SZÁMVITELI SZAKCSOPORT

Pénzügyi Számvitel I.
Könyvelési segédlet a devizás tételekhez

Számviteli Szakcsoport
 Ha két devizás tétel áll Ha nem két devizás tétel áll
egymással szemben egymással szemben
árfolyamkülönbözet
keletkezik kell átvezetési
számla!
Devizás ügyletek nincs árfolyamkülönbözet
nem kell átvezetési számla!

Devizában felmerülő gazdasági események

Monetáris, devizás Nem-monetáris devizás
vagyonrészek vagyonrészek
(Ft + €) (Ft)
valuta-, devizakészlet Beszerzés
Külföldi pénzértékre szóló 1/2/5. – 454/382
értékpapírok Értékesítés
Külföldi pénzértékre szóló 316. – 93.
követelések Kamat
(pl. vevők, váltó, adott
kölcsön) 386. – 97. / 87. – 386.
Külföldi pénzértékre szóló Bankköltség
kötelezettségek (pl. 53. – 386.
szállítók, hitel)
Két devizás tétel között szükség
van az átvezetési számlára!
[368] – deviza átvezetési számla, vagy
389 – pénzeszköz átvezetési számla
Deviza adás-vétel:
384 nő (devizát eladok)
Mikor melyiket használom? vételi árfolyam
384 csökken (devizát veszek)
eladási árfolyam

+ 384 Elszámolási betétszámla!

Ha a 384 szerepel az eseményben, akkor is
szükséges az átvezetési számlák használata!
Pénzeszközzel, hitelszámlával szemben 389
Egyéb devizás tétellel szemben [368]
 Devizás tételek napi választott
árfolyamon nőnek
Kivétel:
1) Forintért vásárolt deviza/valuta:
389. – 384./381. deviza/valuta * eladási árfolyam
386./382. – 389. deviza/valuta * eladási árfolyam

2) Barter második ügylete:

Második gazdasági eseménye (beszerzés /
értékesítés) az első gazdasági esemény választott
napi árfolyamán fog nőni.
 Devizás tételek könyv szerinti
árfolyamon csökkennek
Nincs kivétel!

Például: Euro eladás

389. – 386. € * könyv szerinti árfolyam
384. – 389. € * vételi árfolyam
(Árfolyam különbözet keletkezik, ennek
elszámolását lásd a gyakorlatban!)
 Mi lehet a könyv szerinti
árfolyam?
1) Ha adott évben került be a tétel, akkor a
bekerüléskori napi választott árfolyam –
Bekerülési árfolyam. Egyedi értékelés!

2) Ha az előző üzleti évben került be a tétel a

könyveimbe, akkor a fordulónapon átértékeltem,
így az előző fordulónapi árfolyam – előző évi
fordulónapi árfolyam. Egyedi értékelés!

3) Csoportos értékelésű tételek: devizabetét,

valutapénztár lásd következő dia!
 Mi lehet a könyv szerinti
árfolyam?
Devizabetét, valutapénztár:
Különböző időpontokban, különböző összegek, különböző
árfolyamon kerülnek be.
Csökkenések értékelése:
a) Átlagárfolyam – súlyozott átlag
1. Gördülő: a növekedések után újra kell számolni az
áltagárat (legkésőbb az első csökkenés előtt).
2. Időszaki: bizonyos időszakonként számítjuk újra az
átlagárat.
b) FIFO módszer
Először a legkorábban bekerült deviza- / valutaösszeg
kerül ki csökkenéskor.
 SZÁMVITELI SZAKCSOPORT

Pénzügyi Számvitel I.
3. gyakorlat

Számviteli Szakcsoport
 Devizás ügyletek
Olyan gazdasági események, amelyeknél a
felmerülés pénzneme eltér a könyvvezetés
pénznemétől.

Könyvvezetés pénzneme lehet: forint és

deviza is.
 Monetáris és nem-monetáris
vagyonrészek
Monetáris vagyonrészek:
a pénzeszközök és mindazon eszköz ill. forrás,
amelynek realizálásakor (a mérlegből való
kivezetésekor) közvetlenül pénzeszköz be- vagy
kiáramlás jelentkezik.
Pénzeszközök, követelések, értékpapírok, kötelezettségek
Nem-monetáris vagyonrészek:
amelyek kiáramlása, megszűnése nem jár közvetlen
pénzeszközváltozással.
Pl. tárgyi eszközök, készletek, ST, CT, időbeli
elhatárolások.
 Devizás tételek értékelése
Monetáris Devizás vagyonrészek:

ESZKÖZÖK FORRÁSOK
Valuta-, devizakészlet Külföldi pénzértékre
Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek
szóló értékpapírok (pl. szállítók, hitel)
Külföldi pénzértékre
szóló követelések
(pl. vevők, váltó,
adott kölcsön)
 Értékelési feladatok
Monetáris devizás vagyonrészek (=devizás tételek):
bekerüléskor átszámítási feladat +
követő értékelés (árfolyamváltozás hatása)
Megszűnéskor év közben: realizált árfolyamkülönbözet
keletkezik
Fordulónapon meglévő vagyonrészre: nem realizált
árfolyamkülönbözet keletkezik.
Nem-monetáris devizás vagyonrészek:
csak a bekerüléskor van átszámítási feladat,
nincs követő értékelés.
 I. Devizában felmerülő ügyletek bekerülési S
Fő szabály: z
Devizás tétel NAPI VÁLASZTOTT értéke á
ÁRFOLYAMON NŐ! m
Főszabály: napi választott árfolyam v
i
t
e
Általános szabály: l
a) MNB devizaárfolyam vagy p
b) Választott hitelintézet átlagárfolyama vagy o
c) EKB devizaárfolyam l.

k
Kivételes szabály: „esetleg” é
Választott hitelintézet vételi árfolyama r
vagy d
Választott hitelintézet eladási árfolyam é
Kisegítő („ha”) szabály: s
Számított (kereszt) árfolyam
Ha a megbízható és valós összkép Szabadpiaci árfolyam
követelménye indokolja
 Kötelező kivételek:
nem a napi választott árfolyam az irányadó
Forintért vásárolt deviza/valuta:
a bekerülő deviza/valuta bekerülési értéke megegyezik a
megszerzéséért kifizetett forintösszeggel Eladási árfolyam

