkkel ellátott - neve alatt hozzák forgalomba.
A leggyakrabban használt elnevezések a következők:

kereskedelmi név: Ásványtani név:

aralytopáz citrin
arizotla-gyémárt kvarc
balasz-rubin vörös spinell
braziltai z.afi,r kék trrrmalin (indigolit)
brazíhai smaragd zöld turmalin
ceyloni opál holdkő
csehgyémánt kvarc
csehrubin rózsakvarc
füsttopáz füstkvarc
217
 kaliforniai rubin gtánát
kaprubin gránát
keleti smaragd zöld korund
manrra gyémánt szintelerr cirkon
szíbériaírubin vörös turmalin (rubellit)
urali smaragd zöld gránát (demantoid)

Összefoglaló kérdések:

1. Ismertesse a gyöngy keletkezésétés tulajdonságait!

2. Hogyan ketetkezik a tenyésztett gyöngy, és milyen eljárással kü-
lönböztetjuk meg a természetes és a tenyésztett gyöngyöí?
3. Ismertesse a korallt és a borostyánkövet l
4. Ismertesse a mesteTséges drágakövek nrlajdonságait1
5. Hogyan állitjuk eló a mesterséges korundot?
6. Sorolja fel az ujabb mesterséges drágaköveket, és ismertesse fu-
lajdonságaikat !

7. Ismertesse az üvegköveket!
8. Mi a strasszkó?
9. Ismertes§e a smaragdutánzatot.
10. Milyen módszerekkel hamisi§ák a drágaköveket'?
11. Hogyan béleljúka foglalatokaí|
12. Mit nevezünk kettőskőnek?
13. Milyen megtévesztó néven hoznak egyes féldrágaköveket forgalomba?

218
 TARTALOMJEGYZÉK

r. örvösrÁRGyAK xÉsztrÉsp
A) öTvös oiszrÁncver - örvös Érsznnnr rÉszIrÉso... 3

1. Öwtis disztárgyak készitése 4

2. ötvös ékszerek késátése 10
Összefoglató kérdések l3
B) RÉGI MAGvAR örvösvruNrÁx r6

/,
II. DIVATEKSZER-KESZiTEs
A) A DivATÉrszrn JELENTősÉGE. .. 35
B) A DIVATEKSZER ANYAGAI 36
1. Fémanyagok 36
2. Müanyagok. . . 3&
3. Egyéb anyagok 39
a/,
C) DIVATEKSZEREK KESZITESE 40
l. Gyöngysorok.. ....t 40
a) Teklagyöngysorok 40
b) Üveg és porcelán gyöngysorok 42
2. Disztiik 42
3. Fulbevalók.... 44
4. Nyakékek.... 47
5. Gyürtik 49

219
 6. Karkötők 5z

7 . Kézelőgombok. 53

8. Divatékszer táTgyak kikészitése 57

D) sAJToLÓ- ÉsrrvÁcósznnszÁvoK. .. 57

E) ALUMMUM DIVATÉKSZEREK rÉsarÉsB 59

A feluletek szinezése 60

F) KERÁMA DlvATÉKszEREK rÉszrÉsB 64

G) BALESETELHÁRITÁS. . . . 64

1. Sajtológépek. . . ,64
2. Fémbevonás... 65

3. Forraszés 66

§sszefogl,aló kérdések 67

III. NEMEspÉrrn rÁncYAK FINoMsÁcÁNar

MEGHATÁROZÁSA
A) VEGYVIZSGÁLATOK 70

l. Karcpróba ... , 70

a) A próbakő ,.. 70

b) A próbasavak. 7L

c) A próbatük.... 72

d) Aranyötvözetek karcvizsgálata . . . 73

e) Ezüstötvözetek karcvi zsgáLata 75

f) Platina ötvözetek karcvízsgálata . . 76

2. I-aboratóriumi vizsgálatok 76

a) Nemesfémek vizsgálata üzpróbával . . 77

b) Nedvespróbák. 80

B) SZINKÉPELEMZÉS. 8t
Összefoglaló kérdések 83

IV. NEMESFÉM TÁRGYAK JELZÉSEI

MAGYARoRSZͧI rÉvlnler. ....85
1. Antíkfémjelek .....85
2. Magyarország1 fémjelek L867-L937-íc . . . . . . . . . 90

