Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 21

TISZTA FEJLESZTÉSI MECHANIZMUS

AR-AMS0007

A/R Kis léptékű

Erdsítés valamint a vizes élhelyeken kívüli területeken

Verzió 03.1

Ágazati hatály(ok): 14
:

TARTALOMJEGYZÉK OLDAL

1.BEVEZETÉS...............................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................

2.HATÁLY, ALKALMAZHATÓSÁG ÉS HATÁLYBALÉPÉS..........................................


...................................................................................................................................
...................................................................................................................................

2.1.3. .......................................................................................................................
.................................................................................................................
hatály

2.2.A ....................................................................................................................... 6/CMP.1


határozat mellékletének B. függelékében...................................................
szereplő ..................................................................................................
földhasználati típusok.3 ............................................................................
.................................................................................................................
2.3.Alkalmazhatóság.............................................................................................
.......................................................................................................................3
.......................................................................................................................

2.4.Hatálybalépés.................................................................................................
.......................................................................................................................3
.......................................................................................................................

3.NORMATÍV HIVATKOZÁSOK.....................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................

4.FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK...............................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................

5.ALAPFORGATÓKÖNYV ÉS NYOMONKÖVETÉSI MÓDSZERTAN............................


...................................................................................................................................
...................................................................................................................................

5.1.A projekt határa és a földterület támogathatósága............................................


.......................................................................................................................3
.......................................................................................................................

5.2.Az .......................................................................................................................
.................................................................................................................
alapforgatókönyv azonosítása és az addicionalitás bizonyítása.................
3...............................................................................................................

5.3.Rétegzés.............................................................................................
.......................................................................................................................3
.......................................................................................................................

ból
:

5.4.Az ÜHG-kibocsátás nyelőnkénti nettó eltávolítására vonatkozó alapforgatókönyv


....................................................................................................................... 3
.......................................................................................................................

5.5.Az üvegházhatást okozó .................................................................................


....................................................................................................................... gázok
nyelőnkénti................................................................................................
tényleges nettó eltávolítása.......................................................................
3...............................................................................................................

5.6.Szivárgás........................................................................................................
.......................................................................................................................
....................................................................................................................... 3
.......................................................................................................................

5.7.Net Az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű eltávolítása nyelőkkel.......


.......................................................................................................................3
.......................................................................................................................

5.8.A ....................................................................................................................... tCER-ek és


htIKCs-k kiszámítása.................................................................................
3...............................................................................................................

...................................................................................................................................
.............................................................................................................................
...................................................................................................................................
ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

6.1.3. .......................................................................................................................
.................................................................................................................
nyomonkövetési terv

6.2.A projekt végrehajtásának nyomon követése...................................................


.......................................................................................................................3
.......................................................................................................................

.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
6.3.Pontossági követelmények...................................................................
3...............................................................................................................

6.4.A módszertanra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények............................


.......................................................................................................................3
.......................................................................................................................

1. FÜGGELÉK.AZ ADDICIONALITÁS ÉRTÉKELÉSE...................................................


..................................................................................................................

2. FÜGGELÉK: SZÁNTÓTERÜLET, AHOL A TALAJBOLYGATÁS


KORLÁTOZOTT..................................................................................
3..........................................................................................................

3. FÜGGELÉK. ..................................................................................................................
..................................................................................................................
GYEPTERÜLETEK, AHOL A TALAJ BOLYGATÁSA

ból
:

KORLÁTOZOTT..................................................................................
3..........................................................................................................

ból
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

1. Bevezetés
1. Ez a módszertan lehetővé teszi minden olyan földterület erdősítését és újraerdősítését,
amely nem tartozik a vizes élőhelyek kategóriájába. Amennyiben az alapföldhasználat
során a földterület talajban lévő szervesszén-tartalma (SOC) várhatóan magasabb, mint
az "erdészet" földhasználata esetén, a módszertan a projektben a talajbolygatás
mértékét legfeljebb 10 %-ra korlátozza. Az alapforgatókönyv magasabb SOC-tartalma
vagy a talaj jellege (pl. a talaj szerves talaj), vagy antropogén tevékenység (pl. a talajt
nem művelik, és külső szerves anyagot adnak hozzá inputként) miatt következhet be. Az
egyes talajtípusok és földhasználati gyakorlatok esetében a talajbolygatás mértékének
korlátozásától eltekintve a módszertan alkalmazási köre széles1.

2. Hatály, alkalmazhatóság és hatálybalépés


2.1. Kiterjedés
2. Ez a módszertan a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) keretében végzett kisléptékű
erdőtelepítési és újraerdősítési projekttevékenységekre alkalmazható. Nem vonatkozik a
nagyléptékű A/R CDM projekttevékenységekre.

