!

\
a_,
TIM CORNELL- JOH N MAITH EWS

AROMI VI nG
/\tLASZA

HELI KoN
 snIJaqIJ ,IJ snTuBW ',W Elqíepl >Iosnuluoluv '9l€ql9l alalzs9J {IBzoru
snrIJ ,J snJJ€W ,W zB l9r9lo{ snuetsedse6 sawx,l IEílEal-IBIuBIuJo8 y 8oI 9Ioz9Jq9 leí9l tsnlp'lp8J€uIuuoJ
§nlJnds ,d5 snIJnT ,-I usqttaduo4 uolep1o ,€-z y
Et-9orzs ,I IBJB1Eq s9 tgrcut.lord ulopportq y 1,ol
snI^JeS ,J3S §nuJIJOC ,CI
rr9z91 oo€ ,sgHIW
snlxoS ,xaS §nOBuD ,u3 ,zs ,I s9 oo€ ,e ,t uaroEuol-tzo{pl9g 9q€zs eútJ9uolla
E 4ese;oto(e11 €6 3BIIeuDlBzs s? altala.naqÁ3a
snluInÖ ,ö snIBc ,c >Iryoqgq o1íez ttozo4 ol, s9 39 ,zs,r zy bg
,d ,Y Iá^I]épáJá Ze ls9r}pJoJ V
SnIIqnd §nInV esgle8ze8rzo{ uJoIBpoJIg rcugg y §l, (,p1o ,oüz3g) arpua IÁ8lo^lgd sg
eqlercut,to;d B B§9IJopu9^t1 >1o;9Elod rcurgg zl, (,plo ,§8-I) llpnl ITpuJ Bnor}plog
,€86I ,p}T (p:o1x6) xoutnbg
as?InJe>I eJIuoIElBq JBs3Bc snqnf ol. @
llnzs9] u9ídelB BSBpBI>I I^? ,z86I
I E S SJJCIIA9H >IEAII Ng-IE ZV ueqpazgzs, |, a, í zE 4osgtlduleetuoloc rcqgr1 1,9 'p]-I (pJoJxo)
xoutnbg zB sgr}pJoJ V
ll9z pIJol§ uBruoH eql Jo sBIrV
:
-9{ 68 s9 r6 ,e ,t 'ugíepT Foq9q se89slelrozs eEíI9II z9 elIJJJ l]3páJJ BIx V
3t-ol, 19l
-9rI ,q{ ,o ,t aíacueporu leEue]-rzolplgú e s9 €luo6 09
u€qgJo>i snuBlunsnr BI szJe d oZ? teíurro;a;p1o3 1osnqcce;g y l,§
I]púq-gzs ,Zs,í ueqpuz9zs ,z ,a ,í zE 1osgl1deleetuoloc rctlgr1 6i
>IosglTpgq J9qJBg B §9 E§9lZSoIaJ IE>IIlITod tuoPpoJlq V ilz Foq9q und >1tposgtu y l,i
uBqIüoIBpoJIg ueíept 9;oq9q lualia I9qIuuBH e etpt1 9b
IBIüoJlB8nÁN € >Tns9pedelelel SO Ios9Joloq {oJ9ql€q Y 60z 4Joq9q und osla zy §i
uaídpl? sxlu?{tluod Jaqt7 B s9lzso8euqoilIg ooz eselzse(relt>1 89sle.lozs tuuror y ot
119z9j oo§ uvqpezgzs,t ,a,t
So oo€ ,zs ,I ze es9peílelle 4eÁuepe8eÁ8e rlnzs91 ueqeuog y 6€
Bs9lBq So aSOp3íJel luoF8zol,u lJolsoloi V 66I
IBlBJ9Ípeq IBIIIBuü38 §nuBrunualB^ s9 snuBlTnr zÓI uBg9Jo>I E9sesr9tzo>1 e 1ern rcugg 3€
B]€ft(pEq IBIlü_Elodoz3Iü I^3 ,€9€ sruIBIInl I6I ueq-g€€ ,o ,t eqerl-d9zo>I
luIuIBIB,t '11ozo>1 r7z s9
u?íelépgzgzs,l u sgueqpezgzs,E l€E'e l uBqeIT9rI {}Joq9q glj§olptüJpÁE s9 grtpgg §€
,zs ,í ze Bs9IZsoIe >1339SSoZo.>I íz9íqiaa
Áu9rzse;e1 y 6l,r upqsnle1 uJnIlBT >1eÁleq9le1 trezs9396 o€
(ououalcolq uD,1.1s ) o>IgpT^J9}3q IloIa>I snuzIloIcoIC u9 íept sgrlpgq B1Io>I e et19l1-4ezsg 6z
uoíapr Snu€IlaIJoIo tIJoIBpoJIq IJo>lJPzs9sJ 9s94 y '1,I €1,1
u9íept 8esÁleJI>I B lepezsuozs so eurog /z
uBqpvzgzs,E ueqe íecueparu tle8nÁu ra8ue]
,zs ,I zE IBJ91BI{ tüol€poJlq B sa >ias3Jo]eq uo8ep1 rl,r -Izg{plg.al € >iosoJe^l€ulreÁ8 tetcluo.; se Eolog €z
l]9zo{ oo'
sa o§i ,o ,T
-I^lJBd zszzs" B:aJozspueJ IuJIop3^ r.r.r"rr"lffi ,/, uoqiopl l}lgle >IBI€ruo.r e to,11eÁu tIlqllzz
>IgIcuI^oJd TB>IIeueJn>I s? IB19J{ 'turoldrÁ8a zy b9t
ugqpvzBzs ,9 ,e ,í ze >IosoJ9^ >izsnJle Z€ s9 BIJnJla IZ
uBq9ITglI 1esepdolat IJo>IsB^ sa -zuoJg oz
1gtcut,to.rd trole{ y /§I
>IgI3uI^oJd rsn.rdtc B s9 IBIsz9-sI>I u9ÍepT
V o§I
>19tcut.to.rd 3oro3 y sntsn8ny usglzsoaq ts9le8ze8tzo4 Bulg5 s9 etl9r1 6r
97r
>1etcut,to;d I>I3pI^-€unC V otI ada4l9l rcÉg1ooE eII9II 9I
ercur.tord etuuelr.rg §€r ueqsntl4í s9 ueqlgnueí e,rlallr 'ueq8e1
>1grcur,tord tetueru.raE se teqleE y 6zr -19 se^o :u€q9II9rI e69stÁuueur 49pedesc o11nqei y €r
uuqsnt11( s9 ueqrgnuuí elelíeq8e aí.IE7I zI
49tcut,l,o.rd tetuudstq y izr
>IBIJuT^oJd IB>Ii4E zV 8I I os9^>IeJ tz(ulp1o.; BII91I oI
zeqrad94;9l iBiJuI^oJd B €Jq9 91uDIo11V II I
Áuozst.l l]]ozoi aso^>IoJ {osoJ9^ e s9 4o39s
-llopB l]ozseíüJa} B ]uI{IJ€IB,I
'ra.,riaÁu uoIBpoJIq Y I I I >IEcIg>IUgJ
 uPqrüo]dIÁ3a eI1zS€uIp-ZsoI9rüaIo]d V
u8q€lu9lodozaw s9 ueq9lJlZs ellzsBüIp-BpI{neI3zs V <- InJoi oI§-§§9 sJo) {ozsouuBJn] 8oJoE v
(1n:o>1 o§l eropza)) eJo{ sa]IsolzluJ€d8 3o:o3 y
tot-I €i .r.uoqgg
tzsozsauuodolod y 8zs-9ts
Z€t_Ltt uBqu9I]]V BZsIuusJn1
9iI 3s9IoqruoJa] tzE-€tt rpuqspo]Ig ás9lrd9 uou3quud V zsolBJ]zsízsIad
zsogluI]ox Bszlod e eírlp9q8aru e{üFpoJIq uozsozs:uuodola4 e
89I-zrI }Joq9q r:o8ual-ta89u9qly
:opue5-{8elq 'o1-8Lt ln( zaqdáJazs olaza^
UopJ)leu jIp€uIJPq V 9tE-69t 6Ln-í§n I9]ItJ9] o9§ eu9d5
88]-I6I 6Iz-6"7 IZs3l ?^€lüIPl?q s9 o6t üella lo8oJoE s IRJ9l InJo] ooa
nloqaq lúllus v jí,,Joqgq JIIII-IPu9u 9]3ze^_zs9lleH )os9púur9r eszJ3d o€§-o§§ lBuJIepoJIq zsopolzsgH'zsoJouJoH
/61-ooz n;oqeq 19z lougp3T€ru e ]gluop3]€,ílrí dolnd
,II n&-66t eszrad e e{r}dele3etü 9LL ){Lo49l9l J.!I,I!I) Y
uopej8tu ilposelü Y ' ryíIBI8OJIa ]ugq]v Il€ E}PSJ TBJl)inaI V s9Ia{IaJ u9l zV zso:n;1 Á3e11 tzrdum1o gsle zy sg zsYTTgH
-II-8II u?q9lJgruiEo
)iol€J€ípBq muo;
Itt1_o,{
ooI_oZ1 €sBlJopuÉ^
)ouo]na] s9 >l3]éqüllI V §zz uaqtazolln
(a) I?I ilzs3] rlJoruele] e >1eí11119f3uj
9l9tculro:d rcu9.r rsertpoq 11eE y o6t (eselzso;n1
lslsüeuoqJBN €Iípc 6Lz ualla EIszV-sI) Bulgu s0) u8qBII9]I Vd9una-dgZ9x
l óz-zoz >1ereruo; e 19í}lp s9 zS9I1eH ,eluopa]Ptr{ -iezsg oIZg^uI elJ3x s9 vINNvIIda
cq5atu 1eutdpst3 etle5 eígrzerut >1o11eB y ?llrln]-eu?J 8,T v eJn}In{ IilBlslBq V 'vITTVc
zol-bot 9oZ {nlglaq
s9lalla;e8lozsqr: al]9[ izuZol{ ]etcut-told InJoi oo9 (alltas:ury)
Ieíu3IZs jlpos€{ü V 13) s9 ]I€)IouIg Lot-oíE uB99TTísseW es9rldele
§or-zr r raruedst1 1eto39que1 e eqB{uJv Joi3q BIuoIoJ ;oloc
ruoqeq rualls eqr.rn8n{ y {gllel8o]ta I€Bru9J V '68z-LIt PZsoUuBJll InJoi o§l, el3pz3)
/ c4
z€1-9tI ^r-
Árc-!.c IBzsni€lnzs € rt 19utrzsnlelt-tz3 6o§ uozo1 1eu9s9rlsorerrr:eÁ8 3oro3
sala>l1a;eElozsqe: rreqetuedst11 qeueltdep 'zsa1lorlre3y a8gso;ar ]9Iuoq}B zV o8eqr:ey se úuJou ?II9}I-I9o s9 eTUJIzs
IBIlIaIZs gsle zV ]€rüppoJlq tlu€ 19qettlotz5 ILt sgpgzJezs 9sI3 ZV uaqalaouapaur tle3nÁu
aIg3NaoaW
)EloBeque>1 V
9i] €sgln]Zsnd 3€z >1tzsal !Á!tJuIdoJd rsiEI939q]Júj e l€lo]zsnJlJ ze u9i8a1 §E§ :a8ual-rzolplog e IJ,vcnÁN
98PqW>I i91,I-6i1 s3'lP)TZJo) sé IZ}Ia üoelolÜlJ I9uá?IIln] uoJaIH (e>lz:oy) I9u9II9IV ]edaIa1 IBI]IuoJ dacNaI
ruoqeq und )rpúu]el{ v ]9IuIp,]€Zs )€íuBqo]3,I 8r€ o81, IBtioÁIo.í aJ3uITJ 9 1tzoÁ3a1 {el939qr.lEi P u3q-tI8 -IZ9)ű,I9d Y
9tr-1,6r rn.roqeq I,rz Zs3I EIJuL\oJd 33ás]á,\ozs iIpos9rü )3upá^uazs ]J3ás3J3^ §á
io{ZsnJ],a ZP 1ur:azs ÁueruoÁ8eq e s9 vINvdsIH
lou€lIZní B §e >laJ3qI1I3>JY I€ulo.I ETIIJIZS 989qrlryI s9 Btü9u 1eto8eqye1 y laio8oJo8 lelo{oqd v €sglld?IB 939qrJúx 'VxIucv
,§ sopn] l9ll]áu9uo]
)o)oüozs sntsueuo11 ,,f
s} snsSPJ) ']ou9zs o]€3
(§rtqJJBlc,3
I9]I9)í s9 IoJIEuJ9Jp
>IoJIlaueil()1 snt^nJ€CI se snlII3JEJ
J3]Bdl]uv snIIJe3 snTlB]s'snIüufl
sa osld snlulndleJ ,,T
'sn]nP[a 'snl\§€N
9JI3Jl]Ezs snIIIJnT 'sntrIuoJpuv snI.\IT
l9]1etü9Jp iouoz§ snf,33J o§t-r§l ie,iu3^Jo] [nJo] oo9 )o1€JITaJ
snl]JV s9 snI}u§.I3I snlpnr13 snlddy sglqE] ]e)uezIr V utre1 tqqe.rolEa1 y L{oTVoolíI NIív,1
)eÁu§ul]S3JJIs {ZsnJ]a
IRJ9) o?I u3qa]sf,u3sf,d Izz snll]lulPlc smJID V 1n:o>1 ort-oz€ uPq9üI9d
euoldrua1 €unlJoá - I!,1J9{ usql.1n^ lts-sto5uag y iareInd99>I s9r:er
6l,r ptq_snqtuey ze o8z €llls {gld}Js V zI€ BíddV enby ze 6o§ uuoldrual 9sI3 ZP 'úsBzoqeJl9l
S3 PllTIraV v esez8e;t,tla; saltzs9>1 sJ €Iddv et,1 e 1ndalag snú[o]ldeJ Já]Idn' IriruoJ t€Iuo.J V ,qls
l3l "f,ITISB8
uotun:ro; mruo; e -€lureJ3{tüoüg ueutlua8ly r€i euoldrua1 o1ody (1) rcp; snqlna sntue5 ueqels3u3€Jd'uBq8J3s3
}?ttl9l V 1n:o1 o§€ 'jolls
1ndela; etr.ro6 rcqrseg zLz-zaE o3.re1 ruoldrual 3y €uToIduí31 ]o]seJ InJoi 09§ teúoldtuJ] oIEZII?]uáIJo
V- ooz 8q9u9d ]nÍIé ueqeuí9d 1ü€]3old 8r€ JS3]Idagíín )El€] €6i
'8i euroldua1 sa:a3 e]nlew Ja]ew uoSnuI]eIBd P IaZsgudg
]3zs3,\nu 3o;o3 y Isa]ldaüoldüa,L o^3^JnJo>I ]9Iü9x 1,6i Bluoldúal snuJnrBs sJ €unuodíEuúIo
V 1oqÁun; sg lazsq^Dyi
^IIIIIJIJ6
,1
aíala pezezs ,§ ,a
's€iJsJ lrunilolldB) Y ,é ,I '.'
InJo] oo§ ,a:.:T!.:',
.*:::]i.in ] ,
1ttJ9) 'Igqtíe^ l§]-ugllodV
oIz ,a ,t 'ar§l?züad
oIoZeJqB llgqluu€H
,. ,, I
1*or1 oog
'euln-e,louellr11 ]
n>lelt oq,{un;q ]
]
L
i
loI-zoI a8asa:al t9€-lz€ g.toqgqltp
)iouorna] P sö )JJoqunI V zoz_?,Iz _ós9U IuáIIá {oslllul€s V
98,ooI-ioI ruoqzq undltposeru y 1,9z-i€€ esgrlpgq8atu eq
l:oI ]a33S]ZsI] IInsUoJ -B]J s3 oIJBZruoIo3 IBtIlgN ü?quml]P-I
? IIasI_\ J3zsl3q snü€],{ sq9!lB]I 3sa]o]ég {0IIB3 V 8tt 96€-§oi EsgI?l8oJIJ ádelazs opo)ílgJn Brü9H
azI-€zI'Eg1 88€SSnu tbz-f9z BquruIIB IBlu9J e >phzsel s3 suoJlso II3A 60§
-ilqlJ] Stlgf,Je]D ,c s3,IJ +Joqeu und 9sl3 zV {oeq ]PrusduJs3 'BsP] ozi ]€ru€dure3 3]1oíáJ}3I 8Es€sJglzo) V
-9 l ]?su ope s3ua_i83 ioz (Igro8z) -elzsqo; 8aslalozs rnle1 y {€íusqoJáI lo§ruulBs V 6o9-i€§ snrutnb:ea ,u
-l:l:c:a: 1e33oí:r3lod saJJi\zuacl n]utol rcJox olz€ ruoqeq uue19 erup:n 1osntruted g as3Z§^J3ZsBíln 3sep3]ZsáÍJel sol9^ v,I
:::o: e:ill:runzs3o1y §Lz-o3z asa.r uo8eslnsuoc Ies9lo]3q josíDSIo^ já,{u?rllzgrur tr931od e 6LS-9t9 snruInb:eJ
|qr e8rs:os -o]óq(snq]lid)zsoq]Jnd É)€uzolzso8áu josní s9 >1osnnbae 'loulqEs V s9 3a:aspeq E ')ászJol v ueq-ESL
:*J - JrtJrl lH o6e-86? nloq€q )íTp -eqeld e s9 1osntrl.rled y 66t 1_euo, r-snllÉa6 e tEs ]uu3zs Áueu]oÁ3eq 8
] -,j:j y.]d13q § -PrilJ€qIUeIIJ]oslmPsV ]9rü9u {9Í]zso]Dí >IolF8 V 33á§la^ {ouIlEI V -6l§ snllna snlua5 €s9r,d?JP EtugH VITVII sa YWod
,I ,o ,t ,I ,t
tli'.1 l oog ,a oo' oo9 ,e oo9 ,e oo8 ,e ,l
p lloll]plo ,6G36 t ulzs98aq 1o1e7,E/|q91 p, lz1
{ézÁ33í 1lozo{ loJlol9zs9sJ
INZYTIIYJ ICII{auoCI
 1. e. Ioo í, s7. l. sz. loo t. sZ.2oo 1, sz. 3oo l. Sz. 4oo 1. sZ. 5oo

A szővetségesek hábo- A Julius- Claudius- Az Antoninus- A Severus-császárok A ,,nagy A császári udvar Bi.z.?r_rc vis s zaloglali a
rúja 91-89 dinasztia i, e. zt-i. sz. császárok Ir7-I93 í93-235 keresztényűldözés" Ravennába költőzik
Polgárháború: Sulla 68Róma égóse 64 A római polgáriog 303-3o5 4oz
dictatorsága 83-8z, A Flavius-dinasztia és l0teUesZtése A l,allásgyakorlat A nyugati gótok Alarik
Spartacus felkelóse 73-7r Traianus 69-r17 a provinciárk, szabadságának vezetésévelkifoszt|ák
Az 1, triuml,irátus 6o A Vezúr,kitörése 79 valamennyi szabad visszaállítása 3r3 Rómát 4lo
Polgárháború: Caesat lakosára zrz Nagy Konstantin A vandálok kiraboliák
dictatorsága 49-44 Acsászári cím bitorlása és a birodalom egyedüli Rómát 455
Ceasar meggyilkolása szétaprózódása z35-z84 uralkodója 324-337 Az utolsó nyugat_
11 Diocletianus ]étrehozza A pogárryság megsánik romal csaszár
A 2, triumvirátus 4t a tetrarchiát z91 államvallás lerrni 38z eltávolítása 47ó
octavianus uralkodása A birodalom felosztása Barbár királyok
i. e. 3r-i. sz. 14 395 Ravennában 476-450

{ugustus
Diocletianus és
Maximianus,
i. sz. 3oo körül

Justinianus mozaikkéoe
Ravennában, i. sz. s6'o
A Colosseum, t. sz. 79 körül

-\'labularium r8 Augustus építkezési Traianus forumának Severus épitkezései Nagy Konstantin A ravennai templomok A konstantinápolyi
Pompeius sziniáza 5s programja Rómában felavatása r rz Leptis Magnában diadalíve mozaikjai Hagia Sophia é-pto-
Caesar foruma 4ó A Colosseum A Pantheon újjáépítése caracalla fűrdői Templomépítési úiiáépitése537
_i.ugustus dradalíve zr felavatása 79 r r8-rz8 Rómában z16 program Rómában,
.\grippa fürdője 19 Hadrianus villája Aurelianus falakat Jeruzsálemben és
.\larcelius szinháza l7 T.ivoliban n6-134 épittet Róma köré z7I Konstantinápolyban
-\ra Pacis Augustae 9
_\ugustus foruma z

cicero filozófus A latin irodalom Juvenalis költő Ulpianus, Papinianus Ausonius és claudianus Szent Jeromos befejezi Boéthius filozófus
caesar töfiénetíró ,,ezüstkora" sueloniu§ tönénetíró jogtr.rdósok költők a Vulgatát 4o4 körűl cassiodorus
Lucretius költő és Az idősebb seneca Apuleius regényíró Tertullianus kereszténv Lactantius kereszténv orosius történetíró tórténetiró és
filozófus szónok hitvédó hitvédó servius és Macrobius kormányhivatalnok
sallustius és Livius Persius, Lucanus, Szent Ambrus, Szent tudósok
lórténetírók Martialis kőltők f.eromos és Szent Theodosius
Catullus, Vergilius, Az idősebb plinius Agoston kereszténv írók törvénykönyve,
Horatius, Tibullus, természettudós Symmachus szónbk összeállították 4z9-437
Propertius, Ovidius Az ifiabb Plinius Ammianus Marcellinus Sidonius Apollinaris
költők levélíró történetíró költő
Tacirus történetiró

Sertorius,,forradalma" NIauretania Az észak-afrikai római A donatista A vandálok behatolása Bizánc elfoglalja az

Hispaniában 8o-7z bekebelezése 4z települések egyházszakadás Hispaniába afrikai vandál
Pompeius hadseregének terjeszkedése kezdetei 3tt|3lz vandál királvsás királyságot 533
i:5,őzése Hispaniában Karthágóbai 43"9 Bizánc meghóditia
,.{9) és Aírikábm (+6) Dél-Hispaniát 554
.{ mundai csata 45
5extus Pomoeius mes-
hódítia a Föjdközi-
"
ienger nyugati meden-
;éjét4o-36
.\grippa elfogla.lja
Eszaknyugat-Hispani-
11 27-í9
Caesar leigázza a gall Vindex lázadása 68 Létrejőn a daciai A galliaí ,,birodalom" A gótok engedélvt Cót állam Dél-Galliában A frankok kiszoritiák
iörzseket, és létrehozza A rómaiak elfoglalják provlncla I07 különválása 25q-272,
'' kapnak, hogy Britanniát kiüdtik a ró- a nnrgati gótokat
Gallia provinciát Britanniát 43 M. Aurelius háborúi Britannia felláíad letelepedjenek maiak és gyarmatosítiák Galliából 5o7
,;8-5r; hadiáratok A germaniai határt a markomannok ellen (Carausius és Allectus a birodalom határain a sászok Szláv, bolgár és avar
Britanniában 55-54 elóretolják Daciát elözönlik z87-296) belül 376 A burgr,rndok elfoslaliák betörések
Noricum és Raetia pro- Illyricum dunai határa a barbárok Ió7 Trier lesz Gallia A hadrianopolisi csata a Rhöne völgyéne[
l,.inciák lesznek 16-r< megszilárdul fővárosa 378 középsö részét
Tiberius. meghóditia Daciai háborúk 86-9z Daciát átengedik Hun,,birodalom" Attila
rannoruat I2-9 a gótoknak zzz uralma alatt

,\ mithridatészi Az elsó zsidó felkelés A második zsidó A szaszanida-dinasztia A nicaeai zsinat 12§" Hun betörések perzsa támadások
háborúk 88-84, 8j-82, 66-73 felkelés (Bar-Kochba) felemelkedése perz siában KonstantinápoIy' A khalkedóni zsinat Kis-Ázsia ellen
,-4-63 A jeruzsálemi í32_I35 A palmyrai lázadás felavatása ú| császári összehivása as r szláv betörések
Pompeius elfoglalja templom lerombolása Léttehozzák 266-272 fővárossá 33o Olümpiodoróiz, a Balkánon
66-6r
a Keletet 7o Mezopotámia A herulok betörése A nyugati gótok Priszkosz, Malkhosz A Nika-zendülések
Pompeius ,,...Íég. Josephus zsidó provinciát r65 Attikába és rámadása Hellász ellen görög törtónetírók 532
-|'harszaiosznál 48 történetíró Plutarkhosz, a Peloponnészoszi- 395 Zoszímosz, Prokopiosz
Brutus és cassius Pauszaniasz görög írók félszigetre Eunapiosz görög görög töténetírók
veresége Philippinél A ,,második Cassius Dio, történetíró
szofizmus" alkotásai Herodianosz görög
,\ntonius veresége a görög irodalomban történetirók
.\ctiumnál r r Euszébiosz görög
apologéta
-_._-*>
ELŐSZÓ
E kötet átfogó képet kíván nyújtani a római világrót és
kulturális életéról. Azt az időszakot mutatja be, amely
Róma alapításával és korai fejlódésével kezdődik, majd a
város irányította terjeszkedéssel, Itália és a Földközi-
tenger medencéjénekmeghódításával foiytatódik. Fog-
lalkozunk azzal, miként hozta létre Augustus a császár-
ságot, s ezt követően hogyan alakult ki az új politikai és
vallási rend. E korszak története a Nyugatrómai Biroda-
lom összeomlásával fejeződik be, illetve annak bemuta-
tásával, hogyan hódítja vissza ltáliát egy keresztény bi-
zánci császár a germán királyoktól. Áttekintésünk a tör-
ténelmi események elbeszéléséreépül, és az időrendhez
tartottuk magunkat, mivel több mint ezerhárom száz éy-
ről adunk számot, és a vizsgált változások rendkívüli
méretűek. Bízunk benne, hogy könyvünk elóadásmód-
ja, az illusztrációk, a térképek, valamint az egy témát sok
képpel bemutató,,§zínes" egységek kiegyensúlyozott
művet alkotnak, amelyben az egyes témakörök értelme-
zése, magyarázata legalább olyan kiemelkedő helyet
kap, mint a történelmi események leírása.
(Jgyanezen okból - a vizsgált időszak hosszú és válto-
Zatos volta miatt - könyvünk nem lehetett egyetlen szer-
ző munkája, annál kevésbé, mivel arra törekedtünk,
hogy az ismertetett korszak egészérőlolyan árnyalt ké-
pet nyújtsunk, amilyenre csak a legfrissebb kutatások
eimélyült ismerete ad módot, Noha mindvégig az olva-
sók legtágabb köre számára írtunk, mégis rámutattunk
azokra a kérdésekre, amelyekben a szakemberek átlás-
pontja nem egységes) s egyszersmind kifeitettük a ma-
gunk nézetét,
Minthogy saját kutatási területünk a köztársaság kez-
dete és a császárkor vége, következésképpen könyvünk
nem a római történelem ,,centrális" korszakaira össz-
pontosít, hanem figyelme eltolódik a ,,periferikus" kor-
szakok felé. A Római Birodalom provinciáit ismertetó
tész az í, sz. z. századi császárságot állítja a vizsgálódás
középpontjáb a (bár az egyes helyszínek kiválasztásában
és leírása során itt is a változások és a fejtődés bemutatá-
sára törekedtünk); egészében azonban inkább a római
viiág történetének kezdetéről és végérőlirtunk a legszí-
vesebben. Talán nagyobb figyelmet szenteltünk az ar-
chaikus római társadalom jellemzőinek és a Constanti-
nus utáni birodalom keresztény hitre térésének,mint
a kései köztársaságkor polgárháborúinak és a Julius-
Claudius-dinasztiának, de úgy étezzik, nincs okunk a
mentegetŐZésre.
A történetíró Ammianus Marcellinus kritikával illet-
te azokat a fiiozófusokat, akik a becsvágyat hiúságnak
minósítik, könyvükön mégis ott díszeleg a nevük, Bár
magunk is történészek vagyunk, és egyetértünk Ammi-
anusnak a tények hiteles összegyűjtésével kapcsolatos
véleményével,úgy ítéljük meg, hasznos lesz, ha feltün-
tetjük, hogy a könyv egyes részeiért melyikünk a felelős.
Tim Cornell írta a római köztársaságról és a császárság-
ról szóló áttekintést Augustus haláláig, ő váIogatta az
idevágó képanyagot, készitette az itt szerepló térképek,
illusztrációk és tematikus összefoglalók feliratait, vala-
mint a Pompeiit, Ostiát és a római vallást bemutató ré-
szeket. John Matthews végezte ugyanezt a munkát - a
szövegírást és a szemléltető anyag összeállitását - az Au-
gustus utáni császárság korához, valamint a provinciák-
kal foglalkozó harmadik részhez. Egymástól függetle-
nül dolgoztunk, de határozott irányelveket szabtunk
munkánknak, és komoly erőfeszítéseket tettünk annak
érdekében,hogy a mű egységes legyen, minél teljesebb
képet adjon a vizsgált korról.
Sokat tanultunk egymástól, és köszönetet mondunk
együttműködésükért mindazoknak, akik e könyv szer-
kesztésébenrészt vettek, kiváltképp Andrew Lawson-
nak, aki teljesen egyetértett történelmi és múvészicélki-
tűzéseinkkel, és megvitatta velünk az illusztrációk válo-
gatását és közreadásuk módiát; továbbá Liz Orrocknak
és Zoe Goodwinnak, akik adatközléseink alapján elké-
szítettéka térképeket,noha információink valószínűleg
annál áttekinthetetlenebbek és zavarosabbak lettek, mi-
nél teljesebbé igyekeztünk tenni őket; valamint Graham
Speake_nek, akinek szerkesztői észrevételeihozzájárul-
tak a könyv végső kialakitásához, Ray Davis gyűjtötte
össze az anyagot a Liber Pontificalisban lajstromba vett
birtokok eloszlását feltüntető térképhez,Michael §íhit-
by a Justinianus kori keleti határ térképéhez,Margaret
Roxan pedig tanácsokkal látott el minket a római hadse-
reg tagozódására vonatkozóan. Sokoldalú segítséget
nyújtottak nekünk más tudósok is, név szerint Benjamin
Isaac, Kenan Erim, Brian Croke és még sokan mások,
noha nem feltétlenül tudták, mi okból kérdezősködnek a
szerzők, akik írás közben egyre világosabban ismerték
fel tudásuk határait.
AROMAI Vl LAG
/{tLASZA
 ELSŐ RÉSZ

ITALIA A LEGREGE,BBI
7r

IDŐKBEN ÉSA
ROMAI KOZTARSASAG
, aa
' '

KoRA
 a39N3J-lZ8Xo7ot
ec|§n,:"
*
"f,i,
}
-...''
]
.0'
,A:, " _
L,---,
,\',
l,§§e
olBuv -;er
-*]
t
l
"% 1ale6lzs ;
_|9uecsol *
a]9N11-1VluoV
§,,
q eDsP8 ]
:..1
pql3
§ ,
.§
\.
__ lolnoi e
,,] l.,l
r- .., l
euocuv
--,*:,*-* *,,_-*
a
]
_-,;;;
\--.-
 ANAGYRA HIVATOTT VAROS

Itália földrajza dásoknak. A Pótól délre elterülő mocsarak komoly aka-

Itália felszínének mindössze egyötöde síkság, vag5,is dá15,t állítottak Hannibál hadai elé i. e. zr 8-ban. A római
3oo méternól nem maga§abb terület, és ennek az alföld- hódítások után azonban a területet művelés alá vonták
nek több mint hetven százalékát a Pó folyó vö]gye teszi egy csatorna- és gátrendszer segítségével,melyet M.
ki. A fennmaradt terület mintegy kétötöde minősül Aemilius Scaurus censor építtetett i. e, ro9-ben a Párma
hegynek (rooo méter fölött), a maradék kétötöd domb- és Modena közötti szakaszon. Augustus császár és utódai
ság (3oo és rooo m között). E domborzati formák l,álta-
kozása és elosz]ása igen változatos éghajlati viszonyokat
:|a?,.:a..,:
teremt az országban, és területét élesen elkülönülő táj-
::

'.. .,..'...|
a :.r,::,:a.,]7|
eg_vségekre osztia,
q | ,., r,.:] , .. ,]ó
].i:.: /r49 Itáliát az Alpok hatalmas vonulata választia el i(özép-
Európátó1, ám a félsziget valójában soha nem szigetelő-
'::!áj:5;]
dött el a földrész többi térségétől,Jóllehet a téli havazá-
sok több mint íé1ól,en át járhatatlanná teszik a hágókat,
többségüket már a legósibb idók óta ismerték, s a törte-
nelem során mindig is zajlottak népvándorlások az A1-
pokon keresztül. Ezekaz ini,áziók néha komo11.mérete-
ket öltöttek, mint például a kelták, iiletr.e a kimberek
ben_u-omulása a köztársaság idején és a barbárok betöré-
sei az i. sz. 5. és 6. században.
Tagadhatatlan, hogy Itáitia az Alpok déli r,onulatáig
eg}retlen főldrajzi egység, mégis kír,ánatos megkülön-
böztetni a Pó l,ölg_vét és az aztör,ező heg},eket - északon
az Alpok, délen az Appenninek - magában foglaló,
,,kontinentális Itáliát" és a,,peninszuláris Itáliát'',
l] l,agyis az ország többi részét,a szigeteket leszámítva.
E két térség nemcsak éghajlatát és természeti adottságait
- \

tekintve különbözik egymástói, hanem kulturális és

í.]
).. gazdasági fejlődésük is eltér.
)
A peninszuláris Itália éghajlata jellegzetesen medi-
,
l.
terrán: a tél enyhe, a nyár forró, az évi csapadékmennyi-
i"e ség közepes; ez a csapadék azonban bő esőzések formá-
jában a téli hónapokban huii 1e, míg júniusban, július-
ban és augusztusban tikkasztó a szátazság. Ezzel szem-
3trantói, ben a kontinentális Itália éghajlata a közép-európai öve- A Gran Sasso d'Italia. A ]<özel Appenninek hegllánca fclett.
9.oros
zetbe tartozik. A hőmórséklet-ingadozások itt ióval szé1-
háromezer méter magas ,,Nagv egl,ben ez az cgész Itáliai-fólszigct
kószirt" ura]kodik a Középső- legmagasabb pontja.
sőségesebbek: a kemény téli hideget nyári hőség vált|a
i---
- "*€ Kodtn,
1.1,,(
fel, ilyenkor éppolyan meleg van, mint a peninszuláris
részen. Az éi,i csapadékmenn_viség nem nagyobb, mint a
félsziget egyes vidékein. de eg_venletesebben oszlik meg
alatt további építkezésekreis sor került, és az i. sz. I. év-
századbanEszak-Itália r.o1t a birodalom eg5,-ik legl,irág-
Gör) \
az ér,szakok között, A két tórség eltérő éghajlatának leg- zóbb térsége.
beszédesebb bizon_vítéka, hog_v az olajfa, amel_v Itália A kontinentális Itáliát délrő1 az Appenninek vonulata
félszigeti részénés a Ligur-tenger partján majd minde- határolja; ez a heg5:5{glendszer az egész félszigeten vé-
nütt honos, az Appenninektől északra nem é1 meg. gighúzódik a Liguri-Alpoktól a Messinai-szorosig, és a
Napjainkban a Pó-síkság Olaszország legnag1.obb szoroson tú1 SzicÍlia északi partján fut végig. Útja során
hozamú mezőgazdasági övezete. Megküiönböztetett kanl,argó vonalat ír le. Eszakon a hegylánc egyenes vo-
gazdasági szerepe az ókorba nyúlik vissza, és ol1,an szer- nalú, és rézsútosanátszeli a félszigetet nyugattól, a Li-
-a3'l,TENGER
zők, mint Sztrabón, hosszasan ecsetelik termékenysé- gur-tenger partjától kiindu]va keletig, rnajdnem egé-
gét, népességéneknagyságát, városainak virágzó gazd,a- szen Riminiig1' ezen a ponton lágy kanyart ír le déI felé,
ságát. A közlekedést igen eg_vszerűvé tette a Pó folyó, és az Adriai-tenger partjával párhuzamosan futva éri el
amely akkor is, akárcsak most, egészen Torino városáig legmagasabb kiemelkedéseit az Abruzzi l,idékén,a
hajőzhatő volt. Az ókorban e vidék gazdag volt erdők- Gran Sasso d'Italiában (z9I4 méter) és Montagna della
ben, bőséges makktermésénhíztak a disznókondák, me- Maiellában (z795 méter). Innen a^líánismét rézsútát-
lyek Róma húsfogyasztásának nag1,obb részétadták. szeli a félszigetet, s Lucaniánál eléri a Tirrén-tenger
A Pó alsó szakasza mentén széies árterület húzódik, és a paftjáí, majd Calabriában és Szicíliában fol.vtatódik
n {-s :tl gyakori árvizek ellen csak csatornák és gátak építésér,ei tovább.
]50 km
lehet védekezni, Bizon1,os, hogy a rómaiak előtti idők- A kontinentális és a peninszuláris Itá]ia közötti dom-
ben a Pó r,ölgyének alsó szakasza mocsaras volt, és e borzati különbség tehát abban foglalható össze, hogy az
vidék, legfőképpen Emilia és Veneto, ki volt téve az áta- előbbi kiterledt alfold, amelyet hegyek fognak körül,

i1
 zI
,8t,tnzer1 B
'8í9íug>ITn^ 9p9>1;tlü sI BuI Ioqo-IÁlode51
a"ü ,ó € lgl{8eq-8lplulv IBu9>IZso]-I9p B '3t3e.t 1n3 ElBIoJuBI
;!i ,so]€zo]I9^
000oo06:l,{u9réloJqu 1oÁ33q Iu€>IIn^ u9í]JBd pp8nÁu BII91I lopl^
a€
l§z NV8-3. l3,u3sulr\l9H lsnl,inr
B Za ,lB)o.(uEulouE1 Bu9>IzSoI s3 uJnIl€-J 'etuedtue3
eíp13o; ueqt8eur s (le InJa] BJlB8nÁu 1gr>lautuuaddy
-osdezo) u
t39s4s Á8eu 1tsuur úIIgu slJulnzsuluod V
,]odo.rezs
uozs
-19( tuou ueqe>itlilod e so '8etu ]unzs uleu eqos u9rueÁ1
-oJ Jo)g ze e3gsllore8lzslo sIIBJn]Tn>I :(r,€I qapaal uo,Ll
í
zoqsnculv) .,ol9pJ^ ]1o>IBI
ueqqe;sÁEEe1 BII9II'' lio^
>1ou
etlndy (pezezs,I ,e ,I) ueqo(ept oJeJIc ,lgÁToJ ]9
-IoZs Luou ]oÁIoru 'uol1suua;91zs9uJ l1]oz9l o]uBJ€J se
(uop1o.31a;
t.reg e e8;nyg uoI]e>I9ruJe] € uesouoIn{'Álezse
ze zo4o topuoE soÁlns s9 '(rr9zo1 ull L9 sa LS Eep9
r.na ze) >19pedesc qqaso.1o>13e1 B l1nq r]I ueteEtzsle; tet1
-91I zso33 ZY ,1Io^ >IgpI^ ]]opBl€tuls st 8tputtu etlndy
']B>IIBSoJP^ >II1
I3J
-td9 uot,ledre8uel u9.r.rtl e s9 u9I zB Á3oq'1elzo.reluq Á3n
!ued turrpe JB^Is B e.r>lnÁut ]To^ tues >1eu>lesedelal 8o,t
-o3 tqqelo>18ol B JBW ,I]eIe>I B lutu (uaq9]au91lo1 oIJ9ZII
-I^IJ B ]1ozs19( ]oda.razs qqBsoluoJ uose8eÁue1 elep1o tru3
-nÁu ui19l1 1]erur 1oÁuozsI^ I]ezseuIJer uelrgpeÁEa zy
'--_ a. ,I9]9>IT>I
oí >1euescuru Á8oq 'eÁue;l9q Iqq9^o]
:'a.
],! uedra8ua] IeíJpe zV ,i9r>l9ríe1 o^>IeJ ueqqeseEeur e ]o3
,:. (ele
, ..
,]l]]\, -elgr(uler Áuo>19.n B B^soruei >1eulnpnz ru9>1repe;9 93
,a -u9qnp ue19l 31u '>IBup€JBzsI>1 lzserqqoÁ3eu3e1 uol9,(u
,i
,, ,]
,]I931ozs
l9ÁIoJ 9II!o Bq9TJpV ze ;o>11eueÁ3n 1u9>I]l
:z1lorctlzg/,r-q uBqJo>Tg sn>íIzssBi>I E'oulv zB sa (e;e,tea)
sIJeqIJ B (9]]a{ qqep3a1 >Ir-tlnz9{ íl9Á1o3 Á8eu ues9reqe1
-Eatu 4tzsol eqqoze.tpe>1 39tu lie39srrope ]red uo.t.rt1 y
,(urc o9)
1e,r
-at.teg (uc 6/) t9Álod95 Á8e.t '(ruc i9) p.teuuocuy I€Il
-pe zu (tuc § I t ) lg8gstÁuusrulgpudusc so8elr9 t,l9 etzad5
BT g^>IOJ uollBd IlB8nÁu)EZse ZE IuB]IIuosEqeZsSo sotü
-ap;g ,uo>1o6ts>Iís B ]urru (4rsa >1epedesc qqo] uo)io]opI^
,uolele>1 (qqg] uole8nÁu
9^>1oJ ueqqeseEew e (ze31 ]uIuJ
,!06;---------- -----J
0000006|t ÁUe]9laJ9ü - B^l}tu9ZSeI r9>19pt.t >1odly Z€ - so'uol3p ]uttu'>1spedesc
}0
B qqg] uo>Iuzs9 ÁEoq 'oleqpuotqe IgJ9zs9Ea Bgzslo zy
l9 NV8-c. t3-D9sHiy\l9H lUynNVr ,ta8ssquoln>1
Lfl qq9.J33I e t]ualeí Bsglzsole so.t9 19pedesc
B u€qBruII>I V
,Bzssl^ >Ig]oqlozo^ o;aEesguttu plo]olüJe]
e s9 euel(eqEa ze fzsalo( >IosoJalla zB 1eza,ueqÁueruo]
-;el erlndy T]eIe>TIep B ]uIuI'gqasoÁuole s9I3^rltu t39sep
-z,eEgzaw e (ei.rrulg - unrlBT - etuedtue3) ue>I3pI^]Is
tlu8nÁu4ezsa zeuzlzz ÁE1 iuequtezs IBIIBpIo lr.;.tpezEfet
/iai \ ] -nur le>loÁu9Io I1ozsouIJa] soÁuoztq elupIo uelJ]] €II91J
l \_}\ i, ,pe(.rel
\
3t939a (.,>1ores" e) leEtzs193-BuI]uoIES e 19169s>lts-a.ret1o.,r
-€J IIr_IJ9>I etEEog e Álewe 'etlndy 'o>19pT^>1ls qqoÁEeu
-Ea1 4tposeu re8tzsle; IB:.I91I zB >IIzs>IoJ aJ]ola] Tglleuo^
B I9]]a
,9I3J (..íínq9l" u) euqule3 s9 €Iu€JnT >IEulnJ >Ieu
-Iop uesoluod uraupíeur >1eutuueddy zB I919>TJBs Dlezs9
l 1o;-ouu8:eg € se Io]osIIoW u9zs9J 119p re8tzsle; y
] ,
aJ9 ípI_o.J BIJnJla Áua>letu.re1 urr
\;.
:1r\ c. 'soqruop e s9 ur8gslls reruedtuec se ItunI]BI B €IB )oupe>I
]i','
{,: ,., -zs3Jo uepíIezs'uBq>Iolez>Iep ueprÁlgqezs >1eutuueddy
i:'-j 3 ,]lozo>I cuulÁ3aq oslaq
\l zB uoIBpTo tle8nÁu e.ro>i4eueÁ311
e se .re8uel E >I]pgzlq - sol9zs Jo]9lüoII>I o€ azsso
^9s
-puru - Áuelse>1 ua8r uozs€>Tezs seJa]9Iuo]I>I o§t Á3etuttu
I]]9zo) oÁ1o; oureyg B sa TuIuIlu e !zoqtte8nÁu € ]uIuJ
'zoquedls3ue] I]oIo>I B uB^ qqalezo1 uese8eÁu9l 1BIoJ
-ue1 osdezo1 qqoÁ3uu3e1 y
,tals8tzsle3 e >19ílzso or>IapT^
-{]s 9iI9u9In>1 'r9>1 3al9rllezo>13atu >1eutuueddy zB :o^]Is
.a,, -;rrozsÁ3eo1 dde4rtuo5,1o>plns9pa(;elt>1 sa8alÁu9r ueg
-Áuere sJulu za s '>Ie]lozsl9í ]edelezs luliouo]Jo] so]uoJ
ur 1o39s>lls t}red u 'uoIIT ]9II9u st.rglnzsutuod e tuy
,1ep1o39s4ls t1,1ed.le3uo] si1
euglnJgl '{Ipgzí]q cu9lÁ8oq Á3e u9dazo4 lqqgrn ze8lu
SOHYA J.LOJVAIH VHÁCVN V
 ig" lv
I
}

i
I
}
,

Itália hömérsékleti és klírn:ája viszonr közép-európai : az gyobb a félsziget északnyugati vi- f,

csapadékeloszlási térképei
.\z rraliai éghaiIat legfelrűnőbb
ielJegzetes:ége az északi sikság és
a rilsziger közörti ellentét. A féI-
>ziget éghai)ata .,mediterrán'' : a
t.l cnlhe és csapadékos, a n5,ár
torr.\ cs száraz, Az északi sikság
évi csapadékmennyiség itt sokkal
egyenlete§ebben oszlik meg az év-
dékein. mint a délkeleti terűlete-
ken, mig a kontinentális rész kele- (-
szakok közőtr. de nagyobbak a hő_ ti oldala általában csapadékosabb,
mérsékletiszélsősegek: a tél ke- mint a nyugati.
mén1,. a nyár forró. A másik iel-
lemző vonás, hogy az évi csa-
padékmennyiséglényegesen na-
{'-
I

-|
-s\\'-
-§.
_<

;-é.
a .,v

_**. ta sp€zia

ADRIAI-TENGERl*
t:.l.,]

TtRRÉN-TENGER

oB
§
 vI
,Z9qJ9{ snIIluaV suod e 'pIq t:o13esrs:e]
lp
-ezazs ,9 I sa:tq Á3a uala8tzs e 11r sr -Z\])l ,(3J )lolPqlPl \I ur.1;1tttnLc'ln5
eu sa 'louoldua; uaílaq a,le1lo1 ,lruop(PInr
)eu,iI8lI] snT3JB],{ Snf
-IIJP (>lauau3lsI ortr(3oi3 )o3oJ03 -uy,iueuoÁ8eq E te,ileu'snlf,Il
B')EuzsoId3I{zsy) >1eusntdelno -qnS suod B 'pIq os1: ze 11nda qqaí
-s3V ut].n Áu€rJe(sl]s3d gr]rzsncl -lJI ,ll,,\ iIiL]
IJ,\Iutslts.\ uu,i1o1 y
ueq-€6z,J,I ZV,€q]€IosJdB) -oIa:]lt 1so ]]t ucreq8tlt lo>1Á3a
)iP]ZOlI Ie^e33s,Ialsalu se]I;í3o,\3 !e:teuo^u tqqe:o>i8a1 3as\uJ{
€ ]P u9pl nZssOL| l3le8lzS V,(u3q -3^e] IJáque ZP )]:]UE>l)nq uJq
-:alole zc) IP(luoJ (peZPZs,z,a,l) -clazo>1 ]aEtzs-st:3qIJ B ueq€urou
_-ۤ='-i:,]i., : (esetlplo3 eln,tg {zo>1e"tnyg
J_
-

;,:

*fr§fu- ',' ,VS ,S snl,tt1)

,.,e íle.rou esscul1€]Bq ]B>Tunsorun ,{8oq 'e.r
s€uIIB>IIE 1nuel]e.red |9l 9,t>le3 uedazo>1 vIIe7I zE ze IE^ozs
-Á3e I ueslusleí ],(1ezss.l puq9leq ue8opr Á3oq 'zoqqe 1ez
-']:'#:
-o1 ueso3esln] sJulu ap 'l9Áu91o u3puILu >In(]€rIlguzs€q
-t1 'ueq>lunpezsLuozs € u€^ 11I re8ue:l € : o]eq]}Iezo{3otll
1oí si 1oie; re8uo] B plgJ o s 'Bs]lll9zsIe 1raÁu9ru.re] >13>I9pi^
gsloq E Á8oq 'In]zsare>i >11,{1o3 uaÁleq qqoí8e1 8 oriloJ B
'sa8eszse8e In^I>IpueJ o>I9pl^ >louJlcLl e : ereseltdelu8atu
soJ€A € >IoJequJ3 se {euJ]sl ze la.ileq B lzJ TI >I9]Iatu
-ezs In>TIeu >io tua51" :snT^IT peeqeíezs snllIu]B3 ]aiileu
,>IoueuIsTTeJ sI >It?IBuJol e >1n3eu
'pozsoq e zE IIe^ oJJg
uese]ezseu]Je] ]I€39s]rop€ l]ozsouIJa] ozor\po>l ÁIaq V
,l1o.t .(1eqozo)iIÉl€] soluoJ .l]91a Es
-9rldele €ulo11 JEIü tunIJEog uInJog e Á8oq '9leqe,tr1 1ilc,1
-BpuoLu V ,]gs€IJo qruop-snuI]€IBd € (]zso>IB; el1o8eru
Á8oq 'l;aze l9q9l9q 't>leu >1e]leur3 Io>IBlso € uoo] >1opIA
-oqe]IoJ la{Telu (st .,e.re]1o í8uu" selnc;eH ,(LunlJ rII9 1]I
-eog urn"tog) ]ocetdeq;eru e se (snuo4) I9]9>II>I Irulepe>I
-seJe>I € ulle18o; ueqt8eru 3zsoJ € ze >IBusoJB^ B ueq>]gpl
ILuIOu3]J9] V ,Bsg]€lTe oI€^ IaZZI^o^I sslJJ ]io^ B^]JSo]
-zIq s9 'lp+>IeJ ua,(1eq g]eqp3^ 1oí 1e,ltru'tlndg sntctlqn3
suod E 'p]I] 9sI3 zu ueqaíept Álert>1 sntc.rew snouv ToqE
'la,(1eqole>lt9 o,re1 1auele8rzs éJ3r\o.| E El]o]JE] 11EIE 3s3z
-JouoIIo Álawe']]e1 9]luodzo>] soluo3 eÁleqoIei]9 9]BqI9I
-B] I9uglllod 'osle3a1 gÁIoJ V ,e(]uodoruosc ]€z9l9q]r] 9^
-ozs]9 ]9>I9p].r 9sdezo>1 Sezsrozse19 zeEzselezs osIE >I3u
-oÁ31o,1 oJo'r3f V ,II >I€]In>I€I€ ueq3]i8lo^ aJ3^3J e ]}oI3
->Ieuepullll 'ua]uout >1eÁ3loro,(1o3 € sI >I€IEuo^,}| qqes
-o]uoJ o]3z3l aqe(asleq 8ezs-to ze 1o;ued;a8uo] V ,(oI
-oS Iep epe.itsolny) €/iledoln€ J]]ozo{,{1ode.v*ezuerrg
€ se IEuo^]nsB^ E BuJ peleq utue{8n ,>I9íp€ J!]€uor\}|
I]uBzssoq qq9.J8ai >1eue í]red t]e8nÁu etlet1 ueseltn,t3e
sa '>1eu1o>11e 1e>losoÁ1o; opalelzo>1 >1eÁ31o.toÁ1o3 e >1ezg
,
(1e.tgtuudrue3 ezsso I]9I
}oLunI]B-I Iqqgrn ze) aÁ31o.1 ouJn]Io^ E se oJJES B 'IJ1-I
e'ezse>lezs 9sdezo1 3JeÁe T e 'euelq3 Ip IBA € '11ozo>1
ozzéJy se ezuoJId e)9pi^ osloJ ouJV ze >1eqgesoluo;8e1
1nzo>1 >1eÁ31o,19ti1o; B : {Ipoznq €l€IoJu€] 933n3ozsso 1ar
-uepatu or\laJ uuse8eur ueqaÍesleq >1apr,l r 3tu 'o]eqlele]
8es>lrs stlet.tnlp qq3sDl qqg] u9]uélü ]led ue.ut] V ,(]€>I
-oJlsznuIBq se l€>Io]BJzsoJ) zeurleuel le>19,t39r] salazs
-oLuJo] so]uo.;t 'Áua>leluJa] In^I>Ipue.r tíele] Iue]in^ iap
-t,t osdezo>1 ,elle8nÁu
E 19rílode5 'uagter8elg tdure3
QJ-ouJeÁ$ zB luIu]BIB,\ 'ueq>laÁ3eq,t9ueqlv z€ 3JIep
I9r9u]9d g]-ItueN{ se -oueqIV Zú 'ueZSJJ rIJp BIJnJ]a 9]
-ioueI33BJg
(-oJIA E
'-teueslog E >Ieqqasoluéleí3e1 '8eru
>IBupoznq >IB^E] ]]o-]]I uOq9Iq9 )§J3]EJ>I E ! 1n;o>i >1eule1o
>1o>IIsuua.}u9p9zde>1 (tqqp;^l) Igq]ázo>lÉ^Ei ]a1o.i 1stuu
'1Ig Igq>Iod4>I Iueiln^ ]pllIBi>I e.riÁuqqol >1cpt,r,{8aq g
Sod§,,\ .LJO.L!,A I H Vd^cVN \r
 _ *.*-*a"

*,3'*

_ i-,-:=: :j::ii,,i:;= ;]-: ::.:::ri

] :#::::=*;.',,:+r+':i.]i:,i!:
3&..:ۤ
,
_$E.;.É*_ l,,;]:
:=
91,::.:
:.-:

.:'1 ]":*i:

i f .:
=*}=.+.,,
:= ::"._'
,,;
É a;.
, ::r:-=: r ,:.',.' .a:=: ,|'
,.:i. _'.-"f{,:-§':':'' ::,::,
:;t]#.:_;i*,:*,=1t&*:;':]::j,::,:-a*

l5
 l l
]
l l
l I
.F
prO*1 o.,1otrr^
fffll
ú{ oql l ,^9|m
znrcfru W
ltelozo_J úosIEU §9! a ur,J6 !i:i:::]
2§!ü6 a q€d *nc§ol m
Mgffil l
' oiltq6| '6sl§e soíúá,l6eoq l l
otu s9 6er6€ fril]Tfil
.o,uruq
ffi
sd9m|:::::::l=l
ulotop,a9,,tz8u
f_-l
§il^s| u99oEqqd ry )Fra|4 lJfl4 ml
a:I,N1l-Ntrauu
]
l

Romulus és Remus csodás meg-
meneküIésének története a római
múvészetkedvelt témája lett. Ez
az l. sz. z. századi kőoltárt diszítő
dombormú Faustulust, a pásztort
ábrázolja, amint a Palatinus köze-
lében rábukkan az ikrekre és a
nőstény farkasra.
Itália geológiai térképe
Itália geológiáját alapvetóen az
-{ppenninek fdIdtani viszonyai
határozzák meg, minthogy ez az
iási hegylánc alkotja a félsziget
gerlncét. Az Appenninek északt es
középső körzeteiben túlnyomó-
részt mészkő- és homokkó_, Ca-
labriában viszont gránithegylán-
találhatók, Az Appenninek
nyugati elóhegységei Toscanában
yi lelőhelyekben gazdagok;
bbre, a Tirrén-tenger paftja
n egymást érik a vulkáni
: Lazio tartományban
hegyétől a Rómától délre
melkedó albai hegyekig kialudt
találunk, míg a Vezúv
is aktív, 79. augusztus z4-i
kitörését jó néhány további
Vette
Róma alapítása
Róma alapítása és korai története azóta foglalk oztatja a
történetírókat, amióta létezik történetirás: elméletek
születtek róla, viták dúItak körülötte. A görög történet-
írókmár azi. e. 5. századbanAeneas (Aineiasz), atrőjai
hős áttal alapított városok között emtítik Rómát. Aene-
asról azt tartották, hogy Trója feldúlása után Itália föld-
jére menekült. Talán egyike annak a nagyszámú legen-
dás kalandornak, akik a hagyomány szerint bebarangol-
ták a Földközi-tenger nyugati partvidékét, hogy ott te-
iepüléseket hozzanaklétre. Kétséges,hogy e mondában
rejlik-e történelmi igazság, mindenesetre a görög olva-
sók körében népszerű volt, s később Rómában is meg-
gyökeresedett.
A rómaiak egészen i. e. zoo körülig nem örökítették
meg múltjukat; elsőként egy senator) az elókelő család-
bőI származő Q. Fabius Pictor írta meg Róma történe-
tét. Maga a görög nyelven készült mű nem maradt fönn,
mindössze néhány idézet hagyományozódott ránk. Fa-
bius Pictor alighanem tanulmányozta a papi archívu-
mokat, a legelőkelőbb arisztokrata családok okmányait
és a görög történetírók beszámolóit; vélhetóen ezeken,
valamint a szájhagyomány, a régi feliratok, emlékek és
maradványok tanúságán alapult a Róma legrégebbi tör-
ténetételbeszélő munkája. Fabius Pictor Romulust tet-
te meg Róma alapítójának, A hagyomány áIta| őrzött
tÖrténet szerint Romulust gyermekkorában ikertestvé-
rével, Remusszal együtt kitették a Tiberis pattjára.
A gyermekekmegmenekültek: egy nőstény farkas szop-
tatta őket, majd pásztorok siettek segítségükre, s az ő
körükben töltötték első éveiket, a folyó bai part|a fölött
emelkedő dombokon, Ezen a helyen alapította később
Romulus a nevét viseló várost, miután egy összezördü-
lés során megölte testvérét.
Ez az ismerí történet a legősibb helyi hagyományhoz
tattozoít, és szervesen illeszkedett a város sok évvel Fa-
bius Pictor előtti idókbőI származő tradíciójába. Egy
bizonyos időpontban azonban (nem tudni pontosanJ
mikor) Róma lakói átvették Aeneas történetét, és beol-
vasztották a honi hagyományba. Ennek eredményekép-
pen jött létre a kanonikus váIíozat, amely szerint Aeneas
Latiumba érkezett, s itt megalapította Lavinium váro-
sát; halála után fia, Ascanius megalapította Alba Lon-
gát, ahol több mint négyszáz éven át leszármazottai ü1-
tek a kiráIyi trónon, Romulus és Remus ebből az ágból
valók voltak, apjuk Mars isten, anyjuk az egyik albai
király lánya volt.
A népmesének és a képzeletnek ez a kiagyalt keveréke
az í. e. 3. század folyamán keletkezett. Minden kétséget
kizáróan ennek a legendának egyik változata tűnt föl
Fabius Pictor krónikájában, ez hagyományoződoít az
utókorra, és épült be a későbbi történelmi művekbe,
hogy azután Vergilius, Ovidius és Livius keze nyomán
elnyerje végső formáját. A történetben aligha lehet tör-
ténelmi elemeket felfedezni. Mint korábban említettük,
Aeneas és a trójaiak szerepeltetése a képzelet műve, jól-
lehet némely tudós azoknak a kapcsolatoknak homályos
emlékét látja benne, melyek a mükénéi korban összekö-
tötték az égei világot és ItáIiát, Lavinium és Alba Longa
kiemelt szerepe mindenképp arra vall, hogy ezek a he-
lyek a korai időkben fontos vallási központok voltak;
feltűnő, hogy számos , az áIlandő megtelepedésre utaló
legrégebbi régészeti emlék éppen Laviniumban és az
albai hegyek térségébenkerült elő. IJgyanakkor tudo-
másul kell vennünk, hogy Róma is a legkorábbi latin
települések közé tartozik, és nem indulhatunk ki abbót,
hogy későbbi alapítású, mint Lavinium vagy az albai
A NAGYRA HIVATOTT VÁROS
hegyi települések. A kialakult hagyomány úgy tartotta,
hogy Latium valamennyi történelmi települése Alba
Longa gyarmatvárosa vo]t, és Róma utolsóként létesült;
az AIba és Róma alapítása közötti, feltételezett időköz
azonban csupán mesterséges lelemény, amire azért volt
szükség, hogy áthidalják az időbeli távolságot az Aeneas
részvéteiévelvívott trójai háborúnak a görögök körében
általánosan elfogadott időpontja (i, e. Ir8z) és az i. e. 8
század között, mert a rómaiak makacsul ragaszkodtak
hozzá, hogy a várost ekkor alapították. Így tehát létre
kellett hozni az albai királyok dinasztiáját, hogy betölt-
sék az Aeneas és Romulus közötti több mint négyszáz
esztendőt.
A legtöbb rőmai szeruő a város alapítását az i. e. 8. szá-
zadra tette) bár a pontos évszámról mást és mást mond-
tak. Fabius Pictor i. e. 784-et jelölte meg, míg utódai
különböző változatok (7 53, 7 5t, 7z8) mellett törtek lán-
dzsát. A később á]talánosan elfogadottá váit időpontot
(753) a tudós M. Terentius Varro javasolta a köztársasá-
gi kor vége felé. A Palatinus-dombon, Romulus városá-
nak a hagyomány által kijelölt helyén találtak ugyan az
i. e.8. századból vaió, primitív lakhelyekre utaló nyo-
mokat, de más leletek - kivált a Forum-völgy sirjaiból
származók - aztigazolják, hogy a település legkésőbb a
to. században már kialakult. lJgyanakkor a régészet ta-
núsága szerint is a Palatinus volt a l,árosnak az a része,
ahol az első állandó település létrejött. Ilyenformán el-
mondható, hogy az alapítási történet néhány eleme va-
lós tényre épül; Romulus azonban nem tekinthető tör-
téneti személynek. A hit, mely szerint a város céltudatos
aktus, ,,alapítás" műve, szükségessé tette egy alapító
megnevezését;ez automatikusan vezetett ahhoz a felte-
véshez, hogy Romulus alapította a város főbb intézmé-
nyeinek némelyikét. I1yenformán forrásaink neki tuiaj-
donítják a senatus) a törzsek, a curiae stb. intézményét,
mondván, hogy ezek egyidősek a várossa1. Ebben a meg-
állapításban talán igazuk volt.
Theodor Mommsen műlt században írt munkája
nyomán terjedt el a felismerés, hogy a hagyomány pon-
to§an mutatj abe az állam felépítését,de kevésbémeg-
bízhatő, amikor politikai és hadi eseményeket tárgyal.
Bár az érzelmileg legfútöttebb és legromantikusabb le-
gendák is tartalmazhatnak r.alós tényeket, mint például
az a történet, mely szerint a város alapítása után néhány
hónappal következett be a szabin nők elrab]ása , az ahír-
neves csínytevés, melvnek n_vomán háborúskodás tört ki
a rómaiak és a szabinok között, amit azután békekötés
követett, maid a két uralkodó - Romulus és Titus Tatius -
együttes uralkodása. A történet, a mesés részietek elle-
nére, tanúsítja, hogy a korai időkben a szabinok Róma
lakosságának fontos csoportiát alkották; így péIdául a
latin nyelvben számos ielét találiuk szabin hatásnak,
legfeltúnőbben a háztartás alapszókészletének egyes
szavaiban; lásd óos (,,ökör"), scrofa (,,koca") és popina
(,,konyha").
Másodszor, a rómaiak és szabinok Romulus és Titus
Tatius közös uralkodása alatti egyesülésének vizsgálata-
kor figyelembe kell vennünk a sok-sok bizonyítékot,
melyek szerint Róma két közösségnek, a Palatinus-
domb és a Quirinalis-domb lakosainak egyesüiéséből
jött létre - vagy talán inkább az történt, hogy az elóbbi
magába olvasztotta az utóbbit. Forrásaink is úgy véte-
kednek, hogy Róma eredetileg két közösség együttese
volt (Livius r . könyv t3, 4. - geminata urbs-rőI,,,kettős
városról" ír), és ennek megerősítésétlátiák egynémely
ősi intézmény kettős felosztásában. Így például a Salii,
Mars ,,táncolÓ papjai" két testületre voltak osztva: aZ
l/

,IIapolII-s?rsrllInZs9{
I9qsE^ u€q98Bur sI ]o3oí B 7Ze (s2lsarcí ot"Llt7d) IIIol€]Bq IBdB
'rIgIBr uEqsoJB^ izsnJte €Iuolnle^
B 9IB EÍ]Zs9IuBl lZá 17ozoue1 éZol'
iadua^Ieí I9po{IBJn Dgzuos3lo)
Igl{o)ZSnJtJ ze snsDl a lUIJ3zs
ÁuBrüoÁ8eq V ,{9rru (1o.1orc11)
Jeí8Br inr3JgsPl larzad9>Ilaí lBuI
-I31Bq losnleJ}sl8eu 93 e
auueq 'qgTPÁugzssel) sa:sr/ y
rarrdn| asrlzs9l1a er9ur9zs Ál9r
-uazs IIunITotTdpo e Á8oq 'Dol€^Jq
Bqglugd Ále.rn1 snrutnblea ltle
Ju9zs9^l]Llu gZetüJ?Zs IgqIIa^
'
ísaJlq Jo>I
e '19írpopíelnl 1eu9c
-InA loJqozs ,rlp uacurJa8glat
y (tlnpro;olo sI ueqaJo4
uolduat Á3a usqrl:n Áta[re ,Ioq
-uodosJJoqozs \ZsnJlá lpezgzs
,a ,t Á3a ía;-sau:ag Bllo{uJJeJ
8I
zV ,ozsso
-e1 {eu9p9]3u9 l9]93€tu ÁuetuoÁ8eq IoJllouglJo] V 9reqle13o3 ueqerule8o; runuadrut ze'l1orole_i3
,}9d3Jezs ozoqÁu9^Jo] B se oJIq € (dBd geq{gJg{ r3esÁuela,lal etue }aÁIaue (ruol€]Bq B !]IesI_\
€ eq eDo}Igl sDxlxtu?lhlryd € u3qÁIeIuB 'u9p944trr lu91 ]B>IoIo>IunJ Is9IIB^ se
r3oí 'teuo]e1 'tulrlrlod ÁI9rI{ v
,leTo7az ,
-tuBII93dJol eIgJIIuBl€^ pBIBs3 € u9luJoJueÁIl attetls9le3eu SI BI€ZB^RZS
l1Dxlnc Dxluaü e r9tezÁlaq Ále.rr4 e Il39^ S
,Ie^esepFq
-opl9 S9 l€>IosBuBuezs 9J9ÍI{ )3DIos9 rÁunqle ZB se )ou
(u€qlBl€Iosc
-ieu3lsl Z€ uoqa^au pBI€sJ B Ia elze8g^ 9 S3 -1e (qoruntctQsno) 4eutalal 8gsseuplp ze lelns9zaÁ8s
-de1 9pl le^ezs933 8essozo>I B a^}eIII '1e+Iop€I€sJ lqqol -aleq >1e(pe '}e>Ieuo]SI Z€ >Io}J9>I (4odedsoí e) >1ornEne
,Iupe8oJ83Iu sele]o>I ]Io^ Iueu ze í8otq'l1o,1 ze - 1níleqse.n1o IgusnI^I1 ]ulw - se:eíle
B }op9l€sc B e}IoSI^d9>I 9
lze Jeq'l9Áu9urele,t ]o]9JBq s9 >Iouo>IoJ qq3s9pl zB I) sos9>Iozs y ,8eu 1grrorldelle ueqgrd }lezsgtuJel ISBIIB.\
oíJe) u3q>I3Á3n soluo; € ÁEoq 'elu9.1r4 Á3q se4ozs e pep uBqJos9sI3 1?3est}atureler p9rn zV, (l1o,t ..,(p.tt4 s3lzo{"
-Igd Á3I í49rzor91lo1 I€s9}}Jozs83ul 3oís94ozs E se eíeJe 'xaltal,ut eseze^aula 4n8estzsrt) }seuÁ8e u9^1B3o]I9_\
,eípele lug{uozo)opr sodeu]o 'Ie )9u9I )oJo}Bues e 8tasalatu
g}}JazsÁuo] sJIo>IJe ZB ]BsJ lsDxlxu.lDlblDd y 1eu
-E8IozsqBJ .{3e,r e(Io8eru T.eí3B7 Bíp9IBsJ Á3oq 'erp13o3 -ezsl>I pg]n 91ele33aru B }B>Io]Bp€IeJ Igpo>IIBJn ze 'Áprr1
e
,Áuetuzelur se]ol>IoJo 1Io^ ureu 8gsÁprq e
1pq8aru e11
,1119
ZV ,]ttlgleq l7e|run"Laxrruol sauod 1,130í }9ÍBS sI Jo>IIurc u€qgrugu uoq)gpT IEJo>I y Ále;q B u9I9 uIBII9 ry
,
( run ta 1
a c xunqx u' u,tnul xru runqt.Lt ) 1guorl.iu
'8IgIgIuq ]Buu€ uazse8e >IB1II9 11BIB BIüIBI€I{ >In(dB 'IB3 ,]lopB ]s€^ol z€zs se
-8oíuopíelnr)elze{I3pueJ lüeu s3 ']e9II9u9 >Ie}Io^ Iuau -gJI >IosnunqTJ] }o>Ie33sÁ3o ISZJo} V
rso8opÁ8 Jéze szlo7 uepuluJ í]gsgzo.tlezs8eur 8sraspeq
8elr8oí 'reíÁle 1a4eruJeÁ8 sI )n8BLu'>IBgJ9J 1}aJ9 Je>IB >Ie}
(]}9I o19 (sa,o1ac) Ioqse^o] zEzsulol9q s9 (saupru) 1oqso3
(1eppreq-leqel (IBId ,>Ie]Io^ ( alnlsatod ut ) u€q9rüIB}Eq B >IIi€
-o3 eÍ3e1 IÁuueIüBIB^ sglJElZgII B }]opo)IBJn Inu€I]gIJo{ -o1eÁ3 .rezeruo.req Á3e 8aru 1eíltuopíelnl4eusnlnruog
,4e]1o,t ra8esÁBa nlounc outruoc e'salg.l8dau ss8sltepze1
uevsto1o( snqtruotlalod y,1II9 u€IB Bsgrt(uel soqtruo{lal
€ qq€^ol x
(]a>IeJequlo z€ pullü (18>IBÁ3J9luoÁ3 ele. _JIuI€IB^
-0d E 9,Jp91es3 B se 4? JnJ V, 1II9 I9qIB Íuodosc 1opglesc
-€^ B pulíü 3^}J9 opl 'l:sglmtzgq zseaa ze erle18o; ueq o1a ueqe8espezsulozs setu.{3a 8el;rulzsgp,l otlnc e 3a1
,e89sÁ8adep
uIoIBp€sJ9] IEIu9J -Il3peJe Á8oq'lueleí ]rÁuue zg, aaus elzore]eq 8esuolor
-eBeuu DxllMD{ I€uIoJ V
€ sI uI ]o39s3€l B op '11o^t 39sÁ3s I]eInJel DxJnj V
,lloto{
B llo^ - suaZ e usau S9 - p9IBsJ e u3q>Iopl l}eug]Jo] V ,4el1olzso (aotl
,IBTq?xffiJ B se
IO{ioSZJolvTesua' -Ie Dx,Ln? ueÁlt or laszJo] seÁ8e ueputlz,g
B >IBuII9 uBqÁuozsl^ u3ÁIIu 'uzzelzst), tuau se ',tlteln>1 -nc) afiqsíBe qqosDl JuTuIJBq lqqe^ol leleÁleru'aresz
-eds uesoJe es9lezdella 4asua3 ozalg1..uoozole8otu ]oul -Io1 seJecn,I s3 s3I]IJ Cseuureg uase]eze^ou '1edeu e 1e;
,F^€soJg^ IIáA >IB1^}^ r|Joqeq ,>IBu
-e1I9" zE D3IIeuIBpuIW €l]olzso eJszJo} {üoJ9q In^l>Iu3ze Áp;t1 gtldele zV
-u€8€rrI ueq- 6Ll ,a ,t: ueqg]]alsgq §ua' snlqBc e peplad -1osnrct.r}ed 19]z3^eu l€>IT€llozel:uJazselg ze sa'1snleuas
osle zB {911o)Ie >IBgJe.J € >IaZe : {€uop€sJ9uB] I{ l}o]zsBlg^
11íraqzepeReJ :>IBlp€JELu3eru 3ru:o4 8usesrg}zo1 u uszs C19 z€ ueq)esglgzseqla zV
-e33 lBruoÁu, Jaze íBgs]ezureu " uezelolgll3J a, ]Io^ *l9íw" z€zs snInIüoH Á8oq
^EZs leze^lézs ltulep€sJ91 s9 lBTIuIod
3í9léZe^uouISIIe Sa e13lnJe1 ]9í€s >IeuÁIeru€ '}}gpgTrtlu
}u9>Ilaze^Jezs I8BSBpZB8 S9 I€>IQIIod 9119uo rutrezs s93
'19laze^
-oJIeJ e Í ttezele1 sI uegzgle8etu }9S9IDIBI€DI tuEIIg ze reíJ}
Álerue '3esÁ3a s9 sua? e Á8oq '1etla.u9 uoIIaIüB {osgpn} -JeZs IuI€pBSJ9t s9 IB>IIlITod €uI9H IIogBJo4 4oÁlurq
se.,(8g ,usq>lgpl IBJo>I e r1o.t gEe1loí ueÁlttu s3 Áuoluz3}ul gsle ze 1nílenrtsuo>1e.r ueg88n;ezsso se uesalerq Á8oq
,19JqoZs ze lpeo u€uuoq í8oq 'rzed91 l9i3r9l €1I^ Jo>pIBuBÁ8n '4tle.t asseE9s}oqel uopglu Álr'1e.l9le1;o1eÁ3 se8elÁuel
,TB1Io^ >IIESE>IoZS u9IIq sI ueqeSgletüolle >IB11oIBq B InBp >Ieu9sepo>I}u ujBIIB zE lulo^ IIo>I eqÁ8e nglelauepulul
-1ed Á3r
(ueq>leqeÁ8a s9
'19l1olo>1eÁ3 te>Itedeuun se 1€) 1ei3l3u3]Jol V
,taqe1 zeBr uuql€sguo^
9.;'1oscde4 teleÁu
y -eulose Ip€q s9 le)eÁugtuz9}ul llozoJgl€q8eru zoq4n.,r
-IBs9}lB}Jezs sosgl1e,t le(es 4asua3 e u€qJo) IleuglJo1
,1esza8 -eu.{1etue 'ÁuetuoÁ8eq
1e11o.t st 4nleu Á8oq V ,gpo>IIBJn n^eu snIJIBW snJ
-uV s9 snTII}soH snIInJ 'sntltdtuo4 elunN 1IodeJezs ueq
'rlueleí lze uaueq8tle zs 1ed9u
,(snIlIJ'snt,lae51 (auueq >Iunloqal
,9 IETI9]I sgtu Bsg>Iozs s3Iesl^^eu s9]13>I V -oI€^ uBqBJos >1eureÁ19.rr>1 eruog Á8oq
(snrc.re141 ,1d ueÁlr)
u 11on 11ezde1 1oqe,leu eÁ]e 1esoÁuozrq st89tu'- 1erdllo3Jelzs r]o]}Il9eqtuezs Iessgtu
^eupelesJ -Á3e 1esc qqg]ul snIInJ s€IcJBq B so BuInNI g}eJezse)
ze zeze (uo4ttunuorled Áletue '7uau,tou Á6e,l 1e,leu39s
(sneeu5 -eq e Á8oq '9p9reu9 l9]93€tu sI ZE Bqou - DI >Ie]p3{IeIIJe
-]ezlueu Á3e se (snrra 'snJJe]y'ü pepled rutut)
,]€1Io^
luau,ouaold 'la,teuÁleruezs Á3e :4etlssí^ }e^au 19] )I€í 1oq>lepus8e1 B uIeu Jelu >19 ÁEoq '4níreqpe8o;Ig
-3ea,ersezsíeJp1 {9}]Brlní IB^9rBI9uzsBq,t9u sozo1 to39s 1aÁletuezs peu9rror 8egru}zsol€^ 1oÁprq gsle z€ e^9^DI
(1€>In8€ru }snlntuo11 ]IozíBJ8au IB>I)€I€uo^Jo>1 uelelÁuoztq y
-uo)oJ B s9 {9tlBlZEuIJezs I9]s9 sozo] >IeÁlsure ,19IlsO uBq91€Io>I
'rII9 19q{op9lesc uuÁ1o 'l1o.rr 1rodosc t39suolor e^lul{el
,>IB}Io^ r9losr,ld9>1 -Jo] sIJ3qIJ € €l1o]]dBIB 9 s9 'Il e}]a]zseí.re] 3riledre8ual
193oÁuel sua7 y 4asua8 ueze.lauÁ8n ,SnIJJBW
'4olrodosc rr89s9ruelaí Á8eu 8elrurlepesJ9l )9Á]€_zV e zseEe }9]elnJe} Blugu ]uTJeZs ÁugruoÁ8eq V
_* ,tgsorg,\eÁue
snJuv'l13I uIqBZs Á3e Ále.rr4 9Ze>I13^o{ y
zB jelJel€zssl^ - >IouInIJtdsnB zB" ,rl9rp""Í;;L{:Ö; eugg 'l98uo,I BqIV €]lolT]zsndle u9ln luolopzl{ 9III
(euole>1
-1o.1 49r1o1eír) 19p9rn 119lelru '11eq3eu InsuoJ }g>Ipuíul eqzsode r>le so)€zsoJo Á3s 'ued91 snIII]soH snl
,l1o,t -InJ uIlBI € oqe>IoJo BuJnNI ,e.rgtdeu - so]uoJ uesouoln>I
ueqgro>1 39susr9tzo1 e eq Á8el) Áprrl e rpq8eru eg
eí8e} snteues e sr u8uru rle Cln}zsa.re1 uaílaulazs xa"lnl TIüe - se raÁuetuz9]ur Is9IIB^ uBqBI€rI9 s tdedg; Blugl{ oJ
-ux ze ueqese1o1eíq Álurq B )Bllozsl9í lede.razs ozolgleq -]9I >Iaugí ueíepr esel8ezsJo s9>I9q o ze !1edarezs ru9>IJeq
-8aur 1nla;ueze i >19rrarlseruezs se >19rÁ8eqe,toí 1Ies9luop -tilo oleJue}sl ueqÁueuoÁ8eq e Csnrlrdtuod BuJnN ulq€zs
,ru9J1 € >I9rlo>Io}íIq >IBgJeJ nsrz
DlDx,tnc Dxlxulü e 19Áre zB u€qgioulq 1euÁlatue 'Álet e 'eÁlelt1 1tposglu €Iüg11
-uI>Ie} Sos€IIB^ eIe,JIuI€IB^ '8ew eltellt sDlx"LonnD Jol.)]rB -euilezs uI]€I se ulq€Zs B^ZO>I€]I9^ u9]n BIBI€q SnInuIoH
-ueÁ311 ,ueÁ3e1 o}elnlsa} IopBsJ€uBl Áprq e Á8oq 'uop 1oÁ19.r1>1 IBJo) V
-9zorgIJo>I €JJE ]uíJezs >1aleí u ueqero4 urqc.reuotu e sde.r
,9J luuel ,{9}ze^eu sI >I3u>I3-.(se]IJInö" relorg81od retuo.r e Á8oq
-azs (r]sllr lsn}Eu3s B IuIY u3zs ]]3]3qel le^es9J
(sr ,Ie
ueqqe Is9 zV >I9]
-eÁule >1eleís9íB s la^9s91l1e.tzo1 1o.rn8nu ze stlesc íeí91 1a; 1níreqzepe;lgruoÁu snurzrlunp
(1g.rsnurlele4 e
- (u3 Á3e tuolt]Bq I]]oloJ]azsouIJel Á3e^ Iuafst ze ulntn drut
-ze^eu 1o;stleurrrn§ € ]B{IsguI e re4Á3e
SodY,\ JJOJVAIH VdÁcvN V

ItáIia és Róma közigazgatási
beosztása Augustus ideién
A korai időkben Itáliát különféle
nyelveken beszéló és eltéró kultú-
rájú népek lakták. Miután e rerü-
letek római uralom alatt egyesül-
tek, az eledeti sokféleség jobbá-
ra elmosódott; nyomai azonban
ANAGYRA HIVATOTT VÁROS
mind a mai napig megőrződtek az
itáliai körzetek (régiók) neveiben.
Itália első hivatalos területi fel-
osztását Augustus császár végezte
el, aki tizenegy közigazgatási kör-
zetet jelölt ki. Róma városát -
ugyancsak közigazgatási célból -
tizennégy kerűletre osZtották.

jelentett, korábban azonban a clientes kötelezettségeit

kétségkívüljóval szélesebb körben szabták meg.
A patronus és a kliens státusa egyaránt örökletes volt,
nemzedékről nemzedékre szállt. Lehetséges továbbá az
is, hogy az archaikus korban a kliensek agens szerkeze-
tén belül helyezkedtek el, a, tulajdonképpeni gentiles
mellettJ és ők is viselték a nemzetségi nevet. Van némi
nyoma annak, hogy a korai időszakban a kliens számára
kijelöltek egy földdarabot, melyet patronusa helyett ne-
ki kellett megművelnie, és katonai szolgálatra is kötelez-
ték őt; a korai köztársaság korának nagygensei a kliensek
soraiból toborozták magánhadseregeiket.

kerületei kinti, hogy a vagyon magántulaidona és a paterfamilias
Porta Capena
kezében való összpontosulása a római társadalom ősi
caelimontium
Isis et Serapis alapelvei közé tartozik; ezen az előfeltételen alapulnak a
Templum Pacis legkorábbi fennmaradt jogi szövegek is. Mindazonáltal
Esquiliae nagyon is elképzelhető, hogy itt már valamilyen másod-
Alta Semita
Via Lata lagos fejleménnyel van dolgunk, s korábban ag ensközö-
Forum Romanum sen birtokolta a vagyont, kivált a földet. Meglehet, az
Circus Flaminius i. e. 45o-ből való tizenkét táblás törvények erre homá-
Palatium
circus Maximus lyosan utalnak) amikor kikötik, hogy amennyiben a pa-
piscina pub]ica terfamilias halála után nem marad hátra végrendelet és
Aventinus törvényes örökös, vagyonának vissza kell szállnia a gens-
Trans Tiberim
re. Mindenesetre semmi nem szól feltevésünk ellen,
mely szerint a korai idókben a genset alkotó családok
sokkal szorosabban összetartoztak, mint később, birto-
kaik egymás szomszédságában feküdtek, és az atyák
(patres) közül a legnagyobb befolyással birő pater az
egész gens tényleges vezetője volt.
A vezető arisztokrata gensek hatalma és befoiyása
részben a nagyszámú, tőlük függő kliensek (clientes)
támogatásán alapult. A clientela egyike volt a legrégibb
római intézményeknek; létrehozását a hagyomány Ro-
mulusnak tulajdonította. A pártfogó (patronus )és a kli-
ens kapcsolata nem annyira jogi, mint inkább erkölcsi
kényszeren alapult: a patronus kliensét bizalmába és
oltalmába (fides) fogadta. A kliens úgy határozható meg,
mintaz a szabad ember, aki egy másik ember védelmére
bizta magát, s a védelemért tiszteletet tanúsítaz illető
iránt, és meghatározott szolgálatokat teljesít mellette.
A köztársaság korának vége felé ez a kötelezettség politi-
kai támogatást és a patronus személye körüli szolgálatot
A város fejlődése
A legkorábbi időszakban Róma kis falu (vagy falvak
együttese) volt a Palatinuson és a szomszédos dombo-
kon. Hasonló települések másutt is akadtak Latium Ve-
tusban; éppen napjainkban kezdünk az ásatások nyo-
mán képet alkotni róluk. A falvak zsúpfedelű kunyhók-
ból álltak, melyeket kisebb csoportokban építetteka ró-
mai campagnából kiemelkedő dombokon, hogy jól véd-
hetők legyenek.
A legfeljebb egy-kétszáz embert számláló kunyhófal-
vak mindennapi tevékenységea létfenntartásra szorít-
kozott. Kezdetleges földművelés (a fő termények: tön-
kebúza, árpa, borsó és bab) biztosította megélhetésüket,
ezt állattenyésztésse1 (főleg kecskék és disznók tartásá-
val), valamint halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel
egészítettékki. A cserépedényeket,textíliákat és abáz-
tartásban szükséges egyéb holmikat házilag állították
elő. A leletanyag nem utal rá, hogy jelentős különbségek
lettek volna az emberek között vagyonukat vagy társa-
dalmi helyzetüket tekintve.
Körülbelül i. e,77o-től kezdve szaporodik a - főleg
temetőkből szátmaző - leletek mennyisége, jelezvén,
hogy a népességszámbeli növekedésnek indult. Más je-
lek arra utalnak, hogy megélénkültek e falvak kapcsola-
tai a külvilággal, különösképpen a campaniai görög tele-
pülésekkel. A korszakot a kézművességnövekvő specia-
lizáIődása (pl. a fazekaskorong használata) és a gazdasá-
gilag differenciált társadalmi osztályok megjelenése jel-
Iemzi. Ez utóbbi folyamat a 8. század második felében
indult meg, és a 7. században egyre erőteljesebb lett, amit
jó1 szemléltet a különböző latiumi településeken - külö-
nösen az utóbbi néhány évben - feltárt sírok rendkívüli
gazdagsága. Ezek a sírok páratlanul értékesszemélyes
disztárgyakaítartalmaznak, és azt mutatiák, hogy foko-
zatosan kialakult az uralkodó arisztokrácia, amelynek
sikerült saját kezében összpontosítania a közösség több-
lettermékétés öröklés által folyamatossá tenni uralmát.
Ebben az időszakban a dombtetőkön épült falvak kö-
zös mag köré tömörülő, kiterjedt településekké növe-
kedtek; néhol mesterséges eródítésekkel - teraszokkal,
földsáncokkal, árkokkal - védték óket. Ez a fejlődés két-
ségkívül végbement Rómában is; a település jelentősen
növelte területét az eredeti palatinus-dombi faluhoz ké-
pest, és a 7. század közepére magában foglalta a Fórum
 0Z
ueq-6os ,e ,I ,]Io^
>IouJEsZ u3l3uoÁuo>I
-lo]ZSIJ€ Il39,\ -]uodzo>I rs9le3ze3rzo>1 BIüod E]lEl]J>lule]9']urrezs e3es
9po>II€Jn lJauIsT u3^3u snlulnb;ea solÁloq I€]I9 Jo>Io]n -11u€1 Izs3] ézo>1 6LS sa 9t9
]ul€s€J;o;'11e'(rgs9polp.rn
,a ,t ÁueruoÁ3eq e) snturnb;ea ,r st
zV ,]s9^n>Iseozsso auella t]9zs - eíe>loun Á8e,t eg sntutnb 1a,raselnJa>1 €JuoJ]
-JBJ ,I - snturnbrea ,tI 'epoln sa eía.t'19l1o>iltÁ33aru st -,(8e,r'sncst.r4 sntutnb;ea >1rseeqÁ3a e]epza] >Tos9zo]TE^ E
t9 : le8a,\ ]]a]e^ i€zsoJ3 )Bu9sgpoll€Jn SéJa>IIS s3 nzssoq 4oÁ19.rrl Iqq9s9{ V
snI^JeS ,]€wlel€q e zoqe8eru elpe8e-r u€Jos rLIoIep€J
-JoJ€10I€d snturnblea e t>le 'eqe1
9]e^o] 1€s9Io>IIIÁ33aru
,IgqpI_oJ
-org tleda1 gle.J ns€zBulJgzs soÁluruoq Á3a 'sntllna snt,l B ole ]a]lnJa>I 1azu;relnd9 sazsrp '(>1axge]ue)
-ra5 s'uoruleJn ]pEJBul ]e ue^o ]o3uIuIJeLI ]ulur qqo1 >1eÁueru]lzstp9]3] E1]o>IEJJ3]'>IoqBJ€pdeJ3sJo]3] ]ultu€I
,>IB]]o]zsBIB^ sncuy píeut -e,r'teÁue,tpe;eu >1eÁ19luazs'>1elelnd9zo>1'>1ouroldue]
9ÁIT9J]>1 Jo>IBIBI€I{ snIJJ€W
'1erpe8o; ozo>1 1n3eul IoJo) qq€soseÁ1o;eq8a1 e lt>le uelos >Iose]€sg zV ,]>1 )€]]o]T>lEI€ ]3Je]zo>I rpole,r uo>1n,i1
'11o.t >1zsn.rle ]Indale] Eq9uJgd sn3sTJd sntutnb;ea -3q s9 ']B>I9qÁun>1 e Ig]IoqLuoJe1 uaqe8esra1 uJnJoc y
,>IBuZ€uII€uE] ,
]0tII313 I_oJ >19]1o1I9^ IE>]>I€zBq sg]e]dareso'4]eloscee3'9deleo>1
r-rlerrq uelerÁuozrq Á3a weu ile]JuelJo]]áI9 Á8oq '>1unu '1a>l1alelnd9 qqgliggpi te>loqíun>1 E ul3zsJJ 929qugIll>I
-zaiaa( 11e>1 8aru J9q '>Iú]Io^ >Io>IEIB Iujleueuo] uBoJ€ZIf SoJ€A $ ,]]eT 89ssozo{ ]]opoSeTSOJ€^ ueq{eu3uJ sor13]
,IoJúpB29Zs^9 osIo]n
]e39sle] uepurtIJ 1oÁ19-tt>1 9sIo]n ZV 'l9 ]ueru uos9zo]I9^ gla.tdelu e8allaí salndalel € }ulJezs
8esÁle.ir>1 >IoLLIn]u3uJn>Iop ozeuIJ€zs ,L ,a ,t zy
e i931ozs ie]t€pe sele]iq 1os ueqgle,t ,ilarue 1o;a8er pv7,Ezs
,S1
(1ÁueuoÁ8eq 1urleu9]Jo] € >1rtlso-ra8eur uoqezse8e-uEq€í }SnIlOEJ e 3al}utzso1
>1a>lalure rlezsa39r
,]9]€InJJe >I€uBí
-Á8eu ueur.io;ueÁlr V -E.\ sa ]IozsaJ seÁ8e snutlrnbsg ze ']stleul-itn§ e ']9i(31olr
,rlr9sctp reíleapt et
-BJ)o1ZsIf, E - 1IoZEJq9 ]u9]9uUalsI o!pue]9 0309]§
,: +
unÁI3q a - srrJrq7l E d€I9le Zv ,i€u + - _.-_i
so§deql trlr +- ll'l - ul 00t
,ó
-íBÁl€ 9lIdBIB 8esBsJB]Zo] € ]IoA a) o|áie!fo-
/-.- a qo .. Áu9]€}s]?ü
-IÁ33 s9 'áq 1ro]l9] l[B]p^Tq IInsuoo !il{9n 00o0009;l
uaq-6o§ ,a ,I IiE ']al9[lua ]IIIB iPu 3u€}uqe]1-d
- . ejppl93
V1-IJ3lZs
-Sn]nJB Snlunr ,T ')eu9s9 ]€]IleJ oueleJ
o^el uoleploleq y ,aulr9zu9d rtot VHnr]n),§n]n3Js e§aó9§
-escoqr1 uaq-i§ ,a ,r 1er19 eso>11tÁ3
o|r'p'ltf .. - a3u]
IuEp{EIx .IPseB3 'sn]nlfl sn:]JRW ?
u,
l'"d!]n o o!'lzp]g ad99
EBuoltJ
uJ9Nll,Nluuu ó oPuoroJ Ps
Nuot lap o|i6o§ lulunjP8
tr
anrs,',n{ ]xlJ P]]3s o
/
_ ,oueldo.1 . Il {1"T!
}PJn
-:"]:'§!"-i]s,n: ]
"\i] e-tri-Tq-6é]ntro" §c
ffirlif,n snoluÜJ/ **l """"lir.*n*,
i
oleilsl € o. J! }UV ]!Ps E
e;o1n;'e-eig1]-o é]Ti,ÉúrFJ
,li:.:iJil.,d, 0.auOlplls9c
"
:eoo9 .oPJ a
"ijjil!,)"' - ]J.q,v -_
VlNlaU\rZ§
Pddel
VllYIl dgiúi€a iFrWTF11e-g ,rro' o
iurrln- a
Dfrro3!]- nzzn]nJna E r
,gzulallo( 1Io^ e]9llquf] :tr
-.'-iloj trisPF
9^ P]lsdlP8 tr -
->1a; e:le8nÁu I91slJeqIJ € s0 EJ9IJ eulq?§ e]equoled o_] i
-nJ}a'€JBIlP]I-]eZsg (,,)9Jl]Inl 'g'l-l,]-a j É
auololyi lns §nl
solIsEuJn") s9lzselueq e 31ur'19l tr|r,=Á
"
-Z€tIIIBiI€u€qloÁuBrüo]J€l I€upE
Z€ sá ueqgzsaJ TTap BI19}I uBq9lP]I€ alCINlJ,lVluaV Vunfi n) V8nl]ln) lwn l1\í,|
(,,iPJnrlnj - ]9p93 - -€SsoJ") 1S9I lVlHOV e :Eslapo^|€ V)lZUo)l
-epIo+Ie zV ,{nílEqlzso e:uodosc 8
]Ji loq€{Á3€u utídele >1oselozs
oUe]uoIl:] o ] VUnlln)
Isel3ula] B }€iPIqqO]n Za ,I) iP] oa|l.uoc -VAON\nllA
-le^ i9J+]In) IÁIaq '9Ja}I3 lors9u Puo-3úfE€ Ul9Jndd€ lap o|]o3 ,
u1gN3l-un)n I
l9l9l9Fe!u?]al 8u9xnU
: ]
-,t33 I9q3é]9JdpIB sIleJnrlnj sozoi §il-ij/F,-
E Á8oq 'IgJJp ]zs?Jselü 'B39sÁ3Eu lo,(u9^pg]Pü llolsP^ sa -ZuO]q + .,,
).
: ''
sa a39sn:rrs 1asalndalat e ltapala,r sondo|sl uolsg^ §q -z!o]q )lPlR,§
-Ou uBq€I€119 ,(3oq 'IPupoisnU?1 ]
LP)i)ioÁue^p9JeU qqosolUa|3í
,ia]el.I uuaJ Á]auoIa| !olsP^ 0l39€l|e}s4 aigoy{ §
1o::e }zsarÁ8a >1azg ga]§olo8 EOU&o!€Eap!§3d
, i
!
jE]pBJBu u€quBzs qqo,{3€u i9qe)
lo|Ua lsazall6u0l uqse^
-€ZSopI Jo)se^ 9pgpZal UeqpaJZ3
-.\a ,I ,a ,I Zv ,3JásJIoI3í 9I]eZIIL\IJ §s|ndo|3} lolsP^ a9u'
oIndelp uese]zs9Áuarrelle grle,r91 l?)iloÁue^peJ9U qqosOlUaIaí
Álaqo a| ]otzuo)q +
-a3a1 rzsa:qqoÁ8pu € so]eI9uzs€q .opÍJ ],
sJZa^3uIa ..BJt]]In) IuIUuaddB" l9|u0 l§?z.ileuol l]o|auo]q
ZE']lBllu EtuBZs Á8Bu 1asalnda1 lBFdalol uotzuoJqsol]sq.L
-J} L{33q € íueq€s9]}el ]Eupl9lJez u zzzor)el
-IIIAIJ Jo)ZuoJq IBIIE}I ZV ,á]Zeu eplre1 arünhrloue$^ s f''l
-aiIaí 39snra]uoÁ8a n1o;Á3eu ueq alo|nlal s.zollausi sos9}zsenueu | ]
-]oJsE^ p 19í9rnrln1 I8eÁu€ BIIB1I -V333SVlo3
-,. ..l,,.] ::V§r]llnx
alo|n]o} s3zollaual sosa
ap|Ola ű
l
ueq9II9rI §-ü.6alJ"§
.9l: .Zl 1 .8i
:ias9lndalar lJo]se^ s3 -zuoJg
SOXV',\ J.J.OJ'VI\TH YdÁCt'), \
 A NA(IYRA 1{I\rATo,t"f \i\RoS
uMMLA v. is mcglehetj hog_v a királr,ság bukását sem
n-ri]<ént az
lr*n Lucretia sorsaj hanem Lars Porsenna megszálló hada
I uo* iclézte elő. Akárhogl.an is r.an, a történet anekclotikus
mozzanatai csupán másodlagosak. A 1énvcg az. hog1 a
íőbb szerkezeti elemck megbízhatóak, és segítsógükke1
általános képct alkotlratunk arrill.'mill,en volt a rcimai
társadalom a királl,ság korának l,ége í'elé.
ADRlAl-TENGER Elősziir is azt kel1 n-regállapítani. hog1- érzékelhetij
:: :]ö§tɧtNA
r,áltozás állt be magának a királ_vságnak a természctóben.
A késci királ1,ok a nép támogatására építcttck, és kétség-
ti
,t. .: : .., -órÁEsl]l€. ]
be vonták az arisztokraták hatalmát és kil,áltságait.
ú, .Arjf ].--:'-j -; _,_.
t. Tarquinius példáu1 úgv szerezte mcg a trónt, hog1, g
_
néptömegek körébcn toborzott magának hír,eket, és úi
embereket \:itt be a senatusba. Servius Tul]ius és
,a}OfilEiME. -f
.:.
rr. arquinius még tol,ább mentek: n_vílLan elutasítva a
hag.vomán_1,os eljárásokat, átfogó támadást inclítottak az
l;!] Mu{lo a arisztokrácia ellen. Nlindketten tór\rén_vtclen eszközijk-
3POPaONU el§l&o kcl ragadták magukhoz a hatalmat, és uralmuk g),akor-
dÉT&OMÁ lásához nem tartották szükségesnek eln_verni sem az is-
ueusÉLaE
,_. . 5]!DE8 . tcnck jóváhag_vását, set-t1 3 dd/;/1Ilo clr1,1Llta szayazaíáí,
.a. ycls {lB,_ _-..
_ MTmMo óOVANA- d .)
tt, Tarquinius semmibc Vette a Senatus Útmutatását, a
_ Pmoio B{o o
§]§e§a

y"N|',};.- vsmru "

:
a§l§inii: N§vi} :,
testület 1egkir.álóbb tag.jait megillette, és minden tckin-
]
oA§§!al9§§8
tetben zsarnok módjára r,iselkedctt. A legeg1 szcrűbb
: ]::.]:,::--
j', -.1rcro ,
da: :::]ÁUíF]UMI'l

-§ |wa
"T*,: / NEPET
,|: // azokhoz a türannoszokhoz hasonlítanunk iit, akik ez idő
''. TAHOU1MIE /, ,/IF^LE |
scltt u1) t* o' d oNarCe
ealv
tájt a görilg városok jó részében kczükben tartották a
ar"ru /r// 5. §OlBnale
J-i
6CAPENA

S. Giuljnao/',/* -p PEl 6VFn §

hatalmat.
Lun sul l\4gnoní Akárcsak a górög türannoszok, Róma három utolsó
kirá1l.a is nagyra törő külpolitikát fo11,tatott, pártfogolta
a művószcteket. és költséges. nagvszabású építkczósek-
nRRÉN-TENGER be fogott. A gilrilg türannoszok is ig_r.ckcztek az istenek
kiiliinleges kegl,ének tulajdonítani uralmukat; az athéni
Peiszisztratosz példár_r1 Athénépártíbgoltjaként 1épett
íö1. Úg}, túnik, ugl,aníg1, cselekeclett Scrvius 'l'ullius.
aki azt állította, hog_v Fortuna isntennőhiiz fúzi különle-
ges kapcsolat, s a Forum Boariumon templomot emelte-
:APUA ókoli néV t'*'r1**i§'o tett az istennij számára (az ásatások n},omán \.alóban
l1ul]o újkori nóv felszínre kerültck eg)I régi - az i. c. 6. század, közepéről
réretarány ll2500000
,:'oP0f!l osatemo \.aló - templom alapjának maradványai a r,árosnak eb-
-,+off$eaOna6 o
_-
ben a rószóben).
Az Önkén},uralom legfőbb jellcgzetessége azonban
nópi iránl,ultsága r.o1t. A türannoszc,tk elkobozták arisz-
Etruria és az etruszk városok raták eg_v csoportia letaszította a trónrólJ és bevezctte a tokrata ellení'eleik vag\.onát) ós szótosztották barátaik és
:-z i. e,6. században
1z ctruszk civilizáció a n\.ugaton
köztársasági kormányzást. támogatóik kiiziitt, cg},szersmind támadták az oligar-
, Tirrén-tenger, északon az Arno, Ez a történet meglehetősen leeg,vszerűsített; megle- chák kir,áltságait, és kibővítették a l,álasztójogot élvező
, j]eten az Appenninck és dólen a het, a valóság ennél sokkal bon_volultabb volt. Hog}.csak csoportok kiirét. Scrr,ius Tullius,,alkotmánl,reform ját"
, iberis határolta térségben ala-
,:ult ki. Politikai szempontbiil e
egy példát említsünk, Claudius császár talált adatot eg}, ebből az alaphely,zetbiil kiindulva kell megítélnünk.
.Iületen erós, független l,árosál- Mastarna nevű római királl.ról. aki nem szerepel a hét A hag1,omán1. Serl,iust tartja a cottt ir ict ce l t ttri,tt cL megte-
t

;mok osztoztak, mel5.ek az i. c.
:, században iutottak hatalmuk
_.úcsára. Az ctruszkok a Pó völ-
.,vében is alapitottak települése-
i-t - ide tartozik Felsina (Bolo-
:na), Mantua ós Ravenna -, vala-
lint Campaniában, ahol a
lözpontok: Capua, Nola, I'om-
,<ii és számos, Salerno mellctt
::iepülés volt,
királ_vt felsoroló hagyományos listán, mel,rlg1 a történct-
írók keg.velettel örökítettek mcg munkáikban. Ez arra
enged következtetni) hog.v az i. e. 6. századi Rómában
vélhetően háromnál több király uralkodott. és a dinasz-
tikus l,iszonyok is sokkal zűrzavarosabbak voltak cbben
fóbb
az időben, mint a hag_vomán], állítja.
i Ugyanezt mondhatjuk a királ_vság összeomlásáról is.
Elről az eseményről azt tartják. hog1,, eg1,, g},,aiázatos tett
idézte elő: Tarquinius eg1,,ik fia megbecstelenítettc
Lucretiát. Tarquiniust elűzték ug},an) de a clusiumi
Lars Porsenna segítségévelmegkísérelt visszatérni Ró-
mába. Jóllehet az általánosan elfogadott történelmi
munkák azt bizonygatják, hog_v a rómaiak-nag_vobbrészt
Horatiusnak és két társának köszönhetően, akik a hidat
megvédtók - visszaverték Porsenna támadását, t'cnnma-
radt azonban egy másik \ráltozat is, amel_v szerint Por-
sennának valójában sikerült Rómát bevennic. I{evéssé
valószínű, hogy ez utóbbi, a rómaiak érzéken_vsógét sér-
tő változat volna a kitalált történet, sokka1 hihetőbb,
hogy a másik, a hazafias (és romantikus) változat az;
remtőjér-rek: ol],,an új típusúg_vűlés volt cz. mell,ben a
polgárok szayaző eg}.sógekbe. centuriákba r,oltak be-
osztva. s az osztálvozásná1 azt r,ctték alapul, hog_v mek-
korára rúgott a l agr.onuk és mennvit áldozhattak kato-
nai szolgálat céljaira, azaz mil}.cn ícg1.l,ereket és páncé1-
zatot állítottak ki.
A források jól kidolgozott rendszert tulajdonítanak
Serviusnak. ameh, a vag\,on és a íeg_vr,erzet típusa szc-
rint ijt osztál,yba sorolta a gl.alogságot; a bcsorolás eb-
ben a formában egészen bizon_vosan kósőbbi viszt,nJ,o-
kattükröz, ésnem azi. e.6. századbóll,aló. Abban azon-
ban nincs okunk kételkedni, hog1, Servius vczette be a
centuriák rendszerét. Minden r.alószínúségszerint neki
kc11 tulajdonítanunk azt a kevésbé bon_volult rendszert.
amelr.nek számos n],omát találjuk a régészetiíbrrások-
ban. Ebben a rendszerben a g\lalogságnak csak eg.v osz*
tál5,a volt: o1_van emberekből állt, akik csckóly vag\:on-
nal renclelkeztel< - atlsidtt.ínak nevezték őket, mcgkülön-
böztetésűl a szegén_vektől, akiket infra classernnek (,,osz-
tál_v alatLi") tekintettek és kizártak a hadseregbii1. A szc-

,(1zsn:
-lá ze eíeplJd qqo,13a1 lqqgrn za)
]IpgzBq 9ozo1 1elleÁu tedg:ne
-opul luau € sa redgrnaopur ze
-o^olzseTe^ 9,3 y ,lalella.{u taJJgrr
íso za ruIoJos tq]ouodosJ lInJ3{
-Is ]Bu>losopnl B B^InpuIDI I9q3Se]
-tnÁ8a 1oseleln aI9JuoIn) se {a^3u
-Álaq '1orerrla; e ep 'IBlloZor9IJoi
{€sJue8l
{uIetaJJIIJSI ozo>IlBuo^
Jr]a^IJÁu IBII91I 111913 )3Ieú9J V
(rr9zo1
oo} sg 09} ,á ,I) uaq{g,pl llrgle
{€I€III9J e ra.,l1aÁu erle11
Z7
€ úu91 e lze s (Eí}q9ZTTI^TJ
BIJnJ]g tlo^ IBssBÁIoJeq SoJe sI EJsnIIuBW ,W ]Je^ sJos oluos€q se .I>I ]a]Z333^ uoq
ue8l eJelelo sII9Jn]In{ BuJ9H Á8oq 'soÁuozrg 1zs9Js9w -o?l ,a,I ]I)€ (snTTeBW ,dS .e.rleleq >Ie]I9]] ueq-98t .e .l
,
(tg ípgztda €uuas JocI s J€-I }T>I€'Snlsse3
,d5 uel]escueJaZs e e}Zéaa,t Á31 .ruelrqÁue
e^e^DI) eJeíoZe>IuaIIe ZB Teuue IIB^ Iüau IuJIües so (]Io^
{ElI9Q9rd ues.ros >1eÁue8ezs e I€>I>InuoÁ8e,t s5 1e4l.rleza1
soJB^ ualle88lrJ }reIB >IoÁI9fi>I e €rugu Á8oq (eíuer Á3!r -3Á3I uepulul Á8oq .l1ol zE eunqllnpo.{8e 'rulel; 1nípnl
ÁueuoÁ3eq ,BuIo^ <]ou>ll{B'lg[pg
V {e]rel Ieíqgq uIoI€]BtI {zsnJle oz 8aru errÁuuetu€ so ilns
runu ?a"l/ >1ese.t
l (
-E3I3I leurou 3IoJIIüeIB^ Á8oq (Iluolaí tüeu 8otu za op (>IB1 ->IeJo} sn>IIqJJBuoIu B BJ >Ia]}g]lts BJIBí3€} sITIeqeJ ÁIB}zso
-Io^ >IBns€zBuJJBZs >IZSnJ]3 iosnIuInbJBJ u Á8oq .ueÁ8n opo>IIBJn ze 8rputtu ueqeuro6 íőoq'ezzeleíőeu zg
ZB3I ,e8e^ IüoIBJn >IzsnJle ze uBqBuIou puIIuSJeZS,{8e ,]B)ns91
'eleuellld Á8uu s€InpeqezsleJ I]aztueu B oselozrlDl )osnlu -e3owgt r"reÁule ie^es€IoJB)I3J {r_lÁ3r_l sg Ielralel8es>Inzs
-InbJBJ B lulJezs Álaru .telgtule uJepoul e ZÉluü]J <qqoz 1oÁprzso qqgslB z€ >IIpgJo] Á8oq
(uoporu í1o vzzoq
-oÁ88etu 1e>plos Inuel}€leqp€Eel 'eb91 uBqoIJ{BoJ l€ BJ -8aur '>1aípe4louJa elof Iqq91 B 1nlrÁleuele.t Á8oq .1es
->IolZsIJ€ gln8ezseqtuezs IoJJazspueJ I>IouJ€sZ B 1€{o )3u -ouleu e 1elz9}JI I91]€ u€qqoí8el e eC ,>ITzopuEJqB
IoJB
- e s
eu,tz s'e"' -IqJl€uoIü ueq9^9í€ I{€ .]zB 3eLu i9]1e33.{ueJ I€.te-ro8rzs
"H""",T ;,fj:ffi ]x? :; "j#rT"fi : Áue,lrol e 9qq9.to1 (ueqerrrog 1euÁp"tn1 Ie >I3uJeuIsI Iüeu
; lgUJ3qIIIa ques Á8oq .]e>IeJeqtüe ze >1e}le>lsa3etu ]ua)e>I
pu
'l91ZoIdeI -tÁ8a 1tesepe{zelul osle lgleze^ ín 3esus.re]zo>I B ]ulJezs
le>Inu{eleJ !}lep ]Bpn1 'Áleru o1e.n lgr{oÁI9]zso qqosl€ zB Áleu '.(uetuo [8eqe 7e glel{lq sI uoÁEBN .e;esezoÁlepe>le
I3)PIn]3IoI}Á3 uolelzo8ueq uB]IIÁu ]uBJI 8BSÁIBJI>I B )I>I€ -33u >Ieugilgíe"ue1 rqqgle zE 1alzoq 1e]esepe{zelul^o
<Toze ZB
!9l opl euueq {aDII{ uglulzso ,>I9]]ou9Á3 u9 Á8oq 'tuel.rel8eu se Iu^o8euJ >I9}I9Iü3J
Á3n 1rqqotn za
-g^pe{ s9}BI{ sn>IIJo]3J € 8BIoJBzIi Iueu <p€^
e ze Eesdeu '1eue8esuel}eteqJ3Jezsso sD 1DqqÉ sJ eIqJJ€uouI B >IB1Io^
,}Io^
-B(u Tluru >Ieuuelo]de>I ueÁIIIIJJ€ g 3€sÁIBJI>I B €ÍTeJ ueq€]Bpn] sr 8tputur >I€IBIüoJ V ,I€^ozs (su,Laqq) ,,Bes
(IeJ
]]o1TI{9{eJe^U € Á8oq {9}]elualü uodBIB zB uoz€ ]eSJ -pgqezs'< B 8etu elle}zsll lore1lo>1eÁ8 € ]ze se .1eueípzn>1
-ueÁ8n lIBso>IIIÁE >IosnqJc€Jg B qq9s9>I ,u3q-z8€ .e .I }J9s9ÁIoJ3q s9 ]J9>IoIJiZod rruleleq Á8oq .lo3oí B uuo.J
Buou€] >IBuT€Í3€1 7efus aEI9JEZI>1 Áleur
(ellern etqcre8t1o
>1+zs .(3e lÁlelzso ze .4eu9r3o1
..IseuJeu" ;tJ9)919I lza
-o3pT sn>II}€JTo]ZsIJB uesoJo .1]o11e,l IE1I9 BÁI9]Zso gpo>I
-1urn 8esesrelzo>I B ]lo^ ezser se3o31e3 e zo Á8oq .qq;Lurzs
-oI€^ IB>PIos 'u€q}Bpn]Zo>I B >Ie]19 ue]uel3 raurLq snrutnb
-JBJ ,II Á8oq '>1euue 8elowzt4 g]Bqr}uop(€1n]EqEIIE za
s 'rT uoll9^ ]s9zJeuallo se8eteq ueuÁ8oqpíetu sI Blelop
-uo8 e retu >1ru3esÁle.rr1 e u€qBJo>I 3€s€sJB]zo>I V .{9}I91}
-8aru leÁuetuzgtur 39s.{1e,rri B qqgse{ ieterrror e ueÁ8oqe
'st ze eílrÁuoztq re8elleí seuoilaeleJ>Iousr.re s9 (opo1
-zseulgl e;deu) B]sllndod )€uBuIIBJn 4oÁlerr>1 IOS9>I V
,
re4n39s9rueIe Í {91]312so^I3
ueqqoí ali8a 4punc e se )eszJo] ..rsnlntuo.r.. t8e.r e e.t8o;
I911g 'ug]eln]Sel >IoJ98lod B ]e]p3{3J 1n.ti4 8tepr za se
>1r>le
(1oseru
'4eu4pt"mc e rcí8al >I€]Io^ uJeu se >IoIJopuB^
-eq 1erde4 lo3o íre8lod ueqJoj selezs usdde>leÁueurpe.ra
>Ieuug ,]B>IoJ98Iod € >[9]IoJos ]uIJ3Zs .{1eqole1 e aqle,{1
-our (e.rle1 }]ozoq ]aTeSZJo] ín :rgsgpe8eu 8oí,re8lod e
elzeÁIeq BJ>IodEI€ ín Á8oq '8eru >1eílre1 ]ZB IoJsnI^JeS
,}e>I9
>IgDB8otugr >19rlldoq e 1.reur .1rrule]€q E Iupe8BJ Zoq
->In8BuI B^IIBzse quezs I€>I>I€]€J>Io] z sI JE ze >l91pn] u9zB
>Iozsouu€Jn] e Á8oq '19ípuoru u9]I9tü !o1o 1euezzept
(>1au>leJequJe
}B>Ios9zo]IB^ IB>II}IIod,(8oq zB >I3uieze
}}opB lzo]zse ase]eze^eq ín zy ,eresezre,t
{€>IIuqJe1
-Á3ele3 1n8eruuo 11e] gssedoT >InuoÁ8€^ }a>II>IB (TB]Io^
>IBgJ9Juet1o'rchnpt§po snI^JaS >I€sJJE>IB .>1ulrldoq y .t9
)erle^ IgDI9rIIdoq ]leze^eu l8n ze' 1o]3es3o1e,{3 3o.ro3 r_rl
*ez.re,tÁ8s; z9t1eue 3rped >1oze .tglrl>1e1 ín z€
{€tlnuel I91
-{o)zsnJle zB 4eteruo-r e Á3oq .19íuer rzy .I€^€s€]I19íBsIe
JopouJJJ€q ]]ezarulaÁ8e; .sa8es>lnzs zeque]epzn>I }1o^I^
u8glEZ>IBI€ 7JeZ e se Ie^es3leze^eq )e>]IuqJe] ílEZsgJJeq
qqnJezsJo>I € >l9]IosJd€]ezsso e;eÁuozlq ]ou]JoJeJ V
,Iu]BlInuo^IeJ u9l3se
3es>1nzs 11op
-n] 1se^ol zezsleíq se lso8ole,{8 Jeze]BI{ eiuog ueqeíepr
snIIInJ snI^JoS 19qo1 :}]e]eqal ]sell€desJ 9II9 igqJeq
-uJe zÉzs BIJn]ueJ E JoTeseleza^eq Á8oq .>1unulnpurr1
,Eí9IJnluaJ
Igqqe +Jezssg leq 89sse^ol E 3eü ]1oí zeqqe
í(rgruezsle1 or3e1 reruo.r Á3e 8aru ]glqezs ueqiíuue qqos
-9)) rII9 I9q9IJn}ueJ u€^lgq 3elrlepe,re eÁlelzso ]oso3oI
-eÁ3 e 1ur.razs ,{1eru 'e1lope3o31a qqelur8eI]I9^l;.z9uE ze
sr8eu; uegaro>I >IeJáqrua>I€zs e .seuo; e ueÁ8n se,ta;,1
,((jellalüJe]" ( sa1o& rcn
)
-opo]n 1esc,(3oqtuttu (1elza.tau 1eIJxxJDploJd ]e>IoÁue8
SodV^JJOJVAIH VuÁcVNt

Görög és föníciai gyafrnat-
városok a Földközi-tenger
n§ugati medencéjében
P. Porcius Laeca pénzérméjei. e.
r ro-ből vagy Io9_ből. A prouoca-
:iut (iog a néphez való lellebbezés-
re; a római polgárjog Sarkalatos
elemének tartották. Az érme épp
tgy prouocaíiÓí ábrázol, felirata:
-
proa oco" (,,fellebbezek").
hagyomány egyértelműen megerősiti. Így például Etru-
riából kölcsönözték az uralkodói jeivényeket, különös-
képpen afascest (a vesszőnyaláb és bárd), mely az impe-
rium birtokosának féle]metes hatalmát j elképezte, akár-
csak a versenyjátékokat, a győzelmi szertartást (trium-
phus) és egyes vallási kultuszokat. Etruszk javakat im-
poltáltak Rómába,az ásatások során jelentős mennyisé-
gű bucchero agyagedényt találtak, és bizonyítást nyertJ
hogy ezek helyi utánzása is kialakult. Szemmel látható
az etruszk hatás az építészetben,a díszítő művészetek-
ben, és etruszk mesteremberek jelenlétérevall az a tör-
ténet, mely szerint tr. Tarquinius egy Vulca nevű, Veii-
ből való szobrászt bízott meg Jupiter főtemploma kul-
tuszszobrának megmintázásával.
Rómában találtak néhány etruszk feliratot, de a város
lakóinak többsége latinul beszélt. A latin nyelvben et-
ruszk hatásnak kevés nyomát találjuk, és igen meglepő
lenne, ha a város bármilyen rövid ideig is etruszk ura]om
alatt állt volna. Azonfölül latin volt a nyelve a hivatalos
dokumentumoknak is, így példáui az úgynevezett Lapis
nigeren lévő, az i. e. 6. századi feliratnak, Bizonyos szá-
mú etruszk család megtelepedett Rómában, amit jól
mutat) hogy a római köztársaság első éveiben a consulok
névsorában etruszk neveket taláiunk. E,z mellékesen azt
bizonyítja, hogy a monarchia bukása nem vonta maga
után az etruszkok tömeges kiúzetését.
A tények arra va]lanak, hogy a rómaiak egyértelmű
jóindulattal fogadták a közösségükbe bevándorlókat. Az
ősi Rómának ezt a sajátos vonását, melyet a történelmi
hagyomány teljes mértékbenalátámaszt, megtaláljuk
egyes etruszk városokban is, ahol feliratok tanúsítják
görög, latin és más itáliai családok jelenlétét. A dolog
A NAGYRA HIVA,I,OTT VAROS
egyszersmind valamiféle horizontális társadalmi mobi-
litásra vall: egyes emberek és csoportok a jelek szerint
szabadon mozoghattak egyik közösségből a másikba, és
számíthattak rá, hogy befogadják őket és integrálódhat-
nak a társadalom struktúrájába, még a iegmagasabb ré-
tegekbe is, Így az az egyszerű történet, amely elbeszéli,
hogyan szánta tá magát az idősebb Tarquinius tísztán
személyes döntésére, hogy elhagyla Tarquiniát és Ró-
mában próbál szerencsét, újabb példával szolgál arra,
hogy a régi hagyomány sokkal hihetőbbnek bizonyul,
mint a modern elméletek, meiyekkel azt helyettesíteni
igyekeznek.
A római köztársaság kezdete
I. e. 5o9-ben arisztokraták egy csoportja elűzte Tarqui-
niust és megdöntötte a királyságot. Helyébe megterem-
tették a kollegiális magistratura sajátos intézményét,
amelyben két ember osztozott a legfelső hatalmon.
A consulokat) ahog}r e tisztség viselőit később elnevez-
ték (eredetileg egyszerűen,,praetor"-oknak hívták őket,
a félreértésekelkerülése végett azonban itt is megmara-
dunk a consul terminusnál) , a colnitia centuriata váIasz-
totta meg, és egy évig maradtak hivatalban. Egymást
követő két időszakra tilos volt valakit megválasztani.
A consulok gyakorolták az imperiumoí (egyelőre még alá
kellett vetniük magukat egy formalitásnak, a comitia cu-
riata szavazatának), és örökölték a királyoktól a hatalom
valamennyi külső jelvényét, azonban igyekezvén elke-
rülni a látszatot, mintha két királyt ültettek volna az eg,\-
király helyébe, a köztársaság megalapítói úgy rendel-
keztek, hogy a consulok felváltva tartsák afttscest.
A consulok hatalmát azonban más, lénlregesebb
23

]EsBzopuo8 Ál9tuazs Á3a Á8el'las
-azBattla zsnrln1 Á3a .{8u,t .{1arue
'zBuIElJBl ]s€Jloiá sTTgn}u u3ÁI
-rur?IB^ 8aI}uIZsoIB^ 3p (]]opgJl
ualla.{u urle1 olaqug uesallel tueu
sa sn{TBqJ.IB 8e^ozs ,TIZerJJJtZs
V (uBq-o9i ,e ,I aJ3se]uop8euI
[_oJeí3le pBZ9Zs
,9 ,e ,í Ze ueolaqa]
-IeJ ')Ie}I9TB1 l]BIs a]alnJal llolJnq
leÁuug^Jgúere)s; d8a 1eurun:og
e 1aÁlaur 'a{9p3Jor ]Ef,ITeJ D3S3^
aqg{ V ,Blun]ualxniop solBle^Iq
qqÉ9;3a1 eruog ,..ra8ru srdel" y
,1a339s}q
rylzol:el 1aule8
-9s]áZueu sa ]au)alaze^ el?J)o]
-zslf,B )I)B 'lII9 llBle BruIBJn {eürcí
-uodosJ )osoJJBI{ ueÁ1o ruoppes
-JBl 3].uuJZs .{IeuI8 'led9{ B IlIsgJe
-8au Á3oq 'Bípe zB usquozB ],a8as
,lualaí IzB3T 8alozs e ílel94,(3e
{BuTBíTnsuoJ osIJ 89sesJ9]zo{ €
,4.{8eu e
'[B^BIo3Ilqnd snTJaFA
13qáI souoze snlJalen
,4
93:o1 ueq
-ozs V ..,]BusJBW ]Ze illa}uazs
IBsJglíBq snTJ3IB^ snllqnd" :8tBS
-el1o 19pa.ror€a.tozs V,{elue>plnq
EJIBJIIaJ sn{IBqJJB soluoJ us8r
ueqzo) BsB]BsB uIolduJJl-8lnlew
JarBW ]Ind9 ueqlunolJles g^]eJ
uaq?zs?J II9p urnIrB,I B 'uaq-LL6t
tZ
I€JeuIeJJ ,I ,1I92s
]9q (El9]epze] l€J9(peq e) uezso8e BJdBuoq JIoÁuu3ZI1 >Ins€lEZ]q
,ueq€}Bsc
Á8oq 'eítetnru l€ÁIns IBTT]IIod {osnlqed V -8aur'>1u}1o]zs€Iu^ lua{ue^Q 19-Á8eu 1eloJosuo3,Bq]giJ
l]o^}^ I€uoÁIoJ €JeIueJD B }e{9 {9lIoJBZseuIeI ]o>IZsnJ -4lue3 so Bq>IosnqIJ] 9I3IeJ33ru B .esez
]ns€]zsoeq 1n3e.t
-7e ze uaq-Lri ,e ,t íe(nroq9qug8Btu >IIesueIT>I s3 >Iosnlq -oJBlBI{8ouI >Ioule8essaIa}o{ se >IBuIB3oí 1ore8lodruelp
-€c € €qqB^o} Í]ounr1o]rd€c E B}IBI8oJIo u9I9 3s-ros o11e ZE ]uItüeIB^ ']1o,t esez8e,lle s€JlezssouoÁ8B^ e (snsuoJ
Igq3suolH JezeÁ8eu Jo>IIurB B >In]ZsI1
qqesoruoJ8ai ! 1e >1epu1 >iolnsuoJ B uBqq€Jo>I ]3{
uIeIIE ze 3]3IJ9SPI snTuopJ3H snlddv :eJ8esuel3Í B eJJe -eÁIeu'eq ]errgrlgr re>lol€peleJ uBÁ1o 1o.1osuec V ,>IoJos
-uBÁ8n >IBpIed tqqg,\oa ,eso §ra8-snlpnBlc E }}3I 9 so .u€q -ueJ uo]zsBlB,l8eu ueq-€ii ,e ,t .tozsole Z€ {€]Zo]J€] epl
-Sn]Bues € ]loda1 reÁlaq <}a^3u snlpn€Ic snlddv ZE e]la^ ]uILu€IB^ i 1o.r>lnÁleurazs >I3]]o]uop 1esseze.tezsdeu e,t8o3
-IeJ u9lnl(u Íle,l,eíole.{11el€ s9 le^esu3II>l J3Z31o Eqglrig}{ ,e ,I :{B]io^ .1orolseenb
I91-L|v I91}3es >]olnsuoJ e >1tle
}Fdele] ueq-üo§ ,e ,I snll]V ,I]e]I9ILuezs e}euguol J9z € ]]9Z9>I 1eqeÁ8a ]e]zou€] eZo>I >IosnlBJlsr8etu y
-e^ uTqBzs snlpnBlc snll]V u€qqoÍ8e1 lelazÁleq e rzg ,]I9Zs eJ^e
I9J >I€sc Bse]Bzíq8elu }uozsl^ IoI3J
,1eiIe33JespBquB8 -seru í ueqgítl ry]II9 Iueu IBsJ€]>IouIB}B^Tq .>Iousezeqqel
-€Iü 9II9 19q>II98IozS se I9q>IIesu3lI>I €^lIso3ZoII] 'tupe4e1 ,)euJolB}JIp
1e3 eÁleq lio^ uI3u uequezs IBJJo}€]JIp V
-esc >IBlpn] uopBq€zs ']e4n8eur €^uo^I{ I9I€ e]elaÁ8r]IeJ B >Ig]TapueJBIe uen;o8tzs ep (€)ousJue.red
t9 fiesse.to1 e
,1}3pe{3Ie§J
uIEIle ze >II>IB 'ozs 1]I 1Io^ IgJ)eJeque u€ÁTo ,>Ieuesep 'esatlaÁIeq Á3e ]IoA u8oIIBuo eíe; urelle ze sa
-eI99ÍÍ!, sope>Il9}e^ soJe Ill9Zo>I >Iouodos3 so >IeueÁ8e JeZe^oJ ]uILu I>IB '1.rolelcrp ÁEs >1alleqze^euI>I >IoInsuoJ
^eZ
oZe>IIepu3J IBuJtüoI€lBq € lIIÁu J?lIaZZa S3 <]e]}3]IueJo] e ueglezÁleq8esle,l soÁln3 ,llo^ eÁueuz9lul }]a}eze^oq
oo§ ,e ,I
-8eu uo.ro>1Á8e >1oÁlgrq e reÁIeu (tuolet€q l}uodzo>I soJ3 u€(B] BJnlE]3Ip € Ie]9^DI IoF 4oÁpqezsdep zy
ZB ]}ollüoqlal I€^€sB>Inq snIuTnbJBJ '1tu4r Á311 ,a}Z3uI ,ta3ezo>1
-3IIoí JB^EzJnz se 8EsuBIBl8nÁu ueqepezlzs^; I9J gsle g]í€qeJ8e^ >IBu9]€ J>
€ IB sn]€ u es B ]tIIuJ '>1sqaÁ3e >1e11o,t
8eses.relzol e 191eu9uo1 I€uolB>I se IB>II]IIod Brug6 '8eloz ueu 1o-reí1o1e z€
<e]eln]s3l9zÁu9uJJo>I eruo11
]1o.t ze 3e1
(l9SgIIBuueJ
-o>IueIIg ,€ÍTec sa8elposlo 1Io^ Ze sI tlleu l9s -I]€IJo>I€Ác,4eu]ele]zsedE1 s9 >IeLI8eSS3scIoq IE>lI}IIod
lBzÁuBruJo>I pJ9IIzs s9 l]ol}.{ugJl Ioí E IuEusolzlq €]pn} e llo^ Bzví]Je1 s ']€>IozB 3}]a]Iselse]3eru .(8elurru ,(ueru
tüeu (Jezspuol (! ze sI llo^ ]InuJougI>I ueÁIIuIJ€q eC -zglu| ZE Ze - )oÁuBIIIo,(3eq teuo-r e qqB^o] ]alle ueu
,(,Iupo]Ig)untu iun]gl ]9IJ9J>lolZ§IJ€ u3Ie]JoÁu -e^ele u€qsnleues V ,19í9I3sI^ uo>Iuepulru I€]E^Iq € elze1
-o>I s9 llnzse{IeJ 19Í Á3e uglepze4 8eses.relzo4 IBIu9J V -31o>I uBq€Íole,\ elelse,\eí ]eln]Se] B (}g]zsl] InSuoJ € l91
,>1eÁ3er e^gppeuI
u9luJoJuoÁIl se )BZSS€TB^u9IL1T 19tü -19119}oq st >1n3eru ueqq€Jo>l {I>IB '>1e11o,t >1eraquJe uBÁIo
-pr€q sIIgJ)Bzs {oÁI€JDI € Á8oq 't9Áu9ruzgtut xuuo,LJ,s I€í3€] qqesoseÁ1o;eq8a1 uequoze 1e,trtu ileu4olnsuoc B
Xate4EfZoqeJ}gI {T{€ .ze e3es]]ere >IeJeglue llJozv'Zelel ]}op€ ]€{osJ€ue] Á8oq ]ultu'teqqol tleleqe] Iüeu sn}Bues
(>IBus€zÁu€uJJo>I
-9}IaJ ]e39srl3J3 soÁuozlq s9 € BíBluJoJ e 19qeze31 ,ezssl^ ye}J91 apl qqgln >IDIB .1e>1o1nsuoc e
]lo)ozs8euI ]Io^ tüeu Áuaruza}ur IInSuoc seÁIeueZS]3>I {91}olzsBI€^ I9q9Ieqe>I 1eln]se] e Ie^IuJ
Cusqoze1 sn]eues
B" :I€^Te^BZs oueII8IuoW ,V ,IuIoscdB>I3ZsSo I?^oI3IZod B ]pBJBLu8eur ese]ez3^ IJJBIIE ze se B8€ssolEuíeÍlo1 rcz
9J9Í IBLuuíoIBlBq IB>II]IIod lauI}J ..ÁI€JI>I" € eqezse uos -Áueuro1 e Á8oq'1gltotlsotzlq s3 .uos]Tzs úpzsi.l, Á8oq
-Sní eu {eul{ues í3ot1'l1931ozs €JJB IBÁuuoZIq u3puluI 'e.ue 1reÁlasa InsuoJ € >I91131ue>plosc puTIüsJezsÁ3e .8aru
tuoIBITl ,eq qeÁ33 uo,{Iltill,uos
V ue}oq}I9l (ueu lIB]€^Iq {g]q€zs ueqae Á3e ]9Í3pI IIE]€^Iq Insuoc e laoq'lvzzy
s9'{ello,t Is9II€^ uB]zsI} I€]€p€Iec,]9]Ze^ ,eIupo]eJe>IInIeJ
{e}lezs9tuJe] IIe{ >Ieu]uods9ltg g]}se}nle zE uaqep^
-ou (..€.{I€JDI
>Io1Bzop 19 ") 1evu,rnn b D s rca J lo>IouIBlB^Iq eIoJIIIJJeq }uIJezs sepodelle8eru e Ie^IuI .elluqltsnrq8aur
e vg,)tBlzolJe] BJÁIBJI>I € uPgqBJo{ 1eÁleue (e;asez8e,\ €sJellnsuoJ ]pl9pugzs InsuoJ 1tÁ3e ze Á8oq .ettatueleí
-1a 1eu>le8gsuezelelo>I IS€IIB^ B ]eu)ozB I) Te}Ze^eu }9i lz€ a^Ie 8esseÁleurezs}g{ V ,]Io^ aÁuetuzelur eJn]B]JIp
-3sI^39slZSI] uoln>I Á8oq 'tlot ze $s9lIí+ qqezsoJeu8el B Iele^I>I (s e8elz se.r) uel]eÁ83 ze : >IElzvuJIe>IIB u3q3]3se
,4grgqeJleuu
IB)I}IIod >IB1Io^ wes IoJIo^g} I91o>I
4Á3g 8es]zstl lpl€^Iq zeze csflJa;.lsr8eru rqqose>I uepuluJ so
-IB8otu 3esesrelzo1 e Á8oq (Iuzele]9lleJ uB^ >Iun{o or '11e1 eruela o1e,tdele lel.ro>1eÁ3 rlete,trq reuIoJ E 3^Ie s9]]e{
'{9]]Áu ,}Igzs
..3es1lozol91-to1 rueqopr" zB s3 ..s€lllel3e1loc" V
-oztq ozoÍB8elü sJulu IJequoZE aJ>I3]aI9uIIe ZB eJTeza e.r,te Á3e zr se 'eq >I91}9]I9r uel]e>I 8elBíeprÁ8a ]IBlB^Iq
,3}1ez3^ (snrutxota JuaDJd) 9J9íI9Ia qq9.J8ol uel]eÁ8o e Á8oq <Blzol9lJo{ 1939spegezs íse^>IelesJ TolnsuoJ V
Á8e.,r .rolelcrp 9p9I9JesJ e]ue^e ]oru€IIB z€ ueqÁI3uJ€ ,ueqÁueruoÁ8et{ B Iup3TIele>I
]uDIo s3ulu ]ulJezs )uns
'1oqlezspuer qqrtrazsÁ8e IB^oí Á3e H DgpgIíeJ u€sol -9pn] IBW ,uesculu
>I9]}ÁuoZIq I(uuIes er,re teqe1loí '19í
-€zo{oJ qq9{ul BI€]e^n{ InsuoJ e Á3oq (4elpo4so1o Á3n -lJB} Ieugs9u]a^BzssI^,tp4g 1eÁue,tJo] oluoseq ]19í3J19I
íu9repze>1 l€uBJo>I 8eses.r9tzo1 € T>I BuIo^ >Ie}rgl}g I9q uBq-oo€ se uaq-6ii ,e ,t ze I ueqe8assale]rq Áue^Jo} 3 >I3u
-IuuIeS B
Á3n {€sJ (8€slnsuoJ € ]uIuI 'rÁuaruz9rut 9119pp (>Iosopnl ,u3qIIIeZs
-peilerg{ ]H€ {€uuBA l3^3seluop 9J
-3Á3e ueÁII Á3e Á8oq'191uo,t st eq3esr94 >Iosopnl seÁ8g t
-9 ílop ze >1eue ílnp.ro; zel{deu e Á8oq' 1ze' (19 l o c o ao t d e)
,oí9IeI3J8eu
llo^ rueu u€qBIJnJ}a Á8e,t ueq3elt^ 3oJo3 r93oí s9zeqqeIIeJ € €JBIuBzs 1ore8lod e et}o]Tso]zlq ÁIerue
B - lulJozs {unsgpnl IBIu - >IauÁIauIB '1II9
IgqJezspueJ ']..{ua,t.to1 ueÁ1o Á3e >]E]zoq uaqe^e osle 8esesr9]zo1 e
-Áueruzg}ur IB>IIIIIod l1nloÁuoq ue8l €Jn]>InJls íl zV peíputtu 1ur.rezs ÁueruoÁ8€q V ,>I9]zo}91"ro1 sr ueqle.(8n
 A NAGYRA HIVATOTT VÁROS
Cassius Caecianus pénzérméie egymást követő évben a consulok egyike mindig Fabius
e. roz). Azelólapon levő Ceres-
örökletes előjogokkal, e kiváltságok egyike feltehetően a
arra utal, hogy i. e. 493-ban, volt; a végzetes vereség utání. e. 467-igegyetlen Fabius senatusi helyhez való jog volt. A senatus két csoportból
Cassius idejében az Aventi- sem töltötte be a legfőbb hivatalt. tevődött össze, az,,atyákból" és a ,,bejegyzettekbő1''
a plebejusok templomot Ezí az arjsztokratikus vezetés alatt álló zárt csoportok ( patres et conscripti , és csak az elóbbiek voltak patriciu-
ltek ceresnek. )
vagy klikkek által uralt társadalomról rajzolt általános sok. Míg a patricius ,,atyák" örökölték a senatori tisztsé-
képet hitelesíti egy felirat is, melyet a közelmúltban ta- geL a conscripti megbízatása valószínűleg életük végéig
láltak Satricumban: egy Marsnak szóló ajánlás ,,Publius szólL, de nem öröklődötL.
Valerius bajtársai"-tól. A felirat kb. i. e. 5oo-ra tehető, A patricius senatorok a köztársaság történelme során
ami felveti azt az érdekes lehetőséget, hogy a szóban meghatározott kiváltságokat élveztek. Így például ők
forgó Publius Valerius azonos lehet a nevezetes P. Vale- választották meg az interrexet, amikor ennek szüksége
rius Publicolával, aki a köztársaság alapítóinak egyike felmerült, és e tisztség viselője maga is mindig közülük
volt. A lényeges kérdésitt azonban az,hogy olyan cso- került ki. A patriciusok maguknak tartották fenn a papi
portról van szó, melynek tagjai nem úgy határozzákmeg tisztségeket, és az őkizátőlagos joguk volt a madárjóslás
magukat, mint valamely állam polgárai vagy egy nép- (auspicium), valamint övék volt az auctoritas, amely a
csoport tagjai, hanem mint közös vezért követő bajtár- comitia döntéseit megerósítette. Mindezek alapján leg-
sak. Az esetünkben,,bajtársak"-nak fordított latin szó, a inkább arra gondolhatunk, hogy a patriciusi rang erede-
sodales jelentése olyan csoport, melyet igen erős, kölcsö- tileg meghat átozott vallási előjogok örökletes birtoklá-
nös együttérzésfűz össze; tagjaiegyazon vezér vagy ve- sát jelentette, amelyeket feltehetően a családok egy kü-
zérek odaadó szolgáIatára szerződnek. IJgyanezt a szőt lönleges csoportja számára tartottak fenn a királyság
hasznáIja Livius azokta, akik a cremerai csatában a Fa- idejében, amikor az interregnurn rendszeresen működó,
biusok oldalán harcoltak. Ilyen csoportokat számos fontos intézmény volt.
arisztokratikus társadalomban találunk: egybevethet- Mindebből azonban nem következik, hogy a római
jük őket például a kelta ambactusok (,,szolgáIattevők'') uralkodó osztáIy a legkorábbi időktől fogva kizárólag
intézményével,akik a gall törzsfőket kísérték,és aki- patriciusokból állt volna. Ennek a lehetőségnek ellent-
ket Caesar a kliensek megfelelőinek tartott (A gall hó- mondani látszlkazatény,hogy a királyok közül négyen,
boru,6. l5). az elsó consulok közül néhányan, maga Brutus is, plebe-
Ez afajta társadalom a jelek szerint a királyság köz- jusok voltak - vagy legatábbis olyan nevet viseltek, me-
pontosított és szabályozott rendszerének felbomlása lyet később plebejus névkénttartottak szá,rnon. A legva-
után csak rövid ideig létezett. Amikor i. e. 5o9-ben az lószínűbbnek azt tarthatiuk, hogy a patricius papi csalá-
arisztokraták átvették a hatalmat, minden bizonnyal ha- dok vezető szerepet játszottak a köztársaság megterem-
tályon kívül helyezték az utolsó királyok által létreho- tésében,és annak elsó éveiben fokozatosan növelték be-
zott kormányzatiintézmények java részét,Azt kell gon- folyásukat, minden bizonnyal vallási előjogaik alapos
dolnunk, hogy Servius Tullius centuriális rendszere kihasználásával, s végül a politikai hatalom kizárólagos
meglehetősen zavaros és kevésséhatékony lehetett az birtokosai lettek. Az i. e.
486-tal zárődó idószakban a
idő tájt, amikor a Fabiusok klienseikkel kivonultak a consulok 77 százalékavoltpatricius; ez amutató i. e.485
cremerához. Az arisztokraták tusakodásának azonban és 445 között 9o százalék fölé emelkedett. Spurius Cas-
az 5. századmásodik negyedében vége szakadt. Ezrész- siusnak, az i. e.486-os év plebejus consull'ának
kegy-
ben a cremerai vereség következménye volt, mely való- vesztése és kivégzésealighanem eme folyamat része
;'ában csak egy a katonai kudarcok sorában. Az arisztok- volt, amelyet ,,a patricius rend elzárkőzásá''-nak nevez-
ratikus rendnek a legnagyobb gondot azonban ecy úi tek. Az utolsó lépésre45o-ben került sor, amikor meg-
tényező, az űjjászerveződőtt plebs okozta, amely ezek- tiltották, hogy különböző társadalmi rendbe tartozók
ben az években kezdte éreztetni hatását, egymással házasságot kössenek.
A plebs felemelkedése hasonló módon ment végbe, de
A plebs felemelkedése eredetéről még kevesebbet tudunk. Forrásainkban elő-
A köztársaság első két évszázadában Róma belsó törté- fordul néhány helyen, hogy aplebs az összes olyan római
netét teljes egészében a patriciusok és plebejusok viszá- polgár megnevezésére szolgál, aki nem volt patricius, de
lyaihatátozták meg. A fennmaradt források bőven ecse- csaknem bizonyos, hogy eredeti jelentése nem ez.
telik ezeket a hősi küzdelmeket, melyeket a ,,rendek kö- A klasszikus latinban a szót szűkebb értelemben a ,,tö-
zötti harcként" szokás emlegetni, ennek ellenére, saj- meg" vagy,,köznép" megjelölésére is használták, pétdá-
nos, valójában nem értjük ezeket az eseményeket. E pa- ul az olyan kifejezésekben, mint plebs urbana (,,városi
radoxon magyarázata abban rejlik, hogy a szóban forgó csőcselék"). Feltehető, hogy a plebs eredetileg minden
konfliktusok fóbb kérdései jóvat azelőtt megoldódtak, kiváltságtól megfosztott emberek egyik csoportja volt.
hogy az első római történetírók megszülettek volna, így Valószínű, de legalábbis lehetséges, hogy eredetileg a
azután nekik maguknak is csak igen homályos fogalmuk plebs név egyáltalán nem egy jól körülhatárolt csoportot
volt az események természetéről, melyeknek megörökí- jelölt, hanem különböző származású és hátterű szegény
tésére vállalkoztak. A fennmaradt elbeszélések tele van- és elesett emberek vegyes tömegét. Parasztok, kézmű-
nak félrevezető anakronizmusokkal és torzításokkal; vesek, boltosok, kereskeclők és más efféléktartozhattak
igen kevés a hiteles tény, így minden modern rekonst- ide. Aplebs távoli ,,eredetének" kutatása majdnem bizo-
rukció szükségképpen nagyobbrészt hipotetikus. nyosan rossz megközelítése a problémának. A döntó az,
A viszály történetét sokkal jobban megértenénk, ha hogy a plebejusok szervezett mozgalomként a köztársa-
meg tudnánk határozni, kik voltak a patriciusok és a ság első éveiben jegyzik be magukat a történelembe; ezt
plebejusok. Amit forrásaink a felosztás eredetéről el- a szervezetet kell leírnunk, ennek célkitűzéseit kell vizs-
mondanak, az kétségtelenülelégtelen és - legalábbis gálnunk; igy remélhetjük leginkább, hogy eljutunk a
részben - valótlan. A hagyomány szerint a patriciusok a rőmai p lebs megértéséhez.
Romulus által kiválasztott első senatorok leszármazot- I. e. 494-ben az adósságok és az önkényuralom alatt
tai. Ebben van némi igazság, amennyiben a patriciusok görnyedő plebejusok egy tömegben elhagyták a várost,
a senatori családok alkotta csoport volt, meghatátozott és a ,,Szent hegyre" (egy másik hagyomány szerint az

,j9lrB1l3eu ]?)ln^ol IoqP
'IoJ {alu}r IBugí}9j {IÁ8a unloc B
qqgs9{ píetu ')TBlIo3JPq uBIBpIo )e
-IBlIIgf, B luTJ3Zs ÁuBlüoÁ8EtI B )DIB
')eJ)I lualsl Ze 'xnllod se JolsBc
uo>Ilsglu B (91Bq}9I IIIBqoJsB^oI
,t)
ue)T,{8g ,8au 1tll1o:o (66n ,e
r9ulaz9d8 tlole:e 1uuol-snllrBag
,V
B )Bu5nulqlv sníunlsod lJÁI
-aul'19u:9zu9d oIE^ Ioq-96 ,á ,I
9e
19lu3zl1 lleleza'ueqlele,ttq >I€lpBJBru ]9 u3^e ]9>I leJ sa '(4osruo"Lls13oru) 191eslt39susl} IluBII€ >I€}Io^ tueu
,I>I uaqeruleue soJozs ozs e teqa119{ ,u3pe>Ie^ou3eur ueq
-I^tueJep V >Ielze^au (..JI^uIeJ3p") 1ozoqÁue.t.ro] z1]
(lÁugtu]o>Il€ ,e ,I
s9 zB )g]lalzsaE8nJlal ueq-I§i lug>IeÁu ->I9]J9Iu ITn^I>lpueJ es9Á1o;eq >]Bul€snunqlJ1 sqald y
,
-aulp3Je TeziJ,eZZo\ 4eÁ3et s3 BqSBJI {9ÍIBI8oJ 1e>I3Áu (sapao ) 1o.res9te3ze8t
-e^Jo} B ÁEoq 'sr Ze llozolJÉ7 ezo) Ieselele tto4 sqald y sa IoJBsg]JBluue; uoldurel e 1eue(po>1sopuo8 Á8oq 'ls1
,>I91Zeru3IIeí
-asIIIpeB ze ']o>1oulele^Iq 19] tlo}zsele.t8eru sqald e, uaq
€^8oJ B -9p ze ueqqsueÁ311 ,]9rl9uzseq sI >I€uJ€]Ig^eI se ]€uJ9}
Ig]lgpl qqlso83l ieÁlsrrr '1e11o,t tBseuo^ oZoJ9}Bq
(39sq9
-8eu ruolepesJ9l I€uJoJ B 8€ssgpe se 8osÁue8ezs -scut1 'ua1 91tuodzo>1rselle.t sníaqeld soluo; tuoldtuet y
-pI_oJ V,IesglJle^€zssI^ sn>II}ZSIuoJ)Bue >I€uBJo>I ]osnI{J
,InsuoJ r,l9 ze >1rÁ3e ze
'sntsse3 snt;nd3 I€u€q€I snull
-cBJc € uBqgÍol€^Á8oq '1unuz9lIJIIé Iezze pEqBZs lüeu -ue^V zB }oIuoldtüa} IeJ ]Ia}uezs >IBu€JeqIT s9 >IeuJ3qIT
,e ,1
}e>I3seZÁ3oÍIeJ B 13]eZg,I9DIBLuI€8Zotu 9Ie]e^o{ 19sB]zso 'iauseJoc ueg]e^o>I ]s€Inuo^I>I osle zE'utq-€6t
,ue1
-IeJBJÍl snJqqnd ,Ia?D ZB sgllltue >IIug}Jo] Jozsqqol ugru 9l9íluodzo1 urole8zoru
-B íIoJ pezezs, S, a, t zy, usqs íe; 1euglel€uzsel{ plof € >InI snísqeld e Áleul€ (€;snutJue^V zB IoqsoJB^ B lInuo^I>I ues
-9} >lelJ9>I lzued ueuj'1911ellrezsÁu91 eqrezÁleq o33n; -e3eurol sqalde lo1ueÁ11 ,dauzo1 e ]lopoueÁ1o; lozslo
Cqqasa,ta>I ,a ,t
8rped relaÁue8ezs e '1el1ol€sJ zoq{n>IolJlq B uonJezsÁ8e 1urur uleu ueq>Iezsopl I1}9zo) Lgz sa t6|
S9 'I3 {9]IBI8oJ >IosnIJIJ}Bd SouoÁ8e^ € ]e)aploJzo{ B u3q ze zaqílaul 'eíerulo3l se8es9sl9zs 8gsuellepe8ue u931od e
,BJI€ÍI9O S9lzs9Áu € ezo>Izse os33^ sqoId y
,tes9luop (zizr
->IgpI I€JO>I e Á8oq 'uequoze 9]3qarl3g 'l1o.t ..sulnuo^I>I"
-oDBII9 Á3e,r sele,rnurplgJ >I9DBqI€uZs€q >I3ÁIetü ezsuY8 -saqald) ssg}Á8 sníaqeld E )alpe{IeuJe e.roreÁue.tro] ueq
-€uJ op 'alzedg{ t94oulq ur€Ip ze Álsru'l1o.t p1o1 llezJezs - Lgz,a,I gslorn lerueÁ1o; glJeq?uDtoH
}u9>IBs€tüoIIB
D a E ua q- 6? t, e, r .{8e,l,' ue q? xlxl qn x a
uBí}l Sgrlpgq 8elrtepera Zg,pqsmqqnd n?n Z€ 'IgqpI_oJ ua p A x l l94 J l e ué q
r3essozo>1 B >Ie}InsozseJ )o]zseJed e Á3oq '{Izs}gl ze {ou :Lb ,a,I In9pl9d lullu - te>leÁu9ruz9lut sn(eqeld B Ia {9í
-qqrtuTzsgle^8e1 y
,4erreq]ní zgI{pI_o.J st uoporu q9Á3e -JeuJsI ueqÁus,r.ro] eJs€ul-eJpueJ Á8oq'1etlnrazsÁu9>19l
1n3a.t 1osntcIJ]ed € ;9q'tlndele uosEz€IüI€}Bqls; seÁue,l
4o}zsered e Á8oq '>IunuzelolglleJ lI3{ lze í3t s 'ua]ar{
-eI ru€}Isolzlq l9s9req193eu pelesc Á3e lgqlur€ '>I€utunlu -Jol lüou s? llozelJJlezs Ioq€sguelezsso 39ssozo1 e uo.ros
,l13I azo>Izsa sqgrcuetod Áuo>Igreq
-IuIlü € >IBuuB ]Io^ aIeJ ]uIuJ qqese^e>I sI {elel qqoÁ8uu 9s39.t aíarg F^pIpueJ
e za 39tu 3C ,1Io^ IünJe8nT
}9q aleJoru so8elr9 1outq >Iosgzoll€^ TluIBp€JJoJ e sqa1d ]lopgze^Jezs8eu y
,]9 ue^e Z9zs}9)
-lzsB.red Á3a ueíels Jo>I l8gsBsJglzo1 e Á8oq '>I1upH lgq lulü
->IosBJJoJ s9yrg
,uode4 (rolourq s9{9J9) 1oruntpala7 (let qq91 }e>InlazÁleq uezelelg^I>I {osnlclJ]ed e 8eru T9lzlro
->Ieq §z'o : urnre8nr t) runn7nt l9>I e^q uepurur Á8oq ue,{8oq 'elm 1e8lozs 1ellezgní8eul za ,)B]lozslg! radar
,u€qgulgd uaqgze>I -azs ozo Jglalq8etu ]ur.razs 8es +urzsole.t uepurtu ueqÁleru
'4eíl lze lgJsnlntuo11 ]o}zseled e (eJ3s9]rueJe]
1Io^ plo.} se,l,e4 ue8t uaq)gpl IBJo] B ]ulJozs >1o,{ueuoÁ8 'eqsrcsolc IsnI^Jes B BAZoJoS >IE]Io^ eq Se
,Blzo>Io 8esurp1o.; u Á8eu y
-Bq V r9ípuo8 4s9tu sqaPy -9Ie }ezJe^ÁEeJ >Inzued }Io^ loulesuer11 >1osntctrted
,]Áuaruzelur Ze lze ellolol u-Éu Dxl ,]3{9 >IglZ3Ielo>I }]ell3lu €selJ€}uueJ onb sn]e]s e
Ie I3 (>Ig]]oquozs
,e ,r 8rru >IIe>IopJe r8eÁue uelr:ze Á3t '1ar33n3 I91I{€
-xrcod xal e ueq-€r € Á8u,t ueq-9z€ '1erp9rerÁ1o;
8rppe uezs98e >Ios€Inpzoul8eru sn(sqald íuel1e runxau V -o) >Ieu>Insnuol}ed relnrezÁlaq s9 '>1el1o,1 >Iesgloqel sI
,19p ,assede1 la>Ig J]le} sB]
re1931ozs e ruraÁu
}selueule; o1ueÁ8a l1o,1 1e33esue1 uoÁ8eu uaqlese >Ios {€Iqqo]n zg
-laleqal e eluízs 'l1nre1 eqrezÁlaq B eqqe ;ezsÁ8a tlep,l -e8our9l rrode>1 Ig]>Ilesueq>I B >IBSJ eJgs9ltluex. ulvlle ze
,e ,t Á8oq
BtI sg 'Ia {9}]e^o>I ]e>Ies9l9ezssl^ qqglgJugltt>l8a1 e ueqre1 s9 '(r1o,t pglescsnrcrr]ed 9€ r ueq-6o§ '>19rrol1tu
-;oleÁ8 € uequlezs 1e1>Iosnxau € uolü '1leze rueueq8rle -€zsI>I Igleln>I Brug11 IJo>I9 ze) >1eu939ssedeu se(Ta1 sore,t
'lloze::u;azs 8es+lesa1 )os Ioqq3 s9 '>I9]1e] 3^3Ier9lIeJ B >I9rro>IF l939sqqssr>1 Ále>lesc >1osnrctl]ed e >1n8elag
,uopo8nÁu €tu
uoScIo>I e lownxau e Á8oq 'lel.role.{8 e ZE lIE^ BSsougIB}
-I! ,rp8oí saÁue,tro] Bllo}JB}8áu - ueqrel9rule slqq9l€ -IBlBq {osnlcrrled e uela.(1au '1e4o1.rodosc t]o8oJezsso
-3a1 - se 'lpuretu .t931od :e8lozsqer 1Io^ ruou snxau v IB1I9 >Ie>IgIe]o>I soJozs e gpuuzoÁlnsuelle']e]eZe^J3Zs
,1939ss9pu ze ele^ Á3e >1euzoqeJlgl :8eru 4erpodelp ueqqe '>Ielz3^Ie rueu
{9ueq]Bzo81opa1 '(rrnÁ8e Ie]letu
-€>Iu9r9)I{ ueqsszeÁ8e8eru e) lzu9d e 8eur etlezg ueu 1se3o3rr9d sn>II]BJ>IolzsTJB so}g(€s ol?Jllutuos s?'Igq{o]
eq Ílpl9a tolep3lozs In>I3]}SolZIq ueq9uelle uosJIo>I -.rodosc e 1oq6ezee^JEz1e]Io^ Il {I)€ '1osníeqeld e.{8oq
(>Iunuer}Il9 ,]e)eJ9ze^
Jeque peq€zs Á3a ueqÁlaue (}1o.1 sepozJezs uef,1o runx ]ze se8lezde>1 oJeul Iüeu ugI€J
-au
(zu esezetulaua qq}ulzsgle.t8e1 y ,uBqB]zsI}
v i8or,l el€J>Io}zsIJB z€ >Ig]]e^o>I
u€gpeepo ueqla^e tero1 8eses
(>1tle c,,;4.es
eIá^ >IB1Io^ uJes 1n8etu 1e,trru'ueso8elr,t Baul 4ezzo mtetq -JB]zo>I € 'sr 1e,tteledesl saíDpos B
'in]}9l 1urtu
tueu >IuIBs€JJo; rÁu9ruz9rul ze lzg,€]}o]íls runxau e 'B( -mlfuq" e 8gsuolor e so39p1 ,sI BqIBI€q B ]e]9 {Il3^o{
-ururo; Á3e lelealozslazag^ ueq3Í3J SBZouer e qqplut8e1 se >I3u>IIeJ9ze^ {eup31saIulepe8us Á8oq'1e(peEoJ le^r}l
re4osníeqeld B Á3n
'>IIu1]1 uo1o89ssope zV ,19s9l
tnleq -se teí8el 4eÁleru '>IunI9IEl 1e4o1udesc rcmq pgplgd pu
-zsola qqeso8eszeEr p1o.; e uedd9>1souoln1 '1e.teí r8e.{ue -)osluul€s V ,ueqe.ro1 >1adeu IBII91I ze aíuatuzatul ozrual
-1s( >1a]azs.uezs I€uolB>IIsg ze ru9lqsÁ8e DruJJDs xalv
(eílec o.;1eu
ze se tgs9pe8uela 4eEgss9pe 1gí,tr,lq Á8oq
,77éI (sru?u2sonns
-resglnpzotu8eru >1osníeqald e t1o.t z€ ueq{e^a 9sle zV ) ,,uallal3q]Jes S9 ]u3zs" eÁlaruazs
,(otssacnlut) >IosnunqlJ] e e,t8o;1auug ,ouJo] >InueIIe í:1.B'7ze {9]zo>I
9l9^ IsnunqlJl seJlq B }Io^
zg ,lesepo]rltü >IozB u9.1,1p9q3eu 3elrtelroleÁ8 'ugros -l93eu s3'1rzeulepg.t8otu ]€]IBsnunqrl.(8oq'19rpe3o3
,8eru
teserefia IsglíBqeJ8e^ s9 IsBzo>IsJ9ue1't9zoqÁua,tJo] sou Ie^n>I§a >1osníaqsld y {9uellsgJe Ie^n)se seÁledeu
-9IB1I9 >Iaulá^Jazs soI€lB^Iq IüBII9 ze ..>Ieueqdelaqz9{" -un >Iozoqsgluop B ]ol€zoJglr-I]Elzé se 'uegÁ8n ÁlouIEI€A
,>1r4eu
'qqg] IW ur,tlín Ku (runtltxnn/ ..reEgsrPes" '191tes ]er}91u9p Iet]lEZO l97eqt39ssozo1 lo>1TtuB'Jelese zE 7Ze 4e
-I€uIoJ €
,ueulo[unlolcDs xaleBIBle^íq snu
-gzeuIl€lueq >Iolnsuoc € le>Iosníeqeld seÁ8a ze 19rraqp9-t )9lze,leu Á31
,]1epa{I3IIIa
áJZ}] qq9s9) u€quozB
-8eur'11olr uel]oleq}J9s 1nÁl9urezs Á8oqrutytg,sI ls9}e1 -nqIJ} B lletelnzs8ew
-unqlgpq 8su tueueq8rle l9s'}uolJoq'loEesrtqzu9d 1el >Inur€zs 'l1o.1 snunqrr1 r9>I >IBsJ 8elnutzsole.t uaqlepze)
,{91pB ]o^eu (snunqrrrdgu) s7qa1d snunqx"l1 B >Ieu{DIB
-]BqqBzsI>I ! ( ottlc"noc ) 19ueqrlseÁue^J3 IB^BsBz€IüIB>IIB
(>1e11o1zsele,t (Les sg' ls qa d tanxlxl uo J
JezsÁu91 ]B>InIBJB>IV,>I3ueuuel 4osnler]sr8eru €q}uluJ ta>191e sr.t8esl zsll 19 1
,(,,uequre119 ze ruelle") elt91
'1eueípe>lelosc Á3n Á8oq'ellntuuzs ellel 9^9}oqa1 st89tu € '{€l}o]T]el€ rs9gÁ3de51
(susalod) >InuIIBlBt{ se8alÁu9r '4ntuntndrun ]Io^ tueu >I€]zoq ]oIüBIIE oII€uo o]ulzs }tI ,{€}Inuo^ (e.rsnut]ue.ly
S ou_V^ IJOJV,\I H Vd^cVN Y

,,tábláí" tettek közzé. I. e. 45o-ben azonban már egy-
re többször éltek vissza hatalmukkal, míg azután le-
mondásra kényszerültek, I. e, 449-ben L. Valerius és
M. Horatius consulok egy sor törvényt bocsátottak ki,
melyekben úibó1 megerősítették az állampolgárok joga-
it, és elismerték a plebejus intézményeket.
A tizenkét táblás törvények kópezik a római jogrend-
szer alapját, A teljes szöveg nem maradt fönn, de legna-
gyobb része idézetekből összeállítható. Archaikus n_vel-
ven, rövid rendelkezések és tiltások formájában fogal-
mazták meg a táblákon szerepló törvényekct, mint pél-
dául : ,,Ha (a panaszos a vádlottat) törvénybe hívja,
menjen (a vádlott). Ha nem megy, hívjon tanút (a pana-
szos), azután ragadja meg (a vádlottat), . . Ha valaki
(másnak) vaiamely tagját eltöri, ha ki nem egyezik vele,
ugy anazzal fi ze s sen, " (Borzsák I stván ford í tása)
A tizenkét táblás törvény nem volt a mai értelcmben
vett, módszeres törvénykönyv. Főbb témái a család, a
házasság és a válás, az öröklés, a tulajdonjog és a tulaj-
don adásvétele, a polgári jogi vétségek és bűncselekmé-
nyek; az adósság, a szolgaság és anexum voltak. Ezzel
szemben a közjogot teljes mértékben mellőzi.
A tizenkét táblás törvényben keveredett a kodifikálás
és az újítás.A legfőbb újítása patriciusok és plebejusok
egymás közötti házasodásának tilalma volt. Ez a rendel-
kezés heves tiltakozást váltott ki, hamarosan el is töröj-
ték, személy szerint C. Canuleius tribunus (i. e. ++).
Ettől a nyilvánvalóan kivételes cikkelytől eltekintve a
A NAGY11A HIVATO],T VÁl{oS
Róma és szomszédai
a királyság idején
Az Ambartalia ünnepén megem-
lókeztck arról. hogy mekkora te-
Iületet tudhatott magáénak R(rma
a királl,ság kclrának elején (az
í. e. 7. századtájékán). Afféle ,,ha-
trirkörüljárási" szertartás volt ez,
melyet minden ér,május har,ában
rundeztt,k meg. Il5 enl<or római
papok (.,fratres Arvales") határ-
vonalat ielöltek ki a város körüI.
]'orrásaink tanirsága szerint a ki-
rál],ok alatt, a hódítások eredmé-
nyeképpen dólcn egószen az albai
hegyekig. nyugaton a -['iberiS tol-
kolatáig terjesztették ki Róma ha-
tárait. A torkolatban Ancus Mar-
cius eriidöt építtctettOstiánál.
r\ iérkcp a külonféle lat in közo,.é-
gek területének hozzávetőlcges
nagyságát mutatja a királyság ko-
rának vógén. Az igi, lclr,ázolt ha-
tárok felter,ésen alapulnak, a I(. J.
Ileloch által iavasolt vonalakat kö-
vetik. Bcloch az alábbi megkiize-
litő becslést adta az egyes terüle-
tckre (al adatirk négrzcrkilomé-
tcrben órtendők): Róma 8zz,Ti-
bur 35r, Praeneste z6z.5, Ardea
l98,5, l,avinium r61, Lanurium
84, Labici 7z, Nomentum 7z, Ga-
bii 54, Iridenae 5o,5, Tusculum
5o, Aricia 44,5, Pedum .+z,5,
C]rustunrerium 39,5, Iliculea 37.
l: ,zámokat itt rnn1 ibrn tckintct-
tük elíogadhattinak, bogy helye-
sen tükrijzik az egycs terülctek
<g},másIroz r iszonl itot t nag) \ág-
rendjét. Róma tehát Latium Ve-
tus terüictónek tőbb mint egl,har-
madát íoglalta cl, és a tórség vcze-
tii hatalma volt. Ezt az általános
képet megerósitik a régószeti 1ele-
tck, melyek alapján Róma az
i. e. 6. század végéngazdag és crős
áilam volt, ugyanez derül ki a
Karthágóval kijtött szcrződésből
(i. e. 5o9), amel_v elismeri Rrinra
hegemóniáját Latiumban.
táblák - a plebejusok követeléseinek eleget téve - vala-
mennyi szabad polgár számára egyeniő jogokat biztosí-
tottak. Ugyanakkor még mindig az egyénre bízlák, hogy
ellenfelét a bíróság elé hurcolja, és az ítéletet ő maga
hajtsa végre. Ráadásul a törvén5- nem szabta meg, mi-
lyen cselekedeteket minősít helyénvalónak, a rómaiak
többsége tehát bizonytalanságban volt ezen a téren.
Ilyen körülmények köziitt a törvény nem sok oltalmat
adott a gyenge és védtelen polgároknak, akik továbbra is
a gazdagok és hatalmasok támogatásától függtck.
Róma és a szomszédos népek
Az első királyok idejében Róma kicsiny, egyszerű tele-
pülés volt, melynek külkapcsolatai a közvetlen szomszé-
daival vívott helyi háborúkra és kicsinyes vitákra korlá-
tozódtak. A hagyomány megőrizte az etruszk Veii elleni
had|áratokat (ez a város a Tiberis Rómával átellenes
partján feküdt), valamint a Rómától északkeletre, a Ti-
beris és az Anío közötti területen élő ,,ősi latinok" tele-
pülései elleni váIlalkozásokat, Ezek a településck - An-
temnae, Corniculum, Ficulea stb. - többször szerepel-
nek az első királyok háborúit megörökítő elbeszélések-
bcn, de eltűnnek a feljegyzésekből, amikor az i. e. 6.
században Róma látóköre kitágul,
A legkorábbi időkben I{óma kb. hét kilométerre ter-
jedt ki minden irányban, és összesen mintegy r5o km2-
nyi terület tartozott hozz,á, amelyet azonban a királyság
idejében ielentősen megnöveltek. Tuilus Hostiiius Alba
27
A NAGYRA HIVATOTT VAROS

Longát rohanta meg, és terütetét Rómához csatolta, míg végrehajtott reform, amely hatezer gyalogosból és hat- A Pyrgi etruszk kikötóből szárma-
Ancus Marcius a római állam határait egészen a tenger- száz lovasból álló haderóvel számolt. Minthogy ezeket a zó aranylemez Caere uralkodójá-
nak (valószínűlegazi. e. 5. század
partig tolta ki, beolvasztván a közbeeső Tellenae, Poli- csapatokat a vagyonosabb osztályokból toborozták, és a elején) votiv feliratát őrizte meg.
torium és Ficana településeket. Az í. e. 6. században fegyverzetükről saját maguk tudtak gondoskodni, biz- A szöveg etruszk nyelvű, rövidi-
Róma széles térségre terjesztette ki befolyását, és ettől tosra kell vennünk, hogy a teljes lakosság, a nőket, gyer- tett föníciai változat kíséri.Ez a
tény arra vall, hogy az etruszkok
fogva már nemcsak Latium történelmi központjaival mekeket, idós férfiakat, proletárokat, rabszolgákat és a és a föníciaiul beszélő karthágóiak
- Tibur, Lavinium és Ardea - állt kapcsolatban, hanem városban tartózkodó idegeneket beleértve, igen jelenté- szoros kapcsolatot tartottak fenn;
Etruria és Magna Graecia városaival is. Kereskedett keny volt, alighanem meghaladta a harmincezer fót is. a karthágóiak szerzódést Rómával
is kötöttek a köztársasági kor ele-
Karthagóval, és az egyik Tarquinius uralkodása idején A becslések szerint i. e. 5oo körül Róma már kb. jén.
Massilia (Marseille) görög gyarmatvárossal baráti kap- 8zz km2-es területet foglalt el, melyet a Servius Tullius
csolatot teremtett, amely egészen a császárkorig fenn- által megalkotott új törzsi körzetrendszer szerint osztot-
maradt. tak föl. A legvalószínűbbnek látszó termelési szintet ala-
Servius Tulliusról feljegyezték, hogy Diana-szen- pul véve egy ekkora terület harminc- és negyvenezer fő
télyt alapított az Aventinuson, amely a latin államok közötti népességet volt képes eltartani (négyzetkilomé-
római vezetés alatt álló szövetségének közös kultikus terenként negyven-ötven fős népsűrúségetszámlálva),
központjául szolgált. E vallási kultusz megteremtését, és ez megfelel a serviusi hadsereg létszámából kikövet-
r.alamint az alapítő latin városok nevét archaikus feiirat keztetett adatnak, és nagyságrendileg minden bizonnyal
örökítette meg, amelyről tudjuk, hogy még Augustus helyesnek tekinthetjük. A többi latin település Rómá-
idejében is látható volt az Aventinuson. hoz képest igen kicsi volt. A legnagyobb közülük, Ti-
Diana szentélye csak egyike volt a számos kultusz- bur, feleakkora területtel sem bírt, mint Róma. A római
helynek, melyet a latin népek összessége vagy egyik- államhoz tartozott azi. e. 5. század táján Latium Vetus
másik csoportja közösen használt. Valamennyi közül a összes földterületének több mint egyharmada.
Mons Albanuson (Monte Cavo) működő szentély ör- Róma hatalmát és rangját erősíti meg az az okmány is,
vendett a legnagyobb tiszteletnek; itt évente összegyűl- amely Polübiosz, görög történetíró (kb. i. e. zoo-rr8)
tek a latin államok képviselői, hogy közös ünnepet tart- nyomán maradt ránk. Ez egy Róma és Karthágó közötti
sanak Jupiter Latiaris tiszteletére, Hasonló, közös kul- szerződés, a köztársaság első évéból. A szöveg (hiteles-
tuszok alakultak ki Laviniumban, Ardeában és Tuscu- ségébenmajdnem teljesen bizonyosak lehetünk) adott-
lum közetében, a Corniculum hegyen. Ezek a vallási nak veszi, hogy a latin városok egy része behódolt a ró-
iinnepek a nyelvükben és kultúrájukban azonos, erede- maiaknak, akik iogot formálnak arra, hogy valamennyi
tük közösségét valló latinok közötti rokonság érzését latin nevében beszéljenek: ,,A karthágóiak nem fogják
juttatták kifejezésre. Servius Tullius alighanem arra tö- bántani Ardea, Antium, Lavinium, Circeii, Terracina
rekedett, hogy ezt a régi vallási egységet politikai célok- és mindazon más latin városok lakóit, melyek Róma
ra használja fel, és Rómát Latium új vallási központjává alattvalói. Azoknak a latinoknak a városaitól, akik nem
téve a város rangjátnövelje. Forrásaink szerint Servius Róma alattvalói, távol kell tartaniuk magukat; ha mégis
Tullius ideiében Róma volt a vezető katonai hatalom elfoglalnak egy ilyen várost, azt sértetlenül át kell adni-
Latiumban, és utódának, rr. Tarquiniusnak sikerült uk Rómának. Nem fognak erődöt épiteni latin territóri-
megszereznie Róma számára a hegemóniát a többi latin umon. Ha fegyverrel kezükben lépnek a területre, nem
város fölött. Átlitótag ugyancsak ő hozta létre a latin éjszakázhatnak ott."
államok politikai szövetségét - a közgyúlések színteréül A szerződést valószínűleg arra szánták, hogy az űj
az Aricia közelében fekvő Ferentina ligetét (Lucus Fe- köztársasági rendszernek nemzetközi elismerést bizto-
rentinae ) választotta. A szövetséget pedig a római veze- sítson és megerősítse Róma hegemőníáját Latiumban.
tés alatt álló, közös katonai vállalkozások szervezésére Mindazonáltal a köztársaság vezetői nem tudták meggá-
használta fe1. tolni, hogy a latinok, Róma időleges gyengeségétki-
Csaknem bizonyosnak tekinthet|ük, hogy Róma már használva, egységes ellenállást szervezzenek Az ellen-
azi. e,6. századbanlatium legjelentósebb városa volt, áI!ás az áIlamok már meglévő szövetségén alapult, amely
Elsősorban a város méreteiről és területének nagyságá- Ferentina ligetében gyúlésezett, ahonnan ekkor a ró-
Lucaniai vadász egy i. e. 4. századi
ról birtokunkban levő ismeretek erősítik meg ezt a felte- maiakat kizárták. A Róma-ellenes szövetséggel hozhat- síríestményről,Paestum közelé-
vést. Servius Tullius alatt a pomeriurnoL a város szent- juk kapcsolatba azt a dokumentumot, amely Ariciában ből. A lucaniaiak a samnisokkal
nek tekintett határmezsgyéjét távolabbra helyezték, s az egy közös Diana-szentély felavatását megörökítvén, az rokon itáliai nép, amely az i. e.
5. században ereszkedett le a belsó
íg1- magában foglalta a Quirinalist, a Viminalist és az azt v égző tusculumi E gerius Baebiust,, a latinok dictato- hegyvidékekről Dé1-Itália parti
Esquilinust is. Az ily módon létrejött ,,négyrégiós vá- rának" nevezi. Ez az esemény úgy értelmezhető, mint síkságaira. I. e. 4oo-ra a Tirrén-
ros" kb. z85 hektárnyi térségre terjedt ki. Servius Tul- olyan közös Diana-kultusz alapítására tett kísérlet, tenger part|án fekvő görög váro-
üusról azt is feljegyezték, hogy a várost védófallaI vette amely a római Aventinuson működő szentélyt lett volna sok röbbségét, igy Paestumot is.
elfoglalták.
körül. A régészetegyelőre még nem igazdrta ezt. Az hivatott helyettesíteni, és a szövetkezés vallási központ-
Úgl-nevezett ,,serviusi" fal, melynek ma is jelentős ma- ja lett volna.
radványai láthatók, a köztársaság korából való, bár Róma és a latinok ezt követő háborúskodása a Regil-
könnyen lehet, hogy a korábbi erődítés vonalát követi, lus-tónál dicsőséges ütközetben érte el csúcspontját,
Alig hihetó, hogy Róma semmiféle védművel ne rendel- amikor a rómaiaknak csak nehezen sikerült legyózniük
kezett volna a királyság korában, amikor - mint tudjuk - ellenfeleiket. Öt éwel később Spurius Cassius római
a többi latin település, például Lavinium, az i. e. 6, szá- consul egyezményt dolgozott ki. A megállapodás szöve-
zadban fallal volt körülvéve. A serviusi falak vonala által gét bronzpitlérre vésték,és azt a Forumon állították fel ;
hatarolt terüIet 4z7 hektár kiterjedésű volt, Megenged- ott is maradt egészen Sulla idejéig. Az egyezség egyfelől
ve még azt a feltevést is, hogy a falakon betüI nagyobb a rómaiak, másfelől a latin városok között jött létre. Le-
méretú szabad térségekálltak beépítetlenül, Róma a ko- szögezte, hogy a felek egymással békébenélnek, harma-
rai idókben kétségtelenül jelentős város volt. Méretei- dik fél támadása esetén katonailag együttműködnek, és
nek és gazdagságának fetbecsüléséhezadalékkal szolgál rendelkezett a sikeres hadjáratokbó| származő zsák-
továbbá a servius Tullius alatt a katonai szervezetben mány és egyéb nyereség elosztásáról. A szerzódés meg-

28
 A NAGYRA HIVATí]TT \_{R.oS
Iíszak-Itália a kelta hódltás
idején
A legendákban gazdag hagyo-
mány szerint a keltákat Itália dús
mezógazdasági terményei, főként
páratlan borai csábították a be-
törésre. Livius szerint a gallok
i. e. 5oo elótt keltek át az Alpokon,
rníg Polübiosz 4oo tá|ékára helye-
zi a betörés időpontiát. Az igazság
valahol a kettő között van, és a ké-
sóbb Gallia Cisalpina néven is-
mertté vált terület főbb törzsi cso-
portiai minden valószínűség sze-
illt az 5. század folyamán tele-
pedtek meg - az insuberek főváro-
sa Milánó volt, a boiusok Bologna
környékén rendezkedtek be, a ce-
nomanusok központ|ai Bresciá-
ban és Veronában alakultak ki, a
Iingones és senones törzs az Ad-
riai-tenger part|a mentén élt -, ez
a terület később ager Gallicus né-
§en left ismert. A kelták ielenlétét
regészeti leletek igazoliák, melyek
Eszak-Itália-szerte előforduló le-
lóhelyekról származnak; a leg-
több Lombardiában, Romagná-
ban és az Adige felsó szakaszának
völgyében található.

-V i. e. 43-ból való pénzérmeDia-
nának az ariciai ligetben lévő ősi
kultikus szobrát ábrázol|a, ez a li-
get a latin népek közös szentélye
rolt a korai idókben. Az istennőt
bárom alakjában ábrázol|a: mint
Dianát, Hecatét és Selenét.
teremtette a tÖrvényes alapot a latinok kÖrében ember-
emlékezet óta szokásként élő polgári jogok egységesíté-
séhez, Ha egy latin közösség tagia történetesen átkerült
egy másik közösségbe, akkor hagyományosan részesül-
hetett ugyanazon iogokból és kiváltságokból, amelyek-
ből a többiek, és azon egyszerű oknál fogva, hogy ott
telepedett meg, a közösség telies jogú tagjává válhatott.
Később azután ezeket a kölcsönös jogokat az alábbi jogi
terminusok rögzítették: conubiurn (a törvényes házas-
ságkötéshez való jog a másik állambelivel), cornrnerciurn
(a kereskedelmi tevékenységhez való jog és annak törvé-
nyes védelme) és rnigratio (ha valaki lakóhelyet váIíoz-
tat, ioga van rá, hogy a másik állam polgára legyen).
Ezeket a jogokat bizonyára meghatározták a Spurius
cassius-féle szerződésben.
Az egyezség megalapozta egy úi latin szövetség létre-
jöttét, amelyben Róma játszotta ayezető szerepet. A li-
gát Róma és a többi latin nép képviselői közösen igaz-
gatták, és továbbra is évente összegyűltek Ferentina li-
getében, hogy megvitassák közérdekű ügyeiket és közös
hadi vállalkozásokat §zervezzenek. A szövetséges had-
erő valószínűleg felerészben rómaiakból, felerészben la-
tinokból állt, a parancsnokot a rómaiak adták, Az utób-
bira vonatkozó adataink azonban nem eléggévilágosak,
így valójában éppúgyaz is lehetséges, hogy a sereget
felváltva irányították a rómaiak és a latinok.
Hamarosan megméretett az űjjászervezett latin szö-
vetség katonai ereie. Az i. e. 5. század elején Latiumot feltételeken alapuló hármas szövetség jöt1 16ú9 R.§rne. a
növekvő mértékbenfenyegették a határain túlról betörő
ellenséges népek, legfőképpen a szabinok, az aequusok
és a volscusok. E népek benyomulása a latiumi sikságra
annak az általános expanziónak volt következménye,
amely a Középső- és Déli-Appenninek népességének quusok és a volscusok fölébe kerekednitik, és ezzel Ro-
körében ment végbe, és amely messze ható következmé-
nyekkel járt. Ez idő tájt Campania görög és etruszk vá-
rosait, valamint a délebbre éló görögöket is egyre jobban
§zorongatták a szárazfö|d belsejében élő népek.
A szabinok beszivárgása Latiumba a királyság korá- és területe egész a tengerpartig nyúlt le. Róma es Veii
ban indult meg, és a források egészen az i. e. 5. szÁzzd
közepéig rögzítik időszakos portyázásaikat. Ennél sú-
lyosabb veszélyt jelentettek az aequusok és a volscusok-
akiknek megjelenése Latium határainál a 6. szÁzadré-
gén drárnai változást hozott Róma és latin szövetségesei-
nek sorsában. A volscus az umberhez hasonló nl-ehjá-
rást beszélő, itáliai nép volt. Röviddel i. e. 5oo elón az
Appenninekben lévő szülóföldjükről a tengerpan felé
vándoroltak, és elfoglalták a Latium déli határvidéken
fekvő területeket. A volscusok ellen ekkortájt vívott har-
cok szolgálnak háttér gyanánt Coriolanusról, a büszke
rómairól szóló romantikus történethez: CoriolaDus- a
plebejusok viselkedése miatt felháborodva, elhaglta ha-
záját és csatlakozott a volscusokhoz, akik kiválóság,át fel-
ismervén, megválasztották vezérüknek. Coriolanus
győztesként vonult át a volscusok éléna latin teriilete-
ken, s már csak nyolc kilométernyire volt Rómától, emi-
kor anyja esdeklése végül rábirta, hogy megkímélie szü-
lővárosát. E híres történet egy volscus betörés emléke-
zetét őrizte meg, amely pusztulással fenyegette Rómát.
Az i. e. 5. század folyamán, sőt később is vannak adatok
újabb volscus betörésekről; legaktívabb időszakuk
azonban azi. e,49o-es és 48o-as évekre tehető.
A másik nagy veszélyt az aequusok jelentették_. eg1-
oszk nyelvet beszélő nép, amely az Anio felsó völgl-ében
és a Praeneste fölött
emelkedő dombokon élt, ahonnan
ismételten alászálltak a síkságra. I. e. 486-ban egr-enló
latinok és a hernicusok között, amely döntó fontossagu
volt, minthogy a hernicusok földje elválasnona egg-
mástól az aequusokat és a volscusokat. Az i. e. 5. sznz+l
vége felé a szövetségeseknek sikerült fokozatosan az ae-
ma lehetóséget kapott, hogy erőit másutt összponto,siaa-
Az északi határon Veii volt Róma nagl, ellens{e, a
mintegy tizenöt kilométernyire északra, sziklafennsí-
kon álló etruszk város. Veii a Tiberis jobb partján epüt-
l \lGYR,\ HI\"Afo]"l, \ÁRos
kiiziitt alighanem azon tört ki a viszály, hogymindkettcn
igl ekeztek maguknak megszerezni a folyó torkolatában
leklij sótelepeké§ a Tiberis vijlgyénekkétoldalán a bcl
s.l ridékek felé vezetó kereskedelmi útvonalak fölötti
ellenórzést. Az i. e, 5. századból cgész sor nagyobb há-
borúról emlékeznek meg: az elsót, amel_vben Cremerá-
nál megölték a lrabiusokat (i. e. 447), i. e. .175-ben eg_v
ncm túlZottan meggyózó békévelzárták le; a második
]26 ban ért véget. amikor a rómaiak elíbglalták Fide-
naét. a veiieknek a Tiberis bal partján, Rómától kilenc
kilon-réterre felfeIé fekvó elóIetolt áIlását. Hamarosan
srlr került a döntó összecsapásra, Veii ostromára, A ró
mai hagyomány által tízévesrc(4o5-396) kerekített ost
rom köré számos legenda és elbeszélésszövódött; ezek
eg_l, része köicsölués a trójai hábofú górög mondájából.
A r,égeredmény az egyik legfontosabb fordulópont Ró
ma történeImében: M. Furius Camillus római hadvezér
elfoglalta és leromboltaVeii városát, területét pedig Ró
mához csatolta, E hódítás eredményeképpen Róma te-
rülete egy csapásra megduplázódott. Róma az i- e. 4.
század eiején igen kedvezó helyzetbe kerüIt. Alig né-
hány évvel Veii elfoglalásaután azonban váratIan csapás fázis: kb. i. e. 77o-73ol7zo; Iv, A. fázis: i. e. 7o|
sújtotta.
A gall betör{:s
A kclta népek vélhetóen már az i, e, 6. században kezdtek zisban azonban - a külsó kapcsolatok (,,kereskede-
beszivárogni az Alpokon át Eszak-ltáliába, Ez Livius lem") fejlódésóve1, a kézművesség specializálódásával
r,élemónye, jóIlehet ez idcig az 5. századnál korábbró1
nem találtak egyórtelmű tanúbizonyságo1 a kelták jelen-
létérea Pó,síkságon- Mindamellett i, e. 4oo táján a főbb
A korai Lat,iurn
Latium Vetus telepűléseinek többsége alighanem ki-
csiny. kunyhókból álló íalr acskákból nóTl ki. melvek a
síkságra néző, alacsony dombokra épültek. Mindeddig
igen kevés lakott telepüIést tanulmányoztak módszere-
sen, így ismereteink túlnyomórészt a jóval alaposabban
feltáfl temetókból származó leleteken alapulnak. Ezek a Régészeti1előhelyck Latium
leletek az úgynevezeit ,,latiumi kultúra" i. e. ro, és A közelmúltban végzctt régésze-
i. e,6. század közötti feitódéséról tanúskodnak. A sir- ti ttltárások eredmén_veképP.[
metlékletek tipológiai osztályozása nyomán a kutatók reldkivü]i mértékbenmegnóí.-
kedtck ismereteink a korái Lati
a latiumi kuitúrát hat, régészetimódszerekkel meg- umról, A kutatá§ok intenzivettb€
határozott idószakra osztják fól: I. fázis: kb. i. e. válásái Iészben az az igény sáhÉ.
rooo-tól kb, 9oo-ig; Il. a. fázis: kb. i, e, 9oo-tó1 kb. hagy a íóm^i canpagna rteészen
S:o-ig; Il, s. fázis: kb. i. e.83o-tó1 kb,77o-ig; tIr.
órökségéból mentsék, ami ment-
heló, miclőtt azt a városiasodás.-
gép€sítctt mezógazdaság elpusz-
a
lzo-64o163o: Iv. e. fázis: i. e. 64o/63o-58o. A legko- tit:rná, Az utóbbi é\.tizedben a la-
kásépitési programok, útópitósék
rábbi idószakokban (I-Ir.) a telepiilés nem voit több, és m᧠beruházások olyan régé-
mint zsúpfedeles kuny}rók együttese, A IlI. és lvl fá- szcti lelőhelYckct hoztak napli-
lágla, mint l.a Rustica, Acquace-
rosaLaurcntiá. Decima ó§ osteria
dcll'o§á, ahola ré8i§égmentó ása
és egy gazdag arisztokrata réteg kiemelkedésóvel - tások szenzáció§ lel€leket hoztak
méretük megnótt) szefvezetük bonyolultabbá vált. íel§zínIe. RendSzere§ áSatási kam-
Az úgynevezett orientalizáló periódusból (tv. a, és pán], indült Ficanában és Praclica

törz§i csoportok (insubres. cenomani, boii, 1ingones, sc- rv. l. fázis) eg],éftelmű bizonyítékainkvannak eródí- dl Nlaíébanis, mely jócskán gyara-
pitotta a korábbi áSatásokbó] szer-
noncs) már megtelepedtck azon a vidéken, amely ké- telt, viro,ia: központ ok kiclakulására,
sóbl:l az Alpokon inneni Gallia ((iallia Cisalpina) névcn
lett jSmeltté, és vesZélyeztettók aZ ottani etruszk városo-
kat.Kb.i.e.35o reaPó völgy etruszk r,árosainak több-
ségére - Felsinát (Bologna) is beleértve - döntó csapást
mértck a gallok. de közbcn megkezdték portyáZásaikat
az Appennincken túlía,a peninszuláris ltáliába is. Ilyen
Tajtaütésle kelült sor i. e. 39o nyarán, amikor cgy senon
horda betört Etruliába, majd Clusiumon áthaladva Ie-
ereszkcdctt a Tiberis vólgyóbe, és Róma ellen íbldult,
Júiius r8-án, n-rely cttól fogva a lómai naptáIban bal
jóslatú napként szerepelt, a gal}ok ellen küidött római
sereg aZ AIIia fol_vónál vereséget szenvcdelt. I{árom
napra rá a gallok megérkeztek a védelem nélkül maraclL
városba, és kifosztották azt, Egyedül a Capitolium ma-
radt rórnai kézen és állt ellerr azostromnak néhán_v hóna-
pig : u romaiak ke.öbhi ncmzedel<ei azt l lörljnetel mc-
.elték. hogr a gallok cgvik ét.zckri raltaüté.ót a ,zetlt
ludak hiilsították meg, mcfi gágogáSuk még épp idóben
ébresztette fel az órséget. Végül a galiok rászánták ma
gukat az elvonulásra. anibcn, mint mondják, szerepet
játszott az is. lrogy nagy mennyiségú aranyat ajánlottak
iö1 nekik, Egy hazafias töIténet szerint, épp amikor az
aran],at mérték,egy római sereg túnt föI a színen. és
elúzte a ga1Iokat. Ezt a hirtelen verbuvált sereget Camil-
lus gl,újtötte voIna. össze, aki száműzetésben volt, ami-
kor a rómaiak az Alliához vonultak, n-relt aVeii[]en szer-
zctt zsákmán_r, hútlen kezelésér,el vádolták. Az igazság
1.1tchetóen az, hog}, a gallok újabb zsákmányszerző por
rlázásra inclultak. s egyáltalán nem szándékoztak egy
h;ltbcn maradni, Camil]us,,presztízsmentó" g_yózcI-
n!i.,.k tijrténctétnj,ugodtan eivethetjük; abból a törté-
:-_:imi ténl,bó1 merítettékaz ötletet, hog,v a gallokra visz-
.z:útiukon rátört eg},etruszk sereg, és alaposan meg-
-,:,i:. i;ket, Akárhog_v is, a gallok elvonultak, lehetór,é
::,,,e czzcl. hogl,Róma talpra álljon.
?alestlinában a I9, században fel-
tárt ,.fejedelmi" sírokban talált
fényűzésirárgyak roppant meny-
n],i§égc a helyi árisztobácia gaz_
dagságáról é§ hatalmáró] tanúsko-
dik. Ez a Bernardini-sirból szár_
mazó, egyiptizá]ó stílusújelene-
tckkel diszitett alanytál íeltehető-
en e8y Cipruson működó föniciai
múhelyból kerültki az i, e, 7, szá_
zad elejón Gv, periódus),
^,
A legkorábbi sirok hamvasztá-
sos sírok voltak, Az elhunyt ham-
vait kunyhó alakú urnákba fak,
ták, kic§inyitett sirmelléklerekket
együtt. EZ utóbbiák kőróbe tá!-
toztak fegyver€k) kéZzel formált
agvágedé.v§kós-olYkor duFán
kidolgozott terrakoit3szobroc§-
kák, melyek áldozatot bemutató
embert ábrázottak. A képeken lát-
ható tárgyak osteria dcll'osa Sirja-
iból (Il. A. periódus) kerültek e]ó,
Domborművekkel diszít€tt eie-
fántcsont alsókar patestrinából,
a Barberini-sirból, Feltehetóen
i. c. 1. századi §zir múhelyból
származik Gv, periódus}.
^,
A késóbbi peliódusokban a ham-
vaszláSl felváltotta az elfölde]és,
ós a sirba helyezett úrgyak egyre
változato§abbak. A Ir, periódus
ban felbukkánnak fómedénvek és
íinoman megmunkált cs.répdje-
nyek, eg,a lószüket Görögor_iL_:-
ból és Etíuriából imponJin
A Sirokban me]]túket. flig_só\.._
-}
ezüst spirál hajkarikákat stb. ii
Láltak. Aképünkön bemuta3-
sirba (Lá Rusrica. III_ Ferii{tF
vé8e) eltemetett nó bronzlrm:2_
ból kószűlt ö\'et liselt.

iPr re

Bronzlemezból készütt figurák a Henger alakú ,,cista" (,,vódör")

római Capitoliumon fogadalmi
tárgyate]helyezé§ére szolgáló rak-
iárból, 3ho1 jóVal a Jupiter temp
lom épitése elótr szenré]y á]lt, Az
effajra egyúttesek a vaskoli kulti-
ku§ tevék€nység fonto§ bizonyi-
tékai-
Palestrinából, a CaSrellani-síiból
(1v, Á, periódus, i, e.7, század kö-
zepe), Az edén_vtestet fából készi-
tették (restaurált állapotában lát-
ható), é§ ezüstlemez-száiagokkal
boritották, A finom, orientalizáló
stilus fijniciai műhelyre utal.

