Bevonulás a délvidékre

Speciális szakterületi ismeretek 3.

2019/2020-as tanév II. félév
 Magyarország és Jugoszlávia között – mint azt sokan tudják – volt egy úgynevezett
örökbarátsági szerződés, 1940 december 12-én. A szerződés három cikket tartalmazott,
lényegében a következőket: 1: a Magyar Királyság és a Jugoszláv királyság között állandó
béke és örök barátság lesz. 2: Minden közös dologról tanácskozni fognak. 3: a szerződéseket
kicserélik és érvénybe léptetik. Ezt egyébként egy héttel későbbi jelentésben a németek
megelégedéssel fogadják, legalábbis Sztójay Döme magyar követ jelentése szerint, bár
egyfajta távolságtartást mutatnak.1

A következő forrásrészlet, Horthy levele Hitlerhez 1941 március 28-án. Ebben már
érezhető a katonai összefogás tervezgetése, és az is kitűnik belőle, hogy Hitler területeket
ígért. Mindezek mellet utalást kapunk a jugoszláviai eseményekre is, mivel március 27-én a
jugoszlávok megpuccsolták a sját kormányukat és alakítottak egy saját kormányt.2

Az új kormánnyal való kapcsolatról Bakách-Besseny György magyar követ március

29-i jelentését olvashatjuk. Ezek szerint az új jugoszláv kormány szintén érvényesnek tekinti
az örökbarátsági szerződést, sőt Jugoszlávia cstlakozását a háromhatalmi egyezményhez is. 3

Ezt követően ismerjük az eseményeket. Ha a németek megtámadják Jugoszláviát, ami

ennek következtében megszűnik létezni (nemzeti alkotóelemeire bomlik), akkor a már nem
lesz érvényes szerződő fél a jugoszláv oldalon és a katonaság a magyar kisebség védelmében
bevonul a dévidékre. Teleki Pál lekiismerete ezt nem bírja és öngyilkos lesz. A németek
április 6-án megtámadják Jugoszláviát , a magyar honvéség pedig 12-re időzítik a
benyomulást. A magyarság védelme mellett egy másik indok is van, hogy a jugoszláv légierő
megbombázta Szegedet. Ezt Tormássy-Szávits Sándor alezredes visszaemlékezéseiben erősen
megkérdőjelezi. Mindössze egy kicsi bombatölcsért látott, ami nem talált el semmit, és
állítólag azt is egy saját gép dobta le.

Tormássy-Szávits Sándor ebben az időben a Zrínyi Miklós 7. gyalogezred kecskeméti

zászlóalját vezette alezredesi rangban (visszaemlékezésére a Hadtörténelmi Levéltárban
1
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 13.

2
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 19.

3
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 22.
akadtam rá). 6 napot kaptak a felkészülésre, majd vasúton Kecskemétről Fülöpszállás
érintésével Kiskunhalason át egészen Kelebiáig utaznak. Itt 2 napot várakoznak, majd
délnyugati irányban támadnak Bácsalmás felé. Ellenállásba nem ütköznek, pedig a határon
remekül kiépített védelem várja őket árkokkal, szögesdrótokkal, géppuska feészkekkel és
beton bunkerekkel. Meg is jeyzik, hogy ha mindez meg is lett volna szállva a jugoszláv
katonaság által, akkor valószínüleg nem tudnak áttörni. Mindezek után Bajmok majd Pacsér
településre vezénylik őket. Itt a főtéren állva nézegetik az elvonuló századaikat amikor is
lövöldözés tör ki. Ezt egy fél óra alatt sikerül leállítani és Tormássy-Szávits Sándor
szmélyesen 6 katona élén vizsgálja át a templomot, de nem találnak senkit. 40 „csetnik
gyanús” főt elfognak, de az alezredes elengedi őket, ő arra az álláspontra helyezkedik, hogy
csak a hisztéria tört ki a katonákon és tulajdonképpen a semmire lőttek, Ezután Nádaljára
vezénylik őket, ahol 10 túszt kell szedniük és azokat kivégezni ha rájuk lőnének, de mivel
semmi ilyesmi nem történik, ezért elengedik a túszokat. (egyébként jól bánnak velük). Ezen a
településen másfél hónapig vannak. Innen Óbecsére vezénylik őket egy hónapra, ahol
Tormássy-Szávits Sándor elengedi a hadifoglyokat, és ezért később hadbírőság elé kerül,
majd hazavezénylik őket.4

A jugoszláv ellenállás hiányát, illetve elszórt harcait a pécsi IV Hadestparancsnokság

közlése is megerősíti.5

A másik személyes visszaemlékezés amit találtam, az Salamon Aurél huszáré, aki az

