MAGYAR

ORSZÁGNAK
L E Í R Á S A ,
' Mellyben minden hazánkbéli Vármegyék , Városok, Fa­
luk; Puszták ; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok,
savanyú, és orvosló vizek, fördőházak , nevezetesebb he­
gyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők,
azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek,
külömbféle termésbéli tulajdonságaik , a' betűknek rend­
gyek szerént feltaláltatnak.

KÉSZÍTETTE

V ÁL YI A N DRÁS
KIRÁLYI MAGYAR UNIVERSITÁSBÉLI

PROFESZSZOR*

HARMADIK KÖTET.

BUDÁN,
A' KIRÁLYI UNIVERSITÁSNAK BETŰIVEL.
Vincit Amor Patriae.
 NAGY MÉLTÓSÁGÚ

SÁRVÁRI FELSŐ VIDÉKI GRÓF

SZÉCHÉNYI FERENTZ.
Ő EXCELLENTZIÁJÁNAK,

TSÁSZÁRI KIRÁLYI KAMARÁS, és B E L S Ő STÁTUS

TITKOS TANÁTSOS ÚRNAK; A' FELSÉGES NÁ­

POLYI KIRÁLY (ÉS O R S Z Á G ) SZ. JANUÁRIUS*

RENDGYE VITÉZZÉNEK, 's A ' FELSÉGES KIRÁLYI

SEPTEMVIRALIS TÁBLA BÍRÓJÁNAK , És

TEKÉNTETES NEMES S O M O G Y VÁRMEGYE FŐ

ISPÁNNYÁNAK.

mély tisztelettel ajánlya

A' KÖNYVNEK KÉSZÍTŐJE.
 NAGY MÉLTÓSÁGÚ GRÓF!

KEGYELMES URAM!

Két nevezetes dolog boldogíttya a' Hazát,

's ezek ragyogtattyák a Hazának Nagygyait,
is a' Méltóságok között minden időben. Ha az
OrszágnakfőRendgyei, a* halandókat mint­
egy felül haladó tehetségekkel, *s tulajdonsá­
gokkal bírnak: és ha a' Közjónak előmenetelét
szíveiken viselvén, gyönyörködve segéllikan­
nak előmenetelét, 's gyarapodását.
Távol légyen Kegyelmes Uram! mintha,
magamról annyira meg felejtkezhetnem, és,
vágy Excellentziádnak, vagy megbóldogúltt
Ditső Eleinek, 's fényes Grófi Nemzetségének:
a* Felséges Királyok, d Haza, a* Hit, és a*
Közjó mellett tett nagy szívüségeiket, fárad-
X 3 ha
-
hatatlan jóltévő buzgóságaikat előadni bátor­
kodnám. Sokkal esméretesebbek minden tudo­
mányosjóHazafiak előtt, a' Néhai Gróf SZÉ­
CHÉNYIEK, mintegy tele patak' módgyára
folytt, 's szakadatlan jótéteményeik, mint'
sem azokat a* szeméremmel mozgó toll le­
festhetné.
Illették néminéműképen legközelebb, EX­
C E L L E N T Z I Á D N A K , és ditső Eleinek nagy,
set példás Tetteiket, azokbana'szép Beszédek­
len, mellyekkel E X C E L L E N T Z I Á D A T , Tek.
Nemes Somogy Vármegye FőIspányságának
1

elfogadásakor idvezlették; 's valóban különös

öröm érzettel olvashatók azok. De szabad.
légyen a' Hazaadott megváltanom, hányan
vagynak, a' kik vagy a' nemzetiNyelvmellett,
vagy a' szép mesterségekben, vagy más Köz­
jóra intézett külömbféle munkákban foglala­
toskodván, Excellentziádnak mintegya'Haza.
hasznára szántt Jótéteményeivel élnek? *S
mennyi jó Hazafiak, és még több igyekezetek
meg tsokkentek, sót bé mohosodtak volna si­
keretlenül; ha Excellentziádnak elevenítő ke­
gyes segedelmei által nem gyámolíttattak
volna! Az illyen Közjót elő mozdító Jótétemé­
nyek taníttyák az érzéketlenebbeket; ezek
érlelik, *s emelgetik fellyebb az egyébként el­
süllyedő nevezetesebb törekedéseket.
 Boldog az a' Haza, a' mellynek illy Gyá­
molai vagynak; boldogok azok, a* kik illy
Méltóságoktól függenek, avagy vezéreltet­
nek; boldog vagyok én, hogy tsekélymunká­
mat illy kegyes Jóltévőmnek ajánlhatom: a'
ki mindenlehetőtisztelettel vagyok

EXCELLENTZIÁDNAK

P e s t e n , 12dik Febr. 1 7 9 9 .

legalázatosabb tisztelője
VÁLYI ANDRÁS*.
 E L Ő B E S Z É D .

Bízzál Istenben, 's nem hágy-el! Vajmi kevesen

reménylették a' Hazában, hogy ez a' munka
szerentsésen el fogna végezödi ; és ímé Isten*
segedelmével nem tsak elvégződött, hanem Világ
eleibe is botsáttatott. Nem vethetik immár fájdal­
mas alatsonyítással szemünkre*: hogy mi Magyarok
Hazánkat nem is esmérhettyük, hogy tudnánk tehát
vagyonnyainknak hasznát venni? — Vérzett az én
szívem ennek elképzelésekor, 's igyekeztem, söt
valóban eröm felett is törekedtem, hogy munkámat
most egyszerre a hibáktól is megtisztogathassam;
9

de a ki e' szövevényes munkát jól megfontollya,

9

könnyen, söt akarattya ellen is által láttya, hogy

az egyszerre nem e g y g y embertől, de egész T á r ­
saságtól is lehetetlen, kivált mindeneknek külön­
böző gondolkozásókhoz , 's ítéletekhez képest.
Rövideden, és tsak a nagygyából írni Hazánkról
9
'játék; de szálanként minden Helységeket, 's egye­
beket is voltaképen öszve szedegetvén , ennek
hív előadása alatt mintegy leroskad egy ember,
's tartózkodva kénteleníttetik elképzelni a' mun­
kának terhét.".

Legnevezetesebb tökélletesedését munkámnak

a" Tek. Na. Vármegyéknek betses Tudósításaik
okozták, mellyeknek megnyerése, kiváltképen,
való balzsamja mind terhes fáradozásaimnak, mind
pedig hátra lévő rövid életemnek; mert soha egy
író sem nyert még a' Hazától sem ollyan neve­
zetes, sem pedig olly betses segedelmeket, mint­
hogy Tudósításaikat, néhány Vármegyéken kivül
minden Vármegyék hitelesen megküldötték , és
még a' hátra lévők is kétség kivül, látván hasz­
nos, és elmúlhatatlanúl szükséges v o l t á t , kevés
idő múlva meg fogják küldeni. Én ugyan ezeknek
eszközlését, valamint munkámnak tökéletesíté­
sét is, holtomig legfőbb kötelességemnek tartom*
 V Á L Y I A N D R Á S

Profeszszor Úrra teszi figyelmetessé a' H A Z Á T ,

Doktor Sándorfy József. Bétsben. 1 7 9 7 .

Magyarim! kiket- édes A n y á t o k

Magyarul szót adni tanított,
9
S h o g y - N y e l v e ragadna reátok:
Gyakran ajakához szorított.

Tartyátok ezer-nyereségnek,
T u d o m , a z t : hogy már kiderültek
Vártt hajnali a* M a g y a r É g n e k , -
És tsillagi. rendbe kerültek.

A z a z : a Hazabéli' T u d ó s o k '
9

Ajakin Pannónia' Nyelve

Z e n g , — . é s a z egész H a z a , van sok
M a g y a r írással tele telve*

D e h o g y annak is a' neve éllyen,

Ki ügyünk mellett maga szólla,
9
S magyarul hogy f o l y v a beszéllyen
Kiki # — Törvényt * ) irata róla.

*) Artic. Dimt. Buda 1 7 9 2 . Art. VIL

Melly is a ' * o * H i v a t a l o k b ó l /
H a ki Nyelvünknek folyamattyát
Nem t u d g y a , igen helyes okból
K i rekeszti, mint H a z a ' fattyat.

Neve légyen a? Égig e m e l v e ;

D e k i hát az ? A z a* Haza 9
Nyelve,
' S Literátúrája Királyi
Hazabéli Profeszszora VÁLYL

ö Nyelvünk* gyászos ügyéért

Ország Gyűlésibe s í r a f

*S így az Ország is maga rá t é r t ,

'S olly okos Törvényeket íra #

D e mivel még V A L Y I t előttünk

T ö b b virtusi is nemesítik,
'S h o g y nagy neve lenne közöttünk,
Szép K ö n y v e i érdemesítik.

Méltó örök érdeme l é g y e n :

'S zengjen háládatos ének*
É s Oszlopot a H A Z A tegyen
9

Örököst a' V Á L Y I nevének.

 VÁLYI ANDRÁS

PROFESZS20R ÜRNAK EMLÉKEZETÉRE.

Felderült újj E g e m tündöklő fényével.

Ékesült Fébusom arany fellegével;
M i v e l egy tölts Fijam magyar etsettyéve]
F e l f e d e z , 's magasztal anyai nyelvével.

Fájdalommal nfczé gyászos esetemet,

Hanyatló időre juttatott ü g y e m e t ,
Bánattal szemléié keserűségemet,
?S zokogva húllatá panaszló nyelvemet.

V A L Y I ! már felnyitád?kintses kebelemet,

Kimutatád fényes kettős keresztemet >
Űj magyar bíborral fedezed testemet,
' S víg színre deríted setétüju Egemet,
Mint fáradt utánnam zúgó örvényeken
Bús h a j ó d , Scyllánál^forgott veszéllyeken
1
f

Esedezvén értem felséges helyeken,

Orvosságot leltél, 's győztél mindeneken.

F o g y a* g y e r t y a , másnak bár használ v i l á g a ,

Így V A L Y I Hívem is míg tzéllyához h á g a ,
lfijúságának zöldellő virága
G y a k r a n h e r v a d o z o t t , 's lankadt v a l a ága.

D e még is szívében f o r r v á n ' m a g y a r vére..

E l n e m hagyott e n g e m , míg mindent végére
Nem hajtott; 's már féhylik ditsőséges bére.
Rózsát hintek áldott emlékezetére.

A' H A X A.
 p.
PACz. Szabad puszta Bi-
bac Vármegyében.
PACZA. Oláh falu Szatmár
Vármegyében t földes Ura
Gróf K á r o l y i U r a s i g , lakosai
egygyesultt ó Hitűek, fek­
szik Alsó és Felső Humorod­
t földnyire.
nak szomszédságokban, he­
g y e s v ö l g y e s határja két for­
dulóra van osztva, melly so­
v á n y , és terméketlen, 's a'
h e g y e k miatt trágyázni sem
l e h e t , erdője v a g y o n , melly
ha m a k k o t terem, akkor la*
kosai sertéseket hizlal v á n ,
Szatmáron i\ mértföldnyire
adgyák e l , szőlló hegye nints.
PACZA. Falu Somogy Vár­
m e g y é b e n , földes Urai töb­
b e k , lakosai külömbfélék,
földgye közép termékenysé-
f u , szőleje van, legelője tse-
é l y , második Osztálybeli.
PÁCZAFALU. Tyilie. Oláh
falu Szatmár V á r m e g y é b e n ,
földes Ura Gróf Károlyi Ura-
s á g , lakosai ó h i t ű e k , fek­
szik Beitekhez másfél mért­
földnyire, felső és alsó Há­
morod helységeknek fzom-
fzédságokban, határja hegyet
v ö l g y e s , s o v á n y , kát n y o ­
másbéli, mellyet trágyázni
sem lehet a* h e g y e k m i a t t ,
erdője v a n , és makknak ter­
mésekor a' lakosok sertése­
ket hizlalnak, szolleje nints,
piatza Szatmáron, a£ mért-
PACZAL. Nagy-al Pacyd %
magyar falu Bihar Várrae-
f
ryeben, földes Ura GrtSfGyu-
ay Uraság, lakosai külömb-
félék, fekszik Margitától nem
meszsze, mellynek filiája,
batárja j ó , vagyonnyai k ö -
zépszerűek, második osztály­
beli.
PACZINY. Magyar f a l u ,
Zemplén V á r m e g y é b e n , föl­
des Urai több Uraságok, la­
kosai többnyire reformátu­
s o k , fekszik a' Tiszához nem
meszsze, lapos h e l y e n , ha­
tárja a n y o m á s b é l i , száraz
esztendőben mindent meg­
t e r e m , szénával bővelked­
n e k , de többnyire széless
sását terem r é t t y e k , tölgyes
erdőjét a* víz rongállya. Itten
kezdődik Karcsa vizének e-
redete , melly a' múltr Száza­
dokban a' Tiszába és Bodrog-
}
A ba
 PACZ.
ha f o l y t , a* Tokaji Vár alatt.
Elrontatván pedig a Tokaji
9
Vár els6 L E O P O L D n a k pa-
rantsolattyára, Karcsa vizé­
nek árka m e g t ö l t , ' s folyása
is meggátoltatván, az egész
Tisza,és Bodrog köznek mint
e g y -| részét haszon vehetet-
len i n g a d o z ó , lapos , nádas,
és gyékényes térré 's tavakká
változtatta. N e v e l i k ez ártal­
mas posvánságokat a Tiszá­ 9
n a k , és Bodrognak kiömlött
árjaik, mellyeket ha Karcsa
vizének régi ö b l e kitifztítód-
n é k , Liszkánál a' Bodrogba
botsáttatván e posványság,
y
áz egész Bodrog köz meg­
szabadíttatnék a' víz állások­
tól , mz egész vidéknek igen
nagy hasznával. Határja k ö ­
zép termésű.
PÁCZOD. Magyar falu Szála
Vármegyében , földes Urai
több U r a s á g o k , lakosai k ü -
lömbfélék, fekszik N a g y -
Rákosnak szomszédságában,
mellynek filiája, s határja is
9
hozzá hasonlító.
PÁCZOD. Horvát falu S o ­
m o g y V á r m e g y é b e n , földes
Ura Jánkovits Uraság, lako­
sai külömbfélék, fekszik Ta-
rányhoz nem meszsze, mell y-
D e k filiája, határbéli földgye
jól termo.
PACZOLAJ. Tót falu Nyitra
Vármegyében , földes Ura
Báró Hellenbach, és több
PACS.
U r a s á g o k , lakosai k a t o l i k u ­
sok , fekszik R i p p e n y n c k
szomszédságában, m e l l y n e k
filiája, hat árja o l l y a n , mint
Sarluskáé, harmadik Osztálya
béli.
PACSA. T ó t falu G ö m ö r
Vármegyében , földes U r a
Gróf Andrási Uraság, lakosat
katolikusok, fekszik Kraszna
Horka Várallyához nem
meszsze, mellynek filiája,
határjának nagyobb része
h e g y e s , és a' záporok járják,
legelője e l é g , fája tűzre v a n ,
piatzozása Rozsnyón, harma­
dik Osztálybéli.
PACSA. Magyar falu Szála
Vármegyében , földes U r a
Gróf Eszterházy , és több
Uraságok, lakosai k a t o l i k u ­
s o k , fekszik Kapornakhoz
e g y mértföldnyire, határja
középszerű, borai m e g l e h e ­
t ő s e k , második osztálybeli.
PACSA. Magyar falu S o ­
m o g y V á r m e g y é b e n , földes
Ura Pierer Uraság, lakosai
katolikusok,' fekszik Szent
Benedeknek szomszédságá­
b a n , mellynek filiája.
PÁCSER. M a g y a r , és rátz
falu Bács V á r m e g y é b e n , f ö l ­
des Ura a' Királyi K a m a r a ,
lakosai reformátusok, és 6
h i t ű e k , fekszik Bajmaknak
szomszédságában, m e l l y n e k
filiája, ó Moroviczához a o o o „
és Katytaárhoz 12500 bétsi
ölnyi-
 PACS.
ö l n y i r e ; határja egészen a*,
Telecska dombon f e k s z i k ,
melly három nyomásbéli;
terem leginkább kétszeri bú­
z á t , és fzép marhát nevelnek
l a k o s a i , erdeje nints, fzőleje
tsekély bort terem, vize szu­
k e n v a g y o n , piatza Baján, és
Mária-Theresiopolisban.
PACSOLAJ. Obsolovct. T ó t
falu Sáros Vármegyében.
PACSONY. Elegyes magyar
falu Vas Vármegyeben, földes
Ura a' Szombathelyi Kápta­
lanbéli Uraság, lakosai kato­
l i k u s o k , fekszik Vasvárnak
szomszédságában, roellynek
filiája, határbéli földgye sí­
k o n fekszik, 's közép termé­
k e n y s é g i ! , szőleje, réttye,
l e g e l ő j e , és fája elég v a n ,
első osztálybéli.
PADANV. Nagy % és Kis-
Paddny, két magyar falu
Poson V á r m e g y é b e n , földes
Urai külömbféle Uraságok,
lakosai katolikusok, többen
reformátusok, fekszenek Bős­
höz fel mértföldnyire, határ-
béli földgyeik középszerűek,
mint v a g y o n n y a i k , második
osztálybéliek.
PÁDAR. Padarovce magyar
falu Gömör V á r m e g y é b e n ,
földes Ura Gróf Koháry Ura­
ság , lakosai többen Evangé­
likusok , fekszik Dobocznak
*zomszédságáhan, mellynek
filiája, határbéli földgye kö­
PAD.
ves , és minden esztendőben
megkivánnya a' t r á g y á t , le­
gelője j ó , és e l é g , fája van
mind a k é t f é l e , szőlő b e g y e
9
tsekély, piatzozása k ö z e l ,
gyümöltsös és káposztás k e r -
tyei is v a n n a k , második osz­
tálybeli.
PADÁR. Magyar falu Szála
V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
Kapornaki Prépostság, lako­
sai k ü l ö m b f é l é k , fekszik K a ­
pornakhoz k ö z e l , mellynek
filiája, határja középszerű,
földgye meglehetős termé­
kenységit , legelője, fája Van,
második osztálybéli.
PADÁR. Magyar falu Vesz­
prém V á r m e g y é b e n , földes
Ura Gróf Nádasdy U r a s á g ,
lakosai k a t o l i k u s o k , és re-
formátusok,fekszikDobrony-
nak szomszédságában, határ­
ja jól t e r m ő , pusztája is van,
vagyonnyai középszerűek,
piatza Pápán, első osztály­
béli.
PADB. Rátz fala Torontál
V á r m e g y é b e n , földes Uia
Ormósdy U r a s á g , lakosai 6
hitűek l e g i n k á b b , és kevés
katolikusok'sMagyarok,fek-
szik Tisza Szent M i k l ó s , és
Hegyes helységekhez k ö z e l ,
határja térséges, négy n y o -
másbéli, székes a röldgye,9
azért is gabonát nem igen
terem; szarvas marhái, 6$
juhai bőven v a n n a k , sertés­
sel
4 PAD. PAG.

seiís számosak, erdője nints, k a t o l i k u s o k , fekszik Bláva

nádgya, gyékénnyé elég van, vize mellett, Bohuniczhoz
szőleje meglehetős borokat k ö z e l , mellynek filiája, ha­
terem, piatza Szentán, és Sze­ tárja közép t e r m é k e y s é g u ,
g e d e n , ide tartozandók az réttye, legelője meglehetős,
úgy. nevezett Marosvai és Pe- fája nints, második osztály-
szeri dohány-kertészek is béli.
* PADI EST. V a g y BallUst PÁHI. Szabad puszta Pest
Krassó Vármegyében. V á r m e g y é b e n , földes Urai
* PADINA. Bánátbéli falu Báró O r c z y , S z i l y , és más
a* Pántsovai kerületben. Uraságok, fekszik Izsákhoz
* PADMÓCZ. Elegyes ma­ k ö z e l , mellynek filiája.
gyar falu Zemplén Várme­ PÁHOK. Alsó.és Ftlso Pá-
gyében, Bodrog vize partyán hok két magyar falu Szála
fekszik, szőlős kertnek szom­ Vármegyében , földes Ura
szédságában, lakosai külömb­ mind a kettőnek a* Veszpré­
9

f é l é k , határja meglehetős. mi Káptalanbéli Uraság, la­

PADRÁG. Magyar falu kosai k a t o l i k u s o k , Felső az
Veszprém Vármegyében,föl­ Alsónak filiája , földgycik
des Ura a* Tudományi Kints- elég termékenyek , szőlő­
t á r , az előtt a* Győri Jésuita h e g y e k , gyümöltsös k é n y e ­
Atyáknak birtokok v a l a , la* i k , malmok v a n , boraikat
kosai katolikusok, és refor­ könnyen eladhattyák, fájok
m á t u s o k , fekszik Halimbá- tűzre v a n , második osztály­
h o z nem meszsze, mellynek béliek.
filiája, Csekúthoz k ö z e l , ha­ PAJER. Elegyes falu Bars
tárja két nyomásbéli, leg­ V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
inkább rozsot, és tavaszit Selmetzi Bányászi Kamara.
terem, krompélyt, kukoritzát
és kendert i s , trágyázás után PÁKA. Kis'Paka magyar
p e d i g búzát i s , erdeje nagy falu Poson V á r m e g y é b e n , az
v a n , szénája is elegendő. Éberhárdi Uradalomhoz tar­
PADURÁN. Krassó Várme­ tozandó, lakosai katolikusok,
gyében , földes Ura a' Kirá­ fekszik Csukár, és N a g y Pá­
lyi Kamara, fekszik Fasetboz kához k ö z e l , Békével is fia­
fél mértföldnyire. táros, határja három nyomás­
. PACYERÓCZ. T ó t falu Po- béli , kevés legelő mezőn
son. Vármegyében, földes Ura kivul egyéb java nints, fája
Gróf Pálfy Uraság, lakosai fözfa.
 PÁK.
PÁKA. Nagy Páka. Ma-
f yar falu Poson Vármegye*
e n , földes Ura Gróf Pálffy
Uraság, e g y nemes Kúrián
k i v u l , fekszik K i s , és N a g y
L é g h i , Kis P á k a , és Szászi-
hoz is közel, számos, és hasz­
nos földgye két nyomásbéli,
egyéberánt mezein kivul ja­
vai nem nevezetesek.
PÁKA. Csukár Páka. Ma­
gyar falu Posony Vármegyé­
b e n , földes Urai külömbrele
Uraságok, lakosai katoliku­
s o k , fekszik fiácsfához, és
Somorjához is k ö z e l , határ­
béli földgye két nyomásbéli,
kevés legelő mezején kivul
javai tsekélyek.
PÁKA. Magyar falu Szála
V á r m e g y é b e n , földes Ura H.
Eszterházy, és G r ó f Erdődy
U r a s á g o k , lakosai katoliku­
s o k , Fekszik Szála Egerszeg­
hez 3 mértföldnyire, erdeje
tsekély, szőleje termékeny,
legelője t á g a s , földgye kö­
zépszerű, második osztály­
beli,
PAKACZ. Szabad puszta
Torontál V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura a Királyi Kamara.
9
* PAKASZTÓ. Orosz falu
Zemplén V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura Szirmay Uraság, la­
kosai ó hitűek, fekszik Hru-
bóhoz k ö z e l , mellynek filiá­
ja, határja is hozzá hasonlító,
első osztálybeli.
PAK. y
PA/SZEG. Szála Vármegyé­
ben szállás, fekszik Miilei-
egyházszegnek szomszédsá­
g á b a n , mellynek filiája.
PAKENHÓF. Szabad puszta
Vás Vármegyében.
PAKLENICZA. Elegyes falu
Szála Vármegyében , földes
Ura Gróf Althán, és Pruszkay
U r a s á g o k , lakosai külömb-
félék, fekszik Vratiseneczhez
nem meszsze, mellynek fi­
liája.
PÁROD. Magyar falu Szála
Vármegyében , földes Ura
Rosti, és több U r a s á g o k ,
lakosai katolikusok, fekszik
Istvándnak szomszédságában
's batárja is hozzá hasonlító.
PÁKONT. Szabad puszta
LPest Vármegyében , földes
Ura Gróf T e l e k y U r a s á g ,
fekszik Alsó Némedihez nem
meszsze, mellynek filiája.
PÁKOSZTÓ. Tót falu Z e m ­
plén V á r m e g y é b e n , földes
Ura Szirmay Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Kriva-
Olyszkához \ órányira, dom­
bos határja 3 nyomásbéli,
melly gabonát, á r p á t , és
zabot terem , erdője v a n ,
szőleje nints, piatza Varan-
n ó n , és Homonnán van.
PÁKOZD. Magyar falu Fejér
V á r m e g y é b e n , földes Ura a 9
Fejérvári Káptalanbéli Ura­
s á g , lakosai k a t o l i k u s o k , s
9
másfélék i s , fekszik Fejér-
A 3 vár-
6 PA*.
várhoz nem meszs'ze, határja
közép termékenységül délre 9 mellyekkel a szomszéd V á r ­
ravais van, vagyonnyai meg­
lehetősek, második osztály­
béli.
PAKS. Paksum. Magyar
elegyes mező Város Tolna
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Báró Rudnyánszky, és több
U r a s á g o k , lakosat katoliku­
s o k , és reformátusok, fek­
szik az Ország-útban Tolná­
hoz k é t mértföldnyire. Re­
gemen is virágzó hely vala,
de a Fejérváriak által eleget
9
szenvedett; a Mohátsi vesze­
9
delem után pedig az Ozmá­
noknak birtokokba jutván,
ezek itten magoknak erős­
séget építenek; míg 1603-
dik esztendőben innen el­
költözvén , ismét pusztán
maradott; azólta napról nap­
ra jelesen gyarapodik. A z
Uraságnak lakó helyén kivul
postája is vagyon : a Duna­ 9
mentében l é v é n , eladásra jó
m ó d g y o k v a n , erdeje nem
s o k , r é t t y e , legelője tágas,
s z ő l e j i j ó k , első osztálybéli.
PÁL. ff agy Pál. Elegyes
falu Baranya Vármegyében,
földes Ura a Pétsi Püspökség,
9
lakosai katolikusok, és refor­
mátusok , fekszik Pétsvárad-
tól i órányira, határja három
nyomásbéli, földgyei egye­
netlenek, termesztenek sok
b o r o k a t , és gyümöltsöt, fő­
képen d i ó t , és g e s z t e n y é t ,
9
megyékben szoktak keres­
kedni, égetnek sok j ó szilva-
pálinkát is.
PALÁD. Kis Palád. Ma­
gyar faluSzatmár V á r m e g y é ­
ben , földes Urai több Urasá­
g o k , lakosai reformátusok,
fekszik Magosliget, S o n k á d ,
és N a g y Paládnak szomszéd­
ságokban , határja kér n y o ­
másbéli, búzát, z a b o t , k u -
koritzát bőven terem, szé-
nájok meglehetős , erdeje
s z é p , piatza T . Újlakon e g y
mértföldnyire van.
PALÁD. Nagy Palád. M a ­
gyar falu Szatmár V á r m e ­
g y é b e n , lakosai reformáru-'
s o k , a'Rosalyi Uradalomhoz
tartozik, fekszikFertős, A l ­
más, S o n k á d , H ó d o s , és
Kis Palád között, határja x
nyomásbéli, leginkább b ú ­
z á t , z a b o t , és kukoritzát
t e r e m , határja n a g y , mivel
a Rosalyi Uradalom erdeje
9
ezen fekszik, holott a M c - 9
tzenzéfiek sendelyt készíte­
n e k , piatzok T . Újlakon 1
mértföldnyire van.
PALÁD. Bot Palád. Ma­
gyar falu Szatmár V á r m e g y é ­
ben , földes Urai több Urasá­
g o k , lakosai reformátusok,
fekszik az előbbeniekhez k ö ­
zel , Sonkádnak szomszédsá­
g á b a n , határja l a p o s , k é t
 PAL..
nyomásbóli, ha a vizek nem 9
ronryák elegendőképen te­
9 Tolna V á r m e g y é b e n , földes
rem minden, veteményt, er­
deje szép , piatza Tisza Új­
lakon. E helységek határán,
9
miyel nagy erdőkkel bővel­
kednek , sok külömbféle
vadak laknak.
PALADICS. Szabad puszta
Pest V á r m e g y é b e n , földes
Urai Ualog és Csúzi Urasá­
9 s o k , és ó hitűek, fekszenek
g o k , fekszik N a g y Abony-
hoz nem meszsze, mellynek
filiája.
PALACY. v. Palag.
gyar falu Ungvár Vármegyé­
ben , földes Urai több Urasá­
g o k , lakosai többen Evan­
gélikusok fekszik Kapós­
9
hoz másfél mértföldnyire,
Dobruskához nem meszsze,
mellynek filiája, határja jó
termékenységé, más javai is
jelesek l e v é n , első osztály­
béli.
PALÁNK. Magyar,és német
falu Hont Vármegyében , föl­
des Ura az Esztergomi Érsek­
ség , lakosai k a t o l i k u s o k ,
fekszik Drégelyhez e g y kis
fél mértföldnyire , határja
egybe van kaptsolva a Dré­
gelyi határral, úgy hogy en­
nek tsak egy nyomás szántó
földgye v a n , mellyben híres
dohányt terjesztenek, egyéb
javai közösek a Drégelyivel,9
első osztálybéli.
PÁL.
PALÁNK. Szabad puszta
Ura a Tudományi Kintstár,
9
fekszik Szekszárdhoz közel,
mellynek filiája.
PALÁNKA. Ó Palánta,
Új Paldnka. K é t rátz , és
német falu Báts Vármegyé­
b e n , földes Urok a Királyi
9
K a m a r a , lakosaik katoliku­
Duna vize mellett, Bukinhoz
5400, Obrováczhoz 4 6 0 0 ,
Csebhez 7 5 0 0 , és az llloki
Ma­ révig 600 bétsi ölnyire; e-
gyenes alatson, és fekete föl­
dön , határjaik három n y o ­
másbéliek, leginkább búzát,
árpát, zabot teremnek, er-
' dejek v a n , szőleje Új palán­
kának van , amannak nints,
Tumana Batu nevű vize
v a n , mclly halakkal bővel­
k e d i k , és egyéb tavaik is
v a n n a k , selyem - bogarakat
is n e v e l n e k , piatzok lílokán,
és Újvidéken; 6 Palánka az
Uraság tisztyeinek lakó he­
l y e , és jeles élet tár van
itten.
PALÁNKA. Szabad-puszta
Bereg Vármegyében,
9
PALÁSNOK, vagy Palo^
nak. Magyar falu Szála Vár­
m e g y é b e n , földes Urai töb­
bek , lakosai kűlömbfélék,
fekszik Lovasnak szomszéd­
ságában, határja is ollyan,
A 4 ' szép
8 PAL. PALF.

szép tulajdonságaihoz képest búzát termő, vagyonnyai j e ­

első osztálybeli. lesek , de rétrye, fája, s l e ­
9

PALÁST. Plasovcc* Ma­ gelője k e v é s , első osztály-

gyar falu Hont Vármegyé­ b e ! ^
b e n , földes Ura Palásti Ura­ PÁLD. Magyar falu Esz­
s á g , a kinek kasréllyával tergom Vármegyében, földes
9

díszesírtétik, és több Urak; Ura az Esztergomi Káptalan-

lakosai katolikusok, fekszik béli U r a s á g , lakosai katoli­
Szebeklébhez két mértföld­ k u s o k , fekszik Kis Gyarmat­
n y i r e , határja j ó , tulajdon­ nak szomszédságában, melly­
ságai külömbfélék, fája, rét- nek filiája, határja is hozzá
t y e , l e g e l ő j e , s dohánnyá is hasonlító.
9

jó v a n , első osztálybéli. PÁLFA. Magyar falu Vas

PÁLCZA. Tornyos Pálc[a. V á r m e g y é b e n , földes Urai
Magyar falu Szabolts Várme­ több Uraságok, lakosai kü­
gyében , (oldes Ura Bárczay lömbfélék , fekszik János­
U r a s á g , lakosai leginkább házának szomszédságában ,
reformátusok, fekszik fényes mellynek filiája, határja v i ­
Litkének szomszédságában, z e s , szoros, és nem igen
mellynek filiája, ha'árja ol- termékeny, fája v a n , máso­
lyan, mint Mándőknak, első dik osztálybeli.
osztálybéli. , PÁLFA. Magyar falu T o l n a
PÁLD. Magyar falu Hont Vármegyében , földes Ura
V á r m e g y é b e n , földes Ura a* Gróf Aponyi Uraság, lakosai
Religyiói Kintsrár, az előtt reformátusok leginkább,fek­
a Nagyszombati Szent Klára szik Simontornyához k ö z e l ,
9

Szüzeinek birtokok v a l a , mellynek filiája, határja a 9

lakosai katolikusok, fekszik természetnek tsak\nem min­

Vödrödhöz k ö z e l , mellynek denjavaival bővelkedik, első
filiája, határjában vagyon osztálybeli.
jó szőlő h e g y e , legelője e- PÁLFALVA. Sajó Pálfalva.
l é g , fája tűzre v a n , de épü­ Elegyes falu Borsod Várme­
letre nints , második osztály* g y é b e n , földes Ura G r ó f
béli. Keglevics Uraság, lakosat
PALD. Elegyes falu Poson többen ó hitűek , fekszik
V á r m e g y é b e n , földes Ura a Szirma Besenyőhöz k ö z e l ,
9

Religyiói Kintstár, fekszik mellynek filiája, földgye

P. Fődémeshez fél mértföld­ könnyű mivelésfi, piarzozá-
nyire , határja j ó , szép tiszta sa S z i k s z ó n , és Miskoltzon,
sző-
 PÁL.
szőleje tsekély, legelője elég,
malma k ö z e l , faja ninrs; az
áradások gyakran károkat
tesznek a réttyein , második
9 Urai több Uraságok ,. lako­
osztálybéli.
PÁ LFAL VA. Paulovavis[*
Magyar falu Gömör Várme­
gyeben , földes Urai külömb-
fele U r a s á g o k , lakosai kü-
l ö m b í é l é k , fekszik Feledhez
nem meszsze, mellynek fi­
liája, Rima vizéhez k ö z e l ,
földgyének i r£sze sovány,
a* többi közép termékenysé-
gül , hasznos piatza nem
meszsze, l e g e l ő j e , és tűzre
való fája elég v a n , szolid-
munkából is van kereset-
t y e k , gyümöltsös, és káposz­
tás kertyeik j ó k , első osz­
tálybéli.
PÁLFALVA. Falu Vas Vár­
megyében, fekszik Szombat­
helyhez két mértföldnyire,
határja középszerű.
PÁLFALVA. Paulovct.Tót
falu Liptó Vármegyében, föl­
des Ura a Királyi Kamara,
9
lakosai kűlömbfélék, fekszik
N a g y Bobróczhoz közel,
mellynek filiája, föld gyének
£ része s o v á n y , és -| része
nehezebb mivelésű, legelője
e l é g , £ része termékeny, |
része könnyű mivelésS, ke-
resettye van k é z i , és kivált
szekeresi munkával , első
osztálybeli.
PÁL. 9
PÁLFALVA. Felső és Alsó
Pálfalva. Magyar faluk N ó ­
grád Vármegyében , földes
saik kűlömbfélék, fekszenek
Salygó Tarján nak szomszéd­
ságában , mellynek fiÜáji,
határbéli földgyeik soványo-
s a k , vagyonnyaik is selejte­
sek l é v é n , harmadik osztály­
beliek.
PÁLFALVA. Szabad puszta
Szatmár Vármegyében, földes
Ura Gróf T e l e k y , és több
Uraságok, fekszik Szatmár
Németihez k ö z e l , mellynek
filiája, és Ombódhoz tarto­
zandó.
PÁLFISZEG. Szála V á r m e ­
gyében szállás, földes Urai
több U r a s á g o k , fekszik Mi-
lei - Egyházszeghez közel,
mellynek filiája.
PALFÖLDÉ. Magyar falu
Zemplén V á r m e g y e b e n , föl­
des Ura Gróf Klobusiczky
Uraság, lakosai kűlömbfélék,
fekszik Bodrog vize mellett,
határja mindenben hasonló
Kis Újlakhoz, egyedül, h o g y
ennek jobb erdeje van.
PÁLFÖLDE. Szállás Pest
Vármegyében.
PÁLHÁZA. Magyar falu
Abaój V á r m e g y é b e n , földes
Urai több U r a s á g o k , lakosai
kűlömbfélék, fekszik FSzér-
nek szomszédságában, melly­
nek filiája, határja sovány,
 PÁL.
piatzozása sem igen van k ö ­
zel , második osztálybéli.
PÁLHÁZA. Nemes Pálháza
Szállás Pest Vármegyében.
PALKONYA. Dráva Palkó-
nya. Magyar falu Baranya
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gr. BattKyáni Uraság, lakó-
sai reformátusok, f e k s z i k D .
Szabolts Csehihez k ö z e l , és
Páli pusztához -J- órányira,
a* hol régenten Paulinusok
laktak , most Sclavonidha
általmenetel van itten, rét-
tyei jobbára fekete víz men­
tében vágynak , földgye 3
nyomásbéli, leginkább k u -
koritzát t e r e m , hallal is bő­
v e l k e d n e k , és semmivel sem
szűkölködnek.
PALKONYA. Német Palko­
nya német falu Baranya Vár­
megyében , a* Bolyi Urada­
lomhoz tartozik, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Rátz Petri-
hez ~ órányira , mellynek
filiája, határja 3 nyomásbéli,
j ó termékenységi!, e r d ő j e ,
legelője is szükségére van
elég , szollője jó borokat
terem.
PALKONYA. Tis^a Palkó-
nya. Magyar falu Borsod
V á r m e g y é b e n , földes Ura az
Egri Káptalanbéli Uraság, la­
kosai többen reformátusok,
fekszik Szederkényhez fél
mértföldnyire , Eszlárnak
szomszédságában, földgyei
PAL.
trágyát kivannak , erdeje :
nints, halászattya a* Tiszán
az Uraságnak engedelméból,
legelője kevés , piatzozása
távol e s i k , a' Tisza vize is
károkat okoz néki, második
osztálybéli.
PÁLKONYA. Magyar falu
Szála V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Uraságok, lakosai
külömbfélék, fekszik Diós-
Kálnak szomszédságában,
mellynek filiája, földgye ha
jól miveltetik, közép termé­
k e n y s é g u , legelője ^szőleje,
erdeje, malma v a n , és b o ­
rainak eladására jó módgya,
második osztálybéli.
PALLAG. KOS Pallag. Ele­
gyes magyar, német, és tót
falu Hont Vármegyében,
földes Ura a* Királyi Kamara,
lakosai katolikusok, fekszik
a* Háti járásban egy völgy­
ben , hegyek és erdők között
N a g y Maroshoz s Börzsöny­
9
höz egy órányira. Határja
I b e g y e s , 's leginkább rozsot
termő, vagyonnyai jelesek,
dohánnyá az egész Országban
híres, szőlő hegyei jól ter­
mők , első o s z t á l y b e l i .
PALLAG. Rósa Pallag;
Prilop. Oláh falu Szatmár
V á r m e g y é b e n , földe* Urat
több Uraságok , lakosai ó
h i t ű e k , fekszik Újvárhoz, és
Vámfaluhoz egy órányira;
harárja k é t nyomásbéli,
földgye
 PAL.
fóldgyc d o m b o s , h e g y e s ,
völgyes, és a g y a g o s , terem
kevés búzát, zabot és k u k o -
ritzát, fája van, szőlőhegye
tsekély , piatza Várallyán, és
Megygyesen.
PALLAGA. ISÓ Paliaga,
Oláh falu Bihar Vármegye-
beír, földes Ura Bőthy Ura­
ság, lakosai többen ó hitűek,
fekszik a* Nagyváradi járás­
ban , határja középszervi.
Pallagi Hattá, szabad
puszta Hont Vármegyében,
fekszik Rahónak szomszéd­
ságában , mellynek filiája.
PALINA. Szála Vármegyé­
ben , fekszik Turnitsanak
szomszédságában, mellynek
filiája.
PALIVOVECZ. Elegyes falu
Szála Vármegyében, földes
Ura Gróf Althán Uraság,
lakosai katolikusok, határja
homokos.
PÁLYI. Hegykői Pályi ;
Hos\s\ú Pályi , Monostor
Pályi. Három magyar falu
Bihar Vármegyében. Hegy­
k ö z Pályinak földes Ura Szi­
l á g y i , és több U r a k , fek­
szik Csatárhoz k ö z e l , melly­
nek filiája. Hoszszú Pályinak
földes Urai Dietrichsteinnak
maradékjai; Monostor Pá­
lyinak pedig Oedenfi mara­
dékjai ; ez fekszik Hoszszú-
Pályinak szomszédságában,
mellynek filiája, lakosaik
PÁL.
k a t o l i k u s o k , többen refor­
mátusok. Határbéli földgye­
ik j ó termekenységfiek, va-
ryonnyaik j e l e s e k , és kü-
Í
ömbfélék, eladásra alkal­
matos m ó d g y o k v a n , első
osztálybéliek.
PÁLYI. ü Pályi. Magyar
falu Szabolrs Vármegyében,
földes Urai Gróf Haller, Gróf
B a r k ó c z y , és Ötvös Urasá­
g o k , lakosai leginkább re­
formátusok, fekszik Vitkától
nem meszsze, mellynek fi­
liája , határbéli foldgyének
£ része búzát is jót terem,
réttyeit a víz járja, legelője,
1
fája mind a kétféle v a n ,
1
dohányt is termesztenek,
malmai vannak, első osztály­
béli.
PÁLYI. Magyar faluSzala
V á r m e g y é b e n , földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, fekszik a* Kapo»-
naki járásban, határja közép­
szerű, l e g e l ő j e , r é t t y e , *s
fája tűzre van , második osz­
tálybéli.
PÁLYI. Magyar falu Bara­
nya Vármegyében , földes
Ura Petrovszky Uraság, la­
kosai kűlömbfélék, fekszik
Felső Mindszentnek s z o m ­
szédságában , mellynek fi­
liája, határja jól termő, va-
gyonnyai kűlömbfélék, elsS
osztálybéli.
 ia PÁL.

PALVI. Szabad puszta Ba- gyéb javai is j e l e s e k , első

ranya V á r m e g y é b e n , földes osztálybéli.
Ura Gróf Batthyáni U r a s á g , PÁLÓCZ. Magyar falu U n g ­
fekszik Bodonyhoz k ö z e l , vár Vármegyében, földes Ura
mellynek filiája. Gróf B a r k ó c z y , és több Ura­
PÁLYI. Magyar falu Sop- s á g o k , lakosai többen refor­
ron Vármegyében , földes mátusok , fekszik Ungvize
Ura a* Pápótzi Prépostság, mellett, Ungvárhoz 3 mért­
lakosai katolikusok, fekszik földnyire, határja ollyan, mint
Sopronhoz 6£ mértföldnyire, P a l y ó é , első osztály béli.
határja közép termékenysé- PALÓCZ, Szabad puszta
gi! , vagyonnyai is közép- Poson V á r m e g y é b e n , földes
szerűek , legelője j ó , máso­ Ura G r ó f Eszterházy Uraság,
dik osztálybéli. fekszik Taksonynak szom­
PÁLYI - HAL Ás. Szabad szédságában , mellynek fi­
•puszta Veszprém Vármegyé­ liája.
ben , fekszik Zirtzhez nem PALOCSA. PldVCC. Tót
meszsze, mellynek filiája. mező Város Sáros V á r m e g y é ­
PALYIN. Tót falu Ungvár b e n , földes Ura Báró Palo-
V á r m e g y é b e n , földes Urai csay U r a s á g , lakosai katoli­
több U r a s á g o k , lakosai kü­ k u s o k , fekszik Poprád vize
lömbfélék, fekszik Szénához mellett , hajdani Várának
k ö z e l , mellynek filiája, ha­ szomszédságában, Ispotállyá
tárjának j ó termékenységé­ is van , határja s o v á n y o s ,
hez képest, első osztálybéli. vagyonnyai sem nevezetesek,
PALYIN. Szabad puszta második osztálybeli.
Szála V á r m e g y é b e n , földes PALOJTA. Alsó, Fels$,és
Ura Inkey Uraság, Plébánu- Középső Palojta. Három
sa is van. tót faluk Hont Vármegyében,
PALYINKA. Falu Fejér Alsónak földes Ura a' Rozs­
V á r m e g y é b e n , határja sová- nyói Káptalanbéli U r a s á g ,
n y o s , vagyonnyai selejtesek, Felsőnek, és a' Középsőnek
harmadik osztálybeli. pedig több Uraságok, mely-
PALYÓ. Magyar falu Ung­ l y e k Alsó Palojtanak filiájik,
vár Vármegyében , földes Középsőneklspotállya is van;
Urai több U r a s á g o k , lakosai lakosaik k a t o l i k u s o k , és e-
külömbfélék, fekszik Kapós­ vangelikusok, határbéli föld-
hoz e g y mértföldnyire, ha­ gyeik közép termékenység
tárja j ó termékenységi! e- g i i e k , mivel valamennyire
f

hegye-
 PAL.
hegyesek. Alsó Palojtának
fája n i n t s , más egyéb javaik
is l é v é n , második osztály­
béliek.
PALOTA. Magyar falu Csa­
nád Vármegyében , földes
Ura a' Királyi Kamara, l a k o ­
sai katolikusok, fekszik I.
Tornya Városától nem mesz­
sze ; határja o l l y a n , mint
Tornyáé , vagy F ö l d e á k é ,
jeles tulajdonságaihoz képest
első osztálybéli.
PALOTA. Magyar falu Pest
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf Fekete Uraság, lakosai
k a t o l i k u s o k , és reformátu­
s o k , fekszik Pesthez e g y
mértföldnyire, határja közép
termékenységíi, szőlei gyen­
g e borokar teremnek, pia-
tzozása jó P e s t é * , második
oszsálybéli.
PALOTA. Magyar Mező-
Város Veszprém Vármegyé­
ben , földes Urai Gróf Zichy
U r a s á g o k , a k i k n e k régi
9
v á r á v a l , és új kies kastély-
lyával 's k é n y é v e l ékesítte-
tik. Hajdani V á r a , mellyet
Újlaky Miklós kezdett vala
építtetni, külömbféle viszon-
tagságokat s z e n y v e d e t t , a'
mint a' Történetírók előad­
ták. E* nevezetes épületeken
kivul szép kőből épült Szent*
egyházzal is diszesitik e' Vá­
rost a' földes Uraságok,
PAL. 13
mellynek mind fekvése, mind
épülete újjabb díszt szolgáltat
e' Városnak. Lakosai katoli-
I k u s o k , reformátusok, evan-
I g e l i k u s o k , és Zsidók i s , fek­
szik az Ország-útban Borhe­
g y e alatt, Veszprémhez í-J,
Fejérvárhoz 1 mértföldnyire,
elég vidám helyen, postája
is v a g y o n , két szakaszokra
van felosztva határja, és ám­
bár tsak nem tsupán k ő b ő l
áll, megtermi mindazáltal
I mind az őszi, mind a' tavaszi
veteményt, és különös arról,
I hogy az egész Vármegyében
eróssebb tésztája tiszta búza
nem t e r e m , mint itten, er­
deje vadakkal b ő v e l k e d i k ,
szőlő hegyei jó bort termők,
két kallója is van. Különös,
és télen meleg vizíi forrása
l é v é n , két szüntelen forgó
malmot hajt folyásával. Itt
vagyon ama* híres Kikiri
T ó i s , mellynek forrása fene­
ketlennek tartatik, és sok
malmokat forgat szüntelen
való folyamattyával ; vize
régi időben nagy faragott
kövekből rakott gáttal fenn­
tartatván, igen nagy haías,
és madaras T ó t szolgáltatott;
de már ma az leeresztve lé­
vén , tsak a* folyása vagyon
m é g , és a bozótsága rétek­
9
ké változott. Innen veszi a 9
híres Sárréttyc is a' m a g i
eredetér.
 14 PALO.
PALOTA, Ü Palota- Illy
nevezetű pusztával, Bihar
V á r m e g y é b e n , földes Ura a'
Királyi Kamara, lakosai k ű ­
lömbfélék, fekszik Nagyvá­
radhoz k ö z e l , mellynek fi­
liája, határja jól termő.
PALOTA. T ó t falu Z e m ­
plén Vármegyében , földes
Ura Gróf Csáky Uraság, la­
kosai ó hitűek l e g i n k á b b ,
fekszik Vidrányhoz e g y órá
n^iraGalitzia szélén, sovány
határja a nyomásbéli, melly
kevés z a b o t , tatárkár, és
krompélyt terem , erdője
v a n , szőleje nints, szénából
is szűkölködik, piatza Ho
monnán van.
PALOTÁS. Magyar falu
Nógrád V á r m e g y e b e n , föl
des Ura H. Eszrerházy Ura­
ság , lakosai katolikusok,
fekszik Bujákhoz másfél órá
h y i r a , határja közép termé­
kenységi! , más vagyonnyai
is meglehetősek, második
osztálybeli.
PALOVECZ. Horvát falu
Szála V á r m e g y é b e n , földes
Ura Gróf Althán U r a s á g ,
lakosai katolikusok, fekszik
Szoboticzának szomszédsá­
g á b a n , mellynek filiája, 's
határja is hozzá hasonlító*
PALOZNAK. Falu Szála
V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
Veszprémi Káptalanbéli U-
raság.
PALU.
PALUGYA. Kis Palugya 9
Nagy Palugya. Két tót falu
Liptó Vármegyében. Kis
Palugyának földes Ura Palu-
f
;yai Uraság, fekszik Boda-
álvához k ö z e l ,
filiája. Nagy
mellynek
Palugyának
pedig földes Ura Platy Ura­
ság , 's fekszik M o t k o Szent
Kereszthez k ö z e l , mellynek
filiája, Ispotállyá is v a g y o n ,
lakosai katolikusok, és evan­
gélikusok , határbéli föld­
g y e i k j ó termékenységuek,
réttyeik, legelójök v a n , fá­
jok nints e l é g , piatzozások
Szent Miklóson, keresetre
m ó d g y o k V á g - v i z é n , cls&
osztálybéliek.
PALUS. Bánátbéli falu.
PÁLVÁGAS. Pavlovcc Ka-%
pi Pálva'gas, Kecqcr Pálvá-
gas, két tót falu Sáros Vár­
megyében. Kapi Pálvágás­
nak földes Ura Kapy Uraság
Kéc^er Pálvágásnak pedi~
több Uraságok, ez fekszi
Hanusfalvához közel, melly­
nek filiája, lakosaik katoli­
k u s o k , határjaik jól termők,
yagyonnyaik középszerűek,
második osztálybeliek.
PALVANISTIE. Oláh falu
a' Pántsovai Kerületben.
PAMGÁRT. Baumgarten.
Német falu Sopron Várme­
g y é b e n , földes Ura H. Esz­
terházy U r a s á g , lakosai k a ­
tolikusok, fekszik Sopron­
hoz
 PAM.
hoz e g y mértföldnyire , ha-
rárjának, 's vagyonnyainak
középszerű mivóítokhoz ké­
p e i t , második osztály béli.
PAMLENY. Magyar falu
Abaúj V á r m e g y é b e n , földes
Ura Fáy , és több Uraságok,
lakosai többen reformátusok,
fekszik Vajdának szomszéd­
ságában , mellynek filiája,
határja sovány, ámbár más
javai vannak, második osz­
tálybéli.
PAMUK. Magyar falu So­
m o g y V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Uraságok, lakosai
külömbfélék , fekszik S o -
mogyvártól nem meszsze,
j n e l l y n e k filiája , határbéli
földaye néhol fövenyes, más
középszerű javai szerént má­
sodik osztálybéli.
PAN. Panya. T ó t falu
Nyitra V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Uraságok, lakosai
k a t o l i k u s o k , fekszik N a g y
Csétenyhez k ö z e l , mellynek
filiája, határbéli földgye is
hozzá hasonlító.
PANÁD. Szabad puszta A -
rad Vármegyében.
PAN AH ÁT. Szállás Csanád
Vármegyében.
PANANÓCZ. T ó t fala Vas
Vármegyében , földes Ura
Hertelendi, és több Urasá-
Í
; o k , lakosai katolikusok,
ékszik Koncsóczhoz közel,
mellynek filiája, ámbár e-
PAN. iy
gyéb megkívántató javat
v a n n a k , de mivel földgye
s o v á n y , harmadik osztály­
béli.
PANCSOVA. Temes Vár­
megyében , földes Ura a' K i ­
rályi K a m a r a , lakosai kato­
l i k u s o k , és ó h i t ű e k , fek­
szik az Ország-inban, Zimon-
hoz 4 mértföldnyire. 1 7 1 6 -
dik esztendőben meghódít­
ván a* Tsászárnak Merczy
fő Hadi V e z é r , azólta min­
denkor népesedik , és az
Ozmánokkal való kereskedés
által alkalmasint gazdagodik
is. Épületei között legneve-
I zetesebbek a' Szentegyházak,
a Kaszárnya, a' Katóna-Tisz-
9
I tek háza, és az őrálló h á z ;
nemkülömben a* Vendégfo­
gadó i s , több kereskedők'
házaikkal egygyiitt. Lakosai
! rész szerént k e r e s k e d é s , házi
mesterségek, és fóldmivelés
által é l n e k , határja j ó , va­
gyonnyai külömbfélék, e l ­
adásra 's kereskedésre is j ó
m ó d g y o k l é v é n , első osz­
tálybeli.
PÁND. Magyar falu Pest
Vármegyében , földes Ura
Szilasy Uraság, lakosai l e g ­
inkább reformátusok, fek­
szik Tápio Bitskének szom­
szédságában, mellynek fili­
ája, szőleje középszerű', ne-
vendek erdeje szaporodik,
1,
16 VAS. PAN.

szántó földgyei termékenyek, sodott g y á s z k ö v e ; foldgyd

második osztálybeli. termékeny , fája vagyon
PANDÚR. Elegyes Orosz tűzre, szőleje tefmő, eladásra
falu Pest V á r m e g y é b e n , föl­ alkalmatossága van , első
des Ura a' Kalotsai É r s e k , osztálybéli,
lakosai többen ó hitűek, fek­ PANKOTA. Új Pánkot a.
szik Bajához fél mértföldnyi­ Sváb, és Oláh falu az előbbi­
r e , nádgya van e l é g , fája nek szomszédságában, 's az
nints , legelője s z o r o s , a' Uraságnak épületeivel dísze*
Dunának áradásai is néha síttetik, határja az előbbihez
károkat okoznak határjában, hasonló.
melly miatt harmadik osz­ PANKOTA. Magyar falu
tálybeli. Bihar V á r m e g y é b e n , földes
PANJOVA. Bánárbéli Oláh Ura Gróf Csáky Uraság,
falu a Lippai Kerületben.
9 lakosai k ü l ö m b f é l é k , fek­
PANKÁSZ. Magyar falu szik Tótteleknek szomszéd­
V a s Vármegyében , földes ságában, mellynek filiája,
JJra Gróf Batthyáni Uraság, határja is hozzá hasonlító.
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik PÁNT. Szabad puszta Bihar
N a g y Rákoshoz nem mesz- Vármegyében.
s z e , mellynek filiája, föld- PANTASEST. Oláh falu B i ­
{ rye s o v á n y , erdeje, lege-
ője elég v a n , kereskedésre
har Vármegyében , földes
Urai több U r a k , lakosai l e g ­
ss módgya l é v é n , második inkább ó h i t ű e k , fekszik a 9

osztálybéli. Belényesi járásban, határja

PÁNKOT A. Ó Pánkot a, meglehetős.
Bdnkúta. Oláh falu Arad
PÁNY. Panyovcc. Magyar
V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
és tót ftlu Abaúj V á r m e g y é ­
Királyi K a m a r a , lakosai ó
h i t ű e k , fekszik Világosnak ben , földes Ura a' Jászói Pré-
>ostság, és több Uraságok,
szomszédságában, mellynek
filiája, e g y meleg viz kút-
(akosai külömbfélék , fek­

S ra v a n , mellynek álló vize szik a' Kassai járásban; h a ­

[odomnak neveztetik; mel­ tárja j ó , de megkivánnya
lette a* hegy oldalban lát- minden harmadik esztendő­
szatik e g y régi nagy épület­ ben a trágyázást , rétrye,
f

n e k maradványa, melly épü­ legelője hasznos, épületre

let a* nevezetes Pankotai A- való fája nints , második
páturságnak gyeppel moho- osztálybeli.
 PANYJTH. Gömör Panyith,
Magyar fala Gömör Várme­
g y é b e n , földes Urat több
U r a s á g o k , lakosai többnyire
E v a n g é l i k u s o k , fekszik Sajó
vizének bal partyán, Csoltó-
v a l , Beretkével, és Göraör-
rel határos, réttye termé­
k e n y , földgye közép termé­
k e n y s é g i ! , 's 3 nyomásbéli,
fája tűzre, és épületre elég
v a n , malma j e l e s , piatza
Rosnyón 3 mértföldnyire.
PAJÍTIT. VyL Pányit. Ma­
g y a r falu Gömör Vármegyé­
ben , földes Ura Szent Mik-
í ó s y , és több Uraságok, la­
k o s a i katolikusok, evangé­
l i k u s o k , és reformátusok,
Fekszik Csoltóhoz nem mesz­
s z e , határbéli földgye jó ter­
mékenységül, piatzozása hasz­
n o s , 1 , 3 , 4 mértföldnyire,
fája v a n , malma közel, lege­
l ő j e e l é g , második osztály-
bél^
PÁNTOK. Magyar falu A -
bauj V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Uraságok, lakosai
többen reformátusok, fek­
szik Nádasdnak szomszédsá-
f á b a n , ipellynek filiája, a'
ű z é r i , és Szalantzi h e g y e k
között; mivel jó határjának
l része s o v á n y , és legelője
hejános, második osztály­
béli.
PÁNTOL A. Magyar falu
Szabolts V á r m e g y é b e n , föl-
des Ura Kállay U r a s á g , la­
kosai ó h i t ű e k , és reformá­
tusok, fekszik Fejérgyarmat­
nak szomszédságában, melly­
nek filiája, határja j ó , va-
gyonnyai j e l e s e k , első osz­
tálybéli.
PAP. Magyar falu Szabolts
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Báró Horvát Uraság, lakosai
leginkább reformátusok,
fekszik Kis Várnához közel,
mellynek filiája, határjának
minéműsége o l l y a n , mint
L i t k é é , első osztálybéli.
PÁPA. Népes Magyar
Mező-Város Veszprém Vár­
megyében , földes Ura G r ó f
Eszterházy Uraság, a' kinek
díszes kastéllyával 's k é n y é ­
vel ékesíttetik, lakosai ka­
tolikusok , e v a n g é l i k u s o k ,
reformátusok , és z s i d ó k ,
fekszik Veszprémhez négy
mértföldnyire, Somlyó he­
gyével által ellenben, kies
térségen. Hajdani Várának
eredete h o m á l y o s ; hanem
ha IV-dik Béla alatt építte­
tett, már 1601-dik eszten­
dőben nem utolsó erősség
v a l a , 's Enyingi Török Ist­
ván által jelesen őregbítte-
tett, és tel is ékesíttetett.
Nevezetesítették e' V á r o s t ,
annak régi jó katonás lako­
s a i , és ezeknek diadalmas
V e z é r e i k , k i k között neve­
zetet k i v a n n a k : Enyingi
B Tj>rpk,
 PAPF. PAPF.

Török, Huszár, Somogyi, esméretesek. Határbéli föld­

Hatos, Kdldi, Pataki, Csú- g y e t e r m é k e n y , fája vagyon
%y, Bikdsy, Bc\erédy , és mind a kétféle, réttye jó
9

több magyar Vitézeknek szép szénát terem , piatzozása

hadi viseltt d o l g a i k , a ' k i k helyben , és Győrött i s ,
e' V á r o s t , és annak erősségét malmai közel v a n n a k , va-
utolsó lehelletekig igen hí­ gyonnyai j e l e s e k , első osz­
ven óltalmazák, és érette tálybéli.
ditsőséges halált szenvedtek. PAPFALVA. Gilic%. Orosz
Épületei között nevezeteseb­ falu Bereg Vármegyében
bek az új igen p o m p á s , és földes Ura Gróf Schönborn
nevezetes Szentegyház, mel- Uraság, lakosai ó h i t ű e k ,
lyet mostani Egri Püspök fekszik a' Bubuliskai K e r ü ­
G r ó f Eszterházy ő Ezcell. á}a l e t b e n , határja sovány.
építtetett az egész vidéknek PAPFALVA. Poptsty. O l á h
díszére. Második díszes falu Bihar V á r m e g y é b e n ,
Szentegyház a' Paulinusoké földes Ura Baranyai Uraság,
v a l a , melly Tapoltza felé lakosai többen ó h i t ű e k ,
é p ü l t ; harmadik a' Sz. Fe- fekszik Mitskének szomszéd­
rentz Szerzetebéli A t y á k é ; ságában , mellynek filiája, *s
n e g y e d i k a Misericordiánu- határja is hozzá hasonlító.
9

soké. A z Evangélikusoknak PAPFALVA. Pfaffendorf.

is vagyon tulajdon T e m p ­ Elegyes tót falu Ppson V á r ­
l o m j u k , valamint a Refor­ megyében , földes Ura a P o -
9 9

mátusoknak i s , a k i k itten sonyi Káptalan béli Uraság ,

9

szép Oskolát építtettek, és lakosai katolikusok, f e k s z i k

benne számos Ifjak tanúinak, Ivánkához k ö z e l , m e l l y n e k
's hova tovább szaporodnak. filiája, határja is hozzá h a ­
A ' Z s i d ó k n a k is van Zsinagó­ sonlító ; erdeje sok van ,
gájuk. Nevezetesiti továbbá réttye, legelője nem s o k ,
F. T . Katona Istvdn Kalotsai két hólt duna lévén határján,
Érseki Káptalanbéli Úrnak,] vízáradáskor néha bezáratta-
és Könyv-Őrzőnek itten lett tik Ivánkával e g y g y ü t t , a*
születése, a ki M a g y a r o r ­ fekete víz is határos véle
9
f

szágnak nevezetes Históriá­ második osztálybéli.

ján k i v u l , olly számos, és PAPI. Csonka Papi, Me^p
tudós könyveket í r t , mely- Papi. K é t magyar falu B e r e g
l y e k mind a' Hazában, mind V á r m e g y é b e n , Csonka P a p i ­
p e d i g a külföldieknél eléggé nak földes Ura G r ó f H a l l e r ,
9
és más Uraságok fekszik
9 fája mind a kétféle, eladásra
Mező Kászonyhoz közel
mellynek filiája; Mez5 Pa­
pinak pedig földes Urai Be-
menyei, és más U r a k ; lako­
saik k a t o l i k u s o k és többen
9 Veszprém
reformátusok, határbéli föld-
g y e i k jó t e r m é k e n y s é g i e k ,
rettyeik hasznos szénát hfcz-
nak legelőjök jó mind a
t f
kétféle fájok v a n , a Kászo- 1
nyi szőlőktől nem meszsze
v a n n a k , piatzozások Bereg­
szászon i*. órányira; de mi­
vel, határjokat néha a víz
járja, második osztálybéliek.
PAPI. Magyar falu Borsod
Vármegyében 9 földes Urai
több Uraságok lakosai töb­9
ben reformátusok fekszik
9 kéhez k ö z e l , mellynek filiá­
Szalontának, és Tiszakürtnek
szomszédságában, mellynek
filiája, piatzozása két mért­
földnyire v a n , legelője elég,
szántó földgyei középszerűek,
fája, szőleje nints, malma
t á v o l , harmadik osztálybéli.
*PAI* MEGTÉR. AZ M
tűben.
PAPINA. Pppin. T ó t falu
Zemplén V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura Kácsándy U r a s á g ,
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Homonnához két mértföld­
nyire , Nechval P o l y á n k a , és
Zubnához \ órányira; ha­
tárja trágyázás után megle­
hetős termékenységi!, szé­
nája j ó van, legelője e l é g ,
9
9 módgya Homonnán, fuvaro­
zással pénzt kereshetnek,
van egy kis szőlő h e g y e is.
FAPRESZI. Magyar falu
Vármegyében,
földes Ura Gr. Zichy Uraság;,
lakosai többen reformátusok,
fekszik Csajágnak szomszéd­
9
ságában, Séd vize mellett,
Veszprémhez i £ , Fejérvár-
hoz pedig 3 mértföldnyire,
határja két nyomásbéli.
PAP KÖRMÖSD. Lásd KÖR-
9
MOSD.
PAPMEZŐ, Oláh falu Bihar
V á r m e g y é b e n , földes Ura a
9
Királyi Karaara, lakosai ó
h i t ű e k , fekszik Magyar C s e -
ja, határja közép termékeny­
ségi!, más vagyonnyai sem
u t ó i s ó k , második osztály­
béli.
PAPÓCZ. Magyar falu V a s
V á r m e g y é b e n , földes Ura a
9
Szombathelyi Káptalanbéli
be­ Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Szent Miklóshoz nem
ipeszsze, határja néhol vizes,
szoros, és nem igen termé?
k e n y , fája v a n , második
osztálybéli.
PAPOCS. T ó t falu Gömör
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Szent M i k l ó s y , és több Ura­
s á g o k , lakosai külömbfélék,
fekszik Dobócznak szom­
szédságában, mellynek filiá*
 ao PAPO.
Í
a , földgye t e r m é k e n v ésf
Lönnyen is trágyáztatiít, le­
gelője a z u g a r o k o n , piatzo-
zása közel 9 erdeje v a n ,
melly makkot is terem, k e -
resettye h o r d ó , és tserép
edényeknek készítésekkel,
második osztálybéli.
PAPOD. Hegy Veszprém
V á r m e g y é b e n , Bakony er­
dőnek szélénél, Veszprém
felé.
PAPOK FEJERESTHÁZA.
Arad V á r m e g y é b e n , a z F .
betűben.
PAPOKHÁZA. Arad Várme­
gyében.
PAPOS. Magyar falu Szat­
már Vármegyében , földes
Urai külömbféle Uraságok,
lakosai k a t o l i k u s o k , és re­
formátusok, fekszik Jármi­
h o z , Ő r h ö z , és Parasznyá-
hoz is k ö z e l , határja három
nyomásbéli, kendert, kuko-
ritzit, gabonát bőven terem,
erdője k e v é s , szőleje nints,
piatza N a g y Károlyban négy
mértföldnyire.
PÁPUÁD. Magyar falu Ba­
r a n y a V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' Religyiói Kintstár,
lakosai leginkább reformá­
tusok , fekszik Bogadhoz, és
Hidvéghez ii- órányira a*
fekete víz mellett, mellynek
tavában halakat halászhat­
n a k , számos tsikókatis sza­
porítanak; határja három
PAPR,
n y o m á s b é l i , kétszerest l e g ­
inkább terem , semmivel
sem b ő v e l k e d i k , vagyon az
Uraságnak itten szén - é g e ­
tő je.
PAPRADNO. T ó t falu T r e n -
tsén V á r m e g y é b e n , földes
Ura H. Eszterházy U r a s á g ,
lakosai katolikusok, fekszik
a K. Üjhelyi járásban, ha­
9
tárja o l l y a n , mint K o l a r e -
vitsé, második osztálybéli.
PAPT v a g y Papd. Szabad
puszta Tolna V á r m e g y é b e n ,
földes Ura Gróf Aponyi Ura­
s á g , Musiczhoz tartozik.
PAP. Vasárja. Szabad
puszta Veszprém Vármegyé­
ben , földes Ura Kis , és
több Uraságok, Literhez tar­
tozik.
PARABUTT. Elegyes falu
Báts V á r m e g y é b o n , földes
Ura a Királyi K a m a r a , la­
9
kosai katolikusok, és 6 hi­
t ű e k , fekszik Bátsújfaluhoz
3 0 0 0 , Paragához 3600 , L a -
lityhoz 4 0 0 0 , Hodsághoí
pedig 4400 bétsi ö l n y i r e ,
egyenes fekete földön, ha­
tárja 3 nyomásbéli, legin­
kább búzát, árpát, zabor* és
kendert t e r e m , erdeje nints,
szőleje tsekély bort terem,
piatza Újvidéken.
PARACZKÁ. Liptó Várme­
gyében malom, Likavai Ura­
dalomban Rozemberg mel­
lett,
l e t t , földes Ura a Királyi9
Kamara.
P A * Á D . Nevezetes magyar
falu Heves V á r m e g y é b e n ,
mostani földes Ura B. Orczy
Uraság , a kinek külömbféle
9
e l é g költséges épületeivel,
és nyári múlató szállásával
díszesíttetik, lakosai katoli­
k u s o k , fekszik Bodonyhoz
fél órányira. Nevezetesítik
T helyet a földes Uraságnak
9 9
t i m s ó - h á z a i , a hegyre fel­
9
folyó vizi a l k o t m á n y , sava­
nyú v i z e , üveg hutája; vizi
és fürész-malmai is v á g y n a k ,
vidékje igen k i e s ; és ha a 9
tzél e n g e d n é , bővebb leírást
k í v á n n a ; nevezetes az is ,
h o g y az említett földes Ura­
ság a múltt szükségben nem
9
tsak a maga j o b b á g y a i t ,
9
hanem még az idegeneket
is tulajdon költségével táp­
lálta.
PARAGA. Rátz falu Báts
V á r m e g y é b e n , földes Ura a 9
Királyi K a m a r a , lakosai ó
hitűek, fekszik Pivniczához
3 7 0 0 , Tovarisovához 6 1 0 0 ,
bétsi ölnyire, egyenes fekete
földön, határja 3 nyomás­
b é l i , s leginkább b ú z á t ,
9
zabox, és árpát terem, erdeje
n i n t s , szőleje tsekély b o r o ­
kat terem, piatza Újvidéken
van,
PARAPATICS. Falu Vas
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf ErdŐdy U r a s á g , lakosai
kűlömbfélék , fekszik fián-
dolynak szomszédságában,
mellynek filiája, határja is
hozzá hasonlító.
PARASSA. Szabad puszta
Hont V á r m e g y é b e n , földes
Ura a Rosnyói Káptalanbéli
9
Uraság, fekszik Ipolysághoz
k ö z e l , mellynek filiája, s 9
hozzá tartozandó.
PAIASZA. Szála V á r m e g y é ­
ben szállás, fekszik Millei*
egyházszeghez közel, mellye­
nek filiája.
PARASZKA. Paras\tina*
Tót falu Turócz Vármegyé-r
b e n , földes Ura Paraszky
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Sz. Mihályhoz közel,
mellynek filiája, határja szúk
és közép termésű.
PARASZNVA. Magyar falu
Borsod V á r m e g y é b e n , a ' S z .
Koronához tartozik, lakosai
evangélikusok, és reformátu­
s o k , fekszik Sajó Sz. Péter­
hez mintegy mértföldnyire,
földgye közép termékenysé-
g u , piatzozása Miskóltzon 1
mértföldnyire, l e g e l ő j e , és
fája mind a kétféle van e l é g ,
9
szőlő hegye t e r m é k e n y , az
áradások nem kevés K á r o ­
kat okoznak határjában né­
h a , malmai k ö z e l , máso^il^
I osztálybéli.
PARASZNYA. Orosz falu
Szatmár Vármegyében, földes
B 3 Urai
aa • PA*.
Urai külömbféle U r a s á g o k ,
lakosai 6 hitűek , fekszik
I l i k n e k , P a p o s n a k , és D o -
bajnak szomszédságokban,
földgye h o m o k o s , és dom­
bos, 3 nyomásbéli, gabonát,
kukoritzát leginkább terem,
b ú z á t , szénát k e v e s e b b e t ,
fája, szölleje k e v é s , piatza
Tisza Ú j l a k o n , 3 mértföld­
nyire.
PARASZTTÁ. Elegyes falu
V a s V á r m e g y é b e n , földgye
hegyes, és nem igen termé­
k e n y , szőleje j ó borokat
t e r e m , l e g e l ő j e , és mind a 9
kétféle fája is v a n , második
osztálybeli.
• PARÁZ. Bánátbéli f a l u T e -
mes Vármegyében , földes
Ura a' Királyi K a m a r a , la­
kosai külömbfélék, fekszik
Újpétshez k ö z e l , mellynek
filiája, határja is hozzá ha­
sonlító.
PARBOS. Bánátbéli f a l u ,
fekszik Dognatskához egy
mértföldnyire.
PARDÁNT. Magyar, és rátz
Pardány elegyes falu Toron­
tál V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf Butler U r a s á g , lakosai
k a t o l i k u s o k , és egygyesultt
é h i t ű e k , fekszik Módoshoz
közel, mellynek filiája, Gyul-
veszhez | , Sz Mártonhoz £
#
mértföldnyire, határja, mel-
Tyet a víz gyakran elönt, 4
r
ftyomásbéli, földgye j ó ter-
PÁR,
m é k e n y s é g u , efdeje n i n t s ,
szőleje, nádgya v a n , piatza
Csakován, Temesváron, Bets-
kereken.
PARI. Német falu T o l n a
V á r m e g y é b e n , földes Ura
H. Eszterházy Uraság, l a k o ­
sai katolikusok, fekszik a*
Simontornyai járásban, ha­
tárja termékeny, dohánnyá
j ó , szóleje is v a g y o n , elsS
osztálybéli.
PARIHUZÓCZ. Parihusovcc.
Orosz falu Zemplén V á r m e ­
gyében , földes Ura Szirmay
U r a s á g , lakosai orosz vallá­
súak , fekszik Tsakalóczhoz,
és Osztrtzniczáhbz i £ órá-
n y i r a , határja két nyomás-
b é l i , gabonát ritkán terem,
zabot középszerűen, mivel
hegyen lévő száhtó földgyei
soványak, fája és legelője is
szuken v a n , piatzozása H o -
monnán.
PÁRISHÁZA. Parisovce.
T ó t falu Liptó Vármegyében,
földes Ura Dvornikovits Ura­
s á g , a' kinek kasréllyával
díszesíttetik, lakosai külömb­
félék , fekszik Tarnócznak
szomszédságában, mellynek
filiája, földgyének fele sová-
n y a s , legelője elég v a n ,
fája is mind a' k é t f é l e , első
osztálybéli.
PÁRKÁNT. Mező Város
Esztergoih Vármegyében,
földes Ura az Esztergomi
Ér-
 PARL.
É r s e k s é g , lakosai katoliku­
s o k , Esztergomtól tsak a'
Duna hasírtya, mint Pestet
B u d á t ó l ; földgye j ó , legelője
{ l é g , piatzozása h e l y b e n ,
fogyatkozása; hogy réttyei-
nek, és legelőinek egy részét
a' Duna , és Garam vize né­
ha m e g ö n t i , fája sem lévén
e l é g , második osztálybéli.
PARLAG. Ró\sa Parlag.
Elegyes falu Szatmár Várme­
g y é b e n , fekszik Szatmártól
3 mértföldnyire, határja jó
termékenységu, r é t t y e , le­
gelője elég v a n , valamint
fája i s , határbéli szőleikben
v i d é k i e k is bírnak, Újváro­
son, Várallyán keresetre van
j u ó d g y o k , szenet é g e t n e k ,
és a Bányákban, mellyek-
9
hez 3 mértföldnyire vannak,
könnven eladhattyák, első
osztálybeli.
. PARLAG. Szabad puszta
Szabolts Vármegyében.
PÁRNAK. Szakad puszta
Komárom Vármegyében,
földes Urai több U r a s á g o k ,
fekszik Dadhoz közel, melly­
nek filiája.
PARNDORF. Horvát falu
Mosón V á r m e g y é b e n , Ausz­
triának szomszéd ágában ,
földes Ura Gróf Harrach Ura­
s á g , lakosai k a t o l i k u s o k , 's
német nyelven is beszélté­
n e k , feleszik Nizsiderbez i ,
Nyúláshoz 1 J órányira; há-
PAUN. *J
rom nyomásbéli k ö v e t s e s ,
és lapályos határja r o z s o t ,
és zabot középszeréén terem,
egyebet silányan, erdője van,
de r é t t y e , és mezeje k e v é s ;
postaház is van benne , 's
nagy vendégfogadó,^ és az
Uraságnak selyem birkája
hasznos itten; vagyonnyai-
kat lakosai Ausztriában árúi-
l y á k - e l , 's fuvarozással is s e ;
géllik élelmeket.
PÁRNICZA. T ó t falu Á r v a
V á r m e g y é b e n , fekszik Á r v a
vizéhez Közel, *s Párniczky
Uraknak eredeti h e l y e , la­
kosai többnyire evangéliku­
sok , határja Árva vize mel­
lett meglehetős termékeny-
s é g u , a többi pedig sovány,
9
legelője j ó v a n , sajtya ne­
vezetes.
PARNO. T ó t falu Zemplén
V á r m e g y é b e n , földes Urai
több U r a s á g o k , lakosai k ű ­
lömbfélék, fekszik n . k . Bos-
niczához \ fertály, északr.
Szecs Polánkához i órányira,
térséges határja két nyomás-
b é l i , g a b o n á t , árpát terem,
erdeje, szóleje nints, piatza
Kassán van.
PAROCZA. Parhovjani.Tót
falu Nógrád V á r m e g y é b e n ,
földes Urai külömbtéle Ura­
s á g o k , lakosai kűlömbfélék,
fekszik Gátsfalvának szom­
szédságában , mellynek filiá­
ja, határja közép termékeny-
B 4 sé-
4^ PART.
s é g u , vagyonnyai is meg­
lehetősek , második osztály­
béli.
PARTOS. Oláh falu Toron­
tál V á r m e g y é b e n , az Üjpétsi
járásban, fekszik D e l t a , és
Tolvadiához k ö z e l , földes
Ura Gr. Draskovics Uraság,
lakosai ó hitűek, harárja 4
nyomásbéli, z a b o t , kukori-
tzát középszerűen terem,
más veteményt i s , erdeje
n a g y , marhákat számosakat
n e v e l n e k , piatza Csakován,
és Temesváron.
PARUCZA. M a g y a r , és tót
falu Nyitra V á r m e g y é b e n ,
földes Urai több Uraságok,
lakosai külömbfélék, fek­
szik Nyitrához k ö z e l , melly­
nek filiája , határja jól
termő.
* PASIOS. Bánátbéli falu,
fekszik Duna vize mellett,
Újpalánkához | mértföld­
nyire. ,
PASKÓCZ. Orosz fiaJu Be-
reg Vármegyében , földes
Ura Gróf Schönborn Uraság,
lakosai leginkább ó hitűek,
fekszik Verhóczhoz k ö z e l ,
mellynek filiája, határja is
hozzá hasonlító.
PASKOHÁZA. Magyar falu
Gömör Vármegyében, földes
Ura Gerhárd Uraság, lakosai
többen evangélikusok, fek­
szik Csetncknek szomszéd­
ságában , mellynek filiája,
k é t h e g y e k között, földgye
közép termékenységu lege­ 9
lője k e v é s , de j ó , fája van
mind a' kétféle, piatzozása
k ö z e l , szenet is é g e t n e k ,
második osztály béli.
PASZAB. Magyar falu Sza-
bolts V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Uraságok, lakosai
k a t o l i k u s o k , és reformátu­
sok , fekszik Falkodhoz k ö ­
z e l , mellynek filiája, határ­
jának földgyei néhol sová­
n y a k , legelője k e v é s , fája
tűzre elegendő, harmadik
osztálybéli.
PASZEKI. írtvány Nyitra
Vármegyében , földes Ura
Gróf Amadé Uraság, fekszik
Priszelhez nem meszsze,
mellynek filiája.
PASZIKA. Orosz falu U n g ­
vár Vármegyében , földes
Ura a* Királyi K a m a r a , la­
kosai leginkább ó hitűek,
fekszik Ungvárhoz 4 mért­
földnyire, határja közép ter­
m é k e n y s é g u , réttye, l e g e ­
l ő j e , és más javai is m e g ­
lehetősek, második osztály­
béli.
PASZINKA. Orosz falu Be-
reg Vármegyében , földes
Ura Gróf Schönborn Uraság,
lakosai többnyire ó h i t ű e k ,
fekszik Szuszkónak szom­
szédságában , mellynek filtá*
j a , réttye jó fiivet t e r e m ,
piatzozása Muhkátson, k é t
mért-
 PASZ.
mértföldnyire, l e g e l ő j e , fija
v a n , de mivel határja egye­
bet zabnál nem igen terem
trágya nélkül, harmadik osz­
tálybéli.
PASZTELY. Btrtyia Pas^
tdy, Kis Pas[tcty Ros\toka
f
Pas[tely és Kosztolna Pas\-
f
ttly. N é g y Orosz falu Ung­
vár Vármegyében , földes
Uraik külömbféle U r a k , la
kosaik ó hitűek, és másfélék,
fekszenek Ungvárhoz mint
e g y n é g y mértföldnyire, tá-
v o l a g e g y m á s t ó l , határbéli
földgyeik középszerűek, he
g y e s e k , és nehéz mivelé-
suek.
PÁSZTÓ. Pas[tucha. Ma­
gyaros tót mező Város Heves
V á r m e g y é b e n , földes Urai
A l m á s y , és több Uraságok,
lakosai katolikusok, Apát-
úr sága i i 9 o d i k esztendőben
állott-fel, fekszik Z a g y v a ­
vize mellett, Gyöngyöshöz
e g y mértföldnyire , melly
Nógrád Vármegyétől elvi*
Iasztya. A Hasznosi Mátrá­
9
ból lefolyó Patak , melly
számos vizi malmokat hajt,
keresztül foly e V á r o s o n ,
9
mellyben négy vásár is esik,
határja gazdagon t e r m ő , va-
gyonnyai jelesek, és kűlömb­
félék , eladásra alkalmatos
módgyok v a n , első osztály­
béli.
PÁSZ.
PÁSZTÓ. Túr Pásztó. Sza­
bad puszta Heves Vármegyé­
ben , földes Ura Báró Orczy
U r a s á g , fekszik Túrkevéhez
k ö z e l , mellynek filiája.
PÁSZTÓ. Pas\tiichov. Tót
falu Nyitra V á r m e g y é b e n ,
földes Ura Gróf Erdody Ura­
ság , lakosai k a t o l i k u s o k ,
fekszik Galgótzhoz i mért­
földnyire , földgye közép
termékenységu , fája van
mind a kétféle, szőlei ter­
9
m é k e n y e k , legelője e l é g ,
piatzozása Galgótzon, V á g -
vizén malma k ö z e l , első
osztálybéli.
PÁSZTÓ. Ipoly Pásztó,
Ipolne Pas^tovce. T ó t falu
Hont V á r m e g y é b e n , földes
Ura H. Eszterházy U r a s á g ,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
VámosMikolához nem mesz­
sze, mellynek filiája, Pere-
tsényhez e g y mértföldnyire,
határja a természetnek min­
9
den javaival megáldottatotr,
első osztálybéli.
PÁSZTORI. Szabad puszta
Heves V á r m e g y é b e n , földes
Ura Báró Orczy Uraság.
PÁSZTORI. K é t magyar
falu Sopron Vármegyében.
Alsó Pásztorinak földes U r a
Potyondi Uraság; felsőnek
Í
e d i ? több U r a k , lakosaik
atolikusok, felsőnek evan­
gélikusok is, fekszenek Szili-
Sárkányhoz nem meszsze f
melly-
aS TÁT.
mellynek filiáji , .határbéli
földgye az Alsónak termé­
k e n y e b b , mint a* Felsőnek;
iiatzok Sopronban 6£ mérf-
Í
öldnyire középszerű javaik
9 legelője e l é g , a* szomszéd
lévén , második osztály­
béliek.
• PÁT. Magyar falu S o m o g y
Vármegyében , földes Ura
Vrantsits, és Doronkay Ura­
s á g o k , lakosai katolikusok
és másfélék, fekszik Mihályd-.
r a k szomszédságában, melly­
nek filiája, barárjában sző­
leje nintsen, földgye néhol
fövenyes, legelője, és fája
.elég van • második osztály­
béli.
PÁT. Szabad puszta K o ­
márom Vármegyében, földes
Ura Gróf Pálfy Uraság, fek- ]
szik Izsához közel, mellynek
filiája. /
PATA. Szabad puszta Bihar
Virmegyében.
PATA. Gyöngyös Pata.
Magyar Mezőváros Heves
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf F o r g á c s és több Ura­
r T ó t falu Sáros Vármegyében,
s á g o k , lakosai külömbfélék,
l 7 3 o d i k b a n a' tuz által majd
egészszen megemésztetett,
fekszik Gyöngyöstől |. mért­
földnyire ; Nemes Tóldy
Jósef ( M é h é s z ) születése
h e l y e ; határja o l l y a n , mint
S á r é , második osztálybeli.
- PATA. Magyar falu Nyitra
Yármegyében , földes Ura*
PATA,
Gróf Eszterházy U r a s á g , l a ­
kosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Szeredhez i mértföldnyire,
földeye jó termékenységi!
t
sóházakban is vagyon mód-
g y o k a' keresetre, fája kevés
v a n , réttyei is néhol selej­
tesek, szólóhegyei -soványak,
második osztálybeli.
PATA. Magyar falu S o ­
mogy Vármegyében, lako­
sai külömbfélék , fekszik
Apátinak szomszédságában ,
mellynek filiája, határja a'
természetnek szép javaival
bővelkedik , első osztály­
beli.
PATACS. Magyar falu Ba­
ranya Vármegyében , földes
Ura a Pétsi Káptalanbéli ITra-
1
s á g , , lakosai külömbfélék,
fekszik német Ürögnek szom­
szédságában, mellynek fili­
ája, határja olly minému-
s é g i i , mint B a k o n y á é , első
osztálybéli.
PATACSKO. Patacskovct.
földes Ura a* Királyi Kamara,
lakosai külömbfélék, fek­
szik KeczerPeklinnek szom­
szédságában, mellynek fili­
ája, határbéli földgyei o l y -
l y a n p k , és más vagyonnyai
i s , mint M u d r ó c z é , második
osztálybéli.
PATA^ÁZA., Magyar ne­
mes falu Győr Vármegyében,
la-
 lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Révfaluhoz nem meszsze,
mellynek filiája, a Sziget­9
k ö z b e n földgye igen kevés,
és tsak e g y nyomás b é l i ; va­
g y o n egy kis szigettye i s ,
mellyben erdője,éskaszállója
is van.
PATAJ. Magyar MezSváros
Pest Vármegyében , földes
Urai Báró Rudnyánszky, és
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, is reformátusok,
fekszik Kalocsához 1 mért­
földnyire, batárja jól termő,
vagyonnyai középszerűek,
második osztálybéli.
PATAJ. Alsó, és Felső
Pataj Vas Vármegyében.
PATAK. Fekete Patak.
Elegyes falu Bihar Várme­
gyében , földes Ura Gróf hat-
thyáni Uraság, lakosai k ű ­
lömbfélék, határja s o v á n y ,
vagyonnyai is tsekélyeK,
harmadik osztálybeli.
PATAK. Kabalds Patak.
Bihar V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Urak , lakosai
kűlömbfélék, fekszik MezŐ-
T e l e g d n e k szomszédságában,
mellynek filiája, határja is
hozzá hasonlító,
• PATAK. Nagy Patak. Ma-
f yar falu Bihar Vármegyé­
én , földes Ur*i több Ura­
s á g o k , lakosai katolikusok,
's másfélék, határjának selej­
tes minémuségéhez k é p e s t ,
harmadik osztálybeli.
PATAK. Nagy Patak. Ele­
gyes falu Bihar Vármegyé­
ben , földes U r a a N a g y ­9
váradi . Püspökség, lakosai
kűlömbfélék, fekszik Magyar
Csekéhez nem meszsze,
mellynek filiája, 's határja is
hozzá hasonlító.
PATAK. Fekete Patak. N e ­
vezetét vette a Szóllősi er­
9
dőben fakadott, és annak
határán elfolyó motsárós fe­
kete víz nevű pataktól. Ma­
gyar falu Ugocsa Vármegyé­
b e n , földes Ura Gróf Károlyi
Uraság, és több U r a k , la­
kosai többnyire reformátu­
sok , fekszik Fan esi kához
közel , mellynek filiája,
Salánktól Verbocztól pe­
dig £ mértföldnyire, határja
ket nyomásbéli, terem l e g -
inkább búzát, és rozsot, za-
bot, és kukoritzát középsze-
rűen , erdeje makkot terem,
és szőlőhegye is v a n , lege­
lője j ó , piatza Tisza Újlakon,
4 órányira.
PATAK. S[dra{ Patak.
Oláh falu Ugocsa Vármegyé­
b e n , földes Ura B. Perenyi
Uraság, lakosai egygyesultt
ó hitűek, fekszik Kis T o r ­
nától , B o c s k ó t ó l , Komlóstól
£ órányira, határja két n y o -
másbéíi, földgye hegyes,
v ö l g y e s , és a g y a g o s , efdejo
van,
18 PATA.
v a n , szőleje nints, terem
inkább kukoritzát és zabot,
búzát, rozsot igen szűken ,
mivel legelojök elég v a n ,
és szénájok is t e r e m , sok
marhát tarthatnának.
PATAK. Fejér Patak. Ele­
gyes falu Máramaros Várme­
gyében , földes Ura a Királyi
1
K a m a r a , lakosai többen ó
h i t ű e k , fekszik Bocskóhoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája, határja középszerű*
Patak, Hideg Patak, Ka­
bala Patak, N. Patak Vak
Mart, Disqió Pataka. K ü -
lömbféle faluk Máramaros
V á r m e g y é b e n , földes Uraik
több U r a k , lakosaik külomb
félék, 's leginkább ó hitűek,
fekszenek egymástól távolas,
tatárjaik majd középszerűek,
's majd soványosak; Hideg
Pataké hasonlít Bukovecze-
hez.
PATAK. Kis Patak. Szabad
puszta Nógrád Vármegyében,
földes Urai Csemniczky, és
több Uraságok, fekszik Ó-
várhoz k ö z e l , mellynek fi­
liája.
PATAK. S[á Patak. Ma-
f yar falu Nógrád Vármegyé­
én, földes Ura H. Batthyáni
Prímás 6 Eminentziája, la­
kosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Gyarmathoz másfél mért­
földnyire, határja sovány f
PATA,
javai is t s e k é l y e k , harmadik
osztálybéli.
Málna Patak. Nógrád
V á r m e g y é b e n , határja j ó ,
vagyonnyai külömbfélék
9
deszkát, és zsendelytis k é ­
szítenek, első osztá lybéli.
PATAK. SÓS Patak. Pest
Vármegyében Tsárda.
PATAK. Sebes Patak. Oláh ^
falu Szatmár V á r m e g y é b e n ,
földes Urai több U r a s á g o k ,
lakosai ó h i t ű e k , fekszik S z .
Várallyához, és Ilobához is
k ö z e l , határja kitsin, hegyes
és kősziklás, e g y e b e t nem
termesztenek kukoritzánál,
fája v a n , szőleje nints, több­
nyire kézi munkával élnek.
PATAK. T)ohra . Patak.
T ó t falu Gömör V á r m e g y é ­
ben , földes Ura Gróf Koháry
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik D o b o c z n a k szom­
szédságában , mellynek fi­
liája , határja középszerű,
fájok, legelojök v a n , né-
mellyek lakosai közzul fa-
edényeket is készítenek.
PATAK. Róna Patak, Ele­
gyes falu Gömör V á r m e g y é ­
ben , földes Ura Gróf Koháry
Uraság, lakosai külömbfé­
lék, fekszik Dopsinához nem
meszsze, határja majd közép­
szerű , majd pedig alább­
való is.
PATAK. T ó t falu Liptó
Vármegyében # földes Urai
Ku-
K u b i n y i , és más Uraságok,
lakosai kűlömbfélék, fékszik
Tcplától nem meszsze,melly-
nek filiája, határjának föld­
g y e közép termékenységi!,
legelője e l é g , de mivel föld­
g y e többnyire hegyeken fek­
s z i k , 's folyó v i z e , melly a'
helységen is keresztfii f o l y ,
réttyein,és földgyein károkat
tesz, második osztálybéli.
Patak, Fejér Patak. Liptő
Vármegyében , fekszik R ó -
zenberghez fél mértföld­
nyire.
PATAK. Lapis Patak. T ó t
falu Sáros Vármegyében,
földes Urai több Uraságok,
lakosai katolikusok, fekszik
Somoshoz -| mértföldnyire,
batárja középszerű.
PATAKA. Arany Pataka,
Os[tro Pataka. Tót faluk Sá­
ros Vármegyében; és Szeben-
hez nem meszsze fekszenek,
's lakosai a' földmivelésen
kivul olajat is készítenek.
Sár Pataka. T ó t falu Sá­
ros V á r m e g y é b e n , fekszik
Bártfához nem meszsze, 's
határja is hozzá hasonlító.
S^ala Pataka. Elegyes
magyar falu Szála Vármegyé­
ben , lakosai katolikusok,
fekszik Lövőhöz fél mértföld­
n y i r e , ha tar] a középszerű,
mint vagyonnyai.
PATAK. Aranyos Patak,
Zlatnik. T ó t falu Zemplén
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf Barkóczy U r a s á g , l a ­
kosai többen ó hitűek, f e k ­
szik Sáros Vármegyének szá­
lénéi, Hanusfalváboz a p o s t a ­
mértföl d n y i r e , h e g y e k a l á
szorított h e l y e n , egy patak
follya a* helységeket keresz­
tül , melly essózések után
átalagnyi K ö v e k e t szokott a z
ablakok alá hempergetni,
mostan az arany h e l y e t t ;
régi arany bányái, 's patakja
által nyerte aranyos neveze­
tét; határja hegyes, völgyes,
k ö v e s , három nyomásbéli,
zabot t e r e m , erdője v a n ,
kővel b ő v e l k e d i k , piatzok
Varannón van.
PATAK. Fekete Patak. T ó t
falu Zemplén Vármegyében,
földes Ura Barkóczy Uraság,
lakosai katolikusok,és evan­
g é l i k u s o k , fekszik M o g y o -
roskához k ö z e l , Varannóhoz
sem meszsze az ország-úttyá-
ban; határja 3 nyomásbéli,
zabot terem l e g i n k á b b , őszit
edig középszerűen , fája
eves vagyon a határjában,
9
közel a' faluhoz egy kis he­
gy etske alatt savanyú víznek
forrása nevezetesíti.
NAGY PATAK. Sáros Pa­
tak. Nevezetes M e z ő v á r o s ,
és Vár Zemplén Vármegyé­
b e n , földes Ura a* Királyi
K a m a r a , lakosat katoliku­
s o k , többen reformátusok,
ke-
 30 PATA.
kevés e v a n g é l i k u s o k , és 6
hitűek, fekszik Bodrog vize
partyán, s k ő hid által egy-
9
gyesíttetik Kis Patakkal,
melly véle álralellenben van,
Liszka, ésS.A.Újhely között.
A Tseheknek
9
birtokokba
kerülvén hajdan, Ro^gonyi
Sebestyén, MÁTYÁS Király­
nak hadi Vezére fog]alta-
viszsza, s akkor nyerte ne­
9
vezetét is a Király-hegy, e
9 9
vitéz Seregnek emlékezetéül.
Azután Palócziak is birták.
Már I 4 9 i d i k b e n vala itten
Templomjok a Reformátu­ 9
s o k n a k , mellyre ez írás al­
kalmaztatott : Félix Civitas,
in qua Verbum Dei pratdi-
catur, & observatur illud.
MDXXXXI.April. 16. A z A u -
gusztiniánusok Klaftromok- 9
ból állíttaték fel itten a K o l -
légyiom 40 Deákra. Idő jár­
tával a Királyi Fiskusnak
9
birtoka után, D o b ó István
leve Ura a Városnak; ki­
9
halván ezek is i6oaban La-
rándfi Mihályra szállott a
Pataki Uradalom: éhnek Su-
sánna Leánya után pedig
R á k ó c z y G y ö r g y r e , a ki e
Várost igen hathatósan dísze-
S i t e t t e , és a Reformátusokat
9
? éldásan gazdagította. A a Paulinusoké v o l t , Közel
á r a t , minthogy Susánna
Hitvese benne l a k o t t , meg-
bóvíttette , különös díszre
emelte, s meg is erősíttette.
9 V á r n a k , és a' sántzon kivul
PATA.
Valamint Lorándfi Susánna
Férjével a Reformátusokat
9
boldogította, úgy Bdtory
Zsófia adik Rákótzi G y ö r g y ­
nek Hitvese, a Katolika Hit
9
mellett adakozott, s a Jé- 9 9
sovitákat ide szállítván, tisz­
tességes élelmek felől is g o n ­
doskodott. Annakutánna
Botskainak, Betlennek, R á -
k ó t z i n a k , é s T ö k ö l y i n e k ha­
dakozásaik által, majd e g y ,
majd más fél által sanyar­
gattatok e V á r o s ; azután
9
1702-dikban Vára Leopold,
alatt megszaggattatott. Épü­
letei között legnevezetesebb
a V á r , melly régi fényéhez
9
most nem is képzelhető. Je­
lesen előadta hajdani tekén­
terét Szerdahelyi Gábor:
emlékezetül ezek a sorok 9
9
valának rajta: „Deo faventt
„ hcec palátia, Spe3abilis ac
„ Magnif. Dominus Georg.
„Rákóczy de Felső-Vadds^,
„ intra áiem aa. Apr. 1 6 1 7 .
„ & diem aa. Aug. anni 161 g
9
„fieri fecit. « Ékesíti a B , 9
Szűznek emlékezetére épült
jeles , és tágas Szentegyház,
9 9
mellyben vágynak e Város* 9
hajdani Urainak tetemei,
Második díszes Szentegyház
9 9
9 a Várhoz é p ü l v e , volt K l a ­
9
strom jókkal egygyütt. Kis-?
sebb épületei is tsínosak e '
tó.
lévőkét felöl haladgyák. Ne­ határja s z i k , szántó földgyei
vezetes épület továbbá a' néhol homokosak , fájok f

Reformátusoknak nagy új réttyek, legelojök v a n , de

T e m p l o m j o k ; a Kollégium mivel az áradások járják,
1 1

épülete , és a* Profeszszorok- második osztálybeli. Magvar

nak lakó helyeik is alkal­ lakosai k a t o l i k u s o k , refor­
matosak. Az ó hitueknek is mátusok, és ó hitűek, a k i k 9

v a g y o n itten a* külső Város­ többnyire halászatból, és tsi-

ban különös Templomjók. kaszásból is élnek.
I 7 i y d i k b e n Zsinatot tartot­ PATAK. Oros^ Patak.
tak itten a' Reformátusok.' Orosz falu Zemplén Várme­
Legközelebb volt szerentsét- gyében , földes Ura Ócsváry
len égése után a' lakosoknak Uraság, lakosai leginkább
kissebb házaik is hova to­ ó h i t ű e k , fekszik n . k . Ulics
vább tsinpsítratnak. L a k o ­ Krivához 1. n. n y , T o p o l y á ­
sai kézi mesterségek, föld, hoz 1 órányira, határja két
és kivált szőlőmivelés után nyomásbéli, l e g n k á b b zabot
é l n e k ; némellyek pedig a terem, középszerűen árpát,
9

d e á k o k , és kissebb tanulók kölest, tatárkát, és krom-

által, a k i k n e k itten igen p é l y t , földgye h e g y e s , v ö l ­
9

oltsó é l e l m e k , és a tanulásra gyes , kősziklás, fejér sovány

9

elég alkalmatos m ó d g y o k a g y a g o s , kavicsai elegyes<,

van. Határja, szorgalmatos erdője b i k k e s , nyirjes, és
miyelés után, elég j ó ter­ í g y e r t y á n y o s , legelővel b ő ­
mékenységit , borai kivált velkedik , piatza Ungváron,
némelly helyeken nevezete­ és Homonnán van.
s e k ; ország-úttyában lévén, PATAK. Hideg Patak. O -
eladásra m ó d g y o k van , hala rosz falu Máramaros Várme­
b ő v e n , és o l t s ó , első osz­ g y é b e n , földes Urai több
tálybéli. U r a s á g o k , lakosai ó hitűek,
K i s PATAK fekszik N a g y fekszik két nagy völgyben
Patakkal mintegy általellen- északra Galitzia f e l é , S z k o -
ben Bodrog vize mellett ala- t á r , és Oporetzhez is k ö z e l ,
tsony h e l y e n ; 's ámbár kü­ határja leginkább zabot, és
lönös Birót, és Tanátsot tar­ krompélyt t e r e m , fája k ö ­
tanak, mindazáltal e g y g y e - zépszerűen v a n , b ú z a , és
sulve vannak N a g y Patakkal, bor nélkül szűkölködik ;
's a közönséges jövedelem­ piatza- Huszton 1 3 , és O o l -
9

nek hármadávarosztóznak; hán 10 órányira.

 3* PATA.
PATAKA. Oláh Pataka,
iVlachov. T ó t falu Gömör
Vármegyében , földes Ura
Gróf Andrásy U r a s á g , lako­
sai külömbfélék , határja
meglehetős.
PATAKA. Fekete Pataka,
Kohelldr. T ó t falu Gömör
V á r m e g y é b e n , földes Urai
külömbféle Uraságok, l a k o ­
sai k a t o l i k u s o k , 's másfélék,
fekszik Dobsinához k ö z e l ,
mellynek filiája, határja is
hozzá hasonlító.
PATAKA. Vas Pataka. T ó t
falu Sáros Vármegyében, föl­
d e s Ura Semsey, és több Ura­
s á g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Karátson - mezőnek
szomszédságában, mellynek
filiája, határja középszerű,
vagyonnyai is ollyanok, má­
sodik osztálybeli.
PATAKA. Keres\t Pataka.
Borsod Vármegyében ma­
jorság.
PATALOM. Magyar falu
S o m o g y V á r m e g y é b e n , föl­
des Urai több Uraságok, la­
kosai k ü l ö m b f é l é k , fekszik
Szilhez nem meszsze, m e l l y ­
n e k filiája, határjában min­
den megkívántató javai van­
n a k , szőlő hegyen k i v u l ,
első osztálybéli.
PATASS. Magyar falu Győr
V á r m e g y é b e n , földes Ura a'
Religyiói Kintstár , lakosai
többen reformátusok , és
PATA.
kevés k a t o l i k u s o k , fekszik
Csilíz folyó vize p a r t y á n ,
Győrhöz i j , Somorjához l\
mértföldnyire, k é t nyomás­
béli földgye búzát leginkább
t e r e m , réttye k e v é s , erdője
nints, híres a' k e n d e r - t e r ­
mesztésről.
PÁTFALÜ. Padcrsdorf.
Német falu Mosón Várme­
gyében , földes Ura a* Szent-
Kereszti Czisztertzita Szerzet­
béli Apátúrság, lakosai k a ­
t o l i k u s o k , fekszik Illmitz-
hez i és Nizsiderhez i
és órányira, három n y o ­
másbéli határja leginkább
búzát, középszerűen rozsot,
egyebet szűkebben t e r e m ,
szőleji középszerűek, halá-
szattyok, s nádgyok a* Fer­
y
tőben van , erdőjök n i n t s ,
r é t t y e k , legelojök k e v é s ,
piatzok Nizsiderben.
PATKA. Magyar falu Fejér
V á r m e g y é b e n , földes U r a
GrófLamberg Uraság, l a k o ­
sai k a t o l i k u s o k , és reformá­
t u s o k , fekszik a Vértesi
9
erdőhöz e g y órányira, C s a -
l a r , és Novajhoz közel,
határja közép termékeny­
ségül, v a g y o n n y a i , és más
javai is középszerűek, m á ­
sodik osztálybéli.
PATKA. Szabad puszta
Győr Vármegyében , földes
Ura a* Religyiói Kintstár, e z
előtt a* Pápai Paulinus A t y á k ­
nak
 PAT. PAT. 33

nak birtokok v a l a , fekszik órányira, határja 3 nyomás­

Győrhöz a-J-, Pipához pedig b é l i , búzát, r o z s o t , k u k o -
3 mértföldnyire, határja ket ritzát, és zabot terem közép­
n y o m á s b é l i , h e g y e s , szép szerűen, földgye fekete agya­
e r d ő j e , és szőlőhegye van, g o s , térséges, tövises, tája
s o k öl fát szállítanak innen v a n , szőleje nints, a' vizek
Győrbe. néha károsíttyák harárját,
PATKANÓCZ. Pac{kanova. piatza Szatmáron, Sz. Vár-
Orosz falu Bereg Vármegyé­ allyán, és A. Megyésen.
ben , földes Urai B. V é c s e y ,
PATONA. Rába Patona.
és Krasznay Uraságok , la­
Magyar falu Győr Várme­
kosai ó h i t ű e k , f e k s z i k K u z -
gyében , földes Ura a' Győri
minához f é l , Ungvárhoz a
Káptalanbéli Uraság, lakosai
mértföldnyire, szántó föld­
k a t o l i k u s o k , fekszik T ó k ö z ­
g y e i k e v e s e k , 's hegyes ,
b e n , Győrhöz i £ mértföld-
v ö l g y e s l é v é n , soványok is,
n y i r e , térséges határja k á t
erdeje v a n , harmadik osz­
nyomásbéli , melly rozsot
tálybéli.
leginkább terem, a' Rába-
PATAHÁZA. Magyar falu
vize mellett szép réttyei
G y ő r V á r m e g y é b e n , fekszik
vágynak, de gyakorta a' víz
G y ő r Városával általellenben,
elönti , erdője , nádgya is
D u n a vize partyán.
v a g y o n , és e g y jeles hat
PATKÓS. Szabad puszta
kerekű malma.
Hont Vármegyében.
PATKÓVÁ. Elegyes falu PATONA. Lovds\ Patona.
Temes V á r m e g y é b e n , fek­ Magyar falu Veszprém Vár­
szik Csuzina hegye alatt, m e g y é b e n , fpldes Ura S o ­
határja, 's borai is j ó k . mogyi Uraság, a kinek szép
9

PATLON. Szabad puszta kastéllyával díszesírtetik, és

Tolna V á r m e g y é b e n , földes nagy vendégfogadójával ,
Ura Döry U r a s á g , fekszik lakosai katolikusok, és evan­
Zombáboz k ö z e l , mellynek gélikusok, fekszik Vanyolá-
filiája. hoz fél órányira, mellynek
PATÓHÁZA. Magyar , és filiája, szép tágas egyenes
Oláh falu Szatmár Várme­ helyen, határja ? nymásbéli,
gyében , földes Urai több tiszta búzát, és egyebet is
Uraságok, lakosai reformá­ megterem, juhokat is tarta­
tusok, és ó hitűek, fekszik nak 2L l a k o s o k , réttye, mai-
A. Megyés Mezővároshoz fél I ma van , téglavető ház is van
C te
i t t e n , és szőlőhegye, erdeje
nagy.
PATONY. Benke Patony.
M a g y a r falu Poson Várme­
g y é b e n , földes Ura G. Pálfy
U r a s á g , lakosai katolikusok,
és reformátusok, fekszik Lö-
g e r Patony, és Csécsény Pa-
tonyhoz is k ö z e l , határja 1
nyomásbéli , 's leginkább
tiszta rozsot terem, réttye,
legelője v a n , piatza Somor-
j á n , a Duna mossa határját,
1 PATONT.
szigettye is vagyon.
PATONY. Bögöly Patony.
M a g y a r falu Poson Várme­
g y é b e n , földes Ura Gróf
Pálfy Uraság, lakosai kato­
l i k u s o k , és reformátusok,
fekszik Förge Patony nak
szomszédságában, Ahányhoz
fél órányira, határja a nyo­
másbéli , tiszta rozsot terem
l e g i n k á b b , réttye , legelője
v a n , piatza Somorján, ha­
tárját mossa Duna vize.
PATONY. Csecsén Patony.
Magyar falu Poson Várme­
gyében , földes Ura G Pálfy #
U r a s á g , lakosai katolikusok,
és reformátusok, fekszikSz.
Mihályfához k ö z e l , és Benke
Fatonyhoz is , határja két
nyomásbéli, tiszta rozsot leg­
inkább terem , kukoritzát
középszerűen, legelője, rét­
tye elég v a n , erdeje nints ,
piatza aomorján , határját
mossa Duna vize.
PATONY. Diós Patony.
Magyar falu Poson V á r m e ­
g y é b e n , földes Ura G. P á l f y
Uraság, lakosai k a t o l i k u s o k ,
és reformátusok, fekszik S z .
Mihályfához nem m e s z s z e ,
határja két nyomásbéli, tiszta
rozsot leginkább, k u k o r i t z á t
középszerűen t e r e m , l e g e l ő ­
je, réttye, erdője v a n , p i a t z a
Somorján, határját a D u n a1
mossa, szigettye is van.
ELO Patony.
Magyar falu Poson V á r m e ­
gyeben , földes Urai t ö b b
Uraságok, lakosai k a t o l i k u ­
s o k , fekszik N a g y L é g n e k
szomszédságában, mellynek
filiája, határja két fordulóra
van osztva, s ,jól termő ,
9
legelője hasznos, réttyei j ó k ,
második osztálybéli.
PATONY. Förge Patony.
Magyar falu Poson V á r m e ­
gyeben , földes Ura G r ó f
Pálfy, és több U r a s á g o k ,
lakosai katolikusok, fekszik
Sz. Mihályfának szomszédsá­
gában , D i ó s , és Bögöly P a -
tonyhoz is k ö z e l , határja x
nyomásbéli , tiszta rozsot
terem leginkább , erdeje,
réttye nints, piatza Somor­
ján van.
PATONY. Magyar falu S o ­
m o g y Vármegyében.
PATONY. Lögér Patony.
Magyar falu Poson Várme­
{ gyében , földes Ura G. Pálfy
Ura-
 PAT.
U r a s i g , lakosai katolikusok,
és kevés reformátusok, fek­
s z i k Szent Mihályfától nem
meszsze , Elö Patonyhoz is
k ö z e l , határja két nyomás­
b á l i , tiszta rozsot terem l e g ­
i n k á b b , réttye, legelője elég
v a n , piatza Somorján, ha*
tárját a Duna mossa, szi­
1
g e t iye is van.
PATOSFA. Magyar falu
S o m o g y V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura V é g U r a s á g , lakosai
k ű l ö m b f é l é k , fekszik Német
Ládnak szomszédságiban ,
mellynek filiája, határjában
szőleje ugyan nints, de más
javai mellett az különös,
h o g y dohányt j ó t , és sokat
termesztenek, első osztály­
béli.
PATRO. Elegyes falu So­
m o g y Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
többen evangélikusok, fek­
szik Bűkösdhöz közel, melly­
nek filiája, határjában ugyan
szőleje nintsen, földgye ter­
mékeny , eladásra is módgya
l é v é n , első osztálybéli.
PATKÓRA. Magyar falu
.Szabolts V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura H. Eszterházy Ura­
s á g , és több U r a k , lakosai
reformátusok, fekszik Ajak­
nak szomszédságában, melly­
nek filiája, határja o l l y a n ,
mint A j a k é , azon k i v u l ,
PAT. 3f
h o g y sok tekenős békája is
t e r e m , első osztálybéli.
PATTÁ. Bánátbéli falu f
fekszik Lippához fél mért­
földnyire.
PATTÁ. Elegyes falu Nyit-
ra V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf Eszterházy Uraság, la­
kosai kűlömbfélék, fekszik
Sopornához közel, mellynek
filiája, határja is hozzá ha­
sonlító.
PÁTY. Magyar falu Pest
V á r m e g y é b e n , földes Ura
G. MajTát, és a* Telki Apát-
ú r s á g , lakosai többnyire re­
formátusok, fekszik Buda­
keszihez e g y mértföldnyire,
határja o l l y a n , mint T e l k i é ,
búzát, zabot, bort t e r m ő ,
piatza B u d á n , első osztály­
béli.
PATT. Pus[ta Páty. T ó t
falu Poson V á r m e g y é b e n ,
földes Urai több U r a s á g o k ,
lakosai katolikusok, fekszik
a' Nagyszombati járásban,
Kis Torbágyhoz nem mesz­
sze , mellynek filiája, határja
három nyomásbéli, gabonája
s z é p , l e g e l ő j e , fája, réttye
nints, második osztálybéli.
PÁTY. A l s ó , F e l s ő , K i s ,
és N a g y P á t y , négy elegyes
magyar faluk Vas Várme­
gyében ; Alsónak földes Ura
Gróf Eszterházy, és Prímás
ő Eminenrziája, fekszik Felső
Pátyhoz köael , mellynek
C a fili-
 3* PÁT. PAU.

filiája; Felső, és N . Pátynak Gyarmathoz közel, mellynek

földes Urai több Uraságok', filiája, határja s o v á n y , va­
fekszenek Meszlényhez k ö - gyonnyai selejtesek, harma­
z e l , mellynek filiáji, határ- dik osztálybéli,
béli földgyeik síkon feksze­ PATVARÓCZ. Potvoric{e.
nek, és jó termékenységnek, T ó t falu Nyitra Vármegyé­
réttyeik is jó neműek, fájok, ben , földes Ura B. Revay
legelojök, szólejek vagyon, Uraság, lakosai külömbfélék,
piatzozások Kőszegen , és fekszik Sz. Keresztnek szom-
Szombathelyen, első osztály- I szédságiban , mellynek filiá
béliek. j a , határjában vagyon lege­
PATY. Vas Vármegye lője e l é g , malma Vágvizén,
b e n , földes Ura Gróf Feste- piatzozása Vágíijhelyben, és
tits Uraság, Mintszent hely­ Csejtán , gyümöltseit hasz­
séghez tartozik. nosan eladhattyák, f ö l d g y e
PATTOD. T ó t falu Szatmár jó termékenységu, első osz­
V á r m e g y é b e n , földes Urai tálybéli.
D o m a h i d i , és Eötvös Urak, PAULENSTAIN. T ó t falu
lakosai katolikusok, és evan Poson Vármegyében^, földes
gelikusok , fekszik Mező- Ura Gróf Pálfy Uraság, la­
C s e n g e r , Sályi^és Angyalos kosai katolikusok, és evan­
között, határja két nyomás­ gélikusok, fekszik jStomfá-
b é l i , térséges, terem búzát, hoz k ö z e l , mellynek filiája,
kukoritzát is k e v e s e t , árpát határja e g y nyomásbéli, r o ­
t ö b b e t , szénát középszerűen zsot terem, réttye szőleje
t e r e m , e r d ő j e , szőleje nints, nints, erdeje v a n > piatza
piatza Szatmáron , és Károly- Posonban.
b a n , három mértföldnyire. PAULICZ. Oláh falu A r a d
PATYODEK. Szabad puszta V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
Szatmár V á r m e y g é b e n , föl­ Királyi Kamara, lakosai 6
des Urai több Uraságok, h i t ű e k , fekszik, G y ő r ö k h ö z
fekszik Csengerhez k ö z e l , |c.özel, mellynek filiája, b a -
mellynek filiája, Porcshal- tárjában szőlő h e g y e , és e l ­
mához tartozik. adásra módgya v a n , szilvása,
PATVARCZ. Magyar t és fája tsekély áron, néha u g y a n
tót falu Nógrád Vármegyé­ Marosvize el szokta önteni
ben , földes Urai B. Prónay, harárját, első osztálybéli.
és több Uraságok, lakosai PAULINA. Poson V á r m e ­
külömbfélék, fekszik Balassa gyében malomi
PAU-
 PAU.
• PAULIS. Fala Temcs Vár­
megyében , földes Ura a'
Királyi Kamara.
PAÜLOVA. Orosz fala Be­
r e g Vármegyében, földes Ura
GrófSchönborn Uraság, la­
kosai leginkább ó h i t ű e k ,
fekszik Ploszkóhoz k ö z e l ,
mellynek filiája, halárbéli
1
földgye egyebet zabnál nem
igen terem, réttyei haszno­
s a k , legelőjök, és mind a'
kétféle Fájok van , harmadik
osztálybéli.
PAÜLOVECZ. Máramaros
Vármegyében.
PAVLAN. T ó t falu Szepes
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Görgei Uraság, lakosai kű­
lömbfélék, fekszik Felső
Répáshoz nem meszsze,
mellynek filiája, határja is
hozzá hasonlító.
PAOMGART. Horvát falu
Sopron Vármegyében, földes
Ura H. Eszterházy U r a s á g ,
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Draszburghoz k ö z e l , Sop­
ronhoz l i mértföldnyire;
volt itten híres Remete lakó
h e l y , a hol hajdan Noviciá-
9
tus is volt, határja 1 nyomás­
b é l i , búzát, rozsot, árpát,
zabot, és pohánkát is terem,
borai savanyúk.
PAZDÁN. Magyar falu Ba­
ranya V á r m e g y é b e n , földes
Ura Gróf Batthyáni Uraság,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
PÁZ. 37
Pellérdhez nem meszsze,
mellynek filiája, Zóknak, és
Aranyosnak szomszédságá­
b a n , földgyei sovány o k ,
réttyei középszerűek, erdeje,
és szőleje v a n , piatza Pérsen
\\ órányira, második osz­
tálybéli.
PAZDICS. Paidicsovce.Tót
falu Zemplén Vármegyében,
földes Ura Szirmay, és több
Uraságok, lakosai katoliku­
s o k , evangélikusok, és ó
hitűek, fekszik Vásárhelyhez,
és Motsárhoz is ^ órányira,,
az országúiban , s az Uraság­
9
nak kastéllyával ékesíttetik;
határja a nyomásbéli, melly
búzát, gabonát, zabot, árpár,
tengerit is terem, erdője va­
gyon , szóleje. nints, tserép
edényeknek való agyaggal
bővelkedik, és l e g e l ő v e l ,
piatzok N a g y Mihályon %
órányira.
PÁZMÁND. Magyar falu
Fejér V á r m e g y é b e n , földes
Ura Kempelen Uraság, a z
előtt a Jésuitáké v o l t , lako­
9
sai katolikusok, fekszik.Ve-
lentzéhez fél mértföldnyire,
határja jó termékenységi!,
vagyonnyai jelesek , első
osztálybeli.
PÁZMÁND. Magyar falu
Győr V á r m e g y é b e n , földes
Urai a Religyiói Kintstár, a
9 9
Papótzi Prépostság, és több
Uraságok, lakosai katoliku-
C 3 sok,
 38 *ÁZ.
s o k , és reformátusok, fek­
szik a Pusztai
f
járásban,
Győrhöz i | mértföldnyire,
határjának földgye dombos,
két nyomásbéli, és legin­
kább rozsot terem., szép
szőlő hegyei jó borokat te­
r e m n e k , erdője nints.
PÁZMÁND. Szabad puszta
Heves Vármegvében.
PÁZMÁND* Szabad puszta
Békés Vármegyében.
PAZONV. Magyar falu Sza­
bolts Vármegyében, földes
Ura V a y , és több Uraságok,
lakosai többen reformátusok,
fekszik Orosnak szomszéd­
ságában, mellynek filiája,
Nyíregyházához a£ mértt-
foídnyire, határja jól termő,
vagyonnyai középszerűek,
második osztálybéli.
PÁZSIT. T ő t fala Bars
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Bossányi, és több Uraságok,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
N a g y Ugrótztól nem mesz­
s z e , mellynek filiája, határ­
béli földyei j ó k , vagyonnyai
j e l e s e k , első osztálybeli.
PÁZSITHI. T ó t f a l u Tren-
tsén Vármegyében , földes
Ura G r ó f Szörényi Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Vaditsóboz k ö z e l , mellynek
filiája , határbéli földgye
s o v á n y , vagyonnyai selejte­
sek , harmadik osztálybéli.
| PCSOLINA. Orosz ftlu
Zemplén V á r m e g y é b e n , f ö l ­
des Ura Gr. Csáky U r a s á g ,
lakosai orosz vallásúak»
fekszik Csukalotz, és Hosz-
toritzáboz e g y ó r á n y i r a , b a ­
tárja két nyomásbéli, föld­
g y e sovány, zabot k ö z é p ­
szerűen t e r e m , gabonát rit­
kán , erdője v a n , l e g e l ő j e ,
szántó földgye szűk.
PÉCS. ü; Pécs. N é m e t
falu Torontál V á r m e g y é b e n ,
földes Ura a Királyi K a m a r a ,
9
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Temesvárhoz e g y , Sz. M i ­
hályhoz és Csakovához is
I mértföldnyire, határja 4
nyomásbéli, búzát bőven ,
egyebet pedig középszerűen
terem, erdeje tsekély, mar­
hákat is bőven nevelnek,
E iatza T e m e s v á r o n , és Csa-
ován van.
PECSARÓCZ. T ó t falu Vas
V á r m e g y é b e n , földes Urai
Gróf Szapáry, és Gróf N á -
dasdy Uraságok , lakosai
katolikusok, 's másfélék i s ,
fekszik Martyántzhoz nem
meszsze, mellynek filiája,
határjában szóleje, és fája
I tűzre v a n , de mivel földgye
s o v á n y , harmadik osztály-
bél^ .
PÉcz. Kis Péc{. M a g y a r
falu Győr V á r m e g y é b e n ,
földes Ura Motkovics , és
több Uraságok, lakosai evan-
 PKCZ* PÉCS. 39

gelikusok , fekszik a Sókor- valamint rétfye i s , erős l o ­

9

allyai járásban. Győrhöz i £ , vakat tartanak, mellyekkel

Pápához 3 mértföldnyire, haszonnal fuharoznak, első
két nyomásbéli határja he- osztálybéli.

E y c s , és h o m o k o s , légin- PECZÖL. Kis Pcc^öl. Sza­

i b b rozsot terem, erdője bad puszta Szála V á r m e g y é -
kitsin , szőlőhegye k ö z é p ­ | ben.
szerű , a' borát helybén eW PECS. Quinque-Ecclcsiae,
adgya. $&nff£trcben , ' $et#ü oftelt).
PECZEL. Magyar falu Pest Szabad Királyi Város Baranya
V á r m e g y é b e n , földes Urai Vármegyében. Az előtt Püs­
Gróf R á d a y , a k i n e k szép pöki Város v o l t , míg 1 7 8 0 -
1

kastélyával díszesíttetik, dik esztendőben M. TERÉSIA

jeles könyvtárja is nevezete- által a* Királyi Városok köz­
s i t i ; és több U r a s á g o k , la­ zé fel nem vétettetett. L a ­
kosai katolikusok, és többen kosai leginkább katolikusok,
reformátusok, fekszik Rákos és ó hitűek, M a g y a r o k , N é ­
Csabához k ö z e l , mellynek m e t e k , és R á t z o k ; fekszik
filiája, határjában szőleje jól igen kies h e l y e n , Mecsek
termő , piatzozása Pesten , hegye alatt, Sz. Lőrintzhez,
legelője szoros, földgyének 's Szalontához is k é t , Siklós­
némelly része h o m o k o s , hoz pedig négy mértföld­
második osztálybéli. nyire. A ' régi Magyaroknak,
PECZKOVA. Nyitra Vár­ sőt a Királyoknak is kedves
9

megyében irtvány. helyek v a l a , 's innen szár­

P h c z N o , vagy Pecsno. mazott a Magyarok között
9

Tót falu Bars Vármegyében, e' közmondás: Magyarnak

földes Ura a SelmetziBányá- Pécs, Németnek Bécs. N e ­
9

szi K a m a r a , lakosai katoli­ vezetének eredetét, s histó­9

kusok, fekszik Felső Hámor* riáját , és viszontagságait

nak szomszédságában, melly. lásd In Geographica Descri-
nek filiája, határja sovány. ptiont Comitatus Bárányén-
PECZÖL. Elegyes falu Vas sis &c. per Georgium Papa-
V á r m e g y é b e n , földes Ura nek &c. Quinque-Ecclesiis
G r ó f Erdódy Uraság, lako­ 1783. Püspökjeinck, s ne­ 9

sai katolikusok, fekszik Iker­ vezetes Szentegyházának tör­

várhoz £ mértföldnyire, szán* téneteit pedig lásd F. T . Rol­
tó földgyei termékenyek, ler Tó[sef Prépost, és F. T .
fája t ű z r e , és legelője elég, I Prdy György Uraknak mun-
C 4 káilc-
 40 Pjfcs.

kaikban. Első nevezetesebb, felőle Istvánfit L i b . X V . p a g .

's bizonyosabb Jóltévője vála 1 6 1 . , és az említett szeren-
e' Városnak SZENT ISTVÁN tsétlen ütközetre közzulök
Király, a* ki oda Püspökséget mintegy 3oozan fegyvert
állított-fel, s a* leghatható­ fogtak volt.
y

sabb mód által boldogította Megaláztatott szerentséje

akkori Lakosait, mind vi­ e* V á r o s n a k , volt híres O s ­
lági , mind pedig a* jövendő kolája pedig egészszen e l ­
életekre nézve. Annakutánna enyészett, minekutánna az
mind Szentegyházai, mind Ozmánoknak jármát viselni
pedig más v i l i g i épületei kénteleníttetett. Szolimán e*
hova tovább emelkedtek, Városnak vidékjét földi p a -
sót fő Szentegyháza PETEK raditsoiiinak nevezte, Y v a ­
Királynak temetkező helyet lamint néki m a g á n a k , ú g y
is szolgáltatott, mellyet az népének is 143 esztendeig
említett Király életében hat­ kedves lakó helyek v a l a ;
hatósan öregbíttetett, s ne­ mellyet a' rólok maradott
J

véről S[. Péter Apollóinak külömbféle hagyományok

tiszteletére szenteltetett. K ü ­ eléggé bizonyítanak. Híres
lönös hírt szolgáltatott azu­ régi Oskolája egész 1 5 1 esz­
tán e* Városnak SALAMON, tendeig hamva alatt temet­
és GEIZA Királyoknak ottan tetve , tsak emlékezetében
volt nevezetes mutatások: volt a* Világ elórt, míg 1 6 9 4 -
de a' mint virágzó hajnala dikben a'Jésuiták ismét ápol­
szembetűnő vala e* Városnak, gatni kezdették az Iftjúságot;
ú g y szerentsétlensége is elég eltöröltetések után p e d i g
nagy v o l t , a' nevezett Kirá­ Királyi Akadémia állíttatott-
lyoknak ott lételekkor, mert fel k e b e l é b e n , melly most
mind méltóságos Szentegy­ elég jelesen virágzik, s a* y

háza , mind pedig a körülötte leglehető bb

f
gy arapod ásat
volt épületek a' tűz által tefiyes szívünkből kívány-
gyászba öltöztettek. Új ne- n y u k ! Legnevezetesebb sze-
nezetes virágzást okozott e* rentsétlenségei voltak e ' V á ­
Városnak I. LAJOS által fel­ rosnak i o 4 s d i k esztendő­
állíttatott híres Oskolája, ben , midőn a Keresztyén 1

melly elannyira megszapo­ Hitre hajlottak, t ű z z e l , és

rodott , h o g y a' Mohátsi ve­ vassal elég keservesen sa­
szedelem előtt benne aooo n y a r g a t t a l a k ; majd 1 1 4 1 -
Iftjúság tanúit vala. Lásd dikben , minekutánna a*
Kú-

K u n o k a t IV. BÉLA Magyar
Országba beeresztette , Battó
Vezérjek alatt Péts Városát
a* leglehetóbb kegyetlenség­
g e l , s tűzzel sanyargatták
9 Szerzeteseinek Szentegyhá­
vala a' Kunok. Ezek után
Horvát János is mérgesen
kártékonykodott e Város­ 9
ban ; de ZSIGMOND is rosz
tetteit elég példásan forrasz-
tattá vala torkára ugyan Pécs
Városában. I 5 i 6 d i k b a n az
Ozmánoknak dühösködéseit
szeny v é d t e ; nemkülönben
i ? 4 3 d i k b a n , 's az idö után
egész i686dik esztendőig az
Ozmánoknak adózott, míg
e' terhétől LEOPOLD alatt
m e g nem szabadittatott. A '
Rátzok is kegyetlenül , s 9 lósi Kapunál pedig a' K a p u - '
hitetlenül nyomorgatták e'
V á r o s t , és annak Lakosait
I704dik esztendőben. Mentt
lé/én azólta a' tetemesebb
szerentsétlenségektől, hova
tovább szaporodik, épül, és
tsinosíttatik. Szenteltt épü­
letei között legrégibb, s leg--
9 400 lépésnyire szemköztt a
nevezetesebb a* díszes Vár­
hoz hasonlító Püspöki Kas­
télybéli Szentegyház, mely-
lyet Sz. ISI VAN Király állít­
tatott, s annakutánna több
9
K i r á l y o k , és Püspökök által
díszesíttetett; jobb felől va­
g y o n az a nagy hírű Kripta,
1
mellyben elég nevezetes
n a g y Férfiaknak tetemei
nyugosznak. Sőt még három
PÉCS. 41
jeles Kápolnák is vágynak
itten. Nevezetes Szentegy­
ház továbbá a' Budai Kapu­
nál épőlt volt R. Sz. PÁL*
z u k , és tsinos épuletu magas
Klastrotnjok, melly Szent­
egyház két rézzel fedett t o ­
ronnyal ékesíttetik. A ' vólc
Jésuitáknak Szentegyházok
is nem kevés díszt szolgáltat
e Városnak, s méltán szám­
9 9
láltatik a' hírese bh épületek
közzé. A z előtt Ozmánok*
metsettye is v a l a , és oszlo­
pok nélkül áll kerek nagy
épülete. A ' piatzhoz közel
épült a volt Dominikánusok­
9
nak Szentegyházok, a Sik­ 9
tzinusoké, a Szigeti Kapu­
9
nál a Sz. Ferentz Szerzete­
9
béli A t y á k é ; a Vas Kapunál
9
pedig a Püspöki díszes K i s -
9
Papságnak épülete díszesíti
e Várost, melly kapuhoz a*
9
Vármegye-Háza is mintegy
9
Kálvária hegyével jelej^.he­
lyen építtetett.
Legnevezetesebb világi
épületei között a Püspöki 9
Residentzia , vagy V á r . ,
melly volt k e g y e s Püspökjei
által nem tsak megűjjíttatote,
hanem olly jelesen fel is
ékesíttetett, h o g y akármelly
Hertzegnek alkalmatos, és
kedves lakó helyet szolgál­
tat-
4*
tat hat. Szembetűnő
szolgáltatnak továbbá e'
Városnak a' Káptalanbéli
Uraknak jeles lakó házaik,
nemkülönben a Városnak
közepén a fő piatzon épült
9
száVnos szép h á z a k ; s a
V á r o s - H á z a , a Városnak
Szentegyháza, a nevezetes
A k a d é m i a , 's a Sz. Három­9
ságnak Képe. A l s ó , és felső
külső Városaiban is jeles épü­
l e t e k vágynak már hellyel­
hellyel , s régi Szentegyhá­
9
z a k n a k , és KJastromoknak
maradvánnyai nevezetesítik.
A Budai Kapun kivul lévő
9
Városban vagyon az Augusz-
tiniánus Szerzeteseknek meg
ujjíttatott jeles Szentegyhá­
z u k ; a hegyen pedig a B.
9 9
S z ű z n e k , és a p a t a k mellett
9
a régi Minden Szenteknek
9
emlékezetekre épült Szent­
egyház. A Szigeti Kapun 9
alól lévő külső Városban el­
lenben Sz. Jánosnak, Sz. Xa­
vérnak , és Szent Rokusnak
Szentegyházaik szemléltet­
n e k , *s némelly török me-
tsetek. Lakosai e Városnak
szorgalmatosak mind a k e ­
reskedésben*, mind a mester­
ségeknek folytatásában,mind
p e d i g a gazdáskodásban;
9
mellyet a Városnak gazda­
9
godása szépen nyilvánít.
Harmintzad , és Postaház is
vagyon itten. Határja jó
Túcs. PECS.
díszt termékenységü, vidékje g y ö ­
n y ö r ű , borai kivált az u g y
nevezett arany hegyén n e v e ­
zetesek teremnek, g y ü m ö l -
9
tsök bőven v a n , javaik k ű ­
lömbfélék, piatzok helyben,
9 9
országos, es héti vásárjaik
9
hasznosak, s valóban k e d v e s
9
9
lakó helyet szolgáltat t ö b b ­
nyire m a g y a r , számos rátz,
és kevesebb német L a k o ­
sainak.
PECSENED. Pecsenadi. T ó t
falu Nyitra V á r m e g y é b e n ,
földes Urai U z o v i c s , és több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok , fekszik N a g y Koszto*
lánhoz nem meszsze, melly­
nek filiája, határbéli földgye
o l l y a n , mintPetőfalváé, első
osztálybéli.
PECSENED. Pötsing. Pitc^
va. Német falu Sopron Vár­
m e g y é b e n , földes Ura Hg.
Eszterházy U r a s á g , lakosai
katolikusok, fekszik Sopron­
hoz i £ mértföldnyire, tágas
határbéli fóldeye x nyomás-
b é l i , melly búzát, r o z s o t ,
árpát, és zabot t e r e m , sző­
9
leje közönséges, réttye tse­
9
k é l y , vagyon savanyú vize
9
i s , mellyet Bétsbe szoktak
hordani, és az Uraság Tisz- 9
tyeinek számokra épültt ház
e g y emeletre; erdővel bő­
velkedik.
PECSENED. Pccsenan.Tót
falu Trentsén Vármegyében,
föl-
 földes U r a G r ó f III é s h í i y Ura­
s á g , lakosai k a t o l i k u s o k ,
fekszik Nagy Klivennek
szomszédságában, mellynek
filiája, határbéli fóldgye ter­
mékeny , legelője tágas,
hasznos piatzozása közel, első
osztálybeli.
PECSELIESKA. Bánátbéli
falu Cserna vize mellett, M c -
hádiához nem meszsze.
PECSENICZ. T ó t falu Hont
V á r m e g y é b e n , földes Ura a'
Besztertze Bányai Káptalan­
béli U r a s á g , lakosai katoli­
k u s o k , fekszik Baka Bányá­
h o z I mértföldnyire, határ- |
jában szólei tágasak, és jó
b o r o k a t teremnek, Báton,
és Selmetzen van. m ó d g y o k
a k e r e s e t r e , fájok is van
9
mind a' k é t f é l e , első osz­
tálybeli.
PECSKA. Magyar Pecska,
Oláh Pecska. Két Mezőváro­
sok Arad Vármegyében, föl­
des Urok a Királyi Kamara,
9
lakosaik k a t o l i k u s o k , és ó
h i t ű e k , fekszenek egymás
mellett, Maros vizének szom­
szédságában, földgyeik ter­
m é k e n y e k , fájok v a n , és
eladásra is m ó d g y o k , fo­
gyatkozásaik a kutak miatt,
9
mivel magas helyen feksze­
n e k , első osztálybéliek.
PECSNARÓCZ. Elegyes falu
V a s Vármegyében , földes
Ura G r ó f Nádasdy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Felső Lendvához nem mesz­
sze , mellynek filiája, határ­
béli földgye sovány, szóleje
u g y a n , és fája tűzre elég
v a n , harmadik osztálybéli.
PECSOVA. Szabad puszta
Trentsén V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura G r ó f Königszeg Ura­
s á é , fekszik VöröskŐhöz k ö ­
z e l , mellynek filiája.
PECSÖLY. Nagy Pecsöly,
Nemes Pccsöly. Két Magyar
faluk Szála Vármegyében.
N a g y Pecsölynek földes Ura
az 0 Budai Prépostság, N e -
mesPecsölynek pedig Oroszi,
és több U r a s á g o k , lakosaik
katolikusok, fekszenek N a g y
Vázsonynak szomszédságá­
ban, mellynek filiáji, határ­
béli földgyeik középszerűek,
borai t s e k é l y e k , réttyeik is
héjánosak, második osztály­
béliek.
PECSV ARAD. Magyar,
n é m e t , és rátz Mezőváros
Baranya Vármegyében , a 9
Mohátsi járásban, s hegyen
9
ép&ltt régi Várával díszesit-
tetik. Hajdan a Benedikti-
9
nüsoknak számokra SZENT
ISTVÁN Király által fundáltc
gazdag Apáturság v a l a , most
a Pesti K i r . Universitáshoz
9
tartozik. Lakosai katoliku­
s o k , ó h i t ű e k , és reformá­
tusok. Régi Várát G. Czin-
czendorf Apátűr 1 7 1 3 - fel-
44 P c
P'
ópírtctte,. s m a g a s , és eros
y
f J a k k a l megerősíttette vala,
niellyben most a* D. Prxfe-
krusnak lakása, az Uraság'
Levéltárja s a* t. vagyon.
f
Mellétre a ' B . Szűznek tiszte­
letére épíiltt nevezetes szép­
ségű , 's nagyságú Szentegy­
házat G. Elcz építtette vala.
Fekvése nagyon egyenetlen;
a* hegy alatt 1793-dikban,
T . N . Baranya Vármegye szép
Stábális Kaszárnyákat , és
Lspotályt építtetett , 's a'
Városiak is az utolsó tiiz
után erős házakkal díszesítik
e jó Várost; jó m é s z , ko­
1
szén, és épületre való k ő ­
bányáik vágynak , boraik
nevezetesek , mindenféle
gyümöltsök elég terem, la-
Kosai között jó mesterembe­
rek , és gazdag kereskedők
v á g y n a k ; a' határján folyó
patakon 22 hasznos malmok
által sok lisztet szolgálatnak
a* P é c s i , és Eszéki piatzra;
határja 3 nyomásbéli, 's a 1
gabona - termesztésre elég
alkalmatos , a' körül lévő
erdőkben s ó k m a k k szokott
teremni; piatzok helyben ,
é i Pécsen , harmadfél órá­
nyira.
PEDER. Magyar falu Abaúj
V á r m e g y é b e n , földes Urai
több U r a l o k » lakosai l e g ­
inkább reíormátusok, fek­
szik Janóknak szomszédsá-
PEK.
gában , mellynek filiája ;
ámbár épületre való fája
nints, de egyéb javai jelesek
l é v é n , első osztálybéli.
PEMROVA, Tót f a l u T r e n -
tsén Vármegyében , fekszik
Zavodához, mellyhez vidék-
je is hasonlító, nem mesz­
sze.
PEKELNICZA. v. Pekleni-
c\a. Horvát falu Szála Vár­
m e g y é b e n , földes Ura G r ó f
Draskovics Uraság, lakosai
katolikusok, határjának k ö ­
zépszerű minémuségéhez k é ­
pest, második osztálybéli.
PEKELNIK. Tót falu Á r v a
Vármegyében , földes Ura
a' Királyi Kamara, lakosai
katolikusok, fekszik a felső9
járásban, Jablonkának szom­
szédságában ; határja sovány,
tsupán zabot terem, lakosat
többnyire gyólts-készítésből
élnek; erdeje van.
PEKLIN. Kec{er Peklin,
Oros\Peklin, és Ús\ Peklin.
Három falu Sáros Vármegyé­
b e n , Keczer Peklinnek föl­
des Urai több U r a s á g o k ,
mellynek Ispotállyá is va­
g y o n ; Orosz Peklinnek föl­
des Ura Pillér Uraság, fek­
szik Radácshoz közel, melly­
nek filiája; Usz Peklinnek
pedig földes Ura Usz Uraság.
Ez fekszik Nyárs Ardóhoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája , lakosaik kűlömbfélék,
ha-
 PÉL. 4?

határbéli földgyeik közép és reformátusok , fekszik

rermékenységuek , réctyek,
l e g e l o j ö k , erdeiek elegendő
v a n , piatzozások Szebenben,
és Eperjesen alkalmatos, má­
sodik osztálybéliek.
PEKLINA. Tót falu Tren-
tsén Vármegyében, földes
Ura H. Eszteíházy Uraság,
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Zavodához közei , határjá­
ban l e g e l ő j e , fája v a n , de
földgye hegyoldalban lévén,
nehezebben miveltetik, har­
Csatárnak szomszédságában,
mellynek filiája, határja jó
termékenységi, más v a g y o n ­
nyai is j e l e s e k , első osztály­
béli.
PELEJTE. Plehocsic[e. T ó t
falu Zemplén Vármegyében,
földes Urai több Uraságok,,
j lakosai külömbfélék, fekszik
Kis Ruszkához £ mértföld-
nyire n. k. é. Gálszétshez e g y
órányira, határja 3 nyomás-
béli , s közép termékenysé-
;

madik osztálybéli. g u , erdeje k e v é s , szőleje

PEL, Alsó, FelsS Pél. nints, piatza Kassán van #

P é l y nevezet alatt. PELESKE. Nagy Peleske. •

PEL. Nagy Pél. Oláh falu Orosz falu Szatmár Várme­
Arad V á r m e g y é b e n , földes gyében , földes Urai több
Ura a' Királyi Kamara, la­ Uraságok, lakosai katoliku­
kosai ó hitűek, fekszik Elek­ s o k , és másfélék, fekszik
nek szomszédságában, melly­ Lázári, A t y a , és Kis Peleske
n e k filiája, határbéli föld­ között, szépen kiterjedett
gyének nagyobb része ter­ határja, j ó mivelés u t á n ,
m é k e n y , e g y része salétro­ mindent megterem, erdeje
m o s , mellyet néha a víz is1
jó, makkja, szénája is bőven
el szokott ö n t e n i , első osz­ v a n , szőleje nints, piatza
tálybéli. Szatmáron e g y kis mértföld­
PELA. Elegyes falu Bars nyire.
Vármegyében , földes Ura a* PELESKE. Kis Peleske.
Selmetzi Bányászi Kamara, Magyar falu Szatmár Várme­
és a' Religyiói Kintstár, la­ g y é b e n , földes Ura Becsky
kosai katolikusok U r a s á g , lakosai reformátu­
PELACZ. Falu Tolna Vár­ s o k , fekszik H o m o k , N a g y
megyében. P e l e s k e , R o s á l y , és Méh­
PELBARHIDA. Parhida. telek k ö z ö t t , határja három
Magyar falu Bihar Várme­ nyomásbéli, tér, és h o m o .
g y é b e n , földes Ura Beöthy k o j földgye közép termé--
Uraság, lakosai ó h i t ű e k , kenységu erdeje kevés
r t

sző-
 4$ PEL.
szőleje nints , piatza Szat-
máron van.
PELIFÖLD. Esztergom Vár­
megyében szőlőhegy, mel-
• lyen T e m p l o m , és Vendég­
fogadó is v a g y o n , földes Ura
az Esztergomi É r s e k s é g , fek­
szik fiajóthoz k ö z e l , melly­
n e k filiája.
PELINCZ. Bánátbéli f a l u ,
fekszik Lúgoshoz | mért­
földnyire.
PELLERD. Magyar falu
Baranya V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura Czindery Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
a' Pécsi járásban, határja j ó
termékenységül , piatzozása
Pécsett hasznos, fubarozás-
sal is pénzt kereshetnek,
első osztálybéli.
PEL*ŐCZ. Plcsovcc, Ples-
nic\. Magyar Mezőváros Gö­
m ö r Vármegyében f földes
Ura Szeremley U r a s á g , la­
kosai katolikusok, és többen
reformátusok, fekszik Sajó­
vize mentében, Rosnyóhoz
két mértföldnyire, 's a* Vár­
megyének itten tartatni szo­
kott Gyűlései nevezetesítik;
Csoltóhoz is közel. PelsŐcz
K a n y á r i , és a' Pelsőczi hegy
alatt való Vas Hámorokkal
e g y ü t t , határbéli földgyeik
közép termékenységfiek, le- j
gelőjök j ó , és e l é g , fájok
van mind a*kétféle, vásár-1
jaikból kevés jövedelmek j
PÉL-
v a n , piatzozások e g y , k é t
mértföldnyire, vannak v a s -
hámorjai, meszet, és szenet
is é g e t n e k , első osztály­
béli.
PELTIK. Bánátbéli f a l u ,
Korniához fél mértföldnyire.
PÉLY. Magyar falu Heves
Vármegyében , földes Ura
Gróf B e r é n y i , és több Ura­
s á g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Kis Köréhez i mért­
földnyire, piatzozása Eger­
b e n , és Miskóltzon, hátárja
közép termékenységit, m á ­
sodik osztálybéli.
PÉLY. Jdsi Pék. Arad
Várraegyében, földes Urai
Magócsi, ésÁbrahámfi Urak.
PÉLY. Alsó, és Felső Pély.
Két falu Bars Vármegyében,
földes Ura mind a kettőnek
1
Báró Hunyady , és N a g y
Uraságok, lakosai katoli­
kusok. Felső Pély az A l s ó ­
nak filiája, határjaik közép­
szerűek, vagyonnyaik k ü -
lömbielék, második osztály­
béliek.
PÉLY. Magyar falu Borsod
Vármegyében , földes Ura
Majthényi Uraság, lakosai
kűlömbfélék, fekszik Á r o k ­
tőnek szomszédságában ,
mellynek filiája, határja j ó l
termő.
PELY. Kis Pély. Szabad
puszta Békés Vármegyé­
ben.
PÉLY.

PELT. Szabad paszta Tolna
Vármegyében , földes Ura
Gróf Limburg Styrura Ura-
s á g , fekszik Tevelyhez k ö -
z e l , mellynek filiája, Udva-
rihoz tartozik.
PENCZ. M a g y a r , és tót
falu Nógrád V á r m e g y é b e n ,
földes Ura B. Podmanitzky,
és több U r a s á g o k , lakosai
k a t o l i k u s o k , Zsidók is lak-
nak b e n n e , fekszik Kosdhoz
közel , szép szóló hegyei
v á g y n a k ; egyébaránt határja
o l l y a n , mint K o z á r d é , elsó
osztálybéli.
PENCZ. Alsó Penc[. Sza-
bad puszta Nógrád Várme-
g y é b e n , földes Ura a' Vátzi
Püspökség*, fekszik Kosdhoz
k ö z e l , mellynek filiája.
PENÉSZLEG. Orosz falu
Szatmár V á r m e g y é b e n , föl-
des Urai több U r a s á g o k , la-
kosai ó hitűek, fekszik Kört-
v é l y e s , és Lúgoshoz is k ö ­
z e l , h o m o k o s , dombos ha­
tárja 3 nyomásbéli, gabonát,
kukoritzát, és kendert te­
r e m , fája v a n , szőleje nints,
Í
jiatza D e b r e c e n b e n 4 mért-
oldnyire.
PENLAK. Bánátbéli falu.
PÉNTEKFALU. vagy Pink-
falu, Pintér. Elegyes falu
Vas Vármegyében, földes
Ura Brendano Uraság, lako­
sai külömbfélék, fekszik Sár*
P£N. 4?
várhoz k ö z e l , mellynek fi­
liája, határja középszerű.
PENTELE. Duna Pcntclc,
Pantalia. Magyar falu Fejér
V á r m e g y é b e n , földes Urai
Báró Rudnyánszky, és több
Uraságok, lakosai katoliku­
s o k , és ó hitűek, fekszik
Rátz Almáshoz 1 mértföld­
nyire. Hajdan a' Rómaiaknak
lakó h e l y e k v a l a , a* mint
az itt találtatott p é n z e k , és
írások is bizonyítják. Lásd
felőle Ld^iust, D e Republica
Romána Libr. XII. Sect. II.
& V I . pag. 1 1 1 4 . Határja j ó
termékenységi!, vagyony-
nyai jelesek, első osztály­
béli.
PENVVÁD. Szabad puszta
Veszprém Vármegyében ,
földes Ura G. Amadé Uraság,
fekszik Martzaltónak szom­
szédságában.
PENTIGE. Magyar falu
Szatmár V á r m e g y e b e n , föl­
des Ura Lő vei Uraság, l a k o ­
sai többnyire reformátusok,
fekszik K ö m ö r ő , és N a g y ­
szekereshez is k ö z e l , határ­
ja n a g y , k é t nyomásbéli,
búzát , z a b o t , kukoritzát
meglehetősen t e r e m , szé­
nája s o k v a n , erdeje e l é g ;
piatza Tisza-Újlakon három
mértföldnyire.
PÉNZES. Komárom Vár­
megyében két m a l o m , föl*
de$ Ura Gróf Eszterbizy Ura?
 48 PEIU.

s á g , fekszenek Ketskédhez des Ura a ' K . K a m . és többek,

nem meszsze, mellynek fi- lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
liáji. Csabához 1 mértföldnyire,
PÍNZfiSKÚT. Szabad puszta határja búzát, zabot bőven
Veszprém V á r m e g y é b e n , ! terem, tulajdonságai ollya-
földes Ura Gróf Eszterházy • n o k , mint P ó m á z é , piatza
{

Uraság, L ó k ú t , és Bakony- B u d á n , és Esztergomban ,

bél szomszédságában , er­ nádgya is v a g y o n , első osz­
deje n a g y , réttye, és szántó tálybéli.
földgye k e v é s , v a g y o n ben­ .PERBENYIK. Magyar falu
ne üveg-bánya is. Zemplén V á r m e g y é b e n , föl­
P Í R . Magyar falu Bihar des Ura Sennyei Uraság,
V á r m e g y é b e n , földes Urai lakosai katolikusok, orosz
Gróf K á r o l y i , és több Ura­ vallásúak, és többen refor­
s á g o k , lakosai kűlömbfélék, mátusok , fekszik N a g y Tár-
fekszik Szalatzhoz nem mesz­ kányhoz nem meszsze,melly-,
s z e , mellynek filiája, határ­ nek filiája, határja 1 n y o ­
béli földgye is hozzá hason­ másbéli, földgye a g y a g o s , ,
lító. és h o m o k o s , minden vete-
PER. Magyar falu Gyór ményt megterem*, szénája
V á r m e g y é b e n , földes Ura a' j ó , erdője is v a g y o n , van
Győri Püspökség , lakosai hozzá Kisfalud nevezetű kis
katolikusok, és reformátu­ puszta, mellyben kis marha
s o k , fekszik Győr Városához legelő forma tserje v a g y o n ,
tél mértföldnyire, a' Pusztai és kevés szántó földek is.
járásban, határja 3 nyomás­ PERBETE. Magyar falu
béli , mindenféle gabonát Komárom Vármegyében f

bőven terem, réttye kevés, földes Ura az Esztergomi É r ­

e r d ő j e , szőleje nints, szép s e k , lakosai katolikusok, é s
szarvas marhákat nevelnek reformátusok , fekszik a z
lakosai , piatzok Győrött ország-útban, K o m á r o m h o z
van. k é r mértföldnyire, határbéli
PER. Szabad puszta Hont földgye jó termékenységű ,
Vármegyében , földes Ura legelője elég v a n , r é t t y e
Laskó U r a s á g , fekszik Felső néhol tsekély , szoleji j ó
Sipekhez közel , mellynek borokat teremnek , t l s S
filiája, Teszérhez tartozik. osztálybéli.
PERBAL. T ó t , és német PEREZKOVA. Irtvány N y i -
falu Pest Vármegyében, föl* tra Vármegyében.
PfiRCS.
 PÍRCS. PERE. 49

, PÍROS. Pircs név alatt. PERECSÉKY. Orosz falu

PERE. Magyar falu Abaúj Ungvár V á r m e g y é b e n , föl­
V á r m e g y é b e n , földes Urai des Ura a* Királyi K a m a r a ,
B á r c z a y , és több Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Ung
lakosai külömbfélék,fekszik vize mellett, határja j ó ter-
Szántóhoz k ö z e l , mellynek m é k e n y s é g u , vagyonnyai is
filiája, szántó földgyei k ö ­ j e l e s e k , első osztálybeli.
zépszerűek, de néhol nehe­ PBRBCSENY. Elegyes falu
zen trágyáztatnak, javai k ü ­ Hont Vármegyében , föld­
lömbfélék, és valami kevés gyének tsekély részét a* víz*
szőlei is v a n n a k , első osz­ áradások néha elöntik, más­
tálybéli. ként s í k o s , és jól termő,
PERE. Szabad puszta Vesz­ l e g e l ő j e , f á j a , szőleje van,
prém V á r m e g y é b e n , földes első osztálybéli.
Ura G r ó f Nádasdy U r a s á g , I PERED. Magyar falu P o ­
fekszik Nánának szomszéd­ son Vármegyeben , földes
ságában , szántó földgye k e ­ Ura a' Tudományi Kintstár,
v é s , réttyei számosak, er­ lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
deje n a g y , és j ó makk ter­ Zsigárdnak szomszédságá­
m é , vadakkal is bővelkedik, b a n , határja két nyomásbéli,
legelője elég van.
réttye j ó , erdője is van',
PERECZFÖLDB. Elegyes második osztálybeli.
falu Vas V á r m e g y é b e n , föl­ PEREG. Magyar falu Pest
des Ura b . Schilson Urasáé, V á r m e g y é b e n , földes Ura
lakosai katolikusok, fekszik Vattay, és más U r a s á g o k ,
Salfához nem meszsze, melly­ lakosai katolikusok, fekszik
n e k filiája, határbéli föld- D ö m s ö d , és Latzháza között,
g y e középszerű, mint va­ földgye meglehetős termé­
gyonnyai. kenységi! , hanem határja
PBRKCSE. T ó t falu Abaúj szoros, azt is néha az ára­
V á r m e g y é b e n , földes Ura a* dások Járják, erdejek sem
Jászói Prépostság , lakosai lévén , harmadik osztály­
külömbfélék, fekszik Vajdá­ beli.
nak szomszédságában,melly« PEREG. Kis Pereg. Falu
nek filiája, minden javai Arad V á r m e g y é b e n , földes
v á g y n a k , egyedül legelője Ura a' Királyi K a m a r a , la­
nem e l é g , második osztály­ kosai külömbfélék, fekszik
béli. OláhPétskához közel, melly-
D nek
 nek filiája, határbéli fóldgye megerőssíttettek , lakosai
középszerű. k a t o l i k u s o k , fekszik Ková-
PEREG. Nagy Pereg. Sza­ tsinak , és Perhidának szom­
bad puszta Arad Vármegyé­ szédságokban , S é d vize
ben. mellett, Veszprémhez k é t ,
PEREKACZ. Szabad puszta Fejérvárhoz pedig 3 mért­
T o l n a V á r m e g y é b e n , földes földnyire , batárja a nyomás­
Ura H. Eszterházy Uraság, b é l i , e g g y i k jó földu, melly
fekszik Dombóvárhoz közel, mindent m e g t e r e m , de a'
mellynek filiája. másik mivel sós, köves, tsak
PERERED. Magyar falu ifedves időkben termékeny,
Baranya V á r m e g y é b e n , föl­ réttye j ó , erdeje s z é p , van
des Ura a'Tudományi Kints- malma i s , és deszka-metz-
t á r , lakosai katolikusok , tzője.
fekszik Pétstól % órányira, PERENCSER. Elegyes tót
határja három nyomásbéli, népes faluPoson Vármegyé­
mellyben alkalmatos szántó ben , földes Ura Nagyszom­
földgyei v á g y n a k , és jó bo­ bat V á r o s a , lakosai katoli­
rokat termo szőlőhegyei, a* k u s o k , fekszik Nagyszom­
lakosok szép szarvas mar­ bathoz fél órányira, határja
h á k a t , és kevés juhokat is három vetőre van o s z t v a , .
nevelnek. és középszerű termésű, ka-
PEREKESZNA. Prösing. szállója, fája, legelője sziik,
Orosz falu Bereg Vármegyé­ lakosai országos fuvarosok,
b e n , földes Ura Gr. Schön- második osztálybéli.
born U r a s á g , lakosai több­ PERÉNY. Perina. M a g y a r
nyire ó h i t ű e k , fekszik Bu- falu Abauj V á r m e g y é b e n ,
kótzhoz nem meszsze, melly­ földes Ura B. Meskó Uraság,
nek filiája, határja is hozzá lakosai katolikusok, fekszik
hasonlító* Enitzkéhez fél mértföldnyire*
PEREKUTZA. Bánáib. falu, határja néhol s o v á n y , rét-
fekszik Dentához 1 mért­ tyének fele sem igen j ó l
földnyire. t e r m ő , piatza is távol v a n ,
PEREMARTON. M a g y a r , és második osztálybéli.
Sváb falu Veszprém Várme­ PERENY. Felső Perény* .
gyében , földes Ura a* Vesz­ Magyar falu Nógrád V á r m e ­
prémi Káptalanbéli Uraság, gyében , határja o l l y a n , mint *
és más nemes U r a k , kik Alsó L u d á n y é , második o s z - .
V I . KÁROLY által 1718-ban tálybéli.
PE-
 PfiRJt. PERE. ji

- PERENYE. Prinncrsdorf. j lakosai katolikusok, fekszik

elemet falu Vas Vármegye- ! a ' B o d ó k i járásban, határja
b e n , földes Ura H. Batthyáni, j jól t e r m ő , vagyonnyai k ű ­
és több Uraságok, lakosai j lömbfélék, második osztály­
k a t o l i k u s o k , fekszik Német | beli.
Gentsbez k ö z e l , mellynek PERESZNYE. Prtssing,
filiája , határbéli földgye Pris[ika. Horvát falu Sopron
középszerű. Vármegyében , földes Ura
PERENYE. Szabad puszta Gróf Eszterházy U r a s á g , a*
Nógrád V á r m e g y é b e n , föl­ kinek két kastéllyával é k e -
des Urai több Uraságok. sittetik, lakosai katolikusok,
PERECSIROVA. Orosz falu fekszik N. Visnek szomszéd­
Bereg V á r m e g y é b e n , földes ságában , Sopronhoz , K ő ­
Ura Gróf Schönborn Uraság, szeghez 3-| 's {j- mértföld­
lakosat ó hitűek , határja n y i r e , határja közép termé­
s o v á n y , mint vagyonnyai. k e n y s é g i , legelője hasznos,
PERES. Bihar Vármegyé­ és számos juhok v á g y n a k
ben szállás. rajta, más javai is m e g ­
PERES. Szabad puszta Hont lehetősek, második osztály­
V á r m e g y é b e n , földes Ura béli.
G r ó f Károlyi Uraság;, fekszik PERESZTEC. Hos[S[ií Pt-
Zsámbokboz k ö z e l , melly­ res[teg. Magyar falu Vas
n e k filiája. V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
PERESZLÉNY. PeresilanL Génuai Közönséges Társaság,
Magyar falu Hont V á r m e ­ és G r ó f E r d ő d y , lakosai k a ­
gyében , földes Ura Gróf tolikusok, fekszik Jánoshá­
Eszterházy U r a s á g , lakosai zához másfél mértföldnyire,
k a t o l i k u s o k , fekszik Ipoly- határjának földgye termé­
vize mellett, Honthoz egy keny , de más fogyatkozásai
mértföldnyire , határjában v é g e t t , második osztály­
v a g y o n legelője e l é g , szőlei béli.
meglehetősek , fája nints PERESZTEC Per asztag.
e l é g , piatzozások is távol Magyar falu Sopron Várme­
v a g y o n , második osztály­ gyében , földes Ura Gróf
béli. Szécsényi U r a s á g , a* k i n e k
PERESZLENY. Pre\urani. kastéllyá is vagyon itten, s 9

Xót Mezőváros Nyitra Vár­ Tálián Urnák is van benne

m e g y é b e n , földes Urai Maj- birtoka, lakosai katolikusok,
f h é n y i , és több Uraságok, fekszik Sopronhoz két mért-
D % föld-
 földnyire, a* Sárvári ú t o n ,
is Vejke Mi két vendég­
fogadó is van h o z z á , határja
majd téres, majd h e g y e s ,
de elég tágas, termése gaz­
d a g , borai j ó k , legelője
hasznos, juhai számosak,
első osztálybeli.
PERESZTY. Oláh falu Arad
V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
K i r . Kamara, lakosai ó hi­
t ű e k , fekszik Ravnához nem
meszsze, határja h e g y e s , és
völgyes , földgye sovány,
harm. osztálybéli.
PERROSZOVA. FaluTemes
V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
Kir. Kamara.
PERG. Piarg, Siegehberg.
N é m e t falu Hont Vármegyé­
b e n , földes Ura a'Selmetzi
Bányászi Kamara , lakosai
k a t o l i k u s o k , fekszik Wind-
schachthoz közel, mellynek
filiája, határja sovány.
PERG. Perkovce, Nemes
Perg. Tót falu Nyitra Vár­
m e g y é b e n , földes Urai több
Uraságok, lakosai katoliku­
s o k , fekszik Nyitrához i £
mértföldnyire , határja jól
t e r m ő , vagyonnyai közép­
szerűek , második osztály­
béli.
PERGELIK. Pilgersdorf.
Német falu Vas Vármegyé­
ben , földes Ura Hg. Eszter-
házy Uraság, lakosai katoli­
k u s o k , feleszik Borostyán­
kőhöz másfél mértföldnyire,
határja k ö z é p s z e r ű , fája,
legelője v a n , harmadik osz­
tálybéli.
PERGUZA. Elegyes Oláh
falu Temes V á r m e g y é b e n ,
fekszik Temes vize mellett.
PERGVERK. Primdorf.
Német falu Vas Vármegyé­
ben , földes Ura Gróf Bát-
thyáni Uraság, lakosai ka­
t o l i k u s o k , fekszik Máriás­
faluhoz k ö z e l , mellynek fi­
liája, határbéli földgye so­
v á n y , mint vagyonnyai.
PERHIDA. Elegyes magyar
falu Veszprém Vármegyében,
földes Urai Boronkay , és
Baranyai U r a k , lakosai l e g ­
inkább reformátusok, Pere-
marconhoz igen közel f e k ­
szik, mellyhez kis határja is
hasonlító.
PERHOVECZ. Horvát falu
Szála V á r m e g y é b e n , földes
Ura Gróf Álthán Uraság ,
lakosai katolikusok, f e k s z i k
Mihalieveczhez közel, m e l l y ­
nek filiája , s határja i s
y
hozzá hasonlító.
PERIT. ÍV. és K. Perit.
Magyar faluk Fejér V á r m e ­
g y é b e n , földes Uraik t ö b ­
b e k , lakosaik k ü l ö m b f é l é k ,
fékszik Kertához k ö z e l , Ü l -
Iőfa pusztájával együtt.
PERJAMOS. Német f a l u
Torontál V á r m e g y é b e n , f ö l ­
des Ura a Királyi K a m a r a ,
9
la-
 lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Üj A r a d , Temesvár, Peszák,
R á t z S z . Péter, és Nagyfalu­
hoz is k ö z e l , határja három
nyomásbéli, térséges, terem
b ú z á t , árpát, zabot, k u k o ­
ritzát 's a* t« erdeje, és kevés
szőleje v a g y o n , piatza Ara­
don , Sz. Miklóson, és Török
Becsén.
PERJÉSE. Magyar falu Gö­
mör Vármegyében , földes
Ura Gróf Koháry U r a s á g ,
lakosai külömbfélék, fekszik
Dobóczhoz nem meszsze,
mellynek filiája, határjának
földgye meglehetős termé­
kenységi!, piatzozása közel,
legelője e l é g , fája van mind
a* k é t f é l e , szőlei, eyümöl-
tsös kertyei is vannak, mal­
mai k ö z e l , második osztály­
béli.
PERIN. Bánátbéli falu,
fekszik Keveréshez fél mért­
földnyire.
PERINT. Ó , és Új Perint.
K é t elegyes magyar falu Vas
V á r m e g y é b e n , földes Ura a 1
Szombathelyi Püspök, lako­
saik katolikusok, fekszenek
Szombathelyhez nem mesz­
sze , mellynek filiáji, határ­
jaik ugyan t e r m é k e n y e k , de
réttyek, legelojök, fájok ele­
gendő nintsen, második osz­
tálybéliek.
PERK. Nemes Perk. Ele­
gyes falu Nyitra Vármegyé­
b e n , földes Urai Medvetzky,
és több Uraságok, lakosai
katolikusok, fekszik Surán­
kához k ö z e l , mellynek fi-
I liája.
! PERKATA. N a g y magyar,
és rátz falu Fejér Vármegyé­
ben , földes Ura Gr, G y ő r y
Uraság, lakosai katolikusok,
és ó hitűek, fekszik Fenteié­
nek szomszédságában, síkos
helyen , határja jó termé­
k e n y s é g i , külömbféle javai
is j e l e s e k , első osztálybéli.
PERKÁTA. Kis Perkáta.
Szabad puszta Fejér Várme­
gyében , földes Ura Gróf
Győry Uraság, fekszik Per-
kárához nem meszsze, melly­
nek filiája.
* PERKELECZ. Máramaros
Vármegyében falu.
PERKUPA. Magyar falu
Torna V á r m e g y é b e n , földes
Urai Fáy , és több Uraságok,
lakosai k a t o l i k u s o k , és re­
formátusok, fekszik Torná­
hoz másfél mértföldnyire ,
határbéli f ö l d g y e , és réttye
j ó , legelője e l é g , fája mind
a' kétfelé, meszet is égetnek,
eladásra is van m ó d g y o k ,
első osztálybéli.
PERL A. Bánátbéli falu T o -
rontal Vármegyében, fekszik
a' Betskereki járásban.
PERLACZ. Prichra^ane.
T ó t falu Gömör Vármegyé­
b e n , földes Ura Gr. Koháry
D 3 Ura-
U r a s á g , lakosai katolikusok,
és reformátusok , fekszik
Süvetének szomszédságában,
batárbéli földgye közép ter­
mékenységit, legelője kevés,
fája van mind a kétféle, el­
adásra módgya közel Jols-
v á n , keresetre is módgya a'
vasveró műhelyeknél , és
tserép edényekkel, 's pipák­
kal , mellyeket magok ké­
szítenek, harmadik osztály­
béli.
PERLAK. Prelok. Elegyes
horvát Mezóváros Szála Vár­
megyében , földes Ura Gróf
Álthán Uraság, lakosai k a ­
tolikusok , fekszik Horvát
Országnak széle felé, sóház
is van benne , határja a'
természetnek szép javaival
bővelkedik, első osztálybéli.
PERLEP. Prilepe. T ó t falu
Bars Vármegyében , földes
Urai külömbféle Uraságok,
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Kis Apátihoz nem meszsze,
mellynek filiája; papiros­
malma is v a g y o n , határjának
f ö l d g y e , réttye, legelője tá­
gas , fája van tíizre, káposz­
t á s , és gyümöltsös kertyei
j ó k , piatzozása k ö z e l , má­
sodik osztálybéli.
PERLISTIE. Bánátbéli falu
Krassó Vármegyében, földes
Ura a' Királyi Kamara.
PERMIS. Vcricjji. Falu jó termésű, vagyonnyai j e ­
Szála Vármegyében.
PERMISE. T ó t falu V a s
Vármegyében , földes U r a i
a' Czisztertzita Szerzetbéli
A t y á k , lakosai katolikusok,
fekszik Istvánfalvának szom­
szédságában, mellynek filiá­
j a , határjának f ö l d g y e , r é t ­
tye s o v á n y , l e g e l ő j e , fája
sem igen van e l é g , harma­
dik osztálybéli.
PERNEK. T ó t falu Poson
Vármegyében , földes U r a
Gróf Pálfy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik h e g y e k ,
és erdők k ö z ö t t , határja x
nyomásbéli, r o z s o t , árpát
terem, szőleje nints, erdeje
v á n , piatza Bazinban, első
osztálybéli.
PERNYESD. Oláh falu Arad
Vármegyében , földes Ura
Kaszonyi Uraság, lakosai 6
h i t ű e k , fekszik az Aradi
járásban, határja jól termő.
PEROSZNE. T ó t f a l u T r e n -
tsén V á r m e g y é b e n , fekszik
N a g y Udiczához nem mesz­
sze.
PERŐCSENY. Pcrocani %
Pilscn. Magyar falu Hont
V á r m e g y é b e n , földes U r a
H. Eszterházy Uraság, l a k o ­
sai katolikusok, 's másfélék
is , fekszik Kementzének
szomszédságában, Honthpz
két mértföldnyire, határja
l e s e k , bora középszerű, j e ­
les
 PEfeS. PÉRV.

les javaihoz képest első osz­ m o k o s a k , réttyei j ó k , lege­

tálybeli. lője többnyire az ugarokon
PERSASKA. Bánátbéli falu, van.
fekszik Duna vize mellett, PERVANY, Klein Mutsen.
Üjpalánkához mintegy két H o r v á t , és német falu S o p ­
mértföldnyire. ron Vármegyében , földes
PBRSB. Magyar falu N ó ­ Ura Báró Sennyei U r a s á g ,
grád V á r m e g y é b e n , földes lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Ura Gróf Koháry U r a s á g , Alsó Pulyához nem meszsze,
lakosai kűlömbfélék, fekszik mellynek filiája, Sopronhoz
Sávolyhoz nem meszsze, 3 | mértföldnyire , határja
mellynek filiája Ipoly vize s o v á n y , két nyomásbéli,
mellett, határja sovány, más szőleje nints, erdeje tsekély.
javai is hibásak, harmadik PESER. Pcs^erin, Psary.
osztálybéli. T ó t falu Bars Vármegyében,
PERSOVCCZ. Elegyes falu földes Ura az Esztergomi
Szála Vármegyében, határja Káptalanbéli U r a s á g , lako­
s o v á n y , harmadik osztály­ sai k a t o l i k u s o k , fekszik Sz,
béli. Benedekhez nem meszsze,
PERTOCSA. Elegyes tót mellynek filiája, 's határja
falu Vas Vármegyében , föl­ is hozzá hasonlító, makk­
des Ura Gróf Nádasdy Ura­ termő erdeje v a n , fája mind
ság , lakosai katolikusok, a* kétféle, 's legelője is elég,
fekszik Stájer Ország mellett, második osztálybéli.
határja s í k o s , szőleje v a n , PIST, PILIS, és SÓLT
réttyei j ó szénát teremnek, VARMEGYE. Co mit atus Pest,
fája van mind a kétféle, Pilis, & Solt. *p<fto ®t<
9

legelője e l é g , fuharozással fpűnfí&űfí. Pest Vármegye

is pénzt kereshetnek, első nevezetét vette Pest V á r o ­
osztálybéli. s á t ó l , Pilis, Pilis hegyétől;
PERÜL. Bánátbéli falu Sóit pedig illy nevű Mező­
Krassó V á r m e g y é b e n , földes várostól. Minekutánna a'
Ura a' Kir. Kamara. Magyar Királyi Udvar B u ­
PERVÁT. Szabad puszta dára által-tétetett, nem vala
Veszprém Vármegyében , Fő Ispánnya, 's a Királynak f

földes Urai B e n i c z k y , és más jelenléte miatt P e s t Vár­

. U r a k , fekszik Győr Várme­ megyével egygyesíttctctt.
g y é n e k szomszédságában , Lásd ULADISL. í i c r e t . ann-
határja szoros, földgyei ho­ 1 4 9 1 . Art. C. Sc Decret. í r .
D 4 Art.
Art. 1 4 . Sóit pedig Fejér-
várnak az Ozmánoktól lett
viszsza-vétele után kaptsol-
tatott hozzá. Lásd MAXIMIL.
D e c r . I I I . Art. 5 1 , an. 1569.
Megnagyobbíttatván e' sze­
rént Pest V á r m e g y e , öt Járá­
sokra oszrattatik, ú g y m i n t :
P i l i s i , Várzi, Pesti Ketske-
méti , és Solti Járásokra.
Fekvését, hoszszát, és ki­
terjedését legelevenebben
képzelheted Ballá Antal Úr­
nak, szorgalmatos munkával
készultt díszes Földképén;
avagy Görög, és Kerekes
Urak á l t a l , ugyan a' Ballá
Úrnak munkája szerént 1796
kiadott k i s e b b Földképen.
Nevezetesebb h e g y e i : 1.)
Naszály h e g y e , melly Vátz
felett külömbféle magassá­
g o k k a l terjed széjjel; leg­
kegyesebb tetőjéről az egész
Vármegyét szemlélheted; ol-
dallós délre fekvő részein
pedig jó bort termő »szőlők
v á g y n a k , a több része k ü ­
f
lömbféle élő fákkal fedezte­
t i k , s mintegy fél mértföld­
f
nyire terjed, és Pest Várme­
gyét Nógrád Vármegyétől
elválasztya. a.) A* Pilisi
h e g y e k , mellyek Esztergom­
tól Visegrád felé, egész Sz.
Andrásig terjednek , majd
magassáhb, majd pedig ala-
tsonyabb tetőjökkel. 3.) Sz.
Gellért h e g y e , Mons S. Ge-
rardi, 2Mocfé6*r$, me\\f a f
Budai Rátz Város felett v a ­
g y o n , 's alapja alatt iévS
híres meleg törd6i neveze­
tesitik. 4.) Üröm h e g y e ,
melly Pilis felé terjed k ő -
szirtes részeivel. 5.) Pilis
hegye , holott Szántó felé
régi Várnak omladékja szem­
léltetik. 6.) A ' Váradi h e g y ,
vagy Ábrahám h e g y e , melly
mind élő f á k k a l , mind va­
dakkal g a z d a g , 's tetőjéről
20 mértföldnyire is el lehet
látni. Itten teremnek a' j ó
B o g d á n y i , és Tótfalusi asz­
tali borok. Folyó vizei k ö ­
zött legnevezetesebb 1.) A '
Duna v i z e , melly Esztergo­
mon alól Visegrád körül a 9
hegyek köztt néhol keskeny,
s i k , de ismét széles.öblével
foly-el Vátz mellett, P e s t , és
Buda felé, holott két kies
Szigeteket hágy maga után,
e g y i k Pest V á r o s á é , másik
a K. Fő Hertzegnek épüle­
1
teivel díszes, és e' két Város'
Lakosainak nyárban kedves
múlató helyet szolgáltat.
Meszsze nedvesítvén alább
e* Vármegyének szélét, Ba­
jánál foly-által Báts, és Ba­
ranya Vármegyékbe, a. Va­
jas melly a Dunából ered,
%
's némellyeknek vélekedé­
sek szerént a Kalotsaiak ál­
9
tal készíttetett, 's Bajánál
foly-bé a ' D u n a vizébe. 3.}
Ti-
 Tis[a, melly e Vármegyé­ 9
Esztergomi, Kalotsai Érseki,
n e k kis részét nedvesíti. 4.) és a V á t z i , s Fejérvári Püs­
9 9

Zagyva , ered Nógrád Vár­ pöki Megyékhez tartozik.

megyében , 's Szolnoknál PXST. Szabad Királyi fő
foly-be a' Tisza-vizébe. 5-) Város Pest V á r m e g y é b e n , s 9

Galga-vhc ered Csösvár, és valaminthogy e g y g y a leg­ 1

Bétske felett, s Boldogon régibb Magyar Országi Váro-

9

alól egyesül Zagyva-vizével. sok közzul, ú g y a legfőb­ 9

6.) Rákos ered Gedelló fe­ ^ bek közzé is igen méltán

l e t t , s folyása mintegy 3 tartozik; a kereskedésre, s
9 9 9

mértföldnyire terjed. 7.) országos vásárjaira nézve

Tapjo, s más kissebb pa­ pedig legelső az egész Ma­
9

takok. Erdóji is jelesek gyar Országban. Fekszik

vágynak e V á r m e g y é n e k , Buda Városával általellen-
9

mind tűzre, mind pedig é- b e n , Győrhöz 16 , Eszter­

puletre; Pestre, és Budára gomhoz 6 , Vátzhoz n é g y ,
mindazáltal más Vármegyék­ Ketskemérhez pedig 1 1 pos­
ből is elég sok szállíttatik ta mértföldnyire, lapályos,
esztendőnként, a ' s o k L a k o ­ és térséges helyen.
soknak nagy számok miatt.
Térsége igen jól t e r m ő , k i ­
Eredete.
vévén némelly homokos ré­ Külömbféleképen írnak
szeit, ú g y h o g y a mi tsak eredetéről az í r ó k , mint
9

az életre megkívántatik, e' lásd Bonfint Dec, 1. L. 1. p .

j ó V á r m e g y é b e n feltalálha­ 5. Strábót L. V . pag. 1 7 3 .
1

tod. E M e g y é n e k kebelé­ Celláriiist in notitia Orbis

9

ben hizlal tatnak a' Ketske- Antiqui Libr. 1 1 . Cap. VIII.

méti híres nagy pusztán, 's p. j 5 9. a 9 ki ide Transaquin-
más helyeken i s , azok a cumot helyhezteti , melly
9

szép ö k r ö k , mellyektől a' vélekedés szerént már akkor

Németek híznak; itt szuret- Pest Városának római erős­
tetik ama* híres budai b o r , sége v a l a , h o g y m a g o k a t ,
mellyet a* Külföldiek any- s jószágaikat a Jászok, és
9 9

nyira betsnlnek. Kíilömb- Metanasták ellen oltalmaz­

féle v a d g y a i , s madarat is hassák , a k i k n e k birtokok
9 9

bőven vágynak. Mindöszve ekkor egész a Tiszáig ter- 9

381 H e l y s é g e k , két Királyi jedett vala. Minekutánna A T ­

fő V á r o s , s e g y Érseki Vá­ TILA Szikámbriát elfoglalta,
9

ros van kebelében , s az már e k k o r kétség kivfil vél-

f

he-
 h e t ő , h o g y P e s t Városa k o r a K i r á l y , míg a Haza*
9 9

gyarapodni kezdett, a* sok N a g y g y a i t , s a Katonaságot

9 9

Népeknek itten lett által- öszvc-kaprsolhatná, a mint 9

költözések által; azután azo­ Rogerius előadta In Dtstru-

kat a* vifzontagságokat szeny- cliont Hungária ptr Tarta­
v e d t e , mellyeket S^ikám- ros Cap. X V I . pag. 183. és
bria. Ámbár e Városnak már ekkor Pest n a g y , és
9

régi előmenetele , s viszon­ leggazdagabb Német Hely­

9

tagságai homályban vágy­ ségnek neveztetek, s Budát 9

n a k , mindazáltal mindgyárt mind g a z d a g , mind népes

Sz. ISTVÁN Király által az voltára nézve felül haladta.
Országnak jobb állapotba Megverettetvén Sajó-vizénél
lett helyheztetésekor a* Ki­ BÉLA K i r á l y , öttse Kálmán
rályi Városok közzé szám­ e^ész Pestig futott az ellen­
láltatott, s a* Tárnokmester­ ség előtt, még pedig a jár
9 9

nek igazgatásától függött. ratlan u t a k o n , s mintegy

9

Lásd felőle Wladislai Decr. maga után vezette az ellen­

V I I . Art. III. Conf. O p . Tri- séget. Alig futhatott a Pesti, 9

part. Part. I I I . Tit. VIII. & s Budai r é v h e z , és már a

9 9

XIX. Meghalálozván Szent leglehetőbb sietséggel töre­

ISTVÁN Király, valamint az k e d e t t , h o g y a'Dunán hír­
egész Országnak állapottya telen által-mehessen, féltvén
elég terhes viszontagságokat életét az ellenségtől, s egész 9

szenyvedett, úgy Pest Vá­ a S o m o g y s á g i g szaladott.

9

rosa sem lehetett mentt a Eléggé igyekeztek a N é m e ­

9 9

külömbféle sanyarúságoktól. tek , h o g y a hozzá tartozó­

9

kat hamar által tehessék a 9

Históriáj a. v í z e n ; de már a Tatárok 9

Első nevezetes szerentsét- a hátokon valának $ a k i k

9
9
9 9

lensége, s viszontagsága vala a Dunába nem fúllasztattak,

9 9

e Városnak i i 4 i d i k eszten­ kardal fosztották-meg éle­

9

d ő b e n , midőn IVdik BÉLA tektől. Annyira megrongál-

Király alatt a Tatárok Ma* tatott ekkor Pest Városa
9
t

gyár Országot mint a sáskák hogy annakutánna sokáig

9

e l l e p t é k , s a sok irtóztató volt virágzó állapottyát> s

9 9 9

öldöklések, és gyújtogatások díszét viszsza nem nyerhette,

után tsak nem kietlen pusz­ s mind az ideig tsak n e m
9

tává változtárták. Ugyan is pusztán állott, míg a Tatá­ 9

Pesten tartózkodott vala ek-1 rok az időben Hazánkat n y o ­

mor-
 inorgaták. Kezdett agyán
m é g B É L A idejében ismét
éledni 9s ISTVÁN alatt is
9
nyugodalma v a l a ; mig Kun
LÁSZLÓ Király alatt a* Tatá­
rok 118 5dikben ismét egész
Pestig kártékonykodtak; de
e Várost meg nem vehették.
9
Lásd felőle Turótqt Part. II.
Cap. L X X I X , p. 7 9 . és Bon-
fint Decad. II. Libr. VIII. p.
305. Öregbédni kezdett III.
ANDRÁS Király alatt ; de
békeséges nyugodalma ho­
mályba borúit i303dik esz­
tendőben , mert minekután­
na a i^dik Században V E N -
9
CZEL Királynak választatott,
9
6 őtet vetekedő társa KÁRO LY
háborgatta, követet kulde
az Attyához Tseh Országba,
h o g y minél előbb sietne
tellyes erejével védelmezé-
sére. Bétellyesítette az Atya
Fijának kérését, s Pest alatt 9
telepedett-meg tábori népé­
vel , és a Fiának azt paran-
9
t 5 o l t a , h o g y a melly Szent
9
Koronával megkoronázta­
t o t t , azt előbb fejére, tegye,
9
s úgy mennyen köszöntésé­
re. Koronás fővel menvén
Ventzel Attyának köszönté­
s é r e , az öreg Tseh Király
mind a K o r o n á t , mind pe­
9
d i g a Fiát elvitte macával,
9
s Budán Péttrmanra bízta a
9 9
kormányt. Ekkor került a
. Magyar Korona legelőször
fogságba ; még p e d i g a 9
Magyaroknak szemek lat-
tokra. Lásd felőle Duhraviust
Hiftor. Bohém. Libr. XVIII.
Turoc\. Chron. Part. II. C a p .
8 5. £ o r t / . D e c a d . I I . L i b . I X .
p. 3 1 4 . Védelmezők nélkül
lévén e k k o r , a' Tsehektól
való félelem miatt Pest Vá­
rosa , nem kevés kárt szeny-
vedett. Gyarapodott ellen­
ben ! 3 o 8 d i k b a n , midőn a 9
Rákos mezején az első Or­
szág* Gyűlése tartatott, és a 9
R. Pápának eszközlése által
KÁROLY Királynak választa­
tott vala. Lásd felőle Bonf.
Dec. II. Libr. IX. pag. 3 1 7 .
Szembetűnőbb gyarapodása,
9
s előmenetele vala e Város­ 9
nak I. Róbert KÁROLY , és
I. N a g y LAJOS Királyok
alatt, a k i k a Városoknak
9 9
boldogulások felől különö­
sen gondoskodtak; sőt az
a szerentséje lett Pest Váro­
9
sának, h o g y az akkor úgy
nevezett Pesti hegyen 13 5 5-
d i k b e n , elkezdődvén a Kir. 9
V á r n a k , s új Budának épít­
9
tetése , a Királyok is határ­
9
ján laktak vala. Legneve­
zetesebb jó téteményeket
közlött P e s t Városa eránt
ZSIGMOND K i r á l y , a k i n e k 9
e Város eránt való adomán­
9
nyal eléggé esméretesek.
9
Az ő uralkodása alatt vette
eredetét a híres Pesti Vásác
9
I 3 9 5 d i k b e n , sőt l^o-hiddal
igyekezett Pest Városát B u ­
dával egybe kaptsolni, a
mint romladozott maradvá­
nya ma is szemlélhető; de
a halál, vagy más o k , e
nagy igyekezetet félbe sza­
kasztotta. Annakutánna 1439
dikben Ország - Gyűlésével
híresedéit ALBERT K i r á l y ,
és Tsászár alatt; meghalván
edig e z , midőn ULÁSZLÓ
Í irályi Székéhez közelítene
l 4 4 o d i k b e n ennek a hűsé­
1
gére állott vala. Lásd felőle
Timont Synops. nov. Chrori.
Rer. Hung. p. 8a. Ismét új
Ország-Gyűlésével híresedett
I445dikben Hunyadi János-
nak gondoskodása
M é g sokkal nevezetesebb,
s legfélelmesebb . Ország-
y
Gyfdésscl híresedett azután
Pest Városa, midőn Szilágyi
Mihálynak kemény eszköz­
l é s e , s mindenféle módok­
nak serény elkövetése után,
Jtóditbráánál fogságban lé­
v ő MÁTYÁSjKirályhak válasz­
tatott. Lásd felőle Bonfint,
Decad. III. Libr. 9. p. 506.
Szépen tsínosodott, virág­
zott , s öregbedett Pest V á ­
9
rosa e nevezetes Királynak
9
uralkodása alatt. Azután pe­
dig Ij05ben ismét Ország-
Gyíílése tartatott, s mint­
9
h o g y a* MÁTYÁS Király által
nyertt Tartományokat, úgy-
m i n t : Morva Országot, Szi-
léziát, és Luzátziát Tseh O r ­
1
szághoz kívánta a' Király
kaptsolni; ezt a' Magyarok
nem szívelhették, s azt a'9
9
törvényt hozák : hogy ha
ULÁSZLÓ férjfi gyermek nél­
kül fogna meghalni, soha
többé idegen vérből Királyt
nem fognának választani.
Utálatos vérontás történt a n ­
nakutánna vidékjén, melly
felől lásd PauUi Jovii Hijlo-,
riam sui temporis Lib. XIII.
p. 494. és Sttphani Taurini
StauromachicB Lib. I. V . 4 9 #
de Bornemiszának vezérlése
által az öszve tódúltt sokaság
megverettetett, s némellyek-
9
alatt. nek orrok, fülök elvágát-
tattak, sokan meghaltak az
ütközetben i s , mások pedig
tetteikhez képest buntettet-
tek-meg. Meghalálozván U -
LÁSZLÓ, ámbár Haza* Tör­
vénye v a l a , hogy a* közön­
séges Ország-Gyülése a* R á ­
kos mezején tartassék, mel-
lyet a Rendek 1498-dikban
9
k é r t e k , és végeztek v a l a ;
mindazáltal L A J O S a l a t t ,
majd T o l n á n , majd Bátson,
majd Budán tartatott, Pest
Városának, és a Hazai Tör­
9
vénynek sérelmével. V é g r e
a mi az n o j d i k esztendői
9
Gyűlésben hamu alatt vala,
1516-dikban kitálaltatott;
midőn tudniillik Verbot^i-
nek
htk észközlése által a Zá­
polya Jánosnak részére haj­
l o k Hatvanba gynltek vala
ö s z v e s ekkor a Rákoson
9
9 9
tartott Or. Gyűléseknek örö­
kösen vége szakadott, 's az
Ország is a' félre-hajlások
által meggyengülvén a*
Mohátsi veszedelem után
Szolimánnak kezére került
a k i n e k emberei , midőn
9
maga is Pesten személyesen
v a l a , eléggé sanyargatták e'
Várost , és a mi haszna­
9
vehetőt benne találtak,
uraikká lettek. Királyi mél­
tóságra emelvén Z á p o l y a
JÁNOST Követőji
minekutánna Pestre érkezett,
néki m e g h ó d o l t , és enge­
delmeskedett; a Pozsonyi 9
Ország - Gyűlése ufán ellen­
ben FfiRDiNÁNDnak részére
hajlott: azután pedig ismét
JÁNOSNAK hatalmába esett,
Szolimánnak segedelme ál­
tal , és a Budaiaknak neve­
9
zetes hadi szolgálatot tettek,
9
s az Ozmánoknak is fegyver-
tárjok, és bástyájok vala JÁ­
NOS Király alatt. Ennek ha­
lála után F f RDiNÁNDnak ha­
talmába jutott, Fels hadi
fő Vezér á l t a l , s m e g is
9
erőssíttetett: melly j ó hasz­
not szolgáltatott I 5 4 i b e n ,
midőn Torok Bálint által
sikeretlenul ostromoltatott
vala. Megverettetvén Buda
f
9
alatt Rogcndorf, Szolimán­
nak hatalmába esett; minek­
utánna már az Ozmánok, s 9
más rablók által kiüríttetett,
és az Ozmánoknak darab
ideig kedves lakó helyek
vala. Nevezetes tsata történt
f itten 1 5 4 1 - d i k b e n , midőn
Pest Városa Vittllius Olasz
t Seregnek V e z é r e , Perényi,
és Zrínyi Miklós £ltal ditsé-
retesen ostromoltatott; u-
gyan is Vitellius vala, a k i 9
legelőször az O z m á n o k , s a* 9
Városbéliek ellen vezette
katonáit, a kiket viszsza-
9
nyomván az ő r z ő k , a több 9
Tokajban; ostromló seregeknek lassú­
ságok miatt; ismét szeren-
tsés foganattal ellenek v e ­
zette diadalasan katonáit, s 9
véres tsatát indítottak: m e l -
lyet látván Perényi, oldalt
támadta-meg az ellenséget,
9
s veszedelmét hathatósan
öregbítette; de a S z . Gellért
9
hegyéről fogyasztották erc-
jeket az á g y ú k , és már két­
séges is vala a győzedelem,,
9
ha szeren tsére Zrínyi Miklós
horvát katonáival, hallván
az ágyúknak durrogásait,
izzadva nem érkezett volna
s e g e d e l m e k r e , melly által
megbátorodván, s erejek is
9
öregbíttetvén az ostromlók­
n a k , szerentsésen győzedel­
meskedtek. A nnakutánna
mintegy negyven faltörő
esz-
 61 P E S *.
eszközökkel szaggatták a
Városnak falait, s Vitellius 9
katonái valinak az e l s ő k ,
a k i k a letörött
9 9
falaknak
üregein felmászván, győze­
delmes zászlóikat kiszegez­
t é k ; de a g o l y ó b i s o k n a k ,
9
's nyilaknak kegyetlen zá­
pora által viszsza - tolattak.
E k k o r Vitellius elejékbe ter­
jesztvén katonáinak, hogy
Olasz Országban születtek,
és ide győzedelemért jöttek,
h o g y a legerőssebb Nem­
zetek előtt vitézségjeket k i ­
mutassák. Foganatos vala
az Olaszok előtt a Vezérnek 9
i n t é s e , mert a honnan visz­
9
sza tolattak, ismét katoná­
san vólr helyekre viszsza-
n y o m ú l t a k ; de minthogy a
N é m e t e k szavokat segedel­
mekben m e g nem tartották,
rész szerént megölettek, rész
szerént sebekbe estek , és
í g y ismét hátrálni kéntele­
nítettek. Félénk fő Vezér,
?s n y ú l - s z í v ű katona lévén
Brandenburgiai
hadi tanátsot tartott, minek­
utánna a szegény meghóltt
9
katonáknak veszedelmeket
meszszéröl is mintegy resz­
k e t v e n é z t e , s azt végezté­
9
éi , de Vitelliusnak, és Peré-
nyinek akarattyok s helybe­ 9
hagyások e l l e n : hogy az
ostrom felóldattassék. Melly
m é g i s történt, és hogy P e -
PESÍ.
9
rényi a Vezérnek félénksé­
9
9
gét magyarosan kimondotta,
Bétsbe fogságba küldetett,
s hoszszas rabságában m e g
9
is hólt. Észre vették az O z ­
mánok is a Vezéreknek bá-
9
tortalanságjokar, és a Város­ 9
ból utánnok n y o m u l v á n , a 9
tsatázás, s egymással v a l ó
9
f o l t o s , és véres verekedés
egész estvéig tartott vala.
Békeséges nyugodalomban
maradott azután Pest Városa,
egész hatvan esztendőkig,
míg I59gdikban Buda Vára
nem ostromoltatott. 160I-
dik esztendőben RUDOLF
Tsászárnak meghódoltatta
Rosswurm fő V e z é r , és n o ­
ha a Város undok v a l a ,
9
9
mindazáltal benne s z é p , és
f azdag n y e r e s é g , s nem 9
evés hadi készület találta­
tott. Ekkori állapottyát Pest
Városának lásd C^ernovic^
ndl de hello Pannonico L i b .
V . valamint az Ozmánokkal
történtt viszontagságait is.
Joakim, Megerőssíttette Pest Városát
R o s v u r m , és Házán Bassa
ellen, midőn Rákos mezején
harmintz ezer emberrel m e g ­
telepedvén , Pestet éjjel nap­
pal hathatósan ostromlotta,
magokat az Őrzők vitéz fii
oltalmazták ; de a kirontás 9
után magokat a Magyarok 9
félelmesen v i s e l t é k , mivel­
h o g y az ellenség elől viszsza-*
nyo-
 PEST. 63

nyomultak. Minthogy pedig „ énnékem ( a mit az Ift^n9

az Ozmánok feltett tzéljokat „ ne a d g y o n ) a T ö r ö k ö k

9

« l n e m érhették, feloldották „ miatt , mostani közikbe

az ostromot, és Esztergom „ való menetelemben, vala-
Vára ellen indultak. N y o ­ „ mi nyavalyám történik,
morult, s félénk k a t o n a , „ Magyar Országot ne had­
9

Jagenreittr n e v ű , Kapitán­ fi gyad. Másodszor : Ha

nyá lévén e k k o r Pest Váro­ „ nékem szerentsétlenségem
sának, minden hadi készü­ „ esik ez inamban, tehát,
letektől, s őrzőktol kiürítvén „ a Magyar Országi Urak
9 9

e' Várost elhagyta vala; melly „ között, Báthori Gábort

illetlen tselekedetéért Álthán M mindeneknél fellyebb be- -
Vezér által fogságba is té­ „ tsűllyed, és ő véle érte-
tetett. Lásd felőle C^ernovi- „ kézzel. Harmadszor: R ó -
c{ot. és így Házán Basának „ lam példát v é v é n , ha mi
könnyű móddal birtokába „ rajtam történik, soha töb-
jutott. M e g is erőssítették „ b é , a Török Nemzetség-
9

e k k o r az O z m á n o k , mert „ n e k , k é r l e k , ne hidgy.**
magokon tapasztalak v a l a , Minden veszedelem nélkül
melly f o n t o s , és hasznos ment véghez itten lett múla-
légyen P e s t Városa B u d a tása Bocskainak; sőt a l e g - 9

V á r á n a k i s ; ellenben melly lehetöbb pompával fogad­

a k a d á l y o s , ha az ostromlók­ tatott, ?s m e g is vendegel-
nak birtokokban van. A n - tetett; de Pest Városa elég
nakutánna l é o j d i k eszten­ sínylő , és tisztátalan állapot­
dőben Bocskainak a Vezér­ ban v o l t , a mint Bocatius
9 9

rel lett igen pompás öszve- Bocskainak itten lett viseltt

jövetele által nevezetesítte- dolgaival egygyütt emléke­
t e t t ; mellyet bőven előadott zetben hagyta. Meghallván
Bél Mátyás In Hiíl. Urbis annakutánna B u d á n , és Pes­
Pest. C a p . II. $. IX. Mint­ ten az O z m á n o k , a Váczi
9

h o g y Bocskai az Ozmánok­ győzedelmet, és az ő szeren­

hoz nem egészszen bízott, c s é t l e n s é g e k e t , minden v a -
ide hivatta Homonnai Bálin­ gyonnyaikat a Várba takar
9

tot , h o g y az Ozmánokra rították, és . a Várost fel-

9

szemesen figyelmezzék, m í g I gyújtogatván , mintegy 300

vélek dolgát végezendi; s a Jantsárok oltalmazták, melly
9 9

többek között ezeket bízta esetnek hírét mihelyt a L o - 9

reája: Elsőben: f> Hogyha tharingiai Hertzeg megtudta,

azon-
 azonnal Rendelést tett, h o g y
a Tsászári Katonák beront­
9
ván a Városba, az égő tüzet
9
o l t s á k - e l , és a Várost is
foglallyák-el. Épségben vala
még akkor a h í d , midőn a 9 9
Tsászáriak Pestet elfoglalták,
de a Budai r é s z e n , h o g y
9
ezek könnyen által ne me­
hessenek, felgyújtották az
O z m á n o k ; mindazáltal a'
Pestiek mintegy 30 hajót
szerentsésen elfoglaltak.
RoszszúI füstöltek ellenben
a Tsászáriakra nézve a Bu­
9 9
dai Várból az O z m á n o k :
mert mind az ostromot fel­
o l d a n i , mind pedi^ Pestet
elhagyni kéntelenítettek.
Utólfyára megértvén az Oz­
mánok a Tsászári nagy erő­9
nek érkezését, olly hírtelen
elhagyták Pestet, h o g y még
á hídnak is tsak szélit szag-
9
gathatták-el, h o g y a Tsá­
száriak jókor hasznát ne ve­
hessék. Ekkor jutott Pest
Városa a F.Ausztriai Háznak
9
védelme alá LEOPOLD Tsá-
szárnak uralkodása alatt, a
k i e g a z d a g , és nevezetes
9
V á r o s t , minthogy régi sza­
badságai elvesztek, újj életre
hozta, régi szabadságait visz-
sza a d t a , és a szabad Királyi
9
Városok közzé számlálta új-
jonnan 1703-dik esztendő­
b e n ; sőt külömbféle jeles
szabadságokkal is boldogí­
totta. Diplomája kőit Béts-
ben I703dikban i 3 d i k Ok­
tóberben. Akadályoztatta
9
szerentsés előmenetelét, és
virágzását Rákóczinak hadra
k e l é s e , s a Hazafiak között
9 9
töiténtt villongások; annak-
utánna pedig az Ozmán há­
ború által még n e v e k e d e t t ,
mert minden hadi készületek
vízen szállíttatván le, s mint­
9
egy 3 esztendeig tartván a 9
zűrzavar, a L a k o s o k is sze­
9
reztek vala magoknak be­
lőle hasznot. V é g e szakad­
ván 1 7 1 6 , és I7i7dik esz­
tendőben a hadakozásnak,
9
midőn már az Ozmánoknak
hatalmok egészszen meg­
törettetett, kevés idő alatt
egészszen megváltozott Pest
Városának ábrázattya, s a 9 9
régi ron^yollott házatskák
helyett díszes nagy h á z a k ,
9 9
s nevezetes épületek emel­
kedtek vala b e n n e ; a mint 9
Turóc[i előadta; és a n e v e ­ 9
zetesebb Városok közzé
számláltatott. Még sokkal
9
inkább emelkedett mind
híre, mind szerentséje e 9
Városnak azután , midőn
I 7 i 4 d i k b e n a Királyi T á b l a ,
9
és a Septemvirális , v a g y
9
megvisgáló fő Törvényszék
kebelében felállíttatott. U -
gyan is a Lakosoknak szor­
9
galmatos igyekezeteiken k í ­
v ü l , ide gy&lekeztek mind
 a* T ö r v é n y t , és Igazságot
kiszolgáltató Uraságok, mind
a* sok Ü g y é s z e k , és Perleke­
d ő k : melly sokasodás a'
Városnak napról napra ujj
elevenedést, és virágzó hírt
szolgáltatott. Jó hasznát vet­
ték a' Pestiek e* nevezetes
segedelemnek, mert a' Város,
azon k i v u l , hogy Lakosai is
v a g y o n o s o d t a k , olly válto­
zások által szépíttetett, hogy
azt közönségesen mindenek
kedvellették, és más Váro­
soknak is példát szolgálta­
tott. Bámulást szerzett azu­
tán minden szemlélőkben a'
mostani roppantt nagy K a ­
szárnyának épülete, melly­
nek mássát meszsze földön
nem találhatod. Újjabb ne*
vezetés gyarapodása történt
e* Városnak i y 8 4 d i k eszten­
dőben , midőn a* Királyi Uni-
versitás Budáról Pestre által­
tétetett. Könnyen képzelheti j
k i k i , melly nevezetes gazda­
godását cszközlé e z , az e-
gyébarántis nevezetes keres­
kedése által híres, és gazdag
Városnak. Sőt épületei is
tsínosodtak ez á l t a l , mert!
annakutánna építtetett , JÓ­
ZSEF Tsászárnak uralkodása I
alatt, a* volt Sz. Pál Szerze- |
tebéli Atyáknak Szentegyhá­
zok mellett a* nagy Szeminá­
rium, v a g y Kispapok Háza,
melly épfijetnek homlokán
ezek a* sorok szemléltetnek:
ínstitutioni CUri, Religio-
nis Firmamento, vovit Jo-
sephus II. August. Anno
M D C C L X X X V I . VéL- áhal-
ellenben pedig a* volt Szent
Klára* Szüzeinek épületéből
a' kis Szeminárium ; mosr
mind a* két épületet külömb*
féle lakosok lakják. Az or­
vosi tudományt tanulóknak
számokra pedig a* volt Jésui-
táknak épfiletjek rendelte­
tett, holott minden e* tárgy T
hoz tartozó drága készületek
v á g y n a k , mellyek nem k e ­
vés íigyelmetességet szár­
maztatnak a' hozzá értő vis-
gálókban. Ugyan ez épület­
ben , mindgyárt a' Hatvani
Kapun b e l ő l , vagyon a m á ­
9
sodik emeletben , azoknak
a külömbféle
9
betegeknek
ispotállyok i s , mellyekben
a* betegek ingyen gyógyító-
tatnak, sőt igen j ó gond-
gyokat is viselik, hogy a*
Doktorsáera készülő Ifjúság,
mindenféle nyavalyáknak
szemlélése , 's kigyógyítása
által, jövendő állapottyának
szerentsés folytatására mint­
egy kézen fogva vezettessék.^
Hlyen lépésekkel emelkedett
Pest Városa a* maga fénnyé-
h e z , és mind a' Hazában,
mind pedig a Külföldiek
1
előtt m é l t ó , és különös szép
tekintetben tartatott. Az
 66 PES* PEST.

egész Országban példa nél­ U r a s á g , a ki k e i i y e r e t , s

9 9

kül szaporodott, 's méltán egyebet készíttetvén, hajó­

tsudálhattya k i k i , melly igen kon hordoztatta, s oszto- 9

szembetűnő 9 j e l e s , u j j , és gattatta-ki a szűkölködők­

9

pompás épületek, sőt az e- n e k , h o g y sanyarúságjokat

gész úgy nevezett Ltopold- enyhíthessék.
Városának felállíttatása által Szenteltt épületei között,
öregbedett e Város 1 7 9 0 - legnevezetesebb 1. a Bóld,
9 9

dik esztendő ólta: úgy hogy Szűznek tiszteletére épulrt,

a* ki Pest Városát az előtt Városnak parochiális Szent­
látta , és most megnézi; e g y h á z a , melly a piatzon 9

olly formának tetszik, mint­ a Városházával általclienben

9

ha e Várost az előtt száz esz­ épült vala. Hajdan igen ne­

9

tendővel szemlélte volna; vezetes v o l t , mert több M a -

mert ennyi idő alatt sem
épül sok Város a n n y i r a , f yar Királyok építtették, é-
esítésére pedig majd mind­
mint P e s t Városa hat esz­ nyájan adakoztak. M i n e k u ­
tendő alatt; és a mi ismét tánna külömbféle hadi v i ­
9

szembetűnő d o l o g , az Oz­ szontagságok által megron­

mán háborúnak idején kez­ gáltatok , a Város költségé* 9 9

dődtek az építtetések, s még vei újjíttatott vala m e g , sőt

9

most is minden elfáradás, két toronnyal is ékesíttetert.

v a g y szünet nélkül szaporo­ Ezeket is megavítván az i d ő ,
dik újjabb meg újjabb jeles l e g k ö z e l e b b , 1 7 9 5 - d i k esz­
épületekkel. Károsittatott tendőben ismét megújjíttatta
ellenben , kivált némelly a Város, mind a Szentegy­
9 9

Lakosokra n é z v e , a Duna­ házat, mind pedig a t o r n y o ­

9 9

vizének feldagadott árjai ál­ k a t , sőt mostan rézzel f e ­

t a l , kivált I 7 8 ? d i k eszten­ dette, s virágos ékesítéseit
9

d ő b e n , I 7 d i k Febr., melly meg is aranyoztatta , és e m ­

rendkívulvaló nagy áradás­ lékezetül a Toronynak e g y -
9

k o r sok L a k o s o k , minthogy g y i k gombjába ezek a s o r o k 9

az árvíz éjjel szorította - ki tétettek:

okét házaikból, a padláso­
9
Anno
k o n felül lévén, élelmekről a nativitate Christi 179 5 t o ,
sem gondoskodhattak. Szép (FRANCISCO II. iroperante)
felebaráti szeretetét mutatta- coronata Regina M A R I A
k i e k k o r , több Uraságokkal T H Ü R E S I A ejus C o n j u e e
e g y ü t t , néhai Gróf Károlyi secunda, S. R. £. C a r d i n a l e ,
S.
S. R. I. Principe Josepbo e xandro Doleviczeni. Nobile
Comitibus de BATTHYAN, Josepho Sarlay. Joanne Mu-
Archi-Episcopo Strigoniensi; skatirovics. Mathia Vittmas-
ALEXANDRO LKOPOLDO Ar- ser una Civitatis Capitaneo.
chi D u c e Austriae, Palatino Josepho D o m o k o s . Matthxo
Sc Fratre R e g i s , Comite Ca- Landmüntzer. Uno vacante
rolo Z i c h y Judice Curix j & c .
R e g i x , Petro V é g h T a v e r - U r b e , excitante nuper
nicorum Regalium Magistro, JOSEPHO II. F. M . , in dies
A l e x a n d r o S z é c h é n y The- crescente, Sc jam in quinque
saurario, & Camerx R e g i x Regiones divisa, V éterein,
H u n g a r i c o - A u l i c x Prxside. Tberesianam, Josephinam ,
Josepho de Úrmény Perso- Novam Leopoldinam , Sc
nalis Prxsentix R e g i x in Ju- Francisci , Sc pro harum
diciis Locumtenente. Comi­ conjunőione mcenibus inte-
te Josepho Brunszvik Comi- riorisUrbis, Sc ejusdem am-
tatuum Pest, Pilis, Sc Solt plis Portis, una V a c i e n s i ,
articulariter unitorum Admi- altéra Ketskeméthiensi jam
nistratore. Vincentio Barone solo xcjuatis, tertia quoque
Barkó Armoram per Hungá­ Hatvamensi mox sufterenda.
riám V i c e Prxfe&o. Josepho A d u in magna iErariali
S z i 1 y V . Comite ordinario. Domo impensis J o s e p h i
Stephano Schönviszner R e g . Secundi Anno 1786 posita,
Scientiarum Universitatis Pe- tentis 543 Ducibus Gallicani
stiensis Redore Magnifico. Exercitus Captivis, durante
Ejusdem Universitatis Pe- etiamnum infaustae Revolu*
stinum Buda translat? Anno tionis Gallicx Bello.
decimo. Nobile Michaele Rebus ad pacem cum
Kregár Urbis Pestiensis Con- Francis jam inclinantibus,
sule. Nobile Joanne N e p . spe messis melioris affulgen-
Boráros Judice, una Comi- t e , cum metu publico.
tatus Pestiensis Tabulx Judi- Panis siliginei Lottones
ciarix Assessore. 1 6 , authoritate Magistratus
Senatoribus: Comitatus uno crucifero.
Valentino Mauritio HülfF S. Libra Bubulx - - 9 denariis
C . R e g . Majestatis supremo Vitulinx - - - - 9 —
VigiliarumPraefeöo. Joseph. Vervecinx — - 6 —
K o g e l Equitum Magistro. N . Suillx - - - - - - 6 cruci-
Antonio Faschgall, N . Ale­ I feris limitata s i n t , solitq
E % ma-
magis aufló pretio venien-
tibus.
c f T r i r i c i puri 4 fl. 1 1 xr.
I I Siliginis - - 3 — 14 —
Hordei - - a — 40 —
I Avenx - - 1 — 30 —
S^Fagopiri - 3
Urna vini - - a — 30 —
Confluentibus ad Pestiense
Forum cx remotis Hungariac
Fartibus A g r i c o l i s , annonae
p r o c u r a n d x , ab ilUs alias
cumulatim praebitae penuria
pressis. Exeunte tempore S.
Jubilxi ob necessitates Belli
concessi a6ta Április ccepti,
& 6ta Junii terminati. T e m -
pore Nundinarum S. Medardi
indultuPrincipiscum reliquis
S. Joannis D e c o l l a t i , S. Leo-
poldi, & Divi Josephi hebdo-
mada durantium a vindicata
e Turcis Hungária celeberri-
marum. Capto jam initio
novi Xenodochii Civilis Pe-
stiensis. Consita Urbani Ju-
dicis industria prope There-
sianam Civitatem nova Silva.
Minori vero Insula Civitatis
a suis salubribus calidis aquis
( 9 9 a a b ' 3 n f d ) nomen tra-
hente ob anni hujus Danubii
exundationem usque ad has
xdes pertingentem fere ex
integro absorpta. Allucenti-
bus Lucernarum igne nodur-
no tempore, veteri, & nova
Leopoldina Rfegionibus. Fer-
vente opera in libellandis,
& sternendis Urbis Plateis,
& v i c i s , ducendis subterra-
neis Canalibus, muniendis
Rippis Danubii solertia V a -
lentini Mauritii HülfE C o -
modis Danubii Ponté duplici
navali , & volatili audis.
Theatrali Societate Hungari-
ca nuper Anno 1 7 9 0 coale-
scente, & haöenus sub-Ger-
mániai Theatri Direfloris
provisione stante, hoc anno
sibi ipsi relida. Architeéro,
& Asciariorum Magistro A n -
tonio Josepho Hacker harc
Turrium cuprea tefta surre-
xere die 1 1 . Junii.
A* második Toronynak
gombjában pedig e z e k a 9
sorok v á g y n a k :
Anno Domini 1795* die
6ta A u g . Alteri Turri apex
impositus est.
Mutatis interea rcrum v i -
c i b u s , Alexandro L e o p o l d o
Regni Palatino, fato inopi-
nato, íuramo Hungarix do-
lore , Sc sine oblivione A n n o
xtatis i 3 t i o Viennx 1 a. Julii
vivis erepto. Miseris b e n e -
ficum hunc Principem d e -
plorantibus.
Josepho A r c h i - D u c i in
Locumtenentem. Petro V é g h
inJudicem Curix Regix. J o -
sepho Comite Majláth i n T a -
vernicorum Regalium M a g i -
strum. Josepho N a g y in Per-
sonalis Prxsentix R e g i x i n
Judiciis Locumtenentem, & prxcipue verő Fabrica Pepii
Paulo Almásy in Supremum Fratrum V a l e r o , exstantibus
Provinciális Commissariatus universim opificiorum 1 4 2
Direöorem denominarís. speciebus. Bcllo cum Fran-
Prxsenti numero Incola- cis adhuc perduránre, Magi-
rum hujus Urbis ad 2.9870. stratu, & Civibus hujus U r ­
capira e v e ö o . bis in subsidium hujus in-
A d u exstante numero D o - fausti Belli 18650 florenos
m o r u m , & quidem in Urbe sponte & gratuito ad /Era-
incerna veteri 6 4 1 . rium Regium jam dependen-
N o v a Leopoldina - - 1 6 9 . tibus, statutis propterea, &
Theresiana - - - - - - 7 4 9 . efFedive adlcdis ex parte
Josephina 7 9 9 . hujus Civitatis 180 Tyroni-
& Francisci - - - - - í a a . bus usque finem hujus Belli
Eminentibus inrer ceteras 40 milites quotannis inter-
iírariali D o m o Josephina, tenentibus & c .
necdum perfeóta. Palario í-dik Szentegyház, az
Mtlitari antehac frafto militi Á n g o l y o k , v a g y - Angliai
exstruöa. Seminario educa- nevet viselő Apárzáké, melly
tioni Clerí Junioris Auspiciis 1l hasonlóképen igen régi é p ü ­
Josephi II. posito. Josepho l e t , a* mint Ferrárius elő­
Urményiana. Kemnitzeriana, adta. De Rehus Provincia:
& Josepho Telekiana priva- Ordinis PrasdicatorumV^nt
tis Domibus. Duarum C o n - IV. C a p . II. p a g . 524. A z ő
tignarionum 1 4 . U n i u s 3 i 8 . altatása szerént, 1 1 3 3 - d i k
Hurailiorum N r o 1 1 3 6 . Ex- esztendőben é p n l t , s Bese-
J

stantibus adhuc in Suburbio nyti Mihály, Hitvesével A-

stramineis tedis N r o 1 5 1 . nas\tasiával% és György fiá­
Prohibitis anno hoc defedu val , és Kenderes Bálás épít­
majoris pascui jussuPrincipis tették. A z Ozmán háború
cundis ovilibus in agro Pe- után pedig DvornikovichMi-
stiensi. Danubii aquis o b hály, vált Vátzi Püspök ú j -
frcquentes imbres sxpe gran- jírtatta-meg. Most az A p á -
dine mixtos tere toto mensc tzáknak birtokokban v a n ,
Jub'v rippas xquantibus. Spe a' k í k a* Leánykákat mind
Coloni impleta, Fori pretio a' l e l k i , mind v i l á g i , mind
imprimis olerum deminuto. pedig valamelly kézi mun­
Florentibus hac Urbe Fabri- kákban is szorgalmatosan
c i s , & mechanicis Artibus, taníttyák. 1770-ben szállít-
E 3 tat-
tattak Pestre M . T E R É Z I A Tsászár is figyelmetesen m e g
Királyné által, 's valamint nézegette, s a* munkának
8 Apátzáknak , ú g y annyi érdeméhez képest különösen
Kisaszszonykáknak tartások­ meg is kedvellette, s m e g
y

ra is Fundátziót rendelt a is dítsérte: 3

Királyi Kamarának 4-dik Szentegyház a* Szent

3-dik nevezetes , és jeles Ferentz Szerzetebéli A t y á k é ,
Szentegyház, a* Szent Pál* a' volt Királyi Táblának épü­
Szerzetén lévő Atyáké volt, letével általellenben, raelly-
k i k e t Pestre N a g y KAROLY ben most az említett U n i -
Tsászár helyheztetett. 1693- versitásbéli Nemes Ifjúság
dik esztendőben kirendelvén oktattatik. Ez is igen régen
számokra száz ölnyi hoszszú, állíttatott vala f e l ; de a' s o k
és nyólizvan ölnyi szélességű viszontagságok miatt vóltc
helyet. Igen e r ő s , és pom­
régi épülete elrongáltatott f

pás Szentegyházat , 's k é t

's a mostani azután építtetett
9

nagyon jeles Tornyot , és

vala , és Alkantárai S[cni
Klastromot emeltettek itten
Péternek tiszteletére szentel­
fel a' Paulinusok, melly épü­
tetett. T í z Szerzetes A t y á k
let az egész Városnak díszt
laknak benne, 's a' Plébániai
szolgáltat. Tornyai egész
foglalatosságokat is viselik.
Pesten a* legeróssebbek, és
Épulettyeknek egyik részé­
leggazdagabban készülitek,
ben vagyon a* K.Universitás-
's aranyozottak. Volt már­
nak K ö n y v - és régi Pénz­
vány színre festett , 's ki­
tárja; k é n y e k b ő l pedig 1 7 8 5
simított Szentegyházokban,
dikben az Orvosi Tudományt
most a' Királyi Tudományi
tanúlóknak számokra bota-
Universitás tartya áhétatos-
ságait. Mellette vala az em­
nicus, vagy füves kert k é ­
szíttetett,
lített Szerzetnek Könyvtárja,
melly már most a K. Univer-
1
5-dik Szentegyház a* Pia­
sitásé. Nevezetes e* Könyv­ ristáké a Városnak piatzán,1

tárnak készülete, mind az­ felfii az első e m e l e t b e n , hol­

ért , mert e g y a* Szerzethez o t t , ugyan e* Szerzetbéli A -
tartozó Fráter készítette, a' tyák által a'Pesti jeles G y m -
Szentegyházban lévő ü l ő náziumbéli Iífjúság minden
s z é k e k k e l e g y e t e m b e n , m é g szorgalommal taníttatik. A z
p e d i g olly tsínosan, és mes­ egész Klastrombéli Atyák
terségesen, h o g y F. JÓZSEF mindöszve I7en v á g y n a k .
6-dik
 6-dik Szentegyház a Szer- I 1797-dikben a Város jelesen
9 9

vitáké, melly a' Klastrom-! megújjíttatott , s e g y kis 9

mai egybe ragasztva, a* nagy toronnyal, és verő órával

Kaszárnyának szomszédsága* \ ékesíttetett. E Szentegyház 9

ban épült; benne kilentz mellett építterett-fel 1 I l ­

Szerzetesek vágynak. Ez is dikben a Polgároknak Ispo-
9

jeles Szentegyház, és a* Vá­ t á l l y o k , mfelly olly neveze­

rosnak körülötte való vidék- t e s , tágas, és jelesen inté­
j é r ó l , ide szoktak Isteni tisz­ zett épvilet, hogy mássát
teletre a* Városbéliek öszve minden V á r o s o k , s azoknak 9

g y ü l e k e z n i , ú g y h o g y ámbár lspotállyaik k ö z ö t t , az egész

számos Szentegyházak vágy­ Tsászári Birodalomban fel
nak Pesten, mindazáltal az nem találod : kivévén a 9

áhétatosságoknak alkalmatos Bétsi roppant nagy épületet;

ságokkor , akármellyikbe de az sem nagyobb, Bétshez,
menéndesz, többnyire meg­ és annak külső Városaihoz,
telve tapasztalod.
9
s felette sok népéhez képest,
7-dik jeles , és, magas mint e z .
Szentegyház vala a nagy 9
1 i-dik Szentegyház az ú g y
Kaszárnyában, mintegy kö­ nevezett Jósef külső Városá­
zepén é p ü l v e , melly J ó s e f ban épült, deszkából 1 7 7 8 -
Tsái>zárnak párantsolattyára dikban , melly hez k ö z e l ,
1784-dikben lerontattatott; épen most építtetik e g y
1786-dikban pedig mintegy nagy k ő Szentegyház, melly
űz kápolnák töröltettek-el, már b é i s fedeztetett, és e l ­
ugyan az említett Tsászárnak készülvén, e külső Város­
9

rendeléséből. nak nevezetes tekéntetet f o g

8-dik A ' Sz. Klára Szer­
9 szolgáltatni. Emlékezetül f

zetebéli Apátzáké vala; bizo­ ezek a sorok tétettek-fel:

9

nyos o k o k miatt, még Jósef Magistratum in Urbe t e -

Tsászár alatt ez is elrontatta­
t o k ; valamint a Ketskeméti
9
K a p u előtt volt Kápolnáts-
k a is.
9-dik Szentegyház a külső
Városban v a n , melly Terézia
Városának neveztetik
10-dik az ú g y nevezett
Rókus - Kápolnája, mellyet
nentibus: Nobili Michaelc
Kregár Consule, Scholarum
Nationalium Direétore; jEdis
hujus Mich. Pfingstel Sacro
9 Curione L o c i , & Francisco
Heppler, S o c i i s ; Curatore
N o b . Joanne Boráros Judice,
Comitatus Pestiensis T a b u l x
Judiciarix Adsessore. Sena-
E 4 to-
 71 ÍEST. PEST.

toribus Maurir. Velent. Hiilf. | tara P. F r a n c Xavér. K r a c h

Cxsar. R e g . Suprem. Vigil. Guardiano Suburbii Tteres.
Prxf.; Josepho K ö e g e l . Csrs. Georg. Edenhoffer Josephini,
>

R. Equit. Magist. Laurentio Michaele Pfingsrel, Oratore

Pichler N o b . Antonio Pasch-
gall N o b . Alexandro Dole-
viczeni N o b . Joseph. Sarlay.
Joan. Muskatirovich. Matth.
Vittmaesser Civit. Capitan.
Josepho Domokos. Matthx.
Landmünrzer. Norariis Andr.
Tirnberger Primo , Franc.
Civium Jacobo Vass, ejusd.
Adjunőis Andrea Mitterba-
c h e r , Franc. Xav. V i m m e r ,
P e r c e p t o r e , 8c Camerario
Joanne Virhmer, Contra A -
gente Benedido Fellner, U r -
barii Prxf. Joann. N c p . Pis-
t o r i , Ration. Exaót. R o c h .
#

Gosleth Secundo. A&uariis Mich. M a y e r , Pupillor. Cur.

Marhxo Jagschitz & Joanne
Veidinger. Fiscalibus Anton.
Ebenhoech p r i m o , Nobili
Josepho Moszel s e c u n d o ,
N o b . Ant. M a k k honorario.
Parcecis Urbis interioris ad
B. V. M. Adsumt. Stephano
Tóth Abbate Infalato de Rá-
k o n y , ad S. Petri d e A l c a n -
Josepho Pistori. Eccl. hujus,
& Xenod. Curat. Petro Jac.
Poli. Suburb. Judi. Jos. T h a l -
l e r , Templi D i v o Josepho
Dicati inSuburb.Cognomine
Fundamentum Solenní Ritu
Posit. D o m . III. post Pascha
MDCCXCVII.

D. O. M. PIO VI. PONT. SVMMO. FRANCISCO II.

R O M . I M . P. F. A . H V N G . R E G E . A P O S T L . MARIA.
THERESIA. REGINA. C O N I V G E . IOSEPHO. COMITE.
BATTYÁN. S. R. E . C A R D I N A L I . S. R. I. P R I N C 1 P E .
ARCHIEPISCOPO. STRIGONIENSL REGNI. PRIMATE.
IOSEPHO. A R C H I D V C E . AVSTRIJE. PALATINO. RE-
GIS. F R A T R E . V I G E N T I B V S . H A C . IN. V R B E . DICA-
STERIIS. T A B V L A R V M . S E P T E M V I R A L I S . E T . REGIJE.
FLORENTE. SCIENTIARVM. VNIVERSITATE. REGIA.
GYMNASIVM. PVBLICVM. PATRIBVS. SCHOLARVM
PIARVM. LVDOS. PVELLARES. VIRGINIBVS. ANGLI-
CANIS. PATRIBVS. O R D I N I S . S. F R A N C I S C I . PRO­
VINCIA MARIANN P A R O E C I A M . IN. PARTE. VR-

BIS.
 PEST. TEST. 73

UIS. I N T E R I O R I S . C V R A N T I B V S . P A T R I B V S . ORDI-
NIS. S E R V O R V M . B. V . M . D í V I N A . IN. P A R T E .
ALTÉRA. E I V S P E M . VRBIS. FACIENTIBVS. VRBE.
I N . Q V I N Q V E . REGIONES. V E T E R E M . T H E R E S I N A M .
IOSEPHINAM. N O V A M . L E O P O L D I N A M . ET FRAN-
CISCI. DIVISA. N V M E R O . I N C O L A R V M . V N I V E R S I M
AD. XXIXCI3IDCCCLXX. ADSCENDENTE. DOMICI-
LHS. IN V E T E R I . V R B E . INTERIORI. D C X L I I , N O V A
L E O P O L D I N A . C X C V I I I . I N THERESIN A. D C C X L I X .
IOSEPHINA D C C X C I X . I N S V B V R B A N O FRANCISCI
CXXXVII. EXISTENTIBVS. OPIFICVM MAGISTRIS I N
CLASSES CXLII D I S T R I B V T I S .

Ennyi külömbféle épüle­ a' Duna felől való részéről.

teket tétetett P e s t Városa
kevés idó alatt a ' K ö z j ó r a ,
mellyekért a* dítséretet tőle
senlu sem vonhattya - c l ,
annyival inkább : mert vala­
mint a' Város napról napra
szaporodik, díszesül, szépit-
tetik a' rendbehozások áltat;
úgy útszái is mindenkor t o ­
vább tovább kirakattatnak a'
külső Városokban is.
11-dik Szentegyház a'
R á t z o k é , nem meszsze a
Paulinusokétól, holott nékik
Oskolájok is van.
13-dik most é p ü l , a* Gö­
rögöknek számokra a' Duna
partyán, közel a* Városnak
Szentegyházához, melly k é t
tornyolckal ékesíttetett, *s ha
egészszen elkészül, valóban
ez is fogja öregbíteni Pest
Városának tekéntetér, kivált
Az emlékezetére készultt írás
nyomtatásban is szemlélhető,
mind görög , mind pedig
római nyelven.
A z Evangyélikusoknak is
vagyon már a* nagy Kaszár­
nyának hátulsó szegeíéténél
1793-diktól ólta Templom-
j o k ; az előtt e g y különös
házban 'tartották az Isteni
tiszteletet, engedelmet nyer­
vén arra 1 7 8 6 . esztendőben.
9
A ' Reformátusoknak is van
már imádkozó h e l y e k , m í g
Templomjok fel fogna épül­
ni. A ' Zsidóknak Zsinagógá-
j o k , épen az Evangélikusok*
Templomjuknak ellenében
v a n , Báró Orczy Uraságnak
díszes házában.
Világi külömbféle jeles
épületeit e' nevezetes Királyi
Városnak sok volna itten elő­
adni;
a d n i ; és így a* nevezeteseb­
bek e z e k : Nagyságára nézve
a' Kaszárnya, melly VI-dik
KAROLv Tsászár, és az 6
édes A n n y a , ELEONÓRA,
néhai nagy emlékezetű Érse­
k e k : GrófS[écsényi, és Gróf
KolonitSy
y
s többeknek sege­
delmeik által építtetett; és
Építtetőjének tiszteletét min­
denkor fenn fogja tartani,
olly méltóságos intézettel ké­
szíttetett. Homlokán e* rop­
pant nagy épületnek, melly
t o r o n n y a l , és verő órával
ékesíttetett, ezek a' szavak
olvashatók: Imp. Carolus
VI. S. A. P. P. Hanc. Mo-
lem. Condidit. Ad Servan-
dos. Milites. Senio. Morbis.
Vulneribus. Confeclos. A- S.
MDCCXXVII. 1741-dik
esztendőben személyesen
megnézegették e* nevezetes
épületet néhai F E R E N T Z
Tsászár, ésM. TERÉZIA
K i r á l y n é , 's azt mondották
az akkor nagy számmal ben­
ne lakott öreg Katonáknak:
h o g y nékiek szebb lakó
h e l y e k v o l n a , mint magá­
nak a' Tsászárnénak; 's min­
den embert e g y új márjás
pénzel ajándékoztattak-meg,
jelenlételeknek emlékezeté­
ül. Ennek a* roppant épület­
nek kerülete 370 ölet tészen.
Mindgyárt mellette van a 9
V á r m e g y e Háza; közel hoz­
1
zá pedig H.Grazsalkovicsnak
palotája; majd az Universi-
tásnak e g y i k épülete, e* fel­
írással : Bonis Artibus lose*
phus II. MDCCLXXXV.
Nevezetes épület továbbá a 9
Városháza, melly a* piatz*
közepén magánosan áll n é g y
szegeletre építve, homlojta
faragott k é p e k k e l , s jeles
y
Toronnyal ékesittetve. E b ­
ben a' Toronyban laknak
azok a' V i g y á z ó k , a* k i k n e k
kötelességjek, h o g y ha tűz
támadna, azonnal jelt a d -
gyanak a' Lakosoknak , *s
minden fertály, és óra ütést
e' szavak által: ©elobet fet)
3efu$ Sfcrifhié! szokták nagy
fel szóval kinyilatkoztatni.
Szembetűnő díszes épületek
továbbá Gróf K á r o l y i , Báró
O r c z y , G. Teleky, Ürményi,
's több Méltóságoknak h á ­
zaik; mint az új Városban
Lézer Kereskedő Urnák háza
y
s a* t. Sőt az új Leopold-
V á r o s a , ú g y szóllván, mind
palotákból á l l , *s gyönyörű
tekéntettel legeli a nézőt 1
t
kivált szép rendel lett épfi-
lettyei által. Emlékezetet
k í v á n , és érdemel itten N .
Kemnit\er Úrnak szegeleten
épultt igen szép \ és n a g y
háza, melly kastélynak is
neveztethetik, mind külső
tekéntetére , mind pedig
belső tsínos voltára n é z v e :
eb-
 ebben v a g y o n az a' híres
K á v é h á z , mellynek mássát
sem Bétsben, sem pedig az
egész Tsászári Birodalomban
nem láthatod. Előtte vagyon
a' nyári sétáló h e l y , a' hová
cstvénként mind a* Pesti,
mind pedig sok Budai Ura­
ságok is öszve szoktak soka­
sodni , és nyárban szép mu-
sika is tartatik, a' Vendégek­
nek múlattatások végett. E-
gyébaránt is e'Kávéház előtt,
és mindgyárt mellette gyűl­
n e k öszve, a* hídnak végé­
nél, mind a z o k , a k i k mun­
9
káik után megfáradván, ma­
gokat ki akarják szellőztetni,
*s képzelettyeiket a* sokféle
tárgyak'szemlélése által meg
pihentetik. Ezeken k í v ü l ,
itten gyűlnek-öszve azok is,
a k i k n e k semmi dolgok sem
9
l é v é n , az időt ember-szóllás-
s a l , s henyéléssel töltik. ~
9
Nevezetes épület, és roppant
Vár forma Kastély az új
Városon k i v u l , az a' nagy
Ház i s , mellyet JÓSEF Tsá­
szár építtetett, és a* melly-
ben a* Frantzia F o g l y o k
valának. Nemkülömben So­
roksár felől a* tsászári nagy
épület, vagy Ispotály, melly-
ben eleség is tartatik néha.
írásaival való éléshez: melly
Közel van továbbá a Kets-9
j e l e s , és nagy betsí Könyv-
keméti K a p u h o z , Hertzeg
tarjában ő Eminentziájának,
Batthyáni ő Eminentziájá kiváltképen drága, és neve­
nakRezidentziája, mellyben zetes kézírások találtatnak,
sokszor a' legnevezetesebb
mulatságok tartatnak ő Kir.
Fő Hertzegségének kedvéért,
sőt maga FERENTZ Tsászár is,
és Hitvese M. TERÉZIA Ki­
rályné, nagy megelégedéssel
mulatták vala itten magokat
1792-dik esztendőben; és a*
nyári Tántzházban, melly a 9
Kertnek mintegy közepén
épült, kedves mulatozások
szoktak történni, kivált az
ollyan nevezetesebb alkal­
matosságok idején , mint
9
midőn a megbóldogúltt K.
9
F. H g . SÁNDOR LEOPOLD ,
mint Nádor-Ispány, ide ér­
k e z e t t ; F. FERKNTZ Király­
nak koronáztatásakor ; és
JÓZSEF k i r . Fő H e r t z c g n e k ,
mint Palatínusnak, Magyar
Országra lett érkezésekor.
K í v á n t t , és kedves mulat­
sága vala itten i796dikban
Májusban, a kisded F. K o ­
9
rona-Örökösének , és Mária
Luáovika Fő H e r t z e g - A s z -
szonykának is. Ugyan e ne­ 9
vezetes hertzegi épületben
vala minékünk is szeren-
tsénk, Hertzegi ő Eminen-
tziájának kegyes cngedelmé-
b ő l , e munkának készíté­
9
sére. Bél Mátyásnak kéz­
s leg- 9
\ leginkáhb pedig ollyanok, lálása meszsze elvonna tzé-
mellyek Hazánkat i l l e t i k . — lunktól. Külső Városai k ö ­
S o k volna azokat a' neve­ zött legnevezetesebb:
zetes vigadozásokat itten le­ I.) Leopold Varosa, mind
írni; 's nemkülönben e'Her- igen szép épiilettyeiért, mind
tzegi Háznak, Kertnek ; a* pedig gazdag országos vásár­
V á r o s , és Vármegye Házá­ jaiért , és négy szegeletre
nak , 's több nevezetesebb készített tágas nagy piatzáért.
épületeknek világosításaikat 1.) Külső népes V á r o s ,
előadni, mellyek itten tör­ Terézia Városa, mellyben
téntek, noha mind nevezete­ mind külömbféle díszes épü­
sek. Lásd felölök a Magyar
1
l e t e k , mind pedig n y á r i
Újságokat. mulattató kertek v á g y n a k :
Falai, és Kapui e'Királyi ezek között nevezetet kíván
Városnak m á r többnyire Hackernek tsínosTántzháza,
mind köz haszonra fordít­ és miílaróKertye. A* Zsidók
tattak, 's tsupán a' Hatvani leginkább e'külső Városban,
Kapu áll még fel; de az is, vagy közel laknak hozzá.
h o g y az útszának, és házak­ 3-dik külső Város József-
nak rendgye k e d v e s e b b , és Városa , melly hasonlóké­
szembetűnőbb légyen , el pen számos jeles épíiletekkel
fog bontattatni. Vendégfo­ diszesíttetik. Emlékezetet­
gadói e' Városnak számosak, kíván a' többek között a*
mellyek között nevezeteseb­ Selyem-muvház ( F a b r i k a ) ,
b e k : i ) a' hét Választó Feje­ melly Valero Uraknak bir­
delmeknél , a' hol Farsang' t o k a , 's azon k i v u l , h o g y
idején a* legnevezetesebb | számos embereknek élelmet,
B á l o k , és tántzolások tartat- és foglalatosságot szolgáltat,
nak. a) Az Arany Koronánál, jeles kertel is diszesíttetik.
amannak szomszédságában. I Számos kertyei között neve­
3) A ' Fejér Hajónál.. 4) A ' zetesebbek: Gen. Beleipai,
Fekete Sasnál. 5) A* Fejér Hilf G. Karaj t^ai Uraknak,
Farkasnál. 6) Az Angyal­ és a'Semináriumnak, 's töb­
nál 's a' t. beknek jeleskertyeik. D e l e g
A ' V á r o s o n kivul p e d i g , nevezetesebb, legtágasabb,
minden Kapukon k i v u l , k i ­ 's legmé(tóságosabb K e r t
vált az Ország-úttyában, szá­ Pesten M. B. Orc\y Uraság­
mos Vendégfogadók vágy­ nak K e r t y e , melly minden
n a k , mellycknek elószám- esztendőben nagy költséggel
dísze-
díszesíttetik; és mind K. F.
H. Nádor-Ispánynak, mind
a' nevezetesebb Méltóságok­
n a k , mind a' Budai, mind
pedig a Pesti Lakosoknak
9
nyárban kedves múlató he­
l y e k ; a' mellyhez nem mesz­
sze van a' Kálvária-hegye is.
4-dik külsó Város a* Kets-
keméti Kapun kivul Ferent[
Városa, melly hasonlóké­
p e n , valamint a* több külső
Városok napról napra, mint­
e g y szemlátomást szaporo­
dik , s z é p ü l , és öregbíttetik.
A ' Duna' partyán lévő szélé­
n é l , a* Rátz Kapun k i v u l ,
építtettek 1797-dik eszten­
dőben a' Halászok k ő b ő l ,
mintegy négy szegelet for­
mára , e g y jeles földi Bárkát,
m e l l y b e n , hajókba zárva ,
halaikat bátorságban tart-
hattyák ezután, minden zaj­
tól való ártalomnak félelme
n é l k S l , 's élő fákkal Ültet­
tették körül.
Lakosai P e s t Városának
leginkább N é m e t e k , k e v e ­
sebb M a g y a r o k , és T ó t o k ,
Görögök, Dalmaták, Rátzok,
Tzintzárok, és Z s i d ó k : rész
szerént kereskedés , rész
szerént külömbféle mester­
ségeknek folytatása, korts-
matartás, szőlőrrfívelés, és
gazdáskodásból is é l n e k .
Határja, ha jól míveltetik,
és a' ho) nem horpokos,
többnyire jó termésű, lege­
l ő j e , a' lakosoknak szaporo­
dásokhoz képest, szük; fája
nints; l e g e g y s é g e s e b b bora
a'kőbányai hegyeken terem,
de lakosai más helyeken is
tartanak szőlőket; piatza az
egész Országban legneveze­
tesebb j *s ha kivált a' keres­
kedésre nézve olly alkalma­
tos lakó hely nem volna:
valóban olly rendkivulvaló
szaporodással nem gyarapod­
n é k ; melly öregbedó virág­
zása h o g y hova tovább neve-
k e d g y é k , mind e' jeles Vá­
rosnak, mind pedig az egész
Országnak hasznára, 's dí­
szére, tellyes tehetségünk­
ből óhajtyuk!
PESTÉRE. Oláh falu Bihar
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Szénási, és több Uraságok,
lakosai ó hitűek, fekszik a*
Váradi járásban, határjának
sovány voltához képest har­
madik osztálybéli.
PESTBS. Elegyes magyar
falu Bihar Vármegyében p
földes Ura Gróf Batthyáni
U r a s á g , lakosai külömbfé­
l é k , fekszik Élesdhez közel,
mellynek filiája, határja k ö ­
zép termékenységfi , más
javai is meglehetősek lévén,
második osztálybéli.
PESTVERE. Krassó Várme­
g y é b e n , földes Ura a* Kir.
Kamara.
PK-
 78 Túsz. VESZ.