§\ k^

§ &ffi #ffi

e ffi &,
pn*
 Z€
,llo^ á989slozujeu gIe>IgIe s9 1t3B§ ,ueq9ÁueupeJ3
j9üullnds ? 8áIlu}zs9IB^ rls V ,(a( {osBlBlni lqqB^ol B uEquozB >Iunl
-á|) pez9zs ,} ,o ,I ',I óio,ilop Pq
-eqpe]ÁueueH ,{gllg8szl^ ul3u 39tII ueseJezspolu 3lpp3
_uJoJ) le{zs9r 9pzYJq9 r9s9uld?l l3{eze ÁEoqtunu 'r9Ealleí 4asalndelar IsoJ9^ B >In(Jotusl
Á3log gaau ella^ Á3a :BíurnbrcJ
9S§9^e{ >IB§cuEÁEn Í>lunpnr ureu ]Iuftues elulzs 1uozsl^
(}pdelB u9Í€>Iunlu >1eEar9r I}zsBJBd
4n1oJ nol}Jezs.{ue>I
BgÁuoz§I^ rEosgEEry € uIoIEpBsJEl >IzsnJla zy ,19.r9íp9tu
,I9J9Í.Ia p€zgzs ,§ ,a ,t ze Áu9urlsaJ -]elg >IoÁI9}zso 9§I3J 3 }Íl1Áu 1ed9l nIBpIoIos es9zepu3J
{BJ gloze, Jqg l9uJoIBI ?lgJ)lolzslJv -eq EBpzBB {BuIBíJ}S >IopgIEsJ gIe>IgIe zv ,TízBu]JPzs|9q
..,úíJIs )topJ9do9,T" ? :BTuínbJBJ -{913ulel nel}deDl uesopuo8'9.n4e3 gtl14 uI€ItJ {osoJ9^
,B^IBln >1unÁ3
{zsnJlo Á8eu e e.a.u( 1etela1 nazs939r V
(e;tes
-rl e.rteíluodtu9l uBIBl^uo Lezs?Ber e luttuelen
,{9lzáda>Ileí
r?{ -grldellu8eu 1gzJezs IBIü9J^q s9 3o:o3 - 9I9Id91 ]3>Ielel9ll
B
(auuel sorB^Bqlurul
-ÉzBq8 {o4s -gla s9 u€IlBpnl uer>leÁE - e ÍEy'lellnlzsndla 39.r.sa3ar
'Iá iá]zápual Á39 raÁleue !9q I€s9lo>IIB tIIoIBpoJI ]z§nJla r-ro>1Á8e zy
,>IuoIJBtu loJul ze
-glalüál-8lJJBllpuBg glruerla In^pl
(álaú3) uuel3^Ja3 u 1or9,tlaJ t391 BIgJ s9^e{ ÁEoqlunu'Á19líar sI Btu 9IO9ZIII^I3 >Iz§nl}e ZV
qoqzsnűa zv

Caerében a sirok belseje a helybéli
lakóházépités megszokott jegyeit
viseli, amint ez a ,.Pajzsok és szé-
kek sírjában" is látható (i. e. 6.
vagy 5. század),
r
Ismereteinket az etruszk művé-
szetről sírmellékletek ezrei gyara-
pitották. Az etruszkok kivált ma-
gas színvonalú bronzszobraikról
híresek. Például szolgáI ezekre az
Arezzóből valő Khimaina (balra
lent) és a Cagliból való harcos
szobta (lent).
 ,Igr{9luoloJ
..uIlBI" qqasgruáI
-oí lE)Plos B l$s9ralzoqu9l$]6otu
'lá{9 igí^q {su)IgluoloJ ..Iúlu
-9J" lulJ§zs sPlozs Sou9IBrI9 Í9r3z
-a^eJI9J lEl9uzs?r{9zs € zá ru9 Úlá>l
-o8?srgíIoq IlJBd 3 iIza^3u .(iBu
-9TuoIoJ" ios9.IJoJ ,r3i9puá01
v ,llaÁu9luz9lul
E Io €u9I Jg8lod J?ru9J z_Bz§ .{u9q?u
uáqiázo (u9lualu IoÁI?3ázsuBd 8JI
-9u )íelletue lalopgJe qqásíl tr0I
-Ia{ IuBllsolzlq r?rulop9^ uúdJo8
-uel B .(6oqlulw ,..{PDI9IuoIoc
ulrBr' 1a]9 ]_E]^lq rl?zo !{3rze]Iep
-uoJ sI ]a§?lndálál uIlBI I39J € IáÁI
-[ía|JJÉ'79Bo! unxJJaaao, e sá u)n
-NqnuoJ e\97du43erü {o1BIüJBÁ6 V
,1BrI_B^
9)plá8ássozoj uallá38nJ
{á.{IourB 'uEq{gluoloJ
(l zB iBllol
-n( zoqploJ oq9Josc ap'}B)In6o(J_B8
-Iod 1gualzsa.tla ráqollg( s 'DI iá}
{nJá{ I9qrcJos snlgu?loloJd rctu
-9J B ru9lg.J)esadálá1
V,ua{aláInJ
-al se8ssualle ze l1o3o3 aquselldup
Igruolo] glg81ozs lu9isrggla leuol
,a ,I
: uoio]uod
-e>I Eruou u9ln 8€€
r;69ssoruo3 TBI8?]eJls g^]eJ u3q?l
-3zo{ {BuIBJ9lBq IunTlB,I ? {Pllol
-1dele a.t3o3 I9]{9pI lqq9Jo{tal B
lB{9luoloc'{8llotlsolBuIJBÁE u91
-zz relsÁlau !e >1áne^ lal3láITuál
ts9íJ9 )pl?rugJ B Igtlraso69staloz5
,I€^9uJ9u sJt9sla.{ozs
lauaídel
.t8oq'ralg {9rrel}JozsÁu?]9J Á3s^
'{álJáÁu ro6oíJg3lod rurug.r ÁEe.t
IáloJuoIIo rr9z9Á3a1 8 ÁEoq 'Fz
-za ugí tlnÁEo Bsgrlpgq8§ü €Ii9rI
,uuq-gt€ ,e ,t eqgrl-dgzo;1 uad
-9>lJ?1qqesq 'uaz§ÁI3r{Ie ouuoq v
llgzQTtbz
sg }€€ ,e ,I u€q9II91I
l4Joqgq
9usol€utJzÁt s? 91}p9H
,9J >Igrlálld9
rrBI3 I+J
-oq9qr931od 1slr9 su-o8 ,á ,l z€ uo
-91aq0l1al ra{e^Illoq V ,u9ln s9Jol
-aq IF8 € 'rFdg uPq-8l,g ,o .I '39uJ
i?uII9 sl BtIl lezsalBzs €loi9í >Iárí
-.{loul'IBJSoJg^ IJo{8BsBsJgrzo] V
,Es9r}Í} qqBsol -e{Ig,equlozs >IelInJ3>I 1e.n9E9sla,rozs soEg§uelle ]osnc
,e ,I z8 Is9lndelel € ze
-uoJEaI s9z3pueJ SB-8E€ 1Io^ BuIJoJ -unJnB s9 >Iosncslo^ 6{o§nuIJIpIs (4etetuedtuec'>1ourle1
B uglnze ueq-oi€, 1s4nEgsla,rozs >I9uoll ÍBIaJ >IoslutüBs
'>19}za,rau >IguEouruatrN?xunu,! llesoJu^ 9ze^I9 }olpzÁu9tü
,re>Inrol9 E s9 >IBIBIü9J e
ugrn (ri€-€b€,a:
-Jo>luo {oJ9EIod IBu9J V {9rlor}Áu9Jl {nE '.,l,uoq9q sluuI€s gsla('
-BIü s9
(lB>In§9llluepl ,u4 ze)
{?lzIJg8etu SI {as9Indelel llo1zsBA 1as9palso69su3lla guul 6tept pt,ro.r Á6oq 'ueq
,a ,t
Joeq V IB>IIrIIod soÁu9ruoÁEBq Euou€l -uoze 4turtt Á6l 'rlg^ 9rllttzsa5ueq-ele uÁuozst,r uro1
-€rBr{
,eJ?tese Bs9p€tu91 >IoII€E B
-uueJ InueIle}J9S s9 'lparew IüBII9SoJ9^ Blugx ueqzo>I 19>I
V In9pl9d 'tgl +peu
(l9uJgzs (le>In]elnJel >I9uaq -req seE9suelle ÁEa Bqs919II{ ilezaÁIoq rs9pg44turrnÁ8e
-Itu {oso{BI € >I9rlBqrTdBJBÁE
-Ia^ou qqB^ol >IBIB[u9J E I3A9S9lz§ehalDI 9IE^ 3DIoS9Ind s9 (l9laze^o ts9Á1o3eq {oIaJ B BlzoJglBq8ow IcÁuuozlq
,1IBr
-elel ZS?Eo >IBugÍ9tuJoJ aula EoÍJ9EIod pozor91lo>1 V uapuruI s9p9 zlezs V,u9T?pI^ >Ioutuuaddy*n9q e 11o1o>I
-B^Iq IBIügJ eq {oileqllgl ul3u 'ua>IosalBÁ6d9u B {ErrBI{ -I€la89sle^ozsszJol sBIüIElBq Álerue Jedd9u olezseq 13^
-zB^ezs ul3u Jo>PIBu8Á8n'lnruuel rleile{ 13E3Ie {3u39s -1e^{u sncso ÁEe 'p14osruuc§ B D3d9I eJ89§le^ozs soJ9^ B
-ll3z3l31o{ IÁEnzued e^leIII CIBuolB>I IÁuueLuBIB^ olnJ9q ueq-i§€ ,e ,1 ,rpaíretp1 sI BJInl uIBJglBg tunIlBT J9tü 9I3J
BDIoJ98Iod B ÁEoq'etlelualeí vB (o?apltlns auxs sDl-xaxc)
,p.l969qu€;1 lu}o] l}opnl
Iep aJo>Igr9I Btü9u uBqIJo{>1g
,e ,t Á6oq (le]ntu st Áu9l
6oí.rr3lod IpII9u Eoí tlvzetezs sIÁEB^ '..3oíl931od193" ls9pgzJezs >Iryosgul uBq-8?€
(uquru119 ,i ,e ,t ze eu95
B zg ,>IBld€>I roEoírgElod uozol9lJo>I >I€SJ ap e zB tIluv'l19 erdp1 e;9dezo1 pez9zs
(lB{ ,I€>PIosnJIuJ3t{
IBuI9J € >I9llolzsB^Ioeq '(re4os9tu §9 l€>IBIBIuBduIBc B s9 IDpIouTrBI B r989sre^ozs €llol}ÍllaJ
,3 ,I BIu9H aJlesouep
-osn3slo^ B) zot{JJsq IuaIIa €Iugu B {€}zo>IBIlBs3 >IeÍIetÜ s 'lgíEuer I8?J eueÁuczsst,t Et-3§€
lDIozV ,{glroueÉoru sI EJqq9^ol -uIW,B>IBzsgpt qqrsoÁptuoqEe1 4ÁEa u3lau9lJol IEIII9J
'1a>lad9u uIlBI uIeu B
B >I3^9 913^9>I rs9ltlp 1186 B í>laÁuguase ze1eza eqEo.1,4et
- D8IB releÁ8nleJ I€uI9J - le>Iedeuun rs9IIB^ sozo>I B l3I{eI
-ualu ilozg{ {eÁu9uprol uaÁpru Á6oq 'uequozt >1nípn]
-Igí 'r3EgSle^ozs uIlBI tE9; e 49rrelzsoI3J ues3íIol uopgtu
Á11,pss9ulÁ6e >InluarldgDl lB>IolBIoscdB>I IqpIIod 1Io^ IrraN ,Bq99ru9; {9norzsB^Ioaq r9ralnJarE9sle3 § (uode>I
solll s9 '9qq9r )9uEqIoJo>IBÁE urau Dgzo{ suurÁEe te>1 1oEo í.rgElod tunlnosnú uaq- I 8 E,e,t'ueq-z3 €, e, I utq9ll
-o8oí B le>Iezo Jo>I>IBuBÁEn 'ueq4teleloscde1 gpl IB>pIoJ -es lB>IIs9uI ÁEe (uaq-§g€ ,a ,r uBqIunJIJlBs {Brlol}dBle
-96lod TBuIoJ B IB^93oí lan??lau,u.roJ s? wnxqnuoJ B >Ieueq l9luoloc TBI§9H ,uasel? 14 4rpglozíer ada>1 u 4uuÁu9q9u
(IuBlÍ}Áu
-Ie sI BJqq9^ol s9 re89sr}Ees IBuolB>I >IBlIo^ >Ie§ Erp 19q4e.{u9ule§a zy,uoru€zs llolJBr .(1u9>I9lIdBIBsoJB^
(11BIB
-alo]o>I u9í3pr quoqgq Á6oq 'lleluelaí ltÁuue uasa6elÁu9t 4rposgur" B qqgsg>I ÁuguroÁEeq B ll)p eE9s;9z
(te1
IIüE '>I€lpBJEIu Tese8gsl3^gzs €tugu ,l3{9 {gr}orzsoJ -e^ snllnu€c {BllBJB reuqazgÁE sgluale( §olu9zs s9
(1e>In6osual1o6EnJ >I9l
-8eru 19r9zs9J Á6e {nlepJel op -nlolnJel rgíus 49íp9,r8eul Á8oq '9r >1ullnÁuoztq 4oused
-zIJgEeIu >IosoJ9^ s9W ,>I9rlor 9TloJ9Elod rctug.r te4t9le1 -9) uequozu {BIBtuoJ V ,J9tu ugpg>Igul tueu Egsle.rozs
rr9r9>1 lu)plosnoluJeq sa IB {ouI}EI u Á6oq '>19!tetnur uus
'eque119 IBIII9J B {gllolzsc^Io3q r?z§gJ ÁEa 4osor9,r
uIrBI ngZgÁEaI ,rl8s9rTpgq IBII9rI uoqg^o( € BIIrgu qq9^ -o8ep,t >1as9l9zsaqle lpBJBIInruaJ Io§I0^9 gre^o>I 1s?Jolaq
V (llo^
-ol nequsel(3J uBÁ6og 'e.rre llopu l9lulu u3tu lLE 1pE u s9 '>pualle {Buorlpul re>los9putugl 1oq(n 4osnnbae
,Tnluz9uagulaz§ DeIIe{
-9§gru3I3Í 9ru9p s923pueJ llelTJezSÁue>I eJ>Ios3lzso^ V s9 {osnJslo^ V 1a>l4aE9sz9q
,uBq -eu Álotuo>1 >IBDIBI€Iu9J € uBqumRBT uequezs Iezza
,e ,I (Eetu >IeueÁu >IEIBIu9J B ,9l1J3IIIsI
-8€€ I3E39s1]63§ sIuuIBs {oual ua^?u ..tnde>1 errn.llg't 4eÁleur
(BDIBzs?
1nE9,1, reÁleur '{nrrgzo>1 I>I }ueqqoJ lJoqgq llopoJos 'reE9ssgle l91'19u9rade51 s9 l9uumlJlns I9IIIaA
uoslldep lB>I9IuoIoc ÁEoq 'erle tpÁuoztq 4eusod94
soJBA B ueq-€g€ ,a ,I ,llo^ ueq8esuolztq BJ9lBt{ DIBzs9
Elugu u9luJoJueÁ11 ,ueqsgle erdpl e te49 ouel;Eas s9
'1e4erutuo.1 e
erloEo;rrgd lí91 9pI ze Áleruu (sote.t 4zsnlla
aJ3Ec lpl>IoJ BDIBzs9 íglsnuuuaxaA u?o tlo4t8a zy
,>IBus9II9
u.rdpt s;oÁE p llez3^pe>I uopguJ lln^plpueJ es9^{0J soJ
,>1eu99Eutu ,eq
-e,l, y llol€qpru t-"ur4 or§r Brugu Jo>Ha
(]9llotlsolerurcÁE >1es
{BlzoJos aqszJol (4 Á6eu r3T{€
-adalel I€Iu9J u9ln Bs9Inuo^I{ >1o11eE e IeppI^oJ s9 ClIo^
ueqz9>I IBuIg.t 8tputtu Egur lolnJol € zg
,llndg
lgqlgqtugt
-9>I norTset{ e.rsalelEozsÁEau 'ual!a; ueqt9Áu9qo4 e;nc
-§o BuoJ9 g^el u9lelnJel rren e íelEoRr_tro4 tsolg.1zs9Ee
,II9 SI Bluaz§9J
zE sg
(lIoA!"tzssoq Jel9uoIDI oI
I€JV {Is9tu
(tuze,r
-4rÁ6a íplo4 §oJB^ B >1euastld9 IBIBJ sgJe Á8oq
,ra>la6
-Jezs Blpnl 6eu ueq-3l,€ ,3 ,I J9tu IIIBII9 T€tügJ y
(leq
-9selzse^ B {9uo^ot{D1 dd94uepunu DBI€ r94-Á6e
^a ,rlo^r-DI
-rue {o§ uuso69sl9r Bpo llozse^ was I9u9ITIV zV
-9u9tu Ála>lasc rueueqEtlu ÁE; 'lutlazs >Ial9ltue pezs9E9r
B BtuoÁu uu,r,8tp >I€u9s9lnusnd so.rg,r u ep 'gdelEetu u91
-€J ,Iuil,lsooqleJ zgqau lreÁugurzelle,ro>1 s9roreq
11u6 y
Bs9II9 e.rdlel 3ulgl{
YSYJICIOHOII W >I E I{a faoxg o II W
HII9I{IIJ,IZO>ICITOd Y S iI YITYJI
-xqou snloqaId gÁEg,rscoq u {eilelul>Iel {uu1o3oscd91 loÁ1
-alu'llaI 3aslzstl 43uur qqe,{uoS3BIB IBIB^Iq IsnunqlJ] V
,4elre1 (erlnurezs >1eu
9,rrcÍ8€r s9]IIIqou B J9tu Jo+la
-aÁEa1 1a9raq;91a 4a89srzsll IIBt€^Iq qq9.JEaI e Á8oq'19r
-lelul>Iet 1aulnÁ3n sozo1 1a4laÁu93ezs B ]l9I3 L9e ,a,t
1t4e 'tglaza,r s9 '?z9{ taÁuaurz9lut ze >1auzs93e lultu {au
-69ssozo4 r 1arlnd9aq u€sol€zo{oJ raÁueurzalut sqaldy
,1og96allaí I[uIBpBJJoJ llal}zse^ uBsoJ€(üeq'u9lelnra1
1oEoí t.tgElod B luellueJel leEasgluaÁEa lInJo>II§ uaqpaz
-gzs ,t ,e ,t zu 1aÁllaur 'sezapuar e ze (tlallt t9l8n sqald e
IwV ,llo^ sntct.rtud Etputur >1tÁEe zE Inzo{ InsuoJ r91 B EI
-zLI ,a,t ÁEoq (1unua]l1tue (errlreluua;
11a1 8au sI lzB s9
]Io^ BJ9Iü9z§ 1osntct.rled 3u19lgzt4 sI EJqqg^ol (,qts xa,t
-lal.ut(outu,otlDs xaJ,ld) ezs9l Á3e 4eÁuauz9lut s9 4o6uel
tdedo; tsg zV ,Inleq uosgrlllqou B rI9 qqe^ol rugTrrodosc
Ip_BIBsJ sos9Á1o;aq sa saÁlalut4al eípueJ 1osntct;led y
,]19^
9qqesaíIel9re arÁEe 1e.l
-9s9ll,tu gpl ze Álau']lo]aza,r zaqsa8uasla.t zvp9 9u9uo1
u91oIBlB^II{ qqg,J B zepulw
,tualeí roEoígle solaplo,Jg
89slnsuoc e eq (eu1o,r llozolJel Jo)pI€ lulur 'llozouel
pBIEsJ qq91 p,t9( zoqsgrtltqou e'pple,rezs sBW ,lIBlB^Iq
B ]z3 ellolloloq st e8uu qe '19r9Áre uuÁ1o l]ozutu.ruzs
a89sqqesq {BsJ iBmlolnsuoc e 'Et-ooz ,zs ,t 191-oo€ ,e ,t
,q4 stÁ8err (uele elezsroi ((sn]IzssB11" zso8a uralou
-9lJ9r IBIu9J e 'Ealgza4ualle ueddg ,eulo^ uel Eue.r ..se1
-aI{9J9" E9slnsuoc B Bqlulru 'Iluele( ueslu9Jo{ uequoz€
ItüB :llo]}tugzs 1euÁu9ues3 BllIJ u3§alazs?tllJol ze (aq
esllol (.JequIa í4" l1elentq IInsuoJ e ÁEo11 ,(1er1o,r 1or
-o18u3s sotc9.reuaE 9sla srÁEea) pI rII]Je>I Inzoi ((>IeJeqlüa
ín" ze Etputtu e49pz9zs sgrueleí {Bu{oJoleues e e,rEo;
19rre íe;9s9pe3o3aq;e,r ssl4 B llo^ uoltÁu sI sn}Buas V
,BqIBJos E
{op9lesc (q 1arp:a1 uusoleul
-eÁ1o; ÁEoq'l1o,r ze uedde e(leíes qqg,J8el 4Á3a'1appuar
tsntct.rlBd r89r e uaquazs uazslq (Iuzolt}lle pBqBzs ulau
,r9s9rlgleq
19s9z94J9zíe sallqou B acJ {oIBre^Iq qqo.;Ea1 u
allelul{al ieueEestlurrt1 r9íes qqglut erÁ8a sa'ueqsnleu
-3s B ll3l 9luodos) suBulutop (49tlozs tuza,rau uuÁ3oqe)
..Eessautau" sníaqald-sntctrled (n zy,(1au-..>1asaur
((8usro]
-eu") >1ausalzg ou 4a7zé le{lellozeluJ9zsa1 o zu
^eu
-BIJIp (69sInsuoc'Eeslolaerd) le4osnterlst8etu I-..sIInJ
-nc" qqg;Ea1 B aq l?}19rl91 >19 Á8oq 'ta4nÁlaq so69s1l9^I{
Eau >19lzerozs |vzze iop9lesc E >Iozg ,st rulopgpsc sn(
-aqeld 9lez3^ e elpl8o; ueqeEeu Álaure (ltle opo{IBJn íl
ÁEe rplept4 uBso]Bzo>loJ ÁEoq §ual ze aÁu9urzalte,ro1
qqasgrualeíEa1 1tÁEa s9ro4pÁu9,rrgr tna ,1.9€ ,e ,í. zV
,lIElBzoJgluq selBÁEdau u
'le4oanllc slqa 1 d u p 49uatlst >1eu4Áu9l.r9 9zelato1 ar8as
-sozo1 zsa8a zB s9 {9rlaule 3roraÁugalo} uaq-Lgz,e ,I Jol
-tute (eua]ualoí res9z9raraq )aug§gr}sgluaÁEa 1apuer y
,sT
eJ>IexeJlluod e s9 erlorn8ne ze 'el>1otunrEe11o1 tded
qqesoruo; e 6tped ueq-oo€ ,a ,r (e.rlu}e,rrq IJosuaJ E {9llal
-zse(ralt>1 uaq-6€€
,e ,I
19^Ie sglzso8euruopreq saÁu9rr
-Jol V ,eq allgrlgr sníeqeld ueq^a iIsBLu 'snrctrlud uaqaa
,4euezzoElop
4Á3a rpre,rtq §lrpaD íqzy rrslleu 1as?t!p
(aq
-az sníeqeld E ru9>plo{oulule^tI{ IIIIBI19 ÁEoq {BrrBr>II
$xlntnc sqrpaD 7e4 ueq9ulau? Áu9lrol elgJ-snllxas-sn
-IuIJIT V,rlo^ sn(aqald alrÁ8e ioJosueJ e uaq-r§€ ,a,t
í4errousuprr ]Jol9r{Ip sníaqald ueq-9§€ ,a ,1 ,sn(aq
,a ,t
-ald rozsgle eq ll9rl9r uaq-l,€€ leÁlaur 'tle1 39stzst1
,49rzeneu
IIBIE^Iq gll9uo u9utJoJuaÁlt Egs;o]eeld y IBu
-{oln§uoJ ue9uazsÁEe ezrEo; 19tre re{9 ,>lBulqquJol r9l
B
e^Iepual rlo^ 9IB tlr'1euolzse19,r sr uolaerd {IpBuJeq
Á3a uuquoze uaq-L9E,3 ,I ,{g]ze^ou .,1eulolaeld-lns eq (9del6eur urau ÁEt :vJgwlgzs >1oÁu96ezs € uesouoln{
-uoc" ÁEel 1eurolaerd 8etu rí9r gpl z3 rB>IolnsuoJ V ,Ins '4el1o,r 4esoÁlls 1e39setzse.n uaI]3^zo>I IlluIru es9so]9zs
-uoc sníeqald gsla zB ]lo1 uEeur snllxes ,1 ueq-99€ ,o ,t EesvpzeE B s9 ioJ9{ tuoÁ3e,t IsBIJo zE
(ueln a§elazo.,req Áuarr;ol u íaqÁu9,rror ]9l1BlT ueq -zsl^ qqasli 1BsJ uo^Bl qqezssoq sgJotaq 11e3 e taqe1lgf
-L9E ,a ,I il]69^ lB>IolBIsB^ے
eIe.J-snIlxas-snIuIJI,I V
VSYuc9HDaW )aNElgcNaoaw HacNaJ-IZQ)CI,IQd V sE VI,I_VJI
,s9lzso8aurtuopleq saÁu9rrJol :
]u9uleqza^eu
ÁEg lture'llalaze,r zeqlalJ9s}T ueÁ1o ÁEe zepulw ,{a]
-pa{aJol oJes9lelzoquoln{8au soÁugle 4er1o1a ( sn íaqald
e '1ulle,ruzs s9W ,eluual 11o4 >1eusníaqald 1aua>pÁ8e 1ns
-uoJ lo{ llu9]ua^e ze ÁEotl (tulel4t i9]JB>IB aqÁua,r.rol st
lzB Iüaueq 'uaÁEe1 9laq;eIo sI BJ€uJBzs 1osníaqald pte.rrq
e ÁEoq'19tlata,ro1 lze ugdnsc (ueu so
(snlerlst8eur o,3 sos
-9]ozs u uaÁ3a1 8gslnsuoc B ]9lrrsl ÁEoq '4erpo>1l€{unuJ
uoze lulJozs 1eí uoputur urq9(91e,r snl]xoS se snIuIJI,T
,tulosníaqald
1nl
-l9z9{ iunIBI€l uBqllezs o^ia^ou u9tn oot sa'(tlelertq
3e19-t9zt>1
{ellesl^ ialgqole zB Etpad a.rpze1 19t-o6€ ,a ,t)
le{olnsuoc lultu'lelosnunqlll IBuolBi IEllo]zsBIB.\ ueq
u9dns3 ,BIInsuo3 glBqusBIB^ uau sn(aqald .iEoq 't; eu
-1o,r etpuour Áu9^Jol sI Bq€IBA
ÁEoq'eqqeaol solzlq ulas
zV ,ieusnunqlJl TBuolB] )íBllolzsBl9^ lu4osntctrte d >psc
ueqlepezll^9 osla laIJe§I>I B uequoze uase8alÁuet 'ugla
cvll1l;zu snI^I-T
1osníeqald e r119 enrtÁu IBlB^Iq ín ze ÁEoq
,l1ozo{ snle.rlsrEeuJ aIe.Jr9l B
{BllolzsBI9^ uodele uaÁlrru
ueq^9 DopB z8 a^laIII 'snlerlsr8eul íry ze za eJs3laze^eq
lInJo{ lJ9Itu'{nípnl uleN ,TuelzsBI9^ IIo{ ..]snunqIJ] I€u
-olB{ ]rozgl{nJlal IBuJuIoIEleq tlnsuoc" qqgr puue ÁEezr
uoJ9q auaÁlaq se (lÁugluzglul IInsuoJ u tuolzse83n;
IIa>I IaJ uaqla^9 ttozo:gluq3etu :ll3lolnzs s9]uop uaq
-Sbt ,a,t ÁEoq 'soÁuozrq tÁuuy ,soÁueler uasgraqal8eur
alepaJe s9r;í9 zy ,EJ9Lu9zs 4osníeqald B BuIo^ allel 9^
-graqr9la roEgslnsuoc e Áletue (ze 1nzo1 >1eza qqasallqEe1
!eílelzse8eu rr99s9rolp8aut Áuallol ros zseEe ÁuBur
-oÁ8eq B ]snllxas ,1 'l9s.r9r>loulere^Iq s9 ]snIuIJI,I
,l9urczs sa 1oqn( 9req
iBqJBu
-rarlaEa1 l;ll ze elzol9leq8aut s9 '4eue39sÁ3eu pIo.Jzo>I 9r
-Bqlo{oulq Ie\9 iosoxraotlarud e l]oq€zs tot91lo>1 Áue,t
-Jol eI?J-snlxeS-snIuIcI,T sa-L9E ,o ,í ze lurrazs Áueur
-oÁEeq V ,1a{9 1a 4erplEo; 4oEepzeE e sa (4eusncqqnd
n 3o 4elpe mtlEaur uaquolnlsgtu stuuÁ8n iez g, IoJsBpoI
-o3zoru sníaqald ozle3 19§9rz§oIaJ {ap1o.; ueÁlt zE >IIze{aI
-ruaEaur rozsqqgl snI^I,T ,ugzol {oJ931od teuor e 1gttot
-z§olezs IBssEznqsJos ]e>Iaza (llolní eqe>loutq {alaInJa]
ítl uqíttr >Ios9rlp9q IBuolE>I B tuBII9 ze í3ot1 'raqqor8a1
u uetPas ze uaqÁu9tupara8a,r ue8esnrouoÁu sqald y
,
lgrlgJorle ueq-9z€,a,I n3?^ ( runxau ) r9Áu9tuz9rut 39se3
-Iozs-sgpB zv ,IuzeJezs rÁu9,u9
{B]pnl tueu >1euÁue.,rrol
B {auue '39sr9{ IuJuJes ep 'ls9zuosc1gl 9IB^ EJ]BLuB{ E
el]el}sgullü >1euualalÁua,r Jgl D?cnua9 xa1 e uaq-zle ,a ,1
,Iualua]{osJ putrusrezsÁEe s'tuzoÁlgq€zs l€{Bq€IlBuI
-B{ p {3lze{eÁ6t 1e44asepalz9rut qqe(4 llozoq uaq-Lle
sa uaq-z§€ 'ueq-l,§€ ,a ,I zE í>lrrzoq ts9pqÁua uo.19l
pI^oJ ueqes9tzsalrol 1o39ss9pe zB (L9E ,a,í'aDxl-xaS aDxu
-nt7 sa3a7) >1aÁu9uot ela.J-snllxes-snlulctT V ,lB]os
-nlBrlst8eu {Bllo1zsB19^ tueu Jo{IIIIE (1ezsopt
9trel 3t.ta
ÁEe qq9pEe1 ÁEe rlo^ íuuqeiqtlod B rpelu9l BIqcJBuB
(>Iellaza^ zeqselnpuez ueq-gl.€
ar9E9,1 1a,ra sa-ol,€ B
,a ,t
4eurle8zoul sníaqald ozl9c r9s9pa8uala 39ss9pe zy
,re>peEgssgpe Eatu ua,rlazg
19q9uoÁ3e,l,
(ra>Ig
r9íBs olláuEes s9 'lII9 BJ9IepIo 1osníeqeld e a;et
-e1 sntctrled snIIuBW
,r9EEuJ tutet9lEetu uue4u
9Állelt1
Á8oq'19rlop9 |uzzÉ 1:aru'1alzaEalt1 uaq-z3 €,a,t 1I>IB
^ ,W ]3Jo]r9q v e(pv za i
'zaqglougugl snIIuBW 1orlozseu
-ed tllBtru 6_ess9pr zE ueq]e^9 zB ueq{eza 3aur 1auzale1
-ue uer>leÁg ,rsqaldeenoríl§ 3BsI8^ tsgposgpela qqe(n
(inssullo lzB
ru9]Bs9rBqgrn BJgIlzsElEi e ÁEoq IBusnI^I,I
(11ozo1o
ls9serzs
{oIIr.roJeJ 1e4r1lod s9 {etulepznl 9sIeg
 ITÁLIA ES A FöLDKöZI-TENGER
Samnis harcos kisméretű bron.z- /es iflak karrierjében. I. e. 3oo táián a tribunusok többsé-
szobraazi.e.6.vagy5.századból. _^':__ _^^_. __^r._
Teljes fegyverz"tu., ,u, 1Úil_ 9: Tq nagy valószínűséggel tagia volt a senatusnak, és
vért, sisak] mellvért és öv), és rö- kétségkívÜlosztotta a senatori rendnek mint egésznek a
vid bőrtunikát visel. Eredetileg szemléletmódját és érdekeit.
nyilván pajzsa és dárdája is volt,
ezek azonban -
sisakforgójával _
elvesztók. Itália meghódítása
_
együtt - időközben
A nobilitás kialakulása egyike a római társadalom ama
gyökeres átalakulásáról tanúskodó jeleknek, amely a la-
tin háborút követó megegyezés (i. e. 338) és az első pun
háború kitörése (i. e. z64)közötti idószakban ment vég-
be. E változási folyamat egybeesett egy igen jelentős
katonai hódítássorozattal, és jórészt annak következmé-
nye volt. E győzelmek nyomán, melyekről kevés forrás
ál1 rendelkezésünkre, Róma egy fél évszázadnál alig
hosszabb idó alatt egész Itáliát fennhatósága alá vonta.
Azi. e.338, esztendőt követő években a rómaiak neki-
láttak, hogy a latin háborúban elfoglalt területeken meg-
szilárdítsák hatalmukat. Coloniákat alapítottak Cales-
ben (334) és Fregellaében (3z8), a Liris középső folyásá-
nak stratégiai fontosságú völgyében. A telepesek első-
sorban a római pfoletariatusból kerültek ki. Elvesztet-
ték római polgárjogukat, de cserébe földet osztottak szét
közöttük az új coloniában, amely független közösség
lett. A coloniák rendelkeztek a commercium és a conubi-
um jogával, és jogi helyzetük a régi latin városokéval
azonos volt, ezért,,latin coloniáknak" hívták Őket. Cales
A korabeli római katonák külső és Fregellae elsők voltak az 1lyen típusúlatin coloniák
megjelenésére a leg|obb példa a hosszú sorában, amelyek minden egyéb tényezőnél na-
palestrinából származó két ele-
gyobb súllyal járultak hozzá ahhoz, hogy Itália végül
fántcsont lap az i. e. 3. század elsó
feléből. Róma uralma alatt egyesüljön és megerősödjön.
Fregellae alapítása (i. e. 3z8) azon nyomban ellensé-
ges fogadtatásra talált a samnisoknál, és egy éven belül
kitört a háború, amely azután megszakításokkal közel
negyven esztendón át dúlt. A viszályt két szakaszra szo-
kás osztani: a második és a harmadik samnis háborúra
(i. e.3z7-3o4, i11. i. e. z98-z9o).
A rómaiak mindjárt az elején győzelmet könyvelhet-
tek el maguknak; i. e. 3z6-ban ugyanis Neapotis (Ná-
poly) görög városának vezetősége úgy döntött, hogy
elűzi a samnis helyőrséget, és behívja a rómaiakat. Ez
volt az első hivatalos kapcsolat Róma és egy itáliai görög
város között; szövetségük később rendkívül értékesnek
bizonyult. Több éven át tartó, eredménytelen határvi-
szály következett, mig azután i. e. 3zr-ben a consulok
meggondolatlanul a samnis terület teljes meghódítására
vállalkoztak. A támadás katasztrófával végződött; a ró-
mai sereget tórbe csalták a Furculae Caudinae nevű
hegyszorosban, és megalázó megadásra kényszeritették
őket. A hazafias érzelmű római hagyomány úgy igyeke-
zetívigaszínyújtani amegaláztatásra, hogy számos fé-
nyes római győzelmet koholt az elkövetkezendő évekre.
Valójában azonban minden jel szerint békétkötöttek,
egyértelműen a samnisoknak kedvező feltételekkel ; a
győztesek megkapták Fregellaét, és a harci cselekmé-
nyek egészen i. e. 3r6-ig szüneteltek.
A rómaiak az átmeneti nyugalmat arra használták fel,
hogy megerősítsék helyzetüket Campaniában, és szö-
vetséget kovácsoljanak Apulia északi városaival (ide tar-
toznak: Arpi, Teanum Apulum és Canusium). A hábo-
rú i. e. 3r6-ban újult ki, a samnisok kezdeményezésére.
I. e. 3 r5-ben elözönlötték Latiumot, és a Terracina kö-
zelében fekvő Lautulaenál ádáz csatában gyózelmet
arattak; a következő évben azonban, miután latin terü-
leteket is feldúltak, és egészen Ardeáig nyomultak előre,
a rómaiak legyőzték őket. I. e. 3r3-ban visszafoglalták
Fregellaét, és újabb latin coloniákat alapitottak Suessa
Auruncában, Saticulában (i. e. 3r3-ban) és a Liris-parti
MEonNcrleNnr< MEGHóDílÁSA
Interamnában, valamint Pontia szigetén (i. e. 3rz-ben).
Appius Claudius Caecus consul i. e. 3 rz-ben megkezdte
a Rómától Capuáig vezető tengerparti út épitését,amely
a mai napig is az ő nevét viseli (Via Appia). Ettől fogva
a rómaiak a bekerítés taktikáját alkalmazva nyomultak
előre, és nem kellett többé komolyan félniük a vereség-
től, jóllehet i. e. 3 r r-ben néhány etruszk és umbriai vá-
ros beavatkozott a küzdelembe. A rómaiak visszaszorí-
tották őket, és megtorlásképpen nagy erókkel nyomul-
tak felfelé a Tiberis völgyében Etruriába és Umbriába.
A déli arcvonalon i. e. 3o5-ben, amikor a rómaiak elfog-
lalták Bovianum erődjét, véget ért a samnisok elleni,
döntő sikert nem eredményező csatározások korszaka.
A következő évben békétkötöttek.
A második samnis háború utolsó éveiben a rómaiak
erőfeszítései arra irányultak, hogy Közép-Itália hegyes
vidékein megerősítsék befolyásukat. I. e. 3o6-ban lever-
ték a hernicusok felkelését, és bekebelezték fővárosukat,
Anagniát- ciaitas sine suffraglo státussal -; az elkövetke-
zendő években sorra legyőzték az Abruzzők népeit, és a
marsusok, paelignusok, marrucinusok, frentanusok és
vestinusok egymás után RÓma szövetségesei lettek. I(ü-
lönösen kíméletlenül bántak az aequusokkal, akiket egy
villámháborúban gyóztek le i. e. 3o4-ben. Területüket
bekebelezték, és mint önálló nép többé nem léteztek,
A hódításokat katonai út építésével tették tartóssá; ez
Rómától az Adriai-tenger partjáig vezetett, a Középső-
Appennineken keresztül (Via Valeria, i. e. 3o6), vala-
mint latin coloniák alapításával Sorában (3o3), Alba Fu-
censben (3o3) és Carseoliban (z98). I. e. z99-ben Umb-
riába indítottak hadjáratot , ez űjabb latin colonia alapí-
tásához vezetett Narniában.
I. e. z9S-ban a rómaiak már újfent két arcvonalon
küzdöttek. I. e. 3oz-től kezdve a források Etruria és
Umbria elleni, évenként megismétlódő hadiáratokról
számolnak be, i. e. z98-banpedig újból kitört aháborús-
kodás a rómaiak és a samnisok között. E háború első
eseményeinek egyikét örökítették meg az i. e. z98. év
consuljának, L. Cornelius Scipio Barbatusnak szarko-
fágfeliratán. Azi. e. z. századbanfogalmazott szővegígy
hangzik: ,,Lucius Cornelius Scipio Barbatus, atyjának,
Gnaeusnak elsőszülötte, bátor és bölcs férfiú,akinek
csinos külleme lovagiasságával vetekedettJ aki consul-
ként, censorként és aedilisként szolgált benneteket, be-
vette Taurasiát és Cisaunát Samniumban, lerohanta
egész Lucaniát, és túszokkal tért vissza." A felirat min-
den bizonnyal eltulozza Scipio érdemeinek nagyságát,
ennek ellenére előnyben kell részesítenünk Livius vál-
tozatával szemben (nála Scipio Etruria északi részébe
vezetett hadiáratot), és jÓl tükrözi, hogy a római hadmú-
velétek egyre szélesedő színtéren folytak.
A harmadik samnis háború i. e. z95-ben érte el tető-
pontiát, amikor a samnis hadseregnek sikerült észak felé
előrenyomulnia, és egyesülni az etruszkokkal és az vm-
berekkel, akik állandó háborúságban álltak a rómaiak-
kal. Ugyanakkor ki tudták használni a gallok jelenlétét,
akik i. e. z99 őtaaz Appennineken át intéztek betörése-
ket, Nagy Róma-ellenes koalíció létesült, egyesült erői
i. e. z95 nyarán az umbriai Sentinumnál óriási csatában
ütköztek meg a római sereggel. A győ-ielem a rómaiaké
lett, nem kis részben az etruszkok és az umberek távollé-
te miatt, akiket eltérítőhadművelettel eltávolítottak.
A késóbbi hagyomány előszeretettel taglalta P. Decius
Mus consul hőstettét, aki magát és az ellenséges eróket
,,fe\áIdozta" az alvllági isteneknek. Mindezek után nem
volt többé kétséges a háború kimenetele. A rómaiak le-
rohanták a samnis területeket, és i. e. z9o-ben kiegyez-
3/
 8€
B )t911o1zsol9z§ s9 í{9113^Ie 19z§9J Á3a 4eíp1o.1 _e>I -lelz§a^ uez§9J I1eI3{I9p umtuure 3 taÁleu 'eJleIBJel setrr
(1e>losnuurlnleerd
'{3D3l e
->1oru6lod ruuot u?o$ns auts 1alrle -IBlBg € BJJB 1Io^ s9pegJ {€sJ za ,1grrorzso;Eeul lgl{ni
s9 lnloúq€ s e etzgíEa1. In§uoJ snl€luecl snlJn3
,W uaq -ourq uepuíu g§IeJ IIl] u9Á1o3 E le]osluur€s € s (JBlBq
, ,
-o6z a I ,eJgle
>I€lFtuoÁu pualueqlelJ9{ {BIBlugJ V € nal gÁIoJ snuJnllo^ e e,r3o3 lgne :1e]nE9suepe6En3
,19rror;dep (1oueÁEe1 tesaEasleiözs
Bur
Tgl}alJzse^Ie ugw:o;uaÁlr s
r9TuoIoJ uIlBI lureu elsnua1 s ueq-I6z,a l1oqe s9 '1e 1at -9g Á6oq'ra19 19rralpazsÁua1 BJJV ,IBT{oslutIIBs e{el
VsyJ]a9Hcaw )aNgfgJNiIogW uacNaJ-IZQ)CI,IQd v sg VI,IYJI

Római utak a kóztársaság
korában
A legrégebbi római utak nyilván-
valóan csapások vagy ösvények
voltak, melyeken bárki szabadon
átiárhatott. Némelyik, mint pél-
dául a Sacco völgyébe lefutó régi
Via Latina, természetes kőzleke-
dési útvonalakat követett, melye-
ket idótlen idők óta használtak.
A rómaiak nagy vívmánya volt,
hogy egyenes, kövezett utakat
építettek,hidakon, viaduktokon
át, ha kellett, sziklát faragtak vagy
alagutat vájtak. Mindebben bizo-
nyos mértékig megelőzték őket az
etruszkok, akik településeiket jól
kiépitett úthálózattal kapcsolták
össze. Az első nagy római ország-
utat a hódítás korában épitették;
ez stratégiai Szeíepet tÓltött be, a
latin coloniákkal kötőtte óssze Ró-
mát. E két tényező, az utak és a
coloniák voltak a legfontosabb
elemei hódításaik megtartásának.
Az útépítés második nagy korsza-
ka Itáliában az i. e . z, századmáso-
dik felében ment végbe, és bizo-
nyos mértékig arra szolgált, hogy
a birodalom bevételeit közmun-
kákra fordítsák, részint munkáüoz
iuttatván a proletariátust, részint
iavitván az egész közösség életfel-
tételeit.
A Rómában készült
agyagedények elterjedése az
i. e.3. században
A köztársaság korának közepéle
Róma jelentós kereskedelmi és
kézmúvesközponttá vált. Termé-
kei között finom agyagedények is
szerepeltek, melyeket a Földközi-
tenger nyugati térségébensok-
felé exportáltak. Az agyagedények
egyik iellegzetes típusát - melyet
az egyik múhely ,,Atelier des pe-
tites estampilles" (,,A kis bélyeg-
zók műhelye") után neveztek el -
Közép-Itália számos városában
megtalálták, valamint végig Fran-
ciaország déli tengerpartja men-
tén. Hispania déli vidékén. Kor-
zikán, Szicíliában és Észak-Af-
rikában.
I]áLIA
római szegények között. Ennek az eseménynek eredmé-
nyeképpen Róma területe tovább növekedett, és a fél-
sziget közepén egyene§en az Adriai-tenger partiáig hú-
zódott, ahol i. e. z9o és z86 között megalapították Had-
ria latin coloniát. Az ezt követő idószakről rendelkezé-
sünkre álló kevés számú forrás á rómaiaknak a gallok
fölött aratott győzelmeiről §zámol be, valamint az et-
ruszkok és az umberekleigázásáről, akiket kényszerrel
szövetsége§eikké tettek.
Y iszály Magna Graeciával
Azí. e. 3. század elején Dél-Itália görög városai komoly
hanyatlásnak indultak, mivel az ellenséges bennszülött
népek állandó szorításában és évszázadok óta dúló gyil-
kos testvérharcok közepette éltek. A rómaiakazi. e. 28o-
as években bonyolódtak bele Magna Graecia ügyeibe,
amikor Thurioi városa segítségül hívta óket a lucanusok
ellen; egy-két esztendó leforgása alatt Lokroi (Locri),
Rhégion (Rhegium) és Krotón (Croton) ugyanc§ak Ró-
ma védelme alá helyezte magát. Ezek a fellemények ag-
godalommal töltötték el Taraszt (Tarentumot), a leg-
erősebb görög várost, amely már egy ideje gyanakodva
figyelte Róma növekvő hatalmát. E fenyegetéssel szem-
ben Tarentum lakói egy becsvágyó uralkodóhoz,Íipeí-
rosz (Epirus) kiráIyához, Pürrhoszhoz fordultak segít-
ségért,aki csak a kedvező alkalomtavátí, hogy hatalmát
növelhesse.
Pürrhosz i. e. zSo-ban száIltpartra huszonötezer em-
berrel és húsz elefánttal. Ez volt az első eset, hogy a
rómaiaknak jól képzett hellén sereggel kellett megküz-
deniük, és az elsó c§atában Hérakleiánál (Heraclea)
i. e. 280-ban ők maradtak alul, de előbb még súlyos vesz-
teségeket okoztak görög ellenfelüknek. Ezután Pürr-
hosz békétajánlott, feltételeit azonban a rómaiak eluta-
sították: az agg Appius Claudius meggyőzte őket, hogy
ne tárgyaljanak a görög királlyal, amíg itáliai földön tar-
tózkodik. Pürrhosz ezuíán megpróbált Róma ellen vo-
nulni, és egészen Anagnáig hatolt, mielőtt visszafordult
volna; Capua és Neapolis bezárták előtte kapuikat, és
Róma szövetségesei közül senki §em csatlakozotíhozzá.
Lassan kezdte felismerni, mekkora fába vágta a fejszé-
iét; Róma jól szervezett állam volt, olyan erőforrások-
kal, melyekkel nem is remélhetett versenyre kelni.
í. e. z79-benmásodszor is gyózelmet aratott Ausculum
mellett, veszteségei azonban még nagyobbak voltak,
mint Hérakleiánál, és a c§ata többe került neki, mint a
rómaiaknak.
I. e. z7S-ban Pürrhosz úgy határozott, hogy ideigle-
ES A FöLDKöZI-TENGER MEDENCEJÉNEK MEGHóDíTÁSA
ne§en elhagy ja Itáliát, és Szicíliában próbál szerencsét,
ahol a görög városok segítségétkértéka karthágóiak el-
len. Az eredmény az lett, hogy Róma és Karthágó felújí-
tották szövetségüket. Szicíliában Pürrhosz sokat ígért,
de csak igen keveset teljesített, és amikor i. e. z75-ben
visszatért Itáliába, Malventumnál egy római sereggel
találta szemben magát, amely győzelmet aratott fölötte
(ettől fogva ezt a helyet Beneventumnak nevezték),
A görög király ezután visszahajózott Hellasz földjére,
ahol tehetségét továbbra is terméketlen vállalkozásokba
ölte; ragyogó, á,rn végül is hasztalan pályafutása néhány
éwel később ért véget; Argoszban egy utcai csatározás-
ban fejen találta és megölte egy tetőcserép.
Itália egyesítése
Miután Pürrhosz elhagyta ltáIiát, a rómaiak minden
erejüket arra összpontosították, hogy döntő győzelmet
arassanak. Megostromolták Tarentumot; a város eleste
(i. e. z7z) Itáliafüggetlenségének végétjelzi. Ettől fogva
az egészféIsziget, a délen fekvó Messinai-szorostól egé-
szen Pisa-Rimini vonaláig északon, római fennhatóság
alatt állt. Lucania és samnium biztosítására paestum-
ban (z73), Beneventumban (z68) és Aeserniában (z63)
alapítottak coloniákat, majd további kettőt Brundisi-
umban (z44) és Spoletiumban (z4t). Ez utóbbira a Fa-
lerii városában kitört felkelés után került sor. Falerii
lakóinak elszigetelt, dacos lázadását a rómaiak döntó
túlerővel, mindössze hat nap alatt leverték.
Azitáliaiháborúk idején az jellemezte Róma politiká-
ját, hogy paradox módon keveredett benne a kegyetlen-
ség és a jól adagolt nagylelkűség. Győzelmei tömeges
mészárlásokkal (példa rá i. e. 3I4-ben az aurunciusok,
vagy i, e. 3o4-ben az aequusok legyilkolása), kiterjedt
földterületek lefoglalásával és a foglyok tömeges rab-
szolgává tételével jártak együtt. Csupán Livius adata-
it alapul véve a harmadik samnis háború öt évében
{i. e. z97-z93) hatvanezerre becsülhetjük azok számát,
akiket rabszolgasorba taszítottak.
A végső rendezés azonban, melyet Róma legyőzött
ellenségeire kényszeritett, felvilágosult szellemben fo-
gant, és végső soron mindkét íéIszámára előnyös volt.
Azokat a közösségeket, amelyeket nem olvasztottak be
- teljes vagy nem teljes polgárjoggal - a római államba,
szövetségi szerzódéssel kötötték Rómához. Ahogy az
előre látható volt, sok más itáliai állam inkább önként
szövetségre lépett a rómaiakkal, mintsem elviselje egy
katonai vereség következményeit. A szövetségesi státus
azt ielentette, hogy valahányszor szükség volt rá, kato-
nai segítségetkellett nyújtaniuk Rómának. Ez voltakép-
penaztjelentette, hogy nem folytathattak önáIló külpo-
litikát, és vazallus államok lettek, belügyeik irányításá-
ban azonban szabad kezet kaptak. Másrészt Róma nem
fizettetett adót velük. A helyzetet valójában egyfajtatár-
sulásként lehet jellemezni; a szövetségesek segítették
Rómát, hogy tovább növelje hódításait, és ők maguk is
részesedtek a haszonból. Ez ahaszon a hadizsákmány-
ból (ide íaftoztak a rabszolgák ís) és a földterületból te-
vődött össze. A legyőzött ellenségtől elkobzott ftjld be-
vett szokás szerint teljes egészében a római állam tulaj-
donába került, majd vagy eladták, vagy ager publicus-
ként bérbe adták, vagy betelepítették (egyéneknek vagy
közösségeknek juttatva); meg kell azonban jegyeznünk,_
hogy a telepesek között éppúgyszerepeltek latin vagy
itáliai szövetséges államok polgárai, mint római polgá-
rok. Ennélfogva elmondható, hogy mivel bevették őket
az,,izletbe", és a zsákmányból részt kínáltak nekik, Ró-
ma áldozatai némi kárpótlást kaptak veszteségeikért.

-9]zso opo>IIBJn u3qujele}J9 qqB39} €
l1O^
,]gtuoldtu3l €uoII3g ellelletIIo
-9d uererr}d9 le>I9leza^z}^ se (]€IddV BIA € ouo}Za^o>I
-PI u9Íepl ssgl€z}q8alü lJosue3 ,IBÁIIBJDI zsot{JJnd 1s9]
-q{e{9q Bl.voíI9pa;i.u3a141 ,te6slas oII€ lgq>Io1zsnJla se
Igq>Ioulqes Á3e ttottureln;8eur se '19l1osturues € rIBI8oJ
-Ie lsoJe^ qqoJ ,snunqlJ] I€uole>I JozsluoJeq';olseenb
ov
>IgIe>IgIe (xe.r.relut
zV 'Srln;nc sIIIpeE Jezsle1'roleu.rd.rezsle1 IBuJuJoI
,{€u9ru -B>IIB tuoJeq 'rolelctp (1nsuoc uaqzt 19i (Josu3J IBg SnI€c
e)
'sncee3 snlpnelc snrddy" :9z9Á33aru ueÁ8nlesc - le>19
1e3 u(loros p88gssodep 9II3>I IBJI1oJ ITeq€Jo{ snlsn8ny
Á3e - eíetst1 {aule]loJ ,..8eru 4rueleí 1e1loseuo,t rueÁ8e
uBq{uIBsBJJoJ tle 'tetuol osla ze" o Á8oq '>19tpuouílortq
-qgln zy ,lsnJa€c snlpnelc sntddy sntcr.rled e 1uttuele.t
,W s9 ]gllqd snITITqnd ,§ sníeqeld e
'1snlelueq snlJn3
{r_líleq]}Itue8eru >Inlnzo),uraiargrle;rele 1oÁplzso qqos
-Ie ze íueu,^eí 4elzeleÁ8t s? ')9uo]iÁug.rt leíe>lrtrlodln>1
EuIgl{ ]qe '19}eze,t IB>IIlIIod saÁle.ra {lnozo) l€lpe]V
'lele83s]Zsll IIBIB^Iq qq9.J B {91lesí^ 4o se 'ueqsnleu
-es e ueqÁlnspr >I€rIo^ 19 'uaq9ze1 Bl]o}Je] rIIe 9II9 I9q
->I9Io{9I3 sníeqeld se sntctrled Á3e 1euleleq relrtrlod y
,I9J|l>InJls t8esepzv8 se lurlep€sJ€l'relrllod salaz3ellaí
>Ieug]€zsJo) 9sdezo4 3esesJglzo] B luo]Io lo{€Ie >Ialpz3>I
írlnlelele sI Btug6 e8eu ueqe4ezsJo>I >InJoqeq 9}Ip9q V
u?qgJo{ {4Joqgq Ieilgll. z€ ulolBpesJgl IeIü9J V
,Ie
i€]lolní eJqqeZSS3uJ
39tu 4ose4ozs sa >IeuIzso I€IuoJ € Á8oq 'ue1 zB Inuel]o]aq
-InJe]Ie Áuerupore zV ,llozo>I
le)gpl^ ozoquop>I BII9}I
rl9uIJoJ qeÁ8a s9zolrulJ9 ze 19uerlÁuuol8aru sg 'ts9pe>1
-eIzo>I B )9uol}^€í upq€I€1lB :1Io^ sI 1níotc>lun; so8elpos
-etu'rqqeaol ep'le>Ig {9}u9zs BJ>IoIoJ lp€q u€qJososlg
,>IIzJo ,qls eIuIuIElg
1e^au {I9]o]ud9 - 'erlelny'elddy -
iBl€uo^]no.J B >Ieza ,ezsso elloscda4elezoleq TEln TpBq
rlnd9 ueqeuoÁu seltpgq e }9JozspueJ >IBTuoIoJ uIlBI V
'>Ia]I9 €JpouI
I€IüoJ se le1l9zseq 1nullel leso{€I 4euÁleu')euo{Ie le{
-ele8lzs retuo.r ueqeíoIB^'1Io^ uIleI Á8e,r retuor e3asqqor
>1asedelet e Á3oqrutytg,>IBIIo^ 19ruq191er3eru ]lnu3puItu
ueie}elnJo] se8asle,tozs e 1aÁlaru 'st >1gtuoloc uI1€I B
zeqesepaí.re] p9lu]el9 IBtüoJ B se ,l1a.{u uI]BI B )B]InJEí
-ezzoq FloJuozy ,lore1931ozs IuuolE>I 1errellseíle] 3o1
-e^e nzssoq razsÁ8etusu'l]elu 4o1ouscuered teug.r (ueq
-"tos Á3e pllBIBtIIoJ B te.re8lod 1otue1l9so.re.t sa8es]a^ozs
e Á8oq '1oqÁu9r e lgqqe rraze>I]e^o) ues3]3zsetuJel qq9j
(uedda>lsÁueuJpeJe >1eueíe4tltlod
-uI ]uIuJ solepn1'11op
-uo8tg s9teze,t tetuo; e errÁuue IueN,Inuelle}ulJe B}Á8Eq
rues te>lese3esle^ozs B 1€ u rBÁIoJ soItrBIIImzssB zV
,u€q-89z ,e ,I (eqrue1
I€u>IouIqBs B e^pze]
-IB I€IIIoJ B 1e]9 aq {g]]olzs€^Io 1ualre8lod q8oí seíla1
uBsolezo>IoJ :{€rde>I to8oíre8lod se8slzsel to>1e1 4snleÁ1
-eur '{glplllulzsse ]e)e}ez;o1 9sd9zo1 e .rozsoig ,].rod
-osc ozro8eru lles€{ozs rso 'Áuuqau ]pBJBuJ ueq4e8es-r9l
IIo^9] B uednsc :reweÁIoJ e za Bopgzaíe;eq uaqa8eÁue1
eJpezezs ,I ,zs ,I ze |eseleztuetuo.r so}erueÁ1o; 1autedeu
souoqsg er19l1 ttofezel uBJos pEzezs^e ruoJeq oze>Fe^
-9l V ,l€lpgsotule ueso}Bzo1o; te8esquoln>I sIIeJnlIn)
se t,tlaÁu 're4rule le8lzslal e Á8oq 'I1alze eÁueurpere n,t
-9] qqezssog'qgasgruele í8eI {Bu9s9r}pgq IBII9]I Bulgu
B
,]aTg Iu€rII9 €JBlBpIo e8elu
erín s9 erín 1eqtuueg uozo>11eqord eq9tq 'tlelleur eruo11
]tolJetli srueqreídeu qqe19]9s3eT l;oqgq und 4rposeul €
8aru a8esqqo} >Iese89s]o^ozs y ,luauo] sr 8eur ueqelelle
ze s - inIa^ u9íp9>IrtuDr].{3a uese3e1o,1a1 eíercer1o1zst.re
gpo>IIBJn >Iotu€IlgsoJ9^ se8asle,tozs e Á3oq '1el,re,tle
>lBI€uJoJ B eqaJesc ,(ueqttutslon uaq-l9z ,e ,t 'ueqetu
-€Jn,I uBq-96z ,a ,t (uequrnrler-ry ueq-zoE ,e ,t 1nepled)
19í;e.te1 reles9le>l1s;deu u Á8oq 'lÁlgtzso opo4p;n úlaq
e ellalr8es €sezo>Il€^Beq >IEI€tuoJ € Jo>IIru€ '8eur )e}]e1
-14oro lÁuatuesa ueÁ1o souJBzS ,elra3eÁueJ Álazsa.t le1
-telep.rg eq'1B]InpJoJ zoqelüou uoselezsetu.re1 reÁplzso
souoÁ8e.t )otu€II9soJB^ IBII91I zV,19í9tcgl1orzstre tÁlaq
>IoruBII€ sa8esla.tozs e etle3orugt sn]eues e Á8oq (t1o,rt
Bseuo^ gzualleí )euesope>IzepueJáq I€II9II ]BIEIIIoJ V
VSYJ]CIQHOSW )aNTIgONEICIaW HacNaJ-IZQ)a-IQc V S9 VI-I_VJI

Pürrhosz épeiroszi király (i. e.
319-272). A Nagy Sándor utáni
görög királyok közül ó volt az, aki
általánosan elfogadott nézet sze-
rint a leginkább hasonlitott a le-
gendás hódítóra, nemcsak külső
megielenésével és vérmérsékleté-
vel, de rátermettségben is. A ró-
maiaktól elszenvedett veresége
i. e. z75-ben megdöbbentette
görög világot.
ITÁLIA Ésa pöloxöZI-TENGER
lyon belüli elit tagjai voltak; gazdagságuk és hatalmuk
a földtulajdonon alapult. Uralkodó szerepüket Róma
politikai intézményeinek sajátos felépítésebiztosítot-
ta. RÓmát egy évre választott magistratusok és a volt
magistratusokból álló senatus igazgatta. Az elöliáró-
kat népszavazás űtján választották, szavazógyűléseken,
amelyeken minden teljes jogú polgár részt vehetett.
a
A szav aző gy űlé seket (a különféle c o rni t i ákal) döntési j og
illette meg olyan fontos ügyekben, mint háború vagy
béke, törvényjavaslatok és súlyos bűnügyek. Az össze-
gyűlt római nép elméletileg szuverén vo]t, a gyakorlat-
ban azonban ez a rendszer minden volt, csak nem de-
mokratikus. A comitiót csak magistratusok hívhatták
össze, s ugyancsak az őkizárőIagos ioguk volt, hogy az
egybegyűltekhez szóljanak és javaslatokat terjesszenek
elő. A gyűlésen részt vevő polgároknak nem állt jogában
megvitatni vagy módosítani a beterjesztett iavaslatokat.
Nem volt szólásszabadság.
A római gyűlések legantidemokratikusabb vonása
azonbanaz voltJ hogy a polgárok csoportonkéní szavaz-
tak. A cornitia tributában és a plebejusok gyúlésében,a
conciliurn plebisben ezek a csoportok, vagyis a szavaző
egységek a lakóhelyük szerint elkütönülő tribusok vol-
tak. A helyi tribusok száma fokozatosan növekedett,
MEDENCEJENEK MEGHóDíTÁSA
ahogy RÓma Új területekeí szerzett, egészen í. e. z4t-tg,
amikor elértékvégleges számukat, a harmincötöt. Ez
négy úgynevezett ,,városi" és harmincegy ,,vidéki'' tri-
busbóI állott. A felosztás jelentőségét az adja, hogy a
vidéki tribusokba csak földbirtokosok iratkozhattak föl,
míg a város föld nélküli lakói a négy városi tribusba
kényszerültek, és így csak minimális szavazóerőt képvi-
seltek, jóllehet ha akizárőlag Rómában tartott gyűlések
résztvevőinek számát vesszük alapul, minden valószí-
nűség szerint ők voltak többségben. Ily módon a rend-
szer fortélyos módon előnyt biztosított a gazdag fötdbir-
tokosoknak, és hátrányos helyzetbe hozta a városi prole-
tariátust és a Rómától távol élő paraszti kisbirtokosokat,
akik gyakorlati okokból nem jelenhettek meg személye-
sena comitiában. A comitia centuriata szayaző egységeit
I93 centuria alkotta; ezek Öt, vagyonilag meghatározott
osztáIy között oszlottak meg; a felosztás azonban Úgy
történt, hogy a legvagyonosabb osztály adta a legtöbb
centuriát, így aztán túlsúlybakerült a gyútésben.
Forrásaink Servius Tulliusnak tulajd onitják azt az el-
iárást, mely öt különbözó osztályba sorolta a vagyonnal
rendelkező polgárokat (adsidui); valószínű azonbarr,
hogy későbbi tökéletesítésről van szó, amely a tributum
intézményóvel, a római polgárok pénztókéjérekivetett

A római szövetség
kiterjesztése
Elfogadott szokás szerint ,,római
szövetségnek" nevezik azt a szö-
vetségi és függőségi rendszert,
amelyet Róma i. e. 338 és z64 kö-
zött, a félsziget meghódítása ide-
jén épitett ki. Legyózött ellenfeIe-
ikre a rómaiak vagy szövetségi vi-
szonyt kényszeritettek, ami azt je-
lentette, hogy csapatokat kellett
küldeniük a római hadseregbe,
vagy felvették őket a római állam
polgárai közé. Az újonnan befoga-
dottak telies polgáriogot ícl?ilas
optimo jure) vagy korlátozott pol-
gár|ogot (ciaitas sine suffragio)
kaptak. Ez utóbbi azt jelentette,
hogy tel|esíteniük kellett a polgá-
rokra háramló minden kötelessé-
get - adót fizettek, katonáskod-
tak-, de csupán korlátozott politi-
kai jogokkal rendelkeztek, például
nem szavazhattak a római gyűlé-
seken. Az idók során ők is teljes
jogú polgárok lettek; példaként
említhetjük erre a síksági szabino-
kat (i. e. z68-ban) és Arpinum la-
kóit (i. e. rS8-ban). Valószinú,
hogy az i. e. z. század végéreva-
lamennyi korlátozott polgárjogú
közösség ebbe a magasabb kate-
góriába került. A teljes polgárjog
széles körű kiterjesztésével a ró-
maiak egy sor úi, helyi tribust te-
remtettek, melyekbe felvették az
újdonsült, valamint a frissen oda-
csatolt területeken letelepedett
régebbi polgárokat. A helyi tri-
busok a római gyűlések szerves
részét alkotó szavazó egységek
voltak.

,rIo^
Bíluodzo) sgruáIaí j8u9s9r}II99I0
({3)HIJnJ9 n3
los9ro)IlEíllu 19s
-9s9ulru oIB^I) P lÍ9r gpl ZJ BIu9u
Á8oq 'a(loze8r rqqgrn zg ,..u?q9iu
-9g rua8ue Dallzs§>I sollnuld sol^
-oN" :>IIs9ru B ',,>1uu9íu91 urzolgp
-u!íe erulocu1,^g elpulC" :{IÁ3á z8
íBlíBJ91EqsB^lo ]BJII3J 19) ,I9qlap
-ozll^? 9sIoln pBzgzs, t, a, I zv Dlsxc
zuoJq ll_8{unu83ru uauloug 'oZ
-eur;gzs (atssuse;4) 19q9ut:rsale6
7.n
,{Bu9lu (IB^9so>I€I reze o§r }unü qq91 u3g]oqelleJ'urugg e8eur
,lloloqel 119zo>I otllttuÁEe sa oooo§/ etugzs
-IBlBq uepeloqJ9ul ]Io^ uBq9lBpnl eJlÁuuolu soJBA B uBqIJo>pIg
tlBotq'lze s (}9IuIBzIquo g^>Ie^ou €tlJou >I9(r€lnru 19í >Ioz >1or961od IBtugJ peqezs e ÁEoq 'Iulelzo>I13^o1 >1eupeEua
(>Iuuglcqzlq8eru >IunleqluDlel
-u9d B >Iezg ,eíguuor§I lu3lez9Á6 B 8Tped uolBplorgl{ BJJB I919(eIe pezgzs, €, a, t
(4olepu-snsuac pazÁ6eíle; y ,4or931od rcut
B 'I3deJezs OíaJ so>IBsI§ >IBIB Igu 9l}SeÁI?tu3zs6au t9ur ze le4eÁlerue
-9d € uolBzoJos lqggs9>I Io^IuIBIú^ Á6g ,la49 elteldozs -9.r e 4erpodereÁE st uegu9zs{el9l ueglele;8eru 4euug
,>IBrzl,1q
saIJBJ Áu9}s9u E lulurc 'agtlozglqe lsnlüou §9 lsnlnul louzsBL{ sI Inuolle^zo4 1o.1gElod rcugr
-od (lJgdJa>II Z8 u9lBplol9tl zu?dlsnze IBu9J llol_Bscoq e '1gqlerep.rer rplEo;1a zB I>I letlolJ>I€zs l-ztIDI Jeze oI
-DI ueg-69z
,3 ,I Á3g ,rgEBuI BrrEqI9EBdoJd 1e,r969slpes - lulJezs >I3sglsJoq uJopouJ gleq}uDlal >IouqqeselerqEa1,
(oq9Z3>I ,r ,>Ieu
>I3uÁIerrI tuBIIg ze77opBlzoTzse uBÁIo sgJe^Zu9d e -al-tbz,e >1eÁlau '19q9s9r;dep >I9IuoIoJ uI}EI V
€ IB^9ZS sgw ,rreze{Iepuer 89sgteq oJ3^Zu9d E 'in] -9rellJ91 zsa8o e19l1 strglnzsutued e B49IBz9zs oz luTu
-íer uaíledarez§ ttu ÁEoq '19;.re 6tpedr9lu '1B>Io>IBIB s? l€>l qqgr ze '11epe>le,lou eJ-zuDI So39z Á8elurru arl9z ,a ,t
,e ,t
-o1EJIIoJ 91€qr9l ue>I9ttIJ9 ze ellel|slnzsd9u pululsJezs 't4 }la] l-"ur1 §z§§ uuq-g€€ 'u9ln a39^ nJoqeq uIlBI B
-ÁEe ese8ro; >1oloJe^ B : r.l;q 1a6E9sgrueleí st 19qruodruozs Álerue'elelnrel Btugl{,ueqqesoÁu9,1;gPe1 e rropoderuÁ8
,u€q9lugl{ euoÁEe.l
>1rs9u Á3e sgl9§3oqDlzu9d V ,r9uJJ9 ;tE9stÁuueu tug.t uop(ulnlp1o,; V 1osou96eru B s9 uIeI
(>1uu>los9>1unru
-I>I B IuIoIII9zs DoII3>I eI >IE§c u3zslq Á6el -19 ze rropode.reÁ8 ueqrualr1 uelrgplad u3q9p3zl1^9 gsle
>IBDI9uolpT e ,1d rupe {Brpru ]§9lezg '119,1 9qq9lazsÁ6e pezgzs ,€ ,a ,t zu s9 gslo}n pEz9zs ,l ,a ,t zv uequíop1
,1e,ltuae(
zepultu le^9§9lez3^3q s9Je^zugd B í8eu >Io]JaIu 1e4le6 uopaiJe>I Á8oq 'lze uJeueq 'euol1ezs
-esÁ8eÁl4s r.rreJ9ru lloqezsEau leÁIeur'4etl9uzsuq teu9; -zso.r tgEgs8epzeE snugng ul3u snleues B Á6oq'>1níleqel
uelloJe^ er9s9rloÁuoq >IoIJ>IEzu€Jl tÁEnzu9d s uBqq9J ersoÁuozrg ,l1o.t esouop(BInl l911snza sglHr9 1ezo4 ÁEa
-o> ,>Ietlnz§g>I ,3 ,I ueur '1gqsnteues B igur_ITl ueq-9lz
,e ,I lsnugnH }uIJ
InJ9{ o8z )9tuJ9 IBtu9J gsIO zp 7uíJ ,d
-ezs lalerule IBIu qq9p€>I9p9w3a1 e 's9p.t94 llolull^ elep -ozs Áleue'leu9l.rol 9l9zs IoJBsJos snuund snlleuJoc
e p8lozs p6E9spuer gIuosBH ,ulelzo>1plEo; >1nrez
-eJO s9Je^zu9d teug.r V ,19s9r9sJoqq >19ur9zu9d rue119
IBuJoJ E Eeru alpze>1 uBq>IBzsgpl zB uOqge : Jozspo§9w -Áleq rEeÁue so39sgp.t B tueu s'epl9d tsc1o>1le ll31}§olsel
>IBu
,sI uoq9s9lo^rlu -33tu I€1B >IBUJ3.J o zB qg9>Iul IB>pIos rÁu9uroÁ8eq tqqgs
-I€)oulq 1o8epzeE B 'uo>I3pIo.J e lg1unueElozsquJ B {9l -e4 e uequígler1 ,rorelugíe zB Bzssl^ Bllous€ln ug>Izsnq
-lolrsouzsrq Jo>p{o J9tu Á6oq '>1eulelnuJ EJJE 4aleí saÁ6e 9 s '19(1ezu9de1 Á8oq 'ezzot1>IcrrolTllgeq {ole^o{ sIuuIBs
ryq |>19netzo4e13o1 uoqteÁugrutlsol9l §e^}tuzg) s9 IuI € Jo>IIuIB (BJBJos3€^ 1eu93utu ueraEozg; lereloÁE req
(
-Iepe>IseJe>I soJe^ B IuIIIIBIB^ uaqíesgllvlzgq 1o6epze6 -e; dd9 6rped rqqgrn ze'BrgleJ uo] lsglcq ÁEeu qq9s91
eÁleq>le1 setsnle; 'Áugrezs >1eulqqglo zV
,{ereugrJgr
€ lulJozs 8esrru;zsgle.t uopultu r93?sqq91 4gElozsqe; 9l9zs
,3 B S9 ,W
u 1|91 9p| zg ,>Io>IepE^IE6Iozsq€J ag >Iello]ní ueq>I9rJglu IgJsnuIJSnT SnIJIJqBc lgJsnlBluec SnIJn3
B >I3913Ze^aJI9J u3qruelau9 zE ueqqg
,)glaqze^au
ueÁlru oq9lelnlsal 4or931od e Á8oq (rzleí (egsnleues
B IoJ e}]o^ rreg >1gElozsqeJ 7lol\paqezsle; sntpne13 sntd rueu uedd9llulules >IoJoque ze 1éze uequoze >1euÁu9E
-dy ueq-zr€ ,a ,t ÁEoq (,(uel B zy ,>IBlpgI9IIuIIzssB ues -ezs í89suelalJozs se sez9Áu93 o,try ueq;o>1EesusJ9lzo{
(>1ella1
-eroI9>I9r sa >1o.t961od n3oí soÍlal {IEpgln ílsn19ls 9s9>1u e(dep s9uluosuqozsso zB Bq '1etlaqe1 1oze ueÁu
r.rgElod e 49lleqloÁule ep '1e4loEoí nozol9lJo>I J9q 'l93 -Áuo4 sr uoÁ3u51,{g]r3ruTlel >1eutade4e}urtu 8asselzsrl
IscIo>IJo zE s9 39s9lazsÁ3o zB >IoJo>I Iqq9s9) B 1I9leze^ IB{
-IozsqBJ Dol}pBqBzsIeJ e ua91o1e33eu 4euÁu9uroÁ8eq y
,lpp.l91tzs6stu eÁueuz9lut 69se3lozsqe.r e íBoq'eíloze8t -rlqod >1eug(e1a pBzqzs ,€ '1eu939.t pezgzs ,b ,e ,t ze Á6oq
(>IBuuB ,BsoIn>I s?p
e§9lugp eq.rosu8lozsgu.I se8etuol >1oÁ16opprq V ,l1np luella puou tuou {uns9lJdelp8alag
-esazseJ 9IB^ uBquolBteq re4rtrlod e l1o.t uoÁ8e,r gpdep
-ur >1eus9z89r ut vEgsepzeB Bruog uuqpe zvzs, €, é, \ zV
,sr eEgstÁuuotu sgluelaí nJgsB>IazBJ ulouu uouop(eplplo; B 19qa1 uBq9ru96 rro>18esesl9lzo1 y
,(eqqec
rerug.r (l19pt uBqgsoJ9^ soIIIBZs 4au9í9cuapeu tleEnÁu
,g) s9
.rsEuat-rzo>1plod E I€]n eJJe ep 'Dlslc-íuluoJíc B ]uIuI ..Esru 4relp 1o6oí rc4nlod qqarpeíletq lguuc
(1oq>leÁEr9r;rtu (IIoqJel 89stlezalero1 rcuole>I qq91 (ese1o.roseqsns
s o8eluoln4 }pBJBuIuueJ uv í1o zv >Iunteq I9uuB
,I>I
-l3]ze>Ile^o>I oJJa 4auerP9la la>plo>IgtuJor tÁleq 'ueq -ueJ B >IeuDIBle.n qqe se8etu lgultu" ÁEoq 'rpdep uo^Ia zB
-zseJ sIqq9IBEa1 'teÁleru'lug.rl >1e4qtc rsezr;Áu93 e lpewgl uoze (seleletusl }Io^ ue^3u BIc9J>IouI] u€qro1g ze.{1eure
(;szspue; B zg ,aI9I3
ÁuaEr s9 'st >1os9lel1931ozs e >1ulzo89JI^IeJ uguroÁu us91 49u9zIe sI llel9^zs9J saEelÁugt
-IIíBJ9 BqsoJg,r uoÁ3e,\ V
,{IZolJBl
BqlBzoJoS B eqqe uBgI oIE^ ueqlel9 re4r1lod u ep 's8gsllezeleloi sglesl^puq
-e.tu9.11tÁu s9 'rlld9 u9T9í9l pvzvzs,€,a,tze 9rr3>I Inzo>I B llozo>I]Buo^ ujou BJSnl9IJBloIo.rd g1nseluetu uedd94
>1oruoldruel g}Eql9l sI EIII u9ulluo6ly o3.1e1 e 'ueqgur -69slnzs IoF eqJa] s9l3zg9p€ zB l9ítre7'gza4lepuer ueu
,{oz§nr1n>I ,zoq9sglJeluuoJ tuBIIg zB
-9u BweII3z§ BlsIJBITIIIü 8 >Iullozsl9í 1ade.rezs 1euuoÁ8en u e,r3o319uug 9l0II
qqoÁ8eu erÁ8o uaq9rel9 IsBII€^ >IuIBLu9J e Á8oq '1eupo>1 zB qzzoq pl9í 1e,rrÁuueuf lvzze lnFII9 1e>1 ueqÁug;u
,I
-snurl sI IoJJ€ >1eze í(lerlaura ueq-f6z,e lB>IIpBluJBq 4eure8oí p>lnlod Jequlo ze iEoq'191za.ra Á8tr punu
,I e'ueq-96z ,a ,T l9sl3 ze) evl - srezsÁEg, >IoDI91J9 gzp l8uu l IuI€pB s Jgl'4euurnt691t.t
v'uaq-S6z ,e lellpos9us
(euol1eg
-o1duet BIJolcIA s3 JolcIA lartdnf 1Io^ {nrlgz -rrd qqglur ({euJaqel {gllotuDlel ureu uequI€Il9sore,r t3
(>19rzope3 B
-9) rle8esr1o1 Isollde uroldue1 ÁEeu ÁEaueztl -eJ {os rore1931ozs l€uol€>I '1nstrgEetu Á8oq'soluog
,aq9{IÁI
qq9pEe1 Dgzo>I zlz s9 zot ,é ,t 1gqÁuuur4eszlpBt{ V
,Eour >1urlnpul ueq>IglJgul lJeuJsI lu3u B19 teídeu gsc -otuBIB^ Álgrzso souoÁ8e.t 1o ze >1elzeÁ6aíaq 19q>1o1ec
-rp 4osntulnbrea u 4eÁleure '>Ieu>Ies9ze>Irld9zo>1 B 1lop8 I§9zgpe s9 rc>lrr1lod leiDIB s 'le4nEeu >19zzere,l,ÁEe3le;
({9lzoJoq
re}elnpu3l Is9IJ9 cJ€sIpBq s9 Áugtulg§z gluozo BqsoJB^ ÁEoq '4ezellapueJ 1euuoÁ6e.t ss69s391e >II>IB
B f >lerzepeJ lgqlelol9^eq slJoquq B l€>Ipluntuzo{ V -01 I9q>Iolzsered ueÁ1o í r1o.t 69sr9;931od .,nsellaposBuI"
,{IpgzrtJ ,19l
zoq?^eu snlBluecl snlJnc ,W 8ersspeq IBuI9J B Á8oq 'prn elle ÁugtuoÁEetq v zg
,o ,I ollelo>I
es9r;d9 >1euÁlstu ísnl31 oIuV z€ ueg-zlz -1nulaperro( sepu3J {31seI311BIB e^9 oI uloJlso:zE lJeIuIB
1ze ígsle ze 7Io^ urddy enby rrororl}d9 IB}I9 snlpn€I3 '49ítorgüe4 le>IleJoqruo Á6oq '1oql9c B lgqqu '3q {91
,a ,t
snrddy uaq-z t t, e, t ze í ruel}§el9l DoIIa>I ]e>Ie{eleze -1ezeA Jo>Ieulo.rlso rren'urq-9oi ]ut.razs ÁutluroÁ8eq
^zI^ y ,r9íplosz Eerespuq
'>Igípnr IuBl)solzlq lrere189s>lnzs >l€uIg>IBI Á3og,uaq9E e7orurupuaQtls e 'l989slezg >I9uore)
>I9uazg zB ,ezsso
-9sr9t.re3uo1-Iz9>Ipl9d E llo^ soJ9^ qqoÁEeuEa1 4tÁ3e ze B lgqope lgqqg uoE6n; IB^opB seueÁEe
VsYuaQHcaW xgNglg]Naogw dacNaJ-IZQxC,IQg V sE VI,TYJI

T. Veturius pénzérméie(i. e. I37)
alnak az egyezségnek az emlékét
idézi, melyet őse, Veturius Calvi-
nus consul (ezta íisztetazi. e.32í.
évben töltötte be) kötött a sam-
nisokkal, miután a Caudina-
szorosnál (Furculae Caudínae)
seregével együtt megadta magát.
A ielenet két harco§t ábrázol, akik
a középső, térdeló figura által tar-
tott disznót kardjukkal érinwén
tesznek esküt,
Korai római ezüstpénzek. Az
i. e. z69-ből való ezüst kétdrach-
más hátoldala (/efrl a Romulu§ és
Remus ikerpárt §zoptató nó§tény
farkast ábrázolia; egy késóbb ki-
bocsátott érme az elsó pun háboru
ideiéből - előlapján a fegyveres
istennó képében megjelenített
Roma istennó ( balra ), hát|apján
Victoría pálmaággal és koszorúval
(balra lent). Ezek az érmékRóma
nővekvő önbizalmát és katonai
ereiét mutatják.
I,IÁLIA ES A FÖLDKÖZI-TENGER MEDENCEJENEK MEGHÓDÍTÁSA
A pénzverés görög találmány volt, átvétele a görög után nézni. Vezetőik egy része egyetértett abban, hogy
kultúra növekvó befolyását mutatja. Ugyanez a hatás Karthágóhoz, a szicíliai görögök hagyományos ellenfe-
figyelhető meg az épületeken és kézműves termékeken, léhez forduljanak; mások a rómaiak behívása mellett
melyek arróI tanúskodnak, hogy a római kézművesek a érveltek, azt remélvén, hogy saját itáliai eredetüket
görög stílust és technikákat utánozták; ide sorolható a hangsúlyozva elnyerhetik Róma rokonszenvét. A kar-
görög vallási kultuszok közvetlen átvétele, így például a thágóiaknak jó okuk volt rá, hogy megriadjanak Róma
gyógyító isten, Aesculapius kultuszáé, akinek i. e. z9t- hatalmának növekedésétől, és amikor a mamertinusok
ben templomot szenteltek a Tiberis-szigeten. A győze- kis létszámú helyőrségüket kiűzték Messzanából, elha-
lem istennőjének kultusza ugyancsak görög mintán ala- tározták, hogy szövetségre lépnek Hierónnal, aki sere-
pult. Erre azidőre tehető, hogy a görög kultúra divatba gével addigra ostromzár alá vette a várost.
jött a római elókelőségek körében. Jól mutatja a görög A háború akkor kezdódött meg, amikor a római sereg
divat meghonosodását, hogy néhány vezető arisztokrata Messzanába érkezett és rátámadtazostromló erőkre. Az
család görög mellékneveket - például: Sophus, Philip- első római sikerek nyomán Hierón sietve megmásította
pus, Philo - vett föl. döntését, és i. e. z63-ban magukra hagyva karthágói szö-
A görög világban óriási megütközést keltettek azok a vetségeseit, átpártolt a rómaiakhoz. Ezután úiabb római
hírek, melyek szerint Pürrhosz király látványos veresé- győzelmek következtek, és i. e. z6r-ben Akragaszban
get §zenvedett egy addig alig ismert itáliai köztársaság- (Agrigentum) elfoglalták a karthágóiak bázisát. Addigra
tól. I. e, 273-ban Egyiptom királya, ll. Ptolemaiosz Phi- mindkét fél elszánta magát a totális háborúra. Polübiosz
ladelphosz követséget menesztett Rómába, egyfelől két- írja, hogy a rómaiak Akragasz eleste után kezdték fon-
ségkívülazért, hogy felmérjéka helyzetet, másfelől jó tolgatni azt a lehetőséget, hogy a karthágóiak kiűzésével
szándékát kimutatandó. A rómaiak viszonzásképpen el-, Sziciliát teljesen fennhatóságuk alá vonják, Hamarosan
küldték saiát követeiket Alexandriába: a három §enator, felismerték azonban, hogy amíg a karthágóiak marad-
nem lévénjáratos a diplomáciai érintkezésformaságai- nak a tengerek urai, tervüket nem tudják kivitelezni,
ban, ugyancsak zavarba jött, amikor Ptolemaiosz át- ezért a rájuk jellemző céltudatossággal elhatározták,
nyújtotta nekik ajándékait. Az alexandriai udvar szelle- hogy hajóhadat építenek.Az i. e. z6o. év elején csatára
mi és irodalmi köreiben divatos témává lett Róma és a készen állt a flotta: száz nagy hadihaió (öt evezósoros
rómaiak, Kallimakhosz verset írt egy Gaius nevú római- - quinqueremzs - gálya), legénységévelegyütt, ami ko-
ról; Lükophrón epikus költeménybe foglalta az Aeneasz moly teljesítmény, ha szrimításba vesszük, hogy Rómá-
leszármazottai által alapított új Tróiát; a tudós Era- nak addig nem volt említésre méltó tengeri hadereje.
toszthené§z pedig a rómaiak,,bámulatos" kormányzati Az első nagyobb tengeri ütközetben, i. e. z6o-ban
rendszeréről értekezett. Athénban egy szicíliai szárma- Mülai (Mylae) mellett a rómaiak C. Duilius consul ve-
zásű, száműzött történetíró, Timaiosz fontos helyet zényletével emlékezetes győzelmet arattak. Ezt további
szentelt Rómának a Fö]dközi-tenger nyugati térségének győzelmek követték, míg i. e. 256-ban az eknomoszi
népeiról írott nagyszabású munkájában, és önálló mű- hegyfok melletti csatában döntó csapást mértek a kar-
ben dolgozta föl a Róma és Pürrhosz közötti háborút (ez thágói hajóhadra. A továbbiakban azonban a rómaiakat
a munka nem maradt ránk). Timaiosz mindenki másnál elhagyta a szerencse. Kísérleük, hogy M. Atilius Regu-
többet tett azétt, hogy Rómát a görögökkeI megi§mer- lus vezérlete alatt inváziós §ereget küIdjenek Afrikába, s
tesse. Segítette azűj itáliai hatalom fontosságának felis- így közvetlen csapást mérjenek Karthágóra, nem iárt
merésében, hogy ismerte a szicíliai eseményeket, és tu- sikerre1, sőt tragédiába torkollott, amikor a sereg vissza-
datára ébredt a Róma és Karthágó között érlelődó konf- szállítására küldött haióhad a hazafelé vezetó úton vi-
liktusnak, melyben szülőföldje, Szicília sorsának el kel- harba került és odaveszett (zss). Szicíliában a rómaiak-
lett dólnie. nak i. e. z53-ban sikerült bevenniük Panormoszt (Paler-
mo), és két évvel később L. Caecilius Metellus döntő
Róma és Karthágó összecsapása csatát nyert ezen a helyen, több mint száz elefántot ejt-
L e. z64-ben a rómaiak és itáliai szövet§égeseik egy je- vén zsákmányul. A tengeren azonban további kudarcok
lentéktelen északkelet-sziciliai incidens nyomán hábo- értéka rómaiakat; a mélypontot a végzetes drepanai csa-
rúba keveredtek Karthágóval. A konfliktus egy csapásra ta jelentette (i. e. z4). Még ugyanebben az évben, de
komoly háborúskodássá dagadt; elsó volt ez a nagymé- valamivel késóbb a flotta maradéka szinte teljes egészé-
retű háborúk sorában, amelyek drámai változást hoztak ben elpusztult egy viharban. A háború következő né-
a Földközi-tenger medencéj ének hatalmi viszonyaiban. hány évébennem szüIetett döntés, bár a karthágóiak
Száz esztendőbe sem telt, és a rómaiak nemcsak Karthá- megkezdték elónyomulásukat Szicíliában Hannibál ap-
gó hatalmát törték meg, hanem keleten csapást mértek a jának, Hamilkár Barkasznak vezényletével.I. e. 243-
görögség valamennyi fontos áIlamalakulatára is, és z4z te|éte a rómaiak eléggétalpra álltak ahhoz, hogy
i. e. r67-ben ők lettek a Földközi-tenger medencéjének képesek legyenek a háborút a tengeren eldönteni. Meg-
tényleges uraivá. épült az új flotta, és i. e. z4t-benazAegates-szigeteknél,
Egyik háborúra sem készültek tudatosan. Azí, e.264- Szicília partjaitól nyugatra aratott elsöpró gyózelmük-
es válság első pillantásra viszonylag jelentéktelen ügy- kel a rómaiak végérvényesen lezárták a háborút. A győz-
nek látszott. Akkor kezdődött, amikor a rómaiak vála- tes C. Lutatius Catulus által ajánlott békefeltételek ér-
szoltak egy Messzana (Messina) városából érkezett se- telmében a karthágóiaknak el kellett fogadniuk, hogy
gélykérésre.Messzana eredetileg görög város volt, de ez kiürítik Szicíliát, valamennyi itáIiai hadifoglyot vissza-
idő táit néhány oscus nyelvet beszélő itáliai zsoldos tar- adiák, és nagy összegű hadisarcot fizetnek (az összeget
totta kezében, miután jó húsz évvel korábban egy véres végül 3zoo talentumban határozták meg, és éves részle-
raitaütés során elfoglalták. A mamertinusok, ahogy ezek tekben, tiz év alatt kellett megfizetniük).
az itáliai kalandorok magukat nevezték, érthetó módon Így ért véget az ókor egyik legpusztítóbb háborúja.
nem sok barátra leltek a sziciliai görögök körében, és Mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett; óvatos
amikor rt. Hierón király uralma idején a szürakuszaiak becslés szerint a rómaiak és szövetségeseik több mint
megtámadták óket, kénytelenek voltak szövetségesek százezer embert és ötszáznál több hadihaiót vesztettek,
43

,in(gIJuI^oJd
9s|a ze rra|Ze I19
,{B]
-III3IZs {9rIBI8oJIa )BIBIu9J V
-lBJB leIuIáZ9Á3 Ieu)le]a3IZs-selB3
-eV Ze vaq-Ilz,e,I')BuqqoÁ8eu
]BllnÁuozTq IBsgJJoJgla BIuou In8
-9A ,}9 ue^9 Zsnq lqq9^or gJoq9q
B rÁIoJ ru9JBÁ33 uázl.\ se uoZeJ9ZS
a^pze) Iglla :]BrII9zs eJJe8u3t
ueq-o9z ,e ,I sa )eD3l}dg }9r]ou
jEIelüoJ V ,DeI n]oq9q souBIBl
(Iüp33
lE 3J9lra>IÁ33 19qÁIBzsI^ E
-u3r9 iBu{Isglü B r9S9PIouIq }a3
-Izs B uBq9{?puBzs lII9 rues )3uI_aJ
iTÁ33 Á8oqlulw ,uBq9ITIJIzs áq
-S9Z]}]azsso qqasDI Á3a ]lozo{]3^B
..aq BrjJgu uaq-lgz ,a ,I JoiIuB
'DI lJo] Jo{)ú 1rozo)I 939qu€)
s9 Blüou r,lJoqgl{ ÁBBu oSIe ZV
í]Joq9q und 9)sI3
,|9J?B9^ pezgzs ,t
u3913qallaJ'(üoIüBzs Eíue1 .,1uei
-sunJg" ÁueruoÁ6uq e) e:qozs
_IIáu zuoJq Bl?J{olZsIJB lBlüod
,lIatua[3 I91o>II{ B
iJsaz3pue]eq
sa 1azsel Á3a 1eure(tuo.r so,re.l
IJoi9 z9 19rzoq e:8g1tadeu ueq
,ü?ÁI
-uoZB IesBlBS9 }IluIeZo] v
-aq r:o>1Á3a ze uot,tdele lsoJe^ ír,l
lBSaBJ Jo]IIuB (]9IB^ IgqJo] IBu
-oJ B iái9lrue 9]?q]BI r}I ZV ,Pll€]
1oqruo; 8rp1o,; snueqnuey ordtr3
ueq-9tra ,I :{B]}otldBIB u3q-tI8
,e ,I lullázs ÁueuoÁ8eq e 1aÁlstu
'o89qrJe) 'soJB^ IBIJIuoJ I8eJ V
VSyJ]a9H9aW )gNEIgcNaCIaW da9NaJ--iZQ)C,]Qd V Sq VI,]YJI
w
,}Io^ ese8as
-o>I >IBIBIIIoJ B ]sguJopn] 1]e^ ul3u I9qIuu€H
(lg}gJqll ZB }pr_DIaJ OJI3p u€)sJoí uBÁ8n
-le^ozs BuIgu 3p
,o ,I
solB^ a ,}Inpul uello lunlun8€S ueq-6lz IgqIuuEH
(>Ie]
gdel 3qe{oJo IBqnJpzS€H ueq-IZZ ,e ,í ze Jo{IuIB
-p9pZ3>I Jo>IlE {9tuglqoJd í7BBI zv
,\Ezzolg|JOT 3Dle{ep
-I^ 9se eJlap IoloÁIoJ (snreq1) oJqa ZB lo{n3esÁue{3^al
>Iel939qu€{ B Á8oq '1grpqnJpzsBH ]lod€>I s9 }J9>I }o)91Ts
,e ,I |le>IoÁugluelÍ3J Ín ze alleÁ8g uaJ3q9
-ovíqueq-9?z
(3(o^
BIIJod ,el}B}ÁIoJ IBqnJpZs€H ugln BI9IBq p(€trl (ueq
-Ltz ,e,I 8ew elpzo>I zseiJ€g J9>IlItuBH rs9zo4IBII9^ B
lzg ,uBqBlu€dsr11 arla1 uozzoíq lBuIBpoJIq ll41uále3uo1
ín Á8oq 'ltolg1tleu uegle^o>I - }9s9lzse^Ie €IuTpJBzS s9
r9s3l3)IeJ >Iosoplosz E - ]s9dBsc s3Jezs]9{ € 939quB)
,uBqEII9}I
]ueI3 Í8aru eEeJ3spBI{
zv ,>lB1]o}}deIB
IBqIuuBH '>1ongíerr91 >Ieze Á8oq8IF IuY
,a ,l ze l9Tuoloc uIlBI Á8Eu Á3a-Á3e u€q€uouleJc s9 (Bzu3J€Id)
uBq-8IZ ,O ,I ,Ie^9zs9J l1€IB
uBqBIlueJ€Id lqqg}'o^el
uJoI€Jn IBIüoJ BII9II es9l}S3Á3e €uIdIBsI3 €III€0 rrgpgp
-ze>IEou S9'(9u9IIW) uInuBIoIp3W l]asele ueq-zzz., e, I
,€J8BS>IIs-9d >IB]IntuoÁueq (e^IeuzsBgll ]e>Inu{OZ
B
und (urlr.rl uelautuuaddv z€
-9Á3 p(eul ]e>l9p€lu91 € >Iel}e8
-Je>IBZssI^ 'et8e.ras ileE gJoleq.{3e >Iou9ttr reE9saJe^ soÁI
B ueq-§zz,e
,I ,19S
-ns u€quotuelal T€IJnJle Z€ )€I€uI9J
-ez}DI >Ioil€E uepedalal8eu DI s l}oZe>IJg epl ]u?lsodel3}
ul9 E8z ,e ,í Ze eluo^ u€ln B8Bru E3I}uIZsoIB^ s9 '1oqsnc
-xllD9 h7D ze I>I >IBuBzsso le>Ie>IIe} uozo{ )oJ98lod rctugJ
Á8oq'euotlsolzlq ÁIoIIIB'e (9l19.rq e r1 o l (zEz, 3, I) a]elep
-ueJ >IL{8e
SnunqIJ] SnIuIuIeId ,3 - ueqzseJ sTqqeIB8eI -
>IeDIns9po)IásI^ se8asuellg,le]pzel Iupolo8zoul eJ(n
(lg}}o]}pJoJ
>Ioil€8 € IoI{B 9IeJ ezsal T>IBzse €II9u le{nu
({e]p9zepue{3 Á3} >Io8lop B II€FIW
-1aÁ3g >1€I€Iü9J B
,19se]Í}Á3eq
zB eÍleÁ8nleJ s9
(]epueJzo] B €slJB]uuOJ
lop€ 'l9urlape,\
EIJuI^oJd e ezzé^JiazsEetu Á3or{ 'l1o,t etepeleJ Jo}eBJd V
,]rc>Ioulq II|}uaJe8u3] BuI9}I
lgr^}q Á3t el3o3 19rrs
s '7lelet?xJuxaotd 9 zE
(€lloJo)BÁí 7gruntndrut snl€J}sl8
(3esJ91
-€tu B IoI{€ B zv ,el9s9zaluT >IeuIaÁEn BIuIpJBZS
(€IIIJTZS
se B>ITZJo) 1aÁ3e 1aÁ3e'Igqlgc e eJ]gI {Blzoq
]IBlB^It{ r.roleerd }9I :uel BrBpBIeJ {osnl€Jlsl8BuI lloz
-gqnJI_oJ 1eulurun drut Esgleazeaí {o>Ioulg Ill,lluoJe8ue]
e Igl-Lz?,e
,I ,)euezu rgpe ueqe(eurJoJ pozl] sa (1eue1
B^Iole^u€I€ BIII9E I9>1BI 1es9pdalar IBII}JIzs 929qugItt{
B (]Io^ e8BsÁI€II) IBZsn>IBJnZs B s3 99uBZssál4J ueÁlrrue
(eAluI)o]I3 ,1Io^ €IIi3IZS
]uIuI lg]}oso sJIelJ^I{ Áu9q9N
e39s3JeÁu qgoÁEeu8a1 uralezgÁ8 IBuIoJ se-Irz ,e,í.zV
,BIT}JIZS
(1etla1 ^
€ e)o}Jlq B(ugH
lurru '1a44ele}9]IeJ u€ÁIoueÁ8n
,]9>IIZJo)
>Ie]38IZs € >IaZe uBJB uJelepzl{ IuI9N )gSl}J
-ozsÁue{ eJpJ9l Á8oq'1en9lrleu puluJsJozsÁ8g,(tulupr
<aJ
}]e]eqel lüeu 1S9IoZB3I eIgJIIüueS 'luTlezs ZSoIqnIod
-{$1a1) ]9IuIpJBZS o^OI u€qPIo}JIq 939quB) u€qq9Jo>I
B >I9rIBI8oJI3 'l9s9II9]o8lop € u9^IguZsBqT>I '>IBIBuIoJ É
,e ,1
u€q-8€z ,(3€z-riz) qrtlq B^nJoq9q se;sl 'o]rlzsnd
Áleuu'ueddeleÁueurzellá^oi >IBuBs€p€z9I il€soplosz
(>Inlup3^u3zsla
ll9íBs 9zzoqa3uI ll3IIe>I ]s9dBsJ qqBín
uelnze IB}Ios luaN ,191az.{1eq 4ero3eqr.re1 e 19usrP
-uoÁ88eu uopgtu IIn^I>IpueJ Ioler9]IeJelgq snll€lnT
,..l1o.t eín;oqgq qqoÁ6
-eu3s1 uraleuglJ9} e o^lul{el 191eJ9uI >IeuIalale^rttupeq
S9 }98esse^eq ']9tuu].rel9pt" Foqgq und 9sla ze lulJézs
eÁugruele.,r zsolqnlod,]eJze}ouozsnq € orJgle 3B1911II9
BtII€Zs ]eJeque }]o1u9p eq.rose8lozsqer e ueqzse8er>ly
(]Bilo]zsoJ
ueq-I9z ,e ,1 ,4eug81ozsqeJ {9rp€Ie 1I9{€I
-r1 (zsnurlezs
(BuTJBuI€)'zse3e.r>ly'zsoruloue4) ]so:
,Ig]ryoqBq € }]epe^uezs 1e4os ue8r
-E^ qqoÁ8Bu sourezs
,]BlIo^
ergÁuozrq e8essole1 rÁleq eqlorz3 19rol4eueÁ3n
rueupíeru 8el9Lulzsole,t raEaselzse.t 1etg39quu1 e s9
 I,IÁLlA ES A FÖLI)KÖZl-TllNGER tlEDllNCEIilNEli tIEC;HoD j L.\5_]

C. Mctcllus pónzérnlójón (i. c. lz5)
upiter látható, elefántok vontatta
J -]'crveikct
harci szekerén, Ez a kóp L, ,\letel_
lus z5 t-ben Panormosznál (Pa-
lermo) aratott gl,őzclmét idézi.
amikor is több mint száz harci ele-
lántot zsákmányoltak a karthá_
góiaktill,
vetclésér(il,hogy hagyjon békétSaguntumnak, rrs anri-
kor a város elescttJ a rómaiak küldöttsóget menesztettck
Karthágóba, ós ultimátumban követelték, hogy a kar-
thágóiak hagl,ják el a r:árost, [-il,ius megörökítette a
karthágói senatusban iezajlott drámai jelenetet.,,Akkcrr
a római követ Ipontosabban Fabius, a küldilttsóg leze-
tő|e], öbiilt alktltva ráncba fogott ttigájáb(ll, így szólt:
uItt hozzuk nektek a békót és a hábor[rt. Nlely,ikct óhajt-
játok, válasszatok!( Szavaira nem csekólyebb daccal
harsant íé1a válasz: lAdja, ame l_viket akarja !r S mikor (i,
tógáját lcbocsátva kijelentette, hogy a háborút aclja, azt
felelték, hog"v l állallák, s ug5,anol1,an 1e 1kesedésscl, ami-
lyennel elváIlalták, végig is fogják harcolni." (Livitrs
xxL kön\,\, r8., r\luraköz1, Gy,ula forditása)
A rómaiak valószínűleg abbarr bíztak, hogy Hispaniá*
ban küzdcnek meg Hannibállal. és cgl,idcjűleg cxpedí-
ciós sercget küldenck Aliikába, ny()mást gyakorolni
I(arthágóra, azonban Hannibál meghiűsítot-
ta, Llgyanis pillanatnyi késlekedés nélkül kivezettc serc-
gét Hispaniából. és megindult ]tália határai feló.
L e. zr8 iiszén húszezer gyalogossal és hatezer lovassal
átkelt az Alpokon. Az északi síkság gall törzsei, a punok
közelccltének híróre, fcllázadtak Rtjma cllen, ós tüstént
csatlakoztak Hannibálhoz. Segítségükkel a karthágói
vczér még a 2I8. óv vége előrtt megnverte a háború clsii
naglobb ütktjzetót a']'icinus ós l'rcbia lbll.iik kóziitt.
A gallok viselkedésc aliglranem bírtorítil:rn hatott
Flannibálra, akinek legfőbb remónl,e az volt, hog1, az
itáliai szövetségesek fcllázadnak llilma cllen. l. e. zry-
bcn bcn,vomult Etruriába, és megsemmisítő gl-őzelmet
aratott a Trasimer' us-tilnál; egvszersmirT d lát\,ányOs ta-
núbiztln5,ságát aclta, ho91, kizárólrrg Rcimár,al á1l haclilá-
bon, ugyanis szabadon engeclte valamenrrvi nem r(lmai
itáliai íbgl"vát. tr,lindaztlnáltal a szijvetsógesek szilárclan
kitartottak l{óma mellctt. Ilannibirl alaposan elszirmí-
tOtta magát. amikor az1 gondtllta, htl91, ált alános felkelés
íilg kitiirni; valójálran a szövctségcs köziisségek uralko-
cló osztá1l-ai úgl, ítélték.hog1, érdckeik RómálToz íűzik
óket, és ebbcn a szakaszban semmi eliinyt nem láttak
abban, ho91, csatlakozzanakaz idegen hildítóhoz. kir,ált
mivel az sziivetségre 1épett a gallokkal.
Hannibál i. e. zr6-ban, az apuliai Cannacnái aratta
lcgnagyobb győzclmét, Róma itt szenvcdte cl történe-
tének cgl,ik legnag1,obb katonai vcresógét: a csatllban

.,+

iófi Yad€lRé: klí a s&kM'*

TlRRÉN-TENGER
261:
dia. bii a hM

{\ ?80j róMi hnniaósá! al l€d

,!n \
zil; díoljoljál , lsniápóiól
.3anat6lk fió#h6r. s
0ll.ry.ni ,l
l.}
/lt: s t.nhó!ói llotr Bí!§lfu '--filP^ffA
y257 lful (ryflNBtfr8{ú§
?5r] ellw|.ll* a laffáoil*
253; eíl@l.üát a óM,at _ lád@ák 254: lg$rlorik fffuioz, 6 pln x260, Dullú§ úmi flolsja 0ydralEt imt
á l.glöhö xsbn.i ÉD{pdol h.lyóÉ€íl o!teo.t*
xö!,lúMl cyörcrm la&á!ói oyórsl€ó H.dl*ál
X 2!, a toru, nm ruIrlus cáfulu! rrréta!&ll
mt.lful ad, sntl ntMí b*ar lóh* ?54] kffiáOö bin*

* ""\** 2s] dlód.íár á t.ft&ólrk

/'r,
: §EGE§T^
/6zlɧn^

,i !
J|.

§lclLlA

a: rffi&d bffi /
,df']'1T
2í: .lpu!tü* a l.ó.gfut ttOA
ldü Lilüb.rcnb. dvoDrr [ trli^

256 Ffr.!üM ! lú&fur ,/-

mÉ al Emffi3{fuil elÍtöú* r M,!*&rl
2§4: 16úá0ól bidok

A2l !&&l! 6 ianno leéla$ &

dó iffiüdák.l
28l 6lbllali*3 lódiát ü lálóil
rabVOhává Hll
2il á k.d&dtk Nncó.tk

Y?58 íöml lso.íl lyotebm n4ífu3

,J-
:

l
J_
cossURA/KosVURA
2s,dííc1.1|ú rfuir* .
i 255,a k!dn&ói* vi$l.Míj*
í
i

LíBlAl-TE^IGER

x 66: csata úVe

'ontosabb
trÉretarányl 1:2
t
0
t
l
i

15
 9n
-uueJ I9qIuu€H B E}tu :ueqwozs IeEE9sueIIe zB IuB]}>IBIB ,3qlunlDnJg lInJoZs
-T{ Dopnr loluo{ s3E9sÁEe s9 (u3qlesoE9ste^ozs I8II9II _aq l9gíuu€H BJ-goz ,loIJnqJ sa
(rerrquln (IBunJle Iünlu3JPJ uaq-6oz 'unde3 nasa
-dgzp{ s9uJ s9 rtunuectd ]I9IB1 BJzsBtII
,3luue^eq lInJe>IIs ruos r9r9{I{ qqoÁE -l3 uáq-IIz !t9zs9.r quzsg eqndy
-91 pJgIIz§ €lugu s9 lolunruIüBs Ellou?l uBF
-eu uelteÁEa 39u s9 '19l1estzrq ruoq r,r39.1 1Io^ I3 IEq ás9zJguáTlo I9qí4 BuJ9x'zoq>Iou
-nd u >1erlorr9dr9 >1oso.rg.t 3o:o8 u
-IuueH íyeralzs91 se >IIB>I9IBlJBlgre Á8eu 1el1o.t Etputur
:
,a ,I aJIIu
,rtozslgí enlnza>l u3q-zIz l9s9zJazsBzsSI^
Eeyrg e Áu9ulnJo{ uapurtu s9 'llozo8lop
,aq iIáloInJal Dálzsa^Ia 49rpzs18otu
>IDIeu gpl zV {a}pe>IzepuoJ BJnJoqBq oloszJolul3J le{ uaqgpl ÁEa l3zz3 álulzs iBIEIu
-oJe ze s9
(le{e]ezolr11 soÁlgqezs B >I9rInJe{ :uopoureÁI -oJ B IIIV ,]InJ§l 3J9zá)í {BI9E9q1
-le>1 e uaq-§rz unde3 1euudu:ec
-oJ zoq9>Ilr{€l ttozoElopq 1er19 (.,9ruEolu11") lolelcun3 e 'Áu9unl9sz qqoÁBeu8e1 u Á6oq
snuIIxBW snlqeg ,§ e uugg Á6oq 69reqpnraq llo^ >IEu 'Iuua] 39ur IIal gzzoH (,Bsgr}p
-Llu zg,uepze{ ruln8uoÁE uusolezo>IoJ etezÁleq sou91 -ro3 uln.{5 Ázo)FJnW ',19 .l.{uo{
9>1
,r9EgsÁprq rczs ,IIxx snl^t.1) ,,,sz.ror snlla8
-B1I9 ucquoze ugíruodgtal >IeuIeJe>IS (rÁuuetuele,r
,II sgpl ze -a1 uauut uo>iodly ze
-n{BJnzs € u9rn EI9IBLI u9J3IH lutruele,r'l9s91 s íI9 eI lJco,I s9 uoloJc 'lunluod
,,\ ,e ,t
-eEourgr zsoddrpq4 ugp3>IBtII e eileÁule ueq-§rz -BlaW 'ünlueJBJ : >19pt.tyud erle1
>1o3o:o6 zs93e ze uraupíeu s '>pnu
s9 ((sorg.t EoloE s9tu Áu9q9u s9 zsBJBJ gzzot4 ttoto4 _Nuazn zP F^pI ua{áze (iosnu€Jnl
-BIl€sJ uaq-zlz) l9se69sle.tozs qqgr BuIgll erursÁu8eru (losnDnJq sazsso ZB '- Ia^9IJr9^pI
,argígze>luelle zB llol€lnur Ieí >1eutuade ->1osturues B'3zsgJ Á6aB,!I
lIIuo>IIs >IBuI9qIuuBH (BI
§oulczs reqa1loí'a}}alueleí I9JJBpDI >I€ugsgzo>IIBII9^ 19q -ndv íiosnuIdJlq B 'I9{BI BIrBIBO
:
-1aty 'uruedruu3 zoq{ound B 19 {Bl
-IuuBH uoros 9sE9rr za s 'lallE9s3Ja^ IuJeulsleq >Igpuel 1ou9d 1odap gzairá^oi E stuu.{8n
-(eq 1el1o,r ruou uoJ9 IIüIuo§ >IEIeLu9J IIDIB^Ia ze |uv ,uBqTIIoIElEq IBIügJ 3 9qqol J.9uI
,ll.lJoqeq e eq neqza,íe; )Przlq ruáu uátll 'uJz? {BsJ u9^[IÁu
'sI áEasqlq p.rgirzs Eppapurur 1es
1essgzaÁ8aEotu gze^pe>I BlqIJJgzs 969quey 9 s 'lurq1 -eE9sp,rozs u DoEuÉaúÁ.Eoq'BíIoz
EoJ l9>I9qeugg Á3oq 'altaqzelat9llal IB>pIo IgqIuuBH -B3l st Áual e n rgu '19ut8tpps uap
uoluod B uezg ,]Jos B enurÁ1o; ende3 teruudtuec -urtu tasa.ra,r s zo rlo^ qqusoÁIBs Ie^
(B§oJE^ Áu9q9u etlndy -l.{uuatu Epad ÁEo11" :eíJ,I snr^I,I
B 'qqcsoluoJ §I l9uue IruB s9 ,Dorulzollg^8áú luapunu uequozB
,zoqlgqluucg ezs?J qqoÁEeu unlllnJg s9
{BrII9r9 BJgJ]zsBlDI !-oBrruEJ ,IgqIuuBH
- 619r
v
BIuBcnT (urnrutue5 ru,ra.{u8otu relg elpqgJd Bq?,H
- {elelnJel sgrualeí ualep s9 ízoqgrugu
e u9ln {Blp?JBuI 1ar;q tasa69s
-9tu9g TBrlougdls uu.{u9q9u Inzo{ >Iese69sle.lozs -la^ozs rcII9lI uaqlé^9 9sl3 9Joq9qV
esuue3 ,(8eur 1uupe l€{olugz§ qquse8eru uase8eÁu91 u9íapT qrJoqpq
>Io§BJJoJ
rro49 ze) r3>Inrel9 {9llepse^ ueJzoJuIuIJBq TueIIe I9qTuu"H € BII91I
,W ueq-IIz ,e,I
-zsoJPI s9 ell3^aq SnIIo3JBW snlpn€Ic
,uBqgII}JIzS ue11o
4ut939I{uDI B >IBrZo>IBpBq ues3l3>I
-IS >IBI€IIJ9J B
u3qzo) ,1lozo>Io laurlepaÍr sodeu Áu9q9u
DgIa >IBI€J € asgualeíEeru 19qIuuBH J9q 'e-tl9t; l1o.t elclup
-ruI Fualleloqlu3lu 'r9s9p1o1e3 JgzuIoJlso zB €hB>IIscI{
ug^Inuo^ uallo EIIrgu ueqlouelu sroÁ8 Á6oq'eralr9s;4
r9za,r und y ,endu3 uesele ugln uloJlso 4zssoq :eu9 s9d
,e ,I ,19
-esc soÁgrs lI9qIuuBH ueq-I Iz lu3tll 3q9z3>I Blu
-9H uBsolBzo>1oJ sgzeÁu9tuepzo>I B lB^9s9ltllu To^9 zV
-BsJ IeJ Elltqlullnuo,r ueÁlaq Á6e 4usc err."..ta. u"ffi
19qIuuBH'le>1l9re {guel{lzso63tII >IBIBIII9J r'auaÁEe(la3
zsolqnlod luTW,le>Ie>Igpl^ 3 >I9rrBqlIpgqtzsst.l, ueq9íros
sg'lgrelttJel >I3ulese89sle^ozs >I9DBqrpzsnd enln,\pa1
(I919slz9q II9p >Ieulalela^rttu
elulzs }uozsl^ >IEIBIu9J B
-peq uo(po1olgtla uesoEgsf.rl Á8oq '1eugEeru Eeu atteq
,BIuoIoJ uIlBI sozsso zB ]uIuIBIB^
-pe6ua ul3u I9qIuuBH
(ezsgl gí >1oso.re.lÁ3eu e uozolJul epl
- {erp9le19 1aÁu9tu
-llpgJe ,rq zol{gtuou 3q>Ier3InJ3r TI9p 9II9 rrBIB 869§grBq
VSYuo9H9aW xaNgÍEcN8oaw uacNsJ-IZQxaTQc v sg VITYJI

A második pun háború
Hannibál i. e. zr8-as betörése Itá-
liába meglepte a rómaiakat, akik-
nek fel kellett adniuk a Karthágó
közvetlen megtámadására §zőtt
tervet. Róma halogató taktikával
r.ilta Hannibállal az itáliai hábo-
rut; Hispaniában és Sziciliában
pedig merész támadó hadművele-
tekbe fogott- a csúcspont az Afrika
elleni had|árat volt zo4-ben-, s így
fokozatosan sikerült ítilülkereked-
nie. A karthágóiak elmulasztottak
utánpótlást küldeni Hannibálnak,
szövetségeseik pedig (az észak-
itáliai gallok, v. Philipposz make-
dón kitály) nem bizonyultak haté-
kony segítőtársnak. Hannibál vé-
gril is Itália elhagyására kénysze-
nilt, hogy megvédhesse Karthá-
gót, és zoz-ben Zamánál Scipio
Africanus döntő gyózelmet aratott
ftilötte, Ezek után Hannibál rá-
kényszerült, hogy személyesen
tárgyal|on a békekötésról.
IfáLIA Bs a pöroröZI-TENGER
totta Szürakuszait, i. e. 2Io-ben elfojtottak egy általános
felkelést. Hispaniában a karthágóiakat i. e. 2I8 őta a
Publius és Cnaeus Scipio vezérlete alatt átló római ex-
pedíciós sereg tartotta sakkban. I. e. zr5-ben Iberánál
legyőzték Haszdrubalt, Hannibál fivérét,és zr4-ben
visszafoglalták Saguntumot. 2 I I -ben kedvezőtlen for-
dulat állt be: legyőzték és megötték a Scipio-fivéreket.
A rómaiak azonban késedelem nélkül megerósítést
küldtek Hispaniába, és zro-ben kinevezték hadvezér-
nek Publius Scipio hasonnevű fiát, § az ifiú tüstént me-
rész támadásba lendült, 2o9-ben meglepetésszerűen
raitaütött Új-Karthágón (Cartagena), és bevette a vá-
ro§t. Egy éwel később Baeculánál, szabályo§ ütközet-
ben legyőzte Haszdrubalt, aztazonbannem tudta meg-
akadályozni, hogy a pun vezér seregével kivonuljon
Hispaniából és elinduljon Itáliába, bátyja erőihez.
Haszdrubal i. e. zo7 tavaszán kelt át az Alpokon, és
gyorsan nyomult elóre az Adria íeIé,azzal a szándékkal,
hogy Umbriában találkozik Hannibáltal, De még mi-
MEDENCÉJÉNEK MEGHóDí
előtt a két fivér hadai egyesülhettek volna, Haszdrubált
a Metauru§ folyónál utolérte a C. Claudius Nero vezeme
római sereg, és döntó vereséget mért rá. Hannibál, aki-
nek ettól fogva nem maradt miben reménykednie, Brut-
tiumba húzódott vissza, I. e. zo3-ban beletöródött az
elkerülhetetlenbe, és - még mindig veretlen - seregét
áthajőzta Afrikába. Visszatértét az tette szükségessé,
hogy az ifjabbik Scipio, miután zoí-bankiűzte Hispa-
niából a karthágóiakat, rábírta a senatust, engedjék,
hogy támadást indítson Afrikába, amire zo4-ben sor is
került,
Hannibál hazatért, hogy megvédje Karthágót ) azt a
várost, amelyet i, e. z37-ben, kilencéves korában látott
utoljára. Az utolsó erőpróbára zo2-ben, Zamánál került
sor, ahol igen szoros küzdelemben végül is Scipio erői
kerekedtek fölül, Hannibál személyesen tárgyalt a béke-
kötésról: Karthágó szűkebb területi korlátok közé szo-
rult, hajóhadától megfosztották, és tízezer talentum sar-
cot kellett fizetnie ötven évre elosztva,

.--,-':.''
,B^InpuIIi
l9qs9J9zÁu9JI uuodd9z
-o{ Á3a íruIoI3íI{llopnl lE{BIúu
-oÁ s33áI9Játu €Js9uJÁEa gr9ulploJ
IBIügJ B Iá^989srI3eS ]auÍIeul
'1Io^ zo{zsa gJgllJpt_oJ DaoJ8 v
,r93Br! ulpB8atu uáq-1,9l
'l9ÁI9J
,a ,I u9lnú 'Esnazslad
_pl BruopJ{BW 3^3oJ {Euouel rrl
,llo^ s9Fde|al
Bs9zJpuaJla s9l9q
-1azÁ3?u íDaz3^o le^aí!tJ}ÁE IBIBJ
(.89sqqor
-9p9^ sgJo sI zá {osoJ9^
-l€urJeÁ8 IBIuoJ 3 luIW ,i_Bu9riaJ
l3zsqJ sáÁI9luDlal soJ9A B iosgl
,|9u
-Bs9 B8Iaq rraz89 r\elg 6b6í zv
-9qBI Á83t{-ouIIoA sáJol?ul Z8iz
e rIBI8oJ lglJFods3lni suaJ
Ia
-nc EqIV 'BruoIoJ uoudEIB u9le[
-]_lJál
,a ,I zV
iosnboB zB'uBq-€o€
8n
,le{9pe{seJe] -oruo33e1 >IeJ9qIlIo{ B'19tluetun51 elloqtuolel s9 olla^eq
IBII9II z€ >I9llBEJog9t{ s9 leEgsJ3l§e(uzol
-E>1 € >I?ur] uoBJezssgzo>IIBI8oJ I9IB^rIEI€ )euDI '>Ieugu (eí9loun rropuBo19zgí3 tutlrcze) snuBIIItüoV otdtc3 ro4
,e ,I
-ÁBrpI J;III Blnal luezl lepuq ugpltu 'ellala>1 1gueEuel -rtue 'ueq-€€ I oI l1nlgz alazaíe1 setalnd9 9qs9,tolEe1
,I €uIoH ,lleleze^ zoqryoq9q ualleÁ8
-IBIJpV zv nozsgIe ilapo>Izs9Jau uaq-6zz,9 >1tÁ6s tueleuglJgl IBtuoJ V
, ,I es9Io>IIoJ
aE9slarrozs IBIT91I8 zs9IIeH -o>I s9 setulepezssoq qqeí9 Á6e ueq-€ire
,ryrlnÁuozlq
-ruEnÁu4ezsg s9 (apl >lelzolJel IBsoJg^ I>IBzs9 zsozs9u gslorn {aJ9qlrle>1 y )eu§elozEe,l uesoueÁ8a
(zsopoqg'€lJgd (uaqglze>Ile^o>I >Iesgpe>IualreÁ8e4
llopeluazsle zE ft lvuJ
-uodola4 e) 89slelozs í9q4v ze s'u9qrv
>1eqqesoluo;Eal B >In1nzo>I
(IeIuEIIB reEual-teEg ze s9 -9zs 1etutuedslq B 3p 'r9u9619ue.l, eq1o39sr191uallaloq
,rl9zo>I -J9Iu s9 >Ig]rol]IIE ale >1a3eszaqau IsBIJo 4oÁl9zst.t E {azg
zsgIIaH 4u11o.t uedezg;>1 - >IBpIBuIeIold B uuqluol
,(l§I-€§t)
-drÁEg (>1epqnalez3 B ueqgllu9lodozalag s9 uBqBIlTzS I3>pIeJeqI}Ie>I € nJoqBI{ € rJg}I] sI Jozsposgtll
(>IBpIIBllV z€ uuquolüBEre4 rersz9-sr4 e
'4gptuoEttuy so 'uelle >Iou9}IznI elloze^ (g€t-n§t) snql€IJIA B llnp
zB uuq9luope>leyrg - 1o39sÁprr1 qqoÁ8eu u arr91 rrgí Ágts -uI s9poisl,"IJoqgq qqull píeur 'l1ouoq el9q soEelÁuozs
,Io>PI3J9qI1IO>I e
-ueÁ6a rtululuq pquls 8elÁuozsl^ anBglpezgzs
,€ ,a ,t zy -I^ l9 ue^9 louozsnH rr9}9] ]e89sle^
,a ,1) se uBq>IBIcuI^oJd e llettuarel ]opueJ snqcJ€Jc sn
,an91 >1euoí ro>IBs9IuoqIoJ >lBuBuII€poJIq (€z€-9§€ -ozs
Jopu9s Á3e51 1eÁlettr '1n8lop l1o,r 1eplaEessozo>I IB>I -tuordtue3
,J sI Jo{IluB 'leE9.11l9 ueq-6/r 1usc e.roualle
-plod rln4eluq 'gígrgrp>I DeIíeJ 9IeJaJla ,art91 tloí lsz >Iouue nJoq9q e'4nuella 1lol}pq lolol3^+Iup€q seíTelgJe
,3 ,I Jgg ,euuaq >I311e^ 1zs9J sI >Iesz
-Áleq qqerlnloÁuoq 39u ro>IBsBInJ9zaI nJoq9q II9qIuuBq r qq91 o}B3 ueq-§6r
(u9rcur,1,ord
e '4et1o,r reÁ6n uallez9lullo lqq9^ol >IEuiBIEIuoJ E loqu -J91 9I9 ueq9ísslaq ]e8IzsIa,J e 19s rglputtu
podos8t89.t uusloÁ3urgp,l Álaur (ueqJouo}Ií} eruedsr11
'uaqeE9sl9t uele1 4eueíacuapeuJ ra8uel-zo>Iploc V
,IB^BsJos DI 1J91 s9le{eJ uaq-1,6r
,3 ,I ,191eIoBÁ3 39ssole1 tleq
,l1o.n qqeso3gp,r
>IoJ9qJBq B u€qguJox >IelpgJol ueso^ex -Álaq e >I9}lorIg^DI ezsred Io^IIIIe 'l9tuedst11 {9ltolzsoJ
,1eueípo4
-I>I uoseJazspglll {EIBtugJ B ueq>Io^e osle zV
1eudeu e89ssounq 8tpad 'allelueurle;3es9l1q e 'leln8eru
-sopuo8 19;191esr,ú9szsq 91ele;Eaw l€u>losBJTgle ze
,]IeJezs u
qq91 pIB'rgqFc sntcrdln5 ,re5 ueq-r§r ,e ,I l9sgz íuguu'lo1 1ercut.tord ín ze i8ot1'letuezs >Iololeeld
-pou ser9>1 uasglaqel8aur u9>IIIJIüOu §e BAJnp {eulaJoz o^3I u€gIBlB^II{ EI^9 i8a zv {9}Ierüe e.rreq 1o,tÁ39u ueq
-a^puq BDolgscoq8aur 1e33eszs9] uegle^ug,nlrÁu sn}eues -L6t ,a,1 ,(eruedsr11 9)suauul se oslgr) JoIlo]Ic uruedst11
e sg '4alle}zseJqa Iüeu úIer9{ IsoIo>IJo a19;nurues >1aÁu {Is9ru € '.rouel111 eruudstg t1o,t 4ÁEe ze : tal9pt.t € >I911o1
-gtIDIoIesJ IoJ€q € >Iaze lulJezs 4aleí e uuqleletugJ V
,llel -zso BJBIcuI^ord r91 ugln s€ 9lnuo^Ezssl^ l1aze>I1e^o>I3q
uaq-goz,o ,t ,uI }9
-eze^ zel{gsgluozolo BIuBIulag 8rysd ueq9íopt snlsn8ny 1utoEeqtJe>I V ]BuessBlzosuluoll9 -
'zoqgsgplEo;Ie €TII€9 sllglueulluo>I zs93e zv (o§-3§ -r3e1 l94 uesepuel - te89sl9Álaq opuelp Á8oq 'euet 9sse3
,s ,r) ,T
rtelu IBse€3 p69.t Álarue't}9zo1 tzt sq Szt,a Bs91 -9s{nzs ze s Jol989que) }Io>IoJo lo>IolJíg saÁl9ruqel
-rpoqEsu (ecua.,lor4) stsuauoqJBN BIIIB9 r1o.1 es9reú1o3 etugg'usq9E9sJ91 IraIe>II9p le8rzsle; e'ueq9tuedst11
,4eÁueurase zE:4.eze >1enolíez ,1ela3tzs19;-terrls
1eue4qrlod u >1auueueÁEn 1
,a ,t píeur
zs >I911e^ €q>In>IolJIq uaq-Lll-glt
(uaq-r3r ,a ,I ueqg>IlzJox 'lgteltnby
11ozo>I €9r se 99I 1uIIIIBIB^
:uaq-gzl c1lozo1 s9 r3r ,a ,I uBqBIuIplBzS :lgluoloJ n8Bsso]uoJ rer8ale.r]s B >I91zoq0ll3l ueq-I8I
1uIuIBIB^ 9l,r
,IgJles9Ia>IIeJ soÁlgs uglr4 ueqeJo{ ,e ,I ,sgIIBuaIIa ]JgZSI3 ttozo]l€lntu 19 ue^o oz lqqB^ol
1euted9u B>IIzJox
,}]0I BlEZoJoS 39u ua4e49pr.t saÁEe r9q '19rzaíe;aq lzsaloí or-§l,r ,e ,t
s9 BIuIpJBzS B >Iunuue} ilel rs9rlltua IIlt{
-19u sgrquzs8eul lulJezs ozs atulzs >Ir,tJoqgq tetuedstq s9 lza ,I)eu >1erzgl;nÁ8 4euesgl;pgqEeTu >IeszJol sBIJJeq
,la>IlolalnJel o>IpI uaq{auruueddy-nlezsg zE sa et.rn8t1 u9lnzo >Ie
1u3 t eÁu9tuz3>I1e^o{ {euug {9íra^ou eJ
-9J9{..>IoJ9qJBq" 9I9 11o zu Á8oq'le1l9c e Iezze1elpza1 -IBluoJ V ,(a,teu ÁugurolJel BIIItug IBtu e ueuut) }gIIIruaV
eq94rrlod rrlzsse:8e uaqe8esr9t peEnÁu 1eu9í9cuep BIA 91eze^ (pltulu) 8tttmutrurry lg}9nueJ€Id B l91
-1alld98aur ueq-1,3r ,e ,I s
({Bltoudep ltletuoloc qgeín
-eut.raEua]-tz9{pl9d B {BIetugJ e Á8oq 'oplu9,11tÁ5
,u9J9{ >Ios9}}p9q B s9'49uetls9leEeur 19tlusc€Id s9 19uoluor3,1a.n939sele,l,
IpEJBIII ItlADI 8l?íepl snlsn8nv uazs96o aisJnsc rle8nÁu >Iosnloq e 'szroldgu 11e3 reurdpsrc qqes9;e8e1 E'3q ]}op
-1ezs9 eruedsr11 s9'al9rgpeleí 9pue19 1e39sÁ6s IBuolB>I -9za!a1 ueq-r6r
,o ,I BJos
4orelgípeq uelraÁ3e4 llo]eze^
,r939ss9.1a qqes
e r1o.139s4nzs sI BJqq9^ol neIIotuBpuIW eqeÁE1o,1,-o4 ,ruÁ8eqeqq€ >IB1Io^ >1auolstÁu91 lletu
y
€sgpulll_€l >Ieure8eles I9qIuuBH op '1alpze18ouI J€Iü Jazs
-lBa uaq-?zz,e ,I 1IIüB 'uq9s9r;p9q8aru serezspotu eurd
,o ,1
-IBsI3 BIIIB9 ryr8g,releq urí4 >1ereu9r e ueq-€oz
,.,11o.1
ueíepr 39sp,t
s4Joqgq qqusoÁps6e1 e 1oqe 'loluodscnsc B |ze e7r9|e
ueq-o6r-r6r ,e ,I EtüBzs]gI 8e.rsspeq e sa (uuqluu
1oq(n
-ol€>1 llozoTlelnur ra189slnzs IsBIJo sI ug}n asgpgzeía;aq
{r,lJoqgq IuaIIe I9qluueg e" 1urrezs e8esnue} >Ios9ls3eq
(ozol]euo^ BJBuJBzs >IBIBIügJ grlsefi er
guru >Ieugpelretu
loleleElozs IEuolB>I uBqIJo{>I€ ze t8ot1'1oruleÁ8g B 9J IeJ
,cI ,I1}>II9u
€l^}q lunJg ,y sgtplezs3eru 'le uele.ta ue.rleÁ8
'4attopzn4 1oJe IetugJ sglualaí uaq4sÁlaru'>1utlnp 1n.roq
-9q qqoÁ8eu uaqe8esrel rtale4 4eueíeJuapoul la8ual,-tz
(ueqeruedsq1
-9{pl9gB s? u€qglulprez5 'u9>19pl^ I>IBzsg
€II91I ueq>Iopazll^g g}e^o>I 1e^9
,ooz ,e ,t ze ílte8gsllaze1
-e]o>I IBuolB>I erugg uesaíle]gJe se IEuuozB ollelue>I)osc
uleu ulelezoÁ8 tloture uqlpJ 939que; e ro44eueÁ31
,ugln IBs9IqEJ se lesell}zsnd guer 19 ua^e 9I IBqIuu€H
(11elu3l3í
ereuJgzs BII9q ]lozoq rs9pqqeÁuuo48eur s9
g89qrru; reÁleure '}Ál9zse^ B ]zB Bllot}Jeqla soro>Ie>I?q V
es9zo{BluoqI{ sntuzllpl.redtrrr IBtugJ V
VsYuC9HcaW )aNgIg3NiIcIaW dacN!{J-IZQ)o-IQg V sg VI-I_VJ]
 ITÁLIA ps a pöloxöZI-TENGER MEDENCEJÉ\EK _\íF§}-!--; _ _ 15.r_

_\ római telepesek között ftild-

mérésés úgynevezett centuria-
beosztás alapján osztottak földet.
Ez utóbbi eljárás során a földterü-
]eten zoo iugerum (5o hektár) ki-
teriedésű, jókora négyszögeket je-
lciltek ki, ezeket hivták centuriae-
nak (vagyis száz kétiugerumos
egységből álló területnek). Légi
fényképezésselItália és a provin-
ciák számos vidékénmegtalálták a
centuria-beosztás nyomait. Ez a
felvétel (fönt) ily módon felosztott
ftiIdterületet rögzít Emiliában.

A római városok négyzethálós

alaprajza számos, gyarmatvárosi
előzményre visszanyúló, olaszor-
szági város úthálózatán fellelhe-
tó, Az egyik ilyen példa Firenze,
üol Augustus korában alapították
§€
Florentia coloniát (Jönt jobbra) .

Itáliai coloniaalapítások az
i, e. z. században
A hannibáli háború után Róma
tovább folytatta hagyományos
gyarmatosító politikáját a már
fennálló latin coloniák megerősí-
tésévelés úiak - például a dél-
itáliai Vibo és Thurioi - alapításá-
val. Figyelmet érdemel a római-
aknak az a szokása, hogy coloniá-
iknak bizakodást sugárzó neveket
adtak: Valentia (.,erő"), Copra
(,,bőség") és így tovább. A r9o-es
évek folyamán jó néhány parti
helyörséget alapítottak Dé1-Itália
tengerpartia mentén, hogy védel-
met nyújtsanak III. Antiokhosz
Szeleukida király esetleges tátna-
dása ellen. trl. Antiokhoszt bármi-
re képesnek tartották, tanácsadóia
pedig nem más volt, mint a gyű-
Iölt Hannibál. Gallia Cisalpina és
Liguria római megszállását a szo-
kott módon, coloniá,k alapításával
állandósították, minthogy azon-
ban a rómaiakat egyre nehezeb-
ben lehetett rábírni, hogy polgár-
jogukról lemondianak, felhagytak
a latin coloniák alapitásával, és a
továbbiakban római polgárokból
álló, nagy coloniákat (gyarmatvá-
rosokat) hoztak létre. Az i, e. r83-
ban alapított Parma és Mutina
voltak az elsó új típusúvárosok,
Luna r77-ben történt alapítását
követően hirtelen vége szakadt a
római gyarmatosításnak,
 09
eÁu?Illza>I}e^o>I >IEu9}BzoJos uelleJol >Ir,IJoqgq seJ3>IIs sBuIIÉlEq se (3I BllE]Io{pÁ8 1al9Eeutgr 1e>I9I3 11t ze'lgtl
-€Fc o]loluozolo ,u3
sopo{e^ou B zo ÁEoq'Áu9r qqgpuotutu>losEe1 4Á3e ze IB^IguolB>I Insuoc osln^ snIIuBW
(]l31
ueq9s919l13eur 4eu9s9podere.{8 ruopporlg T€tug)í V qq9s9{ 1e,tle Á3g ,l9peqoíBt{ s9 rrc(rug;ele BlpB]9 s
,erzsoddrlrq4 >Ieil9ul ls9desJ rleureplgEatu -ezg locJes tsgtrg 'tulnuoluzssl^ erlgr ue89sÁ8aq-zsn.r
19í se 'sl9íp1o_; zssIIoH >Iell3>1r9 'p19qtuueH lar1919>I }9{ -nBJ B 11ol uelelÁuo{ ÁI9JpI €pqnalozs y ,lz§oq>lol}uv
-9q ]uIuIB uglrrzelleze '€I9J ls9ulopnt 1euaÁ8e.l ou ÁEoq 19rz9,ffie1 uoqLu3I3pZn{ llapeJese>Ile Igugtzs9u8eyg'uaq
(l1oa -o6r ,a ,t s9 'eqerszy >Ieilolaq llele atalJazo^ >Iou9J9^g
'8etu 19llaqe1 lueu >IBIBuIol e sa ..sepetuela.ro" ueq
,a ,I snu€ol4v otdrc5 gJgspl lepeq B'1eugtdtc3 ,,T >IBIBIü9J B
-Slz IEIIBqIuuEH e89sla.tozs zsoddtlq4 : zelolgllaJ
SnI^I,I te,{1aue 'zu 19l1pur qq9z9ÁE8eu so qq}rszsÁ8s uegle^o>I }za ,Ioqzs€IIoH llBlud€sc olzl}q píeu Jeurcpd
IB{{oS
,IeJ >Ieuessot{dg1 ue9peue1 Á8oq
'erle 1a]se.rs4 -otuJaI{J o]lol_oJ l]olBJB ]eu{ozgÁE Eeres reuo.r ÁEe s9 ']}a1
,eJgÍpI_oJ zsgIIeH
lBtuIDIIB !4 uaur Á8e.t 'lelrelaprg rrelzoÁlgzss.t zsoddr1 -I31 ules eq,rg ÁEg ngpItDI la8a.ras sgtc
,e ,I -;pedxa qqesDl s9'uourle>le zB 1lod€>I B^d€i zsoq{olluv
-rq4 ÁEoq'49rlopuo8 lzB iletu'ueq-ooz iuu9lugpo{
,I919tu9u laloEoro8 e Eatu estlpeqezs .{8oq '1nE9sr;8es
-BW lBpeq >Ioluezn }JgzB >Iererugl e Á8oq 'greqtq 9ss9.1e>1
,1aua>lereleÁu se >Ieso}BIz9^ ue}lozll} sI ua]ulzs lzsoq)onuv s9 (lsoJe^ zsEIJ]eIüaC[ uarlsgre8eu
Ingplgd {91^H
sol€pnl 8etu 8egrulzsole^ >Ies9z3uíIaug uaÁlt zy ,4er B >I9ue^3q ueq-z6r ,a ,l 'lre}edesJ Bluo^I>l zsoddtpq4
-Io^ Ies3zseJ 1enlaÁlaru '1e4aÁueursse zu t9 19tl91 ÍEetr uuuuoqB 'lelrelelnlel lqq9Jo] B 1€>IozB {9íIBlEoJIe €Jín
(Eqsgl}ul Á8oq '>1rleu 8eur alpe8ue ulou snulululelg iletu 'uele
8eru >19rreu9 uaddgl8es>lnzs Iuou 49 8tpsd.t9tu
-Bzs {Izsa^ 1IDI91TpuI s9 rIes9z1,}rDIIeJ solepnl >191da;azs uugg 4alpeí.re8 e.r6e.rrq 44e (>1ututl9tT€ zV ,]3ugulal1
e 3el9r9zn1 ÁEoq 'íeq € zB le>pIol€zgreÁEeru B lo+Ieza IB^ozsIüJc 4rog9q8epq e 491eÁEg3aur 1Bg B 1eÁletu 'e1
,gpueluDlal -1odezo>1 Áugduappue8edo.rd ueÁ1o '.ros llnJe{ BDIos€I
4eue(eseu BÁ3nÁ3e >IoJlleu9lJol
}uIIazJg sBgezBq e Á8e.l '4euzo4zsaepue8edold sn>IIuIc -etíryt lploÁuoq ítrsltelrpeq s9ruÁ6e orleÁ8g p339suu1
(11orr ,lgDIBJqa er1l9zs8eru
Á3u.l ase}a8epue saÁ3e>1 ..tlJoqgq soE9sze8t" zu sa -et6nÁu sI>I rueu tuoppoJlq 19{ V
uuq-96r ,e ,r píeur 'e.r8e.r llolíetl 1o>Ielela^+upel{ I€uo}
opetll9] uesolepnt 4níu4rtrlod lulJozs pz?u g,erÁugur
-{9sz B se 3lp1o3 e >1erÁ39.t 1e^Iu }uIuIBIB^ 'leurlozgÁ8 IBu -€{ uBq9IszV-sI) pI€ 'll9zo4 Á19.m1 upqnelaz5 'zsoq1o
-IluV ,III s9 Btugií
-olB>I B {g]Ittsooq e.rÁ8uu s3 TuIoJJBtI >Iollelezs Á8oq 'lr1 rpeulgl 89srllzsa; Álotuo>1 BJJo>pla
,IoJuu>II€g B
-BIBuI9J B elloEJa>I zB eqltu€ '11orr s94ozs zssor ueÁ1o sep lg]uo^Dl lo}BdBsJ rutuo; rÁuuaruelu,t
-e>lzseírel so>IezsoJe ze Á8oq '4tle,l, Á39 luozsl^ ]91ern{ ueq-t6r ,s ,r s9 'eqse69^>I3lo>I sopueJ e >1augtezssr.t 4o6
,r9E9suapa8Ery s9 r989speqezs
sgw ,]ellesl^ (.l4Joqeq so89sze8t" >1€sJ >I9 1urrazs Áletu -1op e 8pr'l1el eq.l,e r9;1
(IB^€s9lTlI9 (4nlepuezs e zB >IBu>l€
l9íes 4ereuor e 4rze,{Ea8eru ueqzs9.r tuod 1orue119 3olo3 e 4uíÁ8eqEetu Á8oq
-s9II9 ze za ,uaquIozs 1elles9ro8eÁueJ 1I9^ ÁEe,l, so8us -I€Iü9J B : l19lo 8etugr sa>l1a1 rp_rÁEe qí8a ze ue] lsglualeí
,a u9íept
-9IB^ llloq9q 1errerÁ1o; ueq9ulep9^ 4aute4ep;9 4aseE -eq 4s9req Á8Bu snuIuIuIBIg snrlcutn§ 1o4ar9í
-esla^ozs s9 4nEeu e 1eIEuIgJ B : 11o.t eÁu9urza>Ila^o>I so>I Izsourq]zsl I^9 ,96r ,e ,I zV ,1}9I_oJ zsoddqtq4lerrBJB lelü
-eln.rgí e4ttlod nl9c rulepg,l e uase8elpgsle ustpodere.{8 -pzolB 91uop uBq9]Bsc releqde>lzsoun{ B uaq-/6r ,e ,t
TlalnJel IüoIBpoJIg IEuI9N e ÁEoq 'íe^Iélvzzv e4tÁlaueu u9lnltu '49rreqrls9p,l, sr 6eur re>Ins9zrtll{I9c Á6oq '{el
-1nre1 eqlezÁlaq ueÁ1o argrrelÁEg
,rgsgreEougr
>IezsguglJo} V ,>IBuBIzso erlrodosc r91 19q9íÁ6eu >1eÁu 1eu96
,I9J9SBzo{B}uoq (eqetuope4eytg
-9uIaI?^ B lulJozs BS9II9 I€Iu s9lBln{ V -gsqqgr {oluBIIg uoze 19ile.{u8atllazza s
-DI s9 lgJla}opz3{ sntuzlletradun IBu9J B 4unulopuoE Bs9lTJozsezssra so lgJ9lalnJel zs9IIoH esazrtt1 zsoddtpq4
69tu Á8u.l >1n(l9c ÁEoq '>IBuIBtuEIIg tl9p s9 tluodzo>I zs9IIeH >I9lzoq
1a4 rrur ÁEoq 'e.nzerupEo;8oru u€qqusougpr1g
rlela>1 ra8ue]-Izo>Iplog u ulrltlod teugr e :
€J9sgluopnl uglolnJel Blceuroldtp e 1euBJB ta]aJe>Ils s91
'uaq9í9cuspetu
]]ele^o>I ]B>IoI9c uaÁlru s9 llo^ BlazsgtuJol ueÁlur ÁEoq -ueleí 4eteurgJ B l1BI€ e^9 19{ >Io3JBq llo^I^ IaJJo>IIs 92o>I
(1s9pl9>1 -B1I9^
,4Joq9I{ ugpo>Ielu >Iryos9lu € 8etu rlgpgpza>I ueq
e rlelloJ InuBIrBrBI{o e.ros 4aÁu9urose soluoJ E V
I9q9IszY -ooz ,o ,I ,9IeJ BIJ}III oJ9I3 l1nuroÁu uegleEeÁua; se'ueJ
ss 1oqEgzs.ro8prgc ]9luo^Dl te1l8e;es tÁuueruele.t ue -e6usl-re3g ze r9s9rld9r4 >IBu9uIIBIn elpza48eut zsoddq
-gle^o>I lze >IBI€lugJ V
,aq9{9J9 zsoIBl}V pad91 ueq -TI{.I IoqB 'ta4nruleÁ8g {9]rBI{rTpJoJ 9IoJ u9llug B lgqí!
-L6t ,a,I (D9zo{ zs9uauma ,rr ruoue8red € s9 zsop >IBIBuJoJ E (>Ieuolní arE9szeÁEa IBII9qIuuBH }ÁIaI{IW
ITB ,relníepl9d >I9lle^o>I
-ot{u {guorzsoleJ IIB>Io1JIq IBIsz9-sI>I uo4ÁEg,uBq9IaIü
-edy 91u {BrJ} lsgpgzJezse>l9q s9 '1ezssoqlonuv Ie >Iel qqgse{ Ie^^e Á3o '4nsnl4guo>I 9I€^ IBII9qIuuBH € ]}919l
y ,pzssoddqll{d >Iorr91
-J9 }s9z3pueJ se3al6e.l ueq- 88
I, e, 1, llaz;ezs líuelü>Iesz -e1 3rpurur 39ur le4>1e '>IeIBuI9J
(tuzoq
-9{ }9>I9qu9ln>1 s9 lolezople qq91 >I9puBIíBI{ tueu
Á6oq '1elzor9ruq Á6t1 uaq-goz,a ,I :Iotgruo; ls9lBEotu
-9r g1sle;8eul 1eude1 ureu s9 't9zs9ru9lzsoJo {3ulaqJal
>IIIesI^ 19 Á8oq '49]zere ÁE1 uuquoze >1etuq
lJoqgl{ B
,>I1rlule^aq €ulo^ ]reIIe>I lg.ra rgíus nurezsÁ8eu
-9rIB zy
,a,
ÁEoq'p>l1sue }Álezse,l 9re3aÁua3 lglezsal zsoddtlq4
(zeq
zB IuBlJJ9qIe lInJe>IIs :19rrorldu1193eul )BIpuIoJ € se
-8gsla.rozs B >IB}zo>IBIl€sc >IoIIIBII9 8o;oE tqqu,tor [tleq
ugpl pl^gu ,rl,1Joqeq lploJzargzs u 1gíllt8eru pl9s9re3
-ou_er 49íeq IBuJ9J B ÁEoq '1elplu.l laEgsuezele]g>I {pIB
'ezsso 4e16o3 1a.traE9suol1a 139r zsoddtpqd (IB>pI€rcIIgrIB
zB Inzs€IB^ u3 q- I I z, e, I >I€IBuJoJ V, I€ileqIuuBH rtad91 o.r
-89s]e,rozs 'r9E9sa3ueÁ3 9te.lo1 te8esaJe^ I-e€uuBJ B ieu
(ueq-§rz ,o ,I ,,r
-€ttlgH B^I9uzs€qI{ I{B 'tzsoddtltq4 uop
,Bluo^
-e)eul € >Iguelglg.tluueÁE 1eÁu9tualía; e {ezg 9IB
u8gsgrequua; se8elÁu9r 19soJB^ 8oloE Áueqau l.red.raE
-u3l JTIII ze s9 'erlel;1ll zB ugtu ]s9d€sJ grluaÁ89zs8eur
(osle ze ,t) ueqrergípeq pl^oJ }9x
llozo{ 8zz se 6zz ,a
vsv_uoQH5aw )gNgfg3Naoaw ua5NaJ-IZQ)c,]Qc V Sq il,IYJI

Az ókori görög várost, Korin-
thoszt a rómaiak i. e. r46-ban le-
rombolták, hogy elrettentó példá-
ul szolgáljon a birodalom többi
népeinek. A római kori Korin-
thoszból, a Caesar alapította gyar-
matvárosból látványos emlékek
maradtak fönn, köztiik a képen
látható színház. (Lásd még a r49.
oldalt.)
ITÁLIA ES A FöLDKöZI-TENGER MEDENCEJENEK MEGHóDi-IÁSA
volt. Ezért azuíán nemcsak azt kell megkérdeznünk, Közel húsz esztendő telt el, mielőtt a rómaiak szüksé-
hogy miért viseltek a rómaiak oly sok háborút, hanem gét érezték,hogy fegyveresen beavatkozzanak a görög
azt isJ hogy miért voltak ezek olyan sikeresek. Végső világ ügyeibe. Ekkor azonban-pontosan i. e. r7r-ben-
soron mindkét kérdésreugyanazí a yáIaszí adhatjuk : a sereget küldtek át az Adrián, hogy számoljon le Persze-
rómaiak igen hatékony hadi gépezettel és roppant nagy usszal, aki i. e, r79-ben lépettatyja, v. Philipposz öröké-
emberi tartalékokkal rendelkeztek, amivel ellenfeleik be Makedónia trónján. A rómaiak azt állították, aggo-
nem vehették föl a versenyt. Szinte korlátlan lehetősé- dalmukat a makedón hatalom - még Philipposz halála
geik voltak veszteségeik pótlására, ezért hihetetlen áldo- előtt megkezdődő - újiáéledéseváltotta ki : nyugtalansá-
zatokat is elviseltek: gondoljunk csak a második pun guk akkor nőtt meg rendkívüli módon, amikor Persze-
háborúra. Liviusnak tökéletesen igazavolt,amikor Tra- usz kísérletet tett rá, hogy összebéküljön a görög álla-
simenusra és Cannaéra utalva kil'elentette: ,,Bizonyos, mokkal. Meglehet, az állitás, mely szerint e megbékétés-
hogy minden más nép összeomlott volna ilyen rettentő sel egy Róma elleni háború előkészítéselett volna a ma-
csapás súlya alatt" (Livius xxu. könyv 54. Muraközy kedón király célja, minden alapot nélkülözött, bizo-
Gyula fordítása). nyosra vehető azonban, hogy a rómaiaknak csöppet sem
Róma katonai ereje döntően az ltáIia meghódítása volt inyére, hogy igyekezett meBnyerni a görög városok
nyomán létrejött szövetségi rendszertől függött. A ró- alsóbb néposztályainak rokonszenvét. A rómaiak, akár-
maiak nem kárhoztatták a passzív adőfrzető alattvaló csak Itáliában, Hellászban is magától értetődően arra
szerepére szövetségeseiket, hanem az aktív katonai part- hajlottak, hogy a vagyonos osztályok érdekeit képvisel-
ner szerepét kínálták nekik, s ezzel már eleve jó előre jék (jóllehet volt néhány kivétel az általános szabály
elkötelezték magukat a militarizmus és a hódító politika alól). Perszeusz kezdetben bizonyos sikereket ért el, és
mellett. Létrehoztak egy katonai szervezetet) melyet i. e. r7r-ben Kallinikosznál gyóztesként került ki egy
foglalkoztatni kellett, ha bármiféle hasznot kívántak elkeseredett ütközetből, r68-ban azonban döntő veresé-
húzni belőle; ebből egyenesen következett, hogy szük- get szenvedett L. Aemilius Paullustól a püdnai csatá-
ség volt a háborúra és a hódításra. Mindez a gyakorlat- ban. A makedón sereg csaknem teljes egészébenelpusz-
ban annyit ielentett, hogy a római kormányzat a politika tult, és Perszeusz röviddel ezuíán megadta magát.
eszközeként használhatta fol a háborút, míg más álla- A püdnai csatát követő rendezés szigorú feltételei
mok visszariadtak a kockázattól, vagy képtelenek lettek mutatiák, hogy milyen mértékben változott meg Róma
volna elviselni az esetleges veszteségeket. Az átlandó magatartása az i. e. I9o-es évek óta. Makedóniát négy
gyakorlattá lett és egyre nagyobb méreteket öltő hadvi- különálló köztársaságra osztották föl, és lakóit adófize-
selés csak tovább növelte a katonai hatékonyságot és tésre kötelezték. Ily módon a rómaiak élvezték a közvet-
gyarapította a íapaszíalaíokat, következésképpen kiala- len uralom előnyeit, de nem kellett viselniük aközigaz-
kult valamilyen háborús étosz, és a római társadalom gatás és a védelem terheit. Kegyetlen sors várt az épeiro-
minden rétegébe beivódott. szi molosszoszokra, akik a kallinikoszi győzelem után
A hadi sikerek eredményeképpen nőtt a földterület, Perszeuszhoz csatlakoztak. Területüket Paullus serege
az adókból, a zsákmányból és a sarcból szátmaző gaz- módszeresen kifosztotta, a lakosságot rabszolgává tette.
dagság, abiztonság és a hatalom. A rómaiak úgy érezték, Ezután nagy tisztogatást rendeztek, hogy a görög álla-
mindez méltán megilleti őket a kényszerű kiadásokért és mokat megszabadítsák a Róma-ellenes elemektőI. Egész
erőfeszítésekért,melyeket a harci cselekmények köve- konkrétan, az akháj szövetség vagyonos osztályának
teltek tőlük. A hódítások igazolásaként emlegették még ezer tagját Itáliába hurcolták, ahol mindenféle bírósági
azokat az előnyöket, melyeket a római uralom hozott a eljárás nélkül fogolyként őrizték óket. E rabok leghíre-
birodalom alattvalóinak: civilizációt a barbároknak, sebbike a történetiró polübiosz volt. kis-Ázsiában per-
biztonságot és rendet a féktelen görögöknek. Mindenki gamont, továbbá Rhodosz szigetét birtokaik elvételével
csak nyert a dolgon, kivéve azokat, akik elég bolondok büntették amiatt, hogy nem vettek ugyan részt ellenük a
vagy pimaszok voltak, hogy ellenálljanak. háborúban, de szándékosan halogatták a döntést. Róma
ily módon megmutatta, hogy csakis a tökéletes engedel-
,,án4 a te mesterséged, rónlai, az, hogy uralkodj , mességet tűri el alattvalóitól.
el ne feledd - hogy békéstöraényekkel ígazgass, E módszerek képessétették a rómaiakat arra, hogy
és kíméld,aki meghódolt, de leaerd, aki lázad." további r8 éven át közvetett uralmat gyakoroljanak a
VERGILIUS: AENEIS. vI. 85r-853,
görögök fölött. I. e. r5o-ben azután egy Andriszkosz
nevű trónköveteló vezette felkelés újbót beavatkozás-
[rararos IsTvÁN ronoírÁsa]
ra sarkallta a rómaiakat Makedóniában. Andriszkosz
i. e. r48-ban vereséget szenvedett, és Makedónía sza-
A római uralom a körülményektől függően különböző bályos provincia lett. Kót évvel később, egy ered-
formákat öltött. A Földközi-tenger medencéjéneknyu- ménytelen lázadás :után szétzűzták az akháj szövetsé-
gati térségében,mint korábban láthattuk, a rómaiak az get, és területét beolvasztották a tartományba. Ko-
annexiós politika, a közvetlen uralom és az állandó kato- rinthoszt lerombolták, és timokratikus alkotmányt
nai jelenlét hívei voltak. Ugyanakkor a keleti, a görög vezettek be.
világban igyekeztek elkerülni a bekebelezést, szíveseb- Döntő időszak volt ez a Római Birodalom terjeszke-
ben uralkodtak közvetett módon, helyi kormányok ré- désében.I. e. r5o-ben kitört a harmadik pun háború,
vén, melyek függetlenségételméletben meghagyták, de amikor Róma beavatkozott Karthágó, valamint a Ró-
elvárták tólük, hogy cselekedeteik összhangban legye- ma-barát és szövetséges Masinissa numidiai király vitá-
nek Róma érdekeivel. E görög államok szabadsága való- jába. Az agg Cato elszánt követelésének engedve a ró-
jában névleges volt, valahogy úgy függtek Rómától, maiak úgy döntöttek, hogy lerombolják a várost. A kar-
mint a cliensek patronusuktól (lásd 19. o.); akár használ- thágóiak elkeseredetten védekeztek, városuk azonban
ták maguk a rómaiak a clientela kifejezést más államok- végül is a római fővezér, Scipio Aemilianus kezére ke-
hoz fűződő viszonyuk leírására, akár nem, a ,,cliens ál- rült, és i. e. r46-ban a földdel egyenlővé tették. Terüle-
lam" megnevezés pontosan kifejezi helyzetüket. téből lett az új provincia: Afrika.

,o ,I
JJ Birollzsnd zBr uBq-g8
,1euteruoldure1 sn4ruqr.ru qqo.{3
-eu3a1 891rn upJJellpau p lJo^ a:I
-tÁEa -.rateur o} 1uuazs >1as9lsraq
e8Bsse8eru ,:argu §§ aEassalazs
'rararu }9 Á8álulul Bzssoq - lel
,IgqpBz
-?zs,ful ,J ,r z? Íi?rIápIoJI3 u8q
-9u)JB ÁEe s? i3lzaíIáq aqÁu9pe
-oIoJBl !leJaruÁ8Pu 1áielJli9l
-|áuuts B s9 lBuJn n)íBIB oqÁun)t
V ,Jrs sosBlzs8^IüBq sel3z8§I
-Iáí : lgJulnJoc B JIs lrazlaÍ Á zV
,IoJtunuBul
-ou uIruoc B (loqlts sosBlzsB^ruBq
Á3a puJn n{uIB oqíunl 3D3I[eW
,19r989,r pezgzs ,3 ,a ,t ze 3o1nu
-lzsglB^'I9qJIs ..suz9^]uo§J(' u9l
-1a; uosnullrnbsg ze '[Ea (u9!)
,tu?pa8eÁ8B orsBdu! ,un .!tln]}9)
,Errolrgzsgsr u uezs9ts Eaur 1er
-^9 l3rralaÁ8§i laÁlaur'oq,turul.rol
-zs9d qL.razsÁ8s ze za '(uzeq snpru
-ou) ílnluou BsB) B e]z!J9 r?{9lru3
>IBúlBzsJo{ T§9 zP {áüu§ 8J9íII9Z§
{BreuI9J V ,BsoJ9^ snlnluou r1ol
-[9 lrí luuezs ÁuBIüoÁ3E[I B : uosnu
-r)pJ?<J E IaJ >I9tz3peJ llutuoÁu ioq
-Áuni s38állapzá{ IpEz9zs ,8 ,a ,I
,19d?l §ou9IE1I9
{3u9s9pol la1 tpezezs
'9 §oJ9^ € {gírZ§Blu9}BIB {e{?Iur3 pezs9Eal V ,Ellolzso
BJ9JE9i ÁEau sg ([nJg{ eue19^ IBIIBJ ÁIBJDI € 1soJ9^ rrol}q
-qoÁ8uuEeul f&t zu Iwtqutop sIIEuIIIIIA B se sIIBuIJInö B
(snuqtnbsg zE BlIeIEoluBqB8Etu JEIüIüI ÁIoIüE'l91elnra1
soJ€^ B elle^ou qqg^or snIIInJ snIAJeS (epo1n ,.,11a1
-IselJI sI l3{elelzn (lt4o4ou.rescdolzso s :>Ieuazze)lldo
Á8oq '>1uulosou98elu llole8olzso reioÁIoq InJo{ IrmJ
-oú B B" 1ulrezs esezÁEaílal sntlt1 ;vset(6LS-9l9
,e ,I) ^I9JDI
eJeíepl BsEpo{IEJn snIuInbJBJ ,I ]s9p9lí3J B lze
ÁueuroÁ8eq V ,{orelnd9zo{ sBIü se {otuoldruor'{ezgqgl
opuBpBJ?ur B {ellnd9Eaur Á8oqe '1elde{ ]gsII]{ ..qqBs
-€IsoJB^" sr 1es9lndelel gzaÁuJo{ B :I{ >IEuor}{BIB loJ
-3lzoi sa 'tr9qÁun>1 I'ünJog E i_€uoqlüoJel ue8e^ pez7,zs
,
L ,a,t zy,^Iaq Iseze{lerue] 9.J E 1Io^ snulllnbsg ze e,rEo;
,8 ,3 ,I z8 s3 c}oulruod B BllolzsB^Io BqBEBIü
,ll§pJsaJö]oít8Jur uadlgtu ug89rr |glp"z?Zs
(l1nput
{Eu9Joi ioíIeJq e;gur eígpuoEaJ {eu§epo{o^ou sglndelel I§nuIlBIEd € ze qq9s9)
snüeu s3 snJnlüou ÁEoq'auza>1 ,l9soJB^ Eaur euoltdelB uosnul]BlBd B snlnuldu ]ulJezs
-l3^ol zB 1oqqa'uo.1qozs e 1erlad Áleur'ÁueuroÁEeq e 1uIIüBI€^'>1otezdele9qÁun1 t.ro4sen
-a:azs st BaltlapaJe {aJJ^lsel B EH
,llo^ soÁIaq gIJ)FJlsuo{eJ B ÁEoq lJ9lIeJ uosnullBlBd E {BuBIlB^ eJ?r?IEotrI §9lnd3lor IsO
(soEíq Luau u9IerI9ÁEe ep's?tJzs ,lI9EIozs
In9ÁIeq Is9za{]euol >Iouíaselndelal {oquoó
-a3at4 t.ro4 zsuozs3u3J :edra>lr zy
,sBlollB (9íE^
gzo^uJo{ B E^EoJ IglpEzEZs,oI ,3 ,I zB sIuBÁEn tunJo{ V
lzsnJ]3 uegr3qarl{ ,{€lloÁ
,a ,l nuuelselu zuoJq >IoJrs sosglzsB^IuBq >I3za ,8eW {9}I9IB1 uouJ
19:9íer oo§
§9 za zg,..SB)IJúJ IurnTIo1Id6" v -nJod B
uBqÉIuolíllBtuoÁu lqqBJo>IEeI saFdelel uo{B-I
-nd9 zy ,uaq-6o§ ,a ,J ellaruszs
1o;
InsuoJ r9{ gsle zB s? '{?rrar!d9
,ugtuoÁu pers
{osnlulnbleJ V
-Je íf) B{gIDInJl§uo)eJ {BuglBz)tol
-uoq 91uolduelgJ llelu3zs iBuB^ aruqu snqml,pffi
-.lJuIW s? >JBugunI '{euJarldní v
zV
Művészi kivitelű terrakottafrrz a |§j:-i]i|]il
Regiáról, a Forum egyik szakrális
épületéről, ahol a király (a köztár-
saság korában a rex sarrorwn) val-
lási teendóit végezte. Az elsö Re-
gia az i. e. 7. száz-ad vége felé
épült; a frízzel egy késóbbi átépí-
tés során, feltehetóen az i. e. 6. szá-
zad második felében diszitették.

A Forum Boarium ósi templomá-

nak közelében talált szoborcso-
port Herculest és (vélhetöen)
Minervát ábrázolő töredékei.
A szobrok valószinúleg az akroté-
rion részétképezték, amely a
templom oromzatának csúcsán
állt és diszitó elemként szolgált.
Az ikonográfia és a szobrászmun-
ka stilusa keleti görög, Ióniából
származó mesterek kezére vall,
feltehetóen i. e. 53o táiékán ké-
szült.

Fekvó oroszlánt ábrázoló kis-

méretű elefántcsont lemez, foga-
dalmi aiándék a Forum Boarium
archaikus tempiomából (i. e. ó.
század második fele). Az oroszlán
hátoldalán etruszk felirat - ,,araz
silqetenas spurianas" - valószinű-
leg annak a személynek a nevét ór-
zi, aki' az adományt a szentélyben
elhelyezte. Egyike az archaikus
Róma számos etruszk feliratának
(lásd z:, old,).

Az Oliimposzra visszatéró Hé-

phaisztosz. Egy feketealakos atti-
kai kratér (borvegyító edény, kb.
i. e. 57o-5óo) töredéke. A,.Lapis
niger" szentélyénekfogadalmi le-
letegyünesében találták, A szen-
télyt ettól függetlenül Vulcanus
szentélyével azonositották. A tö-
redék ielenlétét ebben a környe-
zetben nehéz véletlennek tartani:
azt bizonyítia, hogy a rómaiak már
az i. e. 6. században azonosították
Vulcanust Héphaisztosszal.

-oJ B Jo{IIüB 'Ingpl9d Á31 ,asapeueleldgule saíIal {os
-ore,r zsa3e se íuaqe89s.r9l rl9p BII9ry uasouolni 6u3>I9pI^
esglnlzsnd >IelalnJel ÁEeu :raÁuatuza{le^o{ uelle^zo>l
>Iaues9Jo}eq IBqIuuBH {B1IoA tlo sI Joz§olg.erc8esupze8
BII9IJ rroluq ueqÁug.rt 9z9qu9ll}{ 19{ sglosl^p€q V
,]o{l]ípl_oJ
l9llouse^Ia s9 4alpeÁuaEezs
-Ia ueq9Ee{le^o>I sBpo{snJoqE[I opuBIIg 9uB7 79 uopez
-€zs^9 I9J lultu qgol E {olzse;ed t Á8oq .t1ol ze ala( qqo1
-ozseqtuazs8el s9zollg^ V,}]ezaÁu9wpere 1oEeslu,rrer8u
soÁlns uelnzu reueÁ1o; a ílnlzsara1 luoru uo§9In{BIB1€
Á8eu 8esepzeagzeul rcíIelr ze uaq9lela ,1oqroÁueruze>1
-t3^o>I qqeÁlotuo4 Á3e,r qqeÁlau e4rrlod 9}}p9tl IBuIoJ
B ]Ia{9zJa IuOu ]Iunues .rulgr;
1nípn] Eeur ertÁuuetus
Gueguozu o1ec ,DeluDIa]
{€ugsgl€q Dele^Zo>I sBupoq IBu
-ol€{ E s9 (eqseE8nJezsso llozoq lessnuzíuelleq € IUJ9J a
1ture'1eueselBl{ g]zs3llnz suzseqíequrol€]€t{ so sez+Áua;
e (Ees8vpze8 e uoíluuella s uas
(Igq€Jr.lrF>í 3oroE e
-uJeIü uopgtü 9ro4e Á8oq .]lepa4erol e.uB ]9I{3}
,st
ta4ed9u terlelr
z€ IueuEI{'91e eípe l9leu9lJ91 BIuoH {BsJuIeu 1elrtu (ueq
-aulou e8etu e o1uppeÁ8e saut?t.lg zV ,{€1p9JI ue,rleÁu
Eoro8 (eropld sníqec In9pl9d Á3r) 194unru l]eu9lJol
IEJo>I ,I9J9II9q s9
V IoJEIugdl]ltu lleu9lJol lantc sam?l.Lg
zE sa loJsele^rttupl_oJ B s9z3{3u9 }peJ€tuuual
'- {T.tllzg1 uolüsl lgne{ue^Á8auzezs c4eutvlel)ouozs
ol
-e3 t1o,r eíoltposc Á8tu r>le (orect3 - >Iap9zseq {E7zoltel
,llo^ euapJo olBc osollueJ3l8etu €ZoJd
9zo{ Ia^}W ull
-elv ,gzJezsellezs (?t-zot l9r-o8I ,o ,I ,q{) snIIIJnT .3
sa >1o-rrerp98err (6t-o6 ,g] I91-o1,I ,e ,r) snrccy ,] .(3I
-oEI ,q{ I91-ozz,e ,t) snt,lncecl ,W 39tu 1alzofJelezo1
rcílule opeTIouIaDI uoIBpoJI uIlBI IBJo>I y .(>1urpeluu
-uua;8rlureíduu re.rnru snlluaJal se sntne14) >I3D9}I9{
]e>Ielpgtuo{ une1
(nsn1lls 3oro3 uarÁuustuele,t
ueíale
pezezs ,? ,a ,I zv 1tle (rues JaJV snnueJe I.dív,4ílge zE
sa snllB}s snlllce€c BlIe1 8 (sn}nBld SnIJJBW ,J I8IJqLun
zv 94íe utp11 Io^ uIeN, Ioq€soJ€^ aerpnd'llo.n sndes satu
Etpad snruug 'rctuedtuec o1azsaq ue,tlaÁu snJso snT^eBN
: >1en,tlaÁueÁu€ uIlBI >IBlIo^ ureu {eJeque ze 4aza KBotq
(1e>1
'Iuel}IrueEetu soulepJ![,]B]J} la>Ie^9luurzs luttuele,r
-eÁusurel1o4 snlrda uege>IpuFu :rylepgd ape^9{ (69I
,a,r) snruug ,§ sa (ooz-§l,z ,e ,I ,q{) snl^oeN .u3
-6€z
'u91I9{ 1e>letpe6e.r1 opdelr ue{IlapaJo 6o.to3 s9 ,l9s9t
-lpJoJ uIlPI Bl3zssnpo zB ellolIZS3>IIa sncíuoJpuv .Bqeul
-95 ru9lÁ1o3oJ >IB]zoT{ ugln elsalo zseJBII]aq-zLz .e .í
lr4e (sncruoJpuv snI^IT .]1o,t reqtue Eo.ro8 or1 9t
-o11u us,tle,(u uIlBI
lullepolr (9sle zy .ezzoq lp.r9í usq>lgr
-Jetu 91uop sI o1E3 eEeu zeqs9p9l(e3 e íle,rgpled qqgur_rr
-eqtuezs8e1 e 1e8lozs as9p9l[e1 uIoIBpoJI uIlBI € uequozu
EJ€sBI€IIJJoJ]9 llulJezs 1aÁueEr IBuIoJ {aulz§e 8o.roE
,{o1lotü3 uBq>IBzsopl
zB uoqqe le4eÁleu'{oulartdgzg{ 1111d9 uetuoÁu e]utru
Eoro8 nurBzs,(8eu e a4rÁ3a {ÉsJzg .19s9r}ser3l >Ioulelnda
nsndlt 8oroE Á3a .4eueíelqrzeq g§Ie Blugu ueíopr e3
-gsJo}uec 'ueq-i3 r Ie o]IepuoJ o1B3 .>I9rrol!zú3r zeq4ela1
-69s>lnzs TB(uoJ B qqgle lu>Ioze eq .ueqlasa zB ucqq€ >IEsc
ap 'r9ler9nr9 {gruzsa Eolo8 t e11o3o;rr9d 1oqeze8r írtop
(1nzo1
-Btu91 13>IDI€ 1oze uu>Ios 1uíul
.l9r9tp>1 Eo.roE e
alJotusl ueqqoí se 'pEoro3 ll9z§eg sr e3u11 ,}gs9lzseíJol
oIJBzITI^IJ Eo.ro8 e e}zeuello I9q}eI91T9Ie oJaul IüoN
WHogiIH SiI OYSTYA
t§
,uella selegzssl^ oIB^ I€rutüolelgq e s9 grcdn-r-ro1 e .s9ra3
-alzse.t8aru B 19z§ llatue uerleÁE se .BJgsEzol9IJo{ §azg{
-erlg>I E le>leÁu9rrrol TBuezz}IlÁEoq'elzeuqe8rozs o1e3
'Ignel9zo{ B lulnuo^€zsslrr tlo,t ueleilua1 ueq-i3r -e -r
Il39,r rreFu sepelu9l re>Flrlod t.l9 r9Álaruezs B DíB
'ualle ordrc3 ueíd9l1a1 Á3oq (upo ]911az3^ IesallzseJoJa
llel aJ9s9zJoEau 1eugsgtJalozsso soÁueruoÁEeq BIqJ
-JB8IIo zv:ueil >1oÁu9tuoÁ8eq IBII91! Is9 zB l}ozope lal
(113IIeu
-lelerzsn Ál9ut s9 {eÁua.re uepa1g{Jel§otu E lll9zs
erlrs'1eselu8o]nurc3elü €qel ..>IElsIueIIeq.. B erloÁu,n3
-DI olBc ,uotelÁIoJ ropotlnelg r.uo8lzs ss n.rezsÁEa uesol
-Bpnl DIB 'allazatl(6tt-t€z,e ,t) rosuec e (ole3 lel9zue1
-1a ,Bzsn]In{
1otuzÁuert a193ueÁp zV fit{Igu s9lp3ol9^
ol)ezíIí^l)8oroE e (orcdnrto1 .sepo?epzeBBour ru9Á3a
'u94o1ele,rrq e so8uasre,l, gpgzo>IoJ :Áueurpere zV .{lI
-e^ IuBlJ€l rs9d91 4erpo4redr 1oselag ,{elpe)Ja>I
Ie+IIel
-eJotusl oIB^ IoJBJl}In1 3oloE B s9 (>IBuB}ÁIoJ }opgul]el9
ol83 oz|}iual (opo41elrq Á8oq (I91{€l6ue.ruaÁ3e >InIa^ B >Iel
-ZgqugIBT sI uBgqB {3Jeqru3 zB {ezg .IgqIel3Je>I s9leza^
Ilalnlsel'9loz§ eJ^o Á3a zu 1euaÍrgrq ÁEoq (snuTuIuJEIc
se otdrc3 lultu .>Iou]euaÁEe od8elscaq ueÁ1o srueÁEn al
-]er 9^910qel (lleleza^ z3qTaÁueruzal]aao>1 rc>lrrrlod seÁ1
-ezsal Á8oq (uequozv o1e.tuualtÁu .1o1opur nelro4eÁ8
Eteu ÁEe ueÁEn >19ueqloze3r rs9rlí9 ze 7z8. .{9uollqqezssoq3eru
Il1 uoJgreq sa,leÁ6e 11oquzsEsu pl19 Áue^Jo] B ]€selez}q
-3atu 4eraza,lpel{ saJa>IIs e Á3oq .lotelroleÁE e lzv al;lnzs
89sptazs89s4nzs IBuolBT uaíepr n;oqgq ITBqIuu€q V
'il9{eE9srzsD
qq9.J BJJvíqe tlopgz3l9l{ s9 .1e89stlnzsa; B {atpe]e^gu
-Eatu 1a,lesape>IIeule uozseq oreí 1ullete,trq E InIaq uBIqJ
-reEr1o t.roleuas e 3p íaJ13I l1oí ÁIlsueÁ8e el(e3Á3e ueur-ro;
-uaÁp í11o11u9zs 1eusoÁueruofEeq ese8uasle.\ loilod
-osJ se 4eu9ÁEa zV ,€ulo^ {9rI€Jn re89s]e,rozs sa}el{oJo
s9 1Ins9pu8II9 (sarua8) {opgl€sJ ..Iseuleu'. p r9TIrTIod
IEIügJ € Á8oq (tuzolet9lleJ sculu
(1osutu
{und€ I c IBtIBuozEpuItu
1urtu'1e]}ol.rel qqB^ol Inu€I}€tEI{lBlt,t ..>1o3esler
-eq" Álaureu JBg f luolul{3r 1eulougd I€{IlIIod gpuBII9
lleleqel rrre§ ddelrtuues IBToIJ{E4 V ,1euezza^vzs al;1el
-1o1eí ozelps>I BJ>Inw€zs B uoselzsBle^ e Á8oq (1s4rel;q
-ped s9 le>Ilosuellc ]9}]or}s93zotu s9 .>19slrsop,t8etu le>l
-Ies9z]}]I{I9J IB{IlIIod ruoÁ8a Á8oq (azsso ryr3o; rr9zy
,{9rroTIB reEasle,rozs Joq p€ {ouo{oJ se >IolgJBq 1B{o]
-rodosc y,de.rezs gleze^ B
}Io^ gsurlllgou llolzso BJ{o
-lc>IBrJ 96uesJa^ 1essutuÁ8o zB u€gsnlgues e uuqu3e141
t.ro1
,e.rero1,,(uere rze3t tuoprn
-Buos € Jutul
(el Bzssl^
}lelul]er Á3n gq9s91 oracr3 í11o.1
B>IBzsJo{ s_BlilIqels se ruop8nÁu e
1oq]uoduezs relrlrlod
snporred e zg ,(,o
,nn ps91)
ueqpezazs^e oleno4 l939ssnu
y -nqlJl I^e ,zEz ,e,I §nuIuIIüBId ,c € {€rln>I1l.rEaur ue8r
-uaEt sr 1osepBluut IueIIe puoJ oIIBuuaJ € se .1e4aÁu9,1ro1
g1931ozs led9u € >Ielzotl uBqq9>I}IJ arÁ8e - uIoIEJn IJo1
-euos E r19-t grropeEo;Ie upsouelellg uagolo>I d9u e l.rezo
'leletulepoÁuoq lqq9s9T ipetu_€r ueq8elr.l, 8oroE rtele1
e 8au ellop1o IaJJa{Is eJpuoJ ]elnl§e] u ze sa .uDol1Áu9lr
snlBuos B llJoqgq IueIIa IBqIuuBH e Ie^Iu - uo>IJs IB{IIII
-od ,u3q9}al9 t8esepze8 s3 ItüI€pBsJ9] .re>Irltlod €II91I s9
Bluou aq {elzo{le^o>I >IosBzo]I9^ o}€qaJÁletu ue4;ezsEes
->Inzs l€^Bs9]poq8au1sueíecuapetu .reEuel-rzo4plog y
reÁu9tuzelle^o{ >1eu9ll9í3J19I tuo1epoJIq v

Ez a Falerii egyik templomából
szÁrmaző szép Apollo-torzó 1i,e.
4. század vége vagy 3. század eleje)
valószínűleg egy Magna Graecia-i
görög szobrász alkotása. Jól mu-
tatja, milyen hatást gyakorolt ez
idő tá|t Közép-Iráliára a görög
l:ultúra. és kiváló példá.ia az ,,ita-
lo-hellenisztikus" múvészetnek.
A Forum Boariumon álló kör
alakú templom (majdnem bizo-
n1,os, hogy tévesen szokták Vesta-
templomként emlegetni) valószí-
nűlegazi. e. z. század végérólvaló
és a legrégibb fennmaradt már-
ványtemplom Rómában. Stilusa
hamisítatlanul görög.
maiak i. e. zo9-ben bevették Taraszt, valamennyi lakosát
rabszolgává tették, és az egykor virágzí városból jelen-
téktelen falu lett. Bár a háborús dúlás nem okvetlenül
veti vissza a megművelt területek termőképességét,a
lábon álló termés, az épületek és az állatállomány el-
pusztítása önmagában is elegendő, hogy a parasztcsalá-
dok tömegével jussanak koldusbotra, és kiterjedt terüle-
tek elnéptelenedjenek. Az áIlandő hadviselés közvetett
velejáróitól még inkább szenvedtek a parasztok: az ő
vállukon nyugodott a hosszan tartó katonai szotgálat
terhe. A hagyományos római hadviselés p araszti seregre
épült. Ez a forma megfelelőnek és hatékonynak bizo-
nyult, amíg a háborúk a szomszédokkal vívott, idényjel-
legű, évszakhoz kötött összetűzések voltak csupán; a
hannibáli háború alatt és után azonban már nem felelt
meg a rómaiak hadi igényeinek: temérdek katonára volt
szükség, akiknek éveken át folyamatosan kellett s zolgáI-
niuk a Földközi-tenger medencéjének távoli vidékein.
Becslések szerint a közös római és itáliai sereg létszá-
ma a HannibáI legyőzését" követő 35 évben átlagosan
több mint százharmincezer íő volt, ami Itália teljes férfi
lakosságának igen magas hányadát jelenti. Számítások
szerint a római köztársaság utolsó két évszázadában a
felnőtt római polgároknak mintegy t3 százalékaállandó
katonai szolgálatot teljesített; tehát a felnőtt férfiaknak
több mint a fele életéneklegalább hét évéta legiókban
töltötte el. A kisbirtokos parasztokat tönkretette ennyi
katonáskodás. Sok parasztcsaládot hosszú idóre meg-
fosztottak a nélkülözhetetlen munkaerőtől, de a veszte-
ség végleges is lehetett, ha a család férfi tagjai elestek a
háborúban. A gazdaságokat elhanyagolták, a családok
adósságokba keveredtek, majd elvesztették birtokaikat :
eladták a földet, vagy elűzték őket róla. Siettette a folya-
matot, hogy a gazdagok a sikeres háborúból szátmaző
jövedelmüket itáliai földekbe kívánták befektetni. Az
eredmény azlett, hogy létrejöttek a nagybirtokok (/ari-
fundiumok), és a korábban kisbirtokos parasztok által
művelt foldek néhány család kezében összpontosultak.
A gazdag pénzbefektetők parasztcsaládok sokaságát
űzték el, és munkaerejüket rabszolgamunkával pótol-
vÁt-sÁc ns RBpoRr,r
.., -,^,",,".-.,".=_,,,,,.,-,",ffi
=
ták. A katonai győzelmek nyomán tömegesen süllyesz-
tették rabszolgasorba a legyőzötteket, s így bőséges volt
a rabszolgakínálat, Munkacsapatokba lehetett szervezni
őket, hogy elv égezzéka nagyméretű m ezőgazdaságiv ál-
lalkozások által igényelt munkákat; viszonylag kevés fi-
zetséget adtak nekik, és külön előnyt jelentett, hogy nem
terjedt ki rájuk a hadkötelezettség. Így hát a gazd,agság
és a rabszolgák beáramlása kedvezett a latifundiumok
kialakulásának, noha mindez azoknak a győzelmeknek a
gyümölcse volt, melyeket a hadseregben szolgáló itáliai
parasztok áIdozatai és erőfeszítései hoztak Rómának.
Ahogyan Keith Hopkins írja, ,,a római parasztkatonák
saját kisajátításukért harcoltak".
A latifundiumok növekedését az i. e. z. században ij
gazdálkodási módszerek bevezetése kísérte,melyek cél-
ja az volt, hogy a birtokától távol étő földesurat a több-
lettermény eladása révénkészpénzjövedelemhez juttas-
sák. Az új rendszert mutatja be Cato A földművetésről
című értekezésében,mely eí a szerző aközépbirtokosok-
nak szánt (a z5 és 6o hektár közötti birtokok tulajdono-
sait sorolta ide), akik rabszolgákkal dolgoztattak, és bir-
tokuk igazgatását ott élő rabszolga intézőkre (ailicus)
bizták. Cato főként a szőlő- és olajfatermesztésről érte-
kezik, ami magas készpénzbevételtígér,de csak akkor
gazdaságos, ha jelentős indulótőke és kiterjedt fiitdterü-
let áll a tulajdonos rendelkezésére. Ugyancsak jót jöve-
delmezett a külterjes marhatenyésztésés a juhlegeltetés,
amihez szintén tőkére és jókora földre volt szükség. Óri-
ási legelők álltak rendelkezésre Itália déli részén,ahol
egész vidékek néptelenedtek el a második pun háború
idején. E földek jó része formailag ager publicus vo|t,
melyet Róma kobzott el a Hannibálhoz pártolt szövetsé-
ges államoktól, a római kormányzat azonban szemet
hunyt kisajátításuk fölött, és nem szetzetíérvényta bir-
tokolható terület nagyságával kapcsolatos, törvényes
korlátozásoknak. Feltételezhetl'ük, hogy ugyanez ját-
szódott le az Itáliamás vidékein fekvő ager publicusol<kalis.
A földjeiket elvesztett parasztok közül sokan települ-
tek át az itáliai városokba, mindenekelőtt Rómába, ahol
sok munkaalkalmat teremtett a gazdagok költekezése:
55

,]Ind9 BJ9(9]ultu
lJÁIaluJzs snlq
-zsüaltaq lzsopoqJ se IuoIüBEJad
g|uosBI{ s? (iIzBIüJBzs I9J939^ pBz
-9zs
,z,e,I zE u3913I{31IeJ sáunÁ8á
-]alnd? seu{elBq V ,I?uaralnd9 llaq
-eloi IÁuuáuI?I8^ €IugN llo^ qqBs
_oÁu9^l9l (arsauae:6) uBqBuulsal
-a6 aÁlaluazs eruoErurud 8unuod
,iBlror!pgtl
rr9r ru9.ruÁ3a uuqgtu9u s9 ueq{o§
-oJe^ IBII_BII zu 1alalnd9 sII9luaIIJ
-nuou nsnIl§ Eo.JoE B Á8oq'B(lEl
-nW ,iIzeIIIJgzs
|oq]Bzsgpl zB lgq
-qrueÁ8n sa (rlrp1o ,§§ zB ps9l) IE^
-stuoldulal IunIJEog tünJod mtü
-9r u lelnur lo8usgposeq Á8Bu Btu
-oJdujer PpJB JoI (JnqtJ) Iro^IJ
,u3q9I3J
>Ilpos9tu pezezs,z,3 ,I ZB aq ual
-aza^ Áuá^Jol sour_tzs taÁleur'8aru
tll{gJo l?Jazspual s9zB^Bzs so{
-lJl B 3lur? zV ,{9ÍpPaI ]B{nlBz?^
-pzs Á8oq 'r9 1uupepq (suod) u9|
(IozBJqB
{Bd Áua{sa)l.{E3 {DJB rB)l
,J ,r)
-o.t931od 9zas9lr;Á3 (zI I-€I I
áí9uJezued B^JaN snIuIJn,T ,d
9§
g^>Ia^ou s9zocuoíl zB (BsB8uIEetu 8esuolztq gsleq
,]3pueJ seÁu9^Jo]
V
B Ila8aÁueJ S9luloezsso §ouglBrlg 1'aotq'lezze >InIuZeu
(sI
r]aIIe>I equlezs >IBu>IBIB[u9J € se u8q9n91l aI {B]pgzs
-rgí ]oSg8JB^Bz gluosBr{ 1í91 gpl Za ,IuJe^eI lB]nSBInp
(Zoq
-zoru8euJ llnJeils uBJB >IáselIZseJgJo ISBtJo )ESJ sá
-49PBZ9I B >IElzo>IBIlBsJ lelzazll >IoqBJ Do>Iozs € :uBqBII
-IJIZS DI ]Jol saI3>IIoJBEIozsqBJ ltleJgtuÁEEu uBq-9€ I ,o ,I
,roploJ € >I9ÍIa^rttu >I9 (Bq
rl3ÁIeq )o1zsBJ8d pBqBZs B Á3oI{
-9II9u l€}zoq ]J9z€ ]o)íI>IB '>1gElozsqtr u 8eur >1aluala( 1e,l,
-e3eugt Á8oq'uetls1 1o89suulcl8nÁu 9,14e,rou'Jozspos
-BW ,Bq>IoIEeI B luzoJoqol le4ocuoíq zgqou uoÁIll'u Á8oq
(4osgr.ro; B {IlIIueEeu sI Jozsqqgl ueq{e^e 913^0{ la
-o§ I ,e \zv,enB|ea|ozs IBuolB) B
{BSBIuIB>IIB T€lIo^ tueu
9qq9l s9 '4erpeÁllns Bq9Jos {oJ9}eIoJd B )o}zsBJBd 11o]
-zsoJEeu I9DIIB>Io1JIq B :I>I >IalInJe4 1oqÁprzso ?np?spu
ZB uBsoÁu9tlloÁ8eq 4qe 'l9tu9zs 1ocuo(4 glBqzoJoseq eq
(sI
-8araspeq e eualua{>losJ u€solezo]oJ ]JeuI ]JezE tüeu
-Eq']a>IoJeqttle zB leTeza e7191uop BqJouoÁu uatu'ueZB
{BsJtueu'esglTrozsr1 So}8IüBÁIoJ {olzsBJBd so)o]JIqsDI
€ Dalle{ r€IIJIBpoE8V ,r9uleÁEg >IEsJeuo{ E elInJa>I
Ie
uleu Itu€ 't1o.n
esgteq1gllelu gr}uBlBl8nÁu sotuuzs 1eu
-9s9p9l{aR4 8Bs€pzB8J€Id B s9 >IBul€uTBÁIoJ Is€posoJ€^ V
Ie}eIJ9spltllJoJ3J ]osnqJJeJ0 V
,
(ueqleralÁ8n solclosJde{ Ie>plasepozJezs IuBII9
lzs3J {elleqe^ tueu >IoJol€ues €) n^t{ uosnl€ues e >IBl
<iBu>Io§n uocqqnd
-lo>II€ lolJodosc>IepJ9 sos9Á1oJeq {IlB
gleze^ 8 1uoÁ3B^ >IesepozJozs
{Bllollsolzlq lBtul€lBq s?
elp,la zv ,>IBuElIsoEoÍIoJ (ueq
{es9pgzJazs a erleÁlour
-a4Álaruelerr {e8esÁue{e^al BIüB Á8u,t (uaqele]9^s9pB
(uEq9tuoH IuIBIBI
{OsgpgzJazs e Á3B^ lZs3J euue^ eu I{B
sI ueqtue uepeÁ8e euuel soÍBq Á8oq 'uÍ.q zsolqnlod ,>I€l
-rrq 1e339s9ru3leí l3gsepze8 Á8eu se >Ielzoq 1aulapenoí
sBsnq (>IoJosu3J 8 3qJ9q >IE]pB lu9Tu3^e1o l3>IeÁIotu (]es
-apgz[azs ,r93oí nalreq oJBÍ uBln
V {euesapazseq 1eíp
{oploJzo>I B luItuBIB^'(wíp I9l9{Il'1otug,r) )gpe rrele^
-zo>I B s9 {Bu9sgzgu>Iul{ {9Áu9q o,ra1 uequopíBln] IIIEII9
ze Eaus {9]IoJ9s9^ >Io
Eqq€^o] íer9s9r119orÁIoq s? eJes
-91}d9IeJ {3^9luzo>1 s9uI s9 1etn '>1alalndezo{ B >IeD9}9)
ls9pgzJezs, 1vu1osnuDJxlQnd :i'9lza nau rel9r1119zsu98etu
B lo{ezg ,]Blpo>Isopuo3 1o8esesr9l sa >1aÁleuezsu98
-BIu o8uesJe^ 1esseruÁ3e ua>IasepozJezs IIü€IF zeloJsez
-Jazsaq y ,19qlere,rÁ3a; se 1oqleÁ8r9l ts9larazslaJ'Igq
-gqnl rleÁu98l rs9lrgdu9}n seJazspueJ flstue '11o,r 8aras
-peq e p,rl4E9sr91 u(91l9s9ala; qqoÁ3uu8a1 1alauJel se,\
-Bluzg] V ,>I8rIo^ sI leÍluodzo{ redtst4 s9 Eessa.\9Lurza:1
- o1ndele uelunure8lozsqeJ u3gleqerleJ - € {osoJe^ V
,9Io oJlor
{9}}o1TII9
-nluBtBLü B E3tü ellalJ9s tuau.{3or{'r19 uuqqe 3Egsdazs -elEes4nzs Ea.respeq B 19zs9J e,re( l9q s9 1ídeÁE gIt[Je{pI
,1lozo{
}aza^Jel V {aÁue6ezs B Plu?]zso BuIo^ rralle) IeJ 19r191a3a1 IBII9II-I9p E 8}tu'BJgtugzs reÁuarure] >IoloilIq
loplo.J llezJozsBzssl^ B uBlnze {euÁIau 'eu1ol lle1 elepe -ÁEeu e l]alurera] locerd asopa{elou iosoJ9^ V ,(>1er4ozs
-IaJ E9suozlq r.l8B}uJoJ9q Bs9rí?I{aJE?^ s?Ie13^o{€zssl^ V Iuzelel9lleJ ro>1Á1o }ttue (atueln 1es9zelrld9 ze EuIo^
,>IIIele^o>I€zssI^ uaq?^eu ldJBI|E ze 8ryod ra1o>1or{q gpPI luo)plosc uoq{a^9 se-o€r e ÁEoq '19r{uoztq er scutu)
-Bq8au lza zB <(unJaanl ooS) {EuJgr€q gslal noqBzsEau uuq>IosoJg^ lBII9lí zE s9 u€q9rugd Jos }InJe>I u9rueÁ1o3
pez9zs,z ,a ,I zB oDlaÁIetu (Io >Ig]]I,r
ueseÁu9^Jol ur9vryzs ozs9J 9l3qe^ EquopÍElru lu3Á3e 1esaze1l;d9zo1 se39s
snJrlqnd .03D ze {ouzeJezs 1Áu3^J9 ÁEoq 'tuetlsotztq -1I9{ B }zs9J gpBJBLuuuaJ V ,4auEerespeq B elolaq )€1lo]
Bru9^PI Á6! relelrualploJ sa8?s{nzs V
,aJ{e{I31]]o]zsoDl -;solztq tÁuglul9lle s9 ]oplosz stÁ8ea '4grrorlplo; ullosgl
I9q{3pI_o.Jz9{ E aI {?srIdeIe1 EJÍ!"t lB{o]zsBJ8d llolzsoJ8etu -Ipgq lqqg^ol 4esc lut8atu r9zs9l Á8eu {elele^oq íuBIIB
,IIüIBp8JJoJ zV ,BJIB>IoIJIq I>I
Igrln>loulq E ÁEog 'ellostaeí lzv snqJJBJc 4or931od IBIüoJ lgpe uelle^zo>I {ellol
-3^ tuau uBqgII9u u,l3o3 19rru s9
(l9Áu9urzeluí unlnqxJl
luoz§I^ a^lulial rgs9rBq §e8gsleqel 'llo^ guBDI9lJguJ
uBllozoÁI9stuBq o^lul{al r9íguJJoJ írpd9 ursglopuoE B {9lloJorle ugrn (1,9r ,o ,t) EeszeÁ8a D9}9] IB^€Iuope>I
-Ie lJezsÁEa Álaue'1119 19qÁu9^Jou9I3B uellaÁEa BsBpIo -eyg e ítalsr9^aq 9p3Je lgqgpu se IoqJJBsIp€q JoqÁueu
,zoq9l]9íaJ]9l
-Eau rlopuo8l9 uBsodEIV ,rr9zr;r JJpuoJId€u snqJc€Jc ->I9sz uJBII9 ze 4ul8gt eolaEazsso IseIJo
,e ,I
snIJeqIJ ugÍapl BE9ssnunqlJld9u 'ueq-€€r ]9s9plo 89supze8cetd lloposel§oJe^ e 4ellnlglgzzoq sI >Ios9píjl)
,BJsBzoi€Jozs
-6au 4aÁlour'49ur9lqord e {ozB >IB}Io^ IoÁuerulnro1 soE I1IIBIIE zV se eJse13331zse.t3etu rc4l1od
-gs+JotuoÁu snlglJBleloJd lagsupze8gzetu B'IeE9sz9qeu 'erloselelp8lozs 'eJ{a{{Ic ts9z+Áu93 e lzu?d B >I91J9zs
!\nloJau sg 9YSTY^
 vÁlsÁc Bs RBpoRra
A Gracchusok földreformjai
A Gracchusok agrárreformiainak
hátterében háborús válság, a vi-
dék elszegényedése és növekvő vá-
rosi elégedetlenségállt. Az itáliai
szabad parasztokat elűzték íiild-
leikról, és helyiiket nagybirtoko-
kon dolgozó rabszolga-munka-
eróvel töltötték be; e folyamat
eredményét i. e. r37-es etruriai
utazása során tapasztalta Tibe-
rius Gracchus. Néhány éwel ké-
sóbb nagy rabszolgafelkelés tört
ki Sziciliában, melyet kisebb lá-
zongások kisértek Rómában és
Itáliában.
Tiberius a megoldást a szabad
paraszti osztály Ú|jászületésében
látta, amit úgy képzelt el, hogy ál-
lami tulajdonban levő ,,közölde-
ket" osztanak szét kis parcellák-
ban a szegény polgárok között.
Agrártörvénye politikai zűrzavar-
hoz és saját pusztulásához veze-
tett. Az általa létrehozott íiildosz-
tó bizottság azonban képesnek b!
zonyult feladatának végrehajtásá-
ra; munkáiának nyomát őrzik az
Itália különböző részein talált,
feliratos határkövek (terminu-
soÉ/.Gaius folytatta fivére mun-
káját, és fölélesztette a coloniák
alapításának hagyományát is; leg-
alább két, általa alapitott coloniá-
ról tudunk: egyről Scolaciumban
(Minervium) s egy másikról Ta-
rentumban (Neptunia).