2.2. A 6/CMP.1 határozat mellékletének B. függelékében szereplő földhasználati


típusok
3. Ez a módszertan a 6/CMP.1 határozat mellékletének B. függelékében felsorolt kis
léptékű A/R projekttevékenységek következő típusait teszi lehetővé:
(a) gyepterületből erdőterület;
(b) Szántóterületből erdőterület;
vagy Település erdős területre.
4. Ez a módszertan a vizes élőhelyek kivételével bármely más típusú földterületen
végrehajtott kis léptékű A/R projekttevékenységekre is vonatkozik.
5. A B. függelék 4. pontjának c) alpontjában előírt, vizes élőhelyeken végrehajtott
kisléptékű A/R projekttevékenységek az "AR-AMS0003: Avizes élőhelyeken végrehajtott
erdőtelepítési és újraerdősítési projekttevékenységek" módszertan hatálya alá tartoznak.

2.3. Alkalmazhatóság
6. Ez a módszertan a következő feltételek mellett alkalmazható:
(a) A projekttevékenység tárgyát képező földterület nem tartozik a vizes élőhely
kategóriájába;

1
Például az erdősítendő vagy újraerdősítendő földterületnek nem kell degradálódott földterületnek
lennie.

5 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

(b) A projekttevékenységnek tulajdonítható talajbolygatás a következő földtípusok


egyikében sem terjed ki a terület 10 %-ánál 1 , amennyiben ezek a földterületek a
projekt határán belül vannak:
(i) Szerves talajokat tartalmazó föld;
(ii) Olyan földterület, amely az alapforgatókönyv szerint földhasználati és
gazdálkodási gyakorlatnak van alávetve, és amely az e módszertan 2. és 3.
függelékében felsorolt inputokban részesül.
7. Az e módszertant alkalmazó projekttevékenységnek meg kell felelnie a módszertanban
foglalt és a projekttevékenység által alkalmazott eszközök alkalmazhatósági feltételeinek
is.

2.4. Hatálybalépés
8. A hatálybalépés időpontja az EB 85 üléséről szóló jelentés 2015. július 24-i
közzétételének időpontja.

3. Normatív hivatkozások
9. A módszertan alkalmazásához elengedhetetlenek az alábbi dokumentumok:1
(a) Tiszta fejlesztési mechanizmus projektszabványa;
(b) A/R módszertani eszközök:
(i) "A fák és cserjék szénkészletének és szénkészletváltozásának becslése az
A/R CDM projekt tevékenységeiben";
(ii) "A holtfa és a hulladék szénkészletének és szénkészletváltozásának
becslése az A/R CDM projekt tevékenységeiben";
(iii) "Eszköz a talaj szervesszénkészletében az A/R CDM projekt
tevékenységeinek végrehajtása következtében bekövetkező változás
becslésére";
(iv) "A A/R CDM projekt tevékenységének tulajdonítható biomassza
elégetéséből származó, CO 2 -től eltérő üvegházhatású gázok (ÜHG)
kibocsátásának becslése";
(v) "Az ÜHG-kibocsátás növekedésének becslése a projekt előtti
mezőgazdasági tevékenységek A/R CDM projekttevékenységben való
áthelyezésének tulajdoníthatóan".

4. Meghatározások
10. A következő dokumentumokban szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:1

1
Például, dA 0,50 m × 0,50 m (hosszúság × szélesség) méretű igging gödrök 3 m × 3 m távolságban
2,78 lefedettségnek felelnek meg Százalék; A folyamatos szántás 100 Százalék.
1
Ezek a dokumentumok rendelkezésre állnak online nél: <http://cdm.unfccc.int/Reference/index.html>.
1
Ezek A dokumentumok online elérhetők a következő URL-címeken:

6 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

(a) "CDM-kifejezések glosszáriuma";


(b) "A tiszta fejlesztési mechanizmus (A/R CDM módozatai és eljárásai) szerinti
erdőtelepítési és újraerdősítési projekttevékenységek módozatai és eljárásai, az
5/CMP.1 határozat mellékletében foglaltak szerint";
(c) "IPCC helyes gyakorlati útmutató a földhasználathoz, a földhasználat
megváltoztatásához és az erdőgazdálkodáshoz, 2003."
11. E módszertan alkalmazásában a következő fogalommeghatározást kell alkalmazni:
(a) Talajbolygatás - minden olyan tevékenységre utal, amely a talaj szervesszén-
tartalmának (SOC) csökkenését eredményezi, például szántás, hasítás,
scarifikáció, gödrök és árkok ásása, tuskóeltávolítás stb.