220
 3. Magyarotszág1 fémjelek 1937-19664&... ...... 93
4. Magyarország1 fémjelek l9ó6.január 1-t61.. 97
I. Nemesfém tárg,yak 97
II. Finomsági fokok 98
III.Afémjel. ...101
IV. Fémjelzésüilletékek... 106
V. Nemesfém tárgyak késátésekülföldi megrendelésre. . . . l07
M. Nem nemes fémból készült tárgyak 107
vu.ÁtUmiellenórzés ......l08
VIII. Szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések. .. .. . . . . l08
IX.Vegyesrendelkezések.... ......l08
Összefqglalókérdések .. r09

v. DRÁGAKövpr
A) A DRÁGAKÖVEK EŰFORDULÁSA Ll2
B) A DRÁGAKövEK TuLAJDoNSÁGAI tl3
l. A drágakövek kémiai tulajdonságai .. . . 1l3
2. Adrágakövekfiákai fulajdonságai ....., |I4
a) A drágakövek kristályszerkezete . ,. .. . LL4
b) A drágakövek fajsulya . .. . 116
c) A drágakövek sulyának mérése 12l
d) A drágakövek keménysége . I23
e) A drágakövek hasadá§a . .. t26
Összefoglalókérdések ,...,, l27
f) A drágakövek optikai fulajdonságai , .. . L27
Összefoglaló kérdések l35
C) A DRÁGAKövEK MEGMuNrÁr,Ása. 136
l. A hasitás fogalma 13ó
2, Aftlrészelésfogalma,,, t37
3. A csiszolás és polirozás fogalma r38
D) ADRÁGAKövEK cslszor-Ásr ponrr,rÁ ...... l39
l. Siklapu csiszolási formák r40

221
 2. Görbültlapu csiszolási formák 148

3. A drágakövek vésése. .. l49

E) A BRILIÁNS C$SZoLÁsÁNar FoLYAMATA.... 150

1. Elókészités-Darabolás. . . 150

a) A hasitás müvelete 150

b) A hasitás szerszámai . . . . 15l

c) A fürészelés müvelete 153

d) Kerekités. ... r54

2. Csíszo|á§. ... 159

r61

b) A főlapok csiszolása . .. I67

c) A briliáns készre csi§zolása 173

Összefoglaló kérdések 18l

F) DRÁGAKÖVPX 182

1. A gyémánt L82

2. A korundcsoport 186

a) Rubin I87

b\ Zalír 188

3. Berillcsoport.. 189

a) Smaragd 190

b)Akvamarin.... l90
191
c) Egyéb berillek
4. krizoberi1l 191

5. Spinell L92

6. Topáz L92

7. Cirkon 193

8. Turmalin 194

9. Gránát 194

r0. Krizolit 195

11. Kvarccsoport . .. 195

a) Kristályos kvarcok 196

b) Vaskos kvarcok. 197

222
 c) Kriptokristályos kvarcok 198
d) Kristályalak nélküli kvarcok. 200
12. roldpát csoport 20l
13. Ttirkísz 202
L4. Lazurkő 202
15. Nefrit és jadeit 203
l6. Malachit. 203
17. Pirit 204
Összefoglaló kérdések 204
rS. Áthd és növényi eredetil drágakövek 205
a) A gyöngy 205
b) Tenyésztett gyön8y. 208
c) Nemeskorall 20g
d)Borostyánkő.. 2L0
G) MEsTERsÉcrs DRÁGAKöVEK. .. 2lo
1. Mesterséges korundok és spinellek . 2l1
2. Ujabb mesterséges drágakövek. . . . 2l3
rD üvEGKövEK. 2É
I) HAMSITvÁNyor 216
Összefoglaló kérdések 218
Ára: 524 Ft (ÁFA-val)

36 116|III.