Barter (2. ügylete)

közvetlen termékcsere: azonos devizaösszegű export és
import egy szerződésben való összekapcsolása
A barter két ügylete időben nem esik egybe, de ez nem okoz
értékelési eltérést: a barter mindkét ügyletét azonos
árfolyamon kell árazni
Első ügylet: napi választott árfolyamon
Második ügylet: az első ügylet árfolyamán
II. Devizás ügyletek követő értékelése:
árfolyamváltozások figyelembe vétele

Monetáris devizás elemek (devizás tételek):

Van követő értékelés: árfolyamváltozás hatásának
érvényesítése

Realizált árfolyam Nem realizált

Különbözet árfolyam különbözet
Év közben Fordulónapon (dec. 31-én)
Devizás tétel Meglévő vagyonelemek
megszűnik átértékelése a fordulónapi
árfolyamra (MÉ).
 II. Devizás tételek követő értékelése

a.) Realizált árfolyam-különbözetek:

• Évközben (általában) pénzügyi teljesítéskor
keletkezik, amelynek hatására legalább egy
devizás (monetáris) tétel megszűnik.
• Az árfolyamkülönbözetet egyedileg kell
• meghatározni
• és elszámolni előjeltől függően
• veszteség: pénzügyi ráfordítás (87.)
• nyereség: pénzügyi bevétel (97.)
Honnan adódik az árfolyamkülönbözet?
Devizás tételek könyvelése
Bekerüléskor:
DEVIZÁS TÉTEL nő
napi választott árfolyamon

Kivezetéskor:
HA DEVIZÁS TÉTEL csökken
könyv szerinti árfolyam
Pl.: Devizás vevőkövetelés kifizetése
 Az előzőekből következik:
A devizás tételek kivezetésénél, amikor
könyv szerinti árfolyamokat használunk,
árfolyamkülönbözetek keletkezhetnek!!!
Használjunk technikai számlát a devizás
tételek könyvelésénél! [368.]
Megmutatja az árfolyamkülönbözeteket,
segít a könyvelésben.
 Devizás tételek követő értékelése

b.) Nem realizált árfolyam-különbözet

Fordulónapi értékeléshez kapcsolódik
A devizás tétel nem szűnik meg, csak a
forintban kifejezett értéke változik meg
átértékelés a fordulónapi választott
árfolyamra.
Kivétel: fordulónapon nyitott barter
Bekerülési érték kivételes szabálya miatt!
Devizás tételek év végi értékelése
FORDULÓNAPI (devizás) ÉRTÉKELÉSBŐL
ADÓDÓ KÜLÖNBÖZET
eszközökre, kötelezettségekre, illetve az
eredményre gyakorolt hatása:
összevontan nyereség VAGY veszteség.

Átértékeljük a devizás tételeket (kivéve a

nyitott bartert!!!), a könyv szerinti árfolyam
egységesen a dec. 31-i választott árfolyam
lesz.
Ebből következik: a következő évi nyitó egyenlegekben a
tételek az előző évi fordulónapi árfolyamon szerepelnek!
 Feladat
Munkafüzet: III./6. példa
 Az Eurós Kft.

Nyitó egyenlegek a 4.095.000/15.000 = 273 Ft/€

árfolyamon
386. 4.095.000
454. 8.190.000

1. 454. – 386. 4.095.000 15.000*273

(nincs árfolyam-különbözet, mivel mindkét tétel azonos

KSZárfolyamon szerepel)

454. –[368]. 4.095.000 15.000*273

[368] – 384 4.740.000 15.000*316
87. – [368]. 645.000 15.000*(316-273)
 Az Eurós Kft

2. 316. – 93-94. 4.992.000 16.000*312

814. – 26. 3.500.000
3. 389. – 384. 1.565.000 5.000*313
386. – 389. 1.565.000 Kivétel!

Nem devizás tétel (nem-

monetáris devizás vagyoneem)
Nem kell átvezetési számla
Nincs követő értékelés
(műveleti számlákat nem
értékeljük át)!
Export estén: nincs áfafizetési
kötelezettség
4. 386. – [368]. 3.100.000 10.000*310
[368]. – 316. 3.120.000 10.000*312
87. – [368]. 20.000 10.000*(312-310)

5. 386. – 389. 36.000.000 120.000*300

389. – 444. 36.000.000 120.000*300
 Devizabetét könyv szerinti
árfolyamának meghatározása:
5.000*313 = 1.565.000
10.000*310 = 3.100.000
120.000*300 = 36.000.000
135.000*X = 40.665.000
A következő növekedésig
X=301,22 használhatjuk ezt az
árfolyamot!
6. [368]. – 386. 1.204.880 4.000*301,22
36. - [368]. 1.168.000 4.000*292
87. - [368] 36.880 4.000*(301,22-292)

7. 384. – 389. 7.625.000 25.000*305

389. – 386. 7.530.500 25.000*301,22
389. – 97. 94.500 25.000*(305-301,22)
 Év végi események 1.
Devizahitel kamata
Deviza hitel kamata:
120.000*0,12*4/12*294=1.411.200
87. – 48. 1.411.200

+ 87. Pénzügyi ráfordítás - Nem devizás tétel!