5. Alapforgatókönyv és nyomonkövetési módszertan


5.1. A projekt határa és a földterület támogathatósága
12. A szénkészletek változásainak elszámolására kiválasztott kb.rbon poolokat az 1. tétel
tartalmazza.

1. táblázat. A szénkészletek változásainak elszámolásához kiválasztott széntárolók

Szén-dioxid-
Kijelölve Indokolás/magyarázat
medence

Föld feletti biomassza Igen Ez a projekt tevékenységének tárgyát képező


legnagyobb szén-dioxid-tároló
Föld alatti biomassza Igen A szénkészlet ebben az állományban várhatóan
növekedni fog a projekttevékenység végrehajtása miatt
Holt fa Szabadon
Alom és választható Ezekben az állományokban a szénkészlet növekedhet
A talaj szervesszén- a projekttevékenység végrehajtása miatt
tartalma

13. Az elszámolásra kiválasztott kibocsátási források és a hozzájuk kapcsolódó ÜHG-k a 2.


pontban szerepelnek.

2. táblázat. Az elszámoláshoz kiválasztott kibocsátó források és ÜHG-k

Függe
tlenül attól,
Források Gáz Indokolás/magyarázat
hogy
kiválasztott-e

Fás biomassza CO2 Nem A biomassza elégetéséből származó CO 2


égetése -kibocsátást a szénkészlet változásaként

vagy <http://cdm.unfccc.int/Reference/index.html>;
vagy <http://cdm.unfccc.int/Reference/COPMOP/index.html>;
vagy <http://www.ipcc nggip.iges.or.jp/public/Gpglulucf/gpglulucf.html>.

7 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Függe
tlenül attól,
Források Gáz Indokolás/magyarázat
hogy
kiválasztott-e

kell elszámolni
CH 4 Igen E módszertan lehetővé teszi a fás
biomassza égetését a helyszín előkészítése
céljából vagy az erdőgazdálkodás
részeként
N2O Igen E módszertan lehetővé teszi a fás
biomassza égetését a helyszín előkészítése
céljából vagy az erdőgazdálkodás
részeként

5.2. Az alapforgatókönyv azonosítása és az addicionalitás bizonyítása


14. Az e módszertan szerint végrehajtott kis léptékű A/R CDM projekttevékenység
alapforgatókönyve a projekt-előkészítő földhasználat folytatása.
15. A projekt résztvevőinek az alábbi lehetőségek egyikének kiválasztásával kell
bizonyítaniuk, hogy a projekttevékenység kiegészítő jellegű:
(a) Az e módszertan 1. függelékében található barrierelemzési vázlat
felhasználásával; vagy
(b) A projektjükre vonatkozó jóváhagyott szabványosított alapterv használata.

5.3. Rétegződés
16. Ha a biomassza eloszlása a projektterületen nem homogén, rétegzést kell végezni a
biomassza becslésének pontosságának javítása érdekében. Az alapforgatókönyvek és a
projektforgatókönyvek esetében eltérő rétegződések lehetnek megfelelőek a nyelőnkénti
nettó ÜHG-eltávolítás optimális becslési pontosságának elérése érdekében. Különösen:
(a) Az ÜHG-kibocsátás nyelőnkénti nettó eltávolításához általában elegendő a
területet a főbb vegetációtípusok, valamint azok koronaborítása és/vagy
földhasználati típusai szerint rétegezni;
(b) Az ÜHG-kibocsátás nyelőnkénti tényleges nettó eltávolítása esetében az
előzetes becslések szerinti rétegzés a projekttelepítési/-gazdálkodási terven, az
utólagos becslések rétegzése pedig a projekttelepítési/-gazdálkodási terv
tényleges végrehajtásán alapul. Ha a természeti vagy antropogén hatások (pl.
helyi tüzek) vagy egyéb tényezők (pl. talajtípus) jelentősen megváltoztatják a
biomassza eloszlásának szerkezetét a projektterületen, akkor az utólagos
rétegződést ennek megfelelően felülvizsgálják.