A ttlloldalon: A Forum Roma-

num Septimius Severus diadal-
ivén keresztül, a Vesta-templom
irányába tekintve.

lajdonhoz fűződő hagyományos jogokat ; ellenkezőleg,
csupán azokat sújtotta volna, akik megszegték a tör-
vényt. A gyakorlatban azonban Gracchus törvényjavas-
lata komolyan fenyegette sok nagybirtokos befektetése-
it, s így heves ellenállást váltott ki. A másik oldalon él-
vezte a nép támogatását, különösen a földművelő prole-
tárokét, akik Rómába sereglettek, hogy megszavazzák a
tervezetet. Az indítvány megvétózására tett kisérlet
megbukott, amikor a támadást inditó tribunust Grac-
chus megfosztotta hivatalától; a tórvényt elfogadták, és
annak rendje és módja szerint felállították a íiildosztó
bizottságot; maga Tiberius Gracchus, öccse, Gaius és
apósa, Appius Claudius lettek a tagjai.
Az ellenzéket azonban megriasztották az ügy politikai
vonatkozásai. Gracchus a hagyománnyal szakítva, a.se-
natussal való előzetes tanácskozás nélkül terjesztette be
törvényjavaslatát; hivatalnoktársa vétóiát alighanem
törvénytelen eszközökkel akadályozta meg, most pedig
a saját földosztó bizottságában tevékenykedik. Ráadásul
amikor III. Attalosz pergamoni király halála a rómaiakat
nem várt örökséghez |uttatta (az uralkodó rájuk hagyta
királyságát), Gracchus habozás nélküt felhasználta azt.
Tüstént elrendelte, hogy a hagyatékot el kell fogadni és
a királyi kincstár javait szét kell osztani azok között, akik
telket kapnak, hogy segítsékőket gazdaságuk felszerelé-
sében. Az állam pénzügyei a senatus ellenórzése alatt
álltak, s az ellenzék igencsak feldühödött a senatus ha-
gyományos jogának e példátlan megsértésén.Amikor
Gracchus nyilvánosságra hozta, hogy a következő évben
másodszor is tribunus kíván lenni, és célzott rá, hogy
folytatni szándékozik törvényhozói tevékenységét,nagy
szörnyülködés támadt soraikban, és regnumot (egyed-
uralmat) emlegettek. A választások napján néhány te-
kintélyes senator és kíséretüktagjai megkíséreltékfel-
oszlatni az ülést, és az ezt követő zavargás során Tiberi-
us Gracchust és 3oo hívétmegölték. Általános boszor-
kányüldözés kezdódött, a senatusi különbíróság töme-
gével ítélteel Gracchus párthíveit.

9I3J IBJ9r8q BII9u EBI9ITII9 s9 (IoJopu9^ 9IeJ rB8nÁu - )ou
-olnet B sa {eJeqIuI>I E - szJol u9uJeE 19>I Á6oq (rroí a.rlq
ropleueÁEn ,]grcur.lord rcIIIgJ B allo1uozole Áletu (szrol
erla1 Á3e í{osncslpJo3§ B uBq9lugpe>leyg 4au9u reE9s
-oJa^ sTIB, JoJl zsutu4 (e t9 íg{oun JosueJ ser;q e) €Jlnsuoo
o1B3 SnI3JoCI ,W ueq^3 ZB ueqqg ,>IEuBs]}puI l§9pBru
-9r qqoÁ8eu íEoq'e lgtllgzs (1er9za.rcqníod 91esl,t d9>1
lleJezspglu so 1reíl9c >IosnI{JJBJc e) sanlndod e lpÁu
tuoF{IB gza^pa>I '}1nre>1 eqlozÁleq IBuolE{ 9ríeogE9sr94
InuBI]€J9^ BuIoH Jo>IItuB
6uuln ir re ,t s9
'rsguzgl B {9r
-pzal8aru ueqruoÁu alulzs >IosnunqlD V ,Etg4os lloue]
ulou urquozu >InIBpBIo ,allelueleí r9urlezgÁE >IeuI9J3
qqusgrclee.l8el uJBII9 zB
Esplnq sozsgÁE snqcJ€Jg snlcc
eJo{ BIInS s9 §n}JBW
,ug4utlod B rII9
In^I{ - uegpgpe I9q
-glozs9tlIlot Eolop e - Áleru 't1 eu1o.1 1erple1 19qÁl9rzso
ueÁ1o reíEe1 >Ieulqqgln ze 1u9txgl lenr§ol to;tq uepe6
-3n; e s9 >1esegtÁEd9u E {nr19I9J req1o;o1eÁ8 ls9zJguelle
gqoÁEeu d9u e Á6oq 'uvquoze a}I9tuoJ (Ioqeza>I >Iosnl
-e.rlsr8etu s se snl€uo§ B Iuua^I>I 18§_Bt{u9l sgtv8zeEtzg4
e s9 e>In1od e uozo>I9pugzs ulau §nI{JJeJc snlcc ,9z§ sI
ueÁ3e1 I9JIuIJ9q'uaq4aÁEn 9}uIJ9 19 ze uozzot1tÁug,t;ol
lBot1 '9l ue.t eEoí 1aud9u B :>I9rlorlu9^1tÁut4 s9't9.1o4
-darazs,soÁu9uroÁ8eq >Io§nunqlJl 8 {gDerIa>I eJrel9 ru?>1
-Igzarulepgl sqald e {osnqJoeJc V ,rInJ9zeI uaseÁuglr
-r96e,t ETEzsJo>I gllÁuezsst.t e;gíept {4Joq9q II9qIuuBq
e >1eusgzÁugruJo>I sn>IIqJJBEr1o uelleteqllpueJ € Á6oq'eg
- q91 gzzoq u9J rues Egsl9>I so'.razspuerÁu9lllzglul I€uIoJ
e l1npua.rEatu ueqrcídely ,8rc8esrol9l4tp .reseu3 snrlnf
(ueq9u9g
uezs96e (ul3s Bugln Eeru rrgpgllgulsl uleu se
llo^ tuou 91BtIEo5 zeqqe ruruos 3119leo
,14lpaílet erreln.t
-e} IS9IJ9 rEgssglunu tglo4pÁuea;Ql Á6oq ftípv ze uaq
-zs9J §I{ tueu r939s9rueleí twleu9ugl snqJJeJc snleg
,uaqs9ploplo qLÁurozs B r9r3l9 ollelzse^ Jequle ooo€ lutr
-ezs ÁueruoÁ8eq e íre49 49rloel sa >I9uor};e4aq 1oqe '(uod
-BI
,9Z-s7 B psgD
{Bllnuo^ (a;919peuaw ts9 >1osníaqald
e) ersnutlue.lv ze rc7gJvq s9 snqcJelg ,ueípe^uozs ug>I
Eesrsrglzo>1 e Á6oqau '19rru 1euuípo>1sopuoE 6{Eu>IoI
-nsuoc e u]loscurredEeru s9 'Ilul{el 4euÁl9zss,ryreEeÁu
,)elpzo>I
-eJ ]otuBIIB ze ye [Eolq 'llgluop Á6tr snleuas V
uqs9rer6org9Je Ins9zo>Iellu tgteEougt §9 snqc3eJc ,e^
-pze4 u9Áu9^Jor gzo{Iopue.r 19.19s9rldep3etu BIuoIoJ
íeJosalJollo
9E9qrrq1 e ugípurtu 4autaÁu9arol seÁ8e
,IIBIB^IL{
)el}al 1alalJ9s14 'u9íe1 eíept tlele.ttq }ururv
Isnunql4 u atulaÁula sI Joz§pBuIJBI{ lil_lJa>Is tuou ueq
-IzI ,a,t s9 '19q939sr];ezsd9u llelzsa^ uBso]Bzo{oJ snqc
-crrg (91e3 e39^zzI ,e,t) er.lorylg ,lotelse,leíÁue^Jol B al
-lelo^Ie sa'ueqre39sllB^I>I lupo>Izorz§o IB+IosguI ru9^}{
vtau s qald e allo§euapulw,19í9>Iunu,I E9sDozlg g}zsoploJ
aI?J-snqJJEJc E o]zouolla uasoJa Áletue 'ar89suol]ap
-e391a gpu9,tyÁu6au uoqgJo{ >1eurcÁ19lzso gpo>IIBJn
louIBII9 se69sle,rozs E IuuoI 1u9^DI zse19,t'(sq ]lalzseíJel
lolelse.\eí gluosBq ueq-§zre ,I B§J9}>Ioupte.ttq 4,{3e
snqccerg) ueqÁ8.r9r € uoqgo }Io^ gsle ze tueu Álotue
(laqa,T ,loEo( oreí
'1eza,t.relÁuo,tlot u Á8oq 4aoladau
unu1 e 8ryed §e8gs}o^ozs rcIIglI lqq91 e '1oEoí;931od reu
-9J B BuIo^ >I9rdu>IEetu >IouIlBI u.,€oq (uopour Á1o ro3oí
-91zs€I9^ B IueUseI9z§DI 311el9spl6eu snqccelg pE96
,Iu19I Bulo^ ]10l3q3l 0J9Ie uBq
-BJo{ snqJJBJc snlsc re4eÁuguel(e; B le>Ieze ÁEoq '9Lu
-}zsgle^ 9ss9^a>1 í ueqgros >1eÁ3n ueÁp zB }Io^ gsle zE >IBsJ
uegp.tug,rpÁu losa zV ,uuqsgloJesz IIB}B^Ir{ €rI9I€1 {3u
-se>I19^ E9s9rlq 9n9 l9q{o3e^o1 ÁEa 'ueqgtcut,tord ersy
4euresgdulp7 4osnumqqnd e uassal rer93 Á8oq 'Bl ue]
lolaIJ9sI>Iple 'lsn;ng snIIIlnH ,4 uaq-z6 ,e ,t !l1o.t ze3t
,{euInJo>I 8esoltq u€q9uloH Bq
st rínol;pro; u >Iouufl 91e
89
'1e49 4tluaurla; Á6oq'19lleql9ruer'uEqB§BtzsoJI{ >IoIIeq
-Áleq e le41osnuDcqqnd u 4eltozstgíezsso >1t>lu'1gr.rerÁleq
1gtcur,ro.rd e uedd9ls9ze>Ilo^o{'119zo>1 4egLpuer8e.lo1 e
ilez§ >Ialtal elsgÁ1oJoq 4osnuocqqnd e Á8oq '11ol esuuor\
uellosJuoJazs JezspueJ í4 zy ,1eutueilg zv 77eI eíglezo^
19T Á6T s9 'tÁlgtzso gpo>IIBJn ze ello7zso8aru snI{JJBJ9
(>Igrlor}II9 ,tuelzse19,rEsw
,{Eoq rzB qqgs3> rr3IIa{ Ilz9>I
rc(Eet íIgtzso souoÁ8e.t e zeze (19qla9puerEe.1,o1 e trcíEet
lenlsel IgJ}q V ,{9]J9zDI uegroErzs le{oJoluuos B lgqret
-nrser g ,oqgÁlaq B rro1}Il9 ro39sg4q9retunq soÁpgezs
sa (}rezspuer ((IlBI98szI^ gsleq" seuloÁu94 ua8t ze lza
olloJollo snlBc ,uolle {eS9I9Bzs§T^ B lo>I9llsolzlq gIeIeJ
-8eru rrorítrÁu rueu Egs}tozlq B §9 ']essellní e.lppetp lo6
-gsze8t ze l8oq uresluttu '1aípe;la tterrer sorez9pÁ8 4e4s
-ga/Ee 4nle.,r e ÁEoq 'ueqgu >I€1Io^ >Iello>IepJg qqg{ut p>I
-{o§ {oJoluuas e ÁEoq (€nulnur 7zBuaquoza relro>1eÁ8 y
,er9s9193szrrrl{
{Bp9^ nsndp uaílt ze I1n>IBIB 89sttoztq
,e ,I ,lopueJs9J
9puBII9 oIIB loq{oJoleues Á6e ueq-67r
-e(le ruelle {oJoleues gI9BzssI^ F>pInIBlB^Iq 'glzsu4lts
8 Bll9luJoJeJ8aur rrgle4euepuTw,IuBITII9IoJ loqel IB^9s
-BzBIrIIBwíq|é!d9u e 1esc 'alza8atl le>los9leEolzsll E u9ln
e191eq r(Árgq uaÁltruu tutur 'toE9s9J}qu9ln>I ueÁ1o ÁEoq
'ellepuo.r1o s9'>19ípuzseq BDIoI9J rc>ltltTod ru4o39s9;;q
e ÁEoq (33tLI BuolIIl uaqÁu9uoa ,{aDIes9I9BzssI^ 9I€^
IBtuluoIBlBq TIBIB^Iq B luqczs 18l_86 ilaze>IeÁEt s9 'r9E9s
-ldnJJo{ {oJoluuas B 31la^ BqIaJ snlec 'JozspBluJBH
,IuEl}pJoJ
(1te4o1rtq
1e>l urg,reí >1eu9zs96e d9u e louzsuq B s9 t1l1ua.r
-e8uel €tu9d Iuz9DIB IIe{ T{'teqe1 1esc eltÁuueuu ÁEoq
(alleleze.l ze ze iBJgsgl}sgle^8eru tes9lezd9>Ila Tl9I9í
^Ie
zu9d uoÁ6e1 Á6oq 'le4otulapa,rcí íínEI19 zÉ tule.rou3eur
>I
11azo>1a,{Er il9zB §nIIJ JBJ9, >I91Ie st,r o s nuo c qqn d v la4a3
-9S1I9{ zB se }o]BzPI3o>I 9ZBIuJ9ZS I9q9s
^}}BJlZsruIuIpB
-gzope8ut tu€zoqsgIuJer u Epu '11o1ní zaq>laler9^eq }Io}
-B^Bzs oJ^o 10 uopgur Áp uru119 ze 'te4os9pozJezs E >I911ot
-_Bscoq eJs9Je^J9 uuq9rugu >IoJo§ueJ y
,sq
19sríBÁE 1os
-nuocqqnQe (Eatu u}qezs uaq9paznÁ8e 1e,tuí l1oulal8eru
B }9pB zu) tl9pv Btcut.told utsy 139s6epzrE uapotaq
-lau e Á6oq 'allopuerle s9 íeq ]}aloze.t telosgqezsí}pru9^
íl tgqqítqc osgle^ou {eulele}e^eq uJBII9 ze snI{J3BJc
,r9uoqe8 T{ >Ieuezsso uorg uoqezs
'rozsposul4J 'tl9u
-olJue^qnzs Eelttue119 uozo1 1o.r931od e Á8oq se '8eur ez
-ze^lezs uIE1|9 zE lgs9rgl1aeuoqeE >IBu9soJg^ BIüog Á8oq
6I9JJB (lgJgsgllteíEeru
{3ulelerglleJ lep8lozs IBuolE>I B
gqqg^oJ,tuelldqt
'19rtuur6ordu>Iunuzo>I }}oze>IlapueJ
(uruoun1) lgTuoloo 1u9^Il uaÁlaq oEgqtre;1 Álaruu (]e1
,rr9Í Sl eJr9I (BlunldoN
-JesI>I B zB lIo,r sad91 qgust1g{IpBu
se uIn^JeuIW) {npzo>I 9rle1 íuepe>lz9rut st 19.19s9rldele
{gIuoIoJ TBIT91I Ins9pB9r s 'u99íÁr9q e rrerlgr eÁu9^JolJ9J
-Ey ,ruetlpzotuglo {91u9^}{ 1?}919í souglurl9 d9u e 1aÁ1
-stue (4tzolrul sgpe{zglul §oluoJ los Á6e eqgsle zy ,>1ní
-lpqlzso BJlJodosc 9,3 Á6au 1tsÁue,t.ro1 snqJJBJc snl€c
,
oq }lelozo^ }Áug.nrolurro;er
qggr }1BI€ gpl ze se '(zzt sg €zla ,t) lI€}B^Iq TsnunqlJl
-deu e euouel8eur ueq,te 9l3^o>I rsgruÁ8e 19{ snqoc€Jc
snl€c ,os3co snIJoqIJ (snqcce.rg snluc u3II0 puOJu€IIs
}In>IBIBDI v 17ez9lul rs9p€tu91 qq€sIIg>IIpBJ 8eur 1e,r9l1el
1e .le Áueqau 6tly
,rlgpl aDlgro^o>I ueq{osnunqlJl sBIu
uesoJutuer{ s9 'r19 qqglor eígpled sngJJBJc snIJoqIJ
uy ,eqs9E9,r>I9Je{ sopuoJ B lJ9lezssl^ ata19 uurgg 'ltozs
-r91 Á61 uuquoze ru9>1qeÁEe '(nil9u 39sz9qau uapultü
ureu rgq) r9í9>1unur €D€rÁIoJ s9 1pelutu6etu 89sttoztq
glzsoplof V ,BuIo^ {grJ9uIIeJ r989s9rueleí seílet Áu9ru
- esa ze í9t gpt ze íE otq' nulz s 9 IB^ 9 s s 9 Irrl9uoz€pul W
,snDIIUuo{ rcln1lod Á6s uopgz8g^^3{
IBss9luole^ Jozs
-9Ie ueq?reuguo] E9scsJplzo>I IBuIoJ e s9 'tgl1o.t ueltel
-eq}J9s §9 luezs Áueruzelut IsnunqlJ] e 19rterr9s6eyq
WHoJlIu sE cYs]Y^
ffi

__:]_*,-
,a,:"3

4ry,
, i:.', ' :,
r - _*-_* i:ii];,|.,jj], ".+

,rgsgreÁulá
{BulglJlzod tutlBrBq
qq9l3a1 ruu119 tau9J ? {9rlJl?^graq
-aI gÁ8glscaq s9 seur
iauroÁIgurozs
-IailB BJJB ft Á8oq'ruuál 9JJ4 {31
-pn1 ÁE9 1eso uo1o39s19,r g ,rsgur
-oÁqo zt arla891e8aur d9u e : u9íapt
BsglnruoÁugle zs?rBplJqlrw Bs9p
-ez_q >1etcuno.rd tl3lá{ B ueq-88 l]á1
-uala( úIgzsa^ soÁlr.rs ua,{1tueÁ8n
ruenpsc ,,re,r selnzsnd so(1al
,8aru
B BJ9Iu9u 'ruBr ÁEl:o>11g
lapállsnuua§ 1a8a.ras tetugr zs93e
ÁEa pugtsnoly 1ou9urra8 reg
-lBq e JoIIrII€'Io )íBuolní uaq-§ol
,a ,r eJluod qqa,{19ur3a1
V,uzlretu
-I3{IB áJselezá^ B 'llolúoJ 3lgíáI
-al ÁEoq 'lFlepDl IgJgIJgDIo}zsuB
gpo{IBJn zB (tuBl?l rsgplo8átü
iárzáráÁ3l áJJá Jo)Iutt p(etu '{e]
larzsuder rs?pg.ilogtÁB s9 ro39suu1
-el8nÁu uaqazsar uepu[u {nupp
-oJtq {BIeIIJ9J p ueq{3^9 luozol ol,
so 9tt ,e ,t zy ,ru193aur ualatÁua4
1Io^ lgluzoJos lrn1l9u ,{u9tuzgla
8ppe 1e39sa:a,r luuore>I B uaqgpr
íBá |rzzá s? 'ÁElsu3Á6e rc>lq1lod
g1l9uua3 er9 e39,r tuoq9q ]]o^l^ IBI
19qIIruBH B 6at! Tltuoq uadda4u
(i€ u u? ll3leq3l ?(r_lu?r ]9pezupu
,u9 ra39^
9zo]1o^o{ V I3^9s9r}1
-zsndle g89quu; sa zsoqlulJo)
ueq-9rl ,a ,t asapalzseí:al nupl
-Bq gluoseq zal{lauaüIBp?Ip 8IIJou
rr9zoi
oL s? 9lI,qi ,á ,l eí9Juepau
Já3uá1-Izo{pIoJ e s9 €Iug}l
,(z.o1-tor a ,I) BJgítuJoJeJ seJezsp9III >IauasaIaJozsIoJ se
1euazzoItr ÁEoq 'etlose.nuí snunqrrl 4Á6a ze 'Igr9qrrn8
)íeu9s?zdg{Dl'1eu9s9r;d9le3 lleze^Jezs 8eJospeq e ltalaq -nr llape^uazs ]aEasa.ra,r 9rpaÁ39zs8atu 8a.ros retuor
,I
-l}Je>I lJos snIJBW ÁEI'lue1losc eJgpl ÁEe uBquoze Álezs Á3e ueq-or reJo>IItuV ,lFÁuozlq {eu9lJ9 íneu gzzoíq
-e^JgqJBq ,ueqtuezs (Ieuueleldg]sgruop snl€ues e uequezs
V IB)PIouBIuJe8 B 19II9u Eatu eípo,\ S9 {€uldnJJo{
ÁEoq 'lotepelal e {grzlq eJ9sgq deu B 'B:snrrew se 1out IB^IBsB]BI>IBZ s9 (1euletetugJ B ]}ozo>Io }o8gs9zssoq
(gsla zB Br9 Á19lq sntumb ,llapailasl^ u9scde4
-ru"odutze>|9luo^Bzssl^ IolI>IB 1os rualepeíe; IBIpIumu 'eqlrnEnf
sn]{IUuo>I lpBlü9r uBq€{I{V-{Bzsg ÁEe sn]€ues e ueÁ8
-JBJ tlo^ oIdae3 ,r9Ía; t etlelzs3^Ie uasaÍlat erqcJe6t1o ze
'IgugIsnBJV llope^uozs leE9seJe^ qqgs9T 1a,1,1e Á3e ord -oqe '11ertuu ]lepzo>I tu8o.toggq d9u tuugr B ueqzo)
,oJe^pe>I-eJaÁua>1 >1oueurr36 B B11€l
-eBc uBquoZB Jo>IIIüV ,1Io^ InsuoJ uBq-9ol ,e ,I I>IB 'Ie^
-9s9lezo^ 4eugtdae3 §nIII^JoS ,§ '1o,1,1le.uazuo>I B {3l -1e6lozst1 r9I9rI §e 'l11o1.tot aqgpJnJJa^ soEgsglu.,r '1la1
-InJe{ aqJgrgla algpl pI^oJ ugln esvzo^9l oIB^ IogBuJgu -Ielu oIsn8JV'elesc gs1oln zV ,le{aEaJas rcuro.r e >1alz9Á3
,eJgpuelzsa sa-tor B >I911o1ZsBI9^ BIInsuoJ sI JozsposBtu -e1 ueq-§or s9 uaq-/,or (u3q-6ol ,a ,t (1eurtuolu{I8 9z9q
ueq?l?ilo^9r s9 (rgqrJn8nf aygÍEalsntruyg ueq-§ol ,a ,I -uoln>I tuoJ9q u9zs9J ITgp BIIIBO s9 '>I01J9I3ZSSI^ uBquoZB
,1lop9^ qq9s9{ 1a,t,re Áu9q9u !91e1 eqpg {Bulnuo^qqe,tot d8oq
'ugln 3JBpn1 fu9q9N IossglJg íngu 9zzoq
(oqgÁleq snllel
- InuBIElzEEI 8al+ulzsgp,r - snIJEW 1qe '>Ie1191ugp ,(3n '1oqsuzoJ9luqlo 19íBs '>Iougul.raE e }raur
,]]epJ^uezs ]e89seJe^
-eW ,ö 'aíl1o1aí sn}Bues B <eJ9I9 >IEpBq l}gpln>I ualla €I{r '8etu l1n>lauauf 7leze >IBsJ EIIg]I
s9
soJlsJ (1e>plelequt1 e
-rn3nf B >I91z3^eul{ 1rssgze,rezsd9u luauuq '8etu >Igl}ot uozo>pn3atu I9u9IoJoN oqJB3
-zsBIB^ Bllnsuoc {Bsculau se (1uu93eur llozJezs le^n1 {ep sntrtde4 ,u3 (1nsuoc e ueq-€r re ,1 ,4a3assede1 u >1aze
-JeuIeJ ,Ies9) Isaulau {ello^ uleu ÁEoq '19qqe ]Iosc9^o{ 4erzoÁu9q ue9r€q19l uequozc lgqsnleues lu9ln {osnqc
(tsullllqou B Blpew9r :lg8eur urutelzselg,r8eur
lÁuare s9 -JBJ9 V ,lleÁ8n 9sIDI tuBIIE zE lz?lul uopgul 9r:9 Á8oq
}InJa{Is pÁuugdue1 lloze^Jozs ueseÁ8n Í11o,1, ...raqura s 'zeqseza^JezsEo.rospeq B s9 zaqsgleza^peq B pa ÁEoq
í4" sntre141 snJslo^ gzvullg,zs IoqBsoJ€^ unutdry zy 'eDe]ntu8gtu Jo>IIuJE 'ueJos nJoqgq IIgqIuuEq e llezs
,Bs9lzsBI9^ BIInsuo3 snIJBW ,3 3ua^9{ u9lnze
]lel eJÁIelul>Ial uBllBlBqlult^l erqc.reEllo lJol€uos V
,1e>I9
uuq-8ol ,e ,I ,EuIo^ uel ual]aleqlezdella 69tu ueqq9;o4 I1o8eÁual Álazsa,r Álotuo1 1oqín Á8oq
,lgso>IIIÁ3 snqcce.rg snt
Ie^glloJequ3 ÁEs Áu9uesa z€ za '19lzele uBso89II^ >IBIptIIoJ e s9 'ugíept BlBsJ leeuuec
-Bc'lsnltuldo,T ]nu9]'1al41urgzs lseureu saÁl9ruq B 1u9lJo1 zeueÁ8n ,rF_tJ3i Jos sI BJ]Bzople;equre 8eur
-ar qqg] u9tuoÁu 7aIgasz,r^ V ,BJ9sBIBJIqle 4eueíe>ptttod 'le)íeualsl ze tulalzse8ueq >1arze>leÁ8t 1e4>1os9ueuszs
,>IIpalazo>I
rso
(eqetululeq e}lel}Jei tualela; tu9d
-F_uI Snleuas B ]oE9s]lozlqg193szta 9II9 Igq]o8B^oI oJ]9I rsoJp^ V
Wuogax sg 9YS.IY^

Közben évről évre megválasztották consulnak, ami el-
lentmondott valamennyi törvénynek és a korábbi gya-
korlatnak, míg végül Aqua Sextiaenél legyőzte a teuto-
nokat (i. e. Io2-ben), Vercellaenél pedig a kimbereket
(i. e. ror-ben), Diadalmasan tért vissza Rómába, hogy
az i. e. roo. esztendőben hatodszor is betöltse a consuli
tisztséget.
Marius olyan sereggel aratta gyózelmeit, amelyet ütő-
képes és fegyelmezett haderővé alakított át. Reformjai
hivatásos katonákra szabott normákat írtak elő a hadse-
reg tagjainak, akik társadalmi-gazdasági értelemben
már hivatásossá váltak. I. e. ro7-ben, Jugurtha elleni
hadjárata során, Marius szakitott a hagyománnyal, s
ahelyett, hogy az adsiduusokosztáIyáből állított volna ki
csapatokat, önkénteseket sorozott be a proletariátusból.
líint korábban láttuk, az adsiduusok száma az í, e. z.
század folyamán csökkent, s ez a tendencia vezetett a
Gracchusok agrárreformjához. A Gracchusok a kisbir-
tokos paraszti osztályt akarták újra életre kelteni, a
problémát azonban nem oldották meg. Amint P. A,
Brunt rámutat: ,,A Gracchusok törekvésében belső el-
lentmondás lappangott, növelni igyekeztek a katonás-
kodó római parasztok számáí, jóllehet a katonai szolgá-
lat sokban hozzájárult a parasztság állapotának leromlá-
sáüoz." A Gaius halálát követő években mindenesetre
sámos törvénnyel hatálytalanitották a Gracchusok
döntéseit, melyek hosszú távon bukott kísérletnekte-
kinthetók. Mivel a parasztság folyamatosan hanyatlott,
VÁLSÁG ÉsRspoRrt
az újoncozás problémáját kízárőLag úgy lehetett megol-
dani, hogy vagy alacsonyabb birtokhatárhoz kötik a
szolgálat feltételét- ami az i. e. rzo-as évek előtt több-
ször is megtörtént -, vagy teljesen figyelmen kívül hagy-
ják ezt a feltételt, miként Marius tette i. e. ro7-ben.
A tények arról tanűskodnak, hogy a hadsereg ekkorra
már ,,proletarizálódott", és Marius csupán az utolsó lé-
pést tette meg afelé, hogy létrejöjjön a hivatásos katona-
ság, amely többé nem a részidőben szolgáló parasztsá-
gon alapult. Immár minden kapcsolatot eltöröltek a
fcildtulajdon és a katonai szolgálat között, a katonásko-
dás egyfajta foglalkozási ág lett a föld nélküli férfiak szá-
mára. Így azonban a proletárokból áIló seregek követel-
ni kezdték, hogy szolgálataikért maradandó jutalmat
kapjanak, s mivel azállam nem volt rá felkészülve, hogy
rendszeres intézménnyétegye a leszerelt veteránok
földdel való kielégitését,az emberek parancsnokaikhoz
fordultak segítségért.Gátlástalan hadvezérekben nem
volt hiány a köztársasági kor végén,s kezükben a kato- C. Fundanius pénzérmei. e. ror-
naság a politikai konfliktusok megszüntetésének eszkö- ból. Mariust láthatjuk harci sze-
zévélett. kerén, amint a kimberek és a teu-
tonok fölött aratotr gyózelmér ün-
Ezeket a fejleményeket Marius bizonyára nem 1átta nepli.
előre, az új helyzet néhány eleme azonban már a kezdet
kezdetén világosan felismerhetó volt. I. e. ro3-ban
L. Appuleius Saturninus consul elrendelte, hogy nagy
földbirtokokat osszanak szét Afrikában a Jugurtha elle-
ni háború veteránjai között. Második tribunussága
alatt, i. e. roo-ban azt iavasolta, hogy a germán háborúk
és az újabb szicíliai hadjárat (i. e. ro4 és ror között má-
sodszor is rabszolgafelkelés tört ki a szigeten) veterán-
jainak osszanak fcildet, és létesítsenekcoloniákat a pro-
vinciákban. A veteránok határozottan támogatták indít-
ványait - mind ezeket, mind másokat -J és erőszakos
fellépésük hatására a törvényhozó népgyűléskénytelen
volt mindent elfogadni. Az év folyamán olyannyira elfa-
jultak a dolgok, hogy Mariusnak a rend helyreállítása
érdekében be kellett avatkoznia. saturninus és hívei
megadták magukat, Marius mégsem tudta óket meg-
menteni a csőcselék gyilkos haragjától. Ezt követően a
senatus eltörölte Saturninus törvényeit. Végül is Mari-
us elvesztette hitelét, és veteránjai soha nem kapták meg
óhajtott jutalmukat.
A germán betörések okozta erős megrázkódtatás fel-
színre hozta a római társadalom mélyénlappangó fe-
szültségeket és megosztottságot, s meggyorsította a po-
litikai hanyatlást. A válságot elóidézó problémák egyike
a vercellaei csatát követő évtizedben az volt, hogy meg-
romlott a viszony Róma és itáliai szövetségesei között,
A hannibáIi háborúkban Róma szabad itáliai közössé-
gekből álló szövetséget vezetett gyózelemre az idegen
támadóval szemben. Azi. e. z. század elhúzódó háborúi
alatt azonban Hispaniában, Hellászban, Ázsiában és Af-
rikában kezdett elhalványulni a védelmi szövetség esz-
méie. A szövetségesek egyre inkább úgy érezték,hogy
nem szabad társak többé, hanem alattvalók, s olyan há-
borúk terhét viselik, amelyekhez nem fűzódik érdekük,
és amelyekből semmi hasznuk nem szátmazik, A zsák-
mányból, a jóvátételből, a provinciák adóiból szátmaző
jövedelmek i. e. t67 után módot adtak a rómaiaknak ar-
ra, hogy saját polgáraik egyenes adóztatása nélkül meg-
fizessék katonáikat. Ameznem vonatkozott a szövetsé-
gesekre; ők kénytelenek voltak saját erőforrásaikra tá-
maszkodni. Azonfölül valószínűnek látszik, hogy minél
nehezebben tudta Róma saját polgárai közül kiállítani az
újoncokat, annál jobban igyekezett a katonaállítás ter-
hét áthárítani szövetségeseire, akiknek egyre növekvő
arányban kellett részt venniük az egyesített római had-
61

,roqlo|ol|8l P
§Or0l9[9§a
lllB§ l|^láUp 'aluo|oc u[9!
d lolot|0l € la§OJ9^
,lelosnutdlrq sg
l?]osluruBs '}9{
-BlunueJld'l€>IosnuBluo4'lB{os
-nullsa^'lDlosnulJnJJsru'lBios
-nu8qaed 'la{osnsJBuJ B :{9}1ol
-IE 19^3eru s9pezel ? >1:Álaue
-adgloí rad9u cloÁu e lze
-Izs9IB^ ízs3l ln{sa soJJBI{ JIoÁu
uglBplor8H,9r8qr91 €S9lozgJqg
BIIgu rror,Isa,{I3ruozs8eru e u9Ídu1
-91g ,au:9zu9d ue^ u9íepl BJoq
-9q sa89stalozs B IB,ug {gIJlIaJ V
z9
,yrg ,e ,T ,€q9Jos
-IeJ u3IIIsI u3^9u r]Joq9l{ SnsJ€lü E ÁEB^ se8gsle^ozs V -nqlJl snsnJq snI^IT uaq-r6 IttE9A >IoJ
'PI ilgr s9I -931od IBIu9J B teln8eru 1o1 >191rar9^ InuelolÁu9^J9l {I{B
,16 ,a ,t zeEqyl,ueqlgqod (IBpIBIBII9II zB
-e{IoJ seJe^ÁEo; u9le e69.t,r9 IB11ozE >Ielugqle ueÁugrue1 >IolnsuoJ
u ddesc gslor n zB lIo za'lguala.n eqsnsn.rq la>lnÁugtue; e ueq-§6 ,e ,t ÁEoq 2B le49 aller;ue8eple uegqoí E9ut
^ >1esc s
(elgtu_tzs B s9p9I€sJ
uepulur 4r>le'ergurgzs 4esa69ste,rgzs V, >I9rIo>IIt,(EEeur 1ese3esle,rozs lleleg3l I}Jese>I
ugzo>1 1aÁueulpg>1 seÁ191íel u9Ee.t .te ze t96uru r9 í er1o.r es9lJolle 4eÁu9rrrot IsnuluJnles B Jo>I>I€ '11o.t Á3r 8H ,eq
-ollo €^zo>Ile,tq e;1o89snlup t8o( §nl€ues u lteÁu9.trol -9s9ildele 49tuoloc B luuo^ €]ug^pl eq sI 1e{9 snuIuJn]BS
ílsnsnJo el1o}eErzsle Eelre4rtlod BIBI€q B >IBDIougzs Á3oq'4rzsr91 >Iou}u}zs9le^ >1escueÁ6n i 1e.t9Á3n >1ese39s
(lÁu9l B
sns sBJ3, 1'>1eu9 ígreEou_€l qqusoseÁ1o;eqEe1, e tsBzz -lo^9zs e lloze^uezsuo>IoJ se rze erEo;1e; uleuBq
^ ,r969suepr39sze6t
-€zs {9llolgsJoq lueu Bqos lulJozs 69s9ulzs9p.t uapulul -611r snrre141 9rpq {Bugsnt€ls ,LpuoJ
s9 'aÁlgse llo^ tueu 1rululse.trí 113l eJgsglzs3íralol 3oí -qqgsle 1aseE9slerroz§ E >Iglleuel4 s9 '1eu69suellepa3
-.lgElod V ,BIuBII9^DI 1InJe>IIs 1§gzJ9ueIIe sou9IB1I9 {BsJ -9I3 9I9^ 9ssoLl9plI9 zB >IBlpB lo{gretuodu qqol 39u 1esc
í q uorn ppq'souíes
íB§gzoipqgJd rug'>1rutuÁu9^r}pul 'te>letrrlgtr s9 1B{BIBIu9J B >I9lreuJozsÁu94 ercreq soz
íuzelezs rsgteEourgt 9lJo{ sel9zs rlgqgrdEeu snsnJq -94 rrorerÁ1o; u9s?Igl+r e 4sÁleu '>Ilrroqgq u9urre8 y
,re>1o69s9r;grpn1 ,
ar9s9raÁule >IoIBlt^Tt{
(aJsglnJe>Ieq
-sa ze 8eur >19(1eru;o3a.r q
€ qe^ol 'uolgtcut.tord e s9 ueq 9IB^ Bqsnl€ue§ B BJ>Intu€zs 11tÁu 6es9raq
-9ll9u }B{gIuoIoJ se^}uplof Á6oq'ulloserruí
{eu3sl}se191 ryugEoí §9I91IJII 9IB^ aDlesgpgzJozs
-a1 s9 '(1e.lgs9reÁule
Áleu'rtape>lzselll BquuJ8o.rd qqeselgzs es9zeÁu9ruep ívIvIIg zB uedd9>1souoln1) 1oqtelerg^oq uIoIEpoJIq B
-zey ,lgÁEn 1eu9Eoí |lvze^vzs >I€IBII91I zB Io,J EIIoJB>I snu >1eulogzeJozs 1s9p3sezs9J lluelle.\zo>I'ueq94nqod e te1
(eJsgzoqqelleJ IueIIe >Iosnl9rlstEetu
-n^Bzs {9írBqrBIIBt{
IBuI9J B 4oureÁu lo3oí 4ere119lr ze '4eul9a 9rr931od teru
-9J BH ,uaq>Inlüozs B r13I 9II9J p>ltltlod qqgzuo.1 erÁ8a
Áleru'elulopuoE 4au9s9raÁule 6ohg8lod IBuI9J E llapzei
tupeírel uaq9.ro1>1ese69sla^ozs B lulJezs >1eleí u ep '.re4ts
E z9uoJo>I tueu llcs9zo{IgqgJd í1e,rgsgpeEeu 8oírc8lod
,uoq16 ,e,t plo|í|al l9lol1r1 IBuJ9J E re>19 rulor9dl91 erpqordEeu snqJc€Jc snleg
ffil
' .>InrrBI{r9T,Ioqg>Ioulq DI elzltuules lB{n{os 8gsrroztq
u?lop! iloqp,] ss6?$a^q2§ 9 )ielo|nJq s.O9qrngr, ffi
grzsoploJ B s9 '6ncqqnd u?o 1e rlu13o3 so4o]JlqploJ IBII9rI
.,_ u?íop! íuoq?q §soasla^oz§ .1.1rllr.1 uuq I
,o,| ,uqíap! 4os Á8oq '4eupolsr.rue} IgJJB uequozB 4utusglro; 'lalad
nl 68 s9 t6 f---l
.l l
@ nnqgq uqz9l so69§lo^ozs 9 lslo|lJal |eUoJ -9u seE9sla.tozs B s9pa{z9lul zB o]}e}ulJe ueÁ8oq 'ueso]
" *,
/9lu!z§pP1.1 --*
nn]N]UUn§ i -uod uazsa8e 4nípnt rueu íeÁu9.1rolr9l6e snqcce.rg snrr
@ -3qIJ llOZOlJB] 9ZO>l TeS?rUgP [I 'rIO,r tuau >InS8IOZSeIeq
,aqúnlruPs
nnuo^oo §? l9|cN au.^ 9|9 Iluulos eq>loÁletu (1es9luop te>ltlrlod llozoq ueg9lugd B
'um§o ua§au|apalp
UBnM'4t.|Dqn§sn Fz§lJ
^B?U
pilils U.q-68 .p 1q9dDs3 loFl|9l
p r9u9|upz,OF l9lu.due! u3q-06 {9]lelulJe Inuolle^zo{ 19qat ta4asaEes}e^ozs V,ueq>IgJo
0
00000qzIl
^u9JPl€J9U
ul lB§r^ ploF §? 'p§^UOz§ l.!9§il3^ (6D q€J
,] s! (0D sndn] snilMU d
snlJlod
,.{pqu!x 69§il3^ lgm
TsUm B}
, §9 loil?q uapo.§.l|€ |oP[
ollJgx.lugl §ue.nl Rq|v p
o
-*
b
,r9ql9|9l|9j P íloq
lruezzolaNsa
'|!uU. oDo^ Bbp gspdql9 .Ff n| !
|n!o^ ap lallolo lü4§9ó.u &pu.l
>r/|a3qún .l §? loB§n4o zP U9nil fi
,equnú9n08 ryu|au0l9zss|^
§. Pl9n.Unluuo3 típ€|li to|.lFl 9
:aJ€lo|nJa| psnu6ry9d ? Jor3q píao
tU9Oq^ 6D |ün|nJlv lgíluodr9{ l9p.l?| l
€tusndF §? Plle|OoJ. U?F üOI§0 nzssoq,0
anlgouod
(r[n!Uo3 68 E oq€ls
^?
,>1tz
8allLu

A Tabularium, az egyik legszebb
fennmaradt köztársaság kori épü-
let, a Forum nyugati végén, a Ca-
pitolium háta mögött. Az épüle_
tet i. e. 78-ban Q. Lutatius Ca-
tulus épittette egy korábbi épít-
mény helyén, amelyet i. e. 83-ban
tűzvész pusztított el. Levéltárnak
használták, itt helyezték el az álla-
mi archívumot.
Itália a szövet§éges háború
idején, i. e. 9r és 89 között
A szövetséges háború i. e. 9r-ben
robbant ki annak következtében,
hogy Róma állhatatosan megta-
gadta a polgárjogot itáliai szövet-
ségeseitől. A felkelők Itália néven
fiiggetlen államot hoztak létre,
' Corfinium központtal. A felkelés
a félsziget déli és középsó részein
ósszpontosult; részt vettek ben-
ne a Középső-Appenninek oscus
nyelvű népei (főképpen a marsu-
sok), a samnisok és a lucaniaiak,
valamint Asculum városa pice-
numban. venusia kivételével a la-
tin coloniák húek maradtak Ró-
mához, akárcsak a görög városok;
az etruszkok és az umberek a há-
ború legvégéig tartózkodtak a be-
avatkozástól, és elsőként fogadtá,k
el a római polgáriogot a lex Juliá-
ban előírt feltételek szerint.
kelés igen heves volt, és a rómaiak csak politikai ves2te-
ség árán tudtak katonai gyózelmet aratni. I. e.9o-ben
L. Julius Caesar consul törvényt bocsátott ki, amelyben
biztositotta a római polgárjogot valamennyi hű szövet-
ségesnek, és mindazoknak, akik leteszik a fegyvert.
I. e. 89-re a háború majdnem teljesen befejeződött, csak
délen maradt néhány ellenállási góc, melyeket a követ-
kező években számoltak föl.
Alighogy az ítáliai válságot megoldották, híre jött,
hogy súlyos csapás érte a keleti provinciákat. Róma
néhány éve gyanakodva figyelte a felemelkedóben le-
vő pontusi királyságot, amelyet erőskezű uralkodó,
vI. Mithridatész (i. e. I2 I-63) korm ány zotí. 89-ben egy
római praetor meggondolatlanul támadást provokált
Mithridatész ellen, aki 88-ban válaszul elözönlötte Asia
provinciát, és elrendelte valamennyi ott élő római lemé-
szárlását. Forrásainkban az áII, hogy egyetlen napon
nyolcvanezer embert öltek meg. Ez erős túlzás : a pontos
szá,rn alighanem négy számjegyű volt, bár ez is csak fel-
tételezés.
Ekkor már a római provinciákban mindenfelé akad-
tak rómaiak és itáliaiak: adóbegyűjtók, kereskedók,
pénzkölcsönzők és földbirtokosok. Nagy számban éltek
Szicíliában, amdry az i. e. 3. századtól nyitva állt a ró-
maiak gazdasági kezdeményezései előtt: i. e. I36-banJ
az elsőrabszolgaháború idején, a rabszolgatartó földbir-
tokosok közül sokan a lovagrendbe tartozó római polgá-
rok voltak, és sok itáliai élt a városokban Verres idejé-
ben, aki a 7o-es évek végénkormányozta Szicíliát. Az
itáliaiak észak-afrikai jelenlétéről tanúskodik az a tőrté-
net, amely elbeszéli, hogy i. e. I l2-ben Cirtában lemé-
szároltak egy csoport itáliai ,,üzletembert" (negotia-
tor ) ; ezyezetett azután a Jugurtha elleni háború kitöré-
séhez. A katonák gyakran döntöttek úgy, hogy letele-
pednek abban a provinciában, amelyben szolgáltak; ki-
váltképp így voltez az Ibériai-félszigeten, ahol nagyszá-
mú itáliai közösség élt, Gallia déli részéről í. e.74-ben
azt írja Cicero, hogy ,,Gallia tele van zsúfolva kereske-
dőkkel, és meg van rakva római polgárokkal. Egyetlen
VÁLSÁG ES REFOR}{
gallnak sem lehet üzleti ügye, amiben római polgár ne
venne részt; egyetlen fillér sem cserélhet gazdát, anélkül
hogy az ügylet fel ne lenne jegyezve a római polgárok
könyveibe". Cicero a következóképpen csoportosítja
a galliai rómaiakat: ,,adószedők, gazdálkodók, állatte-
nyésztők és különféle üzletemberek". Itáliai üzletembe-
rek nagy számban éltek keleten, legfőképpen Görögor-
szágban, azEgei-szígeteken és Kis-Ázsia nyugati vidé-
kén, Így például Görögországban egy i. e. ro3 körüli
felirat igazolja, hogy Messzéné város földjeinek 10 szá-
zalékát rómaiak és itáliaiak birtokolták. Fontos központ
volt Délosz szigete, amelyet a rómaiak - Rhodosz keres-
kedelmének megzavarására irányuló politikájuk része-
ként - szabadkikötőnek nyilvánítottak. Délosz lett a
rabszolga-kereskedelem központja, és Sztrabón szerint
egyetlen nap leforgása alatt tízezernélis több üzletet
kötöttek meg itt. Asia provincíában az ott lakó itáliaiak
közül sokat apublicanusokból álló társaságok alkalmaz-
tak, akiket Gaius Gracchus törvénye felhatalmazott az
egyenes adók begyűjtésére. Fosztogatásaik hírhedtté
tették őket (lásd a szerencsétlen Rutilius Rufus esetét
58. o.), és felszították a helybeliek gyűlöletét, akik kész-
ségesen működtek együtt Mithridatésszel a 88-ban le-
zajlott mészárlásban. Mithridatész felszabadítóként je-
lent meg, aki megmenti a görögöket a gyűlölt rómaiak-
tőI,,,az egész emberi nem közös ellenségeitól". I. e. 88
végéreseregei elárasztották az égei-tengeri szigeteket,
és elfoglalták Görögországot.
A Mithridatész ellen küldött római sereg fóvezérségét
az i. e. 88. év egyik consuljára, L. Cornelius Sullára bíz-
ták. Sulla régi patriciuscsalád erkölcstelen és léha sarja
volt (ősei között tudhatta a hírhedt Rufinust - lásd
42.o.). Képességeitaz afrikai és a germán hadjáratokban
mutatta meg mint Marius egyik megbízott helyettese, s
a szövetséges háború egyik vezérekénthírnevet is szer-
zett. Így tehát alkalmasnak tekintették rá, hogy Mithri-
datésszel leszámoljon. A döntés csalódást okozott Mari-
usnak, aki még mindig meglehetós befolyással bírt, és
remélte, hogy őt bizzákmeg a fővezérséggel. Általáno-
san elterjedt nézet volt, hogy Mithridatészt könnyű lesz
Iegyőzni, és a győztes nagy zsákmányra számíthat. Ma-
riust különösképp bántotta, hogy a dicsőség annak a
Sullának osztályrésze lesz, akivel néhány éwel azelótt
összekülönbözött.
Hogy a döntés megváltoztatását elérje, Marius az
egyik tribunus, P. Sulpicius szolgálataihoz folyamo-
dott. Sulpiciu3 az optirnatdk (a senatus konzervatív erői)
támogatásával lépett hivatalba, de valamilyen okból
megkeseredett emberré lett. Több törvényjavaslatot
terjesztett elő; egyebek között indítványozta, hogy adja-
nak egyenlő szayazaíi jogot minden római polgárrá fo-
gadott itáliainak (amit nem élvezhettek, mert korláto-
zott számu tribusba sorolták óket), és javasolta, hogy
Mariust bízzák meg Sulla helyett a küszöbönálló keleti
hadjárat vezetésével. Ezután felgyorsultak az esemé-
nyek. Sulpicius törvényeit heves utcai csatározások kö-
zepette elfogadták. Sulla elhagyta Rómát, és csatlako-
zott a campaniai Nola mellett állomásozó seregéhez.
Személyes szőzatot intézett katonáihoz, és támogatá-
sukról megbizonyosodván tüstént Róma ellen vonult.
A város egyetlen kardcsapás nélkül elesett. Mariust tel-
jesen váratlanul érte a támadás, de azért sikerült Afriká-
bamenekülnie; Sulpiciust megölték, és törvényeit eltö-
rölték. Sulla életbe léptetett néhány alkotmánymódosí-
tó rendeletet- ezek már elórevetítették dictatorságát -,
majd keletre távozott.
Alighogy kitette a lábát, újabb viszály támadt. Az
63

,unJázsÁu?i ?l39sso{IrÍ8uo uPq
-g9,o,I DIB'lzsgl€plJgrlw l?rzgíE
-eI uBq>IIBlBJ9ÍpBq glá^oi rs9lü
-Á3e snládtüod s? snllnJnT
(8llns
,loJ ({8rl9ld9r
uod?I lu9{gltpBqBzs
(l9l
1u9JI ?ulgu i.o.EgJgE 8 IáÍIáIIJ
-oIomÁ3 B3^19uzs?t|!x,rá{oloErzs
-ÉaE ze EIuIEI8oJIe §? tq9ícur^
-oJd 8IsY BtulnuroÁuáq llnJo>Ils
Joilrue 'Ie D9Í u8q-88 ,§ ,T g(epl
,láíuázs Dala^ BJgt§zY-sIx s9 (r9zs
-aJ í3á BIu3IuIY ?rl?IEoJlo qqgs
-?{ :r9zs9J ÁEeu :1au9l9pt,rrred
r:luzsa :sEus1-o1a{oú 3 alllgzs8euJ
ru9T8s9IüoII9 gsl§ ?(1t1 9up9H
,u€q-ozt ,s ,t eq9>1o.to u(.{re rrad9tr
ru?)PIauJaÁE 69tu (€9-zt|a
ÁIBJq rsnluod zsel?pllqllw
,3q u3ssez3^
l9Jr]túDIIp
ualauoÁuoi ÁEoq'BJguJgzs eDal
?^grJqJI aulaz9í8 uotuJu ueq-z8
:Bzssl^ urlroqe.q.rg81od yp
u9l
-osgu .{tá s9 (ualala) lolBJgíp?q
e upol/ug.rt 8I^a ,{39u uglnza
,llalaJualla ur:lq ers9l9rr9q8aur s9
'llnuo^ ueII3 BuI9d FzsBI9^ úIIns
,{Brzlq €J9IIns uaqqero4 ta.{1aur
'lglzsll u?ze^oJ rcIgípeq lueile
zsgrBpIJqlIW B lB áÁEe^ Á8oq
-tJeW BlzBrüIúlúqlal sgze,rezsd9u
Á3a roltura 'r_eíruod§rar 1a eu9
uqíopt u39slnsuoJ'uBq-88 sg'rrop
-9pza1 u9E9l 1aa9 sa-o6 a eÁlgzs
-I^ 9I8^ IBzssnIJBW ,uBqlqJoqBq
l]o^!^ le{ieloqúq € s? IuaIIa Bq]
-.ln8n| u H ru}r 1u9iEsJ9lJo^ÁEáJ
snIJBW lozsgla ,t1ol a(les pglasc
-snlJu]ed uáuse^ ]g>los l9q?3?s9l
-a{gla u_BureÁIoJ ]opl zB 3p 'Isg (8l,
,a ,I ,q{) BIIns snllauJoc ,,T
-8€I
t9
pz
..,llopo{IEJn IauaJalusII)II3I zssoJ : BE9sso{9rEÁEoJ selez lpoqJII{ 4Á3e ze) uopotu Ált 8eu 4elpoEepzeE unlos
-E9,r ÁEa llo^ {Bu9IqJJBEIIo rciln§ V" : IB^IB^BZs u€Tpeg -9{ {T{B '>19lpe 4euta,llt{ €11nS s9 >Igrzoqo{Io 1B>InuoÁ6B^
,a ,lJezspu3J B lze >I9S]JB1 ueqrel9 ÁEoq
'zoqqe Ál9ruq ! (saunba) Eetlo1 zezsletlJeza se Jo}Bues ue,tr(8eu ]uttu
-al I§JIo{Ie 9pu3Eel3 ules (laJB>l€ lu3§ llo^ u]euueqE?l qq9r >IT.l1zo>I'8eu Á31 1erlel{ >IeJzo lulJezs ÁueruoÁ8eq y
-Dlux|. do ze
(ueql gza^IguozsBq qq9,JEeI J3zspueJ ln ze
avlJ ,er411!a3 DI >Ierz!}l
reípr9.1, s9 'le49 19rzeÁleq 1n,l,;4 ueÁu
't969saEuaÁE >Ieu9Jezspual IT T91l9uz§€q ru9>Igsle u9ln -9 Iazze'IgJ {grrerup uele49zÁ8o í soue.l,1rÁu le>ln,r
^Jo7
BsBzoA9l >IDIB (>I€1Io^ {9^DIIBEaIIJ s9 >IglB8JoJEaÁuod -au stÁEe,r '..49rl9qucsoJd" lo>IaÁlgtuazs ]I91]Ia zy ,1o{9
-9{ IglBEotu€l qq9,JEaI Bnns,PI 119u l9qs9zeÁ6e3auzo4 atlolzaE9,lt>1 (e,tzol1etu 1o39s8tuJoJ uapulul s9 (B1}83oJ
ulau (oJl?I rr9í u9^9J {gpJnJJ3^ s9 >IBZ§9JO uBquozB J3Zs Je lIeIeJueIIe 'l1ezepuer ls9lB8o]zsT] €IInS u€q€tugl{
,IgJ Brz9qnJ (.,Á6u5")
-pual B Ze 6Jo{Iuu9q D9I3ZB lultu '11o,1utululuq qgoÁEBu Ie^^eu>Ielletu
>IBu9IqJJBEITo Isnlgue§ B ueqÁIau 'q nerldg uez§pueJ snu3o1,1v € €IIns s9 '(uaq-r3 ,e,I ue9leq3l1a1) eq9tu96
ItuIEpBJJoJ eq llnuo^ ueqleueullepBlp'rs9119ualle ze olJe^el uesJoÁ8
nBzÁu9tIIJo>I uBÁIo 8IIns,zoIPIoSgp€z9I
,1) uBq9{I{V s9 uBqBITIJIZS tlu 'sntadruod ,I9u9rseueBJd
9puoz3>Il3^o>Ila zE uoípB 1q9rB3otu91 sa ueíploJ €IT9u
,I^
uosl}zs }38esuepepeEele qqeíg Á8oq (oÍ 1Io^ EJJB u9dnsJ Desela S9 llepe^uezs 1e89se.rel 8rped pU snuBw'lB>IoSIu
zepullü s :E3uI 3113luloJel Ie>PIaJe^Á8eJ ls9llllqBls B (1I -Iües p avgl8quBqgt€sJ l}o^}^ I9u9uIIIoc BrJod B u9ln
-B(u9Jele^ enelldelel eDIapIo.J llezJazs IB>I{EZSgJ3 BIInS -Iru (ueqglugd lgIuIEJn euol;plg1tzs8etu BIInS e;939.1
,1Io^ >InJoggl
,rulolunzs8elu u9Írl sgzoqÁue^Jgl ua}JozsÁEe ueleq3l z8 sgtualeí 1oqe (uuq>l9tcur,rord B s9 (]ní
tueu l3ÁIeu 'r1 e11o119l E9suelrepsEgle gEuBddPI ueÁI -ezzoq 1e7zo>IEIl€sJ Tosluru€s € IoqB'uBq9IIg]I ueqg8utu
-9t.r.r
rlBs9pglo8zoru IsnunqlJl pBzgzs^e I?J gzgle8euI V ,(Ie{{osnuBIJ€tu" B €Iu^I^ rrelle>I 1€>IoJJuq DepeJese)I3
'lP)lo{o zBuJeu (eql9c ella,r ta{3}aunl B TBSJ BIIns uBJos ,€Joq91 B
IBrI9uoz€puIW }19u ueqqoí 19uue'lgqgqgrdg;a
Ies9l}zsaJgJe Der BJ9sgr}ÁEgÁEEetrI >I€uIBÍBq 8esesrgtzo4 zB TuInJe>II{ uesetzgÁE 3o3 elln3 Á8oq (us1 qqesoEglt,l,
,uoIIE^ EsEzo>IIBI ,(>19r1o11tÁ33aur u9Jos selnpuaz íEa ueq-t3 ,e ,t
V ]oJJBpn{ u3!}uleil9ÁEe uBquoz€ 1euq,lg
-I9^ ,ueq?{epJg e§9lueJeÉeu sgllllqBls B s9 pueJ B sad l9uulc) eí9}3z3^ g1ela;Eeur 1Io^ tueu se '8etu l9p9z
-9{ llo^ eJ{es9rlzs3J9Je ]tozoJglBq ueÁIlIII'1e1o8oíuop -e^Jezs ruau >I9zuaIIe zy ,DI rlor}Il9 t9tE9i tuo;gq eresaz
-íelnt e s9 lelel9Jaguo zB (1eEesseÁue,l,rol B olle^ eqlul -eÁuaurepze>1 lgíBs DIe 'sntedruo4 I€lEg € r19.tr1 s §nr4
(ragura zE zBuEÍBr. ÍB}IJ
-tr.ra§ uaqlalep3{3l3sJ 19ÍBs DIB snllelew ,§ 'snsser3 ,y7'o1ou,ttldo 1vlug íugqau ezzoq
,191319 >Ieue{9pezueu gsloln 39s€s ,a ,1
'grlgtu aJlualed8ld }}ozo>IBI}Bsc IoqB 'BqgTIgu }J9]BZssI^ €IInS ueq-€g
,€q{osoJB^ B
-J9lzo>I IBtIIgr e ut1o1aÁuJgaq eE9s4oro selelolr-lÁ8 s9 !}Jas }e{9 €llos
(aq (uez3ÁIgpe8ue
-3{ {Eu9sgrnJeÁpd tp.lulpu3H ,llBqEoru ueíala gl, sa -BIIBZSaq s9 lse}u8o]zsoJ pBqBzS ]sulBp
-lel9ug8uut u lInuo^BZssI^ uaq-6l, 'l1astrr 11glgnlq IInsuoJ -eq íueqetszy lapueJ }IguIsJ Inuel]el9rupl ue8r elln3 ,rel
,I
B
(]Inuo^ uelle €IJqtuI{ se (-
uBq-o8 JorEgsrolelclp ]uozso]el u933^ I8 ,e EInS -edesc B >IBIIo]JgdIa I9}I]B 1el
']}ozo>I
1o;eElod 1o.1 >1epllelÁ8eu ue3t TeIel91IeJ - Iazssal€plJqllw 1r9r9{
(uezs ,e ,I ,lloleJe
IBIügJ B I>I {BuBZsso rguog€E ueE9sr1o4tutllB ÁEotI r9T9q €I1nS uequoze uaq-§g la4a.relts Álotu
-pual € 1zB olloJolla pE91 ,>porrurÁlaq 1eueÁ3el >IBu>I9 -o) BIJqIüIg s9 (eqqe ]pBJBIII lüeu uaquoza n.roqeq u 'eu
-IJuI^oJd nlu9zs ]1ape{O^ou3atu u Á8oq
(ells,rou urcloÁu
-qq.{ snI^BIg ,3 (arazalrle 19íBs e}Io>IUÁ38eu tsncctlg
|9rlBII lglJJlgzs >IoJoleBJd V
,(rlo,t 119Io.J uB^lBq Jo>I ug7nze Ieppl^9u,u€q€Iszv-síx uelle Zse}€plJqrlw
(]Ize>Ite^o>I ^e
-rel9 soE€Ir9 zB Á8oq ZB IogItIr€) rgrugzs 1oror }]o]Tpul rorulgÍpeq se'1e,{e8eres snc3Bld snIJeIBA ]uel
-s3Bnb }lo}zsBIB^ e}ue^e zP elletuo €Jzsr]q BIInS (uoíp€J -aíEeu uaq,re ze ueqqeueÁ3n ,3D91_oJ rrotere letulaz9Á8
(eqsnleuas ,a ,I u9}nllu
-BuJ|nJ:oTzBzslEtl Btugzs]9l sn}€ues B Á8oq se I9u9IaugJI€q) ueq-98 'tgrptp; 3oro3 lte8
'lsn ualel3x
B >IellnJe>Iaq uBsn>Ill€uoln€ >IoJolseBnb y ,ueql9 r91 -aJes Zse}BpIJq}IW eIuZnDI }InJe{Is {€u€IInS
(ueq^e JueII>lcuIuJ ,arseda1 e a.r.re
-ue^Á8eu 8rysd ueq9tese )IolnsuoJ B }e8etu 9J B]uezs lues
-JBq uoqo]ese JolaBJd B 'lJ9lBI{Jo{ gsIB zB 8etu elqezs 1n4Á3a'>Inípnr errÁuuetue sa'ruiolred zoqgllns ]azsg{
ueq^g cuIIüJ€q leu9s91l91eq IBIB^II{ IJo]saBnb B Ír9Ípuar
{BlIo^ uese^e>I Fzo{ {oJoleues seÁla]ut>Iel € ueqiezsgpl
soÁIeqezs ]eEaslzsll Fu€II9 qqg.J B B]}ol}l€FDI BIInS zB ueqqe íeqgurlern {e]pgJoleleq ]ulJezs 4eleí e 4oÁ1
,eq lle}eze^ ]uIJeZs Ees9ulzsgp.l, uepulul
9 -g]zso 9sI3J V ,Dg8qul BE€ru lloleqpnl }Joqg} solgzs uBgI
lB{osEtII'(>1o39sgr;q gzolplEo; IBssBIoJBsz qele,rq e,1d -uaue.l1rÁu se 'Bllnsuoc {9llolzsele^ ueq^e o]e^o{ 1s9Iü
Á31) rrezal91 sI ngle BIIns J€íü azsgJ Á3e ]ela1nlsol a ,BJ9s -ÁEs ÁE9u }r9zo>I 73 s9 1,3 ,e ,I ílBtuIBJn zB uaqoze>I B1lo1
I1Sel 'S9IBsJ 's9lzse>1>1rs -JB] BuuI3 uBq9tu9}{ ,l1olo1eÁ3 lsgleq.{1aru e.rÁuetuoÁE
-vlvíEtgl - ,qrs E9sso{IÁE 's9tr9s
(sBInJB'seloresz II€]B^Iq -€q lleugilql e ap 'ueÁ8n uueJ ]pBJBtu rueu Álerue 'o]eq
's9leEa}zsa.l3etu - 1eÁuernle1
,e.r
-esJu}q seÁu9.1rolzo1 llozorgleqEeul IoJ )B]}o1III9 loEes -uozso>I >I€u9lBJDIgItIíe BIInS ueqzsal sel(eqarzsa.r y
-oJlq opuBIIB Jos zsoEa ,eq1o39s9r;q gpu€Il9 lleze^Jezs -e.leí elln5 1erln3o31e uesgJe >IosBJJoJ B uelu'4unulo41e
-]9 uBsodBIB ru9lq9Á3a zB re{gJ;qlpl4se uoípp4 1oqrcí rerel9r} zeqeu 1grra,{uetüese ,l,e Áueq9u gza>pe^o>I V
-Eer rgíes ÁEoq
(erzlq eJlelnlsel ,Ie^9]aI
lpBzznp err,r8el oo9 lezg>I
-Joz3^ snJceIJ snIJoI€A ,-I (BqBIszV
u se 'e,{9í3ul snlBues e]ls] }oEe,l^ol zgzs qqoJ ,>Ieuesseq ll9pIr_l{ la8eJ3s ..soI
-ll9req lqolBre,rq q9Á6s 4osnunqtrl e Á8oq'euol1tl8atu -e]u.ttq" s9 '31zeÁI3I{ 1n,l11 uoÁue,tJg] I9IInS 'tglazÁloq
1uI1IIBIB^'lelteEoí rgzoqÁu9rrrol s9 Iselotüeo]9^ BlZolEI >1ore8lod ín ze alzapual : lglauatu soÁleqezs le|9 ze íual
-IIIgBzssI^ ltezelaÁ8r euut3 'es.rgl1nsuoc
,rpq8eru ueq
-ro1 uasaílalgJe lJaze 'lgrupleq 1osnunqlJl B es]ue>plosc
Á3oq'uopo4lg>luntu uozu dda4sougltt),>1eu9s9p(r.t -uozB qqgs?{ pddeu Áueqau '(ueq-98 ,e ,t) r989slnsuoc
snqJc€Jc snlJaq ,leTIeIeJueIIo
>Ilpaloq etpzel8eur snIJ€W
-q 1e8esuapo>I9q 9u9zs uleu B19 BJo>I 19r1o11tÁ3 ur
-IJ B ílaqe^ r9íele sa 'lelezÁlaq e eíreqrprqtzs8eu Á8oq -IuoIBq a^zopual lgpJnJJe^ qq€íl s9 'rsolg.t e 19rle13o31e
(uaqÁuetue; e ueqqe ,a ,l) DI íllnuo^ uelle Btugd uag]o^o>I lze SnIJEW se €uul3 ,]Te^
'(ueq- I8 llolgscoq l,{ue,t.rol
sotuezs llBIB oí3pI llert.tt11 ,(aq 4a1]o1lol uleu B19 r.lJoqeq -}q errorlsg8zo(u se 'IoqB>II4V }Jg}BZssI^ rle 'ueqsnrreytg
CDaIIe{ eIuln>I3ueuI >IBu
und >1rposgur E leEgslzsl] e ve) lg?eul Ig.J €]r€]z9qnJ IBtu 119p1 erse3es]s,1,ozs se8eszS9{ ep
-IuoIBlBg llolelclp BIInS 9pue}lsaÁua,tro] rylglJlzod -9uulc se']putug} sv8 m tre7, ueqqe Bllole88aru uE quoza
,uuqgtuedure3 se uuqglJrulg ddqlq; íu9z91 IBuo]e>I B} ,u3 BsJ€unsuoc
- e^Iq BIInS - snI^B]Jo 't9Áu9.t.rot 9zo1
(}B{oSoJg^
-lolzsolezs s9 €]zoqo{I3 le4teÍp1o3 ÁEoq IBII9}I -]euo^ BJ>IoJ881od (4 ze >1eusntctdlns IuB]ZSB[u9]I3J alleJ
o1n8ezsuelle ze aeuf ellelunq Á3n uln3 ,(esnsser3 lesa -ast48atu euul3 snTleuJo3 ,1 'uílnsuoc 1tÁ3a ,l,e
,/8 ,e ,I
WHoúau SE 9Ys"]yA
 MÁSODIK RÉSZ
A KOZTARSASAGTOL
ao , r Z

A CSASZARSAGIG
rr7
 .elr?DIII9
BIoJITqnd snITIJc,,I 8alq1ulzsglel
zV ,ulnusn! e
uB]Io lIT(3z uád9z
-oi :]BuoÁ8B^ 8 BquoJ}s(BI iIZSe^
lsou )áuDIe 'iunrBq]9l }Jg8lod
Á3a rpplopg ,eqozEJqg ]I§l3u3Ieí
(s9lscaquoÁ8el) szszal tuuto:,{3a
zt:; opoznq8t8el uelep1o >pd8a
ZV,IgJ?táIapvzezs ,I ,e ,I ZBialua
]JaIIISI u3^3u ..eJ9lIo SnqJBqou
-ágv snI]IrüoC" uBSoÁueüoÁ3eH
,(?sPrIpJoJ
)alg gq]9w)
..euell3 ]lozo)e]I!l luau snlád
-uod 'I9]raIII le^^eu e Iazza uB>l
,ZoqI€SBIu
-os uaqlepzei f,o)Illv
-d9>1 Á19:t1 zsoJpuuxelv Ie }InJe
ro39sgluoseq (so39soIB^ ]ullü'so3
-8lgzs19I qqg{uil soÁuozTq e}3luDl
-a] iu9le'ozuo,\ )BUBJJe s3'3llesI^
3^InS9JeJ]9q ]9íBg, auralla( tÁp:n1
>1eue8esol1aur :o)g]9J ]raJ9 zB 1Io^
g}eI{zeJ9 sr ueq9:o439rt.n e39s4ft
Jgu s9 'llnsoJed 1e339s9rl9u sau
-au u8essoíeq ozuo,r 1ou9Ál9ruoz5
,eu1o,t rlelgzs8au llgleluI 39Ix
(]lalzs3Jq3
]a^üazsuo)oJ s9'}9ra1
-3JeZs dau e aí:a,Áule Á8oq'ZoqqB
euelJ8es92Zoq UBqÁ8Bu sT es92áí3J
(€ío]IZíeJ]aIa
-I{JJB - ZsoqIJBlnId
e19: 1a3 rzÁ8eí - u€q9Jo{ IBlBIc''
,(3iz-9or ,á ,I) snleduod Á8BN
,o ,I
-Bq (eJ{913^o>I se8esr_lq }pE>IB ueqeJo>I >IBuol€>I B S9 dau l]glozs s9 (uo>Iozs8eu u€q-€l, 'Jo}gIpBI8 49qr Á3e
qqoÁ8Bu8al'9s1o]n.ro>1o
B u9dnsJ rueN ,>I9]]o1lluos€q zol{Jopu9s Á3e5 í+seu 'sncelrtd5,€ílJoqgqe8lozsquJ
-elaíEeu oí S9 so8esl3qe} <]Io^ }JeZsd9N ,ueqeze>I E l}ol sn)IzSs€I>I B 1Io^ Za ,]opuo8 qq€soÁInsEei € a]]o}ueleí
-Iso]uodzsso lBIuI€]Bq ]uBddoJ J€tü Jo>I]e snl3duJod seIo>IIeJ-SncBiledS Éu939^ Ye^e se-ol, ,3 ,í. ze uequoze
.iBu(€^Io1 Ergwzs tuoP]€qruBlle IBIüoJ ,]]epe^uáZs sI
V loll€s9}
(Jeq
I>IB
e l9l9JJ?vuqd elpew B^Je^ 3s 8etu rsgl1gzsleJ B -e8olzsoJ >Ioz9IB>I 8elr,t reruo.r € ](9} gpl Za ,llo^ BsJBlJe^
(>Ig]z}q
-ule so]€^o ze ZB lur](u'1o1.(ue,t.ro1 B ]]3]uI>IelIe uequoze -Á3s; elp5 u€qqBJo>II{€ €JsnIInJn,I snIuTJI,I ,-I
IuOII3 ZSel€pIJq}IW ,IeZsSel€pIJ
sgleze^ IBIuoJ V ,(uozolJBl lues BqgJoS )BuIBÍ3Bl snlEuos ]9s9lezo^ lJoqgq V
B 39uJ r9s) eq D91I91 uIeu lBJnl€JlsI8Etu u3ÁIlturuas 39tu -qrIW rpJo>Iaqulezs 19ulsí 3p 'leloÁugruolJel (eu3JÁ3)
(ellu]u.ttq B
]Inso8oí llo^ tueu
sa (lIoA se^o 9€ >IBSJ uelu 9ugJlx se (uru,{qrtg) BTunqlTg Bll9l>Iouu€ uaq-lL,a,t
lulJezs Áua.n.rol B SnleduJod ,eJopuelzse
,oL,e ,I ZB Bt BuIgu uelolo>I ,)BDorplJ€l losg8Je^Bz gp9lr9ujsl r3ÁI
-89slnsuoc e ]€>In8BuI )pelloleí uesol]nÁ8o Á8oq'>1elzo.r -atu (11ezelle^o>I €i€ZsJo>l gleqza^au Iuau uedd3 >Ieus9i
(]o>II9Jo
-91€qIe 'ueqseurÁ8a {€lzIq uB]]oZI1.1l lüeu J9q s9 -9q uIoI€Jn sn>IIqJJB8IIo ZÉ u?ln es9zo^gl SnloduIod
,uBq939S>IousJuBJ
>IgDellseÁEe snss€J] se o uB]nzg ,uoÍIouIgZSeI IB^IB>Iop
-eJBLu >I3u98eJes snJelJBdS .{8oq'ttezalre ueqeÍ3pI EeW -ed {o]oio^4uIpBq IueII3 snTJolJeS Euozzolzso Á8oq'1e;
,Bq9II9rI <t1.1Joq9l{ E a]Za(eJoq
1933JaS e}]eze^€zssl^ S9 TglZgIInJ IeIuuIIJ ..TlnsuocoJd" uaaaty LL |tglelueí€ ezs
BJsBdBsJ Á3a sntedurod Jo+IE ,e)IÁ8e >Ieuleílzsll lgí€s -zsl^ el]Bq}}sB]n u38Ilueu snl€ues B '11o3oru elgq e l]oleq
B}Io>IIÁ883u ]SnIJolJeS SI Jo>IIuIB'el91e lpeleq uesse1 -pn] ]eEeJes grBqzlq8etu snredtuo4 Á8oqrutytg ,a.resa113
(B1]oI
>I€sJ 3l-zl, ,a,I SnII3l3W s? snladtÜod uBqgíuBdslH -es8euJ snile}3w 'Ileze.t Bq€IuBdSIH 193eJ3s ÁEoq
,€ulo^ (IBZSsnpide-I
113I ulolB8zo(u 11oZoqeJ19I eJ9s9l3]unzsEeuJ -u9|eleJ uBqiüoÁu s ]Iotu9zsol IaJJoZsrL{u
({Bu
>IeueÁu9tuz9lul 8gsE8IoZSqBJ B uBl]opuouJl>I Á8oq -Áuo1 ueg-1,/,e,r ueqg1o}Jlq {BugscueJcd so8aluoln{
-u€ Á3B^ >IBuBIEoIoepI ItuI€p€JJoJ SolBpn} ole( Iultu3s sn]Bues B snTedulod ,eJ>Iole^o{ 1I9IB1 uBq>Io]ZsBJ€d IBIJ
,uo>IIBJn -nJle llolzsoJ8eru 1ol4n4or.rtq e snptdo1,llesgze{IepueJ
{€u€ÍII9 ]4zssoq s9 )BuBÍinpBq€Z§8euJ I9HI3Áu
-9tuiBJgl uellesJueJazs Á8oq'Iel3IJgs}>I gl}pueJEew >I€E EIInS 8]JB>I€ IuBlTuBIBÚI9]Bq I]B 'tlig 1nsuoc I^a ,8l, ,e ,I
(s€Inpzoru8eu IuI€pBJJoJ IZB3I Z€ CsnpldoT snIIIIIIeY ,W eí9I9 {9Io{I3J Y ,eIuIe^oI
-IoZSqBJ € qqg>Iul I€+Ios
(sel >IEu}BZ^ueulJoi E uJqzo>J
1Io^ III3u s9Io>IIeJ I€II}JIZS ]9>I 9Z9Ie8ouJ lze z€ uIes u3IT3) ]sgIa>IIeJ sI u€qgllg]I
,3IuepIn>I
-a)IeJ-SncBuBdS € Iuos Á8oq '1unuzeÁ8eí uBquozB IIa>I IIe>I ]s9l}S9JO Á8oq
,u9luouI BId
8alag ,u9 8rende3 1oreurgg BJos {alzseJo>I V 'tpalq9e.r snluuos euaq-Ll Á6t'tlo}ní uIeu aJlíülües I>IE
,§ euelle ,e,1
-dV eIA € oJlzsoJel >Io]lol}zseJ l98lozsq€J 11elíe pÁ13o3 'lsnld snllalelry l9]1o1}pw >1eutn ueq-6l,
JeZelBq ]unu qq91 '19r1o3ew lsnJBuBdS ,]3>I9 o}zgÁ8al
,>I8]1B3orugr >IBI€II9]I s9 >IBIBuIgJ 919 }]o Z€ pulIü'39sso>1e1
uBqulnl]lnJg se <u3IIo _ IBIuBdsIt{ tÁlaq e puIiu leÁIau 'lto]1zs 1s9Ie>II3J Sou€FrI9
{€8IozSqBJ E llnpul u9I9 9I39I
,(ueq s9
(]Jo}BZssI^ uBquoz€ usq-oS
Z}l Á3€^ JIoÁu - pBq IS9IJ9 ueq- I l, snsSBJc sI In33A 'uBuuo {9]zrrH 8eltlsuaru
-zL ,a ,I'sr la8e;es IInsuoJ 19{ a^ueeleq) re19le tuurg.t -19 ueq-I8,€zssI^ ]Inuo^ eJle8lzsI9J-IBíreql Ze'€q€IJuI^
119pltl] euelle Ze elZgiBqBJJoS Se't.r9Í euaure'uolu8ol -oJd uozÁuguIJo>I BIB]I9 ze sg'lgt1gl1efEeqls rgrpolozo>I
(uBq9II9u ,e ,I
-ZsoJ l}oz9Áuod 19 ue^9 19) o83Jes : (>IeuIeZSeq {oule8áJes €IInS e^o^ 1nrq ueq-€3 I{B ']gseuleztq
,§ ea,e,lt1 (}elore
I9J9J rezezslqzBzs uesauoÁ8e >1utesgJJo;) rr939u e8eru iJo>IÁ8e €uulc s9 snIJ€W 'lsntroues
e T9ue^}9zs oJa39^ ,3 ,I zy
l]olBqpn} ]BpBq oli€ IoqB8IozsqBJ JezezIt qq91 B^lBlJB^ 9d9IIoJ uelle €IInS ^e,I8
-SI) ,u9Á33q snI^nS3A € ]1o]í}.{3 }e8eJas Ioq>I98IozsqBJ u9I9 tuol€poJIq B snledulod
WOTYCIYHHOC IYWOHY
 ] r aliai coloniaalapitások az
i, e, r. században
.\ kiizrársasági kor vógén Sulla
.:z ellenfclcitő1 elkobzott fölcle-
. .,lalal,i1611 co|,lniJl(31 rclcránjai
-zámára. Coloniái kiizül jó néhá-
::i at már megler.ó városok mellé
. .,nit<It. amcl5ck illcnlurrnán
<:ttős közilsségekké váltak (ill,cn
..lt péIdául Pompeii is). Caesar,
intonius és Augustus követték
>:rlla póldáját.

\.I. Tullius Cicero (i. e. lo6,43)

r,]\Iú arp numi családból ,zár-
.zutt. NagJ rú:zt rcnJkir ü]i.zó-
:...ki tchetségénekkószönhcttc.
:..gr i. e, ó3-ban elnverte a consrr-
: }iivatalt, ós a senatus kiemelkedő

:lcnél1-,isége Iett. r\,tint nemzedé-

l:nek szellemi vezére nem csupán ADRlAl-TENGER
--zéde|<ct ]rl. h.ln\,m rcturil<ri é, !;;J+
::oziilrai értekezéseket is; ránk
:leraclt terjedelnes ]evciczése a
ror politikai életének és uralko_
_l.. osztá1!,ának felbecsülhetetlen
::tókű clokumentuma. Ciccro, a
..iztársaság rcndíthctetlen hil.e, az
: ..43. ó\.proscriptióinak esctt ál-
-llzatul : brutálisan mcggyilkolták.

e filwtrek í§ Álg!§fu§ ital

'\ :::

álkl újraa].9&§ *!

r15
ffi §
;)

,]uIoq
-IIJoJaI DaZe]3Á8I UBsol€pnl ]eÁI
(l9ruJoJ,,(u9uJo) I3asasJBlZo{
-éIu
B e}Iaz3{ I3ssa]a^8oru se 'sras9l91e
IeíTgJ lJo] InuBIBlseI]9c,}InÁuoz
-tq 1eusa89sraqa1 In^,DIpuaJ ]ueJB
-Á3a ueqadaJazs o]ezé^ S9 SDIII
-ITod'BuotB{ 'oJI ']ouozs s JBS3B3
,]J3Zs
ue]3q3l eJruop,rnpaÁ8a uel
-9.r >1a.{1aru 'zollTozolzse Ze zoq
-)oZB >I8llBuní {aJ3{IS IBuolB }}o1
-BJB tlo Z8 In8?^ s '?qglIIBc BIudB)I
rs9]ez,Iq8Ju sa8aluoln1 l1nralls
: 11o.t,rusae3 a8eru ;ígze^I9uozseq
qq9,J8el ..sn]9JI^rünIJl 9sIa" z8 3o
,eJgs9}Ipzolügla
{Ie>IepJJ 9 ZB B]
-IguZSBI{IOJ u9}nze }91zsn : ]IBlB^Iq
IInsuoJ e au3Áule 1ellnsele8ou
-9l :IBzssnssBJc s9 1ezssntaduro4
DQr9{ rs9podBl1g8aru ueq-og ,a
,J ,1Io^ 3Íll3záI3]ojal
{auDI8 'Zoq
-snsseJ3 ]lozo{BllBsJ S9 'ueq9s
(rrop98azs
-9JgIe TBíT9J BDB8oru9l
911aru sntaduo6 :ls89sgirazsdau
eelseJa] uoqou u?q)€ZsJo>I IuB]n
E]Ins V ,alulnjéu3iü8aru llnJe)
-ts 1glgtldt,rcso.rd B ep ']9í8eJeq eI
-1n5 eluol e:e8etu Jasee3 lue)J3q
-IuéIBlBIc ,Bs9dB ZE 8tpad euut3
'llo^ snIJBW - eíJ9J )eugíu9uÁ8eu
IluIJ3Zs J9^ - eí§eqÁ8Bg ;131
-{e39slÁI9Iü3Zs rc>1ll11od rclelosc
-dB>I luo{oJ 9rala1 qqeí4 19uug
,19lepeJe BZSSIA 3lláze^ ?Js€auav
ÁIatu€'llo^ úíJúspBI€SJsnTJ}f,lBd
(tt-ool ,a,t) resae3 snllnr snmc
,
IB^BsEI9uZsBqIeJ B{unlu
-u8lozsqe;'(1erratzsaru;a1 1o19zs
ueq.ros9sla) rrez8?^ 1B{o1Bl?)unu]
t8gsvpze8gza.:u nuazn-Á8eu Áleruu
(]Pűs9zo)FII9^ B Bí]uodzoi
iBuue
e ]Io^ €III^ 8 ze Á8oq 'iu}sgJa8aru
,BJ9s9]
1sÁugupara 1}3pza>I V (}1o^
-9rIaJ BIII^ 8 lBúIoJ ralotBl9{unru
Isgres9 +sgqBzsÁ8eu uodoscol
-81n) zselo-Io8ue sozo>1 er9 91,6r
,1tzlaí sI
1ouro.r 9lla) lorBlnu9q
eur 39ru r9Ála11 ,r1o,t eíluodzo1 >1ol
-:rqÁ8uu ú dueul,IsJt9l seúIBtBq
llndg uuqpez9zs ,I ,a ,I zV ,IgJe{
-9pI^ Bsoc 'Igq9Jlseug3r]eS BZíeJ
solJinJlsuo)eJ €III^ 913J9IüÍ3BN
89
(ouuog o^eT
I13I3] BÍÁ3€q€^9Í In>II?u ozs snl€ues B ÁEoq lloz}g -Jo>I >Ielelq € ItuB ((o8eslÁuuoul Zued uBqWoIE8JoJ
,rreIIo>I
Blupgl€sc (1Io^ ÁEI €H ,9J J9^ ]aIelZsI] se 1eI9 Salu B ]ue]>Iosc Igr>I3^a se-ol. B Á8oq 'uednsc {unpru llÁuuB
-IeÁuO>I'ulgí4glg;urellB gpue^Jo >IouÁIeluqel qqoÁ8Bu '>1unu9le {Bso8BII^ luou IB>Io) 3lle^ou 8esle,l ld8nzued
,Bs (J9l
-3e1 urug6 rulru Á8oq'elletuar }ze 1eÁuuozlq u3pulw le89sllnzseJ Y ,3>Iglruo BIInS rreu9s}{ uesgJ3 Ie^IuI
-lJBl8eu 19lou3IIJIBpBíp Á8oq (€q9tugH lJel€ZsSI^ s9 (193 -Bzssl^ €q 'tuleutsc 3o; ltur Á8oq
(ualele; e (8atu >1elzol9l
-oJas €}}olgscoqle (eJsglnqq3Áuuo>IEou sou9IB}I9 (rro -€tI >Iglc9ln>Ieds soluloscde1 1ele,(1ewezs snledlüod 9^3I
,uBqlünlslpunJg ,e ,I
lIIgZs €JlJBd snledtuod uo8e^ z9 Io^9] B u3q>Ie^9 Ze ueqTéZe r9.ro>1Ee1 IB>IIlIIod euloH
,]B>IoÁuoZsI^ ualelEeszse8e ,1Io^ sI zB uBq€ÍoIB^ se
}F>IBIBI{ t?t ze ]ztuu:allaí
Io( €sJos {€uIBsJ9} 9II9 19qI9IosI^d9{ rlop9IBsc s€]IIIqou 'opo>II€Jn lllozsq€ Á3e lurtu ']}epol1est,r Á3n uoqezs98e
,s98uosJe^ B 8]lBl}nÍ eqpgsJ
B se {€u€uIIT]€3 1o8esqqo] se (o^zglletll }S9Zo]sJ9uB] 9IB^ IEssnlBu3S B 'llepo]eles3
}1oIIB^ }oJJBpn] B 8lru'lJezs {e11o1 aJruolepe^oí ISBIJo eJgs9z3Áu9uíepz3>I lBÍBs B ueq>Ig]Jglu seÍIe] u3q>IoÁ8n
ZB uaq>Iozapulw
,;l]91J9ueÁ3e
]es3^e{ Sez9Á3 € : else8uosJa^ ]]o^}^ lJo9s9JoÁul3 >IoIB1 r1o,r ppplosz I^o IoJ s9 r9l
-€^n{ qq€s€E€Iü B Iua]Io>I nelle{ l3>I3E3zsSo qqoÁ8Bu eJ -uezll IuJB'8etu elleqzeulletní IBJJ9u9p zgzsto.nza l9í9u
-Á3a'eue8eÁueJ sI lnlo,(I9}zso qqgslal B Jgru s9posgpBle -o1€) seÁ8o uepuIIIJ f€zssl^ lJ9l IBÁuu9Iu>IBsZ sBuIIB}Bq
ZV ,8ulo^ EllEtIlJBluuoJ ]epueJ B ÁIetII€ (luoIB]BqJE) uop snIedujod ,llele19^eq IüBII€ I€IügJ B a]Io^ou I€>PI9IBZ9ZS
(ryrpo>Il9p
-9{BTü lu3u :)o39sso]IÁ3 B >IB]zpgdBJ€qIe oL '7uílezs Bs€lTII9 snladtuod 'relgípeq ue|lel8e zB zg
,InJo>I al]o^
-ZE\B? 497ípuBq uBgeIIIgH ,>IBzsgJe ZB ]]oposouoq8otü 1e,t9í4r}Á3 )o3BsÁIBJDI sueIIJ ozope {Bu9ul
>I9rpB -9u ]€{9IJuI^oJd lTZB S9 (€]Io]BsJ Zoq€Iunqllg 1snlu94
'relp[a; B eJsazounq >IaJoque ll3]zsa^ÁuaueJ V
,>leÁue^lo1J9l8e ze >Ie]}e] }B>IoS uJau oJ3sozo{9J8e[fi (elcllc) eI]IIDI ell3lzseíJelI{'19tltz3 B1Io1BsJ
']91elnrel
{euÁIeuí€ s 'Igqr]íplgJ B >Ig}z}Ie l€>Io]zSPJBd € ueJos Zoqlüol€poJlq V ,]soJ€^ u erp18o; st 1s ueq-€9 ,a ,I pÍ€Iu
(tetrlz3 s9
>Ieu,(Ietu '1o1etueÁ1o; e ]zB >I9]]oUsJoÁ8 qqe.tor I€sBZoJos 'l1ntuo,{u 8rtuelesznref ualap 19tl9reuy zs9Ee
s38euIo] >Ie^e s€uB^lBq
s3 seue^loq V ,{1.1Joq9q B eq39^ €]lo}}pgq8euj'IezsselBpuqllw ]Ioulgzsel uolll pI^oJ
(uoq^e
Telll^ lB{osBl}]zsnd TSgIJg zs.|7 9z9le3e1ü l9Ees rl€I€ gpl zg ,}pBJ€tu u3]3I3) 19 u3^o Á8au snteduro4
-eJ3A snJB}JBd3 e uesouoln>l 'uIa>IgpI^ BII91I
,3otu >IB11o] ,>I€usnleduo(I ]odoJ3]
-IJoIuoÁu >I3ÁuoulnJo>llele,ÚuJoZS e se ieJeq{€ I sB8Btu e rupe8uel9 llo^ uelelÁuo{ snIInJn,I SescueJezslBq B S3
(>IB]posgp€Io sT
B 1e>II{8 'sqald ].Sorcn e s9 )n8BIu >IDIB '>19]ze,aezs6etu 1e33esqqor tsgIJ9'sl Jole€Jd ín ze'orecr3
'teíuele]oa BIInS
(IB(pBI€sJ >I€}lgqlJosoJd €'íElvzop|B
11o1eEour91 ]eÁIalu']glelse.le( SnIIIuEW,19 >Ilzsel3qugr
s9}}]9ÍBsI)pIoJ oI9J-BIInS E >I€]Zo}JB} eq9J9{ {euepepe8 Á8oq '>19lzo.t9reqla )I{B (e]louel ua>Ial sI 1e4osnuocqqn(
-9Ie ZV ,sopeÁug8ezsle s9 sgposgp€Ie z€ ]laluolo( ]opuo8 B :uBqIBsoJg^ {BI3uI^oJd TreIe>I B >IBuesse8olzso; Á8oq
(uoqoulezs I€uolB>I
soÁIns ueÁIIul (Bí}Islu€} s9^n>Is3eZsSo-EuIII1€3 V '1eute}edesc B1lollTl8eu ]Jetü lI9^
,lIoZSBIB^ uOso^rlq ue8l ,IoqBIJuI^oJd €ISV eu+DI u3q
'IoJ]el 9uuoll;tJozsdeu snIInJn,T
-u9lJo1 € DIau eq llotügzs uo8uBq S3leu3>I oJoJIc Jo{IuIE -oL ,a ,t snIInJn,I Bqou (]}o8zoru uopeqez§ 8tputtu 39tu
(>IaJ}q
s9 B )eze {gllo]Zs€zJoqlo ]snloduIod ,{ouOíTnJ ZsglBpIJqlIW,rgs9zo(e;aq lJoq9q IueII3 zsglBpIJI{}IW
(I>I
-e>I 9Ie 3eso.rrq Á3oq'e.r BuIo^ ]a}]el >I€lInso8o(>IöJ€8Iod E eJ \EZmq s >I9zssoÍJel rgsglezlq8euI snleduod Á3oq
,3 uoq^o oze>Il3^o>I
IeuIoJ lulul >I9^n>Iseezsso ZB Á8oqluíul ']re,te1 ileqt,\ 'e1lose,l,eí snunqlJ} snIIIuBW V
,Zo s9
Á8eu qq9s91 zg,497za3q^H uoll pI^oJ uequIugu BJ9s 1Io^ ]]o}IpBq opo>IsluBr IoDI3zJe l€+]wr 19.tE9szs949z
-9l}SBln oJeJIc ]9Í9^3^1Zs9J lqq9r s9^n>Iseezsso ZY ,{9l -e^Jezs sol€Iníü9q |19rlozop>1 € lo>IoJe8uo} B B}}o]}lzsn
(>I9lJa^3I
-IoEou ]9uIII]BJ S9 leJJozsnÁuuo{ ]§glnpuez -8ew uesele19]gl DBIB esuÁ1o;a1 deuoq uro.reg ,eJesez
B :I>I lJol sgIa>IIoJ sou9l€1l9 IoqE (lln{ouotu €q€IJnJlg -e{IepueJ B >Ie}}o]gsJoq ]s?IaJozsIeJ IpBq <lzu9d'}loqure
BuIII]B3 €3€W ,BuIo^ C\gzzou
u91I>I s9p€ZBI € }}gleltu Eels8uer s9 (}lod€>I ls9z€uIIBl€qIeJ }Jo{ sel9zs snledulod
(1sepa>lze,\.rezs ,>IBulBs9p€tu9l
-g}Joqoq ]o>Igleze^ e Á8oq 'etl91e s9 e u1 {oz9l€{ B u3sso^ ra39.t Á8oq 'I9J {gzgq
-lo1}S1.1lq3eü u€quoz€ oJ3JIc Í}BruIBl€t{ B luzoJozs8alü B] -nJ IoJJo>ISgl€q ITn^DlpuaJ lsnledtuod uaq-L9,e ,t Á8oq
(eq g]eqpn}
-JB{B ue^eJ se^n>Iseezsso BuIIIIBJ 'lperetulnle 13IüsI uo>I )ouue :]Iale^o>I rs9pe{z9rul Áugluel3^zo>I
-osB]zs€IB^ so-z9 ,o ,I ZE Jo{ItuV ,llo]}ulgzs .(]euJeqlue € 'Iuzo]lBÁ8oJ8etu 11apza4 e]oIzS9>IBuoqB8 soJg^ € Jo>I
ín" eqou '4e}}o]zsule,t sI 8etu ]pIB (93ouJ €19q oJeJI3 -nuv ,u€Iddv BIA B Io >IB}IoqBJ ]B>I9ZB]n s9 'I>I {€llolzsoJ
't1o1eíuella .,(3a llozo{eroslal ueso8esÁEa Áprzso 9po4 }B)9III^ 'neuezzeÍ1lod uo4olred teII9!ze Á8oq '1eldulgr
-|elnzE eJBS9]BI{ sg]e8eÁueJ g ,u9^Je8I l9s9lJolle >Io8Bs >IoZoI€>I € 3J9Í3Io >Io^3 SBuB^}Bq B :B^€üeIqoJd soÁIns
-sgpB ZB s9 ]otIIJoJelpI_oJ
(1039slnsuoJ e evg ÍI9daolü uEq
}I9^ s9po>IzoIB>I B uu}n os9Je^al s9le>IleJ-snceued5 y
,>IBuZol
-€9 ,s ,r r4e 'tlo^ BuIII}B3 snI8JeS ,,T (snlou}Bd +JIq zssoJ
ÁEe eí9zo>1o qq9.J8ol rueloloJ V ,IgJgs9ruog8eur puarzo1 -J€l 9zo>I {olBJIp9^ qqglTslllJuJos8etu8e1 IueIIa s9l9ezs
B s9 IgJS9^DIs3eZsso al9Juepunu >Iellq glsgÍzsa^ € >I€IJB( -ZsI^ IIBlB^Itl e 8tlureídeu I3p92seq IueII3 seJJoA :r€pg^
B ellesl^d3>I oJeJIc uaqJod seJlq e ueqqg ,Ie
e ilgzs 19 Jí9zs í >19rle,ffi g IBs sB^>IBuBÁ8 so89sÁI9tu ueq]o J ]le]e^o{
-o] 193esÁu3)o^e} J€seBc se snsseJ3 :Io.J 1e>Ies3Ia€zssLt usíept Bs9zÁuBIüJo>I I€IIIcIzs 9lJ€1 l9 u3^e
^I]B^JeZuo{ (Ie^Ie>IepJe ,c q?ruruudo zBíuzoÍIepeTe
Ded9I rue>Ieígzolulape^ llgleíuo {oDI3ÁI3tu tIJoJgI{ I>I€ 'r9s9l9rla S3JJ3A
snledulod Selgluolle ze luítezs Áleru '1sss9le^Je 1J3T3l -8etu 19ue4e eqeq ueq-ol, ,3 ,I ,le>Iesel3€zssl^ llele^o>I
-B>IBÁu e |EZZE'o.racr3 6eu elperugl u3s3Je{Is le]eze^Je] -I3 IB}I9 IBÍ3€l 19Í€S B IuI€EszI^T{ }1opo>IBuo^ uBgIB^uB^
(ros
-Áue,tro] V,eJgs9rldelelel >IougJele^ gJg]Ezssl^ I9q{o1 -It,(u sn]eues E uelü l1n.re1 1,rezv eili1,inruIl9 ]]aI
-€J€(pBLI Isnledluod B Se >IeÁu98eZS € u€q{glcul^oJd E S9 -Ie>I I9q>Io8B^oI uoqzs9J putuJ€í{r9{'19q4o;oreues ueq
-zsoJ pEtüJBt{Á8e >1uu1o3es9J}q ,uo1o39s9r;q B
u€qgII9}I ]e{eplof >I€uBÍIoJ9S9^ ÁEoq'rgrelse^BÍ Snunq V l9tunll
,e ,I
-u} >IIÁ8e ZeE7leEoullel JBseBc s3 snss€Jc u€q-€9 -odouotu sn}Buos e el]elunzs8eur Álerue 't>1 >1e11o1escoq
,]lal}83s JBsoB3
I€lBu B 1I>IB sn§ lÁua,tlol s9 't9Ál9ruqs1 ,{uourz9lut IsnunqlJ} E >I9}}o]TI
,3Jes91 -IgBzssI^ ueqln8esgutur rlnsuoJ snssEJ3 s9 sntedruo4
-sBJc 89§L(I9uJezs qq9p3>II3ueDI83I € )1}[1z9>I
,1Io^ 3gsBIuJoJ >IBsJ J9IIí
-Is9Je33uI {r_uoZÁIaq >Iell3] }e]oIJ9sPI TeIeJualIo ]]eIB o}9I 4nselzse1g.t8euI ue}n
-Io^Bl SnIadtuod :EJg\ügZS iesg^ozslasJ IE{IrIIod rlnloÁu >Iezg ,1n€sJ9] e(ue.tt1 1§nssBJc sa >IIzs>IoJol EJgs9I9uJJoJ
-oq B llnÁuozrq 4euíelel 9í s9IuJoJ ía9sepze8 € Se 8€SuBI -er8eru >Ieu9JozspueJ I€ InS ÁEoq
(ultol;ue,tlrÁut1 uesoE
,8ssueltepe8aleze s9 s9posgpBla zB
-€13nÁu IuIIBpBsJ9} V -9IIA ,luBJI 3esso>1e1 TI9qÁIoq B 11ol}s!,tuel 1selnscsqEou
,]]o}3za^ Zoqvsezolg| s9 lelel>IesJ9tu 8tputru Ioq€ (sI uBq)9IJuI^oJd e ureu
}]aI sou9IB}IB ueqeJo>I >IeÁu98azs V
Wo,IVoVudoú IVW9HV

Freskó egy pompeii l:illa mariti-
lziból (tengerparti villa). Az ilyen
típusú.tényűző lakhelyek a köz-
társaság korának utolsó éveiben
terjedtek el, amikor a gazdag rő-
maiak körében divattá vált, hogy a
várostól távol, pihenéssel töltsék
idejüket. E parti viJlák legtöbbje a
Nápolyi-öbö1 mentén épült.
A RÓMA] FORRADALo}í
nak eleget tett. Pompeius keleti intézkedéseitmegerósi-
tették, veteránjait és a birtokától megfosztott nagyszá-
mú családot törvényes rendelkezéssel földhöz juttatták.
A törvény hasonlított az i. e.63-ban előterjesztett, de
akkor megbukott indítványra. Egy másik törvény le-
s záIlította az ázs iai adók bérletös s zegét, amelyben annak
idején, 6r-ben a publicanusokkal egyeztek meg. Az en-
gedmény kedvezett Crassusnak, aki valószínűleg anya-
gilag érdekelt volt ebben az ügyletben. S végül önmagát
azzal jutalmazta Caesar, hogy öt évre szóló, rendkívüli
megbízatással Galliába és Illyricumba mehetett. Ebben
az évben házasságkötéssel erősítették meg a triumvira-
tust: Pompeius feleségül vette Caesar leányát, Juliát; a
triumvirek arról is gondoskodtak, hogy a következő év
consuljai az ő híveik közül kerüljenek ki,
5S-ban Caesar elutazott tartományáb a, s hozzálátott
Gallia belső terüietének meghódításához. Rómában az
i. e. 58. évetP. Clodius tribunus tevékenysége határozta
meg (Clodius a büszke claudiusigens tagja volt, és örök-
be fogadtatta magát egy plebejus családdai, hogy meg-
pályázhassa a tribunusi hivatalt). Clodius avárosi plebs
köréből toborzoíímagának híveket, akiknek javára több
törvényjavaslatot vitt keresztül, mindjárt egy radikális
gabonatörvénnyel kezdve a sort. I. e.73-ban korláto-
zott formában újból felelevenítették és 6z-ben Cato ren-
delkezésévelkiterjesztették a C. Gracchus által beveze-
tett, majd később Sulla által eltörölt intézményt, mely-
nek keretében állami támogatással gabonát osztottak a
római poigárok között. Clodius eltörölte a tédtésiköte-
lezettséget, és az alkalmi juttatást rendszeres segéllyé
alakította át. LegalizáIta a collegiumok (társulások vagy
egyesületek) alakítását, ami lehetővé tette számára,
hogy politikai célokra mozgósítsa a városi proletariá-
tust. További törvényekkel száműztékCicerót (a Catili-
na-féle összeesküvés tagjainak kivégzéséért),és eltávolí-
tották Catót, akit Ciprus annektálásával bíztak meg.
Clodius kezdetben a triumvirekkel szövetségben tevé-
kenykedett, de semmilyen értelemben nem volt a meg-
bízottjuk; az év vége felé támadást indított Pompeius
ellen. 57-ben Pompeius egy másik tribunus, T. Annius
Milo segítségétvette igénybe, aki útonáltókból rivális
csapatot szervezett) és az utcán nyíltan harcba szállt
Clodius bandáival. Clodiust ily módon kordában tartot-
ták, és Pompeius véghezvihette Cicero visszahívását.
Pompeius még ebben az évben (i.e. sz) öt évre szóló,
intézkedéseit és fcildet biztosít veteránjainak. A Lucul-
rendkívüli megbízatást kapott a város gabonaellátásá-
lus vezette optimaták azonban szembeszegültek kíván- nak biztosítására ; feladatát a rá jellemzőhatékonysággal
ságaival, és azon voltak, hogy megakadáIyozzák azok oldotta meg, jóllehet hiányok egyszer-egyszer továbbra
teljesítését.Lucullus segitőtársa a konzervatív M. Por- is előfordultak,
cius Cato volt, akinek minden kiválósága abban állt, 56-ban Caesar találkozóra hívta Crassust és Pompei-
hogy Cato, a censor leszármazott javolt- az ő megteste- ust Cisalpinába (Gallia), Luca városába, ahol megújí-
sítőjeként kívánt fellépni. Ezeknek a férfiaknak és bará- tották szövetségüket. Pompeius és Crassus 55-ben con-
taiknak sikerült huzamosabb időn át meghiúsítaniuk sul lett, és népszavazás útján mindketten évre szóló,
5
Pompeius elképzeléseit,s ezzel tudtukon kívül saját rendkívüli meghatalmazást kaptak: Crassus elnyerte
vesztüket és a köztársaság pusztulását okozták. Szíriát, és lehetőséget kapott a parthus birodalom elleni
hadjáratta,míg Pompeius a hispaniai provinciákat kap-
A köztársaság bukása ta meg, melyeket legatusok (általa kinevezett megbízot-
Az optimatók taktikája végül is abbaaz irányba terelte a tak) révénigazgatott. Ő maga Rómában maradt, így
csalódott Pompeiust, hogy titkos szövetségre lépjen folytathatta a gabonaellátás irányítását, és figyelemmel
crassusszal és caesarral. Az első triumviratus néven kísérhette a városban zajló eseményeket. Caesar galliai
ismertté vált egyezség nem hivatalos, íratlan, de a ha- imperiumát (hadvezéri feIhatalmazását) újabb öt évre
gyományoknak megfelelő megállapodás volt. A rendkí- meghosszabbították.
vüli társulás - Pompeius óriási népszerűsége, Crassus A megújított szövetségen kis idó elteltével repedések
vagyona és kapcsolatai, Caesar poiitikai érzéke révén jelei mutatkoztak. 54-ben meghalt Julia, Pompeius fele-
- ellenállhatatlannak bizonyult. Caesar elnyerte a con- sége, s ezzel elszakadt a személyes szál, amely Pom-
sulságot azí. e. 59. évre, és hivataii ideje alatt olyan tör- peiust Caesarhoz kötötte. Egy évvel később Crassus
vényt fogadtatott el, amely mindhárom fél kívánságai- Carrhaenál (Hurran) csatát vesztett, és ő maga is elesett;
69
 ,IaÁuaIuase
níoqgqJ?8lod s se +Joq9q IIB3 €
: es3lnf,e) af,uolBlPq JÉsaB3 snl[nf
,
(Iguottsouoze [Bzsxuole8uIJJe^
uasal9r.rolÁ8a) IoJáuJazugd 91pI
-oJo8aú 1rarulazgÁ8 JBsaB3 (OIBA
I9q-8'
,a ,t Á3a us9tud91 g.t93
11e5
-3sJ aÍozJazs Á8oq 'rropgr} IBIIgJ v IezZE p,ttl8ssr91 lLru B s 3 snl€u.s e'{o snle;rsffi
P Jgg ,(zoq}€JDlellue zB u€^Io]BsJ l31e]o{ >IIp€JIoÁu ÁEe ;,:l'"T.
,V "'n:T,:1'3],
r'""
'qqose1 8etu e]J] snI}JIH }IeÁuguesa se-o§ sa sa- I § € }Ie{]g ttnÁ8a 1e.le3e.rss J€seBJ qq9s9{ 1eddeu IuoJ9H
,e ,íze) ^e C1uieqe^nan ,IoqsoJg^ E
9]€qIBIB} ueger319{ l9llrrJoqoq llD8 V )elln{auaurle (st snruoluv snJJEW l]ozo}Je]
,I ueg]3qo}IoJ JeseBJ €s ,ueípe.luazs
]]a]olnzs ueq-o§ Á8e,l ueq-r§,e )r,í9z9' {osnunqlJl o1p ueíued JBsa€J y
,r1o,r
-€JIaI selelzsgH ]131 sglueleí Bsg]}poq rcIIIB3 JBSaB3 eu ug>I 8eses.r9tzo1 e Á8oq 'BIoJ {€uuípo>1sopuo8 'te>1
el'J|azgf'B Jeseel) -osnler]sr8ulu B sl}ol}s€ln :..}esaluop 9s39,t" elzoq8au
sn]€uas eu9-L renueí ,6l ,a,t 1n3en ,rupa3ue gpuelíeq
'l919ÁuJ€ [ues IeJ >1rÁ3e Á3oq']1o,n so391r,t íBqglq ap 'rÁ1o; qq€^o]
>IBuE{uI€Jn {oJezsBs3 € allel}le^eJgla JBuI '- 4et]ol}qqezs sape4zeÁEe zV ,}Ies9luop 19rz9r9,t3eu eJpual u€quozÉ
-zsoq8au aJ^9 19 lqqB^o] voq-Z.§ leÁI3tIIB 'uode1 }otu
)osnunqlJl oz3^u3zsuo>IoJ IeJJBseB3 B :{€ue[ulB]8q
-nIJ3duII uBqeluedslH '1Io^ InsuoJ llnpeÁ8e uaq^e §e-Z§ -(1a1 tp,rqpuoJ JBseBc ru]e,t 1a3a,l BuIo^ }]el3Jezs snleu
ze clselelIeeuoqB8 € Bllol}ÁuBJI - }19]Io1eq uedazo>1 >1a,\s -es y ,(r1o,t eíIac
}}ezel31911e; rrue) uossn( zoqsgrezlq8etu
,I9J3se}I33I3í{
>II
So-o§ ZB SnleduIod }eÁleulB 'delazs e zy 4rer9ía1 r.rzssoq lqqg^ol qqeíl uetnze ug,re.r >1euue s9 '193
-a}al8as{nzs I8sÁuB >Ie}po>Isopuo3 ueqeía; >psete8ou9t -€slnsuoc ]Ipos9uI azza tylazsaaut InuoI]a^Zo>I Ia^9lIe]eI
(€Jg^Bí )íeJeza^ I€ { Itllod ueÁ1o etunrrsdtur Á8oq'tesa.l1eJo] J€se€c IuB]}sl,1Iq ]9u€>I€
)I>Is 1onlte3oí re>lnqod
uelleleqe^euzsBq se IoDln8€sp€qBZsIB {Blpuolu3l u€3 snreduod rs9po>1!}turrpÁ3e
8ayrg ,rrgzg4 4qlou.ttldo ze s9
Ze eluo^ €Jqq€soJozs ,uep
-oploq >1eÁua8ezs B Íls€}níqBls B €sl}sotzlq se ues](ueJel ueIeI9J 9I€^ IglJBsee3 V
1apu3J Á8oq'9r l1o,t uelalda1 Jo)plBueÁ8n'1oq1o89stzstt -alazo4 zaqe83^ {eu9^9 ro {Ipose{u Bsel€zrq3eur sa '}9s9]
qq9.J8el e eugzIr{t]€{IBÍ8€l gleze^ Álerue 'ueqrezspu3J € -poqEetu eqleg etzeíe;eq ruaupíetu JBsaBJ BJJo{{g
uBqg€ >IB]ZIq lueu rcÁI€}Zso souoÁ8B^ BTI€1I ,Blu9JT €ulo^ ,lepuoJ e tuer;lge.rÁloq ]InJ3lIs
]]el3]I3sl^ 1ess9lrpío1 Á8e,r letlalatzst} .{Isrue'uodosc sr 1n3e,l {eul)€']snredruo4 I{ e]zo^eu BIInsuoJ qnpeÁ3e
IIüIep€sJg] qgasgluele{ }pB{B lueu 9qq9] :ilozo]l€]nul sn]Bues B Itt89A ,19rrorínÁ3le3 sr r9lepd9 sn}euas e 8atu
(4auualt91 ,49r1o3eru
)3usoqurozo>I s3 {eugso]uozseq'1eu]dnrro>1 s (I>I >Ieuol >1os93le,lez uescde1 13sa zV tsntp
-oIeJ BIqJJB8IIo
llo}zs€Iu9lleJ IB]I9 eIInS V,Iop {os€zol9l -oI3 uoqs9pe>IeJe^ o]3^o>I tza ze 3e'uetddy ern e >Ie]zo>l
,}19p9pze>I
-Jo{ Isnl€Jlsl8eru 9l9Í IesseI3sI^39slZsI1 S€SJB] B s9 IBSS9Z -I9I€r oIIW s3 snlpolc ueíele z§ F>IIou {ops
-uoJ sI ,z§ s9 ,€ § ,a ,t ze í eípual sII€uIJou sgzÁueur.ro4
-o{B1I9^ Ilu9{ue^9 zB ]a>I9 a^llse]uau uopgtu ÁIl 'I_oJ {Br
(€q ^a
-ZqIInJ IBtüIüoI€]Bq seEeluoln) u9Íl1.1 Áu3^Jo} 1a>II>I€ B tInJe>I eqÁlezsan ,ElIBJn sBInpJoJIeJ se {BzsoJe leul
-g{9l]zsBulp opo>IzsBtll9] B J9I€Z9I9I1 }pe ÍJalDI {IesueIIJ -9H ueqzoTg ,11ozo>I JEseBJ sa snradruo4 le89sllnzsa;
,}uqLzs8eru snlerr,t
sa 1n8a.respequ98eru B }InJa{r9 l9q9ze{ >I€qJJ€8ílo z€ B 3]Ie^ou qqg^o] Inu3lleleqlnJo1la zg
eselrÁuerr 1eÁ3n ze elg 09 ,3 ,I ,]Io^ ltoleq Jo)e]epzel lJ -IunIJl E I€^€IEIBqsnsseJ3 ,iou]elJesl{ ueltelopuo88eu
-oqeqr981od e reu'}1ndele uBuII€Jn saunÁ8e dau reruor il3] €J9sgllpgq8eul uropporíq snqued e s39.,r B llel.zo
, Wo-IVCVxHod IvWoHv

lekedeteit igazolja és presztízsétnövelje Rómában,
mindazonáltal mesterien örökiti meg az események le-
folyását. A hadjárat i. e. 58-ban indult, amikor Caesar
megtámadta a lakóhelyükről elvándorolt helvetiusokat,
mert Úgy gondolta, hogy veszélyeztetik a római tarto-
mány nyugalmát. Az első három évben katonáival el-
özönlötte Gallia túlnyomó részét,és - nagyjábóIaz 6ta-
mutató járásával ellenkező irányban haladva -Iqigázta
az itt éIő néptörzseket, i. e. 58-ban a későbbi Franche
Comté és Elzász, i. e. 57-ben a mai Belgium és Norman-
dia területén, i, e. 56-ban Bretagne-ban és az Atlanti-
óceán partja mentén. I. e. 55-ben és 54-ben a Rajnán
túlra is átkalandozott, és két hadjáratot vezetett Britan-
nia déli részébe.Visszatértekor a belgák körében szerve-
ződőttfelkeléssel kellett szembeszállnia, melyet 53-ban
öldöklő harcok árán sikerült levernie. 52-ben Gallia kö-
zépső vidékéntört ki komoly lázadás, Vercingetorix ve-
zetésével,akit az Autun közelében levő Bibracte-ban a
gallok fővezérévékiáltottak ki. Az év vége felé azonban
Caesarnak sikerült beszorítani Vercingetorixot a bur-
gundiai Alesia eródített városába) amelyet a rómaiak
egy hónapos ostrom után bevettek. 5 r -ben a gall ellenál-
maradványait is felszámolták, és Caesar a poli-
lás utolsó
tikai válságra irányíthatta figyelmét. A gallokat időlege-
sen meghagyták cliens állami státusban, és ro millió de-
trariust kitevő évi adó fizetésére kötelezték őket.
Amikor i,e. 49 elején Caesar betört Itáliába, Pompe-
ius nem az azonnali harcot választotta, hanem ügyes ma-
nőverrel átkelt az Adriai-tengeren, és a Balkánon kezdte
megaz ellenállás szervezését. Ilyenformán Itália egyet-
len kardvágás nélkül Caesar kezére került, aki bevonult
Rómába, és lefoglalta m agának az állami kincst ár at. Az-
után hirtelen lendülettel Hispaniába indult; Iegyőzte
Pompeius seregeit, majd visszatért ltáliába, ahol dicta-
torrá nevezték ki. 49 végénkeletre vonult, hogy utoljára
összemórje erejét Pompeiusszal. 48 nyarán, a Hellász
északi vidékénfekvő pharszaloszban került sor a döntő
csatára, amelybŐl Caesar került ki győztesen. Pompeius
Egyiptomba menekült, s itt álnokul meggyilkolták.
A röviddel ezuíánideérkező Caesart vetélytársának ha-
lálhírével fogadták. Alexandriában Caesar beavatkozott
a trónviszályba; Kleopátrapáttját fogta, aki a kedvese
lett. A heves ellenállással szemben végül is sikerült meg-
szilárdítania Egyiptom trónján I(leopátrát és öccsét,
xlv. Ptolema ioszt. Hazafelé l(s-Ázsián keresztül vitt az
útja, ahol levert egy felkelést, melyet Pharnakész, Mith-
ridatész fia vezetett. Rómába érvénmegbocsátott azok-
nak, akik Pompeiushoz csatlakoztak (Cicerót is beleért-
ve), és rendet teremtett a városban. Majd 47 végénátkelt
Afrikába, ahol a pompeianusok, miután 49-ben legyőz-
ték Caesar helytartóit, erős központot hoztak létre. Cae-
sar Thapszosznál vereséget mért a republikánusokra, és
megszállta Afrika provinciát. Az életben maradt pom-
peianusok, köztük Pompeius két fia, Hispaniába mene-
kültek; Cato azonban Uticában színpadias módon ön-
kezével vetett véget életének, hogy Caesarnak ne legyen
módja megbocsátani neki. Visszatértekor, i. e. 46-ban
Caesar fényes diadalmenetben vonult be Rómába, de
még az év vége előtt Hispaniába kellett mennie, ahol
Pompeius fiai toboroztak maguknak sereget. A köztár-
saság végül i. e. 45-ben, Munda mezején szenvedett
döntő vereséget; az ifjú Gnaeus Pompeiust megölték,
fivére, Sextus életben maradt, és folytatta a küzdelmet.
Caesar visszaindult Rómába, ahová október elején érke-
zett meg. Nem telt bele fél év, és meggyilkolták.
Rövid római tartózkodása alatt Caesar nagyszabású
politikai, társadalmi és közigazgatási reformprogram-
ARÓMAI FORRADALOM
mal állt elő, amelynek itt csak rövid összefoglalására
vál-
lalkozhatunk. Sürgősen cselekednie kellett, hogy a sze-
génységgelés az eladósodással megbirkózhassanak.
Caesar már 49-ben elengedte a tartozás ok z5 százalékát,
és rendeletbe foglalta, hogy a törles ztésre szántvagyont
a háború előtti értékénketl felbecsülni. 48-ban - és felte-
hetően 47-ben úiból- elengedték az az évi bérleti díja-
kat. Szegény polgárok és leszerelt veteránok tömegeit
telepítették le állami földekre és coloniákba szerte Itá-
liában és főként a provinciákban. Caesar 46-ban meg-
rendezett diadalmenete alkalmából minden katonája
ötezer denáriust kapott, és a legionáriusok évi zsoldját
rzo denáriustőI zz5-te ernelték. Más rendelkezésekkel a
gabonaosztást, a városban zajló kereskedelmet szabá-
lyozták, feloszlatták a collegiumokat (kivételt képeztek a
zsidók zsinagógái), és megreformálták a hivatali zsaro-
lásról, a hazaárulásról és a mégvesztegetésról szóló tör-
vényt. Megszüntették azt a gyakorlatot, mely szerint
Ázsiában és más provinciákban bérbe adták az egyenes
adók begyűjtését.A tartományok kormányzására Cae-
sar személyesen nevezett ki legátusokat. 49-ben Gallia
Cisalpina minden lakosa számára biztosította a polgár-
jogot (őket kizártákaszővetséges háborút követó rende-
zésből) ; szavazati joggal ruházott fel egyes provinciabeli
városokat, így a hispaniai Gadest, Gallia déli részében és
Szicíliában néhány városnak latin jogot adott. Támoga-
tói közül sokakat azzal jutalmazott meg, hggy fölvetette
őket a senatusba, amelynek létszáma egykettőre kilenc-
száz íőre növekedett. Nagyszabású építkezésekbefo-
gott, leghatásosabb vállalk ozása az v olt,hogy egészen ú1'
Forumot építtetett a Julius nemzetség ősének, Venus
Genetrixnek temploma köré (a munkákat 54-ben kezd-
ték meg és 46-ban fejezték be). Julius Caesarnak kö-
szönhetjük a 365 és egynegyed napos naptári évet, me-
lyet i, e. 43. január 1-jén vezettek be.
Utolsó éveiben Caesar minden tekintetben úgy ural-
kodott, mint egy király, csak az hiányzott, hogy meg is
kor onázzák. 46-ban tiz évre kinevezték dictatornak ; 44-
ben élethossziglani dictatorságot ruháztak rá. Consul is
volt, előbb 48-ban, majd 46-tól folyamatosan haláláig.
A senatus addig ismeretlen, rendkívüli méltóságokkal
ruházta fcjl. Kinevezték ,,a közerkölcsök felügyelőjé-
nek," és a,,haza atyjának"; a hónapot, melyben szüle-
tett, átkeresztelték,,Juliusnak". Jóllehet tartózkodott a
rex titulus viselésétól és visszautasította a,,királyi koro-
nát", melyet Antonius ajánlott föl neki 44-bena Luper-
calián, számos olyan kelléket viselt, melyet a királyság
intézményéheztársítottak (így pl. a bibor tógát), szobrát
felállíttatta a Capitoliumon a hajdani királyok szobrai
között, és arcképéveldíszített érméket veretett. Saját
személyétvallásos kultusz tárgyává tette.
Caesar nem csinált titkot belőle, hogy semmibe veszi
a köztársaságot és annak alkotmányos formáit. Valójá-
ban Ő nevezte ki a magistratusokat, Ő tartotta meg - tÖbb
évre előre - a consuli ,,választásokat"J a senatustkizárő-
Iagazért hívta össze, hogy tudomásárahozza döntéseit,
és elhallgattatta azokat a tribunusokat, akik megkísérel-
tek ellentmondani neki. Amikor az i. e.45. év utolsó
napján meghalt a consul, Caesar megválasztatott egy
másik embert a hátralevő néhány őrára. Az efféle komé-
diázás súlyosan sértette az o|yan embereket, mint Cice-
ro, akik tisztelték a római állam hagyományait. Caesart
44. március idusán előkelő szenátorok csoportja meg-
gyilkolta; ez kegyetlen és értelmetlen tett volt) polgár-
háborút robbantott ki, rosszabbat annál, amelyik épp-
hogy véget ért. A merénylet ugyanakkor nagyon is ért-
hető volt. Caesar tetteivel kihívta a sorsot maga ellen.
71
 zL
,>IouPJale^ (19s9l9}dope (>1uriopuo8
lul.uJ' 7].ozo4 \osnuolo)
,e^eu €
DeI snuBl^s}Jo J€se€c snIFI ,3 s9 snluoluv ze p 4eíle,ql€uzs€t{IoJ Á8oq erre
E {B].Io^ Á3ndd3 >IoJBlaIoJd IsoJ ,]o89slnsuoc B
a]]3u}SeÁuá^Jor Ieddgu B Jo)>IBu€.{8I] '.1n(y ze et]e8Je>I eqteíle1 >Ig]erundo ze zo íluugpolue1
-B^ ,BqBluoIoJ JuIuJErI ]unü qqo]
3lZeJeZS8euI p>I>IBzSgJe S9'llnuo^ uoII3 r€ ugu u9I9 l9uo] -tBtuIB>IIB z€ ]InJo uJou I>I€ 'elpe8o; ueso^ltq snluoluv
']rnÁ33 IDPIIP(8e1p€IBSJ eI l}e]Id (}9S9Iale^o{ snI^€]JO Bllo1]sB]nIe 3p (€]lo]
-ale] ue8lod JeZeJIoÁu ]ulu qqo] -€>I lJ9Z3 I>IB ueqgtugg ,1grÁlgzst.l e t98eru 1o.t9r esuel ÁEoq'IB^€sJBu
: Do8oJ eqs9rld3Ia}3q lLlaJeluÁ8Bu
,{Bu -B} Ielnzs ue^pgJo] tueu 'srEes4oro ze lgÁu98t tlueleíeq
-IuB^IIÁu >Iou98esuelle d9u e ]sntuoluv snl€ues V
uBquoz€ JsSaB3 ,{9ue]I^ ]E)n8Bs (19selaze,t 3o.rss €
((IttJ9) -e3etu 11e]a,to>I }o39sInsuoc se l€ elle^ sa sq9ll9u J9}BzssI^ l3ot1 'elzoml€qla u€qtuo.{lq ,tpu
-So]uoJ 8Ií ,a ,I'SnIlJsW
oqJBN ,Id lulu) ]Io^ PIuoloJ l[l,u snl^Blco Jo>pla í{elsole uequoz€ {olnsuoJ e '19rz9Á3o1 -B1 u€gzsBIIaH dd9 '1eu9se1o1pÁ33eru .rote]ctp B eue^
u3Ja3u3} S9^§j 1]9Ia BJo{ JBsa€J ,llozeIuJezs
}snluoluv uaqlezo>pn r91 uolíeze1 uoq9lazo{ BuI]nW V ]9JIt{ Jo>IItü€ íl1o.t se,la ú uaq-bl IoqpBIEs3
,sq)9IJuI^oJd e I)
]BuBÍIoJopu_B^ ,1a.ta}elÁuaze^ sozo>I >IoInsuoc € se snt-te]Jo eueII3l€peq snJn>Isqo 'ois ueq9elltlor1 13ue; rrunrdtcrunur e uo8e
'{3]1a}}J3ZsÁu9>IgJ uB8lod IPIT9]I
peqBzs {os üoÁ8Bu Á8oq '8au j9] uos]Ipul Á8oq ']snleues u etz9.{88sru se '(..ueq>19{Idd[ tede Il1o.t eígloun >IeueJo^ou J€se€c sntln| snt,telcg
-loplo Á3n sI In8?^ }Bj9ul?IqoJd ,1snl^B13o ,3 elpu3o;
-Iqd" lloze^eu(8n ze) euella Dorlpul 1s9p€tu9r seíletg.re 9^9U s9 o11o1 9^9so]oJo uBq9]
I8BsapZB8 s9 Iulep?sJgr qq_o,J83l
oJeJI3 ueq9tug11,aÁ8e,l,re rg8gsglletÁleq etcur.to.rd eurd -e.re4e8e,l .re see3 Á3oq'l1nla pr;1, I_oJ ]InJ etu 9z aÁual ue1
ozo)Io ]gsgl}BÁuBq 8BsBsJgrZo) V
€q>I9IJuI^oJd € Bs9IJopu9^II -]BsIc €IIIB9 Á8oq 'lloze]n BJ>IBzse snluo]uv ueq-€i -lere,l, 'ílr uequoz€ ugrn 39sso41tÁ3 B le]]9q Áueqau 8tly
>IoJ93Iod
,IuoIBl€q e e,to
lEu9}I .,,u9scde1 e IuIo] Iia>I IeJ s9 'IIe) Iule}zsll '11ozs191 Á3n te44grerur}do
^I}€AJozuo]
'ruloÁue]lgtu l|a e 72é" : €]J} oJaJI3,uoquelepzn>I IuaIIe ellozo^ oJeclc B luIuIBI€^ '- ]soJe.t e 1eíÁ8eqle .{8oq
(1tlau alzeÁlape8ue
- Iezssnlssec se 1ezssn]n-rg te,t
-Ioze^J32s 93 relÁu9laur e etuln( a.r39szeÁ3e }1nre4ts ueln
-IW, ]9]3Iepua,r8a.t .reseu3 e^Iguzs€qI>I ueseÁ3n se €^lBq
eJTIeIüIezJg 'sr 1e>la8etuo] IsoJB^ B B1}o1}II9 91eru e8eu
s íazsso tlrrÁ8 urywry(peqsnq].red t]eze^Jol Jesou3 Áleru
'l9s9le3our9] 3a;espeq opo>Izg}Je} uBqgII9u ze e7ze^Ie
snluoluv,(elouscuered 39sse.,ro1 e) tunttnba .relsr8etu
(rL zs,l |0q9']VUtVd €^9^l)i "a,l pUlU)
lI e ísnptda1 snIIIweV ,1ag ss eílnsuoc 1tÁ3e ,to zB 'snlu
oí9pl so o,(|oq lPuesPldsíB Pluoloc e sl]rsn
l]old9|9 |PU€ snlsnDnV * -o]uv snJJBW eq rrgrl9r redoJezs o1ez3^ 1lozo>1 te.ttqued
a.it]
uolde|e |eüP l3]lMnlll e JBseEc ,ueluoleleq 8 JJEq ilepeJe§e]Ie za ]1nput8errr
uol|de|P lP}|e ]p§oe3 ö€|nulzsole^
&
& píetu 'ttelle1 ts9po,{uo1o.r3etu se uetez eIEIwq J€soEJ
il0l1d9|P Ipl|9 ]esa93
nsPlldg|g l]l0|0 lBsaec
JBsaB3 !4 ze sg snluoluv
unldlclunu o
plu0|0J E
:*
...1

_."_.;!;:+.;;;:;ry*
Caesar sok helybéli közösségnek
is megadta a római polgárjogot;
ezek ily módon a lltttnicipittnt
rangjára emelkedtek. Még na-
g1,,obb mértékbenvalósította meg
elődje elképzelésétAugustus;
mintegy hetvenöt coloniát alapí-
tott a provinciákban. A Res Ges-
rae-ben igy ír: ,,Katonai telepe-
ket alapítottam Afrikában, Szicí-
liában, Makedóniában, mindkét
Hispaniában. Achaiában, Asiá-
ban, Syriában, Gallia Narbonen-
sisben ós Pisidiában-"
h
I(özben a Caesar-párt más vezetői, így Lepidus, Anto-
niusszal szövetkeztek. Octavianus azitáIiai seregek és a
plebs támogatását élvezte, akik csatlakoztakhozzá mint
caesar örököséhez.
Az év vége feié a Caesar-párt vezetői úgy döntöttek,
hogy rendezik nézeteltéréseiketés egységes frontot al-
kotnak a senatussal és a republikánusokkal szemben.
Antonius, Octavianus és Lepidus létrehozta a második
triumviratust. Ezután felosztották maguk között a biro-
dalmat, és megtisztították ellenfeleiktő1, előszedve Su1-
la jól bevált receptjét, a proscriptiót. Némely források
szerint nem kevesebb, mint háromszáz senator (köztük
Cicero) és kétezer lovag lelte halálát a terror uralomra
jutásáva1.
42-ben Octavianus Antoniusszal együtt Brutus és
Cassius ellen vonult, akik a keleti provinciákat tartották
uralmuk alatt, és Eszak-GörögországbanPhiiippinél le-
győzték óket, A győzelem után a birodalom újból íelosz-
tásra került. Octavianus Itáliát és a nyugati provinciák
többségét kapta, és ő lett a fővezéte a Sextus Pompeius
ellen küldött hadaknak (Sextus elfoglalta Szicíliát, és ő
lett az ellenállás vezére), míg Antonius keleten a parthu-
sok elleni hadműveletek irányítását vette kezébe. Lepi-
dust, e,,jelentéktelen, órdemtelen férfiút"kielégítették
73

,}9Í9JleJndq
)Bu9Z9q
Jgzsesa e ruár}ZsJplal II3{ IB])B39
-J9qeq In9IaÍ sBpElelJrzsll B Á3oI{
'i3llapu3Jle SI Jo{rtüe 'lelze{aT
-ue 3Jásáluop llozoq uáq-/z ,a ,I
snlBues E I?JIT3J ..snlsn8nv JBs
-áBc'' És9 39J9q?q 19j u9ÍdBpgH
,I9q-8I ,a ,I ,q)I lsnza
'snlftuep
-IBZsBs J V, {€u€ ÍdB)I lo>Ie69slzsl} Isg7vEzEalZoT sO l8uol snlsn8ny ze elreÁule Á3; '1a3 {91z9qnJ 1e11o3usorl9ur
(e;JB esseut oIaJuoIruI se
,(elesezetu
-B>I soluoJ uadd9{BÁuguop€ J9zsgsJ € Á3oí{ 'st ]1e]e,ttq tlnsuoJ B B}}o}Jul8ayg
,e ,r sntadruo4
-IB>IIB TBu9^ Á3r s 'reÍ8el snlBues e zo,qauel4epolní 4n1 -1uleq3aru so-§§ 4unílopuo8) teÁuetuzglo
-elp í 4eue1 ]eIuIJ Ilaqlolalzstl' 9l9( ureu 1e88espezelel r8eses.rg]zo4 u 1el1o.tEeru 1euÁletrre'}otuntledun ze' eILl
-o1 Áloruo1 1e.rnle.rlst8uur soÁuewoÁ8eq € D€I€ 8esrezs -I9IBI }9IuJoJ ueÁ1o rgqor ]InJe>IIs ul9selro4eÁ3 €uI€IBH
,qls >Io{9r 'llo1eqzor(ueulJo>I ue^gJ )osnlBEal te4eÁlerue s9'llozos
-€s3 V ,I€Jolernc n8ue.r (1nsuoc llo^) sxffiInsuo,
(}e4etalnJel B
-oze^zl^ '1e>luntuzo4 e Eqqu^ol 'tgleÁ8nle; l9lsJul{ B s9 -9tuoll9 3lüoz gJop€q e 1oqe 1B>IozB stÁ8e,r
>IBln zB
(uBqgIBu
Ie)oupuo3 lug{Jo]oeJd >IBrIo^ {9 ÁEI 'lgHlll) s9 lqIJIzS '}gill€c 'l9tuudst11 urp13o3 ueqe8etu
,dE{ lotunrredtur se8aluoln4
S9 u€qgrrJgH ]aEeslzst} ís97e3ZeEYo.4 SBIu soluBzs ]uIuJ .,eíglcur.lor4" 9l9zs eJ^9
-ep.t 'l939sr9zo,19; >19Ée1 seÁ8e z€ eq >Igrlq}Ig} {oJol€u zlt ,laoq '}]o]olnzs sepodulp8eru B Ze uBlnzil,leudgu e
(ellaluelaíaq snu
-eS ,>I€]Io^ ]o1nsuoc r.rolÁ3o - u€q>IBIJuLrc.rd gtueleí lo3 se >Ieusnl€ues e eíperg ]otu€IIE ze lBotl
-uel qqoÁ8euEe1 e Á8e,l qqesoruo;8a1 e - Á8e,l 1o.rolee.rd -€I^B}J6 ueqeírgnueí Lz,a,l,eídele r3oí e Eetu }1o,1 urau
r,rolÁ3a lulJozspueJ 4osnle8e1 se iolnsuoJo.td y ,r9 >IBuBluIBl€I{ rloro4eÁE u€qruull9 ze luíJezs 8esBulzsg1
uo>I€zsgpí se^gqqo] lulJezspueJ'49lle3ze3t 4osnteEe1 -B^ uepulul ep 'llo8olu B8BIII }lo]Bqpru le89sqqor 9rugp
llgleíH pr19 snlsn8ny uesaÁleruazsl- (lp[plcutao& 9po4 Bqou :}BuIIBl€q € €]IoJo>IeÁ8 ueseÁug>Iuo :Blzo>Io elez
(}Igzs eJ^e
-IEJI ze {1r1z9{) }eloÁueuolre} ..ugzscs3" B -Áleq teíes te39sz9qau V ,rueulI9Bzsst.t u(ue,lr4 r9(gtu.to;
Á3e eselezrq8aw {aDII{B'49rde1 4o1nsuocord 11olzsele.l, soÁugruoÁEeq Áugtulo4e ze l8oq 'elle1 esso8elt,t e.t8o;
,l€tüI€pesJ9l l111puarEaru ll€Iee^3 zsnq {uoq
-I{ u9í}l §9IosJos lelgrcur,to.rd ,,IuBI19" 11eze,l,euÁ8n zy Igr9íelg
,{9}]o]zsBIB^ sn]Bues B ]e>IgIesI^}zslt tsgte8zu3r -eq.r931od e azzatllazseíín Á8oq '91e e8etu t1 o1zl}1 lo]Bpe
IoqIeJos
s9
,1rcÁu9uroÁ8eq -IeI lu€ddoJ B lze snuBI^B}Jo I€^9rII93.t,(1eq el9q y
-zo] leTglJetÁleq rÁuetuolJ€l V ]Buu€
,e69ssotetueÁ1o;
s9 lsn]€uos B €]lolJ€] uaqlololzsl}'Juseec sntlnf tuttu
,lgígtllcmsatq sosgJ}ol3 lezspual sn]IqJJeuou B }}opgltüoJot8eur unlopezqzs^a
'Á3n wa51 {oIB]B^Iq B B1lol}I
(rgu9zsl91 sn]eues B elt3lua{>Iosc snlsnEnv uopotu Álr :Ineso>IoJo I] er1o1a( r9íEur 1tÁ3e eípelesc'11op
1eerÁleq s9
y ,tpputEeu -o1sopuoE sI ,}EIuIepoJíq e etlotlÁu9lt
1nu
Ie^€sellpzourle >1o3e} ..uBI]B]I9uI<' 1oqín I9JBs9Ip9rn
eíe4unur ]ezed98Áueturol e se '>1oÁuozsl^ sIIBtIJJou B >Ia} -€per}Joqgq 19 ue^e ]oue,l,Á8au'8IgIgIeq }1oz3>I1o^oTeq
-J9]ezssl^ u€ln zso€y 9lJ€1 19 ue^o zslq e Á3oq']zE qqg>I uaq-irzs ,I s3 '1le}luoJal 1o}9I9í ']9)9q B Bpolqlea;Álag
,llopo>lleJn ua.tgu (..rg8lod gsla") sdalutld 9]J9s Iueu
-uI Ie)plos 'lgruleln sn]sn8ny 49lz9)IB 1ezze ÁEoq Ctuel
(]sntuzllnlozsqe rgÁu e19;-res
-J9 1Iel lze uJeIJ u9s9r}II9BzssLl, 3esesr9lzo4 V, sí D J xl qn J }e>I9lüJoJ saÁuo.tlol e so
say e l11eerÁlaq 'tlnprelrzsEetu snledtcutrd e Á8oqy -oBJ B o]InJe>IIa ,e:ruzoílgqezs pleq uo{Btü.ro; soÁugtu
,sulllolJnD ze l1nluoztq >1euse8esEolg ,olo^ sI -}o]IB z€ r9razÁleq tInJa>IIs 1n3e,r 8tu'1tazatel.r9s;1 1us
,ern rlnpeÁEa
ueíle Á8oq'89slnzs EJ 1Io^ ulau BI{os'>Inípnl errÁuuetue -sgp1o8eur ale}Ios uaq>Ie^9 9za>I}a^o>II3 zy
ep ']1o,r u3oí9l9.t uBIr9IJo>I {eusnlsn8ny e,l,Eo; pu IuoIBpoJIq € llal snu€I^€l3o u9}n urelszgÁ8 IIünI]JE zV
-BtIII€]€q IsnunqIJJ,uequlezs IBJJ9zs9sJ e uoípgze.t.rezs esnlgdlcq.rd snlsn8ny
(]la}oqg,í ulos Bqozs ,]B>I
>Igzuolle re{rlrlod Áloruo>1 Á8oq
,Ie >Iaile^o>I
-osnle.rlsr3etu qq9,J8ol € DI 31z3^eu e8etu 8elrelro4eÁ3 ro39sso>11Á3uo
snlsn8nv 3IeJ e8a,t >1uueuleJn : >IBlIg^ gssITBluJoJ qqDIuI uello>Ipultu 1oqe'>1erp>leueuI Bq€IJpuexely erlgdoe1;
(lInJe>I se snluoluv ! pu1o1Á3eq uJnIlcV r3ezs.roEo.ro3-1e6nÁu
e.rÁEe >1ozu ep Jos sI BJqqg^ol €J{osglzs€Ig^ V
,}9}eJB>I€ zeq8e,t eÁ8r,qnualta88n; 19r9tuleteq seÁu e l9p9zB9n 1eururelez9Á8 seílel uaq-r€ ,e ,t rergípeq
,oJgI? qJoq9q
-9.t.ror Á8oq 'ÉJaí:uezs lzsal 9^91oqo1 eÁlgruqar seÁl9ru ttotlpur8etu ue7nzé IappI^oJ V ..Ileztueu"
rualla ertgdoel) se snluoluy ze uoílle ÁEoq
(1eualle; s9
-ezs Á3oq 'tlopuo8 €JJB u391eqelle3 f9sle3e1 Éualel sDt
(1eusnueraelJo >Io]]el rl4se8eslLq ]osoJu^ IBIIBIT zE uaq
-x.lonnD ze uednsc 'gsnlerlsr3etu lqqgr B 1utru 'qqoÁEeu
,(es -z€ ,uelle snruo]u_$ ]]oupul rolelgípeq-upue8edord s9
uIos Io^IIuuIes BuIE]Bq seÁue,l,.rot Á3oq 'eueluele(t;r1
(I9qIoleI9u9Io
-g}}pJoJ u9^1s1 19szrog) ..tu9J ]Blz9qnJ eJ9ueIIe BsB>Iozs rpldlr uoqlüozs Ie)pleIleIe] 8 ]Bu>IBIBIu9J
{uTesg teÁlerue '1e urerpu8o; rrras le89slzstl ueÁ1o Á6a ue B IuIIIIB1€^'19qgÁuozst.l, o1e,l, 1e,turl9doeI) >1eusnTuo}uv
ep'e{9zgí?tttloJ >IosJIo>IJe se 4eÁue.l,rot e 1eÁ3e1 ppeÁ8a llosJg^o>I 19>I9J,uBq€II9rI llnpJellzs8etu e}ezÁIel{ I9r
IBtInuoIBl€r{ uBIrgIJo>I '8eur ltoz;q 1ezze Ealougrcí8a -€€,eqtuncr.rÁ111 tleleza.t torer9(peq seÁu9tupere ]]9zoi
deu reruol € so sn}Bues e" ,,e(xe1 - )B}}ouII9IeJ sI llns € sa §€ píeur'ueq-9€ 1ezssnteduro4 snlxos llazEa,l, snu
-BuI ueqlelosgtu ugln BI9I€q píeur's.nsg,t aqcJo u€q€uJou -BI^B}J6 ueqzg{gpI
,auolo>1 Álepa^uazs gpgzo>Io; orÁ3o
taÁleure' ue gg ígloulgzseq lpzs9{ IgJlalapelolesc r9 íes - zeqDIB'p.t9ledoep,1 lp€JBIu uBq9IJpuBxeIV uegte^o>I
,}€IueuIJy erullezs8eur }Inle>ITs usq-i€ rgq
ueqlsn?nv taxp aD§ac say e pepled Á31 ,Bzssl^ llolíseln ]zE[ 'qqgsg>I
1sezetuleleq8eu In^plpueJ qqg} s9 '}1nÁuoziq 1eu9t 'llgpgzBatt 1a88ese.rea uuq-9€ Áleure 'uelle 1osnqued
-JBl>Ig]Jgtu uoÁ8eu snu€I^€lJO ueq>lo8lop B uaq>Iozg € llelezo^ 1o1uJ9íp€t{ snluo}uv ueq^9 9zo)1o^9{ V
,rolBlJIP ,}9S9lZsoI3J
9I€^
Á8e,l 1nsuoc s9{9J9 ueÁ3a1 Á8oq 'Bnollpznq e.r.re Álerue e.rzser rle8nÁu s? I1oI3{ tIIoIBpoJIq B i9lleuso}uezs se
'ueqeJo>1 d9u u uol1a>1
ro8gsuepl8nÁu lsgruol9luezs '49rrerls9re3eu 19q(9 rsnrgJl^ulnlJl V,la>IIes9Jgllelez9u
(tulocleq
oq er191l9l uleu u€sIIBuIJoJ 9qq9}
'}p}e,l,tq 9sle;3e1 € 4vzzelzstl íBoq 'u9ze,l, 1e4 e 19uellrezsÁu94 s9 (1per
Á8oq'Áu9t u ze í(sr turupleq e ttnÁ3e lo)ploze ue9req19,1) uelle s9ruÁ8e 4opuelíeq 4e1lo^ tueu >IBuolB>I B lJotu
,e ,I ,1€IüIB}Bq
te4oÁue,tlaí llnsuoc e apeÁule uaq-6r -etule sedescezsso Á8eu V ,Bqurnlslpunrg tlaze>1l9 u9E
,>ier1o1pÁ3e1 (t9le19
IsnunqíJl so{olo ze eldel8eru (ueq-€z ,e ,t) uaq,te ze ueq -é^ Lé ze snluoluv snJJBW rtarrlq ep
(>Ig]qezs
-qeueÁEn ,tglnsuocord Tqq91 € ]ulur erqqoÁ8 ze 19rl9ru;l8etu 4eu93utu tlau 'l}asele ua(ela ,t9 se-oi
,é ,l zE Áletue
-Bu ..19uInIJ3duII" Insgp€9r']9í9rcut,tord serulelrq ueq '(ut8nle4) ueqgtsnJed >I9]1e^ 9IB uloJ}so
,19qer
-uozv elzoíugtuJo>I sI BJqqe^ol uaq9ro48oí TlnsuocoJd lsnluo}uv ,,T ueln s9po>Is4Joq9q duu9q Áueqe5
,1eí.reÁula -o>I >IEIEII9II usltepe8ele zellozloqol lepeq s? 'rlau 11nE
}e]zsIl IInsuoc e Á8oq'9r lpeluur >1n,{1osa gqss
(1nsuoc
-e^o] uopgtu Áp 1eu4qe 't989sÁualezJe seuIeu lqqol -azsuelle uesn>lr8leue'eír{lgq snTuo]uv'snton1
,Ie (ue>Iep
B e}lelJas e89slnsuoc s9]9J9 1e,ttur ergÁuoztq '19r39s 4rÁ3a zy Dozqo) IglsoJB^ Áu9q9u le>leÁleu
-91]9tu IIn§uoJ B puotuel í8oI1ftlzorgl€qle :lse^n>Isaezs -1o3 ue.,(1o l€)ou9Jo13^ oIoJJBq 1eutddtlq4 e ruerldeleta1
, ,reu4c
-zso 779zs er9sg1o11rÁ33eur Á3e 4errgrle; ueq- €z 1 erlargs1l8eru snuBT^€}cO uBqBII9}I,1e.nercur.nold BclUV
Wo,IVCIVtI.[og IVW9d V

Á Római Birodalom
kőzigazgatása
A birodalom felosztásáról sztra-
bón, a geográfus (kb. i. e. 63-tó1
ir-
§,b. i. sz. zr-ig.; a következóket
ia: ,,Augustus a birodalom egé-
szét két részle osztotta fel, az
egl.ik részt a maga számára jelölte
ki, a másikat a római népnek en-
gedte át..., és a két rész minde-
gl-ikét számos provinciára osztot-
ta, közűlük egyeseket lcsászári
provinciának< neveznek, másokat
"állami provinciának<. A császári
provinciákba Caesar legatusokat
és procuratorokat, míg ellenben
az állami provinciákba a nép prae-
torokat vagy consulokat küld." Az
áüami provinciák helytartói (va-
lójában,,proconsulnak" nevezték
óket) rangidős senatorok voltak,
aliiket sorshúzás útián választot-
tak ki az egy évig tartó megbiza-
tásra; a császári provinciákat kor-
mátryzó legatusok ugyancsak a
magas rangú senatorok közül ke-
niltek ki, de őket kózvetlenül a
császár nevezte ki, és visszahívá-
sig töltötték be hivatalukat. A lega-
tusok között szinte minden rang-
idós hadvezér ott vo]t, minthogy
saknem valamennyi legio a csá-
sári provinciákban állomásozon.
ARÓMAI FORRADALOM
kori senatus nem annyira tanácskozó testület volt, mint rosból származott. Augustus maga is municipiumban
inkább közigazgatási tisztviselók gyülekezete. éiő családból szátmazoíí, és az itáliai ,,köznemesekben"
Augustus számos közígazgatási feladatot a lovagrend lelt legerősebb támogatóir a. Ezt példázzák legkózelebbi
tagjairabizott, mindenekelőtt ők voltak személyes meg- hívei: iskolatársa, M. Vipsanius Agrippa, egy bizonyta-
bízottai (a procuratorok), egyre nagyobb számban kap- .lan származású itáliai; C. Maecenas, egy arretiumi et-
tak hivatalt a császáti provinciákban, például mint ruszk; T. Statilius Taurus a dél-itátiai Lucaniából. Új
pénzügyi tisztségviselők vagy mint kisebb tartományi itáliai családok emelkedtek föl Augustus idejében és ke-
körzetek -így az Alpok - helytartói. Lovagokat nevez- rültek be a senatusba, illetve olyan állami tisztségekbe,
tek ki egy sor vezető katonai és közigazgatási hivatalba, melyeket az equites számára hoztak létre. M. Salvius
ahol olyan bizonyítottan rátermett férfiakra volt szük- Otho, lovagi rendű atya gyermeke) ősi etruszk családból
ség, akiknek hűségéheznem férhetett kétség.Ilyen hi- szátmazott, és Augustus alatt iutott be a senatusba; fia
vatal volt a praetorianus testórség parancsnokáé (ez a 69-ben császár lett. Hasonló eset volt Vitelliusé, a 69-es
gárda elit katonai alakulat volt, az uralkodó hivatalos év egy másik imperatoráé. Ő a nuceriai (Campania)
kíséreteItáliában állomásozott), a gabonaellátás felü- P. VitelliustőI származott, aki Augustus lovagi rendű
gyelőiéé( annona ) és Egyiptom praefectusáé (Egyiptom procuratora volt.
volt a birodalom leggazdagabb tartománya, kivételkép- Az ítáIiai középosztály érdekeit és törekvéseit az er-
pen itt nem senator kormányzott). kölcs és a szellem megújításának nemzeti jellegű prog-
Az az osztály, amelynek a visszaállított köztársaság a ramja szolgálta. Augustus a római hagyományok védel-
legjobban tetszett és amely a legnagyobb hasznot húzta mezőjeként lépett fel, s meghirdette a régi államvallás*
belőle, a római polgárok vagyonos osztálya volt. Vagyis nak, a családi élet erkölcsi alapelveinek és a köztársasági
az a népréteg,amelyet equitesnek hívnak, és amely ré- kormányzás törvényes formáinak visszaállítását. Eletre
gebben, a köztársasági oligarchia idején ki volt rekesztve keltette a feledésbe merült régi vallási ünnepeket és
a közéletből. E tehetős római polgárok többsége ekkor sZertartásokat, feltöltötte az archaikus papság sorait, éS
nem római születésű volt, hanem valamelyik itáliai vá- úijáépítetteRóma templomait, vallásos intézményeit.
75
 9L
-nq {BqqBsBEeu 1euleqei tuau >Ioqugrz9qJoq e Á8oq arrerr;d9 u3q]3zJo>I e uaqqaue.{8fl ,€umalozneru snlsn8
,l9s9le3ze3t s9 ]soJg^ B e]]el eqteípuoE Á3oq -nV s9 EzeI.7I]Izs snIIeJJ€W 'e>lourescdolzso EI^E]J9 je]
'€uTglg
'lpeluq utelopuroÁu J€so€c snrlnf sr
ueqqe sntsn8ny -elndg qqesotuelaí8eI € 11I :le]elnJo] snIlJBW sndrue3 e
,t)
s€p€lug] B]1o]Isouzs€q s9'(1o.3 >1grre,le ueq-z ,e rrererrld9 ]oLunJ
-o.; ín snlsn8nv
,]I€uIsJ
-oIq€J IBo]n 'saJoleq '39ssolp.{3 € l]o]}III9zs >1eusodeu 1so,r9.tÁue,ueru 1oqsore.l,el8al e
(r9s9r1119
-uepullü íuo]gcln ueltelt8elt,tt>1 B Iupe>I3Izo>I 1aíía11o,1 }uIJezs Áletu zE lzE >IeuJezs€sc B 9I€ B1]o1zsEuIB]
seÁlezser1 ,]]eze]el uJeu sB}EIIe rso,t.ro Á8e,t zeqJo>Izo) e8eselos 1o19r{uoztq se '1sllerue ]a>Io^}IBp€Ip s9 1B)o>I
,>I€1I€IB} - ou.resc dolzs
sr 1e>iorrs3eruo1 ozelul€]JB] 13]sa]}Ioq zezs qqol o' la1ezelqIJízs']elouroldüe] 9IeJuapuIW
,1ní9z ,a.r3e,l
u€Jos >1osu]Bse ze I iuelue( gtpzsnd e r1o.t t;o>1eÁg llolíeq 1oruer3old rseza>prd9 true119 1s9qezsÁ8eu
-zoq Inuel]e^zo>I {€lpolosJde>lrczeq1o3epze8 B >IEsc ep s9 ']g.tntu lesee3 snrlnf ellerÁ1o; sn}sn8ny ueq€uIod
,]]BIuJ >Inllo^ ueletta19 se 8ap
'{e]]eza^ DB1B j9]}n z€ >IeuJol€sc e ']1o,t se8eltepza1 e-r
-ezspual s9lsza,tlezt,lÁuuezs V ,TulozU ]J9q se8eur ueo]r.r -Iq u9 B>II]IJ>I >Ios u€quoze 1aleÁleu 'Igpl9d sn>ITzssBT>I
-oqgql3J uoíln.rezsÁu9>I eu 3^]eIII 'l93oí ttelleq €ss€quB] .{1elot te>ltuqJe] s9 ITaqsn1l]s e 'e.tqozs I-€]Jod BtuIJd
-8au rleie,t Á8oq (>1etlsotzlq €J ]Io^ uleu s3'tulo18eur snlsn3ny s9 J9]Ioe>I9g B I€sg]o>Iie s9]ueleí tezs9^rttu.,so1
ue]3[{al oJgpl pT^oJ >IBSJ uBquoZB ]sepgZJeZS IleIJ3q -ele,l,tq" y ,lte,{ueuzse ro1 íq ze 1gsrlueleí8eru ueq>Ile^
e '>1e11o.rt >i€zeliJaq iezg ,)B}]BqpellnÁ3o1 Á8e,t 1erreq -rttu s9 >1eslrdezs ]soJB^ B Á8oq '8eu >1gtzlq l98o;tes zse8a
-Ioluoezsso ueqleuellrd Áleruleq 1etalnde ze ']1o.t tueu >1ezsalrd9 (>1ozselgozs'{9lse3 Á8oqlutur'1]oz39lt.t ueq
s9]9J ueq>IápeÁ8euÁue8azs e í>ierle1 ueqlezeq rrorP -e.ro4 snlsn8nv ]3zs9^r.tur9zd9>I V,elselle,(ueq Is3Io>IJe
(1o.;
-elr,t8eru InzssoJ s9 uerld98eru u9ne.{3 'sa]eleureqqoa ze 1931ozs 1r83eslnuel grpezoíq se ezzoq 1I9pI9d
,lI9 ueqJouo,(u gtzseít 8esqqor € :ueleqel ,1II9
r_tJg>I 9II )e]epo>IelesJ solüeu s9 >I3Jaque Á8eu s9l9zsaqla zV
-1lruÁ8e e8esso>1e1 soJB^ € uEqIJo>pla
,19s9]9II32I^ soJ€^
1oq,lÁuo>1 r9>1ue,lÁ8euzezs eíglunur serul€l€q ozo81ople;
e oileÁ3nle3 9 s9'ttelelleur3 13>I9]eZe^ZI.1 Í4 r91 p1o;ueze 19]auglJo] €lu911 )euDIB '11o.1 orrleuelro] e 'snr.rr1 e(lele
eddu3y ,rgpJttJ IJgzsBsJ Á8eu 9sla z€ se luoar{]ued B IeJ qqes9rueleí8e1 >1tÁ3s {3u9lel9 IIuIBpoJI Jo>I y ,Ioq€ru
-9H l9}znrrr€zs ueq-8 ,zs ,r lo]I9>I e 1tazJ'(yarcuzsvaryru
raappzs 7 dde>lsouol1u1) r9s9lalzaqeu JgzsgsJ e eI^IqI>I
elazsgllg>I sn)I]oJe snlpl^o IgIeJsgW ,]epueJ (n zE ]e}
,]Iá]lel sn]
-J3sJIp ualulzso 1n.l,t139sl9{ jaJequl3 z€ iozg
-sn8nv rlIle,leJgTe eut96 píeJq uase]elzseJ
se r939sÁ3eu
zsode zy ,(esgq sepuaEe1 ÁueruoÁ8€q I€uI9J e sa ']1o.1
aso sua? snrlnf e seeuey) esezo31ople; snlrde Bpuoul
-s€euev ze 'snuav ze '(oct8,Loagl 19;ts9ls,t}uIpl9J
e Áueruel1o>1uet Á3e '(zlp&o1cg) 1eÁu9uer1o1 uolzsed
>IBuzo}JB] oqe^lurtelg ít1o,t snrlr8-ten eltqqoÁ8uu8a1
,l7ugwzsst.t
>1eÁu9le Iso zB Tlzo^pn
l9]I9>{ rsn]sn8ne zV
se ']re]lel sntsn8ny eíloJosle uaLuJDg y
,1aíladeuunEetu
rglsle,lo(1s (u,lnlncaos ) >I€zsloi ín ze Á8oq'>1a]zepu3J u3q
-^3 z€ uoqqe 1eÁlaru
(1oqgurlelp 8asdeuun seÁua; eure
']g,,r;rw nulc (anpcaos uaru,Ltlg) ..1eu9 t8a.lpezez5"
e ellr8eru snI]BJoH ueq-l,r ,3 ,I ,u€q{os€le]n g}e]un}
-IeJ uoqu}zs oze^pe{ l9íg>II]IIod s9 l9Ál9ruezs JEzsBsJ E
{eupa)Ie^9q I3sJe^ >iaul>1B'snIl€JoH,{8e.t'euell9sctp st
1snlsn8ny ep']r1 ]e>ieÁu9well9l seuIláJezs uedd91933e1
,r1o3
ue,{8n tle 'snrl.redol4 llozolJB1 oqJo>I I91I9{ € eqqg
-o;r:gd ue,(uo>1gteq seuaJe€]y'ú 'ehgmq Jazses) B }e>II>]€
'l{ >i9rreríeJ >Iozse^nu s9 >IgJI ltaÁugtuzse JezspuáJ V
JIe BS9l}p
-€qBzsIeJ 9u9lJo] In>TI9u s9re3o19.t s9 se3aruol >1931ozsqe.r
B ]IouJe ]olBIJo{ s9
(]]eleza^eq st ]elaÁus,rro] gzo}glJo>I
1s3ze]3ll9>i e snlsn8nv
,íuazulau 1e>letu;e,{8 s9 Iupos
-ezgq8etu e8esseieto1 >1eure8lod I€LuoJ uepuTuJ ]ulJazs
Áleru 'eruzse r8e.r e 1le1 e,tew8op soI€]E^IL{ ueurlo;uaÁ11
,>Ia]paqJlq >I€]Io^
]gJ>Insgzseqíeq.,r19 se 1orlníetcuepe1
-ap u93el ;o>1 t8esesrelzo{ € >]eza uelu 'BJesuzoÁleqezs
1eu9ípgurrels >1oÁprzso 9sIeJ € >I9]u9zs >Ieu]eIJesI{ qq€>I
-uI ie>l>Ios Ieu1o.t {9]I9Lu3J }as9po)a^ou >I€uelu€zs )ese]
-elnzs ú 19r.{u9.uor t8gssezeq e Á8oq 'nutzso1€.t ess9^e>I
,]9]z}ú€zs er]e8izs Á3e ueq-z ,zs ,I ]9 !19r9lala nllel
-ezs soJBqI^ }Io^ ]peqJIq 'eqn| 'eÁueol ueI]e.(33 J€zsBsJ E
Á8oq'eqqe,to] ]]e]uJeJe] ]e}ezÁIoq souT),>IB1Io^ 1eíue3
-e133e uette>lpuIw >IoInsuoc 9]B]>II eqÁue.t.io1 ]s9]B]zo1
-p,l e Á8oq 'tuzaÁ8eí8aru ié {9]]o1zselnuI uJeu >IoIEuIsJ
-€J9J] B
Ietlotlsopgru Áue,trol IInsuoJ uaq-6 ,zs ,I ]e{3,(I
-e)>IIc € 13>I3zg elzerule}ní3aur
,le1o.redsez9q se4ereÁ3 e
s9'lo3ussezer{ >13]1919] uIéu >II>1B í}eloze ettolígs 1assel
,e]lo]Js9uTIü IueIIe tu€ITB ze ls9rol39s
-alur_lg )eullolu|q
-sez9lq e s9 '>1euse19^ B 1]31eA lerg8 ítrozoq te>leÁu9,t-rot
,e ,1
tuelle 1aÁueu>IolesJulq sllenxozs ueq-/ r s9 ueq-3 r
WO'IVGVdEO.I IVi,{Qd V
 A RÓMAI fORRADALOM
Augustus szobra a Róma közelé-
ben levő prima portáról. viták
folynak arról, hogy a mellvérten
ler.ő íigurák mit jelképeznek, de
a középsó jelenet |ó1 kivehetően
ábíázo|ja, ahogy egy barbár
^zt
egy római hadijelvényt szolgáltat
vissza. A Res Gestae-beníria Au-
gustus:,,Hispaniából, Galliából
és a dalmatáktól az ellenség legyó-
zése után számos olyan katonai
jelvényt szereztem vissza, ame-
l1,eket más vezérek vesztettek el,
A parthusokat arra kényszeritet-
tem, hogy szolgáltassák vissza a
három római hadseregtól zsákmá-
nyolt ielvényeket, és rnegalázkod-
va kérjéka római nép barátságát."
(Borzsák Iswán fordítása)

Az Ara Pacis Augustae. Erről a

nagy emlékmúről írja Augustus a
Res Gestae-ben: ,,Mikor His-
paniából és Galliából hazatértem
Rómába [i. e. r3-ban]..., a sena-
tus a Mars-mezőn lAra Pacis Au-
gustae< néven oltárt emeltetett
visszatérésemörömére, és úgy
rendelkezett, hogy ott a magistra-
rusok, a papok és a Vesta-szüzek
minden évben áldozatot mutassa-
nak be." (Borzsák István fordítá-
sa.) Magát az oltárt és épitészeti
foglalatát domborművek díszitik,
melyek az új korszak jellemző vo-
násait mutatiák. Az oltárépület
déli falán lévö fríz ünnepi felvo-
nulást ábrázol, a császári család
tagjai is feltűnnek a menetben;
ennek egy részlete látható képün-
kön. Az egyes figurák kiléte erő-
sen vitatott, de abban általában
egyetéíteneka kutatók, hogy a
központi alak, a kísérettagjainak
n1,omában fedett fővel haladó férfi
Agrippa, akit fia, a gyermek Gaius
Caesar kísér.A képen a másik fiú
talán Germanicus, aki szülei tár-
saságában ielenik meg.
Marcellus szinháza. A szinház
építéseJulius Caesar alatt kez-
dódött meg, de az épitkezést
Augustus fejezte be, aki a színhá-
zat unokaöccse, egyszersmind ki-
jelölt utóda, Marcellus emlékének
szentelte (meghalt i. e. 23-ban).
szonegy méternél; egy lovagi rendű felügyelő irányítá-
sával hétezer aigiből (,,őrszem") álló tűzoltó szolgálatot
szervezett. KŐzigazgatási megfontolásbÓl a várost 14
kerületre és z65 negyedre osztották föl, ezek maguk vá-
lasztották elöljáróikat. A rend fenntartása az utcákon a
város prefectusa - rendesen a rangidős exconsul - irá-
nyítása alatt álló három ,,városi cohors" feladata volt.
A Tiberis időszakos áradásai idején sokan vízbe fúltak,
és az át alámosta a bérházak alapzatáí, ezért Augustus
Senatori karbantartó teStületet állÍtott fel, ennek tagjai a
,,folyópart kurátorai" voltak. Átszervezték a gabonael-
látás rendszerét, és a mindenkori rangidős lovagi rendű
prefectus volt felelős érte. Ingyenes gabonaadagot osz-
tottak a lajstromba vett férfi polgároknak, akiknek szá-
mát i. e. z-ben kétszázezerre korlátozták. A plebs köré-
ben időről időre készpénzt osztottak szét, játékokkal és
látványosságokkal szórakoztatták a népet, Érthetó,
hogy fenntartás nélkül lelkesedtek az új rendszerért,
Uralkodásának végóre Augustus erős és hatékony
kormányzást építettki, s otthon és külhonban egyaránt
élvezte valamennyi társadalmi osztály húségét,tisztele-
tét. A köztársaság idejében a provinciákat kegyetlenül
kizsákmányolták a kormányzók és adóbérlők, akiknek
ténykedésétnem korlátozta semmiféle ellenórzés.
A principátus mindezt gyökeresen megváltoztatta.
A provinciák lakóinak békét,biztonságot kínáltak fel,
olyan központot, amelyre lojalitásuk irányulhatott, va-
lamint erós kormányzást) amely kordában tudja tartani
hivatalnokait és megbízottait. A tartományi kormány-
zás ugyan továbbra is távol állt az eszményitól, de nincs
okunk kételkedni abban, hogy az új rendet mindenütt
örömmel fogadták a provinciákban.
I. e. z-ben Augustus megkaptaa Pater Patriae (a ,,ha-
zaatyja") címet, ez acimap(fieríamilias erős, de jóindu-
latú szerepét idézte föl. Már réges-régen elfeledték a
I9 éves forradalmárt, aki erőszakkal, fegyverek révén
ragadta magához a hatalmat. Augustus legjelentősebb
tettei közé tartozott, hogy semlegesítette a forradalmi
változást elóidézni képes erőket, legfőképpen a hadsere-
get. Actium után eróteljesen csökkentette a fegyvervise-
lő férfiak számát, és a leszerelt veteránokat coloniákba
telepítette le Itáliában és a provinciákban. A megmaradt
z8 légiót - körülbelül száznegyvenezer embert - állan-
dóan a határokon állomásoztatták, a közel hasonló lét-
számú segéderőkkel egyetemben (ezek a provinciákban
toborzott emberekből, tehát a nem római polgárokból
álló csapatok voltak). A hadsereg szabáIyozott íntéz
mény lett; állandóan vettek föl újoncokat, akiknek meg-
határozott időt - húsz évet - kellett a légiókban szolgál-
niuk. Leszereléskor földbirtokot vagy pénzbeli végki-
elégítéstkaptak. I. sz. 6-ban intézményesítettéka rend-
szert: katonai kincstárat állítottak fel, melyet minde-
nekelőtt a császár személyes adományából alapítottak,
majd folyamatosan feltöltöttek a római polgárokra kive-
tett két úi adóból : azegyszázalékos forgalmi adóból és az
ötszázalékos örökösödési illetékból. Az új rendszer ki-
vonta a hadsereget a politikából, lojálissá tette az állam
és a császár iránt, aki továbbra is megmaradt íővezér-
nek, és személye§en nevezte ki tisztjeit. A hadsereg
Augustus örökösei iránt is hűséget tanúsitott, egészen
Nero 68-ban bekövetkezett haláláig, amikor egykettőre
kiúiult a polgárháboru.
Augustus puritán, egyszerű életet élt; úgy tűnik,
meglehetósen rideg és humortalan lény volt. Jó ember-
ismerő lévénszerencsésen választotta meg barátait és
munkatársait, akiknek döntő többsége mindhalálig hű
maradt hozzá. Családi életéttragédia és balsiker jelle-
mezte, jóllehet harmadik felesége, Livia iránt házassá-
guk 53 éve alatt végig szeretettel és bizalommal viselte-
tett. Noha nem örvendett valami kitűnő egészségnek,
77 ével élt meg; békósen hunyt el Nolában, i. sz. t4.
augusztus I9-én.
Julius-Claudius-dinasztia (i. sz. I4-68)
Tiberius hatalomra kerülése volt az első alkalom, ami-
kor a senatus foglalkozott a császári tisztséggel: formai-
lag szentesítette annak létezését.Az utódlást elejétől
fogva a dinasztián belüli öröklődés biztosította, amit a
senatus által megteremtett törvényes formákkal á|cáz-
tak. Augustu§ elŐször unokaÖccsét, Marcellust támo-
gatta, majd barátját, Marcus Agrippát, akihez férjül ad-
ta leányát, Juliát. Amikor i. e. I2-ben Agrippa is meg-
halt, a vonakodó Tiberiust rábírták, hogy váljon el fele-
ségétől,akivel boldog házasságban élt, és vegye el Juliát;

77
 (,a:lun6
-gsrPss rloa uexo6 tale8myg
s? uuúW ,D ,I uÉq9s9rlll9rzsso
$z9lg91 g),lelgzos9ru
loul€l€pú
-oII9 uá]ele) € lutuI8IB^ 'uou9i
lBg " i?lla^ou s9'r9tu9zsrg1 4a3s.l
-os IEIuBuuá8 s3 IEIu€dsIq B l9}lel
-ua)pi9sJ Ia^IuJ'ltozo11gl8sur uo,r
-9l Bzssoq ÁlnsuaÁtagJa lDozo)
aIáJ !13Ja{ sg tle8níu uJoIBpoJIq
e,t8oq'?írútnuJ8oru uaBurlau9ÁEa
fize|q9l e lBll9uozBputw ,uBqgIJ
-,Izs azsso {úluo^ 19I3aI r9q u9íept
e§9I3>IIeJ 9plsz ]a^9 se-o9 e Á8oq
(rze p9pl9d
'Iglgtutur souglÉrl9
ze yeuJ9lle iJÁIeIu'1alos9zo]lg^
íl^91 pI^oJ E ]€>IoZB luIulBIB^ 'uBq
-4groq9qr931od se-69-g9 e Á6J
'ugíápI >Io89sI_E^ u 1es98zoru tlau
-aung 19Éa1 e aqrualaÁ8g >prren
rualq,>1auaílesrld94 lo4uzs:o4
llqpls s9 sg>l9q 8elÁuozst,r 1ozu
Á6oq 'Eou )Frrolzsel_ú^ Á3n 1B{
-otuodgpt zy,uaq-o§r sa uaq-t/
'uaq-lz
,Zs,r :ueqtuodgpt gzoq
-uolrul tuoJgq (uEq{9IJuI^oJd e i9
-t3a1 1eur9: u 1a 1arpa>lzsÁlsq uaÁ8
-oq '?ílelnuj rze r€z,Blq_?r V ,uBq
->19tcut.a.ord
3 ESgIzsoI3 )t9I33I v
,úuIdduEV
áq rroll91 lotclzod ueÁltu 'rílet
-lní eJs9zJíeJq utrlJÁu Átoq '3íp3
zB rgt?sgru3laÍ áuIJgZu9d IEJo>I
,eulddu8v
91Bqr9I Dl zV 'BíÁuB
sá snJJnB : Bsu3a;au.rd 1osnuut.ro1
-aBJd B'?f,auas DozouBl {ní3zo{
í]grlo]}Áu_BJl {gpBsJ9IIBl uJqla^á
9sla {Bu9sBpo{iBJn ]oJeN ngI zV
,,,iosnuBuoleBJd
B :
i9lpB8oJIá" uáq?l3J9sDI rBJlJoJ
lgqgll,- ze'e ípzg lqg r9s93oJz9] snu
-BuoFBJd gual lÁu9.tlsírpeq Á3o sa
snIpnBIJ quJup gl€qr9l ug{und9{
B :8etu JD3lPIoJo oIüJg soTüBzs lal
-3ueleí V ,Dl {gDorI_?DI {BuJ_Bzs9sJ
sá 'BqgÁuJgzsel snuBllolaPJd € iel
-]I^I3 'Baru iBllglBl e^ZglíáJIa uBq
-elopd e ueq-ri ,zs ,I'u9ln Bs9lo{
-IIÁ8Eolu Bln6ITB3 ltiB'lsnIpnBIJ
llozo{l€lnlu tueu u9Íepl BllzsBulp-snlpnElc-sn[nÍ 'lgpatula; urÁloruo1 uBqgIB^ Bq IIIB
V _lÉ
,ílue)PIoSJ qq9^or >IBsc l939s+Joz§dgu 9 ZeEIuf(uBq -IJuIJd E IuBII>IBIBIe Élu€^Ii e3EgsÁry;q sm1rtzslul|il
(Itetust
-)nÁuBJI lZSeJqe lo^uazsuo{oJ '- ]elg >I9DeEe €JI9IEq sedtuodulzs IgJleIe) B snlBc : erraluelaír1^€q
uBggu9JB zE _ IJ?IJí )nÍ9J l3ÁIotu (s9letunq soleu3]l3l 'lueru 3t9po ozJezs >IIsBuJ-4tÁ8e ltesnledlouud mTBf-;
B Á3oq 'ualla>1 BIuIBlzs€dBl >IBugJeN ,(ruprzsndla 3o3 rulalulpleJ {Busgpo{pJn ]Iopuo319 1allaresrlEatu >1aÁ1
zul8elt.l '{sutq ue qqu
e Jo{IuIB 'gpI ze I3Zo>I Á8oq -eu9N ,uaq-L
IBII9 le3a^ u3]e^ Bse1o>1pÁ8Eeru eln8tle3 4au
]9) uase 3J>IaÁu3lzsaJe>I B (eJIe^Iq BlT3zs ín u3l]}Jezs -Áletu 'lpíe3 €Iülüol€JnÁu94uo seÁlgzsazs '1síauqe rezs
-d9u Á6e Bsg]zsBlg^ Jo>Iesgleluezsl>I )áulola^o)Ie 9]oI{ -Bsc B BlJB^Bz8eur 8gsEetsq Á3a uelnltu op (rlnpur 19í
-zalel9rloJ s9lu6orÍnÁE y ,uIBÍluoJ IE9J € luerld9 uozo>I9p BuIIBJn zB (BIn8IIB3) {BusnIBc gleugípgln snIJaqIJ
,1oÁueuloqo]
-uBzs lsoJg^g,J Ín 1errttu'uegzs9^z+l B llo^ azseJ >IBuoJeN {ezo u3zslq 'satuaple I'uas IuZo>IIBI
(lsoJ9^
: loZ9u B ]pe(JelI3 ueqJo>I sel9zS s9 l13}}d99ÍÍr,t zB es -3o3 1splaraugugl 9l9zs IgJIBs9{ozs sllunxezs l1o.ro4uÁ3
-saqllsa{g IDI{os91o]F+Lu Á8oq'to69zsro3oJo9 BlIoq€J uIJdB3 V ,uBq939sBSJ91 {osn8gloJlzs€ se {oJBtuIEpoJI
-Et8a,l, ugln zs9^zgl IBIü9J Á3€u I^9
,i9 ,lueddeso8etu }u9>I9.J'prgJBq sBluIBZIq 'u9}e8rzs udE3 euollol uEqEBS
V
uBquozB 3ÁI9}uDloJ ,lJeÁu uo>Iolvpel'^ \zglluízs Se IB>I -]Inuo^Bzssr^ l?^? zll oslo]n {eu9l3la opo>IIBJn glJ€lEBs
-Tr9IrB elgJuoll{ re{eÁI3tu 'eqgurgu BZSSI^ 1J9l IB^nJozS -Io^p EIpuItu y ,ueÁEa1 ;uazsdgu Á8oq 'u9ze l}o] l€{os
-o>I ZgzsleqJeza ]ultu 'qqeserra4 tuau ÍuBq8gzsJo8oJo9 tueu sluuÁ8n 'd9u tetugr e purtu (sn]euas B pultu €]pB6oJ
l]e] ]PlnJo>I seJ3>IIs oJeN uBg-99 ,>I3uZsalepIJIJ '{Bu e.,r6uoíín }9I9IBq 1leze{le^o{eq uaq-l,€ ,zs ,I snIJoqIJ
,4and-solsatoa e
-ÁIp;l{ IBIuoIuJB z€ lBuoJo>I ú r9 EDolílÁu uesaÁIeuJazs 1allo^ 4etro4eÁ3 Á1o
JgzsESJ P ÁEoq 6BJJe Jos rlnJe{ u9{IÁ3e >I3Ze (3sseleze) uoqeíept snt.raqta Á8oq (arezsesc u 1uIuI'sI ei19^ snlBues
-elula >I9ue1 >Ie89sdeuun sol€zBId9>I l9>I9q rr9r9>I I8^9Iq1 e BltÁuue qqgp8a1 stÁEE^ : IglIeIoJueIIo 8eru ue^Inpeqezs
Á3t uenluÁ8 '..1eloseleÁ3r91 í89soJlq" B elleza^ sn]Bues
-JBd V ,uoqgJo{ d9u reugJ B l98?slu3zsd9u alZIJgEeLu
lE1'lzugd E ellgzs ue+ze{gg ,o11e3J3>I Bql€Ieq 6ole^ (]eulgzuelIe
€ ]uozsIA,zoqBS9lIIo^9rIa {BuIgI9JIq 0^}aIII
)e]FEazsequezs {I>IB'3rpad lDIosnJgzoIU s9 lB>IoJo}€u JezspueJ e 11nn(ezzot7 Á8oq ']raze uaqeJasJ (e.rtaÁ6e>1
-es B ]P)oZB '4eueÁl9pe.tuezS ílugJI s9líBqIsJo>I E se euez J9zs€sc B l]oleq}Ilugzs se (IgqglorJlqpl_oJ rIglTIe zú rrod
B l93€u B]pB19 gpo]IBJ;nzB:ll}zo1l9^ 9369s{ouJBsz s9d -B{ ]zs9J 'asgugs8atu sp§axDute ]ultu 'uequnq greíuago.;
-uodu}Zs 3p (uBIBÉopIoq BuIBJn'ul1o41tÁ8Eeur ueq-6§ ueÁ1o Á3e uello í>IBIB^ 1Bp9^ ]Ieue IaJJe{Is HV ,{apJ9
e^]nJ lol{E9^r}Z§sog ]9ÍÁu€ uglnIw ,{9ilB]>IoZ§ BJpotu tu>ltltlod qqg]ul Eeu ep 'r8eÁue 9p9z}l zaqseleluepe^
-lele Bq3I - ues3loq uodd9 tueu 'l11lepn1 qqgln lullu - B llo^ Á8eu ue8t uqqe,toa ,>19zzaÁuauepze{ ls9leue
(}e>Ia}aJ
rgJoN Á8oq'9teq;91e ]Io^ Á3n )BsJ uEquozB IuIB -p9.1 e ÁEoq '49rÁ8eq er>lore8lod e 'eÁuatuzs]ut zseÁ3n
-93!Ze 1á>I3z3 €llolJBl EJeues
sI 8aul'1119 uep ESBÁIoJaq -uIeIIg zB 1Io^ uelleJotüsl uBqetuog Á6oq 'llozeurrezs 1oq
(sn;gzolg sn>Ilolzs B Ee1o.3
,ps
'o(glo^eu 6ttue '8tept Á3g -qE ozseJ Á3e 4e8oszeqeu $ ,}|plr 9upoqJII{ esnledrcut;d
-snlBuas E l9tulBlBq s ílzsoEau s9'1eala rsnlsnEnv Zv ILIB! snlloqlJ u9lnza (JoJJel B eq
1grÁlaure lloluozso>I (ua
,zs ,I
-}II9BíEoJ BzssI^ : )9lJ9S}>I >Ios9rO8J961 Á8eu lÁueuIeS3 zB -9lo^o>I }9s9{nq 1lezo>I1a^o{eq uaq-r€ >IBusnuBIoS
(qqosa{ )íBsc
'(>1elza3r9u3elu le^9guro6 3BI9IIII9 II>IB'snlpnBlc }IEI{ '1eueíotrolaerd snlce;ee.rd sníJeqIJ II9^DI
-8etu ue}ntur) uorní BJuoIBlBI{ uaq-i§ oJoN Jo>IItuV ,r9s9ZBlüIe{IB s0l.saxDut B IuBlIJozs ozo>I
{olBIJo>I ]]aze{
,Bsl}sol -aÁ8r uaglspze{ snIJeqIJ ,]]ezeiJe s9ruelaíla; uella >IDI€
(Bg
-ZIq ]9sap3{Ieuel3J oJoN gzeullgzs l9q939ssBz9q 92 'ueqeÁEn >IozB l]olJcl lo]Bl98szt^ r69sorlq s9 '1In>IBIB
-9I3 ÁEoq'l1o.t uozu Io^e(oJe uopulul BuIdduEV'eEtrqa1 gplgzsÁug.t.tol le^9sglzseíJalDl {Bu9ruIBlBq ÁIeuIB CJos
(e8as3leJ ,InlBzoplg
-oun {IpeluJ€q snIpnBIJ {ersa {oE llnJe{ ueqsnlBues B eJsaleuepe^ ueq4sÁEn-sz lsaxDw
,)9íI9J}q
-B^oI se >IoJol€uos lulJezs {os9JJoJ IIogBJo] B >I3u)oÁIeu ]JBzsBsJ e Á3oq 'alle] euuello}eqal so
'l9zs9r oí >Ias9zEa^DI B aq )íníreqpnr{euÁ81t zs {euua 'ua1 9rr9íl93 Eespeq€zsselozs B Áuo^Jol € za ueuro;uaÁ11
!ueíd91 oq9ÁIeq snIpnBI3 Á8oq 'puoreuos n^eu snIIIs ,st el>1es9zÁEeí3eur
9ues 191alnscaq >IoJoleuas B u3qloso
ÁEe ugzs ls9^n{seezsso u9lnlu '19lza39lt1 l9uTIBsseW Áueqeu se e.r8esuel}alelzsll I]u9JI JEzsasJ B uleueq 6>191
'1939sale3 {Ipos9w,{9]ro]I{JB} loÁu9Jloq ozeIvBeIn -zBuJIB>II€ eJse^n>Iseezsso s3 aJseIa>IIe3 e 1escureu ueíepr
r9ral9u98eur soJ€^€z s9 ']rgzolpll9u ro39s9rl9ur uapuruI snl9dlcutrd V,..31]eqlelzsÁlszsa,r l9E9s91I9Iu deu IBluoJ
aEestusÁ3a Á8oq 'ueqgurezs d9u B luzoÁInsueila >Igrpnl e" IluB (uozo}ru] ep eÁpreq B lurrgq !1euetulu8o; teru
Iüeu la.ÁugJe lJeque s9 a>I9ZJ9 I]BIJo{BÁ8 snIpnBI3 sEInJBEzBq e Eeru IeIeJ uu^Jnp uoÁEeu :11ÉsJ sllvlsarDut
,}gpo{?Io]oq l]euJezsÁue{9J B BrpBEoJ
Ie^^uezsuella ra1 tro4EesesJelzg>I V,BlzBuJIB>I1e loÁu9rrrot sD§axDul
s9 (}I€Á3J9l I9J9S9}}II9BZSSI^ 8BsBsJBlzo{ B uedda §nlBu lleza.teuÁ8n ze ueíBoge '{grpr}q lze ueqqosolg8al V
(I>I ,zeqs9lelups
-es B 8uolIBI{ BJJBZSB§c €pJgE snuBIJol3BJd € Jo{IuíV E ll31J9 19í ua8t Ee1ol1119 lJetu s§ 'uultu
,uoq{oJo) IJB^pn tuos <uBqsnl€ues E (ü3S }J}q tu3u
I€S €s9llBlB8Btu l7ozoTJez
(slzsnq elze^o
lsnlJ
Jo>IIIuB
(9sI3
-slzBg ItuIB}Eq 3I9JIurWas 'lte1 .rgzsgsc snIpnBIJ lI{B
-agta leEe141 ,pI llgleí In9pgtn sntsnEny ^ueZSu3IIa zB llo^
Á8oq 64níroqlel u€qqe 797ez9rÉí3v:ou>Ieuade;ezs llele1 g ureu ÁEoq '11o1ní e.rgsgtuopn] §I ze (.1ueq alea, ueÁ8oqe
(alzalu1
-unlDl >Ig8IoZsqBJ DoupBqBZsIeJ V ,aqleÁ3n t8oí dde>1o.; 'llettue BJJBzsBsc e ]Iatzeqeu 1tuElop snlsn8ny
'4eltol;tugzs )9u3esÁue{o^eJ-.(zoi(' Á8ea. rroleues ueso1 1aÁlleue '8aspeÁuuo4 e zB 7Io^ usEapt IglsnIJeqIJ
-9íBs >IoÁIauJB '1lozo>1le,reeq sI eq{eÁEn u€Álg ,r1olo1uÁE ,lgíglJrtzod ellousol
9]oIII zB
uanar te3lozsqBJ rrol}pBqBZsI3J l€Í€s ]a.{IoLuB'1eu93eu -ZIq ze
(lo89ssnunglJ] € sa
lournrredtur ze :1errqeluq saÁu
I>I D3rId9 rBuIIBlBq sgJe uBllozll,l} uew 'lgrBrlq u?zet9s -a^Jo] B >I€upgln lletuazsl{ t 8ala ezztt vzs Á3oq '1utpp
-n}9dIJuIJd ,1Io^ es9ud9l4 1au9Í9rg41 BIrsO qqesg}Ilel -JoJ ZoqsnlBuas B Jo)PIBuIB{IB uaz3pulw ,9^9g elpe3oJ
-aí3a1 ,]9r3I9 e}Ialuezs
pzo4 )Blqqgrn zv 1eusaze>lrldg lsnJIuBuIJec }uozsll tlu (1sntleqta gJglrzssl^ Eq9tugx
e ,I
-z9>I B se {Bu9s9l}pgq3eur >1alapJel ueEopl zB '{Bu>IoS elpe6o; eg{9J9 sntsn3ny'(uaq-t )Fs9tu B'ueq-z ,zs
-91}íl rrelgza^3q u9Jo] s9zÁu9uro1 u : }InÁuoZIq {BuJBzs yÁ8a ze) 1etpqEeut snIJn,I s9 snlec Jo{IuV ,]€uusuz
(Áue>I9^e1 (tJBzs€sc
-BSJ 93znq 19s s9 Álotuo>1 {BlI9uIsJ -oÁueurpuel BJn{n] EoroE tlaape1 ue3t Á1o BIB1I9 zB s9
(snrpne13 zsopoqu lpu
InuBIlBJg^ ugrn es91o1pÁ6Earu snrcg 1gqtle >1auseuoqtd e tgEeru Brpurg Ioq€'e.tgle8tzs
,Ess3e1 (zoqqB
-o^€zssl^ uBq-9 ,a ,T snlJeqta ÁEoq lleleza^^uazs
-eqeule zB lulul'gggreqpe8oJl3 (uas 1orrrurtues Álatue -ualle I1u9JI Áuozsse zB ]uIuI€IE^'es9lel19,1eí {BusnIJn,I
'>1rpo>1snuel 1o;eÁu9tq uBÁIo 39ss3d9{9l91T te{t]tlod e se >IBusnIBc TaJ,: ze'i€ulBu llo}elnzs lgl9ddu8v BIrnI
Wo,IVCrVuuoc IVW9uV
 ARÓMAI FORRADALOM