Árpád fejedelem 2. honvéd huszárezredben szolgált. Ők is Bácsalmás környékén lépik át a
határt és ugyanazzal találkoznak mint a többiek, jól kiépített. de üres állásokkal. Április 10-én
érnek Csantavér településre, ahol megvendégelik őket, de a házból kilépve lőnek rájuk, de
legyőzik az ellenálllást. Innen Zomborra vezényik őket ahol szintén megvendégelik őket, bár
később a házigazdákat megkínozzák és kivégzik a csetnikek ezért. A Ferenc csatorna hídjánál
ejtőernyősökkel találkoznak, akik a hidat biztosítják, majd Újvidékre érkeznek. Itt már hallják
a harcokat. A város strandjáról azt hallják, hogy „csetnikeket” lőnek a vízbe, „úsztatnak”. Ezt
megnéznék, de amikor oda érnek nem látnak semmit.. A városban egyébként tényleg vannak
csetnikek is, többször lőnek rájuk a háztetőkről, padlásokról, de előfordulnak eléggé
4
HM.TGY.2.668/1. Tormássy-Szávits Sándor: Visszaemlékezés adélvidéki bevonulásról Jugoszlávia elleni
háborúval kapcsolatban

5
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 48.
megkérdőjelezhető dolgok is, például a fent említett „úsztatás”, vagy Salamon Aurél leír egy
esetet, miszerint tévedésből lelőnek egy öreg magyar bácsit, mert a kapukulcsot pisztolynak
nézik a kezében. A németek bezászlózzák Újvidéket és masírozik az utcán a Hitlerugend, ez
persze nem tetszik a huszároknak. A környéken és a Sajkás területen többször botlanak
karszallagos nemzetőrökbe, akik sokszor csetnikek és a mocsárba csalják a kaatonaságot. Egy
ilyen csoport leleplezézésben és elfogásában Salamon Aurél csapata is részt vesz.6

De térjünk vissza 1941 április 11-re és nézzük meg a Honvédvezérkar főnökének,

Werth Henriknek parancsát akatonai közigazgatás bevezetéséről. Ez 17 pontban van
összeszedve, de én csak a lényegesebbeket ismertetem. Bevezetik a katonai közigazgatást,
benépesítésről adnak ki parancsot (vasút és posta hálózatról is), különbséget kell tenni
őslakos(1918 október 31-óta ott laknak) és bevándorolt között, a jugoszláv magas rendű
köztisztségviselőket le kell váltani, rendelkezik az internálásról, be kell szüntetni a szerb
nyelvű lapokat, magar iskolákat kell felállítani és a szerbeket fokozatosan bezárni, gyülekezni
nem szabad, végül pedig katonai bíráskodás van érvényben.7

Érdekes a IV. hadtestparancsnok közlése a csetnikekkel avó eljárásról, április 14 vagy

16 dátummal. Megállapítja, hogy a csapatok hajlamosak a pánikolásra és sokszor maguk
kezdik a lövöldözést, úgy, hogy lőszerutánpótlást kell néha igényelni. Emellett parancsnokaik
határozattlanok és mellőzik a következetességet. Mindemellett felszólít a kijárási tiklalomra,
túszok szedésére, illetve szabadon bocsájtására, vlamint a csetnikkel szemben való eljárásra. 8

A 10. gyalogdandár parancsnokának utasítása szerint a bácskai területeket pacifikálni

kell. Ez azt takarja, hogy gyűjtsék be a fegyvereket, szedjenek túszokat, és fenn kell tartani a
rendet.9

Az internáló táborok meszervezéséről az április 21-i 3.hadseregparancsnokság

utasítása gondoskodik. Ezekbe a közbiztonságra veszélyes egyéneket, bevándorolt (1918 okt.
31 óta) szerbeket és zsidókat gyűjtik be. Körletenként 3-4 tábort hoznak létre, táboronként

6
HM.TGY.3.171. Salamon Aurél: Délvidék visszatérése

7
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 41.

8
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 57.

9
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 59.
2000-4000 fő számára. Valmint Horvátországon keresztül való kitelepítésekről is szó van. A
parancs kitér a szigorú titoktartásra.10

A gazdátlan földeket magyaroknak adják, mivel a betelepült szerbséget (lásd fentebb)

ki kell telepíteni a favakból. Erről a vezérkari főnök ad ki parancsot április 22-én.11

Azt hogy azért a megszállás nem ment teljesen tervszerűen és hogy a tisztek sem álltek
mindig a helyzet magaslatán, igazolja a májhus 6-i vezérkari főnöki rendelet a Bácska-Bánáti
kegyetlenkedésekről készült fényképek felkutatásáról és elkobzásáról szóló rendelete. 12 Ezek
a parncs szerint hullákat és kivégzéseket ábrázolnak és remek propaganda lehet az
ellenségnek. De jogosan merülhet fel a kérdés, hogy minek kell az ilyesmit egyáltalán a
honvédségnek (is) lefotóznia?