5.4. Az ÜHG-kibocsátás nyelőnkénti nettó eltávolításának kiindulási értéke


17. A nyelőnkénti nettó ÜHG-eltávolítást az alábbiak szerint kell kiszámítani:

∆ C BSL , t=∆ CTREE BSL ,t + ∆ C SHRUB


BSL ,t +∆ C DW BSL ,t +∆ C LI BSL ,t Equation (1)

8 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Hol:
∆ C BSL , t = Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiindulási értéke nyelőnként a t
évben; t CO 2-e
∆ C TREE BSL ,t = A kiindulási fa biomassza szénkészletének változása a projekt
határain belül a t évben, a "Estimate of carbon stocks and change in
carbon stocks of trees and shrubs in A/R CDM project activities"
(A szénkészletek becslése és a fák és cserjék szénkészletének
változása az A/R CDM projekt tevékenységeiben) eszköz
becslése szerint; t CO 2-e
∆ C SHRUB BSL ,t = A kiindulási cserje biomassza szénkészletének változása a projekt
határain belül, a t évben, a "Estimate of carbon stocks and change in
carbon stocks of trees and shrubs in A/R CDM project activities"
(A szénkészletek becslése és a fák és cserjék szénkészletének
változása az A/R CDM projekt tevékenységeiben) eszközben
becsült módon; t CO 2-e
∆ C DW BSL ,t = A kiindulási száradék nélküli biomasszában lévő szénkészlet
változása a projekt határain belül, a t évben, a "Carbon stocks and
change in carbon stocks in law wood and litter in A/R CDM project
activities" (A szénkészletek becslése és a száradékok és
hulladékok szénkészletének változása az A/R CDM
projekttevékenységekben) eszköz becslése szerint; t CO 2-e
∆ C LI BSL ,t = A kiindulási hulladék biomasszájában lévő szénkészlet változása a
projekt határain belül, a t évben, a "Estimate of carbon stocks and
change in carbon stocks in law wood and litter in A/R CDM project
activities" (A szénkészletek becslése és a szénkészletek változása
a száradékban és a hulladékban az A/R CDM
projekttevékenységekben) eszköz becslése szerint; t CO 2-e

5.5. Az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti tényleges nettó eltávolítása


18. A lágyszárú növényzet eltávolításából, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, a
műtrágyázásból, a fafelhasználásból, az N-rögzítő fák hulladékának és finom
gyökereinek bomlásából, a projekt határain belüli bekötőutak építéséből és a
projekttevékenységnek tulajdonítható szállításból származó ÜHG-kibocsátást
jelentéktelennek kell tekinteni, és ezért nullának kell tekinteni
19. A nyelőnkénti tényleges nettó ÜHG-eltávolítás kiszámítása a következőképpen történik:

∆ C ACTUAL ,t =∆ C P , t−GHG E ,t Equation (2)

Hol:
∆ C ACTUAL ,t = Az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti tényleges nettó
eltávolítása a t évben; t CO2-e
∆ C P ,t = A projektben szereplő szénkészletek változása a kiválasztott
széntárolókban a t évben; t CO 2-e
GHG E ,t = A nem CO 2 -kibocsátású ÜHG-kibocsátás növekedése a projekt
határain belül az A/R CDM projekttevékenység végrehajtásának

9 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

eredményeként, a t évben, a "Biomassza elégetéséből származó


nem CO 2 -kibocsátás becslése A /R CDM
projekttevékenységnek tulajdonítható" eszközben kiszámítva; t
CO 2-e

20. A projektben szereplő szénkészleteknek a kiválasztott széntárolókban bekövetkező


változását a t évben a következőképpen kell kiszámítani:

∆ C P ,t =∆ C TREE PROJ ,t + ∆C SHRUB PROJ ,t + ∆ C DW PROJ ,t + ∆C LI PROJ ,t + ∆ SOC AL ,t Equation (3)

Hol:
∆ C P ,t = A projektben szereplő szénkészletek változása a kiválasztott
széntárolókban a t évben; t CO 2-e
∆ C TREE PROJ ,t = A fa biomassza szénkészletének változása a t évi projektben, a
"Szénkészletek becslése és a fák és cserjék szénkészletének
változása az A/R CDM projekt tevékenységeiben" eszközben
becsült módon; t CO
2-e
∆ C SHRUB PROJ ,t = A cserje biomassza szénkészletének változása a t évi projektben,
a "Szénkészletek becslése és a fák és cserjék szénkészletének
változása az A/R CDM projekt tevékenységeiben" eszközben
becsült módon; t CO
2-e
∆ C DW PROJ ,t = A száradékolt fa biomasszájában lévő szénkészlet változása a t
évi projektben, a "Szénkészletek becslése és a száradékok és
hulladékok szénkészletének változása az A/R CDM projekt
tevékenységeiben" eszközben becsült módon; t CO 2-e
∆ C LI PROJ ,t = A hulladék biomassza szénkészletének változása a t évi
projektben, a "Szénkészletek becslése és a száradékok és
hulladékok szénkészletének változása az A/R CDM projekt
tevékenységeiben" eszközben becsült módon; t CO 2-e
∆ SOC AL, t = A szénkészlet változása a SOC-ban a t projektben, a "Tool for
estimation of change in soil organic carbon stocks due the
implementation of A/R CDM project activities" (Eszköz a talaj
szervesszén-készleteinek az A/R CDM projekt tevékenységeinek
végrehajtása miatti változásának becslésére) eszközben becsült
módon; t CO
2-e