A legiók elhelyezése a provinciákban igazi ellenállás a principátus intézményévelszemben, és

csak futólag merült fel időnként a lehetőség, hogy hely-
provinciák sz.24 í, sz.74 i. sz. r5o
reállítiák a köztársasági kormányzást, A sztoikus filozí-
1.
AFRIcA rrI Augusta ttt Augusta III Augusta

vrt Gemina
fia, melynek Seneca mellett Thrasea Paetus senator volt
HIsPANIA Iv Macedonica vIr Gemina
vI Victrix a legismertebb hirdetől'e, arra ösztönzött, hogy az embe-
x Gemina rek vegyenek részt a közéletben, de a hatalmon lévó mo-
BRITANNIA II Augusta II Augusta narchia uralma alatt. E csoport politikai e§zménye a /i-
Il Adiutrix vr victrix
Ix Hispana xx valeria victrix bertas volt, amelynek a császárság korában módosult a
xx valeria victrix republikánu§ jelentése: az egyeduralomtól való szabad-
GERMANIA ság helyett a monarchiában engedélyezett szólásszabad-
INFERIoR I Germana vl victrix r Minervia ság és a bírálat szabadsága lett. A politikai életbe való
v Alaudae x Gemina xxx Ulpia
>or valeria victrix xxr Rapax
bekapcsolódás megengedhetetlennek minő'sült, ha az
>xr Rapax xxIr Primigenia uralom, mint Nero esetében, kegyetlenkedésséés zsar-
I GERMANIA noki önkénnyé fajult, mert a filozófus az ilyen kényúr
I supsnton u Augusta I Adiutrix vtrl Augusta szolgálatában szükségszerűen elveszti morális integritá-
xrI Gemina vttr Augusta lxu Primigenia
xIv Gemina xr claudia pia Fidelis
sát. Ilyen körülmények között az volt a kötelessége,
xvI xIv Gemina hogy visszavonulion a közélettól - vagyis olyan döntést
] naNNoNra vIlI Augusta xrtr Gemina Superior: hozzon, ami, mint Paetus esetében, egyenértékűvo|t az
rx Hispana xv Apollinaris t Adiutrix ellenzékiség meghirdetésével. A senatusból való tüntetö
xv Apollinaris x Gemina
távolmaradása döntő szerepet játszott megbélyegzésé-
l

Inferior:
ben, amely végúlarra vezetett, hogy 66-ban öngyilkos
I

i xIv Gemina
II Adiutrix lett. paetus halála csak röviddel követte seneca és uno-
DALMATIA vII ry Flavia xrrr Gemina kaöccse, Lucanus, a költó öngyilkosságát. Többekkel
xI
együtt azzal vádolták óket, hogy merényletet terveltek
Superior:
MoEsTA rv Scythica
v Macedonica
I Ita]ica
v Alaudae Iv Flavia
ki Nero meggyilkolására, és egy kétes hírű senatort,
v Macedonica vtt claudia pia F'idelis Pisót akarták hatalomra iuttatni. Ez az ősszeesküvés,
vrI Claudia Pia Fidelis Inferior: melyet 65-ben kiméletlenül felszámoltak, nyitánya volt
I Italica
v Macedonica a hanyatlásnak, amely Nero uralmának utolsó éveit jel-
xl Claudia Pia Fidelis lemezte, és végétjelentette a Julius-Claudius-dinasz-
CAl>l,ADoclA xtl Fulminata xIr Fulminata tiának.
xvl Flavia xv Apollinaris 68 tavaszán egy Julius Vindex nevű gall senator, aki az
sYRIA Irr Gallica Irl Gallica rrt Gallica idő tájt Gallia Lugdunensis tartomány helytartója volt,
vt Ferrata lv Scythica rv Scythica
x Fretensis xvt Flavia körbejárta a provinciák parancsnokait, hogy lázadásra
xu Fulminata birja őket. Felhívása egyedül Galbánál, Hispania Tar-
x Fretensis vI Feírata raconensis idós helytartóiánál iárt sikerrel, aki vette a
x Fretensis bátorságot, hogy kikiáltassa magát császárnak Vindex és
EGYlPToM Ilr Cyrenaica rIr Cyrenaica Il Traiana a kis létszámú hispaniai helyórség támogatásával, amely
xxrr Deiotariana xxrr I)eiotariana mellé saját erőből egy második légiót is felállított. Vin-
ARABIA Irt Cyrenaica dexet Vesontio (Besangon) közelében legyőzte Germa-
Legiók i. sz, z4 1. sz.74 i. sz. r5o nia Superior helytartója, Verginius Rufus, akit katonái
I Adiutrix (felállitva 68 körül) Germania Superior Pannonia Superior szintén császárnak kiáltottak ki, de ő visszautasította
Germania Inferior (megszűnik 7o körül)
a méltóságot. A legvalószínűbbnek látsző magyarázat
t Germana
t Italica (felállitva 66 körül) Moesia Moesia Inferior
t Minervia (felállitva 83 körül) Germania Inferior Verginius Rufus némiképpellentmondásos viselkedé-
It Adiutrix (felállítva 7o körül) Britannia pannonia Inferior
séte az, hogy azért állt Nero pfutjára, mivel nem tudta,
tt Augusta Germania Superior Britannia Britannia
Ir Traiana (felállitva to+ körül) Egyiptom mi történik a birodalom más részein. Nero öngyilkossá-
rlt Augusta Africa Africa Africa ga után (68. június 9.) Rufus támogatta Galbát, de hely-
trr Cyrenaica Egyiptom Egyiptom Arabia
lIr Gallica Syria Syria Syria tartói tisztéből levárltották.
rv Flavia (felállítva 7o körül) Dalmatia Moesia Superior Vitelliust, akit Galba Germania Inferiorba küldött
rv Macedonica Hispania (megszűnik 7o körül)
helytartónak, 69 elején császárnak kiáltották ki ott. Egy
rv Scythica Moesia Syria Syria
v Alaudae Germania Inferior Moesia (megszúnik 86 körűl) hónapra rá a praetorianus gárda Rómában Othót tette
v Macedonica Moesia Moesia Moesia Inferior meg császárnak, akit Galba mellőzött az utódlásban, és
vr Ferrata Syria Syria Judaea
vt victrix Hispania Germania Inferior Britannia Galbát megölték. Otho intézkedései, bármennyire nél-
VII Dalmatia külözhetetlenek voltak, túlságosan is keménykezűnek és
vu claudia pia Fidelis Moesia Moesia Superior fukarnak bizonyultak, semhogy ellensúlyozhatták volna
vrr Gemina (felállítva 68 körül) Hispania Hispania
vIII Augusta Pannonia Germania Superior Germania Superior kevéssévonzó jellemét. Miután egy kisebb fontosságú
Ix Hispana Pannonia Britamia (megszúnik I3z körü|?) ütközetben vereséget szenvedett Vitellius elónyomuló-
x Fretensis Syria Judaea Judaea
x Gemina Hispania Germania Inferior Pamonia Superior ban levő seregeitől, Otho április r9-én öngyilkos lett,
xI I)almatia nem várván be, hogy Itáliába érkezzelekaz illyriai legi-
xt claudia pia Fidelis Germania Superior Moesia Inferior ók, melyek megmenthették volna. Ugyanakkor Vitelli-
xrI Fulminata Syria Cappadocia Cappadocia
xrlt Gemina Germania Superior Pannonia Dalmatia usnak hamarosan fenyegető veszéllyel kellett szembe-
xrv Gemina Germania Superior Germania Superior Pannonia Superior néznie komoly ellenfele támadt Vespasianus személyé-
xv Appollinaris Pannonia Pannonia Cappadocia
xVI Germania SÜperior (megszűnik zo kórül) ben, akit július elején a keleti seregek csá§zárnak kialtot-
xvt Flavia (felállítva 7o körül) Cappadocia Syria tak ki. Maga Vespasianus Alexandriába ment] ahonnan
>o< Valeria Victrix Germania Inferior Britannia Britannia ő irányította Róma gabonaellátását; megszerezte a Nyu-
xxI Rapax Germania Inferior Germania Inferior (megszúnik 9z körül)
x<tl Deiotariana Egyiptom Egyiptom (megszúnik I25 körül) gatot is azza\, l1ogy erós hatalmi pozíciót építettki a
)o(lI Píimigenia (felállítva 4o körül) Germania Inferior Germania Superior Balkánon; ehhez jött még egy gyors raitaütés ltáliában.
xxx Ulpia (felállítva ro4 kőrüi) Germania Infetior
Miután Vitellius Bedriacumnál vereséget szenvedett,

79
 08
IB^glqil€d B Ig]snlpnBlc €]de] F)oJo oJeNI uelele>I B uaq9>IepJ9 ]euug ,]Io^ Bs9}IpJgltzsEew r9req e e{l9c
,BsgIE]gIJ€d apllod l1vzs7 ze u9íepr etlzseury-snryn€Ic-snlpl y
{e{gpl^ gpglosJdB>I
,IoqIeuo^J9]€q
Zeqo8esJ3l I]B8nÁu Je8u3l-Izo>Ipioc B eÁuu9] ]}ezeíeJeq
lI9^ lezze :irulQDI Ioq>IosBJJoJ ]peJBuruueJ e IüeS}uTuI reuíe.r e r>1 tl4Áu ru9ls9l1s8ozsl>I g}eqpsruel8eru ueÁuug1
'9L8es9lueleí qqoÁ8uu IB>I{os glxauue ze zg,DI >IelJ9r sa uelelpg^ lo11e Áleure 'ueqgrcur.lord uuÁ1o Á3e ugp
>Iose8uozgl ugrn €I9IBq Ále.rt1 suatlc B uB}nIuI 'aI e]]el -g1ela8rzsle uoq9lze{la^o4 sgpezgl 1J9]I] ueglüncuÁ111
-ZseÁIIns Bre(EveJ BIcuI^oJd sI lgIuBl3Jn€W snlpn€I3 ze l8ot1'gteqzoqle; arg8esluaur snlen se'1eselaJeulsl 9s
,4eídel8aru
,{9Íllp9q uleu 8euI ]gIuuB}IJg 31ur '4a,to ZB uesoÁuozlq -se^a>I uuquoze 4eÁuotuln.ro1 y 4ouetule8 e
zS3I lüeu 8rppe erlpg Á8oq 'Á3n 8eru lg]]eqlg}} uaÁu Á8oq 'e/8eq ugtrue '49tlope^ I3ss9u9lüeu gzzoq lsnJ€A
,uoqgpJo t8rnqolne] u
-Áuo1 rgpesc9uel s9 snlpnBlc Á3I 'úIoJ 39s.{ue19,rel rc>1 |97J9ze^ve..u;sE snrurtury }]ape^
-1rqod se t8vsepzea >Iuelg In}ZseJeT uBuJol€sJ-eL{JueW -uezs la8esere,n eíot3e1 uroJuq s9 snJ€A sntlt}urn§ ueq,te
e,I € u€q]€zsopr ozgle8eru rs9]}p9q e Á8oq'Áu9t uol;Áu ze uaqqaueÁ8n ap '>191re.tel ]sgp€z€I e e1-6 ,zs,I ,]9ne1
-e^Ie lo^Jel le.rgípeq ruelle snnpoqoJew B s9 'I{ 1Jot u€q
-ozlg,}lolaqugLl >1susaÁlezse^ Iurc Ja.tte8gsrualspe(e;
,zs ,I
IszJo} €8leq BIII€O uueJ llo]JBl ]e]o]Blos3dB{ soJozs uBS -sBpBzEI uncrrÁ111 utq-9 Jo>IIuJe '11o1uroezsso ues
({Izslgl ze4eutvzglvt8tru qq4u ,BJBs
-o8eslql eruuerrrg Á8oq -aíler allrlod soleloscde>I Ie)plepI^J9}Bq ITBzs3 zV
,3zs3J
-;zsgp,lEe1 u 8epelef }Io^ uaqs98lelzsl} Ieuol€{ -ele13o;1e 1eue8esÁle-rt{ g^{al EJ{€zs3 I919unC snnpoq
(1e
nuJezs uelr9pl9d ueq9IB]I9 s3 elze,teu >1eusnoluu€líJg -olely'g 'uozo>I io}olnl3l u9ura8 rrorlpgq8atu ueuuoín ze
r§g
((lalalrrq € 3lle}Zsed9{1e >1escuu,{3n ttue 'uaqele.t se unct.rÁ11 z€ eq^Jal ie}le,l,1o1e.r9ípeq 'l1ple>lis ze Á8oq
,uuqrunctrÁ11l lapuoJ >Ioues]uIaJ
-9sPI lo]ugJele) uuqre.rgÍp€q € }}o^ IZS9J sI ueseÁleruezs 'ttozs191 Á64 ro>1ruy
8tapt pt,lo; Cueqelap.re s9ljpgq B l}al l€>Ios Á8oq 'soÁu -e] lulw€l€^ 'vqgíuglt gÁ1o3 eqlg zE qq9^o1 1eueílnru
-oZIg ,]In)BIer4 ru9>1q9Á3e IoJJ9ZSesJ tutur e19.r Álaue -oÁu s9 'l€IBuo^JBlBq teuíel u 8atu 19slls9.re Á8oq '19r
'radg>1 uelrgza^pe{ € lze tuzoÁlnsuell§ BuIo^ elleJezs -de4 rorepele; e }ze 1a8erespeq e 'l]eleza,t ueseÁleruazs
Iazzé 1loBl9nos er89s9scIp 9l9( IessgrTpgq € snlpn€Ic ;o4Á1o snlsnEny le>leÁleruu 'ugtn 1otel9{p€q I€Jo{ V
,eq39sl9l € eqqe l€)inqel B >I911aqer wes aq >IoJ
Á8oq 'reqe1 ,oJJe {Bl}o]Jul€zs sI uIou u9IB} {€IetugJ B
ep 'l9r9 sgr}pgq B ouezu€atu eqBIB^ BIcuI^oJd e Á8oq '9u -o]Bues V ,€ulo^ €)o1Jíq seÁlgruszs >IoJ9zsBs3 e Áu9wo1
,IgJ -J€l B Bqlulru (Á3n sqse.te1-9qq9} '>19lzoÁueruro{ >Iosnl
-IZS9I€^ Iu3u oJ9ueII3 B(gíJgzfirvwíoJ S9J3 €Iuu€lIJg
,8aru ]uB8oJ ugln
-I€>Ig}lpü s9l]pgq e >IEuZo>I]€1I^ le1o5 -ce;e.rd ozeuJgzs IgqIEJos puar8e,to1 u touro}dtÁ8a ugln
,1eusezEgrt-l res
esglnJa>I BJuoJl lgzs9sc € IoppI^oJ uraueq8tp e,l.ra] lergí BI€IBq zsoI€uJeIold 9slo]n ze 'erlgdoe1;,1
,zs ,1 (1nzo4
-p€q € :l9Iuu€]IJg €tpBlugl8ew snrpne13 ueq-€i -9{ {el1npul rrep s93o;rr9d rerugr 1eÁleue 4o39s
,
l€>IosoJg^u€^€JE{ 9I19 uBql€IoscdB>I IEIIJtuoI€poJIq -ÁFlI] sn>Il]zsluelleq erue epled qqauetusr8e1 e eígepnf
snqlred e 'sI l9J]acI s9 }grÁwle4 e]sela>II3J u9Jos >IeuÁletu >Ie§epoJeH y ,1erdu1 re39suapa33n3 se8elÁu9r 3q9JesJ
'Es€z€tnJo>I II3I3>I nzssoq snJIuBuIJec eq elzaíe; uesere1 1.relnsglrleío1 >1rle'8eu 1elp9,t 1oÁl9rq suoIIJ }e>Ie{epJ3
-Is ]ZepuIW ,u9Íu9rl €TuouJJV 8eru ttellsgle illgrq sua IBIII9J B '491dulezsst.,r ueq-6r ,o ,I >IBI€uI9J e }eleÁuel
,l€ioreloscdu>1
-11c gruqpeEoJlaeJ-BuJezs €Iq]JBcI Á3e sntraqta uelelex -Ieí IpBq ua^Ia I9u9€qJJ€3 lolsnsseJ3 V
,etuetío31e uaII3>I lsgpBzel }}glnzsuu3q e}lez3^ s€uIJBJ oI8^ IB^gIglJecI B elz3pueJ uo11,1 tetceruoldtp snlsn8ny
,eJsezo>I}ulJ9
-cea'o,;szrol Á3o 1oqe 'ueqerptunlq TB>II4€ zB s3 ueqgl{ '}1ale.lo>1 rsgupgíi d9u u leqe1l9í 'uelaley
-BJqJ luzo{le^eaq 1Io^ uelerÁu94 rralletuepurur'zoqsgE 11o1J€luual ptuumcr.rÁ111 n8esso}uo; 91uop € }uIuIEIe^
(19t9s
-oJIeJ € Zeqqe l9E€tu €llou€] ueglo8rzs sntreqra s9 'a.r>les9lndele} Iuello z€ s9 3Jes9Ie^BIIIpI9J EII9r I -{€zs g
-ele^ou >Ieue}elnJel IüoIBpoJIq B lle}ul e,t9 sntsn8ny 1eueqlueleí lÁlezss,t JoTIIlIJgq {e{gpl,\ B >Ieza ilOuI
,tunlunuJ€3 IlJBd lJe7nzé sn}sn8ny
'Ie elzgluí t9Á3n uncr;oN s9 €Ila€d
(qoruru.d ,}lozosetuollc uBquge,T Álaue
-BunC e er8esualeí e erre epl9d gí í4erp4ele 'tpede e;9Éa1 ualleÁ8a
-tcturuu ) 1osolg,t;e8lod ueq4n8espozsIuozs se'DI le]pgl oJe zB za an39t >1Bugsgpo>IIBJn €Ilzseulp-snípn€I3
,ue,M8eq erEgs.roÁleq
-íe; 1aselndelol ilerusl ua^eu aDqDuD, B uopglu u9luods -snrlnf y (equrncrrÁ111 9II9 IgqgIEeI ,{39u ÁEa
}lellatu )oJoq9l snr.reuor8e1 e ÁEoqlutru 'Da1 eígt;pzoru lgruedsr11 se zoqJgl€I{ reruerura8 e l?zs9r
-o1e Áuol9teq oIJ€zIuBuJoJ e u€q>I€IJur.tord ilor}pgq Á3e 4eu98eres retuedsrq e}lo];souodoscl9 sntsn8ny uaq
,q ,e ,r ,1a,lteszrold9u
-8aru ueuuoíl 's9tu s9 uoq>Ieze 8e;espeq y 1euar;d9 -6r '.roles9zeíe;eq {Foqgq z3q3u a
lJezspueJ ueÁlrueÁ8n uol€uo^J€l€q IÉunp B '(6-9 ,zs ,t) oIleuoIIe InSJ€>IBIII S9 lerrrepgre tlnde a.rÁ8eq']1o.t e{9pI^
torunct.rÁ111 elz3J3zs€zssI^ snIJ3qIJ ug]nlw,>Ie}]a]}se] rle8nÁulezse etuedst11 39sr9r gpuelelgtced gslo zV
,r9ruleÁ8g BJ§gl}pgI{ se eJsepe>Izseíle} u snlsn8nv Bl1o}
-9I lB>Ios€IIBoJplq 8rped uoped14l e 'ugílmd terugl 9Á1o;
,raurlezgÁ8
e 4errerld9 lB>IoJoq€l EJ9rilezs >1oredescp98es e s9 1ot3e1 -IpJoJ ue]n asezE9.teq B>Iuntu e {Bsc 1et1o,t
sI u€qqelo>1 J9lu Ioq€
(ueqlercur,lord e tsglgutscpual B
,)TZSI^ Bq9uoE Uag]3Uáú azzaíalaq Á8oq'rppur e.ne;gípeq ueza.uel8eru uanlozs
-Iepelp I3)IB.{3JB1 sITeDleZs lloÁu -zsg'qqol lgzs9sJ B le^gJepeq Áue.razs 8elíuozstnvlazzg
-eal49sz loquoldtuel [ualgsznJaÍ ,l]epe>Ie^ou €J-8z qq9S9>I IJJezs E Zé
'.lpBJ:elu ebtae1 9z
uoquoJáI e [Boqv fttloz9\q9 ue
]3lzsal V ,u3q-o/
,zs ,I llolBJE sn] >1eusnlsnEny ug]n Bsg]Blzsole;4eEeles Is9IJ9 }1e^ 1zs9l
-lJ 9l}se113ÁIeI{ }snu?IS€dsa^'19Í u€q>IlJoq9ql981od rro.tl,t ue39.t 1euero1 8esesretzo1 17
-,{le zu la,{Iau '19rloua aJ?]9IIue 8s.res rerrrgJ e s9 >IoJ9lBH
ualaz9Á8 uolBJB lloloJ s9la{Iq
sn]IJ
9pIsz u uBqgulgx ]9^JIBpBIp ,ne1 e8a.r >Iuu+JoqgqJe8lod e uetn
1eze
'1o1nde;ezs >1grrozsrgíla e.r.ros 1a8erespeq V,l9s9pezel
sIIpI] sntlnf 'e4ouscue.red 1oledescps3es ,l91eq € >I9uor
-ío;1e uelepr.t-euíe11 B s9 '{9}Iolu9zsle; ltecg8 gsloln s9I
,]loze>I.r9 sr 3eur ueq9leq9l>1o ol, ,zs ,t
-IBueII3IsnIIIelí^ V
(I>I
I{e 'ug,t rrgsnlsn8ny í+ eugu se )911o]Ieí>i el:9zs
(1snuetlrruoq í19l1oEeu ]snIIIa]
-EsJ r9U snuetsedsen
-IA 'Bqgulgu 4elptuoÁueq te8oles snuursedsa1 ue-oz
JequloJep ,69:o4rtue'. lel,ezlnz e tt9u arÁ8e ueqgJoq9]
Wo,TVCIVHxod IVWQHv
 A RÓMAI FORRADALOM
és Armeniávál kiújult feszültséget. Közel tíz éven át tar-den valószínűség szerint a katonákat még jobban von-
tó hadjáratok és diplomáciai fortélyok árán sikerült elér- a haszonszerzés lehetősége, amit egy aktív hadjárat
zotta
ni, hogy a parthus király, Vologészész beleegyezett, vagy akár egy polgárháború jelentett.
hogy kedvenc jelöltje, Tiridatész menien Rómába és A hadakat a határ mentén húzódó legiós táborláncban
Nérótól kapja meg koronáját. A megállapodás révénAr- helyezték el. Egy tartományi legatus sem rendelkezhe-
menia a rómaiak befolyási övezetéből átkerült a parthu- tett négynéltöbb legio fölött, ez csökkentette az elismert
sokéba, akikhez rokonság révéntartozott. uralkodóval szembeni lázadás sikerének esélyét, hiszen
Júdea, amely Augustus korában Nagy Heródes ural- a császár biztos lehetett többi parancsnokának támoga-
ma alatt álló cliens királyság yoIL az uralkodó halála tásában. Kiegyensúlyozott időszakokban csak hellyel-
után római provincia lett. Claudius vis§zaadta Heródes közzel fordult elő, hogy a provinciákban állomásozó se-
Agrippának, hálából azért, hogy támogatta őt a császári regek fellázadjanak, és a zendülést könnyű volt elfojtani.
cím elnyerésében.44-ben Agrippa halála után azonban Amikor azonban egy császár meghalt, vagy helyzete in-
Júdea ismét római provinciává alakult. Egyik helytartó- gataggá vált, mint 4l-ben, 68-ban, g7-ben, r93-ban,
ja, Felix volt az, aki kihallgatta Szent Pált (Apostolok majd a 3. század folyamán többször is, akkor lehetetlen
Cselekedetei 23, 24).Néhány évi békétlenkedésután, volt megakad áIyozniatartományi parancsnokok és had-
66-ban Júdeában felkelés tört ki, amelynek elfojtásával seregek egyéni kezdeményezéseit. 68-69-ben minden
Vespasianust és fiát, Titust bízták meg. A lázadás leve- nagyobb katonai egység - a britanniait kivéve aktívan
-
rése félbeszakadt 69-ben, amikor Vespasianust császár- ré§zt vett a polgárháborúban. Mint Tacitus híres mon-
rá kiáltották ki; Titus végezte be a munkát 7o-ben, a dása megállapította, napvilágra került a titok, hogy csá-
jeruzsálemi templom lerombolásával. Az utolsó erőd, szárt másutt is Iehet csinálni, nemcsak Rómában.
Maszada, hosszú, elkeseredett o§trom után, három év- A római császárok érthetően a hadsereg támogatásá-
vel később e§ett el. tól függtek, és a császár alkotmányos helyzete körüti
Britannia leígázását keménykezú uralom követte, akadékoskodások mögött a hadsereg fellépésénekveszé-
amely i. sz. 6o-6r-ben Boudicca felkeléséhez vezetett. lye lappangott. Márpedig az I. évszázad császárai Ti-
-
A britek haragja különösen Camulodunum (Colchester) berius, Traianus és kisebb mértékben Vespasianus ki-
veterán colonia ellen fordult, amelyet a római elnyomás vételével- nem voltak komoly katonai tapasztalatokkal
jelképének tekintettek, a másik fő célpont a provincia rendelkező férfiak. A császárkor elejének senatori karri-
fővárosa, Londinium (London) lett. Az ezt követő, erjei pedig, amelyek során polgári és katonai hivatalok,
mérsékeltebbkormányzás alatt végbement a római ura- a provinciákban és Rómában töltött szolgálat kevered-
lom kiterjesztése addig a vonalig, ahol később a hadria- tek egymással, nem segitették elő az öntudatos, hivatá-
nusi fal húzódott. Agricola helytartósága alatt megpró- sos katonai elit kialakulását. Egyes császári legatusok,
bálták északon további területekkel növelni a provinci- mint Agricola és a hadtudományi fortélyok írója, Fron-
át, ám a kísérletrövid életúnekbizonyult, mert Domi- tinus komoly katonai tapasztalattal rendelkeztek, me-
tianus kénytelen volt visszahívni az egyik legiót Britan- lyet módszeresen gyújtöttek és a gyakorlatban felhasz-
niából, hogy Germaniábaküldje szolgálatra. Az Agricola náltak. Mindazonáltal ezek az emberek továbbra is a
által építtetettlegionárius táborban, Inchtuthillnél csak római senatorok életmódját folytatták. A felső osztály-
igen rövid ideig állomásoztak, valójában már azelótt fel- hoz tartoző civilek kultúráján nevelkedett, vagyono§
adták, hogy az építéseteljesen befejeződött volna. emberek voltak. Jellemző példa Pomponius Secundus,
Hogy a birodalomhoz újabb területeket tudtak csatol- aki Germania helytartóia volt Claudius idejében, Híres
ni, ez, mint láthattuk, kevesebb mint r5o ezer emberből volt katonai győzelmeiről , jegyezte fel róla Tacitus, de
álló képzett, hivatásos seregnek volt köszönhető, amely- még inkább saját költésú verseiról. Ennél jobban nem
hez körülbelül ugyanilyen létszámú segédcsapatok tar- jellemezhetnénk, mekkora yolrt az ellentét a korabeli
toztak. Ezeket a segédcsapatokat a császárság különbözó helyzet és a 3-4. században uralkodó viszonyok között.
területeiről, olykor cliens királyságokból toborozták;
ilyenformán ezek gyakran sajátos harcmodort képvisel- A birodalom romanizációj a
tek. Ez a hadsereg nem volt nagyobb, mint aménnyit az A romanizáció néven ismert folyamat a császári kezde-
ésszerűség megengedett ; Iétszámát gazdasági és politi- ményezéseknekés a provinciák gazdagságának együttes
kai me g gondol ások szab ály ozták. A gaz das ágí tény e zők következménye volt. A rómaiak nem éltek kényszerrel,
azzal fűggtek össze, hogy a katonák zsoldját a befolyt hogy e folyamatot véghezvigyék, de példát mutattak, és
adókból és más forrásokból kellett biztosítani. A zsold ezze| arua buzdították a provinciák lakóit, hogy vegyék
Augustus uralkodásától Domitianusig nem emelkedett, át a római viseletet, tanuljanak meg latinul, és - tetretó-
míg ez utóbbi egyharmaddal megemelte, minden való- ség szerint - tegyék településeiket városközpontokká.
színűségszerint jókora anyagi erőfeszítés árán. A csá- Nyugaton, ahol frissen állították helyre a békét, a helyi
szárság elsó, de még inkább második és harmadik száza- lakosok erődített települései az egykori törzsi területe-
dában a hadsereg növekvó mértékben függött a kiegé- ken alapuló kőzigazgatási egységek, a ciaitates fővárosai
szítő juttatásoktól, például attól, amit az új császárok lettek. Néha új városok foglalták eI a kényelmetlenné
trónra lépésekorkaptak, és egyre kevésbé a hadjáratban vált régiek helyét. Így például a magaslatra épült gatl
zsákmányolt javaktól. város, Bibracte (Mont Beuvray) átengedte az elsőbbsé-
A veszélyt, amit egy ütőképes, de többnyire tétlen get" az újonnan alapított Augustodunumnak (Autun),
hadsereg jelent, úgy igyekeztek elhárítani, hogy a kato- amelyet az Arroux folyó partján, a kereskedelmi tevé-
nák energiáit például utak és hidak építésével,bányá- kenység számáta sokkal előnyösebb helyen építettek.
szatíal és csatornák ásásával kötötték le; csupa olyan Hasonlóképpen Noricumban a Magdalensbergen ma-
munkával tehát, amelyek hasznosak voltak a provinciák gasodó helyi erősséget felváltotta az űj tartományi fővá-
gazdasági fejlódése szempontjából, de nem szítottak ros, Virunuqt.
nyugtalanságot, és nem jelentettek komoly anyagi ter- A rómaiak olyan intézményeket adtak ezeknek a váro-
het. Ha a római helytartókat időnként elfogta a türel- soknak, amelyeknek az itáIiai municipiumok intézmé-
metlenség a rájuk parancsolt korlátozások miatt, min- nyei szolgáltak mintául. Az új városok tanácsai ( curiae)

81
 Z8
(]ut.tozsp
,e\oso.re,t B
]uIuI 'l1o,1 9zo3+Áue1 ueÁ1o ueu ze í?vty u9JJallpeu B ]9pl^ e Á8oq ]lozoq
-píeu ueípgtu eEeur u Áletu'st rs9p9lí3J ]ueureq8e.,r ueq - u oln{ uo q>Ielr eurÁ8eu e1o3 ooqzíue qJn ze uo le8nÁN
,IB^pIoJ ,ro3o(l931od IBuJ9J € elde1
-9í9rlrln>l r8eÁue >1ellr,l e ruue^ IIai 3qrueleÁ3tg 19uesee3 sntln| r>le 'elzoÁu
s€pos€IsoJe^ e (s9p9l!e3 TsoJB^ € uglzsnd g]aqJetu lüeu -9luop€ sn;ng snrp| ,3 'eíe4oun ]I9zIuBuIoJ Ees9le491o
oIJgzIuBIuoJ B se 'u3ie)apl^ ugJJellpouJ e lulw'l]ozslgí ella1 Á3o ]e^IIBpBIp lletuo ueq-8I ,zs,ízB 'ueqgtlleg-te8
]ederezs gqas9ruele( Ia^TuJeIB^ BJn]In>I€III^ E uo>iezsg -nÁul9q ((runuolue5 unuelolpew) ueq-salute5,1eu
,]e>I9 >I9lzoq3pI
ru9>IZSl] {oq9tuIB>IIB -soJg^ B {9lzo.(u9urope reí8el 1opepsc und souoÁ8e.r la]
sepeze1 Á3e ueq-Iz ,zs,I Jo>IIIuE '1]t 1ellnue} iBg >I9Ie>IoIe -elndezo1 ípvzgzs,r tÁuueuele^ In{I9u Iar9^I) o]uízs s3
,ueq4eÁ8n
retle8 e !t1o,1 e(tuodzo>I BJl]Inl I€uIoJ € u9bla pezgzs ,t 77z9lfuIzs r8el eu8elag srtde1 tutueltlodtrl y
ze JEI]] rununpo}sn8nv IBlI9uozBpuTW,eqsaze>lrtdgg1 -zo] ]ug>IgzoÁugurope >1ol1ade.rezs ]o 3^leIII 'eq l9t
-191I91 re(8el 1aue8e]9J 9Iei9Ie t3e.r >19tcur.lord e tela89s
,IreJguJ qqeÁloulo>1 l}epze>I ueqpvzezs,z € )BsJ (ueqslez
(so.rg.t (1euue ue,t e(gplad soru9z5 ,erEg.t
-o>I suBqIV
,t3) urnrruelnleA lےuueliJq u
1nlzo4 -lzsl} I€TI]IIod e Á8oq
,lpBIBq uBqqBssBI {9]]o]{€q 1oÁ19lzso qqgsIeJ soÁugtuoÁ8eq B les3zo^Jozs
]oS 1u1los tetueÁIoJ € usquoz€ uBqEIu
-uB]IJg luItü€IB^ 'ueqloÁueuroue] uerule8 e se e8leq e -8etu ra19 re4rtrlod € uBq>I9IJul^ord o,ts1 ueq9p9l(e3 y
,8atu
'uoqezseJ I>1€zs9 BIIIBc ,In]zseJe{ tueru ues9p9l(e3 tso.tg,t 4tuelaí satns lutus
sroÁ8 1escueÁ3n eruedsr11,pI 1e}lel}zsg8o 1e>1>1etuoloc ueqg>Il4y und B 'snlalqo8laa B}Iej B lullu u€qBIIIBc
8es}zsrl IIB]B^Iq Isote^ nalunnp ,eqlelazJo4
gze^Ezs
teruor 8rpurur 1e4aÁlaru 'u9s9p9l!e3 1eselndele1 tÁleq e v
u€q€IpI[unN 'tlndele uolosole,t und o,tal8eul e utal9pt,t r39l eruog re19 19rzeÁ3síaq ue+lezsÁlgqezs se '1o3oír93
I]aIe] €I]uI^o lde :gneztueqJn z€ ]pBIBI{ uequreln sroÁ8 -1od tetuol e 19lde13oru - eq )o]1o]I9r rlele.ltqzo1 ,{8oq
uBqpII4V,a-]]ozolJe] BIB BsB]Bq eru11>1 ted9-rne->{€zs3 -lultu - )I>I€ 'ozsso )elpg^e] 1gq>letieqÁleq souoÁ8e,t e
,ars9zaía3t1 eílellníl,{ugur
-oÁ8eq rs9l1e,l ts9 rlod9 uBqruolup
-oJIg I?tu9d B sI Za l Á19luazs oz39:
-r.\ u u8eru 1esc:9!€ '>I3ulazs?^rllu
-dgü €]IaI 9I9 qqg^o} uBqgTTIBc
IJo{ I€IIJoJ 8 B(9pI9d s3)epJ9 ]oq
-ozs V ,9IJ rInJe>I Ioq,(Igruezs ]lop
-osEJEsJoIüIe'ug]I3J IBuIBsgJJoJ
Bu(EZs E 'ueq9laZol uoítq e.(1eue
'l9pu9íB rrulepe8o3 ]InZs9I IoqBg
,zaqesorld9
u:n;leaqltqdrue luello ze lInJ9í
-9zzoq s?'(uol€plollr € ps9l) l9u
-BJ9rIo BIIIB9 IuoJ9H IununpEnl
e l1ol sl e(ded sntsn8ny s9 etugd
snJnE ,]Io^ aiou9,J szJgl s3uo}
-uBs 8 ueq)9pl t]l9l3 JBS3ED P IiB
']azol 3tsnpr,1,o.rosrod6 r9 (ro89s
-]B^Il € ]Z3 e}d€{ IouBsaB3 snlInI
r>lu 'u9íEer 13oí,t931od 9sIe p9IesJ
]]],]
P) uoluopac snIInI ,] sá uosnu
-nauBn]o snlTn|,:) és9p3{I3ru0I3J
>1eu9íp9lesc snJnd,re>I9lue ]]II9
,3 le;rle;
IpusnJng snrln| 91da,t
-aZs uez14 leu9^}I€pPIp sJ]uIES V
WoTVoVdHod IvWQdV

A yesunna istennő tiszteletére
cmelt templom Périgueux-ben
pompás példája a kora császárkor-
ba.a épült kelta szentélyeknek,
Hatalmas kör alakú celláját gon-
dosan épített körüljáró határolta,
uell,nek alapjai fennmaradtak.
Hasonló templomok alaprajzaít
sikerült rekonstruálni a Római Bi-
rodaiom egykori kelta provinciái-
nak számos helyén,
Róma és Augustus oltára Lugdu-
numban, amelyet i. e. ro-ben állí-
tottak; az oltár a Három Gallia
tartományi gyűlésévelkapcsola-
tos. Romanizált törzsi vezetők
Róma és Augustus papjainak hi-
§atalát viselték, és az évente au-
gusztus elsején megrendezésre
kerülő ünnepségek révénaz oltár
fontos szelepet játszott Gatlia
egyesítésébenés e vidék Róma
iránti lojalitásának előmozdításá-
ban. Az oltár nem maradt ítinn, de
ábrázolását az Augustus által ki-
bocsátott pénzérmékről ismerjük
ffönt). A Három Gallia ezzel
szomszédos amphitheatrumát
közelmúlt ásatásái tárták föl.
Két további t ény ező fontos még a r omanizácií gazda-
sági alapjának értékeléséhez.A hadsereg szerepe ekkor-
ra megnövekedett, mind az életfeltételekbiztosítása
(például utak, hidak építése),mind a legionárius tábo-
rok létesítéserévén, ezek szolgáltak ugyanis alapul a vá-
rosok kialakulásához. Nem csupán a táborok és a velük
szomszédos canabae-tipusú települések, illetve a belő-
lük kialakult municipiumok játszottak ebben szerepet,
hanem az is, hogy a provinciákban állomásozó hadsereg
leszerelt veteránjai többnyire a közelben telepedtek le,
és gyakran közülük került ki a helybeli arisztokrata ré-
teg; a villatulajdonosok és városi közösségek tagjai.
Hog5l a hadsereg milyen hatékony szerepet játszott a
romanizációban) ez azokon a területeken mutatkozik
meg igen világosan, melyek azelőtt fejletlenek voltak,
mint Pannonia és a Rajna-vidék, valamint Numidia déli
síkságai. Az olyan, már városiasodott térségekben, mint
a l(elet, a katonák sokkal inkább beépültek a meglevő
városok társadalmi életébe.
A második fontos tényező Itália lakóinak a köztársa-
ságkor vége felé végbemenő áttelepülése, különösképp
Hispaniába, Afrikába és ICs-Ázsiába. A polgárok, akik
idegen földön próbáltak szerencsét, és a veteránok, akik
a hadjáratok végeztével a provinciákban telepedtek le,
gyakran jókora vagyont gyűitöttek; az őleszármazottaik
az elsők között szerepeltek a senatusba újonnan fölvet-
tek sorában, amikor a császárság első évszázadában oly
módon növelték meg a római uralkodó osztályt, hogy
provinciabelieket vettek fel a testületbe. Seneca, a filo-
zófus, Lucanu§J a költő, Traianus, a császár, az első Af-
rikából származó consulok - a cirtai Pactumejus fivérek -,
és még hosszan folytathatnánk a sort, a köztársasági kor-
ban elvándorolt itáliai családok leszármazottai, amint a
névhasználatukból kiderül.
Még gyakrabban a provinciabeli senatorok őshonos
családok tagjai voltak, akik kivételezett helyzetüket arra
használták fel, hogy Rómában gazdagságukkal és rang-
jukkal kérkedjenek. Claudius, aki különösen tudatában
a
volt, hogy a római uralkodó osztály régóta egyre bővül,
a haeduusoknak különleges privilégiumokat kínált föl,
ARÓMAI FORRADALOM
lehetővé téve, hogy római §enatori karrierbenkeressék a
felemelkedést. A gallok, valamint a hispaniaiak és afri-
kaiak, majd később a görögök és a keletiek felvétele a
római uralkodó osztályba része volt annak az átfogóbb
folyamatnak) amely a római uralom alá került provinci-
ák állandó fejlődéséről tanúskodott, és azt is jól tükröz-
te, hogyan szívják magukba e vidékek - provinciánként
más és más mértékben- a politikai és polgári élet klasz-
szikus eszméit.
Nemcsak azt kell gondosan meghatározni, hogy mek-
kora területre teriedt ki a romanizáció, hanem azt is,
hogy mi szabott határt neki, A császársághoz tartoző
területek a romanizált felszín alatt - amely többnyire
egységes kópet mutatott - megőrizték saját kultúrájukat
és nyelvüket. A kelta és pun nyelv használatban maradt;
egy 3. század eleji jogi szöveg úgy rendelkezik, hogy e
nyelvek bármelyikén íródott végrendelet érvényes.
Megbízható tanúbizonysággal rendelkezünk arra vo-
natkozóan, hogy egy bennszülött nyelv egész Eszak-
Afrikában fennmaradt, ezt a nyelvet manapság líbiainak
vagy berbernek nevezik, noha nincs mód megítélni,
mennyire mutattak szoros hasonlóságot ezek a helyi dia-
lektusok a modern berber nyelvhez. Szent Jeromos ké-
sei tanúvallomása szerint keleten a keltát beszéltékGa-
latia egy részén,és Nero idejében Pált és Barnabást
Lystra városának lakói ,,lycaoniai" nyelven köszöntöt-
ték (Apostolok Cselekedetei r4, r r), A Taurus hegylán-
cain túl a Római Birodalom egész fennállása alatt min-
denütt a szír nyelv különféle változataitbeszélték Anti-
ochiától Babyloniáig, déIen Gázáig, jóllehet írásos iro-
dalom ezen a nyelven csak a 3. század végén,a keresz-
tény egyház felemelkedésével született.
Szembeötló a helyi művészeti formanyelv állhatatos
megőrzése - különösen a domborműveken-; ezek a for-
mák többnyire feltűnően különböznek a provinciákban
előkerült, a római császárkori hivatalos művészet alko-
tásainak egységes formavilágától. A nyugati kelta terü-
letek templomépítészete megőrizte a maga sajátos ha-
gyományait - a szent körzetekben körüljáróval övezett,
tágas, centrális cella -, az attőI eltérő klasszikus minták-
kal szemben. Ennek legjobb állapotban megmaradt em-
lékei, az autuni és a périgueux-i templomok, erőseh
elütnek Nimes és Vienne klasszikus templomaitól.
A nyugati tartományok istenei és istennői gyakran a he-
lyi istenek rómaiasított változatai ide sorolhatók Gallia
hármas anyaistennői és a,,kalapácsos isten", valamint a
britanniai három csuklyás isten. Afrikában Virgo Cae-
lestis és Saturnus a pun Tanit és Baál Hammon rómaia-
sított változatai voltak. Az Aquae Sulis-i (Bath) temp-
lom oromzatának Gorgo-fejhez hasonlatos Sulis-
Minerva istennóje személetesen tanúskodik arról, hogy
aromanizáIt vallási és városi környezetben tovább élt a
kelta díszító stílus. A helyi vallási gyakorlatnak azokat a
formáit, amelyek a legkevésbésem fértek össze a római
civiiizáció eszményeivel - ide tartozott például a drui-
dizmus -, hatalmi úton felszámolták; ám kivételesnek
tekinthetjük az effajta erószakos beavatkozást.
Az egységesítésnekkedvezett a császárkultusz,
amelyról sokat tudunk a Római Birodalom valamennyi
részéből. A helyi fővárosok - így például Tarraco, Nar-
bo vagy I(is-Ázsiában Epheszosz, Lydiában Szardeisz -
szolgáltak székhelyül a császárkultusznak, amely oko-
san terelte a lokálpatriotizmust a RÓma iránti lojalitás
medrébe. A kultusz felügyeletéről a városok küldöttei-
ből álló tartományi gyűlés gondoskodott, amely évente
ült össze a tagok valamelyikének elnökletével l ő lett ab-
ban az évben a provincia főpapja. A gyűlés nemcsak arra
83

,I9q9Í9III^ IáIeoJoJsoq JalsIuIs
snluuBd snlTqnd d9{soJ9^ ]lalsag
,los lInJaI u?q,?ITIBc
-]alaY)Bzsg BJSBBJE^EZ qqB,{l
-ouoi u3lla.t8á z8 u9ln s9Ia{IoJ
3Daza^ xapul^ Y ,insaznll{IáJ
IIüIBpBJJoJ l9ÍBS llo^ uréu .{8oq
'IIe^ BJJB ItuB 'iÉu)lrgl€^qqaílaJ
>Iarpaisaurlapa8uo uBq9IBrIg {9u
-olB{ ,?Jgsgllzs 89su§lropo89la
V -aíaJI>I uolní EJnl{nJls IIüIBp€sJ9}sol9íBs e zB IEíuIJozIq
ze IuI_BuzsEq Brpnr IaJ sT ]Iú]BIosJ
-dB)í IBlIgrI InJoJ uazapuluI s3 ']InJ
-a) eq.{u9l3 usl]Bl?qzoqeq snuBls
-Bds3^ (3Jasalls3Á33 )9I3e,I IBunp
B S9 IráIe{ e r1ol sod91 Á8oqluq4J
,{9n€3o1u9r lsnITI3IIA uBq)EIq
-q9^or 3 s9 'inIuBlLeDlIi 9Jlgzs9sJ
]sn;ng sntut8:a^ l[nJá{Is lu3u
{auIáEaJ3s a íI8)PlBp€q 1lol}saÁ8a
retuuur.ra8 B IoJ larJ? Iü3u IoJe
.{ugJazs 'Dod?l In{oJo 19r9q1o
Bqlec Í3JtuáIápZDI ÁIouJo{ s8tü
{BIIB rlo^ uau urq98euruo ot3a1
Ie)I4e ualláÁ8á ZV ,la^9ÍaJap8q
(91uéI3í
llela8lzsle lgr§9tu.,{8e áp
lgJa s3laullaI?J (llo^ BIuuBlIJg IoI€
Za lar9^q qqgJEáI V ,rral 9{olBln)l
-BIB rlol}s93zotu u§qq3solozo]1§^
-oi63l e iuáíazgÁE ú s9 (Da^ ]zs9J
eselnsopodosc tuuote1 qqo,{8eu
lÁuuáluBlB^ luoJepoJlq 3 uBq]r,LJ
,I
-oqúq gIíBz ]lozo] ol, se 89 ,zs zV
{+Joq9q
. 91|ez rrozo>1o/ s9 89 ,zs,,a zv
n8
B
,]Isel9zs tuol8poJlq Á6oq (IuBlJBl IguB s93o3rr9d IBtuoJ Á6oq '1ol1el6elas Bggtugu {pIB '{93
DaIIe{ tuou s9 '1erÁ1o; 119Zo>I >Ie6oJos IBtu9J 9II9 rrEIB -o.to8 1el1o,r IElI9uozBpuIW,llo]zsB^Io eqgEeul uBsolBZ
Bs9lTÁu9JI >IIeJ9ze^ 19ÍBs B >I4Joq9I{ ,uBg>I9IJuI^oJd B -o1o; tezeÁulo>1 EoloE e te4aÁleut 64e11o,1, 4alaEtzs.\1oÁu
V
eJl3IJ9sPI IS9pDIBzsIe 4§9lBrlTpul IB>IIule Jos unJ3>I lueu uIlBI >I9IuoIoJ TeIü9J rtorldup uololex V ,lu9JI eJBrIDI
311edozo{ Ie^Bzlnz souBIElI9 zB s9 >IeÁu9IüInJ9>I ]]opB uTl€I B {€]pBJ€tu >Iauol13>I9z.ra uaseÍle1 }uozst,\ >1o8oro6 y
ze >IBugs9uo^ qqgzlrrolle( ,llopoJe^e>I puBlnpuloí gpe>Iz§aJeol tríeJÁ8e (rrn egsgz
1í3oq '4nítaqtutlal lze Sl8gtu
,lloz€luJ9zs -Bu uesgJa oJaN ]eÁIotu) relgposc Ilu9JI leÁueupaJ3 sIT
-3e1 1nloquqJgElod 9|!Ez779zo4ol s9 gg V 9
uEuuoI{B 'gzruelleí llo^ oJ9ZS3J uozB BIII€O ,{1etue'arsez -BJnllrul 4o6o.toE € ueqes9ue]€8eu 1eteurg; y ,etup8o;
glc9zluBtuoJ B 9IBqZBIIIIDIIB ue8tuJeu el391t,\ 8oroE y
,eÁ6rgr
uopulíü op (s9zJ9 ..Iloztu3u" E §I uJeu eq (uagesele>l1e;
Á8oq'gleqpuotulo ueqlÁuua ,sI gpo>IIBJn IszJol ap (1IoA zsnlln{ € DoI uopgtu qq3u3l}o^zo>I 1uplos edlgruezslezs
(ulzoroqol (lIo^
JolBues r€lugJiBsctueu Á8oq 'ellnlgle lazza S -BsJ B llo1ozs3aut 19q9Jo>I igpo>IIBJn sn>IIlzsIuoIIeq
,19
IgqIBíusBJ€d >1ept,\ 1e6 B ltoEe.res 'st89ru Sa BÍlBlntu Del}uolsl Z8 lug{Itu'ualale;E,]]ollttu u9s9le13o3sele >1uu
(BqBJos >Ieuelsl zú e->Ilpe>Ileue
>I€ugJa.J
+q zoploÁugtuoÁ8uq IBuI9J B zapultü:iunpnl -snlBues B se >IBu9pgln ze
(§I (>Iglu
19.t9sguere8euj s9 I9JIe^Io lIuI€ ZB puolulu3ll3 s9 -IeJ J9ZsgsJ /unqla ze ÍEotl: EIpuItu tues Jo>I]B se' ( sna
-EzíJ7d Dol9sooqDl BIEII9 ze >Ieuepuouíluolla >Ieuue 3p -ry) 4au1iuq lualsl >I91lo1uI>Ie} u9ln €I9I€I{ >IBsc l9ÁIeru
'ruzoqarl91 €ulo^ 1u9^pl (<l€uIIBpoJIq 1pE" 9119uoln>1 t4e -ozs JBzsBsJ V ,ezsso rropgloscde4 le^?lelalzsll (4au9u
'{Tpgrllrua 1u9)J9zo^ .(B}sIIBuoIcBu" xaput1
,llo^ BsBI -uel§I Blugg Á8e.l,) 4eu9soJ9^ BIügu se (uuqeítuodd9zg>1
-nue,l1tÁu8eur 1rÁ8e §BpoiÁIgzsl^ Il1ozo{ tutcut,rord ruo1 B lII9 otuollezs 9p9^ 'elQLunl.t 9 ZB tuouBq '11nsoluodzssg
B
(iBugrulEJn €I]zs€ulp-snlpnu13-sntlnf ar9Ál9ruezs J9zs9sc € Inuelle^zoT lüeu alololzsll J9zs9sc
-BpoJtg IBIugu
€ llele^ 1e39^ ÁI3Lü '4roq9qr931od 91lvz 1]ozo>l ol, s9 39 u uole6nÁ51 ,eq >IElpE^Io >Ierual3 IS9IIB^ sBuI-sBIü ulezs
,zs ,ízB lulJez§ Áletu'}ezeu B ze lg8vIn BllolJel 8lqos -9J IloIe>I s9 ue6nÁu uIoIBpoJIq e Eqzsnlln{J9zsB§c V
,Bq9l!gu ,€q9ulgH Bsl}pul >I€ur4 s? €zsSBI9^DI re>I
{E11oI1IJBJ9
uauunuepulul l9q9í?c
-uapetu.ra3u3r-Izo>Iplog r191grcud e 4eselazd9>11e tselle,t -olo^o{ 91ele33aru e usqleÁ8n 91u9p 91uIJ9 llaE9ssozo>I
€qqe^ol (4atuzsa sITBJnlIn{ nele1 s9 6qlpc ,oJ}reu9ilgl etcur,1,o.rd e ÁEoq rsl pJJ€ lulJazs u39s4uur IBJIIaJ soul
szsollí:.zsarqa 6sn3
'9t194 uaust >Ios s9 §nEoloJlzse zE -9zs tuaueq 'rgsgzlgrrpÁ8e Á8e,t tp69sue.tqoí >1eulgzs
-9r3oe6 B 'uoqeJlzs In9pl9d luTtu - >1euelp6oplog uBIB -usc e azzaía1l>I - lulJaz§ 69s4nzs - Á8oq 'llole.ttq l1oa
 98
'9r?q}9l
E :
-3A B uáqJ3llBt{ ^BzB
Bl lBq lol^ rrJoq
(Bluoldú;l B^JJulW §? ounf 'lalld
-ní} unllorldB3 v, ( Dqqor uolDp
-plnl o l 9lal {Bzs9 3d)i ulnJoJ V
,(oqÜq
uolqPtot?,rl pl ]3IZs9*3}n IIadIüod
,
( fua{ uoluploy1u
o] a.tlut{el eqeÁu9l! irInJoJ € '9I3J
I?p JgJ{BIBJ PI8zs9 Z€ d}{ BBIÁ9J
,
( ]ual oJqqor ] e(uei u;zJ^o
lB)plodoIzso {eu929q losnllre^ V
,ÁugJ €
uossn(aq Á8oq 'uollÁu aí3r3r 'l[o^
3?§Idl3r{ uuódzp4l//,nurD Zv
,eíép
-1:d sn4rdlr l3l3{nd9 sounlJlry ze
( eua1
) .,ezgq utolBpo{q tsnza" zV
,uBq{€zsgpI
9,páí
-:o1 3r-6l, 19r-§§
,zs ,t zB llol nJazs
-deu uoÁ8eu lezsersaJlJlapuJsJ V
,1uqo8t: sá
lefios€(ol relJpu3sc
,euloz lr{Bal (0p&)S39u€t lsoJ9A 9119 I9q9J ool-g8 B'l3lnl§3l
{ul3l3raur§I
({9r oltÁuert se 9zoqs9]uop qqgJ8el V ,In9lultu rlg8lozs eBul
llaZBZs lg§az§?rsoJ IEIIIqJ E grel{Irgzso>I )aDI3Z3
re>Ie8eslÁIoq V
,]Jei ÁEe,t re.lpn -9g zeq.tlaur8'el3z3Á.Iaz§ r§gl€Ez€Elz.o.{ ?EEru € lloÁ8átü
-]ollzslp {oÁugul]seJlBJ
g§leq il3,\InJo.i IB+lgsoÁIoJ sodolzso : urnqtl§xJad- e l|\Íu sI {eulTaduod u€oluosBtl zoqsoJE^ tBuJoJ lqqQl V
(1Io^ üora} }laJ9uJÁEeu Á3a tíruod
,s9zoIIE{- S9 §9il9Á3
Iggge {anuw z€) ,{e]I9
-Z9\,z9,|l soÁug§loz§ V u€q{€z9q IsoJg^ oznÁueJ -g}zsod ÉTB39J8dI qqg.J 'uorltuBzs SI >I€uluodzo>I IWIep
(allaquozso4
>IoEBpZB8 B EIppB '4eile1 (ueqleEesrÁl3q}Ioq 'uaq4oÁ1 -e>Is3J3{ s9 IJBdI 9ZEBJI^ op {eusotIIJel-Í€Io
-eq}u) ueqq?uJaq?, ollÁu BJ931n zv &aB^ {IBq>IosB>IeI -e^tlo s9 -roq u dde>193 '4aue89sÁue49urrer l9pln gzeÁu
neZ3leJ?III aI{BZ§ uoEI eJlÁuqqo} )l3Áu?8ezs € 3}W -Jo>I €uBqJo§gsl3 ]?1919! l8sÁue s9 lIeJe{I§ t89sepzeg
,]soJB^ E E]]o]IJoq Eer9rdezsr s3 -nurBq
,3I >IB}10IÍez ueqJo)íE9I soJ8t[I^
{oS9lz§BI_BÁ € }uIJeZs BE9§ 91ep3J3 Iu9{In^
,>IelI§ÁEn Etpezgzs,8I B uozs38o u_t]n s9JolT>Iu9{In^ I^9
,6L,zs,tzy
-r,lu81 {o1BJIIaJ s9 {o}€puotul3{ }pBrBü >Iu9J V
-IeJ 3J{gABulzo>I B - u€gluosBl.{ zot}ltB§J9l IBrugJ - {I{B
,llopo§BlBuIorla uesroÁ8 §glnd3la} B }u?{3Áu3uIpoJe >I3u
rBlIoJo>IBÁE (oí9la1o33eu >1o1 -ua ,1rI l1e]IS3l3I l9TuoIoJ €IIns Jo>IIuIB 'Er-o3 ,e ,t uazs
'1enaEaslt8es 6asxrpal ze
-nsuQ3 IEuJoJ 8) JLaulnnp t9{ uolzsBlB^aetü lu9>Iu3^9 -9Ea 'er4e1 E9ssgzg1 9l9z§3q tre^IéÁ§ (sn3so) >pso rzsgr
,{9]iesl^ 8te8a.t -otuoÁul9t u3913Áo{ 1zg ,{osIuIIIBs e 19rp13o;1a ueqpez
zB lB(uIE]€q 91(BI{aJ33^ V 4r_rra19 ra4n8
(DI -gzs ,S ,a ,J zB áp '11o,r sorea {zsru]a Eellapere ttedurod
-9slzsp s9 >I31Il}.té4 19qÁprzso souoÁ8BA B (q?unrap)
??adlr,tod :apí? soqawq? §3g
 88
a
/ fl.
a ,
a í\ D[ iBupolozíBJ I?I?uoAJo)
\1 >Iau9^IIBpBIp snllJ uoJ9lPquj3zs v
,]pBJBuruueJ dolzso urolgq ,)ier]o]}I
19qqe
. - esuatd sn!}§€
'rlndg ruoldtuar-]o]sec uBq9Jo{ -[9 lolBlos9lü aJaÁI3r{ i Je i91z3.(I3q
_.§
/.e 39ses.r9uo1 e ugÁleq ruolduret snq uÉqurnaz1,1lü s9 u8uuo Wllolrpzoü
l-, -IBqJJB llarüa eJ?{9IuIá üaláZ9Á3 -p et9zB:u3uIZSÁIáq B 9J )T€rI9IB]
DoleJB uoq-66t
,o ,I uBqpez?zs,gl e(9pl 19q9ro4 39ses
l9ugl-snlJl8
,uEqpBZ
-ax B'ü8qs3Bspazsuozs DllIIzBq V -J9}zo{ B ]}rllJoqlüop B Za
,uáq-i§ ,a ,I'aDerl]dg Jes3B3 snII -9zs,l ,J,I ZB lúZop[9 z? llo^ s€^ol
-nI rlqqgrn zB !{IpgZnI{ }rozol IBIíJ9J uáqlaügiJo1 {Is9tu í3á ! rrop
(o,1qqot) etpf BJITISBB B s9 (rl -zn)I IIaII3 snJnIuou uBq9Joq9I{ B
sNol4 snNuN:l,^V -1r9l snunc srcB,T B i8{1l qqI89J r)t8'BíUsouozB leJJ9z3A ulqBzs B I€z
,1ep
-3oI Bruod'9rBqr9l BI^ 8JJBS B uo{ -z€ ]snr]JnD ].Bzorpl4ÁBa zy
-und?x ,{gIB^ I9qgJo{ {oÁEJDI B -psBI{ Á3a alleÁule ugdazoi ümlod
BIJn3 ? s9 (uo!Dpto11,11 2/ ruoldúá] 3 l9^ol s9 }o ÁBoq ']?lelg 3ile]zsá^
-Blso^ P'..J3EIu sIdB,T" 3 : Ia{9lrua ,{31.to>1Ááa snIlJnD soÁuozlq Á3a
tqga69;3a1 ,rlo^ Bí}uodzp.l r3l? lulJazs Bpuá8ol IJo{Q ,(..3Í?Juáp
\ t__a. ISBIIB^ Sa rc>lt1lod rcurgJ B l_Puo{ *oujzJ^ snlunc") Ioq8Í8uoz SnIl
iluo6|]l euod
-opezgzs^9 ilÍnuÉlüouurluoJ V -Jnc snJBT e lLlüJoqluop.{u9^J9W
-,*
-t
§nnlnns suod \.
-\ lruoplo| 9uo||€8 §q o|pdv
\
erl|qnd e||I^
/ \
Z, 14'
****,,{[,J[ \,
\,
9Pqulzs snlgduod
n \
esnrprid snoduo6
i 1
/.u*
§t.. \ Pllnf ',
.§, í lsu 400ps
; {
",§.Í ^c euoldue1
u§' §nuu!nö
snrpeyy
// )
PuOd
§ll?uunö
snduec __-*,*' ,/
ú,
1- j-*--,
,IeJ uoq-zl€ ,a ,I zB gr3l{ugzso>I rleu) ruol;dg >Iorpze{ ]rBIB
)9rrorlE^
€sgpo>1leJn snIpnBIJ snrddy u€qtu€zs qqoÁ8eu - tela^
I3>Il3du9tlnld9 qqesugzodtrll E?tu uBqJo>IJBzs9sJ B ]el (}o>I
(>IuBJ -rluDl?Ilüe sezsJp
s9 }Dloluoldurar'relaÁleqozowJgzs
-n8asqqgr lpBJBuJ Sa^o>I Inzo>I la>I3ltüellu €ruou IE
,1Io^ gs9}}qEeJo >In^aIIJ}r{ s9 >In8eslJezsdeu -eÁueutlset9l luzsel{zo{ - ra4elapd9zo;,1etuelaí8eru
-Bs€sJ9tzo>i V
Iu9ÁEe pzzs 1n{l9c '>1aÉo3 BqI[BJ8oId Is9zair}d9 9]B]zol ugíopl IBqIuuBH Jgtu >1uÁurezsol.rgq soE9§llouloÁu ry_u
-pn8eu rad9lso-rerr, r8rppu zsaía ze - les3€3 s9 snlodluod -s4 eqÁpsp,rr 19s <lpe ü3llo B.r9.ro1 39s.rezs9s J V, zoqglllttu
(BIlnS ,I ,a ,I zB -&3a zu u9í lazox Erpad u9íept JBsoB)
c7Qtzazezs B e}J9Ie
Ineplgd 49ttzseurp |pezezs
- 1r_rrazeEen
(u9]n nJoq_BLI ,e ,I (llo]Iru9zs
,uuqg>Iezsgpl >Iou9s?po{zseha1 ruolepo;tq B ;gur 8ep_rulzsgl€^ Blugzs >IBulg{€I BJ-oo€
,9 ,a ,í zv lgyg ,rr9u8eu
und 4rpos9ur B 1u9{9.J '1a>lesaze4ltd? zB :e1eza {_€rlBrÁIoJ >1ous9pdalst soluoJ sI ueqpazgzs
ueq{9}J9IlJ gpgzo>IoJ arÁ8a píeur '(19reze,rzyr 9sI3 llerua uopolu IF^PIpuaJ €J9IO>I Eeses.rglzo4 E a]alnJ3l Etugu
uvtapt 7psnsqwQq D D?,Lt?ü
 Ezt a ió állapotban fennmaradt,
:<glalap alaprajzú szentélvt (az i. e.
l. század elejéről) általában For-
:rna Virilis templomának tartják,
,,
alószínúbb azonban, hogy Portu-
:usnak, a közeli kikötővel kapcso-
,:tban álló istennek temploma
,,-olt.

Caesar íorumát i, e. 4ó-ban avat-

:ák fel. Legszembetúnőbb épít-
=énve Venusnak, a Julius-di-
:asZtia mitikus Ósének nagy temp-
_..ma. A tér közepén a dictator lo_
l,as szobra állt.

_\Largo Argentina monumentális

:pületegyűttese az I92o-as évek-
ien került napvilágra. amikor is
a ásatások négy köztársaságkori
:3mplomot tártakíe| az i. e. 4. szá-
z:d végétőla 2. század yégéig íer-
':lő időszakbóI. A kép a 3. száza-
;i. ún. ,,A" templom maradvá-
::r,ait ábrázolja.

.\ Tiberis bal partját a Tiberis-

;zigettel (Isola Tiberina) összekö.
:i Pons Fabricius. L, Fabricíus,
z urak felügyelője épitreIte i. e.
5z-ben.

\
--\
l
I

\
\
\
\
,\
"ó" \
{\,$'- 'a
\
\
ffi E§OUillna

,
'l. qlccel
't
ü. Pn.n..ilr.
-\**Tp
l

-a'*'"o**
-"-'-
*'/ ,
/
ll
--',:
'1.|\c.l.....
::-!'"^
,§--. Róma első kőszínházát Pompeius
megbízásából épitették;i. e. 55-
ben ő maga avatta fel. Az épít-
/ ményből ma már csak kevés léte-
zik, de alaptajza a város térképét
ábtázo|ő 3. századi márványtábla
töredékén még látható.

A Milvius-híd (i, e. ro9) Rómától

I / Juno Moneta tsmplom
2 / Tabularilm
3 / Ba§ilica Aemilia
fq!r. 4 / Jupit8r capitolinus teíploma
5 / Basilica Julia
ít //Portunustemploma
8 / Hsrcule§ Victoí tBmplom
i 9/AraMaxima
]0 / cyb€le oragna Mater)
északra á11, a Via Flaminia halad át
rajta Etruria és Umbria felé.
A Forum Romanum a Palatinus-
dombról nézve. Castor templo-
mának oszlopain túI a Curia,
vagyis a senatus háza á1l, építését
i. e. 8o-ban Sulla kezdte meg, 44-
ben Julius Caesar újjáépittette,
Vesta temploma a Forumon. A
hely, ahol á1l, a legrégibb idók óta
tomploma összefoilódott a Vesta-kultussza].

89
 06
osugllso guod
*"'n'""??,
"'r"r"n''7/ly
l
y,?7
l
*.rrql*j ,uBl,
4ua+|c UPs L_.l
§
l gíplq §nll6]nv
,)BuIoZ
-9Jq3 lei§leu§I3í u3^ IgqIprBJgí
-pzl{ Iu3II3 >Ioq?Je zu sa >1osnquzd
B {BusnJ3^3s {o^}ruJoquop V
,(I9:ie:lIeJ e
19r:edela1 u9]n psBI
-o11tÁ33srl I^9 ,zIz 19^au lqq9ln
ze) eJ3laI3lZ§Il Blá5 s9 ?IJBJ€JeJ
'Ieg s9 snJá^Js snlujl]das 'und?
ueq-€oz nrlepetp o1e13o31a reÁlaq
etpll,] 0l0N gpole;n ug39.t tle8n.{u run:og 1.,
Btpq §nll9v
á.*,r,",,r,0
euna|9zneu sruPupgH
qr9,{6 uOOq 0
i
n}Oeld e
?BlsnOnV spPd B/V
B : >IelleuJa r9rolod (n seuletuq ueq9lelo{ >Ieuue
(uepze1
--"q
eguer8o.rd rs9t;de9(í1 ssílato.re o;e5,(eser;pJoJ ue^]sI
>IgszJog ',ot <SI seIEuuV :snlIJEJ) ..4otuo"rielnd9 treEa
-oI 3II9J se eiuos3 >IBlp€JBlu 11o-1}I {Bs3 8rped ueqr9q
,x',ttl] 1I9p EquJoJ uasa(lat woreq '[,nrx
Tqqgl E '[,tx se
§3 ,IA ',A ',l] uad9 }pBJBtu .{8eu azssopurru pzo>1 4azj
|[,o ,6r E p§9I] >IIIzso aIlalnJe4 ,(8euueztl eruog }le141"
Á6oq 'eí.r1 ]zB §nlIcEJ ,ua913^o{ 7zs?^z+] r.te ,i9 ,zs ,r
ze'ugíapt oJeN Jos II+Ja>I €J§91}{eler9 qqeíry ,(eset;p.ro;
'lIo^ eu3ueJeg sTx ',8Z 'II snruolen3) ,,11ode{ rsol9.te139r
eígturel §nuellolcolo s9 €I1BoBJB3 sorrnÁ8elalld9 i9>1 4esc Erped'erro>1gtn zr 1n1o.ro Á3uq lsore,tÁug,r.r9ru :uet
IIs9ul € '>1eu9s1o 1e l1nzs91 eíopJnJ snu€íBJJ {nllzg{ '>Ip -3I{p3>II9{z§nq ueso8oí Á8oq'ouatld9zs8au Á34'uepa.t
-uI{§] (9pJnJ r.rzrn3aIaur)teru.ret Á8eu ruoJBq B >Iou9s9Z91 -uazs 1B>Ios sI lglzs9^z}r'igrzl^J9 s 'sele ueol1t zoq989sgr
,st
-oleq lezsg^rlrugr;dg IBiugJ sllglueulnuouI y to8uÁut -IguI IluIBpoJIq rlo^ ursu 39ru uBqIIo>IlE Áleur 'leurgg"
,atzauat zs9;1d9 sn.ropo11ody lzs ,>Iollerua >IoJ9zsEsJ
rreÁu 1gqre(uol zgqÁuery rpi 9^9{9IBIJEIII zrt} uoq-rol 1ulJozs snluolons 91e^o>I rsguÁ8e
-nizseuIBC € sI
lsartn-{8etalndo ze
B >l9llguzsel{Ia; zeqesglld9 1euÁlauu 'eí9p4J snu€IEJJ zE el9 snlsn8ny le>lsÁlorue '1e>plarelnd9zo1 sgdurod
lza ']IgpJnJ s9 ]EunJoJ snuBlBlJ ,I) ,zs ,t)
)tBsJJBIV,Pí]o>llB 19I€plo Irelel s9 (o8 ,zs wnessolo3 e'(§€ r euolduro] guuelsl B >IB1II9 uegrgruolle sa19 1epeÁ6auÁu9Eezs so{sJolll
>I8u?umjoJ snusIBJJ .,(1stut 'z"l
,u9 8qule;
uIIJou §? snue1 1lI9 uolelnJe] € u3z3 qqgse;1 e 'r19 rrozg>1 4aÁueulnro4 soEgsr,r:oruoÁu uegluoqqop
_paría sEuII€l€r{ '{aure 1oqe139i >1nr IsnI^Ios ,u+ gpgzqq uoquop-§nurlrnbsg ze uezs98e 19t -Eeur >1n39sgqoJ ,IEsso{B1 otllnuÁEe turur qqor Eolírulzs
-19ía,lJIg 19q>la89srÁlaqlalzn,1oq
-guop-§nullúlu4 e Álerut ((,,z9,qiuely") tgomy snuo6 -9p.,r (l1o.t §9IJ9SoJ9^ so69s9pn u€qJo)J9Zs9§J € €llIgu
-{3,(Jáq9ru g^J^InJól 7zE ze se
Igq>louJBsc selltloq'.{8eu cutd y
,(uadvzoq 1uo{ nqqót) utde1 ro.t
-au rca,rd snu€IeJJ € 'aI ]üDIár
(rünx
€JÉrunJoJ snueltlJ ÁIétuB
-eldruo>1lo14d9 s§lal;Iü3>Ios ? zg
,EJqozs sB^oI ZuoJq
qqasa:lq8o1 Jo19 z€ 8s9loz9Jg9 so] u?rapt &ps,tpzs?sJ D uru?y
_Bl9pos3 B z0 >IBIISnTl3;nv snJJ€W lnnq
 ] Traianus oszlopa
2 könyvlárak
3 Atrjum libsítatis
4 Jraianu§ lova§ §zob€
5 Venus omirix templofi€
6 Antoninus é§ Fau§tina temploffi
7 ffegia
8 Ju|ius cae§ar templom
9 Augu§tu§ diadalive
l0 V€sta t8mplom
ll Atrium vestae
12 castor tsí]ploro
]3 Aroilsfum
14 satumua tenploma
15 Rostn
16 sepümius §€veru diadalive
17 tl con§entes o§/opc$fioka
18 vspa§ian!§ templom
]9 a Egyetértésterplffi
20 Forum Roronlm
Antoninus és Faustina templo-
ma; Antoninus Pius építtette14I -
ben a Forumon tlönt1. Aközép-
korban keresztény templom lett,
barokk homlokzata r 6oz-ből való.

taYlmhem A Flaviusok amphitheatrumának

l Ll6 teíp|om) (a,,Colosseum"-nak, j obbr a kö z é-
pen) épitésétVespasianus kezdte
meg, de csak fiai, Titus és Domi-
tianus feiezték be. Több mint öt-
:*"*3 ven méter magas, alapterülete
-.r' I88 X 156 méter, ellipszis alakú.
.J ,:"'"
Hivatalosan i. sz. 8o-ban nyitot-
Amphitheátrum
castrense
ták meg, körülbelül hetvenezer
l
néző befogadására volt alkalmas.
-,

Traianus oszlopát (,iobbra táxo-

labb) a császár új forumán rr3-
ban, Dacia meghóditásának emlé-
kére emelték.

Az Aqua Claudia (fönt) épitését

Caligula kezdte el i. sz. 38-ban, és
Claudius fejezte be 52-ben. A vi-
zet egy Subiaco közelében 1évó
forrásból, 68 kilométer távolság-
ból iuttatta el a városba.

Az ókori Róma makettjének rész-

lete a római Museo della civiltá
Romanában. Az előtérben a Cir-
cus Maximus. mögötte a Palati-
nus-dombon álló császári paloták.
A kép felsó részénbalról jobbra: a
Forum, Maxentius bazilikája, Ve-
nus és Roma istennők temploma,
a colosseum és claudius isten
temploma.

91
 ,eÍ9Ju§pauI
-grglDl 9sl3q B8ozstuq snuEI€JJ
,19ql§z9uInleJ snilod
9]aq5^t\ Ioí
,IB^9Áuo6lzs
+tgruoJ
-9q u§qgzal 'snun]d3N ul>1elu rr
-uodzo>1tsualaí y ,puar;d9 ueqar
-o{ snlpnBI) l3ÁI3ruB 'zB EolBu}zs
-oIB^'ÁuoJor9],l8blr.luaq:9rrgq y
,rrlzsJp ed94
uoz9ual8aw ianlaJ
-{t zB s? {Bus8lJEJ € (Ieued9ileí
Elu9u ]9IJotI^gJ u Á8oq '8eru 4nt
-I3ÁEtJ,ls3JglBzssIA sJsJuáJázs 9
8aru l1dautm 1orlezopE a39sÁu9E
-oI uoqzoi'aqglgill E aq {tzBIJol
-l^ 9í9q,il§_8l'I d8a ]!]IÉs ll9lr}iBd
-{EJ E {IpoWJnl uádd3 oí?q ol[E
lBTl9IJo],rÁ Wonáq üoIBpIo qqol Y
-{",
{,€IBl,u?q?I§?9]l. ] )r§u?Íg}p)Í!{
snuBIBJJ iInJoi ooz ,zs ,I'uo^}ul
-.roquop Áuenrgtu iau3[aí í9]o{I)
' iruliaz§ d?lr?l
-JoEuIrn3d uo{d9zo1 e'ln.ro4 o§€
,zs,t (tuolo"qoql 3ígrgil) snrJod
,1
lF
.Nj
,]uolü3Dlugr Áu9q9u Eryed r}131
inzo1 {o^eIE§Iu B
-3lnzs rolnd? Ín sezre>1 {BSJ luozsl^ u9urEÁIoJ pvzEzs,t.v
,>Iellal§e }e)t§Áu?ulr}so1?I grBrzo>IBJozs §9 t§>I3]olnd3
-zo>I BlaJeuÍEeu'v4ez9qJ9q sol3l3lueqqgJ,]19p9z3J
(lloz39;I^IaJ EI]so
-ez§l9{33uI uJau{B§c €Iü9z§ >IEuI9>IBI
uvqpezgzs,z ,1ln^9q qq9^o} u9q9Í3pl §nuBIEJJ gro>IH
v (pJqqB>IEzs3
ín zy ,ueqsnuod IeJJoleuoIDI uloJ9q Á33
-luru }}el3nld? 1919>II{ §§E?siel§ü §BuIIB1EI{ §nlpn8lc
il?z3 '1r3l§I39§>I§z§ $9z9íEí4v Iue}tE?IgDI Blpnl uleu Jgtü
9qq9} 9}9{PI Jru€.{IoJ B uBq9{BZ§gpT !8Jo{ 39u9zs9sc y
,11tt^9q
9^9}9{I{ ruIlepo{§3Je>I 9I96Ioz§D1 r969ssoi€I
nu9z§ qqoÁEBu §JÁE3 Btugu veqpzzvzs ,z ,e ,l zÉ ptBIn
'lla1 luodzsetup }roz§?;o3uellpeq §OluoJ u9íepl BJoq9q
und iryos9tü B EIlsO ,>I9I€^ IgqpEzazs ,b ,a ,l ze íuÍu?^
-pBJBtü Iqq3EgJEq (,o ,n€ p§a|) .,D\uolo " r69s.r9Áleq
neu§3l?I uo}JBdJeEu3l v ,BJ9IuoÁu >I€luB{{nq uJeu
69tu 8rppa >Ieu{erolel 9I€^ Igq{gpl Isg ueÁII ep 'B]lo]}d
-€IB ÁI9JIi §nlJJEW sn3uv l9Jlso luIJaZs ÁtrruoÁ3uq y
a{#7q!q D?Lt?y 'D?l§o

A Decumanus Maximus, Ostia
frutcájának látképe,
Egy ostiai sír falfestménye: fo-
lyami bárka, az Isis Giminiana,
amint gabonával megrakva, ár el-
len halad Róma felé. A haió kapi-
tánya. Farnaces a hajó farában ál1,
és a kormányt tartia, A rakodó-
munkások ábrázolása azt bizo-
nyitja, hogy Ostiában sokan talál-
tak munkát a dokkokban.
Mozaik a Piazzale delle Corpora-
zionin (i, sz. z, század)- A válos-
kőzpontban, oszlopokkal övezett
hatalmas tér közelében múködtek
a római és tengerentúli kereske-
dőtársaságok hajózási irodái,
amelyeket a tengerészéletból vett
jeleneteket ábrázoló mozaikképek
diszitettek,

A Földkőzitengerben feltárt ha- galomra vagy nagyobb veszélyek-

ióroncsok mennyiségét ábrázolő
glafikon. Hogy hol és mennyit ta-
Iáltak. az a régészeti kutatások ha-
tékonyságától is függ, és ezért
nem feltétlenül utal nagyobb for-
re. Mégis feltételezhető, hogy a
klasszikus idókben a kereskedel-
mi forgalom, a korábbi éíakésőb-
bi időszakokkal összehasonlíwa,
igen erőteljes volt,

93
:XXXXXIXXlxxXXIXXDffi
I,y §J,IYLVücc.
,e^Iepu3J9IB >1€1Io^ >IauaÍ3J sBIIe^uJ€IIE ze (\eusnru rploÁuoq >I€u>Iozsnlln] * t89ssozo1 uatv ze
IIuBII9 -
,>I3znzs-81so1 e sa MnJ ,I3 u sa
-xxDlu xatxruod e uatÁuueruule6 uurueÁ1o;;opl zV T9119I 4osnter}st8etu 1oded9; e
- o JcD s x a l e' ?!lD S e' s a pua l v'(>Io.r?.tlser tezeu) sa lD aJV uoq9>IopJ9 69ssozo1 zs93e ze ]B)igI3>IunJ e lelezeueÁE1
,(lra>le1
sau,p4 v'sautu,tog[ e 1nepled 'sr 1oded sBIu >Ie]pgxr]W rrarlu3]§I >Ios9 11ozo.1,9rla ze) lsoJ€-1 e s9 (ttauels1
,>I31IeieJ J91S9I9 Z9) ]s3lBu3CI e
((tgÁuozsseuersr Áleqz9Ll €) ]€]se^
]Jg>Iozsnlln4 ueEapI zB s9 u9)o,tÁuo>1luozs e szp
-unno{ sllcos x"Lxawa)ap e ! 1etzo41e13oJ I€ssgpuouígpuo^ 'tr9zeurlep9,t >IozolJBl zoqpglesJ B s9 z9q 8 3íIelzsa8u3I>l
-o{ 4o;n7no ze'.s9l1u:9zs9pl zB se to>1e8gsdauun FI€II9 Á6oq 'eq Bllglnru IBIIgJ B 1ezze sotpaotlarud e 7eTosn]t:
,loxun$ap xod e'4alzalou >I€IBIIJgJ e .{8oqe
zu 19rleÁEnla; (xaluuod) 1odedo.; :>IBtIo^ >I9z3>I]e^o>I 91ele33atu v
,>IB1Io^
u 1e89srzsn qqgJ V le(3e1
etcgl4olzslJ€ gpo)1eJn Á6e,l ']e}elnpulo( )euolsr ze 49í;eÁula 1alln89srfas
ze '7aBalel IiouIB}B^Ir{ oIIBuo l91ro>Il3 ureu 4oded y Á8oq '49lze8a,l1e urí9 se e.rín uesetd98 tB{osgu€llez§ g
,>1etpgloscde4 zoqtuoldrua1 se zaqÁlgruezs zezs qqg] ,>III,r;Ir >IBu9JE^ezJnz €zsn>I >losnlTJ s9 >IosBu€]J3zs
9p
-g>IrtIrl u949Áu.ro4 s9 ueqsoJ9^ B >1eÁleure't1 l1nlelu eros Iso zE 8J>IunIII_€Zs €§BIIB^ Áu96od soÁuutuoÁEeq eruog
-}uzl u3q9z3{ 'inírgl ugtuJ3zu9d
rl$zs9) u3q-ol ,a ,t Á3a r911ody
uo4unda; ,]otuoldrual I{éu ],t3t
-á]IollJa uoquop-snullBl?d És
'}9IIodV e]Iá^pá] uasouoln) sn]
-sn8nv ,u9í3pI Áu9^JúísílsédÁ33
,a ,t euoldruol
'IaJ ]Ind9 uaq-r€i
,ia{au]Iépotq Is9I1B^ s9
9sIo oIIodV
]E{ozsn}In] loJo8 {oDe^]E sI uáq uadauur! S?llD O,?l/mw zV
-19p1 rqq9lol8a1 € Jgt!] {BlerrlgJ v
 A jövendómondás mind a római,
mind az etruszk vallásnak fontos
része volt. Az etruszk jövendő_
mondókat (haruspexeket) küIö-
nösen nagy szakértóknek tartot-
ták. A képen látható etruszk tükör
a mitológiából ismert jóst, Cal-
chast ábrázolja, a haruspexek öltö-
zékében,szárnyakkal.
Bika, juh és disznó feláldozása
(suoaetaurilia) [sus : disznó;
ovis :juh, birka; taurus :
bika],
Diocletianus, az egyik utolsó po-
gány császár 4. század elején ké-
szült emlékművéről.
A hat Vesta-szűz az állarn ,,ház-
tartásának" szimbolikus feladatait
látta el. Mindenekelőtt a szent tü-
zet őrizték, amely a Forum egyik
épületében állandóan égett. A
hat_tíz éves korukban kiválasztott
Vesta-papnóknek legalább har-
minc éven át meg kellett őrizniük
szüzességüket.

pT "N.o.\&
1. e. 46-ban Julius Caesar beve-
zette a még ma is használatos nap-
lehetett tartani, azN betű .(neJas-
tu s ) pedig azon napok jelzése volt,
íárt. Ezt megelózően a római év
D'FirtoE t ,C,F. 355 napból állt, és tizenkét hónap-
amelyeken bizonyos fajta köz-

§,(l ,:,,,',,,
ügyek intézésetilosnak minősült,
ra oszlott; ezekközül négy (a már- AzEN ( endoterczszs) betúkkel jel-
F C ", ,Dc cius. máius. a Quintilis -a július -
a zett napok kettéoszlottak: az es-

GC, §c
és azoktóber) 3 r napos volt, egy (a te és a reggel N volt, a délután F.
,,, .",

f
február) z8 napos, a tóbbi z9 na- Az NP betűk (valószínúleg a te-
pos. Annak érdekében,hogy a hi- fastus publicus rövidítése) a nagy

FN
9§t-§f,r*fi_ cF N!F
vatalos naptárt összhangba hoz-
zák a napévvel, a rómaiak minden
második évben beiktattak egy 22
állami íinnepeket jelölték, és a nap-
tárban az ünnepek nevének rövi-
dített alakiát is feltűntették, péI-

C
vagy 23 napos rendkívüIi - ,,szö- dául rlalltfnal.is], ecoN [alía],

CC c
kő" - hónapot. Ezt azonban nem
rendszeresen és nem kellő hozzá-
roam[cidíal stb, Ezeken a meg_
határozott napokhoz kötőtt ünne-

c
:Mol,| értésseltették, ezért azután a nap- peken (.feriae statixae) kívül volt
D§!yl'gN.e .: ,'.,,,'- tár gyakran komoly fáziseltoló- számos mozgó ünnep (feriae con-

§MEDI, Cl
dásban volt az évszakhoz képest.
Caesar annak órdekében, hogy
ceptízlae) is (példáu1 az Ambar-
xaliaJ, amelyeknem szerepelnek a
végrehajthassa a szükséges kor-
r§
naptárban, és minden évben a íő-
rekciót és helyreállítsa a rendet, az papok határozták meg. hogy mi-
i. e, 46. évet kilencven nappal lyen napokon üliék meg óket.
§§ meghosszabbitotta.
Ismereteink a Julianus-naptár
Maguk az ünnepek nagyon régi
idókre nyúlnakvíssza, és a tudósok
elótti idószámirásról részben iro- többsége egyetért abban, hogy a
dalmi beszámolókból, részben az köztársaságkori naptar alapelemei
Antiumban készült, kőbe vésett legkésóbb az i. e. 6. századből szár-
naptárból. a Fasri Antiates Maio- maznak, ha nem korábbról. Az ün-
r esból származnak (rekonstruált nepek az egyszerű főtdműveló kö-
§§,:", képét közöljűk itt).
Minden hónapban volt három
zösség életmódiát tükrözik : cél juk
a föld termékenységénekés a nyá-
állandó időpont, ezek eredetileg a iak egészségénekmegőrzése, a
E F
holdfázisoknakfeleltek meg: a ka- gyermekszülés segitése, a halottak
V'll Ylf l!tsír^a] lendák ( KalendaeJ a hónapok első szellemének kiengesztelése, a be-
í^.IS^TVRNO Lrl._,
o§
napia. a nonák (Nonae) a hóna- tegségek és iárványok elkerülése.
F§.,,
H;ffi
\,' llr| pok 5. vagy 7. napja, és az idusok
1DA"NDnLJ (Idus) a hónapok 13. vagy I5,
Az olyan szertartásokon. amilyen
például a Tubilustrium (a kürtök
GC."
§C,
napja, A hónap napjait ezektől a megtisztulásának ünnepe) márci-

Hc,
napoktól számitották vis§zafelé (e us z3-án. illetve május z3-án. és az

Ac ,FC, napokat magukat is beleénve).

A cannaei csatát például ,,augusz-
Árrnílustrium (a fegyverek meg-
tisztulásának űnnepe) október r9-
i4.,: tus nonája előtti negyedik napon"

BC
én, az egyszerű harcos társadalom
§ü \.l
(i. e. zt6, augusztus z-án) vívták is megieleník. A külónbözó ünne-

Cc. Hc,
,

(ez volt az oka, hogy a nonák el§tti peken bemutatott rítusok sokfélék

C,., negyedik napot mindig szeren- és változatosak voltak, sok volt a

DC, ,Ac, csétlennek tartották). A hónapo-

kat nyolcnapos ,,hetekre" osztot-
,,mumus", a bálvány, és a késői
kőztársaság korára már maguk a

BC..
ták fel, minden nyolcadik nap vá- rómaiak sem tudták megmonda-
E,C., Gc,
sátnap (nundinae) volt, A naptár- ni, mi is az, amit csinálnak, sót

F§, C'.§ Hc §
ban az egyes napokat betűkkel ie-
lölték meg, A-tól H-ig, ezek mu-
móg azokat az isteneket sem tud-

,üc
ták azonosítaní, akiket tiszteltek,

AC G§N.
tatták meg helyüket a nundinális Az ismertebb ünnepek közé tarto-
GC, cikluson belül (lásd a képet),
A nundinális betún kívűl mind-
zott a Lupercalia (február r5.), az
a megtisztulási szertartá§, ame-
'HC'' ,E'C'.,

KIX
egyik napnak volt még egy másik lyen meztelen ifjak csapatai körűl-
betűiele, illetve több betűból álló futották a Palatinus-dombot, a
C,r, ielzése is, ez azt mutatta, munka- legősibb település helyét, és min-

IxX{
vagy űnnepnap-e. AzF betű (fas-
tus) jelölte a rendes hétköznapo-
kat, a C betű (comitialis) azokata
napokat, amelyeken gyúléseket
den nőt, akivel találkoztak, kecs-
kebőr csikokkal megvertek. Ilyen
volt még a Saturnalia (december
r7.), a karácsony óse.

95

,>1auuala,(6e.1: e §?
oliBlli E iElrolluopÍEInr to8Bssot
-uo3 ,{Beu (1Io^ 3Jos3u3J ruo8Tzs
ddJ)toluosBr{ ios€uBuazs Is?ls^€
-áq B s§ píqJJelátq rded uoEtzs u
e39sr9tes gzrüJllá( snIIJzI€JtllIIü
, ,u.rreEnÁN
( lual ) 9^áí llB[B ruoídlu3l-3lu§uj
-olJ ues lutuoJ 3 slrÁta
:1a >1arzaÁleq J^]ZsáÁIIns 3qp[oJ
Á3e^ DEl? pt_o_] P lJie^I?luazs-sBJ
-qlIW E qqgsJ>I Á8oq 'alzl.rg ralaJ
-ule lJuuJ '106 uru3i ueq8uq.req
íEá DJgsgt?^el €Yrq
V ueq9lnT"pq
-3( lBsBJJoJ s9paiá^ou € s? lJIá zE
JJ9^ gIuIoI)l rBI19 Zt '(aqbq) ovád
-eilJí ás3loál elrq e t9ds:azs ttozs
-rgí lu9]uJ]sl gruIáJJJ,lá^JruIJp
-á(eJ zsouoE Egsl9rgs e 'IPuüBulTJ
-qv II9uBqrJ?q uB9pu31l9 qB <{o^
austst Áua;e serql.Il,\J
,BqluolzpoJlg
J?tugu Ie Dolní ugqpBz9z§
ZB lBlzsaJe{ uPlszv-slx §?'$ozeui
-J9zs lgq9rszJ.á u2snrln:1 sBJqllW
,lJRJ9uI
, -9^lI{ uel r,6uuruaÁEa Álatuazs nol?A8aq g ÁEoq'11orr ze
áqs9p3láJ u€q9Io! {ol9zs9§J B
s9zjil§puáJ E Jp 'PqEJos lodPd
-qJnun3 sn{EqíreJ P aq {aIaqd?I
iuJu sa 'lgllos?uEuezs 3 iPl-1ollll
-IJ r?ioJe8lod lBruoJ P u3qlápz3)
,(uolBplolnl E psel) r?s8lJo)EÁ8
§lz9UIe uBquozB qq9s9{ Úlzsnrln)l
Í! 'sgugln{ B BrpB8oJ lEssg^{?u
teIUoJ
-P.Á3 3lUIJIe r?zÁíJ€tüJoi
,iEldB{ lJ^eu §nl/r' p s9 ,lerráI
íPíd?d guuJlst z3'r?ln8Elu lelleJ
-rzsEi Á8ott 'i€llolnl 8tppe uszs
,uBqBJos
-e8o iDIP,{ozv i§zá llád
-áJáz§ sulpluosJuo ze s9 (zo>1zsa
§
oreqrÉI uáqgzJl ry1o3tt1llo zeleln
ar:a) suzo:olsouo 'JuPl oloquol
'{3llo^ )íesn{IlBlZsi§ IPsnlll ouual
-sr zV ,Iá^I§Áu?^IJ( sá u)qlgzollo
sn)FrInl íuo^ltüJoqrUop oIoz9JqE
§nilD7qJJo Á3a eídedg; elaqÁ3
lerl89sBrJ
V -alla;e8lozsqeJ IÉII}JIZ§ 9§Ia zB '(zsoqlonuy} snung
1aza
,3rralual
,I ,a ,I
s
,Bígu}Jplop
iEg§u"Il€lBI{IBq s? E!_q
-gnlF rlozoElopq ua§alelzseJ EaEtu E uo,r6eur >1auglpi8a
,{e]llrrz§8átu
-puFII {oz§nlpxumlJ9lzsFr V {o1BIJo{ rul
-1€pBsJ91 91z§€I9^Ie 8ppB 1e>Ig zB uopotü ÁII so ÍIB^IBsJtl
8)lo TÁ8e >I3íI9698Faz§d9u 4ozsnlp{unTJ3_lzsfiu V
:lltFe{ €qglodBllg 39sue1
,{9rrepJnJ
-lBu9 1InuSI]E3uJ B 9^}q B uegle^g{ lsnrlJ g
l>I_€1}o1
-Earu uaq9r9^ qlq }IgeI ru9{lezopl€ auoleJ B s3
,l|o^ wruloqoJnDl
-III9 equjaJe^ ÁEa ig,tq B uBJos {auua
(gzouEl zoq9zsnrlnl
1l9^ gs§9Tozs §ou9l€{9 qqgs9i 3p
V
9I3qRx Ealr}epora zv E{:lItnrol qqusoÁug,rrgl8"J §? qqgd
,{o§BlJBlJazs Isglnlzsrl8su aI
-al8aur8a1 {Blqqgrn zE
(ue^oJ
-§.Juglnl E se lBu9qur_lq s9 s9l)eze^ B_esepa^uezsle
p uaqq3 {?ldq ilIllsEtlBq
{BtuIBpÍ9J '{es3ze{19 §II9qIJ
ÁEe51 ,userelloJ {orunlJelzsltu uetusl ugIe {ozolJel
Zor{ilodosJ so3EslI9^IT §? DOlz§€Ig^Fl s Eeloseztne lullu
(§BlJBlJez§
-EIB^ l§9}B^Éq E 1lo^ ázseJ soluoJ >l9u§nl{s
z8 {e§ue 'rsgrgt8eru Á6t^ 1s9J9l19 z2 e77e7 9^graqel sgzo>l
=1eÁEeq ole^ aJ?Iq 'a.r9s9p9zgÁE8eur saÁl9urazs u9ÁEa
z17 ,rs9r19,1EeuI §aÁI9ulez§ € anoqJ3Áule u?^9J relosJdtll
se89sgsuaq DQ!a.r191 áIe^ E §? 'zoqüolcltl{ Juel§I zs rro1
-eqlnpJoJ í!uel}e^zo{ uqí&a ze ÁEoq'19rs9l1en, Áu93od
soÁugruoÁEeq € lleley,v
{ouoquglni uuqqe iozsnrln) ,IBz§§n}In>I
I1eI3{ Iqq91 gd9lláJ ruglsrgrÁl9ral Elapr ÁEa ueqruezs
ele^ E 1elnu 1§9uo^ §9z9>I {os JJ9ueIIe 4auue '91epp
-eÁ8a 1gqruodtuazs qqgr ueÁ6n Álaure 's1 Éz§nlln{ gplsz
-unzsaled Eg§Átrglz§3ra{ s 8aur graqrltuaEau 1u9lsgl;zs
-96eI) ,§lelolzsp ,zs€Jg}IW esznd e s9 zslzI lword$8e
z€ luItuBIB^ 'ezsnlp>131r; zsovvqezs, s9 9I3q11) Eqqc^or
'qqeso}uo;8a1 >1rÁ3a zE tlo^ Ezsnlln{ ..guuelsl |ÉI4z8"
B Inzo{ iosclle^rünlJ9lzsnü oIB^ eqqBJezsdeu purur y
,{€1I9^
94eíruodr93 4au
-gsapahel E9sÁugrzsare4sg ze teEgssozo{ o,pl§z ergdzse
-Ip 8 qq9§9{ ÁEoqe'Á39ueÁ6n'p|tuodzo1 1au9s9vsaí
-Jol {ozsntrIn{ IFIa{ € Tonel {eza ,}lelezaA zol{g§gln{
-ele14 >1a39ssozo1 rrela>1 s9 8oroE ntuuzsleI s9]ueI3í ueqes
-o.rgn qqoÁEeu rÁuuatuelun >1azsgr rleEnÁu € s9lJopu9^eq
,rrúcl.ro or9í rigÁ6e 1en9.9rol"r.roqq 3asÁua49Ae1 It§
-lep3{§aJ3{ 8 luluí€I€Á'esgtr puqezsla3 soEauo-1,,19Elozs
-qEJ V ,Ize^Io r9s98o;rred sguglRl ouuelsl zE;ollápJlq
uauuoJ Á8oq 'allaqupz§g{ TBuuB rzs9;gtuoÁul4r l?íare
-zuol seÁlguraz§ §? '1Io^ a^}q snT}BuBJ zsrleErely §..9u
,a ,t) s91
-ualq !úIJ}z§" e p9pl9d eJ1zeL (pro>1 z€r3€r
ííoq'gzutalaf Ia T9}lellní >1931ozsqur
B uBqJosgsle s9 {gp3iseJel B '{ese^r_lu]Z3{ B Jozsg|e
lB{oz§n}In>I pele{ {B{9IB} 3J9]a.{o{ qgo§aÁe{ pultll
V
(gpo§B!soJ9^
IüoI
ueqloaze uaqgüIepr§Jgt ullodoruzo{
-€pojlg 1?í§9x v ,{9rro}}§O}uez§ a.,ualp'49neEolü91 lles
s9 r939sÁuoq9.1
-3^{3J91 ts9palzsoírat 9^?l
-ar pqrr1lod lezÁu9ruro>1 É€sB§Jg}zg>I rcuIoJ € Erpod ueq
-4níerulo; qqen3lí§J 11>1 49tratl8ela ltaÁu9Er tuolep€§Jgl
gla^!,uplq} saEapapzar1 e 4asglezdq:l1e Is9IIB^ soÁugtu
-oÁEeq'169l v ,TElZolJal zotlJo 3tllz§e 9J9lp u§qgJotu
Ig1le§glozs s9 19r9391rlrrq tso sBIIB^ tetuor ÁuB8od r 1os
-9IIÉ^ rlola{ }p3íJe1I3 uaíele lo>pgzs9,§J € s9 u939l 1eire:
-o4 E9sasr9uo{ € uuq>I9nur^o.rd rleEnÁu B §3 uBqgIIIo1{
qozsnuryllalaqV
 _].képen Isis és férje, Osiris-Se-
:apis látható,.A Herculaneumból
.-urmaző falfestmény az ó tiszre-
.enjkre bemutatott szertartást áb-
:a.,l. régi egyiptomi kultusz hel-
.e:izált r,áltozatát, amely a helle-
f}ztikus korszakban teriedt e]
a Földközi-tenger
medencéjében.
l. e. too-ra mármeghonosodort
Pompeiiben, Sulla idején pedig
Rómában is. A kultus2t Caligula
idejéig a kormány több iÁen
tiltotta és üldözte. ó azonban hiva-
talosan elismene, és a Campus
Martiuson t§mplomot építtetett
Isisnek. Az Isis-mítoszban Osiris
halála és feltámadása, továbbá az.
hogy lsis Horust férje holttestétől
foganta. a teremtést ielképezi.
Szabaziosz fríg istent hol Jupiterrel. hol
Dionüszosszal azonosították, és gyakran
ősszetévesztették Attisszal, kultuszára
iellemző volt a fogadalmi ajándékkénl
felajánlott, mágikús jelekkel - képünkön
az állatövi jegyekkel - borított kéz, A ki-
egyeriesített hüvelyk-, mutató- és kö-
zépső u|j az áldásosztás liturgikus akru-
sát jelzi,

Az egyiptomi Anubis isten sakálfejú

alakjaaz alexandriai Kom as_Suqafa r-
z. századj katakombáinak egyik sirkö-
vén. Az ókori egyiptomi hitvilágban
Anubis a halál és a túlvilági élet rítusai-
val állt kapcsolatban. Képünkön római
katonának öItözve és ennek megfelelö
testhelyzetben látható. Az ,,ugató Anu-
bis" szerepel azok között a remenetes ke-
Ieti istenek között, akiket Vergilius mint
Antonius és KJeopátra támogatóit sorol
fel az octavianus oldalán álló ósi római
istenek eIleni küzdelemben-

_{ Rómában meghonosodort leg-

*;ibb keleri kultusz Magna Mate-
:e (a Nagy Istenanya), vagyis Cy-
i,eléé volr, A kis-ázsiai Frígiában
a-akult ki. és i, e. zo4-ben került
5c a római államvallásba. annak
a iör,endöIésnek következménye-
kent. amely szerint ez az istennő
segiti majd a rómaiakat Hanni-
ellen. Cybelét, a föld istennó-
t,a.I
iét gl,akran ábrázolták oroszlánok
v..nta kocsit haitva, ezzel a vadál-
Iarok ürnőíeként betöltött szere-
pet szimbolizálták, Vele együtt
utazó élettársa, Attis a vegetáció
istene volt, akinek halála és fel-
:ámadása az évszakok váltakozá-
iat fejezte ki. és ezt féklelen, eksz-
ratikus szertartásokkal ünnepel-
tek meg.

97
 86
snueltüIxg],{ s:
(snt§n8nv tlE-6o€) ',(snrsn8n9-.lof:9o€)
]B§5€) §nqFn§BW 6o€_§ot i€§áB3 §nja^es 99€-§o€
.§{§sn8nv bnljelB§ T 1 L-§ot §n$d6riv sn!)uBl§goc 9ot*§o9
. ,xB§§83
süJ3{B5 \oE_t6z . §§éaD §fi}ilElsl.g3 §oÉ-ti'z
sn}sn8nv §nu,Bll§lroloSo9*t8z sru§n6nv :§íi§E§u!xE,,Ilf §9§-/sz
,., :.:
JV5n,\N
8Iq).IBJl§l §? §nugl,§Igaíű §o€-}8z
"
]]snuB!j5't§nNs?.,snúuB},,, y8a=E8&,
snJB3 tgz-zgz
snqoJd ?8e*9r?
, ].. .... ... ., §nlpatr .gLz.SLz
SnIIEIIaJnV SLz-oLz :>
sn1llrurn§ olz g
,sn]pnE3 oL?-89e
§.
.,,,,..
. ?uqepüqq, , ,:]
l .p
re:Árulud t{l€tpqe1 eurlgpóqlq pllp8 §n3i,Ir§J ' ó snuIrüíxBW sntsn3ny
'BIqouez'snqreüaPpo z Lz-ogz .]],,§111JFol3I.Á,isn6lq11§oá ?Lz-6§z !}]
,' .Jsirsx : :.. :, ív5§IN
N
N
:,, (I€z§§n§ÉFalB snB§J.l1e5 9gz-t§z ''.
§
ry:ogz-ۤz)
snuBIJe[B^ ógz-E§":
snuaITIllloV , t§s. ,N
:: " .§nn?il §nu€.tqoqeJü: t§z-l\z ,f
.\sz.6t.?:,
,, :: , ,,,,., ,,, ,J;i,ii: óbz+Y"
. , ,
, , ,_] §nrlElprOs:l!1, ,y7=gtz...
(u?qBIl9rl) snustdn4 sJ snulqIPg . .,]:
.8€e:.
(uBqgJí{V) snuElpJoc ,II s3 ,I
:': 8€z .
,. ,§nuR§Dl€W, g€,z_§tr.
.|,,
,,.' §nlá^5s.l3píIÉxálv §t"-?ze
' snIBqB8úIg 777*$1F
snuIJJeW 8lz-Líj ,
( rua1 uolop1olr,lx D ) }99qsols3}63u:
l§fu§^ss , (IBÁ9ragl iIFlI.?) 3I13cs.IB3 Ltz-I1z
"rlz§Buíp ', uIoIB8nÁu 7loz94J9z B (eq {nÍlElnlü ]snu€Iul]snf s9pr ze
l.,, .... ... snt;de§ snu4rda5 rIz-z6í ,oZS uB^
] snüeflgfsnlprű, €lir In33A IgJ9Jqozs snuElJJ€W Á8oq 'qq;Lutzsole,t
(BqlBlosJde>i >i9}Zoq
xBu!lJ§d É6r. ueza €Ipvz?Zs ,§ qqB{ui §nlJls E op
,I uBJ>IBÁE loJqoz§
l€Zs§nuBIuI]ueIBA 9119 uBqB]]oIJBg
§npo{Ilr§§5] ?61-081 rc\glí zV ,퀧€uoA3J€ 1u9zSI3 Snu€IíülxBW se snuEI]eI
08r-I9I (I>I
(Fz§snJáÁ §n;jlla 69r-r9r} srllplny snr.rqlg -3oIC[ uBqBuJJoJ qq€}I9zIII]s Op 41za!a1 1orodBI19DlI3I
§íIIÉI |nu]!üórüV i9I-8€r B 1ZOuBÁ8í) ,I9}9E9sÁIouo>I sole^g 'tlaqletpuo8 §rrulul
,.§nEBTJpeH
I9qz§Eü]p )I§§nqilIo]trv.zB eÁ§l$ 8rl*l1,I
.Ltt*L6
-lxBW >Ilzoquoln>I 31etuli3} gZo(eJDI rSgpo>IuI9ÁE I€Á]B
'§ilIíBIBl; §?B^l8N'{osni^€láv (4utloze squ 7u;r4s nwxxaur x atuuod'1alleda1 uo (eJ }DIB)
] B4J€N 8ó-96 ,1o>Io
snlsn8nv 4{JI zV >IEl]E}nuag >1eu4apezlJléu oz
,§íiu?tllulóű , 96=18 (lI9l3sl^
slrt!J ' tg-6l -e{le^o>I lnuBln zB >IouueÁIIIüB EoslzsIl a Inír9]
, §nü?!§3d§3^ 6L*69 >IBuu€Álo uo>l9J}JodJ9zS9s3 1Iozo{ l}I s9 }}o]z§BI9^I>I v
,Bs€lTIíqBls
]9I]z§BuIp s3loPIgJ9 z€ ]II93JÁI3q u9]n JB^
§ilil§l!^ lor{ro ,69 -ezJí|Z 9J9§Dl lasedel BJu9J1 (snut]uelsuo3) uquersuo;
6tr-.89 Á3e5i e uaqpazqzs ,§ s9 ,i y ,>IB]In^Bí 8apur9u 4eÁ1
-9§3 ls9pBJ€Iu uoq]3l9 ueae^pezvzs B Íq€quglnsgruÁ8e
oJEN 8}-tí sJoÁ8 (uouoJl ? ]S9uJÁ6o {9Da^o>l >IoJ€Zs€s3 !l1el9 pí^oJ
§nlpn9]3 , b§-\n
uelnza ueqpvzgzs, € y,l9sep919los3 >IopglBscopo>IlBIn
BnZ§eulp-sn|pn8l3-srilInl §n!9c Il*Lt
ze 3 e|JJ >I9rro]}S JoÁ8 TnJoqEqJ€EIo d 9za>ps,ro>1aq OJ9pI
SníJ§q!J ,Lt4!
snisn8nv bl ,zs ril4:a,t Iotgpí ze qqaÍroJ8ol 'ts9tuÁ8e {9}1o1I9^ >l9l}zsBulp s9u€]
ueqpez9zs^q 13J s9 19{ gsIé Ze :1]ozo1l9^3ou o}ez§euJl3]
'e8eilaí 39s9l19tu TJ9zs9§J e Á8oq '>I1urtrH loqlez€Iq9] V
&sru,mtmlsnf, p§nlsn&nv qoqzs?n V
Marcianus (?)
,}1oz4qJ9Mso (,,!L{3?
]?>I taÁIáluÉ
-oqEr* rcLu9J ál3!3'lEZo]Ig^ Áuo)33
-ZolIJ Tpo[€^,ólBqrEl EÍ9IJ)nJlsuoi
-JJ nLIJJB( qqEplBllzs |u+ps : Dqqo t
:)tússEqr!llBZs áJ3Ál3q tS3lJr[§pu3l
Á8oq 'Ie]zeÁIar] a:E8IIBI nlal3>I
-re>lplslllDq e :lua1 bq >pírernru
r9rezollp^ rei 1ll ,)Ello]lEl iaJe8
il -ueI{ ]lez3ÁI3I{Ia rI€plo19{ s ]J{aÁ|
-atue '{e]lalpoinu >1o3nr sorz:ot
uopos Ioq{EuI IrBllB .,rEiníJ€{"
}9x ,Ia {3$9 (u3l9uJ Z9z§}9 ÁEa
-lullu luIJezs i3salslaq e) ro8eslon
-Elol sé lo89sso]uod oll3ul oJtU3I
1
-a.{8g (>1ada8out eq) 4 D s Iu D q íeul
-ol {8eu 'oluosBq zoqBlsndíl ZV
,
7|o^ ( uaJxuto? ) SoilmI (91uos -sB3elü8uB[l B ]9zá>J qqóí '{t2s]9í
-Bq zoq{E]IozBJqg n|zB) 9E s? (ua) ue;azs8uzq l1ol9IIJ JE)il9lo^nJ
-Jql?j. SBltqllroJ] 6€ ueqgÁueuolp séJásJlol llB ,3tglezJ^ J€leuáz E
atsn€ny,ttl or3o1 ozosetllolIB uaq áp,{r]Á]uJIJIq Á8en >1oselrÁu3ueq
-slsJEqLIlB-] T€itüB ZV,€íl?uzsBq {ouosculu u3)IáJ3zs3u9H,I8íB3l
8J9s9l81zo1l9^ u}zs8u?q € ÁEea 39s leuau I}BzopI9 ,{6a 1azs9uaz y
'lé>I9 E3rü B}lot}Igzs
- sauoulxulwo, * ÁE.} §I uoqlepezs
-Oq {>Iunllglo 8eul 4ruole( ..]u9>IEsJ9ltEq" teuoley ,Z3u
91o E8€uJ IE(u(UoIBEnÁu gle]unl Erpad .ro>1Á1o 'equrezs
Zse^ rB>IoÁI8oJIp€q se pEEoJ ]olo89sl§^o>I 'oq leln[u
tol€Zop]E'qnllale3 l.rel 19ltu3z§ ÁEr,{ zoqlotudesc u z9lut
7olezozs - ueq9]eJosJ>I IopEsJBuEl ]ulJozspueJ - lululB
(Bt>lBIB
snuBIEJJ {lunlleJ €Jín se eJíl u€qeJos >Iod?l V
,u9íopT s9losl^pEq ueq8eJosp€q IBuloJ B >Ies
-3Áu3^J9 >IBlIo^ >1o§BJí913 §? >los9>IozS Is9II€^ ueÁIIuJ
(u€q
-roso§Ioln uJ3u op'In63^'1res9zepualeq §3 >{lo39s9]3qel
Is91}II9zs'>1teÁuarul;ss}9i TÁEn6eszseEe {B1Io^ >IoueÁIruI
'lulteúIoJ l33?sÁuo>Ig^o} Ilezslw uoÁIltu'>1ellelauaur
uBÁ8oq (st ]zB tu3ueq 'iunjBq]9l 1a>I3]euaI3íB]€§J u€d
-n§J uíaN ,rOZad93IpBq B zg llopo>l}u uedde{Itu (IoJJ€
usqqeseÁleq (1o.r3a,raspeq IBLtIgJ € IoZ9>I leleIzs9J §o]uod
uo8l §9 >Ios uoÁ8tu BIuJoqBIop E ltt^}{ u?39ss3>IapJ9
snlps Iz§9^9uJ € s9 ugs9plo8"- svlozz,lq1zv
,{gror{]a^o>I
!:]Tq..]uou:oÁu
19Í 6?13
IBlv|JBzzoUJ >IolEJBÍpBt{ lElJ€p B '- >1uuzoÁugtq uOSo(I3l
luoz§I^ {olEp€ sBlu - >IgFr{ZeuJIelJ9 u3z3r{3u >Io]eIzSeJ
E JBB ,uBqqoí lguue luozsl^ IgJIoÁ]9>IJa leu?lolnd? BIdlí]
BJ3q]oI]qIg 9}^3^InJo>I lodolzso 2E ueíepl >I?uuB (I{ >I91
-eqa^ 3TI€ IgJouIZsIoJ pIoJ B >Ie]3u3leí V ,uo^nuroquop
nIBuo^€EisJ solEtuBÁ[oJ (nzssoq Jelo[ü zBzs]O{ luIuI qqo1
Caq eílelnur laleu?lJo] 1,9or-§or s§ ,zoI-IoI ,zs ,I) leu
,>I3uI9uI3EugI
-gíl,uoq9q IBIJ€p ]9>I snueIBIJ dolzso zV
Ir€IJo>I€ÁE qqoÁ8eu8a1 Jo>I9 ZB llo^ e{IÁ6o sn.lopo11ody
IzSn{Z§€LuE(I (oíozo.uel >I3usellnÁ3o]elnda sqelueur
-nuour 919Eloz§ 3J9s9z3ÁTeqIO zE s3 4EuBdoIZso snuBIBJJ
a&a,nspnq srruD?DrJ
_\ ;elenet ( lent) az elsó daciai há-
'i,.rú korai szakaszából
való, a le-
i;onariusok, miután a közelben
.lrakLák Járdáikat, sisakiaikat ér
:ajzsaikat, táborukat épitik. A ka-
:.,nák közűl néhányankettós árkot
esnak, a főldet kosarakban hord-
':k el. Mások eközben védósáncot
:nelnek négyszögletes gyeptég-
lákból. A sáncot fából kószült ke-
resztgerendák erósitik meg;
szobrász a gerendák végétábrá-
zolta ugl,an, de úgy látszik, nem
tudta, valójában milyen célt szo1-
gáInak. Traianus is lárható, amint
kifelé kémlel a táborból. Baloldalt
több legionarius fahidat építegy
paLak felert, amelyen túl 1az ábrá-
zo}t eseménysor időrendjót te-
a kintve korábban) egy másik, már
elkészült tábor és annak óre látha-
tó. Alatta a segédcsapatok két ka-
tonája dák fogl_vot vezet Traianus
elé (aki távolabb balra fogadja
őket. ez azonban képünkön már
nem szerepel).
A dák fóváros, Sarmizegetusa el-
leni végsó roham egyik részlete
( le:nt
) . Az elsó rohamozó segéd-
csapatok katr:nái láthatók: rövid
kardokkaI és tégialap aiakú paj-
zsokkal felfegyverkezett, hagyo-
mányos gyalogosok és pikkely-
páncélt viseló íjászok. Az utóbbia-
kat Keletról toborozták. Az ala-
kok egymáshoz viszonyitott eitre-
lyezkedése is követhetó : az iiászok
hátulról ledezik a gyaIogosokat. és
fejiik felett lövik ki nyilaikat a
védekező dákokra. A támadás,
ban parittyások és Iegionariusok is
részt vettek. A segédcsapatokban
szolgálók - a képünkön láthatók-
kal e}lentétben - általában ovális
pajzsot hordoztak.

,,J!:'

J'

.i
:§

,d,"::

Praetorianus cohors hadijelvény-

hordozója. A jelvény nyelét a co-
hors által elnyer1 győzelmi koszo-
rúk és a császár képmása dísziti,
csúcsán az a}akulat emblémáia.

Az alsó-germaniai rajnai határvi-

déken íekvó Novaesium (Neuss) TffiffiffiffiT
rF: ív72
az állandó legiós táborok iellegze- rl |_vvvz
|?:==.+/ra
tes példája. A barakkok gondosan 44
elhelyezett tömbjei több mint öt- 1 1---?VZ
l%---r-lr|
fu|l]l
ezer legionariust fogadtak be. tiz f|-- 1]r-------T7a
cohorsra tagolva. egy-egy cohors
|||rll|lffi
ffilll||| |||!llru
hat századból áUt. Egy századba l

névlegesen száz harcos tartozott, a

gyakorlatban azonban ralamivel
W:A =|-|L_] Ll#1l-----,zz

ll
kevesebb-

MW
ffi![I]
a%%a
|==|T:Tr:--:T.,l:7l
L]
0 l00m
l-_3l

f] ioazoaUsi d! kisolgáió részlege}

| | tótsaet nazar

IlY msnrat*nktánk
L l mlholyek
a íestudo, vagyis a ,,teknősbéka"
volt. ameiyet az ellenség megosl-
í-*-lto,r,a, romolásakor a falak megközelité-
|**_l Iovassági t<aszárnyak sére használtak. Itt a dákok egyik
% cerluni* kavárnya hegyi eróditményének tornya e]-
leni támadásná1 alkalmazzák-
Í-'-l qyatogsagi kaszárnyat

10l

,..u?939§p?qBzs
-9sznJ3í" i ( ua|) e^}e|T '1al9d91
rruz1o1ruoq uoldul§l B'..uoa{uls"
: (luo[) e&:rlpú ,BIIILIJBJpEJIaI
lslJzá llol,B§JoqD| IBr19 eíg]áZe^
s9leilq gplsz jIpúIIIJEg Illozoi
§€I §? zgl ,zs ,I zB 'BqqJo)-JB8
uJ^au sBIu (Bqlzsox-JPq uo3ujls
,lpeJBIü u?q
-reluuzseg Etpezezs,9 B s? ']áÁloq
suuoq loleqp18oJ ozau Jez3uel
-leq lurrü qqoJ ,ru9)pzsil WJ
-3ord nozoElopr{ eJ9s9lId99íí4s9
a:gsaltdazs8au Eulou u9ln luoq
-9qJ_?8lod !ll9zo4 oL sá 89 B Iulet
-1!d9 Jlpz§) snu8IsBd§a^ lolunJ
-reaqrlqdtue zy,árá{9llue ?selp^E
lt9 ,6l, ,zs ,I
1a3 BúnJteJqllqdrrlB
{osnI^BIc B DI EllolgsJoq
-gsJ snlrJ lsnllelsaslslJzá
WoTVcIoHIg SYWTYJYH Sit JTIIAí]W
luel -§8 '{etlor, {asesJu3Jezsleq erulole I+JoqgI{ IeIJBp snuelt
-TtuoCI'ue9]3lII }9s9Z3ÁIeq19 >IBuIBJ91BI{ {elelnJel llueul
euno € se BuÍBd-osIeJ B ueqJososle '{ryo{s4uBl I9J69s
-nJaZ§^Jel gluDlellnJo{ BÍPIBIIod€uorDI >IosnI^EIú V
,}IBIB €sgpo{IBJn
JBzsBsc e lulul 'ueqgpro4 BJIÁuuB
({eseleln§ceq
l3{9 {9llo]JBl ul3u Etlos s9 Á1o 1e1lorr ruau
BLIos >IolJB]ÁI3q B ÁEoq
(uetuslla
- l§nuellltuoc[ ello^pe{
tu3u 8lped t4e - 94zlenele zB 6snluolens ,zeqqe uopo]
-zgeaal snuÉIlltuoo uesouoln>I (Eeru >1a}lsle.tg{ l§9leza^
g}Bqz}qEelü 'sglalal lgrlguBlÁI3q {9lJuI^oJd B >Io§nI^
-8IJ V ,{ErIo^ {el{9rJ9u ueÁIIIJ - {erze]gl uBqoIB^ Bq
.]8)osEJ
- {e39§z9q3u tíanzuad B ÁEoq 'ue|lezglzsll ep
-9Íla rye.l,ur]q so}BzoJos uor}pü ueII3 >IoJo}Bu3s B gulo>I
-opul8el'u zg ,erI3u3IeJ IB^9pEurJEI{ÁEo l9íplosz )guol
-B>I € uew 'uqzeuele1'l1n.ra4 BqE9§I€^ ÚEnzu9d soÁIns
snuBIlIuIoC[ ÁEoq '>19rror!l|9 ve 1esaÁ8g ,}otuneuulnJ
-JeH s9
llledl'uocl Bllolllz§ndle ;o1as9rolq lr9,6l,,rlzen
e Á8oq (ue9lelo1 1zB sI Br>I9IJ>IB gllt{ÁueJotuoÁu n9rl9{
1B{os snllJ
,es97ld?gíí|zB'uqlfrZse^zBr IEtugJ ÁEe (qqgs
-?{ píBru'es9lrÁu6aur (>1eutunasso1o3 e) 4eugunrluelg
-(uE {oSnI^BIü B lInJe>I Bq>Ios uosouoln1 'r9s9po>1prn or
-JBl 3I3pI pI^oJ snlrJ 3]zeIu3II3í sez3Tellg{ glrezed 1esc
-uEÁ8í) ,er9s9r;d99í(1 €tuglí n9rl9{ le>los sI snuetsedsan
eJeuello >Ieuug ,{BuIuoIBpoJlq B {erlnJe ag4e8azsso
IsgIJo >It,lJoqgqreElod ttlg,oL-69 t Á8oq 'ul1o>1oput 1ezze
rgí9)Illlod ÁEnzuqd gzelle^o{ I9qq3 s9 r9E9sÁtl9^so;
,e7ze\IJ
s9{9J9 nle 'seÁue,tla e.rsnuersedsa1 1u9{9,J zg
-allaí Eesuezoí e s9 repl9s.t9lu B ue]ulzs - e^luDlalle lglla}
-e^I>I nu9zs §9^a] - }9E9sÁu3>Ia^el tlezÁugtu.ro>I 'Igpo{
-p;n >1eurcÍ8B1 )9l1zsBulp-snuluo}uv z€ sa -snI^BId V
, Cl:e^Bztnz
>1euleÁu9tuz3>pa^o1 souDl
91BqJ9^ E eila^ t9íala 1azza s9 'lolel98szl^ l]orypul tuau
snJlÉW ugln a§9J3^eI §nIssBJ 3p 'oqs9^n>Isa3zsso zB
llapeJe^a{eleq uglulzs Bunsnec 'eE9sale; '19tpnr Á3n
,rI9I€r
BJsgr€Eoru_Bl ltugu sI ueq>IoJo{ IJB^pn 9II9 I3z9{
zol1lezsesJ B Egtu luuezs 1ele( e - DBIu e8rsuepetup1
-p gprrue,llÁu {€usnpolüIllo3 '>l€ugpgln s9 BJo{ llopEl
-Bq3J9I3 snJJBW u9IB1 sgpezg|É zq,uelele>I ellaEaÁueJ
- -lul{el >1auaÁuetuze)pe^o{ {os€zoll9^ ru9ugr ueueÁ1o;
es9Ie>IIeJ snlssBc §nIpI^V 'gilerÁleq lvlllzs E uaq-§l,r
8rpad lsnrlarnv snJJEW (uBqgILIEtuJec etuerío;1e nella1
l9sgpgzaI snuluJnlps snluoluv uaq-o6_63 >IBusnuBIl
-FIoCI ,B}lellní sJtuolelutl ]snuelsedsen - ugln es9d9l1s1
1ar1o1aí IEu9J s9 tecrr;e (reruetrrraE (rutuedslq 'sBuI
ueq-69 Áleure (zoqq€ oluo§Bq 'lpBurgl 8esuepl8nÁu
qqssq 1au4aEoJ3speq gzosgtuollg uBq>IgIcuI^oJd y ,rpr
-e{ snld snuluoluv'JBzsesJ lqqgs9) e areÁle11 ,lÁunq
J9zs -Ie uBJo{ pIE ep 'aq{glg rropu8o; Ioqp9IBsJ lJoleuas
Ze lza lEIT9lt ÁEe
ueq-9€r lpIB clles3 BJJBseBc sn{av Jozs9l3
B§glzs€I9A,greqrluopíBInl >1eulo1E91 u3pese8Jou{e se
>1eu8asualleíal gJ9spl rrcs9zo119qgrd rral ueqg{epJ9 Bs€I
-pgln zB asgletPetu so3e1o1n uellgz3^pe>I snuBIJp€H ,l]J
-o{ sol9zs ]Io^ uleu 'ueqtuazs >InIa^ sgII9u3IIa sI lpBtII€]
1u9{u9pt €H ,llo^ 1I3{9§J9lu s9 uezgí 8ulÁuozst,r - a^9^
-IT l9snpotutuo3 s? l9snuelllruoo - esglrete8etu rnlrlr1
-od 4eurergzsesc >Iellzseulp-snuruoluv -snI^BIc V§e
,8aulvlletez
es9z8e,rr1 >1usr9rÁl9ra.l §e8elloso ze sa 89suulelEnÁu rc1
-ptlod tle}3lnzsa)ole {eu9s9la11_1 BJuoJl JEzsBs3 g]e^o>I
19 zE pultu'(ueq-lrr) l?sedol BJugJl snuEIJpBH pultu
ZoI
eJguelle {auug ,1erpoureÁ1o; zoqsepuEo;eq{oJg zB >IBsJ
-ueÁEn uagg{opJa Esgusolzlq >1uugEessotuueÁIoJ tuoler
-eq e (uarre1 >Ieu3lol{auJ3ÁE uelulzs (snuerrpe11 .epgln
se snuBIEJI ,]snuBIBIJ 'lg>1ouscuered reuole1 eruetu
-Joc-gsle{ ola^ {Bllrlp€Eo; eqloro o^]al§ Á8oq .1uIIJ
-o]Ie DeleI{eI Á3n 1esc 1asalorDlr.uoq9qreElod e u9pr r9s
,seqJol
'lo8gsle,t qqesoÁps V uo^ IgDIosgJBABzpueJ se
llallueJe] le{oÁuozsl^ EeteEw uBquozr (s6-s6) Esgpo{
-I€Jn pí^oJ E^JoN ,l7ezlezs Jo}Bu3s 4]Ir]u uepeleqppeJ
(Á19lurlet e ze sa te8esuopíe1
'9ra19 roqrueí turtu teÁletue
-n] seÁI3Iu3Z§ Eqgg^ol í4auseza.rezroueur re4rtrlod soÁu
-oztq taqpaEue laJel - ig}lq Á39 - pue .oE9sualelleru
-raÁE 4tÁEe ze il|gzs §I qq91 113lletu eselnJe) EJuIoI
^J9
-Blpq B^JoN ,19r1o4tÁ33etu InuBIlBJ9^ IIB-8I Jeqluel
-dazs ,96 (ueros wolepeJJoJe]olud ÁEa lsnuBrlruoq
,
(esei;prog elnÁg Ázole.t
-nW ',8E 'i ,194ruz3) (.§oJE^ B alEoÁu lguJrel ora51 zsed
-o{ 3 s9 'snrrrulg / gslorn zB q\p E9tu u9p1_o"1 lJoloÁ8 BJ
-ppq e 8tyg" : elzeuelleí ueoppl uoÁEeu srleue,ln| ,lo8
-u€q {plpB 1aulnÁu9ruel9^ueila s9 elo^ {Blll9zseqruezs
>IpIe 'r1ndugrl uelle {osnJozolg B uolla {oze ueqrosgsle eí
-3eru11 ,{aller le+les9zgplR seJ?^ Ie^g gslorn {€ugs9po{
-1ern ((1e ell311eul31 ueue^elo ]eznzs-Blse^ >1rÁ3e o8ezs
-8etu lnloÁpqezs u) oDallsaÁEa 1a88esuepauloJnl DIou
-JBsz le{elez9u IS9IIE^ Iso ZB Se le>Ie^Ie IsJIo>IJe ugltrnd
(ruoElzs B :11o]eq3l EasruaÁEe
rploÁuoq Tqqg]n zV ,]?r
-1o^9{ (s6-Is) snuullltuocl sa (t3-6l) snllJ r_uelg pI^oJ
(nrazsdeu (reg
ap B ]snu€rsedsan í 11orr seploJo ITnIaq uop
-BI€so E Bípgtu s9lporn zeuglap1>Iosnl^Blg y ,uesezgÁE
pl {erlnJe{ ]osnJo^os B lgqqe ínroqeqrg81od r^o ,€6r e
sa
(EJuIoIBlBq )íBDorní
{osnI^BId e u9tn Álarue
€lzo{o 1nroqeq.re8lod I^e
,oL49 B :rcleuezzoln gqo!
-Ee1 ,r1ol e>Iuzsgpl {9llzsuulp IJBzs€sJ o11e uodep pre1
-Izs B e^e^ ueqazs98e Jo{ B ze lgqluoduezs Te>IllIIod
,>IoEBssolBíBs
IS9IIB^
sa sIIBJn]In{ qqgzureleí8al BJJo{o oso{ B {BrI9IB1 EJ§9l
-erpe6o3 gIIa{ s? 4erreqoíen91 Á8oq 'sr z€ €qqB^ol gleq
pezezs,z V ,]la}eze^ zoqloÁuozst.l or9l1e 1e6Eesseílar 19r
-Iqq9Jo{ B ueqJo$gzsesJ 9s9>I € luIIuBIe^ fieqpezezs,e
€ IuIB
(€slz9q IuIBpBsJBl IuoIE]eq lJgzs9sc e l1nlululu ued
-dalsazallano1 6ÁlnsueÁ3e I1n>IBIEDI 119zo{ Iup9zsluozs
- §9 IuoIBpoJIq B Dozo1lgrr8au uo8our te6es9sln1 s91
-npualloJ B uequoze ueq>I€zsJo{-snuluoluv zV ,1lopuo6
aJ{e^nu lu{euglJol 9JIoI soÁug^>Iozs 'ozoÁlns8ueq uen1
-eploÁ3e leleÁugtuesa IpBq s9 IB{I}I1od e ur uoqqlc ,í(€s
-9IoJosI3J 1euteEasue1lasJueJezs s9 1eurc8gseqolso (>Ieu
-Ie]lelzsouo8 3asrraqtue ze lulul'gqgl 8qe ueqgíole^"
uelou9lJo1 B uez§Iq ({BusuJlleu9uol B 1lo}B1l931ozs roE
-uÁue 1os tueu Bs9po>IIBJn ÁEoq .ue! 1eÁuueurzella,rol e
1czzvuaqíEe ILuB ..,]BuJIBEnÁu e s9 lepuoJ € ellelzseíJell{
eJa{epu uepulru uIeuTBsJ {ouplgc e" Á8oq .(r9rl€r)
,9s9p9líeJ
IoJJBzsBso snld snuluoluv Bu} pEEoí uogqtc
nssel e qq9ryI uIaueq 'l1on uro4'1eÁuetueso setupEzt
ze íEet >Iosgzoll9^ 9ueu-teq39.n uBsJoÁE B rueu {Bzsgpl
ze zg,ll?zalra ergítuodsJnsJ uaggl3tullat taÁugturls
-aílet sqgrnlln{ pulru'rultltlod pulru uoIBpoJIg IEIugd
B ueJos pezezs^? Io.Js9u, rlorle rr9zo{ Ste s9 oL,zs,Izv
re(puo8 {oJ9zs9sJ V

\ dik zsidó felkelés (3z-ry5) után Hadrianus lerombolta
"*
I us katonai tábort létesített,
_\ pompeii L. Caecilius Jucundus
,lzaríumábóI, házi szentólyéből
raló dombormű hűen érzékeltcti,
nill,en volt a várost i. sz. 6z,ben
súitó foldrengés hatása, mielótt a
\-ezúv 79. évi kitörése teljesen el-
pusztitotta.
Traianus két daciai hadjáratának
eredményeként Dacia i. sz. lo7-
'cen római provincia lett, Ezen a
Traianus oszlopáról való dom-
h.,rművön a DecebállaI vivort vég-
s.i csata egyik részlete látható; a
csata után a dák király öngyilkos-
ságot követett el. Az egyik nemré-
g:ben közzétert felirat Tiberius
claudius római katona hőstettét
örökiti meg: ó volt az, aki Decebal
ii;ét elvitte Traianusnak.
ben és 86-ban két nagyobb vereséget is elszenvedett,
később azonban a Tapaenál vívott ütközetben (88-ban)
sikerrel járt, és ezzel egyengetíe az utat Traianus elŐtt,
akinek háborúi azután Dacía bekebelezését eredmé-
nyezték. A feltételek között, amelyekben Domitianus
megegyezett Decebal dák királlyal, szerepelt az is, hogy
római műszaki szakembereket küldenek a dákoknak. Ez
a ,,külföldi segélyprogramok" egyik korai példája, a
módszert később mások is gyakran alkalmazták azzal a
céllal, hogy fokozzák befolyásukat a kevésbéfejlett, de
korábban független népek körében.
Dacia birtokbavételét akár a birodalom északi határá_
nak egészérekiterjedő stratégia keretébe tafioző védel-
mi hadműveletnek is tekinthetnénk, de nem hagyható
figyelmen kívül, hogy Traianus lot-roz. és ro6. évi há-
borúit a terjeszkedési politika szellemében leplezetlenül
a római közvélemény elé tárták. Traianus oszlopának
r észletgazdag domborművei megörökítik a hadj árato-
kat, kitérve a hadsereg életének szinte valamennyi moz-
zanatáta. Az oszlopra és Traianus Forumának - ahol
elhelyezték - felépítésére fordított összegek jórészt a le-
győzött dák kiráIy kincstárából származtak. Traianus
másik hadi vállalkozása, Parthiának egyértelműen a be-
kebelezés szándékával történő megtámadása viszont
már végképpnem magyarázhatő semmi mással, mint
erőszakos úton végrehajtott területszerzéssel, amire a
császártaz a vágy ösztönözte, hogy Nagy Sándor nyom-
dokaiba léphessen. A rr5-ben megindított vállalkozás
Traianus megbetegedése és kilikiai halála miatt kudar-
cot vallott, az uralkodó a meghódított területeken inga-
tag állapotokat, Júdeában, Egyiptomban és Kürénaiká-
ban felkeléseket hagyott maga után, az Dtőbbíakat az-
után Hadrianusnak kellett elnyomnia. Hadrianus le-
mondott Parthia meghódításáról, ha ugyan ezt már
lrŰvelr Bs Hanar-.nres BIRoDALot!í
Traianus meg nem tette. A Bar-Kochba vezette máso-
Jeruzsálemet, helyén Aelia Capitolina néven legionári-
Hadrianus egyénisége erősen különbözött elódjéétől.
Traianus egyszerű, egyenes jellemű katona volt, Had-
rianus viszont nyughatatlan, gondolkodó természet.
Mélységesen szerette a görög kultúrát. Huszonegy esz-
tendeig tartó uralkodása alatt szüntelenül utazott, a bi-
rodalom egész területén mindenütt meglátogatta csapa-
tait (az egyik felirat megőrizte a numidiai Lambaesisben
állomásozó katonáihoz intézett beszédénekszövegét,
amelyet akkor mondott el, amikor szemlét tartott felet-
tük és végignéztehadgyakorlatukat). De felkereste a
kulturális központokat, közöttük Athént és Alexandriát
is. Ízlésbeli sokoldalúságát jól tükrözi két leghíresebb
létesítménye:a Tiburban (Tivoli) épült császári palota,
amelyen felismerhető a világ különböző helyein tett uta-
zásainak hatása, és a hadrianusi fal, ez utóbbi szilárd
katonai határvonalként szolgált a Római Birodalom leg-
északibb és legtávolabbi vidékén, Britanniában.
Antoninus Pius viszont, Traianusszal és Hadrianusz-
szal ellentétben, uralkodása alatt soha nem hagyta el Itá-
liát; szerény udvartartása és erényes családja körében
békésen élt Rómában, és a birodalom kormányzásának
szentelte magát. E tekintetben is különbözött Hadria-
nustólJ aki feleségét, Sabinát elhanyagolta és boldogta-
lanná tette, miközben közismert volt kapcsolata az iflű
Antinousszal; még egy egyiptomi várost is elnevezett
tőla azt követően, hogy kedvencét véletlen baleset érte:
belefulladt a Nílusba. pius életénekutolsó éveiben uno-
kaöccsével, Annius Verusszal (Marcus Aurelius) együtt
uralkodott, miután örökbe fogadta. r6I,ben békésen ei-
hunyt. Marcus t69-ig az örökbefogadás révéntestvéré-
vé lett L. Verusszal közösen ült a trónon, ekkor Verus,
akivel épp visszatérőben voltak Germaniából - miután
eIőzőIeg sikeres hadjáratot vezettek Parthiában -; ffi€g-
halrt. t77-tőI r8o-ig Marcus fiával, Commodusszal osz-
tozotí a trónon. IJralkodása ideién kiéleződtek és nagy
erővel törtek felszínre azok a feszültségek, amelyek a
Római Birodalomban apránként gyülemlettek fel, és vé-
gül megváltozíatták a kormányzat egész struktúrál'át.
Marcus, a sztoikus filozófus, akit valamennyi római csá-
szár közül mind az ókorban, mind a legújabb időkben a
legjobban csodáltak, görög nyelven írt Elmélkedései-
ben - minden formai műgond nélkül - rögzítette legsze-
mélyesebb gondolatait, úgy, ahogyan felötlöttek benne
(művének eredeti címe egyszerűen így hangzott: ,,Ön-
magához"). Nem törekedett a császári méltóság elnye-
résére,és nem élvezte a vele járó hatalmat, de filozófiai
meggondolásokból feltétlenül kötelességének étezte,
hogy a rangjával együtt járó teendőket ellássa, és úgy
vélte, ha már erre szemelték ki, latba kell vetnie minden
erkölcsi és szellemi képességét.Elmélkedéseit Rőma
északi ellenségei, a quadok és a markomannok ellen ví-
vott háborúi idején írta. E harcok több éven át szüksé-
gessé tették személyes jelenlétét'ahadszintéren. Hadjá-
ratainak történetét - akárcsak Traianuséit - Rómában
oszlop örökíti meg. Az ábrázolás stílusa nyersebb, de
bizonyos vonatkozásban lendületesebb, mint a Traia-
nus oszlopán látható dombormúveké,és nem kevésbé
erőteljes. Ezek a háborúk nem a birodalom területi gya-
rapítását szolgálták, hanem a dunai határokra nehezedő,
fokozódó nyomással szembeni védelmet. A hadviselés-
nek ez a fajtája a római hadtörténelem következó évszá-
zadaiban állandó szerephez j utott.
Marcus rSo-ban halt meg, Vindobonában (Bécs), az
103
 ,0I
,Ized9{Ie( lodBN B sBIIÁu
9^9I u9í qq9r - eÍgJ?ujrg Blodn{ s8uJIBl
(qruoE -Eq ,]9rBJII3J sgIJ_B{ryap llep3Ja
-3le] B 'BsgllruosBq 1loq39 zB V
(I9^939SSB3
-IaJ selal?{ol r9I{é] Bddu8v BlíBJ i9lÁ3Bq3aru lagaIIgí
-BIII lJ9III I9rgIpBd € ]IzeÁ8a8aul 'rlnd9 u9íspt snuBIJpBH uaqglü
uesoruod- l[nd9 sI 3I{BI8^ ]19Ia ?sel -9u ..JÁI?}uJZs uJlsJ séZss9 ZV"
-n)BI€I>l )3J3Zsp9Iü IJBdI DéI(3J B ,8aur tt1>1o:o
luoeqluBd í+ z3 eÁu
IruB
(qqoÁ8€u8al E -gru]sá] rlnzsá{ o§l,r tutue.1
'Jel9ru §' }ulul Tn,ro>1
,(rlep1o ,39r e psu1)
1esselo>11enu
IJoi-BpIuBzsBzS o1oze:qe und
-qBs ,J z? lerüIB>IIe pe BJsBlTJuos
-Bqazsso se{apJfl ,uaqzoi S3lIo]
-gpl IJ9zS9sJ e 81íBJ glEq]9l snüB
-IJp8H,{grI_BuzsBqIaJ Ioq(n ueqp?z
-gzs ,l e Zeq9^}IepEIp ul]uBlsuo)
lBep: (qpuol) }rüJoqurop r,l)BIB
Jo>I 9IoZ9Jq9 ]o]3zsBpB^uB{púA
,eqZ!^
]p8IInJ Do - eq >InílBlntü !r2l
t9>pÁ3a 1autese1 oze Jqg rlgz\eepl
solü€Zs - snoulluv'3sa^p3l l§I
(>Iello^
Ia^nü 4asaÁ3al luglqaÁ8e
19ruoldtÁ8g Ie)9I1ü§ snuEIJpBH
,BIBIoserü s91o11e ttazs9rld9 sor
-9íBs '9II9 ueqsoJB^ tuoldtÁ8a r;.,t
-ou souozB zB '9reqre1 ,.sndouu3"
e n,Lqqof, ,ozaptlellntrr B s3llnuou
-gI{ '}l9{J3rS3Iü s9lBIiZsso ZV ,}I9p
-osJ8áu üeJos ÉsezBln JazsBsJ
erslaÁleure '1e19IIue!LuI B >loz3 9l
{8rlo^ IBss9]Bq Á8eu ueqrczse>lezs
9zoquoIni ieu9s9rldg,.. Í9r IreZs9r
-ld9 rlBÁ3BI{ InZSB^BJ" ]ulJazs elTI
-un3 ,g']JE J9qlouoplud opoloso
-dr1 u9ze1 >1asc zoqs9uÁ8g ,(:nq
-IJ) u8qJIo^IJ BíBIII^ snuBupBH
,InJo] ozI ,Zs ,I
'eJqozs
-11eur .Áu9lr9ul .ruzs9sJ snuelJpeH
.,__l.;;:"11l:; "
.i].i]ili:il] r:,] .]:..
l :,
:i],]i}.jirn .. |' ,;i:.'
.:]:;]._. ijji: ]!.,l: : :ll
]|..,],::: :.,
Wo.Ivoodla SVW-IVJVH sa J-IEI^nW

commodus uralkodásának utolsó
hónapiában kibocsátott emlék-
érem; a császár Hercules orosz-
lánbőr fejdíszétviseli. A medalion
hátoldalán (ennek képétnem kö-
áljük) Hercules látható, Com-
modus arcvonásaival, felirata:
.,t{ERcuLI RoMANo'' - ,,a római
Herculesnek !".
Részlet Marcus Aurelius oszlopá-
ról; barbár foglyot ábrázol abban
a pillanatban. amikor egy római
katona megadja neki a kegyelem-
döfést. Arcát eltorzítia a haláltusa,
kitárt jobb karia kétségbeesett kö-
nyörgést feiez ki.
MŰVELT ES HATALMAS BIRODALO^I
említett háborúk irányítása közben. Fiát és utódát,
Commodust sok bírálat éríeazért, mert sietve megegye-
zett a barbárokkal, és visszatért Rómába, ahol szíveseb-
ben tartózkodott, mint a hadjáratok vezérekénta határ-
vidéken. Az uralkodásáról készült beszámolók jórészt a
fővárosban folytatott tevékenységévelfoglalkoznak, fő-
ként az ellene szőtt összeesküvésekkel és azok erószakos
elfojtásával, pazarló bókezúségével(rengeteget költött a
különféle állami ünnepségek és cirkuszi játékok rende-
zésére,ezekért maga is rajongott), az éhséglázadásokkal
(miattuk kénytelen volt feláldozni kegyencét, Cleandert
- görög nevén Kleandroszt -, a felszabaditott rabszol-
gát), valamint vallási elképzeiéseivel (Herculest tekin-
tette istenének, és idővel önmagát az istennel azonosí-
toíta, az általa veretett pénzérmekenés mellszobrain
oroszlánbőrbe öltözötten, buzogányt tartva ábrázol-
ták, olyan viseletben és tartásban, mint Herculest volt
szokás).
Commodus I92-ben, az űjév elóestéjén összeeskü-
vésnek esett áldozatul. Utóda, P. Helvius Pertinax ka-
tonatiszt volt, Marcus Aurelius háborúiban szolgált,
és lovagi rangból gyorsan felemelkedett a consulságig
( r 7 5-ben). Pertinax elmulasztotta megi utalmazni támo-
gatóit segítségükért,ezzel é3 szigorú elvei miatt sok el-
lenséget szerzett magának. Még három hónapig sem
volt hatalmon) amikor a praetoriánus gárda meggyilkol-
ta. Didius Julianus követte a császári trónonJ aki koráb-
ban tekintélyes senator volt, nagyapja Hadrianus korá-
nak jeles jogtudósa. A praetoriánusokat azzal nyefte tett ki. Severus halálos ágyán állítólag azt tanácsolta Ca-
meg, hogy fejenként huszonötezer sestertiusra emelte racallának, hogy törekedjék egyetértésre testvérével,
fizetésüket. A Pannoniában áIlomásozó csapatok azon- fejlessze a hadsereget, és semmi mássaI ne törődjön. Az
ban váratlanul parancsnokukat, Septimius Severust ki- első tanácsot Caracalla nem fogadta meg, és zI2-ben
áltották ki császárrá. severus erőltetett menetben Itáliá- megölte az ííjűGetát. Ami a második tanácsot illeti, a
ba vonult, legyózte Julianust, majd a 69-7o. évi polgár- hadsereg léts záma a S everus-dinasztia császárainak ide-
háborúra emlékeztetó küzdelemben diadalmaskodott ién megnőtt, jobban megfizették a katonákat, bizonyos
vetélytársai felett: r94-ben csatában megverte Pescen- kiváltságokat is kaptak, például jogot nyertek arra, hogy
nius Nigert, a szíriai hadsereg parancsnokát, I96-ban szolgálati idejük alatt törvényes házasságot köthesse-
Lugdunum (Lyon) közelében a Britanniában császárrá nek. A kedvezmények ellenére nem világos, vajon a Se-
kiáltott Clodius Albinusra mért vereséget. Már Niger verusok csakugyan rászolgáltak-e arra a tiszteletre,
legyőzése után hadjáratot indított Parthia ellen, részben amellyel a Római Birodalom ,,militarizálásáért" övezték
azzala céllal, hogy sikeres külföldi hódításával elterelje őket. E folyamat előidézóje inkább az északi határokra
a közfigyelmet a polgárháborúról. Albinus felett aratott nehezedő állandó nyomás volt, ami érthető módon egy-
győzelme után ismét visszatért Keletre, hogy megszilár- re fontosabbá tette a hadsereget, és parancsnokaitól
dítsa hódításait. Parthia elleni háborúinak eredménye- olyan szakmai ismereteket követelt, amilyeneket az r.
ként bekebelezte Eszak-Mezopotámiát, és a Római Bi- évszázadban és a z. század elején még nem vártak el.
rodalom határát a Tigrisig tolta elóre, de a távolabb, Macrinus császársága csak rövid közjáték volt (zr7-
délen fekvó karavánvárost, Hatrát nem sikerült elfog- zr8), utána egy I(eleten szőtt összeesküvés Septimius
1alnia. Severus feleségének, Julia Domnának szíriai rokonai kö-
Septimius Severus fiainak, Caracallának és Getának zül állított jelöltet a császári trónra: Varius Avitus Bas-
olyan hivatalos neveket adott, amelyek az Antoninus- sianust, ismertebb nevén Elagabalust, Emesza (Homsz)
dinasztiával való folyamatosságra utaltak, korai kibo- város ősi helyi istene, Elagabal templomának gyermek-
csátású pénzein ó maga ,,az istenné lett Marcus Pius" papiát, Rövid, dezűrzavaros uralkodása alatt a legemlé-
fiaként jelenik meg. Uralkodását bókezú építkezési kezetesebb esemény az Emesza istenét megtestesítő,
programjai és azokaz állami költekezések tették híressé, kúp alakú fekete kó Rómába szállítása volt. Ennek emlé-
amelyeket íóként szülővárosára, a tripolianiai Leptis kezetét őrzik az Elagabalus uralkodása idején kibocsá-
Magnára forditott. Hadjáratokat vezetett Britanniába, tott pénzérmék.A császár - a beszámolók szerint - gya-
és zr r-ben ott is halt meg, kínzó betegség után. Utóda, logosan haladt a követ szállító szekér előtt, hódolata ki-
Caracalla (M. Aurelius Antoninus) a rajnai és dunai ha- fejezésekénthátrafelé lépkedve, Némelyik ókori forrás
tároknál folytatott hadjáratokat, látogatást tett Ale- Elagabalus uralkodásáról szóló, még szenzációsabb tör-
xandriában, mielőtt 2l6-ban elinduit a Parthia elleni téneteit fenntartással kell fogadnunk, aminthogy nem
háborúba. A következő esztendőben a szíriai carrhae hiteles az az idealizált kép sem, amelyet Alexander Se-
(Harran) mellett meggyilkolták, mégpedig saját praeto- verusról, Elagabalus zzz-ben bekövetkezett meggyilko-
riánus prefektusa, Macrinus kedvéért. lása után trónra lépó utódáról rajzoltak. Alexander
A belpolitikát illetően Septimius Severusról és fiáról ugyancsak Keletről szátmazotí, ugyanabból a család-
az ókori források nem sok elismeréssel szólnak. Némi ból, mint elődje. Gyengekezű császár volt, anyja, Julia
túlzással, de nem minden alap nélkül azt állítják, hogy Mammaea irányította. Uralkodása jól indult, de hama-
nagyszámú senatort és lovagi rangú személyt végezte- rosan - alig több mint egy év elteltével - azt követően,
105

#;;-*};
\
-,,r"r='*iffi
'/
k=...*.--
,l91Bqr9l uoIBpIo ,€lI
IgTJuI^oJd {€u_B)IBzsgpl 8IqJ
-JaJlel B s3 to)-snJ3^es V ,lu9{
-aÁu?Luza)13^o] sglzsoleJ DolíBg
-a.r39,1uaq94spr9 as9r1,{uuol6aru
s9 asgtls;rrazsÁBe s9]u3ze3rzo1
rrgu8atrr uasa8aíu91 uvqpezgzs, t
e sa ,z B luozsl^ erugzs >1gtcutlord
B í lpeJBru uaqÁu?^J9 u9zB ap 19q
-93?sgrua13í DárIzsa^ uasolezoioJ
ueÁ3n uuqre1:o4uÁ3 u 1or9r39squo1
-n>I solulp^Iq luozg] lgloul^oJd
..ugzsgsJ" B s3..IJolBues" V
,1uusollut tlnÁuoz
-Iq IIJau 23 3p (€JsBlnuloÁugla 93
-3sgluáIe( qqasDI lInJá{ los sI IIBq
-9Iu9leJnEW,llo^ Blluglodozew
u9ln 9oI ,zs ,t Áu9uraz:azs qqe(9
9II9III eJser}Fua,(lads1;9r rl9zo>1
uoppTo ,ll,r e psgl) IupB rlalIa{ I3J
u9ruuÁ1o3 pezezs,t e 1aÁlarue 'etc
-uT^oJd qqoÁ8eu uapsÁ8a zu 11o-,r
,1II9
Z3 JJauJIIá >I3uug l18IB es9zJ9
-u3II3 {8IBIu9J B sI >IgpI^ glruall3
rlle8nÁu s9 aJl3l3) elg] B ilelu s9
'33uJ igluo^ 1alglalalequrolaÁ8g
]oÁuozsI^ Il€zJoquop B lI€J9lEq
Ia^üI'ilzs]gl >iouua.tlnuu'uelal
,BIgJ
-pg^ eJIÁuuB llo^ IüJu €IJBo
l]opuorüal uglnze ap'ue.{8n llo.r
-9s}{8euJ ugíepr 4auue snlsnBny
rnIIB 1DII9u s9lnuJo,tugla lqq9^ol
§u9r.ior eqgdg:na-d3zo> B i9]re1
aqqapuo:8a1 graq§I e r9Jgreq {ei
-9pI^ I)BZS9 z8 '(i9rzalaro{ 3J9s91
-ázg pazlr rTg)iBI jauÁlarue 'ratalr;r
-el }IoJ9leq I€lI9 leJugs snu?TBJJ
'Iuozo{ ?u{Bd e s9 eunq e) ..rsal
-BuInJJo u8V" zB )9u3^ €q)oulq
)losnl^€Id € Á8oq'FzzV ,r?s9peí
-:atr1 qqoÁ3uu8a1 au9le uaq93a.{u
-9I lrrolBpoJlg IBrü9u 3 Jo]os9zaí
-aJaq >I?u]9Joq9q I8IJBp snueIaJJ
3r-9orzs ,I I€J9l€q
s9 IgIJul^oJd ruoIapoJIq
Á8e,t e.rÁulu4
(errpuuxely
Fgplgd ueÁlttuu 'ueq9s9p3
-oploq >IosoJ9^9pe{sara1 ÁEeu ueÁ1o ze l1o.t 9E9s9rusla(
,e(dep
ozorelrqEetu ueÁEn EgsÁue>Ig^ar il,qepe>Is3Je>I V
ze t|o^ s9lo^}ruplof e Eel9ryn4 uleu{Bsc >1eu969s3up
(}u9rq
-zeE uroleportg reruog e 1gqleÉIppo zB lulluv
,{9rpzel
.,tu9>14oE9zsro rrelíaJ u98usÁE" - s,l19 1oss9zeía;
-I{ letu - Á8oq 'e.rguelle {BuuB Je u9 lepuolulzs se8eur
eíg.rglp>l r8eÁue 1grcut.tord reunp e s9 BIuBtIJJec 'BIIIB9
(IezseJ sglu tuolupoJlg
-{€zsg s9 BIuuBlIJg Ingplgd V
,lloznq touzsetl Á191esc puuplÁugre IoqoIJ>IBzuBJl
B B)IüV rsed91 zeqqa ,>IollaluJel u€q9II9rI ueqgEetu
Á8u,t eq >IelzoJozs ueuuol{s9tu }IuIB ]ulut 't1o.t qqol
,tugreÁEa
-9í e8esrÁuueu uuoquE llozoqoq I9q9T JJv zv
EJs9}TIIgzs ouglJgl uo4gíeq B se oJse]zsoulJal E >IIaJezs
-pgtu solgíes e 1el1o,l6ellg ,lBlpo{sopuo3 4euozlq8aru
IJ9zs9s3 uuq9uígu putru íuuqgtcut.lord B pulur IoJ9sg}Br
-tníle 91e.t errucerd sorg,ro.; IBLII9J B {Bu9uoqe6 rc4u;e zy
,eídule ze 7Io^ >IewJo} e ze >1escueÁ6n
1eu9E9slu9l9 l3I9
r89sepzuE rp1_oJleq B '1eugsgz89x.nleJ >IosoJB^ qqesDl
>1aE9ssozo1 tsnp; seÁl9ruplel B uBqBIpIIünN ,ellequgzs
-o4 1eu9íryodxeíe1o treílruzolü s3zs}p s9 (uequopportq
u l1o,r qqoÁ3eu6e1 1rpeuueq u) rgrurureaqrqdure ts9trg
rpd9 u9 (ele p
yzezs, € v' t9B9s3epze3 s9 rgsgzEg;t,rlal BsoJ
-u.l,Á8eu 4rÁEe e>lr.r;y tlnsuocord e'(rueszq-le) snrpsÁa
,ugcerd >InJ9 lle^pa{ e
1s rle13o3 teÁlsq gteza^ ueq
-pBz9zs ,E sg ,z e íeloe,r;1o 9ze4r? I9q9{T{V tlnsuocord
€ s9 IgqBIpItunN V ,{po{s9uur 19r969stÁuuetu lusddo;
íe1o se.roq ltozoqeq - Igq9luedsr11 lu9>19,3 - e Áleue 'ruo1
-uq (seEeu lel9ru ue,t1o) IsBIJo l}oze{lale1 19q4ade;esc
(1euorccelsea
119Jol'lleza^eule ..4auÁ3eqd9resc" zuze
eluow 'rlgpr uaq9paÁ6our9tlel IJo>Io
BIIIod B >Iouuo
e49r{uozrq soÁu9.1r91,4elpodurcÁE Inuolelunzs IgIJ
-ur.lord rrlol€poJlg IBIIIgE e uvqpvzgzs^? r9>I g§Ie zy
8 ,{91Z9u)BDI uesOJ3ZSp9Iu
lIBs9JJoJgJe t8gsepzuBgzarrl >I3>I9pI^J9req u Á8oq'1o.ue
>I€uuE^ 1ure>le}lÁuozlq gltuepJe rlollq lgqgpl zv Igqqe
s9'1o eu9 u9íela pBzgzs,€ e r9s9peílerq qqoÁEeuEe1 uo1
e
,>I9lZ3^3u
-BpoJIg lBtugu V \eu\orunnalsm uo>Io]€JIIeJ
IJo>I-snJe^3S 9s9>I € ra>Ioze '1e,r9sglpe.tzo{ i3rezJo>I Is91
-e7ze?vo>1p lvltzs'4vl7v?zeEt >1orole.rncold tlgzsgsc laÁ1
-euIB (>Igleq191 reruoÁu salndeler Á8eu uo89sl}s prgz9>I
(uoluzsg
qqu1
Gpqzs reru u) sgrr15 s9 89sÁ8eq-zseJnv zB
-o^BJ ,)a}zelgl uleu l]I uBq>IBzsJo4 sgru 4ert89s]lalíeJ
§9 {e}leJglu gIuosBI{ zaqleÁleuu 'IeJ >Ielzepal re>Ias9l
-ndelel s9 lo>Ie^}uJ9zoluo CpezspuaJ]oulq tetugr ueÁ1o
>1olelg8szr.l rulzsÁleq se >I3I3I3^I3J 1391 lpzse>1 u9>19Áu
-Jo>I BupoH-I3 11oS s9 ueiepl^ €JBluEx-Io uosouoln>I
,Ie
'uaÁle8azs rtu8nÁu s9 II9p 89sÁ8eq-zselnv zV ilop
-91ol (8tsrzeo-pussow e) 8ttppttutq unIIo]sB3 B eJgpl
(e.role a}}t.t 6t9uered 8elu.trs
pI^oJ €Jg]BL{ tuolepoJlg e
-eJBIIEZS e uazse8e uole8n.{u 1B>IBIBuI9J u ze 'esepa4zseí
-Jel IBIpTuInu-I9p snJo^es 91I9u eJtueleÁEg uesouoln;
,>I9rI9zIuoIo>I
- r9re3ur3 s9 lgul€saH '(lutqÁest51 teu e)
lsIqIsIN In9pl9d - le>losore,l tetug]odozeru e uaqgpt Á3e
,{ollnJa4
eqEuzsrol9q Trrg8otu 1euontuor; e ueÁ1
Iezzg
({ÉuiosoJt^ IBlugJ o^el uEqEIJIzS
-9tü lo>ple 4eÁleruu
e pol(4Áu 1BIuIB1Io luozsl^ 'le}}oluDlol >Ieuue sI €Jqqg^
-o1 1TIüB sg 't}ozolJel zoq>InlelnJol89sle; elo {9pls9 IulB
'19ue te19 stuuÁ8n etlolzsoJ8eru 'elvusgzs 1osnqued
e getueleí ls9ta8a.{ue; srlurouelod esgl;poqEeru telnrel y
,lpeílel 3r9re3ur3 gqeJ rlailetu cuelÁ8eq JEszpuTzS
-Ieqeszq B uel9p'8rstr8ra e uazse8e uo}ele{ se te tln.r0l
oJI9p IgrgIuaIuJV z3 '19tcut,to.rd ín lL.tou ettuglodozayg
(>InllBI
B snJe^as snturrtde5 uelele)
€]zoI{eJ19I lultüV
,>1erp9,l4aÁu
-9tup9zds1 víe lp1o.s salezseuIJol ]eÁlerue'rroro>1p ts91
V -1e3ozsr1 sulule}Bq'o1nÁuaq azssouI oJ9]olnJor >Iol9qJBq
90I
e p.rr uoÁ1o3 B Ie^Iu lgQmd IBu9J eunq e a}le1 9sso3
-9suolzlq Blcut.tord etceq,ruelul>I3l leqel >IBulIgo ltulep
-e.l,
(1puretu ueperlsglu,t3eu ep (BuIo^
11nÁu9rt u-rgsezoq
-eJlgl >IgIJuI^ord ítr erturulBs se BIuuB(uocJEW E€I9UIIg
Álaruu 'r9l9pugzs snIIaJnV snJJ€W >IBsJJ9{B 'rlslg.tuq
-{oulq B lzg ,1}oI BsBzoqaJlgl ercur,lord lloJgleq IB1I9 B1
-ulnuo,t lor9dl9;,1 e 8ryed uelolo>plezsg s9 uo>1ezs9 'saurr1
91alel8eru >IBuJ9IBI{ uguro;-reÁ8euI IBuI e ueq93eÁu91
uole8nÁu 'gÁIoJ (]Io) BlnIV z€ uolole{ olgleq s9 'esezs1
-eqe>la g ryu989sÁprr>I IBqeJeC vglnze aÁueruzella.to1
>1eÁleure
(eteufezs rcrergípeq snu€I€JJ 7e7nze {9r}31}zs
p.t -9>I9I3 InJoq9q I€IJÉp snuelllruocl ,rllÁ8a 1a>l4eulepeí
-oJ s3 (urd
rcruo; 9Á1o3
le>plle>IeuueÁ8'1aplraEgsole;'u9
e a1 rretldalel }Joqua Jezézezs 1nzo4 4edau 9I9 ugl€plo
(IB)pIguJBl
gsI1B BunC B 'Ie>Ho>Igp E s9 I€{>IouBIoxoJ B
-seq u rred91 e.rleloscde1 tetceruoldtp '.,19sglnuroÁu els;
]aIe>I'' {9letuJezs € €llolll1g3sur 'equazs unJe>I 1uploÁ1
-9.rt4 ,,se39suell3 s9 u3lloJerust Etppu" er9Ingzs >IBIBIu9J
,Iuu]Itu9zs
B so e u9íepr orelq;eur eígueúleqEIseow ]1el3q3l
3J9s9pos9Je lqqe^ol s9 'llel qq§tzseruoÁu erÁ6e es9re8
(zoqgunq e
-aÁue; IBuo}E{ 4ad9u ryqleq e 1oqe 1eslrÁu
-9rrr9 le4e39sÁ6e ruuole1 lInpBqBzsIeJ uo;gleq teu(ur
u Á6oq'erre l1rÁu pgru Ie^Iu'eseleEzolu qqesetule8nl se
ss9zaÁleqle qqeso8gsepze8 >1o1edesc € 1I9^ 9^91eI{eI uo>I
,sq D9p9z3í3J u9íala pezgzs ,z e 1lo7e!
-Bz§9 uopgtu ÁII
-Á1o; snuetlrtuoq s9 Ie nepzo>I snuetsedsar1 ]eÁlsrue 'e1
-1rrlod e zg ,]9uel}p9.re3etu
sa 49rplEo31e l9s9laEozst1
9p9le{9oq lolnJel ]Jetusl íJe^eIJ salDluncaq tl8v 'tlloz
(sr
-o>I Buncl e s9 euíe11-9slad B IotI€ ueqgruetuJec lns
-eÁugrr,ra elrtrlod tlol(eqer89,r uesopuoE s9 rlopuo8rg 19f
,>1er6o3 eqser;d9rq nJezs^Jol
I9q9íI9J s€ 9l}sorzlq >Ieugs
-9lel}9{0zsso IBuolDI >I9pI^ I119Zo{ zso194na zB s9 iosoJ
-9^ IBIJ}zs->I€ zsa ze' e l tusled €qq9^or'ueqgqgpedde;1
>Iouer}se}9l re89sr9Áleq eJgIIlIop9^ 4aÁleqglept g.ta1
(eJglel9^Eq>Ioulq >IoloInJ
19u9seÁ1o1 9sI3J zse}94na zB
-el IBIJ]zs qqeí4 rpra>1 ro§ uegle^o>I l9sgtuoÁule s9Io>IIoJ
,zs ,t)
oplsz lu€qqorr4 ue(epr snllJ B p(eu '(ueq-99 1u,l
-9IqrJBcI rr9r91 rÁu9uzeÁEa ore51 ÁEoq'lu9lrol tlele >1os
-nI^€Id V
,{9uelzsol(eJ qgg.tor ueseEeÁug1 u9íept es9po1
-I€Jn snuBI€JJ s9 >Iosnl^Blg u r9(9t69reJls llulopg^ LuoI
(>IBus9]TII9
-epoJlq e - lze eíleíury'eíllruoug qqoíla;8e1
€ ]uelle puouJ uJ3u ttue s9 'l1orr
glEtIsB^Io IBusn}Ic€J
a^lul SnIpnBI3 ItuB - e^}ul>Ielle Igl9sglorBsc zoquol
,€J
-BpoJIg B se lores9}lpgq8etu eruuelr.rg s9 BIuBloJn€W
-9sntsn8ny uleu s3'soÁu9,1.r9 sJ9Jo] rgíes snrtcea qqe4
-uI zepullu lulJezs ]9I9J}q saÁ8e '>1gítelra, ueqqor r939s
g ,(esgrlp.lo; uB^]sI >19szrog
-9119rÁleq sgrlde1198aru ',6
,
,saleuuy) ,1rpoloscdal eqE9sÁ8o ueputtu'puqoíeq
'r ..,
e '1oÁugruotlet e '19tEe1 e ílewlepoltq B InJo>I >Ilzsa^
(snuueoo ze"," íeq9rode119 39s
4orueÁ1o; r1o,t9r Á8e.t
(Jo>IBIgIEq
-selelg{o} B l1o1níle 6eplezsgpaq'ueq-tlzs,I
J9zsgsJ e ryru uoIBpoJIg IBIu9H e '19l1opuoE Á3l lqt
-9pos3 snlsn8ny Á8oq 'Bu} 1zB u9 íala pezvzs,z B snlIJBJ
sgpa4zse [.ret 139sepze3 s9 leuolex
'19]epZe>I
í]1o.1
31}e^ BTBzslo1 ín tualauall9l IBuIoJ e ale.l lzsll€uo]
-€] snuIuIIxB1,1g ,ueEgslu.t teuolc>l íuoIBpoJIq € luuol 9JJ|
t1o,r uelerd91 usgLrezsÁ8e J3puBxaIV Á6oq 'q BDorI9^
,3 :I>I >IB1lo1
z€ lsg^n>Iseezsso zV ,lsnuIuIIxBW snqn|
-I9I>I lJ9zsusc ín s9 '19tloEeur - npÁ8e p,teíÁue - IBuolE{
(zurelag) uequJnJ€Ilun8o1ag ugrnze uag-S€z,]eíüIepez§
-ea qqgre8eÁue; 69tu 'lpetu_el IBuJ9rBq reuíer e eslJJgq
-1e Á8oq'tulnpro;uzssl^ llo^ ualelÁue>1 ep 'l1nput ellel
,rropgrerÁ1o;
-9ípet{ IuoIIo BIqilBd ueq-r€z JepuBxeIV
Clenezlnz re4rrlod B uo]I{'19snl>1e3ard
[,.t{I9u leunzs se
>IosnuglJoleeld e'lsgpnlEoí e'lsnuutdl1 49r1o3eur,,ffioq
Wo,IVcIodIs SVWTVJVH sg J-Ta,\oW

Emesza (Homsz) városának nap_
istenét Elagabalus egyik pénzér-
mén négylovas diadalszekéren ha-
ladó tűznek ábrázolták. Elagaba-
lus maga is e kultusz papja volt
gl,ermekkorában, majd amikor
császár lett, Rómában is megho-
nosította az isten tiszteletét,
).-.-
>r,aW000
Dura-Europosz, és fontos szerepet iátszott a tripolita-
niai Leptis Magna életében,de a birodalom egészének
jólétét illetően nem versenyezhetett a m ezőgazdasággal.
A birodalom iparának és kereskedelmének túlnyomó ré-
sze mindenképpen helyi iellegű volt (a s zárazfőIdi száIlí-
tás magas költségei már önmagukban is elegendő okot
adtak erre), kereskedelmi tevékenységet még a városok-
ban is többnyire a földbirtokosok és megbízottaik foly-
tattak. Az ipar pedig, habár jelentősebb, mint korábban
feltételezték,és birodalomszerte egyért eImően hozzájá-
rult a városi életforma és anyagi kultúra kialakulásához,
nem fejlődött ki olyan mértékben, hogy nagyüzemi ter-
melés kialakulhasson.
A Római Birodalomban tehát a városok felvirágzása
egyértelműen a mezőgazdasági dolgozók által megter-
melt javakra épült, róluk azonban a fennmaradt források
aránylag kevés ismeretet szolgáltatnak . Amezőgazdasá-
gi munkából élők társadalmi helyzete igen eltérő volt,
sokan közülük helybeli vagy távol élő földbirtokosok,
illetve a császári földek bérlőiként gazdálkodtak. Csá-
szári birtokok a birodalom különböző rószeiben minde-
nütt voltak, az uralkodók igen terjedelmes földtulaido-
nukhoz adományok, elkobzás yagy avégrendelet nélkül
elhunytaktól való öröklés révénjutottak. A birtokuktól
MŰVELT ES HATALMAS BIRODALO^.Í
távol lakó földtulajdonosok gazdaságainak kezelését
megbízottaik végezték,a c§ászári tulajdonban lévő föl-
deket procuratorok (felügyelók, intézők) kezelték. Zsar-
nokoskodásukról Eszak-Afrika egyes vidékein törtóne-
tesen azokból a feliratokból értesülünk, amelyek elbe-
szélik, miképpen sikerült a császár földbérlóinek, a colo-
zz;soknak védelmet nyerniük velük szemben,
A mezőgazdasági termeléssel szerzett j övedelem mér-
téke erősen váItoző volt, kivételesen akadtak olyan föld-
birtokosok, akik roppant vagyonfa tettek szert, közéjük
tartozott például az athéni Herodes Atticus. IJgyanak-
kor sok földesúr - főként a kisebb városokban - alig érte
el a helyi tanács, a curia tagságára jogosító censust.. a
viszonylag alacsony, százezer sestertiusra rúgó jövedel-
met. Létezett továbbá e státusnál és az ennek megfelelő
anyagi helyzetnél alacsonyabb szinten élő réteg: a biro-
dalom nagy részében időnként meglehetősen tehetős
gazdálkodókból és kisbirtokosokból álló, saját földiét
művelő, terményeit a helyi piacon értékesítőszabad pa-
rasztság.
A birodalom nyugati provinciáinak az időszámítá-
sunk szerinti első két évszázadban végbement gazdasági
fejlódése kifejezésre jutott abban is, hogy a kor legjelen-
tősebb latin írói erről a vidékről származtak. A két Sene-
107

,1lopo{zsÉIII9l BJí8uo^
llJl,Is9J33oIu uBpJ9IIzs uoIBpIo }?{
-pu[u 'Ir]r s9 uáuul uo)9ÁIoJ ? Ial
-)aÁu9lürlp9Ja-BunC B s? -BuÍBd
E rguJsl (uJelap3^JBrBq B s9 ({9l
_pBIaJ larolnral t],e^ Bqioulq B uBq
-Jo]J9zs9sc 9s9) V ,}rollsolzlq l33
-9sgroqáI qq9z3^pa{ Zaqs9p9IÍaJ
IBuolBl B - gl?I{sB^IoáI 19Í u9lulzs
<u8q.tugJl
IgJd9iJ9r e zB lultus - s?
IlB8nÁu-lalai e^gleqal ua} lo3
-€sÁuo)38zoru qqoÁ8Bu JgrBq íB
ZV ,lB{gIJIzod lloreJgl3 IJo{-Snu
-ruoluv zB 3lJ9I3 áIIü3 'Igrgunc B
S9
I919uÍBu B BI?uo^ {opgJá Ilu3III
JglBq B s9 saaq e aJg|a ]ropglor
ru9]ruJ (Ir3rI3)9ZJ? 19Í d9iJ9r V
3I9í3pI {osnuluoruv
z" I9r9JorI snuBIs€ds3^
s
aulq,lelleP- r-,:"Tu€ruJe8 V
-IBpBsJ9r qqoseíTorgJo zB BJJo>pIo - (,rys y7'77ntapaqa1
,a s
3 qo1o1s o QV) l9íE sgloscgqrol8alu lIOpuoJIo ueseÁue4
-uo IBrI9 )o>IouIBlB^Iq IBIü9J B 8esseluerg :llouet tÁu9Et
sI IBd luezs e-rÁlaue 'ze pepl9d Á6; - 1oE9srI9^pI 9J
-9! rrnÁ6e uuqqgro1 pE8o(.tgElod y ,lgurgzs 4eurc;931od
greqzele]o{ 3JselezgopE IIIoIBpoJIq e euotlrodezs uop
-gul ÁIT €IIBo€JB3 :>IB1Io^ re1o tÁ8nzued (1eueu9raÁEa
sI >Ig]B]n{ rctu e 1e44nÁu9ue19.t) lulJozs 1esr9uo1 e ílor
-BInpJoJ 9}u9p }}e]uelaí ureu ueqleloJ3lü 3J3ueII3 >I3uua
Áu9ugt í9 zy ,rpe4e st e8lozsqer rlor}peqezsleJ sotllezs
{luozoi Á6oq (1unreql3lze>I1e^o>I e.rre ((ugtuoÁu esn1
-nlll soIBlB^Iqellecelu3) 4elledarezs ue^eu snIIoJnV ,W
uBq>Ioumlueun>Iop B e^pzo>I lg}re >IDIB '19q9ru9zs suEeu
>1euleÁl9urezs p iBu>IozV ,euet 9u9Elod rcrugr l9í9{EI
p€qezs tÁuueurelu,t uoIBpoJIq B DuDxuoluv o!.1nu]suoc
e 'e,(u9tulo41e í^e ,zIz ,zs ,I BIIBoBJe3 ,uqruezs8gsulrtr
]uotu lüou ueprpÁ8e s9 rÁu9le qqasouoln>I }loluelaí ueu
.r9u es9reÁule BJ9Jo>I >IosnJe^es e ÁEoq'elzeÁueurpara
lze íufe (4sllnsezsar tugreÁEe 4e39ssozo1 s9 1eu9Á3a
uegqa'lo6oí.tgElod IBIII9J E >I9]}alzse(Jel11 ueqqo(puttu
uesoleruuÁ1o; ueqvpazazs^9 19{ gslo 8gsrgzsgsc y
.1a,l1eÁu utle1
B {grlgzsaq uoleuo^ulzs se8etu ue8r - EEIglTIIg - 11o BI{
(4e
-ou ']snrlr8re1 >Iguolusl Á8oq ír{uoaq 1ed9l4rczotu
80I
glpeleíEeur lglpgzída Áuuq9u §Ieuay zu sq a:uu,qzugd
rcurg; Á3e ugdnsc I9q9IuuBlIJg ,39srle,tr;-ur IIuIBpoJI
zB I)t EuIo^ IF{BIe ureu ueqqe69J J9lu ueqercur,tord e
uq (euue1 ualraraqlazd9{Io ItuB 'letulepo.rrq e 8eru e}zo1
-?pu9[v Ie^BJos zs93e 194 9I9^I>I eJJozsiBa ueqpvzezs
,i e ugtn esgteElleq
1zssoq pBzezs^7Ilu.ol9LI 9§I3 zB BIIIB9
-1eEnÁ51 se -dazo;,1 ,]BqIBsJ uuquozu lazsl9l y ,}9 ugp
-uo}zse zezsíqqa^ol uleu)Bsc 39ur eq9zÁ8e(.t9u e t4uas
IaJ l]ozo>I}BJI Iuas IoqBIuuElIJg so 'l9r; iletust llope tueu
eluouu€d ettgle ']1o.t e>lodsnd (nerra4 ueqqe;o>1 '(nl4)
ol^olood llueuJ B^BJCI u u9íele pezvzs,i u snuetro}ctn
,19q9S9qr.re; 8tped snuetilnrJal ozgtl^llq Áuelzser
-a1 e ílgqgtuoloJ
IJo>I §nI^BIc B 'IgqsoJnupelztg sntelndy
'Igqgul3 oluoJg 'rr9! 19q941;3y tlnsuocord e '1oqsnt8
-ag oddt11 snluolans gxzír-llala ze : uope 1e8aslaHa1 {os
uesouoln>I B>IIüV ,p39sele3 eue.t lgÁuee1 pglusc 8epze8
o1r,l,
(sn(e;g) I9qIIFI ulnJod Á3e s '11o.1retlle8-19p 3epu
-IzsoIB^ luozsl^ snlIJBJ ,l]e]elnzs uBquInIIJoc (ellolnzs
BTr9]I (q1rl u9d B) teuepedsue.r1 B snIuIId qqe$t ze írc4:
-3eÁEoq (BIoJ >Ig}zelal9rleJ J9q <llozeu].Jzzs 1gqurnumby
IBIT9rI-d9Z9>I u 8el9ulzsgle,r stluuo,nnf 91I9>IBJ}}BZS V
,(rrerepzs (ueqstltqltg
uuqsrr.rnEulu3 lqqgln zu Tqqgle
zu) l1oa tetuedstq u9]ulzs eígle.l+ur uu]}u1louozs e (snu
-etltlurn§ s9 91I9l e (srlerlrelag Creqop.roc snuBJn,T se Ec
WoTVCIoNIs SVW,TVJVH sa J,]aAnW
 lrűvBr-r ÉSHATALMAS BIRoDALoM

mi elkülönülés, az ,,elókelőbb"r ,,tiszteletre méltóbb" zésre álló adatok alapján pontos statisztikai felmérésre
nincs lehetőség, de az biztos, hogy számuk nem volt
(honestiores) és az ,,egyszerúbb"r ,,alacsonyabb rangú"
(humiliores) emberek közötti rangkülönbség részévé csekély, és azt is tudjuk, hogy a Julius-Claudius-dinasz-
váltak. Az előbbiek nagyrészt a birodalmi városok curiá- tia idején a Közép-, illetve Eszak-Itáliából, Dél-Galliá-
lis rétegének tagjaival azonosíthatók, és az ebbe a kate- ból és Hispaniából való senatorok helyére a Flaviusok
góriába tartozók mentesültek bizonyos büntetések, így alatt Afrikából érkezók kerültek. Elsősorban a hatalmas
például az állrami bányákba küldés, a testi fenyítés és a és termékeny területet ellenőrzése alatt tartó város, Cir-
kínvallatás alól (kivéve bizonyos meghatározott esete- ta (Constantine) játszott ebben kiemelkedó szerepet.
ket, például a felségárulást), továbbá az elevenen való Hamarosan a kis-ázsiai görög városok - például Ephe-
elégetéssel vagy a vadállatok elé vetéssel történő kivég- szosz és Pergamon - is színre léptek; ré§zletes kutatások
zés büntetése alól. A két társadalmi csoport megkülön- foglalkoznak a csak kevésséismert pamphyliai város-
böztetésével első ízben Hadrianus korának jogi szöve- ban, Pergében (Porga) élt Plancius családdal. Traianus
geiben találkozhatunk, de nyilvánvaló, hogy a gyakor- az, századelején elrendelte, hogy a senatorok földbirto-
latban erre már előbb is sor került. Míndez azt bizonyít- kainak egyharmada minden esetben Itáliában legyen
ja, hogy a rómaiak a különbözó társadalmi rangú és (arról, vajon a rendeletnek volt-e foganatja, nem tu-
helyzetű embereket nem tekintették azonos értékűnek, dunk). Bizonyáraaggasztotta a provinciákban élő, Itáli-
és ez az elképzelésmélyen gyökerezett benntik. ával kapcsolatot nem tartó senatorok nagy száma, mivel
róluk feltételezhető volt, hogy nem tesznek eleget a ró-
Az uralkodó osztály kibővülése mai senatorokra háruló valamennyi kötelezettségnek.
A Flavius-, Antoninus- és Severus-dinasztiák császá- A birodalom egyes részeinek neve meglepő módon
rainak szátmazásajól mutatia, hogy a politikai kiváltsá- hiányzik a korszakban senatorokat adó provinciákat fel-
gok folyamatos kiterj esztésénekés a gazdaságí élet fe j 1ő- soroló listáról. Senki sincs Eszak- vagy Nyugat-Galliá-
désénekhatására milyen változások következtek be a ró- ból, Germaniából, sem a Duna melléki provinciákból,
mai világ társadalmi viszonyaiban, A Flaviusok szülő- noha nincs okunk arra gondolni, hogy e vidékeken nem
helye Reate (Rieti) volt, ősi sabin terület, eredetileg mu- voltakmeg a senatorok,,kitermelódéséhez" nélkülözhe-
nicipium ; Tacitus azt ir j a Vesp asianusról, hogy az á|tala tetlen gazdasági feltételek. Epp ellenkezőleg: Claudius
bevezetett,,fukarkodás" - szemben elődeinek, a Julius- politikájának ellenzői az t. században úgy látták, hogy a
Claudius-dinasztia tagiainak mértéktelen túlzásaival - galliai előkelőségek, amikor bekerültek a római senato-
az ItáliábóI és a provinciákból jött új emberekre volt rok közé, gazdagságukkal túltettek itáliai vetélytársai-
jellemző. Traianus és Hadrianus hispaniai volt, a Baeti- kon (Tacitus:. Annales ttrz3). Bizonyos esetekben, pél-
cában lévő Italica városából. Antoninus pius az ősi tör- dául Britanniában, pusztán a birodalom központjától
zsi központból, Nemaususból (Nimes), a késóbbi dél- való ftildrajzi távolság volt a nyilvánvaló ok, máshol vi-
galliai coloniábőI származott, dinasztiája - a korán el- szont - elsősorban Galliában - a fennálló társadalmi vi-
hunyt Aelius Caesar és Marcus Aurelius (utóbbi nagy- szonyok, a helyi életforma szabott gátat, illetve jutott ily
apja hispaniai volt) révén- arra példa, miképpen kap- módon kifejezésre: e területen inkább a falusi, vidékies
csolódtak össze egymással a gazdag provinciabeli és a életmód és a fejlett villakultúra volt az uralkodó, és nem
vagyonos itáliai családok, ami az első két évszázadban a Földközi-tenger medencéjére jellemző városias élet-
nem volt ritkaság a nyugati arisztokraták között. Septi- stílus. Dalmáciában a part menti városoknak nem volt
mius Severusszal és családjával tovább bővült a kör: meg a megfeleló, gazdag mezőgazdasági hátterük, amire
maga Severus az ősi pun városból, Leptis Magnából szükség lett volna vagyonos senatori réteg kialakulásá-
való volt; ez a település, hála vezetó családjai bőkezűsé- hoz. A Balkán belsó területei továbbra is szoros függó-
gének, a Római Birodalom fennhatósága alatt igen gyor- ségben álltak az ott ielenlévő római hadsereggel. Panno-
san felvirágzott, polgárainak önérzete megerósÖdött. niából az elsó két évszázadban mindössze egyetlen §ena-
Egyesek azt állították, hogy Septimius Severus családja torról tudunk: a poetovióból való valerius Maximia-
aköztársasági kor végénltáIiából vándorolt ki Afrikába. nusról, aki r84-ben vagy r85-ben nyerte el a senatori
A provinciákból Rómába került több §enator családja rangot é§ a consuli méltóságot, éspedig folyamatos kato-
esetében csakugyan ez volt a helyzet, például Seneca és nai szolgálatának jutalmául, fóként Marcus Aurelius
Lucanus, a költő, sőt talán még Traianus császár család- háborúiban §zerzett érdemeiért.Maximianus esete pre-
ja is így került Afrikába, de bizonyosnak látszik, hogy cedensül szolgált a római yezető o§ztály 3-4. századi
Severus valóban az egyikvezető pun családból szárma- átalakulásához. Nem valószínú, hogy Maximianus akár-
zott, dédnagyapja az l. század végénsenatorként érke- csak egyszer is járt volna Rómában, hogy ott részt ve-
zett Rómába. Severus sziriai katonai szolgálata idején gyen a §enatus ülósein, vagy hogy ellássa a távollétében
ismerkedett meg feleségével, Julia Domnával. Házassá- elnyert consulsággal járó teendőket. Annak a provinci-
ga révénszoros kapcsolatba került és szövetségre lépett ákban élő, nagy létszámú senatori rétegnek volt az eló-
ezzelabefolyásos keleti családdal. A házasság politikai képe, amely a császárkor végérealakult ki, és amelynek
következményeit már ismerjük: Elagabalus és Alexan- tagjai a császár szolgálatában szerezték rangjukat, de a
der Severus szíriai rokoni kapcsolataiknak köszönhet- római senatus politikai és társadalmi életében nem vet-
ték, hogy ielöltként léphettek fel, és végül a császá- tek részt.
ri trónra kerültek. A Duna mellékéról való C, Julius Az uralkodó osztály társadalmi bázisának kibővülése
Maximinus, aki Maximinus Thrax néven vált ismertté, a császárkor elején tehát két körülményból következett:
újabb lépéstjelentett a római politikai élet társadalmi a provinciák fokozódó iólétéből, ari az első két évszá-
bázisának kiszélesedésében.Erről a késóbbiekben még zadban kialakultpax Romandnak volt köszönhetö; más-
lesz szó. részt pedig a császároknak, illetve a birodalomnak tett
A császári dinasztiák szátmazása arról tanúskodik, szolgálatokért kapott jutalmak értékéneknövekedésé-
hogy a Római Birodalom senatorokból és lovagokból ből, ami a közéleti pályafutás felé terelte az embereket,
álló vezető osztályának összetétele megváltozott, foko- és arisztokrata státust iuttatott nekik anélkül, hogy ki-
zódó mértékben provinciális eredetű lett. A rendelke- vették volna részüket a római senatorok hagyományos

109

,o1e.tue.tlldu ualutzs se33nJ
-ezSso T1loZo{ sBpoSBIsoJe^
ú s9 jáleInJ3l 9IeuJJérPJíPIo
,le)lnlqI
zY )IlOquozso{ i3u
-89stÁuuauzl,t Dor}Il9zsepo Ioq
-ia.t8aq ITo^9r B IBII9 ieJozspuáJ
-oÁ1o3 ÁEeu B ÁEB^ '>Iuu)oslzgo
Á8el 1oso.re,r 9^)éJ I+r uolauo^
3 za :11ozo) (Fuo^ g]o)3zsso }á!
-oÁIeq r]89stÁuuarnlepudesc sou
-oze ze) elarqozt so:a]9ut1llru o§z
'9ZI3í lBJBlBq séIá^}u t8esepze8
-gzetü s3J3zspual 3 s9 seposBlsoJ
-el e leloscde1 e 9]ozs3qIIrJzs uJ]
-ázsgl l],ala>l s9 119p sol9req p33er
-elts e'ruzoÁlr,Ls8ueq 11s>1 r939ssor
-uoJ PJllln)IBIlI^ ú uBq)gIJuI^oJd
qqt4ezsg8e1 y ,r939ssotezor1gl
-9IJiunJ r8gsupze8 lraqzaldalle
tqqgtn zu | 8aru e}zoJg]uq ]nsn]els
I3oí lulü'ilB88silopP l],ezs9IüJel
qq9>1ut r9Álaq 1osgIndeI3l TsoJg^
ÁuozsI^ T1loz9)I 5s9^{3J
{osoJ9^ B s9 1o39s1lope
Il3zs9IIJJel € lulul€I3^
'Iá^IáÁu uloI?poJIq
,eJgíoJ ZoÁIáq
lBuo.ro>1 8rp
-ad (Buol3l^) 3íolls3,,(Iatuazs3eul
rualezgÁg € :19rolg ta89sualla 11
-9ru1l3au uaddg lutue 'a^9^InJ
-9i I91I93JoJr rurlazgÁ8 s§ I9]I3J9
-rsar'>19rloz9:q9 lTI9{J3ze^perI s3]
-zgÁ3 lglgJ ilunqle zB :BuIo^ l1np
-JoJ elgígzaiualla ze eqlutru et8
-9Io3pl rlel}Iue ze uadlsue 'gleq
-t91 3u.;o1,rezs-..eIlualueIc" ]laza^
-.uÁ8!t'gzBruJgzs lgq9tuou I39^
pzzezs ,z B uoiund9x ,§uelü!]
-3] )áu9zs9] sa^Jezs 1eI9 zÉlueJe
-Á3a 13iaÁuaJ3 I8uore1 e sg ug8lod
e 'Bil9A Igl>I3Jáqulaj?ZS 3 uJ3u
leIeJ3)Is I]JeI{ e s9p3)ZapIIaJaq
ItüFpesJ91 IBIuoJ B Ie^IuJ'Ii {a}InJ
-3l lnz9{ ioJolauás e 'ueíapl 39s
(uBqJo{J€Zs
-BsJ9tZoi € iesrJ?iB
-BsJ I€Jo) E ieJ3zá^peq IBIIIoJ v
0II
(]BlBZoJ9}Bq B}Zoq8eu ,ueqesepgl(e3 IJo>I
-Ie s3 IB^9SglJ€roq {9LlIJoJ gIeI 9s3>I LIIBII9 IEtu
(IuInpJoJ
-eJ8oIü B es9l+Á3 se Bsc9uBl soJB^ B Jo){€ lue^ -or e s9d91 sglueleí rtue 'ralepza4 Jozspual ((sn{IlBJ>IoJ
,{BlzoÁuBtuJo>l
-DI ZorlJ9zsgsJ B 89ssozo{ >IIÁIouBIE^ €H -ltq" E lBun{BIBDI JBuI BrJo{{e ÁEoq '1p,l, BJJ€ za ,Tns
IB>PIrcZSBI9^ llopB 3J{esepJ9{ DeZgluI Tnlqzzoq B ueq9l -9]3Zg I^e Ze llo^ snT]Jo}SeS JaZézgZs7?\ ]€DIBIqqoln ZB
,3^933nJ
-BrI9 {oJ9zs9s3 V {91]01 I9r9s9lJ9le,(3e OZiuBuI ' lezezezs >IaDIeIqqgIe zu'1orolerncord ..snr.reuelu3Jnp"
-Jo>I l.{u9tuol JP.JB iaB^ J9ZS9SJ € ]93?sseÁue.\.re 1eseluop se ((snlJ€ueluoc" pgplgd )B}Io^ :]lolzso e.rlet.ro3e].e>1
stpdtctuntu ]}ozoq ueg>los9pJg>I tÁEnzu9d e í8otq'lez gzoquop) u9ídep s9rezg llode4 e E9srzsr1 rrole.rncord y
,1tní3e ueí
-ze 3tpad ueqzs91 61elteseza.teut>I >I9IesI^lzsTl 9zJgueIIe 1u>ploÁleqezs IsBlJBleEetu soÁuozrg s9lzso
(e.ue ,eluuol
]gsgpo>Il9pzB8 úEnzugd >IosoJ€^ B uoqzsgJ (lza )9}1o] -3q ITB]B^Iq e Á3oq seleln 91e,lu9,tp{u z[[
(1u1
uoq>IglJ9lu qq€]lozo>IoJ erÁ8a p.tgrl9ul lgpl ze sa IIo>I >Ieuuel13]eq]e3a]zse.t8eu sg >1ause,{1ara't9Á3o1 r9zs
-Igzsoloq >Igpojl€ln z€ oqluu '>1euÁ3n ss.la>I B >IBuuB 1Io^ -€sJ B assaqztrg3ew Á6oq 'zoqqe :ezzoÁl9s8ueq ueq9r
a4rÁ3a osgloze>I 4euraÁ8nzu9d 1osolg.ry,Igl>IoJ9zsEsJ -BJI)o Is9ze^euH rrqpltq8ou >Iouglesl^E9slzstt ltotetd91
e >1erdu1 ls9lBlnu}} souBI€]I9 uezs98e >1esc ertÁuqqo1 -gla gllnsuoJord 4tÁ3e ze snIIeJnV sn3Jelag ÁEoq'luozstl
s9 '49ue3ze3l lulJezs lnsgrgleq ]gíEs l€lIBÁuBtIIo}JB] zu31 ,rcu4eí8g rezsesc B oJIoIüepJ9 se eru8Bur EIu^Ir{IeJ
rguelÁlaq 1utcut.tord V ,ieuelul>Iol >Ieugpgleu9 I9l93 ue^oJ uol}al9,t ueÁlturele,l 'ueqteueltd sescuerezs Á3a
-eru 1olezÁu€IüJo) uJapotü e le>loÁletue 'zoqgsgzoElop Á8e,t 'luse3oJl.rgd r9zs9sc e aturaÁule 1ouDIBIB^ e-InJe>IIs
-r4 1e,rleÁuglr telrlqod Áuol9lBq ueÁ1o 1erozspgtu 9IoI '91ugp e l|o^ ze ueÁlud IuIBIIB s9ul uopullü s9 ueq>Ios
-e;Eeru eJ>Inseze{IopuoJ {€rII9 rueu']Áu9urele,rzo1 e 1eí -glz§oeq ue}JItIIo ze uequselníargla 4auaÁ6o zV ,>Iauo{
-1oreqndr4 Á8oq '1uusoluoJ >I91zeJ9 sI tuau s9 '1tazolzse -9u9tu 3gsrrozotlgquzs e tueltuop íulnt ro39ssotuo; Á8eu
se89s4nzs e >1vlzo 1luel11;,>1euezzolplEo; 1alrutsaÁlt Á8oq Itu peqezs uI3u Jo>I€sezoÁueurlnuu] 1osgrrye.{pd g
(zoqqe ,]1o.t Eue.r rsnlca;eurd B
luodscnsc e ueqeípua.r sep€I€q
4139srrezd91 e 8eu 11o.1 sI ureu se '- 1e.t9le]9,t
-o1 e>lrrrlod IBuole>I B - Ia]>IesezeÁu9ruspza>1 9IIguo qqas -3J9Ie zV ,e,ttgzÁugturo>I l}pual t3e,lo1 4ercur,to;d qqes
,>IBlp€JBlu -p1 4erreqd91olo loqolJlzod tlole:nco.rd V L,(6'9l,t olsa8
-9]u3]aí 1e3 >1srd91 lüou uBq€I€1I9 >IoJ9zs9sc V
>Iouull€zoll9^ 8l?íepl Bllzseulp-snJe^es B I919Io>I >Ios -!Q) *lgBeusu(uel 1orr9t eq 'tzsel ueqqoí" tqqgtn ze 'l1e1
-nI^sIú € laJezspguJ tsezÁuetu.ro4 tuol€poJlg l€rugd V -epJe JoleJncold u putru'lnsuoco.rd u puru ueqlaÁleue
s919zs§e{9 sg s9zÁugur.roy '19rleÁ3n IJ9lsJuI>I B IgDIozB Á8oq 'eÁuaruelg^ B }Io^ zB
>1uusgpnlEo( e (1eusnuetdy1],arzo8o.t e.tpolr-ttullnÁEe
,
le{olaJeuIsllEzs llozoJg7eq3etu 19;qqe1 1ene(gzíugtllJo) soIBl€^Iq Áuetuolre} e rolernco.rd e 1e1
-ezo>I B >Iouuelloleqzgln{Igu T9]louet rueu Et.ro>1.rgzs -sze (}pule sI ol€^Iuuel q9Á3e sougzs In^I{ueze ep'llo^
(uB^
-Esc 9s3l e uszsoEe se a3es>lnzs >1euoz,{uetu.ro] 9í B lzsod í9lez3^ 9]9IIo la>Igpueo} pgrc8ze8rzo4 sol€Ios3
o.r>leÁlaure'4a39ssede>1 IscIo)Ja zB :41ozÉ 19leqzalazs8eru -de>1 1e,tre1olJlq 9^9I uBg{9IJuT^oJd 4o.t9zs9sc B - {nlle}
(1ple,l,tq r.role.rnco.rd e
ue.ter 8eslle.l;Ltü IruI€poJI ze t8ot1 'srueÁ8n >I9}zala19] -IIulo J9rü lulu - za 19rreqraÁule
-Iac,Ie 19rror;r9íes 1939srle.lr-ttu IIüIBpoJI soÁueuoÁ8eq :>Iulzo)IgupI le39s9rsqe1 oluos€q u9}ulzs BJ9Iügzs >I9zo1
,re89squoln4 selg >IoDal rueu uesol
uIoIBpoJIg IBuI9H B >I3Jequo ze 1eza c19.t.tu>1 I{ouIBlB^ -JBl zeqpual t3e,1,o1 y
-H llnu9ltl{Is'tlezd9>plezs'9ze4lepuor 1e44atereust se8 -€lB^Iq l1ozol 9}1e>I € J€qBq 'sa8elp9sla ze t1o.1 3elleí tl93
(teuo]e>1
-olugln{ eIeJIIlIeI€^ ozs 1Io^ tuoN ,Il 1eueípra1 I9qÁI9} -1od e Á8e,l, u Á8u,t
ueÁlud tJo]Bues sos9{ozs V
'I3 uo}gI o^Jozs Il3I3sT,tda4-4ap19 >Iozo]Je] zeq9ípue;
-zso qq9sIoJ souoÁ8e,l, e Jo>IuopuItü I€(3u1 ..etc9l>1o1zst.re
o1931ozs" 1J9zs9sJ e Á8oq
(IoJlB >1rÁ3e urolepesJg] IBuJoJ B lultü tsÁleue 'de;ezs e zE l|9^
i€lpo>Isopuo8 peze
'4eueí19 llozo>I 4eÁu9rup;o>1 r8eÁue 91ela33eu Á8oq BqqesoluoJ 1eueEesÁue19.tet te>lrltlod'>1ulzol19,r3aru ur
-9s9req >1aÁugtuel!e; í4 zu tgtc>lun; snl€uas ,Ioqlopueel
'>Igllelelo>I3eu 19l19zeÁl9d e;1o1ele.tq IuIBII9 zV V
1t
V
v
WoTVoodIg SVWTVJVH SlI J-Ia^nW

A római pénzek- így az itt látható,
Traianus által veretett érme is -
idónként betekintést engednek ab-
ba. amit a ma embere szociálpo-
litikának nevezne. Ez a darab az
-élelmezési proglamot" illuszt-
ráiia, amelynek segítségével- a
hell,i birtokok terhére - anyagi tá-
mogatást nyújtottak az itáliai vá-
rosokban élő kiskorú fiú- és leány-
g5ermekeknek. Az éremképre-
mekül kifejezésre juttatja a jóté-
Lon1, gyámkodás bangu|atát azza|,
a.hog1- agyermekek kinyújtjak
}arjukat és átveszikaz adományta
sászártól.
@ij
q.ft
l
Lffir-
fl**u "*,on
küldte a császárnak akár írásban, a provincia kormány-
zőján át, akár követ útján, akit felhatalmaztak rá, hogy
előterjessze azigyet a döntés jóváhagyása érdekében.
Feliratok tanúsitják, hogy az ilyen követségekben való
rószvételt a helyi közösségek kiválóságai megtisztelte-
tésnek tekintették, az e céka nyújtott anyagi támogatás
pedig a polgári adakozókedv megnyilvánulása volt.
A követségek szokásos eljárása - amint azt sok anek-
dota és a szónoklattani kézikönyvekben olvasható ió ta-
nácsok bizonyítják - pusztán abból állt, hogy megjelen-
tek a császár előtt, átnyújtották a határozatotJ és a lehető
legmeggyőzőbben ismertették a szóban forgó ügyet. Az
eljáráshoz természetesen hozzá tartozott az ékesszÓlás
művészetének gyakorlása (hiszen az nem volt egyéb,
mint a meggyőzés művészete), Eppen a gyakorlati fel-
használás teszi - legalábbis részben - érthetővé azt a
roppant tekintélyt és népszerűséget,aminek a retorika
az Antoninus-dinasztia idején birodalomszerte örven-
dett. A második, szofisztika néven ismert irodalmi moz-
galmat a filozófiai és az irodalmi ismeretek egybeolvasz-
tása jellemezte, és így alakultak ki a találóan ,,koncert-
szónoklásnak" vagy,,ékesszólási versenynek" nevezett
műfaj szabályai, amelyek nemritkán szabad folyást en-
MŰVELT ES HATALMAS BIRODALOM
gedtek a szónoki képességek öncélú, kérkedő fitogtatá-
sának. A szónoklástan (emlékei főként görögü1 marad-
tak fenn, bennük néhány latin nyelvű példával) hivatko-
zási szisztémája a régebbi irodalomból, elsősorban Ho-
mérosz és más, i. .. 5., illetve 4. századi görög írók és
szónokok műveiből vett idézetekre épült. Az egyik
fennmaradt részletben egy arábiai szofista az akkor Ger-
maniában tartózkodó Caracalla császárhoz fordul, és
önmagát Démoszthenészhez hasonlitja, aki félve jelent
meg Makedóniai Fülöp (rr. Philipposz makedóniai ki-
rály) előtt. Ez a hasonlat ma erőltetettnek és oda nem
illőnek tűnik, de akkor bizonyára valamennyi jelenlevő
megértette és az alkalomhoz illőnek találta, alkalmasnak
arra, hogy megteremtse a rokonszenvnek és egyetértés-
nek azt a légkörét, ami nélkülözhetetlen volt a napiren-
den lévő, nagyon is gyakorlati kérdések eldöntéséhez.
Egyesek úgy vélték,a régmúltra történó rendszeres hi-
vatkozás talán annak ellensúlyozására szolgált, hogy a
Római Birodalomban éló görögök nem játszottak lénye-
ges politikai szerepet. Ebben lehet némi igazság, más-
részt viszont a kulturális örökség ilyen módon történő
kiaknázása keretet, megfeleló formát adott a császár és
az egyén vagy a közöség közötti érintkezéshez.