PESZAK. Oláh falu Toron- I PESZERENY. Szabad puszta

tal Vármegyében, földes Ura Hont Vármegyében.
Uajzáth U r a s á g , lakosai ó PESZERJN. T ó t falu Bars
h i t ű e k , fekszik Újj A r a d , V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
T e m e s v á r , 's Sz. Miklóshoz Selmetzi Bányászi K a m a r a ,
is k ö z e l , határja 3 nyomás- lakosai kűlömbfélék, fekszik
t é l i , terem búzát, z a b o t , Visnyéhez nem meszsze,
árpát, kukoritzát 's a t . , 1
mellynek filiája , f ö l d g y e ,
szőleje kevés, piatza Aradon, réttye termékeny, szőlőhe­
Sz. M i k l ó s o n , Török Betsen, g y e > legelője t á g a s , malma
és Temesváron. h e l y b e n , piatzozása órá­
PESZEK. Nagy Pes{ek* nyira, de mivel határjában
Szabad puszta Bars Várme­ fája nints., második osztály­
g y é b e n , földes Ura Kázy béli.
Uraság. PESZETB. Szabad puszta
PESZEK. Nagy Pestek, Gömör Vármegyében.
Kis Pestek. Két falu Hont PESZKÓCZ. T ó t falu Vas
V á r m e g y é b e n , Kis Peszek- V á r m e g y é b e n , földes Urai
nek földes Ura Gr. Berényi több Uraságok, lakosai k a ­
Uraság, fekszik Füzes Gyar­ tolikusok , fekszik Felső Pe-
mathoz nem meszsze, melly­ tróeznak szomszédságában,
nek filiája; N a g y Pcszek- mellynek filiája , földgye
nek p e d i g földes Ura Gróf s o v á n y , harmadik osztály­
Eszterházy Uraság, ez fek­ béli.
szik Nemes Oroszinak szom­ PBTÁNCZ. T ó t falu Vas
szédságában, mellynek fili­ V á r m e g y é b e n , földes Urai
á j a , lakosai katolikusok, több Uraságok, lakosai k ű ­
és reformátusok, határbéli lömbfélék, fekszik Tisiná-
fbldgyeik közép termékeny­ hoz k ö z e l , mellynek filiája,
s é g n e k , Kis Peszeknek le­ határja a' természetnek szép
gelője szoros , fájok van javaival megáldatott, első
mind a* k é t f é l e , szőlőhegyei osztálybéli.
j ó borokat teremnek, má­ PETÁRDA. Sokacz falu
sodik osztálybéliek. Baranya Vármegyében , a f

PESZER. Szabad puszta Dárdai Uradalomhoz tarto­

Pest V á r m e g y é b e n , földes zik , lakosai k a t o l i k u s o k ,
U r a K . F . H. A l b e r t , fekszik fekszik Beremendnek szom­
Sárihoz k ö z e l , mellynek fi­ szédságában , mellynek filiá­
liája. ja , határja egész a Dráváig
9

ter-
 PET. PET. 79

terjed, három nyomásbéli N a g y Recséhez közel, melly­

földgye búzát, z a b o t , k u ­ nek filiája.
koritzát bőven terem, er­ PETEND. Horvát falu S o ­
dője , 's legelője van bőven, mogy V á r m e g y é b e n , földes
ha Dráva-vize ki nem árad, Ura a* Góriczi Püspökség,
s o k szarvas, és sertés mar­ lakosai katolikusok, és evan­
hát is tartanak, és ezeknek g é l i k u s o k , fekszik Német-
eladásával gyarapodnak. Ládhoz nem meszsze, melly­
PETEH. Oláh falu Szatmár nek filiája, földgyének e g y
Vármegyében , földes Ura I része homokos, szőleje nints,
G r ó f Károlyi Uraság, lakosai fája tsekély, eladásra mód-
ó hitűek , fekszik Puszta- gya S z i g e t e n , második osz­
D a r ó c z , G e c z , és Atyának tálybéli.
szomszédságában, kevés ha­ PETÉNY. Alsó, Felső Pc-
tárja 3 nyomásbéli, tér, fe­ teny. K é t falu Nógrád Vár­
kete földgye v a n , legelője megyében , földes Ura mind
k e v é s , erdeje sem s o k , pia­ a' kettőnek a' Váczi Kápta­
tza Szatmáron van. lanbéli Urasáé, és Jeszenszki
PITEGD. Oláh falu Bihar U r a k , fekszik az A l s ó , N é -
V á r m e g y é b e n , földes Ura a* zsához, a* Felső pedig N ö -
Nagyváradi Püspökség, la­ tecshez nem meszsze, mely-
kosai leginkább ó h i t ű e k , lyeknek filiáji, lakosai k a ­
fekszik Belfenyérhez nem t o l i k u s o k , és másfélék i s ,
meszsze, mellynek filiája, határbéli földgyeik jók,
határja sovány, vagyonnyai fekvése kies , földgye , 's
is selejtesek, harmadik osz­ szőlőhegyei termékenyek;
tálybéli. Verbóczinek kedves múlató
PETÍND. Magyar falu Szála helye v a l a , első osztálybéli.
Vármegyében , földes Ura PETENY. Szabad puszta
G r ó f Eszterházy Uraság, la­ Poson V á r m e g y é b e n , földes
kosai katolikusok, fekszik Ura a ' K i r . Kamara, fekszik
Füredhez másfél mértföld­ Padányhoz nem meszsze,
n y i r e , harárja t e r m é k e n y , határja középszerű, szántó­
piatzozása Vázsonyon , és földekkel b ő v e l k e d i k
Veszprémben, más javai is I PBTENY. Szatmár Várme-
l é v é n , első osztálybéli. I g y é b e n , földes Urai külömb­
PETÉND. Szabad puszta féle Uraságok , lakosai is
Szála V á r m e g y é b e n , földes külömbfélék, fekszik Szat­
Ura Szálai Uraság f fekszik már Németinek szomszédsá-
 80 PÉT. PÉT,

gában , mellynek filiája, PÉTERD. Me[S Péterd.

határja jól termő. Elegyes Oláh falu Bihar Vár­
PÉTERD. Kis Péterd. m e g y é b e n , földes Urai több
M a g y a r falu Baranya Vár­ U r a k , lakosai katolikusok,
m e g y é b e n , földes Ura Hg. és ó hitűek, fekszik a' Sár­
Eszterházy U r a s á g , lakosai réti járásban, határja közép
reformátusok, fekszik a' Sz. termékenységu, más javai is
Lórintzi Járásban, N a g y Pé- meglehetősek, második osz­
t e r d n e k , B o t y k á n a k , é s S z . tálybéli.
Erzsébetnek szomszédságá­ PÉTERD. Kóros Péterd.
b a n , földgyei j ó k , réttyei Szabad puszta Bihar Várme­
s o v á n y a k , erdője, szőleje is gyében.
v a g y o n , piatza Szigeten I, PÉTERHÁZA. Szabad puszta
és Pécsen 4 órányira , első Bihar Vármegyében.
osztálybéli. PÉTERD. Német falu Vesz­
prém V á r m e g y é b e n , földes
PÉTERD. Nagy Péterd.
Ura a' Religyiói Kintstár;
Magyar falu Baranya Vár­
i az előtt Sz. Mártoni Benedik-
megyében , földes Ura Hg.
tinus Atyáknak birtokok v a ­
Eszterházy U r a s á g , lakosai
la , lakosai katolikusok, fek­
reformátusok, fekszik Büdös­
szik Varsánynak szomszéd­
fának szomszédságában, ha­
ságában , mellynek filiája,
tárbéli földgyei közép ter­
Romándhoz is k ö z e l , G y ő r
m é k e n y s é g i e k , erdeje nints
Vármegyének szélénél, szán­
a' határban , szőleje v a n ,
tó földgye termékeny, va­
piatza Pétsen i j , Szigeten
gyon 2L falu mellett egy ná­
4 órányira.
das t ó , mellyen a' helység
PÉTERD. Magyar Péterd, egy kevés jövedelmű mal­
Rdt[ Péterd. K é t falu Ba­ mot épittett, erdeje, szőlő­
ranya Vármegyében , Ma­ hegye meglehetős; de rét-
g y a r Péterdnek földes Ura t y e i n e k , és legelőjinek fo­
Gróf Batthyáni Uraság, fek­ gyatkozásai miatt, második
szik Egeraghoz nem meszsze, osztálybeli.
mellynek filiája; Rátz Pé­ PÉTERFA. Magyar falu
terdnek] pedig több U r a k ; Vas Vármegyében , földes
lakosaik kűlömbfélék, ha- Ura Gr. Klobusiczky Uraság,
tárjoknak, 's vagyonnyaik- lakosai katolikusok, és más­
pak .jeles voltokhoz képest, félék , fekszik Ikervárhoz
f h ő osztálybéliek. nem meszsze, földgye termé-

k e n y , r é t t y e , legelője j ó ,
fája e l é g , néha agyán a'
vízáradások is járják határjár,
első osztálybéli.
PETERFA. Szabad puszta
Baranya Vármegyében, föl­
des U r a G . Batthyáni Uraság,
fekszik a' Szent Lörintzi já­
rásban.
PETERFA. Szála Várme­
gyében , fekszik N a g y Kani-
zsától £ mértföldnyire.
PÉTERFA. Magyar falu
Baranya V á r m e g y e b e n , föl-
des Ura Gróf Batthyáni Ura*
s á g , lakosai külömbfélék,
feleszik Sz. Diéneshez közel,
mellynek filiája, határja jól
termő.
PETERFA. Szabad puszta
Poson V á r m e g y é b e n , földes
Ura Gróf Zichy U r a s á g , ha­
tárja j ő , r é t t y e , legelője e-
l é g v a n , a' Vajka Székhez
tartozik*
PETIRFALU, v a g y Pctro-
vilhu Elegyes falu Nyitra
V á r m e g y é b e n , földes Ura a 9
F* Tsászár, határja j ó , javai
jelesek , és külömbfélék,
első osztálybéli.
PETBRFALVA. AlsóPéttr-
falva. Német falu Sopron
V á r m e g y é b e n , földes Ura
H, Eszterházy Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Har-
kához k ö z e l , Sopronhoz is
i | mértföldnyire, síkos ha­
tarja két nyomásbéli, szólei
PÉT. |i
közönségesek, erdője v a n 9
vagyonnyai középszerűek.
PETERFALVA. FclsoPétcr-
falva. Német falu Sopron
Vármegyében , földes Ura
H Eszterházy U r a s á g , lako­
#
sai katolikusok, fekszik Szig-
rabbnak szomszédságában ,
Sopronhoz 3 mértföldnyire;
hegyes határja két nyomás­
b é l i , rozsot l e g i n k á b b , bú­
z á t , árpát, z a b o t , és pohán­
kát is terem, szőleje nints 9
erdeje van.
PETBRFALVA, mostPctro-
sella. Csongrád Vármegyé­
ben.
PETERFALVA. Magyar falu
Gömör V á r m e g y é b e n , földes
Urai Darvas, és több Urasá­
g o k , lakosai k a t o l i k u s o k ,
és másfélék, fekszik Geszté-'
téhez k ö z e l , mellynek filiá­
j a , fóldgye közép termé-
kenységu , némelly része
szántó f ó l d g y e i n e k , és rét-
#
tyeinek a záporok alkal­
9 1
matlansága alá vagyon vetve;
eladásra való helyei 2 mért­
földnyire v á g y n a k , legelője
' g > fája mind a' kétféle
e , e
v a n , harmadik osztálybéli.
PETBRFALVA. Pttcrsdorfc
Pctrovavcs. T ó t falu Nyitra
V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
F. Tsászár, lakosai katoliku­
s o k , fekszik Egbelnek szom­
szédságában , Sassinhoz egy
mértföldnyire! határja jól
F ter-
 8* PÉT # PÉT.
t e r m ő , vagyonnyai kűlömb­
félék., második osztálybeli.
PÉTERFALVA. Magyar falu
Ugocsa V á r m e g y é b e n , föl­
des Urai több Uraságok,
lakosai katolikusok, többen
reformátusok, fekszik Far­
kasfalvitól £ fertálynyira,
Tivadartól pedig \ az ország
íittyában, határbeli földgye
két nyomásbéli, térséges,
és a g y a g o s , búzát, rozsot,
kukoritzát b 5 v e n t e r e m ,
e r d ő , szőlő, és legeld nélkül
szűkölködik, piatza inkább
Máramarosban, mint Újla­
k o n van.
PÉTERFÖLDE. Magyar falu
Szála V á r m e g y é b e n , földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
az alsó Lendvai járásban,
határja jól termő.
PÉTERFÖLDE. Szabad pusz­
ta Pest Vármegyében.
PÉTERHIDA. M a g y a r , és
horvát falu S o m o g y Várme­
g y é b e n , földes U r a Gróf
Szécsényi U r a s á g , lakosai
jobbára katolikusok, és más­
f é l é k i s , fekszik fiabotsához
közel , mellynek filiája;
határja Dráva vize mellett
v a g y o n , h o l o t t eladásra
módgya v a n , földgye ter­
m é k e n y , l e g e l ő j e , tája elég
van , erdeje D r á v a - v i z e *
mentében hasznos, melly-
ben hamuzsír égettetik , 's
az épületi fákon kivfil pál-
tzáknak való vad veszszók is
vágattatnak; de mivel szőleje
nints, és az áradások is járják
n é h a , második osztálybéli.
PÉTERI. Elegyes falu Vas
V á r m e g y é b e n , földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, és másfélék i s ,
fekszik Sz. Lőrintznek szom­
szédságában, mellynek fili­
á j a , határbéli földgyei j ó l
termők, vagyonnyai jelesek,
első osztálybéli.
PÉTERI. T ó t falu P e s t
V á r m e g y é b e n , földes U r a
Bohus Uraság, lakosai k a t o ­
l i k u s o k , és evangélikusok,
fekszik Üllőnek szomszédsá­
gában , mellynek filiája;
posta is van b e n n e , tatár­
jában szóleje jó v a n , föld-
gyének fele közép termé-
k e n y s é g u , legelője s z o r o s ,
fája nints, harmadik osztály­
béli.
PÉTERI. Szabad puszta
Pest Vármegyében, Sz. L ő -
rintzi, és Gubatsi pusztákkal
öszve kaptsolva, földes Ura
H. Grasálkovits Uraság, fek­
szik Soroksárhoz k ö z e l , és
hozzá tartozik.
PÉTERI. Szabad puszta
Pest V á r m e g y é b e n , fekszik
Üllőhöz közel , m e l l y n e k
filiája.
PÉ TERMÁN. Bánátbéli 0 1 .
falu Temes . V á r m e g y é b e n ,
 PÉT, PET. 83

lakosai ő hitűek leginkább, reá építenek a' L a k o s o k ;

fekszik Csakovához nem az idevaló gazdáskodás, és
meszsze, határja jól termő. majorság szép rendben van;
PéTERyiku.Petermanovce. lakosai Katolikusok, fekszik
T ó t falu Gömör Vármegyé­ Székhez i órányira, határja
b e n , földes Urai több Ura­ néhol h o m o k o s , de jól ter­
ságok , lakosai katolikusok, m ő , tulajdonságai ollyanok,
és e v a n g é l i k u s o k , fekszik mint Fél - N é m e t i n e k , első
Csetneknek szomszédságá­ osztálybéli.
ban , mellynek filiája, határ­ PETBSHÁZA. Magyar faíu
béli földgye is hozzá hason­ Szála V á r m e g y é b e n , földes
lító. Ura H. Eszterházy U r a s á g ,
PÉTERMEZŐ. Pctrovjancc. lakosai katolikusok, és más­
T ó t falu Sáros Vármegyében, félék i s , fekszik A l s ó L e n d -
földes Ura D o b a y Uraság, vához k ö z e l , mellynek filiá­
lakosai katolikusok, és más­ j a , határja középszerű.
f é l é k , fekszik Dobóhoz nem PETIRS. Falu Temes Vár­
meszsze, mellynek filiája) megyében , földes Ura a*
határja középszerű. Királyi Kamara, fekszik Lip-
PÉTERVÁGÁS. Petrovce. pához nem meszsze, melly­
T ó t falu Sáros Vármegyében, nek filiája.
földes Urai Szirmay, és több PETITSE. T ó t falil Z e m ­
U r a s á g o k , lakosai katoliku­ plén V á r m e g y é b e n , földes
s o k , fekszik Hanusfalvának Ura Gróf Csáky Uraság, la­
szomszédságában, mellynek kosai k a t o l i k u s o k , fekszik
filiája, határbéli földgye Kiskementzén a l ó l , n. k. f
meglehetős termésfi, vagyon­ óránnyira, Helmeczhez is
nyai középszerűek, második k ö z e l , határja 3 nyomásbéli,
osztálybeli. g a b o n á t , és zabot közép­
PÉTERVÁSÁRA. M a g y a r szerűen, árpát, búzát igen
Mezőváros Heves Vármegyé­ tsekélyen terem , földgye
ben , földes Ura Gróf K c g l e - h e g y e s , a g y a g o s , és köve*
vich Uraság, a* ifinek pom­ tses, erdője v a g y o n , réttye
pás kastéllyával, kies ker- k e v é s , piatzok Homonnán
t y é v e l , s egyéb épületeivé/ van.
9

diszesíttetik. A ' Városnak PETKÓCZ. Orosz falu Zem­

dél felől való végén régi plén Vármegyében , földes
sántzpk látszattak, 's Föld­ U r a K e c z e r Uraság, lakosaf
várnak neveztetett; de már görög katolikusok, fekszik
F % Va-
V a r a n n ó h o z , és Sztropkó- lakosai k a t o l i k u s o k , és 6
hoz két órányira, határja 3 hitűek, fekszik Sztropkóhoz
nyomásbéli, gabonát, zabot, másfél ó r á n y i r a , V a l k ó h o z
és tatárkát is terem, erdője másfél fertálynyira, hegyes
v a n , szőleje nints, piatza határja 3 nyomásbéli, fejér
Hanusíalván, és Varannón. agyagos földu, gabonát, és
PETLEND. Szabad puszta zabot terem, erdője, szőleje
Bihar Vármegyében. nints, piatza Sztropkón van.
PETNEKHAZA. Magyar fa­ PETŐFALVA. Alsó, és Fel­
lu Szabólts Vármegyében , ső Petofalva, vagy Pcto-
földes Urai ErŐss, és K o m i s földc Illyésfalvónak is hív­
y
U r a s á g o k , lakosai katoli­ ják. T ó t falu Z ó l y o m V á r ­
k u s o k , és ó hitűek, fekszik megyében , földes Urai G e r -
T a s n a k szomszédságában, h á r d , és Bohus U r a s á g o k ,
mellynek filiája, határbéli lakosai katolikusok, és más­
földgye olly minémuségu, félék f s , fekszik Badinhoz
mint Lerántházáé, első osz­ k ö z e l , mellynek filiája, h a ­
tálybéli. tárja jól t e r m ő , vagyonnyai
PBTŐ. Falu Nógrád Vár­ külömbfélék, második osz­
megyében , földes Ura Pon- tálybéli.

{ rrátz Uraság, lakosai kü-

ömbfélék, fekszik Varbó-
PETŐHÁZA. Magyar falu
Sopron V á r m e g y é b e n , föl­
hoz k ö z e l , mellynek filiája.
des Urai G l u d o v á c z , és Hor­
PBYŐFALVA. Patjova. T ó t
vát Uraságok, a' kiknek l a k ó
falu Nyitra V á r m e g y é b e n ,
helyek díszesíti, lakosai k a ­
földes Urai U z o v i c s , és több
tolikusok , fekszik F. Szent
Uraságok, lakosai katoliku­
Miklóshoz nem m e s z s z e ,
s o k , és másfélék i s , fekszik
mellynek filiája , határja
N a g y Kosztolánhoz nem
középszerű, piatzok Sopron­
meszsze, mellynek filiája,
ban 3 mértföldnyire, harma­
határjában fája nints ; de
dik osztálybéli. +
mivel legelője , földgye,
réttye e l e g , és j ó termé­ PKTŐHBNYE. Elegyes fala
kenységül , piatzozása is van Szála V á r m e g y é b e n , földes
Varbón , és Űjhelyben, első Ura Gróf Festetits Uraság,
osztálybeli. lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
PETŐFALVA. T ó t , és orosz Sz. Mártonynak szomszédsá­
falu Zemplén Vármegyében, gában , mellynek filiája,
földes Ura Jekelfalusi Uraság, I határja jól termő.
 PBTÖLB. Szabad puszta
Fejér V á r m e g y é b e n ! földes
Ura Daróczy Uraság, fek­
szik Abához k ö z e l , mellynek
filiája.
PETŐMIHÁLYFA. Elegyes
falu V a s Vármegyében,
földes Ura Gróf Festetits Ura­
PBTRÍ. T ó t falu Borsod
Vármegyében , földes Ura
a ' K i r . Kamara, lakosai ka­
tolikusok, és ó hitűek, fek­
szik Sajó Ládhoz nem mesz­
sze, mellynek filiája, szántó
földgye néhol s o v á n y , pia­
tzozása Miskoltzon közel r

ság, lakosai katolikusok, legelője e l é g , fája van tűzre,

határja meglehetős termésű, szőlőhegye nints, Sajó-vizé­
PXTRAHÓ. Fala Zemplén nek áradásai károkat tesz­
Vármemégyében, földes Ura nek határján, harmadik osz­
a* Királyi K a m a r a , lakosai tálybéli.
k a t o l i k u s o k , többen refor­ PETRÍ. Gálos Bttri, Mo-
márusok , fekszik Sár. N a g y nor Petri. Két magyar falu
Patakhoz k ö z e l , mellynek Bihar Vármegyében. Gálos
filiája, határja középszerű, és Petrinek földes Ura Drávecz-
néhol az áradások is járják, ky Uraság; Monor Petrinek
második osztálybéli. pedig Bogáti Uraság: ez fek­
szik Margitának, amaz pe­
PÉTRE. Elegyes falu Bara­ dig Ér-Adonynak szomszéd­
nya Vármegyeben. ságában , mellynek filiáji,
PETRBTB. Szála Várme­ lakosai k a t o l i k u s o k , 6 hi­
g y é b e n , földes Urai R a j k y , t ű e k , és reformátusok, ha­
és több Uraságok , fekszik tárbéli földgyeik jó termé­
felső Rajkhoz nem meszsze, kenységnek , javai is jelesek,
mellynek filiája. első osztálybéliek.
PETRI. T ó t falu Abauj PETRI. Horvát falu Szála
V á r m e g y é b e n , földes Urai Vármegyében , földes Ural
a' Szepesi P ü s p ö k , és Káp­ Inkey Uraság, lakosai kato­
talanbéli U r a s á g o k , lakosai l i k u s o k , és másfélék i s , fek­
k a t o l i k u s o k , és másfélék is, szik tót Szent Mártonyhoz
fekszik Szinához mintegy k ö z e l , mellynek filiája, ha­
mértföldnyire, határjának | tárja középszerű, második
része s o v á n y , és minden 3- osztálybéli.
dik esztendőben megkíván- PETRI. Lövő Petri, Póts
nya a' trágyát, piatzozó he­ Petri. Két magyar falu Sza­
lyei is távol vannak, tnáso* bolcs Vármegyében ; L ö v ő -
dik osztálybeli. Petrinek földes Urai P e t r i ,
F 3 és
is több Uraságok, fekszik
Kapots Apáthinak szomszéd­
s á g á b a n , mellynek filiája;
Póts Petrinek p e d i g földes
Ura Gróf Klobusiczky Ura­
s á g , ez fekszik Kis Létához
nem meszsze; lakosaik k a ­
t o l i k u s o k , és reformátusok,
határbéli földgyeik mint Lö­
v ő n e k , azon felül , h o g y
fájok is v a n ; ez elsÖ, am­
az második osztálybéli.
PBTRI. Me[o Petri. Ele-
PETRI. Szabad puszta N ó ­
grád V á r m e g y é b e n , földes
Ura Etre Uraság.
PETRI. Pétre , vagy Rat[
Petri. Elegyes felu Baranya
Vármegyében 9földes Ura
Gróf Batthyáni U r a s á g , la­
kosai kűlömbfélék.
PBTRI KERESZTÚR, a' K .
betűben.
PETRIR. Petrikovce. T ó t
falu Zemplén Vármegyében,
földes Ura O r o s z , és több
Uraságok, lakosai katoli­

f
yes m a g y a r , és sváb falu
k u s o k , és másfélék i s , fek­
zatmár V á r m e g y é b e n , föl­
szik Maczának szomszédsá­
des Urat kíilömbféle U r a k ,
gában , mellynek filiája; ha­
lakosai katolikusok, és re­
tárja o l l y a n , mint R á s k á é ,
formátusok, fekszik N a g y - első osztálybéli.
Károlyhoz i mértföldnyire,
PETRILIN. Zavojen Petri-
I r i n y n e k , D e n g e l e g n c k , és
len. Oláh falu Bihar Várme­
Piskoltznak szomszédságok­
g y é b e n , földes Ura a* N a g y
ban , térséges határja három
Váradi Püspökség, lakosai
nyomásbéli, búzát, zabot,
ó h i t ű e k , fekszik a' Vaskohi
kukoritzát bőven terem;
járásban, határja közép ter­
erdeje k e v é s , szőleje nints,
mékenységu , javai m e g l e ­
piatza N a g y Károlyban.
hetősek, második osztály­
PBTRI. M a g y a r falu Torna béli.
V á r m e g y é b e n , földes Urai PETRI LOVA. Krassó Vár­
több Uraságok, lakosai ka­ megyében , földes Ura a*
t o l i k u s o k , és reformátusok, Kir. Kamara.
fekszik Színhez közel e g y PETBITS. Oláh falu Arad
v ö l g y b e n Jolsvával , föld- V á r m e g y é b e n , földes Ura
g y e jó termékenységül, rét­ Szalpek Uraság , lakosai ó
tye sarjút is t e r e m , eladásra hitűek , fekszik az Aradi
van m ó d g y a , legelője elég, járásban, Soborsinhez nem
fája mind a' kétféle „ szőlei meszsze, határja középszerű.
meglehetősek, második osz­ PETRI s. Petrova Zello.
tálybéli. T e m e s V á r m e g y é b e n f ö ldes
Ura
Ura a K i r . K a m a r a , fekszik
9 PETRÓCZ. T ó t falu Z e m ­
áiobornak szomszédságiban, plén Vármegyében , földes
mellynek filiája, határja j ó l . Ura Gróf Sztáray Uraság ,
termő. lakosai k a t o l i k u s o k , és 6
hitűek, fekszik Nátafalvához
PETRÓCZ. Oláh falu Bihar
•|, Topolyánhoz órányira,
V á r m e g y é b e n , földes Ura a1

határja három n y o m á s b é l i ,
Királyi K a m a r a , lakosai ó
búzát, és kukoritzát t e r e m
h i t ű e k , fekszik Rézbányá­
r

fája v a n , piatza N a g y Mi­

hoz k ö z e l , mellynek filiája,
hályon.
határbéli földgye sovány,
vagyonnyai is selejtesek, 3- PETRÓCZ. Oros[ Petróc[.
dik osztálybéli. T ó t falu Zemplén Vármegyé­
ben , földes Ura Gr. Barkóczy
PETRÓCZ. Mura Petróc[,
Uraság, fekszik Felső Szit-
is Felső Peeróc[. K é t ele-
niczéhez k ö z e l , dombos ha­
gyes falu Vas Vármegyében;
tárja 3 nyomásbéli, gabonát,
Mura Petrócznak földes Ura
árpát, és zabot t e r e m , erdője
Gróf Batthyáni Uraság; Felső
v a n , szőleje nints, piatza
Petrócznak pedig Gróf Ná-
H o m o n n á n , és Varannón
d a s d y , lakosai katolikusok,
van.
's másfélék is , fekszenek
Murai Szombathoz 1 mért­ PETRÓCZ. Petrovc^e. T ó t
földnyire , határja Felső Pet­ falu Szepes V á r m e g y é b e n ,
rócznak o l l y a n , mint And- földes Ura Petróczy Uraság,
r e c z é , harmadik osztálybeli. lakosai katolikusok, fekszik
Mura Petrócznak föídgye Zsegréhez nem meszsze,
s í k o s , és termékeny, réttyei mellynek filiája, határbéli
j ó k , l e g e l ő j e , és fája elég földgye is hozzá hasonlító.
v a n , szőlei is v a n n a k , kere­
PETRÓCZ. Major S z á l a
setre m ó d g y o k Stájer Ország­
Vármegyében.
ban , első osztálybéli.
PETROMAN. Bánátbéli falu
PETRÓCZ, Orosz falu Ung­
Temes V á r m e g y é b e n , földes
vár Vármegyében, földes Ura
Ura a' Királyi Kamara, tek-
a' Királyi K a m a r a , lakosai
szikCsakovához közel,melly«
leginkább ó h i t ű e k , fekszik
nek filiája.
Ungvárhoz 2 mértföldnyire,
határjának közép termékeny­ PETROSNICZA. Krassó Vár­
ségéhez k é p e s t , második megyében , földes Ura a'
osztálybeli. Kir. Kamara. .
F 4 PB-
 PBTROSZA. Krassó Várme­
g y é b e n , földes Ura a' Kir.
Kamara.
PKTROSZELLO. M a g y a r , é s
orosz fala Bács Vármegyé­
b e n , földes Ura a' Királyi
K a m a r a , lakosai katoliku­
s o k , és ó bitüek.
PETROVA. Oláh falu Má-
ramaros V á r m e g y é b e n , föl­
des Urai leginkább Petrovai,
és Gr. T e l e k y Uraságok, la*
kosai 6 hitűek, fekszik Rhó-
naszékhez i mértföldnyire,
mellynek filiája, Szigethez
napkeletre a mértföldnyire,
Leordinához n . k. £ mért-
földnyire ; határja a nyomás-
béli , mindenféle gabonát
m e g t e r e m , bővelkedik szé­
n á v a l , 's h a v a s o k k a l , mel-
lyeken marháikat nyarallyák.
PETROVA. Pitrova. Orosz
falu Sáros V á r m e g y é b e n ,
földes Ura Gróf Áspermont
Uraság, lakosai leginkább
6 hitűek.
PETROVÁCZ. Elegyes falu
Krassó V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' K i r . Kamara.
PETROVÁCZ. T ó t falu Báts
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf Hadik U r a s á g , lakosai
e v a n g é l i k u s o k , fekszik Fu­
taknak szomszédságában ,
mellynek filiája, Csebhez
3 9 0 0 , Új Futakhoz 8000,
és Kulpinhoz 2400 bétsi öl-
n
y * f egyenes fekete földu
r e
határja 3 nyomásbéli, l e g ­
inkább b ú z á t , zabot , és
árpát terem, erdeje, szóleje
nints) sem vize b ő v e n , piatza
újvidéken.
PETROVOSZELLO. M a g y a r
és rátz falu Báts V á r m e g y é ­
ben , földes Ura a* Királyi
K a m a r a , lakosai katoliku­
s o k , és ó hitűek, fekszik
Mohóihoz 4 3 0 0 , Betséhez
pedig 8000 bétsi ölnyire;
határjának e g y része a* T e -
letskán fekszik, a nyomás­
b é l i , leginkább búzát, z a -
j b o t , és kölest terem , s 9
marhákat is nevelnek l a k o ­
sai , erdeje t s e k é l y , szőleje
nem igen j ó bort t e r e m ,
Tisza vize nedvesíti határját,
egyéb tavak is vágynak rajta,
nádgya van, piatza Szegeden,
és Török Becsén.
PETROVSZKY. Ivdnyi Pc-
trovs\ky. Magyar falu Bara­
nya Vármegyeben , földes
Ura Petrovszíy Uraság, la­
kosai reformátusok, fekszik
nem meszsze a' D r á v á t ó l ,
tavak között az ország úttyá-
ban a' révre vivő híd mellett,
mellyet Czelnai pusztának
h í v n a k , S e l l y é h e z , és B o g -
dasához is közel > határja 3
nyoraásbéli, búzát leginkább,
egyebet középszerűen terem,
erdeje van.
PETRÓCZ. Pttrovic\t. T ó t
faluTrentsén V á r m e g y é b e n ,
föl-
 PfcTIU

földes Ura Hg. Eszterhizy PICHO. T ó t falu Trentsén

Urasig, lakosai katolikusok, Vármegyében , földes Ura
fekszik Bitséhez X mértföld­ Bakó U r a s á é , lakosai kato-
n y i r e , határjának minémfi- l i k u s o k , feleszik Bolesóhoz
segéhez k é p e s t , misodik közel, határja középszerű.
osztálybéli. PIERG. Vindsacht mellett
PETROVICZA. VerliásPe- fekszik, 's széke a' bánya­
trovic{a. Orosz falu Bereg béli munkásoknak, legelője
Vánjiegyében , földes Ura e l é g , fája mind a' kétféle
G r ó f Schönborn Uraság, van.
lakosai ó h i t ű e k , fekszik a 9
PICHNYE. Orosz falu Z e m ­
Versovi kerületben, határja plén Vármegyében , földes
meglehetős. Ura Rhollyi Uraság, lakosai
PETTYEN. M a g y a r , és ó h i t ű e k , fekszik N e c h v á l -
oláh falu Szatmár Vármegyé­ Polyánkához, és Pcsolinához
ben , földes Urai több Urasá­ I órányira, határja hegyes,
g o k , lakosai reformátusok s o v á n y , ha trágyáztatik, a 1

j o b b á r a , és ó hitűek, fekszik rozsot megtermi, réttye jó

a' Krasznaközi kerületben, szénát h o z , fája van mind
Szamos vize mellett, határja a' kétféle, piatza Homonnán,
k é t nyomásbéli, terem búzát, és Ungváron.
kukoritzát, és e g y e b e t , S z a ­ PJKA. Bánátbéli falu T o -
mos mentében szilvát i s , er­ rontal Vármegyében a* Bets-
dője t s e k é l y , piatza Szatmá­ keri járásban.
ron £ mértföldnyire. PiKÓCz, v a g y Pikfalva.
PETYOVKA. T ó t falu Tren- T ó t falu Szepes Vármegyé­
tsén Vármegyében , földes ben , földes Ura Doloviczé-
Ura Ordódv Uraság, lakosai nyi Uraság, lakosai katoli­
k a t o l i k u s o k , fekszik Alsó k u s o k , 's másfélék i s , fek­
Motesiczhez k ö z e l , melly- szik Ábrahámfalvához nem
nek filiája, határjának fold- meszsze, mellynek filiája ,

{ jye s o v á n y , réttye, lege- határjának

ó j e , fája v a n ,
nagyobb része
harmadik s o v á n y , fája sints e l é g , de
osztálybéli. más javai l é v é n , második
PETSZERANI. T ó t faluBars osztálybéli.
Vármegyében. PIL. Alsó Pil, Felső Pil.
PFEFFERTHAL. Binátbéli Két falu Bars Vármegyében %

falu a* Pintsovai kerületben. Alsó Pilnek földes Ura Báró

PJALOCZ. Bánátbéli falu. Hunyady U r a s á g ; Felsőnek
pe-

p e d i g külömbféle Urak,
lakosaik k a t o l i k u s o k , fek­
szenek Barshoz mintegy két
mértföldnyire, határjaik jól
termők, fájok, legelöjök
van , e g y é b vagyonnyaik
középszerűek, második osz­
tálybéliek.
PILA. Német falu B a r s
V á r m e g y é b e n , földes Ura a 1
Religyiói Kintstár, és a' Kir.
K a m a r a , az elótt az Elefánti
Paulinus Atyáknak birtokok
vala harmad része, lakosai
k a t o l i k u s o k , fekszik Zsar-
nótzhoz e g y mértföldnyire,
határja jól t e r m ő , vagyon­
nyai s z é p e k , második osz­
tálybéli.
PILA. T ó t falu Poson Vár­
megyében , földes Ura G r ó f
Pálfy Uraság, lakosai kato­
l i k u s o k , fekszik Dubovához,
és Vöröskőhöz nem meszsze,
e r d ő j e , réttye v a n , szántó
f ö l d g y e , és szőleje nints,
Gidra nevű folyója v a n , p i a ­
tza P o s o n b a n , M o d r á n , és
Bazinban.
PILAD. Bánátbéli falu.
PILCHOV, v a g y Pillkof.
Szepes V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' K i r . K a m a r a , lakosai
kűlömbfélék, fekszik Vörös-
kőhöz k ö z e l , határja ollyan,
mint Alsó Krompaché*
PILGERSDORF. Német falu
Vas V á r m e g y é b e n , fája, le­
gelője v a n , határja h e g y e s ,
TlLIN.
földgye s o v á n y , réttyei tse-
k é l y e k , harmadik osztály-
bélí.
PILINC. Magyar falu N ó ­
grád V á r m e g y é b e n , földes
Ura K u b i n y i , és Vattai Ura­
s á g o k , a' k i k n e k kastéllyok
is van i t t e n , lakosai katoli­
k u s o k , 's másfélék i s , fek­
szik Endrefal vának szomszéd­
ságában, mellynek filiája,
határja is hozzá hasonlító,
második osztálybéli.
PILINGER, öreg Pilingtr.
Szabad puszta G y ő r Várme­
gyében , földes Ura Gróf V i -
czay Uraság , ötevényhez
tartozik.
PILIS. Magyar falu N ó ­
grád Vármegyében , földes
Urai D a r v a s , és több Urasá­
g o k , 1 akosai k a t o l i k u s o k ,
és másfélék, fekszik Raphoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája, határja olly minému-
ségu , mint Bisztriczkáé, első
osztálybéli.
PILÍS. N a g y tót falu Pest
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Beleznay U r a s á g , a' k i n e k
kastéllyával ékeskedik,
mellyben jeles könyvtár is
v a n , lakosai katolikusok ,
és e v a n g y é l i k u s o k , fekszik
Irsához k ö z e l , mellynek fi­
liája , határbéli fóldgyének
e^y része homokos , más
része pedig közép termé­
kenységül , szőlei is közép
ne-
 PIL.
n e m n e k , fája nints, máso­
dik osztálybeli.
PILIS. Magyar falu Sza-*
hólts V á r m e g y é b e n , földes
U r a E r ó s s , és több Uraságok,
lakosai katolikusok , és 6
hitűek, fekszik a' fiátori
járásban , határja o l l y a n ,
mint Enc$encsé, harmadik
osztálybéli.
PILIS. Magyar Mezőváros
T o l n a V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' Báthi Apátúrság, la­
kosai katolikusok, és refor­
mátusok , fekszik a' Földvári
járásban, határjának földgyei
t e r m é k e n y e k , szőleje jó bo­
rokat terem, hajón eladásra
van m ó d g y o k , mivel a' Du­
na , és Sárvize között fekszik;
9
s mivel az áradások is g y a k ­
ran károkat tesznek föld­
g y e i n , második osztálybéli.
PINCZ. Magyar falu N ó ­
grád V á r m e g y é b e n , földes
Ura P o n g r á c z , és több Ura­
s á g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Bolyknak szomszéd­
ságában, mellynek filiája,
határja is hozzá hasonlító.
PINCZE. Magyar falu Szála
Vármegyében , földes Ura
H. Eszterházy U r a s á g , lako­
sai külömbfélék, fekszik az
alsó Lendvai Uradalomban,
határja meglehetős , néha
Lendva vize szokta e g y ré­
szét elönteni, szőleje közép­
PlN. 51
szerű , eladásra m ó d g y o k
v a n , második osztálybéli.
PINCZEHELY. M a g y a r Me­
zőváros Tolna Vármegyében,
földes Ura Hg. Eszterházy
Uraság, lakosai katolikusok,
's másfélék is, fekszik Simon­
tornyához 1 mértföldnyire,
határjában erdeje nintsen,
szőlei vannak a' szomszéd
határban, dohánnyá jó te­
r e m , más javai is v a n n a k ,
első osztálybéli.
PINCZENDORF. Abaúj Vár­
megyében, Jászóhoz tartozik*
PINKAFEJ. Naistife. N é ­
met falu Vas Vármegyében,
földes Ura G r ó f Batthyáni
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Szalonakhoz £ mért-
földnyire , határja közép-
szert , mint v a g y o n n y a i ,
második osztálybéli.
PINKAFELD. Német Mező­
város Vas V á r m e g y é b e n ,
földes Ura Gróf Batthyáni
Uraság, a' kinek kastéllyá-
val é k e s , jeles ú r i , és vadas
k e r t y é v e l , lakosai katoliku­
sok , 's másfélék i s , fekszik
Borostyánkőhöz 1 mértföld­
nyire. Lakosai között k ü ­
lömbféle j ó mesteremberek
v á g y n a k , földgye meglehe­
tős, erdeje e l é g , l e g e l ő j e ,
fája mind a kétféle v a n ,
9
r é t t y e i j ó k , szomszédságban
van Ausztriával , és Stájer
Országgal , holott eladásra
 pa PINK. FlNY.

j ó m ó d g y o k van , sendelyt, megyében , földes Urai k ü ­

és más fa szerszámokat is lömbféle U r a s á g o k , lakosai
készítenek, >s lovakkal is k a t o l i k u s o k , fekszik T o r n á ­
kereskednek, mellyeket ma­ hoz i, Kis Bersenhez f é l ,
g o k n e v e l n e k , első osztály­ Galsához pedig e g y fertály
béli. órányira, határja i nyomás­
PINKA MINTSZBNT. az M . b é l i , mindent m e g t e r e m ,
betűben. erdeje k e v é s , kereskednek,
PINKA MISKE. az M . be­ és fuvaroznak lakosai.
tűben.
PINKÓCZ. Sopron V á r m e ­
PINKÓCZ. Sindenbach, v.
gyében Tsárda.
Sintcbach. Elegyes horvát
PINYE. Magyar falu S o ­
falu Vas V á r m e g y é b e n , föl­
pron V á r m e g y é b e n , földes
des Ura Gróf Batthyáni Ura­
Urai Horvát, és több Ura­
s á g , lakosai k a t o l i k u s o k , és
s á g o k , lakosai katolikusok,
másfélék i s , fekszik Puszta
fekszik Lóshoz nem meszsze,
Sz. Mihálynak szomszédsá­
mellynek filiája, határbéli
gában, mellynek filiája,
földgye középszerű, mivól-
határja többnyire h e g y e s ,
tához képest második osz­
földgye nem igen t e r m é ­
tálybéli , piatza Sopronban
k e n y , sem r é t t y e i k , mivel
i|- mértföldnyire , erdeje
az áradások károsít t y á k ,
nints, juhai számosak.
szöleji jó borokat teremnek,
gyümöltsös kertyei j ó k , fája PINYÉD. Fischer dorf.Ele-
mind a* k é t f é l e , és legelője gyes falu Győr V á r m e g y é ­
is v a n , második osztálybéli. ben , földes Ura a' Győri
PINKÓCZ. Magyar falu Püspökség, lakosai katoliku­
Ungvár V á r m e g y é b e n , föl­ s o k , fekszik Rabcza folyó
des Ura Berényt Uraság, la­ vizének partyán, a* Győri
kosai katolikusok, és refor­ Újvárosi Majorokkal által-
mátusok, fekszik Fenkéhez ellenben, lakosai többnyire
nem meszsze, mellynek filiá­ Mesteremberek, és Kerté­
j a , határja j ó termékeny­ s z e k , 's mesterségeik után
s é g i , vagyonnyai is jelesek, élnek.
és k ű l ö m b f é l é k , eladásra PINTEKFALU. Vas Várme­
alkalmatos m ó d g y o k v a n , gyében , földes Ura a' Génuai
első osztálybéli. K ö z . Társaság, lakosai ka­
PINKÓCZ. Torna Pinkóc[. tolikusok , fekszik Sárvárhoz
Magyar falu Veszprém Vár­ nem meszsze, határja j ó ,
de
 PINT. PIRI. 93

de v i z e s , és az áradások szik N y í r Bátorhoz nem

járják, második osztálybeli. meszsze, mellynek filiája,
PINTEKFALU. Szála Vár­ határja ollyan, mint Beiteké,
megyében f földes Ura Hg. második osztálybéli.
Eszterházy Uraság, lakosai PIRINCZA. Bánátbéli falu
k a t o l i k u s o k , fekszik Csesz- Torontal V á r m e g y é b e n , a*
treghez közel , mellynek Bctskereki járásban.
filiája határbéli földgye is
9 PIRIT. Kis Pirit, Nagy
hozzá hasonlító. Pirit. Két magyar falu
PINSOCH. Német falu Vas Veszprém Vármegyében;
Vármegyében , Stájer Or­ KisPiritnek földes Urai több
szágnak szomszédságában, Uraságok; N a g y Pintnek is
határja s í k o s , és termékeny, több Urak, lakosaik katoli­
réttye k ö v é r , erdeje elég kusok, és reformátusok, fek­
v a n , keresetre is módgya, szenek Külső Vátnak szom­
első osztálybéli. szédságában, mellynek fili-
PINTEKHALMA. Bihar Vár­ áji, Csöglyéhez is k ö z e l ,
megyében tsárda. j határbéli földgyeik két n y o ­
PIRCS. Kis, vagy Mike másbéliek, r o z s o t , búzát,
Pircs. Magyar falu Bihar és mindenféle tavaszit ter­
V á r m e g y é b e n , földes Ura a* mének , mellyek Marczal
N a g y Váradi Káptalanbéli posványságának hoszszában
U r a s á g , lakosai katolikusok, fekszenek; erdejek szép,
és reformátusok, fekszik D e - nádgyok is v a n , száraz esz­
breczenhez k ö z e l , mellynek tendőben sasos szénával bő­
filiája, határbéli földgye jól velkednek.
termő, vagyonnyai külömb­ PIRNICZA. Elegyes falu
félék, második osztálybéli. Báts Vármegyében , földes
PINTEK SUÚR. Suúr név Ura a' Kir. Kamara.
alatt. PIROS. M a g y a r , és rátz
PIRDA. Bánátbéli f a l u , falu Báts Vármeygében , föl­
fekszik Dentához fél mért­ des Ura Gróf Hadik Uraság,
földnyire. lakosai 6 h i t ű e k , és refor­
PIRHOVA. Bánátbéli falu, mátusok, fekszik Futakhoz
Korniához nem meszsze. nem meszsze,' mellynek fi­
PIRICSE. Orosz falu Sza- liája , Újvidékhez 4700,
bólts V á r m e g y é b e n , földes ó Futakhoz 3100 bétsi öl­
Ura Eróss, és több Urasá­ n y i r e , határja egyenes fe­
g o k , lakosai ó h i t ű e k , fek­ kete jó f ö l d u , 3 nyomás-
 b é l i , tiszta búzát, és ]6 J nya V á r m e g y é b e , í g y a* k é t
szénát terem , erdeje, szőleje adózást nehezen szenyved-
nints, marhával bővelkedik, v é n , a' mostani Pisko l a k ó
piatza Újvidéken. helyekre á l t a l - költöztek*
PISKÁRKOS. Oláh falu Vejeihez, Kemséhezis közel
Szatmár V á r m e g y é b e h , föl­ fekszik. Határja 3 nyomás­
des Ura G r ó f Károlyi Uraság, b é l i , a búzát l e g i n k á b b ,
9

lakosai ó h i t ű e k , fekszik a' többi veteményt pedig

T ó k e Terebeshez, s Király középszerűen termi.
y

Daróczhozis k ö z e l , földgye PJSKÓCZ, Szabad puszta

búzát , kukoritzát, z a b o t , Szála V á r m e g y é b e n , fekszik
árpát t e r e m , erdője, szőleje Gyömörőhez közel,mellynek
n i n t s , piatza Szatmáron filiája.
Károlyban pedig i £ mért- PISKOLT. Magyar falu B i ­
földnyire. har Vármegyében , földes
PISKI. Magyar falu Bara- Ura Rédey Uraság, lakosai
nya Vármegyében , földes ó h i t ű e k , és reformátusok,
Ura Gróf Batthyáni U r a s á g , fekszik Szalaczhoz közel,
lakosai reformátusok, fek- mellynek filiája, határja jó,
szik Kémeshez, és Aderjás- s szép minémuségeihez k é ­
y

hoz k ö z e l , tavak között; p e s t , első osztálybéli.

határia 3 nyomásbéli, búzát PISZANA. Alsó, és Felső
l e g i n k á b b , egyebet közép- Bis\ana. K é t Orosz falu
szerűen terem, gyüroöltsösei Sáros V á r m e g y é b e n , aman­
szépek v á g y n a k , erdője is nak földes Ura Gr. Szirmay;
van. ennek pedig Gr. Áspermont
PISKO. Magyar falu Bara­ Uraságok, lakosai kűlömb­
nya Vármegyében , földes félék, fekszenek Zboróhoz
Ura a Pétsi Káptalanbéli másfél mértföldnyire; lege­
9

U r a s á g , lakosai reformátu­ lőjük, és mind a' kétféle

s o k , fekszik Drávától nem fán kivfil egyéb javaik nem
meszsze, tavak között lévő igen lévén, negyedik osztály­
magasabb h e l y e n ; ennek béliek.
lakosai ez előtt Baski neve­ Pi SZARD A. Liptó Várme­
zetű helységben laktak,melly gyében malom.
most puszta, de mivel ezen PISZKE. Német falu K o ­
hely a' T . N . Somogy Vár- márom V á r m e g y é b e n , föl­
megyébe esett, földgyei, *s des Urai több Uraságok,
réttyei p e d i g a' T . N. Bara- lakosai katolikusok, fekszik
Du-
 PlSZ.
Duna vize m e l l e t t , Nyerges
Újfaluhoz i mértföldnyire,
határja középszerű, vagyon-
nyaikat , az ország - útban
lévén, könnyen eladhattyák,
második osztálybéli.
PISZKE. Puszta Pis[kc.
Szabad puszta Komárom
V á r m e g y é b e n , földes Urai
t ö b b Uraságok , fekszik
Nyerges - Újfalunak szom­
szédságában) mellynek fi*
liája.
PISZKORÓCZ. Pisikorovct.
Orosz falu Zemplén Várme­
g y é b e n , földes Ura Jekelfa-
lusi Uraság, lakosai ó hitűek
l e g i n k á b b , fekszik napkel.
Rohozsnyikhoz 1 , dél. Gya-
polóczhoz i i , n. ny. Orosz
Tokajhoz e g y g y órányira;
határja 3 nyomásbéli, hegyes,
k ö v e s , és a g y a g o s , rozsot,
és z a b o t súllyos mivelés után
termesztenek, piatzaSztrop-
kón van.
PISZTRAHÁZA. Pis{tralo-
va. Orosz falu Bereg Várme­
gyében , földes Ura Gróf
Schönborn Uraság, lakosai
6 h i t ű e k ; határja , z a b o n ,
és kukorítzán kivul egyebet
nem igen terem, piatzozása
Munkátson, és Beregszászon
a mértföldnyire, fájok van
mind a* kétféle, negyedik
osztálybéli.
P i s z T R i N A . Orosz falu Sá­
ros Vármegyében, földes Ura
PITE. 9j
G r ó f Szirmay Uraság, l a k o ­
sai ó h i t ű e k , fekszik a' M a -
kovitzai Uradalomban, ha­
tárja meglehetős, v a g y o n *
nyai i s , harmadik osztály­
béli.
PISZTVA. Kis Oláh falu
Máramaros Vármegyében.
PITELOVA. T ó t falu Bars
V á r m e g y é b e n , földes Ura a*
Besztertze Bányai Püspökség,
lakosai katolikusok, fekszik
Jasztrabának szomszédságá­
b a n , mellynek filiája, ha­
tárja hasonló Kremnitzkáé-
h o z , de vidékje hegyesebb,
második osztálybéli.
PITROVA. T ó t falu Sáros
V á r m e g v é b e n , földes Ura
Gróf Aspermont Uraság,
lakosai külömbfélék, határja
h e g y e s , és s o v á n y , r é t t y e ,
l e g e l ő j e , fája is mind a ' k é t ­
féle v a n , harmadik osztály­
béli.
PITVAROS. Szabad puszta
Csanád Vármegyében.
PIVMCZA. Elegyes falu
Báts Vármegyében , földes
Ura a' Kir. Kamara, lakosai
ó hitűek, és evangélikusok,
fekszik Keresztúrhoz 5 6 0 0 ,
Szilbáshoz pedig 4200 bétsi
ö l n y i r e , határja e g y e n e s ,
fekete f ö l d u , 3 nyomásbéli,
búzát, árpát, zabot, és lent
terem , erdeje nints, szőleje
tsekély bort terem, v i z e ,
[ nádgya nints, marhával bőr
vei-
95 Víz.
v e l k e d i k , piatza Újvidéken
van.
PIZENDORF. Magyar falu
Abaúj Vármegyében földes f
Ura a' Jászai Prépostság,
lakosai katolikusok, fekszik
Jászóhoz igen k ö z e l , melly­
nek filiája.
PLEJGRABEN. Plaigrabtn.
Horvát falu Sopron Várme­
g y é b e n , földes Ura H. Esz­
terházy Uraság, lakosai ka­
t o l i k u s o k , fekszik Peresz-
neghez k ö z e l , mellynek fi­
liája, Sopronhoz 3|. mért­
földnyire , határja i nyomás­
béli , erdeje v a n , legelője is
elég.
PLASKOVA. a' Bánátban,
Keveréshez fél mértföld­
nyire.
PLATT. Andic^t Plati.
T ó t falu Liptó Vármegyé­
b e n , földes Urai több Ura­
s á g o k , lakosai katolikusok,
's másfélék i s , fekszik Boda-
falváhoznem meszsze,melly-
nek filiája, határja megle­
hetős.
PLATINA. Zólyom Várme­
gyében tsárda.
PLESÓCZ. Plesovcfc. T ó t
Mezőváros Z ó l y o m Várme­
g y é b e n , földes Ura Gróf
Batthyáni Uraság, lakosai
k a t o l i k u s o k , és másfélék,
f . k s z i k Szásznak szomszéd­
ságában , mellynek filiája,
Korponához e g y mértföld­
nyire , határbéli földgye
hegyes n é h o l , de szorgal­
matos mívelés után jól ter­
mő , javai meglehetősek 9
fája, r é t t y e , legelője v a n ,
második osztálybéli.
PLAVIA. Orosz falu Bereg
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gróf Schönborn U r a s á g , la­
kosai ó h i t ű e k , határja so­
vány.
PLAVISOVICZA. Bánátbéli
falu, Korniához fél mért­
földnyire.
PLAVNA. Sokacz falu Báts
Vármegyében, földes Ura a*
Kir. K a m a r a , lakosai k a t o ­
l i k u s o k , fekszik Duna vize
mellett, Bogyánhoz 3 1 0 0 ,
Bátshoz pedig 5500 bétsi
ölnyire, e g y e n e s , l a p á l y o s ,
és agyagos határja három
nyomásbéli, leginkább b ú ­
zát terem, és sertéseket n e ­
velnek l a k o s a i , erdeje v a n ,
szőleje középszerű bort t e ­
r e m , sok hallal bővelked­
n e k , vannak két viza-tanyái
i s , nádgya e l é g , határját
néha a' Duna' áradása k á r o -
síttya, piatzok Vukováron ,
keresettyek h a l b ó l , és s e r ­
tésből.
PLAVNICZA. T ó t falu S á ­
ros Vármegyében, földes U r a
B. Palocsay Uraság, lakosai
k a t o l i k u s o k , fekszik Poprád
vize mellett, K é z s m á r k , és
Bártfa között , határjában
 l e g e l ő j e , r é t t y e , és mind
a' kétféle fája v a n , lent is
jót termesztenek, második
osztálybéli.
P l s s s . Oláh falu A r a d
V á r m e g y é b e n , földes Ura a'
Királyi K a m a r a , lakosai ó
h i t ű e k , fekszik h e g y e k k ö ­
z ö t t , és d o m b o n , patakja'
folytában, határja igen so­
v á n y , lakosai gyűmöltsel,
és fával kereskednek.
PLBVNÍK. T ó t falu T r e n -
tsén Vármegyében , földes
Ura Gróf S z a p á r y , és több
U r a s á g o k , lakosai katoli­
k u s o k , és másfélék i s , fek­
szik Predmérnek szomszéd­
ságában , mellynek filiája,
határja o l l y a n , mint Rasov-
n a k , elsó osztálybéli.
PLOP. Oláh falu Arad Vár-
m e g y é b e n , földes Ura a' Kir.
K a m a r a , lakosai 6 h i t ű e k ,
fekszik Erdély Ország' úttya
mellett, határja Körös men­
tében meglehetős termékeny­
ségit, de szűk; pénzen vett
f á v a l , és gyűmöltsel is keres­
kednek.
PLOSKO. Orosz falu Bereg
V á r m e g y é b e n , földes Ura
Gr. Schönborn Uraság, la­
kosai ó hitűek, fekszik a'
Munkátsi Uradalomban, ha­
tárja meglehetős termésű.
PLOSKONOVICZA. Orosz
falu Bereg Vármegyében ,
földes Ura Gróf Schöaborn
U r a s á g , lakosai ó h i t ű e k ,
fekszik amahoz nem i g e n
meszsze, határja h e g y e s , de
szorgalmatos munka után,
tűrhető terméssel fizet.
PLOSTIN. T ó t falu Liptó
V á r m e g y é b e n , földes Ura a'
Királyi K a m a r a , lakosai k a ­
tolikusok , fekszik Sz. M i k ­
lósnak szomszédságában ,
mellynek filiája , határja is
hozzá hasonlító.
PLUMAN. Német falu S o -
l pron V á r m e g y é b e n , földes
Ura Hg. Eszterházy U r a s á g ,
lakosai katolikusok, fekszik
Lanzsérhoz k ö z e l , Sopron­
hoz pedig 3 | mértföldnyire,
hegyes hátárja a nyomásbéli,
rozsot többnyire, búzát, ár­
p á t , zabot, és pohánkát is
t e r e m , szőleje nints, réttye
tsekély, erdeje e l é g , van %
furész-malma is.
PLUMENTHAL , v . Maslog
falu T e m e s Vármegyében ,
földes Ura a' Királyi K a ­
mara.
Pó. Nagy Pó, Kis Pó.
Szabad puszták Heves V á c
megyében.
POBUDIN. T ó t falu Nyitra
V á r m e g y é b e n , szóleje nints,
fája tsekély, réttye, legelője
szoros, föídgyei soványak.
POBJEDIN. T ó t falu Nyitra
V á r m e g y é b e n , határja o l y -
l y a n , mint Patvaróczé, má­
sodik osztálybéli.
G Po-
 9$ Pocs.
POCSABÁN. T ó t falu N y i ­
tra Vármegyében f földes
Ura Gróf Traun U r a s á g , la­
kosai külömbfélék, fekszik
Kis Vendéghez nem mesz­
s z e , mellynek filiája, határ­
jának minémusége o l l y a n ,
mint Zlatnikának, második
osztálybéli.
POCZOND. T ó t falu Poson
Vármegyében , földes Ura
Gróf Pálfy U r a s á g , lakosai
katolikusok, szántó földgyei
középszerűek, l e g e l ő j e , rét­
tye k e v é s , erdeje nints, har­
madik osztálybéli.
P ó c s . Mariig Pócs. Ma­
gyar falu Szabolts Várme­
g y é b e n , földes Urai több
Uraságok , lakosai katoli­
kusok , és ó h i t ű e k , fekszik
Pócs Petrinek szomszédsá­
gában. A z egész Országban
esméretes bútsújárások neve­
zetesitik , minthogy a' fióld.
Szűznek tsudálatos K é p e
vagyon itten. Határja három
nyomásbéli, nagy vásárjai is
szoktak e s n i , fája nints,
réttye sem épen e l é g , első
osztálybeli.
P ó c s Petri név alatt.
POCSA. Elegyes- rátz falu
Baranya V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura Gr. Eszterházy Ura­
s á g , lakosai katolikusok,
és ó hitűek, fekszik Virágos­
hoz , és Borjádhoz is fél órá­
nyira , szántó föMgyök két
Pocs.
nyomásbéli, kétszeres búzár;
rozsot, z a b o t , de leginkább
kukoritzát terem, e r d ő j é i g
v a n , de legelője k e v é s .
POCSAJ. Szabad puszta
Abaúj V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' Religyiói Kintstár,
fekszik Lékhez közel, melly­
nek filiája*
POCSAJ. Magyar falu Bihar
V á r m e g y é b e n , földes Urat
több U r a s á g o k , lakosai k a ­
tolikusok, reformátusok, és
ó h i t ű e k , fekszik B a g o s k o z
két mértföldnyire, l í r , é s
Berettyó vizeknek öszve-
folyásainál, határja jól termo,
vagyonnyai külömbfélék ,
első osztálybéli.
POCSAROVA. Pod\icharo-
ya. T ó t &lu Trentsén V á r ­
megyében , földes Ura M a r -
s o v s z k y , és több Uraságok,
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Prccsinnek szomszédságában,
mellynek filiája, batárjában
fája , legelője v a n ; de föld—
y e v é g e t t , második osztály­
éli.
POCSAVELEST. Oláh falu
Bihar V á r m e g y é b e n , földes
Ura a* Nagyváradi Püspök­
s é g , lakosai ó h i t ű e k , f e k ­
szik a* Belényesi járásban,
batárja s o v á n y , v a g y o n n y a i
is selejtesek, harmadik o s z ­
tálybéli.
POSCSAN. Bánátbéli falu.
Krassó V á r m e g y é b e n , f e k -
 P0C5. JPOD. 99

s z i k Karansebeshez i mért­ piatza Szerdahelyen, és S o -

földnyire.
PÓCSFALU. Vas Várme­
gyében , földes Urai a' Czisz-
tertzita Szerzetbéli A t y á k ,
fekszik Bodafalvához közel ,
mellynek filiája! határjának
javai szerént, második osz­
tálybéli.
POSCSICZA. Bánátbéli falu
a Vérsetzi kerületben.
f
POCSKAJ. Abaúj Várme­
g y é b e n Tsárda.
POCSKAJ. Szabad puszta
Sáros V á r m e g y é b e n , földes
Urai több U r a k , fekszik Sz.
Györgynek szomszédsága*
t a n , mellynek filiája.
P o c s u VALD. T ó t falu Hont
V á r m e g y é b e n , földes Ura
G r ó f Koháry Uraság, lakosai
külömbfélélc, fekszik Viszo-
k á h o z nem meszsze, melly­
n e k filiája, barátjában va-
morján.
POBAR. Padár név alatt.
PODBIELA. T ó t falu Á r v a
V á r m e g y é b e n , földes Ura a'
Kir. K a m a r a , lakosai k a t o ­
l i k u s o k , fekszik NiznáhoA
nem meszsze, mellynek fi­
liája, Á r v a , és Sztudena v i ­
zeknek öszve - f o l y á s á n á l ,
mellyek határját gyakran el­
öntik, földgyei kősziklások,
fekszik hozzá közel egy h e g y
Bicla S[kala n e v ű , m e l l y e n
Vár forma o m l a d é k o k szem*
léltetnek.
PODBREST. Horvát fala
Szála V á r m e g y é b e n , földes
Ura Gróf Álthán U r a s á g , la­
kosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Szoboticzának szomszédsá­
gában , mellynek filiája, ha­
tárja is hozzá hasonlító.
PODGOEIA. Horvát falu,
Vas Vármegyében , földes

f yon legelője e l é g , mind a'

étféle fája i s , szőlőhegye
nints, piatzozása Selmetzen
Ura G r ó f Erdődy U r a s á g ,
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
Bándojynak szomszédságá­
nem meszsze, második osz­ ban , mellynek filiája, határ­
tálybéli. ja középszerű.
PODAFA. Magyar falu PODHORANV. Podhering.
Poson V á r m e g y é b e n , földes Elegyes orosz falu Bereg
Urai több U r a k , lakosai V á r m e g y é b e n , földes Ura
k a t o l i k u s o k , és reformátu­ Gróf Schönborn U r a s á g , la­
s o k , fekszik Szerdahelyhez kosai ó hitűek, fekszik Mun-
k ö z e l , mellynek filiája, Lidér kátshoz k ö z e l , mellynek fi­
T e j e d n e k t ö v é b e n , határja l i á j a , szántó földgye néhol
k é t nyomásbéli, r é t t y e , er­ tsekély, legelője szoros, rét­
deje nints, legelője k e v é s , tye m e g l e h e t ő s , a'szomszéd
Q % szó-
IOO POD.
szőlőhegyekben , és vas-
bányákban van m ó d g y o k a'
keresetre; fája van mind a 9
kétféle, Munkátsi piatzozása
fél órányira van , második
osztálybéli*
PODHOLSZKY. TÓt falu
Z ó l y o m V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura a' Besztertzebányai
Bányászi Kamara , lakosai
katolikusok fekszik Benyus-
boz nem meszsze, mellynek
filiája, határja is hozzá ha­
sonlító,
PODHORÁNY. T ó t falu Li-
ptó Vármegyében , földes
Ura Okolicsányi U r a s á g , la­
kosai külömbfélék, fekszik
Sz. Miklósnak szomszédsá­
gában , mellynek filiája,
határja középszerű , mint
vagyonnyai.
PODHORJE. Kasain Pod-
horjc, Illavai Podhorje. Két
tót falu Trentsén Vármegyé­
ben ; Kaszin Podhorjenek
földes Ura Gr. Illésházy, és
több Uraságok, fekszik Bel-
l u s h o z n e m meszsze, melly­
n e k filiája; Illavai Podhor­
jenek pedig földes Ura Gr.
Königszeg Uraság; ez fek­
szik Illa váJboz k ö z e l , melly­
nek filiája; lakosai katoli­
k u s o k , és másfélék, határ­
béli földgyeik középszerűek,
és kovetsesek, fájok, lege­
lojök van j második osztály­
beliek. I Ura Gr. Königszeg. V . Besz-
POD.
PODHORJE. Trentsén Vár­
megyében Szállás , földes
Ura Sándor U r a s á g , Slavni-
czához tartozik
PODHORJE. T ó t falu Tren­
tsén V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Uraságok, lakosai
k a t o l i k u s o k , fekszik Lieta-
vának szomszédságában ,
mellynek filiája, határbéli
földgye közép termékenysé­
gi!, második osztálybéli.
PODHRADI. T ó t falu Tren­
tsén Vármegyében , földes
Ura B. Z a v Uraság.
PODHRAGY. Nemes Pod-
hrdgy, Kassai Podhragy,
Hricso Podhragy , Bos[t
Podhragy , Prus[ka Pod­
hragy. Őt elegyes tót falu
Trentsén Vármegyében. Ns
Podrágynak földes Urai több
Uraságok, fekszik Bosaczá-
hoz nem meszsze, mellynek
filiája. Kaszai Podhrágynak
főldesUra Gróf Illésházy, és
több Uraságok, fekszik K a ­
szához k ö z e l , mellynek fili­
ája. Hricso Podhrágynak föl*
des Ura Hg. Eszterházy Ura­
ság, fekszik Hricsónak szom­
szédságában , mellynek fili­
ája. Broszt Podhrágynak föl­
des Urai Gróf K o l o n i c s , és
Báró Z á y Uraságok, fekszik
Z a y Ugrőczhoz nem mesz­
sze , mellynek filiája. Prusz*
ka Podhrágynak pedig földes
ter*
 PODH. PODH. IOI

tertze Podhr^gynak földes földes Ura Gróf Pálfy Uraság,

Urai Gróf Balassa, és Gróf lakosai katolikusok, fekszik
Szapáry Uraságok, a ' k i k n e k h e g y e k k ö z ö t t , Detrekő Sz.
kastélyaikkal ékesíttetik; Miklósnak szomszédságában,
lakosaik katolikusok t és mellynek filiája, határja s o ­
másfélék/határbéli fóldgye- v á n y , terem g a b o n á t , és
i k közép termékenységüek, zabot, piatza N . Szombatban,
r é t t y e k , legelójök megle­ erdeje van.
hetős, vagyonnyaik is közép­ PODHRAGYA. Vdrallya.
szerűek lévén, második osz­ Tót falu Turócz V á r m e g y é ­
tálybéliek, b e n , földes Ura Nyári Ura­
PODHRAGYA. Két tót falu s á g , lakosai k ű l ö m b f é l é k ,
Nyitra Vármegyében. Első­ fekszik Szutsánhoz nem
nek földes Ura G r ó f Traun meszsze, mellynek filiája ,
U r a s á g , fekszik Zavadának határjának fele j ó , legelője
szomszédságában, mellynek e l é g , m a l m a , réttye alkal­
filiája; másodiknak pedig matos , fája van mind a'
földes UraMajthényi Uraság, kétféle, meszet is égetnek,
ez fekszik Novákhoz nem 's talpakkal, vágy szálfákkal
m e s z s z e , mellynek filiája; járnak a* V á g - vizén , g y ű ­
lakosaik katolikusok, határ­ möltsel is kereskednek, első
béli földgyeik közép termé­ osztálybéli.
k e n y s é g ü e k , szőlős kertyeik
PODIEST. K é t falu a' Bá­
t e r m é k e n y e k , f á j o k , lege­
nátban ; e g y g y i k fekszik
lójök e l é g , piatzozások Baj-
Lúgoshoz \ mértföldnyire;
n á n , OszTányon, Bajmótzon,
másik Bosurhoz olly formán.
és P r i v i d g y é n ; e g y é v i k n e k
szóleje nints; másodfok osz­ PODKILAVA. T ó t falu
tálybéliek. Nyitra V á r m e g y é b e n , földes
PoDHRAGYA. T ó t falu T u - Ura Gróf Erdódy, és több
rócz V á r m e g y é b e n , lakosaiU r a s á g o k , lakosai katoliku­
s o k , fekszik Krajnához k ö ­
e v a n g é l i k u s o k , fekszik Szu-
tsányhoz fél mértföldnyire, zel , mellynek filiája, határ­
határja középszerű, almájok, jában réttye j ó van , fája
és szilvájok termő esztendő* mind a kétféle, piatzozása
9

ben elég v a n . Űjhelyben , és másutt i s ,

PODHRAGYA. Blascnstdin, szóleje nints, földgye néhol
vagy Detreko Vdrallya. Tót t s e k é l y , harmadik osztálya-
falu Posony V á r m e g y é b e n , béli.
G 3 POD-
xoa PODK.
FODKONICZ. T ó t falu Zó­
l y o m V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' Liptsei Bányászt Ka­
mara , földgye közép termé­
kenységi. , fája v a n , piatzo­
zása Z ó l y o m b a n , egy mért­
földnyire; legelője szoros,
és a' záporok alkalmatlanít-
t y á k , második osztály béli,
PODKONCZINA. Nyitra Vár­
megyében Irtvány.
PODLASA. Szabad puszta
Nyitra V á r m e g y é b e n , földes
Ura Gróf Erdődy Uraság,
fekszik Pásztóhoz közel,
mellynek filiája, Alsó V á -
sárdhoz tartozik.
PODLAVICZ. T ó t falu Z ó ­
l y o m V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' Besztertzebányai Bá-
nyászi K a m a r a , lakosai ka­
t o l i k u s o k , fekszik Tojavá-
nak szomszédságában, melly­
nek filiája, földgyének felét
néha az áradások megöntik,
fele termékeny , legelője
e l é g j fája is van mind a'
kétféle, piatzozása Z ó l y o m ­
ban i órányira, első osz­
tálybéli.
PODLUSÁN. Garam Pod-
lusdn. Elegyes tót falu Bars
Vármegyében , földes Ura
H. Eszterházy U r a s á g , lako­
sai katolikusok, 's másfélék
i s , fekszik Garam Újfalunak
szomszédságában, mellynek
filiája, határjában vagyon
fája, termékeny szőlei, hely­
PODL.
ben borait könnyen eladgya,
eyümöltsös , és káposztás
kertyei j ó k , malma helyben,
keresetre módgya Sz. Bene->
d e k e n , és B á t o n , első osz­
tálybeli.
PODLUSÁN. T ó t falu T r e n ­
tsén Vármegyében , földes
Ura Gróf Kolonits Uraság, a*
kinek külömbféle épületei­
vel jelesittetik, lakosai k a ­
tolikusok , 's másfélék i s ,
fekszik Dezérhez k ö z e l , h a ­
tárjának földgye j ó , más
javai is jelesek l é v é n , els&
osztálybéli.
PODLUSÁN. Szabad puszta
Nógrád V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura Gróf Zichy U r a s á g ,
fekszik Alsó Esztergálynak
szomszédságában, mellynek
filiája.
PODLUSÁN. Szabad puszta
Hont V á r m e g y é b e n , földes
Urai Gróf Balassa, és G r ó f
Zichy Uraságok, fekszik
Zsilyhez nem meszsze,
mellynek filiája.
PODLUSÁN. M a j o r , és
malom Nyitra Vármegyében,
földes Ura a Religyiói Kints­
9
tár , fekszik Kovarczhoz k ö ­
z e l , mellynek filiája.
PODIVIANIN. T ó t falu Tren­
tsén Vármegyében , földes
Urai G r ó f Balassa, és Gróf
Szapáry U r a s á g o k , lakosai
k a t o l i k u s o k , fekszik V á g -
liesztertzéhez fél mértföld­
nyi-
nyíre, határja s o v á n y , va­ határjának e g y része termé­
gyonnyai is selejtesek, har­ keny , második osztálybéli.
madik osztálybéli. PODOK , v a g y Subulk.
PODMANÓCZ. Poson Vár- Árva V á r m e g y é b e n , földes
megyében malom* Ura a' Királyi K a m a r a , Be-
n y o v s z k y , és több Uraságok,
PODMESZTOVA. Liptó Vár­ lakosai katolikusok, Sóháza,
megyében malom , és és Ispotályja is v a n , határja
tsárda. meglehetős.
PODOLLA. T ó t falu Nyitra PODPORÁNV. Temes Vár­
V á r m e g y é b e n , földes Ura megyében , földes Ura a* K i r .
C r ó f E r d ó d y , és több Ura­ Kamara.
s á g o k , lakosai katolikusok, PODPRÓCZ. Orosz falu
fekszik V á g -Besztertzéhez Szepes V á r m e g y é b e n , földes
k ö z e l , mellynek filiája, ha­ Ura Gundelfinger U r a s á g ,
tárja o l l y a n , mint Korítnóé, lakosai katolikusok legin­
második osztálybéli. k á b b , fekszik Szepes Várai-
PODOLIN. Pudlcin% Podo- lyához f é l mértföldnyire;
linet{. Szepes Vármegyében, mivel fája épületre nints,
e g y g y a* 16 Szepességi V á ­ legelője sem épen e l é g ;
rosok k ö z z u l , lakosai töb­ őszi gabonát meglehetősen
ben k a t o l i k u s o k , fekszik terem, második osztálybeli.
régi Vára alatt, Kézsmark­ PODRECSANV. T ó t falu
hoz másfél mértföldnyire, Nógrád V á r m e g y é b e n , föl­
kövei bekerítve; nevezete- des Urai több U r a s á g o k ,
siti a' Piaristáknak díszes lakosai kűlömbfélék, fekszik
Klastromjok, helyes osko­ Dévénynek szomszédságában
la j o k ; orvosi vize megle­ mellynek filiája, határja o l ­
hetős. Híreseden e Város l y a n , mint Gergelyfalváé,
1

i i f i i d i k b e n , és I44idikben első osztálybéli.

nvertt királyi adományok PODSICSAROVA. T ó t falu
által; bútsújárásai is népe­ Trentsén Vármegyében.
s e k ; határja, melly a' he­ PODSZKAL. T ó t falu Tren­
g y e k e n fekszik , nehezen tsén Vármegyében , földes
míveltetik, és közép termé­ UraJ N o z d r o v i c z k y , és több
kenységit, kaszállói tseké­ Uraságok, lakosai katoliku­
l y e k , mellyek tsak trágyá­ s o k , fekszik mintegy i o o o
zás után teremnek , raja, lépésnyire TrsztyétőT, határ­
legelője elég vart; mivel jában legelője, fája v a n ;
G 4 de
 Iö4 VODS.
de mivel fóldgye nem min­
denütt j ó t e r m é k e n y s é g i ,
második osztálybéli.
PODSZUGY. Bars Várme­
gyében Irtvány, földes Ura
a' Selmetzi Bányászt Kamara,
fekszik Viszkához közel,
mellynek filiája.
PODVASZJE. K é t tót falu
Trentsén Vármegyében, e g y -
c y i k n e k földes Ura Gr. Ba­
lassa Uraság, lakosai katoli­
kusok , fekszik Kis Jeszenitz-
bez k ö z e l , mellynek filiája;
másiknak pedig földes Urai
több U r a k , lakosai katoli­
kusok , fekszik Pukhóhoz
mintegy másfél mértföld­
nyire , határjaik Ilováéhoz
hasonlók, külömbféle java­
ikhoz k é p e s t , első osztály­
béliek.
PODOLK. L e n g y e l , és tót
falu Á r v a V á r m e g y é b e n ,
földes Ura a' Kir. K a m a r a ,
lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
a' felső járásban, Tersztená-
hoz öt órányira, e g y szép
völgyben széjjel épülve;
földgye tsupán zabot terem,
lent is haszonnal termeszre- j
n e k , híres zabból főzött
pályinkája van.
PODVISZOKA. T ő t falu
Trentsén V á r m e g y é b e n , föl­
des Ura Hg. Eszterházy Ura­
ság , lakosai katolikusok,
és másfélék i s , fekszik Za-
kopcsjéhez nem meszsze,
PODZ.
mellynek filiája, határbéli
földgye s o v á n y , más javai
sintsenek, negyedik osztály­
béli.
PODZAMESY. Elegyes falu
Nyitra V á r m e g y é b e n , földes
Urai több Uraságok, lakosai
k a t o l i k u s o k , határja m e g ­
lehetős termésű.
POGÁNDI. Szabad puszta
Tolna Vármegyében.
POGAKEST. Bánátbéli fala
Krassó V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' Kir. K a m a r a , fekszik
Bosurhoz nem meszsze.
POGA. Szabad puszta Bor­
sod Vármegyében , földes
Urai F á y , és Almásy Urasá­
g o k , fekszik Ónodhoz közel,
mellynek filiája.
POGÁNYVÁR. Szabad pusz­
ta Nógrád Vármegyében, föl­
des Ura Gr. Ráday U r a s á g ,
fekszik N a g y - B a r k á n y n a k
szomszédságában, mellynek
filiája.
POGODINCZ. Bánátbéli fa­
l u , Üj Palánkához mintegy
mértföldnyire.
POGOLDIN. Bánátbéli falu
fekszjk Korniához fél mért­
földnyire.
POGONY. Magyar falu Ba­
ranya V á r m e g y é b e n , földes
Ura a' Pétsi Káptalanbéli Ura­
ság , lakosai katolikusok
l e g i n k á h b , fekszik Németi­
hez nem meszsze, mellynek
filiája, határja j ó termésű,
va-
 Poj. IOJ

.vagyonnyai jelesek, első fur^szmalma is van, harma­

osztálybéli. dik osztálybéli.
POGONY. Magyar falu N ó ­ POJ. Szabad puszta Heves
grád Varmegyeien, földes Vármegyében, földes Ura
Ura Gróf Kemény Uraság, Széki Uraság.
lakosai kűlömbfélék, fek­ POJANA. Bánátbéli falu
szik Czeredhez közel, melly­ Krassó Vármegyében, földes
nek filiája, határja sovány, Ura a' Kir. Kamara.
vagyonnyai is selestesek, POJANA. Oláh falu Bihar
harmadik osztálybéli. Vármegyében, földes Ura a*
POGONY. Szabad puszta Nagyváradi Püspökség, la­
Gömör Vármegyében, földes kosai ó hitűek, kik az arany­
Ura Gróf Szörényi Uraság , por mosást jól értik, fek­
fekszik Putnoknak szom­ szik Vaskónak szomszédsá­
szédságában , mellynek fi­ gában , mellynek filiája,
liája. határja sovány, más javai
POGR Á N Y. Pogranic^e. sem l é v é n , harmadik osz­
Elegyes falu Nyitra Várme­ tálybéli.
gyében , földes Ura az Esz- i POJANA. Sajó Pojana.
tergomi Érsekség , lakosai Oláh falu Máramaros Várme­
katolikusok, fekszik Nyit- gyében , földes Urai több
rához egy mérttföldnyire; Urak , lakosai 6 hitűek,
határja termo, réttyei jók, fekszik Glodhoz fél órányira
szőlőhegye termékeny, gyű- a' Bányákban, két mértföld­
möltsös kertyeikből pénzt nyire vagyon keresetre raód-

Í
kereshetnek , piatzozása, y o k , piatzozások Kapnyi-
malma Nyitrán, fája nints o n , Szigeten, Felső Bá­
elég, második osztálybéli. nyán.
PÓHALOM. Szabad puszta POJANA. Rusjf Pojana.
Békés Vármegyében. Orosz Város Máramaros Vár­
POHORELLA. Tót fillu Gö- megyében , földes Ura Gróf
mör Vármegyében , földes Teleky Uraság , lakosai 6
Ura Gróf Koháry Uraság, hitűek; hozzá tartozik egy
lakosai kűlömbfélék, fekszik kis helység, melly magyarul
Dopsinához a mértföldnyire; Kirvának, oroszul Krivának,
vas hámora is van, földgye és oláhul Repegyének nevez­
néhol sovány, legelője elég, tetik ; fekszik Alsó Visóhoz
fája van mind a kétféle, két mértföldnyire, 's Gali-
1

piatzozása 3 mértföldnyire; tziával határos, határja két

nyo-
io6 Poj.
nyomásbéli, tsupán zabot
terem, fűrészmalma számos,
havasai is vágynak, szüksé­
geket többnyire szálfákkal
való kereskedéssel pótollyák.
POJEN. Alsó , és Felső
Pojen. Két Oláh falu Bihar
Vármegyében, földes Urok
a' Kir. Kamara, lakosaik ó
hitűek, fekszenek Rézbányá­
nak szomszédságában, melly­
nek filiáji, határbéli föld­
gyök meglehetős termésű.
POJEN. Krassó Vármegyé­
ben, földes Ura a' Királyi
Kamara.
POJNIK. Tót falu Zólyom
Vármegyében , földes Ura
a' Liptsei Bányász! Kamara,
lakosai katolikusok, fekszik
Libet Bányához i mértföld­
nyire; veres földgye neve­
zetes ; földgyének a harmad
része sovány, de más része
termékeny, és szép királyi
javakat is bírnak, első osz­
tálybéli.
POKAFA. M a g y a r falu
Szála Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
katolikusok, 's másfélék is,
fekszikOllárhoz közel, melly­
nek filiája, határja közép­
szerű.
PÓKATELEK , és Szerda*
hely Újfalu. Magyar hely­
ség Pozsony Vármegyében,
földes Ura Pókateleki Konde
Uraság. Egész 1300-zadik
POK.
esztendő ólta öszve van k a p -
tsolva Szerdahely Városával,
mellytől tsak egygy útsza
választya-el. Különös indu­
lattal köszönöm Tekéntetes,
és Vitézlő Pókateleki Konde
József Benedek Úrnak, Kir.
Magyar Udvarnoknak, 's az
Esztergomi Érsekség'nagy ér­
demu Inspektorának hazafiúi
nemes úri indúlattyát , 'a
szívességét, a' Közjóra tzelő­
zött igyekezetek eránt, az
egész Haza előtt ; a' ki i s
munkámat hiteles tudósításai
által még 1 7 9 0 . elösegéllem
méltóztatott. Határja, 's va­
gyonnyai is Szerdahely Vá­
rosáéhoz hasonlítók.
PoKLOsr. Magyar falu
Somogy Vármegyében, föl­
des Ura Kubínyi Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Apátinak szomszédságában,
mellynek filiája, határja a'
természetnek szép javaival
megáldatott , első osztály-
béli.
POKLOSTELEK. Magyar
falu Bihar Vármegyében,
földes Urai több Uraságok,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik az Ér-
mellyéki járásban, határja
jó termékenységi , e^yéb
vagyonnyai is jelesek levén,
első osztálybéli.
POKLUSA. Oláh falu Bihar
Vármegyében, földes Ura a*
Nagy-

Nagyváradi Püsjpök, lakosai
6 hitűek, fekszik a' Béli já­
rásban határja sovány, e-
9 határbéli földgyeik jó termé­
gyéb javai sem igen lévén,
harmadik osztálybéli.
PoKLüsrczA. Bihar Vár­
megyében Szállás.
POROL. Német falu Vas
Vármegyében , földes Ura V
Tudományi Kintstár, lakosai
katolikusok, fekszik Alsó-
Bclédhez közel, mellynek
filiája.
POKOLA. Oláh falu Bihar
Vármegyében, földes Ura a*
Királyi Kamara, lakosai ó
hitűek, fekszik Belényesnek
szomszédságában, mellynek
filiája, határja közép termé­
kenységi!, réttye, legelője
meglehetős, egyéb vagyon­
nyai is alkalmatosak, máso­
dik osztálybeli.
POKOLEST. Oláh falu Bihar
Vármegyében, földes Ura a 9
Királyi Kamara, lakosai ó
hitűek, fekszik Belényeshez
nem meszsze, mellynek fi­
liája, határja sovány, és más
nevezetes fogyatkozásai miatt
i s , negyedik osztálybéli.
POKORÁGV. Alsó, Felső
Fokot ágy. Két tót falu Hont
Vármegyében, földes Uraik
G. K. Berényi, Lusinszky,
G. Szendrei Török, és Jekel-
falusi Uraságok, lakosaik leg
inkább evangélikusok, fek­
szenek Zeherjéhez közel ,
FOKO. 10?
Rima Szombatnak is szom­
szédságában, mellynek filiáji,
k e n y s é g e k , boraik gyen­
g é k , piatzozásók Rimaszom­
batban, holott fuhatozással
is keresik élelmeket, gyű-
möltsök, mikor terem, elég
van.
POKOSNICZA. Bánátbéli
falu.
POKRIVÁCS. Tót falu Árva
Vármegyében, 's az Árvái
Uradalomhoz tartozik, lako­
sai katolikusok, és evangé­
likusok, fekszik Puczóhoz
közel, mellynek filiája, ha­
tárja közép termékenységi!,
más javai is olly formák,
második osztálybéli.
POKSZDORF. Német falu
Vas Vármegyében , földe*
Ura Gróf Batthyáni Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Német Újvárhoz 3 mértföld­
nyire, földgye termékeny,
legelője, fája tűzre, épületre
van, réttyei jó neműek, néha
az áradások járják, szőlő­
h e g y e , és gyumöltsös ker-
tyei vágynak, Stájer Ország
mellett fekszik, a' hol kere­
setre módgyok v a n , első
osztálybéli. .
POKUTA. Nyitra Várme­
gyében Tsárda.
POLA. Velka Pola. Falu
Bars Vármegyében, földes
Ura a' Religyiói Kintstár,
ai
az előtt a' Paulinusoké volt,
lakosai katolikusok, fekszik
egy kies völgyben , fája
vagyon mind a' kétféle,
deszkát, zsendelyeket is ké­
szítenek, legelője elég, rét-
tyei j ó k , eladásra könnyű
módgyok Oszlányon, Szent
Beredeken, és íarnőczon;
földgye néhol hegyes, máso­
dik osztálybéli.
P O L Á N . Magyar falu Vas
Vármegyében, földes Urai
Gr. Niczky, és több Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
tekszikKis Únyomhoz közel,
mellynek filiája, Szombat­
helyhez misfél mértföldnyire,
határjában szóleje ugyan
nints, de szántó földgyei
termékenyek, és mivel más
külömbféle javai is vannak,
első osztálybéli.
POLAKÓCZ. Tót falu Sáros
Vármegyében; határja oly-
lyan , mint Rhabováé, első
osztálybéli.
POLÁNCZ. Padlcr. Horvát
falu Vas Vármegyében, föl­
des Ura Gr. Nádasdy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Tiszinához nem meszsze ,
mellynek filiája, határja sí­
k o s , Stájer Ország mellett
fekszik, szőleje van, réttyei
jó szénát teremnek, fája van
mind a' kétféle, legelője elég,
fuharozással is pénzt keres­
hetnek, első osztálybéli.
POIANIC^ Padlcr. Ele-
f yes tót falu Vas Vármegyé­
én, földes Ura Gr. Batthyáni
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszikTiszinához nem mesz­
sze, mellynek filiája, határ­
béli földgye nem olly ter­
mékeny, erdeje v a n , pénz­
keresetre módgyok a' Vas­
hegyi szőlőkben, második
osztálybéli.
POLÁNKA. Elegyes fala
Bereg Vármegyében, földes
Ura Ilosvay Uraság, lakosai
külömbfélék*
POL«NKA. Elegyes falu
Gömör Vármegyében, földes
Ura Gróf Koháry Uraság,
lakosai katolikusok, és más­
félék i s , ispotállyá is van,
határja középszerű , vagyon­
nyai külömbfélék, második
osztálybeli.
P O L Á N K A . Nyitra Várme­
gyében Irtviny.
POLÁNV. Magyar falu So­
mogy Vármegyében, földes
Ura Gróf Niczky Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Gesztihez k ö z e l , mellynek
filiája.
POLÁNY* Magyar , és
Német Poldny. Elegyes két
falu Veszprém Vármegyében,
földes Ura a* Zirczi Apátur-
ság ; az Apátúr Pruszsziai
Sziléziában Henrikoviában
lakik, és minden harmadik
esztendőben kijó Zirczre, a 9
hol
 POL.
1
hol Priort választ a Klasr
tromban. Lakosaik katoli­
k u s o k , fekszenek N oszlop,
Gyepes, Rendek, és Kis-
Lődhöz féi^ és 1 órányira;
határjok három nyomásbéli,
földgyeik , réttyeik j ó k ,
őszit, tavaszit egyaránt te­
remnek , erdőjök n a g y ,
szőlejek közel a* falukhoz
három hegyen, téglavetS-
}ök is van, malmok, ven­
dégfogadójuk , és Birkás-
házok.
POLANY. Tót falu Zem­
plén Vármegyében, földes
Ura a* Leleszi Prépostság,
lakosai többen ó hitűek ,
fekszik Leleszhez közel ,
.mellynek filiája, határja ol­
lyan , mint Leleszé, elsó
osztálybéli.
POLDÚK. Két falu a' Bá­
nátban.
POLDÚR. Szabad puszta
Torontal Vármegyében, föl­
des Ura Gróf Butler Uraság,
Pordányhoz tartozik.
POLENA. Orosz falu Ung­
vár Vármegyében , földes
Ura a' Királyi Kamara, és
Klobusiczky Uraság, lakosai
többen ó hitűek , fekszik
Fúrja Bisztrához közel, ha­
tárja közép termékenységi!,
egyéb vagyonnyai is meg­
lehetősek, második osztály­
7
béli.
POL. 109
POLENA. Orosz falu Bereg
Vármegyében, földes Ura
Gr. Schönborn Uraság, la­
kosai katolikusok , és ó
hitűek, fekszik Szolocziná-
nak szomszédságában, melly­
nek filiája, határja sovány,
két nyomásbéli, h e g y e s ,
szénája j ó , legelője e l é g ,
fája mind a* kétféle, malma
helyben, piatza Sztropkón,
második osztálybéli.
POLENA. Orosz falu Zem­
plén Vármegyében, földes
Ura Révész Ú r , lakosai töb­
ben ó hitűek, fekszik n. k.
Ruszkához v , n. ny. Sztarina
Dórához |- órányira, hatatja
két nyomásbéli , völgyes,
sárga agyagos , többnyire
zabot, középszerűen gabo­
nát, árpát, kölest, tatárkát,
és krompélyt terem, erdeje
vagyon, bővelkedik lege­
lővel , piatzok Ungváron,
és Homonnán.
POLERIEKA, TÓt falu TÚ-
rócz Vármegyében földes
%
Ura a' Tudományi Kintstár,
5
az előtt a Nagyszombati Jé-
suitáknak birtokok vala ;
lakosai katolikusok , kik
olajkárosok többnyire, fek­
szik Szent Györgyhöz közel,
mellynek filiája; egy mélly
völgyben, vagyon e* mellett
a* helység mellett egy föld
alau való vájat, 1 órányi
járásnál hoszszabb t melly
egésa
 110 Pök.
egész Vriczko helységig
terjed, tiszta viz folydogál
belőle; földgyének | része
közép termékenységu, egy
harmad része pedig sovány,
réttye kétszer kaszál tátik,
legelője elég., fája van mind
a'kétféle.
POLBVA. Szála Várme*
f yében Major, fekszik Ne-
eliczhez közel, mellynek
filiája.
POLGÁR. Magyar Mező-
Város Szabolts Vármegyében,
földes Ura az Egri Káptalan­
béli Uraság, lakosai ó hitűek,
és reformátusok, fekszik a'
Tisza mellett , Nánáshoz
mintegy 3 mértföldnyire,
határja jó termésű, vagyon­
nyai jelesek, halászattyok
hasznos, vásárjaik népesek,
de mivel az áradás járja,
második osztálybéli.
P O L G Á R D . Szabad puszta
Pest Vármegyében, földes
Ura Bohus Uraság, fekszik
Akasztóhoz közel, mellynek
filiája.
POLGÁRI. Magyar falu
Szabolts Vármegyeben, ha­
tárja ollyan , mint D o b é ,
első osztálybéli.
POLGÁRDI. Magyar falu
Fejér Vármegyében, földes
Ura Gr. Batthyáni Uraság,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik Fűiéhez
közel, mellynek filiája, La-
PGL.
tárbéli földgye j ó , vagyon*
nyai külömbfélék, eladásra
módgyok Fejérváron a mért^
földnyire, borai jók.
POLGÁRVÁROS. Keszthely
Polgárváros, és S{. György
Polgárváros. Két Mezőváros
Szála Vármegyében; aman­
nak földes Ura Gr. Fekete
Uraság, fekszik Keszthely­
hez nem meszsze ; ennek
pedig földes Ura Gróf Bat­
thyáni, és több Uraságok,
fekszik Sz. Gtóthoz közel ,
lakosai katolikusok, és más­
félék, határbéli földgyeik
"ól termők, vagyonnyaik
{LŰlömbfélék, tulajdonságaik
j középszerűek lévén, máso-
I dik osztálybéliek.
POLHORA. Elegyes lengyel
és tót falu Árva Vármegyé­
ben, földes Ura a' Királyi
Kamara, lakosai katoliku­
sok, fekszik Beszkéd hegye
alatt, Raptsának szomszéd­
ságában, mellynek filiája;
nevezetesítette sós kútfője,
9
melly a F. Kamarának pa-
rantsolattyára elrontatott ;
határjának soványsága miatt,
negyedik osztálybeli.
POLICHNA. Tót falu N ó ­
grád Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
katolikusok, fekszik Dévén-
hez közel, mellynek filiája,
határja sovány, vagyonnyai
 Pou Pou ur

is selejtesek, harmadik osz­ sok, és evangélikusok, fek­

tálybeli. szenek Nyustához nem mesz­
P O L O M . Tót falu Gömör sze, Murányhoz másfél mért­
Vármegyében , földes Urai földnyire , lakosai szekeresek
több Uraságok, lakosai kű­ is, határja sovány, legelőjök
lömbfélék, fekszik Ratkóhoz elég, fájok is van mind a'
egy mértföldnyire, határja kétfelé , piatzozások a mért­
hegyes , és középszerű, pia- földnyire, deszkát, és zsende-
tzai többek, harmadik osz­ lyeket is tsinálnak, második
tálybéli. osztálybéli.
POLOM. Tót falu Sáros PQLOSZKA. Tót falu Gömör
Vármegyében , földes Ura Vármegyében , földes Ura
Berzeviczi Uraság, lakosai Dráskóczy, és több Urasá­
katolikusok, fekszik Szen- g o k , lakosai katolikusok,
vicshez nem meszsze, melly­ fekszik Ratkóhoz mintegy
nek filiája, Palocsához tél fél mértföldnyire % földgye
mértföldnyire, határjának | hegyen vagyon, *s nehezen
része nem igen termékeny, miveltetik, réttyeit a* vizek
réttye, legelője, és fája van, járják, legelője van, fajai*
a' fuharozást is nagyon gya- mind a' kétféle, piatzozása
korollyák lakosai, második kettő közel, harmadik osz­
osztálybéli. tálybéli.
POLONA. Tót falu Vas P O L T A R . Tót falu Nógrád
Vármegyében, földes Urai Vármegyében, földes Urai
Gróf Szapáry, és több Ura­ Geczy^ és több Uraságok,
ságok, lakosai katolikusok, lakosai katolikusok, és töb­
fekszik Muraj Szombathoz ben evangélikusok, fekszik
közel, síkos földgye termé­ Berzenczének szomszédságá­
k e n y , réttye jó nemu, lege­ ban, mellynek filiája, ha­
lője , és fája elég van, sző­ tárja ollyan, mint Bisztrics-
riéi is vannak, keresetre mód- káé, első osztály béli.
gyok Stájer Országnak szom­ POLUSZ. Tót falu Nyitra
szédságában , első osztály­ Vármegyében , földes Ura
béli. Gróf Pálfy Uraság, lakosai
PQLQNKA. Alsó, és Felső katolikusok , fekszik flaj-
Polonka. Két falu Gömör móczhoz egy mértföldnyire,
Vármegyében, földes Urai határja középszerű, réttyei
Gróf Koháry, és más Ura­ j ó k , legelője elég, máso­
ságok / lakosaik katoliku* dik .osztálybéli.
 POLWSZEJ. Tót fala Tren­
tsén Vármegyében, földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Konszkának szomszédságá­
ban, mellynek filiája, ha­
tárja is hozzá hasonlító.
POLVA&NICZA. Bánátbéli
falu Krassó Vármegyében,
fekszik Karansebeshez 3 fert.
mértföldnyire.
PÓLYA. Magyar falu Szála
Vármegyében, földes Ura
Gr. Fekete Uraság, lakosai
katolikusok, és másfélék is,
fekszikLetenyéhez nem mesz­
sze, mellyitek filiája, határja
középszerű, mint vagyon­
nyai.
POLYAKÓCZ. Polyakovc%t.
Orosz falu Sáros Vármegyé­
ben , földes Ura Gr. Szirmay
Uraság, lakosai többen 6
hitűek, fekszik Hrabócznak
szomszédságában, mellynek
filiája, határja meglehetős.
PÓLYÁN. Veszprém Vár­
megyében , Poldn név alatt.
POLYANA. Kabola Pólya-
na. Elegyes falu Máramaros
Vármegyében, földes Ura a'
Kir. Fiskus, lakosai katoli­
kusok , és ó hitűek, fekszik
n. k. Bocskóhoz , d. Felső
Apsához i £ mértföldnyire.
Ezen helység két részre osz-
tatik: maga a* régi helység,
és ehez vagy 300 lépésnyire
hoszszan a' hegy alatt van az
úgy nevezett Hondái, a'hol a f
vasat tsinállyák, és az ebből
való szerszámokat verik;
határja mivel tsekély, azért
tsak egy nyomásbéli, melly
zabot, és krumpélyt terem,
földgye hegyes, völgyes,
erdeje bővséggel vagyon,
holott szüntelen szenet éget­
nek lakosai , az itt lévő
hamu számára, ezen helység*
napkeleti végéhez közel va­
gyon hasznos savanyú víz.
POLYANA. Kas^ó Polyana.
Orosz falu Máramaros Vár­
megyében, földes Ura a 9
Kir. Fiskus, lakosai egygye-
sűltt ó hitűek, nevezetét ve­
9
szi a rajta végig folyó Kaszó
vizétől, fekszik d« Lonkához
1 , n. ny. Roszutskához fél,
és n. k. Bocskóhoz két mért­
földnyire; határja tsekély,
melly zabot, tatárkát, és
krompélyt terem , piatzok
Szigeten , erdőjök bőven
vagyon, lakosai többnyire
hajózásból, és erdei mun­
kából élnek.
POLYANA. Liptse Polyana.
Orosz falu Máramaros Vár­
megyében , földes Urai több
Uraságok, lakosai egygye-
sultt ó hitűek, fekszik n. k.
Bereznához i | , d. Liptséhez
1 , n. ny. Dolhához is 1 , ész.
Szucha Bronykához másfél
mértföldnyire; határja két
nyomásbéli , melly kevés
kuko-
 POLY.
kukorirzát, és zabot terem,
szénája középszerűen, pia-
tzok Huszton két mértföld­
nyire, ejdejek bőven van,
lakosai többnyire taészége-
tésból élnek.
POLYANA. S\inyér Polya-
na , Rus[kova Polyana, Sa­
jó Polyana. Oláh faluk Má­
ramaros Vármegyében ; az
elsőnek földes Ura Szaplon-
czai Uraság , fekszik Tisza
Mokróhoz közel, mellynek
filiája. Ruszkova Polyanának
földes Urai Gróf Tcleky, és
több Uraságok, fekszik Felső
Visónak szomszédságában,
mellynek filiája, harmintz-
adgya is van. Sajó Polya­
nának pedig földes Ura Pe»
trovics, és több Uraságok,
fekszik Felső Visónak szom­
szédságában, mellynek fi­
liája ; lakosaik katolikusok,
6 hitűek, 's másfélék i s ;
határbéli földgyeik jól ter­
mők, 's majd középszerűek.
Szinyér Polyanának lakosai
lápokat, és zsendelyeket is
készítenek, vagyonnyaik
kűlömbfélék , második, és
harmadik osztálybéliek.
POLYANA. Krajna Polya­
na. Orosz fala Sáros Várme-
yében , földes Ura Gróf
? zirmay Uraság, lakosai töb­
ben ó hitűek, fekszik Bárt­
fához két mértföldnyire, ha­
tárja hegyes, ésnéhpl nehéz
POLY. Ily
mivelésu, más része meg­
lehetős termésű, fájok, le­
ge lőiök, rértyek van, má­
sodik osztálybeli.
POLYÁNKA. AhÓy és Ftl-
so Polyánka. Két Orosz falu
Sáros Vármegyében, földes
Ura mind a' kettőnek Gróf
Áspermont Uraság, lakosaik
többen ó hitűek, fekszenek
Zboróhoz egy mértföldnyire,
határbéli fold gyeik közép­
szerűek, de szorgalmatos mí-
velést kívánnak.
POLYÁNKA. Nagy Pólyán-
ka. Orosz falu Zemplén Vár­
megyében, földes Ura Gróf
Klobusiczky Uraság, lakosai
katolikusok, és ó hitűek
leginkább, fekszik Parnóhoz
közel, mellynek filiája, ha­
tárbéli földgye majd közép­
szerű , 's ha jól trágyáztatik,
búzát is terem, majd pedig
9
a hegyek miatt soványabb,
legelője, fája elég van, má­
sodik osztálybéli.
POLYÁNKA. S[écsPolyánka.
Tót falu Zemplén Vármegyé­
ben , földes Ura Gr. Barkotzy
Uraság, lakosai katolikusok,
és egygyesulrt ó hitűek, fek­
szik n. K. Kolcs Hoszszumc-
zöhöz i , é. Szacsurhoz is l
Órányira, térséges, és hegyes
határja három nyomásbéli,
melly gabonát , és zabot
terem, erdeje van, szőleje
nints, malma is jó vagyon,
H pia-
 IÍ4 TOLY. POLYi.

piatza Kassán öt mértföld­ Szepes Várallyához -Jj. mért*

nyire. földnyire , határja közép­
POLYÁNKA. Tavarna Po- szerű, 's majd sovány i s ,
lyánka. Tót falu Zemplén mint vagyonnyai.
Vármegyében, földes Urai POLYANÓCZ. Tót falu Sze­
Gróf Barkóczy , és Bernát pes Vármegyében, vágynak
Uraságok, lakosai katoliku­ minden javai mellyek az
f

sok, és ó hitűek , fekszik első osztályt illetik.

Tavarnához \ órányira, ba-
POLYENA. Orosz falu Zem­
tárja 3 nyomásbéli, melly
9 plén Vármegyében, földes
basonló a Hrabocziéhoz,
Ura Gróf Keglevits Uraság,
egy darab bikkes tserjésse 9
lakosai ó hitűek, fekszik a
vagyon, szőleje nints, pia­
Szinai járásban, határja jól
tza Homonnán.
termő, vagyonnyai külömb­
POLYÁNKA. Ntchval Po-
félék, második osztály béli.
fyánka. Orosz falu Zemplén
Vármegyében, földes Ura POIYI. Poly, Polyov.
Gróf Klobusiczky Uraság, Magyar falu Abaúj Várme­
lakosai ó hitűek , fekszik gyében , földes Urai Báró
Papinához, és Zubnához \ Fisser, és több Uraságok ,
órányira , két nyomásbéli lakosai katolikusok, fekszik
batárja sovány , legelője, a* Kassai járásban, határja
réttye, erdeje van, zabot jól termő , földgyének, és
középszerűen, gabonát pedig réttyeinek némelly része so­
ritkán terem, piatza Homon­ vány , épületre való fája sints
nán van. elég, de mivel Kassa Váró*
POLYÁNKA. Sáros P o - sához nem meszsze van, 's
fyánka. Tót falu Ungvár vagyonnyaikat könnyen el-
Vármegyében , földes Urai adhattyáJc, első osztálybéli/
több Uraságok, lakosai ka* POLYONKI. Irtvány Nyitra
tolikusok, és másfélék i s , Vármegyében.
fekszikTibébez közel, melly­ POLUSZ. Nyitra Várme­
nek filiája , határja is hozzá gyében , határja ollyan, mint
hasonlító. Pravenyeczé, második osz­
POLYÁNKA. Polyanovec[. tálybéli.
Orosz falu Szepes Vármegyé­ POLUSJE. Tót, falu Tren­
ben, földes Urai több Ura­ tsén Vármegyében, fekszik
ságok, lakosai katolikusok, Stranszkéhoz közel, fája e-
többen 6 hitűek, fekszik lég van, de mivel földgye
kö-
 PoM.

közép termékenységi!, má­ e töltésben, hogy áradáskor

f

sodik osztálybeli. a' víz könnyebben elfolyhas­

PÓMÁZ. Elegyes rátz, töt, son; leginkább búzát termő
német, és kevés Magyarok­ szántó földgyeit Fertő tava
ból álló Éilu Pest Vármegyé­ rongállya, réttyeit is néhol
1
ben , földes Ura Vattay Ura­ a források > legelojök nints
ság , lakosai katolikusok, e l é g , sem fájok, malmok
6 hitűek, és reformátusok is, 5 órányira van, piatzok Ni-
fekszik a' Duna mentében, zsiderben, halakkal egész
Pilis, és Sz. Kereszthez egy Bétsig kereskednek lakosai.
mértföldnyire , téglát vető, j
PONGYSLOK. Tór falu
és égető háza is vagyon;
Hont Vármegyében, földes
határja középszert, búzája
Urai több Uraságok, lakosai
jó terem, szőleji híresek,
katolikusok, de leginkább
szénájok kevés , erdejek
evangélikusok , kik több­
nagy, és többnyire kószik-
nyire Fazekas mesterembe­
lás hegyekből állanak, mel-
rek , fekszik Nagy Szuhához
lyekben szép források vágy­
nem meszsze, mellynek fi­
n a k , néhol a' záporok Ká­
liája ; nevezetesíti Róth Fe-
rokat okoznak határjában, rentz Úrnak portzellán mű­
első osztálybéli. helye, és savanyú vize; ha­
POMINÓCZ. Trentsén Vár- J
tárjában legelője van e l é g ,
megyében Major, Szedme-I és fája mind a' kétféle, pia­
xőczhoz tartozik. I tzozása Rimaszombatban; de
FOMQGY. Pamhagcn. Né- 1

mivel földgye nem minde­

met falu Mosón Vármegyé­ nütt termékenv, és néhol
ben , földes Ura H. Eszter­ vizes, második osztálybéli.
házy Uraság, lakosai katoli­
kusok, fekszik Eszterházá­ PONGRÁCZFALVA. PO/I-
hoz egy órányira, Nizsider grac[ovce. Tót falu Szepes
tava mellett. Nevezeteit! az Vármegyében, földes Ura
a töltés, mellyet a földes Gróf Csáky Uraság, lakosai
1 1

Uraság 1777-dikben kezde­ katolikusok, és másfélék is*

tett, 's 1780-dikban már ké­ fekszik Mintszenthez közel,
szen volt, és az egész vidék- mellynek filiája, ámbár le­
nek.'s a'Hanságban lakó em­ gelője szoros, de mivel ha­
bereknek , sőt a kereske­ tárja termékeny, oiatzozása
1

désre nézve is különösen I is közti van, első osztály­

Jusznos: 19 hidak vágynak! béli.
H a Por
 PONOG. Somogy Várme-
E ében szőlőhegye
y
jelője sovány
begyes, mellyet a'
f
vagyon,
vidékje
záporok
is járnak, második osztály­
béli.
PONYVÁD. Alsó, és Felső
Ponyvád. Szabad puszták
Győr Vármegyében, földes
Ura Gróf Amadé Uraság,
1
fekszenek a Sokoróallyai já­
rásban , a' Malomsoki határ­
nak szomszédságában, föld-
gyei jó gabonát termők,
szénájok bőven terem, és
a' marha nevelésre igen al­
kalmatosak.
POPENDORF. Német falu
Vas Vármegyében , földes
Ura Gr. fiatthyáni Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Rába Keresztúrhoz k ö z e l ,
mellynek filiája, határjának
földgye termékeny, legelője
e l é g , fája van mind a* két­
féle , réttyei jó neműek ,
Stájer Országkoz közel fek­
1
szik, a hol keresetre van
módgyok, első osztálybéli.
POPJEDIN, vagy> Popudin.
Tót falu Nyitra Vármegyé­
ben , földes Ura a' F. Tsászár,
lakosai katolikusok, fekszik
Vág vizéhez közel, V. Üj-
belyhez másfél mértföldnyire,
határja jól, és középszerSen
termő, vagyonnyai kűlömb­
félék, második osztálybéli.
POPRÁD, vagy Poprád-
há[d, Deutsendorf.
Vármegyében, egygy a* 16
Szepes
Szepességi Városok közzul,
1
földes Ura a Kir. Kamara,
lakosai katolikusok, 's más­
félék i s , fekszik Poprádvize
mellett igen szép helyen;
minekelőtte 1718-dikban el
nem égett, sokkal gazda­
gabb Város vala. Tornyán
ezek olvastathatnak: IVnlVs
apposlte posVItfVnDaMína
tVrrls prospere; at aVgV-
stVs ContlnVaVIt o p V s .
Ispotállyá is van, Poprád-
vize gyakran meg szokta
önteni legelőjit, 's ollykor
I Gömör Vármegyében is kárt
szokott szerezni, más javai
ugyan meglehetősek, máso­
dik osztálybéli.
POPRADNÓ. Tót faluTren-
tsén Vármegyében , földes
Urai több Urak , lakosai
katolikusok, fekszik a'Kis-
útszai járásban. Bél Mátyás
szerént, itt egy kősziklából
olaj tseppedezik; határja
nem igen termő.
PopRÓcz. Tót falu Gömör
Vármegyében, földes Urai
Gróf Koháry, és több Ura­
ságok, lakosai kűlömbfélék,
9
fekszik a Ratkói járásban,
határja meglehetős, vagyon­
nyai középszerűek, második
osztálybéli.

Popuöm. Tót falu Nyitra
Vármegyében, földes Ura a
F. Tsászár, lakosai katoli­
kusok, és másfélék i s , fek­
szik Holicsnak szomszédsá-
f ában, mellynek filiája, 's
atárja is hozzá hasonlító.
PÓR. Német falu Sopron
Vármegyében, határjának
soványsága miatt, harmadik
osztálybéli.,
PÓR L A D Á N Y . az L.
tűben.
PÓR SZOMBAT* az Sz.
tűben.
P O R A C S , vagy Vcrtshtgy.
Tót falu Szepes Vármegyé­
ben , földes Ura Márjásy Ura­
ság, lakosai katolikusok, és
evangélikusok, fekszik Ha­
raszthoz közel , mellynek
filiája, határja ollyan, mint
Teszlicskáé, második osz­
tálybéli.
PORADHÁZI. Bánátkéli
falu Temes Vármegyében.
PORCZA. Bánátbéli falu a
Pántsovai keröletben.
PORCS. Új Porcs. Elegyes
falu Bihar Vármegyében > föl­
des Urai több Uraságok,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
Széplakhoz közel, mellynek
filiája, határja jói termo.
PORCSALMA. Magyar, és
oláh falu Szatmár Vármegyé­
ben , földes Urai több Urasá­
g o k , lakosai többen refor­
mátusok, és 6 hitűek, fek­
POK. 117
szik Csengerhez j . mértföld­
1
nyire, Rapoldhoz, Pátyod-
h o z , és Tyúkodhoz is közel;
határja tér, és sík helyen
fekszik, az Etsedi nagy Láp
szélében, két nyomásbéli,
terem búzát, kukoritzát,
zabot, árpát, szénát is meg­
lehetősen , erdeje szőleje
f
nints, piatza Szatmáron, és
N. Bányán.
be­ PORDÁNY. ViűkaPbrddny r
Vidká Prodersdorf. Horvát
be* falu Sopron Vármegyében,
földes Ura Hg. Eszterházy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Stoezinyhoz nem
meszsze, Soprontól i& mért­
földnyire, határja síkos, és
termő, két nyomásbéli, leg­
inkább rozsot • árpát , és
zabot terem, szóleje közön­
séges, erdeje nints, kertyei
alatt Viilka-vize foly , és in­
nen veszi Vulka Porddny
nevezetét, melly víz Ftaknó
1
Váránál veszi eredetét, és
Fertő Tavába ömlik; itten
fózettetik salétrom, és hamu­
zsír is.
, PoRpÁKY. Lajt ha Pov
ddny. Német falu Sopron
Vármegyében , földes Ura
H.Ezterházy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Sopron­
hoz 4 mértföldnyire; síkos
határja a nyomásbéli, 's ter­
mékeny, szóleje középszerű,
erdeje nints, vagyon Lajtha
H 3 vi-
II8 PÖK.

vizén híres malma, harmintr-! PORLOVA. Bánátbéli fala

adgya i s , melly filiája Vim- Krassó Vártnegyében, Karán*
paszingnak. sebeshez -J mértföldnyire*
PORDASINCZ. Tót falu PORLOVEN. Bánátbéli falu,
Vas Vármegyében , földes fekszik Mehádtóhoz i m é n -
Urai Hercelendi, és több földnyire.
Uraságok, lakosai katoliku? PORNÓ. Bcrnau, Német.
sok, 's másfélék i s , fekszik falu Vas Vármegyében, föl­
Kancsóczhoz közel, melly­ des Ura a' Tudományi Kints­
nek filiája, határja sovány, tár, lakosai katolikusok, és
egyéb javai meglehetősek, másfélék i s , fekszik Pinka­
harmadik osztálybéli. vize mellett , Monyoróke-
PORDÉNY. Magyar falu rékhez ^ mértföldnyire; A-
Sopron Vármegyében, föl­ pátúrsága is van , batárja
des Ura H. Eszterházy Ura­ középszerű, vagyonnyai kü­
ság , lakosai katolikusok, lömbfélék, második osztály­
és kevés evangyélikusok, béli.
fekszik Egyedhez közel, POROG. Elegyes horvát
mellynek filiája ; lakosai falu Soqiogy Vármegyében,
különös erköltsu lovakat földes Ura Gróf Festetits, és
tartanak , erdeje , szőleje több Uraságok, lakosai ka-
nints, síkos határja a nytf- | tolikusok, és másfélék, fek­
másbéli, leginkább búzát, szik Csurgónak szomszédsá­
árpát, zabot, kukoritzát te­ gában , mellynek filiája, ha­
rem. tárja jól termő, tulajdonsá­
FÓRFÁisz. Szabad puszta gai szépek, első osztálybéli.
Veszprém Vármegyében, föl­ POROSZKÓ. Orosz falu
des Urai több Urak, fekszik Ungvár Vármegyében, földes
Vámos, és Faiszhoz i fertály Urai több Uraságok, lakosai
óránnyira, terem rozsot, ó hitűek , fekszik Ungvárhoz
krompélyt; van benne egy mintegy 4 mértföldnyire y

puszta Templom. határja közép termékeny­

PORCA NY. Magyar falu ig**» egyéb javai is meg­
Tprontal Vármegyében, föl­ lehetősek , második osztály­
des Ura Nakó Uraság, lako­ béli.
sai katolikusok, fekszik Zom- POROSZLÓ. Magyar Mező­
bornak szomszédságában , város Heves Vármegyében,
mellynek filiája, lakosai do­ földes Ura Báró Orczy Ura­
hányt termesztenek. ság, és az Egri Káptalan,
la-

lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik Tisza­
vize partyán, mellyen révje
van, sóház is van benne,
foldgye termékeny, legelője
elég, nádgya is van, pia­
tza Egerben, és Miskoltzon,
szóleje nints, réttyét, lege­
1
lőjét is a Tisza meg szokta
önteni, második osztály béli.
POROSZTÓ. Tót falu Ung­
vár Vármegyében, földes Ura
a Kir. Kamara, lakosai kű­
9
lömbfélék , fekszik Sobrántz-
hoz I mértföldnyire, határ-
Í
'ánaK jó minémuségeihez
Lépest, első osztálybeli.
PORPACZ. Darázs
paci, és Pór Porpac%.
magyar , és német faluk
Vas Vármegyében. Aman­
nak földes Urai több Urasá­
g o k ; ennek pedig Gróf Er-
dődy Uraság; lakosaik ka­
tolikusok, és másfélék i s ,
fekszenek Csenyének szom­
szédságában, mellynek fili­
ája PórPorpácz; határbéli
földgytik mint Alsó Pátyé,
második osztálybéliek.
PORTELEK. Oláh falu
Szatmár Vármegyében, föl­
des Urai több Uraságok, la­
kosai ó hitűek, fekszik Ve-
zendhez, és Irinyhez is kö Felső Poruba, K6 Poruba.
z e l , térséges határja három Három tót faluk Trentsén
nyomásbéh, búzát, zabot, Vármegyében. Alsónak, és
kukoritzát jól terem, erdeje Felsőnek földes Urai Gróf
POR. 119
szőleje nints, piatza Károly-
ban 1 mértföldnyire.
PORUBA. Tót falu Árva
Vármegyében, fekszik Alsó
Kubinhoz | mértföldnyire,
föld gyének középszerű mr-
vóltához képest , második
osztálybéli.
PORUBA. Tót falu Nyitra
Vármegyében , földes Ura
Gróf Pálfy Uraság, lakosat
katolikusok, fekszik Német
Prónához fél mértföldnyire,
határja ollyan, mint Konyán­
káé, második osztálybéli.
PORUBA Német Poruba,
Széles Poruba. Két tót falu
Liptó Vármegyében. Német
Pof­ Porubának földes UraSzent-
Két Iványi Uraság, fekszik Sz.
Iványnak szomszédságában,
mellynek filiája; Széles Po­
rubának földes Ura Okoli-
csányi Uraság, ez fekszik
Sz. Andráshoz nem meszsze,
y
s ennek filiája, lakosai ka­
tolikusok, és másfélék i s ,
határbéli foldgye Német Po­
rubának nem épen termé­
keny , mivel határjának j -
része homokos, legelője e-
l é g , % része földgyének sí­
kos; fájok is van mind a*
kétféle, első osztálybéliek.
PORUBA. Alsó Poruba,
H 4 II-
 no POR.

Illésházy, és több Uraságok, föld gyeik közép termékeny­

fekszenek Missénnek szom­ ségnek, vagyonnyaik is meg­
szédságában, .mellynek fili- lehetősek, második osztály­
áji; Kó Forubának pedig beliek.
földes Ura Szerdahelyi, és PORUBKA. Tót falu Liptó
több Uraságok, ez fekszik Vármeygében , földes Ura
Konszkához közel, mellynek Széntiványi Uraság, lakosai
filiája, lakosai katolikusok, katolikusok, és evangyéli-
határbéli földgyeik olly mi- kusok, fekszik Sz. Ivánhoz
némuséguek , mint Nagy- nem meszsze, mellynek fi­
Podrágyé, második osztály­ liája, határjának egy része
béliek. hegyes, piatzozása Sz. Mik­
* PORUBA. Oros[Poruía. lóson 2, órányira , legelője
Orosz falu Zemplén Várme­ nem e l é g , röldgye termé­
g y é b e n , földes Urai több k e n y , határja többnyire sí­
1
Uraságok, lakosai leginkább kos , fája is van mind a két­
6 hitűek, fekszik Szacsurhoz féle, első osztálybeli.
közel, mellynek filiája, ha­ PORUBKA. Tapi Porubka,
tárja ollyan, mint Polenáé, Kraj Pörubka. Sáros Vár­
harmadik osztálybéli. megyében , földes Ura mind
PORUBA. Orosz falu Zem­ a' kettőnek Gróf Áspermont
plén Vármegyében, földes Uraság, lakosaik katoliku­
Ura Jekelfalusi Ú r , lakosai s o k , *s másfélék, fekszenek .
6 hitűek, fekszik n. k. Orosz Hankóczhoz közel, mellynek
Kajnához a , n. ny. Jaku- egygyik filiája határbéli
sóczhoz i órányira, határja földgyeik majd középszerű­
3 nyomásbéli , síkos , és e k , majd soványak, lege­
hegyes, mellyben rozsot, l o j ö k , réttyek, fájok v a n ,
muhart, és zabot vetnek, második, és harmadik osz­
és középszerűen terem, er­ tálybéliek.
deje van, piatzaSztropkón. PORUBKA. Eri Porubka.
PORUBA. Német Portiba,
Elegyes falu Ungvár Várme­
és Ördög Poruba. Két tót gyében , határjának jó mi-
faluk Ungvár Vármegyében, nemuségeihez képest, első
földes Uraik külömbféle Ura­ osztálybéli.
ságok, lakosaik katolikusok, PORUBA, Kamena Poruba.
's másfélék is , fekszenek Tót falu Zemplén Vármegyé­
Tibének szomszédságában, ben , földes Ura Sós Uraság,
mellynek filiáji, határbéli lakosai ó hitűek , fekszik
Gál-
 PüK.
Gálszécshcz másfél mértföld­
nyire, hatátbéli földgyeik 3
nyomásbéliek 1 fejér székes,
követses, hegyes földgyök
zabot , krompélyt terem,
fájok tserjékből van , bővel
l e d i k kövei.
PORUBKA. Orosz falu Zem­
plén Vármegyében , földes
Ura Gr. Csáky Urasáé * lako­
sai ó hitűek, fekszik délre
Oreszkához 1 , ész. Helmetz-
kéhez fél órányira; határja
- 3 nyomásbéli, földgye he­
g y e s , agyagos, és követses,
gabonát, és zabot középsze­
rűen, árpát, és búzát soha
sem terem, erdeje van, le-
f élője is bőven, réttye szű-
e n , piatza Homonnán.
PORUBKA. Tót falu Tren-
tsén Vármegyében , földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, 's más­
félék i s , fekszik Túron alól
Bitsiczához nem meszsze,
mellynek filiája, határja is
hozzá hasonlító.
PÓRSZALÓK. az Sz, betű­
ben.
PORVA. Német faluVesz-
E [
rém Vármegyében, földes
9
ra a Rcligyiói Kintstár,
9
az előtt a Pápai Paulinus
Atyáknak birtokok vala;
% lakosai katolikusok, fekszik
Borzovához nem meszsze,
9
mellynek filiája; most a
9
Paulinus Atyák Klastrom-J
Pos. 121
jóknak tsak fundamentomai
látszanak, határba kitsiny,
erdeje meglehetős, termő
foldgye sovány, malma 3 ,
de rosz, második osztály­
béli,
PÓSA. Szabad puszta Bihar
Vármegyéken.
POSA. Oláh falu Bihar
Vármegyében^ földes Urai
több Uraságok, lakosai job­
bára ó hitűek, fekszik Hosz-
szú Pálylhoz közel, melly­
nek filiája, határja jó ter­
mékenységi , vagyonnyai is
jelesek, első osztálybéli.
POSA. Tőt falu Zemplén
Vármegyében, földes Ura
Szirmay, és több Uraságok,
lakosai katolikusok, és más­
félék, fekszik Körtvélyesnek
szomszédságában, mellynek
filiája, határja meglehetős
termékenységi!, réttye két­
szer kaszáltatik, legelője e-
9
l é e , fája van mind a két­
féle, piatzozása Nagy Mihá­
lyon , Homonnán, Gálszé-
csen, és Várannón , első
osztálybéli.
PÓSAHAZA. Pausin.
met falu Bereg'Vármegyé­
ben , földes Ura Gr. Schön­
Né­
born Uraság, lakosai katoli­
kusok, fekszik Munkátshoz
fél mértföldnyire, ott van
piatza i s , egyenes fekvésű
gabonát termő, határja két
nyo-
 iia Pos. Fos.

nyomásbéli, erdeje, és lege­ PÓSFA. Magyar falu Po­

léje nincsen. zsony Vármegyében, földes
POSAJ. Falu Bihar Várme­ Ura Gróf Pálfy Uraság, la­
gyében , a' Sárréti járásban, kosai katolikusok, s más­
}

határjának jó voltához ké­ félék, fekszik Egyház Géllé-

pest, első osztálybéli. hez közel, mellynek filiája,
Pos ALAK A. Magyar falu határjának középszerű mi-
Bihar Vármegyében, földes voltához képest, második
Urai több Uraságok, lako­ osztálybéli.
sai külömbfélék, fekszik PÓSFAL v A . Postndorf*
Mező Telegdnek szomszéd­ Elegyes tót falu Vas Várme­
1
ságában , mellynek filiája, gyében, földes Urai a Czisz-
határja középszerű, más ja­ tertzita Rendbeli Atyák ,
:
vai is meglehetősek, máso­ lakosai katolikusok t ö b b e n ,
dik osztálybéli. fekszik Sz. Gothárdhoz nem
POSEUAJ. Szabad puszta meszsze, határja középszerű,
Turócz Vármegyében, földes néhol soványabb , fájok,
' Ura Gróf Batthyáni Uraság, legelojök, rétryeik vannak,
fekszik Turócz, és Lubna második osztálybéli.
vizek között , erdeje , és PÓSFA LV A. Posovce. Tót
halas tavai vágynak, réttyei falu Sáros Vármegyében ,
jók. ! földes Urai több Uraságok,
POSBSZENA. Bánátbéli falu lakosai külömbfélék, határ-
Újpalánkához másfél mért­ ! jának kissebb része hegyes,
földnyire. melly közép termékenységi!,
Posovicz. Bánátbéli falu, | réttye kétszer kaszál tátik,
tágas kaszárnyája nevezete-, legelője, fája elég van, pia­
siti, fekszik Mehádiához i £ tzozása sints meszsze, első
mértföldnyire. osztálybéli.
PÓSFA. Magyar falu Vas POSGA. Oláh falu Bihar
Vármegyében , földes Urai Vármegyében , határjának
több Uraságok, lakosai kü- sovány mivóltához képest,
lömbfélék, fekszik Szent- harmadik osztálybéli.
Györgynek szomszédságá- POSOGA. Bánátbéli falu
ban , mellynek filiája, ha- Krassó Vármegyében, földes
9
tárja meglehetős termékeny* Ura a Kir. Kamara.
ségu , réttye, legelője is ko POSSA. Tót falu Zemplén
zépszeru, második osztály - Vármegyében, földes Urai
béli. Szirmay, és Szilágyi Urasá­
g i
 rosT.
;ok, lakosai katolikusok,
?bóczhoz
s 6 hitűek, fekszik A. Hra-
i fertilynyira, 3
nyomásbéli határja gabonát,
búzát leginkább, a* többit
középszerűen termi, erdeje
bükkös, rétekkel bővelke­
dik, piatza Homonnán.
POSTA. Bánátbéli falu,
Karansebeshez egy mértföld­
nyire.
POSTELEK. Magyar falu
Somogy Vármegyében, ha-
tárbéh földgyének nagyobb
része homokos , második
osztálybéli.
POSTELEK. Békés Várme­
gyében Szállás.
POSZATKA. Tót falu Nyi­
tra Vármegyében , földes
Urai több Uraságok, lako­
sat katolikusok, s másfélék,
fekszik Udvarnokhoz nem
meszsze, mellynek filiája,
határjában réttye jó van,
piatzozása Galgóczon, fája
tűzre, és szólóhegye nints,
legelője szoros , földgye
alábbvaló, harmadik osz­
tálybéli.
POSZEHI. Tót falu Túrócz
Vármegyében , földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok, fekszik Iváncsinához
egy mértföldnyire, határja
sovány, mint vagyonnyai.
POSZOBA. Magyar falu
Gömör Vármegyében, föl­
des Ura Pétsy Uraság, la­
POSZ..
kosai kűlömbfélék, fekszik
Kelemérnek szomszédságá­
ban , Zádorfalvához nem
meszsze, mellynek filiája,
földgyének | része j ó , pia­
tzozása három mértföldnyire,
fája van tűzre, szőleje tse­
kély, keresettye szőlőmive-
lésből is, malma közel, le­
gelője kevés, második osz­
tálybéli.
POSZKANÓCZ. Elegyes falu
Vas Vármegyében, szőleje,
és fája tűzre elég van, föld­
gye sovány, harmadik osz­
tálybéli.
POSZVA.Magyar faluSzala
Vármegyében, földes Ura
Gróf Festetits Uraság, lako­
sai katolikusok, 's másfélék,
fekszik a' Kapornaki járás­
ban, határja középszerű.
POZSONY VÁRMEGYE.
Corrütatus Posonitnsis.
9)refjburger Oefpanfdtaft.
Prespurska Stolicc. Neveze­
tét vette szabad Királyi fó
Pozsony Városától. Fekszik
Ausztriának szomszédságá­
ban , mellytöl , valamint
Mosony Vármegyétől i s ,
Duna vize választya - e l ;
hoszsza e* Vármegyének 11
mértföldet tesz; szélessége
pedig nyóltzat; az előtt két
Vármegyékre osztatott, 's
nagyobb, és kissebb Várme­
gyének neveztetett; az a'
része vala kissebb, melly
most
most Tsalóköz nek hívattatik*
Vág vize felól Nyitra Vár­
megye fekszik szomszédságá­
ban, melly vizén kivul, v.
Morva, és Duna vizek által
keríttetik, s az egész Vár­
y
megyének kerülete mintegy
30 mértfóldet tesz. Fekvése
igen k i e s , minthogy egy
részét K á r p á t hegyeinele
változó magasságú erdős, és
kősziklás részei fedezik Po­
zsonytól kezdvén , Boros­
tyánkő, Detreko, és Éles-
ko felől, a' honnan Nyitra
Vármegyébe terjed által, *s
mind külömbféle erdőségek-1
kel, mind számos vadakkal
9
gazdagíttya e szép Várme­
gyét , mind pedig hasznos V7[kó[t;
legelőt szolgáltat, és jó szé­ foly Medvénél által Komárom
nit is. Darabosabb része Vármegyébe. Valaminthogy
Stomfa , Rétsa, és S\ent I e folyó viz különös haszno-
Vármegye még inkább m e g ­
érdemelhetné. Más része e*
Vármegyének lapos térség­
9
ből áll, s mindenféle vete-
ményt, kivált jó esztendők­
ben, igen gazdagon termő.
Folyó vizei között l e g ­
nevezetesebb 1) Duna vize,
melly Ausztriából foly D é ­
vénynél Magyar Országba;
9
s minekutánna Morva vizét
is öblébe fogadta, Pozsony
Vára, és Városa alatt foly*
el sebes árjával; annakután-
na külömbféle ágakra sza­
kadozván, nevezetes szige­
teket származtat; úgymint:
Tsalókö[t, S[igetkö[t, bal­
ról pedig az ugy nevezett
9
s annakutánna
9

György felé terjed; a' többi I kat szolgákat e Vármegyé-

9

pedig Limpach , Ba\in, nek, úgy néha feldagad ott

Modor, Veresko, és Felső áradásai által tetemes káro­
Diós felé. Számos erdőji kat is szokott okozni mind
között nevezetes a* Fekete a mezőkben , mind pedig
9

Erd<, ©dwúrjwalb; hegyei­ a hozzá közel ép&ltt lapá­

9

nek oldalain pedig híres lyos fekvésű helységekben,

9
szőlők, és borok teremnek, sőt néhol a faluknak határ­
mellyek a' külföldiek által is jaiból jó darabokat elszag­
'különös betsben tartatnak. gat, néha új folyást szerez
Gyümölts is sok terem e' magának, néhol pedig lopo-
9
szép Vármegyében ; úgy­ gatva sodorgat-el a faluk­
hogy noha szoross értelem­ nak határjaiból.
ben a' Tsalókö[t nevezték a 9
a-dik Folyó viz;e Morva
régiek Arany Kertnek; de vize, melly Morva Ország­
9
e sztfp nevezetet az egész ban ered, s Szakoltzának 9

vi-
vidékje felöl foly Magyar
Országba, 's Dévény Vára
9
alatt a Dunával egyesül.
3-dik Vág vize 9 ered
9
Liptó Vármegyében, s meg­
haladván Túrócz, Trentsén,
és Nyitra Vármegyéket, meg
öblösödve foly által e Vár­ 9
megyébe , 's hasznos azérr,
mert sok szálfák szállíttatnak
alá rajta, mellyeket először
Szereden, majd Komárom­
ban, majd alább árúleatnak
9
el a rajta kereskedők, sőt
néha Péterváradig, 's Bel­
grádig is leeresztgetik a
szálfákat, nagyobb haszon­
nak okáért. Halai nevezete­
sek, de áradásai eléggé ár­
talmasak. Kissebb folyó vi­
zei : Dudvdg Bláva, Tirna,
% haladgyák a közönséges bo*
Pállavoda, Párna, Gidra;
a* Vis[tukai, S[is[uki f Ba­
zini, Grináviai, S[. Györ­
gyi patakok, és a Fekete
9
Vl{. Patakjai is számosak;
úgymint: a Rudavai, De-
9 9
treköi, S[olocsnic[ai, Pa­
piros malomi , Rdbarcsi,
Konyhai, Per neki, Almás i
Zohorij Stomfai patakok.
9
Valamint e Vármegyének
térsége jeles termékenységi,
és a' természetnek szép ja­
vaival megáldatott: úgy he­
gyei is nevezetes borokat
teremnek, mellyek között
legnevezetesebbek: i . ) a
Sz. Györgyi borok. Vajmi
betses, és kedves bor vala
9
ez mindenfelé a Külföldiek
9
előtt is; de minekutánna a
Lakosok még nagyobb hasz­
not akartak venni belőle,
9 9
s a tokaji aszszú-szőlő bo­
rokat kezdették majmolni,
9
megsoványodott a bor, híre,
9
s betse megtsökkent, és a 9
lakosoknak hasznok is meg-
9
allyasodott. a.) Híresek a
Récsei borok i s , mellyek
már gyengébbek ugyan, de
egéssegesek; hasonlók ehez
3.) a* Prácsai borok: 4.) a 9
9
Bazini, Grínaviai, Limpaki,
Pozsonyi, Modori, Szenk-
vitzi, Vöröskői, Diősi, Szu-
hai, és más több helység­
béliek, mellyek mind felül-
9
9
rokat, 's megmelegítvén a
gyomrot, ártalom nélkül
9
mennek-ki a testből, ha ki­
vált nem büdös kövesek;
de ezek mind a mejjnek,9
mind pedig a főnek ártal­
masak. Barlangjai között
nevezetesebbek a' Stomfai,
% Szomolyai, és Bazini bar­
langok. Mind öszve 467
helységek vágynak kebelé­
ben, "s az Esztergomi Fő
Érseki Megyéhez tartozik.
Vidékje többnyire kedves
9
lakást szolgáltat, s mind
vize, mind pedig levegője
9
egésséges,
Po-
 POZSONY Vára, és Városa. is utazott A T T I L A , a mint 9

Posoníum. 9)rc§6urg. Prcs- Bonfin előadta Decad. I. L.

purck. Nagy hírű nevezetes V. p. 84* halála után pedig
szabad Királyi fő Város Po­ kiemelték fejeket járma alól
9 9
zsony Várnaegyében, s a a Kvddusok; de a külömb­
9 9

Vármegyének is nevezetet féle részekre hajlott, s sza­ 9

9
szolgáltatott. Fekszik a D u ­ badságokért hartzoló népek­
na vize mellett, híres, és nek viaskodásaik által majd
magas Királyi Vára alatt, az egygyik» niajd a másik 9

9
mellyben most a fó Érseki
Megyebéli kis Papok laknak,
Bétshez , Győrhöz , 's Sop­
ronhoz is tíz mértföldnyire.
Lakosai katolikusok, evan-
fél verettetett-meg. Meg­
győzvén pedig A t t i l á n a k
Fijait a 9
Gothusok , egész
Szirmiától Bétsig fekvő tar­
tományt elfoglalták; a Kvá- 9

gyélikusok, Németek, Ma­ dusok pedig külömbféle Or­

gyarok, és Tótok kevesen, szágokban meszsze elszélled-
*s másfélék is , és számos v é n , az utánnok tsak nem
Zsidók. üressen maradott földet a'
Eredete. Tótok, és Szarmaták foglal-
Mtta- ták-el; s egész Nagy K Á ­
9
.A* Jászoknak, s 9

tulajdoníttatik, ROLY nak idejéig bírták, a

9
nas[tdknak
ezek után a Kvádusoknak ki e' helyet Németekkel őriz­
9

birtokok vala , a kik e tette, s Breslaburgnzkj vagy

9 9 9

helyet a Rómaiak ellen lehe* Brodsburgnak

9
neveztetett;
tőképen meg is erőssítették; ó utánna Svcntibaldmk vagy
de tsak ugyan kéntelenít- S{vatoplugT\zk hatalma alatt
* tettek engedni a Rómaiak volt, s ArnulfiX való hada*
9 9 9

volt nagyobb erejeknek, a kozásakor a Pozsonyiak is

9 9

kik e helyet azután még eleget szenyvedtek : hogy

9

inkább megerősítették. — pedig e z , amazt meggyőz­

Ámbár a Hunnusoknak be­ hesse, minden erejét öszve-
9

jövetelekkor, mind a Já- szedvén, a többek között

9 9

9
s[oky és Markomannusok, a Magyarokat is segedelmé­
9
mind pedig a Kvddusok re hívta, s berontván Morva
9

meghódoltak vala A T T I L A - Országba Siyatoplugot m e g

9
nak; de minthogy magokat is győzte vlila, a ki hogy
ezek hadi seregéhez kap- az ellenségnek kezébe ne
9

tsolták, épségben maradott jusson, Zobor hegyén Nyitra

e Város; sőt itten keresztül Vármegyében 3 remetékhez^
9

kap-
kaptsolta magát, s ottan
y
töltötte életét tsendességben,
és magát eltitkolva; meg-
halálozyán pedig, némellyek
szerént Nyitrán temettetett
vala el. Meszsze terjesztvén
az alatt a' Magyarok éles
fegyvereik által batalmokat,
907dikben Luitpoldot har­
mad napig tartott véres tsa-
tázások után egész Seregével
megverték Pozsonynál. Igye­
kezett e' fájdalmas seb jer
enyhíteni LAJOS , és ha lehe­
tett volna, minden Magya­
rokat örömest elfojtatott vol­
na ; de 6 is keményen meg­
verettetett a' Magyaroktól,
's tsak alig szaladhatott vala
9
el. E szerént került vala
Pozsony Városa kettős győ­
9
zedelem által a Magyarok­
nak birtokokba, midőn vi­
dék j én a' Németeken két­
szer v i t é z ü l diadalmas­
kodtak.
Históriája.
1
Ismét a Németeknek bir­
9
tokokba jutott vala e Város,
mert HENRICIUŐI házassági
ajándékban nyerte vala Sz.
ISTVÁN Király, minekutánna
GIZÜLÁT hitvesül eljegyzette
magának, 's egész életében
különös gondal foglalatos­
kodott, hogy valamint egész
Népének előmenetelét, úgy
ennek a Városnak boldogu­
9
lását is hathatósan eszközöl-
lye. Az ő halála után II-dik
HENRJCH minden erejét arra
9
fordította, hogy a Magyaro­
kat megboszszulbassa , sőt
ha lehetséges , járma alá
kerítse, avagy legalább adó­
zóvá tehesse ; megszállotta
tehát Pozsony Városát hadi
9
erejével, s a'Dunáról min­
den erővel ostromoltatta, s 9
egyszersmind minden elesé­
get elzárt az ostromlottaktól.
Hathatósan oltalmazta ugyan
e Várost András,
9
vitéz né­
pével; de megfogyván az
eleség, azt a* fortélyt gon­
dola Zotmund az akkori
hadi népnek kormányozó ja,
hogy az ostromlóknak hajói­
kat általfuratván, őket vagy
elsullyeszsze , vagy pedig
az ostromnak felóldozására
kénszerítse : melly szeren-
tsésen bé is tellyesedett, és
e' nevezetes győzedelemért
áílította-fel ANDRÁS a Tiho-9
nyi Apátúrságot. Annaku-
tánna meggyőzettetvén S A -
i LAMON Pozsonyba vonult
vala; holott Sz. LÁSZLÓ által
magyarosan ostrom oltatott.
Salamon is vitézül oltalmaz­
9
ta magát, és e Várost is, míg
esmeretienul S{. Lászlónak
tekéntetétől, megfélemled-
vén szívében, el nem gyen­
9
gült vala. Az a haszna vala
e' Városnak Salamonnak it­
ten lett tartózkodásából ,
hogy
hogy az S alatta sokkal hat­
hatósabban hiegerőssittetett;
minekutánna pedig Szent
LÁSZLÓT Mosonyhoz hívta
beszéllgetés végett, kitudód­
ván roszsz szándéka, meg­
fogattatott, és Visegrádba
vitetett, 's többé a* Pozso­
nyiakat nem is láthatta. —
Megpihent annakutánna ,
KÁLMÁN, és II-dik ISTVÁN
Királyok alatt; de II. GEIZA
alatt HENRiCHnek hatalmába
esett, Rapoltnak eszközlése
által; mellyen mind a Ki­ 1
r á l y , mind pedig a' Haza­
béliek felindulván , hadra
keltenek Htnrich ellen, őtef
meggyőzték, Rapoltot
fogták , és a* Várost is visz-
sza vették; de elég kemény
hartz után. Tsendes béké­
séében maradott azután e'
Varos, sót III. ISTVÁN által
lakosai jeles jótéteménnyel
is bóldogíttattak 1165-ben.
Tovább való al la pötty a ho­
mályos ; szomorú volt ellen­
ben IV. BÉLA alatt: mert
1141-ben erőt vévén rajta
a' Tatárok , egész eddig
dühösködtek, a'Teglehetőbb
kegyetlenséggel. Meg ket­
tőztette e' szörnyű nyomo­
rúságot a' Pozsonyiaknak
FRIDRICH , mert 5 i s , a*
mint tsak tóle kitelhetett,
annyira agyarkodott, 's ke­
gyetlenkedett a* Magyarok
[ ellen; melly boszszantő kár­
tékonyságért, megütközvén
vele ÍVdik BÉLA Lajta vize
mellett, életével fizetett.
Annakutánna 1171-dikben,
elfoglalta e' Várat, és Várost
OTTOKÁR, 'S tuz által Iebeto-
képen sanyargatta, minek­
előtte V-dik IsTvÁNnal bé-
keséget kötött volna. Lásd
Ottokárnak kegyetlenkedé­
sét apud Pc\ium Tom. I.
col. 851* a* kihez menvén
AZgydius, e* Várnak igaz­
gatását reá bízta v a l a ; de
ez azt Lászlónak feladta,
hogy előbbi elhanyatlását ez
által elfedezhesse. Míg azon­
el­ ban a' Magyarok Ausztriá­
ban, Stájer Országban, Mor­
vában , és Karinthiában kár-
tékonykodtak , bérontván
Ottokár is Magyar Országba,
több Városokkal egygyütt
Pozsony Várát viszsza fog­
lalta, *s az 1176-dik eszten-
dóbéli békekötéskor adatott
vala viszsza. Megölettetvén
Ottokár , Eás[lQ által e'
-Város n8o-dikban jelesen
megajándékoztatott három
helységekkel. — Új haddal
ostromoltatott e'Város 1 1 6 7 -
dikben ALBERT által, a* ki­
nek a' Város feladattatott,
9
's a Várat Katonái által őriz­
tette vala; míg Kún L Á S Z -
LÓnak halála után, Ill-dilt
ANDRÁS Király által , a*
Víz-
 Vizközben szerzete béke­ sában; annakutánna az új
kötés által viszsza nem sze­ békekötés álul nevezetesít­
reztetett, a'ki rendbe szed­ tetett. Elzálogosította LAJOS-
9
vén a nyúghatatlankodókat, nak halála után e Várost 9

Pozsony Városának régi sza­ Z S I G M O N D , S 1389-dik esz­

9

badságait helyben hagyta, tendőben tétetett vala le a 9

's meg is szaporította. Halá­ pénz érette. Gazdagította

la után tömlötzbe tétetvén ellenben ZSIGMOND e Várost 9

hitvese ÁGNES , Leányával a békekötés után, i J 9 i d i k

9

egygyütt keservesen pana- esztendőben, melly jótéte*

szolgatván levelek által sa- menyek által a Pozsonyiak 9

nyarúságát, addig unszolta eléggé meggazdagodtak, 's

vala Attyát, míg ez boszszú- el is híresedtek, minthogy
állásra hevülvén, 1301-dik azzal egy Századnál tovább
esztendőben elfoglaltatta Po­ éltek vala, sőt a Király is 9

zsony Városát. gyakorta múlatott személy-

Jobbra fordult vala sze- lyesen e Városban. Gyászos
9

rentséje e Városnak KÁROLY homályba borúit szerentsé-

9

9 9
alatt, a ki e Városnak régi jek ugyan ZsiGMONDnak u-
* szabadságait megerőssítvén, ralkodása alatt , mert a 9

újjabb öregbítések által ból- Husziták által tűzzel vassal

dogítá azt, személlyesen is pusztíttatván 1409-dik esz-
többször megfordulván ottan, : tendőben, tetemes károkat
9
s uralkodása alatt az Ausztria­ szenyvedett; de vége sza­
iakkal való békekötés által kadván a hadakozásnak,
9

nevezetesíttetett. Meghal á- igen példás kegyességét bi­

9
lozván e Király Visegrádon zonyította e Király a Pozso­
9 9

1342-dikben, LAJOS Király nyiak, és a több Várak, s 9 9

Attyának jeles példáját kö­ Erősségek eránt i s , mellyé k-

9
vetvén e Város eránt, ismét nek újjabb megerőssítteté-
újjabb adományok áltat bol­ seket magára vállalta, a 9

dogította e* Várost 1349-dik mint az 1435-dik esztendő­

9
esztendőben, s az Ausztriai* ben Pozsonyban kő!tt Királyi
akkal kötött barátságos szö­ Leveléből nyilván kitetszik.
9
vetség által e Városnak jeles Más több külömbféle jótéte­
9
öregbulései származtak , s ményekkel is segéllette e 9

9
mind a R. Tsászár, mind Városnak szerentséjét Z S I G ­
pedig Nagy LAJOS mulatták MOND Király, s 1436-ban 9

vala magokat Pozsony Váro­ ú) petséttel is megájánoé-

I koz-
 130 Pozs. Fózs.

kozta, mellyet 1459-dikben nakutánna a Királyság, sok 9

MÁTYÁS Király is helyben külömbtéle királyi adomá­

hagyott Nevezetes volt
vala. nyokkal diszesíttetett e' Vá­
ZSIGMOND Királynak 1 4 1 1 - ros, és Mátyárnak kedves
dikben Pozsony Városában 9
múlató helye v a l a , s benne
kóltt Királyi Levele, V-dik gyakorta megfordult. Régi
Ausztriai ALBERTCI, midőn Akadémiája, mellyet néhai
IV. A L A E R T n e k halála után Vité^ János Esztergomi Ér­
amannak az Országot ismét sek uralkodása alatt 1 4 6 9 -
örökös jussal általadta. Lásd dikben felállított, deákul
felőle Bil Mátyást, In No- Acadtmia Istropolitana ne­
titia Hung. novx Tom. I. $. vezettel illettetett , Duna­
3J.. p. 1 5 8 . ALBERmek ha­ vizének bajdani nevezetéről.
láfa után, a Város ERZSÉBET Tsatázó helye is vala Pozsony
9

ö z v e g y Királynénak részére 1 Városának vidékje Mátyás

hajlott; a* Várat pedig Ro^ Királynak, minekutánna a 9

go'nyi István Ü L Á s z L Ó n a k Város Svchla által tetemesen

9
megtartotta, s ámbár igye­ megkárosít tátott , midőn
keztek azt, a Királynénak t. i. Györgyei hadakozott »
9

részén l é v ő k m e g b ó d í t a n i ; volna; menedék helye pe­

de ÜLÁszLÓnak megé kezese dig azután, mert Fridrich
által félbe szakadott, és ER- szép szín alatt magához hi­
Z*EBET is Pozsonyból Bétsbe vatván Bétsbe, eleinte min­
elköltözött vala. Kiszabadít- den lehető fényes, de színeltt
tatván U L Á S Z L Ó , FRIDRIR- pompával fogadtatott, ked­
nekkörmei közziil 1453 ban véért külömbtéle mulatságok .
Pozsonyba érkezett vala, tartattak; és már közelített '
holott Ország Gyűlése is tar­ a veszedelem, midőn Má­ 9

tatott , s a Királynak el­ tyás alattomban megintetett,

9 9

menetele után, mind a Vár, hogy a Városból minél elébb '

9
9

9
mind pedig a Város, vala­ költözzék-el titkon, ha életét
mint az Országnak gondvi­ ottan nem akarná végezni;
selése is KORVINUS JÁNosra mellyre Mátyás engedelmes *
bízattatott; de az irigy C\U vala, és Bétsból C%pborral, .
//ű/Grófnak alattomban való s Bánfy Miklóssal t i t k o n '
9

áskálódásai után Pozsony hajóra ülvén, Pozsonyba ér­

Vára a Királynak hatalma kezett. Fellobbanván 1 4 7 7 - *
9

alá viszsza adatott. K O R V I - dikben az Ausztriaiakkal vi-

n ü s MÁTYÁsra szállván an­ seltt háború, az alatt BE Á - -
TRIXSZ
 Póz**
TRIKSZ Királyné Pozsonyban
lakott, 's innen kérlelgette
vala Férjét, hogy az Ausz­
triaiakon vett vitézi győze­
delme után lehetőképen ked­
9
vezne a Népnek; mineku-
tánna pedig a' Békeség meg­
köttetett 1478-dikban egész
nagy bojt alatt Pozsonyban
mulatott, 's Húsvét Innepe
9
után útazott-el a felső Váro­
sokra, hogy az Országban
Hitvesét esmértesse. Fel­
bomolván pedig kevés idő
múlva a' Fridrikktl kötött
békeség, Pozsonyban tétet-
9
tek-meg a rendelések a had­ 9
nak folytatásához; 1484-ben
g edig mind maga Mátyás
jráfy, mind Bedtriks\httx\
tartózkodtak. Meghalálozása
után i s , melly Bécsben tör­
tént 1490-dik esztendőben,
9
teste a Dunán ide szállítta­
tott, 's majd le Budára,
1
a mint Buda Városának le­
írásában előadtuk vala. Ne-
vezetesítétte annakutánna e
9
Várost a Pozsonyi Béke­
kötés U L Á S Z L Ó , és MAKSZI-
M I L I Á N között, mellynek
tzikkelyeit lásd Bél Mátyás­
nál In notitia Hung. novat
Tom. I. $. XLVI. Minthogy
az említett 1491-dik eszten-
dóbéli kötésben az is meg-
határoztatott, hogy Magyar
Ország, ha Ulászlónak Fia és félemlítő felleg borította-
nem lenne, az Ausztriaiakra bé Pozsony Városának virág-
I %
Pozs. 131
szállyon, nagyon megnehez­
9
teltek a Magyarok érette,
a mint a Rákosi Ország-
9
9
Gyűlésében hozott H a z a -
Törvénye eléggé bizonyít-
tya, mellyet Pest Városának
I leírásában adrunk-elő. Mak-
s[imilián is hadra hevült
9 9
vala e Törvény miatt , s
Pozsony Városát el is fog­
lalta; de minthogy LAJOS
az alatt megszülettetett, visz­
9
sza húzta hadi erejét, és a
békeség ismét helyre állott
9
a haragra gerjedett Hatal­
masok között. Mikor pedig
ULÁSZLÓ Király az alatta u -
ralkodott hirtelen haláltól
való félelem miatt széllyel
utazgatott, Pozsonyba is e l ­
vonult vala; de onnan Mor­
9
va , s majd Szilézia tartomá­
nyokba Költözött. Különös
hírt, és pompát szolgáltatott
9
négy esztendővel azután a
Királynak oda lett viszsza-
érkezése, midőn t. i. UlúS[ló t
9 Zsigmond Lengyel Országi
Király, és Maks[imilián kö­
zött az a nevezetes öszve-
9
jövetel, a l k u , és házasság is
megköttetett. Környűlálláso-
san lásd felőle Bél Mátyást
Tom. I, $. 4 9 . s a 1. valamint
9
9
az időben történtt égése felől
is. ULÁszLÓnak meghalálo­
zása után, ismét homályos,
zó
 16 szerentséjét, mert 1 5 1 6 - nak részére hajlott Urasá­
dikban a' nagy vízáradás gok az Ozmánoknak újjabb
károsította , minekutánna 1531-dik esztendőbéli hadi
p e d i g II. LAJOS ottan M Á R I A
9
erejektöl, s Pozsonyban
Jegyesét elfogadta; ez pedig Gyűlést tartván , kérlelő
a' Mohátsi veszedelem után Leveleket küldözgettek széj­
Pozsonyba vonult - viszsza; jel, hogy Jánostól azokat
a' h e l y e t t , h o g y uralkodása elidegemthessék, sót maga
alatt a* Város öregbíttetett Ferdinánd is Pozsonyba ér­
v á l n a , m é g a falhoz közel
9
kezvén , mindeneket elkö­
é p ü l t , mind szenteltt, mind
9 9
vetett, s a Rendek is új­
pedig más épületei is leron­ jabb más Leveleket írtak,
tatta^. Annakutánna Ország-
9
hogy a Magyarokat részek­
Gyűléssel nevezetesítette az re hajthassák.; de mind tse­
özvegy M Á R I A Királyné, kély foganattal, mert ezek
mellyben ZÁPOLYA JÁNOStóI, az alatt mindenkor közelí­
az ide öszve gyülekezett Ura­
9 9
tettek ; s hogy a veszedel­
ságok , Bátori István Nádor
9
met mind a két Fél kikerül­
Ispánynak eszközlése által,
9
hesse , és a Magyar Hazafiát
á ki JÁNosnak ellensége va­
9
ne öldököllye. — Pozsony
l a , a királyi hatalmat el­
9
Városa jelesen nevezete-
vévén, FERDiNÁNDot válasz
9
sittetett, a két említett Ki*
tották vala Királynak 1 5 1 6 rályok között történtt béke­
dikban, s a' Budáról el­
9
kötésnek ottan lett kezdete
hozott királyi kintseket A N - által. Annakutánna leve P o ­
K Á n a k v F E R D I N Á N D Hitve­
9
zsony Városa az Esztergomi
sének tulajdonították. An­ Érseknek lakó helyévé,melly
nakutánna is lakó helye vala Város 15 34-dikben volt sza­
MÁRIÁNAK, míg SzOLIMAN- badságainak birtokában Fer­
nak Béts alá törekedő hadi dinánd
által, azután Maxi­
erejétől való félelem onnan milián
által is megerőssítte-
ki nem szorította; de Po­ tett; Rudolf alatt pedig
zsony Városa az Ozmánok­ 1588-dikban Ország-Gyule-
nak mind Béts alá lett fel­ sével jelesíttetett, de majd
9
menetelek, mind onnan lett a' földindulások , majd a
ijQ^ik esztendőbéli viszsza- hírtelen halál (pestis), majd
9
nyomattatásokkor sérelempedig a tüzek által is sanyar­
nélkül megmaradón. Tar­ gattatok. Lásd felőle István-
tottak azonban a Ferdinánd- fit Libr. XXVI. pag. 5 6 3 .
9

Ke-
 Kemény ütközet történt itten zedelmes fegyverét egész Bé-
1605-dikben a téglavető- tsig terjesztette, 'sPozsony­
9

háznál, 's Bastának képe ban Ország-Gyűlést is tartott.

emlékezetül a' Városházánál Viszsza akarván Dampiér
szemléltethetik. Eleget szeny- Tsászári fő Vezér szerezni
vedtek ekkor a' Pozsonyiak Pozsony Városát a F. Ausz­ 9

Bocskaiaktól, mert közöttök triai Háznak, vitézi e r ő v e l ,

véres tsatázások történtek; és bátorsággal bajnokosko-
mellyek felől ítélni lehet dott katonáival h o g y tzél- t

Homonnai Bálint fő Vezér- lyát tellyesíthesse , és már

jeknek tsak ez írásából i s : nagy reménységjek is vala;
„ Ma ag-dikOktóberb. írtam de azonban az ágyú golyóbis
„Pozsony Városának is le- által agyon lövettetett, és
„ v e l e t ; ha szép szóval meg így katonái is viszsza n y o ­
„ nem adgyák magokat, és matrak. A Kosfegi tsatája 9

ó Felségéhez nem hajlanak, után Pozsonyba érkezett vala

„ az Üjvári ágyúkat reájok Bet Un, 's ottan mulatozott,
», vitetem ; e' felett mind I és a Sz. Koronát is elvitette
9

„ T ö r ö k k e l , Tatárral rajtok! onnan, i é a i - d i k b e n i g y e ­

„ l e s z e k , 's mind levágom keztek a Tsászáriak, h o g y
9

„őket.« hadi erő által Pozsonyból e l ­

A* Zsitvatoroki Békeség küszöbölhessék ; de ő m é g
után megpihent vala Pozson inkább megerőssítette; a n -
Városa, holott kezdődtek nakutánna Bouquoi által elő­
vala a* R U D O L F , és II-dik ször a' Város , azután p e d i g
MÁTYÁS között történtt ver­ a Vár is tőle elvétetett. Igye­
9

kezett vala Betlen ismét visz­

9
sengések, s idejekkor a'Sz.
Koronának helyévé rendel­ sza foglalni a Várat, és éret­
9

tetett ; megkoronáztatásakor te elég erős tsatát viselt; de

olly nagy pástétom is sütte­ meg nem nyerhetvén 1 6 1 1 -
tett , hogy benne egy kilentz dikben a* békeség megkötte­
esztendős ifjantz tzimbalom- tett v a l a , s ELKONORÁnak
9

Sopronban lett megkoronáz-

9
mal muzsikált, s énekelt,
sőt eleven galambokat ereszt- tatása után a Sz. Korona is
9

f>etett-ki belőle, hogy a* je-

enlévöket reménytelenül
Pozsonyba viszsza helyhez-
tetett. Tsendessége kezdett
mulattathassa. 1619-dikben lenni e Városnak, sok szeny-
9

kénszeríttetett a* meghódo­ vedései után i 6 a 9 - d i k b e n ,

lásra Betlennek, a' ki győ­ minekutánna 27ts/t/2 megholt
I 3 va-
 134 Vozs.
vala , s tartott 1631-dik
9
esztendőig, és a'Város jele­
sen szaporodott; de azután
két felől is szorongattatott,
idővel az Ozmánok által i s ;
1684-dikben pedig Tökölyi
erejének engedni kéntelenít-
tetett, minekutánna a hadi
terhes viszontagságokon ki­
vul, mind az áradás mind
pedig szörnyű égések által
sanyargattatok volna.
Rákóczi sem hagyta vám­
vétel nélkuj Pozsony Városát,
mert 1701-ben Seregének
9
jelenlétét a Pozsonyiak elég
elevenen érzették; i 7 i 3 b a n
9
pedig a hírtelen halál fo­
gyasztotta népét, melly után
9
epitretett-fel a Sz. Háromság­
nak Képe. 1713-dikban ál­
líttatott vala fel itten a F.
Királyi Helytartó-Tanáts,
melly annakutánna JÓZSEF
Tsászár alatt 1 7 8 4 dikben
Budára által-tétetett, a F.
Kamarával egy gye te m ben;
1760-dikban pedig a Kir.
Testőrző Nemes Magyar Se­
9
r e g , melly a hitet először
9
a fő Érseki nyári Residentzia
előtt Gróf Pálfy Miklósnak
jelenlétében tette vala le.
Nevezetes királyi mulatság
vala annakutánna 1775-ben
H. Grasalkovich Uraságnak
Palotájában , midőn néhai
F. M Á R I A T B R E Z I A , egész
hozzá tartozóival magát itten
Pozs.
tellyes megelégedésével mu­
latta, mellyet azután tulaj­
don Levele által is kinyilat­
koztatott. Szomorú, és sajnos
esztendeje vala ellenben.az
1784-dik , mert mind a 9
Magyar Sz. Korona Bétsbe»
9
9
mind pedig a F. Kir. Hely­
tartó Tanáts , és General-
> Commando (hadi igazgató
Törvényszék) Budára kebe­
léből elvitetett vala. Ellen­
ben királyi országos pompa
által nevezetesíttetett e'Város
1791-dik esztendőben, mi­
dőn ottan I I . LEOPOLD meg­
koronáztatott; bővebb le­
9
írását lásd a Magyar Újsá­
9
gokban. öregbítteteite vá­
rosnak híre I79|-dikben is,
mert itten gyűltek vala öszve
9
az Országnak Rendgyei, az
uralkodó Felségekkel egye­
9
temben, hogy a Frantzia
veszedelmes háborúnak eá-
9
tot, és véget vethessenek;
melly alkalmatossággal, va­
9
lamint egyébkor i s , eléggé
9
megbizonyították a Magya­
rok F. Királlyokhoz vonszó
igaz buzgóságjokat, az egész
Országban lett hadilnsurgens
Seregnek felállítása által; és
9
a legszerentsésebb foganat-
tya vala. Lásd az ekkori
időre nézve Csokonai Jósef-
nek e tzíra alatt kiadott ver­
9
ses munkáját: A Pozsonyi
Diétái Magyar Múz^a. Sok
különbféle igen nevezetes
pompák tartattak e' Város­
ban 1536-dik esztendő ólta,
9 9
a F . Királyoknak, s Király­
néknak megkoronáztatások
alkalmatosságaival , mint
9
szinte a sok Ország-Győlé-
seikor is, mellyek )7-szer
9
tartattak e Városban; mine­
mű szertartásokkal: lásd fe­
lőle Bél Mátyást, a ki azo­
kat elég bőven előadta.
Szenteltt épületei között
9
e Városnak legnevezetesebb
I . a S[. Mártonról nevezte­
9
tett Káptalanbéli Uraknak,
és Városnak Szentegyháza,
9 9
mellyben a Királyoknak ko-
ronáztatások szokott tartatni;
épülete valamint igen régi,
ágy valóban eléggé neve*
zetes is. Belső bólthajtását 8
9 9
oszlop tartya, s a mint a
9
szemlélő a fejér márványból
készített nagy oltárra teként,
és Sz. Mártonnak száz má­
zsánál nehezebb, ónból ön­
tött, lovon u l ő , s 1 7 3 4 - 9
dikben Donntr híres míves
által késznltt képét szemesen
megvizsgállya, lehetetlen,
9
hogy tiszteletre, s gyönyör­
ködő érzékenységre ne he-
vullyön. ha kivált a szép
mesterségeknek tulajdonsa-
f ait érzi, és azokat méltó­
épen elfoghattya. Valóban
olly nevezetes, és pompás
9
ez a Szentegyház , annak
külömbféle Kápolnáji, s ol­ 9
dalt lévő oltárjai, tzímerei,
zászlóji, drága köntösei, se-
erestyéji , hogy azoknak
9
hív, és méltó leírása tzélunk-
tól elvonna. Megsértvén ré­
gi tornyát az égi tuz 1760-
dikban , igen jelesen, és
sokkal pompásabban meg-
újjíttatott, 13 ölnyivel fel-
9
lyebb emeltetett, s rézzel 9
fedettetvén, szépen meg is
9
aranyoztatott, és legfelül a
Magyar Sz. Koronának ábra-
zolattya helyheztettetett. —
9
Óhajtanánk, hogy a kiktől
9
a Hazában kitelhetik, az
Országot beutaznák, s az
illyen nevezetesebb épüle­
9 9
tek , ritkaságok , tapasztalá­
9
sok szemlélése , és sokféle
tanulmányok által , mind
9 9
magoknak, mind. pedig a
Hazának nagyobb hasznára
lehetnének!
i-dik Szentegyház a Szent 9
9
Ferenrz Szerzetebéli Atyáké,
melly hasonlóképen igen ré­
gi épület, mert valamint
9
amaz a köz véllekedés sze­
rént, 1190-dikben, ez pe­
dig 1180-dikban építtetett;
Kriptája felől pedig azt ál-
9
9
líttyák, hogy a Szentegy­
háznál 200 esztendővel ré­
9
gibb. Valamint a Szentegy­
ház jeles, mellyben az arany
sarkantyús Vitézek a Király­ 9
tól kineveztetnek , tornya
I 4 mes-
 Ij5 Póza
mesterséges; úgy Klastrom-
jok is tágas, és jeles kertel,
#
s jó vízzel is nevezetesíttetik.
3-dik Szentegyháza, melly
a' Megváltóról neveztetik a
Jésuitáké v o l t , s a Város-
9 1
házától nem meszsze épült.
4-dik az Ursulina Szerzet­
t é l i Apátzáké , a' kiknek
Klastromjokban a Leányok
9
mind a tudományokban,
mind pedig egyéb kézi mun­
kákban szorgalmatosan ta­
níttatnak.
5-dik a volt Klariszsza A-
9
toátzáké, melly mellett épultt
Klastromban, 178 5-diktol
1
fogva a Királyi Akadémia
van. Három Kápolnák is
vágynak még a belső Vá- 9
rosban, úgymint: Sz. Ka-
9
talin , a Krisztus Teste, és
Sz. László nevezetét viseld
épületek.
6-dik Szentegyház a' Mise-
ricordiánus (vagy szánakozó)
Szerzetes Atyáké, a k k 1 6 7 1 -
9
dikben telepedtek vala meg
itten; és azólra hasznos szol­
gálatokat tesznek.
7-dik a Trinitárius Atyá­
9
k é , melly 1717-dikben je­
lesen felépíttetett.
8-dik a Kaputzinus Atyáké.
9
9
9-dik a Sz. Erzsébet Szü­
zeié, mellynek jeles tornya
1744-dikben építtetett, s
verő órával is felékesíttetetr.
l'ozs.
10-dik az Árvák házabéli
9
Szentegyház.
l i - d j k az Ispotály béli.
11-dik az ugy nevezett
Noetrddm Aoátzáké, a kik
9
9
oda 1754-dikben helyhez*
tettek.
13-dik a külső Városon
9
kivul épfilt 178 i-dikben >
9
mellynek Plébániája is v a n ,
9 9
I 's a Városon kivul a Virág­
völgyén lakozók ide tartoz>
nak. 14-dik a Vár alatt é -
9
pultt Sz. Miklós Temploma.
Az Evangélikusoknak is
van itten két Templomjok,
mellyeknek egygyike, t. u
a N é m e t e k é , 1776-dikban; ,
9
9
a Magyaroké , és Tótoké
pedig 1777-dikben épült:
amazoknak két Prédikátor-
jok van, ezeknek pedig tsak
egy tesz szolgálatot. Osko-
Iájok számos, és jeles Taní­
tók vágynak benne.
Világi épületei között leg­
9
nevezetesebb a Királyi Vár,
9
melly a Város felett van,
mintegy 70 ölnyi magasságit
hegyen, és igen szép királyi
meszsze ellátást szolgáltat.
Hajdani épülete védelmező
helyekkel jól megeróssítte-
tettVala; de annakutánna fel­
építtettek régi kövei. 1635*
dikben az egész Országnak
költségével megnagyobbít-
9
tátott; i76a-dikben pedig
mostani megujjíttatása többe
 JceruJt egy miliomnál. Ked­ nánk , annyival inkább mél­
ves lakó nelye vala F. K. F. tóképen leírhatnánk. Való­
H. A* Krisztinának, Férjé­ ságos képét, mind ennek,
vel együtt, mintegy 15 esz­ rpind a több K. Városoknak,
9

9
tendőkig; M. TERÉZIÁNAK mind a Váraknak , Kasté­
9
pedig nyájas múlató helye. lyoknak , s egyéb nevezetes
Itten vala szállva akkor, mi­ vidékeknek, ha az Isten él­
kor a' Magyaroknak nagy tet , és segéli, mind közleni
9 9
lelkű jó indúlattyok által, fogjuk a Hazával a leglehe-
sanyarú hadi viszontagságai tőbb d í s z e s metszésben:
közzul, nemes szívvel ki- hogy így Magyar Országot,
9
szabadíttatott. — Pozsony mind a Külföldiek , mind
9
Városa valóban ditsekedhe- pedig a Hazafiak közelebb
tik azzal, hogy a' Magyarok esmérhessék, és azt méltó
kebelekben > az uralkodó F. tekéntetben tarthassák.
Ausztriai Házhoz minden al­ Emlékezetet kívánnak
kalmatossággal különös hu- azonban 1.) a Városháza 9
f

ségjeket bizonyították. E I melly rézzel fedett toronnyal

9

Varban választatott néhai ékesittetik, s 1733-dikban 9

SÁNDOR LBOPOLD Fó Her- fellyebb emeltetett épülete,

tzeg is Nádor Ispánénak, a' a.) A volt F. K. Helytartó
9

kit az egész Haza hív szívvel Tanátsnak Háza. 3 ) Az úgy

gyászolt, és jó emlékezete nevezett fold német tsiijná-
hervadhatatlan lészen előt­ nál való épület, holott az
9
tünk. Most a kis Papság előtt Ország-Gyűlései, azu­
lakik, és oktattatik benne, tán pedie Komédiák is tar*
kik közzul már nevezetes tattak. 4.) B . Mednyánszky
Férjfiak származtak Hazánk­ Uraságnak igen régi , és
nak hasznára, s örömére! magas épülete. 5*) Auer
9

Belső külömbgle alkalma­ Urak háza. 6.) A régi pénz­

9 9

tosságai olly jelesek , és verő ház. 7.) A vóltF. Ka­ 9

méltóságosak t hogy akar- mara épülete, melly itten

melly Királynak pompás, 153 esztendeig tartózkodott;
és ditsoséges lakást szolgál­ I 5 3 i d i k b e n tétetett Budáról
tathat. Sokkal nevezeteseb­ Pozsonyba által, viszsza pe­
b e k , 's számosabbak e Vá­ dig 1784-dik esztendőben.
9

rosban a több külömbféle 8-dik jeles , és nevezetes

9

sok jeles épületek , mint­ épület H. BATTHYÁNI JÓZSEF

sem azokat előszámlálhat­ ö Eminentziájának díszes
Kas-
138
Kastéllyá mellyet 178 Il­
9
dikben építtetett. Az egész
épületnek kerülete mintegy
867 ölet tészen, s valamint
a' Rezidentzia, úgy neve­
zetes Kápolnája is örömmel
legeli a néző szemeket. 9-
9
dix az Országháza, mellynek
megújjítására III.FERDINÁND
tíz ezer forintot adott vala.
10-dik Gróf Csáky Uraság­
nak jeles épülete. 11-dik A'
Prépost háza. 11-dik a'vólt
Vármegyeháza, melly 1 7 9 6 -
9
dikban a Városon kiv&l lévő
völt keresztes Szerzeteseknek
Klastromjokba által-tétetett.
13-dik a volt Jésuiták épü­
9 9
lete , mellyet Ormósdi Ura­
ság 1777-dikben húsz ezer
forintért vett-meg, és rajta
jeles épületet készíttetett.
Itten valának szálva i 7 9 i d i k
esztendőben, LBOPOLD Tsá-
szárnak koronáztatásakor a
F. Udvarhoz tartozók, s az­
9
után a nevezett Király, Ki­
rályi Tanátsossá is tette vala,
9
a gazdáskodásban tett jeles
érdemeire nézve. I4dik Gr.
Eszterházy Uraságnak jeles
épfilete s a 1 . A külső Vá­
9 9
rosban lévő számos jeles
épületek között nevezeteseb­
bek: a Dunához közel 1 7 6 3 -
9
dikban épultt, s mintegy
170 ezer forintba kerültt
Kaszárnya, mellyhez közel
vagyon az a tsínos, 1 7 7 j -
9
Pozs* PÓZ*.
dikben épftltt Király-hegye,
9
holott a Király , koronás
fővel szokott megkoronáz-
9 9
tatásakor a levegőbe négy
9
felé vágni. A régi Király-
hegyén padig, melly a 10
esztendőkig annak tartatott,
9
most a királyi élet tárház
vagyon, melly 1774-dtkben
építtetett. Nevezetesek to­
vábbá Landerer, Vachtler
Uraknak épületeik, és az
Árvákháza, melly kiváltké­
pen nagy épület, s az előtt 9
Veselényieké volt s a t. 9 9
Tovább G. Aspermont Ura­
9
ságnak épülete, s majd H.
Grasálkovich Uraságnak Pa­
lotája, mellyhez 1760-ban
egy jeles Kápolna is építte­
tett, 's számos hertzegi mu­
latságok nevezetesítik; híres
épület továbbá az Esztergo­
mi Érseki Kertbéli Palota,
9
holott 1791-ben LEOPOLD
9
Király legelőször megálla­
9 9
podott vala, s a leglehe-
tőbb pompával fogadtatott.
Lásd felőle az 1778-dikban
Patzkő Ürnál nyomtattatott,
9
jeles musikálások, s vaga-
r
dozásokra nésve kijött mun-
kátskát: nemkülömben p o m ­
pás nyári épület G. ErdŐdy
Uraságé, mellyhez, valamint
9
az előobenihez igen gyönyö­
rű kertek készíttettek. .Ha­
sonló érzékenyítő nevezetes
épület Gróf Pálfy Uraságnak
nyá-
 Poxs. 139

nyíri kertye, mellyben ká­ maga nevét hervadhatatlan

9
polna, s teátrom is v a n ,
«s I. FERBN^Z Tsászárnak
idejekor itten tartattak a F.
K.H. Tanátsnak ülései, lakó
helye lévén e z , a Királyi
Helytartónak.
Valamint régiségére, épü­
leteire, díszes voltára, s
kereskedésére, és a mester­
9
ségek folytatására nézve,
nevezetes Pozsony Városa;
úgy valóban tudós Hazafijaira
nézve is az elsók közzé tar­
tozik. Ugyan is itten szület­
9
tek azok a Tudósok, a kik
Hazánkat bőlts munkáik ál­
tal boldogították, s neve-
tavaszra emelte. Nevezetes
Pozsony Városa felől az is,
9
hogy Magyar Országnak Le­
íróji többnyire ottan készí­
9
tették munkáikat. Vindis
9 9
Ú r , a ki e Városnál igen
érdemes Tanátsbéli Szemjély
f
v o l t , és Pozsonyi születés"!!,
9 9
9
e Városban írta e tzímek
alatt munkáit: (Seograp&te ,
uttb ®efd}td)te be* ft&ntg*
xtiébi Ungűrn. Sylsiky Tóm-
ka Jánosnak munkája is itten
jöve világ eleibe. Korabin-
9
s[ky Mátyás Úr is itten írta,
és adta-ki hasznos, és betses
9
munkáját e tzím alatt: 0eo#
9

zetesítették; kiket előadott 8tapftif(t)/^ífforíf*eí, unb

Korabinsjjéy Mátyás Úr Po­ ^robufttn-Lexicon bon Un#
zsony Városának leírásában, gaut. $re£6ur<| 1 7 8 6 .
9
és Horányi Elek Tudósain kivul, a szép
Úr i s , In
memória Hung. Születése mesterségekben is nevezetes
9

9
helye a többek között Fő T. itten született Férjfiak híre-
9
9
s nagy tudományú Práy sitik e jeles Várost; úgy-
György Kánonok Urnák, a mint : Oeser Frid. Ad. Kem-
9

kinek híres nevét munkáji pelen K. M. Tanátsos Ú r ,

mindenkor tiszteletben fog­ Junker, Prixner Urak s a t.
9 9

9
ják feltartani. Elhallgatván Közönségesen véve a Pozso-
a több Tudósokat, minthogy nyiak felől meg kell vallani,
9

9
érdemeikhez képest rövide­ hogy a Hazában tsak nem
den felölök nem szóllhatunk, minden tárgyakra nézve szép
9
9
s tárgyunkhoz nem is any- példákat mutatnak a köve­
nyira tartozik; de Bél má- tésre. — Múlató helyei, a
9

2 'ást, azt a Hazánknak halászok kapuján kivul épült

9

etrehozőját el nem halgat- Teátromban vágynak ( mert

hattyuk, a ki Pozsonyban egy kapuján kivul mind köz
1

9
í m tudós munkája által mind haszonra, s épületre fordít­
9
Magyar Országot, mind a tattak), holott a Bálok is 9

szok-
szoktak tartatni, és külömb­ H. Eszterházy Uraság, Rov-
féle számos sétáló helyeken nához tartozik*
if, majd közel az említett PÓTOK. Orosz falu Zemp-
játszó szín előtt, majd az elő- lén Vármegyében, az Ulicsi
számláltt igen nevezetes ker­ I völgyben.
tekben ; vagy pedig a' repülő POTOKA. Orosz falu Sáros
hídon általmenvén, majd az Várraegyében , földes Ura
erdős igen gyönyörű liget­ j Gróf Áspermont Uraság, la­
ben, 's majd más külömb­ kosai ó hitűek, legelője, fája -
féle helyeken. Határja jó elég van, földgyének is j
termékenységi] , levegője része meglehetős, harmadik
egésséges, bora híres, gyü- osztálybeli.
möltse sok, kereskedése ne­ POTONY. Elegyes horvát
vezetes ; egy szóval, boldog, falu Somogy Vármegyében,
és kellemetes lakást szol­ földes Ura a Szent Jakabi
v

gáltat. Apátúrság, lakosai katoli­

POTINBST. Bánátbéli falu, kusok, és evangyélikusok,
fekszik Bosurhoz fél mért­ fekszik Lakocsához nem
földnyire. meszsze., mellynek filiája,
POTOCZKY. Pozsony Vár­ határja is hozzá hasonlító.
megyében malom. » Poros. Bánátbéli falu
Torontal Vármegyében, N*
POTOCZKY. Trentsén Vár­
Becskerekhez i ~ métföld-
megyében Szállás, földes Ura
nyire.
H. Eszterházy Uraság, Oles-
POTOSKA. Orosz falu Zem­
nához tartozik.
plén Vármegyében , földes
POTKONJCZ. Tót falu Zó­
Ura Gróf Keglevics Uraság,
lyom Vármegyében, Beszter-
lakosai ó hitűek, fekszik a'
cze Bányához másfél mért­
Sztropkói járásban, Vojtócz-
földnyire.
hoz nem meszsze, határja 3
POTQK. Sitii Pótok. Tót
nyomásbéli, rozsot, zabot
falu ÁrvaVármegyében, Sztu-
terem, szőleje nints, erdeje
dena vizének folyása mellett
tsekély, piatza Sztropkón.
nevezetes kőbányája van.
POTPORAK. Bánátbéli falu,
PÓTOK. Krassó Várme­ Vérsetzhez fél mértföldnyire.
gyében , földes Ura a' Kir. POTYOND. Magyar falu
Kamara. Sopron Vármegyében, földes
POTOKY. • Trentsén Várme­ Urai több Uraságok, lakosai
gyében Szállás, földes Ura katolikusok, és evangéliku­
sok,
 POT.
s o k , fekszik Bogyoszlóhoz
közel, mellynek filiája, rét­
tye tsekély, erdeje nints,
búzát, rozsot, árpát, zabot
terem földgye.
POTUREN. Horvát falu
Szála Vármegyében-, földes
Ura Gróf Althán Uraság,
lakosai katolikusok legin­
kább^ határjának középszerű
mi voltához képest, második
osztálybéli.
• POTURNYA. Potureny. Tót
falu Liptó Vármegyében, föl­
des Ura Potornyai Uraság,
a' kinek kastéllyával díszes,
lakosai katolikusok és más­
félék , fekszik Sz. Iványhoz
közel, mellynek filiája; ha­
tárjának ^ része hegyen fek­
9
szik , s azért nehéz mivelésu,
legelője elég v a n , földgyé­
nek \ része termékeny, tája
9
van mind a kétféle, első
osztálybéli.
P O V I N A . Tót falu Tren-
tsén Vármegyében , földes
Ura Gróf Szúnyog Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Kisucza Üjhelynek szom­
szédságában , mellynek filiá­
ja, határja ollyan , mint
Lieszkoveczé, második osz­ a Lippar kerületben.
tálybéli.
P O V L Y A N . Tót falu Szepes Vármegyében , földes Ura
Vármegyében, határja oly- GrófNádasdy Uraság, lako­
lVan, mint Lucskáé, máso­ sai katolikusok, fekszik felső
dik osztálybeli.
Pov. 14c
PovoRSiüA. Bánátbéli falu
Krassó Vármegyében, földes
9
Ura a Kir. Kamara.
POVOSDIA. Bánátbéli falu,
1
9
a Betskereki járásban.
P o v R A S N i K . Tót falu Zó­
lyom Vármegyében, földes
Ura Libetbánya Városa, la­
kosai katolikusok, és más­
félék i s , fekszik Libetbánya
Városához közel, mellynek
filiája, határja olly minému-
ségu, mint Sajbáé, harmadik
osztálybéli.
POZEKA. Szabad puszta
Túrócz Vármegyében, földes
UraMajthényi Uraság, fek­
szik Sz. Mihályhoz közel,
mellynek filiája, határja is
hozzá hasonlító.
POZSÁN. Elegyes falu Má­
ramaros Vármegyében.
POZAR. Bánátbéli falu T o -
rontal Vármegyében.
PÓZBA. Elegyes magyar
falu Bars Vármegyében, föl­
des Urai B a l o g , és több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok, és másfélék i s , fekszik
Besséhez nem meszsze,melly-
nek filiája, határja jól termő.
POZELDÉKA. Bánátbéli falu
9
POZKANÓCZ. Tót falu Vas
Lendvához nem meszsze,
melly-
14* Poz.

mellynek filiája, határja meg PÖLÖSKEFIJ. Magyar fala

lehetős termésű. Szála Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
POZVA. Szála Vármegyé­
külömbfélék, fekszik Szene
ben , földes Ura Gróf Feste- Baláshoz közel , mellynek
tits Uraság, lakosai katoliku­ filiája; földgye közép termé­
sok, és másfélék, fekszik Sz. kenységül , faja is van, lege­
Iványhoz közel, mellynek lője , és más javai valamen­
filiája, ámbár legelője. fája, nyire hibáznak , második
makkja elegendő van határ­ osztálybéli.
jában ; de mivel a' homok PÖRDBFÖLDE. Magyar fala:
miatt sovány, második osz­ Szála Vármegyében, földes
tálybéli. Ura H. Eszterházy Uraság 9
PÖLÖSKE. Magyar falu Ba­
lakosai külömbfélék, fek­
ranya Vármegyében, földes szik Pákához nem meszsze,
Ura a*Pétsi Káptalan, lako­ mellynek filiája, határiában
sai katolikusok, és másfélék, makk-termő erdején kövér
fekszik Magyar - Széknek legelője vagyon, egyéb java
szomszédságában, mellynek nem igen Tévén, harmadik
filiája, határ ja ollyan, mint osztálybéli.
Budafáé, második osztály­ PÖSB. Kis Pöse, Nagy
béli. Pöse. Két falu Vas Várme­
PÖLÖSKE. Magyar falu gyében. Kis Pósének földes
Szála Vármegyében , földes Urai több Uraságok; Nagy­
Ura Gróf Szécsényi Uraság, nak pedig földes Ura Hg.
lakosai katolikusok, fekszik Eszterházy Uraság; lakosai
Sz. Mihályhoz közel, melly­ katolikusok, és másfélék.
nek filiája, Kanizsához 4 és PŐSFA. Magyal* falu P o ­
\ órányira, határja közép zsony Vármegyében, földes
termékenységu, borai is kö­ Ura a Fő Ispanyság, lakosai
9

zépszerűek, Szevíz álló vize katolikusok, fekszik Nagy

nagy bozótos helyet foglal- Budafához nem meszsze 9
e l , erdeje szép van, máso­ határja , 's vagyonnyai is
dik osztálybeli. középszernek, piatza Somor­
PÖLÖSKE. Szabad puszta ján, második osztálybeli.
Vesprém Vármegyében, föl­ PÖSZÖNT. Pödersaorf. N é ­
des Ura Csúzy Uraság, fek­ met falu Vas Vármegyében,
szik Noszlophoz nem mesz* földes Ura Gróf Batthyáni
sze, mellynek filiája. Uraság, lakosai katolikusok,
 PÖST.
és másfélék, fekszik Sank-
falvának szomszédságában y mellynek filiája.
és anrak filiája, határja nem
egészen termékeny, erdeje
r a n , és pénzkeresetre mód-
9
gyok a Vashegyi szólókben,
második oszt álybéli.
PÖSTENY. Pöstyén, Pis-
tydn. Mezóváros Nyitra Vár­
megyében, földes Urai Gróf
Erdódy, és Motesiczky Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
és másfélék i s , fekszik kies
helyen, Vág-vizéhez nem
meszsze. Ispotállyá is van.
Nevezetesiti híres fördóje,
mellynek külömbféle nyava­
lyákbán hathatós foganattya
van; lásd felóle Torkos Já­
nosnak munkáját, e' tzim
alatt: Schediasma de thermis
Pöstiniensibus. Határja jól
termo, vagyonnyai jelesek,
és kűlömbfélék, eladásra is
van módgyok, elsó osztály­
béli.
PÓTBHÁZA. Magyar falu
Pozsony Vármegyében, föl­
des Ura Póthe Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Be
ketfához, és Egyházas Gellé-
hez igen közel, határja leg­
inkább rozsot terem, erdeje,
legelője szfik, második osz­
tálybeli.
PÖSTYEN. Szabad puszta
Nógrád Vármegyében, föl­
des Ura Gr. Ráday Uraság,
fekszik Ludányhoz közel,
PÖTRETE. Magyar falu
Szála Vármegyében, földes
Ura Rajky Uraság, lakosai
katolikusok, és másfélék;
9
határja a természetnek szép
javaival megáldatott, elsó
osztálybéli.
PRACSA. Tót falu Pozsony
Vármegyében , földes Ura
Pozsony Városa, lakosai ka- ,
tolikusok, fekszik Pozsony­
hoz, 's Ivánkához nem mesz- .
sze, majorja is vagyon, ha- .
tarjának jó termékenységé­
hez képest, első osztálybéli.
PRADAJNA. Tót falu Zó­
lyom Vármegyében, fekszik
óaram vizéhez közel, határ­
ja meglehetős, legelője hasz- .
nos, tája tűzre, és épületre ..
van, második osztálybéli.
PRADSÁRVAR. Szabad ,
puszta Abaúj Vármegyében.
PRÁGA. Tót falu Nógrád
Vármegyében , földes Ura
GrófForgátsUraság, fekszik
Gátsfalvához közel, melly­
nek filiája, határja közép-
szerű, vagyonnyai is meg- ,
lehetősek, második osztály­
béli.
PRÁGA. Magyar faluSzala
Vármegyében, földes Ura a v
Veszprémi Püspökség, lakó- .
sai katolikusok, fekszik Cse­
hihez közel, mellynek fili­
ája , határjának földgye elég
ter-
144 PKA.
termékeny, boraikat jól el-
adhattyák, fája van tűzre,
második osztálybeli.
* PRAKENDORF. Szabad
puszta Szepes Vármegyében,
földes Ura Gróf Csáky Ura-
ság, fekszik Jclnitznek szom­
szédságában , mellynek fi­
liája*
PRASICZ. Tót falu Nyitra
Vármegyében , földes Ura
Gróf Traun Uraság, lakosai
katolikusok, határja ollyan,
mint Podhragyé; tserép edé­
nyeket is készítenek lakosai,
első osztálybéli.
PRASNICZA. Tót falu Zó­
lyom Vármegyében, földes
Ura a' Besztertzebányai Bá-
nyászi Kamara, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Zólyom­
hoz közel, .mellynek filiája,
határbéli földgye is hozzá
hasonlító.
• FRASNIK. Nyitra Várme­
gyében Irtvány.
PRASTYA. Bergau. Horvát
falu Vas Vármegyében , föl­
des Ura Gróf Batthyáni Ura­
ság , lakosai katolikusok,
fekszik Német Újvárhoz i-J.
mértföldnyire, határja, va-
gyonnyaival együtt közép­
szerű.
PRASZNO. Tót falu Tren­
tsén Vármegyében , földes
Ura Gróf Szapáry Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Vág • Beszrertzéhez közei,
PRA.
mellynek filiája; határja o l ­
lyan, mint Precsiné, máso­
dik osztálybéli.
PRASZNÓCZ, Tót falu Nyi­
tra Vármegyében, földes Ura
Bossányi, és több Uraságok,
lakosai katolikusok, fekszik
Nagy Bossányboz nem mesz­
sze, mellynelc filiája, határ­
9
jában fája van mind a két­
féle, makkja, legelője elég,
piatza Nagy Tapoltsányon,
malma helyben , földgye f
réttye j ó , első osztálybéli.
PRAZMORAK. Bánátbéli
falu.
PRAVENICZ. Tót falu Nyi­
tra Vármegyében , fekszik
Bajmóczhoz másfél mértföld­
nyire, réttyei jók, fája tűzre,
's legelője is elég van, mal­
ma helyben, piatzozása Baj-
móczon, és Prividgyén, de
mivel szőleje nints, földgye
is néhol középszerű, máso­
dik osztálybéli.
PRAVOTICZ. Tót falu Tren­
tsén Vármegyében , földes
Ura Majthényi, és több Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
fekszik Viszocsányhoz nem
meszsze, mellynek filiája,
földgyének középszerű mi-
vóltánoz képest, második
osztálybéli.
PRAVRÓCZ. Pravrovc[c.
Orosz falu Zemplén Várme­
gyében, földes Ura Gróf D e -
zsőfyUraság,lakosai ó hitűek,
fekszik
 PllÉ. • PRB. 145

fekszik Varekhez fél, Pu- szédságában , első osztály­

czakhoz pedig másfél órá­ beli.
nyira, határja két nyomás­ PREDOJNA. Tót falu Z ó ­
béli , hegyes , kósziklás , lyom Vármegyében, földes
9
agyagos, tsupán zabot te­ Ura a Liotsei Bányászi Ka­
rem 1 erdeje van , piatza mara , lakosai katolikusok,,
Sztropkón. fekszik Libét Bányához más­
* PREBEL. Hont Várme­ fél mértföldnyire , határja
gyében , földes Urai több meglehetős termésű.
Uraságok. PREDMÉR. Tót Mezőváros
PREBISLAVECZ. Elegyes Trentsén Vármegyében, föl­
falu Szála Vármegyében; des Urai Gr, Balassa, és Gr.
határjának minémüsegeihez Szapáry Uraságok, lakosat
képest, második osztálybeli. katolikusok, fekszik Zolná-
PREBUL. Krassó Várme­ hoz másfél mértföldnyire, az
gyében , földes Ura a' Kir. Uraságnak gazdasági , kü-
Kamara. lömbféle épületein kivfil,
PRECSEN. Tót falu Tren- Ispotállyá is van, határjá­
tsén Vármegyében , földes nak földgye termékeny,
Ura Gróf Balassa Uraság , keresetre van módgya, első
lakosai katolikusok, fekszik osztálybéli.
Praznóhoz nem meszsze , PREDMER. Trentsén Vár­
réttye, legelője, fája van, megyében Szállás, földes Ura
földgye közép termékeny­ H. Eszterházy Uraság, Turzó
ségiig második osztálybéli. falvához tartozik.
PRECSIN LEHOTA. AZ L.
PREHEDING. Szabad puszta
betűben.
PRBDANÓCZ. Tót falu Vas
Abauj Vármegyében.
Vármegyében, földes Urai PREHIBA. Árva Várrae-"
Gróf Batthyáni, és GrófSza- gyében havas hegyek, fek­
páry Uraságok, lakosai ka­ szenek Rapsiczához nem
tolikusok, és másfélék i s , meszsze.
fekszik Martyáncznak szóm* PREJTA. Tót falu Trentsén
szédságában, mellynek fili­ Vármegyében , földes Ura
ája, határbéli foldgye síkon Gróf Königszeg Uraság, la­
fekszik, réttye jó nemu, kosai katolikusok , fekszik
legelője, és fája elég, szőlei Hlavának szomszédságában,
is vannak, keresetre mód- mellynek filiája, Dubniczá-
gya Stájer Országnak szom­ hoz is közel, határjának ja-
K vat '
 14$ PKEK.
vai külömbfélék, első osz­
tálybéli.
PREKAJA. Szabad puszta
Báts Vármegyében , földes
9
Ura a Kir. Kamara, fekszik
Új - Bresztováczboz közel,
mellynek filiája, Veprovácz-
hóz tartozik.
PREKOPA. Tót falu Turótz
Vármegyében , földes Ura
Gróf Révay Uraság, lakosai
külömbfélék, fekszik Szent
Mártonhoz fél mértföldnyire,
határja középszerű , mint
vagyonnyai.
PREKOPA. Tót falu Ung­
vár Vármegyében , földes
Urai több Uraságok, lakosai
külömbfélék, fekszik Tibé-
hez nem meszsze, mellynek
filiája, határbéli földgyének
szép javai szerént, első osz­
tálybéli.
PRELES. Tót falu Trentsén
Vármegyében, fekszik Tepla
felett, szép javai miatt, első
osztálybéli.
.PRENCSFAIÜ. Prcncsdorf,
JPrcncsov. Tótfalu Hont Vár-
megyében, földes Ura Gróf
Koháry Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Selmetz-
hez másfél mértföldnyire,
holott piatza van, határja
meglehetős, vagyonnyaikat
jól eladhattyák, második
osztálybéli.
PREPASNE. Nyitra Várme­
gyében , Irtvány.
1
PRÉPOST. Magyar falu A-
baúj Vármegyében, földes
Ura a* JászóiPrépostság, la­
kosai katolikusok, és más­
félék, fekszik Hernád K é m ­
nek szomszédságában, melly­
nek filiája, határját néhol
nehéz trágyázni, földgye so­
vány, réttye sem épen elég,
második osztálybeli.
PRESTIB. Bánátbéli falu,
Vérsetzhez másfél mértföld­
nyire.
PRHSTIB. Trentsén Vár­
9
megyében , fája mind a két­
féle elég van, 's legelője is.
PRESZTOVÁCZ. Bánátbéli
falu, fekszik Pántsovához i
mértföldnyire, Duna vizéhez
is közel, határja jól termő.
PRESZAKA. Oláh falu Bi­
har Vármegyében, földes Ura
9
a Kir. Kamara, lakosai ka«r
tolikusok, és ó hitűek, fek­
szik Belényeshez nem mesz->
sze, mellynek filiája, határja
sovány, vagyonnyai is selejt
tesek, harmadik osztálybeli.
PRESZEKA. Horvát falu
Szála Vármeygében, földes
Ura Gróf Althán Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Mihalievecznek szomszédsá­
gában , mellynek filiája, ha­
tárja sovány, harmadik osz­
tálybéli.
PRESZTAVNIK. Tót falu
Bars Vármegyében , földes
9
Ura a Besztertzebányai Püs­
pök-
 PR£T.

{>Ökség, lakosai katolikusok, [meszsze, mellynek filiája;

ekszikTrubinhez nem mesz- ' amannak pedig föl.Urai több
sze , mellynek filiája, Szent Uraságok, fekszenek Kék­
Kereszthez i mértföldnyire, kőhöz mintegy másfel mért­
1
fája ugyan van mind a két- földnyire, lakosai katoliku­
féle, legelője elég, réttyei s o k , és másfélék i s , határ­
j ó k , sok vad gyümöltse is béli fbldgyeik középszerűek,
9
terem, keresetre mődgya legelőjük elég van, mind a
9
a szomszéd Bánya Városok­ kétféle fájok is, szőleik alább
ban , második osztálybeli* való borokat teremnek, má­
PRETETINECZ. Alsó y és sodik osztálybéliek.
Felső Pretctinec[ 3 vagy Pe­ PRIBXLENA. Tót falu Liptő
re///!^. Elegyes horvát falu Vármegyében , földes Ura
Szála Vármegyében, földes Pongrácz Uraság, és a Gé- 9

Uraik Gróf Althán, és több nuai Közönséges Társaság,

Uraságok, lakosaik katoli­ lakosat katolikusok legin­
kusok, és másfélék, fek­ kább, fekszik Dovallóhoz
szenek Nedelicznek szom­ közel, mellynek filiája, föld­
szédságában , mellynek filiá- gyének I- része sovány, és
j i , határjaiknak középszerű * része hegyes, legelője e-
mivóltokhoz képest, máso­ lég-; | része határjának ter­
dik osztálybéliek. 9
mékeny , fája tűzre, s épü­
PRSZBSZTY. Oláh falu letre elég van, keresetre is
Arad Vármegyében, földes módgya, első osztálybéli.
Ura a' Kir. Kamara, lakosai PRIBIS. Tót falu Árva
ó hitűek, fekszik Monyá­ Vármegyében , földes Ura a f

szához nem meszsze, 's en­ Kir. Kamara, lakosai kato­

nek filiája, egy dombos, és \ likusok , és másfélék i s , fek­
völgyes helyen, fával, és szik Puczőnak szomszédsá­
gyűmöltsel kereskednek, 's gában, és annak filiája; ha­
aoból élődnek, határja nints tárja középszerű, második
felosztva nyomásra, melly osztálybéli.
kevés búzát, kukoritzát, /s PRIBISLAVECZ. Elegye9
zabot terem. I horvát falu Szála Vármegyé­
PRIBELY. Alsó, és FCISQ ben, földes Ura Gr. Álthán
Pribcly, Két tót falu Hont Uraság, lakosai katolikusok,
Vármegyében, Alsónak föl­ 's másfélék, fekszik Csák­
des Ura Gróf Zichy Uraság, tornyához k ö z e l , mellynek
ez fekszik Palojtához nem filiája, határja jól termő.
K % PRI-
 14$ P r i b
* PKICH.
PRIBÓCZ. Priltovc[e.
falu Turócz Vármegyében,
földes Ura Deniczky Uraság,
lakosai katolikusok, 's leg­
inkább evangélikusokj fek­
szik Valcsához nem meszsze,
mellynek filiája , földgye
termékeny, réttye hasznos,
legelője különösen j ó , melly
kevés ugyan, még is számos
marhát eltarthatnak, és hiz­
lalnak, piatzozása Sz. Már­
tonban, és Mosóczon, első
osztálybéli. N szédságában , mellynek fili­
PRIBOJ. Kisded tót falu
Hont Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
többnyire evangélikusok ,
fekszik Rima vize mellett,
Rima Bányához nem mesz­
sze , mellynek filiája, határja
hegyes, és sovány, mellyhez
képest erdeje is kevés, la­
kosai fa edényekkel is keres­
kednek, harmadik osztály­
béli.
PRIBOJ. Tót falu Nógrád
Vármegyében, földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, és másfélék, fek­
szik Felső Tiszovnyikhoz kö­
zel , és annak filiája, határja
középszerű , vagyonnyai is
meglehetősek, második osz­
tálybéli.
PRICHOD. Tót falu Zólyom
Vármegyében, földes Ura a'
Liptsei Bányászi Kamara,
lakosai katolikusok, és más­
Tót] felék i s , fekszik Podkonicz-
nak szomszédságában, melly­
nek filiája, határjában van
ugyan legelője e l é g , föld­
gyének féle termékeny, fele
pedig hegyes, köves, sovány,
9
és a záporok járják, fája van
9
mind a kétféle, piatzozása
távol van, második osztály­
béli.
PRICHOD. Szabad puszta
Liptó Vármegyében, fekszik
Motko Sz. Keresztnek szom­
ája.
PRICSINA. Tsárda Komá­
rom Vármegyében.
PRIEKOPA. Tót faluTúrótz
Vármegyében, földes UraG.
9
Révay Uraság, s két kastél­
lyal díszesíttetik, lakosai ka­
tolikusok, és leginkább evan­
gélikusok, fekszik Sz. Már­
tonhoz nem meszsze, melly­
nek filiája, szép Szentegyház
van benne; földgyei jó ne­
9
műek, s könnyen mívelter-
9
nek , fájok van mind a két­
féle , legelojök elég, káposz-
tájok híres, piatza közel,
lapozása Vágvizén, első osz­
tálybéli.
PRIGOM. Bánátbéli falu,
Mehádiához egy mértföld­
nyire.
PRIGREVICZA. Német falu
Báts Vármegyében , földes
Ura a'Kir. Kamara, lakosai
katolikusok, fekszik Zom-
bor-
 PRIG.' PRÍM. 14^

borhoz 5700 9 Apatinhot tolikusok, fekszik Svabőcz-

4300 bétsi ölnyire, hatarja nak szomszédságában , és
3 nyomásbéli, legelője tse­ annak filiája , határjában
kély, földgyének \ része fája nints, más javai közép­
salétromos, lenét is termesz­ szerűek , második osztály­
tenek lakosai. béli.
PRIGREVICZA SZ. IVÁN. PRISCIAN. Bánátbéli fala,
Lásd S{. Iydn. fekszik Petrosniczához nem
PRIKRA. Orosz falu Sáros meszsze.
Vármegyében, földes Ura
PRISZLOP. Orosz falu Má­
Gróf Szirmay Uraság, lako­
ramaros Vármegyében, föl­
sai katolikusok, és ó hitűek,
des Urai Pogány , és több
fekszik a' Makoviczai Urada­
Uraságok, lakosai ó hitűek,
lomban, határjában legelőn,
fekszik Rosánkához két órá­
és fán kivfil nints más java, nyira , határja 2 nyomásbéli,
földgye sovány, harmadik leginkább zabot, és krom-
osztály béli. pelyt terem, szénát közép­
PRILEK. Tót falu Hont szerűen ; fája, és fűrész-
Vármegyében , földes Ura malma is vagyon, búza, és
Tihanyi Uraság, lakosai ka­ bor nélkül szűkölködik, pia­
tolikusok, és másfélék i s , tza Huszton 15 órányira.
fekszik AlsóPalojtához közel,
mellynek filiája; határjában PRISZLOB. Orosz falu Zem­
vagyon legelője e l é g , fája plén Vármegyében, földes
1
mind a' kétféle, szőlei alább Ura a Religyiói Kintstár, az
való borokat teremnek, má­ előtt TerebesiSz. Pál Remete
sodik osztálybeli. Szerzetebéli Atyáknak birto­
PRILESZ. Tót falu Trentsén kok vala, lakosai ó hitűek,
9
Vármegyében , földes Ura fekszik a Sztakcsinyi járás­
Prileszky, és több Uraságok, ban , Alsó Sztarina Dórához
lakosai katolikusok, és más­ i , Felső Kolbászóhoz pedig
félék, fekszik Dubniczához I órányira, határja % nyo-
közel, mellynek filiája, 's másbéli, melly leginkább
határja is hozzá hasonlító. zabot terem, középszerűen
P R I L I P . Bánátbéli falu az árpát, tatárkát, krorapélyt;
Almási kerületben. hegyes, völgyes, követses,
PRIMÓCZ. Tót falu Szepes sovány; erdeje elég, kenyér­
Vármegyében , földes Ura ben szűkölködik, piatza Ho*
Kubínyi Uraság, lakosai ka­ monnán, és Ungváron.
K j PRI-
 PRISOSZKA. Bánátbéli falu PRSÁMY. Szabad puszta
Krassó Varmegyében földes Nógrád Vármegyében, földes
9
9
Ura a Kir. Kamara. Ura Gr. Balassa Uraság.
PBITBRSZKT. Nyitra Vár* PRISTÜLYAN. Orosz falu
jnegyében Major. Zemplén Vármegyében, föl­
des Ura Dezsőfy Uraság, la­
PRITZD i vagy Pritrsika.
kosai ó hitűek, fekszik n. k.
Tót falu Nyitra Vármegyé­ Porubához i , d. pedig R o -
9
ben , földes Ura a Szakoltzai hozsnyikhoz fél órányira,
Ispotály, lakosai katoliku­ határja két nyomásbéli, za­
sok, fekszik Szakoltzához b o t , és rozsot terem, föld­
közel, mellynek filiája, le­ gye begyes, és kősziklás,
gelője szoros, szőleje tágas, erdeje vagyon, piatza Sztrop-
és termékeny, fája van mind kón.
9
. a kétféle, réttyei jók, piatza PRIVIGYB. Prividia Pri-
%

Szakoltzán, és Holitson, első vic\a. Tót Mezőváros Nyitra

osztálybéli.
PRITSD. Tót falu Nyitra
Vármegyében, földes Urai
9
B. Jeszenák, a kinek kastél-
lyával díszeskedik* mellyen
9
e felülírás v a n : D . O. M.
Speöabilibus Dominis Paulo,
Vármegyében , földes Ura
Gróf Pálfy Uraság, lakosai
katolikusok , fekszik Baj-
mótzhoz fél mértföldnyire;
9
a Piaristáknak Oskolája ne­
vezetesiti. Lakosai mester­
emberek , posztószövők, s 9

6c Joanni Jeszenák, S. C. R. másfélék, foldgye jótermé-

A. M. C . Pat. Patruoque B. D. kenységu, piatza helyben,
S. M. hoc pietatis monumen­ országos vásárjai j ó k , ká-

tum in nat. eorum solo po-
suit P. Jeszenák S. C R. A.
M. C. A. R. S. MDCCLXXII.
és több Uraságok, lakosai
katolikusok, es evangéliku­
sok, fekszik Szénásfaluhoz i
mértföldnyire, legelője van
f
>osztája, gyümöltse, k o m -
ója elég terem, fája van
9
mind a kétféle , legelője
elég, réttyei j ó k , malma
helyben, elsó osztálybeli.
PROCHOT. Tót falu Bars
Vármegyében, földes Ura a 9

e l é g , réttyei jók, fája mind Selmetzi Bányászi Kamara,

a' kétféle, piatza nem mesz­
9
sze, mivel földgycit a zá­
porok járják, második osz­
tálybéli.
lakosai katolikusok, fekszik
Sz. Kereszthez két mértföld­
nyire ; földgye h e g y e s , k ö ­
ves, és sovány, fája van
valami kevés, legelője elég,
 • ÍR6. PRO. IJI

s* Bánya Városoknak szom­ és mások, lakosai katoli­

szédságában van, harmadik kusok, fekszik Bajmótzhoz
osztálybeli. másfél mértföldnyire; föld­
' PROCS. Tót fala Sáros gye meglehetős termékeny­
Vármegyében, földes Urai ségit, szőleje nints, hanem
több Uraságok, lakosai ka­ helyben piatza hasznos, jö­
tolikusok, és másfélék is, vedelme az országos vásár­
fekszik Pocsfalvának szom­ jaiból is van, fája, legelője
szédságában , mellynek fili­ e l é g , réttyei j ó k , első osz*
ája, határjának egy nyo­ tálybéli.
mása hegyes , mindazáltal PRÓNA. Tót Próna. Tu­
megtermi az Őszi gabonát, rócz Vármegyében , földes
réttye sarjút is terem, lege­ Ura Prónai, és több Urasá­
lője, és erdeje elég v a n , ' gok , lakosai katolikusok,
piatzozó helyétől sints mesz­ és evangélikusok , fekszik
sze, második osztálybéli. j Iváncsinához fél mértföldnyi­
PRODNO. Tót falu Tren­ re , savanyó vize is - van;
tsén Vármegyében, földgye határjának földgyei j ó k , rét­
termékeny , fája, legelője tye kétszer kaszál tátik, lege­
van, de Kisucza vize el szok­ lője elég, fája van tűzre,
ta önteni, második osztály­ piatza helyben, országos
béli. vásárjai meglehetősek, első
PROMONTORIUM. Csepefy. osztálybeli.
Német falu Pest Vármegyé­ PROSTYAK. Bánátbéli falu,
ben , földes Aszsz. vala líir. Oravitzához {. mértföldnyire.
H. Aszszony Krisztina, lako­ PROSZÁCS. Prosucov. O-
sai katolikusok, fekszik a* rosz falu Zemplén Vármegyéd
Duna mellett, Pesthez két, ben, földes Ura Szulyovszky
és Budához egy mértföld­ Uraság, lakosai görög kato­
9
nyire, határja leginkább a likusok, fekszik Györgyes-
jo bort termő hegyekből áll, hez -J- órányira , Hanusralvá-
egyebekkel szűkölködnek; hoz pedi^ 3 órányira, fejér
Hdros nevfi szép gyümöltsös agyagos földfi, hegyes ha­
szigete van, második osz­ tárja 3 nyomásbéli, zabot,
tálybéli. és tatárkát terem , erdeje
PRÓNA. Német Próna, van, szőleje nints, piatza
Daits Bren, Nemeteké Pra- Hanusfalván.
vno. Nyitra Vármegyében, PROSZEK. Jób Pros%ek,
földes Ura Gr. Pálfy Uraság, Kubinyi Proszek. Két falu
K 4 Li*
 If» PROSZ, P*U1C.

Liptó Vármegyében; földes I ban, mellynek filiája, határja

Ura amannak Jób Uraság; is hozzá hasonlító.
ennek pedig Kubínyi Ura­ PRUK. Portalis Német
s á g , lakosaik katolikusok, fala Pozsony Vármegyében,
és másfeleié, fekszenek Sz. az Éberhárdi Uradalomhoz
Annához közel, mellynek tartozik, lakosai katoliku­
egygyik filiája, legelójök sok , fekszik Éberhárdnak
elég van, és fájok tfizre; szomszédságában, Püspöki,
de mivel földgyeiknek egy és Szúnyogdihoz is közel;
része sovány, begyes, azért határja a nyomásbéli, lege­
nehezen is míveltetnek, épü­ lője kevés , de hasznos;
letre fájok nints, második réttyei közel vágynak az
osztálybéliek. erdőhöz.
PROSZNAKFA. Vas Várme­ PRUK. Erdő Pozsony Vár­
gyében, földes Urai Herte- megyében, mellyben vadász­
lendi, és több Uraságok, ház is van, az előbbi faluhoz
lakosai katolikusok legin­ tartozik.
kább, fekszik Kancsóczhoz PRUKENAU. Bánátbéli falu.
nem meszsze, mellynek fi­ Temes Vármegyében, földes
liája, határjában ámbár meg­ Ura a' Kir, Kamara.
lehetős javai vannak; de * PRUKSA. Magyar falu
mivel földgye sovány, har­ Ungvár Vármegyében, föl­
madik osztálybéli. des Urai több Uraságok, la­
PROSZNE. Tót falu Tren­ kosai kűlömbfélék, fekszik
tsén Vármegyében , földes Kapóshoz két mértföldnyire,
Urai Gr. Balassa, és Gr. Sza- határja jó termékenységi!,
páry Uraságok, lakosai ka­ vagyonnyai is jelesek, első
tolikusok, és másfélék, fek­ osztálybéli.
szik Kis Udiczának szomszéd­ PRUSZI. Tót falu Trentsén
ságában , mellynek filiája; Vármegyében , földes Ura
földgye közép termékenység Gr. Illesházy Uraság, lakosai
g u , legelője elég van, má­ katolikusok, fekszik Bánnak
sodik osztálybéli. szomszédságában, mellynek
P R S Á N . Tót falu Zólyom filiája, határjának javai jele­
1
Vármegyében földes Urai sek, elsó osztálybéli.
#

Rakovszky, és Radvánszky PRUSZKA. Prus[ke. Tót

Uraságok, lakosai katoli­ Mezőváros Trentsén Várme­
kusok, és másfélék, fekszik gyében , földes Ura Gróf
Radványnak szomszédsága- Königszeg Uraság, a kinek 9

ka-
 PRUSZ.
Icastéllyával, *s egyéb épüle­
teivel diszesíttetik; lakosai
katolikusok leginkább, fek­
szik Vág vize mellett, Pu-
chohoz i , Trentsénhcz két
mértföldnyire, jeles Szent­
>
egyházán kivul , a Szent
Ferentz Szerzetebéli Atyák­
nak is van itten Klastromjok,
mellyet Jakusic\ György,
volt Veszprémi Püspök, mint­
egy 1740-dikben építtetett.
Kriptáiokban vagyon Tersz-
tyánszky Uraknak temetŐ-
helyek. Ispotállyá is vagyon;
foldgye termékeny, legelője,
fája van, piatzakülömbféle,
kézi munkával is jó kereset-
tyek van, elsó osztály béli.
PRUSZINA. Tót falu Tren­
tsén Vármegyében , földes
Urai Noszdroviczky, és több
Uraságok, lakosai katoliku­
s o k , fekszik Trsztyéhez kö­
zel , határjában fája, réttye,
legelője nints e l é g , földgye
jó termékenységi, második
osztálybéli.
PSURKOVICZ. Tót falu
Trentsén Vármegyében, föl­
des Ura Hg. Eszterházy Ura­
ság, lakosai katolikusok, és
másfélék is , fekszik Kollá-
roviezhoz közel, Petrovicz-
nak szomszédságában, melly­
nek filiája; határjának föld-
gye sovány, harmadik osz­
tálybéli.
PTÜR, 153
PSZTRINA. Tót falu Sáros
Vármegyében, legelője, fája
van; de mivel szántó főid-
gyei soványak , harmadik
osztálybéli.
PTÜRGY , vagy Prugy.
Magyar falu Szabolts Várme­
gyében , földes Urai Alraásy,
Patay, a* kinek lakó helye
vagyon itten, és B. Meskó
Uraságok, lakosai katoliku­
sok, és többen reformátu­
s o k , fekszik Tardoshoz nem
meszsze, mellynek filiája,
Tokajhoz mintegy két mért­
földnyire, határja jól termő,
vagyonnyai jelesek, eladásra
alkalmatos módgyok van,
első osztálybéli.
* PTRSHÁNY. Tót falu Zó­
lyom Vármegyében, határja
ollyan, mint Malachové, első
osztálybéli.
* PTSELINA. Orosz falu
Zemplén Vármegyében, föl­
des Ura Gr. Csáky Uraság,
lakosai ó hitűek, fekszik Tsa-
kalóczhoz £ órányira, haf árja
2 nyomásbéli, melly tsupán
tavaszi vetést terem, réttyei
to k , legelője, fája mind a*
Létféle elég van, harmadik
osztálybéli.
PUBENDORF. Német falu
Vas Vármegyében , földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Pilgersdorf hoz közel, melly­
nek filiája határjában fája,
r
IJ4 PÜCH.
és legelője ugyan van; de
mivel földgye hegyes , és
sovány, réctyei is tsekélyek,
's áradások járják, harmadik
osztálybéli.
PUCHO. Pokava. Elegyes,
és népes Mezőváros Trentsén
Vármegyében , földes Ura
Gr. Königszeg, és Marczi-
9
bányi Uraság, a ki neveze­
tét is viseli, lakosai legin­
kább katolikusok, fekszik
P u c h o , és Vág - vizeknek
öszve - folyásánál, kies he­
l y e n , lllavához e g y , és
Trentsénhez pedig négy kis
mértföldnyire. A Város 3
9
részekre osztátik:" régi, és
új Város ; és Marczibányi
Uraságnak birtoka; a régi9
Városnak négy útszáji vágy­
nak, mellycknek közepén
9
áll a Szentegyház , holott
1
a vásár is tartatni szokott.
Az új Város kissebb, 's itten
laknak a' posztószövők, kik­
nek munkáik a* pokovai % v.
puchovi posztó által eléggé
nevezetesek. Az előtt könyv­
nyomtató ház is vala itten.
Két Ispotállyá, Harmintz-
adgya, és Sóháza is vagyon;
földgye termékeny, határja
nem nagy, piatza hasznos,
kézi munkával is keresetre
módgyok van, első osztály­
béli.
PUCZÁK. Orosz falu Zem­
plén Vármegyében , földes
PUOB.
Ura Bernát Uraság, lakosai
ó hitűek, fekszik Kolbócz-
hoz 1 , Pravróczhoz 1 , és
Szálnyikhoz fél órányira;
határja három nyomásnélt,
agyagos, hegyeken fekszik,
terem rozsot , és zabot,
szőleje nints, erdeje tsekély,
piatza Sztropkón.
PUCZINCZ. Elegyes magy.
falu Vas Vármegyében, föl­
des Ura Gróf Batthyáni, és
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok leginkább, fekszik
Martyánczhoz nem meszsze,
mellynek filiája, határjának
síkos földgye termékeny,
réttyei jó neműek, legelője,
és tája eléjj v a n , keresetre
módgya Stájer Országnak
szomszédságában, első osz­
tálybéli.
Puczo. Népes tót falu
Árva Vármegyében, az Á r ­
vái Uradalomhoz tartozik,
lakosai katolikusok, az előtt
Kubinnak filiája v o l t , de
már tulajdon Plébánossok
van, fekszik Árva - vizéhez
közel, Kubinhoz sem mesz­
sze , határja középszerű,
vagyonnyai is meglehetősek,
lakosai fénköveket, *s egye­
beket is készítenek, második
osztálybéli.
PUCSAK. Tót falu Zem­
plén Vármegyében, határja
ollyaii , mint Pritulyáné,
harmadik osztálybeli.
Pu-
 PüCS.
P U C S Á N Y . Elegyes falu
Nyitra Vármegyében, határja
oll[yan, mint Karkóczé, sző­
lős kertyei is vannak, első
osztálybéli.
PUDLAIN. Podolin rtév
alatt.
PUDMERICZ. Tót falu Po­
zsony Vármegyében, földes
Ura Gróf Pálty Uraság, la­
kosai katolikusok, rekszik
Istvánfálvához nem meszsze,
Fancsal nevfi pusztája is van;
nevezetesíti az 1705-dik esz­
tendőbéli Rákótzyval esett
ütközet; határjának közép­
szerű mivóltához képest
második osztálybéli.
PUDPOLOCZ. Orosz falu
Bereg Vármegyében, földes
Ura Gr. Schönborn Urasáé,
lakosai leginkább ó hitűek,
határjában vagyon legelője,
és fája mind a' kétféle elég,
réttyei is meglehetősek; de
mivel földgye s o v á n y , s 9
zabon, és pohánkán kivul
egyebet nem igen terem,
negyedik osztálybéli.
PUHAHÁZA. Szabad puszta
Gömör Vármegyében.
PUISACH. Német falu Vas
Vármegyében , földes Ura
Gróf Batthyáni Uraság, la­
kosai katolikusok, és más­
félék i s , fekszik Kiczládhoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája , 's határja is hozzá ha­
sonlító.
PUKANTZ. Baka Bánya,
Pukanet\. Szabad Bánya?
Város Hont Vármegyében,
lakosai leginkább katoliku­
s o k , evangélikusok, és más­
félék i s ; fekszik az arany,
és ezüst-bánya hegyeknek
9
tövében, Selmetzhez, s Lé­
vához is két mértföldnyire.
Eredetéről lásd Bél Mátyás­
nak IV. Könyvét. 7 0 4 . lap.
Hajdani bányái nem igen
gazdagok valának, melly
9
miatt e Városnak gyarapo­
dása is lassú vala; kivévén
Sz. Jakab, és Sz. György ne­
f
vet viseltt aknáit, mellyek
9
e Várost néminemű virág­
zásra emelték; de Rozgonyi
volt Egri Püspök által, Sely-
metztzel egygyütt, eléggé
9
érzette a hadnak sullyát.
Éledni kezdett azután Kor-
vinus Mátyás, Ulászló, és
//. Lajos Királyok alatt; de
ismét újjabb meg újjabb
viszontagságokat szeny vé­
dett. Kedvezőbb állapottya
vala azután Ferdinánd, Ma­
ximilián, és Rudolf Királyék
alatt, 's szélső erősség vala.
Lásd felőle Gabelmant Lib.
II. p. 1 4 . Újjabb nyomorú­
ságokat szeny védett 1 6 0 5 -
dikben, majd Bethlennek,
9
majd Rákóczinak, s Tökö-
lyinek követőik által; még
siíllyosabb ínsége vala 1 6 5 4 -
dikben, mert kevés őrzőit
le-
If6 PüK. PüK,

leöldösvén az Ozmánok a 9
1
nak ajtaja felett: Hasc porta
Várost is kegyetlenül feldúl­ Dominiy justi int rab unt per
ták vala. Fekvése szebb, eam. Turzó Sándor alatt c 9

mint a* több Bánya Városoké,Szentegyház eróss kőfallal

9
minthogy e Várostól a* Bör­ vétetett vala korul, azután
zsönyi hegyekig mintegy 6 pedig e Város a harangok­ 9 9

mértföldnyi lapos térsége nak is erőss tornyot építtetett*

van. Fele.a* Városnak erős Az evangélikus Lakosoknak
kőfallal van körülvéve; de is vagyon a Városon kivul 9

már ma kevés gondviselés Templomjok, mellyet 1 7 8 4 -

van reája, sőt a* Városnak dikben építtettek. Mostani
Tanátsa két helyen napnyú- bányái arannyal, és ezüstéi
got felé általtörette falait,
gazdagok, s hogy az előtt 9

kimenetelnek okáért; más az értz ásás itten kevésbé

9
helyeken is dönteni, s ma­ gyakoroltatott, oka vala a 9

gok hasznokra kezdik for­ víznek szük v o l t a , melly

9
dítani falait a lakosok, melly
már néhány esztendők ólta,
Leopold Tsászár alatt, szélső
az ásott víz tsatornája, s tava 9

9
védhelye lévén ez a több által jelesen helyre hozatta-
Bányavárosoknak, az Ozmá­ tott: mert ez a víz mostan 9

nok ellen erössíttetett vala tíz értzet törő malmokat hajt,

meg. Eléggé sürgették meg- s általa mind a bányászt 9 9

eró^síttetését 1 5 7 5 - d i k , és
munka, mind pedig a Város 9

1647-kben az Ország Rend­ gyarapodik. Vagyon itten

9

gyei; de sikeretlenul, melly egy ugró kút i s , melly a 9

miatt eleget is szenyvedtek hegyekből egész a Városnak 9

régi Lakosai, mind az Oz­ alsó végéig szolgál, 's a Vá­ 9

9
mánok által, mind pedig a rosnak Serháza mellett öm-
hazai külömbféle zendülések lik-ki; ezzel élnek italul a 9

alkalmatosságával. Épületei Városiak. Ékesítik e Várost 9

között nevezetes régi Szent­a Sz. Háromságnak, és a B. 9 9

9
egyháza , s ettől nem mesz­ Szűznek oszlopai , nerakü-
9
sze a régi Városháza, melly lömben némelly újjabb épü­
9
alatt esik a Templomba való letek is, a Városházával egy- 9

9
menetel. A bemenetelnél gyütt. A Lakosok nagyobb 9

vagyon egy Feszület, illyen részént Tótok, Németekkel

felülírással: Christum non elegyedve; élelmeket rész­
istum, síd Christum crede szerént kézi mesterségeknek
per istum. A Szentegyház­ folytatása, részszerént pedig
9
 PüK.
tanyák , s fóldmivelés, és
9
9
gazdáskodás által folytatják.
Országos vásárjai meglehe­
tősek. Postája 1793-dikban
Bátba tétetett-által; határja
9
két vetőre van osztva, *
közép termékenységül, ja­
vaik kűlömbfélék, fájok van
1 9
mind a kétféle, melly a sok
pályinkafőzés által már ma
nem vesztegettetik, mint ez
előtt; vagyonnyaiknak el­
adásokra is elég jó módgyok
van, mind helyben, mind
pedig a' szomszédságokban.
PUKKANCZ. Tsárda Abaúj
Vármegyében, fekszik Kas­
sához közel , Petritol sem
meszsze, mellynek filiája,
PUKOVACZ. Bánátbéli falu,
Bosurhoz £ mértföldnyire.
P O L A . Magyar falu So-
mogy Vármegyében, földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, és más-
félék, fekszik Atalának szom-
szédságában , mellynek filiá-
ja , legelője, réttye elég van,
földgyei termékenyek, első
osztálybeli.
PULCSA. Két Bánátbéli
falu, egyik Facsethoz egy
mértföldnyire; másik pedig
közelebb, Maros vize men­
tében.
* PULYA. Német falu Szála
Vármegyében , földes Ura
Gr. Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok leginkább,
fekszik Nagy - Vázsonyhoz
közel, mellynek filiája, ha­
tárja termékeny, piatza Vá-
zsonyban, és Veszprémben,
első osztálybéli.
PULYA. Alsó, Kis,
és
Ftls'ö Pulya , Pullendorf.
Három elegyes lakosú faluk
Sopron Vármegyében. Alsó­
nak, és Kis Pulyának földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság;
Fel. Pulyának pedig külömb-
féle Urak, lakosaik katoli­
kusok, fekszenek Sopronhoz
két jó mértföldnyire; Alsó
Pulya tovább; határbéli föld­
gyeik középszerűek; Felső
Pulyán híres bararzkok te­
remnek , s Bátsmegyei Úr
y
9
kastéllyá ékesíti; Felső Pu­
lyán is nevezetes baratzk te­
rem ; Alsó Pulyának vámja is
vagyon.
PUNITZ. Horvát falu Vas
Vármegyében , földes Ura
Gr. Batthyáni Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Sz.
Miklósnak szomszédságában,
mellynek filiája, határjának
foldgye nem igen termé­
keny, mivel többnyire he­
gyes; földgyeinek, réttyei-
nek is az áradások ártalma-
sak,szŐleik jó borokat terem­
nek, fája, és legelője is van,
második osztálybeli.
PUOBIS. Zólyom Várme­
gyében , földes Ura a Besz- 9
tertzebány. Bányászi Kamara,
la-
 i?8 PUR. PüSZ.

lakosai katolikusok, fekszik PUSZTAFALU* Német falu

Benyushoz nem meszsze, Baranya Vármegyében, föl­
mellynek filiája, határja is des Ura a Tudományi Kints­
9

hozzá hasonlító. tár, lakosai katolikusok, fek­

9
PURBAK. Fekete Varos szik Pétsváradtól a Pestre ve­
név alatt. zető úton egy mély völgy­
PURNA. Bánátbéli falu, ben fél órányira ; lakosai
Lúgoshoz ^ mértföldnyire. Csupán zsellérek, termeszte­
PÜSIAS. Bánátbéli falu, nek egy kevés bort, de nagy
Keveréshez fél mértföldnyire* részént kézi munkával táp-
Pusócz. Pu[ont{ név alatt. lállyák magokat.
PÜSCHINA. Elegyes falu PUSZTA FEDEHES. Ftdí-
Szála Vármegyében, földes mes név alatt.
Ura Gr.Álthán Uraság, la­ PUSZTAHÁZ. Szabad pusz­
kosai katolikusok, fekszik ta Nógrád Vármegyében ,
Nedeliczhez nem meszsze, fekszik Nagy Heresténynek
mellynek filiája, határja is szomszédságában, mellynek
hozzá hasonlító. filiája.
PUSZNYÁKFALVA. Pus%> PUSZTAHATÁR. Szabad

Í
nyakóc[. Orosz falu Bereg iuszta Bars Vármegyében,
Vármegyében, földes Ura oldes Ura Jeszenszky Uraság,
Gr. Schönborn Uraság, lako­ fekszik Nagy Hereszényhez
sai katolikusok leginkább, nem meszsze, mellynek fi­
és ó hitűek, fekszik Trosz- liája.
tyaniczához fél, Munkács­ PUSZTAKOVRCZ. Alsó, és
hoz 3 mértföldnyire, a hol Felső Pus[takoyec[.
9
Két
piatza v a n , legelője e l é g , Horvát falu Szála Vármegyé­
szántó földgye, és réttye ben. Alsónak földes Ura ael-
hegyes, völgyes, és sovány; ley; Felsőnek pedig Gróf
erdeje v a n , fája épületre Keglevics Uraságok; amaz
nints, harmadik osztálybéli. fekszik Sz. Györgyhöz; ez
PUSZTAFALU. Magyar falu pedig Csáktornyához nem
Abaűj Vármegyében, földes meszsze, mellyeknek filiá-
Ura Gr. Forgách Uraság, la­ jik. Alsónak határja közép
kosai külömbfélék, fekszik termékenységi! ; amannak
Füzérhez n e m meszsze, pedig minden megkívántató
mellynek filiája, határja olly javai vannak, első, és má­
minemuségfi, mintújszállásé, sodik osztálybéliek.
harmadik osztálybeli.
PüSZ-
 Pusz.
PÚSZTAKÜRT. a' K. betű­ gye nagyobb
ben.
PUSZTAMBZŐ. Vi[ranka.
Orosz falu Sáros Vármegye­
ben , földes Ura DezsŐfy, és
több Uraságok, lakosai kű­
lömbfélék, fekszik Tarkóhoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája, földgye közép termé-
kenységu, legelője, réttye,
erdeje szükségére van elég,
kereskedni szoktak marhák­
kal , második osztálybeli.
PUSZTA P Á T Y # Páty
alatt.
PUSZTA SOMORJA. az
betűben*
PUSZTATELEK. Dcnytstin.
Oláh falu Szatmár Vármegyé­
ben, földes Ura a' Királyi
Kamara, lakosai 6 hitűek,
fekszik Nagy Bányához két
mértföldnyire , határja jól
termő, vagyonnyai kűlömb­
félék, második osztálybéli.
PUSZTA SZE R. Neveze tes
Tó Csongrád Vármegyében,
számos vizi madarakkal bő­
velkedik.
PUSZTASZER, vagy Nagy
Zccr. Szabad puszta Cson­
grád Vármegyeben, földes
Ura Gr. Erdödy Uraság, la­
kosai magyarok, 's dohányt
termesztenek, egy régi Tem-
Í
>lomnak omladozó falai is
átszatnak itten, holott haj­
dan Zeer Apáturság állott;
hajdan Mezőváros vala, föld­
PüSZ. iyp
részént h o ­
mokos.
PUSZTAVÁM. Vám név
alatt.
PUTJÁN. Szála Vármegyé­
ben, földes Üra Gr. Altban
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Csáktornyához nem
meszsze, mellynek filiája,
határja is hozzá hasonlító.
PUTKA. Bánátbéli falu,
Mehádiához l mértföldnyire.
PUTNOK. Magyar Mező­
név város , és Vár Gömör Várrae­
gyében , földes Ura Gr. Szö­
S. rényi , és több Uraságok, la­
kosai katolikusok, evangé­
likusok, és reformátusok *
fekszik Sajó vize mentében,
Vára mellett, mellyet T e -
' mesi Mihály hirtelenkedve,
és az egész vidéknek eléé
nagy kárával adott vala áltat
az Ozmánoknak; foldgye jő,
piatzozó helyei közel, négy
országos vásár esik benne
esztendőnként; legelője elég,
9
fája van mind a kétféle, sző­
lőhegye j ó , makkos erdeje
is v a n , keresetre módgya,
gyümöltsös kertyei haszno­
sak, malma helyben, első
osztálybéli.
PUTHOKFALVA. Gömör
Vármegyében, lakosai ma­
gyarok , fekszik Naprágyhoz
igen közel egy völgyben *
birtokosai több Urak, határja
jól termő.
, i6ő Tuz.
PUZONCZ, vaj>y Pusóc[.
Elegyes magyar falu Vas
Vármfegyében , földes Ura
Gróf Szapáry, és több Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
fekszik Hidegkútnak szom­
szédságában, mellynek fili­
ája, határja középszerű, va­
gyonnyai külömbfélék, má­
sodik osztálybeli.
FÜSRI. Magyar falu Po­
zsony Vármegyében, földes
Ura a' Gyön Káptalanbéli
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Remetéhez k ö z e l ,
határja 3 nyomásbéli, leg*
inkább rozsot, árpát terem,
erdeje van, réttye kevés,
piatza Mosonyban, és Győ­
rött van.
PÜSKI. Szabad puszta Bihar
Vármegyében.
PÜSPÖKFALVA. Biskupova.
Tót Mezőváros Nyitra Vár­
megyében, földes Ura a'
Nyitrai Püspökség, lakosai
katolikusok leginkább, fek­
szik Alsó Mérasiczhoz nem
meszsze, földgye j ó , malma
helyben, piatza Bajnán két
órányira, fája nints e l é g ,
legelője szoros , szőlei sová­
nyak, harmdik osztálybéli.
PÜSPÖRUTSZA. Trentsén
Vármegyében, földes Ura a 9
Nyitrai Püspök, fekszik Dri-
etomához közel.
PÜSPÖKI. Magyar Mező-
Város Bihar Vármegyében,
földes Ura a* Nagyváradi
Püspökség, lakosai katoli­
kusok, és reformátusok, fek­
szik Nagyváradhoz fél mért­
földnyire, határja, 's bora
j ó , vagyonnyai jelesek, els5
osztálybeli.
PÜSPÖKI. Magyar falu Vas
Vármegyében, földes Ura a 9
Szombathelyi Püspökség, la­
kosai katolikusok, fekszik
Rába Hidvéghez nem mesz­
s z e , mellynek filiája; határ­
jának földgye elég termé­
keny, de réttye, l e g e l ő j e
t
és fája elegendő nints, má­
sodik osztálybéli.
PÜSPÖKI. Mezőváros Po­
zsony Vármegyében, földes
Ura az Esztergomi Érsekség,
9
a kinek szép kastéllyávaf,
9
s jeles kertyével ékesittetik,
lakosai katolikusok, Szent­
egyháza nagy, és régi, fek­
szik Szűnyogdinak szomszéd­
ságában. Nevezetesitik az
1797-dik esztendőbéli N e ­
9
mesek felütésekkor itten
tartatott hertzegi, és pompás
mulatságok, mellyeket itten
adott Hertzeg ő Eminentziája
9
mind a Kir. Fő Hertzegnek»
9
mind pedig a Vitéz Nemes
Uraságoknak; kertyében i-
gen szép mulató épület van,
9
mellyben a tántz - szobán
kivul 18 más szobák vágy­
nak hertzegi módon készítve*
1704-dikben tsata esett vala
itten
 Püs, Püs. 161

itten a' Tsászári, és Rákótzi- Tis^a Püspöki. Három ma­

nak Katonái között. Az er­ gyar falu Heves Vármegye-
dőben szép, és nevezetes -ben. Gyöngyös Püspökinek
vadászatok tartatnak. Or- földes Ura az Egri Püspökség;
mósdy Uraságnak is szép é- Szurdok Püspökinek földes
pulete ,. s kertye vagyon
y
Ura az Esztergomi Káptalan,
itten; határja jeles, vagyon­ fekszik Sz. Jakabnak szom­
nyai kűlömbfélék, eladásra szédságában ; Tisza Püspöki­
jó módgyok, első osztály­ nek földes Ura az Egri Püs­
béli. pökség , fekszik Tisza vize
PÜSPÖKI. Biskups{ky. Tót partyán, Szalókhoz mintegy
falu Trentsén Vármegyében, mértföldnyire, lakosaik ka­
máskép Kncc^kcnck is nevez­ tolikusok , határbéli föld­
tetik, lakosai katolikusok, gyeik majd j ó , majd közép
fekszik Ribarinak szomszéd­ termékenységiek , épuletre-
ságában, 's vele mintegy való fát a' Tiszán könnyen
öszve - kaptsolva, mellyhez szerezhetnek, vagyonnyaik
határja is hasonlító. kűlömbfélék; Gyöngyös Püs­
PÜSPÖKI. Ktrts\tis Püs- pökinek fája nints, második
pöki. Magyar falu Borsod osztálybéliek.
Vármegyében , földes Ura PÜSPÖKI. Fülek Püspöki.
az Egri Püspökség, lakosai Tót falu Nógrád Vármegyé­
katolikusok, fekszik Keresz­ ben , földes Ura H. Batthyáni
teshez nem meszsze, határja Uraság, lakosai katolikusok,
jól termő, vagyonnyai jele­ fekszik Fülekhez nem mesz­
sek, első osztálybeli. sze-, határja ollyan, mint
PÜSPÖKI. Sajó Püspöki. Bolgáromé, harmadik osz­
Magyar falu Gömör Várme­ tálybéli.
gyeien , földes Ura a' Rozs­ PÜSPÖKI. Bál Püspöki.
nyói Püspökség, lakosai ka­ Szabad puszta Heves Várme­
tolikusok , fekszik .Sajóvize gyében , földes Ura H. Gra-
mellett, határja jó termé­ salkovits Uraság.
kenységi piatza Rozsnyón;
y * P Ü S T I N , vagy Pieeani,
lakosai méheket is tartanak, Püdin. Tót Mezőváros Nyi­
legelője elég, fája van, ke- tra Vármegyében , földes
resettye meglehetős, máso­ Urai több Uraságok, lako­
dik osztálybéli. sai katolikusok, fekszik Vág
PÜSPÖKI. Gyöngyös Püs- Újhelyhez két mértföldnyire;
pöki , S\urdok Püspöki, fördóje is van; határjában
L sző-
 162 RÁB. RÁB.

szóleji nintsenek , fája van, legelője e l é g , földgye rét­ 9

piatzozása Verbón, Galgó- tye j ó , első osztálybéli.

czon , és Vág - Újhelyben;

R.
Bébához k ö z e l , mellynek
J*BA. Arabó név alatt is filiája.
9
elő fordul, folyó viz sGyőr t RÁ BE. Nagy Rabe, vagy
9
Városánál ömlik a Dunába. Rabi. Magyar falu Bihar
RÁBA. FÜZES, az F. betű­ Vármegyében, földes Ura a
9

ben. Nagyváradi Püspökség , la­

RÁBCZA. Rabnit[. Folyó kosai katolikusok, és refor­
9
v í z , ered a' Hanságban , s mátusok, fekszik Barándhoz
ez is Győr Városánál egyesül közel, mellynek filiája, ha­
Duna vizével. tárja jól termő, vagyonnyai
RABCSA. Elegyes lengyel jelesek, Berettyó vizében
falu Árva Vármegyében, föl­ rákja, s tekenős békája bő­
9

9
des Ura a Királyi Kamara, ven van, első osztálybéli.
lakosai katolikusok, fekszik RABE. Kis Rabe. Szabad
Kárpát begyeinél, Polborá- puszta Bihar Vármegyében.
hoz közel, Zubroblava felett, RÁBENSVANCZ. Baranya
határja sovány, fája, lege­ Vármegyében Szállás.
lője van, harmadik osztály- RABÓCZ. I[bugya Rabóc[.
béli. Elegyes falu Zemplén Vár­
RABCSICZA. Tót, és len­ megyében ; határjának s o ­
gyel falu Árva Vármegyé­ ványsága miatt, harmadik
9
ben, földes Ura a Királyi osztálybéli.
Kamara, lakosai katoliku­ * R Á C Z . Magyar falu Sza­
sok , fekszik Baba Gura he­ bolcs Vármegyében.
gye alatt, Felső Lipniczá- RACZBRSDORF. Récse név
9
nak szomszédságában, s Ns alatt.
Klinovszky Uraknak lakó­ 9
RÁcz KANIZSA, a K . b e ­
helyek; batárjának sovány- tűben.
sáj*a miatt, negyedik osztály- RÁCZKEVI. Magyar Mező­
város , kevés Németekkel m

R A B E . Torontal Várme­ és Rátzokkal elegyítve-, Pest

gyében , földes Ura Grófi Vármegyében, lakosai k a ­
Batthyáni Uraság , fekszik | tolikusok, ó hiríiek, és re-
for-
 RÁCZ. RÁD. 16$

RÁD. Magyar falu Bara­

9
formátusok, fekszik a kis
Dunának partyán, Csepely
Szigetében, Féreggel által-
ellenben, Becséhez mintegy
aoo lépésnyire; a' Szigetben
kevés vető földgye van ha­9
9
nem a Bálványost pusztán
termesztik vagyonnyaikat;
hallal, gyűmöltsel bővelked­
nek; sok magyar kenyeret
elárulnak sütő aszszonyai esz­ és Siklóson; határja három
9
tendőnként a Pesti piatzon;
szigettye három van, úgy­
mint: az Angyali, Becsei, és hallal bővelkednek.
és Somlói. Hűgye, és Bálvá­
nyos pusztákat pedig áren-
dában bírják, második osz­
nya Vármegyében , földes
Ura Gróf Batthyáni Uraság,
lakosai katolikusok, és töb­
ben reformátusok , fekszik
n, k. Viszlóhoz 1 , d. pedig
9
Fiskihez | órányira. A falu
körül van halas tóval v é v e ,
9
s igen barátságos jó embe­
rek lakják; piatzok Fétsen,
9
nyomásbéli, s közép ter­
mésű, téli időben tsíkkal,
RAD. Magyar, és tót falu
Nógrád Vármegyében, föl­
9

tálybéli, des Ura Muzslay Uraság, a

kinek kastéllyával ékeske­
RÁCZ VAROS. Rátz falu
dik, lakosai katolikusok,
Baranya Vármegyében, föl­
fekszik Kosdhoz közel,
des Ura Gróf Batthyáni Ura­
mellynek filiája, határja ol­
ság , lakosai leginkább ó
lyan, mint Alsó Bodonyé,
hitűek, fekszik a' Pétsi járás*
első osztálybéli.
ban, határja bőven terem,
RAD. Magyar falu Szála
vagyonnyai is kűlömbfélék,
Vármegyében, földes Urai
legelője, réttyei j ó k , első
több Uraságok, lakosai ka­
osztálybéli.
tolikusok , fekszik Sz. Gróf­
RACSICZ. Tót falu Nyitra
hoz mintegy két mértföld­
9
Vármegyében, földes Ura a
nyire; határja jól termő,
Nyitrai káptalanbéli Uraság,
tulajdonságai kűlömbfélék,
lakosai katolikusok, fekszik
második osztálybéli.
Felső Vesztenicznek szom­
szédságában, mellynek fili­ RÁD. Magyar falu Somogy
ája ; határja közép termé- Vármegyében , földes Ura
9
kenységu, fája van mind a Gr. Festetits Uraság, lakosai
kétféle, jó hagymát termesz­ katolikusok, s másfélék is,
9

tenek .lakosai , legelője elég, fekszik Balaton tavához nem

piatza Oszlányon, és Bánon, meszsze, Szántódhoz 1 mért­
első osztálybéli. földnyire, határja j ó , és ele-
L a gen-
 1(54 R a 0
* RAD.

gendó, legelője, és fája is jaiban ugyan gyakran káro­

9
van, első osztálybéli. kat tesznek a záporok, má­
RAD. Magyar faluSzabolts sodik osztálybéliek.
Vármegyében , földes Urai RAD Ács. Radacso. Tót
több Uraságok, lakosai ka­ [ falu Sáros Vármegyében, föl­
tolikusok , és reformátusok, des Urai Gr. Klobusiczky, a f

fekszik Leveleknek szom­ kinek kastéllyával ékes, és

szédságában , mellynek filiá­ több Uraságok, lakosai ka­
ja, határja olly minémuségír, tolikusok, fekszik Hernád­
mint Besztereczé, harmadik vizéhez nem meszsze, Eper­
osztálybéli. I jeshez egy mértföldnyire.
RAD. Magyar, és tótfalu Ispotállyá is v a n , határja
Zemplén Vármegyében, föl­ hegyeken fekszik, erdeje,
des Urai több Uraságok, la­ legelője, és réttye is van,
kosai kűlömbfélék, fekszik piatza Eperjesen, első osz­
dél felől való oldalán Puszta tálybéli.
Kőrtvélesi pradium, melly
RADAFALVA. Rudersdorf*
jó gabona termő, réttye is
jó szénát terem; n. k. pedig Elegyes tót falu Vas Várme-
Eszenyke puszta, mellyen ' gyében, földes Ura Gr. Bat­
szántófóldgyei, réttyei, és thyáni Uraság, lakosai kato­
legelóji vágynak; földgye likusok , fekszik Hidegkút
fekete agyag , és kevéssé mellett, mellynek filiája,
homokos, erdeje nints, ha­ földgye termékeny, legelője
9

tárját Tisza, és Latortza vize j e l é g , fája is van mind a

szokta károsítani. kétféle, réttyei jó neműek,
RAD A. Szabad puszta Pest határját néha az áradások
Vármegyében. megöntik, Stájer Országhoz
9

RÁDA. Nagy Rdda, Kis

közel
Ráda. Két falu Szála Várme­
setre
gyében, földes Urok a' Szala- osztálybéli.
yári Prépost, fekszik amaz
Szoborhoz, ez pedig Mer-
nyéhez közel, mellynek fi-
liáji, lakosaik katolikusok,
9
s másfélék is, határbéli föld­
gyeik közép termékenysé­
g i e k , szol éjek , és fájok
9
mind a kétféle van, határ­
fekszik, a hol kere­
módgyok van , első
RÁDAMÁS. Magyar falu
Szála Vármegyében, földes
Ura H. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Dohronakhoz nem meszsze,
mellynek filiája ; határja
meglehetős termékenységi!,
Lendva vize ugyan gyakran
szok-

szokta elönteni, szóleje nints,
második osztálybéli.
RÁDAI. Szabad puszta
Pest Vármegyében, földes
Urai Gr. Ráday, és Beleznay
Uraságok.
RÁDFA. Szabad puszta
Baranya Vármegyében, föl­
des Ura Mibálovics Uraság,
fekszik a' Sz. Lörintzi járás­
ban.
RADIMO. Tót falu Nyitra
9
Vármegyében földes Uca a
t Tsászár, itten múlatván a
F. Tsászár, lakosai katoliku­
sok, fekszik Unyimhoz kö­
zel , mellynek filiája , határja
jeles, első osztálybéli.
RAOIMKA. Bánátbéli falu
Krassó Vármegyében, földes
Ura a' Bányászi Kamara.
RADISA. Tót falu Tren­
tsén Vármegyében , földes
Ura Gróf Kolonits , és Báró
Zay Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Zay Ug-
róczhoz nem meszsze, melly­
nek filiája, határjában vize
ártalmas, vagyonnyai meg­
lehetősek , harmadik osz­
tálybéli.
RADMAKEST.
Bánátbéli
falu Krassó Vármegyében a*
Lippai kerületben.
RADNA. Német, és Dal­
mata Mezőváros Arad Vár­
9
megyében , földes Ura a Kir.
Kamara, lakosai katoliku­
s o k , és 6 hitűek, fekszik
Maros vize mellett Lippá-
t és másfélék is, 'fekszik Osz«
RAD. \6%
val általellenben. Neveze­
9
tes! ti tsudálatos Képe, és a
9
Sz. Ferentz Szerzetebéli A-
tyáknak Klastrom jok; föld­
gye nem igen j ó , mellyet
az árvíz is rongál ; bírja
Pandt pusztának egy részét,
vagyon marhája, ketskéje,
és méhe; tettek itten a 9
Szerzetes Atyák egy szép
Piramist emlékezetül azon
helyre, a honnan I I . JÓZSEF
9
9
Török háborúnak alkalma­
9
tosságával, a Bánátust nézte;
vágynak alkalmatos országos
vásárjai is.
RADNICZE. Rátz falu Te­
mes Vármegyében , fekszik
Üjpalánkához nem meszsze,
9
s az ó hitű Barátoknak Kla-
srromjok nevezetesíti.
RADNOX*. Magyar falu
Gömör Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
külömbfélék, fekszik Riraa-
szécsnek szomszédságában,
mellynek filiája; földgye jó
abonát terem, piatzozása
özei, fuharozással is kere-
9
settye, és a Miskoltzi sző­
lőkben; fája, és legelője
nints e l é g , második osz­
tálybéli.
RADOBICZA. Tót faluBars
Vármegyében, földes Urai
Simonyi, és Majthényi Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
L 3 ' Ián*
166 RAD. RAD.

lánnak szomszédságiban, vóltáboz képest , második

mellynek filiája, a* körű letteosztálybéli.
fekvő hegyeken majorok is R ADOM A. Orosz falu Sáros
találtainak; határja közép Vármegyében , földes Ura
termékenységi! , juhokat, és Potornyai Uraság , lakosai
kttskéket számosan tartanak, többen ó hitűek , fekszik
komlós kertyei is vágynak, Sztropkóhoz | , Bártfához a
második osztálybéli. mértföldnyire, határja Őszi
gabonát is megtermő, rét­
RADŐCZ. Egyházas Ra- 9
tyei j ó k , s kétszer kaszái­
dóc\, Puszta Radoc[. Két 9
tatnak, fája van mind a két­
elegyes magyar falu Vas féle, legelője is elég lévén,
Vármegyében, Egyházas Ra- második osztálybéli.
dócznak földes Ura Körmén-
RADOSÓCZ. Radosovcze,
dy, és más Uraságok; Puszta
Egygyik Mezőváros, másik
Radócznak pedig Gróf Ná-
Tót falu Nyitra Vármegyé­
dasdy Uraság, ez fekszik
ben , egygyiknek földes Ura
Felső Lendvához közel,
a' F. Tsászár; másiknak pe­
mellynek filiája; lakosaik
dig Gróf Erdődy Uraság; ez
katolikusok, és másfélék,
fekszik Dombóhoz közel,
határbéli földgyeik jók,, va­ 9
mellynek filiája; a Mező­
gyonnyai kűlömbfélék, elsó
város fekszik Szakolczához
osztálybéliek.
másfél mértföldnyire; lako­
RADÓCZ. Tót falu Vas saik katolikusok, és más­
Vármegyében, földes Urai félék , határbéli földgyeik
több Uraságok, lakosai ka­ közép termékenységnek,
tolikusok, fekszik Egyházas vagyonnyaik meglehetősek,
Radócznakszómszédságában, második osztálybéliek.
mellynek filiája, határjának RADOSZNA. Rados\ina.
soványsága miatt harmadik Tót Mezőváros Nyitra Vár­
osztálybeli. megyében, földes Ura a 9

9
RAOOLYA. Tót falu Tren­ Nyitrai Püspök, a kinek
tsén Vármegyében , földes jeles kastéllyával ékes, la­
Ura Gróf Szúnyog Uraság, kosai katolikusok leginkább,
lakosai katolikusok, fekszik fekszik Bodókhoz másfél
Kisucza Újhelyh. nem mesz­ mértföldnyire, földgye kö­
sze , mellynek filiája, határ­ zép termékenységül, szóleji
jában legelője , fája van , tágasak, gyümöltse sok te­
9
ftldgyének középszerű mi- rem , fája van mind a két-
fé-
 RADI
íéle, legelője e l é g , piatza
Bajnán, első osztálybéli.
RADOVA. Bánátbéli falu,
Moraviczáboz \ mértföld­
nyire.
V
RADVÁNCZ. Orosz falu
Ungvár Vármegyében, föl­
des Urai több Uraságok, la­
kosai katolikusok, és ó hi­
tűek, fekszik Ungvárhoz kö­
zel , mellynek filiája, határ­
ja jól termő, vagyonnyai je­
lesek, és külömbfélék, első
osztálybeli.
RADVÁNY. Magyar, és
tót falu Abaúj Vármegyében,
földes Urai több Uraságok,
lakosai katolikusok, és 6
hitűek, fekszik Füzér, és
Petrinek szomszédságokban,
Bozsva vize* partyán, ba-
tárja középszerű, noha he­
gyes helyen fekszik, piatza
Ujhelyben, második osztály­
béli.
RADVÁNYI. Huta Abaúj
Vármegyében. '
RADVÁNY. Magyar falu
Komárom Vármegyében ,
földes Urai Nedeczky^ és
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, és reformátusok,
fekszik Mocsnak szomszéd­
ságában , mellynek filiája,
határjában legelője saját
marháinak van, réttye elég,
de a' forrás vizek néha káro-
:
síttyák, roásod k osztálybeli.
RÁD. I67
RADVÁNY. Magyar falu
Győr Vármegyében , földes
Urai több Urak , lakosai
katolikusok, és reformátu­
sok, fekszik Csilizközben,
Szapnak szomszédságában,
Szerdahelytói 1, Somorjától
4 mértföldnyire ; térséges
határja 2 nyomásbéli, búzát
leginkább terem, földgye
j ó , mezeje, réttye, nádgya
elég, erdeje nints, híres a'
kenderről, piatza Somorján.
RADVÁNY. Radvanovc^c.
Tót falu Sáros Vármegyében,
földes Urai Semsey, és több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok , s másfélék i s , fekszik
Hanusfalvához nem meszsze,
mellynek filiája , fölflgyei
jók, réttye kétszer kaszál*
9
tátik, fája is van mind a
kétféle, piatza sem meszsze
lévén, első osztálybéli.
RADVÁNY. Tót falu Zem­
plén Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
ó hitűek, fekszik Horbok-
Csebinyéhez fél óránnyira,
határja a nyomásbéli, kevés
zabot, tatárkát, és krom-
pélyt terem, földgye agya­
gos, erdeje v a n , szőleje
nints, piatza Sztropkón.
RADVÁNY. Horbok Rad-
vdny. Orosz falu Zemplén
Vármegyében , földes Ura
Kazinczy Uraság, lakosai ó
hitűek leginkább. Radvány-
L 4 * 7
tói
 itfg RAD, RAP.

tói tsak egy folyó víz vá- tozik, lakosai katolikusok

lasztya-el, határja i nyomás- leginkább, fekszik Ó Besz-
béli , zabot, tatárkát, kölest, terczéhez nem meszsze,
árpát, és tavaszi búzát terem, mellynek filiája, határjának
erdeje is vagyon. soványsága miatt , ámbár;
RADVÁNY. Tót Mezóváros egyéb javai meglehetősek,
Zólyom Vármegyében, föl­ harmadik osztálybeli.
des Ura Radvánszky Uraság, RAFAJNA. Szabad puszta
a' kinek két kastélyával é- Bereg Vármegyében, földes
keskedik; a' felsőbb épület Ura Gr. Schönborn Uraság,
felett ez olvastatik: CeLsa lakosai görög katolikusok,
CaDVnt VltHs, CresCVnt fekszik N.Lucskához 1 fertály
VLtVte teneLLa tVrrls La- mértföldnyire, határja egye­
Xa IaCet, ponDere pressa nes fekvésű , 's nevezetes
sVo Valamint a' kastély makkoló erdeje van.
#

díszes, úgy könyvtárja, és

pénz gyűjteménnyé is jeles. RAFAJÓCZ. Tót falu Zem­
Lakosai katolikusok , és plén Vármegyében , földes
másfélék i s , fekszik Garam Urai Jekelfalusi, és Lengyel
vize mellett, Besztertze Bá­ Urak, lakosai katolikusok,
nyától nem meszsze, lakosai fekszik Gyapalócz, és Hol-
számosan mesteremberek, csikóezhoz közel, dombos
határja olly minémuségu, határja három nyomásbéli,
mint Lukaviczáé, javai szé­ gabonát, árpát, zabot te­
p e k , és kűlömbfélék, első rem , földgye veres agyagos,
osztálybéli. völgyes, és bikkes erdeje
RADVÁNY. Vas Várme­
van, szőleje nints, piatza
gyében , földes Ura Gr. Bat- Varannón , széna nélköl szű­
thányiUraság, lakosai kato­ kölködik.
likusok , fekszik Német- RAFAJ. Elegyes falu T e ­
Csencshez közel, mellynek mes Vármegyeocn, Brezova
filiája, határja is hozzá ha­ vize mellett.
sonlító. RAFAJNA ÚJFALU, az U .
RADVÁNY, Kis, és Nagy betűben.
Radvány. Szabad puszta Bi­ RAFAJNA. Szabad puszta
har Vármegyében. Bereg Vármegyében, földes
RADVOSZTKA. Tót falu Ura Gr. Schönborn Uraság t

Trentsén Vármegyében, a* fekszikN.Lucskához i fertály

Sztrecsényi Uradalomhoz tar­ mértföldnyire, határja egye­
nes,
 RAF.
nes, nevezetes makktermo
erdeje van.
RAFNA. Bánátbéli falu
Krassó Vármegyében földes
9
Ura a' Kir. Kamara, lakosai
külömbfélék , fekszik Üj-
Boksánhoz nem meszsze;
határja is hozzá hasonlító.
RAGÁLY. Magyar falu
Gömör Vármegyében, föl­
des Ura Ragályi Uraság,
lakosai katolikusok, és töb­
ben reformátusok, fekszik
Agtelekhez közel, földgye
közép termékenységi!, pia­
tzozása két mértföldnyire
van, malma helyben, első
osztálybéli.
RAÖITA. Bánátbéli falu,
Facsethez ^ mértföldnyire.
RAGITOVA. Bánátb. falu,
fekszik Oraviczához nem
meszsze.
RAGYISTYÁN. Magyar
falu Borsod Vármegyében,
a' Diós Győri Uradalomhoz
tartozik, lakosai többen re­
formátusok , fekszik Kondó,
ésParasznya között, határja
jó, vagyonnyai külömbfélék,
bora, fája, réttye, legelője
elég van, piatza MiskoTtzon,
első osztálybéli.
. RAGYÓLCZ. Tót falu N ó ­
grád Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
katolikusok , és másfélék,
fekszik Fülek - Püspökihez
nem meszsze, mellynek fi­
RAGY. 169
liája, határja közép termé*
kenységü, vagyonnyai meg*
lehetősek, második osztály­
béli.
RAGYÓLCZ. Puszta Ra-
gyolc{. Szabad puszta N ó ­
grád Vármegyében, földes
Urai Csorna, és Fáy Ura­
ságok.
RAHO. Hrachovo* Tót
falu Hont Vármegyében,
földes Urai Jánoky, és Pa-
9
lágyi Uraságok, a kiknek
régi kastéllyaikkal jelesítte-
tik, lakosai katolikusok, és
többen evangélikusok, fek­
szik Rima vize mellett, V
A. és F. Szkálnokkal határos,
f
legelője, és fája mind a
kétféle van, Rimaszombat­
ban piatza; fa, és tserép
edényt is tsinálnak lakosai,
's az alföldön árúlgattyák;
de mivel földgye vad vizes,
második osztálybeli.
RAHO. Akna Raho. Anya
helység Máramaros Várme­
gyében , hanem vágynak
még ehez tartozó 8 kissebb
helységek i s , mellyek Con-
tracti oknak hivattatnak, 's
mindnyájan az anya helység­
ben lévő Bírónak keze alatt
vágynak, ki maga mellett
minden Contra&ióban Hite­
seket tart; nevei a* Contra-
öióknak ezek : BerUbds,
Vullykhovati, Lad[ Vocse,
9
Paulik, Kvas[né Bogdán ^
9
ésLuhi; lakosaik Oroszok, e l , mellyen való keresztül-
és Németek, kik katoliku­ menetel, akármelly jó pari-
sok, és ó hitűek, földes U- án megtart 3 óráig jó idő­
E
rok a' Kir. Fiskus; Bocsko én is; Rahoi hegynek ne­
9
Rokótól tsak a' Tisza sza- veztetik, és ezen van a leg-
kasztya, mellyek között híd alkalmatosabb, és bátorsá­
vagyon; fekszik é. Borkút, gosabb ország-út, ámbár
d. Trebasa, és Fejérpatak­ rajta még soha szekér-út
hoz két két mértföldnyire; nein vótt; ^más tulajdonsá­
n. k. havasok, és fenyves gaira nézve hasonló Akna-
erdők vágynak, mellyekból Rahóhoz.
ered a* Tiszának fejér neve­ RAHONCZA. Orichovec[,
zetű ága, piatza Szigeten 4 Rohonc{e. Orosz falu Ung­
mértföldnyire , a' hová az vár Vármegyében , földes
ittak' alkalmatlansága miatt, Ura a' Kir. Kamara, lakosai
mint más helységekbe i s , 6 hitűek, fekszik Árokhoz
gyalog, és tsak lóháton jár­ nem meszsze , határjának
hatnak; gabona termo föld- I középszerű mi voltához ké­
gye nints hanem egy kevés pest , második osztálybéli.
?

zabot, tatárkát, és krom- . RAJCZIHEVÍZ. Ra/ec[ke-

pélyt termesztenek, lakosai Tcnlic[e. Meleg Fördő Tren­
többnyire a tenyofa szálak­ tsén Vármegyében, fekszik
f

nak szállításokból, és kevés Rajeczhez egygy órányira,

marhatartásból élősködnek. fördője háromféle, vize tisz­
RAHO. Bocsko Raho. ta, de sós ízu, és számos
Oroszul Rakhova i[ Becs- emberek által megelégedés­
kús\kalaboku. Anya hely­sel látogattatik külömbféle
ség , mellyhez kaptsoltatnak betegségekben ; papiros­
éz apró helységek: Berlebds, malom is van közel hozzá.
Vulykhovati, Lá^, és Bi- RAJOSÁN." Tót falu Nyitra
len , lakosai oroszok, és ó Vármegyében, földes Urai
hitűek, földes Ura a' Kir. Rajcsányi, és több Urasá­
Fiskus; Akna Rahotól a' gok ; lakosai katolikusok,
Tisza hasíttya, mellyek kö­ fekszik N . Tapoltsánhoz egy
zött egy 4000 forintba ke- mértföldnyire , Nadlánhoz*
rultt híd van, fekszik Bor- nem meszsze, mellynek fi­
kúthoz két mértföldnyire n. liája, határja ollyan, mint
ny. Kaszo Polyana helység­ Nadláné, második osztály­
től egy ollyan hegy választya béli.
RAJ-
 RAJ. Raj. 171

• RA7DING. Német falu So­ Lakosainak. Ispotállyá is

pron Vármegyében, földes J van , fbldgye termékeny,
Ura H. Eszterházy, és lllésy lennye j ó , legelője, kere-
Uraságok, lakosai katoliku­ settye van, méhei hasznosak,
sok , fekszik Lókhoz közel, kézi munkával is kereshet­
mellynek filiája, Sopronhoz nek pénzt, első osztály béli.
l | mértföldnyire határja
t
RAJK. Alsó, és FelsS
nagyobb részént téres, és Rajk. Két magyar falu Szála
közép termékenységi!, va­ Vármegyében, Alsónak föl­
gyonnyai is meglehetősek, des Ura Gróf Eszterházy, és
erdeje jeles, második osz­ több Uraságok ; Felsőnek
tálybéli. pedig Rajki, és több Urak,
RA/ECZ. Rajc\. Szép tót lakosai katolikusok, és más­
Város Trentsén Vármegyé­ félék i s , fekszenek Nagy-
ben, a mint tót nevezete is Kanizsához másfél mértföld­
9

bizonyíttya, melly paradi- nyire, vagyonnyai külömb­

tsomotskát jelent, földes félék, határbéli földgyeik
Urai Fongrácz, és több Ura­ jó termékenységíiek, szőlő­
ságok, lakosai katolikusok, hegyeik is vannak , első
és evangélikusok, zsidók is, osztálybéliek.
fekszik Zolnához két, Lie- RAJRA. Ragtndorf. Német
tavához délre egy mértföld­ Mezőváros Mosony Várme­
9
nyire, meleg fördőjéről egy gyében , a Magyar Óvári
órányira. Fekvése,, és épü­ Uradalomhoz tartozandó, és
lete e' Városnak kies, piatza több földes Urai is vannak,
4 szegeietíi, mellyen épült lakosai katolikusok, evan­
a Városháza. Nevezetesítik gélikusok, és számos zsidók,
9

a sok veres bőrt készítő postaház is van benne, fek­

9

timár lakosai, kiknek mun­ szik Oroszvárhoz - | , Magyar

káik a Rajczi szattyán név Óvárhoz pedig \ \ órányira.
9

alatt az egész Hazában esme- Szerentsétlen vala 1717-dik

retesek. Szentegyháza Szent esztendőben, midőn számos
9
Lászlónak emlékezetére van Lakosai a tűz által teteme-
szentelve, s e Plébániához ! sen megkárosíttattak; ha­
9 9

kaptsoltatott az Apátfalvai tárja három nyomásbéli ,

9
Apáturság. B. V. M. 5 fon- róna a földgye, követses,
tium. Twrip alatt e Város és homokos ,
9
leginkább
v í g , és épülőben vala, a ! rozsot terem, zabot, árpát,
9

ki szabadságokat is szerzett [ és búzát is középszerűen;

me-
mezeje, és réttye silány» vadgya van., szőleje nints,
9
fája van , szóleje nints, ha­ a Tisza gyakran károsíttya
nem szép gyümöltsös ker- határját, piatza Huszthon;
tyei vágynak, piatzok Po­ határjában igen nagy hegyek
zsonyban. Nizsiderben, és vágynak.
Magyar Óváron. RAKASZTIA. Bánátb. falu
RAKACZA. Tót falu Bor­ Krassó Vármegyében, földes
sod Vármegyében , földes Ura a' Kir. Kamara.
Urai Fáy, es Rakaczay Ura­ RARATTYÁS. Szabad pusz­
ságok, lakosai katolikusok, ta Zemplén Vármegyében ,
és ó hitűek, fekszik Szent földes Urai több Uraságok,
Jakabhoz nem meszsze, fekszik Nagy - Kázmérnak
mellynek filiája, határjában szomszédságában, mellynek
legelője van, fája is mind filiája, határja középszerű.
a* kétféle, szólóhegye tse­ RAKEVICZA. Bánátb. oláh
k é l y , meszet jó haszonnal falu Temes Vármegyében,
9
égetnek lakosai , szántó­ földes Ura a Kir. Kamara,
földgyei soványak piatza lakosai leginkább ó hitűek,
9

távol e s i k , második osz­ fekszik Keveréshez | mért­

tálybéli. földnyire; határja leginkább
RAKAMAZ. Elegyes sváb kukoritzát terem , méhei
falu Szabolts Vármegyében, hasznosak , legelője elég
földes Ura a' Kir. Kamara, van , fagygyúval is keres­
lakosai katolikusok, 's más­ kednek , második osztály­
félék i s , fekszik Tokaihoz béli.
nem meszsze , a' hol jó RAKICSÁN. Tót Mezővá­

{ ríatzozása van, javai is kű- ros Vas Vármegyében, föl­

ömbfélék, elsó osztálybéli. des Ura Gróf Batthyáni Ura­
RAK ASZ. Rakus^yc. Oroszság, a kinek épülete dísze-
9

falu Ugocsa Vármegyében, sín , lakosai katolikusok, és

földes Ura Újhelyi, és több másfélék i s , fekszik Murai-
Uraságok, lakosai jobbára Szombathoz nem meszsze;
egygyesultt ó hitűek, fek­ határja termékeny, réttye
szik Huszth Városától más­ j ó , legelője, és fája elég
f é l , Veresmartól pedig fél van, bora nevezetes, kere­
órányira; határja i nyomás­ setre módgya Stájer Ország­
béli , leginkább kukoritzát, ban i s , elsó osztálybéli.
és zabot, rozsot pedig, és RAKITTA. Bánátbéli fala
búzát szuken terem; erdeje, Krassó Vármegyében, földes
Ura
 RAK. RAK.