5.6. Szivárgás
21. A szivárgási kibocsátást a következőképpen kell megbecsülni:

LK t =LK AGRIC ,t Equation (4)

10 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Hol:
LK t = Szivárgás miatti ÜHG-kibocsátások, t évben CO 2-e
LK AGRIC ,t = A mezőgazdasági tevékenységeknek a t évben történő
áthelyezése miatti szivárgás, a "Estimation of the growth of GHG
emissions attributable to displacement of pre-project activities in
A/R CDM project activity" (Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás
növekedésének becslése a projekt-előkészítés előtti
mezőgazdasági tevékenységeknek az A/R CDM
projekttevékenységben való áthelyezése miatt) eszközben
kiszámítva; t CO 2-e

5.7. Az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti nettó emberi eredetű


eltávolítása
22. Az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti nettó emberi eredetű eltávolítását a
következőképpen kell kiszámítani:

∆ C AR−CDM , t=∆ C ACTUAL .t −∆ C BSL , t− LK t Equation (5)

Hol:

∆ C AR−CDM , t Az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti nettó emberi eredetű


=
eltávolítása a t évben; t CO 2-e

∆ C ACTUAL .t Az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti tényleges nettó


=
eltávolítása a t évben; t CO 2-e

∆ C BSL , t Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nullankénti nettó eltávolítása a t


=
évben; t CO 2-e
LK t = Szivárgás miatti ÜHG-kibocsátások, t évben CO 2-e

5.8. A tCER-ek és lIKCs-k kiszámítása


23. A T = t 2 – t 1 ellenőrzési időszakra vonatkozó tCER-eket és lCER-eket, ahol t 1 és t 2
az ellenőrzési időszak kezdetének, illetve végének éve, a következőképpen kell
kiszámítani:

t2 Equation (6)
tCERt =∑ ∆C AR−CDM , t
2
1

t2 Equation (7)
lCERt =∑ ∆ C AR−CDM , t
2
t 1 +1

Hol:
tCERt 2
= A t 2. évben kiadható ideiglenesen igazolt kibocsátáscsökkentések
(tCER) egységeinek száma

11 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

lCERt 2
= A t2. évben kiadható hosszú távú igazolt kibocsátáscsökkentések (lCER)
egységeinek száma
∆ C AR−CDM , t = Az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti nettó emberi eredetű
eltávolítása a t évben; t CO2-e
t 1, t 2 = Az ellenőrzési időszak kezdetének, illetve végének éve

t2 lCER < 0 lCER


t2
24. Ha akkor azoknak az lIKCs-knek a száma , amelyeket fel kell váltani
az előző tanúsítás óta az üvegházhatást okozó gázok nyelőnkénti nettó eltávolításának
megfordulása miatt.

6. Ellenőrzési eljárás
6.1. Nyomonkövetési terv
25. A nyomonkövetési terv rendelkezik az alábbiakhoz szükséges valamennyi vonatkozó
adat összegyűjtéséről:
(a) annak ellenőrzése, hogy a (3) és (4) bekezdésben felsorolt alkalmazhatósági
feltételek teljesültek-e;
(b) A kiválasztott egyesített területek szénkészletei változásainak ellenőrzése;
(c) A projekt kibocsátásának és szivárgási kibocsátásának ellenőrzése.
26. Az összegyűjtött adatokat a projekttevékenység utolsó jóváírási időszakának végét
követően legalább két évig archiválni kell.

6.2. A projekt végrehajtásának nyomon követése


27. Információt kell szolgáltatni és rögzíteni a projekttervezési dokumentumban (PDD)
annak megállapítása érdekében, hogy a fogadó országban végrehajtják-e az erdőleltár
és erdőgazdálkodás általánosan elfogadott elveit és gyakorlatait. Ha ezek az elvek és
gyakorlatok nem ismertek vagy nem állnak rendelkezésre, azonosítani, rögzíteni és
alkalmazni kell a leltározási műveletekre vonatkozó szabványműveleti előírásokat (SOP)
és minőség-ellenőrzési/minőségbiztosítási (QA/QC) eljárásokat, beleértve a helyszíni
adatgyűjtést és adatkezelést is. A közzétett kézikönyvekből vagy az IPCC "Helyes
gyakorlatról szóló útmutatás a földhasználathoz, földhasználat-változtatáshoz és
erdőgazdálkodáshoz 2003" című kiadványban rendelkezésre álló szabványműveleti
előírások használata vagy adaptálása ajánlott.