- Normál feloldás
48. PIE +
következő évben
1.411.200
1.411.200
legkésőbb a
kamatfizetéskor!
 Év végi események 2.
Devizás tételek év végi átértékelése:
Devizaösszeg*(FÁ – KSZÁ)
Vevő
6.000*(294-312)= -108.000 veszteség
Adott kölcsön
4.000*(294-292)= +8.000 nyereség
Devizabetét
106.000*(294-301,22)= -765.320 veszteség
Hitel
120.000*(294-300)= +720.000 nyereség
Összesen: -145.320 összevontan
veszteség
 Devizás tételek év végi értékelése:
könyvelés
87. – 31. 108.000
36. – 87. 8.000
87. – 386. 765.320
444. – 87. 720.000

Következmény: minden átértékelt devizás

tétel a 20X5. év végi, 294-es árfolyamon
szerepel a 20X6-os nyitó egyenlegek
között!!!
 20X6. 01.01. Nyitók (csak devizás)

31. 1.764.000 (6.000*294)

36. 1.176.000 (4.000*294)
386. 31.164.000 (106.000*294)
444. 35.280.000 (120.000*294)
 20X6. eseményei 1.
16. – 454. 14.750.000 (50.000*295)
a) 466. – 467. 3.500.000
b) 368. – 465. 3.500.000
(465. – 384. 3.500.000
466. – 368. 3.500.000)
Fordított adózás:
A vevő vallja be és
Pénzügyi rendezés után
fizeti be a saját
államában fizetendő helyezhető levonásba az
és levonható áfa is áfa!
keletkezik.
 20X6. eseményei 2.
a) 87. – 386. 4.233.600 120.000*0,12*294
48. – 87. 1.411.200 (8. esemény)

b) 87. – 384. 4.219.200 120.000*0,12*293

48. – 87. 1.411.200
(Fordulónapon: Hitelkamat elhatárolás,
devizás tételek átértékelése)
 SZÁMVITELI SZAKCSOPORT

KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ
FIGYELMET!
 Áfa és vám tételek könyvelése
1 /2 – 454 ÁFA VÁM
Levonható Nem levonható
Hazai 466 - 454 1 /2 – 454 x
Közösségi 466 - 467 1 /2 - 467 X
Közösségen kívüli 368 - 465 1 /2 - 465 1 /2 - 465
Kifizetés 465 – 384 465 – 384 465 – 384
466 - 368

Fordított A teljes vámhatósági

adózás A vám mindig kötelezettség (import
a bekerülési áfa + vám)
érték része! kiegyenlítése után lehet
levonásba helyezni az
áfát.
 Barter - ügylet
Esemény „A” Kft. „B” Bt.

20X8.11.11.: „A” Kft. 31. – 91-92. 11.550 26. – 454. 11.550

értékesítése (35.000*330) (35.000*330)

20X8.12.31.: A nyitott bartert nem A nyitott bartert nem értékeljük

Fordulónap értékeljük át fordulónapon! át fordulónapon!

20X9.01.17.: „B” Bt. 21. – 454. 11.550 31. – 91-92. 11.550

értékesít (35.000*330) (35.000*330)
(A 2. ügyletet is az első nap (A 2. ügyletet is az első nap
árfolyamával értékeljük!) árfolyamával értékeljük!)
20X9.01.17.: 454. – 31. 11.550 454. – 31. 11.550
Követelések és
kötelezettségek
összevezetése

Késztermék értékesítés ráfordítás oldala: záráskor KT ÁV könyvelése STKÁV-val szemben.

 Beruházási szakasz jellemző könyvelési tételei
1) Beruházás bekerüléséhez kapcsolódó tételek
a) Külső beszerzés
16. – 454./38. Vásárlás: vételár
Szállítási, rakodási, közvetítői, bizományosi díjak
Tervezés, kivitelezés, betanítás, próbaüzem,
üzembe helyezés költségei
16. – 479. Apportként átvétel: Társasági szerződés szerinti érték
(maximum a piaci érték)+járulékos tételek: mint fent
16. – 96. Térítés nélküli átvétel és többlet: piaci érték+járulékos
tételek: mint fent (Halasztott bevétel: 96. – 483.)
b) Saját kivitelezés
51.-57. – 1.-4. Saját kivitelezésű munkák önköltsége
(51. - 21. anyagköltség/
54. – 471. bérköltség)
16. – 582.
 Beruházási szakasz jellemző könyvelési tételei

c) Le nem vonható adók

16. – 454. Le nem vonható hazai áfa
16. – 467. Le nem vonható közösségi áfa
16. – 465. Le nem vonható közösségen kívüli áfa, vám
 Beruházási szakasz jellemző könyvelési tételei
d) Beruházási időszakra vonatkozó finanszírozási kiadások,
vonatkozó tételek (biztosítás is hasonló)
16. – 384. Beruházási hitel megszerzése,
igénybevétele miatt fizetett összegek
Beruházási hitel kifizetett kamata
16. – 479. Beruházási hitel időarányos kamata
az aktiválásig

e) Adott előleg és elkülönített betét kamata (beruházáshoz

kapcsolódóan)
38. – 16. A beruházási hitel elszámolt kamata
erejéig
 Beruházási szakasz jellemző könyvelési tételei
f) Beruházási időszakban felmerült devizás finanszírozási
tételek (jellemzően szállító/beruházási hitel) árfolyam-
különbözete
[368.] – 444./454. Devizás kötelezettség realizált, nem
16. – [368.] realizált árfolyamkülönbözete, ha
veszteség
444./454. – [368.] Devizás kötelezettség realizált, nem
[368.] – 16. realizált árfolyamkülönbözete, ha
nyereség
 Aktiválás és az azt követő szakasz jellemző
könyvelési tételei
2) Aktiválás, használatba vétel

1X. – 16. Beruházás számlára (16) könyvelt összes tétel

12 - Ingatlan
13 - Műszaki tárgyi eszköz
14 - Egyéb tárgyi eszköz

3) Értékcsökkenés elszámolása

57. – 1X9. Adott időszak terv szerinti értékcsökkenése

Befolyásolja: Bekerülési érték (BÉ), Hasznos élettartam,

Maradványérték (MÉ), leírás módja
 Leírási módok - Időarányos

1. Lineáris (azonos összegű): (BÉ-MÉ) x 1/n (n=évek száma)

2. Degresszív (csökkenő):
a) Nettó érték alapján (csökkenő leírási alap, állandó kulcsok):
Nettó érték x Leírási kulcs (NÉ=BÉ – halmozott TSZÉCS)
b) Évek száma összege módszer (állandó leírási alap,
csökkenő kulcsok):
(BÉ-MÉ) x Hátralévő évek/Évek összege
(pl. 4 éves 1. évben: 4/(4+3+2+1)
3. Egyösszegű (kisértékű TE): 200.000 Ft egyedi bekerülési
érték alatt aktiváláskor egy összegben leírható (57. – 16.)
4. Kombinált (fentiek kombinációja)
5. Progresszív (növekvő)
 Leírási módok - Teljesítményarányos

(BÉ-MÉ) x Adott évi teljesítmény/Tervezett teljesítmény

 Aktiválás és az utáni szakasz jellemző
könyvelési tételei
4) Kapott támogatás: nem csökkenti a bekerülési értéket!