Ura a Kir. Kamara fekszik kosai katolikusok, de leg­

9
f

Facsethez nem meszsze, inkább evangélikusok, ha­

mellynek filiája, határja jól tárbéli földgyei jól termők,
termo. réttyei nedvesek, legelőjét
RAKITÓCZ. Rakitovec\, a sok vakondak rongálhya,
9

Felső, Alsó Rakitóc[. Két számos feltárásai által, vala­

tót fala Zólyom Vármegyé­ mint Pribótz helységnek le­
ben, Felsőnek földes Ura gelőjét is, harmadik osztály­
Zsolnai, Alsónak is Zsolnai, béli.
és Gróf Teleki Uraságok, RAKÓ. Rakoya. Orosz
fekszenek Radványnak szom­ falu Ungvár Vármegyében,
szédságában mellynek filiá- földes Ura a Kir. Kamara,
y
9

j i , Zólyomhoz 1 mértföld­ lakosai többnyire ó hitűek,

nyire, Garam vizéhez sem fekszik Fasztkóhoz n e m
meszsze határbéli földgyök meszsze, határja középszerű,
9

meglehetős termésű. vagyonnyai is meglehetősek,

RAKITOVA. Bánátb. falu második osztálybéli.
Krassó Vármegyében, földes
9
Ura a Kir. Kamara.
RÁKO. Magyar, és
falu Torna Vármegyében,
földes Ura Gróf Keglevics
Uraság, lakosai katolikusok,
és ó hitűek, fekszik Esztrá-
raos hegye alatt, Potranyik
patakja mellett, mellyben
jó ízű rákok teremnek;
foldgye, réttye jó, eladásra
is van módgya , legelője
9
e l é g , fája van mind a két­
féle, szenet, és meszet is
égetnek lakosai, első osz­
tálybéli.
RAKÓ. Nagy Raho, Ra-
kovo. Tót falu Turócz Vár­
megyében, Beniczky Ura­
ságnak kastéllyával ékesít-
tetik, fekszik Szoczóczhoz
RAKÓCZ. Rakovec{. Ra-
katz név alatt.
tót
RAKÓCZ. Rakmec\. Tót
falu Zemplén Vármegyében,
földes Urai Szulovszky , és
Szirmay Uraságok, lakosai
katolikusok, és 6 hitűek,
fekszik Morvához ^ órányira,
határja három nyomásbéli,
hegyes, és völgyes, gabonát,
bikát terem leginkább, e-
gyebet középszerűen; töl­
gyes erdeje v a n , rétekkel
bővelkedik , piatzok Ho-
monnán.
RAKÓCZ. Rakovec{. Tót
falu Sáros Vármegyében,
földes Ura Gróf Szirmay Ura­
s á g , lakosai katolikusok,
és másfélék i s , fekszik a9

közel, mellynek filiája, la­ Makoviczai Uradalomban,

ha-
 174 RAK. RÁK.

határja sovány, legelője van hegyeik tágasak, fájok sem

elég, harmadik osztálybéli. igen v a n , legelőjök szoros,
RAKÓCZ. Túrócz Várme­ piatzok Korponán, második
gyében malom, földes Ura osztálybéliek.
Jeszenszky Uraság. RÁKOS. Tót falu Abaúj
* RAKÓCZ. Tót falu Zó­ Vármegyében , földes Ura
lyom Vármegyében, földgye Gróf Forgáts Uraság, lako­
közép termekenységu, ha­ sai katolikusok, és másfélék,
tárja hegyes, legelője tágas, fekszik Regete pusztához
9
fája van mind a kétfelé, nem meszsze, határja ollyan,
piatza Selymetzen, és Kor- mint Újszállásé , harmadik
ponán* osztálybéli.
RAKOLUB. Tót falu Tren­ RÁKOS. Magyar falu Ba­
tsén Vármegyében , földes ranya Vármegyében, földes
9
Urai több Uraságok, lakosai Ura a Pétsi Káptalanbéli
katolikusok, 's az Uraságok­ Uraság, lakosai katolikusok,
nak épületei jelesítik, fek­ és reformátusok, fekszik
szik Beczkóhoz nem mesz­ Abaligethez közel, mellynek
sze, mellynek filiája, föld­ filiája; határja ollyan, mint
gye termékeny, legelője e- Abaligeté, második osztály-
lég van, más vagyonnyai is b é l ^
kűlömbfélék, első osztály­ RÁKOS. Magyar, és orosz
béli. falu Bereg Vármegyében,
RAKONCZA. Folyó víz Zó­ földes Ura Gróf Schönborn
lyom Vármegyében, keresz­ Uraság, lakosai görög ka­
tül folyván a N . Honti me­ tolikusok , és reformátusok,
9

zőkön, Ipoly vizével egy- fekszik Munkátshoz i mért­

gyesul. földnyire, határja egyenes
RAKONCZA. Alsó, és Fel­ fekvésű, s leginkább ku­
9

ső Rakoncza. Rakinc[ic[ckoritzát terem, balászattya

9

Két tót falu Hont Vármegyé­ van, erdeje nints, harmadik

ben. Alsónak földes Urai osztálybéli.
több Uraságok; Felsőnek RÁKOS. Kis, vagy Kiilso
pedig Nedeczky Úr; Felső Rdkos, Nagy, vagy BelsS
Rakoncza az Alsónak filiája, Rdkos. Két elegyes falu
lakosai katolikusok, és evan­ Vas Vármegyében , földes
gélikusok, fekszenek egy­ Urok Gróf Batthyáni Uraság,
mástól nem meszsze, határ­ lakosaik katolikusok , és
jaik középszerűek , szőlő­ másfélék, Kis Rákos, Nagy
 RÁK. RÁK. 17.5

Rákosnak filiája, fekszenek Festetich Uraság, a kinek 9

egymástól mintegy kis fél új kastéllyával, kényével,

mértföldnyire, batárjokban ' egyéb gazdasági épületei­
s

erdejek, és legelojök van, vel díszesíttetik ; az előtt

kereskedésre is módgyok; Pest Városához tartozott, s 9

de mivel főldgyök néhol az egész Országban kivált­

sovány, második osztály­ képen híres hely vala, az
béliek. itten sátorok alatt tartatott
RÁKOS. Tót falu Gömör Ország-Gyűléseiért, melly ek
Vármegyében , földes Ura itten 1 5 0 0 , 1 5 0 4 , 1 5 0 7 ,
Gróf Csákv Uraság, lakosai 1 5 1 4 , 1516-dikban tartat­
katolikusok, fekszik Jolsvá- tak. Határja jól termő,
9
hoz egy mértföldnyire, ha­ vendégfogadója , s malma
tárbéli foldgye néhol sovány, hasznos, fekvése k i e s , és
9
kősziklás, és hegyes, lege­ nyárban a Pestieknek is
lője elég, fája is van mind kedves múlató helyet szol­
a kétféle, vasbányái hasz­ gáltat.
9

nosak, meszet, és szenet is RÁKOS. Komárom Várme­

égetnek, második osztály­ gyében malom, földes Ura
béli. Gr. Eszterházy Uraság, fek­
RÁKOS. Groisbach. Né­ szik Környéhez közel, melly­
met Mezőváros Sopron Vár­ nek filiája.
megyében , földes Ura a' RÁKOS. Szabad puszta
Győri Püspök, a kinek 4 Borsod Vármegyében, föl­
9

szegeietre épultt jeles kas- des Ura a Religyiói Kintstár,

9

téllyával ékeskedik, lako­ az előtt Sz. Pál Remete Szer­

9

sai katolikusok, fekszik So­ zetebéli Atyáknak birtokok

pronhoz I mértföldnyire. A vaja.
9

Város kővel kerített, alatta RÁKOS* Szabad puszta

pedig az Uraságnak gyö­ Csanád Vármegyében, fek­
nyörű kertye által vidámit­ szik Makóhoz nem meszsze,
ta tik; határja j ó , gabonát, mellynek filiáj?.
búzát, és zabot terem; borai RÁKOS. Pozsony Várme­
híresekj erdeje elég van, gyében Major, földes Ura a 9

vagyonnyaikat könnyen el­ F. Tsászár, fekszik Búr Sz.

adhat tyák, első osztálybéli. Miklóshoz nem meszsze >
RÁKOS. Rákosi Me[o, mellynek filiája.
és szabad puszta Pest Vár­ RAKOTYÁS. Magyar falu
megyében, földes Ura Gróf Gömör Vármegyében, földes
Urai
Urai röbb Uraságok, lakosai nem meszsze, mellynek f i ­
külömbfélék, fekszik Bara- liája, Pöstyénhez egy mért­
czához nem meszsze, melly­ földnyire, határja ollyan,
nek filiája, foldgye közép mint Veszeléjé , második
termékenységi! , piatzozása osztálybéli.
egy, és három mértföldnyire, RAKOVICZA. Bánátb* falu,
fája van e l é g , gyüraöhsös Temes Vármegyében, földes
kertyei hasznosak, legelője Ura a' Kir. Kamara.
tágas, második osztálybéli. RAKS. Elegyes tót falu
RAKOVA. Tőt falu Tren­ Vas Vármegyében , földes
tsén Vármegyében , földes Urai a' Czisztertzita Szerzet­
Ura H. Eszterházy Uraság, béli Atyák, lakosai katoli­
lakosai katolikusok, fekszik kusok, és másfélék i s , fek­
Csaczához nem meszsze, Kis- szik Badafalvához nem mesz­
ucza vize mellett, határjában sze, mellynek filiája, határ­
legelője, fája van; de mivel jának földgye termékeny,
földgye sovány , harmadik jobbára síkos , réttyei jó
osztálybeli. neműek, fájok, és legelo­
RAKOVECZ , vagy Ra- jök v a n , Szent Gothárdon
Ttovc[e. Tót falu Zólyomkeresetre m ó d g y o k , első
Vármegyében, földes Urai osztálybéli.
Rakovszky, és több Urasá- RAKSA. Oláh falu Szatmár
rok, lakosai katolikusok Vármegyében, földes Urai
Í eginkább, fekszik Korpo- több Uraságok, lakosai ka­
nához | . mértföldnyire, ha* tolikusok , és ó hitűek, fek­
tárja jó mívelés után meg­ szik Szinyér - Várallyának
lehetős termésű, vagyonnyai szomszédságában, mellynek
középszerűek, második osz­ filiája, szántóföldgye jó ter-
tálybéli. mékenységfi, réttyei kétszer
RAROVCZE. Bánya Gömör is kaszáitatnak, legelője e-
Vármegyében, földes Ura l é g , faja is van mind a* két­
Gróf Andrásy Uraság, fek- féle , az arany, és ezüst­
szikDopsinához közel,melly- bányák 3 mértföldnyire van­
nek filiája. nak hozzá , szúr - posztót is
RAKOVICZ. Tót falu Nyi­ készítenek némellyek, első
tra Vármegyében,földes Urai osztálybéli.
G. Révay, és több Uraságok, RAKSA. Tót falu Turócz
lakosai katolikusok legin­ Vármegyében, földes Urai
kább , fekszik Vészeiéhez több Uraságok, lakosai ka-
toli-
 RAK. RAM. 177

tolikusok, és többen evan­ kusok, fekszenek Mileiegy-

gélikusok , fekszik Mosócz- házszeghez nem meszsze ,
hoz fél órányira, egy kies mellynek filiáji, határbéli
völgyben , s Lotarnicza, földgyeik
9
középszerűek ,
és Macsa vizek nedvesítik; mint vagyonnyaik, második
kisded tava soba bé nem osztálybeliek.
fagy; erdejében lévő nagy RAMOCSA. Szabad puszta
kősziklája HoltókSsyklJnakSzála Vármegyében, földes
neveztetik; hajdani erőssége Urai több Uraságok, fekszik
felől UsáBilMdtydst pag. Sz. György Völgyéhez nem
344. Hradtk név alatt. Ha­ meszsze, mellynek filiája.
9
tárja a természetnek szép RAMOCSAHÁZA. Magyar
javaival megáldatott, gyü- falu Szabolts Vármegyében,
möltse is elég terem, elsó földes Urai több Uraságok,
osztálybéli. lakosai katolikusok, és re­
RAKSI. Magyar falu So­ formátusok, fekszik Baktá-
mogy Vármegyében, földes hoz nem meszsze, mellynek.
9
Ura a Veszprémi Püspökség, filiája, határja jól termő,
lakosai katolikusok, és más­ réttye, legelője elég van,
félék i s , fekszik Igáihoz kö­ javai kűlömbfélék, második
z e l , mellynek filiája, sha­ osztálybéli.
9

tárja is hozzá hasonlító* * RÁMOCZ. Vas Várme­

RÁMOCZ. Rabnic[ jilsó, gyében, földes Ura Gróf
9

is Felső Rdmoc[. K£t falu Cziráky Uraság, a kinek

9

Sopron Vármegyében, föl- jeles epületével ékes.

des Ura Felső Rámocznak RANR. Elegyes tót falu
H. Eszterházy; Alsónak p e ­ Abaúj Vármegyében, földes
dig Inkey Uraság, lakosaik Urai több Uraságuk, lako­
katolikusok, fekszenek So- sai katolikusok, és evangé­

E ronhoz négy mértföldnyire, likusok , fekszik Keczer-

atárbéli földgyeik hegye­ Peklinhez n e m meszsze,
s e k , és néhol soványak, mellynek filiája; fördöi, és
vagyonnyaik középszerűek, savanyú vize is híres, és sok
fájok, erdejek van, harma­ külömbféle Uraságoktól lá­
9 9

dik osztálybélvek. togattatik, s a Vendégek-

R A M , és RAMOCSA. Két neK számokra jó alkalma­
magyar falu Szála Várme­ tosságok készíttettek; szántó
gyében , földes Uraik több földgyei néhol begyesek, és
Uraságok, lakosaik katoli­ sovány o k , Kassától, és más
M pia-
 178 RAN.

piatzozó helyeitől is távol kukoritzát, árpát, zabot te­

esik, melly miatt harmadik rem, szénát középszerűen,
osztálybéli. de igen jót; erdeje, szőleje
RANÓDFA. Szabad puszta nints, dohányt jót terem ;
Baranya Vármegyében , a piatza Károlyban, Szatmá­
9

Sz. Lőrintzi járásban, földes ron , T. Üjlakon 3 mértföld­

Ura G. Batthyáni Uraság. nyire.
RAP. Rapovec{. Tót falu RARBOCH. Tót falu Po­
Nógrád Vármegyében, föl­ zsony Vármegyében, földes
des Ura Batta, és több Ura­ Ura Gróf Pálfy U ^ s á g , la­
ságok, lakosai katolikusok, kosai katolikusok, és evan­
fekszik Ipoly vizéhez közel, gélikusok, fekszik hegyek,
Losontzhoz | mértföldnyire, és erdők között, határja x
9
határja közép termékenysé­ nyomásra van osztva, s leg­
gi}, vagyonnyai is közép- inkább rozsot, és árpát terem,
szeriek Tévén, második osz­ fája, réttye, legelője van,
tálybéli. Radava vize nedvesiti, piatza
RAPCSA. Tót falu Árva N. Lévárdon.
Vármegyében , határja so­
RÁRÓ. Magyar falu Győr
vány, vagyonnyai is selej­
Vármegyében , földes Ura
tesek, negyedik osztály béli. 9
Gr. Sándor Uraság, a kinek
RAPOCSKA. Magyar falu
kastéllyával ékesitteak, la­
Szála Vármegyében, földes
kosai katolikusok , fekszik
Ura H. Eszterházy Uraság,
Hédervárnak , Ásványnak
lakosai katolikusok, és más­
szomszédságában, határja x
félék i s , fekszik Hegymagas-
nyomásbéli, leginkább búzát
hoz közel, mellynek filiája, terem, réttye kevés, erdeje
9
határját a szelek járják, né­ kitsin, káposztás földgyei
9
hol sovány, és homokos a jók, az Uraságnak vagyon
foldgye, fája, legelője sem itt szép Helvétziai gulyája,
lévén e l é g , harmadik osz­ első osztálybéli.
tálybéli.
RÁPOLT. Magyar falu RÁRÓI. Malom Pozsony
Szatmár Vármegyében, föl- ' Vármegyében.
des Urai több Uraságok, la­ RÁROS. Szabad puszta
kosai reformátusok, aályival, Torontat Vármegyében.
Portsaimával, és ököntóval RÁRÓS. Nógrád Várme­
9
határos, a Szamos vize jpar- gyében Szállás, fekszik Vely-
tyán fekszik, határja búzát, kéhez közel.
RÁ-
 RÁR.
RÁRÓS. Szabad puszta
Csanád Vármegyében^
RÁs. Rózsavég. Magyar
falu Abauj Vármegyében 9 RASKÓ. Szabad puszta -
földes Ura a' Nagyszombati
Szeminárium, lakosai kato­
likusok leginkább, fekszik
Kassa Újfaluhoz nem mesz­
sze, mellynek filiája; határ­
jában legelője szoros, és
nem elég, földgyének is egy
harmad része sovány, piatza
Kassán van.
RÁs. FelsS Rds , vagy
Rus[tds Rds. Magyar falu
Gömör Vármegyében, földes
Urai több Uraságok, lakosai
katolikusok, és másfélék,
fekszik Alsó Vályhoz közel,
Sankfalvához sem meszsze,
mellynek filiája ; földgye
termékeny, piatzozása Két
mértföldnyire, legelője elég,
fája van mind a' kétféle, ke-
resettye só alatt, és szőlő­
munkából , második osztály­
béli.
RAs. Kis Rds. Szabad
Í
mszta Gömör Vármegyében,
Öldes Ura Draskóczy , és
több Uraságok.
RÁSRA. Kis Rdska, és
Nagy Rdska. Két magyar
falu Zemplén Vármegyében,
földes Uraik több Uraságok,
lakosaik katolikusok, és re­
formátusok, fekszenek La-
9
torcza vize partyánál, Buty-
kához nem meszsze, és an­
RAS. 179
nak filiáji, határbéli föld-
eveik j ó k , első osztály-
Szála Vármegyében, fekszik
Dörögdhez közel, mellynek
filiája.
RÁsov. Tót falu Trentsén
Vármegyében, földes Ura
Gr. Balassa, és Gr. Szapáry
Uraságok, lakosai katoliku­
sok leginkább, fekszikPred-
mérhez közel, mellynek fi­
liája, földgye termékeny,
legelője , fája v a n , elsó osz­
tálybeli.
RASTINA, vagy Harasti-
na. Elegyes falu Báts VáN
megyében, földes Ura Csej-
tey Uraság, lakosai katoli­
kusok, 's másfélék i s , fek­
szik Szántovához nem mesz­
sze, mellynek filiája.
RASZLAVICZA. Magyar 9
és tót Raszlavicza. Két falu
Sáros Vármegyében; aman­
nak földes Ura Raszloviczi,
és több Uraságok ; ennek
>edig Winkler, és más Urak,
[akosaik karolikusok , és
másfélék; Tót Raszlavicza,
Magyar Raszlaviczának fili­
ája \ fekszenek Bártfa, és
Eperjes között, Ternyéhcz
egy mértföldnyire, határbéli
fóldgyeik jó termékenysé-
;uek, vagyonnyaik is meg*
fehetősek lévén, második
osztálybeliek.
M a RASZ-
i8o RAJZ. RÁT.

RASZTOCSVA. Tót falu legelojök nints e l é g , máso­

Nyitra Vármegyében földes dik osztálybeliek.
9

Urai több U r a t , lakosai ka­ R A T H , vagy Ratk. Ma-

f
tolikusok , fekszik Privid- yar falu Szafa Vármegyé­
gyéhez egy mértföldnyire , én , földes Ura Ples Uraság,
határja ollyan, mint Csauzáé, lakosai katolikusok, és más­
harmadik osztálybéli. félék, fekszik Felső Szenvé-
RASZTOKA. Tót falu Zó­ nek szomszédságában, melly­
lyom Vármegyében, földes nek filiája; határja is hozzá
Ura a'Liptsei Bányászi Ka­ hasonlító.
mara, lakosai katolikusok, RAT. Nagy Rdt, és Kis
's másfélék, fekszik Dubo- Rdt. Magyar faluk Ungvár
vának szomszédságában , Vármegyében; Nagy Rátnak
mellynek filiája, határjában földes Urai több Urak; Kis
fíja, és legelője elég van, Rátnak pedig Ráth Uraság,
juhokat haszonnal tartanak, lakosaik katolikusok, fek­
földgye sovány , hegyes, szenek Ungvárhoz mintegy
kósziklás, és hideg; Zólyom két mértföldnyfte; hatirbéü
piatzától távol van, Garam földgyeik jó termékenysé­
vize is gyakran elönti, har­ gnek , egyéb javaik is jele*
madik osztálybeli* sek lévén, első osztálybéliek.
* RASZTOKA. Alsó, és RÁTKA. Sváb falu Zem­
FclsS RáU[toka. Hont Vár­ plén Vármegyében, földes
megyében. 9
Ura a Kir. Kamara, lakosai
RASZTOKA. Alsó Raszto­ katolikusok, fekszik Tállyá*
ka, FclsS Rastfoka, és Jób nak szomszédságában , Ond­
Rasztoka* Három faluk Li-hoz £ mértföldnyire; határja

Í
)tó Vármegyében; Alsónak % nyomásbéli, föl3gye na-
ÖldesUraLehoczky; Felső­ roob részént térséges, bu-
nek ismét Lehoezky, és több S t , gabonát, zabot közép-
Uraságok; Jób Rasztokának szerűen terem ; sok szép
pedig Jób Uraság; fekszik szólóhegyei vágynak, mely-
Alsó, és Felső, Tarnóczhoz lyeket többnyire vidékiek
közel; Jób Rasztoka pedig bírnak , erdeje tsekély ;
Hutyhoz nem meszsze, mel­ dohányt jót termesztenek,
ly éknek filiájik; határbéli piatza Tállyán van.
földgyeik bőv termékcnysé- RÁTKA. Szabad puszta
rfiek, piatzozások Sz. Mik- Nógrád Vármegyében, föl­
Í óson; réttyek, fájok, és des Ura Csorna Uraság.
RAT«
 RAT.
RATKÓ, Ratkova. tíagy,
és népes tőt Mezőváros Gö­
mör Vármegyében 9 földes
Urai Gr. Koh v y , Dráskóczy,
és több Uraságok, lakosai
katolikusok, és evangéliku­
sok, határbéli földgye he-
Í
yes, de meglehetős termé-
enységu, legelője tsekély,
fája szűken van, piatza hely­
ben, vásári jövedelme is vafi,
második osztálybéli.
RATKŐ. Ratkovo. Tőt
falu Túrócz Vármegyében,
földes Ura Révay Uraság,
lakosai evangélikusok, fek­
szik Turánhoz fél órányira,
Vágvize mellett. Itten ké­
szül mostan az ujj országút,
Fátra-hegyén által, Árva,
és Liptó Vármegyékbe; föld-
gye j ó , legelője e l é g , réttye
nints, fája van mind a'kétféle,
második osztálybéli.
RATKÓCZ. Tót falu Nyitra
9
Vármegyében, földes Ura a
Nagyszombati. Plébánia, la­
kosai katolikusok, fekszik
9
a Vágújhelyi járásban, ha­
tárja ollyan, mint Zlukóczé,
második osztálybéli.
RATKÓCZ. Tót falu Vas
Vármegyében , földes Ura
Gróf Nádasdy Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Kan­
csó czhoz közel, mellynek
filiája, szőleje, és fája tízre
vaii, de mivel földgye so­
vány, harmadik osztálybéli.
RÁT. 181
RATKÓCZ. Tót falu Nyitra
Vármegyében, földes Urai
Gróf Brunszvik , és több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok leginkább, fekszikSzo-
kolóczhoz nem meszsze, és
annak filiája, határja tágas,
és jó termékenységi, zöldsé­
get termő kertyei hasznosak,
legelője alkalmatos, piatza
Gaugőczon, fája nints sem
tűzre, sem pedig épfiletre,
Vágvize gyakran károsíttya
határjár, második osztály­
béli.
RATKÓD. Gömör Várme­
g y é b e n , Hamvay Uraknak
birtokok.
RÁ TÓT. Magyar falu Vas
Vármegyében, földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, és másfélék, fek­
szik Rába Sz, Mihályhoz kö­
zel , mellynek filiája, határ-
béli földgye termékeny, e-
gyéb javai is meglehetősek,
szőleje nintsen.
R ÁTÓT. Tót falu Pest Vár­
megyében, földes Ura Ma-
[;ócsi Uraság, lakosai kato-
ikusok, fekszik Szódhoz,
és Kis Némedihez £ , Veres-
egyháza, és Szilágyhoz | ,
Mogyoród, és Szadához pe-
dig | Srátzióra; határja 3
nyomásbéli, homokos, ro-
zsot, és bort terem, erdeje
nints, réttye, és kaszállója
M , elég
elég v a n , piatza Pesten , és egy darab része ide tartozik,
Vitzon. igen jó meszet égetnek la­
RÁ TÓT. (hajdan Rátold- kosai , rész szerént a' magok
9
nak is neveztetett.) Magyar földgyén, rés szerént a L6-
falu Veszprém Vármegyében, kuti, és Sz. Gáli erdőkben,
földes Urai a'Veszprémi Káp­ mellyet Paksra, és Földvárra
9
talan, és a Rátöri Prépostság, szoktak lehordani ; onnan
lakosai katolikusok, és re­ pedig életet, és sót horda­
formátusok , fekszik n. k. nak viszsza Veszprémbe.
Hagymáskérhez | , d. Vesz­ RATVAJ. Tót falu Sáros
prémhez egy kis órányira. Vármegyében , földes Ura
Hajdan sokkal nevezetesebb Péchy Uraság, lakosai kü­
hely vala, mellyet régi jeles lömbfélék , fekszik Szent-
épületeinek , 's a* Veres Györgyhöz közel, mellynek
9
Barátok Klastromjoknak , filiája, földgye közép ter-
és GyulafP épületének ma­ mékenységu, réttye kétszer
radványai bizonyítanak. Pré- kaszáltatik, legelője, erdeje
postsága mintegy 1155-ben van, piatza sints meszsze,
állíttatott-fel. Világi Papok­ második osztálybéli.
ra szállott e'Prépostság 1644. RAUBART. Német falu Vas
GorupFerentz után H. Esz­ ; Vármegyében , földes Ura
terházy Pál nyerte-el 1 6 7 0 ; ! Gróf Batthyáni Uraság, la­
majd László, és Ádám 1689. kosai katolikusok, fekszik
1699 Gróf Eszterházy Imre. Puszta Sz. Mihályhoz nem
1 7 4 1 . Gr Révay Antal. 1 7 4 4 meszsze, mellynek filiája;
Gr. Eszterházy Károly. 1 7 5 a földgye termékeny, legelője
Her. Batthyáni József, most elég, fája van mind a két­ 9

Kárd. 1755 Koller Ignátz. féle, réttyei j ó k , de néha

•1760 Gr. Keglevich Zsigm. az áradások károsíttyák ;
1777 Szilcz Károly. 1785 F. szőlőhegye, és gyíimöltsös
T.PaintnerMihályÚr a'kinek kertyei is vannak, Stájer-
betses tudósítását igen szíve­ Ország mellett fekszik, a 9

sen köszönnyük. Díszesíti e' hol keresetre módgyok van,

helységet az említett Prépost első osztálybéli.
9
Uraságnak lakó helye, a k i RAURIGL. Német falu Vas
gazdasági épületekkel jelesí- Várraegyében , földes Ura
tette kies lakóhelyét* Határja Gróf Batthyáni Uraság, la­
tágas , két malom is van Séd kosai katolikusok leginkább,
9
vizén, a Bakonyi erdőnek fekszik Keszthelyhez közel,
melly-
 RAUS, RAV. 183

mellynek filiája, határja is nyomásbéli, hegyes, dom­

hozzá hasonlító. bos, agyagos, és sovány,
RAUSENBACH v. Rusch- rozsot leginkább
9
terem ,
bach. Alsó, és Felső Rausch-erdeje szép, szóleje közép­
bach. Német helység Szepes szerű, gyűmöltse néha szép
9
Várraegyében. Nevezetesiti terem; itt vagyon ama ne­
savanyú vize, mellynek tu­ vezetes Pannóniai Kde,
lajdonságát lásd Dr Hamba- melly már most elhagyat­
chernek 1778-dfkban kijött tatok.
munkátskájában, e' t z í m RAVISOVICZA. Bánáthéli
alatt: Notitia indolis, & falu, Orsovától egy mért­
usus medici scaturiginum földnyire.
Ruschhacensium.
RAVNA. Oláh falu Arad
RAVASZMEZÓ. Orosz falu
Vármegyében , földes Ura
Máramaros Vármegyében ,
Józsa Uraság, lakosai ó hi­
földes Ura Gróf Teleky Ura­
tűek, fekszik két nagy kó-
ság lakosai ó hitűek leg­
y
sziklás hegyek között egy
inkább , fekszik n. k. Ver-
völgyben, Monyászához nem
chovina d. Kusniczához fél
9
meszue, északra Szlatinával,
mértföldnyire ; határja két
és Déznával is határos, föld­
fordulóra osztatik , terem
gye sovány, búzát, kuko­
kevés kukoritzát, zabot, ro­
ritzát, és zabot termesztenek
zsot, tatárkát, és krompélyt;
lakosai, vas - hámorjakban
szénája elég; mivel gaboná­
vagyon leginkább kereset-
ból szűkölködnek, azt Mun­
tyek.
ka tson szokták 6 mértföld­
RÁZSON. Szabad puszta
nyire megszerezni; vagyon
Szabolts Vármegyében, föl­
papiros-malma, és erdeje;
9 des Urai több Uraságok ;
havasait az Uraság marháji
Lökhöz tartozik.
járják leginkább.
RAVAZD. Magyar falu RÁZSONY. Magyar fala
Györ Vármegyében, földes Abaúj Vármegyében, földes
9
Ura a Religyiói Kintstár; Urai többek, lakosai kato­
9
az elótt a Sz. Mártonhegyi likusok, többen reformátu-
Benediktinus Atyáknak bir­ I sok, fekszik a Szikszói já-
9

tokok vala, lakosai katoli­ ' rásban, Lékhez nem mesz­

kusok, fekszik Sz. Márton­ sze , mellynek filiája, határia
hoz közel, Győrhöz másfél jó, vagyonnyai kűlömbfélék,
mértföldnyire; határja két második osztálybéli.
M 4 RE-
 184 RE*- Rics.

RBBBCZ. Szabad paszta RÉCSE. Rat^ersdorf.

Tolna Vármegyében. gyes Mezőváros Pozsony
RBBBCZ. Erdőség Vesz­ Vármegyében , földes Ura
prém Vármegyében, földes Gróf Pálfy Uraság, mások is*
Ura Gróf Batthyáni Urasig, lakosai Katolikusok legin­
fekszik Mező komaromhoz kább , fekszik Pozsonyhoz i
közel* mértföldnyire. Leginkább
RÉBENBBRC. Sváb £|1Q híres, és egésséges bora
9
Temes Várraegyében. nevezetesíd* melly a külső
RBBIN. Ribani. Tőt falu országokban is kedves; ha­
Trentsén Vármegyében, föl­ tárja középszerű, vagyon­
des Urai többek, lakosai ka­ nyai is, eladásra jó módgyok
tolikusok, fekszik Zaj Ug- van.
róczhoz egy mértföldnyire; RÍGSB. Nagy Ricsi, Kis
határjában tsak nem minden R/cse. Két magyar faluSzala
megkívántató javai vannak. Vármegyében; NagyRécsé-
K£BER. Szabad puszta Pest nek földes Urai Infcey, és
Vármegyében. több Uraságok, Kis Récsé-
REBRIN. Elegyes falu nek pedig Raikovics , é t
Ungvár Vármegyéken ,* föl- több Urak, lakosai katoli­
des Urai B. Vécsey, és több' kusok, és másfélék i s ; Kis
Uraságok, lakosai külömb- Récse Nagy Récsének filiája,
félék, fekszik Szénához nem fekszenek N. Kanizsához i
meszsze, mellynek filiája ; mérttföldnyire; földgyeik jó
határja jő termékenységi, termékenységiek , vagyon
más vagyonnyai is jeleseit. legelojök elég, és erdeje! is.
R E C Z . Szabad puszta Po­ RECSÉNV. Alsó, és Felső
zsony Vármegyében, földes Recsiny. Két tót falu Nyitra
Ura a Kir. Kamara; a Po­ Vármegyében, Alsónak föl­
9 9

zsonyi Sz. Klára Szerzetén des Urai Bossányi, és több

9

lévő Apátza Szüzeké vala. Uraságok, ennek Ispotállyá

R á c s A G . Magyar falu Nó* is van; Felsőnek pedig Or-
grád Vármegyében , földes dódy, és több Urak; ez az
Ura a Vátzi Káptalanbéli Alsónak filiája, fekszenek
9

Uraság, lakosai katolikusok, Galgóczhoz másfél mértföld­

fekszik Vadkerthez i mért- nyire, régenten erőssége is
földnyire ; határja j ó , va­ volt, és őriztetett; hatarbéli
gyonnyai jelesek, bora e- földgyeik tágasak, és közép
gésséges. termékenységiek; Alsónak

szőlőhegye nints, amannak
Í
iedig van; réttyeik'jók f
cgelőjik is meglehetősek,
piatzok Galgóczon.
R E C S E N Y . Nyitra Várme-
gyében Tsárda.
RECSK. Magyar falu Heves
Vármegyében, földes Urai
Tihanyi, Bay, é$ több Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
fekszik Sírokhoz £ órányira,
egy szép völgyben, nagy
kopasz hegyek alatt, Tárna
vize a' falun keresztül foly,
's kaszálló réttyeit nedvesíti;
alacsonyabban fekvó földgyei
elég termékenyek; Balog
Uraknak szólejek is vagyon
az udvarház felett; jó sava-
nyu vize is van közel a fa-9
luhoz, erdeje sok, és jó.
RECSKÉ. Magyar falu Gö-
mör Vármegyében , földes
Urai külömbféle Uraságok,
lakosai katolikusok, és re-
formátusok, fekszik Sajó-
vizéhez közel, Követsesnek,
's Méhinek szomszédságában,
mellynek filiája; határja kö-
zépszerű vagyonnyai is.
r
R É D E . Nagy Ride. Ma-
yar falu Heves Vármegyé­
é n , földes Urai több Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
fekszik Atkárhoz nem mesz*
sze, határja j ó , vagyonnyai
kűlömbfélék.
R E D E . Magyar falu Vesz*
prém Vármegyében, földes
KÍD. i8(
Ura Gr. Eszterházy Uratság,
lakosai leginkább reformá­
tusok, fekszik Csatka, és
Sz. Király között, Szombat­
helynek filiája. Építtetett
itten néhai Eszterházy Imre
igen látszatős, és költséges
kastélyt, minthogy azt Gróf-
néjának , született Traun
Anna Aszszonynak nyári
mutatására szánta; annak
látszatósabb oldalára e sza­
9
vakat rajzoltatta : Anna
Ru he. Földgyei nagyon
9
homokosak, s mivel begye­
9
sek i s , a záporok sok káró-
kat tesznek benne; erdeje
nagy, és szép; szóleje alkal­
matos, malma helyben a.
RÉDEK. Alsó, és Felső
Ridek. Két tót falu Nyitra
Vármegyében, földes Urai
több Uraságok , lakosaik
katolikusok, és másfélék is,
fekszenek Sissónak szomszéd
ságában , mellynek filiáji,
határbéli földgyeik közép-
termékenységűek, legelöjök
szuk.
RJBDICS. Magyar falu Szála
Vármegyében , földes Ura
Hg. Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik
az Alsó Lendvai Uradalom­
ban, határja közép termé­
9
kenységi., szőleje a szom-
saéd határban van, eladásra,
és fuharozásra is módgyok
van.
l%6 RED. RÉF.

REDICSOVA. Bínátbéli fa­ RÍFAHT. Tsárda Báranya

9
lu, Vcrsetzhez | mértföld­ Vármegyében, földes Ura a
nyire. Fétsi Káptalanbéli Uraság,
RKDLSLAC. Német falu fekszik Bogdasához n e m
Vas Vármegyében , földes meszsze, mellynek filiája.
Ura Gróf Batthyáni Uraság; REFALU. Somogy Várme­
lakosai katolikusok, fekszik gyében, fekszik Báski felett,
Koglnek szomszédságában, Dráva vizéhez közel, határ­
mellynek filiája ; határja jának egy -része homokos,
szoros, agyagos, és homokos. szólón kívül tsak nem min­
den javai vágynak; de Dráva
REDMECZ. Alsó, és Felső vize meg szokta önteni.
Redmec{, vagy Regmec{. REFALU. Magyar falu
Két falu Abaúj Vármegyé­ Győr Vármegyében, földes
ben. Alsónak földes Ura Ura a'Győri Püspök, lako­
Kazinczi Uraság, a kinek sai leginkább katolikusok,
9

szép épületével díszesíttetik, fekszik Győrhöz igen közel,

mellyet Kazinczi Ferentz Úr, | 's mintegy külső Városa, a 9

a' Magyar Nyelvnek, és Li- Város mellett elfolyó Duna

teraturának hathatós eszköz- vizének partyán ; határja
lője építtetett; Felsőnek pe­ kitsiny, kertyei hasznosak,
dig több Urak; lakosaik ka­ de a' vízáradások járják; el­
tolikusok, reformátusok, 's lenben mindenféle vagyon­
kevés ó hitűek, fekszenek nyai ka t könnyen eladhatják.
Zemplén Vármegyének, N. REGÉCZ. Régi nevezetes
Kázmérnak, 's Mátyásházi­ Vár vala Abaúj Vármegyé­
nak szomszédságokban, mel­ ben , épült egy magas hegy
ly éknek filiáji; határbéli tetőn; hajdani igen pompás
foldgyeik jó termékenysé­ épületeinek már ma tsak
g i e m , réttyeik hasznosak. omladékjai szemléltetnek.
REDOVA. Gömör Várme­ REGÉCZKE. Magyar falu
gyében, földes Urai több Abaúj Vármegyében, földes
Uraságok, fekszikDobsina- Ura a' Kir. Kamara, lakosai
Redovai Hutához közel, katolikusok, és másfélék,
mellynek filiája ; földgye fekszik Hétzéhez közel ,
sovány, legelője e l é g , és mellynek filiája , határja
fája is van, piatza közel, a* sovány, köves, és vizes;
Hutában keresetre módgyok mind földgye, mind pedig
van. réttye tsekély.
 REG. KEH. 187

REGBL. Regöl. Elegyes fájok van, 's más vagyon-

Mezőváros Tolna Vármegyé­ nyaik is.
ben , földes Ura Hg. Eszter­ REHENBERG. Bánátbéli
házy Uraság, lakosai katoli­ falu Újpalánkához \ mért­
kusok, 's másfélék i s , fek­ földnyire.
szik a\ Simontornyai járás­ REICSÁG, vagy Reicsa.
ban , Dobraközhöz J- mért­ Tót falu Nógrád Vármegyé­
földnyire, határja jó termé­ ben , földes Ura a' Váczi
sű, vagyonnyai jelesek, és Káptalanbéli Uraság, lako­
kűlömbfélék. sai katolikusok, 's másfélék
REGÉNY. Falu Bihar Vár­ is, fekszik Nógrádhoz egy
megyében , földes Ura a N. mértföldnyire, határja közép­
1

Váradi Püspök, lakosai kű­ szerű , mint vagyonnyai.

lömbfélék , fekszik Püspöki­ REKA. Abaúj Vármegyé­
hez közel, mellynek filiája, ben , földes Ura a' F. Tsászár,
határja is hozzá hasonlító. lakosai kűlömbfélék, fekszik
REGÉNYE. Magyar falu Aranyidkához nem meszsze,
Baranya Vármegyében, föl­ mellynek filiája.
des Ura Czindery Uraság, REKÁS. Magyar falu Pest
lakosai katolikusok, és más­ Vármegyében, földes Urai
1
felék i s , fekszik Görcsönhöz a Vátzi Püspökség, és Káp­
nem meszsze, mellynek fi­ talan, lakosai katolikusok,
liája, határja a' természet­ fekszik Tárna vize mellett,
nek szép javaival bővelke­ Szolnokhoz 1 mértföldnyire,
dik. földgye j ó , és termékeny,
REGETB RÜSZKA. Rus{ka kivált tiszta búzát, 's egye­
név alatt. bet terem , zabon kivől,
REGÉTZI. Új Huta, ű határja ugyan szoros , és
Huta, Kö[ép Huta. Abauj fája, szőleje nints, piatza
Vármegyében , fekszenek Pesten van.
Erdő Horvátinak szomszéd­ RÉKAS. Német, és Oláh
ságában, mellynek filiáji. Rékas. Temes Vármegyé­
RBGETŐ. Regunoka. Tót ben, földes Ura a' Királyi
falu Sáros Vármegyében , Kamara. Postája is van.
földes Ura Gróf Áspermont REKENYE. M a g y a r u l , és
Uraság, lakosai kűlömbfé­ tótul Újfalu. Gömör Várme­
l é k , fekszik Bártfához i | gyében, az U. betűben.
mértföldnyire; határja he­ REKITA , vagy Rigitta.
g y e s , és nehéz termésű, Elegyes falu Máramaros
Vár-
i%9 REM. Rm.

Vármegyében , földet Ura mos vizéhez közel fekszik,

Szaplonczay Uraság, lako­ határja a nyomásbéli, terem
sai külömbfélék , határja búzát i s , de legnagyobb
középszere mértékben kukoritzát, föld-
REMBNYB. Remcninye. gye fekete, erdeje, szőleje
Tót fala Zemplén Várme­ nints, piatza a Bányaváro­
9

gyében , földes Ura Barkótzy sokban.

Uraság, lakosai külömbfé­ REMETE. Veszprém Vár­
lék , fekszik Mogyoróskihoz megyében Tsárda, fekszik
közel, azzal egy völgyben, Somogyvárnak szomszédsá­
határja ollyan, mint Kva- gában, mellynek filiája.
kóczé. REMETE. Temes Várme­
REMBS. Falu Baranya Vár­ gyében , földes Urai Gróf
megyében, határját Dráva- Althán, és Sándor Uraságok,
vize néha megönti. lakosai külömbfélék, fekszik
REMETE. Orosz falu Bereg Gyarmathoz nem meszsse,
Vármegyében, földes Ura I mellynek filiája, postája is
Gr. Schönborn Uraság, la* vagyon, határja jól termő,
kosai leginkább ó hitűek, vagyonnyai külömbfélék.
fekszik Borsva vize mellett, REMETEHÁZA. Békés Vár­
Bereghez egy mértföldnyire, megyében Szállás.
határja középszerű , vagyon­ REMETE. Sáros Remete,
nyai külömbfélék. és FcísS Remete. Két falu
REMETE. K6s[ög Remete.Ungvár Vármegyében, föl­
Magyar falu Szatmár Vár­ des Urai több Uraságok,
megyében , földes Urai több lakosaik katolikusok , és
Uraságok, lakosai többen másfélék, fekszenek Tibé-
reformátusok, fekszik Rózsa* hez nem meszsze, mellynek
pallaghoz egy órányira, ha­ filiáji, határbéli földgyeik
tárja 3 nyomásbéli, hegyes, közép termékenységűek, va­
völgyes, erdős, fejér agya­ gy onnyaik külömbfélék.
g o s , terem búzát, kukori­ REMETE. Renyát. Elegy,
tzát, zabot, szóleje tsekély orosz falu Máramaros Vár­
bort termo. megyében , földes Urai több
REMBTEMEZŐ. Oláh falu Uraságok, lakosaió hitűek,
Szatmár Vármegyében, föl­ fekszik n. k. Szaplonczáho*
des Urai több Uraságok, i , n. ny. Tetsó Városához is
lakosai egyesfiitt ó hitűek; £ , Szigethez i j . mértföld-
Veresmartai határos, a*Sza­ nyire ; natárja i nyomásbéli,
te-
 REM. REM. 1S5

ttrem tavaszi buzit, zabot, szik Belényeshez közel ,

árpát, és kukoritzát; föld­ mellynek filiája, határja gaz­
gye hegyes , völgyes, is dag • vagyonnyai jelesek,
térséges is rész szerént, er­ hala, rákja bőven van.
deje vagyon, piatza Szigeten, R I M B T S E . Veszprém Vár­
és Tetsön. megyében Szállás , földes
REMETI. Magyar falu Ura Bezerédy Urasáé, fek­
Pozsony Vármegyében, föl­ szik Halinbához közel, melly
des Ura Gr. Viczay Uraság*, nek filiája.
lakosai katolikusod, fekszik R E M E T I . Krassó Várrae-
Lipold , és Püski között; é b e n , földes Ura a' Kir.
batária közép termékenysé­
ge, káposztája, erdeje, le­
E imára.
RBMPE. Hollós, a' H .
gelője elég van, réttye ke­ betfiben.
vés , az öreg Duna fogyasz- RBHCSICSO. Orosz fala
tya határját, piatza Győrben, Sáros Vármegyében, földes
és Mosonyban. Ura Szinyer Uraság, lakosai
REMETE. Einsicdil. Mni- ó hitűek, fekszik Héthárshoz
qsck. Német Mezőváros Sze­ I mértföldnyire; határjában
pes Vármegyében , földes réttye, legelője, és erdeje
Ura Gróf Csáky Uraság, la­ vagyon, földgye leginkább
kosai katolikusok, és evan­ ncnezen míveltetik.
gélikusok, fekszik Gölnitz RENDEK L I B I N G . Német
vize mellett ; külömbféle falu Vas Vármegyében, föl­
hasznos bányái vágynak, des Ura H. Eszterházy Ura­
bármintzadja is van helyben, ság , lakosai katolikusok,
batárja meglehetős, de né­ és másfélék i s , fekszik Rat-
hol hegyes. tcrsdorfhak szomszédságá­
REMETE. Elegyes rátz fa­ ban, mellynek filiája; ha­
lu Somogy Vármegyében, tárja hegyes, fáia v a n , le­
a' Kaposi tárásban, lakosai gelője elég, réttyei néhol
katolikusok , és többen ó tsekélyek, mivel az áradá­
hitűek, foldgye j ó , szóleje sok járják.
nints, határja kitsin, legelője RENDEK. Magy. falu Szála
tsekély néhol. Vármegyében, földes Urai
REMETE. Magyar falu Bi­ Fekete, és több Uraságok,
har Várraegyében , földes lakosai katolikusok legin­
Ura a' Kir. Kamara, lakosai kább, fekszik Sümeghez 1
többen reformátusok, fek­ kis mértföldnyire; határja-
 l$o REM.

ban szóleje tsekély, meszet ve pedig Nagy Óhajhoz nem

árulnak, és fuharoznak la­ meszsze, mellyeknek filiá-
kosai foldgye meglehetős jik; határbéli földgyeik jó
9

termékenységi, vagyonnyai termékenyséeuek, fájok van

9
kűlömbfélék. mind a kétféle, szólejek bő­
RENDEK. Ajka Rendek. ven terem, legelőjök elég,
9
Német falu Veszprém Vár­ piatzok Komáromban , a
megyében, földes Ura a' Dunához is közel vannak.
Veszprémi Püspökség, la­ RBNKÓCZ. Elegyes német
kosai katolikusok, és más­ falu Szála Vármegyében ,
félék i s , fekszik Devetser- földes Ura Gr. Csáky Uraság,
hez \ mértföldnyire; földgye lakosai katolikusok, és más­
termékeny , legelője elég félék, fekszik Turnicsához
van, réttyei jóféle szénát nem meszsze, mellynek fi­
teremnek, fájok van mind liája , határjában vagyon le­
a kétféle, piatzok Pápán, gelője kövér, és e l é g , el­
9

és Veszprémben, zsendelyt, adásra módgya, és egyéb

és más edényeket is készí­ javai is jelesek.
tenek némelly lakosai, ke­ RÉPÁS. Reprisica. Elegy,
resetre módgyok az üveg­ tót falu Gömör Vármegye­
hutákban is. ben, földer Urai több Ura­
RENDES. Német falu Szála ságok, lakosai katolikusok,
Vármegyében, földes Urai és másfélék, fekszik Ratkó­
több Uraságok, lakosai ka­ hoz mintegy órányira, szán­
tolikusok, és másfélék, fek­ tó föld gyei nagyobb részént
szik Kővágó Örsnek szom­ hegyeken vannak, mellyek
szédságában, mellynek fili­ nehezen míveltetnek, lege­
ája , Tapoltzához \ mértföld­ lőjök szoross, fájok nints
nyire ; határja néhol tsekély, elég, piatzok közel Ratkón.
szántó földgyei, és réttyei is RÉPÁS. Alsó, és Felső
nagy részént soványak, szőlő Ripds. Két tót falu Szepes
hegye jó van. Vármegyében, földes Uraik
RENDVB. Nagy Rendve, a' Szepesi Káptalan, és több
Kis Rendve. Két tót falu Uraságok, lakosaik katoli­
Bars Vármegyében , földes kusok , és ó hitűek, feksze­
Urok Moresiczky Uraság, nek Lőtséhez mintegy kis
lakosaik katolikusok , és mértföldnyire; határbeli föld­
másfélék, fekszenek, Nagy gyeik közép termékenységi!*
Rendve Füshöz, Kis Rend- - ek, javaik meglehetősek.
 Ríp.
RípÁs- Szabad tmszta
Veszprém Vármegyében ,
földes Urai több Uraságok;
Nagy Démhez tartozik.
RÍPÁSKESZI. Szabad pusz­
ta Bihar Vármegyében.
REPACH. Vas Vármegyé­
ben Szállás, földes Ura Gróf
Batthyáni Uraság, fekszik
Grafenschtennek szomszéd­
ságában, mellynek filiája.
REPCZE. Folyó viz, ered
Ausztriának szélénél, 's 15
mértföldnyi folyása után,
Rába vizével egyesül.
REPCZB SZEMEBE. az Sz.
betűben.
REPCZE. Szabad puszta
Veszprém Vármegy., földes
Ura Gr. Zichy Uraság, fek­
szik Súr mellett, szántóföld­
gyei jók, réttyei soványak,
szőlőhegye közép nagyságú,
és a' Bakonyi szőlők között
meglehetős bort terem, er­
deje is vagyon.
REPEDE. Rapid. Orosz
falu Bereg Vármegyében ,
földes Ura Gróf Schönborn
Uraság, lakosai ó hitűek,
fekszik a* Munkátsi Urada­
lomban ; határja középszerű,
mint vagyonnyai.
RBPEJŐ. Orosz falu Zem­
plén Vármegyében , földes
Ura Szirmay Uraság, lakosai
6 hitűek, fekszik n. k. Szu-
kóhoz a , és é. Varihoczhoz
£ órányira; határja a nyo-
Rfip. 191
másbéli, egyéb tulajdonságai
hasolókZavada helységéhez.
REPISKO. Rcpisk. Tót
falu Szepes Vármegyében,
földes Ura B. Palotsay Ura-
ság , lakosai katolikusok,
fekszik Jurgovhoz nem mesz-
sze , mellynek filiája, határja
9
hegyes, köves, hideg, a
szelek, és záporok is járják,
mellynek egy nyomása tsu-
pán zabot terem.
REPJSTVE. Repiscc. Tót
falu Bars Vármegyében föl-
r
des Ura. a' Selymetzi Bány.
Kamara, lakosai katoliku-
s o k , és másfélék, fekszik
Szklenónak szomszédságá-
ban, mellynek filiája, ha-
tárja begyes, és sovány;
de mivel szorgalmatosan
mi vehetik, meglehetős ter­
mékenységi! , faja van mind
a* kétféle, réttye termékeny,
legelője elég van, keresetre
9
módgya a Bányavárosokban.
RSPSICZA. Oláh Repsic^a.
Bánátbéli falu Krassó Várme­
gyében, földes Ura a' Kir.
Kamara.
REPSICZA. Német Repsi-
c\a. Bánátbéli falu Krassó
9
Vármegyében, földes Ura a
Bányászi Kamara.
RBPZEG. Oláh falu Arad
9
Vármegyében, földes Ura a
Kir. Kamara, lakosai ó hi­
tűek, fekszik Körös vize
mellett alatson helyen, er­
dők
 191 . RES. fiss.

dók között, mellyek makk z e l , mellynek filiája; határ­

termők, és a' sertések tar­ jának három része sová­
tására igen alkalmatosak; nyabb, legelője e l é g , fája
határja Körös vizén túl van, van mind a kétféle, piatza
9

's Bihar Vármegyével hatá­ malma közel, a vas-mfihe-

9

ros , n. k. Algestyi, Berzai, lyeknéí keresetre módgyok

és Boros Sebestihez is közel van.
fekszik; földgye búzát, za­ RESTTBR ÁT A. Vashámor
bot kevesebbet, leginkább Arad Vármegyében, fekszik
kukoritzát terem, raja, le­ kŐsziklás hegyek között.
g e l ő j e , vadgya elég van, RÉSZEGE. Szabad puszta
tsászár - madarakkal pedig Bihar Vármegyében.
bővelkedik.
RESZEGB. Oláh falu Szat­
RISIKOSZBL. Bánátbéli
már Vármegyében , földes
-falu, Karansebeshez£ mért-
Ura Jasztrabszky Uraság ,
földnyire.
lakosai ó hitűek, fekszik
Rsso. RCS\OV. Orosz falu
Fiskolczhoz közel; határja
Sáros Vármegyében, földes
3 nyomásbéli, búzát, ga­
Ura Bártfe Városa, lakosai
bonát , zabot, kukoritzát
katolikusok, és ó hitűek,
terem , földgye térséges,
fekszik Bártfához f mért­
homokos, és dombos, er­
földnyire, határjában mind
9 deje van, szóleje nints;
a kétféle fája van , réttye
piatza N. Károlyban másfél
nem nagy, határja sovány.
mértföldnyire.
RESTK. Rcstyc. Magyar
falu Abaúj Vármegyében, RÉSZNEK. Magyar falu
földes Urai Ónody, és több Szála Vármegyében, földes
Uraságok, lakosai katoli­ Urai több Uraságok, lako­
kusok , és reformátusok, sai katolikusok, és másfé­
fekszik mintegy 500 lépés­ l é k , fekszik Szent György
nyire Ida vizétől; határja Völgynek szomszédságában,
sovány, legelője sem ele- mellynek filiája, határja sí­

f endő , Kanyapta vize is k o s , és meglehetős termé--

árokat okoz határjában. kenységd, az áradások u -
RBSTER. Tót fala Gömör gyan néha meg szokták ön­
Vármegyében, földes Urai teni , szóleje nints, piatza is
több Uraságok, lakosai ka­ távol esik.
tolikusok , és evangéliku­ RÉSZTELEK. Szatmár Vár­
sok, fekszik Csetnekhea kö- megyében , földes Ura Gróf
 RÉT. RÉT. I93

1
Károlyi Uraság, fekszik a bos, a nyomásbéli, minden­
Szatmári szőlőkhöz közel* féle gabonát bővségesen te­
R É T . Fekete Rét. Szabad rem, réttyei a Rábtza mellett
9

paszta Hont Várm. földes lí­ laposak ; erdeje , szőleje

rai Batik, és Korponay Ura­ nints, bővelkedik szénával,
ságok. jó marha - legelője is van,
RÉT. Bika Rét. Pest Várm. közel a' faluhoz vagyon egy
Tsárda, földes Urai Goszto- régi töltésnek maradványa,
n y i , és több Uraságok, fek­ melly a Rómaiakénak tar­
9

szik Szilágyhoz közel, melly­ tatik.

nek filiája. RETISOVA. Temes Várm.
K É T . Kras[na Horka > földes Ura a Királyi Kamara,
9

Hos[s[ú Rét. Gömör Várm. fekszikVersetzhez nem mesz­

9
a H. betűben. s z e , mellynek filiája.
R É T É . Szabad puszta Fejér RETTBNBACH. Német falu
Várm. földes Ura Gr. Zichy Vas Várm. földes Ura Gróf
Uraság , fekszik Csóvához Batthyáni Uraság, lakosai
közel, és annak filiája. katolikusok, és másfélék,
RETB. Magyar falu Po­ fekszik Borostyánkőhöz nem
9
zsony Várm. földes Ura Gr. meszsze, mellynek filiája, s
Pálfy Urasáé, lakosai kato­ határja is hozzá hasonlító.
likusok, és reformátusok, R é v . Vád. Magyar falu
9
s számos Nemesek lakják, Bihar Várm. földes Ura Gr.
fekszik Puszta Fődémeshez Batthyáni Uraság , lakosai
fél mértföldnyire, 's némelly katolikusok, ó hitűek, és
Pozsonyi Lakosok ide ad- reformátusok, fekszik Etsed-
gyák gyermekeiket a Ma­ hez közel, és ennek filiája,
9

gyar Nyelvnek megtanulása határja középszerű, minémű-

végett; határja jól termő, ségei is ollyanok.
vagyonnyai külömbfélék, el­ R É V . Nagy Rév. Magyar
adásra alkalmatos módgyok falu Heves Várm. földes Urai
van. Gr. Teleky, és több Urasá­
R É T I . Magyar falu Győr gok; lakosai katolikusok,
Várm. földes Urai több Ura­ és reformátusok, fekszik Czi-
ságok, lakosai evangéliku­ bakházának szomszédságá­
sok , fekszik a' RáEcza folyó ban , mellynek filiája; ha­
vizéhez közel, Győrhöz 3 , tárja ollyan, mint Inokáé.
Csornához i mértföldnyire, RÉV. F6 Rév. Oberufer.
határjának egy része dom- Német falu Pozsony Várm.,
N föl-
194 * É V
* Rív.

földes Ura Gr. Pálfy Uraság, é. Govasdiával; sovány föl­

lakosai katolikusok legin- d e t bírnak, s gyűmöltsel,
9

kább, fekszik Pozsonyhoz és fával szerzik élelmeket a 9

£ órányira, Blumenthálhoz Tisza mentéig kereskedvén

is közel, mellynek filiája. azokkal; határja kevés bú­
9
Lakosai az előtt a királyi zát, tengerit, és zabot terem,
9
vadászatokban szolgáltak, s gyümöltsök is van kevés.
érette jeles szabadsággal bír­ RÉVFALU. Elegyes falu
nak. Szokásban van itten Győr Várm., földes Ura a 9

9
még ma is a Pünkösdi Ki­ Győri Püspökség , lakosai
rályságnak játéka ; határja katolikusok leginkább, é s
Blumentháléhoz hasonlító. másfélék, fekszik Dunavize
Rév. Hos[S[ú Rév. Sza­ mellett, Győr Városával ál-
bad puszta Borsod Várm., talellenben; Kápolnáját néh.
földes Ura az Egri Káptalan­ Gr. Zichy Püspök építtette.
béli Uraság. Selyem szövő háza is neve-
RÉV. Sós Rév. Szabad zetesíti; lakosai többnyire
puszta Borsod Várm. földes mesteremberek, és halászok,
Ura az Egri Káptalanbéli kik mesterségeik után élnek;
Uraság, fekszik Szíbalom- mikor a' Duna megárad,
hoz nem meszsze, mellynek határja is megöntetik, lege­
filiája, határja jól termő. lője j ó , réttye , erdeje, sző­
RÉV. Magyar Rév. Po­ leje nints, rév vagyon a
9

zsony Várm. Révészház. , kis Dunán itten.

RÉV. Király Rév. Magy. RÉVFALU. Magyar falu
falu Pozsony Várm., földes Somogy Várm., földes Ura
Ura a Tudományi Kintstár, Petrovszky Uraság, lakosai
9

lakosai katolikusok, és más­ katolikusok, és másfélék,

félék , fekszik Zsigárdnak fekszik Bogdásához n e m
szomszédságában, mellynek meszsze, mellynek filiája;
filiája, határja is hozzá ha­ határja jó termésű, vagyon­
sonlító. nyai kűlömbfélék.
REVETES. Oláh falu Arad RÉVFALU. Missice, iVb-
Várm. földes Ura a Kir. Ka­ vavés[. Tót falu Trentsén
9

mara , lakosai ó hitűek, fek­ Vármegy., földes Ura Maj-

szik dombos helyen, 's széj­ thényi Uraság, lakosai ka­
jel épfiltt házakból áll, n. k. tolikusok, és másfélék, fek­
határos Dietsel, d Fejér Kö­ szik Vág-Újhelyhez k ö z e l ,
#

rössel, n. ny. Korcs ubával, mellynek filiája, határjának

 REV. REV. I9f

9
foldgye termékeny, éstasz- toka vala; a ki felől lásd
n o s , szóleji is vágynak. Bonfint Dec. I. Lib. I. p. 4.
R E V I S N Y I . Tót falu Árva 10. Annakutánna Dáciák­
Várm. földes Ura Reviczky nak birtokok vala, a kik 9

>
[Uraság, kik között nevezetet! kihalván, a hozzá tartozó
kíván néhai Gróf Reviczky helységekkel egygyütt a' K.
1
Károly, a ki Lengyel, Bur- Fiskusra szállott az egész
gus, és Ángoly Országokban Jószág.
Követséget viselt vala; több REVISTYE VÁRALLYA.
nevezetes Férfiak is szárma- Bars Várm. a V. betűben.
9

zának e* Nemzetségből; Le­ REVUCZA. Alsó, Felső,

ány ágon pedig N. B. Re­ és Kö[épsó Revucza. Liptó
9
viczky Judit A . , a kit Hg. Várm., földes Urok a Kir. 9

Hohenlohe veve Hitvesül; Kamara, lakosaik katoliku­

lakosai katolikusok, fekszik sok, 's másfélék, fekszenek
Nagy - Falu Mezővárosnak hegyek között, patakjok
szomszédságában; határja, mellett, határbéli földgyeik
illő mívelés után jó gabonát hegyesek, kövesek, hidegek,
9
terem, s közép termékeny- és soványas, piatzoktól is
ségu, vagyonnyai külömb­ távol esnek.
félék, vizei gyakorta ki­ REVUCZA. Gömör Várm.
száradnak. Röc[e név alatt.
REVISTYE. Sáros, és
RÉZBÁNYA. Oláh falu Bi­
Felső Revistye. Két tót falu 9
har Várm., földes Ura a N.
.Ungvár Várm., földes Urai
Váradi Püspök, lakosai 6
.több Uraságok; fekszenek
hitűek leginkább, fekszik
Tibéhez nem meszsze, ha­
Vaskónak szomszédságában,
tárbéli földgyeik közép ter-
mékenységuek,vagyonnyaik határja jeles, vagyonnyai
meglehetősek. külömbfélék.
REVISTYE. Régi Vár Bars R É Z I . Magyar falu Szála
9
Várm., a Selymetzi Királyi Várm. földes Ura Gr. Feste-
Kamarához tartozik, épült tits Uraság, lakosai katoli­
Garam vize mellett, kies kusok, fekszik Sz. Gróthoz
helyen , Zsarnóczhoz fél mintegy másfél mértföldnyi­
mértföldnyire. Hajdan vi­ re, földgye közép termé-
rágzott vala, kivált Corvin. kenységu, Szóleje is közép­
Mátyásnak idejekor, midőn szerű borokat terem, ela­
Urbdn Egri Püspöknek bir­ dásra módgya van.
N % RÉZ-
i$6 Jttz.
RÍZTBLEK. Ttrtsti. Oláh
falu Szatmár Várm., földes
Ura Gr. Károlyi Uraság, la­
kosai egygyesfilrt 6 hitűek,
fekszik Hirip, Ivacskó, és
a' Szatmári szőlőkhöz közel;
határja két nyomásbéli, 'tér
helyen fejér agyagos földgye
van, terem Kevés búzát,
tengerit, és zabot is, makk-
termő erdeje meglehetős;
szőleje nints, piatza Szatmá-
ron I jó mértföldnyire.
RIADEK. Tót falu Túrótz
1
Várm. földes Ura a Sz. Már-
toni Plébánia, lakosai ka­
tolikusok leginkább, fek­
szik Sz. Márton mellett, ha­
tárja is hozzá hasonlító.
R I B A , vagy Ribds. Ele­
gyes falu Nógrád Várm. föl­
des Ura Majthényi Uraság,
lakosai katolikusok, és más­
félék, fekszik Balassa Gyar­
matnak szomszédságában,
mellynek filiája, határjában
legelője, erdeje, réttye, 's
közép termékenységu föld­
gye van, tserép edényt is
tsinálnak némelly lakosai.
RIBÁR. Tót falu Zólyom
9
Várm. földes Ura a Beszter-
tzebányai Bányászi Kamara,
lakosai katolikusok, fekszik
nagy hegyekhez közel, föld­
gyének fele sovány, és ne­
hezen mí vehetik, káposztás,
és kender földgyeit a* Garam
vize néha megmossa, lege-
RIB.
9
lője elég v a n , a Zólyomi
piamól tsak egy mértföld­
nyire van.
R I B Á R . Zólyom Várm.,
földes Ura Gr. Eszterházy U-
raság, lakosai katolikusok,
fekszik Hajnikhoz nem mesz­
sze , mellynek filiája, határja
is hozzá hasonlító.
R I B A R I . Tót falu Tren­
tsén Várm., földes Ura Gróf
Szörényi Uraság, lakosai ka­
tolikusok, és másfélék, fek­
szik Zablati alatt, Orechó­
hoz nem meszsze, mellynek
filiája; határja jó, és vagyon­
nyai kűlömbfélék.
R I B I N . Trentsén Várm.,
földes Ura az Esztergomi
Érsekség.
R I B K E . Tót falu Nyitra
Várm. földes Urai G. Amadé,
és több Uraságok, lakosai
katolikusok leginkább, fek­
szik Rohovnak szomszédsá­
gában, mellynek filiája; ha­
tárja középszerű, vagyon­
nyai jelesek, borok meg­
lehetős terem.
RIBNICZB. FclsS Ribnic[e 9
Új Ribnic^t. Két tót falu
Ungvár Várm. Felsőnek föl­
des Urai több Uraságok; Új
Ribniczének pedig Horvát
Úr; fekszenekTibehez nem
meszsze, mellynek filiáji,
lakosai kűlömbfélék, határ-
béli földgyeik közép termé­
kenységinek, réttyeik, lege-
 RICH. 197

lőjök, és egyéb javtik is leginkább rozsot , búzát,

meglehetősek. 9
árpát, zabot, 's a pohán­
R I B N I K , Trentsén Várm* kát is megtermi ; szőleje,
malom, földes Ura Gr. Esz­ réttye tsekély, erdeje elég
terházy Uraság, fekszik D o - vagyon.
minishoz közel, és annak RICSH. Magyar, és orosz
filiája* falu Szatmár Várm., földes
R I C H N O . Richnava. Ri- Ura Gróf Barkóczy Uraság,
kanaiu Tót falu Szepes lakosai reformátusok, és ó
Várm. földes Ura Gr. Csáky hitűek , fekszik T. Berek,
Uraság, lakosai katoliku­ Gacsaly, és N. Naményhoz
s o k , és másfélék i s , fekszik közel, határja 3 nyomásbéli,
Kluchnónak szomszédságá­ erdeje szép, és jó makk-
ban, mellynek filiája, ha­ termő , buzájok, zabjok,
tárja sovány, réttyei j ó k , és kukoritzájok meglehető­
legelője elég, faja van mind sen terem; piatzok Szatmá­
a'kétféle, piatza közel, és ron , és Üjlakon két két
ott keresetre is van mód­ mértföldnyire.
gyok. R i c s i . Magyar faluZem-
R I C H V A L D . Tót falu Sá­
f )Ién Várm. földes Ura a Le­
9

ros Várm. földes Ura Bánfa eszi Prépost, lakosai refor­

Városa, lakosai katolikusok, mátusok, fekszik Kis Roz-
fekszik Bártfához fél mért­ vágygyal általellenben, Sem-
földnyire; határja hegyes, jénynek szomszédságában.
és sovány, fája, réttye, le­ E helységbe szárazon soha
9

gelője van, lakosai fuvaro­ sem lehet bemenni; 400, vr

zással is keresik élelmeket. 500 lépésnyi pallókon jár­
R I C H V A L D . Rcchvald. Tót nak a gyalog emberek; a
9 9

falu Szepes Várm., lakosai marhák is három helyen

katolikusok, fekszik Lek- úsztatva. Tölgyes erdőjök
niczhez nem meszsze , 's szép, és nagy; kukoritzájok
üveghutája nevezetesiti. bőven terem; lakosai Ábra-
R I C Z I K G . Német falu So­ hámi életet élnek.
pron Várm., földes Ura Hg. RICSKA. Orosz falu Mára­
Eszterházy Uraság; lakosai maros Várm. földes Urai Jár-
katolikusok, fekszik Hara- mi, és több Uraságok, la­
tsonynak szomszédságában, kosai ő hitűek, fekszik n.
Sopronhoz ij mértföldnyire; k. Kel ecs enyh ez i £ , é. Bu-
hegyes határja 1 nyomásbéli, koveczhez egy óránnyira;
N 3 ha-
 I£8 RIEI.
határja a nyomásbéli, zabot,
és krompélyt terem közép*
- szerűén, eleséget keveset,
fával, és jó vízzel bővelke­
dik; piatza Huszton n órá­
nyira , és Dolhán 7 órányira.
RIESKA. Tót falu Zólyom
1
Várm. földes Ura a Bányászi
Katnara, lakosai katoliku­
sok , fekszik Besztertzebá-
nyához mintegy mértföld­
nyire ; határja olly minému-
ségu, mint Ulmankáé.
RIESNICZA. Tót falu Tren­
tsén Várm., földes Ura Gr.
Szörényi, és több Uraságok,
* lakosai katolikusok, és más­
félék is, fekszik V. tíjhely-
hez mintegy mértföldnyire,
a* körfilötte fekvő -fleszter-
tzei, Terchovi, Lutisi, Tis-
sini nevű hegyeken találtat­
nak holmi lakó kalyibák is,
1
és maga is a helység, mivel
magas helyen fekszik, föld­
gye sovány , vagyonnyai
selejtesek.
'.- RIBNY. Oláh falu Bihar
Várm. földes Ura a* Nagyvá­
radi Püspök, lakosai legin­
kább 6 hitűek, fekszik Vas-
kőhnak szomszédságában ,
mellynek filiája, határja kö­
zép termékenységu, vagyon­
nyai meglehetősek.
Ric ACS. Magyar falu Szála
Várm. földes Ura Inkey Ura­
ság , lakosai katolikusok,
és másfélék, fekszik Szepet-
RlGY/.
neknek szomszédságában ,
és annak filiája; erdeje,
szóleje van, mellynek b o ­
rait jól eladhattyák, földgye
is termékeny.
RIGYICZA. Rátz falu Báts
Várm., földes Ura a' Kir.
Kamara, lakosai ő hitűek,
fekszik Szanisityhoz 3 8 5 0 ,
Katymarhoz pedig 50 jo b.
ölnyire; dombos, és alatson
határja 3 nyomásbéli, leg­
inkább tiszta búzát, és zabot
terem, erdeje nints, szőleje
középszerű bort terem; va­
gyon székes vize a' határban,
piatza Baján, és Zomboron.
RIHOSZEL. Bután. Oláh
falu Bihar Várm. földes Urai
több Urak , lakosai legin­
kább ó hitűek, fekszik a'N.
Váradi járásban; határja jól
termő, de nagyobb része
középszerű, vagyonnyai meg
lehetősek.
, RIRAS. Bánátbéli falu.
RÍKASD. Falu Bihar Várm.
földes Urai több Uraságok,
fekszik a' Váradi járásban.
RIKITA. Orosz falu Mára­
maros Várm. földes Ura Bu-
day Uraság, lakosai ó hitűek,
fekszik n. k. Új Holyatinhoz
| , d. ó Holyatinhoz 1 órá­
nyira ; határja két ugar­
szerre van osztva, zabot, és
krompélyt bővebben terem,
szénát középszerűen, elesé­
get kevesebbet; fája, jó for-
 Rtl. Rím. 199

tísu vize elég van; b o r , elevenítik szép fekvését. E'

búza. és malom nélkfil szű­ Város ez előtt mintegy 6oo
kölködik; piatzok Huszton esztendővel, hét falukból
1 $, és Dolhán i x órányira. származott, mellyek egy­
R I L Y O V A . Tót falu Szepes máshoz közelebb meg köze­
Várm. lebb szaporodván, a' mostani
RIMASZÉCS. Mezőváros Várost formálták idővel. A 9

Gömör Várm. földes Ura Gr. 7 faluk ezek valának: Ist­

Koháry Uraság, lakosai ka­ ván falva, S\intvcr Gernyo, %

tolikusok, és reformátusok, Motsény, Tehány, Tvarnas,

fekszik Rimaszombathoz egy és Rákos. Kedvelvén a régi 9

9
mértföldnyire, kies helyen. Magyar Királyok e Város­
Hajdan híresebb, s gazda­ nak j ő , és szorgalmatos la­
9

gabb vala, ló vásárjai híre­ kosait , jeles szabadságokkal

sek valának; foldgye termé­ ajándékozák-meg, mellyek
k e n y , Rima vize ugyan né­ között nevezetesebbek 1.)
9
ha meg szokta önteni; pia­ Hogy Polgárjai a vámnak
tzozása Rimaszombatban, és fizetésétől szabadok, a.)
Jolsván; legelője e l é g , fája, Hogy minden perekben első
makkja is van. Bíró a Városbéli Tanáts. 3.)
9

RIMASZOMBAT. Rimavs^ Hogy vagyon Tus Glaáiuma.

ka S[obota. Népes magyar 4.) Hogy a magok között
9

Mezőváros Hont Várm.földes lévő Caáucitásókban magok

Urai Gróf Koháry, és Gróf a Successorok 's a 1. Piatza
9 9

JForgách Uraságok, lakosai négy szegetetu, útszái jeles

9
katolikusok, többen refor­ rendűek, s kemény kövek­
9
mátusok, és evangélikusok kel kirakattattak; a házak
h , s kevés Németek; fek­ egyenesen épültek , ú g y ,
9

szik F . és A . Pokorágynak, hogy egyik végétől a másik 9

Jánosinak, 's Tamásfaivának végéig minden épületeket

szomszédságokban , Rima­ lehet látni. Lakosai szorgal­
9
vize mellett, egy tágas völgy­ matosak, s az egész Hazá­
9
nek közepén igen kies he­ ban híresek, mind a mester­
lyen ; észak felől magas he­ ségeknek helyes folytatása,
gyek • napkeletről a' Zeher- mind pedig kereskedéseik
j e i , és A. Pokorágyi szőlők, által; ugyan is jó nyereg-
nyúgot felől pedig a szép jártók, guba, és pakrótz-
1

tölgyes erdők, délre a* tér­ tsinálók, ötvösök, g o m b ,

séges rétek vídámmyák, 's és sinórkötők, tsutorát, s 9

N 4 hí-
 ftOO RÍM. RIP«

híres kenyeret készítők lak­ szítelek, 's ezzel is keresik

nak itten; vászonnal, bor­ élelmeket.
ral, marhákkal, szűrrel, 's RINNVA ÚJLAK. Lásd (//-
gubitstsal is kereskednek, lak.
mellyeket eladás végett min­ RIPPA. Oláh falu Bihar
denfelé elhordanak a' Hazá­ Várm. földes Ura a* Nagyvá­
9
ban , 's a kereskedésre néz­ radi Püspök, lakosai katoli­
ve más Városoknak is szép kusok, és ó hitűek, fekszik
példát adnak. Határja több­ Tenkéhez közel, mellynek
nyire jó szántóföldekből áll, filiája, határja közép termé-„
réttye kevés, legelője még kenységfi, egyéb javai meg­
kevesebb, 's a' Kurintzi, A- lehetősek.
páti, és Tamásfalvai pusztá­ RIPPKNY. Kis Rippcny,
kon legeltetik marháikat; Nagy Ripptny. Két tót falu
erdejek nem lévén, pénzen Nyitra Várm. földes Uraik
vett fával élnek; bora nem Gr. Berényt, és több Urasá­
nevezetes; piatza híres. g o k , Kis Rippeny, Nagy
RIMÓCZ, Magyar falu Nó­ Rippenynek filiája, lakosai
grád Várm. földes Ura Gróf katolikusok, fekszenek N .
Forgách Uraság , lakosai Bodokhoz mintegy \ mért­
katolikusok , 's másfélék, földnyire ; N. Rippenynek
fekszik Szétsényhez fél mért­ postája, és ispotállyá is van,
földnyire ; határja közép ter­ földgyeik, réttyeik jó ter-
mékenységi! , vagyonnyai is mékenységuek; Kis Rippen-
olly formák. nek ugyan legelője szoros,,
RIMOCZA. Tőt falu Hont és fája nints, de amannak
Várm. földes Urai több Ura­ I vagyon.
ságok, lakosai katolikusok, RIPPINTK. Orosz falu Má­
és leginkább evangélikusok, ramaros Várm. földes Urai
fekszik Rima - Lehotának Gr. T e l e k y , és több Urasá­
szomszédságában, mellytől gok, lakosai ó hitűek. Ezen
tsak Rimavize választya-el, helység fel vagyon osztva
Rahónak filiája, határja 3 hat falukra, úgymint: Ripi-
nyomásra osztatott, 's közép nyc, Gyil, Mdjddn, Ru-
termékenységi!, réttyei jók, aavet[ JBis[tra, és Lopus-
t

's magok szukségjekre elég, nya; fekszik d. Sólymához

legelője tágas, és mind a' n. ny. Tyuskához 1 , ész.
kétféle fája elég vagyon, Ó Holyatinhoz 1 órányira;
mellyből fa edényeket ké­ határja minden szakasnak,
vagy
 ROB. aoi

vagy falunak x nyomá&béli, ságok, lakosai katolikusok,

leginkább zabot, és krom-
péíyt terem, szénát közép*
szerűen, eleséget szűkebben;
fenyves erdővel bővelkedik,
Bisztrán, és Májdán vágynak
furészmalmai , mellyeknek
deszkáit a' nagy Ág vizén
Husztra szállíttyák, valamint
más vagyonnyaikat is; búza,
bor, gabona, és kukoritza
né!k5f szűkölködik.
RIPKB. Elegyes falu Nyi­
és másfélék, fekszik Tisza­
bőhöz nem meszsze, melly­
nek filiája, határja ollyan,
mint Ábádé.
ROGASOCZ. Tót falu Vas
Várm. földes Ura Gr.Nádas-
dy Uraság, lakosai kűlömb­
félék , fekszik Sz. Györgyhöz
közel, mellynek filiája, jeles
javai vágynak, de határja
sovány.
ROGÓCZ. Bél Rogóc\ 9

tra Várm. foldgye, réttye Vinttr Rogóc[. Két Oláh

j ó , szőleje termékeny, fája falu Bihar Várm. Bél Ro-
van mind a* kétféle, legelője gócznak földes Ura a' Nagy
elég* piatza Szénitzen. Váradi Püspök; Venter Ro-
RISZDORF. Ru$\konóc\
1
gócznak pedig a Kir. Kama­
név alatt. ra, ez fekszik Magyar Cse-
RITKAROCZ. Tót falu Vas kéhez nem meszsze, melly­
Várm. földes Ura Gr. Nádas- nek filiája, lakosaik katoli­
dy Uraság, lakosai katoli­ kusok, és ó hitűek, határ­
kusok , és másfélék, fekszik béli földgyeik középszerűek,
Nagy Dolincznak szomszéd­ vagyonnyaik kűlömbfélék.
ságában, mellynek filiája, ROGLATICZA. Szabad
szőleje, és fája tűzre ele­ puszta Báts Várm. földes Urai
gendő van; de földgye so­ Vojnits, Pilaszanovics, és
vány. Zlinszky Urak, fekszik Baj-
RITTOTINCZ. Rit[ing név sához közel, mellynek fili­
alatt. ája , határja szénát leginkább
RIVOLYA. Szepes Várm. terem, és marhát nevelnek,
ROBAGÁNY La{iír. az L . meglehetős bort termő sző­
betűben. leje vagyon.
ROBEAT. Bánátbéli falu. ROHACS. Régi omladozott
RODOBICZA. Tót falu Bars Vár Trentsén Várm., magas
Várm. fekszik Oszlányhoz i helyen épült Szulyo falu fe­
mértföldnyire. lett , 's a* Tsehekkel való
ROFF. Magyar falu Heves hadakozáskor a szomszéd la­
9

Várm. földes Urai több Ura­ kosoknak menedék helyek

va-
202 ROH. ROH.

vala. Azután idővel Bossányi számos zsidók is ; fekszik

Katalin 1681-dikben L e o - kies helyen, Kőszeghez , s 9

p o l d t ó l engedelmet nyer­ Szombathelyhez is mintegy

vén , újjíttatni, és erőssíttetni két kis mértföldnyire. N e -
9
kezdette t 's már Katalin- vezetesíti e Várost a* Her­
Várának is hívogatták; de tzegi Vár, melly a* Városnak
ez meghalván , a Vár is piatzán épült, 's mind e'
9

hanyatlani kezdett: mind­ Várost, mind pedig az e-

azáltal Rákóczi embereinek gész vidéket ékesíti. Mind
erejeket Srzoji vitézül kiál- külső, mind belső tekintete
lották, i y i o d i k b e n , i$dik méltóságot mutat, magassá­
Júliusban. . ga három emeletu, s 1 0 09

ROHO. Tót falu Nyitra szobáknál több van benne.

9
Várm. földes Urai több Ura­ Nevezetesek ezek között a
ságok, lakosai katolikusok képes szobák, mellyekben
9
leginkább, fekszik Szénás­ a Hertzegi Nemzetségnek
faluhoz tél mértföldnyire ; Eleji szemléltetnek , régi
szőleje, 's fája tűzre, és épü­ köntöseikben, 's jeles alól-
letre van, réttye nints elég, írásokkal, és a' szemlélőt
legelője szoros, földgyét né­ önként gyönyörködésre he­
9
hol a záporok járják. vítik. A* több külömbféle
ROHOD. Magyar faluSza* hertzegi szobáknak lerajzo­
bolts Vármegyében. lása meszsze elvonna tár­
ROHOD. Magyar falu Szat­ gyunktól. Némelly ritka,
már Várm. földes Urai több os drága képeket Hg ó Emi-
Uraságok, lakosai reformá­ nentziája néhai Gr. Festetits-
tusok , fekszik Vajához kö­ nek ajándékozott, mellyek
zel , határja 3 nyomásbéli, Ságba vitettek; ezek között
9
gabonát, kukoritzát, ken­ vagyon az a szőlő - fürt i s ,
den leginkább terem, föld- mellyért Btrtalanfi szerént
ye homokos, dombos; fája 10000 forintot nyert a kép­
9

E evés, szőleje nints, piatza író. E' Várnak belső udvara

Debreczenyben 5 mértföld­ is nagyon tágas, és pompás
nyire. kúttal ékesíttetik,* mellette
9
ROHONCZ. Elegyes német vagyon pedig a hertzegi
Mezőváros, és jeles Vár Vas kert, melly nem annyira
Várm. földes Ura H. Batthyá­ tágas, mint jeles ízléssel
9
ni Uraság, lakosai katoli készíttetett; a Várhoz tar­
kusok, evangélikusok, és tozó pintzék ellenben olly
ne-
 ROH.
nevezetesek , mellyekhez
hasonlót nem hamar tapasz­
9
talhat az utazó. Valamint e
Vár mind fekvésére, mind
épületére nézve kiváltképen
nevezetes; úgy az itten tar­
tatni szokott külömbféle
hertzegi mulatságok is elég-
f é nevezetesek , mellyek
özött emlékezetet kíván­
nak az 1774-dik esztendő­
ben tartatott szép, és pom­
pás vígadalom, melly itten
F. H. A. Krístinának, és Fér­
jének kedvekért tartatott.
Nemkülömben az 1797-dik
esztendőbéli Nemesek* fel­
elésekor tartatott külömb­
féle mulatságok, mellyek
valamint itten , úgy más
Jószágaiban is ő Eminentziá-
jának olly gazdagok valá*
nak, hogy mind JÓZSEF K.
F. H. Nádor Ispánynak, mind
9
a Magyar Méltóságoknak,
9
mind pedig a több Vitéz
Magyar Uraknak örökös em­
lékezetekben méltán marad­
hatnak. Lakosai részszerént
9
borral, s egyébbel való ke­
reskedés, részszerént pedig
gazdáskodás által élnek;
foldgye elég termékeny,
réttyei jók, Fájok van mind
9 9
a kétféle, szólejek, s borok
híres, eladások K ő s z e g e n /
és helyben, malmok is van,
javaik jelesek.
ROH. 203
ROHONCZ, Tót falu Ung­
vár Várm. az Ungvári Urada­
lomhoz tartozik.'
ROHOSNIK. Orosz falu
Zemplén Várm. földes Ura
Dezsofy Uraság, lakosai ó
hitűek,- fekszik n. k. Felső
Szitnitzébez 1 , d. Kosarótz-
hoz a , n. ny. Piskarótzhoz
1 , é. Pritulyánhoz fél órán-
nyira; egyéb tulajdonságai
hasonlók Pristulyánéhoz.
ROHOZNICZA. Tót falu
Bars Várm., földes Ura az
Esztergomi Káptalanbéli U-
raság, lakosai katolikusok
leginkább, fekszik Nemtsén-
hez közel, mellynek filiája,
fája, legelője, szőleje van,
foldgye, réttye termékeny,
keresetre módgya Szent Be­
nedeken.
ROJTH. Oláh falu Bihar
9
Várm. földes Ura a Nagy­
váradi Káptalanbéli Uraság,
lakosai ó hitűek leginkább,
9
fekszik a Szalontai járásban,
9
határja j ó , s szép vagyon­
nyai vágynak.
RÓKAMBZÓ.
Máramaros
Várm. földes Ura Gr. Tclekv
Uraság, lakosai külömbfé­
lék, fekszik Borsvához, s 9
Huszthoz is közel, mellynek
filiája, legelője meglehetős,
határja, ha trágyáztatik, a 9
zabot, és kukoritzát jól meg
termi, Lengyel Országba is
szoktak némellyek fuharozni
Ró-
 RÓK.

RÓKA SZEG. Szála Várm. lasztya, határja % nyomábéli,

Szállás. zabot, tatárkát, tavaszi bú­
RoKFALVA. ' RohoV€C[. zát, árpát középszerűen t e ­
Tót falu Gömör Várm. földes rem, erdeje van.
Urai több Uraságok, lakosai ROKITÓCZ. Rokitovc\e.
katolikusok, és másfélék is, Tót falu Zemplén Várm. föl­
fekszik Csetneknek szom­ des Ura Szirmay Uraság, la­
szédságában, mellynek filiá­ kosai ó hitűek, fekszik ftrasz^
ja, határjának nagyobb ré­ ni Brodhoz közel, veres a-

f
sze agyagos , sovány, és yagos határja a nyomásbéli,
kösziklás, réttye is sovány, evés zabot, tatárkát, és
legelője e l é g , fája van mind krompélyt terem , erdeje
a' kétféle, piatza másfél van, szóleje nints, piatza
mértföldnyire; a' szomszéd Sztropkón.
vashámornál is van keresetre ROKOLÁM. Szabad puszta
módgyok. Szála Várm., földes Ura a'
R O K I T O . Tót falu Sáros Religyiói Kintstár, fekszik
Várm. földes Ura Bártfa Vá­ Tüskevárhoz nem meszsze,
rosa, lakosai katolikusok, mellynek filiája.
fekszik Tapoly vize partyán, RÓKUS. Rox. Rokusy. N é ­
hegyek között, Sárpataká­ met falu Szepes Várm. földes
hoz nem meszsze, mellynek Ura Kézsmárk Városa, la­
filiája, határjában néhol jó kosai kűlömbfélék, fekszik
földgye van, réttyei szoros- Kézsmárkhoz nem meszsze,
9
sak, fája van mind a két­ mellynek filiája, határja so­
féle. vány, legelője, és fája van
R O K I T O . Homonna Roki­mind a* kétféle , keresetre
to. Orosz falu Zempl. Várm. módgyok a szomsédságbaiu
9

földes Ura Szirmay Uraság, R Ó M A . Szőlőhegy, tsár-

lakosai ó hitűek, határja a dával egygyütt, Esztergom
nyomásbéli; Izbugya Roki- Városáé, fekszik Bajnához
totól egy árok választya-el, közel, mellynek filiája.
földgye közép termékeny­ ROMÁKD. Német fala
ségi!. Veszprém Várm. földes Ura
ROKITO. l\bugya Rokito*a Győri Püspökség, lakosai
9

Orosz falu Zemplén Várm. katolikusok, fekszik Gyi-

földes Urai több Uraságok, rótnak szomszédságában, és
lakosai ó hitűek; Homonna annal^ filiája; határjának
Rokitótól tsak egy árok vá- földgye termékeny, szóleje
meg-
 ROM. JROM. 20 f

meglehetős borokat terem; több Urak; Nagy Romhány­

erdeje tsekély , vagyon egy nak pedig Kis Uraság, fek­
nádas tója, és azon egy essőt szenek Raphoz közel, melly­
kiáltó malma. nek filiáji.
ROMANFALVA. Romanova ROMONYA. Magyar falu
Tót fala Nyitra Várm. földes Baranya Várm. földes Ura a f

Ura Gr. Eszterházy Uraság, Kir. Kamara, lakosai kato­

lakosai katolikusok, és más­ likusok, és másfélék, fek­
félék , fekszik Nagy Bábhoz szik Bogádnak szomszédsá-
nem meszsze, és ennek fi­
liája; határjában fája tűzre, f ában , és annak filiája;
atárja j ó , szőleji tágasak,
és épületre nints, szőlei ter­ javai külömbfélék, fát nehe­
mékenyek > legelője elég zen szereznek.
v a n , piatza Galgóczon egyj ROMOTSAHAZA. Elegyes
órányira, Vágvizén malma; falu Bereg Várm. földes Ura
földgyei, réttyei jók. | Gr. Schönborn Uraság, la­
ROMANÓCZ. Orosz falu kosai külömbfélék, fekszik
Bereg Várm. földes Ura Gr. i Kis Almásnak szomszédságá­
Schönborn Uraság, lakosai ban, mellynek filiája, hatarja
katolikusok, és ó hitűek, meglehetős termésű.
fekszik Pudpolóczhoz közel, KHONA. Alsó Rhona. 01.
mellynek filiája, 's határja is falu Máramaros Várm. földes
hozzá hasonlító. Urai több Uraságok, lakosai
R O M H A N V . Magyar falu egygyesultt ó hitűek, fek­
Nógrád Várm., földes Ura szik n. k. Felső Rhonához
Bene Uraság, a kinek kas- n. ny. Sziget Városához 1 ,
1

téllyával ékeskedik, lakosai és Karátsonfalvához i mért­

katobkusok leginkább, fek­ földnyire; határja kit nyo­
szik Gyarmathoz mintegy a másbéli, hegyes, völgyes f

mértföldnyire, patakja mel­ ; homokos, agyagos; terem

lett. Ne vezetésűi az 1 7 1 0 - I tavaszi búzát, rozsot, zabot,
dik esztendőben vidékjén I kukoritzát, és tatárkit; er-

1
történtt véres tsata; határja ' deje van, piatza Szigeten.
*ó termékenységi}, nevezetes R H O N A / Fclso Rhona. O-
LŐbányája is vagyon, rosz falu Máramaros Várm.
ROMHANV. KssRomhdny, földes Ura a' Királyi Fiskus,
is Naey Romhdny. Szahad lakosai egygyesöltt ó hitűek,
úszták Nógrád Várm. Kis fekszik n. k. Fetrovához 2,
S omhánynak földes Urai n. ny. Rhonaszékhez £ mért-
zöUi-
206 RON.
földnyire ; tulajdonságaira
nézve hasonló Alsó Rhoná-
hoz, azon kivul, hogy en­
nek mind több, mind na­
gyobb erdei vágynak.
RONÁDFA. Magyar falu
Baranya Várm. földes Ura H.
Eszterházy Uraság, fekszik
Sz. Dieneshez nem meszsze,
mellynek filiája, Hernádfá­
nak, és Metskének szom­
szédságában, lakosai refor­
mátusok , kik között számos
bognárok vágynak; földgye
közép termékenységi!, rét­
tyei soványak, erdeje van,
szóleje nints, piatza Fétsen.
RÓNAPATAK. Boró. Tót
falu Gömör Várm., földes
UrA,Gr. Koháry, IIBB
UMÁGOFC, lakosai kűlömb­
félék , fekszik Ratkóhoz egy
mértföldnyire, határja sovány
és hegyes, vagyonnyai meg­
lehetősek.
RÓNASZEK.
Nevezetes
helység Máramaros Várm.,
9
földes Ura a Kir. Kamara,
lakosai katolikusok, és ő
hitűek, fekszik Szigethez i
mértföldnyire, hegyek kö­
zött egy völgyben. Legne­
vezetesebb sóháza vagyon,
és külömbféle só - bányái,
melly ékben naponként 300,
's több vagy kevesebb em­
berek dolgoznak. Fizetések
darab számra van, a kő­ 9
sónak nagyságához képest;
RON.
ruházattyok egy forma, s 9
mintegy katonás, sőt mago­
9
kat a katonai szolgálatban is
szokták néha gyakorolni. E 9
Rónaszéki Uradalomhoz tar-
tozandók: Rónaszék, Felső
Róna, Tribusa, Fejérpatak,
Barlabás , és Akna Rahó.
RONEK. FclsS, és Alsó
Rontk. Elegyes falu Vas
Várm.
RONGYIN. Hont Várm.
Szállás, Nádashoz tartozik.
RONGYOS. Hat Rongyos.
Heves Várm. Szállás.
RONGYOS STRICZE. Tót
falu Trentsén Várm.
RONKA. Szabad puszta
Komárom Várm. földes Ura
9
a Religyiói Kintstár, fekszik
Fűshöz közel, mellynek fi­
liája.
RONKÚT. Veszprém Várm.
Tsárda.
RONTÓ. Oláh falu Bihar
9
Vánp. földes Ura a Nagy­
váradi Káptalanbéli Uraság,
lakosai katolikusok, és 6
hitűek, fekszik Boldog Sz.
Mártonhoz nem meszsze,
mellynek filiája, határja kö­
zép termékenységu , javai
meglehetősek.
RONYA. Rovnani. Magy.
falu Nógrád Várm., földes
Ura Szentiványi Uraság, la­
kosai katolikusok, és más­
félék, fekszik Berzenczéhez
nem meszsze, mellynek fi-
• li-
 JlON. ROR. 307

Hája; határja ollyan, mint RÓRBACH. Orbuch. Német

Bisztricskáé. falu Sopron Várm. föld. Ura
RONYA. Zagyva Ronya.H. Eszterházy Uraság,lakosai
Szabad puszta Nógr. Várm. katolikusok, fekszik Sopron­
földes Ura B. Prónay Uraság, hoz i | mértföldnyire begyes
fekszik Cselednek szomszéd­ helyen, savanyú vize neve-
ságában, mellynek filiája. zetesíti; határja közép ter­
RONYVA. Víz , a* Szalán- mékenységi! , vagyonnyai
czi hegyekből foly-le, s meglehetősek,
9 erdeje elég
mind a' kútfőkből, mind a' van.
pataRotskákból megnagyob­ ROHRBACH. Elegyes tót
bodott , Újváros alatt ömlik* falu Pozsony Várm., földes
l e , magába vévén Baradla Ura Gr. Pálfy Uraság, szá­
patakot, azután könnyebb mos Nemesek is lakják;
folyása van; S. A. Üjhely lakosai többnyire katoliku­
alatt Bozsva vizét is magába sok, fekszik Stomfához mint­
veszi, 's napkeletre a' Város egy harmadfél mértföldnyi­
alatt foly-el; azután pedig re, határja közép termékeny*
Bodrog vizével egygyesul. s é g u , vagyonnyai külömb­
félék, és meglehetősek.
ROPRECSA. Vas Várm.,
RÓSAFALVA. Fórrá. Oláh
földes Ura Gr. Nádasdy Ura­
falu Bihar Várm. földes Ura
ság , lakosai katolikusok, és 9
a Nagyváradi Püspökség,
másfélék, fekszik Bertócsá­
lakosai katolikusok, és 0
hoz közel, mellynek filiája,
hitűek , fekszik Tenkének
hat ár ja síkos, Stájer Ország­
szomszédságában, mellynek
hoz közel van, szőleje, rét­ filiája, határja közép termé­
tye jó van , fíja mind a' két­ kenységi! , és egyéb javai is
féle , legelője e l é g , fuharo- meglehetősek.
zással is pénzt kereshetnek.
RÓSAHEGY. Vas Várm.,
RÓR. -Német falu Vas földes Ura Gr. Batthyáni U-
Várm. földes Ura G. Batthyá­ raság, lakosai külömbfélék,
ni Uraság, lakosai katoli­ fekszik Németújvárhoz nem
kusok leginkább, fekszik meszsze j mellynek filiája.
Német Újvárhoz két mért­ RÖSALIA. Német falu So­
földnyire; határja hegyes, pron Várm. földes Ura Hg.
éi völgyes, vagyonnyait kön­ Eszterházy Uraság, lakosai
nyen eladhattya Stájer Or­ katolikusok, fekszik hegyek
szágban, savanyú vize is van. tetőjén, Fraknó allváhoa
 ao8 Kő*. Ros.

közel, mellynek filiája; er­ kűlömbfélék, fekszik Miíej-

deje elég v a n , de más javai egyházszegnek szomszédsá­
tsekélyek: gában, mellynek filiája, ha­
ROZSALIA. Oláh falu Má­ tárja középszerű.
ramaros Várm. földes Ura a' ROSIA. Két oláh falu
Kir. Fiskus, és több Urasá­ Arad Várm. egyiknek földes
g o k , lakosai 6 hitűek, fek­ Ura a' Kir. Kamara, lakosai
szik Konyhának, Sajónak leginkább ó hitűek; egyik
szomszédságában, Szurdok­ fekszik n. k. Csorestyelhez,
hoz i órányira: határja két d. Revetéshez, n. ny. Govos-
nyomásbéli, é felső járás­ diáboz, é. Szeleszányhoz is
ban legtermékenyebb , de közel, határbéli földgyeik
fából szfikölködik; itten va­ soványak, kevés búzát, ku­
gyon a* Nemes Vármegyé­ koritzát, és zabot teremnek;
nek Qudrtély háza i s , melly gyűmöltsel, és 6 - kereske­
szép, s erős épfilet. déssel szerzik élelmeket.
ROSALY. Magyar, és o- ROSCIA. Oláh falu Bihar
9
rosz falu Szatmár Várm. föl­ Várm. földes Ura a Királyi
des Urai több Uraságok, Kamara,, lakosai katoliku­
lakosai ő hitűek, és refor­ sok, és ó hitűek, fekszik
mátusok, fekszik Jánkhoz Belényeshez nem meszsze,
közel, mellynek filiája, Méh­ és annak filiája; határja
telek, Zajta, ésGacsályhoz sovány.
is közel; határja jó termé­ ROSKÓCZ. Orosz falu Zem­
kenységu, réttyei haszno­ plén Várm. földes Ura Kéry
sak, piatza Szatmáron egy Uraság, lakosai ó hitűek^
mértföldnyire; legelője eleg, fekszik d. Szukóhoz \ \ , é.
fája van mind a kétféle, egy Bisztrához fél órányira; e-
9

részét szántóföldgyeinek, és yéb minémuségei hasonlók

S
réttyeinek az áradások mos­ lavaj helységéhez.
ROSKÓCZ. Tót fala Szepes
sák, szőleje nints.
9
RósÁs. Szabolts Várm. Várm. földes Ura a Szepesi
Szállás , földes Ura a' Kir. Káptalanbéli Uraság, lakosai
Kamara, fekszikZalkodho* katolikusok , és másfélék,
nem meszsze, és annak fi­ fekszik Görgőnek szomszéd­
liája. ságában, mellynek filiája;
RÓZSASZEG. Magyar falu határjában legelője nem e-
Szála Várm, földes Urai Tót, l é g , fája van bőven, foldgye
és több Uraságok, lakosai soványas.
Ros-
 Kos.
ROSKÓYÁNY. Ruskovia.
Tót falu Sáros Várm. földes
Ura Roskoványi , és • más
Uraságok, lakosat katoliku­
s o k , és másfélék, fekszik
Héthárshoz fél mértföldnyire,
Torisza vizéhez közel; ha­
tárja ha szorgalmatosan raí-
veltetik, jó gabonát terem,
réttye, legelője tágas, fája
van tűzre elég.
ROSINA. Tót falu Tren­
tsén Várm. földes Ura H. Esz­
terházy Uraság, lakosai ka­
tolikusok , fekszik Zolnához
egy mértföldnyire, földgye
közép termékenységu, egyéb
javai is vannak, fája. Jege­
lője van, Zolna Mezőváros­
ban piatza nem meszsze.
ROSINDEL. Elegyes tót
falu Pozsony Várm. földes
Ura Nagyszombat Városa,
lakosai katolikusok, fekszik
Nagyszombathoz egy kis
mértföldnyire, határja 3 dű­
lőre van osztva, s jó gabo­
}
nát terem; legelője, kaszái-
lója, fája SZÚK.
ROSZLOSNA. Tót falu Gö­
mör Várm. földes Ura Gömö-
ry Uraság, lakosai katoliku­
sok , és evangélikusok, fek-
szikCsetnekhez közel, melly­
nek filiája, határjának fele
sovány, köves, hegyes; le­
gelője elég van, faja is van
mind a' kétféle, piatza egy,
Rosz. 209
's két mértföldnyire, szenet
is égetnek.
ROZSON. Tót falu Tren­
tsén Várm.
Roszos. Ros{os[i. Orosz
falu Bereg Várm. földes Ura
Gr. Schönborn Uraság, la­
kosai ő hitűek leginkább,
fekszik Dusmérhez nem mesz
sze, mellynek filiája; határja
meglehetős.
ROSZTÁS. Szabad puszta
Veszprém Várm. földes Ura
Révay Uraság, fekszik Pere­
mártonhoz nem meszsze,
mellynek filiája.
ROSZTOKA. Kis, Nagy,
és Új Rosztoka. Három o-
rosz falu Bereg Várm. földes
Urok Gr. Schönborn Uraság,
Kis Rosztoka Nagy Roszto-
kának filiája; Új Rosztoka
pedig fekszik Vefbjacz Pe-
trusoviczához közel, és an­
nak filiája; lakosaik kato­
likusok , és ő hitűek, határ­
béli fóldgyeik soványak,
egyéb vagyonnyaik selejt
tesek.
ROSZTOKA. Alsó, Felső,
és Jób Rosztoka. Három fa­
luk Liptó Várm. földes Uraik
külömbféle Urak, lakosaik
katolikusok, többen evan­
gélikusok, fekszenek Vág-
vize mellett Nagy Palugyá-
hoz közel, Sz. Miklóshoz
fél mértföldnyire. Lakosaik
1
szorgalmatosak , kivált a
O vá-
 vászonnak szövésében; mal­ , mértföldnyire; legközelebb
mok helyben, fájok, lege- való Város hozzá Sziget;
lÖjök van, egyéb vagyon­ egyéb tulajdonságaira nézve
nyai k középszernek. hasonló Kaszo Polyanához.
ROSZTOKA. Tót falu Ung RÓT. Elegyes falu Vas
vár Várm. határja sovány, s Vármegyében.
9

vagyonnyaisem nevezetesek. RÓT. Nagy Rot. Szabad

ROSZTOKA. Orosz falu puszta Nógrád Várm. földes
Sáros Várm. földes Ura Gr. Ura Gyűrky Uraság, fekszik
Aspermont Uraság, lakosai Terenyéhez nem meszsze,
katolikusok, és többen 6 mellynek filiája.
hitűek, fekszik Zboróhoz i £ ROTAVEST. Oláh falu Bi­
mértföldnyire ; határjában har Várm. földes Ura a Kir. 9

legelője, és fája tűzre van, Kamara, lakosai katoliku­

de termő foldgye sovány. sok, és ó hitűek, fekszik
ROSZTOK. Hrabo Rosztok,Belényeshez nem meszsze,
Zemplén Várm. fekszik Ung­ mellynek filiája.
vár Vármegyének szélénél, ROTLAJTEN. Vas Várm.
Dubravához nem meszsze. Szállás, földes Ura H. Eszter­
ROSZTOKA. Kdlna Ros{- házy Uraság, fekszik Kogl-
toka, Sátrat sin Rosztoka.hoz nem meszsze, mellynek
Két orosz falu Zempl. Várm. filiája.
földes Urok Szirmay Uraság, ROVENSZKO. Tót falu Nyi»
lakosaik ó hitűek , feksze­ tra Várm. földes Ura G. Ama­
nek egymáshoz mintegy | . dé, és több Uraságok, la­
órányira, amaz d. Klenová- kosai katolikusok, és más­
h o z , e* pedig é. Priszlophoz félék i s , fekszik Rokovhoz
i órányira ; határjaik kér közel , mellynek filiája;
nyomásbéliek , fóldgyeik földgye, réttye j ó , szóleje
hegyesek, és völgyesek, 's termékeny, eladásra jó mód-
leginkább zabot teremnek, gya van , fája, legelője al­
erdejek bikkes, és nyirjes, kalmatos ; malma, és piatza
legelővel bővelkednek, pia­ Szeniczén.
tzok Ungváron,'sHomonnán. ROVNA. Tsárda Zólyom
ROSZUCSKA. Orosz falu Vármegyében.
Máramaros Várm. földes Ura ROVNA. Orosz falu Sáros
s' Kir. Fiskus, lakosai ó hi­ Várm. földes Ura Gr. Szirmay
tűek , fekszik n. k. Lonka Uraság, lakosai katolikusok,
n. ny. Kaszo Polyanához fél és óhitűek, fekszik a' Ma­
kó-
 Rov. Roz. %n

koviczai Uradalomban; ha­ ROZEN KELNICZ. a* K.

tárbéli földgye középszerű, betűben.
legelője, és fája van mind a' ROZON. Trentsén Várm.
kétféle. földes Urai Ambró, és több
Uraságok, fekszik Drietoma
ROVNA. Tót falu Zemplén
mellett, határja jó.
Várm. földes Ura Gr. Csáky
RozBBHi. Nyitra Várm.
Uraság, lakosai katolikusok,
fóldesUrai több Uraságok,
fekszik n. k. Felső Körtvé-
lakosai katolikusok, fekszik
lyeshez f, d. Cziróka hosz-
Cserovához nem meszsze,
szú mezőhöz | , n. ny. Ud-
és annak filiája, Szénásfalu­
vához | órányira; határja 3
hoz másfél mértföldnyire;
nyomásbéli, gabonát , és
határja sovány, vagyonnyai
zabot középszerűen, árpát,
selejtesek.
és búzát tsekélyen terem;
ROZENJIERGA. ElegyCS tót
erdeje kevés; itten az Ura­
ságnak szép majorsága van; Mezőváros Liptó Várm. föl­
9 9

piatzok Homonnán 1^ órá­ des Ura a Kir. Kamara, 's a

nyira. Likavai Uradalomhoz' tarto­
zik, lakosai katolikusok,
ROVNE. Lcdic[ Rovnt. 3 és evangélikusok; Oskolája
tót falu Trentsén Várm. egy- jeles, mellybén a' Piarista
gyiknek földes Urai Gr. Il­ Szerzetbéli Atyák tanítanak;
lésházy, és.több Uraságok, fekszik Vág vize mellett,
fekszik Zliechohoz közel, és Likavának szomszédságában,
annak filiája; másiknak föl­ Gombáshoz 1 mértföldnyire.
des Ura* Gr. Áspermont Ura­ Szerentsétleníttetett 1784-ik
s á g , 's ez az Uraságnak Vá­ esztendőben Júniusban, mi­
rával ékes ; harmadiknak dőn dél tájban, természeti
tedig H. Eszterházy Uraság; tűzláng lobbanván fel, mint­
f akosaik leginkább katoli­ egy 60000 for.kárt vallottak
kusok, és evangélikusok, e' tűznek dühössége által.
fekszenek Vág vizéhez közel, Barna, és fejér tarkás már*
Illavához e g y , Bicséhez fél vánnya nevezetes. Néhai tu­
mértföldnyire; határbéli föld­ dós Pálma Apátúr, és Tör­
gyeik jól termők, és alább­ ténet-írónak születése belye.
valók , vagyonnyaik sem Posta is van benne; határja
hasonlók, mellyek szerént középszerű, fája, legelője
külömbféle osztályokba té­ j van, más vagyonnyai is meg
tettek. I lehetősek.
O a Ró-
ai» Roz. Roz.

RÓZENTHÁL. Vallis J?o- Káptalanbéli Uraknak, V

sarum. Rosindel. Tót falu némelly Lakosoknak újjab-
Pozsony Várna., földes Ura ban épultt házaik. Lakosai
Nagyszombat Városa, lako­ szorgalmatosak , mind a 9

sai Katolikusok, fekszik N. borral, mézzel, s egyebek­

9

Szombathoz i mértföldnyire; kel való kereskedésben ,

határja középszerű, vagyon­ mind a mesterségnek, mind
9

nyai meglehetősek. 9
pedig a gazdáskodásnak foly
ROZSNYÓ. Rozsnyó Banyatatásában, i y i o d i k b e n , a
9

Rosnavia, Rosenau, Ro{s- hírtelen halál által megfogy­

nava. Jeles magyar püspöki, tak lakosai, de azután ismét
és kereskedő Város Gömör megszaporodtak, és napról
Várm. lakosai katolikusuk, napra szebb virágzással gya­
és evangélikusok, fekszik rapodik ; határja hegyes, és
9
külömbféle hegyekkel távol­ középszerű; héti, s más vá­
ról körülvétetve, kies, és sárjai nevezetesek; malmok
vidám helyen, Szomolnok^ helyben, más vagyonnyaik
h o z , 's Tornallyához is 3. is jelesek vágynak.
mértföldnyire. A' körülötte ROZGONY. Ros[onovec[.
lévő nevezetesebb hegyei Tót falu Abaúj Várm. földes
ezek: ökörhegy , Rdkos, Urai Sós, és több Uraságok,
Nyerges, Banyaoldal s a* t. lakosai kűlömbfélék, vidékje
9

Az elsó mind magas voltáért, nevezetes ; fekszik Felső-

mind pedig patakjáért is ne­ Olcsvához közel, mellynek
vezetes; a? Városnál kétfelé filiája; határja hajói mível-
f o l y , és néhány maimókat tetik, elég jól termő; va-

f
forgat. Hajdan Kir. Bánya- yonnyai .kűlömbfélék, és
Város vala; de már külömb özépszeruek.
féle hasznos bányái régen ROZVÁCZ. Tót falu Tren­
megapadván, leginkább vas tsén Várm. fekszik Krivosud-
bányákkal, hámorral, kapa hoz nem meszsze; határja jő.
verő vas műhelyekkel gaz­ Roz VÁGY. Nagy, és Kis
dag, mellyek itten nem igen Rotydgy. Két Magyar faluk
súlyos fáradsággal , és jó Zemplén Várm. földes Uraik
móddal .folytattatnak. Éke­ több Uraságok , lakosáig
sítik e* Várost a* Városnak katolikusok, és reformátu­
Szentegyháza , a' Püspöki sok, fekszenek Nagy Géres,
9
Kastély, a Sz. Ferentz Szer­ és Őrsihez közel; határjok
zeteseknek Klastromjok, a a nyomásra osztatott, gabo-
9
 Rb'D.

nát inkább, mint búzát te­ nek filiája; földgye megle­

rem, kukoritzát pedig bő­ hetős, erdeje elég, legelője,
ven , lapos és nádas réttye és fája mind a' kétféle van,
9

bőven van; halászó vizek réttyei jó szénát teremnek;

egy Faloktsa nevezetű nagy eladásra módgya Ausztriában
tó, melly hallal bővelkedik; és Stájer Országban.
e' határhoz tartozik Bodok RÖNÖK. Alsó, is Felső

Imsztátska , melly aprólékos Rönök. Elegyes faluk Vas

egelő tseréból, és kevés Várm. Alsónak földes Urai
szántó földből, 's száraz, és B. Sennyei, és több Urasá­
vizes rétekből áll. g o k , fekszik Rába Sz. Mi­
ROZVALD. Trcnts. Várra, hályhoz közel , mellynek
földes Ura Gr. Illésházy Ura­ filiája; Felsőnek pedig Gr.
ság, fekszik Turnóhoz közel, Batthyáni, és több Urasá­
mellynek filiája* gok , ez fékszik Német Új*
_RQCZ&. KisRocy^ Nagy várhoz mintegy mértföld­
i t ő r y . . Revucza, Rauscn- nyire ; réttyeik jó szénát te­
bachr Két népes tót helysé­ remnek, legelojök, és fájok
gek Gömör Várm. földes U- is elég v a n , szőlő hegyek
ratttGr. Koháry, ^ M M M I S » - meglehetős, eladásra mód­
aéi B 4 , lakosaik katoliku­ gyok a' szomszédságokban.
sok, és evangélikusok, fek­
RŐTH. Rattersdorf.Hém.
szenek Csetnekhez i mért­
falu Vas Várm. földes Ura H.
földnyire; vas hámorjai ne­
Eszterházy Uraság, lakosat
vezetesek, hegyein kristály,
katolikusok, fekszik Kőszeg
és más jóféle kövek találtat­
hez \ órányira. Nevezetesiti
nak. Nagy Róczének határja 9
a* B. Szűznek Képe, s bútsú
jelesebb, javai külömbfélék;
járásai népesek; határja jól
amannak határja pedig he­
termő, vagyonnyai külömb­
gyes , és nehezebb mívelésu,
félék, piatza közel.
réttyei jók, legelojök elég,
fája mind a' kétféle; a' vas­ RÖJTÖK. Magyar falu So­
hámoroknál módgyok van pron Várm. földes Urai Nagy
9
• keresetre. 9
Uraság, a kinek egy eme­
RÖDÖNY. Riedlingdorf. letre épultt házával ékeske­
Vas Várm. földes Ura Gróf dik , és több Uraságok, la­
Batthyáni Uraság , lakosai kosai katolikusok, fekszik
katolikusok, fekszik Pinka- Sopronhoz 3 mértföldnyire;
feldbez nem meszsze, melly­ határja középszerű, vagyon-
O 3 nyai
 Röv. RUD.

nyal meglehetősek , juhai leginkább, fekszik Beszter-

számosak. tzebányához közel, mellynek
RÖVIDSZER. Abaúj Várm. filiája, haiárjának olly forma
földes Ura fi. Meskó Uraság, minémusége van, mint Kni-
fekszik Hoszszúszer mellett, czelováénak.
mellyhez földgye is hason­ * RUDLYO. Tót falu Zem­
lító; néha Tarcza, és Her­ plén Várm. földes Ura Gróf
nád vizek által károsittatik. Forgách Uraság, lakosai 6.
RUDASTÓ. Tsárda Pest hitűek, fekszik Sókuthoz
Várm. földes Urai több Ura­ nem meszsze, mellynek fi­
ságok, fekszik Tapio Sáphoz liája ; határja hegyes, köves,
nem meszsze, mellyne\ fi- három nyomásbéli, zabot
liája. bőven terem, erdeje is van,
RUDA BÁNYA, a' Bi be­ egyebe szuken van.
tűben. 1
RUDNA. Orosz faluToron-
RUDERIA. Bánátbéli falu, tal Várm. földes Ura Nikolits
Mehádiához mintegy mért­ Uraság , lakosai ó hitűek,
földnyire. fekszik Gádhoz fél, Csako-
RUDINA. Rudinka, vagy vához pedig egy mértföld*
Nagy, és Kis Rudina, és nyire ; határbéli földgye bú­
Rudins[ka. Három tót falu zát, kukoritzát bőven terem,
Trentsén Várm. földes Urok marhája mindenféle elégsé­
Szúnyog Uraság , lakosaik ges vagyon, erdeje n a g y ,
katolikusok, és másfélék, es szép Temes vize men-«
fekszenek Kisucza Újhely- tében, annak ellenében új-
hez nem meszsze, mellynek jonnan épült Kastély , és
9
filiáji; határbéli földgyeik azon a' helyen, hol a Kalu-
közép termékenységiek, va- gyereknekKlastromjok volt,
gyonnyaik is meglehetősek. egy szigetet formált vadas
RUDLOVA. Tót falu Liptó kertye , szóleji is vannak,
Várm. földes Urai több Urak, piatza Temesváron, Csako-
lakosai katolikusok, fekszik ván, é$ Perleszen.
Rozenbergáboz fél mértföld­ RUDNA. Rúdnak. Elegyes
nyire ; határbéli földgye meg falu Gömör Várm. földes Ura
lehetős termésű. Márjásy Uraság, lakosai ka­
RUDLOVA. Rudols{dorf. tolikusok, és másfélék, fek­
Tót falu Zólyom Várm. föl­ szik Rozsnyóhoz mintegy £
des Ura Bcsztertzebánya Vá­ mértföldnyire; foldgye kö-
rosa , lakosai katolikusok zép termékenységit, melly*
 RÜD.
nek harmad része hegyes;
legelője elég van, piatza
Rozsnyón | mértföldnyire;
fája van mind a'kétféle; vas
9
bányája a saját, vas műhe­
lyei pedig a szomszéd háta­
9
tokban vágynak.
RUONIK. Irtvány Nyitra
Vármegyében.
RUDNO. Tót falu Bars
9
Várm. földes Ura a Selmetzi
B. Kamara, lakosai katoli­
kusok leginkább , fekszik
Újbányához fél mértföldnyi­
re ; határja majd olly forma,
mint Orovniczáé.
RUDNO. Tót falu Turócz
Várm. földes Urai B. Prónay,
és Révay Uraságok, lakosai
katolikusok, többen evan­
gélikusok, fekszik TótPró-
nához egy órányira, nagy
hegyek között; földgye so­
vány, az Uraságnak vámja
vagyon itten , és posta­
váltás is,
- RUDNO. Tót falu Nyitra
Várm. földes Ura B. Splényi,
és Rudnyai Uraságok, lakosai
katolikusok; postája is van;
határja ollyan, mint Dávid
Újfalué.
RUDNOR. Tót falu Abaúj
9
Várm. földes Ura a Jászói
Prépost, lakosai katolikusok
9
legirikább, fekszik a Csere­
háti járásban , Hetényhez
nem meszsze, Kobulya Hu-
ora hegyének szomszédsá-
ában; szántó földgyeinek
cét harmad része sovány,
réttyeinek is.
RUDPOLÓCZ. Orosz falu
BeregiVárm. földes Ura Gr
Schönborn Uraság.
RUEN. Bánátbéli falu Kras­
só Várm. Karansebeshez fél
mértföldnyire.
Rucv i NA. Nagy Rügy ina
tót falu Trentsén Várm. ha­
tárja ollyan, mint Lieszko-
veczé.
RÚGASD. Magyar falu
Baranya Várm. földes Ura
Gr. Batthyáni Uraság, lakó-,
sai katolikusok, kik híres
fuharozó Kotsisok, fekszik
Sz. Királynak szomszédságá­
ban , mellynek filiája; Ger-
déhez, és Varjashoz is közel,
határbéli földgyei, és réttyei
középszerű termékenységn­
9
ek; erdeje, szőleje nints a
határban, piatza Pétsen i £
órányira.
RUM. Elegyes magy. falu
Vas Várm. földes Ura Rumi
9
Uraság, a kinek kastéllyával
ékes, lakosai katolikusok,
fekszik Hidvéghez mintegy
9
mértföldnyire , s révje is
vagyon ; határja síkos, föld-
gye termékeny, réttye elég
van, és jó nemnek; fája,
legelője, erdeje is vagyon,
piatza Kőszegen, és Szom­
bathelyen.
O 4 RUM-
 ai6 RUM.
RUMPOD. Rumptrdorf.
Horvát falu Vas Várm. földes
Ura Gr. Erdődy Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik
Bándolyhoz nem m e s z é é , és
annak filiája, foldgye so­
vány, vagyonnyai kevesek.
RUMUNIEST. Bánátbéli
falu Krassó Várm. földes Ura
a' Kir. Kamara; lakosai ka­
tolikusok, és ó hitűek, fek­
szik Badies, 's Drusza he­
gyekhez nem meszsze, Fa-
csethez mintegy fél mért­
földnyire ; határja k ö z é p
szerű, vagyonnyai kűlömb­
félék.
RUNOFALVA. OHroc[i,
Pttrika. Elegyes falu Bereg
Várm. földes Ura Gr. Schön­
born Uraság, lakosai kato­
likusok, és ó hitűek, fek­
szik Felsó Viszniczéhez nem
meszsze, mellynek filiája;
határbéli földgye leginkább
zabot terem , réttye, lege­
lője tsekély, Munkátsi piatz-
hoz közel vannak, és a' vas
bányákban is van módgyok
a* keresetre.
RUNYA. Magyar falu Gö­
mör Várm. földes Urai Zsol­
d o s , és több Uraságok, la­
kosai katolikusok, és refor­
mátusok, fekszik Baraczának
szomszédságában, Sajó vize
mellett , mellynek filiája;
határbéli foldgye jó termé­
k e n y s é g e , hasznos piatzo­
Ruir.
zása közel van, legelője elég,
fája is van mind a' kétféle,
9
malmok a határban.
RÜNVINA. Orosz fala
Zemplén Várm. földes Ura
Gr. Vandernót Uraság, lako­
sai ó hitűek, fekszik n. k.
Topolyához , n. ny. Rúsz-
kához is i órányira; határja
a nyomásbéli, zabot közép­
szeréén , kevés árpát, kölest,
tatárkát, és krompélyt t e ­
rem; földgye hegyes, völ­
gyes , koszikiás; erdeje van,
legelővel bővelkedik, piatza
Ungváron, és Homonnán.
RUPTA , v. Ruska. Bánát­
béli falu, Korniához \ mért­
földnyire.
Rus. Elegyes falu Krassó
Várm. fekszik Karansebeshez
\ mértföldnyire.
RUSICZA. Bánátbéli falu,
Üjpalánkához fél mértföld­
nyire*
RUSKÓCZ. Elegyes falu
Ungvár Várm. határja közép­
szerű.
RUSOVA. Bánátbéli falu,
Oraviczához mintegy mért­
földnyire.
RUSZBACH. Lásd Rauscn-
hach.
RUSZKA. Regete Rus[ka 9
Gönc[Rus\ka. Két magyar
falu Abauj Várm.; Regete
Ruszkának földes Ura Gróf
Forgách Uraság; amannak
9
pedig Krajnik Ü r , a kinek
 Rusz. Rusz. ai7

lakó helye vagyon itten; piatzok Ungváron, és Ho-

lakosaik katolikusok és re­ monnán.*
t

formátusok9 fekszenek az RUSZKÓCZ. Rus[kova.

ország.útban Vilmányhoz Elegyes magyar, és orosz
v

nem meszsze; határbéli föld- falu Bereg Várm. földes Ura

gyeik jól termők, vagyon­ Gr. Schönborn Uraság, la­
nyai k külömbfélék. kosai görög katolikusok, és
RUSZKA. Nagy Rus[ka. reformátusok, fekszik Ó Dá­
Tót falu Zemplén Várm. föl­ vidházához £ mértföldnyire;
des Urai több Uraságok, la­ határja egyenes fekvésű,
kosai görög katolikusok, leginkább kukoritzát terem,
fekszik n IcTőkeTerebeshez, réttye hasznos, piatza Mun-
é. pedig Gálszécshez egygy kátson egy mérttföldnyire ,
órányira ; határja hasonló erdeje nintsen , halászatra
Kis Ruszkáéhoz, de ennek vize van.
erdeje v a n , réttye szuk, RUSZKÓCZ. Ruskovct. Tót
piatza Kassán. falu Trentsén Várm. földes
RUSZKA. KisRus[ka. Tót Ura Szirmay Uraság, lako­
falu Zemplén Várm. földes sai katolikusok, és másfélék,
Urai több Uraságok, lakosai fekszik Kis Hradnához nem
külömbfélék, fekszik Gál-| meszsze, mellynek filiája;
szécshez északról I , délről határbéli földgye termékeny,
Uporhoz | órányira; határja de fája nints elég.
3 nyomásbéli, térséges, ga­ * RUSZKÓCZ. Orosz falu
bonát leginkább, árpát is Zemplén Várm. földes Urai
terem; erdeje nints, se sző­ több Uraságok, lakosai ka­
leje , piatza Kassán. tolikusok, és óhitűek, fek­
RUSZKA. Orosz falu Zem­ szik Ti bének szomszédságá­
plén Várm. földes Ura Szir­ ban , és annak filiája, határ­
may Uraság, lakosai ó hi­ béli foldgye is hozzá hason­
tűek, fekszik n. k. Runyiná- lító.
boz i , n. ny. Polenához fél RVSZKOVA. Orosz falu
órányira; határja hegyes, Máramaros Várm. földes Urai
völgyes, agyagos, éskavi- a' Kir. Kamara, és több Ura­
tsos, két nyomásbéli, leg­ ságok ; lakosai ó hitűek,
inkább zabot, középszerűen fekszik é. Ruszt Pojanához
árpát, kölest, tatárkát, és a órányira, n. k. hegyekkel
krompélyt terem; bővelke­ vagyon körül véve, d. Leo-
dik legelővel, és erdővel; nárdival, n. ny. Petrovával
218 Rusz. Rusz.

határos; foldgye a nyomás- dallós szántó földgyeivel/

béli , zabot t tatárkát, és k i e s , és egésséges helyen ;
kevés rozsot is terem, egyéb­ úgy hogy 1713-dik eszten­
ből szűkölködik. dőben, hirtelen halál ural­
RUSZOVA. Batrin Rusn­ kodván e' vidéken, a' So-
ya. Falu Krassó Várm. földes pronyiak is ide kóltözének
Ura a Kir. Kamara lakosai által, hogy magokat, 'séle­
9
9

katolikusok, és másfélék is, teket megmenthessék. Haj­

f
fekszik hegyek között, Róna dan a Rómaiaknak birtokok
Székhez 3 mértföldnyire; ha­ vala, s Ottokáré is; azután
9

tárja soványas, vagyonnyai pedig az Óvári Uradalomhoz

kevesek. tartozott. 168l-ben Királyi
RUSZBACH. Alsó, és Felső Várossá lett LEOPOLD alatt;
Rus[bach. Szepes Várm.; kőfallal pedig 1614-dikben
Alsónak Ispotállyá is van, vétetett körűi; de erőssége
Fodolinhoz tartozik; határ- inkább külső szint mutat,
9
jok sovány, legelőjök, fájok mint sem a Lakosokat hat­
van; Poprád vize el szokta hatós ostrom ellen védelmez
önteni. hetné. Szentegyházai Szent
RUSZKONÓCZ. Rusquini- Egidiusnak, és Pankrátzius-
um, Ris[dorf, Rus[kinov-nak szenteltettek ; s ehez
9

c\e. Szepes Várm. a* 1 6 Sze­ vagyon kaptsolva az a neve­

9

pességi Városok közzul, föl­ zetes Kápolna, mellyet M Á ­

des Ura a' Kir. Kamara, la­ RIA Királyné szerzett, s he­
9

kosai katolikusok, és evan­ tenként egy Szent Misének

gélikusok , fekszik LÓtse, olvasására rendelést is teve.
9
és Kézsmárk között, ebez Második Szentegyháza a Sz.
mintegy mértföldnyire; ha­ Háromságnak tiszteletére van
tárja sovány, fája, legelője szentelve ; s az 1647-dik
9

v a n , némellyek vásznat is esztendóbéli Ország Gyűlése

készítenek. után építtetett, és jeles to­
RUSZT. Rustinum. Szabad ronnyal ékes; 1674-dikben
Királyi Város Sopron Vár­ szenteltetett-fel. A' felülírása
megyében. Lakosai legin­ ez: SanSa Trias! Templum
kább Németek, katolikusok, Rustensum protege, serva;
és evangélikusok i s , fekszik In quo fac, purc, dogmáta
Nizsider tava* partyán, So­ sacra sonent.
pronhoz a £ mértföldnyire, Harmadik Templomja ,
híres szőlőhegyei alatt, 61- melly az Evangélikusoké,.

1784-dikben JÓZSBF Tsászár
alatt építtetett. Világi épü­
letei között nevezetes a
Városháza, és a' Katonák'
Szállása, mellyben elfér mint­
e g y 100 ember. Több épü­
letei is meglehetősek, és a
gazdaságnak folytatásához
alkalmaztattak. Polgárok'Is­
9
potállyá is van itten. A Vá­
rosba 3 kapun esik a be­ 9
9
menetel, úgymint a Sopro~
n y i , Bécsi, és Pozsonyi ka­
pun; negyedik kapuja pe­
dig Nizsider tava felé van,
hogy ha tuz támadna, jó
hasznát vehessék. Különö­
sen ditséri Bél Mátyás a
Ruszti Tanácsot, melly 8
-személyből áll, az árvák­
nak igen jó gondviselések­
ért, melly ditséretjeket hiba
lett volna elhalgatni, hogy
másutt is követtessenek. —
Határja soványas, legelője
kövér, fát pénzen szerez­
nek. Lakosai többnyire Né­
metek lévén, jobbára szőlő­
mívelésből élnek. Boraik a'
Sopronyiakhoz hasonlítanak,
és az Országon kivul is hí­
resek.
RUTKA. Alsó, és Felső
Rutka; Vrutky. Két tót
fala Turócz Várm. földes lí­
rai több Uraságok, lakosaik
{'obbára evangélikusok, és
Levés katolikusok, feksze­
nek Trentsén Vármegyének,
Rúzs. aip
9
s Szucsánnak is szomszédsá­
gában; határbéli földgyeik
9
közép termékenységnek;
9
gyümöltsök, s káposztájok
bőven terem; méh-tartások
hasznos. Nagy szomszéd he­
9
gyeik D{uranovának, Gyen-
kovának, és Chrapovnának
neveztetnek, mellyektől éj­
9
szak felé, s Vág vizétől
mintegy 100 lépésnyire, a 9
Trentsén Vármegyébe veze­
tő útnál vagyon DupnaSkala
nevű Barlangja* Nyilasa
mintha mesterség által ké­
szült volna, olly formának
tetszik; szélessége 3 és 5 ,
9
hoszsza pedig 12 ölnyinek
tartatik : tetejéről kő-enyv
tsepeg-le , oldalain pedig
borzaltnak lakásai szemlél­
tetnek; belsőbb részei men­
nyire terjednek, senki sem
tudgya, minthogy vizsgálása
igen veszedelmes. Bél Má­
tyásnak altatása a 199-dik
9
oldalon, tsupa költemény.
Mivel némelly Lakosok olly
vélekedésben vagynak,mint-.
ha öblében elrejtett kints
volna : tsak nem minden
esztendőben találkoznak, a 9
kik bemennek kintskeresés
végett; 's hogy az útat el
ne téveszszék : clmetéltt
szalmát hánynak magok u-
tán , hogy ez által, vóltt
nyomdokaikat bizonyosan-
követhessék kifelé is.
Rozs.
 Rúzs. Bánátb. falu Krassó
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara.
Ruzsmócz. Falu Krassó
f
Várm. földes Ura a K. Kam.
Rúzs IN. ÓRussin, vagy
Ruc[in. Sáros Várm. földes
Ura Kassa Városa, lakosai
s.
y3)ABifiK. Elegyes falu Szála
Várm. földes Ura Gr. Feste-
tits Uraság, fekszik Szent-
Mártonhoz közel, és annak
filiája.
SACZA. Elegyes falu Abaúj
Várm., földes Ura Semsey
Uraság, a' kinek lakó he­
lyével diszesíttetik; fekszik
Kassához mintegy mértföld­
nyire ; határja jó termékeny­
ségi), vagyonnyai kíilömb-
S A D A N . Bánátbéli falu,
9
földes Ura a Kir. Kamara,
fekszik Temesvárhoz i mért­
földnyire; határja gazdag.,
SÁDENDORF. Satttndorf
név alatt.
SADLONYB. Irtvány Nyirra
Vármegyében.
SAFFARKO. Horvát falu
Szála Várm. földes Ura Gr.
Álthán Uraság, fekszik Stri-
dónak szomszédságában,
mellynek filiája.
katolikusok, és másfélék,
fekszik Nagy - Ladnának
szomszédságában, mellynek
filiája; határjában azon ki-'
vul, hogy legelője, és mind
9
a kétféle fája van, földgye
nem igen termékeny.
RUTEKA. Rojt ők név alatt.
SÁG. Magyar fáhi Vas
Várm. földes Ura Gr. Erdődy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Dömölkhöz fél mért­
földnyire , S á g nevezetes
hegye alatt; határja közép­
szerű, borai jók.
S Á G . Magyar falu Sopron
Várm.földes Ura Gr. Festetits
9
Uraság, a kinek kastéllyá
díszesiti, lakosai katoliku­
s o k , és evangélikusok, fek­
szik SajtoskáThoz nem mesz­
sze , mellynek filiája, határja
9
a nyomásbéli, s közép ter­
mésű, szőleje nem terem,
réttye kevés van, juhai szá­
mosak, piatzok Sopronban
4J- mértföldnyire.
SÁG. Akaii Sdg. Magyar
falu Szála Várm. földes Urai
9
a Fejérvári Káptalanbéli U-
raság, lakosai kűlömbfélék,
fekszik Csicsóhoz nem mesz­
sze, és annak filiája, pusz­
tája is van, határja jól termő.
SÁG.
 SÁG.

SÁG. Szabad paszta He­ fája, szénája, gabonája elég

ves Vármegyébe*). van, piatza távol esik.
SÁG. Oláh fala Temes SÁG. Tápio Ság. Magy.
Várm. földes Ura a Királyi falu Pest Várm. földes Urai
1

Kamara 9 lakosai külömb­ Gr. Keglevits, és Gr. Lim-

félék, fekszik Újpétshez nem burgSryrum Uraságok; Gr.
meszsze, és annak filiája; Keglevitsnek e' heiyen resi-
batárja jól termő. deíTtionális háza van; lako­
SÁG. Elegyes tót falu sai katolikusok, fekszik Tá»
Nyitra Várm. földes Urai B. pio vize mellett Nagy Katá­
Dávid, és több Urak, lako­ hoz i mértföldnyire; határja
sai katolikusok, fekszik Alsó 3 nyomásbéli, tiszta búzát,
Récsényhez közel, mellynek 's egyebet is középszerűen
filiája; határja középszerű, terem, szántóföldgye dom­
szőleje termékeny. bos , fekete agyagos, lege­
SÁG. Magyar falu Vesz­ lője homokos, szőleje meg­
prém Várm. földes Ura Gr. lehetős, erdeje nintsen.
Eszterházy Uraság, lakosai SÁG. Szabad puszta Fejér
katolikusok, fekszik Teszér­ Vármegyében.
nek szomszédságában , Sz. SÁG. Szabad puszta, ter­
Iványhoz n. ny. \ órányira; mékeny, és szép szőlőhegy
határja jól termő, szőleje, is van . rajta, Győr Várm.
h erdeje is van , réttyei földes Ura Gr. Eszterházy, és
hasznosak. több Uraságok, lakosai k a ­
SÁG. Szabad puszta Vesz­ tolikusok, és reformátusok,
prém Várm. földes. Ura Gr. fekszik a* pusztai járásban,
Eszterházy Uraság, fekszik a' Sz. Mártonyi hegy alatt,
Rédének szomszédságában;. Győrhöz 1 } mértföldnyire;
föld^ye a nyomásbéli, réttye két nyomásbéli földgye min­
k e v é s , és hegyes, erdeje denféle gabonát középsze­
tágas, 's abban egy elpusz­ rűen terem; erdeje ninten.
tult templomnak omladozott SÁG. Ipoly Ság. Magyar
falai látszatnak. Mezőváros Hont Várm. föl­
SÁG Karancs Ság. Magy. des Urai a Rozsnyói, és B.
9

falu Nógrád Várm. földes Ura Bányai Káptalan béli Urasá­

Kubínyi Uraság, lakosai ka­ gok, lakosai katolikusok,
tolikusok, fekszik Ki< Har- fekszik Ipoly vize mellett,
tyántól, és Szécséntöl sem mellyen kőhidgya van,Hont­
meszsze, határja termékeny, hoz tél mértföldnyire ; Só-.
aaa SAo. • 'SAJ.

háza, és Postája is vagyon; Alsónak földes Ura Gr. An-

határja j ó , vagyonnyai je­ drásy Uraság, Felsőnek -pe­
lesek, és kűlömbfélék. dig több Uraságok; fekszik
SÁGOD* Magyar falu Szála ez Dobsinához, amaz pedig
Várm. földes Ura Szvetics Nagy Vezvereshez közel,
Uraság, lakosai katolikusok, melly éknek filiájik; lako­
fekszik a' Kapornaki járás­ saik többen evangélikusok,
ban; határja j ó , eladásra határbéli földgyeik közép­
módgya, piatza Egerszegen. szerűek; vashámorjok is van.
SÁGVÁR. Magyar falu So­ SAJÓ. Oláh falu Máramar.
mogy Várm. földes Ura a' Várm. földes Ura Dunka, és
Veszprémi Káptalanbéli Ura­ több Urak, 's Szaplontzay
ság, lakosai kűlömbfélék, László Ürnak maradékai..
fekszik Kilitinek szomszéd­ (Ez említett Úrnak betses
ságában, mellynek filiája; tudósítását Járásáról szívesen
Sió vizéhez nem meszsze; köszönöm,) lakosai ó hitűek,
határja j ó , szőleji terméke- fekszik Konyha, Jód, Bali-
nyek; hajdan Vára is volt. cza, és S. Pojanához i órá­
SAJBA. Tőt falu Zólyom nyira ; Rozsaliától Iza vize
Várm. földes Ura Libetbánya választya-el- Közepén foly
Városa, lakosai kűlömbfé­ e* helységnek Sajó vize , *s
lék, fekszik ugyan Libet- Izával itten egygyesul; két
bányához nem meszsze, és nyomásbéli határja jóltermő,
annak filiája; határja közép­ de fa nélkül szűkölködnek.
szerű, legelője hasznos. SAJTÉNY. Orosz, és oláh
SAJNOT. Samot név alatt. falu Csanád Várm. földes Ura
SAJÓ. Folyó víz Gömör, a* Kir. Kamara, lakosai 6
és Borsod Várm. Ered Rado- hitűek, fekszik Palotához
va felett, 's minekutánna nem meszsze, mellynek filiá­
Csetnek vizét, a' Murányi ja, határja jól termő.
patakot, Rima, és Balog vi­ SAJTOSKÁL. Magyar Me­
ze t / s más apróbb patakokat zőváros Sopron Várm. földes
öblébe fogadott, Alsó Zso!- Urai Gr. és N. Niczky Ura­
tzánál egygyesul Hernád­ ságok , lakosai katolikusok,
vizével. Áradásai károsak, és evangélikusok , fekszik
*s töltésekkel gátoltatik; je­ Sághoz nem meszsze; két
les hidak is vágynak rajta. nyomásbéli határja térséges,
SAJÓ. Alsó, és Felső Sajó. és középszerű, borok nem
Két tót falu Gömör Várra. terem, réttyek kevés, juhai
 SAK. SAL. 52 3

számosak, piatzok Sopron* Borostyánkőhöz | mértföld­

ban 4 ! mértföldnyire. nyire; határja meglehetős
SARMUND. Bánátbéli falu. termésű.
SAL. Két falu Vas Várm. SALAMONFA. Magyar falu
egyiknek földes Ura Bernát, Sopron Várm. földes Ura B.
és több Uraságok, fekszik Meskó Uraság, lakosai ka­
Nádasdboz közel, és annak tolikusok, fekszik Vissnek
filiája; amannak pedig föl­ szomszédságában, mellynek
des Ura Gr. Nádasdy Uraság, filiája; a nyomásbéli határja
ez fekszik Nagy Dolinczhez középszerű, búzát, 's egye­
nem meszsze, mellynek fili­ bet is terem, szóleje nints,
ája, lakosaik katolikusok, fája, 's legelője szuk; az
fekszenek Körmendhez i\ Uraságnak kastéllyá neveze-
mértföldnyire; földgyeik né­ tesiti; piatza Sopronban 3 ^
hol soványak, fájok, lege­ mértföldnyire.
lojök van, szol éjek nints. SALAMONCZ. Két falu Vas
SALAMON. Magyar falu Várm. földes Urai Gr. Bat­
Veszprém Várm. földes Ura thyáni, és több Uraságok,
a' Győri Püspök, lakosai ka­ lakosaik katolikusok , és
tolikusok , fekszik Noszlop- másfélék i s , fekszenekMar-
faoznem meszsze, mellynek tyántzhoz közel, mellynek
filiája; batárja leginkább egygyik filiája; határjai ter­
rozsot terem, egyebet kö­ mékenyek, réttyei j ó k , le­
zépszerűen, földgye homo­ gelojök elég, keresetre mód­
k o s , erdeje tölgy, és nyír­ gyok Stájer Országban*
fákból áll; réttyei Bitva vize SALAMON VAR. Horvát
mellett jók, dc áradásaikor falu Szála Várm. földes Urai
kárt okoz; malma is van. Horvát, és több Uraságok ,
SALAMON. Magyar falu lakosai katolikusok, fekszik
Ungvár Várm. földes Ura az Lövőhöz I mértföldnyire ;
Ungvári Uradalom, lakosai határja homokos, vagyon-
katolikusok , fekszik Kis- I nyai meglehetősek.
Kárhoz nem meszsze, melly­ SALANK. Magyar, és o-
nek filiája, határja j ó , va­ rosz falu Ugocsa Várm. föl­
1
gyonnyai külömbfélék. des Ura Gr. Károlyi Uraság;
SALAMOHFA.Súlmcrsdorf., és Dezsőfy jusson Somogyi
Német falu Vas Várm. földes Úr; lakosai katolikusok, és
Ura Hg. Eszterházy Uraság, reformátusok, fekszik Patak­
lakosai katolikusok, fekszik hoz fél órányira, Borsa vize
meU
 SAL.
214 ^ A L #

mellett; agyagos, és föve­ ! maradott 15 93-dikig. Már

nyes határja a* víz* partyán most omladékjai alá temet­
terem búzát, rozsot, és jó tetett. Vidékje kies , és
zabot; élettel, és borral erdős.
bővelkedik; piatza helyben, SALGÓ. Tót falu Nyitra
és Máramarosban. Ha úttya Várm. földes Urai Berthold,
helyre hozattatnék, termé­ és több Uraságok, lakosai
seinek nagyobb árra lenne: kűlömbfélék; fekszik Ör­
mert így gyakorta járhatat­ ményhez nem meszsze, és
lan, többször pedig alkal­ annak filiája; határja közép­
matlan. szerű.
SALFA , vagy Salföldi. SALGÓ. Nyitra Vármegyé­
Elegyes fala Szála Várm., ben Tsárda.
földes Urai több Uraságok, SALGO. US[ Salgo. Tót
lakosai katolikusok, fekszik falu Sáros Várm. földes Ura
Tótihoz nem meszsze, és an­ Péchy Uraság, lakosai kű­
nak filiája; határja közép­ lömbfélék, fekszik Szeben-
szerű. hez |. mértföldnyire; határja
SALGÓ. Régi omladozott sovány, fája van, réttyei
Vár Nógrád Várm. magas, meglehetősek.
és meredek hegyen, 's kő- SALGOCSKA. Salgov. Tót
sziklás helyen épült vala; falu Nyitra Várm. földes Ura
de már öszve - rongyollott. Báró Dávid Uraság; fekszik
9
Eredete bizonytalan, de a Udvarnokhoz közel, melly­
Tseheknek birtokában volt; nek filiája; határja jól termő.
mert 1361-dikben vette vala
* SALKOVA. Tót falu Z ó ­
el Giskrdtól Corvinus Má­
lyom Várm., földes Ura a*
tyás. Arsfldn Ozmán Fő-
Liptsei B. Kamara, lakosai
Vezér pedig levágatván egy
katolikusok, fekszik Szele tz
nagy élő fát, annak allyát
hez ném meszsze, mellynek
sok ökrök által homályosan
filiája; határja sovány.
nagy lármával vontatta-fel
SALLÓ. Kis Salló, vagy
9 9
a Vár f e l é , s előre küldvén
némelly lovasokat, m e g i ­ Sarló. Magyar falu Bars
9
jesztette a Várnak őrzőit, Várm. földes Urai több Urak,
9
's a mit hadi erővel nehezen lakosai katolikusok, és más­
foglalhatott volna e l , hadi félék i s ; Kis Salló, Nagy-
fortély által nyerte-el 15 5 1 - Sallónak filiája ; határja
dikben; 's hatalmokban is meglehetős.
SALLÓ.
 SAL.
SALLÓ. Kis Salló. Magyar
falu Hont Várm. földes Ura
Gr. Eszterházy Urasáé, la­
kosai katolikusok, fekszik
Perecsényhez a | mértföld­
nyire; határja j ó , vagyon­
nyai külömbfélék, marháji
is számosak.
SALY. Magyar falu Bor­
sod Várm. földes Ura Sze-
E esy Uraság, lakosai katoli-
usok, és reformátusok, fek­
szik Geszten alól egy termé­
keny völgyben, Várallyával
e^ybevan kaptsolva; határja
jol termő, de szoros, fája
elég van, erdeje tágas.
SÁLYI. Sajó. Magyar
falu Bihar Várm. földes Ura
a' Nagyváradi Káptalanbéli
Uraság, lakosai katolikusok,
és reformátusok, fekszik a 9
Szalontai járásban; határja
jeles, vagyonnyai külömb-
kék! B y y ezen kivul birtokokat i s ;
SÁLVI. Magyar falu Szat­
már Várm. földes Ura Doma-
hidy, és Sulyok Uraság i s ,
közönséges Nemesség is sok
lakja, és bírja is; lakosai
reformátusok, fekszik An­
gyalosnak , Pátzodnak, és
Porcsal mának is szomszéd-
ságjokban, határja a fordu­
lóra van osztva, 's közép
termékenységi!, földgye fe­
kete, és sík, erdeje igen
kevés; határján Szamos vize
felől szép gyümöltsös kertek
SÁM. 21$
vágynak, piatza Szatmáron,
és Károlyban 3 mértföld­
nyire.
SÁM. Bánátbéli falu.
SAMARJA , közönségesen
Somorja. Fanum S. Marias,
S. Samariae. Sommer cin ,
S[amorin. Nevezetes, és
régi privilegiáltt Mezóváros
Pozsony Vármegyében, a*
Tsalóközben; lakosai leg­
inkább Magyarok, és keve­
sebb Németek, katolikusok,
evangélikusok, és reformá­
tusok; fekszik az öreg Du­
nához I, az Érsek Újvári ág
Dunához pedig i l órányira,
sík földön, Gutor, Dienesdi,
Gantsháza, 's több helysé­
geknek szomszédságokban.
Hajdani Lakosai külömbféle
hív szolgálattyaikért neveze­
9
tes szabadságokat nyertek a
régi Magyar KirályoktóL, és
úgymint 1 1 9 8 , 1 3 8 * , I 3 9 »
1
140 j , melly szerént szaba­
dokká tétettek minden vá­
moktól s a 1. Ugyan ezen
9 9
esztendőben szabad Királyi
Várossá is lett, de 1 4 6 5 -
dikben azoknak számok köz-
zul kirekesztetett. 1 4 1 1 ben
ZSIGMOND által két országos
vásároknak tartását nyertek.
1416. 1439« 1456. 1465.
1468. 1483- 1488. 1513*
1519- 1544* 1748'
1769. 1779» űjjabb meg
P új-
 ii6 SAM. SAM.

újjabb szabadságokat, majd re , 's kisded toronnyal éke­

jószágokat, és azoknak meg sítve. Midőn még Kir. Város
eróssíttetéseit nyerték Lako­ vala, ZSIGMOND, ALBERT,
sai ; úgy hogy lefizetvén és MÁTYÁS Királyok ideig-
esztendőnként a' Pozsonyi való Rezidentziát is tartottak
Vár' Kapitánnyának 806 fo­ itten, melly házat m o s t & o -
rintot, mindennemű szabad­ kovics, Vidi, Gottl, és
ságokkal , és haszonvételek­ Sándor Urak bírnak. Az
kel élnek. Az elmúltt Szá­ elsó szakasznak felső eme­
zadban könyvnyomtató ház let tye már lebontattatott.—-
is vala benne. Lásd az Egy- Hajdan a kapui, és bástyái
há[i Ágcnddt melly betűi­
9 is voltak; de már most tsak
vel nyomtattatott 1650-ben nevei forognak emlékezet­
Véghdius Andrásnál. — ben. A' Városnak útszái tsa-
ERZSÉBET, MÁTYÁS, és I. tornákkal, és gyalog utak­
FERDINÁND tói nyertt pusz­ kal ki vágynak rakva. 1 7 1 1 -
tái , mellyekkel újjabban ben néhai Andics Thadius
öregbíttetett e* Város, ezek: Samarjai Fi sóházat is épít­
Bctskcd, Bálidha\a, Kis- tetett a Városon kivul, hol
9

Gutor, Bense, S[ap mis- I esztendőnként sok ezer má­

ként Pomcl, Baláshá[a, és zsa só elkel. 1781-től fogva
Barlahásföldgye. Ékesítik pedig rövid posta is áliítta-
e' Várost a* K. jeles Szent­ tott-tel itten. A' Városon
egyházuk, mellynek tornya kivul vagyon Ispotállyok,
meszsze ellátszik. iy89ben Sz. Dismdsnak emlékezetére
vették-meg a' Relig. Kints- szenteltt Kápolnával, mely-
tártól, 's a' volt Sz. Ferentz lyet néhai Gr. Viczay Teré­
Szerzetebéli Atyáknak Klas­ zia Kis Aszszony, Jeszenák
trom jókkal, és egyéb épü­ Pál Kir. Tanátsossal 1 7 1 1 -
leteikkel egygyütt magok dikben építtettek, és azólta
hasznokra fordították. A' Fundátziójok is jelesen sza-
régi Parochiális Szentegy­ poríttatik. A' Városnak kö­
házban most a' Reformátu­ vetkezendő erdőji, és szi-
sok tartyák az Isteni tiszte- j gettyei vágynak, úgymint:
letet; ez is jeles épület. Az Szobros, Öreg{átony,S{ap-
^Evangélikusok pedig magok erdő, Diós, Nagy, és Kis
nak új Templomot építtet­ Mantua, Korsjjka, és Pom-
tek. Nevezetes épület továb­ lé, mellyekben külömbféle
bá a' Városháza egy emelet­ kemény, és lágy fák, 's elég
va-
 SÁM. SAM. a i 7

vadak is vágynak. Az öreg Rohontzhoz i £ mértföldnyi-

Duna itt nagyon széles; ez re; határja közép termésű.
előtt mintegy 90 eszt. nagy
9 SÁMOD. Magyar falu Ba­
viza-tanyája is volt e Város­ r
9 ranya Várm. földes Ura a
nak, s szép jövedelmet o-
Religyiói Kintstár, lakosai
kozott; az arany mosást du-
9 reformátusok, fekszik Ader-
na vizéből e vidéken a'
jáshoz közel, d. Czunhoz,
Vajkai, és Doborga\i Ara-
n. k. Híd véghez í órányira;
fiyászok folytattyák. Neve­
9 9 határja 3 nyomásbéli, s leg­
9

zetes itten a Város Korts-

inkább búzát terem, egye­
mája azért, mert egy pén­
bet középszerűen; regemen
zért az idegeneknek enni,
Apátzáknak lakó helyek vala
és inni is adnak : s ha k i
9
9
közel e helységhez egy nagy
mind meg nem iszsza, 3
dombnak tetőjén , s vóltt
ütlekkel büntetik. A Jiru- 9

Klastromjoknak leomlado­
sdlcm nevezetű gyepből k i ­
zott falai még ma is szem-
rakott tévelygő úttya is
lélhetók; északról a' fekete
nevezetes, melly majd fél |
víznek ki-öntéséből jó nagy­
őránnyira terjed : mert ha
9 ságú tó támadott, mellyben
valaki a futást elhibázza,
halat, és tsíkot bőven fog­
közepén emlékezetfii meg-
hatnak; erdőjök tágas; é-
tsapattatik. Héti, és orszá­
szaki végénéi a' Magyaros­
gos vásárjai nagyon híresek,
kai Vendégfogadó van; rét*
es népesek is; kereskedések 9
tyei j ó k , kivált a tó ( i t t
van mindenféle gabonával;
bereknek hívják) mellett.
lakosai a földmivelésen k i ­
9

vul kézi munkát is folytat­ SAMOGY. Tót falu Z e m ­

nak ; számos aszszonyai pe­ plén Várm. földes Ura Szir­
dig híres magyar kenyeret may Urasáé, lakosai ele­
sütnek, és Pozsonyba hord- gyesek , fekszik Krasznócz-
jryák eladás végett. Határja hoz £ órányira, Füzesérhez
jól termő, vagyonnyai k ü ­ is annyira; térséges fekete
lömbfélék, a Dunának ára­ agyagos határja 1 nyomásbé-
9

dása miatt igen nagy káro­ li, terem leginkább gabonát,

kat szenyvednek. búzát, és zabot; árpát, ten-
S ÁM FALVA. Hannersdorfgerit pedig középszerűen;
Német falu Vas Várm. földes erdeje, szőleje nints, rétek­
Ura Gróf Batthyáni Uraság, kel bővelkedik; piatza N .
lakosai katolikusok, fekszik. Mihályon 1 órányira.
Pa SA-
ai8 SAM, SÁM.

SAMOT. Szahad puszta 9

SÁMSONVÁRA, v. Ftjér+
és major Pozsony Várm. föl­ k$. Hajdani Vár Nógrád Vár­
des Ura a Pozsonyi Prépost, megyében. Épült vala e g y
f

fekszik Somorjához közel, alkalmas kerekded hegyen,

mellynek filiája; egy régi és az ellenségnek megaláz-
Szentegyház is van benne, hatására jó fekvése vala.
S[. Margitnak tiszteletére Fcjérkonck azért neveztetik,
szentelve; nagyobb része mert fejér kósziklás hegyek
szántóföldekből áll, mellve­ által keríttetett. Védhető,
ket a szomszéd helységbé­ hogy valamelly Sámson ne­
9

liek árendában bírnak; rét­ vezetű Vitéz építtette, a' ki

9
tye nem sok. Ide tartozik a maga neve által kívánta
Klisétos nevű puszta is, melly nevezetesíteni e régi Várat;
9

9
a Pozsonyi Kiptalanb.Kusz- minthogy a szomszédságá­
9

tosnak birtoka. | ban lévő falu is Sámsonházá­

nak neveztetik.
SÁMSON. Oláh falu Bihar SÁMSONHÁZA. Tőt falu
Várm. földes Ura Debretzen Nógrád Várm. földes Urai
Városa, és több Uraságok, több Urak, lakosai katoli­
lakosai ó hitűek, és refor­ kusok, és evangélikusok,
mátusok, fekszik Debretzen- fekszik Nagy - Bárkányhoz
hez nem meszsze, és annak közel, és annak filiája; ha­
filiája; határja közép termé­ tárja középszerű.
kenységi), vagyonnyai kü­ SANCZ. Somogy Várm.,
lömbfélék. földes Ura Gróf Festetich
SÁMSON. Magyar falu
Uraság.
Somogy Várm. fekszik az
SANCZ. Trentsén Várme­
Ormándi posványas helyek
között; határja jól termő* gyében Tsárda.
SAND. Magyar falu So­
SÁMSON. Szabad puszta mogy Várm. földes Ura Sze-
Csongrád Várra, földes Ura gedy Uraság, lakosai kü­
Gr. Károlyi Uraság, a' kinek lömbfélék, fekszik Miháld-
szép majorsága, 's gyümöl- hoz nem meszsze, mellynek
tsös kertye van itten; lako­ filiája; határja termékeny,
sai elegyesek , magyarok, réttyei j ó k , fájok is van.
és dohány-kertészek; fek­ SANDA t. Tót falu Sáros
szik Vásárhelyhez, és Mező­ Várm. földes Urai több Ura­
hegyeshez a mértföldnyire; ságok , lakosai külömbfélék,
földgye fekete, és jól termő. fekszik Sztropkóhoz nem i-
{

g<n
 SÁND. SÁND.

9 9
gen messze, mellynek filiája, a honnan a körül belől lévő
határja sovány, legelője , helyek sós vizzel élnek; tói-
fája van. gyes, és bikkes erdejek is
SÁNDOR. Rátz falu Báts bőven vagyon.
Várm. földes Ura M. Terezi- SÁNDORFALU. Sváb fala
opolis Városa, lakosai ó hi­ Szatmár Várm., földes Ura
tűek , fekszik M. Tereziopo- Gr. Károlyi Uraság, lakosai
lishoz piatzoző helyéhez 16 katolikusok, fekszik N. Szo-
száz bétsi ölnyire; határja kondnak , és Szakasznak
jó búzát, zabot, és árpát szomszédságában, Erdödhöz
terem, 's kölest is; fája, 1 , Beitekhez pedig \ mért­
nádgya nints; Pality híres földnyire; határja hegyes,
tóban hala van; pénzt sze­ dombos, és sárga agyagos,
reznek gabonából is. leginkább zabot, és kevés
SÁNDORFALU. Sandrcsti. búzát terem, szóló hegye
Oláh falu Szatmár Várm. föl­ van, erdeje nintsen, piatza
des Ura a' N. Bányai pénzt­ Szatmáron 1 , Károlyban a,
verető Hivatal , lakosai ó és fél mértföldnyire van.
hitűek, fekszik Györkefalu- SÁNDORHÁZA. Magyar
hoz i , N. Bányához 3 órá­ falu Szála Várm. földes Urai
nyira ; határja begyes, kö­ több Urak, lakosai kűlömb­
ves , és erdős, földgye agya­ félék, fekszik Szent László-
g o s , szőleje nints, semmi­ egybázához közel, mellynek
vel sem bővelkednek, kevés filiája; határja középszerű.
vagyonkáikat Nagy Bányán SÁNDORRA. Fejér Várme­
árulgartyák. gyében Szállás.
SANDORFALVA. S[andrcs- SANKFALVA. Magy. fala
ti. Orosz vallást tartó lakosú Gömör Várm. földes Urai
falu Máramaros Várm. földes több Urak, lakosai kűlömb­
Urai a' Kir. Kamara, és több félék, fekszik Harkácshoz
Uraságok; szomszédgya n. közel, határja közép ter­
k. Talaborfalva 1 , dél. Új mésű, juhai, méhei hasz­
Bárd fél, n. ny. Sófalva £ nosak.
mértföldnyire; piatza Husz- SANKÓCZ. Szabad puszta
ton 1 , Tetsőn \ \ mértföld­ Zemplén Vármegyében.
nyire, szénáje elég terem; SANTOS. Magyar falu So­
hajdan sóaknái is v o l t a k , mogy Várm. földes Ura Hg
9 9
hanem a vizek alkalmatlan­ Esterházy Uraság , lakosai
ságai miatt elhagyattattak, kűlömbfélék, fekszik Szent
P } Ba-
a30 SÁ*. SÁP.

Baláshoz közel , mellynek nyire; terem jó gabonát,

filiája, határja jól termő , őszit, tavaszit, bort; főké­
de néhol a záporok járják. pen dohány termesztésből
9

SÁP. Magyar falu Abaúj élnek, melly is széles levelű,

Várm. földes Ura Fáy Uraság, hoszszú, és erős szokott
lakosai reformátusok , fek­ lenni; piatzok Pesten, van
szik Sz. Keresztnek, 's Lék­ ser, és pálinkaháza i s , vízi
9
nek szomszédságában; ha­ malma, jó erdeje ; a falu
9
tárja jól termő vagyonnyai közepén, a felül lévő nagy
9

külömbfélék. tóból patak folydogál.

SÁp. Szabad puszta Heves SÁP. Felső Sdp. Szabad
Várm. NagyRévhez tartozik. puszta Pest Várm. földes Urai
S Á P , wzgyS[ds[. Szabad több Urak, fekszik Tápio-
puszta Borsod Várm* földes Sáphoz nem meszsze, melly-
Ura Gr. Eszterházy Uraság. nek filiája.
SÁP. Szabad puszta Nó­ SÁP. Elegyes lakosú ne­
grád Várm. földes Ura B. mes falu Pozsony Várm. föl­
Fodmaniczky Uraság, fek­ des Urai Gr. Pálfy Uraság,
szik Herédhez nem meszsze, és több Birtokosok, lakosai
mellynek filiája. katolikusok, fekszik Magyar
SAP. 4lsó, és FelsS Sdp. Bélhez nem meszsze, D. Ú j ­
Két felu Nógrád Várm. Al­ falunak szomszédságában ;
9
sónak földes Ura a Váczi határja lakosainak szaporo­
Füspökég; Felsőnek pedig dása után szuk, réttye töb-
Balog Uraság; Felső az Al­ betske v a n , erdővel, eyü-
sónak filiája, lakosaik kato­ möltsös, és veteményes ker­
likusok , és másfélék , fek­ tekkel bővelkedik ; piatza
szenek Csővárhoz mintegy Pozsonyban, holott vagyon­
^ mértföldnyire; határbéli káikat jól eladhattyák.
földgyeik középszeruek,mint SÁP. Nagy Sdp. Magyar
vagyonnyaik. falu Esztergom Várm. földes
SÁP. Tdpio Sdp. Tót falu Ura Gr. Sándor Uraság, la­
Pest Várm. földes Urai Sóter kosai katolikusok, többen
Successorok, kiknek e'hely­ reformátusok, fekszik dél.
ben két jeles lakó épület-' Bajnához £ , é. Tokodhoz i ,
tyeik vannak, lakosai kato­ n. ny. Bajothoz is i órányira;
likusok, zsidók i s , fekszik határja hegyes, és völgyes,
egy nagy völgyben Sülyhez de szorgalmatos mívelés u-
fel, Mendéhez i mértföld- tán szép búzát, és jó gabo-
 SÁP. SÁP. 331

fiit terem; réttye, legelője melegittetik; piatzok Eszter­

j ó , szóló hegyei számosak, gomban két mértföldnyire;
és jó fejér, 's veres borokat boraikat más Vármegyékbe
9
teremnek, mellyeket a Ko­ szokták elhordani. Fél órá­
9
máromi , Győri, és Pozsonyi nyira a Tokodi határnál van
bor-kereskedók szoktak el­ timsó ízii és erejű kútfője is,
9
hordani; iája, s erdeje bő­ mellynek vize sárgálló.
ven van, piatza Esztergom­ SAP. Magyar falu Szabolts
ban két mértföldnyire. Ide Várm. földes Urai több Ura­
tartozik az Őri Sápi puszta is, ságok, lakosai kűlömbfélék,
mellynek szép szóló hegye fekszik Püspök - Ladányhoz
Románnak .neveztetik, regi nem meszsze, mellynek fi­
kő hídgya pedig TatárhU- liája, határja jól termő.
gyának; egésséges jó forrás SAPENV. Csanád Várm.,
vizekkel is bővelkedik. Batonyához nem meszsze.
SÁP. Sári Sáp. Tót falu SAPINECZ. Orosz falu Sá­
Esztergom Várm. földes Ura ros Várm. földes Ura Potor-
Gr. Sándor Uraság, lakosai nyai Uraság, lakosai ó hi­
9
Katolikusok , fekszik n. k. tűek, fekszik a Makovitzai
Dághoz , d. Epeihez, é. To­ Uradalomban; határja meg­
kodhoz , n. ny. Nagy Sáphoz lehetős , fája, legelője van.
l órányira, 's mellette szép * SAPUSNYJK. Bánátbéli
folyó patak lévén, az Ura­ falu.^
ságnak három malmát for- SÁR. Magyar falu Vas
gattya; határja hegyes, és Várm. földes Ura Brendánó
völgyes , szántó fóldgyei Uraság, lakosai kűlömbfé­
szép tiszta búzát teremnek, lék, fekszik Sárvárhoz közel,
hegyesebb része pedig ha­ mellynek filiája, határja jói
tárjának jó rozsot, árpát t termő.
zabot, és kukoritzát; réttyei SÁRi Magyar falu Heves
9
elegendők, sőt a külföldiek­ Várm. földes Urai B. Hunya-
től is nem kevés pénzt vészen d y , és több Uraságok, la­
bé az Uraság esztendőnként. kosai katolikusok, fekszik
Hozzá tartozik Babai puszta Visontához közel , Gyön­
i s , melly | órányira fekszik* gyöstől sem meszsze; neve­
tőle; legelője tágas, és hasz­ zetes itten B. Hunyady Ura­
nos; * dél felöl van az Ura­ ságnak pintzéje, mind sok
ságnak egy jeles épuletu j ágazatcyai, mind pedig b e ­
fördő háza, mellynek vize menetelénél lévő, Aha Ki-
P 4 rály-
 SÁR.

rálynak temető helyéről, Sdrdu. Két orosz falu U g o ­

mellyet egy veres márvány­ csa Várm., földes Urok B.
ban kimetszett írás ékesít; Perényi Urtság , lakosaik
határja j ó , tája van, lege­ görög katolikusok, fekszik
9
lője az erdőn alkalmatos; egygyik a másiktól fél órá­
borai meglehetősek. nyira, ölyvestől is annyira;
SÁR. Orosz falu Szatmár határbéli földgyeik hegye­
Várm. földes Ura Eötvös Ura­ sek, és völgyesek, agyago­
ság, lakosai ó hitűek, fek­ sak, és soványak; erdejek,
szik Szatmárhoz egy kis mért fájok elég, minthogy azok
földnyire ; határja közép­ között fekszenek; szölejek
szerű , fája szuken van, er­ nintsen, és semmivel sem
deje kevés, szőleje nintsen, bővelkednek.
piatza Szatmáron van. SARAMFÓ. Sranky. Ele­
* SÁR , vagy iS^r. Német gyes falu Hont Várm. lako­
falu Fejér Várm. lakosai ka­ sai kűlömbfélék, fekszikOs-
tolikusok , fekszik Bitskéhez gyánhoz nem meszsze; ha­
egy jó mértföldnyire; határja tárja középszerű.
jó, vagyonnyai kűlömb- SARÁND. Oláh falu Bihar
Várm. földes Ura H. Eszter­
SÁRA. Magyar falu Zem­ házy Uraság, lakosai refor­
plén Várm. földes Ura a' Rel. mátusok, fekszik Deretské-
Kintstár, lakosai katoliku­ hez közel, és annak filiája;
sok , oroszok, és többen re­ határja j ó , vagyonnyai kű­
formátusok, fekszik Nagy lömbfélék.^
Tolrsvához fél óránnyira , SÁRÁNSER. Szabad puszta
mellynek filiája, a'Bodrog' Győr Várm., földes Ura a*
mentében; földgye a nyo­ Győri Káptalanbéli Uraság,
másbéli , megtermi a' búzát, fekszik Révfaluhoz k ö z e l ,

f abonát, zabot, árpát, ku- Győrhöz pedig fél órányira;

9
oritzát; réttye, s makk­ rozsot terem, határjának i
termő erdeje van, szőlő­ része folyó homok, mellyet
9 9
hegye kitsin, hanem a szom­ fák ültetésével kezdenek el­
széd hegyeken tartanak sző­ fojtani ; réttye kevés, erdeje
lőket, és leginkább ennek nintsen.
míveléséból élnek; piatzok SARASÁN. Bánátbéli falu.
Toltsván van. Lúgoshoz fél mértföldnyire.
SÁRÁD. Alsó, és Felsó SARA VOLTA. Bánátb. fala,
Sarad; Nyesnyej, vtsnytj Sz. Miklóshoz £ mértfóldny.
SAR-
 SAR. SÁR. 233

SARBOVA. Orosz falu Sá­ I van; földgyei j ó k , javai

ros Várm. földes Ura Gr. Ás- I jelesek, fája, szőleje, makk­
permont Uraság, lakosai ó ja , legelője v a n ; piatza
hitűek, fekszik a' Makovi- Bajnán.
tzai Uradalomban; határja SÁRFŐ. Tót falu Pozsony
sovány, fája, legelője elég Várm. földes Ura Gr. Pálfy
van. Uraság, lakosai katolikusok,
. * SARC iA. Falu Torontal fekszik Szentzhez, Boldog-
Várm. földes Ura a* Zágrábi falvához sem meszsze, a' fe­
Káptalanbéli Uraság, fekszik jér hegyeknél, a' Rétsei víz
Csakovához közel, mellynek nedvesíti; postája is v a n ;
filiája. határja leginkább gabonát,
SÁRD. Külső, és BelsS zabot, árpát terem; mezeje,
Sárá. Két magyar faluk réttye elég var., szőleje is,
Szála Várm., földes Uraik erdeje nints, piatza Bazin-
főbb Uraságok, lakosaik kü­ ban , Modorban , és Po­
lömbfélék , fekszenek Re- zsonyban.
ditshez nem meszsze, melly­ SÁRIIIDA. Magyar falu
nek filiáji; határbéli föld- Szála Várm., földes Urai
gyeik jók, de néhol a' víz több Urak, lakosai kü ömb-
járja. félék, fekszik Csatárhoz nem
SÁRD. Magyar mezőváros meszsze, mellynek filiája;
Somogy Várm. földes Ura határja középszerű.
Somsits Uraság, lakosai kü­ SÁRI. Siarovcc. Nagy
lömbfélék, fekszik Somogy- Sári, Kis Sári. Két tót
várhoz két mértföldnyire; faluk Bars Várm. földes Urok
határja j ó , vagyonnyai kü­ Tajnaj Uraság, lakosaik kü­
lömbfélék. lömbfélék , fekszenek N e ­
SÁRDOS. Tsárda Sopron vedhez nem meszsze, melly­
Várm., fekszik Sárdosére nek filiáji; Kis Sárinak Is­
mellett, és Soborhoz tar­ potállyá is van; határbéli
tozik. fold^yeik középszerűek.
SÁRFBLD. Sopron Várm. SARI. Szabad puszta Vesz­
SÁRFŐ. Sárfia. Tót falu prém Várm. földes Ura Ro­
Nyitra Várm., földes Urai zsos Uraság, fekszik Pere-
Szerdahelyi, és több Urasá­ martonhoz közel, mellynek
g o k , lakosai katolikusok, filiája, határja jó.
fekszik Nagy Ripínyhey | , SÁRI. Tót falu Pest Várm.
mértföldnyire; Ispotállyá is földes Ura B*Lafert Uraság,
la-
234 SÁR. SAK.

lakosai katolikusok, fekszik SARKAP. Magyar falu S o ­

Bugyihoz, 's Hartyánhoz is mogy Várm. földes Ura Gr.
egy mértföldnyire lapos he­ Niczky Uraság, lakosai k ű ­
lyen ; öszszel , és tavaszszal lömbfélék, fekszik Berzen-
határját a' közel lévő Tur- czének szomszédságában, és
jány vize igen el szokta annak filiája, határja j ó ,
lepni, mellyen malma van, vagyonnyai jelesek.
néha az essöktöl megdagad­ SARKAD* Szabad puszta
ván , az árkát meghaladgya; Zemplén Várm. földes Ura
1
a' határt, és a szomszéd Gr. Aspermont Uraság, fek­
Mantelek, és Babád pusztá­ szik Girnicshez közel , és
kat megfutván, sok szénát annak filiája.
szereznek , kivált tsátét, SÁRKÁNY. Magyar falu
mellyból a' legnagyobb szá­ Fejér Várm. földes Ura B.
razságban i s , midőn másutt Lusinszky Uraság, lakosai
nem terem, sok pénzt vesz- katolikusok, fekszik az or­
nek-béPesten; erdeje kitsin. szág útban, Mórhoz i | mért­
SÁRI. Horvát falu Somogy földnyire; határja j ó , javai
Várm. lakosai katolikusok, középszerűek.
fekszik Martzalihoz £ mért- SÁRKÁNY. Tót falu Esz­
földnyire, határja j ó , javai tergom Várm. földes Urai
kűlömbfélék, 's Kéthelyéhez több Uraságok, lakosai kar
majd hasonlítok. tolikusok, fekszik Köbölkút­
hoz nem meszsze, mellynek
SARKAD. Orosz falu Bereg filiája , Szölgyénhez sem
Várm. földes Ura G. Schön­ meszsze; határja j ó , lege­
born Uraság, lakosai 6 hi­ lője alkalmatos, vagyonnyai
tűek , fekszik Nyiresfalvához kűlömbfélék, piatza Eszter­
közel, mellynek filiája; ha­ gomban.
tárja sovány.
SÁRKÁNT. Szabad puszta
SARKAD. Magyar mező­ Zemplén Várm. földes Urai
város Bihar Várm., földes több Uraságok; fekszik N .
Ura G.Andrási Uraság, la­ Tárkányhoz közel, mellynek
kosai többen reformátusok, filiája.
fekszikGyulához közel,melly SÁRKÁNY. BO Sárkány,
nek filiája; határja j ó , javai S\ili Sárkány. Két magyar
jelesek. falu Sopron Várm. Bő P á r ­
SARKAD Keresztúr. Biharkánynak földes Ura H. Esz­
. Várm. a' K. betűben. terházy Uraság; ennek pe­
dig
 SÁR, SÁR. *3Í

dig Potyondv, és több Urak, határja 3 fordulóra van oszt­

lakosai Bő sárkánynak ka­ v a , földgye térséges, k ö -
tolikusok; ennek pedig e- vetses, és agyagos, kétsze­
9
vangelikusok i s , két biz rest, s egyebet is közép-
reform, fekszenek egymás­ ' szerűen terem , fája van ,
tól nem meszsze, Sopronhoz ' szőleje meglehetős, legelő­
hat és fél mértföldnyire; ha­ vel bővelkedik, piatza Me­
tárbéli földgyeik j ó termé- gyésen, Szatmáron, és más
kenységűek, borok nints, vásárokon.
legelojök tágas, juhaik, 's SÁRKOVECZ. Bánátb. falu.
marháik számosak; de Rába SARLÓ. Nagy Sarló, Vt-
vizének áradása kárt okoz likt SarluhL Mezőváros Bam
lakosainak. Várm. földes Ura az Eszter­
SÁRKŐ. Hornfliin. Régi gomi Érsek, lakosai katoli­
Vár, és Mezőváros Sopron kusok, fekszik Lévához két
Várm. földes Ura H. Eszter­ mértföldnyire ; határja jól
házy Uraság, lakosai leg­ termő , vásárjai népesek,
inkább katolikusok, fekszik vagyonnyaikat eladhattyik,
Kis Mártonhoz \ mértföld­ réttyeik, legelojök j ó k .
nyire; határja középszerű,
SARLÓ. Szabad puszta
borok jó terem, vagyon-
Arad Vármegyében.
nyaikat meglehetősen elad-
SARLOTTENBURG. Német
hattyák.
falu, Lippához i£mértföld-
SÁRKÖZ. í g y neveztetnek
nyire ; határja j ó , borai is
némelly vidékek külömb­
meglehetősek.
féle Vármegyékben, holott
SARLUSKA. Két falu N y i ­
9
a szomszéd vizeknek felda-
gadásaik miatt lapályos he­ tra Várm. egyiknek földes
9
lyek vágynak: nem lévén Ura a Nyitrai Káptalanbéli
felölök bizonyos tudósítá­ Uraság, másiknak pedigG.
saink, tökélletesen meg nem Berényi, és több Urak; «
határozhattyuk. fekszik Rippényhez közel,
SÁRKÖZ. Magyar, és tőt mellynek filiája; ama pedig
9

falu Szatmár Várm., földes Üzbéghez közel, mellynek

Ura B. Vécsey Uraság, la­ filiája; lakosaik katolikusok,
kosai katolikusok, és refor­ és másfélék is, határbéli föld­
9
mátusok , fekszik Sárköz Új­ gye egygyiknek j ó , s Mol-
laknak szomszédságában, A- noséhoz majd hasonlító; de
9
tiorjánhoz egygy órányira j a másiké soványabb.
SAR-
 SARMAS , vagy Sarmdcs. I
der tavának áradása kárt o -
Magyar falu Szála Várm., koz lakosainak, kik között
földes Ura Gr. Batthyáni Ura- jó vadászok vágynak; piatza
s á g , lakosai katolikusok, | Sopronban 3 J mértföldnyire.
fekszik Sepetnekhez közel, SAROK. Falu Baranya
mellynek filiája, határja kö­ Várm. lakosai kűlömbfélék,
zépszerű , legelője, fája van, fekszik Bánhoz közel, melly­
piatza N. Kanizsán. nek filiája; határja j ó , va­
SÁRMELLYEK. Magyar gyonnyai kűlömbfélék.
falu Szála Várm. földes Urai SÁROS VÁRMEGYE. Co-
több Uraságok, lakosai ka­ mitatás Sarosicnsis. ®d)ű*
tolikusok , fekszik Keszt­ rofcher ®efp<Hif<£úfí. Saris-
helyhez egy mértföldnyire, kaStolit[c. Nevezetét vette
határja j ó , vagyonnyai jele­ e' Vármegye, némellyeknek
sek, szol éjek is van. véllekedesek szerént, Sáros
SARO. Sarovcc, Kis Saro,Várától; másoké szerént pe-
Nagy Saro. Két elegyes dig Sarus Magyaroknak haj-
falu Bars Várm. földes Ura dani Vezérjektől, a kitol 9

Kis Sarónak az Esztergomi származhatott Sáros Várának

Érsekség; Nagy Sarónak nevezete is; akar azért, mi­
pedig Gyurcsányi, és Sem- vel annak épitóje vala; akar
9
berg Uraságok, Kis Saró, pedig azért, mivel azt a
Nagy Sarónak filiája; lako­ szomszéd Szarmaták ellen ól-
saikkatolikusok, fekszenek tal mázta. Fekszike'Vármegye
Garam vizének szomszédsá észak felől Lengyel Ország­
gában , Lévához il mért nak szomszédságában, nap­
földnyire; határbéli föld kelet felől pedig határos vé­
jyeik termékenyek, lege le Zemplén Vármegye, dél­
f őjök hasznos, vagyonnyaik re Abauj Vármegye , nap-
kűlömbfélék. nyúgotra Szepes Vármegye,
SAROD. Srollen. Magyar a honnan Várallyától Bisztra
9

9
falu Sopron Várm.földesUra faluig e Megyének széles­
H. Eszterházy Uraság, lakó sége öt mértföldet resz,hosz-
sai katolikusok, fekszik Szép sza pedig nyőltz mértföldet,
lakhoz nem meszsze, és an­ Kassa Városának határjától
nak filiája; határja i nyo­ Bicharo faluig vévén mér­
9
másbéli, térséges, földgye tékjét. Minthogy e Várme­
búzát, s egyebet is terem, gye nagy részént hegyekből
9

9
szóleje, fája nintsen, Nizsi áll, elhalgatván a kissebbe-
ket,
 SÁR. SÁ*. 137

k e t , nevezetesebb hegyei megye felé bajlik, és magas

9
ezek: fenyőfákkal gazdag, s te-
i . Braniska hegye, né­ töje néhol magasabb Betskíd
metül Furt[elgrund, 411 hegyénél.
Szepes Vármegyének szélé­ j . Fekete Hegy. Cserna
n é l , s mintegy két mért­ Hóra. Nevezetét vette suru
9

földnyire terjed, délfelé kü­ élőfái miatt okoztatott seté-

lömbféle hajlataival , 's a tes voltától; oldalai néhol
9

faluknak nevezeteivel illet­ kopaszok, és jó legelőt szol­

tetik. Ezen az erdőn van gáltatnak. Legmagassabbra
Szepes Vármegyébe az or­ emelkedett Ber[evit[énél ,
szág úttya, melly kőről haj­ Szepes Vármegye, és Len­
9
dan a rabló tol vaj oknak ked gyel Ország szeleinél.
9

ves tanyájok vala. 6. Kassai hegy, mint­

a. Kárpát h e g y e , melly hogy Kassa Városa felé ter­
Szepes Vármegyéből terjed j e d ; tsak nem egészen tser,
e Megyébe, s Lengyel Or­ és tölgy fákkal boríttatott,
9 9

szágtol elválasztya; e hegyek néhol igen jó feiér agyagja

9

9
felől méltó a megjegyzésre, van a fazekaknak, és egyéb
9

hogy közönségesen Bestiái tserép edényeknek készíté­

hegyeknek neveztetnek s sekre*
?
9

egész Erdély Országig terjed* 7. Kőhegy, (Sfeinberg,

n e k ; megszakadnak egy Kamena Hora. Nevezetét
völgy által Sáros Vármegyé­ vette meredékeny kősziklái­
ben , Musjjna Lengyel Or­ tól. Láttatik Bárt fa, ésZbo-
szági Város felé, holott P o - rov között, suru, és néhol
práá vize Visztulába foly,tsak nem járhatatlan, jege­
9
és ezzel egygyütt azután a n y e , és fenyőfáival. Más­
tengerbe. képen Magurának is nevez­
3. Kakas falvai nagy he­ tetik , mellynek szomszédsá­
gyek Zemplén Vármegyének gában van a Gaboltói hegy, 9

szélénél, mellyeknek tetői ennek völgyeiben forra-

Eperjesen alól mintegy fél nak-ki a híres Bártfai sava­
9

mértföldnyire szemléltetnek, nya vizek.

tetójökkef napkelet felé ter­ 8« StraSy nagyobb Stras %
9
jednek, s Tállya Városánál melly ék módgyára emelke­
végeződnek. 9
dett-tél ; az a hegyek terje­9

4. Farkasvnlgye, Vclcsja dése pedig, melly Gergelak-

Dolina, melly Szepes Vár- nál kezdődik, és Kapiní\
vé-
 végeződik, 's amannál sok* 's ugyan Tartza felett egy­
kai alatsonyabb , Fintar- gyesul Tartza vizével.
Strásnak, vagy Kapihegy- 3. Tarkói völgy, melly­
nck neveztetik. nek vize Héthárson által
9. Adámfbldhegye, mellyfoly Tartza vizébe, minek­
9
a Bártfáról Eperjesre vezető utánna mintegy % kis mért­
út felé v a n , s regemen a földnyire folyt vala.
9 9

rablóknak, és ragadozó tol­ 4. Litinyei völgy , Pre-

vajoknak gyilkoskodásai hiba hegyéből terjed - ki 9

miatt veszedelmes vala, ki­ halas patakjával Litinye felé,

vált Ha Ilus völgyénél. honnan Pétsújfalut megha­
9
E Vármegyének több, s 9 ladván , Tartza vizével egy­
kissebb hegyei leginkább a 9 gyesul.
mellettek lévő falakról ne­ 5. Az északi hegyekből
veztetnek. származott völgy, Gombos­
9
Valaminthogy e Megyé­ falva, és Görgelaka körül,
ben külömbféle számos he­ mellynek patakja Sáros alatt
gyek vágynak; úgy völgyek foly Tartza vizébe.
kel is bővelkedik, mellyek 6. BERTÓT völgye; kez­
patakok, vagy folyó vizek dődik Branitzkánáf, Sqrinka
9

által nedvesíttetnek. patakjával, s meghaladván

mintegy 3 mértföldet, Orosz
Nevezetesebbek e z e k Pekli alatt egygyesul Hernád
között: vizével.
I. ATARTZAI völgy, mel­ 7. HERNÁD völgye;
lyen Tartza vize foly; kez­ kezdődik Szepes Vármegye
dődik Szepes Vármegyének felől, 's terjed napkelet felé
szomszédságában , 's véle Abauj Vármegyének széléig
több völgyek egygyesulnek, 3 mértfoldre.
úgymint: 8. KETZER völgye; ne­
1. Farkasvolgye , mellyvezetét vette Ketzer Uraság­
az előbbenivel napnyugot nak birtokaitól; kezdődik
felé egygyesul, S\alóki pa­ Hanusfalva hegye alatt, ter­
takjával, melly Berzevitze jed a mértföldnyire dél felé,
alatt foly Tartza vizébe. 's Bolyár alatt szunik-meg,
a. Darót[i völgy; kez­ Abauj Vármegye szélénél.9

dődik Schönvit\ vize felett, 9. TAPOLY' mellyéke,

Darótznak neveztetett, mi­ melly Tapoly vizétől nevez­
vel annak partyát mossa, tetett; kezdődik Beszkédnél,
Lé-
 SÁ* Sitt. 139

Lénárdvígás felett, 's terjed 6. Kiikőmc[oi völgy;

Bártfa felé, a' honnan hat
mértföldre terjedvén, Zem­
plén Vármegyébe megy-által.
Kissebbek :
I . A* Gaboltói v ö l g y ,
melly Lengyelországba szol­
gáltat utat, patakja Tapoly
. vizébe foly.
a . Klusovi völgy, Bártfa
alatt egyesül Tapoly mely-
lyékével , holott Lukavit[i
nevű halakkal, és rákokkai
v kanak neveztetik, és Kerek­
gazdag kis patakja, melly
eddig napkelet felől a' Váro­
son kivul folyt vala, ismét
Tapoly vizébe foly.
3. Zborovi völgy, terjed
Beszkéd hegyétől Makovitza
Vára felé, azután Zborov
Városa alá; meghaladván
pedig Hoszszúrétet, patak­
jával, Tapollyal egygyesul
Bártfa alatt.
4. Orsóiéi völgy, ered ,
és terjed észak felöl Felső
Volyától Alsó Volya félé pa­
takjával Orsótz alá, Kohány
mellett, Hankótz, Porubka,
és Herhei között, melly fa­
luknak kertyei alatt foly völgy, mellynek más névvel
Tapoly vizébe. / S[egtsó patakja a HcrtntÚ
kezdődik Dukafalvánál, és
Sálmány felé terjed, majd
Kükomc[o, Lutska, és Ka-
rdtsonymc[o felé, Girdlt,
és Vaspataka határjainál, a'
honnan patakja egygyesul
Tapoly vizével.
7. Kcrckréti völgy; ered
a' Makovitzai Uradalomban,
Mlinarótznál, holott Benedi-
kótztól Radomához való által
menetelnél a' patak Radun*
rétbe foly; nagyobbodván
pedig Valykőtt patakjával,
Szobás, és Mdtévdgds alá
foly; azután Zemplén Vár­
megyének széléig, 's Vas-
pataka faluval általellenben
foly Tapoly vizébe.
8. Mtdgyesi völgy; ered
9
patakjával egyeyütt, a Pál­
vágási begyekből , melly
alább Radvány vizével na­
gyobbodván , Medgyes falu­
nak partyát mossa; azután
9
pedig a Hanusfalvai folyóval
egygyesülvén, nyűgöt felől
napkelet felé foly.
9. K A P I , és Ras[lavit[i
9

5. Kapront[i völgy, ket­ hegyekben fakad, magába

tős patakjával, melly Kap- vévén Tölts\ék alatt Tcr-
rontz felett fakad; a'másik nydnka patakját, ketté ha-
atak pedig ennek ellené­ Jsittya Tcrnye, 6sS[cdckcrtc
Í én v a n , és Varjú falutól falukat ; azután Fulydnka
foly-le. \ felé foly. Kapi alatt pedig
 ismét egy patakot fogad az előtt Ung, és Latorba
magába, melly Komlóske- folyókat kebelébe vette.
restesnek határjából , és Innen két mértföldnyire az
Lipnik hegyéből ered , 's erdők alatt öszve vévén fo­
Kupit, Nt'metfalvát, és La­lyásokat , Bodrog vizévé
dát nedvesíti. Innen Finta válnak; melly Imreg faluját
felé foly ártalmas áradásai­ nedvesítvén, 's Szálai Gróf
val, és végre Eperjes alatt Barkótzinak jeles kastéllyát
ömlik Tartza vizébe. meghaladván, Zemplén alá
10. Onáava ; ered a' foly; onnan pedig Sár. Pa­
Lengyel Ország' szélén lévő tak alá, 's végre Liszka, Bo­
hegyekből, 's lefoly Ondav- drog Keresztúr mellett el-
ka falu alá, azután pedig folyván,Tokajnál nyeletterik'
több patakok által öregbít- el Tisza vizétől.
tetvén, Niklovdho{, melly I i i . Hotsa , mellynek
mellett el foly, minekutánna patakja Beszkéd hegyeiből
Alsó Orlichot meghaladta, foly öszve. Nevezetesebb
Svidnik alá foly. Itten a' ezek között a' határt választó
fieszkéd hegyeiből lefolyó, víz, Sáros, és Zemplén Vár­
magánál nagyobb vízzel megyék között, melly Dri-
öszve folyván, Dukla Len­ etsna, Vladitsa, Staskót^
gyel Országi Város felé foly. és Bukdt[ faluk között föly-
S{vidnikon alól pedig Stro- el. Ez utolsó falu felett fogad
vin Duplin, és Tischinet^ magába egy hasonló pata­
%

tálukat mossa, holott Hotsa, kot, a' Zemplén Vármegye-

magához hasonlító vizével béli Bcszkédi hegyekből,
egygyesulvén, Boksza , és melly minekutánna Hotsa
Sandaly vidékjeiben határt alá érkezett, e' falutól veszi
választó vízzé válik. Boksza nevezetét , 's mintegy fél
Vára alatt S[tropkó Zemplén mértföldnyire folyván nap-
Vármegyebéli Város mellett nyúgot felé Ondava vizével
foly-el; azután Csikvdm Vá­ egygyesíttetik.
rától Kortv ilyes felé foly, Látván rövideden e' M e ­
's Vásárhely , vagy tótul gyének nevezetesebb völ­
Tarnoviscso alatt egygyesít- gyeit , és kissebb folyó­
tetik Tapoly vizével. Öszve vizeit, következnek a' na­
kaptsoltatván pedig a' Gó- gyobb folyó vizei az elő-
döni malomnál , Latort\a számlálásra, mellyek között
vizébe folynak, melly már előfordul:
 SÁR. SÁR. 141

vize. á) Sze­ Sdrosi Vár alá, s a Város­

9
f
. I. HERNÁD
pes Vármegyéből foly e nak egy részén keresztül
9

Megyébe által meglehetős foly , innen Eperjes alá ;

nagyságú öblével, 's midőn ezután Sz. Pétert, Somost,
Abaúj Vármegyébe által- Lapis Patakot nedvesítvén,
folyt, nem igen nagyobbo- külömbféle völgyeken foly
dott-meg. Folyása tart ,e Szépiákig Abaúj Vármegyé­
9

Megyében 1 mértföldnyire; nek szélső falujáig; ezen

Tthány faluhoz érvén , a' alól pedig egy mértföldnyire
hajdani Kőszegi Várnak om- Hernád vizébe ömlik.
ladékjainál f o l y - e l , azután IV. SZÍKTSÓ. Lefoly a»
9

pedigS^. Istvánt, S^okoldt, Hertneki hegyekből, s elő­

Rusint meghaladván, Sá­ ször Ras\layit\dt mossa,
rosba foly, 's majd Kassa azután Dtmctét, Tölt%ékit,
Városa felé kies változó hab- 's Kapit nedvesítvén» Eper­
zásával. jes alatt Só várnál f o l y - k i
II. POPRÁD. EZ is a' Sze- Tartza vizébe.
pességből foly - által Sáros V. OELNA. Sebes folyás­
Vármegyébe Plavnit[a falu­ sal tsergedez három kútfői­
nál , Palotsa Mezőváros felé, ből a' Kakasfalvai hegyek­
9

's a mértföldnyi folyása után ből , s foly napkeletről nyú-

Volya falunál észak felé gotra Sóvár felé, hová fát is
gördülvén, Lengyel Ország­ szállítanak rajta a' sófózésre;
ba foly által. I azután pedig Tartza vizébe
III. TARTZA. Ered Kárpát foly, mellyel Eperjestől fél
hegyeiben, a Répást hegyek mértföldnyire , Enit^ktnil
9

felett, Szepes Vármegyének egygyesíttetik.

szomszédságában, a Toritq*
9 VI. TAPOLY. Ered a*Besz­
kai határban, felül 1 mért­ kéd i hegyekben, Lénártfal-
földnyire. Innen kifolyván, váho[ közel, a honnan Mal-
9

dél felé hajlik, s Berzevitzét, t[o, Qcrlacho, Tar no, Sár­

9

és Tartzát nedvesiti, meily- patak, és Bárt fa alá foly;

tól neveztetett; azután Hét­ innen pedig ismét Újfalut,
hárs felé siet, s Szeben alatt Chrabót[ot, és Kurimdt,
9

elfolyván, Sz. Mihály felé majd Kutstnyt, Margonyát 9

tsergedez, azután pedig a Las{t{ót, Nyirjest és Gi~

9
f

raltot öntözvén, Hanusfalva

Mezőváros alá foly; innen
a) De Heraado Islvsnfl Llb. IX. pedig Zemplén Vármegyébe
f. 14a.
Q ál-
24* SÍR. SÁR.

ittál folyván , külömbféle b e n , hanem másutt is árul*

óévekkel illetterik, és a tátik. 9

Bodrogban szakad vége fo­ a. Gonos[ktit, talám a* •

lyásának. mellette lévő ártalmas, és b ü - .
V i l . BREZNIK. Eredetét
dös köves szagot gőzölgő bar -
9
veszi ez is a Beszkédi hegy­ lángtól neveztetett; egyéb-
9
ből , s napkeletről dél felé aránt vize mind az italra
9

foly Komlós, ésZboröv felé; kedves í z 5 , mind pedig a

9

azután Makovitzát, Hoszszú- fordésre nézve hasznos, a .

rétet meghaladván, Bártfán még inkább látogattyák az
alól Tapoly vizébe foly. Eperjesiek, mint az elóbbeni
VIII. LURAVITZA. Kifoly kútfőt, kivált tavaszkor;
9
a Reftenhovi hegyekből, s vize
9 korsókban is árúltatik.
minekutánna mintegy két 3. C\tmitti savanyú víz t

mértföldnyire folyt volna kies helyen van Gölnitz felé,

f

Bártfának Alttnbltich neve­ Eperjestől mintegy \ mért­

zetű külső Városába foly, földnyire, hegyek között;
mellyen alól nem meszsze vize ennek is egésséges, é s ,
Tapoly vizével egygyesul. kedves ízu, de az elóbbeni-
IX. ONDAVA. A'fellyebb ekhez tsak ugyan még sent
elő adott Beszkéd hegyeiből hasonlítható.
lett eredete, melly minek­ 4. A Bárt fai savanyú víz,
9

utánna Niklovdt, Svidnikct mintegy y

fél mértföldnyire
9
9
s más helységeket nedvesí­ van a Várostól; ízére nézve
tett volna, Hotsával egy- hasonlít az Eperjesihez, sőt

f
yesulvén, Sáros Vármegyét mindenektől még sokkal
empléntól elválasztya , s többre betsultetik, belső ere­
9

Vásárhely alatt Tapolyba jére nézve; de tsak ugyan

foly. nehéz büdöskőhöz hasonlító
Külömbféle kütfőin, és szaga van/s leginkább ferdé­
patakjain kivul még savanyu nek benne; kútfője hathatós.
9
vizekkel is bővelkedik e N s j . A Hosqtzúréti, vagy
9

Vármegye, mellyek között tótul Dluholukai, minthogy

9

nevezetet érdemel i-ször az e falunak határjában buzog

Eperjesi savanyu víz, melly k i , mind italra, mind a'
egy szép völgyben fakad, fordésre alkalmatos.
s magyarul borkútnak is 6. Tölts[éki savanyú víz
9
f

neveztetik, melly korsókba mind ízére, mind hatbatós-

öntettetvén, nem tsak hely- [ ságára nézve nevezetes.
 SÁR. SÁR. 043

7. Pdlvdgdsi kútfők , vevők elől öszve nem vásá­

9
több helyeken buzognak-ki rolnák , a kik annakutánna
a főidből, 's gazdagon for­ Pesten nagy haszonnal, és
9

rának, és kedves ízfiek. uzsorával árúllyák-el. Bar­

8. B isiire ni savanyú víz, mai nem igen számosak,
réten forr-ki a'földből, és fája ellenben s o k , halászat-
jő ízu; de az elóbbenihez tya tsekély. Bányái neveze­
nem hasonlít. tesek valanak kivált Bártfa
9. Radomeni, ez is réten körűi, sőt arany bányái is
fakad , Kerekrét felett, Ra- yalának Róbert Károlynak
dómnak határ szélénél, 's idejében, mellyból szárma­
meglehetős ízu. zott az arany pataka nevezet
10. Kakasfalvai savanyú is, tótul Slav, vagy Zlato.
víz, az idevaló begyek kö­ Szeben Városa körül is meg
zött buzog-ki, és ofly egés- vágynak a régi arany bá­
9

séges, hogy az előbbenieket nyáknak maradvánnyal*. —

majd felül haladgya. Mindöszve 407 lakóhelyek
i x . Lipótéi savanyú víz, vágynak benne, s az Egri,
9

9
meglehetős, de nem neve­ és a Munkátsi Püspöki Me­
zetes. gyékhez tartozik.
1 1 . Bujdki jó savanyú víz, SÁROS. Kis Sáros. Tót
mind ízére, mind belső ere­ falu Sáros Várm. földes Ura
jére nézve. Péchy Uraság, fekszik Zseb-
1
13. Plaunit^i savanyú víz, faluhoz közel, mellynek fi­
Nagy Vanar felett fakad az liája; határbéli földgye kö­
erdőkben, 's kúttya ugyan zépszerű, fája, legelője van,
nem igen gazdag, de jó ízu. piatza nem meszsze/
SÁROS. Nagy Sáros. Ré­
9
Levegője e Vármegyének
kiváltképen egésséges, és gi Mezőváros Sáros Várm.,
némelly része meglehetős ioldes Ura Gróf Áspermont
termékenységi!, lennel, és Uraság, lakosai katolikusok,
9
kerti veteménnyel, s ká­ fekszik kies helyen, Eper­
posztával is bővelkedik; jó jeshez I mértföldnyire, haj­
vásznakat készítenek sok dani Vára alatt. Régi álla-
helyeken lakosai , melly pottyáról lásd Vágnert in
sokszor oltson is adattatik; AnaleclisSarosiensib. Több
's még oltsóbb volna, ha nemes Urak is laknak ben­
9
a nyerekedő Rátzok Eper­ ne ; kastéllyában fogattatptt-
jesen , és más helyeken is a el éjjel ágyában Rákóczy;
9

Q a de
 de Lengyel Országba kisza* \ Sároslak, Pinka vizének
badólt vala. Határja közép­ szomszédságában, Körmend­
szerű, fája, legelője elég hez másfél mértföldnyire;
van, vásárjai meglehetősek. Kis Sároslak pedig E. Ra-
SÁROSD. Szabad puszta dóezhoz nem meszsze, és
Fejér Várm. földes Ura a* annak filiája; határbéli föld­
Religyiói Kintstár. gyeik termékenyek, rettyeik
SAROSD. Magyar Mező­ jók, fájok is van.
város Fejér Várm. földes Ura SAROSZEK. Koticht^ken.
Gr. Eszterházy Uraság, la­ Német falu Vas Várm. földes
kosai katolikusok, fekszik Ura Gr. Erdödy Uraság, la­
az ország útban, Szék. Fejér­ kosai katolikusok, fekszik
várhoz 3 mértföldnyire; ha­ Szalonakhoz a mértföldnyire;
tárja j ó , vagyonnyai jelesek, határja néhol sovány, fájok,
eladásra is van módgyok. legelőjök hasznos; jó lova­
SÁROSD. Magyar falu Tol­ kat nevelnek lakosai.
na Vármegy. határja gazdag SÁRPATAKA. BIatnic[a,
termésű. vagy Mokralaka. Tót falu
SÁROSD. Magyar falu Szála Sáros Várm. földes Ura Bárt-
Várm. földes Urai több Ura­ fa Városa, lakosai katoliku­
ságok , lakosai katolikusok, s o k , fekszik Tapoly vize
fekszik Szegvárhoz közel, mellett, Bártfához £ mért-
mellynek filiája; határja kö­ földnyire ; határjának egy
zépszerű, mint vagyonnyai. része termékeny, réttyei jok,
SÁROSFŐ. Magyar nemes fájok elég van.
helység Pozsony Várm. föl­ SÁRSZEG. Oláh falu Bihar
des Ura Bittó Uraság, lako­ Várm. földes Ura a' Sz. Jóbt
sai katolikusok, fekszik n. Apátúrság, lakosai többen
k. N. Légnek, é. Maczházá- ó hitűek, fekszikSz.Jóbhoz
nak szomszédságában; két közel, mellynek filiája, ha­
fordulóra osztott határja la­ tárja gazdag , vagyonnyai
pos, tágas, és jó búzát te­ jelesek.
rem, legelője alkalmatos, SÁRSZEG , vagy Sdrs[ék.
fája fuszra, réttye kevés. Magyar falu Szála Várm.,
SÁROSLAK. Kis Sdroslak, földes Ura Ban Uraság, la­
is Német Sdroslak. Rétfalukosai katolikusok, 's más­
Vas Várm. földes Urok Gr. félék i s , fekszik Nagy Re-
Batthyáni Uraság, lakosaik cséhez közel, mellynek fili­
katolikusok, fekszik Német ája, határja termékeny, le-
 SAR.
gelője e l é g , 's erdeje n
van.
SÁRSZÖG. Szabad puszta
Heves Várm. földes Ura Föld-
váry Uraság, fekszik Czibak­
házához közel, mellynek fi­
liája.
SARUD. Magyar falu He-
Várm. földes Ura az Egri
Püspökség, és mások, la­
kosai katolikusok, fekszik
Poroszlóhoz nem meszsze;
határja j ó , vagyonnyai kü­
lömbfélék , a' KÍS Tiszának
áradása alkalmatlan lako­
sainak.
SARVALY. Szabad puszta
1 kivévén az Urakat, egygye-
Szála Várm. földes Ura a
Veszprémi Püspökség, fek­
szik Sümeghez nem meszsze,
és annak filiája.
SÁRVÁR. Elegyes Mező­
város Vas Várm. földes Ura
9 9
Szily, Brentánó, és a Génuai
Köz. Társaság, lakosai kato­
likusok, és másfélék, fek-
szikGyongyös vizénél, Szom­
bathelyhez 4 mértföldnyire.
Hajdan Nádasdy Grófoknak
lakó helyek vala Vára, 's
könyvnyomtató ház is vala
itten; határja j ó , vagyon­
nyai külömbfélék, néha a*
vizáradás ártalmas vidékjé-
nek.
SÁRVÁRA. Abaúj Várm.,
feleszik Garadna, és F. Novaj
között.
SAR. 245
SÁRVÁRI Vdrmcüyékt.
Vas Várm. fekszik Sárvárnak
szomszédságában, és annak
filiája.
SÁRVÍZ. Folyó víz Vesz­
prém Várm. ered; Séd, Pé­
ter , s több vizekkel öblö­
9
södvén a Kikiri tóból i s ,
9
Fejér Várm. pedig több pa­
takokkal , Simontornyánál
Sió vizével, végre a Duná­ 9
ba ömlik.
SÁSSVÁR. Orosz falu U-
gocsa Várm. földes Urai Me­
gyeri , Besenyei Bodó, Kora-
játi, és több Urak, lakosai,
sultt katolikusok , fekszik
Fancsikától £ óránnyira.
Hajdan híres földvára volt,
mellynek duledék maradvá-
9
nyai a Tiszában szemlélhe-
9
tők, mikor megapad; a
hol a falu régen feküdött 9
ott most a legjobb kukori-
9
9
tza terem, mert a Tisza
egészen elrontotta, és újra
kövér homokkal hányta-bé.
9 9
A mostani falu e századnak
elején épült, vóltrégi szántó
9 9
földgyein. A mint a múltt
századbéli levelek bizonyít-
tyák, itten valának régen-
9
ten a Vármegyének Gyűlé­
sei. Határja kukoritzát bő­
ven, búzát, és rozsot is te­
rem; földgye térséges, és
iszapos; erdeje, szőleje nints,
Q 3 le-
hegelője kevés, piatza Husz- földes Ura a* F* Király, la-
ton g órányira. kosai katolikusok, 's más­
SAS. Magyar falu Heves félék is, fekszik az Ország 9

Várm. földes Ura Steszel U- szélénél, Ekbelhez nem igen

9
raság, lakosai többen re­ meszsze* K. Fabrikája, s é-
formátusok , fekszik Csepá- puletei is nevezetesítik; vi-
hoz közel, mellynek filiája, dékje jeles, héti, és orszá­

Í
>atakja mellett; határja jó, gos vásárjai meglehetősek,
Öldgye néhol homokos; határja j ó , vagyonnyai kü­
fája, réttye , legelője , s 9
lömbfélék; malma, piatza
bora is van. helyben van.
SAS. Magyar falu Bihar SASOVA. Tót falu Sáros
Várm. földes Ura H. Eszter- Várm. földes Ura Goldenfin-
házy Uraság, lakosai külömb­ ger Uraság, klakosai kato­
félék, fekszik a* Sárréti vi­ likusok, és ó hitűek, fekszik
déken ; határja j ó , vagyon­ Kurimához közel, mellynek
nyai középszerűek. filiája; határja hegyes, fája,
SAS TELEK, a T . betű­ legelője, réttye elég van.
9

ben. SATA. Magyar falu Borsod

SASD. Magyar falu Bara­ | Várm. földes Urai Dezsófy ,
nya Várm. földes Ura Hg. és Kubínyi Urak; határja, 's
Eszterházy Uraság, lakosai borai is középszerűek.
külömbfélék, fekszik Vas- SATTENDORF. Német falu
nokhoz közel, mellynek fi­ Sopron Várm. földes Ura H,
liája ; határja gazdag, vagyon Eszterházy Uraság, lakosai
nyai jelesek. katolikusok; a nyomásbéli
SÁSRA. Magyar falu Szála határja térségesebb , mint
9
yárm. földes Ura H. Eszter­ hegyes, búzát, s egyebet is
házy Uraság, lakosai kato­ terem, bora savanyú, piatza
likusok, fekszik Halasihoz Sopronban £ mértföldnyire.
közel , mellynek filiája ; SÁTOROS. Szabad puszta
9
határja, s javai is közép­ Nógrád Várm. fekszik Fülek
szernek. Püspökihez közel, és annak
SASRŐ. Sachstnsttin. Ré­filiája.
9
gi Vár Bars Várm. s neveze­ SÁVOLY. Magyar fala
9
tet szolgáltat a híres Saskői Somogy Várm. földes Ura
Uradalomnak. Gr. FestetitsUraság, lakosai
SASSIN. Elegyes lakosú külömbfélék, fekszik Balaton
9
Mezőváros Nyitra Vármegy. tavához, s Csákányhoz n e m
mesz-
 SAV. SÉB. 047

tneszsze mellynek filiája;

t Arad Várm, földes Ura a Kir,9

határja jó, vagyonnyai kű­ Kamara, lakosai ó hitűek,

lömbfélék, földgye néhol és reformátusok , fekszik
fövenyes. Körös vize mentében, But-
SÁVOL. Szabad puszta tyinhoz nem meszsze, n. ny.
Veszprém Várm. fekszik Pá­ Berzával, é. pedig Kertessel
pához közel és annak fi­
9 határos; nevezetet vette az
liája. itten keresztül foló Sebes
SÁVOL. Nógrád Várm., pataktól; határja h e g y e s ,
J
földes Urai B. Vécsey , 4s és lapályos, mellyet a víz-
több Uraságok; lakosai kii- áradás rongál, vagyonnyai
9
lömbfélék ; határja közép kevesek, gyűmöltsel, tserép
termésű. edénnyel, és pénzen vett
SAVOSKUT. Bihar Várme­ fával kereskednek; erdeji
9 9
gyében Szállás. a Körös partyán nagyok.
SBBEDRAZ. Tót falu Nyi­ SEBES. Oláh falu Bihar
9
Várm. földes Ura a Királyi
tra Várm. határja középszerű,
~ fája van, réttye , legelője Kamara, lakosai ó hitűek,
9
j ó , malma helyben , piatzafekszik a Belényesi vidéken,
Prividgyén. határja sovány.
SEBBHAZA. Magyar falu SEBES. Magyar falu Sop­
Sopron Várm., földes Urai ron Várm. földes Ura a Sop- 9

több Uraságok, lakosai ka­ ronyi Káptalan, lakosai ka­

tolikusok , fekszik Kapuvár­ tolikusok, fekszik Sz. Péter­
hoz % mértföldnyire; határja hez nem meszsze, mellynek
középszerű. filiája; batárja térséges, x
SEBEL. Oláh falu Temes nyomásbéli, és jó termé­
Várm. fekszik Temes vize kenységi!, szőlőhegye nints,
mellett , Temesvárhoz fél erdeje középszerű; díszesíti
mértföldnyire, lakosai ó hi­ az Uraságnak háza , Rába
tűek; határja j ó , marháji vizénél; piatza Sopronban
számosak, vagyonnyai kű­ másfél mértföldnyire.
lömbfélék. SEOES. Alsó, Felső Sebe*.
SEBENY. Baranya Várm., egygyik Mezőváros, másik
S^ebeny név alatt. tót falu Sáros Várm. földes
SEBES. Magyar falu Aba­ UraGr.Haller Uraság; Szent-
uj Vármegyében, iványi Uraságnak kastéllyá
SEBES. Boros Sebes. Ma­van itten; s a* Sz. Ferentz
9 f

gyar , és oláh Mezóváros Szerzetebéli Atyáknak Klas-

0 4 trom-
 *48 SED;

tromjok; lakosaik katoli­ lakosai katolikusok, bitárja

kusok, fekszenek egymás­ középszerű.
hoz nem meszsze, Eperjes­ SBDMBRÓCZ. Trentsén
hez fél mértföldnyire; Ispo­ Vármegyében.
tállyá is van; határbéli föld­ SEGA. Arad Vármegyéb.
gyeik középszernek, fájok, Major.
legelojök elég van; piatzok SEGÉLD. Alsó Scgcsd.
közei. Magyar falu Somogy Várm.
SEBES. Szabad puszta Ba­ földes Ura Gr. Szécsényi Ura­
ranya Várm. földes Ura Hg. ság, lakosai reformátusok,
Eszterházy Uraság , fekszik fekszik Martzalihoz, ez Ura­
a' Sz. Lörintzi járásban, Sz. dalomnak fő helyéhez 4 , és
Dieneshez közel, és annak \ órányira; Felső Scgesdel
filiája. pedig; határos; mezeje két
SEBESPATAK, a' P. betű­ osztálybeli, földgyei, réttyei
ben. j ó k , erdeje elegendő van.
SEBESTTENFALVA. Tót SEGESD. Felső Scgcsd.
falu Trentsén Várm. földes Horvát Mezőváros S o m o g y
Ura Gr. Balassa Uraság, la­ Várm. földes Ura Gr. Szécsé­
kosai katolikusok, fekszik nyi Uraság, lakosai katoli­
Vág vizéhez közel, Podhra- kusok, magyarul is tudnak,
gyi Besztertzéhez nem mesz­ fekszik Marczalihoz dél. 4
sze , és annak filiája; ha­ órányira. A Sz. László Pro­
9
9

tárja, 's vagyonnyai is kö­ vinciájabéli Szerzetesek is

zépszerűek. 9
laknak itten, s ezek viselik
SEBFALVA. Lupcani. Tót a plébániai hivatalt. Hajda­
9

falu Sáros Várm. földes Urai ni állapottyáról lásd Istvdnfu

Szinyei, és több Uraságok; Lib. XXIV. p. $13. a*; me­
lakosai katolikusok; határja zeje két osztálybéli, erdeje
meglehetős. minden haszonra elegendő
OED. Magyar falu Gömör van, réttyei jók , s még 9

Várm. földes Urai több Ura­ többek lesznek, ha az Ura­

ságok; lakosai külömbfélék, ság a bozótokat árkolások
9

fekszik Fülekhez nem mesz­ által kiszoríttattya, a mint 9

sze, mellynek filiája; határja már folytattatik; szólóbegye

meglehetős, földgyei hegye­ is v a n , de bora nem sokáig
ken vannak, fájok elég van. tartható.
SEDBNV. Vas Várra, föl­ SBGEST, vagy Scgcstcl.
des Ura Cser ne ki Uraság, Falu Bihar Várm. földes Ura
 SEU 249

a Nagyváradi Püspökség, 6 Selmet[nek neveztetik. —.

9

lakosai kűlömbfélék, fek­ Idővel i minekutánna a tó­

9

9
szik Rézbányához közel 9
tokat helyekből a németek
mellynek filiája; határja, kiküszöbölni igyekeztek 9

vagyonnyai is középszerűek. nagyon meg németesedett;

SEGNVE. Sáros Vármegy. de már most számos tótok
foldgye középszerű, de egyéb is lakják. Lakosai katoli­
javai kűlömbfélék, és Hasz­ kusok , és evangélikusok.
nosak. Hajdani külömbfele viszon­
SEGRE. Szepes Várm. tagságait lásd Bél Mátyásnál
SEIBBRSDORF. Német falu Selmetz Városának leírásá­
Vas Várm., Pinkafőhöz egy ban; S[cvcrinynek, Brovn-
mértföldnyire. nak, Br'ákrnannak, Tollius-
SEISSEN. Bánátbéli falu, nák, Richterntk, Rauscher-
a' Lugosi kerületben. nek, Mikovínyinek, s töb­
9

* SBLESZTÓ. Elegyes falu beknek munkáiban. Virá­

Bereg Várm. földes Ura Gr. gozni kezdettek gazdag bá­
Schönborn Uraság, lakosai nyái már I. ISTVÁN Király
kűlömbfélék , Munkátsnak alatt; de annakutánna IV.
filiája; határja meglehetős. BÉLÁNAK uralkodásakor a
9

SELMETZ BÁNVA. Semni- Tatárok által mind a lako­

9

cium, ©djemntfj, Stiavni- sok, mind pedig bányái

c{a. Szabad Királyi neve­ kegyetlenül feldúlattattak,
zetes BányaVáros Hont Vár­ és 1145-dik esztendőig a
f

megyében , fekszik külömb- szörnyű félelem miatt pusz­

féle kősziklás hegyekkel tán is maradtak. Megaján­
környűl vétetett völgyben, dékozván pedig az említett
Sz. Antalhoz |-, Körmötz- Király Lakosait egy szabad­
Bányához 3 , Besztertze Bá­ ság levéllel, éledni kezdett,
nyához pedig hat mértföld­ és annakutánna jelesen meg
nyire. Hajdan Bányának, is gyarapodott. Gazdagítá
majd S[ebcnic[ának nevez-e Várost I. LAJOS Király i s ,
9

tetett, mostani Selmet[ ne­ meg ajándékozván néhány

vezete pedig Ztmnit^t bá­ helységekkel 13 5 s-dikben.
nyát jelentő tőt szótól ere­ Sanyargattatott annakutánna
deti. A' régi Város más he­ ZSIGMOND Király alatt a
9

gyen vala épülve , 's már Huszsziták által; nemkülöm-

745-dikben építtetett v o l t , ben 1441-dikben ; azután
és most régi Várnak, vagy pedig földindulás, és hirtelen
ha-
2JO SEL. SfiL.

halál is vala itten* 15 54-ben ben pedig belólről jelesén

kezdették Lakosai a Várat felékesíttetett; azután 1 7 2 7 -
9

építtetni; 1680-ban pedig dikben új oltárral , ^ 1 7 3 4 -

az új Várat kőfallal meg- dikben pedig új lelki tanító
erőssíttették. 1679-dikben székkel dísztfsíttetett. a-dik
kipusztíttatott; 1680-dikban Szentegyház a' Piaristáké,
p e d i g , és 1758-dikban is melly az előtt a Jésuitáké
9

az égés által szerentsétlenít- volt. 3«dik az úgynevezett

tetett. Annakutánna Rákótzi Sz. Anna Temploma, melly
nak hatalmába esett, és a' 1498-dikban a VárosTaná-
9

békekötést eszközlő személ- tsa által építtetett. 4-dik

9
lyek itten gyulekezének ösz-, nem meszsze a temető hely­
ve. IJjjabb sanyarúságot től, melly némellyek szerenr
szenyvcdtek Lakosai 1 7 1 0 - Mátyás Király alatt épült.
dikben a' hírtelen halálozá­ Az evangélikusoknak is van
sok által. Nevezetes Kálvá­ Templomjok, északra nem
riája 1744-től fogva 1 7 5 1 - meszsze a Város Szentegy­
9 1

dik esztendőig készíttetett; házától. Világi épületei kö­

1760-dikban pedig MÁRIA zött nevezetesebbek a Kir.
9

TERÉZIA által Királyi Bá- Bányászi Kamaraház, melly-

nyászi Akadémia állíttatott- I ben a Fő Bányászi Grófnak
9

fel itten, melly valamint e lakásán k i v u l , hivatalbéli

9

híres Várost, úgy az egész szobák is vágynak. Ez után

9
Hazát is nevezetesíti. Epü­ következik a Város Háza 9

letei között nevezetesebbek l melly 1488 dikban épült,

I . a*régi Vár, melly jeles 1731-dikben pedig új toron­
toronnyal , 's harangokkal is nyal , és verő órával dís*e-
9
megékesíttetett ; a. az új síttetett. A Tanátsháznak
Vár, melly négy szegeletre ajtója felett olvashatók Pro-
építtetett, s verő órával dí- lomcus Királynak nevezetes
9

szeskedik; az előtt 1 a ágyúk i versei. Több jelesebb épü­

valának rajta, de ketteje az letei között szembetűnők az
új toronyban lévő óra-ha­ úgy nevezett magas hd[;
rangba öntetett. Szentegy- j Hellenbach Uraság háza ,
9

házai között nevezetes 1. a melly a Királyi Felségeknek

9 9

Város Temploma . melly Sz. szállást szolgáltatott, és em­

Katalinról neveztetik, 1443 lékeztető írással is díszeske-
dikban épült, 1656-dikban dik; ezeken kivul még azok
rézzel fedettetett, lóóydik- a' házak, mellyek az alsó
pia-

piatzon a* Szentegyház felöl
épültek *s a* t. Bányái szá­
mosak , és kűlömbfélék,
mellyeknek leírásai meszsze
vonnának tzélunktól; lako­
sai báromfélék: bányabirto­
kosok, ezeknek jeles sza­
badságaik vágynak ; kézi
mesterek, és közönséges
polgárok, kik a' Tanátstól
függenek; végre pedig a'
bányákbéli munkások , a'
kik számokra nézve majd
többek, majd kevesebbek.
Épületei e* Városnak hegyes
és völgyes fekvéséhez képest
sok helyeken el vágynak
szaggatva, mindazáltal több­
nyire alkalmatos, némellyek
pedig tsínos lakást is szol­
gáltatnak. Fosta, sóház, és
Bányászi ítélő-Szék is van
benne. Határja leginkább
sovány, és lakosai a' szom­
széd vidékekről tápláltatnak
illendő fizetésért.
SELMETZ. Kis Selmct[,
Nagy Selmeti. Két tót falu
Liptó Várm. földes Urai Ra-
kovszky, és több Uraságok,
%
Kis Selmetz Nagy Selmetz-
nek filiája; fekszenek Ro-
zenberghez £ mértföldnyire;
savanyú vize is van; határ-
béli földgyeik termékenyek,
legelőjök,'s fájok elég van.
SELPITZ. Tót falu Po­
zsony Várm. földes Ura Gr.
Pálfy Uraság, lakosai kato­
SEL. * J I
likusok, fekszik Bogdanótz-
hoz nem meszsze, mellynek
filiája; 3 nyomásbéli határja
középszerű, legelője, rét­
tye kevés, fát más hegyek­
ből nyernek az Uraságtól.
SELYE. Magyar Mezővá­
ros Somogy Várm., földes
Ura Gr. Batthyáni Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
9
a Szigeti járásban; határjá­
nak egy rész;e Dráva vizéhez
közel homokos , vagyon­
nyai jelesek, hanem egy
részének kárt okoznak az
áradások.
SELYE. Magyar, és tót
Mezőváros Nyitra Várm.,
földes Ura a* Tudom. Kints­
tár, lakosai többnyire kato­
likusok , fekszik Vág vize
mellett, Szeredhez a|. mért­
földnyire. Nevezetes régisé­
géről , és azután a' Jésuiták-
nak volt híres Oskolájokról,
melly 1615-dikben tétetett-
által N . Szombatba. Szent­
egyháza , melly jeles toron­
nyal, 's verő órával ékes­
kedik, 1776-dikban raeg-
újjíttatott. Ispotállyá is van;
1 föld gyei termékenyek, gaz-
' dáskodása jeles , valamint
vagyonnyai is.
SELYEB. Magyar falu Aba­
uj Várm. földes Urai több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok, és reformátusok, fek­
szik Szikszóhoz nem mesz­
sze;
sze; határja j ó , borai jele­ Ura Kállay Uraság, fékszik
s e k , réttye szuken van. Nagy Kallóhoz nem meszsze;
SBLVEMCSUD. Szabad amaz pedig Fejér Gyarmat­
puszta Györ Virtri. a Páz- hoz közel, és annak filiája;
9

mándi határ mellett, földes lakosaik katolikusok, ó h i ­

Ura a Religyiói Kintstár; tűek, és reformátusok; határ-
9

tsupa legelő mezőkből áll. béli földgyeik jól termők.