6.3. Pontossági követelmények


28. E módszertan esetében a pontossági követelmények a "Estimation of carbon stocks and
change in carbon stocks of trees and shrubs in A/R CDM project activities" (A
szénkészletek becslése és a fák és cserjék szénkészletének változása az A/R CDM
projekt tevékenységeiben) című eszközben felsorolt követelmények.

12 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

6.4. A módszertan szerinti adatszolgáltatási követelmények


29. Az adatok és paraméterek leírása megtalálható az ebben a módszertanban használt
eszközökben.
30. A mérésből nyert adatokat és paramétereket az eszközökben előírtak szerint kell
ellenőrizni.

13 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Appendix 1. Az addicionalitás értékelése

1. A projekt résztvevőinek bizonyítaniuk kell , hogy a projekttevékenységre az alábbi


akadályok legalább egyike miatt egyébként sem került volna sor:1
(a) A gazdasági/pénzügyi akadályokon kívüli egyéb beruházási akadályok, többek
között:
(i) Az ilyen típusú projekttevékenységekhez nem áll rendelkezésre
adósságfinanszírozás;
(ii) A nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférés hiánya a belföldi vagy külföldi
közvetlen befektetésekkel kapcsolatos valós vagy vélt kockázatok miatt
abban az országban, ahol a projekttevékenységet végre kívánják hajtani;
(b) Intézményi akadályok, többek között:
(i) A kormányzati politikák vagy törvények változásaival kapcsolatos kockázat;
(ii) azerdő- vagy földhasználatra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának
hiánya;
(c) Technológiai akadályok, többek között:
(i) A telepítési anyagokhoz való hozzáférés hiánya;
(ii) A technológia megvalósításához szükséges infrastruktúra hiánya;
(d) A helyi hagyományokkal kapcsolatos akadályok, többek között:
(i) A törvények és szokások, a piaci feltételek, a gyakorlat hagyományos
ismerete vagy hiánya;
(ii) Hagyományos berendezések és technológiák;
(e) Az uralkodó gyakorlatból eredő akadályok, többek között:
(i) A projekt tevékenysége az "első a maga nemében". A fogadó országban
vagy régióban jelenleg nem működik ilyen típusú projekttevékenység;
(f) A helyi ökológiai feltételekből eredő akadályok, többek között:
(i) Leromlott talaj (pl. víz/szél erózió, szikesedés);
(ii) Katasztrofális természeti és/vagy ember okozta események (pl.
földcsuszamlások, tűzvész);
(iii) kedvezőtlen meteorológiai feltételek (pl. korai/késői fagy, aszály);

1
Az akadályok létezésének bizonyítására vonatkozó általános megközelítésekhez a projekt résztvevői
támaszkodhatnak az "Iránymutatások az akadályok objektív bemutatásához és értékeléséhez" című
dokumentumra.

14 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

(iv) A fák regenerálódását megakadályozó, mindent átható opportunista fajok


vagy fajcsoportok (pl. fűfélék, gyomok);
(v) Az ökológiai szukcesszió kedvezőtlen lefolyása;
(vi) Biotikus nyomás a legeltetés, takarmánygyűjtés stb. szempontjából;
(g) A szociális körülményekből eredő akadályok, többek között:
(i) a földterületre nehezedő demográfiai nyomás (pl. a népesség növekedése
miatt megnövekedett földterület iránti kereslet);
(ii) Társadalmi konfliktus az érdekcsoportok között abban a régióban, ahol a
projekttevékenység zajlik;
(iii) széles körben elterjedt illegális gyakorlatok (pl. illegális legeltetés, nem
fatermékek kitermelése és fakivágás);
(iv) A képzett és/vagy megfelelően képzett munkaerő hiánya;
(v) A helyi közösségek szervezettségének hiánya.

15 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Appendix 2. Szántóterület, ahol a talajbolygatás korlátozott

1. Az alapforgatókönyv szerint az alábbi táblázatban felsorolt földhasználatnak,


földgazdálkodási gyakorlatoknak és ráfordításoknak kitett szántóterületek esetében a
talajbolygatás mértékének az e módszertan 6. b) pontjának ii. alpontjában leírt
korlátozása vonatkozik.