384. – 96. Kapott támogatás összege

96. – 48. Kapott támogatás összege

Év végén:
(57. – 1X9. Adott évi TSZÉCS)
48. – 96. TSZÉCS-arányos támogatás (x)

Számítás:
Adott évi TSZÉCS / Bruttó érték = x / Támogatás összege
VAGY
Támogatás összege / Bruttó érték = x / Adott évi TSZÉCS
A támogatás bemutatása úgy történik, ahogyan a kapcsolódó eszköz
hozzájárul a tevékenységhez: TSZÉCS elszámolása + PIE feloldása a
bevétel ellentételezi a költséget!
 Bruttó Normál
érték Tárgyi eszközök főkönyvi használatból
ered

számlákon
1x Bekerülési érték 1x9 TSZÉCS

1x7 ÉH 1x8 TFÉCS

vagy
Nem része
a nettó
értéknek!
A KSZÉ és a PÉ tartós és jelentős eltéréséből adódó értékkorrekciók: TFÉCS, VI, ÉH
2
(Számviteli politika!)
 Tőkeági
Fordulónapi értékelés elszámolás

PIACI ÉRTÉK

ÉH 1x7 – 417 417-1x7

lehetőség
Elszámolás MEGSZÜNTETÉS

(növekedés) (csökkenés)

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

86-1x8 1x8-96
kötelező TFÉCS
Elszámolás VISSZAÍRÁS

(növekedés) (csökkenés)

PIACI ÉRTÉK Eredményági

elszámolás
3
 Összefüggések
Nettó érték = KSZÉ = Mérlegérték
Nettó érték = Bruttó érték – TSZÉCS –
TFÉCS + VI
ÉH: a nettó értéken felül, külön soron
szerepel a mérlegben (TFÉCS=0!).

4
 TÁRGYI ESZKÖZ KIVEZETÉSE
Értékesítés
1) Adott évi TSZÉCS lekönyvelése 57. – 1X9.
2) Bruttó érték kivezetése [368.] – 1X.
3) Halmozott (TSZ) értékcsökkenés kivezetése 1X9. – [368.]

4) Ha van TFÉCS VAGY ÉH:

a) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése 1X8. – [368.]
b) Értékhelyesbítés kivezetése 417. – 1X7.
5) Ha halasztott bevétel kapcsolódik a TE-höz:
(Támogatás, térítés nélkül átvett eszköz)
Halasztott bevétel kivezetése 48. – 96.
6) Ellenérték (eladási ár) 31. – [368.]
31. – 467.
7) Az értékesítés miatt kialakult nyereség/veszteség lekönyvelése
86. – [368.]
vagy [368.] – 96.
 TÁRGYI ESZKÖZ KIVEZETÉSE
Apport esete
1) Adott évi TSZÉCS lekönyvelése 57. – 1X9.
2) Bruttó érték kivezetése [375.]
[368.] – 1X.
3) Halmozott (TSZ) értékcsökkenés kivezetése 1X9. – [368.] [375.]

4) Ha van TFÉCS VAGY ÉH:

a) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése 1X8. – [368.] [375.]
b) Értékhelyesbítés kivezetése 417. – 1X7.
5) Ha halasztott bevétel kapcsolódik a TE-höz:
(Támogatás, térítés nélkül átvett eszköz)
Halasztott bevétel kivezetése 48. – 96.

6) Társasági szerződésben elismert érték 366/17 – [375.]

7) Az apport miatt kialakult nyereség/veszteség lekönyvelése
86. – [375.]
vagy [375.] - 96
 TÁRGYI ESZKÖZ KIVEZETÉSE
Selejtezés, karesemény, hiány, térítés nélküli átadás esete

1) Adott évi TSZÉCS lekönyvelése 57. – 1X9.

2) Bruttó érték kivezetése 86. – 1X.

3) Halmozott (TSZ) értékcsökkenés kivezetése 1X9. – 86.

4) Ha van TFÉCS VAGY ÉH:

a) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése 1X8. – 86.
b) Értékhelyesbítés kivezetése 417. – 1X7.
5) Ha halasztott bevétel kapcsolódik a TE-höz:
(Támogatás, térítés nélkül átvett eszköz)
Halasztott bevétel kivezetése 48. – 96.
 1. Feladat: Apportba adás – apportként átvétel

„Befektető” Kft. „Frissen induló” Bt.

Anyag átadása [375.] – 21. 6.000 KSZÉ Anyag 21. – 479. 6.500 TSZÉ
366. – [375.] 6.500 TSZÉ átvétele (max. PÉ!)

Nettó [375.] – 96. 500

eredményhatás
elszámolása
Társaság (Bt.) 17. – 366. 6.500 Társaság 33. – 411. 20.000
bejegyzése (Bt.)
bejegyzése
Teljesítések 479. – 33. 6.500
beszámítása
 Összefüggések
Bruttó érték – TSZÉCS vs. Piaci érték
Bruttó érték – TSZÉCS – TFÉCS = Nettó
érték
Nettó érték + ÉH = Piaci érték
Piaci érték – ÉH = Nettó érték

Beruházás: TSZÉCS, ÉH, Piaci érték nem

értelmezhető! TFÉCS lehet!
6
 Piaci értékkorrekciók
könyvelése

Terven felüli
Megnevezés Értékhelyesbítés
értékcsökkenés

Növekedés 86. – 1X8. 1X7. – 417.

Csökkenés 1X8. – 96. 417. – 1X7.