,zoq9s9zor9lro{ rBzÁu,aluJo]
-uo lÁIáq B Ia uolazá^ lu?)ínü ze s9
'q uo(uBqqoJ u8q9í9ruJoJ {Bzs_olá
glpzsnd s?6uasJe^ satázsáunel oz
-owruoqPl rlqz9i {o8oJ9^ gzoq
-uoF1 B s9 InI3q uo{osoJ9^ B Í6oq
'Epo {áll3za^ {aÁu9úInJoi uoÁI
-IIIJ 'BJJB zo €pl9d ozluaIláÍ ,lolrl
-nJlEJqlIqduIE z3 lul€J9zeq aJA9
z}r >I€rIo^ >Ioüaler,{uai ru9ieÁu?tu
-ze{l3^oi l3sa zv ..i?Dl?I€IJaJnu
D iorY" - ..iBIclIáJuI sIuIJáJnN"
:ilz8u€q .{3; 1tÁEa zu 'sr 1o1e;r
-IáJI€J rI9I€l u3qllJdúod e )FuBI
-I€^ J.IJa ,eJs9zeíeJDI llolní lglual
1a 9zsra>loÁ8 uaqqedlgut uozo{
iosoJB^ E 'tln|E 9uua.{1rure 'uaq
-É9ssa.taq E u€qqe ep 'rrgpgpza1
|a44as9raEsu9s so-tlosJlo{ ueqzo.i
lolgr_Bí E §9pa]sotasuol1a zy,(snl
-IJ3J) BzEq lBuol!l19zs uellns§qas
Elpod relose.ru'..19I9IBq lalnzs s?
ta>lour.ra.{E ellozs9d3 I?|JaJnu ios"
,{3I s9 'áqÁu9loJ {állnJa{ {atrad
-ruod e - perru 1nu9zs qqoÁEuu
u3qs9pai3Ja^ V ,ls9zBlozsso llloz
-o{ iá8apue^ DezDIJ? €qsoJg^ B 3J
-9s9z9]J9uI ioJor9rpulE e 19q9t.loo
-nN sop?zsIIJozs e s9 1attadruod u
:|oz9rqg ropgzldo 9p9zsl9í u9íept
oJaN,lgqllodúo4 .{u9unse;pg
zIl
,Delez3^ zoq9§9l 'es9pza>l1e {Bu9§9l}sgl€A8etu 1e.lral Is9ze{ild9 9J9r EJ
-DIEIBDI pual IIIII?pBSJ9I Íl s9 zorlgsglz§oJ3uezs E9s8Bp -ÁEuu pt e te iuv,ldÉ|BzuedsoJu^ B sBpoilupzeE uale$laq
-zE6 lJo{-snuluoluv zB ug7ruzB IIu€ ({aÁu9tulnJg{ IB{ E In9pl?d lullu (eq lolu_€z§ IgDI9tu9IqoJd uEÁIo ueqlel
-pIod §e Égsepze8'rBuol€>I E >|Blzol|9^aeu uesaJe>IoÁE -3^eI il9pln)l {Bu§nu€íBIJ snIuIId ,PI Brrorl9^ §?ze{ellg{
ug;Jr| sEz 'ueqpvzgzs ,€ y ,>1anlaÁuetussa gze{re^g>I ualol{9rJ9ul B (EaIgze)F3IIe uedd9 IuauB[I'BlIo^ §o{!z§
-eq gq9s9{ € {PlIo^ IeIeÍgI3 sgÍIBq llJoq9q §nIIeJnV snc 6{Izsl9l ÁE1
{ozolzsezu9d e BrrÁuue uleu 'ru9l >1aÁEn
-J€W J?qEI{ §uralapazsal rBuol€{ ÁIoIüo>I 3DeE3ÁueJ lueu -zu9d IsoJB^ B r9s9pgpl3pJe lezÁu9tuJo{ V ,..InJozs EJ§91
lBuII€poJIq B s? G{€DBqpoBepzBE'prreqpgl[al uopBq -lzBal€rÁlFq uepurul >Io§ lulJezs 1alaí u - EIJI snuBI€JJ
-BZs {e89slÁI9uezs 9I9^I{ 9I9 71o zv sa >IosoJ9A € uBq{€zs IuIIIIE - Ie^Itu" 'lraÁ8nzuad {8uIE§oJ9^ pÁuBtuolJ€l InI
(Eaur íaEes
-gpl zB ueqqg ,I9q9s9ln3ueÁ6 repnrEgssgleleJ IJgEIod^}r -a1 e\gEszttl uEsod€IE Á6oq 1elzlq |BzzB u{E
-{eilo{ B §9 lggsntuzllEnpl^Ipul g^{e^ou B lueu8q (etual -Áualea,ar e 4BugzÁugIIIJo146uur lJoleuas B )íBuuE 1II9 §I
-I3zs E9spEqBzs B lgg>IeJeqluo zB lu!}ue ÁEot{ '1pB)IEJ I9q ,9rr9snleEe1 ercutlord
19qnu '4lurpDl lgq9s9zale^al 9 zV
-qB (uau ..6aratu so{lll s9 n§§BI" 31lelzs9 uoqq}c 8 Á6oq §nluod sa eluÁqtlg >I9pe^euDI lsnlulld qqu§t ze u9íapt
(se8gslsqa1 ,le>II§gIu
B 3l13u§9Je \ííBeze - lulJazs T3I ús9po>IIBJn snuBIBJJ ,6aur 19tqezs u€gqer9Jluo{ Iu>plos
(]IruI€IEDI
-aí B - Á6ot{ 'Á3g Eryad8eru Dgzo{ s9po>IÁuo{ 19Jo{s9r€q {gu€rÁIeq tÁuBurolrel e s9'ar9s9zr9ualla >Ios
-919í IqqBJo>I B S9 snulzllBnpl^lpq zB -oJ9^ saÁ8a ZB DI >IarpInT le\ololDlnJ F9pI9d :Bqgs9po{
^|auJB'ÁpsueÁEa
ze zB elgz|.j.leileí qqgJEeI {BugJo{ >Iosnuluoluv zV -1gpze? Á8nzu9d 4osor9.r u Fzo{le^Beq Ingqeuellalzo{
'{elp3ÍJ3l ueqqp§osplBq pulul 1Bu I9uIqq9Jo{ p >Io}pza{ {oJ9zs9s] ú I9r939^ pvzezs
,I zv ,eq
-Bl {euÁI3uIP 'st EasÁu9lzseJe>I € u3§elezsa(uJol s9 í33uI -1eÁ3p 4o89sgreq IsoJ9^ B'1ourntdtltunlü B sezo{te^B3q
>IIza>I?ItIIe e^Áuo{ ,0I {eu?^rltu n|JJ:J saso0ldJourDpw IJ9zs9sc B rlopgzo>IoJ íEotl'zv 1o seE9slaqal {Isgtu V
,I9I€
snlalndv IoJÁIauB 6zsnlln{-zslzl
Zp InBpI9d llozolJBl e§9lesil >IaqJer
,eEg§9Jezsdgu g^]e^ou
{ní9z9) {o§9IIB^ glepJlq }§_E1 §olBu9^pl ?q§g^el 'glnrgq e;4or_eElod B {al}eqlnsolueu
-IB^Eetrr s3ÁI9uazs € u9í ilMEa pzza,(Pp
,LLr-gLt
IeJJe{Is qqgr s9 uaqqeÁuuo1 IeDIIBsJ9I Eepze8 9qs9.r
(u9ner >1ns9Á1o3sq m4nqod'u3qgpl Á3e ,rules
'qqglB ps9l) arzaualleí €s9In{€IEDI {Bugs9EoJIaJ gge^ -a1 1azzg
-}DI3ÍqnZs {ed3Jazs lueÁEe zB
({BusntuzITBnpI^IpuI z€ -IAIo >IBlpru {9 {Bsc JgLu tllu? '1alpalletue u.rseEeru Á1o
lopBz9zs,z € Jo{{EuBÁE1 ,rpdep u9s9Jolu§Tle }1o^ uaq taE9s11o1 s9po>1Áuo49r9í e ÁEoq
'ilaleze^ erre esa8uasrea
-ur3leil9 SDIIzss8PI >lBu89suop Í€Fr r}E9ssoruoJ g1eldelu uorurÁ1o; Ie>pII€§Jgl 9I9 ueq§oJ€^ Iqqgr B sa 1esseuÁEe
Btewgzs soJE^ B §IÁ3€^ 'E9ssozo4 E rultll {ouÁugle zE 9lJ 1enleÁl9uazs }Jetusl ltla^av xJl1, sapdputld B >I3u{ezg
,eseÁ1o;aq E9sqqasq EvpzeE uosouoln{ €
-9uIquIoT B zfl ,{9ueguozso>I >IBug§9zo>II9IBr sescueJozs rrguEetu FIeq
- (t1o^
ÁE9,r rs9pseÁu9^Je Iu9ÁEe zB s9 sgpese>Ilel }1ezr9 ]J?E u9Eer9.r (4ososcguet tso.rg.t) 19trncap u ÁEoq zB tuau
-essozo>I B : so^>IeJo] gpuol'uluelle uEsII€IJualod lEusgíü -eq8le e1o 4Á3e Eesuala( V ,l9razÁIaq ÉeÁue {BuIB§oJ
-Á3e (191 }a>IB19I9í >IosoJg^ B u9í3pl >Io§nuluoluv zV -9^ LuoFpoJIq e Eetu BuIo^ BlleqluEut ueqreídelu '{!pgz
,1elle -o{oJ qq9^or sazg4r9z|e z€ BI{ aJlesau3pultu ({auasculu
1eÁlaurazs
(EsgÁEBqaqIgJ píBuI
seÁEe esglezo{ uep+q {ezu9dzo{ 8 {uleleJauJsl soluod IgJ?>Ieu?uJ s9pEJBIuIo^gr 9IB^ Ioq
-{ol€le^Iqzoi V ,sBzopozlq 9I€^ I919s9IBII9^ 4eE9srraz
-ele}g>I g.re( 4nle.t B s9 lgr9s9lesl^ {oIBlB^Iq IsoJB^ B IIIB]
-I9^IoJ 31pZ3>I'alzatuollaí Flel9zg{ lsoJg^ E u€q9>IBzsgpl
9sle Egsrgzsgsc e Álatue 'taE9szs94lezop|g zB lzv lu|rezl
{olepu gzal:u, gzs 19r9íala pezgzs,€ e s9 19qpuzBzs,zV
,{9naruPlol >IEu9s91
-euní arsgzaíey1 aE9szsg>lrazop|g 1or961od IsoJB^ §olep
-nluo zB u9lulzs rolBl9Elozs B \za |Telzeln eJpIoJIn{ Iel
-1a39sta,ro4 e>1nI€ '>IozB pI {au!Fa{ {nFzo)
,zeq?s9zJg
-ualla sgleEzeEt Éo( s9 tÁ8nzu9d B11v7lrLryí9zzoq uBqs9z
-o{lBuo^ §orll_€zs luIluBIBA'lgsguetuueJ 1eu9urleEMu
(>1alzap
s9 1augípua.rzo{ {9pI^ gzeÁuol e 1guorlzsuuug
-ueJ rnlo]9r9í rdautm'le{o69stelnru J9r9s9r;Eepr s9 19.t
-9§9lJEl u9lz§p >I9crn zB (IgJ?§grrU >IgpJ$ soug,rpÁu e 4el
-po>1sopuoE '19zs 1euolzso iloq s9 r9uoqu8 pgpl9d ÁE;
'11 19rrerP9la rlera189slnzs ela;uoln1 Egssozo>I E Joz§{os
uaueq (le4nsoren {9rra1 9qqeseuaila{ s9 9qqazs 4eÁ1
-auI€ (aJ}eI {Elzot{ rDIo§g]o{F ueÁ1o 4escrueu 1e44teÁu
-BtIIopB selu?{uo'4gtuqrlsouoze lu}IososJgue1 tÁueu
-olJBl qqesouoÁEe,l e >ple (1oE9s9lB^DI g ,eI91 {91I9uaJ
l?s9le^ou 1nÁ19lunlet l9íE§ Jgreze^ ]osoJgl € lzs?Js9lu
'tpele; 19qrezl9E9ssel31o{ IluBJI 8sssozo4 e rzsgrÁEe
a69sBza4oq >1or9Elod e Á3oq '>1g(r/uoztq lz€ {oIEJIIaJ
trazaÁleqle oJglolelzsll >1sE9stÁl9urazs nel9zo1 gpuíe
-1a3 reloÁugurope zB ue e^nu)e1ue ze s3 ualaralnd9
zV ,.({€lIoA rczs?íJJgl LuoIBpoJIq sBIuIBl8t[ s9 lle^}ü
uoro4ÁEa" >191currrord u ÁEoq '>1gttotlÁuoztq lze sI upq
->1n8euuo lgul Etgíngzs uoqqlc >Ioza (>Io1ze{lele{ Jo>plo
Es9rguroÁulr,lr ]aÁu9urr}dg lp€JBtutlu3J IIBq{oIuoJ uBqI
-BsoJ9^ >I9lcur,ro.rd y,llo^ EzsB>IEzs qqesoÁug,\lelEa1 ryu
-9s9llJadsoJdt8eÁue uoppoJlg I€Iugll É1ezs9pt gpaírer
Et9s9po>1prn BIlz§€uIp-snJ3^eS B I919Jo{ >Io§nI^EIg V
s39sBza>19lq >1o.r9tlod y
 III.,R§SZ

#BIRODALOM
F,I llj
:i:, l'
,IngídBIB
lEz9I9I41| IJo>I(n zB >IBII€3
,Jo>IIIuJ9q ueq{gpT
-IoZs uBJ>IBÁ8 {Eln IBuIoJ uo>IÁ8e ZV
Iqq9§9{ B lulul't1ol qqoí 8rped sgrarrg>Iozsso 16€S10^
-9r E (199(p9lo IÁuuoruBIE^ €]FIIJInI3J ozssetü €E9§Áuo>I
-9l€q ]ouesepe>Ielzo>l ulol€poJlg IBtugH 8 eJguOIIe >Ieu
,sI
-ug 19s9p9i|u seÁuguIpoJe s9lB8zB8rZo>I € BlzolglJo{
B8gs!1sSBl >IBu9s9l}qq9^o} >I3tou3zn s9
,rlo^ r_I33I
ieJlq V
-I3í IÁI3q eZs9J gIIIo.{uBl uíoTB8JoJ TIüIepe>Is3Je{ 9p€IBq
uo>I€ln IuIIEpoJIq V, I9q9I9u -I9C uo11.1 TpIoJzBJEzs }uIuI
'Bqgtugu lgqg{Tr;y s9 lgquloldú8g turelrníla u9íeq
}9uoqBE B }Io^ qqg§Jlo : TaEes}Io>I sB8Etu - ueq9los3 TnJB
lq* l]elzs3lulo zB uesouoln{ - s9 B39s1,1ss€I sBlIíIBzs IpIo.J
-zatezs € ollelue{{osJ 1939s9lualo1.tagsepzea {Brn ZY
,I9qleÁugle >Ie}ns3zs9J ÁEt
-,< 4eÁlarue
s9 61pEIBqI3 rr.r zB D3IIeuJ >IeÁIeuJB '>IeueqJe] }3{aÁI3q
,l9ÍI93szl^
1lo>IBI B 1B>lozB re89sr191 Is9}JBluuoJ >I€ln zV
-Eeru - 9puez9le8eu lsaloqJe}I!] B - ]e>Ia^BluJg( e ÁEoq
'1lozolrB1 9zo{ IE}BpBIeJ )í9I3sr^lzsIl r u9E9,t Jo>IJgzs9§J
B s9
({elpezs
l€>IourB^ IlBl€zoqeq uIEJgl€q T9IcuI^oJd Y
,{€uolÍBq §I louzsBq íEEsEpzeíuEsoJpuIEI{
TB]n zV
,I9}§9uI
-Á3e 1er1o,1, qqelo^gl I9upI_oJgJ9í IdBuÁEo iosoJ9^ € 1otIB
'Do >Iat}á]}sal?I $49xsuut ll'talaÁleqguaqtd e;9ur9zs 1os
-B]n lJ3Z§Á3e zy ,eqÁugEl >Ierr3qe^ 1o1esr,1,3eslzstl l1oz
-BIIllBrBI{IeJ eJJe zE leÁIeruB 'st 1e1931ozs.r9}nJ IJgzs9sJ €
'sncqqnd snsJnc e 1p€IEI{ >1nlíe.r '4allnzs9>I BJI9o IEuolB>I
errÁuqqo] elul3lg ,lllu3pullü EtEete,lts íBIJIZS B I9I9IJ
-9>IS >I91BqI9IEl6etu >IIBtuoÁu setaz8ellaÍ'1euzolrel 9zo1
Ie>I9Fue qq9pucp€Jeru6e1 uopporlg IEuJ9H B i€ln seu
-eÁ8e rrerld98eu s9 11sze.t.ral8eur pppuo8 so4919rde zy
uuqa?pa IDIL\?.L D s?paqaFo>I
 KÖZLEKEDES A RÓMAI VILÁGBAN
Timgad római colonía kövezett
főutcála, azaz d,ecumanusa. Az űt a
legionariusok lambaesisi táborá-
ba, onnan pedig a császári kezde-
ményezésrefolytonosan fejlesz_
tett Dél_Numidia síkságai felé ve-
zetetí.

Mérföldkő Leptis Magnában, Se.

verus diadalíve közelében (Jőnt ) ;

az út belföldi hosszát 44 mérföld-

ben (65,z km) adja meg.

Traianus hídja a Dunán, Drobe-

tánál, amint azt a Traianus oszlo-
pán látható, leegyszerűsitett ábrá-
zolás mutatja (a tűloldalon balra
fön t). A hidat Damaszkuszi Apol-
lodorus, a híres ópítész tervezte.
cassius Dio történetíró Traianus
legnagyszerűbb létesítményének
tartotta:,,Négyszögletesre fara-
gott kövekből készült húsz pillér
taftia, magasságuk r5o láb, nem
s zámity a az' alap zatot ; s zéle s sé gük

6o láb. Ezek rzo láb távolságra áll-

tak egymástól, és boltivek kötöt-
ték őket össze." Amikor Traianus
halála után a felépítményt lerom-
bolták, hogy a dákok oldaláról
megnehezítsék az átjutást, a pillé-
rek továbbra is helyükön marad-
tak, ,,mintha kizárólag azért eme1-
ték volna őket, hogy tanúságot te-
gyenek róla: nincs olyan, amit az
emberi találékonyság meg ne tud-
na valósítani".

Lóvontatású, postakocsira emlé-

keztető jármú egy Galliából szár-
mazó római dombotmí3ről (a túl-
oldalon balra lenll. Nemcsak a
belseiében, hanem a tetején is ül-
tek utasok. Zömök egyszerúsége
jól érzékelteti, milyen fáradságos
lehetett a szárazföldi utazás még a
,i;il]]],,i:j:., . § Római Birodalom nagyszerű or-
.!;7..1'1','.';i,, ,' szágútjain is.

Az egykori provinciákban gyak-

rm a Római Birodalomnak a kö-
zépkorban az ..ördög ösvényei-
:]:,,,:,] ,i,l
nek" emlegetett országútjai szol-
gáltak az újkorban épült úthálózat
alapjául. A rúloldalon balra hözé-
:::|:

j*l"5,
l,,,, ]::.
pen azExeterből - Somerseten át -
Lincolnba vezető Fosse IWay
(,,árokút") nevú főútvonal látha-
tó, nyilegyenes vonala éles ellen-
tétben áll a kacskaringós helyi
közutakkal és a szántóföldek sza-
báIytalan alakú parcelláival.

115
 ,
,**,-.r .i... .
-! .-.'] ,;r*&=-;
''--
:':" :....: ] :ilaali:;i]t_]i]i::]]ilii
§,
.:a::!:1:||,_ :" .1:
-e:q9 ro391t.t gaurst lo1qu ze íde1
-da1;9r pple s9i|zssoq '9II9 l9q
-qe:ep uallaÁ8a ':or9ru i€'o y 3'9
]raJ?W ,e]Io{óJ9 lg]s9pru B]síu
-Bunq s3]I3c peJuo3 uBq-8o§I
I!€ (IIesI^
l?^3u iáu9lasl.\lzsl] Is
-o,ra.l,
r8lnqs8ne zP )puu? ']Blosguj
tpezgzs, tl lIr]ZS9>IJgJIrapaJ3IJoi
wezezs,El llr]zs?>I JgJlrapaJa IJoi l ou,o*.1
IerüoJ os3i E 'd3l]ár-JJ3uT]ned V dExuEJ-uEcNIIJngd Y
 KöZLEKEDES A RóMAI VILÁGBA}.i
zolia, Britanniától Indiáig, de a nak tüntetve, a városokat kis épü- is vannak jelei. Inkább vázlatos
1egnyugatibb részek hiányoznak. letc§oporlok ielzik. ugyanúgy. kalauz az utazók számára, amely a
Az itt bemutatott (vI. számú) mint a Notitia dignitatunlban városokat, a közöttük lévó távol-
Ii\Zleten iói látható a projekci- (lásd t t8. és lz4. oldalt, valamint ságokat és az úthálózatban elfog-
5s torzulás. A szárazföldek tömb- a Rómát és ostiát részletesebben lalt helyzetüket tünteti fel. Nagyt
iei r,ízszintes sávokként jelennek ábrázoló részletet a 9z. oldalon). jából úgy tükrözi a Római Biroda-
neg, amelyeket a Földközi- és az A térképalkotója nem töfekedett lom tényleges ftildrajzát, mint a
_\driai-tenger választ el egymás- földrajzi pontosságra, habár egyes modern nagyvárosok villamos- és
:ól. A hegyek és a folyók is fel van- részleteket illetően olykor ennek metróvonalainak diagramIai.

,,| ..'',
[*
', .

::'|. :.,|.::.,-.,_

.1 ..
, ,],, i_:1:,, :..:: :a',..: :...:. :: . ,,.

..::.. . pa]."É{.-rép*l.rj*-;-'É'i;*§q*;J 3,.l .._.,, ,,,. *í3

' |:' :: '.i'l1i}::. ,1,ft.ttt €irt:!l*" .t.
: . ,.:,
iÉt''- " t r!_r.l1;,
j ;§.lt,
. , -3.]

ía :: !1.'
i

"o -'"u"o
!"d{:t?:*rrÉ- __€ti"
_+!1' _.t{'
*"'"'
a,_f.;,,-,
oT ,'''"r.]li.tl,... "
flq:rl*llr- rrrt:l* ' .:,::P.";?a.' ,. a , , ,:
".,
.13,..]1r111;i;}et- s#itrr".-r**ar:11í
lli1,
-€=r;ári.É*r.n. <n]|,_ _ii; :'
§iss _,
-..
:
{|-,,{'. ;,
l í. l1!litr\).:,,_l,.J. v:l.
;r,rtmr.xrÁti6.3.vÍ. 1 l

t lilt)i.l,L1: ,n H,r,"*.',
_.,,,_.
[!: a,T-
1r i ..;1.a_r_., ir.rtttS.
}+iflllrr;c1,
s**ttís,
ig]il* §rq'15,
vi:l" ,;,..:,
:r];r
.- i,j --=}*1
*.la',iír",''"*t oaa*

,,,i.,ts,e
},L,.

'&
, -!.
t},
1"
l.
é i' j!1"
&.
l ,
. ,§,
*"J a
_-*-_&.,,, . i:
: tÉ _i'
.-i- ^* **
..J
a
_,1.}'
i

,y; li.tll.

*{a*".*=_*-

.1:§§|q,

L
-l
 8IT
'BJln]ueJe8ua] B
(eu1o,1, pe1
]9 IIIuIBJ€ ruou uoz§Bt{ B €I{ qqoÁ8eu E9ur r69s
-1epzul g1e.tug.l1lÁu eput"to.rd y, I3)pI3I9}9}1o; soÁuole
eqso^e{ p.1,oí.rrru ep 'sl 1elguoge8 }9tu9l{ I3 B]l9I €31417
,BJ9tu
1n,u4 uoírloe,t;1o rlguodxa 1a6E9se;e,{u s3 §eJ}t{ V
-gzs BI3uIAoJd e soÁugle rloa 8tpuru uleu IuJB'p339pl
-In>I B rII9 ueqtuloscde1 soJoz§ a}al3 Égsepzu8 BJI4V
-19s9{n{€1eDl }§za^Jazs qodsnd
1lslía3 t elzouolzso sgpo{Ie}a^ ozo{€}uoqq ueqpezezs
,t
e B s3 >IosDII1ol€T ,ls89sÁuaizse.re1 e
noz9{ >I9rsl}€uop V
el]e^]B uEJol ua^3J reteloscde1 Tlale) ,l]ope st 1a3astaq
-3l lur1epojl gpa>11euroDl lulur€I€^ 'lo8e,to1 s9 uoleues
,}Io^ EIJ
>1os 'aíp1939pzs >1osopn}8oí e ]uttu ]IE^ asseJIIJ
-ur,r.o.rd qqlleploqos8e1 >1rÁ3e ze v:i.lJv ]IEzIuEi§oJ V
,]zs9J
{3}13^ 4adau o1azseq ru>lose.re{,r.lsÁu
(..4l1aÁu aIoTTo§ s9
..Flq}I" Eegrulzsglea 9r39sllalgur 9z
-9quglr.t{" lulJazs gJpau?ilg} snuBIuIuJV uaqqa 61etto4
,b v
-p ta,Egsreaozs u€io§ sspczgl lueqqoJll uuqpezgzs
,1e>[ns9l tluepr >1stztro3aur
4ellolnzsuuaq oIe ueiJl3InJe1
,rsgre8orrr_er
9sl3q v 1erdt1 lgl9luolo3 lln§or?I ueqpe8
-tulí € zeqqa '>1erleÁ8nla; 1oqroqgr s9r6a1 B^eu sls3eq
-LIlB,l oIl€ uesoueEetu e e,r{?pl^ V ,eq9laze^o eq {BlIol€q.
Jo>I)e o^]oIII '8eru >1911nra4 ueureÁ1o; pEz9zs,z e }eEgs
-Á3aq-zsarny zV ,ious9pJ>lalzo>l l1loz9>I rg8uel e s9 eíes
-I3q p]oJzelgzs u tlape8ua 1§J3l s9Áe{ za Erpedrrw'8oru
BlzoJElEI{ eso^>[eJ 4aÁ3aq 9p9z!q ueqÁuerr rlela4-le8
-nÁu e r9l9lJelu s9 t9Áu9.rr sElol€qeq o1en eqgrcurno,rd y
::,í:.
-.
- _,i
:;)'
}
lolffivHl YJ,
u]1NJJ-.ZQxalQl
V3I}tdv
/
.,l
 1"
,

]
a

-: l

§§uA
di Daoud
a

i
l p{wita É,gE
l

^FRlcA
rnocottsu:_Ants
ls]
l1
E
tr
IáíJse
€gyib tdBlt
o ldírdl lr!F4
gB
ú*tm
]M!
9aWiE llin
tun?-@!
--,*_,__..]-** nam ú
|§áa kdúr.
diile bry!

cÁ§ okri m
Gaha úi@ Ér

,u,.]|"
2§r
§nm
mm
l 0

1 §E€eíÉ íÉa
méretaíány ll5000000
@r!

t'§tft .--..........el
*n.,*n1.o"^"*:ln
i
I

íEN1}lÉO§
, Zintan

, l
:
TRtPoLlTANlA
é
i9, "*fl
.
m
uéa' ,8 9É

KELETl-ERG
;

i
Gsija€l4aóíja .

.\ térkép viiágosan mutatja a rerü-

lct kelet-nyugati iránvú ragolódá-
sát. Mauretania,,távol-nyugati"
részéta sivatag ós a hosszjrányú
tár,olság elszigetelte, ezért a késó
császárkorban kűzigazgarásilag a
hispaniai provinciához l arlozott.

^\ Notitia dignitatumból vett kép

találóan felezi ki, milyen szerepet
iátszott Africa a 4. szrzadi biro-
dalomban. A felső részben álló
nőalak gabonakalászokat lenget,
körülötte a proconsuli jelvények;
alatta a búzászsákokka1 megra-
kott hajók, kibontott vitorlákkal,
amint Róma felé haladnak.

Bolt öntó palaszt ábrázolása a tu-

niszi Bardo Múzeumban őrzört
mozaikon, a vidéki élet változat-
lanságáról tanúskodik. Tóle iobb-
ra a helyi hagyományos stílusban
épült - pun nevénmapaliánakne-
r-ezett - zsúpfedeles kunyhó.

Karthágó vízkészletéta Zaghouan

közelében 1ér,ő forrásból, több
mint ötven kilométer távolságból
n_verte. A vizet az iít bemutatott
nagyszerű l ízvezeték szállította a
városba, eközben Uthina közelé-
ben átívelt egy sekély vőlgy íelett,
ahol hatalmas, fedett ciszternák-
ban tárolLák.

ll9

§9 smOJM
,{IZ9pt ]IBs9roil€BIü I8íS29-sDI
Jo>IlezsBSJ B - e^}uDlel lBlnsnl
-lls - le^nuJoqrüop V,laUár!Z§Ip
ieráu3l3Í rre^ Igq9ral? s3InJJ§H
()IS9III
rJ9dJ9IIld gluoseq z3qq3
Á3g ,1oz9:g9 1alalaualoí solelosr
-dDI la^éua]sl9pa,r 1t,t3a stlda1
'(J3l8d JaqI,T) IBZssnsÁuoIC,u9ÁI
-a8azs >1uu9srzsde uoldua1 1a1
-arI3III3 Ie]I9 snuBlul}snr 11ala3 p!
-üoJ e{lIIZBq B ]InJa{ €JsEI9uZS8q
,
13l e:í4 qqgsay (DJqqot) aFIZsqJ
1uu9írgdralzselld >1lÁ3a eq1l1zuq
tsnJ3^as ,rlo88nJ e8gsaepze8
V -o{ 3p <1€JTIaJ >IoS
stlda1 1olÁlaruu 'íBl IlJ9dJe8u3}
Áualgrrr:a1 B 91aq3^Dl u3qlo^91 v
'>í9llaquozso{ {BuB(aIJgJ)olZsua
und so:el € le)n}roíaJl9l - íuol
-opqo1ryl n) zyqu\zs e {ps3JB{B -
>1alalnde zu 4aza ,umJIpI3{Eq3
IJo)-§nlsn8nv ze s9 cetd e uaq;9l
-9I. zB 'e^zgu lgteJ 1B3n{u BYTIZÉq
s9 IünJo.J srdurod l:o>1-sn:e.ta5 y
,'
i.
.'*:=
F
0Zl
,1Io^
EZlq € s? {_BJ(BIO gtuJel u§>I9pI^ gzeÁuJo{ € (Egs8p
-zeBozéuJ E BSEJJoJ IIe13^oq qq9.J3§I ,llozBtüJBZs lgqw3l
-apeiseJe>l B so loqJBdI ZB u3qz§gJ eagsBvpzva slldo,I
'1II9 u8r]o]BÁE€q
(le]oll}Jal €
-I3 Jglu }zs9JgtüoÁul}] s9lndo131 € 1z3 T911o1
(uoI}BÁu8q3I uasgJ3
-lpgqEzssl^ {BIJuBzIq B Jo{IuIE S9
u9í3pl §BIIgZs83tu I9puE^ B €E€IIIs3Os3ueJOzs soJg^ V
,I9}I3S9Jol3q >IasZJol oza>IJo
Igq8BlE^I§ B >I3]pe^uezs
lB>los >l3s9lndel31 §opgzsulozs 3Ie^ B s3 §Ild3T uadezo
pezezs ,t y ,urq>lezsgpl zE ueqqa rpz§9{ }3ltrda Ín §a^
(oÁIeq>Iezs >IúuBÍozÁu8uJo{ ?íuB{Iod
-IJI 1Io^ l1I ,1}ozo>l]Elnlu seseBzssl^ Ilueu ueqo§gpgl{§J
Jgq (nozEgJT^ 8rputru 39ru srrde1 u939^ Jo>1.19z§9sJ V
,I3JJ?] sll9lu3tünuoul uo]Pí?IBI{ rr3l
-leuI eÍgpJnJ snuBíJpBH E azsso ellolg>I l€JJosdolzso oZ
(l}au§g}el
-o8rtÁu3l Sg 'tglg414 e erlo}}SrlJ3z§Jo{ ]E{ITIzBq
s? lotunJoJ Ín 'ueqso.1en B llel ls9lB8olBl SnJe^aS ,lles3
OJaÍ3pI >IBulEzs9§J §nJ3AeS snluí}das (>1au9ltglnzs
qq3saJlqEel slld3-I zsE{Ezs >IIpos9uI V ,]ei3Áu9tulld9
{elleuo IeÍ3Bl BIJEJ>IoIZSIJB und oFI8oJla lJlezÁleq op
-oil8Jn Jo>pTB uEqsoJE^ B (tI3Íepl snlsn8nv 'u€qzsB{Bz§
gsle zV ,g]BI{lZso BJzsB>IBzs qqg.J l9l s9 'llo^ ue|el]e^ez
esgpglíeJ sT]d3,1 ]j.u|e vpezezs^9 l9l 9SI3 Egsrezsgsc y
,uaqs?IelleJ llez3^Jazs uEqBJl4V eu3lle ZB ]1e^_ lzsaJ
(BJsoJ9^
1J?IuIE B DI llgJ }oEgsrlq{e1o (EJgq tnpuod) }uoJ
gIIIruIuIoJ9q I^3 JB§aE3 sntlnr ETpad qq9§9{ 'llalezg
lolünluelB] Á3e tdeu 't119 rrele BEEsgl8quu3J {euÁIaIüB
'4euo39quey Á3oq'eítlÁuozIq 1939s8BpzBE sIlda,]
und B ap ({unpn] lese^3>I IoJaLIT[JuelJo] >IBuB>IBZSopl
papzox ,E}d?{ le^eu (sorg.a uorgq : sJIodIJl) TIodIJJ
B Elped soJ9A IJo{ín zB <BIuB1IIodIJJ B {9pl^ € IoJÁI3tuB
[uoJ9q B
,u€qpezgzs ,§ ,e ,I
'>1euso;ea, ieuu€ llo^ e>|IÁ8a
ZB EeIBu}zsgIB^ '{_B1}o]IdBIB {ound B }9u3BW sl]do,T
VNCYW SIJdET
V3Iddv
 AFRIC_\

]}E i

**

,.l,.ij,.ill'liiil§.,,'
1'l' !,15,L'.., . .

l ],..]] l.' .. '.

;] .\_ :]l]lll] ] :, i
,
l

,,i ,
*.§ t
'ts,

Lq," a,

§1
",

.r

1 :ilc-!|.|: |::.,. j! :ia:ll

,;

,i pun település a kikötőtól nl,u-

A színházat (;fönt) i. sz. r-z-ben
;::ra fekvő földnyelven hel_vezke- Annobal Rufus pun arisztokrata
:::t e1, A part mentén nyugat íelé
építtette,annak a Himilcho Tapa_
:: az országnak Leptistő1 délreeső
piusnak fia, akinek latin és pun
::lzébe vezető utak hatással vol-
--; a ráro. későbbi ie;lődéscre, nl,elvű, igen szépen vésett dediká-
ciós felirata óalra látható. közvet-
=lint ez világosankitúnik az alap- lenül az Antoninusok idején hoz-
:_;zbó]. Az ő,i település terüleLé-
zátoldott szinpadi homlokzat mö-
:_:k késóbbi kibóvülésére lehet
gőtt áll a Claudius korában épült
., rctkeztetni a kikötó és e régi
udvar és porticus, amely a Di Au-
::rum. illetve a szinház egymás- gusti. azaz az isrenné iett császá-
:-.] való távolságából; az utóbbi
rok kis templomát fogja körül.
.;l ébkéntcgr pun temető hel5,én A feliratban elóforduló
::ült, A római város legnagyobb ,,ornator
parriae" hagyománvos pun kifeje-
ilterjedése csak akkor becsűlhető
zés a polgárok jótékonykodásának
_:l. ha a ma még kiásatlan terüle-
megörökítésére. A ,,sules" váro-
-:ket is feltárták. A circus ezer si hivatali méltóság volt a ró-
réterre állt a kikötó keleti móló já- mai duumvirek megfelelóje, amely
:o]. de a közöttük húzódó terület
i. sz. rro-ben, amikor Leptis ró-
:eg íeltáratlan. mai colonia lett, megszűnt. Utol-
sóként Leptis legnagyobb jóte-
vőjének, Septimius Severusnak
nagyapja viselte.

121
 Zz1
unlpluí 9
"ez?q
>)
8
y
raap
E4s \
]fdgs uolduo]
lruo|duol J4ed /aqil
s l3l6ful 'eFJOcuOc
,Etuoldtua1 (snnsslae3) sirse1
,zs ,l
-eB3 lullu€lu nízgqulzs seduod rpd9 usq-69r-39r
zB latuoplg ls9r}Itua >Ilr_tzg{ 'ars9zaía;t1 11olní ueq9r
-1o,1, 9z9Áu93 1euretslndgzo1 saÁ8e s? 1tozeuJlvz§ 19q9§
-ele.t9LruEetu 8us>lrs gp;aria ]lEIs soJBA E ele1o[ 'qls e{9r
-oied'etunro;' B teusazs >louelsI trunt1o]tdec e eruoldurel
llo^ :>1Blzo}JEl gzzoíq zaqo}ol9 1}o4ozs8eu >IosoJB^
(sr
tÁueruo].re] tetuol e 1eÁlsure 1eÁuu9tutlsergl ueÁIo uap
,>Ieupo>Isnuel
-ullu lloza>IlopueJ utquoze e88noq IoJ€]
-Io^ Isg salndalst e 1eralnds }I3u:o uluzs€Jar pploÁ8eq e
s9 (rua1 erqqoí) ezleldele ueprÁpqtzs l9c]n zV ,tunldrc
-IunuI sI uesol?l€^Iq rra1 u9íola pez9zs,€ e 1esc e88nog
,1a.lo89ssozo1
4or931od IBIügJ ]Iepue;ep 4eu939qr;e;,1
o}ulol3 zB {a1I9 u3q9{9q p.lgsgrlÁugl >Ieze s9 '1a4taÁu
-e[lze7ul r9Íes 1otztl983tlj st €Jqq9^ol uBquoZB I9>IBI §ou
-oqsg 'DoI oz§9J BoIUV 'gtcul.\oJd {4 ze solg.t s qqgs
-9x ,IBll€JtIoJ und 'ulnalozneu tlndg
9,t1oÁu TBIql §9
,€ ,e ,r ze ar9>191
uoíe1o pezgzs ,z e íEvl aaBal, pezgzs
-rr.to tuolepotoJ IBlpIuJnu 4tl3a zv uB^ l]ozoi íoieIwenw
,uaseÁ8e,n
{ailgl§z§uueq lBTqII se >1ound r9>1els9 'rtgla
es9ze>1;93atu >I€IBuJ9J e 1e.1,oí Jgtu ]Io^ sore.l oz3e.rt6
,uede.rol
91el{p9^ ueÁuuo1')lzs>IeJ B.Re8nÁuI9p oJJo]ául
-o1o1o6 Á8éluTtü l9]939l{1ffx (e88nqa rsg ze) e63noq
YoDí-Io(I
penü|1
a
P66noo
a
V3Iu{V

Dzsemila utcahálózatának alap-
rajza jól mutatja a város terjeszke-
dését: az ősi városrészek szabá-
lyos elrendezése éles eI]entétben
áII a z. századi utcák szeszélyesebb
vonalaival. A severusi forum és
bazilika épitészeti funkciója - az
ákkor már kifejezetten hosszúkás,
téglalap alakú város egységbe ol-
va§ztása - ugyancsak jÓl megfi-
gyelhető. A település délkeleti ré-
szének hagyományos neve, a ,,ke-
resZtény negyed" teljességgel fél-
revezetÓ. A keresztény műemlé-
AFRICÁ
kek valóban e terület z. századi
beépitésekorkeletkeztek, de sem-
mi ok annak feltételezésére,hog1,
bármikor lett volna olyan időszak.
amikor Dzsemilának ez a negyede
keresztény, a többi része pedig
pogány volt.

A severusi diadalív Timgadban, a

Lambaesisből idevezetó úton, iel-
zi, hol volt eredetileg, a colonia
alapitásakor a telepüIés kapuja.
A diaclaliv a nyugati kapu helyén
áll; e kapun és a nyugati falon
Timgad z. századi fejlódése során
túlnőtt.
DZSEMILA
Dzsemilát (az ókori Cuicult) Nerva vagy Traianus ural-
kodása alatt alapították mint a Sicca Veneriából (el-Keí)
Cirtába (Constantine) vezető út mentén Iétesült veterán
coloniák egyikét, Cuicul hamarosan Africa más részei-
ből is kapott lakosokat, és gyorsan túlnótt eredeti kere-
tein. Dél felé és a coloniális település háta mögött emel-
kedő hegy lejtőjén felfelé terjeszkedett. A z. századi
templom és fürdőkomplexum miatt az eredeti központ-
ból ebbe a körzetbe tevődött át a város gócpontja. Az
egyensúlyt a Severus-dinasztia idején új forum, bazilika
és más monumentális építményeklétesítésévelállították
helyre. Cuicul megőrizte jelentóségét a késő római és a
btzáncí időszakban is. A város délkeleti negyedében a 4.
században több templom és püspöki rezidencia épült, az
ebben a körzetben és a régi forum övezetében álló lakó-
házakban igen magas művészi színvonalú, késó kori mo-
zaikokat találtak. Cuicul gazdagságát valószínűleg a me-
zőgazdaságbőI származő bevételeinek köszönhette.

Dougga capitoliumi templomát

l balra fönt ) róG-r67-ben ugyan-
annak a bőkezú családnak felaján-

TIMGAD
lásából emelték, mint a színházat.
Bizonyára a város hegyoldali fek-
r,ése az oka. hogy a fö forum és a
hozzá tartozó középületek oldalu-
Timgad (az ókori Thamugadi) alaprajza szabályos, a
kat és nem homlokzati lépcsőfel-
járóikat, ill. oromzataikat fordit- rólakészült légi felvétel (balra) mintha pontos helyszín-
ják a város felé. A templom alap- raiz lenne: jól érzékeltetialapításának körülményeit,
zatát körültirgó fal Afrika bizánci vagyis azt, hogy i, sz.too-ban a Lambaesisben állomá-
visszahóditásának idejéből való.
sozó harmadik legio hozta létre, a veteránok coloniája-
A sziklán ülő, zsinórral és meritő- ként. A z. századközepére a település már túlnőtt erede-
hálóval horgászó férfit ábrázoló tíleg zátt területi határain. Elsősorban a nyugati és a
mozaik a ,,Dionysus és Ulysses
házának" nevezett épület egyik
délnyugati oldalon látható, hogy az új külvárosok, sem-
szobájából származik. Szokvá- mibe vóve a katonai tervezők eredeti elgondolásait,
n_vos díszitóelem, funkciója a he- könnyed nemtöródömséggel terjeszkedtek. A város si-
l1,isógben clhclyezett. más mozai-
keresen fejlődött tovább, ehhez megvoltak a civilizált,
kokon ábrázolt tengeri jelenetek -
Ulysses (Odüsszeusz) elha|ózik a komfortos városi élet feltételei: eddig nem kevesebb,
szirének szikláia mellett, illetve mint 14 fürdőépületet sikerült azonositani, de volt
Dionysus (Dionüszosz) találkozik
könyvtár is, és a 4. században számos templom műkö-
atirrén-tengeri kalózokkal - han-
gulatának ftlkozása. dött, közöttük egy nagy donatista bazilika.

123
 ,zI
.uJq9s?r ,>I911e}
911o13zsso uEoII9Inp3Á63 a]uIZs ]9]€InJ
-Zs§Áuál IB^oIÁu3sJá^ € Iá rIBI8oJ -Je >I8u€tBJnlIn{
,t € BüEd l§9 {gpl^ B rcpezgzs^g sgIIgZSEáru qBJB
l9,{Iöq 913ze^ §eqpBz9zs
-sIH ,iJoieÁ8 uBqullsl l9s9i 8 I3J
s9 1o3 ole^o>l va zE pÍE|]],IBIüoJ B ep 6l9r>Ias9Joleq ue8
-/os9trsalraÁleq rld E : (,.39sdazS " ) -ep|.ípez9zs, § ze tlape,luszs lB{oS }e3IzsI9J-I€IJ9qI_zV____
sniJolIIIIE3 s9 1..sarz9Á9") snc ,lJ}lJ9tu
-luu[u]Bd :lultu ,BlíBl grEqsE^Io >IgpI^ B z3u€Á3n Epad ueq9Álgru
sl 3^Ju 9I ]9) ,a]3lzs9J )pu_ے{lBZ ..{3u}aJe" 9s1o ZB ElpB
,Ie(uW3IeJn]
-ouj 9IoZ9Jq8 13lá]ruél3í IzsniJíJ -ezs Jolselu SnuBTIIIJSIJCI El9lzsB ZV 9llol
ellu 1pdg uáq9lazo.{ puolaJJgg ]lnsoJsd lüou - IB^9sgl88ouIB] sBzoqÁue^Jor B - os?}]J91
Á3J te8oJÁuásJ3n sgdu.rod u z3 aJ1II{ Áu?}zsaJa{ uIoIBpoJIq B Á6ot{ 'uuqge ]Io^ odeJ3zs
sI (>IoupIoJ loÁueds e srÁ8u^) >IBu9IuBdsIH InlzsoJo>I BIíBJ
'l}ozururgzs 1oclBI3o€IIEc J€zsgsc snlsopooqJ ÁEoq}uIW
,sr >I€uuB^
IgJ9s9lBg l§3lo{Je s9 lgJ9lazo^Jezs >Io}Bp€
se ((,o ,61,I ps9l) apl l}o]níIe ]19Io eJo>I (snuuuulsuo3)
(4eupo4
ul}u€lsuo>I ÁEelq pualra^Zo>I z9qÁ6a zE Í3aí7
,90€ >]Eu9s3?uEl IsoJ9^ (sIJ
-SnuBl IoJJe tesezÁ8eílOJ I^9
-JeqIIII) €II^Ia ,1uel3(EauI u9lo>1 J9uI E?S.{u9lzseJo{ V
,€qguJgE uogEeSIÁuu3lll ÁEeu >IElI9]Jodxo uoq
ru?>IgJ }l3llalu ieÁueulJa} q9Á33 uBqp€zqzs^? 19{ gslá
zy ,19Áu9q >I3rpglBlü ueqgcsudr71
9DI3J ueqolez9{ (B]1
B }uIuI€IB^ C9J13Ia{>IEzs?
-nf xe4) €íeg I€IIB8nlJod I9r9^
,9rftl8lu]r -1on11 'ueg9Á61o.t otura oQI B u€qJososlo !u_3qZ9J lngp
9zad9)fi3( uo.{§9]€q ígJ}q
t* B aÁu9hlaí_'i8u9ílnsuocord ecr:Jy -Igd 'uaq>pÁIaI{9IaIJJ9 §e{9il9 1Io^ EBpzB8 loEIZsIe.J V
l
,{
s>|eusnxJDJxa, ,ueq9§gselgz§ IE{I}ITod ilala pezgzs,§ tuoppo.rtq u
iBSJJB>I€ V,l3^IesJ
-I9iIInÁB u3l§zg ]ualop3 l9IJuí^ C..a^o
JBzsB§c ÁE?u<
rlozsl9Í l3deJaz§ soluoJ BIu€dsIH S3
-oJd B {Buuoq ílBuB}JÉ]}€{BJ"sol ,IB^B3
uáqinzai iDIB '{grloz9Jqg }u?) B luozsl^ 1}9p9pza{ IessoIe>IIaJ glnpqH ueuul zv
§t$qd,
->To{€IBgu glasl^ rlJoz§o{IBpElp -€ssoluoJ rEusepze8 sa IIüIBpBsJB] laInJe] e ueqÁuere tle
:l ug{níáJ tl_Bl3ut^o:d stsaraotp y ujeu ueqelelo IB>II]IIod tuolBpoJtg lEtugu E éI319^zs3J
,ueqwnloltu?.lp otr?íoN ? ?IuBd§lH
utuedstg ]IBIIIJ €uI9zs]e1 Ále4esc E9sr9Áleq B uaqzse6
.:*r:r:,,, ,l3pu3J B B§lJEluueJ ÁEoq 'llozoseruopg oÉa1
,lo{z§€q B
llalleuJ uoeT 'lonlaÁu prglo >I€Ieruor r pgplgd
- 19q4e39sso}9퀧 Iso 1elzrrgEer,u luopulur 4os slE9ul
'4erpglgzrueqJn sI >Ie>IgpI^
e JEB ,tüole)lu rlrÁu u9íspr
.,-,- |ÉÁnl , T1rJoqgI{ TBIJqBlu€3 snl§n8nv 3JJ3 '}J9A BJs9]Tp9q63uI
"
r/ 1 }vm.L-'
Ylr;:.i:.,..:,,,:,:1,,.:'; 8eu 4aprnÁ33q gpgzlq uo]B8nÁui€zs9 sa uol€zse zV
::
11,il.i,1;11' }l{11,;:3
,llo^ SnlEEaI ü9zs9§p oIB^ BqE9ITBIJ €íd€ JgZsEsJ nsEz
.:. l..:|ja,, !;
Ár:{ -Etrllezs sIIgIJuI^oJd 9sIe zB 'etrotldelu >1ougzs gzeu]Jgzs
"':j|' ..,:|::': . \.:' ,.',rJ
'\'.jja':il
')" " IgqgqopJo3 l9í9lrzsBulp IrüIEpoJI qqg19,1r43a1 4rÁEe uur
í:."-r- ",
(4opglusc lJol€u3s >Ia1I9 uBqlBzs
, ]:]j:i.{ii::;
. i\
]iró!!gülE.b]:,]|i, .,
-95 ueíe1o Io>IJ€ZsgsJ e
: wfifiL'lql::.'. :':;r, ,>1os9pdalet rcur
-gpl I€Jo>l B JEuI uBqTBsoJ9^ {a>Iopl^ g
},
-oJ eJl?l {áu9Í uaq9Á61o.rr (rt.lnblrpen9) gÁIoJ-sI}esB
- v]j:
€ s3 uouEdle8uet ne1o4 B Jgz§gle uale8tzs1gJ-rcIJ?ql ZV
VII{V.cISIH
vlzCAYA{,§§üí

róLak§a-tr§sf§

la \rtsia

r ÉBilBi. rú,{ á
ü:@tdn
§ rgle ffiíllle

o &atttwsrs
_** pmvimiahaÉn
: róíüiü
sr§n, óM nÉ"

osrD ká§fui név

Bala úi{§i n&

3f
&& **
lú§§:íl

aOB'ín

0:
 ,{osgloz9Jq9
9]}zsIp }o{Io^o>lJIs s l_?Íl}Áuozrq
(oDln>I91oze.l\z1^ ,ellel
}zo {B}1o^ igizsnq I9)€I Bt^o8es
}]ozoq uo§3]]nÁ33 a8eszs91.9ze,{u9uapz3>I >1alleqÁleq
E 99es17l99zzoq DIBzs+ur >ItIBurgJ e le4sÁlaue '1eulaÁu
-9tür]se19l o1eElozs r9uqeÁua>1 lalo TsoJ9^ e 1euloze tí9p
-1ad dezs 'plq lBJ€luEJIB zE >lEsJJE>[e ,Áuaurlrde zV
,lsol
-ndala1 € {91l9IIe u€uuoqe Cequnllalsol uezenauÁ8n ze
'erÁleqolzsole ze le^^ € €]lo}III9zs IgqsEJJoJ opE)€J ueq
-8eslongl Jolotüolli l€I{uJzI] ,{8elulu e Álaue ,soJlq IoJ
-3)Jleza^zí,\ dazs ueq.rosgsla - Áuar_ulrpojs eils1 uEqq9J
-oi - soJe^ lB[üoJ uol3ll9luoleí 3elÁuere ze ze,etno3a5
YIAooflS
,>IBueIII^oS
,l1B9zsro teug: ro39s9s
grgiJzsso }98uquJrüoc s9 rgqJoN -Io zB olpo8ue}g lgtIJsI u€q>IopBz9zs^g lqqgsg{ B píBu]
Ieluelísnl B 19 ]p€lBq uopJt{ 3 'J3] <ueqpezezs ,€ e ectpt1 s9 (1Io^
€ §soH ,uel
1]e]3u9Je .sa8eslel
-9ru z9Zsl9>1 uíeüp(€ru Z
-a; 9Á1o3 sn8ea e p}q IeJEru€3I3 zv -seul Jo>iuepulut ueqruelelJg soÁuozlq osg]zselí3J soJ
-€^ V ,>Iol1nzs9>l io>Ilezotu sezs}p s9 '1ellnde >I€z€qoi€I
,u€qtuodzoiSoJB^ s€IsoJ€^ (dezs íesss89s{nzs
11e1 €q8IIB €uJuzs >IEuI€so{
e }ú Ia^} uúZssol{ Jelau oo8 é^}lloq -BI ]IuJÉ'ttopoEepze8 IBIIIIunJleeqltqdue rs9IJ9 (seIüIE>I
8zI :lglJzé^z}^ I€I^o8§s soJlq V -1€ BJgs9pBEoJaq o.J Jéza]ouozsnH ,l911alld9re sJ9lullu
sn>Iltzslu31I3tl 1solB^ B '1OZÁI3q e nozol19.tEeul uBquozB
,jetlerzo>IIeI8oJ sI uEq9Jo>I snuBIJpBH '(elpleg) §ITBd§IH :soJ€^ €}>IBI
le>1o:a]sau 3o.ro3 uBqsoft^ e Á8oq >Io}]olnzsuu3q ]I9zTuBtuoJ € B]]olTJoZs aqJ9]19q 19 ugpl
's33?sléqol'{Eu}?lnuJ 1á>13Á3áísnI ,IoelJ3.{u u9s9>i >I€sJ l9sn}B}s IünIdI3Iu
lzs§ot{ 193Ii€rI
-}1s 3o]o3 >loJqozs ],peJútuuueJ V
,19q9IBzsgpl 39s.{usla,to1 -nuj € op (esalndale] qqtsg8e1 loJ98iod IBIügJ € llo^ - €s
91tdazs
-soJB^ IJo{-snuBíJpÉH e 'I9qz9q -oJ€^oInZS snuBIJp€H s9 snu€T€JJ-BJII€rI uBq9}uBdsIH
1tÁ3s l1osuq ugzs9J l>pzsa mlpu
zz o1pedlrczou nlezeluru daz3
Y3ITYJI
VTNVdsIH
 HISPANI_{

ALCA}.{TARA
V alcantarai híd különösen figyelemre méltó példája a
Római Birodalom fennhatósága alatt kibontakozó közös
kezdeményezéseknek és együttműködésnek, mivei ti-
zenegy 1usitaniai település összefogásával épült, és ezek
ner,ét a hídon elhelyezett felirat fel is sorolja. Az útpálya
l,íz feletti magassága túizottnak és pazarlónak túnik, de
a téli áradások idején a folyó szintje csaknem a boltívek
tetejéig emelkedhet. Az építész,C, Julius Lacer szaktu-
dásába vetett hite - a helyszínen elhelyezett felirat sze-
rint biztosra vetteJ hogy munkájának eredménye ,,mind-
örökre fennmarad" - beigazolódott,

/ ruolppoJlq
l
}
a
lVÁVcZlA
ruol;Áugrr }?ia EauLu}zs9IE^ Á3oq
'IB}n 9Jrs Bs9uBlzg{ §? 9d?1
"q9I ,ezs
-eJgI§ ,1oz9Jq9 uáqua isnFc
_?r orcrzoduroquodo§, ]i39 tallrap
_áre'Igqlairl B{srojqozszuoja
(,rsde.lrgr qqasq ? uoIBpIo ,IlI
B ,lí,.{§pl^ilBd z69zs") sl un luox
-rs, srtl{ B ladoJ3zs u9zo4 4eÁlaq
rre1931ozs y,e39s>louscuelud top.r
-at 1uudlatuat ÁEa uaueq 't1o,r utc
-uIAoId urau (BIpuBuIJoN §9 §u3B1
-oJg IgqB(ÁBBu) BcIJoruJY,uBqrün,
-Dllu7lp ol|uoN B ?Egs>IousJuBJ
-ed mnluoutv snnDu xllo v
871
-1l§l:lia;;;:
,91€^
Igq
-ua8utprn g§Jue)I u3}Zs}p pllepuolgÁ8u 1gqpzs
-8am rraiig.l '9leql91 ued94 y ,{Bqo^ {e9s9zo8loppl
tlroug 1nn}ypuáJ purusrazsÁ8s s9 >1s;r8as9unrr g(ua31
eJl{uqqor 1eí3r9l3am u3r}zs9{ u3{9pT^-But€X v
,záu BJoÁIoJ xnoJJV ze '3IeJ {8zs3 : uada1 r 9teqte1
,Fl)ndB)ísoJB^ sll9r
..xnoJJV.p 3uod" 3 'e{í^33laza
(1134d93aur
-u3ulnuouj 19( 'arp9lr I€JsoJ9^ sgJa 'aütu
-tueqtlqdure s9 ezgqulzs r39.I p,l}>Iu3za llo^ 'uopglí3J
9l9|ruodzo1 ry1o1sl gt€Dlo luloÁugtuopn] uáIesJIo§
B sIÁ3B^ '..,lJ{a]azs?^Btu pBquzs" e uesroÁ3'tlaI azsa:
(BsoJB^ (
? u9lnlur ünunporsn3ng) uruny
,(,o ,§8r-z8r 3 p§gl) uugEgs
-€pzB8gzelu B s3 uBq9S9I9uZ§BI{IaJ BI3J3ua IzI^ B In9pl9d
,Bír}sluur
's1 iqos9l1!4 DIBzsBtu >IBrzBuIB>lIV BuJoq
-Úop ,o*9"S grlzs;p re>pa.g$§ B <9loz9Jq9 }3>IaE?sÁue{
-9^o1 3 zB lzB luIuIP 'q rp4ep Ear?JsoJBdI s9 -gpe>Is3Jel
S3ÁI9}§DI31'oJgu€IIa BsntuztAllBAJezu^o>I IIuIBpBsJgl (uBq
,
-9IIIBO gso qqBlo^91 lgr9ÍgDuap3ul JeEuol-Izg>Iplgd V
,>I31I?
§Bq{I
-Bz9q qgpl^ ÁEe,l ueq4osoJ9^ lI9zIF^Ic sO C3I >Ialp3d3la}
1}I aJ!Áuqqgr u9rn >Ins?I3Jozsel
C>l3llnsgu ueuul uBDIBÁE
>I€uorB{ V ,ruoquo §opB
iBu{Iozouel9zzDq_s? {BDI_Bu
-olB>l B leza^o IpBq 9p9z4q u?lualu BuÍQ{ B 'lalnrel 1tp
(>IeÁI91
-EIIIJBq v ,{egZIu3IIe{ r 4erlorr 'ÁBxuBs u3ÁIIIrrB
-uezs uBÁIo zB §9 - (,o ,o€ r ps91) 3ÁoN-Jns-se?Jlsa InBp
-I?d luilü - (qeupparn '{_Bill^) {gíJuaplzal DI?pIA ÁEBu
B S9 (Igls9uIÁEe >1atpp1o3 lo^9l {osoJ9^ V ,u3q?leJe{
lI]oIBpoJIq B leÁIaq greil€aü }9 zB BS§BqIBIE0JI3 13InJ3r 3
ÁEoq s rsgls.tBur rEgsBpzuEgzelu IIü3znÁEBu B {grrar ?^9]
-3qel {3pIoJgIlIJ3l qg"soJlsz B uIBE9s>IIs 9IE?J lqqgln ZV
,>I91BqlBlnIIIí>I
ug,zo>I {arelnJel 9IBJa}I3 EJ}BEnÁu §? Br
->I€zs9 I9l39SÁE3qd?zo>I-BI3LIBu B
(ll3ze^eu
- iBuBIIIBc
gíBq l.lzssoq - {Bu9reuoc BIIIB9 uegpuotülu>Ios B e^leIII
(llopgI9zIueII3I{
'{3i?pT,\ II9p rroposBIsoJB^ u9^9I >IosoJ
-B^ s9ru luItIIBIB^'(se qpuy) suodnuv s91o1pasrew) e{
(Eatu
-IssBW B >IaÁIeIuB {9lzoJg}Bq >IaE?squoln>I IZÍBJpI9J
B {ozB }9i3u?rJ9r {€u9IIIIBpBSJ91 {9IJuIAoJd rcllpE y
YIt{YWuitc S$VITTVO
 1
.r |- ,,,
,], ...],,,
l
loo i , ,,,, lf
]

t \J.-, ,\ , ll -

, \ i''
1

:
l í§ÁEcilM ,!.]
\. l

r prsiria fdváO§a ?0{,0 fil -:1*::]*§i*{

n kgistáb* lf,00 m

U e9y6D íe*pus 4o0 n

O komt My§óg 200 m

provinrta ialáía 0

lómi út &lEer$iflt alatl ,/-/

_..',/ ,,
-
$IFí,, ókfii néy

aoilsll*) ki§ótbi nóv

á'//
o;on úikui nerr

LA M{NaHE
-*']*,*-_-_;
l

||/
l-/
,,,

l fuq**

l
l
í
}

l
l_

,,
ii,'.-"'
..--}:-
-_

-2 úl'L
' , ---:--
p
ft§ü§A Pnts§h
Á§6tá ,
§eil|
Boínál-há§ó űrÉ

tr*íebíány:
't
: 4 0m m
FÓLDKÓZÍ-TENGER p
 0€1
:
ui,
n",,. ,," ' ,."- ,
_
,1Io^ Á8Bu u3od3l8oüI uedd9>IuepuTlu
o89srulls >I€uB8Bsso>iBl IsnIEJ BIIIBO->Iezsg,}Z§EJ9^ >lBu
-}BqpB >1os9]BS9 zE >i€s3 eJS9pJ9) g ,3l >I3u3Íp3dole1 ueq
->IIS9IIJ ÁEa uoqlazo1 B Io[{BIB^ Á8oq '1s )E]Á8Bt{ lBÁuBq
s9 (lto>I€I 8elB(eprÁ8a >Ir_lIT_lz9I ]Io^ ÁuBI{ '>lntpn] rüau
iBotq'zv oEoszaqou qqg.J8eT >louesazauJloue >IoÁleqzsq
E ,rloa, Áugu]}sorgl laesupzÉBozeuJ g}9llauo 'gzruelleí
€JTBI3uI^oJd DIBZS9 uloppoJlq B s3]lnÁ8erolnd9 zs93o
ZV ,1Io^ Ál9tuezs 8e6rulzsolun ]3IndJ oIIBuoIl>I I113I1Jul
rEJ9í3q nB^IoFüoq Y ,xolzeÁI98ozs >IBJ€I>IBJ se >le]el
(9]Bq}9I
-nd9 qqesD1 ]3ÁIaur'J€,npn e]]9I3 LIBqB>IJBS osleJ
,1ndep rp8
I€q Ie}g^IeJ Ée1e erelndoo.J LUoIepBJn zy
*Iozs zíeJdBIe 1l3Á3g3élu uoulzsÁIeq € zeqllo (19J-..EIiI^"
8 9}Bq19{ 9I)>InJ]suo>I3J ]]J]IZSJ{ IB]I9 JJguI3>IvZs 1ua7
,IaJ
)€]]B]rul 1essszadglÁugJ iEgI sOJ3Z§pguJ ueq>]a^e
(4eu>loze
l
q q9l n ze ueqaezs I}BI JueJd -lEZS3 lá{JÁI JIuE
e4Á3a BllI^ B zE ,JetJJ Á3B^ saulN lngpl9d ,]osoJEA
-Á8eu e ]uIuI (3>Igltue selaz8alla( ueÁ1o qqep8e1 1eua3
-9s113I{3J rE9sepze8'>1aua]sls TEIJuI^oId TlB3nÁu E <uau
-IZSI3J plo.J E uueJ ]pBlEuI IüOS TuJuIJs 1oqÁler-ue 'Álaqolai
lJeursl Erle elli,t I)gpI^ ]]ezele1 ro>1Á3s (oÁ8atu aruruo5)
uEq-J.(oN-Jns-s3eJlsg lPiü E Á8oq 'eJeuel[e >IEuuV
il^ol{-x í-r S - S E IIHJ,S E
VINVWdac Sg Vi-I.IVo

_\ hires nímes-i amphitheatrum, Az Augustus idejében készült hí-
amelyben még ma is rendeznek res vizvezeték a Gard (vagy Gar-
bikaviadalokat. Az t. század vé- don) folyó felett; része volt annak
gén vagy a 2. század, elején épült. a rendszernek, amelyik az Uzés
közelében fakadó lorrásokból vi-
zet szállitott Nimes_be. A földmé-
rési és építészetimunka ponto§sá-
GALLIA ES GERMANI.\
ga lenyűgöző: a víz ötr en kilomé-
teres úria során a szintkülönbség
mindössze r7 méter! A közelben
lévó kófejtók, amelyekból a veze-
ték építéséh:zfeIhasznált kör,er
nyerték, még ma fu láthatók.

Alexandriát i.e. 3o-ban foglalta el

Octavianus, ezt követóen egyipto-
mi görögök telepedtek le Nímes-
ben. Ennek emlékétőrzi az a Nimes, az ókori Nemausus, az í. e. I. század végénke-
pénzérme, amelyen Augustus és
Agrippa arcképe látható, hátlap-
ján krokodil, felirata: cot[onia]
NEMIausus],
Az ókori Nimes lorumán jó álla-
polban maradl l'enn a..Maison
Carrée" néven ismert templom.
amelyet J<ét uralkodósarinak : Gai-
us és Lucius caesarnak szentel_
tek. Kivá]ó peldája a kla:szikus
római stílusnak, pontosan megfe-
lel a Vitruvius áital meghatározott
arányoknak,
NIMES
rült római uralom alá, és Augustus uralkodása idején a
római polgárok coloniája lett. Az Itáliából Hispaniába
vivó főút mentén feküdt, összeköttetéssel a Földközi-
tenger medencéje felé, Dél-Gatlia egyik legnépesebb és
legfontosabb városa volt, Jóléte mégis túlnyomórészt
nem kereskedelmi és ipari tevékenységbőt származoít,
hanem a környező vidék mezőgazdasági lehetóségeinek
kihasználásából. A kezdeti időkben innen kikerülő sena-
torokról nevük alapján kimutatható, hogy inkább a ro-
manizált gallok, a terület ősi birtokosai közül kerültek
ki, mint az iíáIla:i bevándorlók soraiból, A z. században
ebben a városban született Antoninus pius. Az itt közölt
képeken tátható műemiékeken kívül Nimes-ben fürdő-
épületekből és a Nemausus isten szent forrásából táplált
medencékbői bonyolult épületegyütte§t is létesítettek.

131

'9uu}1
uEqiuíBÍdEU rultu ,láu{9l3 uElB
rBIlBq33 IlEZs9 2€ u?qIJoTie ]IaI
-3J8Jtu 1ol Áíodd3 8elnulzso[?^ zJ
'l3sl^ l38aÁuodol SBÁI{nsJ lJ3l.tl
(loJI3^
-sl sl Ioq€íuu€lIJB lulIü€IBA
-!}llJJoqluop {euTe{9lruel}s )í?pI^
B {nllÁ33 ,1r9le
Z9qJe^pn llJpt^
({oreqr€I -€^fi{ IsoJ€^ uaqzsgJ
)osBlunlü t?Es?pzeaoz
-3u oo)ísaU 9lB^ lgqJaIJJ B uJZ3 J -uIo
(19pln3
,{Eu9Í8uBJ IsoJB^ I€uI9J uoÍpuotü -rqdue ze ueusl ue^3u {glüJeqr-ereqreg g qnda
}9sJ!"tg ^.€oq'g}la]uezsÁu9>I BJJ€ se'rgsgpuÁueq a}le]l3ls uellew l+vI^ grlsoulq ]s9l3119iezsso 9í zeq>la.iuaurs
rruu '49l}o}zsoJDl uoqz} qg91 '>Iaulos9l§elíBJ >IoJ9qJBq -o19I lcuolu>l Ieuívle ÁEoq 'enoquozso>1 icuuc }9s9FEop
,1Io^ ueqJoIJJ ,rsgpdaler B alseJ
e elletle8lozsI>I es9^>íeJ 1soJ9^ V - 6rsíale -Ioq soJ9^ 9z39rr,t u9íale Jo>IJgzs9sJ y
,a ,1
pvzgzs, S ze l?e r ítgfiql pezgzs, ? e r9qer'EqnsezaÁleqlg -e4le; ug(apr esgreEorg1 rerlp8 nlgzg>I €I s9 §r 'snt
oIE^ uq-seIJV - oÁlaqlszs 4eÁleqrrru IutBI;.9 zE se 3pJa^ -snEny Á8oq 'ltozeurJgzs u€uuo s9zo^3ul3 uInJoJa^eJJ
-zugd e pupl9d
(4ople.tlq soleloscdu>l elea e s9 e í9rn1>1o3 elsnEnv zy ,euoldurel {auuelsl tÁleq uopglgztuetu
,Ia>Hes -or Á3a (1rusrul4J snuo,T lululu1e,l
(1ulqceqllv zB :lezJo{
-erd snugtrolse,rd eruedsr11 s9 €IuuBlIJg 'BIIl€c
]u3zs Iso Á3e l}ozoue} >Iní9z9{ '1elpo49ur 1eÁl9ruezs
-9]epll>l eI9JugIn>I'snrqury luozs I9u9IIW se uo]JBW
luezS I-slnoJ p9pl9d'4eÁl9uezs tzgqÁEa s9'19q>letcut,t soluoJ uuqg8uspgzsíüozs soJ€^ V ,l1o.t eso.t9-19,3 d9u
,{alpo>Igtu rue+Io>IouIB1 IJ3^3J1€1I3{ lJo^3>I Iowtüole ugru;a3 € uegleqalleJ JeIJJ
-ord e 4a8esro^o>I opl ierza>IJa
(luei>loJeuel
11,1_e 'te>la;aq
"rq":?.1
s9pn1 e Bl}ozuo^ soJE^oJ IJBzs9sJ 1ulw JoIJJ ..,r9D9í HEIHJ
,tuz9>1
-eJ19I l}equgzso>I ]oupe}9luolaÍ ea e rÁuuaurelun
-J?J lezo4 >I€uguug^}I zoq>1o8tllrsc B BtI]uIuJ '>1eseEeiu
(re{g>1
Á1o >1eza 'r9rallde 49zsÁu9nrol e'}ourn.ro; E ulo}9l
-\I1zEq,>Io19I'Ia^9^9] ueqctugg € ilzsiole^ Áleuc '4ot91
}sn3JíJ ÁEe51" :uo1391 IJo+IE zeleJa7z9p| Á3r ueq9p9zs
,tuoldruet
-oq }1opuou{a ueqJaIJJ 'uaq-or € >1ouozs Á3g
soulgz§ €qq8^o1'- 19tlo41e ]9zs9J (.leze^oelo1ed" ítr zu
{ezepuruJ - >IgpJnJ lJgz§9sc e s9 (eurreled EInv) €{IIz€q
IJ9zsgs J Áfluu e >I9>l9ltuer_rru qqg]Igtuo JuJe 1sÁEgEe1 e 19q
-BJo) ul]uelsuoy ÁEe51 ,JBzsBs3 ul]u€lsuo) Á6€N qqg{
-ut E9ur s9 snl]urlsuo3 qoro4rÁá rs9Á1o3eq ÁEeu uesou
-oIn>I eJos9p9líeg,eÁleqlgzs IJ9z§gsJ qq9.J8el urolepol
-rg rcugrru8nÁN e lupu uep3{a,rou8eur uopguI IIn^p1
,
-pua.r a89sgtualeí solg,r e 1gtqB.qtlpezgzs €y,uaq>la,r9ur
ru{§uauol E InpJoJgIa e.teu Álguaz§ qg91 Inzo{ >I€Is9I
-E^opI zV ,aÁlaql9zs >IBuEJoleJnJord etueur.rag }9l B s§
ecr8lsg'tlon luodzo1 rsgte8ze8rzo1 soluoJ ueqpuzgzs^e
r?{ gsle zv raű;- ,>IgIe^ Igq>Iezsopl I€Jo>I u teÁug,1,pur
(>los
-ewzeque&eu oIIE^ oJs?IzI so{9rzs€[9^ so tunJ]Boq]
,1€s§9I
-nJozsl{ 9IB^ Igqg}eza.to >1arepd9 stlgluounuou e l.r9í
DnÁ8a sgzorl9^ e '1euE9sÁlaq ngíeJrgl u9.t9.r tsgporoE
(1eusolndolat
-nszozssg solg,t rqqeEal e qq9{ul uou€q
,eI
g1l9uo uase!1ol 9t3q]uqe1 ulau ueguoze 1s6nBJasIBx
eír1 ruglÁleq g.ule; ..u9(rred eu(e5 € Inual}e^zo{" II3EJ
-nEE snuIIIecJ€W snuEIIIn§V ve qpazgzs, ü y' tlnsoluod
-zsso ueqls8nuJesle)'uaselndelel uarlpgle8our'qqes
-r1 e 8gssolelllu9zs ltozo4reÁ8o;Eeu ergÁuozlq B u9ln
>IosgJolaq so69suella rdozo1 pezgzs
,€ y ,>1erpd9 ueE
-e^pzzgzs,I ,zs ,I z€ >les3 st tarepdeg1 qqesoluo; tsEny
(teselndale1 sglu >IgIcuI^ord t4ezsa zB >IBscJpIV ,Ie^91}zs
(1o>14aÁu9utrlse19I
ILulepe>IsaJei s9
-o>Izs9qlo{ {lrr9zo>I
ts
Ie^opJnJ }9>I'p>14otuoldurar'p44ern1o>1ozs'p,r91o1ed (1a3
-n}Buos' |ezzgílíxzs'lB>pIBJln u3zerlo 1e4lorosdolzso
{81J91 1soJ9^ 113zepu3Jeq 1oí sa seurp8zotu >Ios9]Bs9 ZV
,1919(rred euíeg u ezsseul rrreu'119 uo{}suual
91íel ua{ep
-oJotu IgJIBpIo iIIoJgI{ : >IIutllH sI 19qlppuo^Jo>I J9Iü IuIB
'r1o,r gs9.1qe;gza^pei 1gqluodurezs nulop9^ salnde1ol
y
,>1B]^;^
uollo >IouEuJraE e 1osnt,t€ld B s9 snlsn8ny le>1
(u€q)}Joqgr{ B uBq>IozB }lozslgí ]ederazs soluod
-aÁleure
,I9q9íIgJ esezeulepelEotu >I€ugsgl}poq rcqp8 ín ;esee3
uoqzs9J Clu94etuoloc IBuo}B{'eltotldep eíguerÁleq
4rÁ3e .reseu3 snrlnfueq-it ,e ,t (tcelne6 le§J uanJezs
(tun.loctlneg elsn8ny) rolsEnv
-ÁEe ueqlgpr lqqgsg{ u
JSonv
.laIns _zs?I>I 'qqoÁE8u Ia^IIüBI€^ - InJo]
-9l1da aq 19vaíaJ ujás€qos ep ']pBl o§I ,zs ,I - 8tpad rolesglI1epte
-?lÜuual sI zsBjazs 19)I I9qjsI?JsoJ oS3é^ 'DeI run,rleaqltqdrua qq9s
-9^ V ,uáp§{zsal.ral s9 1loz39:t,\ -9i'lInZsá{ loq8.J azs9: f8a 1autas
Egssozo>I 9Ig üas?Indol§r s Á8oq -eln '1Io^zgqulzs sI{ ']Indg ueqsnl
,1a3 -rls soÁu9tuoÁ8eq qqgla ,uozíeJ
'aI3í B iBuüe zoputtrag rlndg
unlleaqltqdrue ín uel3p uaqgpl _dulz ze ueqqoí Bau s9 ualar9.tle;
ÁBa pzzg,IaÁII3qgJ9J :azerloÁu I39l P g]JqlaÁ8g8álu zá'j9r]3]Jdg
'urnJ]úáq] l]3^ uJqú3l3]J§ snlízs -]9 sI Jozsqqo] ]Bzgqulzs tls8nu zy
VINvWdac Sg VI,I,Tvc
 GALLIA ES GERMANIA

n§§

],

|tza.: a=€.'..,::í::
=:r;i'-=::::1í=, ,
tf_
::'., :

;:l|iré:: .::]::.. ]i :. ::=:. ,:

--l;_.=:,].
l ]+]ii]=::i,ri]:j::::jl.,:::, ..
i.a:
:i:,.i .:::::]' :i:]
.:'a ,-n:.; :.
=::€j:..+:
-];:-:.:

' ,.i:.,.__ti
"e_i3É

::]!:}:::l::l]:,l:j_

,:-++;,::]rÉ:.:*g'i,.,.1,...;. ; e1 ".

Freskó Nagy Konstantin palotá-

jából, valószínűleg a császár fele-
ségétábrázolja. A palota a későbbi
székesegyház helyén állt.

A trieri Porta Nigra, vagyis a ,,Fe-

kete'kapu", amely a városfallal
együLt valószinűleg a z. század vé-
gén vagy a 3. század elején épült,
és méltó szimbóluma a késóbbi
császári lővárosnak is. A közép-
korban a keleti tornyot apszissal
egészítettékki, és templom lett
beIóle.

133

,{úuolB)l ílJIá{-l3Zol s9u] s9
IBl^ulEd lrl )Btzos€uollE 1]ozol
{eÁuoü.InJo{ uá.{Ilul'iunJopuo8
PJl€ Pq 'lelunsezlJunÁ33 B(lJD,\
-Ii 'u3qÁuá,J so}zsEJlüo:{ B lJBÁü
1Áu9^1BI 191s3J uJ8I,(rler9l1ald91
-Áuá} e uoleplo ,/€r3Er e psa1)
:,rtul>1:1 eqÁueJl llJlJl ,ueqJl
-áZoi §pBel!JsnoH elEJ SnuBIJpEH
.)lrreq19I
l3Áua^I3í Lu.nJDru,llúlt,Lg snuOJIA e
u3dgl ]lozol V ,eJ89ssolüod IZí€l
-pIoJ ú le]p3{3Jo1 sI uIeu {PsJ 8aru
I3u3s3zanl§i{la )3^u9lu}Ip9Ja Z8
sg >IosoJg^ e ap'{B(IoZBrqe {§u]33
-rZs 1ercut^o;d e uIad?\[a( {EuIoZ
-ÁugruJo{ IBuolDI s9 r:e8lod eru
-ue!íJB ueqlanl,bltu7lp DxlxloN v
nEI
,raled9u ,97eqr9|Ésgloz9Jqe
,.uepl6nÁu"
, ,JoS
P puíIx )iel]o,1l81 sI UJieJ uopglll (€' I s auols s a 1liu31 eJ8}iunú
luo 3) ..u€. IgIúq l}^TlulJoqiüop íIlBz§ glíal 1oru91
Álr s9 1e11o1zsu19^1e u3zslq íI9r sg oplc lÉ8Éuj€]J}§Ia" ueqÚ){I4v Is§ltd39íín los uBln Pl€JEípBq 31pad uazarus1 4{eJB d€IBI59} p'íaJ
u3uíII )BlIo^ iúsoluoJ üBÁIouB,{8n tpezgzs ,? e'ueqgJo4 >1elp uorso8y IBluuallJq sru3^ás snlIülldas -9i gz9u§qujJz§ {€s§PluÁ€e 'Bi u9I
llJ3ules} - ]uIjJZs lel3í € - )J3,\9r§ ]u3zs,llpo>Is9uBr lgJ9l3JJ1us! Joittu€,IIzEuJBzs IoJaíJl; pEz -1}J soFlns] 19sJÁu3J" ]]olBlnll]3q
>J§IIa13lZs9J qqesnlnueuro:8a1 -BZs ,€ e 33lnulZsolE^
,losnuol]Ed uad91 y ,{arlr}zsg) uo§I€urluo)
-psn opolos,:de1 [zzoq e sJ lEI V -
,Áu9TID]§arglJ9]€q gluosPq lqqor zsoda ze slqq9p8áI Á39^ - i3ti oIII zJqÁleq B ,sálnJJJH se SleW É'ue,3?^pÉz9zs,i e ruíqerep Á8oq
,lJ^ ű9Ieplo ]3{ lsrJJeJ € s9 a69s9urirr s9zo3
E Ueqpeztzs,z B llndJ I€IIáJ 3 ,?sxauav snqr8;an Á8oq 'aB9ssa:1 1ople po8 '1plerie esnllts
,ráI3Jl§nza §? -ÁüBJa IBuI
-:8cstt8as lJZá^o IeuolB) llotl€] -JpJ§ ín^Il uEsB lBq snllloJJ 9§sI>I -eJeJt4 uosa8allapze>l v,3]ZJ39^ 1opH V
enllezs3:u B pslIso]zlq lBl€uo^J€] ,l?utBzolos g}ru§IaÍ8áür r?lalr aÁueuttuoln; ot3a1,oz t:ets:q: -oJ qqoÁ8Bu8el l1q:a1 ur3911,1deu
-€Ll o[fu{ulJ uezssoq B ,]Io^ zB -9!ol sBJuáV se opl(l B eZs3J )l€Z E lÉ{unrü E Á8oq ,Blpe [!_ll}q e]BJI uBq9íuuBtlJg u Za ,llJllJTü Á3l§
^8oq
BlBp?IaJ 1?I631BJrs (ralzsald91:9l -oTrr lpezúz§
,i o1en 19glralndr9p 1aJ rsgrrd9 pg.ia 9IIB ü3qJrlS3I{]oE pIJlux3I PlIoJJoIr B 'la] {91Z3p
uolrÁ8eun1 B) {8u9I8J §nuqlpaH -JnJ (ZPqlB^pn) EíIl^ TlJ§J§lIIos V q8r1l,e:4ezsa 1olBlEJ snu€|lpEH V -aJ uaq-61,6r lasruDl lpJoJláql V
IF lWsJ .-*
§á|ldápt qiÁsa n
FpJa o
.l",}I339§J9} s€E9} S9 ]soJ€^ se BDIBzsg lg}l€uo^ e I9l13 '{e}lnse}9l {e§glndolor ug8iod
(g}azo^
9i{9pu1}] 3 ÉlIBposJ }e§Juí{ §e§Joq '}e^9{{9 lullü Sot{ 3JI?p {..1DIoJ9") 19rÁelx assoc l}ezá^euÁ8n Bq
girrp ,,tuSe;es': , ,uuqlacu€d 98oiIIsJ 'ueqzsrp oIÁueJE -uio3ulT 1gqJa}axg ZY ,}lolzso 3JZ§9i t9{ I9q9Í]uodurazs
ue8JJ JoiIuElB^ Ioq (llo" :lteíruoJ qlBB IJoi telüoJ É 89srralía; €IJuI^oJd V ,oJ>IoJ3 l€uole{ qqoÁ8€u 1Io^
8arr erle>laug Á31 peplad 9119{ Io8ueo >IIÁ3o zV ,]3}3IJz 89slnzs 8rpurru uBq9IuuBlIJg }}€IuI a]9luelaí 9la3aÁue3
-d9l lq;t Iqqgs?{ E {9uo1{4Á3leJ - Eíg>Iunw eze{ 8opJo >Iodau 9Ie €J{'z§e
ze e?euJ Á8e,l 4oser.r9 z€ Á8oq '49rror119 ]Z€ I9J>IaÁIJ[uE
,]o{eÁu9tupéJ3
'n'*' 'Tff;]:i; ;"T#T*§;r,
- {e}n s3 iosoJg^ I€uIoJ IBIuuerIJq V -pIgJ € lultu 'lest[Eluetünuotu eqs9^Ji sJ >|JnlezJiJ3zs
§33elÁu91 uel3 BjBS9]Eq 9I39zIu€uJoJ B ItJll}SJoqEIE pEq qqezsn)l InuellelEq]B1I^ Jp ,uBÁ3n lBtlo^ iJns?paÍlelTi
-BZs uIeu 3J3uoIIa {auug
,1I§89§rIo{ s9I19z§33III B elz3peJ Á8eu resorg.r EIuuBlIJg ,?Iepgzsluozs o^el uesueultuo]
Bq8TTE Z3ptulu 3p ']3EOJespBq I€uÍ€J € BllÉII3 sI lB^9uoq I8doJn3 Ze 7uíí§'l1n4ep Á8lrueÁ8n }}€IB B8g§_o]€quuaJ
-ea á9ru iol.t1o i9 'leÁue;e sg^e{ Á3e 'loru1o s9 luo InBp uIol€poJlfl l€tugE € €sJoS ,ole {orz9pl IElBIoS3d8) }In>l
-lad'uEÁEn ll9uodxJ ]Eio8EÁuBsJJÁu sotuo.; BIuuBlIJB -BiBli Ie^EJ13I3g BIllBc uJqZSal l9s9lJpoq3etu EluuPlTJB
,]gJo>i
xos9lJollqugJl 9p9I}9IüSI zE 'lopBzezs,i e a,\a,t
-lI ,IEuJPZSúSJ E Eulo^ ]topE luoq}1o u€qJo)JEzsBsJ
ze lze Béuf
9s9>I B qg8l€3a1 Á3oq 'et]3qza^Ig rrras ]Áuole
,ueql3lu3lle
lB^Iqqo]n ZE l9S 'uJqálal9 lB{Illlod tuolEp
-oJTg I€III9H E lzse, r}JA ueq>Ig]JguI sDI >I€s3 * 99}EuJo3
BilIE9 ]ullu 'Á3ndd9 §ouol{sg €Iuu€lIJg
€8€sso{Bl
- ,)€1lo^ _
{eT3
-3I1eí IBuo]B>I ue§or3 uBqBI€}IB {eÁIaq }]oTEI E €JlE8nÁu YINII{VJIHS
 tr"
l

. t] .l8gió§ iáblr

. . , colMia
]o clvits§ 6váío§B
, Á ,, 8úyébfunt!§ iqbiáli tqlBpúlé§
b. 0qy,rb.§|Opiil,iil,
§- riemtt tet}s6 :
.'- í,rmi ű
*-*- bienytálan vondú ómi út

lJ.J_J_L,l íjffii kori §tmr

róíbi koi ví' út

@ ón8iral
YE§rA §loíi ítfl

[_ -l*,
caer$aít qjksi iév

I--l*,
| :l0
",','' me§ár

LA MANcltE
méreb.iny l 12700000
0
5'.*.*nj_:_ "
]|i],3a,,a$ ",__
.:.f, ,]
 8€I
,IJoiÍ!1 ]B+lü
,J§qlue Ze ]]adglI>J
i9q9]3zoj\o 9púI€q u8sollÉ
loIt}B^Ig s? i313ltld9z9:l B ]uluIB
zg ,ttía,r uodos3o; o^al uBq€lJBs
(üg]nZB uBquJoÁu }]elle) ]s9]Bq 1eq d9>1 e 1oun:leaqlrqdrue zy
,ué9laq]3]ZJ)la^o)q
sBISnIBJ FduuoZIq ü3puIIü Jet I9q9z1?ld€IP
-S3qJIIS sá 'u9Í9] {o3u9spJo.} E ]Io^ soÁIgqezs lg]]n zB s9 19q9s9p9l
qq3sl{ a.llesauJpulú 8ás|J}Sgl -í3J I€Jo] so:gl e lpl 9ssa8also1o1
,)9]1913ÍDl .{u9urrtpg.tsp1o3 gslaq_ € :úIBuo,\
-BI V ]elúuo^ )BIBJ B ]o)
,t-z e gt
-Iu8 'ii lIn)BIE uJu 8au 33tr9]3q )e^nup9^ IeIü9J lp?Z9zs
-ella"} 13Inj3l o§a In^I{ B 'üo>l8IúJ B -eqa.l,t1 uuso8elt.t ualargl1oJ 1391 y
lllnÁuIl] 1E?9I9I17+ ZV,):}za,r:al
,}}ö]EqZoilB] Zoqioq
-8Ju ]DIE]n Zú ]o)1ú]€ 'io]Ind3IoJ
JEu Á3oq ,lu,tJlZ3)llá.\o>] pJ3uJ -ozs qqoÁ8eu 9119 uBqPIIIIZBq B
(sape^9] u€9lE^u9^II.{u
BJle IIuB 'ueu uequoze IBr]3Z9leq ueqe(9pl
-E3ln zp'le\§EtuÁ8a e,rlu8ueq >1eu uBquoz€ Za '}Io^ azsg,t ,(u9l1aí
-uB^ ezsso ZDz€'souoz€ IoqBí.{3Eu -tpeq snueuot3:L Á8oq'l;lzJIJlJl
3Á133u31 opJn+ E S9 IIIn]oJ I39"! -IaJ u3 uáqlapz3) IoJSÉszuoJg 1191
B Á8oq (IIzS]eI ío( uedal:also:r.t g -Br uBq9{IIIZBq i81u9J IJo]saqJIIs V
,uoq9les3 BÍ}uodZo>1
]opI^ I3ss€pz€E
-oZJu nsepJ(latr>1 Á3eu Á3a 1e 9teq1o8eÁueq u,Ieu €JBÁu
-oZIg IuI€'lelosgzollg"t g33nJ Io]>Io{Ezs ze oqWaIOÁEU
(>IIu}l ^e
iZS3^ uj3u se ieus9^o>I l!} z3 ap '>IIInSJoq 3JgJ
,BIJJEZ!
,zs JaZa uBqq€(1;l lgu]vzs >I€uig>IBI uo{Á8a JOlSeqJIIs
lpQl 00z
-r9I 89sSo{BI r}gul3J B }]eloqoI rÁuue 1oqeíÁ8eu 'o1eqe1
__r-]-_ ]
B1-oo Lz Á8o}utur 33éssod9]9pB3oJ3g,I€Áu9^peJ€ru >I3Lí
-- 7nQ -eS9}I91 n>IBI€ Jo>I uInJleeq}Iqd1lI€ slx B >IgrBq}gi 3ZSs3uI
ffiuD ,ueqglozo>I BÍndB>l l}ola>l soJ€^ IJO>I tEuloJ
ruou {nlgJ
É:P Á3e s9 tüoldluo] Á3e ezssopuiIrl lug>Ilelndg
"{ € IIB €Áu€l
M IJo>Iqq8Í
l,>I9Da}JZs96aI>I ]€>Io3ue§pIo.J 9^9I8euJ
,z €
sí Jo>PIB
JBuJ € ugÍole pezezs,€ e Á8e,t u?Ba^ pezgzs lo>plaÁI
-ouIB <I€ÁuB^p€JBuI {€u>I€IBJSoJ9^ B iEu>loZE e]]gInJo>I
(]uod
'ueílaq € i€uu€^ >Igzour >IIs >{€sJ J€úI Elpad €tu
-zo>I ISoJB^ 9qq91 rlo^ uIou illap3uala]d9ula ugln )€Zs
-gpl I€Iu9J ,1o39SÁI9JI] Su3íIJ ]uIuI >I9]pE
Y T3[]oJsZJo]
(]Io^
]IJq SnuqnpT8o3 ueíepr €Sgllpgq snlpn€I3 p{BuI
€soJ€^9J \eu?sDnaD sI.{3B^ 'lBu€luBII9 >IIÁ8e {g>iBlso ZE
(e(u,telp3 ]g]€qor]€ zB (tun}eqeJ}V €^oTI€3) Je}soqcIIS
@!qdue
HEJSaH3,IIS
J-
9I0l lalsOqc]00
VINNVJIufl
 BRITANNIA

_\ nagy fürdómedence Bath-ban.

_\1ég ma is a római kori r,ízvezeté-
kek táplálják, alapterűlete 24 x I2
méter, és r,8 méter mély.

BATH
A római kori Bath (Aquae Sulis) városát a Fiaviusok
uralkodása idején aiapították. Egyike volt annak a sok
településnek a Római Birodalomban, amelyek tartós vi-
rágzásukat többnyire gyógyforrásaiknak köszönhették.
A birodalom kontinentális részén könnyű rátalálni tár-
saira; ilyen például Vichy és Néris-les-Bains Franciaor-
szágba\ vagy Baden-Baden és §fiesbaden Németor-
szágban. Bathhozzájuk hasonlóan a modern idókben is
népszerű fürdő- és üdüIőhely maradt, annak ellenére,
hogy ásványvizeiről újabban megállapították : baktériu-
mokkal fertőzöttek és fogl,asztásra nem alkalmasak.
A város folyamatosan fejlődött, állandóan változott,
ezért Aquae Sulisból nem sok maradt ránk, kivéve jó
állapotban lévő fürdőegyüttesét. A z. és 3. századi vá-
rosfalak viszont a t8, század eiején még álltak.

sulis kelta istennó * rómaiasított
változatában Minerva - temp1o-
mát a 18. század végéna bath=i
ivócsarnok építósekor fedezték
fel. A szakállas * tehát íérfiarcot
ábrázoló -, Medúzára emlókezte-
tő íej, amelyet haj helyett kígyók
öveznek, a templom dombormű-
vekkel díszitett padlózatának kü-
lónlcges murivuma, A kelta mű-
vészet dekoratív szemléletöt kivá-
lóan ötvözték az adaprált kIasszi-
kus előkép stílusiegyeivel.
Az előbbi alkotás stilizáltsága és
eróteljessége éles ellentétben áll az
ugyancsak Barh-ból való, k]asszi_
kus hagyományt tükröző Miner-
va-lci kiegl,ensúlyozott nyugal-
mával, Az aíanyozott bronz való-
színűleg az istennő kultuszszob-
rának töredéke, a nagy fiirdóben
találták a r8. században_
F,ISI-IBoURNE
Sussex grófságban, a Chichesterből (Noviomagus) nyu-
gat felé vezető főút mentén fekvő Fishbourne római kori
palotája, hála a közeimúltban végzett ásatásoknak, lát-
ványos módon tárult fel. Egy öböl felső csücskében te-
rült el, az öböI akkoriban méiyebben benyúlt a száraz-
föld belsejébe) mint ma, Találtak itt fából épült magtá-
rakat és egy haditengerészeti támaszpontot is a Claudi-
us-kori hódítás idejébőt való régészetirétegben. A Fla-
viusok korára keltezhető, teljes egészében feItárt palota
egy korábbi íezidencia kibővítése,meiy utóbbi azzaI a
már emlitett Cogidubnus királlyal hozható kapcsolatba,
aki római polgár és Claudius császár barátja volt. Az
azonosítás nem egyértelmúen bizonyított, de a palota
pompája - arnely a maga idején páratlan volt a nyugat-
római provinciákban * megerósíteni látszik, hogy Cogi-
dubnus lehetett a tulajdonosa.

A fishbourne_i palota maradvá_

nl,ai érzékelteLil< ez épület egykori
nagyszerűségét.A mozaik, amely
tengeri szörnyeket ér dclfinen
Iovag)ó. háromágú szigonl,t tar-
tó, szárnyas Cupidót ábrázo|, az
ószaki szárny egyik termébő1 való,
amelyet a z. században helyreállí-
tották. A mozaikot valószínűleg
több mcstcr kószítette, erre elsó-
sorban a kivitelezés feltűnően
egyenetlen színvonalából követ-
keztethetürrk: az északi és a déli
padlómezőben látható tengeri csi-
kók sokkaI rökéIcrcsebbek.
 0rI
, ,uIn
BlBzo][9^ souoqsó iau? Í9uí{L?J
,Dí 3BII^IB ze etígd !9N ,3Áu?^teí "" (aÁ1
IalsI BlIel souozB 8eIgulazo{á3ru
-tuIJIs In9pl9d 'rr1 4greqlgpl sI {osoJ9^Á6uu s9
B^EJn €{Bzs(? zE s? Egll^ts z9 'IeJ -.q,rgpórliglrr} gpuBIIg >IoJgz§gsJ B uB^ lu ,ucq>IgElozs
,la]E<I sI(I t?uloJ e luozStA z§ (ilBl -qEJ luTuI 'ÁEtrdd9 ueq{e{>IIJ lulepa{seJo{ 'urq>1ole1
Los39dPlBl uaq?ze{'ueqruloscde1
.1z 1e88zlrllu zB lulJ3zs
p39sgu31 lgp€^'uaqlosclournÁ8'ueqser.ro;oJe aleJu3pulu >IIp3>1
;IuaqJec BíaJulol9 9^?I 3rlalletu -iángq rvijól lpzz7zs,l4lí3a zeeílt - eíp1o.3 utuouuud"
-
q ,uegloquozso>I (ueialolnJel
e )TBI" lIEpIo qqoí V ,{erl? qq9^ ieu?r9lualeí 4o.r9zs9sc B
-or uBqJoiJ9zs9sc 3 >Ias?Iezd?>I o.a.rr'r9l"p,r.11"g tr8"u .q Daze>Ile^o{ ueqp_ezgzs ,b
-la sos9[Iu^ rÁlaq e Á8oq'eítlÁuoz "
-rq rZB s9 ()tlzBulJBzs lgqÁla]uázs ú'ües guolny ,3q >19u91l9r {nle^ sI lteílzsod IB}úAII{
Tl9z§?§ö (c,reíEe1
-uz8eu Áte 8algulzsglz,r l1aurr B Jo>lIuIB '9p1 lp.t_s9 ,"{,.]1:i, B H ]ryJ
<Igq9luouuúd r,llüJoquop zuoJg ,'.;e>1,111111z91
ueqpaz?s,i-€ e s9'>1vlzeanlezs lgq{osoJg^
-.Ú iá"" |9qrl"n1"1 errÁuqqot >IBuolB{ e '>1el1ol IBs€JJoJ
qq$ai :{Eú!s919IIe 9IB^ p14ocuoíg 8eraspeq_ e {glcul^
.-blá p*nplv ,}§s9IDIBI€DI >1as9pdeler g8alla( €IIIA B §9
-IVlagV i9s9p9l1a3 frgsupzeBgzaul B'ls9poselsolg_A B {?1z9u9lzs9
r ps!!)-tunlunure3 p9pl9d ueÁllrue '>1a69s
"id tá +ti
,.sgÍa rreÁ1o eV,,,aeuT,rg6 >Ieuelulap9^ IBuolB{ luoIBpoJIq B
;1upr *odtq,,}9darazs §óluQ3 Á8oq'gpuesaJai uuqqe u>Io
:1euuj 'r1o,r saE9sÁ8a 1qgúodruezs soÁuozlq rellret y
'
41rra;qpzia :tiopoioupellá ug,ros selpzs8oru sa,tg ueruo
,ÁugJ§t§r?ü
-"gz, lqtr, qqqi Elp ulenq :{er1esTÁ 13{3nau 69;o6 1tesor
oo0 00, § ] |
,!l].q3ri9z§jQ l+gq;gE uá{elalnJo} {gJqr opgz+q oJlele{
ltórSoroii-rrx§ V,l,Erxoso;9l 8o,roE Isg I{oIIoIII re6ua1
BI}€tulBo,s9
,-e§{3§; e 19:9|rru,d.le8uat nopos?IsoJ9^(11ol
19Ddii9r úiia4 nrpaaalara1 uore3nÁ51 e a,tlastnde>1
,tirroipn uapultu: 91rgzlí^I3 l€urgJ e'>11rzsse,t equra1
]'-n§g ji.,trroauxlra rq'urq>191eulao.rd tlueru BunCI
V
Vll uaqulazs l3^I3leInJ
-er - r.r8gssotuoJsolni s9 oz69rr,r ,É:*,"_!
tu3u uigleldup ulolupollq r ersgzaís;q ilolnt _:,9j]: ]|.1:
alOIeIg Ie
.laqura ÍraPallilau ueqglgJltlq {eu?í?3§.ellT_i11:11
-Izg>Iplgd E uaq9Áu9ura196 ,lglsuo^u}zs lJ,?I3 xo BJ+uruI
],>1eusuítuoisJ9l §q:
I1eiu€:, ze'árla49u9 ruolq
]át,u§9e]
ij./\
'-*,!''-- -ennrrr:ilEioXrl 'Bliolrstr qauq9pp rroprnrulá 'rlM e!9r
;.'-**-r"irl"qrpouua6,,9{aples9p3qp*n§ru3ÁasíepPxelv í^nlsvaTu
.' tT" 'öiű snr§sú3 Bi9zúru,lrzs áq,lg.§ '91e,r 1gqt,ruÁqlT§ V
\'
,,ii j.] (
i*ts i, j
otuglt /
),,
nnruotí
l oi
í
!
í\
-tt
.,/-- b}E'g.j;|
)'' ,:.,1 tr,
l
1
]l
"
V]]]s8nn |W.
J9Á9
l
:*, l':::,..gS
t'_ ..
Yll0s
} 'r!u
nnübírono"
r
u$§-
noLrÁn o^rD'"?!í9lY
óJnqnoN
nnldOlNn{Ens
 ,. :,:' :",..,,''..,.b",.'.....:. : ::.,::,,,,:|,:.'w.:.|,,.
- ,: ]-..,']].],,,,J'l:,]],: ]]'
|| : :.....:||... :§..., :,..:., :
. "a
.::a:,
,:):.:lr:: . .: "::.
,|
,r],.:]';;,,1|'',l],,:],
:::....
)..
;...,,. :)|.}:,,. ::,

. .. @ítc!á,,,8ryr|!§a
3 _:lip.sló9t1,1,:,,,,ll'
n :
tryYúP,ldq]ii8 :,, ]],,,l

n ld6ídt hÉ|y§éo

_ * ;..,Fain§hj!l$l, l',
iiiiÉi],úl,l,-]],'
-]] -]
:]

HFffirB]&úií],iá} l.,:,,]]]l ]

mlilOmr'ó]']G§iM iiér,. ]l' :

baanb!l,i!j,liúíi"ne]] .",,,l,]]_1,

[ _*j§ rooa* :

i í 2mm

-G0 '

\ ',i;;:;,):nj:

\ ""',,,,:li
}rr,ri
} .:]i:l:,:
! :.,

rirgiÉ:rrNarn

/:. .l

\ ,, ], l],,]],,]:,:,],.
§., ll
i B§aiA ,,B!Éíjtair]
l1
g .'^':Y
\ ,
1
,, l-,l],]-,:],.,,
,"",]",],,,l,],
'. .;:|::,.;;; teiI:rENGEF
1.&,1.--,,,,,
,,,,,l:''i!i .i:

,:
l :]i]]]]|] ] ]: ]]' ,,]
 Zvl
,lgJIa]3J9IIr )Fu9z§93é s?IndeIe]
,0llequozs
E pP ]adJi Sé ,lJlJZÁIJt{ uoltÁuozs -o{ >IEusnp8BJPuJZ snllluloC ,3 lloJopu€^oq IoqETqJoI]
-I^ ZoqSBtüÁ83 runIdIJIunW IíAIJ (>1eue(otrncep
<
-uV IBIJIZs B ,>IEuEsosceu€] tSoJE^ untdrc
e e[e]|| aDqDuDJ E s9 JoqBl §oT33l
-Iuntü E lze
(l]ode) loulnJleeqllqdrut r9íes ueqpezEzs,z
P Itálunll{ adá{JJ] uIn]unuJEJ
e s9'1e4rpelzeÁleq lrep 39szo1 n^au ]IouoJle4 tlo4{tr ze
e(luodzo;1 ,>1grrotrdele qq9s9>l erle8nÁu Io)aDqOuOc E sa
I9}Joq91 E }orunrdtcrunul - I€uo]B{ u]eu zvze - ,,I1^IJ" V
,EJBIlJBzs >1oSZJ91 J€qJBq ,>IBtzolJ€l eqeJo>IsBlEt{ >[euesnleEa1 >1osnt.leuor3a1 B,lB9I
9I9 ueqlezo>I e 1euoluoleí 1s91
rlo^9l tuolBpoJlg TBuIou E
,ialInJo[uol
ue>I
-JoS1>I opuEIIE uIJlOpl^J9l€q -IBuo >IErIo^ weu 8elr8oí 1e8essozo4 a
{o§oJ9^ l}o191e 19í ueÁp ze ÁEoq 'p66oí ueutq8le 'ugp -áielnOeler rr9{arr91 uoporu uuluods'uoza.teu 4euáoqou
,l9í}J€d qqoí eung B >I9]]3]JJr_ul >IB
-gre^IoJ si Joz§qqoJ -o; 49pdeleraq uaÁp zy ,1gtluziu9u;Io>I IÉlII9le;erde1
-Ie[uoJ e sa '>1etle13o3l3 >Tounq e lo8es>lrs 9p92+tl BJi€zs3 r.sleig saJezspueJ >IplB'sI 4ouuÁ1o {€rpB>IB uesorü€zs ep
(ru191el6eu
3l9l € Jo{IuB 'Igiel 49rÁ3eq €JEsJos uleÁuoztq lournl {9rI?uJaJ ueqe8espezsuloz§ Jog91 glgltugzs
-unuJB3,eqtuncutnby 1lnuo^qqe^o1 ]19IaItu'tt1 trgtl9r lsoJJEq rÁuo.; ;ezalo ze r939s9reqa1 4nsgln8oploq {I{B
,ellelJ (1a1
todeuoq uloJeq JBzsEsJ snuBIuIlueIBA 1BusBIü '- le4oseru s9 llgleJozs >IEuo]Bi B 'le)§salnulza4
-ie>II€ ]J9ZB €J{oI93 íBuol€! 3p
l0I BlJl
..>IBusoJB^ u€I]Bz -9p3)seJo>I - ts>lgpedeleiel B B1lozuon zoqe8etu uesoretu
*opuo6 s3 JB^Is" uaqpazazs,7 e snutllecr€W snuelullüy -eq'urnlunu.re3'.loq9] reuole>1 tl:ed-eunq trotldBIB >IBu
y ,;eueleueÁ1o;
,ueq-€6r ,zs :I ]snJo^o5 snruntde3
9J&z39s3 I>I >IEl}o] -tuodzsewgt s9r3a1 ueq9tap, ..,,rrqra
l€Iy uuqtunlunuJc3 s9 'e1.1r,l rgíq.loqeq ruella 1openb u }s9p9IíoJ {osoJ€^ un>IBlBI>I u€qíeIJuI^oJd teuole>l'tlezsa
ueqzo>Iíü'19.1Áuo4 >Ilpo§9{,u 4euxas?paq!?u,!:lg aq IIIoIBpoJIq B l9pl9d serez8alleí urncutnbv s9 uln]unuJec
_a*a{e;
llisnTIeJnV §n3J€W ,Ie 3l13lzs3^ uleu Bqos 8rpad r9(9tc
-{unI IeuolE{'lpertur Áleq soruo3 3IJo>IJEzs€sJ os3>i V WnJNInN){Y3
,1119
1!t1 -ouEl ap ,I{ rlnd9
Inuel]nlJZs^JJl
uJl3[nJel pBqEZ§'soJBlELl IEJJugs selndJlal e Á3oq 'sr lzB ,lultual
B 'ezss§ruuau Io1919Zs 9sI8 iBuu€ -B^ ,iJ (lJq lgJln SJ lJrá[nd3 uol
'9]Bt{19l rlleu uod9le:oq9r e eBul,g -Á3e zB iTz[áí ueso3e1ll 1a3:squo1
,uoze89 sr
9la1 uBqluoÁu sá'}?8q -n>I 9zo)1elnuI ueq9s9p9lí:3 sgral
,|oJElaOqDuoJ Joqel
-PUe3 ÉIa erJ9 u.qglazo{ >Ieu9índ 9lI9 uoq9l v
-3i llep Joqat B ]ng.J
,lllguuoJü8s sol8Jl ltunlunulel e 1stalle.; r3a1
v
)!ICIIA-VNnCV

Ezt a hordozható orgonát
gium Centonaliorum, vagyis a
tűzoltók testülete székházának
a Colle-
alagsorában találták, és némi fej-
törést okoz azoknak, a]<ik összejö-
veteleik jellegére kivánnak követ-
keztetni belóle. szerencsés vé]et-
len folytán Aquincumban rábuk-
kantak arra a megható sirfeliratra,
amelyet a legio orgonistája készít-
terett l-elesége. egy zenei tehetség-
gel megáldott hölg_v emlékére,és
amely szerint ,,egyedül ő múlta fe-
lü1 férjét".
ADUNA_VIDEK
AQUINCUM
Aquincumban a carnuntumihoz hasonló fejlődési íolya-
mat ment végbe: legiós tábor és canabae mellett később
municipium jött létre. Itt is, akárcsak Carnuntumban,
két amphitheatrum van, az egyik katonai, a másik polgá-
ri, az utóbbi a 2. században, a municipium megalapítá§a
után épült, A modern Budapest kifejlődése sokat ártott
Aquincum emlékeinek, ennek ellenére gazdag lelet-
anyaggalj így értékesfalfestményekkel, mozaikokkal
szolgált, ame}yek arróI tanúskodnak, hogy az itt éiő kö-
zösség vagyonosabb tagjainak magas lehetett az élet-
színvonala. A feliratokbói kiderüi, hogy Aquincum pol-
gárainak életében az időszakonként itt állomásozó legi-
ók veteránjai is szerepet játszottak.
A polgári amphitheatrum Carnun-
tumban a Vindobonába (Bécs) ve-
zető főút mentén állt. A legi felvé-
telen jó1 láthatók a közelében
emelt, hatalmas épületek nyomai.
143

,zoq_Búmálo, znElu §nu?QalJolo
!\ zE lle7?z'a^ FrrzsJJe{ ?líPJ 8Tp
-3d u3q{alqqgs9{ B'q96lozs IBqÁI
-áqulz§TozsntF B Álaul€<Bilo{p
( tu1 ) utttlílsqad sodolzso n za
l9íruodd9zo.{ rrzsatrdg ,lí9r 9p!
zY elo1eó s uJFqaI uaíIflu '{_Bat
1el9zr9 19{ sf9ru luz íBl llrale|zsgJ
srl)lltu3lnB IIBqo.ls^ lalld9 ze á3m
el];rPtg. J9 Ie o, IBÁur,azs
^EízelIrE!
ZS9^BW V ,{.níI9zo" )l lg_zí"J sgIJ)Fr
-lsuolal DJlIzs9l r9rÉapFlloq
Io,
,1an
|l9p 9z9u Jfiá8uel e1o1ed y
-?sF?luIaJ s? Ia^?s9rFepJeJ qlzs
-ÁIáq Ie lorlo.r lár.q sgpÁuaruxa
"
1o uaq-l,§/r ,reíluoJ )íúu_EígroFd u_BrnlIII ÁEoq 'nala}lelue u§zB JBzsBsJ B reÁIeurB (r9í9r
snu?lFlJoTo Te{á§JuI[qaI ra{,DF
(iilDtazs?^lLtü9lsa; pdo, rne ze
-{ozB llo^ a4Á3a urepy ueqog
,Bí?Juod gzBrru_Bzs
IoqBIpJtuoJtN
)l3ueíglld3 ltlds'{BusnuEllalJolc
lll|
Ul0t ó
,allailI8ou lue,TJvz§BsJ Áleue tgrgdtuod B loJJB 3I ilop
-uoul {uas ll8q9E_Bsl[nuo^Bzssl^ Á8oq'>gunur5 IIBso89In
(- upavs9ua{
InBpIad }lole.rzs - erp^pe{ 1e8g§9§zsÁ33
zB snuBllelJolo 'lreIJIq Á6r.l €goN ,rs9ulÁ6a Tzsleul u3q
-8ozsl9rap TEIBuo^rT qqgJ B'1alzaaral er_eígturur roqel
(ilIlJazs
}8uolE>l {oÁI€qBzs rBtugJ íuo8lzs rpoFd v,e{al
-uezs ieuesezopp >1eÁu9rzseJa{ E lla^9 gslorn {au9rel?
r{B (ozs ue^el IoIIEzsBsc tIBÁIo (ze erolug: EsJmJ sJos V
,]lel üoldtual Áu9lz§eJe{ qq9§9{ (rua1) eunalgznutu
,gzs
4ral8o.z$loÁu 9gÁu (rc,rpn gsleq) IgquryIÁ$IJod V
-zsl^ uoÍlnuo^ epl <Io, JIIoJl Llvzs9s3 B uopuoulal ueq-§o€
-opd.uBdJe8ue] §nlrcrlelJolo EruoJ[ruo1 (r1l,e uep s9Á1
qeu
-oJaq EoJo.8 ueq>Igpl IBJo{ B ezseJ B ze.)pu_Bl]Bu{Bo ÁEotl
'1zlal lze gre Clgg9rreu 8o_ro.E roloqeÁuo3epE guual
no za 'z§oqlapdzsy anau tro>1o) uds lJo{d9zo.{ V
(sore^[
-DI BuoIBs oz3grr^ l{ds
""oo"*,uli§l?i.1,1i{
1o8eÁuegr;d9 z3 lulul'qqgr rlon áqe rgtu to)pla luozsll
BuoI€S 'rrg.pgl{e;g,rg§rur sepdalet rsorgl rqd3 :rrgpgl
-e.rascle; adsrazs-rld5 s9 uuop5 -Áloq r9{B Br9 Jo{dgz
-9{ v,}}aI €sorglg; 89surelapeíe; luuqep uapaEEr_g Erepr
[flaveqpemzs ,§ ry ,p3Ee;o1rezs uoEtJBJ uasazslp {os
se I€T)íe>FIlzBq sí_l9lueumuotu 6Do1IIIIBzs 4eue(luodzo1
saÁletur4at EesÁuelzsare{ tetuoJ gs9>l E u9z9)t wms
,9
s9 ,t u tuops ,uol BsoJB^In{ {€uesoJ_€^Á8eu renuulep
IItoIBpoJIg I€uI9H B qq9§9] <)TBu§oJg^gJ rszro1 rsg Á3e
'4eu9sorg,r (u11o5) uuop3 8alrlapsra olBIBdS zuze'lqd5
J.ITcIS
 ADUNA-VIDEK
A-Salonában talált ,,pastor bo-
nus" (jó pászror1 szarkolág; jelen-
leg a spliti Régészeri Múzeumban
őrzik. Domborművei valóságos
remekmúvek (a 4. század elejé-
ről). Feltehetően ugyanez a mes-
ter később Nagy Konstantin ró-
mai diadalivén dolgozott.

R
*
á
€
,.; ADAMCLISI
A dobrudzsai Adamclisi közelében fekvő római város,
Tropaeum Traiani, ismereteink szerint, a 2. századt-őI
az ókor végéig állt fenn, A gót betörések következtében
a 3. szazadban elpusztult, de Nagy Korrrtu.rti., és Lici-
nius újjáépíttette.Fennállásának késói iaOszataUan szá-
mos szép temploma volt. Nevét ,,Traianus trófeájáról''
kapta, amelynek modern rekonstrukci őja jobbra lentIát-
ható. Traianus a daciai háborúkban arátátt győzelmei-
nek emlékére emeltette itt, egyszersmi"a i"t6l.*."i, u
Domitianusra mért vereségek nem mar"at* á.gio.1;t-
lanul. A közelben mauzóleum és emlékoltár áIlt, az
utóbbin Domitianus daciai háborúib;;-;t;;ft. közel
négyezer katona neve volt olvasharó.

Az Adamclisi közelében talált dia-

dalemlek meropéin látható harci
jelenetek stílusa szembeszőkő el-
lentétben áll azokéval, amelvek
Traianus római oszlopát dísziiik.
Itt az egyik metopén egy segéd-
csapatból való, páncélingbe öltö-
zött lovast látunk, míg a másikon a
birkák a hadizsákmánlt jelenítik
meg. Egyesek azt állítják, hogy a
metopék Nagy Konstantin idejé-
ből valók, és a város kései átépíté-
sekor készültek.
 €§,,u,,, 9§?,l
ul oát
,,. d usg]aiil erg§§9lBtl sr§§§,llrtl
ooo oos a,, t fit9J*trjls
,,0
lt
l]J {07
u 000í
/'* ffi,o,t^
Ur\"- u 0007
i, = D
Ir- ,**o,fu'ou11'3 Á9! nqf$rt (il9lí}u
-* "\)
i94i !Jo{g Z§l1]
ff*Lr, ^?u
ü l| !eu9r
9JPleq 9l3ul^o]d
F'| lop9lll)
& $e, Loq,iól l9B9J e UOJ -*
so}Uo] o
6?§d|eq
] l,& lauslt o
-".€;+n_ ' z§ot|*|l92 §9Bd.F} q9Áfu o
_ d, §_*\
s!üJ?^9l ilrulnojd l
*fuF\ " w i,
§:. \
-§- )
\/
*j,,
zsoJl)tzsv
'
:,
uisvEjltgp|
""',. '
,
d', ,
",,
]iá]]l1i;]$]]:l]ió]9]:,]lq]i1
t]íá]]]!l?]l 9]].:]a!:{]:]:li;6]]:
"l-,"_;-_el.l
{.
-, 1_ .'_ *_';
}É _
-9_.
í +'"{ Y.".*_rl
) E l' a á
a"-',;
HELLÁSZ jellegűek voltak annak ellenére, hogy mindkettőt pro-
consulok kormányozták. Akhaia, hála a klasszikus Hel-
lász kiemelkedó történelmi szerepének, a római uralom
egész időszaka aiatt megőrizte különleges rangját. Ma-
cedónia viszont, nyugati tengerparti vidékeit leszámít-
va, félreeső, falusias terület volt. lakói sokkal inkább
falvakban éltek, mint városokban. Az országbelsejében
lévő városok a régi erődök utódaikónt fejlődtek ki.
A görög városok és szövetségeseik ügyeibe a rómaiak A rómaiak jelenlétének a korábbinát magasabb anyagi
mát az i. e. 3. századt6! kezdve beavatkoztak (lásd 5o- ióIét lett a következménye, de lehet, hogy csak a vagyoni
5l . o.), éspedig katonai, diplomáciai és gazdasági eszközö- különbségek megnövekedéséről volt szó. Egyes csalá-
ket egyaránt felhasználva. Ennek azután betetőzése volt dok, például a spártai Eurükleidész-dinasztia és a zathé-
Hetlá'sz meghódítása , Az a7kaknazott módszerek kímé- ni Herodes Atticus család (lásd a r48. o.), akkora va-
letlenségéreió példa Korinthosz kifosztása Mummius gyonra tettek szert, amelynek nagysága messze meg-
által i. e. t46-ban, vagy Athén elfoglalása Sulla vezérle- haladta a klasszikus korban elérhetőt, E tekintetben
tevel otven esztendovel később. A hódítás eredménve- Akhaia csupán a kis-ázsiai városok példáját kör,ette,
ként létrejött provinciák - Akhaia (Achaia, eleinte hoz- ahol mindez még sokkal látványosabb módon mutatko-
,1
zátartozott Epeirosz - Epirus - is) és Macedónia * eltérő zott meg, A boiótiai (boeotiai) Khairóneiából (Chaero-
neia) származó Plutarkhosz, ellentétben a római uralom
alati etO kis-ázsiai írókkal, rokonszenvet érzett a római-
ak iránt. legalábbis eztbizonyitják művei, elsósorban a
Párhazamos életrajzok, amelyben az egyes kiválasztott
görög személyiségeketrómai megfelelőikkel hasonlítja Achaea proconsuljának jelképei
a Notitia dignitatumbóI. Achaea
össze, egyike annak a három provinciá-
Egyes városok, például Korinthosz, Patrasz (Patrae) és nak, amelyeket névlegesen még a
Thesszaloniké (Thessalonica) fokozatosan mind gazda- késó császárkorban is proconsu-
lok kormányoztak (a másik kertó
gabbak lettek, míg rrrások iehanyatlottak és jelentéktelenné Africa és Asia volt); ezt annak a
váltak. tekintélynek köszönhették, ame-
A 3, században és a 4. század, végénismét a barbárok lyet rangidös senatori provinciák-
ként szereztek,
betöréseitől szenvedett a félsziget; 395 és 397 között Aiarik
támadása volt különösen pusztító. Az 5, század, közepén
Macedónia egyértelműen a keleti befoiyási övezetbe ke-
rült, Thesszaloniké pedig illyricum úi fővárosa lett, a terü-
let az északi barbá,rok elleni védekezéshatárvidékévévált.

A késői görög-római kultúrának

ezen az elbuvolo alkotasan! a 4.
szazao.oan keszult athenl mar_
r,ányszobron egyűtt jelenik meg a
régi és az új. Krisztust kezében
lanttal. ApoIlóként ábrázolja a
művész. A szinkretizmus szokat-
lanul nyllt, egyertelmu pelda]a ez,
amely sajátos összhangban van a
görög kul.üra egl,kori központjá_
nak hagyományaival.

A Via Egnatia, a hires római út,

aminr Philippoi (Philippi) és Nea-
polis (ma Kava]la) között átszeli
Makedóniát. Áe út a köztársaság
korának végén,a polgárháború
ide jén stratégiailag kulcsfontossá-
gú volt. de a császárság korában,
a dunai határ megszilárdulásával
katonai szempontból egy másik,
északabbra húzódó útvonal vette
af szerepet,

.P}ÍÉJ
{9]€I{}BI
IJ)pI§ljI ze sB]JuJ iuats9u e 1utue1
-B.\'{sIB 9},1sá}sal8alu }arüláZg,{{)
P :zoJ{n] 1s9IZ} 3oJo3 ]ullü'latu
-oJ qqelul ]J?^IIalu y ,1ezssrlodo;
-)V zB ríeqJongl{ (ugJo8v luaq]€
Zu e{gzJo7 lEuÉJqozs snuEIJp€H
,]lopo)[nu lJZJ)lJZs
o]€]nLU
]elBJo lzz deu e uaqataslag
,tlor gtetnulÁul:tl:zs 3:1ttope_re
uálJlJI §'lítTZ5Ip Ie,\nruJoquop
I3IJZ§ ozJd3lleí rElel3e 3|oÁu V
,uJlJlnlJl ualtatldrsq 3JLI lrp3J.
,{3a ,11e ueqeleuoz 1eueíe;o8e tq
-qose1 sntsn8ny so.resae3 ,l1nd9
üeqpez9zs ,í ,a ,! ze (BÁuolBJ9)
Eluol8ololoq Zso)tuolpuv Tz§oq
-r.rn1 e Á8e,r '..eÁuro1 >IJI§zsl'
,
1leslBlUuoq 8au etzo>1:p
-uEíE InJol 09I ,Zs ,I ._souotIITIü"
E leÁllJuE,PluolJpo §nJI,1]V sJpoJ
-eH lF 11o uBquoze uaqe,\ol u'(uru
-O1druel 1:::>1 sn tsn8nv \a EuoH
1a}9^DI soluoJ) 1allarua raralnda
ln §J^Jl lEsJ 3zoi l3^nlJ]Jlsaul
zV
IJo{ Zs?I>IIJéd € 'Uozs}lodoJ>JV
,uPquJqlV llo)i IEuloJ 8 ln s3 l3JH
8t]
'}Bl9Io{sI ze ellelBzéq §nuBluI}snr sI
-u€Á8n ío>I>13 (il§ 1a39^ u3q-6z§ odelezs ruíIeu9]lo] ]lozs
-l9í 1u9lJÁIeql9turJ 8asllsanur snTTZSseT>I B IEuueq]V
§p (>[BuEíElo>IsI sniruolBldtn (sn[JoJd) zsoI>[oJCI sJ snuB
-uÁs uo(pB 1§91l9zs ueqpezezs ,§ ze Á8oq 'zoqt{E }pBrEuI
uBq}od€TI€ oÍ 89Ia'}}ozorlo lIJE]V JoTBsEIeI8oJ[3 ]3ÁIatu€
,(lIBpIo ,LLl e pse1) snulzlu
"a.r9ualla §9rl}zsnd € soJB^ V
-o}BldÍ!l llgzsl9 I3>PI§uJaIJ sn>IT8EIü e ueqJo)iJ9zs€s3 os
-3>I B Il }iQp9IÍeJ Ioq>IoÁuBtuoÁ3eq TEgoZoIu Tu3t{]E ZV
Í!,I
,1SoJ9^ e 33uI ElZo>IopuEÍe
IEuuoIpBlS
Á3a ss 1euuotepo JlozJ^ouI; ElgJ e ,ollolnzs ]Btes ueqlV
'snJIllV sJpoJeH qqgs9)t [a^^a ÁuEqáN ,ujoldual-zsn
-eZ IZSodLun[o ZB - Ia^elIJ\e pezezs^é }BL[ uBln oSopZJ>I
-8etu - s9 JE}^Áuo>I +JozsÁ8€u 8 'ÁI9luezs op8lozs lu€J€
-Á3o e;truezs 3o;o3 ueputtu E tzzy(uolue|loqued e'Llot2s
-DuWn3 E - l9q9rIo^oí SnuEIJpBH u9Iloqlg B ueotJqel[3J
- s9 etuolapo Bddu8v '( olo3o t BunloJ snlsn8nv So Jes
-eeJ ltndo Jo>li3 :3JJluTZs TpoiB^ sB8oJuEd Iopo>llEln
loJ
ZB ]]oIu€qro>iJEZSEs3 IEuJoJ € uöqlv aJ9ueIIa 339snzJl9q
Ále;t>1 snlrtzslu§lIJq lqqgl E sE zsole]lv luotue8Jad
,lnzo)
)E]]olB^Eeq E ioqqasJJIq8aI E >lB][o^
(l pplo ,[6I e psEI) snlelxe}eeJd ,Jo Bues ÁueEod o1e ueq>lezs
-gpl lqqgsg) E ]uIuJE]E^ ,>[oJEzsBs3 B]elSodV snu€rlnr
sJ SnuEIJpEH'ls>ln8esg^lezsd3u >IJlZTJo8eur >1ounrra]
-ZsIuI IZsTZsn3l3 ZY ,}}T IuIsI€} BJs9lE3l1eq8aru rrezaIeÁ3I
* (,rys 9I <Ll rappaqalas} Yolo1§oéV) l:ueű}.} ueqa]oso
l9CI ]u3ZS ZE lulule - Á3E^ llolJuEi 'tlnue1 E8BsoIB^lI solu
-€zs lele sIIEJnlIn>I B uBqPIBzSgpT IÁuuauBI€^ {oue]3ue]
-Jol uIoIBpoJ]q V ,]pBlEtu eÍdele >1eueÁ1o]uT>[ei SI BJqqB^
-o] ueqá]eJ§>I ulolEpoJtB IEuJ9H E uBlnz9 IuIe (1Iel3]J3
sIIBJn]In>l sJ l9ÁueIof tsrIolJa o1zTJo8J1U SI uEln Js3tzsaA
-le >IBugruIBlBq IB>II]tTod ugqrv ÁEoq (e.rsazaíeJr4 eÍlel
-ln{ lZE u3lo[uo] - .,aZaqW§IBsZnJ3r lEuu9qlV reqeT Jz
-o{ tur uB,{8n" - 1o.raEasuol]3}eqJgJ3zsso 89§}Ia^nlu sn)
-TZS§BI)i B s3 3esÁüe}z§eJe>I B es9]TdBIle8euJ SnuEITIn}JoJ
V r{gHJY
Zsy,l,TaH
 HELLÁSz

KORINTHOSZ
Korinthoszt (lásd az alaprajzot batra) i. e. r46-ban
Mummius leromboltatta, i. e. 44-ben úlláépitettét<,és
Akhaia provincia íövárosává tették. Ezt a Ét,jntetéstto-
B8Uló brásópülst8 rábban az akháj liga fövárosaként szerzett státusának
köszönhette. Itt történt, hogy Szent Pált Gallio procon-
y] .lé vezették (Aposiolot' Cselr*eaeta ii, zz st<t.).
Történelme a Római Birodalom fennhatóúga idején
nagJiából megegyezett a kiterjedt t"p.rot"ioi.t"t ...r-
delkező többi nagy kereskedövároséval, I. sz. 66-ban
Hellászban tett utazása során Nero is felkereste, az ó
nevéhez fűződik annak a sok sikertele"tii"CgrOaÓ" r.i-
bnfusnü ddi beli€ sérletnek egyike, amelyek különbözó időporrókb*
irányultak, hogy csatornát vágjanak az Iszthmoszon".."
át.
Korinthoszt 5zr-ben ftildrengés pusztította el.

THESSZALONIKE
Thesszaloniké (Thessalonica), a Via Egnatia keleti vé-
gén Pella helyébe lépett mint Macedónia fóvárosa és
kikötöje. Bar a z. században gyors fejlódésnek
|.g.fo!U
indult és a 3. sázad közepén római.otorria,ra iepett eló,
virágzásának akkor ért csúcspontjára, amikor a Római
Birodalom számára nélkülöz'hetett."'..Or. e, ..;ú;k
forrásvidéke áttolódott a Boszporusz vidékére.Thesz-
szaloniké mint az egyik tetrarcha főváros", p"rát".gúi-
test kapott, benne hippodrommal (lóversinypáty4 es
egy úgynevezett oktogonnal, ami valószínúIe! t.Oáte-
rem volt. A város történetének e szaka száraalactantius
által Diocletianusnak tulajdonított épitkezési*r..ru.-
délyayomja rá bélyegét,ami - mármint e szenvedély -
egyébkénta kis-ázsiai Nikomédiához még inkább káp-
csolódott.
A város késóbb is fontos szerepet játszott mint a csá-
Hadrianus elegáns diadalíve. I. sz. szár_ok alkalmi lakóhelye. Egy népszerű kocsiversenyzó
t3o körül emelték tiszteletére az bebörtönzése miatt kirobbant zavargás a hippodrom-
athéniak. Két felirat van rajta, az ban öldöklésbe torkollott, amiért azután SzenrAmbrus
egyik - a régi város felé nézö olda-
lán - így szól: ,,Ez Athén, Thésze-
vezeklésre kényszerítetteTheodosius császárt (lásd a
usz ósi városa", a másik oldalon: r98. oldalt). Thesszaloniké anyagi gyarapodásának har-
,,Ez Hadrianus városa, nem Thé- madik főbb szakaszaaz 5. századközepéie esett, amikor
szeuszé." Az emIékmű az oliimpo-
szi Zeusz templomának szent kör- is elfoglalta Sirmium helyét mint az illyriai prefektúra
zetébe vezetö út meltett á1l_ Hadri- székhelyét.Ebből az idószakbót való Szeni Demeter
anus nyilvánvalóan a város máso- (Demetrius) temploma, az új prefektusi palota és az erós
dik alapitójának tekintette magát.
körfal.

Emtékek Thesszalonikében á ró"

mai kor késói idószakából. Galeri-
us diadalíve (jobbra) apelzsi*.fe-
lett aratott gyózelmét örökíti meg,
a katonai és a vallási élet jelenetei
diszitik. Thesszalonikó bizánci
korból való falairóI,sokáLig azt hit_
ték, hogy a 4. században készütek,
újabban viszont abbót az idószak-
ból eredeztetik, amikor a vátos,
Sirmium feladása után, Illyricum
praefectusának székhelyévélépett
elő (jobbra táaolabb).

l49
 ,i
,
,l
i
1
j
l
í§olo§i ! l Íü?tü§Jtul
,-jl.l
,*|ffi
,*ffi
n?u gO{tJ lHl, .. .
&! jqqíi9l .Bl§lslg.
: _.?il!qry ilgnYl ,
. ..n'§!cl i:.!.::J
.u?ieu Pilll!Áed : *;; _
' msreqwán ,Ö
,
,§il§lh§sí!€ ,n
, ,.ec{t,8s&t ,,fl , ']
g§OJrm, BÉe4Áild a
§) í>
\,
E§B_1!
/-a -\_
Wrrrot )
\ r,,'\
ryP',
ű
|r ]],]];|;r],
:lill, iji,j,],:.i]iii;}.
:" liig,d: _..ír9
5.*r, :"
irl' f"":i .
il. :
l
:
 §[,§,;AZSI,A

FEKETE-TENGER\ A:római befu}}ás kiterjeszrése Kis*Ázsiára Pergamoni

Atta|ug {ln, Attalos? pergarnoni király) haglatékának
elfogadásával (!ásd 57; old,} kezdődött'meg, és akadály*
si talanul folytatödott a cliens kiáiysások birtokbavérelé-
T§
,} \ vel és beotvasztásával; amit az'arszakida Párthia Keleten
va|ó ióleniéte tetlspük§égessé, A mezögazdasági terme-
-J lé§bőlfákadó gazdageágra alapozva a római l{is-Ázsia
városai eróteljes feilódésnek lndultak.,vezető poigáraik
íOppant n4gy tekintélylé tettek szert:, ami olykor fenn-
héi,{zó viselkedésben |utott kifej e2ésre. §redmény§§en
i
1-J,a*,
léptek fel véro§1* szószólóiként a esászári,hatóságok
eJött, és ollankiadásokba vertók lakóhel3rüket - péidául
Bithyniát :." amel}ek meghaladták lehetóségiiket; és ez
Róma beavatkozáeát te.tre siükségessó; ,

Távolabb Keleren más kéB tárut elénk, Az:anátóliai

ferrnsík a falvakban élő parasztok otthona voJt, többuyi-
re ez utóbbiak kőzül kerü-tek ki a római hadseiegben cly
ABMÉNtA
.,.J
,:-*, kapósújoncok, Lükia (Lyiiq} és Pamphylla, Kilikia (Ci
licia)és fóként Isauria he§ységei menedéket adtak azok-
nak a Básztoroknak, akik a nehé' időt(ben útonállá9rá;
fosztogatásra adták a fejüket, ső1 vé§só esetben,fel is
lázadtak. Itt a római coloniákati a latin múveltsóg előre-
tolt bástyáít magába olvasztotta á görög környezet. Ke-
leten Kornmagené (Commqgene) ós a Kappadókiához
{Cappa,docia) csatolt Armenia Minor keleti feiedelem*
ségek voltalr, szorosabb kötelék fúzte öket a szír és az
iráni Kelethez, mint a görög Kis-Ázsiához,

Iiauria ábrálol ása a Nalűia digní.

rataxban remekül érzékelteti,ho-
gl,an védelmezik a fé]elmetes he_
gl,ek Kis-Ázsia déli részének sík-
ságár és partvidékét,

Asependosz seinháza lamphűliá-

ban, jó állaporban maradt fenn,
igy hozzásegít, hogy képer alkor-
hassunk magunknak a z. századi
Kis_Ázsiában az épitószetre for-
dított kiadások ménékérólés az
elért színvonalról.

, A ciprusi .1{urioszlran,...a száirtó-

íöjdekre és a tengerre alátekintő.
.,Euszrolion háza'' nélrn ismert
IakóépüIet 4, századi mozaikjai.

1,5,1
 ,llopoSEJB§Jolule (8IBt
IIRi9>I arazdeIB uoIzS
(Igq?Iez
-Iru3}JV zE In9plgd s_3 'llopo§od€zsllg 9r9{PI B
-o>Is3lndele] B uopgz+qEzssI^ uessBl Ja8ue] B EJ{nsBlBq
§á11$46e : nopo:{§Btul€p€Ip B}EuEÁIoJ s9113{ sapeÁllns
4§s€I € s9 €§Ep9ZouJFqIaJ {9IBpJoq §Igt^nIF zB I§E?^
§? !§9Eu3JpIgJ B11o1íB§ I€uIuIoIB)nE qqol u§ozseqd§
'ape1lldggíí4 Itu€zad snuelutl
-§nr lorüolduJel-§ou9l ]uezs llel§e ?Io.J Bírloqrls sofulgr
,§
-!II9 Br§lI?EuEne ze írpd9 ue(el3 pBz€zs ze rlg3 uelüsl
uo.\9u ?uÉIp€$V 913ze^ eqglg{I{ € l9rz9l{ulzs Á6eu y
,lot8ulsz lzsoz§eqda ZB uOg- I €}.Eaur >1gr}oiJBl Iroqqe (ELIJ
-o1dural BIJ9W zltzs }Illd?l3J uBqp?ZuZS,b V ,l9{BzSJo{
39sÁu9usere>1 t Eaur eug ueq8?§dg §? {É>I9 {?ile^Bzs
_zsJ^ 3p ,}solga r Eeru l9]pe.u91 *lnr:,§llxT:r:[*
(1a3
-9J u9lulz§ r4e riopgÍB eren}se] eJelelalzsl] snuBeBul
-elod snslec snrlnf snr.rsqra uaíela pez7zs,z E leÁIeuIB
'w91.1Áuo>1 saJ}qsnsle3 JeLüapJ? rsgl}IuJe 1nzo>1 reÁu9ur
-r}§er?I q9ÁEa sorglÁEeu y
,ieÁlaq
rroreqp16o3 gzau Jeze
-Á8euuozsnq '11n;a4 Jos aJsalalun} E [otIB '(rpp1o ,€§r
B psgl) urqz9qurzs Á3uu y
,(,1qs zz
'6l nlapaqalas3 qopr
-sodyh 9J9}eI?
{susorga rrela1 ÁEBu B >Iouuo InJ€Ie lc>Ios
Álaure 'pgzrda ueÁ1o - ueqeulapel zslruelry '>Jníguualst
lB{o§o{BI B {911o1Tz9IIeJ {a§a^$unsnza zu lurrazs Álaure
_ 31au?il91 s?IBpu3z lpBlugr ilBTtu e§9po>IBuJ IIIa1]I Iol
-sode p4 y ,lJ??tuJ3 ..BsoJB^ 9sIe" etcutnord erszv >IBllBl
-Á1o3 (uu.lÁru5) p,rgurnruz3 teÁlarue 'ls9pa419la,r e lze
>1rzeldale1 puttusrazsÁ8a ep'loEesÁuozlqluul iauzsel
IoJBsBzo{€pB ;r>l1elÁ8eu {op9lBso 913ze^ e 4eÁlaurt'st
IgqlolBJIIeJ B lgq{ozB ueu€q'>1ní.reursr 1gqraÁu9urpera
>Iosg]Bs9 r.rsgqezsÁ8eu e uednsc Luou }91eI9 zsozsaqdg
,IeÁu9ulrseJIBJ
IJo>IrcuroJ V ,r€TnEBur 191I9IB} I}EIB tuoIBJn Áu9tzsala4
uolBlnueq uI B[lt^ 9[[B uáq?lez (1a3
-o.i üJoEB zB cu€q9!}uodzgi soJB^ s9 1erpalqg ug]n pez9zs^9 qqgl TBsJ 8BI9rJIIS tgq{ns
B {BrrpB }ed,ei §alarü{ IgJ9Í9duod -q8ropuazs >1qe '1eugrrp r9q u3qupue8el 8 >IBsoJB{B'soJ
{Bz,Bq ízsozsaqd3 qqgzBÁual V -9^ retuoJ lzs9.rguroÁu1+l B zo llope luoql]o Á34ddg >1au
a ,s1
,Bqz9quJzs B
l9luolz§IlüalJv
-gl1lüJel§atu 1azs9rld9 u?Ileq V a4ÁEe 1ru9{9posc
. '{€rI|9 I8J
-qozs {BqirgJ}e} ? uolBzdBlBr Á3?u 2B laueul B l9 llnuo^ undE{ B u3z3 19t{ E9Ip e 'euroldural Á6au zslurauy r19 ueqgz_eqÁEa
91Bqr9Í e§gla zV ,i?uar}^gqPl uod3uun zslu,tolJV,(r9zíBJdBlB soJ IBIsz9 gsla aatuoq 4asaua1af,u '(snsaqdg) ueqzsozsaqd3
s9 {9rr3}Id?9ÍÍB u93?^ púz9zs
,t B -9a u psg1) rr.r grezea zoqndu1 rclzs
,z B Bsn3pJod -au3eur uazanauÁ61'o119 ueqglru
'll§d? u?(ola pBz9zs
I]EJeÍeq lBu9tuoldtuál snuBupBH -o^ |BJsoJ9Á tJoi sniBzsauau§q V ZSOZSiIHdE
VIszY-s1)
 KIs-ÁZSIA
Kilátás a nagy színháztól a távol-
ban zöld ingoványnak látszó kikö-
tőhöz v ezető Arkad ianéra.

t,

Az e phe§zoszi Artemisz; az isten-

nő kulruszszobrának római korj
másolata a klasszicizáló ós archai-
zált elemek összekapcsolásával a
távoli múltra utal. Az istenalak
Jlétslvú,lcakboltjö számos keblének nem sok ]<öze
--\, ,,{j van a kanonikusnak mondható,
)) klas'szikus elképzeléshez, amely
í/:
szerint Afiemisz ,,kirq,|ynó és va-
s.--s4 dász, szí3zi és tiszta".
trttOni.afuÖ}
várcsla] /J
lJ
,,/r'

fu

400 kfr
Az epheszoszi élet eg5,ik világia-
sabb részlete: a járdán látható
közérthető jelzós egy bordélyhá-
zaí rekIámoz,

153
 ,
In€]uIuI_ igl]e^ ]9}oZe>lJeZS
sos€>Iozs >IosoJB^ Ilo{JBzs€§J BJo>I ÁEB^ sn>Il]zslueil§q
(91Bq])dBllÉ8olrl
9s9>I B In^PI6os]9I l9u§9zo^Jo] B ioq}€zol
-9í]1! z?eJl{uueuIv,IzoJ>In} }o]ezÁleq r8aluelsí >IosEl€sB
uelleze(e;eq 39ur ep ']laz8s,t 1]o zE Io^IuJ'1elnur 1e>le3
-osJa] peq?zs 1zserouroÁu11l (ruat) vzíeldele zselzslpoJ
-qdy ,Io ]pe^Jos u€q>Iezs9pl :ougzíqe >1esc '11oz8e.ri,r sr
u€qJo>1Jezs€sc ose>I E 89ru so;e,l e sa 'tlnd9 uJTIe §gJoloq
]9E B 'uoq)e^J se-o9u E leJgp?^ - o]zso>[eJI>I }Iezs9J sEuJ
soJB^ € ap - o1e13o3 ueqe8eu ]uolpe]s nleuo^ dszs y
,ie]elzs9J qqeser8elr.l sI
Iau>Iazo 39ui Igq
-guín]>Ilpa 9}123 o J lB>lBJg sII9IüIxBuI B >Ieusnuul]alcol C
€qg€^01 '8eru >I9tletrs9le lre8es}le.nr>1 sa3eluoln4 soJBA B
1e.,{1aure '€J ]InJé>I €1€losEuJ >1eua3a,tozs Ie^áI{o IJBzs€Sc
s9 (rezolgreq lsn].gu3zs) MnllnsuoJ snlquas solü9zs qqos
-9{ ({olIndg uvqpvz9zs , I ,é ,l ze ug}ulzs I€I€J z9tluTzs y
,]_€ ,9 E
{9l]olplelu gruwoldrue] .(uglzsaío>I uaqpezezs
'enoy8upze8 lo}}ozJo>I ]uJzs ír.r snueupeg 'l1nd9 ueqpez
-€zs ,I ,3,1 ze etuolduret ertpo;qdy,(rpp1o ,r9r e pse1)
sqodoqeg In9pl9d ueÁlrrue 'ozsso gleI{]lluoscq Io}Ias
-slndelst o,tloJ eJqqo]eIe>I Eeur e 1e>1>1oze zselzstpo;qdy
{Joq]o1ul>Io1 § ,ollasl^ ]9^§u ..]i9zluol1eq" ualsr rÁleq
rso Á3o >1rÁlewe 'lsoJen B lzB >Ielleqle8ouel eq 'ueqqe
(>I?1]§]utia]
>i9rlel ]o>[n^pá>l {puoll9 ]]ElE ELtllEllo ouuolst
snuo1 le>ln8eu >1qe'>1o39sÁ3eu t.ro>139 sesl 9lz91' E 1azi1
,sí l19lo JEseBJ snrlnI se EllnS uBqpezezs ,| ,e ,í ze JEIJ
ureuBq 'se^pe{ uesouoln{ 1lo^ EJEuJ€ZS snuBTJpBH sJ
sntsn3ny In9pl9d C>1olezsesc TBuIoJ e >IESJuleu (le.tsu er.t
-EJ lJo>lo ze a]zuo8aul e^eu - e.rÁag - eIscnIBJ IBuI 9It9
ueÁleq selndelal e) so.re.tÁ8eu IeIJ€3 € 'zsetzstpo.rqdy
ZSYIZSIOOUHCIY
( 1')
l ,+. ,.1l
J-l ^ ?p|z9J
1§s!zsOdqdil
VTsZV-SI>T
 KIs-ÁZsIA

SIDE úgy mint Aphrodisziaszét, az orkhésztrában (a ,,tánctér-

ben") emelt fallal átalakították vadállatok elleni küzde-
A pamphüliai (pamphyliai) Side (Szidé) keskeny félszi- lem színterévé.A késő császárkorban a félsziget legkes-
geten terült el, nagyrészt mestersóges kikötójét a kilikiai kenyebb részén fal épült, amely pontosan az agora mö-
kalózok használták, amíg Pompeius el nem űzte őket. gött húzódott, a váro§ azonban később túlnőtt ezen a
A kikötő sainálatos módon ki volt téve az eliszaposodás- határon, és csak azarab betörések ideién sorvadt el.
nak, csak állandó kotrással lehetett tisztán tartani. Az
ókori szólás -,,olyan) mint Side kikötője" - arra a mun-
kára utalt, amelyet szüntelenül meg kellett ismételni.
Bejáratát igen szűkre méretezték, ezért valószinútlen, AMIDA
hogy a város gazdagságának tetemes része a tengeri ke- A Tigris partján álló, korábban ielentéktelen város
reskedelemb őI származott volna. Akárcsak s zomszédai (lent) Nagy l(onstantin uraikodásának utolsó éveiben
- Aspendus (lásd a 15 I . oldalt) és Perge -, Side is elsó- védelmi csomóponttá fejlődött : É,szak-Mezopotámia és
sorban római birodalmi város volt. Színházát, ugyan- a íómai ellenőrzés alatt álló szatrapiák (perzsa eredetű
Császári iíjú,valószinúleg Britan-
nicus ábrázolása az Augustusok helytartóságok) megoltalm azása tartozott feladatai kö-
ú jonnan felfedezett templomából. zé, egészen Cordueneig (Gordyaa, I(urdisztán). 359-
ben, a perzsa betörés idején o§trom alá vették és átmene-
.\phrodisziasz szinháza egybe-
épült az ősi Akropolisszal, a ké- tileg elfoglalták, de utána ismét a rómaiak kezére került,
sóbbi bizánci erőddel. A z. szá- és amikor Jovianus 363-ban feladta Nisibist, befogadta
zadban alkalmassá tették vadálla- lakóinak egy részét.Bár a várost ör,ező falat a későbbi
tok és gladiátorok küzdelmének
lebonyolítására is. időkben gyakran kiiavították, lényegében olyan maradt,
Aphrodisziasz a Római Biroda- mint amilyennek Justinianus idején létrehozták. Fekete
lom egyik fontos márványszállító- bazaltból készült, innen származik a szólás: ,,Amida la-
ja és ielentős múvészetiközpontja
rolt: a szobrászati stílusra gyako- kóinak ugyanolyan fekete a lelkük, mint amilyenek a
rolt hatása Leptis N{agnában is ér- falaik !"
zékelhető.

GARI.{I
Castellum Gorneaeban, Szovjet Örményország Garni
nevú városában, klasszikus építményáII (balra lent),
talán az egyik elrómaiasodott cliens uralkodó sírboltja.
Tacitus a helyet Nero keleti hadjárata idején a rómaiak
által elfoglalt erődítménykéntemlíti. Ez a legkeletibb
Side (Szidé) rrrmjainak látképe, pont, ameddig a rómaiak eljutottak, ha nem számitjuk
háttérben a tenger. A pu§ztulás el-
lenére érzékelhető,milyen rop- azt a Melitenéből való centuriót, aki a Flaviusok idején
pant méretű munkálatok folytak ismeretlen, de bizonyára rendkívül órdekes körülmé-
Kis-Ázsiában a rómaiak idején. nyek között Baku közelében rávéste nevét egy sziklára.

t55
 §9
,3íeüz§a l§9iI8A IBg9zoIg
soluoJ ua6l so nJozsín Áueqou >IBuE{BzsJoi[ I9s9{ E9II^
I€uor-8oJo8 e 3r39n BlJg( ]B]n ze ].záur-I'En,@9't qpl
-?1r8S);.l§}r§qll € BllolzSBJ9Ia se}üoJo zB{: ÁEoq 'qrpo1
-z§Bu?d TgJJ€ !P^J} I9JTgIIE uInIoJ ggÉÁuo§)€IB BüiIEqBJ
(sIIBuo^nr ,OIeJuapuIlu
ItüIBpBsJBl B IEII91I V
^}i3^JeZuo{
uBqt§ol8poJ}q B {8}lornÍTe ?§9Eoí B :mueldlí} so zsou
-Bl{n-tr tB}€sot§Bs ÍI9d Isn§J€J, I19PJ9d \oJoquJ3 I13Ia{
B luozsl^ trZs?Js9W
,>I8lIBuzsBq
lá^l§Áu € 12á uBq9soJ9^o,J
F9laazva|zo:..IJo{J9zs9sJ osa>I EIqJoIluV'uBq9íruodzo>I
ualo{ Eoí IBIüoJ E'(rn.rísg; IrBqsn]ÁJog J9q (ual l}orlpgq
Egt ,1,1eÁu ulrul V ,qq9{ul E?u, 9{919 ueTgpl^ B:íJIzs E EIp
-3d a>IoJaqua nJazsÁEa 9[e uBq>IosoJB^ E (]pBJEuI 3oJo3
B 3^IeÁu {oÁI9]zso qqgslal V ,]lozoq ]s9zorl9^ se8oÁuol
{os ulou s9llpgq IBuJ9J E eqorel9 SIIeJntIn>I {9p1^ V
,epT oq
- ,áDE}ps}p sJqözs ,q}3lzsgr {€}Io1Br{ >Ioug^EJ8T glnpulPl - I9,q9J]EH
'J9d3cnü§ ? §e q9Á3 {áu?E?§áieJ ll8zoul
-I>I 3leuIá(üápJá r§ulloÁEg uoln{ (g17-6Ll) Jeaqv (,.ÁEelq") ,xr 3a1 Iouqdup >IrsBuJ Á33 rlral/ ..[€)ílos se IoqEJÁluIECI In9pl9d - I9qIosoJ9^9p3>ís3Je>I lnd?IoJ
'B{lozgJqg uopou] sosB ozs P lE)Ios -r_lu}zsoIB^')pu?uÁIgJI{ qrBruIBs -?íor rrgJ ]áIepu3sJ" ozopuEllIsJ uEq)iosIzBo eJIÁuqqol B >IESJ ln^I>I lnlÍBJ (>Ie1I9 >Ioumpaq
_oJ9^ IEá§J9ÁI§q islrÁ3a 4uu9dolzso oIIB uopeq -ÁuI s3 soíBq g ,u:naeqdurÁu u:r
v \oqwwrry?u?w Jopu9^ Se lgZo>IIEI3oJ lEss€po{JolzsBd pBIlIou ue{9pl^
oll?rcN e eÁua^[3Í JEIqBJV xnp V -?zs i3l eI[öpB]l3 E:Dí ]lopollBJn -a]]Jd3 I€]IE snuuIJpBH E uEJBl cáJ
Ellzsuulp IÁIgJIy Isg Btpezgzs,t y -uáp3tu sozsn{I]Jod'rtl€lB Jo)í]3J §oEBlB^I§ 'uepolgulel B caJl?p §? oJi§Ie{Jö1)lBI3uI^oJd
,9I.oJ ,lÉs9lJoJ SJJIq
{9pI^ 9zlÁu:o>1 B Bssepa ilp 11BJE BlIBlZsP) Y 9u IBIII9J §aJ
-ose8eru
V
,19§9p9IͧJPl >Io§oJ9^a §? l§ilZ§gqI.l§tB§oqB8
$?[lu]' 9vlq19,I, @o|Dp -I{dEC ,,.zs€II?d" 8 se ,.BIP]zsex" (noda{
t s9lPII) B písü (,íá(9prT§§gEBlü zsounq -eZsp,ual 8 al}a1 ?^913t{pl lur€ ro{gpr,d€sJ gpue8
Jol|u 8) IoJEIIopE]I] osIaJ e
,{tpoJBÁuq
-úplv'' 3u_?1n'..uolpBls tutdtur1o" ,ala B Zfl 91o3o1 'e.tlgrÁusq tqetuol
ZE lIzJi]J^o)i uBrnza,]]ozEtuíB)lB -IqEg^B§}gInJál
písu, (9I§JIoJ pBI€t{ }9 u9ltu9}odóz3w-{Bzsa se u9
!^eu zsetllo{leq; e 1e8lozsr4 ddl -IJ}zs {ugluelllBíuBd n3Ie>Lía6uerlz9{plod § ÁIatü€ 19í
,e.rto4e1 etlulnord teur9.1 rzsoIIaIJ?W 'lgláJ o^>I3J Brla; Á3s
(IJE^ qq9>l Z8
Á3J ]ulul Jl]3paJ3
lu9JI r]gJa {JÁI3Iu8'..IáÁIoqBuJ lJu3Ál 19lE9; e rzr >IBuoIf,BzTIIÁI3IJö{g 'r9.tllru8nÁu ..pIoqI9J
-u1 ({oul§sl^
lB)los zapulu ]9p -9ruázs [ZsoInqBg ruaz5 r9uqdep,] Áuo4gw*e}o' 8 {9}1o>II8 u§sagn.{€é T9IJuí^oJd € >Ieza
,19B
-{íaJ s? toÉerpeu 'losJnd?d'lso] 41J9ru( B tlÍe; 1auultrpg ,§94p9q B eq
n9p9z3ÍeJ p,{?I§19^8qlo$lq
-uo1 s9druodurzS 'IeJ ia]láruru -IoZs InZnBIPll]! aI§JP íB1IozEJqB "Iu9}od
uo,tla.{u .rlzs }9^au {au>ll)F {tB{E€] JPIBuo^]n glJze^ álÁI3qgJnpn So] -ozew s9 €Iq9JV tnEg^
clB^9§9p§e^Ioaq §o]Bzo{oJ*eu§6
p9I€sJ V,te39sso]ezoqen >1eu9í _s^Ip Íuodg{I§J B §qqá (8qqúJdBc -Blulüoc InÉpl9d -,({OE9§ÁBJDI §u§II3': 9iI9 u€qÁuoz§rÁ
-úJr.l]In{ 391r,r rtru9.1 B Il3lIa)ezla IoqEIJq{oI]uv 72 rqqnloapt tua1) llÉJ€q I€^EuJoH B a}1o1l^9q qq9^o1 pÍBuI (eEoleq§{oq
(JgqlIs8uBIlBq ,§
I9í Álálu 9^3I uPq9s azslpÁla8azs 1rezou tpezezs
-sJpa IIaqÁugulolJ?] eueoqJzSo oIE^ l9qgí9III^ {IÁ8a §nládujód ueA9u Blcul^o]d €urzs loiuEll€ ZE lzg,lI!d?
?uqdEü 9^
zB od3{lJodos] p9lBs3 9I3i9IE -ieJ uéqJlJZo{ Elaqlo1]uV zV €JIEíuroJ 69§ÁI9JI>I EpDInBI§Zs B €lüpJn llols{ {BlBuJgJ V
J,iITEx Y
 Ll:']:

t+
ú oÁB1

*-%

FÖLDKÖZ|-TENGER

§áf,-§lvATÁG

] rprcylrtii
1;l ,51$!o íivárosa
__^"._ ]".j,]..
/- a
- :b§i$ bbor
B ery&. bl§plllé§

ii6riPlt bb§a

:::,
pruiruís liatán

rfujii tit
, litr§á ú&mi név

Mu§lxOsD ló§óbbi nóv

ffi
Hóro r4l$li név

2000 m
[-{;::-..
ffi
J
rmm
]l 2aú m
Il
0

]
]l ] t noer§zinl a{alt

idó§l8k6 folyó
 ,{ipol
-§quEl l9,Dlos9rBq IlJI§a rlo]oisÁ8
3Jl}zs?^+urgl}Z§}p B gtglJl;ü.lüllzs
sazs{ lBpul §a >lele^0l9lozs V
,
t9q9JÁu{IBd a)rpalo1 rrral31áInda
.,{Bupo!§BuB1 Ig.IBE9§3BpzÉB
lopBIEs3 Á8Bu il9 l1o zE §á 'Wu
-zo]lBl ezoI Ia8Jss3raZEaIléÍ qqa]
-Jállls13eI BlÁlulP<l {oJIsÁuoJol
o]EqIElEr BlrBEnÁu lo]soJ?^ V ,Joq
-pezEzs ,Z e 3Í3l3lzslls ulal Je]ElJ
,preEasdgzs r.ro>1ÁEa {Büpo{§BuBr {ouoJ {BsJ JBtu
eyrg ,r9Áue3 t39r ezsst.t eueÁu uleu 9qqo1 Eqos uoole^
-o>1 tza Álorue ']e;Áu;lu4 et]orlrzsndle oJeuelI3 >Iouue snu
-EIloJnV 3p (uollo >IEpIuEzsBzS r rrorílÁu lu4ore1961ozs
IBuolB>I soluoJ >InuIIBpoJIq s9 c{9113} 9Á9so;9,t93 E_es;gzs
-9§c 9l1yt o 18{n§oJ9^, {gpo>Ilern te.rÁrqed'atgoue7 se
qlEIIBgBA'snqleuaepg uaq>Ta^o sa-oLz E s3 su-ogz V
',.]-IE§J9u9EIod pepsdals}8 3tII ueqzseZS
-o8o1on E s3 ]E>Iou€^pJB>I E 'te49pe4sere4 e olleltEos
-Eeur uagza4oq s3 uar]>IlolÁEeu purruole>Ile soulBzs" op
-alseJe>I >1rÁ3e ze Á8oq '1o,r.re IoIüEzsaq rerrle; 1.11eÁur9>1
,eqerpu1
ll|.tzse{ ua.l1eÁu 8oro8 s9 rerÁurled ÁEE r9 uar
-e8uet e ]+ z€ qq9^o1 ]le]aze^ uauur'4u]]o]rer (uuzsreyrg)
oq9l:?zs§ow l}l9ileru lgqo-EszJad e (1n1 uoze sa (zoqzsa1
-9{ng zr 19 uo8eluats t 4eÁleule ']uloue.te;u4 gr1l9zs
1á>l3)pll?§nxnl B >I91z3ÁJoz§ {op9IBsJ qqaÁua>letueleí
-fuI 9i9 rrl zV ,8J9tlí9z§ {Bllo}JsolzTq raEesualraEE1; r_rl9r
-J9uJ usl}e>loz§ ueq9la§o )iosoJ9^ IEIü9J € teleloscde4 tru
-ppe>IsaJe>I rlo}plBIBDI le]lel§x V ,Bq9IJuI^old tet.rtzs u
Bllo1zs€^Tooq s9 'etse.re>l1e3 sr r9rÁurle4 - ]ug>Ie]e^o>I snIJ
,iDlpB18I{
-oqIJ - tIB195 B(lnjo>I I]eIo] snJIusuIJ39 uBg-8I ,zs ,I
3[3J Ioqo-eszJed B se zJqz§0]9{na
zB ,3BlB^ls ap ']lozo{ snql.red B s9 IeIüoJ e (tuolepo.rtq ÁEBu ]9>I
iouB^€JEi E lB uaÁ13rü3
P se I_BJ slzeo z3 Inl uoluoldlu3] V B 9r3q]ul>I3] }Io^ >1ButIIB119 uolra88n3 qÉqg>I€zsgpT
,(
íPJ3ZsuB^EJBI Á3P^) elo3B Z€ - a^
osle 39s.rgzsgsJ V ,)nI9Ie t?l]o]!>I3u3lII BJil1 uezs3l9{na
-9.\lnJql lor{odolzso - sJ z9llulzs
€ o]3I{l9[E1 uBq]JodosJlJInda o^ ze 4tesouopíelnr 919Eeor ues;oÁE stueÁ8n la4aze '1ntu
-Jl Bl[Bq loruloIdIü31 V ,lB uosoJB^ -etur.redu>l3aur unJ3>IIs uleu ]IesJuIi s?solü 3p '4_utputu
E lJzJ^ lno.J ueze^o lBppEuolo) -9É3Lu : ]uurr urÁuled )B]ro]Isr,luBr rs9p9IlopJ3 st ua(apt
uáuuI ,lBln JJ3l3p3Jc IS9 S3IndeIal ,19
8 ÁI3lüE 'uotlIBI{l9pBIuJó sIÁBBn snluoluv snJJBW leru iBIeuJgJ V 1ueu uesapgl(e;
,u3IIe] B uozE lInd3 uaq-Ór,zs,T
IaJ ltJ3zs§9uuqqoJ elulz§'soÁu9nrg1 DrIB BIilIBJn,tuolepoJlg
EtloldlllJl sOtlJI€rEq ollE uEqJo^
-Bl lJg ,{3i9Itu3 l13Zs9]}d§ sPpos3
I€tugu B ((EsoJE^ l9tul9d" e 'rotupua stÁ6e.l 'urÁtule4
€ s3 l3záÁuJol IZ{BJpIoJ € InJerIU
,l9IeJ
rB8nÁu)I?Zs3 edJi]9l solE^ V YHÁWTVa
t
J
JsTgxV
Palmyra alaprajzánák legszembe-
tűnőbb sajátossága a szabályta-
lanság. BéI temploma. a mögötte
álló házak és a színház nincsenek
egy vonalban, a szinház és a köze-
lében lévő agora aszimmetrikus
elrendezésű. A nagy oszIopsor há-
tom§zor is irányt váltoltat, és a
keresztirányú oszlopsor nem me-
rőleges rá. Ennek az az oka. hogy a
hely már a rómaiak előtt is lakott
volt, és épitészeteakkor az oázis
fekvése és a vizlelóhelyek elhe-
lyezkedése áItal megszabott ha-
gyományos rendhez igazodott,
Feltérelezték, hogy a lakók egyer s
mást megőriztek beduin életmód-
jukból: a ielepülés különbözó ré-
szein vertek tábort, és ezekbőI aIa-
kultak ki azután a római kori város
különbözó negyedei.
 09I
,Z3I{Áue^Jo] E
uB9Jo8Izs l9rpoj -ollolp€t{ BpIuBzseZs lJeq?Jo{ {9u
-ZsE8El tUJu ,II8^ eJJe aJlJseuJp -olerl sn§lzsTTg v,u3í3pI BsgpeuJg] a,qü!qF|W
-ulu uBqP8o8PUtsz B JsJu3l3(8cu p
{o§n3]zsITg lgílozg.rqa rÁua.rlazs 0
lJ.\u3ulS{lEJ V,l€)íloplsz IBltIl -Á8t:J e turu.rB]e.t,teselBlB|5Jul sJz
uüz
-B]odozJu-oslB 9l§zsaq ]a^lJÁu -oW otJJsJJsJ ozsn uPqlEuosJ
snalu€J€ ZB t]o]lBl ]ö}slos3dB{ -peu uo,(1o3 sn1l1q p l3ÁugursáJleJ
8assozo1 oplsz V ,iaulesl^l3Jez DolelnüIaq tlr e8g8eutsz rc.rnp g á[6!sl
§q]!y 2§lgz
nd9)l Pí,BPd
qqgd -\
§9 P||epqtr
ruoÉlq B8
9!o$!i|
Worilsgüev
,3áú
{euzoYl€]ffIl u3qla]
-alzs:: tozs:ttde-zeqoipl B qqpl
-uI {os9l?q IraIö) € Í3éIü olaqlá.{E
-U s3Z3puJJI3 IlJzJ)lázs ozríral
-lJ( BDlosoJE^ Sn{I]zsIuálIJq € uJd
-9l |9lpulW ,UollJI ozJu EJZs;]el
-Jna zB §ol9,4. p Ia rla13o3 lalazÁlaq
tet3slB:,ls soruoJ uJ,{Ilru'iunllolá
eíJgl].e! zíEIdvIe z9 sá lele^laj r3 ,llopo>Inlll
lu9JeÁEe zeqeufl Áuolzss.ra>1 se run
-9J rlnzs9{ IgJzsodoJna-PJno v
-3€Jt]lIW (u3oEButsz ]laIIeI'u lOÁIeluazs {ozSnllni IIüBIIE
IEuI9J B 'sI e]eIJ IsBIl€^ eJnC ]Io^ ,t]9D|os ueÁIIuBÁ8n
'sI ue^IeÁu l^elqed ]uIur€IB^ (1ensure Í,l1eÁu qe-ru
iPlloJI
se snetuBJE iEup8)B op .{en^I§Áu 8oroE lzserouoÁu
-Il] ,teÁu9lu]Ide nsozgpuoll3 uEI€lÁIBqEzs
)olEJIToJ V
rezegueléTe >I9119}I9É3[IJ uB§JoÁE 1€Io3B n>I€Ie d8IBI391
,]98aIIeí Bllruos ueopuepele elzlJg8ellJ Jo]uepulw
V
uBqIB4EZ§Jo>I urol8Jn uéEepl zv 63aq.vequaz|- qqBsol
-uoJ 39W ,IoJ]ez§^Jez§ IBuolE{ I€u]oJ B uu3J ]pElBlII
>IarrJa {o§ u9ze {eq7leze4}eÁo{ uBqaFzsJo>I IEIíJoJ {€u
-9§9II9uueJ 8euI es9pauel3ldgul3 u§I31JíI{ ?Jno Io^IW
,{9rIoqIIJoJ3I u9Íapl Jndq€S ,I .)í9§z
-Jed E uBq-g§Z lsoru,t V ,rll9 1]Bl€ B8€sotequu3J >IBIBLu
-oJ B 8lped t9l-§9I ,zs ,T (lInJJ>I 3q§zel >losnqlJEd E uBq
-peryzs, z, e, I ze Ze \ÁuounlpgJé ul >leuJ}rld9 >Igpn?Tnelazs B
uBq-oog ,3 ,I ,soE9II^ se }J§zdÁ6a ígraqluqang ueÁuuo>I
- IlaIII ]uF§I3J B Itü€ §IgqEI€8s1 - aurlauauo} iouÁI3tus
(so-re,t
ueÁ1o '1a 1o]ze,rau ieuzsodoJnfl lesodelel IJo>I
Sn>Il]zsIu3II3q ]3ÁlgulP'eJnq o11e u9Íued zselBJJnlJ zV
ZSodot{na-Vxnc
JlITax V

Kilátás délkelet felé a Jupiter* csolódtak eglrrnáshoz a szabad ég
Baal-templom pódiumá,ról. Az elő- alatti szent körzetek és a cellák; ez
térben a Bakkhosz (Bacchus) temp- az, ami minden más, sajátos építé-
loma néven ismen másik templom, szeti VonáSnál iobban bizonyítja a
valószínű azonban, hogy a Heliopo- hely,,keleties" jellegét. A keresz-
lisban tisae]t semita triász egyik tény bazilika a 4. sziaad végén
istenének, Venus-Atargatisznak épült, Heliopolisban ugyanis soká-
szentélye volt. A szent körzet alap- ig fennmaradt a pogány vallás.
raiza azl mutatia, miképpen kap-
Jupiiór HEliopolitsnu§ trmplom
e
-\loo
Uénus/Ata{is)
t8rplOm
-]
A petrai Urnasír David Roberts
B
metszetén, amely sok fénykép-
né1 jobban érzékelteti a síremlé_
kek méreteit, és talán még azt is,
milyen izgalmas lehetett a titko_
kat rejtó Petra újbóli felfedezé-
se. 44ó-ban a síremlékbizarr át_
változáson esett át: kereszténv
templom lett belóle.
=., {,"
,,+
,.,:
A KELET
BAALBEK
Dura-Europoszhoz és Petrához hasonlóan Heliopolis
(az ősi Baalbek) is a késő hellenisztikus és a római korban
került elótérbe. Amint az gyakran előfordult, ez a tele-
pülés is a2. században és a 3. század elején jutott el a
városi feilődés látványosabb időszakába. A Libanon- és
az Antilibanon-hegység között húzódó vöIgyben fekvó
Heliopolisban a §zokásos létesítményekműködtek: egy
hatalmas görög-római csarnok a tanács számára, szín-
ház és lóversenypálya, voltak továbbá lakóházak; ben-
nük főként a késő római korból való kiasszikus és ,,orien-
tális" stílusban készült szép mozaikokat találtak.
Heliopolis legfőbb büszkesége azonban a bámulatos
szent kÖrzet, elsősorban Jupiter-Baal temploma, amely
palmyrai párjához (I58. o.) hasonlóan azi. sz. I. század,
folyamán egy rcll (mesterségesen létrehozott vagy ro-
mok felhalmozódásából keletkezett domb) tetejére
épült, ami a település ősi voltáróI tanúskodik. Jupiter-
Baal a helybeliek által tiszLelt isteni triász egyike volt. a
másik kettő: Venus-Aphrodité - a sémi Atargatisz
klasszikus megfelelője - és Mercurius-Hermész, ez
utóbbi sémi megfelelő|ét nem ismerjük.
PETRA
Petrát, a nabataeus királyság fővárosát i. sz. r8-ban
meglátogatta Germanicus Caesar. A város azoknak a
késó hellenisztikus korszakban uralkodó királvoknak
köszönhette fejtődését,akiknek hozzájárulását a jordá-
niai és Negev-sivatagbeli városi települések létrejötté-
hez újabban kezdik megfelelően értékelni.Petra nagy
gazdagsága abból származottJ hogy mint az Indiából a
Földközi-tenger melletti Rhinocorurába (el-Aris) és
Gazábavezető út mentén fekvó karavánváros fontos sze-
repet iátszott. Úgy Étszik azonbanJ hogy mar az i. sz. t.
században ez a kereskedelem az északabbra fekvő vidé-
ken, Palmyrán át bonyolódott le, vagy a Vörös-tengeren
át Alexandria felé vette útját, ami Petra további gyara-
podásának határt szabott. A római kori maradványok
ennek ellenére lenyűgözőek: volt egy színháza. továbbá
egy kétoldalról oszlopsorral közrefogott útja, amely há-
rom boltívból álló kapun át vezetett a szent körzethez.
Legnevezetesebbek mégis sziklasírjai: a homlokzaton a
nagyméretúdomborművek a hellenisztikus paloták stí-
lusát idézik.