Asztal. Szántóterület, ahol a talajbolygatás korlátozott0


Menedzs Bemenete
Régió Földhasználat ment k
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Csökkentett
Magas trágyával
Hosszú távon művelt szántóföld talajművelés
Magas trágya
Talajművelés nélkül
nélkül
Magas trágyával
Boreális
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Csökkentett
Rövid távú vagy pihentetett Magas trágyával
talajművelés
szántóterület
Magas trágya
Talajművelés nélkül
nélkül
Magas trágyával
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Csökkentett
Hosszú távon művelt szántóföld Magas trágyával
talajművelés
Talajművelés
Magas trágyával
nélkül
Mérsékelt, hideg, száraz Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Csökkentett
Rövid távú vagy pihentetett Magas trágyával
talajművelés
szántóterület
Közepes
Talajművelés
Magas trágya
nélkül
nélkül
Mérsékelt, hideg, nedves Hosszú távon művelt szántóföld Csökkentett Magas trágyával
talajművelés

0
Igazítani tól “Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások”. A
táblázatban használt kifejezések teljesebb leírását lásd az 5.17. oldal 5.5. táblázatában .

16 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Menedzs Bemenete
Régió Földhasználat ment k
Talajművelés
Magas trágyával
nélkül
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Csökkentett
Rövid távú vagy pihentetett Magas trágyával
talajművelés
szántóterület
Magas trágya
Talajművelés
nélkül
nélkül
Magas trágyával
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Csökkentett
Hosszú távon művelt szántóföld Magas trágyával
talajművelés
Talajművelés
Magas trágyával
nélkül
Mérsékelt, meleg, száraz Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Csökkentett
Rövid távú vagy pihentetett Magas trágyával
talajművelés
szántóterület
Közepes
Talajművelés
Magas trágya
nélkül
nélkül
Csökkentett
Magas trágyával
talajművelés
Hosszú távon művelt szántóföld
Talajművelés
Magas trágyával
nélkül
Teljes
Magas trágyával
Mérsékelt, meleg, nedves talajművelés
Csökkentett
Rövid távú vagy pihentetett Magas trágyával
talajművelés
szántóterület
Magas trágya
Talajművelés
nélkül
nélkül
Magas trágyával
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Közepes
Csökkentett Magas trágya
Rövid távú vagy pihentetett talajművelés nélkül
Trópusi, száraz Magas trágyával
szántóterület

Talajművelés
Összes
nélkül

Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Magas trágya
Csökkentett
Rövid távú vagy pihentetett nélkül
Trópusi, nedves talajművelés
szántóterület Magas trágyával
Magas trágya
Talajművelés
nélkül
nélkül
Magas trágyával

17 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Menedzs Bemenete
Régió Földhasználat ment k
Talajművelés
Hosszú távon művelt szántóföld Magas trágyával
nélkül
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Magas trágya
Csökkentett
Trópusi, hegyvidéki nélkül
Rövid távú vagy pihentetett talajművelés
Magas trágyával
szántóterület
Közepes
Talajművelés Magas trágya
nélkül nélkül
Magas trágyával
Teljes
Magas trágyával
talajművelés
Magas trágya
Rövid távú vagy pihentetett Csökkentett
Trópusi, nedves nélkül
szántóterület talajművelés
Magas trágyával
Talajművelés Magas trágya
nélkül nélkül
Magas trágyával

18 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Appendix 3. Gyepterületek, ahol a talaj bolygatása


korlátozott

1. Az alapforgatókönyv szerint az alábbi táblázatban felsorolt földgazdálkodási


gyakorlatoknak és inputanyagoknak alávetett gyepterület esetében a módszer 6. b)
pontjának ii. alpontjában leírtak szerint korlátozzák a talajbolygatás mértékét.

Táblázat. Gyepterületek, ahol a talaj bolygatása korlátozott0

Hőmérséklet/nedvesség szabályozás Menedzsment


Jobb
Boreális Nem degradált
Mérsékelten degradált
Jobb
Mérsékelt, hideg, száraz Nem degradált
Mérsékelten degradált
Jobb
Mérsékelt, hideg, nedves Nem degradált
Mérsékelten degradált
Jobb
Mérsékelt, meleg, száraz Nem degradált
Mérsékelten degradált
Jobb
Mérsékelt, meleg, nedves Nem degradált
Mérsékelten degradált
Jobb
Trópusi, száraz
Nem degradált
Jobb
Trópusi, nedves Nem degradált
Mérsékelten degradált
Jobb
Trópusi, hegyvidéki Nem degradált
Mérsékelten degradált
Jobb
Trópusi, nedves Nem degradált
Mérsékelten degradált

-----

Dokumentum adatai
0
Igazítani az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokból. A
táblázatban használt kifejezések teljesebb leírását lásd a 6.16. oldal 6.2. táblázatában.