SELYEMTELBK. Szabad SEMJEN. Magyar falu
9
puszta Győr Várm., földes Zemplén Várm., a Leleszi
Ura Selyem Família, fek­ Uradalomhoz tartozandó ;
szik Püspök Alapi, és Eörsi lakosai reformátusok, fek­
határok között, több réttye szik Nagy Tárkánynak szom­
van, mint szántó földgye; szédságában, Ricséhez sem
kitsiny a határja, de igen meszsze, mellyhez határja is
9

termékeny. mindenben hasonlító; ennek

SKMBER. Alsó, is Felső lakosai Ábrahámi életet él­
Sember. Két tót falu Hont nek; erdeje nints.
Várm. Alsónak földes Ura SEMJEN. Ér Stmjin. Ma--
Zsembery; Felsőnek pedig gyar falu Bihar Várm. földes
Bars Urak; lakosaik katoli­ Urai Bossányi , és Pécby
kusok , fekszenek egymás­ Uraságok, lakosai többen
hoz közel; határbéli föld­ reformátusok , fekszik Ér-
gyeik középszeruek,vagyon- Kescrubez közel, mellynek
nyaik külömbfélék. filiája; határja j ó , vagyon­
SEMCSE. Szabad puszta nyai jelesek.
Tolna Várm. földes Ura Gr. SEMJÉNFÖLDE. Horvát
Viczay Uraság, fekszik Ireg- falu Szála Várm. földes Ura
faez közel, és annak filiája; Inkey Uraság, lakosai ka­
hozzá is tartozik. tolikusok , fekszik A. Lend-
SEMETKÖZ. Tót falu Sáros vához I mértföldnyire; ha­
Várm. földes Ura Gr. Szirmay tárja középszerű, vagyonnyai
Uraság, lakosai katolikusok, külömbfélék.
SEMLYOR. Nagy Stmlyok^
f 9
s másfélék; határja a he­
gyek között jól termő, ki­ Kis Scmlyok, vagy Morova
vált tavaszi vetést; fája, le­ Két falu Temes Várm. földes
9
gelője elég van. Urok a Kir. Kamara.
SEMJEN. Kalló Semjin, SBMPTE. Sindau, Sinta-
Kir Sem/in. Két Magyar va. Magyar, és tót Mező­
falu Szabolts Várm. földes város Nyitra Várm. földes
Ura

•Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Vág vize mellett f Nagy-
Szombathoz a mértföldnyire.
Régi helység 's felőle mind
9 SENQUICZ. Kis, és Nagy
Turóciy, mind Bonfin je­
lesen emlékeznek. Ro{go-
nyi Lás\lá, hajdani Birto­
kosa, díszesen fogadá itten
több Uraságokkal egygyütt,
ULÁSZLÓ Királyt. Határja
tágas, és termékeny; va­
gyonnyai jelesek, malma
alkalmatos, borai meglehe­
tősek.
SEMSE. Tót falu Abauj
Várm., földes Ura Setusey
Uraság,V kiknek itten haj­
dan ékes kastéllyok vala;
lakosai katolikusok, fekszik
Jászó Újfaluhoz nem mesz­
sze, Kassához a mértföld­
nyire; határja tágas, föld­
gye középszerű, Iája bőven
van, vagyonnyai kűlömb­
félék , mellyeket Kassán jó
árron eladhatnak.
SENGLER. Scnig. Sáros
Vármegyében.
SENKOVICZ. Horvát falu
Szála Várm. földes Ura a*
Kir. Kamara, lakosai kato­
likusok, fekszik Csáktornyá­
hoz közel, mellynek filiája;
határja j ó , vagyonnyai kű­
lömbfélék.
SEMVICZ. Tőt falu Sáros
Várm. földes Ura B. Horváth
Uraság, lakosai katoliku­
SKN. *f3
s o k , fekszik Palocsához f
mértföldnyire; határja kö­
zépszerű , fája, réttye, lege­
lője elég van.
Senquic\. Két tót falu Po­
zsony Várm. földes Urok Gr.
Pálfy Uraság, lakosai kato­
likusok; Kis Senquicz Nagy
Senquicznek filiája; feksze­
nek Modor, és Bazinhoz %
mértföldnyire. Bővebb le­
írását lásd Rovacsics Márton
Úrnak Merkúrjában; a' ki
itten született vala. Határja
középszerű, borai jelesek,
kűlömbféle vagyonnyaiknak
eladására jó módgyok van.
SENYE. Magyar falu Szála
Várm. földes Ura Gr. Szécsé-
nyi Uraság; lakosai katoli­
kusok, fekszik Szála Szent
Lászlóhoz közel, Sz. György
Vártól, melly Uradalomhoz
tartozik, a és fél órányira;
határja középszerű, vagyon­
nyai kűlömbfélék.
SENYE. Kis, és Nagy
Senye. Két falu Vas Várm.;
Kis Senyének földes Ura B #
Senyéi Uraság ; amannak
Í
edig több Urak, lakosaik
atolikusok, fekszenek Rum
hoz nem meszsze, mellynek
filiáji; határbéli földgyeik
középszerűek , mint va-
gyonnyaik.
SENYEFA. Magyar falu
Vas Várm. földes Urai több
Ura-
 SEP.
aj4 S e n
*.
Uraságok, lakosai katoli­ SEPSS. Magyar falu Bara­
kusok, fekszik Herénynél, nya Várm. lakosai katoliku-'
Gyöngyös vize mellett; ba- s o k , fekszik a' Siklósi já­
tárja jó vagyonnyai kü­
f
rásban; határja jól termő,
lömbfélék, piatza Szombat­ borai híresek, vagyonnyai
helyen közel. külömbfélék.
SENYEHÁZA. Tót falu Vas SEPSI. Moldau, Moldava.
Várm. földes Ura Gr. Batthyá Magyar Mezőváros Abaúj
ni Uraság, lakosai katoliku­ Várra, földes Ura Gr. Van-
s o k , fekszik Őri Sz. Péter­ dernot Uraság, lakosai ka­
hez közel, mellynek filiája, tolikusok, és reformátusok,
határja meglehetős, és tágas, fekszik Bódva vize mellett.
fája, legelője, réttye elég Jászóhoz nem meszsze, kies
van. térségen. Hajdani Lakosai
SENYIG. Senakovec[. Tóta Királynak hadi bútorait
1

falu Sáros Várm. földes Ura hordozák a' hadban, 's jeles
Péchy Urasáé, lakosai* kü­ szabadságaik valának; ha­
lömbfélék, fekszik Bükéhez tárja leginkább térséges, és
nem meszsze, mellynek fi­ jól termő; vagyonnyai k ü ­
liája; határja is hozzá ha­ lömbfélék; malmok alkal­
sonlító. matos ; eladásra is jó mód­
SENYŐ. Magyar falu Sza­ gyok van.
bolts Várm. földes Urai Kál- SERALOVÁN. Trentsén
l a y , és több Uraságok, la­ Vármegyében.
kosai külömbfélék, fekszik
SERDOCZ. Bereg Várm.,
Kékhez , Napkorhoz nem
földes Ura Gr. Schönborn
meszsze, mellynek filiája;
Uraság, lakosai többen 6
határja középszerű , fája
hitűek; határja leginkább
nintsen.
pohánkát, és zabot terem ;
SEPRŐS. Oláh falu Arad
fájok bőven v a n , zsende-
Várm. földes Ura a' Királyi
lyeket is készítenek lakosai.
Kamara, lakosai katoliku­
sok, és ó hitűek, fekszik SEREGÉLYES. Magy. falu
Csermó, Gurbo, Szintye , Fejér Várm. földes Ura Gr.
Apáti, és Samoskeszi között, Zichy Uraság, lakosai ka-'
határja Lats, vagy Badzás, tolikusok, és reformátusok,
és BelenyŐs pusztákkal ne­ fekszik Abához i mértföld­
vekedvén 3 nyomásbéli, 's nyire; határja j ó , vagyon­
jó termésű. nyai jelesek.
 SET. a

SEREGÍLYHÁZA. Német SETETKIIT. Tót falu Bars

falu Vas Várm. földes Ura G. Várm. földes Urai Emödy ,
Kóller Uraság, lakosai ka- és Balog Urak; határja síkos,
colikusok, fekszik Nagy Pő- és j ó , fája, legelője van;
sebez nem meszsze, és an­ maimais alkalmatos.
nak filiája ; határja is hozzá SETNYE. Szála Várm. ba­
hasonlító. tárja szoros, és középszerű.
SE RGEN Y. Magyar falu SIAD. Bihar Várm. földes
Vas Várm. földes Ura Gróf Ura a'Nagy váradiPíispökség.
Erdódy Uraság, lakosai ka­ SIBA. Tót falu Sáros Várm.
tolikusok, fekszik Hogy ész­ földes Ura Gr. Klobusiczky
nek szomszédságában , és Uraság, lakosai katoliku­
annak filiája; batárja közép­ sok, fekszik Bártfához, és
szerű, mint vagyonnyai. Hertnekhez nem meszsze,
SERGES. Oláh falu Bihar mellynek filiája ; földgye
Várm. földes Urai a' Kir. sovány, erdeje, réttye, le­
Kamara, és több Urak, la­ gelője van.
kosai ó hitűek, fekszik Felső j Sicz. Alsó, Fclsó, Ní-
Szent Mártonhoz közel, és mct, Horvát Sic{. Négy
annak filiája; határja jól elegyes faluk Vas Várm.
termő. Alsónak, és Felsőnek földes
SERKB. Sirkoyc{c. Magy. Ura Gr. Batthyáni Uraság,
falu Gömör Várm. Urai több fekszenek Pinkafeldhez kö­
Urak, lakosai többen refor­ zel, mellynek filiáji. Német,
mátusok, fekszik Feledhez és Horvát Sicznek pedig föl­
nem meszsze, mellynek fi­ des Ura Gr. Erdődy Uraság;
liája ; határja középszerű, Horvát Sicz Német Sicznek
legelője szoros, fája nints. filiája; lakosaik katolikusok;
határbéli földgyeik j ó k , va-
SERKED. Szabad puszta
gyonnyaik külömbfélék ,
Csongrád Várm. földes Ura
mellyeket Ausztriában, és
Gr. Erdődy Uraság, lakosai
Stájer Országban jól elad­
magyarok, és katolikusok,
hatnak.
leginkább dohánykertésíek;
földgye homokos, és székes. * SÍD. Magyar falu Gö­
mör Várm. földes Urai több
SETEKOV. Tót falu Tren­ Uraságok, lakosai külömb­
tsén Várm. fekszik Turzov- félék; batárja középszerű.
kához nem meszsze, föld- SIDAHEGY, vagy Zsida-
jgye sovány. hegy. Tót fajú Vas Várm.
föU
 25* SlD'

földes Ura Gr. Szapáry Ura­ kevés, erdővel bővelkedik,

sig, lakosai katolikusok, piatza Sopronban.
fekszik Kancsóczhoz nem SÍK ÁLLÓ. Nagy Sikdllú,
meszsze, és annak filiája; Kis Sikdlló. Két oláh falu
határja középszerű. Szatmár Várm. Nagy Sikal-
SIDÁNY. Zsiddny n é v lónak földes Urai Gr. Káro­
alatt* l y i , és Vankay Uraságok;
SJDLENCZE. Nyitra Várm* apiannak pedig tsupán Gr.
Irtvány. Károlyi Uraság, lakosai 6
- SIDO. Német falu Vas hitűek, fekszenek egymás­
Várm. földes Urai a* Czisz- hoz fél órányira ; határja
tertiita Szerzetbéli Atyák, amannak hegyes, völgyes,
lakosai katolikusok, fekszik kősziklás; ennek pedig tér­
9
Sz. Gothárdhoz i-J mértföld­ séges , és követses; mind a
nyire ; határja középszerű. kettő jó trágyázást kíván;
SIDÜVAR. Bánátbéli falu, bikkes erdeje , 's szőleje
fekszik Raransebeshez i £ amannak van; ennek nints;
mértföldnyire. piatzok N. Bányán van, *s
SIDÜVIN. Bánátbéli falu, másutt is.
Dognatskához egy mértföld- SIKÁTOR. Magyar falu
9
nyire. Borsod Várm. földes Ura a
SIE. Nagy Sic, Kis Sic. Religyiói Kintstár, lakosai
Két falu Vas Várm. földes kűlömbfélék, fekszik Doma
Ura mind a* kettőnek Sker- házához nem meszsze, és
lecz Uraság, lakosaik kato­ annak filiája ; határja. jól
likusok; Nagy Sienek fek­ termő.
vése esik Dozmáthoz közel, SIKÁTOR. Szabad puszta
mellynek filiája ; Kis Sie Veszprém Várm. földes Ura
pedig fekszik Szombathely­ Gr. Zichy Uraság, fekszik
hez nem meszsze, és annak Csernyének szomszédságá­
filiája; határbéli fóldgyeik ban ; Gaja vizén fűrész-
jól termők. malma van , többnyire ré­
SICLÓS. Lásd Siklós. tekből, és erdőjkból á l l ;
SICGRÁBEN. Német falu határja középszerű, legelője
Sopron Várm. földes Ura H. j ó , 's azokból számos fejős
Eszterházy Uraság, lakosai teheneket tartat itten az
katolikusok , fekszik Sop­ Uraság.
ronhoz 3J. mérttföldnyire; SIKÁTOR. Magyar falu
határjaj középszerű , réttye Veszprém Várm. földes Ura
Gr.
 SÍK. as?
9
Gr. Eszterházy Uraság , la­ midőn a Siklósi Uradalom,
kosai katolikusok, és evan­ Gara Miklósnak birtokában
gélikusok, fekszik Gyirót- vala. A Királynak volt fog­
9

hoz nem meszsze, és annak ságbéli állapottyáról külömb

filiája; határja középszerű, féle véllekedésben vágynak
erdeje, legelője elég van , az í r ó k Lásd felőle: Geo-
szőlőhegye tsekély. graphicam Dcscriptioncm C
S i k l ó . Oláh Mezőváros Baranyensis Georgii Papa-
Arad Várra, földes Ura a' K. nck, a hol e Városnak tör­
9 9

Kamara, lakosai katoliku­ ténete is rövideden elóadatik.

s o k , és 6 hitűek, fekszik Volt szomorú állapottyát a
9

9
Székudvar, Simánd, Szent- Királynak ezek a sorok nyil-
Márton, és Otlaka között; váníttyák: Misit Deus mi-
hatfrja Boros pusztával ne­ sericordiam suam supcr me,
vekedvén , 3 nyomásbéli; & eripuit me de medio Catuli
itt a* Város* közepén egygy Leonum; dormivi contur-
igen nagy Tó v o l t , melly batus. — A Vár merő k ő ­
9

N . P é l , és Székudvar között sziklán, négy szegelet for­

egész a Körösig terjedett; mában, 3 emeletre épültt;
9

9 9
nagy árvíz idején, szélében két kapuji vágynak, s a
9

hoszszában fél mértföldnyire külső felett Gróf Batthyáni

kiterjed, de a Városba bé Nemzetségnek tzímere szem­
9

nem önt; itten hajdan nagy léltetik. Napkeleti, és déli

9
épületnek kellett lenni, meny szegeletében e Várnak egy
9
kettős sántzal vala körülvéve. szép Kápolna van, a Szent
SIKLÓS, hajdan Soklós, Keresztfeltaláltatásának tisz­
Siklósia. Híres régi Vár; teletére szentelve; általellen-
alatta pedig magyar, rátz, ben ezzel, egy kősziklából
és német lakosú Mezőváros kereken kifaragott a j ölnyi
Baranya Várm. földes Ura G. mélységű k ú t , mellyen egy
Batthyáni Uraság lakosai egy akós vedrek által húzat­
9
9 9
katolikusok, ó hitűek, és ta tik-fel a víz; s lépegetvén
9 9
reformátusok, fekszik a G . a kerekben egy ember, a
9

Batthyáni Uraságtól meg- vedreknek egyike tele fel­

9
újjíttatott jeles Vár alatt, felé , a másika pedig üressen
mellyet néhai Cavrara Fő lefelé ereszkedik. Felesleg-
9
Vezér kezdett vala. Neve- való vize e kútnak, a* Sz.
zetesítette e helyet ZSIG­ László Szerzetebéli Atyáknak
9

MOND Királynak fogsága; Klastromjoknál dél felől foly*

R ki,
158 SÍK.
k i , holott bolthajtás alatt
fördöjök vagyon; innen pe­
dig egy kerete tóba, holott
az Aszszonyok fejér ruhákat
mosnak. Vize a'legnagyobb
hidegben is olly meleg, hogy
f
gőzétől egygyik a másikat
nem láthattya; tovább alól
rendes árkában egy daráló
malom is van rajta. — A'
Plébániát itten az emiitett
Szerzetes Atyák bírják, kik­
nek Klastromjok 4 szegleti,
's két emeletre van építve.
9
Szentegyházok pedig a Sz.
H á r o m s á g nak tiszteletére
szenteltetett, 's jó magas­
ságú Tornyok 4 haranggal
díszeskedik. A' Városnak
napkeleti végénél vagyon a'
9
N . Harsányi út mellett a
T. N . Vármegyének selyem
mív-háza, holott esztendőn*
ként mintegy négy mázsa
selyem szereztetik - öszve;
napnyúgoti észak felőj pedig
négy emeletre épfiltt gabona
tárház van; mellette a' bod­
nár, tímárház,'s egyéb gaz­
9 9
dásági épületek. A Város
közepén nagy Vendégfogadó
v a n ; a' Vár alatt a' Várme­
gyeháza , melly a' Siklósi
járásbéli FŐ Szolga Biró Úr­
nak lakást szolgáltat. E' hi­
vatalt mostan T. N. és V.
Boda Jó[scf Úr viseli , a*
kinek szívességét járásának
hív leírásáért különösen kö­
SÍK.
szönöm. Mind a' háromféle
Lakosoknak vagyon külön
Templomjok, Papjok, és
Oskolájok. A' fellyebb le­
ír tt várbéli emlékeztető írá­
son kivul, még más emlé­
keztető írás is van a' Szent
László Szerzetebéli Atyák­
nak ép&lettyeknél , melly
ezt jelenti: Cum fortis ar-
matus custodit átrium suum y
in pact sünt ea, quce possi-
dtt. — Garaiak után Per/-
nyieké volt a' Siklósi Urada­
lom, míg az Ozmánok által
1543-dikban el nem foglal­
tatott, a' kiknek jármokat
egész 143 esztendőig viselte.
Valamint Vas Mihály féle­
lembe esve adta-fel e* Várat
az Ozmánoknak; úgy ezek
is erőszak nélkül adták-
viszsza. A* Várbéli külömb­
féle jeles épületeken kívül,
szép Kápolna is van benne,
mellyet , minden mostani
jelesebb épületekkel e g y -
gyütt , a' mostani földes
Uraság építtetett. Fekszik
e' Város Pétshez a mértföld­
nyire. Az előtt kőfalai között
Apátúrsága vala; azon he­
lyen pedig, holott a*Bene-
diktinusok voltak, most a i
9
említett Sz. László Szerzete­
béli Atyák vágynak. Épü­
letei többnyire alatsonyak;
külömbféle színfi márván-
nyok nevezetes; határjok a'
 SlK. SÍM. aj9

hegy alatt jól termő, és soha \ Boros Jenőhöz nem meszsze,

sem hevertetik; veres borai mellynek filiája, d. Tantzal,
kedvesek; ide tartoznak az n. ny. Ternovával, é. pedig
Uraságnak erdőből álló pasz­ Apatelekkel határos; határ­
tái, úgymint: C[igdny Po­ ján keresztül foly Csiger-
roszló, Sdri, és Akoly. Or­ vize, mellyben szép meny­
szágos vásárjai népesek, 's halak vágynak, malmot is
héti vásárjaik is meglehető­ hajt, földgye jó termésű;
sek; veres boraikát Eszéken vagyonnyaikat, az ország­
5 , Valpon 4 órányira árul- úiban lévén, könnyen el-
lyák-el. adbattyák.
SIKLÓS. Horvát, és német SILYH. Somogy Várm.,
falu Sopron Várm. földes Ura fekszik dél. Okorákhoz két
H. Eszterházy Uraság, lako­ órányira.
sai katolikusok, fekszik Tor­ SIMA. Magyar falu Szat­
mafaluhoz nem meszsze, és már Várm. földes Urai több
ennek filiája; a nyomásbéli Uraságok, lakosai reformá­
határja hegyes, búzát,'s e- tusok, fekszik n.k. Atyának,
gy ebet is terem, bora sava­ d. Komlód Tótfalunak, n. ny.
nyú, piatza Sopronban i | Csegöldnek szomszédságok­
mértföldnyire. ban; határja szők, de j ó
SIKULA. Oláh falu Arad mívelés által mind búzát,
földes Ura a' Kir. Kamara, és mind egyebet megterem;
B. Péterfi Uraság, lakosai ó erdeje kevés, piatzaSzatmá-
hitűek, fekszik Boros I d ő ­ ron egy kis mértföldnyire.
höz nem meszsze, és annak SIMA. Szabad puszta Sza­
filiája, n. ny. Zarándal, é. bolcs Várm. földes Ura Elek
Gurbával határos; földgye Uraság, fekszik Nyíregyhá­
térséges, és jó fekvése kies; zához közel, és annak nliája.
marhája szép, senéáse sok, SIMA. Sima Sziget. Sza­
makkos erdeje termékeny, bad puszta Békés Várm.
Körös vize keresztül foly SJMAHAZA. Magyar falu
határján, gyűmöltsel bővel­ Sopron Várm. fölcfcs Urai G.
kednek , almájok nevezetes, Festetits, és több Uraságok,
és tartós. lakosai katolikusok, és evan-
SILINGYIA. Oláh falu Arad
9
Várm. földes Ura a Kir. Ka­ f flikusok , fekszik Sajtos­
álnak szomszédságában ,
mara , lakosai ó hitűek, mellynek filiája; határja kö­
nagy erdők között fekszik M zépszerű, bora nem terem,
R % rét-
 1ÍO SlM. SlM>
9
réttyei kevesek, juhai szá­ terem e jó Városnak; szá­
mosak , piatzok Sopronban mos Urak is laknak benne,
4 | mértföldnyire. 9
s hat Oláh Pap , és egy
SIMAHAZA. Szabad puszta Káplán viseli a hivatalt e g y
9

Veszprém Várm. földes Ura Templomában.

9
a Győri Püspök, és a Káp­ 9
SÍM AND. Szabad puszta
talanbéli Uraság ; fekszik Borsod Vármegyében.
Kovácsihoz nem meszsze, SIMATA. Bánátbéli falu.
mellynek filiája; határja ho­ SIMONFA. Horvát falu So­
9
mokos , és a Tapoltzafőibez mogy Várm. földes Ura Som
hasonló; Vendégfogadója is sics Uraság, lakosai külömb
van. félék, fekszik Sz. Baláshoz
SIMAND. Oláh Mezőváros nem meszsze, mellynek fi­
Arad Várm. földes Urai E- liája ; határja középszerű,
delspacher t és Csernovics legelője, fája, makkja van,
Urak , lakosai ó hitűek, földgye néhol vizes.
fekszik Sz. Mártonhoz közel, SIMONT. Curiális fala
mellynek filiája, Sz. Anná­ Bars Várm. földes Ura Simo-
nak , Székudvarnak, és Na- nyi Uraság, lakosai katoli­
dabnak szomszédságokban; kusok, fekszik Oszlányhoz
határja négy fordulóra van mintegy mértföldnyire; S[u-
osztva, 's Nadab felől 7 b - tcc\ka nevű Szállása is van,
pila nevű hólt víz van rajta; mellyen malma hasznos;
Sz. Márton felől pedig Bu- földgye jó, vagyonnyai je-
gyér hólt víz nedvesíti , s l e s & , és külömbfélék.
9

Miskahalomndl választya-el
az Újfalusi pusztától; más SIMONYI. Magyar falu
részén szénát termő réttyei Vas Várm. földes Urai több
vágynak. Végig foly e tá­ Uraságok;
9 lakosai katoli­
gas VirosotíS[elestyora vize; kusok , és evangélikusok,
határja leginkább búzát, fekszik Dömölkhöz l i mért-
sok gabonát, zabot, és ár­ földonyire, határja j ó , fája,
pát terem; serház is van e' réttye, legelője hasznos.
Városban, és J8 pályinkát . SIMONVI. Magyar falu
fózŐ árendás Zsidók is van­ Gömör Várm., földes Urat
9
nak, s másokkal eeygyütt több Uraságok, lakosai ka­
9
a malátával sok ökröket, tolikusok, és reformátusok,
és sertéseket is nevelnek; fekszik Dobóczhoz k ö z e l ,
káposztája, és dohánnyá is mellynek filiája; határja jó,
va-

vagyonnyai jelesek; patak*
ja is van.
SIMONYI. Magyar falu
Somogy V i r m . , földes Ura
Gr. Festetits Uraság, lakosai
többen reformátusok, fek­
szik Nagy Vídhez közel, és
annak filiája; határja j ó ,
földgyének egy része homo­
k o s , javai kűlömbfélék.
S i M O N S Z B R . Szála Várm.
Szállás, földes Urai több
Uraságok , fekszik Millei-
egyhazszeghez nem meszsze,
és annak filiája.
SIMONTORNYA. Régi Vár,
és Mezóváros Tolna Várm.
földes Ura Gr. Limburg Sty-
rum Uraság, lakosai kű­
lömbfélék, fekszik S i ó , és
Sár vizének öszve folyásá­
nál. Az Ozmánoktól 1 6 0 1 .
foglaltatott-el; azután pedig
ismét 168 6-dikban. Lásd fe­
lőle Vágntrt, in História
Leóp. Mag. Lib. IX. p. 7 1 7 .
Klastromjok is van a' Szent
Ferentz Szerzetebéli Atyák­
nak itten; földgye termé­
k e n y , borai jelesek; Duna
vizétől mintegy 3 órányira
l é v é n , vagyonnyaikat jól
eladhattyák.
SIMOVA. Nyitra Várme­
gyében Irtvány.
SÍNDOLACZ. Nyitra Vár­
megyében Irtvány.
SINGLER. Tót falu Sáros
Várm. földes Ura Péchy Ura-
SIN. 261
ság, lakosai többen ó hitűek,
fekszik Szinye Lipóczhoz kö­
zel , és annak filiája; határja
meglehetős.
SiNTOViczA. Bánátb. falu.
SINYŐ. Magyar falu Sza­
bolts Várm. föfdes Urai Kál-
lay, és Zoltán Uraságok,
lakosai katolikusok, fekszik
Kallóhoz í j - mértföldnyire;
határja középszerű , mint
vagyonnyai.
dió. Folyó viz Tolna
Várm. ered Balaton tavából,
's hoszszasan tartó posvá­
nyos , és semlyékes helyeket
származtat.
Sió - FOK. Magyar falu
Veszprém Várm. földes Ura
9
a Veszprémi Káptalanbéli
Uraság, lakosai katolikusok,
és reformátusok , fekszik
Fok-Szabadinak szomszédsá­
gában; határja Somogy Vár­
megyébe is esik, 's mindent
középszerűen terem ; Sió­
vize miatt nagyobb része
posványos; szőleje Somogy
Vármegyében van, malma
Sió vizén; Balaton tavabéli
halakkal bővelkedik.
* SIONDA. Szabad puszta
Csanád Várm., földes Ura
Márczibányi Uraság, fekszik
Tornyához közel, 's jó ha­
tárja van.
SIONDA. Szabad puszta
Arad Várm. földes Ura a K. 9
Kamara, fekszik Vizespuszta,
R 3 Var-
 itfl Sí*.
Varjas, Tornya, Pecska, és
Batonya között ; foldgye
igen j ó . '
SJPEK. Alsó, és Ftlso
Siptk. Két tót fala Hont
Várm. Alsónak földes Ura
Zsembery Uraság; Felsőnek
pedig az Esztergomi Érsek­
1
ség, Alsó a Felsőnek filiája;
lakosaik katolikusok; föld-
gyeik jól termők , fájok,
legelojök 's szóleik is hasz­
9 gyében Szállás.
nosak.
Sip£K. Magyar falu N ó -
grád Várm. földes Ura Bálás
Uraság , lakosai katolikusok,
fekszikRimóczhoz nem mesz-
sze és annak filiája; határja
f
középszerű.
SIPSTH. Bánátbéli falu
Temes Várm. földes Ura a*
Kir. Kamara.
SIPKO. Tót falu Nyitra
Várm. földes Ura Gr. Aponyi
Urasáé, lakosai katolikusok,
fekszik Vérbőhöz nem mesz­
sze, mellynek filiája; határja
középszerű, fája, legelője
elég van.
SIPKOV. Tót falu Trentsén
Várm. földes Urai Gr. Kolo-
nics, és B. Zay Uraságok,
lakosai katolikusok, fekszik
Nagy Zlatinának szomszéd­
ságában, mellynek filiája,
határja termékeny, legelője,
erdeje bőven van.
SÍPOS KARCSA, a' K. be­
tűben.
Síit.
. SIRAK. Magyar falu Hont
Várm. földes Urai több Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
's másfélék, fekszik Kókeszi-
hez nem meszsze, mellynek
filiája ; határja jó , borai
nevezetesek , 's némellyek
frantzia bor gyanánt iszszák;
legelője, fája elég van.
SIRAK. Nógrád Várm.
SÍRHEGY. Csanád Várme­
SÍROK. Magyar falu He­
ves Várm. földes Urai Báró
Orczy, G. Haller, Sághy ,
Tarrody, és több Uraságok,
a'kiknek vámjok is van itten,
lakosai katolikusok, fekszik
erdőkkel körül vétetett kies
helyen, Terpeshez ész. egy
órányira ; Tárna vizének
Istenmezeje felől lefolyó ága
keresztül foly rajta, 's meg
lévén rekesztve nagy töltés­
9
sel, a malom miatt nagy
nádas tavat, és rétet okoz,
mellynek tsukáji meszsze
földön is nevezetesek, jó
ízekért. A' falu felett, ész.
és n. ny. között egy magas
kősziklán van puszta Vára,
mellyet Ors[dg Kristófépít­
tetett 1 5 6 a . A' kúlső kapu
felett e* felülírás van: Ma-
gnificus Dominus Cristopho-
rus Ország dc Gut Co. Ncu-
grad, ac S. Rom. Cces. Mttis
Pinctrna. — Sokáig laktak
benne az Ozmánok, 's kinn-
filŐ
 Sis. 163

ftlő helyeik hasonlítanak egy nal terem; borai nevezete­

kerek tekenöhöz. Lis[kai sek , réttye kevés, piatza So­
Úrnak szép udvarháza, és pronban aj. mértföldnyire.
majorsága vagyon itten, 's SISEKSZER. Tót falu Szála
Báró Orc\y Uraságnak is; Várm. lakosai katolikusok,
szántó fóldgyei, és réttyei fekszik a' Belatintzi Urada­
igen jók, lakosai szorgal­ lomban ; határja középszerű.
matosak, és jó gazdák; nagy SISKÓCZ. Siskovec\. Hor­
ország úttya van itten Gömör, vát falu Szála Várm. földes
és más felsőbb Vármegyék­ Ura Gr. Áltbán Uraság, la­
ből az alföldre. JRo[snak N.kosai katolikusok, fekszik
9

Berek, és Kőkút puszták is Vrasineczhez nem meszsze,

hozzá tartoznak. és annak filiája ; határja
SÍROK A. Tót fafru Sáros sovány.
Várm. földes Ura Berthold SISLŐCZ. Sislovec{. Magy.
Uraság, és többek, lakosai falu Ungvár Várm. földes Ura
9
katolikusok, fekszik Szvinka a Leleszi Prépost, lakosai
patakhoz közel, Eperjeshez kűlömbfélék, fekszik Őrnek
3 mértföldnyire; határja he- szomszédságában, és annak
jyes völgyes, réttye, lege- filiája; határja jól termő,
f ője, fája elég van. vagyonnyai kűlömbfélék.
SISMAND. Szabad puszta
SIROKÁNY. Sirovnic\a,
Heygraben. Német falu VasFejér Várm. földes Ura Jan-
Várm. földes Ura Gr.Batthyá­ kovics Uraság, fekszik Új-
ni Uraság; lakosai katoliku­ Majornak szomszédságában,
sok , fekszik Baksdorfhoz mellynek filiája.
nem meszsze, mellynek fi­ Sisó. Tót falu Nyitra
liája; határja középszerű. Várm. földes Urai Burján, 's
SIRZ. v. Gsies^ Német több Uraságok, lakosai ka­
falu Sopron Várm. földes Ura tolikusok, tékszik a'.Bodoki
H. Eszterházy Uraság, lako­ járásban; határja jól termő.
sai katolikusok, fekszik So­ SISTAROVECZ. Bánátbéli
pronhoz a | mértföldnyire; oláh falu, fekszik Lippához
nevezetesíti savanyú vize, fél mértföldnyire; határja,
és ahoz közel éouítt fördŐ- legelője van.
háza; 2 nyomásbéli határja SITER. Sistyir, v. Sitcr-
inkább térséges, mint he­ völgye. Magyar, és oláh
g y e s ; leginkább búzát, ga­ falu Bihar Várm. földes Urai
bonát , és egyebet is haszon­ Gr. Csáky, és több Uraságok,
R 4 la-
 3*4 SlT.
lakosai katolikusok, és re­
formátusok , fekszik Tót-
Teleknek szomszédságában,
és annak filiája; határja gaz*
dag termésül , vagyonnyai
külömbfélék.
SITFA. Somogy Várm.
S n M . Nagy Sitke, Kis
Sitke. Két frlu Vas Várm.
9
földes Ura mind a kettőnek
Nagy Uraság, lakosaik ka­
tolikusok, Kis Sitke Nagy
Sitkének filiája, az Uraság­
nak épületével díszes; fek­
szenek FarkaserdSje mellett,
földgyeik j ó k , borai is van­
n a k , vagyonnyaik külömb­
félék.
SITKÓCZ. Magyar falu
Szála Várm. földes Ura Hg
Eszterházy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik az A.
Lendvai Uradalomban; ha­
tárja termékeny, egy részét
patakja néha megönti.
SITTIN. Bánátbéli falu,
Oravitzától £ mértföldnyire.
SITKICZB. Alsó, és Felső
Sitnie[e. Két töt falu Zem-
5 lén Várm. földes Urok Gr.
arkóczy Uraság, lakosaik
katolikusok, fekszenek egy­
máshoz közel, Kosarócznak
szomszédságában; dombos,
veres agyagos határjok 3
nyomásb^li, gabonát, árpát,
és zabot terem; erdejek van
tölgyes, és bikkes; szőlejek
SlT.
nints, piatzok Homonnán,
és Varannón.
„ SITVA. Somogy Várm.
Sámsonhoz n. k. £ mértföld-
nyire.
SKAVNIK. Tót falu Sáros
Várm. földes Ura Szirmay
Uraság.
SKAVNICZA. Tót faluTren-
tsén Várm. foldgye sovány,
fája, legelője elég van.
SKURATÓCZ. Orosz falu
Bereg Várm. földes Ura B.
Vécsey Uraság, lakosai gö­
rög katolikusok, fekszik N.
Mogyorósnak szomszédságá­
ban mellynek filiája, N.
f
Patkanóczhoz £ mértföld-
nyire; határja hegyes, völ-
gyes , 's leginkább zabot
termő, erdeje sovány, piatza
Munkátson a mértföldnyire.
* SMJLKO. Sáros Várm.
földes Ura Gr. Áspermont
Uraság.
SMIRAU. Német falu Vas
Várm. földes Ura Gróf Bat­
thyáni Uraság, lakosai kato­
likusok , fekszik Máriásfalu­
hoz nem meszsze, és annak
filiája; határja is hozzá ha­
sonlító.
SMIZÁNT. Tót falu Szepes
Várm. földes Ura Gr. Csáky
Uraság, lakosai katolikusok,
sóháza is van; határja meg­
lehetős.
SMUGOCZ, Szabad puszta
Zemplén Vármegyében.
 SOB» Söiú 26%

SOBOR. Magyar falu So- I SOFRONYA. Szabad puszta

pron Várm. földes Ura Gr. Arad Várm. földes Ura Ká-
Festetics Uraság, lakosai ka­ szonyi Uraság; földgye igen
tolikusok, és evangélikusok, jó.
fekszik Egyedhez K ö z e l , és SOGOD. Elegyes falu Szála
annak filiája ; határja két Várm. földes Ura Svetits, és
nyomásbéli, térséges, és jó több Uraságok, lakosai ka­
termésű, szólóhegye nints, tolikusok , fekszik Szala-
erdővel bővelkedik, féttye, Egerszeehez nem meszsze,
legelője'elég van, de Rába mellynek filiája, határja jól
vizének áradása kárt okoz, termő.
halászok lakosai , malmai SOK. Magyar, és Tót Sok.
híresek, piatzok Sopronban Két elegyes faluk Nyitra
8 mértföldnyire. Tsárdáját Várm. földes Uraik B. Hel-
lásd Sárdos név alatt. lenbach, és több Uraságok,
SOBOTIST. S[obotist név lakosaik katolikusok, 's más
alatt. félék i s , fekszik egygyik
SÓFALVA. Danilova, Da- Ardóczboz nem meszsze,
nilosty. Orosz falu Márama­ mellynek filiája; másik Tót
ros Várm. földes Urai Gróf Dióshoz nem meszsze; ha-
Károlyi, és több Uraságok, tárjok középszerű, vagyon-
lakosai egyesultt ó hitűek, nyaik kűlömbfélék.
fekszik n. k. Sándorfalva, SOKORÓ. Magyar falu
d. Mihályka i , n. ny. Huszt Fejér Várm. földes Ura a*
Városa i £ , é. ötvenesfal vá- Fejérvári Káptalanbéli Ura­
hoz fél mértföldnyire; ha- ság, lakosai katolikusok,
1
tárja a nyomásbéli, terem fekszik Lovas Berény , és
kevés kukoritzát, zabot, és Pákozd között; határja jó ,
kölest i s ; szénájok elég a' mind borral, mind élettel
magok szükségekre, piatzok bővelkedik.
Tetsön, Viskén i j órányira, SOKOVITS. Bánátbéli falu,
9
holott a tehetősebb gazdák Csanádhoz i £ mértföldnyire.
marháikat eladgyák; vágy­ SÓKŰT. Tót falu Zemplén
nak határjában régi beom­ Várm. földes Ura Gr. Forgáts,
lott Aknák, és sós források, és több Uraságok, lakosai
9
honnan a körül lévő lakosok elegyesek, fekszik Varan-
szükségeikre sós vizet hasz­ nóhoz Topolya között fél,
nálnak ; tölgyes erdeje is midőn a vizén általjöhetnek,
9

elég van. egyébaránt i mértföldnyire;

16C SOL.

tatárja 3 nyomásbéli, terem bővelkedik káposztával, és

gabonát, de zabot inkább, krompélyal,széna nélkül szű­
foldgye sík, és székes, er­ kölködik; határja 3 nyomás­
deje nints, 1 7 9 8 . a*tűz 24
béli , piatza Budán, begyei,
házakat megemésztett benne, és erdei nevezetesek; nem
határjában sós forrás fakad- régiben tűzkő erek találtat­
fel, mellyet a' marha mód tak hegyei között, mellyek
nélkül, és nagy haszonnal mostanság frantzia kovák 9

iszik, melly most már el­ formájára vágattatlak.

áltatott , és forrása béhá- SOLNA. Zolna név alatt.
nyattatott; de másutt ismét SÓLT. Magyar Mezőváros
kiütvén magát: a' F. K. H. 9
Pest Várm. a tőle nevezett
T. Tanáts által elvégeztetett,
járásban, földes Ura Bosnyák
hogy azon víz szekereken Uraság, lakosai reformátu­
ne hordattassék, és keres­ sok, fekszik D. Vecséhez, s9

kedés belőle ne üzettessék; Hartáhozis iímértföldnyire;

9
mivel ezen víz a kenyér­ határja 3 nyomásbéli, föld­
sütésre is alkalmatos. Ezen gye térséges, tiszta búzát,
helységbéliek Erdélyben a' kétszerest, árpát, zabot,
lovakat ménesenként meg­ 9
szénát terem, szőleje a Du­
9
veszik, és a körulbelól való na felé szép hegyen van, s 9

vásárokon nagy haszonnal meglehetős veres bort te­

adgyák-el. rem ; nádgya elég van, s 9

SOLMAR. Régi Vár, és a szőlők között szép erdeje,

9

német falu Pest Várm. földes bővelkedik borral, náddal,

Ura Majthényi Uraság, la­ gabonával , s külömbféle
9

kosai katolikusok, fekszik marhákat, és lovakat is szép

Budának szomszédságában; számmal nevelnek, gyümöl-
hajdan kedves vadászati, 's tsöt bőven terem, házaikat
mulató helye vala Korvinus kézi munkával tsináltt dom­
MÁTvÁsnak , s az9
Oláh bokra építik az áradások
Miklós által leírtt Nyéki ellen; nevezetes jó pintzék
kővel kerített királyi vadas találkoznak itten.
kert egész eddig terjedett SÓLYMOS. Oláh falu Arad
vala; fekszik n. k. Üröm 1, Várm. földes Ura a Királvi
9

n. ny. Kovátsi 1 , d. Hideg­ Kamara, lakosai elegyesek,

kút ész. Veresvárhoz |- fekszik Maros vize , és a 9

órányira; leginkább búzát hegyek között , Lippától,

terem, középszerűen zabot, és Radnától egygy ágyú-
 SOLY.
lövésnyíre; Panáti 'pusztá­
nakrészével megszaporodott;
tatárja 3 nyomásbéli, szőleje
törhető bort terem, erdeje
az egész Vármegyében.leg­
nagyobb, és legszebb; kő­
9
bányája kétféle vagyon a
falu végén; egy különös
hegyen vagyon Solymosi
Vára, mellynek Maros felől
való része tsupa kőszikla,
és attól mosatik úgy annyira,
hogy tsak egy szekér mehet-
el az ott lévő úton, beléje
9
való járás pedig a gyalog
embernek is igen nehéz,
holott legnehezebb sántzai-
9
ból a pásztorok által kitörött
lyukon bejárni, mivel más
bejárás nintsen. Izabella
Királyné, Budának az Oz­
9
mánok kezek alá esése után
ezt választotta magának lakó
9
helyül, a melly Világossal,
Araddal egy három szegele­
tet tett, valamint Borosjenő,
9
Világos, és Déva Vára i s , a
régi Várak között még most
is legjobb állapotban van;
nagy mélységű kúttya volt
a közepén, de már behá­
9
9
ny attatott; a Vár mellett
vagyon egy Mágusa nevű
h e g y , meliyről az egész Bá­
nátot, az Oláh Országi hava­
sokkal egygyütt meg lehet
9
látni; a helység bővelkedik
gabonával, ketskével, és
borral.
SOLY. 0.67
* SÓLYMOS. Kis oláh falu
9
Arad Várm. földes Ura a K.
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik egy kősziklás hegy­
9
nek oldalán, s nagy erdők­
k e l , és hegyekkel; neve­
9
zete a sólyom madaraktól
eredett, mivel vidékjén szá­
mosan találtatnak; határos
szántó földgyeik völgyben
vannak, búzát, zabot, ku­
koritzát, és jó kendert terem,
gyümöltsök is - elég lévén,
azzal, és fával kereskednek
lakosai, erdeje az egész Vár­
megyében legnagyobb; sző­
lőhegye tűrhető bort terem.
SÓLYMOS. Magyar falu
Pozsony Várm. földes Urai
több nemes Urak, lakosai
katolikusok, fekszik az or­
szág útban, Kisfaludhoz nem
meszsze; határja leginkább
rozsot terem, erdeje, réttye
nints, legelője kevés van.
SÓLYMOS. Garam Sóly­
mos. Magyar falu Bars Várm,
földes Ura Hg. Eszterházy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Garam Újfaluhoz kö­
zel, mellynek filiája, határja
is hozzá hasonlító.
SÓLYMOS. Petrds Sóly­
mos. Oláh falu Bihar Várm.
9
földes Ura a Kir. Kamara,
lakosai ó hitűek, fekszik
Belényesnek szomszédságá­
ban, mellynek filiája, ha­
tárja jól termő.
SOLY-
358 SOLY,
SÓLYMOS. Szabad paszta
Bihar Vármegyében.
SÓLYMOS. Magyar, és tót
falu Heves Várm. földes Ura
az Egri Püspökség, lakosai
katolikusok, fekszik Gyön-
Í
ryöshöz mintegy fél mérf­
öldnyire; határja j ö , va­
gyonnyai jelesek, legelője,
*s malmai hasznosak.
SÓLYMOS. Szála Várm.
SÓLYMOS. Elegyes falu
Ungvár Várm., földes Urai
több Uraságok, lakosai kü­
lömbfélék , fekszik Szénának
szomszédságában, mellynek
filiája; határja j ó , vagyon­
nyai külömbfélék.
SÓLYOM. Magyar falu Bi­
9
har Várm. földes Ura a Kir.
Kamara, lakosai katoliku­
s o k , és reformátusok, fek­
szik Belényeshez nem mesz­
sze, mellynek filiája; határja
meelehetös.
SOM. Magyar falu Bereg
Várm. földes Urai több Urak,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik Mező-
Kaszonynak szomszédságá­
ban , mellynek filiája; határ­
ja j ó , vagyonnyai jelesek.
SOM. Magyar tahi Somogy
Várm. földes Ura B. Vécsey
Uraság, lakosai külömbfé­
l é k , fekszik Koppan vize
mellett; határja termékeny,
fája, szóleje, legelője elég
van.
SOM.
S O M . Tót falu Sáros Várm.
földes Ura Szeben Városa,
lakosai katolikusok, fekszik
Szebenhez közel, mellynek
filiája; határja középszerű,
fája, réttye, legelője bőven
van.
SOMAL. Elegyes falu Bi­
har Várm. földes Urai több
Uraságok, fekszik Széplak­
hoz közel, mellynek filiája.
SOMBEREK. Sombcrg*
Német, és orosz falu Bara­
nya Várm. lakosai többen ó
hitűek, fekszik Sanszkának
szomszédságában, mellynek
filiája; határja jól termő.
SOMFALVA. Korncsty.
Oláh falu Máramaros Várm.
földes Urai több Uraságok,
lakosai ó hitűek, fekszik
Akna Sugataghoz nem mesz­
sze, és annak filiája, Sziget­
hez sem meszsze; határja so­
vány, keresetre jó módgyok
van.
SoMUEGY.Nevezetes hegy
Veszprém Várm. a* Pénzes-
kúti, Szépalmai, és Fenyő­
fői határokban, melly Ba­
kony hegye után az egész
Bakonyságban legmagasabb
's meredekebb; üregjének
szellőző lyuka keskeny, de
belől néhol 3 ölnyire is ter­
jed ; hoszszát még senki meg
nem mérte.
SOMKÁD. Sonkád név
i alatt.
SOM-
 SOM. SOM. 169

SOMLYÓ VÁSÁRHELY, a*
V . betűben. (ryar mértföldet tesz, szé-
essége p e d i g , Dráva vize,
SOMLYÓ. Kis Somlyó.és Balaton k ö z ö t t , majd tíz,
Magyar falu Vas Várm. föl­ s majd hat mértföldnyire
y

des Urai Gr. Erdődy, és mis terjed. Napkelet felé terje­

Uraságok, lakosai katoliku­ dő része erdős, Balaton felé
s o k , fekszik Hetyéhez nem pedig térséges , és néhol
meszsze, mellynek filiája; posványos; egyébaránt az
határja is hozzá hasonlító. egész V á r m e g y e gazdag ter­
• SOMLYÓ. Szabad puszta mékenységit térségeket, és
Fejér Várm. földes Ura Gr. erdős helyeket szolgáltat;
Batthyáni Uraság , fekszik hajdan sokkal kevesebb er­
Szabad Bottyánnak szom­ deje v ő l t , m í g II.LAJosnak
szédságában , * mellynek fi­ szerentsétlen viadallya által
liája. lakosaitól annyira m e g nem
SOMODI , vagy Somos. fosztattatott/ Nevezetesebb
Magyar falu Abauj Várm., hegyei e z e k : Fonyód, Bo­
földes Ura a* Rosnyói Püs- glár , Bogldts, Legrádhe-

}tökség, lakosai külömbfé-

é k , fekszik Szepsihez , és
gye , Ldtóhegy , Homok,
S\. Mihály he gye, Zákányi
Kis Bodolóhoznem meszsze, hegy, Bekenye, Zelic^e, \
határja j ó , vagyonnyai kű­ e g y é b szőlőt termő kissebb
lömbfélék. halmok. F o l y ó vizei között
SOMOGY VÁRMEGYE. Co- nevezetesebbek: 1. D r á v a
mitatus Simegicnsis. Gd)&> v i z e , melly Legrád a l a t t .
mfger ©efpanföűff. Neve­ Szála V á r m e g y é b ő l , és Hor­
zetét vette hajdani Somogy vát Országnak szélétől foly-
Várától, melly Gr. Szétsényi bé e' V á r m e g y é b e , 's M u r a
Fó Ispány Uraságnak jószá­ vizével e g y g y e s u l ; neveze­
ga ; az efótt Somogys ágnaktes kiváltképen hasznos v ó U
is neveztetett , minthogy táért, mert hajókázható lé­
Hertzegséggel díszcskedett. vén , E s z é k r e , Péterváradra,
Észak felől e' Vármegyét és Belgrádba mindent lehet
Balaton tava határozza; dél­ által szállítani rajta. a. Mura
re Dráva vize; napnyúgotra v i z e , melly a' Legrádi sző­
Szála, Veszprém, és Tolna; lőknél Dráva vizével e g y ­
napkeletre pedig Baranya gyesul , s határt tesz e* Vár­
9

Vármegyék. Hoszsza e* Vár­ megyének , halakkal kivált­

megyének mintegy 13 ma- képen gazdag. 3 . Kapós*
vi-
 i?o SOM. SOM,

v i z e , ered a' puszta Korpáti Szécsényi Uraság , lakosai

határban , 's lassú folyása katolikusok , jobbára ma­
van ; hajdan Kapós Várát gyarul is beszéllnek, fekszik
erőssítette ; sok helyeken Marczalihoz 3 órányira, s 9

nádas, Pintzehelyen alól ehez az Uradalomhoz tarto­

9
Sivó vizével , és Ozorával zik, határos vele a Váral-
egygyesul. 4 . Rinnia vize, lyai puszta, melly közönsé­
melly tavas, és nádas;' ne­ gesen Hegyesánek hivattatik.
vezetesei a' fiabotsai ostrom, Hajdan itten vala Kupa Her-
és viadal; halakkal i s , de tzegnek Vára; erős, és tágas
kivált rákokkal nagyon gaz­ voltát sántzai bizonyíttyák;
dag. 5. Almás. 6, Koppan. némelly üregeiből a lako­ 9

7. Ormáná folyása. 8. Sívó. sok pintzéket tsináltak, mély

9. Labáá. Kissebb tavai az kúttyai már betöltettek, egy
emiitett vizekből áradnak. közzulök ez előtt mintegy 30
Egyébaránt vidékje e' Vár­ esztendővel. Sok jelekből
megyének gazdag termé­ lehet Ítélni hajdani fényét,
9 9 9
kenységül, 's a mi tsak az s nagyságát. Már most a
életre nézve megkívántatik, hol Kupa Hertzeg országlotr,
9
tsak nem mindennel bővel­ szőlőkkel van beültetve, s
kedik* Mindöszve 436 lakó bús tsendesség van, a haj­ 9

helyek vágynak benne, 's a' dani pompás udvari zsibon­

Veszprémi, és a' Pétsi Püspö­ gás helyett. Mezeje a osz­
ki Megyékhez tartozik. tálybéli, szántófbldgye, er­
SOMOGY. Magyar falu deje , réttye elegendő van;
Baranya Várm. földes Ura a szőleji silány bort teremnek;
9

Pétsi Káptalanbéli Uraság, vágynak jó malmai is.

lakosai katolikusok, fekszik o o M o t f . Magyar falu Ba­
9
Szaboltsnak szomszédsága-1 ranya Várm. földes Ura a
ban, mellynek filiája; ha­ Pétsi Káptalanbéli Uraság.
tárja jól termő, vagyonnyai SOMORJA. Puszta Somor-
jelesek. ja, IV'ust Sommtrtin. Ma­
SOMOGY. Szabad puszta gyar falu Mosony Várm. föl­
Bihar Várm. földes Ura a des Urai H. Eszterházy, és
9

Religyiói Kintstár, fekszik Skultethy Uraságok, lakosat

Füshöz nem meszsze, melly­ katolikusok, fekszik 4élre
nek filiája. Magyaróvárhoz a£ órányira;
SOMOGYVÁR. Horvát falu \ nyomásbéli határja búzát,
Somogy Várm. földes Ura G. rozsot leginkább terem; rét-
tye,
cye, legejoje v a n , szénája
sásas, halas tavaiban gyéké­
nyek teremnek! mellyekból
szatyrokat is szőnek lakosai;
gabonáiokat Nizsiderben ,
szénájokat pedig Bétsben
szokták elárulni.
SOMOS. Drinov. Régi tót
Mezőváros Sáros Várm. föl­
des Ura Dezsófy Uraság, a
kinek kastéllyával ékesítte-
t i k , fekszik Eperjeshez két
mértföldnyire; lakosai leg­
inkább katolikusok, határja
középszerű vagyonnyaikat
t
jól eladhattyák.
SOMOS KESZX. a 9
K. be*
tűben.
SOMOS. Oláh falu Arad
9 tán Ország Törvényei hozat-
Várm. földes Ura a Kir. Ka-
mara , lakosai ó hitűek v
fekszik Szinyitye , Csentye,
és Nadáb között ; három
nyomásbéli foldgye j ó , bő­
velkedik gabonával, mar­
hával, sertéssel; itt veszi
9
eredetét a Pogány ér, melly­
nek egygyik ága Szinityén,
Varsandon, Alatkai pusztán,
Keréken, Világos félé foly.
SOMOSFALVA. Oláh falu
Máramaros Várm. földes Urai
több N e m e s e k , lakosai ó
hitűek, fekszik Fejérfalvá-
h o z , 's Vancsfalvához 1 , a
órányira; földgye hegyes,
homokos, kevés tavaszi bú­ har Várm. egygyiknek föl­
9
zát, s egyebet is terem*
SOMOSKŐ. Régi Vár N ó ­
grád Vármegyében , épült
Medvés, és Sátoros hegyek
között, nem meszsze Salgó
Várától, kősziklás helyen.
Eredete bizonytalan; minek-
utánna pedig Ali Beg a 9
szomszéd Várakat meghó­
9
doltatta, s Somoskő Várát
9 Hd[dn Bassával vizsgálta
volna: ez mellette agyon
szaggattatott; azután az Oz­
mánok megvették, Foáoró-
c[i Miklósnak félénksége
9 9
miatt, a ki e Várat el­
hagyván , titkon Egerbe
ment vala, 's ottan bújában
megholt. Fülek Vára után
9
ez is viszsza került, s azu­
tattak eranta. Már ma ha­
nyatlásához közelit.
SOMOS ÚJFALU. ^S. Újvár
az U. betűben.
SONKÁD. Magyar falu
Szatmár Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai re­
formátusok , fekszik n. k.
Milota, n. ny. Költse, dél.
Bot Palád, ész. Tisza Bécs­
nek szomszédságokban, ha­
tárja két fordulóra van oszt­
va , földgye középszerű, er-
dejek szép v a n , piatzok
Tisza Újlakon fél mértföld­
nyire. "
SONKOLTOS. Két falu Bi­
des Ura Sulier Uraság, melly
fek-
 Sooz.

fekszik Belényeshez közel, nyugot, és észak felöl pedig

és annak filiája; a' másik­ Ausztria, 's majd ismét Mo­
nak pedig Gróf Batthyáni són Vármegye. Valóságos
Uraság, lakosaik katoliku­ képét e díszes Vármegyének
f

sok , és reformátusok; ha­ lásd Görög, és Profeszszor

tárbéli földgyeik jók, vagyon Kerekes földképeik között.
nyaik középszerűek. Hegyesebb részeit e Vár­ 9

SOOZDIA. Bánátbéli falu megyének , Németek , és

Temes Várm. földes Ura a Horvátok lakják; dél felól
9

Kir. Kamara. lévő részét p e d i g , és térsé­

SOPONYA. Magyar falu geit , mellyet Rábaköznek is
Fejér Várm. földes Ura Gr. neveznek, leginkább Ma­
Zichy Uraság, lakosai ka­ gyarok. Hegyei között n e ­
tolikusok, és reformátusok, vezetesebb Laitberg, melly
fekszik Sár vize mellett , nevezetét Lajta vizétől vette;
Belsó Lánghoz nem meszsze, más ezzel közös hegyei el-
mellynek filiája ; határja választyák Magyar Országot
9
gazdag termésű. Ausztriától, s egész Stájer
SOPORNYA , v. SopornyL Országig terjednek. Erdóji
Tót falu Nyitra Várm. földes számosak, 's tserjés, és li­
Ura a Tudományi Kintstár, getes helyei is vágynak. Az
1

lakosai katolikusok, fekszik ugy nevezett Ni^sider tava

Vág vize mellett, Szeredhez nevezetes, mellynek leírását
i mértföldnyire; pusztája is lásd tulajdon nevezete alatt.
van, földgyei j ó k , vagyon­ Nevezetes továbbá a Bar-
9

nyai jelesek, eladásra is jó bácsi tó i s , melly kissebb

9
módgyok van. ugyan, de halakkal, s egyéb
SOPPOT. Bánátbéli falu, vizi állatokkal gazdagabb;
Mehádiához i £ mértföld- vizét elfedezik ir szemlélő­
9
nyire. től a körülötte lévő nádak.
S O P R O N V A R M B G Y E . Vizenyős, és posványos ré­
Co mitat us Soproniensis, szét e Vármegyének Han­
9

£)ebenburger (Sefpanfcbaft. ságnak nevezik. Folyó vizei

Nevezetét Sopron Városától között i . RÁBA vize, melly
vette. Fekszik napkelet fe- Stájer Országban Stubek falu
9
löl Győr, és Mosón Várme­ alatt fakad, s Vas Várme­
gyéknek szomszédságában; gyéből foly által Sopron Vár­
dél felöl Vas, és Veszprém megyébe, leülöm bfele halak­
Vármegyék kerítik ; nap- kal gazdag , és haszonnal
nedve*
 Sor. SOF. afj,

nedvesíti e' Megyének ter­ elő. Levegője az egész Vár*

mékeny lapállyait; de ára­ megyének kiváltképen egés­
dása eléggé ártalmas, a. séges; hegyein híres, és nagy
Rábc^a, vagy Rcpc[e vize; áru borok teremnek; térsé­
ered Kárt falutól nem mesz­ gein pedig jó búza, és más
s z e , 's számos helységeket vetemények. Vadászattya
nedvesít, majd a' Várme­ szép, kereskedése igen hasz­
gyének határt is szolgáltat; nos. Mindöszve 1 4 a hely­
9
fold alatt való folyása után ségek vágynak benne , 's a
9
megöblösödvén a Dienes- Győri Püspöki Megyéhez tar­
falvai határban Győr Vár­ tozik.
9

megyébe foly által, és Rába S O P R O N . Sopronium,

vizével egygyesul ; halai Scmpronium. £)cbcn6urg.
számosak ugyan , de a' Szabad Királyi Város Sopron
Rábabélieknel még is keve­ Vármegyében, fekszik kel-
sebbek, kissebbek, 's nem lemetes, és egésséges he-
is olly jó ízűek. 3 . Tasi lyen az ország-útban, Béts-
vize; ered Rórbachnál, és hez i s , Pozsonyhoz is nyóltz
nem annyira vize, mint fo­ mértföldnyire. Lakosai leg-
lyása által nevezetes, hasz­ inkább Németek, katoliku-
nos kivált Sopron Városá­ s o k , és evangélikusok, 's
nál; Czenknél már Ikvának kevés másfélék.
neveztetik; végre a* vize­ Eredete.
nyős térségig folyván, mint­ Minthogy e' Város hajdan
egy lopva elenyészik. 4 . is felső Pannóniában neve­
Volka vize; ered a* Fraknóizetes vala, és nagyon régi,
hegyekből, 's öbléből ritkán eredete is homályban van #

szokott feldagadni, és ezért Lá[ius Lib. I. Cap. III. pag.

hasznos; végre Nizsider ta- 1 1 1 . hajdani Scarabantiának
vába foly-bé. 5* Lajta vize, állíttya. Bizonyos az, hogy
f
melly mind e Vármegyét, a Rómaiaknak lakó helyek
f

mind pedig Magyar Orszá­ vala, a' mint ezt a sok kü­
9

got határozza, 's azután Mo­ lömbféle régi írások, pénzek

són Vármegyébe foly által. és maradványok is bizonyít-
Több kissebb folyói között tyák. Nagy Károlynak, és
Csáva patakja nevezetet ér­ Henrik Tsászárnak idejek
demel. Egésséges kútfői is után el lévén pusztulva, a 9

vágynak, mellyek a' hely­ Németektől meeujjittatott,

ségek'neveik alatt fordulnak és ekkor vette e'német ne-
S ve-
174 S o F
'
vezetet Otdtnhurg, némel- sanyargatta. SALAMON alatt
lyek szerént ; Htmhtrgtr már ismét öszve szedték vala
ellenben Eden, Bercch, v. erejeket, mert a* Bcs^syisok,
Barack zsidó szavaktól szár- és Bolgárok ellen férfiasan
maztattya, melly kies, és hadakoztak mellette. Lásd
gyönyörűség helyét jelent. felőle Bonfint Dec. II. Libr.
9

P. Mayer ismét másképen III. p. a i o . és Bomhardit, s 9

véllekedik. A Lakosok Gra- hasznos szolgálattyokért je­

9

chústól származtattyák, mint­ lesen meg is ajándékoztattak

hogy vidékjén ez irattal : T. Salamon, és Gei[a által.
Stmpronii Grachi számos Újjabb ínségbe merítette e 9

pénzek találtattak. Nyilván­ Várost, és Lakosait Henrik

való az, hogy a' Rómaiak­ Ausztriai Fő Hertzeg, midőn
nak idejekkor nevezeresFér- II. GEJZA ellen fegyvert fo­
fiak lakták. Ezt a' nagy gott vala; melly nagy ve­
Konstantin a'maga nevéről szély után ismét meggyara­
űj Romává igyekezett tenni. podván, mindenkor hív szol­
Megtörvén erejeket a* Ró­ gálatokat tettek a Magyar 9

maiaknak Pannóniában elő­ Királyoknak, kivált Otto­

ször a* Vandalusok, majd kár ellen ; 's érdemeikhez
a* Gothusok, majd a* Hun- képest jelesen meg is tisztel­
nusok, majd Attila, a sok tettek , s ajándékoztattak
1
9

hadakozások által lassanként azoktól. Nevezetes öröm

kiküszöbölt ettek, ámbár né- vala azután Sopron Városá­
mellyek a' Gotbusokkal, és ban , midőn a Magyar Sz, 9

Hunnusokkal, honnyokban Korona Fridrik Tsászártól f

maradtak vala. olly példa nélkül való ala-

Históriája. tsonyító haszon keresésből
Idővel annakutánna, II. származott nagy áron viszsza
HENRIK Tsászár, Sz. ISTVÁN vétettetett: mert hatvan ezer
Királynak házassági adóul aranyat kéntelenítettek fi­
adta Gittával, a' ki e Vá­ zetni érette a Magyarok,
9 9

rost különös gondal gyara­ minekutánna azt Palocsay

pír tattá; de nem sokáig tart­ Lds[ló, a két Fridrik által
9

hatott öregbedése: mert III. készíttetett Koronáktól meg­

HENRIK, PéTERnek eluzet- esmérte vala. Valamint 24
tetéséért boszszút akarván esztendeig nagyon fájlalták
állani a' Magyarokon, Sop­ a Magyarok , Korona jók­
9

ron Városát felette nagyon nak idegen kézben való lé­

te-
 SOP. Sop. 175

telét; úgy egészszen meg­ jelesen meg is ajándékozta­

elevenedtek , s különösen tott tőle; kétszer személlyé*
9

tisztelték azt a' mindenfelől jelenlétével is megtisztelte.

Sopronba öszve gyülekezett MÁRIA Királyné pedig a 9

9
Magyar sokaságok, míg a Zsidókat tiltotta - el innen.
B u d a i Várba viszsza nem Jelesen óltalmazák vala ma­
vitetett. Méltán sajnosán gokat Szolimánnak hadi e-
9
esett e' nagy fizetés a Ma­ reje ellen, és minekutánna
gyaroknak; de az után 0,7 a Várost megerőssítették ,
9

esztendővel, az Ausztriaiak­ a külső Városokat is készek

9

kal folytatott had által elég valának felégetni ; melly

bőven viszsza nyerték vala. hívségjekért Fcráináná által
Elveszvén azonban az Ausz­ szépen meg is jutalmaztat­
triai igazgatás alatt a Sopro- tak, a ki itten 1553-ikban
9 9

nyiaknak régi szabadságaik, Ország Gyűlést tartatott vala.

azokat M Á T Y Á S Királytól Megkárosították ezután So­
viszsza nyerték vala , sőt pron Városának Lakosait,
meg is öregbité azokat 1464, és vidékjét a temérdek sás­ 9

és 1465-dikben, s szeméi- kák, mellyek után nagy

9

lyes jelenlételével is három­ drágaság vala; 1577-dikben

9
szor megtisztelte e Várost. pedig az égés által sanyar­
Alig halálozott vala meg gattalak számos Lakosat
MÁTYÁS Király, és már uj Még sokkal károsabb víz-
veszedelem lebegett Sopron áradást szenyvedtek 1579*
Városa korul, mert Maxi­ dikben, de a gazdag szüret 9

milián az Országot magáé­ által turhetőképen megvi­

nak állítván, az 1465-dik gasztaltattak. A tfiz-táma­ 9

esztendóbéli kötés- szerént dások is nagyon sanyargat­

hadi erővel ostromlotta So­ ták e Várost, és ha az égi
9

pront, és ez néki fel is ada­ Gondviselés az 1586-dik

tott, olly feltétellel, hogy esztendőbéli gazdag szüret
míg az akkori had tartana, által nem elevenítette volna
a Városbéliek sem Maximi- Lakosait, sokkal tűrhetet­
9

liánnak, sem pedig Ulás^ lenebbek lettek volna kü­

lónak pártyára ne tartozza- lömbféle viszontagságaik.—
' nak. Viszsza adatott annak- Félelmes vala a Soproniak­ 9

utánna Ulászlónak, a több nak az 1594-dik esztendő is,

9

elfoglaltt helyekkel egye­ mert elfoglaltatván G y ő r

temben , és 1493-dikban Városa, könnyen terjedhe-
S a tett
 tífS SOP. SOP.

tett széjjel , zsákmányozás I ELEONÓRA megkoronázta*

végett az ellenség. — A tott. 1621 ikben ismét meg
9

9
GySri Káptalantól is eléggé erőssíttették a' Város falait.
vonogatták magokat Lako­ Betlennek utóbbi ostromol-
sai, melly felől lásd az i J99- tatása után, ismét Ország-
9
dik esztendőbéli Törvények­ Gyíílése vala Sopronban, a
nek 3 9 . és 41-dik Tzikke- midőn III. FERDIN ÁNO a' Sz.
lyeit. Ditséretesen, és hat­ Ferentz' Szerzetebéli Atyák­
9
hatósan viselték magokat a nak Szentegyházokban meg­
Sopronyiak Bocskainak kö­ koronáztatott. Ekkor is ke­
9
vetői ellen, mert mineku­ vés időig tartott a Sopro­
tánna ezek mind a Tsaló- niaknak nyúgodalmok, mert
9

kó[t mind Sopron vidékjét Rákóczi Györgynek erejétől

9

feldúlták volna, Sopron Vá­ tartván, ismét kenteiének

9
rosát meg nem vehették; valának erŐssíteni a Városr.
9
noha bárom tsatát tettek el­ Azután pedig a nagy égések
lenek, először Hagymásinak által sanyargartattak, a mint
végre pedig Németinek ve­ Gruher Ábrahám elő adta;
9
zérlések alatt: melly hívsé- majd pedig a temérdek sás­
gekért RUDOLF által jelesen kák által. Ezek után az Oz­
meg is jutalmaztattak. A mánoknak is kéntelenítet­
9

Bétsi békekötés után meg­ tek engedni, és kevés ideig

pihentek ugyan a Soproni­ Tökölyinek hatalma alatt
9

ak, de Bethlen által elég voltak , s kivált öt hétig

9

sokféle terhes nyomorúsá­ elég sanyarúságokat szeny­

9
gokat szenyvedtek : mert vedtek. Megváltozván a két­
először nem szfintek vala séges környftlállás, azonnal
meg addig az ostromlástól, Követek által viszsza adák
míg hatalmokba nem ejtet­ a Várost LsopoLDnak 1683«
9

ték; megnyervén elég tete­ dikban. Nehezen gyarapod­

9
mesen kártékonykodtak it­ hatott a mostoha idők miatt
ten. Azután ismét elvétetett akkor e Város; 1699. pedig
9

tölök, mellyet Betlen nem 19-dik Mártziusban az égés

szívelhetvén, esztendő múl­ által is szerentsétlen vala. —
va ismét ostrom alá vétette, Még szomorúabb időket
9
de alóla elnyomattatott. Meg szenyvedtek e Századnak
lévén a békéséé, FERDI­ elején, mert Rákócziak által
9

NÁND Ország Gyűlést hirdet­ nyóltz esztendőnél tovább

tetett i d e , a midőn ANNA háborgattattak ; Leonhárd
9

he-
 SOP. Sof* 177

f
hegyéről valóban keserves pzdáskodásra nézve. Kcbe-
ostromot szenyvedtek, és ekből számos, és nevezetes
valamint az előtt való ost­ Tudósok származtak. Osko­
romkor Scrpilius hathatósan láik most is szép virágzás­
fíradozott e'Város mellett; ban vágynak. Kereskedések
úgy ekkor Dobner Ferdi­ nevezetes, boraik híresek,
nánd különösen kitündököl­ és nagy erejűek, vásárjai
tette jeles érdemeit* Melly népesek: egy szóval Sopron
véres, és veszedelmes ost­ Városa kedves, egésséges,
romnak kiszeny védéséért , s és boldog lakást szolgáltat
9

valóban igen hiv magok­ gyors Lakosainak. Ez az

viselésekért JÓZSEF Tsászár o k a , hogy számos Méltósá-
által jelesen meg is ditsér- 'ok is lakó helyeknek vá-
Í
tettek, 's meg is ajándékoz­ asztván, űri épületeik által
tattak. 1710-dikben, fából nevezetesítik e Várost. Le£ 9

készültt, 's fedezett tornátz közelebb, Nagy Méltóságú

készíttetett a Városnak falán, Gróf S[éesényi Ferent[ 6
9

nem meszsze a' régen ugy Excellentziája ide által szál-

nevezett zöld toronyhoz; líttatván Czenkról h í r e s
1718-dikban pedig köböl Könyvtárját, egyéb külömb
készíttetett. A belső Város féle, Tudományokhoz tar-
9

nem igén nagy, dekülömb tozó betses Gyűjteményeit,

féle jeles, és számos épüle­ vajmi nagy hasznot szolgál­
tekkel , Tornyokkal, 's Szent tat mind azoknak az Olvasók
9 9
egyházakkal díszeskedik; nak, a kik a tudományokat
9
ellenben a' külső Városok kedvellik. Határja e Város­
elép; nagyra terjednek , 's nak néhol j ó , néhol közép
ezek is Kapukkal , és út- termékenységi; legnevezete­
szákkal jelesen vágynak é- sebb hasznot szolgáltatnak
9
pítve. Valóságos képét e a Lakosoknak híres bort
9

Városnak, és nevezetesebb termő szőlős hegyei; fájok

9
épületeinek magyarázattyo- mind a kétféle van; réttyei,
k a t , valamint a' több Kir. legelőji hasznosak; vagyon-
Városokét i s , nem sokára nyaiknak eladására igen is
közölni fogjuk a Hazával. jó módgyok van.
9

9
Lakosai e Városnak kivált­ SOPRON. Szabad puszta
képen szorgalmatosak mind Békés Vármegyében.
a' kereskedésre, mind a mes­9
SOPUKA. Folyó vízMára-
9
terségekre, mind pedig a marosVárm. nevezetes fűrész
 278 SOR. Sós.

malom van rajta , 's számos Bogádhoz közel, és annak

sóhordók szállíttatnak rajta. filiája; határja j ó , vagyon­
SÓR. Gömör Várm. nyai jelesek, piatza Petsen
SORLENCZMAN. Bánátbéli nem meszsze.
falu. Sós. Szabad puszta Pest
SORMÁS. Lásd Korpád Várm. földes Ura H. Grasál­
név alatt. kovics Uraság, fekszikBag-
SOROK. Vas Várm. hoz közel.
SOROKSÁR. Német Mező­ SÓSOIA. Temes Vármegy.
város Pest Várm. földes Ura földes Ura a' Kir. Kamara.
H. Grasálkovics Uraság, la­ SÓSKÚT. Elegyes falu Fe­
kosai katolikusok, fekszik jér Várm. földes Ura a' Fejér-
1
a'Dunának kissebb ága par- vári Káptalanbéli Uraság ,
tyán, Pesthez i , Ocsához lakosai Katolikusok, fekszik
a , Harasztihoz £ mértföld- Mányhoz, Bitskéhez |- mért­
nyire; rendes házakkal épült, földnyire; határja jeles ter­
's az útszák ákáczfákkal dí- mésű, vagyonnyai kűlömb­
szesek; Postája, és jó Ven- félék.
dégfogadója is van; számos SÓSKÚT. Vas Várm. földes
Mesteremberei a' Pesti Czé- Urai több Uraságok, lakosai
hekhez tartoznak; határja katolikusok, fekszik Német
meglehetős termékenység fi; Sz. Gróthoz közel, mellynek
az Uraságtól Lőrintzi, Péteri, filiája ; határja szoros, és
és Gubatsi pusztákat bírják; közép termésű.
legelője, réttye elég, piatza SOSTIA , a' Bánátban ,
Pesten j ó , malmai helyben; Dentához i £ mértföldnyire.
fogyatkozása az, hogy fája Sós ÚJFALU, az U. betű­
kevés, 's borai is alávalók; ben.
tejjel, írósvajjal, tejfellel, SOTONV. Elegyes falu Vas
zsiíp szalmával Pestnek nagy Várm.földes Urai Gr. Klobu-
segítségére vágynak; az egy- siczky, és Somogyi Urasá­
gyik végén a* Városnak egy g o k , lakosai katolikusok,
patak foly keresztül, melly fekszik Nyögérnek szom­
mintegy 40 esztendő előtt szédságában , mellynek fi­
kezdődött. liája ; határja termékeny,
SOROS. Magyar Soros.de néhol a' víz járja; fája,
Magyar falu Baranya Várm. réttye, legelője elég van.
földes Ura a' Pétsi Káptalan, SÓVÁR. Hajdani V á r , és
lakosai katolikusok, fekszik tót falu Sáros Várm. földes
Ura
 Sóv, Söj.

SÖJTÖR. Sutora. Magyar,

9
Ura a Kir. Kamara. Neve-
zetesíttetett a' többek között és német falu Sopron Varm.
hajdan, midőn Mic[bdn Si­ földes Ura H. Eszterházy Ura­
monnak birtoka vala, kitől ság , lakosai katolikusok,
Hitvesének iaia-dikben hét feicszik Sopronhoz 3» mért­
fija született egyszerre , 's földnyire , 's feje egygy Ura­
ezekből híres Nemzetségek dalomnak ; határja jó ter­
lettek; lakosai katolikusok, mésű, szőleje nintsen, sem
fekszik Eperjeshez -j. mért­ fája; piatza Sopronban.
földnyire; sós vize, és sót SÖJTÖR. Magyar falu Szála
főző kir. muvháza is neve- Várm. földes Urai több Urak,
zetesíti; k. sóháza, és ispo­ lakosai katolikusok, fekszik
tállyá is van; földgye kö­ a' K. Kapornaki járásban ;
zépszerű , fája, réttye, lege­ határja középszerű , mint
lője van , keresetre is jó vagyonnyai.
módgyok. SÓMJKN. Kába Sömjin.
SÓVÁRHEGY. Bogdán Só- Két magyar falu Vas Várm.
vdrhegy. Magyar falu Bihar Rába Sömjénnek földes Ura
Várm. földes Urai több Urak, Brendánó Uraság , fekszik
lakosai külömbfélék, határja Nagy Ölbőnek szomszédsá­
jól termő. gában, és annak filiája; a-
mannak pedig földes Urai
SÓVE. Rátz, és német több Urak , fekszik Szent
9
falu Báts Várm. földes Ura a Mihályfához közel , melly­
Kir. Kamara, lakosai ó hi­ nek filiája; lakosaik katoli­
9

tűek, és reformátusok, fek­ kusok; határbéli földgyeik

szik ÓKérhez 3000 bétsi öl­ középszerűek.
nyire ; határja 3 nyomásbéli, SÖNBORN. Alsó, s Felső
f

földgye fekete, és j ó ; bora Sönbörn. Német faluk Bereg

selejtes, bővelkedik búzával, Várm. földes Urok Gr. Sön­
zabbal, és a' németek krom- born Uraság, lakosaik ka­
péllyal; fája, nádgya nints, tolikusok, fekszenek Mun-
pénzt szereznek termésből, kátshoz \ mértföldnyire; a
marhából, és fuvarozásból; nyomásbéli határjok egye-
piarzok Újvidéken. nps, és jó búzát terem, er-
Söj. Szabad puszta N ó ­ dejek nintsen, piatzokMun-
grád Várm. földes Urai több kátson.
Urak , fekszik Martzalhoz SÖNDORF. Jeles falu a*
közel, mellynek filiája. Bánátban, mind épületeire,
S 4 mind
 *8o SÖP. SÖR,

mind pedig vagyonnyaira I félék, fekszik Rimaszombat-

nézve. j hoz nem meszsze ; határja
SÖPTE. Elegyes falu Vas közép termésű, legelője e-
Várm. földeslfrai több Urak, |lég van.
lakosai katolikusok; fekszik SŐREG. Szabad puszta
Kozárnak, Salfának szom­ Pest Várm., földes Ura Gr.
szédságában , és annak filiá­ Keglevits Uraság , fekszik
ja; határja jó termésű. Nagy Katához nem meszsze,
SÖPTER. Szabad puszta és annak filiája.
9
Győr Várm. földes Ura a Sz. SÖRNTE. Magyar falu So­
Alberti Prépostság (dcjau- mogy Várm. földgye nagy
rino), fekszik Perhez nem részent homokos.
meszsze, Győrhöz | órán- SÖRÖS. Magyar Sörös.
nyira; 3 nyomásbéli szántó Falu Baranya Várm., földes
földgyei igen j ó k , mint rét­ Ura a Pécsi Káptalanbéli
9

tyei, 's legelőji is. Uraság.

SÓRED. Magyar falu Fejér SÖVÉNYHÁZA. Szabad
Várm. földes Ura B. Lusinsz- puszta Csongrád Várm. föl­
ky Uraság, lakosai katoli­ des Ura Gr. Erdődy Uraság;
kusok , fekszik Csókakőnek most a Génuai Köz. Társaság
9

szomszédságában, mellynek bírja, Serkéddel egygyütt;

filiája; batárbéli földgye jól lakosai magyarok, katoli­
termő. kusok, és dohánykertészek;
SŐREG. Magyar, és rátz földgye fekete, és jól termő.
falu Torontal várm. földes SÖVÉNYHÁZA. Német falu
Ura Szeged Városa, lakosai Győr Várm. földes Ura Náj-
katolikusok , és ó hitűek; hold Urasáé, lakosai kato­
foldgye mindent megterem, likusok, fekszik Tóközben,
erdeje nints, szőleje alkal­ nem meszsze a Rábcza vizé­
Y

matos, marhával, és sertéssel től , Bezinek, és Fejértónak

bővelkednek , vagyonnyai- szomszédságában , Győrhöz
kat jól eladhattyák közel két mértföldnyire; határja %
9
Szegeden. Ide tartoznak a nyomásbéli, térséges, föld­
Térvári, és Üj Szent Iványi gyének nagy része folyó
dohány kertészek, kik igen homok, és sovány; rozsot,
jó dohányt termesztenek. búzát egyaránt terem, szé­
SŐREG. Magyar falu Gö­ nája sok terem ; az Uraság
mör Várm. földes Urai több itt nagy költséggel a földek
9

Uraságok, lakosai külömb- javítását folytattya, fáknak,

 SPA. STA. a8f

szőlőknek ültetéseivel; va­ katolikusok, leginkább fa­

gyon itt Spanyol j u h és 9 vágással, zsendely tsinálás-
Svájtzer gulyája is az Ura­ sal, és barom tartásból élnek.
ságnak. Érdemes Flébánusa STAINBACH. Vas Várm.,
T. Német János Ú r , a* ki földes Ura Hg. Eszterházy
több rend béli hasznos írásai­Uraság, fekszik Pilgersdorf-
val mind esmeretessé, mind hoz nem meszsze, határja
pedig érdemessé tette magát hegyes, fája, legelője van.
STAINBERG. Kőhalom név
9
a Magyar Haza előtt.
SPACZA, Tót Mezőváros alatt.
Pozsony Várm. lakosai kato­ STAKAJÓCZ. Vas Várm.
likusok, fekszik Nagyszom­ STANSZKE. Tót falu Tren­
bathoz mintegy mértföld­ tsén Várm. legelője, erdője
nyire; határja középszerű, elég van.
vagyonnyai külömbfélék. STEDRA. Stcfterau. N é ­
SPATA. Oláh falu Krassó met falu Sopron Várm. földes
9
Várm. földes Ura a Királyi Ura Hg. Eszterházy Uraság,
Kamara, lakosai ó hitűek, lakosai katolikusok, fekszik
fekszik Radmanyest, Dob­ Sopronhoz i-| mértföldnyire;
rest , Lapusnik , és Bára két nyomásbéli határja in­
9
helységek szomszédságában, kább térséges, mint hegyes,
batárja 4 nyomásbéli, melly búzát, gabonát, árpát, és
egészszen hegyes, és tsak zabot is terem; bora közön­
kukoritzát terem; erdeje va­ séges, réttye kevés, piatza
gyon, szóleje nintsen. Sopronban van.
SPIKUS. Oláh falu Bihar STEFANBCZ. Kis, és Nagy
Várm. a Papmezői vidéken, Stefanec[. Horvát faluk Szála
9

határja jól termő. Várm. földes Urok G. Álthán

SRAIBERSDORF. Vas Várm. Uraság, lakosaik katoliku­
földes Ura Gróf Batthyáni sok, fekszenek Szoboticzá-
Uraság, fekszik Pinkafeld- hoz nem meszsze, és annak
hez nem meszsze, földgye filiáji; határbéli földgyeik
agyagos, és homokos , ha­ középszerűek.
tárja szoros. STBFAWÓCZ. Tőt falu Zem­
STAJERDORF. Német falu plén Várm. földes Ura Gróf
Krassó Várm Oravicza Bánya , Barkóczy Uraság , lakosai
Városhoz tartozandó, melly­ orosz vallásúak , fekszik
hez i órányira fekszik benn Leszkóczboz •£ óránnyira ;
a nagy hegyek közt, lakosai határja 3 nyomás béli, agya-
9

.g°s,
282 STE.
E Berzeviczéhez közel, melly­
o s
y begyes , zabot, és
rompélyt leginkább terem,
bikkes erdeje bővelkedik
fenyves madarakkal.
STBFULTO. Stcftlsdorf.
Tót, és német falu Hont
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara , és Gróf Koháry
Uraság , lakosai katoliku­
sok, 's többnyire bányászok,
fekszik Selmetz mellett, és
annak filiája; határja sovány.
STEJ. Oláh falu Bihar
Várm. földes Ura a* Nagyvá­
radi Püspökség , lakosai ó
hitűek, fekszik Vaskohnak
szomszédságában, mellynek
filiája; határja jól termő.
STEINBRUK. Német falu
Mosón Várm. földes Ura az
Ausztriabéli Szent Kereszti
Apáturság, lakosai katoli­
kusok, fekszik Königshof-
hoz fél, Párndorfhoz másfél
órányira; harmintzadgya is
van; határbéli földgye he­
gyes, és kősziklás, 's leg­
inkább kőfaragás, és más
mesterségek által keresik
élelmeket.
STEINGRABEN. Német falu
Vas Várm. lakosai katoliku­
sok, fekszik Német Újvár­
hoz i mértföldnyire; határja
középszerű.
STELBACH. TótfaluSáros
Várm. földes Ura Berzeviczy
Uraság, lakosai ó hitűek,
fekszik Tarcza vize mellett.
STE.
nek filiája; határja megle­
hetős, fája, réttye, legelője
van, piatza sints meszsze.
STELBACH. Szabad puszta
Gömör Várm. földes Ura Gr.
Andrási Uraság, fekszik Va-
gendriszlnek szomszédságá­
ban , mellynek filiája.
STELBACH. Szabad puszta
1
Szepes Várm. földes Ura a
Kir. Kamara.
STEPANO. Alsó, és Felső
Stcpano. Két tót falu Árva
f
Várm. földes Ura mind a
kettőnek Kubínyi Urasáé,
lakosaik katolikusok, fek­
szenek Tordosinhoz nem
meszsze, és annak filiáji;
Magura hegyének szomszéd­
ságában ; határbéli földgyeik
középszerűek.
* STEPANO. Tót falu, és
irtvány Nyitra Várm. Sassin-
hoz fel mértföldnyire.
STERKÓCZ. Orosz falu
Zemplén Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai oro­
szok, fekszik Csabalócz, és
Viravához fél órányira; ha­
tárja a nyomásbéli, földgye
hegyes, agyagos,leginkább
zabot, középszerűen pedig
tatárkát, kölest, árpát, es
tavaszi búzát terem; erdeje
van, piatza Homonnán.
STERUSZ. Tót falu Nyitra
Várm. földes Ura Gr. Erdődy ^
Uraság, lakosai katolikusok,
ha-
 STE.
határja meglehetős termésű.
STBTERA. Sopron Várm.
STINACZ. Horvát falu Vas
Várm. földes Ura Gr. Bat­
thyáni Uraság, lakosai ka­
tolikusok , fekszik Stájer
Ország' szélénél; határja so­
vány , lakosai fuharoznak.
STIAVNICSKA. Tót falu
Túrócz Várm., földes Ura
Jtévay Uraság; lakosai több­
nyire evangélikusok, fek­
szik Szutsánhoz nem mesz­
sze, mellynek filiája; határja
meglehetős.
. ÖTIRBOVA. Bánátbéli falu,
a' Csakovai vidéken.
STÓB. Csáva név alatt.
STOCZING. Német falu
Sopron Várm. földes Ura H.
Eszterházy Uraság, lakosai
katolikusok , fekszik Sop­
ronhoz 3 I mértföldnyire;
határja hegyes , gabonát,
árpát, zabot terem ; bora
nem jeles, szénája kevés;
a'Szervitáknak volt Reziden-
tziájokban most a' Plébánia
van.
STOFURO, vagy Stafaro.
Orosz falu Sáros Várm. földes
Ura Gr. Áspermont Uraság,
lakosai x Ó hitűek , fekszik
Kerekrét, és Kurima között,
határja meglehetős , fája,
legelője elég van.
STOLLA. Stolkn. Tót falu
Szepes Vármegy. földes Ura
Márjásy Uraság, lakosai ka­
. STO.
tolikusok, és evangélikusok,
fekszik Batizfalvához nem
meszsze , és annak filiája;
határja hegyes , völgyes,
legelője, erdője elég van.
STOMFA. Tót Mezőváros
Pozsony Várra, földes Ura G.
Pálfy Uraság, a' kinek kas­
téllyá val ékesittetik, lakosai
katolikusok, fekszik Fejér­
hegyeknek szomszédságá­
ban; Postája, és Ispotállyá
is v a n , határja leginkább
gabonát, és árpát terem;
földgye, mezeje j ó , szóleje.
is terem erdeje v a n , fo­
9
lyói is vágynak, piatza Po­
zsonyban ; régi Vára el­
pusztult.
STÓSZ. Nemet Város Sze­
pes Várm. földes Ura a' Kir #
Kamara, lakosai katoliku­
sok , fekszik az ország úton,
Szomolnokhoz -| mértföld­
nyire ; határját bányái neve­
zeteseik, vidékje begyes,
és erdős.
STÓSZHAZA. Stoszjcza. Tót
falu Liptó Várm. földes Urai
több Urak, lakosai kűlömb­
félék , fekszik Okolitsnának,
's Strecsénnek szomszédságá­
ban, mellynek filiája; ha­
tárja középszerű.
STOSZOK. Tót falu Zólyom
Várm. földes Ura H. Eszter­
házy Uraság, és több Urak,
lakosai katolikusok, határja
sovány.
STRA*
*84 9 t x a STTW.

STRABICSO. Orosz (alá STRAROS. Oláh falu Bihar

Bereg Várm. földes Ura Gr. Várm. lakosai ó hitűek, fek­
9
Schönborn Uraság, lakosai szik a Fapmezői vidéken,
6 hitűek, határja sovány, határja nem nevezetes.
vagyonnyai selejtesek. STRANTANL. Tót falu Tren
STRACSBNAHUTA. Szabad tsén Várm. földes Ura Hg.
puszta Szepes Várm. földes Eszterházy Uraság, lakosat
Ura Igló Városa , fekszik katolikusok, fekszik M.
Istvánfalvához közel, és an­ Lutskához nem meszsze,
nak filiája. Zolnához i \ mértföldnyire;
STRACSIN. Alsó, és Felső határja középszerű, legelője,
Stracsin. Két tót falu Nó­ fája elég van.
grád Várm. Alsónak földes STRANSZKB. Tót fala
Ura Gr. Balassa, és Gr. Zichy Trentsén Várm. földes Urai
Uraságok, ez fekszik Alsó több Urak, lakosai katoliku­
Esztergálynak szomszédságá­ sok, fekszik Porubán alól,
ban , mellynek filiája; Fel­ Konszkához nem meszsze,
sőnek pedig földesUraCsem- mellynek filiája ; határja
niczky, és több Urak, la­ meglehetős , vagyonnyai is
kosaik katolikusok, és más­ külömbfélék.
félék ; határbéli földgyeik STRAVYA. Magyar fala
középszerűek, mint vagyon- Gömör Várm. földes Urai
nyaik. több Urak, fekszik Sajó vi­
STRAHONINECZ. Horvát zéhez közel, foldgye meg­
falu Szála Várm. földes Urai lehetős termésű.
Gr. Álthán , és a helybéli9
STRANVÁN. Tót falu Lip-
Flebánus, lakosai katoliku­ tó Várm. lakosat katoliku­
9
sok , fekszik Nedeliczhez sok , fekszik a közép járás­
nem meszsze, mellynek fili­ ban ; határja középszeri.
ája; határja középszerű. STRASO. Tót £alü Tren-
STRAJNYÁN.
9
Tót falu tsén Várm. a Lietavai Ura-
Ungvár Várm. földes Ura Gr. dalomhoz tartozik, lakosai
Sztáray Uraság, lakosai ka­ katolikusok, és másfélék,
tolikusok, 's másfélék; a fekszik Vág vize partyán,
9

Vármegyeházával díszeskte- Zolnához nem meszsze, és

tik; fekszik Nagy Mihály­ annak filiája; határja meg-
hoz közel, és annak filiája; lehetős.
határja j ó , vagyonnyai kü­ STRASZKA. Tót falu Sze­
lömbfélék , legelője hasznos. pes Várm. földes Ura Horvát
Stan-
Stansics Uraság, lakosai
katolikusok, 's másfélék,
fekszik Poprád vize mellett,
Bélának szomszédságában,
mellynek filiája; határja kö­
zépszerű, piatza Kézsmárkon.
STRAZIN. Nógrád Várm.
STRAZÓ. Straso név alatt.
SZTRAZSA. Alsó , Felső
S\trd\sa. Két német' falu
Vas Várm. földes Ura mind
9
a kettőnek Gróf Batthyáni
Uraság, lakosaik katoliku­
sok , fekszenek Német Sz.
Mártonynak szomszédságá­
ban, mellynek filiáji; határ­
béli földgyeik meglehetős
termésnek.
STRÁZSA. Zólyom Várme­
gyében Szállás.
STRÁZSA. Két tót falu
Nyitra Várm., egygyiknek
földes Ura a' Fels. Tsászár,
fekszik Sassinhoz nem mesz­
sze, és annak filiája; Ispo­
tállyá is van; másiknak pe­
dig földes Ura Gr. Apónyi
Uraság, ez fekszik Krako-
vánboz közel, mellynek fi­
liája; Miava vize foly kö­
zönök; lakosaik katoliku­
s o k , és evangélikusok; ha­
tárbéli földgyeik jól termők,
vagyonnyaik kűlömbfélék.
STRÁZSA. Tót falu Tren­
tsén Várm. földes Ura Gr.
Pongrácz Uraság, lakosai
kűlömbfélék, fekszik Tiszi-
nához nem meszsze, és an­
nak filiája; határbéli földgye
középszerű.
STREBERSDORF. Lásd
Micske.
SZTRBCSEN , 's a 1. az Sz.
1
betűben.
STRELECZ. Két falu Szála
Várm. egygyiknek földes
Ura Gr. Altban Uraság; ez
fekszik Szoboticznak szom­
szédságában , mellynek fi­
liája; másiknak pedig földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság ,
ez pedig fekszik Bagonyá-
hoz nem meszsze, és annak
filiája; lakosaik katolikusok,
és másfélék, határbéli föld­
gyeik hegyesek , vagyon­
nyaik középszerűek.
STRBM. Horvát falu Vas
Várm. földes Ura Gr. Bat­
thyáni Uraság, lakosai kato­
likusok , fekszik Sz. Kúthoz
nem meszsze, és annak fili­
ája; határja meglehetős, bo­
rai középszerűek.
STRESZBNICZ. Stre\senice.
Tót falu Trentsén Várm. föl­
des Ura Gr. Königszeg Ura*
ság, lakosai katolikusok,
és másfélék, fekszikPuchó-
nak szomszédságában, és
annak filiája; határja j ó ,
vagyonnyai jelesek.
o T R i c z B . Rongyos Stri~
c\e, Kis Stricié, Nagy StrU
c\e. Három tót fiiluk Tren­
tsén Várm. Rongyos Striczé-
nek földes Urai Bacskády,
és
 és több Urak; fekszik Nagy kosai külömbfélék, fekszik
Khlivenhez nem meszsze, Ratkóhoz i{ mértföldnyire;
mellynek filiája; Kis Striczé- batárja hegyes , és néhol
nek földes Urai több Urak; ' sovány, fája elég van.
Nagy Striczének pedig Ba- STRIVECZ. S[trivecz név
g o d y , és több Urak, fek­ alatt.
szenek Ribinnek szomszéd­ STROCSIN. Orosz falu Sá­
ságában , és annak filiáji; ros Várm. földes Ura Gróf
lakosaik katolikusok, határ­ Szirmay Uraság, lakosai ka­
béli földgyeik termékenyek, tolikusok, és másfélék, fek-
réttyek, legelojök hasznos, ! szikDuplinhoz nem meszsze,
vagyonnyaik külömbfélék. mellynek filiája , batárja kö­
STPICSAVA. Orosz falu zépszerű, réttyei, 's legelőji
Ungvár Várm., földes Ura hasznosak, fájok tűzre van.
Knahinyi Uraság; fekszik STROJNA. Oros falu Bereg
Knahinához közel, melly­ Várm. földes Ura Gr. Schön­
nek filiája. born Uraság, lakosai ó hi­
STRIDO. Stridonia. Hor­ tűek, fekszik a' Munkátsi
vát Mezőváros Szála Várm. Uradalomban; határjasován.
földes Ura Gr.Álthán Uraság, STRUKÓCZ. Tót falu Vas
lakosai katolikusok, fekszik Várm. földes Ura Gr. Nádas-
Mura, és Dráva vizek kö­ dy Uraság, lakosai katoli­
zött, Csáktornyához i | órá­ kusok , fekszik Stájer Or­
nyira, 's némellyek szerént szág mellett, Hidegkúthoz
Sz. Hieronimusnak születése nem meszsze, mellynek fi­
helye ; határja jó termésű, liája; határja síkos, réttyei
vagyonnyai külömbfélék , jók, legelője elég, vagyon-
borai jelesek. nyaikat is -jól eladhattyák.
SXRIHÓCZ. Tót falu Zem­ STRUKOVECZ. Horvát falu
plén Várm. földes Ura Báró Szála Várm. földes UraPog-
Vécsey Uraság, lakosai ó ledics Uraság, lakosai ka­
hitűek; határja középszerű. tolikusok , fekszik Szelni-
STRIPPO. Orosz falu Ung­ czának szomszédságában, 's
vár Várm. lakosai ó hitűek, annak filiája; határja sovány.
fekszik Árokhoz közel; ha­ STUBEN. Stuhna. Német
tárja meglehetős. falu Vas Várm. földes Ura Gr.
STRIS. Tót falu Gömör Batthyáni Urasá^,lakosai ka­
Várm. földes Urai Gr. Kohá­ tolikusok; fekszik Borostyán
ry, és több Uraságok; la­ kőhöz nem meszsze, és an­
nak
 Sxui. STVElt, Igjr

nak filiája; határja hegyes, likusok, fekszik Viszolány-

és sovány , kereskedésre s hoz nem meszsze, és annak
t
9

eladásra jé módgyok van. filiája, határja sovány.

STUIINA. Alsó % és Fcls'6 SUGATAG. Oláh falu Má­
Stubna. Két német, és tót ramaros Várm. földes Ura a 9

falu Turócz Várm. földes Ura Kir. Fiskus, és B. Vécsey

mind a' kettőnek Körmötz- Uraság, lakosai ó hitűek,
9
Bánya Városa, lakosai am­ fekszik Hernécshez, s Akna
annak evangélikusok, és Sugataghoz egygy órányira;
ennek katolikusok, feksze­ földgyei hegyesek, homo­
nek Spit[enherg n e v ő , fejérkosak, zabot, tavasz búzát,
9
krétához hasonlító föld 5 s kevés kukoritzát terem­
hegynek szomszédságában; nek , motsáros fájok van.
fűrész malmai nevezetesek, SUGATAGI Só AKNA. A 9

mellyeket Zsarnovitza vize Gyulafalvai határban van,

hajt; fördője, és ispotállyá ámbár közönségesen Suga­
is vagyon Alsó Stubnának; tagi Akadnak neveztetik;
9
határbéli földgyeik közép­ földes Ura a Király, lakosai
szerűek , legelojök, fájok magyarok, németek, olá­
9
elég van,keresetre módgyok hok, 's a só körül foglala­
9
a Körmötzi Bányákban. toskodnak, katolikusok, és
STUDNICZA. Liptó Várm. ó hitűek, fekszik Szigethez
Kanyatna falunak egy része. 3 , Kapnyik Bányához 3 , és
STUPNE. Tót falu Tren­ fél órányira, S. Gyulafelvá-
tsén Várm. földes Ura Hg. hoz közel; sem erdője, sem
9
Eszterházy Urasáé, lakosai mezője nints, s munkájok
katolikusok, fekszik Kis után élnek lakosai; van só-
Jeszeniczhez közel , melly­ forrása, mellynek vizét hor­
nek filiája; határja közép­ dókkal hordhattyák szaba­
szerű, legelője, fája van. don mindenek.
STUSICZA. Ó , és Ú/Stu- SUJA. Tót falu Trentsén
sic\a. Két tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak,
Várm. lakosaik leginkább lakosai katolikusok, fekszik
ó hitűek , fekszenek egy­ Rajecznek szomszédságában,
máshoz közel ; haiárjaik mellynek filiája; határja kör
meglehetősek. zépszerfi, legelője, tája elég
* STVEREPECZ. Trentsén van, piatza közel.
Várm. földes Ura Gr. Szú­ SUKORO. Magyar falu
nyog Uraság, lakosai kato­ Fejér Várm. földes Ura a 9

1
* Fe-
 2$$ SÜL. SUN.

9
Fejérvári Káptalanbéli Ura­ Várm. földes Uroka Tudo-
9
ság, lakosai katolikusok; mányi Kintstár , és a Szepesi
tatárja jól termő. Püspök, lakosai katoliku­
SULCZRIGL. Német falu 9
sok, fekszik a Felső Alsó
Vas Várm. földes Ura Gróf Sunyavához közel, melly­
Batthyáni Uraság, lakosai nek filiája; Lucsivnához fél
katolikusok, határja hegyes, mértföldnyire; határjai meg­
völgyes, és néhol sovány. lehetősek néhol, de nagyobb
SULNITZ. Vas Várm. része sovány.
SÜLÖK. Szabad puszta SÚR. Nagy Súr. Tót 61u
Hont Várm. földes Urai több Pozsony Várm. földes Ura G.
Urak, fekszik Házas Nényé- Eszterházy Uraság , több
hez közel, mellynek filiája. Nemes Urak is laknak, és
SULTIN. Szepes Várm. bírnak benne, lakosai ka­
SUMJACZI Elegyes falu tolikusok , fekszik -Varra-
Gömör Várm. földes Ura Gr. Sűrhoz £ órányira; határja
Koháry Uraság, lakosai kű­ 3 nyomásbéli , s közép 9

lömbfélék , fekszik Dopsiná- termékenységu, legelője, és

hoz i £ mértföldnyire; ha- réttyei j ó k , szóleji Vág vi­
tárja hegyes, völgyes, fája zén túl vágynak Nyitra Vár­
bőven, fűrész malma is van, megyében.
legelője hasznos, és tágas. SUR. Varra Súr. Tót&lu
SUMONV. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G.
Baranya Várm.. földes Ura a Eszterházy Uraság, lakosai
9

Fétsi Káptalanbéli Uraság, katolikusok, fekszik Nagy

lakosai katolikusok, fekszik Súrboz nem meszsze, melly­
Sz. Ivátrynak szomszédságá­ nek filiája; határja is hozzá
ban ; lakosai abrontsok , és hasonlító.
9

fakó szekereknek készíté­ SÚR. Valta Súr, Pénuk

sekből, s marháknak neve­ Súr. Tót faluk Pozson Várm.
9

lésekből szereznek k é s z földes Urok Gr. Eszterházy,

pénzt; határja sovány, rét­ és Gr. Pálfy Uraságok, lako­
tyei savanyu szénát terem­ saik katolikusok, fekszik
n e k , szólejek nints, de nagy egygyik Nagy Súrnak szom­
erdejek van; piatzok Pétsen szédságában , Vág vize mel­
a és | , Szigeten pedig négy lett, és amannak filiája; m á ­
órányira. sik Egyházfalvának filiája, s 9

S U N Y A V A . Alsó , FdsÓ határjaik az előbbeniekhez

Sunyava. Tót faluk Szepes hasonlítók.
SÚR.
 • SÚR. Népes tót falu Vesz* keny, réttyei jók, eladásra
prém Várfti. földes Ura Gr. alkalmatos módgyok van #

Zichy Uraság, lakosai kato­ SURÁNV. Magyar, és tót

likusok, és evangélikusok, falu Nógrád Várm. földes U-
fekszik Csernye 9 és Ács- rai több Urak, lakosai kato­
Tesze'r között; határja j ó , likusok , fekszik Herentsér-
erdője, legelője tágas, két hez nem meszsze, és annak
malma is van a' falu végén. filiája ; közel vala hozzá
SURANKA. Tót falu Nyitra hajdani Vára egy magas he­
Várm. földes Urai Zsarnó- gyen, mellyet az Ozmánok
c z y , és több Urak, lakosai elrontottak ; határja jól
katolikusok; határja j ó , le­ termő, vagyonnyai külömb­
gelője, réttye hasznos, mal­ félék.
ma helyben van. SURD. Magyar falu So­
SURÁNV. Magyar falu mogy Várm. földes Ura Gr.
Bereg Várm. földes Urai több Niczky Uraság, lakosai kü­
Urak; határja középszerű. lömbfélék, fekszik Bükösd-
SURÁNY. Nagy, és Kis höz nem meszsze, és annak
Surany. Mezőváros Nyitra filiája ; határja j ó , javai
Várm. Nagy Suránynak föl- I jelesek, eladásra is módgyok
des Urai Gr. Károlyi, és több meglehetős.
Uraságok; hajdan nevezetes SURJÁN, Rátz falu Toron-
vala erőssége, melly közön­ tal Várm. földes Ura Koczó
séges költséggel készíttetett, Urasáé, lakosai ó hitűek,
és az ellenségnek akadályoz­ fekszik n. ny. Bokához fél
tatására elég alkalmatos fek­ mértföldnyire; határja ho­
vése van; régi lakosainak mokos, és agyagos, de le­
vitézségjeket Istvánfi elő­ gelője hasznos, és marhái
adta vala ; fekszik Érsek- számosak, erdője, is van;
Újvárhoz il mértföldnyire; piatza többnyire Vérseczen
Ispotállyá is van; lakosaik van.
katolikusok; határbéli fold- SURJÁNT. Heves Várme­

f
yeik jók , vagyonnyaik gyében Szállás.
ülömhfélék. SURJIST. Bánátbéli falu,
SURÁNY. Elegyes falu Vas Bosurhoz fél mértföldnyire.
Várm. földes Ura B. Silson SUSA. Elegyes falu Gömör
Uraság, lakosai katolikusok, Várm. földes Ura Losonczy
fekszik Keménnyesallyához Uraság, lakosai külömbfé­
nem meszsze, határja termé­ lék, fekszik Sz. Simonhoz
T nem
290 Sus. SÜL.

nem meszsze, és annak filiá­ határja 3 nyomásbéli, egy

ja; határja középszerű. része homokos, más része
SUSA, vagy Sust. Oláh agyagos, kétszerest, 's egye-
falu Bihar Várm. földes Ura bet is középszerűen terem ;
1
a Nagyváradi Püspökség , szőleje van , kevés fűzes
lakosai ó hitűek , fekszik erdője is , nádgya bőven
Vaskohhoz közel, és annak van, tűzre való fája nints,
filiája; határja meglehetős. épületre valót az Uraságnak
SUTO. Csutova. Tót falu engedelméből szereznek ;
Turúcz Várm. földes Ura Gr. szarvas marhákat, juhokat,
Révay Uraság, lakosai töb­ és sertéseket tenyésztetnek;
ben evangélikusok, fekszik piatzok Baján van.
Turánnak szomszédságában, SŰLKB. Szabad puszta
mellynek filiája; a* kis Tátra Hont Vármegyében.
alatt van egy Kocziskala ne­ SŰLINCZ. Német falu Vas
vezetű nagy kőszikla, melly­ Várm. földes Ura Gr. Nádas-
ben jő nagyságú üreg van; dy Uraság , lakosai katoli­
a' kik benne kintseket ke­ kusok , fekszik Felső Petrótz
resnek, üres kézzel kente­ hoz nem meszsze, mellynek
iének viszsza menni belőle; filiája, határja is hozzá ha­
határja sovány, de legelője sonlító.
kivált a'ketskéknek hasznos. SÜLL. Magyar falu Po­
SUTÓCZ. Alsó, és Felső zsony Várm. földes Ura Gr.
Sutóc[. Két tót falu Nyitra Zichy Uraság, lakosai ka­
Várm. Alsónak földes Ura tolikusok, fekszik Fel Bár­
Gr. Berényi, Felsőnek pedig hoz nem meszsze, mellynek
B. Splényi Uraságok, lako­ filiája; határja 1 nyomásbéli
saik katolikusok, és más­ •leginkább rozsot, és két­
félék, fekszenek Bajmócz- szeres búzát terem, legelője
hoz nem meszsze, mellynek kevés, réttye, és erdeje a*
filiáji; határbéli Póldgyeik két Dunán túl van, melly
középszerűek, vagyonnyaik határját mossa, 's nehéz rajta
kűlömbfélék. az által-járás ; piatza Sa-
SŰCZN. Lásd Lövő. marján van.
SŰKÖSD. Magyar, és rátz SÜLV. Szabad puszta He­
falu Pest Várm. földes Ura a' ves Várm. földes Ura Almási
Kalotsai Érsek, lakosai ka­ Uraság, fekszik Kőtelekhez
tolikusok, fekszik Bajához; nem meszsze, mellynek fi­
% mértföldnyire, Sárközben; j liája ; határja jól termő.
SÜLY.
 SÜL. SÜR. 291

SÜLY. Tapio Süly. Ma­ Kis Örsi szőlőt termő he­

gyar falu Pest Várm. földes gyek. Díszesíri az Uraság­
Urai G. Sryrum, G. Kegle- nak jeles kastéllyá; klas-
vics , és több Uraságok, tromja, postája, és ispotál­
lakosai katolikusok, Sáppal, lyá is van; Várát Kövesáy
és Sággal is határos, vagyon Anárás, és S^écsényi épít­
gabonája őszi, tavaszi, ke­ tették; mostani díszes kas-
vés bora , fája, és szénája; téllyát pedig Bíró Márton,
fekszik egy völgynek szélén, mellyben mindöszve 34 szo­
mellyben Papgátya nevű bák vágynak. A Szála, és 9

vizetske foly; Templomja Galleria márványozva v a n ,

nagy régiséget mutat, és a' 3 tapetzérozva , 3 pedig
9
mint a tornyán lévő felül­ festve; a Kápolna is márvá­
9

írás mutattya, 13-dik Szá­ nyozva van, \s valóban szép,

zadban ép&lt, és a'mellette és alkalmatos lakást szolgál­
9 9
lévő hegyben beásott gothi- tat. A Tornyon e felírás
ka boltozatra épultt üreg, van: Renovata 1 7 4 3 . Sze-
úgy g y hegytetőn a' sán- rentsétleníttettek
e
Lakosai
tzok, és Várnak omladékjai 1779-dikben a tuz által, 9

is látszatnak, melly elpusz- minthogy a' Városnak tsak

túltt helyet a mostani Lako­ felső sarka maradott vala
9

sok Leányvárnak hivnak. épségben. Feje e Város a 9 9

SÜLLYE. Tót falu Nógrád Sümegi Uradalomnak i s ;

Várm. földes Urai több Urak, határja jól termő, vagyon­
lakosai külömbfélék, fekszik nyai középszerűek.
Felső Tiszovnyiknak szom­ SÜRGYEFALU. Sürgyesin.
szédságában, mellynek filiá­ Oláh falu Szatmár Várm. föl­
ja , határja középszerű, mint des Ura a Nagy Bányai pénzt
9

vagyonnyai. verető ház, lakosai ó hitűek,

OÜMEC. Magyar Mezővá­ fekszik N. Bányához 2 mért­
ros Szála Várm. földes Ura a J földnyire; Bajfaluhoz pedig
9

Veszprémi Püspökség , la- | 1 órányira; határja többnyi­

kosai katolikusok, fekszik re kősziklás, kevés kukori­
az ország útban hajdani Vára tzát, és zabot terem; fája
9
alatt, a honnan meglátsza­ van, szőleje nints, legelője
nak z Ré[i, Tátika, erdős, a bértzeken, vagyonkáikat
f
9

és vadas begyek; nemkü- N. és F. Bányán ad^yák-el;

9
lömben a Bad?tsonyi Sz. szekerezéssel, és kézi mun­
y

Györgyi, Halápi, Keszi, és kával élnek.

T a SÜT-
2p4 SÜT. SVA.

SÜTTO. Német falu Esz­ lenét haszonnal termeszte­

tergom Várm. földes Ura az nek lakosai.
Esztergomi Érsekség, lako­ SVANCZBACH. Tót falu
sai katolikusok > fekszik az Pozsony Várm. földes Ura
ország útban, n. k. Piszké­ Gróf Pálfy Uraság, lakosai
katolikusok, és evangéliku­
hez fél, d. Bikóhoz e g y , n.
ny. Neszmélyhez is egygy sok, fekszik Bazinhoz, és
órányira ; határja hegyes, Tót Gurábhoz nem meszsze,
és völgyes, homokos i s ; 5 nyomásbéli határja legin­
mindazáltal szorgalmatos kább zabot, árpát, és gabo­
munka után mindent meg­ nát terem, erdője v a n , va­
terem; fejér, és veres, jó gyonnyai középszerűek; pia­
ízu boraikat leginkább a 9
tza Bazinban, Modorban, és
Komáromiak szokták meg­ Pozsonyban.
venni ; réttye, legelője szuk, SVEDLER. Német Bánya
nevezetesiti szép veres már­ Város Szepes Várm. földes
vánnyá, mellynek faragói, 9
Ura a Kir. Kamara, lakosai
és kisimítói helyben is lak­ katolikusok, és evangéliku­
nak; piatza Komáromban sok , fekszik Vágendnszszel-
3 , Tatán pedig két mért­ hez fél mértföldnyire; bá-
földnyire van. nyáji nevezetesítik , közel
SÜVEGD. Szabad puszta Hutáji is vágynak; határja
Bihar Vármegyében. hegyes, völgyes, fája, lege­
SÜTTERSBERG. BdTlkt. E- lője elég van, keresetre jó
módgyok, vagyonnyaik kö­
1 egyes falutska Hont Várm.
zépszerűek.
Selmetzhcz tartozik.
SVEREPECZ. Tót faluTren
SÜVETE. Tót falu Gömör
tsén Várm., Viszelyhez fél
Várm. földes-Ura Gr. Koháry
mértföldnyire.*
Uraság, határja középszerű,
SVENTGRÁBEN. Német
legelője , fája elég van ,
falu Sopron Várm. földes Ura
malma, piatza közel; tserép
Inkey Uraság, lakosai ka­
edénnyel is kereskednek
tolikusok , fekszik Ramócz-
lakosai.
nak szomszédságában, melly­
SVABÓCZ. Schwabsdorf.
nek filiája; két nyomásbéli
Tót falu Szepes Várm. földes
határja középszerű., legin­
Urai Horvát Stancsics Urasá­ 9
kább gabonát termő, s e-
g o k , lakosai katolikusok,
gyebet i s , szőleje nintsen,
fekszik Strázsa , és Kisótz
raja van erdőjéből, piatza
között; határja középzeru ,
 SVEK, SVUK. 293

Sop ronyban négy mértföld­ SVRNBICZ* Tót falu Nyitra

nyire. Várm. földes Ura Bossányi
SVERSZO. Orosz falu Sáros Uraság, lakosai katolikusok,
Várm. földes Ura Bártfa Vá­ fekszik. Ardanóczhoz nem
rosa , lakosai ó hitűek fek­ meszsze, és annak filiája,
f

szik Tapoly vize mellett, határja középszerű.

Gaboltónak szomszédságá­
ban, mellynek filiája; határ­ SZ.
ja középszerű réttye, lege­
SZABADGVA. S^ent Király
9

lője hasznos, fája is van.

Siphadgya. Magyar falu
SVIDNICZA. Tőt falu Sá­ Veszprém Várm. Földes Urai
ros Várm. földes Ura Gr. Ás- Méltós. Rozsos Püspök, és

E ermont Uraság flakosai több Urak, lakosai katoli­

ülömbfélék, fekszik Dup- kusok , 'és reformátusok,
linhoz nem meszsze, melly­ fekszik Veszprémhez egygy
nek filiája; postája is van; órányira; határja a nyomás­
határbéli földgye sovány, le­ béli , mindent megterem,
gelője elég tágas, de kivált gabonát, szőleje
SVIDNIK. Alsó, és Felső
hasznos, réttye, és erdője
Svidnik. Két töt falu Sáros | kevés; azt tartyák felőle,
Várm. lakosai ó hitűek, fek­ hogy S[. István Király népe­
9

szenek Sztropkőhoz 3fertály sítette. A Mélt. Püspök Úr

mértföldnyire; amabban har- Szentegyházat építtetett itten
9

mintzad is van ; határjaik s egy Szerzetes Atyát is tart

középszerűek, fájok, lege­ tulajdon költségén, az isteni
lojök elég van. szent ájtatosságnak kiszol­
S V I N N A . Tőt faluk Tren­
gáltatásáért.
9
tsén Várm. a Lietavai Urada­ SZABADHELY. Oláh falu
9
lomhoz tartoznak, feksze­ Arad Várm. földes Ura a K.
nek Zay Ugróczhoz másfél Kamara, lakosai katoliku­
mértföldnyire; határjaik meg sok, és ó hitűek, fekszik
lehetősek. Paulis, Gyorok, Panát, és
SVOMHOF. Kukenics név Csicser között; földgye ho­
alatt. mokos, de termékeny, és
S v o s o v Tőt falu Liptó j ó , nagy határja 3 nyomás­
#

Várm* fekszik Vág vize mel­ béli, bővelkedik gabonával,

lett , Rozenbergához egy marhával, sertéssel, és] ju­
mértföldnyire* hokkal.
T 3 SZA-
 294 S z a b
* SZAB.

SZABADI. Magyar falu mátusok, fekszik Kún Szent

Győr Várm. földes Ura Gróf Miklóson alól i mértföld­
Viczay Uraság, lakosai ka­ nyire ; 3 nyomásbéli föld­
tolikusok, fekszik Vámos­ gye a* hol fekete mindent
hoz közel , a' hóltt Duna megterem, -| része homo­
mellett, Győrhöz |- mért­ kos, vagy székes, holott
földnyire; térséges határja legelővel használtatik, imitt
két nyomásbéli, búzát leg­ amott nyárfák, és fenyő­
inkább terem, szénája is elég magot termő bokrok vágy­
van, jó marha nevelő me­ nak rajta; ugyan e ' h o m o ­
zeje van , híres káposztája, kos részen vágynak fejér,
sem erdeje, sem szőleje nints, és veres borokat termő sző­
az aranyászással is keresik lős kerryeik is; erdő, és
kenyereket. folyó víz nélkül szűkölködik.
SZABADI. Német falu So­ SZABAD SZ. KIRÁLY. S{.
mogy Várm. földes Ura Gr. Király név alatt.
Smideg Uraság, lakosai ka­ SZABÁR. Német falu Ba­
tolikusok, és másfélék, fek­ ranya Várm. lakosai katoli­
szik Atalának szomszédságá­ kusok, és másfélék, fekszik
ban, és ennek filiája; ha­ Himesházának szomszédsá­
tárja jól termő, bora meg­ gában , mellynek filiája; ha­
lehetős. tárja jeles.
SZABADI. Fok Szabadi. SZABÁR. C\ukerbach. Hor­
Magyar falu Veszprém Várm. vát falu Vas Várm. földes
földes Ura a* Veszprémi Püs­ Ura Gr. Batthyáni Uraság,
pök, lakosai katolikusok, lakosai katolikusok, fekszik
és reformátusok , fekszik Jntzédhez nem meszsze, és
Rátótnak szomszédságában, annak filiája; határja szoros,
Veszprémhez egy mértföld­ és középszerű.
nyire ; határbéli földgye kö­ SZAB ÁR. Magyar falu Szála
zépszerű , hasznos malma Várm. földes Urai több Ura­
9
van Séd vizén, a Bakony ságok, lakosai katolikusok,
r

ban pedig meszsze terjedő fekszik Rába Híd véghez nem

erdője, holott lakosai elég meszsze, mellynek filiája;
meszet, és szenet égethet­ földgye középszerű, réttyei-
nek. nek egy részét a' víz járja,
SZABADSZÁLLÁS. Népes szőleje j e g e l ő j e meglehetős.
szabad helység a' Kis Kun­ SZABÁS. Magyar falu So­
ságban , lakosai mind refor­ mogy Vármegy. földes Urai
 SZAB. SZAB. ipy

több Uraságok, lakosai kii- |tenVár vala kitetsző dombján

lömbfélék, fekszik Kutas- épülve.
Jiak szomszédságában, melly­ SZABATON. Szabad puszta
nek filiája; földgye j ó , ha­ Tolna Vármegyében.
tárjanik egy része honio­ SZABLAHO. Tót falu Tren­
k o s , javat külömbfélék. tsén Vármegyében.
* SZABÁS. Baranya Várm. SZABNYIK. Horvát falu
földes Ura Fetrovszky Ura­ Szála Várm. lakosai katoli­
ság, fekszik Gödrihez nem kusok; hatatja középszerű.
meszsze, mellynek filiája, SZABOLCS VARMEGYE.
határja jó. Comitatus Szabóitsiensis ,
SZABATIST. Tót falu Nyi­ 6|űboItfcfcct ©efpanfc&oft.
tra Várm. földes Urai Gróf Nevezetét vette Zabolts Fő
Amadé, és több Uraságok, Vezértől, Á x p Á D n a k Fiától,
9 9
lakosai katob'kusok; Ispo­ a ki e vidéket elfoglalván,
tállyá is van. Várat h építtetett vala, és
SZAB ATKA. S{. Mária, a* azt a maga nevéről nevezé;
9

T. betűben Tcré[iopolis névlásd ] felőle Turócyt Part. II.

alatt. | Chron. Hung. Cap. IV. pag.
SZAB ATKA. Meglehetős 32. Bon/int Dec. I. Lib. IX.
Erősség vala Hont Várme­ pag. 1 3 4 . melly nevezete
gyében , a' mint Istvánfi elő mind ez ideig virágzik. —-
adta; de a mieink által el­ Észak felől határozzák e hí­
1 9

foglaltatván , lerontattatott. res jó Magyar Vármegyét,

SZABATKA. Szabad puszta I Zemplén, es Ungvár Várme­
Békés Vármegyében. gyék; napkelet felől Bereg,
SZABATKA. Szabad puszta ésiSzatmár; dél felől Bihar,
K. Hont Várm. földes Ura G. és Heves; napnyugotról pe­
Serényi Uraság, fekszik Ri­ dig Borsod, és Zemplén Vár­
maszombatnak szomszédsá­ megyének napnyúgoti része.
gában , szántó földgyei k ö ­ Hoszsza e Vármegyének,
9

zépszerűek, réttye elég, de Polvártól, Szatmár Várme­

9
nagyobb része száraz ; er­ gye széléig mintegy kilentz
deje hasznos, nagy tölgy, mértföldnyire terjed; széles­
és tserfákból áll , s majd sége pedig hol 8 1 hol 9 ,
9

minden esztendőben bőven hol 10 mértföldet is tészen.

9
terem mind makkot, mind Vidékje e Vármegyének tér­
gubatsof; a hol most malma, séges , de a Tisza felől való
9 9

9
és guba kallójában, régen- része, midőn a vizek fel-
T 4 da-
 2^6 SZAB* SZAB*

dagadnak, külömbféle tava­ eléggé feldagad, s az így

9

kat foglal magában. Legter­ nevezett Taktakö[ét fornál-

mékenyebb kebelében a' lya, mellyben jó magyar
Nádudvari járás, melly több­ belységek vágynak. 3. Hor­
nyire kövér, és fekete föld­ tobágy , ez is a Tisza vizé­
9

ből áll; a'Bátori járás ellen­ nek ága, és essós időben

ben homokos, és néhol er­ inkább tónak látszik, mint
9
dős ; mindazáltal valamint folyó víznek, s tsudálatos
amaz szép búzát, úgy ez is folyása után ismét egyesül
jó gabonát terem; a*Dadái Tisza vizével. 4. Szamos,
'árás i s , ha az áradások nem melly Szatmár Vármegyéből
Í 9
tárosíttyák, elég bőven te­ foly által, s mint Tisza vize,
rem, és majd hasonlít a' küíömbféle halakkal bővel­
Nádudvarihoz; a Kisvárdai kedik, j . Kras^na. 6. Kö-
9

pedig közép termékenységül. say. 7. Kadarts. 8. Kék-

9
Borokat a' szomszéd Várme­ kalló, tavas vizek, és a
gyékből szereznek, de gyű­ mezőket néhol fertós he­
9
möltsel eléggé bővelkednek; lyekké változtattyák, s egés-
lovaik serények , szarvas ségtelen levegőt okoznak,
9
marháik nevezetesek; juho­ mellyet mindazáltal a La­
kat nem mindenütt tarthat­ kosok , hozzá szokván gyer­
nak, sértesseik ellenben szá­ mekségektől fogva , épen
mosak, és néhol könnyű nem éreznek. Lakosai több­
makkoltatások van. Vad- nyire Magyarok, kevés Né­
gyaik elég számosak, kivált metek, és Oroszok. Híres
nyulakkal, és vizi vad álla­ görög dinnyéjek, és jó do-
tokkal eléggé bővelkednek. hánnyok is terem. Mindösz-
Folyó vizei között legneve­ ve 180 lakó helyek vágy­
zetesebb i. Tis^a vize, melly nak benne, s az Egri Püs­
9

napkelet felől Kis, és Nagy pöki Megyéhez tartozik.

SZABOLCS. Dráva Sza­
9
Varsánynál foly-bé e Vár­
megyébe , s számos helysé­ bolcs. Magyar falu Baranya
9

geket, és azoknak határjait Várm. földes Ura Gróf Bat­

nedvesítvén, Egy éknél Bor­ thyáni Uraság, lakosai refor­
sod Vármegyébe foly-által, mátusok , fekszik Gorditsá-
9
s mintegy húsz, és 8 nagy h o z , és Ipatsfához is egygy
Révek vágynak rajta. 2., órányira; Templomjok az
Takta, melly néha a Zem­ Isrói pusztán van | órányira;
9

plén Vármegyei vizek által határja 3 nyomásbéli, 's leg-

 SZAB.
inkább búzát terem, egyéb
veteményt pedig középsze­
rűen; piatza közel nintsen.
SZABOLCS. Magyar falu
Baranya Várm, földes Ura a 9
Fétsi Káptalanbéli Uraság ,
lakosai katolikusok, fekszik
Fétshez mintegy mértföld­
nyire; határja j ó , vagyon­
nyai kűlömbfélék.
SZABOLCS. Oláh falu Bi­
har Várm. földes Urai több
Urak, lakosai katolikusok,
és ó hitűek, fekszik Mező-
Telegdhez nem meszsze, és
annak filiája; határja közép­
szerű , mint vagyonnyai.
SZABOLCS. Szabad puszta
Fejér V^rm. földes Ura Gr.
Zichy Uraság, fekszik Adony
hoz nem meszsze, mellynek
filiája.
SZABOLCS. Magyar falu
Szabolcs Várm. földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok , és reformátusok,
fekszik Zalkodhoz nem
meszsze, mellynek filiája;
határja j ó , vagyonnyai kű­
lömbfélék, dinnyéji jelesek.
SZABRAN. Bánátbéli fala,
Karansebeshez egy mértföld­
nyire.
SZACSÁL. Oláh fala Mára­
maros Várm., földes Urai
több Uraságok , lakosai 6
hitűek, fekszik ész. Felsó
Visóhoz nem meszsze, melly­
nek filiája; d.Muntsel hava-
SZAB. 297
sotskánál, Erdély Országnak
szélein, í). ny. F. Szelistyéhez
1 mértföldnyire; határja a
fordulóra van osztva, ter­
mése tsekély, friss patak­
jaiban pisztrángok találtat­
nak ; határjában ered I[a
vize, mellyen Szigetnél a'
Kir. Fiskusnak hat kerekű
malma van.
SZACSOR. Tót falu Zem­
plén Várm. földes Urai több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok, és ó hitűek, fekszik
Széts Polyánkának szomszéd­
ságában, Varannóhoz e g y ,
Gálszécshez pedig i £ mért-
földnyire ; határja 3 nyomás-
béli ; némelly része térséges,
egyébaránt gödrös, agyagos,
zabot leginkább, gabonát
középszerűen terem; erdeje
kitsin , malma van, széná­
val bővelkedik, midőnTap-
lya vize meg nem károsit-
tya; leginkább marhákat
nevelnek, piatzok Kassán 5 ^
mértföldnyire.
SZADA. Magyar falu Pest
Várm. földes Urai a* Nagy­
váradi Káptalan, és a' Vátzi
Püspök, lakosai katoliku­
sok , evangélikusok, és töb­
ben reformátusok , fekszik
Gedellőböz közel, 's Veres-
egyházának filiája; határja
közép termékenységi, er­
deje kevés, szőlőhegye ne­
9
vezetes , mellyen a Pesti
Pol-
ap8 SZAL>. SZAD.

Polgárok is számosan bír­ SzADELLŐ. Magyar falu

nak; borai jók, gyümöltse Torna Várm., földes Urai
elég terem; fája, gabonája, több Urak, lakosai katoli­
és szénája szuken van; piatza kusok , és reformátusok;
Pesten malma helyben.
y fekszik Udvamoknak szom­
SZADA. Magyar falu Zem­ szédságában ; nevezetesíti
plén Várm. földes Urai a' K. híres barlangja, melly né-
Kamara, és Gr. Andrásy mcllyek szerént, IV. BÉLA
Uraság, lakosai reformátu­ Királynak Sajó vizénél tör-
s o k , fekszik Harkályhoz ~ téntt veszedelme után mene­
Bekecshez pedig | mértföld­ dék helyet szolgáltatott; ha­
nyire ; határja 3 nyomás­ tárja sovány , borai nem
béli, terem gabonát, árpát, nevezetesek.
zabot, kukoritzát, földgye * SZADERLAK. Német
térséges, erdeje nints, és falu Temes Vármegyében,
fát három, négy mértföld­ földes Ura Lovász Uraság,
nyiről kenteiének szerezni lakosai katolikusok , és 6
*' vagyonosabbak ; bővel­ hitűek, fekszik Maros vize
kedik szénával, számosab­ mellett; határja j ó , maimai
ban juhokat tartanak; pia- híresek, halászattya hasznos.
SZADOVA. Oláh falu a
9
tzok a hegyallyai Városok­ 9

ban ; bor nélkül is szűköl­ Bánátban, Karansebeshez 1

ködnek. \ mértföldnyire.
• * SZADA. Erdőd S\ada. SZÁD VÁR. Nevezetes Vár
Elegyes falu Szatmár Várm. vala Torna Vármegyében ;
9
fekszik Új Barlafaluhoz nem építtette a hajdani híres
meszsze, és annak filiája; Bibtk Nemzetség egy ma-*
határja középszerű , mint jas kőszírres hegyre, Szög-
vagyonnyai. f igethez nem meszsze. Kü­
SZADBCSNE. Tót falu Tren lönös bátorsággal, és férfias
9
tsén Várm. földes Urai Sza- vitézséggel oltalmazta e
deczky, és több Urak, la­ Várat Bcbek Györgynek Hit­
kosai katolikusok, és más­ vese , Patóc{i Zsófia f

félék, fekszik Domanishoz Svendius Tsászári Fő Vezér­

nem meszsze, és annak fi­ nek kemény ostromlásai
liája , Knyazo Lehotának ellen 1566-dikban. A Kir. 9

szomszédságában ; földgye Fiskus után, Botskainak

középszerű, legelője, erdő­ birtokába jutott; utóllyára
je van. pedig Tükölyic v o l t , a kit
9
 SZAG. SZAJ. a$<)

9
innen a Bétsi győzedelem zetségből származott Urasá­
után III. JÁNOS Lengyel Or­ g o k , lakosai katolikusok,
szági Király ki akarván kü­ fekszik Terpesbez ész. egy
9
szöbölni , ostromoltatta a órányira, Siroknak szom­
Várat; de az időnek mos- szédságában, nagy kopasz
9
tobaságát , s Katonáinak hegyele alatt világos helyen;
veszteségét tekéntvén , győ­ lakosai tót eredetiek, de
zedelem nélkül hagyta - el már Magyarokká változtak;
Szádvárt. Végre Leopoldnakhatárbéli földgyei jók, rét­
paranrsolattyára az egész tyei bővséggel vágynak,
Vár lerontattatott. miólta Tárna vizének folyása
SZAGAJCZA. Bánátbéli falu, árokba szoríttatott.
Vérserzhez % mértföldnyire. SZAJOL. Magyar falu He­
SZAGY. Baranya Várm., ves Várm. földes Urai Fejér,
földes Ura Petrovszki Urasáé. és több Urak, lakosai kato­
SZAJK. Magyar faluSzaía likusok, és másfélék, fekszik
Várm. földes Ura Gr. Zichy Tisza Püspökihez nem mesz­
Uraság, lakosai katolikusok, sze, mellynek filiája; határja
fekszik Letenyéhez közel, is hozzá hasonlító.
mellynek filiája; határja SZAK. Tőt falu Komárom
hegyes nagyobb részént, Várm. földes Ura Gr. Eszter­
borait meglehetősen elad- házy Uraság, lakosai katoli­
hattya. kusok, és evangélikusok,
SZAJK. Magyar falu Bara- | fekszik Szendhez nem mesz­
9
nya Várm, földes Ura a Tu­ sze , mellynek filiája; határ­
dományi Kintstár, lakosai ja j ó , réttye, legelője elég.
katolikusok, határja jeles, SZAKA. Oláh falu Bihar
vagyonnyai kűlömbfélék. Várm. földes Ura a* Királyi
SZAJKÓFALVA. Oksics., Kamara, lakosai ó hitűek,
Orosz falu Bereg Várm. föl­ fekszik Belényeshez közel,
des Ura Ajtay Uraság, fek­ mellynek filiája; határja kö­
szik Szebeczhez nem mesz­ zépszerű.
sze , és annak filiája; határja SZAKÁCS. Arad Várme­
meglehetős, legelője, fája gyei falu; határos n. k. Sza-
van, piatza Bolha Szöllősön, turóval, és Zöldessel, dél.
és Huszton. Bucsával, n ny. Fericsével,
SZAJLA. Magyar falu He­ ész. Bonzesdel; fekszik so­
ves Várm. földes Urai Báró vány hegyeken, és völgye­
Orczy, és több Nyári Nem­ ken elszórva; az ide való
30O SZAK. 8ZAK.

lakosok készítenek jóféle SZAK ÁL* Tót falu Abaúj

köszörű köveket mellyeket
t
Várm. földes Urai ö t v ö s , és
Droc[a nevezetű hegyből több Uraságok, lakosai ka­
ásnak; gyümöltsök bőven tolikusok, fekszik Enitzké-
terem mellyel kereskednek
y
nek szomszédságában, melly­
9
a mezőségem nek filiája; határja közép­
szerű, legelője szük, faja
SZAKÁCS. Oláh falu Bihar nints elég.
9
Várm. földes Ura a Kir. Ka- SZAK ÁL. Magyar falu Ba­
9
mara, és a Váradi Püspök, ranya Várm. földes Ura a 9

lakosai katolikusok , és ó
Pétsi Kis Papság , lakosai
hitűek; határja sovány.
katolikusok, fekszik Abali-
SZAKÁCS. S^akcs név
gethez nem meszsze, melly­
alatt.
nek filiája; határbéli föld­
SZAKÁCSI. Magyar falu
gye középszerű, mint va­
Borsod Várm. földes Urai B.
gyonnyai.
Meskó, és több Urak, la­
SZAKÁL. Magyar, és oláh
kosai katolikusok, és refor­
9 falu Bihar Várm. földes Urai
mátusok, fekszik a Szendrői
több Urak, lakosai ó hitűek,
járásban; határja jól termő.
és reformátusok, fekszik
SZAKÁCSI. Magyar falu
Mező Péterhez közel , és
Somogy Várm. földes Urai
annak filiája; határja közép
több Uraságok, lakosai ka­
termésű.
tolikusok, és másfélék, fek­
SZAKÁL. S[okolovct. Ma­
szik Tapsonyhoz nem mesz­
gyar falu Nógrád Várm, föl­
sze , mellynek filiája; határja
des Ura Gr. Forgách Uraság,
jól termő.
és többek, lakosai katoli­
SZAKADAT. Oláh falu Bi­ kusok, fekszik Ipoly vizé­
har Várm. földes Urai Gróf hez közel, Szécsénhez 1%
Haller, és több Uraságok, ^mértföldnyire ; kőbányája,
9
lakosai katolikusok, és ó s postája is van; határja jő,
hitűek, fekszik Mezőtelegd- vagyonnyai külömbfélék.
hez közel, mellynek filiája; SZAKÁL. Magyar falu Tol­
határja középszerű. na Várm. földes Ura H. Esz­
SZAKADAT. Német falu terházy Uraság, lakosai ka*
Tolna Várm. földes Ura Gr. tolikusok , fokszik Simon-
Aponyi Uraság, lakosai ka­ tornyához i mértföldnyire;
tolikusok ; határja gazdag határja jól termő , javai
termésű. jelesek.
SZA-
 SZAKALD , és Muhi. Két I SZAKASZ. Retycs. Német,
szabad puszták Borsod Várm. j és oláh falu Szatmár Várm.
földes Urai Fáy, és Almásy földes Ura Gr. Károlyi Ura­
Uraságok, fekszenek Sajó- ság, lakosai katolikusok,
Szegedhez nem meszsze y
és ó hitűek , fekszik Sándor-
mellynek filiáji. faluhoz nem meszsze, melly­
SZAKÁLHÁZ. Temes Várm. nek filiája; Beitekkel, Gé-
9
földes Ura a Kir. Kamara. ressel, és Erdőddel is hatá­
SZAKÁLLOS. Magyar, és ros; határja 3 fordulóra van
tót fala Hont Várm. földes osztva, melly búzát, zabot
Ura Hg. Eszterházy Uraság, középszetuen , kukoritzát
lakosai katolikusok, fekszik pedig keveset terem, szőlő
Perecsényhez egy mértföld­ hegye meglehetős, erdeje
nyire ; határja j ó , vagyon­ is; piatza Szatmáron k é t ,
nyai kűlömbfélék, réttye, Károlyban pedig harmadtél
legelője hasznos. mértföldnyire van.
SZAKÁLLOS. Apátba S{a- SZAKOS, vagy Szakács.
kállos, Turi S[akállos. KétMagyar falu Tolna Várm.
magyar faluk Komárom földes Ura Hf*. Eszterházy
Várm. Apárza Szakáilosnak Uraság, lakosai katolikusok,
9
földes Ura a Relig. Kintstár; fekszik Högyészhez másfél
Túri Szakállosnak pedig G. mértföldnyire; határja szép
Amadé Uraság, lakosaik termésű, javai jelesek.
katolikusok, és reformátu­ SZAKELMAZ. Bánátbéli falu.
sok , fekszenek Ekecshez SZAKMER. Szabad puszta
közel, és annak filiáji; ha­ Pest Várm. fekszik Kalotsi.
tárbéli föld^yeik jól termők, hoz közel, mellynek filiája.
vagyonnyaik középszerűek. SZAKNYER. Elegyes falu
OZARÁLLOS. Bálvány S^a-Vas Várm. földes Ura G. Bat­
kállos. Szabad puszta Komá­ thyáni Uraság, lakosai kato-
rom Várm. földes Ura az Esz­ I likusok, fekszik Szőtsének
tergomi Érsekség , fekszik szomszédságában, mellynek
Guttának szomszédságában, filiája ; határja középszerű ,
mellynek filiája. erdője, legelője van.
SZAKÁLLOS.Szabad puszta SZAKOCZ. Eisdorf. Német
Heves Várm. földes Ura Bor­ falu Szepes Várm., lakosai
bély Uraság, fekszik Török katolikusok, és evangéliku­
Sz. Miklóshoz közel, és an­ sok, fekszik N. Szombathoz
nak filiája. fél mértföldnyire; határja
kö-
 302 SZAK. SZAK.

középszerű , fája f réttye Jármy, és több Urak, lakosai

elég van , legelője hasznos. katolikusok, és reformátu­
SZAKOLCZA. Skalic\. Sza­ sok, fekszik Nyír Adonynak
bad Kjrályi Város Nyitra szomszédságában, mellynek
Vármegyében. Lakosai tó­ filiája; határja közép ter­
tok, és Németek, katoliku­ mésű, vagyonnyai külömb­
sok , és evangélikusok, fek­ félék.
szik Nagy Szombathoz hat SZAKONT. Alsó, s Fclso
9

mértföldnyire. Eredetét, 's S^akony. C\ágcrsáorf. Két

viszontagságait bőven elő­ magyar falu Sopron Várm.
adta Bél Mátyás In notitia földes Urok Hg. Eszterházy
Hung. novx. Vak B É L A Uraság, lakosaik katoliku­
Királynak születése' helye sok, es evangélikusok, Alsó
l é v é n , idővel kőfallal , 's Szakony, Felső Szakonynak
épfiletekkel jélesíttette. — filiája, fekszenek Vitnyéd-
ZSIGMOND Király f43 jdik- hez nem meszsze, határbélt
ben megerőssíttette. — U- földgyeik két nyomásbéliek,
LÁSZLÓ alatt 1 5 1 4 - a* Kir. térségesek, és közép termé-
Koronához tartozott. Meg­ síiek, réttyek szuken, van,
hódoltatta Ottokár, és Tren- piatzok Sopronban 4 ^ mért­
tséni Máté, majd Pongrát\ földnyire.
i s ; Bocskai, BetUn, Rakó-
SZAKONVFALVA. Ekkers-
C 7 J , és Tökölyi is eléggé
áorf. Elegyes falu Vas Várm.
sanyargaták vala. Szentegy­
földes Urai a' Czisztertzita
házai számosak, régiek, és
Szerzetbéli Atyák , lakosai
jelesek. A* Mohátsi vesze­
katolikusok, fekszik István­
delem után számos Uraknak
fal v áh oz nem meszsze, melly­
menedék helyek vala. La­
nek filiája, határja néhol so­
kosai , kézi mesterségek,
vány , legelője, réttye meg­
posztó szövés, és gazdásko-
lehetős.
dás után élnek; határja né­
hol meglehetős, külömbféle SZAKOS. Török Szakos,
vagyonnyai. középszerűek; és Magyar S\akos. Két falu
lakó helye Gróf Gvaáányi Temes Várm. földes Urok a f

9 9
Gen. Ürnak, a ki a Magyar Kir. Kamara, lakosaik kü­
Könyveket kedves munkái­ lömbfélék , fekszik amaz
val szaporíttya. Keveréshez \ , ez Szinerszeg-
SZAKOLY. Magyar falu hez I mértföldnyire; határ­
Szabolts Várm. földes Urai jaik jól termők. .
SzÁ-
 SZÁK. SZAL.

. SZÁKUL. Oláh falu Krassó bek az úgy nevezett Csenge

1
Várm. földes Ura a Kir. Ka­ két hegyei, Csobántz, és
mara , lakosai ó hitűek, fek­ Szegliget között. Ezek után
szenek körülötte Zséna, Szil­ következik Halap h e g y e ,
váshely, Ka varán, és Tin- Csobántzal napnyúgotra áltat
kova helységek; határja 4 ellenben; majd a'Badatso-
nyomásbéli, térséges, és ter­ nyi, S\entgyörgyi, és több
mékeny , búzát, zabot, de bíres borokar termő hegyek,
kiváltképen kukoritzát te­ azután a' Sümegi magas
9
rem , szóleje, és erdeje hegy; a többiek pedig Vesz
nints, postája van; eddi^ prém Vármegye felé terjed­
nyomult eló az utolsó háború nek. Erdőségei számosak,
9 9
alkalmatosságával a Török és mind a sertéseknek mak-
Ármádia. koltatásokra alkalmatosak,
SzALA V Á R M E G Y E . Co- mind pedig kivált jeles va­
mitatus S\aladiensis. <5jflla# dászatokat szolgáltatnak, s 9

bet ©cfpanfcfeűft. Nevezetét e volt az oka, hogy régi

9

vette némellyek szerént haj­ Magyar Királlyaink is az

dani S\ala Várától; mások itten való vadászatokban kü­
pedig azt Suila vizének is lönösen gyönyörködtek vala.
tulajdonittyák. Hoszsza e' Emlékezetet kívánnak még
nagy Vármegyének jóval { több hegyei között az úgy
meszszebb terjed, mint szé­ nevezett Sdrkdnykegye, Tiz-
lessége , mert amaz majd zo tika, és Rfyhegye, mellye-
mértföldnyire terjed ; ez ken régi Váraiknak marad-
pedig Balaton tavától Vas vánnyai még most is szem-
Vármegyének határáig mint­ lélhetök. A híres Balaton-
9

egy h é t . mértföldet tesz. taván kivul még más kissebb

Szomszédságában fekszik, tavai is vágynak, úgymint
napenyészet felól, Stájer Or­ a Kani[sai, mellynek halai
9

szágnak; északra Vas Vár­ felől olly vélekedésben vol­

9
megye határozza, d é l r e tak a szomszéd lakosok,
9
Veszprém Vármegye, nap- hogy ha belőlle a halakat
nyúgotra pedig Balaton tava, idegeneknek elárulnák, az­
és Somogy Vármegye. Ba onnal meghaldogálván, fo­
laton tava felől való része gyatkozást kellene szenyved-
begyekkel, és magas k ő ­ niek. Más tava Monofior,
sziklákkal darabosittatik, és Henye között van; s eb­9

mellyek között nevezeteseb­ ben is elég számos halak

vagy-
3O4 SfcAL. SZAU

vágynak, de halászatrya ne­ nagyon bőven terem; mar­

hezebb. Meleg tava is van hája sok van, hallal bővel­
Keszthelyhez közel, mely- kedik, vadgyai számosak,
9
lyen Gróf Festetits György fája mind a kétféle elegendő.
földes Uraság fórdót készít­ Magyar Lakosain kivul, Né­
tetett. Orvosi tulajdonságai­ metek , és Horvátok is lak­
ról lásd annak tulajdon le­ nak benne. Mindöszve 807
9
írását. Folyó vizei között lakó helyeket szolgáltat* s
nevezetesebbek 1. Dráva- a Szombathelyi, Veszprémi,
9

v i z e , melly ámbár nagy és Zágrábi Püspöki Megyék­

sietséggel foly, mindazáltal hez tartozik.
nevezetes hasznokat szol­ SZÁLA. Magyar falu Aba­
gáltat, a. Mura vize, melly új Várm. földes Urai Fáy, és
hasonlóképpen nevezetes több Urak, lakosai katoli­
hasznú, és a' Muraközi jó kusok , és reformátusok,
vidéket terníékenyíti. 3. fekszik Felső Novajhoz nem
S\ala vize. Ered Vas Vár­ meszsze , mellynek filiája;
megyében Szalafőnél, s ke­ I határja középszerű, réttye,
9

belébe fogadván Válic^ka, legelője j ó , fája tölgyes er­

és Pölöske folyókat, Balaton dejéből.
tavába foly-bé. Ez is sok SZÁLA. Folyó víz Szála
tekéntetben kiváltképpen Várm. áradásai kártékony-
hasznos víz, de ha hírtelen kod ók.
áradása van, elég károkat SZALABÉR. Magyar Mező­
9
is okoz a szomszéd Lako­ város Szála Várm. földes Urai
soknak. Kissebb folyói kö­ Horvát, és több Uraságok ,
f
zött emlékezetet kívánnak : lakosai katolikusok, fekszik
Kerka, Csert a, Tatna, Le­ az ország útban, s az Ura­
9

sen, Csernik s a 1. Külömb­ ságnak kastéllyá, és jeles

9 9

féle savanyu kútfői is vágy­ kertye nevezetesítik, melly­

nak , mellyek tulajdon ne­ hez nem meszsze épiilt a 9

9
veik alatt fordulnak elő: a Vármegyeháza ; postája is
JFureái víz mindeniknek ki-.van; határbéli földgye jól
9
rálynéja. Vidékje e Várme­ termő, de némelly részét
gyének kellemetes, térségei Szála vizének áradása i p n -
hegyekkel változódva öröm­ gállya; szőlő hegye tágas,
9
mel legelik a nézőt; leve­ malma helyben alkalmatos.
gője egésséges, bora, bú­ SZALACS. Magyar falu Bi­
zája kivált hellyel hellyel har Várm. földes Ura a*Nagy-
Vá-
 SZAL. SZAL. 30;

Váradi Káptalanbéli Uraság, legelojök hasznos, vagyon-

lakosai katolikusok, és re­ nyaik külömbfélék.
formátusok , fekszik az Ér- SiAikuK.Salánk név alatt.
mellyéki vidéken; határja SZALANKA. Szabad puszta
jeles, vagyonnyai külömb­ Fejér Várm. földes Ura B.
félék. Rudnyánszky Uraság.
SZÁLACSKA. Bars Várm. SZÁLA MINDSZENT, az M.
fekszik Sz, Kereszthez egy betűben.
mértföldnyire; határja lako­ SZALAKUSZ. Elegyes falu
saihoz képest szuk. Nyirra Várm.földes Urai Maj-
thényi, és több Uraságok,
SZÁLACSKA. Vár Somogy
lakosai katolikusok, határ­
Várm. hajdan Kupának lakó
béli földgye meglehetős.
helye is vala, és ekkor neve­
SZALANTA. Horvát falu
zetes Vár volt.
Baranya Várm. földes Ura a*
SZALAFEJ. Magyar falu
Pétsi Káptalanbéli Uraság,
Vas Várm. földes Ura G. Bat­
lakosai katolikusok, fekszik
thyáni Uraság, lakosai ka­
Németinek szomszédságá­
tolikusok, fekszik őri Szent
ban , mellynek filiája, határ­
Péterhez közel, és annak fi­
béli földgyei jól termők*
liája; határja középszerű, er­
dője, legelője van. SZALAPA. Német falu
Szála Várm. földes Urai több
SZALAJTA. Szabad puszta
Urak, lakosai katolikusok,
Hont Várm. földes Ura Gr.
fekszik Kis Görbőhöz nem
Forgách Uraság; fekszik
meszsze, mellynek filiája;
Nyustához közel, mellynek
határja középszerű.
filiája. ,
SZALÁKCZ. NagyS[alánc[ SZALARD* Magyar falu
Kis S{alánc[. Két magyar Bihar Várm. földes Ura Gr.
falu Abaúj Várm. Nagynak Csáky Uraság, lakosai kato­
földes Ura Gr. Forgách; en­ likusok, és reformátusok,
nek pedig Gr. Forgách, fekszik Tót Telekhez nem
Szirmay, és több Uraságok, meszsze, mellynek filiája;
lakosaik katolikusok, és más határja jeles, mjnt vagyon­
félék, fekszenek Regete- nyai.
Ruszkának szomszédságában, SZÁLLÁS. Jakab Szállás.
mellynek filiáji; hajdani Vá­ Szabad puszta Fejér Várm.
ra nevezetesítette; földgyeik földes Ura Gr. Eszterbázv
középszerűek, erdójök jeles, Uraság; fekszik Sárosdnak
U szóm-
 szomszédságában, és annak SZÁLLÁS. Jakab Szállás*
filiája. 9
Szabad puszta a Kis Kun­
Sz Á LLÁ s. Nagy Szállás. ságban , földes Ura Félegy­
9
Szabad puszta a Jászságban. háza Mezővárosa, és ugyan
SZÁLLÁS. Orbán S[állás.annak szomszédságában fek­
Szabad puszta Fest Várm. szik.
földes Ura Vay Uraság; fek­ SZÁLLÁS. S\abad Szállás
szik Ketskeméthez közel, név alatt.
mellynek filiája. SZÁLLÁSHELY. Szabad
SZÁLLÁS. Jakab S[állás.puszta Vas Várm. fekszik
Pest Vármegyében Tsárda. Gerséhez nem meszsze, és
SZÁLLÁS. Kis Szállás. annak filiája.
Szabad puszta Báts Várm. SZALATNA. Kis Szalatna.
földes Ura B. Orczy Uraság , Tót falu Zólyom Várm. föl­
fekszik Mélykútnak szom­ des Ura Hg. Eszterházy Ura­
szédságában, és annak fi­ ság, lakosai katolikusok,
liája. Nagy Szalatnának filiája;
SZÁLLÁS. As[S[ony Szál­ földgyei középszerűek, mint
lás. Szabad puszta a Jász­ vagyonnyai.
9

ságban. SZALATNA. Nagy Szalat­

SZÁLLÁS. Köd Szállás. na. MezovárosZólyom Várm.
9
Szabad puszta a Nagy Kun­ földes Ura H. Eszterházy Ura­
ságban. ság , lakosai katolikusok, s 9

SZÁLLÁS. Mester S[állds. másfélék i s , fekszik Zólyom

9
Szabad puszta a Nagy Kun­ hoz i mértföldnyire; patakja
ságban földes Ura Kun Sz. által nedvesíttetik. Itten á l ­
9

Márton Városa, fekszik u- lapodott vala meg Hornon-

f
yan annak szomszédságá- nai Bálint 1605-ben hadi
an. népével minekelőtte Zó-
y

SZÁLLÁS. Fülöp S[állás, lyomot ostromlotta volna.

a Kis Kunságban , földes I709ben pedig Pálfy János
9
%

Ura a helybéli Község, fek­ hogy Rákóczinak Katonáit

9

szik Izsáknak szomsz édságá- akadályoztassa. Hajdan a-

ban, és annak filiája; határja rany bányái is v o l t a k , de a-
jól termő. zoknak már most tsak em­
SZÁLLÁS. Ferent\Sjpllás lékezetek esméretes; határja
%

KisSiállás. Szabad puszták középszerű, vagyonnyai k ű ­

a Kis Kunságban, földes U- lömbfélék, Szalatna vize né-
9

rok Félegyhaza Mezővárosa, j 1^ 4 megönti.

SZA-
 SZALATNA. Szálatina. Ma- a Szalavári Prépostság, la­
9

gyar falu Hont Várm. földes kosai katolikusok, s több­

9

Ura Gr. Koháry Uraság; la­ nyire Magyarok, fekszik

kosai katolikusok, és más­ Keszthelyhez i £ mértföld-
félék, fekszik Egeknek szom­ nyire. Klastrom is van ben-
szédságában , mellynek filiá­ ne; vásárjai meglehetősek;
ja; határja középszerű, bo­ határja jól termő, és tágas;
rai j ó k , legelője, fája elég külömbféle vagyonnyai je­
van. lesek*
SZALATNA. Kis Szalatna. SZALDOBAGY. Orosz falu
9
Szibad puszta Nógrád Várm. Bihar Várm. földes Ura a
földes Ura Okolicsányi Ura­ Nagyváradi Püspökség, la­
ság , fekszik Losonczhoz kö­ kosai ó hitűek, fekszik Vá­
zel, mellynek filiája. rad Olaszihoz közel, melly­
SZALATNA. Nagy S{alat- nek filiája; határja jóltermő.
na. Szabad puszta Nógrád SZÁLDOBÁGY. Magyar fa­
Várm. földes Urai Gr. Balas­ lu Bihar Várm. földes Urai
sa , és Gr. Zichy Uraságok, Szénási, és több Uraságok,
fekszik Alsó Esztergályhoz lakosai külömbfélék, fek­
nem meszsze, és annak fi­ szik Széplakhoz nem mesz­
liája. sze, mellynek filiája; ha­
* Sz A LATNAK. Magyar tárja jó.
falu Baranya Várm. földes SZÁLDOBOS. Orosz falu
Ura Petrovszky Uraság, la­ Máramaros Várm. földes Ura
9
kosai katolikusok; határja a Kir. Kamra, lakosai ó
jól termő. hitűek, fekszik n. k. Bastya-
SZALAVÁR. Szála Várme­ házához í , d. Visk Városá­
gyében. Hajdan a Rómaiak­ hoz is fél, n. ny. Szeklentzé-
9

nak nevezetes erősségek va­ bez \ mértföldnyire; határja

la; de a hadi viszontagsá­ 1 nyomásbéli, terem kuko­
9

gok által homályba öltöz­ ritzát , zabot, rozsot, és

tetett. Teles Szentegyházzal kölest; szénája szükségére
nevezetesítette ANDRÁS Ki­ elég van; marháikat tehe­
rály , mellyben SALAMON tősebb lakosai Tetsőn, Vis-
Király is Húsvétot inneplett ken , és Huszton szokták el­
vala. Római pénzek, és em­ adni; tölgyes erdeje maga
lékeztető írások is találtattak szükségére elég van.
itten. Ltbin nevű puszta is SZÁLFA. Magyar falu Vas
hozzá tartozik; földes Ura Vármegyében.
U % SZÁL-
 SZÁLFÖLDE. Német falu tzát, és kendert terem; er­
Szála Várm. lakosai katoli­ deje , szőleje kevés, földgye
kusok , fekszik Lescncze vi­ térséges, és homok dombos,
zéhez közel, Tapoltzához -J gyümölts nélkül szűkölkö­
mértföldnyire; határja közép­ dik; piatza Károlyban, és
szerű. Szatmároti 4 mértföldnyire.
SZALGOCZKA. Tót falu SZÁLKA. Magyar falu Bi­
Sáros Várm. földes Ura Pé- har Várm. földes Ura a' N.
chy Uraság, lakosai kűlömb­ Váradi Püspökség , lakosai
félék , fekszik Sóvárhoz nem kűlömbfélék, fekszik Szőlős-
meszsze , és annak filiája. nem meszsze, és annak fili­
SZÁLKA. Tis^a S[dlka.ája; határja jó.
Magyar falu Bereg Várm., SZÁLKA. Elegyes falu Tol­
földes Urai Lónyai, és több na Várm. földes Ura Gr. Bat­
Uraságok, lakosai többen thyáni Uraság, lakosai ka­
reformátusok, fekszik Ka­ tolikusok, és ó hitűek, fek­
pocs Apátihoz közel, melly­ szik Grabóczhoz nem mesz­
nek filiája; határja közép­ sze, mellynek filiája; határ­
szerű , legelőjét néha a' víz ja gazdag termésű, javai
megönti, fája elég van, és jelesek.
azzal a* Tiszán keresked­ SZALMÁD. Kis orosz falu
hetnek. Szatmár Várm. földes Urai
SZÁLKA. Magyar Mező­ többek, lakosai ó hitűek,
város Hont Várm. földes Ura fekszik Lúgosnak szomszéd­
az Esztergomi Érsekség, la­ ságában; határja 3 forduló­
kosai katolikusok, és más­ ra van osztva, gabonát, ten­
félék i s , fekszik Esztergom^ gerit, kendert, és görög
hoz i-| mértföldnyire; harár- dinnyét terem; fája k e v é s ,
ja jeles, réttye, legelője szőleje nintsen, piatza D e -
hasznos, javai kűlömbfélék. bretzenben 3 mértföldnyire.
SZÁLKA. Máté S\alka. SZALMATBRCS. Magyar
Magyar Mezőváros Szatmár falu Nógrád Várm., földes
Várm. földes Urai több Ura­ Urai több Uraságok, lakosai
ságok, lakosai reformátusok, katolikusok, és másfélék;
és számos zsidók, feksvik fekszik Szécsénhez i-J. mért­
Kocsondnak , és Járminak földnyire; határja középsze­
szomszédságjokban; határja rű, mint vagyonnyai.
3 fordulóra van osztva, leg­ SZALMA VAR. Szabad
inkább gabonát, kukori­ puszta Veszprém Várm. föl­
des
des Urat több Uraságok,
fekszik Vanyolához közel,
és annak filiája.
SZÁLNYIK. Orosz falu
Zemplén Várm. földes Ura
Bisztranovszky Uraság, la­
kosai egygyesfiltt ó hitűek,
fekszik n. k. Fuczákhoz i ,
d Potocskához n. ny. Kis
Breszniczéhez i-J, é. Veik-
rophoz i órányira; i nyo­
másbéli határja zabot terem.
SZALÓCZ. Magyar falu
Gömör Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, és reformátusok,
fekszik Rozsnyónak szom­
szédságában , mellynek filiá­
ja; határja jól termő, fele
h e g y e s , legelője szoross,
fája tűzre van, piatza nem
meszsze.
SZALONK ( Ű J ) . Naistift.
Német falu Vas Várm. földes
Ura Gr. Batthyáni Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Szalonakhoz fél mértföldnyi­
re; földgye sovány, kere-
settye tsekély.
SZALÓK. Eger Szalók,
Tis\a S{alók. Két magyar
falu Heves Várm. Eger Sza-
lóknak földes Ura az Egri
Káptalanbéli Uraság; Tisza
Szaíóknak pedig B. Orczy,
és több Uraságok, lakosaik
katolikusok, és másfélék is;
fekszenek cgygyik a'Tarnai
járásban , másik Abádnak
szomszédságában; határbéli
földgyeik jól termők, va-
yonnyaik is külömbfélék;
f isza Szaíóknak nedves he­
lyei vágynak.
SZALÓK. Nemes Szalók,
Pór $[alok. Két magyar
falu Veszprém Várm. Nemes
Szaíóknak földes Ura Szalóky
Uraság; Pór Szaíóknak pe­
dig Gr. Batthyáni, és Káldy
Uraságok, lakosaik katoli­
kusok , evangélikusok, és
reformátusok , fekszenek
Belső , és Külső Váthnak
szomszédságában, és ennek
filiáji; határbéli földgyeik
rozsot leginkább teremnek,
biizát középszerűen ; föld­
gyeik dombosak, és homo­
kosak , erdőjök jó v a n ,
malmok Bitva vizén , pia-
tzok Pápán j £ órányira.
SZALÓK. Alsó , és Felső
S\alók. Két falu Sáros Várm.
Alsó Szaíóknak földes Urai
Semsey Uraság, és a' Szepesi
Káptalan; ennek Ispotállyá
is van: Felső Szaíóknak pe­
d i g , melly Szepes Várme­
gyében vagyon, földes Ura
Horvát Ű r , lakosaik katoli­
kusok, és másfélék is, fek­
szenek Farkasvőlgyén, Sze­
pes Várm. szélénél; határbéli
földgyeik néhol soványak,
fájok, legelojök van.
SZALÓK. Kis Szalók,Nagy
Szalók. Ez Mezőváros, am-
ÜJ az
3io SZAU SZAU

az pedig falu Szepes Várra. szoros , réttyei jók , gyü-

Kis Szalóknak földes Ura möltsös kertyei nagyok.
Kézsmárk Városa , fekszik SZALONTHA. Népes ma­
hozzá nem meszsze, és filiá­ gyar Mezőváros Bihar Várm.
ja , lakosai katolikusok és
9 földes Ura Hg. Eszterházy
evangélikusok; Nagy Sza­ Uraság, lakosai katoliku­
lóknak pedig földes Ura Gr. s o k , és reformátusok, fek­
Csáky Uraság » ez fekszik szik Gyulához i £ mértföld-
Felkához i ' mértföldnyire. nyire, Gyepes vize mellett,
Az előtt bányái is valának; határja gazdag, vagyonnyai
savanyú vize elég tsípós, és jelesek.
SZALONNA, V. S[alonta.
Í
'ó ízu; határbéli földeyeik
:özépszeruek , legelőjik, Magyar falu Borsod Várm.
réttyeik hasznosak , fájok földe* Urai Vatray, és több
elég van. Uraságok, lakosai katoliku-
OZALÖK. Magyar, és tót s o k , és másfélék, fekszik
falu Zemplén Várm. földes SzendrŐhez közel, mellynek
Urai több Uraságok , lakosai filiája; határja középszerű.
elegyesek, fekszik fiutykához SZALONAK. Ó , és ÚjSza-
f i Hegyihez .J, n. k. Dereg- lonak. Egygyik Mezőváros,
nyó Mezővároshoz -| órán- másik falu Vas Várm. földes
nyira; térséges fekete agya­ Ura Gr. Batthyáni Uraság,
g o s , és homokos határja 3 a kinek magas helyen épfilrt
9

nyomásbéli, leginkább bú­ Várával ékeskedik; fekszik

zát, gabonát tengerit; kö­ Borostyánkőhöz \ \ mért­
zépszerűen pedig árpát, és földnyire ; szobái a régi 9

zabot terem; erdeje kitsiny, ízlés szerént épfdtek, de al­

szőleje nints, legelővel bő­ kalmatos lakást szolgáltat­
velkedik; piatza Újhelyb en. nak; tetójén fedezete alatt
Ungváron, és N.Mihályon. még most is vágynak ágyúk,
OZALÓKA. Magyar falu és fegyverházában kűlömb-
9
Szabolts Várm. földes Ura a féle régi fegyverek; hajdan
Religyiói Kintstár; az előtt bányái is voltak ; lakosai
a Leleszi Prasmonstráns A-
9
katolikusok, evangyeliku-
tyáknak birtokok vala; la­ sok, és számos zsidók. Épí­
9
kosai kűlömbfélék, fekszik tőjének emlékezetét e sza­
Fényes Litkéhez nem mesz­ vak tartyák emlékezetben:
sze , és annak filiája; határ­ Nos Andrcas Pamkirker d e
béli földgye középszerű, de Szalonak, Comes Posooien-
sis,
 SZAL. SEAAL 311

sis, magnificura hoc opus SZAMFUR. Tót falu Zó­

fortissimorum murorum eri- lyom Várm. földes Urai több
gi fecimus. Inceptum 1 4 5 0 . Urak, fekszik N . Szalatná-
Határjai hegyesek, és völ­ hoz nem meszsze, és annak
gyesek , néhol soványak; filiája; határja hegyes, lege­
fajok van, legelojök alkal­ lője , fája, makkja is van;
matos. piatza Zólyomban másfél
SZALONT A. Magyar falu mértföldnyire.
Borsod Várm. földes Urai
SZAMOS vize. Erdély Or­
több Urak, lakosai katoli­
szágból foly Szatmár Várme­
kusok , és reformátusok,
gyébe, 's minekutánna több
fekszik Ernődnek szomszéd­
kissebb folyó vizeket öblébe
ságában, mellynek filiája;
fogadott, nevezetes, és hasz­
határja jól termő.
nos szolgálatokat tesz; halai
SZAMÁND. Horvát S[a- számosak, és külömbfélék,
mánd , Nemes S\amdnd, áradásai kártékonykodók.
Rennersdorf. Két német
SZAMOS KÓRÓGT, a' K.
falu Vas Várm. Horvát Sza-
betűben.
mándnak földes Urai Boros,
SZAMOSSZEG. Magyaf falu
és több Uraságok; Nemes
Szabolts Várm. földes Urai
Szamándnak pedig Gr. Bat­
Gr. Károlyi, és több Urasá-
thyáni Uraság, lakosaik ka­
r o k , lakosai külömbfélék,
tolikusok, és másfélék i s ,
fekszenek Csákány, és Német Í
ekszik Fanyolához, és Vit-
kához nem meszsze, melly­
Újvár között; határbéli föld­
nek filiája; batárja jeles,
gyeik középszerőek, mint
vagyonnyai külömbfélék.
vagyonnyaik.
SZÁMOS TELBK. a T.9
be­
SZAMÁRDI. Magyar falu tűben.
Somogy Várm. földes Ura a* SZAMOS ÚJLAK, az U. be*
Királyi Kamara, lakosai ka­ tűben.
tolikusok, fekszik Balaton SZANÁT. Magyar falu Vas
tavához közel, Tihanyhoz Várm. földes Ura a' Szombat­
sem meszsze ; határja ter­ helyi Püspökség, lakosai ka­
mékeny, legelője hasznos, tolikusok , fekszik Szombat­
szőleje középszerű, fája szu­ helyhez közel, mellynek fi­
ken van. liája; határbéli földgyei jól
SZÁMFALU. Hammersdorftermők, réttye, legelője,
név alatt. fája szuken van.
U 4 SZA-
31a SZAK. Szán,

SZANAD. Rátz falu Toron- nek szomszédságában, melly­

tal Várm. földes Ura a* Kir. nek filiája; határja is hozzá
Kamara, lakosai ó hitűek, hasonlító borai meglehe­
r

fekszik Tisza vizéhez közel, tősek.

Csókának szomszédságában; SZANDÁL. Tót falu Sáros
határja 4 nyomásra van oszt­ Várm. földes Ura Kettzer U-
v a , 's jól termo, kűlömb- raság, lakosai többen 6 hi­
féle marhái számosak, erdő* tűek, fekszik Girálthoz - |
je nints, nádgya van, ter­ mértföldnyire; határja meg­
9
méseiket majd a Tisza mel­ lehetős termésű.
lett, majd Szegeden árúi- SZANDORF. Tót Mezővá­
lyák-el. ros Nyitra Várm. földes Urai
SZÁND. Horvát falu So­ több Urak, lakosai katoli­
mogy Várm. lakosai kűlömb kusok, fekszik Pozsony Vár­
félék, fekszik Somogy Vár­ megyének szélénél; határja
hoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, néhol hegyes.
jól termő. SZANISZLÓ. Magyar, oláh,
SZANDA. Régi omladozott és sváb falu Szatmár Várm.
Vár Nógrád Vármegy. épült földes Ura Gr. Károlyi Ura­
igen magas, és meszsze el­ ság , lakosai katolikusok, ó
látást szolgáltatható hegyen. hitűek, és reformátusok,
Hajdan Lónyai Nemzetség is fekszik Petrinek szomszédsá­
bírta mintegy két száz esz­ gában; határja 3 fordulóra
tendeig. Régi nevezetes épü­ van osztva, térséges, homo­
leteinek most már tsak szo­ kos, és dombos, de jó ter­
morú maradványai szemlél- mésű ; fája v a n , szőleje,
hetök. Szanda falunak ha­ gyűmöltse nints; piatza N .
tárja középszerű. Károlyban 1 mértföldnyire.
SZANDA. Szabad puszta SzANRFALVA. Sdllkjalva
Heves Várm. földes Ura Gr. név alatt.
Keglevics Uraság, fekszik SZÁNTÁS. Magyar falu
.Szolnokhoz közel, mellynek Somogy Várm.
filiája. SZANTISKA. Abaúj Várm.
SZANDANENB. Szabad Szállás , földes Ura Péchy
puszta Heves Várm. Uraság , fekszik Petrinek,
SZANDA KÉR. Magyar falu Csomaköznek, és Részegé­
Nógrád Várm., földes Ura nek szomszédságokban; ha­
Srötter Uraság, lakosai ka­ tárja 3 nyomásbéli, s mind
9

tolikusok, fekszik Terjény- búzát, mind egyebet bőven

te-
 SZÁN. SZÁN. 313

terem; foldgye térséges, földes Urai több Uraságok ,

homokos, és dombos; fája lakosai külömbfélék , fek­
van, szőleje nintsen , gyü­ szik Püspökihez közel , és
mölcs nélkül szűkölködik; annak filiája; határja jeles,
piatza Nagy Kírolyban egy mint vagyonnyai.
mértföldnyire. SZÁNTÓ. Kis S[dntóé Sza­
SZÁNTÓ. Tót falu P e s t bad puszta Bihar Várm. föl­
Várm. földes Ura a Királyi des Ura Dobay Uraság, fek­
9

Kamara, Koronális jószág, szik Püspökinek szomszédsá­

lakosai katolikusok, fekszik gában , és annak filiája.
n. k. Csobánkához n. SZÁNTÓ. Nevezetes ma­
ny. Csabához egy órányira, gyar Mezőváros AbaújVárm.
9
Pilis begye alatt; határja a földes Urai a Kir. Kamara,
nyomásbéli, leginkább zabot és több Uraságok, lakosai
terem, közéjpszeriien rozsot, katolikusok, és reformátu­
9
mész, és szen égetésből ke­ sok, fekszik a Hegyallyai
resnek pénzt lakosai, sző­ Városokhoz közel, Tállyá-
leje van; széna, bor, 's tiszta ; hoz x órányira; határja kö-
búza nélkül szűkölködik; I zépszeru, fája szuken van;
9
piatza Budán. jeles boraikat a Tokaji bo­
9
SZÁNTÓ. Magyar falu Nó­ rok gyanánt árúllyák, s e-
grád Várm. földes Ura Hg. zekböl élnek leginkább la­
Grasalkovics Uraság, lakosai kosai.
katolikusok, fekszik Lőrin- SZÁNTÓ. Magyar falu Szála
tzihez közel, mellynek fili­ Várm. földes Ura Gr. Feste-
ája; határja közép termé­ tits Uraság, lakosai katoli­
kenységi, malma helyben; kusok , fekszik Sümeghez
az Uraságnak szép méhes i-J mértföldnyire ; határja
kertye van itten Zagyva vize termékeny, szőleji jók, va­
mentében. gyonnyai külömbfélék.
SZÁNTÓ. Pus[ta S\dntó. SZÁNTÓ. Magyar falu Tol­
Magyar falu Nógrád Várm. na Várm. földes Ura H. Esz­
földes Ura Muzslay Uraság, terházy Uraság; lakosai ka­
lakosai katolikusok, 's más­ tolikusok , fekszik Píntze-
félék, fekszikRétsághoz nem helyhez i £ mértföldnyire;
meszsze , mellynek filiája; határja jeles tulajdonságok*
határja középszerű. kai áldattatott-meg.
SZÁNTÓ. Nagy S\dntó. SZÁNTÓ. Magyar falu Hont
Magyar falu Bihar Várm., Várm. földes Ura a' Religy.
Kints-
 9 9
Kintstár, lakosai katoliku­ s feje a Keszöi Uradalom­
sok , fekszik Nádashoz nem nak , és az Uraságnak i.as-
meszsze, és annak filiája; téllyával díszes; határja jó
határja középszerű borai termésű, vagyonnyai jele­
9

j ó k , javai kűlömbfélék. sek, bora nints, erdője kö­

SZÁNTÓD. Magyar falu zépszerű. Lakosai jó szeke-
Somogy Várm. fekszik Ti­ rezők, és dohánytermesztők.
hanyhoz, *s a' Füredi híres Itten lakik Tiszt. T. NAGY
savanyú vízhez nem meszsze. JÁNOS Ú r , nevezetes Magyar
Lakó helye Horvát Ádám Költő, a ki papi hivatalán
9

9
Úrnak , a ki a Magyar kivul, a Magyar Nyelvet
9 9

Könyveket jeles versezetei- Versei által kedvesíti. Lásd

v e l , s egyéb munkáival is külömbféle munkáit.
9

szaporította; határja jól ter­ SZAP. Magyar falu Győr

mo, vagyonnyaikat i s , ki­ Várm. földes Urai több Ura­
vált nyárban, jól eladhattyak. ságok, lakosai katolikusok,
SZÁNTÓVÁ. Magyar , és és reformátusok, fekszik, az
sokarz falu Bács Várm. föl­ öreg Dunához közel, Nyá­
des Ura a Kir. Kamara, la­ radnak
9
szomszédságában,
kosai katolikusok ; soka- Győrhöz 1^ mértföldnyire;
czoknak hivattatnak a ka­ határja x nyomásbéli, búzát
9

tolikus Rátzok , minthogy • leginkább terem , szénája

a rátz beszédet nagyon meg kevés, sem erdeje, sem szó­
9

vonnyák; fekszik Csataljá­ leje nints ; jó marha legelte­

hoz 6000, Gakovához 6100 tő mezeje van, kendert bő­
bétsi ölnyire; határja három ven terem, aranyászással is
nyomásbéli , s leginkább keresik élelmeket; piatzok
9

kétszeres búzát terem, föld­ Somorján.

gye fekete , erdeje van , SZÁPÁR. Kis tót falu Vesz­
szőleje középszerű, nádgya prém Várm. földes Ura Gr.
igen kevés, piatzok Baján ; Szapáry Uraság, lakosai ka­
a Magyarok kézi munkával, tolikusok , fekszik Csernye,
9

a többiek pedig sertésekből és Csétény között; határja

9

szereznek kész pénzt. szoross , erdeje elegendő;

SZÁNT. Magyar falu So­ földgye , réttye , legelője
pron Várm., földes Ura a középszerű, malma helyben;
9

Győri Püspök, lakosai ka­ nevezetesíti Szentegyháza ,

tolikusok, fekszik hajdani mellyet az Uraság, ez előtt
Kcs{6 Várhoz nem meszsze, mintegy 16 esztendővel épít-
te-
 SZAP. SZÁK*

9
tetett, Tornya veres rézzel kedik , s malma is van az
van fedve. Uraságnak rajta; szántóföld­
SZAPLONCZA. Oláh falu gyei északra, és napkeletre
9
Máramaros Várm, földes lí­ fekszenek; délre, s nap-
rai Szaplonczay Subst. Vitze nyúgotra pedig legelője, és
Ispány Úr,, és több Urak, erdeje.
lakosai, az említett földes SZAFUD. Felső, és Alsó
Uron kivul ,'ó hitűek, fek­ S\apud. Két szabad puszták
szik Szigethez 1 , n.k. Hosz- Győr Várm. földes UrokNeu-
9
szúmezőhöz | mértföldnyire; hold Uraság, fekszenek a
határja a nyomásbéli, tavasz Sövényházi határ mellett;
búzát, árpát, zabot, tatár­ vagyon itt az Uraságnak
kát , 's kukoritzát is terem; jeles juhokból álló hasznos
földgye hegyes , völgyes, serege ; határja búzát, és
Tisza menteben térséges, és rozsot középszerűen terem;
homokos; tölgyes, és bik- erdeje nevendék.^ [^l lh/

kes erdőjében d. híres bor- SZÁR. Magyar falu Fejér

kúttya, vagy savanyú vize Várm. földéiUra Gr. Eszter­
9
van , mellynél híresebb e házy Uraság, lakosai katoli­
Vármegyében nintsen; bő­ kusok; határja jól termő.
velkedik gabonával, fával,
és szénával; piatzok több­ SZARÁNK. Magyar falu
nyire Szigeten van. Heves Várm. földes Urai Al-
SZAPORCZA. Magyar falu másy , és több Uraságok,
Baranya Várm. földes Ura G. lakosai katolikusok, fekszik
Batthyáni Uraság , lakosai Boczonadnak szomszédságá­
reformátusok , fekszik ész. ban, és annak filiája; batárja
Tésenfához n. ny. Czún- jó termésű.
h o z , és délre Drávához egy SZARAVOLA. Rátz, és oláh
órányira; határbéli szántó­ falu Torontal Várra, földes
9
földgyei nintsenek fordulóra Ura a Kir. Kamara, lakosai
felosztva, s leginkább bú­ ó hitűek; fekszik N . Szent
9

zát teremnek, egyebet pe­ Miklósnak szomszédságá­

dig középszerűen; lakosai ban; határja kövér, bővel­
semmivel sem bővelkednek. kedik külömbféle terméssel,
E' helység mellett a Szigeti, és sertéssel; erdője , fája,
9

és Gyöngyös mellyéki v í z , szóleje középszerű; piatza

mellyet fekete vl[nck nevez­ N. Sz. Miklóson, Kikindán,
nek, hallal, rákkal bővel­ T. Becsén, és Szegeden.
 SZÁR. SZÁR.

SZÁRAZ, Német falu Ba­ SZÁRCSA. Oláh falu T o -

ranya Várm. földes Ura a'Pé- rontal Várm. földes UraSiba-
tsi Püspökség, lakosai kato­ rics Uraság, lakosai óhitűek,
likusok, fekszik Lengyeltót­ fekszik n. k. Módoshoz egy
hoz nem meszsze, mellynek mértföldnyire; határja jól
filiája; határja jeles termésű, termő, marháji számosak,
jó dohányt is termesztenek erdője is van, piatza Becs-
sokan itten. kereken, és Vérsetzen is.
SZÁRAZBEREK. Magyar, SZÁRFÖLD. Magyar falu
és orosz falu Szatmár Várm. Sopron Várm. földes Ura H.
földes Urai több Urak, lako­ Eszterházy Uraság , Vörös
sai ó hitűek, és reformátu­ Uraságnak szabad udvara
s o k , fékszik n. k. Mikolá- van benne; lakosai katoli­
n a k , d. Homoknak szom­ kusok , fekszik Veszkényhez
szédságában, ész. Túr vize nem meszsze, és annak fi­
hasíttya határját; határja kö­ liája; határja térséges, két
zépszerű , erdeje szép van, nyomásbéli , '$ közép ter­
szóleje kevés, piatza Szat- mésű, erdeje nints, juhai
máron egy jó mértföldnyire; számosak; piatzok Sopron­
trágyázással jobbíttyák ho­ ban j | mértföldnyire.
mokos földgyeiket.
SZÁRAZÁN. Oláh falu Kras SZÁRKŐ. Oláh falu Bihar
só Várm. földes Ura a* tör. Várm. földes Ura Gr. Csáky
Kamara, lakosai ó hitűek*, Urasáé; , lakosai ó hitűek,
szomszéd helységek hozzá: fekszik Sz. Jóbnak szomszéd­
Birna , Bottinest, és Szetsán; ságában, és annak filiája;
határja 4 nyomásbéli, melly határja középszerű , mint
inkább egyenetlen , mint vagyonnyai.
sem térséges, leginkább ku­ SZÁRNYA. Lengyel falu
koritzát terem; erdeje jó Árva Várm. az Árvái Urada-
vagyon, és valami kevés ] lomhoz tartozik, lakosai ka­
szőleje is. tolikusok; fekszik Harkabuz
SZARASZD. Német falu mellett, az Ország' szélén,
Tolna Várra, földes Ura Dőry 's patakja Harkabuznál ered,
Uraság, lakosai katolikusok, melly zápor essők' alkalma­
és evangélikusok , fekszik tosságával szélesen el szo­
Lengyelhez nem meszsze, kott terjedni; határja a' kö­
mellynek filiája ; határja zépszerűnél soványabb , s 9

meglehetős. leginkább zabot terem; pia­

tza
 SZÁR* SZARV. 317

tza Tersztena Mezővárosban most Tiszt. Thesedik Úrnak

5 és fél órányira. szorgalmatossága által épűiö
SZÁRNYA. Magyar kis falu gazdáskodást öregbitó Osko­
Gömör Várm. fekszik Sajó lája. Határja jól termő, le­
vize mellett, Tornallyához gelője, Csejt, és Kondoros
nem meszsze; határja jól pusztákon elég, egy részét
termő. néha az áradás rongállya;
SZÁRSZÓ. Magyar falu fája , nádgya nints e l é g ;
Somogy Várm. földes Ura piatza távol esik.
ti. Hunyady Uraság, lakosai SZARVAS. Arany Szarvas.
katolikusok, fekszik Szolid­ Pest Várm. Tsárda.
hoz nem meszsze, mellynek SZARVASD. Szabad puszta
filiája; határbéli földgye je­ Tolna Várm. földes Ura a 9

les termésű. Veszprémi Püspökség, fek­

SZÁRAZVÁM. Mühlendorf.szik Döbrőközhöz nem mesz­
Falu Sopron Várm. földes U- sze, és hozzá tartozandó.
ra H. Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik SZARVASKEND. Elegyes
Fraknóhoz nem meszsze; falu Vas Várm. földes Ura
határja meglehetős termésű. Zsibrik Uraság, lakosai ka­
SZARVA. Nagy Szarva, tolikusok , fekszik Körmend­
Kis Szarva. Két falu Poson hez 1 mértföldnyire; határja
Várm. Kis Szarvának földes középszerű.
Urai több Urak; Nagy Szar­ SZARVASKŐ. Magyar falu
vának pedig Gr. lllésházy Heves Várm. földes Ura az
9
Uraság, a kinek épületével Egri Püspökség, lakosai ka­
jelesíttetik; fekszenek Vaj­ tolikusok , fekszik d. Felső
kához közel, és annak filiáji; Németihez egygy órányira;
határjai j ó k , vagyonnyai is határja, minthogy minden­
kűlömbfélék. f
felől nagy erdős, s kósziklás
SZARVAS. Elegyes Mező­ hegyekkel vétetik körül,
város Békés Várm. földes U- sovány. A* helység felett
9
rai B. Haruker Maradékjai, nem meszsze vala egy ko­
és Gróf Keglevits Uraság, pasz, és magas kősziklán
lakosai katolikusok, és evan­ hajdani Vára, mellyben né­
gélikusok, fekszik Kőrös­ hai Fcntsi István volt Egri
vize mellett, Nagyváradhoz Püspök fogságban vala. —
8 mértföldnyire. Hajdan ne- 1586-dikban Pásztori Ger­
vezetesiíette vóltt erőssége; gely vala e Várnak FŐ Ka-
9
 318 SZARV, SZÁSZ*

pitánnya. Legelője j ó , fája határja jól termő, 's Dobro-

is van. nyiváéhoz majd hasonlító.
SZARVASZÓ. Oláh falu SZÁSZ. Nemes Magyar
Máramaros Vármegy. földes falu Pozsony Várm. földes U-
Urai több Urak, 's nagyobb rai Benefai Bacsák, és több
részben Dunka Krisztina, és Uraságok, lakosai katoliku­
Zsuzsanna Aszszonyok, la­ sok, régi kastély formára
kosai ó hitűek, fékszik n.k. épultt lakó háza van itten
Szigethez, és Szlatinához fél Bacsák Uraságnak; fekszik
mértföldnyire; térséges föld­ n. k. Nagy Léghez közel, d.
gye i nyomásbéli , terem Kis Léggel, 's é. Nagy Pá­
mindenféle gabonát; kaszál-I kával határos; földgyeik jó
lója hegyes , és völgyes; t e r m é k e n y s é g e k , haszon­
erdője bikkes, és tölgyes; vétele van ter mezőségból,
bővelkedik gabonával , fá­ fája ültetett fuszfákból, va­
val, és szénával; piatzok gyonnyai jelesek.
Szigeten van. SzÁsz. Új S[ás[. Magyar
SZARVKŐ. Hornstein. Né­ falu Pest Várm. földes Ura B.
met Mezőváros Sopron Várm. Orczy Uraság, lakosai kato­
földes Ura Hg. Eszterházy U- likusok, fekszik Ahányhoz
raság, lakosai katolikusok, I, Rékashoz Jász Berény-
fekszik Kis Martonhoz 3 fert. hez pedig i £ státzióra; ba-
mértföldnyire; határja kö­ tárja 3 nyomásbéli , tiszta
zépszerű, borai jelesek. bűzát, 's minden egyéb ga­
SzÁsz. Magyar falu Bara­ bonát bőven terem, vala­
nya Várm. földes Üra a'Pé­ mint szénát is; erdeje, sző­
tsi Püspökség, lakosai kato­ leje nints, bővelkedik min­
likusok, fekszik Szárazhoz denféle marhákkal; Zagyva
nem meszsze, határja jeles vizéhez nem meszsze lévén,
termésű. vágynak jó malmai; piatza
SzÁsz, V. Német Próna. Pesten.
Mezőváros Zólyom Várm. a* SZÁSZA. Tőt falu Gömör
Zólyomi Uradalomhoz tarto­ Várm. földes Urai Dráskóczy,
zik, lakosai leginkább ka­ és több Uraságok, lakosai
tolikusok, fekszik kies, és katolikusok, és másfélék i s ,
termékeny helyen, ezelőtt fekszik Ratkóhoz fél mért­
erőssége is vala, mellyben földnyire; határja hegyes,
25 Lovasok vigyáztak az réttyei j ó k , legelője e l é g ,
Ellenségnek mozgásaira ; fája, malma van.
SZA-
 SZÁSZ. Szísz. 319

SZÁSZ ÁR. Szatmár Várm. lakták, kétség kivŰlTányá-

hajdan bányái nevezctesitet- szok, k i k Nyaláb Várában
ték, fekvése Szeszár vizéhez lakott Királyok által hivat­
közel esik. tattak ide a bányáknak mí-
SZÁZBERBK. Szabad pusz­ velésekre, mellyek e hely­
9

ta Heves Várm. séggel által ellenben a' Tar-

SZASZD. S[as[dicie. Tőt nai hegyek között még most
falu Hont Várm. földes Ura is hasznosan ásathatnának.
B. Hellenbach Uraság, és Mostani lakosai leginkább
9
többek lakosai katoliku­ oroszok, 's a Szászokról
9

sok , fekszik Perecsényhez tsak egy nagy marha itatásra

j i mértföldnyire ; határja való KŐ válu maradott em­
jeles termésfi, javai kűlömb­ lékezetfii. Határja térséges,
félék borai jók.
f
és két fordulóra míveltetik,
SZÁSZFA. Magyar falu A- dohánnyá igen híres, kuko­
baúj Várm. földes Urai Szent ritzát , és zabot is bőven te­
l m r e y és több Uraságok, rem, földgye agyaeoó, er­
9

lakosai katolikusok, és re­ deje , legelője elég van;

formátusok, fekszik Vajdá­ szólejek nintsen , vagyon-
hoz közel, mellynek filiája; nyaikat Máramarosban ad-
határja j ó , legelője szűk, gyák-el; ha őszi vetést vet­
piatza távol esik. nének, azt is bőven meg­
SZÁSZFALVA. Moscst. Oláh teremné.
falu Bihar Várm. földes Ura SZÁSZI. Az előtt Német
a' Nagyváradi Káptalanbéli Pels6c[nek neveztetett, Me­
Urasáé, lakosai 6 hitűek, zóváros Zólyom Várm.földes
fekszik Élesdhez nem mesz­ Ura Gr. Batthyáni Uraság,
sze , és annak filiája; határja lakosai katolikusok, fekszik
sovány. Zólyomhoz i^mértföldnyire;
SZÁSZFALU. Népes orosz határja meglehetős.
falu Ugocsa Várm. földes Ura SZÁSZKA. Német S[ás[ka.
B. Perényi Uraság, lakosai Bánya Város közel a Nera 9

egygyesuht katolikusok , vizéhez, Kressó Vármegy.

fekszik Sz. Vég Ardóhoz fél német lakosai katolikusok,
órányira. Ennek szomszéd­ vannak oláhok i s , fekszik
ságában volt Ugocsa Vára, ! Oláh Szászkának általellené-
és most is batárjában vagyon I ben, Néra vizén egy derék
égy része, melly UgocsánakIkő híd vagyon, Oravicza,
hivattatik; régenten Szászok I Moldava ide 3 órányi járás;
egén.
 SZÁSZ. SZAT.

egész határja hegyes, és kő- SzÁszvÁsÁa. Hundcrt-

sziklás, szántó földgye nin­ marké , Hundertmorgen.
tsen, erdeje j ó , és nagy Elegyes falu Szepes Várm.,
vagyon; az itt való réz­ lakosai katolikusok , és ó
bányák naponként alább hitűek , fekszik Kézsmárk-
szálfának. boz £ mértföldnyire; határja
SZÁSZKA. Oláh S{ás{ka. meglehetős.
Oláh falu Krassó Várm. föl­ SZÁSZVÁR. Sassinum ,
des Ura a' Kir. Kamara, la­ Schusberg. Sassin név alatt.
kosai ó hitűek; határos Né­ SZATMÁR VÁRMBCTB. .
met Szászka, Szlatina , és Comitatus Syitmariensis,
Pótokkal; határja 4 nyomás­ Sjatmarer ©efpanfcfcűff* —-
béli, egészen h e g y e s , és Bonfin Zathmárnak nevezi;
koszikiás, egyedül tsak ku­ Istvánfy pedig Libr. XXI.
koritzát terem, erdeje van, Szacmárnak. Nevezetét vette
szőleje nints; itten rézbányák volt erősségétől S\atmártóL
is találtatnak, és leginkább Fekszik napkeletre Erdély
azokból élnek lakosai; e' Országnak szomszédságában,
helységnek határjában tsi- délre Szolnok, és Kraszna
náltatott nagy költséggel, Vármegyék mellett, 's az
magas kősziklás hegyen ál­ úgy nevezett Bikkóláal he­
tal egygy út, melly az úgy gye által választatik-el; nap-
nevezett Almásba vezet; itt nyúgotra majd Bihar, majd
vagyon, és innen neveztetik a' Szabolts Vármegyebéli
a' Kamerális Uradalom. Nyírség határozza; északra
SZASZOKA. Orosz falu Be­ pedig Tisza vize, Ugocsa,
reg Várm. földes Ura Gr. és Máramaros Vármegyék
Schönborn Uraság, lakosai által keríttetik. Hoszsza e'
ó hitűek, fekszik Nelipiná- Vármegyének, ha Piskóltz-
hoz nem meszsze, mellynek tól Felső Bánya felé vétetik,
filiája; határja sovány. 14 mértföldet tészen ; ha
SZASZOVA. S[aks{cnáorf.pedig máshonnan mérette­
Elegyes falu Zólyom Várm. tik, 15 méitföldet is felül­
földes Ura Besztertze Bánya halad. Szélességét Kraszna,
Városa, lakosai katolikusok, és Tisza vizétől vévén, leg­
fekszik Besztertze Bányához nagyobb; egyébaránt alig
nem meszsze, mellynek fi­ terjed h é t mértföldnyire,
liája ; határja Kintselováéhoz néhol pedig még keskenyeb­
majd hasonlító. ben határoztarik. Vidékje e'
Várme-
 SZAT. SZAT. 321

Vármegyének, ha napkelet, által Bétsben kiadott föld­

dél, és észak felöl való határ képen. Orvosi, és savanyú
széleit kiveszed, többnyire vizek is nevezetesek vágy­
9
térséges; délre magas , és nak e Vármegyében, mely-
hoszszú Bikkoldal hegye ke­ Ivek tulajdon neveik alatt
ríti, mellynek alsó részét fordűlnak-elő. Levegője e-
szólós kertek, és gyümöltsös gésséges, bora bőven terem,
fák ékesítik, 's Bikkallydnakés óltsó; gyűmöltsök sok
neveztetik. Általellenben, van, vadászattyok Kárpát­
Szamos vizén túl van a Fe­ hegyének határjánál jeles;
9

kete hegy, melly az alatta halakkal, s madarakkal is 9

épfiltt Városoktól, és Faluk elégeé bővelkednek. Bá­

9
tói is neveztetik, 's a* I<ako nyáik gazdagok, s kivévén
9
soknak majd arany, és ezüst némelly homokos részeit e
bányákkal, majd borral, és Vármegyének, valóban ól­
gyümöltsökkel hajt hasznot, tsó, és alkalmatos lakást
*s külömbféle kútfőkkel is szolgáltat. Mindöszve ago
kedveskedik. Nevezetesebb lakó helyek vágynak benne,
9 9 9
erdÓji délre a Nyírségben, s az Egri, és a Munkátsi
9
Fiskoltól a Tisza felé terjed­ Püspöki Megyékhez tar­
9 9
nek ; a többi része e Vár­ tozik.
megyének leginkább térsé­ SZATMAR-NEMBTI. Mint­
gekből áll. Nevezetesebb hogy ez a Kir. Város két9

folyó vizei i . Tis^a vize, szomszéd Mezővárosokból,

9
melly e Vármegyét Zemplén úgymint Szatmárból, és N é ­
tői elválasztya; a. Krasqia metiből származott, lásd lew
vize, melly az Ecsedi tavat írását az N . betűben, Né­
formálta; 3. Szamos vize, meti név alatt. Hajdan sok­
melly Erdöszádnál foly Er­ féle viszontagságokat szeny­
9
délyből e Vármegyébe; vize vedtek Lakosai a hadi idők­ 9

Kraszna vizénél tisztább, 's ben, mert 1534-dikben a 9

valamint amazok, úgy ez is Tsászári Népek által feldű-

külömbféle halakkal, és vízi lattatott , s tűzzel, vassal
9

állatokkal elég gazdag. 4. való sanyargatást szeny vé­

Lapos vize; j . S[es[dr pa­ dett. I56x-dikben jelesen
takja, melly a bányákban óltalmazák magokat, Zay
9

kiváltképen hasznos. Való­ Ferent[Tsíszín hadi Vezér­

9
ságos képét e Vármegyének nek igazgatása alatt, az Oz­
lásd Görög, é$ Kirckes Urak mánok elle*. i j 6 j - d i k b e n
X is-
3*a SZAT. SZAT.

ismét új veszély által ron- sai katolikusok, és másfélék,

gáltatott, mert Zápolyi Já­ fekszik Romihányhoz nem
nos felgyújtatta, és elhagyá; meszsze, mellynek filiája;
elfoglalván pedig Svcnái határja patakja által nedve-
Generális 9 újjabban meg- síttetik, közép termésű,
erőssíttetett. 1 j 80-dikban szóleje is van.
Bátori István Lengyel Ki­ SZÁTOK. Alsó Szátok.
rály kívánta vala magának, Szabad puszta Nógrád Várm.
mint nemzetségi birtokot, földes Ura Tapolcsányi Ura­
*s helyette Nagy - Bányát ság , fekszik Romhányhoz
nyerte - meg. Ostrom alá közel, és annak filiája.
vette Botskai István 1605- SZATTA. Vas Várm. földes
dikhen, és meg is hódította Ura Gr. Batthyáni Uraság,
éhség által. 1660-dikban a lakosai katolikusok, fekszik
9

Tsászárnak birtokába jutott, Nagy Rákoshoz nem mesz­

és nagyon megerössíttetett. sze, mellynek filiája; határja
Keményen ostromoltatott középszerű.
1 6 8 1 - d i k b e n , egész egy SZATULNIK. Oláh falu
hónapig, és magokat vité­ Krassó Várm. földes Ura a'
zül óltalmazák az Ozmánok Királyi Kamara, lakosai 6
9
ellen. Minthogy pedig e hitűek, fekszik Lúgos, He­
9
Századnak elején a Pártosok rendiest, és Honoris helysé­
sok zsákmányozásokat tettek geknek szomszédságokban;
a N a g y , és Felsőbányái Kir. határja 3 fordulóra van oszt­
9

Bányákban, erőssége leron- va, egy része térséges, más

tattatott. Bővebb leírását része dombos , többnyire
lásd az N. betűben. tsak kukoritzát terem; er­
SZATINA. Magyar falu Ba­ deje, szőleje nints, ezek
ranya Várm. földes Ura Pe- helyett tsalitos , és bokros
trovszky Uraság, lakosai ka­ helyei vágynak, lakosai leg­
tolikusok, és másfélék, fek­ inkább kézi munkáik által
9
szik Felső - Mindszentnek a Lugosiaktól élnek.
szomszédságában, mellynek SZATURO (annyit tészen,
filiája; határja h e g y e s , és mint roszsz falu.) Oláh falu
közép termésű, * 9
Arad Várm. földes Ura a Kir.
SZÁTOK. Felső Szátok. Kamara, lakosai ó hitűek,
Magyar falu Nógrád Várm. fekszik Erdély Ország szélé­ 9

földes Ura az Esztergomi nél , határos n. k. Honczi-

Káptalanbéli Uraság, lakó* czórral, dél. Obersiával, n.
ny.
 $ZAV. SZAV. 313

ny. Zöldessel, é. Bontzesdel; SZAVATKA. Sáros Várm.,

határja többnyire sovány, határja sovány , legelője,
minthogy hegyes; nagy er­ erdője elég van.
dője van, mellyben juhokat, SZAVSZKOV£CZ. Horvát
és ketskéket nevelnek , 's falu Szála Várm. földes Ura
azzal kereskednek; gyümöl- Gr. Álthán Uraság, lakosai
tsök bőven van. katolikusok, fekszik Csák-
SZAVA. Szabad puszta tornyához nem meszsze,
Győr Várm. a* Szigetközben, mellynek filiája ; határja
Bacsa, és Kis Bajosnak szom­ jeles termésű.
szédságában ; földes Urai SZAVOJEN. Pctrillen S\a-
több Uraságok, szántó fold­ yojcn. Oláh falu Bihar Várm.
gye i nyomásbéli, a' többi 9
földes Ura a Kir. Kamara,
feginkább rétekből áll. fekszik Vaskóhhoz közel,
SZÁVA. Magyar falu Ba­ mellynek filiája; határja so­
ranya Várm. földes Ura Gr. vány.
SZAUSCSINA. Tót fald
Batthyáni Uraság , lakosai
reformátusok, fekszik Gare- I Trentsén Várm. földes Urai
hoz közel, Bodonnyal, és több Uraságok, lakosai ka­
Siszlóval is határos, Márfá- tolikusok, fekszik Pruszká-
tól másfél órányira; határja hoz közel, és annak filiája;
3 nyomásbéli , s jó búzát
9 határja jól termő.
terem, egyebet pedig kö­ SZÁZD. Borsod Várm.,
9

zépszerűen, borral bővelke­ közel a Tiszához, Ároktő,

dik , 's a Valpai Uradalom­
9 és T. Keszi között.
ban 4 órányira árúllyák-el; SZEBBDIN. Tót falu Zó­
. erdeje, és legelője észak lyom Várm. földes Urai Hg.
felől a' Vaskapui, és Kit- Eszterházy, és Zolnay Ura­
ági pusztákon van ; folyó ságok, lakosai katolikusok,
vizén , melly mellette van, fekszik Nagy Szalatnának
három malmok vágynak, 's szomszédságában, mellynek
mellettek kövér rettyeik. filiája; határja ha trágyáz­
tatok, közép termésű, lege­
SZAVAD. Sopron Várm.,, lője, fája elég van, föld-
határja középszerű. 9
gyeit a záporok járják.
SZAVAJ. S[avarsin. Bánát­ SZEBEDRÁZ. Tót falu Nyi­
béli falu , Bisztra vizéhez tra Várm. földes Ura Majthé-
közel , Erdély Országnak nyi Uraság, lakosai katoli­
széle felét kusok, fekszik Privigyéhez
X % fél
 S z E f i
3*4 <

fél mértföldnyire ; batárja vonszó szeretetét, el tökéilet-

középszerű. te, hogy az Attyának akarat-
Sz£o£KL£B* SiebenbrocLtya ellen is tulajdonává te­
9
Tót Mezőváros Hont Várm. gye. Magokra vállalták a
földes Ura az Esztergomi Kis Aszszonynak elragadta­
Káptalanbéli Uraság, lako­ tását Gergely, és Bodó ne­
9
sai katolikusok, fekszik Se!- vezetű hív Emberei a Her-
metzhez i\ mértföldnyire; tzegnek, 's végre is hajtot­
9
batárja középszerű, fája, l e ták, és érette a Hertzegtől
gelője, szőleje van. N a g y , és Kis Lakot nyerték
SZÍÍBEN. Cibinium. 3*6etl jutalomul; amazt Gergely,
Sabinov. Régi szabad Kir. és róla Gergely Lakának ne­
Város Sáros Vármegyében. veztetett; ezt pedig B o d ó ,
Istvdnft Kis Szebennek n e s Bodó Lakának hivattatott
9

vezi Libr. I. p. 1 4 . Fekszik tőle. Meghalálozván BÉLA

Tarcza vizének partyánál, Király, Várost építtetett Hit­
Eperjeshez a mértföldnyire, vesének , és az előadott tse-
k i e s , és egésséges helyen, lekedetnek emlékezetére,
kőfallal, és bástyával korul s azt Szabinának
9
nevezte.
vétetve. Eredetét, 's neve­ Mindgyárt eredete után ke­
zetét is Tárcái Nemzetségből servesen sanyargattatott vala
9
származott SZAJUNA Kis Asz- a Tatárok által, és majd
szonynak, és II. ANDRÁS , elégettetett , majd pedig
9

BÉLA Király Fijának tulaj- fekvéséhez képest megerös-

9

donirtyák ; illy formán : síttetett; ujj, és elég sullyos

Midőn II. A N D R Á S , mint terhet viselt vala , midőn
Hertzeg , S á r o s Várában Bátori István Seregével ben­
9
lakott vala, különösen meg­ ne telelt; a Tsehek pedig
szerette Tarkő Várában la­ még Sáros Várában voltak,
kott Tarczjnak Szabina neve­ a mint Sonfin előadta D e c .
9

zetű igen szép Leányát, s III. Lib. X. p. 529. mert a

9 9

9
eltökéHette magában, hogy Tsebek megtámadván a
Hitvesévé tegye. Elmenven Szebenben volt Katonákat,
9
az Anyához, m é g i s kérette mind a két részről véres üt­
az említett Személyt; de az közet támadott, még pedig
9
Attya nem állott reá a Her- mind a két Félnek, mind
9

9
tzegnek kívánságára: minek a Városnak elég fogyatko­
okáért a Hertzeg, megtud­ zásával. Megverettetvén a*
9

ván a Kisaszszonynak eránta Tsehek, épülni kezdett Sze-

9

ben
 SZED. SZEB. 3ay

ben Városa; de MÁTTÁsnak hadi erejét, Barkóc\ira bíz­

halála után, KAZIMIR volt ta Szeben Városának vjszsza
Lengyel Országi Királynak vételét, a' ki azt szerentsés-
Fijai Ulászló, és Albert, sen végre is hajtotta, ked­
mind a' ketten ásítozván az vezvén a' meghódoltt Lako­
9
országi ás ra , újjabb vesze­ soknak; de a Városnak őr­
9
delmekbe ejtették e Várost, zőit mind leölette. Utolsó
's Albert hatalma alá hajtot­ hadi sanyarúságot szenyve-
ta. Lásd felőle Istvdnfit Lib. dett e Város Rákóczi György
9

I. p. 1 4 . & Lib. II. p. a i . míg nek hadakozásakor, s ennek 9

végre ereje egészszen meg­ igáját majd mintegy 7 esz­

1
törettetvén Ulászló által, a tendeig viselte; míg Eperjes
békeség 1591-dikben meg Városa meghódíttatván, Sze­
9
nem köttetett. Annakutánna ben is a Tsászárnak hatal­
pedig i6o4«dikben Bocs­ mába viszsza esett. A Város­ 9

kainak hatalmába esett ; nak két kapuji vágynak,

9
viszsza vétetvén Eperjes Vá­ úgymint a felső, és alsó,
rosa Basta Vezér által, új­ harmadika pedig Tartza vize
jabb sanyargatást szeny vé­ felől leginkább gyúladáskor
dett. 1619-dikben Septem- szokott felnyittatni. Épüle­
bernek vége felé BetUnnék tei között nevezetes, és régi
birtokába jutott. 1644-ben a Városnak Szentegyháza,
9

pedig Rákóczi foglalta-el. mellyre 1461-ben Mátyás

Mind ezek a' külömbféle Király is adakozott vala;
9
nyomorúságok még sokkal nem külömben a Piarista
9
tfirhetőbbek valának, mint Szerzetbéli Atyáké, a kik­
azok, mellyeket annakután­ nek jeles Oskolájok is van
na Tökölyinek hadakozásai­ itten, s néhai Szirmai Fel-
9

9
kor szenyvedtek. Mert en­ állítójoknak képét a Szent­
nek Vezérje S[alánc[i el­ egyházban lehet szemlélni.
félemlítvén a' Lakosokat , Az Evangélikusoknak is van
9 9
könnyebben elfoglalta a itten két Templomjuk a
Várost, mint sem vélhető felső külső Városban, és %
vala i 6 g i - d i k b e n , és Sere­ Oskolájok. Világi épületei
9
gét mind ruhával, mind ele­ között nevezetesebbek: a
séggel kéntelenítettek a' la­ Városháza, és némelly föl­
kosok elő segélleni. Annak­ des Uraknak házaik.. Külső
utánna megtörvén Schul\ Városai népesek, és a belső 9

Tsászári Vezér Tökölyinek Várost jóval felül haladgyák.

X 3 Ker-
3*6 SZEB. Szűcs.

Kcrryci is jelesek, és kü­ sárjai meglehetősek, határja

lömbféle jó gyümöltsökec középszerű, legelője tágas,
termők. Hajdan határjában fája van, egyéb vagyonnyai
jóféle sáfrány is termeszte- is középszerűek.
tett, de elegendő hasznot SÉCS POLYÁNKA, a 9
P.
nem hajtván, most helyette betűben.
gabonát, és lenét termesz­ Szécs KERESZTÚR, a K. 9

tenek. Tart[a, és Somka betűben.

vizén vágynak malmai, ama­ Szécs. Elegyes falu Nyi­
zon papiros-malom is van. tra Várm. földes Ura Bossá-
A* Várostól mintegy £ órá- nyi Uraság, lakosai katoli­
nyira épült fördőházok, ho­ kusok , fekszik Kosztolna­
lott vendégfogadó is építte­ fal vának szomszédságában ,
tett. Határjok középszerű, mellynek filiája; határja kö­
1
fájok mind a kétféle van, zépszerű.
legelojök hasznos, kereset- SZECSÁN. Oláh falu Kras­
9
tyek a gazdáskodáson kivul só Várm. földes Ura a Kir.
9

kézi mesterségekkel; piatza Kamara, lakosai ó hitűek,

helyben. fekszik Szarazánnak, Szur­
SZEBEN. Bihar Vármegy. dok, Bozsúr, ésSzudriásnak
Szállás, földes Ura a Reli­ szomszédságokban, határja
9

gyiói Kintstár. 4 nyomásbéli egyenetlen,

v

SZEBENV. S[ed. S^ebény.és leginkább kukoritzát te­

Szabad puszta Abaúj Várm. rem ; erdeje középszerű ,
földes Ura K a s s a Városa, szőleje nints.
fekszikFelsőNovajhoz közel, *SZECSÁN. Temes Várm.
és annak filiája. földes Ura Kászonyi Uraság,
SZKBESZLO. S[tbes{lovce.fekszik Zégenthálnak szom­
Szabad puszta Turócz Várm. szédságában, mellynek fi­
földes Urai Gr. és B. Révay liája.
Uraságok, réttyei, gyümöl- SZECSÁN. Rátz falu T o -
tse, és méhei vágynak. rontal Várm. földes Ura a*
Szécs. Rima S[écs. Ma­ Zágrábi N . Prépost, lakosai
gyar MezővárosGömörVárm. ó hitűek, fekszik Ittebéhe*
földes Ura Gr. Koháry Ura­ a órányira ; 3 nyomásbéli
ság, lakosai katolikusok, és határja mindent megterem,
többen reformátusok, fek­ földgye fekete, de néha az
szik Rima vize mellett, Ser­ áradás rongállya; bora, fája
kéhez mértföldnyire; vá­ nints, piatza N.Becskereken,
 SlT.CS Szűcs. 3ajr

s másutt is van; Tcmcs vi­ vol az erdős hegyek neve­

9

zén malmok van, 's a' Zsi- zetes ellátást szolgáltatnak.

bovai erdőnek egy része Nem meszsze vala hozzá ré-
hozzá tartozik. genten Szent György Vára.
SZECSE. Kis S\ecse, NagyMinekutánna Nógr. Várme­
S[ccsc. Két Magyar falu Bars gyét Méhemet Basa igen ke­
Várra, földes Urai H. Eszter­ ményen fenyegette, közön­
házy , és B. Hunyady Urasá­ séges költséggel megerossít-
g o k , lakosaik katolikusok, tetett; de őrző katonái meg-
ez fekszik Nagy Kalnának, félemledvén, üressen hagyat-
amaz pedig Alsó Váradnak tatott, maga pedig Arokhájj
szomszédságában, és azok­ L6rint[ volt akkori Kapi­
nak filiájik; határbéli föld­ tánnyá az Ozmánoknak fog-
9
gyeik jól termők. ságjokba került, és így a
SZECSENY. Elegyes falu Várat Ali Eunuchus minden
Vas Várm. földes Ura Éber- tsata nélkül elfoglalta, Ha­
gényi Uraság, lakosai kato­ lán szemes Vitézt helyhez-
9 9
likusok, fekszik Ikervárhoz tetvén belé, a ki a szom­
i £ mértföldnyire ; határja széd vidéknek elég sanya­
középszerű , réttyei jók , rúságokat okozott. Ostrom-
fájok, legelojök elég v a n , lotta azután Balassa János,
piatzok Kőszegen, és Szom­ de szerentsétlenul, mert Há­
bathelyen. lán Fileki Basa segedelmek­
SZECSENY. Vár, és nagy re érkezvén az ostromlovak­
Mezőváros Nógrád Várm. nak , tetemesen megverte
földes Ura Gr. Forgách Ura­ ő k e t , s 650 főket meg­
9

9
ság, és többek, lakosai ka­ öltek, s ugyan annyit rab­
tolikusok, fekszik Losorttz- ságra is kerítettek. Sérelem
hoz 3^ mértföldnyire; s az nélkül maradott azután, míg
9

Uraságnak szép kastéllyával Pálfy Miklós által tsekély

jelesíttetik; a* Sz. Ferentz ostrom után viszsza vétetett,
9

9
Szerzetebéli Atyáknak Klas­ s meg is erőssíttetett ; de
trom) ok is van benne; ha­ Koháry István által, a ki
9

tárja középszerű, vagyonnyai erejéhez nem bízhatott, fel­

külömbfélék. Épiíft a Vár égettetve elhagyattatott 1663
1

egy lejtősen felemelkedett dikban, s mintegy 1 0 esz­

9

9
dombon, igen kies helyen, tendőkig sok Ozmánok kár-
mert Ipoly vize felől a* széles tékonykodásaiknak fészkek
9
térség, más felől pedig tá­ vala, míg a Bétsi ostromról
X 4 visz-
 Szűcs, SZEQS.

viszsza - utazott Lengyelek erdők között helyheztetve;

által viszsza nem szerezte­ határja 3 nyomásbéli, tiszta
tett. Annakutánna Es{tcrhá- búzát nem terem, egyebet
[i Pálnak parantsolattyára, pedig középszerűen, szőleje,
ismét elégettetett. 1705-ben 's erdője van, piatza Pesten.
pedig Rákóczinak közönsé­ SZECSŐD. Egyházas S{e-
ges Gyűlése által híresíttetett. csod, Molnár Szecsőd, és
SZECSENT. S[écsénykc, Német S{ccsod. Három ele­
Sitscn. Magyar falu Sopron gyes falu Vas Várm. Egyh.
Várm. földes Urai több Ura­ Szecsödnek földes Ura Sze-
ságok, lakosai katolikusok; csődy Uraság; Molnár Sze­
fekszik Pereszteghez nem csödnek, és N. Szecsödnek
meszsze, mellynek filiája; pedig Gr. Batthyáni Uraság,
határja a nyomásbéli, térsé­ lakosaik katolikusok, fek­
g e s , és jó termésű, bora szik M. Szecsőd Iváncznak,
nints , sem erdője, foldgye N. Szecsőd pedig Egyházas
is szuken van , piatza Sop­ Szecsödnek szomszédságá­
ronban a mértföldnyire. ban , és azoknak filiáji; ha­
SZHCSENKE. Magyar falu tárbéli földgyeik jól termők,
Hont Várm. földes Urai több réttyeik j ó k , fájok is elég
Uraságok, lakosai katoliku­ van.
sok, fekszik Honthoz másfél SZEDENT. Elegyes Magy.
mértföldnyire; határja jól falu Vas Várm. fekszik Sár­
termő. várhoz \ \ mértföldnyire.
SZÉCSENKE. Alsó, Felsó SzEDEKERTE. StfdiktTt,
Sqfcsénke. Elegyes magyar,S[ec[ikard. Magyar, és orosz
és tót faluk Nógrád Várm. falu Sáros Várm. földes Ura
földes Urok Zsembery Ura­ Dezsófy Uraság, lakosai kű­
ság, lakosaik katolikusok, lömbfélék, fekszik Eperjes­
és másfélék, fekszenek Bets- hez -J mértföldnyire; határja
kének szomszédságában , jól termő.
mellynek filiáji ; határbéli SZEDERKÉNT. Német falu
földgyeik jól termők, do- Baranya Várm. földes Ura a'
hánnyai középszerűek. Kir. Kamara; határja jeles
SZECSŐ. Magyar falu Pest termésű.
Várm. földes UraHg. Eszter­ SZEDERKÍNT. Magyar falu
házy Uraság, lakosai katoli­ Borsod Várm. földes Urai G.
kusok , fekszik Kókához, és Áspermont, és több Urasá­
Sulihoz is fél mértföldnyire, g o k , lakosai katolikusok,
és
és reformátusok , fekszik SZEDLICZKE. CűcsvávaU
Tisza Palkonyához n e m Tót falu Zemplén Várm.,
meszsze, mellynek filiája; földes Urai Gr. Barkóczy, és
Sajó vizének a* Tiszával va­ Bydeskúti Uraságok, lakosai
ló öszve folyásánál, Őröshöz római, és görög katoliku­
fél mértföldnyire; határja jól sok , fekszik Varannóhoz,
termő legelője elég, néha
t
és Benkóczhoz is \ órányira;
az áradás rongállya földgyét. hegyes, és mintegy ötöd ré­
SZEDERKÉNY. Szabad szében térséges, sárga agya­
puszta Heves Várm. földes gos határja 3 nyomásbéli;
Urai több Uraságok, fekszik erdeje, szőleje nints, mész­
Kövesdbez közel, mellynek kővel bővelkedik; piatzok
filiája. Varannón.
SZEDLECZ. Abaúj Várm. SZEOLICZNA. Tót falu
Jánok, és Resté között. Trentsén Várm. földes Urat
több Urak, lakosai katoli­
SZEDLICZE. Tót falu Sáros
kusok , fekszik Turnához
Várm. földes Urai több Ura­
közel, mellynek filiája, ha-
ságok, lakosai katolikusok;
tárja meglehetős, javai kü­
batárja hegyes, legelője elég,
lömbfélék.
fája is bőven van.
SZEDLISNB. Szabad puszta
SZEDLICZA. Noyo S[cdli- Hont Várm. földes Ura a* Tu­
C{a. Orosz falu Zemplén dományi Kintstár, a' Bozóki
Várm. földes Ura Szirmay U- Uradalomhoz tartozik.
raság, lakosai görög kato­ SZEDMBRÓCZ. Tót falu
likusok, fekszik Felső Galli- Trentsén Várm. földes Ura
tzia Országnak szomszédsá­ Gr. Köitigszeg Uraság, lakó*
gában, Alsó Zbojhoz fél sai katolikusok, fekszik Bö­
arányira; foldgye hegyes, lcs óvnak, 's Krivoklátnak is
völgyes, kósziklás, sovány, szomszédságában; határja jól
fejér agyagos, kavitsal ele­ termő néhol.
gyes, két nyqmásbéli, leg­ SzÉé. Saibing. Két Ma­
inkább zabot terem, közép­ gyar falu Vas Várm. földgyei
szerűen pedig kevés árpát, jók, javai külömbfélék; sző­
kölest, tatárkát, és krom- leje nintsen.
pélyt; bővelkedik erdővel, SZEG. AÍC[O S{eg. Szabad
és legelővel , szűkölködik puszta Veszprém Várm. föl­
kenyér nélkül; piatzokHo- des Urai több Uraságok; né­
monnán, és Ungváron. hány házai öszve épültek a 9

Ta-
Tapoltzaföi házakhoz, melly- Magyarok építették, mivel
hez határja is hasonló; tör­ nevezete is magyar; melly-
vényes dolgokban a* Vetse- hez képest más Nemzetek is
széktől függenek lakosai. eredeti nevétől származtat-
SZBC. Nemes S[eg. Falu tyák neveztetését.
Pozsony Várm. földes Urai Históriája.
1
több Uraságok. Mihelyt a régi Magyar
SZEG. NagyS\eg. Nyitra Királyok e' Várost, Királyt
Vármegyében , Surányhoz Adománnyaik, 's Leveleik
nem meszsze. által gyarapítani kezdették;
SZEG. Zemplén Várm. kis azonnal más Városok felett
falu Bodrog vize partyán, F. kezdett népesedni, a' mint
Beretzkinek. szomszédságá­ Istvdnfinak munkájából is ,
ban , halas tója Páltónak hi­ Lib. V. fol. 68* 1. 3. láthatni,
vattatik. a* ki felőle így ír: Szegedi-
S Z E G E D . S\egedinum, num, inquit, Oppidum frc-
(Stqe&in. N a g y és népes quens, 6 populosum, nullis
f

szabad Királyi Város Cson­ cincium moenibus, fossa ta-

grád Vármegyében , s e* men , & valló munitum ,
9

Vármegyének fő Városa; prceter Civium magnum nu-

fekszik a' Tisza' partyán, merum, ad tria millia pi-
Maros vizének bal ágával scatoriun habét. Mezőváros­
való öszve folyásánál, Mária nak nevezi ugyan, az em­
Theréziopolishoz 4 , Temes­ lített Könyvszerző, mindaz­
várhoz 1 4 , Pesthez pedig által a Királyi Városok köz­
1

44 mértföldnyire, l a p o s zul ki nem rekesztette, eze­

térségen, melly szegeletet ket mondván felőle Lib. II.
formáló fekvése miatt, haj­ fol. 1 6 . 1 . 1 5 . Oppidum am-
dani építői által Szegednekplum, & celebre, liberum-
neveztetett. que; melly hajdani nagysá­
Eredete. gát, *s népességét bizonyít­
9
f
E Királyi népes, és mesz­ tyák m é g , a régi iratokon
sze elterjedett Városnak bi­ kivul, némelly Szentegyhá­
zonytalan, de kiváltképen zaknak, és világi épületek­
való gyarapodása II. ANDRÁS nek hajdani méltóságot mu­
Királynak idejekor kezdett tató maradék épületei is.
9
öregbulni , a* mint a* ré^i Különösen kívánták vala a
#

Királyi Levelek, és íratok is régi Magyar Királyok Sze­

bizonyíttyák. Véllhető, hogy ged Városának öregbölését,
a' mint azt külömbféle Kir.
Adományok is bizonyíttyák.
A* többek között látván IV.
Bt.LA az egész vidéknek el-
pusztíttatását, a' Tatároknak
nyomdokai után, Tápé nevű
faluval ajándékozá-meg a'
S z e g e d Városába viszsza-
kőltözötteket, noha e'hely­
ség az időben a' Csongrádi
Erősséghez tartozott vala;
hozzá kaptsolván Vártót,
1
melly a Vármegyének le­
írásában Hólttisjp nevezet
alatt fordúla elő. 1100-ban
már Királyi Várossá lett, 's
az 12.17-dik esztendőben
adott királyi jótéteményét
BÉLA Királynak megeróssí-
tette először I. KAROLY;
az után pedig KORVINUS
MÁTYÁS Királyok , kettős
függő pctsétekkel 1445-dik
esztendőben. Tekéntetben
9
vétettetvén pedig a Fels.
Királyok eránt megmutatott
hív szolgálattyok 1451-dik
esztendőben, viszont öreg-
bíttetett birtoka S z e g e d
Városának. 146 9-dikben
pedig Októberben, ugyan
MÁTYÁS Király által kettős
függő petsétekkel meg is
erőssíttetett.
Nevezetes jótéteménye
vala Mátyás Királynak Sze-
f ed Városában az , midőn
zegeden Ország - Gyűlést
tartván, minthogy a' nagy
Oltárt ékesség nélkfil szem­
lélte ; ezen megindulván,
tulajdon királyi palástyát
ajándékozá a* S\. Demeter 9
emlékezetére szentelttSzent-
egyháznak , mellyen lévő
drága gyöngyök 16 e z e r
forintra betsultettek, s ma­
y
rad ékjai a' Sz. Ferentz' Szer­
zetén tévő Atyáknál tartat­
tatnak. Megerőssíttette to­
vábbá ZSIGMOND Királynak
14 5 4-dikben adott királyi
jótéteményét is. Hogy pedig
mind ezek állandók marad­
nának , ULÁSZLÓ Király is
megerőssíté Szeged Városát,
9
mind azokban a szabadsá­
gokban^ mellyeket B É L A ,
ANDRÁS, és más Királyok­
tól nyertek vala, azonkepen,
mint Székes Fejérvárát, és
B u d a Városát, 1498-dik
esztendőben, uralkodásának
pedig nyóltzadik esztende­
jében. Azután viszont meg­
erőssíté régi szabadságaikat
II. LAJOS Király 1513-dik
esztendőben, mellyet, mint
szinte az előbbi M a g y a r
Királyokét is , úgymint:
BÉLA , ZSIGMOND , MÁTYÁS,
és ULÁSZLÓ Királyoknak
adománnyaikat ismét meg­
erőssíté I I . MAKSZIMILIÁN
Tsászár; ezét pedig II-dik
FBRDINÁND 1631-dik esz­
tendőben , Novembernek
25-dik napján. Minden ed­
dig
33* SZEG. SZEG.

dig nyertt külömbféle sza­ alias f. 1 6 . 1. 1 5 . leírta. —

badságaikat pedig nem tsak Ugyan is lekuldettetvén Ki-
megerőssítette vala VI-dik nbpi , a Tseheknek v o l t
9

KÁROLY , hanem azokat ne­ szabadságjok szorossabb ha­

vezetesen mégis öregbítette tárok közzé szoríttatott. —
Luks[emburgnan kőltt 1 7 1 9Minthogy
. pedig még sem
Májusnak 1 1 - d i k napján szuntek-meg a Szegedieket 9

9
adott K i r á l y i Levelével. boszontgatni, s károsítani:
Melly jeles Királyi Adomá­ megütközvén vélek Kini\si,
nyokat méltó tiszteletben, rész szerént elnyomatrattak,
emlékezetben, és háláada- rész szerént megölettettek M

tossá^ban tartanak, bírnak, rész szerént pedig hadi zsold

9
és őriznek a Szegediek. szerént elosztattattak 1 4 9 1 -
Minekutánna a Királyok­ dik esztendő körül. Ezután
9

nak S z e g e d Városa eránt mintegy 23 esztendővel ütött

való jótéteményeiket elő­ k i , Székely Györgynek ve­
9
adtuk; lássuk immár annak zérlése alatt , a Hazabéli
történeteit, és a hadak mi­ Nemesek ellen indított fel-
9

att kiállott nevezetes viszon- J zendulés, mellynek idejekor

tagságait is. Legelső sanyar- I nem tsak sok nemes Urakon
gattatása esett a Tatárok i illetlenül kegyetlenkedtek a
9 9

által melly károkat BÉLA Pártosok; hanem körül belől

9
9
Király hogy a Szegediek­ mindeneket felforgatván, a
9

nek megjutalmaztassa, Tápé Hazának egy részét el is ra-

helységgel, és a Vártával gadák. Szeged Városát is el-
9

ajándékozá - m e £ , a mint tökéllették, hogy birtokok­

9

fellyebb is emlékezet vala ba hajtsák; de hozzá való

felőle. Annautánna pedig a közelítések után, látván an­
9

vidékjén elosztott, s tartóz­ nak jó erősségét, népessé­

9

9
kodott Tseh Országi fekete gét , és a Szegedieknek az
Seregnek ragadozásai, ö l ő , ó erejek ellen szegezett bá-
égető , s kegyetlenkedő kár torságjokat: nem volt ele­
9

tekonyságai által sanyargat­ gendő szívek azt megtámad­

tatok, melly terhesen alkal­ n i , Istvánfi szerént, Lib. V.
matlankodó nadályoktól kö­ f. m. 4 3 , alias p. 68- 1* 3- ad
veteket küldvén sanyargat- An. I J 1 4 . Valóban neve­
tatások miatt ULÁSZLÓIIOZ, zetes vala ez időben a'Sze­
9
felszabadíttattak , a mint gedi Lakosoknak magok
9

Istvánfi, Libr. II. f. 16. 1 7 . vitézi oltalmazások* Lásd

Ist-
 SZEG, SIEO. 333

Istvdnfindl Lib. IX. f. m. 88. tanátsán , 's számos, és erős

An. 1 7 1 7 . Székely György­Seregeket rendelvén a' Sze- '
nek vérengezó Igyekezete gedieknek megtámadásokra,
után mintegy 1 4 esztendővel Farsang' idején váratlanul
szomorú halalt szenyvedtek reájok is rohanának. Alig
Zákány István, Tsötörtök értették - meg szándékját
]Lás[io , Somlyai Pál, ésMcchmctnck a Szegediek, 9

Budai István: mert Budára hogy azonnal Temesbe kül­

követségbe menvén, Szeged döttek a segedelemért; ma-
9

Várának az Ozmánok' részé­ ok pedig sietőleg fegyver-

re való feladattatása végett: e öltözködtek, 's ferjfias
megölettettek ; minthogy bátorsággal fogadák az os­
egy Pribék nevezetű , a* tromló Ozmánokat. Mint­
Budai Mcchmtt Basának azt hogy pedig reménységjek
m o n d a : hogy ha a' meg­ előtt reájok rohanának az
nevezett n é g y Férjfiakat Ozmánok, és sokkal na­
9
viszsza kfildéndi: a Várost gyobb erővel, mint a' mel­
vagy igen nehezen vagy lyet felül haladhattak volna:
v

pedig soha sem hajthattya szánakozásra méltóképpen

1
hatalma alá. Ezt hallván a áldozák-fel életeiket a' vár­
Basa, ámbár Budáról már nak meg tarthatásáért. Elér­
útnak indítá, mindazáltal, kezett ugyan á' Losoncai
tett fogadásának megszegé­ által Temesből kfildött sege- '
sével , ismét viszsza hl vattatá delem, de későre. Látván
Őket , s a két elsőbbet végre ama* nagy erejű Vitéz
9
9

Budán, a' más kettejét pe­ Kis Kampó Szeged Városá­

dig Pesten öletteté-me£. — nak végső veszedelmét, bosz-
Megtudakoztatá ezután ismét szúra gerjede szive, lovával
Pribéket a* Basa: mit kel- a Tiszát által úsztatta, 's az
9

lene tenni a' Szegedieknek Ozmánoknak legnevezete­

könnyebben lehető meg­ sebb Hubiás Agájokat meg­
hódoltat ásókra? mellyre azt vívásra szóllította, mind a f

feleié: hogy Farsang idején, j két Seregbélieknek szemek'

1
midőn ők a szokás szerént láttára. Szerentsésen vívott-
kedvekre múlatnának, Íté­ mez vele, mert magyarosan
lete szerént, legalkalmato- által verte ; tsudálkozásra,
sabb volna az ostromolta- és tiszteletre tanítván általa
tásra. Megállapodott Mcch­ a' nézőket. — Azután Kis
mtt e' gonosz embernek, Kfímpó viszsza ment Felei-
 hez; az Ozmánok p e d i g , levele által, miként kellene
sajnálkozván nevezetes Ve- az ajánlott igyekezetet tely-
zérjeknek halálán , nagy lyesíteni. Maga mellé vévén
pompával eltemették hóltt tehát Áldana: Tótot, Oro-
testét. — Az Ozmánoknak dit, Bakits Pétert, Dtrsfi
jármokba esett tehát ekkor Istvánt 9 Dóc{i Miklóst,
Szeged Városa 's általok Horvát Fercnt{et, Pcrtsit,
9

meg is erössíttetett volt , és Opperstorfot , tanátsot

bástyáin kivul. Lásd István* tartottak a Várnak, és Vá­
9

fit, Lib. V. f. 4 3 . Sőt a* rosnak elfoglalhatásáért. E-

Vár is Szolimán Tsászárnak löre kuldettetett Tót Mihály
költségével építtetett. Lásd öt ezer Hajdúkkal, mások­
Istvánf. Lib. XVII. f. 186 nak pedig követése páran-
Történt azonban, hogy egy tsoltatott. Ez lassanként az
Tóth Mihály nevezető érde­ esméretlen, és járatlan uta­
mes ember, az előtt Szeged k o n , vagy inkább a' náda­
Városában Bíró, 's a' nép sok között vezetvén előre
9
előtt kedves, és vagyonos katonáit, tudtokra adá a
ember; reá unván a' Törő véle cgygyet értett Szegedi
köknek telhetetlen fösvény­ Lakosoknak elérkezését, a'
ségek, s kegyetlenkedések kik őtet készen, és örömmel
9

9
miatt a Szegedi lakására: fogadák, s eleibe kuldék
9

önként Debretzen Városába a* halász rsónakokat, és őtet -

kóltöze • által. Módot gon­ 400 Hajdúval a' Városba bé
dolván azonban, 's jó re­ is fogadák. Ezek lassanként
9
ménységgel tápláltatván ez a Várból való kijöhetést
az említett jó Hazafi, Sze- megakadályoztatták; azután
red Városának viszsza fog­ pedig lármát ütvén, az alvó
f aihatására nézve. Bejelenté gazdagabb
igyekezetét az ottan telelő házaikat
ellenségeiknek?
azonnal elfoglalák,
Fő Tisztnek Kassáidnak, az ellentállókat leöldösék,
9 1
hogy a' Városnak viszsza- s rész szerént a Várba visz­
9
foglalására ő magát ajánlaná, sza szorítván, rész szerént a
ha segítséggel eszközöltetnék vizbe ugrattatván, rész sze­
9
igyekezete. Megörült a' Fő rént megöldösvén, a Várost
Tiszt hasznos tzéllyán,'s kész elfoglalták, azzal egygyütt
ségjén, és Lippára küldötte pedig sok kintseket, posz­
jíláandho[, az akkori Vár- tót, és más külömbféle drága
9
Igazgatójához , elrendelvén eszközöket; s egyszersmind
 SZEC. SZEG. 33 j

elég számos juhoknak, ök­ minden katonai rendtartás

röknek, lovaknak és tehe­ nélkül kénnyek szerént dor-
r

neknek nagy sokaságát is bézolgatának, megjelenének

9
jó móddal hatalmokba kerí­ véletlenül a sok felszabadító
tették. Minthogy pedig a' Ozmánok, és megütközvén
9
Városban sok jó Szirmiai, a Hajdúkkal, őket szeren­
Baranyai, és Somogyi borok tsésen megverték , és a'
valának, telhetetlenek lévén Várost is viszsza foglalák.
9
a' Hajdúk a jó boroknak Egygyesulvén ezután a Vár­
9

hörpölgetésében, egész na­ béliekkel, öt ezer Keresz­

pokat, és éjjeleket tsak az tyéneknek orraikat levag­
9
iszákosságban töltötték. Ezt dalták, s némelly győze­
látván Hcráerbcg a Szegedi delmi jelekkel, és foglyok­
9

Várnak akkori Ozmán Igaz­ kal Konstántinápolyba kül­

gatója, alattomban e g y R á - döttek, a nyertt hadi győ-
9

tzot Budára küldött vala, a' zedelemnek bizonyságául.

ki Ali Eunuchusnak meg­Maga Tóth Mihály nagy
9
panaszolná a Magyaroknak iieygyel , bajjal a Tiszát
1

akkori dobzódásaikat , és által úszván, húsz lovagjai­

vakmerő bátorságjokat, se­ val viszsza szabadult vala,
gítségért < esedezvén egyszer­ mind halva hagyván a töb­ 9

smind előtte. Ez a' Rátzot bieket maga után.

azonnal jó válaszszal kuldé Ez idő múlva annakutánna
viszsza, és a' szomszéd Sere- Szeged Városa az Ozmánok­
veknek a' minden késede­ nak birtokokban vala 1 5 4 1 -
lem nélkül való elindulást dik esztendőtől fogva egész
keményen parantsolta vala. 1675-dik esztendőig ; s 9

9
Két választ adott pedig a minthogy majd az Ozmá­
9
Rátznak, egyeyiket a vele noknak kitsapásaik által ,
vitt galambnak lábára kö­ majd pedig az ostromló Ke­
tötték, melly azt fészkébe resztyének által gyakorta
szerentsésen viszsza is vitte; sanyargattatott, nem lehet
másikát pedig a' Rátznak eléggé Jefesteni, melly sok
kezébe adván, ez is hason­ ínségeket , és külömbféle
lóképen haza érkezek , 's nyomorúságokat szenyved-
tudósíttya vala a' Várbélie­ tek. Nem tsupán az Ozmá­
ket a kevés idő múlva le- nok által, hanem a Fülek-
9
9

jendő segítségnek elérkezé- • rol, S[étsénbol és más un-

9

sérol. Midőn tehát a Hajdúk I nan oda öszve sereglett Ke-

9

rész*
 resztyének által is nagyon seggel mene-bé Szeged V á ­
fogyasztatott mind a' Törö­ rába. Midőn pedig a' kapu­
köknek számok, mind pe­ nál bemenne , találkozott
9
dig a Keresztyénségé. Sőt egy valamelly tséltsáp, a
9

magok a* Szegediek közzu ki másoknak azt sugdosá,

1

* is találkoztak, a' kik sajnál­ hogy ez nem a Csau\ ha­ 9

%

ván kedves Hazájoknak az nem Balog Benedek volna :

Ozmánok' jármok alatt való azonnal ugy fejbe üté őtet,
l é t é t , fortélyosan oda sza hogy mindgyárt földre le­
9
gúldván, nevezetes gyoze esvén , a nyelve is mozdu­
9
delmekkel tértek viszsza. latlanná lett. Maga pedig a
Legnevezetesebb vala ezek leglehetőbb pompával ment
között Balog Benedek , a* be a Várba, holott nemtsak
9

ki születésére nézve Szegedi igen szívesen fogadtatott,

Fr vala, de az Ozmánoknak hanem pénzel, és drága aján­
birtokokba esvén ez a' Vá­ dékokkal is megtiszteltetett.
ros, Füleken neveltetett, s Követőül adtak pedig mellé
9

mind erejére, mind vitéz­ mintegy három ezer Törö­

9
ségére nézve, kivált pedig köt, ezeket is a Szegeden
a' Törökökön véghez vitt kivul lévő térségen halálba
9
külömbféle győzedelmei ál­ kerítette, s illy hallhatatlan
tal nagyon elhíresedetr. — yözedelemmel tért viszsza
Több nevezetes tettei között, edves magyar feleihez. —r
9
midőn tudtára esett, hogy Találkoztak ellenben a Sze­
az Ozmánoknak egy követ- gediek közzul ollyak is szá­
9
tye a Magyar Országi Erős­ mosan , a kik az Ozmánok­
9

ségeknek megszemlélésére nak ajánlásokra ismét viszsza

9 9
kuldettetett, midőn ez maga tértek, és a felső, s alsó,
szinte tébolyogva ide 's tova külső Városokban laktak
9
'árkait vala, a' Csau^t vélet- vala, a kiknek isteni tisz­
1 enul, lovai kipányvázva lé­ teletekről a Szent
vén kísérőivel, 's minden Szerzetebéli Atyák gondos­
9
Ferentz 9

véle lévő embereivel agyon kodtak. Beszéllik , hogy

9
verte vala. Elvévén pedig idővel e Szerzeteseknek
9
tőle a* követségi levelet, Szentegyházát, minthogy a 9
(minthogy törökül jól tudott) Reformátusok is kérték a 9
's a' megölettetteknek ruhái magok számokra, azt a vá­
közzul egybe felöltözköd­ laszt adá a Várnak akkori
9

v é n , nagy gőgös kevély-, O z m á n Igazgatója: hogy

öszve
Ssave gyűlvén mind a* két először i s , a' kik meghall­
F é l , a melly győzedelmes­ ván, Seraskiernek 8 ezer
kedik a* másikon , azoké Törökökkel, és ezer Tatá­
fogna lenni a' Templom. rokkal való közelítését, el­
Meg is jelenének mind a* tökéllek az említett Seras­
két részről a' Verekedők, kiernek hajnal előtt való
's minekutánna a' Szentegy­ megtámadását; úgy is tör­
háznak elnyeréséért a' Hit­ tént vala, mert ezer Török­
nek dolgairól, és ágazatai­ nél többet levágván, három
ról egymás között darab százat elfogtak , a' többit
ideig vetekedtek , végre pedig Seraskierrel egyetem­
egy Szerzetes Fráter is enge­ ben , a' kik között vala
delmet kért vala magának, Tokölyi i s , a' vizén által
hogy ő is tehetne né melly kergették. Me gérkezének
kérdéseket; mellyre a*Vár­ azonban Vallis, és Veteránt
nak Elöljárójától engedelmet Vezérek, 's midőn Szeged
is nyervén, majd az Aposto­ Várát mintegy 19-dik Ok­
loknak, majd az Evangélis­ tóberben ostromlottak vol­
táknak számokról teve kér­ na: hírül hozat tátott, hogy
déseket, mellyekre feleletet a' Nagy Vezér ao ezer Tatár,
is nyert; de ezek után azt és Ozmánokkal sietne a'Sze­
kérdezé: Hat Mahomtitt gedi Várbéli Törököknek se-

f
mellyik kö[ié helyhc[tetik? edelmekre, és már S\enta
Illy tréfával reménytelenül örül 5 mértföldnyire volna.
9
meglobbantván a reformá­ Kiválogatván annakokáért
tus Papokat, a* Sz. Ferentz négy ezer Lovasokat Vallis,
Szerzeteseknek tulajdonítta­ Veterdni, és Barkócjj Ve­
9
tott a Szentegyház, 's még zérek , éjjel ménének az
1
ma is megtartyák a Szer­ ellenségnek felkeresésére,
zetes Atyák e' történtt do­ 's észre vévén, hogy már
lognak emlékezetét. Midőn nem meszsze volnának az
pedig 1676-dik esztendőben ellenségtől, világosodás előtt
a' több Királyi Városok is két órával megállapodtak,
viszsza szabadittattak az Oz­ *s tsata rendbe állítván a'
mánoknak jármok alól, Sze­ Sereget, lassan közelítenek
ged Városa is volt tulajdon az ellenségnek táborához.
birtokos Urának hatalma alá Mihelyt a' Tatárok észre
hódoltattatott. Mcrtqli, és vették elérkezéseket, azon­
HXusler Vezérek valának nal nagy lármát ütöttek, $ J

Y lo-
338 ' SZEG*
lovaikra ugrosván készítek
magokat a' mieinknek visz­
sza verésekre. De a' Keresz­
tyének sem késedelmesked­
1
vén , jobb felől a Tatárokat,
9
balról pedig a Törököket
vitézi erővel megtámadták,
's a' Törökök közzul három
százat, a' Tatárok közzul
pedig ezerét levágván, a'
többit futásra kénszerítették.
Felszedvén pedig utánnok
az elhagyott zsákmányokat,
alig mozdulának-ki helyből,
midőn ismét tudtokra esett,
hogy más tsapat ellenség is
volna hatok megett, és így
kipányvázott lovaikat rend­
be szedvén, ismét megálla-
9
podának, s hadi rendbe
állíták a* népet, és úgy vár­
ták az ellenségnek megér­
kezését; de midőn ezekkel
új viadalba elegyedtek, ma­
ga Seraskier is elérkezett a
ezer friss, és rendbe szedett
hadi népével. Szemeikbe
9
tűnvén ezeknek a mieink,
nagy ordítással rohanának
feléjek szemköztt, mellyet
a* Magyarok ismét hasonló
bátorsággal fogadván, dü-
hösségjeket vitézi erővel ki*
állották; annakutánna pe­
dig mind szemköztt, mind
oldalról az ellenségre rohan­
ván, nagy vérontással vias-
kodának, 's végre megbont­
r
ván a rendet is sokaknak le-
SZEG.
őldösések által, szerentsésen
diadalmaskodtak a' n a g y
számú ellenségen , 's el­
szélesztették. De ismét visz­
sza tért vala az ellenség, s 9
mintegy ötször roegújjítván
a' hartzot, mind annyiszor
lett viszsza nyomattatások
után, utóllyára megtsök-
kentek reményekben, visz­
sza hanyatlottak feltett tzél-
joktól az Ozmánok, minek­
utánna a' tsata helyen két
ezernél többet hagytak halva
magok után; ezeken kivfil
pedig 17 ágyúkat, a száz
megterheltt tevéket. Végre
futás által kéntelenítettek
megmenteni életeket. Lát­
ván félelmeket a m i e i n k ,
9
sietóleg öszve szedek a* nye­
reségeket, 's viszsza tértek
a' Várat ostromló Feleikhez,
és aVVárbélieknek szernek 1
láttára kifüggesztek a' nyertt
győzedelemnek jeleit, s 3 9
nagy ágyúknak durrogásai
által jelt adván, az Istent
magasztaló örvendetes dítsé-
retre, békoldének egy fog­
9
lyot a' Városba, a ki mind
1
a Vezérnek, mind pedig a 9
Seraskiernek szerencsétlen­
ségeit elő adván, javasolá
a' Várnak feladattatását.
Valamint egy részről örven-
9
dezének a Magyarok, a 9
nyertt gyözedelemen; úgy
mély szomorúságba, s n y i t
9
ván-
*án való jajgatásba meráltek hagyni kénteleníctettek: mi-
az Ozmánok. Mert kitévén I vefa'rablás, és prédálás vé­
9
a* fejér zászlót, alkuvókat is gett száguldozó 9 Rákóczi
kuldének-ki magok közzul, részén lévőknek alkalmat-
k i k a' Városnak feladattatása lankodásai által mintegy %
felöl megegygyeznének: azt esztendeig nagyon nyugha-
kérvén feleiknek, hogy fe- tatlaníttattak, 1705-dikben
leségjeikkel , s a' mennyi i pedig három hétig viselték
y

bútorokat, és vagyonyokat vala azoknak ostromlásokat.

magokkal elvihetnének , Valóban méltó ditséretekre
szabadok lehetnének az el- szolgál a' Szegedieknek,
költözhetésre; a' többek pe­ hogy azokban az időkben
9
dig a Várossal egygyütt a' mindenféle hoszszas nyomo­
mieinknek hatalmokban ma­ rúságokat békével elszeny-
radnának. Tellyesíttetett vedtek, 's felégettetvén u-
kérések, és Sz. Imre Hertzeg gyan a' külső Városok, mind
napján kiindulván, Temesig azáltal a* Várat, és Palánkat
el is kisértettek. Elfogtalak híven megtartották a' Tsá-
tebát a' Tsászáriak a' Várost, szárnak birtokában , még
és abban öt száz férj fiakat pedig Katonái eránt is kivált
Őrizetül hagyván , Csanád képenvaló gondoskodással.
Városának viszsza foglalására Ez idő tájban uralkodott va­
indúlának-el. la 1709-dik, és 1 7 1 0 - d i k
Viszsza nyerettetvén e' esztendőben a' dög halál az
szerént Szeged Városa, el- Országban, melly miatt a'
széllyedett volt lakosai im- Szegediek is nevezetesen
innen amonnan ismét viszsza károsíttattak. Míg az isteni
térének volt kedves lakó­ gondviselés, és a közönsé­
1

helyekre , *s megújjitván ges véllekedés szerént fióld.

lassanként mind házaikat, Szűz Máriának jótéteményei
mind pedig a'Várost, sem­ által végre elháríttattatott.
mit inkább nem óhajtottak, Kitündöklött továbbá Sze­
mint azt, hogy már valaha ged Városának Királlyai e-
tsendes békeségben élhetné­ ránt való hívségjek kivált­
nek ; de alig kezdették meg­ képen, midőn 1695-dik esz­
kóstolni a' békeséget, és már tendőben RXuslcr Fő Vezéí
Rákóczinak hada által ismét által Temesvára nagy ébség-

Í
széjjel bontattak, 's némel- jel ostromoltatott vala, mel­
lyek lakó helyeiket is el­ yet a' Szegediek búzával,
Y a bor-
 34© SZEG*
borral, és egyéb lehető se­
gedelmekkel előmozdítani
elég készek valának; az
ottan megölettetett Hausltr
Vezért pedig a' külső Város­
ban B. Szűz Mária Szentegy­
házába nagy tisztesség adás­
sal eltemettetek, melly idő­
béli jeles huségjeket maga
LEOPOLD Tsászár is meg­
esmérte , és lehetőképpen
megjutalmazta. Nemkülöm-
ben 1716-dikban is példás
hívségjeket routaták az Eu-
gcnius Hértzeg' vezérlése
alatt volt hadi Sereg eránt.
Hadi viszontagságain ki-
vfil, másféle ínségeket is
szeny védett vala S z e g e d
Városa , kivált 1 7 7 7 , és
nyóltzvannyőltzadik eszten­
dőben , mert örömest meg­
fizették volna köblét az élet­
nek 1 0 forintyával i s , ha
szerezhettek v o l n a ; melly
időben az éhség által töb­
ben meghalának, mint 4
százan; a' többiek pedig
nagyon eleróteleníttettek ,
sót némellyeket a'pitvarból
ragadának-el a' farkasok;
9
mások pedig a szokatlan
roszsz eledel miatt , tsak
ugyan nyomorúságosan múl­
f
tak-ki e világból. A' víz­
áradások miatt is tetemes
károkat szenyvedtek, kivált
képen ez előtt mintegy 58
esztendővel, midőn az egész
SZEG,
külső alsóbb Város vízbe
merülvén, a' Szentegyházba
hajókon, és tsónakokon kén-
teleníttettek magokat vitet-
tetni. Illy külömbféle sok
rfyomorúságos változásaitól
megszabadulván e' Város t
most elég népes, és nagy;
de hajdani volt fényéhez
nem hasonlíttathatik. Erős­
sége VI. K Á R O L Y Tsászár
által kiváltképen megöreg-
bíttetett ; most pedig az
egész Város napról napra
ékesíttetik, szépül, és gaz­
dagodik, mind a'Lakosok­
nak vagyonnyaira, mind
pedig számokra nézve.
f
E Szabad Királyi Város
három részre osztattathatik,
mellynek legnevezetesebb
része a'Vár, az a z , belső
Város, vagy Falánka; ez
után a' külső, és alsó Város.
Várnak, és belső Város­
nak neveztetik az erőssége,
melly téglákból rakott kő­
fallal , és sántzal van körül­
vétetve , mellyet Szolimán
Tsászár mintegy 1535-dik
esztendőben építtetett. Most
az egygyik részében az őr­
álló Katonák vágynak, má­
sikban pedig a' Tőrvény­
székek által ide Ítéltetett
rabok. Hat Szentegyházak­
kal diszesíttetik e Város,
mellyek közzul egygy a 9
Minoritáké, kettő pedig az
6 hitüeké. Oskolája , melly­
ben a' Piarista Atyák taníta­
9
nak, jeles, és most a Böl-
tselkedésnek Tudománya is
oktattatik benne. Épületei
között számos jeles házak is
találtatnak. Külső Városá­
ban pedig sóházak vannak.
Itten született T. T. Dugo­
nics András Úr, a' ki kü­
lömbféle jeles magyar köny­
vei által az egész Hazában
eléggé esméretes. Szélesen
terjedett határja e* Városnak
l o pusztákból áll, foldgye,
melly a' Városhoz közel esik,
fekete, de nagyobb része
homokos. Egygyik Uradal­
ma Csongrád, másik pedig
Torontal Vármegyében van.
Lakosai erős, izmos embe­
rek , és tsinos magyar ruhá­
zatúik; köz népe főldmíve-
léssel, barmok' nevelésével,
jelesebb polgárjai pedig leg­
inkább dohány kereskedés­
sel foglalatoskodnak, a'kü­
lömbféle kézi mesterségek­
nek folytatásán kivul; ha­
tárja jól termő, réttyei gaz­
dagok, legelője tágas, mar­
hája sok, hallal bővelked­
n e k , gyapjúból,'s dohány­
ból szép hasznot vesznek, 's
valóban jó lakást szolgáltat
a' kereskedésre nézve is.
SZEGED. Új Szeged. Ma­
gyar falu Torontal Várm.,
Várm, földes Ura Szeged Vá­
rosa, fekszik a' Tisza mel­
lett, Szegedhez nem meszsze,
lakosai katolikusok, kerté­
szek , és mester emberek;
határja j ó , urbariális föld­
gyei a' lakosoknak nintse-
nek, mindazáltal héti vásár­
jaik lévén, élelmeket kön­
nyen, keresik*
SZEGED. Elegyes falu Bor­
sod Várm. fekszik Hejó vize
partyán; határja jól termő.
SZEGBNTHAL. Bánátbéli
falu Temes Várm. földes Urai
Veres, és Atzél Uraságok,
lakosai katolikusok , és ó
hitűek, határja kövér.
SZEGEST, és S[tgtstd;
lásd Segcst.
SZEGHALOM. Magyar falu
Békés Várm. földes Urai B.
Harukernek Maradékjai,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik Kis La-
dánynak szomszédságában •
mellynek filiája; határja jól
termő.
SZEGHBGV. Német falu
Bács Várm. földes Ura a* Kir.
Kamara, lakosai evangéli­
kusok , és reformátusok,
fekszik Feketehegyhez 800
bétsi ölnyire; 3 nyomásbéli
határja fekete, a' Telecskén
fekszik, erdője,szőlője nin­
tsen, búzával, zabbal, jó
legelővel, vajjal, és krom-
pellyal bővelkedik; piatza
Újvidéken van.
Y 3 SZB*
 34a SZEG.
SZEGI. Szabad puszta Zem­
plén Várm. fekszik Bodrog
N
vize partyán , Kisfaludnak
szomszédságában.
SZEGLIGET. Vár Szála
Várm. fekszik kies helyen,
Csobánczhoz egy mértföld­
nyire.
SZEGVÁR. Magyar falu
Csongrád Várm. földes Ura
Gr. Károlyi Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Kurtza
vize partyán, a' Tiszához
Szenteshez i , Szegedhez j
mértföldnyire. Díszesíti a'
szép Vármegyeháza, földgye
fekete, és jól termő , raja
határjában nintsen, de igen
számos marhákat nevelnek,
gabonája, nádgya , hala,
szárnyas vadgyai bőven van­
nak; az Uraságnak serháza
is van benne, szőleje kevés.
Bekerítik áradások idején e*
helységet n. ny. Kurcza vize,
é. Kontratava, dél. Korágy­
tava; Lándon nevű tava
hallal bővelkedik; piatzok
Ketskeméten, és Pesten van.
SZEGVÁR. Magyar falu
Szála Várm. földes Ura Gál
Urasáé, lakosai katolikusok,
fekszik Keresztúrhoz £ mért-
földnyire ; határja középsze-
rű , legelője elég van.
SZÉK. Magyar S[ék, Né­
met S[ék. Két magyar falu
Baranya Várm. Magyar Szék
nek földes Ura a' Petsi Káp­
SZÉK.
talan ; Német Széknek pedig
9
a Pétsi Szemináriom, lako­
saik katolikusok, fekszenek
Budafához nem meszsze,
Német Szék Magyar Szék­
nek filiája; határbéli föld-
gyeik középszerűek.
SZEK. Oláh falu B i h a r
Várm. földes Ura a* Nagy­
váradi Püspökség, lakosai
többen ó hitűek, fekszik
Széplakhoz nem meszsze,
mellynek filiája ; határbéli
foldgye meglehetős termésű.
SZÉK. Magyar falu Heves
Várm. földes Urai B. Orczy,
ésSzéky Uraságok, lakosai
katolikusok, fekszik nagy
kopasz hegyek között mély
völgyben , Sz. Erzsébethez
é. i és £ mértföldnyire. N e -
vezetes kősziklából eredő
forrás van határjában, melly
tavaszszal, és Őszszel úgy
megfejéríri a* sarat, és gye­
pet, mintha lisztéi meghin­
tetnék; érezhető sós voltá­
f
ért a marhák is nagyon sze­
retik, a vad galambok is
f
Ószszel, és tavaszszal ezeren-
ként hevernek körülötte;
kőbányája még nevezete­
sebb , mert zöld, veres, és
sárga szinu olly nagy köve­
ket lehet belőle hasogatni,
mint egy asztal, ?s úgy tet­
szik , mintha az emiitett szi­
nu pántlikák szövettek volna
beléjek. Tábla - köveiben
ta-
 SZÚK. Szúx. 343

tapasztalhatóképpen lehet több rátzokból álló Mezó­

Ütni a' számtalan apró ten­ város Baranya Várm. földes
geri tsigáknak házaikat. Az Urai Besán, és Sanska Urak;
Erdő - Kövesdi Kastélynak hajdan Bezerédieké volt,
belső udvarkáját, és a Cse­ lakosai katolikusok, többen
9

pegő alatt lévő -környéket ó hitűek, régi Vára már el­

illyen kövekkel rakatta-ki rontattatok; fekszik Duna
B. Orczy Uraság, határja jól vize partyán, Mohácshoz i
termő. mértföldnyire ; határja jó
SZÉKÁCS. Oláh falu Arad termésű, borai középszerűek,
Várm. földes Ura a Királvi halászattyok hasznos.
1

Kamara, lakosai ó hitűek, | SZEKCSŐ, Magyar falu Ba­

fekszik hoszszú , és tágas j ranya Várm. földes Urai Hg.
völgyön, szántóföld gye, és Eszterházy Uraság, és má­
1

kaszállója minden gazdának sok, lakosai katolikusok,

házához van bekerítve; la­ fekszik Vásáros Dombónak
kosai többnyire kerékjártók, szomszédságában, mellynek
kotsikkal kereskednek; gyü- filiája; határja jól termő,
möltsel , 's ha sok szilva vagyonnyai külömbfélék.
terem, szilva pályinkával is SZFKELV. Magyar falu
bővelkednek. Szabolcs Várm. földes Ura
SzéaÁs. Oláh falu Krassó Zoltán Uraság, lakosai ka­
Várm. földes Ura a' Kir, Ka­ tolikusok, és reformátusok,
mara , lakosai ó hitűek, fek­ fekszik Tashoz közel, melly­
szik Zsurzsova, Kernécsa, nek filiája; határja j ó , fája
és Nagy Tikvánnak szom­ tűzre, 's legelője elég van,
szédságában, határja négy réttyeit a' víz néha megönti.
nyomásbéli, egészen hegyes, SZÉKELY. Kis
9 és Nagy
és völgyes, leginkább kuko­ Székely. Két falu T o l n a
ritzát terem, erdeje van, Várm. földes Urok Gr. Lim-
szőleje nints, Postája is van. i burg Styrum Uraság, lako­
SzÉKÁs. Bánátbéli falu, saik katolikusok, es refor­
Temes Várm. földes UraSze- mátusok, fekszik Kis Szé­
benyi Uraság, fekszik Bog- kely Simontornyához közel,
nácskának szomszédságiban, ama' pedig Pintzehelyhez ,
és annak filiája; határja jól mellynek filiáji; földgyeik
termő. jól termők, vagyonnyaik
SZEKCSŐ. Hajdani Vár, és külömbfélék; boraik nem
elegyes magyar, német, és utóisók.
Y 4 * Szé-
 * SZÉKELYFALVA. Ma­ N. Szekeresnek szomszéd*
gyar falu Pozsony Várm., ságjokban; határbéli föld­
földes Ura Gróf Batthyáni gyeik két fordulóra vágy­
Urasáé, lakosai katoliku­ nak osztva, búzát, zabot,
sok, fekszik tér helyen, Sz. és kukoritzát teremnek; K.
Jánosnak szomszédságában, Szekeresnek szép erdője van,
mellynek filiája; a nyomás­ földgyeiket trágyázással job-
béli határja leginkább ga­ bíttyák; piatza K. Szekeres­
bonát, árpát, és kendert nek Szatmáron 3 mértföld­
terem, szőleje nints, réttye, nyire ; N . Szekeresnek pedig
mezője elég van , erdője [ T. Újlakon a mértföldnyire
fenyves, és tserfás, Morva van.
vize nedvesíti, piatza Sas- SZBKLENCZE. S\okerincia.
sinban van. Orosz falu Máramaros Várm,
SZÉKELYHÍD, és Székely- földes Urai Gr. Tholdy, és
Város. Egymás mellett lé­ több Uraságok, lakosai egy-
vő Mezőváros Bihar Várm. gyesfiltt ó hitűek , fekszik
földes Urok H. Dietrichstein n. k. Száldobos, n. ny. Huszt
Uraság, lakosaik katoliku­ Városához 1 mértföldnyire;
s o k , és reformátusok, fek­ é. Só&lvához fél mértföld­
szenek egymásnak szom- nyire, dél. a' Viski Tisza
szédságjokban, Diőszeghez által elszakasztott határja %
közel; határbéli földgyeik nyomásbéli, terem zabja,
jők , dohánnyok, borok kukoritzája, kölessé, és ta­
nevezetes. tárkája, szénájok elegendő
SZÉKELYTBLEK. Elegyes terem f erdejek tsekély;
falu Bihar Várm. földes Ura piatzok Huszton.
a' Nagyváradi Káptalanbéli SZEKŐ. Tót falu Ungvár
Uraság; lakosai kűlömbfé­ Várm. földes Urai több Urak,
lék , fekszik a* Belényesi vi­ lakosai katolikusok, és más­
déken ; határja gazdagon félék; fekszik Tenkéhez k e ­
termő, vagyonnyai kűlömb­ zel , mellynek filiája; határja
félék. középszerű.
SZEKERES. Nagy, és Kis SZEKTŐ. Tsárda a Jász­
9

Sikeres. Két Magyar falu ságban.