Visszaírás!
Gazdasági esemény Zárt végű lízing Nyílt végű lízing
Lízingbe adó Lízingbe vevő Lízingbe adó Lízingbe vevő
Eladási/vételár nettó 31. – 91. 16. – 454. 19. – 91. 16. – 448.
Áfa 31. – 467. 466. – 454. vagy ---------------------------------- ----------------------------
16. – 454.
Készletcsökk. 81. – 26. vagy 581. – 25. ----------------------------- 81. – 26. vagy 581. – 25. -----------------------------
Kezdőrészlet 38. – 31. 454. – 38. 31. – 19. 448. – 454.
Kezdőrészlet áfa-ja ---------------------------------- ----------------------------- 31. – 467. 466. – 454. és/vagy
86. – 454.
Kezdőrészlet rendezése ---------------------------------- ----------------------------- 38. – 31. 454. – 38.
Összevezetés 19. – 31. Eladási ár + Áfa - 454. – 448. Vételár + Áfa - ------------------------------------ ------------------------------
Kezdőrészlet Kezdőrészlet
Aktiválás --------------------------------- 13/14. – 16. ------------------------------------ 13/14. – 16.
Törlesztés:
Tőketörlesztés 38. – 19. 448. – 38. 31. – 19. 448. – 454.
Áfa --------------------------------- -------------------------------- 31. – 467. 466. – 454. és/vagy
86. – 454.
Kamat 38. – 97. 87. – 38. 31. – 97. 87. – 454.
Törlesztés rendezése ------------------------------- ------------------------------ 38. – 31. 454. – 38.
 Lízingügyletek típusai
I. Pénzügyi lízing:
Az eszköz tulajdonjoga a lízingbeadónál, az eszköz
használati joga a lízingbevevőnél van.
Az eszköz a lízingbevevő könyveiben szerepel.
(költségek viselése, hasznok szedése).
Zárt végű:
Biztos tulajdonszerzés az ügylet végén.
Termékértékesítésként: az ügylet elején vételár + áfa teljes
összege számlázva, majd törlesztések (tőke + kamat).
Nyílt végű:
Vételi opció az ügylet végén.
Szolgáltatásként: az ügylet elején lízingtartozás nettó
összegben, majd törlesztő részletek számlázása áfával (tőke
+ áfa + kamat).
2
 Lízingügyletek típusai

II. Operatív lízing:

Bérleti díj:
Lízingbeadónál: árbevétel
Lízingbevevőnél: igénybevett szolgáltatás költsége.

Az eszköz a lízingbeadó könyveiben szerepel.

III. Visszlízing:
Értékesítés + lízingbe vétel

3
 Zárt végű pénzügyi lízing
1. Szállítónál: értékesítés a lízingbe adónak
31. – 91. Eladási ár
31. – 467. Áfa
81. – 26. Áru kivezetése
vagy vagy
581/81. – 25. STK kivezetés
38. – 31. Kifizetés

4
 Zárt végű pénzügyi lízing
2. Lízingbeadónál:
Árubeszerzés a szállítótól
26. – 454. Vételár
466. – 454. Áfa
454. – 38. Vételár + áfa kifizetése
Értékesítés a lízingbevevőnek
31. – 91 Eladási ár (=Vételár)
31. – 467. Áfa
81. – 26. Áru kivezetése (vételáron)
Követelés átsorolása
19. – 31. Eladási ár + áfa
Befolyó törlesztő részletek
38. – 19. Tőke
38. – 97. Kamat 5
 Zárt végű pénzügyi lízing
3. Lízingbevevőnél:
Beszerzés
16. – 454. Vételár
466/16. – 454. Áfa (16-ra, ha az áfa nem levonható)
Kötelezettség átsorolása
454. – 448. Vételár + áfa
Törlesztő részletek kifizetése (a szerződés szerint)
448. – 38. Tőkerész
87. – 38. Kamatrész
Aktiválás
12-15. – 16. Vételár (áfával, ha nem levonható)
Értékcsökkenés elszámolása
57. – 1x9. Tárgyévi TSZÉCS 6
 Nyílt végű pénzügyi lízing
1. Szállítónál: ugyanaz, mint a zárt végűnél!
2. Lízingbeadónál:
Értékesítés a lízingbevevőnek:
19. – 91. Teljes nettó eladási ár áfa nélkül
Törlesztő részletek számlázása áfával:
31. – 19. Nettó részlet (tőke)
31. – 467. Áfa
31. – 97. Kamat
Befolyó törlesztő részletek:
38. – 31. Tőke + áfa + kamat 7
 Nyílt végű pénzügyi lízing
3. Lízingbevevőnél:
Beszerzés:
16. – 448. Teljes nettó vételár áfa nélkül
Törlesztő részletek:
448. – 454. Nettó részlet (tőke)
466. – 454. Áfa
87. – 454. Kamat
Törlesztő részletek kifizetése:
454. – 38. Tőke + áfa + kamat
Személygépkocsi: a lízingdíj áfájának 50%-a vonható le
448. – 454. Nettó részlet (tőke)
466. – 454. Az áfa 50%-a levonható
86. – 454. Az áfa 50%-a nem vonható le 8
Készletek a mérlegben

2
Készletek a mérlegben

3
A „FAKOFERRES” Kft 20X7. december 31-i mérlegének
kiemelt része:
B/I. Készletek Érték (1.000 Ft-ban)
1. Anyagok 5.000
5. Áruk 4.300

A 20X8. január 1-jei nyitó egyenlegek:

211. Anyagok 5.000.000
261. Kereskedelmi áruk 3.000.000
282. Idegen göngyölegek 1.300.000
Kiegészítő adatok: az anyagok vásárlási ára 5.000.000 Ft.
4.300 = 3.000 + X X = 1.300
5
 KÉSZLET
K=Költség ELSZÁMOLÁS
R=ráfordítás ÉS ÉRTÉKELÉS

Szintetika: nem Szintetika: nem Szintetika: igen

Analitika: nem Analitika: igen Analitika: igen
Nincs készletszámla Nincs készletszámla Készletszámla vezetés
vezetés → Nincs vezetés → Nincs van → Évközben
évközben értékelés. évközben értékelés folyamatos értékelés
Nincs analitika → Analitika van. → Analitika van →
Leltárkülönbözetek Leltárkülönbözetek Leltárkülönbözetek
nem értelmezhetőek értelmezhetőek. értelmezhetőek