19 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Verzió Dátum Leírás: __________

03.1 2015. július 24. EB 85, 21. melléklet


Kisebb módosítás, amely eltávolítja egy eszköz használatát a
Normatív hivatkozások alatt és egyéb szerkesztési fejlesztések.
03.0 2013. október 4. EB 75, 32. melléklet
Ez a felülvizsgálat:
 Lehetővé teszi a projektek számára, hogy jóváhagyott
szabványosított alapterveket használjanak, ha vannak
ilyenek;
 Átdolgozott sablont használ, így javítja az olvashatóságot és
a konzisztenciát;
 A cím címe "AR-AMS0007: Egyszerűsített alapforgatókönyv
és nyomonkövetési módszertan a vizes élőhelyektől eltérő
területeken végrehajtott kis léptékű CDM erdőtelepítési és
újraerdősítési projekttevékenységekhez" helyett AR-
AMS0007: Erdőtelepítési és újraerdősítési
projekttevékenységek vizes élőhelyeken kívül".
02.0.0 2012. július 20. EB 68, 29. melléklet
A felülvizsgálat:
 Konszolidálja a kis léptékű A/R CDM módszertanokat:
(a) AR-AMS0001 "Egyszerűsített alap- és nyomonkövetési
módszerek gyepterületeken vagy szántóterületeken
végrehajtott, a projekt-előkészítő tevékenységek
korlátozott áthelyezésével végrehajtott kis léptékű A/R
CDM projekttevékenységekhez";
(b) AR-AMS0002 "A tiszta fejlesztési mechanizmus
keretében a településeken végrehajtott kisléptékű
erdőtelepítési és újraerdősítési projekttevékenységek
egyszerűsített alap- és nyomonkövetési módszerei";
(c) AR-AMS0004 "Jóváhagyott egyszerűsített
alapforgatókönyv és nyomonkövetési módszertan a tiszta
fejlesztési mechanizmus keretében végzett kisléptékű
agrárerdészeti erdőtelepítési és újraerdősítési
projektekhez";
(d) AR-AMS0005 "Jóváhagyott, egyszerűsített
alapforgatókönyv és nyomonkövetési módszertan a tiszta
fejlesztési mechanizmus keretében végrehajtott, az élő
biomassza támogatására kevéssé alkalmas területeken
végrehajtott kisléptékű erdőtelepítési és újraerdősítési
projektekhez";
(e) AR-AMS0006 "Jóváhagyott egyszerűsített
alapforgatókönyv és nyomonkövetési módszertan a tiszta
fejlesztési mechanizmus keretében végzett kisléptékű
erdei legeltetéses erdőtelepítésre és újraerdősítési
projektekre vonatkozóan";
 magában foglalja a jóváhagyott eszközök használatát a
széntárolók választékának bővítése és alternatív

20 ból 21
AR-AMS0007
A/R Kis léptékű Módszertan: Erdősítés valamint a vizes élőhelyeken kívüli területeken végrehajtott
újraerdősítési projektek tevékenységei
Verzió 03.1
Ágazati hatály(ok): 14

Verzió Dátum Leírás: __________

megközelítések lehetővé tétele érdekében, beleértve a


paraméterek alapértelmezett értékein alapuló egyszerűsített
megközelítéseket a klaszterek szénkészletében bekövetkező
változások becslésére;
 A cím AR-AMS0007 "Egyszerűsített alapforgatókönyv és
nyomonkövetési módszertan a gyepterületeken vagy
szántóterületeken végrehajtott kis léptékű A/R CDM
projekttevékenységekhez" helyett AR-AMS0007
"Egyszerűsített alapforgatókönyv és nyomonkövetési
módszertan a vizes élőhelyeken kívüli területeken
végrehajtott kis léptékű CDM erdőtelepítési és újraerdősítési
projekttevékenységekhez" címre változik.
A dokumentum általános módosítása miatt a változások nem
jelennek meg.
01 2010. szeptember 17. EB 56, 10. melléklet
Első elfogadás.

Döntési osztály: SzabályozásDokumentum típusa: Standard


Üzleti funkció: módszertan Kulcsszavak: erdőtelepítés újraerdősítés, biomassza, SSC AR projekt
tevékenység

21 ból 21

You might also like