Elmélet

9. Személyi gondozás. Ismertesse a személyi gondozás fogalmát.

Mutassa be területeit a bölcsődéskorú és az óvodáskorú gyermek
életében!
Információtartalom
 1.A személyi gondozás fogalma
 2.Személyi gondozás területei
 3.A személyi gondozás szükségessége
 4.A bölcsődei gondozás, mint bensőséges interakciós helyzet a
kisgyermeknevelő és a gyermek között
 5.Az óvodai gondozás a higiénés szokások kialakításának területei

A bölcsődei nevelés
A bölcsődei nevelés célja, hogy a kisgyermekek elsajátítsák azokat a
készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és
kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben,
sikeresen alkalmazkodjanak annak változásaihoz. A bölcsődei nevelés
mindezt olyan szemlélettel és módszerekkel teszi, amelyek segítik a családi
nevelés elsődlegességének tiszteletét.
1. A személyi gondozás fogalma
A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a felnőtt
és a gyermek alapvető szükségleteit elégíti ki, mely meghatározza a
gyermek közérzetét, önmagához, az öt gondozó személyhez és másokhoz,
valamint a környező világhoz fűződő kapcsolatát.
2. Személyi gondozás területei
Gondozáson a hétköznapi gyakorlat a gyermek öltöztetését, pelenkázását,
fürdetését, etetését, levegőztetését érti, vagyis a gyermek testi mivoltával
való törődést. A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége,
amelyekkel a felnőtt a csecsemő- és kisgyermek testi szükségleteit elégíti ki.
A gondozás alapkövetelményei
A gondozó munkájának nagy részét a gondozási műveletek töltik ki. A gondozás
része a nevelőmunkának, ha nem megfelelő gátolja a személyiség alakulását.

1
3. A személyi gondozás szükségessége elsődleges célja a gyermek testi
szükségleteinek kielégítése. A szükségletek a legősibb és legalapvetőbb
motívumok. Az ember számára jelzik valaminek a hiányát, legyen az tárgy,
dolog, fogalom, másik személy stb. Alapvető funkciója, hogy cselekvésre
ösztönöz, ill. az emberi magatartás hajtóereje. Maslow

pira
mis

4. A bölcsődei gondozás, mint bensőséges interakciós helyzet a

kisgyermeknevelő és a gyermek között
/interakció jelentése: kölcsönhatás, kölcsönös ráhatás, kölcsönös viszony/
A gyermek részese, tanúja a látóterében zajló minden interakciónak, ezek
minden elemét követi, figyeli és beépíti. Jó minták esetén az emberi
kapcsolatok hatékony kezelését is elsajátítja. Éppen ezért a nevelőnek figyelni
kell saját (kollégáival, szülőkkel, más dolgozókkal, a csoportban lévő

2
gyerekekkel való) interakcióira, kommunikációjára, kapcsolatkezelésének
kulturáltságára, hitelességre, e kompetenciáinak értékes módon való
megjelenítésére. Törekednie kell a csoportban a gyermekek között zajló
interakciós, kommunikációs helyzetek, a kapcsolatkezelés értékes
megformálására is.
Az egészségnevelés fogalma: a WHO meghatározása szerint: az
egészségnevelés tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége,
melyek segítik az egyént és a közösséget egészségük előmozdításban
tudásuk bővítésével, életmódjuk, magatartásuk alakításával.
Az egészségnevelés több tudomány-területet ölel fel: orvostudományt,
pedagógiát, pszichológiát, neveléstudományt és szociológiát. „Az
egészségnevelés az ember biológiai állapotára, testi, szervezeti egészségére lelki
szellemi, érzelmi, törekvésesre irányul”.
„Az egészségnevelés célja, az életmód formálásával, hogy elősegítse egyrészt
az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, a
betegek egészségi állapotának helyreállítását." /testi, lelki egyensúly,
harmónia "Ép testben, ép lélek"/
Az egészségnevelő tevékenység feladatok:
 a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek és
mozgásigényének kielégítése,
 a gyermekek testi képességeinek fejlesztése, a harmonikus és
összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,
 az egészséges és biztonságos környezet biztosítása,
 egészségük megőrzésére szolgáló szokások megalapozása,
 a kulturált étkezés szokásainak megalapozása a környezet
védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása
jól megválasztott napirend, mely elegendő teret és időt biztosít a
tevékenységekre,
 helyes életritmus kialakítása,
 táplálkozás, étkezés (napi 4x) megfelelő összetételre való
figyelés,

