Balassi Bálint és a magyar reneszánsz

 Korszak jellemzői
o Humanizmus: emberközpontúság
o Luther 1517: stilisztika, görög-római antik
 Biblia fordítása
o Neoplatonizmus: Platón tanainak újragondolása
o A lélek a fontos: keresztény tanok megújítása
 Életrajza
o 1554-94 (esztergomi ostrom)
o Poeta doctus: művelt volt, 8 nyelven beszélt
o Főnemesnek született
o Bornemissza Péter a nevelője
o 1. magyar nyelven alkotó költő
o Balassa-kódex: fiktív önéletrajz
 Összefüggő
 Nótajelzés
 Műveinek szerkezete
o 33 + 33 + 19 (jelképes számok: Jézus 33 évesen halt meg)
o Házasság előtti versei
 Fiatalkoráról
 Szerelmes versek: Losonczy Anna
 Akrosztikon: versszakok kezdőbetűi kiadták a szeretői nevét
 Féltékeny, panaszkodó versek
 Vigasz kereső versek
 Női versek: nő szemszögéből
o 33. vers
 Elválasztja a házasság előtti és utáni verseket
 Istenes vers
 Gyónás szerű
o Házasság utáni versek
 Dobó Krisztina (másodunokatestvére) a felesége
 Hozományért vette el
 Vérfertőzéssel és felség sértéssel vádolták ➔ áttért a keresztény
hitre
 Egy katonaének (verselemzés)
o katonaének:
o a népköltészetben és a műköltészetben egyaránt ismerős
o ősi műfaj: a katonák életéről, harci tevékenységéről szóló lírai költemény
o A műfaj magyarországi virágzása a 18. századra tehető
o Kuruc dalok
o Lengyelországi bujdosása előtt írta
o Búcsúzás hazájától, a végvári vitézi életformától, a borongó visszatekintés a
múltra, az emlékek felidézése
 o 1. versszak: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon
o 2-4. vsz.: mozgalmas képek sorozatában villantja fel a vitézi élet egyes
mozzanatait
o 5. vsz.: a katonaéletet: a kor legnagyobb eszménye
o 6–8. vsz.: újra a végvári katonaélet egyes jeleneteit írja le
o Utolsó vsz.: a búcsúzó költői hasonlattal, Isten áldását kéri a katonáknak
 Hatása az utókorra
o Felvirágoztatta a szerelmi költészetet
o Versei már a halála után ismertté váltak