Érdemes megemlíteni a csendőrség november 3-i jelentését a bácskai népfelszabadító

mozgalomról. Ezt többnyire kommunisták szervezték akik gerilla háborút folytattak illetve
szabotázscselekményekben vettek részt. több sejtet felderítettek és őrizetbe vettek és a
jelentés szerint nagyjából véget vetettek a kommunista szervezkedésnek, ugyanakkor a
jelentéstevő aggódik a szerb nacionalista szerveződések miatt.13

1942-től több razziát is foganatosít a csendőrség a hovédséggel karöltve, mely kisebb-

nagyobb harcokkal és atrocitásokkal jár. Ezek közül a legjelentősebb az Újvidéki razzia, mely
a vezérkar főnökének jelentéséből kiderülően 1942 január 23-án ért véget. 14 3500 embert
állítottak elő, bár a jelentés tagadja, utólag mégis kiderül, hogy fordult elő gyermekekkel
szembeni atrocitáss is, úgy 200 halottról van szó. A jelentés kiemeli az együttműködést
Popovics Milánnal illetve a szerb papsággal, de ez megkérdőjelezhető egy január 21-i jelentés
szerint, melyben az szerepel, hogy Popovics Milán Budapesten van, míg a az együttműködés
a szerb papsággal nem sikerült.

10
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 71.

11
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 77.

12
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 85.

13
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 161.

14
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 210.
 Itt kell megemlítenem Képíró Sándor csendőr századpos visszaemlékezését is, mivel
őt is megvádolták a razzia után. Visszaemlékezéséből kiderül, hogy a razzia 3 napig tartott,
ostromállapottal kiegészíteve, és névsorokról gyűjtötték be az embereket. Képíró szerint a
Dunába vágott lékeken keresztül a honvédek „úsztattak”, csendőrök nem, amúhgy is kevés
csendőr vett résztv a razziában. Leír egy konkrét esetet is, amikor ő maga a Rex szállóban
megmenti a Tanurisich családot a fosztogatni akaró honvédektől. Képíró Sándor azzal zárja
sorait, hogy a csendőrséggre kenték az egész dolgot, pedig a honvédség sara volt.15

Hogy mi is történt valójában az t nehéz kideríteni, minden esetre december 25-én

Bajcsí-Zsilinszky Endre, Tildy Zoltán és 16 másik közéleti személy Beadványt nyújt be a
miniszterelnökhöz, amelyben a Bácskai események felelőseinek megbüntetését és az
áldozatok részére jóvátételt követelnek. Ironikus, hogy ezt a levelet Dr. Milan L. Popovics is
aláírta, akinek a jóváhagyásával történtek dolgok, legalábbis a honvédség vezérkari főnöke
szerint.16

1943 március 16-án a minisztertanács többek között napirendre veszi a vérengzésben

részt vett csendőrök megbüntetését is, viszont 30-án elutasítja azt a német kérést,, miszerint
magyar csapatok Szerbia megszállásában.17

A bácskai főbűnösök tárgyalása 1943 december 16-án zajlik, Budapesten. A perben 3

honvédtiszt és 12 csendőrtiszt szerepel vádlottként, közöttük Képíró Sándor is. A tárgyalást
nem fejezik be, ítélet még nincs. Mivel a vádlottak szabad lábon védekezhettek a fővádlottak
megszöktek az országból, így a tárgyalás sem folytatódott.18

Egyéb iránt a partizán tevékenység folyamatos. Például 1944 október 16-án Légrád
mellet egy kisebb csatában 200-300 partizánnal csapnak össze a honvédség alakulatai, malyd
a partizánok elmenekültek.19

15
HM.TGY.3.329. Képíró Sándor: Az Űjvidéki razzia hiteles története

16
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 281.

17
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 302.

18
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 394.
19
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 482.
 A fornt közeledtét természetesen A Dévidéken is érezni lehetett, például a Honvédelmi
Minisztérium 1944 november 30-i rendeletéről, mely elrendelte a 21-48 év közötti fériak
behívását.20

1945-ben a parancsok többsége már a Gyepűről vagy Nagykanizsáról érkezik, ahogy

halad a front, például február 3-án parancs jön az internáló táborok újbóli megnyitásáról, de
kérdés, hogy ezeket a parancsokat hogyan lehetett akkkor végrehajtani.21

20
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 487.

21
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr. Liptai Ervin vez.
őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr. Budapest-Belgrád 1986. 496.
 Bibliográfia

Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában. Szerk. Dr.

Liptai Ervin vez. őrn., Fabijan Trgo altb., Dr. Godó Ágnes ezr., Antun Miletic alezr.
Budapest-Belgrád 1986.

Levéltári források:

HM.TGY.2.668/1. Tormássy-Szávits Sándor: Visszaemlékezés adélvidéki bevonulásról

Jugoszlávia elleni háborúval kapcsolatban

HM.TGY.3.171. Salamon Aurél: Délvidék visszatérése

HM.TGY.3.329. Képíró Sándor: Az Űjvidéki razzia hiteles története