' §epgJaH 4escueÁEn zu 8rpsd BsoJ€^o,J 'etcutnold rcurgr
-)"l,rlorog"r
".qgÁu9tülld?dBlu
uroldrual lla}I^oqDl IB1I9 sepgJ3H
ÁB?N B ueddg{Brlo^ ,,IBJgrBJts"
'(9reql91
gIáJál ,.Iaíí4"u3d?i E) loJBíslod
-n{ i)Je>I greI{JJuJslIeJ uaÁuuo1
Jqq9ln |úulolduI3r J]s luezs B ued
-?zo1 'u?lu§uj }9 z€ sg Bírq]_oJ rraz
-áÁo l9uosdóIzso soJ€,^ lJo>I-snu
-BI]pBH B gu}l3qúazs Inzg{ {a]
-Jlrlar]uJ V,uada+Ilpzotu Ip€zBzs
,9
'9IB^ I9q9q?p9w lBlugpJoí B
]áluolgszn:3 [ iErloz9,rq9 1auueÁ11
79í
,
1e{9183o19l v Bzzuo ueg}equoz§o. >l
^
ioul3>l9lluo ul9lzsl §9 gplsz 'Áuslzse.ro1 }pBJ€IIJuueJ ued?
EelÁuozsr.l 3 uIeleszn;ar ,1lol BsoJ€A ]u3zs soJlq )IÁ8e
,r1€IB
8qr,r ruglzsr zB s9 (lInJa>I eJ§za>I Toq€JE z€ u€q-8€9
Bsgpo{IBIn §nu€Iul]snl pÍ€tu (Io]guJ9Zs€sJ EI>Iopng
,]lolJ€}
l\gz\}ury,zs B rlodB>l lBToÁuBtuopE seleze{ellüa
Er.ro4 rcugzrq B €iez§gpT zB za {ououlleuoilgJ.,{aÁu9ul
-1}se19l IJolsoI0>I E >Ia]poJodezsla 1oqe 'rre1 uÍl9cE9,r 1orr1
,rt".,
-{opugJ8z §9JezspuoJ uIelgsznJel u969 v
(>IBug{ÉzSgpI^pBZ9Zs,|
gs1oln eE9sÁua1
-9S9pBrugrI3J s9 >IEu9I9I8{I
-9^e1 91}uB1 sRlzslJx eÁleqqzs e 1Io^ zé 1e,rnu Íle po{
B>IBzsJo>l ítl 1919í B s9 B
u9}n es9J9l eJllq ÁuolzsoJ
^9uJIq
,1lnd99íí1.1 BIuoIoJ IBu]oJ
-e>I uoIEpoJIg IBuJ9H V - ]ultü
u3^eu eur1o]rde3 erlay u9Íapr BsBpolI€Jn snuBIIpEH
-,8eu
tll1uzs or8e1 >1rpezrr B lsoJBA e 'elloqtuorel se B1
-p16o31a snr11 (l1ep1o
,I8-o8 € ps9l) ugJos s9Ia>IIeJ gplsz
I}r9Zo>I oL s9 99 ,z§ ,í zE rguoldrue1 se ]elüelBsznJor
,}}eI
€aJEser3 'e4tÁEe {osoJ9^ Dol}d99(íl IB}I9
uBsoJBuJBq 'uelleEEnJ }pBJBuI 3r9>1os ueu eepnf ue]n
€IgIEI{ ueq-' ,e ,I sapoJaH ,8etu
119z3{r3^o{eq 1otlares
V
-q eq3rp (1osneqel4elry) 1osnaugusÉH s 'Iopglo 1I1IIB
'ugzg{ BJ$}1n>lI€Iü9r-6oJo3 e s9 gptsz e ruelurelol1}3zai
-sÁEr úp,rsueÁEe seporeg Á6oq '4eupo>Is}u€l 1oJJB >1o]
-"19rl.r.r* g ,ruolduar gposBEPLü 3IoJ soJ9^ Y ue. zdelul
'9zl93ns lg;o zE 1Io^ l1ozo>1 >Iclqgorn zB 'llelo]Ieue le{
-erepdg slprueulnuoul sguJ s9 lB{9toIBd'1orunllealgure
(e]le]}^gq
- Kl]\}{ uo>IBIBJ e reru 8egrupsole^ - s9 lEzE.I{uIzs
-ry r9r3lí.lJ31 l1al;pg;eEaru Á3oíl \EzZv ellet 9339ssoÁue,t
-r91 sgdurod I>IB'e}lequozso) >IousepoJag ÁEe51 1u9{9J
l?^auJrg ,(oL'§ s.t1olnlau ol"tolslg) e (puour ..1€u€soJc^
(eep
qqosarlq8a1 InuBI]BlEtllBlI^ lele;E zsqBa ze uaueq
-9f >1escruau" ueqepuzezs^g ,I lüoIEpoJIg IBulgE B snlu
-II.I qqesgpl zE r9soJ9^9J rs9 Álerq pr.t9o'l3ual9sznJeI
WETVSZnuEI
J,s.Iax v

HERODIoN
Herodion fellegvárát Nagy Heródes építtette tizenkét A Holt-tengertől nyugatra emelkedő kopár hegyek lá-
kilométerre Jeluzsálemtől, ahonnan tisztán látható, Egy bánáI fekvő Masadát a Hasmóneusok erődként használ-
nagy település középpontjában állt, amely ,,nem alább-
való egy városnál", legalábbis Josephus Flavius törté-
netíró szerint. El volt látva,,szórakozóhelyekkel"; a vi-
zet vízvezetéken távolabbról vezették ide. A fetlegvár-
ban kifinomult ízlésrevalló palota állt, fürdókkel, zsina-
gőgáv aI, kertekkel. Az épület az építészetimegtévesztés
ügyes fogásáról tanúskodik: a természetes domb tetején
emelt mesterséges halomra épült, és ez a halom egyben
áIcáztais. A palotát az odaérkező csak akkor vehette ész-
re, amikor felment a simára csiszolt kétszáz lépcsófo-
kon, és áthaladt a központi toronyba vágott kapun. Azok
közé a paloták kőzé tartozott, amelyekben i. e. r4-ben
Heródes vendégül látta M. Agrippát (Marcus Vipsani-
us Agrippa).
Amikor elhunyt, Heródest itt, Herodionban temették
el, egyes tudósok úgy vélik, a még fel nem táít északi
toronyban nyugszik. A 66 és 7o közötti zsidó felkelés
r\_=:_al idején ez volt az egyik utolsó harcoló eródítmény, majd
,
,.\\\]:* Bar-Kochbaláaadása idején ismét harcok árán foglalták el,
A KELET
MASADA
ták, de Heródes nem csekély erófeszítéssel palotaeróddé
fejlesztette, hogy a királyságát fenyegetó kütsó és belső
támadások ellen egyaránt megvédje magát. A romok kö-
zött vannak terjedelmes raktárépüIetek, továbbá fűthe-
tó íürdó, zsinagóga és két nagy palota) a nyugati lejtős
teraszokkal, a szédítő meredély szélére telepitve.
A hegycsúcs a Holt-tenger felől a meredek ,,Kigyó-ösvé-
nyen" közelíthető meg; Nyugatról könnyebben ]ehetett fel-
jutni, de ezt az útvonalat Heródes órtoronnyal eláratta.
Heródes halála után a palota kihasználailanul állt, a 66
és 7o közötti zsidó felkelés kezdete óta római helyőrség
áliomásozott benne, de a zélóták elfoglalták. Masada
bukását Vespasianus legatusa, Flavius Silva tette teljes-
sé : a hosszú ostrom azzal ért véget, hogy 7 3-ban a védők
öngyilkosságot követtek el. Egy cseréptöredék, rajta Ben
Jair, a védők vezérénekneve, valószínűleg egyike azok-
nak, amelyekkel kisorsolták, ki legyen az atiz,aki megöti
a többieket (összesen 39o férfit, nőt és gyermeket), s a tiz
közüI az utolsó túlélőmaga vetett véget életének.
Légi felvétel Herodionról. Jól ki-
vehetó a négy toiony és a velük
azonos magasságúra emelt mes-
terséges halom. A kép jobb olda-
látr az északi torony, lehet, hogy
ebbe temették Heródest. Mellette
a palotába vezetó út és a beiárat (a
rézsútosanhúzódó út újkori)-
A Maszadáról (Masada) készitett
légi felvételen a várost o§tromló
rómaiak néhány eródítménye és
az a hatalmas rámpa látható, ame-
lyen a zelóták ellenállását meg-
törő ostromgépeket feljuttatták.
A hegy tetején az erőd falai által
határolt terület egy részét a város
lakói beépitetlenűl hag}ták, hogy
megmúveliék, s így bizonyos ideig
el tudták látni magukat élelem-
mel. A hegycsúcs a Holt-tenger
felól a,,Kígyó-ösvényen" közelít-
hető meg, a meredek út hajme-
resztő voltát Josephus Flavius
élénkszínekkel, de alighanem né-
mileg eltúlozva ecseteli, (Á zsidó
háború,7, z83).
I63
 v9I
.ő3ru }}9u
339sgluolJí >]eueuOZsJuBI so]uoJ e so]ol]o>IeZSso I]1oZo>[
ElJpuExeIV se BIu€lIIodTJJ .íBsolB^ €JT{V lInSuoJoJd
B (>Iau9íg]olli eluollodv uesouoin>I (]]€IB IozsoIEI!
-elold E lutur ,>1etzo3e.rtn Á8nueÁ8n ueíapl e8esgteq
-uuoJ IüoIBpoJIg IeLuoH B IesoJeA ,9ll9tÁteq ertÁuue
uIou JBIu za uequozv e^zeu ueq3s936ryazsso qqe8ur
>IoueíeJuopotu tlale1 .re3uet -Tzg{p I9c E,>lIzslBI >1a uÁleq
gseeJleJ uesoteqel8eru uuqtelÁuozst,l rÁleq E)IEuJJn>I
€qoN ,et1el{uozso) >IeucuulÁ8eq rruaru l;ed n.lou Jeply
-Ie I3qec ?epze? ueqzl^ B }9]eI9 t?esepzv7 sqodetus4
,elzoÁuetu-ro1
1nsuoco.rd gInJa{I{ 1nzo1 re{8et sn]Eues
B - ]}nÁ8e I€^€]oJ>I e 'selnsol.todosc
- u9íepi 89s.r9zsesc
oil€ loqsoJp^ 19 ileuJsl ua.tau stlodr]uod E B)I€ueJnx
,luzg,qíBa
ldo>I oleuzseq ts.tleÁudeu rczelqe
49uelurelet8alu u€qJo>IJBzsBsJ oso>I B s9 ']e{n^le.{u ltüo]
-dtÁEe >1atzr:ro3eru 1erqqoln zV ,1]ozo{ >IoIe ueiepI^ € se
e39sso>1e1 IsoJB^ 1IBzIuelleq uoldr.r{8g 39squoln4 e 11o,t
IsEIJo ap 'eq>loso,re,t truotdtÁ8a Tluatu snIIN B a]]3}I13^
-zo>I BIJpu€xeIV ]€Jn]InT 3olo3 y ,uednsc >lelio^ >IB^I€J
Á8eu qqe4ut uBquoze ueqEesole,r B ')r]o8eltue ..]ug>plos
-oJB^" u9]uizs Jozs>]os uel{8n >1ose.uo3 e tsslndele] Iqqgr
}l9pglíaJpi ueq9Á31o.t snllN B se ue>IepI^-ErIoC V ,]Io^
BsoJB^ sn{Ilzsluolleq'Á8eu uoldrÁEg errpuexely
,33[u >Ig1
-rorldelp Io^oJJouI solel€^It{ ]JouIsI ueAeu JoleuJo1lu
'uazeÁleqla lBuautlueqdolg zE p{7ulzs s€pBJB zV ,rgs
-nuJlIJ u€qtuoldlÁ8§ 8etu >19rqezs I€sBpeJe l]ue>l
1eI9 z€
-uo^a snIIN V ,{9ít9uzseqr1
ueqqoí 1ourur tgílercuolod
Égsepze8gzatu Eezs,ro ze Á8oq '9.t9leqa1 31]e] sgl}Áu9Jl
tluodzo>1 e >I€sJ :zeBt st e,l1rpro;8au zs se (}lnsetu ]urur
']e>Ig >Ig]reqtJ€l 11BI€ sozJouol1e tluodzo>1 ueqqeÁuuo4
,lB1Io^
|lg|P luFga6lll 1J9z3 se 'pss9ruÁ8a e]loscde>lezssg sn;N e ]IesoJ9A ,>I9]
{3u]e[J9ríZslp ]IJ^pJi - {rPzotü -Bq]}1uos€q zoqeÉIu9llq€g l€Ilug]odozau e qqelur8e1
Dzeü],Jvzs IoqIIadüo.I ÍglBq]9l 1lI
zB TuZo) - i3leu3leí ue]3lql 39tu 'uuqruolepoJlg Terugu e >1uo1191npeÁ3a re8esuope
(9luos€q uBq>Ios
IB]I9 Í9r Isnllu B vfulp1o3 tuo]d{8a ,BJEíEIJuI^oJd lqqpl uíoiepoJlg B
zoqsnl}}s ..eTJas]oIJlqJ" IJoilql zV ueg>I9lJ9ur uoÁIlw 'ue8t eq § 'e->IesaÁu9^.re 4o>1etrÁuoz
,I3s92láí >I3uT3leZJoi lSBIE8ZB3I -Iq e >Ioz3 Á8oq'uuquoze 9]Eq]B]I^ (sJJ3)3]zsnJTded raze
uoÚ| u?nA§V -zo)T ulo}dTÁ8a {o]8JJI3J 9p3{I3tu§ {os ]I9I8] u3>Iesalndsle1 seur s9 (snqcuÁq.rÁxg) ueqzsoqc
^9u
BOillz8UY,
-DI l9g{osoJg^ V ,lElos]Iü€rld É -unqJJnxo
!qqos9| ze 1931ozs IB>HolEpE se8esoq IoJEs€zo)íl€uo^
^?u s3 lsnllN E :8eur >lI]IioJo ]leu3la
lroro n|J|N t.{uuetuule.t 1319 IJo>I l€uloJ IuE]]o z€ se IoJTeJezspolü
^au qqes3lezEaIF€eI {epI^ B 'Ioq,duí
,]9]ulur e elpe eÁuuuroÁ8eq
t{, lPulg] -Dl!.u8,tp DlllloN E IeÁug^I3í .,es 4euesezÁuetu.lo>1 uordtÁEg
E4|sq 8|3!|^0Jd
-arüo3 >I9pI^J9]Bq lruoldl.{Eo" zV tlezÁugu,ro>1 sn>1II{JJEuotu sopez€zsl3 qqg] {ozsol€lu
i?9Á|8! llilsp| ,i8usglo{l€ -olo]d e se >IoBJBJ e zoqlnsg*eíle sa8eluoln1 3 (>1o]I3Zo>1
9luos€q solü9zs
§9ndq4 q9í6s ú l[nZse{ uBqJolJBzsBsJ IBluoJ € 1u9{>1o]JIg IJEzses3 IBp9ln so o'3etu alzaJezs snuul^€]co
JoqB §g!óil
a>ltÁ3a ,a:uodeturntu llJlseJ BJec ugln es9p13o313 I^o ,o€ ,e ,I ÉIJpuEx3IV 1otuo]dlÁ8g ,1Io^
n
e§oJ9^ol P|lu!^o]d l 9J3lIo uoÁ8eu eíporu tsezÁueuro>1 s9 o(pual r8esepze8
ercur.lord ]9{ € 'uotTluosBl{ ueq)os weu a,reualle 1n3
-9sl3zol rzíe"rp1o.; (ecreuarÁ3; BlIBuoJn>I sa tuordrÁ8E
tz?Ou9€
6)lil!ula
,r**
aE1NEJ-tz?xo?ol
,
}
\?IIVNN0X Sg WOJíIIÁOE
! .9l ,
"tl
 i*
i
1

i
r

i
1

1
a

,l
§
á

,ll.*

,'§,,
:i*:]]

l*.

]., ]
,.: ./
 ],,,,1, sa -1rzsnd Bs9ttpoqJe1 Eele,rrs e'ueoluoseq zoqlEpJzslüozs
,,,l,,l ,,,,.,,,l .,,,,,iii§1§z§:l§1,.,1§ te]ql§l,i}iirtP9i$§,:Flt+Á3a
irl.I§jltaj*,uoigJrsol9Á]{n§9=,üúqr§ jllru§zlEl€.rr,.:Ie^9ulod ;g1üntliódllt, |ü+lá!§.pú?g?§]: §,]zg,19]ür8§Á]Püz§z§,'' V,ryl
-lolíns 4esa3ue.rp1o..; lauaJn) uadszo>1 pezezs } s9 € y
;B§Olrttla;;;, :r;9§ 8§§á§rr§;,q?üo{. Á8ql s?,,.ryq4 tuoldrrre:
§Ü§lr§ájá}I.,i§x, üs.q}ÚÓdzp{so;gn],V]i tto, }BrÁ1o3.tá8}§xÜ91l ,
otteil§i§§li, ii:],e8r§§.ra§g§,1núnlipe6 r§§§lldqg| [9,tloz
,
.iÁej]rü§t§']s!io;],pufilq e,üti§98o,,ár,9ú§liá ]§á§u,fl B]io] :0ló],]iB!§j§r,l9óqB§] ]Ir§qr.Q}p'' ]§9 ]1:€ilé18o3p, r!,Z,,1, q+ 9puZ9I
Á3a ueíepr sele>IleJ oplsz I^9 ,§ t I ,zs ,l zy ,TglesoJe^ snill
-zsluelleq lqqgl E llozoquoln>] uBqios ujau llE[E tüolBJn
turrrg!]:g:l§s?p§i{á§.'.i,iB§qjg. qlla*9ut9}r_l,,txQ,961,':p,l,:l!
"l. ü lgpó§Ipin 9§1o}§,iu§i?{,riB].Élüi§rn]{B,r§{vltzluBipl i§I§, iI
]. ':: ]00?],]]:.: ]]., l,,,,, , ,0
0li.]']]'l,,,.],]], {ór§óIÚ,tualoij, r1,1§i§E§nl]pB!§r:!, :r:,,:3,]lj,zyl rl9r919 ! el
''lÁ8§, &ür
:*i{9, r9 ].§i§pa*Z!a9..Cra,,§§, :§ój!§§wíüÁ{ §§r§€;'irrq{
ryglu§tunpp.:uBqqó.l8ql]]]§?l] qqr§,3í}1i8ái,,:.\!d8á,,1,ie ]]eI Ze
:ú}loildaltl r§óneg ]gre{ig 'ígqgj?r{J]]g Guaíd§},1eusl .
ny
§.§i§X.&X
,,:,l]r;óI
t
.üx8 is$xQ.,lt8r*.i1l,ú}l§§ls2.,él jáíitxuoziE,:qil t,sgú s et g n l
óllqd ]lz€:]iÚIry,,: aag$gjl §*{Pe§§qFq: S]$9§]Y:'re1-o Tp
.jsái§lJ:l§E§.r§§ju, gpuax',,p::?B üáqÁirü€:liüq11 a, p o urseu
*§,,ál tla§áttl;Ü...!§iZ@!1,.]í3or{l.' :nirpifi ,,zoqflns11ec
iúili?Ápá:igilqá]:§njgíbl§c, us§16]t],;z.§, l :l1í§ll
!l,sq lnraza,\
:iá3§]]i§9la8.19F!i§1$!e9j3a}lórq!9]|iád? J§2§, 9pQ1 1aura q
19plsi1,,Ú,,,r]§e§l,!g!i€i, ]
gínJá{ix i9q?z§9j,;.*1apup,,1§9l!Á, y
g,,
:úqÁiod9§iiúB§úo§,l'qg_lnl óf 1?s: l§],p[ú,w,,lun§ru9u re1
.9 (CQ, 4rtaq 191ol1pú11 úoitu!u§{áp1, u69s
clr.,Ei.r rni1l1§zspuo§r8;§
-g}rl{úújJ ,ulotgp§liá,ptIJ§§,v :1?u{á*ilJi1o$q1 9ze>l"t9
!,n8,e,€t§dq19]:|í!ii_gr4|t]lz§
IgJloI3) e tte1 aÁlsqgvsoIJ : 3uequozso>l {auwelepelsáJ
1
.i{'u,;i§fi g§Elq,p76§;,l :á§$§ur' rpe;urrr{a ir§sáur,,íuo z s a e.t
]:]1ü}iái]:}9l!§J§iiar:iB,,l9J]érJr.ruj, 9gr§9§ ]}í9§s]liiOry,:{9a
EI Jp lr8x
,tliodo!1aw,,§8rvl*1c§]]q9, 1,]§JoIüpórls.,lB{§9§,]§
:alg, j9Á:]§nT!lzs,J uáJl Jti
]]]116^ .56;r€iujt§ l§áa!q]],§?ZgÁJár§ó
e,,,!:x rior'-,:,z§§tarjótia§,1,1i§opó§§,.,lij(1{4ryl,]i|]§§z§l.n
,úzí9rder§i,l!§*atfu ,:§r€r1rri1qJ',§i§rq!§$éi]§a}pú JEIu 3T IE
{áú§?i*dátr]],§§{g z9]ÁE§§1':§.]lBl9B€ §§j9n,,,§aí§,{is,ueí1o
,§9],,,,,':119p9lÍeJ:,1,:9Q§,{c1,,,,,ué.§ill§l*re]:l.,tlelq,]]],{§z§§jEtüeIo}d
,rlalip§€x§iy:iiai§n§ule,,i9 JJÓp§§§li§€§]]t a j9{91I d B z I€ V
ll
\l
(l
6lpdu$g
r qo6l6 z§olrqd
^_X\
YIHCII\IYXE-IY
,, : ;iéíjüFc
:,,.,: |.:..:: :., B* -usr e, §i](§el l,|1rqaj9Pq,l' g.g&§od
191u9i].§
-ad uolep1o1nl Isu-,,Elln zsollEg" 9,úédg,lr,,'u*,uli§?fi ?q,?i9ltani
'iouBs3olB^Pzs J^r3llI,-opB9IJ >1auua asatrd:1:; llezg{J3zs soJpA €
zez€ 'uol3po sr1 Á3a uotr8n{u 'e1 Jp ()íBuzPuJJBZs l9qlópl lellloJ E sl
-rlrzeq rlnd9 uaqJoiJEZsBsJ lBluoJ ]ié.{ü?trBt§Euí,,9l8t{lq, (iilqaÁ3},,9§
e u(pazsuozs I{r]ZSJ tunaJBs3€J V -aJn>J uBoluospq zaqa8asqqot 4os
,o]Eil]El -o:en Eo:o8 o^I{ u3qJz§3J llele)
.tBlrn ZsouEfl,, opoznq
rlallsu-l euoldmt 2sntln1 r:ezs 1au9í9:uapaut JJ3ué1-1zolpJoc V
É{}§Ng§nx, §g, WO§á]lt9E
 NEGYEDIK RtrSZ
ABIRODALOM
FIANYATLÁSA

,.l}l9tuJoJ aI9JuoIn{ S9IJ9ZS
-9uI B Sq rsgpo)s4Joq9q {BsJ Íuo I
-IEJqoZs S9 uJ>IIáÁu9uJls3J {BuIoZ
-9Jq9 ulau lsgru lultuás" {9szl3d B
Á8oq 'lzÁ3eí8stu sá (inlol zs3l ls9l
-IIue u9lulzs 'Bq8IsZJéd l]olníIe
IB^9rBJgíp€q snuullnf ueq-€9€ qe
'gJ}reuglJo] snuITIa:]JBW snuanü
-üV ,l?IulaÁ8g {ozJ3zs sn]IzssepI
B l9r}ella{IeJ sI Jozsqqol iaua{
-sBpB^ o ')gllolJ8l u8q{o)TJúd uár
-t.rolaq IeleJ'.{8Bu Ie)Io]BII9 1u9zs
áJsgr(olá zy ,aq 19ltelnru ueqzo>1
{nsglar^pe{ s3tez8oll3( a tB>IoÁI
-9JI) epIuBzsBzs ? >IeÁI3ulB 'Inzo)
s9loz9Jq9 {os 8 Iqqo89J8oI B ze 8aI
-ílu}Zsglú^ :al ]IJal }s€^JBZs gpIn8
-9Zs ÁEé u3ddg üol9usltzé DozoÁu
-ere '!L:o,Áuo,Á8 e uoze eígzuolzso
s?ralnzs9í(!t esz.rad e'BsBq9Iu3IIe
Ilelal Isg BIlIgu s?
,,e,{19.tn1 1oÁ1
,zs ,1)
-grtt'e'(?Lz-olz ;ndqes
89I
(Eatü
€Jopo>IIBJn I€J,{tuFd Snq]BuaBpo - JEzs9sJ gpoTIBJn Inp rÁu9Et ue>los ÁIo {€llo]zs€tü9l lJgIuI ezzeml?vulety
-eÁ8e uu]n Bsglp8oJle e(,dE ze - snuaIIIEg lgl9dezo>I {e^e -8qe uuq98ewuo Á3e^s33q lu3Á3e zV ,>Ieso,{I€tuoq ue8l
sB-o9Z V,>I3^nIuJoqWop€I>IIZs sll9}uáumuoíu g^el uBqlllel ertÁuqqol >Io{9]}put ze se >1aÁuarulnJo>l gJ?spl le)oÁu
-zsnd-e-sb€N s9 u€qJndBslg € >I€ÍIoZ9Jqg ]ZSoddITIqd -eulose gpgl]glusl 8ttuoleun ze eluí.zs s9 }re]Iltuo zV
,ueq9lza>pa^o) se^n>Iseezsso Á3€^
'r9ípgle }Iopgqeq ueq-bbz Bepy1g ]BuJndq€S B se uezs
,}J9ZS9SJ Snu€TJeIeA (uBqnJoqeq;e8
-BsJ ]}oz€I€8eu V {g]]elÍe pÁ13o1 uBqJJBq ]}o^I^ IB>PIopo)Blo]aq uo8epl zB
u€qBlBsJ ]lo^I^ u3qelezo>I €ss3pg ZB T9szJed B Ie^eS3lOZ -Iod 'Ie ]Bllnlzsnd IBII9IBq so]Bzsgre uor.{uuatu€Ie^ Iüou
-e^ JndqBS ,| ÉuBq-ogz,tInJe>I eq9ze>I >IBIBuJoJ B 1lI luol ->IBs3 ,Iupnl8eru 4ní3o; tueu Eqos u9IBr r9III9ZS soluod
>IetnlI>I€
(1e191ela.tolugJl € se
-BrEq € Á8oq 'BI9ZB elleluel3(]S9^IqDI ÁIotuo>I gsle Z€ IIu€ rE)gIJorI quo J7 e ezzelule7
'}eulepoltq BszJOd B alueuseÁ8e BJín se elue}Tsole8eIü -J€t uIeu 'teulc topol1eJn z€ )9]IosI^ uesozo>I I€>I>Ios€tIJ
]InJe>IIs ]euZBI{opoiI€Jn z€ )ouug ,u€qÁI!1sueÁ8e IIüI€] Á8e,t 1ellníde 1r>le 'lreg >IoJ€zs€sJ e eqtueleÁ8g tzse,t
,I ul3u
-€q B 3q l]eze)]e^o{ sgzo]I€^ sg}uoleÍ'u9Í3pl;ndqes Io^IIü 'tad91 seílet p€ ulau 19É9s9lu.t € u€quoz€
(ÚI1
u3souoln) (1e,tasalnre>1 BJIüoIB}BI{ >I€pIuBZS€ZS B u]ezs E zg ,uEqI€l€^H {err9llqr lues ]e^e uo.req 8eu
-ZsBuIp opo>IIBJn Ín oÁ8e.\sceq S9 soJe]3le z€ ue}ale) ueso8e1lg tu9lueÁ8e 'uouol1e 11n r9zsg§J IB{u9J ..seÁue.l
,Fll€pEIaJ B BsJ9}.{i9le^ uoÍF8oploq pp€q (3lpe8ue -ro1" qqo] sr 19uue 39ur ugpl Á8e,n c1o.,(uuozr1 11ozo4b}z
Á8oq 'eítrÁuozlq 191Io^ l]ozo}glJo>I >Iou9íoJe uoqÁ8e se s9 s€z ,g'éílzeuslleílue>I€>I€ZsJo>I €II{JJ€uB ze pezezs ,€
'uesJlp ]9{9zJ939sol€^ snueíTl€c,11o1€rzo{€I3oJ eÁ8n e (nellt leleÁusuelíe3 soleloscde1 1e,t9rozÁleq {91I91eq
(eu1o,{
ioJ9]Bq lEunp E S? I]3I3>1€ 3e19.t9ztl lqe 1e]]eq.re.l leEes}zst} IJgzs9sc e 'lelunÁ8lel qqa>I+zs 31ped 1uy
I9u9ZS€SJ se,{u3^Jo] B '1gtsnuerlle9 1IIüB }uIuI'uelle 1es
-eJo]eq u9IuJeE B e^o}eqal }1e1 ls€II€u3IIe qqe}laza^Jazs -re Á3r }Iaagssal.zae1lo í s9'e (193szr,t ueídep,"r;:3;[]
ueq{3^3 se-oL? B Sa s€-o9z € 8BsJBZsBsJ IBIII€3 llozoq e8tur e 'ueqe8eruuo uo4 e Á8oq (el etuuel IIe{ 1elaIJesI>I
,Tu]€ÚloJeI
-eJ]9I IBrI9 snuIn}sod glJollqugJ] V ]9]u9^I) ueddglueputuI >IeuzseuelJgl V ,{e}I9 st ueÁ8oq '1tleu 1a
ueq9Áu9uIeJ Je>IIs B ]e>Ios9IBÁ8J€} llo}BúIoJ I€>Ilgpo] ryípuour >191a lo14e ze Á3oq 'lopezazs,t e 8eu 4elleq.re,t
(Inuelle^zo>I
-€Ioleq € €q (Iule^ Bql€I ll3IIe>I uou}ZsÁI3q B Iüeu uequozB IeJeqIüe Jo) V ,}13Ze>I10^o>I Bug]n IuJB e^
(elz9Io33III IIIIB
-IoIIT
(ueq>Ies9p;a4 tÁ8nzu9d tupe4
sr fi191uqer IJBZsBsc B s9 '1ntuuo,te1 11o>I 19qqB us9JqqoÁ8eu
-Zglul llOIIe>I ueqÁlsq u6 ,1leZ3>IIepu3J rueu Jgzsgsc 9^9I l3>IIeS910lze>Ile^oi Ie^I1u'>Ieslul)e} (.>I€uJo) IleueuI]B"
Io^B1 € 1auueÁlrure'qsseEgslnzs uol l9lo Áuolgreq ueÁ1o Iel]eIgIIüezs uelerÁleq 3e1I}eu9]Jol lo>IBzsopl ze lze Á3oq
(1euln.rozsÁu9>I BJJ€ eqse^e>I-eqqo} >I3zs9u9uo1 e Á3oq
- 13{9 |,I ezl
s9IEu3IIo r§eq alleze,l, zsoddlxeo 'gJ}}eug}
-J9l }ro]Tlrüe JeuJB uvlnze u€uuol{B - €q9JI{V 9>IoInJeq 'ze íeq qqoÁ8eu u 'Áu9:1uq 1nuelrgrlal eu1o,1, ureu 8oru
B 'BqgIuBdsIH se €q9IIlBc g>Io>IuE.r; E s? 9>IouuBIIIBIB zB zg ,1gnleÁuaulese z€ lsglul{elle gp€I€q ueqpuergpt 'o3
,DI
(eq9rszy-sr;,1 Bs9Ioltqeq
io193 y Br]o1I9^ sgtlloÁu IBu -En;szsso 4eup€ tueu s9 (>1euleÁ8r9t te)os9pJ?>I1elzs9J ue
,€ y
-o1Bl 91B3JBÁu€s u3q>I91J9u qqoÁ8Bu 3JÁ3e }BulIBpoJIq -9L.rezs8eslnzs >1oÁueurlnuel 9zol1e13o; 1eppezezs
,Jo>IBIII9]
B 19s9ueloÍ8euJ >I9IJo]Iqu9J] B luIJeZs lBz9JeÍ8erüt oIIe }IoqJe] Iess€puotuluolle soIII9zs uer4eÁ8 se 91
-rÁleq 1eÁuuozlq uepunü s9 qq|uTzsgle.t8s1 4Á3e zy ->IepJ9 }e>IeJ3qu3)ezs B ]BSJ u8quoz€ Blele8szt.l 1eu9s9r
,ueq>IoEeJespBq -EI{uosJIo{ so >1eu9Áuozsr.r glu.l, zoqsuuÁ33 >IosBJJoJ ]1o]
,>I9uel}JeuI
IBunp € se IBuÍBJ € uBqJosgsle (ros ]1n.ra1 u3>Ie]elnJe] -}IuJo zV loq9^;ltlI nezse^Ie oJlleuelJol uIlBI
]lell>I >Iou>Ios9Jolaq J€qJBq B s9 9II9 rrep s9119zs3elu rcu r19 ueqg;o>1 (uaq-l,€€}) unuersuo;1 Á3e5 Á3e te>letelzsgr
,eJs9I9Ir.r}
-olB>I B uEq9IBlI9 er9s9d9la3 >I9Iele^o>Iu9J1 V a'19lpez9zs ,€ e 1eulozo>I lalglotllBzsoq pI^oJ uBq{T
B ]I9uPI 1S919IPI Ále>lesc 3JTÁuu3 dlerut 'a.r69s}zsTl B EJJB -BsgJ}llnzsgi ug89tr pezgzs ,i e - eílrodosc Á3a 4oltzs91
-]Buo^I>l B - oÍgle^o>I uelelt9u 4Ú6a JolcIA luIluBIB^'Sn
-IdoJlna (.rolcr1 snrlernv,lgl€ql9uzsuq Iüeu ]uo>IsgJJoJ
>1aza s
(1euzeí.ros
Ituleu?}Jo]'st >1ese4epr9 Áyrur9q 4eleu
-9u9l ellnzs l3I3Zde>I >IBsc uBgzo>IlBuo^Erpezvzs ,E € ep
C1olpezgzs ,z e >1uu1961ozs
IB^oIJBuIJoJuI >Ios >1ozíene19
IJ9zs9sJ }J3IüSI ueu]]3 D§nanv Dx"lolsxH e (ÁueruoÁ8eq
n,l1aÁu uE€I V ,{tIIgIeq 4elztr98eu >IgIolBuo^DI íJI]9zíq
e 1e4eÁletue '- le4un.nlzs e >1esl;p!91 ÁEoq ugpr - >1n1
(>1au
-gleq uuoJ >IBlpBJBtu >Ie>IeperclBy1oze azssoputtu ep
-9uu3l >Ioso>IepJg ue8l BJg.{uozlg lo^I}tu tulaugilol 6or
-oE zsoddtxeq lugqle zV,eq tzeíe3 p.1,9I9IBI{ snuIuIxBW
(1aa,eÁueruese rc,7tz B r9s9J} ItulouglJol qqouel3DlepJg
p.t9í 19utqq9le ze (snuerpoJoH) zsouBTpgJgH IBIJIzs €
ípeher 3t939,r ie^o sB-ozz B ellur (>19rlelepr9 teÁugurese
s9 teE9stÁlgruezs >IEu9Jo>I 19(Bs uBqJososlo r9To snlssec
,r931op
iezs9u9lJ91 e ttlzeqeu8eru uoln4 E9tu er1o.1, soÁu
-glq >IosgJJoJ ,rlo^ u>lczsgpl Je^ezJnz s9 EgsueprEnÁu
V
re>pltlod E pez9zs^g IgJ 1I3rIo Elptgteq llezeito^o)aq
ueq-t3z snutre3 19r-§Ez (I9r9s9d9l EJu9JI snuIIüIxBW V
,r
bgz-Stz,zs,I r8IsnuIJB3 Igl§nuIuIIxBW
SYTYflYTI>I SE OYSTYA

A római történelem perzsa szem-
mel. Ez a Naqs-e-Rusztemból,
Nagy Dareiosz sirjának szom-
szédságából való monumentális
szikladombormű Sahpur legfris-
sebb diadalait adja hirül: Philip-
pus (M. Julius Phílippus Arabs)
császár hódolatát fogadia. miköz-
ben )obb kezével a 26o-ban
Edesszánál legyózött és elfogott
Valerianus csuklóját markolja.
VÁLSÁG ES KILÁBALÁS
bízta a keleti határok védelmét.odaenathust zenobia és arra irányultak, hogy önkormányzattal rendelkező töm-
Vaballath követte a trónon, akik látszólag független bi- bökké váljanak. Ugyanakkor más válságjelek is mutat-
rodalom élénálltak, mely legnagyobb kiterjedése idején koztak. I(özép-Galliában a bagaudák néven ismert helyi
Egyiptomtól Kis-Ázsia délkeleti vidékeiig nyútt. lázadók felkelést szerveztek a császári hatalom ellen.
Gallienus uralkodása jelzi, milyen nehézségekkel kel- Adataink vannak arról, hogy a birodalom más részein a
lett a 3. században megküzdenie a birodalomnak, és egy- parasztok elmenekültek földjeikről, és,,ígéretesebb"te-
ben azt is, milyen strukturális reformokkal lehetett vol- vékenységet választottak maguknak, például az útonál-
na úrrá lenni felettük. uralkodásának időszakát a késób- lást, ezért növekedett a műveletlenül hagyott földek te-
bi források olyan kornak ábrázolják, amelyben a felkelé- rülete. E fejlemények számszerű meghatározására nincs
sek gyakorisága elérte tetőfokát, és a római fennhatóság mód, mivel figyelembe kell venni a járványok és a z.
alatt álló egyes terüIeteket - Hispaniában, Galliában, század végi, valamint a 3, századi háborúk és lázadások
Britanniában és Keleten - különálló ,,birodalmakként" hatására bekövetkezett általános népességcsökkenést is,
kormányozták. A birodalomnak ez a felosztása azonban, továbbá azt, hogy ennek következményeként az állam-
minthogy Illyricum, a keleti és a nyugati területek kö- ígazgatás rendelkezésére álló munkaerő és a birodalom
zötti kapocsként, Gallienus kezén maradt) hasonló volt mezőgazdasági termelése ugyancsak csökkent. Statisz-
a tetrarchiatus társuralkodói felépítéséhez, illetve a re- tikai adatok tehát nincsenek, és egyáltalán nem valószí-
gionális prefektúrák 4 . századi rendszeréhez. A gyakran nű, hogy ezek a tendenciák a birodalom különböző vidé-
ismétlődő trónbitorlások voltaképpen fáj dalmas kezdeti kein egyaránt érvényesüItek.
szakaszai voltak a társcsászári tisztség kialakulásának, A 3. század végénsúlyos következményekkel járó
csupán a birodalom egységének eszméje hiányzott még pénzromlás következett be. Ennek több oka is volt, az
belőlük, ami azután a társuralkodói szisztémát elfogad- egyik közülük az, hogy a római államot irányító hatósá-
hatóvá tette. A 3. század legkülönösebb jellegzetessége goknak semmiféle elméleti ismereteik nem voltak a
azazelszáriságésaz emberi élettel való pazar|ő bánás- pénzforgalomról, és emiatt intézkedéseik gazdasági kö-
mód volt, amellyel a törvényes császárok - más kötele- vetkezményeivel sem lehettek tisztában. Az ókori pénz-
zettségeik rovására - vetélytársaik hatalmi igényeit le- verdék múködése azon a feltevésen alapult, hogy a pénz-
törték, holott ezek valójában fontos helyi feladatokat érmékértéke azok fémtartalmától függ, így tehát az ér-
láttak el. mékre bélyegzett hivatalos feliratok - például a lüdiai és
A második fejlemény, ami miatt Gallienust utóbb el- a korai görög ércpénzekesetében - tisztaságukat és sú-
marasztalták , azvolt, hogy állítólag kirekesztette a sena- lyukat illetően állami jótállásnak tekinthetők. Ezt a kö-
tust a haderő felhasználásával kapcsolatos döntésekből. vetelményt azonban, ha ki is mondták valamikor, szigo-
Az egyik ókori forrás Gallienusnak azt a ,,dekrétumát" rúan nem tartották be, mivel a nemesfémhiány ideién
hozzafel ennek bizonyságaként, amely megtiltotta a se- megengedhetónek hitték, hogy az érme anyagához nem
natoroknak, hogy katonai parancsnoki tisztséget viselje- nemesfémet is adjanak, anélkül hogy a névleges érték
nek, feltehetően azért, hogy a ,,legkiválóbb férfiakat" csökkenésének gondolata felmerült volna. Ezt tette -
eltávolítsa a hadseregbőI. Ez azonban túlságosan leegy- minden káros következmény nélkül - Nero, aki kilenc-
szerűsített nézet: a senatorok eltávolítása a hadsereg pa-
venszázalékos tisztaságú ezüstdénárokat bocsátott ki, és
rancsnokságából a katonai háttérrel - családi kapcsola- példáját fokozódó mértékbenkövették a későbbi császá-
tokkal - rendelkező, lovagi rangú emberek kedvéért,an- rok is. Marcus Aurelius hetvenöt százalékos tisztaságú
nak az általános változási folyamatnak volt része, amely ezüstpénzeket veretett, Septimius Severus már csak öt-
már a z. században_, Marcus Aurelius idején meg- venszázalékosokat. Az ilyen dolgok azonban nem ma-
kezdődött. radtak titokban, Cassius Dio szemére vetette Caracallá-
nak, hogy fegyveres szolgálataikért ió aranypénzzelflze-
A 3. századi válság gazdasági okai tett a barbároknak, ugyanakkor pedig megengedte,
A Római Birodalom a 3. század végére- bármiként ítél- hogy a birodalom területén lerontott minóségú ezüst-
jük is meg politikai történelmét - egyértelműen válság- pénzt hozzanak forgalomba.
ba került. A provinciák elszakadási törekvései áItalában A3. századvégén nyilvánvalóan komoly zavar támadt
a nemesfémek beszerzésében,és ezt még súlyosbították
a rendkívül nagy állami kiadások, ami együttesen arra
kényszerítette a császárokat, hogy pénzszükségletük fe-
dezéséremind fokozottabb mértékbenrontott ezüst-
pénzt bocsássanak ki. Erthető, hogy amint az emberek
tudomást szereztek róla, hogy az érméketfémtartal-
mukhoz képest eróteljesen túlértékelték, a pénzérmék
fi zetőeszközként szükségképpen veszítettek értékükből,
az árak viszont emelkedtek. Ennek következménye
olyan inflációs spirál lett, amely egyre értéktelenebb
pénzt eredményezett, ami azután még magasabb árakat
teremtett. Fokozta a bajt, hogy a több nemesfémet tar-
talmaző pénzt összegyűjtötték, felhalmozták, és az töb-
bé nem került vissza a forgalomba az adőzás révén,ami
ismét fokozta a pénzrontást, mivel az áIIam még nehe-
zebben jutott neme§fémhez.
Az ezüstdénár ti§ztasága Gallienus idelén már mind-
ősszeöíszázalékos volt. Néhány évvel késóbb a kormány
kénytelen volt ezüstbevonatú rézpénzeket veretni. Az
inflációs ráta mértékérea z. század és Diocletianusnak
azárakatszabáIyoző 30L évi rendelete (lásd a I72-I73.
I69

,af,9leZe)JáZs uIoIBpoJIq
B lessBlBq )B]Io^ tlleu leselTzsáJ
-oJa s3 {33aZsso lI9uzsBI{IáJ EJ>Ins
()Erp?>I?J
-9líoJIa Ze S3 I9q8usuBI
-BlÁuoZTq Souglúrlg ZB - ueq9ITIBc
-dazo) 3)TBpnB8Bq B s9 uBqB]I4V
elosnuEl]üa8anbulnb B IngpI9d -
ias9IaiIeJ BrÍBJS9W,(UoIBpIo, €1,I
B radg)Jgr B ps9D iBDI9JnrJéJ3Jd
,t B
\pez9zs {nuuáq JBuI llo^8elu
BsBuo^ se3eÁuql u3pulu !iÉllo{F
láloqujol oZJ)lJpual lBl lPZÁuBu
-Jo{uo s9 oll9uo 8ellÁ8nzu9d -
lá)PIe]3InJa] Iu9iIBq B {ll]1ozo)
* .,{BIüI8poJIq" IBJÁuI€d 39 IeII
-IB3 e üJq]a^e sé-oLz e Sá sB-o9z
,Iupo8n,Áu3lJq
V ]B1Io^ )euáIal
-Áu9>l ]oJgZSBSJ ,.saÁug^Jo]" € eq
-IIUB '1l3I sglJöllqugJ] B Bí9úJOJ
opDl ap seZ9,I7nJ}9luoIB}Bq B u€q
-pezgzs ,E ,r3llgpu3ar
v Ia {9sS9I
Ioqioluodzoi rcuore) 9^9I u3qiá}
(sI
-aZ3^oJ9}Bq B Á8oq lZE 9qq9^o]
']BtuIBlBI{ B ]]9Z9{ sPúd8a {BZsso
-8au >1olezsescsJgr B Á8oq '3113}
-alo18eu za ,eila8aÁuoJ ÁIgzsa^
ueopuull9 s9 '}1o.1 nzssoq lueddo:
Jg]Eq IpIoJzBJBzs y ,eq39l 1alueu
uáq9laze)Jazs gsl3q uIolepo]Iq
,(er
B >IosBzo]I9^ qqesoruo;8a1 y
-]or,IpgqPzssI^ snIJeI9c rIqqorn)
azsa: Á3a eruglodozaytg luru
-€lB^ 'BIJBC ',,Sel€unJep u3É" ZB
uBq9IUBuJác :)8rlo^ )e+ul3paí
-Já] ÁIe>I3sJ uá9dal8au (leqpe rad
-9) so]Blzg^ >1esc uadd9189slnzs
d9lr9r e 19:;aÁlarue) {elelnf,al
Deu]nDI uase8a1,{uat e]gs9]Bq 38s
,E y
lB^ }In)eIeTj áJadazo1 pez9zs
Ueqpezgzs ,E ,zs ,r
ze IeJ9lEq IIIol€poJIq
sg !aseJolaq ua53pI
,]Io^
)n39s>InZS
Á3Éu ÁIo )€uIBJBzsBsa Jo>I IBu
-oJ 9s9] B elTu€ 'l9tuallezs .,sgzo]
-JBlázsso" ze s9 39sÁ3s ze ebvllní
áJsez3íaJDI In>leIüeJ 9IJlzoduo] B
ap 'ueÁ8n 1tzo>1rn aq89sz9qau tu
-9u IB^IBsJ9]9po{I8Jn sa IBzsSnuP
-IIaIJoIC psgl}souoze 1eute(8el
r:odosr y ,IlIZsIp r9IeJ Zgl{Á8asa)
-9Zs >IJ9W luezs IaJu3I3^ E lsou s
'u8q.{Iod9ulluulsuox igrloÁugru
->IBsz ]aIJJueIé^
,BírJodosJJoq
V ,eq €slíBq u€qBíBuIloJ >IosBlBlI93Iozs
-ozs ]]O8BJBJ IoqJIJJod j_BqJJBJre}
0LI
(elüod (8etu
-)e^ou soJ€^o,J Is9) zB ueq9]Ze{le^o>I esepgzeÁIeq -]elnJel llgzlu€qJn usse8elÁu9l B >I3ÁIo1üB 4etueleí
(I3 >IB]]9I
-19 € s? >IBu>los9JJoJgJe ZV >1ep3 o8oJ1nro>I ]3}elnJa] qqe>lnzs uBqTJo>PIe
{3ugsepoH3pJg {oJgZs€sJ
,Zoq{Bl€uo^]n IEuol€>I
p>l1nde1 ol1s>I ]etelelzsl} - }Jgg^pe>I tuel3p9^ € ]ullü (39s
(gIeJ
lplolzeJezs gleze zoILJ9wIlBSZJed B ]ele{ ]uIíu€IB^ -soÁue,lt91 € qq9]ul - s9 lttJg{ le}la^ IB+IEI€J s€IuI€lBq
^ uegurllleJ ]e>I3ÁIeu€ (1e,tresolu,l lLsepeírett1 ÁEeu 39s
'eqruncr.rÁ111 ze se zeí]e(éJuopalu JeEue]-Izo>IpIoü € ]}op
(In}ZseJ3>I
-oIoSJd€>I u€SoJozs ']1ozo>I 1B3nÁN s9 lele) Ie 1FI3oJ }9 -JBZs€sJ IBJo>I B
u3g]9}u3IIe se >IelueIII uosBlnl
(€poln ZB
-IJIZod l8BssoluoJ I€í391EJls ÁIoq ]g>IpulIIJ }Io^ -€I€]9 u€qgl€^ >IosoJB^ B - uBq€III€c stqqgle8a1 - Á8oq
,>Iunupp8oJ ueso]e^o In^I>IpueJ
)Bu€ÍBTpouoJIN snuBI]oIcoIC ÁIod9ullu€]Suo),>IBu 'ueÁ8n zB3I II3l
]e)ese^e]I3J B }e>IaZg,BJ>IT€>IouIq IsnI8J >IBlInuo^BzssT^
-BsoJB^gJ Íl 11 ellaruazs lgJIpJeS 8elgrrqe 8tept Á3e -rrgl
,st eleJ (IB>PIIoZolJ€lgzzoq'pllnípelesc se (}e)
-uop ilelleul Jí]?ZIT 119lellu - uTluBlsuo>I Á3e51 I3)PII3p9IesJ
]eIe>I eq ]}Oze)]3^o>I sgpglorle]uodÁlrs gpostq Zoqqa -reÁlsple1 TsoJB^ >IBlÁ8BqIo uEqIJo{{a']9uel}pszedleJ
,
(->IgIesT^89S
Sí uBqpezazs, l u >19lzt lgaalü }3>IndeJezs B ]Ze s e'4elpa1 19lel9 )osoJ€^ € ueÍopl )osnuruo}uv ZE >II>I€
-I3ue BJe(8uBJ >IosoJB^>lgzs íIeZsesJ soÁIBq€Zs u9IuBÁIoJ -lzsll s9 4e39s9le>191a - >1o.r931od IsoJEA € 1oze Á8oq '49t
pEZEzs,€ e ecrp.re5 s9 snsSIBN Ctunttu.tt5 Ilueú €unC -Zele]g]Iad ,eiles}>I os3pe{e^ou83lu ueq{e}ese seÁ8e sa
B }uIluEIB^ (leua t}ueru I3soW € ]uluI '1oso.re,t ueÁ1o esezagJI^IeJ s9]JB1 >I9III^ I>IepT^ o]BIIeuo s3 Á8Bu € ]olBuJ
zV ,Iu31I9} >I€]Io^ >I3u3IerÁu9>I lgzsgJ Á8Bu >Iníepl >IoJ -eÁ1o3 e lz3 IoI{B ']]o uesouoln>I 'u€ln B8BuI Bluo^ leseu
-gzsgsx B IoqB s3 '19l,r1l }B>IlJoq€q B IoqB 'eJ>Ie{epI^J91 -3>plosJ {Bu€s€po>IÁuol9rgÍ ]oJB8Iod B iBsJuBÁ8n true
-eq € >I3lpo^er]g I9q9ÍgJuepeul Je8ue]-Izg{plgú B {9Z9{ 'iIluI>Ie} 4aq89suale( ozoJ>In] ]gs9ln>I9zseq €tuJoJ]aI9
-Zse I38ÁuB Z€ :3q ]]eza>pe^o) s€zo]I9^ ta9sepze8 so}uoJ IsoJ9^ B 1eseÁ8e - uo]€8nÁN u€qJosgsl3 - lgsgzo7le^
In^I>IpueJ BJBsBlBq iBuB8gsIB^ IBuol€>l uoIBpoJIq Y -8eu 4eugtelncJe >IosoJe^ I€uIoJ TJo>IJ€zs9sJ 9s9] V
, ,{9]}o>II€
>IBuu€^ IaJe>IoÁ8 IIIIIBpBSJ9] ue iI:'ruJ' IeZZe l9Zs9J >Ie^ntupe^ TsoJ€A ]I3uJe
(1Io^ (I91 e >1otu
119p9J9} }E>Ios uIau ueqzo>Ia se e8gs{nzs oJIIüB uelle >I3s9Jolaq se8gsualle Ze u9a9^ pBZEZs ,€
-]9pI^ € 3]1e^Ie :u€q€IB]I9 >Ie83JOsp€q B ]uILu'lus>lsgru -nJlBoq]Iqdu€ zB <ueq-xnen3t.t94 s? uBq-sJnoJ In9plgd
,l€.{ue] >Iotlg]n >IoIBII9pB^ Joqo>I ll€I€
]lepeilesl^ uJ3S Jo>IlB 'Inzo) )olZS€JBd € ]a8eJOSpBq B 'ue>laÁlsq saÁ8g
,Jo>IIluJ9q >I€ISoJB^ B
}uIuI ']1orr ouroÁule >IIe^pIoq
(F))epBIInI{ >Toller8eru'>1ellp
Fu€I]BI9uZsBqDI
]9l]Bt{ZoJoqoJ (elZeuIeIIá
qq3uel]o^Zo) S9 qqeuel]3Á83>I IDPIos .{1erue'ls8eJaspeq >IorünJ]go]Utu€ Ze s? \eZgIquIZ s € Í as3ln{}zsoq
B erlol+Á8 89stzse-red B slu€Á8n luIJeZs e69slu€} >Io>I ]lozoJgl€q )e89s9leqel Is9Zo)BJozs € s9 1319 IuIIBp€sJ€]
(9z9Í33eruJ (ueu u€quozE €s9Z€luI8>IIB oI€^ B ]Jo>I B : ellelueleí 19s9poI€ZqIq€ls gIJ9}Jo1 u3lulzs l]opB
-g]IÁuozlq e
,131oI ,]]elez3^ zoqgsglreÁueqe1
€JuIoI€poJIg l€ulgu Ipez9zs,€ e 1ausglazde>Ile ZV 1azÁleq B u€lzsnd Iuou zg
-l9 ZE elp? e8esÁueie^e] uo}B}ÁIoJ (rrozo.tgrle u€q-8 I 6I g]ozsequazs )€SJu38I s9 sJoÁ8 sepo4Áuol9roí l.re8lod e
}ez}Áolso§ u€uuoqB) uBq8BZSJozSoJO IluIBp€JJoJ € >Iau ueae^pezgzs, € e esglruoezs§o J3ZspueJ r.{Enzued e Á8oq
€ ,pel19>11e
-3arespe6 soJo1 B - elJeuIslle sIgez]^o]sou lzE luIuIB - 'odsl8eru uJeu ue]nzB Á31 gpo]IB^
- uopoul
,1tt
Zoqsglopuo8Iá zB Zaqíqg,}InÁu€JI ueII3 le8eleJ souoÁ8B^ -II{ u9{}IJIueu - ]uIuI 'Iuual ls€tu ]}3]eqel ueEtue51
>IoZ€ s9 )osoJg^ B 'I9]Isels3l8eu'I s€tuo.{ule I39S€pzB3 sg -zS9ueIoJ le>le8elselal € le)ezo u€q8BIT^ IJBdI uJ3poul €
IIuIBp€sJ9] € ÁI3luB 'a.rr91 ug! 89s]o.rozs uBÁIo }lozo>I 8OJ >I3ÁI3IüB '>1ozo{ZsO S9 >Ios€JJoJ solBZolIB^ E >IoZB 3JseZ3>I
-esp€q IBuI9J - }lozJoqol Inzo] )o]Zs€J€d € }zsgJgluoÁu -I3puOJ >I€1II9 IuOu - >Inn9I ]ull'u - {€u>IBtuIBpBSJ9l IJo{g
-I4] - € s9 8gslzs€J€d e ueqpgzvzs
,€ e Á8oq
'tuullÁuoztq zy,>1níreqruPlel >I3ugzo)ZSO SglnpBq€zs8au o1e,!9t
>IO^Jg qqBsolBZo]IB^E3I B Zseu ->IeEoIseIeJZued ÁEBu gZEruJBzs IgqS9IaIu Jel:.agsBpzeagz
]IZs>IeÁ8I Ie^€s9IguZsBqIeJ
,W
-9u9}39s€pzB3 s9 -tuolepesJ9} Á6€u B 'g3z]^o]So){ -errj B Igqruodulezs Égsepzea le>Iolape>Ielo sc ;ullelÁEeu
,
BuIo^ 31]elIs9Je8etu 1B>Io39ssol9 ÍBS s?lü 9IBEIoZS lle>IopJe 39ssozo1 s luluí€I€^ 't9s9zep
]]eze^eu >IBuíJlJgqlI{ Á3e,\ >1eusrlgpneJeJd B Jo>IÁIo uoq -u3I >IeÁugtu3se glBlZo>IBJgzs s9 1aE9sdeuun souE^IIÁu B
(ueqg}
-9}eZÁI3q ioso>IorJlqpl_oJ 9I9 uo{9pT^ € ze Á8oq se 'l9s9rlser91 1erelnd9zo1 y
,s€IIüo3zsso tÁEnzugd u tlotuq
(er3esÁue19.tel
-oI9 >IosoJg^ B 9I3 }]eZ9pI rs9llBÁu€q sguB] 39slg^ Ipez9zs Inuelle^zo] BJluBIÍBq gZo>IBp€ ZB SIÁ3B^
,€ B eJJa (llo^ eEgssotgÍes gzusallel uoIBpoJIq B
e Á8oq'1eug1l9rÁlaq 91eqluDl01 íüou eJ9uoIIe es9ul}zs I1oI9zo>I
-8etu - llaza{lo^oieq I1EIuI )o>Io IE9sBpzB8 uel}Fue J9uI Bs9po{Áuo>I919í >IoJ9EIod B uBqgJo>I >Iosnuluoluv ZV
,>IE1I9^
B - {eE9s9}Oq elísazo4eJgzs ozolJvlvzzoq Zeq]el9 IJg8Iod Bssou9IB}Ig J9Iü Elpod uoqJezspueJgpu
€ s9 eJ9ueIIe Bs€In>IBIB]9 so3BI92sr9I >IosoJ€^ B (l91euo,1,1n IJo{ I€uI9J 9s9>I B 'gqqello4ozs3au puttu 1eÁuotulst
V deuun ereu9qlBu€d Iso zE ElJgzIe I€J rlld9 ugln 3s9Jol3q -o^o>I € >Iozo Io^9pI
(uequgqlv SIDns9lu se u€qujol qaÁ6e s9 Is9rTII9zs '1osgiellní IuOqleZsgIüJ3l S9Iü S9 ruol
>IoInJOq € Ioq€ InBpI9d)
,>lB1Io^ u?solBuBÁIoJ sI -eI9 rB>Igp€ ZB u3q9{epJ9 esar;891eq lereI8?s{nzs ÁEoq
-BpoJIg I€Iu9JrB6nÁN V {B1lo>IBI
>IOlezJo>I IsoJ9^ IIn^I{ uo]BIBJJo) lInd9IeJ qqgs9>I B Á8oq 's9p1o8eru saE9sreqe1 ppeÁ8e ze lIo^ zB eJglugzs 1'uqtn
CelJB uB^ BpI9d soul9zs u€qgIIIBc ,uoll€Áueqel ues38el -Jo{ V ,IuleZUI>I ueqzu9dzs91 uele}Áug>I 1Io^ 13{3E3zSSo
-39.t e69sÁue>I9^e1 I39§BpzB3 >IosoJB^ 3 Á8oq 'lzv nuala( Á8eu luozst.\ >I3u>I91osI^1zsIl B s9 )eu>Iguole>I € ']ue>14osc
uleu u9]ulzsÁ61 ueqtetez.Igl }IgZIu€qJn >IosoJg^ IBuI9J el9ugl9oJ 9p€ rropezseq B Io^IuI '11o.t tuelle zEBBe|nelvz
,uBq>I€Zs qq9,36el oIJguuI zV ,llolJn qqg^ol Áugtqrue,;soruau
9s9>I B eseual3Í8eul >I9IIepBlIJ llel}pgJe8eu
y -opp
(lII9uueJ uBqJo)J9Zs€sJ IEIügJ B sg (>Ietl3l 4eqqesu8utu e;Á8e >1osgpePl IIIJBII9 zE'oIJ
-opl osloln ZB >IBscluou s9
,I3^IeÁIeq9>IBI >IoZoEIop uo>IolJlq B
Zg -g9uí zE ug8uoqnp uOqZo{Iíu 'ele,\ tuÁEeqleJ BuIo^ llop
Zs93e zE lezÁIeq B
<IeJ Bu9l ulopp
s9 I3>Ile}oFd9J9}]€J {lulellelII 19s9z319l -nl u3dde>Ilu 'tuepuotuEetu qqeÁuuo>1 ules Ia^IuIuIos
>IoS
(ueq9III€c->IBzsg 3p (}leIIolu .,B(9>II1IIod" rÁ8nzu9d 9rlrzsnduo s9]aze^IuBI
-BJn l}epO>IZepuOJeq BJS919IIeuo
u3souoln>I 's9zed94Áue.; IE9I B s9 lezs939J € :iloE8nJ -I9 zE I7.lloluq}Jul uadd94ru 'tueug8eur z9qeu ua31
alJ9 1949|ez9zs §(o sr uoqlese qqoÍ8e1
Igrs9le^lul;ueZsEIII^ E Jo>Iuepulu ral9 IE9s€pZ€8 nqp ,IedoJezs
-I^ B uBqgluu€llJg s9 uBq9Iu€IIIJoc
Íueqgqltg-1ezsg B >I3u9>I9rJ9 lqq9Jol Jo{)e lulJezse J9u9p V IBJ
,l€lI9uZsBqIeJ sI ]B)gluosBq s9ul s3 rB{9Iq91 -J9u9p zezs -Eawpe role>l9u9 Áuoscele Áleruu - uequInl
-9{ solBJII3J'le>le191uerrs Bqqe^ol'lreíqopdolzso s9 lleí ->IIp3 ozoJgleq8etu ]8>IBJ8 zv 'l1ott J9u9p I9J BJE BZ
-qu919{ >Ierelnd9zo{ gpg>I;tlu uleu J€Iu.tople
'tqqe89l -qq (snlpotu) e)9l Á3e rr9zg1 4aÁueurlnlo{ sapuoJ
Blu?>I8BÁu€ Isgrlde zoqlelal í| zv,eJzo>I >I913oJ l9l3ze^o ueqpezgzs ,z E ,.)un}oqlelze>Ire^o>I lgglEpB s3I3]
(l9>I9peJol ugdnsJ >Ieu (uol]eÁ8o ueqgpl
>1eÁu9rulld9 SII9lu3IIInuou B >IESJ -il{ FuoI191I3J ep llelle ugzo>I (rpp1o
SYTV8YTIX sg OYS,TYA

Diocletianus védelmi
rendszere: a ,,szász
partvidék"
E vóclelmi rendszer aiapjainak 1e-
rakását bizon_vos értelemben már
a 3. század l,ógi britanniai trilnbi-
torltik megkczdtéli, de módszere-
sen a tetrarchák fejlcsztettók to-
r,ább. A partl,édelem és a tenger-
part ijrzéSe Yolt a ieladata: meg-
akadályozni a szász fosztogatók
behatolását a Doyeri-szoroson át
Britannia dóii és (lallia északi
part'aira. A tórképelr a katonai ve-
zetők (comes) parancsnoksága aIá
tartozó eródöket tüntetjük fe1,
úgr. rmint uokata \,totitia Jtgni-
tatum kőzli, de Eszak-Galliában
alighanem tiibb eród volt. A ko-
ráhhi nézer. llmely s/erint u /i /rs
saxotictult clnevezés a szászok ál-
taI a rómaial< megbizisából cllog-
lalt területeket és az ott 1'elállí-
rott lrelr,ör.ógeker ielolte. min-
denképpen tél,es.
VÁLSÁG gs xIlÁnalÁs
r,ő mértékbeneiszigeteiódött, és - érdekes köl,etkez-
ményként - a senatori családok vezetésévelmind na-
gyobb függetlenségre tett szert, és ez a császárok távol-
léte ellenére az egyik legvirágzóbb és legelevenebb késő
antik r,árossá tettc. Az azonban kétségtelen,hog1, a 3.
században az anyagi erőforrások jelentős eltolódása kö-
vetkezett be a Földközi-tenger medencéjébőI a szátaz-
föld belseje felé, az északi határvidék irányába, amely
terület ezt követően ho§szú idón át, de a 3, és a 4. század-
ban mindenképpen a birodalom valóságos tartópiilére
lett. A birodalom területi elkülönülésc egyaránt érvény-
re iutott a Földközi-tenger medencéje és az északi vidé-
kek között, illetve I(elet ós Nyugat kiizött, és végűl ez az
utóbbi szolgált a hir.atalos felosztás alapjául.
Diocletianus és a tetrarchia
Dioc]etianus hatalomra kerülésének körülményei még a
3. századi emberek számára is drámaiak és romantiku-
sak voltak: áIlítólag nyilvánosan leleplezte és saját kezú-
leg ÜtÖtte le a feisorakozott sereg Szeme láttára Apert,
Numerianus praefectus praetorióját. Ez z84-ben tör-
tént, Dioclctianust ugyanebben az évben, nyár végén,
Nicomédiában császárrá kiáltották ki. A kör,etkcző év mannok felett, Díocletianus pedig a keleti határon a per-
íavaszán Pannoniában legyózte a hatalmcln lévó csá- zsákkal szállt szembe.
szárt, Carinust, és átmenetileg vetél1,,társ nólkü1 g5.ako- 293. március t-jén létreiött az a rendszer, amel_vet a
rolta a hatalmat. Az említett eseménysorozatban semmi történészek,,tetrarchiának", vagyis,,négyes uralom-
sem seiteti a Diocletianus uralkodását húsz esztendőn át nak" neveznek: ekkor két úiabb illyriai származású tisz-
jellemző lendületes kormányzást, sem azokat a reformo- tet, Galeriust és Constantiust tettek meg caesarrá,
kat, amelyek megvetették a késő római államgépezet Rangiuk az őket örökbe fogadó Diocletianus, illetve
aIap ját. N,Iaximianus méltóságánál alacson_vabb volt. Constanti-
Diclcletianus annak köszönhette sikereit, hogy felis- us eltaszította feleségét(vagy ágyasát), Helenát, aki kis-
merte, hatalmát meg kell osztania ször,etségeseir.el. z86- korú fiát, Constantinust magál,al vitte Keletre, ho91, ott
ban egy másik illyriai katonatisztet, Maximianust iktat- nevelje fel. Constantius a trónjáról már iemondott Ma-
ta be caesarként, a következő óvben pedig augustusszá ximianus császár mostohaleán_vát vette fcleségü1, apósa
tette. Maximianus társcsászárként a birodalom nyugati viszont saját fiát, Maxentiust támogatta.
részéntevékenykedett, ahol győzelmeket aratott az a],a- A hatalom megosztása igcn jó eredményekkel járt.
171

-8eru uesguer EelÁugre r9>I9rJ9 uol}Áuozsl^ zot],íuerc
ze ll1atuv'zu9d]snze 489stuoug uozorgtuq8etu uasaÁu
-g^Jor 9qqe^ol 1IoA ,eídelu zo1zsegnza Áuuru tcueztg
pJBIIzs B llel Jozspuo.r e ze st69tu'uBÁEn elloluoJel le^9p
,>IolJe^
-9ro.{3e lze upu€lsuo; Á3e11 19IIIJ9 ue^lcq Ioq
-Áue.ruurzs (e.rqr1) luo; ÁEa : l1o.1 Bsgl9sJoqDl zu9d.{uere
ín trEgselzsrt ÁEsu ua6t zB qqesoluoJEe1 e 1nlnzo>1'9sso6
-9s>Inzs 1]3l loIüJoJoJ ú8nzugd ros zs96e Zg
,EDII€pgln
>1erÁ8uq lJozspueJ rÁ8nzued pJ9IIzs ueqzsgJ qqgltEe1
s9'>191uo,r 9IB s9zJguello'>I?uelue>plos3 IB^9s9zEtuIE>|
-p sennÁ8e >IoJezspgul 9z9qu9ln{ ep 'tgrcggut z€ lulal
-unzsEetu ersedusc.{3e tple>ps tueu >IBu>I_BqcJEJlel
ZLl
'lglelopuoE >1eues
-eleu.ro;ar3a(u eJozspueJope s9 -zu9d €IqJJ€J}o] B ello]
-e^IaJ ueselez§etuJe} s9 '91e.tu9,tltÁu st uoÁ8eu e.r>lopuo8
Is919IIe zB s9 e.rtezÁleq tÁEnzued e eseleq >Iauug ,1loteqal
eseJozs}9] IqqEJo>I B otueln s9pe>Io.tou e Á8oq'tupe6o31e
>1opuelíeq 1gzlezs tetu e (sez19l ueole,nue,tltÁu ze Jeq s3
'l19u el9ss.razsÁ€gu B Btu€zstgl 8erespeq B }ulJazs Bsgul
-I9 snIluBlJBT 'sre}ro4 ll€Inpulzsso; ÁEg
,u9u8etu ueq
-19u9tuÁ3uu Blu9zslgl 8e.raspeq u u9íept BIqcJBJlel V
,gloqluqa] >1uuglgrÁleq os3zeuJ
-1eu9 .,ttu94EesJ9l]azIueu IÁleq" 3esrgÁIoq T]uatII J9}úq B
(Ie
>I9119I teíEe] 1esz.rol tleqÁleq B 13tulep9^ e 1oqu '- ueq
-9Iu€leJnBW se u€qBIuB]IIodua peplad - uequoze ue1
,]rl3^o] IeíJpJB^nJ S9rIII9ZS IJ
-e]elnre] seÁ8 g, 1gusgzgrcí8etuolaq qeÁ8a rueu sezau4et
-é3u31 9u9uo1 BqruntluezÁg sa eq
-t9 gzelalzs9J'Iqqg^o} uepurtu'ue]ueleí ..lB>IolBdBsJ Iíu -gIpaüo3IN'Bq9rugu [gq8lJpuBx
-Iep3^J9lEg(' uenrezsÁ8a ozs nuDpluqe ÁEoq 'uope8o;1a -.IV zB
leleze 'rolÁuapq e s9 r9zs
-9u e '(igrlguzsPq e:9s9le8o.roq s9
uBsou9IBlI9 J€uI €W ,uelelnJe] rp13o31a ze ttode>1 lep
(11eltseíle1 EJ?sesollal uazs e) l9sce,ttzs e 1n1
-Iof eqeJesJ lJoze se 1o]eleElozs reuo}B{ u9l3se -r9z9{ (IeJ uíToJoS IBJB qqese8eur
8eslnzs Áletue '}1o,t ..39s.r9teztueu" (BIoIIILu tÁleq ale; -3a1 8uÁue t,{ug,tsg s9 Áuelou uel
-ilu€1e^ - >I9]le8eluo ue^eu xauDuruz7 rolÁ1o talaze - 39s -Zs3luf,3l So1IIBZS é]éIZS9J9IBI{}BI
1]I iBugrunr{IpeJB snuBIlaIJoIC
-roÁlaq Ilueíu Jgl€q e Á3oq'{9119^ Á3n ueqqe;o;,1 ,essaí
-Ie] 1I9^uuqut89lelts IBtugJ 9s9{ B es9lnuoF)Ie uelepo^
-J€lBq sn)Ilels e so 8e;espeq g8zour ueqozse8o seíla1 y
,lpeJBuI ueq9.roq9t eíele
-o.; otEe1 e ueqzo4t.ul' ( ot1-o11maa
) lv4oBelzso sntlguot8e1
9rerÁ1o3 relotergípuq Jglu >Iollolo^eg sI >Iol€zsesJ
^}1>I€
oslo zB - ueso]epnl sI lueu €q - s9 'st u9íepl snuEIIeJnV s9
snueIIIBc r9u greqleÁEgEatu esezetupllu 1e8eres rla1 ,IZade)Ieí oíBqlp8q Á3a
EJpBH,r9s9rzse1 ía3 40r€1n{€I€ sBíüIB>II€ BJgs9.1,1t8etu 11l uBuJo]esJ-aq3uBw P,T B ]?s9le{r9
-oq9q gEzotu u 19uerÁ1o; qqe^o} el9s9rlzs93et1 1e39sr9 snllualsuo3,ugln ..B88siouJBsz"
SnDaIIV s3 snrsneJBc '3uuaq Il
-Áleq ttueu J9l€t{ 9zos9luo119 uele.{1eq llozo.rgleq8eru -uozso1,.r9ígrllpa:Álaq" 1auaÁu
E IBsJ9l se snu€I}eIJoICI Ingpl9d uoq9§eze^Jezseíín Ee.r -9J lüolel?q saÁug^Jol B '.,]au
-aspeq V ,raÁueurzole zu 1ul1o.t8eur l9u uaddg>1uopíeln1 -39ssaÁu91 ioJo" zB tunlulpuo,T
Jo{3s9J9lBzsSI^ luIlu€'BíIozgJqB
>IBuuJJoJOJ los ,l9lezo^Jezs uIoIEpBsJgl s9 ru€II9 TBuI9J Á3g u9zs9sJ 3 uaql9luella lázze
9s9>l B allaluerel8eul s9 (ll3ze.{u9tlIpeJe le>Ios9zorl9^ (qqat[al ) aulazűed snlluelsuo3
seleloÁE Álaue (]eídele zE 1aulezoJoslüJoJoJ B >IBuu€
,D9I3 Bs9rlrzsndla úígJJ'uBq9u
eua}e,t8etu BsgpoileJn 9ue1 8I^e zsnq snueIleIJoIC
,
-IB {BusBeuev luelaí8aru sruellazs
rupeEo;1a t9E9sqq9sle snueTlelJolc[ (IBln eJJolJeH
1BJIIaJ ..INa^
lauDl?
{€rlo^ >Igpu€líeq Á8oq'ze e,1,1ellr'e3essetsrglíeq'e3as9q üJVJ3adxa" ZV ,ITzo^pn 1u9)9l
-Ip8qBzsIeJ ]snIsne,re3 ercut.told e
BJezss9le^Iq sa saÁlsruszs lJ3uIsIzo>I tlugrr sgurÁEa >1e1
zB ueuuq'l19 s9zor19,r IaÁllaue'],],elu alez?pl,snIlI8JaA
-zsrl rtuncr.rÁIII uoloulq lloze{le^
91191npsÁ3a uaqsgra.tzugd turuo.r
-o>Ioq uoq9reza{Jezs ÁEe,t ueqesglJ€leE€ru woI€pBsJ9} B IáuIápJ9 $qllJíúa (rugl) esruftu
T€Iu9J B ruas uadd94tulule§ uaqeJou9l{ {euuo Á8oq'4tzs -áp ile^ Igqlsnze 9LB9s9utur 9í ua8t
ap '9sgzglultu sá3olr§pzoi EgIo
-l91 1eusoÁuozlg ,}9s91IIE(o1 souosc1o>1 IBsJ9l s9 snuull glíotlqu9J1 I€IuuBlIJq snlsnBJB3
-elcotq eílelnru >leuqql1n,ttlpuer 8eru >IBsc Bs9ltüoazsso
IIBuuozE lle}e}Jetusl u€q{€Iqg9IB
- zE >IeuJ3zspu3J V
-
,BJBs9lJB]uuOJ BIqJJBJle] € }010IJ9SPI >Iellol
le^gs?z?^
-ouI>Ilese€c íl tql sg'1ulperutu uolnÁleq B snlluel§uoc
s9 snIJaIBc ,qggll9ruBJlcpugqEe1 € nzg{ ry]repe>I
-alesc tÁuuetuel€^ 1Io^ sede1 opo4struB lgJlapl9sJ9uluo
zB zeuglal <I9;1nE9s9rl9tu tsn]sn8ne 1elpuorue1 ueq- §o€
snuBIuIIxEW se snu€IlaIJoTC,r3{9 19uerlseÁu9uo1
l6oq' 1etlgze uedd9 relgtcuepuel,,srleEn3rr}ueJ" ozo>I
-lelnru8eur uurg.{u u9tueÁ1o3 pez9zs,€ e uaqg.rezspuer
IlIoIBlBq lJ9zs9s3 u tuellse8eluos lInJe>II§ uopgru Áp
Ia^IuJ'llo^ s9d91 9rernruoJgIo Bs9zoqeJ19I BIqJJBJlel V
,19s3I3>IIoJ 69sso4e1
souoqsg zB eI e].JeA u€qelu€leJnuytg 8tped snuBItuIxBW
íuoJglet{ teuíBl e llol€Je releulezgÁE s9
'19rsnlce119 91
-Jollq € l9IuuBlIJg olzeJozsezssl.t uole8nÁu snlluu}suo3
(ls9la4le; truoldtÁ8e zB elJe^el snuBIlaIJoIC uoqzo>Ig
,9I3J
lela{ n1 eílot 3r9.ru3ur5 s9 8tuglzstplny uozs96e
u9luatu eseÁIoJ gsleJ su8ta e ugtul{ IBIu9J € eqoJesc ilg>I
-nsgpeEua uopeqezs ÁEoq'e;9tu9zs 3]lol 9^9l3I{3I IluB
']gruereq Ál9rt4 esz.red zsezsJeN er6o31e uopgIII se§cuoJ
-ezs ,ueleJ 1eszred B DolBJB reurlezgÁE soÁu9.u91 ueq
V -g6z-L6z se (1e44otoE u uoJJBq Igu9unC-IV zB snIJaI€c
SY"IVBYTIX S9 OYS,TYA

A késő császárkori birodalom
Diocletianus idején
A térképa Diocletianus-kori
praefecturák, dioecesisek és pro-
vinciák hierarchikus rendjét a Se-
verus-kori provinciákkal össze-
vetve mutatia be. A legfontosabb
változás az volt, hogy a megnövelt
területű Itáliát provinciákra osz-
tott dioecesisként kezelték, vala-
mint az, hogy az ,,agri decuma-
tes"-t és Daciát átengedték a bar-
bár megszállóknak. Az utóbbi la-
kosainak egy részéta Duna római
oldalán lévö területre vitték át.
|cq
!t
órizte, valamint rézpénzis, amelyről viszont ezt nem
lehet elmondani. Ennek következménye a rézpénzben,a
birodalom lakosainak mindennapi fizetőeszközében ki-
fejezésre jutó árak folyamatos infláIódása volt. A hadse-
reg panaszai Diocletianust a maximált árakat rögzítő
30I. évi ediktumának kiadására ösztönözték. A rendelet
indoklása az inflációt naiv módon a ,,tomboló kapzsiság-
nak" tulajdonítia, ,,. .. amely az emberiséggel mit sem
törődve, saiát gyarapodásán és felemelkedésén serény-
kedik, nemcsak évról évre, hónapról hónapra vagy nap-
ró1 napra, hanem óráról órára, sőt percról percre", ezért
tehát kísérletetkellett tenni, hogy a roppant sokféle ter-
VÁLSÁG ÉSKILÁBALÁS
mék és szolgáltatás legmagasabb törvényes árát meg-
szabják. Lactantius szerint az ediktum azonnali és teljes
kudarcot vallott, mivel az áruk eltűntek a piacról; Lac-
tantiusnak ezt a megállapítását általában elfogadták.
Ennek ellenére a kormányzat igencsak komolyan vette
az infláció megfékezésére irányuló próbálkozásait, amit
az bizonyít, hogy igen sok helyen találtak töredékeket az
ediktum szövegét tartalmazó súlyos kötáblákból. Hatá-
sa inkább lélektani lehetett, semmint gazdasági, mivel
bebizonyította, hogy a római államhatalom a 3. századi
megrázkódtatások után kész latba vetni minden erejét,
még ilyen részletkérdésneklátszó ügyekben is,
173

,{B]le]ÁIoJ sI ]e33s
-Áua19lar r39sep ze8 oz aul 1e luuoz
-Iq uapuflu 1e,{1eruz ']o]elg8lozs
1arr:rlsaí1ol ]oleln>lelu Trulap9^
-:eteq st.reln8el llazalau ( nuolta
-{l ieDlosnauB}ItüIl uoJglEI{ V
,IB^9ISZJed
{J]d9I 3J3as
-}a^ozs (,,jou9JBJBzs" B uaq)os
B ugln
-9JJoJ sosBJI zB) {oulnpaq
-nu ru9]9,J 'llozouel azo{ IBlBpB
-1a; st za Á8oq 'so,{uozlq ZB Jp'uol
-l3 {oulnpaq 11eqÁlaq e JézspueJ
e tlnÁugrt ueql9lJJtü u;Á[Iu
,n8essol
'uBso]uod {nípn] ulaN
-uoJS3In) l1ol 19q9Íluodruazs sez
-3]áp9^ IuaIIa iosBpBluBl BsZJ3d
ú u3souoln! Iqqoln ZB lueqün
-IsecJIJ sJ ueqg:Áutlu4 1n9plad
Á3} ']Io^ 89s{nzs st erÁu9urld9 í1
,rlez
{os uBquoza uoJgrBq I}eIe{ V
-a19I st ueqpBz9zs ,€ B J9uI Á8oq
,{9íllsnuBl
)o1BJlláJ lgJÁIetüB'zeq
-Jazspual Isnuall3lcolp }rJ]}sel?I
uBq9jI4V IJo! IEtuoJ 9s9) B r}Iuo§
-8rI s3 'Ie^II3qBJo) snu€IeJJ-sn
-I^eId e souoza uaddelel1ol 1euo,t
-9p9^ B za ,ilouBl tolElosJdBi soJ
-ozs IB{{ozB s9 ]]opgzltq r]gla {os
(uaq
-olp^ opuezBlülallo zB ÁIerue
-{apT^JglBq opolzsBllI9l €Jlr]IpBq
B Se Dop9^ IáE39sJ9ÁI3q € q}Jazs
-ír] IIIIIues sJuIN ,glBqlgnJlsuo{
-a: 1a.l939stl3as iolrpB DazJazs
ua.tg; sazadglÁug; t391 e s9 4os
-alBln>I I13zSéEáJ Doz39^ ualelnJ3l
a ZB 9qq9^o1 \oqwnlDllu8xp Dx1?,1
-oN a tuIIuB 'Á3n Ia; Ila]un1 IIB3Bs
-so]9íBs qq9Zulelleí3e1 :9leq trala>1
rl3qpJo{-snuplleI.oIC B d9]J9r V
(DuDxrapoxQ
D?D"4?s) éY9pl^Jgwq
.IláIei snueIleIJoI(I
úIepeEue so8epoln{ {euI{BIe^ Jgzs9sJ € Á8oq 'lIIg 19qqe
Zg ,]gs9}eze^eg sBlJB}JeZs }SgZe^3uIa .(BS9p9luI Joq}q"
€ )gÍ}}uopÍBln] >I€usnuBllel3olo ios€JJoJ ípuzgzs ,l V
ueqJo>I
IeIII9J 9s9l € ]elezs9^]}[u s9 IosglJelJezS
,Bí}]4uozTq
-Áuele,tel IozoqÁue^Jo1 s9 I1€zÁuBtIIJo{ seíIJ]9Jo >IEu9s
-gpo>II€Jn o ze se'9]aquozso1 >IBusnuBIleIJoIo uegluop
esg7ZsBZZnpIeJ Á8oq 'se8esle>1 úou ep 'r>1 ]1nlele ues
-olBZo{oJ u9Í3pl eSgpo>IIBJn lBpoln s9 uT}uB}Suo).{8BN
E8BslBíBs sourczs snleJedd€ TIB]€^q ]relÍeJ Ipezgzs'l
,1Io^ eS?Z9lul
)aÁ8n 1euÁlaru
so]BIoSJdB>I íezze ze S9 eS9l3^I) )BuBÍop€ 9I39J € u3d
-d9 aupele; qq9.J33I >IIÁ8e ouoleeJd §nlJeJa€Jd ípezazs -]ezsetuje]'1orte1o].rtq >IBuT€Souopíep]pI_oJ >1ercur.\o.rd
Bpo Te}InJe>I u€q9Í9IuJoJ >Iop€ llelezg ueqzued Iá>IeIuJel -ele 1e>pleÁuetuJe] rtolí}Á8eq IoDIepIo.J B Inuol]a^zo>I 19l
(ep
>Ieu.{Ieu€ ro^zuqdíJ9Zs9sJ Á3e 1Io^ u3qsTseJeolp >IIÁ3-sl3es4nzs í8BÁu€ QQ9feI snleJ€dd€ II€]B^Iq € }uIuJBI€^
-apultll uBqBI€lIB le^nu (Iossgpezsop€ ZB ]]o88nJeZSSo
ue9le.lu9.11rÁu e39sÁue]9^e] >IosnIJecI^ V,}II9 (esaueÁI
-oq oIJo}aBJd snlJeJ3€Jd B) ..so}]eÁI3q" zeze'snxtD)xa i8e
(..eq
u9lo {IÁ83pullu (>I9lzepual Bq{ouodosc sTTguoIEeJ
->I3slsec3olp" l€>I€IJuI^oJd y,>19rzele19) eJs9l3zugp€
seJ3ZSpueJ s9 ({911o]zso BDIoÁuBIüolJ€l sI 19TI9u JoZs
,rlo^ uv,qpuzvzs
-9I3 uaq9leu9}J91 tuoIBpoJI8 IBtugH V
,€ e tÁuueure ]ultu (IÁuu€ Jezslg]
I{rIaqIF9{ 'l11ssr91
EIJuI^oJd qq9r Iguz9zs In39^ 8IuIB 'tlopglerÁIoJ qqe.l,
-o1 sI qqgsg>I Z3 S9 'lg]opze>l 31]e^ ueíopl BIlZSBuIp-SnJ
-e^es € eDIo8gS,{8e 9]BI{1!ÁuBJI ueqqe,{uuoi se qqesl>I
BSglzsoI3J >IBIJuI^oJd V, uBq9S91€3 zeE|zoT >IBI JuI^oJd
B eq8e^ lue(u sepol(eJ oluoseH ,€J9>IBÁu ruol€pesJB] IBIu
-oJ B l]opezeqeu IBÁIIr]s qqoÁ8eu puTul ]ezede8]ctrcIle ze
vL|
uBqB>IBzsopI BTI{3JBJI3] e Á8oq <ilpoisnuB] IoJJB Se '1Io^
B8Bsso]EíBs qqoztuallaíE31 >pÁ8e Jo{ IeuIgJ ose>I B es9p
(zol
-e>la^ou >1BuBtII€zsl3I snleJeddB tlele,ttq TJBzsEsJ € ep
-l,u uBglB^u€.l1tÁu uuÁ3n snl]u€]c8T ,g]ézagpe zE luíuj
'gpezsop€ ze 7Io^ qqo] uBqIüoI€poJIq E ]u9{eÁuowpoJo
>IBugÍruJoJeJ9p€ snuBl}aIJoIC ]uTleZs SnlluslcBT
,]sBZo]JBl B >I9rp38uele
}9E9s 't9rl9pe ]}opezs ujeu eg B
..lB]puouI3l'( u€J>IBÁ8 >IoJBzsBsJ e Á8oq'sI lgqqe rueucq
'1o1e,lue,1,1tdu 19q939sse39s>Inzs ..)esele^HgpB so8e191
-]9d" Da]IFüá ]9uIsl ZB >IBsJuIou IB]9IJo>I Jozspu3J V ,]Je
-€s€pB]9 s9 1J99s9lÍ}Á3eq >19pB Z€ >I€u>Io8úsolBq IJBzsBs3
v e >Ie]IoI3J Ia>Pltl]o19 s9 IB>pInuoÁ8B^ soÁIeuezs 19íBs IBí3B1
'19tloltreq €I>IosJBuBl úleq e 19s9líeqeq >Ios
-9rB]I98Iozs 1IaÁu93I I9])o[unTdIJIunIu V ,Ie >I9u9I uoq
B }ulJazspual ]a>Ie89sJoÁIeq l]uelu Jg]Bq V ,T{ arrelÉ
(BJesBIos9IIBzsIe >Io1BdBsJ e Ca.r>lozolzseo1
'3erespeq € s3
-11Ipzs InBplod'st erlos9le}I93Iozs lueqlazseuIJo} ]}olJel
1.{ue3l sI JoI{e uroI€]BquJBIIE ze cuaqpazgzs ,€ B )í€sJ
-JDIV ,z3plelele^eq IJBzsBsJ e 11nnfuzzoq uaq>IelJeul
sgluelo( emÍuozlq s9 (s9}B}zop€ so3e1o1r9d e 1urur '11o,r
up.{Iou€Á8n ze : BJ{IoInpJoJ^e ozoquoln>I ]B>I€pnJÁuBJe
s9 ]Zu9dZS9>I 1erde1 ueseJazspueJ >IoJ9ZsgsJ e s3 (BJ>Io{
-ouTq lJol€ues € I) i€l]gJ ]€>Iop€ so191nreí n3ezsso Á8eu
uaqqesouoln) ruau uBq)n8BuJuO ,sI {BIüJoJ Is9líBq
-oq sgtu aI9Ju9I11l >Iarze}gl p.tq uela89sÁ8eope ín zy
,{e]IoSo^Jo
(.IasS91
-e^I)ope so3e1o11od" {oJezsesJ B lILuB Clgltoz íuelo1a ze
}pBJBuJIa u€JleÁ3 a8azsso ]c/pB ]}o](;tÁ8eq B ÁEoq (solzlq
tÁuuy ,rsgp1o8eu srleapt ze lze íuellIazo)8etu ]InJe)ils
uaq>I9rJ9uJ uaÁIlru 's9pJ9) sBW ,BÍpn] IuZepeJ ]IBS9pB
-I>I o]Bqrgl e;o1e Á8oq
<zoIfIlB er8esÁ8a Á3e erute^t4
11a1
19pB BJo>}I3tu 'eíleq]lurgzst>I u3q^e uapultu uopotu Ált
se (1e.neurezs 1a39sÁ3a ozop€ 9^3I (uezse.r Álaruulelr 1eu
-ue Á8e.l) ueqtuol€poJlg e uí]zsola uanrozsÁ8e le3ez§so
ZB }Ze Jo)PIe ']te89sllezale1o4 tÁ8nzusd ruInSJaqIeJ 3J9Ie
sedg1 rezÁugluJo>I B BH ,}9s9llzs9>Ile s9]e^39sll9{ uop
-uo319 e.\olagel elle] ueqz} gsle ueq9leu9}Jg] IüoIBpoJIg
pulgu B :lIndBIB ue8essolezolle^ ]eue3esÁua{eletuJa]
)opgtu Isele^+u gJelle ze s9 {opl_oJ nsndlt gz9qu9l1t)
(]1o.t
B uazslq rezspotu Is9]elzgpB So89szB8I ze Eep,rlE
-9zseq I9u9s?}e^I>I ope zv (llo^
"r9.^r"J"]i"Ti;
oZo}JB} ZoqsoJB^ e ]]eIIeuIa
]}oÁ8eq uo8BIJBd I9g}3IlIJe] 'I*IB
oJ € 'aílelasraur eJJazelouozsnq 1or3ssÁ3e Jez319{
^Je
-JuIuIJEI{ ]gpB l]e]3^I{ BJ € Á8oq'19lut]uelsuo;4 Á3e5
o}zoÁuo^Ja) IoJJa)Is esoJe^ (unrny) tununpo]sn3nv ue(
-elo p€zezs ,t y ,8etu 1erro]Id€IIB ueseEesÁ8e l3{91J9 se8
-alÁuo] 8ozssg gpua}ozg u9ln )339sÁ3o IsBzgpB zV ,r9{9r
-J9uJ gJglle 8esÁualalauuel B s9 }9E9s9zoquon] {opgtu
Is9letul3l B IzsO^ squralaÁEg Áleue'4eue(raÁu 1a3gsÁ3a
]lazelo]ol oJSgl3ZUopB ueÁ1o Á8oq '191ze3ezsso uglnlze
,q]S eJsg]elle8el
}B{olugZS ueÁu Á3I ZV 'eJse]zseuue]BJ
-íe1o ÁEe.t :loplo.J B )íB}IguzsBI{ aJIuI (}]oz
-9l9zs (-€uoqe8
,11Q3Ery
-o1IB^ sI ]uIJezsB gpB ]le]e^Ii $ I9]9}aJeuI pIo.J
llo^Btu8olu B ruturulen'19l939s,{3eu Áueurolprelp ze'l9r
-9tü9zs (st re4gElozsqeJ € se ]e{ou e alyaoleq) 19zo31op
ue]eFlelplo.J 9II9 ]1BIB sgle,rBtu t8gsepzuaozavl e za'lac e
]IoA asalazo^aq 8asÁ8odelu soÁue,nqezs oIB8IoZs In8ÍdBIB
sgle^I{op€ zB u€qJososlg ,eq >I9]]eze^ Ia^ele]9^oqual
-aÁEg 1ose>lozs IÁIeq B e^laIII '>1e3esquoln>1 Il3InJe} B s9
uBso]Ezo>íoJ lB{ouIJoJ3Jg ,SI €J€ÍLuloJeJopB IBSJ€1 s9 snu
-BIlaIJoIC saÁu9^J9 Za ,gJaB>IunIu ts9l€8zB8lzo>I }ulBzs
(>IIIntu
9IIoT )€uluBl|g Ze a-II9 eJgs3ze]IapueJ uoze uese]
-ezseulJe] Bs9]ÍeqeJ89^ >Io]3lepueJ rlnloÁuoq ueÁp zy
Sy-IVgY-IIx Sg DYS,IYA

A sziciliai piazza Armerinában
épült császári villa mozaikjainak
részlete (lásd még a r86. oldalt)
hűen tükrözi a késó római kori öl-
tözékek színeit és pompáját. A
személyzet néhány tagja foglyul
ejtett állat behaiózására készül;
tunikáikat a kor ruháira jellemzó,
hímzett emblémák diszitik. A mo-
zaikok a 4. században készültek;
sokan azt állítják, hogy ez a villa a
visszavonult Maximianus császáré
volt, de ez nem tekinthetó bizo-
nyitottnak.
A Nagy Konstantin római diadal-
ívétdiszítő domborművön a szer-
tartásokat ábrázoló kóső rómaiko-
ri alkotások többségét jellemzó
merev szembenézeti beállítást al-
kalmazták. A szándék nyilvánva-
ló: a résztvevők úgy rendeződnek
csoportokba, hogy társadalmi sú-
lyuk szerint külön sávokban he-
lyezkednek el, s a császár és a ki-
hallgatás résztvevői közötti vi-
szony is |ól érzékelhető. Szembe-
szökő az ellentét a diadalívbe be-
építettz. századi domborművek
fesztelen természetessége és e mű
köZött.
adott arra bogy az audienciátr - hódolati aktusként - meg-
csókolhassa a császári bíborpalást szegélyét.A szertar-
tást az említett források a római császárok helyzetében
bekövetkezett változás jelképénektekintették: a csá-
szárból, aki korábban hivatalosan nem volt egyéb állami
tisztségviselőnél (ennek látszatát Augustus kora óta to-
vábbra is fenntartották, habár - különösen a 3, századi
katonai váltás óta - kétségkívülegyre erélytelenebbül),
ekkorra keleti despota lett . Az adoratio purpurae csupán
egyetlen mozzanata volt annak a folyamatnak, amelynek
során a késő római császárok elődeiknél sokkal bonyo-
lultabb szertartási formaságokkal vették körül magukat.
Igaz ugyan, hogy elemei közül jó néhány már a régebbi
idők római gyakorlatában is megtalálható, együttes
megielenésük azonban a császári méltóság jellegének
tényleges megváltozását ielzi. A császár személyét vallá-
sos légkör vette körül; a kérelmezók és magasztalók sza-
vaikat a császár ,,szentséges füleihez" intézték,az ő
,,szent szájáből" elhangzó válaszokat pedig,,szent szek-
retáriusa" fordította le hivatalos szónoki nyelvre. Az á1-
lamtanácsot consistoriunxnak hívták, mivel tagjai a csá-
szár jelenlétébenálltak. Diocletianus felvette a ,,Jovius"
nevet, ezzel magát Jupiter íöldi helytartójának tüntette
fel; társa, Maximianus ,,Herculius" volt) vagyis azt az
istent személyesítettemeg, aki fáradhatatlan tevékeny-
ségévelmegszabadította az emberiséget a rettegéstől és
a nyomorúságtÓl. Ezeket az elnevezéSeket a tetrarchia
ifjabb, rangban alacsonyabb tagjai később örökölték.
A hivatalos nyelv tele volt elvont fogalmakkal, például
,,Derűsségünk",,,Fenségünk",,,Örökkévalóságunk",
ezek a kifejezések a császárt nem a maga egyéni szemé-
lyiségébenjelenítik meg, hanem mint a birodalmat
megoltalmazó absztrakt erények, jó tulajdonságok hor-
dozőját. A császárok háborúban aratott győzelmei úgy
tapadtak hozzájuk, mint állandó tulajdonságaik: ,,min-
dig győzedelmesek" (semper z.lictores ) , ,,véghetetlenül
legyőzhetetle nek" ( inr,lictis simi ) v o|tak. A császári rang
társas jellegét minduntalan hangoztatták. A birodalom
egy-egy részébenkibocsátott tÖrvények alatt ott szere-
pelt az akkor uralkodó valamennyi törvényes császár ne-
ve, még ha az ő területükhöz nem is volt köze.
A császári hivatal kimunkálásának részeként a paloták
benépesültek mindenféle tisztségviselőkkel és alkalma-
zottakkal, akik felügyeltek a belső rendre, és megnehezí-
tették, hogy bárki bejusson a császár szine elé. Ezszin-
tén ellentétes volt a korábbi időszak gyakorlatával, ami-
kor legalább alátszatát fenntartották annak, hogy a csá-
szár elérhetó alattvalói számára, és időt szakít rá, hogy
meghallgassa egyéni panaszaikat. Hasonlóan a késő csá-
szárkori hivatali apparátushoz, felduzzadta palotai sze-
mélyzet létszáma is. Az élen a,,kamarások" (cubicula-
rii) álltak, akik gyakran eunuchok voltak (újabb jele a
császári méltóság ,,keletiessé" válásának); ezek a szemé-
lyek időnként roppant nagy és - konzervativ nézetek
szerint - felháboritó befolyásra tettek szert.
VÁLSÁG ES KILÁBALÁS
A késó római kori császárság szertartásrendiének ki-
alakulása nem elszigetelt folyamatként ment végbe,
ugyanis a közéletet egészébena ,,színpadias" hatások
iránti növekvó vonzódás jellemezte. A császárok és ün-
nepélyes fogadásaik, nagyszabású felvonulásaik ennek
csupán leglátványosabb megnyilvánuiásai voltak. E
tendencia számos művészi emléke - például a sziciliai
Píazza Armerianában álló császári villa mozaikjai vagy a
Junius Bassus római fogadóterméből való márványbe-
rakás és faldíszítmények - bizonyitja, hogy a késő római
közélet olyan színházi jelmezbe öltözött, amely jobban
emlékeztet a reneszánsz kori Firenzére, mint egy ókori
városra. A történeti források, például Ammianus Mar-
cellinus leirása a római arisztokraták áItal a 4. század
végénviselt szokatlanul élénkszínű, habkönnyű, lehe-
letvékony selyemból készült, rojtokkal szegélyezett és
mozgalmas alakzatokkal hímzett, cifra öltözékekről
megerősiti ezt a megállapítást.
A szertartás mindig egyfajta kifejezésmód, és valószí-
nű, hogy a késő római időszakban kevésbétűnt haszon-
talannak és sokkal érthetőbb volt, mint azt többnyire
feltételezik. Nem pusztán az űj despotizmust iuttatta
kifejezésre, hanem egyben identitástudattal töltötte el
az új vezető réteget, a császári hivatalnoki kart, amely
ekkor még nem jutott túl a megszilárdulás állapotán,
továbbá olyannak mutatta be a császári cím viselőjét a
késő római kori nyilvánosságnak, arr'ít az megértett és
megnyugtatónak talált, és amiből biztonságérzetet me-
ríthetett. A 3. század folyamán a császárok többnyire
bizonyára igencsak távolinak látszottak a birodalom
e gys ze rű pol g ár aí számár a, és a 3 . század p olitlkaí zűr za-
varai hatására tekintélyük aligha maradt csorbítatlan.
Lehetséges, hogy a tetrarchia idején és később is a fé-
nyes külsőségek közepette történő felbukkanásuk alkal-
mas volt rá, hogy meggyőzze a késő római közvéle-
ményt: a császári tisztség állandósága ismét helyreállt,
szilárd, és viselóje magabiztosan néz a jövőbe.
A császárok nyilvánosság előtti bemutatásában, ,,tá-
lalásában" bekövetkezett változások kifejezésre jutottak
a késő császárkori művészetben és ikonográfiában is.
A 3. és főként a 4. században a hivatalos, a széles nyilvá-
nosságnak szánt római művészetet min d az ábrázolt ala-
kok, mind a kompozíció vonatkozásában a fokozottabb
formalizmus, az ünnepélyesség jellemezte. Az új stí-
lus - amelynek legszembetűnőbb jel|emzői az emberi
alakok merev, frontális megieleníté§e és a csoportok
sematikus elrendezése, továbbá a távlatok íránti érzé-
ketlenség - már megjelenik Septimius Severus császár
Leptis Magnában felállított diadalívénekdombormű-
175
 ,8BIIISJ gfuqel uoqJar
-19q B']relleul)pFuálsJ ze
l9s,vzo{luuo^ 6a >1ade,4aí
r_oÁ1o3p1o3 3 uáq9z§)t íIe§I^ ll,uozs
-o1ruEns >pscuuÁ8n 14e €aru
IIBq9í9uIJoJ {BpJaqlla grJlze{9 FIra
er{od ur dBN s 'gr€qsB^Io rBrJlpJ
.Áezs9$ !L(g^oí Á38u" -..lsnrsn]cnv
s|üiluo" IryIBplorgq ouua ry ,(nrel
gluosBq greqr9l Io, Jtltlu8rsuox Á8BN
,69r u pse| p.reíru
IotP 'lFplo
-ozsorye8n§ §eFáa||eí dBN B lruo:l
eíeJ'P(toZB,Jq9 uJq{?zo.{o IEuole)I
lqzsBsJ E sruIBIlamV
,Io.
r969s8lzsB $lazsÁaa
SBIttcIB-snTIBITemV zB ruruIBJBÁ'..[9
-9snuumrapou" Í].Joatzs (tuo!)
-tJod DolBlnuIaq uoIBpIoIBr
J?lIe u3seÍIalgJá - eq IEuet
uEq_BrBInEuBH
8eteuB loc.re zt -
,uual
lpBJBIü 1oqopt tqqgs94 Eaur
Á8ul 19qe,:o1 >1osnuruoluv zB {?p
-eJol V ,ueq?d?l uelsr srde.Ias
B(TozgJqg ugzsgsJ snuelllec
-BIu luuazs {alezgu qqBío ,i,€uor
-:er 4eu9í9uod Ál9urezs .,,rgqruq
ualFJetusí' (gzouBr,.zoq_€líuJ 81
-[uas" B) ,{Ea 1oq <>pus9loz9rq9
-snusux loq rqrzspqfluod 9F^
Ioq29qutzs-zsozsnuotCI Iu9qlB zv
ug8znq gaqlas?paEl?utlEr qB 6os9p3>Ilesh §nJJBW 9l8q -BJqlIü I9s9>I B '1gqrclezot1g,r 9z9qu9ln{ sntuzrcqzsoú
DIsgJo8áu
,BíuEr -zgrv &EEIjű lu9{I[u'IB^3sBpoZo{oJ {asepe^u3zs s3 {o Í€q e '19q69sÁualzseJ3{ u '1gqezsnlln>I zsJJIzo s9 zslzl -
V
Ipezgzs ,€ r eulo.,t 1II9 u€q]EIosJdE>I soJozs uBÁ8n>IBsJ Igq€J1rlln{ sIlgluelJo-oJeerE 9zE9rra ueqgrurelodozel4J
4.ruela( s9 ueqBIJIzS Gu€qeepnr
sntuZIJIlzsIIu B EH ,u3qJo{ §eI?zS Ie {9nelz§ehel s9 ezsso (ueqtuordúEg ze
1elgturo; lrl ry
,ueqlelro4eÁEsqp,t B eq
]_Elrolll1g,.rgJo>I snIIaJnV sncJ€W r9Áu9ua}íTÁ3 >Iosg} {erze{le^oj >Iosgzoll9^ 9ru9p
- -Elzo>IlBIíÁuI{ 9zo>IFI6oJ l3^I3J3zspou {os€JB ÍTe sn>IIE u9tueÁ1o; pezgzs,€ s9 ,z 8 uBquoIBpoJIg IBLugl{ V
-9Iu sBurIB)IIB 3J?s?IeI'ueIaJ oIB^ zequo]sl {eu{ol9l B lultll ,rulns9Á1o3aq m>1
(€JJB
-€IB^ 'oZo{IEI8oJ le^3lazseuJa] uelsl z8 se'lu3l3ÁEeEEI -I1IIod >I?]telzso^Ie llBI€ >IoJ9zsBsJ E ÁEot{ >IBrI_BEBoJ
,uR zV ,{nuueq
-IA B 6..1e{esal9pua^oí TB3pI9)I" {unlBq Á!t rcíEer lelnlsel 91eze^ Áua>lgtualeí ro>1ÁEa zB 'lInpJoJ
-sB^Io IoJ>Io§BJE(IO Áuo{9]eq luIJeZ§ 31ez9u {I9ZBIuIDIIB 91e1 rcÁpqez§ ]]olezelel 19q9up3o1 4oE9sDozsleto1 tu
(1euselrele3elu s9s3I9{J3
ap ((.SII€uoIJBJJI(( <sBur {os s9'zeqEal {alll^ BJBsglBq -9l3a zu {aulerl^lel9 sn{qa zB
(eq
{oLuI9 ]e>I3ÁIeuIE {Bulotü9zs lgDlerepe>Ielasc u€ÁIo zB neÁIeq {ozsnlp>I IluEII9 zB e$pgplepl9 >IoJaqua z8
'Ie>I{osBIEln gzo{leuo^ eJE9sÁue>Ig^elszgJul {BuuE^ ÁEoq 'u9( 1aÁuugtuza4re^g{ E |Bzze ueqevJou Bsezo)iBl
elel >IosgJJoJ lpez9zs,z V ,uaq9lezJo{
soluoJ {IÁEe solen -uoqpl ípezgzs ,I snuz[clolzs V ,IzoDln] l9s?lzse^Ie >Ieu
(rInJa>I
B Luolduel-zsl.zIzB7II9lo+Ie §9 Jos Jozsqqol uBq -g89suelreEEl_g rc4n1lod >IouIBIt9 6oro8 u plq69sr94 zg
(les9zttDl ,raleÁlaqsoí zB
(eílozseuud
-pBZqZs, I zB JEuI 9IB^ I9q9tu9l{ .<{osnJozolg'< B EoJoE Iso {Bí1o6eÁueqp Á8oq
se >Io§9Í3BIIIsJ 8 e^]J9el3q'enles9palzg]ul ItuBII€ l]ozoq (}I3AnIü Blto{IB u9Íale pezgzs ,z
lzE B IW (zsoq>IJBlnld
uelle 38esJals3tu sgIszBJB^ V ,uBq>IBuíIBpBsJgr Is9 Z€ {9} 1eÁu9urzsa;sple,r !l
-IoJo>I€ÁE Bl9 )gpT uelrgpl }9IEgIoJlzsB zB se 1BIEBuI V
,]?s9l?r!8elu se^9r >Ieu969sDelezsso sa ,ruzerüIeu9 z9qau ue6t uoros gsEgur
lelaz
>IBug8EsllnloÁuoq sglp,r IEugJ-EoJoE IBJo{ B pululsJezs -Áleq e íuelelgrleJ uerleÁE leu?uoll3zs9^Btü B lza luruI
-Á3e
(t9s9zeuqeu? gleze^aJl?J <ueleúIeq sntuzIIEuoIJBJ
'1arrazÁlaq p4rqod sa urIBpBsJ9l B uBqlBIo$dB{ soJozs
B >I9írBquo^ u9ln {n8Bu ]os9rIII9 u3ÁII ZV
,uol! gtezer\ ueÁ1o Elputtu {ErII9 ulou s?'>I9rr9í rg(rtr {nEeru e 4eÁleure
gteJ Jo{ II3r (uolBlll9
lel{eu{epelq l9Dl9uoqBq '..sJlgu 'p3o;1a3 luelas9zeíay{ {BuIBlBIluBJg Jo{ B }rulezÁugJl
-oI3BJ" 9qs9^e{ B
Dopolo^gl eJIzSseuI {BscueEI l919snul -snurs gzoqugllpl rezsg^Bul tpezgzs,€ e qqesaÁla11 ,1un1
-zIIBuoIcBJ €lzsTl Jo>I sn{Iz§sBPI B se (llo^ ueqBzsB>IBzs -J9 l€luleEzoru llolB6ou9l uesolepnl IBII9 {glougdroz§
rropBlBgeJgle sglrBÁuBq B J9tu tuolBpEsJ9l IEuIoJ ose{ B -g^tltu sgtu ÁEe,r J9zs9sJ B s9 re{es?^iaro1 11opuoEEtE
(l?}l9í3ü9I
lulJezs Áleure'1eulnsoJBd IBssBl}dBII98eIü qqBSou9IBrI9 -e^ uesolepnr ?qs?^e{-eqqol u3z3 Bq ..zsu9zs
ze IBzzB 3JlÁuqq91 >I3lez9u ll3l3lJeusl ru9ull zB 9qq9^ -oueJ" eI9JIIlIJ9q {9urBqusBtllurgp ÁEoq'zoqqe 1aÁua>1
>Ios9J9ÍTe sn>Il39tu pepled uu.l, ,uorBq s9
-oJ ,sI I9J9S9ZBuIIBiIB -9Jo1 uuso69slqu {o>Igr}Áuozlq V rI9 qq9^or F{
(9l3qu? Á3I (1or4o1ezsgpl -19u sgrplezsEaut
(- uesoulBznqJ€d
TunlBpB sotu9zs Á8oq Iqq9Jo>I p>plorezÁugrl ..qqeu
B ]uIuI CeJ>Iuns3Ze>IIepuoJ II9 lünlueun>Iop qqBsolBzol -Jepoul'( e - ueglela;Eeu 4euteE9slt.-szsÁu9l.ro1 gsleq r9í
,uBq{IsBtu B ({rzoDlTtl
-I9^ s? gqgl ueq?zseEo 19rro>1 IEIügJ 9s9{ V -es Áleue fiuuuroÁEeq sn{rz§sBpi B lzB uBdnsc
lultu 6e-{Bllozsl9í tederezs qqoÁEBu uBÁEn{Bs3 uBq)íBzS Eep;ulzsgpa - er9uelle aEgszgqeu {Eu_Esezoreteq8aur sol
-ro1 4ÁEa zB {3lulepelq 9vna ze Á8oq (r9s9luople }lu -uod ua9l;691aq 1níept ts9ze{l3le{-{a^nu g ,(lreqreyg
( u?I
) -Ieu?Á8e {BuuB 9^9r3qel {Izsel tu3u '>1esoEezeq se 4ella1 asB^J3c),.pr\es9plerdJelü sn{Ilu€tuoJ ueq?E3Áu9l {Bu
-e^zo{ SIuBÁEn {3^J9 9l9zs {rj}rell3ul V ,>IunupBEoJ IIa>I -9E9s9puepu lel3 zB" 'sgltzualur I(üIazJe zB 6as9lzsel9
?l
e IBss9uBluual soJ9 uaquozB le>Ies9l3re>pa^o>l B l3{ezg -9ííTqqeuozo{oJ Blcuepuel BlsIIBJnlBu gr3rzei9lule eJ?r
,uBq{úZSgpI l€tugJ
!qBI?ú 9s9{ € {euel >IeqqBJ -azsg^Btll {Bu9Jo>I {osnuluoluy ze :69st9íessnlps qqgJ
,sI
-azsdau punu lu9JBÁ6a uequaletJ9 s? lTtIoZsqB -6e1 gEro; ueqgzs V ueqlezsg^gtugzdel e u3IIBq (uBq
Cluuezs >IeIeí B (>I3zapulw ,{9§lIpJoJ ^pBIeJ
9IoJ >Ig{IDIBJd Bí3Je -IuoIBpoJI zB s? uuq9ggzolg B >TBsJLueu 6pads9'41ra6e1
-szBJB^ 'sn4Egtu u - 19q9ÍI?J s?ze{ep?^ s3ÁI?(uazs ueII3 -Iue ..lue{BzsuBzseueJ" snuls sn{!zsse14 e uerleÁE {ezs
rg3
({oSBIIB^runIJ?1
>IoS9dBsc 9le6eÁueJ B - s9 BIEgIoJlzsE zB -?u9lJ9rr3zs9^Blu B r9s9po{IBJn snueIIIBc aJeu3II3 s9p
-zsltu B 13>I1_1tuIeÁEg ÁEoq 'lelareqtue zB elzouolzso BJJB -glorle r;49rr9uÁEuu gu?rJgr Bq9ÁuBJI snuztlBtuJoJ V
,elleluI{el
ug^IlÁu 23 s9 (lBuIBpoJIq E IuzBuIIBlIoE3Iü Blpnl lueu
({eugs9lnsels3l
uezsIq 'uopuoru igpgsc lItJ soÁu9tuoÁEuq e Ins9pB9l{ 4aqed941e I rlolBlzo>IlBuo.rla'd;loeralzs
,{BrInpJoJ 3leJeq ({elm>Ieu3lu 3qlel9 DII3I B
I9I3 EgsuBIBr -6eu 4oEgsuopíelnr'4aÁue.ra soÁuozlq IuouBtI ( u>lau
-Áuoztq s? IB^Bzrgz g^>Ie^ou erÁEe s9 llulzsudul ueq{nr -9Á6e uau J9tu lo>IoJ9zsgsc e Áleuu (ersgze(e;q rní laI9I
-ezeÁuJo>I B >Ialaqlue zB ÁEoq CDozsl9I {eus9^arleJ 9p9r -uezs llaultue ryula zB 3>|!zsr91 ÁE4'Epad -uaq9tase >1os
-eu9 I9r9E?W ,IBEEBSI9^ IpBz9Zs,€ u 4grzoq uqlBIoScdB>I -9tud?{ IJ9zsgsc e stqq9pEe1 -..uBq9snuztuotzsseldxe"
Iqgepzoi uEDIBÁE r?s?peÍJerle >Ios9IIB^LImIJ9lzstu Y rI9zlIFs qqplupulul >I9üJod V ,BsBzBIuIe>IF {gzgry?r
,>IBlzo>IIBIEoJ
ruau uglutlgÁEe 1a44es9pr9{ B le+Ieze >Iozs lleza.uolEeur uesopuoE € s9 es?zepuer eq>loros l1oEul
,lBÍIac aBszsouoE B
-ruln>I IuIB|I9 IBuI9J s? EoJoE tro1o zy uesoEgpn {o>IBIB zu 'e69sr19>1rel$ul {olelnpzour e 's91
s9 r9uI31J9 s9pa^u3zs B >I9rz9JBÁEBuIEeu - EeÁle,r9r u9r -JBllsJl sll9ruo{ 9raqleÁEg6eu ugs9ro{Ie soulgzs lezs?^
-elu}zs {au?ull3pzruI uo^IA uelle s9tuÁ6e zsouoE B §9 9í -gtugzd91 IBIII9J 9s9{ B {lI9^ 9^9r3l{u9 uaÁuugl rgu (ul
B a^leIII
(pe.l,Áues uBq9EBsEoJ Egl,r -19Esz1.1 uaqs9EEn;azssg, uaÁ11,Bs9ZBIüIe>IIB {oulele s€Ip
1EeÁue seEgsuell3 zB
({rzBuugz§ -edups B uBqgIBrI9 s? EsglBlnueq sll9luotu3Jec {oJ9zs
Ioq9uIIBpoJIg {3Áuuau B - Ia>I{Ias9I3zd?>II3
,r9s9zoJ9r -gsc IIeqBJo{ e 9Áuu9Et lI9^ Jo+p lteut 'ueze Eepu;zs
uo19{1g I9J{eI?I lJequa zB ueq>I3l3se seÁEg
-BqEeu {eu9ÁIeq rIBIEoJIe ueqE9suapuIIüE9II^ u9íEa zu -9p^t (>1ultoln{ uaqlezs9,rgur IBuI9J 9s?{ B iBsc uequozB
(lr>lozsol;ur sn4uoEalu'gr9rleJ erÁl4sl,rr (sI uBqlBzsgJqozs sll9lJur,rord rrolrgzsgsc
r?ípueJ E?suepururEgpn
B (BqBJos {B1lolzsBI9^I{ lFlZSu63uI B - elled3zo>I {os BJo>I B IoJ {greqzapal {os9uo^ uo{oJ lessnurs ít1 zV
,>Iprrelleul p 4araÁlaq
-glJBlJ3zs tIBIlB)oZs Jo{Á1o - rleraala; 'r9Áu9urar >1au9s91
-nzoApn >IoI?I B : BJ9Iu9zs ueÁEe ze >1urlguPl roElop gzuo^ lDIosglo>IIB gzBíJll9zs IgqgJo>I BllzsBulp-snuFoluv zE
>IoS ,{arrel ru94Áu9unps;p tqggrror ÁEoq tgrre qqesoÁl4sEueq E9ut
{eqqBJezsdeu eJÁEe - rrnÁEe IBABzsnlF{
BÁueuelsl Á8elq rerElr; e s9 zsozsnuolq pgpl9d (1e,r94tÁ1 aE9sgrezsÁEe s9 e69ssos9uuuezs {os9loz9Jq9 lIoqBJo{
B ulqqgrn zg
,(IBJg)í §r€) ua,r;lupulp tBIugJ ulluulsuo)
-eu9u >IozsnlF{ IBsz9-sDI srulpzsnu 'qqasaÁlauazs E9ru
B - {ezg ,>IgrrerlJ3lu - IgqsnuIzI3LIcTuBuI se loqsnluzl ÁEe51 uaqqgu}rp; E9ut s9 '(u9íela pazgzs ,€ e) ute,r
sY-IY8VlIx s9 9YS,IY^

,,Expresszionizmus" a késő rómat
kor porttéábrázolásában. Nem azo-
nosítható császár mellképe Kairó-
ból, a:. századvégéről vagy a 4.
század elejéól. Az alkotás figyel-
met érdemel a valóságtól elvonat-
koztatott szimmetriáia miatt,
amelyben az egyéni vonások felol-
dódnak. Az arckifejezés hangsú-
lyos és élénk, a vonások mégis sta-
tikusak, a fiziológiai felépítés
szkematikus, leegyszerűsített.
Abefelé tekintó, önelemzó lelkiál-
lapot összetettségének - ami oly
szépen jelenik meg Gallienus túl-
oldalon látható mellszobrán - itt
nyoma sincs.
beszélgetett saját lelkével, mégpedig az Antoninusok
aranykorának boldog napi aiban ?
Az anézet tehát, amely szerint a misztéfiumvallások
népszerúségeösszefüggött a3. századi válsággal, ellen-
téíesazzal a ténnyel, hogy ez a népszerűségszámos 1é-
nyeges vonatkozásban már korábban is megmutatko-
zott, Helyesebb volna ezt a feileményt a Földközi-
tenger medencéjébenélő emberek és eszmék állandóan
fokozódó mobilitásával kapcsolatba hozni, ami a latin,
görög és közép-keleti világ egyesítésévela római császá-
rok által megteremtett békéskörülményeknek volt kö-
szönhetó. Ha a kor politikai és társadalmi válságának
voltak is következményei vallási téren, akkor ezt aligha-
nem inkább a hagyományos értékekúibóli megerősödé-
sében lehet felfedezni, mint új értékekkeresésében. Ez
volí az oka a keresztényüldözésnek Decimus és Diocle-
tianus idején, és a manicheusok zaklatásának Diocletia-
nus kezdeményezésére.A manicheusok elleni ediktu-
mában megbélyegezte ezeknek az embereknek megátal-
kodott gőgjét, amellyel szembeheiyezkednek az áItaIá-
nosan elfogadott bölcsességekkel, új szektájukkal ellene
szegülnek a régi vallásoknak, és többre tartják saját hitü-
ket azoknál, amelyekkel az istenek réges-régmegaján-
dékozták az emberiséget.
A császárok nem voltak minden tekintetben maradi-
ak, egyértelműen konzervatívak. Olyan vallási meggyő-
ződést tettek magukévá, amely abban a korban széles
körben elfogadott volt. Kapcsolatba hozták magukat
egyes i§tenekkel, akiknek oltalmát állítólag élvezték.
Commodus oly messzire mentJ hogy magát Hercules
istennel azonosította, ez azonban szertelen különcködés
volt, akárcsak Elagabalus kapcsolódása az emeszai szent
kőhöz (lásd a Io5. oldait).A:. század közepétől, főleg
Gallienus ideje óta, a császárok a ,,legyőzhetetlen Nap-
pal" hozták kapcsolatba magukat, akit meghitt ,,társuk-
nak" ( colnes Augusti )tekintettek. Aurelianus Rómában
állami kultuszt honosított meg a Napnak, és ennek ellá-
tására új papi testületet szervezett; a testület mindaddig
!étezeíí,amig a hivatalos államvallás a pogányság ma-
radt. Diocletianus és Maximianus is összefüggésbe hoz*
ták magukat a legyőzhetetlen Nappal, továbbá Jupiter-
rel és Herculessel.
Ez a tendencia megmutatk ozott egytészt a napkultusz
népszerúségében - a római hadsereg köreiben Mithras
alakjában tisztelték -, másrészt azokban a korabeli valiá-
si nézetekben, amelyek a Napot a legfőbb istenséggel, a
földi élet és a szellemimegvilágosodás forrásával azono-
sították vagy a legíóbb isten jelképénektartották; a világot, és - úgy látszik - a keresztény gyülekezetek gö-
klasszikus pantheon alakjai az ó mindenre kiterjedő ha-
talmának isteni közvetítői voltak.
A kor filozófiai eszméiben - szűkebb értelemben -
ugyanazok a tendenciák jutottak kifejezésre, mint a val-
lási nézetekben általában: elószeretet nyilvánult meg a
mindent magába fogadó platóni teológiában gyökerező
tanok egész sora iránt. Különösen a platóni ideák vallási
vonatkozásai kaptak nagy hangsúlyt, elsősorban Platón
mitikus elképzelése a léleknek az isteni ideák birodalmá-
bőI az anyagi világba történő alászállásáról, és vágyódá-
sárőlaz Istenhez való visszatérés után. A,,1élek visszaté-
rése" elérhető racionális elmélkedéssel, vagy a világ-
egyetem fizikai tárgyaiban, a számokban, a varázsigék-
ben és a ráolvasásban jelenlévó isteni ,,ielképek" fel-
használására kidolgozott mágikus, illetve,,teurgikus"
eljárások felhasználásával. Az előbbi, tisztán intellek-
tuális megközelítést alkalmazta Plótinosz, a napjaink-
ban újplatonizmus néven ismert irányzat alapítója, aki a
platóni eszméket oly módon foglalta rendszerbe, hogy a
VÁISÁC ES KILÁBALÁS
létet és a valóságot különböző hierarchikus szintekre
tagolta. E szinteket a léleknek az elmélkedéssegítségé-
ve1 végig kell járnia ahhoz, hogy visszatérhessen az
,,Egyedülval őhoz", a legfőbb princípiumhoz, amelytől
száfmazott. Plótinosz legjelesebb követője e tekintetben
aszíriai Türoszból származő Porphüriosz volt. A másik
- minden tekintetben népszerűbb - módszert, a lélek
teurgia által történő felemelését,egy másik szíriai,
Iamblikhosz iskolája terjesztette. Iamblikhosz teurgi-
kus hagyományát Syrianus és Proklosz 5. századi athéni
iskolája folytatta.
Ezekre a filozófusokra Platón nem csupán meghatá-
rozó intellektuális befolyást gyakorolt, hanem számukra
ő volt az,,isteni tanítómester", önmagukat pedig isteni
sugallat hatása alatt állóknak tartották. Törekvéseik túl-
mentek a hagyományos klasszikus filozófusok célkitű-
zésein: tanítani óhajtottak, és nem egyszerűen erénye-
sen, búntelenül élni, hanem tökéletessé akartak válni.
Úgy hitték, hogy mint isteni sugallattó1 áthatott embe-
rek, különleges erővel rendelkeznek, és ez képesséteszi
őket a levitációra (a levegőben való lebegésre), csodaté-
telekre, az istenek megidézéséreés az isteni jövendölé-
sek felfogására. Ismét hangsúlyozni kell, hogy e felfogás
kezdetei már az Antoninusok korában megtalálhatók,
például Apuleius szereplóiben és a Lukianosz által ki-
csúfolt csodatévő filozófusok személ_vében, ha nem még
régebben. Saját törvényszerűségei szerint végbemenő
szerves fejleménynek kell tekinteni, ami csak keveset
vagy éppen semmit sem köszönhetett a körülötte lezajló,
vészterhes eseményeknek. Eppen ellenkezóleg: e túl-
áradó individualizmus - aminek ezeket a mozgalmakat
tartják - keletkezéséthelyesebb az ol1,an békésés virág-
zó kor kényelmének és biztonságának tulajdonítani,
amilyen az Antoninusoké volt.
A kereszténység terjedése és üldözése
A z. és 3. század a keresztény egyházszámára a térhódí-
tás időszaka volt. Ez sokkal szembetűnőbb a birodalom
keleti provinciáiban és Africában, r-alamint a Földközi-
tenger medencéje felé leginkább nl,itott nyugati része-
ken, amelyek mindenkor ki voltak téve a Keletről érkező
intellektuális és kulturális hatások fő áramlatainak, mint
másutt. A nyugati egyházak általában a görög nyelvet
használták. Róma püspöke, Hyppolitus görögül írt,
Lugdunum (Lyon) elsó püspökei görögül beszéltek.
Tertullianus személyében(élt kb. t7crzzo) azonban az
afrikai egyház jelentős latin íróval ajándékozta meg a
rög tagjai ez ídő tájt ott és Itáliában kezdtek háttérbe
szorulni a latin nyelvet beszélő, megtért helybeliek
mögött.
Az egyltáz erősödése lemérhető más tényekből is: a
Cyprianus püspök áItaI z56-ban Karthágóban szerve-
zett zsinaton 87 püspök vett részt. Rómában a jótékony-
sági segélyben részesítettözvegyek és árvák számát
ezerötszázra becsülik, ami tekintélyes létszámú keresz-
tény közösség létéreenged következtetni. Antiochiában
az eretnekségéértelítéltés z68-ban elmozdított Pál püs-
pökről egyik ellenfe|e azt íría,hogy úgy uralkodott a
városban, mintha császári procurator lett volna.
A birodalom egyes részein, éspedig az európai pro-
vinciák közül Pannoniában, Eszak-Galliában, Ger-
maniában és Britanniában kevesebben kerültek a ke-
reszténység közvetlen hatása alá, de az bizonyos,
hogy i. sz. 3oo-ban már sok olyan körzet volt, ahol
hívei legalábbis fontos szerepet játszó kisebbséget al-
kottak,
177

,9leZé^JJ
-I9J uou d9>Izsso ZP Á8oqÍru].va{
((rIBpIo ,I I
-te^oi pe8uá eJJB IuJ8
B ps9D la^g8gsl]Ts {auTas9lnd
-alel IsoJ9^ ujol?poJiq B l€lnlu
}sa33nJ3zsso soJozs 3913 )nsgl
(uJl
-ZsolJ 3tpád uéle]3lnl3l s€lu
-epZe] {Bu9s9poiIBJn upuBlsuox
Á8EN,uJráIex l9J9sapelZJÁIJq
{a )J39szo)zgqÁ8e ze pu rad91 }q
luozsl^ leulsz IBaBJIu V ;ug(dep
lBuIsZ llo]JBl u8q9IJ9tuIBo-I9o
p
e 1n9pl9d 19r.{3l9l IgJJá q reqlnJ
-ap nu ueÁ8n : s9pJe) E I3J llpgle^
1e33oí ílesoÁugll{ üegle^ug^IlÁu
{3za,)Ir3rIáj9zJ9 rgsgpalza.{Iaqle
sa8slÁu9r >Ioze ruou s9 'r939slpáí
-Jé]lo ..sII_?IJuolod" )e89szo)Z9q
-,{33 Áua]zseJ3) E {Bs, qq9)ul l9q
-e] )o18p8 graqJ3Áu ugÍdel8 iorBu
-Isz ]lo}JÉl eJeuf9zs {9I39J soÁ33
zy ,e89sÁ8eu ss8alÁu9r
)eláza>IeI
-nÁ3 ÁueusáJa{ B {RI9I3q H Itt.IJp
tüeu s3 'iasalellq urau í8el 1alq
-qose{ uBquoz? artÁuqqot 'qorepe
greqzlq8aru Jo{Álo'sosBJI uúÁ8n
)8uuE^ I9J9s9ze19I >IeÁI3tuB 'lB{
-oz3 {nugllaw ,reln8eru 19rrol
-1esrld91 uolotautsz pezlaí e Á8oq
']nípnr lgJ)3ÁI3u8 'TJJ ll3]unl lE)I
-gzgl]íaa ze le).loze {Bs] d9jJgr v
Iugíe|, pEzgzs ,l És?
u?.qpBz9qs,€ ,zs ,I z€ €sglzsolá
qaá9ssozo:1 Áu9lzs3Je{ v
,BJs91 ÍBqeJE?^ IÁIeq'>1eut9lesr.t89slZ§I1
)ol'unld
-IJIunuJ B 8Tped >I3Ze ']€uI9ZÁuBtIIJo) >IBIcuI^oJd B {9l
(>IBDIgIJoloBJd SnlloJOEJd € >I9]pIDIr9zs
-]orTqqg^ol >I9
(e}dgl
(1e 19rre39 uBÁI8Btu:>I9rze89^DI lvuIfoze tsallal €
-eI ÁuglzsaJe{ DopoJoqBqIeJ Á3e rro }Áu€pl9d 11elzso3
-3ryn1 4tÁEe z8) le>Iounl{Ipo r]ozoq uBq9lpetuoclN V
,eJelBel IÁuu3tuBIB^ >Ielezo{eFÁE Áu9lzsara1 e O}1Ol
-ZseÍJe]I>I le39s}lezOIo19>I ISg]Blnlueq}Bzoplg ZE urnl{Ipe
{IpBuIJEq B op 'ollelulJ9 r€>Io8gsglvq íZgl7lae ZE >I€sJ
Zopul[u 6rppg ,tolezoplg eq uossBlnlu 8gsded B Á8oq
(esglapuerle >IBuu€ e]}3^9>I ]zg ,19s91€1p3lozs3q >IBu
-IBÁu€pI9d §9}JB]JoZS € s9 19s9J9zoq >Iotuolduel B €llosc
-u€JBd8euI s9'tle4 u9-€z renJqoJ
,€oE lunlllpa gsle
9lep
-ueJle ]s9zopln zV ,]snIJ3IBc IeJ eu3r}qr_lp s9 Brrol}Joq9q
Ze .{8oq 'se3esleqe1 'rr9z91l9;eq SI 3qgIoZo>I uoll3^zo>I
JezsEsJ B'eqioJo>I IJB^pn ZB 83sÁu9lzseJo{ B Á8oq
Íse{
-apJg ,IglgÁuuezs s9}JBlJoZs € uo(Inlzsll83uJ Á8oq <u3l
-e^ 1olzseJo>I BJ9l19I aluozs >Ie]I!tÁ8ezsSo ZE 9IosI^39s}zSIl
IJ€zs9sJ o^eluele( Á3e roltue '11 uuor19,1 lBZopI9 rpBI
-InJ eqJJ€pn>I ueq9lp3ujoclN B ]sgzopln sou€Frl9 zV
'>I3ll3ulezs
-Áus>1 e.ruselelnuleq lvzopla 1e{9zo^uezsuo)oJ IessgIIB^
(>IelzolJ€l
Áugtzsela>1 B Á3€^ le{eÁuglzseJe>I lultu laTI{B
9Zo>1 >IozB sI €Áu9ol s9 eEesaleJ 19ÍBs
snu€Ilolcolc ,Ie^93
(1lo1
-3seEu3Á3 snu€I]elcolo gpe8eJo ZB lIgBzsSI^ I>IB s9
ClIo^
-íeq re1o6rÁE soÁIgruezs rueIIe EgsÁuolzsoJ3>I B lI{€
snIJoI€c'eslgl qqe§r snu€I]3IJoIC[ gJeglBEzolu€ Á8oq st
(uBq
-Á8u,t '4euulrlIB >IosgJJoJ Áu9lzsore>I IIoqBJo{ B tItüB
,u8IBrÁuoZIq Á3B^ §o89s
-qB {Bu8BsZBEr tru9u etuual ile)
-I9^ ueqqesouoF>l llo^ rueu lgqluodul3zs IBuolB>I Á68^
IB>II1IIod - Dgpgpze]8euJ s3zopln Z€ Jo{ItuB - B>IBzsgpI
>IBuBSgpo>II€Jn snuBI]oIcoIC
({unpnl]oqqgr IB+Ios IgJ
(Ig1
-I3ÁueuInJo>I >1eu9s9rpur33lu lgqole ze eIloíJ Á8ot{
-esnIJoC Ie il9r u€qqB ..esgzopln ÁEuu" snuer}elcolC
,azsso rl|,tÁ3
uBqIBzgqo>IB1 1eurcÍEer qqBEBpz88 I€ÁuuoZIq u3pulul
E9ur rol1a 39ssozo>1 {oS ,€ulo^ >IaDe] il9>I ueqleÁu9ru
C€uJ
-1}d9 lz€qÁ8e ueíapr sglelzopln eIgJ-snIJeQ B Á8ot{
-oÁu sculu lBuu€ op 'lE{olEJI ]uezs € luleligElozsaq 1Io^
salelo>I Egsd€
,tsnllaE1e 8ew >19tzerezs
dy
less9}e8elzse^
(€J9sglulnuIaq
-8eu '1grleÁuglllzo>Ile^o>I B >Iorle,J ep 18z
-op19 ZE 4opuelÍeq 4e}Io^ Iueu >II]€ '4aÁuelzsare>1 e 4oze
Jo>IÁIo s9
Á8oq '- lu9lJol sI 63tu ueqgl€^ - >I9rror}ueÁc
I
>IolÜn]uewn>Iop
,{BlpBJBuIuueJ reÁuepl9d lJI BJZSnJId€d
3 (I>I >IBlpB 1snllaqu) 1§9IozB3I loJesazEe^Ie lezople zV
,1euÁu91 r8elr,tllr glJ9zo^ l9 Ze zeze Clau9tuallezsgpe,t
JBZSPSJ € s3 >IeuT3ue]SI €IüoH lor€Zopl9 eq >IBuBsSBlnuI
ÁEoq '19tlals^o>I3eru T9u93lod L{uuotuele^ JBuI qqgs
-9i 'l€{odBd e i9rrerunq83lü S3 >I€llBlZglJB]3I olulelg
,elg} >I9]J9^ lZB luIuIB
'r9s9pp
-JBIIZs8ou erugg 8atu Blzoq I'tlau edeuun llltEetu ueqÉ
-oJujeu >IESJ IB1I9 JgzsBsc zsoddtpq4 >IBtI9s9II9uueJ s3^e
-Jeze €Iügu ÁEoq'elletlsgle ue,l1rÁu 1s9pozoí8Baule \zE
,zeqlouelsl r8e.l te89s!Lq urol€poJlq e 19slls9leEetu Á6oq
'191zere rg8gs>lnzs elgíuozlq }J9z3 se 'Ie^TesaJo}aq >Iol
-93 B ueqJosgsle'oqÁ8o ]]asa Io^9]apza4 8gsle.l IBuolB>I
soÁps usgpo>llBJn snIJaC ,eígzo1o >IBuIBíBq LuoI€poJIq
e lulu uosseql€^ g>I{Bqu}q ÁEoq 'ueqrÁuue stqq9lu8e1
't1o,t s9l1elr 9rlle e33ele I9}Iqq91 e 39sÁu9tzsere1 e Á8oq
(iu9l ]Ioz9^ qqeluoJ (1ul
'uílle3ns lzv Iqq91 u >1escr9>1e
-IE snlcecl es9pze4Eeu >Ieugsozopln >1eÁu9rzsore1 y
,IoJsole^ou se
IoJBJqlIn] sn>IIzsSBIl u t9se6o31e; }Jo8IzS
snuBITIniloJ 1e erpu8o; Áu9lzs3Jo) ueputtu tueu ue.tltÁ51
,lreeEesuolzrq J9ZsBsJ B
{BuZo>IpBurI zeqeu3lsl 1n8uru
e s9 'ru>p(gpe 4rezg€eu 4r4e '1ol931odure119 se89sr-tq
st 1aÁuglzsela1 e Á8oq'>19lte6Áuozrq ]zB >IgJ} ÁuglzseJa)
sBW ,BIepIo 4ÁEe da>1 B >I€sJ uequoze zg,E7rI - ,,azoq
8Ll
-rualgszn.raf >Ituugr{ly laqel ozo>I Itu utÁ8íl" ,ueq9lelg
sIIBJnlIn] Se ltul€p€sJ9l 8essozo4 r3e1l^ B lzsal >Ieu3Á33^
ou ÁEoq 's9p.l9>I r.qe gle.tdep EJguJgzs >1aÁu9tzso.re4 e
:euelueleír1 Á8oq 'luatu Er9po 'snuerlln}.rea pepl9d '9z
-.rezsÁuslzsere1 ryÁlotugu'(..leureu rrequs ze 4t1o1+Á3"
Á8oq 're4sÁu9lzseJe>I B B]Iop9^ Iezzv sí snlrcea rgru)
>I€so]€IoSJdBl lBuo^ 1e,l,esszEe,t {9I9n1II IS9IIB^, iez3
1e,tru'19l9zs9.t Á8uu >l€uI€IüJoJ Is9zeiluIJ9 IIuIBp€sJg}
39ssozo4 € >IBIpBJ€Iü Io^gJ ,.,r9IB13o1 e 4gípeezssl^ BJ
-sgrlgzsle; Á8oq'6eru 19ípeEe1 tuau'Ierrozlq BDIIeípuo6
(>1eu
B Bzssl^ >leulg tuou'ls9lo]89ssez9q Io >I3u1o^o1 rueu
(19zs
-IoqEJ uleu '4eudol rueu eqos" Á8oq 1orre nlsozeze
ÁEoq'elpnr8oul Jo>1íuI€'ugpgdel8eru snIuIIcI,>IBus9IlI
-ÁEe 4euzsel rl4se89s}q sol€z{oll} >IeÁuglzsero4 u Á8oq
'IoJJ€ gqqu^ol (la>IleJg^gu s9 1e>IIeJ9^U 1esserezs,Á8oq
'49!lpznq BJJB ]e>IeÁu9tzsoJe] B uazslq '19;sez9ue;r9.1
e s9 - (1e1 >IelIBI9l llezs9J}sel rcg r9íes {3uzs9}zs3nr{J
lulJazs er3o1o}tru 8o.roE e) ((IoJ>I9Iüo>IBI lzsglzsenql'(
B- IoJsnuIzIIBqIuuB>Ie 1urlgElozs I3>Pl3reu9uo1 se8
-osltÁuJozs lglzsaíJel BpuB8BdoJd seuellaÁu9tzseJa>I V
,ueqgí9u;o3 8gsluezsrrgl1o zB Es9lzsaÁ8o;1a ssdglleí
({Buo^ >I€So{lI1 >IIBS
J9^ B S9 st}q € >Inuueq ]IedoJezs §9
-9}JEIJoZS ,]euelle>I rsg,rleuuÁE sI uBq>In8BIüuo J9Iu IBs
-9>Iozs IsBIIB^ se Iu{€p€sJ91 1eÁu9tzsere>1 B InI3Juezg
,lgsguoaEau av9plgle Iézze s9
]nu{€llo
' (wnloap xod ) ,p|qlqq 4auslsr" ze e7letyezBat:a'lÁuozs
-I^ I]}oZo>I {euolsl ZB s9 E9ssozo>I E 8]]oluoJEoul }uIJeZS
(uo>Ios9lJalJezs B luue^ zs9r gpuelÍeq ueu Álarue
lT.ulq
,IuzlJo8etu
'uodosc JBpB>IBzs e za'4aiualzseJe>I V IIe)
1eles9z39.11e {olBzopl? S9
{os€lJBlJezs rrorldele83tu ues
-eÁleq e stÁEe.t '1e.t989sroqurgí .tnla11o>1 8essozo>I B lol
-ulnpuroí E }Ze s3 'ueqÁllsueÁ8e eÍ}rel elelnputgÍ ttug:t
(T9t
>IeJeque zB )3u>I3ue]sl ze {BsJ reualaÁEe8gll^ B
-r|q ÁEn >IBI€IüoJ y
,llozgwÁEeru p,l,es9uo,t3eu
4eu9Á3
-e{ >Iouelsl ze Áuetuele,lzo{ B ]a{eÁIeure '1elloa 4os9d
-Bsc uBÁIo >IBscuBÁ8n >IoJBqI^ se.taq Á8err soEuerp1o.; 'es
-9lglq Áu9.1,.r9ísnse4 ..1 1a>l1aÁuerzs3J3>I E 9Ie >IouBIzsoJo
:s9rI9I{ e 4z8ueqle; '1ts94 eseperg snI}N e Á8e,l 'perg
(Jo
-I>I sIJoqIJ B €H" :gssglaleJ {Izsel 13>I3Áu9lzseJ3{ B
}339ssozo{ ÁEe rrue 'rJ9íBq uopultu Á8oq'eílozseuedlze
snuBIIInlJeJ ,ros >1nÍ9r lInJe>I uBqluodgpt ze ueqqe dde
u9IuI 'IuBpuoruEeuryrÁuuo4 8tpurur Iuou uBquoz€ lZE
'1e9p,lu9,tpÁu ueseíI3l uBq€IB}Ig Ie>Io >IosgzopF zV
,)eus9pJg) u re39sgruelaí qqesouoln>I uol
-ruopíelnl ules JBzsBsc retugr 1rÁ3s 8uuod9pt ze 8tppe
iBoq'ze €qqe^ol (uelle 1eíu9tzseJa{ B lo}BJgípBI{ ilaz3^
-Jazs 8Bllluodzg>I llor]pw tues J9zs9SJ ueltoÁ8e 8tedszo4
pvz9zs,€ e 'ugle snrcaq.{8oq 'Áual e ze 1atuepre ls9lÁu9t
-Iew pululsJazsÁ8g ,r989sr.ro>1eÁE >Ie§gzopp úieq ueÁp
ZB IuInsJeq9I8 pBqBZs ues ddg>1rurtues (,uo^ ope8el uet
-lozoJ9ftIfvzsBl9^ snuBIBJJ uBgZo>I]Buo^ €Jluod E oJJg)
arues Á3€^ re>les9luele(lal D9pItt>I Inuelel^9u u e->19ÁE
-e,t aqrrreleÁ8g'leln8uru >I9íIIB^ 1auÁugtzsare>I >1I{B
'p>11ore8lod T€IügJ B I€)pIozB opuael e nu :19l9ítu94tut
(snrur14 u€qgJo]
s9.r9íte ze r9Áu9rue19^ JgzsBsJ B 3]J9{I{
(ozÁuetu.ro>1 se>IgloIII ze 1leut'4uns
snu€IBJJ Ingpl9d
,e.r9seruoÁu
-BuIopnl u€^ }J9zB >IBsJ IoJ>IoIJ>IB z€ IgJ>Iezg
lgleze^ r.r931od e s9 {9>IBI 11o ze rezsÁ8eueu'>I9]zeÁu9tu
-epzo) 8elúleq >1ozÁu9ruJo>I B ]3>Iosezopln zB ueqq9Jo)
,r}oupul (lIe^JerDI oJgle
1ezÁu9rulo4
IEIIgJ ]lozoJ9}Bq se
IBIu9J € le.{IetuB 'uole 8gsÁualzseJo>I B s9pBtu9l sou9l
-€]I9 9sI3 zE llo^ sgzgpln ]lazeÁuowepze{ IB}I9 snlceq V
,u€ql€Jos zeqí8a ze s9 >1eÁu9tzseJe>I B uo§llzs ls9z|Ip?zs
Á8oq'1e; }I9uzseq €JJB zsouoc B lltue'llozoq lsgzEg;trr
s9 19>I9q eJ9wzs zeqí8a zE 4azsgpí 91e^o{ }9sgpo>Il€Jn
snlceo e Á8oq 'uítlde1l9Esur 'rgíglunur B]J} ueln oo€
I€Iios uleu I>IB 'zs3u9}JoyerqiBa snTqosng IBeJBseB3
SY,TVSYTI>I Sg cYsTyA

Nehéz felbecsülni, milyen méreteket öltött az üldö-
zés, és mekkora volt azok száma, akiket száműztek bá-
nyamunkára, megcsonkításra vagy halálra ítéltek.Euse-
bius azt írja, hogy Palesztinában és Egyiptomban, vagy-
is azokban a provinciákban, ahol a kereszténységtérhó-
dítása erős volt, csakugyan igen sokan estek áIdozatul.
Egyiptomról szólva két száIlítmányt említ, az egyikben
97, a másikban r3o keresztény férfi, nő és gyermek volt,
akiket kényszermunkára vittek. Ennek ellenére valószí-
nűnek látszik, hogy a birodalom egészében a keresztény
lakosságnak csak kis hányadát sújtották a megtorlások.
Az viszont biztos, hogy az üldözés több éven át az áIIamí
politika központi kérdésevolt, és ennek hatására a ke-
resztény egyházban eróteljes ideológiai elfogultság ala-
kult ki, amely akkor is tovább élt, amikor Nagy I(ons-
tantin és Licinius uralkodása ideién és azt követően az
egyház számára békéskörülményeket biztosítottak. Jel-
lemző magatartás lett szemrehányást tenni a papságnak,
amiért a szentírás beszolgáltatásával szégyent hoztak hi-
tükre, az egyszerű hívóket pedig azétt marasztalták el,
mert hailandók voltak az áldozat bemutatására. Az ilyen
vádaskodásokból viták támadtak, Eszak-Afrikában az-
után éppen ezek okozták a donatista szakadást, és egy
időre megkeserítették sok más egyház életétis.
Galerius az üldözést tovább folytatta a Diocletianus
lemondását követó években is, de a Constantius fennha-
tósága alatt álló területeken (Galliában és Britanniában,
ahol voltaképpen nem sok keresztény élt), valamint a
trónbitorló Maxentius uralma alatt (Itáliában és Afriká-
ban) hamarosan abbahagyták. 3 r r-ben Galerius halálos
betegségbe esett, és nyilván a haláltól való félelmében
véget vetett az üldözésnek, olyan indoklással, amelyből
VÁLSÁG ES KILÁBALÁS
világosan kitűnik, mi is volt eredetileg a céIja. Galerius
az erőszakos fellépéstől azt remélte, hogy jobb belátásra
bírhatja a keresztényeket, de kiderült, hiába fosztották
meg őket attól a lehetóségtől, hogy saját istenüket imád-
ják, továbbra sem imádkoztak a régi istenekhez, ezéftte-
hát visszaállitja az istentisztelet szabadságát, és felszólítja
a keresztényeket : imádkozzanak istenükhöz az ő - tudnj-
illik Galerius - és a birodalom épségéért. Ezután Galerius
hamarosan meghait, az ujjongő keresztények - péIdául
Lactantius - szerint az isteni bosszú áldozataként.
Galerius halála után utóda, Maximinus Daia felújította
az üldözést, bár némileg más hangsúllyal. A városokból a
keresztények üldözését kérelmező küldöttségek érkeztek.
A pogányok propagandatevékenysége - például Antio-
kheiai Theoteknosz működése, aki Pontius Pilatusnak
Krisztus elleni gyalázkodásokkal teli, hamisított emlék-
,
iratait terjesztette - betekintést enged számunkra a helyi
közhangulatba, amely még sok éven át fenntartotta az
üldözést. Julianus Apostata politikai irányvonalának
(lásd a r9r, oldalt) előzményeként Maximinus.a provin-
ciákban kísérletettett olyan papi testület életrehívására,
amelyre rábízhatta az űjjáélesztett pogány vallás irányítá-
sát. Még mielőtt ezen intézkedéseknekbármiféle hatása
érzékelhető lett volna, Maximinus alulmaradt az űj csá-
szárral, Liciniusszal szemben. Nagy Konstantin és Lici-
nius 3 r 3-ban bejelentette a vallásgyakorlás szabadságát,
és a keresztény egyháznak visszaadta elkobzott javait, Ez
volt a kezdete az egyházbékéjének és a Római Birodalom
keresztény hitre való áttérésének,amit Eusebius az isteni
jóslat beteljesüléseként lelkesen üdvözölt. Ezzel eljutot-
tunk Nagy Konstantin áttérésénekkérdéséhez,erről esik
szó a következő fejezetben.

,p9(us9loz€Jq9
]le]}Áue.uzse Ze Do]}pgl{ u91 |Bzssl^
>I9íp€ ll€s9uo^ ,lq]el9 Áletuazs so8gsole,l, ÁEoq 'e.rre 1e1
-J3s1>I ]u9]Jo1 tüeu 3qqo] uI€JqozSJBZSBSJ ]9pl IqqgS9>I Y
']9]Io^ so39sua; 1o.t9ZsEsJ ]]e]IuoIn>IJe
IJppueJs9]JB]JoZs
IJB^pn l1nloÁuoq I9II9IB^u€F ze Iezze alzeíe;r1 '1ellnzs
-9>I }uíJezs >l9luJou 91is3]se]33tü ]o>I9uIzse ]uo,11e 'n;o8
-tzs tgl]lod >IoJBzs€s3 B uequoze ueíept tepoln se snuel]
-oIJoIo ,l€1Io^ IEJn uJoI€poJíq € lo>I>Ie >II>{B (]939szs9>IaJ
-}]e] s 9 lg Í9t3;eua' lgagsllozo l91Bq >iBu>l9uole>1 n,rszsÁ8e
ze >Ieu>IozE aq 49írernu ieEEeslpÁu odel8au {osBuIcJ€
IJEzsB§J rlr_tzso>I ueq9>lezsgpl 89sleltpezezs ,€ y ,eq uar
-eza^ ]snuJzllee.r s;sÁu 'ín se '11ai 7ezíuer;. opo>11eln Bl9
snu€IJp€H .{1arue'1sntuzlf,Izssel>I 1telzseleeíín ze e7lo}
(ueqpezezs,€
-Ts€]nle 9 ']grust uglB Bg9po>II€Jn Bllecere3
e p(eru ']uoleí8eut 19qíq snuzue^ E u€quoz€ uaíopt >1os
_nI^BIc ,{9jl3^pe{
Y ]€>IoSBuIJJ8 II9ZITB3pI 'n§nIIlS sn>I
-IZSS€PI B >I9po>IIBJn zE >Iez3 : 3q 1leZ3>I1e^oI sBzo}IE^ }]oZ
-oJB]BLl ueíepr 4euesepo{lEJn teí3e] et]zsBurp-snlpneIJ
-sntln| e se snlsn8ny u€qs€IozBlqede>lc.re solele^Iq
'1u9zs >1eu8essoue.tltÁu V ,4luJoquropr;s 1ui9zsÁ3eu e
a"r.re 39s4uu]'st (1e3lozsqeJ }1o1}peqezsle3'1osopeqezs)
B s3 >Igpa{s3J3>l B '>I3se^nluze{ B 33uI
(B]pB8
{osnuluoqTT
-o;1a e8ale.r se eÁ1glzso rÁuueurele.t uoIBp€sJ9] € ]snTl]s
08l
BlsIiE3J íJo>IJezs?sJ
BJo>I s9 r.ro>13rses,relzo>I ose>I € ]zg
'{9rI9Ie] )€u
-ozuo^ uoÁ3eu ]opgtus9ioz€ lqe zv fza 'ruelur>le1 >Teu>loJ
-equJa €go]so ruau uelulle.{8s ss e]utzsg 'Áuaue>1 ]eln8
(>1eleruo.r
-Bu, >I9}]aJezs >II>l€ e
ÁEoq 'sg]r,t ruau op (tuellr
-epI>I zaq3u ]9]apoJe snll]s ..E]sIJá,t" E ,teseuo.\ s3^uezs
-uolle s9 eÁunsc Áleurezs \ozgJqe ze 1elde>1 fips8ueq
s9u911l{ :tzuallaí 39s4q89sop,l IIn^I>IpueJ € lo]Bzs
-BJqozs9JlJod y ,>1tzoqnr ]o)íns9IzI o zB s9 'r>119rrerr891a
]iaÁueEt {eI€uJoJ B >IIBsB]o{Ie '4elzo81op ru94e{r1o3o3
-rl9d 1eteur9; 8epze8 Á8oq' ze?t sr ze 7uozsI^ .>lg]]e]}zsg>l
>Iezsg^}uJ Eoro8 ueddaler1o.t l93asqqg] >I?Juod ]pBJEuI
-uueJ € 1aarru'sosepuoLu]uell3 ddelturau sgrlde1198eu
E za ,>IIluí>Ial
lopgtusgTozgJqg 1]3]}u9Á8a ze ueq9le19
>1sue,{ueru]lseíler qqo,ffieu8e1 >1rÁ3e ]ezsg^rtlll I€uIoJ V
pzs?OqJa/qűndruu,qt7
 9p3zs3qzu?d soJ9zs?v{
sn>IílBd
,1uBJ
lpBIBru Áu9plgd sour9zs
1oq3a1:9ur 1Ioz€JqB uetJzs qqoí
,rurIoquop V ,l!z§e) ]e{ás9zÁBaí
-láI ddJ [31uLu9zslazsoJt uaqaza>T
1;9nal Á3: 8altasa ÁEen) a8:sala;
souopí8lnl e (ual 0qDq) ueq4?zs
-J9zs9ru v ,1euzo81op uuaq€po
>IT)€ 'Io1>lozB (>pulosr.l laEaÁu
-odo.) s€ÁplnsJ) 1aÁlatuazs rtoí
{g]In^pl B 19taqtspoquoln>l8aru
:]oieJ3q P 1€ l€íp9 )Ju{ollláA
\ -ZoI .{3B^ )8u)IB]loz?rulBlBq8ow
B uglBl 'IozgJqg ts9tazg.r9q .,(8el
]s€}1e^zugd 8§lrluízsgT€^ gtu;oq
-u:op e rua7 ,9p 49Do7\ILv (ual)
uJqiaÁIaq+igsJg^ol gpo{Bul r}o
-uBÁ8n zB - (u!úq) !9}BI{r91 u8q
-E ílIoq op3is3lá)sel u 1nepled 1au
-aÁlnue - 1á{3i9ul3r so^BuIz?i
luazs eJ§€p?le zv ,s9}Isa{91J3 z€
s3 s9laruJel a uasa19 19ls9iuÁ8a 1a
]I]luQIli Luau u3q891l^ IJoi9 zV
sruB,3asploZ
-9{ >Iál3Je>i ruroznsl>I u€qBT€1I9 aJes3nJg zB s9 SglotuJol B
uBq89II^ rcl'ugJ B Á8oq 'eíp.rusnllr 1oí s9le6o19l rl9zg>l rr1
ZY ,>iBupo{sBu€r 19J§?IeÁ6gEour Soluod ua31 >Ielelzs9J
<
Éep 1€]nu 1B>io69s19(€§sn[ls úlaq ZÉzÉí.síleíJIJI^oíd"
aJtÁuqqo] §9 uep3uoÁ8e BsnIIl§ >Ia^}IüJoqruop B (1e>I01
-euele( Dá^ iggrol9 >I€
IraIZn zB uIoZ9Jq9 u€DIEÁ8 cueqtgtc
-ul^old I}B8nÁu uol€poJlq B uEqJosgslo '1el9pua;ls y
pI? tduuua?nu,tv
zött folyt, töb,bn5.,ire a családtagokra alapozva, rabszol-
gák és fiatal inasok segédletével; inkább a kézműves
mesterekJ a kisiparosok ga7dasági rendje volt, és nem az
ipari s,zervezeteké. A nagy állami ipari üzeme§ például
a késő császárkori feg3lvergyárak, kivételnek számítot-
tak, és a gyártási folyamat valószinűleg ezekben sem volt
nagyüzeái jellegú.
Acsgyalu

A kovácsmúhelyben (Jönt1 a se- ló, és a Pireneusokból származó

géd kézi f,rjtatóval szítja a tüzet, a ferryóból készült. Fennmaradását
hőtól ellená védi. A kovácsok annak köszönheti, hogy kútakna
szerszámai külön is láthatók, egy burkolására használtárk fel,
lándzsaheggyel együrt; az utóbbi
valószínúleg termékeik egyike.
A Silchesterból való ácsgyalu
(jobbra Jenc) jól mutatia, milyen
keveset változott e szerszám alakja
azóta. sok dombormú bárkákon
szállított boroshordókat örökít
meg (balra); a bárkát avontató-
úton haladó három ember húzza
az oszlophoz elósített kötelekkel,
a iárművet kormányos irányítja.
A hatalmas botoshordó (7bóöra
1en r/ ugyancsak Silchesterböl va-
Folyaqi tpjós

Cipőtalp Varga és kötólveró Boroshordó


,i ,,1, l,,', i!_!1B1$Ilrl,§l9{li]§]is{
-3J ]lnZs§i u€ÍdEI€
-JIs .llBlB] uPqlBZsn{€JnZS
'uaiarpo4nru lequa qqol
.i8a o11u ueqls:JlosodBt lo+Ietx
-I€iI€ sJl3r3^Ii r3ÁIerue (lEll9u
-zsBq ]gllos5 sái3l3) uálásá iaq
-le] qqPsoÁlnS ,{elzoplotl )Jlél
-9>I glnJ ue:azspuo.re8rsr seu;eq
l3ql3] E '4artatlz8or lJlJlolgrl^
,-áJaú-r,]iÍínl]ÁE,B?,.]}_ú;!9puéIe€9l1l9}
lJzaiJazs V,JI P.IJI Zselld§ ZE'sn
-l.\nJllA ralaZJ{J3Zs9lJulJ ZB }z3
,,]] ]]]] ] :,1i?ül{§q]]Falr§:i{i{,lPszinai,
cq§}. u9!í9J ]§§!áx11;rs§0!l9{,V,1.19E
-esso>p1 opoda;EÁ8 3r{E3 Erugu
l?ssBIl3 ÁEoq 'ro>Ig I)l >íatiarrda
]l}9I9,psagu §49,qqq;l,]11e?T,4.?,{9}!q1
-rllezs 19qlaÁ3aq 9pá)ileüJ JJ19p
s? aJ],áIe{ lot6olÉ^ P !o)í3lezá^zl^
]
Y ],,:I§.244],írl í :.,$ ll |"}.!p ap.?ir.o )
"]ir!
{plezJ^zT^ Á8eu cloÁu tguro5
,,,.:.)',,':
..,,],,l.],],] ]: .. .]:]]]l:,: l'] ].',,']]']:,],,,'',,],]l,] ],],,.,,,..,:q?I
-ar{?rTlaI3l BelÁuozst,l sBWoÁu ol
-n-Áu9n o1e311 i9zellelJ>l uoqzo{ V
,u"qBJos ua1:13a,t
le^I]Ioq B }s9ul
-Á3a 1attattsoqüozol uuquoze
uesaltnÁ3a'l§]§Zá)íJ3Zs B Pulo^
3llauzsaJ]9zs u3qalasJ uJI
-l:Á8a eseuoÁu,l3uloJa ^Illoq
o]Eq ueq
-ÁuBll S3,IuIZSZI^ E {eDIazJ ,]€ lBl
:io1,!{91€.,§49.]§,,]§r!{q§,?,n.]p4?ar!
-rr8as ranolor9z 1a.,lttloq e l9la sa3
-ál933r_U l1ált3{ lE][€ eÁlns Áu9tu
-lJd91q v ,sJusazo>JoJ Eesp.lgpzs
u 1su9sgrld9 >1otun;reaqtrudue
zB l3)íolJ lE{lZg olBq u3sJl9l
-uJlle zB 1a3 >p(lguzseq uuÁ8oq ,3í
-l€]nu lzE zíBl solJiru]suoleJ V
!ttlJoqtuop
B luTIuB iru?{€. tíIúq! .}pfi
]9,19?§, +?99a,,!{, 9IÜ
Á3€^ uoqcl ázs9J 1qqot Áuglou y ,eq
eÉüB r:!§E lsg -ÁIguBl Á3a l?rralíJaq s9 'lzsBlE{ B
{3rdaiel Á3E^ 19l3ela1 tE8oJ opgz
-39n u:qÁ8oq top3Áu.{sa{Ie'{erlo.I
loJln]Eq :ll9p9)tltu ddJlozá{]á^
,uselozBJqg
-o>J V u3lusl lÁuu§Lu
-EP^ {ugl ,lpEJBu
u3nl '{er[9u
-zsBq uIB39slIS 3IlIBD-lJIe)HBZSa
1adg8o1e,re,l zrl'. zvzu: "linílra v
:],,,. ]],l3J,,B{9llz§Bg].Bl9§
,.,,.,,..,,,,',,,l..
-ele3;o3 >1a,lo>iurolelu o^3l uo{oí
-Bq B l?í3Je zh P sa
,a]rálzseEEl]J[{
B§il}euiut}g],€ §?lilp9n9ü], sB.,§rIáí
uaÁlr 1a:la.ra>lr9del B IiE ,snT]Bsll
Bl.?gtlliBqlg ]qo§§]ei}g qaq:Úr§,
,._s€.
lsBlopuöBlJ zy,>pu4oÁuuruleler
l€uolBi l]o1ínÁUJq Zoql€JBZsEsf,
,ol.f 3 sqltBs ,u>1
{gpl !I|.Ll9l ^e
-J9q lroríEq 1a1>1a>la.ralrede1'rlosr
-del:zsso ,9zs ,{9slua>l
Ia>I>IgIJos3 nÁla8ua1 -I91 los tlo^ tgJqqgr 19uua ÁEoq'soÁuozrg
sa3a1933n3'llólíEqBaur láTrlQJlQ ->loSJ less9]lsodg8 lqosBpBl) ]]orJpIoJ eJoJeE>[unlü B
ÁEoq 'e.r.re t]aJua>IJos uIEu zo - luTJezs >Insale^Je - Ia^Iru
]] ,,., ,,...,l ..: ,,., ,,,:'. ,..,.;];' , '19tlotruopíeInl )eu9Áu9tuz9luI EBsE3iozsqBJ E .ro4Álatu
,., ],] ].] .ll, .,l_ZáqllaÁlsEüer
{9l1á]i?a9j, )IodusíttrotQ r;QIó{a{§BEoJ lí§z§9)I 19q_€J luol :?u r9§9pBJ€Il{a 4euup9lnqrruDl,]€r89louq§?1 IJüdr zv
,leu]?ZsOq
:elryzp IIB8áqreq, §re§r!1 luóÉplolBi v,:}Io19Aeqíu9EI, zB lJ9in3BtuUo )I3.{u3rullsaÍIej ]J913 u3qs9laz
j€lut!{ i]}ínEBÁuedBIB. -3^l3zl^ B o^1olll 'uaqlezseltda zE sq(Iuzaplglo ie]pn] ]E{
Ié'tgtlá§iÁ g§§g,aá4'§erpgPür§úqia
ze rloalqy,ianlu, *,{!3}3zá{JEzs, §n{luBq.eyg,,1,g1fuIouqcsr -o§nDí§§e, Tz9qu;i§,9dal6aw .Ú3q9}§luT{§} >Iq89sÁuo}t9}
IíBdIur*] :I1€z§9qó§ ]}!§IíqJ,E {?lJ§l!lq} l§§u,4uurlepesrg1 -Eq pultü'>1nEestlnloÁuoq pullü'le 4err9 leleuonutzs se8
l,
Éo>I9,, zúl {0Ál9§ap !lrlio4úÁ8, űeqüozü,,1ariálrualaf -euI ue8t lozolzse se8Js>InZs zoqluoJlso ze se >1a-ranÁ3a3
jpl€zsIE9§ sn{I]zsIIIBq e 1nepled ueqeiTuq33]IpBq V ,>I91lolIl19 Bq9l
,,trpsuÁu!lttg1g,§iinq,(la§l::?qúg,).:d$§l8JBg
;up,z, o8§2aut Á3á ÁEo§ |ery,,3e 1el3qái ze usqz§.i€:,] 9.?o-Áu9} -ep3lozs >loI93 sEIlElJo)EÁ8 lEin89sÁuo4aleler l{Ezsr]I.u
>IEIELIIgI y
giúá}líá§,l 1úIul,,19§9lBq,§l}á}2áil9,:,§]lú,q§:,,zó: ]1o,:éJ]s9poa ,r9up3o3 lels3J§i E 59 Áu93I Io]Zs€Á8oJ E
'3?s
,1soi§Íu$i,9,$^'i§^9jáB]untu a,T 1o,r §§§{r_lz§, luáj{e]elnJ3] -Áue>leleu.rer e 1neplsd ie]JeLusí uIau so '{ozo{zsa IÁ8n
rrole1 ui;'1t§ e,tn9pl9d,'|1óq€IB^] rH] :u8,q>I9§oJgÁÁ8?u, € -zuad uallataqzoIniIeu zeql3s9le]ieJeq rredr zu >1elzoÁu
1u9{9J,ll9q§JeB>|ütrtü,pu,Qézs 8elsap;,11oa uwlrÁ8 8rped ,:9tH']',1q+sgpuluq 1§9§npzu8 e larelgrul? BÁI:9^J9 sou_€I
úequroppo,rlg, 1rru96 t i1loposoled11rre§§gtü §9 to39se6 :er|p et}J|rxure§]l{ uolJ{EIE luou s9 ']opg* Is9po{rpze8
.1ozsqrJ,a airet§§I'uiáu'Ápüú íll§zerql Jáz§pu§J ItllIBpBs nJezsJEdT 1q lrarzsal(a; tuou Bqos IüoI€pBsJBl IBuIoJ V
qospq fia, 14n z srw, §a qouqDw
 A barbegali vízimalmok végsó for-
máiának kialakulása idóben egy-
beesett a közeli Arelate (Arles)
csaszarl loVaros\a Valo elolepese-
vel, ami a 4. század elején követke-
zett be. A több mint két méter át-
mérőjű vízkerekek vízszintesen
elhelyezett malomkövekkel vol-
tak összekapcsolva, és a vízvezeté-
ken odajuttatott víz hajtotta őket.
A rómqiak ielqntős mértékbenfei-
A viz mindvégig 3o lokos szögben
lesztették a bányamúvelést. képe-
sek voltak a vizet a mélyebb szin-
esve haladt át rajtuk. A becslések
szerint a malmok nvolcvanezer la-
tekből a felszinre emelni. Az itr
kos számára elegendő lisztet tud-
lathato abra a lusltarual i(lo l lnto
tak előállitani. ami Arles megnö-
rézbányáiban alkalmazotr eliárást
vekedett íontosságáró1 tanúsko-
mutatja be. A szivattyúzást víz-
dik, és amit az ort szolgáló kato-
kerekek sorával tégezték. a vizet
egymás lelett elhelyezeit gyújtó-
náknak, valamint az ott dolgo-
zó hivatalnokoknak kószönhetett,
medencék segítségével hozták vé-
gül a felszinre, A kerekeket való- akik a gabonát kapták. A malmok
építésétannak a mérnöknek tulaj-
szinűeg taposómalmokkal hai-
tották. donítják, akit Arles-ban felfede-
zett szarkofágja kiváló kézműves-
mesternek (magister) nevez, és
,,akit senki sem múlt felül a gépe-
zetek készítésébenés a vizek fo-
lyásának irányitásában".

.{.Pont dü Gard-on át,Nimes-be

érkezó vizet az itt láthatő caste!lum
diaisorium (a viz elosztásárra szol-
gáló medence) közbeiktatásával
juttatták el a város lakosaihoz.
A medence aliából induló csőve-
zetékeken áí á viz á.létfontos§ágú
városi közintézményekbe iurott.