A következőkre kell a kisgyermeknevelőnek törekednie

• Gondozás megfelelő légköre – a gyermeket születése pillanatától
befolyásolja, neveli mindaz, ami körülveszi, ami történik-, és ahogy történik
vele, körülötte. A megfélő légkör megteremtéséért az a személy felelős, aki a

3
gyermek szükségleteinek kielégítéséröl gondoskodik, azzal ahogy kapcsolatukat
alakítja, befolyásolja. Ebben legfőbb szerepet a gondozó saját személyisége
játssza.
 Gondozási művelet, mint örömforrás – arra kell törekedni, hogy a
gondozás kellemes legyen a gyermek számára, hiszen napjának jelentős
részét ez tölti ki. Minél kellemesebben érzi magát annál mozgékonyabb,
érdeklődőbb, jobb étvágyú lesz, ezáltal annál jobban fejlődik.
 Együttműködés-, önállósodás kialakítása gondozás közben – meg kell
tanítani a gyermeket arra, hogy minél több műveletben együttműködjön
az öt gondozó felnőttel, majd mindezt önállóan végezze.
 Egyéb nevelési lehetőségek biztosítása gondozás közben – a
kisgyermeknevelő gondozás közben egyénenként kerül kapcsolatba a
gyermekekkel. Fel kell használnia a lehetőséget arra, hogy újszülött kortól
kezdve beszéljen a gyermekhez, figyelje, hogy hogyan reagál a felnőtt
beszédére, és ö maga milyen módon veszi fel a kapcsolatot hangadással.
Ezáltal egyéniségüket figyelembe véve fejlessze őket: tárgyi ismereteket
nyújtson, beszédet fejlesszen, jó szokásokat alakítson ki, megszerettesse a
tisztaságot és a rendet stb.
 Jó kapcsolat kialakítása a gyermek és a felnőtt között gondozás közben
– ha jó kapcsolat alakul ki a gyermek és a gondozónő között, a gyermek
örül a gondozás eseményeinek, elfogadja a gondozónő közeledését, amit
kér tőle, mosolyog rá. A személyes és a szociális kompetencia
kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve
aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy
próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását,
támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel,
dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a
sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. A felnőttel való
kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről
adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges
alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a
szokáskialakítást és az önállósodást.
Elegendő idő biztosítása – ahhoz, hogy a csecsemő és a kisgyermek egyre
önállóbb legyen szükségletei kielégítésében sok gyakorlásra van szüksége.
Ehhez azonban elegendő időt kell biztosítani számára. Az elegendő idő
mennyisége gyermekentként változik, a gyermek egyéni szükségleteinek
függvényében. Lényeg az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok
megtanulása hosszú gyakorlást igényel.

4
A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei
1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a
családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és
lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében,
illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés
hiányosságainak kompenzálására, korrigálására.
2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve
A gyermeket – mint fejlődő személyiséget tisztelet illeti meg.
3. A nevelés és gondozás egységének elve
A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés
tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés
is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a
gondozási helyzetekre.
4. Az egyéni bánásmód elve
A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme,
megbecsülése.
5. A biztonság és a stabilitás elve
A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját”
kisgyermeknevelő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) A
napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó
ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot
eredményeznek.
6. Fokozatosság elve
A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti
alkalmazkodását.Pl. az adaptáció során fokozatosan szoktatják be a
kisgyermeket.
7.Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve
A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez
igazodó segítése.
Bölcsődei dajka feladata a gondozás területén: a gondozási munka
feltételeit biztosítja

5
  Az étkezéshez előkészít – fehér kötényt, hajhálót vesz fel, alapos
fertőtlenítő kézmosást végez, a csoportba beviszi az ételt. Étkezés után
fertőtlenítő nedves ruhával letörli az asztalokat, székeket és szükség
szerint az asztalok alatt.
 Étkezés után azonnal kiviszi a szennyes edényt, és elmosogatja.
 Altatás alatt felsöpör, felmossa az egyéb helyiségeket.
 Altatásnál gondoskodik az ágyak előkészítéséről, ill. elrakásáról.
 Tisztázás után a mosodába viszi a szennyes pelenkát és egyéb ruhaneműt,
majd fertőtlenítő kézmosást végez.
 Az udvarról, teraszról való bejövetelnél és kimenetelnél a kint tartózkodó
gyermekekre felügyel.
 A gyermekfelügyeletet a kisgyermeknevelő igénye szerint biztosítja.
 Az étkezések tartama alatt a csoportban tartózkodik.
Gyermekek gondozását nem végezheti!
A bölcsődei dajka munkaköre eltér a bölcsőde és a mini bölcsőde esetében.
A mini bölcsődében a gondozási műveletek egy részét a kisgyermeknevelő
távollétében végezheti, míg a bölcsődében ez továbbra is a kisgyermeknevelő
kompetenciája.