1

Szatmár Várm. földes Uraik SZEKULITS. Szabad puszta

több Uraságok , lakosaik Torontal Vármegyében.
reformátusok, fekszenek N. SZEKSZÁRD. Magyar, és
Oroszinak, Dárnónak, és német elegyes Mezóváros
Tol-
 SZÚK.
Tolna Várm. földes Ura a*
Tudományi Kintstár, fekszik
Sár vize mellett, Tolnához
egy jó magyar mértföldnyi­
re. Hajdan nevezetes gazdag
Apátursága vala, és a Be-9
nediktinusoknak jeles Klas-
tromjok itten, mellyet II.
B E L A Király 1061-dikben
fundált, 's teste is ide hely­
9
heztettetett, de az Ozmánok
járma alatt elenyészett; vi­
rágzásakor száz lovasokkal
segéllették a* Királyt. Sze-
rentsétlenul elégett e* Város­
nak nagy része 1 7 9 5 - b e n ,
nevezetes Szentegyházával
egygyütt, de azólta jelesen
felépíttetett; postája, ispo­
tállyá is van* Legnevezete­
sebb épület benne a' Vár­
megyeháza , mind igen kies
fekvéséért, mind pedig Vár­
hoz hasonlító épületére néz­
ve; határja j 6 termékeny­
ségi!, veres borai híresek,
és külső Országra is elhor­
datnak ; lakosai kézi mester­
ségekkel, és gazdáskodással
élnek; vagyonnyai külömb­
félék.
SZEKUDVAR. Oláh falu
Arad Várm. földes Ura B.
Harukker Uraság , lakosai
katolikusok, és ó hitűek,
fekszik Kisjenö, Erdőhegy,
Simánd, Otlaka, és N. Ze-
rénd között, szántóföld gyei
j ó k , és termékenyek, lege­
SZEK. 345
lője ézékes; nagy határja &
nyomásbéli,"bővelkedik ga­
bonával , marhával, sertéssel
és juhokkal.
SZEKULA. \i.S{ékcfyfalva.
SZBKUSIT, vagy Székes út.
Bánátbéli falu Temes Várm.
1
földes Ura a Kir. Kamara,
fekszik Sz. Péternek szom­
szédságában, mellynek fili­
ája; határja jól termő.
SZELCSÓVA. Oláh falu
Krassó Várm. földes Ura a 9
Kir. Kamara, lakosai ó hi­
9
tűek, vég helység a Maros
mellett , Erdély Országgal
határos; mellette fekszenek
Pozsóga, és Bulza helysé­
gek; határja 4 nyomásbéli .
%
a' Maros mellett lapályos,
homokos , és termékeny ;
azontúl hegyes, és köves,
leginkább kukoritzát terem,
derék erdeje van, szőleje
nints ; itten J nevezetes
határ egygyesul, úgymint:
Erdély Ország, Krassó, és
Arad Vármegyék.
SZBLCZ. Elegyes faluNó-
rád Várm. földes Ura Gr.
§ alassa Uraság, lakosai ka­
tolikusok , és másfélék, fek­
szik Alsó Esztergályhoz nem
meszsze, és annak filiája;
határja középszerű , mint
vagyonnyai.
SZELCZ. Tőt falu Hont
Várm. földes Ura a' Tudom.
Kintstár, lakosai külömbfé­
lék,
lék , fekszik Bozóknak szom­ ség alatt nagy, és mély ta­
szédságában , mellynek fili­ vat formál; marháikat, a*
ája; határja hegyes, fája, gyapjút , és gabonájokat
legelője elég van; némely- Pesten szokták eladni. Van
lyek lakosai közzul hordó­ postája, vendégfogadója, és
k a t , és szekereket készí­ serháza.
tenek. SZELE. Mátra S[tlc* Ma­
SZELCZE. Tőt falu Hont gyar falu Nógrád Várm. föl­
Várm. földes Urai több Ura­ des Urai Gr. Ráday, és több
ságok, lakosai evangéliku­ Uraságok, lakosai kűlömb­
sok , s a' Pongyeloki Eklé- félék, fekszik Kazárhoz kö­
y

zsiához tartozandók, fekszik zel, és annak filiája; határja

Tseh Brezónak, R. Lehotá- középszert!.
nak , 's Nagy - Szuhának SZELBDSÁNT. Oláh falu
szomszédságokban; határja Arad Várm. földes Ura a' K.
3 nyomásbéli , szántóföld­ Kamara, lakosai ő hitűek,
gyei hegy oldalain feksze­ fekszik két begyen széjjel
f
nek, s jó trágyázás után épultt házaival, n. k. L á z ,
rozsot, és zabot teremnek; d. Rossiának szomszédságá­
réttye kevés, erdeje nagy, ban ; foldgye sovány, gyű­
és meszsze terjedő, tölgy, möltsel , és pénzen vett fá­
tser, és bikkfákkal gazdag, val kereskednek, hogy ma­
's mindenféle vadakkal bő­ goknak elegendő gabonát
velkedik; lakosai kerék- szerezhessenek.
jártó mesterségből keresik * SZELENI>. Bihar Várm.
othon fogyatkozó kenyere­ SZELÉNY. Magyar falu
ket , 's munkáikat vásárokra Hont Várm. földesurai több
hprdogattyák. Uraságok, lakosai kűlömb­
SZELE. Tápio S-clc. Ma­ félék , fekszik KŐkeszinek
gyar falu Pest Várm. földes szomszédságában, mellynek
Urai több Urak, lakosai ka­ filiája; postája is van; ha­
tolikusok , evangélikusok, tárja j ó , szőleje híres, lege­
és reformátusok, zsidók is, lője, fája elég van.
fekszik Jász-Berényhez két SzELBSTÓ. S[ClcStOV*.
mértföldnyire; határja tiszta Bereg Várm.
búzát, 's egyebet is bőven SZBLECZ. Tót falu Zó­
terem; erdője,szőlője nints; lyom Várm. földes Ura a 9

Tápio vize mellett lévén, Liptsei Bányászi Kamara,

nádgya van; e* víz a* hely­ lakosai katolikusok, fekszik
Besz-
Besztertze Bányához 3 fért. I
mértföldnyire; határjának l!
része hegyes, és köves, a
többi jobb termékenységi;
faja , legelője elég van , pia­
tza közel.
SZELKCZ. Tőt falu Tren­
tsén Várm. földes Ura Gróf
Illésházy Uraság , lakosai
katolikusok, fekszik Inovetz
hegye alaft, Krivosdhoz kö­
zel; határja jól termő.
SZELECSENT , v. S[clcp-
csény. Elegyes falu B a r s
Várm. földes Ura az Eszter-
romi Káptalanbéli Uraság,
{ akosai katolikusok, fekszik
Thozárhoz nem meszsze, és
annak filiája; határja kö­
zépszerű , vagyonnyai kü­
lömbfélék; piatzokSz. Bene­
deken, és Nyitrán.
SZELEFA. Szabad puszta
Szála Várm. földes Urai Hor­
váth, és több Uraságok,
fekszik Mileiegyházszegnek
szomszédságában , mellynek
filiája.
SZELEPKA. Tót falu Zem­
plén Várm. földes Urai Gr.
Smidek, és több Uraságok,
lakosai római , és görög
katolikusok, fekszik Lator-
cza vizéhez közel, Butká-
hoz e g y , Dubrókához pe­
dig fél órányira; térséges,
és fekete agyagos határja 3
nyomásbéli, leginkább ga­
bonát, búzát, és zabot;
középszerűen pedig árpát,
és tengerit terem; erdeje
van, szőleje nints, legelő­
vel bővelkedik; piatza N .
Mihályon i | órányira.
SzÉLESKÚT* S[olocsnic[a
név alatt.
SZÉLESRÚT. Brcitinbrunn
Német Mezőváros Sopron
Várm. földes Ura Hg. Eszter­
házy Uraság, lakosai kato­
likusok, fekszik a' Fertő,
vagy Nizsider tava mellett,
a' Pozsonyi ország útban;
1 nyomásbéli határja hegyes,
és térséges, leginkább bú­
zát, gabonát, árpát, és za­
bot terem; borai j ó k , és
egésségesek; réttye k e v é s ,
nádgya elég van ; piatza
Sopronban 4 mértföldnyire.
SZELES LONKA , az L .
betűben.
SZBLESTE. Alsó, és Fels&
S{cleste. Két elegyes falu
Vas Várm. Alsónak földes
Ura Szelestei Uraság, Felső­
nek pedig Gr. Festetics Ura­
ság , lakosai katolikusok,
és másfélék is , fekszenek
Véphez mintegy a mértföld­
nyire , egymástól nem mesz­
sze; határbéli földgyeik jól
termők, réttyeik j ó k , fájok,
legelojök , szólejek v a n ;
piatzok Kőszegen, és Szom­
bathelyen.
SZELESTYEN. Tót falu
H<?nt Várm. földes Urai több
Ura-
Uraságoklakosai katoliku­ fekszik Ét Keser&höz közel,
s o k , fekszik Zsilyhez nem mellynek filiája.
meszsze, mellynek filiája *, SZELISTYB. F. S\tlistyc.
határja jeles, szőleje közép­ Oláh falu Máramaros Várm.
szerű, faja, legelője elég földes Urai több Urak . lako­
van. sai ó hitűek; fekszik é. F.
SZELEVÉNY. Magyar falu Visónak, majd Szacsalnak,
Heves Várm. földes Ura Már­ d. Erdély Országnak szom­
ton Uraság, lakosai katoli­ szédságában, n. ny. Dragu-
kusok , fekszik Csépának roértálvához \ mértföldnyi­
szomszédságában, és annak re ; határia két n Jsmásbéli,
filiája; határja jől termő. gabonájok elég van, hava­
SZELBZIN, vagy S[tle- sai bőven vágynak. Itten
sény. Kis, és Nagy S{ttt- laknak Vlad, s Igrt Vaj­
y

[in. Két tőt talu fiars Várm. dáknak maradékjaik; híres

Kis Szelezinnek földes Ura | sós vizét hordókkal hordo-
Boronkay Uraság; amannak gattyák más helységekbe.
pedig több Urak, lakosaik SZELISTYE. AlsóS[tlistyc.
katolikusok, és evangéliku­ Oláh falu Máramaros Várm.
sok; fekszenek a' Tapol- földes Urai több Uraságok,
csányi járásban ; határbéli I akosai görög vallásúak,
földgyeik középszerűek. fekszik n. k. Gernyes, dél.
SZELLY. Alsó, és Ftlso Sófalva, n. ny. Huszthoz j .
S[tlly. Két magyar falu Po­ mértföldnyire; ész. pedig
zsony Várm. Alsónak földes Herincséhez közel; határja
Ura Gr. Pálíy; Felsőnek pe­ a nyomásbéli, melly terem
dig Gr. Eszterházy Uraságok, kevés kukoritzát, zabot, és
Alsó a' Felsőnek filiája; la­ kölest, szénájokat el is ad-
kosaik katolikusok, és evan­ hattyák, annyi terem, bik-
gélikusok, fekszenek egy­ kes erdejek elég; piatzok
mástól , 's Deákitól is fél Huszton.
órányira; határjaik jól ter­ SZELISTYE. Alsó, Ftls$
mők , réttyeik • legelójik S[tlistyt. Két falu Vas Várm.
elegendők; fájok is van. Alsónak földes Urai több
SZELÍD. Szabad puszta Urak; Felsőnek pedig Gr.
Pest Vármegyében. Festetics Uraság , lakosaik
SZELIND. Er S[tlind. Bi­ katolikusok, fekszik amaz
har Várm. földes Ura a' N . Nagy Ölbőhöz, Felső pedig
Váradi Káptalanbéli Uraság, Szent Györgyhöz közel, és
an-
annak filiáji; határbéli föld­ Erzsébethez nem meszsze,
gyeik középszerűek. mellynek filiája; határja sí­
SZELISTYE. S\áldobágy- kos , és jól termő.
S{clistye. Elegyes falu Bihar SZELLŐCZB. Magyar falu
Várm. földes Urai a' Nagy­ Nyitra Várm. földes Ura B.
váradi Püspökség, és Káp­ Hunyady Uraság , lakosai
talanbéli Uraság , lakosai katolikusok, fekszik Selyé-
kűlömbfélék, fekszik l e n - hez i £ mértföldnyire; határja
kéhez nem meszsze, melly­ középszerű.
nek filiája ; határja jól SZELMBCZ. Kis és Nagy
y

termő. Szflmec^ Magyar faluk

SZELISTYE. Belényes Sze­ Ungvár Várm. róldes Urok
listye* Elegyes falu Bihar Berényi Uraság , lakosaik
Várm. földes Ura a' Királyi katolikusok, es reformátu­
Kamara, fekszik Belényes- s o k , fekszenek Boboruská-
hez közel, és annak filiája. hoa közel, és annak egyik
SZELISTYE. Papmezp Sze­ filiája; határjaik jól termők,
listye. Magyar falu Bihar 's vagyonnyaik is kűlömb-
9
Várm. földes Ura a Királyi
Kamara , fekszik Magyar SZELNICZE. v. Sztlnicza.
Csekének szomszédságában, Régi Mezőváros Liptó Várm.
mellynek filiája; határja kö­ most már tsekély helységgé
zépszerű. vált; de az előtt nevezete­
SZELISTYE. Vaskoh Sze­ sebb , *s gazdagabb is volt,
listye. Elegyes falu Bihar a' Likavai Uradalomhoz tar­
Várm. földes Ura a' Nagyvá­ tozik, lakosai katolikusok,
radi Püspökség, lakosai kű­ 's másfélék i s , fekszik Tar-
9
lömbfélék, fekszik Vaskó­ nőczhoz, s Vágvizéhez sem
hoz közel, és annak filiája; meszsze; határja jól termő,
határja is hozzá hasonlító. vidékje szép; patakja, melly
SZELISTYE. Arad Várm. a' Városon keresztül foly,
ioldes Ura Lengyel Uraság, ártalmas áradások' idején.
fekszik Soborsinnak szom­ SZELTALLÓ. Oláh falu Bi­
szédságában , mellynek fi­ har Várm. földes Urai Gr.
liája. Toroczkay, és Gyulay Ura­
SZELLŐ. Magyar falu Ba­ ságok, lakosai katolikusok,
ranya Várm. földes Ura a' és ó hitűek, fekszik Margi-
P é t s i Püspökség, lakosai tához nem meszsze, és annak
kűlömbfélék, fekszik Szent filiája; határja jó.
SZE-
 SZEM.
SZEL,

SZELYI. Felső, AlsóSqe-' jinak nagyobb része jó

fyi. Syiliba , földes Ura Sz. termésű.
György Városa, fekszik a* SZEMERE. Magyar falu
Vág Duna partyán ; híres G y ö r Várm. földes Urai
tehén túrót készítenek itten, több Uraságok; lakosai ka­
9
's a barom tartásról neveze­ tolikusok, és reformátusok,
tesek lakosai. fekszik a' Sokorallyai járás­
9

SZEMELT. Horvát falu Ba­ ban, a Pápai útban, Győr­

höz % órányira; határja két
ranya Várm. földes Ura Gr.
nyomásbéli, rozsot legin­
Batthyáni Uraság , lakosai
kább térem, mivel agyagos,
katolikusok, fekszik Eeer- 9
és homokos a foldgye; er­
aghoz közel, és annak filiá­
dője ritka, szólője közép­
ja; határja gazdag termésű.
szerű , piatza Győrött,
SZEMENVE. Elegyes falu
Vas Várm. földes Ura a'Gé- SZEMÉRE. Magyar fala
nuai Közönséges Társaság, Komárom Várm. földes Urai
lakosai katolikusok, fekszik több Uraságok, lakosai ka­
Kámnak szomszédságában, tolikusok, fekszik Perbeté-
mellynek filiája; határja kö­ hez i £ mértföldnyire; határ-
zépszerű. ja j ó , legelője e l é g , réttye
SZEMENVE. Alsó, Felső meglehetős, szólejek nem
S\cmenyc. Két Magyar falu nevezetes.
Szála Várm. földes Ura Hg. SZEMERE. Repcéé Szemére.
Eszterházy Uraság, lakosaik Magyar Mezőváros Sopron
katolikusok, fekszenek A. Várm. földes Urai, minthogy
Lendvához \ mértföldnyire. curiális hely, többek, lako­
. SZEMÉRE. Magyar falu sai katolikusok, fekszik DÉR
Abaúj Várm. földes Urai Fáy, nesfához nem meszsze, ha­
és több Uraságok, lakosai tárja i nyomásbéli, térséges,
katolikusok, és reformátu­ bora mnts , fája sints, juhai
s o k , fekszik Fáyhoz közel, számosak; piatza Sopronban
és annak filiája; Bérez, és $ mértföldnyire.
Eresztény begyek alatt; SZEMÉRE. Ó , és Új Sze­
határja középszerű. mére. Két falu Ungvár Várm.
SZEMÉRE. Magyar falu földes Urok a Kir. Kamara ,
9

Borsod Várra, földes Ura lakosaik külömbfélék, fek­

Mocsáry Uraság , lakosai szenek egymáshoz közel ,
katolikusok, fekszjk Eger Ungvárhoz 3^ mértföldnyire;
. hez \ mértföldnyire; határ ha-
 SZEM, SZEM, 3FI

határbéli földgyeik közép* vicsnak Csömörje; 's Grtff

szerviek. Feketének Fattya: jó volna
SZKMEREP. Alsó, Felső egy szegény Legénynek.);
S[emeréd. Két Magyar falu határbéli földgye a fordu-
Hont Várm. Alsónak földes lóra van osztva, földgyei jól
Ura Gr. Koháry Uraság, am­ termők, réttyei tsekéllyek,
annak pedig több Urak; legelője alkalmatos, pénzt
Felső az Alsónak filiája; la­ szereznek gabonából , és
kosaik katolikusok, feksze­ fuharozásból.
nek Honthoz * mértföldnyi­
SZEMKÓCZ. S{tmetkovc{e.
r e , a'Selmetzi víz mellett;
Orosz falu Sáros Várm. föl­
határbéli földgyeik jól ter­
des Ura Gr. Szirmay Uraság,
mők, külömbféle vagyon-
fekszik a' Makoviczai Urada­
nyaikat jó áron eladbattyák.
lomban; határja hegyes, és
SZEMBS. Sváb megnépe-
középszerű.
sittetett puszta Somogy Vár- I
megyében, földes Ura Gróf SZEMLAK. Oláh falu Arad
Szécsényi Uraság lakosai Várm. földes Ura a' Királyi
9

katolikusok, 's a' Marczali Kamara, lakosai katoliku­

Uradalomhoz tartozik, fek­ sok, és ó hitűek, fekszik
szik Marczalitól n. k. 8 és £ Maros vize partyán, Pecska,
órányira, Körösbegytói dél. N a g y - L a k , melly Csanád
|. órányira ; mezeje elsó Vármegyében van , és Sz.
osztálybéli, erdeje szép van, Péter között, ez a Bánátban
9

külömbféle haszon vételein esik; földye igen j ó , határja

kivul jeles szarvas vadásza- a Bateleki , Gutini , Kis-
9

tokat is szolgáltat, réttyei Peregi, ésBabár pusztákkal

jó szénát teremnek. nevekedvén, 3 nyomásbéli,
SZEMET. Magyar falu Po- bővelkedik gabonával, mar­
zsony Várm. az Éberhárdi hával, juhokkal, sertéssel;
Uradalomhoz tartozik; la- erdeje is elég van.
kosai katolikusok, fekszik SZEMŐ. Komárom Várm.
az öreg Duna mellett, Die- földes Ura az Esztergomi
nesdi, és Misendi faluknak Érsek.
szomszédságokban. (Gróf SZÉN. Torna Várm. föld­
Aponyinak, B. Teszenáknak, gye jó gabonát, 's egyebet
CT.Vi\(ynz\Konyhája; Gr. is terem, réttyei hasznosak,
Balassának, Gr. Ulésházynak fajok, makkjokvan, szőlő­
S\emettyek; Hg. Grazsalko- hegyek is.
SZÍ-
 3J 2 SZÉN. SZEN.

SZÉNÁS. Szabad puszta búzája szép t e r e m , erdője

Békés Várm. földes Urai B. van a' Sz. Mártoni részen;
Rudnyánszky, és több Ura­ Körém puszta ide tartozik,
ságok, fekszik Sz. András­ ! fekete vize nedvesíti; piatza
hoz közel, mellynek filiája. Pozsonyban, Modorban, és
SZHNÁSFALU. S[cnic{. Tót Bazinban. Születése helye
Mezőváros Nyitra Várm. némelly nevezetes Magyar
földes Urai több Urak, a Tudósoknak. Lásd felőle
1

k i k n e k , kivált B. Jeszenák HOT dny it in Memória Hun-

Uraságnak épületeivel éke- garorum. Rosinbachtr Ft-
sútetiic; lakosai katoliku­ rent[ Piarista Szerzetbéli
9
1
sok , evangélikusok, és zsi­ Atya is itt született, a ki
dók , fekszik Miava - vize Magyar Grammatikát, s f

mellett, N. Szombathoz 4 ^ a' t. írt.

mértföldnyire; határja kö- SZENES. E r d ő Krassó
zépszerő , erdóji jelesek, Várm. földes Ura a' Bányászi
vagyonnyai külömbfélék ; Kamara, fekszik Resiczához
vásárjai népesek. közel.
SZÉNÁSFALU. S[cnic[,' SZENNA. Magyar falu
Brc[nic{a, Tót falu Bars Somogy Várm. földes Ura H.
Várm. földes Ura a'Selmetzi Eszterházy Uraság, lakosai
Bányászi Kamara , lakosai katolikusok, fekszik Kisfa­
katolikusok, fekszik Garam ludhoz nem meszsze, a'Ze-
vize mellett, Geletnekfaez liczi erdő felé ; határbéli
nem meszsze, mellynek fi­ földgyei jól termők , lege­
liája; határja síkos, fája, lője tágas, bora is terem.
legelője elég van, malma
SZENCSE. Stuc[a. Tót falu
helyben, *s külömbféle va-
Bars Várm. föídes Ura Gr.
gyonnyaikat jól eladhattyák.
Koller Uraság, lakosai kato­
SZENCZ. Scmpt{, Wart-
likusok , fekszik N. Mányá-
berg. Magyar Mezóváros
hoz nem meszsze, mellynek
Pozsony Várm. földes Ura
filiája, határja jól termő.
Gr. Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok, és refor­ SZEND. Alsó, és Felső
mátusok, fekszik N. Bélnek S{end. Két magyar falu Aba­
szomszédságában. Ispotállyá, új Várm. földes Uraik több
és Árvákat nevelő háza is Urak, lakosaik katolikusok,
vagyon ; határja jó termésű, és reformátusok; fekszenek
vagyonnyai külömbfélék , Felső - Novajhoz k ö z e 1 ,
mellynek
 SZÉN, SZEN. 3^3

mellynek filiáji; határjaik épületre nints; piatza Mis-

középszeouek. koltzon 4 mértföldnyire.
SZEND. Rakatba S[cnd* SZENDRŐ. Lád S{cndro.
Magyar falu Borsod Várm. Magyar falu Borsod Várm.
lakosai többen reformátusok, földes Urai több Urak, fek­
határja középszerű; legelője, szik Szendrőnek szomszéd­
9
fája van, földgyeit néhol a ságában, mellynek filiája..
záporok rongállyák. SZÉNÉGETŐ. Sáros Várm.
földes Ura G. Haller Uraság,
SZEND. Tót falu Komá­
fekszik Felső Sebeshez közel,
rom Várm. földes Ura Hg.
és annak filiája.
Eszterházy Uraság; lakosai
SZÍNFALU. S v á b falu
katolikusok, fekszik Tatá­
Szatmár Várm. földes Ura G.
hoz a £ mértföldnyire; ha-
Károlyi Uraság, lakosai ka­
tárja jól termő, vagyonnyai
tolikusok, fekszik Alsó Ho-
kűlömbfélék.
moródnak, Lippo Mogyo­
SZENDEHELY. N ó g r á d 9 9
rósnak , s a Szilágyságnak
Várm. földes Ura a' Váczi
szomszédsági okban; határja
Püspökség; határja közép­
hegyes , és völgyes foldgye
szerű. f

fejér agyagos, melly mind

SZENDRICS. Bihar Várm.
9 veteményt , mind szénát
a Belényesi vidéken.
középszerűen terem; zzőlő-
SZENDRŐ. Magyar Mező­ hegye nintsen, erdője meg­
város Borsod Várm. földes lehetős, piatza Szatmáron 3
Urai több Urak, lakosai ka­ mértföldnyire; a Bányaváros
9

tolikusok , és reformátusok, pedig 5 m. van hozzá.

SZBNITZ. S[éndsfalu név
9
fekszik hajdani Vára, s Bód-
va vize mellett, Sz. Jakab­ alatt.
hoz nem meszsze. Régi Vára SZBNITZE. Tót falu Zó­
9
nevezetes vala, s külömb­ lyom Várm. földes Ura Rad-
féle viszontagságokat szeny- vánszky Uraság, lakosai kű­
védett, míg Rákóczi Ferentz lömbfélék, fekszik Szelecz-
9
által el nem rontatott. A hez nem meszsze, mellynek
Sz. Ferentz Szerzetebéli A- filiája; határja j ó , fája, le­
tyáknak Klastromjokat 1660 gelője elég van.
dikban Vcstlinyi Ftrtnt\ SZÉNIG. Sienyakovcqc.
állíttatta - fel ; határja j ó , Tót falu Sáros Várm.
legelője e l é g , malma hely­ SZENNA. Tót falu Nógrád
ben , szőleje is van, fája Várm. földes Urai G.Zichy,
Z és
és Gr. Balassa Uraságok , nek filiája, N. Macsédhez 1
lakosai katolikusok , és e- órányira; határja 3 nyomás­
vangelikusok, fekszik Felső béli, *s egy részét Dudvág
Tisovnyikhoz nem meszsze, nedvesíti, földgye j ó , er­
mellynek filiája; határja is deje, réttye, 's legelője is
hozzá hasonlító. hasznos.
SZENNA. Horvát falu So­ SZENT ADORJÁN. S z á l a
mogy Várm. földes Ura Hg. Várm. földes Urai több Urak,
Eszterházy Uraság, lakosai lakosai katolikusok, fekszik
katolikusok , és másfélék, Pákához nem meszsze, melly
fekszik a' Szigeti járásban; nek filiája, határja közép­
határja jól termo. szerű.
SZENNA. Tót falu Ungvár SZENT ANDRÁS. Magyar
Várm. földes Urai több Ura­ falu Abaúj Várm. birtokosai
ságok, lakosai katolikusok, több Urak , lakosai katoli­
fekszik Ung vizéhez közel; kusok , és reformátusok,
határja jól termő. fekszik Szántótól egy mért­
SZENNOGR ÁD. S\cnno-
földnyire, Bársonyos vizének
hrdd. Tót falu Hont Várm. szomszédságában ; határja
1
földes Ura a Tudom. Kints­ mintegy szigetben van, rét-
tár , lakosai katolikusok, tyeit a' víz áradások rongál-
fekszik Bozókhoz i | mért­
földnyire, s a Bozóki Ura­
9
1

SZENT ANDRÁS. Magyar

dalomhoz tartozik; határja falu Békés Várm. Birtokosa
középszerű, legelője, fája B.Rudnyánszky Uraság, la­
elég van.t
kosai katolikusok, és refor­
SZENTA. Nevezetes Gyö- mátusok , fekszik Körös vize
zedelemnek helye Csongrád mellett , mezeje bóv ter­
Vármegyében, a'hol 1697- mésű , egy részét szántó-
dikben, u - d ' k Szeptember­ I földgyeinek a' víz áradások
b e n , Eugenius Hertzeg az járj5c; fája, nádgya nints,
Ozmánoknak kétszázezernél piatza távol van.
számosabb badi táborát igen
szerentsésen megverte vala. SZENT ANDRÁS. Szabad
9
SZENT ÁBRAHÁM. Tót puszta a Jászságban, Árok-
falu Pozsony Várm. földes Ura I szálláshoz tartozandó, fek­
Gr. Eszterházy Uraság, la­ szik Jász Apátinak szomszéd­
kosai katolikusok, fékszik ságában északra , 's véle
Majthényhez közel, melly­ határos.
SZENT
 SZENT,
SZENT A N D R Á S . Elegyes
falu Bihar Várm. Birtokosai
külömbféle Urak , lakosai
leginkább Oroszok , fekszik
9
a Belényesi kerületben; ha­
tárja közép termékenységi.
SZENT A N D R Á S , Tót falu
Liptó Várm. lakosai katoli­
kusok , fekszik Trnovecz-
vize mellett, Okolitsnától
9
egy mértföldnyire. E vidék
egész Benedekfálváig Filis^
ttusolC völgyének nevezte­
tik ; ámbár határjának |
része sovány, de | része
termékeny; fája tűzre, és
épületre van , legelője is
elegendő.
S Z E N T A N D R Á S . Tót falu
Szepes Várm. földes Ura Bu-
daházy Uraság, lakosai ka­
tolikusok; határja j ó , de
egy része középszerű.
S Z E N T A N D R Á S . Két
gyar falu Szála Várm. egy­
gyiknek földes Ura Gr. Fes­
teti ch Uraság ; másiknak
pedig Salamon , és több
Uraságok, lakosaik katoli­
kusok , fekszik egygyike
Keszthelytől egy mértföld­
9
nyire ; másik pedig a kis­
sebb Kapornaki járásban;
határjai közép termékeny,
séguek.
S Z E N T A N D R Á S . & Andri.
Német falu Mosón Várm. s
9
a Magyar Óvári Uradalom­
hoz tartozik, lakosai kato­
SZENT. 3íf
likusok, fekszik d. Pomogy-
hoz i , n. ny. Magy. Óvár­
hoz 4 órányira; 3 fordulóra
osztott egyenes határja ter­
mékeny , legelője, réttye
középszerű, tavaiban haíá-
szattyok, és nádi ások van,
széksó is bőven szedetik ha­
tárján; piatzok Nizsiderben
van.
S Z E N T A N D R Á S . Magyar,
és tót falu Torna Várm. föl­
des Ura Hg. Eszterházy Ura­
ság , lakosai katolikusok,
fekszik Potrajnik vize mel­
lett, Tornától egy mértföld­
nyire; földgye, réttye j ó ,
legelője e l é é , makkja, fája
9
mind a kétféle van , meszet,
szenet is égetnek; határja a 9
Kovácsi pusztával öszve van
kaptsolva.
SZENT A N D R Á S . Magyar
ma­ falu Sopron Várm. földes Ura
Gr. Festeti ch Uraság, lako­
sai katolikusok, és evangé­
likusok , fekszik Rába vizé­
9
től , s Szanytól is, mellynek
filiája, nem meszsze ; Kapu­
vártól a mértföldnyire; föld­
gye , réttye jó, legelője elég,
erdője kevés.
S Z E N T A N D R Á S . Tót falu
Zólyom Várm. Birtokosa a 9
Bányászi Kir. Kamara , la­
kosai katolikusok , fekszik
9
Garam vize mellett, Brusz-
nóval által ellenben,Libetén-
től % mértföldnyire ; föld-
Z a gyé-
 gyének fele sovány , hegyes, tévójök vala Bibits nevű
es köves , 's Garam vize Aszszonyság, a' ki számokra
mossa; legelője e l é g , fája 30000 forintokat hagyott
tűzre, és épületre van; pia­ vala. E' helységnek határ-
tza Zólyomban i | mértföld­ ' jában is vagyon abból a'
nyire. híres a , 's 3 ölnyi magas­
SZENT ANDRÁS. Elegyes ságú sántzolásból, mellyet
oláh, és német falu Temes Trdjdnus R. Tsászár Det{e-
Várm. földes Ura a' Kir. Ka­ balusnak meg gyózettetése
mara ; lakosai katolikusok, előtt , a' i d ő b e l i e k k e l
és ó hitűek, fekszik Temes- tett hadakozásnak idején
' vártól fél mértföldnyire ; ha­ ! készíttetett. Vdrba nevű
tárja gazdag, réttye j ó , le­ földvár körűi, 's egyebütt is
gelője nagy. mindent megterem termé­
SZENT ANNA. Tót falu keny földgye; vagyonnyai-
Liptó Várm. földes Urai kü­ nak eladására jó módgyok
lömbféle Uraságok, lakosai van Aradon, 's helyben is,
katolikusok; legelője elég, fája, réttye, legelője elég
földgyének | része közép­ van, kerti borok is terem,
szerű, tűzre való fája van. pénzt szereznek lakosai gő-
SZENT ANNA. O S^cnt böly, nyáj, és gulya tar­
Anna, v. Komlós. Elegyes tásból is.
oláh falu Arad Várm. 'földe* SZENT ANTAL. Mezőváros
Ura Gr. Fekete Uraság, la­ Hont Várm. földes Ura Gr.
kosai leginkább ó hitűek, Koháry Uraság, lakosai ka­
fekszik F. Varsánd , és Si- tolikusok, fekszik Selmetz-
mánd között; határja Nyéki nek szomszédságában, 's az
pusztával nevekedvén, j ó , Uraságnak felül a' Városon
és termékeny. egy hegyoldalán épflltt új je­
SZENT ANNA ( ŰJ. ) Ma­ les kastéllyával díszesíttetik,
gyar , és német Mezőváros mellyben ugró kút is van.
Arad Várm. földes Ura Gr. E' Mezővároshoz, mint Ura­
Fekete Uraság, lakosai ka­ dalom' fejéhez számos tót
tolikusok, fekszik Simánd, faluk tartoznak, 's itten tar­
Komlós, Varsánd, és több tatnak az Uraságnak Székei;
helységeknek szomszédságá­ határja két fordulóra van
ban, 's a* Piaristáknak Klas­ osztva, földgyei hegyesek,
trom jok is van itten, kik leginkább tavaszi vetést ter­
ázlffjúságot oktattyák. Jól- mők, réttyei a* hegyeken
van-
•annak, nagy része határ­
jának s z é p i e n y ó , és tölgy­
fákból áll; lakosai több­
nyire a* Selmetzi bányákban
keresik élelmeiket.
SZENT ANTALFA. Magyar
fala Szála Várm. földes Urai
több Uraságok lakosai ka­
t hasznos révje van; Apátúr-
tolikusok , fekszik Csicsó­
nak szomszédságában, melly­
nek filiája; határja közép­
szerű.
SZENT BALAS. Magyar
falu Szála Várm. földes Urai
Inkey, és több Uraságok,
lakosai katolikusok, fekszik
Kapornakhoz i\ mértföld­
nyire; határja jól termo.
SZENT BALAS. Magyar
falu Somogy Várm. földes
v
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok; fekzsik
Kaposvárhoz r|. mértföld­
nyire, termékeny határjával.
SZENT BÉKALLYA. Falu
Szála Várm. földes Urai Gr.
Eszterházy, és több Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
fekszik a' Tapoltzai járásban;
határbéli földgye középszerű.
SZENT BENEDEK. Lásd a'
B. betűt, és az első Kötet­
nek Toldalékját.
SZENT BENEDEK. Magyar
falu Pest Várm. földes Ura a'
Kalocsai Érsek, lakosai ka­
tolikusok, és reformátusok,
fekszik a* Duna' partyán;
Paksal által ellenben, Fok-
tőhöz 1 , Kalocsához , 's Pa-
tajhoz l\ mértföldnyire a*
Sárközben; határja 3 nyo­
másbéli, földgye lapos, fe­
kete, és agyagos, 's közép-
termésu; szénája, nádgya
van, szőleje nints, a'Dunán
sága de kellő fonté 1 1 9 8 -
dikban állott-fel.
SZENT BIBORCZ. Tót falu
Vas Várm. földes Ura Gróf
Batthyáni Uraság , lakosai
katolikusok, fekszik Mar-
tyáncznak szomszédságában,
mellynek filiája; határbéli
földgye középszerű.
SZENT BORBÁS. Magyar
falu Somogy Várm. földes
Ura a' Sz. Jakabi de Silesio
Apátúrsáz, lakosai katoli­
kusok, fekszik Lakocsához
nem meszsze, és annak filiá­
ja ; határbéli földyei jól.
9
termők , s vagyonnyai is
kűlömbfélék.
SZENT DAMJÁN. Szabad
puszta Baranya Várm. földes
1
Ura a Pécsi Káptalanbéli
Uraság, fekszik Hétfehely-
hez közel, és annak filiája.
SZENT DIENES. Magyar
falu Baranya Várm. földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Bánfának , és Katsotának
szomszédságában ; határja
középszerű, erdeje, és szó­
leje nintsen, hordókra való
Z 3 ab-
 abrontsokat készítenek la ban, mellynek filiája, ha­
kosai , és azzal kereskednek, tárbéli földgyei jók.
leginkább Szekszárdon, Ba SZENT ELEK. Sngtrsbacfu
ján, Pakson, és Zomboron Horvát falu Vas Várra, föl­
szokták elárúlgatni; közön­ des Ura Gr. Battyháni Ura­
séges piatzok Szigeten két, ság, lakosai katolikusok,
Pétsen 4 órányira. fekszik Német Újvárhoz
SZENT DIENES. Szabad mértföldnyire; batárja jó^
puszta Bihar Vármegyében. s külömbféle vagyonnyaikat
9

SZENT DIENES. Szabad is könnyen eladbattyák.

puszta Pest Vármegyében. SZENT ENDRE. ,JEIegyes
SZENT DOMOEOS. Magy. Mezóváros Pest Várm. földes
falu Heves Várm. földes Ura Ura a Kir. Kamara, Koro­
9

Hg. Grazsalkovich Uraság, nái jószág, lakosai katoli­

mostani Birtokosa pedig B. kusok, többen ó hitűek,
Orczy Uraság, lakosai ka­ fekszik n. k. a' kis Dunához,
tolikusok, fekszik a' Bikk- n. ny. Pómázhoz, é. a Sz.
9

hegynek napnyúgoti árnyé­ Lászlói erdőkkel, d. pedig;

kában, nagy fövenyes, Jcő- Kalázi helységgel, mellyek
sziklás , és erdős hegyek mintegy fél órányira fek­
között; napkelet felé Be- szenek tőle; határja kuko­
költzéhez i | - órányira. La­ ritzát középszerűen terem,
kosai igen szorgalmatos , búza, széna; és zab nélkül
egygyfigyö jámbor embe­ szűkölködik; borral bővel­
rek , kivált az öreg emberek kedik, erdeje, nádas tója
irtóznak a' káromkodástól. j ó ; az ó hitű Püspöknek
Régi szokásban vett károm­ ittRezidentziája van, Tem­
lások-most is ebben áll: plom 7 van benne, cgy^y
Td[es, tarka, taréjjos kí­ a' Katolikusoké, hat pedig
gyó, veszett gyík marjá­ az Óhitütké; a' Város ma­
mig. Ők a* teremtettézést gát örökösen árendallya,
borzadva hallyák. Határja a' Lakosok szabad fundus-
jól termő. adás, és vevés jussal bír- .
SZENT ELEK. Oláh falu nak; vagyon révje, malmai,
Bihar Várm. földes Ura a'N. halászattya, a hegyek kö­
9

Váradi Káptalanbéli Uraság, zött nagy erdeje, mellyben

lakosai katolikusok, és 6 S\taravoda nevezetes forrás
hitűek, fekszik Boldog Sz. találkozik; Vendégfogadó,
Mártonynak szomszédsága- J Patika, Ispotály is van ben­
ne;
n e ; a' Lakosok kalmárko- Gr. Forgách Uraság, lakosai
dással, és szóló míveléssel katolikusok, fekszik Tsötör-
keresik élelmeket; határja* töknek szomszédságában,
ban kőszén is találtatik. mellynek filiája; határbéli
SZENT ERZSÉUET. Magyar földgyei jól termők; Kápol­
falu Baranya Várm. földes nája Sz. Erzsébetnek tiszte­
Ura H. Eszterházy Uraság, letére szenteltetett; sík, és
lakosai reformátusok, fek­ kövér földgye van, de nem
szik Kis Péterdnek szom­ mindenütt.
szédságában ; határbéli föld- SZENT ERZSÉBET. Négy
;ye, es réttye sovány; sző- magyar faluk Szála Várm.
f eje, és erdeje van; piatza Alsónak földes Ura H. Esz­
Szigeten i , Pétsen 4 órá- | terházy Uraság; ez fekszik
nyira. Csesztreghez köze!; Felső­
SZENT ERZSÉBET. Magyar nek földes Ura Gr. Szapáry
falu Heves Várm. földes Urai Uraság , fekszik Sz. György-
Utassy, és Zay Uraságok, völgyéhez nem meszsze;
mostani földes Ura B. Orczy harmadiknak földes Urai
Uraság; lakosai katoliku­ Farkas, és több Uraságok;
s o k , fekszik világos helyen, negyediknek Forintos Ura­
hegyes, völgyes, és homo­ ság , fekszik Mihályfának
kos határjával észak felé szomszédságában, mellynek
Varasszóhoz egygy órányira. filiáji, lakosaik katolikusok,
Régi volt Vára Tsthvdrnakés másfélék is; határbéli föld­
hivattatik. Nevezetes épület gyeik középszerűek.
benne a* Parochia, mellyet SZENT ERZSÉBET. Szabad
F. T. Ballagó András Vitze puszta Liptó Várm. földes
9
Esperest, és helybéli Plebá- Ura a Kelecsényi Plébános,
nus Úr építtetett, s jeles fekszik Kelecsényhez nem
9

kertel is felékesíttetett. Szép meszsze, mellynek filiája.

példát mutat az említett P. SZENT ERZSÉBET. Szabad
Ú r , mind személlyes szép puszta Nógrád Várm. földes
erköltsei, mind pedig jeles Ura Gr. Berényi Uraság.

Í
azdáskodása által is a' La- SZENL G Á L . Magyar falu
osoknak, s a' lóherének Baranya Várm. földes Ura
9

termesztését is tökélletesség- Gr. Batthyáni Uraság, lako­

re vitte előttök. sai katolikusok, fekszik Sz.
SZENT ERZSÉBET. Puszta Iványnak, és Sz. Lőrintznek
Pozsony Várm. földes Ura szomszédságában ; határja
Z 4 kö-
36o SZENT.
középszerű , réttyei meg­
lehetősek fuvarozásból, és
f sze, és annak filiája; határja
1
a Cserdi hegyen termett
borokból szereznek kész
pénzt lakosai; szólejek, és
erdejek helyben nintsen;
piatzok Pétsen 3 órányira.
SZENT GÁL. Szabad puszta
Tolna Várm. földes Ura Dö-
ry Uraság, Zombáboz tar­
tozik.
SZENT GÁL. Magyar falu
Veszprém Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, többen reformá­
tusok, fekszik Herendhez J
órányira; határja a nyomás­
béli, szántóföldgyei térsé-
gesek, egyéb része begyes,
és völgyes, szőleje nintsen,
erdője nagyon s o k , malma
3 , fvi rész mai ma is van, le­
gelője j ó , juhai is számo­
sak, fával, vaddal bővel­
kednek; határjának déli ré­
szénvize szak, pusztáji ha-
tárjával öszve kaptsoltattak,
úgymint: Németi, Horhi,
Csepel, István. Szép
szabadságokat nyertek régi
Lakosai a' Királyoktól, mint
Királyi Vadászok — 's még
most is minden esztendőben
Újesztendőkor vadakat visz­
nek fel Bétsbe.
SZENT GÁLOSKOR. Magy.
falu Somogy Várm. földes
Urai Vajda, ésSvastichUra­
ságok , lakosai katolikusok,
SZENT.
fekszik Mernyéhez nem mesz
jól termő.
SZENT GOTHARD. Német
Mezóváros Vas Várm. földes
Urai a'Czisztertzita Szerzet­
béli Atyák, a' kiknek jeles
Szentegyházok, ésReziden-
tztájok által diszesíttetik,
lakosai katolikusok, fekszik
Németújvárhoz a mértföld«
nyire. Nevezetesiti vidékjét
az 1664-dik esztendóbéli
híres győzedelem ; határja
középszerű, vagyonnyai kű­
lömbfélék.
SZENT GRÓT. Geresdorf.
Elegyes Mezőváros Vas
Várm. földes Ura Gr. Bat­
thyáni Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Német-
Újvárhoz i £ mértföldnyire;
határja meglehetős, legelője
hasznos.
SZENT GRÓT. Mezőváros
Szála Várm. földes Ura Gr.
Batthyáni Uraság, a' kinek
jeles kas téli yával ékesíttetik,
fekszik Polgárvároshoz
Csáfordhoz , Sz. Péterhez,
's Aranyadhoz is £ órányira;
Udvarnokhor, 's Tekenyé-
hez pedig 1 órányira, kies
térségen ; a* H uszonyai ,
Csáfordi szőlő hegyeknek
szomszédságjokban , és a'
Dobroni, Almási szép er­
dőkhöz nem meszsze. Éke-
sitik e' Mezővárost a' földes
Ura-
Uraságnak jeles Vár forma pusztíttatott. Azután pedig
Kastéllyá, mellyen e'felírat Bazingal, és Óvárral egygy
van: SIC eX annosls sVr- Ú r n a k engedelmeskedék*

? Vnt noVa teCta rVJnls;

I non pLaCent, faC Me-
Llora, LICet; és az Uraság­
Nevezetes e' Városra nézve,
hogy elsők valának a' Sz.
Györgyi, és Bazingi Grófok,
nak háza egygy emeletre. a* kik Magyar Országban
Vendégfogadója is van, és Grófi nevezetet viseltek vala,
3 kereket forgató malma. ámbár már az előtt is voltak
Díszesítik továbbá áz Ura­ a' Hazában Grófok, de más
ságnak jeles kertyei, 's a' forma értelemben vétettek.
Város* végénél régi neve­ Virágzó állapotban vala e'
zetes épületének maradván­ Királyi Város kiváltképpen
nyá még most is szemlélhető. RUDOLF, és II. M Á T Y Á S
Határja jó termésű, vagyon­ alatt, 's olly gazdag, hogy
nyai jelesek, és külömbfé­ Aranytárnak neveztetett né-
lék; de Szála vizének áradá­ mellyektől, 's Bél Mátyás
sa itten néha károkat okoz. szerent, több Uraságok is
laktanak vala itten az idő­
SZENT GYÓN. Szabad ben , mint Pozsony Városá­
puszta Komárom Várm. föl­ ban; jeles termékenysége,
des Ura Gr. Eszterházy Ura­ és bora, mind Ausztriából,
ság, fekszik Bánhidához nem mind Stájer Országból szá­
meszsze, mellynek filiája. mos gazdag Lakosokat ide
SZENT GYÖRGY. Fanum hódított vala. Nevezetes
Sancti Georgii, Sqtati GirLvala továbbá e' Városra néz­
Szabad Királyi Város , és ve az 1647-dik esztendő,
régi Vár Pozsony Vármegy. midőn a' Királyi Városok'
fekszik szőlőhegyek alatt, száma közzé emeltetett. —
kies helyen , Pozsony Váro­ Valaminthogy ez időben
sához a , Bazinghoz pedig gazdag, népes, és jeles Vá­
fél órányira. ros vala, úgy ellenben idő­
Régi, és hajdani neveze­ vel a' külömbféle viszontag­
tességét az is nyilványíttya, ságok , és tuz támadások
mivel IV. B É L A Király alatt által eltsekélyedett. Sanyarú
már a Városok' száma kö­ vala Szent György Városára
9

zött vala. Első nevezetes nézve az 1663-dik esztendő,

viszotagságokat szenyvede midőn a* Tatárok által el­
Ottokártól, a' ki által el- | pusztíttatott , a' Lakosok
meg-
megölettek, mások pedig dé S. Georgio, Sc Bozyn,
rabszíjjakra fózettettek, söt ac Capitanei Partiam supe-
még a meghólttak is fel- riorum Regni Hungarix &c.
9

dúlattattak nyugovó helye* qui obiit príma die Mártii

ikbol a' Város' Templomá­ Anno Domini I J 5 0 / — E
9

nak Kriptájában. Újjabb sa­ Templomhoz mintegy ^ ó-

nyarúsággal látogattatott rányira van egy kisded tót
vala meg 1704-dik eszten­ falutska Neustifi, Novavesz,
dőben, Rákóczinak Serege melly e Városnak filiája; s
9 9

által, midőn a' Városnak egy erdő, és szőlőhegyek

több nevezetes részei leron­ által választatik-el.
tattak , a' Bazingi útsza pe­ Második nevezetes Szent­
9
dig egészszen elégettetett. egyház a piatzi Templom,
9 9
Ismét új szerentsétlenség sa­ s e felülírással ékesíthetett:
nyargatta vala I7a8-dikban, HIC tVa sanCta Trlas re-
midőn újjonnan hamuvá té- qVIes sít sanCtlqVe seDes,
tettetett. A' Városnak 3 ka­ seDlbVs eXqVe saCrls sV-
pui vágynak, úgymint: a splrla sVsCIpe saCra. Idő­
9

9
Pozsonyi kapu, az alsó ka­ vel pedig a Piaristáknak
pu és a hegyi kapu; és birtokokba jutott 1664-dik
t
9

n é g y , gyalog embereknek esztendőben . 's az akkori

számokra készíttetett kis­ Esztergomi Érsek tulajdon
sebb ajtóji. Útszáji között költségével építtette mellé
9
pedig nevezetesebbek : a a Piaristáknak Kiastromát,
9

Templom útsza, a közép mellyben 1 1 Szerzetesek

9

9
útsza, a Pozsonyi, és Ba­ laknak, s azlffjúságot szor­
9

9
zingi útszák, és az új útsza. galmatosan taníttyák a ne­
Szentegyházai között pedig gyedik Oskoláig.
9
a Sz. őyörgy emlékezetére 9
Harmadik Templom az
szenteltetett Városnak régi Evangélikusoknak nem régi
hegyre építtetett jeles Szent­ Templomjok, mellynek fel­
egyháza, melly nem igen építtetését e' veres márvány­
regen újjíttatott vala meg , ba metszett arany betűk
9
s a Sz. Györgyi, és Bazingi nyilváníttyák : Has AZdes
9

Grófoknak kriptáival díszes- sempiternum Aug. C&s. &

kedik; és ez emlékeztető Rcgis Apóst. Jostphi IL
sorok szemlélhetek itten: cltmtntis monumentum Deo
Monumentum Sped. 8c Mag. optimo, maximo sacravit
Casparis de Sered, Comitis pietas Ccetus Aug. Conf. S 9

, Geor.
 SZENT.
Gtor.An.MDCCLXXXIII.
Más külömbféle nevezetes
épületei között jeles a* Vá­
rosházai és más itten birto­
kos Uraságoknak házaik, és
a' Városnak Plebániaháza,
egygy emeletre épülve, a*
Városon kivul, '$ fekvése
nevezetes. Vendégfogadóéi
között legnevezetesebb az
úgy neveztetett Szénás Ven­
dégfogadója, holott a'Ven­
dégeknek számokra jól el­
intézett szobák készíttettek.
Fördője is van a* Városon
kivSl jó , egy -J órányira,
mellyben hasonlóképen je­
les alkalmatosságok vágy­
nak; vize melegíttetik. A'
Városnak öt vízi malmai
vannak, és a' Városban 8
közönséges kutak. Legne­
vezetesebb e* Városra nézve
hogy a' pestises időkben
mindenkor épségben mara­
9
dott, és a szomszéd lako­
soknak menedék helyül szol
gált vala. Határja e' Város­
nak jó termékenységfi, bo­
rai híresek , és némellyek
itten aszszúszSlő bort is ké­
szítenek; erdője nagy, va-
gyonnyaiknak eladására jó
módgyok van.
SZENT GYÖRGY, Also és y
Felsó S[cnt György. Két
népes magyar helységek a 9
Jászságban; amaz már M Á ­
TYÁS Király alatt 1469-dik
SZENT. 3*3
esztendő táján népes helység
vala, lakosaik mind kato­
likusok, fekszenek, amaz
Pesthez g , ez pedig 6 mért­
földnyire , Zagyva vizénél,
mellyen amannak két jó
malma van , 's 1400 ölnyi
hoszszaságu, és egy ölnyi
szélességű magas töltése az
áradás ellen. Határja majd
fekete, majd homokos, de
jó termékenységfi, sok mar­
háikhoz képest kaszállójok
szuk. Alsó Sz. Györgynek
140 hóldföldre terjedő, Bor­
sa nevezetű igen szép erdője
van, melly a' méheknek
tartására igen alkalmatos;
ez is szép tölgyes erdővel
bír Zagyva vize mellett, 's
nádaló helye is van; bora
nem sok terem ; piatzok
több Városokban van.
SZENT GYÖRGY. Tót falu
Szepes Várm. földes Ura Sz.
Iványi Uraság, lakosai ka­
tolikusok , fekszik Holló-
Lomnitznak szomszédságá­
ban, mellynek filiája; ha­
tárja középszerű.
SZENT GYÖRGY. Tót falu
9
Turócz Várm. földes Ura a
helybéli Plébánia , lakosai
katolikusok, fekszik Znió-
Várallyához | mértföldnyire;
határja jól termő.
SZENT GYÖRGY. Elegyes
falu Vas Várm. földes Ura G.
Nádasdy Uraság , lakosai
ka-
katolikusok, fekszik Dobrá­
hoz i i mértföldnyire; ha­
tárja középszerű.
SZENT GYÖRGY. Német
falu Sopron Várm. földes Ura
H.Eszterházy Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik So­
pronhoz a | mértföldnyire;
határbéli Töldgye inkább
térséges, mint hegyes, jó
borral bővelkedik, réttye
nem sok van, de erdője e-
l é g ; közel van hozzá a'
földes Uraságnak ^ mért­
földnyire terjedő nevezetes
vadas kertye, benne kas­
téllyá, és több vadászházok.
SZENT GYÖRGY. Szabad
puszta Csongrád Várm. föl­
des Ura Gr. Károlyi Uraság,
fekszik Kurtza vize mellett,
földgye fekete, és jól ter­
mő. Itten van a" Szegváriak­
nak legelojök, egynehány
dohány kertészek is laknak
itten.
SZENT GYÖRGY. Szabad
puszta Fejér Várm. földes
Ura a' Religyiói Kintstár,
fekszik Bitskéhez nem mesz­
sze, mellynek filiája; határ­
béli töldgye jó.
SZENT GYÖRGY. Elegyes
falu Bars Várm. földes Ura
az Esztergomi Érsek, lako­
sai katolikusok, fekszik
Zsemlérnek szomszédságá­
ban mellynek filiája; ha-
t
tárbeli földgye jól termő.
SZENT GYÖRGY. Baranya
Várm. földes Ura Petrovszky
Uraság, lakosai katolikusok,
batárbéli földgye jeles ter­
mésű.
SZENT GYÖRGY. Szála
Várm. földes Ura Gr. Álthán
Uraság, lakosai katolikusok,
határja középszerű.
SZENT GYÖRGY. Bánok
S\cnt György. Magyar falu
Szála Várm. földes Ura Hg.
Eszterházy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik az A.
Lendvai Uradalomban; ha­
tárja középszerű.
SZENT GYÖRGY. S^ala S%
György. Szála Várm. földes
Ura Gr. Batthyáni Uraság,
lakosai katolikusok, fékszik
Szalavárhoz nem meszsze;
batárja jól termő,
i SZENT GYÖRGY VÁR. Ma-*
Í
ryar Mezőváros Szála Várm.
öldes Ura Gr. Szécsényi U-
! raság , 's ez Uradalmának
feje, lakosai katolikusok,
fekszik Kanizsától 5 órányi­
ra, a' Bekefai pusztának
szomszédságában, melly ez
Uradalomhoz tartozik. Haj­
dan Szalaberkében alkalma­
tos nagyságú Vára volt, de
már most tsak emlékezete
van fel. Határja közép ter­
mésű, vagyonnyai külömb­
félék.
SZENT GYÖRGY. Szabad
puszta Heves Várm. földes
Urai
Urai Szepesi, és több Urak, SZENT GYÖRGY. Szabad
fekszik Tisza Őrshöz nem puszta Komárom Várm. föl­
meszsze, mellynek filiája. des UraG.Eszterbázy Uraság.
SZENT GYÖRGY. MC[$ SZENT GYÖRGY. Szabad
S\cnt György. Magy. falu puszta Pest Vármegy.
Veszprém Várm. földes Urai SZENT GYÖRGY. Tatár S[.
Hollósy, és több Uraságok, György. Magyar, és tót
lakosai reformátusok, fek­ falu Pest Várm. földes Ura H.
szik Lepsényhez nem mesz­ Grazsálkovics Uraság, lako­
sze , egy tó mellett; határ­ sai katolikusok, fekszik Ör­
béli földgyei jók, és min­ kénynek szomszédságában,
dent megteremnek, tsupán Hartyánnak filiája, Kecske­
földekből, rétekből, és lege­ méthez , és Izsákhoz 3 mért­
lőből áll határja; tavában földnyire ; az Uraságnak ma­
alkalmatos nádlása van; pia­ jorja is vagyon benne; ha­
tza Veszprémben 4 , Székes tárja nagyobb részént ho­
Fejérváron pedig a mért­ mokos, és turján, minden­
földnyire van. féle gabonát terem , az Ura­
9
SZENT GYÖRGY. Klastrom, ságnak itten, és a mellette
Ptrnyava faluval, vagy Afo- lévő Sarlósára határon, sok
nasteru s[em Zsorc[ulin. Te­ szarvas marhája, lovai, és
9
mes Várm. földes Urai a' Sz. juhai neveltetnek ; a sók
Györgyi Kalugyerek. nád, homok buezkók , és
SZENT GYÖRGY. Temes turjánok jó tartalék helyül
9
Várm. földes Ura Laczkovics szolgálnak a farkasoknak,
Uraság, fekszik Dettának és marha tolvajoknak, ki­
9
szomszédságában, mellynek ket a Vármegye gyakran
filiája; határja jól termő. szokott vadásztatni.
SZENT GYÖRGY. S^cnjurát. SZENT GYÖRGY, Búr S[.
Rátz falu Torontal Várm. György. Tót falu Pozsony
földes Ura Kis Uraság, la­ Várm. földes Ura Gr. Bat­
kosai ó hitűek, fekszik N. thyáni Uraság, lakosai kato­
Becskerekhez két órányira; likusok , fekszik térséges he­
határbéli földgye 3 nyomás­ lyen ; határja a nyomásbéli,
9
béli, s mindennemű gabo­ leginkább rozsot, és ken­
nát megterem, szőleje tse­ dert terem; réttye, szőleje
kély , fa nélkfil szűkölködik, elegendő van ; zabja, és
Bega tsatornája jó hasznokra búzája nem terem, erdeje
van. nem nagy; piatzaSassinban.
 S2ENT GYÖRGY. Szabad mellynek filiája; határja jó
puszta Pozsony Várm. földes termésű.
Ura Gr. Aponyi Uraság, szép SZENT GYÖRGY. Sáros
kastély, és hasznos épületek Várm. földes Ura Péchy Ura­
is vágynak rajta , fekszik a' ság , lakosai katolikusok,
Vajka Székben; hozzá tartó- és másfélék, határja hegyes,
zik Vdgotttrdo szép erdő­ és közép termésű.
ségből , és rétekből álló SZENT GYÖRGY. Tót S\.
szigetetske is. Lippai Érsek György. Magyar falu So-
által építtetett nagy Klast­ mogy Várm. földes Ura Gr.
rom ja , és Sz. György Kápol­ Szécsényi Uraság , lakosai
nája a' Szentegyház mellett reformátusok, fekszik Apá­
üressen áll, és romiadó fél­ tihoz nem meszsze, melly­
ben van. nek filiája; határja jó ter­
SZENT GYÖRGY. Eszterg. mésű, mezeje első osztály­
Várm. földes Ura az Eszter- béli ; szarvas marhákkal ke­

f omi Érsek, lakosai katoli- reskednek lakosai, erdejek

usok, fekszik d. Esztergom szükségekhez képest elegen­
mellett, n. k. Sz. Tamástól dő, *s maimais van az úgy
egy útsza választya-el. Lásd nevezett üllevőlgy vizén.
Esztergomnak leírásában. Jó SZENT GYÖRGY. Homok
bort termő szőlő hegyeiket S[. György. Magyar falu
sok szép forrás vizek nedve­ Somogy Várm. földes Ura
sítik, mellyek között neve­ Gr. Szécsényi Uraság lako­
9

zetes a Sz. János' kúttya; sai többnyire reformátusok,

9

erdeje hegyes, és völgyes, fekszik ozulokhoz k ö z e l ,

suru ligettyei is vágynak; mellynek filiája; Csokonyá-
és számos sokféle vadgyai tól, melly Uradalomhoz tar­
lévén, nem közönséges va­ tozik, n.k. i mértföldnyire;
dászatot szolgáltat; legelő határbéli jó földgye i nyo­
mezeje is elegendő van. másbéli, erdeje mind épfi-
leti fákat, mind abrontsnak
SZENT GYÖRGY. Szabad valókat szolgáltat; malma is
puszta Szabolcs Várm. van Gyöngyös vizén, szóleje
SZENT GYÖRGY. Duna S\. tsekély, legelője, réttyei
György. Tolna Várm. földes hasznosak.
Urai Hajós, Löveji, és több SZENT GYÖRGY. Balaton
Uraságok, lakosai katoliku­ S[. György. Magyar falu
sok , fekszik Faddhoz közel, Somogy Várm. földes Ura G,
Fes-
Festetics Urasáé , lakosai
katolikusok, és másfélék,
fekszik Vörshöz nem mesz­
sze, mellynek filiája; határja
jól termő.
SZENT GYÖRGY. Elegyes
falu Vas Várm. földes Ura
Sz. Györgyi Horvát Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Csepreghez 1^ mértföldnyi­
re; az előtt könyvnyomtató
ház is vala benne; határja
középszerű , legelője, rét­
tye hasznos, vagyonnyai is
kűlömbfélék.
SZENT GYÖRGY VÖLGYE.
Az előtt Zrínntk neveztetett.
Szála Várm. földes Urai több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok, fekszik Kanizsához |.
mértföldnyire; határbéli föld­
gye jól termő.
SZENT GYÖRGY VÁR. Szála
Várm. lakosai katolikusok,
fekszik Szalavárhoz \ mért­
földnyire.
SZENT HÁROMSÁG. Sza­
bad puszta Baranya Várm.
földes Ura Gr. Batthyáni Ura­
ság; fekszik Rátz Petréhez
közel, mellynek filiája.
SZENT HELÉNA. Tót falu
Turócz Várm. földes Ura V
helybéli Plébánia , lakosai
katolikusok, határja meg­
lehetős termésS.
SZENT HUBERT. Német,
és frantzia falu Torontal
Várm. földes Ura Gr. Ferraris
Uraság, lakosai katoliku­
sok, fékszik Temesvárnak
szomszédságában; jó határja
3 nyomásbéli, bővelkedik
búzával, zabbal, árpával,
kukoritzával , és vajjal;
szűkölködik fa, és bor nél­
kül; piatza Temesváron, 's
másutt is.
SZRNT JAKAB. Elegyes
falu Vas Várm. földes Ura G.
Zsigray, lakosai katoliku­
sok , fekszik Szócséhez nem
meszsze, mellynek filiája;
határja középszerű, legelője,
fája van, szőleje nints.
SZENT JAKAB. Magyar
falu Baranya Várm., földes
Ura a' P é t s i Káftalanbéli
Uraság, fekszik Nemet Ürög
höz nem meszsze, mellynek
filiája; határja jó, vagyon­
nyai kűlömbfélék.
SZENT JAKAB. Szála Várm.
földes Ura Gr. Festetics Ura­
ság, lakosai katolikusok,
fekszikMiháldnak szomszéd­
ságában, mellynek filiája;
határja középszerű.
SZENT JAKAB. Magyar
falu Heves Várm. földes Urai
B. Brudern, és több Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Szurdok Püspökihez,
's Hasznoshoz nem meszsze,
Zagyva vize mellett; határja
jó , vagyonnyai kűlömb­
félék.
SZENT
 3*8 SZENT. SZENT.

SZENT JAKAB. Magyar SZENT JAKABFA. Német

9
falu Borsod Várm. földes Ura falu Szála Várm. földes Ura a
Gr. Keglcvícs Uraság, lako­ Veszprémi Püspök, lakosai
sai katolikusok, fekszik De- katolikusok, fekszik Csicsó-
brétéhez nem meszsze föld-
9 hoz nem meszsze, mellynek
gyei középszernek, szőleje, filiája; határbéli földgyei jól
tája, legelője van. termők.
SZENT JAKAB. Szabad SZENT JÁNOS. Magvar
puszta Pest Várm. földes Ura falu Bihar Várm. földes Ura
9 9
a Vátzi Püspökség, fekszik a Religyiói Kintstár, lako­
Mogyoród , Gedelló , és sai katolikusok, és reformá­
Szada között; Mogyoródnak tusok, fekszik Püspökihez
filiája; az Uraságnak nagy közel, mellynek filiája; fold­
majorja van benne; határja gye gazdag , vagyonnyai
közép termékenységu. jelesek.
SZENT JÁNOS. Svati Jdn.
SZENT JAKAB. Tót falu
T ó t Mezóváros Pozsony
9
Zólyom Várm. földes Ura a
Várm. földes Ura Gr. Bat­
Besztertzei Bányászi Kamara,
thyáni Uraság, lakosai kato­
lakosai katolikusok, fekszik 9
likusok, s az Uraságnak há­
Besztertze Bányához £ mért-
zaival ékes; fekszik térséges,
földnyire, mellynek filiája;
és homokos helyen, az Éles-
határjának | része sovány,
kói Uradalomhoz tartozik.
legelője, fája van, kereset-
9 Annakelótte itten Anabapti­
tye a Bányákban.
stáknak Társaságok vala;
SZENT JAKAB. Magyar de M. Teréziának közbeve­
9
falu Szála Várm. földes Ura tése , s Barkóczy Prímásnak
Gr. Festetics Uraság, lakosai igyekezete által a' R. Katoli-
katolikusok, fekszik Alsó ka Hitre tértek. Még azután
Lendvához i mértföldnyire; I is mozogtak ismét II. József
9
foldgye j ó , erdője, s két alatt; de Hg. Batthyáni 5
malma is van. Eminentziájának elintézése
SZENT JAKAB. Magyar által 1783-dikban ismét le-
falu Somogy Várm. földes tsillapíttattak. Postája, és
Ura a Sz. Jakabi de Silcsio Harmintzadgya is van; ha­
9

Apáturság, lakosai katoli­ tárbéli földgyei leginkább

kusok, fékszik Kapóshoz, gabonát, árpát, és Kendert
9
s Sz. Baláshoz nem meszsze, teremnek; réttye, mezője
határja középszerű. elég van, szőleje nintsen;
 két pusztáji is vágynak, et
dSje hasznom, Morva vize
nedvesiti; piatza Nagy Lé-
várdon.
SZENT JÁNOS. Német
Mezőváros Mosony Várm. a'
Magyar Óvári Uradalomhoz
tartozik, lakosai katoliku­
sok , fekszik d. M. Óvárhoz
a , Nizsiderhez pedig lefelé
5 órányira; három fordulóra
osztott határja egyenes, déli
részét Rápcza vize nedvesiti,
mezejek, és réttyek közép
szerű, terméseiket M.Óvá­
ron, és Nizsideren, széná-
jokat pedig Bétsben szokták
eladni.
SZENT JÁNOS. Szabad
puszta Szatmár Várm. földes
Ura Gr. Károlyi Uraság, fek­
szik Mező Petrinek szomszéd
ságában , és annak filiája;
N . Károlyhoz tartozik.
SZENT JÁNOS. Oláh falu
Torontal Várm. földes Ura
9
a Királyi Kamara, lakosai
6 hitűek, fekszik n. k. Zichi-
dorfboz d. Versetzhez i £
mértföldnyire; határja min-
dent jól termő, marhái szá­
mosak, javai külömbfélék,
Í
iatzok Vérsetzen, és Csa-
ován van.
SZENT JÁNOS, V. Nagy
Telek. Szabad puszta Békés
Vármegyében.
SZFNT JÁNOS, a Szabad
puszta Győr Várm. földes U-
rok Gr. Eszterházy Uraság,
fekszenek a' Pusztai járás­
ban, GönyŐi, Sz. Iványi,
és Bőnyi határoknak szom­
szédságokban , Győrhöz i-J.
mértföldnyire ; határjaik 3
nyomásbéliek, mindenféle
gabonát bőven teremnek,
szénájok főképen j ő , és sok;
határjának egy része térsé­
ges, más része dombos;
földgyeik homokosak, er­
9
dőik vannak a Duna mellett.
SZENT IMRE. Magyar falu
Bihar Várm. földes Ura a' N .
Váradi Püspökség, lakosai
katolikusok, fekszik Szent
Jóbhoz nem meszsze, Beret­
tyó vize mellett; határja jó,
vagyonnyai gazdagok.
SZENT IMRE. Vas Várm.
lakosai katolikusok, fekszik
Sz. Miklóshoz 1 mértföldnyi­
re ; határja középszerű.
SZENT IMRE. Tis[a S{*
Imre. Magyar falu Heves
Várm. földes Urai több Urak,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik T. Őrs­
höz nem meszsze, mellynek
filiája; határbéli földgyei,
9
s szöleji is jók, réttye elég
van; száraz malma helyben.
SZENT IMRE. Merec^ic^e.
Tót falu Sáros Várm. lakosai
katolikusok, és másfélék is,
tékszik Radácshoz nem
meszsze, mellynek filiája;
s határja is hozzá hasonlító.
A a SZENT
 SZENT IMRE. Szabad pusz­
ta Pest Várm, földes Ura Gr.
Batthyáni Uraság , fekszik
Akasztóhoz nem meszsze,
mellynek filiája.
SZENT ISTVÁN. Magyar
falu Baranya Várm. lakosai
katolikusok, fekszik Luts-
hoz közel, mellynek filiája;
határbéli földgye jól termő,
vagyonnyai kűlömbfélék.
SZENT ISTVÁN. Magyar
falu Borsod Várm. földes Ura
az Egri Káptalanbéli Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Kereszteshez i £ mértföldnyi-
re; határja gazdag terraésí.
SZENT ISTVÁN. Ro\tlani.
Tót falu Sáros Várm. földes
Ura Kassa Városa, lakosai
katolikusok, fekszik Kassá-
hoz i\ mértföldnyire; ha-
tárja középszerű.
SZENT ISTVÁN. Új német
falu Torontal Várm. most
népesittctik; földes Ura a'
Zágrábi Káptalan.
SZENT ISTVÁN. Magyar
falu Veszprém Várm. földes
Ura Gr. Zichy Uraság, lako­
sai reformátusok, fekszik
Solyiiak , és Vilonyának
szomszédságában, Veszprém­
hez i mértföldnyire; határ­
béli földgye i nyomásbéli,
köves, és közép termésű ,
hegyes, és völgyes; réttyei
igen jók ; vagyon szóló-
hegye is, és Séd vizén malma.
SZENT ISTVÁN. Szabad,
puszta Pest Várm. földes Urai
Gr. Styrum , és Gr. Kegle-
\ vics Uraságok , fekszik Tá­
pio Süiyhöz nem meszsze,
mellynek filiája, Mendéhez
i is közel; nagy része vóU
gyön fekszik, jó gabonát •
terem, de kevesebb szénát.
SZENT ISTVÁN. Alsó Sq>
István. Szabad puszta Fejér
Várm. földes Urai külömb­
féle Uraságok, fekszik Abá-
nak szomszédságában , és
annak filiája.
SZENT ISTVÁN. Baksa.
Abaúj Várm. földes Urai Ki.
szely , és több Uraságok,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
Hernádkértshez közel , és
annak filiája ; határja jót
termő.
SZENT ISTVÁN. Magyar
M
és rátz falu Pest Várm. földes
9
Ura a Kalotsai Érsekség,
lakosai katolikusok, fekszik
Baja mellett, és annak filiája,
Csanádhoz i mértföldnyire;
határja három nyomásbéli,
földgye homokos, és közép
termésű, szőleje veres bort
9
terem, holott a Bajaiaknak
is van szólejek; tája, nád-
gya az Uraságnak engedel-
9
méből; kaszállóját a Duna
gyakran elönti.
SZENT JÓB. J.
9
a betűben,
JÓD név alatt.
SZENT
 SZENT^ JWRÁT. BánátbéK mellynek filiája; határja jól
falu. termő.
SZENT IVÁN. Szabad SZENT IVÁN. Német falu
puszta Fejér Várm. földes Ura Veszprém Várm. földes Ura
Horvát, és Nagy Urak; fek­ Gr. Eszterházy Uraság, la­
szik Martonvásárhoz közel, kosai katolikusok, fékszik
mellynek filiája; határja jó. Teszérhez n. ny. 1 órányira;
SZENT IVÁN. Szabad határja többnyire homokos,
puszta Fejér Várm. földes szép szőlőhegygyei, és er­
Urai több Uraságok, fekszik dővel bír, földgye közép
Vajtához nem meszsze, és termésű, réttyei jók.
annak filiája. SZENT IVÁN. Szabad
SZENT IVÁN. Magyar falu puszta Nógrád Várm. földes
Baranya Várm. földes Ura G. Ura Gyürky Uraság, fekszik
Batthyáni Uraság, lakosai Gátsfalvához közel, és annak
katolikusok, fekszik Szent filiája.
Gálnak, és Rónádfának szom- SZENT IVÁN. Német fald
, szédságában; határja közép­ Pest Várm. földes Ura Maj-
szerű, földgyei, és réttyei thényi Uraság, lakosai ka­
jók, erdejek van, szőlejek tolikusok, fekszik n.k. Bo­
nints; piatzok Pétsen három rosjenő i £ , n. ny. Jenő a ,
órányira. d. Solymár | , é. Csabához
SZENT IVÁNHEGV. Szála 1 órányira; rozsot közép­
Várm. Szállás , földes Urai szerűen terem, és dohányt
több Uraságok, fekszik Mi- i s , földgye nagyon homo­
leiegyházszeghez k ö z e l , kos; tiszta búza, széna, és
mellynek filiája. víz nélkül szűkölködik; ha­
SZENT IVÁN. Magyar falu tárja 3 nyomásbéli, szőleje
Szála Várm. földes Ura Gr. kevés van, piatza Budán.
Festetics Uraság , lakosai SZENT IVÁN. Szabad
katolikusok, fekszik Szála- puszta Pest Várm. földes Ura
Egerszeghez £ mértföldnyi- Vattay Uraság, fekszik Pe­
re; postája is vagyon; ha- rechez nem meszsze, és an­
tárbéli f ö l d j e i jól termők. nak filiája.
- SZENT IVAN. Magyar falu SZENT IVÁN. Felső S^ent
Heves Várm. földes Urai Cso- Iván. Magyar, és bunye-
mortányi, és több Uraságok, vácz falu Bács Várm. földes
lakosai katolikusok, fekszik Ura Hg. Grazsalkovics Ura­
Besénszöghöz nem meszsze. ság, lakosai katolikusok,
Aa a bu«
 37* SZENT. SZENT.

bunyeváczoknak neveztet­ egy mértföldnyire; dombos

nek a katolikus rátzok, kik határja 1 nyomásbéli, rozsot
9

rárzúl tisztábban beszéltének, leginkább terem, földgye

és Dalmátziából származtak; homokos, agyagos; erdeje
fekszik Bajához 9670 bétsi kevés, az is a'homokoknak
plnyire; határja 3 nyomás­ elfojtására; szőleje nintsen;
béli , 's leginkább búzát te­ piatza Győrött hasznos.
rem , földgye fekete és
9 SZENT IVÁN. Tót falu
térséges 9 borok jó van , Liptó Várm. földes Ura Sz.
fája, nádgya nints, bővel­ Iványi Uraság, lakosai ka­
kedik szép marhákkal, pénzt tolikusok, fekszik Boczához
szereznek gyapjúból, és ké­ \ \ mértföldnyire; savanyú
9
zi munkával; piatza Baján. vize, s kriptája nevezeteshi;
SZENT IVÁN. Prigrivic\a határja középszerű.
S{. Iván. Bács Várm. SZENT IVAN. Rátz falu
SZENT IVÁN. Despof S{. Torontal Várm. földes Ura
Iván. Rátz falu Báts Várm. Szeged Városa, lakosai 6
földes Ura a Kir. Kamara, hitűek, fekszik Sőregnek
9

lakosai ó hitűek , fekszik szomszédságában, és annak

Kulpinhoz 4 1 0 0 , Pivniczá- filiája; határja j ó , marhája
hoz 1900 bétsi ölnyire; 3 szükségére elég ; erdője
nyomásra osztott határbéli nints, szőleje kevés; piatza
földgye fekete, és tér, bora Szegeden.
tsekély, tava száradáskor SZENT IVÁNFA. Elegyes
nints, bővelkedik búzával, falu Vas Várm. földes Ura
árpával, és zabbal; lege­ Palásti Uraság, lakosai kű­
lője áradáskor szük, fája, lömbfélék, fekszik Vámos-
nádgya nints, pénzt szerez­ Családhoz nem meszsze, és
nek marhákból, termésből, annak filiája; határja közép­
és fuvarozással, piatza Új­ szerű.
vidéken. SZENT KATALIN. Horvát
SZENT IVÁN. Legnépe­ falu Vas Várm. földes Ura
sebb elegyes falu G y ő r Gr. Erdódy Uraság, lakosai
Várm. földes Ura a Religy. katolikusok, feleszik Szent
9

Kintstár, az előtt a Szent Péterfához közel, mellynek

9

Mártonhegyi Benediktinus filiája; határja hegyes, de

Atyáknak birtokok vala; meglehetős.
lakosai katolikusok, fekszik SZENT KATALIN. Falu
9
a Pusztai járásban, Győrhöz Baranya Várm. földes Ura
Pe-
 Petrovszky Urasig, lakosai
katolikusok, fekszik Hétfe*
helynek szomszédságában,
mellynek filiája; hacárja jól
termo.
SZENT KATALIN. Szabad
puszta Pozsony Várm. földes
Ura Gr. Erdődy Uraság.
SZENT KATA , és több
K A T Á K , a K. betűben.
1
SZENT KERESZT. S á r o s
Várm. földes Urai Hedry, és
Berthold Urak, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Bertold­
hoz i mértföldnyire; határja
meglehetős.
SZENT KERESZT. Pilis Sz*
Ktrts\t. Elegyes német, és
tót falu Pest Várm. földes
Ura a* Religyiói Kintstár,
lakosai katolikusok, fekszik
n. k. Sz. Lászlóhoz 3 , n. ny.
Kesztőczhöz a , d. Csobán-
káboz 1 , ész. Maróthoz a
órányira; leginkább zabot
terem, középszerűen rozsot,
bővelkedik mészszel, és fá­
val; szűkölködik búza, s 9 midőn régi lakosai is eleget
bor nélkül; piatzok Budán.
1
Itten a helységen kivul egy
régi Klastromnak falai lát­
szatnak, és Pilis nevű hegy,
mellytól Pilis Vármegye ne­
vezetét vette; észak felől
9
a határján keresztül foly egy
forrás , melly gránátokat
hajt; rákok is számosan ta­
láltatnak benne; Pilis he­
gyén szcmlélhetók némelly
nagy barlangok, mellyek a 9
valaha itt volt értz banyák­
nak maradványai.
SZENT KERESZT. Magyar
falu Vas Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Szent Lő-
rintzhez közel , és annak
fiiája; határja jól termő,
vagyonnyai külömbfélék;
piatzok Szombathelyen.
SZENT KERESZT. Fanurn
S. Crucis, Svati Kri[. Tót
Mezóváros Bars Várm. jeles
Uradalom i s , mellyhez szá­
mos helységek tartoznak,
9
földes Ura a Besztertze Bá«
nyai Püspökség, lakosai ka­
tolikusok, és másfélék i s ,
9
fekszik Garam vize partyá-
nál, Körmötzhöz délre két
9
mértföldnyire, s az Uraság­
nak jeles kastéllyával, és
szép űri kertyével díszesíc-
tetik; nevezetesítette Tökö­
lj icknck megverettetések,
szenyvedtek; 1716-dikban
9
pedig a tuz által sanyargat­
talak ; határja középszerű,
gyümöltsei, kivált az Ura­
ságé , jelesek, réttyei j ó k ,
vagyonnyai meglehetősek.
SZENT KERESZT. Elegyes
falu Bars Várm. földes Ura
B. Hellenbach Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik
Garam Újfalunak szomszéd-
Aa j sá«
 ságiban, és annak filiája; SZENT KIRÁLY. JR/ny*
határja jól termo. S\tnt Király. Magyar falu
SZENT KERESZT. Nyitra Somogy Várm. földes Ura B.
> Várm. földes Urai több Ura- Hunyady Uraság , lakosai
ságok, lakosai katolikusok, kűlömbfélék, fekszik Csa-
fekszik Érsek - Új várhoz l konyáboz közel, és. annak
mértföldnyire; határja jól filiája; két pusztája is van,
terjnö. határja jól termő.
SZENT KERESZT. 0\tn, SZSNT KIRÁLY. Magyar
és, Motko S[. Kercs[C, C[i- falu Gömör Várm. földes Ura
novistye. Liptó Várm. földes Pletrich Uraság, lakosai ka­
Urai Okolicsányi, és több tolikusok, fekszik napkel.
Uraságok; lakosaik katoli­ S^jó vize partyához , és
kusok , és másfélék is; fek­ Putnokhoz nem meszsze,
szenek egymáshoz közel; mellynek filiája. Némellyek
határjai meglehetősek. eredetét, volt hajdani neve­
SZENT KERBSZT. Király zetes Szentegyházának épít­
S[. Kcrtsif. Liptó Várm. tetését, sőt nevezetét is Sz.
földes*Ura Sz. Iv^nyi Uraság. István Királynak tulajdonít-
•5 SZENT KERESZT. Strdnya tyák; határja termékeny,
S{* Kereset. Liptó Várm. fája , réttye, legelője , és
földes Urai Palugyai, és több malma is hasznos.
Uraságok, lakosai katoliku­ SZENT KIRÁLY. Szabad
sok, fekszik Motko Szent puszta Pest Várm. földes Ura
Kereszthez nem meszsze, és Vattay Uraság; fekszik Kún
annak filiája; határbéli föld­ Larzháza, és Aporka között,
gye középszerű. a' Duna mellett, jo gabonát,
KERESZTÚR , a' K . betű­ és kevés szénát terem.
ben. SZENT KIRÁLY. Szabad
SZENT KIRÁLY SZABAD-
puszta Pest Várm. fekszik
GYA, Sjfibaigya név alatt. Ketskemétnek szomszédsá­
SZENT KIRÁLY. Magyar gában , mellynek filiája;
falu Somogy Várm. földesura határja jó.
Gr. Festetics Uraság, lako­ SZENT KIRÁLY. Szabad
sai katolikusok, *s másfélék, puszta Pest Várm. földes Ura
fekszik Csurgóhoz közel, és Hg. Grazsalkovics Uraság,
annak filiája; határja jól fekszik Dány mellett, mellyé
termő. nek filiája.
SZENT
 SKEDT; SEENT. 37 f

SZENT KIRÁLY. Német kész pénzt szereznek, pia­

S[cnt Király. E' helység tzok Pétsen a órányira.
kevés esztendőkkel épült SZENT KIRÁLY. Szabad
ez előtt, a* Magyar Szent puszta Vas Várm. földes Ura
Királyi határon, Veszprém Gr. Erdődy Uraság, fekszik
Várm. földes Ura Gr. Eszter­ Pinka - Mindszenthez nem
házy Uraság, lakosai kato­ meszsze, és annak filiája.
likusok, fekszik Oszlophoz I SZENT KIRÁLY. Vas
nem meszsze, mellynek fi- Várm. földes Ura Skerlecz
[iája; határbéli földgye kö­ Uraság.
zépszerű. SZENT KÚT. Rezidentzia
Vas Várm. földes Urai a*
SZENT KIRÁLY. Magyar
Szervita Szerzetbéli Atyák,
S\tnt Király. Magyar falu
fekszik Felső - Szitvagyhoz
Veszprém Várm. földes Ura
nem meszsze « és annak
Gr. Eszterházy Urasáé , la
filiája.
kosai protestánsok, fekszik
• SZENT KÚT. Német falu
Oszlophoz nem meszsze, és
Vas Várm. földes Ura Gröf
annak filiája, Cseszneknek is ;
Batthyáni Uraság , lakosai
szomszédságában; határbéli
katolikusok» fekszik Német
földgye hegyes, és a*közép­
szerűnél selejtesebb, réttyei Újvárhoz i mértföldnyire;
j ó k , de mivel lakosai víz- határja meglehetős.
SZENT KÚT, Magyar fala
árkokkal nem oltalmazzák,
9
a zápor essök miatt károkat Baranya Várm. földes Ura a'
vallanak; erdője, legelője Religyiói Kintstár, lakosai
tágas, szőlőhegye helyben. katolikusok„ fekszik Német
Ürögnek szomszédságában,
SZENT KIRÁLY. S[abaá 's annak filiája; határbéli
S{. Király. Nemes Mező­ földgyei jól termők.
város Baranya Várm. lakosai
SZENT KÚT. Győr Várm.
katolikusok, és többnyire
Bútsúji nevezetesitik.
nemesek, 's szabadok, fek­
szik Bitserdnek, és Varjas­ SZENT LÁZÁR. Magyar
nak szomszédságában; tser- falu Bihar Várm. földes Ura ,
jés erdejek van, és kevés Baranyai Uraság, lakosai
szólejek is; határja térséges, katolikusok, és másfélék,
és gazdag termésű, búzája fekszik Miskéhez közel, és
híres, főzelékje j ó , réttyei annak filiája ; -határja jól
1
soványak; a kotsizásból is termő.
A a 4 SZENT
 SZENT LÁSZLÓ. Szabad
paszta A Jászságban, fek­
9
szik Majsához nem meszsze,
és annak filiája.
SZENT LÁSZLÓ. Szabad
puszta Somogy Várm. földes
Ura Gr. Smideg Uraság, Bod-
viczához tartozik.
SZENT LÁSZLÓ. Magyar
falu Somogy Várm. földes
Ura Gróf Festetits Uraság,
9 9
lakosai katolikusok , s a
Szent Ferentz Szerzetebéli
Atyáknak nagy Klastrom-
jok van itten; határja jeles
termésű.
SZENT LÁSZLÓ. Magyar
falu Pest Várra, földes Ura
Hg. Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik
Dányhoz \ , Túrához
tíaghoz | , Gedellóhöz i ,
Pesthez pedig a-J státzióra;
A Bujáki Uradalomhoz tar­
9
tozik; határja hegyes, és
agyagos , szőleje kevés,
erdője középszerű, szénája
szuken van, piatza Pesten.
SZENT LÁSZLÓ. Pilis S{.
Lds[ló. Tót falu Pest Várm.
9
földes Ura a Religy. Kints­
tár , lakosai katolikusok,
fekszik nagy völgyben, n.
k. Sz. Endréhez 1 , n. ny.
Pilis Sz. Kereszthez 3 , d. A
9
Pomázi erdőkhöz másfél ó-
rányira; határja 3 nyomás­
béli, zabot leginkább te­
9
rem , s minthogy az egész
határ erdőkből, és hegyek­
ből áll, fával, de egyébbel
semmivel sem bővelkedik;
lakosai egyedül szénégetés­
ből élnek, mellyet Budán
szoktak eladni.
SZENT LÁSZLÓ. Szabad
puszta Fejér Várm. földes
Ura Nagy Uraság, fekszik
RátzKeresztúrnak szomszéd­
ságában, és annak filiája.
SZENT LÁSZLÓ. Magyar,
és német falu Baranya Várm.
9
földes Ura a Pétsi Pöspök-
s é g , lakosai katolikusok,
fekszik Hoszszű Heténybez
nem meszsze, és annak fi­
liája; határja jól termő.
SZENT LÁSZLÓ. S[étsiS%>
Lds[ló. Magyar falu Szála
Várm. földes Ura G. Szapáry
Uraság, lakosai katoliku­
sok , fekszik Sz. György-
völgyének szomszédságában,
és ennek filiája; határja is
hozzá hasonlító.
SZENT LÁSZLÓ. Magyar
falu Szála Várm. földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok; Klastromja is van;
határbéli földgye jól termő.
SZENT LÁSZLÓ. Puszta
S\. Lás{ló. Szála Várm. föl­
des Ura Somogyi, és több
Uraságok, lakosai katoli­
kusok , fekszik Puszta Ma­
gyaródhoz közel, mellynek
filiája; határja középszerű.
SZENT
 SZENT. SZENT- 277

SZENT LÁSZLÓ. S[ala S{. SZENT LÉLEK. Tót fala

László. Magyar falu Szála Esztergom Várm. földes Ura
Várm. földes Ura Gr. Szé­ a Religyiói Kinrs'ár, az c-
9

csényi Uraság, a' Sz. György j lőtt a Festi Paulinus Atyák*

9

vári Uradalomhoz tartozik, , nak birtokok vala, lakosat

lakosai katolikusok, fekszik katolikusok, fekszik ész.
ész. Sz. György vártól a órá­ Esztergomhoz a , n. k. Sz.
nyira ; határja középszerű, Kereszthez i órányira; ha*
vagyonnyai külömbfélék. tárja sovány, és rozsnál, s 9

zabnál egyebet nem igen

SZENT LÁSZLÓ. Magyar
terem, többnyire erdőség*
S\ent László. Magyar falu 9
bői áll, s elég tágas lege­
Veszprém Várm. földes Ura
lőt szolgáltat. Az előtt üveg
Gr. Eszterházy Uraság, la­
b á n y á i nevezetesít ették;
kosai katolikusok, és evan-

f
most pedig meszet égető
etikusok; fekszik Cseszne-
kementzéjik , mellyekböl
en felül i mértföldnyire;
pénzt szereznek lakosai;
határja homokos, réttye jó,
gyümöltsök is elég terem,
de kevés; erdője tágas, és 9
de a nagy hegyek, és er­
sokféle fajin kivul a'hegyek
dők miatt nem érhetnek*
alatt veres fenyves erdője is
I meg mindenkor. Hajdani
van, malma helyben; Fenyő­
jeles épuletfi Klastromnak
fő felől lévő része Kásámé-
maradványai is szemlélhe-
bejének neveztetik, minthogy 9 9
tők határján , s a nagy
repülő homok van rajta;
magasságú P i l i s hegye is
most szőlő veszszőkkel ültet­
itten van.
teti az Uraság; fördő háza
SZENT LELEK. Szabad
nevezetes, melly egy salét­
romos kifolyó kút mellett puszta Baranya Várm. földes
épült. Az Uraságnak is szép Ura Petrovszky Uraság, fek­
épulettye, 's nyári múlató szik Szent Lőrintzhez nem
helye van itten. meszsze, mellynek filiája.
SZENT LELEK. Borsod
SZENT LÁSZLÓ. Német Várm. Vashámor.
S{.La'silá. Német falu Vesz- SZENT LERÁNT. Magyar
rém Várm. földes Ura Gr. falu Vas Várm. földes Urai
szterházy Uraság, lakosai több Urak, lakosai katoli­
katolikusok, fekszik Magy. kusok , fekszik Kisfaludnak
Sz. Lászlónak határján ; ha­ szomszédságában ; batárja
tárja az előbbihez hasonlító. jól termő.
SZENT
 S Z E N T L S R I N C Z . Szabad
9
puszta, s majorság P e s t
Várm. földes Ura Gr. Feste­
tics Uraság, fekszik Szalk.
Sz. Mártonhoz nem meszsze,
határja bő termésű, juhai
nevezetesek; búzája, zabja,
szénája elég van.
SZENT LÖRINCZ RÁTA.
a' K. betűben.
S Z E N T L O R I N C Z . Szalad
úszta Pest Várm. földes Ura
S g. Grazsalkovics Uraság,
fekszik Soroksárhoz közel,
Péteri, és Gubacs puszták
mellett , Pesthez két kis
mértföldnyire; jó rozsot, és
szénát hoz, vagyon egy kis
erdeje is.
S Z E N T L S R I N C Z . Magyar
falu Vas Várm. földes Ura
Rosti Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Véphea
J. mértföldnyire ; határja
középszerű.
SZENT L O R I N C Z . Német
falu Vas Várm. földes Ura G.
Batthyáni Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Felső
Őrhöz i mértföldnyire; ha­
tárja középszerű.
SZENT LORINCZ,. Magyar
falu Tolna Várm. földes Ura
Gr. Aponyi Uraság, lakosai
katolikusok* fekszik Kaj-
dacsnak szomszédságában,
mellynek filiája; határja je­
les termésű.
S Z E N T L O R I N C Z . Magyar
f
falu Baranya Várm. V a Sz.
Lórinczi járásnak nevet szol­
gáltat; mert itten lakik e'
járásbéli Fó Szolgabíró, most
T. N. és V. Mészáros PálÚr.
9
a' ki e járást kérésem sze­
rént kidolgozta, és nékem
eredetiképen megkűldötte;
melly szívességét, méltó,
hogy az egész H a z a előtt
megköszönnyem; földes U-
ra H Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok , fekszik
Sz. Gálnak , és Cserdinek
szomszédságjokban , 's az
Uraságnak hagy életes há­
zával diszesíttetik , melly
alatt pintze is vagyon. La­
kosai pénzt szereznek a 9
Cserdi hegyen termett bo­
rokból , és kotsikázásból;
helyben vagyon posta, ven­
dégfogadó , bólt, mészár­
szék, és szederfas kert. 3
nyomásbéli szántó földgyei
jó búzát, rozsot, árpát, za­
bot , 's egyebet is teremnek
középszerűen; erdeje, és
9
szőlőhegye a határban nin­
tsen; piatza Pétsen, és Szi­
geten i mértföldnyire.
SZENT L O R I N C Z . Magyar
falu Szála Várm. földes Ura
Gr. Festetits Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Szála
Egerszeghez. i £ mértfold-,
nyire; határja jól termő, *s
vagyonnyai is kűlömbfélék.
SZENT
 SZKN* SZENT. 379
SZENT MARGITA. S\ent Máriai Prépostság de Liptó,..
Margaréta , Margaretten. lakosai katolikusok, 's régi
Német Mezóváros Sopron Szentegyháza , és leveles
Várm. földes Ura H. Eszter- tárja nevezetesíti ; fekszik
házy Uraság, lakosai kato­ Rozenbergához i £ mértföld-
likusok, feleszik Sopronhoz nyire; határja középszerű,
i | mértföldnyire; neveze­ fája, legelője elég van.
tésiti híres kőbányája, mely­ SZENT MÁRIA. Szabad
ből oszlopok, s egyebek puszta Tolna Várm. földes
9

9
készíttetnek, s Bétsbe , és Ura Kajdacsy Uraság, Bony*
más helyekre is elhordattat- hadhoz tartozik.
nak; a nyomásbéli határja SZENT MÁRIA. Magyar
n a g y , és térséges; búzát, falu Zemplén Várm. földes
és egyebet is terem, borai Ura az Egri Püspökség, és
j ó k , és egésségesek, réttyei Bónis Űr, lakosai katoliku­
a' Városhoz képest kevesek, sok, fekszik Czekének, Pál­
piatza Sopronban. földének, és Rádnak szom-
SZENT MARGITA. Magyar szédságjokban ; határjában
falu Szála Várm. földes Ura Latorcza, Bodrog vizével
7akosics Uraság , lakosai öszve ütközvén, vizenyős
katolikusok , fekszik Felső esztendőkben ezeknek ká­
Senyéhez közel, mellynek rokat okoznak; réttye tsátés
filiája; határja középszerű. és sasos szénát termő; er­
SZENT MÁRIA. Szabat ka. deje tölgyes, és mivel jó
M. There[iopoIis név alatt.nagy motsáros helyen fek­
SZENT MARIA. Horvát szik, igen hasznos makk­
falu Szála Várm. földes Ura termő ; itt Nagy Bóld. Asz-
Gr. Althán Uraság, lakosai szony napján nagy bútsú
katolikusok; határja meg­ tartatik; 77/7* víz ér válasz-
lehetős. tya-el Pálföldtől, melly sok
SZENT MÁRIA. Magyar helységek körfii tekergősen
falu Heves Várm. földes Urai tsavarogván, Zemplén Vára
Csorna, és több Uraságok, alatt szakad a* Bodrogba;
lakosai katolikusok, fekszik lakosai jó szólőmívelők.
Felső Nánához nem meszsze, SZENT MÁRTON. Magyar
9
mellynek filiája; határja jó, falu Vas Várm. földes Ura a
vagyonnyai külömbfélék. Szombathelyi Püspökség ,
SZENT MÁRIA. Tót falu lakosai katolikusok, fekszik
Liptó Várm. földes Ura a Sz. Szombathelyhez nem mesz-
9

see,
38o SZENT*
sz;, mellynek filiája; határja
jól termő , piatzok nem
meszsze van.
SZENT MÁRTON. Sváb
falu Arad Várm. földes Ura
B. Wenkheim Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszikSi-
mánd és Mátsa helységek­
9 réttye, legelője jó.
nek szomszédságjokban ;
határja jól termő, Kerti sző­
leje, de leginkább káposz­
tája nevezetes; lakosai se­
lyem bogarakat tenyésztet-
nek; bővelkedik gabonával,
marhával, sertéssel, és ju­
hokkal.
SZENT MÁRTON. Elegyes
felu Vas Várm. földesura a]
Religyiói Kintstár, lakosai
katolikusok; határja meg­
lehetős.
SZENT MÁRTON. Magyar
falu Vas Várm. földes Urai
Boros, és több Uraságok,
lakosai katolikusok; határja
középszerű.
SZENT MÁRTON. Német
falu Vas Várm. földes Ura G.
Zsigray Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Iváncz-
hoz nem meszsze, mellynek
filiája; határja is hozzá ha­
sonlító.
SZENT MÁRTON. Ori S{.
Márton. Magyar falu Vas
Várm. földes Ura Gr. ErdŐdy
Urasáé, lakosai katolikusok,
fekszik Őrhöz nem* meszsze;
határja jól termő.
SZENT.
SZENT MÁRTON. Német
S[tnt Márton. Német falu
Vas Várm. földes Ura Gróf
Batthyáni Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Szalo-
nakhoz i mértföldnyire; ha­
tárja hegyes, és középszerű,
SZENT MÁRTON. Berettyó
S[ent Márton. Magyar falu
Bihar Várm. földes Urai Bá­
rányi , és több Uraságok,
lakosai többen ó hitűek, 's
Klastromja is van, fekszik
N. Váradhoz £ mértföldnyi-
re ; határja jeles termésű,
piatzok közel van.
SZENT MÁRTON. Német
Mezőváros Sopron Várm.
földes Ura Hg. Eszterházy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Sopronhoz a | mért­
földnyire ; két nyomásbéli
határja hegyes, és közép­
szerű, szőleje nintsen, rét­
tye bőven -van, piatza So­
pronban.
SZENT MÁRTON. Tót falu
Bars Várm. földes Ura Gr.
Migazzi Uraság, lakosai ka­
tolikusok , fekszik Nagy-
Szelecsénhez nem meszsze,
mellynek filiája ; határja
középszerű.
SZENT MÁRTON. Kis S{.
Márton. Magyar falu Bara­
nya Várm. földes Ura a'Pétsi
Káptalanbéli Uraság, lakosai
katolikusok, és reformátu­
sok,
sok, fekszik é. Vajszlónak SZENT MÁRTON. Hegyi
szomszédságában, dél. Drá­ S^cnt Márton. Maeyar tála
vához másfél órányira; ba­ Baranya Várm. földes Ura
tárja 3 nyomásbéli, kétsze­ Gr. Batthyáni Uraság, lako­
res búzát leginkább terem, sai katolikusok, fJkszik n.
egyebet középszerűen; két k. Viszlóhoz másfél, n. ny.
berkei hallal , és tsikkal Egerszegbcz fél órányira;
táplállyák Lakosait; telek­ határbéli földyei leginkább
jein sok szép gyümöltsfák búzát teremnek , egyebet
lévén, gyümöltsel igen bő­ középszerűen; Berek vize
velkednek; erdeje, és rét­ jó ízű rákokkal kedveske­
tyei jók; ide tartozik Apáti dik Lakosainak; mellette
puszta is, holott régenten délre réttyei jók, fejér bo­
9
9
a Benediktinusoknak Apát- rai is kedvesek, kivált a
9
úrja lakott, most a Lako­ hegynek napkeleti oldalán
soknak urbáriális szántó­ termők.
földgyeik vágynak rajta. SZENT MÁRTON. Horvát
falu Szála Várm. földes Ura
SZENT MARTON. Dráva Gr. Álthán Uraság, lakosai
S[ent Márton. Horvát falu katolikusok, határja közép­
Baranya Várm. földes Ura szerű.
Gr. Eszterházy Uraság, la­ SZENT MÁRTQN. Tót S{.
kosai katolikusok, fekszik Márton. Elegyes falu Szála
n. k. és é. Harasztihoz, és Várm. földes Ura Bedeko-
Siklóshoz, mellynek filiája, vits Uraság, lakosai katoli­
1 , d. Drávához is 1 órányira, kusok, határja jól termő.
SZENT MÁRTON. Magyar
9
a Pétsi víznek posványos
helyei között; határja 3 nyo­ falu Szála Várm. földes Ura
másra van osztva, réttyei, a' Kapornaki Prépost , la­
legelő mezeje , és erdeje kosai katolikusok; fekszik
egész Dráváig terjed; ész. Dióskálhoz nem meszsze,
vannak az Uraságnak <?;/7* mellynek filiája; határja jól
vás, Lanka, és Gyiirüs ne­ termő.
vezetű pusztái, mellyek ré­ SZENT MÁRTON. Szabad
tekből, és legelókból álla­ puszta Szála Várm. földes Ura
nak; földgye kétszeres bú­ Inkey Uraság.
zát leginkább terem, egye­ SZENT MARTON. Maeyar
bet középszerűen, semmivel falu Borsod Várm. földes
sem szűkölködik Urai Okoliccányi, és több
Ura-
 Uraságok, lakosai kűlömb­ g o k , lakosai katolikusok,
félék, fekszik Apátfalvához többen evangélikusok, fek­
nem meszsze, mellynek fi­ szik Tápio Bicskéhez, é s T .
liája; határja jól termo. Szeléhez fél mértföldnyire;
SZENT MARTON. S\igtt határja 3 nyomásbéli, föld­
S{cnt Márton. Német felu gye mindent bőven terem,
Pest Vármegy. a* Rátzkev^i északra legelője soványas,
Uradalomhoz tartozik, la­ turjányos; réttye középsze­
kosai katolikusok, fekszik rűen , de hasznos szénát te­
n k. a' kis Duna mellett, rem; szőleje nints, erdeje
n. ny. Csép \ , d. Rátzkevi- tsekély, bővelkedik minden
bez i mértföldnyire; határja féle gabonával; nádgya idei.
nyomásbéli, mindene tse- jében bőven terem; birká­
1 élyen terem; bora, gabo­ kat, 's egyéb marhákat is
nája leginkább van; piatza jókat nevelnek; fa néikul
Budán; mivel a'Szigetben szűkölködik.
f 9
fekszik, a Duna mind a két SZENT MÁRTON K Á T A . a*
részről gyakran elönti. K. betűben.
SZENT MÁRTON. S{alk SZENT MÁRTON. Szabad
S[. Márton, Mezóváros Pest puszta Pozsony Várm. Szentz
Várm. földes Ura Gr. Feste- hez tartozik.
tich Uraság, lakosai refor­ SZENT MÁRTON. Tót falu
mátusok j fekszik Taks, és Liptó Várm. földes Ura a*
Duna Vetséhez mintegy fél Kir. Kamara, lakosai kato­
9
lírányira, s Csábány revü likusok, fekszik Rozenberg-
1
részén, közel a Dunához, nek szomszédságában, melly-
királyi s ó , és életes házak I nek filiája; határja közép­
vágynak; határja 3 nyomás­ szerű.
béli; foldgye rész szerént SZENT MÁRTON. Mező­
fekete, rész szerént homo­ város Győr Várm. földes Ura
k o s , de gazdag termésű, a Tudományi Kintstár , az
9

bővelkedik gabonával, és előtt a Benediktinus Atyák*

9

jóféle gyapjúval ; piatzok nak birtokok vala, lakosai

helyben, és Pesten van. katolikusok , fekszik kies
SZENT MÁRTON. Tápio helyen a Sz. Mártoni h e g y
9

S[. Márton. Magyar, és tót alatt, Győrhöz a mértföld­

falu Pest Várm. földes Urai nyire; dombos, hegyes ha­
Kubínyi, Blaskovich , Föld- tárja a , nyomásbéli, legin­
váry, és Benyitzky Urasá­ kább rozsot terem agyagos
föld-
 5Z£NT. SZENT. 383

földgye ; erdeje , szőleje határja gazdag termésű, er­

szép, sok mester emberek deje , szőleje nints, nádgya
lakják; bárom országos vá­ bőven van; piatza Temes­
sárja, és héti vásárjai is van­ váron, és Haczfelden.
nak. Híres vala e' Mezővá­ SZENT ^ MÁRTON. Dráva
ros a' Sz. Benedek Szerzeté­ S[ent Márton. Magyar, és
ről, a' Sz. Márton hegyén, horvát falu Somogy Várm.
még Szent I s t v á n Király földes Ura a' Vaskohi Pré­
által építtetett roppant Klas- postság, lakosai katoliku­
tromáról i s ; most az egész sok , fekszik a' Szigeti járás­
Klastrom üres, hanem a' ban ; határja jól termő.
Templom még monus szép, SZENT MÁRTON. Mező­
kivált régi aíkotmYnnyaira város Turócz Várm. földes
:
nézve. Ura B. Révay Uraság, lakó-
SZENT MÁRTON. Mezővá­ sai katolikusok, többen e-
ros Szabolcs Várm. földes vangelikusok, fekszik kies
Urai Gyulafy, Lónyai, éi térségen, 's a* Vármegye-
Bárczay Uraságok, lakosai Házával díszesíttetik. A* 14-
katolikusok, és reformátu­ dik Században Királyi Város
sok, fekszik Fényes Litké- vala. 1756-dikban, 6-dik
hez nem meszsze, mellynek Auguft. nagyon elégett vala.
filiája; határbéli földgyei Az Evangélikusoknak 1$
j ó k , 's vagyonnyai is kü­ ölnyi boszszaságú Templom­
lömbfélék. juk felett e' felülírat van:
SZENT MÁRTON. Szabad SVb plls aVgVstls DoMVs
puszta Tolna Vármegyében. Ista saCrata leboVx. Legl-
SZENT MÁRTON. Szilvás bVs hVngarlx teCta peren-
S[ent Márton. Magyar falu nls erlt. — Hajdani bányái
Somogy Várm. földes Urai most nem míveltetnek; kár,
B. Hunyady, és többUrasá- hogy e' Városnak folyóvize
jok, lakosai külömbfélék, nintsen, mellyet S[ahoánik
? ekszik Sz. Benedeknek szom falutól ide lehetne vezetni;
szédságában , és annak filiá­ határja jól termő.
ja; határja jól termő. ISZ*NT MÁRTON. KúnS[.
SZENT MÁRTON. Rátz falu Márton, Nagy Kun szabad
Torontal Várm. földes Ura a' Helység a' Nagy Kunságban,
Királyi Kamara, lakosai ka­ különösen fekszik a több
9

tolikusok, fekszik nap. kel. Kun Helységektől 5 mért­

Csakováboz^ mértföldnyire; földnyire Körös vize.partyán,
 lakosai mind katolikusok [fsóezhoz * órányira, Hajtól,
Körös, vize, és annak egy és Macsától lefolyó patakja
nagy ere é* 'Helységét aoo, mellett; határja középszerű,
's néhány öl héjján mintegy mint vagyonnyai.
fél Szigetbe rekeszti. 1683- SZENT MIHÁLY. Népes
dikban elpusztult vala, és tót felu Sáros Várm. földes
1718-dikban Pünkösd Szom Ura Gr. Szirmay Uraság, a 9

battyán szállották-meg újra kinek kastéllyával ékesítte-

9
Lakosai a régi Telektói fél tik, lakosai katolikusok,
órányira; két nyomásbéli fekszik az ország útban,
9
földgye fekete, s szép tiszta Eperjes, és Szeben között;
búzát, és egyebet is haszon­ Ispotáll^f4 is vagyon; határ-
nal terem ; szőlejek nem béli földgyei középszerűek.
igen bőven gyümöltsöznek SZENT MIHÁLY. Magyar
Révjeket Földvári Nemzet­ falu Szabolcs Várm. földes
9
séggel bírják. Ékesíti a N. Ura Dezsőfy Uraság, lakosat
Kun Kerületnek Törvény­ kűlömbfélék, fekszik Lök­
háza, Körös vize partyán, höz nem meszsze, és annak
és jeles Szentegyháza; pia­ filiája; határbéli földgye jól
tzok több Városokban van. termő.
SZENT MÁRTON. Magyar SZENT MIHÁLY. RdbaS[.
falu Szatmár Várm. földes lí­ Mihály. Magyar falu Győr
rai Gáspár, és Ötlik Urak, Várm. földes Ura Hg. Eszter­
lakosai reformátusok, fek házy Uraság, és a fiezerédy
9

szik Szamos vize mentében, Família, lakosai katoliku­

Kaknak szomszédságában; sok, kevés evangélikusok,
határja jól termő, de az ár­ fekszik közel Rába folyóvize
víz járja; erdeje, szőleje mellett, Győrhöz, és Pápá­
nintsen; piatza Szatmáron; hoz 3 mértföldnyire; földgye
9
kere kedését az útak tsiná- fekete, és székes, búzát, és
lásával lehetne jobbítani. rozsot középszerűen terem;
SZENT* MÁRTONKA. Sza­ erdeje kevés, szóleje nints.
bad puszta Szatmár Várm. SZENT MIHÁLY. Tót falu
földes Urai több Uraságok; Liptó Várm. földes Ura a 9

Etsédhez tartozik. Teplai Plébános , lakosai

• SZENT MIHÁLY. Tót falu katolikusok, fekszik Vág-
Tórócz Várm. földes Urai viiébez közel; Rózenbergá-
több' Urtságók, lakosai ''e-; höz t mértföldnyire; határja
vangelikusok, fekszik Mb- hegyes, és közép termésá.
SZENT
 SZENT*
SZENT MIHÁLY. Szabad
puszta Komarom Várm. föl­
des Urai több Uraságok,
fekszik Nagy Igmándboz
nem meszsze, mellynek fi­
liája.
SZENT MIHÁLY. Temes
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara*
SZENT MIHÁLY* RábaS{.
Mihály. Elegyes Magyar
falu Vas Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, fekszik az ország
útban, Csákányhoz i mért­
földnyire; határja középsze­
rű , némelly része kövérebb.
SZENT MIHÁLY. Szabad
puszta Pest Várm. földes Ura
Hg. Grazsalkovics Uraság,
feleszik Csömörhez közel, és
hozzá tartozandó.
SZENT MIHÁLY. Kis S[.
Mihály. Horvát falu Vas
Várm. földes Ura Gr.Batthyá-
ni Uraság, lakosai katoliku­
s o k , fekszik Somfalvának
szomszédságában, mellynek
filiája; határja szorgalmatos
mívelést kivan.
SZENT MIHÁLY. Német
S[. Mihály. Német Mező­
város Vas Várm. földes Ura
Gr.Batthyáni Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Ve­
resvárhoz i mértföldnyire;
határja középszerű, vagyon­
nyai külömbfélék; fejér a-
SZENT. 38*
gyagja jó van, barom vá­
sárjai népesek.
SZENT MIHÁLY. Magyar
falu Fejér Várm. földes Ura
Gr. Zichy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Adony-
hoz közel, mellynek filiája;
határja jól termo.
SZENT MIHÁLY. Magyar
falu Fejér Várm. földes Ura
Gr. Zichy Uraság , lakosai
külömbfélék, fekszik Szabad
Bottyánhoz közel, mellynek
filiája; határja gazdag ter­
mésű.
SZENT MIHÁLY. Elegyes
falu Szála Várm. földes Ura
Gr. Áltháo Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Csák­
tornyának szomszédságában,
mellynek filiája; batárja jól
termő, vagyonnyai is kü­
lömbfélék.
SZENT MIHÁLY. Magyar,
és oláh falu Szatmár Várm.
földes Ura Gr. Károlyi Ura*
ság, lakosai 6 hitűek, és
reformátusok, fekszik Gents-
nek szomszédságában ; 3
nyomásbéli határja búzát,
zabot, dohányt, szénát jól
terem, földgye j ó , térséges,
és fekete; erdeje, szőleje,
gyümöltse nints; piatza N.
Károlyban 1 mértföldnyire.
SZENT MIHÁLY. Magyar
falu Szála Várm. földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok, batárja középszerű.
B b SZENT
 SZENT MIHÁLY, Puszta lakosai katolikusok, fekszik
Sí- Mihály. Horvát falu Vas Dióshoz közel; határja két
Várm. földes Ura Gr. Batthyá­ nyomásbéli , s leginkább
9

ni Uraság, lakosai katoli­ rozsot terem, réttel, lege­

kusok, fekszik Németújvár­ lővel bővelkedik; erdeje
hoz i | mértföldnyire; határ­ nints, piatza Somorján.
ja meglehetős. SZENT MIHÁLYI. Magyar
SZENT MIHÁLY. Szabad falu Fejér Várm. lakosai ka­
puszta Szála Várm. földesUra tolikusok, és többen refor­
Forintos Uraság, fekszik Sz. mátusok, fekszik Fejérvár­
Gróthoz nemmeszsze, melly­ hoz i | órányira; határja jól
nek filiája. termő.
SZENT MIHÁLY. Vámson SZENT MIHÁLY HEGYE.
S[. Mihály. Szabad puszta Szála Vármegyében.
Veszprém Várm. földes Ura SZENT MIHÁLY. Nyitra
9
a Religyiói Kintstár, fekszik Várm. földes Urai több Urak.
Nagy - Vázsonyboz k ö z e l , SZENT MIHÁLYÚR. löt
mellynek filiája; határja he­ falu Nyitra Várm. lakosai
g y e s , és völgyes , közép katolikusok, fekszik Zsitva
termésű , deszka, és őrlő Gyarmattal által ellenben.
malmai vágynak ; szőleje SZENT MIKLÓS. Horvát
nints, erdeje tsekély, réttye falu Vas Várm. földes Ura Gr.
j ó , és elegendő; puszta Batthyáni Uraság, lakosai
Klastrom is van határján. katolikusok, fekszik Német
SZENT MIHÁLYFA. Magy. Újvárhoz nem meszsze, ha­
falu Szála Várm. földes Ura tárja meglehetős.
Hg. Eszterházy Uraság, la­ SZENT MIKLÓS. Rét *£j.
kosai katolikusok, fekszik Miklós. Szabad puszta Bihar
9
Lenthihez közel, mellynek Várm. földes Ura a Nagy-
filiája; határja középszerű. váradi Püspökség.
SZENT MIHÁLYFA. Mező SZENT MIKLÓS. Bihar
város Vas Várm. lakosai ka­ Várm. földes Ura a Nagy- 9

tolikusok, fekszik Vasvár­ váradi Püspökség, lakosai

h o z , és Zsidóföldéhez nem többfélék, fekszik Sz. Jób-
meszsze; határja j ó , s va­ nak szomszédságában, melly-
9

gyonnyai is középszerűek. nek filiája; határja jól termő.

SZENT MIHÁLYFA. Ma- SZENT MIKLÓS. Oláh S{*
. gyár falu Pozsony Várm. föl­ Miklós. Oláh falu B i h a r
des Ura Gr. Illésházy Uraság, Várm. földes Ura H. Eszter-
há-
házy Urasig, lakosai többen
6 hitűek, fekszik a' Belé­
nyesi vidéken; határja kö­
zépszerű.
S Z E N T M I K L Ó S . Lajta S{.
Miklós. Neudörftl. Német
falu Sopron Várm. földes Ura
H. Eszterházy Uraság; lako­
sai katolikusok, fekszik Új­
városhoz (Neustadt) fél
mértföldnyire; 2 nyomás­
béli határja kevés búzát, 's
egyebet is terem ; szőlő­
hegye nintsen, vendégfoga­
dója nagy, serháza is van,
's fördője Lajta vizén. Innep
napokon Ausztriából az Új­
városiak itten múlatganyák
9
magokat, a magyar bort, 's
dohányt méltán kedvelvén.
S Z E N T M I K L Ó S . jRrrfó S[.
Miklós. Magyar Mezőváros
Sopron Várm. földes Urai H.
Eszterházy, és több Urasá­
gok , lakosai katolikusok,
fekszik Sopronhoz 3.J. mért­
földnyire; határja jó termé­
s ű , bora j ó , bővelkedik
erdővel, és legelővel; juhai
számosak ; vendégfogadója
nagy, majorsága hasznos.
SZENT M I K L Ó S . Szabad
puszta Fejér Várm. földes Ura
Horvát Uraság, fekszikRátz
Keresztiírboz közel, melly­
nek filiája.
S Z E N T M I K L Ó S . Magyar
falu Fejér Várm. földes Ura r e k .
Gr. Zichy Urasági határja
jól termő.
SZENT M I K L Ó S . Szabad
puszta Baranya Várm. földes
Ura a' P é t s i Káptalanbéli
Uraság, fekszik Mosgóhoz
nem meszsze, mellynek fi*
liája.
SZENT MIKLÓS. Bereg
Várm. földes Ura Gr. Schön­
born Uraság, lakosai több­
félék, fekszik Munkátsnak
szomszédságában, mellynek
filiája; határja középszerű.
SZENT M I K L Ó S . Elegyes
falu Szála Várm. földes Ura
Hg. Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik
A. Lendvához ^ órányira.
S Z E N T M I K L Ó S . Török
S[cnt Miklós. Magyar falu
Heves Várm. földes Ura Al-
másy Uraság, lakosai kato­
likusok, fekszik délre Szol­
nokhoz ejjy mértföldnyire.
Nevezetesiti az Ozmánok­
nak itten volt magok meg*
erőssítések. Lásd felőle Ist-
vdnfit Lib. XXX, pag. 4 1 7 .
Postája, és Ispotállyá is van;
határbéli földgye jól termő,
vagyonnyai külömbfélék.
S Z E N T M I K L Ó S . Tárna
S[cnt Miklós. Magyar falu
Heves Várm, földes Ura az
Egri Káptalanbéli Uraság,
laKosai katolikusok, határja
jó , vagyonnyai középsze­
B b & SZENT
 SZENT MIKLÓS. Magyar,
és oláh falu Szatmár Várm.
földes Ura Gr. Károlyi Ura­
ság, lakosai 6 hitűek, és
reformátusok, fekszik Nagy
Károlyhoz i mértföldnyire,
Gentsnck szomszédságában;
határja jól termő, földgye
térséges, és fekete; erdője,
szőlője, gyűmöltse nints;
vagyonnyaikatN. Károlyban
árullyák-el.
SZENT MIKLÓS. Tót Me­
zőváros Liptó Várm. földes
Urai Pongrácz, és több Urak,
lakosai katolikusok, és más­
félék, fekszik Vág vize mel­
lett , Kozenbergához a£ órá-
nyira , 's régi Szentegyházá-
val, melly 1764-ben meg*
újjíttatott, s 1780-dikban
}
épultt jeles Vármegyeházá-
val , és több Nemes Urak-
nak épületeikkel jelesittetik;
határja középszerű, lakosai
földmívelés, és kézi mester­
ségek által táplállyák mago­
k a t , kereskedések megle­
hetős , serek ditsértenk;
többféle égések által sanyar­
gatod tak Lakosai,
SZENT MIKLÓS. Kis S[.
Miklós. Temes Várm. földes
Ura Lovász Uraság, lakosai
kűlömbfélék > Újj Aradnak
filiája; határja jól termő.
JSÍISNT MIKLÓS. Szabad
puszta Komárom Vártp. föl­
des Ura az Esztergomi Káp-
talanbéli Uraság , fekszik
Perbetéhez közel, mellynek
filiája; földgyei jók.
SZENT MIKLÓS. Magyar
falu Komárom Várm. földes
Ura Gr. Eszterházy Uraság,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
Szomodhoz közel, mellynek
filiája; határja jól t e r m ő ,
vagyonnyai középszerűek.
SZENT MIKLÓS. Sziget
S{cnt Miklós. Magyar falu
Pest Várm. a* Rátzkevi Ura­
dalomhoz tartozandó , la­
kosai reformátusok, fekszik
Csepely Szigetében, délre
Tököléhez, e. Csepel hely­
séghez is I mértföldnyire;
határja 3 nyomásbéli, gabo-
, n^t leginkább terem, marba
nevelesre is alkalmatos, nagy
áradáskor mind a' két Duna
ki szokta önteni határját;
erdeje nints, piatza Budán.
SZENT MIKLÓS. Bán S[.
Miklós. Szabad puszta Pest
Várm. földes Ura Beleznay
Uraság, fekszikIrsához nem
meszsze, mellynek filiája.
SZENT MIKLÓS. Kis S{*
Miklós. Magyar, és tót falu
Pest Várm. földes Ura Hg.
Grazsalkovics Uraság, lako­
sai katolikusok, evangéli­
kusok, é$ többen reformá­
tusok, fekszik Veresegyhá­
zához nem meszsze, melly­
nek fiü áj a; határbéli föld­
gyei közép termékenysé-
gfi-
g u e k , minthogy földgye he­ határja majd térséges, majd
g y e s , v ö l g y e s , és homokos; d o m b o s , foldgye h o m o k o s ,
erdeje tsekély, bora kevés, két nyomásbéli, rozsot leg­
malma h e l y b e n , g a b o n á j a , inkább terem; réttyei szé­
fája szuken v a n , piatzozása p e k , f á j o k , nádgyok v a n ,
P e s t e n , és Vátzon. szólejek nintsen; Marczal,
SZENT MIKLÓS. Bár S[. és Rába vizei sokszor káro­
Miklós. T ó t falu Pozsony kat okoznak lakosainak.
Várm. földes Ura a'F.Tsászár, SZENT MIKLÓS. Táp S\.
lakosai katolikusok, fekszik Miklós. Magyar falu Győr
h o m o k o s h e l y e n ; határja aVárm. földes Ura G r . Eszter­
nyomásra van osztva, 's leg­ házy Uraság, lakosai kato­
inkább r o z s o t , és kendert l i k u s o k , es reformátusok,
t e r e m , réttye elég v a n , sző­ fekszik Táphoz nem meszsze,
leje nints; Rákos, és S[o- Győrhöz 3 , Pápához 4 mért­
koápuszták hozzá tartoznak; földnyire ; határja d o m b o s ,
Mieva vize nedvesíti határ­ földgye a g y a g o s , és k ö v e s ,
j á t , erdeje is van , piatza a nyomásbéli, rozsot l e g ­
Sassinban. inkább t e r e m ; erdeje, sző­
SZENT MIKLÓS. Detreko leje középszert; piatzozása
S[* Miklós. T ó t falu Pozsony Győrött.
Várm. földes Ura Gr. Pálfy SZENT MIKLÓS. Lében
Uraság, lakosai katolikusok, S\ent Miklós. Magyar falu
fekszik a' fejér h e g y e k mel­ Mosón Várm. földes Ura G r .
l e t t , határbéli földgye két Zichy Uraság, lakosai kato­
nyomásbéli , 's leginkább likusok, fekszik szép kies
g a b o n á t , és zabot t e r e m ; h e l y e n , az ország út mellett,
szőleje, búzája nem terem, M o s o n y , és Győr között,
folyói v á g y n a k , erdője is s négy tornyú fényes Várá­
9

v a n ; piatza Nagyszombat­ val ékesittetik. Ili. KÁROLY

b a n ; régi Vára nevezetesi- Király négy Tzéheknek fel­
tctte. állíttatását engedett itten;
SZENT MIKLÓS. Rába 5^ jeles Szentegyházzal, és Plé­
Miklós. Magyar falu Győr bániával is é k e s k e d i k , tnel-
Várm. földes Ura a' Győri lyeket néhai Gróf Zichy Fe-
P ü s p ö k s é g , lakosat katoli­ rentz volt Győri Püspök é-
k u s o k , fekszik a Sokoró- ptttetett v a l a ; kedves tanyá-
9

allyai járásban , G y ő r h ö z , j o k vagyon itten a nyulak­ 9

Pápához is 3 mértföldnyire; n a k , f o g l y o k n a k , és fátzá-

B b 3 Jiok-
 noknak; Katarja jó búzát SZENT MIKLÓS. Kun
terem, tsukával, és meny­ Miklós. Szabad magyar Me­
ballal bővelkedő Rábtza vize zőváros a Kis Kunságban,
9

mentében; hasznos réttyei az előtt Tatár Sz. Miklósnak

vágynak, kevés szőlejik jó neveztetett, lakosai kevés
ízu bort teremnek; a határ­ katolikusok , többnyire re­
v

ján lévő Duna vizéig terjedő formátusok, fekszik Lacz-

hoszszu árkot pestis Hatójá­házán alól 3 mértföldnyire.
nak nevezik. Régi földvára az Ozmánok
által i 5 9 5 b e n , azután pedig
N . SZENT MIKLÓS. Ele­
Maks[imilián Tsászár. által
gyes Mezőváros Torontal
elrontattatott. Baker Duna
Várm. földes Ura Nakó Ura­
ere határjánál foly, Postája,
ság, lakosai katolikusok,
és Ispotállyá is vagyon; ha­
és ó hitűek, fekszik Ó Bese­
tárbéli foldgye 3 nyomás­
nyőnek szomszédságában; 3
b é l i , 's leginkább búzát,
nyomásbéli határja legin­ 9
és zabot terem ; árvizek
kább búzát, árpát, zabot,
9
idején náddal, gyékénnyel,
kukoritzát, s muhart terem, 9
s kákával bővelkedik; va-
egyebet középszerűen, föld-
gyonnyaikat Pesten 7 , v a g y
gye térséges, majd agyagos, 9
Dömsöd alatt a Dunán egy
majd homokos; erdője, fá­ 9
mértföldnyire árullyák, s
ja, szőleje középszerű van,
j másutt is.
termésekkel bővelkednek;
SZENT MIKLÓS. O.S[cnt
piatzok helyben, T. Betsén,
Miklós. Szabad puszta a 9

Szegeden, és Temesváron.
I Nagy Kunságban.
SZENT MIKLÓS. Szabad SZENT MIKLÓS. Magyar
puszta Somogy Várm. földes falu Vas Várm. földes Ura a'
UraSomsics Uraság; fekszik Győri Püspökség, lakosai
Apátinak szomszédságában, kűlömbfélék, fekszik Papótz
mellynek filiája; CsürtŐhöz hoz nem meszsze, mellynek
tartozik. filiája; határja jól termő.
SZENT MIKLÓS. Magyar SZENT PÁL. FOS S[. Pál.
falu Somogy Várm. földes Arad Várm. földes Ura KA­
Ura Gr. Festetics Uraság, szo nyi Uraság; fekszik Arad,
lakosai kűlömbfélék, fekszik ötvenes, és Nagy Sz. Pál
Kanizsához nem meszsze, között; földgye középszerű.
és annak filiája; határja jól SZENT PÁL*. Szabad puszta
termő. Arad Várm. földes Ura Lovász
Ura-
Uraság , fekszik Kursics,
Tornya , és Arad között;
földgye j ó , noha homokos.
SZENT PÁL. Magyar falu
Szála Várm. földes Urai több
Urak, lakosai külömbfélék,
fekszik Alsó Bagódhoz nem
meszsze, mellynek filiája;
határja néhol jól termő.
SZENT PÁL. Magyar falu
Komárom Várm. földes Ura
Gr. Zichy Uraság, lakosai
külömbfélék, fekszik Komá­
romhoz közel, mellynek fi­
liája; határja jó, vagyonnyai-
kat könnyen eladhattyák.
SZENT PÁL* Szabad puszta
Győr Várm. földes Ura a 9
Győri Káptalanbéli Uraság,
fekszik Győri Szemere , és
Koronczó határok között,
Győrhöz i | mértföldnyire;
3 nyomásbéli földgye min­
den gabonát bőven terem,
réttye, legelője szép, erdeje
is vagyon.
SZENT PÁL. Magyar falu
Győr Várm. földes Urai Gr.
Viczay, és Gr. Sándor Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
fekszik a' kis Duna mellett,
Dunaszeghez közel, Győr­
höz i | . mértföldnyire; kö-
vetses, és sü^evényes föld­
g y e a nyomásbéli , rozsot
leginkábn terem, káposztája
szép, erdeje van, a Káposz­
9
tát a' Dunán alá felé hord-
gyák eladás végett.
SZENT PÁL. Tót Si> Pál.
Magyar, horvát, és elegyes
falu Somogy Várm. földes
Ura Hg. Eszterházy Urasáé,
lakosai katolikusok , és más­
félék, pusztájok is vagyon,
fekszenek egymástól külömb
felé, egygyik Sz. fialáshoz
nem meszsze, és annak fi­
liája; határjaik külömbfélék,
mint vagyonnyaik.
SZENT PÁL. Somogy
Várm. földes Ura Szalay U-
raság , lakosai többfélék,
fekszik Bükösdhöz nem
meszsze, és annak filiája;
határbéli földgye is hozzá
hasonlító.
SZENT PÉTER. Detreko
S[. Péter. Tót falu Pozsony
Várm. földes Ura Gr. Pálfy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszilc hegyes helyen, Fe-
jérhegyénel; határja % nyo­
y
másbéli , s leginkább ro­
zsot , és kendert terem;
réttye , mezeje elég van ,
szőleje nints, folyó vizei
nedvesítik , erdeje is van;
piatza Nagyszombatban.
SZENT PÉTER. Búr S^ent
Péter. Falu Pozsony Várm.
földes Ura a' Fels. Tsászár,
lakosai katolikusok, fekszik
Búr Sz. Miklóshoz nem mesz­
sze, és annak filiája; határ­
ja homokos, 2 nyomásbéli
földgye leginkább gabonát,
és kendert terem,, mezeje,
B b 4 rét-
39* SZKOT.
réttye elég van, szőleje nints,
erdeje van, Miava vize ned­
vesíti , piatza Sassinban.
S z E i i t PÉTER. Német S%
Péter. Temes Várm. földes
Ura a' Kir. Kamara, lakosai
katolikusok ; határja jól
termÓ.
SZENT PÉTER. Tót falu
Liptó Várm. földes Urai Po-
tornyai , és Szent Iványi
Uraságok, lakosai kűlömb­
félék, fekszik Sz. Iványhoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája; határja középszerű.
SZENT PÉTER. Magyar
falu Fejér Várm. földes Urai
több Urak, lakosai kűlömb­
félék, fekszik Ercsénhez i |
órányira; határja jól termo.
SZENT PETEK. Rdt{, v,
Ag S[. Péter. Szabad puszta
Fejér Várm. földes Ura Gr.
Szapáry Uraság; fekszikR.
Keresztúrhoz nem meszsze,
mellynek filiája.
SZENT PÉTER. Magyar
falu Vas Várm. földes Ura f
Szombathelyi Káptalanbéli
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Marczaltőhöz i £ órá-
nyira; határja jól termo.
SZENT PÉTER. Vas Várm.
földes Ura Gr. Batthyáni Ura-
ság , lakosai katolikusok,
fekszik Sz. Gothárdhoz i £
mértföldnyire; hátárja be-
g y e i , d e néhol jó termésé.
SZENT,
SLENT PÉTER. PtuqaS[.
Péter. Magyar falu Szála
Várm, földes Urai több Urak,
lakosai kűlömbfélék , fek­
szik Salamonvárhoz közel, és
annak filiája; 's határja is
hozzá hasonlító.
SZENT PÉTER. Rdt\ S[.
Péter. Rátz, és oláh falu
Torontal Várm. földes Ura
a Kir. Kamara, lakosai 6
9
hitűek, fekszik Nagy Szent
Miklósnak szomszédságában,
3 nyomásbéli határja kövér,
és jól termő, kaszállói jók,
erdeje, fája, szóleje közép­
szerű, piatza N. Sz. Mikló­
son , Kikindán, T. Becsén,
és Szegeden.
SZENT PÉTER. Szála
Várm. földes Urai több Urak,
lakosai katolikusok, fekszik
Sz. Gróthoz nem meszsze,
mellynek filiája; földgye jól
termő, vagyonnyai kűlömb­
félék.
SZENT PÉTER. Tót falu
Nyitra Várm. földes Urai Gr.
Erdődy, és Motesiczky Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
fekszik Vág vizéhez közel;
határja középszerű.
SZENT PÉTER. Sajó S^ent
Péter. Magyar Mezőváros
Borsod Várra, földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok^ és reformátusok, fek­
szik) Miskoltibo* i i mért­
földnyire; * határja jó,^ bora
középszert , vagyonnyai kü­
lömbfélék.
SZENT PETEK. Magyar
falu Komárom Virtn. földes
Ura Gr. Zichy Uraság lakó* f
sai többfélék, fekszik Komá­
romhoz egy mértföldnyire;
foldgye j ó , vagyonnyai kü­
lömbfélék 9piatzok alkal­
matos.
SZENT PÉTER. Elegyes
falu Nógrád Várm. földes
Ura Boros Uraság, lakosai
többen evangélikusok, fek­
szik Alsó Esztergályhoz nem
meszsze, mellynek filiája;.
határbéli földgye középszerű.
S Z E N T P É T E R . Német falu
Mosón Várm. a Magyar Ó -
1
ságában; foldgye homokos,
szénát, és gabonát jól terem.
SZKNT P É T E R . T ó t falu
Sáros Várm. földes Ura Gr.
Klobusiczky Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik E-
perjeshez 1 mértföldnyire;
határja középszerű, piatza
közel, és alkalmatos.
S Z E N T P É T E R . Pogány
S[tnt Péter. Somogy Várm.
lakosai katolikusok, és más­
félék , fekszik Iharoshoz nem
meszsze, mellynek fiiiája;
határja jól termő.
S Z E N T P É T E R . Tót falu
Turócz Várm. földes Urai
Dávid , és Szenesi Uraságok,
lakosai katolikusok, és evan

gelikusuk. Nem régiben a*

vári Uradalomhoz tartozik,
parochiális pintzében értz-
lakosai katolikusok, fekszik
érre találtak, melly jó re­
Sz. Jánosnak szomszédságá­
ménységet szolgáltat ; ha­
ban, mintegy útsza széles-
tárja középszerű.
ségnyire ; határja 3 nyomás,
SzfcNT PETERFA. Két fa-
béli , földgye fekete , és
lu Vas Várm. egygyiknek
homokos, mind őszi, mind
földes Ura Gr. Festetits Ura­
tavaszi vetést jól terem;
ság, fekszik Ikévárhoz nem
déli részét Rábcza vize mos­
meszsze, mellynek filiája;
sa , réttyei középszerűek;
másiknak pedig Gr. Erdődy
Rábcza vizén vámja van it­ 9
Uraság, melly fekszik a
ten az Uraságnak; termései­
Monyorókeréki Uradalom­
ket Nizsideren , széna] okat
ban, lakosaik többfélék;
pedig Bétsben adgyák-el.
határbéli földgyeik közép­
SZENT PETEK; Szabad szerűek.
puszta Pest Várm. földes Ura SZENT PÉTBRPÖXÜGYE,
He. Gr'azsalkoviűs. Uraság, Szála Várm. földes Ura Ug. f
3

fekszik Soroksár, éa Sfc LŐ- £szterkázv Uraság, lakosai

rintzi pusztának szomszéd* külömbfélék, fekszikTáká*
nak
nak szomszédságában , és
annak filiája; határja is hoz­
zá hasonlító.
SZENT PÉTERI. Szabad
puszta Csongrád Várm. föl­
des Ura Kárász Uraság,
lakosai katolikusok, magya­
r o k , és dohány kertészek,
fekszik Tisza vizének men­
tében , Horgashoz közel,
mellynek filiája; földgye
többnyire fekete, és jól
termő.
SZENT PÉTERSZBG, Ma­
gyar falu Bihar Várm. földes
9
Ura a Nagyváradi Káptalan­
béli Uraság; lakosai katoli­
kusok , és reformátusok,
fekszik Derecskéhez n e m
meszsze, mellynek filiája;
határbéli földgye jól termő.
SZENT PÉTER ÚR. Szála
Várm. földes Urai több Urak,
határja középszerfi.
SZENT ROZÁLIA. Hegy
Sopron Várm. földes Ura H.
Eszterházy Uraság, Temp­
lom , és az Uraságnak Ven­
dégfogadója van rajta.
SZENT SEBESTYÉN. Ele-
E yes falu Vas Várm. lakosai
atolikusok, fekszik Pesa-
róczhoz közel; határja néhol
sovány.
SZENT SIMON. Magyar
falu Gömör Várm. földes
Ura Gr. Csáky Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik
Rimaszécshez egy mértföld­
nyire; határja jól t e r m ő ,
•| része sovány , legelője ,
tája v a n , piatza két, és öt
mértföldnyire.
SZENT TAMÁS. Mezőváros
lásd Esztergom Városának le
írásában.
SZENT TAMÁS. Szabad
puszta Arad Várm. földes Ura
Almásy Uraság; mellyet sok
dohányt termesztő magya­
rok laknak, fekszik Arad >
Pecska, és Tornya között,
földgye nem igen j ó , mivel
rész szerént homokos, rész
szerént pedig az árvíz járja.
SZENT TAMÁS. Szabad
puszta Szála Várm. földes
Ura Horvát Uraság, fekszik
Sz. Lászlóegyházához közel,
és annak filiája.
SZENT TAMÁS. H e v e s
Várm. földes Ura Almásy
Uraság, lakosai katolikusok,
és másfélék, fekszik Török
Sz. Miklóshoz nem meszsze,
mellynek filiája; határja jól
termő.
SZENT TAMÁS. Csanád
Várm. földes Ura Márczibány
Uraság , lakosai katoliku­
sok, fekszik Tornyának szóm
szédságában, és annak filiá­
ja; határja jó.
SZENT TAMÁS. Szabad
puszta Pest Várm. földes Ura
Jankovics Uraság, fekszik
Kun Sz. Miklóshoz nem mesz
sze, és annak filiája.
SZENT
 SZENT* SZENT. 39f

SZENT TAMÁS. Magyar, SZENT VISZLÓ. Elegyes

és rátz falu Bács Várm. a* falu Szála Várm. földes Urai
Szent Koronához tartozik, több Urak, lakosai katoli­
lakosai katolikusok, és 6 kusok, fekszik Magyaród­
hitűek , fekszik Turiához hoz nem meszsze, 's ennek
* 8 o o , Újvidékhez 17000 filiája; határja meglehetős.
bétsi ölnyire ; a nyomásbéli SZENT A. Magyar, és rátz
határja egyenes, és fekete Mezóváros Bács Várm. földes
földu, szőleinek egy része Ura a' Királyi Kamara, la­
jó bort terem, fája, nádgya kosai katolikusok , és 6
nints, bővelkedik szép mar­ hitűek, fekszik Kanizsához
hákkal, lovakkal, juhokkal, 11600 , M. Thereziopolishoz
és külömbféle termésekkel; 10600 bétsi ölnyire; határja
piatza Újvidéken , és Török a nyomásbéli, 's leginkább
Becsén. búzát, kölest, és zabot te­
SZENT TAMÁS. Kerek S[. rem, erdeje fuszfa, szóleje
Tamás. Szabad puszta Fejér meglehetős bort terem, bő­
Vármegyében. velkedik juhokkal, szarvas
SZENT TORNYA. Szabad marhákkal, piatza helyben,
puszta Békés Várm. földes és Szegeden.
Urai Báró Rudnyánszky, és SZENTA. Magyar falu So­
több Uraságok, fekszik Sz. mogy Várm. földes Ura Gr.
Andráshoz nem meszsze, és Festetics Uraság, lakosai
annak filiája; határja gazdag kűlömbfélék, fekszik Csur­
termésű, és számos marhák­ gónak szomszédságában, és
nak nevelésére alkalmatos. annak filiája; határja közép­
szerű.
SZENT V I D , V. LIKOCS.
SZENTÉ. Magyar falu N ó ­
Szabad puszta Győr Várm.
grád Várm. földes Urai több
földes Ura Kerekes Uraság,
Urak, lakosai katolikusok,
fekszik a' Győri határnak
's másfélék, fekszik Nándor­
szomszédságában, a' Győri
hoz nem meszsze, mellynek
Duna mellett, Győrhöz %
filiája; határja meglehetős.
órányira ; kevés föld g y e ,
legelője, és réttye szép; itt SZENTEHELY. Szanda né*
meglátszatnak még a' Török alatt.
tábornak maradványai, a 9
SZENTES. Elegyes falu
honnan Győr Vára ostro­ Ungvár Várm. földes Urai
moltatott. több Urak, fekszik Tibéhez
kö-
közel, mellynek filiája; ha­
tárja középszerű.
SZENTES. Mezóváros Cson
grád Várm. földes Ura Gróf
Károlyi Uraság, lakosai ka­
tolikusok, és reformátusok,
fekszik Kurcza vize partyán,
Szegvárhoz, és Csongrádhoz
9
is i mértföldnyire. A Város
végén az Uraságnak serháza
vagyon, ahoz nem meszsze
vámház, mellynek úttya a'
Csongrádi Tiszán lévő kirá­
lyi révhez vezet; az Uraság*
nak, és a' Városbelieknek is
szép épulettyeik vágynak;
nevezetes benne a' Város­
9
háza, a' Vendégfogadó, a
Kalmárok' bóltyai, és a' re­
9
formátusok tornya, mellyen
az éjtszakai vigyázóknak
lakó helyek van; határbéli
földgye 8 pusztákból áll,
szép tiszta búzát, zabot, ár­
pát, kölest bőven terem;
legelője számos marha tar­
tásra, és nevelésre alkal­
matos , malma helyben,
bora nem sok van , fája ép­
pen kevés , az is fuszfa;
hallal, és szárnyas vadakkal
bővelkedik, nádgya is elég
van.
SZENTES. Horvát falu So­
mogy Várm. földes Ura Gr.
Szécsényi Uraság , lakosai
katolikusok, fekszik Csoko-
nyához d. \ mértföldnyire,
Is a' Csokonyai Uradalomhoz
tartozik. Lakosai horvátok,
de keveset magyarul is b e -
széllenek, 's külömbféle f a ­
szerszámokkal kereskednek,
9
mellyekct tŐlök a Pétervári
Kereskedők helyben m e g ­
vesznek; mezeje második
osztálybéli, de erdeje min­
denféle haszonvételt szolgál­
9
tat , s malma is van.
SZENTES. Krassó Várm.,
S{inticst név alatt.
SZENTES. Magyar falu
Zemplén Várm. földes Urai
Gr. Sennyei, és több Urak,
lakosai katolikusok, és töb­
ben reformátusok, fekszik
Nagy - Kövesdhez közel,
Véke, Nagy Gereshez sem
meszsze; határja a nyomás­
béli , jó fekete nyirok a 9
szántóföldgye, réttye apró
szénát termő, szép sík mező
az egész határja , erdeje
nints, szőleje kevés, tseresz-
nyéből több hasznot vesznek,
9
mint borokból; a helység
felett van egy h e g y , melly­
ben olly lapos kövek van­
nak, hogy minden faragás
nélkül padlázatra lehet for­
dítani ; határos vele Kcrcs{t-
úr nevű puszta, melly a Le­
9
leszi Uradalomhoz tartozik,
van szép erdeje, gyékényes
és nádas tava is; határos
vele ismét Abahá[a puszta is,
9
mellyet a Szentesi Lakosok,
mint
 I vette Szepes Várától, 's fek­
mint határokban lévőt szán-
tyák, és használlyák. szik északra Lengyel Ország­
SZENTESRE. Tót falu Ung­
nak szomszédságában, nap­
vár Várm. földes Urai több enyészetre Liptó, és Gömör
Urak, lakosai katolikusok, Vármegyék határozzák, déli
fekszik Tenkének szomszéd­ napnyugotra Abaujvár , és
Torna Vármegyék; délre pe­
ságában ; határja jó termésű.
SZENY. Tót falu Torna dig Sáros Vármegye. Hosz-
sza e' hegyes Vármegyének
Várm. földes Urai több Urak;
határja középszerö. tíz mértföldnyire terjed, szé­
SZENYE. Borsod Várm., lessége pedig mintegy hat
földes Urai Miklós, és többmértföldre számláltatik. Vi-
Urak, fekszik Szirma Bese- dékje külömbféle hegyekkel
, nyőhöz nem meszsze. gazdag, 's szántóföldgyei ,
SZENYER. Horvát falu So­
9
és legelőji majd a hegyek­
mogy Várm. fekszik Tapson­ nek oldalain vágynak, majd
hoz nem meszsze, mellynek pedig völgyein , és imitt
filiája; határja jól termő,amott lévő térségein. Sok
külömbféle nagy hegyeinek
réttye, fája , legelője van.
ozÉp ALMA. Szabad pusz­királlyá, és annya a' híres
ta Veszprém Várm. földes U-Tatra, vagy Kárpát hegye,
ra Gróf Eszterházy Uraság, mert ezzel 19 nagy hegyek
fekszik a' N.Bakonyban, B. vágynak öszve Kaptsolva,
mellyek majd magasságaik­
Bél, és Porva között; határja
tágas, és szálas bikkfákkalért, majd más tulajdonsá­
gaikért nevezetesek. Leg­
raJtva v a n , réttye kevés,
magasabbak a' Kézsmárki
tsárdája, 's szép vadászháza
van, vadakkal bővelkedik. hegyek. Legnevezetesebb
pedig az úgy nevezett Ki­
SZEPBSO. Német falu Szála
Várm. földes Ura a* Vesz- rály negye, azért, mert 1474
rémi Püspökség , és több dikben MÁTYÁS Király an­
Í Trák, lakosai többfélék, nak tetójén ebédelt, és em­
1
fekszik Kővágó Őrshöz kö­ lékezetül a kősziklába e'
zel , mellynek filiája; ha­szavakat vájatta: Hic hos-
pitatus est Mathias Rex
tárja jó, vagyonnyai külömb
félék. Hungáriáé 1 4 7 4 ; s külömb
y

SZEPES VÁRMEGYE. CO- téle Kárniol, és más drága

kövek is találtatnak rajta.
mitatus Scepusieqsis. ^ípfer
©cfpönfc&aff. — Nevezetét Némclly begyeken az eeuli-
tet-
 9
tettek közzul tavak is vagy- I és nem élnek vélek. A
nak, úgymint a Tclkai zöld Stainbakhi tónak közepén
9

t ó , mellynek vize zöld színű I emelkedett-fel egy kőszikla,

ugyan, de ha pohárba me-ímellyre vájkállyák-fel ne-
9
ríttetik, tiszta világos, és I veiket azok, a kik hozzá
9
az italra jó ízu; a felette elúszhatnak. Ezek után még
lévő víz - omlásnak jobbik a Békás tó is emlékezetet 9

oldala tsupa gránát kőből érdemel. Folyó vizei között

9 9
van. A továbo lévő térsé- e Vármegyének nevezete-
ren folyó patakotska úgy I sebbek Poprád vize, Duna-
{ átszik, mintha felfelé foly- I vet{, és Hernád vize. Ne vé­
9
n a , s más tóhoz vezet, Izetes savanyú vizek is van-
meílynek kékes foltyai lát- nak e' Megyében, mellyek
szatnak; tovább pedig ismét I tulajdon neveik alatt fordúl-
más tó van, holott c[inóber nak elő. Levegője e* Vár-
9
is találtatik. Ezekből a ta- megyének hives, deegéssé-
vakból származik Felka vize, g e s ; marhái nem nagyok
melly azután Poprád vizével I ugyan, de frissek, és tar-
egygyesul. Lengyel Ország I tósak, juhai kiváltképpen
felöl való oldalán pedig ez hasznosadé, mind v é k o n y ,
igen magas hegynek jégtó I és gyenge szőreikért, mind
9
látszatik. A Kezsmárki h e - [ p e d i g zsírjokra, és kedves
gyen lévő zöld tó félemlítő I izekre nézve. Földgye m e g
9
nagy kőszirtekkel keríttetik, I kívánnya a szorgalmatos
9
és a köz nép tengerszemnek I mívelést, de szép rozszsal is
hivja. Az ehez oldalt lévő I fizet érette. Búzájok, és ár-
fekete tó pedig azért látszik I pájok nagyon szapora, bor­
9 9
feketének , mert a nagy kő sójok , kivált a Lőtsei, az
9
szikla elzárja a napnak vi- egész Hazában híres. Kü-
lágát tőle, egyébaránt en- lömbféle erdőségeiben sok
nek is tiszta, világos, és j ó l vadak vágynak. Régi v o l t
9
ízfi vize van. E tóból, és I arany, és ezüst bányáik már
9 9
a zöld tóból fakad a Kézs- I most nem ásattatnak, azo-
márki folyó víz, melly fejér I kat kivévén, mellyek tulaj-
9
víznek is neveztetik. A Bé-1 don neveik alatt leirattattak.
9
íai fejér tóban , melly az I E Vármegyéhez tartoznak
előbbieket felől haladgya, az úgy nevezett i6Szepessé-
igen szép kövi halak neve- gi Városok, mellyeket Af.
k e d n e k , de roszsz íznek, I Terézia 360 esztendők után
1
a 9
 SZEP. SZEP. 399

a Lengyelektől I 7 7 i d i k b e n zsához I mértföldnyire; ha­

9

viszsza vett vala, és a Ma­ tárja jól termő, legelője,

Y

gyar Koronához kaptsolt, erdője van.

meghagyván Lakosaikat volt SZÉPLAK. Abauj Várm.
régi szokásaikban, és tör- Apátúrsága nevezetesiti ,
vénnyeikben. A hajdani 10 fekszik Kassa , és Mislye
9

Királyi Testet Őrző Dárdá­ között.

soknak (Scdcs dutm Lan- SZÉPLAK. Két falu Bihar
ccatorum) bírtokjaik is e Várm. egygyiknek földes
9

9
Vármegyéhez tartoznak: Ura a Nagyváradi Káptalan­
mellyeket lásd tulajdon ne* béli Uraság; másiknak pe­
veik alatt. Lakosai e Vár­ dig több Urak, fekszik egy-
9

megyének többnyire Néme­ gyik az Érmellyéki, másik

9
tek , kiknek Eleiket hajdani a Szalontai vidéken, lako­
Királlyaink hívták- bé Ha­ saik katolikusok, ó hitűek,
zánkba; ezeken kívül szá­ és reformátusok; határbéli
9
mos Tótok is laknak itten. földgyeik jól termők, s va-
Ditséretes Német Lakosaik­ gyonnyaik kűlömbfélék.
SZÉFLAK. Szabad puszta
9
ban , hogy a Magyar Nyel­
vet is megtanul gattyák. Bor j Bars Várm. földes Ura Boron-
9
e Várraegyében nem terem, kay Uraság.
SZÉPLAK. Magyar falu
9 9
de a hegyallyáról, s más­
honnan is eleget öszve gyűj­ Vas Várm. földes Ura Gróf
tenek, és vele némellyek Festetits Uraság, lakosai ka­
kereskednek is. Mindöszve tolikusok , fekszik Balta vár­
4.30 lakó helyek vágynak hoz nem meszsze, és annak
9
benne, 's a Szepesi, és Rozs­ filiája; határja j ó , réttye,
nyói Püspöki Megyékhez fája, legelője van.
tartozik. SZÉPLAK. Magyar falu
SZBPETK. Magyar falu Sopron Várm. földes Ura Hg.
Szála Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai
Festetits Uraság , fekszik katolikusok, fekszik Hegy­
Szála vizéhez közel; határja kőhöz nem meszsze, határja
középszerű; Keménden jó térséges, a nyomásbéli, jó
szóleji vágynak. termésű, bora nem neve­
SZEPETNEK. Német falu zetes, az Uraságnak kastél-
Szála Várm. földes Ura Gr. lyával, 's a tornyú Szent­
Battyháni Urasáé , lakosai egyházával díszes, réttyeit
katolikusok, fekszik Kani­ a Fertőnek áradása rongál.
9
40Ó SZÉF. SZER.

l y a , juhai számosak, nád­ földes Ura a Nagy Váradi

9

dal bővelkednek*, piatzok Püspökség, lakosai többen

Sopronban i | mértföldnyire. ó hitűek, fekszik Vaskóhoz
SZFPLAK. Falu Nyitra nem meszsze , mellynek fi­
Várm. földes Urai Gr. Kegle- liája; határja középszerű.
vics, és Koháry Uraságok. SZERBÓCZ. Bereg Várm.
SZEPSI. Lásd Scpsi. SZERDAHELY. Magyar
SZERASZLÓ. Somogy Várm. falu Baranya Várm. földes
földes Urai Somsics, és több Ura Gróf Batthyáni Uraság,
Urak f fekszik Csökölyhöz lakosai reformátusok, fek­
nem meszsze, mellynek fili­ szik Viszlóhoz másfél, K o -
ája; pusztája is van; határja vátshidához pedig 4 órányi*
jól termő. ra, nagy romladozott Tem­
SZERB. Oláh falu Arad ploma regi népességét bizo-
Várm. földes Ura a* Kir. Ka­ nyittya; 3 nyomásbéli ha­
mara , lakosai ó hitűek, fek­ tárja leginkább búzát, ku­
szik Körös vize mellett, az koritzát , és zabot terem,
9
Erdély Országi útban; határ­ egyebet középszerűen ; a
ja olíy nagy , mint maga mellette lévő nagy posvá­
a falu, minthogy kinek- nyos berekben régi kőfalak,
9

kinek házánál van földgye, azok között pedig egy kő

meglehetős termésű , de ke­ Templom még most is lát-
9 9
vés , pénzen vett fával, gyű- szatik, s némellyek a volt
9
irtöltsel, és gabonával keres­ Veres Barátok lakhelyeknek
kednek. állíttyák.
SZERBÁSZKA. OhdhaS{er- SZERDAHELY. Falu Nyitra
hds\ka. Oláh falu Krassó Várm. földes Ura Gr. ErdŐdv
9
Várm. földes Ura a Királyi Uraság, lakosai kűlömbfé­
Kamara, lakosai ó hitűek, lék ; fekszik Pobedinnek
fekszik hegyek között, Du- szomszédságában, mellynek
besc, Ohábalunga, Radma- filiája; határja jó.
nyest, Bruzniknak szomszéd­ SZERDAHELY. Nyitra S[tr
ságokban, határja 4 nyomás­ dahely. Elegyes falu, földes
béli , melly egészen hegyes, Ura Szerdahelyi Uraság, a 9

és tsak kukoritzát, azt is kinek jeles épületeivel disze­

szuken terem; nagy erdeje síttetik, lakosai többfélék,
van, szőleje nints. fekszik Nyitra vizéhez közel,
^SZERBEST. Töltési S{cr- Zolcsánhoz nem meszsze,
Icst. Oláh falu Bihar Várm. és annak filiája; határja ter­
mékeny ,
 SZERD* SZERD. 401

m é k e n y , vagyonnyai kü- gyonnyaik külömbfélék, er-

lömbfélék.
SZERDAHELY. Vág Szer-
dahely. Tót fala Pozsony
Várm. földes Ura az Eszter-
gomi Érsekség, 's mintegy
16 kuriális Nemesek is lak-
nak benne, lakosai katoli-
kusok, fekszik Szeredhez £
órányira; határja jó termé-
k e n y s é g , legelője hasznos,
erdeje is van.
SZERDAHELY. Magyar
Mezóváros Pozsony Várm.,
dőjök elég van.
SZERDAHELY. Mezőváros
Szála Várm. lakosai külömb­
félék , fekszik Kanizsához:
í i mértföldnyire; határja
néhol középszerű, néhol jól
termő, eladásra jó módgyok
van.
SZERDAHELY. Magyar fa­
lu Sopron Várm. földes Urai
H. Eszterházy, és Bezerédy
Uraságok, lakosai katoliku­
sok , fekszik F Sz. Miklós*
#

fpldes Ura Gr. Pálfy Uraság, hoz nem meszsze, és annak

9
a Fő Ispánysághoz tartozik, filiája; határja térséges, a
lakosai katolikusok, fekszik nyomá&béli, és jó termésű,
Nemesszegnek, Pókatelek- szőleje nints, Bezerédy Ura­
nek, és Sz. Újfalunak szom­ ságnak kastéllyá , Kovács
szédságokban , mellyekkel U. pedig szabad udvara van
öszve kaptsoltátott; határja itten, juhai hasznosak, pia­
9
a nyomásra van osztva , s tza Sopronban van.
leginkább rozsot terem, SZERDAHELY. Magyar fa­
középszerűen káposztát, és lu Vas Várm. földes Urai több
9
kukoritzát, erdője, s lege­ Urak, lakosai katolikusok,
lője nintsen; piatza helyben, fekszik Kőszeghez 1 mért­
9
holott a kereskedés virág­ földnyire; határja j ó , borai
zik ; sok zsidók is lakják, jelesek, piatzok alkalmatos.
héti, és országos vásárjai is SZERDAHELY. Elegyes fa­
vágynak. lu Vas Várm. földes Urai több
Urak, lakosai külömbfélék,
SZERDAHELY ÚJFALU, az
fekszik Kerczához n e m
U. betűben.
meszsze, mellynek filiája;
SZERDAHELY. Puszta Szer­ határja középszerű.
dahely, Tót Szerdahely. E- SZERDAHELY. Elegyes fa­
legyes faluk Szála Vápnegy. lu Zemplén Várm. fóídesUrai
fekszik egygyik Sz. Bálás- Ibrányi, Zoltány, és több
hoz közel, és ennek filiája; Urak, lakosai katolikusok,
határjaik középszerűek, va- oroszok, és reformátusok,
C c fek- '
 SZEH. SZER.

fekszik Nagy Kövesdhcz kö­ gye szélén, Győrhöz 3 / Pá­

9

z e l , Szöghöz nem meszsze, pához ^^ mértföldnyire; he*

1
határja i nyomásbéli, és a gyes , követses, és homokos
természetnek tsak nem min­ határja a nyomásbéli, rozsot
den ajándékaival bír; folyö, leginkább terem ; erdeje
és álló vizében van halászó, van, szóleje középszerű.
és tsikászó helye, malma, SzERDIKERTE. S £ XO S
erdeje, szóleje , épületre al­ Várm. földes Ura Gr. Dezsófy
kalmatos köve van, piatza Uraság, lakosai többfélék,
Patakon 2 , Űjbelyen i £ fekszik Tölczikhez k ö z e l ,
mértföldnyire; barmokat is és annak filiája ; határja
nevelnek. Nevezetes Mic^ meglehetős.
bán Váráról, mellyben Micz- SZERED. Magyar, és ele­
bánnak egyszerre hét fijai gyes lakosú Mezőváros P o ­
születtek, kik közzul még zsony Várm. földes Ura Gr.
mostan is Vécsey , és Sós Eszterházy Uraság, a kinek 1

Famíliák virágoznak; a' Szer régi Várával nevezetesítte-

dahelyi, Szürti, Bocskay, tik, lakosai katolikusok ,
és Raskay Famíliák pedig, másfélék, és zsidók i s ; só­
kik innen neveztettek, el- háza , és ispotállyá is v a n ,
fogytak. fekszik Alsó Csöpönyhöz \
SZERDICZA. Magyar falu órányira; kereskedése van
Vas Várm. földes Ura Gr. szálfákkal, és sertésekkel is,
Nádasdy Uraság, lakosai szőleik Nyitra Vármegyében
katolikusok, fekszik Szent Vág vizén túl vágynak; 4
Györgyhöz közel, mellynek országos vásárjaik népesek;
filiája; határja középszerű, határja 3 nyomásbéli, és j ó
javai jelesek. termékenységi.
SZERECSEN. Szabad puszta SZEREDNYE. Mezőváros
Fejér Várm. földes Ura Gr. Ungvár Várm. földes Urai
Eszterházy Uraság, fekszik több Uraságok, lakosai kű­
Sereglyéshez nem meszsze, lömbfélék , fekszik Őrnek
mellynek filiája. szomszédságában, mellynek
SZERECSEN. Elegyes falu filiája; határja középszerű,
Gyór Várm. földes Ura Gr. borai kedves ízűek, s mél­ 9

Eszterházy Uraság, lakosai tán híresek, és külföldekre

katolikusok, és reformátu­ is elhordattatnak.
sok, fekszik a' Sokoróallyai SZEREM LE. Magyar falu
járásban, Veszprém Várme­ Pest Várm. földes Ura a Ka- 9

lo-
 locsai Érsek, lakosai refor­ SZERENCSFALVA. Orosz
mátusok , fekszik Baján alól falu Bereg Várm. földes Ura
•1 mértföldnyire; batárja 3 Gr. Schönborn Uraság, la­
nyomásbéli, köröskörfii er­ kosai görög katolikusok,
dőség, és rétség, némelly fekszik Bubuliskához f é l
része túl van a Dunán, a
9 9
mértföldnyire; határja he­
hol volt az előtt a helység
9
gyes , völgyes, és leginkább
is; nádgya, fája bőven van, zabot terem, erdeje van 1 \
méheik hasznosak, külömb­ mértföldnyire.
féle marháik bőven vannak, SZEREP. Magyar, és oláh

E iatza Baján, határját gya-

9
orta elboríttya a víz; la­
kosai nevezetesek a jó mal­9
falu Bihar Várm. földes Urai
Kelemen, és Pongrátz Urak,
lakosai katolikusok, ó hitű­
mok' építéséről. ek, és reformátusok, fekszik
fiarándnak szomszédságában,
SZERENCS. Maeyar, és mellynek filiája, határja kö­
tótMezöváros Zemplén Várm. zépszerű.
földes Urai Gr. Áspermont, SZERETvA. Nagy, és Kis
éi Alroásy Uraságok, lako­ S[crctva. Két tót falu Ung­
sai katolikusok, ó hitűek, vár Várm. Nagy Szeretvának
és reformátusok, fekszik földes Urai több Urak, fek­
Zombor Városához, Bekets, szenek Szennának szomszéd­
és Ondhoz legközelebb ; ha­ ságában , mellynek filiáji;
tárja a nyomásbéli , terem határbéli földgyeik jól ter­
leginkább gabonát, némelly mők, vagyonnyaik külömb­
részében búzát, zabot, ár­ félék.
pát, és kukoritzát i s ; föld­ SZERFALVA. S[irhi. Oláh
gye majd agyagos , majd falu Máramaros Várm. földes
székes, erdeje van fiatalos, Urai több Urak, lakosai 6
9
bora középszerű a hegyal- hitűek, fekszik Akna Suga­
lyaiak között , Előhegyén ra jhoz \ órányira, s annak9

legjobb terem, ezeknek el­ filiája; a nyomásbéli határja

adásából élnek; vagyon itt tavasz búzát, zabot, és ku­
egy hajdani Vár, melly Rá- koritzát terem ; semmivel
kócziaknak kedves múlató sem bővelkedik.
helyek vala, minekutánna SZERGÍNY. Elegyes fala
azt Dobótól Máriának férjhez Vas Várm. földes Ura Gr. Er­
vételé által Rákóczy Zsig­ dődy Uraság, lakosai kato­
mond elnyerte vala. likusok , fekszik Marczal-
C c % vi-
 vize partyán ; határja j ó , Karansebeshez £ mértföld-
vagyonnyai jelesek. nyire.
SZERGÉNY. Magyar faló SZESZTA. Magyar fal* A-
Sopron Várm. földes Ura H. baúi Várm. földes Ura Gr.
Eszterházy Uraság, lakosai Csáky Uraság, lakosai ó
katolikusok, fekszik Agya­ hitűek , és reformátusok,
gosnak szomszédságában , fekszik Kanyapta vize mel­
mellyel Szentegyháza közös; lett , Csecshez nem meszsze,
határja térséges , a nyomás­ mellynek filiája; határjakö-
béli , s jó termésű, szőleje i zépszcru.
9

nints, Rába vizének áradása SZETTÉ. Magyar falu Hont

9
kárt okoz a lakosoknak; Várm. földes Ura az Eszter­
tfzénával bővelkednek, és gomi Érsekség, lakosai ka­
nevezetes tsikászszai vágy­ tolikusok , fekszik Peretsény
nak, piatza Sopronban 3 | hez i mértföldnyire; határia
mértföldnyire. j ó , vagyonnyai kűlömbfélék.
SZERGES. Oláh falu Bihar SZETTEK. Zatkovct. Tót
Várm. lakosai többen ó hi­ falu Sáros Várm. lakosai kű­
9
tűek, fekszik a Váradi járás­ lömbfélék, fekszik Eperjes­
ban; határja jó. hez i mértföldnyire; határja
SZERNYACZE. Árva Várm. meglehetős.
SZERKYE. Magyar falu SZETYECHOV. Tót falu
Bereg Várm. földes Urai Ló- Trentsén Várm. földes Ura
nyai, és több Uraságok, H. Eszterházy Uraság, lako­
lakosai reformátusok, fekszik sai katolikusok, fekszik Pe-
Mező Kaszonyhoz, *s Cso- troviczboz nem meszsze, és
monyához nem meszsze; annak filiája; határja hegyes,
határja egyenes fekvésű, és és néhol közép termésű.
SZIAD. Oláh falu Bihar
9
jó búzát terem, erdeje, s
halaszatja van, de az árviz Várm. lakosai többen ó hi­
ropgállya; piatza Munkátson 9
tűek, fekszik a Béli járás­
mástél mértföldnyire. ban; határja középszerű.
SZEROSSÁG. Arad Várm. SZIÁRTÓHÁZA. Sz aIa
földes Ura Kászonyi Uraság, Várm. földes Ura Hg. Eszter­
fekszik Tó h Várad, és Gyu- házy Uraság, lakosai több.
licza között; határja kitsiny, félék, fekszik Dobronakhoz
földgye sovány. közel, és annak filiája; ha­
SZERVIEST. Oláh fald \ tárja is hozzá hasonlító.
 Szí. Szí. 40J

SZIDORFALVA. Hrahovó. des Ura a' Kir. Fiskus, és

Orosz falu Bereg Virm. föl­ több Urak, lakosai katoli­
des Ura Gr. Schönborn Ura­ kusok, ó hitűek, reformá­
tusok, és kevés evangéli­
s i g , lakosai többfélék, fek­
szik Pusny .kfalvának szom­ kusok , fekszik n. k. Farkas­
szédságában, és annak fili­ rév,, és Veresmarthoz fél 9

ája; határja középszerű. n. ny. Szarvaszóhoz ész.

* SZIHLNICZA. Tót Mező­ Fejéregyházához ^-mértföld­
város Liptó Várm. lakosai nyire. Nevezetesítik a* Vár­
9 1
katolikusok, és evangéliku­ megye Gyíilésci 9 a Kir.
sok ; határja középszerű, Máramarosi Adminisztrátzió;
erdője, fája, legelője elég Szigetnek észak felől való
9
van. határán van' a Királyi Só-
SZIELNICZA. Tót falu Zó­ Kamara is , mellybe igen
9
lyom Várm. fékszik Zólyom­ sok só hordatik a fellyul
hoz 1 mértföldnyire; határja lévő Rhónaizéki, és Suga-
meglehetős. tagi Aknákból. Klastromja,
SZIGET. Szabad puszta A- Harmintzadgya, Postája, Só­
baúj Vármegyében. háza, Ispotállyá, és Gym-
SZIGET. S^icsi Sziget. náziuma is ván; 4 országos
Falu Szála Várm. földes Ura vásárjai népesek; határja 2
Gr. Szapáry Uraság, lakosai fordulóra van osztva, terem
katolikusok, fekszik Alsó- mindenféle gabonát, de szá­
Lendvához \ mértföldnyire; mos lakosainak nem elég;
határja középszert!. . szántóföldgye térséges , de
SZIGET. Kis S{iget* Szála egyebütt h e g y e s , völgyes;
Várm. földes Urai H. Eszter­ erdője nagyon meszsze lé­
9
házy, és Gr. Erdődy Urasá- vén , lakosai számosan a
rok, lakosai külömbfélék, piatzon szereznek fát.
? ekszik Pákának szomszédsá­ SZIGET. Köqlp S[igct. Po­
gában, mellynek filiája; 's zsony Vármegyében.
határja is hozzá hasonlító. SZIGET. PdlfiSziget. Sza­
SZIGET. Szála Várm. föl­ bad puszta Pozsony Várm.
des Urai több Urak, lakosai fekszik Püspökihez n e m
katolikusok, fekszik Cehé­ meszsze, mellynek filiája.
hez nem meszsze, és annak SZIGETKÖZ. í g y nevezte­
filiája; határja középszerű. tik Győr Vármegyének egy
SZIGET. Legnevezetesebb járása, rticlly Duna vizének
Város Máramaros Várm. föl­ egygyik ága, és Csilíz vize
Cc 3 kö-
között fekszik; hoszszt na­ Építtette Osvdld Anthémias,
9
gyobb t mint szélessége; a kinek Eleji Görög Ország­
legelője s halászattya Ki­
f
9
ból jöttek Magyar Országba.
váltképen hasznos, de ára­ Megeróssíttette azután Enin-
dáskor elég károkat szeny- gi Bálint, és azt elég vité­
vednek lakosai; mind a* zül oltalmazta; FBRDINÁNÍ*
f
Sziget, mind pedig a Csiliz- pedig még inkább megerós­
közben aranyat is mosnak síttette, a^mint Istvánfiírja
itten Duna-vizének fövé­ Lib. XIX. p. 358* úgy hogy
9
nyéből a lakosok*. Stpliman Tsászár Toigon-
SZIGET. Győri Sziget. 0[man Vezért viszsza hivat­
Elegyes fahi G y ő r Várm. ta , és helyébe Ali Eunuchust
9
9
földes Ura a Győri Püspök­ küldötte, minthogy amaz a
ség, lakosai Katolikusok, Szigetieknek erejeket meg
protestánsok , és zsidók, n e m törhette. Temérdek
fekszik Győrnek szomszéd­ hadi néppel támadta - meg
9
ságában , legelő mezején azután Ali Eunuchus a Szi­
9
kivul semmi földgye sints; geti Várat, és a legkemé­
sok mesteremberek lakják, nyebb hadi erővel ostrom-
szép, és hasznos kertyeik lotta; de ezek is példás vi­
vágynak , mellyekbol a tézséggel óltalmazák vala
9

Győri piatzot egész eszten­ magokat, úgy hogy népé­

dőben zöldséggel eltartyák. nek nagy vesztesége után is
SZIGET. Öri Sziget. Vas minden foganat nélkül kén-
Vármegy. földes Urai több teleníttetett feloldani az ost­
9
Uraságok. romot , és úgy ment a Ba-
SZIGET. Banya S[iget. botsai ostromlott Ozmánok­
Pest Várm. Szállás. nak segedelmekre; de ottan
SZIGBTVÁR. Új S[iget, is háromszor viszsza verettet­
Neonesium, S\igctum, S{i- vén, ismét eltökéllette ma­
getinum. Magyar, és hor­ gában Sziget Várának ost­
vát Mezőváros Somogy Vár­ romlását. Először fortéllyal
megy, földes Ura Gr. Feste­ kezdette, mintha Babotsa
tics Uraság, lakosai katoli­ Várát megvette volna, és
kusok, és óhitűek, fekszik kérte a Várnak feladattatá­
9

9
Almás vize mellett, Pétshez sát; de a Várnak akkori
a mértföldnyire.— Hajdani híres, és jó Vitéz Óltalma-
Várának eredetét lásd Ist- zója Stansits Mark minde­
vdnfindl Libr. XIX. p . 354. neket elkövetett vala, hogy
 Szic. SziG.

a' Várat megoltalmazhassa, nak oltalmazására fordította,

V kiállván , s5t viszsza is megnevezvén Fő Vezérnek
vervén az ellenségnek min­ Alapi Gáspárt , hogy ha
den dühösködő törekedéseit, magának valami szerentsét*
azt szerentsésen megtartotta, lensége törté/mék. Annak-
az Ozmánoknak elég nagy utánna iszonyító, 's példa
veszteségekkel. Meghalálo- nélkül való viaskodások tör­
zott azután Stansits i d i ­ téntek itten, a mint Ifj. Gróf
1

dikben, elfeledhetetlen tisz­ Zrínyinek e' tzím alatt lévő

teletet hagyván maga után, munkájában is bőven szem­
és helyébe, a* Várnak FŐ lélhető: Aáriai Tengernek
Igazgatójává Zrínyi Miklós Siren ája.
tetettetett. Tiz esztendő mólt Látván Szolimán, hogy
vala 'el ez ostromlás után , népe Zrínyi, és Katonáji ál­
midőn Szolimán rettentő tal nagyon fogyasztatik —
nagy haddal Magyar Orszá­ minthogy ők a' Várat tsak
9
got sanyargatta vala, s meg­ nem emberi erő felett óltal-
hallván Mechmetnek Siklós­ mazák — ajándékok által
nál Zrínyi által lett meg­ kívánta Zrínyit megveszte­
verettethet, nagyon felhá­ getni, néki Ígérvén Tót, és
borodott , *s elhagyván Eger Horvát Országot, 's ezeken
Várának ostromoltatását, kivul annyi kintset, a' men­
Sziget felé fordíttatta hadi nyit kíván; de Zrínyi meg-
Seregét, hogy népének ot­ boszszonkodyán az illyen
tan annyiszor történtt sze- vakmerő alatsonyságert ,
1
rentsétlenségeit megbosz- még inkább kettőztette a'
szúlhassa. Mihelyt e' Várnak Várnak oltalmazását. Annak
akkori Fő Kapitánnyá Zrí­ utánna fortéllyal is elkeserí­
nyi, az ellenségnek tsopor- tették Zrínyit, mintha Fi ja
tosan lett elérkezéseit meg­ az ozmán fogságban volna;
tudta, azonnal egybe gyűj­ de ez sem tántorítbatta-meg
tette az ellenséghez képest a' halhatatlan emlékezetű jó
igen kevés Katonáit, és elót- Vitéz Zrínyit, hanem kiált­
tök hathatós , viaskodásra ván minden hadi ínségeket,
buzdító hadi beszédet tartott, minekutánna sem erőssége,
's megesketvén mindnyájo- sem népe, sem módgya nem
kat hivségjekre, és az en­ lehetett a Várnak tovább
1

gedelmeskedésre , minden való oltalmazásában : fel­

f
erejét, és tehetségét a Vár­ öltözött drága ruhájába, 's
C c 4 kJ-
408 Szio. ÍZIG.

kirontván ntóllyára marok­ utánna sok viszontagságok­

9
nyi népével a' leglehetőbb kal sanyargatták a Szigeti
9

vitézséggel öldökölte ellen­ Ozmánok az egész vidéket,

ségeit; de végre a* nagy erő, kivált 1 5 7 3 - d i k b a n ; nem
és a sok nyilaknak, 's go­ külömben 1584-dikben, és
9

lyóbisoknak zápora között, 1 5 9 1 - b e n , mellyeket sok

először mejje, maja jobb volna itten előadni. Neve­
9
szeme, és füle is halálra zetes kárt tett ellenben a
sebesittetvén, földre esett, Szigetieknek is valamelly
és a Jantsárok által meg is Horvát Katona, mert 1 5 8 3 -
9

ölettetett, a mellette férj fi dikban tettetvén az Ozmá­

9

módra hartzoltt Hitvesével nokhoz való által szökését,

9
egyetemben. Meggyőzvén a puskaport tartó toronyba
a nagy erő végre a több alattomban tüzet rejtett vala,
9

híres Vitézeket i s , elfogtalak melly meggyúladván, fene-

9
az Ozmánok a Várat; de kestől a levegőbe felvette­
9

9
torkokra is forrott: mert tett, s néhány sor házakat
9
erőszakot vévén a t í z , az is öszve rontott; a kártévő
9

elrejtett puskaport fellob­ pedig szerentsésen viszsza-

bantotta, s a Várnak egy szökött. — 1686-dikban is
9 9

9
darab széjjel szaggatott része szerentsések voltak itten a
annyi Ozmánokat eltemetett, Tsászáriak, mert 300 háza­
a mennyin egy tellyes via­ kat éjjel véletlenül marhák­
9

dalban is alig eshettek volna kal, és egyéb vagyonnyaik-

e l ; és igy mind a két rész kal egygyütt 8 ember vesz­
9

elég szomorúságot érezhe­ teséggel felégettek vala, és

tett, mert Istvanfi szerént azután is eléggé háborgatták
10 ezerén maradtak halva a Szigetieket, s a mint 9 9 9

itten az Ozmánok közzfil; tsak tehetett, újjabb meg

Forgdch szerént pedig 30 újjabb károkkal illették vala.
ezerén. Valóban S^oliman- Lassú ostrom alá vétetett
nak itten történtt halála után, azután 1688-dikban, a mint 9

ha a Győrnél tartózkodott Vdgner emlékezetben hagy­

9

Tsászári Katonák hívebbek, ta, in História Leopoldi

9
s buzgóbbak lettek volna: Magni Lib. X. P. II. p. 57.
9 9
ekkor az egész Ozmán Tá­ s a sok külömbféle tsatá-
bort felgázolhatták volna, zások után, mint Eger Vára,
9
s vajmi szerentsés követke­ ugyan hasonló feltételekkel
zései lettek volna 1 - Annak­ a Tsászárnak hatalmába ju­
9

tott.
 SZIG; SZIH. 409

tott. Ostromoltatort Rakó­ a Királyi Kamara, lakosat

9

djak által is , de sikererle- katolikusok , fekszik Rap-

níil. Mostani épülete sokkal csához nem meszsze , és an­
9
külömbözik a régitől, ám­ nak filiája, Beszkéd hegye
9
bár kivált a belső úgy alatt; határja sovány ter­
f

nevezett Zrínyi Varéból né­ mésű.

melly vőlt maradványok is SZIHLA. Tőt falu Zólyom
9
szemlélhetők. A Várnak éj­ Várm. földes Ura a Liptsei
9

szak felől lévő kapuja 1 7 1 4 - Bányászi Kamara , lakosai

dikben építtetett; szomszéd­ külömbfélék, fekszik Hro-
ságában vagyon az Uraság­ neczhez nem meszsze, és an­
nak kastéllyá jelesen épülve. nak filiája; határja meg­
Nevezetesebb épületek a' lehetős.
SZIKHÁT. Bihar Várme­
9
Városban a Szentegyházak,
9 9
és a Klastrom, a Város­ gyében Tsárda.
háza, és némelly piatz kö« SZIL. Szabad puszta Bi­
9
r81 lévő épfiletek. A Só­ har Vármegyében.
házon kivnl, Posta is vagyon SZIKSZÓ. S{iks%ava. Né-
itten; külső Városai népe­ pes Magyar Mezővá os Aba­r

sek; határja jő termésű, bo­ új Várm. földes Urai Gróf

9
rai , s vagyonnyai is közép­ Csáky, és több Uraságok,
szerűek , vásárjai népesek. lakosai katolikusok, és re­
Itten nyomtattatott az első formátusok, a kiknek Pár-
9

Magyar Grammatika 1 5 3 9 - tikulájok is van itten, fek­

dikben, mellyet S[ilves[ter szik kies térségen, külömb­
János készített. féle hasznos, és híres szőlő­
SZIGRADEN, Sigrábcn név hegyeknek szomszédságá­
alatt. ban, Bársonyos vize mellett,
SZIHALOM. Magyar falu Miskóltzhoz a posta, Kassá­
Borsod Várm. földes Ura az hoz pedig jó 6 mértföld­
Egri Káptalanbéli Uraság, nyire. Hajdan is híres, és
lakosai katolikusok, fekszik népes Város vala, de majd
9
Kövesdel majd általellenben, a külömbféle - hadakozások,
közel Eger vizéhez; határja majd más veszedelmek ron­
j ó , vagyonnyai külömbfé­ gálták. Felégettetett , ki­
lék, piatzok Egerben más­ raboltatott , és Lakosai is
fél mértföldnyire. elég sokan török fogságba
SZIHELKE. Tót, és lengyel kerültek Zdpolydnak villon­
falu Árva Várm. földes Ura gásaikor , a' mint Istvdnfi
elő-
4io SZIK.
előadta Libr. XX. pag. 389 ,
15 5 9-dikben, melly gonosz
tételért Kaidnál elég véres
f SZIL. Magyar Mezőváros
tsatával büntettettek, és a
Lakosok is kiszabadíttattak.
Ismét megtámadták azután
az Ozmánok Sziksző Városát,
még pedig épen az országos
vásárnak alkalmatosságával;
de szerentsésen viszsza veret­
tettek. Lásd felőle htvdnfit
Lib. XXV. p. 535-> valamint
az 1588-dik esztendőbéli,
valóban szerentsés, és neve­
zetes ütközetről, 's győze-
delemról is A' szerentsétlen
#
tuz támadás is sanyargatta
e' jó magyar Várost, és an­
nak Lakqsait; de most szé-
Í
en gyarapodik, és minden-
or tsínosíttatik. Lakosai,
rész szerént kézi mestersé­
geknek üzése, rész szerént
szőlő mívelés, és borokkal
való kereskedés által élnek;
1
mások pedig a gazdáskodást
folytattyák. Határja jó ter-
mékenységu, réttye, lege­
lője hasznos , fája szőkén
van, piatza helyben, és né­
ha Miskóltzon is.
* SZIKULA. Oláh falu Arad
Vármegyében.
SZIL. Tót falu Nyitra
Várm. földes Ura a' Nyitrai
Püspökség, lakosai katoli­
kusok, fekszik Assakűrthöz
közel, mellynek filiája; ha-
tárja jó, legelője középszerű,
SZIL.
malma helyben, piatzaGat-
gótzon a órányira.
Sopron Várm. földes Ura H.
Eszterházy Uraság, lakosai
katolikusok , fekszik Kis-
Tatához nem meszsze. A*
Városon alól van Bankhegy
nevű szabad puszta; V á g ,
és Pály között pedig Bárba-
ha\a, 1
holott a városbéli
marhák legeltetnek; határja
jó termékenységi , szőlő­
hegye nints, erdője nem
nagy, piatza Sopronban 7
mértföldnyire.
SZIL. Magyar falu So­
mogy Virm. földes Ura G.
Hunyady Uraság , lakosai
kűlömbfélék, fekszik Igái­
hoz í j mértföldnyire; határ­
ja j ó , vagyonnyai kűlömb­
félék.
SZILÁD. Tót falu Nyitra
Várm. földes Urai Gr. Eszter­
házy, és több Uraságok, la­
kosai katolikusok, fekszik
F. Zellához nem meszsze,
mellynek filiája ; határja
középszerű, földgyét Vág­
vize néha megönti, vagyon­
nyai Karkóczéhoz majd ha­
sonlók.
SZILÁGY. Magyar falu
Baranya Várm. földes Ura a' ^
Tudományi Kintstár, lakosai
katolikusok, és másfélék i s ,
fekszik Berkesdh^z nem mesz
sze,
 SZIL. SZIL, 411

ace, mellynek filiája; batárja I Gr. Amadé, és több Urasá­

is hozzá hasonlító. gok , fekszik Ekecshez nem
SZILÁGY. Magyar falu meszsze % mellynek filiája.
Pest Várm. földes Ura a* Vá- SZILBÁS. Rátz falu Bács
9

tzi Püspökség, lakosai ka­ Várm. földes Ura a Királyi

tolikusok, fekszik T. Györk­ Kamara, lakosai ó hitűek,
höz, és Kis - Újfaluhoz fél fekszik Pivniczához 4 1 0 0 ,
órányira; határja két nyo­ Bulkészhez 3300 bétsi öl­
másbéli, hegyes, leginkább nyire ; határja 3 nyomásbéli,
gabonát, és zabot terem; földgye fekete, és tér, er­
szóleje, erdeje van, szénája dője, nádgya nintsen, bora
szuken, piatza Vátzon van. selejtes, bővelkedik búzá­
Szí LAKSZÓ. Szabad puszta val, zabbal, és marhával;
Gömör Várm. földes Ura Tö- I piatza Újvidéken.
rök Uraság, fekszik Doma- SZILHA. Oláh falu Krassó
9
házához közel , mellynek Várm. földes Ura a Királyi
filiája. I Kamara, lakosai ó hitűek »
SZILAS. Rét Szilas. Sza­ fekszik Hezeris, Nagy, és
bad puszta Fejér Várm. föl­ I Kis Kostéiynak/s Peruinak is
des Urai több Urak, fekszik Lszomszédságjokban; határja
Sz. Miklóshoz közel, melly­ j 4 nyomásbéli, mellynek egy
nek filiája. része lapályos, más része
SZILAS. Falu Temes Várm. dombos, kukoritzát többet
földes Ura a Kir. Kamara; I terem, mint gabonát, erdeje
9

lakosai többfélék, fekszik I nints, foldgye bokros, sző­

Keveréshez n e m meszsze, leje kevés; Lúgos ide egy
mellynek filiája; határja jól I órányira van.
termő. I SZILICZE. Magyar falu
SZILAS. Magyar falu Tor­ Torna Várm. lakosai legin­
na Várm. lakosai katoliku­ kább reformátusok, fekszik
sok, és másfélék, fekszik I Rozsnyóhoz 1 mértföldnyire;
Szád vár hegye alatt, n. ny. határja hegyes, jégbarlangja
Komjátihoz nem meszsze; I nevezetes, vagyonnyai kö-
kastéllyát Eszterházy Pál é- I zépszeruek.
píttette; földgye j ő , javai SZILINCS. Tót falu Po-
9
jelesek. I z s o n y Vírm. földes Ura a
SZILAS. Bolhás név alatt. Pozsonyi Káptalanbéli Ura­
SZILAS. Szabad puszta ság, lakosai katolikusok,
Komárom Várm. földes Urai fekszik Móderdorfnak, és
Ge-
4 H SZIL. SziU

Gerencsérnek is, mellynek kos, legelője, fája, makkja

filiája, szomszédságjokban; van.
határja 3 nyomásbéli, 's jó SZILVÁS. Magyar falu
termékenységi!, fája, és le­ Baranya Várm. földes Ura a f

gelője is van. Pétsi Szeminárium, lakosai

SZILISTYE. Tót falu Gömör többfélék, fekszik Keszűhöz
Várm. földes Urai több Urak, nem meszsze, és annak fili­
lakosai kűlömbfélék, fekszik ája; határja o l l y a n , mint
Dobóczhoz nem meszsze, fiodolyáé.
mellynek filiája; határja he­ SZILVAS. Magyar falu
gyes ; tserép , és fa edé­ Borsod Várm. földes Urat
nyekkel is pénzt keresnek több Urak, lakosai kűlömb­
lakosai. félék , fekszik Csernelyhfz
SZILVA. N. Szilva, Kis\ nem meszsze, és annak fi­
S[ilva. Két tót faluk Sáros | liája ; határja középszerű,
Várm. Nagynak földes Ura földgyeit néhol az árvizek
Okolicsányi Uraság; ennek rongállyák, legelője elég
pedig Bornemisza Űr; lakó- van, piatza távol.
saik többfélék , fekszenek SZILVÁSHELY. Oláh falu
Ternyéhez közel, és annak Krassó Várra, földes Ura a*
filiáji; határbéli földgyeik Kir. Kamara, lakosai ó hi­
középszerűek, piatzok nints tűek , fekszik Szákul, Zséna,
meszsze* Ebendorf, és Dragomirestye'
SZILVÁGY. A. és F. Szil­ szomszédságokban; határja
vágy* Két faluk Vas Várm. a nyomásbéli, leginkább ku­
Alsónak földes Urai több koritzát terem, búzát, és
Urak; Felsőnek pedig Tá­ zabot is keveset, fiatal er­
lián Úr, lakosaik kűlömb­ deje van, szóleje nints.
félék, Alsó a' Felsőnek fi­ SZILVAS. Somogy Várm.
liája , fekszenek Surányhoz SZÍN. Magyar falu Torna
fél mértföldnyire; földgyeik, Várm. földes Urai többek,
réttyeik jók, vagyonnyaik lakosai reformátusok, fek­
többfélék. szik Jósva vizéhez közel ,
SZILVÁGY. Magyar falu hegyek között; határja kö­
Szála Várm. földes Ura Hg. zépszerű , fája, legelője elég
Eszterházy Uraság, lakosai van.
katolikusok, fekszek Csesz- SZÍNA. Magyar falu Aba­
tregbez nem meszsze, és új Várm. földesUrai Sós, és
annak filiája; határja homo- több Uraságok, lakosai ka-
to-
 SZÍN. SZÍN. 413

tolikusok, és reformátusok, Sztakcsinhoz 1 , n. ny. Czi-

fekszik Kenyhetzbez nem rokabelához fél órányira;
meszsze , mellynek filiája; katárja 3 nyomásbéli, majd
batárja jól termő , vagyon- , térséges, és agyagos, majd
nyai külömbfélék , piatzok | hegyes, völgyes, és köve-
Kassán nem meszsze. tses, gabonát, és zabot kö­
SZINERSDORF. Német falu zépszerűen terem, búzát,
Vas Várm. földes Ura Gróf árpát, és tengerit tsekél-
Batthyáni Uraság, lakosai lyebben; erdeje van, vízi
katolikusok, fekszik Pinka- malmai nevezetesek, réttye,
feldhez nem meszsze , és legelője elég; itt az Uraság­
annak filiája; határja közép­ nak nagy majorsága van;
szerű. piatza Homonnán 1 státzióra.
SZINERSZEG. Elegyes falu SZINTE. Pető S^inye.
Temes Várm. földes Ura Gr. Magyar falu Abaúj Várm.
Álthán Uraság , lakosai ó földes Ura Szerencsy Uraság,
hitűek, fekszik Daruvárhoz lakosai katolikusok, és re­
nem meszsze, és annak fi­ formátusok, fekszik Regete
liája ; határja jól termő. Ruszkához közel, mellynek
SZINEVÉR. Orosz fala filiája ; határja jól termő ,
Máramaros Várm.földes Urai javai külömbfélék.
több Uraságok, lakosai ó SZINYE. Elegyes orosz
hitűek, fekszik n. ny. Ökör­ falu Sáros Várm. földes Ura
mezőhöz, ész. Szinevér Po- Szinyei Uraság, lakosai több­
lyanához 3 órányira; határja félék , fekszik Eperjeshez 1
a ugarszerre van osztva, mértföldnyire; hajdan erős­
leginkább zabot, és krom- sége is vala; határja közép­
pélyt terem, szénát közép­ szerű.
szerűen, bővelkedik fával, SZINYÍR. Magyar falu
legelővel, szűkölködik bor Zemplén Várm. földes Urai
nélkül, piatzokHuszton 14, több Uraságok, lakosai ka­
Tetsőn 1 1 , Visken i a órá- tolikusok, és reformátusok,
fekszik Rádhoz nem meszsze;
SziNEVER P ü L V A N A , Z határja is ollyan, mint Rádé,
P. betűben. réttye kevés, hanem némelly
SZINNA. Tót falu Zemp­ szükségeit tóldgya az Eszen-
lén Várm. földes Ura Roly kei pusztából.
Uraság, lakosai katolikusok, SZINVITTVE. Oláh falu
és oroszok, fekszik n. kel. Arad Várm. földes Ura a' Kir.
Ka-
 SZÍN. SZÍR*
4*4

Kamara, fekszik Zaránd F. f

gyének szélénél ; határja
Varsánd, és a' Harkályi er­ meglehetős.
dők között, a* fejér Körös SZIRÁK. Tót falu Nógrád
itten folyt, de most -J órá­ Várm. földes Ura Gr. Teleky
nyira van, holott malmai is Uraság, lakosai többfélék,
vannak; határja Kiets, és fekszik Palotáshoz nem mesz
Fajdas puszták' részeivel ne­sze, mellynek filiája; határ­
vekedvén , 3 nyomásbéli, ja középszerű.
foldgye j ó , és termékeny. SZIRBOVA. Falu Temes
9
Várm. földes Ura a Kir. Ka­
SZINTIEST. vagy Szentes. mara, lakosai kűlömbfélék,
Oláh falu Krassó Várm. föl­ fekszik Keveréshez n e m
9
des Ura a Királyi Kamara, meszsze, határja jól termő,
lakosai ó hitűek, közel es­ javai kűlömbfélék.
nek hozzá Temerest, Zorány, SZIRK. Elegyes falu Gö­
Marzsina, Brázova, és Ba- mör Várm. földes Ura Stur-
tiest faluk; határja 4 nyo­ mán Uraság, lakosai katoli­
9
másbéli , melly többnyire a kusok, és másfélék, fekszik
Bega vize mellett térséges, Rákoshoz közel, mellynek
bellyebb pedig egyenetlen, filiája; határja középszerű,
terem kukoritzát, és más fája elég van , * szenet is
gabonát i s , kevés szőleje égetnek.
vagyon, erdeje nints. SZIRMA. Magyar fala
SZIWTYE. Oláh falu Arad Borsod Várm. földes Ura Gr.
9
Várm. földes Ura a Királyi Szirmay Uraság, lakosai ka­
Kamara, lakosai ó hitűek, tolikusok , és reformátusok,
fekszik Seprüs, Csente, Na- fekszik Miskolczhoz nem
dáb, Kis Jenő, és Agya kö­ meszsze, mellynek filiája;
zött, a Tűr vize mellett; határja jól termő, piatza elég
9

határja a Kott, és Bernoth közel.

9

pusztákkal nevekedvén több SZIRMA. Magyar, és orosz

részre oszlik, földgye j ó , falu Ugocsa Várm. földes Ura
legelője székes, és bokros, Szirmay Uraság, egygy ága
erdeje szép. Calvustól Kálosnak nevez­
SZIRÁK. Magyar falu Bor­ tetett, lakosai egygyesultt
sod Várm. földes Ura Gróf katolikusok, és reformátu­
Eszterházy Uraság, lakosai sok , fekszik Sásvártól | ,
katolikusok, és reformátu­ Szőlőstől I , Sz. Vég Ardó-
sok j fekszik Torna Várme­ tól két órányira; határja J
 SZÍR.
fordulóra míveltetik, 's leg­
inkább búzát, és kukoritzát
terem , rozsot, és zabot
kevesebbet, térsége a' Tisza
partyánál van, foldgye agya­
g o s , és fövenyes, erdeje,
tája, legelője, szőleje nints,
Itten a' Tiszán rév vagyon,
piatza Huszton, és Újlakon.
SZIRNYB. Tót fala Tren­
tsén Vármegyében.
SZISZTAROVECZ. Temes
Várm..földes Ura a'Királyi
Kamara.
SZIVACZ. Ó , és Új «£(/-
vac[. Rátz, és német falu
Bács Várm. földes Ura a'K.
Kamara, lakosai katoliku-
s o k , ó hitűek, és reformá­
tusok, fekszik Kernyajához
6 0 0 0 , Cservenkához 4000
bétsi ölnyire; határja 3 nyo­
másbéli , foldgye fekete,
és jól termő, határján által
megy Ferentz Tsatornája;
boraik j ó k , fája, nádgya
nints, bővelkedik marhával,
búzával, árpával, és zabbal;
piatza Baján, és Apátiban.
SZIVICZA. Elegyes falu
Szála Várm. földes Ura Gr.
Festetics Uraság , lakosai
többfélék, fekszik Podtur-
hoz ném meszsze, mcllynfck
filiája; határja középszerű.
SZKACSÁN. Tót Mezóvá­
ros Nyitra Várm. földes Ura
9
a Nyitrai Káptalanbéli Ura­
ság, lakosai katolikusok,
SZKA. 4*5
fekszik a' Bajmóczi járásban,
hajdan sántzal vala körül­
véve; határja j ó , szőleje
termékeny, gyűmöltse elég
van, malma helyben, piatza
Oszlányon, és Privigyén.
SZKALA. Tőt falu Tren­
tsén Várm. földes Ura a' Nyi­
trai Püspökség, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Szkálka
hegye alatt, Apátúrsága is
van; határja középszerű,
piatzok Trentsénben e g y
mértföldnyire.
SzKALÓez. Elegyes falu
Vas Várm. földes Ura Gróf
Nádasdy Uraság, lakosai
többfélék, fekszik Hidegkút­
hoz közel, mellynek filiája;
határja síkos, szőleje v a n ,
réttye, fája, legelője elég,
fuvaroznak Stájer Ország­
ban is.
SZKALIK. Tót falu Tren­
tsén Várm. földes Ura Hg.
Eszterházy Uraság, lakosai
többfélék, fekszik Üjhely-
hez a mértföldnyire; batárja
sovány.
SZKALICZ. S[akolc[a név
alatt.
SZKALKA. Trentsén Várra.
Major, földes Ura a' Tudo­
mányi Kintstár, Apátfalva-
hoz tartozik.
SZKALNOK. Ahó^ésFelső
S[kdlnok. Két tót falu Hont
Várm. földes Urai mind a 9
kettőnek több Uraságok ,
416 SZKA.
lakosai többnyire evangéli­
kusok , fekszenek Rabóhoz,
9
s Kraszkóboz nem meszsze;
határbéli töldgyeik 3 nyo­
másbéliek, kétszeres búzát,
rozsot, zabot, 's imitt am­
ott tiszta búzát is teremnek,
réttyei kevesek, legelójök
középszerű, Alsó Szkálnok-
rak erdeje elpusztult, ezé
pedig tölgyes, és bikkes,
de nem igen nagy. Amott
hajdan szólók is voltak, 's
Maginhrad hegyén régenten
Vár vala, most tsak a' sán-
tzoknak, és kőfalaknak ma­
radványai szemlélhetók. Az
Alsó Szkálnokiak alföldön
való aratással, pályinka fő­
zéssel, és annak elárúlásá-
val is keresik élelmeket.
SZKÁROS. Magyar falu
Abaúj Várm. földes Ura Gr.
Fekete, és több Uraságok,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
Alsó Misidéhez közel , és
annak filiája; határja jól
termő.
SZKÁROS. Magyar falu
Gömör Várm. földes Urai
Farkas, és több Urak, la­
kosai katolikusok, és refor­
mátusok, fekszik Dereskhez
közel, mellynek filiája; ha­
tárja középszerű, réttyei jók,
malmok helyben van.
SZKEUS. Oláh falu Krassó
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,]
SZKI*
fekszik Remete, Drogomi-
restye, Zgribestye, ésZor-
lenczmiknek szomszédságok
ban; határja 4 nyomásbéli,
melly többnyire h e g y e s ,
völgyes, és agyagos, terem
kukoritzát, és zabot, kivált­
képen szép tiszta búzát;
erdeje nints, szőleje van,
de kevés.
SZKICZO. Tót falu Bars
Várm. földes Ura Gr. Kegle-
vics Uraság, lakosai katoli­
kusok, fekszik K.Tapoltsán-
boz 1 mértföldnyire; határja
középszerűt néhol h e g y e s ,
fája, makkja van, lakosai
fa edényeket is készítenek,
piatzok Oszlányon, és Szent
Benedeken.
SzKLAbiNKA. Vdraüja,
Pod[amka. Népes tót falu
Túrócz Várm. földes Ura Gr.
Révay Uraság, lakosai leg­
inkább evangélikusok, fek­
szik Szent Helénához nem
meszsze, mellynek filiája;
1788-dikban nagyon elégett
vala; földgye termékeny,
réttye, legelője j ó , fája elég,
piatza Szent Mártonban, és
Mosótzon.
SZKLABINYA V Á R A . TÚ-
rócz Várm. földes Ura Gróf
Révay Uraság, a' kinek alól
jeles épületeivel diszesíttetik.
Régi épületének eredete bi­
zonytalan ; kapuja felett 800
eszt. és 3 emberfő vala; 3
részekre
 SZKLE.
SZKO. 41f

részekre van osztva: fclsS i SZKOTÁRSZKA. Orosz £ala

a' hegynek tetőjén , kÖ[épso Bereg Várm. földes Ura Gr.
alább, alsó része pedig a ' Schönborn Uraság, lakosai
hegynek allyánál. Neveze- többfélék; határja meglehe-
tesitik a' Magyar Királyok­ tős, fája elég van.
nak itten volt mutatásaik 9 S Z K U B I N . Tót falu Zólyom
y
s innen kőltt Kir. Leveleik.
Várm. földes Ura Rad vánszky
Régi birtokosai külömbfélék Uraság, lakosai többfélék,
valának; Erncst Jánosnak fekszik Radvánhoz közel,
ajándékozván e' Várat Kor- mellynek filiája; határja jó,
yinus MÁTYÁS, elégett vala, vagyonnyai külömbfélék.
és azután Zápolya j A N O s n a k SZLABONVA. Magyar fala
hatalmába jutott. Meglévén Nógrád Várm. földes Urai
pedig a' békekötés FERDI­ Gr. Balassa, és Gr. Zichy
NÁND, és JÁNOS között 15 61- Uraságok, lakosai többfé­
ben, az örökös Fő Ispány- lék , fekszik Kékkőhöz |
sággal egygyütt Gr. Révay órányira, határja középszerű.
Uraságnak birtokába jutott, SZLABOS. Kis, és Nagy
S[lahos. Slavorum villa
9
melly e Várat* jeles épüle­ 9

tekkel tsinosittatta. Bél Má­ Slabosovc[C. Két tót falu

tyás így ír e híres nagy
9
Nemzetség felől: InCLVta
ReValD* stlrpls antlqVIs-
1
•IMa, saLVe! E Vár szol­
gáltatott nevet Turócz Vár­
megye' egy Járásának.
OZKLBNO. Glashiittcn.
Tót falu Bars Várm. földes
Ura a' Selmetzi B. Kamara,
lakosai katolikusok, fördője
nevezetesíti, és üveghutája.
SZKLENNO. Német falu
Turócz Várm. földes Ura Kör
möczVárosa, lakosai kato­
likusok ,< fekszik Ivantsiná-
hoz másfél mértföldnyire ;
határja leginkább zabot te­
rem, erdővel, 's legelővel falu, Karansebeshez ^ .órá­
bővelkedik. nyira.
Gömör Várm. földes Uraik
leginkább Andrási, és más
Uraságok i s , lakosaik ka­
tolikusok, és többen evan­
gélikusok , fekszenek Roch-
falva felett, Csetnekbez nem
igen meszsze; 1561-ben az
9
Ozmánok jármát sínylették,
1765-ben pedig elégett vala;
9
határbéli földgyeik a lako­
soknak számokhoz képest
kevesek; 3 vas bámorjok
van, mellyekben a'férj fiak,
az aszszonyok pedig lennel
is foglalatoskodnak; fájok
nintsen.
* SZLAKNA. Bánátbéli
> D á SZLA-
 4*8 SZLA.
SZLAKOVECZ, Horvát falu
Szála Várm. földes Ura Gr.
Álthán Uraság, lakosai több­
félék , fekszik Nedeliczhez
nem meszsze, mellynek fili­
ája; határja sovány.
SZLANICZA. Tót falu Árva
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara, lakosai katoliku­
sok, fekszik Námesztónak
szomszédságában, és annak
filiája. Lakosai leginkább
vászonnal kereskednek, 's
valamint házaik, úgy ruhá-
zattyok is tsinosabb a' több
szomszéd lakosokénál; félel­
met okoz lakosainak, bogy
napkelet felől való részén,
holott régenten erdője Vala,
mintegy 500 mérő alá való
föld a napnak nagy hévsé-
gétől is meggy úlad, melly,
nagy szél támadván, laká­
saikban is kárt tehetne, és
tsak hoszszas essőzés által
szokott kialudni lappangó
égése; határja többnyire tér­
séges, és jól termő, deBiela
Orova, és Szlanicza folyók,
áradásaik által károkat okoz­
nak termő földgyén.
. SZLASZKA. Tót falu Bars
Várm. földes Ura a' B. Bányai
Püspökség, lakosai katoli­
f és másfélék i s ; Kis Szlatina
kusok , fekszik Lutillához
nem meszsze; határja is hoz-
* zá hasonlitó.
SZLATINA. Oláh falu Kras­
só Várm. földes Ura a' Kir,
Kamara, lakosai ó hímek,
fekszik Bogadincz, Pottok,
és Szászkának szomszédságá­
ban; határja 4 nyomásbéli,
melly nagy tészent hegyes,
és köves, leginkább kuko­
ritzát terem, nagy szilvások
vágynak itten, és a' lako­
sok sok szilvapályinkát éget­
nek; középszerű erdeje van,
szóleje nints.
SZLATINA. Oláh falu Arad
Várm. földes Ura a* Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik n. k. Monyásza, d.
Bokány, n. ny. Nyágrának
szomszédságában ; tseresz-
nyéje j<S, és nevezetes.
SZLATINA. Oláh falu Arad
Várm. földes Ura a' Királyt
Kamara, fekszik legnagyobb
hegyek között, Berzova,'és
Kiszingia között ; földgye
rosz, erdeje elég van, de
a' makkoltatáson kivul más
hasznát nem lehet venni;
bővelkedik ketskével, mé­
hekkel, szilvássá is vagyon.
SZLATINA. Nagy, és Kis
Szlatina. Két tót falu Tren­
tsén Várm. földes Uraik Gr.
Kolonits, és B. Zay Urasá­
gok , lakosaik katolikusok,
a' Nagynak filiája, földgyeik
termékenyek,fájok, réttyek
elég van.
SZLATINA. Oláh falu Má­
1
ramaros Várm. földes Urai a
K.
 SZLAT. SZLAT* 419

K. Fiskas, és több Urak, nem meszsze, mellynek fi­

lakosai keveseken kivul ó liája; határja középszerű.
9
hitűek, fekszik e Várme­ SZLATINA. Oláh falu Arad
gyében leghasznosabb só- Várm. földes Ura a' Királyi
aknához mintegy 300 lépés­ Kamara, lakosai ó hitűek,
nyire., n. k. Fejéregyházá­ fekszik két hegyen, *s szépen
h o z , d. Szigethez tél órá­ épfiltt házakból áll; határ­
nyira , ész. K. Apsához £ béli fóld gyeik soványak;
mértföldnyire ; határja né- lakosai fa kereskedéssel, és
melly helyen hegyes, völ- gyűmöltsel keresik élelmei­
g y e s , terem tavasz búzát, ket.
zabot, árpát, 's egyebet is, SZLATISZA. Bánátbéli falu
erdeje tölgyes, és bikkes; Új Palánkához másfél mért­
piatzok leginkább Szigeten földnyire.
van. SZ^ATVINA. Tót falu Sze­
SZLATINA. Nagy, és Kis pes Várm. földes Ura Gróf
# S[latina. Orosz falu Ungvár Csáky Uraság, lakosai több­
Várm. Nagy Szlatinának föl- félék , határja hegyes, és
v

des Urai több Uraságok, ez közép termésű.

fekszik Orosz Hamoróczhoz SZLAVECZA. Alsó , és
közel; Kis Szlatinának pe- Felső S[lavecia. Két falu
dig földes Ura Orosz Uraság, Vas Várm. földes Urok Gr.
ez fekszik Őrhöz nem mesz­ Nádasdy Uraság, lakosaik
sze, lakosaik kűlömbfélék; többfélék, fekszenek Szent
földgyeik, 's vagyonnyaik Györgynek szomszédságá­
is középszerűek. ban, mellynek filiáji; föld-
SZLATINKA. Oláh falu Má­ gyeik meglehetősek.
ramaros Várm. földes Urai SZLAVNICZA. Tót falu
Dunka, és több Urak, la­ Trentsén Várm. földes Ura
kosai ó hitűek, fekszik n. k. Sándor Urasáé, lakosai ka­
Glódhoz , d. Szerfalvához, tolikusok , fekszik Bolcsov-
é. Szurdokhoz 1 órányira; nak szomszédságában, és
határja sovány, és szoros, annak filiája; határja is hoz­
sós kűttyaiból élnek más zá hasonlító.
helységek is só helyett. SZLAVNIK, Orosz falu
a z L A T i N Y Á K . Horvát falu Sáros Várm. lakosai ó hitűek,
Szála Várm. földes Ura Gr. földgyei meglehetősek.
Álthán Uraság, lakosai kű­ SZLECS. Hdrom S[lécs,
lömbfélék , fekszik Stridóhoz TryS[liacc, Trium S{lécs
§

D d a A.
420 SZLT.
A. F. és K. S{Ucs. Három
tót helységből épultt Mező­
város Liptó Várm. földes
9
Urok a Tudományi Kints­
tár, az előtt a' Turóczi Jé-
simáknak birtokok vala,
fekszenek Német Liptséhez
nem meszsze, Vág vizének
szomszédságában; Ispotállyá
is van az egygyiknek; föld-
gyeik jók, vagyonnyaikkü­
lömbfélék, piatzok N.Lip-
tsén, és Rozenbergán.
SZLIACS. Zólyom Várm*
FcrdŐk.
SZLIACSÁK. Tót falu Zó­
lyom Várm* földes Ura a'
Besztertze Bányai B. Kamara,
lakosai többfélék , fekszik
Moticskóboz nem meszsze,
mellynek filiája; határja kö­
zépszerű.
SZLNICZE. Tót falu Zó­
lyom Várm. földes Ura a'
Besztertze Bányai Káptalan­
béli Uraság, lakosai külömb
félék, fekszik Badinhoz^kö­
zel , és annak filiája; határja
is hozzá hasonlító.
SZLOPNA. Tót falú Tren­
tsén Várm. földes Urai Gr.
Königszeg, Ordódy, és több
Uraságok , lakosai mind
katolikusok, fekszik Vág-
vizéhez i £ , Trentsénhez pe-
dig 4 mértföldnyire. Neve-
9
zetesítették e helységet né-
melly benne született érde-
mes jó papi Hazafiak. Em-
SZLOP.
lékezetet érdemelnek köz-
zfilök néhai Kolarik, vagy
S{lopnai Elek,v6\t Piaristák 9
Provinciálissá, születettSzlop
nán 1 6 9 0 , megholt Debre-
tzenben 1 7 5 1 - b e n , minek-
utánna külömbféle érdemei
által betses emlékezetet ha-
gyott volna maga után. Még
sokkal inkább nevezetesí-
9
tette e helységet Fő Tiszt.
Esztergomi Kánonok Fába
Simon Ür, a ki is a v o l t
9 9
régi Szentegyház helyett,
mellyet Ordódiak építtettek,
itten tágasabb jeles Szent­
9
egyházat építtetett a maga
költségén, a Lakosoknak
9
munkabéli segedelmekkel,
9
mellynek emlékezetére a
Segrestyében ezeket olvas­
hatni : D . O. M. sub Pio VI.
Summo Pontifice, Francisco
II. Rom. Imp. & Rege Hun­
gáriáé , Francisco Xaverio
Fuchs, Episcopo Nitriensi,
hoc loco vetere desolato
Parochiali Templo diruto,
solaque Turri servata, &
elevata , nóvum istud am-
plius a fundamentis eredum,
Aris, Catbedra, & Turris
cuppula ornatum est anno
* 7 9 ó | gratuitis operis, 6c
ve&uris Populi Parocbialis
pure catholici , prxcipue
Szlopnensis: pia vero im-
pensa SIMONIS FARA Cana-
nici Strigoniensis» Qui an­
no
 SZLOP. SZLOI». 4a l

no 1 7 3 1 Szlopnx natus, suam transtulit Szlopna in L.

anno 1763 , nominatione Sc R. Civitatem Trentsinien-
Francisci Barkóczy Primatis, sem, inde vero anno 1793
Sandiori Collegio Metropo- in L. R. Civitatem Sanöo-
litanx Ecclesix Strigoniensis Georgiensem. Anno 1 7 7 8 .
adscriptus , ab eo statim ab Eminentissimo Cardinali,
tempore omnibus beneficen- &Primate Hungarix Josepho
tix studiis ccepit fovere cha- a Batthyán, impetravit o-
ram Pátriám, pauperes co- mnibus Familix sux Gentili-
gnatos, Sc populares suos, bus porrionem curialem in
speciatim adolescentes me- Prxdiali Possessione Zsitva-
lioris spei Sc indolis. Quippe Gyarmat, Comitatu Barchi-
christianam educationem, ensi; anno 1 7 9 1 . ab Aug.
non solura omnibus Nepoti- Cxsare, Sc Rege Hungarix
bus, & Neptibus suis dedir, LEOPOLDO II. Literas Arma«
verum etiam complures alios les, Sc Dooationem Regiam
scholares pueros annuis sub- Curix in Oppido Récsc Co-
sidiis adjutos, partim utili- mitatu Posoniensi. Hxc ma-
bus artificiis, partim altiori- gna v i t x , & Familix sux
bus literarum disciplinis ad- commoda, sicut honoratus
movit. Ex quibus alii Sta-, iste Sacerdos, Sc Municeps
tum Ecclesiasticum, alii Mi- { noster, uni & soli Deo bo-
litarem, alii Politicum am-| norum omniumLargitori pa-
plexi sunt; quidara etiam-1 lám, Sc ubique in acceptis
num variis doörinis exco- refert: ita in hac potissimum
luntur. Omnes quatuor ejus Sanda Baptismali Patrix Ec-
Nepotes in publicis jam of- clesia, ubi prima paternx
ficiis Regi , Sc Patria; deser- ejus providencia accepit
viunt. Mathias Faba fungi- dona, voluit exstare perpe-
tur munere Notarii Venera- tuum pietatis sux gratissimx
bilis Arcbi Capituli Strigo- que in Supremum Numen
niensis ; Suphanus vero voluntatis Testimonium. —
Faba, Liberx Sc Regix Ci- Qux gratia, Sc misericordia
vitatis Tyrnaviensts. Duo D e i , Civi nostro Canonico,
Milites : Joscphus Faba Lo- Sc per eum toti Parcecix
cumtenens , Sc Georgius, collata, nt a nobis, sacra-
merent stipendia sub signis que posteritate dignis cele-
cxsareis in Equitatu Hunga- bretur laudibus: ad sempi-
rico. Anno 176^. Familiam I ternam San&issimi Nominis
D d 3 ejus
 SZLOV.
ejus Glóriám, pro solatio,
grataqüe Populi Szlopnensis
memória, pro exemplo, at-
que incitamento paupcris
Juventutis ad amorem vir-
tutis, Sc Literarum, collo-
candamque in divina provi-
dentia fiduciam, Antonius
S\traka, eo tempore Paro-
chus Loci, hanc zream Ta-
bulam in perenne monimen-
tum affixit anno 1 7 9 6 . —
Adgyon Isten az illyen Jól-
tévőnek hoszszú, és boldog
9
életet; a Hazának pedig
több illy j ó , tudós, és hasz­
nos Férjfiakat! Lásd ezenkí­
9
vül felőle a maga életének
leírását. Nevezetesíti továb­
9
bá e helységet Fő Tisz. Nyi-
trai Kánonok Schaffarovich
Antal Úr, a ki is született
9 lömbfélék, fekszik N.Bob-
Szlopnán 1741-dikben , 's
külömbféle jeles viseltt dol­
gai, és érdemei után 1 7 9 7 -
dikben mostani tisztes hiva­
talába tétetett. E helység, 9
nek Szentegyháza egy kies
9
halmon épült, s Sz.András
Apostolnak emlékezetére
szenteltetett. Lakosai szor-
Í
9
ralmatosak, 's leginkább a
öldmíveléssel , méhekkel,
kertekkel, és marháknak
nevelésével foglalatoskod­
nak , szilva pályinkát is éget­
nek; határja középszerfi,mint
külömbféle vagyonnyai.
SZMEH
SZLOVÁK. Tót falu Túrótr
9
Várm. földes Ura a Tudom.
Kintstár, lakosai többfélék,
fekszik Sz. Györgyhöz nem
meszsze, és annak filiája;
határja jói termő , réttye,
legelője, fája v a n ; piatza
Várallyán, T. Prónán , és
Mosóczon.
SZLOVÉNRA. A . ' S F.S{lo-
vcnka. Két tót falu Szepes
Várm. földes Urok G. Csáky
Uraság, lakosaik katoliku­
sok, é$ ó hitűek, fekszenek
Krompachhoz \ mértföld-
nyire; fóldgyeik középsze­
rűek, néhol hegyesek.
SZMERCSÁN. Tót falu Lip­
tó Várm. földes Ura Szmer-
csányi Uraság, lakosai kü­
róczhoz nem meszsze, mellye­
nek filiája; határja j ó , fele
soványabb, javai külömb­
félék.
SZMERDAK. Tót falu Nyi­
tra Várm. földes Urai Gróf
Amadé, és több Uraságok,
lakosai külömbfélék, fek­
szik Nagy Kovallóhoz nem
meszsze, mellynek filiája;
határja középszerű.
SZMERKOVA. Orosz falu
Ungvár Várm. földes Ura a 9
Királyi Kamara, lakosai ő
hitűek, fekszik Ungvárhoz
négy mértföldnyire; határja
majd j ő , majd középszerű.
SZMIL-
 SZMIL.
SZMILNÜ. S[mi{sdn. Tót
falu Sáros Várm. földes Ura
Gróf Áspermont Uraság , la­
kosai többfélék, fekszik Zbo
rónak szomszédságában , és
annak filiája; határja meg­
lehetős.
SZMOLÁNKA. Nyitra Vár­
megyében.
S z M O L N Y i K . Orosz falu
Zemplén Várm. földes Ura
Révész Uraság, lakosai orosz
vallásúak, fekszik Osztroz-
nicza, és Zuellának szom­
szédságában ; határja a nyo­
másbéli , földgye sovány,
zabot középszerűen, árpát,
kölest, gabonát keveset, és
ritkán terem; erdeje van,
legelővel bővelkedik,szíiköl-
ködik szántóföldek nélkül.
• SZNAKO. Tót falu Sáros
Várm. földes Urai Petróczy,
és más Uraságok , lakosai
katolikusok, és másfélék,
fekszik Bártfához il mért­
földnyire ; határja hegyes,
és néhol sovány.
SZNESNICZA. Tót falu
Trentsén Várm. földes Ura
Gr. Pongrácz Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Új-
helyhez | mértföldnyire; ha­
tárja néhol meglehetős.
SZOB. Magyar, és tót falu
Hont Várm. földes Ura az
Esztergomi Káptalan béli U-
raság, lakosai katolikusok,
fekszik Esztergomhoz a mért
SZOB. 413
földnyire; határja j ó , fája,
bora v a n , keresetre mód­
gyok a'Dunán; piatzok Esz
1
tergomban.
SZOBB. Magyar falu So­
mogy Várm. lakosai több­
féléik, fekszik a' Kanizsai
járásban; határja j ó , réttye,
legelője, fája elég van.
SZOBÁK. Bars Vármegyé­
ben Tsárda.
SZOB LAKÓ v. S[ol>laho.
Tót falu Trentsén Várm. föl­
des Ura Gr. Illésházy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Trentsénhez nem meszsze,
hegyek között; határja j ó ,
vagyonnyai külömbfélék ,
piatzok közel.
SZOBOS. Tót falu Sáros
Várm. földes Ura Poturnyai
Uraság, lakosai ó hitűek,
fekszik Sztropkóhoz 1 mért-
földnyire; határja középsze­
rű, agyagja nevezetes.
SZODOSZLÓ. Népes Hajdú
Város Szabolts Várm. lakosai
katolikusok, és reformátu­
sok , fekszik Debretzenhez
i i mértföldnyire ; határja
tágas, és gazdag termésű,
marháji jelesek, vagyon-
nyaik többfélék.
SZOBOTICZA. Horvát falu
Szála Várra, földes Ura Gr.
Álthán Uraság, lakosai ka­
tolikusok ; határja közép­
szerű.
D d 4 Szo-
414 SZOB. SZOD.

SIOBOTIST. Tót Mezóvá- jók , réttyek , legelójök

ros Nyitra Várm. földes Urai hasznos, fájok van, piatzok
több Urak lakosai katoli-
9 Mosóczon.
kusok , és evangélikusok, SZÓD. Oláh falu Bihar
fekszik V.tíjhely, ésCsejta Várm. földes Ura a' Nagyvá­
között , Berents Vára alatt, radi Püspökség , lakosai 6
V G t ó £ Kohépy Ufaragnefc hitűek, fekszik Rézbányá­
kastéllyával disiiéwsrik s nak szomszédságjokban, és
határja középszerű, mint va­ annak filiája; határja meg­
gyonnyai. lehetős.
SZOBRANCZ. Tót Mezővá­ SzoDBsmcz. Horvát falu
ros Ungvár Várra, földes Urai Vas Várm. földes Urai Gróf
több Urak, lakosai katoli­ Batthyáni, és Gróf Szapáry
kusok, fekszik Ungvárhoz Uraságok, lakosai katoliku­
a mértföldnyire; postája,és sok, fékszik Tisinának szom­
büdös köves fördóje is van; szédságában, mellynek fili­
földgye középszert!, némelly ája ; határja sikos, és termé­
része jól termo. keny, legelője, fája, szőleje
SZOCSÁN. Oláh falu Kras­ is van.
9
só Várm. földes Ura a Kir. SZODIKR. Bánátbéli falu,
Kamara, lakosai ó hitűek, a* Csakovai kerületben.
fekszik Prebul, Ezeres, Kel- SZODO. Magyar falu Bars
nik, Tirnova , Valliadeny Várm. földes Urai H. Eszter­
helységeknek szomszédság- házy, és több Urak, lakosai
jókban; határja 4 nyomás­ kűlömbfélék, fekszik Nagy
béli, egészen hegy, és völgy, Sarónak szomszédságában,
leginkább tsak kukoritzát mellynek filiája; határja jó,
terem, erdeje van, szőleje vagyonnyai kűlömbfélék ,
nints. piatzok Esztergomban, és
Szoczócz. Kis, is Nagy másutt is.
Sipc\óc[. Két tót falu Tu- SZOKOLÁR. Oláh falu Kras
rócz Várm. Kis Szoczócznak só Várm. földes Ura a' Kir.
földes Ura Szenest Uraság, Kamara, lakosai ó hitűek,
Nagy Szoczócznak pedig a' fekszik Pottok , Szlatina ,
Tudományi Kintstár, lako­ Makovistye, és Illadia hely­
saik kűlömbfélék, N. Szo­ ségeknek szomszédságjok­
czócz, Kis Szoczócznak fi­ ban ; határja 4 nyomásbéli,
liája ; fekszenek Netzpálhoz mellynek kissebb része tér­
1 mértföldnyire; földgycik séges, nagyobb része he-
cs
gY >
 SzÖC2% Szoo. 425

g y e s , és k ö v e s , leginkább e l é g , szénája bőven terem,

tsak kukoritzát terem, szép, szőleje meglehetős, malma
és nagy erdeje van. E' hely­ helyben, piatza leginkább
ségnek határjában esik eey Vátzon van.
magas, és meredek kőszik­ SZÖD RÁKOS. Szabad
lán épultt régi Vár, melly úszta Pest Várm. fekszik
most közönségesen a' Potoki ződ mellett. Vendégfoga­
puszta Várnak neveztetik , dója, és malma nevezetes.
igazabban pedig Bti Várnak SzöO. Tis{a 8{ög. Heves
kellenék mondani, az alatta Várm. földes Urai az Egri
folyó pataktól; eredete bi­ Püspökség, és Báró Orczy
zonytalan; találtatnak itten Uraság.
régi pénzek is. SZÖG. Gomba S{ög. Sza-'
Szőcz. Magyar falu Szála bad puszta Gömör Várm. föl­
Várm. földes Ura Hg. Eszter­ des Ura He. Eszterházy Ura­
házy Uraság, lakosai több­ ság , fekszik Rozsnyóhoz kö­
félék , fekszik Halimbának zel, és annak filiája.
szomszédságában, mellynek SZÓGH. Magyar falu Zem­
filiája; határja középszerű. plén Várm, földes Ura Szö-
SZŐCZE. Magyar falu Vas gyényi Uraság, lakosai ka­
Várm. földes Ura H. Batthyá­ tolikusok, és reformátusok,
ni Uraság, lakosai katoliku­ fekszik Alsó - Bereczkinek
s o k , fekszik Csákányhoz 1 szomszédságában, Bodrog­
mértföldnyire ; batárja jól vize mellett, melly annyira
termő, némelly része sovány. elmosta már partyát, hogy
SZÖCSÉNY. Somogy Vár­ a' szekérrel való bejárás ve­
megyében. szedelmes; határja Berecz-
ŐZÖD. Tót falu Pest Várm. kiéhez hasonlító, azon kivul,
földes Ura H. Grazsálkovich hogy kevés réttye is vagyon.
Uraság, lakosai katolikusok, j SZÖGED. Szeged név alatt.
fekszik Vátzhoz i mértföld­ SZÖGED. Sajó - Szöged.
nyire ; itten az Uraság* szá­ Magyar falu Borsod Várm.
mára nevezetes széna kaza­ föld. Urai Fáy, Melczer,és Al-
lok rakatnak; határja két másyUraságok, lakosai kato­
nyomásbéli, foldgye síkos, likusok, és ó hitűek, fekszik
és nagyon homokos, rozsot, Ónodhoz 1 mértföldnyire;
zabot, és kukoritzát terem, határja j ó , vagyonnyai kü­
erdeje nints, gabonája, 's lömbfélék; piatzok Miskol-
fája szűken van, legelője tzon.. Emlékezetül e* sorok
már-
4*5 SZÖGY. Szőj.

márványkőbe metzve olvas­ * SZOTTÖR. Szála Várm. föl­

hatók itten : Theresix de des Urai több Urak.
Szőllós, Francisci Melczer SZŐKE, és SZŐKÉD. Két
de Kelemés Conjugi, Filii falu Baranya Várm. egygyik­
unius, Filiarum trium Geni- nek földes Ura a' Pétsi Sze­
trici duos supra tnginta
v minárium; másiknak pedig
annos Vidux, vitám rei fa- G. Batthyáni Uraság, lakosai
miliari curandx , Herediis többfélék , fekszik Szőke,
dissitis, servandis, augendis, Keszühöz közel, mellynek
amore Sobolis impendenti, filiája; Szőkéd pedig Eger­
Matri providx, sollicitx, ágnak szomszédságában, és
p i x , 1ÍV. Kalen. Jul. Anno annak filiája; fóldgyeik jók,
MDCCXCVII. iEtatis LXIX. vagyonnyaik kűlömbfélék,
vivis ereptx. Ladislaus Mel­ 's Bodolyáéhoz majd hason­
czer de Kelemés , Filius; lítók.
Maria Majláth de Székhely, SZŐKE. Szabad puszta He­
Nurus, hoc pietatis Móni­ ves Vármegyében.
mé ntum mcesti grati posuere SZŐKEFÖLDB. Vas Várm.
MDCCXCIX. SZÖLEO. Magyar falu Aba
új Várm. földes Urai több
SZÖGLIGET. S[egliget név
Urak , lakosai többfélék,
alatt.
fekszik Petríhez nem mesz­
SZÖGVB. Magyar faluGyör sze, mellynek filiája;határja
Várm. földes Ura a* Religy. középszerű, piatza távol.
SZÖLGYEN. Magyar,
9
Kintstár, az előtt a Csornai és
Prépostság* birtokában vala, Német S[ólgyén. Két népes
lakosai katolikusok, fekszik helység Esztergom Várm.
Szigetközben, az öreg Duna földes Urok az Esztergomi
partyán, Győrhöz i mért­ Érsekség, lakosaik katoli­
földnyire; határja kitsiny, kusok, fekszenek egymás
réttye, erdeje kevés, ara- mellett, ölved , Bart, Gyiva,
nyászással , és kötni Való és Sárkányhoz közel, 's nagy
veszszővel keresik élelme­ és jeles Szentegyháza által
ket; a'falu előtt lévő sziget diszesíttetik. Mostani Plebá-
keresztül ásattatik, hogy a' nusa T. T. Jorddns[ky Elek
Dunának káros , és vesze­ Ú r , H. Batthyáni Ő Eminen-
delmes tsavargásai egyene­ tziájának volt igen érdemes
9
sebb folyásba vitetődhesse- Archiváriusa, a ki míg ke­
nek. belekben marad, szerentsél-
tet-
 SZOL. SZÓL. 427

tejnek általa a Szöl^yéniek. nyésztetésével is pénzt sze­

9

Határjok j ó , legelojök elég, reznek magoknak.

szölejík meglehetősek, pia­ SZŐLŐS. Garam S[6Ios.
9
tzok a Bánya Városokban, Elegyes falu Bars Várm. föl­
és másutt is. des Ura a' Besztertze Bányai
SZOLNOK. A. F. Szolnok. Püspökség, lakosai katoli­
Két falu Vas Várm. földes kusok, fekszik Barstól |
Urok Gr. Batthyáni Uraság, mértföldnyire; határja j ó ,
A. Szolnok Német Sz. Már­ fája, makkja, bora van,
tonnak filiája, Sz. Gothárd- piatza Báton, és Szent Bene­
töl jó tova fekszenek, la­ deken.
kosaik katolikusok; föld­ SZŐLŐS. Hertzeg S^olos.
gyeik hegyesek, majd kö­ Falu Baranya Várm. lakosai
zépszerűek, majd soványak. többfélék, fekszik Vörösmárt
SZŐLŐS. Kis S[olos. Ele­ hoz nem meszsze, mellynek
gyes falu Vas Várm. földes filiája; határja jeles, külömb
Ura Gr. Erdődy Uraság, la­ féle javakkal bővelkedik.
kosai katolikusok, fekszik
SZŐLŐS. Vmiornya *Sp-
Sz. Királyhoz nem meszsze,
/05. Falu Szála Várm. földes
mellynek filiája; batárja sí­
Urai Gr. Fcstetits, és több
k o s , és j ó , fája van, javai
Urak, lakosai külömbfélék,
kü ömbfélék.
fekszik Szántóhoz nem mesz­
SZŐLŐS. Nagy S{olos.
sze, mellynek filiája; határ­
Magyar falu Vas Várm. föl­
ja j ó , borai is jelesek.
des Ura Gr. Erdődy Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik SZŐLŐS. Kis S[olos. Ma­
Szombathelyhez, mellynek gyar falu Szála Várm. földes
filiája, nem meszsze; határja Urai a' Religyiói Kintstár,
j ó , piatza közel. és Varga Úr, lakosai több­
SZŐLŐS. Rátz falu Arad félék , fekszik Aszófőhöz
Várm. földes Ura a* Királyi nem meszsze, mellynek fi­
Kamara, lakosai ó hitűek, liája; határja j ó , réttye,
fekszik Világoshoz n e m szőleje elég van.
meszsze, és annak filiája, SZŐLŐS. Tis\a S[6los.
Csigernek, és ó Pankotának Magyar falu Heves Várm.
szomszédságokban; határja földes Urai több Urak, la­
jó búzát terem, réttyei jók, kosai katolikusok, fekszik
legelojök tágas, számos nyá- Tisza Füredhez közel, melly­
joknak, és barmoknak te- nek filiája; határja jól termő,
 4^8 SZÓL.
9
legelője tágas , piatza Eger­ E részen esztendőnként k ö ­
ben, és Miskoltzon. zönségesen megterem 14000
SZŐLŐS. A. F.S{6los, Két pozsonyi akó bor, 's húsz
falu Nyitra Várm. földes Urai esztendőig is el lehet tartani,
, Motesiczky, és több Urak, melly nagy hasznokra van.
lakosaik kűlömbfélék, fek­ Sok 100 esztendőn felül lé­
f
szenek egymástól nem mesz­ vő embereket lehet e vidé­
sze , határjaik jók, réttyeik ken látni.
hasznosak, legelójök elég, SZŐLŐS. Lásd Nakófqlva
malmok helyben, borok is név alatt.
terem. SZŐLLÖS. Nagy Sipllős,
SZŐLŐS. Nyitra Várme­ S[cvlyus. Nevezetes elegyes
gyében Tsárda. Mezóváros Ugocsa Várm.
SZŐLŐS. Kis S^olos. Ma­ földes Ura B.Perényi Uraság,
gyar falu Veszprém Várm. a' lakosai katolikusok, egygye-
Somlyó Vásárhelyi Urada­ sulttek , és reformátusok K
9
lomhoz tartozik, lakosai ka­ fekszik a Tiszához közel,
tolikusok , fekszik n. ny. F. I Fancsikához nem meszsze,
Iszkászhoz i órányira, melly Ardótól, és Szirmától egygy
nek filiája, határja rozsot, órányira; jeles Klastrom ja,
búzát, és mindenféle tavaszi és Postája is vagyon. Hajdan
vetést terem, erdője szép, nevezetes Város v o l t , mel­
és hasznos, egy felhőt kiáltó lyet öregbített Perényi Ura­
malma is van, Somlyó he­ ságoknak itten volt lakások,
gyén elég hasznos szőlőket a kik Izabella Királynénak
9

bírnak, s onnét veszik leg­ részét folytatván, Ferdinánd­

}

nagyobb jövedelmeket. nak Vezérje Telekesi Gábor

SZŐLŐS. Nagy S%pl6s.által meggyőzettettek, gaz­
Magyar falu Veszprém Várm. dag Klastromjokat is elfog­
földes Ura Gr. Zichy Uraság, lalták. Lásd felőle Istvdnfit
lakosai katolikusok, és evan­ Lib. XX. p. 384. és Betlent,
gélikusok, fekszik n.k. D o ­ Historiarum Lib. IV. p. 106.
hához , n. ny, Vecséhez fél ad annum 1557» Itten szok­
9 9
órányira ; határja rozsot, tak a Vármegye Gyűlései is
búzát, és egyéb tavaszi ma­ tartatni; vásárjai nevezete­
9
got is jól terem, földgye sek. E Város felett vagyon
térséges; az áldott Somlyói az úgy nevezett Feketehegy,
híres hegynek d. és ny. n. mellynek az allyán , egy
k. felől majd £ részét bírják. domtotskán vala Kankó Vá­
ra,
 SZÓL.
ra most már tsak egy Ki-
E
9
olna haszna vehető benne;
ő kúttyába vettettek Szent
Kapisztránnak ereklyéi. Ré­
gi fénnyét, *s népességét e*
Városnak bizonyíttyák régi
Templomának nagysága, a'
sok kő épületeknek alapjai,
a* föld alatt kővel kirakott
útszák 's a' t. Most ékesítte-
>
tik a szép Vármegyeháza,
és a' Sz. Ferentz Szerzetebéli
Atyáknak épületeik, kiknek
régi Klastromjok most is é-
píttetik. Határja 4 fordulóra
miveltetik ; a' Tisza felöl
valő része, melly Szigetnek
is neveztetik, iszapos , és
minden esztendőben mível-
1
hetó, a többi pedig agya*
t os; jó földgye búzát, KU-
oritzát, rozsot, és zabot
bőven terem; árpát keve­
sebbet; fája, legelője bőven
van, vízi malma alkalmatos,
szőleje is elég van, 's bol­
dog lakást szolgáltat. Kár,
hogy Lakosai a* bővség miatt
néni szorgalmatosabbak. A 9
vérszopó ártalmas Zsidóság
is roneállya őket, valamint
Hazánknak igen sok Hely­
ségeit !
SZŐLŐS* Szabad puszta
Komárom Várm.
SZŐLŐS. Magyar falu Ko­
márom Várm. földes Ura Gr.
Eszterházy Uraság, lakosai
többfélék, fekszikBánhidá-
SZÓL. 429
hoz közel, és annak filiája;
határja j ó , legelője alkal­
9
matos, réttyeinek néhol a
záporok ártanak.
SZŐLŐS. Bihar Várm.
SZŐLŐS. Magyar falu N ó ­
grád Várm. földes Urai több
Urak, fekszik A. Perénytől
nem meszsze, határja is hoz­
zá hasonlító.
SZÓLÓSKE. Magyar falu
Zemplén Várm. földes Ura
Almásy Uraság; lakosai re­
9
formátusok , fekszik a Bod­
r o g , és szőlőhegyek között,
Borsinak, 's Szögnek szom­
szédságában ; határja két
nyomásbéli, jó mívelés után
mindent megterem, kevés
lévén szántótöldgye, több­
nyire rozszsal vetik; Borsi.
Szögi, és Szerdahelyi hatá­
rokban is szoktak szántani,
és vetni; réttye jó szénát
terem, de keveset, azért
9
a Bodrogközből szokták azt
pótolgatni; erdeje van, sző­
leje jó borokat, 's aszszú
szőlőt is terem; piatzok Sá-
torallya Újhelyben.
SZŐNV. Magyar Mezóvá­
ros Komárom Várm. földes
Ura Gr.Zichy Uraság, lako­
sai katolikusok, és reformá­
tusok , fekszik az ország­
úiban Neszmélyhez | mért­
földnyire ; határja j ó , réttye,
legelője elég van, piatzok
Komáromban.
SZŐNV.
43° SZÓN*. SzÓR.

