2023.

május

Széchenyi István gazdag nemesi családból származott. Az országgyűlésen a felsőház tagját

képezte. (A reformkor kezdete mindenképpen az ő nevéhez köthető azonban több időpont is
elfogadott.) A reformkor kezdetét az első politikai fellepésétől 1825/27-es országgyűléstől
vagy első irodalmi művének (Hitel) megjelenésétől azaz 1830-tól számítjuk. Gazdasági
változások utáni vágya az Angliában tett útja hatására alakult ki ( felfigyelt az ipari
forradalom vívmányaira) , és a változások segítését jelentős vagyonából meg is tudta
valósítani (pl: birtokainak 1 éves jövedelme MTA) . (Látottak: Gőzhajó + gőzmozdony)
Az első forrás is egy gazdasági újítást mutat be, ami nem más mind a gőzhajtású
hengermalom megjelenése. Eddig ugyanis vízhajtású malom volt, ezt mutatja az első kép, de
a második kép már a korszerű gőzhajtású malmot mutatja. Ez az újítás jelentősen növelte a
liszt exportálást ami sok pénzt hozott az ország számára.
Magyarországon már létezett ekkor a gőzhajózás azonban annak fellendülése Széchenyi
nevéhez köthető szintén. Széchenyi reformprogramjának része a Dunai valamint a Balatoni
gőzhajózás kialakítása, ezt mutatja be a 2. forrás. Ez meg is valósul. A harmadik forrás a
Magyarországi vasút kialakítását írja le. Széchenyi elengedhetetlenek tartotta a vasút
kiépítését ugyanis jelentősen hozzájárult a közlekedés valamint a gazdaság fellendüléséhez.
További gazdasági reformjai közé tartozik a Tisza szabályozása, a Vaskapu hajózhatóvá tétele
valamint a kaszinók és a lóverseny alapítása is. A kaszinóban valamint a lóverseny azonos
céljuk volt hogy a nemesek eszmét tudjanak cserélni. Nevéhez köthető még a Pestet és
Budát összekötő Lánchíd megépíttetése melyhez hídvám bevezetését javasolta.(első rés a
nemesek adómentességének a páncélján) A hídvámot azért is tartotta fontosnak mivel azt a
nemeseknek is egyaránt fizetniük kell így érvényesül a részleges közteherviselés melyről Hitel
c. művében ír.
Elso kezdeményezései a Tudományos Akadémia magalapítása és a hazai társasági élet
felvirágoztatása voltkaszinók és lóverseny szervezése által. 1830-ban korábban megírt
müvét, a Hitelt kiegészítette, reformprogramját rendszerezte. A
magyarországi birtokrendszer átalakításához az emberek nem rendelkeztek elég pénzzel,
ezért a szegényebbek nem
tudtak telket vásárolni, hitelre volt szükségük. Azonban az ösiség törvényére hivatkozva-a
nemesi föld elidegeníthetetlen - nem kaptak kölcsönt a bankoktól. Ez alapján Széchenyi az
osiség törvényének eltörlését indítványozta, ezzel együtt a szabad földvásárlást, a nemesek
adózását és a jobbágyok fokozatos felszabadítását is.
Másik terve az önkéntes örökváltság bevezetése volt, mely szerint amelyik jobbágy akarja, és
van elég pénze, jobbágyi szolgáltatásait megválthatja. A müvet megjelenése után gyorsan
elkapkodták. Elképzeléseiben azonban ellentmondás jelent
meg. Támadta ugyan az arisztokráciát, mégis angol mintára az állam irányitasat megis az o
kezükbe akarta adni, és kenyszeriteni oket, hogy önként adják fel elveiket és birtokaikat
jobbágyaikkal együtt. Müvét leginkább az arisztokraták támadták, viszont támogatókat
szerzett a köznemesek körébol. Széchenyi a
támadásokra 1831-es, Világ címü müvében válaszolt. 1831-ben a Felvidéken parasztfölkelés
tört ki, erre reagálva Széchenyi a fokozatosságot félredobva programját sürítve tárta a
nemzet elé, Stádium címu müvében, mely 12 pontban
fogalmazza meg az elképzeléseit. Hatalmas erofeszitéseket tett a közlekedés terén: a
Vaskapu hajózhatóvá tétele,a Tisza szabályozása, dunai gozhajózás kezdeményezése,
hajógyár és teli kiköto építtetése, selyemhernyó-tenyésztés
népszerusitese, az elso gozzel hajtott hengermalom megepitese. Elosegitette a
mezogazdasagi termelés és az
értékesítés fejlodeset, ezzel együtt az egész országot fölrázta és megindította a fejlodés
útján.
SZÉCHENYI ELMÉLETI MUNKÁJA ESSZÉ

Széchenyi István gazdag nemesi családból származó arisztokrata. Származásából adódóan a felsőház
tagja. A reformkor kezdete mindenképpen az ő nevéhez köthető. A reformkor kezdetét első politikai
fellépésétől 1825/ 27-es országgyűléstől vagy első irodalmi művének megjelenésétől a Hitel c.
művének megjelenésétől számítjuk azaz 1830-tól. 1825-ös országgyűlésen felajánlotta birtokainak 1
éves jövedelmét a magyar nyelv ápolására így megalakul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
Amikor Széchenyi hitelt szeretett volna felvenni, szembesült vele hogy ezt nem teheti meg, ugyanis
földje nem lehet a hitel fedezete. 1830-ban megfogalmazza a Hitel c. művében hogy a fejlesztéshez
hitelre van szükség azonban a hitelfelvételt megakadályozza Nagy Lajos 1351-es ősiség törvénye.
Művében megfogalmazza hogy a ősiség törvényének eltörlésével hitelt lehetne felvenni és ez
jelentősen segítené a kapitalista társadalom fejlődését. Megfogalmazza továbbá hogy el kell törölni a
robotmunkát ugyanis az a jobbágyok számára nem kifizetődő. Művében megfogalmazott
álláspontjaival azonban nem csak maga ellen hanem a nemesi réteg ellen is tenne egyaránt, így
művét több támadás is érte. 1831-ben készült röpirata a Világ művében válaszol a korábbi művét ért
támadásokra. 1833-ban létrejön a Stádium, melyben 12 pontban fogalmazza meg álláspontját,
valamint leírja hogy a reformok végrehajtására a nemesi réteg a legalkalmasabb.
Reformprogramjában leírja továbbá a közös közteherviselést miszerint a nemeseknek is adózniuk
kell. A nemesek adómentességének a páncélján a hídvám bevezetése hozza létre az első rést melyet
gyakorlati tevékenysége a Lánchíd megépíttetése idéz elő. Támogatja Az önkéntes örökváltságot. Az
önkéntes örökváltság szerint a jobbágy kiválthatja magát földesurától és megkaphatja a földét így,
önálló gazdálkodóvá válhat. Támogatja a magyar nyelv hivatalosítását (1843-ban valósul meg)
valamint az infrastruktúra fejlesztését. Szintén liberális gondolkodású politikus Széchenyi mellett
Kossuth Lajos (köznemes, alsótábla). Kossuth azonban teljes közteherviselést, kötelező örökváltságot
támogatta. Széchenyi – Kossuth vitája a Pesti hírlapban (Kossuth) valamint a rendi országgyűlésen
zajlott illetve Széchenyi Kelet nép c. művében.