185
 98I
,Talau3leÍ IIJ3Iop
-ZfuI llo^}^ I3TIorBII9 ZÉuad9l
B uez3uBÁ8n (>TPDIo1ÉII9pB^ € 1Il
-a^€po lrcÍ3P1 uelá]p9^ '1131Í3 Irt tI
-3o3 1asz.rol r8elu^rs :1s9uIIü3 IeIü
-apJ9 l}Bltu BsnuZIIBáJ UaI}aI9üI
-y (nqnq) ilBzoul 9I€^ IgquálIIZ
,>1n}í€J
talueltlodt.rt y 9}Bq19I sI 4^
-:ezsuo ÁEa s9 >1odoltrue '{osIJ8II
'(uad?zoq ) rrn:ls :8eur 1aualrua.\
-3Ie l3ieFu3l3ÍzsgpP^ {o{IBZotu
9lelqu.(8uu gzeuJJgzs I9qgIIl^ IJ
-9Zs9sJ IBIIIgJ gs9{ rlnd? uBqgu
-IJaIIJJV EZZÉIá lel|ólzs V,IB{les
-Is soí9J?t sq 1eszzíed tulup dele1
-39r !epp;e1 : o.1,ze;.ra.r,{3e3le3 ue.t
PJpouI ..srcuIES" :o19tpe13 r91 9
,J]3lZsáJ
{IEzouI 9loz9lq9 1I9l̀J
)auáuJlopzni )oJor_Btpel8 E s? '9z
-BuJ9zs 19qqJ€uzna:;1 pe6 t39zs
-Jo}áIII9u P (1uo{uad?zoq) §,Ja:pl
IJ.lBq v ,3^]}souodosa luuazs 13ü
-vs 1níu9d zeze'{n]BdEsJ'{g]íPq
BJ9>I3o>1
,1a>Ip3I9 €ulo^
-tseo>1 a e11o3oru']sBInuo^IaJzs}p {gr]ar uBÁIouo>I '4erd91
B I13Z3^ lu9{lnsuoc snsseg
,(rzpf]
-IOJ u9ÍOpt oJoN >II>I€ '>IoJol€uo§ B >1oZ€ ,{8oq q}u}ZsgIE^
a}l31IZSIp 19Í9rolBd IÉu]oJ Jol?u
-3s snssEg snlunl l3uel3í ]Inzs IueN{ ,eq >IBI}E}nIIJ 13{o{{nJ1 llozsl9Í8auj neÁI3q uIeI
-3) IBssÉ>IBJeqÁuB^JúIu Seu}zs V -apzBl s?l3InSJ3q (ueqs9z9>1,rtq sos9lB^íq uJopolü B >IESJ
,]aialrue
{BDBqrlII9 >1eulnsute8 -JPIB {8ot{'9reqrpeÁ6 se'>ilurtl >lPuleÁu9^]€]nul soJn^
-our9r 111a1.{3eu ]ro]ítlÁu zeqgs92
-BJq >IB}BqoJ>IB qq9{ul atulopzn>I lorBl19 Z€ s9 {3Jaqrue
-3pu3JEöIIJ ioi9]9Í B {oIJpu3l3etü
B 'áq >IguBg]€}nuI ueqzoI s98zoul ZB u3q>Ial3se sgw ,QlDl p§EI) 1Io^ s9lelunq tlouB]uu3J
sa^aq ]s)IoiBIú]?IIg s? -J3quje zB Br9vJ?Zs IEÍ8B] uoItesJuOJeZS >IaszJo] I8B1E^IS € In9pl3d
,uoqlezsa^llu]9zd9j ({96IozsqBJ
\ i3zs9^rlul V ÁuosJBI€ z€
'.,>I9II9Ip^H" B §9 >IB1,Is€zBuIJBzs
rerug: e 1el.roleÁ8 1ad91 91oz9rq9
lalalau3loÍZSgpú^ s9 }a)eÁu3sJ§^ E uEq9u9JB z€ Sala^ 9I3 >IojBII9pB^ V ,gpJnJJ?^ 1l3Z0^
IZsni]IJ (]3iéulIapzn>l,ior9lpe13 (c.req
9 -JoZs §IÁ3€^ ruelle {orEII9pE^ B Se el'ulJpzn)i >IoJo]
-glpBl8 B'reÁues,rs.l, >1sJo>Iozs t3JEq € In9pI9d <>IBSEuJIeaZl
s9 >I3sOÁIezs3^ u3ÁuJozs ]e]InpJoJoIJ l]ozo{ 10{919Í Y
,oq9}3I9 >IBuIBsoJgÁ >l9TJuIAoJd B >iBlZo>I}E^Boq
{oJEzsBsJ
B Á6oq 'e>1o >1rÁ3o zv 7Io^ zg
,le]1o]JqsoÁIns
sI IBÁIEzsI^
EIJ9J>Io}Z§rJB TTeqÁI3q P 6etu ue,r>leÁ3 }€>1os€JB^BZpuel Is
,ZI I B ps€I) sez|]Jzsso I11oZo>I eIJ3rnN
-oJ€^ B S9 C(r1€plo
Se II3duIod € ueíopl oJ3N Ingpled }Io^ uaÁII 'l>1 }uegqo.r
u€q9Í9tuJoJ >IeÁuou>lel3sJ §oiBzsoJo'gll]zsnd JoiÁIo
Álaure 'le89sllnzs3J IurI€pEsJE] B )ielzo>1o; Á6ea >I9nelTq
-Áue >1o19r9{ € {ez3 uo(e^ 'ruupuotu8etu €uIoA z9I{eN
,upqSoJB^ €
{€1po>IZ9]JB} u9>IlIJ >IB§3 ioJBzs
-9s3 € sIuBÁ8n Jo>l>lB 'l}ozo}IB.t8arrr u€qJo>lJ9zs9sJ 9§9{
B'qq9s9T lazÁIoq ,]9(oIJIzod BTJ9J>IoIzsIJE rJolru3s €
V
Iuot}puelE3lu {B}Io^ >I3s3d3l - {B}]o}}JoZs eqJ9n9l{ rs9tu
I>IuepuTIü Ie>Pln3ás}za>I9q ugJos >IeÁIotu€ - p+IoE9s
,\ zeTolqzs
-SoÁuBA]8I uoÁ11 nezepue; u€qgtugH IpBZeZs
-9s3 V,3JsgZeíoJI>i >I9rreun( IeSs3ZueÍT9'1ess981e.nrrapn
(uBqzelqvíZs e
uBgzsn>IJlc B Á3B^ uBquInJ}B3q}qdrue ze
lB>InÍ€Fq 1JOZa {T>I€ 'lgslos >IeJ3gIua I}J3ZSÁE3 ZE {IIesI^
(ueqÁ8e
uo>In^Izs Á8oq E^l€lnlüI>I S9 '1elrrieq8uer tqqol e
ol8uesJo^'1onlnÁl9rurle] IIülBp€sJ9l s3 I9DIn39s3Bpz83
1o89sÁuozlq e^?7 |CZZ>'>1elpo4sopuo8 1e6esgle491e tleq
-Áleq e IoJ)nsglJel33W ,>IEIIo^ íezseJ soluoJ In^l>lpueJ
>[BuIBÁuoZSl^ IuIlepBsJB] sJ i3u9ret9 IuJIEpesJBl >[osoJB^
IBuI9J B IIJOuBI{ '1erp8lozs ingZsB8I^ >io,1,e1 ueqtazÁlaq
soÁugrrgq B >IEs3IíJeu ueqgígle.r {3Áu9^zopueJ IruBII9
soug,nlrÁu Y ,1989s1.13u€qÁ3a re1o IIn>IIeuE>Iunu € Á3B^
llesgzo{n>Ilou 89sÁug8azs IsoJB^ € rulezd94e >1euelalde1
{I{B '>Igpo{sosJu93 B >Jozp >IIzapI ueJlBÁE (r8'oI qp41
-z,e5) 19resupoZuo^ Ilu9JI (.z§n>IJIc se J3Áue>I(( e 4eud9u
IEIu9J B 19Áu9tu3l3^ g1Áutscoial §Il€u3^nr gJ}€J]lBzs V
qo 3p sso ŰLtp cu?I ?uux z oqD q z S

Cirkuszi músor a ó, századból egy
Oxürhürr]<hoszban (Oxyrhynchus)
talált papiruszon: hat kocsiver-
seny szerepelt, valamint díszfel-
vonulás, énekló kötéltáncosok (ők
kétszer is felleptek). gazellák és
kuryák mutatványai. pantomim-
tánco§ok és egy atlétacsoport.
El-Dzsem, az ókori Thysdrus
amphitheatruma a legnagyobb
méretűek közé tartozott a biroda-
lomban. A 3. század elején. a város
régebbi szinháza helyén építették.
A tunéziai Gafsza (Capsa) városá-
ban, a bizánci korszakban készült
mozaik tágra nyilt szemú cirkuszi
közönséget ábrázol. A műalkotás
önmagában nem bizonyíték arra,
hogy ebben a 6. századi provin-
ciális városban kocsiversen_veket
tartottak; vagy régebbi minták
alapján készüIt. vagy a római kori
I{arthágó eg.vik hagyományos té-
máiát elevenítették fel.
A Lmpadiusok (,,Lampadii")
elefántcsont diptychonia jellegze-
tes ajándék Volt: a senatori csalá-
dok, ha valamelyik tagjuk közhi-
vatali tisztséget nyert tJl, rendsze-
rint játékok rendezésével ünne-
peltek, és ebből az alkalomból
meghívott barátaik között ajándé-
kokat osztottak szót.
|87

,IBsS9{
-ftJ Áu3lsou B snuex s3 SnInuoE
u9szí?d üIlu8lsuox Í8BN ,33tu
jJ}}uelaÍ 19ZS!pB]]3zoJ )IIÁ3á Í9J
-el{BSls B uednsJ I€IBuo^ lBIoZÍ3J B
Á8oq 'utquoze qq}ulzsgle^ IBTJos
'glBqrgl tuBJ8oüolu (* )e ugí9JBr
{Btí9í)psTs ulluelsuo) .{8BN }uu
-ezs lazJu 11opu3o;1s uBsou9I31IV
,Inzoi
{9uIJ9 9ur_ezs Á191asc rper
-euruus; e qqoí8a1 e zu9d t.na ,§r€
]]olBlnlueq ( qqa ttal ) vo:P.píol.ll v
,q
1za!a3 rgrBlosJdB{ sa8
-asgsueq 9p9z+J zaq8é zBIezzá
(I"^91u9p
'eí
-IozYJqg e^ruDlar 9IaJIáJ
-BIp ueíeJ ugz§9s} y , (tuoluolop1o
1n D) íu9pl?d rlnzs91 p:o>1 l,z€
B ze iIzolJE] ozo1 19ur:9zu9d
u§^ uBq9wzsgpl Iqqgs9) {3u9S
-9po{FJn upuelsuox Á8ep y ,iEuutluBlSuo; Á8ep
,I4zslp á]e)ezs seaolÁ89u de5
B loszíBd v ,uEq9zsDIBzS IBJO)
>1au9s9p9líe; ís9IIB^ ullüBlsuox
Á8eN ieü989ssóruoJ dBN 3 B)
-9r}.{uozlq lLurlauaÁ8o :IBddBN
E (Ie^9sJ91 'eípzgJqg lunu€lsuo)
Á8PN,,u3llaler{z9í5" e ( qqa !!a1 )
uleJg)9TuJo tlnzs?{ uáq^9 ,€IE V ,ellel
,{g]Bql8l
{oJ9qJEq iloZ
-9ÁEa1 e rleplor91'3oÁlodruoq 9Á1
-oJ Iesow B 1],BI€ soJg^ B 'IIg rr3IeJ
Bínde{ soJg^ Da^InJoi IBIIBJ B 'I?I
-JB8oí u3q?za>I 'lgzsgsl y ,(tugl)
ualaJa^ÁueJe rrrqzo1 §r€ s9 or€
Á3a (;eua) ruruo:a,,r.e.ra elsn8ny
'esoJB^oJ I8eJ se urluelsuoy ,{3e51
88I
-9}33uí" ulluBlsuox ÁEeN : re39sl9>I u3pulw >IBulBIZsoIe -o] BJtIíoI€]Bq ullu€lsuo>I Á3e51 stÁ8e,l,'snulluElsuo]
,I) 31Ze^
ueglolel9^eJzse {9loÁ3g3elü gslr_,{ ú s3 uoqlaÁuo^Jol
(ueqrale.te1 ,BJ -eu g))oJBs3BJ }suB}Suoc S9 lsnlluBlsuo3 ']SnuIluB]
19(€s J9zs9sJ B >Ias9}ueIeíDI B}íBJu3ÁII zV
ll98lozs uIeS 9qs3^e>IEa1 e 9 erturu '1e339ssolpn zeBlzo4 *Suo3 :]IEg'r1o.t eÍgpo4pJn llnpeÁ83 uJoI€poJIq E3wI9I
-Bq ]13ze>I1e^o4sq ueq-l,€€
,e7zglE
-9pu9íB3eu s9 (I9]939sr9los 8gsuBll€pn} B B]]o}]pBqezs uezs38o o^pze) Igug
(>losou+q (p+Iozepulu €ulo^ ]leile>I -3I u€q9t€SJ IJ38uel (sqodos&3) IzsIIodoZsnJI{>I B e^lel
-3stu ua}sr ep ]q€ (u3qlezo>I]l (}snrurcr1
efijzolzs} I1BTIII >Iaze se (..i€u3BssoEgszv3t z€ llo^ ugrq" -II }1o^I^ IBusíIodouBIJpBH € s9
IIIIB <ueqgÍgsuoq ]lel(eJ IuIsBÁlo >Ios u3qlepze>I ÁEoq B]pBuI9ÉeIu snulluBlsuo3 u9lí]lzB ua q-t z E, {B}po>IIBJn
'e7rt lze Jo>IIruu'lpln er9serel83tu uellezeíeyy,1o.tu8us ueq9{gq lgrusr Et-iz€ I7I-LIE píBIu <I9]snIuIJI,I Ie 1}o]
-Á8uu 1eu9ulaÁ33>I uersl 8etu >I9}z9Á3 IB}BI€lzsBdBl 19íBs -]pgq ra>IelolnJel uou9>IIB8 B snulluBlsuoc uBquozB Jol
Á8oq'>1eulodsnd rc{uJe zB B7r! lzv ueq-i IE ulluulsuo) -)e ((lsnultulxeyg alzgÁEal u3qzo>Iopl SnIuIJI,I) rI9 uoq
,le)nuopíelnl ]]ozgo{Ie
Á3e51 ,e1 evgía ..ue9]el{uozso>I >I€u9sBIopuoEIe 060Á3 -e49q Er-9i€ J€zs€sJsJ9t r9>I V
-BJ }gÍBs 8 se e^pe>Iseulope8ua >IBuglBIIeEns ue}SI" lsnll {lI9} ue(epl s9zopp Á8eu € >I9Íp€BzssI^ >Ieu>IeÁuelzseJo>I
-uex€W >IouJ€sz B ]ulJezs Áleue'tertleJ ÁEe ue.t uo^IIBp e s9 'rg8gspeqezs }BIJo>IBÁ3s9l1u,l B >I€ílTII9oJÁIoq Á8oq
,lsgtuÁ8e
-EIp IBuIoJ ulluB}suo) Á3e5 ,lauqaÁ8g qqoÁ8eu 1eruap '4a}zeÁ3e8aur sI ueqqc u9z9>I >IoqoÁ8g 19usru
-J9 gDe>I InZo>I lBZo>I}81rÁu ntulelr9 ueÁI lrugzsÁ8€u V -sIIe uesouosclg>I s9'ttozo>1191el (ueqguelry) u€qtunuel
,IB^9IBC snuIuIIxBW
,e^Iq gpBBpo sI ]SouI
{3uI>IB 'el}aquozso4 >IBu9EgSJoq -opaw SnIuIcI,T so snulluBlsuoc
-tu9í Dol}sr,Iu€} ]ugJI uelsl zv8r Á3e ze ltaulezoÁ8 Á8oq ello}zso8aru ]€tuIBlBq I}reIeJ oZS9J I}eIe{ tuolBpoJlq B sn
(epo]n
'allelueleít1 J€zs9sc v,€JEBssou9,1,1tÁu 19rzoq >IolBJIIeJ -IuI3I-I s9 'snrrsleg rpq8au ueqzo>Ie ua]ela>I
,llel €Jn
sTl9lueumuolu e^]eIII Cuoq{Ie^}u ]9l13]}zEoJ >I9rT9s3 {ou9loJ I]B8nÁu
(}snJe^es €]lo1IIo^91Io
-Ip 19 ze Á8u,r 'ueqrela^el BlJ} ulluBlsuo) Á3e51 e8uu zse8a tuolepoJlq B snulluelsuoc
C>Iunpru uBqq9Jo>I Jglu
}e>Ioze IgqlBzo{}BIIÁu 3I9JuoIn>I qqg] IgJ9ZSET sníluexew Io^IW ,31z9Á3el u9-8z Jeqgl{o
,zI € (u3q]ezolrr_r rro.tl.t (snr.npytg suo4)
-BZs - gqeuelüsl8el ueqÁ8a S9 - {Tp3.{63u s9J9É3ru V IgupJq snI^IIW B
r9s9t s9
(]Inuo^ uaII3 snlluex€W u9lnze snul]uB]suoc ,{9rre1
(19í9l}selsel (]InJ3>Ieg
-B8otüBl €}}oIu9íeI3J s9 llozo{}€lntuEeru I>IB -pezsÁu9>1 erEgssol1rÁ8uo ueq-or€ 1lBIIüo s9
-Eaur r9l4uo1 'se8eluoln1 uIoIBlBq e }uIuI Bqluodd9zo>I -ulezs sI l€zssnullu€lsuoD uBquozB qq9s9l IE)pIos tuaN
(uBq}Bloscde1 ,q19 eryhmd snul}uBlsuo3 s9 (3Ie^ ltolT{€zs Jo>PI3 ep
B >I91}orTII9lsnlzslJ> Inleq uez3 3p 1er19
IB^BumIgquIIzs {eu9uetsl 9p16o1 eqg8eu luepuul s9 91 'uue3ou91 }snllu3xew 't9g ueg9íotceue11old úa7 zzo1
,{er u€q€uIoH B SnuBItIIIxBW ,lglsnBÉ 'l9lue1 >I€uue e113^
-Bquapultu >Ielez3u IS9IIB^ II3qBJo>I B 'I€ddBN B >IeZg
-lel}saÁ8e 1olezÁugrr 19>1 tes9lezd94e ISBIIB^ ullu€lsuo) p8esele;'l9s9le3ou9t snu€IIuIxBW (sn]sn8ne uellel
Á3151 8quod B 3pp8 ,}}eIeJ snl}uexew lloluJ€ }euI -eqEnÁu ep 'sgpl zB 3u3Áu3eru'eqgIIFc llalrv 9^
-pzgtl? se (lle} Á31 ,eQrazo>1}n zB uoíInpul (<3^zelJe^IeJ -9 í9po>11e.rn rpp eÁ8e ruoleporl g plugu v a l -b zE uglnze
Áleue 'l4roqeqm8lode vB Blloupul8eu 1n>II9u luelopes
1ellsí e Iezze* se'(s ) re(ue;Eououl sn]ZsIJ) 9J essels3J
(erde4 -e>I Snullu€lsuo3 ,Ig]snIJeI€c eu9{ leWIJ IJBSoBJ B >IBSJ
EJíBszÍBd{EuIB]BdBs3 Á8oq ]oSJBu€l e7zeueq9ul
-IY ,B]BZSíe p]glo BlBsJ 11o^}^ IBupTq snI^IIW B Elp3dse ueql3pze) 9 Á8oq '3leu3lle >1buut 'r1 B]]olI9I>I gzssnl
'tlot91 tour19 }9uIsI Á8oq 'ellalualaí zB ]sgdgl >IIpBtuJBq -sn8nB Ee.respuq B lsnul]uBlsuo3 s9 'rpq8etu uBg>IJo^
,IoJoíüIe}Jg ts9ruol91 tdeu uaqgpue]zse gzo>I}e^oi B snllue]suoc ,zogglde 9I9 ueq
B uo14 gleze^ zeqs9Jg]8eu V
(1]opo{z9lie1 ue}ele;4 3eru
9z9le Bnouso3911tla1 sn}zslJ) :11o19I }orüI9 €1ezsí9 9ze1 -gIuuBlIJg >Iozzo{Bll€sJ Á8oq
r>p
(1eusnurlu€lsuoc alzeÁIape8ue snIJeIEc ueq-§o€
-l3^9{ V .,i §r}pgq lézzg" :BlloIIBq 1B>IB^BZS 3 u3qzo>I s3
,)í€usolBu9^}] >I9llo]J€]
'1o ttepe>lzeÁleq }]oIoJ dBN B ÁIoru€ 'lzselo4 Á3e r>Ieu 8eru
rueleí lu94rur'elzgprle; urtuelsuo) Á3e51,1eu9(ole}zse8 l9s9lTIIgBzssI^ sglpgln guguol u9h9 saposo4o.ro t39 seu
-€Iü Áuo}zsele{ C{Eusnlqesng I€eJBse€3 IglJe llotllBzs3q -a(Be ze stueÁ8n '1eltesere,1,1a 3erespeq B ueqJosgsla 3p
(u8q9Jo{ (1unleqpo1 (IuoIEpBsJBt zs93e ze
91e; e3e,t O1eI9 }]opBIEq3J9I3 I{B 11orr se]g]uelle'luglJ01 IruB'ze l8ot1
,lrozo>Il9uDl sI tuol
-zsautg7 EJulluBlsuo) Á8ep r;g8utu uog}eIII ]o>IBzSopI 'l1o.t soluo; uaÁltdd9 8egtutzsgpn
,9J -ale aresgrPeler4 Á39.tsceq B ep 'gr€qlTuopíelnr 1eu9Á3
ilpos€Iü V llo^ aEgs>Inzs ÁEuu ue8t 1eu§nullu€lsuo]
(IueluI>I
- uBllu €IBI€q snuBIuIIxBW - Jo>I>IB uedde u3z§Iq -B^sJeq ru9Á3e 1er1o1sí l]opolEsJ B ueqzs3J Bselluoezsso
-el >IeugzseJ lelJes}) oInÁu9JI eJ9s9llueJel8au dBIBEoí )euglezspual snuBIleIcoICI,l9g snllu€lsuo3 nedglgle
s9rro>I 91IÁuozIq 191Io^ s3Áu9^Jol tüoIBlBt{ € s3 s€l€Eotllg] ezssnlsn8nu zB (lsnut}ue}suo3 se ']9g snuerturxew'§nl
(sI
Iuelsl zB lsBtIJo}9I B se 1zo BuIo^ qql}JezsÁ8e8e1 E I9J9l -sn8ne tlnuo^Bzssl^ B <lsnlluexew guíü€zs IB33oí EJJB
,II Z€ >Io]]elzS3>IoJI>I
-BIoS3dB>I Iuo>IoJ lloqo>I JgZsgsJ (sncqro5) snlpnBlc IoqruolBlBq IJ9Zs9Sc e Á3oq 'sue]ualeí
(]oE9sso]BuBÁIoJ s9
s3 snulluBlsuoc {ISO 9zS uoqp3zseq e uaqqeueÁEn ]zB Ie^Iu rsglrpío1 rc)I]IIod ]lozoqoJ
,ollodv luel3í8etu ueqÁIaluezs rcqp8 Á3e IoqBI€^ >I€u -r91 p88espuJu,J >Ios ÁIo 1ellg snu€Ilolcolq B ellolzeÁIgzs
-snullu€lsuo3 Á8oq'ulq pe 1or.re eí9rl9sctp rcqp8 4Á3e -e^ ins9lZSBIg^I{ 9 ZV,>Ieuel loJBs3B3 snJa^es s9 BIBCI
,or 9 snueltulx€W (qq9s9x ,]lop snuíujlxE}^ü u3tíIsí 9ss3^3>I >I€sJ B :sT uBqI€uoA ilposgul
'u9}n u8essol1rÁ8uo r.la
-o>Izselü_€l BJIBlBIosJde) gpgzr.J zotlglqcJBJlel B 31uIeI3 B Jos ]InJe>I 3.rs9d9191o ueqgpt í3apzzg,l9sgleDlleq 9IB^
u€Jos lesg^>leJo} gInÁuBJI 3JgsgzJezs8eul lüol€]€q € un eJ4nÁleq snllu€lsuo3 uo]B8nÁN'snrreleg ue}ele;4'4o.r
-uB}Suox Á6e5 ,1greq]a^o>I uouJoÁu u€so8gll^ I3ÁueuI -&seBJ 9^9I uBqIBl€^Tt{ B B]uo,1 ue}n e8eru ueq-§o€ es9pu
(IoIOÍ ,BJsEIIB^ Áu9lzsale>1 r
-oSo 9sIn>I >I3uug IoJes3J9l19 -o^€zssl^ snuBIuJIxBW s3 snuellelcorq '1osn}sn8ne zy
>Iunl3zseq lüou Bq
(ues3lel9{9} 8eut gloqu9 lüau oselnJ es9.r9l8errr s9 esglnJel BJIIIoIPIBq ulluetsuoy Á8elq
GZYZS,, Y S E I{IJI{VJS t{o>I
^oYI{

rése" * bármi volt is lélektani magyatázata és előidéző-
je - olyan esemény, amelyet a császár maga tett közhírré,
és amelyet kortársai egyértelmű következményekkel já-
ró, valódi vallási élménynek tekintettek.
Nyilatkozataiban Nagy Konstantin gyakran hangoz-
tatta a keresztény istenhez fúződő kapcsolatának szemé-
lyes jellegét, akárcsak Apollóval kialakult bensőséges
viszonyát, aki a galliai szentélyben látomásként megie-
lent előtte. A 3 ro. év eseményeit elbeszélő szónok - sza-
vait Nagy Konstantinh oz iníézveés a látomásra utalva -
,,a le Apollódként" (Apollinem tuum)említi. Továbbá
tudjuk, hogy az álmok és látomások az őkori vallásos
élményekszokványo§ kelléktárához tartoztak, hagyo-
mányos módszernek számítottak, amelyek révénaz iste-
nek érintkeztek az emberekkel. Sok példa ismeretes a
legkülönfélébb tettekről, amelyekre álmok és látomások
hatására vállalkoztak. Nagy Konstantin élményének
leghíresebb megfelelője Szent Pál megtérése a Damasz-
kuszba vezető úton, de az is igaz, hogy nem valamennyi
ilyen isteni üzenetnek voltak oly világraszóló következ-
ményei, mint e kettőnek. Nagy Konstantin élményei,
amelyek révénkinyilatkoztatásokat és útmutatásokat
kapott istenétől, megmagyarázhatók ugyan az individu-
álpszichológia vagy a tömeglélektan segítségével,vi-
szont az is igaz, hogy úgy zailottak le, ahogyan az ókori
emberek elképzeléseszerint ezek a dolgok történni
sZoktak.
Nagy Konstantin vallási magatartása szerepet iátszott
az antikvitás egyik legfontosabb társadalmi és politikai
eseményében,Konstantinápoly alapitásában is. A csá-
szár 3r5-ben látogatást tett Rómában, uralkodása tíz-
esztendős évfordulójának ünnepségei alkalmából. 3z6-
ban, Licinius felett aratott győzelme után, megismételte
látogatását. Ekkor Nagy Konstantin megsértette a sena-
tust és Róma népétazzal, hogy nem volt hajlandó részt
Nagy Konstantin római diadal-
ívéta ,,bitorló" Marentius felett
3I2-ben aratott gyózelmének em-
lékéreemelték. A diadalívet rész-
bel z. századi dombormúvek be-
építésével,részben a Maxentius
elleni hadjáratot ábrázoló, ko-
rabeli alkotásokkal diszítették.
Jobbra lent Verona ostromát lát-
juk, balra lent pedig egy Rómában
játszódó jelenet részletét:Nagy
I(onstantin bizonyságot tesz bŐ-
kezűségéről és nagylelkúségéról,
A hivatalnokok ládából pénzt
vesznek elő, és átadják szétosztás-
ra, miközben egyikük feljegyzést
készíta kiadásokról. Az alakok
összevont szemöldöke és össze-
ráncolt homloka inkább feszült fi-
gyelmet, semmint aggodalmat fe,
iez ki.
NAGY KoNSTANTIN ÉsA 4. \ZAZAI)
venni a körmenetben és áldozatot bemutatni a Capito-
liumban. Konstantinápoly megalap itását.az ósi Bizánc
helyén már Nyugaton tett látogatása elótt elhatározta,
de a régi fővárossal való szakítása utántudatosan és még
fokozattabb mértékbentámogatta. Az ,,ij Róma'' hét
dombra épűlt, és tizennégy kerületre osztották; saiát
senatusa volt, amelynek tekintélyétNagy Konstantin
utóda, Constantius tovább nÖvelte. A várost 33o-ban
isten oltalmába ajánlották. Annak ellenére, hogy a be-
számolók szerirrt a 324.évi felavatási szertartások között
szerepeltek titokzatos pogány rítusok is, Konstantiná-
polyban már kezdettől nem volt élénkpogány vallási
élet, kivéve, talán ,,Tükhé-nek", a város szerencséje is-
teni megszemélyesítőjének kultuszát. Voltak ugyan gö-
rög városokból összegyűjtött klasszikus szobrok (közöt-
íük az, ami Apollón Delphoiból származő tripuszából
megmaradt), ezeket azonban,,szekular izálták", azaz ki-
szakították eredeti összefüggésükből, és a régi Büzanti-
on még meglévó templomait használaton kívül helyez-
ték. Az új főváros a keresztény vallásgyakorlat és a pom-
pás templomok városa lett, közülük a Szent Béke (Hagia
Eiréné)és az Apostolok tempioma a leghitelesebben
Nagy Konstantin-i alapításúak. A leghiresebbet vala-
mennyi közül, a Szent Bölcsesség (Hagia Sophia)
templomát valószínúleg csak Constantius kezdte épit-
tetni.
Nagy Konstantin fontos következményekkel járó ró-
mai látogatása valamiképpen összefüggött egy nem tisz-
tázott politikai válsággal, amely szűkebb családját is
érintette. 3z6-ban fiát, Crispust a dalmáciai Polában
(Pula) kivégezték,Majd nem sokkal később meghalt
Nagy Konstantin felesége, Fausta (Crispus mostoha-
anyja) is, állitólag fürdés közben halálra forrázták. Ke-
véssel ezután Nagy Konstantin anyja, Helena útra kelt,
hogy látogatást vagy zarándokutat tegyen a Szentfól-
dön. Természetesen voltak, akik tudni vélték,hogy a
családjára nehezedő bűntől óhajtott megszabadulni, sőt
a Nagy Konstantinnal szemben ellenséges pogány gö-
rög hagyomány tévesen, de nyilván meggyőzően, azí
bizonygatta, hogy a császár a keresztény hitre térésével
rokonai meggyilkolásáért,,azonnal bocsánatot'' akart
nyerni. Helena látogatása nagyvonalú templomépitési
programot indított el Jeruzsálemben és a Szentföld más
helyein, és ebból Nagy Konstantin is erőteljesen kivette
részét.A tervekről és a berendezés kérdéseiről írt a jeru-
zsálemi püspöknek, pénzügyi támogatást és adminiszt-
ratív segítséget, szállítóeszközöket és egyéb hozzájáru-
lást ígérta munkálatokhoz. Egy zarándok, aki 333-ban
Bordeaux-ból érkezett Jeruzsálembe, többször is meg-
emlékezik a nagyszerű új templomokról, valamint arról,
hogy ezek Nagy Konstantin rendeletére épültek. A leg-
híresebb a Szent Sír-templom volt, amely állítólag pon-
tosan azon a helyen állt, ahol Krisztust eltemették.
189

-8aru >IaugJpeu ]oÁIoJ B {osoJ€^
-uoJ Iloio zú :193aIIaÍ {epl^
,{9]Io53u u9Jos
{3j9ZJ9 d9>IJ91 V
9]Bdáles. Á3e uglnze Ioq€ 'lInpJoJ
9IaJ {BZsg J]}ad3zo) >IosBpBlüBl
esz:ad ua1olunz5 ,1alualaí teqral
(U3zsá]9JJnfl
)BSJ JgIu Jo)PIa ep
z3 9IaJ3I 8u9rn B]]ol}IIBZs 1s9l]9d
-ü€]n zB 8TppE Áleum'rBpPqoí?q
sBluIBlBI] € Bt1olír]Á8laú ,lsoJB^ e
eÁ3é^3q Á8oq !aue1:9s11 uaputur
lroÁ8Bqta.] se'I9rqsap3IeZo) j3u?3
-a:as Á19.rr1 e rpaíI8eur áp '8luoqd
-Izsgl) uBÁ8n }}olníIe In39^ snu
-8llnI,19s9l3)rg snuerlnf 1erzoÁI
-epela8eu Ie^BsglzsEJúle ]9pI^
8 s? IB^3sglJl€Zs}3 ]eUI3s91lo] )9u
-Jo}BsJ sg )9ÁIoJ e )BszJad B uelu
']f,ezB lUTuBlaA 'ilelul BSgIIgual
-1a 8asr9Álaq ozos€ruol[B llelI3u
sIqJnsJg e se BJoqEsIJId )nDozo{
'>Iosof,e^ rrer}pg;e8au 3 uoII€^
]oJJBpn{ uequoze sglezd9le zy
,119]§
9u]eq]}souodosale Á19:t1
E ]]gleltu 'uougqdlzs9}x lnBlíBJ
InuBI].EJp^ píBru ']93alas9J Jnd
-r{BS BíI?scIe IEssBpBug} llalulzs
ruaIIa eIJJZS-]BZSa :I] E]Zo8Iop
lgl8elBJ}s oza)pe^o{ e JeZsBsc V
elr- rg [pe-q 1eluI9lodozeur
ttg,Egt snuellnf
,]suetlrfu\
-}}otu lBuBqultg ]}aZ3íoJDI F^esBp
-e8el8su gue]Jol le]lo Jargd lBu
_snlzslJx (IB^9u9] 9 pe ]o>I9]eu
-oÁu asezaÁlaqla DozoÁIns8uBt{DI
eulode191azsa:a{ V,eíBpun}oJ
sglodni ]JeuIsI ualau slsB}spuv
'9IIg irale] aÁIoqJIs nezelá}9}
..IaJ snlZSIJx
)eulqqo}n zE lu|uJel
-B^'Bíúulod€{ola]zs3Je) >IeuuB se
euroldua1 lls ]uozs e 1alnde uo:
-Bq IIBplo pq V ,Iupe8B]8elu B13oJ
JozslüoJeq D9Ié gzss€)€j Á8oq
'}Ja]9d }uazs l1alzarulaÁ3g sn1
-ZsIJx : u9^nIüJoquop 89JO{JBZs
reugr >1tÁ3a
ze 1e}alnda 11aue a;as
ütluetsuoy Á3e51
-aza,,{ueuI3pZá>I
,1Ie)9Iuá düalzse:a>1 qqasalaz3a1
-1aí3e1 so.r9l e >1anelDlolo8auI uoj
-IEZoIü v,1tzad9>11a( lle39ssozo]
rz9qÁ8e 19ptsz uleu € s9 ({9pISZ
e srí8el) {e1l913ulnJo) B píJgd
9pz9Jqe }euJq3lleg € s9 ze I olBtl
-]9I BsoJe^ IuaI€sznJal u9íircZolu
{eug^Jlepelp ruoldua1 a:ot88ery
ETIEW Eluۤ TBulol lpEZEZs
,§ ZV
06I
(uBquoz€ BI€1I9 uoq9re ze Isuol€>I §a IÁ8nzued' rcglvazeatzo4
}inínDl IB>PIou9IüJOE B,{3or{ }i€^ B^gI€^ug^IIÁu
B I}á} ^JeZs €
uBSoJBuJBH ,ual BÍgpo{pJn IlnpoÁ8e tüoIBpoJIg IBtugd urolBpollq B IoIBJIq IIeq€Joi Bqou Ce.r4aÁ8n tsgllB^ ltop
(}SnI]uOuEBW eugÁ8ol -gZol9IJo>I luou o89sÁuo>I9^ot IB>IIlIIod ul]uBlsuo) ÁEBN
Zso33 Z€ Se IgusnJn3leS suow EIp
,]Ieq8oru
-ad ueq-€§€ t9u9s.rnyg uoq-I§g snlluelsuo3 IBpgrn uTluelsuox Á8BN
(IB^oIJolIquoJ} IBuolB{
uBqg]BSJ }1o^I^ I€ZSsnIluau8BW
19 ugpuel 'uol eÁu
Á3e sue}suo3 u3q-o§€ ,uol€8nÁN l}opo>Il€Jn
(oq3ÁI3q € -euJz}tuI IuIspBsJ9] qqBsoluoJ8al >IIÁ33 Jo>IJBzsBsc 9S9>I
-zsa zI7 8eru ug}nzs DI€ rradgl suBlsuoD Jo>PIo
(uouoll 8 }In 8I^a uJoJgq Ozssopuluí snul]ÚBlsuoc ,II B ÁIeru€'uoqlezeÁuroi uBÁIo tuaueq'eq39^ luour u3qJ?1
,>IoÁI9ZsI^'49lt,t (aq
1eu §oJn8el lueu }}eZO{le^o>I InuBIlBJ€^ s9 rlo^ Á3n saÁ1
(InI3q
-B(peru91 3u 119Zo>I I€3B 9z9qu9ll{ pglBsc € so u9I1 -eujezs u3ddois}Io^ JBq Ces9J9lEotu ul}u€lsuox Á8BN
(tul91e >I9lu€^ uequele}Jg ueÁII ,}peÍJel qq9)ul8el sI ua9z9le33ul lze
-ZsBuIp B {9Íp9I{9J9 ues9>I9q u9J1 € Á8oq
JBIu 8esÁu9}zs3Jo>I B u€qIBJos 4euÁleurc 'etlatlleur 1oq
-}{ ÁsI >I]€ CIIeqJ3] ]€>Io)ouJoqg] s9 }B>Iosn{I1Iod luI
-IBlBqÁ8Bu B lüeuBq 'l9l ureu 89ss9lele; e ÁEoq 'qq+utzs -Álgrzsod9zo) IsoJ9^ B 'I9q93al9J € lgqqe uodd9 >IBuIüoI
-ols^ I€>PIoS'eq 31}o1lo1 uIas ]e^9 >Ilp€zsnq 39tu 1a.ttu ep -€pBsJ9l B ]9s9l]9du9ln sn]9JEddB IIB1B^Iq B In^}>iuezg
uelle^zo>I ]o89§so>I
,BJuJoI€pBsJ9l zso33 Z€ InlzseJ3l uoza Se 'Bue.lpn tl
'l1ol snurluelsuo3 eígze^Iguozs€q
-BzsgSJ 8lIoJo>IBÁ8 rs9lEq Á8eu ue.l1tÁu >1nS9ÁIoJoq S9 >In(
-ilÁ8 V ,1Io^ €J9zs9s3 €TTgu s9 uncIJÁIII 8tpad suetsuo3
'tela;r1 e snl}uelsuoc 'Bruueltlg s9 BIu€dsIH ozoua7 -9pl9d 9 zV ,(uEq-gz€) r1o.n €sn]>IoJeJd Áue}zselo4 lletu
(>I91Á3Bq (lJOuJsI sI SnIluBlc€ T ti)B (SnJe^eS
gzzoqe s3 €III€O snul]uB}suo3 ,IIu3ql3l9 uBq -sI 9sI3 B(ugu DI€ s3
(}uIJeZs S so u€oIB^u9^IIÁu SnIIIJV I€Iu€dsIq e s9 snIgBIqV
(eÍgt.roleerd SnlJeJeBJd
-uoze uíBIJ 19 |€ s llo8uBqez
^Jel
u9íl elgleq ftzsusJ E 1939sqqo} Ingplgd'11ol Áue}zseJ3>I 3^Iq 4s9II9 s€8€ul >IoS >I€uuI]uB]
'19r1o1pÁ33eu u€qtuoÁu
,Zoq9S91I9^ -suo>I .{3e5
,Julpn IJ9zs9sJ v 7lnlglgzzolq uopotu
>IeuIe>IoIuJ3Á8 noze s9 ]IBuo>IoJ B le>I3zg 91uop
BJgI€^ {eule^Jel lBlc9uIoidry Á3€^ Ie>Fliiod ]I9uZSBqIeJ zoq3sop3(Jo1I3 sgII€^ Áu9lzsele4 B uBqIuoIBpoJIq € u9(u
(Ioqe8BssBzgq -eí1o1 pezgzs
,l zsgía zB s9 u9íepl ulluelsuo) ,{33N
}u9>Iuopl ]3>IIl€ ilpos9tu u919>I I€^B.{uBi
>IIÁ8e snuerturxew >IBuEÍdB rlo^ eJe^lselB>Ioun 'l1ozo>i
-€qolsotu
qqg] 39uI se 3Je^lsell9J SouJ€Zs )€uul}u€]suo) Á8BN -J9 3qJoIJJ uBqg9Jo>I ia^IuIBI€^ Á3el uaq-l,r€ }19I3Ilu
,Io1sodB (ueqgrpguocll{
]lo]BDIo }B>I
'u€qgsoJB^o.J snuBI}oIcoIC[
>IípBLuJ€qu3zI] e auuel 9 8qluruI '1119 luq-req u9IBpIo -IJolOJ snIluBlJ€T T€>II4B zy,e(grlueltz9tl >IBusndSIJ3
lg>Ipullu >{€uBJqoZs J9ZS9SJ € Á8oq '1a >19lzeÁleq Á3n 19.t '4eu9g uaÁ8e1 Á6oq 'l9(9zlozs lBJIdoJ >IIÁEe 919rlle uaso19
<l9í9ll
-qozs Io}SodB ]9)uoZT} V ,Ie )9uewo} uBqBulold(ua] 1sezoplnÁualzseJe1 E ]e^|u 9zol1e16o3 p,relu98 (lsnllu€l
)olo]sodv ]]O]e]IeuI3 BíE1I9 Ze't]o s9 '>I911t,t BqÁIod -axo Áu3tzSeJe>I € '19Je}S3uJ s9pI u9ll€PlouozS B
(}ua].ro]
-9ul]uBlsuo>I ]9ls3r1loq'ltepol1elzsaJei8our u9Á39 sol -JBT e]Iepuo t zoll98eln ulluelsuo) Á3e51 Á6oq
,r191I9]
-9I€H ,I9IBq € lo]n e]J9 ugdozo>I S9IIo>I >I3uI3leInZsg>IgIo ueqJeIJJ 1a^9 ÁuEqau u3lepza>I BsBpo>lIBJn IoqB
,uello
lBJú(peq qqoÁ8eu IueII3 BISZJad,ffie dd9 uoq-l.€E 'ueqJeTJJ s9 (eullu€lsuo3) ueqgrrt3 IBTpIIünu B le>Iotü
(uoII3
>I9IBIIIJBZS B sa )olo3 B uoJ€lBq I€unp B qqgse>I -o1duel 'l91tltzeq-lol9d ]uezs B so IugJe]BI B u€qgtuou
>IeSZJo} u€uJJ38 B :Il] uIBJglBq uoIBpoJIq B t1010ze^ }B>I :
Do}]deIB Sl ]B>IoIIIolduIel seJ}q SBtü uI]uB}Suo;,1 ÁEe51
,>1euÁu9tuoÁ8uq
-lJoqgq seJ3>IIS ,BJ€sB^oJ uI3I3p3^JBlBq Áuo4aleq e ]ut.r
(1939sg]ueloí 8eJ3spBq o8zou] B at}3llsgJo IIeqBJo>I a OZseJ uIeu JBuI ze
(ozs >IIs3 uaqle^9 gsloln
-ezs >IeÁIaIu9u
,{9rztro8ew ]9 uo{op€Z€Zs^3
qqE^o] ueqs9lesl^p€q V pezgzs,i e >1esc upquoze lgJedaJezs l;lzslg| u€qesBIBIBl
(1Io^ ,}uBqoJIe p,tgíqe;ep Á3a lloz
lze s9 ezsgJ palle{uo^req (]uoJ) BJqII B e{91J9 Íl -Eeu ]zsa.rs>1 € )Bu9ueIeH
(lloí
lsnptlos e'l939s.{3edele zuedíualE ze Bno>IF8eW, >IB}I9J -91 p3o3 I]qlnze'}gtlltler € 9uIo>IgScEauI Bqlullu ,uaq
-}q ue}]opeJese>IIo ]eÁIeIuB'lgpezu9d tte]o^I>I eJ69sÁu3T -€q {ní9I_o.J >IopuBJ€z >IIÁ3O z€ IEluruoIBiIe Á3g
Cluo.rta"lDs ÉtLlJ -ulelesznJer >I9De1 eJgltuazszo1 sí ]Ie>I9peJol .(}zseJe{
-9^e] Irülepe>iSeJei s9 IJ€dT B]ÍBJuepuííJJe
B uBqJoSgsI3 'eq ]]eleza.\ ]B>I9pB Íq urtuelsuo;,1 Á8elq IzE?í" ZB ug]n Á3B^ rl9lo sIgIBq ulluB]suo) Á3e51 1e.{,ts
,lIBs9}}Ín Áugqgx, e\ozglqe lue>leleíg}eiletusT qqeselezEalleí8e1
Is9Ii€^ luíuI'19lrorluop (eIn] {euo]azSeuIJ31 u€I
,9
-}B]Bq8nÁu. Á8nueÁ8n ts9zo1l9^ tlluBzs.{8eu tlolíeqa.r39.1 uJeI9SZnJer ds1l9r IBqBpBtu ípezgzs B lo(uoldlüel V
avzyzs,t v Sg NIJNVJSNO)
^cvN

Julianus Apostata mint consul és
szakállas filozófus császár jelenik
meg ezen a pénzérmén( lent ) .
Ugyanezt a jelmezt öltötte magára
szónok Eugenius is (lejjebb) ,egy
a
másik pogány ,,újjászületés" ve-
zéralakla. Eugeniust 39z-ben Ar-
bogast frank hadvezér kiáltotta ki
császárrá, és a római arisztokrá-
cia tagjai támogatták, de 394-ben
Theodosius a Frigidus folyónál
vívott csatában 1egyőzíe -
változása miatt víz nélkül marad-
tak, és ezért bonyolult csatorna-
rendszert építettek ki. A hadjárat-
tal foglalkozó ókori forrásokból
melített adatok alapián (habár
ezek csak futólag tesznek erről
emlitést) [eItünteti a térkép azt is.
hogy nagyszámú, rabbinista isko-
láiról híres zsidó közösség élt ezen
a vidéken.
ellenségeskedések miatt a nyugati provinciáknak külön
kormányzatra volna szükségük, élénhelyi hatáskörrel
rendelkező császárral. 335-ben Constantius - leküzdve
vele szemben érzett ellenszenvét - unokatestvérét, Ju-
lianust, a 337-ben lemészároltak egyikének fiát, tette cae-
sarrá Galliában, miután visszahívta őt Athénból, ahol
tanulmányait végezte.
Constantius elgondolása szerint Julianus csak névle-
ges irányítója lett volna a germánok elleni harcnak, a
tényleges vezetés azokra a hadvezérekre és más tisztség-
viselőkre várt, akiket a caesar nevében ő maga nevezett
ki. Julianus ezt kezdetben tudomásul vette, és ily módon
357-ben Strasbourg mellett fényes győzelmet arattakaz
alamannok felett, de amint fokozatosan beletanult a
hadvezetés rejtelmeibe, mindjobban érdekelték ezek a
kérdések, egyre erőteliesebben érvényesítettesaiát io-
gait. Con§tantius, miután 357-ben RÓmában járt,visz-
szatért Keletre, hogy nagyobb támadást intézzen Mezo-
potámia ellen. Ehhez meg kellett erősítenie a keleti had-
sereget, 36o-ban tehát segédcsapatokat kért Julianustól,
aki azza| válaszolt, hogy augustusszá kiáltatta ki magát,
bár állítólag erre §pontán módon került sor, és csak vo-
nakodva egyezett bele. 36r-ben Julianus Keletre indult,
Constantius ellen, és a küszöbönálló, pusztító polgár-
háború, amelyből valószínűleg Julianus került volna ki
vesztesen) csak a 44 éves Constantius halála miatt ma-
radt el.
Julianus rövid uralkodása viharos és bizonyos szem-
pontból elientmondásos volt. A császári méItósággal
együtt járó, bonjrolult szertartásoktól idegenkedő Julia-
nus erőteliesen csökkentette a palota és a hivatali appa-
rátus személyzeténeklétszámát (a források borbélyokat,
szakácsokat és eunuchokat említenek a takarékoskodás
első számú áldozataiként), és fáradhatatlan volt abban,
hogy személyesen hallgassa meg azokat a bírósági és
egyéb ügyeket, amelyek felkeltették figyelmét. Mint
császár, legfőbb törekvésének az ősi istenek tiszteleté-
nek helyreállítását tekintette, összekapcsolva az állam,
az erkölcs és a kultúra megújításával. A jeruzsálemi
templom helyreállítására irányuló kísérlete kudarcot
vallottJ de a restaurációs munkák más városokban siker-
rel |ártak. Julianus megtette az első lépéseketa megre-
NAGY KoNSTANTIN ES A 4. 9Z^ZAD
formált pogány papság létrehozása érdekében, ennek
feladata a templomi adminisztráció lett volna. Társa-
dalmi és jótékonysági intézményeket alapított az özve-
gyek támogatására és a betegek gondozására, hasonlóan
azokhoz, amelyeket a keresztény egyházak tartottak
fenn. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a klasszikus
irodalom szeretete összeegyeztethetetlen a keresztény
hittel, széles körben bírált ediktumot adott ki, amely
megtiltotta a keresztényeknek, hogy irodalmat és retori-
kát oktassanak. A kor egyik legnagyobb tudósát, Marius
Victorinust kényszerítették,hogy lemondjon római re-
torikai katedrájáról, de ugyanolyan hírnevet szetzetí a
keresztény hittételekről irott műveivel. Egy másik tu-
dóst, az athéni Prohaeresiust szintén megakadályozták a
tanításban, de állítólag konzultált az eleuziszi misztériu-
mok főpapjával (Hierophantész)J és tőle megtudta,
hogy a császár már nem sokáig fog uralkodni.
Julianus a vallási kérdésekbena teurgikus újplatónis-
ta iskola Iamblikhosz (Iamblichus) által terjesztett taní-
tásaival rokonszenvezett. Nagy tisztelóje volt Mithrász-
nak és a Magna Maternek) zavaros allegorikus értekezé-
sekben méltatta őket, továbbá kíméletlen vitairatokat írt
a keresztények ellen. Az utóbbiak közül a leghíresebbet,
,,A galileabeliek ellen" ciműt csak egy 5. századi szerző,
Alexandriai Cirill cáfolatából ismerjük. Határtalan lel-
kesedéssel mutatott be áldozatokat a pogány isteneknek,
ezétt még támogatói is bírálták. Egyáltalán nem bizo-
nyos, milyen mértékben sikerült megnyernie az övétől
eltérő vallási nézeteket valló pogányok rokonszenvét,
akik nála türelmesebbek voltak ellenfeleikkel. Politikája
természetesen kihívta a keresztény szerzők elkeseredett
gyűlöletét, de mielótt még teljes egészében kibontakoz-
hatott vagy kiderülhetett volna, milyen következmé-
nyekkel jár, a császárt becsvágyó perzsiai hadj árataköz-
ben - amelyre 363-ban Antiochiából indult el - meg-
gyilkolták.
Julianus utódát, Jovianust a hadsereg Mezopotámiá-
ban kiáltotta ki császárnak, abban a válságos helyzetben,
amelyet Julianusnak az ütközet közben bekövetkezett
halála.idézett elő. Jovianus annak érdekében, hogy a
hadsereg visszavonulását Perzsiából biztosítsa, kényte-
len volt feladni az észak-mezopotámiai területeket, kö-
zöttük öt satrapiát a Felső-Tigris mentén, valamint a
Nisibistól és Singarától keletre fekvő egész vidéket.
E szüksóges engedményekértJovianusnak kellett vállal-
nia a felelősséget, pedig a bajokat elődjének hibája idézte
elő. Julianusszal ellentétben, úgy látszik, Jovianus hig-
gadt vérmérsékletűkeresztény volt, de még mielótt bár-
miféle határozott politikai kányzatot vagy álláspontot
kialakíthatott volna, ő is meghalt: Galatiában, abban a
házban, amelyben útban Konstantinápoly felé meg-
szállt, egy frissen vakolt szobában a kigózölgéseknek
esett áldoZatul.
Jovianust egy másik katonatiszt, Valentinianus kö-
vette, akit magas rangú katonai és polgári tisztségviselÓk
csoportia jelölt ki, és akit a hadsereg ellenkezés nélkül
elfogadott. Valentinianus tisztán látta a császári hata-
lom megosztásának szükségességét,és ezért Valenst vá-
lasztotta társául, ami ugyan eleve nem túl sokat ígéró
választásnak tűnt, viszont azzal az elónnyel járt, hogy a
birodalom keleti és nyugati része között jó viszonyt te-
remtett, amí az akkori legfrissebb tapasztalatok egyér-
telmú bizonysága szerint alapvető fontosságú volt.
A Sirmiumb an 364-365 telén tartott tanácskozásokon a
császárok felosztották egymás között a provinciákat, a
hadsereget és a közigazgatási apparátust. Valentinianus
ezután a rujnai határvidékre utazott) hogy szembeszáll-
19l
 z6l
,ueq9s9rld9l, s9 ueq9s9ze^
-J3l3Jtu )3ulas9zepu3J3q IuII3p9^
{oJglBq 3 Ia u3z3á^ snuBIuIluJIB^
laÁI3IuB ílgiunú soÍug^]9l 9qs?^
-a{ e rzB eq igÍlPlnu uaglaleJ€euJ
{Bu39s9le^ B lüeu )os9JJoJ rlo>|o
1InJ3{ 9IB €s9leq iaug(eJ3ztlo^
s3ÁIatü3zs s9 {euIJJ3{ls snuBllnl
ú Á3oI{ (uBquozB Bulzsgle^ ,8atu
JllJ]uátu arüla4p Snu€üpuelB^
gpoilopuo8 InuBZgÍ B l313zÁI3q V
,{aug^3uJ}I{ (Dol}p
rroil9 lP{os
-uI JJ9uaIIa esJgu?l DeZeÍ3JDl {Bu
-9{9uo]a€rd snDeJJúJd BrIIe5 snu
-BIInI }JÁIaIue 'lBJgíp€q I?ISZJod
I^? ,E9€ ,Igq9lIIBc luo^ lol€d
V Ie
-BsJ ]os 3lJu3znpBq ruJIIa snlluBl
-suo3 snu?!In[,IuJa1IISTIJ {gpuBl
-(Bq IgI9posJ snuBllnr ]IÁIIu3II]e
lurtü 'IBuuB ll3]aqal qqoÁ8€u EJ
-gÁuozlq adaJezs jgp€sJBIIBl ltopB
JIIeu lell? snlluPlsuoJ E s3 '!eu
-g8gsuBll?iBlzsBdB] elp? 19IJí sou
-7zs rgqeq'l1o,1 39sn3r {os uaq
-IuíB'"uolFop(Bln] )3u9u3pJg
lEíBs lJ{áJJiIs ualJ Á3l z9 se'lJ9l
-?I{ IBuíBJ e {_?1lo1III9EZssI^ ml€l
-BípBq snuBllnl,lpaírat 3t-saÁo:a
s9 8r-sua5 '8tunlny '8luoÁ,]
uazsa8a uole8nÁu lelrual uelP|
qou9s9re8aÁua; 1oJ_?qJ€q e a^leIII
'rllus1 9i2 s9l[9zs33ú lgqJBq ?
'BJJBS3BJ mlle8 {9lzarraut1 tsnu
-BIInr uBln ft IDII}IIod 9u€1
19 u3^9 qqo] ^BzJlLz
uPqBIII"9 e Jo{Iuv
!e!eJ9|pP.q T?IuBulJ33
snüe}ulllráI€A s9 snuellnf
-69€ ap
(4eusnuetuuuele1
IBtugJ B s9 '19q9JqJ Ie >Ig}}olzs€Jg ueseEotug} {o19E V {azeJazs lÁIelul)ol opuepeJ
,uedde{gll3{ le>Ins9le>p9 9IB^ -€tu {oIIIBJ8ord rsaze4rld9 z€ sa esez3^Jezs8aru s919II3€u
lgrZIJgueIIo tuau u€quoz€
u€uno V ,>Ielele^eqzu9d
oÁIoJeq l9q{9p€ zB BuIo^ {e} -oqe8 B ueqgtrrgd ,eI }Jo^ snlsopoeqJ l]ozo1sl€ s9 ELt
-pe{e^o]r8ou uopoul ÁII s9 'eg8erespeq tB(ugJ B ]e{9 T9Z l3ÁIeLuB 'eua8eÁue; sBEuozgl IszJol soÁIlts ]Pl!4|ly' IBIu
-zoJosoq Á8oq'ueÁleq€'{BuBÍpBJBuJ ug{ttlpl_oJ {olzs€J -B]eJnBtr^J']lope^uezs lg]gurlBJn I{ouJEsz oIJo}eBJd snl
-ed e ÁEoq
(eulo,r eDel calesezloqol Juoín -JeJeeJd B IIInJIJÁIII,]IaleIIesI{ o1nÁuerr 3Jes3Ja^BzssI^
9^9]3qal |lute
llügzsÁ8€u rIguPI 1e39s9leqol }JeIu 'lJgzs€sJ B al]ozuo^ ieszJol glo]€qaq IoqEBl€^Is B >IBDIo§oJ9^ I8Iu€]IIod
}J9ZB s9ploEolüle zg,eJgl3lnJa] luolBpoJlq B eq {9Íp33ue -IJ} B €1s99IB u39sldnrro1 so Iesape{z3lul sgqlq lezfuqvl
(llolrrozs B aJ9ueII3
,elzelu
9IeJ {9pI^JglBq IEuIoJ B IgqnÁIeq>IBI glnJerlo -Jo) Iluodzo>I B se lÁugluolJ€l {euua
u9íilPd IleIa>I JedeÁucl € es9pe>IzseíJel {ounq B I3{I>IP -eIIeÍ le{e^Jezs íuI€]Bq IeIII9J 9s9>I 8 uBqlro{ie ÁIeluB
(19}
'(1ol93rzr,r) le>Io}o8 l183nÁu B Á8oq 'sleq uezzeÁfle '1or3esuel}aÁEe>I B lgJre B^Iozs Iueu 'elzsuallaí 89ssaler
,u3IIo >Iel
-IgZ§aqBJ ugzsgsJ B SI Jo{ItlIB '11nre4 Bq8BsIB^ uBq-gl€ -erusII{IeI s9 Jo8lzs uoqazsg8a lgsBzÁugluJo)
8§Bpo{IEln sueIBA,elzoÁugtupJJe r9sgpe]Iesl^ sopBqBzs -olnJe] B1>IúI {oJ€qJ€q € ]B>IosBpBlu9] olJol8etü s9 }B)IgIJ
(ueIeDI9J €tJgJ>Io]zsIJe zB uedns3 Terlo]}pú IB}I9 snuulu -{eg}o}unq B T_BssE8otu_et |ezze Á8oq 'ueqg8espazs[uozs
-nueIEA B E}uI §llelaze^zoqgsgllBu3lle I€{BIIod llÁu 8es >Iesglndeler 9II9 u9}uelu >IBI€uo^}l gleze^ 3q3Í3slaq >IBí3
,7IBÍBel ÍIgtzso opo{IBJn I]aIa] E (ugruetu
-ItüI3lJ9 I]eI3>l B {3J3d g -ul^oJd IB{u9J B lzs9Js9lu 1oÁ1o; e lzserÁ8e 'ruur
,sI ,)po{
B13oJ eqJed IB^9íp9^ Bí39uI 'sra.llse1 >1escJ9{€ 'sueIBA -8ord rs9rld9pgJe seJezspoIü B llozo}Je] ]1tí9z9x
uaqg]ese BIu3IüJV SeÁu9^J9 Zeue(8r. §9 'leullepzn{ € ru -snu€l st ]ezs98a.r B IoJIes9zBlDIlgc rc4tlod snuululluel
-eluople EJg^EÍ €E€uI B Blpnl tuau ueqtuaz§ IB^BIszJed ep -€A ,u€qBIuuB}IJg ]sgJolag J9gJBq qqoÁ3eu Á3a ile,rezs
(erazarrpe11 ,elloluezs
'ualle 4otg3 B lIoJJBq IoJJa>IIs l]ozo>I 69E sa L9€ : ller Ie>I -zsl^ u9lulzs snlsopoaqJ {ou?lu
->InJoqgq r]o^n uopIoJIl>I B lue>Io.J Es€po)IBJn sueIBA -I3p9^ o)gpl^J9l€q leunp uoppoJlq e 8tped ueq{e^e6
,elJe s3lnl3zs ÁEoq (releq rruÍe.r e }gsgpo{IBJn snu€IuuualB^
lqqgs9>I e
(€lpBEoJ , (p,rglrollqugJ] n9, §9€
'errotpoqgqle; errÁuue {ns9pa{Iesl^ se ]Telo^ a1 azzgtla s9'IBzssnldocor4
-o>1 1openb 8 IoqE'u€q9Joq91 o^el uBqolta8rrg r}uaur e uoílezseqruezs €^po>Izselu_€l aJIgJa l9(es Á8oq 'lepe
Euno B 6eru lpq uaq-SLE snu€Iulluel€A ,}e{eJad Iu -|eJe ze }InJgq eJeJe^]set 'e.lplEo;Ie 1Io^ Ie^Bs€usolztq
-aIIe selol8gs svzelqe s? BI?EuIe elzeu.LIBElozs Kaotq'lvzzv J9l€q a Ia^IW
,Ie^esgle8eÁueJ rpíq3eu ue913^o{ 19s9z
-o^91 I^9
,19€ op.l I9q9IIIB9 >1eusnuetpf 1oreq.req e uoí
ta^uezsuella I€ JBDIo}ZSIJB IBIügJ € É]^IqI] ueopopza{ I9r
qvzyzs,, V sg NIJNVJSNo)
^cvN

Ez a szép diptychon dombormú,
rajta a,,syurraecHonuivt", párián a
,,NrcoMAcHoRuM" felirattal (je-
lenleg a párizsi Cluny Múzeum-
ban), valamilyen családi esemény,
talán egy házasságkötés emlékét
őrzi, amely a 4. század végénéló
két igen |elentós családot érintett
egy§zerre. Egy papnó áldozatot
mutat be az oltárnál, amely mÖ-
gött a Jupitert |elképezó tölgyfa
áll. Párja hasonló kompozícióiú,
de azon Ceres és Cybelé láüató.
Q, Aurelius Symmachus és Nico-
machus Flavianus a hagyományos
római vallási kultuszok védelme-
zói voltak. Flavianus az Eugenius
Gsz-zsi vezette pogány ,,re-
neszánsz" során vesztette életét.
Symmachus nem vett részt tevé-
kenyen a polgárháborúban, s élete
utolsó éveiben is megórizte po-
litikai befolyását, és felhasználta
azok érdekében, akik szembefor-
dultak Theodosiusszal.
csapatok kénytelenek voltak megütközni velük, 378
augusztusában Hadrianopolisnál (Drinápoly, Edirne)
maga Valens csapott össze velük. A csatát a császár el-
vesztette, és holtan maradt a csatatéren, a római hadse-
reg kétharmada is odaveszett.
A válságos helyzetben Theodosiust, Valentinianus
egykori hadvezérénekfiát visszahívtáLk Hispaniából,
ahol magánemberként, visszavonultan élt, és császárrá
tették (379 januárjában). Theodosius uralkodásának el-
só éveit a gótkérdés megoldásának szentelte, és 38z-ben
szövetségi szerzódést kötött veliik, amelynek értelmé-
ben a gótok Alsó-Moesiában telepedtek Ie, ennek fejé-
ben beleegyeztek abba, hogy saiát törzsi vezéreik irányí-
tásával segédcsapatokkéntszolgálnak a római hadsereg-
ben, Theodosius 386-ban a perzsákkal is megegyezett.
Mindkét szerzödé§kötést megörökítették Theodosius
39o-ben emelt konstantinápolyi obeliszkjének talap-
zaíán.
Nyugaton Valentinianust fiai, Gratianus és II. Valen-
tinianus követték, akik ekkor tizenhét, illetve négyesz-
tendősek voltak. Nyilvánvalóan mindketten tanács-
adóik irányítása alatt álltak, Valentinianus ezenkívül
még anyja, az erélyes Justina befolyása alatt is, de egyi-
kük sem gyakorolt nagyobb hatást a birodalom ügyeire.
Gratianust 383-ban a trónbitorló Maximus megbuktat-
ta. A Britanniában császárrá kikiáltott Maximus Lug-
dunumban (Lyon) megölte Gratianust, és a maga udva-
rátAugusta Treverorumban (Trier) rendezte be, és ab-
ban reménykedett, hogy Theodosius elismeri. 387-ben
azonban betört Itáliába, és megfosztotta trónjától Va-
lentinianust, aki Theodosiushoz meneküIt. Ennek kö-
vetkezményeként Theodosius 3 88-ban Maximus ellen
vonult, legyózte és vis§zaültette a trónra Valentinianust,
akit azután Galliába küldött, miközben ó maga Medio-
lanumba (MiIánó) tette át székhelyét.389 nyarán Theo-
dosius látogatást tett Rómában.
Theodosius 39l-ben visszatért Konstantinápolyba.
Valentinianust Trierben hagyta, egy frank hadvezér,
Arbogast felügyelete alatt. A következó esztendőben az
ifjú császárt felakasztva találták, valószínűleg öngyilkos
lett. Arbogast ekkor egy volt retorikatanárt, Eugeniust
tett meg császárnak, akit a római senatorok egy c§oport-
ja a pogány vallások visszaállítására kivánt felhasználni.
394 szeptemberében azonban az Arbogast és Nicoma-
chus Flavianus parancsnoksága alatt álló erőket Theo-
dosius a Frigidus (V/ippach) folyónál, az Aquileiától
keletre vívott csatában legyőzte. Theodosius ismét Me-
diolanumba utázott, ott rendezte be udvarát. 395 janu-
árjában, valószínúleg szivbajban, meghalt, és a birodal-
mat kiskorú fiaira hagyta, Honoriusra a nyugati terüle-
teket, Arcadiusra pedig - aki ugyancsak névlegesen,
KonstantinápolybóI gyakorolta a hatalmat - a keleti
részt. Ettől kezdve, ha ugyan nem mfu 364 óta, a Római
Birodalom ténylegesen is keleti és nyugati részre osz-
tottnak tekinthető.
A Római Birodalom keresztény hitre térése
Szent Ágostona 4. századvégénkészült múvébenmeg-
állapítja, hogy a római világ áttérése ,,rendkívül gyor-
san" ment végbe. Ebben teljesen igazavan, különösen
ha figyelembe vesszük, hogy az ősi pogány vallás mily
nagy mértékben beágyazódott a klasszikus ókor kultú-
rájába, erkölcsi értékrendjébeés társadalmi szervezeté-
be. Gibbon A Római Birodalom hanyatlása és bukása
című művének nagyszerű r5. fejezetében élénkszínek-
kel ecseteli azokat a nehézségeket,amelyekkel a korai
keresztényeknek meg kellett küzdeniük, ha tisztán akar-
NAGY KONSTANTIN ÉSA 4. SZAZAD
ták megőrizni hitüket és mégis részt kívántak venni a
társadalom megszokott életében.Minden társadalmi
esemény - esküvő, temetés, peres ügyek, ,,a társadalom
összes hivatalos eljárásai és szórakozásai" - alkalmával,
ha részt akartak venni vagy ha kénytelenek voltak rá,
akaratuk ellenére olyan vallási szertartásokba és cselek-
ményekbe, olyan,,pokoli kelepcébe" kényszerültek,
amelytől nem maradhattak távol anélkül, hogy el ne szi-
getelődjenek a mindennapi élettől. Ugyane forrásokból
merített roppant kitartást az ösi vallás akkor, amikor a
császárok által támogatott kereszténységerőszakos fel-
lépésévelszemben védekezésrekényszerült. Szinte Ie-
hetetlennek bizonyult, hogy a kormányzat szándékának
eleget téve a vallási elemeket kiszakítsák társadalmi és
kulturális összefüggéseikből, amelyekkel oly bensősé-
gesen összeforrottak. Nagy Konstantin maga is engedé-
Iyezte, hogy a numidiai Cirtában és a közép-itáliai His-
pellumban templomot létesítsenek a második Flavius-
dinasztiának (saját dinasztiáiának), az utóbbi esetben
azza|az írásban rögzített feltétellel, hogy a templomnak
mentesnek kell lennie az áldozatbemutatás,,fertőjének"
még a gyanújától is. A 4, századi császári törvényalkotás
csúcspontját Theodosius a 38o-as években és a 39o-es
évek elején hozott törvényeivel érte el. Ezek korlátozták,
végül pedig megszüntették a pogány áldozatok bemuta-
tását. Az ósi templomokat bezárták, vagyonukat elko-
bozták, de ismételten Ie kellett szögezni, hogy a hagyo-
mányosan e templomokhoz kapcsolódó játékokat és ün-
nepségeket folytatni kell, mivel ezeket ,,valamennyi em-
ber közös gyönyörúségére" hozták létre. A 38z. évi tör-
vény elrendelte az Oszrhoene tartományban lévó Edes-
sa nagy templomának bezárását a vallási szertartások
előtt, de továbbra is fenntartották mint műalkotást és a
régiségek mú zeumát. Az i gy kialakult he |y zettel a 4. szá-
zadi keresztény császárok fokozatosan megbarátkoztak.
A pogány múlt folytonosságának legnyilvánvalóbb
jele a császárok esetében apontifex maximas cím megtar-
tása volt. Csak Gratianus mondott le róla - valószinűIeg
Szent Ambrus püspök befolyására -, amikor 3Sz-ben
Rómából küldöttség érkezett Mediolanumba, hogy fel-
ajánlja neki a főpapi palástot. A palást visszautasítását és
a pontifexi cím elhárítását további kedvező intézkedé-
sekkel egészítette ki. A papi testületektól és a Vesta-
szüzektől megvonta azt a pénzigyi támogatást és más
előjogokat, amelyeket évszázadok óta élveztek, és eltá-
volíttatta a senatus épületéből Victoria oltárát, amelynéI
a senatorok az ülések megnyitásakor Augustus ideje óta
áIdozatoí mutattak be. Gratianus eljárásának az Iett a
következménye, hogy Róma praefectusa, Symmachus,
a pogány szónok tiltakozó beadvánnyal fordult utódá-
hoz, lI. Valentinianushoz a senatus érdekében.Symma-
chus a szokásra és a hasznosságra hivatkozva ragaszko-
dott a régi valláshoz. Szerinte az ősi istenek évszázado-
kon át megvédelmezték Rómát, és pártfogásukat nem
szabad nemtörődöm módon visszautasítani. Symma-
chus érveléseeredménytelen maradt Szent Ambrusé el-
lenében, aki meggyőzte a császárt arról, hogy kötelessé-
ge elősegíteni a keresztény vallás terjedését. Eugenius és
Nicomachus Flavius idején a pogányság újjáéledése
nem volt más, mint a pogány vallás érdekében tett utolsó
erőfeszítés, és a Frigidusnál vívott csatában az ügy, ve-
zetőivel együtt, elbukott.
Mialatt a közéletben a római állam ősi vallási kultu-
szainak megmentéséért folyt a küzdelem, a késő császár-
kori pogányok magatartása ugyancsak fontos szerepet
játszott: időnként nagy szá,rnban átvették az úgyneve-
zett ,,keleti" kultuszokat. Praetextatus senator (l:8+-
193

,(pezgzs ,§) Jar9d
luazs ugslB
zE ((eduI9| 9snd}l IíeIe pEzezs,l
Doí úqrB^Ip r9uIsíuuqpvzgzs,s ze)
,ue{asasJ
9ugqrv ued9) 9sI3J v
-?IJJ gzeu]Jgzs I9J9JoEv ru?qlB zB
]oun^poui.tug8od s9.{u9lzS3Jex
,uBqIIJoIdüal B 1Io^ áÁIaq
uBgIP^ug^IIÁu iautráuoloí € ]euua
:u9rn oIár9^IáJ 89srzs3Joj B os9l
-nz9^p1,1 )íol?l ú lgJqqalazo{ Á3B^
'IBqraJ B s9 s9u9l (rua| Dqqot)
ugí>IIBzoIü rlnzs91 u9(ala pezgzs ,t
u4l1tzeq talaltnbe zv ,(rual DqDq)
lgze{ Bssolü snr8lld : I9J6_BJo]JBZs
PIIIlIuocI 3
9IB^ Igql9qlüoiBl€{
lalzsgu,(eDlezsgJ olozs IgDI9Iq9r
ítt uode{ e se 1o.rlulqgrÁuga.ror
uglazsso zB 'el?^Áuoi ilpos9ru
sezow sBIBln) llBÁugpl9d -{ouEgs
-la^ozsío zu - ,,1eu9Áu9uot ír,r"
E9sÁuglzsa;a>1 u >1úDlololsodú zB Bí
-l(+Áulg snrzsux (uadvz9q oqoq)
ueí8u;o>1:zz5,{9llálu31 BqrunáIgz
-n?lu Ip9IssJ llátüá u€qtlloldrual
Jol9d luozs 9 §9 llo89sE§eJa]
B ál]á^IáJ u9lnITIJ 'Iá úunq InJo{
06€ Jol9uázs !BIü9J snqoJd snluoJ
-]od ,uele>I9luIo zB {§uuáIaÍ8áru
apole,tE ted9>1 >1eurlaz9Á8 rtol
-€J€ u?Íápl )tos9rarzgpln zB - ueq
-Euui.ruqu9lzso.ro zB {ní19I 1IáIu9cI
(uadvzgq olqqof) uo4tezoll rc4
l 4e tpezgzs, 9 lBa sg ( luol o lqQo !)
uoEe,;o1.rezs tpezgzs ,l .Á3a '..uaq
-gJuaruái saznl 969" zB oJ9^l§a],
-llq uIoJ9I{ {Jua^.tuo{ Iaíugc lroJ
DqDa,TeugryJ+llml Áu9rzsaJaj
Iuol?pBsJgl IJoi TBTügJ 9s?{ E los
-9z3íaJD1 TTerrJI9 í33uJ iorlallueleí
reiesglazdg>Ila ]lo]o4|e I97puD21
-sl"tqg o"todwat € Á3€^ '!9uollJelu
IgquJnluátüBlsálg ze e.rt,{uqqor
rtgugr 1ad9>1 9ruqr9l {nrÍEJ 3 'ioi
-tazoru s9 4oE9;o{JEzs JBlu9J gs?x
b6l
-snd Áu9lZseJ3>I ÁIeEJoc Isnzu€IzBN leÁIeIuB - lezeu {Ip uezs9Ea 6uuqu9qrv In9pl9d (ulezseJ §9tu IuoIBpoJIq V
-€IuJBtI V ,Ie^gsgre^I3 >IBu9lBIos3dB>I IÁuu3LuBIB^ 9p9z ,{91J9{I3J eJJe I31e^o>I
-DJ zot{]F,ttu Áu93od B {BuuB s9 >Ieu69srle^}ru sn>IIzssBPI soJB^ a ueq-€9€ Jo>IIIüB 6lso.1B.l u tze rutu8otglEeur opuel
B ]]alualaí reÁEe 3Iel9^IeJ EesÁugrzseJe>I B lulJez§ I>IB -íeq r1o,t sI uleu snuetln{ il9z3 (llo^ Áuelzsere1 ueq>I9l
'soruo.ref }uezs ]1eu9leÁ3e - I9JIBpIo >IIsgtII E - Ie^9lez -r9ruÁEeu u9íept snuetln| Jgtu (>I91ZIJ9 lualaÁple;e l91e.n
-9u snu€{nÍ ,eJ9s9IoIe(Eatll lg^Tq ueq>IauelsT t39J € €rl9u -a1 soEel9r;119 11o"q zoqÁlerq re8qy >IeusnlzslJ) Bqq€^
-Z\B|I lgzs (}39srle,r4tu so8oJo8 sIÁ8€^ ' ,,Ealoa") uvllaq -o1 IogB '1euolp Ie^BuDI9IIue >IoJ}u9tu IoqB s9 'eÁuetu
B (uBgluosBq ZePIeI89§Iu{elJ9 8oJoE SBIII
(snuBllnr -oÁ8eq §g(uBJ ruezs rI9 uaue^3le IoqB <]uozsl^ €ss3pg
,IueluPl3l ,sI Bz€c IBIJ}uoJ B oJqqel9p e}]el }zg ,r9Áu9uroÁ6eq
IIo{ >IBu}BzÁu9JI lluellezs 9u9^
-PI rolBIgJIq ilolzsBlug]9l€ Io)Píe^Jg'l1opuo6t9'Álotuo>I >Iozsn]In>I íso zE élzlJg (uesoEelgrgzl>I sI uleu uq) ues
8rputru 39ru - lotugzs llo}Bq}Jel oJ9s9p9I>IapJ9 E9sqqas -ellergre (tlríag) snlÁrag so
Bsnq]eJV '(zstuog) ezsetug
-I>I € >IBSJ J9III uBqIJo>PIa
Á8oq (e.r9uella >IBuuB - }S9IIB^ '(4eqpeg) stlodqa11 ']pureru sI zB 19 ugpl nzssoq 39ru s9
Áu96od gpolzBuIle>lle ueqgnpplo>Ios zaqleÁueulele^o>I Áuu8od oBI{JJB3 :IleIII lsoJ9^ IBJIzs lqqol B IurV
't1o.1
Ieule8el9J gzgquglll{ tuolEpBsJgl B ÁEot{'91e.l,ue,1,1rÁu ,Áu9zsare1 uegrulerr9Á8e
sI ZB s9 '1_ellode l€{I€}EIoscdB] soÁu9uIoÁBeq gpgzn1 rgur a69sqqol {o>Ioul€l€^Iq lryzsgsc e p,l,tl3esle1 se ezs
zaqleue]sl lpeÁ8a >In8BIu B >I3ÁIetuE '4ala8tzs lEgsqqesDl -9r ÁEeu BIJ9J>IoIzsIJB ze 'aE9sqqgl otuoÁu11l 39ssolu1 u
rÁleq nsqp,t Áue8od {elzelol E9tu '8gsÁu9lzsoJe>I B ]}eI Á8oq 'elletzsedel o^uaqqop8eru'llezelJg BqsoJg^ E ueq
SBIIB^ opo>IlBln uezseJ glüoÁulll} tuol8poJlq € ale8e^ pEz -z9€ JolItuB'u}e}sody snuullnr eJ9ueIIe )íouug ,snlueq
-ezs,l € Jgq Á8oq (>IIzs]gI >IBusoÁuozlq a^e^ u3qezs38g -I1 rlozsrgÍ r3delazs 9p3{I3IIIaDI ueqqa '1Io^ >Iníluodzo1
,lsulnuo^IeJ Áuu3od Á3e rulelzsolal }I9q9Jd6etu
{odsnd sgJe >Ieula^}q >Ieuelsl É9re ueqgtqJolluv ,4eurese.rt ded
B JoTIuI€'1ose8re.luz seuelleÁuelzseJa>I >I€rInpJoJgIe du9lzsere>1 (zsourolzsozsnJq) zs9uueo|) souef ruez5 ní
sI uBq-8o? E9tu uBq9uI€I€3 IBIpIunu € lgs 6snuIIxBW IBJ -ezsÁuery §9 snIuBqI,T 'Juuulu{uoler Áuu8od e el9q'rl9r
-nBpBW gzele^el l8uuolso8v luozs € In9plgd (IgzeuIlep -uoun{op 1oí 8elÁuere lezÁIeq IEIqJoIlu€ zV ,sI uBqIBsoJ
-9^ )B1Io^ SI {Bu69SÁu9Eod e E9ut ueae^pezgzs,l e eq -9aÁ3eu s9lu ulolepoJtq e razÁleq e 1Io^ za ,(lpereu tsel
,BqÁIBzsI^ >IelpeJe^e>I BIJo>IBÁE lBss9tuÁ8e {He'e>lodsnd -]Ioq /€I ugllezoped uoldtuat 4Á3a ze Bug}n s9 (I>I }Jo]
€E€uI e,llo^Eetu >I€ugDlezs >1tÁ8sputlztg,{erzal9l >I339s se8rerrez uerur Es9lzs€I9^6eru >1odsnd retugJ B letutuop{
-s9z9{ Áugusera1 sgJe llo Á8oq 'graqzelerglleJ I9q{9rT^ -p ÁEa) 1u9.rr aE9sÁue]g^e] {Bu9z9qÁ3e rrorlsgua r§9p9l
gÁ1o3 llozg>1 >1oJBpB{Bzs BlSllBuop € se >Iosn>IIIo}E>I € 'tlol -{apJg {u9I9 s9 'u9l arltq Áu9usara1 rgur d9uzo1 teugr
B eJ9IaJ
(so]zrq tÁuue
-Ipgq rJ91 u9Jo>I J9tu EgsÁugtzsere{ B Ioqe 6ueq941r3y {IposguJpazBzs,i e ÁEoq 'uaq9ro4
,
IB^IolE6oIuB1 uo ÍInJ3iequezs ÁEoq BIJ9J{oIZSIJ€ IsoJg^ € s9J9lr9 zB sI uolní 8ppeturgg
,r9s9IIB^ oz3>Ila^o{
-eu (Z3qsololulzs a DopotIIBÁ1oJ ugzy ,uolelelzslluelsl {9pezu3u
llou€] (er9191ue >I3scloq pele{dEu B) Jo{lZsoJ3{ZI^ B e wolgtrq8elü osgle^eu 9u9lJ91 ueqtuenez§ Áuelzsa.r
De^ 1zs9J s3 'lB8BuI Bllo1e,l,4euÁu9rzsora4 Eetu uesouu.\ -e1 1aleureÁ8 e uaqleÁleue '1ellorr 1o8essez9q seÁ6e,r
e
-IIÁu
(llellotu EesÁugEod
reEeur elzelelg>Ile JBuI uuq{ol prozo{ >1oÁu9Eod sa 4aÁu9zsaJe{ € >IozB uuquozB >IBq
-qeÁuo>19reqEa1 y
,(4as9zÁEa(la; sos9J} zB
-p €qou 'elgletglpeq IueIIe snllu€lsuoc uossBglnpulla 1areÁE 19.14ar
ÁEoq 'u9.l BJJ€ u€q-o9€ ueqzo>Ilu 'elelsodv snucllnf -ese ueÁlt J9qBq) rugleÁugrupere 1esarel8eur e7uíz89 zB
Á6oq 'er.ra Bplgd 9I ,ra>I9pl^ € >Igrzgle8etu uopgtu graq uaqzs9J .BJgsgleq razsÁu94 IurIBpBsJgr s9 tu>lt}tlod e ueq
-lJe >IosoJB^ V ,{€lFÁuBJI eJeseze^Jezs {e69szo{z9gÁ3e -z§eJ (llolelnur
eqgÁug.u E9sÁu9lzsare1 u 19rE9sÁu93od
(rlallr
l}ozod€Ie BDIB^I€J E se ulgsg7\7zsndla 1aÁl9ruezs e za tBoq 's9l1,1 1aqa1 urau rytup.l1s9zo1l9^ B IurV
(t119
uB§
-od rÁleq B ue>IalalnJel BDIBI >Io1ZSBJEd '^}l8^Jezuo{^uB? ,ErroUIIg snJgIüV
luezs) lzv 1unue 1gqleÁu9rzsere4
(19ítelntu
-oÁugruoÁE€q B >IosglF§aJgJe ze 1aze ÁEoq zu r9ur ueq9E9sqq91 §nlcues rctugJ € 'nezeqqelle; zoq§nu
(e.lgLur
9Lurlc .(elel9 uolIBW luezs l-sJnoa" snlarreg sn -BIuIlueIBA snqcuururÁ5 Jo{IIIIE'uaggpT ze ueqqe ÁEoq
<TIzsl9I
-IJIdInS Ingpl9d lultu (>Io§9JJoJ ueilo zE s9 6zaqs9tep.nq Teu}ulzsgle^'1uuelzsoEaru >1aÁu9ura19l e r9g
,i e ,a;9lazr969sselelo>I Ilu9JI E9ssozo1
-aBI zB BzzoíqTelpze>I u96a^ pvzYzs 1o1odsnd e ueq 1oded s9 >IoJolcues
(tlzsEred I€tugJ €
(a.rras9lazd9l1a sosglerr >1au9Á6a ze uo(
-t9tcut,\o.rd 9r8ellaí É9sepzeagzeu lzserguroÁu luruIelerr
(>Ia§a89s
-I4r €IIIB9 ,lglgzs 1grloÁugurorJel llele) € lultu -1olo4eÁ6 lsgreq ÁEoq '39ssed91 e ze l1o,1Eatu uBqsgII€^
Á1o Áu96od gtní ars9zaía;Dl ueq{ozsnlp>I e zV ,9req3o11a1
-9q urau 4o1€p€ ozo{luuo^ BJ>I9IJuI^ord rlu8nÁu y
,19ígposJ nrazsÁEBu
llo^ ..)aus9lelzsaralEatu" ÁugEod eI9JItu€IB^ - {osBlJBl
4Á3e 8up.a. IJo>I9 zB 'lguroldrual s9 l9Jqoz§ Á8eu o11u uuq -Jezs gluo§Bq §9III lultu - Ie^Iu 'stll9ze 3p 6l1ellu Euo^
-soJ9A B {BusIdEJeS ElloqtuoJel 8etuol DorEEzIIeJ I€IIB gl}zselezs§Il uBqgIB^ ueqzs9J 'lg|Eemq 19z9rnrq Áu91
,lpr -zseJe{ B arlello{IeJ uasouoF{ s9tJeuazs e zg ,DoE.rosc
1odsnd B s9 llel3ze^ FrI9 >IeserazJezs € uaq-I6€
-9í9zzoq sr Egsttolzso8etu Is9IIB^ e p,lp139sr91 zelqluJa -9J eJ9^ 4auÁlauu 't94q ÁEe {elloel eDeIeJ ueqzo1 sa
(st
19rtesg.re^EzpuaJ'1oraE9suallepeEue >IBuI€;gElod '9p Ál9tsor '19rlor119 aquera.l ÁEe t9ze4luelaí srlet9l1e;
(lu9lrol
ueu€q 'sarlq l1o.n 19.ttuÁu9tuoÁ8eq sqgrnrp>I {Bsclueu B u€Jos 1auua l€ssglJeilez§ ileuI§I ue^euLunxpq
BIJpu€xaIV ,IgqsoJ9^ B \?lzf;I'n9zs I€tutuoIE)IIB qqol -oJnpl- B se7e^Beq B
Bq9z§nllnT Jelpw BuEel,tg ,>1erpsaÁ6a
(Dalez3,1 €po BIüI€JnpaÁ8a uelrgl.to1 ueqde51 grequepullu B uag1ala;Eeu >1au§ezeuqeue §n>Iru
{oJ9zs9s3 u ÁEoq
olulzs {euDIB '11o,r sntseueqrv In9pl9d ueÁIltu€ 'tellq>I -o1uld(tr ze teuatst 9ígtclunJ gzgquglpl uoalued ÁugEod
-odsnd seÁl9re uBÁIo u9I9 'gn.ratusr r19.t ru9leÁEgEeletu e - Brgíngzs eletsody snueqnf >I€§JJ9>1B - BJgIü9zs snl
snuzllBuuJ Áu9usara>1 E uaqgpT ze uaqqaueÁEn luozs -ElxelaBJd,la{alaleu§I IBg9zoIg-uEq>IIBl€zolI8^ nlulzs
-IA €Íluodzoi >1oÁuguropnllez§9uJel B §9 BUgzoIg sDIIu qqesuEeuEe1 - s9 '4etler^o>I l§gpuepo sos9le,t 9,roí
(BupuBxeIV ,lsgIIE^ Áu9usere1 B Ellol}§Elnle (>IBuTI€íllolB^Baq
-ol€Idír,l zB Ioq^}z§'alurzsg eq9JesJ IaJ {9rl9u}{
oEe§qqgl ouroÁu14l E9ssole1 e ÁEoq íII€^ EJJB zapuruI r9Áu9tua.r rel9 {oJo zB s9 rgsglnrzsn8atu ToI9I B - qgo§
(JelBW
írues tolods$d sa^eu uepeÁ63 {unJouJsl tueu lgqJo{ -grueleíEa1 B llo^ €zsnlln>1 stdu.ra3 s3 zsEJI{lIW
E lgqqe s9 'lÁu9tulTdg tz9t41'Ba glequsouozc 1u9TÁu91 eu8eyg B >Itulgz9>I - {ozsnlp>IlunlJ9lz§Ilu e 4ezg ,to3
-Z§3Je>I ual}ülerreÁEa 1ur19IB1 lueu
(tunlgqurlzs Áuglz§3J -gsgll9ru tde d l1asrrr ueqÁEeu Inzo>I {ozsnrln1 nue119 tE9.r
-e>I B B{IIJ ue§esc?tuEuÁEeqangzsíEvu 1os9q ugroEy ze E gqq9^or'arazsÁ6e t1ol e|noturreaq s9 uídud sgII€^uInIJ
(te4oÁuguroÁEeq ÁugEod e ,9-§ zy
49tzug8aanBtpezgzs -91z§nu pele{ se EoroE req lultu (qqese,le4 ueu (uaq
Cvzyzs,, V sg NIJNVJsNox Á5VN
NAGY KONSTANTIN ÉSA 4. SZAZAD

,J3qIü3 solBpnlI3J
se }83slal{al IIn^I{pueJ e z) 7lal
-aqal sI ue.{Inu '>1n!lezd94a Á8oq
'zoqqB pB ]é39s]I8es tugu e89sual
-ala solztqa8eru iBuIBsBIIo^JJB
'a]e]uJlo] g}Bln) op 'o-3J]Jod el
-sqea: d8oq ']nípnr uJeN ,llnzsa{
uBln BIgIBq B
{odsnd lass?^e{'u?3
-?L pezYzs ,i B Bí{I?ZoIu Bulodg{
-Jolil^ luazs I9u9IIIü B :{odsnd
Igu9IIru snJqluv ruazg uad91 y
,BJ]BzsopT IBTüoJ os0)
B gzulall3í uoEI (InpJoJ zágzslTual
-IV gugr{rv IaÁIIoIuB (lBlnpzoú V
,g]3l{uozsoi
i?ulüolEzuo^ IluBJT
{BIüJoJ sn{lzsseli B u9psnd TIJau
s9'láu?s9l?qq9^or Ia>19IIuo 96uBd
-dBI s9II€^ Áu93od a - (II9 ll9zo>I
?u9qlv s9 9r9,I) 3S9rá]IádeJazs
BIJalzsV'BJtuIu IzsoI9p'IIeqÁIeq
e ouIJáq s? - Bl3zoll9^ DalJual
-aí8aur Dl epuoru €.tEoq'uoIIáluB
,.,a4op
{sulgzs lá^J? 9z9Á33aylg
-I9l" pl9d 9 sIÁ69^ í,,zsolgqduo"
zB dolzso 9rBqr9l ug8or.tl BíryIB gln
,grl9uj oJIIIeIoÁ8g Bs9zo8
9l9T V
-JopDl lzs9^ltu - u?}a8lzs zsoI9C
es9lelnzs louzslrüelJv s9 iBu9I
-1ody '1eureqeruJoÁ6 9r?,I - reual
-eí ql.{8Jgl IEI89IorIuj V ,I9lzs}p !t{
-BIB dBIBIE?}'*zr7 t-e8pt.rqu.roc
96I
I>IB
-snd 'uella e39sÁu3>le^el >Iodsnd IBIq3ollu€ z€ tIorue ]e>Io89szeqeu SoÁuoZIq ]ezÁIeq u zg,19lt39l € IuBpuoIü
(SI
lZSBuBd snIuEqI,T Jo>IIuIB In9pl9d lulul {3s9I?BzssI^ -o1 gpuelíeq llo^ tueu ueq3zse8e s3íIo1 eJouelle >Iouue
(I€^BsBIn>IBIBI>I
gIB^u€^IIÁu >IBrrBqInpJoJgI3 eCI,ueze^eu ((>I3ueÁuo^e^ 39suozo>1 B ep €Jnlln>1 ín gpdep ugTIqIg
-ozs 9J9 lüeu ]3E9^ s9pa{saJod" € ulluBlsuox Á3€N ]ItuB € leqel u9í ]]1,1ÁEe ese.rel e.r}tq Áue}zsa;e4 IuoIBpoJIq y
(uo,tol ,
J9rre ryrppuquzs8eu alezspotu qq€so8uszB8l }ugzs ]€uJoqglgse^Io qqaselazs EIg iLtozlq
S9 qqBsJoÁE e )€us9]BrI9EIozsB9szE8í ze C^EI lJetu (u9Í ep 'llolug(€ )EuIBl€JBq B]BJ>Io}ZSIJB 9Ie uBqelüou souloJ
Io>ploÁugl3 TIEIJo>IEÁE BIEuJezs >Igp3>I§aJ3d E ze &aoq -e| raÁlerue '1ezotos.le}ueuuo>I r]l3J9tu tset.ro Á3e e]}a]
,In>IIeuB ,eqeze>I
'uelerEgsr9y Á6€^ Ie^esBlnJzlezzotl IoJ seJed 1e>I -}Zs98eq ]zg E >1uueÍpe rsgl}pJoJ Soluod .r_rÁue8t
E '>IBldB>I uo>I3oí Is9po>IsgJ}q ueq]eÁ8n ug8lod >Io>Iod soÁueíüopnl >Iou89suozo>l Áua]zsere1 (n ze íBoq'elm
-sld V,>Ianle39snozolelo>I e }e8elo ueÁ3e1 1n ílroz}qEatu l|o.1 1e133gq solBpn] B}B8InA e ftlezol1el,]]L,1,1eÁu urle1
e^leIII ({nse}leÁIat{ Á8oq Jo;;e 11elle>1 >Inrupo>IsopuoE eleJ-soluoJar 'íl eTIqTg V ,{g]]elzselíe;qqe,tor ueq]Ia^
Jo>Plnsglelu3zsleJ 3e19l;119 {ou)eÁI3uIezs IZq]']t/'Ee ze -]}tu T€>II]38oxe (ueselelzsar 11
{9ZJaZs .ÁuelzSeJe>I e S3 1e1
JgqBq 'I9IB >Io39s1}ozole1o) oleqJe] lB>IoJ98Iod e {e]JeÁu -zo81op 1o>1odsnd € ]ze (IIn>IBIBI{ sI BJnlIn) ,{uelzsera1
lsgluetlrleJ íelded zeq^Ee ZV ,uEq9>IIUV lu9>Igsle 'I91 glndele u9IIqIg € (sol€íBs uvqpEz9zs,i e.rol4eueÁ8n
-J€Zs€sJ E tlo]ní zol{s€]€8olüBl q9Á3e S3 IÁ8nzuod qqE(n '>I0lI3sI^
ueqle^e gsle >IBugs9po)IBJn ulluelsuo;1 Á8elq se'tguoÁE uBl€^Iq uel]e>Ipulu ]IBIB >IoJBZsBsc Áua]zse.re4 ípBZBZs
-B^ ]lozqo>Ile u3íepl s3zopln Á3€u € €ld€i€zssl^ Zeq(aa ,i e 4qe '9l1o4.{u9lzseJe>I B (snTuosny se sn;gzolg Áue8
ze (€l€) I€IIJuInl>IIpe I9u9IIIü llez3^euÁEl zv
,al:lzí;píI -od e (snrlstuleqJ lunü (rualrlrua eul3q3l
19pl9d uB.{To
]IBI8oJI3 uBquIoIEp€SJ9] IBuIgr e 1euz9qÁ3e Áue}zse.re1 e ueÁ1o 1os n{I9u 8eszeqeu uepulw ,ueqpazazs,€ sa ,z
(ueq4opezezs^o Iqqgse{ € se ueqp€zezs ,b
11ozo1l9^3eu IgrgrBuBIIId ]aues9J9llg uíluBlsuo) Á3€N B ]uIuI e eseul
yoJgzs9sc e s9 z9\^3e zy -BZs seleZO^uIBIIg zE Eiped uerreplouozs € .esgllgdugrn
{gpg]r_I(u uBqsE]€8z€8IZo>I IeIü9J e ]Io^ so]uoJ Álodda
,}InpJoJ sI gle Bilo>I BsglpgíBsla 89srle.l+tu snilzss€I{ y ,1a erpeEo;
rgíluod
-€Á3 rueueq 'l1o.t se8esleqel >Iuscueu eseueleí8eru sel -selle Ále8re5 69sqq91 e ,{8oq 'o1e.tue.tlrÁu ap '(SE'zt
-}1Á3e le]eJezs glJBlDI llugll BJllIn{ sn{IZsSBI>I B s9 uEq aatuoq qxpos?ut sazgptg) Eetu >IBuoluIJEd€>I rs>leurreÁE
-s9IIB^ Áu9lzssre4 e 1Iq 3}uTZSo zV ,}Io^ Áuelzse.ra>1 Á8oq 1s9;z 1 reÁleuB'>Igllol}Iuos eq*zoqe iue.re 1etruoldt,{3a"
'>Inípru uesolzlq Doloq'Áu93od'p>plorun.tTlotu snilzs ze rolÁ1o s9 ']o89srle^}u sn>IIzssBI>I e >IeÁuelzsgroi e
-ZS9PI >IBuuB^ ele] I3^l}uI >Ieutle 'o11o1 e 'sntuosny ÁEoq uesodleq 1e; 1gíreqpuzsuq ueÁ8oq '1glpEszr,t 7zB _ uo]
,Ie^}uJ B 1II9
'4uguleqlopuoBlzauaquoz€ uod€Ie zB uaza -soEy luoz5 In9pl9d - 1gzJezs seyg ,19r39slolo 9I3III
u€q]€IoscdB>I I>I€
(BJJB ÁBetl alozJézs € >Iunsso]ze{le^o>I
-Eeru le>le,rsquJe lle^nlu B re19 19zsso;8eur Á8oq (I3 gleq
Iog€snlps s9lo>Ilu}ru e Á8oq 's9lrast>1 e Á8eu 'rgsglpa, -J9] trreu ugza'(lgwlguzseqozs glplrtzsei snuerln| euel
>I€ugsouopíBIru €IIT^ rler}zsTp I€>pIo>IIBzoIu 9I19 I9q{otu -tualelÁleq Ále8;eg) ..4o3oro3" st >16 ,le4n8eru
I{ {9u
-rr^I]olu sn>ITzssEI>I € Á3e^ 4augípeztulc eígtce>ppep r-ru -ue] >IeuÁI9zsoa Á6oq Tn{I9uB'elgsglguzseqloJ s9 3Jes3I
IIulBpoJI ZB <>I3ug].Io>I e >InÍJelusI lueu Jo>IIuIB (ueq>I3l3se -nscsqEau Áueuopnt s9 IüoI€poJI sn>Ilzss€I{ e 1esede>1
zB uBq>IozV ,uoqgsgzoullolJ9 >IeugzsgJ Á8eu >1ose1o11e 4eÁu9lzse;e>1 E 3lulJozs ,osJul) sozo1 8estreqtue zs93e
Tzsg^rltlJ se IuIoIIezs IJo{ IBIuoJ 9s9l lpBJEuIuu3J B zo>Io Z€ BJnlIn>I sn>IIZssBI>I e Á8oq 'euol1u,t rzB - llesI^d9{ {9d
y
avzvzs,, V sg NIJNVJSNO)
^cVN
 NAGY KoNSTANTIN Bs e +. szÁzao
pöki hatáskörét gyakorolva a birtokperekben azoknak a
szerzeteseknek a javára döntött, akik az ügyet elébe ter-
jesztették. A püspökök, miután ilyen hatalomra tettek
szert, gyorsan közösségük kiemelkedő személyiségeivé,
egyházközségeik pedig fontos és - az adományok, örök-
ségek elfogadásával - többnyire igen vagyonos intézmé-
nyekké lettek.
Szent Jeromos egy alkalommal - sajnálatos módon be
nem váltott - ígéretettett arra) hogy történeti művet ír,
amelyben kimutatja, hogy az egyháznak a 4. századfo-
lyamán ,,gyarapodott a vagyona és a hatalma, de szegé-
nyebbek lettek érdemei". Jeromos kedvét lelte abban a
leírásban, amelyet Ammianus Marcellinus adott a Ró-
ma városában, az őket bámuló tömeg közepette, szerte-
szét parádéző, hivalkodóan pompázatos öltözetű fópa-
pokról, akik királyokhoz illő ebédeket fogyasztanak,
E tekintetben - írja Ammianus - különböznek a provin-
ciák papságának szerényebb és dicséretes életmódjától.
Jeromos saját patrónusa, Damasus (367-383) sem tarto-
zoít azok közé a római püspökök közé, akik teljesen
mentesek voltak a magas hivatali méltósággal járó hival-
kodástól.
Jeromos tudatában volt annak a vallási megosztott-
ságnak, amely a 4. században sújtotta az egyházat. Nagy
I(onstantint uralkodása kezdetén megdöbbentette az
afrikai egyház szétválása katolikus és donatista pártra,
az utóbbi ellenezte, hogy karthágói püspökké szenteljék
azt a jelöltet, akiről úgy tudták, a nagy üldözés idején
beszolgáltatta a Szentírásí.Ezta 4, században az afrikai
egylláz életében döntő jelentőségű szakadást Szent
Ágostonnak és társainak erőfeszítései révén, sok gyűlöl-
ködés közepette, csak az 5. század elején sikerült meg-
szüntetni, a császári törvényhozó hatalommal támoga-
tott, gondosan irányított zsinatok segítségéve1.
Nagy Konstantin 3z4-ben, Keletre érkezésekor azon-
nal szemben találta magát az arianizmus problémá j ával.
Arius, egy alexandriai pap, tanítást dolgozott ki az isteni
természetről; elgondolásának fogalmi vázához sokat
merített az újplatonikus filozófiából. Arius a szenthá-
romságot az isteni lények hierarchiájaként képzelte el,
csúcsán az Atyaistennel, és azt állította, hogy a Fiú, vagy-
is a Logosz (az lge) időtlen idók óta, öröktől fogva léte-
zik ugyan, ámde mégis az Atya teremtette, ,,nemzette",
és mint ilyen alá van rendelve neki. Ebben és az ezzel
rokon teológiai rendszerekben a Fiút demiurgosznak,
teremtő erónek, az Atya és a teremtett világ közötti köz-
vetítónek tekintik. Az ortodox felfogás elutasított min-
den ilyenfajta különbségtételt a szentháromság szemé-
lyei között. A 3z5-ben összehívott nicaeai zsinat hozott
megoldást az ügyben. Nagy Konstantin maga ajánlotta
azt a kompromisszumos formulát, amely szeriníaz Atya
és a Fiú ,,egylényegű" (görögül homoousziosz), ezt az-
után sikerült mindenkivel elfogadtatni, két-három ma-
kacsul ellenszegüló egyházi személy kivételével, akiket
száműztek. Véglegesen sem a nicaeai zsinat, sem az ott
kiadott hitvallás - amely magában foglalta Nagy Kons-
tantin formuláját - nem tudta elsimítani az arianus és az
ortodox áiláspont közötti ellentétet. A birodalom keleti
részénaz arianus mozgalom felfogása maradt az uralko-
dó, egészen addig, amíg Theodosius szigorúan kötele-
zővé tette az ortodoxia,,nicaeai" meghatározását, és fel-
számolta az aianízmust, amely ezuíán Keleten nem je-
lentett többé komoly problémát.
A császárok kénytelenek voltak közvetlenül részt ven-
ni ezekben a teológiai vitákban, és - a jelek szerint -
olykor örömüket is lelték benne. Rendszeresen találkoz-
tak az egyház követeivel, egyházi zsinatokat hívtak ösz-

197

,Ie
DepzJ{
rrotso8v I-ÁJnqJalu€J 39u ll1u3
'Js9]}J9r8aru I€ IruBlIlg zsezs B Jq
-33^ ]ueú usqzsB)ezs >IlposguI V
,(eq8gzsJoJl
Ie ryrrorní qq9s9>1
{BsJ uo{e1euo^l+ IJa8ual IlB3
-nÁu E 'Igqg(9Ju3paru J38uJ}-Izol
-plo{ B Á8oq'IzoDInr rze) i9zoJ91
-eq8aru a 1el1ol ]o}BIosJdDI Illoz
-9l lg>ttt erla4 etlleg-re8nÁp s9
BIuuBlIJg B uáqgsl3 ZV ,glBqlzso
BJzse{Bzs 19] asapolí3Jl) >IoÁugul
-oÁ8eq s3 losg{ozs lJolsolol Ipez
,§ ze rreq89zsro.r1 s9 ueq
-9Zs,9 s9
-gIuuBllJfl ,rlg{el _€ssBuI€{IB aD3r
aJgs?}Ioráq ple,rlq 11odsnd e : pa1
B lulú'8Ip
..ÁIal{9zdglq"'I-suugl
-ad rolso1o1 íleur9lq ,rul9uzseq
-1a; uasapnÁ8s lgrlalpulu l8llo^
1asad91 uorso8y luázs s9 uorJ9w
luazs I-sJnoJ tngpJ3d luIrü'{oi
-odsnd u?ÁIo ZE ap '{gDáquozso)
lBu_€s9r}s€lnle uolelBq Ilodsnd B
uer4eÁ8 13ln{I9ruDI31 ]_úlPlzsú
zV ,3zsso po33n3
1e4>1nda:azs
uozslgí ueql9tt^ IBI8gIoel EaI3i
e (uBq9IIIBc lpezgzs ,9 zB esnuBls
-se3 sJüueqoí s9 9solüoJ3I }uJzs
puplgd 'esgleq {38gslÁi?urezs tr
-B8n{u sgw ,{úusnlluBlsuoc
,II
snuaIJB zB tl_?r] 'lglulü Isal3z
-razs e 1al4n3eu úzssT^ {_B}Zoq
Igqinsgl3z}ru9zs nels1 3tpad sn
-Igasng III3JJáA s? snIJeIIH I-sJeI1
-Iod,l9ÁI9rullar u]oIB8zoIIJ sDIIl
-J{zsB zB u3q{Dlapt9 ]9(És ]_81IB,u
-zsBqIeJ lguapz3) 'snlsBuBqlV IBu
-pu€xalv In9pl9d '{olodsnd ual
-lapa8ale zy,uaglele;Eaur 4aursÁ1
-aqqzs 49rndsrp rzgqÁEs ze art,{u
-qq9r 1e rpaher uopuo^l} graq
39ssárazJazs
-la-lro>1 uoruoÁu 19Í V ,llBIIu
l1ozo{ oo§ s9
oo€ ,zs ,T Es9l"q s? es9peíJel
ruol"8zoul IJolsoloi V
86I
,8essozo>1 ,razzolJ;a7 zeqeítrle
9II9 ueqlelo§cde1 1eple8 Blalg ]uazs )EllolzsBIB^I1 e ÁEoq
, b y
-es>Iodsnd IBIIIB813p € uB qpezgzs § zu 1e uot91 rorBpBIeJ 'arzarg l989slnzs slrÁlatu9u {eÁu9]zsaJa>ltpez9zs,
(eJlgp ,..Di
oIuoSBq ue)ele3IZS-suIJ9,I B IgDIoilBd BIJuB4 V {aÁuglzseJe]
,píeur oz3>Il3^o>I e Á8oq 1unÁ8err, rru ppeÁEg< :>IgíIoÁnnJn>I lze all8a se 'uuq
1aueÁ8el Ie{odsnd {gpezrueu
(n1 ín ueuuoq€ (e}]a]ueleí lg}ezeÁuJo{ -JBscouI € l9]9q ]urtu '1eulosln1 ÁEq" lurrszs Álerue
4stlnre>1 >Ioded (s9s
gzuo^ l3le l8gssozo) IeZeuIeÁ8eJ B 'gl39llpeuI € 'r9s93o;1e; qq€sIIBeJ s9 qqgrJeqg]rerrr uolso8v luazs
-v^|o ze 39ssozo4 IJolsolo{ ]IosJdB)l zoqluoldluel I>Iod gIIE^ le{orez9u se]9]u3lle {nle^ 8 eJl3la Bulq tezÁleq noz
-snd e BJgulgzs e>Iodsnd snl8el{ oddt11 IBTgJE->I€zse zB -o11e.tEeur e za \1ozol1e,rEeru e]azÁIeq SBIIB^ Áuelzsare>I
,{9}lel e ueqlrÁleue (ueqtuolupesrel ueÁ1o ap 'erlasu,d91 r9í
'uolso8y luazs 'BsJE}Jo{ sotuoJa{ luezs 9sseJ]I{
u?]ulzsÁ8t1 {eÁIetu€'eíluodzo>I >I9lI^ IBIE9Ioo] l]epeJas -]uodsellB l}ep3Je E9sÁu9lzsera>Isg zB u€q9{
sI BJqq9^o}
,g]BI{s€^Io
(1Io^ -IryV |pBzezs,ü u tuoleEzour Blsl]Buop ueq
-e]Ie zB ]uIutBIB^ luodzsttu_er uelre]aqzoln{Iau zoq V
(ueso4g}euroÁu uuÁ1o Etpedsg
-Bs€Jl8elu {oJglueunuo>I se {osgllpJoJ 1l31]Itua J9uJ u€q -39starrozsí! ze zB luvne
(Zoqg>Iunu
-qEJo) B soÍu€ IÍIopnl s9 IIueIIezs B ]eZeÁuJo>I 'I9J{11}H >1suoÁ8el lo8gsÁuozlq Á8oq'19rzar9 r939s{nzs
,]9
IJolsoIo>I B €J9tugzs ]I9 loiBZSgpI uEIB}EopIoq 1u9{ 8rpurtu 39ru 4qe '1eolaÁu9lzsoJo{ € >l€u>loze >InIuI9IBr
-eígl3uleJ 8e]er\rs IETJ}ZS B uBqBZsB{BZs IEJo>I >IBuBs9lnJ }leilo>I ]9luJoJ rsaze íe3r1 í!r'tpu>pzs a39"r >1anlesglelzgp
,3J9]3I9 zaIl/'8é tpezgzs,l -In zB Jo>IIurV ,euedezg{ {oulepezse^ soIgIBq 'qqesoÁ1
-BÁIBd sosBIIB^ solüoJ3r luazs
s ]lol€q uedd9>Iel3Jgqo] (uolE8zotu sDllle>Izs€ zV -ns3e1 e 8rped89tu'l9rlq ..euolp,t3etu" uesoue,l1tÁu rle
,
,1Io^ €Í9uJ9l
ls9rBq Á3Bu 'Á3; >19rrr;q vv ,,9^e139sÁuozlq" '..4uB}" :gzs 3oJo3 B
(e]}e}ueleí
B u€q9]Zsnd B IBII9 }rtue 1ZB uBso]uod u3q]opl rcJo>I B ..Jlugtu" V
{eua}ezs?^qlu sosgIIB^ {oJo>I lqqgs9>I
,eJesgpaselelg>Igr ,uegrelll 193eIIeí >IaÁuoJa sosBIIB^ B BDoI}II9
3opro ze esgugsplEouJ IBluV ]uezs {eI 91e razÁlaq
-9I B ]}epa>IeJg] Ie>plesgzoln{Igu 1IBIIB^ }u9>Iu9 s9 Ie>PI3S z9qeu leEgssozo>1 ÁugtzseJa>I B es9ultzs3eur sgzopln zy
rrrole3zotrr sn)Ilo{zse zV
-epe>Ilgulla soÁug8Blü'Igtlale T8gssozo>I B llopolo^g]Ie
uBqqoí eJÁEg ,ellesl^dg{ 191BzÁuel lL8ellaí a]etueJ snul
,I9u9Áuozsl^ uodosJ{epJa soseÁ1o;eq'Dez
-Zne{zsB ze c7ozÍBJJe|9 llsg]Bq ÁEeu ueEt }leuzse>I snlsBu
((IBruV
-BtIlV IBIJpuBxoIV IgJDIB luezs) snluoluv ,>Iellel -o^Jezs 19í sg soEgsrlu.lq Á6e qq91 1Io^ rueu 1utluzÁugtu
(Igl}dEBE3tu SoÁu9tu]o>IIB
-zselíeJqqg^ol {3peuog luezs S3 snuBIsSBc -Jo>I IJ9zs9sJ E €]BIosJd€),ueq9]aze>IJezs
8gsselez.rezs uo>Id9zo>I € uole8nÁN ucruoÁu >Ieuu3 píBru LuBII9 IBIu9J 9s91 e rederezs soIelB^It{ uer{lrurtues;uozsl9í
ureu z9qÁ3e zB eJ9ueIIe s9Á1o;eq lueddo: rloro4eÁ3 pr19
',,e7ezileqezg" (pze6) snIIIsBg IBeJBseBc u9lnzt ]eÁI
(luolBEzour(rrorsolo>1) sn]IlzsBuoul B eJ19I }1o( ÁEI >1o>1odsnd ssÁEa zu sg 1oÁu9la DezrazsEetu pr19 z9qÁ3a
-euJB
,>IeDe^o{ IS9pe>IIesn nuIBpBSJ9l s9 IS9IIB^ zV ,>Ieu{3191uelle I^Ia l}r9zo{ ..uIBII9" zu s9 ,,zgq/.8a" ze
lDIoÁI9qBzs
llozoJ9]Bq8eu se
(>I9llouploJ €Jsepo>IÁuo>Igrg
í 1eEelse1 le>I313sa zB le{aze IzeuI3lJ9 ules s9JJoJ l1equro1 uepeÁ8e
(I9Jlo6essalelo1 >IoJ9Zs9sJ Áu9lzsere1
-eJ B
(gla >IgDellueJ3l >In8BIu
19íBs le>IlelelEgs>Inzs I89SBp eJ9u3II3 >Ieuu3
-zB3 gle^dBIB '>19rlaza1 ru9luopíulnr sozo{ ]B>IIB^Bí qqBS B 1Io^ as9lezd941e uozoreleq uaEt >IBuSnJgIüV
(BJgtu_8Zs
-oluoJE3I'1elpgzazrrezs eq>Ie89ssoz9{ {PIB >Ias Bs9lJgzs?u 11t.l,zaq69,r ueqg>IluolezsseqJ >IBuIguolB>I
-3lozJezs uozB I{ 11ozo61op rorezÁpqBzs u933^ pezg,zs,€ 1o1eu9qulq uo(1oroleÁE'lsntsopoeq1 eue^gJ le>pleJezs
B (snluoqJBd ruezg) snruIoqJBd
,snluoluv s9 snluoq3 -pgul (.sgueulBJ" u€oluosBq ueqgpuelzse gze>I}e^o>I V
,ergsgrlperÁleq e8gEeutsz lloqruoJel B Bllolls€]n l9l
-Bd : ItlloldlÁEe grte4purtu (4rlasr,ld9>1 ueDe{ lrcÁu9III
-oÁEeq qg93Ee1 >1aues9pgl í3J ruolu8zou snlrle>lzsv zV -ezelelnÁE s9 r9>1odsnd (zso>1tuup$ uínJIuIII€3 Ilueu
,IaI3^3I zs9194ng ZB ÁI3tuB 'rgsgzellapueJ B lzv Bzsst.t uÍuo,r
uoJl loq9ÍIgc sglBlntul4 'BlBulezs
{e6?slÁI?tllezs rEgp,r Áuglzse.ra{ gpe>II3uIeI{ - sotuoJ ÁEoq 'u9zs9sJ B alle]IJezsÁu91 s9 'ueqz9qÁ6esa>I9zs Iou
-aI luezs Ingplgd - >IopBSJBuBl DII3I B >IBuzo4p13o3 1ez -9IIu rler8eur 6rs91o3nsz B }snlsopooqJ Bll9J6eu uesou
,{Blpo>Iz9lJ€l uBqsoJB^ e ueglotuodgpt
-zauBÁ6n sg CuBqpguIl3l9 SruIIla>IzsB ze tÁF,lsueÁ8a seÁI -e,rpÁu ueq-68€
-3q B IuIBIBl8eu.rg( Ie)pl3E?sz9qau ueÁIltu
(ts9pl91 e
zu gz9qu9llJ>l >II>IB <BJ>IoJBzs9sJ B BJ>IozB rIoJo>IsÁ8 rS9ÁI
,ueq9s
eípÁErgr s9z3T3u9 solu_Bzs 9l9zs lgJ89sseznzs V -o;eq Á6eu >1odsnd I9u9IIuJ snJquJV tuez5 uoteEnÁ51
,?J9zs9sJ (llo^
-9p9Ií3J sITgnDIeIIalu uolso8v lu3zs 13 rIBIEoJ ]eÁIeq I1 Áuglzsela4 4Áleurgq lunu (IB>pIos,.qq9l
,BígzopJoq (-
-uodzo{ Bígul91qord >1eugs9JJoJ E9szsouo8 V -srdgdoleseeJ" s9 qqusn>IlluJ{ool le>plos ap Ie
(r19I3
>IeuIgJe 69szsouo6 B -Bsglo>IIB 8opro ze u9^9I - SIuBÁEn 1eueípe8o; le>I3llalq ueÁIlru'4uuessu.t1o l1uI 69s
]s3l B
(eJelgpZDI >IgJe ZsouoE s9
9( 9II9 uaqtuazs IBs -soug^IlÁu e >1eueípa>l1esl^ s9 >I3u3zzol19 uadd9>1nu'1n1
(IDPIoSneI{JIuBuI -oir eílozo1 Á8oq '>1eurcíded sgle,r Áu96od rropoq(lEeu
-S9ruÁ6e ze Áu91 rreqrue zB lulJ3zs {DIB
,PI Bnoll9^ B il} le>Iele^el Iry - uepo>IoJgl snuutln| aJ9s?J9Io >Iou
B s9 IB>PIoSruIpzSouE B >I9rzoq sqlBloscdB)
(6el9ze>luella ueddq ,1eueíe; z9qÁ6a
l9(1ueÁE E9s4eulere zB esglezd?{Ie BlsIIBnp rF{BIBDI -Áleure 'tezÁl eqaza
(l3>Ialet9]
Á$ 1e191 s9 lse} V ,IBss9lB8JBÁues lutelulq 1e1 st Eeu ZB 1B>In6BIu >IgrleruPler ures dd94ttuues s?
uleuBq (tuezpe8eru 1assgzeulaÁ8eJ EgIe lueu laÁIeuIB Se -IIB1 SoIBlBAIq B 6euI {gzzoJgreq 1nEuru Á6oq 'eqrezÁleq
CpzzeqíEa zu
uegÁuozst,r se8gsuelle uoilezeíeJDl ÁIotue
'Io>pI3IgI B II9
ueÁ1o 1etpre>I lueu Bqos eJ3ueIIa 4euue
lulul CIu3luI{3l ÁE4
{9rpze{ lels3l V ,il9rlg lB>IoS9u {Blugq 1ezz9lÁu9ure1 ea19 1eplnÁI?rupler selouJI3I?J s9
-o^ qg9r}uBlBr6nÁu'qqgJu^B>lleJ uBquIolB8zolu sDIIl3{ ÁEeu lueddoJ 9qqg^or '}91elauerur4 >1oze 49rlos9Á1o3eq
(BJ9Iu_BZS B^I9uzsBtIIoJ lB{nuIBlBt{ rEglr,r s9'eg9s9Á1o;e1 >IolBuIsz
-ZSB ÁuglzsaJe>I B s?pe{I9uJI3 Bpual qqBsBE€lu
,'
oIB^ IgJuelSI ze uoíppeqezsleJ elule zB ÁEr s 'esuul ue493 rz9qÁ6a ze ueÁEn 1elzo{lu^Beq >IoJ9zsgsJ lpuz9zs V
(ll€ E gsuop(tlnr IB{IZU lsel
,1ulu eugzs Á6eu
'r9rg449ra1 lÁuuuEetu luruI
(o1eir Cesguuel Bpo-epl (BJIBuISZ IgJlBuIsz IeÁII?p
u Á8oq e.rru s9zoruleÁ8eJ B lulJezs ÁIeIuB >Ig>Igdsnd 91B6zBln
B zB
,(t,t'Sz).,lgíJgIBl §nJ -eEu3 u9zs9s3 B llolulo3zsso lueu>IBs3 sncl\qnd sn§mc
1au9agzolg sDIIzssBI{ 9s9{ V (euloir
-gzolu u rt19 erg8etu l?Iusl uBsoJBrueq Á6oq 11nzs B (.,1BIg6Ioz§9uII9zs" IJ9zs9s3 e ueq9íapt snlluBlsuoD
-9>I €JJB Bq]uIuI" '119 ueÁu9Jezs In^I>IpueJ - lulJozs snu ÁEoq (pssgzl4r so>I9pu9zs r9qeq 'uílParu snuIIIecJBW
-IIIoJJBW SnuBIIü(uV - Jgzs9SJ snuBIInI Í st >1eutelro4eÁE snuBIuIuV ,l§nIsBuBI{lV IBIJpuBxeIB zB s9 lSnIJ3qIT IBtu
IBugzoIU sn>IIzssBI>I 9s?{ B r1o,r rÍgtuelqord rluodzo4 -9r e p9pl9d Á61 're4o1odsnd soÁuo>Ios3 B >I?rz1ru9zs s9
(uBqglelezoqEeut >1as9ru9p E }B>InuIIBlBq
Bs9u€l uBq9pJo{ >IaI9I
€ S9 lsel V ,es9peÍJelle s9 BS9IDI {9uorpzouJla (azs
-BIBI>I snuzll?1zsazB pI 3113116913 rÁu9Et zB lze uaqzs?l1 r69p.l 4grpuzsBl{IeJ s9 'r9s9Á1o3a1 >IozB >Iguor!Áug.rr
(]VZYZ§,, V sq NIJNVJsNox Á9VN

A Közép-Galliában Tours-i Szent Márton által létre-
hozott Marmoutier kolostor (maius rnonasterium, ,,na-
gyobb kolostor") az aszketikus mozgalom révéntovábbi
fontos adalékkal járulthozzá a késő római kori társada-
lom fejlődéséhez. A kolostori élettel való kapcsolata ré-
vén Szent Márton olyan szellemi tekintélyre tett szert)
amely messze meghaladta azt, amit püspöki hivatalának
köszönhetett. Úgy hitték, közvetlen kapcsolatban áll az
isteni hatalommal, ennek következtében képes csodákat
véghezvinni, és így felvértezve vezette erőszakos téritő
hadjáratait, Szent Márton tevékenységeváltotta ki az
aszketikus mozgalom idószakának hagyományos római
társadalmát legjobban nyugtalanító jelenségek egyikét.
A birodalom egyes térségeiben az ottani szerzetesek,
akik meg voltak győződve róla, hogy közvetlenül az iste-
ni akarat vezérli Óket, csoportokba veródve megtámad-
ták a helybeli szentélyeket és pogány intézményeket.
E cselekedeteikben olykor a helyi püspökök is támogat-
ták őket, és a császári hatóságok, úgy látszik, nem gördí-
tettek akadályokat eléjük, sőt egyes esetekben a helyi
szervek tevékenyen segítették ezeket a nyilvánvalóan
törvényellenes akciókat. Az észak-afrikai donatista po-
lémi a l étreho zta az úgy neve zett,, circum celliőkat" ( c ir -
cumcelliones), kezdetlegesen felfegyverzett, fanatikus
bandákat, amelyek ,,Dicsérjétek az Urat !" kiáltással jár-
tak körbe, megfélemlítve, bántalmazva és olykor legyil-
kolva a velük egyet nem értő keresztényeket. Pogány
szemtanúk szerint ezek a ,,türannoszok" megsértettéka
NAGY KONSTANTIN ÉSA 4. SZAZAD
kulturált magatartás valamennyi erkölcsi és jogi szabá-
lyát. Mindebból következik, hogy a kolostori mozgalom
ellen időnként felhozott kifogások - vagyis hogy olyan
viselkedési formákat eredményezett, amelyek aláásták a
római társadalom erkölcsét - nagyon is indokoltak.
Ezek a vádak részétalkották a 4. századi egyház egé-
szére kiterjedó bírálatnak, amely szerint az egyház meg-
támadta a Római Birodalom erkölcsi alapelveit és el-
apasztotta anyagi eróforrásait. Ezt - érvelésük szerint -
azzalíette, hogy olyan ideológiát bátoritott, amely egy*
részt a túlvilág felé fordult, másrészt antiszociális volt,
mert erőszakosan lépett fel a világi intézményekés a
tulajdon ellen, egyszersmind olyan pénzügyi forrásokat
és munkaerőt vont el) amelyekről a császári kormányzat
nem mondhatott Ie. Ami e bírálat elsó részétilleti, vagy-
is azt, hogy az egyház a túlvilág felé fordult, Szent Jero-
mos, amint láttuk, már a 4. századbancáfolta. Ebben az
idószakban az egyház vezetőiből, úgy látszik, nem hi-
ányzott sem a becsvágy, sem azőszinte jótékonykodási
szándék és a felelősségtudat a közérdek iránt, a püspö-
kök pedig olyan jogokat kaptak - például az egyházme-
gyei bíráskodás hatáskörét -, amelyek határozott és
hasznos szerephez ;'uttatták óket a világi társadalomban.
A keresztények erőszakos fellépése pogány vagy eretnek
ellenfeleikkel szemben valószínűleg legalább annyira
erősítette a már korábban is létező viselkedési normá-
kat, mint amennyire gyengitette őket; alighanem na-
gyobb veszély volt a polarizáció, mint a nemtörődöm-
199

,}Io^ ueq9zs
>IoS s9 uBq>Io>IBZsgpI s9tu 1uIW
^I]B^Jezuo]
-e8o rrrolepesJ9l IJo{9 zÉ llfozsí^ lzs9Jsgtu 'sgtrltqou n1
-9il9ur soÁuoztq r19 39tu ueqluopp€slgl IBIII9J 9s9>I B :BJ
-9sgzoÁps8u eq oza 8u9l lg4 1eue1 íuq qqglut ueqqe í n
,tuuel le3ele
4srzeleÁ8r Io>plesape]zelut t}ezÁugru
-lo4 qqarpa írelt4'1essezo í19qezs qqenozo>IoJ ueruazs
-Á6a 1euloze sg í1o1eo 9pu3J9I3 zB >IuqqellnloÁuoq'laÁu
-9ullele^o{ }]o}zselu9} u3qluezs lnle^ € >1eqqe§u8eu
:{?}JatusTIeJ 1o8rs9luq IJgzs9sJ IJo{ I€uJoJ 9s91 e Á8oq
'g}equozso4 }Io^ >IBuuB uglel zg, l1r3saÁua.l,.ra uBq9uJoJ
(ueqqe.ro4
qqeuelle^zo>I Bs9req se lultu (}Io^ qqoÁEeu
IDpIos - gleqJgul le^gtu9zs >Io{ouI€lB^Iq e se pss9lel193
-1ozs?esze?t zB IIJJa - e>I9lJ9tu >IeuBs9zo>Ile^eeq tezod98
,ltela18gs>lnzs
-tuEIIg IJo>I IBIü9J 9se>1 e Á8oq 'sg}r.t tua51
Áueu.ro1 E qqg{ul uleuBq (IzoJ>IlJ] le4osgzol1g.,r sa8
-elÁu9r Deze{le^o>Ioq ueqg8eru u€qtuolepesJgl e e.rtÁu
-Áue ureu IoJIüoIBp€sJ€] IBuI9J 9se1 e d91 u9p9zr93eru
,Jo>IIuIJ9q
uaq4eÁug,t;ol u Á8oq 'uuquoze se89sreqe1
u€qq9Jo>I lurw '4e39s1l9r9>I 119ploJo ze 49v9í149q ueq
-qesgJo s9 ]Io^ qqo^oJaul tuolBpcsJg] Ieuto.r e Á8oq'rlle>1
,f y -Áletue'39sso4azsg;o ze zB qq9u}lequezs8e1 e uegtellt tt
tsgtuoÁueq e lze sgzoqiue^Jol IJgzs9sJ tpezgzs
,ueglele;Eatu
1ouraÁu98r s9leze^ e eígtc>lun;
ttozorgteqEeu eEeru e 11o,1,3etu 1eu9>1rÁ8eputtu 1eÁlaue
(BuIo^
uel BJos 4eÁu9rul;selgl s9 >Io}eze^rezs 9po119pze3
BI{luIuI '11o.t ueÁ1o uoIBpBsJ9l IJo] IBIügJ ose{ B ug]n
-zB lJgzg,BS9rPI€IEDI sepe>IzopuOJeq IuIEpBsJ9l gIeIeJ
-Eeru ueqqo(Ea1 4eureÁu96r s9zÁugtu;o4 € a^leIII 'ese]te]
-uual puoJzo>1u s9 4nígrclzod l9(us : >IB1Io^ >Ie}rulerr9Á8e
ueseíla1 enzgu 1gq98ozsulezs >IoJ9zs9sc € Ies9zrul{I9o ItlI
-IBpBsJg} s9 te4qqod sgzoqÁug.tlol IJo>I IBtuoJ 9s9{ V
,B§9sB^IoDI ouglJ91
19q>lodg4zsoroq 4eug.to( e s9 et3
-9uJ B : aITDIBJd gleze^ zoqqe uaÁpruep.t ÁEe.t 'r]e8eÁue;
s9pl9 relníugrr Á6oq '>IerIgJ I9rrB Bq uosouoFi '1e4tu3
-oí >19rzaurlepe^ >IoJ9zsgsc IBrugJ 9s9>I e 1aÁlerue 't9lo4
ooz
-Bale 1ze 1eus98elle; B >Iunlo^ pelle>IgzJo ueqqoí 19us9r
-ro; qeÁ8a uepulul r>le 'snurllecr€W snu€IIüuJV u€qJos
-9sle 'tlls9re3atu sI s9IBln IuIIEpoJT souIezs 19s9zBtIIF>IIB
>Io§9lelunq gluoseq seru s9 etíe;ueíy zy,sI lu9>Is9lelunq
gll9uo luIluBIB^'..€J€sglTqqoí3au" t1l91e sez8e.tt>1 1osou
-qLq u uaueq'4eueí.reÁu lsgtüolp^ solellq ua>I3zsÁu9.t.rol
u Á8oq
(uaqelepl9 >1euue stÁ8e.l',,u3nJezssa]ellepuaJ"
ugdnsc vlau gzzog8aru (19lzerulu>1l€ u3saJozspuet |svz
-uH V ,uBq>IosgJJoJ s9tu s9 ueqx3pg>I B >I9>IIíJ lüeu u9IB]
-19Á3e 1osazeíeJpI 9ISIB1 oluosBq zoqlle ze - ..ruelzsedul
-eq" ile>I l€ruruolo oJJoJ lg>IJol s9 t9$zs 19rínqla3 sezsel
-unq ueqes9lst4ozs8eru Áu9e1 uopeíeq E ]ulJozs Áue,l.ro]
>IIs9tu B 'ru8u,t 11e4 eI ]gze>I ]9{puttu llozBtuIB{IB t1931od
ope8o;1a lsgla8e]zse,l8eu e Á3oq 'eípuourn1 eÁue,tro}
>1rÁ3a urluetsuo; ,{3e51 ,IoJ>Ioselelunq e 1931ozs F){9p
(e.rglalnJe] gleqlezde4le tÁuuaruele,t
-1ed se89stu9r se
3ssÁue19,te1 rc9te8ze8tzo4 s9 tsgzoqÁua^Jol € lpe(Jetl>I
eÁueruelírrÁ8 1eÁue.t.rol íala pezgzs ,S ze sa tpezezs
,b e
(xapo1 ele;-snlsopo3qJ
uollllgezsso llozo4 LEl sa 6zb y
,ruelíuqe.r39,t ttezeleÁ3r ]9}BJB>IB tezÁueurro1 e
1eÁ1
-eJezspolü }BzÁueturo1 11oz9:q9 uesu98ala [1o ueqrunloL
-tu8.tp otlllo51B -Iues >IBsJElJo>I IBtugJ 9s9>I B }u9>Is9tu loz
-ze >Ialleqel urau ug,1,1tÁu op -BreíJJ9zs {g]Bln] íBtü V
,uu3J
]p€JBtII ulou Za ]uozsl^ 'ZSe] ]sg]}Ilua
IBIüLuoIB>IIB r9l-Á3e runlortu?tp D!1?1oN e 19lÁleure'(..a4
-azlíaí1o39s9rl9tu qqospl y") snmul urnlnlJaru7 B |Ie!
BlIoJos urnlueruniop >1rseur Á3e - ltÁuueurele^ sI uleu
rq - ra4eE9slzsll íFl€^Iq g ,qrs rt9lu8ze8t >1o1outq t.r
-gzsasJ e'}e191asr.tlzsu D9pI1DII{ 3J9s9r}zse{I3 {os9IsJeq
-opa ze'r191aÁEnla; ieul3zn 9rr9Á3le,l,Á3e; s9 )gpJe^
-zu9 d u'le>19.ta,l,tuezs s9IoI3J ]J99s919IIe >1euta8e.respeq
>I9IE9J saÁ8e ze
(]€>Iosolzlq IJ9lsJuIl tÁugruopu1 e : st
1o>I9p9>I9I! eleJuepulru uEq)9IJuI^oJd e ureueq '1e>le3
-aslzsll IIBIB^II{ {ellesl^ u€qJB^pn IJBzsBsc e 1tle 'tu1o:
(IgJ
-os ezo) {BsJglB{unu € ile>I lB{oZB >IBs3uI3u lo^Itu
-Ia}eJguI se8elÁu9r EesÁue19.ter ttezÁugturo4 IJo>I I€uJ9J
9s9{ B pe rad9>1 se8alzs9r 11Bs3 runlDuu8tp oll1lo71 y
,t1o,r u9(ele pvz?zs,§ zt e.uellt ,b v ze
'u9E9,t ptzgzs
ueÁ1 truu' 1t7z3 o t 1o1o de119 ze lze s9TII9ez s s o o zBuIIB}JBl
(>1aEelzs9.r
lIEs9Ioz9JqB sad91 1eÁleq rrulgElozs IBuole>I e
ze'>1aÁue.l1e( qelearq u'runLoLtu8tp ol1-
^}}€Jlzslulrrrpu
-?loN B Blün}ueuln>lop lolelzsll llous!1uBl 1u9JI l€pnluo
sn>IIl€J]pJnq B í >Ig}leluDlel {Bus91o>IIB+lu sol9í€s eI9JItu
6nle1 lsgtuoÁu
-BIB^ ]gleze^ nzs sgtvEzeEíIJJ;EIIg, zE ÁEoq
-eqv lzv" s9JJoJ soluoJ uesouoln>I (4tÁEa zy ,rsgr/ugrt
zB elzeIII3IIe( s9rr9Á6er4e 9reJ9lu se8eurol : sI BIJ9J>IoJ
-T.rQ rre.l, uequelelJg rdeuzo>1 B uaselazs9tura1 11o,r3eyg
,le{olulzs qqgslal e st 3119 s9rerp9>1z9.tEatu tu4rltlod
ueÁlrru.rgq'lpsaÁu9tre B69ssolBIüBÁ1o3 rp1o3Á3eu rel9E
-Iozs B u3{olulzs sos9J}gle ze s9'tuglt >1nE
^}lcJlzsluruIp€
-3Izs9J IIBIB^Iq Ie ougrlgr sgrnuío1 1e]9IesI^1zs11 9r;se(ler
lole1961ozs e í Eetu 19tzol9req reÁpqezs E9ss9pt6uer e s9
y ,ryrzo81op
9p1 pe1961ozs B l9l3leuelugle >Io>IouIBlB^g
(4erzo4p13oJ
>IoI3sI^]zsIl llelezg ueq4eÁlaruu s9 IeJJo>I
rE9sÁue>19.1,al uozolgleqEetu IBIB1B^Iq >1euÁlaue'l1o.t
tuzÁu9urro4 tleza.trezsEeut lulJezs (4owmnllo) 4olBzBEE
pglr?zu8t Á6oq 'rlueleí lzt llt sgza(e;I>I sniIlBJ>IoJnq
e íl1o.t tuBIIg BlOze^Jazs sn>IIlBJ>IoJnq rrgle>Iouopulul
tuolepoJlq IBIIJgJ 9§9>I e ÁEoq 'nope8o;1a uBsougIBlIV
uBqJoI IBIII9J 9s9{ € IJoIBpB§J91 §9 IIIPIIV
,ru196szt.t rrltÁEe
Io^Ie§9pJ9{ sou9IBrI9
1eu9derezs Dgrlgreq uBqüoIBpBsJgr IBuJ9J B s9 >Ieu9l3zs
,t
-3ulJel IuBII9 lpezgzs u qqesaÁleq6e1 e ze'19rrue119 ze
I3 luo^ lo{gJealunru s9 le>Iozo{zsozugdz9qí3a zv tBottr
,39s
'pe111 r9s9r;de1l9Eeur B 7zE :11aulrI94q e 6ryad nuy
qYz\ízs,, V sg NIJNVJSNo) Á9VN
 NAGY KONSTANTIN ÉSA 4. SZAZAD
A Liber pontificalis 6. század eleji más helyén a világnak, a fiúk igyekeztek apjuk foglalko-
összeállitói az i. sz,314-től 44o-ig
lehetővé tette érdekeik érvényesítését.Két ilyen jól szer-
múködó római púspökökról írott zását folytatni; a pékek, katonák, kereskedők és hajótu- vezett érdekc§oportot érdemes külön is megemlíteni.
életrajzaikbá belevették azoknak a lajdonosok bizonyos előnyöket élveztek az életben, pon_ A keresztény egybáz §zerepéről és a 4, századi keresz-
birtokoknak jegyzékétis, ame- tosan meghaíározott szakmájuk volt, elismert §zerepet tény császárok uralkodása idején szerzett kiváttságairóI
lyekkel Rómában tizenhat, Os- játszottak a társadalomban. Bizonyára csak ritkán me-
tiában, Albanóban, Capuában és már szóltunk. Egyes modern kutatők az egyházat és an-
Nápolyban egy-egy egyházközsé- rült fel, hogy ezek vonzereiét bármi más felülmúlhatná. nak apparátusát tekintik a késő császárkori birodalom
get aiándékoztak meg. Nem szá- Még nyilvánvalóbb, hogy a paraszti közösségek minden meggyengülése egyik legfőbb okának, mivel magához
mítva a birodalom más vidékein
társadalomban közömbösek
levo 3 0 lngatlant , az fial|al szataz-
a változások iránt, vagy vonzotta azokat az embereket, akik egyébkéntaz áIIam
földön rzz egyházi birtok volt. egyenesen szembeszegÜlnek velÜk, ragaszkodnak a régi hasznára lehettek volna, Ezzel szemben az a he|yzet,
A jegyzék a birtokok nevén kívül életmódhoz és a régi vallási szokásokhoz (nem véletlen, hogy a püspökök, akárcsak a szónokok és a kocsiver-
- négy eset kivételével- feltünteti hogy a keresztény vitairatokban a régi istenekben hívők senyzők, a késő császárkor individualista hajlamú, nagy
az egyes uradalmaktól várható
készpénzbevételtis. megjelölésére használt paganus szó voltaképpen ,,falu- egyéniségei közé tartoztak, és egyáltalán nem biztos,
Ezen itáliai birtokok közül 84 si" vagy ,,vidéki embert", ,,földművest" jelentett). hogy éppoly kiváló teljesítményt nyújtottak volna a csá-
adományozója állítólag Nagy A comitatus (kíséret,udvar) a késő római kori forrá- szárok szolgálatában, mint tették az egyházéban, és
Konstantin volt. A többi egy Gal-
licanus nevű senatortól, egy Ves- sokban igen változatos formában jelenik meg: az fuányí- hogy a császári hivatalok bármit nyernek támogatásuk-
tina nevű elókelő asszonytól (aki tás központjaként, válságos időszakokban komoly viták, tól, amit hivatalnokként vagy tisztségviselőként adhat-
végrendeletébenrendelkezett igy) pere§ ügyek) diplomáciai petíciók előterjesztésének, po- tak volna. Ha Szent Ambrus praefectus praetorio lesz,
és számos esetben maguktól a pá-
páktól származott. litikai civódások és a hirtelen halál színtereként, de úgy mint apja, ebben a tisztségben vajon ugyanúgy kifejthe-
Noha nyilván sok más, e |egy- is, mint a szellemi élet kiválóságainak egyfajta ,,klubja'', ti-e képességeit, felléphet-e azzal a határozottsággal,
zékbe fel nem vett egyházi ala- amely magáh oz y onzotta atehetséges, becsvágyó és mű- mint amit a püspöki szék kölcsönzött
pitvány is létezett ebben az idő- neki ?
szakban, a tulajdonviszonyokról
velt embereket, előmozdította az irodalmi és tudomá- A másik fontos érdekcsoport a római senatus volt,
fennmaradt részletek nagyszámú, nyos tevékenységet) keretül szolgált az előkelóségek la- amely már nem rendelkezett nagy politikai hatalommal,
szétszórtan elhelyezkedő kisbir- komáihoz éppúgy, mint a vallási és filozófiai kérdésekről de történeti múltja miatt még mindig roppant tekinté-
tok lététbizonyítják. Valószínű-
folytatott komoly vitákhoz, amilyeneket Szent Ágoston lyes intézmény lévén,képviselte Itália és a nyugati pro-
leg ez lehetett a iellemző nemcsak
a császári vagy magán adományo- vallomások című múvébenírt le a milánói udvarban élók vinciák földbirtokos nobilitásának érdekeit. (A konstan-
zók és az adományokat átvevő számáta. Mindezek az udvari élet olyan tevékenységi tinápolyi senatus a keleti földbirtokos családok tagjaiból
egyházak, hanem más gazdag formái, amelyekről az ókori források hú képet adnak.
családok és intézmények, pél- verbuválódott, mindvégig szorosan összefonódott a ke-
dául templomok esetében is. A Az udvar gazdaságí ösztönzőként is működött azok- leti császári udvarral, és soha nem tett szert olyan testü-
ftild vagyontárgy volt, amely sok ban a térségekben, ahol éppen megtelepedett. A császári leti önállóságra, mint római megfelelője.) A római sena-
nemzedéken át ,,alkalmi" szerze- udvar jelenléte Trierben a feltörekvők egész seregét tus- apraefectus urbis és a princeps senarils, a rangidős és
ményként halmozódott fel. Nagy
konstantin birtokai valamikor vonzotta mag ához Közép - és Délnyugat-Gallia városai- legtekintélyesebb vezetó senator irányításával - saját
Augustus és Tiberius császárok, ból. E területek a korai császárság idején csekély szere- tartományakónt kormányozta Rómát, valamint Közép-
Maecenas vagy a korai császárság pet iátszottak a római politikai életben. Ugyanez érvé- és Dél-Itália nagy részét.A senatoroknak ltáliában,
korában élő senatorok tulajdoná_ Sii-
ban voltak, akadt közöttük egyko-
nye§ a konstantinápolyi udvarra Anatólia belső körzete- cíliában és Eszak-Afrikában nagy földbirtokaik voltak,
ri keresztény birtok is, amelyet az ivel kapcsolatban: a kappadókiai püspökök, Nazianzusi és e térségekben befolyásukat az általuk viselt kormány-
üldöztetések idején koboztak el, Gergely, Caesareai Vazul és Nyssai Gergely annak a zói tisztségek és a patrónusi viszony örökletes kötelékei
de közéjük tartoztak az időközben
már másutt állomásozó legiók ba-
kulturális és politikai fellendülésnek voltak a termékei, még tovább erősítették. A római arisztokrácia gazdasági
rakkiai is. amelynek a Keletrómai Birodalom e ré§zén korábban befolyása, tekintélye és a senatuson alapuló politikai
nem volt nyoma. szervezettsége révénképes volt nagy és tartós nyomást
Az udvar szerepét még jobban megvilágitja néhány gyakorolni a császárokra.
kiemelkedő politikai személyiség - Nyugaton a sző- Róma senatori arisztokráciájának roppant gazdagsá-
nok Symmachus, Keleten pedig Antiochiai Libanius gát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Feltűnően sokat köt-
(Antiokheiai Libaniosz) retorikatanár és a kappadókiai töttek fényűző épületekre, luxusutazásokra, hivalkodó
püspökök - e zzel foglalkozó levélgyúj teménye. Ezekből öltözékekre, pompás udvartartásra, rabszolgákból álló
és más hasonló forrásokból világosan kiderül, hogy az személyzetük valóságos hadsereget tett ki, bőkezűen
udvarban élő levelező partnereik közül sokan nem pusz- osztogatták ajándékaikat társaiknak és szövetségeseik-
tán császári hivatalnoki feladatokat láttak el, hanem be- nek, valamint Róma népének,elsősorban az ünnepi já-
folyásos patrónusaik és ezek barátai adományokat, ki- tékok finanszitozása formájában. Némelyik senatori
váltságokat és felmentéseket is köszönhettek nekik. Az, család - birtokai bérleti díjából származő
- készpénzjö-
amit a Theodosius-féle törvénykönyv egy szűk kaszt vedelme az egyik korabeli forrás szerint négyezer libra
uralma alatt álló, a császári törvények által szigorú kor- aranytól r5oo libra aranyig terjedt (utóbbiak a
,,mérsé-
látok közé szoritott társadalomnak tüntet fel, más ada- kelten" gazdag senatorok kö zé tartoztak), és ezt további
tok tükrében új oldaláról mutatkozik meg: a császárok egyharmaddal még növelte a termésfeleslegek eladásá-
és azok, akiknek e törvényeket szánták, ütközetek egész bőlszármaző bevétel. A senatorok nyilvános ünnepi já-
sorát vívták egymással, mégpedig többnyire döntetlen tékokra fordított kiadásai is pazarlóan bőkezűek voltak.
eredménnyel. A szónok Symmachus, az egylk,,mérsékelten" gazdag
Félrevezetó volna ezt egyszerűen ,,korrupciónak" mi- senator) 4or-ben kétezer libra aranyat költött fia praeto-
nősíteni, annak ellenéreJ hog]a a császárok tökéletesen ri játékaira. Abban az időszakban, amikor a császári kor-
tisztában voltak a császári tisztviselők és a magánembe- mányzaí egyre nagyobb pénzügyi nehézségekkel küz-
rekből álló érdekcsoportok közötti összejátszással, és dött, a római senatori réteget jogosan vádolták azzal,
igyekeztek is ennek elejét venni (még több törvénnyel). hogy része volt a Nyugatrómai Birodalom összeomlásá-
Egyszerűen ez volt az egyetlen módszer, amellyel az ban. Viszont el kell ismerni azt is, hogy az itáliai arisz-
adott társadalmi keretek között az áIlamgépezetet mű- tokráciának meghatározó szerep jutott abban, hogy a
ködtetni lehetett. A késő császárkori Római Birodalom nyugati gót betörés és Róma 4lo. évi kifosztását követó
sokféle érdekcsoportból álló, pluralista társadalomnak időszakban valamennyire mégis sikerült fennartani a bi-
tekintendó, e csoportoknak a kormányzatra gyakorolt rodalom folytonosság át. Ez a szerepük csak Justinianus
hatása annyira volt eredményes, amennyire befolyásuk idején, az ítáliai területek visszahódításakor ért véget.
 7o7
uIntlpad lars]EúW
aBII?]I srruoD ,{B{§?g §eJ3zslBIIí
§lsuaJl§üJ §árlto,3
§uuag (zogopJez§{q ]s{tz3
ri5llzslp. I3>pia^BrüJoqlqop
{Brr9zq{'>I9rBq191 I?dEJg}
I§?z3pu3Jáq. Éropd u?j{u
-}^|a! §saaű§px sawo, v
' (r?d?{r?i uoFplo
rI9"9_{
,I1,I B p.§9I) Brlo]Ie r?z§9J
JezspueJ ruJl§p9^rrud a qgp
-1.1ued zsgzs e slÁ§ea'runr
-ruóx€s snlll B íllo^ á)í?pl1\
-ped 39zsrourru€íg-{Bz§g
BpunJas BcIEl§g ,llo^
v
tunldlv 8§snBI3 B :{o3uas
'jozsBlJo] (sDIIIoquJIzs
.Á3?^ so39s9pl) Iu€1]o
Ze s3 {odlv zB 3dail3í 'aq
{9rFz3^ qq9s9{ iesJ r9lf,
->|un! (aDqul saruoJ ) eseuJ
Iüruoill§aulop sJtuo3 *o3 p1l9ll zy ,19rzed941aí
I8zí8j snYloqrutzs 1oyod
aÉpqma§ ae}!§]o€ xE(1 :o9J§oi9.j! ,{6el 1oso:9a lr
-e8§raspeq igJJür^oJd V
.}ZJg
rel
-3uII3 raqi-IBJ]é].sniln J§H
§9 §nI^oI 8 ,.(lus!In3.reH"
? s? ..IuBIÁoI" B'3Áu3^I3í
}9)i g§la runilpad nlsűpm
lrt8fiíü'V,]gllgqzau:pr:a
$ 1u?!plóFf 8ue {adu?}z§áJ
-q e 'uáq{§z.{ §9írJBi ryd
-§i]JP J9zs9§J B ${B'}I9tu
-§aNi seÁuJezs urel3z9Á3
,!{.
V X9r§íá} }áÁIáq 1I8I
:8q|la uaqtazo,,rr3z§ IEloIed
p {oszíBd g8ollrsJ uáqulzs
-Ái:o:a sa -.roqtq e :teíuol
-1>l una4tsauop sóu.}l v
-alsrEetu r}e8nÁu 39s3o1eÁE ,{g}lez§Á §13l
:llelu 9JDIB]9p?^ r1e}}z§]p le>pIBluIlIJ '{edg{ e >19|rtr V ..IaJel§3Iu:'
-nu e.lzeÁlsq BJIB}zsB telenÁuo>1 e -ro>1Á1o s9 le{osnIIIJIp -atst8eu 3es3o1eÁ3 e sa 8essulro1 u ]uereÁ8a uoru8nÁ51_ s9
uá]3l3x ]€{O1BIn{BIB gIo3JEq Áuo4a8zotu y ,1grseurd8a
-oJ V-st ueqgí4ep iJsJJaial {BuInpJoJolJ ap'attatlzs;p
e(elnur.ro; lelnpuloí TJEzsEsJ €
r9lepal >1auÁleue 'tue1 1eunuolnile uer.tlo8tzs I91?íepl snuellelJotC J9IJ>IunJ
rreElod se IBuolBi sgtu4zeíno4 y ,1a >1elp13o;
-aÁug>1 Á8e,l, {>I91loz9lq9
lu?{}EzoJo§ * adglerr J€zsEsJ totuod
c 1nr!a,l1odg9ul{o rs9zo^eut4 rp18og eq}áJa{ luosJlu_BJ -s9l1t_ so89sÁEe lp '1etpoTIEJn ü}tr3pe68lg 1glsgtuÁ8a
.eie sg -Áue"le *yo§nllnrpü ra1;Áu9,tle! 1loulule^Iq V {DI€ 'lBtIIIBleq B B{oJoqBÁE run€a11o>1 9IIB I9qJBzsEsJ
. ,, ,lI19:u?19 >13ü9131!}1§o1l(>19zÁEe{)
qo§nlJulou e '4o"rg4 qqp.r ÁEra 13{ lutJéz§puag ,(ugurgÁueJr ilol9sJoqí{
,
ili prr§g§c snuallw;e.ld§ ,lpa E9uÁleuazs
B ranlot"lo}ou u3qz1 qqor üBqgp?uro{IN ÁEe graqrgl §nrluelsuo3 tr a,r
ItuIBpoJI ]}I§uísr sr r6eur 9 eJ$qqqgl '49sru9 BqBLuJoJ -qqot')qry ry,zs€sJ B - >Ilull\)irl9q?uuoN B ZE ]utIüE - u€sJ
ruIIspoJI, 't Op9ur g,pla38eur 19§9z3l3^al Jgzsgsc e ÁEoq -rlsJ {Bugsltue;td tse]e8zu8rzo>1 ruulle IEIüoJ gse{ V
,}QIo>IouIq , ,uog9}osá pgppd ÁEt írolesglelntueg
V
'rl92r,§glala; 1Io^ BJol§öBnb elopd }uJzs (o1asta89s]zst] }BzgI{nJ e
!grÉ|w,:za 3{3z§{ a§áuloJ €JJg} IJ9z§9§J e >Ieruolagllzslp seÁ8e 4enln6eur >I3lp33ue3eu sr to69s
qrserü,,Á3a íl9satszgty >1aÁu9urallrzugdzsa1 e sa 4oÁu -peqezs tureu JEqBtl (te>laÁugnleí IJo>I IBIügJ gsol E IupE
-é,uu.apu zu alztJguel]e 'le>Iqp€ rlaqzued e gllaa19 'lt>leÁu -€zsslA ue§oluod )3lzolaÁEr ueglet1t9l IeuIuI3z§ 19ios9tu
,Blelos€tu llnzsei uuq-g€lt
:9q E §? 1o>i9p;aazued e enol1Áugrr e§oulo3 1oÁueuopu 91e^oi rsgtuÁEa lEJIze{ V
<lpazgzs (>IoIE^
,s9 ]BJIze>I rro>1-8ur1oley
,6 u za
lúazs ly l,:19s?p9{Btü 1auazsÁuuuno{ B ell3lzeÁEa IoqBlEJI
,',rqtpua.r,{oqs,re8lpr{H IJ9z§9s3, € Eaur B}zo.rgleq 9 (rt>let -ze>1 Árelqr1 uelolpog IpJoJxo zu 4epled llolelnueq l1I
.roáetup>l1r, 1s9r8ze8rzo>1 r rnol1Áugrt .;e,rgls§tu" 4o1el ZV ,lpEJBlIruuaJ }u?>I3Z§9J 8aro>1erye o, zullllBlJu] lE)olEJI
-{o soIE}E^IqIe,J so soIBlE^ItI IJol I€IüoJ osei 'l1osetu ueq
:sÁIg V]:§9Z9:pB z€ {Díou r}opB r9{un1ü }Io§ uBq{Blqg9}n
iu|utgsgle.Ezu8pg41oÁugtuolJe} B pulur 'lu,tpn zE pulul -puzqzs,6 ÁE; ;p'1gqtelguzsuq soI€lE^Iq e 4_etuoaq 3a1
,1pa!.rar11,
(]]ozol.rul
>111Jo)§9lEH,EIHqrry I9}9l{9]qJ -8en lo>14s 's9tu8ze8rzo>1 lJ9zsB§J B Bllguzs€q Urr-r_at rnr
}rlex,B 9,IB {Iperu*eq e 'rruurtug s9 etuudslg (BlIIBc zoq -€qII}J9>I lI8z§B{Bz§ gzoplEo; Ie{{§lelnJa} l}B6nÁu B §e
6>1et119 (ezsso
,atl§gtü 8 'u:nrrrÁ111 §9 BoI;;V 'e1l9r1 zaq4rÁEa zu lguoll11e uadezo4 >1ea,s sa-o6€ e ..r9l9zÁ3e( 4o3es
{g1rolerrd sn}ce,;au:d e uala sglv?zeEtzo>1 rrg8lod y -oll9lu IEuolB>1 se rru3lod y" srÁ6e.t 'uptltto51 y,uolode1
(1azza vl
B ue{aza §q {§nlu}ruu rs9reEopl 1gq>laÁlaurr
ruu;g.l gs9q t i3^IIü §glllopuoE raque zr lulu 't1o,1 repela; -IBln €r}gl3gJlzsnlv uanjol1ufip o.1tyloy r urgrosgsla '19r
qqerlnloÁuoq p14os rrue (19JI9>IBI Bloled e rupolsopuoE -gÍetoer4o.rnq Jo>I I81u9J 9§?{ € uoqqlc ul.t1-.;1e>lqgldel
rrozór.rrr g1 laEg ssalalo1 sxsua ü § ax § auox v, {lua 1 ps91)
9z
-ezs 46ue; s9 ;rualla{ al9Ju§pun§ alel 'z?r{u}z§ {euIe6"
rrólzso e.l69s8opÁE s9 e:69ssu.to1 Álsura 't4ouscue;ed
>IEug]BIrulBIBtlla E9slge1o1 ed t l1otl wnlolxl§autop aao J v s
,p?1?1oN v r{lorosle;
1oqgtculaold rÁuueruelea lelo]Bz
-o,{oJpual lqqgle zu í ealapuarelB >IEuo^ >1eu>larelsr8zru
B - (..Esc.req" Iez?^ e^lel$ '.J9J6" gJ?§pI)
Ias§az§^oula
xnp ÁBul sawo, - l€{ousouered 4aura8eJo§peq >Ie]ezJo>I
,rrpÁEa
9z9qu9tl}{ V 1a.1,9d9l4rugszítd Áu9q9u 1oredesc D??qoqnV
9lI9 ]]BIe e39slouscue.rud u oq 4n(retnur trsÁu9ala( 4au9.r
 A három nóalak * Italia, Africa és
Illyricum - az itáliai praefectus
praetorio fennhatósága alá tartozó
dloecesiseket jelkepezi, Kosarark-
ban a provinciák által fizerett
adók. Öitözekük magától értető-
dően,,korszerűsített", a karoIing
és reneszánsz kori írnokok, akii
nem mindig tudták, mit is másol-
nak, más részleteket is hason]ó
módon, vagyis nem mindenben
hitelesen őriztek meg. Campani-
át. a consuli provinciát. elég szo-
katlan módon eliüggönyözhetó
fali fülkében ülő, kezében paj-
zsot és feliratos táblát tartó nő-
alaknak ábrázolták. Az asztalt,
kónyvvel, nagy hozzáértésseI
raj ta
mint az alkóv bútorzatának rószét
épitették bele a kompozicióba.
Apulia és Calabria a Notiriában
azok közé a provinciák közé tarto-
zott. amelyeket correctori rang-
ban lévö személy kormányzott.
A könyvön feIirat, rövidírett szö-
vege kissé mar megromIott, olva-
sata : ., I [ ?] felicirer. Vale corrector
iussu dominorum", azaz ,,Iárj I?]
szerencsével. lsten hozzád, Cor-
rector, a mi urunk parancsára,"

Campania

Italia, Illyricum, Africa Apulia, Calábria

A praefectus praetorio ielvényei:
a már emliten szertartásos tinta-
tanó és codicillus (viasszal bevont
fatáblácska), egy sor gyertyatartó.
valamint egy négylovas hinró
(Róma praefectusa még ez utób-
bival is dicsekedheten), A hintó
egyes díszes részleteit valósághű-
en ábtázolták, a tintatartót viszont
a felismerhetetlenségig eltorzítot-
ták. A fegyvergyártó műhelyeket
(fabrícae) mint a ,,hivatalnokok
rnesterének" felügyelete alá tarto-
zó létesitményeket ábrázolja a
Notitia: mivel tudjuk. hogy ezek
csak 39o-ben kerültek hatásköré-
be. ez - egyebek közört - igen fon-
Quaestor ros fogódzó a Notitia dignitatum
keltezéséhez.A különféle tárgya-
kat - pajzsokat. nyilhegyeket,
Magister officiorúm mellvérteket - szakositott műhe-
lyekben állitották eIó, A quaestor
feladatait tekercsek és egy oszlop
ábrázolia, az utólrbin - talán §ssé
túl derúlátóan - .,üdvös törvé-
nyek" felirat á11. A,,szent adomá-
nyok comesének" ielvónyei ér-
téktárgyak. mégpedig szétosztás-
ra alkalmas form:iban: arany és
ezüst pénzek, csatok, babérleve-
lek, disztálak. Láthatók még a ké-
pen pénzeszacskók, a bennük lévó
érték feltüntetésével, továbbá egy
pénzesládikó. Magát a Notítiát,
azaz a Latefculum maíust (,,na-
primicerius notariorum gyóbb lai§trom") a lezárására
s praetorio szolgáló, szíjakkal ellátort, bekö-
Comes sacrarurir largitionum tört könyvnek ábrázolták.

203
 PuOlÚ.lJ€}
9íg}olgd
§nUg|u!§ní §nqJrBg V ,s §9
,§nF]a§ §
u§lqsoy ]6r.N
i, -: .::úrl&l$iH
9jaq5qJqB4ۤ]
l)
)ri" J
tll0ldl]l9l
ɧlu$WPlg !! €lPW ,s
,lBz9qg>IEI
88€7 §9 193}n zz§'(snrrrrod) lo>IoLilBsJ
-dolzso z§ 'rÁleq9u>lgd 9^9T uaqz94ueEeru ozI so ltueil9
oz 'rgprn;ugEeur €§ r sa soue.tltÁu 8 (l3JelJEId § egq9.tor
'lrr_rÁ8e 1e,tetoled TguJ9zs9sJ s3 IJBzsusJ r r 1e3 1oros te-?r
DlllloN rÁlodgutluetsuo4 e 'sg.r.ro; lpEzezs,§ Á6E ,ttst
-eqp3{es3Ip ptutuoldruot Áuotzsa"re>1 4os luozs!^'>1e]1o.t
ueu teuroldtuat Áue6od Á8oq '1auep;9 1s91}IuJe .(rgd9>I
-J9l soJ9^ B psgl) {ellnselal 1arolndazo4 sll9luotunuotu
so iele] sBIüIEl€t{ ueqÁlodguttuelsuox,>I€]]oluoezsso
sIJ9uI >Ig1ol€d rrerldg BJEífíEzs e{ure9-r1o1zsrru (n so;g.,l
B - lIII.Jazs I€sDIIIID1 - Jo>ITrüB CIa lFr uJa§ 9pI IÁu€pezurou
Áueqeu 69yg ,rrnÁ6a r.lgí 1ess9pe4zse.reÁu rpe(larn1 ur91
-e,rugayÁu s3 1u^9fl.u{un íuo>1 rsgze>lr; du .ruo.n"lio§nn
el?pl^ t4ezs9 laErzsi9J-u9{IBB e s9 EIszV-sH ;aq;J
-oluod (lrEnÁ51 §? relox l1o,t scode1 9r;iqlzq{ :Io ]IpI
-6o3 reÁleq se8eluoln4 uBqIuoIBpoIIq IJoiJBzs€sJ ose{ E
so.rg,r ín zy ,toEeÁues;aÁu saE9s4nz§ € §9 1a{3§§^Ttluzo>I
E EDor}q9sJ zoqe8eur IgJloIa) zsEEa ze s9 'or9s9ze>l1ep
-uoJ lB]II9 iosEJJoJ rÁEnzued uEI19IJo>I zeqqa (1otreídeu
gslo lou9s9pzel8eu >1esaze>p;d9 zE }lepe>Ia^ou pEEes
-es.roÁ6 s01€Inul9q (Álod9urluersuoy) srlodouI]u€lsuo3
DsorpCL s7unluDlsuo}
A konstantinápolyi Notitia e|ö-
zékoldala, amely egy l43ó-ban
készült kéziratban maradt fenn.
Ez anakronisztikus részleteket is
tartalmaz, de a város térszerkeze_
tét mégis visszaadja, Felismerhe-
tő a Hagia Sophia és a Hippod-
rom. A lovas szobor alighanem
Justinianusó.
A Hagia Sophiát (Szent Bölcses-
ség), Justinianus új templomát, a
trallészi Anthemiosz és a miléto-
szi Iszidorosz építészetimestet-
művét 537-ben szentelték íel, Az
épületról két képet közlünk, eze-
ket Fossati építésztette kózzé
I852-ben, Fossatit a szultán bizta
meg az úijáépítésirányításával.
A Szent §ophia kívülról nézve is
rendkivül erőtel|es hatást kelt (a
történeti hűség kedvéért az épít-
ményt természetesen a körülötte
álló minaretek nélkül kell elkép-
zelnünk), habár mindenekelőtt a
belsó látvány keltette hatás kedvé_
ért tervezték, Fossati ideális pers-
pektívát választott ahhoz, hogy
tökéletesen érzékeltesse a temp-
lom legfóbb jellegzetességét: a
fény gazdag ragyogását és a tér
roppant méretei ellenére is har-
monikus voltát, amit a megvilágí-
tás kihangsúlyoz. Mindezek és a
kupola - ,,mintha az égból eresz-
kedett volna alá és a levegóben le-
begne" - voltak azok a sajátos vo-
násai, amelyek a legnagyobb ha-
tást tették Prokopioszra, az egyik
kortárs történetíróra. A kupola az
építöművészet valóságos csodáia
volt, és mindmáig az is maradt,
bár meg kell emliteni, hogy elsó
változata húsz évvel felépitése
után összeomlott. Ekkor került
helyére a ma is látható múremek.

Konstantinápoly szárazöld íelóli

falait 4r3-ban Anthemius prae-
fectus praetorio épittette, kétsze-
resére növelve a Nagy Konstantin
alapitotta város bekerített terüle-
tét. A falak 447-benegy földren-
gés következtében súlyosan meg-
rongálódtak, de kéthónap alatt ú|-
jáépültek.

A Hippodromnak mára már nyo-

nra sem látható. de Panvinio r58o
körül készült metszete alapján fo-
galmat alkothatunk róla. A képen
Justinianus oszlopa is látható (a
híres lovas szobor nélkül), vala-
mint Theodosius obeliszkje, ez az
egyetlen, amely még rna is eredeti
helyén ál1, Az elótéIben Konstan-
tinápoly tenger felóli falai.

205
 Vr
N
§
,w._e11, ,1eu8estlos glarua
"?-||Y."
JJs9IZo^pn lgí.jBi 'gzo{BJB^ B 3q
181mu lÁlgu]azs I3BII^ uBoIB^u9^
-1rÁu ap 'ualla,ralltsl 9IIg uBqg(glís
ÁTeluázs Á3: 1eÁ3w ZB :ruzJulel
-J3 uesoluod {nípru IUóu }Jl3uáI3í
g&I+e| Dqqot ,ad9>191a
r89sra,t
v
-ozsg {augJáléu3lueqÁIruJu sn}
-zsllsza' (nqoq) >1rpellarue aq39
zB .(uaJ§l3zs sezlll" (nI{_eíIIg) s3III
,)BuZolJBl azo>I I3{aFfiJI}Iu qqgl
- JarüaJuáIoÁ3U531 9rü9x Áü?lzsoJ
-e 9 zB {Eq9r V,Igqg39stDll31,{3eu
dvd 8epzB8 'gzeu]Jezs IoqíümIJ
-ÁIII Á33 lJnd9 u3q)ie^9 s8-oz}
s ruoldu3] ,I9IqglndDI }Inzs
V
-9)í I9q9J BlIIIzBq-BuIq€s BluBs V
rung|,oznil |!c!W
_Ll
l:f
0u?9B8A u!
,§
ul3d
,l
Eq!^ ugs - 99UBs0^
o!p3 opuolo8 oug|qs uss
,s
ns - luPqdals
€p6sad ues = slpepd ,l
ilpn] ul oils]o] ue§ = §|u!9n,l u!
oUU4?l ul !uue^o!g urs = §lsauUqel m||lsP8
gj€^olsat ,l
ul guetl ques * uutlll §u94 l!|nl
,s ,l
l|olsodv - luslalUruol Eml llFl|
nuems qugs - l|€ ,l
€||!q3v u?s a @aN uPs = P|olc§gl ,l
u",,l,l"j,o,l,
"*, ul,ii. j'll§:,fl ,:ffi ]
,l
§uoít !? olargn ues - (!0sillls !$nboú
16r-669 uolduelelugqg|d} sn|nllt :l
:1t9lelel6eur ;lo1Jlt s9 louJo|dulgl lJol lptl|9u
,4errerld9 ro4eÁlsq ,1grrorzso;Eeul ueq9>Iczsgpl
l9s9l Eesesrelzo1 e 19l1oÁ1
-Á6e4 r_rE9sd9zs se nEesÁEeu gzoquoF>I Clletuszs >1ouele1 -eure' (lelaÁuew>Iolasc so>TezsoJe Irue{ugp I ze v
^llu]ezs
-ure >IoJTlJ9lu B s? r€>I9>IIIzuq Á8eu glaJuepunu §?'{grlgE ureu) trcEoí allaqlrseÁu9,ue puepúppr4e atutzs d9u
-Ioz§ tle>IopJg zgqt8a Áuglzsere4 B J9Iu T€sg>lozs rsg Jozs e se aEelgl IJoleuas - ((soJBA >1olo" ze 8rpuru 39ur u.rgru
-puoJ l§nugJlud e 'lla1 eÁuugtzsere>1 qqg>IuT arÁ6a sorg,r -9zs rg8uoíer - Btugu ueq>Inlgllo^9J ,ueuuo lclzo^glla
B lultue 3p 'lgs9lepzse íí4És?{erreqJ9Eaul s1 s9l1el Áug8 'uge^pe{ iIBsoJ9^gJ ín qeprlrgruq'ioJuzsgsJ e Á8oq'9t
-od r39; u Egru rrep Brul€llo 1eugít.rodosc sq Á3e 4olot -3l{uoz§o>I llo^ TBuuB ueqzser esepglía; salalnpuol soJg^
IJo>IJ9zs9sc 9§9>I V
,rlga gngíruodzo4 Á6eu er4rp4 Áu9r
-euos Áu93od e lgs 'st lelezs9.tBrugzde>1 e s9 lBtuIBpoJI zB
osoNI íNIJ- -z§eJ3{ B uBsolBul8q Blugu u9tn eseJ9l19 snulluBlsuoc
S\rrI}IOal rurivn 'te8gstla,rgru sn{Izs§BI>I B Bnelzo39n.1,1a3 uegzo{e Brugx
-o8Jop §I >1eu9d9d snsBlüúc §nJ
-e:E1l1e>1
snlecolIg snlsÁuo]C snIJ
-nd 'áígr}zsg) ,loiJuIáp Áu?lzsaJ
-o{ B §9 Is9 zB I}}so.{63 €IBpIo]gzgIá
ozsurlBuBl lsglugíu zE l.{BuIünIJ Dcu?ü yqqzs?g qS?qV
-€puJIBl ,?§€" y
9l9zs oJgpuorzse
 zott, neve előfordul a túloldalon
látható felirattöredéken. A kalen-
dárium és Filocalus munkássága
azt mutatia, hogy a klasszikus té-
mák tovább éltek a 4. századi Ró-
ma keresztény kultúrájában.
Nemegyszer művészek alkotásai
örökítették meg számunkra mara-
dandóan a késóbb újjáépítettko_
rai templomokat, Balra a rég1
Szent Péter-templom (Basilica di
San Pietro) egy r47okörüt készült
raizon. Alatta a lateráni Szent Já-
nos-bazilika (San Giovanni in La-
terano) belseje Dughet 16óo kö-
rüli freskóján.
Pétert és Pált, a keresztény Róma
alapitóit olykor Romulus és Re-
mus keresztény megfelelóinek te-
kintenék: gyakran együtt ielen-
nek meg az ábráaolásokon is. Ké-
pünkön a régi Szent Péter-temp-
lommozaikjáról Szent Pált láthat-
iuk, aki itt már konvencionális
alakban, tanitóként és nem vérta-
núkéntjelenik meg.

iB muólouma

á
\\\

-.K
\\\

P
múddh

§- n"
Basili€ se§§oriana

-x

asitica Latsnnen§i§

A pompás. ,,falakon kívű] i" Szent

Pál-bazilikát (San Paoli fuori le
Mura) t. Theodosius uralkodása
alaft szentellék fel. de épitését
csak utóda, Honorius feiezte be,
Piranesi t75o körül készült met-
szete különösen értékes,mivel a
templomot rSz3-ban tűz puszti-
totta el, és az újjáépitéskoreredeti
jellegzetességeiből ióformán sem-
mi sem maradt, pedig a 4. századi
Róma egyik legszebb temploma
volt. Prudentius joggal beszél ,,a
hely királyi pompájáról", méltán
emlegeti az aranyozott tartóge-
rendákat. a márványoszlopokat és
a ragyogó mozaikképeket, a meg-
világitás szépségéta templom bel-
sejében.

207

,IBT{IJBIV ]loZs19(azsso
- 3BIo]III9 uaIIJ
(lárzJBa^q upq
-
8ot s?'l9q?39srzsll ]9rroU[o^9rl3
oqJIII]s,IB^Bg sa l3^33asaIeJ'esBl
ozBJqE IIeqPJo)í']]o33lq eluoqf,
.iidlp ruosJlu9Je[a l9za^pBq ns
.BzeuJJezs 1epuen 3tla3 B (oqJlllrs
-lo1}sB]nBzssI^ qqole snlBuas € lza 'rleta,,rg1 ra39slezU ]Ja
,uBqBIuuBlIJg asad
-IBlBI98Iozs ]le^ Iueu agÁue8l iIJBIV
(IaseJo]aq I€IIIB3 Á3€u
-9IIeJ oIJo]IquoJl,{3e e^lelII {oJBq
(oJesezJezs8etu
-JBq B >IBlzoÁIBpB{eEeu ]s9zo{pIIB^ B ep
unJIJÁIII IeJ €íI9uzsBq ]o{IJBIV Á8oq 'tlnzse4 BJJB oqc
-IIpS uaq-1,ot,uessa.ra>1 t9zBq so39suo]zlq BJBuIBzs 3d9u
Á8oq ']lo8zotu uopeqezs 8tputur 39u s9 '1a44a6eraspeq
I€tuoJ B lsudesJezsso qqol olulazse^l9 lInJo>IIs 'uqgllgll
l]ozo>l se Io7 (Bqzs9IIeH uo]eq rr9.z9:1. L6€ se §6€
"ol
r4e 'e.re8asltEes {IJBIV 193 I]B8nÁu e t1o.1, e89slnzs zoq
-9s9r(eqar6e,r Ie^Jel {Buoqcrlrl5,>1elte8ze8t 1oqÁlodeu
-I]uBlsuo) ro41a ra4eÁlatue']talalllrar 9rer1931ozs re4oc
-uoín runcr.rÁilI-1alo) azzalazs8atsl {BulB8nÁN e Á8oq
'IeleIJesí>l o1nÁuelt BJJB >I91zoioJ'ttot19.1t1 ue]oIex
za leÁlatue (lo.tuazsuelle zE 7zV ,..arE9sloupg^" I]1eIeJ
{oJBzsgsJ l]elal e purtu 'tleEnÁu e putur llouel ]ÁueEt 'ua
-o1ala;8aw 1eue39su9.111 gslotn so8e1o]lII9 snlsopoeqJ
(oqcllus ueq>Iuzsgpl ,§6€ y
9lo^o{ Inuella^zoi la,l,e
,lles9u9]Jol I€uolBl s9 rc>lntlod >1aueíala
pezvzs ,§ ze 1gueq]I{BIB le^olala,requalaÁEg 49zeÁu
zv ,eJvíuezs IuJB>IISJI>I
-9] e {EsJ {9s9>I9J9 1n3etu B
-aÁuarupe8ua rllÁu >1nípotu ueqÁlerue'11 rp>lep razÁlaq
ueÁ1o uequoze uBJos >Ieuue :>IBuuIoIBpoJIq e tup8lozs
lB1Io^ >Iasele}9] Jgq ':1allest,lda>1 l9Ja IuuolB>I sBtIIIB]eq
>IBlqqgln ZV ,{Is9tu B 11BIB BIül€Jn ilg]eze^ rg(?s
(FIaq
uIBJ9]Bq woIBpoJTq e ataluslaí ]0193 neEnÁu e'4tÁ3a zu
tlon (eqeuua.teg lpdelerrg uBsolBruuq lqqgrn ze) uozo1
WOTYCIOHI g IYWOHJYOn^N Y
>IoJB^pn lgu9lltu e se t,{1odeutluBlsuo>I B BsglzsoleJ IuoI
-BpoJIq e : erlareÁ8eq 3 >Ielloleq sr 1ozaÁual sEW ,IuInsJ
-eqel peqezs ureu uaqlezÁlaq soEgslga In^I]pueJ lJo{
(]IaÁugtDIaIesJ so>Iezs
-4e ze t939ssoluoJ eJ9ueIIe >Iauua
-oro >1aÁlatuazs olEEouIBl lB{oJ9zsBsJ B sa re{es9pe>Il9]
-a^ IE>II1IIod sose>Iozs u Eau eualunzs uleu - e8ussouol
-ÁIoJ sn]ttzseulp ]BuIBpg]n -u>lateÁEeq snlsopoeqJ
,JeuIIJIu lBqJeq B se snílev sn
(lla1 sn]sn6ne uaq-rzi tlr (sntluelsuo3
-I^EIg lulluBlerr
Bqqe^ol (oqoIIIlS r]s9zetüJezs I9puB^ 3II9J e In9pl?d
'ts9rllrua louapJ9 J9zo^puq qqor uore3nÁ51 ílgrgtcopnE
etley'1graEaseloJ s9 IgJBIJaqJInd loreEnqra.ltsal (1or
-reÁuozsse soseÁ1o;aq {Bu9IB^pn snlsopoeqJ ,II B^Iozs
sI lüeu ! sntqdesÁrq3 'ele;uelle snrÁ3 luturele.l í snrÁ3
tstlodoue4 'otro]aerd snlca;eerd e í sntdortng qcnune zB
:snugnd (eíoleEourel tro4ÁEe snlsopoeq1 ,r l1o,r ueÁlt
ue]ale) :>IunJa(usl sI ]uIJezS 1eqq91 Inzo{ ]aJa]
^3u
-zsIuIIu nuIBlBq Á8eu g ,l9tuIBJn iaJalzsluTlü 91€11ní €J
-ugJr ta{g ZB {9slls3.{ua^Jor ÁEoq '4n3lop B llo^ ZE lBs3 S
'1al19 uetlnuo^Ie >II{B '1et1o.1 IBJgzsesJ sa6sl,rau iEutIIoI
la{ -BpoJIq B Á8oq'uo.rg zBuoze >IBsc ep 'ueÁ8n ]1nsaÁue,t.re
uBq{€zsgpl zB uoqg3 Bs9lIIIqBls Bllzseulp IJBzsBsc V
,
1a.taEaslt3es snI]uBlsuoc
snl^elc 'raza,rpuq saEestaqal e 'B.teíuotl tuolepoJlg
teruorle8nÁN e aDalIB rgu BpIJeId BIIB9 (lsnuElullual
-BA,III se,teÁEeu B JB^pn IIoIo>I B uvn(Szl-tzn) ul9t9(
-zo{ ]Eu9sglJollqugJ] seuueqof ,roíeqtsc cua,rpe1 19í.t;q
Á3r Á8oq'uopnl llÁuue {€sJ ,,IoJgIüo6" ]utlezs 1a.tleÁu
zssoJ V ,Eaw rpq uaq8asEereq ueq-€z} p39a sa
(euollo]
Iessg^allíuflues 19{Bzs9pl {BuBsepo]IEJn soÁueEetu sn
-IJouoH,{9rre1 9zssnlsn8nus.re] ueqB(JBnuBÍ zoi JoTItuB
'l1o.t tuas sgpuatzsaÁ8a Eaur tle 'alla^o{ snlsopooqJ
,ryuesgÁ1o;eq
'eg 'tÁunqls ueq-3ot IlB 'lsnIpBJJy 4
-opesc9uel lalpeEue sa'4au4aEasllezol3lo{ sosulJeuezs
o;eí 1al4n8aslzsll € {e]lel raEala 1nllau sBIIBuaIIa lJeza
'E9stuaÁ8o su9>IJ€Iü ]Io^ tuas epgrn >pÁ6a snlsopoeq1
B
,lúlIIIBlBq eruelurrede{Eetu ]InJa>IIs (ueqgsgtu
ieul{B
qrgq ÁEea 'l1o,r ueq9za1 >IauIaJalzSIuI[uoJ IüBIIB ze ueq
-9í9IB^ sezÁueru:o4 B
({BlpolIEJn uosa8al,r9u ugdnsc sg
(eruroleleq >1a]ItlJel (zoq4ou
ru9+IeuJ3Á8 lgs 'ue$t 1tle
-eÁ1o :zoq1olczscsJ{euIJoÁ8 e luulepoJlq B Bllel{ozs
-9zzoq a8gtt pezgzs ,t y ,1gusntrouoH qqasgpl le^gp
-ualzse Áu9q9u (19usa,re cloÁuuaztl qqgr rlo^ ruau (11n.r
-3>l BJugJl tug>1sntsnEne sgptEuel JoiIrüB'snIpBJIV
,llelelnzs ueq-33€ BpIJBI6 elpg
'1nÁu
-9a,T ,Ingu erre^ l9llec 'l9Áuea1 snuBIuIlueIBA ,I ugln
eppq.lauaEesalal gsle Jo>IItüB'uaaal BEessez9q nopos
-oJa ggB^ol InJo>I uIoIBpoJIq B BsgllJozs sn{IlzsBulp snls
-opoaqJ ,lBluIBlBq IJBzsBs3 e er1o:o1eÁE IoqouBIIW snIJ
-ouoH 'ils9tu B (uopo{IBJn ueqÁlodeurluBlsuo) ueseE
(sntpec.ry (llnJa>l
-al,teu '>1n>ltÁEa : >IB1Io^ rcg 1aueÁlnuB
eJ9ze{ Jequa ueI3DI9]uoIeí ueÁ1o r91 uJoIBpoJIq B u9ln
u191eq Á8oq 'B(9IugJI §Jos B ddailuJ9N
,rBuIIBpoJIg tBIü
-ou B IuBlJBl llEIB osgzJguelle saÁl9ruazs uBsolJel BuIoA
ue1 sade4 u9^?J otuell3( prglzs s9 te69ssad91 IBuolB{
t4e (.rezs9sc ueÁ1o eue,lg1 vlauEtpezgzs^? I9J rulul qq91
s (tÁunqle uBqou9IIW ueq9h9nueí §6€ sntsopoaqa ,I
s9le3aÁua3
J9qJBq B s9 1t9z9{ IoJ9zs9sJ B §gzr,tqrgzs
YSyxng

Alarik a 4o9/4ro. év telén Priscus
Attalus római senatort támogatta
Honorius meg nem a]kuvó raven-
nai kormányzata ellenében. Atta-
lus pénzérme- az ,,INvIcTA RoMA
AETERNA" felirattal - ironikus ér-
telmet nyer, ha tud|uk, hogy Ala_
rik később kifosztotta Rómát.
A barbárok betörései és
letelepedésük a Nyugatrómai
Birodalomban
A barbár támadások jellege eltérő
volt. Némelyik - mint például a
vandáloké és a suébeké - a föld és
a vagyontárgyak erőszakos meg-
szerzésére irányult, a nyugati gó-
tok viszont hosszú idön át arra tö-
rekedtek, hogy letelepedhessenek.
ta, ami 4o8-ban Itália másodszori megszállásához veze-
tett. Stilichót 4o8 augusztusában a császár parancsára
kivégezték(korábban szerzetí tekintélyét tönkretette
Alarik iránt tanúsított engedékenysége), de az ezt köve-
tóen hatalomra került utódai képtelennek bizonyultak a
barbár fenyegetés elhárítására. Stilicho halála után Ró-
mát egymás után háromszor is ostrom alá vették, az
utolsó alkalommal, 4Io augusztusában Alarik elfoglalta
és kifosztotta.
Erdemes ezt a kérdésta gótok szemszögéből is meg-
vizsgálni. A 4. századi források a gótokat a Római Biro-
dalomba való behatolásuk elótti időszakban szelíd, me-
zőgazdasággal foglalkozó embereknek írják le, akik falu-
sias településeken élnek, kereskednek a birodalommal,
és olykor utazgatnak benne. A gótok vándorlását a kelet
felól érkezó hunok nyomása indította el, semmiképpen
sem volt tehát szó a Római Birodalom elleni támadó
akcióról; erre csak akkor került sor, amikor a gótok du-
nai átkelésének irányitásával megbízott római hivatal-
nokok rosszul bántak velük és sanyargatták óket.
A 38z. évi egyezményt a gótok valószínűleg úgy te-
kintették, mint amit magával Theodosiusszal kötöttek,
és nem a római kormányzattal. Theodosius halála Alari-
kot kényes helyzetbe hozta, mivel nem lehetett biztos
abban, hogy Theodosius utódai - akár Keleten, akár
A NYUGATRÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
Nyugaton - tiszteletben tartiák a szerződést. Honorius
és Stilicho kormányával való kapcsolatának egész idő-
tartama alatt Alarik mindvégig ugyanazokkal az igé-
nyekkel lépett fel: földet kért népe számára, ahol letele-
pedhetnek; pénzbeli támogatást és élelmiszerkészlete-
ket, hogy gondoskodjék ellátásukról. Róma 4ro. évi ki-
fosztása után Alarik dél felé nyomult, hogy átketjen Af-
rikába, de Dél-Itáliában meghalt, és utóda, Athaulf a
gótokat ltáliából Galliába vezette. Ott azután 4l4-ben
létrehozták a gót államot, élénrómai bábcsászárral.
Központja Narbonne-ban volt, ahol Athaulf íeleségül
vette Theodosius lányát, Galla Placidát, akit Róma ei-
foglalása után túszként hozott magával, és kinyilvá-
nította, hogy politikai célja Róma hírnevének fenntar-
tása a gót fegyverek erejével. A következő esztendőben
a gótokat tengeri vesztegzárral rákényszerítettékJ hogy
hagyják el Narbonne-t, és Hispaniába menjenek. Athaulf
meggyilkolása után utóda, Vallia sikertelen kísérletet
tett az afrikai átkelésre, majd végül 4r S-ban a római kor-
mányzaí hozzájániásával Délnyugat-Galliában sike-
rült letelepednie népévela Garonne és a Loire között.
Az események menete a gótok szempontjából nem volt
ígazán sikeres, de végül mégis elértékazt, amit akartak.
Róma kirablása óriási érzelmi hatást váltott ki, straté-
giai szempontból azonban távolról sem ez volt a legna-

'l9lz3J
-3zs 1ua{ÍIp39srl9^ Á3B^ i_€rloÁu
-9uDl9sz uBJos s?lol3q J, Daz?l
BíuuBtuB-lB3
-uI ueIIo BIIIs9 Á3B^
-nÁN Á3a 8áIgulzsg[B^ losJuDI
s9 'igle^ Igq{€zsgpI (Iu9rn ozi) Ip
-ezgzs,9 Zell?uIJ ?zugd lI9IBr rrl ZV
,.,IgqsJuDI í-auIuJaIo]"
9zúIuFl
-JBl 1eie13Izs9ll9 lsnzo uolezsso
s9 r€lBpnJ lugJsáüJeu 'uugdlsnze
!L8?slÁuu3u] Á8eu 'DazápeJIeJ uaq
-tSgt ze Áugp3lsnze ugnJlsuo>I
-aJ loqlei3paJo] iBuIBíqBJBC
01Z
,691e
tp.l, tuau íJvquoz'-za'la4eÁl9zsa.l, u le{oz3 Bsl}J9I{Ia
Á8oq 'nopnt 1rue 'allelEeu lezÁugrulo>I IJ9zs€sJ v
'{9lIotuoJlso
(6eru
J9IIJ >IoIgpuE^ B 19sol9^ uaqzo>Ilu tpq uuq-o۟
uolsoEv luezs sgpl Jgtu Jo>FIa zu'a4odsnd oddtg ,3t9E
-9r{rre; uezs98e '91e; rele>1 >1uulnEeru 4ouo1 leln uoq^9
Áugqau gla^o>I tze zE se'ugg{IrJV >I3rIe>I19 19q9tuedstg
,1II9
>IoIgpuB^ u uaq-6zb u€IE u69s9requua3 {g^9plue
ryqJBq rIn>IBIBDI 8epÁlaq uo zu '491s4IaJ uotusl ue^9u
49pnu3eq e ugln orü ozs9r ÁEuu >Iou9>l9pl^ tluodzo1 utc
-ur.lord e s9 (ueqgEeul e,rplEo; raletsllrar ne3nÁmlezs9
sop3zslüoz§ elo^ E s9 r-eu8erelg) €cIJotIIJV rcTTluE y
'r9ílrp
supuo6o1 Áprr4 (snuy) rnqr.ly - uoÁp r1ol u9lull9Á6e
Bq - >Igrzgrulru €IgJ ugler s9 '..136ecleq 19" gpo>IIEJn
uaíela pvzgzs,9 B ueq9luuerug-teEnÁ5 8 sBpIIc B}z91
-uIIlI BIoJ 3e
grurzsopn, ps s9l}p9t{ zsgzs rcqEue -teEnÁu
>1rlu
(,,>1uu4osnuuelÁ1" Iu9ln IuoI
{ep B {Brllgzseqtuezs
-BJn IBuJ9J e ualoqel e4Á3e 'uua; lpeleru o^au {€sJ >Ieu
(§nuBIIeJnV snlsoJqurv seÁl9ríer y ,1a
-I{€ 49rp13o31ozs
-Bzs 9ze4r9 I9IoJ rela>I B
uۤo}Bzo{oJ ]olelnJe] v va 19t9d
-ezo1pezpzs,§ zy ,ropEew >I911oil€^ 1eut9reú1o3 ruo1
-BJn I€IuoJ e p33oí qqese^e>I-qqot s9'1el1o.1 teíEe1 49n
-zs€ulp rÁleq >1ezg,{9lze^3u (.>Ieu{osnuuerÁ1" >1os9rro3
IBuI9J B ClBuIIBlBq € uo {9lIoJo>Iví8 ugtnza 41u 'tulozy
,ercur.\o.Id IBIü9J 11oI IIJau
9qq91 €qos BIuu€lIJg u9ln
e§9Io>I19 lu9}J91 Bq9TIIB9 sa uÁue,rtlgt4 snulluelsuoc
,ueII3 ollollq rclle8 e
lla]eqel lelos tueu se 'e.n
-p16o31e 1Io^ I€^gs9pBuI9} >IIJeIV rol1e tezÁugtüJo>l IBII
-9ll zV,sr e.reruedsr11 ellalzsa(.ralt4 u€soJ€IüBq rgrülBJn
,eq elzapual (selry) uBq}€qaJV rgJe^pn s9 'eqglpg
rla49 uaq-/,o? snur}uulsuo3 ,III glJollqugJl ÉúDlnsgl
-€H ,11313lnzs Áu9.1,rl9t1 IJgzs9sJ ros Á3e lu94aÁu9urze1
-ra^9l >Ieu9s9loleqeq {ozs9zs € ue>I9pl^ued e s9 'q >1at
-rgt 1os98m,l,uz rÁleq uBq9IuuBlIJB uaqgpl í3a pzzg
,]B{oSo>IoilIqpIo.J IBuíoJ E
{91131 9^91nJuop
-Ig.J s9 lgq{nuoqllo >I9lztllo 'lJ9leplgJ qqoí8a1 € IBss9uI
(utqeruedst11 en91
-Á3a 1efuas l.e^ ualnza 4eze {Blzoq
,luere
re>1o39sÁpn>1 >Igloleqoq J9qJ€q € uBlB,l,e Áurqe5
-Á3e ueqra19 IpgIBsJ u s9 t89sepze8 B >IesgJoloq B {eze >Iel
-zo{o lsgJol BJo>pIou'4ur]rq 19qtel3^0l l]oJI ueqlJo)ple
zoIlIg>IEI 11ozg3rc1 1oÁueuo}.ru1 peEnÁu e >1uusoruo.ref
}uezs ,sJglJo1 Á3e 19rre er.l1 ..ue39 ru9leÁ139u uro1
-
,>1ettotní 3I9ípI9J
-Bq sBIuI€lBq uellaÁ8e" etlpg zs93g
-9pzs 1eugí9lrzseulp snlsopoeqJ'eqlgtcur.told tetu
(uolosnaua.rr4
-edsrq Dopos€IsoJg^ uesoJe 'Eepze8 e se
B >Iorle)p9 >Ieqens B sa >IoI9puB^ e '19ua3eÁua3 ]IBsoJB^
etueltnby .l9u er-6oi ,3J9I3 Tellnruodu o1a3 1eEnÁul9p
E^zo>Ie}uoql9zs uenJezsozeÁ8e1 píutu'uelapt,t-uuíug e
se uBq9III€c->IBzsg Ia ryrlq8o; relosorg,1 '1tes9l1e tuqap
(eqruoppo.rtq B
-a^ TBIBIIJoJ B >I9l}elJslíüuresEetu TalJo]
-eq I3^9Je Á8eu'ueu(eg € o^Ie>Ilg'4opun8.rnq se {oqens
,9ot ,errotí4s
'4oppue,t 3e1o.;'4ed9u u9urle8 u939.t,l9 V
uaq>Ia^e ze veq1aza leuíIepoJlq e Áleuu 'sBdBsJ qqoÁ8
€ |ezze equíIleD-lu8nÁuleq osgr}dele}eq
'lu9uo] IEII9J(4rzsl91 ({eso39sle^ozs
{ol93 e ÁEoq >IEusoÁuozlq se l9E
IlB8nÁu E 1e{9 {9uB3otII91 ueqqa
,uolle >Ieqens B S9 >IoI
B -€puB^ B uBguruedst11 4elleze^ }B>Io1€J9Ípuq 4alaza.lpeq
IBIIIoJ
V ,I€+IosgpBrrl9l Iu3IIe eíI97I zE {BuBssEqIIEzs
-aqlüezs Á6oq 'ruells9.re8eru se lulepueJBZssr.l, Etpad te1
(ararulope.n >IopI^JB}Bq
-oIBIn>I€IB o^el uBq]BlJur,ro.rd e
B Iu€I}IIBIoJ l34aE9sÁ8eredesc ueqtezÁlaqÁlazsel e lu9.t;4
Á31'ueq9.ro1 1ed9u .rgqrcq í4ezs9 zE rloreúIoJ reE9sÁue>1
-e^e] ozJoqo] ]peÍJelDI oqJIílS Á8oq (Ior.re {unpnJ
VSYxng Wo,IVcIodIs IVW9HJVOn^N V