SZŐNY. Új S{6ny. Komá­ Prónay Uraság, fekszik S.

rom Várm. földes Ura Gróf Tarjánnak szomszédságában,
Zícby Uraság. mellynek filiája.
SZÖPÖTK. Elegyes falu SZOHOOOL. Vaskoh Sjp-
. Szali Várm. földes Ura Gr. hódol. Oláh falu B i h a r
9
Festetics Uraság , lakosai Várm. földes Ura a Nagy­
többfélék, fekszik Ollarhoz váradi Püspökség, lakosai
közel , mellynek filiája; ha­ ó hitűek, fékszik Vaskóhoz
tárja is hozzá hasonlító. nem meszsze, és annak fi­
SZÖRCSÖK. Bor Siörcsöky liája; határja meglehetős.
Krakó S^ércsök. Két Ma­ SZOHODOL. La[dr S{oho-
gyar falu Veszprém Várm. dol. Bihar Várm. földes Ura
9
bor Szőrösöknek földes Ura a Királyi Kamara, fekszik
a' Veszprémi Püspökség, és Belényeshez közel, melly­
több Uraságok; fekszik Vá­ nek filiája; határja közép­
sárhelyhez közel, mellynek szerű.
filiája; Krakó Szörcsöknek SZÓKA. Rátz falu Toron­
pedig földes Urai külömb- tal Várm. földes Ura Gróf
téle Urak, fekszik Tüske­ Draskovics Uraság, lakosat
várhoz nem meszsze, és an­ ó hitűek, fekszik n. k. Det-
nak filiája; lakosaikkülömb tához i mértföldnyire; ha­
félék, földgyeik jól termők. tárja 3 nyomásbéli, 's leg­
SZÖRÉNY. Magyar falu So­ inkább zabot, és kukoritzát
mogy Várm. földes Ura Gr. terem, 's egyebet i s , erdeje
Batthyáni Uraság, lakosai ' ó , malma a; vagyonnyai-
Í
többfélék, fekszik Német :at Temesváron, Csakován,
Ládnak szomszédságában, és és Versetzen szokták elá­
annak filiája ; határja jól rulni.
termő , földgyének fele ho- j SZOKÁNY. Oláh falu Bihar
mokos, makkja, fája, rét­ Várm. földes Urs^ a* Királyi
tye v a n , piatza Szigeten. Kamara, lakosai ó hitűek,
SZÖRNYE. Magyar falu fekszik Belényeshez n e na
Somogy Várm. földes Urai meszsze, és annak filiája;
több Urak, lakosai külömb- határja meglehetős.
lélek, fekszik Fájszhoz nem SZOKOLCS. S^okolcse. Tót
meszsze, és annak filiája; falu Liptó Várm. földes Ura
határja jól termő. a' Kir. Kamara, lakosai kü­
SZŐRÖS. Szabad puszta lömbfélék , fekszik Kele-
Nógrád Várm. földes Ura B. csényhez nem meszsze, és
an-
 SzOK. Szojc. 431

annak filiája ; határja j ó , SZOKOND. Kis S[okond 9

legelője szoros , szálfákkal isNagy S{okond. Két oláh,

kereskednek. és sváb falu Szatmár Várm.
SZOROLÓCZ. Tót falu Nyi­ földes Ura mind a' kettőnek
tra Várm. földes Ura Gr. Vm- Gr. Károlyi Uraság, Nagy
dischgrátz Uraság, lakosai Szokondnak lakosai tsupán
katolikusok , fekszik Pös- ó hitűek, amannak pedig
tyénhez egy mértföldnyire; katolikusok, és ó hitűek,
határja középszerű, legelője fekszenek Sándor - faluhoz
szoros , vagyonnyai majd nem meszsze, és annak egy-
ollyanok, mint Ratnóczé. gyik filiája; batárbéli föld­
SZOROLY. Magyar falu gyeik középszerűek, hegye­
Tolna Várm. földes Ura Hg. sek, és völgyesek, erdejek,
Eszterházy Uraság, lakosai és szőlejek is van, piatzok
katolikusok, evangélikusok, Szatmáron harmadfél mért­
és reformátusok, fekszik földnyire.
Tót Keszihez nem meszsze, SZOKONY. A. F. S[okony.
mellynek filiája; határja jó,I Két Magyar falu Sopron
erdője nints. Várm. földes Urok Hg. Esz­
SZOKOLYA. Magyar, és terházy Uraság , lakosaik
tót falu Hont Várm. földes katolikusok, Alsó Szokony
Ura Hg. Eszterházy Uraság, a Felsőnek filiája, feksze­
9

lakosai katolikusok, és re­ nek Csepreghez £ mértföld-

formátusok , fekszik Verő- nyire; földgyeik középsze-
czéhez közel, mellynek fi­ rűek.
liája ; határja j ó , réttye, SZOLAD. Elegyes falu So­
legelője hasznos, fája van. mogy Várm. földes Ura Báró
SZOKOLYA. Tót falu Sá­ Hunyady Uraság, lakosai
ros Várm. földes Ura Kassa többfélék; pusztája is van,
Városa , lakosai kűlömbfé­ határja j ó , javai jelesek. .
l é k , fekszik Sz. Istvánhoz SZOLÁT. Szabad puszta
közel, és annak filiája; ha­ Heves Várm.földes Urai több
tárja jól termő , legelője, Urak, fekszik EgerSzalókhoz
fája van. közel, mellynek filiája.
SZOROLÁR. Krassó Várm. SZOLÁT. Magyar falu Hf-
földes Ura a' K. Kamara. ves Várm. földes Urai több
SZOKOLO. Pozsony Várm, Urak, lakosai katolikusok,
Major, fékszik LaxárÚjfalu­ fekszikEgerSzalóknak szom­
nak szomszédságában. szédságában, mellynek filiá­
ja i
 43* SZOL.
határja j ó , vagyonnyai
{'a;LÜlömbtélék, piatzok Eger
ben i órányira.
SzoLésÁN. Tót falu Nyi­
tra Várm. földes Ura Gróf
Keglevics Uraság, lakosai
katolikusok, és másfélék,
fekszik N. Szerdahelybez j
mértföldnyire; Ispotállyá is
van, az előtt Mezőváros volt,
határja j ó , tulajdonságai A-
ponyéhoz hasonlítanak.
SZOLCSÁNKA. Tót falu
Nyitra Várm. földes Ura Gr.
Traun Urasáé, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Koroshoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája; .határja középszerű.
SZOLCZICZA. Temes Várm.
9
földes Ura a Kir. Kamara.
SZÓLD. Bánátbéli f a l u ,
Kladnához nem meszsze.
SZOLDOBÁGY. Oláh falu
Bihar Várm. földes Ura a'N.
Váradi Püspökség, lakosai
ó hitűek, fekszik az Érmel-
Iyéki járásban; földgye jó,
javai többfélék.
SZOLDOBÁGY. Oláb falu
Szatmár Várm. földes Ura G.
Károlyi Uraság, lakosai ó
hitűek, fekszik F. Humorod­
nak, O. Hódosnak, és Me-
desnek is szomszédságjokban
9
Bükktőn, a Szilágyságnak
szélénél; határja hegyes,
völgyes, és sovány , igen.
kevés biizát, és zabot terem,
erdeje igen jó van, de sző­
SZOL.
leje nintsen, Szatmár Városa
3 mértföldnyire van hozzá,
de semmit el nem adhatnak.
SZOLGA GYŐR , a G Y . be­
9
tűben.
SZOLRA. Tőt falu Nyitra
9
Várm. földes Ura a Királyi
Kamara, lakosai többfélék,
fekszik N. Prónához ' órá­
nyira; határja meglehetős.
SZOLNICZA. Bars Várm.
Szállás, földes Ura Gr.Esz­
terházy Uraság.
SZOLNOKCSA. Magyar fala
Zemplén Várm. földes Urai
Horvát, és Ormós Uraságok,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok , fekszik Zétény-
hez nem meszsze, Bolly, 's
Polyánynak is szomszédsá­
gában ; határja 1 nyomásbéli,
rész szerént homokos, rész
szerént pedig agyagos, min­
dent megterem, réttye jó
apró szénát bőven terem ,
szép tölgyes erdeje hasznos.
SZOLNOK. Tőt falu Abauj
Várm. földes Ura Gr. Csáky
Uraság, lakosai többfélék,
fekszik Nesztához közel ,
mellynek filiája; határja j ő ,
és tágas, bora is terem.'
SZOLNOK. Magyar Mező­
város Heves Várm. fóldesUra
9
a Kir. Kamara ; lakosai ka­
tolikusok , fekszik Tisza­
vize mellett; Zagyva vize is
9
itt foly a Tiszába. Klastrom-
ja, Ispotállyá, és Sóháza is
van;
 SZOL. SZOL. 433

van; határja jeles termésű, van, szőleje nintsen, egy

f ö l d g y é n e k egy része salét­
romos, tekenős b é k á j o k e-
l é g van, p i a t z o k Egerben,
's másutt, és helyben is.
SZOLNOK. T{ánig. Német
falu Mosón Várm. a' Magyar
Óvári Uradalomhoz tartozik,
lakosai katolikusok, fekszik
M. Óvárhoz d. 1 órányira;
egyenes határja 3 nyomás­
béli, fekete, és homokos
a* földgye, alkalmatos ter­
mésű, réttye, mezője elég
van, kisded erdője legin­
k á b b rekettyéből áll, folyó
vize nintsen , piatzok M.
óváron, és Nizsideren, szé»
nájokat pedig Bétsben ad-
gyák-^1.
SZOLNOK. Szabad puszta
Szabolcs Várm. földes'Urai
több Urak, Bogdánhoz tar­
tozik.
SZOLOCSINA. Orosz falu
Bereg Várm. földes Ura Gr.
Schönborn Uraság, lakosai
ó hitűek, fekszik a Munká­
9
csi Uradalomban ; határja
középszerű.
SzOLOCSNICZA , V . S{&CS- Gr. Schönborn Uraság, la­
kút Brcitenbrunn. Tótfalukosai ó hitűek, fekszik Mun­
y
pusztája is van, folyói ned­
vesítik, piatza N. Lévárdon.
SZOLYMA. Orosz falu Má­
ramaros Várm. földes Urai
több Urak, lakosai ó hitűek,
fekszik dél. Ökörmezőhöz 1
órányira; határja két ugar-
szerre van osztva, zabot, és
krompélyt bővebben terem,
szénát,. 's egyebet közép­
szerűen ; bővelkedik jó víz­
zel, tűzi fával, és fenyves
erdővel, bor nélkül szűköl­
ködik; piatzok Huszton 1 3 ,
Dolhán g órányira.
SZOLTUR. Német, és firan-
tzia falu Torontal Várm. föl­
des Ura Gr. Ferraris Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Temesvárnak szomszédságá­
ban; határja 3 nyomásbéli,
's kövér, bővelkedik árpá­
val, búzával, zabbal, ku-
koritzával, és vajjal; szűköl­
ködik fa, és bor nélkül;
piatza Temesváron, és má­
sutt is.
SZOLYVA. S{ofya. Orosz
falu Bereg Várm. földes Ura

Pozsony Várm. földes Ura G. kácshoz nem meszsze, melly­

Pálfy Uraság, lakosai .kato­ nek filiája; határja meg­
likusok , fekszik Fejérhe­ lehetős.
gyének s z o m s z é d s á g á b a n ; a SZOMAJOM. Falu Somogy
n y o m á s b é l i határja legin­ Várm. földes Ura H. Eszter­
k á b b gabonát, és árpát te* házy Uraság, lakosai több­
r e m , mezeje, és réttye elég félék, határja középszerű.
E e ' SZOM-
434 fizoM. SZOM.

SZOMBAT* P ó r Szombat.-Magyarodhoz k$jrei> m e l l y ­

Magyar íalu Szila Várm. föl­ nek filiája.
des Ura Hg. Eszterházy Ura­ SZOMBATHELY. Satafia.
s á g , 'lakosai kűlömbfélék, ©feinamangrr. iuabad püs­
fekszik Csesztt éghez nem pöki Város Vas Várroegyé-
meszsze; hatarja jól termő, b e n , fekszik igen 1 kies h e ­
mis része középszerű. lyen, Gyöngyös vizcrmellett,
SZOMBAT. Murai Szom­ Kőszeghez a mértföldnyire.
bat. Elegyes Mezóváros Vas Hajdani ténnyéti nevezetes­
Várm. földes Ura Gr.Szapáry ségeit, ritkaságai^ é& tör­
Uraság, a' kinek szép k$s- téneteit e' napról napra öreg-
téllyával, 's két kertyével bedó Városnak lásd e' tzím
ékesíttetik, mellyet posvá­ alatt: Antiquitatum* & Hi­
nyos helyek kerítenek, va­ stória SabarUnsis ab origi-
lamint a' Várat; lakosai ka­ ne usqut ad prcBstns terppas
tolikusok fekszik Lendva Libri novtm,tfudiQy 6 p-
vize mellett; határja síkos, per a Sttphani Schónvisncr ,
y

és j ó , legelője, réttye, fája &c. Pestini 1 7 9 1 » mellyet

v a n , keresettye Stájer Or­ e' Városnak új Feleleyenítője
szágban. M. Felső Szopod S\iti János
S l O M B A T F A . AlsÓ,Fels8
ó Excellentziája tulajdon köl­
Szpmbatfa. Két falu Vas tségével nyomtattatott, és e*
Várm. földes. Urok Gr. Bat­ Püspöki Megyének I777dik
thyáni Uraság, lakosaik ka­ esztendóbéli felállíttatásától
tolikusok, és másfélék i s , ólta példás buzgósággal, é s
fekszenek Veiemérhez nem nagy költséggel díszesíti e*
meszsze; földgyeik hegye­ Várost, bakosai Magyarok,
sek, és közép termésuek. 's Németek i s . és leginkább
SZOMBATFA. Magyar falu
katolikusok, épületei között
Szála Várm. földes Ura Hg. legnevezetesebb az,a' ritka
Eszterházy Uraság, lakosai szépségű, nagy költséggel
többfélék , fekszik Dobro- készultt Szentegyház, mel­
nakhoz nem meszsze, melly­ lyet fellvebb említett Mélt.
nek filiája; határja közép­ Püspök o Excellentziája épít­
szerű , földgyeit néha a' tetett. Valóban sokkal neve­
szomszéd folyóvíz megönti. zetesebbek e' Szentegyház­
- SZOMBACS. Szabad puszta
nak drága ékességei, mint
Szála Várat; földes Ura Far­ sem itten előadhatnánk; és
kas Uraság, fekszik Puszta- a* kik ?z illyen ritkán talál-

ható' prtttpifc alkotmányok­
ban gyönyörködnek, catwk
inégszémíétgeté&ébeft nem
ke véá örömet fognak árezttf.
Nevezete* épület továbbá
kten a* Püspöki Rezidenfzia,
mind alkotmányára mind
f mívelésbői élnek. Nevezete*
ékességeire; mind pedig a'
Városnak viszontagságait
benrié aztinflélhetó festéseire
nézve ; rrémkülömben a*
Püspöki Kápolna i s , melly­
ben lévő drága Feszület t$u-
dálkozásba meríti a' nézőt.
9
Közel van e Püspöki szép
9
Rezidefttziához a kis Papo­
kat nevelő díszes ház is* a'
hol jeles Könyvtár szaporít-
tatik az itfju Papoknak ha­
szonvételekre. Szomszédsá­
9
gában épfilt más felől a Püs­
9
pöki Rezidéntziának a Vár­
megyeháza, melly hasonló­
9
képen Öregbíti e Püspöki
9
Városnak díszét és. e N.
f SZOMBATHELY.
Vármegyebéli Uraságoknak
méltó alkalmatos, sőt te­
t H. Eszterházy Uraság, lako­
kéntetet szerző gyűlési he­
lyet szolgáltat, ékesítik ez
9
említett épületeken kivul a
Várost néhai Gróf Szécsényi
Érsek által fundáltt Klastro-
mok , és Szentegyházak;
9
nemkülömben a Káptalan­
béli Uraságoknak lakó há­
9
zaik, az O kola, és a piatz
körül ép^hr külömbféle je­
lesebb épületek f mellyek
naponként szaporíttatnafc >
SZÓM. 43f
és a* égése ^ Város jnintegy
új színbe r&MzuL^ icégfebb
áUapottyához képest. £ a k ö -
sái rész szerént kézi mester-
ségeknek folytatása v réw
szerént gazdiskddás és földt
siti a NemeivSeregnek 1 7 9 7
9
dik esztendőbéli t^botozása f
mellynek enilékezecére lásd
T. T, Nagy Jdhos Úrnak
9
Verseit a M. Hírmondóban
1 1 5 . l a p . Határja, s vidékje
9
igen k i e s , és:jó termékeny­
ségei , borai r.egésségesek ,
réttyeik, legelouk haszno­
sak, vagyonnyaik külömb­
félék, malmaik alkalmato­
sak , Gyöngyös^ és JPcrenec
vize, mellyet Kenyér yizé*
nek is neveznek ncmoilyek,
elég hasznosak, áiribár ára­
dásaik által károsak i s ; pia­
tzok helyben, és Kőszegen.
Magyar
falu Szála Várm. földes Ura
sai külömbfélék , fekszik
Lenthinek szomszédságában,
mellynek filiája; határja iá*
gas, hegyes , és völgyes;
legelője, fája v a n malma
T
kettő.
SZOMBATHELY , vagy
S[epesS[ombat, SpitkaS\o-
bota. Szepes Várm. a' 1 6 .
Szepességi Városok közz51
való , földes Ura a* Királyi
Kamara, lakotaLkatoliku-
E e a sok,
 436 SZOM. SZOM.

s o k , és másfélék, Ispotál­ SZOMOLYA. Borsod Várm.

lyá is van, határja hegyes, földes Ura az Egri Káptalan-
és középszerű. béli Uraság, lakosai katoli­
kusok, fékszik Noszvajboz
SZOMBATHELY. Magyar;
•£ mértföldnyire; határja j ó ,
és Német Szombathely. Am­
borai középszerűek, malma
az népes, ez pedig hozzá
helyben, piatzok nem mesz­
kaptsoltt f a l u Veszprém
sze Egerben.
Várm. földes Urok Gr. Esz­
SZOMOLYÁN. Smolenit[,
terházy Uraság; lakosai en­
S[molenicze. Tót Mezőváros
nek katolikusok, amannak
Pozsony Várm. földes Ura G.
pedig evangélikusok i s , fek­
Pálfy Uraság, hajdan híres
szenek Kis Bér , és Réde
Város vala, lakosai katoli­
között; földgyeik homoko­
kusok, fekszik Fejérhegye
sak, de jól termők, réttyek
kevés, erdöjök nagy van, alatt, régi elpusztúltt Vára
legelójök elegendő. Dísze- ékesítette; 3 nyomásbéli ha­
siti M. Szombathelyt az Ura­ tárja középszerű, réttyek,
ságnak kastéllyá, és szép legelójök, fájok v a n , szo­
majorsága; lakosai sok za­ lé jek savanyú bort terem.
SZOM OLYANRA* S~mol-
bot termesztenek, és azzal
Győrben kereskednek; mal­ nis[ke. Tót falu Nyitra Várm.
9

m a , és tava helyben; N. földes Ura a Fels. Tsászár,

Szombathelynek határja sok­ lakosai katolikusok, fekszik
kal homokosabb. Sassinhoz -| mértföldnyire;
határja középszerű.
SZOMBATSÁG. Elegyes falu SZOMOLNOK. Schmelnici-
Bihar Várm. földes Ura a' Kir. um, Schmölnit[ Smolnik*
%

Kamara, lakosai többfélék, Gazdag német Bánya Város

fekszik Magyar - Csekéhez Szepes Vármegyében, földes
nem meszsze, és annak filiá­ Ura a Kir. Kamara, lakosai
9

ja ; határja középszerű. leginkább katolikusok, fek­

SZOMOD. Német falu Ko­ szik az ország útban, nagy
márom Várm. földes Ura Gr. hegyek között, egy mély
Eszterházy Uraság, lakosai völgyben, Iglóhoz, és Alsó
katolikusok, fekszik Tatához Mettzenzéíhez is a mértföld­
3 mértföldnyire; határjának nyire. Az előtt Gróf Csáky
egy része homokos, lege- Uraságnak birtoka v a l a ,
i lője, réttye v a n , borai kö­ míg tsere által, más jószá­
zépszerűek. gokért, a' Kir. Kamarának
ál-
 SzOM.
által nem engedtetett. An-
9
nakutánna a Kassai Kamara­
béli igazgatás alatt v o l t , de
1 7 3 7 egy Kir. Igazgatónak,
1748-dikban pedig egy Bá­
nyászi Tanátsnak gondvise­
lése , 's igazgatása alá bízat-
ratott , a' több szomszéd
Bánya Városokkal egyetem­
ben. Most az említett Ta-
náts folytattya mind a' réz­
9
bányáknak, mind a büdös,
és gálirzkövet készítő házak­
nak igazgatását , nem kü-
lömben a' pereket is. Réz­
bányái számosak, és hasz­
9
nosak, 's a Kir. Kamarán
kivíil más külömbféle em­
bereknek is vágynak határ­
9
jában bányáik. A réz pénz,
melly itten verettetik, S.
betűvel szokott megjegyez­
tetni. Határja hegyes, fájok
elég v a n , vásárjai megle­
hetősek.
SZOMOLNOKI HUTA. Sze­
pes Várm. földes Ura a Kir. 9
Kamara.
SZOMOR. Magyar falu Ko­
márom Várm. földes Ura G.
Sándor Uraság, lakosai kü­
lömbfélék, fekszik Tatához
3 mértföldnyire ; határja
j ó , legelője , réttye elég
van, borai selejteseit,
SZOMORFALVA.
két falu Nyitra Várm. egy-
Elegyes
gyiknek földes Ura Búzási
Uraság, ez fekszik Peresz-
SZÓM. 437
lényhez közel ; másiknak
földes Ura B. Splényi Úr, ez
fekszik Diveknek szomszéd­
ságában , és azoknak filiáji;
lakosaik katolikusok , és
másfélék, földgyeik közép­
szerűek, vagyonnyaik is.
SZOMORÓCZ. Magyar falu
Vas Várm. földes Ura Gróf
Batthyáni Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Ker-
I czához nem meszsze, melly­
nek filiája; határja szoros,
és sovány.
SZOMOTOR. Elegyes falu
Zemplén Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok , ó hitűek, és re­
formátusok, fekszik Rádhoz
közel, Vecshez pedig tsak
valami 600 lépésnyire, Bo­
drog vize follya körül, er­
deje nints, földgye fekete
agyagos, réttye apró, és jő
szénát terem, barmokat tar­
tanak, piatzok Újhelyben 3
órányira.
SZONTA. Sokacz falu Báts.
9
Várm. földes Ura a Királyi
Kamara, lakosai katoliku­
s o k , fekszik Bogojevához
4000 , Doroszlóhoz 515 o
bétsi ölnyire; határja három
I nyomásbéli, földgye agya-
;os, leginkább búzát, és
f ent terem, erdője Dunavize
mentében, bora meglehetős,
'hasznokra van az öreg, és
hóltt Duna, hallal, náddal
Ea 3 bő-
 SZOP; * Sxof*

bő<re?keíHk\ fölük Mnyáfa ^0* nem aeszszcb, a^ ^ l á g y ­

is- vtfn; Ifegetójére ítél* a* sággal, 's Erdély jQpsz&ral*
Daria vize kiórtf^ piatza A*, i* határosak; hntárbétli foW-
pátibany péhfct 'széféinek ;yéik középszerűek* kaüzál-
Í
termésből,''-hhlbtf!, és mar- ójck' j ó , kivált K*aszfia v j - .
bakból: > zenél, erdejek kevés, saé-
\ Szopitógz. Tót falu Zem­ nával bővelkednek, ha vagy*
plén Varrt, földes Ura Gr. szárazság, vagy árvíz pintsen;
Vándérhőr Uraság, lakosai piatzok Zilajon, éfcStaplyón
orosz vallásúak, fekszik Tót is 3 mértföldnyire. . . - i
Vötváboz £ órányira; batár- S20RBICZ. Tót falu Nyitra
ja j nyomásbéli, zabot, és Várm. földes Ura Bossányi
krompélyt terem leginkább, Uraság, lakosai katolikusok,
foldgye h e g y e s , agyagos, fekszik N.Ripinyhez J mért-*
erde/e bikkrs, szőleje nints, földnyire ; határrá, köaép-?
r

piatza' Hoikiotinán. szerfi , fája vari,;, réttye,'

' SZOPOK. ííémet falu Ba­ legelője hasznos, boía meg­
v

ranya Várto. «földesUra Hg. lehetős , piatza távol.

Batthyáni Uraság, lakosai * SZOROSAD. Magyar falu
többfelék, ftkszik Magyar- Somogy Várm. föLdt&'Ura a*
Sziknek szomszédságában, Veszprémi Püspökség . l a ­
irtelfynek flUőja; habárja he­ kosai többfélék* /fekszik T f

g y e s , javai többfélék. Koppanhoz nem mestsze,

SZOPÓR. A. s F.&ppor. és annak filiája-; .batárja
r

Két Magyar falu Sopron középszerű.

Váftía. földes Uraik több » SZOROSÁG. Oláh falu
Uraságok > lakosaik katoli­ Arad Várm. földes Ura Ká-
kusok, és evangélikusok, szonyi Uraság , lakosai ó
fekszenek Újkérnek szom­ hitűek, határja jól termő.
szédságában, és annak filiáji; SZÓSZOK. Tót falu Zó­
határbéli fóldgyeik közép­ lyom Várm. földes Ura Hg.
szerűek, réttyeik kevesek, Eszterházy Uraságy lakosat
rfzőlejek nem terem, piatzok katolikusok, feköik Végles
Sopronban 4 mértföldnyire: Huta, és Detváboz közel;
SZOPÓR. A. és F. S[opor. batárja hegyes.
Két oláh falu Szatmár Várm. SZOTINA. Tót falu Vas
földes Uraik Gr. Andrásy, és Várm. földes Ura Gr, Nádas-
a Rir. Kamara, lakosaik ó dy Uraság, lakosai kátolú
r

hitűek, fekszenek Dobra- kusok, fekszik Sz. György*

höz
 SZOT.

hoz, kötél $ ,és annak fitíájarjr Királyi Katwr*, f^kszijt Kis

határja Sovány. . Saredistye Qunericzhez nem
SzorrN AI Tót falu Nyitra meszszeY »$Uy*ek filiája;
1

Várm* földes Urai több Urak, hátárjaik jól termők. T ,

lakosai többfélék, fekszik SZRNYACZB» Tótfalu Árva.
Sz'eniczhez közel , mellynek Várm. földes Urai Zmeskál^
filiája; határja középszerű, és Okolicsányi Uraságok,
fája elég van, réttye hasz­ lakosai katolikusok,, fekszik
nos, malma helyben, szőleje Puczóhoz nem ipeszsze, és,
meglehetős. annak filiája; határja hegyes*.
SzorONV. Vas Várm. Sár­ SZRNVE. Két tót falu Tren-<
várhoz i mértföldnyire. tsén Várm. egygyiknek föl­
SzovAHfiOY. BogdánS\o- des Ura B. Révay Uraság,.ez
vahegy. Oláh falu Bihar fekszik Lieszko. Moraviczá-
Várm. földes Urai több Urak, hoz nem meszsze, jaellynek
lakosai kűlömbfélék, fek­ filiája; másiknak pedig föl­
szik a Váradi járásban; ha­ des Ura Gr. Illéstyázy Uraság,
f

tárja jól termő. ez fekszik NemsQvához k,P-

:
SZOVÁTJ Magyar fialó S o ­ z e l , Morva Ország felé, la-
pron Várm. földes Ura a kosaik katolikusok, határ-
9

Győri Püspökség , lakosai béli földgycik soványak,

katolikusok, fekszik B á d o g ­ legelójök, r é t t y e j féjpk
hoz közel, mellynek filiája; van. #

határja 2 nyomásbéli, térsé- SZRNYOSKJ. Irtvány Bars

f e s , és jó termésű, erdője Vármegyében.

evés, veres hagymája sok OZRNKA. Tót fclu Zólyom,
terem, réttyeit, és legelőjit Várm. földes Ura aVBeszter-
Rába vizének áradásai ron- tze Bányai Bányászi Kamara,
gállyák. lakosai katolikusok, fekszik
SZOVÁTH. Magyar falu Benyushoz nem pieszsze, 's
Szabolcs Várm. földes Urai annak filiája; határja hegyes.
Komáromtűr, és Debretzen SZTAKCSIN. Orosz falu
Városa, lakosai többfélék< Zemplén Várm. földes Ura
fekszik SzoKoszlóhoz közel, Szirmay Uraság, lakosai ó
és annak filiája; határja gaz­ hitűek, fekszik Jalova, és
dag tetintésu. Koloniczához is i órányira >
SznfcniSTTB. Nagy, vés határja a nyomásbéli, be-,
Kis Siredistye. Két falu Te­ gy$s, és sárgajcirjgi agyagos,
mes Várm. földes U r o k a'j egyveles foldgye leginkább
£ e 4 za-
440 SZTAK.
zabot terem, középszerűen
fabonát, kevés árpát, tarár­
át, és krompélyt; erdeje
van, legelővel bővelkedik,
piatzok Ungváron, és Ho­
monnán.
SZTAKCSIN ROSZTOKA, az
R. betűben.
SZTAMORA. Temes Várm.
9
földes Ura a Királyi Kamara,
fekszik Keveréshez £ mért-
földnyire; határja jó*, lege-
lője tágas, méhei hasznosak.
SZTANCSOVA. Temes
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara, fekszik Rékashoz,
mellynek filiája, nem mesz­
s z e ; határja jól termő.
SzTANETINECZ. Horvát
falu Szála Várm. földes Ura
Gr. Álthán Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Stridó­
nak szomszédságában, és an­
nak filiája; határja sovány.
SZTANFALVA. S^tanova.
Orosz falu Bereg Várm. föl­
des Ura Gr. Schönborn Ura­
ság , lakosai ó hitűek, fek­
9
szik a Munkátsi Uradalom­
ban ; határja sovány , réttyei
j ó k , legelője szoros.
SZTANISITY. Rátz, és né­
met falu Báts Várm. földes
Ura a' Kir. Kamara, lakosai
katolikusok, és ó hitűek,
fekszik Nemes Militicshez
4 5 0 0 , Zomborhoz 10010
bétsi ölnyire; határja három
nyomásbéli, leginkább bú-
SZTAN.
I zát, és zabot terem, földgye
I fekete , erdeje nintsen, sző-
I leje jó bort terem, n. nyug.
részén székes vizei vágynak,
fája, nádgya nints, marha*
val, és terméssel bővelke­
d i k , piatza Baján, és Zom-
borban.
SZTANKÓCZ. Kisses Nagy
Sitankóc[. Két tót faluk
Trentsén Várm,, amannak
földes Ura B. Révay Uraság,
melly fekszik Rozvaczhoz,
's Turnához közel; ennek
pedig Gr. Illésházy Uraság ,
fekszik Szeleczhez közel, és
annak filiája; lakosaik ka­
tolikusok ; földgyeik jól ter­
mők, fájok, réttyek, lege­
lójök elég van.
SZTANKÓCZ. Tót falu Zem­
plén Várm. földes Urai Gr.
Barkóczy, 's több Uraságok,
lakosai görög katolikusok ,
fekszik n. k. Szécspolyánká-
hoz , é. Csaboczhoz 1 ,
n. ny.Kereplébez i fertály,
dél. Visnyóhoz £ órányira;
hegyes, k ö v e s , és ritka
földgye 3 nyomásbéli, ga-
bonát, és zabot terem, er-
deje, szőleje nints, rét nél­
kül is szűkölködik ; piatzok
Kassán $ mértföldnyire*
SzTANKOVÁN. Tót fidu
Liptó Várm. egy részét Rojko
podSípomnak nevezik; föl­
:
9
des Ura a Királyi Kamara ,
lakosai katolikusok, fekszik
Ro-
 SZTAN/' SZTÁR, 44*
Rozenbergához mértföld­ hoz is fél órányira; határja
nyire ; savanyú vize is van, 3 nyomásbéli, jó trágyázás
hatatja néhol hegyes, lege­ után terem gabonát, árpát,
lője efég van. jó búzát, mezeje térséges,
SZTANÓCZ. Elegyes falu és partos, erdeje tölgyes,
Vas Várm. földes Urai több és bikkes, szőleje is van.
Urak, lakosai katolikusok,
SZTARINA. Orosz falu Sá­
fekszik Fel. Petróczhoz nem
ros Várm. földes Ura B. Palo-
meszsze, és annak filiája;
csay Uraság, lakosai több*
határja is hozzá hasonlító.
félék , fekszik Palocsához
SZTAPÁR. Rátz falu Báts
közel, mellynek filiája; ha­
Várm. földes Ura a' Királyi
tárja sovány, legelője, fája
Kamara, lakosai ó hitűek,
elég van.
fekszik Doroszlóhoz 3600,
Zomborhoz 7200 bétsi öl­ SZTARINA. Orosz falu
nyire; határja 3 nyomásbéli, Zemplén Várm. földes Ura
j ó búzát , zabot, és lent Révész Uraság, lakosai 6
terem, földgye fekete, er­ hitűek, fekszik Darával ösz­
dője nints, bora j ó , nádgyave kaptsolva, n.k. Polená-
kevés, bővelkedik búzával, h o z l , n. ny. pedig Jalová-
zabbal, kenderrel, és tsík- hoz ^ órányira; hegyes, völ­
kal, fája nints, pénzt sze­ gyes , sárga agyagos, kavi-
reznek marhából, és termé­ tsal elegyes földgye a nyo­
sekből; piatzok Zomboron, másbéli, leginkább zabot,
Apátiban, és Baján. középszerűen pedig gabo­
nát , árpát, kölest, tatárkát,
SZTÁRA. Német falu So­
és krompélyt terem, erdeje
mogy Várm. földes Ura Gr.
középszerű, bővelkedik le­
Batthyáni Uraság , lakosai
gelővel, szűkölködik kenyér
többfélék, fekszik Sellyéhez
dolgában, piatza Homonnán
nem meszsze, mellynek fi­ 9

liája ; határja Dráva vizéhezés Ungváron.

közel van, melly által néha SZTÁRNVA. Gömör Várm.
megöntetik. földes Urai több Urak, fek­
szik Sankfalváboz nem mesz­
SZTÁRA. Tót Helység
sze, mellynek filiája.
Zemplén Várm. földes Ura
Gr. Sztáray Uraság, lakosai * SZTASRÓCZ. S[taskovce.
katolikusok, és kevés orosz Orosz falu Sáros Várm. föl­
vallásúak, fekszik délre Iz- des Ura Dezsőfy Uraság, la­
bugyáboz £ , é. Krivostyán- kosai ó hitűek, fekszik Bárt­
fa-
44* * SítksJ
fihoz 3 rtiertféíányíre; hatír­
ja hegyes, és sovány.
SZTASKÓCZ.. Orosz falu
Zemplén Várm. 'földes Ura
Jékelfalusy Uraság, lakosai
egygyesultt ó hitűek, fekszik
n.k. Havajhoz i , dél. Ma-
koezboz n. ny. Gribov-
hoz é. Vladfcsához fél
órányira ^ határja I nyomás-
béli, zabot, és krompélyt
terem, fölágye, hegyes, kő-
sziklás , agyagos, erdeje ,
szőleje nints.
SZTASOV. S[taskov. Tót
falu Trentsén Várm. földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság ,
lakosai katolikusok, fekszik
Rakovához, 's Zakopczéhez
nem meszsze, mellynek fili­
ája; határja sovány, legelő­
je^ fája van.
SZTAVNÁ. Orosz falu Ung­
vár Várm. földes Ura a'Kir.
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik az Ungvári Urada­
lomban; határja hegyes, és
néhol sovány.
SZTKBNIK. Orosz faíu, és
Huta Sáros Várm. földes Urai
Gr. Aspremont, és Gr. Szir­
may Uraságok, lakosai kü­
lömbfélék, fekszik a'Mako-
viczai Uradalomban; határja
középszerű 9 erdője elég
tágas.
SZTRABICSOL. Orosz falu
Bereg Várm. földes Ura Gróf
Schönborn Uraság, lakosai
' SZTRAS.
Ía licskához
. katolikusok, feksuik N .
£ mértföltinyirf;
nyomásbéli határja-jó ku-
koritzát térem, erdeje van,
de az árvíz rongállya, piatza
Munkátson másfél mértföld-
nyire. '
SzTRANKA. lÁsé KlS «£p>-
cinci.
SZTRASKA. Szepes Várta.
SZTRÜCSÉN. Vár, és lót
falu Trentsén Várm. földes
Urai H. Eszterházy, és több
Uraságok, Vára épültÓvár-
ral által ellenben* 's innen
neveztetik z* Sztrecsényi U-
radalom; Vára Lcopold alatt
1
lerontattatott ; a falunak
lakosai katolikusok, és más-
félék, fekszik az említett
régi Vár alatt, Vág - vize
mellett; határja hegyes, és
völgyes, néhol középszerő,
másutt soványabb termésű f
fája, legelője elég van, pia­
tza Zolnán I mértföldnyire.
SZTREGOVA. Alsó S{trc-
gova. Tót falu Nógrád
Várm. földes Urai Madách,
és Révay Uraságok, lakosai
leginkább evangélikusok,
fekszik F. Sztregóvához i f
Gácshoz, és Losontzhoz %
mértföldnyire. NevCzetesítt
f
e* vidéken legszebb, s leg­
1
nagyobb Templomjok , a
mellynek Kriptájába • jeles ,
és nevezetes űri Férjfiaknak
tetemeik helyheztettek; nem
kü-
 SZTKE.

külöriben Madách, é s Ré­ J nyomásbéli, ^fgyesj^ |cavi ^ T

vay Uraságoknak két szép tsos, sovány, sárga, agya­

kastéllyaik* A* elsőbb,Ura­ gos a' földgye, többnyire *
ság'kascéllyán ezek az em zabot terem, középszerűén<
(ékeztető sptok olvashatok pedig árpát , kölest, tatár- .
JEdes has, olim Castellum, kát, és krompélyt, erdeje ^
Anno MCCCCXXXX. Jam van, kenyér dolgában sző- '
Genri Madách habitatum. kölködik; piatza Homonnán ,
Anno MDLII. sxva Turca- és Ungváron, .
rum rtianu, Annis vero M. SZIROPRO. Hajdani Vár,
DCCXVII. Sc MDCCLVI1I. és tót Mezőváros Zemplén s

incendio desolatum; super Várm. földes Urai Gr. Kegle-

triste rudus, bustumque in- vics, Nedeczky, és több
6tauravk; erexit Alexander Urak, lakosai katolikusok,
Madách de Sztregova, M. és kevés egygyesultt ó hi­
DCCXCIX. Határja közép* tűek, fekszik n. k. Vojtótz- .
szerű, fája bőven van, Je- hoz 1 , d. Nagy Brezniczá-

f ;elője, réttye hasznos, sző- hoz 1 , n. ny. Boksához fél, ,

eji mostan kezdődnek, pia­ é. Hocsához egy órányira;
határja 3 nyomásbéli, leg­
tzok L0£OCLTZOFL.
SZTRKGOVA. Felső Sztre­ inkább zabot, középszerűen
gova. Tós falu Nógrád kétszeres búzát, és rozsot,
T
Várm* foldes Urai Gr. Ba­ egy nyomása síkos, kettő
lassa , és Gr'. Zichy Urasá­ h e g y e s , agyagos , erdeje
g o k , lakosai többnyire e- van, szőleje nints; omfadov
vangeltkusok; fekszik Gáts- zott Várának közepén paro-
hoz a , Losontzboz 3 mért­ chiális góthika módra épultt
földnyire. Néhai S\everínyi- Temploma van, és só letétel;
nek születése helye; határja a' Városnak északi részén
középszerű, fája nints, rét­ van pedig a' Szent Ferentz .
tyei jók, szoléji hasznosak, Szerzetebéli Atyáknak Klas­
piatzok Losontzon. trom jok ; 2 országos vásárja,
SZTRIVÍZ. Orosz falu és minden Hétfőn héti vásár­
Zemplén Várm. földes Ura jai esnek.
B. Vécsey Uraság, lakosai SZTROPKÓI Uradalom

f . katolikusok, fekszik Hra- Zemplén Várm. veszi erede­

ovához , Rosztokáboz n. tét hegyek mellett, 's Galr-
ny. 4 » ésMibajlótól n. k. is tziát Magyar Országtól el-.
annyi órányira; határja . a választva, 's Hotsa, és Oly ka
fo- '
 444 SZTUO, Szu.

folyó vizekkel korai vétetik, Kir. Kamara, lakosai több­

mint valamelly kert. félék, fekszik Hladovkához
SZTROPRO OLYKA az O . közel, és annak filiája; ha­
9

betűben. tárja hegyes, és sovány.

SzTROPKO P o L Y E N A , a'P. SZUCSA, A. ésF.S\ucsa.
# betuben. Két tót falu Trentsén Várm.
SVETAHÓCZ. Vas Várra, földes Urok Gróf Illésházy
foldgye j ó , réttye, legelóje Uraság, lakosaik katoliku­
hasznos , fája, szóleje is van. sok, fekszenek Szkálához
SZVEDERNIK. S^yinna, nem meszsze, Morva Orsz.
Trentsén Vármegyében. széle felé; határjaik meg­
SZUBOTICZA. Rátz , és lehetősek, erdójök, legelo­
oláh v é g falu Krassó Várm. jök, réttyek elég van.
földes Ura a'Kir. Kamara, SZUCSÁN. Tót falu Nyitra
lakosai ó hitűek , fekszik Várm. földes Ura a* Nyitrai
Fejér Templomhoz másfél Káptalanbéli Uraság, lako­
órányira, Jám, Mirkovácz, saikatolikusok, fekszik Baj-
és Berlistyének szomszédsá- móczhoz i £ mértföldnyire ;
o k b a n ; határja 4 nyomás­ határja j ó , bora meglehetős,
1 éli , melly egészen térséges, javai külömbfélék.
búzát, és kukoritzát bőven SZUCSÁN. Tót Mezőváros
terem, erdeje, szőleje nints. Turócz Várm. földes Urai Gr.
SZUCHA. Orosz falu Sáros Nyáry Uraságok, lakosai
Várm. lakosai ó hitűek, fek­ katolikusok, evangélikusok,
9
szik a Makoviczai Urada­ és zsidók, fekszik az ország
lomban; határja hegyes, és útban. Nevezetes szabadsá­
középszerű. gokat nyertek Lakosai a'
* SZUCHA. Orosz falu régi Királyoktól, úgymint:
Ungvár Várm. földes Ura a 1381, 1 3 8 5 , 1 3 8 8 , es I39°7
9

Kir. Kamara, lakosai ó h i ­ dikben, midőn a' Királyi

tűek, fekszik Ung vizéhez Városok közzé i s számlálta­
közel; határja középszerű. tott. Azután 1 4 1 6 , 1 4 7 4 1
SZUCHA. Folyó víz Mára­ 1 5 4 7 » ^7' 9
l 1
i6s5dikben.
maros Vármegyében. Lakosai leginkább gazdás-
SZUCHABRONTKA. Brony- kodásból, marha tartásból,
ka n é v alatt. és fával való kereskedésből
SZUCHAHAZA. S^ucharo, élnek, mellyet egész Péter-
vagy S[uchahora. Lengyel váradig is le szoktak vizem
9
falu Árva Várra, földes Ura a ereszteni.
Szu-
 Szu. S*u. 445

Szuez. S%uc{inc{e. T ókatolikusok,

t1
és reformátu­
tálu Trentsén Várna, földes s o k , földgyeik középszerű­
Ura Gr. Pongrácz Uraság, ek, mint vagyonnyai k.
lakosai katolikusok, határja
SZUHA. Magyar falu He­
néhol sovány, legelője szo­
ves Várm- földes Urai Gyür-
ros, erdője van.
k y , és több Uraságok, l a ­
SZUD. S[udovct. Tót falu
kosai többfélék, fekszik n.
Hont Várm. földes Ura Zseni­
k. Mindszentnek szomszéd*
be ry Uraság, lakosai katoli­
ságában, hozzá \ órányira,
kusok , fekszik kies helyen;
egy nagy völgyben, Mátra
határja j ó , bora legneveze­
hegye tövénél. Nagy erde­
tesebb e* Vármegyében, le­
jében üveg hutája v o l t , de
gelője elég, keresetre mód­
ebben most nem dolgoznak;
gyok van.
az erdő között volt Várának
SZUDRICS. Oláh falu Bihar
9 most tsak emlékezete v n
Várm. földes Ura a Királyi
fenn a' Szuhai Vár név alatt.
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Belényeshez i mért­ SZUHA. Nagy S[uha. Tót
földnyire, mellynek filiája; falu Hont Várm. földes Urai
határja j ó , Királyné pataka több Urak, lakosai katoli­
nedvesíti. kusok , fekszik a' Szuhai,
SZUDRIÁS. Oláh falu Kras­ és Pongyeloki patakok kö­
só Várra, földes Ura a* Kir. zött , dombos helyen, Pon-
Kamara, lakosai ó hitűek, gyelok helységgel öszve-
fekszik Szucsán , Bozsut, kaptsolva, határos Szeltzé-
Szurdoknak, és Szecsénnak v e l , Jelenei pusztával, és
szomszédságjokban; határja Fazekas Zalusánnyal; három
négy nyomásbéli, hegyes, nyomásbéli határja fekete,
és völgyes, terem kukori­ és kövér, egy darabját 1 2
tzát, más gabonát keveset, esztendeig sem kell trágyáz­
középszerű erdeje van, sző­ ni , réttye kétszer kaszáll-
leje nints. ható, és hasznos szénát te­
SZUHA. Alsó, Felső, és rem, erdeje az ortások által
RatkoSzuha- Elegyes faluk elpusztult, legelője szűk;
Gömör Várm. földes Uraik vagyon határjában mész­
Gróf Koháry, Ragályi, és köve , és savanyu vize i s ;
röbb Uraságok , fekszenek lakosai többnyire Fazekasok,
9
Zádcrrfalvához nem meszsze, és leginkább e mesterséggel
a'Szuha völgyén; lakosaik keresik élelmeket.
Szu-
 Szu. Szil.

SfcütíA."Diirnhach. Tót Szíics. Német falu Vfcsz-

Mezőváros' Pozsony Várna, prém Varrt, földes Ura Gr.
földes Urá Gr. Pálfy Uraság, Eszterházy Uraság, lakosai
1
a kinek kastéllyával dísze- katolikusok, fekszik délre
síttetik, lakosai katolikusok, Koppanhoz £ órányira; 3
fekszik N . Szombathoz egy nyomásbéli batárja gabonát,
mértföldnyire; batárja kö­ és kromjpélyr leginkább te-
zépszerű, mint vagyonnyai; rem , réttyei j ó k , szölohe-

Í
szőlejek jó italú bort terem. ^yetskéje alkalmatos lege- ?

SZUHAFÖ. Magyar falu őjök a'Bakonyban elégen­

Gömör Várm. földes Urai dő. Nevezetesíti a' Bakony­
Bartók, és több Urak, la ban lévő fejér , és veres
kosai katolikusok, és refor­ márványkőbányája ; piatza
mátusok, fekszik Zádorfal- Pápán 3 órányira.
vához nem meszsze, és an­ Szűcsi. Magyaf falu He­
nak filiája; batárja j ó , fája, ves Várm. földes Urai több
legelője van, piatza i , 3 Urak; lakosai katolikusok,
mértföldnyire. fekszik Fancsalhoz nem
SZUHÁNY.. T ó t falu Hont meszsze, mellynek filiája;
Várm. földes Urai a' Tudom határja jól termő.
Kintstár, és több Urak, la­ SZÜGY. Sqtdice: Tót fala
kosai többfélék, fekszik Li- Nógrád Várm. föWes Urai
tevához nem meszsze , és több Urak, lakosai katoli­
annak filiája; a' Bozóki Ura­ kusok , és reformátusok,
dalomhoz tartozik; határja fekszik Balassa-Gyarmathoz
középszerű, fája, legelője nem meszsze, mellynek fi­
elég van. liája; határja középszerű.
SZUHOGY. Magyar falu SZÜGYI. Szabad puszta
Borsod Várm. földes Urai O- Pest Várm. földes Ura a*
kolicsányi, és több Urasá­ Váczi Püspökség, fekszik
g o k , lakosai katolikusok, Püspök - Hatvanhoz n e m
és reformátusok j fekszik meszsze, mellynek filiája.
Szendrőhöz i | . mértföldnyi­ SZÜNÖSE. Szabad puszta
re ; határja jó, néhol sovány, Vas Várm. fekszik Szombat­
legelője, fája van, malma helyhez nem meszsze, és an­
közel, piatza távol. nak filiája.
$ZUJO. Tót falu Trentsén SZŰR. Német falu Baranya
Várm. a' Lietavai Uradalom­ Várm. földes Ura a* Tudom.
hoz tartozik. Kintstár, lajtosai katoltku-.
sok,
 sok, , és másfélék ,* fekszik
Szebénybez nem meszsze ,
. és annak filiája; határja jó-
SZÜFTNYÉG. Magyar falu
Zemplén Várm. földes Urai
Gr. Baikóczy, és töbh Ura­
ságok,, lakosai többfélék,
fekszik Imregbez nem mesz­
sze, és annak filiája; határja
homokos, hegyes, völgyes,
3 nyomásbéli, gabonát, és
árpát t e r e m , erdeje v a n ,
szőleje tsekély, kővel, fá­
val bővelkedik , szántóföl­
dek nélkül szűkölködik; pia­
tza Kassán, és Újhelyben.
SZŰRTE. S[iirti. Magyar
falu Ungvár Várm.földes Ura
Gr. Viczay Uraság, lakosai
kűlömbfélék, fekszik Kis-
Ráthoznem meszsze, melly­
nek filiája; határja közép­
szerű. I SZÜLIMÁNYc Magyar falu
SZUKUA. T ó t falu Zem-
plén Várm. földes Ura Szir­
may Uraság, lakosai ó hitű-i
e k , fekszik Lesznához fél
fertálynyira; határja 3 nyo­
másbéli , gabonát leginkább
terem, egyebet középsze­
rűen , földgye agyagos, er­
deje v a n , piatza Homonnán.
SZUKO. Tót falu Zemplén
Várm. földes Ura Szirmay
Uraság, lakosai gör, katoli­
kusok , fekszik Rokitótz, és
Felső Csebinyéhez közel;
hegyes, yepes, és fejér agya­
gos határja a nyomásbéli,
terem zal^pu ^ v é s tejárkát,
és krompélyj;^ erdeje v a n ,
szóleje nints; zabbal bővel­
kedik , széna nélkül szőköU
ködik; piatza Sztropkón.
SZUKO. f ^ g y a r falu Fejér
Várm. lakosar katolikusok,
és reformátusok* fekszikPá-
k o z d , és Vdentze között;
határja jól termő.
SZULÁNY. K i s , és Nagy
S[ulány. Két tót falu Nyitra
Várm. Kis Szulánynak földes
Urat Gr. Traun, és több
Uraságok, Nagy Szulánynak
pedig B. Malonyai Uraság*,
lakosaik kűlömbfélék, fek­
szenek Suránykáhdz n e m
meszsze , mellynek filiáji;
földgyeik középszerűek, fá­
jok , legelójök elég ván.
Somogy Várm. földes Ura
Gróf Batthyáni Uraság, la­
kosai kűlömbfélék, frkszik
Viszlónak , és Mosgónak
szomszédságában, és ennek
filiája; határja jó javai kű­
y
lömbfélék , piatzok Szigeten
van.
SZULIN. Orosz falu Sáros
Várm. földes Ura B. Palotsay
Uraság , lakosai többen ó
hitűek, fekszik Szrarináho?
nem meszsze; határja meg­
lehetős.
SZULOK. Lásd $[urok név
alatt.
Szij^
 448 Szu.

SZÜLÓCZ. S^ulovc^t. Tótmeszsze, mellynek filiája;

falu Nyitra Várm. földes Ura határ ja középszerű, réttyei
a'.Nyitrai Káptalanbéli Ura­ tsekélyek, legelője hasznos,
sági, lakosai katolikusok, gyűmöltseikből is szép hasz­
fekszik Kis Aponyhoz közel, not vesznek, jó áron elad­
és annak filiája; határja jó, ván azokat egyéb vagyon-
javai többfélék. nyaikkal egygyütt Pozsony­
SZULOV , vagy S[ufyoy. ban egygy órányira.
Tót falu Trentsén Várm. SZUNYOVA. Sunyova név
földes Ura Szulyovszky Ura­ SZÚPATAK. Tót falu N ó ­
ság , lakosai katolikusok, grád Várm. földes Ura Szúdy
és evangélikusok, fekszik Uraság, lakosai többfélék,
Rohács Vára alatt; határja fekszik Kis Terenyéhez nem
sovány. x
| meszsze, és annak filiája;
SZUNOAHOVICZA. Orosz I határja középszerű.
falu Bereg Várm. földes Ura j SZÚRD. Surd név alatt.
Gr. Schönborn Uraság, la- SZURDOK. Magyar falu *
, kosai ó hitűek, fekszik Hát- Abaúj Várm. földes Urai Ke-
meghez nem meszsze, melly­ czer, és több Urak, lakosai
nek filiája; határja megle­ külömbfélék, fekszik Petri-
hetős. hez közel, mellynek filiája;
SZÚNYOG, I Szabad puszta határja j ó , legelője szoros,
Pest Vármegyében. piatza távol.
SZUNYOGD. Oláh falu Bi­ SZURDOK. Oláh falu Kras­
har Várm. földes Urai Péchy, só Várm. földes Ura a* Kir.
és több Urak, lakosai ó hi­ Kamara, lakosai ó hitűek,
tűek , fekszik Margitához fekszik Bozsúr, Szecsán, é s
nem meszsze, .mellynek fi­ Bottinestnek szomszédság-
liája; határja j ó , javai több­ jókban; határja 4 nyomás­
félék. béli , melly h e g y , 's völgy­
SZUNYOGDI. München- ből áll, terem kukoritzát,
dorf. Magyar falu Pozsony I és rész szerént gabonát i s ;
Várm. földes Ura Kardinális középszerű erdeje van, sző­
H. Batthyáni ő Eminentziája, leje nints.
9
's a Püspöki Uradalomhoz SZURDOK. Oláh falu Kras­
1
tartozik, lakosai katoliku­ só Várm. földes Ura a Kir.
s o k , fekszik az E. Újvári Ág Kamara, lakosai ó hitűek,
Dunának eredeténél, 's le­ határos Forotik, és Dokién
folyásánál , Püspökihez nem helységekkel; ha tárj a négy
nyo-

nyomásbéli, hegyes, és völ­
gyes, terem kukoritzát, más
része gabonát keveset; er­
deje, szőleje nints.
S z u k D ö K . Oláh falu Bihar
Várra, földes Ura a' Királyi
Kamara, és több Uraságok,
fekszik F. Szent Mártonnak
szomszédságában, és annak
filiája; határja jól termő.
SZURDOK. S{trimtura.
Oláh falu Máramaros Várm.
földes Ura a' Kir. Fiskus, és
Gr. Teleky Uraság, fekszik
n.k. Rozsáliához, d. Glód-
hoz i mértföldnyire; határja
a fordulóra van osztva, s a' }
felső járásban , holott a i
helységek vágynak, mind
nagyságára , mind termé­
kenységére nézve elsőséget
érdemel; szénával bővelke­
d i k , 's egyéb termésben sem
tapasztal szükséget.
SZUROK, hibásan Saulok.
Sváb falu Somogy Várra,
földes Ura Gr. Szécsényi Ura­
ság , 's a' Csokonyai Urada­
lomhoz tartozik, lakosai
katolikusok, fekszik Cso-
konyától n. k. i £ órányira;
mezeje homokos, de a' la-
kosoknak szorgalmatosság-
jok után bő termékenységfi,
erdeje nints, réttyei alkal­
matosak ; dohányt is jót ter­
mesztenek , mellyet 3 , 4
órányira, Károly Fej érvárra,
Szü. 449'
Horvát Országba hórdgyák-
el jó haszonnal.
SZUSAK. Népes tót falu
Hont Várm. földes Urai B.
Lusinszky, és több Urasá-
;ok, 's az Osgyáni Urada-
fomhoz tartozik, lakosai
katolikusok, fekszik Nagy-
Szuhához nem meszsze, és
annak filiája, Osgyannak,
és F. Zalusánnak szomszéd-
ságjokban; határja 3 nyo­
másbéli, és minthogy jól
roíveltetik , bőven terem
tiszta búzát is; réttye kevés,
de kétszer kaszállható; er­
deje tölgyes, makkot, és
ubatsot bőven terem; la-
f osai többnyire Fazekasok;
B. Lusinszky Uraságnak szép
fekvésű, s mindenféle gyü-
}
möltsös fákkal gazdag Ha­
bé mus nevezetű szőleje van
itten, melly igen jó ízu bort
terem.
SZUSZÁNY. Oláh falu Arad
1
Várm. földes Ura a Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik vad helyen a' Havas
alatt, igen magas hegyek'
oldalában, n. k. Nadalbesty-
v e l , d. Ignestyel, ész. Bihar
Vármegyei Gros nevű falu­
val határos; határja hegyes,
völgyes, és sovány, pénzen
vett fával kereskednek, la­
kosai jóféle malomköveket
készítenek.
F f Szo-
 ars.
4f<>

SZUSZTRA. Temes nVánu*

fblrfisiXra LavptíflhszkjfcUra..
5 % l i e k b i k Réksfcfedz Jomel*
ban; határia 4 nyontffcWlr» m e U y s i e k f í l i á j a ^ J ^ k ^ - '
SÉÚTPR. Magyarrfalu Gö*
kukoritzát te«*#, kSzijy- raor, Várm. . f ó l d « Ura G t .
Kohiry Uraság, latosai kiír
lömbfélék, fekszik Dohéi-
tóntstttf , •"•-•V-
hoz nem meszsze ? í meUysek
^JISZWR? O t b s ¥ fclü B e .
1
V e W i t t é J föídesr Un-Qtóf fiHája; határja Jrözépszerá ,
7

ScKdnbárt U t a í í g , U k o s a i erdője van.

] ez >r. • .\
dHBiüék/ Vaíuaki. j .. c I

«3

Urak, lakosai k*o\iIqjsok^

és reformátusok, fp)c«ik Vál-
Somogy V í r m földes Urai
r
nak szomszédságiba^) tpelly-
nek filiája; B R^4oyánszky
v

Uraknak szép b á ^ k vagyon

benne; fóldgy^ 'köpépsze->
ü

rOekí fordöjejs nev^zetesírl.

ÉSI Kapóihoz, ^ órányira;
h^t^rja 3 nyomísbéH, melly­
nek" égygyike mindenkor
kukoritzával ültettetik; be­
gyes t it a f f p e o s földgye
MusotJeginkább, búzát pe­
dig középszerűen terem;
erdeje tsekély, szőleje elég
van; piatu Veszprémben.,
TA BÍRNA. Három < faluig
a* Bánátban.. \\
TABOD. Szabad puszta
Tolna Várnu földes , Urai
több U t a k , fekszik Tevelbea
közel, mellynek filiája,.
TÁBOR. Vas Vífan- fekrj
szik Nyéknek szomszédsága*
ban. mellynek jftliája.
TIAGMHP LY* .,j S I a b a ^

E
T

TA*V Siabad puszta N<S- úszta Győr Várm. a' &igefe c

grá* Vibbegyéhen. őzben, a' kis Duna mellett*

TABATIK Magyar feli* Fen fold. Urai többíNenpcs Urak,
jér Várm., földes Ujai több %k^4Xíy§£fef>f. i ó r £ ) y i t a $
ke-
 TAfez.

fceráróz&ittfföldgye vagyon,
réttye többetske ; eirdeje és t d b b / U í t t t ^ í a k o s a ^ k ü -
nincsen/^ T ..- j - " lömbfélákrf f ^ e n ^ ^ -
Tüok íiíagyat AUuFejéi:
Vir«.,FIILDE8 Urá. Gr. Zioby NEK miiU^4Aafim\i§
Uraság, lakosai Jcacolikasok,
TÖTORMÁTUSOK, fekszik Sz. TAH^.Sz^arfj^í^tf
Bottyánhoz/nem meszsze, Vármegyétek, jfcvmo^u^
mellynek filiája; határja kö- T A# KA • T E ffcg^cf) -j Ip(frpAz
zéf*torraéke nységu, vagyon* Káptalan Tajna. fyk {ót 7f

nyai meglehetősek. . falú Bar* Y4r** f ^ J J g a Í k

5?

TkCfickiiD^Nctncs Tacs­ lajúay,}; é±W\ ti^tgqmi

kón J. Vas Várm. fólde^Ucai K ^ i a l a n b é l i c U j a ^ ^ f i -1

több Uraságok, lakosai ka­ sajk totpljfettspk,

tolikusok , fekszik Gerczé- félék, fekszenek Nevedhez
bez közel, mellynek filiája; közel, mellynek filiáji; ha-
határja középszerű. 'tárhéli földgyeik középsze­
/TAGADÓ. Mcgygyes. Oláh rűek.
fafu Bihar Virnt. földes'Ura TAJCH. Vas Várm. f#Wt*
a^árádi Püspökség, lakosai Ura Hg. £siwd*ábry Uxa^g.
ó hitűek, fekszik-Belényes­
TAJOVA.\röt ^lu»ÓVii
hez f tdeVtfóídrTyir*; határja 3
#
Várm. földes tój Bési^
égy nyottifsbéli, zabot,- és
tze Bányai Üányaszi TCaih&aJ
tengerit leginkább terem;
és R a d v á n s z U ' f e ^
KOSAI t ö b b f ^ ^ ^ W S :
hatáfjának | része hegyes,
|- része tér; erdeje, és foíyó
KÁBB a' bányászi ,; hiift&ák
2

vize van; piatza N . Varodon, 1

körül foglalatoskodnak, fek-
és Betényesen.
szik Bars VármegyéhA be-
TAGYOK. Magyar falu
lénél; határj* j o y t ó ^ ^;'^
Szála Várm. földes Ura a'
Veszprémi Püspökség, la­ TAJTI. Magyar falt*
kosai többfélék, fekszikCsi- mör Várm; földes Urki t ö m
csónak szomszédságában, és Urak, lakosai külömbfélék^
nnak filiája; határ}* Szoros, fekszik Ezeredhez nem mesa*
Í ígelője, réttye bijánoí, er­ sze, és annak filiája; földü-
deje riims, borai meglehe­ gyének egy része s o v i a y ,
tősek. . piatzozása i mértföldnyire,
TAICRBS. ff agy és Kis Rimaszombatban; fája *van
§ f

Tagyps. Két falu Kódtárom malma helyben

F f a t . A
 45* TAK.
TAKÁCSI. Népes magyar
falu Veszprém Várm. földes
Urai több Urak , lakosai
katolikusok, reformátusok,
és evangélikusok , fekszik
Marczaltóhoz n.k. i órányi­
ra , Győr felé menő posta­
ikban ; jő szántó foldgyei
tiszta búzát, és mást mindent
megteremnek; réttyei is a'
Gerencze folyó mellett ^ é g -
lehetősek, erdeje nints.
TÁKO. Kis Tdko. Szabad
puszta Győr Várm. a* Győri
Szigetnek szomszédságában,
1
a kis Duna' jobb partyán,
1
földes Ura a Győri Püspök­
s é g , leginkább rétekből áll,
mellyeken sók széna terem,
és takaríttatik.
TAROS. Magyar falu Bereg
Várm. földes Urai több Urak,
fekszik Mező - Kaszonynak
szomszédságában, mellynek
filiája; szántó foldgyei meg­
lehetősek, réttyei hasznosak,
legelője, és fája van.
TAKSON. Német falu Pest
Várm. földes Ura a'Religyiói
Kintstár, lakosai katoliku­
sok , fekszik Harasztihoz
igen közel, Majosházához
l mértföldnyire; vagyon itt
a* Duna' partyán az Uraság--
nak nagy gabona - tárháza,
vízi malma, vendégfogadója,
van szép erdőtskéje; lakosai
közzul azok, kik a'Rátzkevi
Szigetségbe szállottak által.
ÍAK.
az el fitt a' falu' végén laktak;
's rátzok voltak; most nélne­
tek lakják, kik mind nyel­
vekben, mind erkőltsökben
9
külömböznek a Haraszti,
vagy Soroksári Sváboktól;
határja homokos, terem ro­
zsot , és tavaszit meglehető­
sen, kevés szénája, bora,
fája is van; piatza Pesten.
TAKSON. Lásd Taxony.
TALADORFALVA. Tcrtb*
lova. Orosz falu Máramaros
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik ész. Dulfalváboz
n. ny. Sándorfalváboz i , d.
VajnágbozI, n.k Uglyához
£ mértföldnyire; határja %
nyomásbéli, szuk , terem
kevés kukoritzát, egyéba-
ránt tsak zabot, és tatárkát,
mivel földgye nagyobb ré-
szént követses, kenyereket
pénzen veszik; némellyek
marhákkal is kereskednek;
sós vize két helyen is van,
mellyel szabadon élhetnek;
erdeje elég van.
TÁLAMAS, vagy Talmas.
Orosz falu Bereg Várm. föl-
des Ura Gr, Schönborn Ura-
ság , fekszik Skotarszkáboz
nem meszsze, mellynek fi-
liája; határja hegyes, fája
van, földgye trágyázás után
a' tavaszi vetést is megtermi.
TALMAS. Bihar Várme-
gyében Szállás.
TA-
 TAL. TAL. 4f3

TALAPATKA. Vas Várm. leve birtokosa. Most neve­

földes Urai a Cziszterczita
1
zetesebb részeit más helye­
Szerzerbéli Atyák , lakosai ken lakó Uraságok bírják,
k a t o l i k u s o k , fekszik Két- kivált híres szőlő hegyeire
belyhez közel , mellynek nézve, mellyek között em­
filiája; földgye termékeny, I lékezetet kívánnak: Patóts,
többny re síkos, réttye, fája, Dongó, Hegyes, Bányás\,
legelője van. Hasznos, Bohomálya, To­
TALBOS. Rákos Talbos. kosnál, Remete, Sas, és
Szabad puszta Borsod Várm. j Nyerges h e g y e k ; Tserepcs %

S a j ó , és Hejó mellett. | Tály, Kövesáhegy, Halas­

TÁLLYA. Híres Hegyallyai tó, Tsekhegy, Várhegy 's
Mezőváros Zemplén Várm. a' t, mellyek közzul nérnel-
földes Ura a Kir. K a m a r a , l y e k a* Toltsvai borokhoz
9

lakosai k a t o l i k u s o k , és re-I hasonlókat teremnek. —

formátusók , fekszik kies , Lakosai s z ő l ő , s földmíve-
9

és egésséges helyen, északra lésból , és mesterségeknek

Szántóhoz a délre Mádhoz j folytatásából élnek ; vásár-
mintegy £ mértföldnyire. | jaik meglehetősek; a* keres­
Hajdan Vára is v a l a , midőn kedést közttök G ö r ö g ö k , és
a' Tseheknek birtokokban Zsidók folytattyák ; folyó
v o l t , 's itten lakott Is[kra' vize nem a' Városban, hanem
nevű V e z é r j e k ; és Lakosai hozzá nem meszsze f o l y ;
régenten gazdagok voltak. petsétje e* Városnak szőlő-

(
Nyomorgattattak a' Tatárok jerézd; postája, és ispotál­
után tovább 10 esztendőnél ya is van ; határbéli földgyei
a* Tsehek által, míg Mátyás j ó k , és hasznosak, ha trá-
Király jármok alól fel nem gyáztatnak ; kevés ka-
szabadította ; annakutánna szálióji j ó k , legelője v a n ,
Rákóczinak, Bet lennek, és szőleje első n e m ű , fát más
a'Tsászároknak hadaik által helyekről szereznek.
is sokat szenyvedtek. Régi
földes Urai között Alagiak TÁLLYA. Kis Tállya.
sokat bírtak, és határját sok Magyar falu Borsod Várm*
szabad részekre is szaggat­ földes Ura az Egri P ü s p ö k ,
ták. Píz\xtÍT\Loránáfiaki volt, és Kis Prépostság, lakosai
's L. Zsuzsanna által Rákó­ katolikusok; batárját a' zá­
czi György lépett birtokába. porok járják; piatza Eger­
Ezek kihalván, H. Trauc\on ben közel van.
F f 3 TAL-
 4*4 TÁL. TAM.

éVlgyagosV fchíg^e ?*IAFCTE

zsony Várm. fbWes Uja Gr, termő erdeje ' v^ry, rwóheji
ITsz^rft^ Üir^áíg/ tikosai nints; néha marba eJadás*
KatAlikusói^tíkszík Dud- ból pénzt szereznek.
TAWÁ^AX vVv-<Tór f a l u
Kis Hor>t Vá*»,*ftltfes Urai
Rimaszombat Városa*, ét
TAtiVöJ^hoüla Bihar főbb Urarfgok, lakosai k ü -
^ á r m . ' W e ? U f ^ y Váradi fömbftlék v f é k e i k fü«rar
^ g y c M ^ P ü s b ö k s e ' g , la- ezombatkoz nem > meszsze,
K£jT* h í » r ftfezik Te. és annak' filiája ;SiaNatkai,
ígf B ^ z i H i r ^ h e V f f c Apáti . D ú s a i ; i V K*ifttzi
rfnyira ; «Jbiri b'irt7' Itötfej 1 pusztákkal ií hatáios, száaró
tSftéesj Ji'aVárjil Wps*'érfl. íöWgy«> vizesek, Jt?gémnek
ép^rtrém^fea'bünáit, étdéje tiszta, kétszeres ^u^at r p - t

k i n t i / remete l í o r W mellétté íspt, és zabot; ré'ttye jój t

erdeje is v a h ^% ,
*%±}&. Ö\& fiiJo Arad , TAWASFA^VAjj Tpmasov-
Wrm\ W&lfri a* Királyi <\t. Tót íalu ^zepqs; yárm .
Ujri V T^pp^
r

fpl^es K»ntsr
fekszik ? tefere Koros mcl- tár , lakosai k a ^ I d u s o k ,
fekszik Letbánfalvához nem
lom - puszta ».Barakony, A* meszsze; és arnnik v filiája;
yáJX^íft fekete Bá- határjában legéffj* kévés
ÍW.JÍ$Ífe;L í A ) a t a
k 5 z é
P - van/ '
V Tótfalusi TAMASHÁZA. <• Szabad
pí^zuvaív $ Oliriró szállás- ptiszta' PoWony Várm.
sal nagyobbíítatván , három TAMÁSI. J t y Túinásu
1

1
"nypmásbéli; éfdeje is van, Magyar VfiJur tfifcwr 'Várm;
9
l^prfes vizeh fbálmaí vannak. földes Ura a V. roáptfltorbéli
TAMASDA. Magyar, és UraságLÁFKÉÁAI wfor«Stu-
oÚh ialu Bitíar Várm. Mde? ^OK ^ f a z i f c ^
% to&igeti
Ura Batáriyi Uraság, lakosai püsrriAoz I^MJ^ Fefcgybü-
jtatólilusok^ reformátusok, *z*ho*<*\ AéYtt Bttftrhoz JJ
Vs f i t t e k ? ftkszik Saílyf-; mértföldnyire j ^Wtór^^KR-
í o í W é t / e y t í « h A másfél ^ s í t f y , l o l d ^ e séfréwy, szé­
l e s ? 1^áj«« 7 4* viiáüisos,
Duzaé szinten, reQütft"ko-i róim\ bakát Í^n^eriTv ár-
pát tsekélyen teremje íttM-
gy*
 yátW áradások gyafav
Í ásoánváittJ erdeje; szokj*
zmui^dobány termesztésből
élnek Uginkább , - niillyct
bSdeltfcftldekbe plántálnak;
:
piatzok Váradon \ \ ©ért*
földnyire., / ^ >. -,y j ^ d á s r á ^ ^ n í ó í i g y á í "fiija\
J TAIKAÍJÍ Magyar falu Jflö- tpattj^feg^ v ^ *
grádVáfrn^foldes urai tpbb ; . TAMÁSI^, Ttfmo^
Urak^ l a k o m külömbféle%
fekizikLoso/itzhoz k?#ej, fokies Uja 5or^ogyj yritági
H

melljfteli'filiája; Katarja
ol­ lakesai refiair^ ^^ 1 1
: |
1

l y a n , mim* G e r g e l y f c l v ^ szik Szígejtjiiz l i óranyir^

* TAtfÁsx; Magyar falu GBÍ*

MolváiyY^^
tpeskéhek ^ ^ ^ s z é ^ , ^ ^
rnör Várm.' földes Ura GH bao ;, tótfytof-^Y^t^
K o h % tJraíaV, lakosai töBB búzát,éshajdinát leginkább
r o ^ &ejÖfjM
félék Jeksiik
t Dobóczhöi
Itözel,, mellynek filiája-/ba­ terein,
tár/a: j<Sf 'tfrfyfr; | részét? sz61e,e ronts,, . _ ~
t á p o ^ ' í i r j i k . , piatza Kttna.
?
szomtötéaVi TA M Á S;. "M»gy%€'" &W
v TAMÜ^ Mesei város Tpl- Vésiprém Víjm.TöTáes^Üri
na Várm.földej Ura H g . f s z -
terházy Uraság, lakosai kü- sai többnyire, ^vankelíKU-
lemb^Iék, feksük Kapós- s o k , fekszik XeserneK ^o'tti-
vize «• ellett, Simontoroya* széds^gában^ ipéllyriek^ fó-
és Doípbéí között; batárja liája, B u d a . F e f e ^
*r tttíné&tmek iitp javaivá náltt jó ország uftyabarf.
1

btoeikpcjüu V , Nagy Démtől egy Órányira^

batárja nagyobb részént h o ­
£zf bric*; Vfairül&|<tes Jflra m o k o s , de oiég is j ó tiszta
r

Sukwrt $ 4 w * buza r o z ^ . í r p a , é^ jub

f

terem b e n n ^ i^elS|e eí?öL ;

:
annak? &ltéja, i - . - r i--r:
^Wl^^lS#^o?
v

Szabadrv $us?tfe Somfigy

V á r m ^ g * ^ ^gjfcai ^ w & H f ?
4 í ^ TAT*.
TAMÁS VARALLVA , a' V .
betűben.
TANA. Elegyes falu Vas
Várm. földes Ura Boros Ura­
s á g , lakosai katolikusok,
fekszik Szétsénnek szomszéd­
ságiban , mellynek filiája;
határja síkos, foldgye termé­
k e n y , réttye e l é g , és j ó ,
fája, legelője, erdeje van;
iatza Kőszegen, és Szom-
athelyen.
TÁNCZ. Tehén Tanc[.
Borsod Vármegyében.
TANRA. Német falu Vas
Várm. földes Ura Gr. Bat­
thyáni Urasáé, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Mura vi­
zéhezközei ; határja hegyes,
földgye sovány.
TÁNV. Nagy Tdny. Ma­
gyar falu Komárom* Várm.
földes Ura Gr. Zichy Uraság,
lakosai többfélék, fekszik
Csicsónak szomszédságában,
mellynek filiája; határja jó,
de néha az áradások járják,
réttye, és eladásra módgya
van.
TÁP. Magyar falu Győr
Várm. földes Ura Gr. Eszter­
házy Uraság, lakosai kato­
likusok, és reformátusok,
fekszik a' pusztai járásban,
Táp Szent Miklóshoz közel,
Győrhöz i\, Pápához négy
mértföldnyire; határja két
nyomásbéli, mellynek egy
része térséges, inas része
TÁ*.
hegyes, földgye fekete, és
| homokos, rozsot leginkább
terem; erdeje hints, szőleje
középszerű.
i • • *
TÁPE. Magyar falu Cson-
I grád Várm. földes Urá Sze­
ged Városa, IV. BÉLA Kir.
H47-dikben ajándékozá e*
Kir. Városnak, lakosai ka­
tolikusok , fekszik a' Tisza
mellett, Szegedhez egy fer­
tály mértföldnyire; a' hol is
vagyonnyait haszonnal árúi-
lya; földgye kevés , melly
fekete ugyan , de vízzel gya­
kran béboríttatik ; lakosai
halászattal, és gyékény szö­
véssel keresik élelmeket,
mellynek bővségében vágy­
nak; térséges határjában a
halas ere vagyon: a' Tapai
ér, Hót tisza, vagy Vattó ér.
TÁPE. Szabad puszta Tol­
na Várm. földes Ura Gr. Győ-
ry Uraság, Győrkönhöz tar­
tozik.
TÁPIA.Oláh falu Krassó
Várm. földes Ura a* Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Lúgos, Harmadia,
Maguri , és Lugoshelynek
szomszédságokban; határja
4 nyomásbéli, Temes mellett
lapályos , beilyebb pedig
hegyes, többnyire tsak ku­
koritzát terem, erdeje nints,
tsak tsalitossa; szőleje jó for­
mán van, és a'Lugosi hegy-
 .TÁP. TAP. 4J7

gyei tatáros; Lúgos ide { nél. van módgyok a' kere­

óra járás. setre.
TÁPLÁNY. Szabad puszta TAPOLCZA. Szabad puszta
Győr Várm. földes Ura Gr. Borsod Várm. földes Ura a*
Viczay Uraság, fekszik a' Munkácsi Püspökség, meleg
9
pusztai járásban, a Kis Me­ fördője nevezetes, vidékje
gyeri pusztának határja mel­ szép.
lett, Győrhöz i órányira; TAPOLCSÁNY. Nagy Ta­
batárja 3 nyomáshéli, min­ polcsány. Mezőváros Nyitra
denféle gabonát bóven te­ Várm. földes Ura Gr. Traun
rem, szep réttel, és lege­ Uraság, lakosai katoliku­
lővel bővelkedik, a'marha sok, fekszik Galgóczhoz 4
nevelésre igen alkalmatos. mértföldnyire; hajdan szabad
TÁPLÁNFA. Elegyes falu Város vala; lovai, vásárjai,
Vas Várm. földes Urai több és sáfránnyá nevezetesítik.
Uraságok, lakosai külömb­ A' Zsidóknak zsinagógájok
félék, fekszik Sz. Lőrintzhez van itten, postája, és ispo­
nem meszsze, és annak filiá­ tállyá is van, földgyé, rét­
ja ; határja síkos, foldgye tye j ó , malma hasznos, pia­
termékeny, réttye elég, és tza helyben.
j ó , fája, legelője, erdeje TAPOLCSÁNY. Kis Tapol­
van, piatza Kőszegen , és csány. Mezőváros Bars
Szombathelyen. Várm. földes Urai Gr. Kegle-
TAPLÓCZ. Kún Taplóc\>vics, és Gr. Koháry Urasa- •
és Jólsva Taplócz- Két ma­g o k , LAKOSAIV katolikusok,
gy aF!STu~GömörVárm. föl­ tekszik hegyek között, Ara­
des Ura a' Csetneki Uradal. nyos Maróthoz 1 mértföld­
Ura, fekszikFelsőcz hegye nyire. Hajdani Tapolcsányi
alatt, Csetn ékhez 1 órányira, Tamás nevezetes vala kövér­
és annak filiája; ennek pe­ ségéért, a* kit FERDINÁND
dig földes Ura Gr. Koháry T s á s z á r lefestetni kívánt
Urasáé, &^mm*Jimk ez 1565. Azután Rákóczi Lásq*
fekszik Süvethének szom­ lónak birtoka vala, a' minc
%

szédságában, mellynek fili­ 1662-dikben épultt kastél-

ája; lakosaik többfélék, lyának felulírattyából kitet­
földgyeik közép termésuek, szik , volt erőssége Jerontat-
x

batárjoknak egy része he-1 tatván 1578-ban megiijjítta-

g y e s , rértyeiket a* víz áradá- j tott; Ispotállyát Bánfi Er-
tok járják; a vas műhelyek* 1 IfSÍba, Rákóczinak Hitvese
1

szer-
458 TJ».

szerzetté; új fctttéllyáfart/ i NiWfaftíftal' 'agygytittrfrj

's jeles Szentegyházával di­ ttytf3ásbéli , A6?aje<} fája
szesíttetik; díszes úri ker- nftifi •;• huzár^jól^qi^ytebeti
3 /e Szép ma/órtága, '* va- k^zőflsé^esen terein i pftrtu
%

as kertyei is vágynak itten Eszéken, és SiM^son: * ©

az Uraságnak, *k posztót ké­ Hfctység valaha S^kih nagp
szítő műhelye; > Ebedecznél Palunuk hívattatott idtf!mosír
savanyú vize VFIIN; földgye tsekély falutska; íféjgi nagy*
JÓ, réttye számos, fája van, ságát murattyák a^fnég mos­
legelője e l é g , jó borait tan is látható házaknak k ő
könnyen eladgya , piatza alapjai; híres e* falu , a?
9
helyben, és másfél órányira. föld gyomrából sebesen ki*
TAPOLCSÁNY. Magyar fa­ jövő kénköves vízről > melly
lu Borsod Várm. földes Urai folyás felén egy $ szobából
Sz. Miklósi, és több Urasá­ álló fördőbáz vagyon holott ?

g o k , lakosai kütömtifélék, sokan fürdéseknek • hasznát

fekszik Sattához nem mesr- veszik; folyásán mktom ii
sze, mellynek filiája; szántó ván. \ *- . {*> •
földgyének" fele termékeny; TAPOLCZA. Magyar Me­
piatza Mfckoltzon két mért­ zőváros Szaki Váfnfl földet
földnyire; fája Van, szőlő­ Ura a* Veszprémiftilpttkség^
hegye középszerű. lakosai katolikusak f e k s z i k
TAPOLCSÁNY. C[eplicáni. az ország útban; Sümegbe*
Tót ralu Sáros Várm. lakosai 3 mértföldnyire; postája is
többfélék, fekszik Sz. István­ van; határja középszerű,
hoz közel, mellynek filiája; adásra jó módgyá Vam * \
határjának egy része alább TAPOLCZA. Folyó / v í z
v a l ó , réttye j ó , 's fája, és Vrsiprém Váfttt ered Tapol-
tserép edénynek alkalmatos czafőnél, nevének meg-
agyagja van. fc}et{ mfeí-t Víze hé . nem
f

TAPOLTZA. Magyar falu ftgy;hikk i d e g i é hetŐ*fc

Baranya Várm. földes Uta Gr. tánítfJt beimé; ^ m a l m a i
Batthyáni Uraság, lakosai haszrtosák. é ^ •
kitolíkusok, és; reformátá- | YATOLCZAVŐ;' Magyaj tf

s o k , fekszik Siklóshoz nem fkhi Veszprém Vitt*, földes

' meszsze, és* annájc filiájaJ Utal tBbb Urtiíágdky l a k o s i
n. k. Bereftiéndel, áéliis *n; laMHkbsbks t^bkdk reform
py. Nágyfaluvaí,ész.^íágj£ tfáfctóŐk, ldkíkW3tt^okan
Harsánnyal títáro^j hardrj* ITsáp6 Mester^btr^k, fek-
 TAR,

«k'Ify?4«tibofe nem .szűmezövel \ d. Szaplon teá­

y

nt\ ^s^nmk filiája^Fápá- val i | , é. Kirvá^al £ piatza

%

h*>i j j r f c j z p l ; határja a nyor Szigeten \£t njertföldnyire;

•frástáli, ^ J ^ g i n k á h ^ rozsot, határ/a a nyqm&béH, teremi
éá krQgtpélyi terem * búzát, tavasz búzát, zabojv é$ tatár*
árpát, t f b o t , kukoritzát pe­ kát, tengerit pedig keve-
dig középszerűen ; szőleji sebbet, rofdgye majd hegy,
nevendékek, réttye, erdeje és völgy, majd térség, erdeje
csekély ; itt fakad-fel Tapol- kevés, .
cza vize,, melly egynehány TARA NY. Horvát falu So-,'
lépésnyire* azonnal malmo­ mogy Várijn. földes Ura Gr.
kat „ é s káliét hajt; rákkal, Festetics Uraság t lakosai
és kövi ball?l bővelkedik; katolikusok* fekszik é. Bol-
piatzi Pápán, háshoz i , d . Agarévhez .J,
TAPSON. ^Magyar falu So­ n. k. Bodviczához is fél, n.
mogy Várm. földes Ura az ny. Belovárhoz i órányira;,
Eszt«fgí>fjii K4ptalanbéli U- születése helye T. Kelemen
raság, lakosai katolikusok, Profeszszor Úrnak, a' Pesri
fekszik Vid.; Böbönye , ; és Királyi Universitás' mostani
r

Szenyérhez is fél órányira,* érdemes Rektorának; határ-

batárja>nyomáshéli, búzá­ 'a 3 nyomásbéli / rozsot
Í
t

j a , bora *Í é« más vetemén- Lölest legjobban t Vcgyebet

nye j o ^s elegendő terem; középszerűen terem, foldgye
v

foldgye róna agyagos, er­ sík, homokos, és néhol a-

deje, legelője is elég van; ryagos, erdeje nagy s z ö -

Kanizsán.
f
piatza HoryátOrszágban, és eje nints, piatza Légrádon,
Kapronczán, és Kanizsán.
TAR. Magyar falu fJejces , TARÁNY. Szabad puszta
Várm. földes Urai Rakov- Nyitra Várm. földes Ura Híg.
szky, és több Uraságok, Grazsálkovics Uraság, fek­
lakosai k^ojikuspk, fekszik szik Nagy Kérnek szomszéd­
a'Mátrihpz kecelj, Zagyva ságában , és annak filiája.
vize mellett; határja j ó , va­ TÁRÁS. Rátz falu Toron*
g y o n ő r i külöpbféléjL : tal Várm. földes Ura a ' K * .
TARACZKÖZ. Orosz falu Kamara, lakosai ó hitűek,
Máramaros V&JP* folicyU- fekszik Csurog, Elemér, és
rat:«több Urak, Jakosai ó Kumánd között; határja bá­
bitóek: l#giJMfe(), b?dfo$ rom nyomásbéli , huzat
:( #

ne-
tfo TAU.

n e v e l , bora' k e v é s , piatza szőleje, legelője k e v é s , pia--

B e c s e n , révje is v a n , vize tza Margitán.
Tisza. % TÁRCSA. Szabad puszta
TARCS. Szabad puszta Baranya Várm. földes Ura H.
Veszprém Várm. földes Ura Eszterházy Uraság/ fekszik
Gr. Batthyáni U r a s á g , fek­ Sz. Lorintzhez nem meszsze,
szik Kis Bérnek szomszédság és annak filiája.
g á b a n , mellynek filiája; ha­ TÁRCSA. Tac[mansdorf.
tárja tágas, szántóföldgyei, Német falu Vas Várm. földes
réttyei, és legelőji j ó k , van Ura G. Batthyáni U r a s á g , a'
benne a' földes Uraságnak kinek kastéllyával ékesítte-
birkás majorsága is. t i k , lakosai katolikusok,
fekszik Őri Sz. Mártonnak
TÁRCSA. Szabad puszta
szomszédságában ; foldgye
Bihar Vármegyében, i
néhol sovány, eladásra, és
T Á R C S A . Körös Tárcsa. keresetre módgya v a n , sa­
M a g y a r falu Békés Várm. vanyu v i z e , és fördőji j e ­
föld.Urai B.Haruker Maradék lesek.
j a i , lakosai katolikusok, és TÁRCSA. Erdő Tárcsa.
reformátusok, fekszik Bé­ Magyar falu Nógrád Várra,
késhez nem meszsze, melly­ földes Urai több U r a s á g o k ,
nek filiája; földgye termé­ lakosai k a t o l i k u s o k , fekszik
k e n y , legelője e l é g , réttyei Kálióhoz nem meszsze, és
meglehetősek , határjában annak filiája; határja ollyan,
Körös vize sok károkat táp­ mint Alsó Bodonyé.
iái ; fája , n á d g y a , malma TÁRCSA. Csík Tárcsa.
nintsen. Tót falu Pest Várm. földes
T Á R C S A . Ér Tárcsa. Ma­ Ura H. Grazsalkovics Uraság,
g y a r , és oláh' falu Bihar lakosai katolikusok, többen
Várm. földes Urai Gr. Haller, evangélikusok, fekszik K e ­
és a* Váradi Káptalanbéli repeshez k ö z e l , mellynek
Uraság, lakosai katolikusok, filiája , Pesthez pedig
ó hitűek, és reformátusok, státzióra; határja 3 nyomás­
fekszik Ér Adonyhoz nem béli , többnyire térséges , és
meszsze , Otomány , Ér K e ­ h o m o k o s , rozsot, z a b o t ,
serűnek is szomszédságában; kukoritzát, legfőkép pedig
határja a nyomásbéli, térsé­ szénát terem , árpát közép­
g e s , és elegyes földgye te­ szerűen , szőleje v a n , f a ,
rem rozsot, és z a b o t ; erdeje, és legelő nélkül szukölkö-
 TAR. TAR. 4&L

dik; piatza Pesten, fuvaro- ; Koháry Uraság, fekszik F.

zással is pénzt keresnek. Szemerédhez nem meszsze,
T Á R C S A . Kis Tárcsa. Tót mellynek filiája.
falu Pest Várm. földes Ura a* TARCZA. Toriba. Tót.
Várzi Püspökség , lakosai falu Sáros Várm. földes Urai
katolikusok, fekszik Csík Gróf Szirmay, és több*Ura­
Tárcsához igen közel, Ke­ ságok, lakosai katolikusok,
repes, mellynek filiája, és fekszik Héthárshoz | mért­
Czinkota között alkalmatos földnyire; Sóháza, és Ispo­
Vendégfogadója van , a' fa­ tállyá is van; határja közép­
luban egygy omladozott szerű.
Templomnak falai látszat­ T A R C Z A L . Magyar Mező­
nak ; határja 3 nyomásbéli, város Zemplén Várm. földes
hegyes, homokos, és agya­ Ura a'Királyi Kamara, la­
g o s , rozsot, és zabot sokat kosai katolikusok, és töb­
terem, bort keveset; erdeje ben reformátusok, fekszik
nints, piatza Pesten. n. ny. a' híres Tokaji begy
TÁRCSA. Andau. Német alatt, kies helyen, híres
falu Mosony Várm. a Magy. borai nevezetesítik, mellye-
1

Óvári* Uradalomhoz tarto­ ket termő hegyei között ne­

zandó , lakosai katolikusok, vezetesebbek : 1. Tscrfds 9

fekszik a Hanság' szélén, Kórság, Szarvas, majd F .

1

d. M. Óvártól 3 ^ , Nizsider- Tur[ó, Lajstrom, S[ilvögy^

tól pedig 5 órányira; ha­ Deák, Királymáj Agyak, y

tárja egyenes, és sík, fe­ Tsuka, Kőbánya, Tarcy.,

kete homokos földgye kö­ Paksi, Bigó, Görbe Bar át
zönségesen búzát, és rozsot, Arokhát, Forrás, 1. Kis
%

de tavaszit is terem, lege­ és Nagy C[ckc, Peroc[ Só- t

lője, és réttye a' Hanság­ hajó , N. K. Mandolás. 3.

ban van; vannak határjá­ Kis Ttmeto, Bodon, Zom- ^
ban tavai, mellyekbcn nád, horij Elohegy, N. Temető,
és gyékény szövéshez alkal- Farkas, Bajús\, Vinna,
maros káka szokott tererani^J^Gon^, Nyavalya, Kis Vá*
piatza Nizsideren , és Magy. rad 's a' t. E* szőlős hegyek
Óváron, nevezetesen pedig sok drága borokat teremnek.
szénájokat Bétsben szokták Számos Uraságoknak is van­
eladni. nak itten épületeik, és sza­
TÁRCSÁN. Szabad puszta bad udvaraik. Ispotállyá is
Hont Várm. földes Ura Gr. vagyon; határja termékeny,
,rét-
46* TA\C; * ' t A*.

\ T Á R Ö O S I Í B D . ' Májgy. Ara

réttyei t á ^ a l í r legelője é- R 7

l é g , piatríA' fiélybeá',^ é i NyfóraVárrA.' feldés Ur* i%

másutt i s ; szegényebb lako­ Esztergomi Érsekség ,€.Bo2.
sainak a* kapával való kere­ rönkéi, és mis Uraknak iá
setre is vart módgyok. j vágynak itten Ktírííiki i á i
kosai katolikusok, féktíik
. T Á R D . {Fnrfana. Magyar Érsek ÜJvárboz t" ntféfrfóW-
fa)uWod földes Ura nyire; fcpötáHya'vjftf; fSd-
Gr. Eszterházy Uraság la­ g y e réttye j ó , leg^M^ e^
t
f

kosai katolikuspk, fékszik l e g , tava is van; határjának

az' ország útbajr, postája is egy részér a' vizek járják.
v a n , földgye termékeny; . TARDOMKSZTRÍICZ. Nyitt*
Egri piatza * k é t , Misköltzi Várm. földei Urai töbtrtJrak,

f
iedig 3 mértföldnyire Van, fekszik PrasitzhozrieixVtpeiz-
fegelöjeelég. y
izt, mellynek fiitáji. *
. TARÜONA. Magyar falu TARIÁN. Elegyes fata Ido­
Bprsod Váijm- földes Urai Lo- márom Várm. Földes Urá Gr.
soAciy, és több Urak, la­ Eszterházy Uraság, lakosai
kosai katolikusok, és más­ katolikusok, fekszik Fejér
félék, fekszik Dédeshez nem Vármegy. szélénélyfegtlÖje,
9
meszsze; batárja j ó , de a réttye Éléé vaar, izGlShegyti
záporok néha károsíttyák, jól termők.. * , f

legelője, fája, elég, piatza TARJÁK. Szabad ptíszta

Miskoltzoo a. mértföldnyire. Győr Várm. földes Ura a*
* TARDOS. Tót falu Komá­ Religyiói Kintstár, fekszik
rom Várm. földes Ura Hg. a* Ravaszdi, és Aszszonyfax
Batthyáni Uraság, lakosai határok mellett; határja %
katolikusok, fekszik Nesz- nyomásbéli, kétszeresr leg­
mélyhez egy mértföldnyire; inkább terem ; erdeji szépek.
batárja középszerű, legelője, TAR>ÁN. Magyar falu
és rétcye van, hegyekközött Heves Várm. földes Urai B.
fekszik. Brúder, és több Urak,
TARPOS^ Magyar falu lakosai, katolikusok, fekszik
Szabolcs Várm. földes Ura a'őyöngyösí járásbab; ba­
: ;

Patay Uraság, lakosai töbr tárja jó. '" '•

ben reformátusok, határja TARJÁN. Öláfr fclú Bihar j

szoros, búzát bőven terem; Várm. fötófes Ü A Beöthy ^

fája nints, keresetre módgya UráíágV lakosai <5 bitnek R

?
a Hegydfyán< - v ' j félózik te Vüradhbtf m4*«l c

mért*
 TAR. Ti*. 4*3

f f A t ^ ^ r e ^ ^ b a t a r j a tér, tuziánusoknak Klastromjok,

^ 4 részig fekete mptpítyt, és Sz^ntiegyházok; föld gye
a£jfel$$ i j d j g hdtnokos^for középszerű,fájában, piatza
»°*IS5fifoj tet^geqt $oyeb. Egerben. r •_ • k

^n,a$ftpiz£k gyakrap káro- TARKAICZA* Oláh falu

Bihar Várm. földes Ura a'
va^i, piatza Váradon. Váradi egygyesultt Püspök­
... J Á R J A D Tarjaay, ség , lakosai 6 hitűek, fek­
é* Fclso Tarjdny. Magyar szik Tárkány, és Méraghoz
fcjuk Borsod Várm. földes •J órányira, Bélhez a mért­
Urok ; a? Kir. Kamara, lako- földnyire; határja begyek­
$ajk katolikusok, és refor- ből, erdőkből, és kőszik­
o^átusokjr fekszenek Tisza- lákból áll, tavaszit termesz­
fcurthöz nem meszsze, és tenek, erdeje v a n , és jó
annak áliájl; határjaik jól folyó vize.
termek- , TÁRKÁWY. Me [6Tdrkdny.
TARJÁNY. &J/£Ó Tarjdny. Magyar falu Heves Várm.*
EUgye^ fala Nógrád Várm. földes Ura az Egri Püspök­
fó}des Ura Jankóvics Urasáé, s é g , lakosai katolikusok/
lakosai katolikusok, fekszik fekszik Maklárhb* n e m
Salgó Várhoz £ mértföldnyi- meszsze; föMgye , réttyv
re; határja középszerű. j ó , piatza Egerben közel,'
TARKÁJÁT. Magyar falu legelője elég van. .
Bihar Várni, földes Ura a' N . TÁRKÁNY.- Mafcyaf -falu-
Váradi egygyesultt Püspök­ Komárom Várm. földes Ura
s é g , Jakosai reformátusok; a* Religyiói Kintstár, lakó-,
Belényes Városától a' Körös sai katolikusok , fekszik,
választya-el; határja rész sze­ Veszprém Vármeg. szélénél;
rént térséges, rész szerént határja j ó , legelője, és rét­
pettyes v Ö l t y e s , agyagos, tye elég v a n , szőleji ter­
r

gabonát középszerűen terem, mékenyek*

erdeje , Saőleje \ v a n ; pia« TÁRKÁNY. Kis Tdrkdny w

tap Bcíényesen.; Nagy Tdrkdny. Két magyar

TÁRKÁNY;., JFV Tdrkdny. helység Zemplén Várm. föl­
Magyar falu Borsod Várra, des Urai Sennyei, és több
földes Ura, a* Egri ]?usp$k. Urak, Sóháza is van. lakó-,
s é g , Jakqsai katolikusok saik katolikusok, és refor­
v i z e , és halas t^va nc^ege mátusok; földgyeik jól ter­
m ő k , réttyek, lej
 4^4 TÁR. TAT*.

fájok vah, piatzok Ungvá­ fájok elég van; szőlejek ke*

ron , Újhelyben , és Kis* vés, de jó gyenge bort ter­
Várdán. mők. Ezeknek határjában
T Á R K Á N Y . Szabad puszta régenten pénzbányák voltak,
Tolna Vármegyében. N. Tárna mellett minerális
T A R K 5 . Kamcnic^a. Tótvíz, az az: borkút, vágy
1
falu Sáros Várm. földes Ura savanyú víz van, mellyel a
Dezsőfy Urasáé, lakosai ka­ Lakosok, mint közönséges
tolikusok , fekszik Tarkő itallal élnek; távol való he­
Várához közel; földgye kö­ lyekről pedig a' nyavalyád,
zépszerű, réttye, legelője, és beteges emberek minden
és fája van , piatza sints esztendőben járnak ide, V
9
meszsze. a fórödés által sokan meg­
TARKŐ VÁRA. Kies Vári gyógyulnak.
volt Szebenhez közel. Tar- TARNÓ. Tót falu Sáros
t[iak bírták, V kijiSzabinát Várm. földes Ura Bártfa Vá­
ellopták vala. Ferdinándnakrosa , lakosai többfélék,
idejében elrontattatott. Lásd fekszik Sárpatakához n e m
felőle Bttltni Lib. IV. pag. meszsze, és annak filiája;
199. Conf. Istvánf. Lib. XIX. Harmintzadgya is van; ha­
P g - 373-
a tárja ollyan, mint Rokitóé.
T Á R N A . Elegyes falu Ung­ TÁRNO. Ttrnovo. Tót falu
vár Várm. földes Ura Szirmay Turócz Várm. földes Urai
Uraság, lakosai többfélék, több Uraságok, lakosai e-
fekszik Vinnának szomszéd­ vangelikusolc, fekszik Szent
ságában, mellynek filiája; Péterhez nem meszsze, melly
határja j ó , vagyonnyai je­ nek filiája; határjában van­
lesek. nak a* hegyekben értz.erek,
TÁRNA. K. és N. Tárna. mellyek már régen mívelés-
Elegyes két faluk Ugocsa ben nintsenek; szép gyümöl­
Várm. földes Urok B.Peréhy csösei is vágynak.
Urasig, lakosaik katoliku­ TARNÓCZ. Tarnovce. Tót
s o k , és egygycsulttek, fek­ Mezőváros Liptó Várm. föl-'
szenek Királyházához nem des Ura a'Kir. Kamara, és
meszsze, mellynek filiáji, a'Likavai Uradalomhoz tar­
Sós Újfalutól, és Komlóstól tozik , lakosai katolikusok,
sem meszsze; földgyeik a és evangélikusok , fekszik
nyomásbéliek, teremnek ku­ Pettendorfhoz £ mértföld-
koritzát , és zabot, erdejék, nyire; földgyének j része'
sovány
f
 TAIU TÁR. Jtifi$
sovány | része a* hegyek
f TÁRNOK. Magyar falu
f
miatt nehezen míveltetik, Pozsony Várm. földes Ura a
| része termékeny , fája van Relieyiói Kintstár, lakosai
mind a' kétféle, piatza hely­ katolikusok, fekszik Macz-
ben , és másutt. bázához n. k. Nagy Szarvá­
TARNÓCZ. Tarnovcc. Ele­ hoz d. Bácsfalvához n. ny.
gyes falu Nógrád Várm. föl­ Nagy Pákához pedig észak,
des Ura Gr. Berényi Uraság, közel; határja a nyomásbéli
lakosai többfélék, fekszik jó búza termo; tsekély le­
Litkéhez közel, és annak fi­ getéjin kivul más haszon-
liája; határja középszerű, vétellel neqa bir.
vagyonnyai is ollyanok. TÁRNOK. Magyar falu
TARNJ5CZ. Tarnova. Ma­ Szála Várm. földes Ura Deák
gyar falu Ungvár Várm. föl­ Uraság, lakosai katolikusok,
des Urai több Urak, lakosai fekszik Egerszeghez másfél
katolikusok, és reformátu­ mértföldnyire; határja tágas,
sok , fekszik Őrhöz n e m földgyei, réttyei középsze­
meszsze , mellynek filiája; rűek, legeifije szoros, erdeje
határja jó. I van, határját néha a zápo­
9

TARNOCZA. Szabad puszta rok járják.

Heves Vármegyében. ! TÁRNOK. Magyar fala
TARNÓCZA. Szabad puszta i Fejér Várm. földes Ura Gr.
Somogy Várm. a' Babocsai j Illésbázy Uraság, lakosai
járásban, földes Ura Gróf] katolikusok , fekszik Sós­
§zécsényi Uraság, fekszik kúthoz nem meszsze, határja
Csokonyától dél. i órányira, gazdag termékenységi!.
egy végben a* Györgyösi, és TARKÓRA. Tót falu Zem­
Kútfői pusztákkal. plén Várm. földes Urai Sze­
mere , és több Uraságok,
TÁRNOK. _ Szabad puszta lakosai katolikusok, és 6
Fejér Várm. földes Ura B. hitűek, feleszik Gálszécshez
Lusinszky Uraság , fekszik nem meszsze, mellynek fi­
Bodajknak szomszédságán liája; határja begyes, kavi.
ban, mellynek filiája. ! tsos, 3 nyomásbéli, zabot
TÁRNOK. Szabad puszta terem, erdeje kitsiny, sző­
Pozsony Várm. földes Ura leje nints; rét, és víz nélkül
Gróf Pálfy Uraság, fekszik szűkölködik.
Csatajhoz nem meszsze, és TAROD CSSNCS. a' Cs.
annak filiája. betűben.
G g TA-
466 TAR. TAS*

TARODFA. Magyar falu zen miveltetnek, de egyéb

Vas Várm. földes Urai Balog,
és több Urak, lakosai több­
félék , fekszik Sz. Királyhoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája ; határja jó, vagyonnyai
külömbfélék.
- TARODHÁZA. Magyar falu
Vas Várm. földes Ura Móricz
Uraság lakosai többfélék,
9
javai vannak.
TAS. Szabad puszta Heves
Várm. földes Ura Hg. Eszter­
házy Uraság, fekszik Gyön-
gyösHalászihoz nem meszsze,
mellynek filiája.
TAS. Magyar falu Pest
Várm. földes Urai több Ura­
ságok , lakosai reformátu­

fekszik Sz. Lérántnak szom­ sok, és zsidók, fekszik Kun

szédságában, és annak filiá­ Sz. Miklóshoz i , Szalk Sz.
ja ; határja síkos, földgye Mártonhoz pedig ^ órányira;
termékeny, réttye e l é g , és határja a'Dunáig terjed, 3
j ó , fája, legelője, erdeje 1 nyomásbéli, jó fekete föld-
van, piatza Kőszegen, és gye tiszta búzát, zabot, ár­
Szombathelyen. pát terem, szénát is jót, er­
9
deje a Duna mellett szép,
TARPA. Magyar Mező­ szőleje elég van, bővelke­
város Szatmár Várm. földes dik juhokkal is.
Ura Gr. Károlyi Uraság, la­
TAS. Magyar fala Sza­
kosai katolikusok, és több­
bolcs Várm. földes Urai Kru-
nyire reformátusok, fekszik
csay, és több Urak, lakosai
Badaló , . és Gulácshoz nem
katolikusok, és reformátu­
meszsze; szántó földgye jó,
sok, fekszik Kisvárdához i £
réttye, fája mind a* kétféle
mértföldnyire; határja oly-
van, szőleje nem igen jó,
lyan, mint Ajaké.
gyümöltseit a' Tiszán lápok
által szállíttyák másuvá; TÁSKA. TICSC. Horvát
legelője szoros, piatza Tisza falu Somogy Várm. földes
Újlakon; és mivel fájok elég Ura Gr. Szécsényi Uraság,
van, sok bodnár mesterem­ lakosai katolikusok, fekszik
berek lakják. Marczalitól a' Balatonhoz
TAROS. Magyar falu Ba­ közel, nyári napkelet felé
ranya Várm. földes Ura Hg. I órányira; lakosai egye-
Eszterházy Uraság, lakosai dül gabona termesztésben
többfélék, fekszik Vasnak foglalatoskodnak , különös
szomszédságában, és annak szorgalmatossággal; van ha-
filiája; szántó földgyei nehe- lászattya is a'Balaton' bozót-
tyá-
 TAS. TASZ. 467

tyában, réttye kevés, erdeje középszerű, szőleje jó bort

nints. I terem, piatza Kanizsán.
TASOLYA. Magyar falu TASZLAR. Szabad puszta
Ungvár Várm. földes Ura Gr. Pest Várm. földes Ura Vattay
Berényi Uraság, lakosai több Uraság, fekszik Vadkerthez
félék, fekszik Tenkéhez nem nem meszsze , mellynek fi­
meszsze, mellynek filiája ; liája; határja jó.
határja j ó , vagyonnyai je­ TÁTH. Magyar, és német
lesek. ! falu Esztergom Várm. földes
TASK ONT. Szabad puszta Ura az Esztergomi kis Pap­
Heves Várm. földes Ura B. ság , lakosai katolikusok,
Orczy Uraság, fekszik Tisza fekszik Doroghoz nem mesz­
Szátoknak szomszédságában, sze, és annak filiája, Eszter­
és annak filiája. gomhoz is 1 órányira; el­
TASSÁOTŐ. Oláh falu Bi­ adásra módgya helyben, és
har Várm. földes Urai Toko- Esztergomban, földgye j ó ,
9
d y , és Vay Uraságok, lako­ szigettyeit, réttyeit néha a
sai 6 hitűek, fekszik Szent víz megönti , fája nint&,
Elek, Kis Kér, Magyar Gye­ szőleje határjában kevés,
peshez is £ mértföldnyire ; hanem az úgy nevezett Eb-
határja 1 nyomásbéli, hegyes szónyi pusztában van, és jó
és agyagos földgye terem borokat terem.
tengerit középszerűen, szó­ TATA. Kis Tata. Magyar
leje nints, erdeje elég van, falu Sopron Várm. földes Urai-
gyűmöltse bőven terem; több Urak, lakosai többfélék,
piatza Váradon. fekszik Szilhez nem meszsze,
TASZÁR , vagy Tts%ir , és annak filiája; határja né­
Bars Várm. Szefepcsényhez hol sovány.
nem meszsze. TATA. Jeles Mezőváros
TASZ ÁR. Magyar falu So­ Komárom Várm. földes Ura
mogy Várm. földes Ura a' Gróf Eszterházy Uraság, a 9

Fejérvári Cusztodiátus, la­ kinek Várával ékesíttetik,

kosai katolikusok, fekszik lakosai katolikusok, és más­
Zimányboz, és Orczihoz fél félék. A' Piaristáknak jeles
órányira; határja 3 nyomás­ Klastromjok van itten , tavai
béli, terem Sszi vetést jól, többek,Sz.Ivánnál márvány
tavaszit pedig középszerűen, kóbányájok is van; számos
róna, térséges, agyagos a' mesteremberek, és tsapók
földgye, erdeje , legelője lakják; hajdan híresebb vala,
 468 TAT* TAT.

legelője elég van , réttye TATAHÁZA. Magyar fala

alkalmatos, *s fél napi járó
földet foglal, erdők között;
szölcji középszerű borokat
teremnek.
TATÁRJAIVÁ. Oláh falu
Bihar Várm. földes Ura a*
Váradi egygyesultt Püspök­
s é g , lakosaid hitűek, fek­
szik Tárkány, 's Merághoz is
közel, fekete Körös mellett;
határja térséges, és begyes,
Bács Várm. földes Ura Hg.
Grazsalkovics Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Ma-
I tovicshoz közel, Méllykút­
hoz sem meszsze, M. There-
ziopoHshoz 15500 bétsi öl­
nyire ; 3 nypmásbéli határja
jó termékenységi, 's legin­
kább búzát, és zabot terem,
kaszál lója tsekély , gabo­
náját Baján szokták eladniB

völgyes, gabonát középsze­ szőleje, fája, nádgya nints,

9
rűen terem; erdeje, szőleje a folyó motsárnak második
van. forrása itt vagyon, pénze
TATÁRTALVA. Magyar szereznek marha eladásból.
falu Szatmár Várm. földes TAUCZ. Oláh felu Arad
Urai több Urak, lakosai ka­ Várm. földes Ura a' Királvi
tolikusok , és reformátusok, Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Szamos Bécshez, An- fekszik ezen Helység négy

E
9
yaloshoz, és Csegöldhöz is darabban: «gygyik fésze a
özei; szántóföldgyei, rét­ Csiger folyó.mellett, másik
tyei j ó k , piatza Szatmáron, része Timertsa patak melletr,
' és Csengéren, legelője elég, melly patakban pisztrángok
fája kevés van , szóleje nints. vágynak, 's 1 4 malmot hajt;
TATÁRSZÁLLÁSA. Békés harmadik részét Medgyes
Vármegyében Szállás. patak mossa, negyedik ré­
TATAROS. Brus[túr. Oláb szit ismét a* Csiger vize,
falu Bihar Várm. földes Urai Csurbukel falu darabját ön*
több Urak, lakosai ó hitűek, tözi; határos Nádas, Silin-
fekszik kis Tótfaluhoz gyia, és Felménes helysé­
Kövesegyházához £ órányira, gekkel; Zsernova hegyol­
Foldgye tengerit terem leg- dalon a~ nagy épület romla-
inkább , batárja hegyes, völ- dékja van, honnan a' Csabai
gyes , erdeje néha makkot Tótok kintset is vettek-fel,
is terem, szőleje tsekély, melly romiadékok roppanté 9

marha eladásból néha pénzt Templomokat tüntetnek a

szereznek, piatza Váradon, néző eleibe; túlsó részén
és Margitán. Tcrbaj nagy erdő, 's hegy
va-
 TAU,
vagyon, oldalain sok vadak
találkoznak; földgye nem
igen j ó ; bővelkedik mar­
hával, juhokkal, sertéssel,
ketskével, és méh ékkel.
TAUCHA. Vas Várm. föl­
des Ura Gr. Battfcyáni Ura­
ság, fekszik Dobrához közel,
mellynek filiája.
TAUCHEN. Német falu
Vas Várm. földes Ura Gróf
Batthyáni Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Máriás-
dorfnak szomszédságában,
mellynek filiája ; foldgye
agyagos , homokos , és
szoros.
TAVA. Kis Tava. Szabad
puszta Tolna Várm. földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság,
Régelyhez tartozik,
* TAVARNA. Tót falu
Zemplén Várm. földes Ura
Gr. Barkóczy Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Va-
rannőhoz i órányira; dom­
bos határja j nyomásbéli,
búzát, és gabonát terem,
erdeje van, szőleje nints,
piatza Varannón.
TAVARNA POXVANKA, a*
P. betűben.
Tavarnik.
TAVARNÖK.
Tót falu Nyitra Várm. földes
Ura Gr.Traun Uraság, lako­
sai többfélék, fekszik Nagy
Tapolcsányhoz közel, melly­
nek filiája; földgye j ó , fája
van a* Podhrágyi erdőbőf,
piatza N. Tapolcsányon.
TAXONV. Magyar falu Po­
zsony Várm. földes Ura Gr.
Eszterházy Uraság, lakosai
katolikusok , és másfélék,
fekszik Galántához l, Felső
Szélihez pedig i órányira;
határjában elég szántóföldek,
rétek, 's erdők is vannak.
TBHB. Csonka Ttht. Sza­
bad puszta Pest Várm. földes
Ura Gr. Sándor Uraság, fek­
szik Kis Torbágyhoz közel,
mellynek filiája.
TECSŐ. Tyakova. Elegyes
magyar Mezőváros Márama­
ros Várm. földes Ura a* Kir.
Kamara, lakosai katoliku­
s o k , ó h i t ű e k , és többen
reformátusok, fekszik n. k.
Bedóböz, d. Szatmár Várme­
gyéhez , n. ny. Úrmezőhöz
j mértföldnyire; határja 2
nyomásbéli , kevés búzát,
és rozsot, de kukoritzát,
zabot, és árpát bóvséggel
terem; piatzok helyben is,
mivel vásárjaik esnek, Szi­
geten, Visken, és Huszton,
valamint Ugocsa Várm. i s ;
szénájok olíy bőven terem,
hogy gyakran magok a'
9
lakosok keresik a vevőt;
erdeje bőven van , melly
a napi járó földet kerületé­
ben felül halad ; szőleje nin­
tsen, vagyon határjában sa­
vanyú víz, ésa'JKirályi Ka-
Gg 3 ma-
 470, TEG. TEJ.

* marának a' Tiszán nagy és Uraságok, lakosai katoliku­

9

költséges révie van, melly sok, o hitűek, és evangéli­

által járásnál kezdődik Szat­ kusok, fekszik Tussáboz £
már Vármegyébe vivő , a* órányira; határja 3 nyomás-
y
Tecsöi batáron s a' bikkes béli , gabonát, és zabot te-
9

erdőn és begyen készítte­ rem , erdeje, szőleje nints.

9

TEJED. EÍO Tejed. Ma­

f
tett ország ííttya, egészen a
Szatmár Vármegyei határig. gyar falu* Pozsony Várm.
TEGBNYE. Magyar faui földes Urai külömbféle Urak,
Ungvár Várm. földes Ura lakosai katolikusok, fekszik
Horvát Uraság, lakosai több­ Szerdahelyhez közel, melly­
félék, fekszik Pálóczhoz nem nek filiája; határja 2 nyo­
meszsze, és annak filiája; másbéli, árpát, zabot, és
határja j ó , vagyonnyai je­ leginkább rozsot terem; er~
lesek. deje nints, réttye, legelője
TÉGLÁS. Magyar falu Sza­ kevés, piatza Szerdahelyen.
bolcs Várm. földes Ura Beck
TEJED. Lichtír Tejed.
Uraság, lakosai katolikusok,
Magyar falu Pozsony Várm.
és reformátusok, fekszik
földes Urai több Urak, la­
Rátz Fejértónak szomszédsá­
kosai katolikusok, fekszik
gában , és annak filiája; ha­
Bodafához nem meszsze; ba­
tárja középszerű, legelője
tárja a nyomásbéli, rozsot
e l é g , fája tűzre van, káposz­
leginkább terem , erdeje
tája , dinnyéje, nádgya elég
nints, réttye, legelője ke­
terem; piatza Debretzenben
vés , piatza Szerdabelyen;
a mértföldnyire.
e* helységnek határjában né­
TEGLEHÁZ. Pest Várme­
melly földek Apátúrföldgyé-
gyében Tsárda.
nek neveztetnek, a' Bene-
TEÁNV. Tehanovec[. Tót
diktinusoké v o l t , most ca-
falu Sáros Várm. földes Ura
merális, és árendáltatnak.
Kassa Városa, lakosai kato­
likusok , fekszik Kassához £ TEJED. Olle Tejed. Ma­
mértföldnyire; földgye ter- gyar falu Pozsony Várm. föl-
mékeny , réttye sarjút is desUrai több Urak, lakosai
terem, legelője, és fája van, katolikusok, fekszik Nyék,
piatza Kassán közel. és Elő Tejed között; határja
TEHNA. Dvoranki. Tót a nyomásbéli, rozsot leg­
falu Zemplén Várm. földes inkább terem, szántóföldel
Urai Gr. Barkóczy, 's töbh bővelkedik, erdeje, réttye
nints,
 TEK. 471

nints , legelője szak piatza terem itten, 's a' Lengyelek

9

Szerdahelyen, és Somorján. szokták megvenni.

TEKBNVE. Magyar falu
TEJFALU. Magyar falu
Szála Várm. földes Urai Né­
Pozsony Várm. földes Urai
met, és több Urak, lakosai
több Urak, lakosai katoli­
többfélék, feluzik Sz. Gróf­
kusok, és zsidók i s , fekszik
hoz közel, mellynek filiája;
Királykának, Doborgáznak,
határja középszerű.
és Csölözsnek is szomszéd-
1
ságjokban; e helység* határ- TKKENVES. Szála Várm.
ját a' Duna nagyon szaegat- Szállás, fekszik Mileiegy-
tya, 's minekutánna regen- házszegnek szomszédságá­
ten Görgeteget kiforgatta ban , és annak filiája.
volna helyéből a' Dunának TEKERÉS. Német falu Ba­
sebessége, azon helységbé­ ranya Várm. földes Ura a*
liek itten épültek-fel; ha­ Pétsi Szeminárium, lakosai
tárja a nyomásbéli, szántó­ kűlömbfélék, fekszik Aba-
földgye, réttye hasznos, er­ ligethez nem meszsze, melly­
deje szép, piatza Somorján; nek filiája; határja ollyan,
Ausztriába való fuvarozásból mint Bánosé.
is vesznek jövedelmet. TEKES. Magyar falu Ba­
ranya Várm. földes Ura Hg
TEKE. Szállás Győr Várm. Eszterházy Uraság, lakosai
#

földes Ura Gróf Eszterházy kűlömbfélék, fekszik Vásár­

Uraság , fekszik Árpáshoz nak szomszédságában, melly­
közel, mellynek filiája. nek filiája ; szántóföldgyei
TEKEHÁZA. ^lagyar, és nehezen miveltetnek, javai
orosz falu Ugocsa Várm. kűlömbfélék.
földes Ura B. Perényi Uraság, TELECSKA. í g y hívják
lakosai egygyesulttek , és majd felét Bács Vármegyé­
reformátusok, fekszik Király nek , melly része sokkal
házához nem meszsze , és magasabb a' másiknál, ki­
annak filiája, Szászfaluhoz, vévén néhány völgyeit. Az
és Gödénházához is közel, a' egész Telecskán Szállások
Tiszaparton ; határja 3 nyo­ I vágynak, 's itten teleltet-
9
másbéli, homokos, agyagos ' nek télben a marhák, kű-
földgye terem búzát, rozsot, lömben nem lehetne meg­
f
kukoritzát; fája az Urada­ szelídíteni a földet; marha
lombéli határokból van, sző­ ganéjjal tüzelnek, és azt itt
leje nints , dió bóvséggel j fö[cknek hivják.
G g 4 TE-
 47* Tiu
TBLEGD. Me^6 Tcltgd,
Tyilagd. Magyar, és oláh
Mezőváros Bihar Várm. föl­
des Urai Gr.Haller, és több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok , reformátusok, és 6 hi­
t ű e k , fekszik Posalakához
n . k . | , d. Puszta Üjlakhoz
n. ny. Szabolcshoz j . , é.
Szakadathoz | mértföldnyire,
batárja kitsiny, a nyomás­
béli, hegyes, völgyes föld-
{ ye hol homokos, hol fe-
ete, gabonát keveset te­
rem, erdeje nints, szőleje
középszerű, lakosai között
számos fazekasok vágynak,
és úgy élnek, hogy edén-
nyeiKet lehordván Békés,
Csanád , és Csongrád Vár­
megyékbe , ott gabonáért
feltserélik; piarzok Váradon.
TELEK. Kis Telek. Magy.
falu Baranya Várm. földes
UraCzinderi Urasa?, lako­
sai katolikusok, fekszik Kis
Aszszonyfához , '* Mecské-
hez is közel; postája is van,
fóldgyei, és réttyei közép-
, szeruek, erdeje van, szőleje
nints, piatza Pétsen.
TELEK. Oláh falu Bihar
Várm. földes Ura a' Nagy­
váradi egygyeá&ltt Püspök­
s é g , lakosai ó hitűek, fek­
szik Mézes, és Talphoz \
órányira; határja térséges,
és sovány, erdeje, szóleje
nints.
TEL. -
TELEK. Boro* Ttltk ,
Borsa. Oláh falu Bihar Várm.
földes Urai Gr.Haller, Gróf
Teleky, és több Uraságok,
lakosai ó hitűek, fekszik
Szakadat , Kigyik, Kopa-
cselhez is \ mértföldnyire;
határja begyes, zabot terem
leginkább , rozsot közép*
szerűen , erdeje van, piatza
Váradon, és Mező Telegden.
TELEK. Tót Telek. Tót
falu Bihar Várm. földes Ura
a'N. Váradi Püspökség, la­
kosai* katolikusok, * fekszik
Csatár, és Sitérhez £ órányi-
ra; batárja a nyomásbéli,
földgye hegyes, agyagos,
kétszeres búzát, és krom-
pélyt terem, erdeje v a n ,
szőleje nints, piatza Vára­
don; malom nélkül szűköl­
ködik.
TELEK. Nadan Telek.
Oláh falu Bihar Várm. földes
Urai B. Huszár, ^és Balku
Urak, lakosai ó hitűek, fek­
szik n, k. Hagymádfalvához
£, tt. ny. Szarkóhoz is annyi
órányira; föld gye hegyes,
és térséges, gabonát közép-
szerűen terem, erdeje kevés,
szóleje meglehetős, marhá­
jokát Váradon, és Margitáh
árúllyák-el.
TILEK. Poklos Telek,
lásd Poklos név alatt.
TBLBK. Sas Telek. Ma­
gyar &lu Bihar Várm. földei
• Ura
 TEL. 473

Ura Ertsey Uraság lakosad de* UAi Balog, és több U-

9

többfélék, fekszik Áls. Fel. rak, lakosai kűlömbfélék,

Derna, és Térjenek szom­ fekszik Kis Várdának szom­
szédságában; dombos, völ­ szédságában , éc annak fi­
g y e s , és követses foldgye liája.
terem leginkább tengerit, TELEK. Homok Telek.
fája; szőleje, folyóvize van, Szabad puszta Heves Várm*
piatza Élesden, esMargitán. TELEK. Király Telek.
TELEK. Székely Telek.Szabad puszta Szabolcs Vár­
Oláh falu Bihar Várm. földes megy, posta is van rajta.
TELEK. Kis Telek* Szab.
9
Ura a N. Váradi Káptalab­
béli Uraság j lakosai egy­ puszta Szabolcs Várm. földes
gyesul tt, és nem egygyesuítt Urai Gr. Károlyi, és Dezső-
o hitűek, fekszik Váradhoz fy Uraságok, Nyíregyházá­
a mértföldnyire; határja 4 hoz tartozik.
fordulóra van felosztva, a- TBLEK. Mihály Telek, a*
gyagos tér hely, és hegyes is, Jászságban falu.
zabot terem leginkább, er­ TBLEK. * Puszta Telelu
deje nints, piatza Váradon. Oláh falu Szatmár Várm. föl­
TELEK. BÚ Telek. Sza­ des Ura a Nagybányai pénzt
9

bad puszta Heves Várm. verető Hivatal , lakosai 6

TZLEK. Erdő Telek. Ma­ hitűek, fekszik Nagybányá­
gyar falu Heves Várm. földes hoz nem meszsze, mellynek
Ura Gr. Buttler Uraság, la­ filiája; Sándorfalu, ésGyór-
kosai katolikusok, határja kefaluhoz is közel; batárja
jól termS. selejtes, fája vágyón, szőleje,
TELEK, F. Telek. Szabad nints, piatza Nagybányán.

S úszta Heves Várm. földes TELEK. Szamos Telek.

ra Gelényi Uraság, fekszik Oláh falu Szatmár Várm. föl­
Erdó Telekhez nem meszsze, des Urai több Urak, lakosai
és annak filiája. ó hitűek, fekszik Szinyér-
TELEK. Rát^, KeserS, Várallyához közel, mellynek
is Mán Telek. Három sza­ filiája, holott piatzok is van;
bad puszták Pest Várm. szántóföldeyfci 3 nyomásbé­
TELEK. Páka Telek. Sza- liek, és jók, réttye is alkal­
fcad puszta Poszony Várme­ matos , piatzozó helye | ó»
gyében , a* P. betfiben. rányira v a n Szamos vize
#

TELEK. Ón Telek. Ma­ határán foly, legelője szoros,

gyarfalu Szabolcs Várm. föl fája van, szőleje nints*
474 TEL.

TELEK. Ré[ Telek* Szar- mos ökröket hizlalnak; ha­

már Várm. földes Ura Gr. Ká­ tárja igen szoros, földgye,
rolyi Uraság, fekszik Homo- réttye j ó , erdeje kitsiny,
radboz nem meszsze, melly­ legelője elégtelen.
nek filiája. TELEKI. Maeyar falu So­
TELEK. Kis Telek. Cson­ mogy Várm. földes Ura a*
grád Várm.fóldes Ura Szeged | Királyi Kamara, lakosai ka­
Városa. tolikusok, és reformátusok,
TELBKES. A. F. Telekes. fekszik Szoládhoz £ , üsződ-
Két tót falu Borsod Várm. h ö z ^ j Karádhoz i órányira;
A Is, földes Ura.Okolicsányi határja 3 nyomásbéli, terem
Uraság, Fel. Gr. Csáky Ür, rozsot, kukoritzát, zabot;
lakosaik külömbfélék, fek­ földgye begyes, homokos,
szenek Szuhogyhoz n e m erdeje, szőleje van, legelő
meszsze, mellynek filiáji; nélkül szűkölködik , piatza
földgyeik soványak, piatzok Veszprémben, és Kanizsán.
távol esik, legelojök, és fá­ TELKESD. Tyellyekusu.
jok elég van , szőlejik is Oláh falu Bihar Várm. földes
vágynak. Urai Gr. Téleky, és töhb
TELBKES. Magyar falu Vas Uraságok, lakosai ó hitűek,
Várm. földes Urai több Ura­ fekszik Boroshoz, Szurdok­
ságok , lakosai külömbfé­ hoz , Sergeshez is £ mért-
lék, feksz k Gerséhez közel, földnyire; határja h e g y e s ,
;

é s annak filiája; határjában zabot leginkább, rozsot kö-

legelője, és fája van, de j zépszerűen terem , erdeje
szántó foldgye sovány, és van, piatza Mező Telegden,
szőlőhegye nints. I és N. Váradon.
TELEKI. Szabad puszta] TELKE. Szabad puszta
Bihar Várm. földes Ura Gr. Pozsony Várm. földes Ura G.
Csáky Uraság, többnyire rét­ Amadé Uraság, fekszik Bős­
ből áll. höz közel, és annak filiája;
TELEKI. Kereh Teleki. tiszta búzát, rozsot, árpát,
Szabad puszta Veszprém zabot terem; réttye, lege­
Várm. földes Urai több Ura­ lője, *s erdeje is van.
ságok , fekszik Bársonyos TELKB. Miko Telke. Sza­
mellett, 's Szombathelyhez bad puszta Nógrád Várm.
tiem meszsze,^és ennek filiá­ földes Ura Serényi Uraság,
ja ; lakosai között a' zsidók fekszik Etteshez közel, melly­
rozs pályinka moslékon síá- nek filiája.
:

TEL-
 TEL. TEM. 475

TELKE. Boldog As[S[ony határja 3 nyomásbéli, leg-

Telke. Szabad puszta Bihar inkább búzát terem, kétsze-
Várm. földes Ura Gr. Csáky rest, és zabot középszerűen;
Uraság, szénát terem, marha szűkölködik árpa , és víz
tartásra is hasznos. nélkül, mellyet lajtokkal
TBLKB. Tamds Telke. kenteiének fel hordani a'
Szabad puszta Gömör Várm. faluba.
földes Ura Gr. Teleky Ura- TELMEGYE. Szabad puszta
ság, fekszik Gesztetéhez kö­ Bihar Vármegyében.
zel, 's annak filiája. TEMBREST. Oláh falu
TELKI. Szabad puszta N ó ­ Krassó Várm. földes Ura a'
grád Várm. földes Ura Vattay Kir. Kamara, lakosai ó hi­
Uraság. tűek, fekszik Oláh Facsét,
TELKI. Magyar, és oláh és Szintiesthez közel; határja
falu Bihar Várm. földes Urai 4 nyomásbéli, hegyes, és
B. Huszár, és több Uraságok, völgyes, kukoritzát legin­
lakosai reformátusok, és ó kább terem, más gabonát
hitűek, fekszik é. Örvend, keveset; erdeje, szőleje
n. k. Czeczke, d. Isópallaga, nintsen.
n. ny. Posalakának szomszéd­ TEMERIN. Magyar, és rátr
s á g o k b a n ; határja 1 nyo­
falu Bács Várm. földes Ura
másbéli , kétszeres búzát kö­ Szécbén Uraság, lakosai ka­
9
zépszerűen terem, lapos a tolikusok, és óhitűek, fek­
földgye, erdeje tsekély, sző­ szik Földvárhoz 10300, Ja-
leje nints, pénzt szereznek rekhez 1300', Káthoz pedig
szekerezéssel, gyümöltsböl, 6800 bétsi ölnyire; postája
és mészből. is van; határja 3 nyomás­
TELKI. Magas parton é- béli, szántóföldgyei jók, 's
pultt kis német falu Pjest igen szép tiszta búzát terem­
Várm. földes Ura a* Telki nek, és szép marhákat ne­
Apátúrság; hajdan itten Re- velnek, piatzozása Újvidé­
zidentzia lehetett, a mint a ken ; szoktak Pestre js fuha-
9 9

még most is szembe tűnő rozni, erdeje, szőleje nints,

erős nagy épületnek düle­ vize az Almási motsárból,
dezett maradványai jelentik, mellyben halak is vágynak,
lakosai katolikusok,.fekszik nádgya kevés, pénzt keres­
n. k. Hidegkúthoz a , n. ny. nek a szomszédságokban,
1

Zsámbékhez i £ , d. Patyhoz szőlő kapálással, és fubaro-

é. Tinnyéhez a órányira; j zással is.
TE- '
 47* TEM, TEM.

TEMES VÁRMEGYE. CO- tult, s magára a* természetre

9

mitatus Temesiensis. %tmt* hagyattatva lévén, G. Mercy

fdjer ©efpanfc&ofí. Nevezetét Ferentzre vala bizattatva fef-
vette Temes Várától. Öreg- élesztetése, a* ki azt igen
bedett először II. LAJOS alatt, sebes előmenetellel tellyesí-
kiváltképen pedig VI. K Á ­ tette. Üröm, és gyönyörűség
ROLY idejekor, és Temesi vala már nézni vidékjét. —
1

Bánatnak neveztetett, s ak­ I73í-dikban ismét megfer­

9

kor meszsze terjedő nagy­ tőztetett az Ozmánok által.

sága miatt mintegy kis Tar­ Az újjabb békekötés után,
tomány vala, mert mintegy B. Engelshofen folytatta a*
45 mértföldnyire terjedem I Temesi Bánátnak szerentsél-
Minthogy pedig ez a* vidék | tetését , s valóban eléggé 9

a* természettől s o k , és való­ meg is gazdagította. Kato­

ban jeles tulajdonságokkal nai törvény szerént igazgat­
sneggazdagíttatott, mert ter­ tatott egész 1 7 5 1 . esztend.
mékeny voltán kivul, bánya, midőn a Királyi Kamarához 9

és másféle hegyekkel,erdők­ kaptsoltajott. Az egész T.

9
k e l , folyó, orvosi, s egyéb Bánát ekkor, a' Temesi,
tulajdonságú vizekkel, mar­ Becskereki, Csanáái, Ver-
9
hákkal , vadakkal s a* t. bő­ set[i Lippaiy, Lugosi, Ka-
9

velkedik : elég véromásokra ransebesi, Mehááiai, Újpa-

is szolgáltatott jó földgye al­ lánkai, és Pántsovai Kerü­
kalmatosságot. Birtokokban letekre vala felosztva; de
lévén a' Romaiaknak, kü­ azután tsak a' Pántsovai, Ü j -
lömbféle Városokat is épí­ palánkai, Mehádiai, a' Ka-
tettek itten, mellyek között ransebesi Kerületnek egy ré­
Cserncs Tráján Tsászár ma­ sze, és a Betskerekiból né­
9
9

radványa, Margum, Arci- hány faluk maradtak - meg

dara, Turris Literáta, Cen- 9
a régi katonai igazgatás sze­
tum Putea , Bcrsovia s a* t. rént; a többi pedig mind
9
9

nevezetesebbek voltak. El- a Kir. Kamarához kaptsol-

9

halgatván sokféle viszontag­ tatott. Nevezetes hasznot

ságait, minekutánna 1716« tett itten 1763-dikban a 9

VI, KÁROLY uralkodásakor, volt Katonai Igazgató Szék,

9

H. Eugeniusnak, és M. T E ­ mert leginkább a vidéknek 9

RÉZIÁNAK győzedelmes fejjy bóldogítását munkálta vala,

•ere által az Ozmánoktól visz s a G. Mercy* B e g e nevű
9 9

sza vétetett, nagyon elpusz­ tsatornájais nagyobb tökél-

 TEM. 477

tetességre hozattatott. An­ 13 mértföldnyire. Lakosai

nakutánna 1779-dikben M. kűlömbfélék. Eredetéről lásd
TERÍZIA Királynénak páran- Istvdnfit Libr. XVIII. pag.
tsolatcyára, néhai G. Nic\ky, 374. Napkelet felöl való
és G. Zichy Uraságoknak esz­ része e Városnak Szigetnek
9

közlések által három Várme­ hivattatik, észak felől való

gyékre osztattatotr, úgymint része pedig Temes vizétől,
Timis, Tor ontal, és Kras­ Temesvárnak neveztetett,
só Vármegyékre; jó darab mellyek a Várral egyetem­
9

része pedig a'széleken kato­ ben magas sántzal., és vízzel

náskodó Lakosoknak hagyat körülvétettek, és a nagyobb 9

tátott. Fekszik újjabb fél­ Városnak 3 kapuji valának,

9
osztása szerént e Vármegye midőn az Ozmánoktól elfog­
észak felől Csanád, és Arad, laltatott.
dél felől Krassó, déli nap­ 9
Eredete e híres, és régi
enyészet felől a* határszéli Városnak homályban van.
Katonák kerulettyének, nap Bonfin Dec. II. Lib. I. pag.
9

nyugotra pedig Torontal Vár­ 180. Sz. ISTVÁN Királynak

megyéknek szomszédságjok- tulajdonittya. Mások Szent
ban. Fekvése, kies vidékje LÁSZLÓNAK, midőn a Ku­ 9

naeyobb részént gazdag ter­ nokat tetemesen megverte,

mésű, hegyei számosak, és s a tőlök nyertt zsákmány­
9 9

nevezetesek, valamint folyó ból vélük, hogy e Várost 9

vizei is; erdóji külömbféle építtette; de nem bizonyos,

9
fákkal, s vadakkal gazda­ mert midőn KÁLMÁN Kir.
g o k ; marháji nem olly na­ táborát a Temes vizénél hely
9

9
g y o k , de jók; a sertések­ heztette, felőle emlékezet
n e k , és juhoknak kedves nintsen. Van ellenben Tu*
tápláló helyek van itten. róc[indl Magyar Krónikájá­
Mindöszve 190 lakó helyek nak a. Rész. 84. levél. Első
9
vágynak benne, és a Csa­ KÁROLY alatt. Öregbedett
nádi Püspöki Megyéhez tar­ ZSIGMOND Király alatt, de
tozik. leginkább KORVINUS JÁNOS-
TEMESVÁR. Temesvári- nak idejekor, a ki innen
9

num. Régi nagy hírű Vár, sok, és valóban nevezetes

és Királyi Város Temes Vár­ győzedelmeket nyert az Oz­
9
megyében , fekszik lassú mánokon. Minému vala e
Bega vize mellett, délre Város halála után, lásd Bon-
Temes vizéhez J, Szegedhez fint Decad. III. Libr. VIU.
a
P B-
 479 ' TEM,
pag. 496. Conf. Petr. Ron- nyok miatt véghez sem vf-
lani Epitome Rerum Hung. hette Kinizsi tzéllyát, mert
Mert már akkor mind épü­
letekkel, mind jó erősség­
gel díszeskedett, midőn Sz.
L Á S Z L Ó Király Fejérvárról
ide tért vala.
Históriája.
Nyughatatlanná tévén ez
után vidékjét az Ozmánok,
először is nevezetesitette
Pankrátyiak rajtok nyertt
győzedelme, midőn Hali-
heget népével együtt egész
a'Dunáig viszsza kergette*,
de ő ismét viszsza tért hadi
9
népével, és é vidéket elég
fájdalmasan sanyargatá, mig
Nagy Albert, és Ambrus,
a' Várnak ez időbéli Kapi-
tánnyai , újjonnan viszsza
"nem kergették. Még neve­
zetesebb , és számosanb győ-
zedelmeket nyert rajtot a
híres Kini[si Pál, sőt távol
létéhen is szépen vitézkedtek
Katonái az Ozmánokon. Ki­
váltképenvaló győzedelme
volt 1494-dikben, a'midőn
nevezetes zsákmányokat is
nyert vala tólök. Nevezete­
sitette ÜLÁszLÓnak itt volt
múlatása , midőn Kinizsi
által a' leglehctőbb szíves­
séggel , és pompával mulat­
tatott , 's egyszersmind itten
hadi tanátsot tartván , új
győzedelmet nyertek az Oz­
9
mánokon, és a Sok zsákmá­
TEM.
ekkor Konrjántzinápolyt is
elfoglalhatták vóina, annyira
9
megijjedtek az Ozmánok, s
Ázsiába kőltözének igen so­
kan , minthogy ekkor maga
a' Tsászár Egyiptomban vala
9
a pártosoknak letsendesíré-
sek végett. Maga Kinizsi
halálos hideglelésbe esvén,
a$ esztendőig igen ditsérc-
tesen, és szerentsésen foly­
tatott hivatalát gyászos halála
után Somi József vette által,
9
a kinek kormánnyá alatt
9
megpihentek a Temesvári­
ak, kivévén Újlaki Lőrinc­
nek megaláztatását, mert ő
9 9
ellene küldötte a Király
Seregét, melly egyébaránt
Érsek Újvárat ostromlotta
volna. Itten vala az időben
9
1
a nevezetesebb fogiypknak
9
tömlötzök, melly által a
Haza nebány érdemetlen g o ­
nosztévőktől megtisztíttatott.
Tomori Pálnak is nevezetes
9
segedelmére valának a Te*
mesváriak , midőn előbbi
megverettetését, az Ozmá­
noknak torkokra forrasztot­
ta. Meghalálozván Somi Jó*
isef, Bátori István leve a 91
9
Várnak Fő Kapitánnyá, s
ekkor nevezetes szélvész kö­
zelített'a Városhoz I J 1 4 -
9
dikben, mert Dó{sa, vagy
Sekély György szeréntsés
lé-
 - TEM. TEM. 47$

Tévén keresztes népével a* után, félen sultt testét kel­

Nemesek ellen, minden e- lett némelly kiéheztetett kö­
rejét arra fordította, hogy vetőinek megemészteni; an-
Temesvárat elfoglalhassa, nakutánna pedig ezeknek is
és így ennek viszsza adása keserves jóllakások után is­
által, a Királynál büntetését mét borzasztó halállal kel­
9

9
meglágyíthassa , vagy az lett kimúlni e világból. Ií-
9
Ozmánoknak elfogadásáért lyen elundorító, s hallatlan
nevezetes ajándékkal szol- büntetés után mindenek tsen-
;álhasson. Minekokáért a dességben maradtak. Bő­
9

Í eglehetöbb munkával ost- vebb leírását e veszedelmes

9

romlotta sok népével a'Vá­ ostromlásnak lásd Sttphani

rost; látván Bdtori István Taurini Stauromachicz Lib.
i s , melly veszedelmesek a IV. pag. 1 7 . Meghalálozván
9

környülállások, segítségül LAJOS Király Mohácsnáí,

hivta a Szepességi Jánost, Temesvár az egész Országgal
9

Erdély Országnak akkori egygyütt JÁNOSNAK birtoká­

Vajdáját, s midőn György ba esett, 's C%ibak Imrét
9

9
ennek elérkezését megtudta, tette a Várnak Fő Kapitán-
9 9
mindeneket elkövetett, és nyává, a ki a Tokaji vesze­
mindnyájoknak veszedelme­ delménél is jelen vala; lásd
ket népe előtt nyilvánította, Istvánfit Libr. IX. pag. 1 4 1 .
hogy ha magokat a legle- sőt Lengyel Országba is kö­
9

9
hetöbb erővel nem oltalmaz­ vette , s Temesvár is hívség-
nák. Rendbe szedvén ezután ben megmaradóit. Midőn
népét, véres tsata leve kö- Szolimán által az országlásba
zöttök, és magokat elég viszsza helyheztettetett, még
nyakasán oltalmazták; de akkor is néki engedelmeske­
végre • rajtok győzedelmes­ dett Temesvár, midőn Gritt
kedett János, kinek kato­ C\ihakot megölette. JÁNOS 9

nái Györgyöt elevenen el­ halála után, IZABELLÁNAK

fogták, melly ütközet által birtokába esett, s Petróc[i
9

9
a'keresztes Seregnek egész- vala fő Kapitánnyá , a kit
szen nyaka szakadt. György JÁNOS testamentomában ha­
9
a legkeservesebb, és bor­ gyott vala, s majd i o esz­
9

zasztóbb kínszenvedéseket is tendeig oltalmazta György

nyakas bátorsággal, és tsen- Szerzetes ellen ; mellyért
desen elszenyvédte, 's tüzes S[olimantól gazdag aranyos
vassal lett jnegkoronáztatása ruhával meg is ajándékoz­
ta-
 4*> TW. TKM.

tatorr. V-t^n^Gydrgynck\ újjabb ostromhoz, s a Vár­ f

9

é$"Kés{taldnok eszközlések beliek is annak megtartása*

Ültafl iWAz.iFtrdinandiltir hoz. Belgrádnál Achomatcs
rtáto>4k'*hioalmába esett. Ez Ozmán tó Vezér magához
erifiti váló q*x\t*iícL>IzúhilLá-vette Mehmttct is hadi Sere­
fKik- Hlá" istránfinál Libr. gébe, hogy a Várat vele
1

XV?^pag. ^ 7 4 Hogy pedig már most szerentsésebben

iRás^alJTcmtsvámzk, Lip- hatalma alá hajthassa; köze­
píüak'/Karamebesnek, Lu- lebb érkezvén táborával Te­
9
£ositik, ' é s z hozzá tartozó mesvárhoz , szagúidd Ozmá­
vidékeknek <á)tal engedését nokat küldött vala előre,
'bizonyosabban megnyerhes- hogy a Várbéliek felől va­
9

Y
;e a Tsászárnak részére, lamit kitanulhasson; de őket
Munkács Várát Pctrovic[nakLosontzi könnyen viszsza-
ígérte örökösei; mellynek verte, s számos foglyokat
9

elfogadásáért és Temesvár- is nyert közzulök. Négy

f

nak Losont[i Istvánnak sie-nappal ezután maga Achó­

tőleg lett által engedéséért mat es is megérkezett egész .
eléggé kissebbíttetett. Gya­ táborával, és a Várat elég 9

korta panaszolkodvin I\a- mérges ostrom alá vette.

btlla, és Pctróc[i Soliman Hogy a Várbéliek, látván a
%
9 9

Tsászárnál, Mthmttrc bízat- nagy erőt, magokat ellenek

, tátott Temesvárnak viszsza- jobban egygyesíthessék, fel
9
vétele , a ki azt minden erő- égették a Szigeti Várost, de
9

vePostromlptta s 13 napi veszedelmekre, mert az Oz­

f
9

ostromlása után i s , látván mánok, minthogy fekvése

Losontzinak, és a Várbéli- épen kezek ügyére v o l t ,
9 9

eknek vitézségjeket, aján­ éjjel az ágyúkat oda hely­

dékokkal akará szívét Lo­ heztették, s innen fogana* 9

sontzinak megbódítani; de tosabb előmenetellel lövol*

ez azt feleié Mehmetnek: dözék'a Várat. Minekután­
9

hogy inkább életét engedi, na a bemenetelre rést törtek

9

9
mint a Várat; és így ősz rajta, felmászást parantaolt
lévén az idő, elköltöztek az Achomates, melly vereke­
Ozmánok az ostromlott Vár désben 1000 Ozmánnál töb­
alól, kiket Losontzi hátrúl ben el estek. Harmintzkét
V mint lehetett, kevesebbít- napja múlt már "el a* véres
tetett. Téllyes erővel készül­ ostromnak , midőn Acho­
tek ezután aa Ozmánok az mates kemény parantsolatot
1

adott,
1
 TEM. TEM. 48i
9
adott, *s vagy halált, vagy Városnak feladására; s meg
9
Várat kívánt katonáitól; er­ törettetvén erejek , a sok
re nézve emberei seregen­ nyomorúság miatt, éjjel
9
ként rohantak a nyilasokra; Követet küldöttek a Lako^
9

9
férjfiasan viszsza veregették sok Losontzihoz, hogy a
Őket a' Várbéliek, 's köztök feladattatást nékiek engedné
borzasztó öldöklést tettek, meg; de ő nem engedte,
mert 3000. leöltek vala, a' sót kötelességjekre intette.,
9
nélkül, hogy őket az újjabb például hozván a Veszpré­
9
meg újjabb Ozmánok ki­ mieket; de a Németek, és
mozdíthatták volna. Más Olaszok is nyilván megmon­
nap boszszúra gerjedezett dották elpártolásokat, ha e'
Achomates, és az Ozmánok kérésnek Losontzi nem en­
k megkeseredvén, vagy ha­ gedne : és így boszonkodva
9
lált, vagy győzedelmet or­ a Várnak állapottyát a' Ka­
dítottak. Méregbe gyulád va tonákra hagyta. Feladván
rohantak a nyilasokra, s e- magokat az Ozmánoknak,
1 9

9
zeknek iekpntzoltatások u- megígérték ugyan ezek a
tán frissebb meg frissebb szabad elmenetelt, de gazul
nép hajtatott Achomatestől, tóltötték-bé, mert Losontzit
9
melly végtére annyira meg* kimenvén a kapun, el aka-
törte erejét az ostromlott rák fogni, 's katonáit már
Katonáknak, hogy a nyila­ jó formán öldösék az Ozmá­
9

sokat, a magok, es az ellen­ nok , midőn ez is tsendesen

9

ségnek vérétől megázva oda kihúzván kardgyát, tromfot

hagyni kéntelenítettek, és tromfal kénteleníttetett visz­
magokat a Várba vonták sza fizetni. De fájdalmasan,
9

vala. Midőn e szerént a vízi mert a'sokOzmanoktól mejj

9 9

torony elfoglaltatott, tsüg- aláztattak, Losontzi maga is

gedezni kezdettek, Loson- tején, és oldalán mély sebbe
9
tzin kivul , minthogy ez esett, s Achomates eleibe
erősség a Vár, és a Város vitetvén, haszontalan hányta
9 9

9
között vala, és így a Váro­ szemére a hit szegest. Feje
9

siaktól elszakasztattak, s a vétetvén, bőre gyenge fü­

9 9

puskaporok is elfogyott vala. vekkel, és selyemmel ki­

Ezután külömbféle szép ígé­ feszítve Konstantzinápolyba
retekkel Halogatták a' Lako­ kuldettetett; más jó Vitézek
sokat, és ostromlottakat az majd halálra, majd fogságba
Ozmánok , a Várnak, és estek vala. Lásd felőle Sc~
9

H b x<-
 482 TEM. TEM.

seust,' Ruinarum Pannónia? s midőn már igyekezetét

9 v

Libr. III. így jutott vala jó előmenetellel folytatta,

Temesvár az Ozmánoknak segedelmekre érkezek a 9

birtokokba, mind az Ország­ Temesváriaknak a Tatár-* 9

nak, mind Ferdinándnak e-Kám elég nagy erővel,

lég szomorúságára. Ha\án- mellyet Zsigmond ditsérete-
ra bízta ezután Achomates sen megvert, 's 3 mértföldig
e Várnak oltalmazását, és el is futtatott, sót jeles zsák­
9

megerőssíttetését; noha Iza­ mányt is nyert vala tólök;

bellának kéréseire a' Frantzia de a Várat meg nem ve­
9

Király minden segedelmét hette. Lásd felőle Betlent,

megígérte vala. Lásd felőle Lib. IX. p. 6 1 6 . Az utánna
Bet lent Libr. IV. pag. 183. való 1597-dikben, sőt azu­
de tsak ugyan az Ozmánok­ tán is sikeretlenul ostromol­
nál maradott , és általok tatott Józsika István által,
hathatósan megerőssíttetett, minthogy erősségét I J 7 7 -
9
s óltalmaztatott, még akkor dikben a benne volt puska
9

i s , midőn a' Rátzok az Oz­ pornak felgyúlladása által

mánoktól elpártolván, né­ okoztatott károk után, az
hány erősségeiket a* Temesi Ozmánok még sokkal in­
részen elfoglalták vala, sőt kább megerőssítették, mind
magát a' Temesvári Basát is a Várat, mind pedig a
9 9

9
megverték, s megfutamtat- Várost. Külömbféle terhes
ták; Bátori Zsigmonáot pe­viszontagságokat, hadakat,
dig Rátz Országi Királynak és kártékonykodásokat okoz
nevezték; de végre meg- tak ezután a Temesváriak 9

hasonlván magok között, mind a távol lévő vidékek­

9

Hálán Basa által tetemesen nek , mind pedig a szom­ 9

9
megverettettek, s nyaka sza­ széd Erdély Országiaknak,
kadott egyszersmind R á t z mellyeknek elő számlálása
Ország* nevezetének is. Ez meszsze elvonna tzélunktól.
pedig gyózedelméért azt Hadi szélvész közelített vala
nyerte, hogy Zsigmonának hozzá 1695-dikben Szakszó-
panaszaira, elfoglalván tőle niai Friárik Vál. Fejedelem­
némelly birtokait, az Ozmán nek vezérlése alatt, a ki az 9

Tsászár által letétettetett Be- ellenséget síkon akará meg­

glerbegi hivatalából. Lásd támadni , és Temesvárat os­
felőle Betlent. Ostrom alá trom alá venni; de az Oz­
vette azután B. Zsigmond, mánok is kitudván a feltett 9

tzélt,
 TEM. TEM. 483
9
tzétt, nem ütköztek-meg, akadályoztatni a Tsászária-
hanem Tételt, és Lippdt a* kat, mert 4000 Jantsárokon
benne volt sok eleséggel el­ kivul, 3000 Lovasok, vagy
foglalván , tsendesen, és sze- Spáhiak is valának benne,
9
rentsésen ménének Temes- s számtalan felfegyverkez­
várába. Nagyobb hadi ké­ tetek nép; mellyek annyira
szület tétetett 1696. és a ellent állottak a Tsászáriak-
9 9

Vár jeles ostrom alá vétet- n a k , hogy egész hónap

tetetf; de meghallván az múlt vala el az ostromlás­
9
Ozmánoknak új segedelemre ban, míg a falban felmá­
lett érkezéseket, majd eze­ szásra való hely törettetett.
9
ket akarák megtámadni, A gyakorta történtt kiro­
majd ismét az ostromhoz hanások által is sokat kár-
kezdegettek, míg végre e- tékonykodtak; nevezetesen
lejekbe menvén a Tsászá- 8-dik Szeptemberben a vá­
1 9

riak vitézül megtámadták ó- rosbéli gyulladáskor , egy

9
ket, s elég véres tsatázás része a tüzet oltotta, más
9

1
után az Ozmánok éjjel Te­ része pedig a Tsászáriakra
mesvárba ménének, a Tsá- rohanván , olly vakmerő
4

száriak pedig Szeged felé tűzzel támadta-meg 3-szor

téli szállásra. Az 1699-dik őket, mintha a pokolbéli 9

9
esztendőbéli békekötés sze­ fúriák akarnák a tsászári
rént is az Ozmánoknál ma­ népet felgázolni; ezenkívül
radott vala Temesvár , s suru zápor esső módgyára
9

minthogy VI-dik KÁROLYT szórták a temérdek öldöklő 9

9
I7i6»dikban minden hadi golyóbisokat, úgy hogy a
izenet nélkül támadták-meg, tsászári táborban nagy lárma
Temesvárhoz is közelíttetett támadván, jól intézett sege­
a veszedelem. Mert a híres delmek által verte - viszsza
9 9

9
Pétervári győzedelem után, H. Eugenius a dühösködve
Eugenius Hertzeg a főbb hartzoltt Ozmánokat. Sok­
9

Tisztekkel eltökéllette Te­ féle apró véres tsatázások

mesvárnak ostromlását, s történtek vala itten, mely-
9

Pdlftt előre küldvén a leg­ lyek mind a két félt fo­

9 9

keményebb ostrom alá vé- gy asztgatták. Felind úl ván

tettetett; de az* Ozmánok H. Eugenius azt párantsolta,
sem szuntek-meg seih éjjel, | hogy az egész Tábornál va­
sem nappal, a kemény á- lamennyi Muzsikusok vágy­
9

gyúzások , s nyilak által nak, mind öszve gy&lnének

9

H h a és
 484
9
és a legvígabb , s legszebb9
darabokat játszanák. Meg.
hallván a* gyönyörű muzsi
kálást az Ozmánok, tellyes
seggel nem tudták mire
véllni, mit akarnának
Tsászáriak olly v í g , s mint­
egy győzedelmet jelentő
muzsikálásokkal ? Kakáson
ként tódultak nézésére, 's
halgatására; 's midőn a' Tsá
száriak látták, hogy már
surun tele volnának: egy
9
szerre elsütik a sok darab
vasakkal béfojtott ágyúkat,
9
s olly temérdek népet sep
rettek-le közzulök, hogy az
által szökötteknek megval
lások szerént, az egész ost­
rom alatt annyi népet el nem
vesztettek az Ozmánok, mint
e'fortély által. Nagyobb és
nagyobo erővel foíytattatott
vala az ostromlás, kivált,
minekutánna Eszékről iydik
Szept. a'több hadi készüle­
9
tek, s ágyúk elérkeztek
vala, mellyek által az Oz­
mánoknak 18 nagyobb á-
flóknak,
yúik, mellyek kiváltképen
árosak valának az ostrom­
haszontalanokká té­
tettek. Megkérette ezután
9
Hg. Eugénius a Várnak fel­
9
adattatását ; de a Basa, szo­
kások ellen, tisztességesen
felelvén, azt izeni vala,
}
hogy míg vére, s katonája
el nem fogyott, semmiké­
TEM. TEM;
pen fel nem adhatná a* Vá­
rat. Nagy tábor érkezett
azonban az ostromlottaknak
segedelmekre, mellynek ki-*
kémlelése Babocsaira bízat-
tátott, s 30000-re ment
9
9
vala számjok, a' kik Pálfy-
nak népét tellyes vakmerő­
séggel megtámadták, * kik­
n é l segedelmekre érkezvén
több Tsászáriak, háromszor
viszsza nyomták az Ozmá­
9
nokat , a kik látván, hogy
az ostromlottak semmit sem
próbálnak, viszsza költöz­
tek Temesvár alól. Ezek
pedig estvélig várták Őket,
hogy akkor a' Tsászáriakon
keresztül vágván magokat,
kebelekbe fogadgyák; de
9
a dolog épen ellenkezőleg
történt vala. Lásd ez ostrom
felől Maria Caesar Ftrintj?
nik verseit, H. Eugeniusnak
győzedelméröl. Egész Szep­
tember elmúlt vala a kii- 9
ömbféle véres tsatázások-
1 9
ban, míg a Tsászáriak a
Várbélieket öszve szoríthat­
ták, sőt ezután is kemény
vérontások történtek, míg
9
végre erejeket a Tsászáriak
megtörvén , eltsüggedésbe
süllyeszthették az Ozmáno­
kat. A számos hólttak k ö ­
9
zött megsebesíttetett a fő
Basának fi ja i s , s nem lé­
9
én alkalmatos Seborvosa,
9
Hg. Engenius kuldött-bé a
Vár-
 TEM/
Várba szép kérésére melly
szívességért h a t paripával
ajándékozá-meg a Hertze-
get. 8-dik Október korul
már zúgolódni kezdettek a
Várbéliek, megtsalatkozván
a* Belgrádiaknak segedel­
9
mekben ; s fbinekutánna a'
Tsászáriak azt is elfogták a'
9
Levéllel, a ki új segede­
lemért kuldettetett, kitol a
Várbélieknek . szoross kör
nyíilállások kitudódott; no­
9
ha már a Tsászári Nép is
tsak nem eltöródött vala a
sokféle nyomorúságos mun­
ka , és szenyvédések miatt;
mindazáltal éledni kezdet­
tek, 's harmadnapi újjabb
kemény ostromlások után
annyira kénszerítették a
Várbélieket, hogy n-dik
9
Októberben a feladás felöl
egygyezni kívántak. Kedves
vala váratlan izenettyek a
Hertzegnek, hogy népét
oltalmazhassa, mert B u d a
Vára után. ennél keserve­
sebb, súlyosabb, s drágább 9
ostrom nem történt Magyar
9
Országban. A megegygye-
zés után szabad elmenetel
engedtetett az Ozmánoknak,
elkésérvén őket a Dunáig;
9
de a mi erősség, puskapor,
ágyúk, fegyverek valáhak
9
a Várban az eleséggel egy-
9
gyütt, mind a Tsaszáriak-
nak maradott, melly sok-
TEM. 48 J
3 kai t ö b b / s betsesebb vala,
mint sem véllekedni lehe­
9
tett volna. Szomorú vala el­
9
lenben a belső épületeknek
9
9
tekéntete, minthogy a hosz-
szas, és kemény ostrom
által öszve rongyollottak;
9
de a Tsászáriak által lassan­
ként kitiszríttatván, már az
ólta minden reménység felett -
9 9
meg is erőssíttetett, s fel is
tsinosíttatott: úgy hogy már
ma elég-díszes, pompás, és
valóban alkalmatos óltsó la­
9
kást szolgáltat. Lakosai kü­
lömbfélék, 's kereskedések
nevezetes. Szentegyházain
kivul nevezetesíti a Város­
háza, melly 1730-dikban
készfiit vala el. A' Városnak
9
9
tzímerén kivul, é felülírat
van rajta: Olim quid fue-
rim, przsens insigne doce-
bit, Marnia, qux circum
9
turcica struöa vides. Cxsa-
ris vicit Princeps Eugenius
armis, Qux tibi nunc ful-
g e n t , Mercius arte túlit.
Dent autem Superi, postre-
ma in Sicula Mundi, Optata
hac semper conditione truar,
Qua fruor Augustis Aquils
dum protegor alis, Dum re­
9
git hxc Sceptris Ausrria diva
9
suis. Jeles épület a Párádé-
piatzon lévő ház is, melly­
9
ben a fő Kormányozó la­
kott vala, míg az ugy neve­
zett General Commundó Pé*
H h 3 ter-
 486 TEM. TEM.

terváradra által nem tétetett; volt alatsony, és apró épü­

9 9
most a Br. Generális szál­ leteivel.
lása. Határja térséges, és TEMES. Tót falu Nyitra
gazdag termésű; vize nem Várm. földes Ura B. Heílen-
9
igen j ó , de kivul a Városon hach Uraság, lakosai kato­
az úgy nevezett Basakúttya likusok, s másfélék i s , fek­
9

j ó , és egésséges vizet szol­ szik Csávojnak szomszédsá­

gáltat. Azólta is készültek gában , mellynek filiája;
9
számos kúttyai, de a mel­ határja ollyan, mint Belláé.
lyek nem annyira kedvesek. TBMESESTV. Oláh falu A-
Nevezetes Brigidó Jó[scf rad Várm. földes Ura B. For-
alatt készültt vizi m i v e s ray Uraság, lakosai ó hitűek,
kúttya, mellynek emléke­ fekszik Soborsin mellett;
9
zetére e felírat készíttetett: földgye roszsz, de erdeji
Anno Rep. Salut. MDCCL- szépek, bővelkedik gyű­
XXIV. Mariát Theresix A; möltsel , ketskével, és mé­
V. O. Matris XXXIV. Jose- hekkel.
phLII. A. C. O. Filii IX. TKMBST. Bánátbéli falu,
Josephi Brigido Praesidis I. Katsovához £ mértföldnyire.
Urbis. Potum salubriorem TEMETVE NY. Régi Vár
reddidit Carolus Alexander Nyitra Várm. földes Urai Gr.
9
Steinlenius. — A Városban Csáky, és Gr. Sándor Urasá-
leginkább Németek laknak, g o k , épült Galgóczhoz két
Yvalamint más királyi Váro­ mértföldnyire , igen kies
sokban , itten is úgy válasz­ helyen.
9
tatnak a Tisztek; annake- TENGERFALVA. Tót falu
9
lStte a fó Kormányozó által Abaúj Várm.földes Urai több
hagyattattanak helyben. Le­ Urak, lakosai kűlömbfélék,
vegője nem mindeneknek fekszik Detekhez nem mesz­
9
kedves, de a Lakosok hoz­ sze, és annak filiája; határ­
zá szokván keveset érzik, jában semmi fogyatkozása
9 9
s tsínos kertyeikben, és a nints, szólóbegye jó.
sétáló helyeken frissítik ma­ TENGERIN. Magyar falu
gokat. Erőssége kiváltképen Baranya Várm. földes Ura
nevezetes, házai tsínosak, Mfhálovics Uraság, lakosai
9
útszái kirakva vágynak, s katolikusok, fekszik Baksá-
mostani ékességeit nem is nak, és Egerszegnek szom­
lehet egybe hasonlítani régi j szédságában ; föld gyei, és
réttyei közép termékenysé­
ge-
 TEN. TEN. 487
guek, erdeje van, szőleje TENYŐ. Magyar falu Győr
nints, piatza Pétsen 3^ órá­ Várm. földes Ura a Keligy.
9

9
nyira. Kintstár, az előtt a Szent
TBNGELICZ. Szabad puszta Mártoni Benediktinusoknak
Tolna Várm. földes Ura Gindl birtokok vala, lakosai ka­
Uraság, fekszik Kajdacsfaoz tolikusok, és evangélikusok, •
9
nem meszsze, mellynek fi­ fekszik a Sokoróallyai járás­
liája. ban , Győrhöz a mértföldnyi- t

TENGŐD. Magyar falu re; h e g y e s , és homokos

Tolna Várm. földes Ura Hg. határja rozsot, és kétszerest
Eszterházy Uraság, lakosai terem, erdeje szép, szőleje
katolikusok, és reformátu­ jó borokat terem, mellyc-
9
sok , .fekszik Kányának ket a Győriek vásárolnak-
szomszédságában, és annak meg.
filiája; határja j ó , vagyon­ TENYŐ. Szabad puszta
nyai jelesek, javai külömb­ Heves Várm. földes Ura Gr.
félék. Almásy Uraság, fekszik Tö­
TENK. Szabad puszta He­ rök Sz. Miklóshoz közel, és
ves Várm. földes Ura Csorna annak filiája.
Uraság, fekszik Erdő Telek­ TEPE. Magyar falu Bihar
hez nem meszsze, és annak Várm. földes Ura a Nagy­ 9

filiája. váradi Prépostság, lakosai

TBNKE. Magyar, és oláh reformátusok, fekszik De­
falu Bihar Várm. földes Ura recskének * Herpálynak is
*' Nagyváradi Püspökség, szomszédságában , Debre-
lakosai katolikusok, refor­ tzcnhez két mértföldnyire;
mátusok, és ó hitűek, fek­ határja a nyomásbéli, székes
szik Szalontához 1 mértföld­ földgye terem búzát, zabot,
nyire ; határja 2 nyomásbéli, árpát, és tengerit.
némelly része hegyes, völ­ TEPKE. Szabad puszta
gyes * agyagos• kaszállója Nógrád Várm. földes Urai
vízjárta föld, kétszeres búzát több Urak, fekszik Szőlős­
terem , és zabot is néha; höz nem meszsze, mellynek
erdeje v a n , szőleje is, fekete filiája.
TEPELY. Szabad puszta
9
Körös foly a határján keresz­
tül ; piatza Váradon, és Be­ Heves Vármegyében.
lén yesen van TE PL A. Tót falu Bars
TENY. Alsó, Felső Teny. Várm. földes Ura a Kir.
9

Szabad puszták Pest Várm. Kamara, lakosai katoliku-

H h 4 sok,
488 TEF, TEP.

%
s o k , fekszik Selinetzbez £ falvához közel, és annak fi­
mértföldnyire; határja he- liája; határja meglehetős.
gyes. TEPLICZ. Mezőváros Sze­
TEPLA. Tót falu Liptó pes Várm. lakosai többfélék,
Várm. földes Ura Dvorniko- fekszik Poprádhoz £ mért-
vics Uraság, lakosai kato- földnyire; papiros maimais
likusok, fekszik Rozenber- van, határjában legelője ke­
gához | mértföldnyire; -ha- v é s , ' é s sovány, más javai
tárja meglehetős. vágynak.
TEPLA. Vág Tepla, TEPLICZ. Tót falu Nyitra
P'erch Tepla. Tót faluk Várm. földes Urai Gr. Erdő-
Trentsén Várm. földes Uraik d y , és Motesiczky Urasá­
Gr. lllésházy, Gr. Balassa, g o k , lakosai többfélék, fek­
Gr. Szapáry, és több Urasá­ szik Pöstyénhez nem mesz­
g o k , lakosaik katolikusok, sze , és annak filiája; határja
és másfélék is , fekszenek ollyan, mint Pöstyéné.
Vág Beszterczéhez, s Szu-
9
TEPLICZ. Tót falu Túrótz
lóvhoz nem meszsze, föld­ Várm. lakosai többfélék,
gyeik néhol soványak, ke­ fekszik Ivancsináboz | mért­
resetre módgyok a' szom­ földnyire; határja közép­
széd fördökben; fájok, és szerű.
legelójök van. TEPLICZE. Tót Mezővá­
TEPUCSKA. Szabad pusz­ ros Trentsén Várm. földes
ta Hont Várm. földes Ura Gr. Ura Gróf lllésházy Uraság,
Koháry Uraság, fekszik Kor­ lakosai katolikusok, 'sSzent
mosónak szomszédságában, egyháza Sz. István Királynak
mellynek filiája. emlékezetére szenteltetett,
TEPUCSKA. Tót falu Lip- fekszik Budetinyhez n e m
tó Várm. földes Ura a* Királyi meszsze, 's az Uraságnak
Kamara, lakosai többfélék, kastéllyával diszesíttetik ;
fekszik Boczához | mértföld­ határja termékeny, réttye,
nyire; fája, teje van, föld­ legelője, fája van , fabrikája
gye többnyire sovány; ha­ pedig nevezetesíti.
tárja hegyes, völgyes, piatza TEPLICZ. Trentsén Várm.
ábrányira. , Fordok, földes Urok Gróf
TEPLICSKA. Teplicf. Tót lllésházy Uraság, fekszenek
falu Szepes Várm. földes Ura Tepliczéhez közel, Ispotál-
Márjássy Uraság , lakosai lyokis vagyon. Itten tartotta
többfélek, fekszik Márkus- lakodalmát I. Rákóczy Fe­
rentz
 TEIU

rentz Zrínyi Jegyesével, m$i- lője, réttye, fája, ejég van,

lyet Veselényi eszközlött.
Lásd felőle Vdgnert Libr.
III. pag. 188.
TERBEGECZ. Ttrbusovcc.
Magyar falu Hont Várm.
földes Urai több Uraságok,
lakosai külömbfélék, fekszik
Kókeszihez nem meszsze ,
mellynek filiája; határja j 6,
legelője elég, fája van, szőlő
hegye középszerű.
TERBELÉO. Tót falu Nó­ lom van, piatza Margitán.
grád Várm. földes Urai Be-
marhákkal is szoktak keres­
kedni.
TEREBBS. Oláh falu Bihar
Várm. földes Ura ' Bárányi
Uraság, lakosai j5 hitűek,
fekszik Margitához, Királyi­
hoz, és Tótihoz is közel;
határja 3 nyomásbéli, térsé­
ges, és néhol sovány, földü­
gye terem búzát, folyóvize
Berczecze, mellyen jó ipa-
TEREBES. Trebisov Toké
f

jniczky, és több Urak, la­ Terebes. Elegyes magyar,

kosai külömbfélék, fekszik és tót Mezőváros Zemplén
Raphoz közel, és annak fi­ Várm. földes Urai Gr. Zichy,
liája; batárja közép termé­ Gr. Csáky, Bernáth Urasá­
kenységfi , vagyonnyai meg­ g o k , és a* Religyiói Kints­
lehetősek. tár, lakosai katolikusok, és
TERCS. Szalma Teres*ó hitűek, fekszik é. Zemp­
Magyar falu Nógrád Várm. lénhez a mértföldnyire. Szá­
földes Urai több Urak, la­ mos szabad udvarok vágy­
kosai külömbfélék, fekszik nak benne. Sóháza is van;
Ságnak szomszédságában, határja olly forma , mint
mellynek filiája; határjaso- Barancsé. Hajdan nevezetes
ványas. Vára, s Erőssége vala; Pa-
9

TERCS. Puszta Tercs. rich nevuek kezdették, Pe-

Szabad puszta Nógrád Várm. rényiek felékesíthették , és
földes Urai több Urak, fek­ megerőssittették. A' R. Sz.
szik Ságnak szomszédságá­ Pál' Szerzetének jeles régi
ban, és annak filiája. Klastromja, 's Szentegyháza
TBRCSOVA , vagy Tercho- vala itten, holott Eerényiek
va.Tót falu Trentsén Várm. temetkeztek 1480-ban. A'
a' Sztrecsényi Uradalomhoz menykó gyakorta belé ütött,
tartozik, lakosai katoliku­ mig P. teste ki nem vétetett.
sok, fekszik Kisucza Újhely- Elrontotta G. Tökölyi Imre,
hez a mértföldnyire; földgye a* ki a* Munkácsi Várat is
valamennyire s o v á n y l e g e ­ felgyújtatta, midőn az Oz-
ma-
 TEIU

manókhoz készült veszedel­ w\Jtább Máramarosban, mint

mes körny51 állásai miatt. ' Szatmáron.
TEREBES. Rákos Terebes. TEREBÓ. Trtbjov. Tót
Oláh falu Szatmár Várm. föl­ falu Sáros Várm. földes Urai
des Ura Gr. Károlyi Uraság, több Urak, lakosai kűlömb­
lakosai ó hitűek, fekszik Bei­ félék , fekszik Nagy Ládná-
teknek szomszédságában, nak szomszédságában, melly­
mellynek filiája ; határbéli nek filiája; határja közép­
földgye i nyomásbéli,sovány szerű.
és agyagos, réttyei jók, de TBREGOVA, vagy Trego-
Száradások károsíttyák, !e- vestye. Bánátbéli nagy falu,

Í
relöje e l é g , fája van, szö- Temes vizéhez közel, Kor-
eje kevés, piatza Károly- niához í mértföldnyire; la­
ban, és Szatmáron. kosai leginkább oláhok;
TEREBES. Toké Ttrtbis. nevezetesici az Ozmánokkal
Oláh, és sváb falu Szatmár volt viadal, és azoknak meg
1
Várm: földes Ura G. Károlyi verettetések; határja jó , va­
Uraság, lakosai katolikusok, gyonnyai többfélék.
és ó hitűek, fekszik Galváts, TEREHEGY. Magyar falu
Piskardos, Madarász, és Dob­ Baranya Várm. földes Ura Gr.
hoz közel; határja 3 nyo­ Batthyáni Uraság , lakosai
másbéli , gabonát jót terem, katolikusok, és reformátu­
káposztát i s ; szép fijarai sok, fekszik Bodonboz nem
erdeje vagyon , szóleje nints, meszsze, és annak filiája,
piatza Szatmáron, és Nagy- Harkány, Ipátsfa, és Ko-
Károlyban. vátshidához is közel; határja
TEREBES. Túr Terebes. 3 nvomásbéli, búzát legin­
Elegyes magyar falu Ugotsa kább terem, borait Valpói
Várm. földes Ura B. Perényi Uradalomba 4 órányira vi­
Uraság, lakosai katolikusok, szik eladni.
egygyesultt ó hitűek, és re­ TEREM. Me\& Terem,
formátusok , fekszik Túr vagy Tyiram. Oláh falu
vize partyán, mellyen vám, Szatmár Várm. földes Ura
híd is van, Halmihoz, Kis Gr. Károlyi Uraság, lakosai
Gergéhez is közel; határja óhitűek, fekszikN.Károly-
3 nyomásbéli, búzát, rozsot, boz 1 mértföldnyire, a' hol
és kukoritzát jól terem , sző­ piarza is van ; határja 3 n y o ­
leje is jó bort hoz, erdeje, másbéli , minden gabonát
kaszállója elég van, piatza' megterem, réttye jó> lege-
 TEÍU TER. 491

lője e l é g , fája. és szőleje Uraságok, lakosaik katoli­

nintsen. kusok, és másfélék, feksze­
TEREMÉL, és Elligú Hó. nek Kazárhoz közel, melly­
Két szabad paszták Szatmár nek filiáji; határbéli föld­
Várm. egymás mellett fek­ gyeik közép termékenysé­
szenek , Vallayhoz közel, gnek, vagyonnyaik megle­
mellynek filiáji. hetősek.
TEREMI A. Kis Teremia. TEREP, vagy Trip. Oláh
Albrechtsflur. Német falufalu Szatmár Várm. földes
Torontal Várm. földes Ura Urai több Uraságok, lakosai
N a k ó Urasáé, lakosai kato­ é hitűek, fekszik Szinyér-
likusok , fekszik ó Besenyő, Várallyához, mellynek filiá­
Valkán, Mokrin, Marién- ja, és Bujánházához nem
feld között; határja 4 nyo­ meszsze; határja 2 nyomás­
másbéli, foldgye terem kü­ béli , földgye kevés gabonáé
lönös tiszta búzát, erdeje I terem, dombos, fekete a-
nints, szőleje kevés, és ne- gyagos; erdeje, szőleje nin­
vendék; piatza többnyire tsen, piatza Várallyán, Új­
gabonával Török Becsén. városban, és másutt.
TEREMIA. Nagy Teremia. TERESRE. Magyar, és tót
Lásd Mdrienfeld. falu Nógrád Várm. földes
TERENY. Alsó, és Felső Urai Tassy , és több Urak,
Tereny. Két faluk Hont lakosai katolikusok, fekszik
Várm. földes Uraik Gr. Beré- Romhányhoz nem meszsze,
nyi, és Zsembery Uraságok, mellynek filiája; határja kö­
lakosaik katolikusok, és re­ zépszerű.
formátusok, fekszenek Egek TERESTVENFA. Magyar
hez nem meszsze , mellynek falu Vas Várm. földes Urai
filiáji; foldgyeik középsze­ több Urak, fekszik Felső-
rűek, legelojök elég v a n , Pátyhoz nem meszsze, melly­
szőlőhegyei középszerű bo­ nek filiája; határja közép­
rokat teremnek, fájok nem szerű, réttye, legelője meg­
elég, lehetős.
TERENYB. Homok Tere- TERESTVENFA. Magyar
nye, Kis Terenye. Két falu fala Vas Várm. földes Urat
Nógrád Várm. Homok Tere- több Uraságok, lakosai kü­
nyének földes Ura Hamar, lömbfélék, fekszik Iváncz-
és több Urak, Kis Terenyé- hoz nem meszsze, mellynek
nek pedig Gyürky, és több filiája; határja középszerű.
 TEU. TER.

TERESTENYE. Magyar szomszédságában; határja I

falu Torna Várm. földes Urai nyomásbéli, foldgye dom­
Fáy, és több Uraságok, la­ bos, völgyes, sovány, ho­
kosai többfélék, fekszikAr- mokos , terem leginkább
dóhoz közel; határja hegyes tengerir, erdeje, szőleje e-
és sovány. lég, és j ó , piatza Margitán,
TERGARP. Orosz, és tót TERJÉKFALVA. Terjakov-
falu Gömör Várm., lakosai ce. Tót falu Sáros Várm.
többfélék , fekszik erdők, földes Ura Péchy Uraság, la­
és kőszirtes helyek között; kosai többfélék, fekszik Só­
patakjában jó ízu halak van­ várhoz nem meszsze, melly­
nak; határja leginkább za­ nek filiája; határja termé­
bot terem , réttye sovány, keny, réttye, legelője, és
legelője elég, fája van, pia­ tája van; piatza, és keresetre
tza a , 's 3 mértföldnyire; módgya Eperjesen.
malcáa is van. | TÉRJEN. Magyar, és tót
TERGENYE. B a r s Várm. falu Nógrád Várm. földes Ura
földes Ura Kázy Uraság. Gr. Balassa Uraság, lakosai
TERGENYE. Magyar falu katolikqsok, fekszik Buják­
Hont Várm. földes Ura Hg. hoz a órányira; határja né­
Eszterházy Uraság, lakosai hol sovány.
többfélék, fekszik Nemes TERLING. Tót falu Po­
Öroszihoz közel, és annak zsony Várm. földes Ura De-
filiája; határja ollyan, mint schán Uraság, lakosai kato.
Nagy Peszcké. likusok, és evangélikusok,
TERGOVISTYB. Oláh falu fekszik Modrához közel, és
Krassó Várm. földes Ura a' annak filiája , Csukárdnak
Kir. Kamara, lakosai ó hi­ szomszédságában, határja i
tűek, fekszik Fadimák, és nyomásbéli, rozsot, árpát,
Baltntzhoz is közel; határja j zabot jól terem , erdeje ,
4 nyomásbéli, egészen he- réttye, legelője, szőleje van,

f yes, és többnyire tsak ku* piatza Bazinban, Modrán, és

oritzit terem; erdeje van, Pozsonyban.
szőleje .nints. TERMKOVA. Bánátb. falu.
TJSRJE. Oláh falu Bihar TERNA , v. Tárna. Ung­
Van?, földes Ura Baranyai vár Vármegyében.
Urasjág^ lakosai ó hitűek, TERNOVA. Oláh falu Arad
fekszik Micskéhcz n e m Várm. földes Ura a* Királyi
mesxjzé, Poklosteleknek is Kamara, lakosai ó hitűek,
\ fek- •

fekszik Dund , Drauc*, Ag-
ris, Magyarát, 6 Pankota,
Moroda, és Kurvakérnek is
szomszédságokban, határ­
jának Bárda nevű része szé­
nát, és búzát terem; Dom-
brovicza részén pedig vágy­
nak gy ümöltsössei, bővel­
kedik marhával, sertéssel,
juhokkal, és méhekkel.
TERNOVA. Trentsén Vár­
megyében , a' V. Besztertzei
járásban.
TBRNOVECZ, és Ternov-
csak. Két falu Szála Várm.
földes Urok Gr. Álthán Ura­
ság , lakosaik többfélék,
fekszik Ternovcsák Stridó-
hoz közel, mellynek filiája;
9
ama pedig Macsincczhez
nem meszsze, 's ennek filiá­
ja; földgyeik közép termé­
kenységnek , vagyonnyaik
meglehetősek.
TERNYÁN. Szabad puszta
Torontal Várm. földes Ura
Márczibány Uraság, Csóká­
hoz tartozik.
TERNYB. Tót falu Sáros
Várm. földes Ura B.Splényi
Uraság, a' kinek kastéllyá-
val ékesíttetik, lakosai Ka­
tolikusok, fekszik Eperjes­
hez i mértföldnyire; határja
jó, réttye kétszer kaszálta-
tik, legelője hasznos, fája
van, piatza közel.
TERNYE. Tót falu Zólyom
Várm. földes Ura Gr. Eszter­
TER. 493
házy Uraság*, lakosai kato­
likusok , fekszik Zólyomhoz
I mértföldnyire; határjában
legelője elég, keresetre mód
gya Zólyomi, és a'Selmetzi
piatzon, fája van, földgye
sovány, és nehezen mível-
#
tetik.
•TERPES. Magyar falu He­
ves Várm. földes Ura B.Orczy
Uraság, lakosai katoliku­
sok , fekszik Sírokhoz nem
meszsze, és annak filiája;
harárja jól termő.
TERPEST. Oláh falu Bihar
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Szombotság, és Du-
sesthez közel, földgye kö­
zépszerűen termi a' gabonát,
erdeje van, egy patak foly
határján, piatza Váradon, és
Belényesen másfél mértföld­
nyire.
TERPIN. Hont Várm. föl­
9
des Ura a Tudományi Kints­
tár, fekszik Litavához nem
meszsze, mellynek filiája;
9
a Bozóki Uradalomhoz tar­
tozik.
TERSZTYE. Tót faluTren-
tsén Várm. földes Urai Trs-
tyánszky, és több Uraságok,
lakosai katolikusok, fekszik
Podszkálhoz közel, mellynek
filiája; határja középszerű.
TERSZTIN. Szabad puszta
Szepes Várm. földes Ura Gr.
Csáky Uraság, fekszik Vei-
bak-
 4»4

bakhoz nem meszsze, és an­ I Uraság, lakosai többfélék,

nak filiája. I fekszik Viskhez nemmeszsze,
TÉRVÁR. Torontal Várm. mellynek filiája; határja j ó ,
földes Ura Szeged Városa. legelője van elég, fája mind
TESKÁKD. Két falu Szála a* kétféle, szőlő hegye kö­
Várm. földes Uraik H. Esz- zépszerű.
terházy, Káldy , és több TESSANO. Tesanóc[. T ó t .
Uraságok, lakosaik katoli­ falu Vas Várm. földes Urat
kusok, és másfélék, fek­ Gr. Szapáry, és több Urasá-
szenek Lenthihez közel, és 'ok, lakosai katolikusok,,
f
annak filiáji; földgyeik kö­ ekszik Martyánczhoz nem
zépszernek, egygyilcnek sző­ meszsze, mellynek filiája;
lőhegye van, másiknak pe­ határja középszerű.
dig legelője, fája nints. TESSENY. Magyar falu
TESKB* Szabad puszta Baranya Várm. földes Ura
Gömör Várm. földes Urai Mihálovics Uraság, lakosai
Komis, és több Uraságok, katolikusok , fekszik Kis-
fekszik Baraczához n e m Aszszonyfínak szomszédsá­
meszsze, mellynek filiája. gában , mellynek filiája;
TESMAG. Magyar falu határjának földgyei közön­
Hont Várm. földes Ura a* séges termékenységiek, rét­
Rozsnyói Káptalanbéli Ura­ tyei soványak, erdeje, sző­
ság , lakosai katolikusok, leje van, piatza Pétsen 3
fekszik Ipolyságnak szom­ órányira.
szédságában , és annak filiá­ TESSÉNFA. Magyar falu
ja; batárja jól termő. Baranya Várm. földes Ura G.
Tés. Magyar falu Vesz­ Batthyáni Uraság , lakosai
prém Várm. földes Ura a* reformátusok, fekszik Vasz-
Fejérvári Püspökség, vagy lóhoz nem meszsze, és an­
Prépostság, lakosai katoli­ nak filiája, egy szigetetské-
kusok , és evangélikusok, ben, mellyet a* fekete víz
fekszik Bőrbegyhez n e m kőről foly, egy hídon jár­
meszsze, é. Palota felett i, nak bé és k i , a* Drávához
Fejérvárboz 3 mértföldnyire. egy órányira van; határját
Nagy mélységű ördöglyttka-néha egészen el szokta borí­
nevű barlangja van; határja tani az áradás; majd min­
hegyes. denből szűkölködik, piatza
TESSA. Magyar falu Hont sehol; földgye bűzát közép­
Várm. földes Ura Foglár szerűen terem.
' TES-

TESLICZKA. Szepes Vár­
megyében.
TESTIRE. Bánácbéli falu.
TE SIN A. Tót falu Tren­
tsén Várm. fekszik Zaj Ug-
róczhoz közel, határja nem
utolsó.
TESTANÓCZI Elegyes falu
Vas Várm. síkos foldgye jól
termo, réttye j ó , legelője,
és fája elég van, szőleji is
vágynak.
TESZ ÉR. Tót falu Hont
Várm. földes Ura B. Hellén-
bach Uraság, lakosai több­
félék, fekszik F. Sipekhez
nem meszsze, és annak fi­
liája; legelője elég, szóleje
jó borokat terem, tuzrevaló
fája kevés.
TBSZER. Tesztre. Tót
falu Nyitra Várm. földes Ura
Gr. Traun Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Nagy
Jáczhoz nem meszsze , és
annak filiája; határja ollyan,
mint Prasiczé.
TBSZER. Ats Tes[/r. Né­
met falu Veszprém Várm.
földes Ura Gróf Eszterházy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik a' Suri, Akai, Szom­
bathelyi , és Csatkai határok
között; szántó földgyei he­
gyesek , de még is jó termé­
kenységinek , szőlő hegye
kisded, réttye, legelője, és
erdeje kevés. , nak itten.
TÍT;
TESZ ÉR. Magyar falu
Veszprém Várm. földes Ura
Gr. Eszterházy Uraság, la­
kosai katolikusok, fekszik
Tamásitól n. ny. i órányira ;•
földgye termékeny, fája van,
réttye j ó , piatza Pápán, és
Győrött.
TÉTH. Magyar falu Győr
Várm. földes Urai röbb Urak,
lakosai katolikusok, többen
evangélikusok , és számos
zsidók, fekszik a' Sokoró-
allyai járásban a' Pápai út­
9
ban , a hol posta státzió is
van, Győrhöz, és Pápához
3 mértföldnyire; határja x
nyomásbéli, térséges, dom­
bos , rozsot leginkább, de
egyéb gabonát is megtermi;
erdeje kitsiny, szőleje nints,
széna nélkül szűkölködik.
Határjában van Szent Kút
nevű kis falutska, mellynek
9
katolikus német lakosai a
TéthiUraságoknak zsellérjei,
1
és tsak a házaik után való
kényeikből éldegélnek. It­
ten vagyon egy szép Tem­
1
plom , mellyben a Bóldogs.
Szűznek tsudálatos K é p e
van, melly az ott lévő kút­
ban találtatott, 's ájtatosan
tiszteltetik , és Sz. György
naptól fogva , Sz. Mihály
napig, minden Üjhóld Va­
sárnap nagy Bútsúk tartat­
49« TÉT.
TETH. Magyar falu Sza­
bolcs Várm. töldes Urai Bó-
nis, és több Uraságok, la­
kosai katolikusok, és refor­
mátusok, fekszik Levelek­
hez nem meszsze, mellynek
filiája; postája is van; határ­
ja ollyan, mint Székelyé.
TETE. Szabad puszta Pest
Várm. földes Urai Darvas
Successorok, fekszik Urihtfz
közel; földgye jól termő,
és fája is van.
TÉTENY. Német falu Pest
Várm. földes Urai Paksy ^ és
Daróczy Successorok; Báró
RudnyánszkyUraságnak szép
kastéllyával, a' Duna* par­
tyán épfdtt nyári mulató há­
zával, gyümöltsös, vadas,
és fátzán kertyeivel disze­
síttetik, fekszik n. k. Érd­
hez n.ny. Promontórium-
hoz i , é. Török Bálinthoz £
mértföldnyire; határja két
nyomásbéli , leginkább jó
bort terem, mellyet Pesten,
és Budán szoktak eladni.
Nevezetes pintzéje is van
itten az Uraságnak, tsupán
kősziklából kivágva, melly­
nek. mássá az Országban ke­
vés találtatik, szekérrel le­
het bejárni, pintze üregje
Budáig tart; itt vala ama'
Szirmiumba vezető kővel
kirakott római út , melly
nagyobb részént már le­
süllyedt; posta, és vendég­
fogadó is van itten, lakosai
katolikusok, lakják számos
zsidók is.
TÉTENY. Kis Téteny.
Szabad puszta Pest Várm.
földes Urai Paksy, és Daró­
czy Succeszszorok, fekszik
Promontórium , és Tétény
között; nevezetes szőlő he­
gye van, mellyen számos
Budai, és Pesti Polgárok
tartanak szőlős kerteket, 's
szép sajtó házakkal ékeske­
dik , vendégfogadója is van.
TÉTENY. Tadert. Magyar,
és német falu Mosony Várm.
földes Urai Hg. és Gr. Eszter­
házy Uraságok, lakosai ka­
tolikusok , és evangéliku­
sok, fekszik délre Magyar
Óvártól 3 | , Nizsidertől pe­
dig 5y órányira; határja x
nyomásbéli, fekete homo­
kos földgye többnyire búzát,
és rozsot terem, mezeje,
9
réttye a Hanságban helyhez-
retik; vannak tavai, mely-
lyekben néha jó halászattya
esik, 's nádat, és kákát
termesztenek ; szék só is
szedetik határjában; piatza
M. Óváron, és Nizsideren.
TÉTETLEN. Szabad puszta
Pest Várm. földes Ura Föld-
váry Uraság; fekszik Nagy-
Abonyhoz k ö z e l , és annak
filiája,
TETETLEN. Magyar falu
Szabóles Várm. földes Ura
Koma-
 tev; THA. 497

Komáromy Uraság, lakosai Uraság , lakosai katoliku­

katolikusok, és reformátu­ sok, fekszik Högyészhez 1
sok, fekszik Nádudvarhoz mértföldnyire ; határja a'
közel, és annak filiája; ha­ természetnek szép javaival
tárja jól termő. bővelkedik.
TEVEL. Adás\ Tevel. Ma­ THAMÁSI. Magyar falu
gyar falu Veszprém Várm. Sopron Várm. földes UraH.
töldes Urai több Uraságok, Eszterházy Uraság , lakosai
lakosai katolikusok, és re­ katolikusok, fekszik Szár­
formátusok , fekszik Bődöge, földnek szomszédságában,
Nagy T e v e l , Tapolczafő, Bogyoszlóhoz nem meszsze,
és Pápa között; határja 2 mellynek filiája, Sopronhoz
nyomásbéli, rozsot, krom- 6 mértföldnyire ; térséges
pélyt, zabot terem; árpát határja két nyomásbéli ,
nem termesztenek; réttye búzát, rozsot, árpát, zabot,
nints, a* sertés kereskedés­ kukoritzát terem; szőleje,
ből segítik magokat a' la­ és erdeje nints ; juhokat
kosok ; Ardai vizén malma számosan tartanak. E'
vagyon, piatza Pápán -| ó- falu Nádasdy' idejében ka­
rányira. Kis Tevel pedig tonáskodó helység volt.
malom, földes Ura Vesz­ THAZAR. Bars Várm. föl­
prém Városa. des Ura az Esztergomi Káp­
TEVEL. Nagy Tevel. Né­ talanbéli Uraság.
met falu Veszprém Várm. THECZ. Temes Várm.,
földes Ura a' Zirczi Apátur- földes Ura Gusztinyi Uraság.
s á g , lakosai katolikusok, THEDDIS. Szabad puszta
kiknek jeles Templomjok Szabolcs Vármegyében.
vagyon , fekszik Bődöge, és THEMA. Szabad puszta
Tapolczafőhöz közel; határja Veszprém Várm. földes Ura
3 nyomásbéli, terem rozsot a Religyiói Kintstár, fekszik
9

jól, búzát , árpát , zabot Nyaradnak szomszédságá­

pedig középszerűen; réttye, ban , és annak filiája.
legelője kevés, erdeje nints, THES, Szabad puszta
az Uraságnak meglehetős é- Csongrád Várm. földes Urai
pulettye vagyon a* Tisztek* több Uraságok, lakosai ma­
számára; kőbányája is van gyarok , elegyesek, és do­
határjában, piatza Pápán. hányt termesztő kertészek,
TEVEL, Német falu Tolna fekszik Csongrádnak szom­
Várm. földes Ura D ö r y szédságában, mellynek fili-
1 i ája,
 ája, Körös vizéhez közel; ölnyire, az úgy nevezett
földgye fekete ugyan, de Telecskdn; határjának alsó
nagyobb részén rétséges. része fekete, és jól termő,
THES. Magyar, és német ' felső része pedig homokos.
népes falu Veszprém Várm. Épületei között, a* Szent­
földes Ura a* Fejérvári Püs­ egyházakon kivul neveze­
pökség , lakosai katoliku­ tesebbek: a* Városháza, és
s o k , és* reformátusok, leg­ némelly Lakosokéi; de több­
inkább fa mívesek, és Fejér­ nyire alatsonyak. Lakosai,
váron szokták eladni faszer- kereskedéssel, kézi munká­
#
számaikat, fekszik Palota, val , s mesterségeknek foly­
J

és Jásd között, a* hegyek* tatásával is keresik éleime-

tetején, erdőknek közepé­ ker. Piatzán Lakosai báláa-
ben ; szántóföldgyeinek né- datosságúl egy dombon em­
melly része meglehetős, de lékeztető oszlopot emeltek f

nagyobb része sovány, rét­ néhai M. TERÉZIA Királyné­

tyei erdősek, és kősziklásak, nak , e' sorokkal ékesítve:
erdeje nagy, legelője elég, Augustce Mariái Theresiai.
vize nints, úgy annyira, Justae. Clemcnti. Hungaro-
hogy nyári hévségben tsak rum Reginas. Cives Maria-
egyszer ihatik marhájok nap­ Theresiopolitani. Commu-
jában , akkor is a Kis Thési nem Regiis Civitatibus Li­
1

határban; kiittyai sem elég­ bertatém adepti, rara Au-

ségesek száraz időkben; sző­ gusti Nominis Communica-
lőhegye kitsiny. tione donati % in perenne
THES. Kis Thés. Thési gratitudinis, & fidelitatis
Helységhez kaptsoltt szabad Monumentum Collem hunc
puszta, földesura a*Fejér- adgesserunt MDCCLXXIX.
vári Püspökség, tsupán er­ Határja két fordulóra van
dőségből , és legelőből áll. osztva, szép búzát, zabot,
TERI-ZIOPOLIS. ( M A R I A )
árpát, és kölest terem ; mar-
Szabad Királyi Város Bács háji szépek, juhai számosak,
erdeje most nevekedik, sok
Vármegyében, lakosai Ma­
A bort termő szőlejek v a n ,
gyarok , Bunyevátzok , és
de boraik gyengék; a* Pa-
Rátzok, római katolikusok,
lityi nagy tónak napkeleti
és ó hitűek, fekszik Topo­
részén épultt S[óda Fábri-
lyához 1 7 4 0 0 , Csantavérhez
kd/ok nem nagy folyamat­
1 1 8 ao , Szentához a o 6 0 0 , 1
ban van. E tónak vize sós
ó Kanizsához 1 7 3 * 0 bétsi
t *
ÍZU
 TER.
ízu ugyan, de halak még is
vágynak benne; nádgya van
a' mocsáros helyeken, mel-
lyeket a* Város* Tanátsa el-
árúlgattat; Fájok szuken van,
bővelkednek ellenben sok
juhokkal, marhákkal, kü-
lömbtéle termésekkel , és
lovakkal; széjjel a' szálláso­
kon mintegy 500 magyar
dohány kertészszei is vágy­
nak, a' kik azt haszonnal
termesztik; piatzok helyben,
és némellykor Baján, *s Sze-
f eden is; pénzt szereznek
ülömbféle vagyonnyaikból,
és számos marháikból,
THBRESIAWERK. Vas há­
mor Krassó Vármegy. közel
Német Boksánhoz , ugyan
tsak annak határjában.
TIBA. Magyar falu Gömör
Várm. földes Ura Pletrich
Uraság , lakosai többfélék,
fekszik Csoltóhoz közel, és
annak filiája ; földgye meg­
lehetős, piatza közel, fája
van , mész, és szénégetésből
hasznok van , legelője kevés,
malma közel.
T i n A . Tót falu Ungvár
Várm. földes Urai több Urak,
lakosai katolikusok, fekszik
Sobrántzhoz^ mértföldnyire;
határja jó.
TIBAVA. Kis, és Nagy
Tibava. Két orosz falu Be­
reg Várm. földes Urok Gróf
Schönborn Uraság, lakosaik
TIB. 499
katolikusok , és ó hitűek,
fekszenek a* Munkácsi Ura­
dalomban, fóldgyeik legin­
kább zabot teremnek , és
kukoritzát; réttyeik j ó k ,
legelojök alkalmatos, fájok
van.
TIBORSZEG. Elegyes falu,
Vas Várm. földes Ura Horvát
Uraság, lakosai többfélék,
fekszik Milleihez közel,
mellynek filiája ; határja
középszerű.
TÍCHA. Orosz falu Ung­
vár Várm. földes Ura a* Kir.
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik az Ungvári Urada­
lomban ; határja középszerű.
TIERCHOVA. Tót falu -
Trentsén Várm. földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok, fekszik Hlboke ne­
vezetű völgyben, mellyben
találtatnak lakást szolgáltató
kunyhók; földgyei megle­
hetősek.
TIGYE. Békés Vármegyé­
ben Szállás.
TIHAMÉR. Szabad puszta
Borsod Várm. földes Ura az
Egri Káptalanbéli Uraság.
TIHANY. Régi Vár, és
jeles fekvésű Magyar Mező­
város Szála Várm. földes Ura
a' Religyiói Kintstár, lako­
sai katolikusok, fekszik Ba­
laton tava felett, Füredhez
-J- órányira, igen vidám, és
meszsze ellátást szolgáltató
1 i a he-
 TIK. TIL.

hegyen, mintegy fél Sziget­ nagyobb részént térséges,

ben , s ezért Ckersontsus- kukoritzát leginkább terem,
J

nak is nevezi Bonfin. Ne- más gabonát tsak rész sze­

vezetesíti ANDRÁS Király rént; szóleje kevés, erdeje
által fundáltt Szentegyháza, nints.
és volt jeles Klastromja, s
}
TIKVÁN. Nagy Tikván.
teste is ide helyheztettetett. Oláh fclu Krassó Várm. föl­
Régi remete forma lakás is des Ura a' Kir. Kamara,, la­
szemléltetik itten; örömmel kosai ó hitűek, fekszik Ká-
szemlélgette 1795. Kir. Hg. k o v a , Székás, és Kis Tik-
LEOPOLD Nádor ispányunk, vánboz nem meszsze; határja
midőn a Füredi savanyú víz­ 4 nyomásbéli, egy része tér-
1

nél vala ; határja ámbár he­ séges, más része hegyes, és

gyes, de jó termésű, lege­ völgyes, leginkább kukori­
lője van, szőleje meglehe­ tzát terem, erdeje, szóleje
tős bort terem ; fája, réttye nints.
nintV; halászattya nevezetes TILAJ. Magyar falu Vas
a' Balatonban , és felső tavá­ Várm. földes Urai Csányi,
ban ; nádgya, és meglehetős és több Urak, lakosai kű­
szántóföldgyei is vágynak. lömbfélék, fekszik Baltavár­
TIKOS. Magyar falu So­ hoz nem meszsze, mellynek
mogy Várm. földes Ura Gr. filiája; határja vizes, szoros,
Festetits Uraság, lakosai ka­ és nem igen termékeny, fája
tolikusok, n. k. Holladdal, van,
n. ny. Fönyéddel, d. Marosi TILAJ. Magyar falu Szála
pusztával; é. Vőrsel határos; Várm. földes Ura Csányi
határja 2 nyomásbéli, jó , Uraság, lakosai katolikusok,
és róna földgye mindent fekszik Csányhoz közel, és
megterem , erdeje, szóleje annak filiája; foldgye so­
kitsiny, piatza Keszthelyen, vány, legelője, szőleje,, és
is Kanizsán. malma van.
TIKHA. Ungvár Várm. TILD. Magyar falu Bars
TIKVÁN. Kis Tikván. Várm. földes Ura az Eszter­
Oláh falu Krassó Várm. föl­ gomi Érsekség, fekszik Csif-
des Ura a Kir, Kamara, la­ fárhoz közel, mellynek fi­
9

kosai ó hitűek, fekszik Ka- liája; határja ollyan, mint

kova , Nagy Tikván, Aga­ Melléké.
dics , és Greováczhoz közel; TÍMÁR. Magyar falu Sza­
határja öt nyomásbéli , bolcs Várm. földes Ura a*
Ki-
 TlM.
Királyi Kamara, lakosai ka­
tolikusok, és reformátusok,
fekszik Rakamazhoz n e m
meszsze, mellynek filiája;
batárja ollyan, mint Raka-
mazé.
TÍMAFA. Vas Várm.
TIMARÓCZ. Tót faluTren-
tsén Várm. földes Urai Gr.
Kolonics, és B. Zay Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
fekszik N. Szlatinához közel,
és annak filiája ; földgyei
kö/épszerSek.
TIMSOR, vagy Timsot.
Orosz falu Bereg Várm. föl­
des Ura Gr. Schönborn Ura­
s á g , lakosai többen ó hi­
tnek, fekszik Felső Verecz-
kchez közel, cs annak filiá­
ja ; ha'átja sovány.
T J N Ó D . Oláh falu Bihar
Várm. földes Ura Gr. Bat­
thyáni Uraság , lakosai ó
hitűek, fekszik Élesdhez I
órányira; határja kitsiny,
földgye hegyes , völgyes,
némelly része fekete, de
többnyire követses, tengerit
középszernen terem, erdeje
van, szőleje meglehetős;
széna nélkül szűkölködik.
TINORD. Szabad puszta
Fejér Várm.földes Urai több
Urak, fekszik Sz. Miklóshoz
közel, mellynek filiája.
TINKOVA. Oláh falu Kras­
só Várm. földes Uta a* Kir,
Kamara, lakosai ó hitűek.
TlN. JOI
fekszik Zsidóvár; Pestyere,
és Szakulhoz közel; határja
4 nyomásbéli, Temes mellett
fekvő része lapányos , de a'
többi mind hegyes, legin­
kább kukoritzát terem, er­
deje van, szőleje nints.
T J N N Y E . Elegyes magyar
falu Pest Várm. földes Urai
Miskei, és több Urak, la­
kosai katolikusok, reformá­
tusok, és számos zsidók,
fekszik egyenetlen helyen,
n. kel. Csabához i , n. ny.
Unyhoz d. Perbályhoz is
l- mértföldnyire ; határja 3
nyomásbéli, leginkább két­
szeres búzát terem, zabot,
és muhart középszerűen;
kukoritzával bővelkedik,
szénája nem terem, piatza
Budán , és Esztergomban;
ehez tartozandó egy fertály
órányira fekvő Jászfalusi
puszta, mellyen a' Bétsbe
vivő ország uttya keresztül
van; igen szép réttye, szán­
tóföldgyei, erdeje, 's hegyei
vannak ; van vendégfoga­
dója is.
T I R I B E S . ,Szabad puszta
Heves Várm. földes Ura Al-
másy Uraság, fekszik Nagy-
Batonyhoz Közel, mellynek
filiája ; szántóföldekkel, és
kaszáitokkal bővelkedik;
nagy majorsága vagyon itt
az Uraságnak, roppant ép fi­
lé ttye , tsurös kertyei , és
I i 3 kő-
 TIR.
k5b8I épöltt istállók, egy
nagy erdős hegv alatt fe-
küsznek; észak felé Zagyva
vize határozza Nógrád Vár­
megyétől.
TIRRE. Elegyes falu Vas
Várm. földes Ura G. Batthyá­
ni Uraság, lakosai katoli­
kusok, fekszik F. Szolnok­
hoz közel, és annak filiája.
TJRNOVA. Oláh falu Kras­
só Várm. földes Ura a Kir. 1
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Apadia, Szocsán , és
Czerovához nem meszsze;
határja 4 nyomásbéli, melly
egészen hegyes, és tsak ku­
koritzát terem, igen nagy,
és jó erdeje van, szóleje
nintsen.
TISINA. Tót falu
Várm. földes Urai Gr. Szapá-
ry , és Gr. Batthyáni Urasá­
gok , lakosai katolikusok,
fekszik M. Szombathoz |-
mértt'öldnyire; határja sikos,
földgye termékeny, réttye
jó, legelője, és fája elég van,
szőleji termők.
TJSINECZ. Orosz falu Sá­
ros Várm.. földes Ura Gr.
Szirmay Uraság , lakosai
többfélék , fekszik Duplin-
nak szomszédságában, melly
nek filiája; földgye közép
termékenysége, erdeje nem
tágas, legelője elég van.
TISZA BECS , a* B . betű­
ben.
Tis.
TISZAKŐ. Magyar falu
Heves Várm. a' Tisza mellett
Tisza Püspökitől 1 mértföld­
nyire; határja jó.
TISZINA. Tót falu Tren­
tsén Várm. földes Ura B.
Splényi Uraság, lakosai ka­
tolikusok , a* irztrecsényi U-
radalomhoz tartozik; Har-
mintzadgya is van; határja
ollyan, mint A. Vaditsóé.
TISZITHE. Tót falu Sáros
Várm. földes Urai több Ura­
ságok, lakosai kűlömbfélék,
fekszik Keczer - Peklinnek
szomszédságában , és annak
filiája; határja középszerű,
réttye, fája elég van.
TISZOVA. Orosz falu Be­
reg Várm. földes Ura Gr,
Vas Schönborn Uraság, lakosai
kűlömbfélék, fekszik Kis-
Bisztrához nem meszsze, és
annak filiája ; réttye tsekély,
legelője meglehetős, tűzre
való fája van, földgye tsu-
pán zabot terem , és po-
hánkár.
TISZOVICZA. Bánátb. falu
Orsovához \ \ mértföldnyire.
TISZOVNYIK. Alsó , és
Felső Tis[ovnyik. Két tót
faluk Nógrád Várm. földes
Uraik Gr. Balassa, és Gr.
Zichy Uraságok , lakosaik
katolikusok, Alsó a* Felső­
nek filiája; földgyeik közép
termékenységnek, réttyeik,
I legelójök meglehetősek.
 Tisz.
TISZÓLCZ. Theishol\, Ti-
sTpvec^ Tót Mezőváros kis
Hont Várm. földes Urai több
Uraságok, lakosai evangé­
likusok, fekszik Brezno Bá­
nyához 4 mértföldnyire, Mu-
rány Lchota, és Hoszszűrét
falukhoz is közel ; határja
tsupán kösziklás hegyekből
áll, 3 nyomásbéli, szántó­
földgyei meredek hegyeken
vágynak, soványak, de trá­
gyázás után középszernek,
rozsot, zabot, pohánkát te­
remnek; réttyei tsekélyek,
legelője elég mindenféle
marhájának; sajtal, túróvaj
bővelkedik , erdeje meg­
lehetős, méhek' tartására
pedig hasznos határja van;
jelesebb hegyei: í.Hrado-
v a , mellyen regemen Vár
vala; a. Mágnes, az itten
találkozó mágnes kövekről
híres, és nevezetes; 3. Stre-
berna, itten hajdan ezüst
bányák voltak; 4. Hutta,
itten értzet olvasztó műhe­
lyek valának; 5. Sajba,
nagyon magas, és meredek
h e g y , mellyen legjobb ve­
res fenyő fák találtatnak.
Ezekben a* hegyekben szár­
mazik Rima vizének harma­
dik ága, melly víz bővelke­
dik szép pisztrángokkal; la­
kosai deszkákkal, zsende-
lyekkel, és más fa készítmé­
nyekkel kereskednek ; a'
Tiv. Jö3
\Város felől \ fertály órányira
fekszik a* Beszterrzei Camer. ,
Administratzióhoz tartozan­
dó Kir. Vas Maszsza, melly
több olvasztó kementzékből,
és kovátsoló hámorokból
áll. E' Maszsza körül valami
60 emberek dolgoznak, ki­
ken kivul mások is sokan
laknak, úgy hogy reá men­
nek 470 személyekre, a' kik
mind katolikusok; Temp-
lomjok is van, és tsupán
mesterségjekból élnek.
T i SZTAHEREK. Elegyes
falu Szatmár Várm. földes
Ura Rédey Uraság, lakosai
katolikusok, és reformátu­
sok, fekszik Ritse, Rosály,
Kis Hódos között, Túr vize
hasíttya határját; határja 3
nyomásbéli, szántóföldgyei
tsekélyek, szénája bőven
terem, erdeje szép, szóleje
nints, piatza Szatmáron.
TITUL , vagy TiteL Haj­
dani Vár Báts Vármegyében.
TISZTA MARK. az M . be­
tűben.
TIVADAR: Magyar falu
Bereg Várm. földes Urai B.
Vécsey, és más Uraságok,
lakosai katolikusok, és töb­
ben reformátusok , fekszik
Fejér Cyarmathoz közel,
mellynek filiája; fá[a nints,
legelője hasznos, de szoros,
szántóföldgyei mindenféle
gabonát tetemnek , * tágas
I i 4 gyű-
 Tiv. TOB.

gyümöltsös kertyei vágynak, pánál egyebet nem terem;

's szálakkal is kereskednek erdeje van, szőleje nints,
TIVADAR. Magyar falu kaszállói vágynak; marha'
Ugocsa Várm. földes Urai eladásból szereznek pénzt.
töt>b Urak, lakosai katoli­ Tó. Vörös Tó. Német
kusok , és reformátusok, falu Veszprém Várm. földes
fekszik Újlakhoz közel, és Ura Gr. Zichy Uraság, lako­
ennek filiája, Forgólányhoz, sai katolikusok, fekszik Bar­
és Péterfalvához sem mesz­ ma g hoz Méneseihez pe­
sze ; határja 2 nyomásbéli, dig 1 órányira; határja ket
búzát, rozsot bóven, zabot, nyomásbéli, földgye agya­
és kukoritzát középszerűen gos, és motsáros, erdeje
terem ; erdeje kevés, szőleje kevés, szőleje nints.
nints, piatza Újlakon 3 órá­ Tó. Kis Tó. Temes Vár­
nyira van. megyében , földes Ura a*
TIVADARCZ. Tót falu Vas Királyi Kamara, fekszikLu-
Várm. földes Ura Gróf Bat­ goshoz nem meszsze, melly­
thyáni Urasáé, lakosai ka­ nek filiája ; postája is van.
tolikusok, fekszik F. Lend- I TOBAJ. Német falu Vas
váboz közel, mellynek fi­ Várm. földes Ura Gr.Battbyá-
liája; földgye középszerű, ni Uraság, lakosai katoliku­
réttyének is fele j ó , szőleje, sok, fekszik Német Csencs-
erdeje, legelője elég van. nek szomszédságában , 's an­
TIZEDES. Borsod Várme­ nak filiája; földgye nem
gyében Tsárda. igen termékeny , határja
TIZENHÁROM VAROS. Vas többnyire hegyes, és az
Várm, földes Ura Brendánó áradások is alkalmatlanít-
Uraság, lakosai többfélék, tyák; szőleje jó borokat
fekszik Sárvárhoz nem mesz­ terem.
sze , és annak filiája; határja TÓFEJ. Magyar falu Szála
vizes, és néha az áradások Várm. földes Urai több Urak,
is járják. lakosai kűlömbfélék, fekszik
Tó. Fekete Tó. Oláh falu Tárnokhoz nem meszsze,
Bihar Várm. földes Ura Gr. mellynek filiája; határja kö­
Batthyáni Uraság, lakosai ó zépszerű.
hitűek, fekszik Csúcsa, Bu- TÓFŐ. Német falu Bara­
csa , és Csernobázához -J nya Várm. földes Ura Hg.
mértföldnyire; határja he­ Eszterházy Uraság , lakosai
g y e s , köves, homokos, ár­ katolikusok, fekszik Szalat-
nak-
 TÓGY. TOK. 50J

fiakhoz nem meszsze, melly­ Tokai Ferent[ foglalta - el

nek filiája; határja jó. magának, dé Harangodi
TÓGY ÉR. Oláh falu Toron­ pusztán torkára forrott raga-
tal Várm. földes Ura a* Kir. dozása. 1705-dikbert Rákó­
Kamara, lakosai ó hitűek, czi elrontatta, hogy Patak
fekszik G y é r , Csavós, és Várának lerontatásáért m'
Csakovának szomszédságá­ Tsászáron boszszút állhasson.
9
ban ; harárja réttyeivel egy- Melly viszontagságokban a
gyütt 5 nyomásra van fel Városnak lakosai is részesek
osztva, melly majd hasonló voltak. Díszesíti a' Városnak
Csivosihoz tulajdonságaira Szentegyháza, a'Kapurzinu-
nézve; marháji -számosak, soknak, Piaristáknak Szent­
erdeje derék; piatzaCsako- egyházaik, de a* több Lako­
ván, és Temesváron. soknak is vágynak itten tu­
TOK. Oláh falu Arad lajdon Templomaik, és szá­
Várm. földes Ura B.Forray mos Uraságoknak szabad ud­
Uraság, lakosai ó hitűek, varaik. Terézia hegyén Ká­
fekszik. Iltyó , Soborsin , és polnát építtetett itten néhai
a' Bánát között ; • földgye M. TERÉZIA. Lakosai, nem
meglehetős, kctskével, mé­ olly tehetősek, mint hajdan;
hekkel, és.gyümöltsel bő­ szántóföidgye, és legelője is
velkedik. szfik; igen híres szőlőhegye
TOKAJ. Elegyes lakosú tágas, és j ó , de nem min­
Magyar Mezőváros, és haj­ denütt; piatza, és eladásra
dani Vár Zemplén Várm. föl­ módgya van helyben, orszá­
des Ura a' Királyi Kamara, gos vásárjai meglehető'ek;
9
lakosai külömbfélék, fekszik a' Tiszán is van módgya a
B. Kercsz'iírhoz 1 mértföld­
nyire, a* híres Tokaji hegy
alatt, Bodrog vizének , a' TOKAJ. Kis Tokaj. Ma­
Tisza vizébe való folyásánál. gyar falu Borsod Várm. föl­
Eredete bizonytalan ; kü­ des Ura az Egri Káptalanbéli
lömbféle ostromlásokat szen­ Uraság, lakosai katoliku­
vedett 1 5 1 3 , 1 5 6 3 , 1566.sok, és reformátusok, fek­
1605 - dikben Bocskainak szik Görömbölynek szom­
birtokába jutott, majd Tur- szédságában , és annak filiá­
{óeis volt. 1645. Rákóczit ja; szántóföldgye meglehe­
vala; 168a. Tőkölyié; 1685. tős, legelője elég, szőleje
ismét a' Tsászáré leve. 1697 középszerű, erdeje nints;
He-
505 TOK. Tot.

Hejó vize' áradásaitól néha félék, fekszik Sz. Mihályfá-

károsíttarik. hoz nem meszsze, mellynek
TOKAJ. Oros[ Tokaj. filiája; toldgye termékeny,
Orosz falu Zemplén Várm. legelője, faja elég van, szö­
földes Ura Jekelfalusy Ura­ leji is termők.
ság, lakosai egygyesultt ó
TOLCSVA. Magyar Mező­
hitűek, fekszik n. k. Pisko-
város Zemplén Várm. földes
róczhoz d. Orosz Hrahótz-
Ura Szirmay Uraság, számos
hoz is i é. Brusnyiczához
f
szabad Udvarok is vágynak
í j órányira; erdeje van,
benne, lakosai katolikusok,
határja 3 nyomásbéli, hegyes
ó hitűek, és reformátusok,
és köves, zabot, rozsot nehéz
fekszik Liszkához nem mesz­
mívelés után terem. I
sze; hajdan Vára is volt,
TOKAJ. Kis Toka). Zem­
melly Tósvdrnak nevezte­
plén Várm. földes Ura a* Ki­ tett, 's talán innen eredett
rályi Kamara, fekszik Tisza Tolcsva nevezete. Ispotállyá
Tokajhoz közel, és annak is vagyon , borai híresek,
filiája. kivált 2i mellyek C^iróka,
f

TOKOD. Magyar falu Esz­ Kárpát ka , Gyapáros, Elő-

tergom Várm. földes Ura az htgy'> Várhegy, Nagykő,
Esztergomi Szeminárium , Bikkoldal, 's több hegyein
lakosai katolikusok, fekszik teremnek; határbéli földgyei
Sári Sáphoz, Csolnokhoz , és és réttyei kevesek, neveze­
Doroghoz nem meszsze, és tes szolejikböl szereznek
ennek filiája; nevezetesíti pénzt 1 akosai, legelője elég
Heis[lernck áz Ozmánokon a' hegyekben, kapával is
itten nyertt győzedelme, mi­ van módgyok a' keresetre.
dőn őket a* motsáros helyre
szorította, épen akkor , mi­ j * TOLCSVA. Kis Tolcsva.
dőn É. Újvár is tőlök elvéte­ Szabad puszta Zemplén Vár­
tett; legelője elég van,szá­ megyében.
mos szöleji jó neműek, el­ TOLD. Alsó, Felső Tald.
adásra módgya a'Dunán, és Két Magyar faluk Nógrád
Esztergomban, szántó föld­ Várm. földes Uraik Kubínyi,
gyei soványak , 's tsupán és több Uraságok, lakosaik
rozsot teremnek. katolikusok, és másfélék,
TOKORCS. Magyar falu fekszenek Sz. Iványhoz nem
Vas Várm. földes Ura Ne- meszsze, mellynek filiáji;
deczky Uraság, lakosai több földgyeik középszerűek, rét-
tyeik,
tyeik, legelőjik meglehe­ Sz. Györgynek szomszédsá­
tősek. gában, mellynek filiája; ha­
T O L D . Szabad puszta Bi­ tárjában erdeje, szőleje van,
har Várm. földes Urai több terméseit is eiadhattya.
Uraságok, magyar lakosai TOLNA VÁRMEGYE.
reformátusok, földgye terem Comitatus Tolnensis. Xolnet
búzát, tengerit, és szénát. ©efpűnfcfyaft. — Nevezetét
TOLVADIA. Oláh falu To­ vette régenten híres Tolna
rontal Várm. földes Ura a* Városától. Lásd felőle Rán­
Királyi Kamara, lakosai ó tani Epitomt Rcrum Hang.
hitűek, fekszik Csakovának Ind. I. pag. 205. Hoszsza e'
szomszédságában, és annak Vármegyének 16 mértföld,
filiája , Akatos pusztához szélessége pedig 7 , alább
sem meszsze; határja négy sokkal kevesebb. Napke­
nyomásbéli, melly hasonló letre Duna vize által kerít-
Tógyér, Gyér, Gád, Hatá­ tetik, napnyugotra Fejér,
rokéhoz, egyedül hogy en­ és Somogy Vármegyéknek
nek erdeje nintsen; piatza szomszédságjokban; 's Vesz­
Csakován, és Temesváron. prémtől is Balaton tava vá-
TOLMÁCS. Tót falu Bars lasztya-el; délre pedig egy­
Várm. földes Ura az Eszter­ mást érő hegyek határozzák
gomi Érsekség, lakosai ka­ Baranya Vármegyétől. Szek­
tolikusok, fekszik Garam- szárdtól kezdvén , Somogy
Szolőshöz kqzel, mellynek Vármegyéig , nagy részét
filiája; határja j ó , de a' viz Merset hegyei foglallyák-el.
áradásoktól alkalmatlanít- Hegyei között nevezeteseb­
tatik. . bek: 1.) A* Simontornyai
TOLMÁCS. Magyar falu hegyek^ kezdődnek n. ny.
Nógrád Várm. földes Urai Kapós vize' partyánál , s 9

Szentiványi, és több Urasá­ nagyobb részek hasznos tser-

g o k , lakosai többfélék, fek­ fás erdőkből áll; 2.) Baját
szik Rétsághoz nem meszsze, hegye; 3.) a* Kölesdi he­
és annak filiája, határja kö­ gyek; 4.) a* Szekszárdi he­
zépszerű, vagyonnyai meg­ g y e k , mellyeknek allyaiti
lehetősek. híres borok teremnek.
TOLMÁCS. Magyar falu Folyó vizei között neveze­
Szála Várm. földes Ura Hg. tesebbek: 1.) Sárvize, melly
Eszterházy Uraság, lakosai nevének, iszapossága miatt,
többfélék, fekszik Bánok eléggé megfelel; ered Palo-
tana! Veszprém Vármegyé­ Várm. földes Ura Gr. Feste­
ben , és sok vadakkal i* tits Uraság, lakosai katoli­
gazdag, ritkán szokott be­ kusok , fekszik a' Duna'
fagyni , 's a* Vármegyét partyán; hajdan sokkal ne­
mintegy két részre osztya; vezetesebb vala, míg a'hadi
vidékje Sárköznek nevezte­ viszontagságok miatt el nem
tik; a.) Sió vize , melly tsekélyíttetett; most az Ura­
Balaton tavából FoKndl foly- ságnak kastéllyá díszesíti,
k i , 's e' Vármegye'Lakosai­ postája is van; határjában
nak mind halakkal, mind szőleje, dohánnyá, fája mind
rákokkai hasznos; de ára­ a'kérféle van, réttyei jók,
dásai károsak. 3.) Kapós legelője alkalmatos.
vize, Somogy Vármegyéből TOLNA. Tolnau. Német .
foly e* Megyébe; halai isza­ falu Komárom Várm. földes
pos izuek. 4.) Kupa vize, Ura Gr. Eszterházy Uraság,
melly Kapós vizével egy- lakosai katolikusok, fekszik
yesfil, Vidékje e' jó termé- Neszmélyhez 1 mértföldnyi­
Í enységu Vármegyének e- re ; földgye középszerű, le­
gésséges, és vidám, kivévén gelője , réttye szükségére'
némelly kevés tavas, és la elég van , piatzozó helyekre
pályos részeit; foldgye jól a' hegyek miatt nehéz uta­
termő, vadgyai számosak, kon járnak.
borai között legnevezete­ TOLNA. Bihar Vármegyé­
sebb a' Szekszárdi , melly ben Kortsma.
külső Országokra is elhor- TOMAJ. Badacsony To­
dattatik, 's a* Burgundiái mp/ , és Lesenc^e Torna}.
borokhoz nagyon hasonlító. Két Magyar falu Szála Várm.
Gyümöltsei jó ízűek. Mar- Badacsony Tomajnak földes
háji jelesek, lovai gyorsak, ^Ura Hg. Eszterházy Uraság;
Ziska sertéssei hasznosak, ennek pedig Nedeczky, és
vadgyai kűlömbfélék; egy több Urak, lakosaik külömb
szóval a' természetnek sok félék, fekszenek Tapolczá-
S7ep javaival meg áldatra- hoz \ mértföldnyire; föld­
qott. Mindöszve 1 1 3 lakó gyeik középszerűek, vagyon-
helyek vágynak benne, 's nyaik többfélék.
a' Pétsi Püspöki Megyéhez TOMAJ. Szőlőhegy Szála
tartozik. Vármegyében.
TOLNA. Elegyes Magyar, TOM AT. Szabad puszta
és Német Mezőváros Tolna Heves Várm. földes Ura B.
Or-
 TOM. TOM. JOJ

Orczy Uraság, fekszik Tisza 4 nyomásbéli, egészen he­

Szalukhoz közel, mellynek gyes , kukoritzánái egyebet
filiája, nem terem ; erdeje nagy ,
TOMANY. Oláh falu Szat­ szőleje nints.
már Várm. földes Ura Báró TOMOR. Magyar falu A-
Hunyady Uraság, lakosai ó baúj Várm. földes Urai Gr #

hitűek, fekszik Erdő Szada, Fekete , és - több Uraságok,

's Oláh Tótfalunak szomszéd- lakosai katolikusok, és re­
ságjokban, és Oláh Újfalu formátusok, fekszik Felső-
Bánya Városától i £ mért- Vadászhoz nem meszsze, és
földnyire; szántó foldgyei- annak filiája; határja kéc
nek egy nyomása j ó , rét- nyomásbéli, néhol sovány.
tye hasznos, piatza Nagy- TOMPA. Magyar, és tót
Bányán a mértföldnyire, az falu Hont Várm. földes Urai
értz Bányák 3 mértföldnyire több Urak, lakosai többfé­
vágynak hozzá, a' Nagy- lék , fekszik Gyerkhez nem
Bányai szőlőkben pénzt ke­ meszsze, mellynek filiája;
resnek, földgyének egy ré­ határjában legelője elég van,
sze sovány, szőleje, erdeje szőlőhegye jó.
nints. TOMPAHÁZA. Magyar fala
TOMÁLYA. Gömör Várm. Sopron Várm. földes Urai
fekszik Sajó vize mellett. több Urak, lakosai katoli­
TOMASA. Bánátbéli falu, kusok, és evangélikusok,
Korniához -J- mértföldnyire. fekszik Nemes - Adonynak
TOMCSIN. Tomcsani. Tót szomszédságában , és annak
falu Turócz Várm. föídesUrai filiája, Sopronhoz j j . mért­
Tomcsányi, és több Urak, földnyire ; határja sovány,
lakosai evangélikusok, fek­ térséges, 1 nyomásbéli, bú­
szik Szent Mártonnak szom­ zát , rozsot, árpát, zabot,
szédságában , és annak fili­ és kukoritzát terem; erdeje,
ája; azon folyó víz mellett, szőleje nints, szénája elég
melly Cedron , és Jordánterem, legelője szoros.
vizekből származik. TOMPA. Szabad puszta
TOMEST. Oláh falu Krassó Csanád Várm. földes Ura
Várm. földes Ura a' Királyi Szalpek Uraság , fekszik
Kamara , lakosai katoliku­ Tornyához közel , melly­
sok,, fekszik Ballosest, Goj- nek filiája.
zest, és Rumunyestnek is TOMSAI. Malom Nyitra
szomszédságjokban; határja Vármegyében.
TONK-»
 TONK. Top.

TONKHÁZA. Magyar fala TOPEST. Oláh falu Bihar

Pozsony Várm. földes Urai
Gr. lllésházy, és több Urak.
fekszik lllésházához n e m
meszsze, mellynek filiája;
Jókához, Nagy Léghez, és
Csenkéhez is közel; szántó
földgyeikből , és réttyeik-
ből veszik jövedelmeiket
lakosai; fűzfákat ültetnek,
's azoknak ágait használlyák.
Tós NYAROSD , az
betűben.
T O P A . Alsó, és Felső
Topa. Oláh faluk Bihar
Várm. földes Urok a' Kir.
Kamara, lakosaik ó hitűek,
fekszenek Kerpestnek szom­
szédságában; térséges, dom­
bos, agyagos földgyök gabo­
nát középszerűen terem, er-
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara, /lakosai ó hitűek,
fekszik Dekonyesd , és Jan-
csesdhez £ órányira; térsé-
j g e s , dombos, agyagos föld-
gye gabonát középszerűen
terem, erdeje nints, piatza
Belényesen, és Váradon.
TOPLA. Oláh falu Krassó
1
Várm. földes Ura a Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
N.
fekszik Pad urán , Ohabalun-
ga, és Dubesthez is közel;
határja 4 nyomásbéli, hegy,
's völgyből áll fegészszen,
egyedül kukoritzát terem,
erdeje kevés, szőleje nints.
TOPLICZA. Kar and Top-
lic{d. Kardnd név alatt.
TOPOLA. Szabad puszta
Torontal Várm. földes Ura a 1

dejek nints, piatzokBelénye- Zágrábi Káptalanbéli Uraság,

sen, és Váradon. Szecsánhoz tartozik.
TOPA. Magyar, és oláh TOPOLACZ. Bánátb. falu.
falu Bihar Várm, földes Urai TOPOLÓCZ. Tót falu Vas
z Kir. Kamara , és Topay Várm. földes Ura Gr. Nádas-
y

Uraság, lakosai reformátu­ dy Uraság, lakosai többfé­

s o k , és ó hitűek, fekszik lék, fekszik Hidegkúthoz
n. k. Kis Báród, dél. Rév, nem meszsze, és annak fili­
n. ny. Gégény ész Lóknak ája; határja síkos, Stájer-
szomszédságjokban; határja Ország mellett, szőleje van,
3 nyomásbéli, tengerit leg­ réttye jó szénát terem, fája
inkább terem, szénát, búzát, is vagyon.
zabot tsekélyen, lapályos, he­ TOPOLCSKA. Nyitra Vár­
gyes , sovány, és homokos a' megyében Irtvány.
foldgye; erdeje van, szőleje T o p o L O K A . Tót falu Zem­
nints, legelője szoros, piatza plén Várm. földes Ura Szir­
Váradon. ~ may Uraság, lakosai katoli-
• ku-
 TOP.
kusok, fekszik Leszkóczhoz
nem meszsze , és annak fi­
liája ; határja a nyomásbéli,
szóleje nintsen, piatza Ho-
monnán.
TOPOLOVECZ. K. és N.
Topolovec[. Két oláh falu
Temes Várm. földes Urok a*
Kir. Kamara, fekszenek Ré-
kashoz közel , és annak
filiáji.
TOPOLYA. Oi;osz falu Zem­
plén Várm. földes Ura Szir­
may Uraság, lakosai ó hi­
tűek, fekszik Orosz Patak,
és Runyinához is i órányira;
a nyomásbéli határja legin­
kább zabot terem, föld gye
hegyes, völgyes, kőszikíás,
fejér, kavitsos, erdeje, le­
gelője van, piatza Ungvá­
ron , és Homonnán.
TOPOLYA. Magyar falu
Bács Várm. földes Ura a' K.
Kamara, lakosai katoliku­
sok , fekszik M. Tereziopo-
lishoz 17400 , Rogloticzá-
hoz pedig 5000 bétsi ölnyire;
határja 3 nyomásbéli, leg­
inkább búzát, zabot, és ár-
át terem; marhákat, juho-
£ at nevelnek; földgye fe­
kete , erdeje nints, szőleje
nem igen jó bort terem;
vize van egy völgyben, de
sokszor ki szárad , nádgya
nints, szép marhákkal bő­
velkedik , piatza Baján, és
M. Teréziopolisban, pénzt
TOP. J I I
keresnek marhából, gabo­
nából, gyapjúból, és fuha-
rozásból.
TOPOLYÁN. Tót falu Zem­
plén Várm. földes Ura Gr.
Sztáray Uraság, lakosai ka­
tolikusok, és ó hitűek, fek­
szik Pctróczhoz \ órányira;
határja 3 nyomásbéli, terem
búzát, gabonát, és tengerit,
erdeje, szőleje nints, lege­
lővel bővelkedik.
TOPONÁR. Elegyes Mező­
város Somogy Várm. földes
Ura Gr. Festetics Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Orczihoz, és Füredhez nem
meszsze, Kaposvárhoz .| ó-
rányira; határjaj nyomás­
béli, földgyének egy része
9
dombos , a többi róna, őszit
és tavaszit középszerűen te­
rem, erdeje elég, malma is
van, szőlő nélkül szűkölkö­
dik , piatza Kanizsán van.
TOPORCZ. Tót falu Szepes
Várm. földes Ura Görgey
Uraság, lakosai katolikusok,
és evangélikusok; határja
ollyan, mint Holomniczé.
TOPOSHÁZA. Szabad puszta
Szála Várm. földes Ura a
Szombathelyi Püspökség,
9
fekszik Mileicgyházszeghez
nem meszsze, mellynek fi­
liája.
TORÁK. Nugy Tórák. 01.
falu Torontal Várm. földes
Ura Kis Uraság, lakosai 6
 Tou. TOR.

hitűek, fekszik Kis Tórák, TORCS. Tarcsendorf v.

%

és Pardányhoz közel; határja Dak^endorf* Német tálu

3 nyomásbéli, mindennemű Pozsony Várm. az Eberhárdi
gabonát terem; bora, fája Urasághoz tartozandó, lako­
nints, piatza Páncsován , sai többnyire evangélikusok,
Temesváron, és N. Becske­ fekszik Sz. Erzsébethez , és
reken; Bege nevezetű vize Uzorhoz nem meszsze; ha­
van. tárja 3 nyomásbéli, szántó­
TÓRÁK. Kis Tórák. Oláh földgyeiken , és tsekély me­
falu Torontal Várm. földes zeiken kivul semmivel sem
Ura Kis Uraság, lakosai ó bírnak, hanem fuharozással
hitűek , fekszik Sz. György segítik magokat.
Katalinhoz Pardányhoz TORDA. Bánátbéli falu,
pedig i £ órányira; határja I Malintzhoz i mértföldnyire.
3 nyomás a' kaszállóval egy- I TORDA. Magyar falu Bi­
gyütt, földgye igen jó, terem har Várm. földes Ura a* Kir.
mindent; juhokat, és mar- Kamara, lakosai reformátu­
hákat szépeket nevelnek; sok, fekszik Rét, Sz. Miklós,
szénával, náddal bővelke­ és Kovácsinak szomszédság-
dik; fája, és bora nints, jókban , Debreczenhez 4
piatza Nagy Becskereken, mértföldnyire; határja 3 nyo­
Temesváron, és Páncsován; másbéli , terem búzát, zabot,
's Bege nevű vize van. árpát, és tengerit.
TORBÁGV. K/e in TurbaL TORDA. Szabad puszta
Német falu Pest Várm. föl­ Békés Vármegyében.
des Urai Gr. Sándor, és Szily TORDAs. Tót falu Fejér
Uraságok, lakosai katoliku­ Várm. földes Ura Nagy Ura­
sok, fekszik n k. Buda Őrs­ ság, lakosai katolikusok, és
höz I , n. ny. Biához ész. evangélikusok, fekszik Vál-
Pátyhoz fél órányira , két hoz nem meszsze, mellynek
•partnak oldalánál egy völgy­ filiája; határja j ó , vagyon- ,
ben; határja 3 nyomásbéli, nyai jelesek , és kűlömb­
bort terem leginkább, és félék.
szorgalmatos szóló művelé­ TORDOMESZTICZ. Tót falu
sekből javittyák állapottyo- Nyitra Várm.foIdesUrai több
kat; gabonát középszerűen Urak, lakosai katolikusok,
terem , széna nélkül szűköl­ fekszik N . Tapolcsányhoz I
ködik, erdeje szép nevendék, mértföldnyire ; határjában
vannak forrásai is. szőleje, malma van, piatza
közel;
 TOR-

Jtözcl; tserép edényeket is másbéli, rozsot, árpát, és

készítenek; legelője szoros, zabot terem, szőleje közép­
föld gye középszer fi. szerű, erdeje tsekély.
TORJÁNCZ. Horvát fala TORMAFÖLD?. Magyar
Baranya Várm. földes Ura falu Szála Várm. földes Urai
Gróf Eszterházy Uraság la­ Keresztúri, és más Urak,
y

kosai katolikusok, fekszik lakosai katolikusok, fekszik

n. k. Kásádhoz £ , d. a' Drá- Szécsi Szigethez nem mesz­
vához egygy óra járásnyira; sze , mellynek filiája; szőteji
ebben a' falurskában a' há- jó borokat teremnek, fuha-
zak az álló vizek között van- rozásra is jó módgyok van,
nak helyheztetve ; szántó- földgye közép termékeny­
földgyeiben kukoritzát, és ségfi.
zabot szoktak termeszteni, T O R M Á S . Magyar fala
minden második esztendő­ Baranya Várm. földes Ura
ben ptdig búzát, az Uraság Petrovszky Uraság, lakosai
Zálogos nevezetű erdejénél többfélék, fekszik Sz. György
lévő táblában számos, és höz közel, mellynek filiája;
szép szarvas marhákat is határja a természetnek szép
9

nevelnek. javaival megáldathatott.

T O R K O S . Szabad puszta
TORM Á s. Kis Tormás.
Zemplén Várm. földes Ura
Elegyes fala Tolna Várm.
Kácsándi Uraság , fekszik
földes Ura Gr. Aponyi Ura­
Szilvás Újfalunak szomszéd­
ság , lakosai katolikusok,
ságában, mellynek filiája.
fekszik Szakadatsnak szom­
TORISZKA. Toris. Tót
szédságában , és annak filiá­
falu Szepes Várm. földes Ura
ja ; batárja j ó , vagyonnyai
LötseVárosa, lakosai kato­
jelesek , eladásra is mód­
likusok ; határja megle­
gyok van.
hetős.
T O R M Á S . Szabad puszta
T O R M A F A L U . Krcnsdorf.
Tolna Várm. földes Urai Gr.
Horvát, és német falu.Sop­
Aponyi, és Döry Uraságok,
ron Várm. földes Ura Hg.
fekszik Zombának szomszéd­
Eszterházy Uraság, lakosai
ságában , és annak filiája.
katolikusok, fekszik Hierm-
nek szomszédságában, Sop­ T O R M Á S . Szabad puszta
ronhoz pedig a | mértföld­ Nyitra Várm. fekszik Cser-
nyire; batárja inkább térsé­ mendhez nem meszszfe, melly
g e s , mint hegyes, a nyo­ nek filiája.
K k TOR-
 ji4 TOR/ ToK.

TORMÁS. Szabad puszta nek. Barlangjai nevezete­

* Sopron Várm. földes Urai sek, úgymint: a* S^idclloi,
J a n k ó v i c s , és^ Tálián Urasá­ és S[ilic{ei, Borsóvá mellett,
gok, fekszik Újkérhez közel, mellyeknek leírását lásd tu­
's ennek filiája. lajdon neveik alatt. Folyói
TORMOS. Tót falu'Nyitra között nevezetesebbek: Bold
Várm. földes Ura a' Nykrai v<z, Torna, JaHont^a, és
Püspökség, lakosai katoli­ Cserna vizek. Orvosi vizei
9
kusok , fekszik Nyitrához között legnevezetesebb a
közel, és annak filiája; ha­ Sziliczei barlanghoz mint­
tárja j ó , mind a k é t f é l e fája egy 1 órányira fekvő Lófej-
1

van; szőlőhegye termékeny, kúttya, mellynek tsudálatos

9
legelője elég, piatzaNyitrán kifolyása v a n , mert a m e ­
közel. legebb hónapokban öblö­
TORNA V Á R M E G Y E . sebben buzog, és szakaszon­
Comitatus Torntnsis. í o r * ként, majd megapad; majd
ncr (Sefpanfcfcaft. Nevezetét ismét neki zúdul kifolyásá­
vette volt régi Várától. Fek­ val. Nevezetes a* Hídvég-
9
szik n. ny. Gömör, északra Ardói i s , és a Szögligeti.
Szepes, délre Borsod Vár­ Apró folyótskáji számosak,
megyéknek szomszédság jók­ és némellyek drága ízu ha­
ban. .Egész kerülete e* kis lakkal jelesittetnek. Tavai
Vármegyének mintegy 10 Görgőnél , és Komjátinál:
mértföldnyire terjed; hosz- ez Posnyaghak is neveztetik.
sza 4 , szélessége majd 3 , Levegője egésséges, némelly
9
majd kevesebb mértföldet vidékjét nagyon járja a szél;
tesz. Vidékje többnyire he­ marbáji j ó k , vadászattya je- S
gyes, s mintegy kőfallal les, gyümöltsök jó eszten­
9

vetetik körül a nagy he­ dőben s o k , borok kevés.