5. Az óvodai gondozás a higiénés szokások kialakításának területei

A gondozás az óvodai nevelés kerete, eszköze és tevékenysége. Az óvodás
gyermek olyan szükségleteit elégíti ki, mely hozzájárul a gyermek egészségének
megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához. Az
egészséges életmódra nevelésnek, az egészséges életvitel kialakításának szerves
része a gondozás. A gondozás során szokásokhoz fűződő szabályokat
alakítunk ki, rögzítünk.

Szokás / maga cselekvés/ szabály

W.C-zés utána kézmosás,
WC lehúzás
Kézmosás csapok elzárás,
kéztörlés
öltözködés sorrend

6
Célja a gyermekek zavartalan fejlődésének biztosítása, az egészségük
fenntartása, megerősítése, a védelme, az egészséges életmód szokásainak
kialakítása, szükségleteik kielégítése.
A nevelés és a gondozás egymással szorosan összefüggő, egymással
kapcsolatban álló tevékenységek. A kisgyermek személyiségének fejlődését a
nevelés, gondozás segítségével alakíthatjuk. Mindkettő folyamatot képez
A gondozási feladatok megoldása alapja, feltétele a nevelésnek, illetve a
nevelés hatékonyságának. A gondozás a nevelés egyik mozzanata: a gondozás
során nevelünk, de a nevelés során nem mindig gondozunk.
Az óvodai gondozási területei: testápolás, öltözködés, táplálkozás, testi
nevelés, mozgásfejlesztés, edzés, egészségvédelem, a pihenés.
Az óvodai dajka feladatai a higiénés szokások kialakításával kapcsolatban: a
gondozási teendőkben is lényeges, hogy a dajka tudjon együttműködni az
óvodapedagógusokkal.
Kísérje figyelemmel a dajka a gyermekek szükségleteit, fejlődésüket. A
gondozásnak nagy szerepe van a gyermek és a dajka közötti jó kapcsolat
kialakulásában, ilyenkor a testközelségnek, simogatásnak, figyelemnek,
bensőséges kapcsolatnak is nagy tere nyílik. Óvodapedagógusnak és dajkának
egységes elvárást kell a gyermek felé közvetítenie a gondozás területén is. A
gondozás során a dajka megismeri a gyermek önállósági szintjét is.
Korcsoportonként eltérő az önállósági szint, sőt egyénileg is számos eltérést
mutathat. A gondozási feladat végrehajtása során a segítség mértéke mindig
az adott gyermek önállósági szintjétől függ. A gyermekeknek fejlettségi
szintjüknek megfelelően nyújtsuk segítséget.
Az óvodában kialakítandó egészségügyi szokásokhoz tartozik a test, az arc,
a kéz tisztán tartása. Minden családot meg kell győzni a tisztálkodás, a
lábmosás, fogápolás fontosságáról, a napi tiszta fehérnemű cseréjéről,
étkezések előtti/utáni kézmosásról arcmosásról, mosdás. tisztán Hozzá kell
szoktatnunk a gyermekeket, hogy testüket, de különösen a kezüket tartsák
tisztán. Az óvoda feladatrendszere magában foglalja a kézmosás
technikájának megtanítását, gyakoroltatását és az igényeknek megfelelő
alkalmazását. A kisgyermekek általában még a csapokat sem tudják önállóan
nyitni-zárni, és nem tudják alaposan megmosni a kezüket, csak pancsolnak a
vízben, a szappant nem öblítik le, nem törülköznek szárazra. Ezekre oda kell
figyelnie a dajkának, és segíteni kell a mosdó fenntartható környezet
használatában., hanem mindig, amikor arra szükség van. A mosdóban minden
gyermeknek Többszöri bemutatásra, állandó ellenőrzésre, valamint