Beszerzéskor K/R elszámolás → Év végén kötelező

leltározás, leltár → ÁV elszámolás → Értékelés
Beszerzéskor K/R elszámolás → Év végén leltár (leltározás) → ÁV
elszámolás könyv szerinti állománnyal → Leltárkülönbözetek
elszámolása → Értékelés

Évközben készletmozgások tételes elszámolása → Év végén leltár (leltározás)

→ Leltárkülönbözetek elszámolása → Értékelés
Tényleges áron: Tervezett áron:
- átlagmódszerek árkülönbség = tényleges ár –
-5.2. lecke
sorrendiség © Deák István
tervezett ár
6
 ELSZÁMOLÁS
ANALITIKA vs. SZINTETIKA
analitika igen, szintetika igen
Analitika igen, szintetika nem
Analitika nem, szintetika igen
Analitika nem, szintetika nem
A szintetika szemszögéből válaszoljuk meg
Van szintetika: évközben vezetjük a készletszámlákat
→ van folyamatos évközi értékelési feladat
Nincs szintetika: évközben nem vezetjük a
készletszámlákat → nincs évközi értékelési feladat
FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉS
(1)
TÉNYLEGES ÁRAKON
NÖVEKEDÉS: egyedi bekerülési árak
CSÖKKENÉS: egyedi bekerülési árak
kombinációja
a) ÁTLAGMÓDSZEREK
- Halmozott (időszaki) átlagszámítás
- Folyamatos átlagszámítás
b) SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ ELJÁRÁSOK
- FIFO
- LIFO, LOFO, HIFO (számviteli szabályok nem
engedik!)
FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉS
(2)
TÉNYLEGES ÁRAKON
NÖVEKEDÉS: egyedi bekerülési árak
CSÖKKENÉS: egyedi bekerülési árak kombinációja

TERVEZETT ÁRAKON:
növekedés és csökkenés is azonos áron
TERVEZETT ÁRAS ELSZÁMOLÁS
Elszámolás: adott időszakra vonatkozóan előre
rögzített árakon, de időszakosan (legalább év
végén) kiigazítás a tényleges árakra:
TERVEZETT ÁR +/- ÁRKÜLÖNBSÉG = TÉNYLEGES ÁR
100 % +/- 4 % = 104 % (96 %)

NYILVÁNTARTÁSI ÁR KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

MÉRLEGÉRTÉK

Árkülönbség (Ft)
Árkülönbség % =
Készletérték tervezett áron

10
TERVEZETT (nyilvántartási) ÁR ELNEVEZÉSE
ÉS TARTALMA

1) Anyagok és nagykereskedelmi áruk:

elszámoló ár (211 és 262) (vételár vagy
beszerzési ár szintjén)
2) Kiskereskedelmi áruk: fogyasztói ár (264)
(áfa-val növelt eladási ár)
3) (saját) göngyöleg: betétdíjas ár (281) (áfa
nélküli forgalmazási ár)
4) STK: tervezett (közvetlen) önköltség (erről
bővebben a Pénzügyi számvitel II. keretében lesz szó)

11
ÁRKÜLÖNBSÉG NEVESÍTÉSE
Árkülönbözet
Anyagok, nagyker. áruk: +/–
vételár – elszámoló ár vagy
beszerzési ár – elszámoló ár (219,263)
(saját) göngyölegek: –
beszerzési ár – betétdíjas ár (288)
Árrés: kiskereskedelmi áruk –
beszerzési ár – fogyasztói ár (265)

12
 Pénzügyi számvitel 5.1. lecke 1. feladatsor megoldás

1. feladat: Határozza meg a hiányzó egyenlegeket

1. PÉLDA

A „VIDÁM_SZÁMVITELES” Zrt. 20X8. január 1-jei kiemelt egyenlegei:

211. Anyagok 1.400.000

261. Kiskereskedelmi áruk 9.600.000
281. Saját göngyölegek 5.000.000

Kiegészítő adatok:
- A kiskereskedelmi áruk esetén a nyitókészlet tényleges beszerzési ára 9.600.000 Ft
- A vásárolt készletek együttes mérlegértéke 16.000.000

Vásárolt készletek = anyagok + áruk + göngyölegek

16.000 = 1.400 + 9.600 + X
x= 5.000
ÁRKÜLÖNBSÉG NEVESÍTÉSE
Árkülönbözet
Anyagok, nagyker. áruk: +/–
vételár – elszámoló ár vagy
beszerzési ár – elszámoló ár
(saját) göngyölegek: –
beszerzési ár – betétdíjas ár
Árrés: kiskereskedelmi áruk –
beszerzési ár – fogyasztói ár

2
 ÉRTÉKELÉS
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK = BESZERZÉSI ÁR
- Évközi csökkenések
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (a fordulónapon)
+/- leltárkülönbözetek
- Értékvesztés
+ Visszaírás
MÉRLEGÉRTÉK
 Saját göngyöleg
Göngyöleg kibocsátónál értelmezhető:
Jellemzően az STK (de lehet áru is) vevőkhöz való
eljuttatását biztosítja
Visszaváltási kötelezettségünk van
Saját göngyöleg eredete
Vásárlás
Saját előállítás
Tehát nem azért „saját” mert saját
előállításból származik!!!
Saját, mert mi (a kibocsátó) hoztuk először forgalomba és
mi vagyunk a visszaváltás utolsó láncszeme.
 Idegen göngyöleg
Göngyöleg forgalmazónál értelmezhető:
A vásárolt készletekkel érkezik
Egyszerre van visszaváltási kötelezettségünk
(vevőink irányába) és lehetőségünk (göngyöleg
kibocsátó irányába) is
Idegen göngyöleg eredete
Vásárlás
Az idegen göngyöleg nem azt jelenti, hogy
nem a mi tulajdonunk!!!
Idegen, mert mi (a forgalmazó) kaptuk az áruval
együtt, és van legalább egy olyan szereplő,
akinek vissza tudom küldeni.
5
 Hiányzó egyenlegek
281. Saját göngyöleg Betétdíjas ár!
Beszerzési ár = Betétdíjas ár - Árkülönbözet
Árkülönbözet % = Árkülönbözet Ft
Betétdíjas ár
20% = 160.000/X
X=160.000/0,2=800.000 281E
 Hiányzó egyenlegek
Áruk mérlegértéke = Bolti áruk mérlegé.
+ Göngyölegek mérlegé.