Julius Nepos, amikor 475-ben el-
távolították a Nyugatrómai Biro-
dalom trónjáról, néhány éven át a
Salona központtal működő füg-
getlen dalmáciai fejedelemség ura
maradt. A felsó képen Nepos Mi-
lánóban, Odoaker nevében kibo-
csátott pénzérme,alatta az utolsó
ihivatalosan elismert római csá-
szár, Romulus Augustulus verete.
Honorius nyugatrómai császár
Ggs-qzi azon az elefántcsont
diptychonon, amely Probus i. sz.
4o6. évi consulsága idején készült.
Honorius katonai öltözéket vi-
sel. ez inkább jelkép. nem valósá-
gos teljesítményeire utal. A laba-
rum, v agyis a hadijelvény felirata :
,,Krisztus nevében mindig gyóze-
delmeskedsz", a másik oldalon a
Győzelem szárnyas istennőie, de
angyalnak is felfogható.
hogy megvédelmezzék a római érdekeket a hispaniai
nyugtalanság közepette, valamint a bagaudákkal szem-
ben Közép- és Eszaknl,ugat-Galliában. Afrikában a van-
dálok előrenyomulása a Keletről odaküldött katonai ex-
pedíció ellenállásába ütközött, de Kelet-Mauretániát és
Numidiát 435-ben át kellett engedni nekik, majd négy
éwel később Geiserik - a szerződésben foglaltak ellené-
re - elfoglalta Karthágót és a proconsuli Africa urává
tette magát.
A hunok letelepedése 42o körül a magyar Alföldön, a
Dunától keletre, és fennhatóságuk kiterjesztése az ezí
követő években veszélyeztette a Kelet és a Nyugat kö-
zőtti otszágutat, amely a 4. században a Római Biroda-
lom legfőbb katonai ütóere volt, és amely egyben bizto-
sította a hadkiegészítéshagyományos vidékeivel az ösz-
szeköttetést. 43o körül a Keletrómai Birodalom kor-
mányzata tárgyalásokat folytatott Rua (vagy Rugila)
hun királlyal - egyebek között segélyek fizetéséről is -,
néhány esztendővel később pedig utódaival, Bledával (a
magyar mondákban Buda) és Attilával is. 44I -ben kitört
a nyílt ellenségeskedés, ennek során a hunok kezére ke-
rült Sirmium, Margus, Naissus és Philippopolis, majd
447-ben ismét kiújultak a harcok. E háborúknak a meg-
növelt összegú segélypénzekfizetése vetett véget, vala-
miní az, hogy a rómaiak kiürítették a Duna feléjük eső
oldalán fekvő területeket, Az illyricumi praefectus szék-
helyét Sirmiumból Thesszalonikébe, ebbe a makedó-
niai városba helyezték át.
A hunok, Iaza politikai szervezetük miatt, és azért,
mert nem kívántak letelepedni a római provinciákban,
soha nem okoztak akkora pusztitást a Római Birodalom-
ban, mint amekkora rettegést keltettek. Az 5 . század ele-
jén általában hajlandók voltak együttműködni a nyugati
udvarral, 4o9-ben segítségetnyújtottak Honorius bajba
jutott rendszerének, támogatták Johannes trónbitortá-
sát, és a 43o-as évek végéna rómaiak oldalán harcoltak a
nyugati gótok ellen. A Nyugatrómai Birodalom politi-
kai életébenez tdő tájt kiemelkedó szerepet játsző sze-
mélyiségek közül többen bizonyos ideig vendégekként
vagy túszkénta hunok között éltek. 45 r-ben Attila, mi-
után megegyezett a konstantinápolyi udvarral, előre-
nyomult nyugat felé, de a catalaunumi síkságon (Chá-
lons-sur-Marne közelében) vereséget szenvedett a kö-
zös római, nyugati gót és burgund haderótőI. Ekkor a
hunok visszahúzódtak Galliából, elfoglalták és kifosz-
tották Aquileiát, Milánót és Ticinumot, de diplomáciai
eszközök és a megtorlástól való félelem rábírta őket,
hogy kivonuljanak ItáliábóI. 453-ban Attila meghalt, és
a hun birodalom felbomlott.
Akonstantinápolyi udvar érdeklódése a Nyugat ügyei
iránt ebben az ídőszakban állandósult, ha nem is volt
mindig eredményes. Stilicho idejében az afríkai terüle-
tek a rangidős konstantinápolyi császár fennhatósága alá
kerültek, és ez Rómában gabonahiányt idézett elő, amíg
Stilicho le nem verte a ,,Iázadást" . Amikor Alarik elfog-
lalta Itáliát, Konstantinápoly katonai segítséget küldött
Honoriusnak. A keleti kormány, Galla Placida befolyá-
sának köszönhetóen, leverte a bitorló Johannesí, és 425-
ben trónra ültette III. Valentinianust. Valentinianust el-
jegyezték Theodosius leányával, Licinia Eudoxiával, és
437-ben Konstantinápolyban megkötötték a házassá-
got. Ebből az alkalomból nyugati követek jártak Kons-
tantinápolyban, ós 438-ban Theodosius törvényköny-
vének másolataival tértek haza. Ezt a törvénygyűjte-
ményt It. Theodosius rendeletére állították össze, hogy
a 4. századí és 5. század eleji császári törvények zűrzava-
ros tömkelegében következetességet, összefüggést és
A NYUGATRÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
időrendet teremtsenek. Az összeállítóknak szükségkép-
pen nagy területeket kellett beutazniuk, hogy a külön-
böző, gyakran félhivatalos forrásokból összegyűjtsék a
törvényeket. A munka eredményeként készült el a
Theodosius-féle törvénytár, a Kelet és a Nyugat közötti
hasznos együttműködés egyik legutolsó eredménye.
A keleti udvar megkísérelte megakadályozni, hogy a
vandálok elfoglalják Afrikát, de a második hadi vállalko-
zásra kiküldött expedíciót kénytelen volt visszahívni,
hogy megvívhassa első háborúját Attila ellen. A vandá-
lok Geiserik vezetésévelerős hajóhadat építettek,455-
ben kifosztották Rómát, és kalóztevékenységüket a gö-
rög területekre és a Földközi-tenger keleti medencéjére
is kiterjesztették. 468-ban a keletiek - nyugati támoga-
tással - nagyobb hadjáratot indítottak ellenük, de ez
nem járt sikerrel, és a kudarc következményeként a van-
dál uralom tovább erősödött.
Theodosius dinasztiája, amikor Ir. Theodosius lovas-
baleset következtében elhunyt, I(eleten 45o-ben kihalt.
Nyomába még az övénél is ősibb katonai hagyományok-
kal rendelkezó családból szátmaző császárok léptek:
Marcianus (+so-4sl), Leő (457-474) és Iszauriai Zé-
nón (Zenon Isauricus, 474-49í). Nyugaton a dinasztiá-
nak III. Valentinianus meggyilkolása vetett véget (455-
ben), őt több rövid éIetű császár követte. Libius Severus
Ricimernek, a barbár származásű magister militumnak
kreatúrája volí, az ő uralkodása után Nyugaton Anthe-
mius került hatalornra(467-47z),amiért a Keleten ural-
kodó Leó kormányzatát terhelte a felelősség. Amikor
Anthemius és Ricimer között kitört a polgárháború,
Leó, a Konstantinápolyban száműzetésben élő nyugati
senator) Olybrius közvetítésével igyekezett kibékiteni
őket. Anthemiust azonban megölték, és helyette Oly-
briust tették császárrá. Néhány hónappal később Oly-
brius meghalt, ekkor a keleti kormányzat Nepost küldte
Nyugatra, hogy Olybrius utódának, Glyceriusnak a he-
lyébB lépjen, Nepost azonban Orestes, a hadsereg pa-
rancsnoka eltávolította a trónról, és saját fiát, Romulust
tette császárrá. Romulust viszont 476-ban Odoaker
mozdította el. Ezt az eseményt tekinthetjük jelképesen a
Nyugatrómai Birodalom megszűnésének,476-tól a Ra-
vennában felállított udvarból barbár királyok uralkod-
tak Itáliában.
A bukás következményei
A kortársak véleményea Nyugatrómai Birodalom ösz-
szeomlásáról erósen eltérő volt. Az egyik szerző, Ruti-
lius Namatianus galliai földbirtokos 4r 7 végéntengeren
íérthaza, hogy szembenézzen azzal a kihívással, amit a
nyugati gótok letelepedése jelentett Délnyugat-Galliá-
nak azon a vidékén,ahol az ő birtoka volt. Rutiliusnak
volt oka a derűlátásra. A behatolás okozta pusztítások
nyomai még láthatóak voltak Itáliában: lerombolt hi-
dak, elhagyott vendégfogadók, de ennek ellenére a n}-u-
gati gótokkal békétkötöttek, és Rómában az élet kezdett
visszatérni régi kerékvágásába. Valószínúleg Rutilius
volt kortársai közül a legderűlátóbb. Egészen másfa|ta
optimizmus töltötte el Rutilius egyik fiatalabb kortár-
sát, Orosius hispaniai papot, aki Róma történetével fog-
lalkozó, ,,A pogányok ellen" címet viselő, polemikus
művében - fárasztőan egyhangú adatok felsorolásával
alátámasztva - aztbvonygatja, hogy a Római Birodal-
mat a császárság korában és az ő életében ért csapások,
köztük Róma kirablása, kevésbá voltak súlyosak, mint
azok, amelyek a római köztársaság idején sújtották. Vi-
tatia tehát azt az áIlítást, amely szerint Róma bukása
egyenes következménye annak, hogy elfordultak a régi
211

so39sl9^ {gIz9AuI z€ llaze>IJ9le Jo>FtII€ Á8oq'teÁ8g.tEes
-pBqBz§ B BlloulDl errÁuuB 1oq6esso>1e1 B zo se'89slnzs
11o.1 elrazsÁu9{ gsln{ 'Bl>1ezsola rc>IIzU ]]Dl9ueruÁ8uu
zeq9s9re}p9>I+tu s9 zoqgs9ueluueJ Áueturld9 lueddor
,l1o.t eÁu9ruz3>pe^o>I >Iaualaze^Jezs relBtTod uoJos os
-E9rr usglruÁueq IuoIBpoJIfl lcuíg)l B lulJazs uoqql5
,eígtcuepe4ap IuoIBpBsJgl rsore4ÁEeu
B ra{g urÁ8uq 1nuellelulJg s9 '4e]zeturgzs 19l1e4'eprl
uetusl 1orlteÁuare stletcurri)rd'.rr]errrezuo>1 >II3^Iq se
>IoJBzs9sc IBIu9J IJo>I 9s9{ V ,{eloua].Io} glelzgllezs lB)I
-oÁugrloqsc1g>IJo glozs {nIgJ B 1uuzoÁu9tq 1sEEasso(1ar
tuau{BsJ Ioq>IosBJJoJ IJo>I9 zB íBoq'ze Áu9t solulosedu1
,{E]Io^
rylla,r 'qqgdapetu8a1 4il3J zV {BUJoJ 9sclo{Je nJ
-o?tzs'gzo?lop ueÁu9ue1'se8esselzstl usq9lellg {oJ9zs
-9sa
lpezgzs,7 s9 ,€ V ,e>Iuzsgpl qqeu3lalsJlo1re6e1 ure1
-eu9u91 IBuI9J € llo^ zo - >In}rgl luIuIB - Ia^IIü'ltgle.ro4
-r9zs9sc u 39ur'u939.t >1euero1 Eesesre zo1 u qqe4w Eaur
ÁEu,r 'azsso 111tuo u9íapt IBJ9zs9sJ Bllzs€ulp-snlpn€ID
(uu1o,t ,Io
-snqnf B Jo)pI€ 11ntu ueza €H t]o]nq 11BIlü
usgpeÁueq rs3Io>IJe >Ieulgreze^ uoppoJlq e lulrezs Áleu
(sa,tella; € zB o]aq}aAle ,€sJos
ltt{I9u lgq9^o] u3pulw
u za'4tzala1 true'1euuopullü Ie^IuI'utulnlzsndla uaile>I
Ee;1orvzDl u
u9zv {EutuoFportq Á8oq 'et19l ÁEn In9pl9d
oJIBIIoA ,EgsgLrezs8gs>lnzs tet8o1otq I9IBq € sg sglreÁueq
rc4IzIJrB ÁEoq toqqe stÁ8ea,'11 4ellnput 1oqut89pue uez
-elar9l1e; Á8urr o,rel8aru ugzo>I >Iosnuzlue8ro tet891orq e
se tuolepcsJgl l€tugJ u rolÁ1o s9 '>IBtIo^ >IeBtazs9ulJol sII
-g.rour uur>luÁ3 1otulse.luí rI9upIIeJ ru94lezgruÁ8eru
,]PIo
>IBu9s€>Inq ruol€poJlq E IuzepeJleJ q9l ueqs9za8Jetü B]
-zo1o 8eÁue gpgzotuleqloJ uoqleze^Jez§ E s9 gzuluJgzs
(ueqgsgzollg,t8eur
Ioq>Ie^osoluolg zB >IIsBIII B 4oÁuozst,r
rrelíeq8e zt yÁ3e zv ;8aul >Iunl}Iüe }31oI19 r9>1 ugdnsc
Fzo{ >Ios9zo>Il9qgJd o1uElozs Ialwzgre1.?Bu] 4Áuelre
,>IBu
sou9IBrI9 íuelteÁ8d BJ9s€{nq uIoIBpoJIq e 'ueÁlt zV
-sEIn>IEIE]9 IIüIau9]Jg} rploÁuoq }u€ddoJ B >Ieuue tg)o
zB lurg71al sed91 Álsure 'lvzele&Eeul gllgrÁIar{ ppaÁ3a
ueÁlrtueprr euzal9l Bqlulru'eue]le1 lolezslgl B 1zB }JouI
'lsg}etn1 l1ou9uo1 tlo>1 qqeín ze etzoílgpe4v 2olq7ez
(gpoí.rstr>1
-ereÁ3eur 98alleí o3o1r9 s.ruopulul B sepozuo^
€ za ,sI eu Estu 4gtuqppr8eurrr4uapultu slutzs uo8elr.t
B le>Igltue ú3r9r 1euÁlaure so'llaze>IlepueJ IB)plosBJJoJ
-oJe BJoT{o Álaue ,'uropp oilqa zE ezsso llol€qloruo ued
-d?>Iltu'le>lereqrua zB ellvlzo41e13o; uosgre u€q>IBzsJo>I
uapultu elulzs,>IBuےpe totezgrcKEetu se8aluoll_Dl IIuBI
-B^ EJgsg>lnq tuolBpoJlg IBIu9H e ÁEoq '1tzr9 l989slnzs
- {BsJ9uo>I B lulul 'Á8qrueÁ8n - Iazs9u9lJgl 4urc(de5
,eJs9Inzo^
-pn z€ {DIeu pe re39s9raqe1 sr Á6r Eatu ueqeleqa4 zeqÁ8o
ze 1nrgpele{ ,DBItu >InsepgzglEBau saÁlgruezs uleu s3
(ts9r9t
'19g39sseuqeÁu9>1 ÁEea ueq9iepJe 4n89suorzlq
(..1rlelurzs" (1orequre ueÁ1o
-8aur B ..{Ilellel" 1rle '(4o3
-nzeq) 4osnlcg[4aza íuozo>1 relu; uroldruel e ueleí ue,r
ueq9rulel9J 91e.l 19r4aÁu9^Jo1 lJgzsgsc B >IBsc 4n4tÁlaur
(srureq
-eu ÁEoq sa (4rzoye Áu9tzsa.re1 e]ulzsg tuau
aq9taze4elnÁ3 toddtq leíes í8oqclezzel1o^ ueqclzsll uol
(tunlJg}
-so8y tuaz5 ,a3essozo1 tplo.J >Ie}uazs € lunuule§
-euuzs g1931ozs BJ9Iü9Zs >Io8ereq e qqDIuI IB>I>Ios za 'I1oIII
1ezuqíEa ze ttüV
,soquozo4 tugl >1o31op osEa,r r ep
'ueq
-9sepzn)ol le^vzlnz opBtu9l 11ozo>I >IeJ3qua uepel9]91
B s9 ueq9s9zJg6etu 4eu939ssa,(u9,rrol lal9 ILuIBpBsJEl
r9I rB>Io}BpBIe; 439ssoluo3 gre,rdep pualal6esr91 tuu119
zB s9 tuolupesrgt É9p,l e 1urrezs uolso3v luezs
,IuJelrzs
-zsr,r 4euÁE9rr ezrEorgags e,{oqe '1eEEgssaulepaEus 1eu
-zolJe] >IBu9§oJBA uolsl uBquoz€ uo>Io; 9s39rr '4eutsÁu9.r
-Jol soJB^ e le4n6eur {pa^Ble 'uBqsoJB^ rctugr 4úleue1
-el 4auaEepr zB lullu'Á8nueÁEn s9'u9pl9.{ elau19 (snu
ZlZ
-u&and) ru94ua8ept ruí8ut 39ssozo1 reÁuueu y ,]BusoJ
-B^ lulul'tuel;plo; (.{Eusnlels lJe8lod"
(..4tu6es.re8lod"
qq9{ul qqaseÁloq 19qtuoduezs soÁuoztq l9zs sDlxaxc
y uIlBI V
,Áua; erre
1nrap ue(deu tal9rf 9,r e 4esc píetu se 'r.r
-eulsl uolsl ppeÁEe }o>In}9IDI tpole.t íleule u€quopp€s
-J9l lJeqwa ze 8eltleuarule 4t>le (a4eluezs uoze '..sEessoz
,19tu
-9>I
)o}uezs" a EsoJB^ uo]sl BJgtIIgzs uolso8v }uazs
-1v3o1 (ouaual saxa!.J) .(soJB^ IpI_o.J" B'..soJe,t t8elt.te"
ze sa (up snu.alc ) ,,vsolet uelsl" ze',,sole^ r94" e nís3n1
uolso8y luezs ueqzsgJ >IIposBuI V l9lgaozolg sn{Iuol
-eldín (zsounqd;o4) sntrÁqdlo4 €íI9J}q ueozoÁ88atu
,Ie^I3s3Ie^J3
s9 uesn>lr8o1 Ingpl9d uag,t,(uo>1 {Ipezll V
Iegozolg {os€IF^ Áu9Eod B Jqulezs eír;119 r9s9l9r;3aur
uez9í e8vul B ueg}e^o>I lza ,>IaDelseJ rsdg4 rlgztpapt
{BsJ9]Jo>l Áue8od B eluíJezs IolJo>I B 19rra 'relgp,t 1oq
-B>I€zsgpI tero4 Egsesrguo) B }u9>I9.J 'gle lel93szt.l ella,r
}reÁugtu,rr,l Bulgu lllgle 3esÁuelzse.re1 e usq.tÁuo1 ztt
,8au elpe ueqe^}u nulepeíret lueddor 'nturc
9sle zV
,ur
.(€soJE^ uo]sl" uotso8y }uazs 1zg 4eueípe lolezal
-eÁ8etu rlopuo8tg st 19q9íruoduezs 1eÁuelzsers1 e,r€oq
(4eDelut>lot
'ellal 9sseEes4nzs 4eu9Áu9uza>I}e^o>I sgp
-uoruel ole^ IoJBIuI€lIo >Ieuelsl rso ze 4oseÁEe ]rtue (ese1
,ergqgrd etlet
-qBJDI soJB^ B ÁEoq 'uequoze 91e.lue.l1tÁ51
le>Inllq }lo}e^ equels1 tatula.rloÁ3 >IeIBtügJ Áu9tzsero1
u :ustlÁuozrq Á8oq '1a3 Iz9pI llesgpe,l,uezs q9f ueqTap
-9zseqluezs ozo>1plEo; I€^Bsg}zsoJDI BuIg11 ,T] Blpuotü
uotsoEy }uazs InuBI]BlBql€lI^ IgJ9sDInq BuJoH }s9l
y -1de1193eu qqescloq8e1 e s9 r_ríereploq qqoÁ8eu8a1 y
,{gp€tll9r JgqJBq B I] >I9}}o]zsoJ l€tutuole>lle Á8ou lurru
,zoqEgsgp,t e
'qqese,re1 uIeu ]soJB^ B ]]9zo{ otl s9 oot
>1rpo4zse3er ureueqErle'rlaEaltue 1ale}so11Ioq 1lolI>Iuo§J
-8eru 'orerreq uIB3}n JoIJJ B Jo>IIIüB ep '1e4aÁual e eserra1
snlrurelod snueI^IBS ezsst,t uípe uusoluod uaÁlrur'rue1
-uople }Áuuo{ lueN ,re{9p3uelü >I3ls3Jo>1 19u49pne3eq e
Á8u,l 1unloreqJeq € {olzse;ed e Á8oq'uípuotulg ,Igq{o]
-zsered B I>I {BuJB]Isc 19p€ >IDIB 'Izetlell1eulosnuuelÁ1
(1nropt1 uop
(>1erzer91 39ur - odal8eur Álureq - Á8oq
-9tu Áil I9J{pIB) le{oso)olJlqp1o3 rctle8 }peleru8eru y
,t989ssetslnscoq 31ulzs9 €JI{y
1eut9119zs3eul J€qJ€q
s9 BIII€5 ala^ €^lllleaqtuezs 'e1 rzelda1 l939srdnuo1
tIJoIBpBsJ9l IBIII9J IIeqBJo] € uBq€sBJ} ]IRzse>I uaq-oti
snuBI^IB S gzvwrgzs 19 rlele>pl€zs3 ze (esrelguo g, ryurg8
Á3e etpele 'lpereur8eur 1gqrclorrtqÁ8eu t.ro>1Á8e rtue
'}zupurru u9lnlur'>1el}o1rrotuoÁu esse]ez.rezs I-eIIIes
-retu Áue8ezs loqso>IorJlqpp38epze8 s9 Jgrguo,{8el 4e1
-lo}zso;3eur >IeseJoleg e tt4e 'ted94 uo^ala T€up€ IgJIE}
-elelzsede} raque ueÁ1o Á3e 1osepln rzí€Jlelouo o}Bqs€^
-1o uoq9Áugtuauo] }tu]J ..Ezsnulurq BI9q y" stí8el'uoc
-xlsxlDqcng snulln€d rella4 (gzrezs rctlle8 4s_eu Á3g
rugruÁ3e
>I€uB>IezsJo>I Áu9tzse.ra>1 s9 sn{Izss€I>I Iüelaue}Jo1 IBuIoJ
e rral arrÁug>Irze>1 ope,{uerr ueqro4dezo>I € eJ9ueIIe )3u
-ue CíIíesp,rreleplzsedet seÁlgtuezs l9íes eqÁ8a >IIso ueq
-uepullu tueu se IzoJ{nl r9s9p9z9Á33atu tu9Á3e ozlazse
>1os
tuou o^nul lruleug]Jg] snlsoJo .,,uolle 1or93 e IupBz€IIeJ
>Iopnl IIJeu J€tu ÁEoq 'tue8ua >1e]rolEeur s9 1elz9le3au e.r
y" : u,tpe egeígzs >1su9í9tlsaÁl9urezs8aur
-rÁuue 1ureuo;
(19.ttus9r;poq tutlle8 J€sae3 sntpf r1
BIII€9 l9zs€ued
,ergsgzoqelg1 >1o39s
1eEE9s+rese1 gdal8eru rllÁlaq ÁEg
-ÁB4l ueq9ruedst11 rlÁu 4n39s9reqa1 1eu>led9u J€qJBq
E ]3 e ÁEoq (ellouel 4eusotelguíes ,Bqeuoquo luJg]€zssl^
]}opn} uIou '}leltu aEasuellaÁ8e1 sglrzs3aru JBqJBq B
'8rpad qqgsa>|'luatu EqpII{V->IBzsg'1gqgpedslH }It]
-eueu{e eltedezo1 >1eu{epezse^ Á8eu uezstq '1eusourap
-r9 ugzeEr urs9l9lrlJap BllolJel lües dde>lttuues lelezÁlaq
ITeqúJo{ B snlsoJo ÁEoq t9q9s9Jl >Ilur]lq ueso3elt,t
sI zE ,BJsBIIE^.{uelzsera>1
luozsl1 E {erJ9}}9 s9 lgl>Iauersl
VSY)ng WoTvCIo,uIg IVWQdJVon^N V

időszaka, már egyáltalán nem érdekelte óket, ténnma-
rad-e a birodalom vagy sem. Ehhez járult továbbá az,
hogy a tartós béke korában (az. évszázadban) a katonás-
kodó társadalmi rétegekből kiveszett a bátorságot adó
közösségi érzésés az engedelmesség, majd az eztkővető
katonai válság ideién a császárok túl elnézőek, engedé-
kenyek voltak velük szemben.
Ennek az elgondolásnak az a hibáia - amint azt Gib-
bon is elismerte, anélkül azonban, hogy kifejtette volna
az ebből következó tanulságokat -, hogy nem magyatáz-
za meg, miért maradt fenn a birodalom mégis olyan
hosszú időn át. A hatalmi eszközök egyre fokozódó
igénybevételéveltúl tudta élni a 3. századiválságot, és a
4, században lenyúgöző lendület, politikai, katonai és
kulturális megújulás jellemezte. E korszak rendkívül
gazd4g és bonyolult történelme nem kelti azt a benyo-
mást, mintha a birodalom visszavonhatatlanul a hanyat-
lás irányába haladt volna.
Gibbonnak és másoknak efféle, hosszabb időszakot
figyelembe vevó magyarázataiva| az abaj, hogy nem a
birodalom bukásának okait tárják fel, hanem ehelyett
nagyon könnyen tartós fennállásátrak méltatásává vál-
toznak át, Szabatosabb, és - ami nem kevésbéfontos -
olyan elgondolásra volna szüksé5 amely különbséget
tud tenni a Nyugatrómai Birodalom összeomlása és a
keletrómai Birodalom további ezeresztendós fennma-
radása között. Ennek a követelménynek Gibbon képte-
len eleget tenni, és ugyanez érvényes,az ő ötletét külön-
féle megfogalmazásokban továbbfejlesztó későbbi tör-
ténészekre is, akik szerint a keresztény egyház azza|,
hogy az emberek figyelmét az állampolgári kötelezettsé-
gekről a túlvilági eszmék irányába terelte, egyúttal el-
fordította érdeklódésüket a birodalom megóvásának fel-
adátairól is. A kereszténységés a keresztény eszmék ha-
tása azonban nem volt kevésbé erós a keletrómai Biro-
dalomban sem - amely fennmaradt -, mint Nyugaton -
amely megszűnt létezni. A legkevesebb, ami elvárható,
hogy e magyarázatok választ adjanak arra is, miért visel-
kedett a birodalom két része eltérően olyan körülmé-
nyek között, amelyek mindkettőre hatottak.
Ha a vizsgálóldástaz 5. század eleji nyugati kormány-
zati viszonyokra szűkítjük le, akkor a Római Birodalom
problémáit nem nehéz megérteni. Valószínűleg soha
nem heverte ki keleti hadserege kétharmadának elvesz-
tésétHadrianopolisnál (378-ban), ezt megelőzően
Julianus sikertelen perzsiai hadjáratának megrázó vere-
ségeit, és még korábban Constantius polgárháboruit.
Különösen a mursai csata (35I-ben) okozott roppant
pusztítást az emberállományban, amikor Constantius
Iegyőzte Magnentiust. Ennek része volt abban, hogy
376-ban Valens engedélyezte a gótok bebocsátását a bi-
rodalom területére, mivel újoncokat remélt tőtük a ró-
mai hadsereg számára.
A római államvezetésnek számolnia kellett működése
során a hadra fogható emberanyag hiányával, ezvolt az
egyik döntő tényező, amely meghatározta intézkedéseit,
és arra késztette a rómaiakat, hogy elfogadják a gótok
szövetségesi szolgálatait. Ez a megoldás gót ,,államot"
hozott létre a birodalmon belül, és egyre nehezebbé tet-
te a kormány zaí számára, hogy elképzeléseinekmegfele-
ló választ adhasson a kiilsó fenyegetésekre. Az 5. század
etején a nyugati gótokkal kialakult viszony legalább
olyan fontos kérdésvolt, mint az, miképpen boldogul-
nak Róma külsó ellenségeivel, a kettő elválaszthatatla-
nul összefonódott egymással.
A nyugati kormányzati rendszer meggyengüléséhez
nagymértékb en hozzájárult a senatori földbirtokos ré-
A NYUGATRÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
teg, amely nem volt hajlandó részt vállalni a pénzügyi
kötelezettségekből. A római senatus nem engedte megJ
hogy a senatorok birtokairól újoncokat toborozzanak,
ehelyett inkább a pénzbeli hozzájárulást választotta,
hogy ily módon változatlanul megtarthassák mezőgaz-
dasági munkásaikat, és ezzel jövedelmüket. A senatus
által kelletlenül juttatott pénzből az áIlarni szervek a
barbárok közül voltak kénytelenek újoncokat toborozni,
és elsősorban az Alarik által kikövetelt segélypénzeket
átadni, A senatus viszont épp ekkor ellenezte a segély-
pénzek kifizetését.
Abban az idószakban, amikor a császári kormányzata
csód szélére jutott, a senatori arisztokrácia tagjai to-
vábbra is roppant összegeket költöttek a nyilvános ün-
nepségekre, és képtelenek voltak felfogni, hogy nem ta-
gadhatják meg egyszerre azijoncozás engedélyezésétés
a szövetséges csapatok segélypénzeinek kifizetését.
A senatorok befolyása nemcsak pénzügyileg, hanem
politikailag is akadályozta a kormányt a nehézségek le-
küzdésében, mivel a kormány egyre nehezebben tudott
egységesen fellépni Alarikkal szemben. Az udvar kiszá-
míthatatlan módon, állhatatlanul viselkedett, amit Ala-
rik azonnal kihasznált. A Keletrómai Birodalomban vi-
szont, annak ellenére, hogy erószakos gótellenes frakció
tevékenykedett, és 399-4oo-ban Gainas vezetésével ve-
szedelmes gót felkelés tört ki, a kormány külsó háborúi
megvívása céljából soha nem szorult rá a gótokra olyan
mértékber5mint a Nyrgatrómai Birodalom. Kelet töb-
bé-kevésbémente§ maradt a támadásoktól, és mivel
megőrizte fennhatóságát a hadsereget újoncokkal ellátó
szomszédos területek, Thrákia és Anatólia felett, sosem
szenvedett hiányt katoná|kban, ami nyugati társának
helyzetét aláásta. A kelet-római államvezetés által vé-
delmezett civilizáció otthona a Földközi-tenger meden-
céjénekkeleti részében és az ottani városokban volt, ez a
térség egybeesett azokkal a területekkel, amelyek e vé-
delem pénzügyi és egyéb forrásairól gondoskodtak.
Nyugaton viszont a birodalom katonai erőforrásai a
kontinens belsejében lévő, északi tartományokban vol-
tak találhatók, és így távol estek attól a helytől, ahol a
kulturális élet zajlott és ahonnan a pénzügyi fedezet
származott. Végül pedig a keleti arisztokrácia, amely
nem volt olyan gazdag, mint a nyugati, és odaadóbban
vett részt a császári udvar politikai és gazdasági tevé-
kenységében, soha nem önállósult olyan mértékben,
mint Nyugaton a római senatorok rétege. Az ilyen és
ezekhez hasonló tényezókben, és nem az általános erköl-
csi és vallási elképzelésekben kell keresni a Keletrómai
Birodalom fennmaradásának, illetve a Nyugatrómai Bi-
rodalom meggyengülésének és széthullásának okait.
Barbár államok
A Nyugatrómai Birodalom provinciáiban létrejött bar-
bár államok társadalmi és politikai sajátságai erősen el-
tértek egymá§tól, egyes esetekben kedveztek a római
életmód és szokások fennmaradásának, másutt viszont
nem vagy csak ióval kisebb mértékben. Galliában a dél-
nyugaton létrejött nyugati gót állam rendszerének meg-
szilárdításán és a fennhatósága alá tartozó terület gyara-
pításán fáradozott. Theodorik (t. Theodorik nyugati
gót király) az Attila ellen vivott 45 I. évi nagy háborúban
életétvesztette, de utóda, u. Theodorik uralkodása ide-
ién, Narbonne elfoglalásáva| (+6z), a gótoknak sikerült
kijutniuk a Földközi-tengerhez; néhány év múlva elfog-
lalták Arles-t, Gallia római fennhatóság alatt maradt
provinciái praefectus praetoriójának addigi székhelyét,
a római kultúra jelentős nyugati központját. Feljebb, a
213
 níZ
(IuelJ?8etu
-BpoJIq € >Inl€IosJd€>I Ie^Iuí rze qqeÁuuo]8al -Áua; s9 sgdurodulzs }uTJezs BsgJTeI st.reuqlody snTuop
>Io19E lr€En,(u B 8eur ugI€J ,re8gsÁu9lzser
€ uoqgleso -IS (Bl€J>Iolzstre tetlle8 9pelse89pue^l7o zE (99V-ESV)
-e>I §nueIJB ze >1ed9u JgqJBq 9I9 uBquoIBpoJTg T€IügJ uaíapr >propoat{J ,II lu.tpn 1o3 rtu8nÁu l-esnolnol e
-re3nÁ51 E IaJ >Igrle^ uedd9>1ttu 'soEglr,r uezsgEe ure51 eJeualle >Ieuug ,>1oueprÁuozrq s9 4elaÁ3 re491rue tlezse8
,DaI €í -ar 4eselndalel rgE e 'uoqre.leuÁleq >IgpI^ € >I3DIn19Iu3I
-luodzo1 sgpgle^r_Itu E s9 ]eI9 lulollezs lptuougn1 e ueí -aí e.rrgq {prÁ8eq lguloÁu >Ios uJeu 'le19 49lzlle u9íele
,9 pvzezs ,9 € >Io>1u€{ € ugloTtll 39ru '1etlle5 19l1e13o11e
-poru Áue.razs eEeur e 'uglap pezgzs B JB^pn l9pue.l t9E
-9qlJB>I B se '1os9r.ro; B ]euz§3l rs?l$ua sI IoJ{oso>IolJIq Jo{IuIE fiEqpazgzs^? zeIJeqqE 1ol9E ue8nÁu V aueql€z
-pI_oJ IBuI9J sgru .rezsÁEe-rezsÁ8g,uo{o>IoilIq IJ9zsBsJ -Bt{JB^pn s9 uIB>Io]JIq >Ioso>Io]JíqpIo.J IElugJ B 1u9{l9po{
tro1,,{Ea zr 'uelapr,lqo^9l uesgleqalEaur E ueze Cuezs -1gpzv8ug?vus'uu q>louodos J qqos DI'ue}roz slezs Á3e.\
(ueqleteze,1,o B}IoJg]Bq
-9J IIgp soJgluq IB^BIpIuInN BoIr;V tlnsuocord B {e1I9 4e39s9pla 8eltese 'e-lel19 ueq
qqe^o} u9ídqu DuOx?uDW xal rcuJgl e Eta89l pezgzs,S -ie^€plue qqoÁ8eu : 49pedelere1 l9qJeq B uerelnJe] }}opB
(1unpn]
zB |?JJroJ JezspuoJ>Io}Jrqp1o; soÁueuoÁEeq e Á8oq '19l z€ Io >IB]]oIzso ueÁEoq 'sr 1or;e Á3pe,{3n }sse,t
-JB {olepe {BuuBA ,Eatu tpelezs uese[lel luau u€quoz€ -e>1 1eso souíus IoJesnluzlueqceu se8alÁu9l {€u9s9}zsole
39ssouorÁ1o3 V ,{elp)eueru eJlele) uB>Ios Inzo>l IBl pI.oJ V ,l19zo>I ..te8gpue,t" J€qJBq s9 so)oulqpl_o.J lelu
-Bzopíg {3uIos?zopFsEII€^ >IoIBpuE^ B s3 1enlos9rlr9íes -9J B ugsglzsoEaur 1ep1o3 e :4erlndep uatqa solt1olldsot1
-I{ V ,IgDIIB>IoilIq lo{9 1gllolzso;8eur Á6oq 'ettetueleí u 1esalndelet J9qJBq n9íen91 llns€Iü s9 ueq9IIIBc y
,{BuBEzB8I
lzv ErgILIgzs azs9r Á8tu >Ioso>Ioulqplo] I€IügJ E ze 'EleJ }ulJazs 4raÁug,trot l9íes raleÁlarue '4e1loa
-I4V llnsuooold e le4nEgsglequueJ >I9}lelzseírelq 4opp 4e89suelopaía; uelre88n; - {zs19l Á3n - ttt '}1nle>1 rle
-uB^ B Jo>IIuIe
(ueqe4rr;y ,{BIl1z9>I >Iellg uesotuezs E9ut BIuIBJn {gpnBEeq e 1epu. sopJe IIn] uo-eJIoT € uBq9ITIec
-rale+I€zsg ,>II{eu
uBqgIIIec lpezgzs,9 s9 ,§ ze ?tpad'leuell1ure ures lop le]le]rní 1oqlerepJel ozolJel zoII
-€IBso so{o1Jrqp1o_; Á8eu ualtaÁ8e >Ios9JJoJ sa]epeJol V ->IosoJ€^ T€uI9r r39r e raleÁIoru€ 'Ie >I€1IB13o3 r9u9z ueÁ1o
,{Bus9llnulluo{ IBuIoJ B lpBJBIu euroÁu
{os uleu Bugln qqgr - u9>I9pI^ (euuelen) JJuJI€A se ueqelJzoi su€9l
-Jo g>IouBI€ ze peplad JBqJ€q s9141
,peídqe
'ltlrÁEo }re( IBss9lluoozsso s9 1allaÁugrnlalesJ so>IBzsoJe - {e^BI>Iuo
ueq9ruedst11 esapedalate1 >Ieq3ns € s9 {ol9pu€^ V ,ueq I}eu9lJol 4eua-3unlaqt117 e 'Áu9ruel1o1soq ueure8 e }1e3
-gJTryV s9 ueqgtuedslH lultu
(ueqgqpg -7ozs zé Á8oq 'laqe1 ítaln39ss.re.,l 1e3 4zÁ3sí rugleÁugru
L"Is9rBI{ glzsel
,9€t e ,eI
-tuoq 1Io^ 9qs9^e1 1e4los ueddglel1o.t sapedelerel V -oso 194uoJ{ V 1arpadeler ueq,{o,1e3 ueln
,71o|lez ^o
la19 É9sesl9rl19lnr >1n39sere,l, soÁl4s llapa.tuezsIe lgl>Iounq € >II>IB'Ie ]InJer
-1n1 uaDezeíeJl>I - uaqruelsug soÁuoztq - IoqB '71ot gzn eEesÁlerr1 >1eu>lopun8rnq B >IEu)ozB uoq9,{31o,t ougq11
,1or931oq
B s?ioJú^B zB 8lpad eJgrugzs 10Ie)
P'{?uelual3í jopreqo8uel e ts9ta8
-áÁual lpgle^ 3 BJ?tII€zs BII9rJ ,Bq
-_BIIIB9-IB3nÁN >Is1loJopu9^l_B s9
'(B^EBú89S9IE^ leut9pue8a1 .,Áp.r
-t1 :nquy" llo^ za) IB+Iozsgzs
3 lBrIlgzsáqurazs {9]Ie{ B Jo+l3
ueq9luuallJg ,gIoJ r33nÁN rrrn
ze Eaul uelnzu e11o1rÁu 1ns9z9Á3
-aI g zB 'rlndugJl ualle 9>IoI9puB^ ú
'úopleq snuuuu {Isgu í3á qqgla
u€quozc sgl}pgq V ,]9]rolzsoJ8aur
lI9I€^llBIB SnlITol€{ Bulgu uaq
-9Pelrá^o] as9zopF {IlopoeqJ
snuBIJ€ zB IglIulB 'lz3 Bsl}poq
-ezsst-a.,(8oq'áuoJ9 >lause89s>Inzs
lez.Áueru.ro1 úlodgutruetsuo>1 y
,i9]lolzsá^Ie uaq-/o§ 19]sso llo^
-}^ Igu9IIInoA € ugrnluI'Igq9III?c
{?lzltDl 1e>lor93 rre8n.{u € rú?{
-a.{u9urza la,ro>1 {auu3 'r9s?pa)
-zsaíJal loiue{ B ruzoÁppa4e8su
Blpn] urau u9íapt 8tlpo1; ,p>11o1
-9puB^ I?{IüB z€ s9 le4lopun8.rnq
B ezssg alznJ 191aro>1 t89ssaz9q
>1or93 tre8n.{u
(uúqgluedsIH }lo1a;
e 11o.ro4eÁ3 ta39s1olp9,r uÁlgrr1
1org3 rrala>1 e '1rroposqa Á8elq
weq-9z9,zs,T !os9r}p9q
J9qJeq € s9 3s9lzsoIaJ
I€ll1llod luoI?poJIq v
Vsy)ns Wo,]vcIoEIs IVW9d-LVcn^N V

Karthágói mozaikaz 5. századvé-
géról vagy 6. századből. Germán
a
öltözékű íiildbirtokost ábrázol,
atnlnt vldeKl rezldencla,abol epp
vadászni indul. Az ábrázolás - ha
a földbirtokos valóban vandál -
arról tanúskodik, hogy a barbár
betelepülők megbecsülést tanúsí-
tottak az Afrikában taláIt római ci-
vilizáció bizonyos elemei iránt.
lommal és bebocsátásuk a Római Birodalom területére
az arianus Valens császár ideiében történt, továbbá mi-
vel Ulfila, egy arianus gót misszionárius (a gót nyelvű
Biblia fordítója) térítette meg óket. De még ez is proble-
matikus, Valens kormányának a birodalomba való befo-
gadá§uk és a hadrianopolisi csata között eltelt rövid idő-
szakban csak kevés elŐremutató kapcsolata volt a gótok-
kal, akik a rómaiakkal való későbbi kapcsolatuk alapjául
szolgáló szerződést Theodosiusszal kötötték, ó pedig
buzgó katolikus császár volt. Sokkal rejtélyesebb azon-
ban, hogy a vandálok, akik a 4o6. év végénindított táma-
dásuk alkalmával keltek át a Rajnán, miért az arianiz-
must vették fel. A suebek és a burgundok egy ideig még
pogányok maradtak, a frankok viszont pogány hitüket
Klodvig idején a katolikus vallással cseréItékfel. Semmi
ok sincs annak feltételezésére,hogy a barbárok von-
zóbbnak taláIták Arius bonyolult teológiai fejtegetéseit,
mint a nicaeai zsinat oltodox doktrínáit. Vannak, akik
arra a következtetésre jutottak, hogy a barbárok eret-
neksége azt a helyzetet tükrözi, amelybe a római fennha-
tóság alatt álló területeken kerültek: a keresztény hit
felvétele római vendéglátóikkal közös érdekeiket juttat-
ta kifejezésre, arianizmusuk viszont elkülönítette őket,
és megakadályozta, hogy közöttük bizalmas viszony ala-
kuljon ki. A barbár uralkodók által követett erőteljesebb
Róma-ellenes politikai irányvonal időszakai természe-
tesen a katolikusok üldözésével is együtt járt. Erre fő-
ként Africában került sor, Hunerik kkáIy idején (477-
484) ós Galliában, rr. Eurik erőszakos gót rendszere alatt
@66-a8$.
A római folytonosság Galliában a gall-római arisz-
tokrácián múlt, teljesítményük figyelemre méltó. Sido-
nius Apollinarisnak az 5. század, második felében írott
levelei az arisztokraták közöttmeglévő, kiterjedt politi-
kai, kulturális és teológiai kapcsolatok háIőzatáről ta-
núskodnak. E nemesurak némelyike, például a bor-
deaux-i Pontius Leontius, vidéki rezidenciájában vagy ud-
varházában megőrizte a római életformát. Pontius meg- Alarik által indított ostromok idején Rómában súlyos
erődítette vidéki lakhelyét, amelyet általában Bourg- élelmiszerhiány támadt, főként amikor Africától is et-
sur-Gironde-dal azonosítanak, falak és tornyok védték, zárták, vagy amikor 1ázadás tört ki ott, és emiatt nem
oszlopos csarnokait keresztény és klasszikus tematikájú küldhették el a gabonaszállító hajókat Rómának. Egy
A NYUGATRÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
falfestmények díszítették,raktárépületek és kereszténr.
kápolna is tartozott hozzá. Es vannak más hasonlá
példák is.
Galliában az e gyház az 5 . és a 6 . században kulcs szere-
pet játszott a római folyamatosság fenntartásában. Ami-
kor Galliában többé nem székelt már császári udvar,
nem maradt, ami a szakmai előmenetel érdekébena
klasszikus műveltség megszerzésére serkentett volna.
Ezzel együtt megszűnt az is, ami a városokat arra ösztö-
nözte, hogy továbbra is biztosítsák azokat az oktatási
feltételeket, amelyekről a császárság korában gondos-
kodtak. Így azutánaz oktatás - legalábbis az alapíokú -
az egyház kezébe került. Olykor arisztokraták lettek vá-
rosaik püspökévé - például 469-ben Sidonius Apollina-
ris Clermont-ban -, ők elégítettékki a sürgető gyakorlati
szükségleteket, gondosko dtak az élelmiszer-ellátásról,
helyreállították a közerkölcsöt, ők irányították a város
ellenállását a gótok ellen, Sidoniust tevékeny vitági pá-
lyafutás után (468-ban Róma praefectusa volt) iktatták
be a püspöki méltóságba. Emiatt több ízben kétségbe
vonták vallásosságának őszinteségét. Különösen rossz
néven vették tőle, hogy nem titkolta a klasszikus iroda-
lom iránti rokonszenvét. Ez azonban téves elképzelés
volt. Amint már láttuk, a Római Birodalom áttérése a
keresztény hitre, annak ellenére, hogy a két szemben
álló fél számos vonatkozásban ellentétes véleményeket
hangoztatott, a klasszikus kultúra feláldozása nélkül
ment végbe. Az olyan emberek püspökké való kinevezé-
sében, amilyen Sidonius volt, inkább az jelentetíe az
igazi veszéIyt, hogy lebecsülték a bennük mint világi
személyekben rejló őszinte keresztény vallásosságot.
A többiekhez hasonlóan lelkiismeretes, becsüietes és
hasznos munkát végző püspök lett belőle, akinek köz-
remúködése szülővárosa fennmaradás ában a válságos
időkben jelentős és bámulatos, noha ránézve egyáltalán
nem volt veszélytelen.
Sidonius barátai közül egyesek más módon járultak
hozzá a toulouse-i nyugati gót királyság és a még ott élő
gallo-római lakosság közötti viszony alakulásához : ilyen
volt például Narbonne-i Leo, aki közreműködött a
,,nyugati gót római jog" legkorábbi ismert változatának
kidolgozásában, abban a kísérletben, amelynek azvolía
célja, hogy a római jog leegyszerűsített váItozatátadjaa
nyugati gótok uralma alatt élő rómaiak kezébe. Ezt kö-
vette II. Alarik Lex Romana Visigothoruma (5o6), amely
a kora középkori Nyugat számáraa római jog megisme-
résének legfőbb forrása lett. Gundobad királynak az 5.
századközepén készült burgund törvényei hasonlóképp
maradandó értékeiannak a barbár államrendszernek,
amelynek belső történelmi eseményeiről viszonylag ke-
veset tudunk. A barbárok és a rómaiak ilyenfajta együtt-
működési törekvései az 5. században eredményesen já-
rultakhozzá ahhoz, hogy m egőrizzék a rőmai kultúrából
és vallásból mindazt, amit a római hatalom támogatása
nélkül egyáltalán lehetett, és előkészítettéka talajt ah-
hoz, hogy Gallia régi római tartományai tartósan elfo-
gadják a frank fennhatóságot.
Róma, Ravenna és Konstantinápoly
A tengerentúli birtokokbőI származó jövedelmek el-
vesztéSe ellenére, a ravennai udvar és a senatorok vezet-
pqlitikai és a gazdasági élet Itáliá-
te Róma uralma alatt a
ban nagyjából ugyanúgy folyt tovább, mint azelőtt. Az
215

,1IB
u3q3(3sleq lelnd9 zP P.{I39ú
,Ias
B luIJeZs s9lazd?{I3 solgÍ?s V
-s9l uaq9zel 'lízs]3J ugígÁI8EuJ
ploIBH,InZsa>I €J89ssol1t,{8uo op
-16 : ataualsí qqgz9r8aur8e1 >1ÁEa
wav ze o|JgJlzSnIII rloz9i lll zV
,e{?IIIJa Selaze^eu s9pgPJapJg rpBJ
-BuJuuaJ lu_BJI BJ+IIDI sn{Izss€Pl
B uBqglug)I tpezgzs ,S ze (SzzE
,r3,I ,poc) }BJIZ9{
u9JusnIII ue{u
-sI ua^au snuDJxloA snl1l8ltr1 y
9I7
s esgpgPlepJe {eJeqlueu98Bul B s9 >IoJgzSgsJ E'lloza9tí^ -Io mleq uozgqÁ8e z€ IeJ Tg]rBrlnuo.t ueqqeseÁu9rupeJe
§I €Iqcolluv ]ulJezs B8BsÁuozlq >Io>Ilszolü ozeurJgzs I9q pultu ep (uesolezo1o3l ra4odsnd l9í9lrrzse eruog Áu9l
-{9III^ V
,€qPl€zsgpl sgze{udg sllg}ueíünuoul B s9 s9pe{ -zsaJe>l y ,1rue98etu l€qpuoru le4ouroldruer rrolTzsTp
-zs3ÍJe] Iulepa]seJe>I € nedgl Jo>PIe (sIpJBS) zsrep.rezs uoEepzu8 'nrezsÁ3eu se 'ue] la>Ia]eueluJo4 soluzgdtuod
IBISZB-SI>I V
,1Io^ BJo>l S9Z8BJI^ sglJsl B uBqtuolBpoJlg eJ>In]elelzsq'sol€^ selu 4Áleulgq luttu']eqpe4l9>Izsr_lq
IBtugJ]elex B pezgzs,§ ze 'a,tlur4elle I91)eIe19^Dl g 1e.tgÁplsre ozvwezs IgDIluElJ9^ 'qqgr Áleure 'lgrugg
,>I9]ZeIe}alIeJ <u€ollu9q BJIÁuuB >IB1 ellozo^pn lu94eí9teze,r IscIo)Je tuol€poJlq Áu9tzse-ra>1
{eÁIetugu lzB lultu (snr]uepn.r4
-]o1Bg íües dd9>1rtuures ep 'ieneluele( }e{eqJal IÁ8nzu9d e uaísle pez9zs,S ze man9l1o>1 retuedstq e
,elzeIIIoI
soÁI!1s 8BIÁu9JB >Iazu9d.(I33es nslazu ueq3lulelJe sgpoz
-Jezs }]9l9{ >InIe^ B
,rIBI€Jgpa^ íplo.Ize,rgzs -1eí esgrrreplozs l]o]pIBI€í>I IB^IBso>IBI Áu9lzsela1 uur911
{Bu>Iounq V
(n Álodeurlue}suo) uuq-€ Ii eq >I9rze(eJ BJgs9lTJgqI3 IIJaI se 1t,l,reí8ul rEgp,t 9pelletueo1 z9qÁ3e z€ >IBusnJgI{ IBuI
,19I{9JqI >I9rllp ,1allozslgí ledelazs
-epozsa^ unq gle8aÁueJ B 8el'lulzsgl€A -9J € ]o>I€zsgpl gzella^o>I uelnze zV
oIIBuo ueqles9pJ9) rulrtuu8op {oJoleues t8elt-t o1a ues
-]pJ ueq-?.zv >IDIB 'Ie^esgle8eÁueJ >Iounq € >I€uBÍII9zseq
(1e39^ -n>II}a>IzsB ueqÁleue '1euulo1e8zouJ B )BuuB lle]e,,r ]e8an
-{uezs Á8oq 'attet g.tgteqel za s9 >I3]lale^ IBssBpIo
-Eetu rercguoldry {€ul4Joq9q ilo^;'r - }}BIIu a}ezÁIaq €Iu ueq-3ri es9río31e 8eslaulare snuerEeled V ,>Io^e^ }zs3J
,IuJe^eI uesaJezspuoJ uaq98asÁue49rrel sn4r8"rn1ll >I3ze ]uIuIBIB^
-eIuJV - uelle BIszJed snlsopooqJ ]IIlJe>IIs uBJB
,lsgll9uelle
4aE9szgqau IuI9u }gsgle{IoJ sBuIBc 193 V 'tglreluue; se rgreuld9 >1ouroldtuel 1uíuI uoq>I3s az íflal
saJ3^Á33J IueIIe >Ios9Joloq B 3lloza^ uBoI9^DI so]oulq -1e3 e 1arledeJezs ueqqeJ>leÁ8 punu >IoJo}€ues lerugd
-pI_oJ IÁIeq lulul ilaul 'ue1 elodsnd zslÉulelold ueq-I L
,uaq9lel9 l]ezolJezs zvrq/'8a IBuIoJ B ]zseJ l]el ueq{g}
-JeuI opgzo>Io; ÁEoq 'sI u€qq€ uolní elsgzeíeJDl uBqpez
{ougzs S9 snJozolg B '(snlseuÁS reue.rÁ3) zsolzseunzs
í3ueJn),1rgrcur.tord lqq€Io^9l luz3uIlepe^8etu Álod -ezs , S ze asal9t erttq Áu9tzsaJe>I BIc9J{o1zsIJE IBuI9J y
,(zso4oroaqa)
-gulluBlsuo) a-sed91'19ltet asse39sr94 1n39-\ sa'>I€1}o1 ..e3
-zselnglla4e89sz9qeu rÁleq Áloruo1 BqtuoldlÁ8gJgcl S9 -esuÁueuatsr" BIJ9W ueÁu tsgtlsgre8eu 1oqe '(r€t) ryu
(ecreuarÁ3) €qg{IeueJn> Ieseloloq >Iedgu I8B}B^Is € s9 -l€ulsz Izsozsaqde ze tlope eded snlxt5 teÁleue 'te191rue
(>Ios€pulu9l qqoÁ8eu (4el1o1u9íe >1euet.r
Ies9]nBlíBJ >IBIBIJn€ZsI zE l9qel] 49l >IBr1o]III9 1eus9te3oue} B >Ieuu€ 1e.l.ra
,gzs -9wzg:zs ]Tqqgln zy ,sserrdgle; e.rotEEeyg €IJ€W €}uBS
-]olÍLl§ tllau lBIüIBpoJIg IBIugJleIo) V ]]ese JgIü IgJ
-releloscde>I lpazvzs,§ re3nÁ51 e se Álodgutlu€lsuo) € qq9s9{ IB>PIos Iueu se BuIq€S €]uBS B ll3z3>I}o^o] ug}n
,rule,r u.l,eÍ}uodzo>1 ellrln>1 Áu9r Bu€ l luepnd l
€ ues e se (e4lzeq-p4 luezs IIn^pI uo>I€I€J
-zseJe>I B ilepze{ uvqpezqzs,9 ze leus soJ€^ B ep 'ueÁ8n e) elnu 3I IJonJ IIo€d uBS íp €cIIIs€g e '19>1rltzeq t39,t
191e.l 19qeíapl sgrlpgqezssl^ IJuBzIq e 4oruoldwe1 pezezs,t
y ,ueqguro6 llo^ sT B>IBzsopI {eu3sellde 1oruo1
IBuue^BJ qqoEoÁ3e;Eel V ,{os9}u3l3í ua8l Igq}uod -drrret Á8eu !4'ual;zstp lB{>Io}BzoJos>Irczou l]3zOIe]I^H
,§ zy
-urszs rege.r8ouo>1r reílrezotu 9L.roÁuoÁ8'Áueturldg tp Iessalzl tuoug 'srle}uelunuolü e uaqÁ8e pezezs
,{€1101}slu€l lu9rr asezro8aru 3astle,l4ru
-ezgzs ,s uedd9luepuru ep'lettaulgzsesc e ueqleloscde4
II9 IIJeu 8ep;ulzsgp,r IuneIoznBuI-BIpIc€Id BIIB9 ilez sn>Ilzssepl e ueueÁ1o; pzzgzs ,9 zv 1teíqo8o;ugd nulep
(4eus9pol1apra
- a,reuÁ6n zV, 49l|oz9 tqg l939s sezgl1 il9r9] IB^9 Ixo pn g -o.rt se re(3e1 s€}IIIqou IJo]eues e ]aÁlarue
,III >I3ze
EIuIoI-I ueq-/€i snuututlusI€A 'sr 1ed9>11rezoru ze 1auue }Io^ 3s9z9}31eq 19qe] 'ueíela pezvzs,9 e 'ueq
setu (9.zel91 Iü3u JBIII €tu >IB1Io^ ueqglopd IJ9ZS9S3 V -BJo>I snJopoTssuc se snlqlaog sa]elnzseíín sn{Izssepl V
,I€>I>Io{IBZotü g|ozgJqv
,ewrlz?\ Tu9]I]8^ lIgJ}ZsnIII }9>I lJ3lusl ve^eu snu0u.l
lgsg}JBuezs s9le}zs3Je{ B ouueq
((eurnrrglzstldeq
4oxoporJo zB ue^9u setu) uíeulode4 -oy snqű.nr1 a,llallt'snuocqlo 71 snq8nr1 1euesxauav snII
({ouJoldrue] Ct9setu}Bllg Jo]€ues IEuI9J snuBI^V
-glelzseJo>I 1odsnd uooN gqq€^ol ]Ieluozs -r8ren ]Inzse) rol1e
,es9za1
1eulotsodu sougf 'llotluopíelnr >1eu939srlzo>I9q €IpIJBId snI^€Iú IeTeuIJel )Bu>I€zsgpl ze 4euuaue,{311
,rrs1 Bí}uodzoi -1ele>1 1eue (p LlDuJnlD S snIqoJJBW sa 1eue í;g}ueuJulo{
BIIB5 E {ellnzse{ uedezo>1 pez9zs,§ zy
so}uoJ BJ4lIn1 Áu9rzsare1 B €uue^BH ípez9zs,S ze'elet1 -snrlr8re1 9uezsÁ8eu snI^JaS (1grzelarsrle; uBqqBío>I
lzB 1ulurc 'er939,t pvzgzs
,t e rueu se) o}eqel eJepezl]
>1eureEesuopB IuIIepo^ se8esJ3lseIu S9 selazs9uJeJ
,r1o.1 eítuodzo>1
,19 uo>I€J€sJouI E l€ln -,la >1rpeÁ8eu s9 >IIpRLuJ€I{ pvzgzs,§ zy
ze eue}nru8eru :>II{ou 1131;3es pÁ8ue Á3e 3el9r1119 rrau te19 soÁuguropn} s9 Iruppolr 'srle.rnlln>I >Iu3I9 €lu9}I
,19rror1l9eilIeq }B>Ios9l€119Elozs IsoJ€^ B s9 te>Ie^}u
'l}elaqlnlelrs u9z€ {BsJ ze Jgrseuueqor,IIoIJolIq € >I91IBI
-8o;a ueq-§zi re;sza.tpeq snlsopoeqJ Jo{TtüV ,Iuel -zo.4 e' 4elzo8ut1lgzsrzs st,t >Ialln{eueur B'11epz3>I Iup3>I
-11azo>13etu ]]eleqel ]9 ues91lo1 Á3e 4esc IgIelploJzer9zs -e^ou ]9uIsI BuIezs >IBuIo]eI EIüoH 1sa.,ta Áueqau u9]n Bs
,lug>IT
e s9'p;o4 ]gue^ igunEBI sa {eJBsJouI :llalíeJ ueq9E9s -EIqBJDI soJ€^ e Á8oq 'st e.r.re 4o19r/uoztq >IBuuBA
-pJBIIzs ruIlepg^ eíeJezuo^ €uue^BH BJguIgZs >IoJBZsgSc -orrerg ! s9 ]u9>Ile>Ioup a^ snuDMoY sryndod e wTníontzod
(4e]zapue.r teí3e1 etcg;1o}zst.re
ípez9zs,§ zy ,r1o.1 e4rÁ3e 4osore,r tuEdJe8ue} Á8Bu 1lnd9 >I911el}sgJe8etu Ie>pleze sa
,}9u9IIW
uoqe>IsJnsc gsle; ra8uer-IBIJpV zB €uue^€E ze le>IsÁIeure 'lta1 aÁlequlzs (sauououaa) 4oppeu.lelp
]911e^ 9IB tuoJlso uese8elÁu9l 4ol93 ne8nÁu
B Jo>IIuI€ nseqezsÁEeu }gulsl uInessolo] V,>I9uor1lgalÁlaq'loru
C191e eulapezse^ >I€ucsgpBuIgl luaile €II9rI gsle ]IJ€IV -nessolo3 e s9 rgígropd snleuas e pepled ']e1o]elnda
3pI rl9z91l9{ ueq-zov Íueqguua,re11 r19 ueg8gsuorztq -zo>I € se '1erpd9e((n lezseJ ]}eleJ{uo} soJB^ € eJ{nsez
so8€IÁuozsl^ I9r9íeIe8eI pezgzs,S ze mtpn IJ9zsgsJ y -eÁuguepzey, l),ozewezs Igq>IIB{orJí qp1o.; tpereur8eur
,eí3B1 89suop[t{ Á3eu 1opelesc e
91F9qIe ls9peru9r 9re3 39ur ueqgrgclzs s9 uBqgllgt1 euoÁ8e,l
-aÁuo1 I9J9zs9J €IIIIV }9II91I ueq-zSl B }uIuI ueqJosgsle í 1eugírrodosc sDI >IopgIBsJ nlepeJe IeíI9tí zB 19rpe3uer9
,r9Áu9Et ttolzseuI r€>II€sglI9 íI€]€^II{ s9 }soJ€^o,J € ']gleq}ueru e >I9sruetu Ioq
'luBll{ sI ueJo] apt1lod e edgd oe1 (IoqsoJB^ e
-9t ar9tulc6oí eso.ru.lo,; Áu9lzsere1 ruol€pollq e ezzodele ->II€>IouIq Iu€uo Á8oq llozo^E]Ie u9^It.{u ueq
(>IBu€uígH -1e^a zB ueq]eze '4alzn; zoq>I9IJuI^oJd e ueqrososle 4t
-8eu Á6oq }lope r9r391oepr o1ele;8eur 1ezza s9
'1e>I9 IeJ el}elunl )Bulgrldep euog
Áu9tzsere4 e (equrez -BsglJoJtuelepe,loí se >1te]eloscde1 la>lqe'roleues 4o5
'}]epe]Ietue
-nqrgd Bilollll9 lezssntueu s9 lBzssnlntuo)l llgd s9 1J3l
(1eleltzorosotcelrpsrd e.rse8eur Á1o e JB ze se 'Áugrqs4q e t1o.t Á8eu ueÁ1o '.,1 lele
-9d <le)eluezs IBuIoJ € ueqÁlarue
B lvzze toletueÁIoJ u lze altellEes ueq>I9lJ9tuÁ8eu (r9t snqJeqllJa ze Batll )9íqBzS" :llozollgDl tele,tezs ;LÁu
-ot?) edgd o3,T ,I ,Br9sglzsawrgp >peÁua8t É9sqq9s -.rozs d9u ]I}Á8ozsso uBqsnulIx€W snJJI3 e IBuJtuoIe)IB
Vsyrn8 Wo,TVoouIg IVW9)IJV9nÁN V

Szent Szimeón Sztülitész templo-
ma, kolostora és zarándokköz-
pontia a szíriai Qalet Semanban az
5. század végénépült egy oszlop
köré, amelyen az oszlopos szent
459-ben bekövetkezett haláláig
harminc esztendöt töltött, itt fo-
gadta látogatóit, és látta el ta-
nácsokkal azokat, akik felkeres-
ték, imádkozott és elmélkedett.
Az oszlopot nyolcszögletű, nyi-
tott udvar vette körül, a szentély-
hez tartozott a képen látható ko-
lostor és bazilika, valamint egy
vendégház a látogatók számára.
Szentföld iránt ott is fokozódó gazdaságifellendüléshez
vezetett, ami a jámbor zarándokok és utazók révénoda-
áramló tőkén alapult. Eudokia császárné, tI. Theodosi-
us felesége 43 3 . évi politikai kegyvesztettsége után halá-
láig,46o-ig Jeruzsálemben élt. Sok szentföldi jótékony
cselekedetJ egyházi és kolostori alapítvány köszönhető
neki, sót még Konstantinápolyban is építtetett egy
templomot. Athén, ahol Eudokia - Atheqaisz néven -
egy pogány szofista leányaként születet t, az 5 . században
a Iamblikhosz (Iamblichus) által létrehozott teurgikus
hagyománynak elkötelezett Syrianus és Proklosz (Proc-
lus) híres újplatonikus iskolájának központja volt. Ala-
rik 396-ban kifosztotta a várost. Ezután több kísérlet is
történt helyreállítására és egyes középületek, közöttük
Hadrianus könyvtárának újjáépítésére. Ebben Hercu-
lius, Illyricum praefectus praetoriója (+ol-+tz) járt az
élen.
Eudokia konstantinápolyi tá,rnogatója, Cyrus prae-
fectus praetorio, a császárnéhoz hasonlóan, némi hír-
névre tett szert mint klasszikus költemények írója, és
szenvedélyesen rajongott a görög kultúráért;Lydiai Já-
nos - Justinianus idején keletkezett írásában - Cyrust
tette felelőssé azéft, hogy a keleti államigazgaíásban
mellózték a latint mint hivatalos nyelvet. Ez fontos lépés
volt a késő római birodalomtól a görög bizánci biroda-
lom felé vezeíő lassú átalakulás útján. Cyrusnak volt
köszönhető az is, hogy Konstantinápoly új városfalait
meghosszabbították, hogy a tenger felől is védelmet
nyújtsanak a vandál kalózok fenyegetése ellen.
Miután Cyrust 4I I-ben megfosztották tisztségétől -
valószínűleg azért,rnert rendkívül népszerúvolt Kons-
tantinápolyban-, az egyik frígiai város püspökévé szen-
telték, ahol minden bizonnyal meglepte gyülekezetét
azzala szentbeszédével,amely alighanem a legrövidebb
valamennyi feljegyzett közül, ugyanakkör azonban erő-
sen vitatható tartalmú:,,Felebarátaim! Dicsóítsük
megváltónk, Jézus Krisztus születését csendbenJ hiszen
Isten igéjét,amely megtermékenyítette a Szent Szüzet,
egyedül csak ő hallotta. Ámen." Elképesztően szemte-
len modora miatt őt is, akárcsak Eudokiát, a pogányság
vádjával illették, de ennek ellenére, a hatalomból való
eltávolítása után visszatért Konstantinápolyba, ahol jó-
tékonykodása és Dániel oszlopszentnek nyújtott támo-
gatása tették híressé. A klasszikus irodalom és a keresz-
tény vallás iránti vonzódása meghatározó sajátsága volt
mind a bizánci, mind a késó római kori kultúrának.
A legnehezebben megoldható és bizonyos értelemben
a legtöbb kárt okozó probléma, amellyel a Kelet-római
Birodalomnak szembe kellett néznie ebben az időszak-
ban, az a vallásegység volt. Az arianus eretnekséget
r. Theodosius eredményesen fojtotta el a 38o-as évek
elején tartott első konstantinápolyi zsinat segítségével,
de közvetlen szátmazékait, a nesztoriánus és a monofi_
zita ellenzéket már nehezebb volt megsemmisíteni.
Nestorius, 4z8 őta konstantinápolyi pátriárka azt ál|í-
totta, hogy Krisztus két természete - az isteni és az em-
beri - közül csak az emberi testesült meg és szenvedett
a kereszten. Következésképp Szűz Mária, az ember-
Krisztus anyja nem anyja,az istennek, nem Istenanya,
Nestorius tehát megtagadta tóle a Theotokosz jelzőt,
amely az addig elfogadott felfogás szerint megillette.
Nestorius tantételeit különös erővel támadta az ale-
xandriai pátriárka, Cirill. A császári udvar véleménye
megoszlott, de Nestoriust a 43í. évi epheszoszi zsínat
elítélte és elmozdította. Theodosius sikertelen kísérletet
tett a szemben álló felek kibékítésére,Nestoriust végül
mégis száműzték, műveit pedig elégették.
A NYUGATRÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A következó néhány esztendőben a keleti egyház, az
alexandriaiak hatására, erőteljesebben közeledett az
úgynevezett,,monofizita" állásponthoz, amely a neszto-
rianizmussal szembeni másik véglet volt, Krisztus isteni
és emberi természetének egy és oszthatatlan voltát bi-
zonygatta. Az epheszoszí zsinat 449-ben támogatta a
monofizita álláspontot, ezéíta zsinaíot Leo pápa - mint-
hogy az ó nézeteit nem fogadták eI- a,,zsiványok zsina-
tának" (latrocinium : zsiványbanda) nevezte. Leo a
zsinatot bevádolta rrr. Valentinianusnál, és azőtámoga-
tásával panaszt tett ellene Theodosiusnál. Lépésekre
azonban csak Theodosius 45o-ben bekövetkezett halála
után került sor.
A császári udvar ellenőrzése alatt megtartott khalke-
dóni zsinat 45r-ben már nem működhetett ugyanolyan
szabadon, mint a két epheszoszi zsinat. Az üléseken csá-
szári megbizottak elnököltek, a jegyzőkönyveket császá-
ri titkárok vezették. A ,,zsiványzsinatot" megbélyegez-
ték, az alexandriaiakat megtagadták, és a pápai legatu-
sok által a zsinat elé terjesztett, úgynevezett,,Leo-féle
kötetet" tették a khalkedóni hitvallás alapjává (vagy leg-
alábbis alapjainak egyikévé).Ezzel egy időben a keleti
püspökök oly módon tértek ki a Leo-féle előírások elfo-
gadásából rájuk háruló kötelezettségek alól, hogy hatá-
rozottan kijelentették: a konstantinápolyi püspökség
egyenrangú a rómaival. A pápai legátusoknak és később
magának Leónak ellenvetéseit mellőzve, az erre vonat-
kozó - z8. számu- egyházi törvényt a keleti egyházban
érvényben hagyták, és ily módon visszautasították Ró-
ma püspökének elsőbbségi igényét.
A keleti egyházon belül ebben az időszakban támadt
viták részletei nem tekinthetők sem egyszerűnek, sem
pedig épületesnek. A teológiai küzdelem hevessége nem
érthetó meg a személyi ellentétek és egyes püspökségek
- Konstantinápoly, Antiochia és Alexandria - elsőbbsé-
gért folytatott küzdelmének ismerete nélkül. Különö-
sen az alexandriai pátriárkák tanúsítottak ellentmondást
nem tűró határozottságot és gátlástalanságot, ami teljes-
séggel megfelelt egyházmegyéjük hagyományainak.
Alexandriai Cirill az első epheszoszi zsinaton azzal is
nyomatékot adott Nestorius elleni nézeteinek, hogy a
császári udvar különbözó hivatalnokait bőkezűen meg-
ajándékozta: az ajándékok árának kifizetéséreezeröt-
száz libra aranyat kellett kölcsönkérnie. Ez az összeg
több mint négyszerese annak a segélypénznek, ameny-
nyiben a konstantinápolyi kormány és a hunok 435 kö-
rül először megállapodtak.
A khalkedóni zsinatnak nem sikerült az ily nyomaté-
kosan védelmezett teológiai nézetek közötti ellentétet
megszüntetni. A császár számára veszélyt jelentett,
hogy a zsinat nem tudta elérni a vallási egységet, amely
mellett ő nyíltan elkötelezte magát. Az egyre erőszako-
sabban fellépő kolostori mozgalom által támogatott mo-
nofizitizmus elsáncolta magát a kopt nyelvű Egyiptom-
ban, a szír nyelvet beszélő palesztinai és szíriai egyhá-
zakban és az armeniai egyházban A perzsa Mezopotá-
miában viszont a keresztény egyház a nesztorianizmust
fogadta el. A teológiai nézeteltérésekés a nemzeti nyel-
vű kultúrák egymásra találása ezeken a tájakon felveti a
kérdést:vajon volt-e reálís lehetóségarca, hogy a kultu-
rális és vallási kötődések összefonódása a konstantiná-
polyi kormány elleni hazafias érzésformáját öltse. Vita-
tott kérdés,milyen mértékben gyöngítette meg ez a ko-
rai bizánci állam építményét,de az bizonyosra vehető,
hogy az ilyen irányú fejlődésnek már a lehetősége is két-
ségessétette annak a birodalomnak integritását, amely-
ben a vallási egységet oly fontosnak tekintették.

,(uadgzoq
luol) esnuol
-.iug^Jglu @9s-9ns) {9dsBd snu
-BIIIIIXBW ,(rqqo{ sv nqnq ua{vz
-ory7 >1rzada11o( 1el§l9 lolo ZB
-ulglozs E sJ ig^9d e uíBíp9Jtzsnl
-eq rro8u:e; rjelJals3lü ulo1dulat
y ,uaqralndg ueulsl ue^9u
..3íBl
-o1ed 1eqo:exa" ze uual lpeJBu
BlBzloluroq lqqoln Zá uElEl 'lor
-BI{19I ]o{T€zoü 9rp1o,.ro8aru l9í9r
-ol?d luopo3qJ rual uolDpprl D
'l9lgl9llt (Euu§^Eu rp asse13) sls
-se|3 n qD g, \ÉvpÉleüIIB8oJ liu?u
r?(iIezotu osleqruoldrusr a 1o.reí9d
-ruod ozo81,{uel lrolÁ3a uuuarrug
,uozouBl zoqgí9roFd
ilJopoaqJ
3alttapa;a (uad?zgq ua!) wo|
-dural-o.rcnN e:rur1lody ue5 y
IBp
,ureJ8ouout-snlzsrry u9szíed 1rut
-lÁEe :1nír91 ttu(8el 89sr9lsal uul
-pn zB ual3lzsoJ V ,(uolop1o||tt o)
s9rolie gr;>1o:o8eru lglaJ9spl s9 19]
8IZ
,1B)íIB§9tud9>I
grEIi}9I s9
r9>I9ltuo {Igpgle ual]o^zo>{ >Iá{ToJolIe ÁEoq .4ulpnr 1esc
(>Ielle^o{Ie (eJeuella
]I[u€ luopuILIJ iP.l}uez:rqB Á8oq TBu
-uB 'l9{€zsgpT s9rlpgt{EzssI^ Icu9ZIq € sO )íoÁIEJI{ JBqJEq
E
({oJBzsBsJ íp?z?zs, § ze 4ar191nr tBruoldluel Buue^Bu
,{Eupo)snuBl sI (llnzs?>l
io]EJlzei +8e^ozs lloll^EÍ uo
zP loJelale llüe]lezs :8eul elrerl{gJo snluoplS ]€io{alBÍ
Izsn]JIJ llazapueJ uEqsoJB^ V ,9lequozso{ llo^ ieuEsBp
-o>Iz9lJ€l-}]o {oJÉ^pn IJ9zsBs3 §e IÁIBJDI P IuíB ((loJ>IoÁu
-gIDIeIes3 IBiIlIIod so{BzsoJe oza>I1J^o>Ioq lu9>Iuopl
zEe^|ozs sI Iü3u) 119 lelel? sIIBJnlIn{ se Iu]|epBsJB] sE[rJ
_IBEzotu uollezaí.JT>I Euue^Eu
""or"r.9":l:i,§:H.*
lolIoI ..I9qJJPxe"'IolJBlÁI3q rJu€ZIq Áueuolre] ]1o}!p9t{
-3eur e 'ryrplEo;1a lo8eJes snuelullsnf ueq-oi§ u9lnlLu
se (sI iBuIBÁIgJIi JBqJEq BI|9lI ]]opB 13)epeu3u so8Es
-uolzlq soJE^ V ,(tlep1o ,6oz e ps91) ]lozsrgl >I3useÍIel E[ü
-I€Jn I]leIeJ ?II9u {BuuB Jo>IIuIE (sr.ro>ple 39ru.p4luely
IuIoJ€p se <l1I IuBuP]I>I llo^ sede>I snlJouoH ((EJBLu€ZS
Buuo^€u 11J}u3Ieí rÁu9la Á8eu lo{uapulru lqqgrn ze)
ezsso §ltolg{ l1.1 lJa8uel ualle^zoi pÁ1lodeurruersuo;1
ÁBorq've s9 l9]ezÁIeq so8esuo]zlq e^IEuzsEqI) 'lozs E B^
-upJoJ BJÁIowo) ,I9u{9{9q g3eleJq >IeqeÁ8a tueu 3rped
IBso{€I (iBuIIE
'..>1eul9Eopln {9ÍBq B s9 >IBuzsn ioÁuJor €
ueqÁIeq Á3a 4oÁ1o; B s9 ieuezs>IeJ uBsodEJ >IEIBJ B" uezs
(>131InseÁue^Je
-Iq Iüou IeÁue^Jol lezselüJel B [oqE (]]o^
soJBA seuellelezsoulJe]'z;e,ued }ulJezs st.reur1lody sn
-IuopTs ,llBItII s9lnlB lulJezspual sI Jo>I>lE ss '1a >19rp16o3
uB>llIJ Á3€u >IBs3 ,rlo^ uelloreq3^eq uBIüJoJoí (a^loi
-ezsso IEllEE gpeilel'uel{ Igqzí^ e'uelleÁ3s azssopuíuI
IeppIoJzBJ€zS B s9 o^9^InJ9{ I9rIB3B od B (8uue^Eu
gzglteJ llozo>I iBJEsJoul se )oÁuolBz>Iouoq V ,loJ9q
-JBq oluozole 19tIBrI-i8zsg zB >Iel10^ B[B tIIoJlso l9u9IIW
Á8oq 6uaola,ro>I lze (lI9^ ueq-zo' essoJu^oJ IJBzs€sJ
,r1o.n
s9lndelel soluoJ ueíapr >1n;oqeqre8lod rtloz
-ol ol, sa 89 ,zs ,I zB op'llo8olu EIeITnbV ueÁ8n 11nrozs
3qJ9rr9q ruodzo>I lwlapeiseJ§i luIW ,llolllüBzs >IBu
-luodzsElüE] Il3zseJe3uel ozaeJl^ uelle>I9sJ3tlI e^pZ3>I
I9]lo se '(rlon ueqrunu3slw lIsBIlJ P) uel esBII9zsIpEqo.J
ppqgíBq IJBzs€sc >1r,{3a zu I9l9Jo>1 snlsn8nv BuueABd
-9po3qJ ? lullu 'llnzs?{ üBqsnlns
B ueqqBuúÁ8í},elolzs9.I {8u9í>IIBZ
-oIü 9loz9Iq9 lrcJuoJB^pn sa lsnu
-Elullsnr uoldruat-op1l1 uus 9
Dhdruod ,ruopn xDlntaz,Dl V
A 9. századi krónikaíró, Agnellus
semmit sem taláIt Itáliában, ami a
San Vitale-templomhoz lett vol-
na fogható, Theodorik halálakor
kezdték építeni, de csak 547-ben
vagy 548-ban szenrelték fel. mi-
után Justinianus hadvezérei visz-
szafoglalták Itáliát. A képen Justi-
nianus felesége, Theodóra látható
kíséretével. A mozaik a császárné-
nak az új templom iránt tanúsi
tott nagylelkűségét örökíti meg.
Theodóra kezében a templomnak
szánt ajándékot, egy aranykely-
het tart, köntösének szegé|yét az
ajándékokat hozó három napkele-
ti bölcs képe dísziti, ez utalás a ke_
resztény nagylelkűségre. Az ala-
kok a templom elócsarnokában
balról iobbra vonuló menetet al-
kotnak, az apszis és zárófala, vala-
mint az elócsarnok két oldala
mintha a szabadba nyilna. Theo-
dóra fénykoszorúvalövezett feje
csaknem az apszis közepére ke-
rült, de mégsem egészen, mintha a
fej maga is egy oct elhelyezett mo-
zaikkép lenne. A csoport mozgá-
sát az alakok csekély mértékű, de
fokozatosan erősödó dőlése érzé-
kelteti, valamint az egyik kíséró
által félrevont függöny és - a kép-
zelóerő nagyszerű példáiaként -
a mozgalmasságot kifejező szö-
kőkút.
Theodorik osztrogót királyt 5zó-
ban bekövetkezett halála után
még ma is álIó mauzóleumába,
Ravenna falain kívül helyezték
örök nyugalomra. Az egyetlen
loppant méretű - háromszáz ton-
nás - isztriai kötömbból faragott
tetőról már az egyik korabeli for-
rás is említést tesi. peremén kö-
rös-körül most is láthatók azok a
íogók, amelyek segítségével.annak
ideién a helyére i|lesztették (balra
táaolabb). Tbeodorik palotája a
San Apollinare Nuovo-templom
mozaikiá|ír ( balr a ). Akitáty és ud-
varoncai alakját a iustinianusi visz-
szahódítás után eltávolították.
219
 ü6
,I9ua8ual-al
-3leJ B €J€s9lJe)Io^9l lgszled ? se
BJgsBlBlzg}JBrIeJ iJsáln€lÍBJ p9uj
-ou gza{I? I9IaJ snzPlnBx B IBr{9^
9ssod?>I ugrnzB ueq9>IolJlq l3ÁI
-3llre (laielolnJal soluoJ 8BIIst8
-?l?rls o 194ze1 s? lruezJ €luo^
913 sgzIguolla teugr 1n89,r snuuru
-ttsn[,taurazssulJ€J 1av?u IB^9Iu
-otuJBsJad s? I3^?uauBzJV lg.{rs9q
Ilu3Tü Julaq s1lodotsopoaq; s9
uozlJuqlíc'slIodorÁueyg uolazs9
qq?Io^gJ ,]erl? uoquáIJl9J uáIer.
-unzs rusorg,r 8epze8 eu}zs s0 9ua
-oqJzso u9lnzB ljgzá'BJgsBllJ9qIe
)3sgJolaq esz:ad e 4au9pua3e1o
1tllníuoztq u_?i]lJ {BsJ uaquoza
,Iozsslq
>1a39s:9ílaq gpu?Il9 zV
-IstN 'IessoJg^J9leq eszrad e uaq
-rüezs relll9 uásalnÁ6a asq11o8ozs
-11 uatlsgletaur ulpqv JnJ B runü
-tle,r'qoluodzsuú_Bl reuolu Ieull
-IlelsuoJ s9 rBpIruB qqoÁ8úu p'aÁu
-9ulrlpgJa ereq uetolnlat 9sd9z
-ol v ,u3ll0 les9Jotoq {oq€J€ BpIuI
-tPlBI I3IszJád B lB{BI€uo^r+ ts?Pa]
-alzol ÉúlB^Ise spt;g8au 8gstol
-ozs qBJe eprugzssuq8 p uaqzoiíu
'loluod ualJpgJeEaur Áu9q9u 4er
-IBI8oJIo )orBdPsJ IBIü9J lru_Bzsr9l
uozol9lJo) ual?C ,ueII3 losgp?uJ
-9l Dez?rú le^?s9tazá^ (6ls-7t9
,zs ,t) gpol1em epruuzsazs saJa{Is
,I)
s9 soiBzsgle z? '(zsgoJzsoq)
nB.Izsot{x llalla{ Inruzoiap?^ {eu
-l_BIJuI^oJd leutg]lele{ 3 uaq?zs?J
Á8Bu {Bu9sgpo{IcJn snuelullsnr
u€99Jo{ ETszJ3d
snu€luTlsnf
<eA}IüJe} (]B>I9l€J)o1ZsIJe
IBss9pruuepultu luetsl ZB sa IBssJos IJeqIüe zB -o[e zv'({nler, rlgpg>Ir-ttll SI ilnÁ8a lgs
-S3III Euozolg BlsluBulnq B sglo>Il€ ZE Za,zoíIs9IIB^ ÁuB8 TBIIIgJ B olzouolzso eJsgle^o{ Ie^eEesÁue>I9^e}) >Ielelndg
-od I39J € luelul{o} >Iau9s9J9lBzssl^ snlqleog uenJozs rroulI9eJÁIeq BIB]I9 ZB {9ÍIozB3I }BrIo^ gII9}ÁIeq s91}II9azs
,rr9p9z39^ -zso ze'l9 eítluoseq zoq>IoJ9zsgsJ snu€ruIluelB^ s9 snu
-ÁEa te.l+ru e euuol sope^al Io>pIawIepzDI
,]g^auJ}q gpo>IlBrn se^
sa I3ssgpo>IloBÁ8 }p€tu9} 1lozo>I snl€ues B s9 a]zo] B €§9p -BIBJJ s9JJoJ IIeqBJoi {IÁE3 zV
-o>II€Jn :1Io^ €Ip93eJ1 sI BJ9tü9zs {IJopoaqJ - aq loul9zs -u3ZSuo>IoJ s9 seE9sJaqua zB ellelüepJ9Dl >IIJopoeqJ
,olÁu9lupoJe ,6
uoqa^}u seJ}I{ ,ltu}J l7.t?uoa 7pBsoaxa 0{9zot{ V I9l >Iell3zo^ ug}n esed9l EJu9J} I^e I § JeZS€ sJ
>IeÁIetuB S9
({elF,{u9JI eJs9pglelzso8ueDl
-IluE - BsB Inq snlr{loog
,sI BJJo{d9zo>I € ]IoJo>IBÁ8 1s9ÁI snullsnr 9I€^
-oJeq ISEIJg puIIusJeZsÁEe I>IB s9 '{ellel B^opo>Ilopuo8 PzzgII^8e I}oI3>I € {eÁIeuB '19q>losep.{3J91 IDIIrITod s9
IJo{9 qqoÁ8BuEel >FÁ8e zB u9}elnJel BggZoIU soÁu€ul IBíJEIuoIdlp B I9q>IozB ]uIIIJBIB^'(g6i) ueqguelle snl}ueJ
(BT39I
-oÁ8BtI B luIurB|B^Cauezv se ÁugtuopnltazsgluJel e -nB,T 9^9d€d {gnolzsBlg^ ]SnqcBultuÁS Jo{Itu€ 'lpeugt
-o31 B laÁuaullls3ÍIe] ITn^I{puaJ
(esgu]pleJ snlq}aog
1I>IB Jo>PI€ ÁIeuIB logJe^Ezlrv B lggqÉ{FBII{ 19Í u3§ouoF{
snJgzolg € ilese aJeÍepl >IBuB§gpo{IBJn {IJopoeqJ zB 7ulIIIE'De1 gqesgro puIIII 3ql3Á3n lzBqÁ8e BIu9H Bs9z
,1I9^ -oilB^€oq SnlBuas V ,{€lleEo}zso ]oJolBues B 3J9>I9IuIe
9q
-qBrlnloÁuoq 3JÁ3e s9 'rlppuelle; uBllozoJelBq ueqp9z {€tIII€{IB ueÁII ZB le{aÁIetue 'uo4ouoqctldlp tuosclu€,J
-Ezs ,v E - ug]n s9p9líoJ g}JBl u€Zssoq - Álstue ',,eíJeJ -eIe ze uo>Ioz€ {9ue]}{9JoE3uI uesaJ3zspueJ }a{eÁueul
,JBdeIq9l -3so zB le>Iazg
,{elzopu3J l3>IaÁuesJ3^ glÍBqlsco>I Elped
-{oJT}q" IBIü9J B ze |é 7lezallrq BJ9ÍluodsJnsc Ie+I3Ia^eI
(euueq s9 re>Ios9p€
-9rr uo1tÁu eugla 1n uaqauolJoq € loi{azo lgqluoduj3zs sgw
,1e>Ie>I91J9 soIJ9zIII^Ic qq€s uBqzsn>IJlc B {€t}o}JBl l€{oIBp€I^]BII9
:19r9ídel9pze>1 3 9]úI{l9I 8s (eg
^Áuol -oluoJ8el B IIesI^ ue^lzs uEÁIotuo>I ÁIeIuB lullu >Igs -9I3 g]Blzo{BJozs'lo[unessolo3 B i9llolIIIBeJÁIeq ueÍ3pI
-BIozBJqB-snlqlaog gls3Jxepo, { Ip
,arrgla €sgpo>IIBJn Je>IBopO,oq {9}}9rl9r IBÍ8EI BIo9J>Io1ZSIJB
-ezgzs ,zí Á3a uolund9y -sBlnul {BuuEÁIo uezspueJ B ÁEoq 'BJJB ]BlIo^ {€s€IuIB>I
1ualaí8aru uuq939s3o3 t4e '8ops -IB ilellaluEpulul >I3ÁIOIIIB'uaq>lela,ra1 soFl€^Iq nsnllls IsoJ9^ € ]3>Ie39slzsl1 IsolB^ qqo.J e Ír,(IoJ uopou soÁi]
-J9l la^gurn Bgo, zolid ueqÁI3u.rB 'le^
ll9{Je}s3III ]u€ddoJ - a^zeu IeuIIuaZS rcIü - s9 ope>Ile^gq -euoÁ8eq B u€q9rugd e}el9 {BuIEÍ8Bl pueJ íJolBuOS V
-IIJJ f;:culJ lgJ?rloa gplz so8m o{9z ,>I€Jn ZB >Ieuol >I9 }souI uT€ÁuB^p€JBuI
-oI{ V aauJ BIJI uBqgíBIuJoJ >Ios uBq>IolBluosBt{'9I3{9Io In^I>Ipu3J Etpods9'19lte}az9u gzo8+Áuel {ou
-n8glúIp sasJe^ sa mzgld sntqlaog IB>II1IIod €§sBrzo>IgÍ9l
Úuglual9^zo{ IEluoJ e ÁEoq 'elzvus -Álerue 'tugrt urolepoJlq Á3€u € {8l1ol}sr,Iu8] lalalo}zsll
(1elzolle] l9}ez3^ sg7eazeal gIIe{ s9 'e.r39sso>1e1 T€II91I 9I9 I]BIE {nIuIBJn zB 1Io^ Ial
-IE)|iIe u?ze >IIJopoeqJ 9Zo>I
(esgrplo; Á3:oÁ9 tÁáag) €llozeufluzg
-Zo>I IJ9Zs9§c e IBÍEa7 >IeuÁIaIuB Ioqp9IBsJ -]aluDlol ÁIgJI{ rg>IpuIW,(ueq-€6n) ]guue^Bd BrIeI8oJIe
..,lBlIIoIBpzsBu (uolBuas Snlopolss€J ,ll€IB BIIII€1Io Áue,trol Cu9ln tuoJlso nzssoq
-Bd 'or!I (tuoJl ?^JIs lgql;zs 5 / u€ÁIo DIE - u9^9J sglnJ9 - u939^ >IeuÁIeIuB
(Eetu (lsnlnlsn8nv
snFluod
'{9u9uIB) e 19zs B BJrUBIIor i9ípB € 'esezJo8euí >Io8oíE9sp€q€zs Iu9Á3e 11e^ uequloleug e1I9 >IIJopoaqJ r93 llelei B
u9^rl9 rzs9Á9 / ,íBq ? 8eru íeíB la] (llo^ sDl.Lraxc E B^BZssJIn{ JezspueJ ,€uB3 €]}oulo^g]Ie I{€
(uJ{€opo ,lle{9zs uBqBuue^€}I {nJ€^
qqe>Irtzs B V
-zsgn algansaq e rsow /'19íglolep
r_r,rpa1 gEoqo1 -zÉEíl9íI9lI s9 19ul9u IaÁIIeruB '8esuezoí s9 sg}ul>IellnJ -pn (>IBlzoÁu9ullo>I >Iopo{IBJn ugtuJe8 ryíI9lI u97n 9Lv
ryDlgpo'ráüa8ua"
SyUa9HYZS S IA IOI{YZI fl V
SE 9yS^:Iyt{I>I J99 IJEITEI) Y

Boéthius apianak, Flavius Narius
(?) Manlius Boéthiusnak, a 487.
év consuliának diptychonia. Az if-
jú Boéthius szüleinek korai halála
után Symmachus, a 485. évi con-
sul családiában nevelkedett, s az ő
leányát, Rusticianát vette fe|esé-
gűl. Rusticiana - férje, majd apja
kivégzése után - a iótékonykodás-
nak szentelte életét.
Rufius Gennadius Probus Ores-
tes, az 53o. évi consul diptychonja
(az Orestes név a monogramban
látható). Trónuson ül, teljes con-
suli diszben, kétoldalt mellette
Róma és Konstantinápoly meg-
személyesített ábrázolása. Alatta
az adományozás ielképei, felette
Athalarik osztrogót király és any-
ia, Amalasuntha. A diptychon a
senatori Róma köreiben a késői
osztrogót rendszer iránt érzett ro-
konszenvet van hivatva kifeiezni,
illetve másrészt a kelet-nyugati
összetartozást. Ezt az elgondolást
hamarosan tönkrezúzta Itália bi-
zánci visszahódítása.
A KELETI GÓT KIRÁLYSÁG ES A BIZÁNCI VISSZAHÓDÍTÁS
kapcsolatos korábbi elképzelések vizsgálata a szerzőre céban lévő családi birtokára, és ott megalapította híres
váró, szinte biztos kivégzésárnyékában. kolostori telepét, a Vivariumot. Itt a jámbor keresztény
Theodorik és a senatus azért került szembe, mert Ke- élet folytatásával párhuzamosan és annak szerves része-
leten megváltozott az egyházpolitika, ott ugyanis a mo- ként a klasszikus műveltség legfontosabb elemeinek
nofizitákat előnyben részesító idős Anastasius császárt megőrzésére törekedtek, ami roppant nagy jelentóségű
I. Justinus váltotta fel, akinek trónra lépésekor(519) volt, mert a középkori Európának megmutatta, miként
túlsúlyra jutott a harcias ,,ortodox" irányvonal, és ez lehet átmenteni a klasszikus kultúrát a jövő számára.
arra bátoritotta a korábban elzárkőző nyugati egyháza- A Keletrómai Birodalom 6. századipoIitikai történel-
kat, hogy közeledjenek keleti társaikhoz . E zt az ftányza- me Anastasius megfontolt és szilárd uralkodásával vette
tot még nagyobb erővel támogatta Justinus unokatest- kezdetét. Oly sikeresen és takarékosan irányította a gaz-
vére és kiszemelt utóda, Justinianus, aki igyekezett szö- dasági életet, hogy halálakor, 5 I9-ben ielentős többletet
vetséget létrehozni a senatus vezette keresztény RÓma
és a bizánci udvar között, ami nyilvánvalóan aggodalmat
keltett az arianus Theodorikban. A Kelet és a Nyugat
közötti diplomáciai és egyéb kapcsolatok nagyon is
könnyen azt a látszatot keltették, mintha politikai össze-
esküvésról lenne szó, amely a birodalom keresztény fő-
városaiban a ravennai barbár udvar ellen irányuI. Boé-
thius bátor védőbeszéde, amelyet a Kelet érdekében
szőtt összee§küvéssel vádolt egyik senator védelmében
mondott) vezetett el letartóztatásához és ahhoz, hogy
Theodorik 523-ban kegyetlenül kivégeztette. Az előző
évben elnyerte a vnagister officiorum méltóságot Raven-
nában, fiait társconsulokká nevezték ki, ami nyilván
Theodorik reménytelen kísérlete volt arra, hogy jó vi-
szonyt teremtsen Ravenna és RÓma kÖzÖtt, és ellensÚ-
Iyozzaa Konstantinápolyból Róma felé irányuló kezde-
ményező lépéseket.
Uralkodásának utolsó évébenTheodorik, abban a re-
ményben, hogy mértéktartásra bírhatja a keleti udvart
egyházi törekvéseiben,hozzájátult I. János pápa kons-
tantinápolyi látogatásához (ezvolt az első alkalom, ami-
kor római pápa a keleti fővárosban járt), de ott olyan
óriási lelkesedéssel fogadták, ami tovább mélyítette a
szakadékot Theodorik és római alattvalói között. Ami-
kor János pápa bazatért, háziőrizetben tartották Raven-
nában, ahol fogolyként halt meg. Hamarosan követte őt
Theodorik is.
Theodorik Nyugaton Gallia, Hispania és Africa bar-
bár királyaival kötött szövetségekkel és házassági kap-
csolatokkal erősítette meg helyzetét. Kisérletet tett arra,
hogy egyesítse Gallia uralkodóit a Klodvig idején foko-
zódó frank fenyegetés ellenében, de nem járt sikerrel.
A délnyugat-galliai Vouillé-nál vívott csatában (5o7) a
nyugati gótok súlyos vereséget szenvedtek Klodvigtól.
Visszaszorították őket saját hispaniai területeikre, és ez-
zelbefejeződött a frank királyság megteremtése a galliai
római provinciák helyén.
Theodorik utódai fenntartották megértő politikáju-
kat Róma városa iránt, de a dinasztián belül egyre több
ellentéttel kellett megküzdeniük, Az ifjú Athalarik ki-
rály 534-ben meghalt, anyját, Amalasuthát (Theodorik
leányát) Theodahad meggyilkolta, ez a nyugati gótok
uralmának végétjelentette. 535-ben Justinianus hadve-
zére, Belisarius a területek visszahódítása céljából had-
járatokat vezetett a Nyugat ellen.
Cassiodorus, aki mind Athalarik, mind Theodahad
alatt praefectus praetorióként szolgált, 537-ben vissza-
vonult a politikai tevékenységtól, és miután feltehetóen
meghosszabbította konstantinápolyi látogatását, visz-
szatért ltáliába, hogy vallásos tevékenységetfeitsen ki,
amivel kevésbé kétes hírnevet szerzett magának, mint a
barbár királyoknak tett szolgálataival. Korábbi próbál-
kozása, hogy Rómában iskolát alapítson a keresztény
tudomány művelésére,a visszahódító háborúk előidézte
nyugtalan körülmények miatt meghiúsult. Cassiodorus
előrehaladott korában visszavonult a calabriai Squilla-
221

Szent Vitalis, a katonamártír a
Ravennában neki szentelt nagy-
szerő 6- századitemplom mozaik-
lán.
Szent Katalin megerődített kolos-
tora Szinaiban (j obbra fönt ), lu-
tinianus építtette 5z7-ben. A ko-
lostor alapitása ékesszólóan bizo-
nyítja a császár já,rnborságát, de
nem valószinű. hogy az itteni
helyórség ,egyebet is tett volna,
mint hogy a szerzeteseket megol-
íalmazía a helyi zavargások ellen.
Dara falai (jobbra lent ). A perzsák
ellen emelt határ menti erőd lét-
rehozását gyakran Justinianus-
nak tulajdonították, de bizonyos,
hogy Anastasius ideién épült.
Egykorú forrás állítása szerint
Theodorik irástudatlan volt, és
nevét csak egy rézsablon segítsé-
gével tudta lefaizolni. Biztosra ve-
hetó, hogy ez tévedés, alapja az le-
hetett, hogy csakugyan sablont
használt, amikor papírra vetette
bonyolult monogfamiát, amely
pénzein is látható. Az alsó ké_
pen Odoaker monogramját mu-
tatiuk be.
A KELETI GÓT KIRÁLYSÁG ES A BIZÁNCI ViSSZAHÓDÍTÁS
hagyott maga után. r. Justinus uralkodása arról neveze-
te§, hogy szakított Anastasius monofizita irányzatával
- ennek következményeirőI az előbbiekben már volt
szó -, valamint arról, hogy Justinianus befolyása egyre
jobban megnövekedett. Justinianus trónra lépését5z7-
ben, nagybátyja halála után erőtelies aktivitás, valóságos
robbanás követte. Szinte nyomban hozzákezdett a rő-
mai iog újjászervezéséhezés kodifikáláshozJ ez a Római
Birodalom egyik legértékesebb hagyatéka és egyszer-
smind- a Dzgestákformájában- a klasszikus kori Római
Birodaiom társadalomtörténetére vonatkozó tények
legíbntosabb forrása. Justinianusnak volt gondia a per-
zsákra is, Belisarius 53o-ban nagy győzeimet aratott fe-
lettük. 532-ben a rómaiak és a perzsák egyezményt írtak
alá, amelyet - túlzott optimizmussal - ,,örök békének"
neveztek el. Később ismét kitört a háború, és Justinia-
nus Eszak-Mezopotámiában erődítmények egész sorá-
nak építésébefogott.
Justinianus uralkodásának 53z-ben a cirkuszi pártok
váratlan zendülései majdnem véget vetettek. Az elége-
detlenség kezdetben népszerűtlen fóhivatalnokai, első-
sorban a praefectus praetorio és a quaestor, Tribonia-
nus, a kiváló jogtudós ellen irányult. Az utóbbi vezető
szerepet játszott a törvények kodifikálásában. A tömeg
által kiáltozott jelszó, ,,Nika l" (,,Győzz|") után elneve-
zett felkelés során másik császárt kiáltottak ki, és Justi-
nianust csak feleségének, Theódorának, egy volt szí-
nésznónek - akit több éwel trónra lépéseelőtt vett el -
elszántságamentette meg. Nagy segítségérevolt ezenkí-
vül hadvezéreinek, Belisariusnak és Mundusnak hatá-
rozott fellépése, akik aparancsnokságuk alatt álló csapa-
tokat rohamra vezették afellázadt tömeg ellen. A felke-
lés elfojtása során polgárok ezreit ölték meg, és Kons-
tantinápoly jelentós része leégett. A pusztulás - akár-
csak Róma égéseNero idején - lehetőséget adott a nagy-
szabású újjáépitésre.Justinianus legnagyszerűbb alko-
tása a Szent Bölcsesség (Hagia Sophia) templom helyre-
állítása volt, ercőlaz épületről Procopius, a történetíró a
legteljesebb bámulat hangján írt. Új templomának bel-
sejét megpillantva Justinianus így kiáltott fel : ,,Sala-
mon, túltettem rajtad !"
A Nyugat felszabadítását Justinianus Africával kezd-
te, és - ha tekintetbe vesszük a korábbi kísérletekkudar-
cát - 533-ban meglepóen könnyen elfoglalta a vandálok- tett bizánci Ravenna csillogó pompáját Itália és Róma
tól. A mór lázadás már nehezebben megoldható problé- elszegényedése árán értékel, ami a klasszikus világ végét
mának bizonyult, még jó néhány évre volt szükség, amíg jelzi. Alig történt valami annak érdekében,hogy meg-
elfojtották. Amalasuntha meggyilkolása Theodahad á1- akadályozzák a langobardokat az 56o-a§ évek végénItá-
tal jogcímet adott arra, hogy a visszahódítást kiterjesz- lia gyors meghódításában.
szék Itáliára is; ehhez járult még, hogy a megelőző évek Justinianus, amikor 565-ben meghalt, a hagyomá-
diplomáciai érintkezéseialkalmával kapcsolat jött létre a nyosan római fennhatóság alá tartozó területekből töb-
nyugati senatorok és a keleti udvar között, továbbá az is, bet mondhatott magáénak, mint az 5. század eleje óta
hogy Konstantinápoly latin nyelvet használó közössé- bármelyik elődje. Törekvéseinek realitása ennek ellené-
gében volt egy - a száműzőtt nyugati senatorokból álló - re vitatható. A visszahódítás költségei súlyosan megter-
csoport, amelyik ezt a helyzetet kihasználva nyomást helték a Keletrómai Birodalom erőforrásait, a hadsere-
gyakorolt a keletrómai kormányzatra. get elvonták a dunai és a perzsiai arcvonalakról, ahol
Itália visszahódítása sokkal nehezebb és vesződsége- pedig jelenlétükre sürgetőbb szükség lett volna, továb-
sebb volt, mint Afrikáé, annyi pusztítással és erőszakkal bá a felszabadítás voltaképpen nem szolgálta a nyugati
járt, hogy még magukban az itáliaiakban is erős kétséget provinciák legjobb érdekeit. A bizánci birodalom képes
táma§ztott, vajon érdemes-e egyesülniük a bizánci ál- lett volna a fennmaradásra egymagában is, ezt ékesen
lammal. Justinianus hadvezére, Narses végül 553-ban bizonyítja, hogy Justinianus halála után még további
Teias király legyőzésével befejezte a visszahódítást, és kilencszáz éven át létezett. Ami Rómát és ltáIiát illeti
az 554. évi Úgynevezett ,,pragmatica sanctio" elve alap- - amely területek történetével e könyv elkezdódött -, a
ján létrehozták Itália kormányát. Róma senatori osztá- sors iróniája, hogy a legutolsó időszakukban, a germán
lya, amely túlélteaz 5. századitámadásokat és a ravennai királyok jóindulatú gondoskodása alatt élvezett jólétük-
barbár királyság létrejöttét, abizáncifelszabadítás után nek épp a bízánci udvar vetett véget azzal, hogy újra
többé nem jutott szerephez a történelem alakításában. felszabadította, és a Konstantinápolyból kormányzott
Az új kormányza1 azaz az ,,exarchatus" székvárosává Római Birodalom szegény provinciáivá tette óket.
223

. ,.(uad?z
-9q ,uat) éJ?seltzstp l3u?(glpoqa
asnoH JÁ€s ptagr€J]s I-§JIqs{Jáq
E (DJqqot Jrall lálezsl§IlJ llal
-Izs9l IBII9 pool§ lgJ?]9zoÁuuarü
uolduJa}-I9g B I3J {erl9uzsBq
lu9ilru 'orBqr9l lu 'Eerü
ltesJul{ 8epze8 luBddoJ lEusoJD^
n3la{ 9jazsÁ33u B (rPÍuoJ BJÁuI
-|Éő) oJtutod lo sutny B 'BÁu9^
-pBIl ,ɧ4 l sutl,ua6 s? pool§
I^9
,
( DJlog
ád?ilJodosJ {_?lzslsBJol
) {Eu_?Jol zs?^TIIl B >leruola ll3zs
-o;d gzoproq ra4aÁuanleítpnq s9
-ÉáI §? r}9?9.{9, {snlosn;:9uol3a1
: I9ql3^9 su-oz6t ze 19.rtetcu3puJl
sorJ{Beí iapua dqasozsgÁ8
"ruo.ü
s? tqq9loi ÁEa ,I9^JII líltlo§§nw
EIgJ i_úl]öIB^eI : |a}I9Ie§!^ 19Á9Il
ioJ?zsPsJ rl§Iz9lI^áI 3 uBqJo o
zB lultu ']ueuol zeuertEn (1w!)
,er
l8l1BIIIaJ IBIü9J lJo>1 qqu írl3e1 y
-zol?l8qIe l9sEJlEau >1au9teualrot
3l]5lliolo BuJgu - rourntlorlduc B B^I9posJ
-8aur - uoqqr9 Jo{Ilu8 'lí8uo)plE
,tu9JI
'}Inzse{ Inlo{ 9§l,r da1 V
ta4alrua tÁE:et uIoIBJn rcIuoJ
E llzolinr r9sepgllápJ? rp?lugrlaJ
-?rld? ]rozoulI8t{ ersguÁ3a 1nualal
-J3zs 3 l lozBlq9 lBln retuo.r DazaÁI
-gEszs 1a>l4a191tua]§ (luol uolop
,(rlep1o
-lol?1 o ) apzsláu] tsaueJt4
,zz
,toI u ps91) 1e,r9(uoaqtue6 teugr
snuBlJpEH l3]nru ro39s9luoseq rul
-?u relnd9 9l19 ued?zol ueqJ9rr9q
y,4euríp3lozs 1n§9llluo§ÉtlJzssg
z3qla}aJ?lu lEuíJoJ t]ázsgl!do llez
-eÁIaqle uúq(?1 3 Á8oq lulru'sJuíu
>1ndarazs s9TIJ Tulures uuruJoJgí
lúuio{?[e íJaqIü3 z3 ueÁIáruB
' ( ]ugl) e^ rJ.! |luJlJ uozsol?Q saau
-aV (z891-oogí) urcJJo,I epnBlc
,t9ur9t t:o:1eÁá
1ngplad ueÁ11 4er
-[oA ieuleJelseTlJ BlolsI BI3u?4
B lu?igJ 'ieu{orsq ElslJtzssel{
E lel3uálaí opozsruí uoiP(9] íI3q
-1alazde1'ual;.Iaur lgq{os9}o{Ie
zy
IIIJlBpoJI sg 19q9r391orrru r:o19
,ellÁu9tllz§3 zEllltlrJí 'ÁE4dd9 eJ>IzseloJ8 3 f Br9{
-otíBl}B{ozs B lultü'ÁE4dda eJes3Jaíusl8etu >Io8lop IdBu
(SII9I^IJ1
-z9>I B u€^ E9s4nzs zaq9s9lJ98au úJllln{ ÁI3ru
-BIBA ,{aso,{I3dauun s9 {arlo)TuueJ IruIIau lale^Ii Lu9u
,lB{gluosBq uesseJ3{ sI BEBuI ÁEoq
)BpI?d noE§BI9^l{ V
,Iu
19pl?d ry3ÁEe 'se8aluoln1 Áu9q9u u9dns3 ]13Ál3qg
-iirlarlr"r9 ueqeEasirerazsso soíTe]'tulelEo;ezssg {n1I9q
(19l{8IEtü9J É
B ze
(gpuaEel3 lueu
-9Jd33tu ÁEoq IBpIo 19{
, >1unlde>1 luopulIu IuJ 'IgJJB IuJ! euleqal re^Áuo>I z§g8g
.qqoÁ8eu
69ru s9req e 'lÁuguroÁ8eq IBIIIgJ E a}}e1}1o^z9{ BE€In
,Áu9rzsple4 8oJoE Ju9zlg u8Á3oq€ 'Á39 srÁ8e,l'e^en ueq
-tualeil9 qqBE9J ,3J9leI9 IS9IIB^ s9 IuIBII9 'arelezsgl}d9
'el969stlarrr_rur nuIBpoJI 'arrealaÁu BdoJna lJo{ír,t sa IJ
(sI
-o>Id?zo>I B Is€IJo sI JoT{B B§el€q E€II^ rcuIgJ a {nzss3^
uaqüel3il9 qge{r;zs les9lueleí ozs (<IBuIoJ".;rö:rxt*
>Iauu3 3qE9s19{ Eluo^ uIes l)Tuas uuquozB 6r.lo4 qquÍ9
,1or9ln(ezeq
-'Ea1 e'aolop oí eq34e za Á8oq 's9pr9{ s9W
l9(Bs lultü 'IoJetuleualJot 8elrl IBIü9J B >lBupnr reqqgl
(^3nu€Á3n
- >Iosn{Ulod E 7lg|eze }ulru - 4ertozewp1
-IBz9,{ ruq 8 ÁEoq 'urllr4ozs ules BuI E9ur sa 'es9lo>11e
1.1§9}BI{ qqoÁEBu8el >1rÁ3a ergrp{ uE8nÁu B ÁEoq 'llo^
glBqpuotule slrtgpl lqqgrn8al B uezse8e IoJ9^r-tIII !tu}J
§.t?c?go aQr oJocl3
,llo^ 2B6I uagpgla}Jg I9193Bu eZs?J
(sI
19)pul§ s9};dBII96atrI e u9lnzB 39ur ueqsezo{}Buo^
>Ios §9
(Er9lepza1 >IBugJo{ uIoIBpEJJoJ uBdI uo{íl zy
,..BllBItlI )tEup9>Iu9q sI Btu 39uI radgu plog B s9 (}pBJEtu
selaze>Igllüe 8r9upurur Álerue 't1o.t Áuourasa I[üIBpeJ
-JoJ'( uBÁIo Bsg{nq luol€poJlg IslugH € ]ulJezs uoqqT9
a4?ru§7nqqDlnru%V
A diadalív, a háborúnak és a gyó-
zelemnek a rómaiaktól átvert, i<oz-
tsmert szimbóluma itt a párizsi
uharles de Gautle téren (Etoile)
álló.. a francia császárság ;a.;eUOi
vato valtozatában látható
-l§
,.;
il
Nem éppen lennkölt helyen, az
egyik római árnyékszék oláalán is
megjelenik a hagyományos snqR
t)e131us Populusque Romanus)
rövidites (balra lentl.A rómaiak-
tól ránk hagyotr, különösen fon-
tos és közismert örökség: a Julia-
nus-naptar. A képen (hözépen
jobbra). a,,354. évre, szóió kalen-
ürium" néven ismert naptár
(lásd még a zo7. oldalt) október
honapia, az állami iátékok és ün-
nepségek jegyzekével, valamint a
Skorpió raizával. Az urolsó szó le-
gyen a galloké: Astérix és Obélix,
útban Lutetia Parisiorum felé,
azon keseregnek, mennyire elcsú-
íirották a rómaiak épírményeai tá|
szépséget (lenl jobbra). fafu,
jönnek, az észak-galliai
:h9n_,,r"| ^
nelyorsegr város, Laudanum kö-
zelében volt, eddig még ásatások-
ka,lfel nem tán, de irodalmi forrá-
sokból jól ismert heIy.
225
 977
,(raupreg .llBW
,ezuJJIú (uBuIIV :uo^nlu Áeg oroqd) uopuo,I
(runasntrAl qstltrg iua.razu9d-esnpr snrcrgytg ,rl, uo^ pJ€uo3,I €JI€IuIq) zuorg ,q1 ,€€
Joquop ]I9I€r uEqglrso Á3e raualeí l9r9{l) ,l ,z6 3 ,e7a7'31q
,sc9g'.rg].tÁuo) i]azul3N{9J' ,(raupreg Áe6 oroqd) 'Ioqgzzelv
lzso :alelzseJ -IeH p€Juoc:3rae3 íuírls1a>lezs s9 1oszíed y,q,€€
nlu9zs ,AI d9lr9r-ra8urrna4 y 3 ,z6 uopuo,I 'Iunasnly'ü qsrrrrg íusgrud9) gJ9J IIBC 'ol, ,3zueJlc'€IEJS
,Bu€luou ,(tlecg oroqd) Álod95 :€Iu
-rnb;e; :uBqo3lg.Ilep €gluoJ B Áu9uIrsod ,íI ,z€
rII^Ic€llepo3snw:3íu3>IúuIeuol1rro4ozy,í1 ,16 'lun3z+W I]eZluaN !e(94ser3 ellt.\ ttaduo4,1 ,ó9
,3zu3Jlc (EI€3s i€Iu
.euro11.tpreregotrelag:edolzsosnuerera.§.16,lesJaruos,uouJ^JIW,preuruglrrq
.ezu3JI}T .€IEJS ,r6 ,z€
:BIpn€Ic enby zy ,11 :3do{ u9nJ]suo>IoJ EIII^ Á8etr ierlseugarres V 'J'69 -rntrrea !,.19q9írrs 1opr9doe1" e Áu9urrsag ,q1
y ,1 ,ró 'BuIg11 ,Blugd'oIeIJolog í3J
,qllrus ul.{\pg IEI{au :tunesso1o3
.€tugE.IpJ8J3c otreyrg íucetd snu€r€JJ.{J
,I6 ,lez9lul I]eZsa8OH laru951 íeí9.rpodresau3 ,g9 -eec : IoJ9]eu3l-€IcJBlIpuBg B I3ro^IaJ l'€a1, q1, zÉ
,ellt^Jn1 uolsol§'ÁtpÁlle11 ,euro11 íeíarilod oract3 ,/9 ,euro11 tp ect8
,ql ,16 ,szIJ ,í1 ,r€
eruo3 :euoldual €ullsntd s? snluo]uv -oloeqcJv ezuapueluudos :JIs I-BJusnu t1
,IlI€pJelsruv'uapÁag rap -94 'ar,tno1 í,.erel1o snqJ€qouoqv snllltuoo" ,99 ,€uIoN'IIIaJElJcnd
oJnBW'Buu]sel
'e89quaddo;1 ,I€
-€d :IoqJIs-IuIJ§qJEB B JE{9sIB luosJlugJolg ,qI
ua^,W ,V ,V:eJqozs sB^oI snIIaJnV sncre141,q;,16 ,€lIJoH Ip ect8o1oeqcry ezuapuetutrdo5 íloq
,Elug11 ']elo]dÁIc 8raqslre3 Álq íeíarpod sntedruo4 ,99
SllJ3^as snrrurlde5,o6 '(tltlzlguolpreu -gso,Ilop EIJelsO (oqÁun>1'>1_elscorqozs'>1eÁu9pa
'IpJBJeg ou€W:3^ll€pelp ,Brrro;'IpJ€ J 39 J+rBIutW ,í ,I€
ou -oe,T oroqd) Álode51 'tunaznyg IlezuI3N ílgqtled -dgresc '1ere.nÁ3e3) ]oleI]9IIoIuJIs
,
,(e8pr.rque3
-BW : rlgnJlsuo{al uaqzs9J .uuroldura1 €rse^ íI
,68 -ruo4 ÁuaulseJl€J 'I€ssnlIrs s9 1u.nelqtro4 Áu9e1 ,§9 'uzíer rallng uqoI) €ruox Ip
.ra,roq .uoxrq ,q1 ,63 ,(reupre.t Áe11 oloqd) uoPuo'I'rünesnw qsIlIJg tct3o1oeqc.ry uzuapualutrdo5'Euu]seI8d ! I9gJJs-ru
I3€qcIW itunu€uJoE urnrog ,11 ,r€
,eiugg ,í]I ,68 íreul9zu9d ZSelBpIJqlIW ,t.a ,11l 'elln5 ,I s9 J ,l9 -€IIalsBc € €lsIf,-BJ l}euzs}p 1e>1>1o3epzstsnzg
'rllaretrJnd oJn€W :pq-SnI^IIW V ,(rallul4J ereqrtg oroqd) eurox (runez+W trun11oltd
.uzrer (e3pr"rqtu"3; ,allng uqo{ : ulqglÁue.trgru o1oz ,€IuoH <3uoluíl €3o]olod :€ru911 'unrrelnqea y ,€9
-elggtezíulde1€ )í€u9z9qulzs snradruo4 : dqq,§€ t
,6g ,(raupreg Áe6 oroqd) uopuo,I 'urnesnytg qst1 -€c :IoJlunlTolrde3 e 1ern8gzuoJq Iuq€p€8oű ,I,I€
.eruÓ1l.rpre;a5; ouew !snlJuqed suod V,íTJ:,68 -rrg rlgqeíepr +Jog9q se8esla,rozs e atur9zu94'€9 ,3zuaJld'€I
,Bluou'III3J€IJJnd oJ ,(raupreg Áe11 oloqd) uopIJo,I -€Js :euulseFcI (IoqJIs-tulpJeureg t 19tÁuery j,r€
(tunesnw qsrlr.rg íeíeurrazugdsntutpuntl ,3 ,I9 ,(raupreg Áe11 oroqd) uopuo,I
-nBW ! u€ul]ue8ry o3re1 ruoldurar ..V" zV, q{;,68
,utugg (rprcreg orrelag íeunroJ resau3 sntpf ,(; ,63 -€JeZ'quo) ,) |tunu€ruo11 run.rog y,6§ <rrrnasnw qsl}rrg íerurgzu9d gIozaJqe r9u€IC ,I ,6z
,]3sJetu ,ezuaJlr{'eleca | Áu9tu]saJrr5 3:,6z
,utugg'rp.it.ieg ou€W :€lüoldlue1 snunuo4 ,q; ,63 1gqurnlsa€cl
,euro11'lprerag ,(tpca oroqd)
-os 'uoue^IIW 'preureg 1ot6 íezíe.r sglJ{nJ]suo)í
,9§ Blugl{'BI]nIc BIIIA :zarualÁue.re o1e,r 1oqt3rÁ4 ,1 ,3z
ouEW :uolunu€IlIou lunJoc B €IA BJJBS V ,I ,88 -er 1eu9Ál9tuazs teutrlsaled urue8rrurr4 eunlrog
({orunezr,tw ,(reupreg Áe11 oroqd) uopuo,I'lun
,(.reupreg Áu6 oroqd) uopuo,I'tunesnl,11
,(rllarerccn4 oJn€W oroqd) €tugu ,8z
,88 ,d ,9§ qsllug :IauJazuad snurqly snlum]sod ,V ,J
o|oZgIqE lsnlrJn3 J -3snW qsI1IJg !aíarurazugd taJeN snlulol,I T
runllor]de3 :nulJoqluop
,qrltus ul^\pg IEI{9u ,3zuoJlú (EI€cs íu€qlTo^ra uroldueuo) ,q ,9§ ,(rauprug Áeg oroqd) uopuo,I 'ulnes
ttadruo4 V ,íI ,r8 ,1 ,§z
'IunJoJ ,uopuo,T -nW qsIlIJg íaí9urr9zu9d snu€IJaec snrssu3
,uopuo,T (u€puel{s pIBuoH íecln rradruo4 ,q1 ,l,g 'u€puel{s
runJod € uroldruarro;,1 ,§§ ,tur911'lez9lul puBIIoH í
,€rug6'IIIaftIJJnd oJnBW :Jd9lrgl rredruo4 ,3 ,l3 ppuo11 íüorunu€og loqlun3u]Bs 1erqag,üz
,erug11'tllar ,(rTlererccn4 orney,g oroqd) eut911 ,(raupreg Áe11 oroqd) üopuo,I
,íI ,98 ,4,€z
-EIJJnd o.rneyrg !ttadruodrezgq {osnllle^ V 'Iunaz+W BIInIc BIIIA íIgqrlJ3IBd 9zror-o11ody,§§ 'ulnesnw qslllrg íaí9ur9zu9d ucee1 sntcro4
,erugg ,tíglunru ,azueJld'uBuIIV í..re8tu stde1" y ,zz
'tllartlccn4 ,(reupreg Áe6 oroqd) uopuo,I 'lun
oJnBW : IIedLuo4',.ezgq ruoppo>1e1 tsnzg" zv, |, 98 (e8puque3) rallng uqof zíe.i rÁuuerueler1,€§ s9,z§
,(ultca oroqd) Álode5 ,pJoJxO'eleed5 IütqBJc í zsoqlurr -esnw qsIlIJg :19q-n§,a,r aíerurazu9d snlnJg,oz
ílggrradruo4 lelapuasc ,í ,98 -o)oJ>lv etto8ou: ,ez9\ulzs t€urgl zsoqlulJo; ,r§ ,(rruully otoqd) ezuarrg 'runez+W rlazs93e11
'runaz4w IlezuleN,pung ,eurg6'runrr :Ioqgluoln]e^ Ilepou-sacs€J llnzs3{ Iogs€^
,l ,8I
sra3o11'>IJo^,l^eN'ulnes ,(,rrqcreolo;
,§g -?]zsIuIW rÁ3n391 :IoJozuJJIc IJle^ieJ fia1,|,6t J3luJIIf oloqd) tur911
-n141 uetrlodorreyrg !eí9lsar3: tllr.l tape.rocsoq y
,pJoJxO's.^eJql ,etuo11 7 ,gr
'utntt '{üneZ}W €ITnI9 EIIIA :lgql]3^ íeJ-zsgura11
,€3 -9lzsIuIW rÁ3n3a1 :IgJBlIIug IJ]9^IoJ l€a1
,q,6l ,(uopÁag Jop u€^ ,yg ,y ,y oroqd)
-rúW uqof :ueq-xnen8u?4 eruoldurel euunsan ,8'
,z8 ,uopuo-1 eru911 'aurea allap oasnw :Ioqglrso JBIIo9;4 ,1,I
,urneznw ruoírq íroqozs rrulepuSo; IIec '11eu:o3 urtJ :suJJnJ BqtV
,sZu€d'uopn€JIc :uaq-S3lul€S l81u9}{,z8
,(reupreg Áe6 oroqd) uopuo,I Brugl{'IIlaJ€I3Jnd oJnBW
pEIp (lunosn]^ü .tun. snl/tü : . !u€q9ru9l{ (uurraqr; elos1) ta8rzs-slraq11 y.§r
uopuo-I Í
,(raupre5 Átg oroqd) ^jI€ u., r,' a 9-ffi .r.Ü'.iili#^"irl
j,l
qsllug :orrrJ9zued glozelqe ruloÁ13o3 gplsz ,I8
,uep.relsruy -9g '1orunaz9l,ag rruntlotrde3 i (a3-,.snrnrg":1 ,}} -9g 'rllaretccnd oJnBW :BTIBII.p osses u€JD v ,II
'uap ,eIII^JnJ ,(tpc5 oroqd) Etugd 'runoz1rw
-Áag rap ue,r ,yg ,V ,v i IgJá^}IBpaIp rculgJ sn]IJ leu
,o8 uolsal§'Áep1l1tg eruo5 íad94r91 98eqrre; 7 ,}} BIinIc EIIIA :pazgzs,€ ,a ,r : etalzs9r 19r reuedec y ,ó
-3I3Í oIoZEJqE tarulazgÁ8 ]]ol€JB ueI3J {oplsz V
'(raupre5 Áug oroqd) uopuo,I'Iunasnw qsllug
,(rauprug Áeg oroqd) uopüo,I rezíer (a8prrqtuu3) rellng uqo[ ,Z-9
,L,l ,Eb ,cíe,r5 uo,1 preu
!etur9zu9d olozerqa leurddtr3y s9 ]gJeN V,I,8/ 'ulnesnw qsttrrg !aíeru.razued sntrn]en 'sqcong '11eyg
,(.reupre9 ,€-z
,(raupreg Áe6 oroqd) uopuo1 'runes -oa1,:19qrradruod {I€zouJ 9Iozerqt leíer rsn1151
Áug oroqd) uopuo,I 'runesnyg qsrlrrg iarul9zu9d -nW qsllíJg :{3zued]snze rc{IIoJ IBJo) ,1,Eb s9,zt
,(tteyg uo.1 pJ€uoe,I oroqd) etugg <runazgw
olozelql le>Iosnu€IJole€rd e sg rsnrpne13 3 ,3l, ,eíe>lunru
,auIg6'IIIeJE €IInIcEIIIA :Igg€uulselBd 2r?s?, IuIJoJId v ,I,zb
,e3equeddo;q (prop6) uBIIruaJg uqol Ezí€JdeIe {esepdale] V
-IoJncI oJn€W: alalzselaolsn7nv spo4 tl,Lv zy,1, LL
,r} ,Jrreuzs9>I I€FIIEA reger8oue; e l9lezoll9^ Ie1'fl
'1a1o1dÁi5; 3reqslre3 Á51 íeíg;rrodzsoqrrn4
,1,1, ,(rreuqy oroqd) utuog'runez4w €IInIc -eul'e1loz{el (prop6) seuo| 1a.1,o1 ra>Ied?{J?r V
-Iuí) EJJ}otoc !eruo11 :€z9qurzs snllarrey,g ,1 ,(,rop
,(prolx6 , ,1,9E
€III^ :
Iogguulsele4 1odt1 ]uosJlu_B,JeIE LE s9
'e^II{JJV ,(uopnerr5 oroqd)
uopIBI{d -uo1 'Árerqt1 qsrrrrg) uaq-6L9t De]Jzsei oJ€]J€c
!eÁ8uel-reprouqJs esiI oroqd) urnaz4ytg
Iug]Il€A í EJqozs ]I9I€l erurr4 sntsn3ny ,9l, szugd'eJ^no,T :BJqoz§zuoJq socruq siurue3 ;,9€ orreyrg laÁlaure'olqdtz17odo1 oupss.qap{ aonblluo
IguBlJo4
,uaqJunw'^IqoJ€oloc JeIuJIH Btugll'IIIaJsIJJnd oJnew (aowog ) sxqtn aDuulaqapc,.uo1eleploiezgle zV
,bL íuosnultue^V zB I€JsoJg^ rro>1 8esesrulzg{ V ,r€
:snIJ€uep lsnza gl€JIIeJ ..snlsn8ny msae1"
,ueqJunw'^IqJJúolod JetuJII{ : e(uJe 'lleI^ lua1 :,1 íuadgzo{ :,{ :3J
socre11 ,J1 ,€€ -qqoí luo.} :,Í_y !BJIeq ]uo.J:,W : >Ies9]lpl^od
-zu) d 91oz9 lg9 ]9I^"1JO s9 lsnluo]uv sncrelry, 1, r l uo^ pJBuoa,I:Ioqn8€c €JqozszuoJg J
'ruo.J:
>IEZLDEIfdE>I

92. és 93, k. A Decumanus Maximus, Ostia; Michael
Dixon, Dover.
Michael Dixo,n,
93. f. Falfestmény egy ostiai sirból;
Dover.
93. k. Mozaik aPiazzale delle Corporazionin; Os-
tia, Michael Dixon. Dover.
ql. kj. Haiótörések grafikonia; John Brennen, Ox-
ford.
g4. Apollo-ábrázolás pénzérmén;British Museum,
London (photo Ray Gardner):
94. és 95, A Fasti Antiates Maiores rekonstrukci-
ója; Freda Quarterly raiza (Oxford), A. K. Mi-
chels nyomán, a Princeton University Press szives-
ségébó1.
95. b. Etruszk tükörVulciból; Vatikáni Múzeum.
g5. k.Áldozatbemutatást ábrázolő dombormú
Diocletianus emlékmúvéről: Michael Dixon, Do-
ver,
95. j. Vesta-szűz a Forum Romanumon : Mario Ge-
rardi, Róma.
96. f, Mithras és a bika; British Museum, London
(photo Michael Holford).
96. k. Mithras-templom; San Clemente, RÓma;
Scala, Firenze.
96. l. Cybele fópapját ábrázolő dombormú; photo
Anderson (Mansell Collection, London),
g7. fb. Isis kultuszát bemutató falfestmény Hercu-
laneumból; Nemzeti Múzeum, Nápoly (photo Sca-
la).
97. lb. Oroszlánoktól vont kocsit haitó Cybelét és
Attist ábrázoló dombormű; Michael Dixon, Do-
ver.
97. fr. Sabazios-kezet ábrázoló fogadalmi ajándék;
British Museum, London (photo Mansell Collec-
tion).
gz. lb. Anubis római katonai öltözetben; Ronald
Slreridan, London.
roo. és ror. A pontozott technikával készült rajzo-
kat John Fuller (Cambridge) készitette a Traianus
római oszlopán lévő dombormúvek alapján.
Ioo. lk. A novaesiumi legiós tábor alapraiza; John
Brennan, Oxford.
roo. f. Titius ezüst sestertiusa; British Museum,
London (photo Ray Gardner).
roz, l. A zsidó felkelés idején kibocsátott tetra-
drachma; I(adman Numizmatikai Múzeum, Tel-
Aviv.
ro3. f. Földrengést ábrázoló dombormú; Pompeii,
Leonard von Matt.
ro3. l. Daciai csataielenet Traianus római oszlopá-
ró1; Német Régészeti Intézet, Róma.
Io4. fb. Hadrianus mellszobra; Nemzeti Múzeum,
Róma (photo Német Régészeti Intézet).
ro4. fi. Hadrianus villáia Tivoliban; C. M. Dixon,
Dover.
ro4. lb. Antinous; Vatikán, Museo Laterano Pro-
fano, Róma (photo Ilse Schneider-Lengyel, Phai-
don Archive, Oxford).
ro4. lk. Vadkanvadászatot ábrázoló dombormú
Alinari, Fi-
(fondo) Nagy Konstantin diadalivéról;
renze.
ro4. lj. A római Pantheon; Panini festménye, Na-
tional Gallery of Art, §?'ashington, D. C.
ro5. lb. Commodust ábrázolő emlékérem; Hirmer
Fotoarchiv, München.
ro5. f. Barbár hadifogoly Marcus Aurelius római
oszlopáról; Német Régészeti Intézet, Róma.
roó. Elagabalus érme; British Museum, London
(photo Ray Gardner).
rro. A,,Clementia"-szarkofág; Vatikán, Belvedere
Róma (photo Német Régészeti Intézet).
rrr. Traianus élelmezésiprogramját ábrázoló
pénzérme; British Museum, London (photo Ray
Gardner).
r rz. Verekedés az amphitheatrumban; falfestmény
Pompeiiból, Nemzeti Múzeum, Nápoly (fénykép-
gyűitemény).
r14. fb. Traianus hídiaa Dunán; C. Cichorius: Dle
Reliefs der Traianssöule (t896-t9oo) címúművé-
ből.
rr4. lb. Kocsit ábrázoló római dombormú Galliá-
ból; Jean Roubier, Párizs,
r15. k. Légi íelvétel a Fosse §7ay-ról; Elsevier Ar-
chive, Amsterdam.
II5. b. Kövezett út; Timgad, Alan Hutchison Lib-
rary. London.
r15. j. Mérföldkő; Leptis Magna, Michael Vickers,
Oxford.
rró. és r17. A Peutinger-térkép vI. számú részlete;
Osztrák Nemzeti Kön;wtár, Bécs.
r19. f, Proconsul Africae a Notitia dignitatumbő|
(l+16\; Bodleian Library, Oxford, MS Canon
Misc.378.
r18. l. É,szak-afrikai mozaik; Bardo Múzeum, Tu-
nisz (photo Michael Holford).
tt9. Yizvezeték Zaghouan közelében; Brian Brake,
John Hillelson Agency, London.
rzo. f. Severus foruma1 Leptis Magna, Michael
Vickers, Oxford.
rzo. k. Dombormúrészlet Septimius Severus Lep-
tis Magna-i bazilikáiának falpilléréró1; Bernard Re-
gent, Alan Hutchison Library, London.
rzo. lb. Légi felvétel Leptis Magnáról; Aerofilms,
Boreham \Wood.
rzr. f. A leptisi szinház; Roger Wood, London.
rzr. l. Annobal Rufus felirata, Leptis Magna, Jo-
sephine Powell, Róma.
tzz. kb. Dougga capitoliumi temploma; Sonia
Hallyday, §íeston Turville.
tzz.lb. Mozaik Douggából; Sonia Hallyday, W'es-
ton Turville.
tzz. j.Dzsemíla látképe; Brian Brake, John Hillel-
son Agency, London.
rz3. k. Severusi diadalív; Timgad, Roger §7ood,
London.
t4. l. Légi felvétel Timgadról; Elsevier Archive,
Amsterdam.
rz4. f. Vicarius Hispaniae a Notitia dignitatumből
Gqz6); Bodleian Library, Oxford, MS Canon
Misc.378.
rz4. l. Cirkuszi jelenetet ábrázoló mozaik; Barcelo-
nai RégészetiMúzeum (photo Robert Harding As-
sociates).
rz6. b. Mozaik Italicából; Robert Holford, Lough-
ton.
tz7. f. A segoviai vizvezeték; Brian Brake, John
Hillelson Agency, London.
tz7,b. Az alcantarai híd; Scala, Firenze.
rz8. b. A ,,Porte d'Arroux" Autunben; Klaus
Kerth, Zefa.
rz8. kf. Dux Tractus Armoricani a No titia dignita-
tumb61(146); Bodleian Library, Oxford, MS Ca-
non Misc. 378.
rz8. kb. Ürdingeni üvegedény; British Museum,
London (photo Michael Holford).
rz8. j. Bronzszobrocska ; Rheinisches Landesmu-
seum, Trier.
r3o. f. Légi felvétel Estrées-sur-Noye-ról; Roger
Aganche, Service des Fouilles, Abbeville.
r3o. l. Villa rekonstruált képe; Dick Barnard, Mil-
verton.
r3r. íb, Légi felvétel Nimes-ról; Aerofilms, Bore-
ham \üíood.
r3r. kb. Augustust és Agrippát ábrázoló pénzérme;
Heberden Coin Room, Ashmolean Museum, Ox-
ford.
r3r. lb. A ,,Maison Carrée" Nimes-ben; T.
Schneiders, Zefa.
r3r. j. A,,Pont du Gard" Nimes közelében; A. F.
Kersting, London.
4z.Légi felvétel az augsti szinháztől; Aerofilms,
Boreham \ü7ood.
r33. f. Vidéki udvarházat ábrázoló freskó; Rheini-
sches Landesmuseum, Trier.
KEPJEGYZÉK
r33. lb. Nói alakot ábrázolő freskó; Bischöflichen
Museum, Trier (photo Elsevier Archive).
I33. lj. A Porta Nigra Trierben; Bildarchiv Foto,
Marburg.
I34. fb. Aranycsat a thetfordi kincsból; British
Museum, London.
r34. lb. Epítésifelirat High Rochesterból; Muse-
um of Antiquities, Newcastle (photo Michael Hol-
ford).
r3.4. rr. Vicarius Britanniarum a Notitia dignita-
tumből(t46); Bodleian Library, Oxford, MS Ca-
non Misc, 378.
134. lj. Didót és Aeneast ábrázoló mozaik a Low
Ham villából (Somerset); Somerset County Mu-
seum, Taunton.
t36-r37, Hadrianus fala Housesteads (Northum-
berland) közelében; Brian Brake, John Hillelson
Agency, London.
r38. k. Bronzsas Silchesterből; Reading Museum
and Art Gallery.
r38. l. Légi felvétel Silchesterről; Cambridge Uni-
versity Collection.
I39. fb. A nagy fürdómedence Bath-ban; Michael
Holford, Loughton.
r39. fi. Férfi,,Medűza-fő" Bath-ból; Michael Hol-
ford, Loughton,
I39. ki. Minerva-fej Bath-ból ;'lVarburg Institute,
London.
r39. lb. Mozaik tengeri szörnyekkel és delfinen lo-
vagló Cupidóval; Fishbourne: Sunday Times,
London.
r4o. Bronz fogadalmi tábla Pannoniából; Szépmú-
vészeti Múzeum, Budapest.
r4r. Dux Scythiae a Notitia dignitatumbő|(I+16);
Bodleian Library, Oxford, MS Canon Misc. 378.
r43. b. Légi felvétel Carnuntumról; Lothar Beckel,
Bad Ischl, Ausztria.
í$,fj,Az aquincumi orgona; John Fuller, Cam-
bridge.
r43. lj. Légi felvétel a carnunrumi amphitheatrum-
ró1; Lothar Beckel, Bad Ischl, Ausztria.
r44. f. Diocletianus portréja Nicodemiából; Mi-
chael Vickers, Oxford.
144-í45. k. Diocletianus palotájának déli homlok-
zata; Robert Adam; Ruins of the Palace of the Empe-
ror Diocletian at Spalato in Dalmatia (1764) című
könyvének egyik metszete alapján: Library of '§7es-
tern Art, Ashmolean Museum, Oxford.
í44. l. Diocletianus palotájának peristyliuma;
T. Latona,Zofa,
I45. íj. A,,pastor bonus" szarkofág Salonából; Ré-
gészeti Múzeum, Split (photo Michael Vickers).
r45. lb. és lk. Az Adamclisiben emelt diadalemlék
metopéi; John Fuller, Cambridge.
t45. lj. Az adamclisi diadalemlék (rekonstrukció);
John Fuller, Cambridge.
t47,lb. Krisztust Apollóként ábrázoló áttört dom-
borműrészlet: Bizánci Múzeum, Athén (photo Mi-
chael Dixon).
r47. fi. Proconsul Achaeae a Notitia dignitatumből
Gq$): Bodleian Library, Oxford, MS Canon
Misc.378.
r47. lj. A Via Egnatia, Philippi és Neapolis (Kaval-
la)között; Sonia Halliday, §?'eston Turville.
r48. lb. A ,,Szelek tornya" Athénban; Fénykép-
gyújtemény, Dover.
I48. íj. Herodes Atticus odeionia Athénban; Ro-
nald Sheridan, London.
r48. lj. Hadrianus torzóia, Athén, Agora; néhai Ed-
win Smith.
r49. k. Hadrianus diadalive Athénban; J. Stewart
és N. Revett: The Antiquities of Athens (l76z-t8r6)
címúmúvének metszete alapján.
r49. lb. Galerius diadalíve Thesszalonikében; Hir-
mer Fotoarchiv, München.
r49. lj. Thesszaloniké város falai; Nikosz Kontosz,
Athén.
227
 8Z7
,(etl8uy) sruaur
'3l,€'csty,g ,e.l9iur (tasrotulüos (uol
:G€n' -ra,rlrry) pJBuJ€ g 4lt 11 zíu tÁuueurele6, § g r -t3 r -nuow IBJIJo]SIH uo uolsslluluo3 pÁog !IgqÁrtry
uou€c sW 'pro3x6 'Árerqr1 uelolpog
,qJ ,§oz ,Áralleg uV puc IIInes ,ls uolulH il€zotu g|ozatqe le(s3-sntzstr;4 ,1,9r
1gqu,mlotlu?lp "!1!1oy e Álodguttuelsuo) ,I9q?^ -nyrg 3urpea11 ílgqJerseqolls gpJollsolog
,íI ,€sr 'poo1K
,5l ,Árallug uV pu€ IIJBqaJofl 'suqgoJoV | 19rau9rny Ior9^IeJ I3?,I, 99r
-Áuo>1 +rulc (zSgt) o{q trlírl :Ilessod 'uopuo,I
,1 ,boz tunásnw 3urpea11 :IoqJelseqJlls nleÁ8scy ,§ ,€gr
,sI{Jong'lleyg uoa preu
'ÁJEJqI,I q§Ilug :IgJIn^p1 etqdo5 eÉelly ,(treully oloqd) eur
,(raupre5 Áe6 oroqd) uopüo,J 'lunosnw qsll -oa1 9i9qrredruod {IBzour olozgrqg rtí9r tsni;51,§9r
-IJg :3tuJgzugd Áutre snl]ue]suoD
,ll ,4,Eoz-zoz -oE'tunez4w I]3zuJaN : 9Ja^l9to1 sa e3re6,{I,€8 I
,gl,€ ,cstyg uou
,8l,€ ,JsIW tlouuc <pJoJxo (Árerqt1 u€Iolpog ,€p8uE)'urnasnl4/
l -Ec s W'pJoJxO'Árrrqt1 u€talpog : (9tt t) lgqu.m l
sW ,Eoz-zoz ,€8I
olJtluo pÁog íloq1oorqp6 dplgdlJ ,qI -o1tu&tp DlllloN e rldÁ8ey sIlIulI,T seuo3 ,!4 ,}9r
'.(gEnt) 1oquruotlu?tp D?1!,1oN e 1sd9y ,(epca ,(rreurly oroqd) ,(Áu9urarí4Á3d9{Áu9J) run3znW t]azs939g tezua.rtg
oroqd) ouelrlag 'ot8orqruy ue5 í sruqury tuez5
,/ór uou8t.ty (runaznlag re^I€D ísgíBqrrueÁlog ,4 ,€3r :(runÁÁeg) 1gqrunííeg-la edalore 9u I€IBIg ,I ,r9I
,uop ,(rreutly oroqd) ,ela7'uuetg,116 íloruotporeH
Ia]a^IeJ €91,4,€9r
,96r ,aIII^JnJ uo]§elN
-uo,I 'lunasnw qsI]IJg ! xuo1 vaaptlqroc y eraltnby'tunozn141 rtezsa39g :sJg^o),€gr-zgr
,(szrm.1 ,€
,(epc5 oroqd) 'rerqno11 ueaf ot 1era.rle; t391
'Áeprlieg eruos : IoJ€p€zsBW ,uopuo,I 9í-z9í
:>II€zouI <la3 B se s9u9f ,í1 ,§6r -oqd) rarr; crunesntusepue,I :gpezseqzu9d ,íI ,z8I 'Á.rurgt1 uos
uJnJznW tetalrnby
'(ltey,g uo,r -IqJlnH uBIV : uaqurel€sznra[ ..pJgte.rlS " V,{,z9 I
,JIII^JnJ
pJeuoa,J otoqd) urnazlw IuB>IIIB^ :+uiloquop -oq'Áu9ruetígLÁ8da>lÁueg !zsarezsÁ3oÁg,írI,z8r
,umez+W tuanog |19q uols3l§'ÁBpIII€H ,I ,z9I
utuos íltezoru l8q€pew
grlzslp ro8e,;o1rtzs 'lraze1 €ssoru snl9lld ,q1 ,§ór ,{J ,z8I ,uop
,szugd'o3saNn -euuoqeIII,I +luJoqtuop rutugr-lp3 'sollog
,(uopuo1 (sal€IJossv 3urpn11 uaqog oroqd) -uo-I 'uupu.qs pleuo11 :adairgl ]eqIBBg ,íJ ,r9r
:{Iczoru 'uuq8uelruqueIzsolo zE 1atue; ,[1 ,§ór ,JllauZS9>I
'(uel4J uo.t pJBuoe,J uopuo,I 'ulnosnt^ü qsIlIJg f]gz§Jgzsaw ,ql ,z8I
,(u€uIIV Álor3,3 ugídEI€ (§t3r-zi3r) tezíer s].reqog
o oqd) runeznw Iu9ilre6 :IoJnuJoquop gllzslp
,q4 ,§6r oroqd) urnaz4w Iu€{II€A :gpe{seJa{s€^ ,qi ,z8I pI^Bo l€{EtJ9J8orr1 e !gq9,rÁuo{ l]tlu_IJ puo7 t1og
lo8e.;o1rezs Á3a 1o1olsode z€ s9 snlzslJx ,I9I
,(IpJBJJO oIJBW 01 ,uBulIV íloq a?y'.l :slJeqou pI^Eo :JJs€tJJn rerled V ,qI
,1o.t9Álepe8ue ssar.1 Áltsreltun
-oqd) urnaz4y,g ru9lrlu6 !19rr_ruJoqtuop 9rlzslp ro3 -glrso glruJoquop 91ozalq9 tsn;u8asp1o7 ,W ,z8I
,§6r ,(prop6 uolef,ulJd B '(relg1
,z ,II^xxx seIJas uor8ut1log)
19q
-e,;o1rtzs Á3a utq8uelrequelzsoro ze 1aru9q,§
,EuIgu (13zgluI esII o]oqd) -a^+ln +IJI|J poxJa1 uDuoa-@alD aLfl u3 s7oqrut3 qs.l
'alrqory uopl€qd'1eÁ3uol-roptatrqJs ,u ,g radalÁue; 88erapuy per4
rlazs93a11 ]eru9N :IgJgtuIoqurop grlzstp ro39;o>1 ueq3unw'{elordÁIc íeíarlrodgJ9J IBlBIg ,íI ,rsr -nzaf,: q8nouepoog
,qJ ,SóI ,(pro;x6'a.ttqc |19q93o3eursz I€Jnp e {eÁuetulseJl?d ,l sa ,] ,o9I
-rezs Á3e (reuale( FIIqIO aoueluai seznl V (1aÁ3ue1-.rapreul{Js asII oroqd) eu ,lu€pJalsluv (e^IgJJV
,uguroÁu 8Ie.&zIJd ,f
'rcz -JV uopl€tlcl
-od'{oulnazlryrg runrlotrde3 :
serucJegJ9c, í{,r8r JeI^esIg ílorzsodorng-€Jno I3r9^]aJ É91 ,§ ,o9r
-ítr rol1ng uqo{ íloruro8y Iu9I{lE zB 1esasc9yy,ü6r ,(pro3x6'a,ttqc ,eIII^JnI
,1oqar,Áuo>1
}tutc (6z6r
-9z6t) uaqctlitrtpJvlnsuoc aro :{JenJqlacl
,x) uop -l17 uopl€qcl'IaÁ3uo-1-JepI3uqJS asII oroqd) eu uolsel6 'ÁBpIIIBH eruo5 !adalt91 erÁurp4 ,ó§r
-9H '{otunaznl4J rrunrlotrde3 í9ruodgrag ,íJ
,r8r ,eIII^JnJ uolsal§ (ÁBpI1I€H etuo5 íerÁrule4
-uo-J (tunasnw uáqlv puB BuolJIA íloruoqcÁldtp ,(pro;x6'eltqcry uopleqd <uo^nllrJoqluop
}*.oq*oo ll'Jl IeJ 9r]zs}plelnd? {9pulglgzs,ÍI,e§r
,uopuo,J'Árerqt1 uosIt{JlnH
_,^r. ::;
i.JI:;;T3"H§^"ilrb,1 ,r6r '1eÁ8uel-rapteutlJS aslI otoqd) runaznw IuE{IIBA
-uo1 (runosnyrg qsllug íatuJazuad sntua8ng |19ttrq 1eusnrrr141 ueqqa89r'9ruodgrag,q,I8I uuly ílgqgrÁuled a^9iJls JaqtuaIE]BIc ,qI ,8§I
,(reuprug Áug oroqd) uop ,(uolpelIoc ,(Árrsra,ttu61 u0133uIJd (suoI]JeIIoD qJJsesol{
IIasuBW
,3 ,16r oloqd) runez4w IBII{JoI]uV |19q9uqdtq 9^9I üaq
-uo-I 'ulnesnw qsllug :eurJazugd snuetlnf 'uuuIIV oroqd) e8equaddo;'1alordÁ19 8reqslru3
'Igq9^}Iu +ts,lll (9e6v6zór) tnb Á5 |pez9zs ,r-z ,a ,r (9.rlrod trol8tsesrglzg) , íI ,o8I -9laz9{ BIegioI}uV ze azsypil98azs 1tuzol4J ,1 ,9§r
,
-I]u€ luEt]sIJJ I8e;ocres 1 : rred1l26
,[ : e^nuJoquop ,(prolx6'aAIqJJV uopl€qd (1eÁ3ua1 (Áltsrsltun uolaouud'suonce11o3
8e;o>1rezs IBIuoJ
(sB)í€{ € sJ Joled ruaz5 ,§ ,o6r -lapreuq3s es11 oroqd) urugg '1ournaznw IuJnII qJJBeseE otoqd) uneznw IBIqJoIluV iloqeuqdeq
,3ZuaJId'EI€Js ,{I ,o8I Illallerü BIáq>IoI]uV ze !a|zs?r4Iazo1,1tr ,q4 ,9§r
íloq9Jol88eyg etrey1 ul -o1rde3 : 06-08 ,zs ,r '89sdezs IJo{-snIAEIc
,o6r ,(pro;x6'a,ltqo ,(1eleÁlgpa8ua uospnH püB
-u€s I€uIoJ e >IlEzoíIJ g|ozglqv teurapsznref ,q.y
,Jo^oo'uoxlo -JV tJopl€qd leÁ8ual-raprauqJs esII oroqd) eur seIuBqJ e '19q9rrÁuo1 +ullc tug passalg aL!1 Dssapa
Ie€q3IW í19.rallppetp utt ,§ ,o8r ,sJW
,[1 ,63r -9l{ '{otuneznyy runt1olrde3 lgruodgrag :1e3e5 ,g ,f) pÁot.1 uolas :edg{ rlgnJ]suo>I
-uelsuo;,1 Á8eu +uIJoqluop 'Brüorrso euoran
,€lu (prolx6 (3^IqJJV uoprcqa'1eÁ3ua1 -3J >II€zoIu Iezssapa o:rczgl.qa ]op€I€sJ Á3g ,í1,9§r
tlazss8a11 :I9J^]IBpBIp B 1eu3l -JepIauqJS as11 oroqd) Álod9p'tunaz+W í]ezuIeN
,3/€ ,csryg uouec
sW'pJoJxo'Árerqr1 u€I3lpog
-9x'lezglul ]euaN ,qI ,o8I
,63r Iel€Iú :@Etl) 1oqruwollu?tp D?l!1oN B e€Ig€JV xnq ,9§r
-a(o1ozelgg la8as+zalgq ul]uulsuox Á3e5l,q1 'ÁugtualílÁ8 J§ouJB{ í€íJJuod 9u ,(pJo.Ixo'a^IqJ ,uopuo,T ,16 ,í1 ,§§r
,aZueJId 'uosuDIIIl§ !1elu3 eptuy
,1 ,63r ,uopuo,I'üos
'uBuIIV la,tlpperp IslugJ ulluBlsuo; Á3e51 -JV uopl€qd'1aÁ8ual-repteuqJs asII oroqd) utu ,qI ,§§I
,(reupluc Áeg oroqd) uopuo-I'lun3§nw -ou'loulnez4l4J rurntlortde3 ! 9rrrodgrag,>1,I,o8I -uptlll§. ,o ,d : uBqluJúc ralnd9 snlrzssel;1
,(pro;x6'altqc ,uopuo-I'uosu]{Irl§ ,l§ íeda)l9l ,1 ,§§r
qsrrrrg íl9q-§r €
eur9zu9d urtuetsuoy Á3e5,1 ,ó3r 9ptz3
,(raupre5 Áu11 -JV uopl€qcl '1aÁ8ual-repreuq3s esII oroqd) eur
,suoIlB^Boxg sersrporqdy
@'tcua8oq
oroqd) uopuo1 'tunasnl4J qstltrg íaurezuad 91oz -o6'1ounez9y,g runrlotrde3 í 9luodgr9g,cU,o8I IV ,W íloquruolduet rzsozsaqda 1osnlsn8ny ze
,ó8I ,(raupreg Áe1 oroqd) uopuo,I alelzs9J nIIIJoqIuop glozalqg uaqruelul€Id ,q3 ,§§r
-9Jg9 lulluulsuo; Á8e1q ,.ozau agÁuuatu" V,J
,(reup;e5 snuuqerny ,1 ,LLt ,Álatco5 crqdur8oag
IBuoI]€N
'uInesnw qsllug
p r.te q í orzsurzsrporr{dv g,,r
@ tlrr g 1 lar
Áe11 oroqd) uopuo,I 'runasnw qstttrg írua;9191ura 'etuJazugd ,e3plrqtut3 'rellng
o|oz9;qe ]ullu€lsuo) Á8BN,.uallaleqzgÁ9",1,ggr uqof ílgqorre) a]elzs9fioqozs eruodrgro4,LLt x ::#;ij;
,(reup.ru5 Áe11 oroqd) uopuo,I'run ,s3ptrq Eluos :ueqzsozseqdg as9zleí zgqÁlgprog ,!1 ,€§r
,3III^lnI uolsJl§
-asnw qsIlIJg :uJJg{gIuIo Áuere o1oz9lgu (raua) -ul83 'JoIIng uqof ilogu?qry 9rrrodroqoz5 ,9/r
,g3r ,azu3Jlg (€I€Js :I9g zy ,ís ,E§r
louInJoJeAeJJ elsn8ny s9 lutluersuoy Á3e51 g 'Áeprlleg €IuoS :zslua]ry rzsozsoqde
,pJoJxO'tun3snl,4ü ,§l,r ,eIII^JnJ IIo}sel(
u8elorüqsV -guIJeIuJV ezzEldlelll.Jlzs e lalzs9.r>lrezo141 3
,uopuo,I'üoílf,alIoc zy ,q1 ,t9l
!1oqsnqluÁqrÁx6 zsnrtdedros9ilu Izsn{Jlc,lI,/8I IIesuBW íI9Jo^I 'Áeprllu11 Eluos :zgquIzs tzsozseqdo,JeAoo ,uoxlo
,Igq9^ílru ,1,§l,r
f;ul:o uaqctldlpilpsuoc a?o :{JanJq -IBpBIp IeuIgJ ullu€]suo) Á3elq nruroqruoq
-l3o ,g le(uoqcÁrdrp 1osnrpedrue1 y ,í1 ,/3r ,1roa rrra51
'utrg IeeqJIW I eruoldruet rzsozsaqda snuBIJp€H, !1, z9 t
,ellI^rnJ uolso/N'Á€pII
,szu€d'ocsaNn : (esle3)
IgqBsJ€c itlzau
,a ,y íarolzsgr >I€Ilerunl3lpe-Jg snuerlelcotq ,1 ,zlr
,qI ,z§I
-nl € {IEzotlJ olozgtqa la89suozo1 lzsn>IJtc ,íJ , Let
,(.reupre5 Áeg oloqd) uopuo,I -I€H €Iuos íleÁuoulseJleJ ellr,r tzsozseqdg
,uopuo,I (poolN qsllug :3ruJJ{eIIu3 snllllE}suo3 ,1 ,zlr ,uopuo-I'uosur4lr41,r,)§ :uBq
'tunesnl^J ,1 ,z§r
JJ3od :uaqu§szo-I3 urnrleelrqdruy,qI,/8I
,(reuprtg Átg oloqd) uopuo,J -zsozseqdq l4 glsza,r zoqnde4 tetzsau8eu y
,JeAoG
,(elec5 oroqd) azuaJIJ'orqJJaA lsnze sntsnure3 ,3 ,zl,r
'runJsnw qsI]IJg : BSnIJEuep ,u3I{JunW
,ql ,/sr : snJdl3'>IIBzotu IzsoIJn), í1,r §r
oZZEIea :e]euauJlspBlp snss€g snlunf 'AIqJJ€o]og 'uoxlq IeBq3IW
,uopuo,I ,I ,98I JeuJrH íeJu3le^'o3JBtrAl uBS ,o/r ,eIII^JnJ uolsa,4§
'poo16.re3o11 :|gqvevlz >IIEzoW '..l€ g 3JEJtat" V
,JIII^JnJ uo]sel1'Áuptlp11 eru ,pJoJxO (uuBuIJeH eur8roag : nulJoq 'Áep1l1e11 etuo3 |ezequlzs zsopuedzsy ,q1 ,r§r
,98I ,1 ,ó9r '3l€,ostltq
-os : Igq8uIJ3tIlJV ezzBldrcIlíJlzs € iIEZoW ,{ -uop€I>IIzs aplu€zs?zs 'usnqdrunrr1 rndqu5
,8gzsrolatuelq'tunezlryg r-qreu ,uopuo,I uoutc SW 'pJoJxo 'ÁJ€JqI,J IJ€IoIpog ;(9ttl)
,1 ,g9r ,1 ,r§r
-ZnaJ) pBB : {IBZotü gIoZ€Jq€ lE{oJo]glp€Ic J,98I 'uInesnw qslrug : Igrlsnze glozelqg vr.dqe5 1gqruruollu&lp o??r?oN 3IunlJnusl red seruo3
xEZÁ9a{dg)

2o4-zo5. k. Konstantinápoly városfalai ; Sonia Hal.
liday, Weston Turville.
20 4-2o 5. l. Hippodrom, Konstantinápoly ; Bodlei-
an Library, Oxford, O. Panvinio: Constantinople
(t58o) cimú könyvéből.
zo5. j. AHagia Sophiabelülról; BritishLibrary, Lon-
don, G. Fossati: Aya Sofia(t85z) címúkönlvéból.
zo6. |b. és lj. A római Santa Sabina kapujának fa-
táblái Hirmer Fotoarchív, München.
; zr8. fb. Justinianus udvaroncai, a San Vitale-
206.fj. A,354. esztendőre szóló kalendárium" elő-
zékoldalai ; Vatikáni Könyvtár.
zo7. fb. Filocalus felirata; John Fuller, Cambridge,
2o7. fk. A régi Szent Péter-templom; John Fuller,
Cambridge, A, S, Barnes nyomán.
2o7. kb. Dughet freskóia a lateráni Szent János-
bazilikáról.
zo7.1. A falakon kivüli Szent Pál-bazilika Piranesi
metszetein; Elsevier Archive, Amsterdam.
2o7, ki. A SzentPáltábrázol,ő mozaik a Szent Péter-
templom kriptáiábó1; Scala, Firenze.
2o8. Stilichót ábrázolő diptychon a monzai székes-
egyházban; R. Delbrueck,. Die Consulardiptychen
(t 9z6- t 9z9) címúkönyvéből.
zo9. Attalus pénzérme; British Museum, London
(photo Ray Gardner).
2Io. fb. A barbárok által darabokra tört ezüst-
edény; British Museum, London.
2Io. i. Honoriust ábrázoló diptychon-lap az aostai
székesegyházból; R. Delbrueck: Die Consular-
dipty chen (19z6-19z9) című kónyvéből.
BIBLIOGRAFIA
A bibliográf,a több szempontból is válogatott : kizá-
rólag kön5lveket tartalmazJ a tudományos folyó-
iratok cikkeit mellózi, és - igen kevés kivételtól elte-
kintve - csak angol nyelvú művek szerepelnek ben-
ne. E korlátozásokon belül érvényrejut a szeízők
egyéni meggyózódése aszerint, mit tartottak külö-
nösen fontosnak a rendkívül gazdag anyagból : első-
sorban az úgynevezett alapvetó múveket vették fel,
másodsorban a legúiabban megjelenteket.
FöLDRAJZ
BECKINSALE, M.-BECKINSALE, R., Southern Europ e :
the Mediterranean and Alpine Lands (London,
I97 5)
cARy, M., The Geographic Background of Greek and
Roman History (Oxford, 1949)
FINLEY, M. t.,(szerk.) Atlas of Classical Archaeology
(London, 1977)
HEvDEN, A. A. M, vAN DER-sCULLARD, H. a., Atlas oJ
the Classical World (London, 1959)
McEvrov, c., Penguin Atlas of Ancient History
(Harmondsworíh, í967)
ÁrrerÁnos es összepoGLALó
MÚvEK
BooK, A. R.-SINNIGÉN, w . c., History of Rotne to AD
565 (6. kiadás, New York, 1977)
CARY, M.-SCULLARD, H, u., History of Rome (Lon-
don, 1975)
cHARLEswoRTH, u.r., The Roman Empire(oxford,
I968)
FRANK, T., An Economic Suraey of Ancient Rome
(Baltimore, Md., t9z7)
zrr. Julius Nepos és Romulus Augustulus pénzér-
méi; British Museum, London (photo Ray Gardner).
zr5. Karthágói mozaik; British Museum, London
(photo Michael Holford).
zt6-zt7 . f. Dido öngyilkosságra készül ; a Virgilius
V aticanusb ő1 ; Vatikáni Könyvtár.
zt6-zt7. l. Szent Sziméon Sztülitész temploma
(Szíria); Robert Harding Associates, London.
templom mozaikja: LeonaYd von Matt.
2I8. kb. és kj. A San Apollinare Nuovo faragott
balusztrádjai: Leonard von Matt.
2I8. fk. Maximianus püspök trónusa; Museo Arci-
vescorile, Ravenna (photo Leonard von Matt).
zr8. jk. A San Apollinare Nuovo-templom: Leo-
nard von Matt.
zr8. l. Classis kikötőie, a San Apollinare Nuovo
mozaikja; Leonard von Matt.
2I9. f. Theodora és kisérete, a San Vitale-templom
mozaikja : Scala, Firenze.
2I9. lb. Theodorik mauzóleuma; Elsevier Archive,
Amsterdam.
zr9. lj. Theodorik palotája, a San Apollinare Nuo-
vo mozaikja; Leonard von Matt.
22o. Boethius a fogságban; Bodleian Library, Ox-
ford, MS Auct F.6.5, folio vrr.
22I. b. Boethius ap|ának diptychonla: Bresciai
Múzeum; R. Delbrueck: Die Consulardiptychen
(t 9z6-t 9z9) című könyvéból.
zzr. j. Orestes diptychonja: Victoria and Albert
GRANT, u., History of Rome (London, 1979)
LEWIs, N.-REINHoLD, M., Roman Ciailization,
köt. (lr{ew York, 1966)
AKORAIRÓMA
GJERSTAD,E. t.,Early Rome,1-6. köt. (Lund, 1953-
|g75)
HEuRGoN) J., The Rise of Rome to zó4 BC (London,
1973)
oGILvIE, n. tlt., Early Rome and the Etruscans (Lon-
don, r976)
RIDGWAY) D.-RIDGWAY, F. x., (szerk.) Italy before the
Romans (London. ry79)
SCULLARD, H. H., History of the Roman
t46 BC (4. kiadás, London, r98r)
A KÖZTÁRSASÁG KORA
AsTIN, A. n., Scipio Aemilianus (Oxford, 1967)
AsTIN) A. n., Cato the Censor (Oxford, 1978)
BADIAN, E.) Roman Imperialism in the Late Republic
(Oxford, I968)
BRuNT, p. l,, Italian Manpower zz5 BC-AD
(Oxford, r97r)
BRUNT, P. a,., Social Conflicts in the Roman Republic
(London, r97r)
cRAvEN, s., The Punic Wars (London, r98o)
DoREY, T. A.-DUDLEY, o. n., Rome against Carthage
(London, r97r)
FINLEYJ M. I., The Ancient Economy (London,
|973)
Galsarl., Republican Rome : the Army and
(Oxford, r976)
GELzER, tul., Caesar (Oxford, rgóg)
BIBLIOGRÁFIA
Museum, London; R. Delbrueck: Die Consular-
dipty chen (l 9z6-t9z9) című könyvéből.
224. Szent Vitalis; a San Vitale-templom mozaíkja,
Ravenna: Leonard von Matt.
zz3. b. Theodorik és Odoaker monogramja; John
Fuller, Cambridge.
223. rt. Szent Katalin kolostora Színaiban; Robert
Harding Associates, London.
zz3.lj.Dara falai; Clive Foss, Boston, Mass.
22 4. |b. Legionáriusoknak öltözött fasiszták ; Isti-
tuto Centrale per il Catalogo e la Documentazione,
Róma.
zz4. fj. Aeneas Déloszon, Claude Lorraine festmé-
nye: National Gallery, London.
224. k. Mussolini-felirat; Tim Cornell, London.
224. lk. A stratfieldi Saye House mennyezete,
Berkshire; John Fuller, Cambridge.
zz4, |j. Bé1 templomának mennyezete, Palmyra;
Wood és Dawkins: Ruins of Palmyra (1753) cimű
múvéből.
225. f. Síremlékekegy római út mentén; Piranesi
metszete (Phaidon Archive, Oxford).
zz5.kb. L'Arc de Triomphe, Párizs; Mansell Col-
lection, London.
225.|b. Árnyékszék felirata, Róma; Mauro Puccia-
relli, Róma.
zz5. kj, Az októberi ünnepek a ;54, esztendóre
szóló kalendárium"-ból : Vatiká,rri Könyvtár.
225. li. Astérix és a vizvezeték; Albert Uderzo La
Serpe d'or (I965) cimű művéból.
GELZER, tvt., The Roman Nobility (oxford, 1975)
t-z. GREENHALGH, r,. A, L., Po?npey, r-z. köt, (London,
I980-I98 I)
GRuEN, l. s., The Last Generation of the Roman Re-
public (Berkeley, Calif .,l974)
HoPKINS, M. K., Conquerors and Slaaes (Cambridge,
1978)
LAcEy, w. K., Cicero and the End of the Roman Re-
public (London, 1978)
RAwsoNJ n., Cicero: a Portrait (London, 1975)
sALMoN, E. 'í ., Rolnan Colonisation under the Repub-
lic (Loldon, ry69)
scuLLARD, H. tl., Scipio Africanus, Soldier and Poli-
tician (London, l97o)
World 7 5 j- SCULLARD, H. H ., From the Gracchi to N ero (London,
I976)
sTARR, c. c., The Beginnings of Imperial Rome (Ann
Arbor, Mich., r98o)
sTocKToN, o., The Gracchi (oxford, t979)
syME, R., The Rouan Reaolution (Oxford, 1939)
TovNBEE, l.. 1., Hannibal's Legacy (London, 1966)
14 A RÓMAI POLITIKAI ELMELET ES
GYAKORLAT MEGJELENESI FORMÁI
cRooK, J. A., Law and Life of Rome (London, r966)
EARL) D. c., The Moral and Political Tradition of
Rome (London, t967)
JoNEs, A, H. M., Studies in Roman Goz;ernment and
Law (Oxford, t96o)
NIcoLÉTJ c., The World of the Citizen in Republican
the Allies Rorne (London, r98o)
STAVELEY, r. s., Greek and Roman Voting and Elec-
tions (London, lg7z)
229
 oET
(z96r'uopuo1) (9ü6r 'pro.1x6) auoy uoi (91,6 l'uopuo1-,pyg'a.routtpg)
C,v C|cloá,Iv
s3uq,1 pa.Lm11-3uo7 aqa ',w ,[ '-r-rluovH-acv,I1v,^A -Dd puq auuuolsuog.{o uoxs,Laauoc aLlJ pJxqJ aql o7 qy funlua3 $ni aqx uott'audulg
(L96t'uopuo1) ooor uouog aqt lo C&ap4g puDl9 aqJ',N ,ü'xtrv,^Ar,Jn,l
_oot ra,*| uD?.LDqng aqJ ',w,f '-rlIuoVH-a3V-I,tV,t cIsnNVINIJs nf ]9JNIJNVJSNox (61,6r 'prolxg) uol?tlag uowog
(o96r "uterrno1) ,r9l ,z-r 'l,uaxJo ÁcvN uoxuvzsvsc osax V ul a8uoq3 puo tunmluog',5 ,,\\ ,H ,í'ztanHcsaarr
uol,tfg aql ul rusDrlaJsv {o tlols111 u ',V 'snaoo^ (o/6r 'pro;xg) andrug uotuog
(696 r'pro;x6) ulo d3 ul st1l o g az2
(,v,a'Nosawoat aql ut a8apau4 p3a,1 puo sn1o1s lDxros ',d '^asNuvo
(99ór'pro.1x6) (696r'uopuo1) otlou.tlo1',I, ['srlrr,,t (§96r 'prolx6) tlcmq3 t1log
o\{tn {o aruxJ aql ul sq1o3tst71 aqJ c,v ,s"NosdltloHl \ (6€6I (uop aq1 ux uorlncas,la4 puo ruop,l6t.lo1,y ',) ,H ,,,trr ((N!IuJ
-uo1) ulodg ux suDluoa aqJ ,c (cINv-IugHJns (ot6l-tE6l (,pW ceJouJI]I€O ,§-I
(3ü6r 'pro3x6) ', ',rgj
,a ^,H sans pJxssDlc 'aruoü luaxluv to taamg ?tulouocg u7
(,l (xNvua
sunH aq1 puo tlltuv {o t,lo1sr11 'NosdwoHJ V',v (9L6l ', ['N 'uoleJuud)
(/t6 r'a8puqruea) snuqlac n y7 lo otpadolctlug uolaluxJJ (,1rozs) ',u '-I-Ia,ry\-IIJs (t/6r 'e8ptrqtue3) saryug aal1oll1uonó : and
,s,
snultwruv to zlJo^ l0Jx,lo1sl.H aqJ',v 'NosdI^IoHJ (l 3ó r 'pJolx6) ulol1,1g uoutog ', a 'Áv^]Vs -rug uDruoü aq1 to űruouoJa ary1 ',u'saNof-NvcNnc
(396r'pro; (€1,6r'pro.1x6) sodomg -olng',l^tr'ddazJ^oIsou (9§6r '1ro1 .uap)
-xg) olsn8ny Dx"lo1sxH axfl puD snuDxu,lu.lv',i{ 'aw^s (996r 'uopuo1 'supet1 ,z) rusruo 3o 4uoluoü ux suol8qa g !wuax"L()',.{'JNoWnc
(zL6t uxD1,ltg uDruoü ul tllunog puD ulzoJ',J ,T ,V'Jg^ItI (9§6r
,z) uauv.tqc a,ndrug,1 (z96r 'an8er4) a"lldag unaog '4.to1 .tte51) solqll147 'rNownc
'suad 'sEpBI{ ',V ',IoINvcId lo saualstyy ary; ',a ,N'uol
(6/6r'uopuo1 aql ux slsx,Ic to nsug axp puD Dxuouuod ',d 'v^I]o (o36r ',[
-lIT€c
(Á3I3>Ing) sn,lopolssDc
',t ,I ',l,IaNNoc.o (g96r'uopuo1-,111'o8uctq3) -acut.r4) auoü auxuoluv puD o1uou',g 'Nt,IdwVHc
(€96r'prolx6) altdwE uoruoy aqt {o salutaoJd ',HJ 'NasWWoW (/96r 'qrro,trr
6lnlua3 qltno!] aql ul tltuol1stLqc puo rusuo8 (o1,6
r'uopuo1) n Áwp 4 1'rxs.rrtozvrrcrw -spuorurt11) tpmr,lc tlng aqa ',H ')cl.trovHc
-0d uaamlaq nl{uog aq1 (nlazs)',v 'oNvl,Icll^iow (L96l'plo1xg) tou QL6t
unqlnos ux saluoloc uou1,oy c,w
,fl ,d'JNnug
(996r 'uopuo1) ptroA uDxlsxJqc -xW DxsV ')DI^a-I 'pro3x6) truouolg uou.log aq1 (4lazs) ',v
í7ng aql losollu',c'NNvWuHoI^I-)Iaű NVA ,J'üaal^tr (91,6r'3reqlapta1l-uat26) aquuv Jap (r/6r 'uopuo1) "ro"t
(§/6r 'pro;xg) §zh-z9€ C|/'uno3 lpllsqaA'sosaqdg',,^A'tlaNr,la-ruagG,a'cNtssa-t -adu,tg uo7l,{v aql'sn,naag snrunlQag ',u ,V '^,c-Iul8
puadru1 puD sanuJlolsalv u"Lalsa/t|',I's,lAaHlJVw (r1,6I 'pro3x6 'sgpet>l,z) sacma (11,6r ípnls
'pro3x6)
,] -o,ld uDruoa u,latsoE aql ín,nlr7 puo : 'saNuvg
(r1,6r 'uloy) Duua(LDú'No^ 'llvw {o
sallxc aqJ <,w ,H,v 'síNo{ lDJl[olsLH D uoqpual ',c ,l
(r 36r'uopuo1-,ulloc'ue.te11 .trelq) (996r'pro;x6) uolullsnf,
a4d.ulg umuoa alp ut ulsrun8o4 ',u 'Narrn141cvlrtg 01 npuDxalv ruoQ'tltg 2íaal9 aLlJ',l^I ,H ,V'saNol cI-90€ 19L-OL,Zs,I
(ol,ó r'uopuo1) amluo l uo g', u'Narrny,gcvlrtg s (5/6r 'rnrtag) CYSUYZSYSC IVW9U V
(€96r',sseyg'a8ptrqrue3) audag uoruoü qaqpDg ',N 'NvIIgot[
,,ung aql lo tl1,9,,'s1lodol1ag :
DlDl all1 u! uDlllalc puD Jalplos ',u 'Nattnylgcvl,ry (696l
(r 36r'uopuo1-,JlTec <ÁoIa{Jag) tlmbll 'uopuo1) snsaf, lo arurJ aLF uxu,lalDsnJaf,c,ícsylwlug[ (696r'uopuo1)
-uV aWI aqlux 6uou,DDc puollrz',s 'rclwEocavw (6/6r'uopuo1-,uuo3'ue^€H pua&a.1 puo tnloag : o.talg ',H ,g (NoJoNIWuV,^A
(awÁs
,z-r
(6/6 r'quollspuoluJelf 'sepet1, €) a,Lnl?al?qltv ,ua51) sodoln2,-o,mg to ttaaocstq aqJ ,,c,sNI).IoH (3§6I 'pro;xg) ,rp{ 'snlODJ <,u
auz|utlz{g puo uDtlsxtqc tltog',a'xaWIaHJnVu) (§1,6 r'uopuo1) uoucnp o uu 1 7oc13o1o (6€6r 'pro3x6) uounloaag uDuoy aqJ',u'alalÁs
r (896I ',I ,1q'uolaoutr4) -aDLpJV uD : tunblluV ulotlo81ng C,a,a( l.JoNIccoH (z46r 'uopuo1) m4.uqla',u (uaovas
auloy {o auxpa1 alp puD uruluoztg',a ,,ltr'Iogvx (S§6r'uopuo1) (r96r 'e8ptrqrut3 ,stpeDl ,z) ruauaaaxqlv
(996r 'uopuo1) ,l9l ,z-r 'rt,lwua1 tllutl1l1oQl,La {o salllnb4uy aqJ ',1 ,g ,C 'saNÁVH slH puD nndwE aq1 : snxpnDlc ',w 'oNvl]clwoni
q{tg aqt L!8noill1 aruog lo C,rclsxH V',w,u,v'saNof (E96t (91,6r 'uopuo1) uotctlqo4 aql sn?DqlJ',w ,B ')DIAa-I
(996r'uopuo1) 'uopuo1) tnuo11od.v puo aua.lt1',5,u'o-IlHcoooo (L96t'plo1
pl.Lo/*| ruax?uv aql lo auqcag aqJ ',w ,H ,v CsaNo[ (31,6r'uopuo1) oluuolltg',s'guffuc -x6) snlsn8nv auxax1 atp to sruaulaaalqcv aqa
(ü96r 'pro;xg) ,lq{ ,€-r (gL6l :
(JNnxs
usn8ny ntg ausaD saú',}^I ,I'auoow-,v ,d
,v ,w
' taalns aa|lDJlsxux,apv pu0 clulouo?a'lD?xos V 'uopuo1) o,1íw1o4 to l,Lv aqa',u 'goca'rToc
: zo9_f gz andrug uoruoy Dp7 aqJ',w ,H ,v'saNof (€96r 'uopuo1) pog uoruoy',o 'Nvcoxg VIJZSVNIO
(gt6r 'uopuo1) adomg (oL6r 'uopuo1) nu3o14J vlda,I w suox1 -snlcnvlD-snl,Inf V sa snJsncnv
,H ,V -oaucxg : tn1 palmg a{J (,u cIl,IaNIcNVs IHcNvIa
{o uols,laauog aq1 puv auxluDlsuoc',w 'sENoI
(o36r..I (3}6r 'pro;x6) u,tsrualla11 {o ttlc
,5 'uo]alutr4) uoxlDpourluo)V {o sanbrullcaa aql -aQ puv uolsn{fig aql ul tpnlg o :1sanbuo3 qo.1v (31,6r '1ro1 ,ta5Q
:bg § -g t b pv' suDruoa puu suo um qJD g',,lrt.'lüvJJoo aq1 01 nary) aql ,DpuDxalv u,lott'ldt8g',I ,H ',Ilag 61 11v uadu.lo{',V 'a5CIEv-Ic-,s ,í'sNlxxa.l (uv,4A
(zS6t (i1,6 r'1ro1 MeN-üopuo,J) runc1,1o 1,tr',9'Á(,19J-Iv (91,6r'uopuo1) ltv uou,log',c'oNouJs
'pro3xg) ocu1lv tlt"lo1,tr uDu,roü ux 6a1ol4 {o garu (€1,6r lnquers1) íary (rgór 'uopuo1) lqqndag uoru
-aaow D : tp,.nqc xs?lDuocl aqa',c,u,.4A ()gNcNaud -na {o sulna puD suollDzqxaxc 1uanuv',a'lv5árt>lv -o5 aql {o saruoruanc puo sloaxlsad',H,H'ouV]-InDs
(i96r'uopuo1) (€96r '4roa.lrra51)
uotutlsnf, Io a?V aq1 ut aldomlunlsuoc ',5 'ÁaN,^AoG IYIcNI^oud Wo]Voouls V sxuo$nc puo a{p,I 'aldoad s1I ,aaoY ',a ,n 'I,Iovd
( rr'p.lo.1x6) Cqdosoltt14 puo É8o1oaqa' cűo7
36 (696t
(,w ,x (ar.ltIco
')lsnw {o suoxlDlosuoc aq1 : snxqpog',H'xcL4AcVHc (1,96 r's8ptrque3) p7,1o 7tr1 'uopuo1) spo9 "uaql puD suDu,loy ary_;
(9l,ór 'pro;x6) runumzíg puD aLuoa utluoy aq1 {o sruarualdru1 1omlrucu8v',o ,x'aJIH,tr (€1,6r 'prolxg 'seput4 ,z) Dxls() uDruoü',u 'soolaw
lD suaat9 puo saqg : suol]JDú snc.u3 ',v 'Nouawvc (9 L6t (}96r 'uopuo1) ltv uouog',v ,w ,c'NNvhIJNvH
(o16r 'pro;xg) sm"louo11 {o lffioc aq1 'uopuo1) 6g ov ',man 3uo,1 a?.lJ ',>'Ássa,I-Ig^A (11,6r 'uopuo1) snzansa1 {o sau?c',w 'INvu5l
lo opuo8odo,14 puo t,uao4 : uoxpnDlc',v 'NouíWVc ( r /6
r'pro.1x6) 6qdn l8ot g puo s lo n du,t E',u'g]^i^s (o/6r 'uopuo1) run,log uouoü aqJ',w'lNvtlc
(€z6r 'uopuo1) ,r9{ ,z-r (S9§ ol §6€ gv) (3§6r 'uopuo1) szaz"t (o€6r',31p3'Áale4;ag)
uolullsnf, -aruV aql puD uLlldg 'aruog : salxlg loxuoloc',u 'aw^s nlqnday uoruoü aql ux a,mlDnll7 puo alz7 ', l'>tNvaa
{o qloa(] aq1 01 I smsopoaqa to qloacl a?.fl
uotl'andrug uDruou hlD,I aql {o í,lolsl11',a,f '^Ena (996r 'uopuo1) ntruol,g (lt6t
(r1,6r'uopuo1) .a'cNIN,^AouB
tz,1opoaqa puo utlu.nlmf, tl {o t,lolg aql : sarcnldng aq1 uo auoü ',.{ ')uvls ' uopuo1) a ru og rua nuv ul a {t,1 d7ro6.', f 'oNraocrrvc
(31,6r'uopuo1-,ss€W'33puq (€1,6r'pro.1x6'seput1 (LL6t
,z) dxqsuazuxc uDruoü aLlJ',N ,V ,s
-ue3) tnnbtuv alD,I to 8uqolry aqJ ',,1 'N,lloug 'SJIH,4A-NL4AEaHS 'uopuo1) aaoü LuaxJuv ux uoxluJnpg ',g 'EaNNos
(11,6r 'uopuo1) pouruoqnly 01 snqalnv sn)lDry (Z§6r 'pro.1x6 'seper4 ,z) a,udulg uouog aql {o (3/6 r'qr;o.trspuoluJ€H <sepel1, z) a n1
u.lo,('tpnbquv a?D,I lo p7"lo711 aq1 ',,l'N.^AoHg Étolsp11 cxruouoJg puD loxJos aqJ ',w'ddazJ^oJ,sou ,auu),Lv uoruog t\tog puD u0)sn,ug',V'snIHlaoa
(/96r 'uopuo1) odd1,11 to aullsn8nv',d 'N.^AotIfl (r1,6l'uopuo1)
(31,6 r fu opuo1) a plsodv aql upzlnr',,lr,5')cosxa,^Aofl SJDA wO?JDQ aq1 puD uurnpc s,ulllota ',] 'Issou NVgYl/tr9U
(gZ6r'uopuo1) (I86I'uopuo,I'sgpBI>I Ja,I g SIfyHnJ,Inx s g IWlVovsu_VJ.
,z) smoqq&alltr sl1 puo andu,lg u0luo,|aqJ',J'uV-I.III^I
uoqnf, puo aulluDlsuoc to a?v aqJ ',q'uac,,ltog
(r/6r 'uopuo1) oob-ooz QV l,LV uDu.roy (l./6l 'uopuo1) lt€ Qv-gg t€
'andwq arc7 aql : aruoa ',á'I,I,IaNIoNVS IH3NVIS 'p\,IoA uDuloü aq1 ux JoJ,adrug aqJ ',á'uv-IlItttr (o§6r'e8puquu3)
(z§6r 'pro;x6) 1 uolu (9/6r'uopuo1 awoa 1D DapJ p)x:lrlod D sD sDlnqxT',c 'I)SsnZsuL4A
,slsx,Lc 01
-uualDA puD alDuas aql uaanpq qsDlc aLfl : andwq -,uuoc 'ue,re11 ,tra5| ltz-§f z QV (996I ',I{JIW'Joq
uoluoü ap,I axp ux sDapl lo lcl{uo7 u ',v 'Io,Iod,Iv asuoQsag sJuauu,Dao9 uotaog',lu'Narrnlr'gcvyg -ry uuy) saqqruassv 8ul?or1 uoruog',u ,1 'uo.t^vl
VIdy,ucoI-IgI€I
TOVABBI OLVASMANYOK
Az angol szerzők tudományos felfogását tükrözó,
jól szerkesztett és igen teriedelmes bibliográíiát
megítélésünkszerint helytelen lett volna a magyar
nyelven olvasható munkákkal megtúzdelni. Szük-
ségesnek tartottuk azonban, hogy a kötet magyar
olvasói számára összeállítsuk azoknak a további o1-
vasmánnyal szolgáló műveknek a jegyzékét,amely
anyanyelvünkön teszi lehetóvé a témában való el-
mélyülést. Nem volt szándékunk e javasolt iroda-
lommal a szerzók nézeteit alátámasztani vagy cáfol-
ni. A magyar kutatók tudományos és népszerűsítő
munkáit, ill. külioldi szerzők magyar nyelven ki-
adott könyveit soroljuk fel (terjedelmi okokból a
teljesség igénye nélkül) a bibliográfia témacsopor-
tosítását követve.
A magyar ókorkutatás idevágó produkcióját a kö-
vetkező két bibliográfia taríalmazza: Borzsák I.:
A mag y ar k l as s zi k afi l o lóg iai ir o dalom bib li og r áfi áj a,
t9z6-t95o (Bp., r95z) és Ritoók Zs.: A magyar
ókortudomány bibliográfiája, Ig5o-I975 (Bp.,
1986). Jóllehet Pecz Vilmos Ókori lexihona (Bp.,
tgoz-o4) mára sok tekintetben elavult, az t986. évi
reprint kiadás miatt megemlítjük.
FoRRÁsoK
A források elszórt és egyenetlen volta miatt igen
fontosak a s:oz, eggyűjteményeA. L. elsósorban : Bor-
zsák I. : Római történeti chrestomathia (Bp., r96l),
amely rartalmazza többek között a xt t. taUtas tá.riá-
nyek töredékeinek, valamint a Res gestae diai Au-
gustinak a fordítását, továbbá bóséges bibliográf,át
ad ; 1. továbbá A úlágirodalom klass zihusai úi soro-
zatának két idevágó kötetét: Római történetírók (vá-
logatta Zsolt A., Bp., r986), és Görög történetirók
(vá1. : Ritoók Zs., Bp., r988): a Polybios-szemelvé-
nyek miatt. A témába vágó kitűnő gyúitemény:
Hahn I. (szerk.): A hadaűaészet óhori klasszikusai
(Bp., t9ó3). }Iasznos válogatás: Révay J. (szerk.):
A császári Róma (Bp., r958).
Mindehhez kitúnó kiegészítéstnyújtanak a Gon-
dolat Kiadó Ee;rópa Antológiáj a Róma-sorozatának
szöveggyűjteményei: Maróti E.: Rabszolgák az
ó kori Rómáb an ( I 969), Diósdi Gy. : A r ómai j og ailá-
ca (1973), Szepessy T .: A régi Róma napjai (l'968),
Horváth I. K. : Irodalmi élet a régi Rómában (t96z),
Moravcsik Gy,: Miről aallanak a papiruszok
(196r), Castiglione L. : A római műaészet ailága
(t96r), Hahn I.: Róma istenei (r975).
A legtöbb szerző szővege magyaf fordításban
hozzáférhető. A latin szerzők magyar fordításait a
fentebb idézett bibliográfiákon kívül összeállít|a:
Falus R. : l r ómai ir o dalom t ör t éne t e (Bp., l 97 o. 463
skk.). Azóta is folyamatosan jelennek meg a ,,ma-
gyarítások" (Titus Livius, Tacitus, Sallustius Cris-
pus stb.), sót Örvendetesen gyarapszik a késő csá-
szárkor nyelvünkön hozzáférhető irodalma is (Cla-
udianus, Lactantius stb.). Mindez elsősorban az
Európa Kiadó két nágy sorozatának (Bibliotheca
Classica, iII. Az ókori irodalom kiskönyotára), vala-
mint a Helikon Prométheusz könyxek szériájának
köszönhető; az utóbbi a vallástörténeti forrásanya-
got a csemegék egész sorával gazdagitotta (Cicero:
Az istenek természete, Firmicus Maternrrs: Asztro-
lógia. A pogány aallások téaelygéseiről, Josephus
Flavius: Apión ellen,Lactantius Az isteni gondr:ise-
lésről srb.)
A könyv jellege miatt külön is meg kell említeni
Sztrabón : Geógraphikájának teljes magyar fordítá-
sát (Földy József; Bp., t977). Néhány esetben régi A KÖZTÁRSASÁG KORA
fordításokhoz 1ehet fordulni: c. velleius patercu-
lus Róma történetéről írott két könyve (ford. Szö1- A történeti, illetve társadalorntörténeti
gyémy F., Bp. r896), Ammianus Marcellinus reánk problémákhoz
maradt történeti könyvei (ford. Pirchala I., Bp, MARóTI E., Kalózkodás a római polgárháborúk korá-
1916). I(ózülük némelyik szinte teliesen elavult: ban (Bp., lg75)
Lucanus: Pharsalia (ford. Laky D., Bp. r867). ToMAsz, 1,, A római földkérdés (Bp., r94z)
A Szent István Társulat Ókeresztény Írókso,roza- uTcsENKo, sz. t-.,Julius Caesar (Bp., t983)
ta (szerk. Vanyó Lászió; I986-ig megjelent rz kö- wALTER G., Brutus és a köztársaság végnapjai (Bp.,
tet) fontos, hiánypótló vállalkozás. A holt-tengeri I97 5)
tekercsek fordítása függelékként M. Burrows köny- Rórna ellenfelei a köztársaság korában
vében(A holt-tengeri tekercseá, Bp., r 98 r). A bizán- A kelták
ci irodalomhoz l. Moravcsik Gy.: Betezetés a bi- FILIr) J.) A kelta ciailizáció és öröksége (Bp., r9ó6)
zantinológiába (Bp., |966J bibliográfiával) és HarrN L-uÁrÉcv., Karthágó (Bp,, l97z)
D. Hadzisz (szerk.) A bizánci irodalom histükre HoFFMANN, w., Hannibal (Bp., tg7z)
(.Bp., l9l4). wARMINGToN, s. u., Karthágó (Bp., 196o)
ARÓMAI CSÁSZÁRSÁG
ÖSSZBrOCLALÓ MÚVEK
A dominatus kora előtti időszakhoz
A hozzáférhetó összefoglalások közül nem egyet JoNEs, A. ts. u., Augustus (Bp., t97ó)
csak komoly kritikával szabad forgatni: N. A. Mas- KRAwczuK, l., Római császárok (Bp., 1988)
kin Az ókori Rówa története (Bp., r95r), Gyakov- MAsKIN, N. A., Augustus principátusa (Bp., rg5+)
Nyikolszkij : Az ókori ailág története (Bp., r954),
A késői császárkorhoz
Sz. L. Utcsenko és mások (szerk.): Világtörténet (tl.
arr,ör'or l,., Az utolsó nagy pannon császár (Bp.,
kötet, Bp., rye). Űjabban egyetemi használatra
készült:Maróti E.: Az ókor története (Iv.): Aró- 1946)
mai köztársaság története (Bp., 1964), Hahn I.- KRAWCZUK, d., Nagy Konstantin (Bp., r98r)
Maróti E. : Az ókor története ( v. ) : A római császár- vÁRADy t-., Későrómai hadügyek és társadalai alap-
ság története (Bp., I965). Az érdeklódók széles köré-
jaik (Bp., 1959)
nek szó1 Hahn I. : Az idő sodrában ( t.) Az ókor tör-
ténete (Bp., 1967), Világtörténet képekben (t.) Az A provinciákhoz
őskortól t64o-ig. (Hahn I. és Szabó M. része) (Bp., Pannonia
I98I, 3. kiadás). A Gondolat Kiadó múvelődéstör- BARKóczI r.-sóNa I.-uócsy a., Pannonia története
téneti sorozatának (Európa nagy korszakai) római (Bp., r963)
kötete a köztársaságkorra és az aranykorra koncent- FITz I., Pannonok éaszázada (Pannonia ry3-z84)
rál : Maróti E.-Horváth I. I(.-Castiglio ne L. : A r é - (Bp., r98z)
gi Róma aranykora (Bp., t967); ezt a ,,római hét- Mócsy A., Pannonia a korai császárság idején (Bp.,
köznapok" oldaláról egészíti ki : Ürögdi Gy .: A régi I97 4)
Róma (Bp., 1963). lrócsv a., Pannonia a késői császárkorban (Bp.,
A legújabb kiadványok közül a Helikon Kiadó I974)
A mult születése című sorozatát (az angoi eredeti
címe: The Making of the Past), ebből is elsósorban Dacia
M. Vickers : A római ailág (Bp., r 985) c. kötetét kell MAKKAI r.-uócsy a., (szerk.) Erdély története t.:
megemlíteni, az e helyütt feldolgozott idószakhoz A kezdetektől t6o6-ig (Bp., rq86)
azonban a sorozaímásrészeitis ajánlatos kézbe ven-
ni ( Az ősi ltália, Róma és Bizánc, Az iráni újjászü- Kelet
letés, Britek, frankok, aikingeá). Végül említést ér- ALLERHAND, 1., A zsidóság története. Ókor. (Bp.,
demel, hogy a Rómával is foglalkozó történelemf,- r988)
lozőf,ai munkák közül több olvasható magyarul: MIcHALowsKIJ r., Palmyra (Bp., r969)
például R. G. Collingwood: l történelem eszméje RANovIcs, l. s., A Római Birodalom keleti tartomá-
(Bp., 1987), A. J. Toynbee: Válogatott tanulmá- nyai (Bp., 1956)
nyok (Bp., r97r). Ebben az összefüggésben l. még
Montesquieu: A rómaiah nagysága és hanyatlása Rórna keleti szornszédjának és ellenfelének
(Bp., Iqzs), történetéhez és kultúrájához
GHIRsHMAN, R., Az ókori Irán. Médek,perzsák,pár-
RESZLETMUNKÁK thusok (Bp., t985)
A továbbiakban alfabetikus rendben soroljuk fel az
egyes témákhoz aiánlott könyveket. RÓMAI POLITIKAI ELMELET ES
GYAKORLAT
AKORAIRÓMA
BRÓsz R.-DIósDt cv., J og e s etgy,üj temény a római j og
IALLoTTINo, M., Az etruszkoÁ (Bp., r98o) forrásaiból (Bp., rqzg)
Róma születése (SzépmúvészetiMúzeumJ Bp., BRósz R.-MóRA M.-póLAy r., A római magánjog ele-
r98o) mei (z.köt.,Bp., t967)
szILÁGyI 1. Gv,, Etruszk ruűaészet (Bp., 1959) BRósz R., Nem teljes jogu polgárok a római jogforrá-
szrlÁcvI 1. cv. , Etruszk-korinthosziaázafestés (Bp., sohban (A római polgárjog rétegeződése) (Bp.,
197 5) í964)
231
 :
(S9H!I4I 7qOzS Dllot?llqazsso) (§/6I ',dg) s?uoa8?pa ry zV ', 'ddvNasv-Io (916l 'dg) qoq
^,H(996I',dg) -?1? t xDru7.l V, onozqxau sv 8qsua1tai&as1',u'Jancnv
xa,nqQtg xu.lDpDs,L?l 8vstuqlzsanq
(,d (3IuVJ,IV s9zo{tJ9zs'>lo>I9rg Í Izsn>IJIc
(z16l ',dg) uaqlao, }/
-É3a{'uol?ttq D[p?u,rou 4?ddailzs ;z
C,) Iw-IvHg)) 'n (z96I',dg) &qssozoq
(tg6r ',dg) qolDlnq xuqlunb D s? qasJbqu ua8ual-uoq r/ ',o ,f <NIzsnNV (o96t ',dg) úadu.to4 ',í,l^t 'oxNglacuffzs
-olDr,r.rDn? s? qÚu.qDp0s"l?1 p?luoN'(,1razs) ,J Ia)9í (6 1,6 r (, dg) wnauDln) J2 H' 1,
la du,lo
4', -r aNol,IoIlsvo
(ot6l <,dg) lofunq s? DlxllV ((,1razs) ,^c lawqN 9qsÁNqJZsauax lvuox (E L6t', dg) úa Quo 4', l aNoIToIJsvc
(o/6r ',dg) uo8?zsto 'vsyanxv.IYlx c9sÁNqJZS auax V 1JI9 IsoJ9^'{osoJgA
<,^5
-loí3o747 apzs?allut nqs?!,lopu?ad?u V 9,Izs\í1
(696I',dg) 8l1o8ntudotr1 (p,reÁuutulnuet
puapqdD N Dsp7uopu?a qa dau p?luo N',x,toql5azc (636r g]aza^eg,Á9,f rÁ8elrz5'9 L6l' ntrntqalsa>l9z5)
(tL6t ',dg) uaq?cuaparu-lqdlps1 o qopnq ',d51) uoqpzuouuqd s?tlso s? slsl <,^'^xzJgssg/r\ pDz0zs ,űI-I uDq?xuouuDd DqxlzsDld uoq x0w9a
,DlDu[Dq (I8óI s9
6§6r ',dg) qotupu (39-§96I ',dg) ,.tr-t uoqxxa7 uazs?a|]!W
-o&uDI D s? q?pxatra7 V nqdazoq E/ ',I vN9s
c, ,§
I339su3IIá J9qJeq Bulgu -!nu?l Lxau?1.1,o1s?ll0 A 1,IaddVo,IV,^A-I^NqscNauI (supeDl '€36r ',dg) 1pu4lJguazs?l?dg ',,rc rzco. Nfvrr
(o1,6I',dg) q cq sy xD339lo1LW (t1,6t ',dg) pzs?allru xDtagu '"I aNoI-IcIJsvc
(t96t',dg) anu (tg6t l3z§?^+ur9)zd9x
(NIu^VJI-I-,d ,V <NvCIsZVx
-?uq pxau cupzlg ',5,5 ',dg) spyoa-ugtloitrV s? 8psuopolnq1o11 ',x I^Nqüa)
(996I ',dg) Dqu?Bsa Du?zxq u ',^ '^o)scls (§g6I (rarg1 r r elo oL61 ',dg) uoqma7 lwlopo48qlyr1
:(1n,rq ue>lerrez9pI qq3lueJ V) ',dg) gosgloa xul0pDs,L?1 s? s?lralruolv ',I NHVH (ۤ6r
q.l?uD zV ,I
Jwz|g (z96t ',dg) pq?,lpq qos?IIDa uoq7 ',dg) alauqltol luolDpo.l? ',W '[I)ZsNouJ
zD qotu?upuDJ 'ruapu?l,Lol sa 3opan11 ',I NHVH (ü76r',dg)
VsYxns Wo.Ivooula IVW9u v (396r ',dg) qad?u s? qaualsl c,I NHvH DuqDpoJL ,rcqq zV (,t ) alauvltol uolopolt8qpa v
-IaddvffiV.4A-IÁNqscNrNí-,v sll^ouaoc-,I )Yszrloa
(936r ',dg) zsoda sq zsolltry c,5 ',IIZqNnc ',I
<
: (]DIosgFI3oJeZs
(g§6I ( r 9ó I', dg)
qaua lst' qos?llD a qo n X',v INocVNoc
,u ,I uol9{unu ]]ez9pl qgatue; y)
(stpet1 ,z -Zso Iqg9IE ZE In^PI
',dg) ?qsíuatzsaftq xDnq 0 s? au7a ',[ 'ugddl^ ulol€poJI
(936t',dg) .196r ',dg) 4?puou4 s? q?8N uu,tgg ',t ÁVxNouos
Duoqxxq pzs?a1.M tuvlzsanq 7 (,1rozs) ',f 'JugsIas s9II€A
(€Z6 r', dg) a lapa n 3v s íuq lz sa Jaq V',s'Nosluaaou
VuqI]nx'Ia,Ig IWa,ITaZs
(o96r ',dg) alapan 8vstuvlzsanq V',I ,V 'NVnIcNa-l (tg6l
(§§6r ',dg) pu?llpl sv opua&a7',c cNv-t ', dg) íuouopn11 a z s ? ruD 1 qtluy', z uYaY)-,Y 9sVZs (§36r ',dg) sz.l
xDt1,19,1
(,v
(ng6r',dg) Áu9tuopna -nl uauvllplu.tol9pDst?l 1uxw a?u ,/ Áscgw
(sgptlj ,€
qaxapqq snquzsou? ldo1 V
,zsopq s? ,fz7g
',r ,lsoxyx 'o96r ',dg)
(Lg6t (€t6I ',dg) at?uaz 8qra q.lxuD zV',f uffNcv,^A aatuoquo1 qauxaruap 8ofup?ou xDul?l V',c NoJuVW
áueZ (s86r ',dg) 3o!.lsg zv',s ,H'aNIvI^i
',dg) qa§uvlzsa,Dq ?sla zD qaq? ,f37 ',v 'NvwwvH
xo^NvWSVA-Io IssVAoJ
 4 Térképekjegyzéke
5 Előszó
6 ldőrendi táblázat

ELSŐRESZ ITALIA A LEGRPCEBBI IDŐKBEN

ps a nÓmat lKöz. \RSASÁG KORA
rr A nagyra hivatott város
34ltáIia és a Földközi-tenger medencéjénekmeghódítása
54 Válság és reform

MÁSODIKRESZ A KÖZTÁRSASÁGTÓL A CSÁSZÁRSÁGIG

66 A római forradalom
roz Művelt és hatalmas birodalom

HARMADIKRESZ A BIRODALOM PROVINCIÁI

r r8 Africa
rz4 Hispania
tz8 Gallia és Germania
r34 Britannia
r4o A Duna-vidék
t47 HeIIász
r5r Kis-Ázsia
156 A Kelet
164 Egyiptom és Kürénaika

NEGYEDIKRÉSZ A BIRODALOM HANYATI-ÁSA

r68 Válság és kilábalás
r88 Nagy Konstantin és a 4. század
zo8 A Nyugatrómai Birodalom bukása
zzo A keleti gót királyság és a bizánci visszahódítás
zz6Képjegyzék
zz9Blbliográfia
z3r További olvasmányok (Összeállította: Szabó Miklós)
z3z F őIdr
aj zi névmutató
z4o Név- és tárgymutató

EGY rpma - SoK rppppt,

3o A korai Latium
3z Az etruszkok
5z Az archaikus Róma
86 Egy ókori város élete: Pompeii
88 Róma a köztársaság idején
9o Róma a korai császárság idején
roo Traianus hadserege
r 14 Közlekedés a római világban
r8o A római portréművészet
r8z A mindennapi élet
r84 Malmok és a műszaki ismeretek
r 86 Szórakoztató látványosságok

9z Ostia, Róma kikötője zoz A bürokrácia

94 Az államvallás ünnepei zo4 Constantinus
g6 A keleti kultuszok zo6 A késő császárkori Róma
98 A császárok Augustustól zr8 A ravennai udvar pompája
Justinianusig zz4 Arőmaiak hagyatéka
Kiadta a Helikon Kiadó.
A kiadásért a Helikon Kiadó igazgatója felel.
Készült a Kossuth Nyomdában
Budapesten, r99 r -ben (9 r.oo85)
Felelős vezető Székely Karoly vezéngazgatő.
Hungarian translation @ Fridli Judit
és Pálvölgyi Endre, r99r.
A kötetet Molnát Magda szerkesztette.
A térképekés az ábrák magyar változatát
a Kartográfiai Váltalat készítette.
A szöveget Eperjessy László gondozta.
A könyvet Badics Ilona tervezte.
Múvészeti vezetö Kováts Imre.
Megjelent 38,9t (A/5) ív teriedelemben,
Aerial matt papíron, Plantin betűvel.
an 336 / lsrx 963 zo8 zt3 3