Az időjárás, éghajlat

A földfelszínt körülölelő levegőburok a légkör. A légkör és a Föld felszínét borító vízfelszínek jellemzőinek folyamatos változása alakítja ki
az időjárást és az éghajlatot.

Az éghajlat és az időjárás részei ugyanazok:

- hőmérséklet,
-napsugárzás,
- szél
- csapadék.

A napsugarak először a földfelszínt melegítik fel. Az elnyelt hő egy részét a felszín kisugározza, átadja a fölötte található levegőrétegnek. A
meleg levegő felfelé áramlik, helyére hidegebb levegő kerül. A felszín felmelegedését befolyásolja a domborzat és a felszín színe is.

A felszín által kisugárzott hőt a levegőben található víz- és más részecskék, mint például a szén-dioxid, nem engedik visszajutni a
világűrbe. Ez a jelenség az üvegházhatás.

A természetben a víz állandó körforgásban van. A földfelszínről, a vizekből és az élőlényekből elpárolgó víz a légkörbe kerül. A levegő
páratartalmából alakulnak ki a felhők, amelyekből a víz eső vagy valamely, a légkörben képződő csapadék formájában érkezik vissza a
felszínre. A harmat, a dér és a zúzmara talajmenti csapadékok.

A légkör fontos jellemzője a légnyomás. A szél a levegő vízszintes irányú áramlása, amelyet különböző hőmérsékletű és nyomású
légtömegek áramlása alakít ki. A szeleket irányukkal és erősségükkel jellemezzük. Hazánkban leggyakoribbak a nyugati szelek.

Egy terület átlagos időjárása az éghajlat.

A Föld gömb alakja miatt az eltérő szögben érkező napsugarak különböző mértékben melegítik fel a felszínét. Emiatt különböző éghajlati
övezetek alakulnak ki a Földön. A hideg övezetben a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, a legtöbb napsugárzás pedig a forró, vagy más
néven trópusi övezetre jut. Az éghajlatok kialakulását a napsugarak hajlásszögén kívül befolyásolja még az óceántól való távolság és a
tengerszint feletti magasság is. Mi a Mérsékelt éghajlati övben vagyunk.