3.640.000=(800.000-160.000) + x
3.640.000= 640.000 + x
X= 3.000.000 Mérlegérték!!
 Hiányzó egyenlegek
Beszerzési ár = Fogyasztói ár - Árrés
264. Bolti áruk fogyasztói áron
265. Bolti áruk árrése
3.000.000 = X – 0,4X
3.000.000 = 0,6X
X=3.000.000/0,6 = 5.000.000 264E
265E 2.000.000 (5.000.000x0,4)
 Hiányzó egyenlegek

Áruk mérlegé. = Kisker. áruk mérlegé.

+ saját göngyöleg mérlegé. + idegen
göngyöleg mérlegé.
21.000.000= 14.000.000 + 4.000.000 + X
X = 3.000.000 282E
Saját göngyöleg:
Beszerzési ár = Betétdíjas ár – árkülönbözet
4.000.000 = X – 2.000.000
X = 6.000.000 281E
Kiskereskedelmi áruk:
Beszerzési ár = Fogyasztói ár - árrés
14.000.000 = X – 0,3X
14.000.000 = 0,7X
X = 20.000.000 264E
Árrés = 6.000.000 (20.000.000x0,3) 265E
 6.
Mennyi a betétdíjas ár 5%-a?
281E 10.000.000 – 2.600.000 =7.400.000
7.400.000*0,05=370.000

288. – 281. 370.000

Vevő követelések értékelése
Mit vizsgálunk?
Behajthatatlanná vált a követelés?
Nem – nincs kivezetés
Igen – kivezetés
Kétes a követelés?
Kétes: értékvesztést könyvelek
Megszűnt kétes lenni: értékvesztés visszaírás
(mégis fizet a vevő)
Mikorra könyvelek?
Év közben (beszámoló készítés utáni az infó)
Fordulónapra (beszámolókészítés előtti az infó)
Vevő követelések értékelése
Nincs behajthatatlanság

Mit vizsgálunk?
Behajthatatlanná vált?
Nem!
Kétes a követelés?
Kétes: értékvesztést könyvelek
86. - 319.
Megszűnt kétes lenni: értékvesztés visszaírás
(mégis fizet a vevő)
319. – 96.
Vevő követelések értékelése
Nincs behajthatatlanság

Mikorra könyvelek?
Kétes a követelés?
Kétes: értékvesztést könyvelek
86. – 319.

Ezt csak fordulónapra lehetséges!

Vevő követelések értékelése
Nincs behajthatatlanság
Ez a
Mikorra könyvelek? visszaírás!
Megszűnt kétes lenni
Oka1: A vevő mérlegkészítésig fizetett,
fordulónapra visszakönyvelem
319. – 96.
Oka2: A vevő mérlegkészítés után fizetett, év
közben könyvelem
319. - 311.
311. – 96.
Vevő követelések értékelése
Behajthatatlanság
Behajthatatlanná vált a követelés?
Igen – kivezetés
Mikorra könyvelek?
Év közben (beszámolókészítés utáni az infó)

38. – 311. megtérült összeg könyvelése

319. – 311. értékvesztés kivezetése

86. – 311. ha a követelés nettó összegénél kevesebb

térül meg (hitelezési veszteség)
Vagy
311. – 96. ha a követelés nettó összegénél több térül
meg
Vevő követelések értékelése
Behajthatatlanság
Behajthatatlanná vált a követelés?
Igen – kivezetés
Mikorra könyvelek?
Fordulónapra (beszámolókészítés előtti az infó)
Az utalással egyidőben
38. – 311. Megtérült összeg könyvelése

Fordulónapra vissza:
Ha a követelés nettó értékénél kevesebb térül meg:
319. – 311. Értékvesztés kivezetése
86. – 311. Hitelezési veszteség

Ha a követelés nettó értékénél több térül meg:

319. – 96. Értékvesztés visszaírása
319. – 311. Fennmaradó ÉV kivezetése
DEVIZÁS KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE
árhatás és árfolyamhatás kezelése
ÁRHATÁS (PÉ és KSZÉ eltérése devizában)
Devizában kell meghatározni
Könyv szerinti árfolyammal értékelni
Értékvesztés
Visszaírás

ÁRFOLYAMHATÁS (könyv szerinti és fordulónapi

választott árfolyam eltérése)
Értékvesztéssel, visszaírással korrigált deviza összegre kell
alkalmazni a fordulónapi devizás átértékelés szabályait
Bruttó módon
A követelés eredeti devizaösszegét és a kapcsolódó értékvesztés
devizaösszegét is át kell értékelni

23
 1. Példa b.)
1. Árhatás (követelés minősítése a
fordulónapon):

20X8: (20.000- 8.000) = 12.000 4.000 értékvesztés

Az értékvesztést könyv szerinti árfolyamon számoljuk
el: 4.000 * 316 = 1.264.000

86 – 319 4.000 * 316 = 1.264.000

 1. Példa b.)
2. Árfolyamhatás (fordulónapi devizás
átértékelés – nem realizált árfolyamkülönbözet):
Bruttó módon értékeljük át!