1
t

gyekkel ; némellyek K o s z i k - de egy része j ó , és kedves

lások, és kopaszok, némel­ ízu. Erdőjök, legelójök ki­
lyek ellenben kivált a' juhok vált bőven van. Földgye
nak, és sertéseknek jó lege* nagy részént követses, és
löt szolgáltatnak. Neveiket sovány termésű. Bányáji
sok volna elő - számlálni, nintsenek, vasa jó van, de
minthogy számosak, és a' nem sok készíttetik. Szár­
9
faluktól is külömbféleképen nyas vadgyai számosak, s
neveztetnek; még ezek is orvosi hasznos füvek is b ő ­
ágai a nagy Kárpát hegyei- ven teremnek itten. Mind-
9

ösz-
 TOR. TOR. flf

Öszve 4 4 lakó helyek vágy­ Miklósnak több helységek­

9
nak benne , s a' Rozsnyói, k e l , 's e* Vármegyének Fő
és Munkácsi Püspöki Me­ Ispányságával egyetemben.
gyékhez tartozik. Diszesíti e* Várost az Uraság­
T O R N A . Régi Vár, és nak kastéllyá, jeles kertye,
Mezőváros Torna Várm. föl­ 's egyéb gazdasági épületei,
des Ura Gr. Keglevich Ura­ szép helyen épultt Szentegy­
ság , mások is bírnak itten, háza , és a* Vármegye', 's
lakosai katolikusok, fekszik Gyulay Uraságnak háza. —
dél. volt Vára alatt, 's Tor- Jeles halas tó is van itten;
naüyának is neveztetik, Tor*határjának foldgye középsze­
na vize mellett. Régi Vára rű, legelője elég, réttyei jók,
meredek helyen vala, 's az fája van mind a' kétféle, el­
Ozmánoktól vitézül megol­ adásra módgya van, posztó-
talmaztatott. Magócsi Gás­ fabrikájais van; 3 országos
pár* idejekor, midőn e'Vá­ vásár is esik benne.
rat bírta, elég ozmán főket TORNA. Magyar falu Fe­
lehetett falain szemlélni. — jér Várm. földes Urai több
1678-dikban Júliusban meg Urak, fekszik Tüskevárhoz,
ölettettek Német Őrzóji, *s és K. Szörcsökhöz nem
elfoglaltatott. Lesleus is siké­ meszsze, folyó vize által
retlenül ostromlotta először; határja essős időben káro-
lásd felőle Vágntrt Histor. síttatik.
Leop. M. Lib. VIII. p. 5 5 6 , T o R t f A . Magyar falu Vesz­
& 560. de azután mintegy prém Várm. földes Urai Ka­
30 óráig tartott heves ost­ rácsony, és több Urak, la­
romlása után megvette, sza­ kosai katolikusok, fekszik
bad elmenetelt engedvén 1 6 0 ' Tüskevárhoz -J órányira, és
Őrzőinek. Végre LEOPOLD- annak filiája; határja kéc
nak parantsolattyára leron­ nyomásbéli, rozsot, búzát,
tattatok. Kihalván Magócsi- és szorgalmatos nagyobb
nak ága, Kegltvícs Miklósmunka után mindenféle ta­
házasság által jutott e' bir­ vaszit is terem; Somlyó he­
tokhoz , hitveséül vévén gyén sok szőlőket bírnak,
Móric[ Borhálát; Semsty egy darab erdeje is vagyon,
Pál pedig Annát. Ez i s , a* és Torna - vizén k é t jó
Kir. Fiskus is birtokát sür­ malma.
getvén a* Várnak, kész pénz­ TORNA. Folyó víz Fejér,
ért engedtetett B. KcgUvics és Veszprém Várm. számos t

K k a maU
 fi6 TOK. TOR.

malmokat bajt, és rákokkal tozó nagy úri kertye, melly­

gazdag. ben mindenféle gyümöltsök
Pinkóc\. a* P. találtatnak. A kastély mesz­
9
TORNA.
betűben. sze ellátást szolgáltat az e -
T O R V A L L Y A . Magyar falu gész nagy térségén, melly
9
Gömör Várm. földes Ura Tor- Buda Várától egész a Vilá-
nallyai Uraság, lakosai ka­ josi hegyekig tart. Ispotál­
Í
tolikusok , és reformátusok, ya is vagyon. — Különös
fekszik Méhibez közel, és köszönettel tartozom az egész
9
annak filiája; postája is van, Haza előtt, e tudományi %
9
földgye gabonát bőven ter­ \ s hazai előmenetelt kedvelő,
m ő , piatza két , és négy és felsegéllő Uraságnak, a*
mértföldnyire; legelője elég, ki is az egész Országban elsS
fája is van mind a' kétféle. vala, Tornyai Kastéllyának
TORNÓCZ. Magyar falu tulajdon költségével lett szí­
Nyitra Várm. földes Urai B. ves kimetszetésében, hogy
9
Hunyady, és több Uraságok, így e szép példa szerént nem
lakosai többfélék, fekszik tsak minden nevezetesebb
Selyéhez \ fnértföldnyire; Városokat, Várakat, hanenk
határja ollyan, mint Szeló- a Kastélyokat i s , mind a
9
9

czéé, pusztája is van. Haza, mind pedig az Idege­

TORNÓSZEO. Nyitra Vár­ nek e g y gyűjteményben
9
megyében. szemlélhessék. Lakosai e
TORNYA. István Tornya.Városnak leginkább mezei
Magyar, rátz, és oláh Me­ gazdáskodással, és marha­
zőváros Csanád Várm. földes tartással keresik élelmeiket;
Ura Márczibányi Uraság, 's dohányt is nagyon jó ízűt
9
a több hozzá tartozó jószá­ termesztenek , valamint a
9

gokkal egygyütc első szülöt- Varjasházi Lakosok, melly

ségbez tartozik, lakosai ka­ hasonlóképen ez úri Nem­
tolikusok, és óhitűek, fek­ zetségbéli Majorátushoz tar­
szik Maros vizének ága mel­ tozik ; fóldgyök jól termő,
lett , melly száraz érnek ne­ piatzok Aradon, 's másutt is.
veztetik, Vaxjasházi, 's Domb TORONTAL VÁRMBGYE.
egyházi pusztáknak szom- Comitatus Torontalunsis,
szédságjokban; a Szentegy­ Xorontaltr (Sefpanföűft. —
9
házain kivul ékesíti e Mező­ Eredetét vette e bő termé­
9

várost az Uraságnak igen kenységfi jó Vármegye né­

jeles kastéllyá, s hozzá tar­ hai F. MARJA TERÉZIA alatt,
9

1779-
 Tom TOR. J17

1779-dikben, midőn a Te- I kereskedése kivált élettel,

9

mest D a n á t fel osztatta tott. ! az egész Hazában nevezetes.

Fekszik napkeletre Temes Igen szíves köszönettel tar­
Vármegyének,'és a-Német tozom különösen, Királyi
Bánátbéli Katonai vég vidék* Tanátsos, és Vitze Ispány
ségnek szomszédságában * Hertelendy Jó[sef Úrnak;
dél felől pedig a' Tételi nemkülömben T. Szolgabíró
Tsajkista, 's ugyan katonai Uraknak, a kik e' Várme­
9

vidékség mellett, holott Báts gyének jeles eredeti leírá­

Vármegyének egy része is sával igyekezetemet elő se-
határozza; napnyugorra Báts gélleni nem terheltettek. —
Vármegye keríti Tisza vizé­ Mindöszve 1 7 0 lakó helyek
v e l ; északra pedig Csongrád, vágynak benne, 's a' Csaná­
's Csanád Vármegyék hatá­ di , Temesi, és Vérsetzi Püs­
rozzák Maros vizének foly­ pöki Megyékhez tartozik.
tában. Hoszsza e' termékeny TORONY. Magyar falu
Vármegyének i8J- # széles­ Vas Várm. földes Urai Gr.
sége pedig n | . mértfoldet Niczky, és több Uraságok,
foglal magában. Hegyei nin- lakosai katolikusok, fekszik
tsenek, folyó vizei között Dozmáthhoz nem meszsze,
nevezetesebbek: 1.) Tis[a mellynek filiája ; földgye
vize, a) Maros, 3) Böge, termékeny, réttye e l é g , es
4) Temes, 5) Haranga, 6) jó szénát terem, legelője,
Berípva. Van még ezeken fája van, szőleje meglehe­
kivul egy nevezetes Tava, tős , eladásra, és keresetre
mellyet magyarul Fejértó­ módgya a szomszéd Szom­
1

nak, németül der weifse bathelyi , 's más piauokon.

Morast, rátzúl pedig Biela TORONY. Tót falu Posony
Bárdnak neveznek : ugyan Várm. földes Ura a* Posonyi
e* tón foly keresztül Böge- káptalanbéli Uraság, lako­
tsatornája, melly felől ^egre sai katolikusok, fekszik Egy
niv alatt szó vala. Vidékje bázfalvához közel, mellynek
nagyobb részént gazdag ter­ fiitája; Bodóházhcz, Duna-
9
mésű , s elég alkalmatos Újfaluhoz is közel; határja
lakást szolgáltat; levegője igen szuk, kevés szán tő-
középszerű,külömbféle mar- földgyeiből , és réttyeiből
háji számosak, és jelesek, szerzik élelmeket, fája fűzfa,
nagy vadgyai nintsenek, piatza Bazinban, és Posony-
hala néhol 4>őven van; ban.
K k i To-
 Ji8 TOR.
TORONY. Fii Torony ,
Halhthurn az F. betűben.
9 piatza Újvidéken; pénzt ke­
TORONYA. Nagy', és Kis
Toronya. Két Magyar fala
Zemplén Várm. földes Urai
Gr. Aspermont , a' Királyi
Kamara , és. több Urak,
lakosaik katolikusok, és re­
formátusok, fekszenek Sát. A.
Üjhelyhez mintegy órányira,
N. Barihoz közel; erdeje,
szőleje van, rét nélkül szű­
kölködik.
- TORONYA. Máramaros
Várm. földes Ura Gr. Teleky
Uraság; Husztnak filiája.
TORONYA. Hont Várm.
1
Szállás, földes Ura a Reli­
gyiói Kintstár.
TORVAJ. Tót falu Somogy
Várifi. földes Ura B. Calisius
Uraság, lakosai katolikusok,
és evangélikusok , fekszik
Tábhoz nem meszsze, Ba-
bonyhoz is £ órányira; ha-
tárja a nyomásbéli, rozsot
terem, búzát keveset, er-
deje h e g y e s , szőleje j ó ;
malom nélkül szűkölködik,
piatza Veszprémben van.
TORZSA. Német falu Báts
Várm. földes Ura a* Királyi
Kamata, lakosai reformátu­
sok, és evangélikusok, fek­
szik Kulához 6000 bétsi öl­
nyire ; határja 3 nyomásbéli,
terem leginkább tiszta búzát,
zabot, es kendert, foldgye
egyenes, és fekete; erdeje,
Tós.
szőleje, vize, nádgya nints, .
reshetnek kenderből, és ga­
bonából.
TÓSOK. Magyar falu Vesz­
prém Várm. földes Ura a* Rel.
Kintstár, lakosai katoliku­
sok* és reformátusok, fek­
szik Ajkához, és Kis Lőrin-
téhez \ órányira; határja a
nyomásbéli, búzát, rozsot,
árpát, zabot, krompélyt, és
kendert terem , legelője,
réttye elég, és j ó , fája is van
mind a' kétféle , \ deszka­
metsző malma is van.
TOSONCZA. Tót falu N ó ­
grád Várm. földes Ura Gr.
Berényi Uraság , lakosai
többfélék, fekszik Berzen-
czéhez közel, mellynek fi­
liája; határja ollyan, mint
Bisztriczkáé.
TÓSZEG. Kis Tószeg, lásd
Mas[dorf.
TÓSZEG. Magyar falu Pest
Várm. földes Urai több Ura- .
ságok, lakosai katolikusok,
evangélikusok, és reformá­
tusok , fekszik ^ Tisza men­
tében , Ahányhoz 1 , Rékás-
hoz i-J, Várkonyhoz \ stá-
tzióra; batárja 3 nyomásbél?,
tiszta búzát, és minden e-
gyéb gabonát bőven terem,
egyenes tér föld, sikeres,
fekete agyag, némelly h e ­
lyen, székes; erdeje, szőleje
nints; szarvas, és egyéb
mar-
 TÓT. TÓT. 519,

marhája elég van; piatza határja tengerit leginkább

Ketskeméten, Pesten, Nagy terem , szénát középszerűen;
Körösön ; vízi malma halá- erdeje van, 's néha makk­
9

szattya, nádgya van. termő; szóleje kitsiny; mar­

TÓT. Fckeu Tót. Magyar, ha eladásból pénzt szereznék
és oláh fclu Bihar Várm. föl­ Váradon, és Margitán.
des Urai többfélék, lakosai Kis TÓT. Szabad puszta
ó hitűek, reformátusok, és Bihar Várm. földes Ura Gr.
zsidók i s , fekszik Belfenyér- Csáky Uraság; többnyire ré­
hez nem meszsze; foldgye tekből áll.
tengerit terem, legelője ninrs,
azért kenteiének marháikat TÓTFALU. Nagy Tótfalu.
bérjelrt földön legeltetni; Magyar falu Baranya Várm.
lapályos határján keresztül földes Ura Gr. Batthyáni Ura­
foly Nagy, és Kis Körös, ság, lakosai reformátusok,
veszedelmes folyású ereik­ fekszik Siklóshoz nem mesz­
kel , mellyek a* határban sze, mellynek filiája, Har­
sok vajatokat okoznak; er­ sány, Vókányhoz is közel;
deje szóleje nints. határja 3 nyomásbéli, búzát
3

TÓTFALU. Nagy Tótfalu,

leginkább terem , egyebet
S[irh. Oláh falu Bihar Várm. középszerűen, borral bővel­
földes Urai Gr. Csáky , és kedik, mellyet Eszéken öt
több Urak, lakosai ó hitűek, órányira adnak-el; de fájok
fekszik legközelebb Almás, szuken van.
Kövág, és Fegyvernekhez; TÓTFALU. Kis Tótfalu.
határja a nyomásbéli, leg­ Magyar falu Baranya Várm.
inkább rozsot terem, ten­ földes Ura H. Batthyáni Ura­
gerit középszerűen, szóleje, ság, lakosai reformátusok;
erdeje tsekély; piatza Nagy határos Vokányal, Bissével,
Váradon. Gyűddel, fekszik a mély
TÓTFALU. Kis Tótfalu, völgyek között fekvő magas
Paiiltst. Oláh falu Bihar hegynek végén , minden
Várm. földes Ura B. Huszár rend nélkül, kűttya nints,
Uraság, és több Urak, la­ hanem \ órányi járásnyiról
kosai ó hitűek, fekszik n. k. egy völgyből hordanak vi­
Tatároshoz*., d. Bunzirhoz zet; fölc^gye 3 nyomásbéli,
a , n. ny. Hagymádfalvához búzát leginkább terem, er­
is a , é. Kövesegyházához deje elég, őzzel, rókával,
órányira; hegyes, völgyes nyúllal kedveskedik; borait
K k 4 ' E-
 jao TÓT. TÓT,

Eszékre 6 órányira viszik f TÓTFALU. Oláh Tótfalu.

eladni. Oláh falu Szatmár Várm> föl­
des Ura Gr. Károlyi Uraság,
TÓTFALU. Magyar falu
1 lakosai egygyesultt ó hitűek,
Pest Várm. földes Ura a Kir.
fekszik Farkas Aszó , és Oláh
Kamara, lakosai katoliku-
Újfa/u helységeknek szom­
s o k , többen reformátusok,
szédságában, földgyei leg­
fekszik Sz. András Szigettye'-
inkább kukoritzát termők,
ben, d. Pócsmegyerhez fél
réttyei jók, piatza N. Bányán
órányira, é. Kis Oroszihoz is
másfél órányira, legelojök
£ mértföldnyire ; határja 3
tágas, fájok mind a Rétféle
9

nyomásbéli, közép termé- 9

van, a Misztotíalvai bányák
kenységfi , lakosai hajó von-
tőle másfél mértföldnyire
tatással , és hajós legényke-
vágynak.
déssel szokták kenyereket
TÓTFALU. Mis\. Tótfalu.
keresni;ide tartozandó Tahi
puszta, mellyen jó fejér bort Elegyes falu Szatmár Várm.
termő szóleik vannak, mel- földes Ura Gr. Károlyi Ura­
lyeket Győrben, és Komá­ ság, lakosai külömbfélék,
romban szoktak elárulni; fekszik Lapos Bánya, és N .
erdős, és hegyes pusztája van, Bányának szomszédságjok-
mellyen szép források is ta­ ban ; batárja a nyomásbéli,
láltatnak ; Ketskc Szigetében földgye középszerű , fája,
kaszállóik, szántóföldgyeik szőleje van, piatza helyben,
vágynak; sok kenyeret, ér és Nagy Bányán.
gyümöltsöt bordának Pestre TÓTFALU. Szepes Várm.
eladni; vagyon révje, mal­ földes Urai Matyasovszky,
m a , halaszatja. és több Uraságok, lakosai
külömbfélék; határjának fele
TÓTFALU. Komlód Tót- termékeny, fája, legelője
falu. Magyar falu Szatmár j elég van, piatza Kézsmár-
Várm. földes Ura Becsky kon közel.
Uraság, lakosai reformátu­ TÓTFALU. Rába Tótfalu.
sok, fekszik Csenger Mező­ Szabad puszta Vas Várm. föl­
városhoz nem meszsze nap- des Urai Szabó, és több Ura­
nyugotra; határja 3 nyomás­ ságok , fekszik Ivánczboz
béli , földgye középszerű, közel, és annak filiája.
erdeje kevés, szőleje nints, TÓTFALU., Witázn. Vas
gyümöltsök bőven terem, Várm. földes Ura Gr. Erdődy
piatza közel Szatmáron. Uraság, lakosai katoliku­
sok,
 TÓT. TÓT. fai

s o k , fékszik Sz. Péterfalvá- TÓT SZ. GYÖRGY , az Sz.

boz nem meszsze, mellynek betűben.
filiája; határja hegyes, fája, Tór GYÖRK, a' G Y . he­
legelője, és eladásra mód- teiben.
gya van. TÓTHI. Magyar, és oláh
TÓTFALU. Windischiorf. falu Bihar Várm. földes Ura
Német falu Vas Várm. földes Bárányi Uraság, lakosai ka­
Urai a Czisztertzita Szerzet­ tolikusok, reformátusok, és
9

béli Atyák, lakosai katoli­ 6 hitűek, fekszik Micske,

kusok, fekszik Istvánfaivá- Terebes, Királyi, és Térjé-
nak szomszédságában , és hez nem meszsze; határja.
annak filiája; határja síkos, 3 nyomásbéli, terem búzát,
foldgye termékeny, réttye és rozsot, erdeje, l e g e l ő j e /
e l é g , és j ó , fája, legelője, szőleje van, Berczecze folyó
erdeje v a n , piatza Kősze­ vizén négy malmai, piatza
g e n , és Szombathelyen. Margitán.
TÓTFALU. Gyirót Tótfalu.
TÓTHI. Káptalan Tóthi.
Oláh falu Szatmár Várm. föl­
9 Magyar falu Szála V^rm. föl­
des Urai a Nagy - Bányát
des Urai több Urak, lakosai
Minorita Szerzetbéli Atyák, 9
katolikusok, fekszik a Ta-
lakosai katolikusok , és o
poltzai járásban; határja kö­
hitűek, fekszikN.Bányához
zépszerű, bora alkalmatos.
i órányira; szántó földgye
nints, kaszállója szuken van, TÓTHI, Veszprém Várnu
fája sints, szóleje, és gesz­ földes Ura Hg. Eszterházy
tenyéssé hasznos, leginkább Uraság.
szekerezéssel étnek, piatza TÓTHI, Lengyel Tóthi.
Nagy , és Felső - Bányán; Magyar falu Somogy Várm.
pénzt szereznek gesztenyé­ földes Urai Lengyel Urasá­
ből , szénából, szőlőből, és g o k , a kiknek lakó helye­
9

fuharozásból. ikkel ékesíttetik ; lakosai

TÓTFALU. Magyar falu j többfélék, fekszik Somogy-
Szála Várm. földes Ura Hg. várhoz i mértföldnyire; föld­
Eszterházy Uraság, lakosai gye termékeny, szőlőhegye
többfélék, fekszit Lentihez is alkalmatos, javai több­
nem meszsze, és annak filiá­ félék.
ja ; határja középszerű. TÓT KERESZTÚR, a K. 9

TÓT GURAB, a G . betű­ betűben.

9

ben. TÓT PRÓNA, a P. betűben.

9

TÓT
 $2% TÓT. Tó.

T Ó T ÚJFALU Í az U. betű­ elég, szőlő hegye megle­

ben. hetős.
T Ó T V A R A D , a ' V . betű­ TÖK. Magyar falu Pest
ben. Várm. földes Ura a* Királyi
TOTOVBCZ. Horvát falu Kamara, lakosai reformá- -
Szála Várm. földes Ura Gr. tusok, fekszik n. k. Jenőhöz
Álrhán Urasáé, lakosai ka­ 1 , n. ny. Anyaczi pusztához
tolikusok, fekszik Nedelitz- \ , d. Pátyhoz is j , é. Ker-
hez nem meszsze, és annak vához i'órányira; határjaj
filiája; határja meglehetős. nyomásbéli, kétszeres búzát
TOVARISOVA. Rátz falu leginkább terem ; zabot,
Bács Várm. földes Ura a* Kir. tiszta búzát, és muhart kö­
. Kamara, lakosai ó hitűek, zépszerűen ; borral annak
fekszik Bácshoz 4 5 0 0 , Bács idejében bővelkedik, erdeje
Újfaluhoz 3400 bétsi ölnyi­ nintsen , „piatza Budán , és
re; 3 nyomásbéli fekete Esztergomban.
földgye búzát, árpát, zabot TÖKES. A. és F. Tőkés.
leginkább terem , tölgyes Elegyes faluk Abaúj Várm.
erdeje van, 's tsekély bort földes Uraik több Urak, la­
termő szőleji; vize nintsen, kosaik katolikusok, feksze­
9
de ha sok őszi essők vágy­ nek a Kassai járásban ; föld­
nak, megáll földgyökön a' gyeik néhol soványak, va-
víz, nádgya nints, bővel­ gyonnyaik külömb félék.
kedik selyem bogarakkal; TŐKÉS. Kolodnoh. Orosz
piatza Újvidéken , pénzt ke­ falu Bereg Várm. földes Ura
reshetnek marha eladásból. Gr. Schönborn Uraság, la­
Tő. Fd[i Tő. Szabad kosai ó fcitüek, fekszik Hát-
puszta Komárom Várm. föl­ meghez nem meszsze, és an­
des Ura Gr. Zichy Uraság, nak filiája; szántóföldgyei
fekszik Szónyhöz közel, és rozsot, és zabot teremnek,
-annak filiája. legelójök elég, fájok van,
TÖHÖL. Tichla. Elegyes fóldgyök hegyes, és köves.
falu Bars Várm. földes Ura TŐKÉS. Magyar falu P o ­
Hg. Eszterházy Uraság, la­ zsony Várm. földes Ura Po-
kosai katolikusok, fekszik kateleki Konde Uraság, la­
Nagy Győrödhöz nem mesz­ kosai katolikusok, fekszik
sze, mellynek filiája; föld­ Szerdahelyhez közel, és an­
gye , réttye j ó , erdeje makk nak filiája , Eperjeshez is
xexmő , rája van legelője közel, KisUdvarnokhoz fél
%

órá-
 TÖL. 523 •

órányira; határja 1 nyomás- É TÖLCSED, vagy Tahik.

béli, tiszta búzát, és r o z s o t Tót.falu Sáros Várm. földes
leginkább t e r e m , legelője Ura Kapi Uraság , lakosai
jó, de szuk, piatza Szerda- katolikusok, fekszik Szektsó
belven. vize mellett; határja közép­
TŐKÉS- Oláh falu Szatmár szerű, piatza Eperjesen nem
Várm. földes Urai több Urak, meszsze.
lakosai ó hitűek, fekszik N . TÖLGY. Ér Tölgy. Sza­
Bányához j órányira; határja bad puszta Bihar Várm. föl­
2. nyomásbéli, szántóföldgyei 9
des Ura a N.Váradi Kápta­
meglehetősek, réttye, lege­ lanbéli Uraság, fekszik Sza-
9
lője elég, szőleje nintsen, lacs, Kécz , s Ganyátának
piatza K ö z e l ; a' szomszéd szomszédságjokban ; szép
arany, és ezüst bányákban tölgyes erdeje van, mellyet
9 9
van módgyok a keresetre. a szomszéd helységek is
TÖKÖLD. Tót falu Nyitra használnak.
Várm, földes Ura Gr. Erdődy TÖLGYES. Magyar falu
Uraság, lakosai katolikusok, Hont Várm. földes Ura az
fekszik F. Atrakoz közel, és Esztergomi Káptalanbéli U-
annak filiája; határja ollyan, raság, lakosai katolikusok,
mint F. Atraké. fekszik Kis Keszihez közel;
batárja jól termő.
TÖKÖLB. Rátz falu Pest TÖLLÖS. Szabad puszta
Várm. a' Rátzkevi Uradalom­ Pest Várm. földes Ura a'Tu^
hoz tartozik, lakosai kato­ dományi Kintstár, Pornó­
likusok, fekszik n.k. Csép-, hoz tartozik.
hez i órányira, d. Üjfaluhoz TÖLLÖS. Falu Szála Várm.
is annyira; határja 3 nyo­ 9
földes Ura a Pozsonyi Ne-
másbéli, gabonát, és bort, vendék Papság, fekszik Kis
rész szerént a' magok határ­ Komáromnak szomszédságá­
9
ján , rész szerént pedig a ban , mellynek filiája; ha­
Diósi pusztán termesztenek; tárja középszerű.
marhával bővelkedik, határ­
9
TÖLTÉS. Csds[dr Töltés,
ját a két Duna meg önti; 9
a Cs. betnben.
erdeje szép, káposztát jót
TÖLTÉSTAVA. Szabad
terem , piatza Pesten , és
puszta Győr Várm. földes
Budán.
Urai több Urak, lakosai ka­
TŐKÉS. Pozsony Várm.- tolikusok , és másfélék i s ,
Sziget. fekszik a' Pusztai járásban,
Táp-
5^4 T Ö M
« TÖR.
Táplány és Söjteri puszták­
y Tón.'Kis Tört, Nagy
nak, szomszédságjokban ,
Győrhöz egy mértföldnyire;
határja 3 nyomásbéli, igen
j ó , mindenféle gabonát, és
szénát is bóven terem.
TÖMÖRD. Elegyes falu Vas
Várm. földes Urai Csernely*
Maradékjai, és Góry Urak,
lakosai katolikusok, fekszik
Nemes Gsóhoz nem meszsze,
határja közép termékenysé­
g e » vagyonnyai meglehe­
tősek.
TÖMÖRD. Szabad puszta
Komárom Várm. fekszik
Mocsának szomszédságában,
és annak filiája.
TŐNVE. Magyar falu Po­
zsony Várm. földes Ura a'
Királyi Kamara, az előtt a*
Pozsonyi Klariszszáké v o l t ,
lakosai katolikusok, és evan-
Í
relikusok, fekszik Alistálhoz
Lözel, mellytől tsak egygy
iít hasíttya, Fiktálboz sem
meszsze; határja 1 nyomás­
béli , tiszta búzát, rozsot,
árpát, zabot terem, kuko­
ritzát i s ; legelője van, er­
deje nints , réttye kevés ;
piatza Somorján, és Szerda­
helyen.
TÖHCHU Alsó, és Ftlsi
Törchi. Szabad puszták Szá­
la Várm. földes Uraik Gr.
Festetics, és több Urak.
TÖRDBMICZ. Szála Várm.
földes Urai több Urak.
Tört. Két falu Bars Várm.
Kis Tőrének földes Ura Si-
monyi, amannak pedig Sz.
Iványi Uraságok, lakosaik
többfélék , fekszenek Alsó
Váradhoz közel, mellynek
filiáji ; határbéli földgyeik
termékenyek, piatzok Sz.
Benedeken.
TÖRBK. Bakos Törik,
Orlaj Tortk. % Tót faluk
Hont Várm. Bakos Törek-
nek földes Urai B. Lusinsz-
ky,* és több Uraságok, Or­
laj Töreknek pedig Gr. Se­
rényi Uraság, lakosaik ka­
tolikusok , és evangéliku­
sok, fekszenek Rima vize
mellett, Alsó Szkálnokkal,
Felső Pokorággal, és Kis-
Padári pusztával határosak;
földgyeik 3 nyomásbéliek,
jó mivelés után mindenféle
gabonát megteremnek , jó
rétekkel bővelkednek; la­
kosai fazekakkal is keres­
kednek.
TÖRINCZ. Magyar falu
Nógrád Várm. földes Ura G<
Forgách Uraság, lakosai kii-
lömbtélék, fekszik Vilyké-
nek szomszédságában, melly­
nek filiája; határja közép­
szerű , vagyonnyai megle­
hetősek.
TŐRÖCSKB. Magyar falu
Somogy Várm, földes Ura
Hg. Eszterházy Uraság, la­
kó-
 Tito.
kosai katolikusok, fekszik
Kaposvárhoz nem meszsze;
postája is van; határja két
nyomásbéli, hegyes, agya­
gos, rozsot leginkább terem,
erdeje, szőleje van.
TÖRÖK BÁLINT. Gross
Túrhat. N é m e t , és rátz
falu Pest Várm. sokkal neve­
zetesebb hely vala, midőn
Építtetője itten mulatozott,
a' ki melly különösen ked­
f
vellette vala e helyet, tu­
lajdon nevének költsönö-
zése által eléggé nyilvání­
totta; mostani földes Ura
Gr.Majláth Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik n. k.
Proraontóriumhoz £ , n. ny.
Biához i , d. Tétényhez f£l
órányira; földgye 3 nyomás-
béli, bort, és gabonát leg-
inkább terem, erdeje nagy,
szép ujj ültetett szóleje van,
piatza Budán.
TÖRÖK BECSE. Lásd :
Becse.
TÖRÖSI. Szabad puszta
Fejér Várm. földes Ura Báró
Lusinszky Uraság, fekszik
Mórnak szomszédságában ,
ipellynek filiája.
TÖRTELY. Magyar falu
Pest Várm. földes Urai Balog,
és több Urak, lakosai kato-
likusok, fekszik N. Abony-
hoz közel, és annak filiája;
földgye termékeny, lege-
lője elég, fája nints.
TbT. yaf
TÖTTÖS. Baranya Várm.
földes Ura a' Pétsi Káptalan­
béli Urasáé, lakosai katoli­
kusok, fekszik K. Szőlőshöz
nem meszsze , és annak filiá­
ja; határjában szőlő hegye
nints, egyéb javai vannak.
TÖTTÖS. Csíkos Tői tus.
Baranya Várm. földes Ura H.
Eszterházy Uraság.
TÖTTÖS. Rdt\ Töttös.
Rátz falu Baranya Várm. föl­
des Ura Gr. Batthyáni Ura­
ság , lakosai ó hitűek, fek­
szik Bölcshöz közel, melly­
nek filiája; határja közép­
szerű.
TÖTTÖS. Gross. Oláh falu
Bihar Várm. földes Ura Gr.
Batthyáni Uraság, lakosai 6
hitűek, fekszik Tinódhoz £
órányira; határja szűk, leg­
inkább tengerit terem, azt
is középszerűen ; hegyes,
követses a' földgye, erdeje
van, és kevés szőlőhegye.
Töbrös. Elegyes falu. Vas
Várm. földes Urai több Urak,
lakosai külömbfélék, fek­
szik Rundnak szomszédságá­
ban , és annak filiája; határja
meglehetős.
TÖTTÖS , vagy Tdttös.
Szála Várnu földes Urai több
Urak, fekszik Tárnokhoz,
és Pacsához nem meszsze.
TÖVBSFALVA. Trnovec^
Tót falu Nyitra Várm. földes
Ura a' Fel. Tsászár, lakosai
ka*
 Töv.

katolikusok, fekszik Hóim­ TRAUERSOORF. Horvát

hoz közel , és annak filiája; falu Sopron Várm. földes Ura
legelője szoros, szőleje nints, Hg. Eszterházy Uraság, la­
dohányt termesztenek, föld- kosai katolikusok, fekszik

f y e , réttye j ó , malma hely­

en , piatza Holitson.
TÖVISEGYHÁZA.
Gzinfalvának szomszédságá­
ban, Sopronhoz i £ mértföld-
Szabad nyire ; határja a nyomásbéli,
puszta Arad Várm.földesUra inkább térséges, mint he-
Edlspacher Uraság; földgye g y e s , búzát leginkább, ár-
h o m o k o s , de termékeny, pát, zabot, pohánkát is te-
fekszik Simánd, Kurtits, és rem; erdeje nints, de az
Ötvenes között. Uraságnak tágas fátzán ker-
TÖVISKÉS. Szállás Csanád tye van itten.
Vármegyében. TREBETB. Trebatit^a.Tót
TRACS. Magyar falu Nó-v falu Nyitra Várm. földes Ura
grád Várm. földes Ura Gr. a* Nyitrai Püspökség lako-
v

Forgách Uraság , lakosai sai katolikusok, fekszik Kra-

katolikusok, fekszik Varbó- kovánhoz közel, mellynek
hoz nem meszsze, és annak filiája; földgye, réttye j ó ,
filiája; határja középszerű. Dudvág vize néha megönti
TRAHITTIN. Német falu földgyét; piatza Verbón, és
Vas Várm. földes Ura Gróf Újhelyben.
Batthyáni Uraság , lakosai TREBIA. Trentsén Várm.
katolikusok, fekszik Boros­ TREBISOVA. Tót falu
tyánkőbe; közel, mellynek Trentsén Várm. földes Urai
filiája; földgye hegyes, és Gr. Kolonits, és B. Záy Ura-
agyagos, határja szoros. ságok , lakosai katolikusok,
TRAUCZENFALVA , vagy fekszik N . Szia inához nem
Trócipnfalva. Sváb falu meszsze, mellynek filiája;
Zemplén Várm. földes Ura határja középszerű.
a' Királyi Kamara, lakosai TRBBOSÓCZ. Tótfalu Tren
katolikusok, fekszik Sáros tsén Várm. földes Urai több
Patakhoz n e m meszsze; Urak, lakosai katolikusok,
határja ollyan, mint Hoty- fékszik Viszocsánboz közel,
káé , borai középszerűek, és annak filiája; földgye jó.
piatza Patakon. TREBOSZTO. Tót falu Tú-
TRAONAU. Temes Várm. rócz Várm. földes Ura Rév3y
földes Urai a' Kir. Kamara, Uraság, lakosai evangéliku­
Névcry, és több Uraságok. sok , fekszik Szent Péterhez
kö-
 TREB. TREN. 5*7
közel , mellynek el. Hajdan e* Vármegye,
filiája;
ékesíti e* helységet hármas Podmanic\kiak által k é t
kastéllyá; földgye. j ó , rét­részre vala osztva; ZSIG­
tye kétszer kaszál tátik, le­ MOND alatt pedig a* Sólnaij
vagy Zolnai járástól is ne­
gelője e l é g , fája van, piatza
Mosóczon, és Sz. Mártonban; veztetett. Hoszsza, Rovna-
gyümöltsössei szépek. Horától Vág-Újhelyig mint­
TRBBÜLYA. Szabad paszta egy l a mértföldnyire terjed,
Zólyom Várm. fekszik Haj­ szélessége pedig majd 4 ,
niknak szomszédságában, és majd kevesebb ; vidékje
annak filiája. hegyes, és térséges. Számos
TREB ÜSA. Orosz falu Má­ hegyei között nevezeteseb­
ramaros Várm. földes Ura a' bek: Bes\kéd, vagy Becs-
Kir. Kamara, és B. Vécsey hid, Racsa, Rovna Hora,
Uraság, lakosai egygyesujtt S{trccsén, Mincsov, Hra-
ó hitűek, Fejérpatáktól tsak dis[ka, Rohdcs, Rakhovi-
1
a Tisza választya - e l , ész.c\a , Jávoraik , Manni ,
Bocsko Raho 2 mértföldnyi­ Facskov, Malenic[a , Mo-
• tyin, Tisztakor a, Hradi-
re fekszik tőle, piatza Szige­
ten 3 mértföldnyire; a* falu­ cso, Kebla, S[tra[ov, Va*
tól mintegy fél órányira sza­pecs, Machnach, S^kalka,
kad Viso vize a' Tiszába; Kras[ina, Inovec\, és Ro-
bikkes erdővel bővelkedik, kos, mellyek mind külömb­
terem kevés zabot, tatárkát, féle fákkal, kútfőkkel,.mind
tengerit; á' krompélyt pe­ pedig yadakkal gazdagok.
9
dig a mezójökbe is szokták Folyó vizei között neveze­
vetni ; élelmeket Rahohál tesebbek : 1) Vdg vi[e,
1
tett munkával, 's kevés mar­ melly a Vármegyén végig
hájokból szokták szerezni. foly, és sok külörabtéle
TRENCSEN VÁRMEGYE , halakkal gazdag; a) Béla­
Comitatus Trencsiniensis, patak/a; 3) Kisuc[a; 4)
Sreritfc&tncr ©efpanfdjűft, Zilnika; 3) Predmér ; 6)
Trencsins[ka S[tolicie. —Csacjfi; 7) Os[e[adnicia ;
Napkeletre, szomszédságá­ 8) Bis[tric[a; 9) Svedernik;
ban van Turócz Vármegye, 1 o) Bicsa ; 1 1 ) S[ulyo ; 1 a)
délre Nyitra, északra Árva; Poprád; 13) Pukho; 14)
Lengyel Országtól Racsa- Bellus; 15) Mos; 16) Vla-
hegye , Sziléziától pedig ra; 17) Tepla; 18) Dric-
/^Mo/zfa-vőlgye válasítyák- torna; 19) Klanecinic^a;
ao)
 TUKN;
5*8
ao) Btbraia; u ) Radisa. T R I K C S É N Vára, is Vá­
Hajdan Mdtyús foldgyénckrosa. Szabad Királyi Város
is neveztetett, Birtokosinak Trentsén Vármegyében, fek­
nevéről, I. MÁTYÁS alatt szik Vág vize mellett, Nagy
Hertzegség vala, s JÁNOS Szombathoz, s Szakoltzához
y 9

Fija által igazgattatott. — is 7 mértföldnyire.^ Eredete

Jeles orvosi kútfőji, és för- e Városnak, valamint régi
9

dőji tulajdon neveik ^latt nevezetes Várának is ho­

fordulnak e l ő , 's közöttök mályban vagyon. Némely-
kivált némellyek valóban lyek Tcrent[iusnak hajdani
nem közönségesek* Számos Római Vezérnek tulajdonít-,
savanyú vizei között neve­ tyák , mások Vdlcatinid*
zetesebbek: a* Vdg Teplaii nusnak idejére határozzák,
Nimnit[i, Strct{cni, Kab- mások ismét Julidnusnak u
Iái, Klét[Oi, S{ucseni Ja- dőjétől származtattyák, 's az
9

s[trabi s a' t. melly eket lásd ott találtatott kőbe metszett

9

tulajdon neveik alatt. — római irattal akarnak elhi­

9
Levegő jt egésséges, s La­ tetni ; de mind ezek a vél- 9

kosai többnyire tartós, és lekedések bizonytalanok. A 9

ríém légy természetű embe­ régi Város hajdani Vára mel­

rek. Borai; más magyar lett vala épülve; de idővel
borokhoz képest nevezetet a hadi veszélyek után által
9

sem érdemlenek ; de sert látván kártékony fekvését,

jót főznek. Marbáji számo­ Vág - vize mellé épktetett.
sak, y juhoknak kivált, Véllhető , hogy A R N U L F
1

kedves legelőt szolgáltat Tsászárnak, ésSzvAtoPLUG-

vidékje. Serréssei többnyire nak idejekben, igen alkal­
feketék. Vadgyai kűlömb­ matos" fekvésére nézve majd
félék, és számosak; a nyu­ ide takaríttattak a ragado­
9 9

laknak is kedves tanyajok mányok, majd pedig innen

van itten. Gyümöltsölc, ki­ tolódtak széjjel a" prédálásra.
vált szilvájok bőven terem. G E I Z A , és Sz. I S T V Á N N A K
Bányáji nintsenek, ellenben j idejekkor már különös gon-
külömbféle hasznos orvosi dal tartatott. Egygyik haj­
fóveket terem elég bóvség­ dani Várának maradványa a 9

gel. Mindöszve 468 lakó­ szomszéd meredek kősziklás

helyek vágynak benne, és hegyért szemléltetik, s Vág 9

a* Nyürai Püspöki Megyéhez vize által is erössíttetett; nap

tartozik* keltft felől pedig az ellené-.
ben
 TOEN. TREN. 5*9
ben lévő hegyről ostromol­ viszsza verettetett Vratis^ló
ható , ámbár kőfalakkal, Hertzeg, sőt Morva Ország
bástyákkal , és kősziklás is elfoglaltatott általok. Ho­
meredekségekkel erossítte- mályos ennekutánna követ­
tett. Igen nevezetes 95 ölnyi kezett állapottya; de 1 1 9 3 -
9
mélységű kút van e Várnak dikban hasznos hadi szolgá-
f
tetójén, mellyet a kőszik­ lattyaikért Lakosai e Várnak 9

lába a' fogoly Ozmánok ás- ' szolgálattya alól kivétettek,

tak vala, Zápolyi Istvánnakés fekvő jószággal m t £ is
idejekor. Régi ékességeit ajándékoztattak III. B E L A
lásd Istvánfinál Lib.^iX. p. által. IV. BÉLA pedig Tren*
147. Conf. Apológiám pag. tsén Vármegyét vizsgálván,,
27 &c. mellyekből az alsóbb gazdagította a S^kakai Apá-
9

Várnak volt ékességei is turságot. Timon szerént p.

nyilván láthatók. Ha nem 84. 1138-dikban szabadok
egészen, legalább nagy rész­ voltak Lakosai, s az emlí-
9

b e n , sót igen különösen meg tett Vár oldalon laktak. —

erőssíttette néhai Trcncsini Véllhető, hogy a Tatárok­ 9

Mátyás volt Palatinus ( a nak pusztításaikor épségben

9

ki Csáky Nemzetségből szár­ maradott, minthogy a Tatá­ 9

mazott vala) és igen félel­ rok a hegyes helyeket nem

9

mes tömlötzébe szokta vala szerették; de az iratokban

9
a foglyokat bézárattatni.— felőle emlékezet nintsen.
Több jeles épfileteit nagyon Az időben a* Királyoknak
ékesítette régi Kápolnája. birtokok vala, midőn elő­
Nevezetesedni kezdett az ször Péternek, majd Fijának
írók előtt Trentsén Vára, és Mátyusnak örökös birtokok­
Városa SALAMON Királynak ba jutott 1301-dikban, mint
idejekor, midőn a Tsehek Diplomájukból látható. Ura
9

Vratis[ló Hertzesnek vezér­ lévén Mátyus mint Palatinus

lése alatt ide kirontottak, az egész Vág' vidékjének,
vidékjét feldúlták, és sok felette nagyon ellenébe sze­
embereket, barmaikkal, 's gezte magát mindenkor KÁ-
vagyonnyaikkal egygyütt, ROLYnak, úgy hogy midőn
magokkal fogságba vitték:] Rákos mezején őtet Király­
vala; de Timon szerént P. I. nak választák , Mátyus,
pag. 1 8 . tiit. min. torkokra László Erdélyi Vajdával meg
forrott, mert SALAM ounak, nem jelentek az£)rszág Gyű­
és GEJzÁnak vezérlések alatt lésére, s 1311-dikben hadat
9 1

L 1 in-
 1$0 £ R E N . TREN.

indítván ^llene, e]£g vér- noha mezőjök feldúlattatott.

ont^okat tettek; lásd felőle Ezeknek ragadozásokról lásd
Timont ad annyim 1 3 1 1Balbinust., ' Sanyargattatott
és 1 3 1 5 . JE* Kirátypknak vil­ ellenben Pongrác[ Miklós
longásaikor három Nádor- által még fogságából'lett
t

Jspájiyok valának: a'KÁRo- kikerülése után is. Korvínus

„ ívé Oniqáe; VENTZELE , MÁTYÁSNAK Kataimába k e ­
f

Trentsény^ Mátyás ; Oxróí rülvén a* Tseheknek meg­

\tA\vKopos. Lásd bőveb- aláztatások után, nevezete-
Í
_ ipn Tinj,qntegész
i ^le- sítette a királyi' p o m p a
t
9

Jtekljen soba, sen^, békélhet- Trentsén Városát midőn

tek-mcg, míg '^319-dikben á'Kirlyné itten fogadtatott.
_$IatyuS^ részéről a* Éalaí Lásd Bonfint Dec. III. Lib.
# véget nem szakasztotta X. pag. 5*4* és Balbinust.
#
gyülőlségnek. , Névezetesi- Maga MÁTYÁS IS gyakorta
(

^ette Trentsén Városát Má- megörvendeztette jelenlété­

tyúknak halála után az a* vel, királyi adomahnyaival,
békekötés melly JÁ^ós *s itten több Kir. Levelei is
T s e h és KAZIMIR Lengyel kőitek, míg végre G.'Zá­
t

^irályok közoj^ itten sze­ polya Istvánnak adta vala.

reztetett I33i-dikben. — Ismét királyi 's házassági
1341-dikben a? Kamarának pompával nevezetesíttetett,
fizető Jfárpsok' száma közzé midőn ZSIGMOND magának
t&etfftf Kf'rply Király által. BORBÁLA Királynét eTjegy-
"LAJOS Király által pedig zette vala. Jelesen megerös-
Puftck Qyörgy Tárnokra es- síttetett, s külömbféle pom­ 9

(tprnek adatott Trentsén Vá­pás épületekkel különösen

ra, de a' Várost magának fel is ékesíttetett Zápolya
njíjegtartotta a* Király. 1363- István és János által. Ki­
( f

dikban ismét béke alku által váltképen megerősítette, és

ijey,jezetesíttetett. Lásd 3 t - súllyos ostromnak elvtselé-
mont pag. 338. Kedves he­ sére is felgazdagította János,
r

lye vala ZSIGMOND Király­ Királlyá lévén a* Mohácsi

nak^ a ' k i által jelesen meg veszedelem után , hogy Fer-
is jutalmaztatott 1411-ben, áinánáal bátran szembe áll­
l

a' Kir. Városoknak $zámok hasson. Elvesztvén pedig

közzé felvetettetvén , és u- Tokajnál hadi szereritséjét,
ralkodása alatt a* fíus%s[i- Lengyel Országba voníílr,
tájitól is épségben maradott, és az után Trentsén Vára r

Kó- 1
 TRIÍN.

}Koc[i Tsászári Vez^rhéfy } Szomorú vala'lízután ^niind

igazgatása alatt , kemény á* Várhak, 'mind a^Várps-
ostrom alá. vétettétett. To­ nak tekéntete,mert az i 6 1 8 -
3

vább lövöldözték vala siké- dikban kezdődött, 's 1 6 3 8 -

retlenul egy' hónapnál, a* diktfen vegző<jötr hazai ha­
napnyugotra lévő begyről dakozásokban iheg "nem é-
a* TsászáriaV e' Várat, hol­ pirtetett , 's .Ferdinánd is
ott a' gyönyörű kert valá, tsak őrizet afoft tartatta;
mellyet Zápolya István ké-János pedig, 'ímbác a* Vfc-
.siíttetett, 's két kőfallal is rádi békekötés szerénr ipél-
meg, yal* erŐssítve; de Ba 1tán rcménylhctte atyai bir­
racsayPál, és Ko\ár Bene- tokát; de* ázi' nieg nem r

dtk ^JÁNOSNAK , és a* Vár-i Nyerte'. A* Város régi jussai­

m

nak Vezérei olly férjfiasa^n ban , mifit Királyi Város,

oltalmazták vala a' Várat, Ferdinánd ,által ft'megerős­
hogy annak megvétele felöl í t t e t e t t ; a' pedig mz]d
magok a'' Tsászáriak is ké­ e g y , majd más számos Ura­
telkedtek; hadi tanácsol tart­ ságoknak birtokpkba jiítÖtt.
ván a',Tsászáriak, elő ^átz Ostromolratott v
J
*é m é g i s
C[obor Gáspár, mélfy* sül— vétetett B&csltainaK rfez^re
J

lyos a* Várnak megvétele, Sfilafí János; és Károlyi

ha tsak a' Várbéli épület István által, iffój-'^ikben;
fel nem gyújtatik. Valóban s a' Bétsi lappangás* után
9

ez által is törtérit a* Várnák Lengyelországban majd'\

Y
veszedelme, mért a bélövött esztendeig tartózkodott i7-
tüzes r golyóbis.', vak tüzet ltsha\i István , volt Birtoko­
származtatván, előbb ,el$er- sának kezéb$ ismét viszsza
.jedettaz égés, mint sem az került; s ZavőÍs[ky György
9

őrzők észre vehették volna; szerént, BOCSKAY áltaFXip*

*s véjgréa* puskapor is fel­ t ó , és TrentsénVáíme^yéK-
lobbanván ,"igen nagy k á ­ nek'Fő Ispányságát is viszsza
rokat okozott az ostromlpt- nyerte, és ar Dunamellyéfci
taknak, azonban kívülről is Kerületnek igazgatójává, 's
keménnyen ostromoltatott, Kintstartójává is neveztetett
ós végre még is vétetett, V Köz. Vármegye Gyfilésén,
szabad elmenetel engedtet­ az napoii, midőn Éieltstet\
vén az ostromlovaknak s tolvajságiért, V g o n o s z . t é ­
7

német őrzök helyheztettek teleiért meglövetett, feje el-

a' még füstölgött Városba. vágaftarott, és tagfái Vág-
L 1 1 vi-
 J3* TREN, TREN.

vizébe vettettek. Szerentsét- ékessége 120000 forintokba

len halállal ölette vala itten került, s mind tsínos már­
f

meg Illéshájj, Somogyi Ist­vány ozása, mind 10 korin-

vánt, a' királyi pereknek tbiai oszlopai, mind 7 jeles
Igazgatóját, minthogy általa Óltárjai, mind alabástrom­
hivatala szerént az Udvarnál ból metszett prédikálló Szé­
feladattatott. Vége szakad­ ke , mind igen gyönyörű
ván Bocskay hadakozásának festése, tiszteletre, s öröm­
9

9
a Bétsi békekötés szerént, re hevítik a* nézőt. Most a*
Trentsén Gr. Illésháziaknak Piaristáké. Xav. S[. Ferenc­
birtokokban maradott, s nek tiszteltetett: EX Voto
9

István mint Nádor -Ispány aVcrtenDae Deln pestis ho-

megholt Bétsben 1609. 3. norl DIVI XaVerlI Vrbs
Máj. Azután is nyughatat- TrenChlnlensIs obtVLerat.
9
lanittatott; de nevezetesítte­ Második Szentegyháza a Vá­
9
tett ellenben a' Sz. Korona- rosé , 's a B. Szűznek emlé­
nak Ecseáról itten volt tar- |kezetére szenteltetett, ma­
9
tatása áltál , 's meghalván gas helyen épült közel a
itten 1 6 1 1 - d i k b e n Révay Várhoz, egy Óltárja fekete
Péter Korona-ŐrzÓ, Pálfy márványból, s képei alabá­
9

Istvdn által vitetett Sopron­ stromból készültek , és az

ba, ELEONÓRA Királynénak Uraságoknak kriptájával is
mer-koronáztatása végett. nevezetesít te tik. Világi épu*
Külömbféle viszontagságo­ Iptei között nevezetesebbek
9
kat szenyvedtek a' Trentsé- a Vármegye, és Városháza,
niek Rákóczinak, és Tökö- az úgy nevezett Convicius >
lyinek badgyaikor is; 1663- mellyet Gróf Szécsényi Érsek
ban a' ragadozó Ozmánok i694dikben készíttetett. A 9

fenyegették. Ekkor könyv­ belső Városnak két kapuji

nyomtató ház is vala itten. vágynak, az alsóra Rácsme­
l 6 7 t . Mártz. iszonyú föld­ gyei Aáám t szavakat hely*
9

indulás által rongáltatott; neztette vala 1690-dikben:

Rákóczinak kemény ostro­ AgnVM GVitoDIente a*
mát Heisiler, és Pdlfy Ve­ qVlLá, tVrrh Vrbls hV*
zérek futamtatták-el. Ékesíti! IVs regle resta Vrata s f

9
e Várost nevezetes Szentegy­ jeles órával is nevezetes.*
háza, mellyer 1 6 5 1 . Lippai tette; de Rákóczialt által el­
Érsek fundált', s 1715-ben égettetett. Külső Városai is
9

9
igen jelesen elkészült; belső vágynak e Ky\ Városnak p
 TR£P.
y
s Humna is hozzá kaptsol-
tatott. Az Evangélikusoknak
is van itten Templomjok, és
Oskolájok , a' Zsidóknak
Zsinagógájok, 's Harpiintzad
is van benne* Lakosai szor-
galmatosak mind a' mester-
ségek, mind a' gazdáskodás
körül; serek hires, határjok
a' néphez képest szuk; ala-
tsonyabb részei meglehető­
sek. Vág vizén hidgya van.
1783. a' tiiz által sokan meg­
nyomorodtak; s 5000 forint
f
segedelmet nyertek ő Felsé­
gétől.
TREPECZ. Tót falu Zemr
plén Várm. földes Ura Gróf
Barkóczy Uraság , lakosai
katolikusok, és kevés 6
hitűek , fekszik Dobrának
szomszédságában, mellynek
filiája; határja 3 nyomásbéli,
gabonát, és zabot leginkább
terem, földgye hegyes, agya­
gos, és kavitsos , erdeje,
szőleje nints , rét nélkül
szűkölködik, piatza Varán-
nőn, és Sztropkón.
TRIBS. Trcihs. Tót falu
Szepes Várm. földes Ura B;
Palocsay Uraság , lakosai
katolikusok, fekszik Ó fa In­
tól i-J mértföldnyire; határja
sovány, legelő/e rágás, fája
vagyon.
<.
TRIDUBT., Zólyom Várm.
földes Ura Rakovszky Uraság.
TRÍD. j33
TRIDVORÍ. Tót falu Tren­
tsén Várm. földes UraSzeghy
Uraság, lakosai katolikusok;
határja ollyan , mint Vadi-
csóé.
TRIPIN. Trpin. Tót falu
Hont Várm. toldes Ura a'
Bozóki Prépostság.
TRIS. Magyar falu Gömör
Várqi. földes Urai Ragályi,
és több Urak, lakosai Kű­
lömbfélék, fekszik Zádor-
falvának szomszédságában »>
mellynek filiája ; földgye
meglehetős, piatza 1 mért- '
fóldnyire ; legelője elég,
fája van.
TRIVALD, vagy Truvald*
Trentsén Vármegyében. -
TRNAVA. Tót falu Bars
9
Várm. földes Ura a Selmetzi
Bányászi Kamara,, lakosai
katolikusok, fekszik JáIná­
hoz nem meszsze, és annak
filiája; határja olly forma,
mint Ihracsé, v. Klacsáné.
TRNAVKA. Alsó , Felfó
Trnavka. Két tót falu Bars
Várm. földes Urok a' Selme-
tzi Bányászi Kamara, lako­
saik katolikusok, és másfé­
lék, fekszenek N. Lovtsá-
hoz , és Zdonyához nem
meszsze , és azoknak filiáji;
fóldgyeik középszerűek, le­
gelójök e l é g , makk termő
erdejek is van.
TRNOVE. Tót falu Tren­
tsén Várm. földea Urai Báró
L 1 3 Ka-
 534 TRO. TRSZ. -

Kttíst, és*>bb'Ürak / lakó fekszik Fackaw$czhoz egy

sai katolikusok, fekszik Ro mértföldnyire k • határja egy
zináhoifc nem meszsze v'^és nyom^béli,jegyes, völgye*
arutfÜ^filiája';' határja'V mo zab terrnő; erdeje .v^p, dje ,
tsárság végett sovány. sov4i>y; piatza Munk^ciqa
Tmcskv. Tót falu Sáros $ mértfpjdpyire.
V&aK *fbldes Urai Rakov- XRSZ,TÍÍNNA. Tót, Mező­
szfey^ársöbb Urak, lakosai város Árva Várm. af. Árvái
küfcihWélék, fekszik Migy. Uradalomhoz tartozik, la­
Rázloviczának szomszédság kosai katolikqrsok,, fekszik
gában, mellynek filfája; ha-* Tvardosinhoz egyórányira,
tárja meglehetős, réttye, Haiuskoy? hegynek szojp^
legelője;* fája vanyipiatza szé^sígábap; a'6>^Ferentz1 , ;

ninw -meszsze. Szerzetebéli Atyáknak Klas*.,;

TROAÁS. © Ú j f a l u Arad tromjtokis van itten, kik
Váfm.- fftldcs^Öra Forray miaregy 1775-dikben hozat-,
Uraság, lakosai'ó h i t ű e k ; tak ide»| hajdani lakosai gaz- .
foldgye rósz, erdejq.'szép, 'digabbak, voltak., míg a ,
t
1

és makk termo, patakjai­ Lengyelekkel k w s k e d t e k ,

ban pisztráng térem, fűrész s a tuz által is sanyargatta­
9 9

malma v^ti ^bővelkedik mé tok.-Ispotállyá is; van; ha­

hekkel, ketskéve), és gyű tárja 3 ^íyomásbéli ,?s Ora- r

möltsel. (
vicza, és Csierna Oraya fo­
*TROJA$. Trentsén Várm. lyók -által ncdvesítteíik; jól
9
hegyek az Ország szélén, termő a foldgye.^ Lakosai
9

9
9
s Morva Országtól batárt szorgalmatosak <mind a gaz-
választanak.' dáskodásban, mind pedig:
TROPÓCZ.•- Tót falu Vas a kereskedésben. ,
9

Várm. földes Ura Gr.Barthyá- TRSTYENA. Szabad puszta

9
ni Uraság, lakosai katoliku­ Trentsén Várm. a Lietavai
sok, fekszik Tiszínához kö» Uradalomban , Rajaczhos
zel, s annak filiája; határja tartozik.
9
M

síkos, földgye termékeny, 1

TRSTYE. Tói; falu Treij-
§

réttye <jó , legelője, r és fája tsén Várm,. földes Ura Trsz-

elég van.•< t~<- tyánszky Urasáé , lakosai
CÍFROSTYAJWGZA. Orosz katolikusok, fekszik Alsó-
falu Bereg Várm. földes Ura Lieszkóhoz közel; legelője,
Gr. Schönborn Uraság, lako­ fájji van,,, földgye közép ^r-
sai egygyesultt ó hitűek * I mék^nységu.
TRÜ-
 Tu; 53 f v

TRÜMN. Tót falu -Bars fekszik Ver. .Vágáshoz nem

Várm. földes Ura a'Besztertze mesz3zé,< cs annak filiája;
Bányai - Püspökség, lakosai. foldgye nehezen mivehetik,! y

katolikusok ; földgye j ó , rétty* jó , lcgejője e l é g ,

réttye bőven v a n , gyűrnöd
tsös , káposztás ,* és Komlós
kertyei is vigynak; legelője
e l é g , fája is van.
X^ÜBSwBTtER. N í r a e t ,
és frafirzia falu Torontal
Várm. Földes Ura a» Királyi
• Kamara, lakosai katoliku­
s o k , fekszik Nagy Szent-
Miklós , Ó Bessenyó , és
Hatzfcld Mezővárosokhoz
közel; határja 3 nyomásbéli,*
terem búzát, zabot, kuko-'
ritzát, itfubart, kendert, kö­
fája van. v o * •
TUFORA. Bánátbéli,falu,
Mehádiához T mértföldnyire.
TÜGAR. Kis, Nagy Tu-
'gar, Losont[ Tugar. Három
elegyes, és magyar faluk l
Nógrád Várm. földes Uraik
Gr. Forgács, és több Urasá­
gok; földgyeik közép ter­
mékenységiek , réttyeik >
legelőjik meglehetősek.
TuLK-Ap Oláh faíu Bihar
Várm. földes Ura a' Nagy­
váradi Püspökség, lakosai 6

lest, krompélyt ; erdeje, ó hitűek, fekszik Szalontá-

fája rrints, *em legelője e- hoz N. Váradhoz 3 mért­
l é g , piatza Sient Miklóson, földnyire; föld^ye egyenes,
Hatzfelden, Szegeden; és fejér agyagos, rozsot, ten­
1
Török Becsén. gerit , és zabot tefem ritli^o,
TUBOLSZEG. Szála Várm. ?rdeje v a n , piatza Váradon.
Szállás, fekszik Mileiegy-
házszeghez k ö z e l , tnellynek T O L O V . Tót falu Trentsén
1
filiája. Várm. földes Urai Madocsá- \
TUCHINA. Nimes Tuchi- n y i , és több Urak, lakosai
na, Urasig Tuchina. Kétkatolikusok, fekszik Prusz­
1

tót falu Trentsén Várm. föl­ kához nem meszsie, melly-

des Uraik Tuchinovszky, és nek filiája; határja közép­
1
Gróf Königszeg Uraságok, szert. ,
lakosaik 'katolikusok, fek­ TUNCSICZ. Tót falu Tren*
szenek Pruszkához köztf, és tsénVárm. földes Ura az II-
annak filiáji; fóldgyeik jók, lavi Plebáhus, lakosai kato- >
réttyek, legelójök, fíjók likusok, fekszik Kaszához
van. <H köztV, éfr- ennek filiája;
TudifiNA. Tót falu Sáros földgye - termékeny 7 lege­
Várm. földes Urai töbhUrak, lője , és ^fája is van. \?
L 1 4 Tu-
 TUNY,
TÜNYOG. Magyar fala
Szatmár Várm. földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok , és reformátusok,
fekszik F. Gyarmathoz nem
meszsze, mellynek filiája;
fóldgyei bőven termők, rét­
tyei jók, hasznos dohányos
kertyei is vágynak.
TUPKOVECZ. Horvát falu
Szála Várm. földes Urai Gr.
Álthán, és Pruszkay Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Mihályeveczhez kö­
zel , és annak filiája; határja
sovány.
TIÍR. Mezőváros Heves
Várm. földes Urai B. Orczy,
és több Uraságok, lakosai
katolikusok, és reformátu­
sok, fekszik Szolnokhoz 5,
Berettyó vizéhez egy mért­
9
földnyire, a* hol a Körösbe
ömlik; szántó foldgye j ó ,
legelője elég, réttye termé­
k e n y , szóleje meglehetős,
négy országos vásárjai is
vágynak.
TÚR. Magyar falu Somogy
Várm. földes Urai Lengyel,
és Niczky Uraságok, lako­
sai katolikusok, és reformá­
tusok , fekszik Latrányhoz
1 , Gamasboz 1 órányira;
határja 3 nyomásbéli, terem
rozsot, kukoritzát, zabot,
hajdinát; földgye homokos
begyes, erdeje, szőleje van,
malom nélkül szűkölködik,
TÚR.
piatza Veszprémben, és Ka­
nizsán.
TÚR. Kis Túr, Felső Túr 9
Kö\ép Túr. Három Magyar
falu Hont Várm. földes Uraik
kűlömbfélék, lakosaik ka­
tolikusok, és másfélék i s ,
földgyeik meglehetősek, l e ­
gelójök elég van, szólóhe­
gyeik középszerű borokat
teremnek.
TORA. Ó Tara, .Sutára
Tura. Tót Mezőváros Nyitra
Várm. földes Ura Gr. Erdódy,
és más Uraságok , lakosai
katolikusok, fekszik É. Új­
várhoz 1 mértföldnyire; ha­
tárja j ő , fája van olég, le­
gelője tágas.
TURA. Magyar falu Pest
Várm. földes Ura Hg. Eszter­
házy Uraság, lakosai katoli­
kusok, fekszik Hévízhez | ,
Boldoghoz í, Aszódhoz - | ,
Váczhoz pedig a-i státzióra;
határja a nyomásbéli, síkos
földgyének fele fekete , fele
pedig homokos, terem bú­
zát, kukoritzát, bort, és
zöldséget i s , erdeje van ,
árpa, és zab nélkül szűköl­
ködik , piatza Váczon, és
Gyöngyösön.
TURA. Magyar falu Sza­
bolcs Várm. földes Urai több
Urak, lakosai többen refor­
mátusok, fekszik Napkor-
hoz közel, mellynek filiája;
határja ollyan, mint Pazonyé.
Tu-
 TUR.

TURÁK^ vagy Tur dny. Boczához <| órányim; határ­

Tót Mezőváros Túrótz Várm. ja 3 nyomásbéli, terem ga­
1
földes Ura Gr. Révay Uraság, bonát , zabot, szóleje'nints.
lakosai katolikusok, többen TÚRD ÜREST. S[itdny Tur-
evangélikusok, fekszik Vág burtst. Oláh falu Bihar Várm;
9
vize mellett, melly tői gyak­ földes Ura a Kir. Kamara,
ran mind a Város, mind lakosai ó h i t ű e k , fekszik
9

E edig a batárja nagy káro- Kimpány, és Lunkaszpriehez

9

at szenyved , úgy hogy legközelebb; hegyes, kő-

178R. az egész Várost majd sziklás határja minden esz­
elragadta, I79&<pedfg majd tendőben vettetik, gabonát
tövestől kiégett. Sok szabad­ középszerűen terem; erdeje
ságokkal meg {vagyon e vagyon.
9

Város ajándékozva , úgy­ TURCSIOSE. Horvát falu

mint 1 3 9 7 , 1 4 ° * * * 4 3 4 t Szála Várm. földes Ura,Qsz-
Zsigmond Király által; sza­terhuber Uraság, lakosai ka­
badságaik megerössittettek tolikusok v fekszik Szent*
Mdtyds Királynak Diplor Györgyhöz közel, és annak
mája által 1 4 6 9 . , mellyet filiája; határja középszerű,
Trentséiiben adott,és 1480, vagyonnyai is ollyanok.
melly Budán kőit Ferdinánd­ TURCSÁNKA. Tótfalu Nyi­
tól!^. 9
Oláh Érsek keze tra Várm. földes Ura Turcsá-
által Pozsonybap II. Maxi- nyi Uraság, lakosai katoli­
miliántól 1574. Lcopoldtól kusok, fekszik Krasznóhoz
1 6 5 9 , mellyeket mind hely­ I nem meszsze, mellynek fit
ben hagyott Karoly 1 7 1 a .liája; határja ollyan, mint
Krivdn nevezető hegyek I Janofalváé.
9

közepén vannak itten értz- TURCSER. Alsó Felső

9

erek is; lakosai többnyire Turcsek. Két tót falu Turócz

9 9
a marhák neveléséből él­ Várm. földes Urok Körmöcz
nek; határja, réttye j ó , Bánya Városa, lakosaik ka­
piatza helyben, keresettye tolikusok, és másfélék i s ,
Árva, és Liptó Vármegyék­ fekszenek Bernhez közel,
ben. mellynek filiáji; földgyeik
TPRANV. Tót falu Zemp­ soványak, káposztájok, s 9

lén Várm földes Ura Jekel. tormájok nevezetes; itten

v

falusi Uraság, lakosai kato­ veszi Turócz vize eredetét, 4

9
likusok , és ó hitűek, fékszik melly a határjában lévő begy
Sztropkóhoz nem meszsze, i c k tövéből ered.
TUR-
nfc Tűn. TüR. «

T t m c s O K . Tót fala Gö-

n. k. Árva Várához 'y mért- '
m'ót Várm. földé Ura Sturm-
,J
földnyíre. • RákócTpnak ide­
man Urasági lakosai több­ jekor, taWőrt Árva ostro­
félék, fekszik Rákoshoz kö­ moltatott , megerőssíttetett
zel, mellynek filiája; határjavalá; Nevezetei Sóháza 1 7 1 $
begyes, néhol sovány, lege­ állíttitott-fel, midőn a len­9

lője, fája elég van, piatza gyel só eltiltatott; 1791-tól

közel; lakosai szénégetők, fogva Galicziábór, a' Vie-
és hévérek. licskaí bányákból szállíttatik
Tuitcz.* Oláh falu Ugotsa idea* s ó , *s V á g , és Diiha
Várm, földes Urai több Ura­ vizén sok helyekre. Két
ságok, lakosai egygyesSItt Szentegyháza van, Ispotál­
ó hitűek, fekszik Bábony- lyá ts van, határbéli föld*,
hoz közel; itt az előtt Oláh gyeik jól termők. Itt egy­
Professor, és számos Pap­ gyesul Oravicza-vize Árva­
ságra készfiltt Peákok vol­ 1
vizével , V a hajókázásra^
tak; határja % nyontésbéli, alkalriiatosabbá válik. '
középszerű, bort igen jót TUREK ^ V/ Tbrik. Liptó
terem; e* falunak határjában Várm. földe* Ura Turánszky
most az értz bányát kezdet­ Uraság, lakosai többfélék,
ték, itten ollyan kova,
fekszik Teplához közéi, és
vagy is, tSzkö terem, hogy annak filiája. >
ha hasítani tudriák, külömb TURIA. Rátz>»tfalu Bács
volna fz úgy nevezett bétsi Várm. földes Ura a' Királyi
kovánál Kamarai, lakosai ó hitűek,
TURCZŐCZ. Tót falu Zem- fekszik Földvárhoz '
)\én Várm. földes Ura Szu«? Sz. Tamáshoz pedig agoo
f
A

ovszky Uraság, lakosai ka­ bétsi ölnyire ; határja két

tolikusok , fekszik Görög- nyomásbéli, búzát, zabot,
r

Enyéhez nem meszsze, F. árpát terem, és marhákat ne­

Ladisko^zhoz \ órányira; velnek; egyenes, ésalatsony
hátárja 3 nyomásbéli, zabot, foldgye fekete, a falu mel­
9

és krompélyt terem legin­ lett van'II, Ferentl csator­ 9

kább, erdeje v a n , szóleje nája; erdeje nints, szőleje

r
nintsen. i nfrti igén jó brito téftem; a*
THURDOS. ThurdoJiri. Csétna<B*fk, Vagy Motsár'
Tót Mezőváros Árva Várm. vizén ktv&f iriás vi^e nints ^
földes UraV Királyi Kamara, nádgya sints*, bővelkedik
lukosai'katolikusok, fekszik marhával, búzává, zabbal,
 TUR. TUR. « , f35>

és kölgsset, hátárja kitsiny, k o l c o n , N^gy. Váradon ,

piatza Török Becsén , é$ ú j ­ Pesten. Nevezetes m é g ^
vidéken ; pénzt keresnek helység arról, hogy ^ 5 7 3 -
marha* és gabpna eladásból. dikbarv Torok, Bot^Búj*
TUKIQSKA. Tót fala N ó - j <dbs<fr és ezekhez; ragadott?
grád Várm. földes Ura Gr. több zenebonás 1 társajk^
Zichy Uraság, lakosat ka­ kik a* Fejedelem, és O^sz^g
tolikusok, és evangélikusok, ellen pártütést koholtak,le!
fekszik fierzenczéhez nem helység* határán, 's ennek
meszsze, mellynek filiája; lakosai ál^al fbgattattak-efc
határja ollyan, mint Bisz-
TURTCOV.' Trentsén Vár-
triczkáé.
*megyébeíi Major..* *
TURICZA. Kis, és Nagy
TÜRWA: Tót falu'Trentsén
Turicza., - i Két orosz fal u
Várm. föídes Urai Gr Illés­
#
Ungvár Várm. földes Urá a*
házy , és több Uraságok,
Kir. Kamara, lakosai ó h i ­
lakosai katolikusok, fekszik
t ű e k , fekszenek egymáshoz,
Béla alatt nem mesisze, dél
közel; N. Turiczának föld­
felé; földgye termékeny,
f
gye j o b b , mint amazé.
réttye, legelője,' fája, makkja
TURINA. Tót falu Sáros
van, piatza közel. '
Várm. földes Ura Keczer
TURNISA. Tót^MézSváros
Uraság, fekszik Eperjeshez
Szála Várm. földes Ura Gr.
I mértföldnyire,,
Csáky Uraság, lakosai ka­
TÚRKRVI. Szabad Hely­
tolikusok, fekszik'A. Lend-
ség a' N. Kunságban, neve­
vához 1 mértföldnyire^ ba­
zetét vette az alatta folyó
tárja középszerű, piátzi jö-
Berettyó vizétől, melly an-
ved'elmek, és két országos
nakelőtte Túr vizének hivat­
I vásárjok is van. . f
tatott; lakosai katolikusok,
TURNUL. Bánátbéli fa|a^
és többnyire reformátusok,
Karansebeshez £ mértföld-
fekszik Mező Túr Városától
nyire; hajdani tornyát Ovidii
a , Szolnoktól pedig négy
Tur'ris M. nevezik.
mértföldnyire;-batárja qyo^,
másra, nints osztva,[ mivel TÜRO. Tót falu Trentsén
min^qiv birtokos szabados Várm. földes Ura H. Eszter-
tetszése ..szerént bánik jó házy Uraság, lakosai katoli-
szántóföldgyeivel, és réttyei- kusok, fekszik Rozinához
vel, fája nflus, bora kevé* közel, mellynek filiája; les
f

piatza Debfi%czenben , Mis­ gelője, fiija van, piatzozása

f

nem
f40 Tutt. TUR.

nem meszsze; földgye közép bekkel való kereskedés által

termékenységi?. nevezetes hasznokat szár­
TURO LUKA az L. betű* maztatna. Vidékje jó termé­
t

ben. kenységu , 's azért nevezte­

TÚRÓCZ V Á R M E G Y E . tett Paraditsomnak is; kü­
Comitatus Turociensis. %u* lömbféle kerti veteménnyei
rojfr ©cfj>anfd)úfí. — Neve­ nagyon jelesek, kivált répái
zetét vette Ttíróc[ vizétől, olly édesek, hogy hasonlót
melly e* Vármegyének kö­ nem könnyű találni; e' mel­
zepén végig foly. Hoszsza lett a' mejjnek hasznosak,
5 mértföldnyire terjed, szé­ és a' vélek való élés egéss^-
lessége pedig a* hegyekkel ges. Csutorka nevű almájok
majd két, 's majd 4 mért­ kedves, német répájoknak
földnyire. Fekszik napkel. leveleit dohány gyanánt a'
Liptó, és Árva, napnyugot. kik használják, nagyon erő­
Nyitra, Szepes, és Trentsén, síti a'gyenge szemeket. B o ­
délre pedig Zólyom, 's Bars raik nintsenek, de e' helyett
Vármegyéknek szomszédság- vizeik különösen egéssege-
jókban. Az egész Vármegyét sek. Savanyu vizeit lásd tu­
magas, kopasz hegyek kör­ lajdon neveik alatt. Éiőfáji
nyékezik , tótul Holetídk ne­ sokfélék, úgy nevezett boro~
vezik , 's mintegy kies kert, vitskát is készítenek itten,
úgy látszik közöttök termé­ görbe vadfenyőfáikból pedig
keny térsége. Folyó vizei balsamot készítenek. Orvosi
között nevezetesebb 1. Vág- ffivei igen számosak , sőt
vize, melly Liptó Vármegye mintegy tárháza sok neve­
bői foly ide által Fátra he­ zetes drága füveknek, és
gye alatt, 's a'Rutóczi, és gyökereknek. Legelője na-
Lipóczi meredek helyek alatt gyon hasznos, és elegendő;
fbfy által Trentsén Várme­ vadgyai kűlömbfélék, és je-r
gyébe , mintegy 3 mértföld­ lesek, medvéiket leginkább
nyi folyása után. 2. Turóc[ őszszel vadászszák, számos
vize , ered Harmanc\ he­ farkassai gyakorta ártalma*
gyéből , és több apró folyók­ sak a' legelő juhoknak. Mé-
kal öregbíttetik, Rukk hely hei különösen hasznosak,
ségnél egyesül Vág vizével. és drága jó mézet készíte­
Kár, hogy" hajókázhatővá nek. Szárnyas vadgyai is
nem tétetik, mert a' lakó sokfelek, fenyves madarai
soknak kivált fával, 's egye jelesek, vad kakassal néha
16
 TUR. TUR. J41

16 fontot is nyomnak, vad erdeje vagyon , az egész

tyúkjai is elég kövérek szok­ helységben tsak egy mély
tak lenni. Halai között ne­ kút van ; marhájikat egygy
vezetesebbek a' pisztrángok. északi völgyben lévő kútból
Kö$zik1áji, kivált a* mellyek ttattyák.
nap felé vágynak, jó meszet TÚROPOLYA. Tót falu
szolgáltatnak. A 16-dik Nógrád Várm. földes Urai
9

Században nevezetes bányáji több Urak, lakosai többfé­

9
is valának, s kétség kivul lék , fekszik F. Tiszovnyik-
most is lehetnének, ha pén­ hoz nem meszsze, mellynek
zel gyózné valaki a' nagy filiája; határja ollyan, mint
hegyeknek ásattatását. Le­ A. Tiszovnyiké.
vegője kiváltképen egéssé­ TUROVA. Tót falu Zólyom
g e s , és lakosai között nem Várm. földes Urai több Urak,
újság a' sziz esztendős em­ lakosai katolikusok, fekszik
ber. Ölajkdrösai meszsze Butsának szomszédságában,
9
földeken ismeretesek, a kik és annak filiája; határja he­
kereskedéseket a Znio Var* gyes , és nehezen míveltetik,
9

allyai Jésüitáktól tanulták. piatza Zólyomban, és Sely-

9
Nevezetesebb Uradalmait e meczen.
Vármegyének G. és ö . Révay TURCZOVKA. Tót falu.
9
Uraságok, a Kir. Kamara, Trentsén Várm. földes Ura
£s Körmöcz Városa birják. Hg. Eszterházy Urasig, la­
Nemzeti Oskola az egész kosai katolikusok, fekszik'
Megyében nintsen. Mind- Kisucza vize mellett, közel'
őszve 1 1 3 lakó helyek van­ Podisokához; határja magas
9 9
nak benne, s a fiesztércze helyen fekszik, foldgye so­
Bányai Püspöki Megyéhez vány, legelője, fája, és ke-
tartozik. 9
resettye a lapozással van.
TURONV. Magyar falu Ba­ TURZOFALVA. Tót falu
ranya Várm." földes Ura Gr. Ttentsén Várm. földes Ura
Batthyáni Uraság , lakosai H. Eszterházy Uraság, lako­
reformátusok, fekszik Har­ sai katolikusok, Harmintz-
kányhoz, és Gyüdhöz közel; adgya is v a n , határja közép­
hatarja 3 nyomásbéli, két­ szerű.
r

szeres búzát leginkább te­ TUSA. Zemplén Várm.

9
rem, borral bővelkedik, s fekszik Újfaluhoz közel.
TOSA. Tót falu Zemplén
9
a Valpói Uradalomban öt
órányira szokták eladni, Várm. földes Urai több Urakj
la-
 Tus, TÜR.

lakosat kűlömbfélék, határja réttye, gyumöltsos kertyei

i nyomásbéli , terem gabo­ is j ó k , f f o , legelője van.
nát, árpát, foldgye térséges, TÜRGYE. J8../C. Tiifjgye.
erdeje kitsiny, szőleje nints, Mezőváros Szála Várm. föl­
jó vízi malma van. . des Xlrai a* Tiirgyei Prépost­
T U S A Újfalu, az ü . betű­ ság, és a'Religyiói Kintstár,
ben. , lakosai katolikusok, f kszik
T u s t R . Magyar falu Sza­ Sz. Gróthóz mintegy órányi­
bolcs Várm. földes Urai.Ló- ra, 's jeles Szentegyházzal,
nyai, és több Uraságok, la­ volt Klastrommal, és egyéb
kosai katolikusok, es többen épületekkel jelcsíttetik'; föld
reformátusok, fekszik Fényes gyei elég tágasak, d^é néhol
1

Litkének szomszédságában, | homokosak , középszerűek

és annak filiája; határja kö- is*, szőleji is tágaVak; és né­
4
zépszcru. mellyek jó b'opt termők. \
* . TUSINA. Elegyes falu Nyi­ * TÜR VÉKONY A; Oláh falu
tra Várm. földes Ura Gr. Pál- Szatmár Vármegyében. "
fy Üfaság, lakosai katoli­ TÜSKE. Szabad puszta
k u s a k ; határja meglehetős. Tolna Várm. földes Ura Gr.
• TÜLCZEK. Sáros Várm.
? Viczay Uraság, fekszik Dóm
^ T Ü S K E V Á R . Magyar Me­ bóvárhoz közel, és annak
zőváros Veszprém Várm. föl­ filiája.* \
des Ura á* Győri Püspökség • TYAROSCZA. Alsó, Felső
Jakosai katolikusok, fekszik Tvarosc\a. Két tót falu Sá­
*'$óaifyó' hegye alatt, a* hol ros Várm. földes Úrok Gr.
szőlőket bírnak, egy felől ÁspermontUraság, lakosaik
Kis*íenő,' más felől Nagy- többfélék fekszenek egy­
r

Jenő között; határja % nyo« máshoz közel, savanyu vizek

másbéti, követses, és homo­ is van , feld^yerfc soványak,
kos, leginkább rozsot terem, piatzok Bártfán van.
vagyon egy darab ligetes, * TVAROSZNA. Tvaro\na.
1
és nyíres erdeje, határjának Tót" falu Liptó Várm. földes
szuk volta miatt, szükségek­ Urai Kubínyi, és több Ura­
re va'ó gabonát, nagy mun- ságok, lakosai kűlömbfélék,
kájok után is alig termeszt­ fekszik Szent Máriához pem
hetnek elegendőt. " "meszsze, mellynek filiája;
1 1

TÜRE. Nagy Tiirel Vei ka határja középszerű \ legelője

Tura. Magyar falu BarSj. meglehJtós, piatza Sz. Mik­
Várm. földgye termékeny,. lóson, és Lipcsén.
 TVR. TYUS,

TVRDOSIN, Tót Mezóvá­ helyhez, kéc mértföldnyire;

ros Árva Vármrföldes Ura a* hatgrja meglehetős.
Kir. Kamara, lakosai kato­
likusok-, fekszik Árva vize TYÚKOD. , Magyar falu
mellett; hátárja középszerű, Szatmár Várm. földes Urai
mint vagyonnyai. több Urak, (okosai katoli­
kusok, többen reformátusok,
TYAPKSSÓ. Tót falu Árva fekszik Csengerhez közel,
Várm. földes Ura a* Királyi és annak filiája; észak felől
Kamara, lakosai katoliku­ való spr útszája nem Tyú­
sok, fekszik Námeszto Me­ kodnak, hanem Biirgö[dnek
zővároshoz i órányira, Ma­ neveztetik, minthogy régi
gura hegy mellett; határja időkben nem e g y , hanem
sovány, réttye nints, hanem két helyse'g volt; foldgye %
minden esztendőben * azon nyomásbéli, terem tiszta
részeit kaszállya földgyeinek, buzátj gabonát, 's egyébét
mellyet' ugarul hagyott; e' is, fájf nints, nádgya elég
helység mivel igén megné­ van, szántóföldgyeit Krasziía
pesedett/ azért is mintegy vize károsíttya, szénájok ele­
40 esztendők előtt az Uraság gendő terem, szőleje nints,
rendelt nékiek lakó helyül piatza Szatmáron, és Nagy
egy vidéket, Novptty, és Károlyban.
Mattat helységek között
fekvő völgyön, melly hely TYUSKA. Orosz falu Mára­
Jicncdiko névv-l neveztetik. maros Várm. földes Urai több
Urak, lakosai ó hitűek,
TYÁPKO. Tót falu Nyitra fekszik n. k. Ripinye 1 , n #

Várm/ földes Ura Ocskay ny. Ravasz 3 , ész. Ricská-

Uraság, lakosai katolikusok, hoz I órányira ; határja a
fekszik Vészeiéhez közel, nyomásbéli, zabot, és krom-
és annak filiája; határja ol- pélyt terem bővebben, szé­
Jyan, mint F. Duboványé* nát középszerűen, főzeléket
keveset; fával, jó vízzel
TYSPLA. Tepla hév alatt. bővelkedik, gabona,'s bor
nélkül szűkölködik, piatza
TYBRCHOVA. Tót falu Huszton 1 0 , és Dolhán «6
Trentsén Várm. földes Ura órányira. <
Gr. Szörényi Uraság, lako­
sai katolikusok; fekszik Új- . . . >
V.
 Í44 Ua.
u.
U BLYA. Orosz falu Zem­
plén Várm. földes Ura Gróf
Smideg Uraság, lakosai ó
hitűek, fekszik Cziróka vize
mellett, Szinához egy mért­
földnyire; határja meglehe­
tős, réttyei j ó k , legelője
9
elég, fája mind a kétféle van,
malma helyben, piatza Ho­
monnán.
UBRICS , vagy Ubris.
Orosz falu Ungvár Várm.
földes Urai több Urak, lako­
sai ó hitűek, fekszik Ti bé­
hez közel, és annak filiája;
határja középszerű, vagyon­
nyai kűlömbfélék.
UDICZA. Kis, és Nagy
Udic\a. Két tót falu Tren­
tsén Várm. földes Uraik Ku-
\ bínyi, és Gr. Balassa Urasá­
gok , lakosaik katolikusok,
fekszenek Vág vize mellett,
Puchovtól 1 mértföldnyire;
fóldgyeik középszerűek, va-
gyonnyaik meglehetősek.
UDORNYA. Tót falu Nó­
grád Várm, földes Urai több
Urak , fekszik Divinynek
szomszédságában, mellynek
filiája; harárja j ó , piatza
Losontzon, és Rima Szom­
batban.
UDVA. Tót falu Zemplén
Várm. földes Ura Gr. Csáky
Uraság^ lakosai katolikusok,
fekszik n. k. Körtvélyeshez
UÜ.
•J;- n. ny. Kocbanóczhoz ^
óráhyira; határja 3 nyomás­
béli, gabonát, zabot, árpár,
búzát meglehetősen, néha
pedig tsekélyen terem, ha­
1
tárjának kis része lapos, a
többi hegyes, és agyagos;
erdeje, mezeje elég van,
réttye kevés; az Uraságnak
két vacjas kertyei vágynak
itten; piatzok Homonnán 1
órányira.
UDVAR. Űj Udvar. Szála
Vármegyében.
UDVAR. Hdrom Udvar,
Tridvori. Trentsén Várm.
UDVARD. Magyar falu
Baranya Várm. földes Ura G.
Batthyáni Uraság, lakosai
többfélék, fékszik Egerág­
nak szomszédságában , és
annak filiája; határja jól
termő.
UDVARD. Magyar falu
Komárom Várm. földes Ura
I az Esztergomi Érsekség, van-
I nak benne Boronkay, Jan-
I k o v i c s , és Fogarasy Urak-
j nak Kúriáik, lakosai kato­
likusok, fekszik É. Újvár­
hoz i£mértföldnyire; határ-
ja jó termésű, vagyonnyai
többfélék.
UDVARD. GrqfsMutschtn
Horvát falu Sopron Várm.
földes Urai B. Sennyey, a*
kinek kastéllyával diszesít­
tetik, és'más Uraságok, la­
kosai katolikusok , fekszik
Sop-
Sopronhoz 3 | mértföldnyi­ tye oldalánál fekszik, piatza
re; határja hegyes, sovány, Debreczenben 4, Váradon 7
a nyomásbéli, rozsot, árpát, mértföldnyire.
zabot, és pohánkát terem, UDVARI. Magyar falu
szőleje nints, legelője szoros. Szála Várm. földes Ura a 9

UDVARD. Kerek Udvara.Veszprémi Püspökség, lako­

Szabad paszta Bars Várm. sai többfélék, fekszik Aszó-
földes Ura Gróf Eszterházy főhöz közel, és annak filiája;
Uraság. határja középszer fi.
UDVAR. Kerek Udvar. UDVARI. Magyar falu
Szabad puszta Heves Várm. Tolna Várm. földes Ura Gr.
földes Ura Laczkovics Ura­ Limburg Styrum Uraság, la­
s á g , fekszik Jász Felső Sz. kosai többfélék, fekszik Sza­
Györgyhöz nem meszsze, és kadathoz nem meszsze, és
annak filiája. annak filiája ; határja jól
UDVARHELY. Magyar falu termő.
Somogy Várm. földes Ura G. UDVARKOR. Kis Udvar*
Festetics Uraság, lakosai ka­ nok, Nagy Udvarnok. Két
tolikusok , evangélikusok, falu Pozsony Várm. Kis Ud-
és reformátusok, fekszik é. varnoknak földes Ura Mar-
Berzenczéhez £ , n. k. Bohás czal, és Bakó Urak; Nagy
i £ , d. Belovárhoz i órányi- Udvarnoknak pedig Pókate­
9
ra, n.ny. Dráva, s Horvát leki Konde Uraság, lakosaik
Országhoz közei; határja 2 katolikusok, fekszenek Szer­
nyomásbéli, rozsot legin- dahelyhez, Bögöly Pátony-
}
kább terem, búzát, s egye- hoz, Sólymoshoz, és Enyed-
bet középszerűen ; erdeje hez is közel; határjok két
van, szóleje nints, piatza nyomásbéli, réttyek, lege­
Légrádon, Kaprontzán, és lojök középszerű, piatzok
Kanizsán. Somorján, és Szerdahelyen.
UDVARI. Magyar fala Bi­ UDVARNOK. Maeyar fala
har Várm. földes Ura a' N. Torna Várm. fekszik Torná­
Váradi Püspökség, lakosai hoz \ órányira; határja k ö ­
reformátusok, fekszik Ba- zépszerű.
rándhoz, Bajomhoz, Gyar­ UDVARNOK. Tót falu Hont
mathoz sem meszsze; jó nagy Várm. földes Ura Radvánsz-
határja terem búzát, zabot, ky Uraság, lakosai katoli­
árpát, és tengerit bőven; kusok, és evangélikusok i
nádgya elég van, a' sárrét- fekszik Felső Sipeknek szom-
M m izéd-
 szédságában, és annak filiája, ron; volt itt a* Baztlitáknak
határja jó. Klastromjok, de már el­
UDVARNOK. Tót falu Nyi­ pusztult; erdeje elég.; van
tra Várm. földes Ura Gr. Csá­ határjában egy hegyben ű-
ky Uraság, lakosai katoli­ reg, melly hasonló termé­
kusok, fekszik Szeredhez i szetű az Ágteleki, és Szeli-
mértföldnyire; határja j ó , czei barlangokhoz; azt ta­
bora meglehetős. \ pasztalak a' benne járók,
UDVARNOK. Magyar falu hogy minél bellyebb men­
Szála Várm. földes Ura Gr. tek, annál erőssebb szél
Batthyáni Uraság , lakosai érdeklette őket.
többfélék, fekszik Sz. Grót- UGOCSA VÁRMEGYE.
hoz nem meszsze, mellynek Comitatus Ugocsensis,
filiája; határja jól termő. Ugotfcfcer ©cfpenfcbűft. —
UGH. Magyar falu Heves Nevezetét vette bajdani 17-
Várm. földes Urai Gr. Balas­ gocsa Várától, melly kies
sa , és Stöszel Uraságok \ la­ hegyen épült vala, Szatmár
kosai katolikusok, és refor­ felett mintegy két mértföld­
mátusok, fekszik Csépához nyire; de már most semmi
nem meszsze, mellynek fi­ nyoma nem ^szemléltethetik.
liája ; határja középszerű. Fekszik e* Vármegye nap­
. UGH. Szabad puszta Vesz­ keletre majd Szatmár, majd
prém Vármegyében. Máramaros Vármegyéknek
UGLYA. Orosz falu Mára­ szomszédságjokban; északrfc
maros Várm. földes Urai több egy felől ismét Máramaros,
Uraságok, lakosai katoliku­ más felől pedig, és napke­
sok, ó h i t ű e k , és zsidók is, letre is Bereg Vármegyék
fekszik n. ny. Darva J , dél. kerítik; délre Szatmár. Vi-
Dúlfalvához \ mértföldnyi­ dékje e* Vármegyének nem
re ; határjának Verkovina nagy, mert boszsza mintegy
felé a' boszsza, egy nyári két jó mértföldet, szélessé­
egész napi járást kíván, két ge pedig Terebestől Bereg
syomásbéli földgye terem Vármegyéig 3 mértfóldet
kevés kukoritzát , zabot, tészeh. Egy része h e g y e s ,
tatárkát, és kölest; Huszton més része térséges, és száraz
3 , és Tecsőn a mértföldnyire időben elég jó termésű. —
szerzik gabonájokat ; van Hegyei között nevezeteseb­
havassá, mellyen minden­ bek: a* S[ólLosi feketehegy,
fele marhák legelnek nyá­ Veliti Bért[ , > Harkhegy ,
 UGO. UGO,

a* Tarnai, és Turcsi ért[esidején kártékony. Két nagy

hegyek, a* Terebesi, Gyu­ ország utak is vágynak e'
lai , Saldnki, és S[Ől6si bortVármegyében, eggyik Len­
termő ^hegyek. Erdője, és gyel Országból, Beregszász,
makkoltatása bővséges; vad- és Szatmár felé; másik délre

f ya elég van. Folyó vizei Máramarosba vezet. Lakosai

özött legnevezetesebb : i ) száraz esztendőben minden­
Tis^a v/ze, melly Márama- nel bírnak, kár hogy né­
rosból Huszton alól Hark- mellyek nem dolgosabbak!
f

begyének déli részénél foly- Régi nevezetes Várai ezek

e l , azután pedig Újlakon v o l t a k : Kankót Sas, Nya~
alól ixiinekuránna Szirma láb, Ugocsa, Kávás, Ta­
9

felett egymástól megszakad­ más, és Gerc[ Várak, mel­

1
ván, mintegy mértföldnyi lyek a hazai viszontagságok
szigetet formált, más Vár­ és az idő miatt mind ele­
megyébe foly-által. a) Ba­ nyésztek. Nevezetes négy
tár. Ered a* G6áényhá[i be­révek is vágynak e* Várme­
gyek alatt, s elfolyván Gyu* gyében : Tis[a - Újlaknál,
y

l a , és Batár mellett, mint­ Szirmánál, S^ollőfn él, és

egy mértföldnyire határt vá­ Verőcéénél. — Külömbféle
lasztó víz Ugocsa, és Szatmár marháji között leg szebb
Vármegyék között,'s mint­ hasznot hajtanak sertéssei.
egy 3 mértföldnyi folyása Mindöszve 67 lakó helyek
után Tiszaböcsnél egygyesul vágynak benne, és az Egri
a Tiszával; áradásai e' víz­ Püspöki Megyéhez tartozik*
9

nek nagyon károsak. 3.) UGOCSA. Szabad puszta

Borsva, melly Rákócznál Ugocsa Várm. Szászfalusi,
foly e Vármegyébe, 's 3 Szőllős, Fekete Ardói hatá­
1

ágakra szakad, a középső rok között elenyészett, és

9

majd elválasztya Bereg, és tsak a' Szászfalusi határnak

Ugocsa Vármegyéket, más Tisza felől való egy részében
két ága Beberkének, és Átok­maradott - fel neve. Itten
nak neveztetik, a* lapályos hajdan Vár v o l t , mellytől
helyek pedig Lápnak, hol­ vette nevezetét a Vármegye
1

ott essős időben tavak van­ i s , de valamint e' Váratr

nak. 4) S\alvapatakja; ered úgy a határiát is a' Tisza

9

Jíark hegyéből. 5) Tár elrontotta, és azután újra

9

melly hasonlóképen áradá­ idővel iszappal behányván, •

sok , vagy hó - olvadások' használhatóvá lett , mivel
M na a Sző-
 548 Uco» Uct,

SzÓlŐs, és Ftkete Ardó Vá­ nyire ; határja 1 nyomásbéli,

rosoknak lakosai felfogták, leginkább terem búzát szé-
és a' magok határjaikhoz kes tér földgye, rétek nél-
kaptsolták. kül szűkölködik , erdeje ,
UGOD. Magyar falu Vesz­ szőleje nints, piatza Váradon
prém Várm. földes Ura Gr. 3 mértföldnyire.
Eszterházy Uraság, lakosai UGRA. Magyar fala Heves
katolikusok, fekszik n. k Várm. földes Urai B. Brúder,
Koppanhoz, és Szűcshöz is és több Uraságok, lakosat
mint i órányira, é. Bébhez többfélék, fekszik Detknek
£nyira; határja 3 nyomás- szomszédságában, mellynek
béli , rozsot leginkább, bú- filiája; határja jó.
zát, árpát, zabot, és krom- UGRÓ. Zemplén Várme­
pélyt középszerűen terem; gyében Vendégfogadó.
homokos veres agyag, róna UGRÓCZ. Nagy, és Kis
és követses földgye jó,Bakon Ugróc{. Két tót falu Bars
nya h e g y e s , völgyes , és Várm. földes Urai Majthényi,
nagy erdőkből áll, mellyben Bossányi, és több Urak, la­
legelője elég van, rét nélkül kosaik katolikusok , Kis-
leginkább szűkölködik; mész Ugrócz N. Ugrócznak filiája;
, égetésből, és sertés tartásból határjaik középszerűek.
is táplállyák magokat; va­ UGRÓCZ. Zay* Ugróc[>
gyon hozzá i£ órányira egy Uhrovc{c. Mezőváros, Vár,
puszta Vár, mellyet Ú/vdr* és Uradalom Trentsén Várm.
nak neveznek; Pdpavdr, és földes Urai Gr. Kolonics, és
Ttvclyvdr nevezetes helyek B. Záv Uraságok , lakosai
pedig 3 órányira ; piatza katolikusok, és evangéliku­
Pápán van. sok, fekszik hegyek Között,
UGORNYA* Magyar falu Rokosnak szomszédságában,
Bereg Várm. földes Urai Vay, Trentsénhez harmadfél mért­
és töhb Uraságok, lakosai földnyire. FERDINÁND Tsá-
katolikusok, és reformátu- szártól nyerte vala N . Zay
sok , fekszik Vatkához nem Ferenti midőn Vcrdnt^ius
%

meszsze, mellynek filiája. Antal érsekkel Konstántzi-

UGRA. Körös Ugra. Ma- nápolyba kuldettetvén, hív
gyar falu Bihar Várm. földes szolgálatot teve a* Tsászár-
Ura Ugrai Uraság lakosai nak. Oltalmazó menedék
r

reformátusok, fekszik Sza- nelye val^ a' szomszédbéli­

9
lontához dél felé a mértföld- eknek, midőn a hazai há-
'bor-

9 9
borgások idején a lakosok
nyughatatlaníttattak. Jelesí-
9
tik e Várost a* nagy Vár-
9
forma Kastély , s a hozzá
tartozó külömbféle kertek,
9
mellyek közzfd a nagy kert­
ben mintegy 6 halastó van ;
nedvesíti pedig folyó vize,
9
melly a Városon keresztül
foly. Lakosai rész szerént
9
mesterségek folytatása, leg­
inkább pedig posztó szövés,
rész szerént pedig gazdásko-
dás által keresik élelmeket;
határja közép termékenysé-
g u , legelójök, fájok mind
9
a kétféle van, gyümöltsök
sok terem, piatzok helyben,
és Trentsén ben is.
UGYVÁR. Német fala Ba­
ranya Várm. fekszik Majshoz
közel, mellynek filiája; ha­
tárja jól termő.
UHORNYA. Tót faluGömör
Várm. földes Ura Gr. Andrásy
Uraság, lakosai katolikusok,
és másfélék; határja hegyes,
és völgyes*
UHORSZKA. Tót falu N ó ­
grád Várm. földes Urai Szent-
Iványi, és több Uraságok,
lakosai többfélék, fekszik
Berzenczéhez nem meszsze,
és annak filiája; határja kö­
zépszerű.
UJAK. Tót falu Sáros
Várm. földes Ura B. Falocsai
Urasáé, lakosai többfélék,
fekszik Falocsához közel, és
U9
annak filiája; határja közép-
szerű.
ÚJ B Á N T A . Regiomontum,
Tónijéber§. Nová Banya.
Régenten gazdag Bánya Vá­
ros vala Bars Vármegyében,
lakosai leginkább t ó t o k ,
katolikusok, és evangéliku­
sok i s , fekszik Garam vize
mellett, Baka Bányához, s y
Sz. Benedekhez is másfél
mértföldnyire. Hajdan olly
gazdag bányái voltak, hogy
9 9
a Bányászok a ruhájokra ,
9
s szerszámjaikra ragadott
arany porokkal fizettettek;
de végre egy szerentsétlen
földindulás által mind híres
bányájok , mind Lakosaik
szeren tsétleníttettek. Lásd
bővebb leírását Bél Mátyás,
nál. Kedvesek valának La*
9
kosai a régi Királyok előtt,
kivált M Á T Y Á S Király alatt
9
szépen virágzott vala e Vá­
9
ros* Szeny vedért ellenben a
9
hazabéli viszontagságok ide­
jén , kivált 1664-dikben,
9
midőn az Ozmánok e Várost
feldúlták, lakosait rész sze­
rént fogságjokba vezették,
rész szerént bányáikba égő
9
szalmát, s egyebet vetvén
m egfo j togat ták. N e vezetés
költséggel, és nagy mun­
kával törekedtek, hajdani
f azdag bányáit fel nyitni,
ivált I 7 i a - d i k b e n , midőn
Pottcr I[sák Földmérőnek
M m 3 in-
 Uj.

intézete szerént 24 óra alatt I neoi meszsze, mellynek fí-

45000 akó víz meríttetetN I liája; határja hegyes.
ki aknájából; de 130000 ÚJFALU. Kassa, Jas[ó,
forint költség után is foga- Síiksip Újfalu. Abaúj Vár-
nattya nem lévén a* nagy megyében. ;

munkának , 1729-dikben ÚJFALU. Szabad paszta

máshová vitetek a* víz ki- Arad Várm. földes Ura Cser-
merító alkotmány. Mostani novics Uraság, fekszik Kur-
lakosai leginkább földmíve- tics , Mácsa, Sz. Márton, és
lésből élnek; három nagy Tövisegyháza között; föld-
hegy lévén a* Város köröl f gye hol j ó , hol középszerű.
elég bajjal hordoztatnak e- ÚJFALU. Zsitva Újfalu.
9
zeken által a Városba a' Bars Várm. földes Urai több
szükséges dolgok. Ékesítik Urak, lakosai külömbfélék f

e' Várost két Szentegyházai, fekszik Taszárhoz, közel, és

a' K. B. Kamaraház, a' Város annak filiája.
háza, és a Plébánia; határ­
1
ÚJFALU. Garam Újfalu*
ja középszerű, kertyei jól Bars Várm. földes Urai Lip-
termők. t a y és több Uraságok.
;

UJDARD. Orosz falu Má­ ÚJFALU. Rafajna Újfalu.

ramaros Várm: földes Urai Magyar falu Bereg Várm.
több Urak, lakosai ó hitűek, földes Urai Rácz, Dolinái,
fekszik n. k. Talaborfalvához és Molnár Urak, lakosai leg
1 , d. Bustyaházához is egy inkább reformárusok, fek­
mértföldnyire, n. ny. Mihály­ szik Zápszony hoz i mértföld­
k a , és ész. Sándorfalvának nyire; határja egyenes fek­
szomszédságában; határja a vésű , leginkább gabonát
nyomásbéli , terem kevés terem, erdeje, és halászat-
kukoritzát, tatárkát, és za­ tya van, de az árvíz járja,
b o t , szénájok magok szük­ piatza Munkácson két mért­
ségekre elegendő, marháji- földnyire.
kat Huszton, Viskén , és ÚJFALU. Kis Újfalu Hosq-
%

Tecsőn szokták eladni; er­ s{ií As\ó. Oláh falu Bihar

deje tölgyes, és bikkes Várm. földes Ura a'Nagyvá­
elé£ van. . radi Káptalaqbéli Uraság,
« ÚJEZDÍA. Tót falu Tren- lakosai ó hitűek, fekszik é.
tsén Várm. földes Ura a' Tu- Sitervőlgye,, n. k. Jenő, d,
dományi .Kintstár , lakosai a'Fugyi határhoz, n. nyug.
többfélék, fekszik Skálához Száldobágyhoz i órányira;
ha-
 Pl ff*

tatárja szuk, délre l a p o s , földgye v a n , búzát, zabot,

ész. és n. ny. hegyes, földgye szénát bőven terem, piatza
fövenyes, követses , hegyes Adonyban.
helyeken agyagos, szuk ter­ ÚJFALU. Nád Újfalu. Falu
mékenysége, erdeje van, Heves Várm. földes Urai
nagy , és jeles termékeny Tálián . és több Urak, lako­
szőlőhegyié, mellyből lako­ sai kűlömbfélék , fekszik
sai szép hasznot vesznek, Ballához nem meszsze, és
Váradon i~ mértföldnyire el annak filiája; határja jó.
adván; néha határjokat Kö­ ÚJFALU. Gömör Várm.
rös vize hol javittya, hol földes Ura Gr. Koháry Ura­
ronrya. ság, lakosai többfélék, fek­
ÚJFALU. Btrtttyő Újfalu. szik Dobóczhoz nem mesz­
Magyar falu Bihar Várm., sze , mellynek filiája; határja
földes Ura Hg. Eszterházy középszerű.
Uraság, lakosai reformátu­ ÚJFALU. Rekcnye Újfalu.
sok , kevés ó hitűek, fekszik Gömör Várm. földes Urai
Herpály, és Sz. Kozmánakis több Urak, fekszik Rozsnyó­
szomszédságjokban. hoz közel, 's ennek filiája.
ÚJFALU. Bis^tra Újfalu. ÚJFALU. Magyar falu Győr
Oláh falu Bihar Várm. földes Várm. földes Ura Gr. Viczay
Urai Pongrácz, és több Ura­ Uraság, lakosai katolikusok,
ságok, lakosai ó hitűek, fek­ többen evangélikusok, fek­
szik Széplaknak szomszédsá­ szik Győrhöz i órányira, a*
gában, Papfalva, Csetelek Szigetközben , Hédervárhoz
hezis közel; dombos, völ­ 2 mértföldnyire; határja 2
g y e s , agyagos határja két nyomásbéli, mindenféle ga­
nyomásbéli, terem búzát, bonát megterem, réttyei is
tengerit, és zabot, erdeje, szépek, kis erdeje van; a 9

szőleje, legelője v a n , Ber- határjában sántzok látszat­

czecze vizén malma, piatza nak, holott a' Törökök tár
Margitán. boroztak; káposztás kertyei
ÚJFALU. Bács - Újfalu. jók, egyébaránr fuharozással
Bács Vármegyében. is keresik élelmeket.
ÚJFALU. Szabad puma ÚJFALU. Magyar faluHont
Fejér Várm. földes Ura Gr. Várm. földes Urai Blaskovits
Zichy Uraság, fekszik Sere­ Família, és Csesznák Urak,
gélyeshez nem meszsze, és lakosai katolikusok, fekszik
annak filiája; n. k. jő lapos Házasnényének szomszéd sá-
M m 4 gá-
 ff* ÚJ.

{ass*
;ában mellynek filiája, Ba-
f

Gyarmattól északra |
ÚJFALU. Horvát faluMo*
sony Várm. földes Ura Gr.
órányira, n. k. Zohorával, Harrach Uraság, lakosai ka­
dák Illési pusztával , n. ny. tolikusok, fekszik Párndoriv
Leszenyével határos; lakosai tói i , Gatánhoz £ , Nizsi-
majd mind marha kereske­ derhez i, ésRorau Ausztriai
d ő k , jó boraikat pedig a' Városhoz is egy órányira;
Bánya Városokban szokták egyenes, és sima határja 3
eladni, gabonájokat a* B. nyomásbéli, földgye köve*
Gyarmati piatzon. I tses, rozsot, és zabot kö-
! zépszeruen, egyebet pedig
Ú J F A L U . Nyerges Újfalu.
Magyar, és nemet falu Esz­ épen nem terem; réttyek,
tergom Várm. földes Ura az erdejek, és szölejek nints,
9

Esztergomi Érsekség, lakosai legelójök tsekély, a hely-

katolikusok, fekszik n. k. ségben fakadó forráson mal-
Táth, dél. Mogyorós, é. a mok van;itt azUraság selyem
f

Duna' folyása, n. ny. Lábat­ gyapjas birkákat neveltet;

l a n , és Piske között; Pos­ piatzok Nizsiderben , és az
tája, és Ispotállyá is van; Ausztriai vásárokban.
határja középszerű , búzát ÚJFALH. S[. Újfalu. Nyi-
elegendőt terem, szólei jók, tra Várm. földes Urai Szerda-
's boraikat a' Komáromiak helyi , és több Uraságok,
szokták megvenni; Büdös­ lakosai kűlömbfélék, fekszik
kdei pus[ta nevezetű derék Bajnáboz nem meszsze,melly
erdeje van, legelője megle­ nek filiája; határja közép­
hetős , piatza Esztergomban szerű.
a mértföldnyire. Megjegy­
ÚJFALU. Vdmos Újfalu.
zésre m é l t ó , hogy e*hely-
Nyitra Várm. földes Ura Gr.
ség alatt n. ny. való resténél
Berényi Uraság, lakosai kű­
van még ma is ama' nagyon
lömbfélék, fekszik Al. L a r
megtetsző híres kurutz sántzy
dánhoz közel, és ennek fi­
földből felhányva.
liája; határja meglehetős.
ÚJFALU. Kis Újfalu. Esz­ ÚJFALU. Tőkés Újfalu.
tergom Várm. földes Ura Gr. Nyitra Várm. földes Urai
Pálfy Uraság, lakosai több­ Batskády , és több Urak,
félék, fekszik Köbölkűthoz lakosai katolikusok; Ispo­
nemi meszsze, mellynek fir tállyá is , van ; határja jól
Hája , határja középszerű. termő.
Űx.
 ÚJFALU. Divik Újfalu. [ Pesthez i\ státzióra; határja
Nyitra Várm. fekszik Divék- a nyomásbéli, foldgye* h e j
hez közel, mellynek filiája; gyes, agyagos, terem bú­
határja is hozzá hasonlító. zát, rozsot,-.és zabot, er­
ÚJFALU. Tót Újfalu. Sza­ deje, szóleje van, szénája
bad puszta Nógrád Várm, szuken, piatzaVáczon.
földes Ura Tihanyi Uraság , ÚJFALU. S[cráahely Új­
fekszik Cserednek szomszéd­ falu. Lásd PókateUkct.
ságában, és annak filiája. ÚJFALU. Tótújfalu. Tót
ÚJFALU. Somos Újfalu. falu Pozsony Vára* földes
Nógrád Várm. földes Ura Gr. Ura Farkas Uraság, lakosai
Tolvaj Uraság, fekszik Salgó katolikusok, fekszik Czifer-
Tarjánhoz közel és annak hez nem meszsze, és *nnak
y

filiája; határja középszerű. filiája; határja 3 nyomásbéli,

Ú J F A L U : Ság Újfalu. Nó- jó termékenységfi, r é t t y e

f
rád Várm. földes Ura Ku- legelője v a n ^ fája'nints.
ínyi Uraság, lakosai több­ ÚJFALU. Szabad puszta
félék, fekszik Sághoz nem Pozsony Várm. földes Ura a*
<meszsze , mellynek filiája; Religyiói KiHtrftár; fekszik
határja is hozzá hasonlító. Cséfalvai., Kotadorosi , * és
ÚJFALU. Kis Újfalu. N ó ­
Sárosfalvai határok között;
grád Várm. földes Urai Gr. határja szántóföldekből, és
Balassa, és Gr. Zichy Urasá­ legelőkből áll, vagyon ga­
g o k , lakosai külömbfélék, bona tartó ház is "benne.
fekszik Sklabonyának szom­
szédságában, mellynek filiá­ ÚJFALU. Laza r Újfalu.
ja; határja hegyes, völgyes. Tót falu Pozsony Várm. föl­
ÚJFALU. Komárom Várm. des Urai Gr. Batthyáni, és B.
földes Ura Gr. Zichy Uraság, Jeszenák Uraságok, lakosai
* fekszik Komáromhoz nem katolikusqk, fékszik Laxa-
meszsze, mellynek filiája; vize folyása "mellett; határja
határja jól termo. % nyomásbéli, rozsot, 4s
Ú J F A L U . Kis Újfalu. Tót kendert leginkább terem;
falu Pest Várm. földes Ura szőleje nints, búzát, és za­
Hg. Grazsalkovics Uraság; bot sem terem, erdeje van,
lakosai katolikusok, és evan­ piatza Sassinban,
v r
'
gélikusok, 'fekszik Mátsí- Ú j F A t u . Szála Várm. föU
hoz közel-, és annak filiája, defl Ura Hg. Eszt§rházjr U/a-
Dukához ^ , Váczhoz' *J ? ság, fekszik' Csésztregnek
szom-
5*4

szomszédságában, és annak Uraság, Ispotállyá is v a n ;

filiája; határja középszerű. határja középszerű.
ÚJFALU, Szála Várm. föl­ ÚJFALU. Bárt fa Újfalu.
des Ura Botka Uraság fek­ Sáros Várm. földes Urai Gr.
9

szik Csányhoz nem meszsze, Áspermont , Szirmay , és

mellynek filiája. több Urak, lakosai többfé­
ÚJFALU. Avas, Felső, lék, fekszik Bártfához nem
és Csenget Újfalu. Szatmár meszsze , és annak filiája;
Vármegyében. határja hegyes, völgyes.
ÚJFALU. Oláh Újfalu.
ÚJFALU. Szabad puszta
Oláh falu Szatmár Várm. föl­
Somogy Várm. földes Ura a*
des Ura Gr. Károlyi Uraság,
Kaposfői Prépostság , Ma­
lakosai egygyesultt ó hitűek,
gyar lakosai katolikusok,
fekszik hrdö Szada, és To-
fekszik Csombárd, Bodrág,
mánynakis szomszédságok­
és Jádi helységek között;
ban , Nagy Bánya Városához
határja 4 nyomásbéli, terem
a mértföldnyire; határja a
búzát, rozsot, árpát, zabot,
nyomásbéli, hegyes, völ­
és kukoritzát bőven, egye­
gyes , agyagos, inkább ku­
nes, és agyagos a* föld gye ,
koritzát terem, mint búzát,
erdeje j ó , legelője közép­
kevés erdeje van, piatza N.
szerű , szőleje, malma nints,
Bányán.
piatza Kanizsán.
ÚJFALU. Somos Újfalu.
Sáros Várm. fekszik Kendé­ ÚJFALU. Magyar Újfalu.
hez nem meszsze, mellynek Magyar, és sváb falu S o ­
filiája; határja hegyes, és mogy Várm. földes Ura Czin-
völ>_yes. dery Uraság, lakosai kato­
ÜJFALU. SÓS Újfalu. Sá­ likusok, és reformátusok,
ros Várm. fekszik Sovárhoz fekszik Szörényhez 4> Várad­
közel, mellynek filiája.
% hoz |-, Szigetvárhoz a mért­
földnyire; határja 1 nyomás­
ÚJFALU. S^inye Újfalu.
béli, leginkább rozsot te­
Sáros Várm. földes Ura Szi-
9
rem , búzát középszerűen,
nyei Uraság, fekszik a L6-
és kukoritzát is, földgye tér­
tsére vezető ország útban;
séges, lapályos, egy része
Szinyének filiája ; határja
homokos, erdeje elég, sző­
meglehetős.
leje nints, marháikat Babol-
ÚJFALU. Pécs Újfalu. Sá­ csán, Atádon , és Istvándin
ros Várm. földes Ura Péchy árúllyák-el.
' Úr-
 •ÚJ.

ÚJFALU. Tót Újfalu. Hor­ órányira, az erdők között;

vát falu Somogy Várm. föl­ határja a nyomásbéli, föld-
des Urai a' Sz. Jakabi Apát- gye sovány, agyagos, kuko­
uraság, és több Urak lako­ ritzát, zabot keveset terem,
9

sai katolikusok, fekszik Gár­ erdeje, fája elég van, sző­

donyhoz , Patonyhoz i La- leje nints.
f

kocsához i | órányira, Szi­ ÚJFALU. SÓS Újfalu* No*

getvárhoz i~ qiértföldnyire; vositlicip. Orosz falu Ugo­
batárja a nyomásbéli, leg­ csa Várm. földes Ura B. Pe­
inkább rozsot, -| része bú­ rényi Uraság, lakosai görög
zát is terem, kukoritzát leg­ katolikusok, fekszik Csar-
jobban ; foldgye Dráva' ki­ natőtől, és Kis Tárnától \
öntésének ki vagyon ^téve; órányira; határja hegyes,
erdeje van, szőleje nints; és sovány, erdeje bőséggel
marha eladásból pénzt sze­ van, szőleje nints, kenyér­
reznek Babolcsán , és István- nekvaló életből szűkölködik,
diban. szénájok kevés , 's inkább
ÚJFALU. Ntudorf. Temes vesznek, mint sem eladhat­
Várm. postája van, 's határ­ nának valamit lakosai.
béli földgye jó. ÚJFALU. Uraj Újfalu.
ÚJFALU. Vág - Újfalu. Vas Várm. földes Urai több
Trentsén Várm. földes Urai Urak, fekszik Vámos Csa­
több Urak; határja begyes, ládhoz közel, mellynek fi­
és völgyes. liája; határja középszerű.
ÚJFALU. Trentsén Várm. ÚJFALU. Sorki Újfalu.
földes Urai több Urak, la­ Vas Várm. földes Urai több
kosai külömbfélék, fekszik Urak, fekszik Kis Unyom-
Pruszkához közel, és annak nak szomszédságában , és
filiája; határja meglehetős. annak filiája; botárja is hoz­
ÚJFALU. S[kala-mdlyéki zá hasonlító.
Újfalu. Trentsén Vármegy. ÚJFALU. Jobbágyi Újfalu.
fekszik Szkalához közel, és Vas Várm. földes Ura Gróf
annak filiája. Batthyáni Uraság, fekszik
ÚJFALU. Illónak Újfalu.Pinka Miskéhez nem mesz­
Orosz falu Ugocsa Várm. sze , mellynek filiája; határ­
földes Ura Gr. Perényi, Ura­ ja középszerű.
ság, lakosai egygyesultt ó ÚJFALU. Vas Várm. földes
hitűek, fekszik Csongová- Ura Gr. Batthyáni Uraság,
hoz i , Egreshez pedig \ ~ fekszik Somfalunak szom­
széd-
 ff*. új.

szédságában , és annak nyira; földgye fekete, e l e -

filiája. gyes térségu, a nyomásbéli,

f
ÚJFALU. Vámos Újfalu. abonát leginkább, árpát
' Magyar, és tót falu Zemplén özépszeruen terem, erdeje,
Virm. földes Urai B. Splényi, szőleje nints, piatza Kassán
és több Uraságok, lakosai 6 mértföldnyire.
többfélék, fekszik Kozmá­ ÚJHBLV. Ntuburg. Vas
h o z , Kalsához nem mesz­ Várm. földes Ura G. Batthyá­
sze ; kavitsos, sárga agyagos, ni Uraság, lakosai katoli­
hegyes, völgyes földgye 3 kusok, fekszik Puszta Szent
nyomásbéli, erdeje e l é g , Mihályhoz k ö z e l , és annak
szóleje nints, foldgye gabo­ filiája; határja középszerű.
nát , és árpát terem, rét UJHBLY. Sátorallya Új*
nélkül szűkölködik, piatza hely. Ujhelinum. Jeles hegy-
Újhelyben, vagy Kassán. allyai Város Zemplén Várm.
ÚJFALU. Vámos Újfalu. földes Ura a' Kir. Kamara,
Elegyes falu Zemplén Várm. és mások i s , lakosai katoli­
földes Ura a' Kir. Kamara, kusok, ó hitűek, evangéli­
lakosai kűlömbfélék, fek­ kusok , reformátusok , és
szik síkon a Bodrogtól távo­ zsidók i s , fekszik S. Patak­
1

labb az ország útban, Tolts- hoz egy jó mértföldnyire,

vához nem meszsze, holott Sátor hegye alatt elég kies
van piatza is; szántóföldgye helyen, 's a* Vármegye' szép
a nyomásbéli, terem búzát, Háza, és Gyűlései által neve-
gabonát, árpát, zabot, rét­ zetesíttetik. Ronyva vize
tye jó szénát terem, erdeje, nedvesíti egy részét. Egy-
és jó bort termo szőlőhegyei gyik Szentegyháza S[. Imré­
is vágynak. nek tiszteletere épült, mel­
ÚJFALU. Szilvás Újfalu. lyet Imre Erdély - Öfszági
Zemplén Várm. földes Ura Vajda, és Zemplén Várme­
B. Splényi Uraság, lakosai gyének akkori Fő Ispánnya
többfélék ; határja megle­ építtetett. Másik pedig 135$
hetős. diktól fogva a' R. Sz. Pál'
ÚJFALU. Tusa Újfalu. Szerzetén l é v ő Atyáknak
Tót falu Zemplén Várm. föl­ birtokok vala, f
s S{. Egi-
des Urai több Uraságok, la­ diusnak emlékezetére van
kosai kűlömbfélék, fekszik szentelve. A' Rákóc[i nevét
n. k. Ondova vizéhez £ fért. piselő díszes Kápolna , e'
órányira, é. Tusához is an- Szentegyház mellett jeles
épület, 's több nevezetessé­ yes, sárga, és fekete nyir-
f
gekkel itten van Csepelényi os foldgye 3 nyomásbéli,
Györgynek teste, a ki egye­ terem gabonát, árpát, és
1

dül maradott vala az Ozmá­ zabot; jó borral bővelkedik,

noknak dühösködésekkor e' fa nélkül pedig szűkölködik.
v o l t Paulinusoknak Klastro-
mában fogságba ketult, 's
9 ÚJHELY. Vág Űjhely,
1 6 7 a . feje vétetett az ellen- Neuftadl Nove Mes[tonad
%

ségeskedök által. A' Szent Vdhem. Tót Mezőváros Nyi­

Háromságnak tiszteletére tra Várm. földes Ura Gr. Er­
szenteltt Kápolnát pedig dődy, és több Uraságok,
1709-dikben pestisnek ide­ lakosai katolikusok, evan­
jén a' Lakosok építtették gélikusok , és zsidók i s , fek­
Az Óhitűeknek Templomju­ szik tér h e l y e n , Vág vize
kat Keriatovich Tódor, a! mellett, Trentsénhez 3 , N .
Reformátusokét pedig Peré- Szombathoz 4 mértföldnyire.
nyi Péter építtette vala. Jó A* Város rendesen épultt
nagy Zsinagógájok van a' piatza 4 szegeletu mellyről
9

Zsidóknak is itten. Épületei hat útszákba lehet menni.

9 9
a Városnak a Magyarok' Jeles Szentegyháza ékesíti
szokások szerént épültek. e Várost, Prépostságát StU
?

Jeles ellenben a'Vármegye- horius szerzetté. Két kapuja

Háza, melly 1768-dikban is van. Lakosai gazdáskodás,
készfiit, 's más némelly épü­ szőlőmívelés, és kereskedés
letek is díszesítik e' Várost. által élnek; posztó szöyök is
Nagy Szentegyháza elkezde­ laknak itten; élettel, viasz*
tett, de félbe hagyattatott szal, 's gyapjúval való k e ­
1
Szőlőhegyei híresek, a mel- reskedések nevezetes. Jó
lyeknek terméseit magas ser fózettetik 1 a serházaik­
hegye alatt épultt kő pin- ban; 4 vízi malom is van
tzékben sok esztendőkig el- e' Városban; határja jól ter­
tarthaetyák; határja jó ter­ m ő , vagyonnyai külömbfé­
mésű, vagyonnyai jelesek, lék , eladásra van módgyok
borai híresek, vásárjai hasz­ helyben, és másutt is.
nosak , és népesek; leve­
gője egésséges, egy részét ÚJHBLY JÓK A , az J be­
Bodrog vize nedvesíti; ked­ tűben.
ves , és valóban óltsó lakást Ú J FBJERTÓ, az F. be­
szolgáltat Lakosainak; ele- tűben.
* ÚJ-
 * UJHELY. Torontal Várm. ÚJLAK. Hegykb\ Újlak*
fekszik Bébához közel, és Magyar falu Bihar Várm. föl­
annak filiája. des Ura a* Nagy - Váradi
ÚJHELY. Tísqa Újhely. Káptalanbéli Uraság, lakosai
Magyar, és orosz falu Ugo­ katolikusok, többen refor­
csa Várm. földes Ura Újhelyi mátusok, fekszik n. k. K.
Uraság, lakosai egygyesültc Újfaluhoz 1 , d. Száldobágy­
6 hitűek, és reformátusok, hoz n. ny. J. K Pályihoz
#

fekszik Tisza Újlakhoz nem | , é. Csatárhoz is |. mért­

meszsze, mellynek filiája; földnyire; földgyét e g y g y
Tisza Keresztúrhoz, Karács- esztendőben használlyák, má­
falvához, és Mátyfalvához is sikban ugarul marad, búzát
közel; határja 3 nyomásbéli, terem keveset, hegyes, völ­
9
kukoritzát,búzát középszerű­ g y e s , agyagos, sovány a
en, rozsot, zabot kevesebbet földgye; erdeje van, szőleje
terem , föld gye iszapos, és meglehetős borokat terem,
9
agyagos, erdeje tsekély, s nagyobb részét vidéki
szőleje nints, legelője, és lakosok bírják; többnyire
kaszállója e l é g , piatzozása kézi munkával keresik élel­
helyben i s , mivel az ország meket; boraikat Váradon
úttyában vagyon, vagy Új­ árúllyák-el.' '
lakon közel.
ÚJLAK. Puszta Újlak.
ÜWÉR. Magyar falu Sop­
Magyar, és oláh falu Bihar
ron Várm. földes Urai Gr.
Várm. földes Urai Gr.Tele-
Szécsényi, és Tálián Urasá­
k y , és Gr. Hallcr Uraságok ,
g o k , lakosai katolikusok,
lakosai többnyire reformá­
fekszik Czenktől | órányira;
tusok , és kevés ó hitűek,
réttye, és mezeje j ó , szőleje
fekszik Mező Telegdhez £
alkalmatos bort terem.
órányira; határja z nyomás-
ÚJLACSKA. Nyitra Várm.
béli, földgye hegyes, völ-
földes Urai Géczy, és több
gyes , agyagos, közép ter-
Uraságok, lakosai kűlömb­
mékenységn, erdeje j ó , so-
félék, fekszik Alsó Kürthöz
vány szőleje keveset terem.
nem meszsze, mellynek fi­
liája; határja meglehetős. ÚJLAK. Szabad puszta Bi­
ÚJLAK. Temes Várm. föl­ har Várm. földes Urai Bárá­
des Ura a Királyi Kamara, n y i , és^Pázmán Uraságok,
9

fekszik Keveréshez közel, marha tartásra alkalmatos,

mellynek filiája; határja jó. és jó.
' ÚJ-
 Új.

Ú J L A K . Belényes Újlak. való eszköz, melly 100 K.

9
Magyar, és oláh falu Bihar forintba került; a pintze,
9 9
Várm. földes Ura a* Nagy­ sajtóház, vendégfogadó s a
váradi egygyesultt Püspök­ t. Szép példát mutatott néh.
s é g , lakosai ó hitűek, és földes Ura a' gazdasági elő­
9
reformátusuk, fekszik Pet- menetelre nézve, a ki vi-
rány, Volány, és Sonko- dékjét mintegy kerté változ­
lyoshoz 1 órányira, a* fekete tatta; határja szorgalmatos
Kőrös mellett; határja tér­ munka után jól termő, va­
séges , hegyes, völgyes, kő- gyonnyai kűlömbfélék.
sziklás, agyagos, sovány, ÚJLAK. Magyar falu Szála
gabonát középszerűen terem, Várm. földesUra a Veszprémi
J

erdeje van. Káptalanbéli Uraság.

. ÚJLAK. Magyar falu Vas * ÚJLAK. Sárkö\ Újlak.
Várm. földes Urai több Urak, Szatmár Várm. földes Urai
fekszik Kámnak szomszédsá­ több Uraságok, fekszik Szi-
gában , és annak filiája; ha­ nyér Várailyához nem mesz­
tárja középszerű. I sze* mellynek filiája.
Ú J L * K . Abaúj Várm. föl­ ÚJLAK. S[aMos Újlak.
des Ura a'Királyi Kamara, Magyar falu Szatmár Várm.
fekszik Nyulához nem mesz­ •földes Urai Ajtay, és több
sze, és annak filiája; határja Urak, lakosai többnyire re­
meglehetős. formátusok, fekszik Jánkhoz
. ÚJLAK. Tót Mezőváros közel, és annak filiája; ha­
Nyitra Várm. földes Ura Gr. tárja 3 nyomásbéli, búzát,
Forgách Uraság, a* kinek zabot, kukoritzát meglehe­
jeles kastéllyával, szép fá- tősen terem, erdeje k e v é s ,
czán kényével ékesittetik, szőleje nints, legelője sints,
lakosai katolikusok, fekszik piatza Szatmáron.
Nyitrához i £ mértföldnyire. ÚJLAK. Tis\a Újlak.
Jeles Könyvtárja is van itten Elegyes Mezőváros Ugocsa
az Uraságnak, 's számos gaz- Várm. földes Ura a Királyi9

9
dasági épületei. A szép is- Kamara, lakosai katoliku­
tálló, melly 1794-dikben sok, egygyesultt ó hitűek,
épfilt, 100 marhát könnyen és reformátusok, Tisza Bés
magában foglalhat; neve- nevű Szatmár Vármegyei fa­
1
zetes tovább a serház, őrlő lutól a Tisza választya- e l ,
9

malom , Ro^solio - ház, a' fekszik Cserfalvától egy fer­

setzka - metsző, és a vetni tály órányira; határja 3 nyo­
9

más-
 J6O Új. Oj.

másbéli, terem búzát, árpát, ránts, és Jesztrebhez nem

kukoritzát, de zabot keve* meszsze; fekete agyagos,
sebbet, erdeje, szőlőhegye homokos., térséges tölogye
nints, piatza helyben, heti, 3 nyomásbéli, gabonát, és
és országos sokadalmai jók; árpát terem, erdeje, szőleje
a Tiszán igen nevezetes rév nints, rét nélkfij is szűköl­
9

van itten; figyelmetességet ködik, piatza Kassán, vagy

érdemel az i s , hogy e már Újbelyben.
9

most Ugocsa Vármegyének ÚJLAK. Kapós Újlak.

leg helyesebb Mezővárosa, Magyar falu Somogy Várm.
tsak 16 esztendők előtt i s , földes Ura B. Pongrácz Ura­
igen kitsiny , és rongyos ság , lakosai katolikusok,
falu v o l t ; de mivel az Ör­ és reformátusod, fekszik Ka­
mény Kereskedők itten a posvárhoz I órányira; h a ­
9

kereskedést fel állították, tárja a nyomásbéli, őszit, és

számos jó mesteremberekkel tavaszit is középszerűen te­
is bővelkedik. rem , erdeje van , szőleje
ÚJLAK. Szabad puszta N ó ­ tűrhető, piatza Kanizsán.
grád Várm. földes Urai Bor­ ÚJLAK. Rinya Újlak. Ma­
nemisza, és Taródy Urasá­ gyar falu Somogy Várm. föl­
g o k , fekszik Kis Terenyé- des Ura Gr. Szécsényi Uraság,
nek szomszédságában ; és lakosai reformátusok, fek­
annak filiája. szik n. k. Visontához n.
ÚJLAK. Kis Újlak. Ma­ ny. Háromfa 1 , d. Újnéphez
gyar fala Zemplén Várm. 7 , Szigetvárhoz 3 órányira ;
földes Urai több Uraságok, határja 2. nyomásbéli, búzát
lakosai katolikusok, és re­ leginkább, egyebet közép­
formátusok, fekszik Rádhoz szerűen terem; a g y a g o s ,
9
közel, Pálföldéhez sem mesz­ homokos a földgye, ntakk-
sze , a Bodrog vize lefolyá­ termő erdeje v a n , szóleje
9 9

sánál ; határja a nyomásbéli, nints, piatza Legrádon, Ka*

foldgye fekete agyagos, prontzán, és Kanizsán.
mindent jól terem erdeje,
Y ÚJLAK. Balaton Újlak.
réttye kevés, határos Zem­ Magyar falu Somogy Várm.
plén Városával is. földes Ura Gr. Hunyadi Ura~
ÚJLAK. Bod\ás Újlak. s á g , lakosai katolikusok;
Tót falu Zemplén Várm. föl­ Bal aton - Keresztúrral , és
des Ura Almásy Uraság, la­ Kéthellyel határos; határja
kosai többfélék, fekszikBa- a nyomásbéli, mindent m e g
terem
 Új. 5*1

terem iő foldgye , erdeje Ozmánok hajdani Rdm Vá­

9

nints , kis szőlőhegye alkal­ rával által ellenben. Dísze-

9 1
matos bort térem; Balaton sitik a nagy Kaszárnya, a
9
bozóttyában halászattyok Tisztházak, és a Kir. Adót
vagyon , piatza Kanizsán, [, szedő Tisztnek háza; lakosai
és Keszthelyen. kézi mesterségeknek folyta­
ÚJMAJOR. Szabad puszta tása, és leginkább az Ozmá­
Fejér Várm. földes Urai a nokkal való kereskedésből
9

9
Cziszterczita Szerzetbéli A- élnek, s gazdagodnak.
tyák, fekszik N. Venyin alól, ÚJ PAULIS. Arad Várm.
*s Előszálláson felül; jó lapos ÚJ P É e s , a? P. betűben.
földgye van, szénája is te­ ÚJ SZÁLLÁS* Karcipg Új
rem piatza Földváron, és Szállás. Lásd a K. betűben.
9
9

Adonyoan. ÚJ SZÁLLÁS* Kis Új S{dl-

ÚJ MIHÁLYFA, a z M . b e - lds a K. betűben.
%
9

tfiben. ÚJ SZÁSZ , az Sz. betűben

ÚJ MOLDOVA. BányaVá-
ros Krassó Vármegyében,
az M. betűben.
ÚJNÍP. Ma gyar falu So­
f
mogy Várm. földes Ura Vég
Uraság, lakosai reformátu­
sok, fekszik é.R. Újlak, n.
k.Csokonya, d. Aracshoz fél,
és n. ny. Háromfához l | ó-
rányira; határja 3 nyomás­
béli , bűzát leginkább, egye­
bet középszerűen terem;
9
sík homokos, s néhol agya­
9
gos a földgye , erdeje jó
makk termo, szőleje nints,
piatza Legrádon , Kapron-
tzán, és Kanizsán.
ÚJPALÁNKA. Határszélen
lévő katonai falu Karas vi­
zének a* Dunába való folyá­
sánál , lakosai németek, rá-
tzok, és oláhok, katoliku­
sok , és ó hitűek, fekszik az
ÚJ SZEGED, az Sz. betű­
ben.
ÚJTÓ. Lásd Old.
ÚJ UDVAR. Szála Várm.
földes Ura Inkey Uraság,
lakosai többfélék , fekszik
Gelse , és Felső - Rajkhoz
nem meszsze ; határja jól
termő.
ÚJVÁR. Érsek Újvdr, Ndj~
hdjiel Nove Zdmki. Elegyes
%
9
lakosú Mezőváros, s hajdan
nevezetes erősségé Vár vala
Nyitra Várm. földes Ura az
Esztergomi Érsek, lakosai
9
katolikusok, s másfélék i s ,
fekszik az Ország útban,
Nyitra vize nedvesíti, ugyan
Nyitrához 4 ^ , Komáromhoz
pedig két jó mértföldnyire,
Bajoshoz ^ órányira. Hajdani
9
viszontagságait, s tíz ostro-
moltatásait lásd BÜMdtyds-
N n ndl
f«4 Új.
és 6 hitűek, fekszik Péter*
várral által ellenben, Ó Fu­
takhoz 5100, Piroshoz 4700,
Jarekkez 7200 bétsi ölnyire,
egyenes, és jó fekete földön.
Különösen megszaporodván
1
lakosai, 's a kereskedés,
és szorgalmatosság által te­
hetősekké lévén, 1748-ban
a' Kir. Városok közzé emel­
9
tetett , s úgy mutattatott-bé
a Hazai Rendeknek 1 7 J 1 -
9
d kben. ö t Szentegyházakon
9
kivul díszesitik e Várost az
ó hitű Püspöknek Reziden-
tziája, és az örmény Papok­
nak díszes lakó helyeik, a
9
Harmintzad, a Sóház , a
9
Gymnázium, a Városháza,
9
s némelly Kereskedőknek
lakhelyeik; útszáji a Város­
nak kővel kirakattattak, s
révjek is van. Jeles Szent
Háromságnak Képe van a
Róm. Katolikusoknak Szent­
egyházok előtt; az Óbitüeké
előtt pedig egy szép már­
ványból készfiftt Kereszt,
melly mintegy 4000 Rhén.
forintokba került vala. Két
nyomásra osztott határja szép
búzát, elég szénát, és sok
dinnyét terem ; két szép
tölgyes erdője is van e
9
Városnak , s tavaszszal a
Lakosoknak külömbféle je­
les mulatságokat szolgáltat;
szőlejek k e v é s , és tseké)y
borokat teremnek, s több­ 9
9
nyire a Szeremi részen szok­
tak szőlőket tartani. Az öreg
Duna itten Pétervár , és Ú j ­
vidék között tsak 136 ölnyi
szélességű, nádgyok is te­
rem. Lakosai, kézi mester­
ségek, kereskedés, és gaz­
dálkodás által keresik élel­
meket; vagyonnyaik jele­
sek, és semmiben nem szű­
kölködnek, piatzok helyben,
9 9
s kereskedések a nevezete­
sebb Városokéhoz hasonlít­
9
ható. Aradások idején ne­
9
héz vala közösülések a Péter
váradiakkal; de 1773-tól
9
fogva kemény bástya forma
9
gát készíttetvén, most min­
denkor közösülhetnek egy­
mással, és elég eleséget is
1
9
szolgáltatnak a Pétervári
9
Lakosoknak.
ÚJVILÁG. Gömör Várm.
9
U K . Magyar falu Szála
Várm. földes Urai Horvát,
és több Uraságok, lakosai
katolikusok, fekszik Sümeg­
hez i £ órányira; határja jól
termő.
U K L I N A . Orosz falu Bereg
Várm. földes Ura Gr Schön­
born Uraság, lakosai több­
félék, fekszik Szolocsnának
9
szomszédságában, és annak
9
filiája; határja meglehetős.
UKRAGY. Szjfbád puszta
Tolna Vármegyében.
U L I C S . Orosz falu Zem­
plén Várm. földes Ura Szir­
may
 UL.
may Uraság, lakosai görög
katolikusok, fekszik Alsó-
Kolbászóhoz i , ész. pedig
Ulics Krivához \ órányira;
határja a nyomásbéli, leg­
inkább zabot, középszerűen
kevés gabonát, árpát, kö­
lest , tatárkát, és krompélyt
terem; hegyes, völgyes,
egy kis részében térséges*,
sárga agyagos, és kavicscsal
elegyes a' földgye, erdeje
van, legelővel bővelkedik,
piatzok Ungváron, és Ho­
monnán van.
ULICS K R I V A , a'K. be­
tűben.
ULMÁNKA. TÓt falu Zó­
lyom Várm. földes Ura Besz-
i tercze Bánya Városa, lako­
sai többfélék, fekszik Besz-
tercze Bányához nem mesz
sze, mellynek filiája; határja
hegyes.
ULOCZA. Köpcrn. Tót
falu Szepes Várm. földes Ura
Lőcse Városa, fekszik Zavo-
dához nem meszsze, és an­
nak filiája; határja hegyes.
U N D . Horvát Mezőváros
Sopron Várm. földes Ura B.
Meskó Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Horpáts-
hoz közel, mellynek filiája,
Sopronhoz 3 mértföldnyire;
határja térséges, de tsekély,
a nyomásbéli, búzát, rozsot,
árpát, zabot terem, szőleje
UNG. f£f
nints, erdeje , is legelője
hibás.
UNG. Bánátbéli falu.
UNG. Szála Várm. földes
Ura Gr. Eszterházy Uraság*,
lakosai katolikusok, és más­
félék i s , fekszik Gelsének
szomszédságában, és annak
filiája; határja középszerű.
UNGVÁR VÁRMEGYE.
Comitatus Ungvariensis g
Utigrcaw ©efpanfdjaft. —
Nevezetét vette Ungvár Vá­
rától, és Városától; ez pedig
Ung vizétől. Hoszsz e* Vár­
megyének l a mértföldnyire
terjed , szélessége pedig 6,
és majd g mértföldet tesz.
Fekszik északra Lengyel-
Országnak, 's majd Zemplén
Vármegyének szomszédság-
jókban ; délre Szabolts Vár­
megye , napkeletre pedig
Bereg Vármegye kerítik.
Déli, és napnyugoti vidékje,
's napkeletre is egy része
térséges , és jó termésű;
északra ellenben, 's majd
napkeletre is hegyes, völ­
gyes , és erdős. Hegyei kö­
zött nevezetesebbek 1. Vi*
horlydt , mellynél az úgy
nevezett tenger-szem neve­
zetes, mind nagy mélységé­
ért, mind pedig jeles pisz­
trángjaiért, a. Tcmnyik k ő -
sziklás magas h - g y , melly­
nek alsó szélén vezet az or­
szág úttya Lengyel Országba,
N n 3 %
s
 f66 UNG# UNG,

's Ung vize foly alatta. 3 . borok, kivált a Szerednyei

1
9

Folyó hegye, melly neve­ hegyen termettek nagyon

zetet kopaszsága származ­ egességesek. Vadgyai szá­
tatta, legelője kiváltképen mosak , és külömbfélék. Víz
alkalmatos. Több begyei áradások' idején ellenben
között nevezetes még Felső sok helyeken károsíttatnak
Domonyánál az, mellynek Lakosai. Mindöszve 2 1 4 la­
jó-nagyságú üregje Van, és kó helyek vágynak benne,
Sárkánylyuknak neveztetik. s az Egri, és Munkácsi Püs­
9

Folyó vizei között legneve­ pöki Megyékhez tartozik.

zetesebb i . Tis[a vize, melly UNGVÁR Vára, és Városa,
délre e Vármegyét elválasz- Ungvarinum. Jeles hegyets-
9

tya Szabóles Vármegyétől, kén épultt Vár, és alatta az

a. Latoréba vize, ered a* elegyes lakosú,Város Ung­
Bereg Vármegyei begyek­ vár Vármegyében , földes -

ben , 's ez is batárt választó I Ura a Királyi Kamara , s

9 9

9
viz e Megyében, mind Be­ mások is bírnak benne,
reg, mind Zemplén Várme­ lakosai katolikusok , és ó
gyékre ne'zve. 3. Ung vize, hitűek, s kevés másfélék;
9

mejly vid^kjének nevezetet fekszik Ung vizétől körul-

szolgáltatott; a'hegyek kö­ vétettetve, Kassához 9 mért­
zött pisztrángokkal, egyéb­ földnyire. Virágzott vala e 9

é t p#dig külömbféle halak- Vár 1600 esztendő után, 's

, kai, és jó ízfi rákokkal bo- a hajdan nevezetes Hornon*
9

f plkedik. ±. JLabort^a. vize, nai Drugit Nemzetség által

extd Zemplén Vármegyében jelesen meg is erőssíttetett.
% a Homonnai hegyekből, La- Ostromoltatott pedig idősb
9

bortz falunál foly-bé e Vár­ Rákóczi György által, és 3

9

9
megyébe , s ettől vette ne- e Várból szemlélhető más
9

vezetet i s , e g y darab helyen szomszéd Várai általa el is

batárt yál^ztó víz Zemplén, rontattak. Azután Tökölyi*
<<é*V Varmegye között. So- népe által is kétszer ostro­
brántjjiál feketéllő büdös- moltatott , V elég vitézül
köves , és sós íz8 orvosi vize óltalmazák vala akkori őr­
• van. Térségei jó termékeny­ zői/ A^Jésuitáknak volt épö-
ségnek, gyümöltsökkel bő­ lettyek Lippai Érseknek se­
velkedik. Borai között neve­ gedelmével építtetett, ám­
zetesebbek az Ungvári, Sze­ bár elsőJóltévőjök ittenifo-
re dny ei, és Szent Kereszti monnai Drugtt Nemzetség
 Vsr.
vala. 1776-dikban néhai M.
TERÉZIA Királyné által a'
Munkátsi Püspöknek aján­
dékoztatott birtokjok, ezen
kiviül 7000 for. Templomra,
24000 forint pedig egyéb
epületekre. Oskolájok az
előtt is nevezetes vala. Dí-
szesítik e Várost a' püspöki
y
épületen kivul a' Vármegye­
háza , gazdagíttyák pedig
lakosait j ó , és kies vidékje,
8 népes vásárjai, és a' kézi
mesterségeknek, 's gazdás-
kodásnak folytatása; határja
jól termő, vagyonnyai kű­
lömbfélék , bora elég neve­
zetes, piatza helyben.
UNIM. Tót falu Nyitra
Várm. földes Ura a \ F . Tsá­
szár , lakosai katolikusok,
fekszik Sassinboz i-J mért­
földnyire; határja jó.
UNIP. Temes Várm. föl­
9
des Ura a Kir. Kamara, la­
kosai ó hitűek, fekszik Te­
mes vizéhez közel; határja
jól termő.
UNY. Magyar falu Eszter-
f om Várm. földes Urai Mis-
e y , és több Uraságok, la­
kosai katolikusok, és refor­
mátusok, zsidók is lakják,
kiknek itten zsinagógájok
v a g y o n , fekszik n. k. Tin-
n y e , d. Perbál, é. Leányvár,
n. ny. Dágh között; határja
h e g y e s , T Ő g y e s , de szor­
:
UNY. 567
galmatos mívelés után bú­
zát is terem; piatza Eszter­
gomban két mértföldnyire;
kies fekvésű szóló hegyei
vágynak, 's jó borokat te­
remnek; réttyek szép, ás
hasznos, de néha a* hegyek­
ről le rohanó vizek meg
szokták károsítani; erdeje
fiiatal, legelője szuk.
UNYATIN. Tót falu Hont
Várm. földes Ur% a' Tudomá­
nyi Kintstár, lakosai több­
félék, fekszik Bozókboz nem
meszsze, mellynek filiája;
földg^e középszerű.
ÜNYOM. Kis Űnyom, N.
Únyom: Két falu Vas Várm.
földes "Urai több Urak, la­
kosaik katolikusok; Nagy-
tínyom Kis-Unyomnak fi­
liája ; határbéli földgyeik
középszerűek.
UFOCHLAV. Tót falu Tren
tsén Várm. földes Urai több
Urak, lakosai katolikusok,
fekszik Kis Udiczához nem
meszsze, mellynek filiája;
határja hegyes.
UPONY. Magyar falu Bor­
sod Várm. földes Ura az Egri
Szeminárium, lakosai több­
félék , fekszik Bánhorváthoz
közel, és annak filiája; ha­
tárja középszerű.
UPOR. Tót falu Zemplén
Várm. földes UraGr.Ásper-
mont Uraság, lakosai görög
katolikusok , fekszik n. k.
NA 4 Har-
f 58 Un. ÜR.

Hardicsához J , d. Keletsén- Urá a» Nagy-Váradi P ü s -

hez \ órányira ; térséges, pölwég.
ritka fekete földgye 3 nyo­ • Ú R H I D A . Szabad puszta
másbéli , gabonát leginkább, Fejér Várm. földes Ura Vörös
árpát középszerűen terem, Uraság, fekszik Sz. Mihályon
erdeje tölgyes, szőleje nints, alól, Szabad Bottyánhoz k ö ­
rét nélkül szűkölködik, pia­ zel , mellynek filiája ; jó
tza Új helyben 1 , és Kassán lapos földgye van, dombos
4 mértföldnyire. részén jó fejér borok terem­
URAJ. Magyar falu Gömör nek ; kővel , és Sárréttye
Várm. fekszik Sz. Simonnak mellett lévén, rétekkel b ő ­
szomszédságában, mellynek velkedik.
filiája; hatarja meglehetős. ÚRI. Magyar falu Pest
* URAM. Bars Várm. föl­ Várm. földes Ura Gr. Kegle-
des Ura a? Selmeczi Bányászi vics Uraság, lakosai katoli­
Kamara, fekszik F. Hamu­ kusok , fekszik egy nagy
hoz közel, és annak filiája. völgyben , Gomba, S ü l y ,
URBANOV. Benyo Úrba* és Ság között; a' helységnek
nov. Tót falu Trentsén Várm. közepén egy mély víz mosás
földes Urai több Urak, lako­ van, vagyon gabonája, vízi
sai többfélék, fekszik Kis- malma, kevés szénája, fája,
Jeszeniczhez nem meszsze, és bora, piatza Pesten.
mellynek filiája; határja kö­ ÚRKÚT. Szabad puszta
zépszerű. Veszprém Vármegy. az előtt
URBEBDORF. Német falu Kabnak neveztetett, földes
Vas Várm. lakosai katoliku­ Ura Gr. Zichy Uraság, lako­
s o k , fekszik Német Újvár­ sai katolikusok, kiknek itt
hoz fél .mértföldnyire; ha­ Kápolnájok vagyon, fekszik
tárja szorgalmatos mívelést Kis LŐd, Ajka, és Sz. Gál­
.kíván, hoz is jó egy órányira; ha­
URBESZ. Szabad puszta tárja mindent meg terem,
Szála Várm. földes Ura a agyagos homokkal kevertt,
9

Veszprémi Püspökség, fek­ szőleje nints, erdeje nagy,

szik Sümeghez nem meszsze, két Üveg hutája v a n , víz
mellynek filiája. nélkfil szűkölködik.
URBO. Szabad puszta Pest ÚRMKZŐ. Orosz falu Má­
Várm. földes Urai több Urak. ramaros Várm. földes Urai
* URCZEST. Lunka ^Jr- több Urak, lakosaióhitűek,
cqst. Bihar Várm. földes fekszik Viskhez nem mesz­
sze,
 Üs. Usz. 56$

sze, és annak filiája; határja USZKA. Magyar falu Szat­

középszerű. már Várm. földes Urai több
Uraságok; fekszik Tisza Új­
Us AL. Szabad puszta Vesz­ laknak szomszédságában *
prém Várm. földes Urai több mellynek filiája; határja kö­
Urak, fekszik NagyTevely zépszerű.
mellett; foldgye homokos,
agyagos, és követses, ugyan
USZOD. Magyar falu Pest
azért rozsnál egyebet nem
Várm. földes Ura a' Kalotsat
igen terem, réttye tsekély.
Érsek, lakosai katolikusok,
és reformátusok , fekszik
USZAD. Oláh falu Bihar
Kalocsához 1 , Patajhoz
Várm. földes Ura a* Nagy­
Ordashoz pedig 1 órányira;
váradi Káptalanbéli Uraság,
határja 3 nyomásbéli, tiszta,
lakosai ó hitűek, fekszik Sz.
és kétszeres búzát, zabot
Miklós, és Sólyomhoz £
meglehetősen terem, agya­
órányira; határja térséges, 1
gos lapos fekete a foldgye,
köves, agyagos, gabonát
szénája, nádgya van, szőleje
középszerűen terem; erdeje
nints, hagymával, éá zöld­
sovány.
séggel kereskednekBaranyá-
U S Z O P A . S. Us[opa. Oláh ban,
9
a honnan gesztenyét,
falu Bihar Várm. földes Ura j és más gyümöltsöt hoznak,
9
a* Nagy Váradi Püspökség, s azt otthon el árúllyák;
lakosai ó hitűek, fekszik N . egyéb vagyonnyaikat pedig
9
Váradhoz a mértföldnyire; a Dunán szokták hajókra
foldgye hegyes, agyagos, eladni.
9
sovány; a tér hely pedig
vizenyős, tsupán rozsot, és j USZTYA. Tót falu Árva
tengerit terem; határja több­ Várm. földes Ura a Királyi
9

nyire erdöból áll; fóldgyét, Kamara, lakosai katolikusok,

soványsága miatt, két, há­ I fekszik Tersztenához 1 órá-
rom esztendeig is nyugodni I nyira, Usztyándjel hegynek
hagyják; piatza Váradon tövében, Biela, és Cserna-
van. Orava folyásoknál, mellyek
híres csukákkal kedvesked­
USZFALVA. Us[ovce. Tótnek; határja 3 nyomásbéli,
falu Sáros Várm. fekszik Sz. rozsot, és árpát terem; la­
Györgyhöz közel, és ennek kosai gyólts, és vászon k e -
filiája; foldgye középszerű. I reskedésből,élnek többnyire,
J70 ÚT.
mellyeket az alföldre szok­
tak lehordani; folyó vizei
gyakran egész a' faluig el­
öntik a' hatirt; van szénkö
is halárjában.
ÜT. Nagy Út. Szabad
puszta Heves Várm. földes
Ura Hg. Grazsalkovics Ura­
ság, fekszik Kaihoz nem
meszsze, mellynek filiája.
UTAS. Szabad puszta Nó­
grád Várm. földes Ura Tiha­
nyi Uraság.
UTVIK. Elegyes falu Te-
1 tusok, fekszik Monorhoz I,
rnes Várm. földes Ura a Kir.
Kamara, lakosai többfélék,
fekszik Frájdendorfnak szom
széc}ságában, és annak filiá­
ja; batárja jó.
, UZA PANYI*. ?• B
' fogadója is.
' Vu.
UZSA. Szabad puszta Szála
Várm. földes Ura Gr. Eszter­
házy Uraság, fekszik Lesen-
cze Tornajnak szomszédságá­
ban , és annak filiája.
UZSA. Szabad puszta N ó ­
grád Vátm. földes Ura Bárd
Hellenbach Uraság, fekszik
Kallóhoz közel , mellynek
filiája.
ÜLLŐ. Magyar falu Pest
Várm. földes Ura a' Váczi
Káptalanbéli Uraság, lako­
j
sai katolikusok, és reformá­
Pilishez a , Pesthez 3 mért­
földnyire; homokos térjein
terem rozs, és tavaszi; k e ­
vés szénája, és bora van;
|
piatza Pesten; van vendég­
E T U

ben. ŰLLES. Kis ülles. Pest

UZD. Szabad puszta Tolna Várm. Szállás, fekszik Kalo*
Várm. földes Urai Kis , és csához közel, és annak fi­
több Uraságok, fekszik Kaj- liája.
dacsboz nem meszsze, melly ÜRBÖ. Szabad puszta Pest
nek filiája; Sz. Lórintzhez Várm. földes Urai Gellért
tartozik. Successorok; Bugyival ha­
UZOR. Német falu Po- j táros, sok lapossá, túrján-
zsony Várm. földes Ura Nasz- nya, nádgya, szénája v a n ,
vadi Uraság, lakosai katoli-1 kevés rozsot is terem.
k u s o k , fekszik Samarjához j ÜREG. Magyar falu Bara­
nem meszsze, és annak fi­ nya Várm. földes Ura Gróf
liája, Békének, Gancsházá- I Viczay Uraság, a kinek
9

n a k , és Torcsalnak is szom- kastéllyával díszesittetik, la­

szédságjokban ; határja 3 kosai többfélék; hat£rja jól
nyomásbéli,- kevés marha- terrnö. T
legeltctő mezején kivul sem­ ,ÜREG.j Magyar falu N y i -
9
mi java nintsen. . . tra Várm. földes Ura a Nyi-
trai
 ÜR. 571

f rai Püspökség, lakosai ka-1 l é k , Magyar Ürög, Német

tolikusok, fekszik Nyitrához Ürögnek filiája; határbéli
órányira ; határja jól földgyeik jól termők.
termo. ÜRÖGD. Kis Ürögd. Oláh
ÜRGBTEG. Ortyetydg. falu Bihar Várm. földes Ura
Oláh falu Bihar Várm. földes a' Nagy Váradi Káptalanbéli
Urai több Urak, lakosai ó Uraság, lakosai ó hitűek,
hitűek, fekszik é. Tinódhoz fekszik N. Váradtól 1 mért­
1 órányira, d. Rikosdhoz is földnyire; határja sovány,
annyira; határia 2 nyomás­ veres agyagos, hegyes, völ­
béli , foldgye térséges, sárga, gyes , tér hely, zabot terem
sovány, és követses, zabot leginkább, erdeje, szőleje
leginkább terem, búzát ke­ nints, búza, és széna nélkül
veset, erdeje, szóleje nints, szűkölködik, piatza Nagy-
piatza Nagyváradon. Váradon.
ÜRMÉNT. Elegyes magyar ÜRÖGD. Nagy Ürögd.
és tót Mezőváros N y i t r a Oláh falu Bihar Várm. földes
Várm. földes Urai Gr. Hu- Ura a* N. Váradi Püspökség,
nyady, Ürményi, C. Boron- lakosai egygyesulttek, és ó
k a y , és más Uraságok, la­ hitűek, fekszikN. Váradhoz
kosai katolikusok, fekszik I mértföldnyire; határja 3
Nyitrához két órányira, az nyomásbéli, földgye térség,
ország útban; hajdan Hu­ sovány, agyagos , terem
ny a dynak lakó helye vala; kevés rozsot , zabot , és
határja jól termo, vagyon­ tengerit, erdeje fiatal, sző­
nyai kűlömbfélék, piatzok leje nints, víz nélkül szű­
helyben, és Nyitrán. kölködik, fát is más határról
ÜRMINCZ. Ürminc[C. Tót szereznek, kaszállójokszuk,
falu Nyitra Várm. földes Urai piatza N. Váradon.
több Urak, lakosai katoli­ ÜRÖM. Német falu Pest
kusok, fekszik Nagy Tapol- Várm. földes Ura a Religyiói
9

csányhoz I mértföldnyire; Kintstár, az előtt a Budai 9

Ispotállyá is van; határbéli Szent Klára Szerzetén lévő

9

föld gye középszert. Szfizeknek birtokok vala;

ÜRÖG. Magyar, Rdt[, lakosai katolikusok, fekszik
és Német ürög. Baranya n. k. Békás Megy érhez fél,
Várm. földes Urok a' Pécsi n. ny. Boros Jenőhöz dél.
Káptalanbéli Uraság, lako­ Ó Budához | , é. Kalászhoz
saik katolikusok, és másfé- fél órányira; lakosai több­
nyi-
 Üsz. Űv.

nyire bort termesztenek; Sziget felé terjed szép tér­

búzája, zabja középszerűen sége i s mintegy kígyó-
f

terem, erdeje nints, borai­ torma tekéntetet szolgáltat

kat helyben adgyák-el, más* jól termo foldgye.
ként piatzok Budán van. ÜVEG BÁN7A. Tseh és %

ÜSZÖG, vagy Üs[eg. Sza­ Német üveg Bánya. Vesz­

bad puszta, és jeles vidék prém Várm. földes Urok a 9

Baranya Várm. földes Ura G . Veszprémi Püspökség, fek­

9
Batthyáni Uraság, a kinek szenek Város Lödhöz nem
jeles épületeivel díszesíttetík, meszsze.

V.
grád Vármegyéhez tartozott
Ácz. Vacium. Vat^en.e Város, s Buda Várának
9 9

Regi híres, és jeles Püspöki megvétele után kaptsoltatott

Város Pest Vármegyében , Pest Vármegyéhez. Hajdan
földes Ura a Váczi Püspök, nevezetes, és erős Város is
9

és Káptalanbéli Uraságok, v o l t , a mint a régi épüle­

9 9

Lakosai Magyarok, Néme­ teit képzeltetó rajzolatok

9
tek., kevesebb Rátzok, és bizonyíttyák , s ó , és új
Tótok, leginkább katoli­ Vácznak neveztetett. Várá­
9
kusok, ó hitűek, és Kis-, ban vala a Püspöki Kastély,
9 9
Váczon reformátusok. Fek­ a fő Szentegyház, a Káno­
szik Duna vizének partyán, nok Uraknak lakó helyeik,
9 9
Pesthez négy mértföldnyire. s a Dominikánusoknak Kla­
Eredete felöl külömbféle vé­ strom jok; Oskolájok is hí­
9
lekedésben vágynak az írók, res vala , taíg a Tatárok
955-dikben már állott vala, által fel nem dúlattatott e 9

's Püspökségének felállítta­ Város 1241-ben. E szörnyű 9

tását Sz. ISTVÁN Királynak elpusztulása után ismét fel­

tulajdoníttyák; volt K.Szent­ építtetett, s néminémuké^ 9

egyházának felállíttatását pe­ pen meg is erőssíttetett vala;

dig Első GBIZA Királynak, de volt előbbi díszéhez nem
1076-dikban, győzedelme- közelíthetett. Elevenedett,
9
nek emlékezetéül, mellyet s szépen gyarapodott vala
i t t e n SALAMON Királyon MÁTYÁS Királynak uralko­
nyert vala. Az időben N ó ­ dása alatt , mert. akkori
Püs-

VACZ.
Piispőkje Bátorig mintegy
második Gyarapítója vala e'
Városnak, 's általa neveze­
9
tes épületekkel s egyebek-
y Tsászáriak által zsákmányo-
két díszesíttetett. Az Ozmá­
noknak Hazánkban lett há­
9
borgatások idején , valamint
Buda, és Pest, úgy e Város 9
is eleget sanyargattatott s
viszontagságaik majd közö­
sek voltak. Nevezetesítté-
tett ellenben 1 j 3 5-dikben,
midőn I. FERDINÁND Tsászár
ZÁPOLYA JÁNOSSAL itten
Békekötést szerzett vala;
1540-dikben pedig meg­
hódította. Üjjabb veszedel­
mes homályba merült 1 5 4 3 -
dikban, mert az Ozmánok
hatalmok alá hajtották , s
9
a Várost, és annak szenteltt
épületeit undokul változtat-
ták-el. Ugyan is az ó Mosi*
/oJUeve a'KáptalannakSzent
egyháza, Sz* Mihálynak em­
lékezetére szenteltt Templo­
mát pedig, melly másod­
szori felépíttetése után ké­
9
szült, a Reformátusok fog­
9
lalták-el , s jeles Oskolát is
emeltek vala itten. Neve­
zetes táborozásnak helye
volt 1597-dikben, mellynek
akkori mivoltát le rajzoltt
képei bizonyíttyák. 1 6 1 9 -
dikben Bttltnntk birtokába
jutott, azután pedig az Oz­
mánoknak adatott vala által,
a k i k Szentegyházát 16 mó­
9
VÁCZ.
m
dikban lerontatták, s kö­ 9
9
veiből a Várat erőssíttették-
meg: mert 1624-dikben a 9
zást szenyvedett. Nagyon
megaláztatott, 's tsekélyít-
tetett vala az Ozmánoknak
9
uralkodások alatt e Város,
9
f
9
és a külömbféle ínségek
9
miatt még a Reformátusok­
nak Oskolájok is megtsök-
kent; kevés megmaradott
lakosai elég sanyarúságokat
szenyvedtek, míg i ó g ^ e n
9
a Tsászáriak által az ozmán
piótzák el nem kergettettek.
Felgyújtatott általok 1665*
f
dikben , s illy sínylődése
9
után jutott ismét a Tsászár-
9
nak birtokába. Tsendesed-
9
vén ezután a hadi zajos ve­
szedelmek , s vérengező 9
viszontagságok, Püspökjei,
és földes Urai is viszsza tér­
y
tek , $ lassanként jobb meg
jobb rendbe, és állapotba
f
helyheztették mind a Várost,
mind pedig annak épületeit.
Ugyan is Kéri János Püspök
alatt kezdődvén újjabb rend­
be hozattatások, már Balog
Miklós Püspök által neveze­
tesen öregbíttetett; 1700«
dikban pedig Dvornikovich
Mihály Püspök által. 1713«
dikban kezdvén. s azután 9
is szép előmenetelt nyert
KolonicsZsigmondPüspök)e
által is. Újjabb Öregb&lése*
ket
 Í74 VÁCZ. VÁCZ.

ket nyert e Város Althán maztat kegyes Építtetőjénelu

9

Mihály Püspök alatt, nem- Bővebb leírását , s képét 9

külömben Gr. Miga[[i Püs­ lásd Kánonok Róka Úrnak

pök alatt, a* ki 1707-ben munkájában ; Történeteit
méne a Be'tsi Érseki Székbe. pedig Bél Mátyásnál, Vác\
1

Azután Gr. Forgách Püspök Városának le írásában. Az

yarapította. 174a-dikben említett nagyon díszes Szent­
G 9
ét részre osztattatott a Vá­ egyházon e felülírat v a n :
9

ros, úgymint a' Püspöki, és D. O.M. In honorcm assum-

Káptalanbéli Uraságoknak ptot in Cazlum Virginis, őr
részekre, melly rendtartás San. Michatlis Archangtli,
még ma is meg van e' Város­ Chriftoph. Card. a Miga[\i
ban , 's a' Tanáts is kétféle, hanc facicm & Ecclcsiam
%

Úgymint Püspöki, és Kápta- a funáam* crexit. Inceptum

lanbéii; amaz i a , ez pedig MDCCLXII. Perfi3um M.
6 Tanátsbéli SzeméllyekbŐl DCCLXXVII. Belől a'hatna
áll. 175 9-dikben Gr. Es\tcr- szinfi márványból készultt
há[i Károly 6 Excellentziá- nagy Oltár felett: Deo Scr-
jának Püspöksége alatt a' vatori Sacrum A. MDCCL-
Kispapi épületek megújjít- XXIV. A' több négy díszes
tanak, 's nagyobbíttattak. Óltárjai veres márványból
Harmadik nevezetes felépü­ készültek; a Lelki tanító
v

lését, 's tsínosodását, Gróf Szék fejér márványból, a 9

Miga^i, 1761-dikben má­ püspöki Szék felett pedig

sodszori Püspökjének, most tulajdon képe szemléltetik
Bétsi Érseknek köszönheti. az említett kegyes Építtető­
Ugyan is újjabb rendbe hoz­ nek. Festése, egész díszes-
ván az Oskolákat 1 7 6 3 ! ^ , sége olly nevezetes e' Szent­
a' Városnak ékesíttetésébez egyháznak , hogy annak
kezdetett, és azt mintegy egész leírása meszsze el­
más újjabb, sokkal szebb, vonna tzélunktól. Újjabb
*$ tsínosabb rendbe hozatta. hírt s nevezetességet szer­
f
9

Elrontatván a' Városnak régi zett e Városnak 1764-ben

9

kapuját, és Szentegyházát, FERENTZ Tsászárnak , Nf.

sokkal szebb rendbe hozatta TERÉZIA Királynénak, s a 9 9

az útszákat, és olly pompás Királyi Hertzegeknek itten

Szentegyházat építtetett ró­ volt igen pompás mutatások,
mai ízlés szerént, melly va­ melly alkalmatossággal jeles
lóban örök emlékezetet szár­ nagy kőből épultt győzedel-
 VÁCZ. VÁCZ. j7j

jni Kapu is építtetett vala/ Christophorus Card. a Mi-

és méltóképen feltsínosítta- ga[[i Pauperibus ex Hunga-
tott: alapjába tétetett pedig rica Nobilitatp pupillis aut %

az emlékeztető pénz , melly puttis ad fidtm conversis 9

e nagy, királyi pompát a' has cedes posuit anno 1 7 8 1 .

9

késő Maradék előtt is emlé­ Több volt Püspökjeinek ne­

kezetben tartsa. A* hajó, vezetességeit lásd F. T.Práy
mellyen a' Királyi Udvar György Kánonok Úrnak
9
Pozsonyból leutazott, belől Hierarchiájában, a kikhez
veres bársonnyal, s gyö­ példás kegyességéért, és sok
9

nyört ízléssel vala feléke­ féle jótéteménnyeiért, tedd

sítve, 1766-dikban pedig N. B. Splényi Uraságot. —
KRISZTINA FŐ H, Aszszony 1774-dikben a Dominiká­
9

9
tisztelte-meg Férjével egy- nusoknak Tornya, a belől
gyütt e Várost. — Valóban támadott tuz miatt megkáro-
9

effelejthetetlen ékesítéseket síttatott. 1 7 9 7 , és 98-dikban

9
tétetett vala itten az említett a Piaristáknak megújjítta-
akkori földes Uraság, s a tott Szentegyházával díszesít-
9 9

sok külömbféle épületeken tetett. Jeles könyvnyomtató

kivul némelly utszáit is ki­ házis van benne, mellyben
%

rakatta, a Püspöki Városi kivált mostanában hasznos,

9

Tanátsházat megújjíttatta, s és díszes betűkkel nyomta­

9

nagyobbíttatta. A Püspöki tott magyar könyvek szapo­

9

Kastélyon, melly e Város­ rodnak. Határja jól termő

9
%

nak nevezetes ékessége, e' borai kedvesek, kivált né­

felülírat van a kert felől: melly hegyekről ; fájok
9

M. Fridericus Card. ab Al-szuken van, legelójök meg­

than fundamenta jtcit. Ejuslehetős , vásárjai népesek,
a Fratre Ncpos Carolus cel- és hasznosak; piatzok hely­
lariafecit; Christoph. Card.ben, s másutt is.
9

a Miga\{i cedes cxstruxit VACHOTFALVA. Tót falu

1 7 7 1 . Kivul pedig: Prcer Turócz Várm. földes Urai
tórium Miga^i 1 7 7 4 . Az több Urak, lakosai evangé­
9
Árvákházán e sorok vágy­ likusok, fekszik Mucsány-
nak: Dei Laudi ex ore in- vize mellett.
fantium perficiendo Sacr. VACS. Szabad puszta Pest
Religionibus aúgustius per- Várm. földes Ura Gr. Koháry
agendis, utriusqut Reipv-Uraság, fekszik Irsához nem
hlica bono promovmdo —meszsze, ég annak filiája.
V - A
 VAU. VAD.

VADALMÁS. Szabad puszta fekszik Csépához nem mesz­

Szála Várm. földes Urai több sze, mellynek filiája; batár­
Uraságok, fekszik Tárnok­ ja termékeny.
hoz közel, mellynek filiája. VADI , v. Vade. Magyar
VADÁSZ. Alsó, és Felső falu Somogy Várm. földes
Vadász Két faluk Abaúj Ura a Fejérvári Káptalanbéli
9

Várm. Alsónak földes Urai Könyvőrzó, lakosai katoli­

Gr. Csáky , és B. Meskó kusok; földgye termékeny.
Uraságok, lakosaik katoli­ VADICSA. Zempléu Vár­
kusok , reformátusok és ó megyében.
9

hitűek, fekszenek Szikszó* VADICSÓ. Alsó és Felső

9

hoz nem meszsze; földgyeik Vadicsó. Tót faluk Trentsén

j ó k , szőlőhegyeik termők, Várm. földes Uraik több
egyéb javaik is jelesek. 9
Uraságok, A. a Felsőnek
VADÁSZ. Szabad puszta filiája; határjaik középsze­
Bihar Várm. földes Ura a rűek, legelojök, fájok, és
9

Religyiói Kintstár. keresetre módgyok van.

VADÁSZ. Szabad puszta VADICSÓ. Kö\ép Vadicsó.
Fest Várm. földes Ura Jan- Tót falu Trentsén Várm. föl­
kovits Uraság, fekszik Apos- des Urai Nedeczky, és több
tágnak szomszédságában, és Uraságok, lakosai katoliku­
annak fihája. sok , fekszik az előbbiektől
VADÁSZ. Magyar, és oláh nem meszsze.
falu Arad Várm. lakosai ka­ VADIS. Gömör Vármegyé­
tolikusok , és reformátusok; ben vasverő Hámor.
9
e helységen Leveles, és Sar- VADKERT.. Népes Magyar
tos vize, fekete Körös is ke­ Mezőváros Nógrád Várm.
resztül foly, mellyen malmbk földes Ura az Esztergomi Ér­
9
is vannak; fekszik Talpas, sek, és a Váczi Káptalan,
Apáti, Miske, és Bélzerénd lakosai katolikusok, fékszik
9
között. Nevezetes itten a Gyarmathoz i £ mértföld-
Reformátusok'Templomjok, nyire; postája is van; ha-
melly igen régi; földgye kö­ tárja középszerű, vagyon­
zépszerű, Maráczi, és Kis- nyai külömbfélék , borai
Teleki Szállásokkal neve­ nem utóisók.
kedvén, 3 nyomásbéli; er­ VADKERT. Magyar, és
deje szép, és nagy. német falu Pest Várm. földes
• VADASKERT. Heves Várm. Ura B. Orczy Uraság, lakosai
földes Ura Martonyi Uraság, katolikusok, reformátusok M

és
 . VAD. VÁG. S77
és evangélikusok , fekszik I VÁG. Nevezetes folyóvíz.
Ketskeméthez 6, Kis Kőrös-1 Ered Liptó Vármegyében,
höz i , Keczelbez i£ mért* | Kriván hegye alatt, azután
földnyire; határja homokos, számos kissebb vizeket, ú.
3 nyomásbéli, kétszeres bú- m. fekete Vdgot, Bélát,
zát, rozsot, zabot terem, Revuc^át, Árvát, Turc{ot,
sok helyen a* folyó homok Kisuc[át, Zilinkát, VIarát 9

hegyek sóska bokrokkai tel- s Trentsénnél több patako­

y

lyesek; erdeje kevés, szó- kat öblébe fogadván, sok

leji meglehetősek ; szarvas épületre való szálfák, fa­
marhákat, és spanyol kö­ edények, 's egyebek szál­
1
zönséges juhokat tenyésztet- líttatnak rajta , a Dunán
nek, lovakat magok szük­ mindenfelé. Komáromnál
ségeikre jókat nevelnek; ömlik Duna vizébe. Halai
postája is van. külömbfélék , és kedves
VADNA. Alsó, és Felső ízűek. Hídgyai számosak;
Vaána. Két Magyar falu hajókázása veszedelmes Sz.
Borsod Várm. földes Uraik Miklóstól Vág-Üjhelyig, 's
Radvánszky, és több Urak, kivált Szkakánál. Meleg
lakosaik katolikusok, és re­ forrás is van alatta, melly
formátusok, fekszenek Bán­ annakutánna Pöstyénnél bu-
horváthoz közel, és annak zog-ki. Áradásai veszedel­
filiáji; határjaik közép ter­ mesek, 's kivált károsak
mékenységnek , piatzok Mis- voltak x66x , 1 7 1 5 , és
koltzon , fájok van , a víz­ 1777-dikben. Lásd felőle
9

áradások miatt gyakran ká­ bővebben Timonnak Érte­

rokat szenyvednek lakosai. kezését.
VADOSFA. Magyar falu VÁG. IC6 Vág. Magyar
Sopron Várm. földes Urai falu Bihar Várm. földes Ura
Barthodeiszky, és több Ura­ Gr. Haller Uraság, lakosai
ságok, lakosai katolikusok, többfélék, fekszik Tót Te­
és evangélikusok , fekszik lekhez nem meszsze, melly­
Mihályinak szomszédságá­ nek filiája; határja közép­
ban, és annak filiája, Sop- szerű.
ronyhoz 6^- mértföldnyire; V Á G . Magyar falu Sop­
tágas határja a nyomásbéli, ron Várm. földes Ura Polá-
búzát , rozsot, zabot, és nyi Urasáé, lakosai katoli­
árpát terem, szőleje, nints, kusok, fekszik Pályihoz kö­
erdeje középszerű. zel, és annak filiája, Sopron-
O o hoz
 VÁC

-hoz 7^ mértföldnyire; ket Szedticzéhez nem meszsze,

nyomásbéli határja jó miné- mellynek filiája; határja is
muségű, szőleje nints, er­ hozzá hasonlító.
deje tágas; díszesíti e' hely­ VÁGBNDRÜSZEL. Német
séget Kába partyán épultt Mezőváros Szepes Vármegy.
4 szegeletu kastéllyá; hét földes Ura Márjásy Uraság,
híres malma is van. lakosai katolikusok, és e-
V A G A . Vagovcc. Magyar vangelikusok, fekszik Igló-
falu Pozsony Várm. földes boz i mértföldnyire; Latárja
Ura az Esztergomi Érsekség, sovány, de másként meg­
lakosai katolikusok, fekszik lehetős módgyok vagyon a 9

Vág Szerdahelynek szomszéd keresetre a' vas bányák

ságában, mellynek filiája; körül, legelője e l é g , fája
határja a nyomásbéli, Vág­ van mind a* kétféle.
VAGRINECZ. Orosz falu
9
vize áradásaival gyakran
károsíttatni szokott. Sáros Várm. földes Ura Gr.
V Á O Á s . Dávid Vágás, Szirmay Uraság; határja ol­
a' D. betűben. lyan, mint Semetkóczé.
' VÁGÁS. Kováts Vágás VAGYÓCZ. Tót falu Nyitra
Tót falu Sáros Várm. földes Várra, földes Urai Qr. Erdő-
Ura a' Kir. Fiskus , és több d y , és több Uraságok, la­
Uraságok, határja hegyes, kosai katolikusok, fekszik
és völgyes. É. Újvárhoz i mértföldnyire;
VÁGÁS. Zemplén Várme­ határja ollyan, mint Kosz­
gyében Tsárda. tolnáé.
V Á G Á S . Német Jakalt Vá­ VAJA. Magyar falu Sza­
gás. Sáros Várm. földes Ura bolcs Várm. földesUrai Vay t

Péchy Uraság, fekszik Szent és Ibrányi Uraságok, lako­

Kereszthez közel, és annak sai katolikusok, és refor­
filiája; határja sovány, fája, mátusok , fekszik Baktához
legelője van. közel, és annak filiája; ha­
V Á G Á S . András, István, tárja ollyan, mint Madáé,
Péter Vágás. Tót faluk Sá­ de piatza helyben nints.
ros Várm* földes Uraik több VAJAL. Magyar falu Fejér
Uraságok; határjaik közép­ Várm. földes Urai Gr. Lara-
szerűek. berg, és B. Lusinszky Ura­
V Á G Á S . Miklós Vágás. ságok, lakosai többfélék,
Tót falu Sáros Várm. földes fekszik n. k. Mór mellett;
Urai több U r a k , fekszik határja hegyes , völgyes,
T
 VAJ.
köves, de jó termésű, er­
deje, szóleje van , 's jó
fejér borral bővelkedik.
VAJÁN. Magyar falu Ung­
vár Várm. földes Urai több
Uraságok, lakosai katoliku­
s o k , és reformátusok, fek­
szik Csicsernek szomszédsá­
gában , mellynek filiája;
határja jól termő.
VAJDA. Magyar falu Aba­
új Várm. Sz. Imrei Uraság­
nak kastéllyával jelesíttetik,
határja jó.
VAJDA. Magyar falu Ung­
vár Várm. földes Urai Szent-
Imrei , és több Uraságok,
lakosai katolikusok, és ó
hitűek, határja középszerű.
VAJDA. Magyar falu Bihar
Várm. földes Ura Dobozy
Uraság, lakosai reformátu­
sok, fékszik Sz.Imre, Sza­
lad és Hódosnak is szom-
szédságjokban ; dombos ,
völgyes, agyagos a* földgye,
x nyomásbéli, terem két­
szeres életet; erdeje, lege­
lője, szőleje híres, piatza N .
Váradon.
VAJDÁCSKA. Elegyes Ma­
gyar falu Zemplén Várm.
1
földes Ura a Leleszi Pré­
postság, lakosai többen re­
formátusok , fekszik S. N.
Patakhoz, és Üjhelyhez is
l i órányira; határja i nyo-
roasbéli, majdjapos fekete TÁK. í g y neveztetik Posony
agyag, majd homok, min­ Vármegyének egy vidékje,
O o a
VAJ- S79
dent jól terem; a* vizektől
néha soványíttatik földgye,
szénája, réttye bőven v a n ,
halászó vizei , és tsikászd
helyei is vágynak.
VAJDAFALVA. Nyimo/esd.
Oláh falu Bihar Várm. földes
Ura a* N- Váradi Püspökség,
lakosai többen egygyesultt
katolikusok, fekszik a' Be­
9
lényesi Uradalomban, s Be­
lényesnek filiája.
VAJK. Tót falu Nyitra
Várm. földes Ura Boros Ura­
ság ; határjána^ földgye,
réttye j ó , fája van, szőleje
termékeny, legelője elég.
VAJKA. Érsek S\ékinek ifi
neveztetik. Magyar Mező­
város Pozsony Vármegy. la­
kosai katolikusok, fekszik
Kis Szarvas, Halászi, és Sz.
Györgynek szomszédságjok-
ban, az öreg Duna' mely-
lyékén ; réttye többnyire
szigetekben van ; erdeje
számos, mellyben minden­
féle vadak találtatnak; ha­
lászattal , és fa - vágással is
táplállyák magokat némelly
lakosai. Csente nevezetű
Curia vagyon eíen helység­
hez kaptsolva , mellynek
földes Ura Gr. Illésházy Ura­
ság, fekszik Vajka, Kis-
Szarva, és Keszöltzés között.
VAJKASZEKI PRÉDIÁLIS-
meU
 f8o VAJ. VAJ.

mellyen laknak azoknak a szenyved, szénája elég van,

1

Magyaroknak Maradékjai, erdeje tsekély.

9
a kik az Esztergomi Fő Ér­ VAJNATINA. Tót falu
seknek fegyverrel szolgáltak, Ungvár Várm. földes Urai
9
s Bandériumához tartoztak.több Urak, lakosai katoli­
Öregbítették szabadságaikat kusok , fekszik Tibének
mind az Ersekek, mind III. szomszédságában, és annak
B É L A 1 1 8 6 - d i k b a n , 's kü­ filiája; határja j ó , vagyon­
lönös igazgatásoknak tulaj­ nyai is jelesek.
don régi módgyát még mais VAJSZKA. Sokatz falu Báts
fenn tartyák; lakó helyek Várm. földes Ura Groman
alsó, és felső, járásra osztat- Uraság, lakosai katolikusok,
tátik, s földgyök jól termő. fekszik Karankovához 7200,
9

VAJKÓCZ. Tót falu Abauj Bogányi Klastromhoz 6 0 0 ,

Várm. földes Urai S ó s , és Bátshoz 5400 bétsi ölnyire;
több Uraságok, lakosai ka­ határja 3 nyomásbéli, szántó
tolikusok , és reformátusok, földgyeit gyakran károsít-
9
fekszik Felső ólcsvához nem tyák a víz áradások, mely-
meszsze, és annak filiája; lyek jó búzát, és nádat te­
határja termékeny, legelője remnek, sok sertéseket is
szoros, piatza Kassán. nevelnek; réttye kevés, fája
VAJKÓCZ. Magyar falu van, szőleje tsekély bort
Ungvár Várm. földes Urai terem, piatza Vukováron.
több Urak, lakosai katoli­ VAJSZLÓ. NJagyar falu
#

9
kusok , és reformátusok, Baranya Várm. földes Ura a
fekszik Dobruskához közel, Rel. Kintstár, lakosai katoli­
mellynek filiája; határja jó, kusok , és reformátusok >
9
vagyonnyai jelesek. fekszik a fekete víznek tava
VAJNAGH. Orosz falu Má­ mellett, az ország útban;
9 9

ramaros Várm. földes Urai e helységben van a Várme­

több Uraságok, lakosai ó gye Háza; határja leginkább
hitűek , vannak zsidók is búzát terem, * erdeje bőven
itten, fekszik n. k. Ürmező- van, vagyonnyai jelesek.
höz , Hüstyaházához dél. VÁJTA. Magyar, és tót
£ mértföldnyire; sovány, falu Fejér Várm. földes Ura
és követses határja a nyo- Gr. Zichy Uraság, lakosai
másbéli , terem kevés zabot, katolikusok , fekszik délre
kukoritzát, és tatárkát; Ta- Györkönhöz 1 , n. ny. Paks­
labor vizétől sok károkat hoz i £ , é. Czéczéhcz | őrá-

nyira; 3 nyomásbéli határja
leginkább rozsot, és zabot
terem , foldgye hegyes,
völgyes, és homokos, er­
deje van, szőleje jó veres
bort. terem, szénája elég
van, náddal is bővelkedik.
VAJVOGYSN. Oláh falu
Arad Várm. földes Ura a*
Kir. Kamara, lakosai ó hi­
tűek, fekszik az ország ót-
tyában, n. k. Algyestynek,
dél. pedig Járkosnak szom­
szédságában ; határja tsekély,
minden gazdának földgye
különösen van fel osztva;
9
búzát, zabot, s kukoritzát
termesztenek.
VAKARACS. Szabad puszta
Borsod Várm. földes Urai
Bükk, és több Uraságok,
határja középszerű.
VAKOLVA. Szabad puszta
Szála Várm. földes Urai Kis,,
és több Uraságok , fekszik
Tárnokhoz közel, és annak
filiája.
VAKONVA. Magyar falu
Szála Várm. földes Ura Hg.
Eszterházy Uraság, fekszik
Sz. Györgynek "szomszédsá-,
gában , mellynek filiája;
szőleje van , földgye hegyes
és völgyes.
V Á L . Magyar, és német
falu fejér Várm. földes Ura
9
Ürményi Uraság, a kinek
9
jeles lakó helyével, s épü­
leteivel ékesíttetik, lakosai
VAU y8i
katolikusok, és reformátu­
sok, fekszik d. K. Sz. Péter­
hez é. Tabajdhoz | órá­
nyira; 3 nyomásbéli határja
j ó , földgye agyagos az úgy
nevezett Váli völgyben ,
két felől dombos , térim
búzát, rozsot, árpát, zabot,
szólejek külömbféle jó boro­
kat terem, erdőjök is van,
gabonával bővelkedik.
VALAJ. Sváb falu Szatmár
Várm. földes Ura Gr. Károlyi
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Csanáloshoz, és Fény
hez sem meszsze; postája is
van, szántó földgye 3 nyo­
másbéli , jó termékenységfi,
piatza Nagy Károlyban egy
mértföldnyire.
V A L Á N Y . P . M* Valány.
Oláh falu Bihar Várm. földes
9
Ura a Kir. Kamara, lakosai
ó h i t ű e k , fekszik Papmező,
és Kimpányhoz órányira;
földgye hegyes, koszikiás,
középszerűen #terem gabo­
nát, erdeje van.
VALANY. Csont ahá[i Va-
lany. CSONTAHÁZI név alatt.
VALÁNY. Pttrdny Va-
Idny. Oláh fiilu Bihar Várm.
9
földes Ura a Nagy - Váradi
egygyesultt Püspökség, la­
kosai ó hitűek, fekszik Po-
kola, és Újlakhoz \ órá­
nyira; fejér, agyagos, he­
gyes , völgyes határja gabo­
nát középszerűen terem, er-
O o 3 de-
 581 VAL. VAL.

deje van; fekete Kőrös alatta Olajkárok, fekszik Várallyá-

foly-el.
VALASKÓCZ. Orosz falu
Zemplén Várm. földes Ura
Roly Uraság, lakosai orosz
vallásúak, fékszik é. Modrá­
hoz órányira, más részről
hoz i órányira, egy völgy­
ben; határja j ó , réttye két­
szer kaszáltatik , legelője
e l é g , fája van, piatzaZnió
Várai lyán , és Mosóczon;
vagyon Bcrcgna nevű pusz­

E edig hegyek , és erdők

ö z ö t t ; határja a nyomás­
béli , tavaszi vetést, zabot
tája i s , melly igen alkalma­
9
tos a marha tartásra.
* VALEMARK. Arad Várm.
meglehetősen, árpát, búzát, VALENYACRA. A. F. Va-
és tengerit nem igen terem, Itnyagra. Kér oláh faluk
9
foldgye hegyes, völgyes, Bihar Várm. fölcfes Urok a
agyagos, és követses, er­ N . Váradi egygyesultt Püs­
deje elég, legelője bőven pökség, lakosaik ó hitűek,
van. fekszenek R. Pombrovány-
VÁLASZRA. Tót falu Zó­ hoz nem meszsze; határjok
lyom Várm. fekszik Új Barla térséges, nagyobb részént
falunak szomszédságában , hegyes, középszerűen terem­
és annak filiája; határjának nek gabonát, erdejek van.
| része hegyes, Garkum- VALENTÓCZ. Orosz falu
Vize néha megönti, legelője, Zemplén Várm. földes Urai
fája e l é g , roldgyének na­ több Uraságok, lakosai oro­
gyobb része termékeny. szok , fekszik Volyicza, és
VÁLASZÚT. Oláh falu Szat­ Horbok Radványhoz \ órá-
már Várm. földes Ura Gr. j nyira ; harárja 1 nyomásbéli,
Károlyi Uraság, lakosai egy­ leginkább zabot, középsze­
gyesultt ó hitűek, fekszik rűen pedig gabonát, tatár­
Mogyorós, és Pap Bikónak kát, kölest, árpát, és tava­
szomszédságában; határja i j szi búzát terem , hegyes,
9
nyomásbéli, szántóföld gyei agyagos a földgye, erdeje
selejtesek, tsupán zabot te­ kevés, piatza Homonnán van.
remnek, réttyeinek egy ré­ * VALENTO^A. Zólyom
szén jó fii terem, fája van, Vármegyében.
szőleje nints, piatza Szatmá­ VALLIABOVL. Oláh falu
ron , és N . Bányán. Krassó Várm. földes Ura a 9

VALCSA. Tót falu Túrótz Kir. Kamara, lakosai ó hi­

Várm. földes Ura a* Tudom. tűek , fekszik Karansebes,
Kintstár.Jakosai katolikusok, Zsuppa, és Rúzs között;
 VAL.
határja 3 nyomásbéli több­
9 Kir. Kamara, lakosai ó hi­
nyire begyes, és völgyes,
leginkább kukoritzát terem,
erdeje fiatal, szőleje nints;
Karansebes hozzá £ óra
járás.
VALLIADENY. Oláh falu
Krassó Várm. földes Ura a
Királyi Kamara, lakosai ó
hitűek, fekszik Prebul, Del-
linyestye, Apadia, és Szo-
csán között; határja 4 nyo­
másbéli , egészszen hegyes,
és völgyes, leginkább tsak
kukoritzát terem, erdeje
van, szőleje nints.
V A L L UNG A. Oláh falu
Krassó Várm. földes Ura a'
Kir. Kamara, fekszik Heze-
ris, Szilha, és Nevrincsához
közel; határja 4 nyomásbéli,
nagyobb részént hegyes, leg
inkább kukoritzát terem,
erdeje középszerű, szőleje
nints.
VALLEMARB. Oláh falu
Arad Várm. földes Ura a'
Kir. Kamara, lakosai ó hi­
tűek, határos n. k. Zimbró-
v a l , d. Jószáshellyel, n. ny.
Fényessel, és Mézessel, fek­
szik dombos helyen szerte­
széjjel szórva; határja so­
vány, és kevés termékeny­
ségé i gyűmöltsel keresked­
ned lakosai, és azzal keresik
leginkább élelmeket.
VALLEMARE. Oláh falu
Krassó Várm. földes Ura a'
VAU 583
tűek, fekszik Maros vize
mellett, Kapriora, Kápolnás,
és Birkishez nem meszsze;
határja 4 nyomásbéli , na­
9
gyobb része a Maros mellett
1
lapályos, a többi hegyes,
9
kukoritzát többet terem,
mint más gabonát, erdeje,
szőleje nints; itten vagyon
a' Sóház, és másutt az egész
Vármegyében nintsen.
VALLEMARE. Oláh falu
Krassó Várm. földes Ura a 9
Kir. Kamara, lakosai ó hi­
tűek, fekszik Remete, Fur-
l o g , és Dulleo között; ha­
tárja 4 nyomásbéli, hegyes,
völgyes, leginkább kukori­
tzát terem, erdeje, szőleje
nintsen.
VALLEPAJ. Oláh falu Kras­
só Várm. földes Ura a' Kir.
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Dutleo , Bárboza,
és Vermeshez nem meszsze;
határja 4 nyomásbéli, hegyes
völgyes, kukoritzát legin­
kább terem, erdeje fiatal,
szóleje nints.
VALK. Magyar falu Bor-
9
sod Várm. földes Ura a Mun-
kátsi Püspökség, lakosai ka­
tolikusok, és reformátusok,
fekszik Ivánkához közel, és
annak filiája; határja közép­
szerű*
V A L K A JA. Orosz falu Ung­
vár Várm. földes Ura Gilányi
O o 4 Ura-
J84 VAL. VAL.

Urasig, lakosai leginkább ó | határja 3 nyomásbéli, hegyes;

hitűek fekszik Bereg Várm. völgyes, agyagos, rozsot,
9

szélénél; határja középszerű, és zabot terem középszerű­

vagyonnyai meglehetősek. en , szóleji is középszerűek,
VALKÁNY. Oláh faluTo- erdeje e l é g , széna nélkül
rontal Várm. földes Ura Gr. szűkölködik, piatza Pesten
Batthyáni Uraság, lakosai ó van.
hitűek f fekszik Besenyő, VALKÓ. Hont Várm.
y
Mokrin s Albrechtsfalvá-
f VALKÓ. Orosz falu Zem­
hoz is közel; határja négy plén Várm. földes Ura Gr.
nyomásbéli, foldgye térsé­ Barkóczy Uraság, lakosai ó
ges, és igen jől termő, ju­ hitűek, fekszikSztropkóhoz
hokkal , sertésekkel, és szar­ li órányira, Köleséhez pe­
vas marhákkal bővelkedik; dig i n y i r a ; hegyes, e g y
piatza Szegeden , szőleje, kis részében térséges, agya­
erdeje nints; néha Maros­ gos, és kavitsos földgye 3
vize el szokta önteni határ- nyomásbéli, terem gabonát,
ját ; fát a' Zomborí, és Csa­ zabot középszerűen, erdeje
nádi erdőből illendő áron bikkes, szőleje nints, rétek
szerezhetnek. nélkül szűkölködik, piatza
VALKAZ. Nagy Valka{. Varannón, ésSztropkón van.
Elegyes falu Bars Várm. föl­ VALKÓCZ. Tót falu Bars
des Urai több Urak, fekszik Várm. földes Ura az Eszter­
Nagy Mányáboz közel, és gomi Káptalanbéli Uraság,
annak filiája; foldgye, rét­ fekszik Nemcsényhez nem
tye j ó , legelője e l é g , fája meszsze, és annak filiája;
van tűzre, keresettye Komá­ határja ollyan, mint Zavadáé.
romban , és másutt. VALKÓCZ. Valkovcr Tót
VALKAZ. Kis Valka^ falu Sáros Várm. földes Urai
Szabad puszta Bars Várm. Dezsöfy, és több Uraságok,
földes Ura Gál Uraság, fek­ fekszik Nyerjeshez közel,
szik Nagy - Mányához nem mellynek filiája; határja he­
meszsze, mellynek filiája. gy-t legelője, és erdeje
VALKÓ. Magyar falu Pest van.
Várm. földes Ura Hg. Eszter­ VÁLLA. Német falu Mo*
házy Uraság, lakosai kato­ sony Várm. földes Ura Hg.
likusok , fekszik Sz. László­ Eszterházy Uraság, lakosai
hoz | , Gedéllehöz I , Pest­ katolikusok, fekszik n. ny.
hez, és Váczhoz i £ státzióra; Magyar Óvárhoz 4 , Nizsi-
der-
 VALV VÁM,

dérhez pedig 5 órányira; Eszterházy Uraság, lakosai

határja 1 nyomásbéli fekete
f
katolikusok , fekszik Vág-
homokos földgyében búza, vize mellett, Nagy Súr, és
rozs, tavaszi is terem; a 9
Varra Súrnak szomszédság-
Hanságban vágynak megle­ jókban; határja közép ter­
hetős réttyei, tavaiban ha- mékenységi.
lászattya, nádgya, é> gyé­ VÁM. Puszta Vdm. Sza­
kénynek való kákája; szép bad puszta Fejér Várm. föl­
fiatal erdeje van, mellyhez des Ura Gr. Zichy Uraság,
tsupán télen térhetnek, mi­ lakosai katolikusok, fekszik
dőn fagyok vannak; ballal Sió vize mellett, n. nyűg*
is kereskednek némellyek; Igarhoz közel, Mórhoz egy
piatzok Nizsiderben, és Au­ mértföldnyire ; hegyes, völ­
sztriában. gyes határja jól termő, ga­
VALLKNDORF. 0/í«zinév bonával , náddal, szénával
alatt. bővelkedik.
VALUS. Német falu Szála VÁMFALU. Magyar, ós
Várm* földes Ura Gr.Festetits oláh falu Szatmár Várm. föl­
Uraság, fekszik Zsidhez nem des Urai több Urak, lakosai
meszsze, és annak filiája; ó hitűek, és reformátusok,
határja közép termékeny­ fekszik Felsőfalunak, és Me­
ségfi, legelője elég van. zőújvárosnak szomszédságá­
VÁLY. Alsó, és Felső ban; határja i nvomásbéli,
Valy. Magyar faluk Gömör terem búzát f Kukoritzát,
Várm. földes Uraik több de zabot keveset; fája ele­
Urak, lakosaik katolikusok, gendő van , szőleje kevés,
és reformátusok, fekszenek tölgyes, bikkes az erdője,
Sankfalvának szomszédsága* folyó vize is van, és jó faze­
ban, mellynek filiáji; föld- kasoknak való agyagja ;
gyeik közép termékenysé- piatza Várallyán van. -
gfiek, piatzok 3 , és 4 mért­ VÁMOS. Magyar falu Győr
földnyire van. Várm. földes Ura a^ Győri
VALYKÓ. Tót falu Hont Káptalanbéli Uraság, lakosai
Vármegy. Valkó név alatt, katolikusok, fekszik a hóltt
1

földes Urai több Uraságok, Duna mellett a* Szigetköz­

fekszikNagy Szuhának szom­ ben, Győrhöz 1 órányira;
szédságában, 's ennek filiája. határ ja-a nyomásbéli, térsé­
VALTASÚR. Tót falu Po­ ges, búzát leginkább terem,
zsony Várm, földes Ura Gr. földgye a g y a g o s , erdeje
 VÁM. VÁM.

kevés, szőleje nints, káposz­ VÁMOSFALVA. Mitha.

tája b5ven terem. Tót falu Nógrád Várm. föl­
VÁMOS. Magyar, és so- des Ura Gr. Zichy Uraság,
kacz falu Somogy Várm. föl­ fekszik Divinyhez nem mesz
des Ura Gr. Niczky Uraság, sze, mellynek filiája; határja
lakosai katolikusok, fekszik középszerű, réttye, legelője
Somogy várhoz, Pamukhoz, meglehetős.
Osztopány, Edde, és Gesz­ VÁMOSFALU. Magyar falu
tihez is \ órányira; határja Pozsony Várm. földes Ura G.
3 nyomásbéli, terem búzát, Pálfy Uraság, lakosai kato­
rozsot, zabot kukoritzát, likusok , fekszik Vásárúthoz
9

földgye agyagos, erdeje, nem meszsze, és annak fi­

szőleje van, malom, és rét liája; postája is vagyon,
nélkül szűkölködik, piatza határja a nyomásbéli, tiszta
Kanizsán van. búzát, és rozsot terem, rét­
V Á MOS. Magyar falu Vesz­ tye kevés, gyakran károkat
prém Várm. földes Urai több szenyvednek az áradások
Urak, lakosai katolikusok, miatt,. piatzok Szerdahelyen
és reformátusok, zsidók is van.
lakják, fekszik Veszprém­ V Á M O S M I K O L A , az M -
h e z , Tót Vázsonyhoz, Hi­ betűben.
degkúthoz i , Fájszboz pe­ V Á M O S LÁz, az L. be*
1
dig -* órányira, a posta út tűben.
mellett; határja a nyomás­ VÁMOS PERCS. Népes
béli, egy része agyagos, Magyar Hajdúváros Debre-
más része motsáros, legelője czenhez mintegy két mért­
köves , foldgye mindent földnyire , lakosai katoliku­
megterem, erdeje van, sző­ sok, többen reformátusok,
leje nints, széna nélkül szű­ fekszik Kis Pércs, és Mike
kölködik. Peresnek szomszédságjok-
, VÁMOS. Sajó - Vámos. ban; határja gazdag termésű,
Magyar falu Borsod Várm. legelójök tágas, marhákkal
földes Ura Gróf Keglevics bővelkednek, vagyonnyaik
Uraság, lakosai katolikusok, kűlömbfélék.
és reformátusok , fekszik VANAJ. Szabad puszta
Szirma Bessenyőhöz közel, Pest Várm. Alsó Némedivel,
és annak filiája; határja jó, Bugyival , és Taksonnyal
piatza ném meszsze Miskol- határos, szénát termő, mar­
tzon, és Szikszón. ha járó földgye j ó , rozsot is
terem
 VAN. VAN. fZ7
terem, földes Urai Gr. Rá­ Sopronhoz | mértföldnyire;
day, és Vattay Famíliák. hegyes, és térséges határja
VANCSAVJECZ. Vanccsa. i nyomásbéli, búzát, rozsot,
Tót falu Vas Várm. földes árpát, zabot, és pohánkát
Urai Gr. Szapáry , és több terem, erdeje van, határjá­
Uraságok, fekszik Tisziná- ban ásatik szénkő is, mellyet
l o z n e m meszsze, mellynek bétsben szoktak elárulni.
filiája; földgye néhol sovány. VANIOA. Tót falu Nyitra
VANCSFALVA. Oláh falu Várm. földes Ura B. Horetz-
Máramaros Várm. földes Urai ky Uraság, fekszik Manigá-
több Urak, lakosai ó hitűek, hoz nem meszsze, mellynek
fekszik Rhónaszékhez, Nán- filiája; határja középszerű.
falvához, és Fejérfalváhos VANISKÓCZ. Vaniskovcc.
sem meszsze , batárja a nyo­ I Orosz falu Sáros Várm. föl­
másbéli, néhol homokos, des Urai több Urak, fekszik
és agyagos, tavaszi búzát, Osikának szomszédságában,
zabot, és kukoritzát közép­ és ennek filiája; határja jó,
szerűen terem; piatza Szige­ réttye, legelője, és erdeje
ten van. hasznos.
VANCSOD. Magyar falu V Á N T . Szabad puszta Pest
Bihar Várm. földes Urai több Várm. fekszik Bunyihoz nem
Urak, lakosai katolikusok, meszsze, és annak filiája.
többen reformátusok , M. V Á N V A . Díva- Vanya*
Féterdnek filiája ; fekszik Magyar Mezőváros Heves
Bojt, Gaborjány, és Guszár Várm, földes Urai több Ura­
pusztához nem meszsze, N. ságok, lakosai katolikusok,
Váradhoz a£ mértföldnyire; és reformátusok , fekszik
határja a nyomásbéli, terem Túrkevibez nem meszsze, és
búzát, zabot, árpát, ten- annak fiiiája; földgye ter­
gerit , a' marha tartásra is mékeny , szőleje, legelője
alkalmatos székes földgye, e l é g , nádgya, sássá is terem,
vagyon a' kis Kőrösön jó határját néha Körös - vize
malma. megönti.
VANDORFF. Német falu VANYARCZ. Vanyaróc{.
Sopron Várm. földes Ura Tót falu Nógrád Várm. föl­
Sopron Városa, lakosai ka­ des Urai több Uraságok, la­
tolikusok , és evangélikusok, kosai katolikusok, és evan­
fekszik Ágendorfhoz nem gélikusok , fekszik Nagy-
meszsze, mellynek filiája, Jierczclhez nem meszsze,
melly-
*88 VANY. VÁR*

mellynek filiája ; határja VÁR. S[. György Var.

középszerű. Szabad puszta Komárom
VANYOLA. Magyar falu Várm. földes Ura Gr. Eszter*
Veszprém Várm. földes Ura bázy Uraság, fekszik K e c s ­
9
a Szombathelyi Seminárium kédhez nem meszsze, m e l l y ­
lakosai katolikusok, és evan nek filiája.
gelikusok, fekszik Nyöger- VÁR. Szarka Vár. $zabad
töl d. egy fertály órányira; puszta Győr Várraegy. földe*
földgye terem tiszta búzát, Urai több Uraságok, fekszik
rozsot, árpát, és zabot, Téthez közel , mellynek
kaszálló réttyei jók, Cqiha filiája.
nevű erdeje is van. VÁR. Les Vár. Györ Vár­
VANYOVKA. Tót falu Árva megyében Szállás.
Várm. földes Ura a' Királyi V Á R A D . NAGY VÁRAD.
Kamara, lakosai katoliku­ Magnó Varadinum, Vara*
sok, fekszik Babinnal által* dinum Május. ®ro§'3£ar»
ellenben; határja sovány. búin. Híres, és népes régi
Püspöki Város Bihar Várme-
VAPENIK. Orosz falu Sá­ gyében, Debreczenhez bét
ros Várm. földes Ura Gr. Ás- mértföldnyire; *s nevezetes
permont Uraság , lakosai szélső erőssége vala Magyar
többen ó hitűek , fekszik Országnak Erdély felé, a f

Zboróhoz i*. órányira; ha­ Kőrös völgyén. Eredetét Sz.

tárja sovány, fija elég van. LÁSZLÓ Királynak tulajdo-
VÁR. Pós Vár. Szabad íníttya Bonfin, Lib. 4. Dec.
puszta Heves Várm. földes a. pag, 2 3 1 . Láijus pedig
Ura B. Orczy Uraság, fek­ Lib. i á . Seö. a. Cap. i . fol.
szik Sirokhoz nem meszsze, 1 0 9 1 . SZENT ISTVÁNNAK.—
melynek filiája. Amaz bizonyosabb, mertSz.
VÁR. Ó Vár. Vas Várb. LÁSZLÓNAK halála után több
földes Ura G. Batthyáni Ura­ Királyok is különösen ked­
ság, lakosai többfelék, fek­ vellették vala, s temető
9

szik Sankfalvához közel, >és helyeknek választották. —

annak filiája; határja meg­ Ugyan is Szent LÁSZLÓNAK
9
lehetős. öntött képén kivul, a ki
VÁR. Sip$\ Vár. Fejér itten 1080-dikban Püspöki
Vármegyében Szállás. Széket rendelt , 's teste is
VÁR. Leány Vár. Komá­ 1095-dikben az általa Szűz
rom Vármegyében. Máriának tiszteletére épit-
te-
 VÁR. VÁR. $89

tetett Királyi Szentegyházba vala, hogy az ellenség már

helyhezretretett , 's három eltávozott , és az elégett
Sz. Királyokkal, egygy e' Városnak meg újjításához
végre készület márványftö- kezdenek, midőn azonban
9
v ö n szemlélhető vala; még vélletlenul a Tatárok ezeket
I I . ISTVÁN Királynak teste is is megtámadák, a megújjí- 9

i d e helyheztettetett, ámbár tott erősségnek falait által-

Egerben halálozott vala meg. tördelék , 's mind a' fel­
Nemkülömben I . K Á R O L Y szentelt t, mind pedig egyéb
9

Hitvesének Bcátriksqiak tes­ épületeit mind lerontották,

t e ; ZSIGMOND Király pedig s a Lakosokat minden kú-
9 9

m é g életében meg hagyta lömbség, és irgalmasság nél­

v a l a , hogy teste ide temet- kül leöldösték. Egyedül Ro-
tettessék. Lásd felőle Bon- gerius maradott, 's szabadult
fint Lib. 4. Dec. 3. föl. 408. meg ínségesen, az ellenség­
9
Kiváltképen nevezetesítették nek fegyverétől , a* ki e
a* régi időben e Várost a* veszedelmet Feleinek meg-
9

számos Klastromok, és Kir, beszéllbette. Három eszten­

9
Szentegyházak, nemkülöm­ dőig tartván Hazánkban a
ben az igazságnak , tüzes Tatároknak iszonyú kegyet­
vassal volt megvizsgálása, lenkedések, a kik öldöklő 9

melly 1114-diktől fogva, fegyvereiket kikerülhették,

1135-dik esztendőig tartott majd a' döghalál, majd pe­
vala. Lásd felöle e' tzínifi dig az éhség által fosztattak-
könyvetskét: Rítus cxplo* meg életeiktől. Újjabban
randa Vtritatis. Melly je­ fogyasztották az egyébaránr
9
les virágzása e' Városnak, is elpusztúltt népet á Ku­
erősségevei egyetemben, noknak fegyverei, III-dik
egész a Tatároknak IV-dik ANDRÁS alatt,. I. K Á R O L Y -
9

BELA alatt történtt szörny & nak, és Orrónak ellenke­

pusztulásáig tartott vala. zéseik; mind ezek eléggé
9
Először a Várost támadták- akadályoztatták, hogy a
9

meg a Tatárok, s minek- Vdradiak, és vidékje nem

9
9

utánna Lakosait mind meg­ népesedhettek. Kedvezőbb

ölték, és a Várost is fel­ idők következtek reájok,
9

égették vala, mintegy két LAJOS, Z S I G M O N D , és U -

ezer római lépésnyire távoz* LÁSZLÓ alatt, kiváltképen
tak vala el. A kik a Vár­ pedig M Á T Y Á S Király alatt,
9
9

ban maradtak, azt vélitek a ki Sz. LÁSZLÓ által fundáltt

9

Szent-
 19° VÁR. VÁR*

Szentegyházát jelesen meg. Újjabb ostromot szenyvedett

gazdagította; e* Vármegyé­ e'Város 1598-dikban Októ­
nek Fő Ispányságát pedig berben , épen akkor, midőn
Viti\ János Váradi Püspök Buda Vára is ostromoltatott,
nek ajándékozá örökösen. és 50 napi sikeretlen ostrom­
Jelesen épült, 's tsínosodott lás után, ugyan egy nap
ekkor, valamint követke­ óidat tátott-fel mind a' kettő.
zett Püspökjei alatt is. Tur- Nem került ugyan hatal­
[ó Zsigmond valóban , és mokba az Ozmánoknak, de
Perényi Ferent\. is , a' ki erőssége, és épületei nagyon
Mohácsnál hólt-meg; nem- megkárosíttattak; a' magas
külömben Cjjbak Imre volt torony letörettetett, a ha­ 9

Váradi Püspökök, többek­ rangok elromlottak, a Szent

9

k e l , 's Györgyei egygyütt, egyháznak falai is leroska-

jelesen díszesítették e' Vá­ dozának , s tsudálkozásra
9

rost. Ostromot szenyvedett mélró, hogy S[. Lászlónak

155 6-dikban , s Ferdinánd- öntött képe épen megmara­
9

tól l\abtüának által adatta­ dóit vala. A' Város egészen

tott. Olly nevezetes vala ez el vala égetve, lakosai rész
időben Nagy Várad, nem szerént a Várba, rész szerént
9

tsak külömbféle jeles épü­ más helyekre széllyedezrek-

9
leteire, hanem a tudomá­ e l , ki Szatmár Vármegyébe,
nyokra nézve is , hogy Be- ki Erdélybe, a'hol t.i. ma­
bek, és Petróc[i, ZÁPOLYA gának alkalmatosabb mene­
JÁNOS* Fiának, János Zsig- dék helyet ítélt. Ismét ost­
mondnak Nevelő ji, ide ren­romokat szenyvedett 1 6 0 3 ,
delek a Hertzegnek mind és 1604-dikben, 's Bocskai­
9

tudományokra , mind a ha­ nak hatalmába esett; halála

1

di , és világi dolgoknak foly­ után pedig ismét a Tsászáré

9

tatására lejendő alkalmatossá leve; de alig tartott 6 esz­

tételét. Birtokokban mara­ tendőig, mert Géc[i András
dott azután Várad Városa Tsászári Igazgatója által,
IZABELLA 9
Maradékainak, BÁTORI Gábornak Lippdval
míg BÁTORI ZSIGMOND Sli- egygyütt által adattatott. —
[iába számkivetésre nem Külömbféle gyűlölséges ver­
9
kfildcttetett, a honnan ki­ sengések lévén ezután J?J-
szabadulván , eleget szorgal­ tori Gábor, és Beilen Gá­
matoskodott viszsza nyeré- bor között, végre amaz Vá­
séért de azt el nem érhette. radon az Erdélyiek álnrl meg
{

ölet-
 VAR. VÁR. f9i

ölettetett; a' V á r pedig, Ozmánok által nagyon ke­

MÁTYÁSNAK helybe hagyá­ mény ostrom alá vétetett.
sával, Betlcnnck birtokába Tsak 85o Őrzők valának
jutott. Elég bajai voltak e' ekkor benne, kik is majd •
miatt Betlcnnck Szultánnal, Barcsaihoz majd a Tsászár- 9

és ekkor nem tsakVáradot, hoz folyamodtak hadi sege­

hanem Lippát, és Aradot is delemért; az alatt az Ozmá­
az Ozmánoknak által adta nok három részre osztott
v o l n a ; de a* Homonnaivaltáborral a leghevesebb ost­
9

való viszsza vonások akadá- I rom alá ve vek a Várat, s 9 9

lyoztatták. Hatalmában vala le rongálván annak erőssé­

Betlennek Várad mintegy 13 geit, már bíztak elfoglal-
9
esztendeig, melly idő alatt hatásához , s meg is nyerték
mind erősségét, mind falait, volna, ha Ibrdnyinak pél­
mind pedig épületeit dísze- dás vitézsége ellenek nem
síttette, s*meg is erőssíttette. diadalmaskodott volna. —
9

Sőt palotáját i s , holott egy Megfogyván végre az Oltal­

magyar tellyes kép övedze- mazó knak erejek , 4-dik
tig díszesen vala készítve; Júliustól fogva 37-dik Au-
körülötte e szavak szemlél­ gustusig, kéntelenítettek az
9

tettek : Gábriel Dei GratiaOzmánoknak feladni a Vá­ 9

S. R. L Transil. Princcps.rat. Melly romlást szenyvede

És így ámbár volt Püspökjei ekkor Várad Városa, lásd
is hova tovább nevezetest- Betlent Rerum Transil. Lib.
tettek e Várost mindazáltal 3. Sec. 4 . 7 . és Istvdnfit Lib.
9
y

az Erdélyi Fejedelmek is ki­ 42. pag. 545. A Városon 9

váltképen hadakozó Vitézek kivul mintegy 400 faluk is

lévén, mindenkor különös az Ozmánoknak birtokokba
gonddal valának virágozta- jutottak, mellyeknek adó­
tása eránt. Ekkori erősségeit zásaikból a' Várnak lerom­
Váradnak lásd Bctlcnnél, lott tálai még az esztendő­
Rerum Transilv. Lib. 3. Sec.ben megújjittattak. Sokféle
4 . Híres Oskolája vala ekkor villongások, s verekedések
9

9
is Váradnak, 's a sok Papi történtek ezután is a Magya­
9

Szerzeteken kivul könyv­ rok, és Ozmánok között,

nyomtatóháza is vala, melly mellyek közzul emlékezetes
jeles virágzása 1 6 6 0 - d i k az, midőn a Magyarok meg
9

esztendőig tartott , midőn tudván, hogy a Várnak fő

Rdkóc\i megbalálozván, az Igazgatója elutazott , éjjel
oda
 VAR. VÁR.

oda wagúldódtak, 's tettet híresedésének, 's tsínosodá-

vén magokat , mintha az sának. Bizonysága legköze­
Ozmán Vezérnek elől járó lebb ennek az 1778-dikban
emberei volnának, felnyit- N. Patatich, akkor Váradi
9
tatták a'zártt ajtókat, s le­ Püspök álral kezdett jeles,
öldösvén az ott volt Ozma és valóban pompás Püspöki
nokat, i o Jantsárokat el is Vár, melly az egész Város­
vittek vala fogságra magok nak szép tekéntetet szolgál­
kai. Sok külömbféle viszon tat; ezután pedig a'Kápta-
tagságokat szenyvedtek vi- lanbélr Uraságoknak díszes
dékjének lakosai egész 1692 lakó helyeik, majd az egy­
dik esztendőig mind Rákó> gyesultt Papi Urasatoké, a*
Ciinak, mind Tökölyinek, Vármegyeháza, a híres Aka­ 9

mind a' Tsászári Katonák démia , s a számos szenteltt

9 9

nak hadakozásaik, 's ost­ épületeken, és Klastromokon

romlásaik által, míg végre kivlil némelly Uraságoknak
HHufsltr Tsászári Vezér oda házaik. Híresítik továbbá e 9

rendeltetvén, a* Vár 1692 Várost jeles meleg, és hasz­

dikben 5-dik Júniusban a* nos orvosi erejű fordőji, már­
Tsászárnak el foglaltatott. ványkövei , erős borai, mel­
Még annakutánna is érzették lyek a Hágón , Torkely-
9

Lakosai a'hadi viszontagsá­ me[on, Nádas Dorongoson,

gokat Rákóczinak hadako­ holott oldalt ama híres csur­ 9

zásakor; de ezek is raeg- gó patak ered, majd Ara­

tsendesul vén, már azólta a' nyoson, melly hajdan Abla­
békeségnek védelme alatt kosnak is neveztetett, ma
szüntelen gyarapodik, 's di­ S[tnt Istvánról neveztetik,
szesíttetik, a hozzá tartozó majd Omlás, és több jeles
1

3 Városokkal egyetemben. szőlő hegyeken teremnek.

1777-ben új Püspöki Széket .Vidékje , s fekvése e9 9

állíttatott-fel itten Néh. M. Városnak kiváltképen jeles,

T E R É Z I A K. az egygyesultt és a Hazában a legszebbek
9 9

óhitűeknek részekre, egy közzé méltán számláltathatik.

Káptalannal egygyütt. Fő- Lakosi szorgalmatosak mind
Ispánysága 1779-dik eszten­ a gazdáskodásban, mind p e ­
9

dőig Bihar Megyének a Vá­ dig a kézi mesterségeknek

9 9

radi Püspökséghez tartozott, folytatásokban. Legszámo-

9
a kik is igen hathatós esz- sabbak közöttök a Magya­ 9

9
közlöji valának e* Város el- rok, majd az Oláhok, N e m e ­
tek ,
 VÁR. VÁR. j93

tek, és Rátzok, katoliku­ katolikusok, és másfélék,

sok, egygyesűltek, ó hitűek, fekszenek Garam vize mel­
reformátusok. Tudósai szá­ lett, Barsboz i £ mértföld-
mosak voltak, a kik erede­ nyire; legelojök elég v a n ,
1

teket itten vették, kik felől földgyeik, és réttyeik j ó k ,

\ísá?.Horányit in Memóriapiatzok Báton, és Sz. Bene-
Hang. közöttök mindazáltal deken.
VÁRAD. Tót falu Nyitra
9
a hallhatatlan emlékezetű
Pázmán Péter méltán emlé­ Várm. földes Urai több Urak,
kezetet kivan tőlünk. Ha­ lakosai többfélék, fekszik
tárja leginkább búzát terem, Suránynak szomszédságában
árpát, tengerit nem is vet­ mellynek filiája; határja majd
nek; földgye fekete agya- ollyan, mint Surányé.
o s , erdeje nints, szőleje VÁRAD. Pécs Várad. Ne-
őven van; esztendőnként vezetes erősség vala, míg a 9

6 országos vásárjok van. sok hadi viszontagságok fé­

VÁRAD. Tát Várad, v. nyétől meg nem fosztották,
Tót Vdradgya. Hajdan Ist- fekszik Pécshez ész. 1 mért­
vánfi szerént Lib. XXIX. p. földnyire , Mersét hegyének
669. népes Város vala. Vára oldalán. Ne vezetési ti Apá-
meglehetős erősségű v o l t , túrsága, mellyet Sz. ISTVÁN
9
s Bátori Zsigmondnak néjpeKirály szerzett v?la.
1595-dikben 100 Ozmáno­ VÁRAD. Kis Várad. Sza­
kat levágván , elfoglalták. bóles Vármegyében.
Lásd felőle Betlent is Lib. g. VÁRAD. Magyar falu So­
p. 596. A hadi viszontag­ mogy Várm. földes Ura Czin-
9

ságok Várát elenyésztették, dery Uraság, lakosai refor­

9
s már,most oláh falu Arad mátusok, fekszik Magyar
Várm. földes Ura Kaszonyi Újfaluhoz £ , Bürüsihez £ ,
Uraság, lakosai ó hitűek, Szigetvárhoz % mértföldnyi-
fekszik Soborsinhoz n e m re; határja a nyomásbéli,
meszsze, és annak filiája; búzát, rozsot terem berkes
9
e helységen vezet keresztül földgye, vízállásos, lapájos,
az ország úttya Erdélybe , '$ és kevés részében homokos,
vám is van itten. erdeje j ó , szőleje nints;
VÁRAD. Alsó, és FelsS marhájikat Babolcsán, Ara­
Várad. Két falu Bars Várm. don 1, és Istvándin árúlják-el.
földes Uraik Hg. Eszterházy, VÁRADIA. Temes Várm.
és több Uraságok , lakosaik I földes Ura a Királyi Kamara.
9

P p VÁ-
 5Í>4 VÁR. VÁR.

VÁRADRA. Orosz falu tengerit jól terem , piatza.

Sáros Várm. Póldes Ura Gr. Munkácson van.
Áspermont Uraság, lakosai VÁRALLYA. Kras{naHor-
többen ó hitűek, határja so­ ka Várallya. Gömör Várme­
vány, fája, és legelője elég gyében, lásd Krasytahorka.
van. VÁRALLYA. Nyitra Vár­
VÁRALLTA. BÓldogko- megyében.
Várallya. Magyar falu Aba­ VÁRALLYA. Szabad puszta
új Várm. földes Ura Péchy Komárom Várm. földes Ura
Uraság, a* kinek lakó he­ Gr. Eszterházy Uraság.
lyével ékesíttetik, lakosai VÁRALLYA. Szabad puszta
többfélék, határja j ó , s va­ Nógrád Várm. földes Ura
9

gyonnyai kűlömbfélék. Sretter Uraság, fekszik Ter-

jénynek szomszédságában ,
VÁRALLTA. Revistyc- és annak filiája.
VJrallya. Tót falu Bars VÁRALLYA. Német Mező­
9
Várm. földes Ura a Selmetzi város Pozsony Várm. földes
Kamara, lakosai kűlömbfé­ Ura Gr. Pálíy Uraság, lako­
lék , fekszik Zsarnóczhoz sai katolikusok, evangéli­
nem meszsze, mellynek fi- kusok, és zsidók is, fekszik
liája; határja középszerű , [ Pozsonnyal öszve - épülve;
makk termő erdeje van, határja 3 nyomásbéli, sző­
legelője e l é g , keresettyek leje , réttye, erdeje van ,
9
a Bánya Városokban. piatza Pozsonyban.
VÁRALLYA. SáskS Vár­ VÁRALLYA. Znió Várai-
allya. Tót falu Bars Várm. lya. Tót Mezőváros Túrócz
földes Ura az Esztergomi Vármegyében, fekszik Znió
Káptalanbéli Uraság, lako­ Vára mellett, Sz. Mártonhoz
sai többfélék, fekszik Visz- i | órányira; lakosai katoli­
káhpz -közel, és annak filiá­ kusok , és másfélék, földgye
ja ; határja olly forma, mint j ó , és könnyű mivelésu f

Repistyéé, réttye kétszer kaszáltatik,

VÁRALLYA. Orosz falu legelője e l é g , fája is van ,
Bereg Várm. földes Ura Gr. piatza helyben, országos,
Schönborn Uraság, lakosai és héti vásárjai is vágynak.
egygyesultt 6 hitűek, fek­ VÁRALLYA. S\inyir Vár­
szik Munkácsnak szomszéd­ allya. Elegyes Mezőváros
ságában, és annak filiája; Szarmár Várm. földes Urai
földgye egyenes fekvésű. Gr.Teleky, Komis, és több
Urak,
 VÁR. VAK.

9
Urak / lakosai katolikusok, közzul, földes Ura a Kir.
reformátusok, ó hitűek, és Kamara, lakosai katoliku­
zsidók, fekszik Sz. Elek, és sok, fekszik kies helyen,
Sebes Patakhoz is i , Nagy- Lőtséhez másfél mértföldnyi­
Bányához pedig 5 órányira; re; a Püspöki Rezidentziá-
9

batárja 3 nyomásbéli, terem val > és a Káptalanbéli Urak­

9

búzát keveset, rozsot, zabot, nak lakásaikkal ékesittetik;

tengerit tsekélyen, térséges, Klastromja, és Ispotállyá is
székes, fejér agyagos föld­ van, határja termékeny, rét­
gye sovány, iája , szőleje tye j ó , országos vásárjai is
van, kövekkel bővelkedik, esnek, piatza helyben i s ,
piatza helyben , és Nagy- fája nints e l é g , földgyeit,
9
Bányán. és réttyeit a záporok járják.
* VÁRALLYA. Pod[dmek.
9
VÁRALLYA. Szabad puszta
Liptó Várm. földes Ura a Somogy Várm. földes Ura
Királyi Kamara , lakosai Gr. Szécsényi Uraság, fek­
többfelék, határja közép­ szik Marczalitól 3 órányira,
szerű. és ez Uradalomhoz tartozik.
VÁRALLYA , v. Podhrac^.
VÁRALLYA. Ungvár Várm.
Falu Sáros Várm. földes Ura
Gróf Haller Uraság, lakosai földes Urai több Urak, lako­
többfélék, fekszik Felső Se­ sai külömbfélék, fekszikTi-
besnek szomszédságában , és bének szomszédságában, és
annak filiája; határja ollyan, annak filiája; határja sovány,
mint Kőrösfáé. vagyonnyai selejtesek.'
VÁRALLYA. Magyar falu VÁRALLYA. Tarndr Var*
Tolna Várm. földes Ura a allya. Magyar falu Ugocsa
9

Pécsi Püspökség , lakosai Várm. hajdani Tamás Várd*

katolikusok, fekszik Szász­ tói neveztetett, földes Urai
hoz nem meszsze, mellynek több Urak, lakosai reformá­
9
filiája; határja a természet­ tusok, fekszik Dabocshoz,
nek szép javaival bővelke­ és Batarcshoz £ órányira;
dik. határja a nyomásbéli, leg-
VÁRALLYA. Szabad puszta inkább terem búzát, rozsot,
Trentsén Vármegy. Lietavá- kukoritzát, és zabot keve-
hoz tartozik. sebbet; földgye hegyes, és
VÁRALLYA. Szepes Vdr- térséges, fekete agyagos,

9
1
allya. Szepes Várm. egyg erdeje, szőleje, fája elég
a 16 Szepességi Város©' van, bora jeles.
P p i V Á R -
 596 VÁR. VÁR,

VÁRALLYA. Dobra, Zó* I hazai viszontagságok miatt

fyom Várallya , és Végles lassan lassan eltsekélyesedett
Várallya. Tót faluk Zólyom a Város. Homonnaiak után
9

Várm. földes Uraik H. és G. Gr. Barkóc^i, Gr. Forgách 9

Eszterházy Uraságok, lako­ Gr.Zichy, B. S[entiványi 9

saik többfélék, fekszenek s Reviczky Uraságoknak

9

Dobronához, és N. Szalat- birtokokba jutott, kiknek

9
nához mellynek filiája, nem kastéllyaik is ékesítették e
9
9
meszsze; határjaik közép­ Várost. A R. Sz. Pál Szerze­
szernek* teseinek is vala itten Rezi-
VARANNÓ. Vrano. Tót dentziájok, kik Es[terhá[i
Mezőváros Zemplén Várm. Mária, Homonnai György­
földes Urai több Uraságok, nek Hitvese által szerentsél-
9
lakosai katolikusok, és más­ tettek itten. Az előtt a Mi­
félék i s , zsidók igen sokan noritáknak is vala itten Kla*
vannak benne, fekszik kies stromjok. Határja 3 nyo­
helyen , Topoly vizének bal másbéli , terem búzát, és
partyán , > Csemernyének is gabonát, szánróföidgyei he­
9
szomszédságában, Gálszéts- gyeken , s völgyeken van­
9
hez i mértföldnyire. Hajdan nak, erdeje nints, a he­
sokkal népesebb, és gazda­ gyekből lefolyó záporok egy
gabb is vala, mert a régi átalagnyi kövekkelis béhord-
1

9 9 9
Királyoktól külömbféle jeles gyák a Város útszáit ; a
szabadságokkal szerentsélte- Városnak oldalát egy nagy
tett, mellyek szerént a'Len- tó mossa, melly halakkal,
y el ékkel nevezetes keres és szárnyas állatokkal bő­
Í t dések volt. Megerőssítet- velkedik. E* tó Varannó,
ték volt szabadságaikat a és Tsemernye között foly
9

több Királyok után MÁTYÁS Toplya vizébe.

, 1 4 6 1 , és RUDOLF 1 6 0 7 , 9
s VARANNÓ CSEMBRNYB.
hogy a' külső országi porté­ Csemernye név alatt.
káknak letevő helye vala, VARANNÓ HOSZSZUMBZŐ.
9
megtetszik a hazai Törvé­ a H. betűben. . 9

nyekből is. Lásd 1569. Art, VARSÁN KRISÁN. Kri-

18 Hajdani birtokosai Bá- sán név.alatt.
toriak voltak, kik alatt ke­ VÁRASD. Német fala Ba­
mény ostromot szenyvedtek; ranya Várm. földes Ura a 9

azután Homonnaiak bírták.Tudományi Kintstár, lako­

9
Ezek is ki halván, a sok sai többfélék, fekszik.Rátz-
Mits-
 VAR.
Mitskéhez nem meszsze és 9
annak filiája; határját a'
•záporok néha járják, szántó
földgyei is nehezen művel­
tetnek.
VÁRASD. Német falu Tol­
na Várm. földes Ura Gr. Apo­
nyi Uraság, lakosai katoli­
kusok , f e k s z i k Apához közel
mellynek filiája; határja a'
természetnek szép javaival
bővelkedik.
• VARASZTÓ. Magyar falu
Heves Várm. földes Ura több
Urak, lakosai katolikusok,
fekszik Erdő Kövesdhez nem
meszsze, mellynek filiája;
határja jó.
VARBÓ. Magyar falu Bor­
sod Várm. földes Ura a* Sz.
Korona, lakosai katoliku­
sok, és reformátusok, fek­
szik Sajó Sz. Péterhez nem
meszsze, és ennek filiája;
határja hegyes. és völgyes,
vagyonnyai külömbfélék.
VARBÓ. Magyar falu N ó ­
grád Várm. földes Urai Gr.
Forgách , és Szent - Iványi
Uraságok; lakosai katoli­
kusok, fekszik Terjéhez nem
meszsze, határja közép ter­
mékenységi!, réttye, lege­
lője, es egyéb vagyonnyai is
meglehetősek.
VARBÓCZ. Tót faln Hont mogy Várm. földes Urai Zá-
Várm. földes Urai több Urak, borszky, és Rosty Uraságok,
fekszik Rima - Szombatnak | lakosai katolikusok, és re­
szomszédságában ; foldgye formátusok, fekszik Hetes-
P p j
VAK. 597
1
középszerű , síkos, legelője,
és fája tűzre van.
VAROÓCZ. Magyar falu
Torna Várm. földesurai több
Uraságok, lakosai külömb­
félék, fekszik Rahőnak szom­
szédságában , mellynek filiá­
ja; lakosai edényeket tsinál-
nak, 's azzal kereskednek,
legelője elég, fája is van.
VARBÓK. Csábrág Var-
bók. Kttskt Varbók, Kor*
pás Varbók. Tót faluk Hont
Várm. Csábrág Varbóknak
földes Ura Gr. Koháry Ura­
ság , fekszik Csálboz közel,
mellynek filiája; Ispotállyá
is vagyon ; a' más kettőnek
pedig földes Ura a' Tudom.
Kintstár; fekszenek Szeno-
grádhoz nem meszsze, la­
kosai katolikusok, 's más­
félék is; határbéli földgyeik
középszerűek, mint vagyon­
nyaik is.
VÁRDA. Kis Váráa. Ma­
gyar Mezőváros Szabolcs
Várm. földes Urai H. Eszter­
házy, Szögyényi, és több
Uraságok, lakosai katoliku­
sok, és reformátusok, fek­
szik F. Lirkéhez, és Dögéhez
nem meszsze; határja ollyan,
mint Ajaké.
VÁRDA. Magyar falu So­
hez,
f*8 VÁR.
bez, Jutához \ % Kaposvár­
hoz i i órányira; 'határja 3
nyomásbéli; terem búzát,
rozsot, zabot meglehetősen,
's kukoritzát középszerűen;
földgye egyenes, agyagos,
erdeje meglehetős, legelője
nem igen j ó , szűkölködik
szőlő , és malom nélkül;
piatza Kanizsán 6 mértföld*
nyire van.
VÁRDA, Veszprém Várm.
földes Ura a'Religyiói Kints-
Tár, lakosai katolikusok,
fekszik Tüskevárhoz nem
meszsze, és annak filiája;
Kis Jenővel majd egy hely­
ség; határja 1 nyomásbéli,
terem rozsot, búzát, és ta-
vaszir; Torna vizén malma
vagyon.
VÁRDOMB. Német falu
Tolna Várm. földes Ura a'
Religyiói Kintstár, lakosai
9 9
katolikusok, fekszik a Föld
vári járásban; határja jól
termő.
VÁRBRDŐ. Szabad puszta
Szála Várm. földes Ura Gr.
Szécsénvi Uraság, fekszik
Fölöskétől 1 mértföldnyire.
VÁRFENER. Szabad pusz­
ta Heves Várra, földes Ura az
Egri Füspökség, fekszik Kis
Kóréhez közel, és annak
filiája.
^ VÁRFÖLD. Szabad puszta
Komárom Várm. földes Ura
Gr. Zichy Uraság , fekszik
. VÁR.
Komáromnak szomszédságá­
ban , mellynek filiája.
VÁRFÖLDE. Magyar falu
Szála Várm. földes Ura Hg.
Eszterházy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Bánok
Sz. Györgyhöz közel, melly­
nek filiája; határja közép­
szerű, szőleje hasznos.
VARGA. Magyar falu Ba­
ranya Várm. földes Urai Bo-
ronkay, és Vrantsits Urasa- .
g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Vasnokhoz közel, és
9
annak filiája; határja a ter­
mészetnek szép javaival meg #
áldatott.
VARGASZEG. Szála Várm.
Szállás, fekszikMileiegyház­
szeghez nem meszsze , és
annak filiája.
VÁRGEDÉ. Hajdani Vár,
mellynek erőssége néhai Ku-
bínyi Vitézek által óltalmáz­
tatott , és a Füleki Ozmánok
gyakran háborgattattak in­
nen. Minekokáért egygy az
Ozmánok közzul bajvívásra
hivta annak Kapitánnyát, és
földes Urát, mellyre ez meg
jelenvén, életét szerentsét-
lenül elvesztette. Látván e 9
jő alkalmatosságot az Ozmá­
nok , először tsencfcs ostrom
9
alá vették a Várat, azután
pedig meg nem szűntek,
míg azt hatalmok alá nem
hajtották. Az Őrzők szaba­
9
don m e n t e k - e l a Várból;
de
 VÁR. VÁR. 199

de az erősség, és Kubinyi Pejámoshoz közel, mellynek

Uraságnak lakása az Ozmá­ filiája; határja jól termő.
nok által elrontattatott az
f VARJAS* Szabad puszta
egész vidéknek nagy kárára, Arad Várm. földes Ura Már-
mert azután menedékhelyek czibányi Uraság, fekszik A-
nem v o l t , az Ozmánoknak rad, Tornya, és Sionda kö­
dühösködéseik ellen. Most zött, földgye j ó , dohányt is
Magyar falu Gömör Várm. terem.
földes Urai Kubinyi, és több VARJAS. Baranya Várm.
Uraságok, lakosai külömb­ földes Ura a* Pétsi Prépostság
félék; határja minden gabo­ lakosai katolikusok, fekszik
nát jól termő, piatza közel, Sz. Királynak szomszédságá­
legelője, fája elég van. ban mellynek filiája, Ve­
y

VARGONV. Varhanovcc. imhez is közel, földgyei kö­

Orosz falu Sáros Várm. föl­ zönségesek , réttyei sová­
des Urai több Uraságok; ha­ nyak, szőleje , erdeje a'
tárja középszerű. határban nints, piatza Pétsen
V A R I . Magyar Mezőváros i\ órányira..
Bereg Várm. földes Ura Gr. VARICHOCZ. Orosz falu
Schönborn Uraság, lakosai Zemplén Várm. földes Ura
katolikusok, és- reformátu­ Jekelfalusy Uraság, lakosai
sok, fekszik Beregszászhoz ó hitűek, fekszik n. k. Ros-
közel, mellynek filiája; ba­ kóczboz I , d. Repejóhöz £
tárja j ő , réttye hasznos, le­ n. ny. Velkrophoz másfél
gelője tágas, fája van, piatza órányira; határja % nyomás-
helyben, és Beregszászon. béli , zabot terem, erdeje
tágas, piatza Sztropkón van.
VÁRI. Magyar falu Békés
V X R I N . Tót Mezőváros
Várm. lakosai katolikusok,
Trentsén Várm. földes Ura
és reformátusok , fekszik
Gróf Pongrácz Uraság, la­
Gyulához nem meszsze,*és
kosai katolikusok, fekszik
annak filiája ; batárjának 9
Vág vize mellett azon a
fele j ó , nádgya, 's hasznos
részen, mellyen Budetin, 's
káposztás kertyei, és dohá­
Béla vize keresztül foly rajta.
nyos fóldgyei vágynak.
Hajdani lakosai gazdagab­
VAIIJAS. Elegyes rátz, és bak v o l t a k , míg az égések
oláh falu Temes Várm. föl­ által nem szerentsétleníttet-
des Ura a' Királyi Kamara, tek. Lásd Zavodsqkyt felőle
lakosai ó hitűek , fekszik 1 5 9 0 , és I 6 I J . 1. Ápr. 's
P p 4 azu-
6oo VAR. VÁR.

azután is gyakorta égéseket likusok, fekszik* Pécsvárad­

szenyvedtek lakosai; föld­ hoz közel, és annak filiája;
gye termékeny , legelője, határja jó.
és fája is van. VÁRKONY. Magyar falu
VARJAS.. Szabad puszta Borsod Várm. földes Ura az
Pozsony Várm. földes Ura Egri Káptalanbéli Uraság,
Gr. Amadé Uraság , fekszik lakosai katolikusok, fekszik
1
Böstöl i órányira, a Duna Szolnokhoz i mértföldnyire;
mentében, Nyaraddal hatá­ szántóföld gyei termékenyek,
ros; itten szép vadászat, és legelője elég , fája v a n ,
9
halászat van. szólóhegye tágas, malma a
VARJÚFALVA, Tót falu határjában van.
Sáros Várm. földes Urai Pul-
VÁRKONY. Tis[aVdrkony
szky, és több Urak, lakosai
Magyar falu Heves Várm.
katolikusok,' fekszik Kap-
földes Ura Nagy Uraság, la­
ronczához nem meszsze. és
kosai katolikusok, és refor­
annak filiája; földgye kö­
mátusok, fekszik Tószeghez
zépszerű, réttye, legelője,
közel, és annak filiája; har
fája is van.
tárja ollyan , mint Berkesdé.
' VARJASHXZ. Szabad pusz­
ta Csanád Várm. földes Ura VÁRKONY. Magyar falu
Márczibányi Uraság, fekszik Pozsony Várm. földes Ura G.
Tornyának szomszédságában Amadé Uraság, lakosai ka­
és arniak filiája; határja jő. tolikusok, fekszik Nyékihez
VÁRRESZI. Falu Vas Várm. közel; határja 2 nyomásbéli,
fekszik Marczal vizének a' tiszta búzát, és rozsot terem,
Rába vizébe való befolyásá­ legelője, réttye, és erdeje is
nál ; hat árjában az áradások van; piatza Szerdabelyen ,
károkat okoznak, de egyéb és Somorján.
javai vannak. VÁRMBLLYÉKB. Vas Vár­
VÁRROKD. Szabad puszta megyében.
Ungvár Várm. földes Ura VARONC. Magyar falu
Szirmay Uraság, fekszik Vin- Tolna Várm. földes Ura Hg.
náboz nem meszsze, melly­ Eszterházy Uraság, lakosai
nek filiája. katolikusok, fekszik Nak-
VÁRKONY. Magyar falu hoz nem meszsze, és annak
9
Baranya Várm. földes Ura a filiája; határja jó.
Tudományi Kintstár, lako­ VÁROS HÍD V É G , a H.
9

sai katolikusok, és evanger betűben.

VÁ-
 VÁR.
Tó Város. Me­
VAROS.
zőváros Komárom Várm. föl­
des Ura Gr. Eszterházy Ura­
ság, lakosai katolikusok,'s
másfélék i s , fekszik Tatának
szomszédságában, mellynek
filiája; ha árja középszerű.
VAROS Lóo. Kis Lúd név
alatt.
VÁROS LÓD. Német falu
Veszprém Vájrm. földes Ura
a Veszprémi Püspökség, la­
9
kosai katolikusok, fekszik
Herend, Kis LÓd, és Jikó
között; nevezetét vette a
hajdani Lövöldi Préposttól,
a ki az Ország - Gyűlésére
9
különösen hivatalos v o l t ;
határja 3 nyomásbéli, terem
őszit, és tavaszit, kendert,
lent, krompélyt, kukoritzát;
erdeje nagy; az előtt volt jó
féle tseh üveg hutája i s , fá­
val bővelkedik, 's minden­
féle fa szerszámok készítésé­
9
vel is kereskednek, malma
kettő, és egy deszka metz-
9
tzője a Torna vizén Ser­ f raja nints.
háza is vagyon.
VARSÁD. Német faluTol-
na Várm. földes Ura Gr. Apo­
nyi Uraság, lakosai katoli­
kusok , és evangélikusok,
fekszik Szakadácshoz nem
meszsze, mellynek filiája;
9
határja a természetnek szép
javaival bővelkedik.
VARSÁND. Gyula Var*
sánd. Elegyes falu Arad
VAU, 6oi
9
Várm. földes Ura a Királyi
Kamara, lakosai katoliku­
sok, és ó hitűek, fekszik
Elekhez nem meszsze, melly
nek filiája; határja közép­
szerű.
VARSÁND. Ó , és Új Var«
sáná, Fazekas Varsánd.
Elegyes faluk Arad Várm.
földes Urok Gr. Fekete Ura­
ság, lakosai Ó Varsándnak
ó hitűek, Üj Varsándnak
pedig evangélikusok, fek­
szenek K. Simándnak , és
9
Szitnyének szomszédságjok-
ban, sík mezője búzát, za­
bot , árpát, kendert terem ,
Morócz patakja réttyeiket
nedvesíti.
VARSÁNV. Magyar falu
Hont Várm. földes Urai Si-
monyi, és több Uraságok,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik Keres-
kényhez nem meszsze, melly
nek filiája; batárja j ó , le­
gelője elég, szóleje termő,
VARSÁNV. Magyar falu
Nógrád Várm. földes Ura G.
Forgách Uraság, fekszik Ri-
mőcznak szomszédságában,
mellynek filiája ; foldgye
közép termékenységfi.
VARSÁNV. N. Varsány.
Magyar falu Szabolts Várm.
földes Urai Gr. Gyulay, és
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok , és reformátusok,
fek-
 6o% VAR. VÁR.

fekszik Fény. Litkéhez nem I Szolnokhoz közel , melly-

meszsze, mellynek filiája; ! nek filiáji.
határja ollyan, mint Kis- VARSÁNY. Szabad puszta
Varsányé. Pest Várm. földes Urai B.
VARSANY. Kis Varsdny.Beniczky Urak, fekszik a 9

Magyar falu Szabolts Várm. Duna meljett, Taksony alatt,

földes Urai Ötvös , Patay és jő tiszta búzát, rozsot, tava­
f

több Urak, lakosai katoli­ szit is terem, sok juhok is

kusok , és reformátusok, tartatnak rajta, szénája, faja
fekszik Kapocs Apátihoz kö­ kevés van.
zel , mellynek filiája; határja VÁRVÍZ. Oláh falu Bihar
ollyan, mint Aranyosé. : Várm. földes Ura Bárányi
VARSÁNY. Népes Magyar
Uraság, lakosai ő hitűek,
falu Veszprém Várm. földes fekszik Baromlak, Közepes,
Ura a' Religyiói Kintstár, Papfalva, és Bartfalvának is
lakosai katolikusok, és re­ szomszédságában, földgye %
formátusok , fekszik Lázi, nyomásbéli, dombos, vől-
Péterdi , Románd Szent- ryes, homokos, kősziklás,
x
Í
Király, és Rhéde között, bldgye terem búzát, tenge­
Cseszneken felül; foldgye rit, zabot, bort, és szénát;
termékeny, erdeje, legelője erdeje, szőleje, legelője,
elég v a n , réttye leg jobb szép, patakja bővelkedik
szénát terem, szóleji is van­ pisztrángal, és vaddal, pia­
nak, piatza Győrben. tza Margitán.
V A S . Alsó, Felső Vas.
VARSÁNY. Laki Varsdny. Két szabad puszták Komá­
Szabad puszta Veszprém rom Várm. földes Uraik Gr.
Várm. földes Ura a* Religy. Eszterházy , és Högyészy
1
Kintstár, fekszik a Péterdi, Urak , fekszenek Ácshoz
ésRomándi határok között, közel, mellynek filiáji.
van egy kis erdeje, és szőlő VASAD. Szabad puszta
hegye is. Pest Várm. földes Urai Dar­
VARSÁNY. Bars Várm. föl­ vas Successorok. Alsó Vasa­
des Urai több Urak, lakosai don Nemesek laknak áren-
katolikusok; földgye közép­ dában , kik Elöljáróul
szerű. Hadnagyot tartanak, Ü l l ő ,
VARSÁNY. Alsó, 's Felső és Pilis között fekszik, terem
Varsdny. a Szabad puszták rozsot, tavaszit; szénája van,
Heves Vármegy. fekszenek nagy része homokos.
VA-
 VAS. VÁs. 603

VASAD. Elegyes magyar falu Bihar Várm. földes Ura

falu Bihar Várm. földes Ura a' Nagyváradi Kis Papság,
a' Nagyváradi Káptalanbéli és más Uraságok, lakosai 6
Uraság t fekszik Szalacs9 hitűek , és reformátusok,
Endréd , Piskolt , Körtvé- fekszik n. k. Fugyihoz, d.
lyesnek is szomszédságok­ Alpárhoz \ , n. ny. Katona­
ban; földgye 3 nyomásbéli, városhoz é. Szoldobágy*
fekete , homokos , terem hoz is \ mértföldnyire; ha­
rozsot, és zabot, legelője tárja 2 nyomásbéli, földgye
van, piatza Margitán. agyagos, homokos, erdeje
VASAD. Alsó, és Felső elég van, gyümöltsel, és
Vasad. Szabad puszták Pest kerti veteménnyel bővelke­
Várm. földesurak több Urak, dik, árpa, zab, tengeri, és
fekszenek Üllőhöz, és Mo- búza középszerűen terem
norhoz nem meszsze. földgyén.
VÁSALLYA. Magyar falu VÁSÁRHBIY. Hóid Mef
Vas Várm. földes Ura Gr. Vásárhely. Elegyes Mező­
Erdődy Uraság, lakosai ka­ város Csongrád Várm. földes
tolikusok , fekszik Szent- Ura Gr. Károlyi Uraság, la­
Királynak szomszédságában, kosai katolikusok, reformá­
mellynek filiája; határja kö­ tusok, kevés evangéliku­
zépszerű. s o k , és görögök, fekszik
VASAND. Oláh falu Bihar Maros vize mellett, Szeged­
Várm. földes Ura a' Nagyvá­ hez 3 , Mindszenthez egy
radi Püspökség, lakosai ó mértföldnyire; határja i nyo­
hitűek, fekszik Nagyvárad­ másbéli , elég j ó , és hasz-
hoz , 's Szalontához a mért­ tíos, hóid forma tava van,
földnyire; határja i nyomás­ nádat termő rétekkel bővel­
béli, hegyes, völgyes, kö- kedik, erdeje nints, szőleji
vetses, agyagos, sovány, nagyok, de alávaló borokat
bőven semmit sem terem, teremnek, mellyeket egygy
erdeje van, víz nélkül szű­ esztendőnél tovább nem le­
kölködik, piatza Váradon het tartani; e* Városnak ha­
van. tárja 13 pusztákból áll, bő­
VÁSÁRA. As\sy>ny Vá­velkedik minden rendbéli
sára, az A. betűben. marhákkal , mellyeket a 9

VÁSÁRHELY. Fagyi Vá­ kereskedőknek szoktak el­

sárhely , Vásárhely át la adni; piatzok Szegeden, N .
Fugyu. Magyar, és oláh Kőrösön, Ketskeméten, -és
Pcs-
604 Vks. VAS.