7
hibajavításra van szükség mindaddig, míg valóban mindenki meg tanul
kezet mosni, és érzi a kézmosás szükségességét. Ne csak étkezés előtt és
után, vagy WC használat után kelljen kezet mosnia saját törölközőjét a
törölközőtartó állványon kell tartania, a saját fésűjét a fésűtartóban kell
tartania, a saját fogmosó keféjét és saját fogmosó poharát a fogmosó
pohártartó polcon kell tárolnia. A saját, jellel ellátott eszközök használatát
ki kell alakítani, s meg kell követelni a gyermekektől. A dajkának és az
óvodapedagógusnak közösen kell megtanítania a gyermeket az óvodában a WC
ülőke, a WC papír és a WC-öblítő berendezésének használatát, amíg a
gyermekeknek szokásukká nem válik a helyes WC használat. Fokozottan kell
figyelnie a dajkának arra, hogy tisztán hagyják maguk után a WC-t és
használják az öblítő berendezést. A gyermekek fokozatosan jutnak el odáig,
hogy a saját szükségleteit önállóan elvégezzék. A dajka segítse a kézkörmök
rendszeres, langyos, szappanos vizes mosását, körömkefével történő
tisztítását naponta. (bélférgek megelőzése miatt) Fogmosás szokásának
biztosítása, az eszközök napi fertőtlenítése A hajápolás, az óvodában a
gyermek haját naponta többször, szükség szerint fésülni vagy kefélni kell. A
fogápolás, gyakoroltatni kell a fogápolás műveleteit az óvodában. A dajka
feladatkörébe tartozik a balesetek megelőzése, ezért itt ennél a témakörnél
kiemelendő a vizes, nedves kő csúzsóssága, tehát a mosdó burkolatát
szárazra is kell törölni. A testi szükségletek kielégítésében, bizonyos
mértékig az anyát kell, hogy helyettesítse. A dajkának mindenképpen érzelmi
biztonságot kell nyújtania. Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb
szükségük van a testápolásban a felnőttek közreműködésére. A szeretett
felnőtt közreműködésével alakul ki igénye az önálló testápolásra
Az óvoda és a család együttműködése a testápolás területén
Ott, ahol szükséges fel kell hívni a szülők figyelmét heti otthoni hajmosás, napi
lábmosás, tiszta fehérnemű váltásának fontosságára, Orr, fülkagyló, hallójárat,
dobhártya védelmére, hogy a gyerekek ne dugjanak azokba különböző
tárgyakat, és ne piszkálják azokat. A helyes orrfúvás és zsebkendőhasználat
megtanulását a dajka és az óvónő is segítse elő. Nagyon fontos a köhögés
technikájának megtanítása. Az egészséges, kulturált öltözködésben az
óvodapedagógus tanácsaival és a dajka segítségével a helyes öltözködés
követelményeinek elsajátítását segíti az óvodai nevelés. A réteges öltözködés
a legmegfelelőbb a gyermekek számára, mert ez lehetővé teszi az
időjáráshoz való alkalmazkodást és szabad mozgást biztosít a
gyermekeknek. A réteges öltözködés nagyszámú ruhaneműt igényel, ezért a
gyermekek ruházatának rendben tartása, elrendezése sok segítséget igényel a
dajkától. A dajka jó példát mutasson a gyermekeknek azzal is, hogy a

8
ruhaneműket mindig összehajtva helyezze az öltözőszekrénybe, a kabátokat
vállfára tegye, a cipőt pedig egymás mellett rendezze el. Figyeljen a dajka
az öltözködés, vetkőzés helyes sorrendjére. A dajka személyes
mintaadásával modell Az egészség legfontosabb feltétele a higiéné, a
tisztaság. A dajka személye és környezete is mindig tiszta, ápolt legyen. A
személyi tisztasághoz tartozik a bőr, haj, fejbőr, köröm, fog, fül, szem
ápoltsága, védelme. A dajka személyi tisztasága a munka végzésének az
alapja is és modell a gyermekek és a szülők számára. Ruházata tiszta,
kényelmes, ízléses legyen. A dajka személyi higiénéje ízlés formáló is a
gyermekek számára.
Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása: a szokásalakítás tanulási
folyamata:
• bemutatás (fogkefe használata)
• magyarázat (fogaink kilyukadhatnak)
• gyakoroltatás („Próbáld meg te is!)
• segítségnyújtás (ha szükséges)
• ellenőrzés,
• értékelés (dicséret. elismerő pillantás)
A fejlődés üteme egyéni eltéréseket mutathat, melyeket a gondozás során
nagyon fontos figyelembe venni.