Bekerülési érték (316.): 12.000 * (312 – 316) = -48.000

Értékvesztés (319.): - 4.000 * (312 – 316) = -(-16.000)
Teljes hatás: -48.000 – (-16.000) = -48.000 + 16.000 =
-32.000
 1. Példa b.)
Ellenőrzés (nettó hatás):
Mérlegérték: (12.000 – 4.000) = 8.000
8.000 * (312 – 316) = - 32.000
 ADOTT ENGEDMÉNYEK
RENDSZERE
Számlázott: az eredeti tétel helyesbítése
fizetendő áfa is módosul
Nem számlázott: az eredeti tétel nem
változik (nincs áfa helyesbítés sem)
Rabatt: forgalom nagyságára tekintettel
elszámolt
Skontó: fizetési határidő előtti pénzügyi
teljesítésre tekintettel elszámolt

Követelések_3.lecke © Deák István - 2022 4

 SKONTÓ
Szerződésben meghatározott fizetési
határidőn belül történt pénzügyi
teljesítésre tekintettel adott
Elszámolása a kifizetés időszakában
Az ellenérték 3%-át meg nem haladó rész
Pénzügyi ráfordítás/Pénzügyi bevétel
Az ellenérték 3%-át meghaladó rész
Elengedett követelés (egyéb ráfordítás)/Elengedett
kötelezettség (egyéb bevétel)

5
 Skontó
Kapott Fizetett
Tárgyévre vonatkozó, Tárgyévre vonatkozó,
fordulónapig rendezett fordulónapig rendezett
38. – 97. 87. – 38.
Tárgyévre vonatkozó, Tárgyévre vonatkozó,
fordulónapig nem fordulónapig nem
rendezett rendezett
368. – 97. 87. – 479.
 Rabatt
Kapott Fizetett
Tárgyévre vonatkozó, Tárgyévre vonatkozó,
fordulónapig rendezett fordulónapig rendezett
38. – 96. 86. – 38.
Tárgyévre vonatkozó, Tárgyévre vonatkozó,
fordulónapig nem fordulónapig nem
rendezett rendezett
368. – 96. 86. – 479.
 Behajtási költségátalány
Időpontra vonatkozik: késedelembe esés
napja
A jogosult (függetlenül a késedelmes fizetés
idejétől és a számla összegétől) egyszeri 40
€-nak (szerződésben magasabb összeg is
kiköthető) megfelelő forintösszegre tarthat
igényt a késedelembe eséstől számított 1
éven belül.
A késedelembe esés napján érvényes MNB
árfolyammal kell forintosítani.
Vigyázzunk! Nem devizás tétel, hanem forintos,
tehát nem kell átértékelni!
16
 Behajtási költségátalány
Kapott - Jogosult
Az egyéb bevételek között kell elszámolni a pénzügyi
teljesítéssel egyidőben
Aktív időbeli elhatárolás lehet, ha a tárgyévre vonatkozik
és a beszámolókészítésig megkapjuk – TELJES ÖSSZEG!

Adott - Kötelezett
Egyéb ráfordítás, amelyet a jogosult
igénybejelentése napjával kell előírni (de önkéntesen
is teljesíthető!)
Ha a beszámolókészítésig megtörtént az igénybejelentés
tárgyévhez (is) kapcsolódó behajtási költségátalányt
kötelezettségként kell előírni, nem lehet időbeli
elhatárolás
17
 Behajtási költségátalány
Kapott (96.) Fizetendő (86.)
Tárgyévre vonatkozik, Jogosult
fordulónapig igénybejelentésekor:
pénzügyileg rendezett: 86. – 479(!)
384. – 96. Kifizetéskor:
Tárgyévre vonatkozik 479. – 38.
(késedelembe esés napja
a tárgyévben),
mérlegkészítés napjáig
pénzügyileg rendezett:
39. – 96. (Teljes összeg
elhatárolása)
 Késedelmi kamat
Időszakra vonatkozik
késedelembe esés napja (fizetési határidőt
követő nap) és a tényleges kifizetés napja
közötti időszak
A késedelembe eső a késedelmes fizetés
napjaira vonatkozóan köteles fizetni (a
behajtási költségátalányon felül)
Mértéke: a késedelemmel érintett naptári
félév első napján érvényes jegybanki
alapkamat + 8 % (Ptk 6:155. §)
27
 Késedelmi kamat
Kapott – Jogosult:
az egyéb bevételek között kell elszámolni a
pénzügyi teljesítés megtörténtekor,
a beszámolókészítés napjáig pénzügyileg
teljesített, tárgyévhez (is) kapcsolódó késedelmi
kamat aktív időbeli elhatárolással érvényesítendő –
TÁRGYÉVRE JÁRÓ!
Adott – Kötelezett:
az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a
pénzügyi teljesítés megtörténtekor,
a beszámolókészítés napjáig megismert és
elismert , tárgyévhez (is) kapcsolódó késedelmi
kamatot kötelezettségként kell előírni, nem lehet
időbeli elhatárolás
28
 Késedelmi kamat
Járó (96.) Fizetendő (86.)
Tárgyévre vonatkozik,
fordulónapig
pénzügyileg
rendezett: 384. – 96.
Tárgyévre vonatkozik,
mérlegkészítés napjáig
pénzügyileg rendezett:
39. – 96. (Késedelmes időszaktól
függ az összeg)
Bíróság megítéli:
368. – 96. (jogerőre
emelkedés napjával)
Tárgyévre vonatkozó,
fordulónapig rendezett:
86. – 384.
Tárgyévre vonatkozó,
nem rendezett, de
mérlegkészítésig
megismert és elismert:
86. – 479(!) (Teljes összeg)
Bíróság megítéli:
86. – 479.
 Átvállalt kötelezettség
Szerződéses megállapodáson alapul
Az eredeti kötelezettséget keletkeztető tétel (pl.
eszköz) a másik félnél marad
Csak egyéb
Átvállalónál: halasztott ráfordítás (AIE) kötelezettség
lehet,
Elszámolás átvállalónál függetlenül attól
milyen jogcímen
Átvállalt összeg: 86. – 449/479. keletkezett az
eredeti adósnál

Halasztott ráfordítás képzése: 393. – 86.

Pénzügyi teljesítés: 449/479. – 38.

Halasztott ráfordítás megszűntetése: 86. – 393.

44
 Átvállalt kötelezettség

Átadónál:
(eredeti) adós részéről pénzügyi teljesítés
nem lesz
Egyéb bevétel: 44-47. – 96.
Halasztott bevétel lehet, ha a kötelezettség
Eszközhöz kapcsolódik, amelynek
könyv szerinti értéke > 0
Elhatárolás képzése a kisebb összegben
Feloldás a térítés nélkül átvett eszközök mintájára

45
 Elengedett
követelés/kötelezettség
Elengedett követelés:
Egyéb ráfordítás
Nincs elhatárolás
Elengedett kötelezettség:
Ugyanaz, mint az átadott kötelezettség!