Pesten; van szárnyas vad- másutt is szereznek, jó b o ­

állattya is sokféle; áradások raik Somlyó hegyén terem­
idején járhatatlan lévén út- nek.
tya Szegedre, egész Gyöig VÁSÁRHELY. Kis Vásár*
jó rendben tartyák azt. hely. Magyar falu Szála
VÁSÁRHELY. Tót falu Várm. földes Ura G.Batthyá-
Zemplén Várm. földes UraG. ni Uraság, fekszik Mihály-
Csáky Uraság, lakosai ka­ fához nem meszsze, melly­
tolikusok, ó hitűek, és re­ nek filiája; határja közép
formátusok, fekszik Bánótz- termékenységi!, vagyonnyai
hoz ^órányira; dombos, és meglehetősek.
többnyire térséges, veres a- VÁS Á ROSFALU. Magyar
gyago , egy részében kavi- falu Sopron Várm. földes Urai
rsos a' foldgye, 3 nyomás­ a* Religy. Kintstár, és több
béli, leginkább búzát, ga­ Urak, lakosai katolikusok,
bonát, zabot, középszerűen és evangélikusok, fekszik
árpát, és tengerit terem; Sopronhoz 6 mértföldnyire;
erdeje van, szőleje nints, határja 2 nyomásbéli , leg­
malma, vámja, halászó vize inkább búzát, rozsot, árpát,
van, rétekkel is bővelkedik, és zabot terem, szőleje nints,
piatza Nagy-Mihályon, és réttye, erdeje tsekély.
Gálszécsen I órányira. VASÁRÚT. Magyar Mező­
VÁSÁRHELY. Somlyó Vá­ város Pozsony Várm. földes
sárhely. Magyar Mezóváros Ura a Pozsonyi Káptalanbéli
1

Veszprém Várm. földes Ura Uraság , lakosai katoliku­

a'Religyiói Kintstár. Szabad s o k , fekszik az Érs. Újvári
hely vala. ÍV. BÉLA által kissebb Duna ágának par­
Sz. Margitnak, és a Nyúl- tyán , Kürth, és Papnyárasdi
f

Szigetebéli Apátcáknak aján­ helységek között, az ország

dékoztatott 1259-ben, 's az­ úttyában; Ispotállyá is van;
után számos Királyok által határja a nyomásbéli, tiszta
birtokokban meg erőssíttet- búzát, rozsot, zabot, árpát
tek; lakosai katolikusok, *s terem, kukoritzát, dohányt
díszes Szentegyházok van, is, piatza Szerdahelyen, és
fekszik n. k. Borszörtsöknek, Somorján.
és Devetsernek szomszédság- VASCSEC. Tót falu Liptó
jókban , 6. Kis Jenőhöz igen Várm. földes Urai Szentivá-
közel; postája is van; határ­ nyi, és több Uraságok, la­
béli földgyeik kevesek, 's kosai katolikusok, és evan-
gelikusok, fekszik Csorba* és kézi munkából, szőleji
hoz közel , mellynek filiája; homokosak, és középszerű
határjának fele síkos, és bort teremnek, erdeje tse­
könnyen míveltetik, fája is kély, nádgya nints.
van mind a' kétféle, legelője VASNOK. Magyar falu Ba­
ranya Várm. földes Ura Hg.
VASKÓCZ. Német, és oláh Eszterházy Uraság, lakosai
Mezóváros Bihar Várm. föl­ katolikusok, és másfélék;
des Ura a' Nagyváradi Püs­ határja jól termő.
pökség , lakosai katolikusok, VÁSONY. Nagy Vdsony.
és óhitűek, fekszik fekete Elegyes magyar, és német
Kőrös v i z e , és Boj patakja Mezóváros Veszprém Várm.
9
melleit, térséges helyen, s földes Ura Gr. Zichy Uraság,
mindenkor munkában lévő a kinek jeles kastéllyával
1

jó vasverő műhelye neve- díszesíttetik, lakosai katoli­

zetesíti; Kerpenyét, és Ba- kusok, evangélikusok, re­
restbez öszve van kaptsolva, formátusok , és zsidók, fek­
köves, és agyagos határja, szik Leányfaluhoz £ , Veres-
's erdője is tsekély; itten tóhoz fél órányira; postája
van a' hegyek' tetején egy is van , a nyomásbéli batárja
I[buk nevű szép forrás ; mindent megterem, de leg-
veres, és más szinu márvány inkább rozsot, erdeje be-
kövei is teremnek. gyes völgyes, szőleje nints,
VASKAPU. Szabad puszta jó vendégfogadó, és serház
Szála Várm. földes Ura Gr. van benne; vásárjai népe­
Szécsényi Uraság. sek, vízi, és deszka metsző
VASKÚT. Elegyes német, malma, 's tégla vetője van.
és rátz falu Báts Várm. földes Némellyek közzfilök meszet
Ura Hg. Grazsalkovits Ura­ is égetnek, fával, és makkal
ság, lakosai katolikusok, bővelkednek, réttyek szuk,
fekszik Bajához 4 1 0 0 , Mo­ számos mester emberek is
nostorhoz a6 5 o , Garához laknak e' Városban.
pedig 4500 bétsi ölnyire; I VÁSONKŐ. Régi Vár Vesz-
határja 3 nyoroásbéli, jól I prém Vátm. földes Ura Gróf
termő , búzát , zabot , és Zichy Uraság, fekszik Nagy
sok káposztát terem, réttyei Vásonnak szomszédságában.
meglehetősek, legelője al­ Az előtt a híres Vitéz Kinisi
1

kalmatos , piatza Baján, Falnak kedves birtoka vala,

9 f
keresettye juh gyapjúból, a ki furtsán jutott e Várnak
bir-
 6o6 VÁS. VAS.

birtokához; mert MÁTYÁS sok, és reformátusok, ama­

Király eltévedvén a' vadászás zok Hidegkúthoz vágynak
közben az erdőségek között, I filiálva; fekszik Barnaghoz,
midőn Kinisi Pállal, sokáig és Hidegkúthoz £ , Sz. Gál-
keresek az árat, egyszerre hoz 1 órányira; a nyomás-
meg láttya MÁTYÁS Király béli határja mindent , de
Vásonykő Várát, 's fel szó­ leginkább gabonát terem,
val monda: Pál a' hol nékedföldgyei térségesek, erdejek
Vásonykő! Pál, lábaihoz elég v a n , szőlejek a' határ­
borúit örömében, 's ezt fe­ ban nints, nevezetes jöve­
leié : Szent a? Király* szava! 9
delmek barmok , és juhok 9

Szent a* Király szava! és tartásából is van; rétryek,

így ámbár MÁTYÁS inkább és vizek szuk, határján van
tréfából mondotta; de mivel a Sümegi posta út. A fiögei
9 9

Pált különösen szerette, va­ pusztán egygy omladozó

lósággal az övé l e t t , és je­ Templom v a n , Kis Hideg-
lesen fel is ékesítette vala. kúton i s , és ennek még két
Hogy különösen szerette Ki­ Tornya is fennáll. Tót Vá-
nisi e' Várat, abból meg­ sonynak határját még az is
tetszik, mert meghallván, nevezetesíti, hogy itten elég
hogy a* Fejérvári Németek márványkő van , mellyek
azt elfoglalták, mindnyáju­ idővel haszonra fordíttat­
kat le szabdaltatta, 's meg hatnak.
sem nyugodott, míg viszsza VASPATAKA. Zelez/iicTj.
nem vette. Lásd Bonfint, Tót falu Sáros Várm. lakosai
Dec. J. p. 696. Itten vagyon katolikusok , és másfélék,
Kinisi Pálnak veres már­ fekszik Topoly vizéhez nem
ványból késznltt k é p e , de meszsze; határjának | része
kevés gond lévén reá, már alább való, réttye kétszer
töredezik; fegyvere is itten kaszáltatik, fája van, piatza
tartatott. sints meszsze.
TÓT VÁSONY. (Böge, VASPOR. Magyar falu Szá­
vagy Biliege, és Kis Hideg- la Várm. földes Urai több
kúti pusztákkal) Magyar, Uraságok, fekszik Hashágy-
és német falu Veszprém nak szomszédságában, melly­
Várm. földes Ura Mél. Somo­ nek filiája; határja közép­
gyi K. Udvari Tanátsos, és szerű.
Referendárius Ú r , és több VASÁRD. Alsó , 's FelsS
Uraságok, lakosai katoliku- Vasdrd. % Tót falu Nyitra
Várm.
Várm. földes Urai Bossányi, Erősséghez, s midőn Morva
9

és több Urak, fekszik egy- Országban Olmut^ban vala,

gyik Pásztóhoz közel, és az Ozmánok által sanyargat­
annak filiája; batárbéliföld­ tatok. Lásd Bonfint felőle,
gyeik termékenyek, szóló­ Dec. 4 . Lib. 5-pag. 606. El­
hegyeik nagyok, és j ó k , hajtatván innen az Ozmánok,
piatzok Galgóczon, legelo­ kevés időig vala nyugodal­
jök szoross , fájok tűzre ma, mert mátyás Királynak
tsekély. halála után még nagyobb
VASSAS. Magyar falu Ba­ ínségeket szenyvedett Ulász­
ranya Várm. földes Ura a ló Király alatt. Ugyan is
9

Tudományi Kintstár, fekszik Maximilián Tsászár a röb'b

9

Pétsvárhoz nem meszsze f

Erősségekkel egygy ti tt Vas­
mellynek filiája; határja jó, várt is hatalma alá akarván
piatza Pétsen közel. hajtani , ostromló Sereget
VASTILL. Szabad puszta hagyott vala alatta; de pó­
Fejér Várm. földes Ura Bar- rul járának szegény Néme­
cza Familia, fekszik Csabdin tek, mert keveset állítván
9
felfii; földgye.jó, de köve- a Várbéliek felől, restfil vi-
9 9
tses i s , erdőségből, és rét- gyázgattak, s a bornak is
ségból áll, nádgya is van, hasznát akarván venni, vé^.
fával, kővel, szénával bő­ letlenűl éjjel reájok rontot­
9
velkedik. tak a kevés Várbéliek, 's
VAS VÁR. Eisenburg, ámbár eleinte mind puská­
Castnun Fcrreum. Hajdani val , mind fegyverrel óítal-
Vár, és Magyar Mezőváros mazák vala magokat ; de
Vas Várm. Földes Ura Gróf í tsak ugyan megverettettek,
9
Festetics Uraság , lakosai megfutamtattak, s minde­
9
katolikusok, fekszik Ivántz- neket elfoglalák a Várbé­
hoz, és Sz. Mártonhoz nem liek, és kevesen is jutottak
9
meszsze * Körmendhez pedig közzfilök a Tsászári Tábor­
9
a mértföldnyire. Eredete, hoz, mert a lakosokat is
9
nagy régisége miatt homály­ sanyargatván, a bújkálókat
ban vagyon; de az bizonyos, közzfilök ezek is meg ölö-
hogy hajdan népes, és neve­ gették. Itten vala az előtt
9
zetes Város s Erősség vala, a Szombathelyi Káptalan is,
%
9

é* e Vármegyének is neve­ és Prépostságán kivűl neve-

9

zetet szolgáltatott. Korvinus zetesítik a Dominikánusok­

9

Afátyás sokat tartott ezen nak Klastromjok ; határja

jól
6o8 VAS. VAS,

jól termo, borai középsze­ VÁs VÁRMEGYE , Comi-

9
rnek, fájok a farkas erdő­ tatus Castri Fcrrei, €ifra*
b ő l , legelójök, 's réttycik burgcr ©efpanfd)űft. Széles-
9

jók. sége e Vármegyének, Kő-

V A S V A R . Szabad puszta szög Városától Szála Várme­
Borsod Vármegy. földes Ura gye felé g mértföldet tesz;
Sturmann Uraság, fekszik keskenyebb ellenben Vesz­
Várkonyhoz közel , és an­ prém felé, holott mintegy
nak filiája. öt mértföldnyire terjed. E-
szak, és napnyugotra Ausz­
VASVÁRI. O l á h , és orosz tria felé hajlik egy szegelete;
fajú Szatmár Várm. földes délre pedig Stájer - Ország
Urai Gróf Telcky, és több felé; más felől Sopron, Szá­
Uraságok, lakosai ó hitűek, la , Veszprém, és Győr Vár­
fekszik Szatmárboz egygy megyék határozzák. Hosz-
órányira; Bati\helység hoz­ sza e Vármegyének mint­
9

zá van kaptsolva; határja 3 egy 1 4 mértfoídet tesz, s 9

nyomásbéli, térséges, búzát, kivévén Nyitra, és Zemplén

kukoritzát, árpát, zabot, és Vármegyéket, egyey a leg­ 9

egyebet középszerűen terem, nagyobb Várraegyék közzul.

erdeje, szőleje nints, piatza Az a része e Vármegyének,
9 9

9
Ifcatmáron, a honnan Sziget­ melly Stájer Ország, és Au­
re búzát szoktak hordani, sztria felé hajlik, magasabb
9
s innen viszsza sót. földgyévcl, és hegyeitfel kü-
9

V A S V Á R I . Nyír Vasvári. lömböztettetik-meg a több

Orosz falu Szatmár Várm. részeitől.
földes Urai Luby, és Pécsy Első nevezetes hegye az,
Uraságok, lakosai óhitűek, melly Sopron Vármegyét,
9
fekszik Nyír - Bátorhoz, és Kőszeg felől elválasztya e
Pilishez nem meszsze; ha* Megyétől, mellynek délre
tárja 3 nyomásbéli , búzát lévő tetöje Ausztriába bajlik,
keveset, kukoritzát, lent, jobb felől való része pedig
kendert bőven terem, föld- oldalt Stájer Ország felé ter­
ye homokos, és dombos, jed. Lehajolván Rába vizé­
f aszállója lapályos, erdeje n é l , alatsony völgyéből is­
van, szőleje, 's gyümölrsös mét felemelkedik, s külömb
9

kertyei j ó k , piatza Nagy- féle tetős hegyeivel rész sze­

Károlyban 3 mértföldnyire rént Szála Vármegyébe, rész
van. szerént pedig Stájer Ország-
 ba terjeszkedik. Alapjai ko­
rul szántó földek vágynak,
oldalait termo szőlős kertek
boríttyák , tetőjén magas,
és setétes árnyékú élő fák
vágynak.
Második jeles, és az egész
vidéken legnevezetesebb a
Ság begye, melly térségből
9
emelkedik-fel, s kiváltké­
pen azért nevezetes, mert
rerőjéről az egész vidék szem
lelhető, és egyébarántis olly
jeles formájú e ' h e g y , mint
havalamelly nagy mesterség
által szereztetett volna állá­
sával megegygyező formája.
9
E hegynek allyán szőlős
kertek vágynak , oldalain
élő fák, tetőjén pedig jó
időben gazdag termésű le­
gelő, vagy kaszálható hely
van, Veszprém Vármegye
felől lévő oldala ellenben,
kószirtes , és kietlenebb.
Kár hogy ez igen jeles for­
májú hegy kiapadhatatlan
kútfőkkel meg nem áldat-
9
tatott, melly a rajta mun­
kálkodó embereknek kivált
képen szükséges, és hasznos
volna. Tetőjén hajdan k ő ­
fal kerítés vala, mellynek
némelly omladékjai még
szemlél hetők.
9
E Vármegyének több
igen számos hegyeit mind
egygyenként elő számlálni,
és meg magyarázni nehéz
volna, 'is alig tellyesíthető;
mivel Ausztria , és Stájer
Ország felől való részében
rakva van vidékje külömb­
féle hegyekkel, és erdősé­
9
gekkel , s alig van vala-
melly falu, mellynek nevét
9
viselő erdeje nem volna.
Nevezetesebbek mindazáltal
9
ezek között a Kőszegi, és
9
a hajdani Óvárnak hegye.
9
Ezekhez járul a Szerdahely
mellett felemelkedett hegy,
majd a Bo[óki, ü Hodasi,
9
és a kiapadhatatlan kútfővel
9
gazdag Rohont[ - h e g y e ,
melly a' Rómaiak után ma
I is Diánna* kútfőjének nevez­
tetik , 's a föld alatt Szom­
9
bathelyig terjedett tsatorná-
jának darabjai gyakran fel-
ásattattak vélletlenul. Ezután
következnek a Rupoti, S{a-9
lonaki, s Borostyánt he­
9
g y e k , mellyeknek völgyei,
9
s patakjai Magyar Ország­
nak határját Ausztriától, és
Stájerországtól elválasztyák.
Nem meszsze van az előbbi­
től Vas hegye , s a Cscté- 9 9
nyi, és Monyorókcrcki he­
gyek. Azután a Német új­ 9
vári , Lant\ali, S\. Miklósi,
és S\. Kúti hegyek követ­
keznek, mellyek mind fák­
kal, mind vadakkal gazda­
gok. Szomszédgyai ezeknek
a S[. Gothárái, Fel Léná­
9
val, Dobrai, S[. Benedeki,
Q q P<-
 6lo VAS. VAS.

Pttróczi, Bokráczi, és az Megyébe Ausztriának szélé­

úgy nevezett meszsze terje­ ről, s Kőszeg alá folyván,
9

dő Hegylát s a* t.
9
Szombathelynél öregbittetik;
f o l y ó vizei kötött neve­ Sárvárnál foly-bé Rába vizé­
zetesebbek I . Rába vize, be. Több patakjai felől e 9

melly Stájer Országból foly- Vármegyének meg jegyez­

bé e Vármegyébe , s először hető, hogy sebes essőzések
9 9

is a' S[. Gothárdi Kápolnát idejekor néha elboríttyák a 9

mossa, azután pedig a me­ vetéseket.

9

zőségen folyván, Cseretnek- Jó kútfőji nem igen szá­

nil Lapinkával Öregbittetik, mosak. Savanyú vizei kö­
és Csákány felé foly napke­ zött nevezetesebbek: a' Tar­
letre ; itt ismét öregbulvén, tsál , Gobcrlingi s a 1 . 9 9

Körmend felé foly, Pinká­ Borai között nevezeteseb­

val pedig ismét meg öblö­ bek: a Vashegyi, Rohon*
9

södvén , gazdagabb folyással tzi, Keresztesi, Pogányi 9

ömlik Vasvár felé, 's alig Csetenyei , Nusznahegyi ,

haladgya - meg Ikervárát, S[. Bibrótzi, Német Újvári,
midőn Gyöngyös - vizét is és Kőszegi borok. Gyűmöl­
kebelébe vévén , Sárvárt tsel is híresek; makkja gaz­
nedvesíti; holott a Várme­ dag , halászattya sovány,
1

gyének közepén lévő erdő­ barmai számosak, lovai na­

9
seget meghaladván, Sopron gyok , és a hegybéliek erős­
Vármegyébe foly által. sebbek. Mindöszve 736 lakó
a. Lapintza vize, lefoly helyek vágynak benne, s a
9 9

a Stájer Országi hegyekből, Szombathelyi, Veszprémi >

9

9
s öregbulvén külömbféle és Győri Püspöki Megyék­
patakokkal , malmoknak hez tartozik.
9
forgatására alkalmatos , s VÁSZÁR. Magyar fala
Cseretneknél ömlik Rába­Veszprém Várm. földes Ura
vizébe. 9
a Győri Püspökség, lakosai
3, Pinka. Ered Ausztriá­ katolikusok, fekszik Taká-
9
nak hegyeiből, s külömb* tsiboz m k.
9
órányira; e
féle falukon keresztfil foly­ népes helység egy felemeltt
ván, malmoknak forgatásá­ dombon épült ; határja x
val basznál, végre Körmend- nyomásbéli , tiszta búzát,
nél Rábával egygyesul. rozsot, árpát, és zabot te­
4. Gyöngyös vize. Stein- rem, erdője, s kaszál lója
9

bach nevű falunál foly-bé e is van* 9

VA*
 VASZ. VASZ. 6ll

VASZÁR. Magyar fala Ba­ méketlen, mivel hideg, le­

ranya Várm. földes Ura Hg. gelője van, búzát, zabot,
Eszterházy Uraság;, szántó­ kukoritzát, kendert terem,
földgyei nehezen míveltet- gyűmöltsök van kevés, víz
n e k , de javai kűlömbfélék. nélkül szűkölködik , kere-
VASZILÓ. Tót falu Árva settyek marhából, juhokból,
Várra, földes Ura a Királyi és ketskékból.
1

Kamara, lakosai katoliku­ VÁSZOLY. Magyar falu

s o k , fekszik Námesztóhoz Szála Várm. földes Ura a'
l mértföldnyire; határja tsu- Veszprémi Káptalanbéli U-
pán tavaszi vetést terem. I raság, lakosai katolikusok,
VASZJOVA. Oláh falu fekszikTapoltzához mért­
Krassó Várm. földes Ura a* földnyire; határjában lege­
Királyi Kamara, lakosai ó lője elég van, borai is jók A

hitűek, fekszik Német, és és könnyen el adhattyák,

Oláh Boksán között; határja fája van, földgyei jók, rét­
4 nyomásbéli, nagyobb ré­ tye kevés.
szént hegyes, leginkább ku­ VASZTELY. Szabad puszta
koritzát terem; erdeje van, Fejér Várm. földes Urai több
szóleje nints. Urak.
VASZKA , és Kardos Vas{- VÁTH. Magyar falu Vas
ka. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Ura Gr. Nádas-
Várm. földes Uraik Vietóris, dy Uraság, fekszik Felső-
Kardos, és több Urak, la­ Szilvágynak szomszédságá­
kosaik katolikusok, fekszik ban , mellynek filiája; határ­
9
ez Dományhoz, ama pedig ja síkos, földgye termékeny,
Bolessóvboz nem meszsze, réttye elég, és j ó , legelője,
és azoknak filiáji; határbéli fája, erdeje van, piatza
földgyeik jól termők, javaik Kőszegen , és Szombat­
középszerűek. helyen.
VASZOJA. Oláh falu Arad V Á T H . Belső, s Külső
f

Várm. földes Ura a' Kir. Ka­ Vdth. Magyar faluk Vesz­
%

mara , lakosai ő hitűek, prém Várm. földes Uraik

határos n. kel. Kisindiával, több Uraságok , lakosaik
n. ny. Kreszra Ménessel, ész. katolikusok, és evangéli­
Knjeddel; e' helységnek há­ kusok, fekszenek Adorján­
zai négy dombon, és ugyan háza, Belső Váth, és Pór-
annyi völgyben vannak szer­ Szalók között; határjaik %
te széjjel szórva; határja ter- nyomásbéliek, búzát, tava-
Q q a síit,
 61% VÁTH. VAV.

szit, leginkább pedig rozsot homokos, de j ó , kivált

teremnek; nagy tserjés er- széna dolgában, marha, és
dejek vagyon. juh tartásra alkalmatos; k e ­
VÁTH. Alsó, Felsi Vdth. vés erdeje is Van.
Szabad puszták Nógrád VAVRECSKA. Tót falu Ár­
Várm. földes Uraik Gr. Zi va Várm. földes Ura a Kir. 9

chy, és Boros Uraságok, Kamara, lakosai katoliku­

fekszenek Alsó - Esztergál y< sok , kik tsupán a vászony-
9

hoz nem meszsze, és annak nak, és gyóltsnak elárúlá-

filiáji. sából élnek, mivel földgye
VATA. Magyar falu Bor­ igen sovány , s a viszon*
9 9

sod Várm. földes Urai több tagságoknak minden eszten­

Urak, lakosai kúlömbfélékj dőben ki vagyon téve; fek­
fekszik Harsánynak szom­ szik Námesztóboz nem mesz­
szédságában , mellynek filiá­ sze, mellynek filiája,
ja; batárja jól termő , piatza VAVRICSÓ. Tót falu Liptó
Miskoltzon van. Várm. földes Urai több Urak,
VATTA. Vajas Vatta. fekszik Sz. Ivánhoz közel,
Magyar falu Pozsony Várm. és annak filiája; határjának
9
földes Ura a Rel. Kintstár, égy része sovány, legelője
lakosai katolikusok, fekszik e l é g , fóldgyének | része
Szászhoz, Csörge pusztához, termékeny, fája mind a két 9

ésOlygyához is közel; szánt féle van.

tóföldekból, és mezőjökből VECZB. Elegyes falu Hont
veszik jövedelmeket. Várm. földes Ura Gr. Kohá­
VÁTI. Nagy Váti. Ma­ ry Uraság, lakosai többfélék, v

gyar falu Baranya Várm. fbl- fekszik Drégel Palánkához

des Ura Hg. Eszterházy Ura­ nem meszsze, és annak fi­
ság, lakosai reformátusok, liája; határja j ó , legelője
fekszik Sz. Erzsébetnek szom elég van, fája k e v é s , sző­
szédságában; határja közép leje nints.
szerű, erdeje, és szőleje VBCS. Magyar falu Zem*
van, piatza Szigeten, és plén Várm. földes Urai B.
Pétsen. Vécsey, és Mezősy Urasá­
VATTA. Szabad puszta g o k , lakosai reformátusok,
Pest Várm. földes Ura Báró fekszik Szomotorboz 606
9
Hellenbach Uraság, fekszik lépésnyire; határja j ó , s
PiKs, Nyáregyháza, ésPod- mindent megterem, Bodrog
harasztya között; földgye vize körül follya , erdeje
ki-
4
 VECS.

XECS>
kicsiny, *s fiatal piatza Üj- megy, földes Urai Földváry
9

helyben 3 órányira. Uraságok, lakosai reformá­

VECSE. Magyar falu He» tusok, fekszik Sz. Márton­
ves Várm. földes Urai Almá­ h o z ^ , Solthoz 2 órányira;
s y , és több Urak, fekszik 3 nyomásbéli határja szuk,
Domoszlóhoz közel, és an­ kevés gabonát terem, föld­
nak filiája; határja jól termo, gye homokos, lapos, és le­
réttye jó , piatza Egerben, gelóból áll; szólejek szük­
és Gyöngyösön közel. ségekre elég; pusztákat á-
VECSE. Magyar falu Aba­ rendálván lakosai, bővel­
új Várm. földes Urai B. Vé- kednek búzával, zabbal,'
csey, és több Uraságok, fek- árpával, juhokkal, és szarvas
szik Petrinek szomszédságá­ marhákkal, fája az Uraság­
ban , és annak filiája; föld* nak Síüllei nevű szép erdő­
gyének fele sovány , piatza jéből van; piatzok helyben,
távol esik. és Pesten.
VECSE. A. F. K. Vecse. VECSEGLŐ. Elegyes falu
Elegyes faluk Nyitra Várm, Nógrád Várm. földes Urai
földes Uraik több Urak, több Urak, lakosai kűlömb­
lakosaik katolikusok, és félék, fekszik Egyházas Bást-
másfélék, fekszenek Hosz- hoz nem meszsze, mellynek
szúfaluhoz közel; ha tárj ok filiája; határja közép termé-
ollyan, mint Szelőczéé. kenységu , réttye , legelője
VECSE. Magyar falu meglehetős.
Veszprém Várm. földes Urai VECSEHÁZA. Sváb új falu
több Urak, lakosai katoli­ Krassó Várm. földes Ura a 9

kusok, evangélikusok, és Királyi Kamara, lakosai ka­

reformátusok, fekszik Nagy tolikusok, fekszik Herendi­
Szőlőshez nem meszsze, Vid- est, Honoris, és Viszákhoz
hezis közel; határja a nyo­ is közel; határja 5 nyomás­
m á s b é l i , földgye egyenes, béli , nagyobb részént dom­
rozsot, bűzát, és minden­ bos, terem gabonát , és
féle tavaszit terem, szőlőket kukoritzát, erdeje, szőleje
9
a Somlyó hegyén bírnak, nints, minthogy a helység
9

mellyeknek boraikkal ke­ magas helyen fekszik, víz

reskednek; szép erdejek is néltul szűkölködnek , köl­
vagyon. tséggel készultt kúttyok van,
VECSB. Puna Vecse mellynek mélysége ao—30
Magyar M zováros Pest Vár­ ölnyi, de sokszor abból is
Qq 3 ki-
 614 VECS.
kifogy a' viz. Lúgoshoz i{.
órányira fekszik.
VECSESZLAVBCZ. Horvát
falu Vas Várm. földes Ura Gr.
Nádasdy Uraság , lakosai
többfélek , fekszik Szent-
Györgynek szomszédsági
ban, és annak filiája; * ha
tárja síkos, Stájer Országhoz
közel van, szőleje, réttye
hasznos , fája is van.
VECSÉS. Német falu Pest
Várm. földes Ura H. Eszter­
házy Uraság, kinek egygy
emeletre épultt Vendégfoga­
dójával díszeskedik, lakosai
katolikusok, fekszik Etser-
hez közel, mellynek filiája,
Pesthez két mértföldnyire;
határja homokos , rozsot,
és tavaszit terem, 's kevés
szénát is.
V É D . Szabad puszta Bihar
Várm. földes Ura Gr. Diet-
richstein Uraság, fekszik S.
01aszj,K. Kereki, és Asszony
Vására kötött.
VÉDENY. Wtidtn. Mező­
város Mosony Várm. földes
Ura a' Győri Káptalanbéli
Uraság, lakosai katoliku­
sok, fekszik épen a* Fertő*
partyán, NizsidertŐl Gá­
lostól \ Gatától i órányira;
y velkedik kövekkel, piatza
határjának fele hegyes, és
dombos, más része pedig
egyenes; hegyes helyein
azőlcjik vágynak, a' lápon
pedig változtatva, hol bú-,
VED.
zát, hol rozsot, hol pedig
tavaszit vetnek; erdeje ki-
tsiny, réttye, legelője ke­
vés, Fertő tavában halászat-
tya, és nádgya van , piatza
Nizsiderben.
VEDRŐD. Tót falu Posony
Várm. földes Ura Gr. Zichy
Uraság, a'kinek Icastéllyávaí,
és szép ángoly ízlés szerént
készultt kényével nagyon
díszesíttetik, lakosai katoli­
kusok; határja 3 nyomás­
béli, igen szép gabonát te­
rem, réttye, legelője szök,
piatza Pozsonyban.
VÉGED. Szála Várm. fek­
szik Szalabérhez közel, és
annak filiája; határja közép­
szerű.
VÉGHBLT. Baranya Vár­
megyében Tsárda.
VEHECZ. Tót falu Zem­
plén Várm. földes Urai több
Urak, lakosai katolikusok,
és orosz vallásúak, fekszik
Porubkához nem meszsze,
Gálszécs Városához másfél,
Varannóhoz pedig £ mért-
földnyire ; batárja 3 nyo-
másbéli, zabot terem, ga-
bonát pedig nagy munka
után, erdeje elég van, bő­
Varannón; van határjában
egy kopasz hegy , melly
LU\a Kamtnának Nevez­
tetik, tetejében sok rakás
kő mintegy szánt szándékkal
van
 VEIN.
van öszve hordva mellyek [
9 nek Zavodhoz nem meszsze,
egygy ölnyi magasságúak,
hoszszas szélességnek, min­
den figurát mutatnak, alat-
tok olly nagyságú lyukak
vágynak , hogy azokban
mélyen , és hoszszan bé
lehet gyertyával menni, de
a végére nem emlékeznek,
1
hogy valaki bement v o l n a ;
a'köz véllekedések szerént,
valaha hegyi tolvajoknak
barlangjok lehetett.
VEINBERG. Német falu
Vas Várm. földes Ura Gr.
Batthyáni Uraság , fekszik
Pinkafeldnek szomszédságá­
ban, mellynek filiája; ha­
tárja meglehetős.
VEINERN. Pozsony Vár­
megyében. Lásd 4$7Ö7Ő5-
P rácsa,
VEINGRABEN. Horvát falu
Sopron Várm. földes Ura H.
Eszterházy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Tsá-
szárfalvához közel, és an­
nak filiája, SopronWz 3 |
mértföldnyire; határja he-
;yes, a nyomásbéli, rozsot
f eginkább , árpát, zabot,
és pohánkát is terem, szó­
leje nints, réttye tsekély,
erdője elég van.
V E J R E . Kis, és Nagy
Vcjkc. Két faluk Tolna
Várm. földes Urok Gr. Apo-
nyi Uraság, lakosaik katoli­
kusok,, és másfélék, feksze­
VEJ. 6tí
és annak filiáji; földgyeik
j ó k , 's egyéb megkívántató
javaik is vágynak.
VIJKB. Szabad puszta So­
pron Várm. földes Ura Gróf
Smideg Uraság.
VEIN. Szabad puszta Vesz­
prém Várm. földes Ura Gr.
Eszterházy Uraság, fekszik
Oszlopnak szomszédságában,
mellynek filiája, Zircz , és
Esztergály mellett; határja
középszerű, földgyei meg­
lehetősek; réttyei erdősek,
legelője kevés, erdeje bik-
kes, és igen szép; malma
helyben van.
VEISZRIRCHEN. Mezővá­
ros a' Bánátban, Új Palán­
kához il órányira; lakosai
kűlömbfélék, katolikusok,
és ó hitűek leginkább, szép
Szentegyházain kivul dísze-
sitik a* Városháza, Postaház,
Kaszárnya, Sóház, és né-
melly Kereskedőknek há­
zaik , Ispotállyá is van. La­
kosai kereskedés, kézi mes­
terségek, és földmívelésból
élnek; határja j ó , vagyon­
nyai jelesek, és kűlömb­
félék.
VEJTR. Szabad puszta Pest
Vármegyében.
VEJTR. Szabad puszta Tol­
na Várm. fekszik Bölcskének
szomszédságában, mellynek
filiája.
Q q 4 VEJ-
 6i6 VEJ.
V E J T I . Magyar falu Ba­
9
ranya Várm. földes Ura a
Pétsi Káptalanbéli Uraság,
lakosai reformátusok, fek­
szik n. kel. Hiricshez, ész.
Yaiszlóhoz közel; foldgye
Dráva "izének átadásaitól
gyakran károkat szenyved;
határja 3 nyomásbéJi, búzát
leginkább terem; Csos[i
nevezetű pusztája is van.
VEIXELDAUM. Vas Várm.
földes Urai a' Cziszterfzita
Szerzetbéli Atyák
VEK. Szabad puszta Ko­
márom Várm. földes Urai
tpbb Uraságok, fekszik ó -
Gallyának szomszédságában,
mellynek filiája.
V É R E . Magyar falu Zem­
plén Várm. földes Urai Szir­
may, és több Uraságok, la­
kosai katolikusok , és ó
hitűek, fekszik Zeténybez
közel, szántó földgye j ó ,
fekete agystgos, van dom­
bos, és homokos i s , minden­
féle vetemény termésre al­
kalmatos, réttye kevés, er­
deje nintsen.
VERENV. Magyar falu Ba­
ranya Várm. földes Ura a'
Pécsi Püspökség, lakosai
többfélék , fekszik Kárász­
t jók, vagyonnyai külöcnb*
hoz k ö z e l é s annak filiája;
hátárja olly forma , mint
Egregyé.
VEKERD. Oláh falu Bihar
Várm. földes Urai több Ura­
VEL.
ságok , lakosai ó hitűek,
fekszik Zsákának szomszéd­
ságában, Váradhoz, Debre-
czenhez is mintegy 6 mért­
földnyire; % nyomásbéli kis
határja terem buzit, tengerit,
zabot; árpát kevesebbet.
V E L B A C H . Eiltnhach.
Német falu Szepes Várm.
földes Ura Gr. Csáky Uraság,
lakosai katolikusok, fekszik
Vallendorfhoz \ mértföld­
nyire ; legelője szoros, rét­
tyei néhol soványak, föld­
gyének két része j ó , fája
9
van mind a kétféle, piatza
Olasziban, és Várallyán.
VBLCSICZ. Tót falu Bars
Várm. földes Ura G. Migázzi
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik A. Maróthoz 1 fert.
mértföldnyire; földgye j ó ,
szóleji is meglehetősek, fája
van, legelője elég, makkja
is terem ; eladása Nyitrán,
Sz. Benedeken, és Nagy-
Tapoltsányon.
VEKISICZ. Tót falu Tren­
tsén Várm. földes Urai több
Uraságok, lakosai többfélék,
fekszik Kohanóczhoz közel,
mellynek filiája, Vág vize.
mellett; határbéli föld gyei
félék.
V E L E G . Tót falu Fejér
Várm. földes Ura Gr. Laro*
berg Uraság, lakosai evan­
gélikusok, fekszik n. kel.
 VEL, VEL. 6i 7

Mórhoz i , d. Balinkához £ resztúrhoz 1 \ mértföldnyi­

órányira; 3 nyomásbéli ha- re; határja szoros, és töíd-
tárja búzát , rozsot, és zabot ! gye js sovány.
leginkább terem, földgye VELENCZE. Magyar, és
hegyes, völgyes, fekete; német falu Fejér Várm. föl­
erdeje, szőleje v a n , bora des Ura Meszlényi Uraság,
fejér, és veres; nádgya nints, lakosai katolikusok, refor­
piatza Mórban, és Győrben. mátusok , és zsidók , fekszik
V E LEGE. VelgcrsTjlorf. n. k. Nyékhez n. ny. Su-
Német falu Vas Várm- földes koróhoz, é. Nadaphoz is £
Ura Gr. Batthyáni Uraság, órányira; 3 nyomásbéli ha-
lakosai katolikusok, fekszik tárjának némelly része dom-
Sankfalváboz közel, és an­ bos, és köves, alsó része
nak filiája; foldgye- síkos, jó róna föld, kevés része
és termékeny, réttye kövér, homokos, búzát, rozsot,
erdeje elég, kereskedésre is árpát, zabot jól terem, sző­
scódgya vanStájerOrszágban. leje van, erdeje nints, bő­
VBLEJTB. Tór falu Zem­ velkedik jó fejér, és veres
plén Várm. földes Ura Gr. borral, gabonával, kővel,
Csáky Uraság, lakosai orosz és náddal; piatzok Fejérvá­
vallásúak, fekszik Legénye, ron, Budán, Ercsiben, és
és Gertselyhez sem meszsze; Adonyban,
hegyes , völgyes , sárga, V E L E N C Z E . Nagy Tó Fejér
nyirkos határja 3 nyomás­ Vármegyében.
béli , gabonát, és árpát te­ V E L E N C Z E . Várai Vt-
rem, erdeje e l é g , szóleje lencie Elegyes oláh Mező­
%

nints, rét nélkül is szűköl­ város Bihar Várm. földes

ködik, piatza Kassán, vagy Ura a* Nagyváradi Püspök*
Üjhelyben. Fostája is van. ség, lakosai katolikusok,
VELEM. Magyar falu Vas reformátusok, ó hitűek, és
Várm. földes Ura H. Batthyá­ zsidók, fekszik n. k. Fugyi
ni Uraság, fekszik Szerda­ Vásárhelyhez 1 , d. Szólód­
helynek szomszédságában , hoz n. ny. Nagyváradhoz
és annak filiája; határja is £ órányira; foldgye leg-
középszerű. inkább rozsot terem, 's két*
VBLEMÉH. Magyar falu szerest, középszerben ten-
Vas Várm. földes Ura Gróf gerit; Kőrös vizétől áradá­
Batthyáni Uraság , lakosai sokat szenyvednek lakosai,
fcatolikuspk, fekszik T. Kc Pecze folyóvize van, réttyei
öi8 VEL.
alkalmatosak , kis erdeje
fiatal, szőleje van legelője
f
tserjés, és tövises bokrok­
ból áll.
VELETE. Orosz falu Ugo-
csa Várm. földes Urai több
Urak, lakosai cgygyesultt
ó hitűek, fekszik Visk Vá­
rosától i órányira, Márama-
rostól a' Tisza szakasztya-e),
9
a hová apró hajókkal jár­
hatnak; határja a nyomás­
béli, terem kukoritzát, za­
bot középszerűen , szántó-
földgye igen kevés, erdeje,
fája bőven van , szőleje
nintsen.
VELEZD. Magyar falu
Borsod Várm. földes Urai
Radvánszky, és több Urak,
lakosai katolikusok, refor­
mátusok, és evangélikusok,
fekszik Sajó vize mellett;
földgyének nagyobb része
termékeny, fája elég van,
essős időben malma jó, szá­
razságban pedig | órányira,
Sajónak áradásai károkat
tesznek földgyének, piatzo­
zása Miskolczon, és Rozs­
nyón van.
VELICSNA, Nagy Falu
név alatt.
VELTKE. Tót falu
Várm. földes Ura Gr. Bat­
thyáni Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Német
Sz.Mártonhoz közel, és an­
nak filiája; földgye közép
VEL.
termékenységi, réttyeinek
fele j ó , szőleje, erdeje, és
legelője elég van , Stájer
I Országba fuvaroznak , és
kereskednek.
VEL IN. Magyar falu Ba­
9
ranya Várm. földes Ura a
Pétsi Kusztodiátus, lakosai
katolikusok, fekszik Szent
Királyhoz közel, Varjasnak
és Gerdének szomszédságá­
ban , határjának fóldgyei
soványak, réttyei középsze­
rűek, erdeje, szóleje van,
piatza Pécsen 3 órányira.
VELING. Liptó Várme­
gyében Tsárda.
VELKAPOLYA. Hochvl[cn
név alatt.
VELKENYE. Magyar falu
f
Gömör Várm. földes Ura a
Rozsnyói Püspökség, lako­
sai többfélék, fekszik Sajó
Püspökihez nem meszsze, és
annak filiája; földgye közép
termékenységfi , piatza öt
mértföldnyire, legelője elég,
fája is van.
VBLKROP/ Orosz falu
Zemplén Várm. földes Ura
Tekelfalusy Uraság, lakosai
ó hitűek, fekszik n. k. Vari-
cbőczhoz i £ , d. Kis Brezni-
Vas czéhez 1 órányira; határjá-
nak minémusége hasonló
Varichóczéhoz.
VELÜSÓCZ. Tót falu Nyi-
tra Várm. földes Ura Gr.
Traun Uraság, lakosai kato-
li-
 VEL, VEK. tfl9

Kkusok, fekszik Zavadáboz fekszikZalkodhoz közel, 's

nem meszsze, mellynek fi- ennek filiája; határja majd
liája ; határja ollyan, mint ollyan, mint Gáváé.
Podhragyáé. VENDÉG. Kis és Nagy
9

VELYOPOLYA. Tót falu Vendig. Két tót falu Nyitra

Zemplén Várm. földes Urai Várm. földes Ura Gr. Traun
Gr. Csáky Uraság, és a' Uraság, lakosai katoliku­
Plébánia, lakosai katoliku- sok, és másfélék; N. Vendég
sok, kevés oroszok, fekszik Kis Vendégnek filiája; ha­
n. kel. Lubiséhez , n. ny. tárbéli fóldgyeik hasonlók
Kochanóczhoz \ órányira; Zlatnikéhoz.
határja 3 nyomásbéli, föld- VENDÉGI. Magyar falu

f ye hegyes, a g y a g o s és Abaúj Várm. földes Urai

t

övetses, gabonát, és zabot Vendégi, és több Uraságok,

középszerben , búzát, árpát lakosai kűlömbfélék, fekszik
tsekélyen terem t; erdeje F. Gagynak szomszédságá­
kevés, piatza Homonnán £ ban, mellynek filiája; ha­
órányira. tárja középszerű, piatzozása
VEMEND. Népes elegyes távol esik.
falu Baranya Várm. a' Péts- VEND ÉGI. Magyar falu
váradi Uraságban, lakosai Torna Várm. földes Ura Hg.
katolikusok, és ó hitűek, Eszterházy Uraság, lakosai
fekszik Szekszárdtól , Pécs- többfélék, fekszik Boldva-
váradról is 3 órányira. 1 7 9 0 . vize mellett; határja j ó ,
esztendőben a' tűz által igen réttye kétszer kaszáttatik,
meg vesztegettetett; határja keresetre módgya közel,
3 nyomásbéli, földgye igen legelője e l é g , fája is van
j ó , erdeje, jó bort termő tözre.
szőleje van , és sok gyü­ VENÉCIA. Orosz falu Sá­
mölcsös fája; tartanak sok ros Várm. földes Ura Kapy
szarvas marhát, sertést, és Uraság, lakosai többen ó
juhokat is. hitűek, fekszik nagy hegyek
VEKCSELLŐ. Ó , és Új, között; foldgyének egy nyo­
vagy Magyar , és Német mása termékenyebb, réttye,
Vencsellő. Két elegyes legelője, és fája is van.
Magyar faluk Szabolts Várm. VENYIN. Nagy, és Kis
földes Urok a' Kir. Kamara, Venyin. Két puszták Fejér
lakosaik katolikusok, és re­ Várm. földes Urai a' Zirczi
formátusok , Ó Vencsellő Czisztertzita Szerzetbéli A*
tyák,
62o VEN.

tyák, fekszenek Űjmajorhoz tárja 1 nyomásbéli, rozsot

és Hantoshoz közel, melly* leginkább , árpát, zabot,
nek filiáji ; 3 nyomásbéli pohánkát középszerűen te­
határjaik hegyesek, és völ­ rem; szőleje nints, erdeje
gyesek, jó róna földgyök van.
hasznos, szénával bővelked­ VBPROVACZ. Magyar, ós
n e k , piatzok Adonyban, és német falu Báts Várpa. földes
Földváron. 9
Ura a Kir. Kamara, lakosai
VENTE. Szabad puszta katolikusok , fekszik Szta-
Szála Vármegyében. párhoz 7000, Hresztovácz-
VENTER. Oláh falu Bihar hoz 4 0 0 0 , Filipovához pe­
Várm. földes Ura a* Nagyvá­ dig 3640 bétsi ölnyire; jó
radi egygyesultt Püspökség, szántóföldgye 3 nyomásbéli,
lakosai ó hitűek, fekszik réttye, legelője az ugarokon
Kapocsány , Gyónta , és és tallókon , szóleje tsekély,
Száldobágynak szomszédsá­ erdeje nints, víz nélkül is
gokban; térséges, dombos, szűkölködik néha, nádgya
agyagos, sovány földgye sints, piatza Zombórban;
gabonát középszerűen terem, pénzt szereznek marhából,
erdeje, szőleje van; itten' és gabonából.
foly Holldd vize, s gyakran
y
VERBÁSZ. Q V&rhds^
sok károkat tészen , mellyen Rátz falu BácsVárm. földes
Várad felé vámos híd van. Ura a' Kir. Kamara, lakosai
VÉP. Vtttendorf. Magyar ó hitűek , fekszik Kiskérhez
Mezőváros Vas Várm. földes 4000 , Új Verbászhoz pedig
Ura Gr. Erdődy Uraság, a*, 800' bétsi ölnyire ; határja
kinek kastéllyával díszesít-1 3 nyomásbéli, búzát, zabot
rétik, lakosai katolikusok, terem, nagy része a* Telets-
fekszik Szombathelyhez i i kán fekszik, földgye fekete,
mértföldnyire ; határja jól erdeje nints, szőleje meg­
termő, fája tfizre van, le­ lehetős borokat tetem; mar?
gelője e l é g , réttye kevés. háji szépek.
VtPKRDf Vepersdorf. VERBÁSZ. Új Verbds[.
Német falu Sopron Várm. Német falu flács Várm. föl*
földes Ura Hg. Eszterházy des Ura a' Királyi Kamara,
Urasáé, lakosai katolikusok, lakosai evangélikusok, és
fekszik Lachenbaknak szom­ reformátusok , fekszik Ku?
szédságában , Sopronhoz i | Iához 5000, Hegyeshez pe-
jnértföldnyire; hegyes ha­ cüg 8*00 bétsi ölnyire;
ha-
határja 3 nyomásbéli, búzát, szőleji tágasak, és terméke­
zabot, árpát , krompélyt nyek, borait könnyen hely­
terem, nagy része határjá­ ben is eladhattyák, makkja,
nak a' Teletskán fekszik; és fája is van, legelője elég.
erdeje nints, szőleje neven- VERBÓCZ. Vtrbovct. Tót
dék, nádgya sints , piatza falu Nyitra Várm. földes Urai
tíjvidékcn. Gr. Amadé, és több Urak,
VERBÉNY. Tót falu Nyitra lakosai katolikusok, és evan­
Várm. földes Ura a* Nyitrai gélikusok, fekszik Sobrántz-
Káptalanbéli Uraság, lako­ hoz 1 mértföldnyire; határ­
9
sai katolikusok, fekszik Di- ját a záporok járják néha,
vékhez közel, és ennek fi­ fája van, legelője alkalma­
liája; határja majd ollyan, tos , piatza Szobotán van.
mint Divék Újfalué. VERBÓCZ. Tót falu Ungvár
VERJBICZE. Tót Mezőváros Várm. földes Urai Gr. Sztá-
Liptó Várm. földes Ura a ray, és több Uraságok, la­
1

Kir. Kamara, lakosai több­ kosai kűlömbfélék , fekszik

félék, fekszik Sz. Miklóshoz N. Zalatskához közel, melly
nem meszsze, és annak fi* nek filiája; határja jó.
liája; határját Vág, és Szme- VERBÓCZ. Magyar falu
reczka vizek néha megöntik; Ugocsa Várm. földes Urai
fája van, legelőt bérben tar­ több Uraságok, lakosai re­
tanak, piatza Sz. Miklóson formátusok, fekszik Patak­
vagyon. hoz Maryfalvához |- órá­
VERBÓ. Vriba. Tót falu nyira ; határja 1 nyomásbéli,
Liptó Várm. földes Ura Ku- I terem búzát, és rozsot kö­
bínyi Uraság, lakosai több­ zépszerűen , zabot, és kuko­
félék , fekszik Sz. Máriához ritzát keveset; erdeje, fája
nem meszsze, és annak fi­ van, szőleje nints, tserjé-
liája; határja jó termékeny­ vel bővelkedik, piatza T«
ségi , legelője van, piatza Újlakon van.
Liptsén, és Rozembergán. VERÉB. Magyar, és német
VERBÓ. Vtrbovt, Úrban.falu Fejér Várm. földes Ura
Tót Mezőváros Nyitra Várm. Vég Uraság, lakosai kato­
földes Urai Gr. Erdódy , és likusok, és reformárusok,
több Urak, lakosai katoliku­ fekszik n . k . Válhoz | , d.
sok, fekszik Szénásfaluboz Pázmándhoz l órányira; 3
i\ mértföldnyire; Ispotállyá nyomásbéli határja hegyes,
is van, réttye , földgye jó, és völgyes, de j ó , erdeje,
s/.ö-
 szőleje van, borral, gabo­ des Ura B. Perényi Uraság,
nával bővelkedik , piatza lakosai ó hitűek , fekszik
Budán, és Ercsiben. Királyházához £ órányira,
VEREBELY. Magyar Mező­ Tisza vizéhez közel, mely-
város Bars Várm. földes Ura lyen itten rév is van; határja
az Esztergomi Érsekség, la­ tengerit bőven terem, zabot
kosai katolikusok, fekszik kevesebbet; térséges, agya­
9
Sz. Benedekhez a mértföld­ gos, fövenyes a földgye,
nyire; vágynak benne Kú­ erdeje, fája bőven v a n ,
riák i s , mellyek között leg szőleje nints, piatza Huszton
nevezetesebb C. Boronkay I órányira.
Uraságé, holott a' F. Tsászár- VERECZKE. Alsó, Felső
nak Pozsonyból Selymetzre Verec[ke. Alsó Mezóváros,
lett utazásakor éjtszakai nyu- a másik Orosz falu Bereg
9

f
odaírna vala. Posta is van Várm. földes UrokG. Schön­
enne; földgye, és szőlő­ born Uraság, lakosaik több­
hegye termékeny,' réttye, félék, fekszenek Munkács­
legelője elég van; borait hoz nem meszsze; földgyeik
könnyen, és jó áron hely­ soványak, zabot, és pohán­
ben is eladhattyák, malma kát teremnek; Alsónak 6
alkalmatos, vásárjai is esnek, országos vásárjai esnek; le­
fája kevés van. gelojök , fájok van.
VEREBÉLYI S Z É K . így VERBKNYK. Falu Pozsony
neveztetik Bars Vármegye­ Várm. földes Ura Gr. Pálfy
ben az a* Járás, mellyben Uraság, fekszik Püspökinek
az Esztergomi Érseki Prédiá- szomszédságában, mellynek
listák laknak. Szabadságaik filiája, Pozsonyhoz 1 mért­
15 67-dikben erőssittettek- földnyire ; határja közép­
meg a'Hazai Törvény által. szerű , vagyonnyai megle­
VERBBÉLT. Magyar falu hetősek; hídgya a'Dunának
Nógrád Várm. földes Ura ágán hasznos.
Almásy Uraság, lakosai ka­ VERES. Tót fala Nógrád
tolikusok, fekszik N. Bár- Várm. földesura Gr. Zichy
kánynak szomszédságában, Uraság, lakosai többfélék,
mellynek filiája ; határja fekszik Felső Tiszovnyikhoz
közép termékenységfi, rét* nem meszsze, és annak filiá­
tye, legelője meglehetős. ja; határja középszerű.
VERECZE. Vcrac^in. O- VERES BERENY , a* B .
rosz falu Ugocsa Várm. föl* betűben.
VE*
 VERES EGYHÁZA, az E. szédság jókban; földgye kö­
betűben. zépszerű , réttye meglehetős,
VERESMART, Magyar falu de néha Szamos vize káro-
Heves Várna, földes Ura a 1
síttya, piatza Szinyér Váral-
Rclig. Kincstár, lakosai ka* lyán; Nagy Károlyból Nagy
tolikusok , fekszik Sárnak Bányára szoktak gabonát
szomszédságában, mellynek kereskedés végért hordani,
filiája; határja j ó , piatza fájok, 's szólejek nintsen,
Gyöngyösön, szóleji meg­ legelőt is bérben tartanak*
lehetősek. VERESMART. MART n^v alatt.
VERESMART. Orosz kis VERESMART. Vdika Ko-
falu Máramaros Várm. földes pányó. Orosz falu Ugocsa
Ura Pogány Uraság, lakosai Várm. földes Ura B. Perényi
é hitűek, fekszik n. k. Kará- Uraság, lakosai egygyesultt
tsonfalvához tsak egynehány óhitűek, fekszik Szőlős Vá­
száz lépésnyire, n. ny. Szi­ rosától a, Rahasz falutól pe­
gethez I mértföldnyire; ha­ dig £ órányira, egy hegy-
tárja a nyomásbéli, némelly nek allyán , az ország úttyá-
helyen hegyes , völgyes, I ban; % nyomásbéli határja
másutt térséges, terem bú­ hegyes, térséges, agyagos,
zát, zabot, árpát, tengerit, és fövenyes, terem kukori-
és tatárkát; földgye a* hol tzát bőven, zabot közép­
térséges, homokos; a hol szerűen, búzát, rozsot igen
9

h e g y e s , ott agyagos; piatza keveset, erdeje, fája bóv­

Szigeten van. séggel van, de szőleje nints,
VERESMART. Magyar falu piatza Huszton; bővelkedik
Szabolcs Várm. földes Urai szilvával, dióval, és jó forrás
Hg. Eszterházy, és több Ura­ vizekkel.
ságok, lakosai katolikusok, VERESAN. Krisa Vertsdn.
és reformátusok, fekszik Kis Oláh falu Bihar Várm. földes
Várdához nem meszsze, és Ura a Kir. Kamara, határja,
9

annak filiája; határja közép­ középszerű.

szerű. VERES T Ó , a'T. betőben.
VERESMART. Oláh falu VERESVÁR. Tót falu Bars
Szatmár Várm. földes Urai B. Várm. földes Urai több Urak,
Vécsey, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik
lakosai ó hitűek, fekszik Nevedhez nem meszsze, és
Új Barlafalunak, Remete­ annak filiája; határja ollyan,
mező, és Borhídnak szom­ mint Kis Veszekényé.
VE-
 624 V£tt. VER.

VERES VÁR. Lásd Vörös- VERMES. Oláh falu Krassó

var. Várm. földes Ura a' Királyi
VERESVÁR. Német falu Kamara, lakosai ó hitűek,
Pest Várm. földes Ura Maj- fekszik Jerszeg, Izgár , és
thényi Uraság, lakosai kato Vallepáyhoz nem meszsze;
likusok, zsidók i s , fekszik határja 4 nyomás béli, hegyes
Budához két mértföldnyire, völgyes, kukoritzát inkább
n. k. Borosjenöhöz i £ , n. terem, mint más gabonát,
ny. Sz. Iványhoz i , dfSoly- erdeje, szőleje nints.
márhoz -|, é. Szántóhoz VERMES. Szabolcs Várm.
órányira; határja 3 nyomás- Tsárda.
béli, leginkább rozsot te- VERNÁR. Vernád. Tót
rem , középszerűen kétszeres falu Gömör Várm. földes Ura
búzát, káposztát, zabot, ku­ Gr. Koháry Uraság, lakosai
koritzát, bővelkedik borral, többfélék, fekszik hegyek
és krompéllyal, szűkölködik között ; határja h e g y e s ,
széna nélkül, száraz időben legelője jó.
víz dolgából is; erdeje, sző­ VERNVÁR. Baranya Várm.
leje van , piatza Pesten, és Tsárda, fekszik Mindszent­
Budán; Posta, Vendégfoga­ heznem meszsze, mellynek
d ó , és Serház is van itten. filiája.
VERK. Nepomuceni Verk VERŐCZB. Verovce. Ele­
%

vagy Boksán Verk. Két falu gyes Magyar falu Nógrád

Krassó Várm. földes Ura a' Várm. földes Ura a' Váczi
Bányászi Kamara. Püspökség, lakosai katoli­
VERKUT. Szabad puszta kusok , és reformátusok,
Szála Várm. földes Urai Zan- fekszik Váczhoz egy mért­
kay Urak, fekszik Csörgő­ földnyire , szép erdős hegy­
höz nem meszsze, mellynek nek tövében; foldgye ollyan,
filiája; határja középszerű. mint Alsó Bodonye.
* VERETETSŐ. Bereg Vár­ VERÓCZE. Szabad puszta
megyében. Nógrád Vármegyében.
VBRTHOLÁN, vagy Ver- VERPELET. Magyar falu
hovlán. Horvát falu Szála Heves Várm. földes Urai B.
Várm. földes Urai Gr. Althán Brúder, és több Uraságok,
Uraság, lakosai többfélék, lakosai katolikusok, fekszik
fekszik Sz. Mártonnak szom­ Egerhez két mértföldnyire;
szédságában , és annak filiá­ határjának nagyobb része
ja; határja meglehetős. trágya nélkül is termékeny,
réttye
réttye j ó , piatza Egerben,
legelője e l é é , szőleji jók,
gyümöltsös kertyei haszno­
sak.
VÉRSECZ. Népes Mező­
város Temes Várm. földes
Ura a' Kir. Kamara, lakosai
katolikusok, és ó hitűek,
fekszik Vérsecz hegye alatt,
kies helyen; nagy Kaszárnya
9
van benne, melly a Tsászá­
riak által épült Temesvárnak
megvétele után; nevezete-
siti selyem mívháza és sok
v Budán van:
riskásája; Sóház, Postaház,
és Ispotály is van benne.
VERSÉG. Magyar falu Pest
Várm. földes Urai B. Podma-
niczky, és Majthényi Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
igen kevés zsidók, fekszik
Nógrád Vármegyei Erdó-
Tartsához i% Herédhez j,
Aszódhoz f , Váczhoz
Pesthez 3 J státzióra; határja
a nyomásbéli, majd hegyes,
majd s í k o s , és agyagos,
leginkább rozsot terem, és
kevés kukoritzát, erdejev
nints, szóleje kevés, legelő
nélkül szűkölködik, piatza
Pesten, és Váczon van.
VERSEND. Német, és hor­
vát falu Baranya Vármegyé­
ben a' Pétsváradi Uradalom­
ban , lakosai katolikusok,
fekszik Mohácshoz 1 órányi­
ra; határja 3 nyomásbéli,
foldgye szép fekvésű, s o k ,
és kellemetes ízü fejér bo­
rokat termő szőleji, mellye­
ket Bácskában, és Szegeden
szoktak eladni; ékeskedik
az Uraságnak Tiszti lakó
házával.
VERT. Szabad puszta Fejér
9
Várm. földes Ura a Kir. Ka­
mara, fekszik n. ny. Etyek
mellett; 3 nyomásbéli ha­
tárja hegyes, völgyes, és
köves, erdeje, nádgya van,
gabonát bőven terem, piatza
VERTIKE. SÓS Vertike.
Magyar falu Baranya Várm.
földes Ura Gr. Batthyáni Ura­
ság, lakosai reformátusok 9
feleszik Selyéhez nem mesz­
sze , mellynek filiája, Drá­
vához i £ órányira, egy ma-
gasabb homokos dombon;
határja 3 nyomásbéli, fold-
gye kukoritzát, és zabot leg
inkább terem, piatza sehol
sints, szép szarvas marhákat
nevelhető legelője van Zthi
nevezetű pusztáján az Ura­
ságnak; szőleje nints.
VERTES. Magyar, és oláh
falu Bihar Várm. földes Urai
több Uraságok , lakosai ó
hitűek , és reformátusok,
fekszik Hoszszú - Pályihoz
nem meszsze, Debretzenbez
I 3 mértföldnyire ; Részege
puszta hozzá tartozandó, jó
határja terem búzát, zabot,
árpát, tengerit, kölest bő-
R r ven,
626 VEK. Viss.

ven, marha tartásra, és szé­ VBSÉNY. Heves Várme-

na tsinálásra is alkalmatos;
salétrom főzésből meglehe­
tős hasznot vesznek.
fyében, fekszik Várkony*
oz nem meszsze.
VBSICZA. Horvát faluSzala
Várm. földes Ura Gr. Álthán
VERZÁR. Alsó VtT\ár.
Uraság, fekszik Stridóhoz
Oláh falu Bihar Várm. földes
közel, és annak filiája; síkos
Ura a' Nagy Váradi Püspök­
földgye termékeny, réttye
s é g , lakosai ó hitűek, fek­
jó,legelője, fája van, szöleji
szik Fonáczához , és Felső
termők.
Verzárhoz £ órányira; hegyes
VEsiezA , vagy Vesticra*
köves, agyagos határja trá-
Tót falu VasVárm.földesurai
gyázással is alig terem kevés
Kregár, és több Urak, fek­
gabonát, erdeje nints.
szik Muray Szombathoz kö­
VERÍÁR. Felső Verzár. zel, mellynek filiája; határja
Oláh falu Bihar Várm. földes középszerű.
Ura a' N. Váradi Püspökség, VÉSZE. Szabad puszta Bé­
lakosai ó hitűek , fekszik kés Várm, földes Urai B. Ha-
Rézbányához közel, Pojáná- ruker Uraságnak Maradékai,
hoz i órányira, lakosai kö­ fekszik Gyulához nem mesz­
zött sok Kováts mesterembe­ sze , és annak filiája; ha­
rek vannak, kik azzal ke­ tárja jó.
resik élelmeket, egyéb mi- VESZEKÉNV. Lásd Veié*
néműsége ollyan, mint AJ* kény.
Verzáré, VESZRÓCZ. Falu Ungvár
VESE. Magyar falu So­ Várm. földes Urai több Urak,
mogy Várm. földesura Vésey lakosai kűlömbfélék,fekszik
Uraság, lakosai katolikusok, Dobtuskához nem meszsze,
többen evangélikusok, fek* mellynek filiáji; határja jói
szik Tapsonyhoz, Felső Se- VESZELE. Elegyes lengyel
gesdhez, és Böhönyéhez is. falu Árva Várm. földes Ura
I órányira; határja 1 nyo­ a Kir. Kamara, lakosai ka­
9

másbéli, búzát, rozsot, ár­ tolikusok, fekszik Pilszkó

p á t , zabot, kukoritzát» és heeye alatt, N ám esztóhoz i
hajdinát bőven terem, makk mértföldnyire szép helyen;
termő erdeje, és jó legelője minden tulajdonosnak saját*
te van , piatza Kanizsán, tya különösen van a' mási­
Muraközben, és Horvát Or­ kétól ; határja leginkább ta­
szágban, j vaszi vetést terem; lakosai
több-
 VESZ.
többnyire Takátsok, és ab-
ból veszik élelmeket.
VESZELE, Tót falu Nyitra
Várm. földes Urai Gr. Révay,
és több Uraságok, lakosai
katolikusok, fekszik Pöstyén
bez i £ mértföldnyire; batár-
ja, réttye j ó , legelője elég,
keresettye van az Újhelyi Só
háznál is, piatza Vág Újnely-
ben, és Verbón.
VESZELB. Alsó, és Feho
Veséit. Két faluk Bars
Várra, földes Urok Kázy
Uraság, lakosaik katoliku­
sok, és másfélék, fekszenek
N . Sarodnak szomszédságá­
ban, és annak filiáji; föld-
jyeik középszerűek , lege-
Íőjök elég van , káposztás,
és gyümöltsös kertyeik jók.
VESZKA. Tót.falu Nyitra
Várm. földesura a'F. Tsá­
szár, lakosai katolikusok,
fekszik Radosoverznek szom
szédságában, mellynek filiá­
ja ; határja olly forma, mint
Keresztié.
VESZKENY. Magyar falu
Sopron Várm. földes Urai H.
Eszterházy, és több Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Kapavárhoz nem
meszsze, Sopronhoz J mért­
földnyire; tágas határia a
nyomásbéli, rozsot, búzát,
árpát, zabot, és kukoritzát
terem, szőleje nints, erdeje
szuken van, dohányt is ter­
VESZ, 6v\
mesztenek, és juhokat ne­
velnek.
VESZPRÉM VÁRMEGYE*
Comi tatás Vts^prtmitnsU.
SBrgprebmer ©tfpanfd)aft.
Hajdan Bts^prim Vármegyé­
nek is hivartatott. Neveze­
tét vette Veszprém Püspöki
fő Városától , és Várától.
Fekszik délre Szála Várme­
gyének, 's majd Balaton
tavának, és Somogy Várme­
gyeneve szomszédságokban;
déli napkeletre Fejér Várme­
gye határozza, északra Ko­
márom, és Győr Vármegyék.
Hoszsza 14 , 's majd i j
mértföldet tesz, szélessége
pedig hol 3 , hol 6 mértföld­
nyire terjed. Hegyei számo­
sak, mellyek között legne­
vezetesebb a* híres Bakony,
erdőségeivel egyetemben;
hajdan híres Apátúrsága, 's
Klastromai is nevezetesítet-
ték, és a' királyi vadászatok,
mert ezeké volt, és Gond­
viselője Grófi nevezettel il­
lettetett; most pedig nagy
erdőségei, külömbféle vad-
gyai, makkoltatásai, üveg­
hutája, és bányája; mellyek
tulajdon neveik alatt fordul­
nak e l ő , kissebb hegyeivel,
y
s folyó vizeivel egyetem­
ben , ezek között leg ne­
vezetesebb Balaton tavának
az a* része, melly e* Várme-
ébez tartozik. Vidékje
r a több-

tag VESZ.
többnyire jó termékenységi!,
's a* természetnek minden
javaival megáldattatott lévén
jó lakist szolgáltat leginkább
Magyar, kevesebb német,
és tót Lakosainak. Levegője
egésséges, marháji kűlömb­
félék, és számosak, borai jók
és középszerűek, juhai hasz­
nosak, számos makkolható
sertéseikkel egyetemben.—
Igen szívesen köszönöm N.
Királyi Tanátsos, és Vicze
Ispány Kun László Úrnak,
munkám'előmozdítása eránt
való szívességét, a' Tekén.
Szolga-Bíró Urakéval egye­
9
temben , a kik e' Vármegyé­
nek leírását vóltaképen ki­
dolgozván , nékem jókor
megkk&ldeni nem sajnállot-
m ták. Mindöszve a 8 i lakó­
helyek vágynak benne, 's
a* Veszprémi, és Szombat­
helyi Püspöki Megyékhez
tartozik. Hanta pedig a 9
Győri Püspöki Megyéhez.
VESZPRÉM. Vespnmium.
Nevezetes magyar, és kevés
német lakosú Püspöki Város
és Vár Veszprém Vármegyé­
ben , földes Ura V V eszpremi
Püspök, és Káptalanbéli Ura­
ságok, lakosai katolikusok,
evangélikusok, és reformá­
tusok, 's számos zsidók i s ,
a' kiknek helyben van zsina­
gógájuk. Fekszik Sz. Király
Szabadgyánák, Fájsznak, és ,
VESZ.
Vámosnak szomszédságjok-
ban, meredek begyes, völ­
gyes, és kősziklas helyen t
' Pápától, és Fej érvártól is $
, mértföldnyire. Hozzá tartóz*
9
nak ezek a szabad puszták:
Jutás, Tsatar, Pór Fá/s[,
és Baldcza. Jutás a' Kápta­
lanbéli Uraké, Tsatar pedig
Tállián, és Rohonczi Uraké.
Hajdan némellyek szerént,
királyi lakó hely is vala.
Nevezetesítette leginkább
Sz. ISTVÁN Király az Apá-
tzákaak Klastromjókkal, és
gyakorta itten létével , 's
Gizelaval egygyütt is meg­
tisztelek. Sőt Szent IMRE is
itten tevé fogadását. 1 2 7 1 -
dikben Erzsibet Királynénak
még a' Korona fejére téte­
tett, azután pedig a' mai
szokás szerént jobb vállaik­
ra szokott tétetni, 's meg-
koronáztatások a Veszprimi
9
Püspököt illeti, mellyet 1437
ben el akart tölök tulajdoni- >
tani az Esztergomi Érsek, de
a' Szikely Fejirvdri Gyűlés-
ben jó vége szaksztatotr. Né­
hai Pál Veszprémi Püspök
vala, a'ki a' R.Sz. PáPSzer­
zeteséinek szabásokat adott,
és alatta Klastromjaik szépen
szaporodtak. Püspökjeit lásd
F. Tisz. Kánonok Práy, és
Róka Uraknak munkáikban.
Hadi viszontagságai is elég
keservesek voltak. MÁTYÁS
KI*
 VESZ* VESZ* 619

Királynak halála után a' N. Koller Ignát[Úr meg-

Németek foglalták-el, 15 51 újjíttatott. Emlékezetére e
9

ben az Ozmánok 15 6 5-ben sorok tétettek : Sactllum

f

ismét a' Németek G. S\alm* hoc, quod a B. S. Gi[ela,

vezérlése alatt, és ekkor is S.Sttphani primi Rcgis
lerontattak, 's elégtek neve­ Apostolid Conjugc condi-
zetesebb épületei; I59}ban tunx esse traditur, dia ácso­
Zinan Basa hódította-meg, latúm, Ignatius Koller de
a' ktSl 1598-dikban Pálfy. NagyMánya Episcopus Ves-
és Schwar\cnbcrg vezérlésekprimiensisy priori formae\
alatt viszsza vétetett. 1 6 6 3 - & nitori restituit, atque
dikban ámbár nem veheték- Alt arc Christo Dominó pro
meg az Ozmánok a Várat, nobis crucifizo dicatum con-
9

de a Várost feldúlták, fel­ sccravitydic 10. mensis Apr.

9

égették, s lakosait is fog­ anno 1 7 7 1 . F. T. Katona

9

ság jókba elhajtották. Haj­ József Úr pedig két Oltárt

dan sokkal nevezetesebb e- építtetett, *s az ottan találtt
rősségei valának, míg 1 7 0 a zöld márvány oszlopokkal
falai le nem rontattak. Most felékesíttette. 3-dik A* Sz.
legnevezetesebb része a'Vár, Ferentz Szerzetebéli Atyáké,
mellyet díszesitenek a kü­ melly Sz. Istvánnak ván szen­
9

9 9
lömbféle Szentegyházakon telve, s ez a felfilírattya:
kivul a' Püspöki jeles Kas­ ProvidenticB Divince Sacrúm
tély , a Káptalanbéli Urasá­ 1 7 7 6 . Ple sVM ConDeCo-
9

goknak házaik, a Várme­ rata eX rVlnls. 4-dik A

9 9

9
gyeháza s a t. Szentegyházai Piaristáké, holott a B. Szűz
9 9

között első, s legnevezete­ Máriának Képe nevezetes.

9

9
sebb a nagy Szentegyház, E Szerzetbéli Atyák tanít-
9

9
melly Sz. Mihálynak emlé­ tyák itten a Deák IfFjúságot.
kezetére szenteltetett, olly 5. Sz. László* Kápolnája a
9

jeles ékesítései vágynak be­ Temetőben. 6. Sz. Anna

9

9
lől, mellyek Kir. Szentegy­ Kápolnája a Városban /mel­
házhoz is illendők volnának. lyet Kis Sándor Úr szerzett
A Katakomba régi maradékvala. Nevezetes díszesulése-
9

9
épület, mellyet Főtiszteiető, k e t , s jótéteményeket nyert
's mély tudományú N. Pré­ I e Város néhai Gr. Eszterházy
9

post Tsapodi LajostírV>ét Imre Veszprémi Püspök ,

Oltárral diszesíttetett. iszor azután Magyar Országnak
Qi[da Kápolnája, mellyet Primássá által, és N. Mányai
R r 3 Kol-
6y> VESZ,

K o l l e r Ignátz Veszprémi Püspöki nagy Kert, melly

Püspök által, a'kik valóban az egész Városnak nem kis

Í
éldás, és külömbféle sok díszt, és frissítő helyet szol-
1
őltségeket tettek mind a' gáltat. E Városhoz tartóz*
Várnak, s szenteltt, és vi­ nak még Bohin, 's az Apá-
9

lági épületeinek, mind pe­ tzák völgye, Jtrusdltm, és

9

dig a' Városnak nevezetest- Benedek h e g y e , s Lebuj, 9

1
rése végett; valamint a' nagy melly a Jésuitáké vala. —
hirfi Bíró Marton volt Püs-Határja hegyes, és völgyes,
pökjeis. Születése helye Dr közép termékenységi, le-,
Veszprémi Irtva>2 Ürnafc, a* gelője köves, van a Város* 1

ki szép magyar mankáji által nak határjában egy darab

gz egész Hazában eléggé ne­ nevendék, és cégi erdő i s ,
1
vezetes. Az Evangélikusok­ mellynek az állván van a
nak , 's Reformátusoknak is Városnak kaszáflója; szép
9
vágynak Templomaik , és erdője van a Káptalanbéli
Frédikátorjaik. A Vármegye Uraságnak a* Jutási pusztán,
1

Házán e felírat van: Has Szölejik a Tsatdri pusztán,

9 9

xDes SVperls Patrlx sVIs- gyümöltseik nagyon szépek

qVe CIVIbVs noblLIs Vnl- teremnek; hasznos vetemé­
Versltas VeszpréMIensIs e- nyes kertyeik Séd vize mel­
9
LeVaVIt. A' Vár magas he- j lett vannak, melly a Városon
gyen épőlt, 's jeles, és égés- j keresztfii foly, 's ezen van-
séges lakást szolgáltat; alatta nak jó liszt, Kása, és deszkát
van a híres vízi mesterséges metsző malmaik; piatzok
9

ház, melly által a'víz a'Vár helyben, 's másutt is.

alatt,malmot is hajtó folyó­ VESZTENICZ. Alsó, Felső
ból fel a Várba szolgáltatta­ Vestfenict* Két népes tót
9

tok. Nevezetes felőle, hQgy faluk Nyitra Várm. földes

annak készítője meghaláloz* Urok a' Nyitrai Káptalanbéli
v á n , 1 5 esztendős fi ja vé­ Uraság, lakosaik katoliku­
gezte-el e' valóban neveze­ sok, Alsó a Felsőnek filája;
9

tes vízi mesterséges épületet. fekszenek Rokos nevfl hegy

A' Vár alatt lévő Városban alatt; földgyeik jók, fájok
legtsínosabb épfilet F. Tisz. van, szólejik termékenyek,
Kánonok Kapuvari Antal javaik többfélék, sáfrányt i*
Uraságnak lakó helye, és termesztenek.
jeles kertye. Köz?] van hqzr VESZTŐ. Magyar falu Bé­
xá a Vendégfogadó! és a kés Várm. földes Urai B,
9
9

Ha-
 VESZ. VEZ. 631

Haruker Maradékjai, lakosai néha az áradások károsíttyák

katolikusok, és reformátu­ fája tsekély, Gy&lvéz pusz­
9
sok , fekszik Kis Ladányhoz tát is bírják, Szamos vize
nem meszsze, és anrfak fi­ mentében szép gyümöltsösei
liája ; földgyének | része jő, vágynak.
legelője szárazságban e l é g , VEZEKÉNY. Nagy, és Kis
nádgya is terem, szőleji van­ Ve\ekiny. Két faluk Bars
nak, egy része földgyének Várm. Nagy - Vezekénynek
salétromos, és sovány, ha­ földes Ura az Esztergoipi
tárját Kőrös vize gyakran Káptalanbéli Uraság , Kis-
károsíttya. Vezekénynek pedig Bocs-
VESZ VERES. K. és*N. Ves^ kay, és Szmertsnik Uraságok,
Veres. Két tót falu Gömör lakosaik katolikusok ,*s más
Várm. földes Urok Gr. An- félék i s ; Kis Vezekény aman
drásy Uraság, lakosaik több­ nak filiája; fekszenek Ar.
félék, Kis Veszveres Nagy­ Maróthoz l i mértföldnyire;
nak filiája; amabban van határbéli földgyeik kö?ép-
deszka, fűrész malom, és szerőek, mint vagyonnyaik.,
réz olvasztó ház i s ; föld­ VEZEKÉNY. Garam, és
gyeiknek egy része hegyes, Fakó Vezekény. Két faluk
a' többi pedig középszerű; Bars Várm. földes Uraik G.
vas műhelyeik vágynak a Eszterházy, és több Urasá­
9

saját, és szomszéd határok­ gok , fekszenek Zelízhez,

ban , piatzok k é t , 's három jís Csekéhez nem meszsze,
mértföldnyire. mellynek filiáji; legelojök
VETERNIK. Bars Várm. van e l é g , földgyök, és rét-
földes Ura Körmöcz Városa, tyek termékeny, gyümöl­
fekszik Körmöczhöz közel, tsös kerrtyeik meglehetősek,
és annak filiája. j piatzok Báton, és Esztergom­
VETÉS. Magyar, és oláh I ban van.
falu Szatmár Várm. földes U- VEZEKÉNY. Magyar falu
rai több Urak, lakosai ó Heves Várm. földes Urai
hitűek, és reformátusok, több Urak, lakosai katoliku­
fekszik Zsadány, D o b b , és sok , fekszik Torna Szent-
Szatmárnak szomszédságjok- Miklóshoz kpzel, mellynek
ban; szántó foldgye közép filiája; határja jól*termő.
termékenységi), réttye, le­ VEZEKÉNY. Szabad puszta
gelője elég, piatza Szatmá­ Heves Várm. földes Ura B.
ron , és Károlyban ; batárját Orczy Uraság, fekszik De-
R r 4 recs-
63* Vcz. VlCHi

recskihez, és Ballához nem 'VICHNYE. Vichnoyani,

meszsze ; határja tsupán Eistnbach. Tót falu Bars
erdőkből áll. Várm. földes Ura Selmecz B.
VEZEKENY. Magyar falu Városa, lakosai katolikusok,
Pozsony Várm. földes Ura G. fekszik Selmecz Városához
Eszterházy Uraság, lakosai nem meszsze, 's fördóje ne­
katolikusok, fekszik Táltos­ vezetesiti; határja sovány,
hoz közel, és annak filiája; de vagyonnyaikat jól elad-
határja középszerű , mint hattyál, fájok, legelójök
vagyonnyai. elég van.
VEZEND. Oláh falu Szat­ VICHODNA. Tót falu Lip­
már Várm. földes Ura Gr. tó Várm. földes Ura a' Királyi
Károlyi Uraság, lakosai ó Kamara, lakosai többfélék,
hitűek, fekszik Mező Petri- fekszik Hibbének'szomszéd­
hez nem meszsze, és annak ságában, mellynek filiája;
filiája, Pórteleknek is szom­ postája is van, legelője elég,
szédságában ; határja 3 nyo­ tája van mind a'kétféle, kézi,
másbéli , földgye, réttye, és szekeresi munkával van
9
módgyek a keresetre, föld­
legelője e l é g , erdeje kevés,
szőleje nints, piatza Nagy- gye leginkább árpát, és za­
Károlyban 1 mértföldnyire. bot terem.
VICSAP. Kis Vicsap, és
VEZSENT. Magyar falu
Nagy Vicsap. a. Tót faluk
Heves Várm. földes Ura B.
Nyitra Várm. földes Uraik
Podmaniczky Uraság, lako­
több Urak, fekszenek Cser-
sai katolikusok, és reformá­
mendhez nem meszsze; ha­
tusok, fekszik Czibakházá-
tárjaik j ó k , rétryeik meg*
hoz közel, mellynek filiája;
lehetősek, fájok van, sző-
földgye termékeny, melly­
lejik jól termők, legelójök
nek egy része salétromos,
e l é g , piatzok sem meszsze.
nádgya is -terem.
VICZA. Magyar falu Sop­
VIBORNA. Bierhrun* Tót ron Várm. földes Ura Gr. Vi-
falu Szepes Várm. földes Urai czay Uraság, fekszik Beled­
Mudrányi, és több Uraságok, hez nem meszsze, és annak
lakosai katolikusok, és más­ filiája, Sopronhoz 6 mért­
félék, fekszik Tótfalunak földnyire; tágas határja a
szomszédságában, és ennek nyomásbéli, búzát, rozsot,
filiája; fája tűzre van, föld­ árpát, zabot terem , szőleje
gye meglehetős. nincs, erdeje középszerű.
Vio.
 VlD. VID. <*33

VID. Tis[a Vid. Magyar és annak filiája; határja ol­

falu Bereg Várm. földes Urai lyan , mint Bisztriczkáé.
több Urak, fekszik Kapocs- VIEDEN. Lásd Vedíny.
Apátinak szomszédságában, VIDERNA. Tót falu Tren­
és annak filiája ; batárja tsén Várm. földes Urai több
középszerűi. Urak, lakosai katolikusok,
VID. Nem. Vid. Magyar fekszik Lukihoz közel, melly
falu Somogy Várm. földes nek filiája; batárja közép
Urai több Urak, lakosai ka­ termésű.
tolikusok, fekszik Csákány, VIDERNIK. Vidrig. Tót
Tapsony, és. Szakácsihoz £ falu Szepes Várm. földes Ura
órányira; határja a nyomás- j a* Szepesi Püspökség, lako­
béli, búzát, rozsot, zabot sai katolikusok, fekszikSkav
terem, erdeje, szóleje, le- nikboz nem meszsze; határja
gelője nints, piatzaKanisán i néhol sovány.
és Horvát Országban. VIDOKCZ. Tót falu Vas
Várm. földes Ura Gr. Nádas-
VID. Magyar kisded falu
dy Uraság, lakosai katoliku­
Veszprém Várm.'földes Urai
sok, fekszik F. Lendvának
több Urak, lakosai katoliku­
szomszédságában, mellynek
sok, fekszik Kis Szőlőshöz
filiája; földgye sovány, szó­
4 órányira; Dobronnak fili­
leje, és fája tűzre van.
ája; határja i nyomásbéli,
VIDOVÁN. Tót falu Nyi­
földgye terem rozsot, búzát,
tra Várm. földes Ura V F.
és mindenféle tavaszit, Som­
Király, és több Uraságok,
lyón szólókét bírnak, mel-
lakosai katolikusok, fekszik
lyeknek boraival, és mar­
Radosoveczhez nem mesz­
hákkal is kereskednek; er-
sze, cs annak filiája; határja
dejek szép van.
ollyan, mint Vleskováqé.
VIDAFÖLD. Visne Dechr VIDOVECZ. Alsó, Felső
tari. Tót falu Liptó Várm. Vidovec\. Két hordát faluk
földes Ura Kubinyi. Uraság; Szála Várm. földes Ürok Gr.
határja jól termő, legelője Álthán Uraság, lakosaik ka­
alkalmatos. tolikusok, fekszenek Csák­
VIDEFALVA. Vigyina. tornyához nem meszsze; ha­
Tót falu Nógrád Várm. föl­ tárbéli földgyeik középsze­
des Ura Gr. Berényi Uraság, rűek , réttyek, l e g e l o j ö k ,
lakosai többfélék, fekszik 's vagyonnyaik is meglehe­
Losoncihoz, nem meszsze , tősek*
*34 VID.
VlDORNYA IyAR , U L.{
betűben.
VIDRANY. Tót falu Zem­
plén Várm. földes Ura Gróf
Csáky Urasig, lakosai ó
hitűek, fekszik Kalenóhoz
nem meszsze, Palotához is
közel; határjaínyomásbáli,
hegyes, veres agyagos, te­
rem kevés zabot, tatárkát,
és krompélyt, erdeje van ,
szóleje nints, széna nélkül
szűkölködik, piatza Sztrop-
kón van.
VIDUNA. Tót falu Tren­
tsén Várm. fekszik Zboróhoz
nem meszsze; határja közép­
szere, legelője, makkja van,
marhákkal is kereskednek*
VIELA. Kis , és Nagy
Vtela. Két falu a Bánátban,
9
9
a Pántsovai Kerületben.
VIESZRA. Tót falu Bars
Várm. földes Ura az Eszrer-
omi Káptalanbéli Uraság,
fakosai katolikusok, fekszik
F. Apátihoz, és Beczkóhoz
nem meszsze; földgye síkos,
és meglehetős termékenysé-
t
ő, komlója is terem, keres-
edésre módgya Oszlányon,
fája van, legelője szoros.
VIESZKA. JCis, és Nagy
yitstka. Két tót falu Nyitra
Várm. földes Urai B. Hellén-
bach, B. Révay, és több
Uraságok, lakosaik katoli­
kusok, és másfélék, feksze­
nek S;» Kereszthez, és Rip-
VB.
pinyhez nem meszsze; határ­
jaik majd ollyanok, mint
Sarluskáé, vagy Radosótzé.
VIESZRA. Szabad puszta
Nyitra Várm. fekszik Nagy
Kosztolánboz nem meszsze,
mellynek filiája.
VIESZRA. Szabad puszta
Nyitra Várm. fekszik Alsó-
Lehóczhoz közel, mellynek
filiája.
VIESZRA, Két tót faluk
Trentsén Várm. földes Uraik
B. Révay, és több Uraságok,
lakosai többfélék, fekszenek
Vágójhelyhez, Beczkóhoz,és
Pukovhoz közel; határjaik
I ollyanok; mint Kocsóczé,
! , V i p s z R A . Ungvár Várqi*
VIGANT. Vigtd. Magyar
falu Szála Várm. földes Urai
Domokos, és több Urasa*
g o k , fekszik Petendhez neitj
meszsze, mellynek filiája;
határja középszerű.
VIGLES. Régi Vár Zólyom
Várm, földes Ura Hg. Eszter­
házy Uraság, épült Zólyom?
hoz i mértföldnyire* Hajdan
a Királyoké v o l t , a mint
9 9
Zsigmond Királynak itt lé­
telekor, 1397-dikben kóltt
Királyi Levele bizonyktya.
Bél Mátyásnak itten volt
utazásakor 1719-dikben om­
ladozni kezdett, \ meguj-
jíttatását kívánnya, víg fek­
véséhez képest. Valamint
Bácskaiaknak, ugy Rakó-
 Vro,

C\iakng.k ostromlásokat isna, és búza nélkül pedig

kiállotta, s majd a eszten­ szűkölködik.
9

deig szemesen védelmezte- ' V I L Á G O S . QHihúi Siria.

tett; volt ágyúi között ezzel Elegyes Mezőváros Arad
az itattál is találtattak: Sp. Vármegyében, földes Ura
Dominus Sós de Poltdr, Bobus Uraság, lakosai kato*
Equcs (jurafus ,fieri curavit. likusok, és ó hitűek, fekszik
ViGTELEfc. Magyar falu Kovusnicz, Galsa, és Almás*
Gömör Várm. földesura Hg. hoz közel, Méhes, és Bohui
Eszterházy Uraság, lakosai hegyek között, egy kőszik­
többfélék, fekszik Rozsnyó­ lái, magas, és meredek hegy
hoz közel, mellynek filiája; tetején. Árpád Hertzeg*
batárja középszerű, piatza Ó n o k é r ó l Világosnak ne­
9
% mértföldnyire van, lege­ veztetett a Vár, qiellynek
lője tsekély, meszet is éget- fenn álló kastéllyá romfado*
n e k , és a szomszéd vas há­ zott, de kő kerítései, és
morokban pénzt kereshet­ Etelka kertyei a hegy' 6U
9
9

nek. dalán mai nap is látszatnak;

V I G L Á S . Liptó Várme­ nemkülömben Szilágyi Min
gyében Tsárda. hálynak tömlötze, és egy
VIKARTÓCZ. Tót falu Sze­
9
meleg kút. A Várnak nap*
pes Várm. földes Ura a Sze­ keleti részében hat ölnyire
9

pesi Püspökség, lakosai ka­ máig is bemennek sokan,

tolikusok, és másfélék i s , de tovább menni senki sem:
9
fekszik Lucsivnához | mért­ bátorkodik ; e Vár olly
földnyire; határja sovány, szép helyen gyászollya vóltt
más javai középszerűek, fényes voltát, hogy . hozzá
V I L Á Q . Orosz falu Zem­ Országunkban kevés helyet
plén Várm. földes Ura Gróf lehet hasonlítani; tiszta idő*
Csáky Uraság, lakosai 6 ben meg lehet innen Bihar,
hitűek, fekszik Olsinkónak Békés, Csongrád , Csanád
szomszédságában , Viravá- Vármegyéket, és az egész
hoz is közel; határja két Bánátot látni; sőt a'Budai
nyomásbéli, földgye agya­ hegyek i s , meszsze látó tsS
9
gos , és nagyon hegyes, által meglátszanak; erről a
9
zabot, tavaszi búzát, árpát, régi háborús időkben, a
tatárkát, kölest, s gabonát régieknek beszéd gyek sze*
9

9
keveset terem, erdővel, le­ rént, ha az ellenség ezt a
9
gelővel bővelkedik i gabo­ tájékot háborgatta, a Vfr*
Tor*
 6}6 ViL.
Tornya' ablakába kiakaszta­
tott lámpással adta a* Várnak
Kormányozója a' Budainak
tudtára. A* Város két gyö­
nyörű kastélyokkal és Pa-
f árulódik; £ órányira van
rochiális Templommal ékes­
kedik. Hogy régenten nagy
Város lett légyen , kitetszik
két elpusztúltt roppant Tem­
plomoknak alapjaikból, mel
lyek egymáshoz goo ölnyire
valának helyheztetve. Egy
hegynek tetőjén találtatik
egy forrás, mellytől sok
hideglölósök, és más bete­
gek is meggyógyulván ,
Kútnak neveztetik ; négy
országos vásárja van; fold­
gye igen j ó , határja tágas,
Kaimir, Kér, és több pusz­
tákkal nevekedvén ; gyö­
nyörű szőlőhegyei vágynak,
's igen jó borokat teremnek.
VILRÓCZ. Kunitndorf.
Tót falu Szepes Várm. földes
UraGörgei Uraság, lakosai
katolikusok , 's másfélék,
fekszik Dráveczhez közel ,
és annak filiája; határja né­
hol sovány.
V I L L Á N Y . Német, és rátz
f
falu Baranya Vármégyéb. a
Belyei Uradalomban, lakosai
katolikusok, és ó hitűek,
fekszik Siklós Városától i \
órányira; határja 3 nyomás-
béli, terem tiszta búzát,
zabot, kukoritzát; erdeje,
legelője kévéi; jó bora,
VlL.
ízére nézve a* Ménesivel
megegygyez; tsinálnak veres
aszszű szőlő bort is, mellynek
akója 8* és több aranyon is
hozzá egy Pelcskc nevű le­
omlott épület, a* szántóföl­
dek között, holott gyakran
találtatnak a' szántás közben
E uska és ágyú golyóbisok,
ard, ásó, puska darabok.
VILLERSDORF. Német falu
Vas Várm. földes Ura Gróf
Batthyáni Uraság , lakosai
katolikusok, fekszik Máriás-
faluhoz nem meszsze, melly­
nek filiája; földgye, lege­
lője, fája elég van; hűdös
kővel, és vitriollal is neve­
zetes hasznot hajtanak.
V I L M Á N Y . Magyar falu
Abauj Várm. földes Ura B f
Orczy Uraság, lakosai kato­
likusok , és reformátusok,
fekszik Héczéhez közel, és,
annak filiája; határja termé­
keny, piatza Kassán, réttye%
nek nagyobb részét az ára­
dások járják.
VILONYA. Magyar falu
Veszprém Várm. földes Ura
Gr. Zichy Uraság, lakosai
reformátusok, fekszik Vesz­
prémtől 1 , Fejérvártól pe­
1 dig 4 mértföldnyire; határja
1 nyomásbéli, réttyein kivul
mind köves, földgye sovány
legelője sem e l é g , erdeje
yan,
 VlLY.
_van, szőleje nints, Sédvizén
malma van.
VILY. Magyar falu Abaúj
Várm. földes Urai több Urak,
lakosai katolikusok, és re­
formátusok, fekszik Nagy-
Kázmérhez nem meszsze,
Radványhoz is közel; batár­
ja középszerű.
VILVKB. Magyar falu Nó-
f rád Várm. földes Ura Gr.
orgács.Uraság, lakosai ka­
tolikusok , fekszik Losontz-
boz 1 1 mértföldnyire ; batár­
ja középszerű, réttye, lege­
lője meglehetős.
VIMPASZING. Német falu
Sopron Várm. földes Ura Hg.
Eszterházy Uraság; lakosai
katolikusok, fekszik Szarv­
kőnek szomszédságában, So­
pronhoz pedig j £ mértföld-
nyire; volt itta* Minoriták-
nak jeles Klastromjok, van
benne Harmintzad , Posta,
Vám, és híres 6 kerekű
malom a' Lajta vizén; ha­
tárja inkább hegyes, mint
térséges, két nyomásbéli,
szőleje középszerű, erdeje
tsekély.
VJNNA. Töt Mezőváros
Ungvár Várm. földes Urai
Gr. Sztáray, és több Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
és másfélék , fekszik Sob-
rántzhoz 3 mértföldnyire, s 9
az Uraságoknak kastéllyaik-
kai ékesittetik, földgye kö-
VlN. 637
zépszerti, legelője, fája van,
bora egésséges.
VINÁR. Magyar falu Vesz­
prém Várm. földes Ura Ma­
ri cs Uraság, lakosai katoli­
kusok , fekszik Mihályházá-
hoz közel; határja a nyo­
másbéli; tsekély, és igen
követses földgye terem ro­
zsot, és mindenféle tavaszit,
tserjés erdeje van.
VINDEN , vagy Vintzn.
Német falu Mosony Várm.
földes Urai a'Czisztertziták,
lakosai katolikusok, fekszik
a* Fertő* partyán, Nyúláshoz
\ , Ausztriai Prukk Városá­
hoz 1 órányira; határja rész
szerént hegyes, völgyes, és
kósziklás, földgye fekete,
és követses, rozsot, búzát,
árpát, zabot terem ; vannak
réttyei, és legelője i s , de
nagyobb része földgyeinek
szőlőkből áll, borait hely­
ben is eladhattyák; erdeje,
nádgya, halászattya, és kő­
faragó helye is van határ­
jában.
VINDSACHT. Szabad puszta,
és Bánya Hont Várm. földes
Ura Selmetz Városa.
VINEK. Németül AcpfcU
dörfel. Magyar falu Győr
9
Várm. földes Ura a Religy.
Kintstár, lakosai katoliku­
s o k , fekszik a'kis Dunának
9
a nagy Dunába való szaka­
dásánál, Győrtől i £ órányira,
 63$ VINY. VlR.

határja lapos, szántóföldgye sovány földgye zabot terem,

kevés, réttye, és legelője egyebet tsekélyen, erdővel
igen j ó , erdeje elég, arany bővelkedik; van itten Har-
szedéssel is keresik élelme­ mintzad is.
ket; a' kis Dunán révje van. V i R c s o t O G . Oláh falu Bi­
V Í K Y B S T Y B . Oláh falu A- har Várm. földes Ura a Kir.
9

rad Várm. földes Ura Szalpek Kamara, lakosai ó hitűek,

Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. k. Fancsikának,
9
határos Soborsinnal , és a dél. Korbestnek, n. ny. Ser-
Bánáttal, foldgye nem igen gesnek, ész. Isópallagának
j ó , * d e erdeje elég v a n , szomszédságjokban; kevés
bővelkedik ketskével, mé­ szántó földgyeiknek kevés
hekkel , és gyűmöltsel. hasznát veszik, zabot leg­
V Í N N Y E . Szabad puszta inkább teremnek, ha az ára­
Veszprém Várm. földes Ura dások el nem rontyák; er­
Gr. Eszterházy Uraság, fek­ deje elég van, szóleje nints,
szik Sz. Királyt, és Sz. Lász­ néha makkon sertéseket hiz­
lói határok között; hátárja lalnak, piatzok N. Váradon
szoros, és egészszen erdős van.
rétek fo^lallyák: VIRT. Szabad puszta Ko­
V I R Á G O S . Német falu márom Várm. földes Urai N e -
9
Baranya Várm. a Bolyi Ura­ deczky, és több Urak, fek­
dalomhoz tartozandó, la­ szik Ivurta- Keszinek szom*
kosai katolikusok, fekszik szédságában, és annak filiá­
Villányhoz £ órányira ; föld- ja; határja jól termő, va­
gye két nyomásbéli , szép gyonnyai többfélék.
tiszta búzát, zabot, és ku- Viss. Vrsz név alatt.
koritzát terem/s 6—7 lábnyi V i s . Nemes Vis. Magyar
hoszszaságú kendert, erdeje falu Sopron Várm. földes.
van, legelője kitsiny, ker- Urai több Uraságok, lakosai
tyeikben teremni szokott fe- katolikusok, fekszik Pcresz-
nyérrel tartyák marháikat. lénynek, és Káptalan Visnek,
VIRAVA. Orosz falu Zem­ mellynek filiája, szomszéd-
plén Várm. földes Ura Gr.ságjokban,Spprohoz j | mért
Barkóczy Uraság, lakosai 6 földnyiré; batárja h e g y e s ,
hitűek, fekszik Csabaloncz- térséges, két nyomásbéli f

h o z , és Olysinkóhoz i órá­ rozsot, árpát, zabot, é s

nyira ; határja 1 nyomásbéli, pohánkát leginkább terem;
nagyon hegyes, agyagos,] szőleje tsekély.
Vis.
 Vis. Vi*. 63*

Vis. Káptalan Vis. Ma­ posuisst Dtos. — Fogháza

gyar falu oopron Várm. föl­ vili Salamon Királynak mint
des Ura a Győri Káptalan­ egy másfél esztendeig, míg
r

béli Uraság, lakosai katoli­ Khárisnak jövendőlésére

kusok, fekszik Nem. Visnek szabadon el nem eresztetett.
szomszédságiban, Soprony- Nevezetesedéit Károly alatt,
hoz 3 | mértföldnyire ; he­ a' ki által épületei királyi
gyes, és térséges határja a módon elkészíttettek. 1 3 1 0 *
9
nyomásbéli, rozsot, árpát, dikben a Sz. Koronának ide
zabot, és pohánkát terem, lett helyheztetésével híresít-
9
szőleje tágas, és jó asztali tetett, s az említett Király­
borral kedveskedik; erdeje nak háromszori házassági
középszerű. pompájával. Siralmassá tette
9
Vis. Magyar falu Szabolts vígságát ki a Királyi
Várm. földes Urai több Urak, Házat véletlenül akará ki­
lakosai többen reformátu­ ölni; de* vakmerősége tor­
sok, fekszik Zalkodhoz nem kára forrott, és érette pél­
meszsze , és annak filiája; dásan meg is büntettetett!
határja középszerű. Annakutánna ismét újra ele­
VISEGRÁD* Visegradum >venedett , s nevezetes Kirá­
9

Plintcnburg. Hajdani híres lyok, és Hertzegek tisztelték

királyi fó Vár, és most Me­ meg jelenlétekkel. Innen
zőváros Pilis Vármegyében. zálogosítá-el azután Erzsébet
9 9
Fekszik a' Duna nartyán, Királyné a Szent Koronát,
Marossal által - ellenben, mellynek elég el szóuiorító
Váczhoz í j mértföldnyire; következései lettek. Zsig­
régenten Magas Várnak i* mond Király alatt allyasodott
neveztetett. Régi fényes, fénye Visegrádnak; felemel­
és pompás épületeinek mi­ kedett ellenben Koryinus
voltát lásd Oláh Miklósnál; Mátyás alatt, a ki azt példa
9

mellyhez hasonlót nehezen nélkül váló királyi drágasá­

9
lehetett az időben látni; — gokkal felékesítette, a mint
viszontagságait pedig , és Oláh Miklós előadta vala, s 9

maradványának képét Bel méltán neveztetett földi Pa-

Mátyásnál; méltán fájlalta raditsomnak. Néhány hóna­
romlását Timon e szavai­ pig Vité[ János Érseknek is
9

val : Insvict natales Vice-őrháza vala. Régi nevezetes,

raái, b funtra ; áicei: Mátyás Királytól nyertt sza­
Í lestruxisse homincs , sed badságai c Városnak, karó*
y

sak
 sak lévén más Városokra béli, terem búzát, kukori­
nézve, az Ország-Gyűlésén tzát, rozsot, árpát, zabot,
ismét viszsza vétettek. Vi­ és kölest, szénát bőven;
szontagságait Bél Mátyás vagyon savanú vize, és a 9

elég bőven elő adta. Most köszvény ellen fördóje, a*

tsekély e' Mezőváros a* haj­ Tiszán pedig révje, erdeje
dani nagy hírű Vára alatt; sok; esnek vásárjai i s , és
határja hegyes, 1 nyomás­ vagyonnyaikat helyben el­
béli gyümöltsőt leginkább ad hat tyák.
9

terem , bort középszerűen , VISRA. Orosz falu Ungvár

hegyekből, és suru erdők­ Várm. földes Ura a Szent 9

ből áll; piatza Pesten, és Korona,, lakosai többen ó

Budán; vágynak timsó bá­ hitűek, fekszik Ungvárhoz 5
9
nyái révje a Dunán és mértföldnyire; határja tse­
t f

patak malmai. kély termésű.

VISINA. Bánátbéli falu, VISKÓCZ. Orosz falu Sáros
Lippához i £ mértföldnyire. Várm. földes Ura G. Szirmay
VISK. yiskoyeczj. Magyar Uraság, lakosai többen ó
9
falu Hont Várm. földes Urai hitűek, fekszik a Makovitzai
Gr. Koháry, és Gr. Eszter- Uradalomban; földgye meg­
házy Uraságok lakosai ka- lehetős legelője, és fája is
t A

tolikusok , fekszik Peresz- van.

lényhez i mértföldnyire; VISNYE. Alsó Visnyc.
határja j ó , vagyonnyai jele- Magyar falu Somogy Várm.
s e k , és kűlömbfélék. földes UraMerczel Uraság,
VISK. Magyar Mezőváros lakosai reformátusok, fek-
Máramaros Várm. földes Ura szikHedrahelynek szomszéd­
a' Királyi Kamara, lakosai ságában; agyagos, hegyes
katolikusok, ó hitűek , és határja 3 nyomásbéli, búzát
reformátusok, fekszik n.k. leginkább terem; erdeje,
Tecsőhöz i , n. ny. Velejte szőleje van.
Ugocsa Vármegyei helység­ VISNYÓ. Magyar falu Bor­
hez is i mértföldnyire; híres sod Várm. földes Urai több
len terem itten, mellyet a' Urak, lakosai katolikusok,
Magyar, és Erdély Országi reformárusok, és evangéli­
lakosok drága pénzen meg­ kusok, fekszik Csernelynek
vesznek; len mag olaja is szomszédságában, mellynek
híres, Aszszonyai jó szövők, filiája; hutája is van , föld­
és fonók; határja 1 nyomás­ gye néhol sovány, a hegye-
9
 ken lévő földgyeit a' zápo­
rok rongállyák; piatza Mis-
koltzon, és Egerben, lege-
lője e l é g , fája is van.
VISNTÓ. Visnyove. Tót
fala Nyitra Várm. földes Urai
Gr. Erdődy, és több Urasá­
g o k , lakosai katolikusok,
fekszik Csejtához közel, és
annak filiája; határja ollyan,
mint Hrusóé.
VISNVÓ. Tót falu Zemp­
léniVárm. földes Ura a* Reli-
;yiói Kintstár, lakosai kato-
fikusok, ó hitűek, és evan­
gélikusok , fekszik n. k. Par-
nóhoz é. Sztankóczhoz
n. ny. Bacskóhoz 1 órá­
nyira; térséges, és elegyes
ritka földgye 3 nyomásbéli,
gabonát leginkább, zabot
pedig középszerűen terem;
erdeje, szőleje nints, rét
. nélkül szűkölködik; piatza
Kassán j mértföldnyire.
V I S N Y O V E . Tót falu Tren­
tsén Várm. lakosai katoliku­
sok, és másfélék, fekszik a'
Lietavai Uradalomban; föld-
rye nem igen termékeny,
Iegelője, fája van.
V i s ó . Alsó Visó. Oláh
falu Máramaros Várm. földes
Urai Szaplonczay, és több
Urak, lakosai görög katoli­
kusok, fekszik n. k. Közép
Visóhoz i , d. Kis Bocskő-
hoz 1 órányira; határja két
nyomásbéli, sovány, köve­
tses, hegyes, völgyes, ter­
mése szíik; lakosai többnyi­
re a' F. Visói kir. szálaknak
le szállításokból veszik táp­
lálásokat.
Visó. Kötjp Visó. Oláh
falu Máramaros Várm. földes
Urai több Urak, lakosai gör.
katolikusok, fekszik n. k.
F. Visóhoz d. Szelistye- '
hez 1 mértföldnyire; határja
x nyomásbéli, termése ha­
sonló A. Visóéhoz, savanyú
vízzel bővelkedik, úgy an­
nyira, hogy egy v ö l g y e ,
számos savanyú vizek' forrá­
sáért Borvólgyének nevez­
tetik.
Visó. Felső Visó. Német,
és oláh falu Máramar. Várm.
földes Ura a' Kir. Fiskus, és
több Urak, lakosai katoli­
kusok , és ó hitűek, fekszik
Mojszénhez 1 mértföldnyire,
d. Szátsálhozis annyira, ész.
9
körül veszik a havasok, és
tenyves erdők; határja két
nyomásbéli, termésére nézve
hasonló Alsó, és Középső
Visóéhoz; határjában számos
fenyves v a n , melly eket a'
Kir. Fiskus tart, sok fenyőfa
szálfák vágattatnak eszten­
dőnként itten, és az úgy­
nevezett Vaszjier vizén le-
botsáttatnak Visó vizébe,
mellyen tovább eresztetnek
a* Szigeti piatzra; vágynak
S s a*
 a Nemeseknek havasai, mel- hoz \ mértföldnyire; földgye
9

lyeken marháikat nyaralyák. termékeny , réttye, legelője,

VISOLY Magyar falu Aba- erdeje, és szőlős kényei i s
#

iij Várm. földes Ura Semsey vágynak.

Uraság, lakosai katolikusok, * VISTUK. Tót falu Po­
és reformátusok, fekszik az zsony Várm. földes Ura Gr.
ország útban, Vilmányboz Pálfy Uraság, lakosai kato­
£ mértföldnyire, Kassához likusok, fekszik Modorhoa
nem meszsze ; harárja j ó , 1 órányira; határja j ó , va­
szőleje középszerű, rértyeit gyonnyai külömbfélék.
néha a' vizek háborgatryák, Visz. Lásd Vis.
VISONTA. Magyar falu
VISZAK. Magyar falu Vas
Heves Várm. földes Urai több
Várm. földes Ura Gr. Zsigray
Uraságok, lakosai külömb­
Uraság, lakosai katolikusok,
félék, fekszik Sárnak szom­
fekszik Ivánczhoz nem mesz­
szédságában, és annak fili­
sze , mellynek filiája; határja
ája; batárja termékeny, rét­
szoros, földgye sovány.
tye j ó , legelője szoros, fája
van , piatza Gyöngyösön , VISZÁK. Oláh falu Krassó
szőleji nevezetesek. Várm. földes Ura a' Királyi
VISONTA. Magyar falu Kamara, lakosai ó hitűek,
Somogy Várm. földes UraiG. fekszik Vetseháza, és Remete
Szécsényi , és több Urasá­ helységeknek szomszédság-
g o k , lakosai reformátusok, jókban; batárja 4 nyomás*
fekszik é. Görgeteghez ífert. béli, többnyire begyes, és
n. k. Homok Sz. Györgyhöz völgyes, leginkább kukori­
l , d. Csokonyához £ órá- tzát terem, erdeje, szőleje
nyira; határja 3 nyomásbéli, nintsen.
rozsot, kukoritzát leginkább, VÍZEN. Viestn, Bi\inct.
egyebet középszerűen terem, Német falu Sopron Várm.
erdeje, és sovány bort termő földes Ura Hg. Eszterházy
szőleje van; szarvas marhák­ Uraság, lakosai katolikusok,
kal kereskednek lakosai, fekszik Lajta Sz. Miklósnak
piatza Legrádon, Kaprontzán szomszédságában, Újváros­
és Kanizsán. hoz nem meszsze; igen he­
VISOCSÁNV. TótfaluTren- gyes határja % nyomásbéli,
tsén Várm. földes Ura Tarnó- rozsot, árpát, zabot, és p o ­
czy Uraság, lakosai katoli­ hánkát terem, szőleje nints,
kusok, fekszik Zaj Ugrócz- erdeje van e l é g , vagyon 6
 Visz, VISZ. Ő43

kerekít őrlő, és főrész mal­ ' nak szomszédságjokban, Szi­

ma is/ getvárhoz x órányira; határ­
VISZKA. i f o Ffr^l*. Tót ja 3 nyomásbéli, egyenes ,
falu Nyitra Várm. földes Ura mindenféle gabonát tpeg-
B. Hellénbach Uraság, la­ tercm, erdeje kitsiny, .sző­
kosai katolikusok, fekszik leje középszerű , legelője
Rippényhez nem meszsze; igen szük.
határja középszerű. VISZNEK. Magyar falu
VISZLAVA. Vasijává. O - Heves Várm. földes Ura Gróf
rosz falu Sáros Várm. határ­ Batthyáni Uraság , lakosai
jának egy része meglehetős, katolikusok, fékszik Árok­
legelője elég, fája is van szálláshoz egy mértföldnyire;
mind a' kétféle. földgye, réttye j ó , piatza
VISZLÓ. Magyar falu Ba­ Gyöngyösön, legelője elég,
ranya Várm. földes Ura Gr^f fája van tűzre, malma hely- ,
Batthyáni Uraság , lakosai ben.
katolikusok, és reformátu- VISZOKA. Tót falu Hont
. s o k , fekszik n. k. Máriának, Várm. földes Ura a' Selmetzi
é. Barbartz Szőlősnek, n. ny. Bányászi Kamara , lakosai
Rádnak, dél. Szerdahelynek katolikusok , fekszik Sel-
szomszédságjokban; határja metzhez egy mértföldnyire*;
3nyomásbéli, földgye búzát határjában legelője, 's fája
leginkább terem, borait a' van, szóleje nints, piatza
Valpói Uradalomban 4 órá­ Selmetzen.
nyira szokták el adni ; a 9
VISZOKA. Tót falu Sáros
helység alatt foly-ela'Tetyei Várm. földes Ura Gr. Szirmay
v i z , mellv téli időben csík­ Uraság; határja meglehetős. '
kal bővelkedik. VISZOKA. Tót falu Ung­
VISZLÓ. Falu Borsod Vár­ vár Várm. földes Ura a* Reli-
megy, földes Ura Gr. Kegle gyiói Kintstár, lakosai több­
7

vits Uraság, lakosai többfé­ félék, fekszik Pálótzhoz nem

l é k , fekszik Szent Jóbhoz meszsze, mellynek filiája;
nem. meszsze, mellynek fili­ határja jeles.
ája; határja jól termő. VISZOKA. Tót falu Tren­
VISZLÓ. Magyar falu So- d é n Várm. földes Ura Hg.
fliogy Várra, földes UraiSom- Eszterházy Uraság, lakosai
sics, és Boronkai Uraságok, katolikusok, fekszik Új hely­
lakosai reformátusok, fek­ hez i | mértföldnyire; Har-
szik Apátinak, és Harságy- mintzadgya is van, földgye
S s 2 so-
*44 Visz. VlT.

sovány, legelője, és fája k szik néha , hanem szántó­

van. földgyeiket is nagyon ron-
VISZOLAJ. Tót falu Tren­ gallyak.
tsén Várm. földes Ura Szú­ VITANY. Magyar, és tót
nyog Uraság, lakosai kato­ falu Zemplén Várm. lakosai
likusok , fekszik Belushoz katolikusok, s másfélék i s ,
9

nem meszsze; foldgye jó. fekszik Radványnak, és Vily

VSSZTELEK. Vi^kelet név nek szomszédságában; sárga
alatt. agyagos, leginkább hegyes
Visz. Magyar faluSomogy határja 3 nyomásbéli, terem
Várm. földes Urai Bárány, és gabonát, árpát, zabot; er­
Sólom Urak, lakosai katoli­ deje elég, szóleje tsekély,
kusok , fekszik Túr, és Lat- rét nélkül is szűkölködik,
rányhoz^, Karádhoz i órá­ piatza Újhelyben, és Kassán.
nyira ; határja a nyomásbéli, VITENYÉD. Magyar falu
9
kevés földgye terem búzát, Szála Várm. földes Ura a
rozsot, zabot, kukoritzát, Szombathelyi Káptalanbéli
erdeje, szőleje van, malom, Uraság, lakosai többfélék,
és legelő nélkül szűkölködik. fekszik Alsó Bagódhoz nem
VITÁLISFALVA. Vitaliso- meszsze, mellynek filiája;
vet. Tót tahi Liptó Várm. határja közép termékenysé­
földes Ura Vitális Uraság, gfi, legelője, fája, makkja
9
lakosai többfélék , fekszik van, melly a Sz. Pákaiakkal
Szent Miklóshoz közel , és közös.
annak filiája; határja termé­ V I T N Y E D . Letting. Ma­
k e n y , legelője alkalmatos, gyar falu Sopron Várm. föl­
erdeje tsekély. des Ura Hg. Eszterházy Ura­
VITANOVA. Tőt falu Árva ság , lakosai katolikusok,
Várm. földes Ura a' Királyi fekszik Kapuvárhoz közel,
9
Kamara, lakosai katoliku­ s annak filiája, Sopronhoz
s o k , fekszik Tersztenához 4 mértföldnyire; tágas batár­
i £ órányira, Oravicza vize ja a nyomásbéli, leginkább
mellett; határja 3 nyomás- rozsot, és búzát terem, árpát,
béli, termékeny, de nagy iabot, kukoritzát középsze­
viszontagságoknak vagyon rűen; tzoleje nints, szénája
kitéve, mivel a Kárpát he- boveji terem, dohánnyá ne­
9

gyéről sebesen leomladozó vezetes.

vizek , és zivatarok nem VITÉZ. Kis Viti\ Nagy
%

tsak vetéseiket semmivé te­ Vitéz. Két tót faluk Sáros

Várm.
 VlT.
Várm. földes Urok Berthóti
Uraság, lakosaik többfélék,
fekszenek Sirokáboz közel,
mellynek filiáji; N . Vitéz­
nek postája is van; batárjok
középszerű.
VITKA. Magyar falu Szat­
már Várm. földes Urai több
Urak, lakosai katolikusok,
és reformátusok, fekszik Ná-
menynek, Olcsvának , és
Dobosnak szomszédságok­
ban; határja 3 nyomásbéli,
búzát, gabonát, zabot, ku­
koritzát jól terem, erdeje
van, szőleje nints, piatza
Tisza Újlakon 3 , és Nagy-
Károlyban $ mértföldnyire.
VITKÓCZ. Tót falu Nyitra
Várm. földes Urai több Ura-
ságok, lakosai katolikusok,
fekszik Nagy Jaczhoz nem
meszsze , mellynek filiája;
földgye néhol tsekély , lege­
lője szoros, fája van.
VITKÓCZ. Német falu Sze­
pes Várm. földes Ura a* Sze-
>esi Káptalanbéli, Uraság,
{akosai katolikusok, fekszik
Körtvélyesnek szomszédsá­
gában, és annak filiája; ba­
tárja hegyes völgyes, a' zá-
t orok is járják, egyéb javai
özépszeruek.
VITT A. Nemes Vitta.
Magyar falu Szála Várm. föl­
des Urai több Uraságok, la­
kosai katolikusok j fekszik
VÍT; 64$
a' Szántói járásban; földgye
középszerű. '
VITTENCZ. Telnit[. Tót
Mezőváros Nyitra Várm.
földes Ura Gr. Erdődy Ura­
ság, lakosai katolikusok,
fekszik Pöstyénhez a mért­
földnyire; határjának föld­
gye Közép termékenységfi,
fája van, szőleji tágasak, és
termékenyek , legelője, rét­
tye jó.
ViTKOVA. Bánátbéli falu,
VIZESDA. Német, és rátz
falu Torontal Várm. földes
Ura G. Markovics Uraság,
lakosai katolikusok, és ó
hitűek, fekszik N. Kikinda,
és Bessenyö Mezővárosnak
szomszédságjokban; határja
a nyomásbéli, dohányt leg
inkább terem , búzát, zabot,
árpát, muhart középszerűén;
erdeje, szóleje nints, piatza
Sz. Miklóson, Kikindán, és
Szegeden.
VIZES GYÁN , a Gr. 1
be­
tűben.
VIZBSRET. Magyar fala
Gömör Várm. földes Ura Gr.
Koháry Uraság, fekszik N .
Rőczéhez nem meszsze , és
annak filiája; földgye ro­
zsot , és zabot terem, lege*
lője épen nem elég, faja van,
9
•piatza Jolsván; a vas műhe­
lyek is közel vágynak hozzá.
VÍZKELBT. Magyar falu
Pozsony Várm. földes Urai
S s 3 több
6^6 Vi2<
több Uraságok, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Dudvág
vize mentében, Kossuthoz
\ órányira; határja x nyo­
másbéli , legelője Hegy hely­
ség alatt van.
VIZMA. Temes Várm. föl­
des Ura a* Királyi Kamara.
VÍZNICZK. Felső, és Jfö-
tjpső Viinicie. i Orosz falu
Bereg Várm. földes Urok Gr.
Schönborn Uraság, lakosaik
többfélék, fekszenek V Mun­
kácsi Uradalomban , föld­
gyeik soványak, fájok, rét-
tyek, legelójök van, piatzok
Munkácson.
VÍZVÁR. Horvát falu So­
mogy Várm. földes Ura Gr.
Festetits Uraság, lakosai ka­
tolikusok,' fekszik é. Belo-
vár i , n. k. Agarév | , dél.
Heresnye és Kanizsához
5 órányira; határja x nyo­
másbéli , többnyire rozsot
terem, egyebet középsze­
rűen , sík homokos a' föld­
g y e , erdeje v a n , szőleje
nints, piatza Légrádon , Ka-
prontzán, és Kanizsán.
VÍZVÁR. Szabad puszta
Komárom Várm. földes Urai
több Uraságok.
VIZSLÁS. Falu Nógrád
Vármegy. földes Ura Taródy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Kaszárhoz nem mesz­
sze , mellynek filiája; határja
középszerű.
VLA.
VIZSOLY. Lásd Visoly.
VLACSA. Tót falu Saro*
Várm. fóldesUrai töbh Urak,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
Hanusfalvához nem meszsze,
és annak filiája; határja kö­
zép termékenységi!, réttye
van, erdőtskeje is.
VLADICSA. Orosz falu
Sáros Várm. földes Ura Gr.
0
Szirmay Uraság , lakosai
többen 6 hitűek , fekszik
Dricsnához közel ; határja
olly forma, mint Dricsnáé.
V L A D I C S A . Orosz falu
Zemplén Várm. földes Ura
Jekelfalusy Uraság, lakosai
ó hitűek, fekszik n. k. Sz.
Polyena i , d. Sztaskótzhoz
*, é. Felső Vladitsához is «
órányira; határja a nyomás­
béli, zabot, és krompélyt
terem, földgye hegyes, kő-
sziklás, agyagos , erdeje,
szőleje nints, piatza Sztrop-
kón van.
VLADIMIROVECZ. Vlaj-
kovec%. Bánátbéli falu, a 9
Versetzi járásban*
V L R O V Á N , v. Vluskovdn.
Tót falu Nyitra Várm.fekszik
Radosócznak szomszédságá­
ban , és annak filiája; ha­
tárja középszerű, fája van
9
mind a kétféle, és réttye is.
VLKOLINECZ. Tót falu
9
Liptó Várm. földes Ura a K.
Kamara , lakosai többfélék,
fekszik Rozénberghez közel,
melly-
 V O D . Voj. «47

mellynek filiája; határja VOJTÓCZ. Vojtovc\e. O-

meglehetős. rosz falu Zemplén Várm. föl­
V O D N I K . Rátz falu Krassódes Ura G. Barkóczy Uraság,
Várm. földes Ura a' Királyi lakosai ó hitűek , fekszik n.
Kamara, lakosai katoliku­ k.Puczákhoz 1 d . Urusnyi*
sok, fekszik Rafnikhoz nem czához 2 , é. Sztropkóhoz 1
meszsze, Luppák, és D o - órányira; határja 3 nyomás­
mányhozis közel; határja 4 béli , rozsot, és zabot terem,
nyomásbéli, egészen hegyes, földgye hegyes, és agyagos,
egyebet kukoritzánál nem szőleje nints, erdeje tsekély,
terem; erdeje v a n , szőleje piatza Sztropkón van,
nintsen. V o x y o D i N c z . Falu Temes
Várm. földes Ura a* Kir. Ka­
V O G Y E R Á D . Szabad puszta
Nyitra Várm. földes Ura a' mara , lakosai többfélék, fek­
Nyitrai Püspökség, fekszik szik Versetzhez közel, melly­
Krakovánboz nem meszsze, nek filiája; határja jó.
mellynek filiája. V O K Á N Y . Német falu Ba­
ranya Várm. földes Ura Gróf
V O J É N V . Gyigyiscny Vo-
Batthyáni Uraság , lakosai
jény. Oláh falu BharVárm. katolikusok, fekszik n. k.
1
földes Ura a N. Váradi Püs­ Rácz Pétre, ész. Herend, n.
pökség, lakosai ő hitűek, ny. Ata, dél. Siklós között;
fekszik Zavolyényhez I órá­ e' helység szép földön fek-.
nyira; hegyes, völgyes, a- szik, széles útszájának kö­
gyagos, köves földgye ten- zepén szép Temploma, nem

f
erit, zabot, és búzát terem meszsze van a* hely égtől Tfc-
c

özépszeruen, erdeje van. rentds, melly inkább hivat­

VOJKÓCZ. Tót falu Szepes tat hatnék Trinitdsnak^ az ott
Várm. földes Ura Gr. Csáky regemen lakozott Trinitd-
Uraság, lakosai katolikusok, rius Atyák Klastromának le
9

fekszik. Szlatinához közel, omladozott falairól; van itt

és annak filiája ; határja az Uraságnak malma, ser­
hegyes. háza , gőbölyt hizlaló nagy
VOJLOVICZA. Bánátbéli istállója, és Komlós kertye;
falu, fekszik Pántsováhpa határja 3 nyomásbéli, búzát
nem meszsze. leginkább terem, semmiből
VOJTEK. Falu Temes Vár­ sem szűkölködik, boraikat
megy, földes Ura a' Királyi Eszéken, és Valpón szokták
Kamara. eladni.
S s 4 Vo-
 648 VOL. VOL.

V O L I C Z A . Volycia. Orosz egy kis részében térséges ,

falu Zemplén Várm. földes sárga agyagos, kavitstsal
Urai Boronkay , Szirmay, elegyes a' földgye, erdeje
és több Uraságok, lakosai e l é g , szénája bőven van,
orosz vallásúak, fekszik Hor- piatza Ungváron, és Homon­
bok Radvány és Izbugya nán van.
9

Bélához is közel; határja 1 VOLKAJA. Falu Ungvár

nyomásbéli, földgye hegyes, Várm. földes Urai több Urak,
agyagos, leginkább zabot fekszik Orosz Komaróczhoz
terem, középszerűen pedig, közel.
gabonát, tatárkát, kölest, V O L T A . Alsó, és Felső
árpát, és tavaszi búzát, er­ Orosi Volya. Két faluk
deje kevés, piatza Homon­ Sáros Vármeg. földes Urok
nán van. B á r t fa Városa, lakosaik
VOLÓCZ. Orosz falu Bereg többfélék , fekszenek Sze-
Várm. földes Ura Gr. Schön­ benhez nem meszsze, Alsó
born Uraság, lakosai többen Volya a* Felsőnek filiája ;
6 hitűek, fekszik Munkács­ földgyeik nem igen termé­
hoz nem meszsze, és annak kenyek, piatzok közel van,
filiája; földgye j ó , ha trá- Felső Volyának réttye nem
gyáztatik, rozsot terem, le­ nagy, de fája, és legelője
gelője , fája van, réttye is jó. elég van.
VOLOSZANKA. Orosz falu VOLYA. Jus[ko Volya.
Ungvár Várm. földes Ura a' Orosz falu Zemplén Várm.
Kir. Kamara, lakosai ó hi­ földes Ura Gr. Forgács Ura­
tűek, fekszik Ungvárhoz 6 ság, lakosai orosz vallásúak,
mértföldnyire ; határja so­ határos Abaúj Vármegyei
vány, vagyonnyai selejtesek. helységgel Vehécz Bánszká-
VOLOVA. Oros[ Volova. val, Gálszécs a , Varannó
Orosz falu Zemplén Várm. ~ mértföldnyire van hozzá;
földes Ura Gr. Barkóczy Ura­ határja 3 nyomásbéli, zab­
ság, lakosai görög katoliku­ nálegyebet nem igen terem,
sok , fekszik n. k. Brezovetz- erdővel bővelkedik, kevés
hez | , n. ny. Klenovához \ vagyonnyát Varannón árúl-
órányira ; határja a nyomás­ lyák, határjában haszontalan
béli leginkább zabor terem, fekete gömbölyű hurgus ne­
%

középszerűen kevés gabonát, vű kövek találtatnak.

árpát, kölest, tatárkát, és VOLYA. Oros\ Volya,
krompélyt, hegyes, völgyes, J Fiassal. Orosz falu Zemplén
Várm.
 VOLY.
Várm. földes Urai Gr. For­
gács , és Matyasovszky Ura­
ságok , lakosai görög kato­
likusok, fekszik Sztropkő
Városához 1 ^ , Orosz Kru-
csóhoz pedig fél órányira,
hegyes, fejér agyagos, és
kavitsos a földgye, 3 nyo­
1
másbéli, terem leginkább
zabot, tatárkát pedig közép­
szerűen, erdeje bikkes, szó­
leje nints, jó kúti források­
kal bővelkedik, piatza Sztrop
kón, és Hanusfalván.
V O L Y A . Laborc\ Volya.
Tót falu Zemplén Várm. föl­
des Urai Gr. Sztáray, Okoli-
csányi, és Natafalusi Urasá­
gok, lakosai orosz vallásúak,
fekszik Sztarához n. k. \ , d.
Natafalvához fél, é. Őrmező­
höz is fél órányira; határja
a nyomásbéli, gabonát, za­
bot , árpát, és búzát közép­
szerűen terem , erdeje től-
ryes, mezeje térséges, és
Í apályos, fövenyes i s , réttye
elég, Laborcz vizének ára­
dásai rongállyák, piatza Ho­
monnán van r órányira.
* VOLÁNY. Petrán Vo-
lány. Falu Bihar Várm. föl­
9
des Ura a Királyi Kamara,
fekszik Belényesbez közel,
és annak filiája; határja kö­
zépszerű.
VOLVA. Tót falu Zemplén
Várm. földes Ura Gr Vander-
nót^Uraság, lakosai katoli­
VONY. 649
kusok , és oroszok, fekszik
Grosóczhoz £ órányira; ha-
tárja 3 nyomásbéli, zabot,
krompétyt terem leginkább,
hegyes, agyagos a' földgye,
erdeje van, szőleje nints,
piatza Homonnán.
VONYARCZ. Szabad puszta
Szála Várm. földes Urai több
Urak, fekszik Keszthelyhez
nem meszsze , mellynek
filiája.
VORHOTA. Magyar falu
Szála Várm. földes Urai több
Urak, fekszik Szála Eger­
szegnek szomszédságában ,
mellynek filiája; határja
középszerű.
VOROCSÓ. Orosz faluUng
vár Várm. földes Ura a* Kirá­
lyi Kamara, lakosai többen
ó hitűek, határja közép ter­
mékenységi!, réttye, lege­
lője meglehetős.
VOROTNICZA. Orosz falu
Bereg Várm. földes Ura Gr.
Schönborn Uraság, lakosai
egygyesultó hitűek, fekszik
Bubuliskához £ mértföldnyi-
re , a' Munkátsi piatztól nem
meszsze; határja hegyes, és
völgyes, zabot leg inkább
terem.
VOZINCZA. Tőt falu Bars
Várm. földes Ura Selmetzi B.
Kamara, lakosai katoliku­
s o k , fekszik Zsarnóhoz nem
meszsze, és annak filiája;
földgye j ó , réttye elég, le­
ge-
 6$o \oz.

gelője, fája, makkja v a n , Egybázasfalunak filiája; sík

piatza Selmetzen. határja i nyomásbéli, búzát,
VOZOKÁNY. Tót falu Nyi rozsot, árpát, zabot terem,
tra Várm. földes Urai Mérey, szőleje nints, réttye szoros,
és több Uraságok, lakosai erdeje szűk.
katolikusok, fekszik Sárfő­ VÖLGY.'Sík Völgy. Sza­
höz közel, mellynek filiája; bad puszta Komárom Várm.
földgye közép termékenysé földes Ura Gróf Eszterházy
g u , fája van , szőleje ter­ Uraság.
mékeny, köveket el is ad­ * V Ö L G Y E . Sittr Völgye.
nak, legelője e l é g , réttye Falu Bihar Várm. földes Urai
j ó , piatza i órányira, malma Gr. Csáky, és több Urasá­
helyben. g o k , fekszik Tót Teleknek
VÖCSKÖND. Magyar falu szomszédságában, mellynek
Szála Várm. földes Ura a' filiája.
Kapornaki Prépostság, la­ VŐLGYIFALVA. Magyar
kosai többfélék, fekszik N. falu Szála Várm. földes Ura
Apátihoz közel, és annak Hg. Eszterházy Uraság, la­
filiája; határja szoross, és kosai többfélék, fekszik A.
néha az áradások járják; Szád várnak szomszédságá­
szőleji jók. ban, mellynek filiája; határ­
VÖDRÖD, Vogyerdd. Ved­jának egy részét Lendva vize
red név alatt. szokta meg önteni; szőleji
VÖK. Magyar falu Posony termők.
Várm. földes Ura a' Posonyi VÖNŐCZ. Magyar falu Vas
Kápíalanbéli Uraság, lakosai Várm. földes Urai Horvát, és
katolikusok, fekszik Újfalu­ több Urak, fekszik Sz. Már­
nak, és fiustelekipek szom- tonhoz nem meszsze, és an­
szédságjokbán ; többnyire nak filiája; földgye termé­
minden esztendőben vetik keny, legelője, és fája van,
földgyét, marha legelő me­ szőleje termő.
zején , 's kevés rétségén ki­ VÖRÖSEGYHAZA. Pest Vár­
viül egyéb jövedelme nints. megyében, az E. betűben.
VÖLCSEJ. Magyar falu So­ VÖRÖSALMA. Cservenic\a.
pron Várm. földes Urai több az A. betűben.
Uraságok, lakosai katoliku­ VÖRÖS B É R E N Y , a'B. be­
sok, fekszik Egyed Mezővá­ tűben.
rosnak szpmszédságában, So­ VÖBÖSKŐ. Cserveni Ka-
pronhoz 3 | mértföldnyire ; men. Tót falu Trentsén Várm.
föl-
 VöR. Vöu.

földes Urai Gr. Königszeg, Királyi Kamara, lakosai ó

és több UraL, lakosai kato­ hitűek , fekszik Birk1s és f

likusok, fekszik Pukóvboz I Osztros között ; határja 4

% mértföldnyire ; földgye I nyomásbéli, egy része lapá-
közép termékenységi!, lege­ jlyos, más része hegyes,
lője, faja kevés. j többnyire tsak kukoritzát
VÖRÖSKŐ V Á R A . Bibcrs- terem, középszerű erdeje
burg, Cserveni Kamin. Igenvan, szóleje nints. ,
jeles fekvésű Vár Pozsony VÖRÖS T Ó . Német falu
Várm. földes Ura Gr. Pálfy Veszprém Várm. földes Ura
Uraság. Épült Modorhoz Gr. Zichy Uraság, lakosai
mintegy mértföldnyire, ma­ katolikusok, fekszik Barnag
gas bclyen 1 1 3 0 , és 1 1 4 0 hoz £ , Méneseihez 1 órányi-
esztendők között, 's meszsze ra; két nyomásbéli földgye
ellátást szolgáltat vidám és agyagos, motsáros, mindent
v
9
egésséges helye. Külömb­ egyaránt rerem , szénája, s
féle viszontagságokat szeny­ erdeje kevés, szőleje nints.
vedett erőssége mind a'Ta­ VÖRÖSVÁGÁS. Cscrvcnicza*
tárok , mind pedig Ottokár Tót falu Sáros Várm. földes
nak népe által; de 1705- Ura a Kir. Kamara, lakosai
9

dikben Rákóczinak kövctóji többfélék, fekszik Eperjes­

igen példásan elverettettek hez i £ mértföldnyire; 1 ha-
alóla. 1781-ben nagy égés tárja néhol nehezen mivel-
által sanyargattatott. Épü­ térik, de j ó , legelője, er­
lete a* Várífak , valamint deje, és réttye elég v a n ,
belső drága ékessége is ne­ Opál kövek is találtatnak
vezetes, ezenkívül külömb­ vidékjén.
féle gazdasági épületekkel, VÖRÖSVÁR. Rothenthurn.
ugró kúttal, s egyebekkel Német Mezőváros Vas Várm.
9

nevezetesíttetik ; vidékje földes Ura Gr. Erdődy Ura­

9
szép, földgye néhol sovány. ság, a kinek kastéllyával
VÖRÖSIVÍART. Mart név jeles, lakosai katolikusok,
alatt. Nevezetesíu Hg. Eu- fekszik Szalonakhoz másfél
géniusnak itten lett táboro­mértföldnyire; határja meg­
zása 1 6 9 7 - b e n , és a* Vár­ lehetős, némelly része síkos,
megyebélieknek hív szolgá- réttye j ó , fája v a n , szép
lattyára való készségjek. tsikókat is szoktak nevein;.
VÖRÖSMART. Oláh falu VÖRÖSVÁR. Lásd Veres-
Krassó Várm. földes Ura a vár.9

Vö-
 <Jja Vön. VRA,

VÖRÖSVÁR. Nyitra Várm. VRADIST. Tót falu Nyitra

fekszik Újvároskának szora- Várm. földes Urai a' F.Királyf

• szédságában, mellynek filiá­ és Kőszegi Uraság, lakosai

ja; határja ollyan y mint katolikusok, fekszik Szakol-
Beregszegé. tzához nem meszsze, melly-
VÖRS. Magyar fala So­ I nek filiája; határja megle­
mogy Várm. földes Ura Gr. hetős.
. Festetits Uraság, lakosai ka* VRAJ. Gömör Várm.
tolikasok, n. k. Sz.~ György- VRÁKV. Oláh falu Krassó
gyei, dél. Fönyeddel, ész. | Várm. földes Ura a* Kir. Ka­
Balatonnal határos; határja mara, lakosai ó hitűek, fek­
a nyomásbéli, róna, Őszit szik Tsorda, Hájerdorf, és
f

és tavaszit jól terem , kis er­ Mertsina között; határja 4

deje j ó , szőleje nints; ha­ nyomásbéli, egészszen tér­
lászatba nevezetes, ú g y , séges, földgye fekete, és
hogy egy halászatban 100 termékeny , búzájáról , és
mázsánál több halat is ki­ marhájáról híres, erdeje,
fognak, mellyeket a' Bétsi szőleje nints; Vérsetz hozzá
Kereskedők szoktak elhor­ a óra járás, most újjonnan
dani ; piatza Keszthelyben. egyenes útszákra vétetett.
* VÖRSÖND. Baranya Vár­ VRANYE. Tót falu Tren­
megyében, batárja jó. tsén Várm. földes Ura Gr.
VÖRÜ. Szála Várm. földes Szúnyog Uraság, lakosai ka­
Urai több Urak, fekszik Sz. tolikusok , fekszik Brodnó-
Péter Úrhoz közel, és annak nak szomszédságában , és
filiája; határja középszerű. , annak filiája; foldgye nehe­
VRACSIK. Magyar falu zen míveltetik , és néhol
Somogy Várm. földes Urai sovány.
Borsónyi, és több Urak, la­ YRANYEST. Szabad puszta,
kosai katolikusok, fekszik Puaha Bara Szállással, Báts
Sárdhoz közel, Sörnyéhez Várm. földes Ura H. Grazsal-
|f Bajomhoz i \ órányira; kovics Uraság, fekszik Vas­
határja a nyomásbéli, légin- i kúthoz nem meszsze, melly­
kább rozsot terem, búzát nek filiája.
keveset, földgye homokos, VRANVÜCZA. Oláh falu
erdeje van, szőleje nints, Krassó Várm. földes Ura a*
rétekkel, legelővel bővel­ Királyi Kamara, lakosai 6
kedik, piatza Keszthelyben, hitűek, fekszik Hájerdorf,
és Kanizsán. Russia, és Rakás dia között;
ha-
 VRJL

ha tárja 4 nyomásbéli, térsé­ v e i a földet szekéren hordott

9

ges, és szép fekete földgye trágyával nem zsírozhattyák,

van, bőven terem mind bú­ olly szorgalmatosak, hogy
9
zát, mind kukoritzát, szép e munkát gyalog viszik
marhákat tartanak, erdeje,, véghez, marhával bővelke­
szóleje nints. dik, és tejjel; magas hegyei
VRAZLÓ. Magyar falu So­ Klak Fekete Kösykla, és
%

mogy Várm. földes Ura Bo- Hollerstein, mellyekből leg

9
ronkay Urasáé, lakosai ka­ jobb vizek tsergedeznek; a
tolikusok , fekszik Inke, N. tetőjikben legelők vágynak,
9 9
D é d , és Fáthnak szomszéd- | de a nagy hidegek miatt a
ságában; határja x nyomás­ marha kevés ideig használ-
béli , kukoritzát, rozsot, és hattya; vannak ezen hegyek­
zabot soványan terem, er­ ben nagy vajasok, és bar­
deje igen j ó , legelővel bő­ langok i s , főképen Holler­
velkedik , piatza Horvát Or­ stein hegye olly tágas, hogy
szágban , és Kanizsán. Rákóczy alatt való zűrzava­
VRATISINBCZ. Horvát falu ros világban 100 lovas kato­
Szála Várm. földes Ura Forin­ náknak , minden hozzájok
tos Uraság, lakosai katoliku­ meg kívántató eszközökkel,
sok , határja középszerű. egygy egész hónapig szállást
VR^ATISTYB. Tót falu Nyi­ adott.
tra Várm. barátja majd oly- VRTIZER. Tót falu Tren­
lyan, mint Prilerszkáé, de tsén Várm. földes Urai több
fája nintsen. Urak, lakosai katolikusok,
VRICZRÓ. Minich Vitstn. fekszik Vág - Beszterczének
Német, és tót falu Túrócz szomszédságában, mellynek
Várm. földes Ura a Tudomá­ filiája; határja középszerű.
9

nyi Kintstár, lakosai katoli­ V U B L A . Zemplén Várm.

9
kusok, kik között a'Tótok Ungvár Vármegye szélén.
Olajkárosok, fekszik Tren­ VVCSKÓMBZŐ. Viikova.
tsén Vármegye felé, nagy Orosz falu Máramaros Várm.
hegyek között egy szegelet- földes Urai több Uraságok,
hen; határjának földgyei a lakosai ó hitűek, fekszik d.
9

hegyeken széjjel vágynak, Bereznához $, n. kel. Kalo­

zabot szoktak termeszteni; csához 3 órányira; határja x
hogy pedig annál jobb ter­ nyomásbéli, terem zabot,
9
mések legyen, a hegyek­ és krompályt bővebben ,
nek magasságok miatt, mi- szénát középszerűen, kuko-
 VUL.

ritzája az Őszi jókon derek VüLLARIA. Vullojja ,

miatt ritkán érik-meg; bő­ vagy Vallaria. Horvát falu
velkedik jó vízzel, és tűzi Szála Várm. földes Ura Gr.
fával; búza, gabona és bor Álthán Uraság, lakosai ka­
y

nélkül szűkölködik; piatza tolikusok, fekszik Szoboti-

Huszton 9 órányira. czának szomszédságában, és
VUDARKA. Falu Fejér annak filiája; határja közép­
Vármegyében. szerű.
VUROVA. Falu Temes VULSINKA. Vulsinek.
Várm. földes Ura a' Királyi Orosz falu Ungvár Várm.
Kamara, lakosai többfélék, földes Ura a' Kir. Kamara,
fekszik Keveréshez £ mért- lakosai többen ó hitűek,
földnyire; határja jó. fekszik Ungvárhoz negyed­
VUKOVA. Kara Vukova- fél mértföldnyire; határja
Bács Várm. földes Ura a'Kir. néhol sovány, vagyonnyai
Kamara, fekszik Hódság, selejtesek.
és Deronya között. WURTENBERG. Falu Vas
VULKA PORDÁNT , a' P . Várm. földes Ura Gróf Bat­
betűben. thyáni Uraság.

2.
2 £ A B A R . Magyar falu Gö-
mör Várm. földes Urai több
Urak, fekszik Cseredhez kö-
z e l , és annak filiája; határja
középszerű.
ZABALCS. Oláh falu Kras­
9
só Várm. földes Ura a Kir.
Kamara, lakosai ó hitűek,
Temes Vármegyével határos,
fekszik Bruznik, Batta, és
Lallasincz között; határja 4
nyomásbéli, egészen hegyes,
tsak kevés kukoritzát terem,
ebben is az idején esni szo­
kott derek .nagy károkat
tesznek; erdeje nagy, és j ó ,
szőleje nintsen.
ZABIDO. Tót falu Árva
Várm. földes Ura a' Királyi
Kamara, lakosai katoliku­
sok, fekszik Tersztenához
nem meszsze, mellynek fi­
liája, Tordosinhoz í mért­
földnyire, hegyek között;
határja sovány.
ZABINECZ. Tőt falu Tren­
tsén Várm. földes Ura Tren­
tsén Városa, fekszik Orechó-
hoz nem meszsze, Vág vizé­
hez , és a' Trentséni hidak­
hoz is közéi.
ZAB-
 ZAB. 6j y
Z A B L A T . Kis, és Nagy'nához közel; határ ja meg­
Zaftat. Két tót fiiluk Tren­ lehetős.
tsén Várm. földes Urok Gr. Z A B U S K A . Szabad puszta
Szörényi Uraság a* kinek Hont Várm. földes Ura Blas-
y

kascéllyával ékes, lakosaik kovics Uraság, fekszik Há­

katolikusok, fekszenek Ore- zas Nényének szomszédságá­
chóhoz közel, mellynek fi­ ban, és annak filiája.
liáji ; határbéli fóldgyeik Z A D I E L . Tót falu Liptó
meglehetősek.. Várm. földes Urai több Urak,
ZABOR. Zaborja. Tőt falu fekszik Tarnócanak szom­
Turócz Várm. földes Ura Za- szédságában, mellynek fili­
borszky Uraság, lakosai e- ája; határja néhol sovány.
van|elikusok, fekszik Szent Z Á D I I Y A . Orosz falu Má­
Helénának szomszédságában, ramaros Várm. földes Urai G.
mellynek filiája; határja gyü Tóldy Maradékai, és több
möltsel bővelkedik. Urak, lakosai egygyesűltt
ó hitűek, fekszik n . k . D o l -
ZABRECS. Tót falu Árva
háboz fél mértföldnyire; d.
Várm. földes Ura a' Királyi
Bereg Vármegyével határos;
Kamara, lakosai katoliku­
sovány föld gye % nyomás­
sok, és evangélikusok, fek
béli , terem kufcozitzát, és
szik N3gyfalunak szomszéd­
kevés zabot; gabonájokat
aágában, és annak filiája,
Husztról 6 , vagy Munkátsról
Vág vizéhez is közel, Gaczel
öt mérttföldnyiröl szerzik;
alatt; határja meglehetős,
erdővel bővelkednek, égett
néha a* víz áradások káro-
mészszel is kereskednek la­
síttyák.
kosai, mellyet Ugocsa, és
Z A B R A K Y . Temes Várm. Bereg Vármegyékbe horda­
földes Ura a' Kir. Kamara, nak 3 , 5 , 8 mértföldnyire.
fekszik Guttenbrunhoz nem
Z Á D O R . Magyar falu So­
meszsze, mellynek filiája;
mogy Várm. földes Ura Gr.
határja jó.
Hunyady Uraság , lakosai
Z A B R I . Szabad pusztaHont
1 reformátusok, fekszik Szö­
Várm. földes Ura a Tudom.
rényhoz, Dombóhoz is rél,
Kintstár, fekszik Litavához
Szigetvárhoz pedig a mért-
közel, és annak filiája.
földnyire; határja i nyomás­
ZABRUGV. Falu Ungvár béli, leginkább rozsot terem,
Várm. földes Ura a' Királyi búzát középszerűen, tavaszi­
Kamara, fekszik N . Bérez- ból hajdinát legjobban terem
1
# er-
6j6 ZÁD. « ZAGY.

erdeje v a n , szóleje nintsen, I fekszik Priszáka, ésZsuppá-

marha eladásból pénzt sze- I hoz nem meszsze; határja 4
reznek fiaboltsán, és Attádon. ; nyomásbéli, a' Temes felől
ZÁDORFALVA. Magyar való része térséges , más
falu Gömör Várm. földes Urai része hegyes, terem kuko­
több Uraságok, lakosai töb- ritzát, és kevés gabonát;
ben reformátusok, fekszik erdeje, szőleje nints.
Ragályhoz i £ mértföldnyire; ZAGYILSZKA. Orosz falu
legelője, fája v a n , réttye Bereg Várm. földes Ura Gr.
nintsen, piatza 3 mértföld­ Schönborn Uraság, fekszik
nyire. Pudlopóczboz közel, melly­
Z Á D O R H Á Z A . Magyar falu nek filiája; határja sovány.
Gömör Vármegy. földes Urai
ZAGYVA. Magyar falu
több Urak, fekszik Dobócz-
Nógrád Várm. földes Ura B.
nak szomszédságában , és
Prónay Uraság, lakosai több
annak filiája; fája nintsen,
félék, fekszik Zagyva vizé­
legelője szoros, gümöltsös
hez közel, Salygó Tarján-
kertyei vannak, foldgye ga­
nak szomszédságában , és
bonát termő, piatza Rima-
annak filiája; határja néhol
Szombatban, Rozsnyón, és
tsekély termésű.
Jolsván van.
ZADUBNICZA. Szabad ZAGYVA. Régi omladozott
puszta Nyitra Várm. földes Vár, és nevezetes folyó viz
Urai Bartakovics, és Aponyi Nógrád Vármegy. a* Várat,
Uraságok, fekszik K. Apony* melly Salygó, és Somoskő
hoz bem meszsze, mellynek régi Váraktól nem meszsze
filiája; Szulóczhoz tartozik. épült, 's három szégeletet
Z A D U I N I E . Tót faluTren-1 formál, Korvinus Mátyás el­
tsén Várm. földes Ura Gr; rontatta , minthogy ostrom­
Szúnyog Uraság, fekszikBro lásakor szeme valamelly nyit
dnóhoz Közel, és annak fili­ által megsértettetvén, ellene
ája; földgye középszerű, haragra gerjesztetett; Zagy­
legelője szoros. va vizének folyását rövide­
ZAGORHIDA. Szabad pusz­ den lásd Nógrád Vármegyé­
ta Szála Várm. fekszik Nová- nek leírásában.
h o z k ö z e l , mellynek filiája, ZAHATI. Szabad puszta
ZAGUZSEN. Oláh falu Kras Nyitra Várm. fekszik Surány-
9
só Várm. földes Ura a Kir. nak szomszédságában , és
Kamara, lakosai ó hitűek, annak filiája.
ZA-
 ZAI. 657

ZÁHONY. Magyar falu ája; határja hegyes, nem

Ungvár Várm. földes Urai igen termékeny ,'s az áradá­
több Uraságok, fekszik N. sok gyakran károsíttyák;
Tárkányboz nem meszsze, szőleje,'fája, legelője van.
mellynek filiája; lakosai ka- ZAITA. Sváb falu Szatmár
tolikusok, és reformátusok, Várm. földes Urai több Urak,
határja jó. lakosai katolikusok, fekszik
ZAHORA. Zahorc[c. Tót Peleske, Rosály, és Gatsáiy-
falu Hont Várm. földes Urai nak szomszédságokban; ha­
Gr. Balassa , és Gr. Zichy tárja erdőből irtott jó fekete
Uraságok, lakosai katoliku­ föld, 3 nyomásbéli, búzát,
sok , fekszik Szilhez közel, kukoritzát, zabot, és krom-
mellynek filiája; határja kö­ pélyt terem, fával bővelke­
zépszerű, legelője, s fája
9
dik, szőleje nints, piatza
van elég. Szatmáron van.
ZAHOROVISTYE. Tót falu ZAKAMKNE. Klin Zaka-
Liptó Várm. földes UraOko- mcne. Elegyes lengyel falu;
licsányi Uraság , lakosai Árva Várm. földes Ura a' Kir.
többfélék, fekszik Motko Kamara, lakosai katoliku­
Szent Kereszthez közei, és s o k , fekszik Lomna felett
annak filiája ; határja közép­ hegyes helyen, fekvése azr
szerű. Erdődihez hasonló, házaik
ZAHRACZKA. Nyitra Vár­ a* lengyel szokás szerént
megyében írtvány. széjjel vannak szórva, úgy
ZAHRADA. SzaDad puszta hogy az ide való Plébánusok,
Nyitra Várni, földes Ura Gr. szímps meszsze fekvő hely­
Traun Uraság, fekszik Zava­ ségek lévén öszve foglalva ,
dához nem meszsze, melly­ egész apostoli hivatalt tely-
nek filiája. Ivesitenek a' sok téli terhes
ZAHORB. Orosz falu Ung­ utaknak igen alkalmatlan
vár Várm. földes Ura a' Kir.v voltok miatt.
Kamara, fekszik Sztavnához ZÁKÁNY. Magyar, és hor­
közel; határja tsekély. vát falu Somogy Várm. föl­
ZAICZFALVA. N. Zajnót. des Urai Gr. Szécsényi , és
Hassndorf. Falu Vas Várm.Gr. Zichy Uraságok, lakosai
földes Ura Gr. Batthyáni U- katolikusok, fekszik Csoko-
1
raság, lakosai katolikusok, nyától 6 i órányira, a Gyé-
fekszik Sz. Miklósnak szom­ kényesi határ felett, Surd-
szédságában , és annak fili­ hoz i , Légrád Városához i £
T t órá-
 6;8 ZAK,
órányira; postája is vagyon,
lakosai szarvas marhákkal,
és sertésekkel kereskednek
9
a Kanizsai vásárokon; me­
zeje középszerű, erdeje is;
borai hiresek, kukoritzával
bővelkedik , piatza Kani­
zsán van.
ZAKARÓCZ. Tót falu Sze­
pes Várm. földes Ura Gr.
Csáky Uraság, fekszik Göi-
nitzhez fél mértföldnyire;
földgye hegyes, vas bányáji
is vannak.
Z A K I L . Tót falu Bars
1
. Várm. földes Ura a Királyi
Kamara, lakosai katoliku­
sok, fekszik Teplához nem
meszsze; határja meglehetős.
ZAKOPCZZ. Zakopcs/e.
Tót falu Trentsén Várm. föl­
des Ura Hg. Eszterházy Ura­
ság, lakosai katolikusok,
fekszik Újhelyhez 6 mértföld
nyire; határja hegyes, fold­
gye sovány.
ZAKOSZTALAN. Tót falu
Nyitra Várm. földes Urai
több Urak, fekszik Nagy-
Kosztolánynak szomszédsá­
gában , és annak filiája; ha­
tárja ollyan , mint Nagy-
Kosztolányé.
Z A L A . Magyar falu So­
mogy Várm. földes Ura Gr.
Zichy Uraság, lakosai kato­
likusok, fekszik T a b b , Ka-
poly^ és Bálványoshoz fél
órányira; határja a nyomás­
ZAL; ;
béli, rozsot leginkább, bű-
zár középszerűen terem, h e ­
9
gyes, agyaeos a földgye,
erdeje, szóleje elég van ,
malom nélkül szűkölködik,
piatza Veszprémben.
ZALÁBA. Hont Várm. föl­
des Ura Hg. Eszterházy Ura­
ság, fekszik Kis Gyarmat­
hoz közel, és annak filiája ;
határja jó.
! ZALACSKA. JUS, és Nagy
Zalacska. Két tót falu Ung-*
vár Várm. földes Uraik Gr.
Sztáray, és több Uraságok ?
lakosaik katolikusok, Kis
Zalacska Nagy Zalacskának
filiája; határbéli földgyeik
jó termékenységnek.
Z A L Á N K A . Szalonka. Sza­
bad puszta Fejér Várm. föl­
des Ura Balog Uraság, fek­
szik Alcsúton felül, Felcsű-
ton pedig alól; határja he-
f yes, völgyes, homokos,
e nagyon jó réttye van.
ZALÁTA. Magyar falu
Baranya Várm. földes Ura G.
Batthyáni Uraság , lakosai
reformátusok, Kemsével, és
Selyével is határos, Dráva
vizéhez I órányira fekszik,
9
foldgye kukoritzát, s zabot
leginkább, egyebet pedicr
középszerűen terem, hallal
bővelkedik , erdeje van ;
Kápolna nevű puszta két
fertály órányira van hozzá,
mellyben látszatnák régi ka
 ZAL. ZAU 6

alapok; találtatott egy nagy Z A L U S A N T . Fazekas Za­

4 szegeletú kö tábla is itten, lus dny. Tót falu Kis Hont
mellyre e' szavak valának Várm. földes Urai több Urak,
írva: Itt fekszik halva Ba- lakosai katolikusok, fekszik
bocsay Klára. Jele, hogy e*Szuha patakja mellett, Nagy
Puszta regemen Babocsay Szuhajnak filiája; határos
Familiájé volt. Pongyelokkal, és Osgyán-
ZALATNAK. Baranya Vár> nal i s ; földgye 3 nyomás­
megyében, határja jó. béli , mindenféle gabonáé
ZALKOD. Magyar falu megterem, réttye j ó , erdeje
Szabolcs Várm. földes Ura nints, lakosai jó fazekasok,
Komjáti Uraság, lakosai ka­ és téglavetők.
tolikusok, és reformátusok, Z A L U S A N T . Rima Zalu-
fekszik a'Tiszához közel; ha­ sány. Tót falu Kis Hont
tárja nem egyenlően termő. Várm. a Rahói Uradalom­
9

hoz tartozik, lakosai evan­

ZALMANV. Zalmanovcze.
gélikusok , fekszik Rima­
Tót falu Sáros Várm. földes
vize mentében, határos R.
Urai Kükőmezey, és több
Bányával, R. Lehotával, és
Urak, lakosai katolikusok,
Pribojal, a' mellyhez tsak
és evangélikusok , fekszik
egynehány lépésnyire fek­
Kapronczához közel, melly­
szik, motsáros szántó föld­
nek filiája; határja hegyes,
gyei 3 nyomásbéliek, rozsot
közép termékenységi!, rét­
és zabot teremnek, réttye
tye, legelője, fája van.
kevés, erdeje nints; lakosai
ZALOBINA. Tót falu Zem­ szuszékokat, Vhambárokar,
plén Várm. fekszik Olyka' szekrényeket tsinálnak, és

E artyán , Kis - Domasához abból is keresik élelmeket.

özei. Z Á M O G T . Falu Zemplén
ZALOCSINA. Nyitra Vár­ Várm. fekszik Duscha folyó
megyében írtvány, Verbótz- mellett.
hoz tartozik. Z Á M O L T . Magyar, és né­
' ZALUS. Tót falu Trentsén met falu Fejér Várm. földes
Várm. földes Ura Turcsányi Ura Gróf Lamberg Uraság,
Uraság, lakosai' katoliku­ lakosai katolikusok, refor­
sok , fekszik Vág - Beszter- mátusok, és zsidók, fekszik
tzébez közel, és ennek filiá­ n.k Patkához fél, d.Fejér­
ja, n. k. Tepla felett; határ­ várhoz i \ órányira; határja
ja hegyes. 3 nyomásbéli, dombos, és
X t % la-
 €6q ZÁM. ZAM,

lapos róna földgye legin­ vizéhez közel; határja h e ­

kább búzát, rozsot, árpát, gyes , foldgye sovány, érv­
és zabot terem , erdeje, eleje elég van.
szőleje van, piatza Fejér- ZAMUTO. Tót falu Zem­
váron. plén Várm. földes Urat AI-
Z Á M O L Y . Magyar falu másy, és több Urak, lako­
Győr Várm. földes Ura Gr. sai többnyire evangélikusok,
Viczay Uraság, lakosai ka­ fekszik Csaklyóhoz, és Rud­
tolikusok , fekszik a' Sziget* ióhoz nem meszsze; határja
közben, Ladamérnek szom­ 3 nyomásbéli, hegyes , és
szédságában, Győrhöz egy, köves, zabbal bővelkedik,
Hédervárboz másfél órányira; vizes árkaiban pisztrángok
határjax nyomásbéli, búzát találtatnak, hegyein pedig
leginkább, és szép káposz­ most már Opál köveket is
tát is bőven terem, foldgye szednek.
térséges, agyagos, és sule- ZANAD. Torontal Várm.
vényes, erdeje kevés; ká­ ZANKA. Magyar falu Szála
posztáját Párkányra, Vátzra, Várm. földes Ura Hg. Eszter­
és Pestre hordgyák eladni. házy Uraság, lakosai több­
ZÁMOR. Szabad puszta félék , fekszik Csicsóhoz nem
1
Fejér Vánp.,földes Ura Mont- meszsze, mellynek filiája;
ler Uraság, fekszik n. ny. határja j ó , legelője megle­
Sóskútnak szomszédságában, hetős , erdeje, makkja, sava­
mellynek filiája; határja he­ nyú vize van, réttyei is jók.
gyes , völgyes, terem búzát,
rozsot, és tavaszi vetést, ZANSZINA. Falu Ungvár
erdeje van , piatza Budán. Várm. fekszik begyek között,,
ZAMORÓCZ. Zamorovc[e. határja tsekély.
Tót falu Trentsén Várm. föl­ ZAPSON. Magyar falu Be­
des Urai több Urak, lakosai reg Várm. földes Urai Ló-
többfélék, fekszik Orechó- n y a i , és Rácz Uraságok,
hoz nem meszsze, és annak lakosai reformátusok, fek­
filiája; határja jó. szik Mező - Kaszonyhoz ^
ZAMOSTTA. Tót falu Zó­ mértföldnyire; földgye két
lyom Várm. földes Ura - a' nyomásbéli, egyenes fek­
Liptsei Bányászi Kamara, vésű , és gabonát jól terem,
lakosai katolikusok, fekszik szőleje, és erdeje van, pia­
Dubovának szomszédságá­ tza Munkácson i i mértföld­
m
ban, és annak filiája, Garam nyire. . *
 ZAP. Zutt. 66i

ZAPÜSNIK. Bánátbéli fala mékeny , erdeje tsekély,

Mehádiához 1 mértföldnyire. szóleje nints, piatza Nagy-
ZÁR. Zdiar név alatt. Váradon; pénzen árendáltt
ZARÁND. Oláh Mezőváros földeket mívelnek többnyire.
Arad Várm. földes Ura Gr. ZARANDFALVA. Ctwrn-
Fekete Uraság, lakosai ka­ dorf név alatt.
tolikusok, és ó hitűek, fek­ ZARJECZ. Három tót falu
szik Szí Annához nem mesz­ Trentsén Várm. földes Uraik
sze, Szikula, Pankota, és több Uraságok, lakosaik
Szinyitye között; van itt az katolikusok, és evangéliku-
Uraságnak ser, és pálinka­ sok , fekszenek Drietomá-
háza, két vadas kertye; 4 hoz, Lukihoz, és Dluhepo-
jó országos vásár is esik it­ léboz nem. meszsze, Tren-
ten ; földgye jó, erdeje szép, tsénhez \ mértföldnyire; ha-
9
határja a Moróczi pusztával tárbéli földgyeik közép ter-
nevekedvén 3 nyomásbéli, mékenységuek, lakosaik jó
bővelkedik gabonával, mar­ késeket ts In ál nak, kai lój ok
hával , juhokkal, sertéssel, is van.
ketskével , méhekkel , és ZARICSÓ. Orosz falu Ung-
gyűmöltsel; határjában 3 vár Várm. földes Ura a Kir. 9

folyó vizei vágynak, úgy­ Kamara, fekszik Ung vize

mint: Csiger, Tarnyik, és mellett; határja jó.
Körös, mellyen 5 kerekű ZARRAHÁZA. Magyar falu
malma van az Uraságnak. Vas Várm. földes Ura a 9

Csiger vize mellett van egy Szombathelyi Püspökség,

régi Várnak maradvánnyá, fekszik Sz. Királynak szom-
mellyet a' két első folyó­ szédságában , és annak filiája;
9
vizek kerítettek-bé; e hely határja középszerű.
most is Várkertnek nevez­ ZARRAHÁZA. Magyar falu
tetik. Szála Várm. földes Urai több
ZARAND. Oláh falu Bihar Urak, fekszik Turnics^hoz
Várm. földes Ura a' Királyi nem meszsze, mellynek fili­
Kamara, és több Urak, la­ ája; határja meglehetős.
kosai ó hitűek, fekszik n. k. ZARNORŐ. Lásd Zsarnó.
Kigyikhez fél fertály, délre ZASKO. Tót falu Árva
Tassádfőhöz i £ , n. ny. Kis Várm. földes Ura a Királyi
9

Kérhez £ órányira; határja Kamara, lakosai katoliku­

igen kitsiny, földgye hegyes sok, többen evangélikusok,
és agyago;, nem igen ter- fekszik Nagyfaluhoz közel,
T t 3 és
66% TAS. ZAUSZ.

és ennek filiája; hat árjának c\a. Két tót faluk Tiírócz

tsekély része termékeny, a' Várm. földes Urok Zaturecz-
többi sovány, különös lén­ ky Uraság; 1155-dikben
nyé nevezetes, mellyből a IV. BÉLA Király által EfyxV
1

lakosok szép hasznot vesz­ Fijainak ajándékoztatott;

nek. fekszenek Szent Mártonnak
* ZASRIVA. Tót falu Árva szomszédságában, mellynek
Várm. határja közép termé­ filiáji; Aatárbéli földgyeik
kenysége. jók, fájok, réttyek, legelo­
Z A S T Ó . Szabad puszta Pest
jök elég van.
Vármegyében. ZAUSZINA. Orosz falu
ZASKÁL. Tót falu Árva Ungvár Várm. földes Ura a f

Várm. földes Urai több Ura­ Kir. Kamara , fekszik Kis-

ságok, lakosai katolikusok, Bereznához nem meszsze, 's
és evangélikusok, fekszik ennek filiája; határja közép­
A. Kubinhoz nem meszsze, szerű.
és annak filiája; foldgye kö­ ZAVAD. Német falu Tolna
1
zépszerű , búzát, és rozsot Várm. földes Ura Gr. Aponyi
terem. Uraság, lakosai katolikusok,
ZASZAD. Horvát falu Szála fekszik Hőgyészhez \ mért­
Várm. földes Urai több Ura­ földnyire; határja jóf termő.
ságok , lakosai katolikusok, ZAVADA. Tót falu Bars
határja középszere. Várm. földes Ura Gr. Kegle*
ZASZKALJB. Tót falu Tren vics Uraság, határja termé­
tsén Várm. földes Urai Gr. keny , erdeje, szőleje, le­
Szapáry, és Gr. Balassa Ura* gelője van, piatza Sz. Bene­
ságok, lakosai katolikusok, deken.
fekszik Vág - Besztertzéhez ZAVADA. Tót falu Nyitra
nem meszsze, mellynek fi­ Várm. földes Ura Gr. Traun
liája; határja kősziklás, és Uraság, lakosai katoliku­
sovány, legelője, fája elég sok, fekszik N. Tapoltsány-
van. boz 1 mértföldnyire; határja
ZASZTRANVE, Tót falu ollyan, mint Podhragyáé.
Trentsén Várm. földes Ura ZAVADA. Falu Nógrád
Pongrácz Uraság , fekszik Várm. földes Urai Gr. Zichy,
Tepnczához közel, melly­ és Gr. Balassa Uraságok,
nek filiája; határja tsekély, fekszik Gácsfalvához nem
ZATURCZA. Kis, és Nagy, meszsze, mellynek filiája;
vagy Alsó, és Felső Zatur- határja meglehetős.
 ZAV #
ZA*. 66$

ZAVADA. Tót fala Siros határja 3 nyomásbéli, neve­

Várm. földes Ura B. Palotsay zetes javai vágynak.
Uraság, fekszik Palocsához ZAVATKA. Orosz falu Be­
nem meszsze,"és annak fili­ reg Várm. földes Ura Gróf
ája; határja középszerű, le­ Schönborn Uraság, lakosai
g e l e j e , réttye van. többen ó hitűek, fekszik A .
Z A V A D A . Elegyes falu Verecskének szomszédságá­
Szepes Várm. földes Ura Lő- ban, mellynek filiája; ha­
tse Városa, fekszik Lótséhez tárja hegyes, köves, és so­
l l mértföldnyire ; határja vány, egyedül zabot terem.
hegyes, és néhol sovány. ZAVATKA. Elegyes *falu
ZAVADA. Tót falu Tren-j Gömör Várm. földes Ura Gr.
tsén Várm. földes Urai Gróf! Koháry Uraság, fekszik Po-
Kolonits, és B. Zaj Urasa- j lánkához nem meszsze, és
g o k , fekszik Zaj Ugrótzhoz annak filiája; határja közép­
nem meszsze, mellynek filiá­ szerű, legelője e l é g , erdeje
ja; határja tsekély. van, deszkával, és zsendel-
Z A V A D A . N. Zavada. Tót lyel kereskednek lakosai.
faluk Trentsén Várm. földes ZAVATKA. Tót falu Sáros
Uraik Gr. lllésházy, és több Várm. földes Ura Bornemisza
Uraságok, fekszenek Nem- Uraság, fekszik Eperjeshez
sovának , és Podszkálnak 1 mértföldnyire; határja kö­
szomszédságjokban; határ­ zépszerű.
jaik soványak. ZAVATKA. Tót falu Sze­
ZAVADA. Orosz falu Zem­ pes Várm. földes Ura'Már-
plén Várm. földes Ura Jekel- jásyUraság, fekszik Márkus-
falusy Uraság, lakosai ó falvához közel, mellynek fi­
hitűek, fekszik n. k. Sztrop- liája; határjának nagyobb
kóboz i , n. ny. Porubáboz része begyes, köves, tava­
i , ész. Puczakhoz is i órá­ szit, 's gabonát termő, egyéb
nyira; határja 3 nyomásbéli, eránt majd hasonló Márkus-
igen kósziklás, hegyes, a- falváéhoz.
gyagos,. tsupán tsak zabot ZAVATKA. Síunyogd Za­
terem, azt is fáradságos mí- vatka. Tót falu Trentsén
velés után. Várm. földes Urai több Urak,
ZAVAR. Tót falu Pozsony fekszik Lietavának szomszéd
Várm. földes Urai több Urak, ságában, és annak filiája,
lakosai katolikusok, fekszik Podhorjához is közel; határ­
Alsó-Lóczhoz i órányira; ja meglehetős.
T t 4 ZA-
664 Zay
« ZAV.

ZAVATKA. Elegyes falu ZAVOTBN. Pctríleny Za-

Ungvár Várm. földes Urai vojeny. Pttrilcny név alatr.
több Uraságok , fekszik Ti- ZAVODNYE. Szepes Várm.
bének szomszédságában , és a Lublói Uradalomban, la­
9

annak filiája; határja jó. kosai külömbfélék, fekszik

Pilclíovboz közel, mellynek
ZAVATKA. Tót falu Zem-
filiája; határja hegyes, és
plén Várm. földes Ura Gr.
I néhol sovány.
Vandernót Uraság, lakosai
! ZAZSRIVA. Tót falu Árva
katolikusok, fekszik Topo- 1
Várm. földes Ura a Királyi
loka, és Mislyinához £ órá-
Kamara, lakosai többnyire
nyira ; határja 3 nyomásbéli.
katolikusok, fekszik Tren­
földgya agyagos, zabot, és
tsén Várm. szélén, határja
krompélyt leginkább terem,
igen sovány, szántó föld­
erdeje bikkes, szóleje nints,
gyeire nézve, hanem lege­
piatza Homonnán.
lője igen j ó , vaját, és sajtot
ZÁ vIDFA LvA . Zsvidova. legjobbat győjtenek.
Orosz falu Bereg Várm. föl- ZBJUOV. Tót falu Tren­
des Ura Gr. Schönborn Ura- tsén Várm. földes Urai több
s á g , határja sovány. Urak,fekszikRajeczbez k ö ­
ZAVOD. Német falu Tol- zel, mellynek filiája; föld­
na Várm. földes Ura G. Apo- gye középszert., legelője,
nyi Uraság, határja jó 9 erdeje van.
ZAVOD. Tót falu Pozsony ZBISKORÉV. Tolna Várm,
Várm. földes Ura Gróf Bat- Vendégfogadó, földes Urai
thyáni Uraság, lakosai kato- több Urak, fékszik Paksboz
likusok, sikos határja 3 közel.
nyomásbéli, rozsot, árpát, ZBOJ. Orosz falu Zemplén
és kendert terem, szőleje, Várm. földes Ura Gr. Csáky
réttye van, piatza Nagy- Uraság, lakosai gör. katoli­
Lévárdon. kusok, fekszik d. Ulics Kri-
ZAVODJE. Tót falu Tren­ vához | , é. pedig Novosze-
tsén Várm. földes Urai Za- liczához \ órányira; határja
vodszky, és több Uraságok, a nyomásbéli, begyes, völ­
fekszik Szolnához nem mesz­ gyes , kőszikla?, sovány fejér
sze, mellynek filiája; határ- agyagos, kavitstsal elegyes
9
jában Zilínka folyóvíz ömlik a földgye, leginkább zabot
a* Vág vizébe; töldgye ter­ terem, középszerűen kevés
mékeny. árpát, kölest, tatárkát, és
krom-
 ZBO. ZDL\ 66S

krompélyt; erdeje van, le­ háry Uraság, lakosaik kű­

gelővel bővelkedik; piatza lömbfélék, fekszenek Garam
Homonnán, és Ungváron. vizéhez nem meszsze, Alsó
ZBOJNA. Homonna Zboj-Zdanának savanyu vize is
na, Izjmgya Zbojna. Két ván; Alsónak földgye jobb,
orosz felük Zemplén Várm. amazé pedig néhol tsekély;
földes Uraik Almási, Ká- a' Bánya Városokban van
tsándi, és több Uraságok, módgyok a* keresetre.
lakosaik kűlömbfélék, határ ZDKNYOVA. Orosz falu
béli földgye Horn. Zbojná- Bereg Várm. földes Ura Gr.
nak hasonló Horn. Rokitóé- Schönborn Uraság, lakosai
hoz; amazé pedig Csebi- többen ó hitűek , fekszik
nyéjéhez. Serbóczhoz nem meszsze, és
ZBORA. Tót falu Trentsén annak filiája; határja tse­
Várm. földes Urai több Urak, kély, zsendely készítésből
fekszik Dohnának szomszéd­ élnek lakosai.
ságában, és annak filiája; ZDIAR. Zar, Ozar, Mor-
határja középszerű. | genróthc. Tót falu Szepes .
ZBORÓ. Orosz Mezőváros Várm. földes Ura B. Palotsay
Sáros Várm. földes Urai Gr. Uraság, lakosai katoliku­
Áspermont, és Gr. Szirmay sok , fekszik Bélához i fert.
Uraságok, a'kiknek kastéf- mértföldnyire határja tse­
lyaik jelesítik, lakosai kato­ kély.
ZDICHAVA. Két tót faluk
9
likusok, papiros malma, s
ispotállyá is van; határja Gömör Várm. földes Uraik
termékeny, erdeje, legelője, Gr. Koháry, és több Urasá-
réttye van, piatza közel. r o k , lakosaik kűlömbfélék,
Í
ZBOROV. Tót falu Tren-* ekszenek egygyik Róczé-
tsén Várm. földes Ura Hg. hez, a' másik Nyustához
'Eszterházy Uraság, fekszik nem meszsze; határbéli föld-
Krasznának szomszédságá­ gyeik középszerűek.
ban , mellynek filiája; föld- ZDOBA. Falu Abaúj Várm.
gye sovány. határjának | része nem igen
ZBONA. Orosz falu Bereg termékeny.
Várm. földes Ura Gr. Schön­ ZEBANECZ. Horvát fala
born Uraság. Szála Várm. földes Urai több
Z D A N A . Alsó, és Fclsó Urak, fekszik Szelniczához
Zdana.. Két tót faluk Bars közel, és annak filiája; ha­
Várm. földes Urok Gr. Ko- tárja tsekély.
Zt-
666 ZEB. ZEI.

ZEBECZKB. Magyar falu batnak szomszédságában, és

Szála Várm. földes Ura Hg. annak filiája , hegyes helyen,
Eszterházy, és Gr. Erdődy a hot régenten Bakos Famí­
9

Uraságok, lakosai külömb­ liának kastéllyá vala, hatá­

félék, fekszik Szála Eger­ ros Perjéssel, és A. Pokor-
szeghez közel, és annak fi­ aggal i s ; határja 3 nyomás-
liája; batárja szoros, föld­ béli , búzát, zabot, és rozsot
gye néhol sovány, réttye bőven terem, réttye kevés,
elég van , legelője, erdeje erdeje kitsiny, szőleje gyen-
nintsen. I ge bort terem mindenféle
f

ZEBEGENY. Magyar falu gyümöltsökkel bővelkedik,

Hont Várm. földes Ura a' Kir. piatza Rima - Szombatban;
Kamara, fekszik Maroshoz lakosai fuharozással is keres­
nem meszsze, mellynek fi­ nek pénzt; nagy szárazság­
liája; határja jó. ban ki száradván kúrtyai,
ZEBEGNYÓ. Tót falu Zem­ sokszor vizek nints.
plén Várm. földes Urai több ZBIZBLHOF. Szabad puszta
Urak, lakosai katolikusok, Mosony Várm. földes Ura G.
ó hitűek, és reformátusok, Zichy Uraság, fekszik Orosz­
fekszik N. Ászárhoz közel, várnak szomszédságában, ép
é. Tárnokához J , d. Pelej- annak filiája.
téhez I órányira ; egyeles ZERELY. Bars Várm. ba­
fóldíi térséges batárja 3 nyo­ tárja hasonló Tyepláéhoz.
másbéli, gabonát, és zabot ZEL. Szabad puszta Szála
terem, erdeje, szőleje nints, Várm. földes Urai több Urak,
rét, és viz nélkül is szűköl­ fekszik Szála Sz. Györgyhöz
ködik, piatza Kassán négy közel, mellynek filiája.
mértföldnyire. ZEL A. Alsó, és Felső
Z B G N Y E . Zegn*. Tót falu Zela. Két tót faluk Nyitra
Sáros Várm. földes Urai több Vármegy. földes Uraik több
Urak, lakosai katolikusok, Urak, lakosaik katolikusok,
és evangélikusok, fekszik fekszik A. Zela V á g , és Dud-
Sővárhoz közel, mellynek vág vizek között, Alsó a 9

filiája; határja középszerű. Felsőnek filiája; .határbéli

ZE H E RJE. Zahorovc[c. fóldgyeik meglehetősek.
Magyar falu Kis Hont Várm. Z E L E B O . Zdoba név alatt.
földes Urai B Lusinszky, és
# ZELBFA, Szála Várm. föl­
több Urak, lakosai reformá­ des Urai Horvát, és IQ£S
tusok, fekszik Rima Szom­ Uraságok.
ZE-
 ZEL.
ZELENE. Tót falu Nógrád
Várm. földes Ura Tihanyi
Urasáé, lakosai többfélék,
fekszik Berzenczéhez nem |
meszsze, és annak filiája;
határja majd hasonló Bisz-
triczkáéhoz.
ZELLA. Bánátbéli falu,
Bulcshoz nem meszsze.
Z E L I . Zsilli név alatt.
ZEL LÓ. Kis , és Nagy
Zello. Két tót faluk Nógrád
Várm. földes Uraik az Esz­
tergomi Érsekség, és Báró
Prónay Uraság , lakosaik
katolikusok, és evangéliku­
sok, Kis Zellö a' Nagynak
filiája; határhéli földgyeik
középszerűek.
ZELEMÉR. Szabad puszta
Szabolcs Várm. földes Ura
Debreczen Városa, fekszik
Szoboszlónak szomszédságá­
ban, mellynek filiája.
ZELENY. Zemplén Várm.
földes Ura Gr. Klobusiczky
Uraság.
ZELEZ, Zscli[ név alatt.
ZBMERZELL, Oláh fahj
Arad Várm. földes Ura a 9
Királyi Kamara, lakosai ó
hitűek, fekszik egy hosz*
szas dombon, jzéjjel épultt
házaival; határos n. k. Kraj-
kovával, n. ny. Csorestyel,
batárja szántás vetésre nem
igen alkalmatos, kevés bú­
zát terem, kukoritzát, za-
' b o t , és gyömöltsöt i s ; fa-
ZEM. <S$7
kereskedéssel , és gyíimöltsel
érdemlik leginkább kenye­
reket.
ZEMPLÉN VÁRMEGYE.
Comitatus Zempleniensis,
gempletjnec ©efpanfdjaft. —
Nevezetét vette régi Zcmlin
Várától, melly Zemlén Vá­
rosánál Bodrog vize mellett
virágzott vala. Fekszik n. k.
Ungvár Vármegyének szom­
szédságában, mellytől La­
boréba, és Latorc\a vizek
választyák-el; délre Sza­
bolcstól Tisza vize, Borsod­
tól pedig Sajó, és Hernád
vizei is határozzák; n. ny.
Abaúj, és Sáros Vármegyék,
9
s Beszkéd hegyei kerítik.
Hoszsza jó 20 mértföldnyire
terjed, szélessége pedig e-
gyenetlen, mert majd 8 ,
majd 5 , majd 3 mértföldet
i tesz. Hegyei számosak, és
némellyelc j<$ boraikért az
egész Hazában legnevezete­
sebbek ; kiváltképen híres
a Tokaji h e g y , mellynek
9
tetője kopasz, oldalai pedig
szőlőkkel diszeskednek; leg
híresebbek közöttök a mí\ts9
mdléí's meleg oldal. Közei
hozzá, az ország úton túl
9
emelkednek a B Keresztúri,
9
9
s több* hegyallyai Városok­
nak számos hegyei, mely-
lyeknek elő számlálása mesz
9
sze el vonna tzélunktól , s
9
egész a Beszkéd hegyéig
tcr-
66* ZEM. ZEM.

terjednek különbféle vál­ gyének számos Városait, és

tozó magasságaikkal. Neve­ helységeit. Halai, mint am­
zetesek továbbá a* Kövesdi, annak , számosak, 's szál­
Helmeczi Krivostydni \ Bar
T fákkal is alkalmatos hajó­
kai, Varannói, Vihorldti, kázást, és kereskedést szol­
Dili hegyek, holott Szina- gáltat; rákja sok van, de
konél az ugy nevezett tenger- áradásakor mint valamelly
szem találtatik, melly ha­ kis tepger meszsze elterjed,
sonlít i'Sinai hegyhez. Ezek kivált az úgy nevezett Bod­
után következnek a' Nasz^ rogközben , és sokféle alkal­
taszi, Beszkédi , OHiki, matlanságokatszokott okoz­
Remete, Mazpláni, Szalán-ni. 3. Sajó vize, Borsod
czi, Dargoi, Firkái, Hru- Vármegyéből foly e nagy 9

bói, Inoczai, Imregi hegyek,Vármegyébe által, 's mint­

Avas hegyével egyetemben, egy mértföldnyire határt vá­
mellyeken kivul sok berkei, lasztó víz, s Ktsznyétennü
9

9
s ligetes helyei is vágynak, foly Tisza vizébe, és külömb
mellyek Pelejte, Csele), s féle halakkal szolgál szom­
9 4

Egres körül jó kissebb va­ széd lakosainak. 4. Hernád

dászatokat szo! gáltatnak; vize, KázmérDopsánál foly
még inkább pedig Topoly, e Megyébe, s folyása itten
9 9

és Ondava .vizek között. mintegy két mértföldnyire

Folyó vizei közzul nevezete­ tart; Abaúj, és Borsodtól
sebbek : i . Tiszjs. - vize,batárt választó víz, s Híd*
9

melly n. k. Ungvár Várme­ végen alól egygyes&l Sajó

9
gyéből foly által e Várme­ vizével ; halai, és kivált
g y é b e , s Szabolcs Várme­ rákjai számosak. ^.Lafortz\a
9

gyétől elválasztya, Tokaj­ vize; ered Munkács felett

nál Bodrog vizével egyesül, Bereg Vármegyében, s Ung­
f

's híres által menetelt szol­ vár Vármegyéből kifolyván,

gáltat. Szabolcs Vármegyé­ a Bodrogi járást elválasztya,
9

ből Lutznál foly viszsza, folyása sebes, és az áradásra

Kesznyeténnél pedig Sajó nagyon hajlandó. 6. Labor-
vizével egygyesulvén, más tza vize; ered Beszkéd he­
szomszéd Vármegyéknek gyéből, Cserticzjie felett, s
9

határjait nedvesiti. 2. Bod­ számos helységeket nedvesít,

rog vize, melly több pata­ és néhány patakokat öblébe
kokból ered Zemlén felett, fogad , áradásai károsak,
9 1
s Tokajig nedvesíti e Me­ halai nem annyira nevezete*
sek,
 ZEM. ZEM.

9
sek, -de rákjai kiváltképen Úrnak, munkám előmozdí­
jó ízűek. 7. Olyka vize; tása eránt való szívességét,
halai aprók. 8. Ondova, és T.Szolga Bíró, s Esküdtt 9

melly Sáros Vármegyéből Uraknak fáradságaikat, míg

foly ide által ez is Beszkéd meg hálálhatnám: a kiktől
9
9

hegyéből ered, két kútfők­ 15 darab, az az, annyi járá­

ből. 9. Toptya. 10. Ronyva sokra osztott minden hely­
melly Sát. A. Újhelyt meg­ ségeknek jeles leírását meg­
9
haladván , Bodrog vizébe nyertem vala. Kir. Város e
foly. Több kissebb patakjai meszsze terjedő nagy Vár­
is vágynak. Orvosi kútfojit, megyében nintsen, de jő
és savanyú vizeit lásd tulaj­ Mezővárosai számosak. —
don neveik alatt. Binyinél Mindöszve 506 lakó helyek
9
szem gyógyító vize is van. vágynak benne, s az Egri,
Egész Európában híres bo­ és Munkácsi Püspöki Me­
rain kivul még más sokfélé gyékhez tartozik.
javai is vágynak ez áldott ZEMPLÉN. Magyar Mező­
Vármegyének, mellyek, ha város Zemplén Várm. földes
kereskedése nagyobb volna, Urai Gr. C s á k y , és Almásy
még inkább gazdagíthatnák Uraságok, lakosai katoliku-
számos lakosait. Kivévén a' I sok, o hitűek, és többnyire
hegyek között lévő vidék- reformátusok, fekszik Öze­
j e i t , foldgye többnyire jó kének szomszédságában; ha­
termésű; amott pedig jó le- tárja a nyomásbéli, minden­

f élőket, és sokféle fózelé- féle veteményt megterem ,

eket terem. Marháji szük­ földgye elegyes, réttye a
ségekhez képest elegendők, Bodrog mentében szép apró
f

juhai hasznosak, sertései is szénát terem, szőleje pedig

elég számosak, fájok mind jó ízu asztali bort, erdeje
a kétféle elég van, levegője van, piatza S. As Ujhelyben. -
9

egésséges, kivévén néha a Van itt egy földvár is benn

9

Bodrogközi vidéket, a hol a Városban , mellynek egy

9
9

a' kiáradott tavak, míg meg oldalát a Bodrog vize mossa,

9

száradhatnak , alkalmatlan és ezen oldalát a természet

9

gözölgést szereznek. Buzgó olly meredek, de bé gyepe­

tisztelettel, s háláadatos in­ sedéit kősziklából formálta,
9

dulattal köszönöm kiváltké­ hogy arra gyalog ember is

pen T. Bernát falvai Bernáth munkás kapaszkodással mász
Ftrent\ Első Vitze-Ispány hat fel; a Város felől való
9

ól-
 670 ZEN.

oldala pedig földel egyelltett Fekete - Gyarmat között;

kavitsos gyep. Itt a* Refor­
mátusoknak Templomjok
van, és az Oroszoknak i s ;
vásárjai számos sertések' el­
földgye nem igen j ó , határja
az Őszi pusztával nevekedvén
3 nyomásbéli, postája is van.
E helység mellett vala 1438
9

adásáról nevezetesek, s 1 2 9
dikban Eosi nevű helység,
napig is el szoktak tartani; melly most Békds Eosi név
Bodrog vizén révje van. alatt tsupa rétség; itten foly-
ZENGEVÁR. Hajdani Vár 9
el a fekete Kőrös, mellyen
volt Baranya Vármegyében. 9
malma is vagyon; e folyó
ZENRÓCZ. Tót falu Vas vizén lévő hídnak helyre­
Várm. földes Urai Gr. Szapá- 9
állításáért , s jó karban való
r y , és több Uraságok, fek­ tartásáért vám vétetik az
szik F. Lendvának szomszéd­ Aradról Nagy Váradra menő
ságában, és annak filiája; Utazóktól; bővelkedik mar­
síkos földgye termékeny , hával, sertéssel, különösen
réttye j ó , legelője , faja pedig méhekkel.
elég van, keresetre módgya ZEROVA. Bánátbéli falu,
Stájer Országban, szőleje is Dognátskáboz \ mértföld­
van. nyire.
Z E R E . Zsere név alatt. ZETENY. Elegyes falu
ZERBND. Belső Zérend. Zemplén Várm. földes Ura
Magyar falu Arad Várm. föl­ Klobusiczky Uraság, a kinek 9

des Ura a' Királyi Kamara, szép . kastéllyá van itten,

lakosai reformátusok, fek­ lakosai katolikusok, kevés
szik Vadász, Miske, és Ta- oroszok, és reformátusok is,
másda között; földgye kö­ fekszik Szinyér, 's Vekéhez
zépszerű, erdeje szép, ha­ nem meszsze; földgye két
tárja 3 nyomásbéli, mellyet nyomásbéli, jó búzát , *s
Bihar Vármegyétől a fekete mindenféle vetertényt te­
9

Kőrös választ-el; itten foly rem, de vizes esztendőkben

9
Tür vize a Kőrösbe, vala­ károsíttatik , makk termő
mint Sartos, és Levelesér is. erdeje nagy, van jó vízi
ZEREND. Nagy - Zercnd.malma, és Latortzán révje,
Magyar falu Arad Várm. réttyei szépek, és elegendő
9
földes Ura a Kir. Kamara, szénát teremnek.
lakosai reformátusok, fek­ ZGRIÜESTYE. Oláh falú
szik Tamásda, Agya, Szék­ Krassó Várm. földes Ura a 9

udvar, Gyula, Varsánd, ifs Királyi Kamara, lakosai ó

hi-
 ZlCH.
hitűek, fekszik Dragomires-
t y e , Szkeus Zorlenczmik,
f Zlatnóé; rákja elég van.
Ohabamutnik , és Mamik
helységeknek szomszédság-
N jókban; határja 4 nyomás­
f
béli egészen hegy, s völgy­
f
ből á l l . bővebben terem
kukoritzát, mintsem búzát,
és zabot; erdeje van, sző­
leje nints.
ZICHIDORF. Német falu
Torontal Várm. földes Ura a'
Kir. Kamara, lakosai kato­
likusok , fekszik n. ny. Sz.
Jánoshoz d. Versetzhez
i £ mértföldnyire; határja 4
nyomásbéli , tiszta búzát
középszerűen, egyebet pe­
dig alkalmasint terem, mar­
hája mindenféle elegendő
van, erdeje nints, de ne-
vendék szőleje van.
Z i c s . Sváb falu Somogy
Várm. földes Ura Gr. Zichy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Nagocshoz £ , Tab-
hoz 1 órányira; határja két
nyomásbéli, rozsot, búzát
keveset, dohányt meglehe-
tősen terem, hegyes, völ­
gyes , agyagos a' fóídgye,
erdeje elég van , szóleje ké­
vé* , malom nélkül szűkölkö­
d i k , piatza Veszprémben,
ZIKAVA. Tót falu Bars
Várm. földes Urai Gr. Kegle-
v i c s , és Gr. Koháry Urasá­
g o k , lakosai katolikusok;
ZlK. 67I
batárja olly forma , mint
ZJKLÜVA. Bánátbéli falu,
Oraviczához £ mértföld-
nyire.
Z I E A . Alsó, Felső ZHÍU
Két falu Nyitra Vármegy.
fóldgyök, réttyek j ó , ká­
posztából, és más zöldség­
ből pénzt keresnek, piatzok
Galgóczon , Vág - vizének
áradásaitól károkat szeny-
vednek.
ZIMÁNO. Szabad puszta
Arad Várm. földes Ura a'K.
Kamara, kertészek lakják,
és dohányt termesztenek,
fekszik Világos, Ötvenes 9
Sz. Anna, és Arad között;
foldgye nem igen jó , a 9
Maros árjának ki van tétetve,
e' pusztán keresztül megyen
a' Trójai sántz, 's Székud­
varnál végeződik.
Z I M A N T . Magyar falu
Somogy Várm. földes U?a
•Gr. Niczky Uraság, lakosat
katolikusok, fekszik Taszár-
hoz Toponárhoz pedig
1 órányira; határja 3 nyo­
másbéli , terem Őszit j ó l ,
tavaszit középszerűen, róna,
térséges , agyagos a' földgye,
malma tűrhető, erdeje, le­
gelője középszerű, szőleje
nints, piatza Kanizsán van.
ZIMBRÓ. Oláh falu Arad
9
Várm. földes Ura a Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
fek-
 ZlR
6jz - ZLA.

fekszik négy szakaszokban , nits, és B. Zay Uraságok 9

széjjel épülte házaival völ­ lakosai katolikusok, fekszik

gyekben , határos n. k. Er­ Zaj Ugróczhoz nem meszsze,
és annak filiája; határja meg
d é l l y e l , d. Joszáshellyel,
ny. Val le maréval ; határja lehetős.
kevés búzát, kukoritzát, ZLATNIK. Tót falu Nyitra
zabot, és gyümöltsöt terem, Várm. földes Ura Gx. Traun
lakosai a Bánátba szoktak
9
Uraság, fekszik Kis Vendég­
napszámi munkára járni, hez közel, mellynek filiája;
némellyek pedig ottan vett földgye néhol tsekély ter­
búzával kereskednek, és mésű, szőleje nints, réttye,
helyben Termett gyűmöltsel. legelője elé^ van, fa szerszá­
ZIRCZ. Német Mezőváros mokat is készítenek lakosai.
Veszprém Várm. földes Urai ZLATNO. Tót falu Bars
9
a Czisztertzita Szerzetbéll Várm. földes Ura a Religy. 9

9
Atyák, a kiknek valóban Kintstár, fekszik Velsitzhez
9
jchs épulettyekkel , s Szent­ nem meszsze, és annak filiá­
egyházokkal diszesíttetik; ja; határja termékeny, er­
Apátúrságát III. BÉLÁnak deje, legelője elég van, rét­
Fija IMRB szerzetté 1 1 9 8 - tye j ó , szőleje nints.
9
dikban, s számos jeles Fér­
fiakkal nevezetesittetett; ré­ ZLATÓCZ. Zlatovczf. Tót
gi Szentegyháza Giitla által falu Trentsén Várm. földes
9
építtetett, a mostanit pedig Ura Gr. lllésházy Uraság,
9
a Szerzet építtette, s jeles 9 lakosai katolikusok, fekszik
Toronnyal, és verő órával Orechónak szomszédságában
diszesíttetik. Vidékje kies, mellynek filiája; földgye ter­
levegője egésséges, lakosai mékeny, legelője, faja, és
katolikusok, fekszik hegyek szóleje is van.
és erdők között , s Bank 9 ZLIECHO. Tót fclu Tren­
felé folyó patakja által ned- tsén Várm. földes Ura a'Tud.
vesíttetik; határja hegyes, Kintstár, lakosai katoliku­
völgyes, és néhol térséges, s o k , fekszik Rovnéhoz nem
földgyei néhol j ó l , néhol meszsze; földgye sovány,
középszerűen termők, borai erdeje, legelője van.
meglehetősek, piatza hely­ ZLROCZ. Tót falu Nyitra
ben , és másutt. Várm. földes Urai B. Horetz-
ZITKVA. Tót falu Trentsén k y , és több Urak, lakosat
Várm. földes Urai Gr. Kolo- katolikusok; határja sovány.
ZLU-

ZLUKÓCZ. Tót falu Nyitra
Várm. szőleje nints , egyéb-
aránt határja olly forma
mint Karkóczé.
ZNIÓ. Régi omladozott
Vár Turócz Vármegyében.
Nevezetesíti IV. BÉLA Kir.
ide szorulása, midőn Sajó
vizénél szerentsétleníttetett.
Lásd felőle Bél Mátyást. -
ZNIÓ VÁRALLYA, a 1
V.
betűben.
ZOBOR. Tót falu Nógrád
Várm. földes Ura B. Frónay
Uraság, lakosai többfélék,
fekszik Ipoly - vizéhez, és
Nándorhoz nem meszsze;
határja közép termékeny*
*egű.
ZOUOR. Nyitra Vármegy.
Remete lakó hely, holott
az előtt a' Kamadulensisek-
nek Klastromjok vala, most
földes Ura a' ReliV. Kintstár,
fekszik Nyitránafc, 's Dará­
zsinak szomszédságában, és
annak filiája. Lásd Nyitra
név alatt is.
ZOHO t. Tótfalu Pozsony
Várm. földes Ura Gr. Pálfy
Uraság, lakosai katolikusok,
fekszik Stomfához \ mért­
földnyire; síkos határja a
nyomásbéli, rozsot, árpát,
és káposztát terem, szőleje
nints, réttye, erdeje , és
folyó vize van, piatza Po­
zsonyban*
ZOK. 6 7 3
ZOK. Magyar falu Bara­
nya Várm földes Ura a' Pétsi
f Káptalanbéli Uraság, lako­
sai katolikusok, fekszik Bi-
tserdhez nem meszsze, és
annak filiája, Pázdánynak
szomszédságában ; földgyei
jók, réttyei soványak, er­
deje nints , kotsizásból, és
boraiknak eladásából szerez­
nek pénzt; piatza Pétsen if
órányira.
ZOLD. Oláh falu Krassó
Várm. földes Ura a* Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Gladnához, és Lun-
kánhoz is közel; határja 4
nyomásbéli, egészen hegyes,
és tsak kukoritzát terem,
j ó , és nagy erdeje vagyon,
szőleje nintsen.
ZÓLYOM VÁRMEGYE.
Comitatus Zoliensis, %o1)ltt
©tfpűnfdjafí. — Nevezetét
vette Zúfom Várától. Fek­
szik dél felől Gömör , és
Kis - Hont Vármegyéknek
szomszédságjokban; déli n.
keletre Nógrád és Nagy-
%
Hont Vármegyék mellett;
nap enyészetre pedig T.úrótz
és Bars Vármegyék határoz­
zák; északra magas begyek
választyák-el Liptó Várme­
gyétől. Hoszsza e* Várme­
gyének 1 0 , 's 1 1 mértföld­
nyire terjed; szélessége egye
netten, mert majd 6, majd
, 4 , 's majd kevesebb mért-
U u föl-

földet tesz. Nagyobb része
az egész Vármegyének he-
g y e s , és erdős, ámbár jeles
térségei is vágynak- Leg­
termékenyebb a* földgye
Garam vize mentében, de
ellenben b e g y e s , és erdős
részei majd mindenféle bá­
nyákat szolgáltatnak Lako­
sainak, 's ezekből vágynak
legnevezetesebb jövedelme­
i k ; ezeken'kivől külömb­
féle drága kövek is vágynak
9
e Vármegyében. Levegője
tiszta, és egésséges. Folyó
vizei között nevezetesebbek
i . Garam vize, a.Bes[tert[e
v i z e , 3. Szalatna, 4. Kor-
pona v i z e , s több apró
9
patakjai. Orvosi vizei, és
egésséges fördói is vágynak,
mellyek talajdon neveik
alatt fordulnak e l ő , vala­
mint nevezetesebb barlang­
jai is. Hegyei számosak lé­
9 Oskolája jeles; 3 nyomás­
v é n , a nevezetesebbek tu­
lajdon neveik alatt adatnak-
elő. Vadgyai kűlömbfélék,
fenyő, és egyéb madarai is
9 termesztésről nevezetes, er­
bőven vágynak, s távol he­
lyekre is elhordattatnak. —
Nevezetes szárnyas álláttyai
között az úgy nevezett Kol-
kds, szép , tarka , bóbás
madár. Barmaik között leg
9
számosabbak itten a juhok,
és kiváltképen hasznosak is,
mert ezeknek különösen al­
kalmatos legelójök lévén,
ZOL.
mind sajtyaik, mind túrójik
méltán tartatnak betsben.
9
Boraik kevesebbek, és a
több Magyar Országi borok­
nál savanyúbbak ; orvosi
füveik ellenben sok félék.
Mindöszve 184 lakó helyek
9 9
vágynak benne, s a Besz-
tertze Bányai Püspöki Megye
hez tartozik,
ZOLNA. Tót falu Zólyom
Várm. földes Urai H. Eszter­
házy, és Zolnay Uraságok,
lakosai kűlömbfélék, fekszik
N. Szalatnának szomszédsá­
gában , mellynek filiája; ha­
tárja hasonló Kis SzaJatnáé-
hoz.
Z O L N A . Solna. Tót Mező
város Trentsén Várm. földes
Ura Hg. Eszterházy Uraság ,
lakosai katolikusok, fekszik
9
Sztrazor mellett, Bánova, s
Bicsiczához nem meszsze,
béli határja síkos, földgye
j ó , rozsot, és árpát legin­
9
kább terem, a káposzta-
deje van, országos vásárjai,
és borral való kereskedése
j ó , piatza helyben; Vág-
vizének áradásaitól gyakran
károsittatik.
Z o L N A F A L V A . Tót falu
Nyitra Várm, földes Urai Gr.
Erdődy, és több Uraságok,
fekszik Csejtának szomszéd-
sá-
 ZOM*
1
ságiban és annak filiája; deje nints, bővelkedik kü­
f

határja középszerű. 1 lönös jó bort termő szőlő­

ZOMBA. Magyar falu Tol­ hegyekkel , és szénával ;
na Varga, földes Ura Döry 1 piatza Tokajban, Tartzalon,
Uraság, lakosai katoliku­ és egyéb hegyallyai Váro­
s o k , fekszik Sárvízhez fél sokban.
mértföldnyire; határja ter­ ZOMBOR. Szabad Királyi
mékeny. Város Báts Vármeg. lakosai
ZOMBOR. Maeyar falu magyarok, németek, és rá-
Torontal Várm. földes Ura t z o k , r. katolikusok, és 6
Oexl Uraság, lakosai kato­ hitűek, fekszik Apátinhoz
likusok, fekszik a' Kanizsai 8300 , Monostor - Szeghez
járásban, hozzá tartozandók 8000, Bezdánhoz 9400 bétsi
a' Ladányi, és Dedénszegi ölnyire, kies, és térséges
dohány kertészek; ha tárja helyen. Királyi Várossá lett
4 nyomásbéli, földgyeiket 1751-dik esztendőben. Dí­
9 9
Maros vizének áradásaitól szesitik e Várost, a Szent­
9
méltán félthetik, egészszen egyházakon kivul, a Kir.
ritkán szokták bevetni, ga­ Kamerális Szabad Udvar,
9
bonával nem igen bővel­ a Vármegyének itten tar­
9
kedik , szarvas marhájok tatni szokott Gyűlései, a
szép, és számos; szólejek Camcrdlis Adminis\trdt^ió ;
9 9
igen k e v é s , erdejek neve­ Postaház is van benne, s a
zetes. Vármegyének Kaszárnyája.
ZOMBOR. Magyar, és tót Határján készült a nevezetes
9

Mezőváros Zemplén Várm. Fercnt{ tsatorndja, melly

9
földes Urai Gr. Aspermont, lakosainak a kereskedésre
és több Uraságok, lakosai nézve szép hasznot szolgál­
katolikusok, ó hitűek, és tat ; földgye fekete , lapos,
1
reformátusok, fekszik Mád­ és jó termésű , a fordulóra
9
hoz \ , Szerentshez \ , Tar- van osztva, s szép tiszta
czalhoz is \ mértföldnyire; búzát, és jó szénát terem;
9
határja 1 nyomásbéli, terem van a Városnak két tölgyes
leginkább búzát, gabonát, erdője i s , borai középsze­
árpát, zabot , kukoritzát rűek, határján van a Mos{*
9

középszerűen, többnyire tér­ tonga nevfi folyó motsáros

séges a földgye, 's nagyobb víz, mellyben nádgyok te­
9

részében feltété nyirok, rem , és más sok székes vi­

napnyugot felé székes; er­ zek; legelője szuk, fájok
U tt % ke-
 676 Z O M .

kevés van , bővelkednek evangélikusok, fekszik Sz.

ellenben szép tiszta búzával, Mihályhoz nem meszsze, és
és jó szénával, kereskedések annak filiája; határja igen
9
nevezetes , földgyeinek nem nedves, és posványos , s
1
szükséges a trágyázás, pénzt leginkább száraz esztendő­
9
szereznek a kereskedésen, ben termő; erdeje tsekély.
kézi munkán, 's fuvarozáson ZoRLENCZMARE. Oláh
kivul terméseikből i s ; pia­ falu Krassó Várm. földes Ura
tzok helyben , és fiáján van. 9
a Királyi Kamara, lakosai ó
ZOMLIN. Nagy, és Kis hitűek, fekszik Zorlenczmik,
Zomlin. Szabad puszták Bi­ Dezestye, és Prebúl között;
har Várm. Nagy Zomlinnak határja 4 nyomásbéli, tsak
földes Ura a* Nagy Váradi nem egészszen hegyes, és
Káptalanbéli Uraság, aman­ völgyes, terem kevés búzát,
9
nak pedig a Tudom. Kints­ és zabot, leginkább pedig
tár, és Beliczay Uraság. kukoritzát, erdeje tsekély,
ZONCZ. Magyar, és tót szóleje nints.
falu Pozsony Várm. föídes ZORLENCZMIK. Oláh falu
9
Ura Gr. Pálfy Uraság , la­ Krassó Várm. földes Ura a
kosai katolikusok, fekszik Királyi Kamara, lakosai ó
Egyházfalváboz közel, melly hitűek , fekszik Zorlencz-
neíc filiája; Hegy - Súrral, ma*e, Szkeus, Zgribestye,
Péntek Súrral, és Újfaluval és Ohaba Mutniknak szom­
is határos; határja 2 nyomás­ szédságjokban ; határja 4
béli, szántó földgyein kivul nyomásbéli, egészen begyes,
kevés réttye is v a n fája terem kukoritzát, é s z a o o t ,
f

faszfákból áll. erdeje kevés Zabrán, sző­

ZORÁNT. Oláh falu Krassó leje is tsekély.
9
Várm. földes Ura a Királyi * ZÖBÖGKŐ. Orosz falu
Kamara, lakosai ó hitűek, Zemplén Várm. Kis - Azar
fekszik Nemesest, Mársina, felett, Gálszécs Mezőváros
és Szintiest között; határja mellett.
3 nyomásbéli, egészen he­ ZÖLCSRE. Falu Tolna
gyes , és völgyes, leginkább Várm. fekszik Földvárhoz 1
kukoritzát terem , erdeje mértföldnyire.
középszerű, szőleje nints. ZÖLDES. Oláh falu Arad
ZORRÓCZ. Zorkovce. Tót Várm. földes Ura a' Királyi
falu Túrócz Várm. földes Ura Kamara, lakosai ó hitűek,
Zorkóczy Uraság , lakosai fekszik Butyinnak szomszéd-
sá-

ságában, és annak filiája,
két hegyeknek tágas völgyé­
ben széjjel építtetett házak­
kal ; szántóföldgyei, és ka-
szálíóji többnyire a' hegye­
ken vannak, Erdély Ország­
gal is határos; gyümölcsei,
szilva pályinkával, és pén­
zen vett iával kereskednek.
ZUBAK, Tót falu Trentsén
Várm. földes Ura Gr. Ásper-
mont Uraság, lakosai több­
félék, f e k s z i k Ledniczaváron
felül, földgye sovány.
Z u B t R E c z . Tót falu Árva
1
Várni, földes Ura a Kir. Ka­
mara, lakosai katolikusok,
fekszik Habonkának szóm-
izédságában, mellynek filiá­
ja; Kárpát hegyének tövé­
ben , Studena vize mellett,
melly v í z pisztrángokkal
kedveskedik; határja tse-
kélyes.
ZUBNA. O o s z falu Zem­
plén Várm. földes Ura G.
Dczsőfy Uraság, lakosai o-
rosz vallásúak, fekszik Fa-
pina, Nechval Polyánka, és
Agyidóczhoz \ órányira ; ba­
tárja % nyomásbéli, zabot,
árpát, középszerűen gabo­
n á t , kölest, néha kukori­
tzát is meg terem h e g y e s ,
sovány a* föltdgye, tölgyes
erdeje van.,
ZUBOGT. Magyar falu
Gömör Várm. földes Ura Ra­
gály Uraság, lakosai többen
ZUB.
reformátusok, fekszik Zá-
dorfalvához nem meszsze,
mellynek filiája ; földgye
közép termékenységfi, lege­
lője, erdeje elég, kereset-
tyek Miskoltzon.
Z u i t B i c z A . Alsó, Felső
Zubric\a. Elegyes lengyel
faluk Árva Várm. földes Urok
9
a Kir. Kamara, Alsó a Fel­ 1
sőnek filiája; lakosaik ka­
tolikusok, fekszenek Besz­
kéd hegyének tövében, Ter-
sztena Mezóvároshoz öt
mértföldnyire, Zubricza vize
mellett, melly gyakran ká-
rosíttya határjaikat.
ZUBROULAVA. Tói falu
Árva Várm. földes Ura a' Kir.
Kamara, lakosai katoliku­
sok, a* kiknek Templomjok
szép toronnyal ékesíttetik,
fekszikSzlaniczavize mellett,
ujryan Szlanicza nevű hely­
ség felett, Námesztóhoz £
mértföldnyire; lakosai több-
nyire gyoltsal kereskednek,
határja rozsot tsekélyen,
zabot, és árpát pedig meg-
lehetősen terem.
ZUELLA. Orosz falu Zem­
plén Várm. földes Ura Szir­
may Uraság, lakosai orosz
vallásúak, fekszik Osztroz-
niczához, és Sznjolnikboz
nem meszsze; határia két
nyomásbél;, zabot közép­
szerűen, árpjít, tivaszi bú*
z á t k ö l e s t , gabonát keve-
U u 3 í,set,
 678 Zúa ZVONI

set, és ritkán szokott te­ ZVONCSIK. Tót falu P o ­

remni ; földgye igen sovány, zsony Várm. földes JJra Gr.
erdeje elég van. Pálfy Uraság, lakosai kato­
ZÚGÓ. Falu Vas Várm.föl- likusok, fekszik Szuháboz
desUrai több Urak, fekszik nem meszsze, és annak fili­
Fétzelbez közel, és annak ája, Nagy Szombat Városá­
lilája; határja ollyan, mint tól i órányira, mellyel ha­
Alsó Pátyé. táros ; határja 3 nyomásbéli,
ZÚGÓ. Oláh falu Arad közép termékenységit, ka-
Várm. földes Ura a'Királyi szállója, legelője, és fája
Kamara, lakosai ó hitűek, nintsen. Zs.
fekszik Monyászának szom­ ZSABAR. Oláh falu Krassó
szédságában, mellynek fili­ Várm. földes Ura a' Királyi
ája; vagyon vas hámorja is ! Kamara, lakosai ó hitűek,
két nagy kósziklás hegyek fekszik Temes vize mellett,
1
között, a honnan élnek la­ Lúgos, és Boldúrhoz közel;
kosai kézi munkájok által; határja 4 nyomásbéli, egé­
határja tsupa erdőségből áll. szen térséges, és termékeny,
Z u MENDORF+ Vas Várme­ kukoritzát bőven terem,
gyében. valamint búzát, és más gabo­
ZUN KA vic z A • Bánátbéli nát i s , erdeje, szóleje nints.
falu. , ; | ZSABINRCZ. Zabincc[ név
ZUPKON. Tót falu Bars *latt.
Várm. földes Ura a* Selmetzi ZSADÁNY. Magyar falu
Bányászi Kamara, lakosai Abaúj Várm.földes Urai több
katolikusok, fekszik Felső Urak, lakosai katolikusok,
Hámorhoz közel, mellynek és refprmátusok, fekszik A.
filiája. Mislyének szomszédságában,
ZURÓCZ. Zemplén Várm. mellynek filiája; Osva, Tar-
9
fekszik Homonnához nem cza, és Hernád öszve folyá­
meszsze. saihoz is közel; határja jól
Z V A L A . Orosz falu Zem­ termő.
plén Várm. Osztoszniczának ZSADÁNY. Magyar falu
szomszédságában , Beszkéd Bihar Várm. földes Ura Hg.
hegyéhez sem meszsze. Eszterházy Uraság, lakosai
Z V I D . Alsó Zvid. Szála reformátusok, fekszik Nagy
Várm. foldgye közép termé- Várad, Békés, Gyulához ts
kenységű, boraiból pénzt 4 mértföldnyire , holott pia-
szerezhetnek. tzozások is van ; határjához
ra*
 Z$AD. ZSÁK, 679
9

ragasztatik Papi nevű paszta, Kintstár, az^előtt a Pataki

foldgye rész szerént homo­ Jésuiták, és Újhelyi Paulinus
k o s , és székes, rész szerént Atyáknak birtokok v a l a ,
a sebes Kőrös miatt motsá- lakosai katolikusok, ó hi­
9

ros, kétszerest , és zabot tűek, és reformátusok, fek­

terem, erdejek ritka, 's a szik Vámos - Újfaluhoz fél
9

9 9

lakosok között nyilas számra órányira, a Bodrog partyán;

ftíl vagyon osztva; rész sze­ határja 1 nyomásbéli, jó mi-
rént szántatik, s rész szerént velés után búzát, gabonát,
9

kaszáltatik; szőleje nintsen, árpát, zabot jól terem, rét­

határját a viz ellen költséges tye, erdeje nintsen, szőlő­
9

töltéssel őrzik ; rét nélkül is hegyei különös jóságúak,

9

szűkölködik. és szépek, s jó aszszúszólS

ZSADÁNV. Elegyes falu bort termők*
Temes Várm. földes Ura Gr. ZSÁRA. Népes Magyar,
Saurau Uraság; határja jól és oláh falu Bihar Várm.
termő. földes Ura Rbédey Uraság,
ZSADÁNV. Magyar falu lakosai ó hitűek, és reformá-
Heves Várm. földes Urai több I tusok , fekszik Korogy #

Uraságok, lakosai katoliku­ ! Csif Sárrété, Kornádi, és

>

sok , fekszik Nagy Fügédhez ; Futtának szomszédságjok-

közel, mellynek filiája; ha­ I ban, Debreczenhez 5 mért­
tárja termékeny, réttye jó, földnyire ; S\ent Kirply,
legelője e l é g , erdeje nints, j Musto, Kifigyelj Csckchld-
piatza Gyöngyösön van. \ja, Oros, és Aka nevű
ZSADÁNY. Oláh falu Szat­ puszták tartoznak hozzá;
már Várm. földes Urai Gróf határja4inyomásbéli, meg­
Teleky , és Báró Sztojka lehetős termékenységfi, sok
Uraságok, lakosai ó hitűek, marhákat nevelnek; hajdan
fekszik D o h b , Vetés, Mada­ Vár is volt itten.
rászhoz is közel; határja 3
nyomásbéli, jó búzát, zabot, Z S A K C S A N T . Rima Zsak-
kukoritzát, és szénát terem, csdny. Hont Várm. fekszik
szőleje nints, erdeje tsekély, Rima - Szombathoz közel;
t

piatza Szatmáron van. j földgye középszerű, erdeje,

ZSADÁNV. Arbonya Zsa- legelője van.
ddny. Magyar falu Zemplén ZSAKÓCZ. Falu Szepes
Várm. földes Urai a Királyi Várm. földes Ura Gr. Csáky
9

Kamata , és a Religyiói Uraság, réttyei posványosak,

9

U u 4 ha-
 68o ZSÁK.

határja j ó , erdeje, legelője földes Ura a Királyi Kamara,

9

elég van. Koronális Jószág, lakosai

ZSÁKOS. Szabad puszta katolikusok, feleszik n. k.
Baranya Várm. földes Urai 'Tökhöz, n. ny. Mányhoz,
Baronyai, és Urbényi Urak. , d. Csonka Tebei pusztához,
ZSÁLMANY. Lásd Zalman. é. Anyátska pusztához is
ZSALOBINA. Tót faldZem órányira; a Törökök idejű­
9

9
plén Várm. földes Ura Gr. kor a Basának lakó helye
Barkóczy Uraság t lakosai v o l t , s még mai napig is
9

9
katolikusok, fekszik Domá- szemlélhetni a Török Me-
sa, és Matyasócz között; tsetnek, és fördöknek dule-
9
határja dombos, fekete, és dékjeit; a Basának Rezi-
veres agyagos , foldgye 3 dentziájára építtetett az Ura­
nyomásbéli, búzát, és ga­ ságnak Kastéllyá. Nevezetes
9
bonát terem, erdeje van, ivó kuttyok a helység felett
9
szőleje nints, széna nélkül találtatik, mellynek vizét a
szűkölködik; piatza Varán- Törökök hegyek között lé­
non van. vő forrásokból tsatornákon
ZSAM. Kis, Nagy Zsam, vezették-le. Egy régi gothi-
vagy Zsamhelmare, Zsam-ka Templomnak, s hozzá
helmik. Két elegyes faluk ragasztott épületnek, és em­
Temes Várm. földes Urok a* beri kézzel tsináltt üregnek
Királyi Kamara , lakosaik maradvánnyal, és régi még
katolikusok, és 6 hitűek; most is fenn álló pintzék
Kis Zsam fekszik Frtjden- is vágynak itten, mellyek
tbálhoz nem meszsze, és az Uraság által most is hasz­
annak filiája; határbéli föld­ náltatnak. Határja leginkább
gyeik jók. búzát, zabot, kukozitzát te­
ZSAMÁND. Horvát Zsa- rem , középszerűen árpát,
mdnd, Nemet Zsamdnd. a káposztát, és kendert; er­
falu Vas Várm. földes Uraik deje , szőleje van, borait
több Urak, lakosaik katoli­ kereskedők veszik - meg;
9
kusok, s másfélék i s , fek­ halas, és nádas tavának ki­
szenek Sz. Kútnak szomszéd­ folyása malmot hajt; zsidók
ságában , mellynek filiáji; is számosan lakják, kik kü­
határbéli földgyeik megle­ lönös bíróság által kormá­
hetősek. nyoztatnak; ide tartozandó
ZSÁMBEK. Magyar, és Csonka - Tebei puszta i s ,
német Mezőváros Pest Várm. melly Gr. Sándor Úré, áren-
dá-
 ZSÁM.
dában bírják, 's többnyire
marha nevető hely, és tsárda
is van rajta.
ZSÁMBOK. Magyar falu
Pest Várm. földes Ura Be-
nyiczky Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Dánhoz *,
Töt Almáshoz i-, Peczelhez
| , Pesthez 3 órányira; határja
a nyomásbéli', földgye sí­
kos, fekete, néhol homokos,
jó gabonát termő, szőleje
tsekély , erdeje kitsiny,
legelő nélkül szűkölködik,
vízi malma, 's jó Vendég­
fogadója van, piatza Pesten,
és Váczon.
ZSÁMBOKRET. Mezőváros
Nyitra Várm. földes Urai
több Urak, lakosai többfé­
lék, fekszik N. Tapolcsány-
hoz i l mértföldnyire; föld­
g y e , réttye j ó , legelője e-
l é g , erdeje, szőleje nints,
vásárjai vannak, piatza N.
Tapolcsányon , Bánon , és
Oszlányon.
ZSÁMBOKRET, Turócz
Várm. földes Ura Juszti Ura­
ság, lakosai evangélikusok,
fekszik Sz. Péternek szom­
szédságában, mellynek fili­
ája; határjában káposztája,
és kendere bőven van , *s
hideg folyója által nedve-
síttetik, réttye «hasznos, le­
gelője elég van.
ZSÁMBOKRET. KitZsdm-
bokrét. TÓt falu Trentsén
• ZsÁn. 6$Z
Várm. földes Urai Zsámbok-
rétj, és több Uraságok, la­
kosai katolikusok, és evan­
gélikusok, fekszik Koha-
nóezhoz nem meszsze, és
annak filiája, Nemes Liesz-
kóhoz •£ órányira, Postája is
van; határja 3 nyomásbéli,
síkos, és dombos, földgye
fekete, homokos, és agya-
gos , mindenféle gabonát
megterem, réttye tsekély,
legelője a'hegyeken, liget-
tyei is vannak, külömbféle
gyümöltsei teremnek, piatza
Vág Újhelyben.
ZSÁR. Zsiarani. Tót fali;
Liptó Vármegy. földes Ura
Sztuercsáni Uraság, fekszik
N.Dobróczhoz nem meszsze,
mellynek filiája; botárjának
fele síkos, fele hegyes, kö­
ves , legelője elég van.
ZSARKÓ. Magyar falu Tor­
na Várm. lakosai katoliku­
sok, és reformátusok, fek­
szik Tornához \ mértföld­
nyire ; határja jó búzát, és
rozsot terem, fája elég van.
ZSARNÓCZ. Zarnovia,
Zcrnovic[a. Mezőváros Bars
9
Várm. földes Ura a Selmetzi
Kamara, lakosai leginkább
katolikusok, fekszik Garam
vizének szomszédságában,
Sz. Kereszthez % mértföld­
nyire ; a* Városon keresztül
folyó pataknak áradása ká­
ros a' Lakosoknak. Nevc-
ze-
 ZSAIU.
létesítette l é é ^ d i k b e n az
Ozmánoknak, Zúza Tsászári
Vezérnek igazgatása alatt
történtt meg verettetések.
Tágas olvasztó háza van itt
az Uraságnak; kenyér sütó
Aszszonyai nevezetesek, ki*
vált a' Selmetzieknél; sert
is jót főznek benne ; határja
'ól t e r m o , vagyonnyaikat
Í
Lönnyen eladhattyák.
ZSAROLÁNY. Magyar falu
Szatmár Várm. földes Urai
több Uraságok, lakosai re­
formátusok, fekszik Jank-
nak, Szekeres Czégénynek,
és Szamos Újlaknak is szom­
szédságjokban; határja két
nyomásbéli, búzát, zabot,
kukoritzát terem középsze­
rűen, térséges, agyagos a
földgye, erdeje nints, pia­
tza Szatmáron 3 mértföld­
nyire. ! sovány.
Z S E B E S , vagy Zstbtly.
Magyar falu Abaúj Várm.
9
földes Ura a Szepesi Kápta­
lanbéli Uraság, lakosai több
félék, fekszik Bárczáboz kö­
zel , és annak filiája, Kassá­
hoz sem meszsze; határja jó,
piatza közel.
ZSEBELT. Temes Várm.
9
földes Ura a Kir. Kamara,
fekszik Csakovának szom­
szédságában, mellynek fili­
ája; Fostája is van , határja
termékeny.
, ZSK,
ZSEBFALVA. Tót falu Sá­
ros Várm. földes Ura Szinyei
Uraság, lakosai többfélek,
határja középszerű, réttyei
jók , legelője, fája van.
ZSEBEHÁZA. Magyar falu
Sopron Várm. földes Urai
több Urak, lakosai katoli­
kusok, és evangélikusok,
fekszik Tót - Keresztúrhoz
nem meszsze, mellynek fili­
ája, Sopronhoz 6 mértföld­
nyire ; síkos határja a nyo­
másbéli, leginkább búzát,
rozsot, árpát, zabot terem,
szőleje nints, erdeje, réttye
tsekély.
ZSEDENY. Zsidény alatt.
ZSEGRS. Zura. Tót falu
Szepes Várm. földes Ura Gr.
9 Csáky Uraság, lakosai kato­
likusok, fekszik Vallendorf-
hoz \ mértföldnyire; határja
ZSEJKE. Szabad puszta
Győr Várm. földes Ura Gróf
Sándor Uraság, fekszik a*
kis Dunának bal partyán, a'
Rárői határnak szomszédsá­
gában, két nyomásbéli jó
foldgye mindenféle gabonát
bőven terem.
ZSBL. Szabad puszta N ó ­
grád Várm. földes Ura Gróf
Zichy Uraság, fekszik Szent'
Iványhoz közel, és annak
filiája.
ZSELÉZ. Zselíf, Zsclczpv.
Magyar falu Bars Várm. föl­
des

des Ura Gr. Eszterházy Ura­
ság , lakosai katolikusok ,
fekszik Lévához a mértföld­
nyire; határja ollyan, mint
Garam Mikoláé; Szentegy­
háza jeles, vagyonnyai kű­
lömbfélék.
ZSELI. Magyar falu Po-
'. tsony Várm. földes Ura Gr.
Viczay Uraság, lakosai ka­
tolikusok, fekszik Darnóhoz
nem meszsze, mellynek fi­
liája, a* Szigetközben, Po­
zsony , és Győr Vármegyék'
szélein; határja a nyomás­
béli , tiszta búzát, és rozsot
terem, káposztát középsze­
rűen; réttye, erdeje nints,
legelője k e v é s , piatza Óvá­
r o n , éL Győrben.
ZSEMBERI. A. F . Zscm-
biri. Két falu Hont Várm.
földes Uraik Zsembery , és
több Uraságok , lakosaik
katolikusok, és másfélék;
A. a* Felsőnek filiája; határ­
jaik j ó k , piatzok Báton.
ZSEMLER. Szabad puszta
Veszprém Várm. földes Ura
Csúzy Uraság.
ZSKMLER. Bars Várm. föl­
des Ura az Esztergomi Káp­
talan, lakosai katolikusok;
határja meglehetős, réttye,
legelője elég van , szőleje
nintsen.
ZSEMLYE. Német falu Ko­
márom Várm. földes Ura Gr.
Eszterházy Uraság, lakosai
ZSE. 683
többfélék, fekszik Oroszlán-,,
hoz \ \ mértföldnyire; lege­
lőjének egy része homokos,
réttye elég van.
ZSENA. Oláh falu Krassó
Várm. földes Ura a* Királyi
Kamara, lakosai ó hitűek,
9
fekszik a posta úton, Gavos-
dia, Szilvás helyhez közel;
határja 4 nyomásbéli, egész-
szen térséges, terem kuko­
ritzát, és más gabonát i s ;
erdeje, szőleje nints; Lúgos
ide másfél órányi járás.
ZSERCZ. Magyar falu Bor­
sod Várm. földes Ura az Egri
Püspökség, lakosai többfé­
lék , fekszik Darőczhoz mint
egy mértföldnyire; határja
középszerű, bora, réttye,
legelője, erdeje van.
ZSE RE. Zirani. Magyar
falu Nyitra Várm. földes Ura
9
a Nyirrai Püspökség, lako­
sai katolikusok, fekszik Nyi
trához i£mértföldnyire; föld
g y e , réttye középszerű, sző­
leje tsekély, erdeje van, me­
szet is égésnek, piatza közel.
ZSERNOVICZA. Folyó víz
Bars Vármegy. eredete több
apró folyó vizekből, 's több
helységeken elfutván, Zsar-
nóczon keresztül foly, és
Garam vizébe ömlik.
ZSETTER. Tót falu Sáros
Várm. földes UraGr.Asper-
mont Uraság, földgye sovány
fája, legelője van.
Zsi-
 684 ISÍB. ZsiD.

ZSIBOLTH. Magyar falu földgye sovány, egyéb javai

Somogy Várm földes Ura vannak.
#

ichmeltzer Uraság, lakosai ZSIDÁNV. Német Zsiddny %

reformátusok, fekszik Sziget Rochendorf. Német falu So­

Várhoz i órányira, Mosgó, pron Várm. földes Ura Hg.
és Tót Keresztúrnak szora- Eszterházy Uraság, lakosai
szédságjokban; határja két , katolikusok, és evangéliku­
nyoroásbéli földgye egye­ sok, fekszik Peresznyének
9

nes , veres búzát, rozsot, szomszédságában, mellynek

9

zabot, hajdinát, és kukori­ filiája; Sopronhoz 4 , és Kő­

tzát középszerűen terem, er­ szeghez 1 mértföldnyire; he*
deje kitsiny, szőleje jó bort gyes határja a nyomásbéli,
terem, legelője szíik. búzát, rozsot, árpát, zabot,
ZSIBRIR. Német falu Ba­ és pohánkát terem , bora sa­
ranya Várm. földes Ura Per- vanyú , erdeje, legelője van.
tzel Uraság, lakosai katoli­ Z S I D Á N Y . HorvatZsidány
kusok, és evangélikusok, Sigersdorf. Horvát falu Sop­
fekszik Bonyhádtól i órányi­ ron Várm. földes Ura G. Esa-
ra ; szántó töldgyei egyenet­ terházy Uraság,lakosai kato­
lenek , borai sem derekának, likusok , fekszik Peresznyé-
batárja 3 nyomásbéli, réttye bez nem meszsze, mellynek
alkalmatos szénát terem. filiája; hegyes batárja x n y o ­
ZSIBRITÓ. Zsibritovc^e. másbéli, bora savanyú, er­
Tót falu Hont Várm. földes deje, legelője elég van.
Ura Gr. Koháry Uraság, la­ ZSIDE. Szabad puszta Báts
kosai többfélék, fekszik Sz. Várm. földes Ura H.Grazsal-
Antalnak szomszédságában, kovits Uraság , fekszik Jan-
és annak filiája, Selmetzhez kovátznak szomszédságában,
nqra meszsze; erdeje van, és annak filiája.
szőleje nints, legelője szoros. ZSIDEJ , vagy Zscdény.
Zsio. Al. Fel. Zsid. Két Elegyes falu Vas Várm.földes
Magyar falu Szála Várm. Al­ Ura Csernél Uraság, lakosai
sónak földes Ura G. Festetits katolikusok, fekszik SzeAt
Uraság, Felsőnek pedig a- Györgyhöz nem meszsze, és
Győri Káptalan , lakosaik annakfiliája; határja közép­
többfélék, fekszenek egy­ szerű.
mástól nem meszsze; föld­ ZSIDÓ. Zsidófölde. Falu
gyeik középszerűek. Vas Várm. lakosai katoliku­
ZSIDAHEGY. Vas Várm. sok, fekszikKéthely nek szóm .
széd-

szédságában, mellynek filiá­
ja; földgye, réttye sovány,
legelője, fája nints.
ZSIDÓ. Tót falu Pest Várm.
földes Ura Hg. Grazsalkovits
Uraság, lakosai katolikusok,
és másfélék i s , fekszik egy
völgyben, erdős, és szőlős
hegyekkel korul vétetve,
Mácsához 1 , Domonyhoz
Hartyánhoz | , Pesthez a£
órányira. Nevezetesíti néhai
Bajtai Püspök Piarista Szer-
zetbéli Úrnak születése; ha-
tárja a nyomásbéli, hegyes,
völgyes, agyagos, többnyire
homokos, rozsot terem, er-
deje, szóleje van, malmai is
vágynak, széna nélkül szű­
kölködik ; piatza Pesten, és
Váczon.
ZSICHIEVNVIR. Szabad
puszta Nógrád Várm. földes
Urai Gr. Balas?a, és G. Zichy
Uraságok, fekszik Sós Har-
tyánnak szomszédságában,
mellynek filiája.
ZSIDÓ VIN. Oláh falu Kras­
só Várm. földes Ura a' Kir.
Kamara, lakosai ó hitűek,
fekszik Füzes, Boksán, Rafna,
és Jerszeg között; határja 4
nyomásbéli, tsak nem egé­
szen térséges, és termékeny,
terem búzát, zabot, legin­
kább kukoritzát; erdeje,
szőleje nints; közel a' falu­
hoz, mindjárt a* Berzáva vize
Jtaellett egy igen kies partos
ZSIÜ. 6gy
helyen látni még most is
hoszszas 4 szegeletre tsináltt
régi sántzokat, mellyekben
SOK régi épületeknek marad­
ványai találtatnak, de több­
nyire földel bé vannak borít­
va ; néhány esztendőkkel ez
előtt a'Bánáti Cam. Admini-
strátzió bizonyos helyeken
9 9
kiásatta, s találtak a mun­
kások régi római pénzekre,
és olly szobákra, mellyek
alól rész szerént apró béka­
sóval, rész szerént I újnyi
hoszszaságú égetett tégláts-
kákkal mesterségesen ki vól
tak rakva; találtatnak itten
nagy 4 szegeletu római tég­
lák i s , stsquipedaUs.
ZsIDAHEGY. Falu Vas
Várm. földes Urai G. Szapáry,
és több Uraságok, fekszik
Martyánczhoz nem meszsze,
mellynek filiája; határja
meglehetős.
ZSIDÓVÁR. Oláh falu Kras­
só Várm. földes Ura a Kir. 9
Kamara, lakosai 6 hitűek,
fekszik Kritsova, Krivina, és
Tinkova között; határja 4
nyomásbéli,mellynekTemesi
része rérséges, és termékeny,
nagyobb része hegyes, és er­
dős ; ennek az egész Várme­
gyében legnagyobb erdeje
van, melly többet té^zen
«10000 holdnál,, a*legmaga­
sabb hegyeken szép fenyve­
sei vannak, szőleje kevés,
de
 6%6 Zsic. ZSIL.

9
de jó bort terem; a falu fe­ kői járásban; határja meg­
lett magas, és meredek be­ lehetős.
gyen fekszik egy puszta Vár, ZSILÍZ. Magyar faluBor-
9
melly a régi időkben, mint sog Várm. földes Urai több
most is fenn álló falai mutat" Urak, lakosai többfélék, fek­
tyák, igen erős lehetett; haj­ szik Szirákhoz közel; határja
9
dan, minekelőtte a Török középszerű, Boldva vize né­
9
elfoglalta a Bánátot, B . / ó - ha károsíttya, piatza Mis-
[sika Família bírta e hely­ koltzon, és Szikszón.
9

séget; Lúgos ide a óra járás. Zsíp. Magyar falu Gömör

ZSIGÁRD. Népes Magyar Várm. földes Ura G. Koháry
falu Posony Várm. földes Ura Urasáé, lakosai többfélék,
az Esztergomi Érsekség, la­ fekszik Bárczának szomszéd­
kosai katolikusok, és refor­ ságában , mellynek filiája;
mátusok, fekszik Selyéhez i foldgye középszerű, £ részét
mértföldnyire ; határjában a víz áradások járják.
9

legelője bőven van, szénával ZSÍR. Zsirovccf. Tót falu

is kereskednek. Abaúj Várm. földes Ura Ká-
ZSICER. Szabad puszta csándi Uraság, lakosai több
Pest Várm. földes Ura az Egri félék, fekszikKetzcrPeklin-
Káptalanbéli Uraság, nagy hez nem meszsze, mellynek
része völgyben van, Bitske, filiája; határja sovány, tűzi
Gomba között-, földgye, és fája sints elég.
szép kaszállóji vannak. ZSIRA. Tening. Magyar
ZSIGMONDHÁZA. Tótfalu falu Sopron Várm. földes Ura
9
Trentsén Várm.földes UraiG. a Győri Püspökség, lakosai
Balassa, és több Urak, fek­ katolikusok, fekszik Káptal.
szik Podhragy Besztertzéhez Vishez közel, és annak fili­
nem meszsze, mellynek filiá­ ája , Sopronhoz 3 1 mértföld­
ja; határja középszerű. nyire; síkos határja a nyo­
ZSIKAVA. Tót falu Bars másbéli, búzát, rozsot, ár­
Várm. földes Ura Gr. Kegle- pát, és zabot terem, szőleje
vicsUraság, lakosai katoli­ nints, erdeje, és legelője,
kusok, fekszik Ki* Tapol- elég van.
csánynak szomszédságában, ZSITKÓCZ. Magyar falu
és annak filiája; határja jó. Szála Várm. földes Ura Hg.
ZSILEVNYIK. Tót falu N ó ­ Eszterházy Uraság, lakosai
grád Várm.földes Urai Boros, többfélék, fekszik Dobron-
és több Urak, fekszik a Kék­ nak szomszédságában, melly.
9

nek
 ZSIT. Zsiv. 6%7

nek filiája; határja közép* 4 nyomásbéli, ereszen he­

szerű* gyes, völgyes, és köves, ku­
Z S I T N A . T6t falu Trentsén koritzát terem, jó fiatal er­
Várm. földes Urai Gr. Kolo- deje, és szilvássá van, sző­
nits, és B. Zay Uraságok, leje nints.
lakosai katolikusok, fekszik Zsi VA. SzállásHevesVárm.
Ugróczhoz közel; határja ZSOBRAK, Szabad puszta
meglehetős. Abaúj. Vármegyében.
* Z S I T N I C Z E . A. F. Zsit- ZSOLCZA. A. F. Zsolc[a.
nicre. Zemplén Várm. földes Elegyes Magyar faluk Borsod
Uraik G. Barkóczy, Vécsey, Várm. földes Uraik Vay, és
Roly, és több Urak, lakosaik az Egri Káptalanbéli Uraság,
többfélék, fekszenek Jan- lakosaik katolikusok, és más
kóczhoz köze], mellynek fili­ félék, fekszenek Miskolzhoz
áji ; határjaik meglehetősek. közel; határjaik középszerű­
Z S I T V A . Magyar, és so- e k , vagyonnyaikat Miskol-
katz falu Somogy Várm. föl­ tzon jól eladhattyák.
des Ura Jankovics Uraság, ZSÖMLE. Komárom Várm.
lakosai katolikusok, Szécsén föl. Ura G. Eszterházy Uraság.
nyel, és Fejér Egyházzal ha­ ZSÖR. Magyar falu Gömör
táros; földgye a nyomásbéli j Várm. földes Urai több Urak,
agyagos, búzát, rozsot, ár­ lakosai katolikusok, s más­ 9

p á t , zabot terem, erdejek félék, fekszik Sankfalvához

nints, fát szereznek a'Szőtsé- l közel, és annak filiája; lege­
nyi erdőből, mellynek haj­ lője , fája, szőleje van, föld-
dan Vára v a l a , sántzai még gye jó gabonát terem.
most is szemlélhetök. ZSÖRK. Szabad puszta
ZSITVA FŐDEMBS. FÓdt- Veszprém Várm. földes Ura
mes név alatt. Gr.Eszterházy Uraság; Te-
ZSITVATÓ. Szabad puszta szerhez tartozik.
Komárom Várm. földes Ura ZSUJTA. Magyar falu Aba­
Gr. Pálfy Uraság , fekszik új Várm.földes Urai többUrak
Mocsnak szomszédságában, lakosai katolikusok, és refor*
mellynek filiája. mátusok, fekszik Gönczhö*
ZSITTIN. Oláh falu Krassó közel, mellynek filiája; ha­
Várm. földes Ura a Királyi tárjának í réze sovány, lege-
9

Kamara, lakosai ó hitűek, lője kevés van.

fekszik Agadits, Csudanovetz ZSURO. Orosz falu Bereg
és N. Tikván között; határja Várm. földes Urai több Urak,
la-
688 ZSUL.
lakosai ó hitűek, fekszik Z a -
vidfalvához közel, és annak
filiája, Csapotzkához ^ mért­
földnyire; határja i nyomás­
béli , hegyes, völgyes, kuko­
ritzát terem, erdeje van, föld-
gye sovány, piatza Munká­
cson i mértföldnyire.
Z s u l i c z A . Oláh falu Arad
Várm. máskép Zsimdnd.
ZSUM. A. F. Zsum. Sza­
bad puszták Nógrád Várm.
földes Urok G. Forgáts Ura­
s á g , fekszenek Lótzhoz kö­
z e l , mellynek filiáji.
Z S U F P A . Oláh falu Krassó
Várm. földes Ura a' K.Kama-
ra, lakosai ó hitűek, fekszik
Zaguzsen, Ruzsinótz, és Val-
liaboul között; határja 4 nyo
9
másbéli, a Temesi része tér­
9 ZSUREST. Oláh falu Krassó
séges, és termékeny, a más
része hegyes, bőven terem
kukoritzát, és más gabonát,
fiatal erdeje van,szőleje nints,
9 Bottiesthez közel; határja 4
e helységnek határjában, é-
E
9
en a' Temes partyán lehet
!tni sok régiségeket, ú. m.
sántzokat, bástyákat, romla­
9 9
dozott vastag kőfalakat s a 1 .
Karansebes ide fél óra járás.
ZSUPPANY. Oláh falu Kras
9 nyai, és Szepesy Uraságok,
só Várm. földes Ura a K. Ka­
mara, lakosai ó hitűek, fek­
szik Szuszán, Szudriás, és Kli-
csova között; határja 4 nyo­
másbéli, rész szerént lapálos,
rész szerént dombos, légin-1
kább kukoritzát terem, er-J
ZSUP.
deje középszerű , szőleje
nintsen,
Zsuppunyest Oláh fala
Krassó Várm. földes Ura a K. 9
Kamara, lakosai ó hírűek,
fekszik Ballosest, Draxinesr,
és Branyest között; határja
4 nyomásbéli, egészen he­
gyes, egyedül tsak kukori­
tzát terem, erdeje közép­
szerű, szőleje nintsen.
ZSURCSOVA. Oláh falu
9
Krassó Várm. földes Ura a K.
Kamara, lakosai ó hitűek,
9
fekszik a Karas mellett, Szé«
kás, Kallina, és Goruja kö­
zött; határja 5 nyomá^béli,
hegyes, és völgyes, légin-*
kább kukoritzát terem, er­
deje van, szőleje nints.
9
Várm. földes Ura a Kir. Ka­
mara , lakosai ó hitűek, fek­
szik Birna, Pogányest, és
nyomásbéli, nagyobb ré­
9
szént hegyes, s leginkább
tsak kukoritzát terem, erdeje
j ó , szőleje kevés.
ZSURK. Magyar falu Sza­
bolcs Várm. földes Urai Ló-
lakosai külömbfélék, fekszik
Fényes Litkének szomszéd­
ságában , és annak filiája;
határja középszerű , minc
vagyonnyai.
V É G E .