Maslowi piramis- magyarázat

9
1. Szint: a piramis alját létfontosságú szükségletek, a biológiai szükségletek,
vagy más néven fiziológiai szükségletek alkotják. Fiziológiai szükségletek:
alap szinten helyezkednek el. Ide tartozik minden, ami létfontosságú és
belénk van kódolva! Pl.: légzés, éhség, evés, ivás kiválasztás szomjúság, alvás
salakanyag-ürítés, alvás, mozgás, szexualitás. Ezeket fontos kielégíteni, hiszen
amíg ezek a szükségletek éreztetik hatásukat, addig nagyon nehezen tudunk a
következő lépcsőfokokra koncentrálni. A biológiai szükségletet követi a
biztonsági szükséglet. 2. Szint: a biztonság iránti vágy, vagyis a biztonsági
szükséglet: Mik tartoznak ide? Személyes biztonság, anyagi biztonság,
egészség. A biztonsági szükséglet, mely gyakrabban erőteljesebb a biológiai
szükségletnél. Pld.: kórházba kerül a gyermek nem eszik, ha a biztonsági
szükséglet nem elégül ki akkor beszélünk szeparációs szorongásról. A
piramis szintjén a következő a szociális szükségletek.
3. Szint: szociális szükségletek, ha biztonságban érezzük magunkat testileg
és szellemileg is, akkor léphetünk a harmadik szintre, ami a szociális
igények kielégítésére irányul. Idetartozik a közösségi élet, az identitás,
vagyis a valahová tartozás, mint például: barátság, család, közösség,
intimitás. Szükségünk van a szeretetre, tehát hogy szeressünk valakit, és minket
is szeressenek. Hiányában először magányossá válhatunk, aztán ez szorongássá

10
alakul, legrosszabb esetben pedig akár a klinikai depressziót is elérheti. A
szociális szükségletek után elérhetjük azt a szintet, ami az elismerésre irányul.
4. Szint: elismerés szükséglete Maslow szerint két típusa van az önbecsülési
szükségleteknek: 1. alacsonyabb, 2. magasabb. Az alacsonyabb kategóriába
tartozik a mások elismerésének vágya, tehát a hírnév, státusz, presztízs,
figyelem. Magasabb szinten van az önbecsülés, kompetencia, önbizalom,
függetlenség – és a szabadság. Ha megvonjuk magunktól ezeket az igényeket,
vagy úgy érezzük, hogy nem kapjuk meg másoktól, akkor kisebbrendűségi érzést,
gyengeséget és tehetetlenséget fogunk érezni.
5. Szint: önmegvalósítás szükséglete: ez a legmagasabb rendű szükséglet,
amely nem hiába van a piramis csúcsán, hiszen csak azokban az
emberekben alakul ki, akik minden korábbi szükségletüket kielégítik. Az
önmegvalósítás a bennünk rejlő legmagasabb potenciál elérését jelenti, a
lehetőségek maximális kihasználását – tehát valami magunknál sokkal
nagyobbat alkotni, a szenvedélyünknek élni. Ez a szükséglet bár univerzális,
mégis emberenként és egyénenként változik: egyeseknek ez a vadvízi evezést
jelenti, mások mindig meg akartak tanulni festeni, van, aki mixer szeretne lenni
a minél finomabb és élvezetesebb kávé kifejlesztéséért/elkészítéséért – de az
emberi jogok védelme vagy a Hold, Mars meghódítása is abszolút ebbe a
kategóriába esik. Ezek a célok teljesen egyénre szabottak, a lényeg, hogy egy
régen megálmodott vágyat akarunk általa megvalósítani. Mindenki érzi ezt, de
csak nagyon kevesen tudnak valóban eljutni idáig. A pszichológiával foglalkozó
szakembereket már nagyon régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi az oka
annak, hogy egyes emberek eljutnak a Maslow-piramis csúcsára, míg más
emberek az alapvető fiziológiai szükségleteik kielégítésével is bőven
megelégednek. A produktivitás, hatékonyság és csúcsteljesítmény témájáról
ezernyi kutatást és értekezést lehet találni a szaklapokban, amelyek mind-mind a
szükségletpiramis működését vizsgálják.

11
12