A folyók

Hogyan formálják a folyók a földfelszínt?

A felszín alatt szivárgó vizek források formájában jutnak a felszínre. Ezekből indulnak útjukra a kisebb-
nagyobb felszíni vízfolyások. Az ér csermellyé, majd patakká növekszik. A patakok vize egyre nagyobb
folyókká egyesül. A legnagyobb folyók a folyamok.

Eredéstől torkolatig
A felszíni vízfolyások vizét nemcsak a források táplálják, hanem a lehulló csapadék, az olvadó hó és jég is.
Egyes folyók vize tóból származik, ilyen például a Sió, amely a Balatonból ered. A felszínnek az a területe,
ahonnan egy folyó az összes felszíni vízfolyást magába gyűjti és elvezeti, a folyó vízgyűjtő területe.
A vízgyűjtő terület legnagyobb folyója a főfolyó, a beletorkolló kisebb folyók a mellékfolyók.

Az egyes folyókhoz eltérő nagyságú vízgyűjtő terület tartozik. A vízgyűjtőket vízválasztók határolják el
egymástól. A vízválasztók általában hegygerinceken, kiemelkedéseken futnak. Hazánk felszíni vízfolyásai a
Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak.
A Duna vízgyűjtőjét határoló vízválasztó az Alpok és a Kárpátok legmagasabb gerincein fut végig. A Duna
legnagyobb hazai mellékfolyója a Tisza.

Az a hely, ahonnan egy folyó útjára indul, a folyó eredése. A folyók útja a torkolatnál ér véget. A folyó
torkollhat egy másik folyóba, egy tóba vagy tengerbe is.

Szöveg szekció végeKiegészítő szöveg szekció

A folyók hosszát a torkolattól kezdik mérni, ez ugyanis biztosan meghatározható pont. A folyó eredése
sokszor vitatott. Nehezen dönthető el, melyik forráságat, erecskét tekintsék a folyó valódi kezdetének.

MEGHATÁROZÁS
A földfelszín folyó- és állóvizeit felszíni vizeknek nevezzük
A földfelszín folyó- és állóvizeit felszíni vizeknek nevezzük.
A folyók felszínformálása

Biztosan észrevetted már, hogy amikor esik az eső, a lehullott csapadékvíz az úttest lejtését
követve mindig egy meghatározott irányba folyik. Talán azt is megfigyelted, hogy a nagyobb
lejtésű utcában a víz sokkal gyorsabban mozog, mint a kevésbé meredekben. A gyorsan
lefolyó esővíz pedig sarat, kavicsot is visz magával, amelyet azután az utca mélyebben fekvő
részén lerak. Az utcán lefolyó esővízhez hasonlóan viselkednek a folyók is.

A folyók mindig a magasabban fekvő területek felől folynak az alacsonyabban fekvő

vidékek felé. Minél nagyobb lejtésű területen halad keresztül a folyó, annál gyorsabb a
folyása is. A folyók vizének sebessége a hegyvidékek nagy lejtésű területein a legnagyobb.
A gyors folyású folyók pusztítják a felszínt, kisebb-nagyobb kődarabokat, kavicsot, homokot,
egyszóval hordalékot hoznak magukkal. Mély, V betűre emlékeztető völgyeket vájnak,
helyenként pedig meredek falú, keskeny völgyekben, szorosokban törik át a hegységeket.

A hegyekből kilépve megszelídülnek, folyásuk lelassul. A kisebb lejtésű területeken széles

folyóvölgyben kanyarogva folynak tovább. Az egészen kis lejtésű területeken a lelassult
folyók több ágra szakadnak. Hordalékukból zátonyok, szigetek alakulnak ki a mederben.
Vízállás – vízjárás

Tapasztalatból tudjuk, hogy a folyók medrében hol több, hol kevesebb víz folyik, azaz a
mederben a víz szintje hol magasabb, hol alacsonyabb. A folyók vízállása tehát állandóan
változik. A változásban azonban bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg.

MEGHATÁROZÁS
A mederben lévő víz magasságát a folyó vízszintjének, más szóval vízállásának nevezzük. A
folyók vízállásának többé-kevésbé szabályszerű változása a vízjárás.

A folyók vízjárását elsősorban a vízgyűjtő terület éghajlata, a lehulló csapadék időbeli

eloszlása határozza meg. A kontinentális éghajlatú területeken, így hazánkban is, a
folyók vízjárása ingadozó. Folyóink kétszer áradnak. Kora tavasszal a hóolvadás, nyár elején
pedig a sok csapadék miatt emelkedik meg jelentősen a vízszintjük (1–2. ábra).

1. Dunai árvíz Budapesten 2013 06 hó 2. A Duna alacsony vízállása Budapesten

A vízállás, illetve a várható változás ismerete nagyon fontos a hajózás és az árvízvédelem

szempontjából.

RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS

Az a terület, ahonnan egy folyó összegyűjti és levezeti a vizet, a folyó vízgyűjtő területe.
A vízgyűjtő területeket vízválasztók határolják el egymástól.

A folyók a magasabban fekvő területekről az alacsonyabban fekvő területek felé

folynak.
A folyók vizének sebessége függ a terület lejtésétől. Útjuk közben hordalékot hoznak
magukkal, amelyekkel mélyítik medrüket, illetve amelyet lerakva zátonyokat,
szigeteket építenek.

A folyók vízszintjének szabályszerű változása a vízjárás. Hazánk folyói ingadozó vízjárá-

súak. Tavasszal a hóolvadás, nyár elején a sok csapadék miatt áradnak.