DEVIANCIA

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA
A. negatív és pozitív
Negatív: valaminek a hiánya pl. a betegség hiánya
Pozitív: kívánatos tulajdonság jelenléte
pl. testi jóllét, lelki jóllét
B. objektív és szubjektív
Objektív: rendelkezésre álló eszközökkel mért
pl. vérnyomás értéke
Szubjektív: önbevalláson alapuló
 I.
TESTI EGÉSZSÉG/BETEGSÉG
VÁLTOZÓK TÍPUSAI
A. ARÁNYSKÁLÁJÚ
B. INTERVALLUM SKÁLÁJÚ
C. ORDINÁLIS
D. NOMINÁLIS
DISZKRÉT ÉS FOLYTONOS VÁLTOZÓK
DISZKRÉT VÁLTOZÓK:

azon változók, melyeknek csak véges számú különböző

értékük van

FOLYTONOS VÁLTOZÓK:

a változó értékei a számegyenesen egy összefüggő

tartományt folyamatosan kitöltenek
KÖZÉPÉRTÉKEK ÉS VÁLTOZÓK

Kvalitatív
 II.
MENTÁLIS EGÉSZSÉG/BETEGSÉG
AZ ABNORMALITÁS PSZICHOLÓGIAI
MODELLJEI

A. PSZICHODINAMIKUS
B. BEHAVIORISTA
C. KOGNITÍV
D. HUMANISZTIKUS-EGZISZTENCIALISTA

X-------------------------------------------------------------X
BIOLÓGIAI SZOCIOKULTURÁLIS
BIOLÓGIAI SZOCIOKULTURÁLIS
• Viselkedésgenetika/
magatartásgenetika:

a genetikus tényezők
viselkedéses jellemzőkre
gyakorolt hatásait
vizsgálja

• Módszerek:
I. Ikerkutatás
II. Adoptációkutatás
A. PSZICHODINAMIKUS
a normális/rendellenes viselkedést elsősorban
láthatatlan, a mélyben meghúzódó pszichés tényezők
határozzák meg

dinamikus: a belső erők kapcsolatban vannak

egymással

• a kóros viselkedés:
→ a belső erők közötti konfliktusok eredménye

(A lélek betegségei. Pszichopatológia 54.)

B. BEHAVIORISTA
a környezet ingereire adott válaszokra (viselkedésekre)
összepontosítanak

számos viselkedés konstruktív és adaptív, de a normálistól eltérő

viselkedések is elsajátíthatóak

(A lélek betegségei. Pszichopatológia 64.)

C. KOGNITÍV
az emberi viselkedéshez először az emberi gondolatok tartalmát és
folyamatát kell megértenünk

a gondolatok segíthetik az életben való boldogulást, de gátolhatják is

azt, esetleg ellene is fordulhatnak
C. KOGNITÍV
A rendellenes viselkedés kognitív magyarázatai:

→ maladaptív feltételezések
→ sajátos nyugtalanító gondolatok
→ illogikus gondolkodási folyamatok
D. HUMANISZTIKUS-EGZISZTENCIALISTA
Humanisztikus: az embereket életük során az önmegvalósítás vezérli

Egzisztencialista: az emberek értelmes élet leélésére törekszenek

AZ ABNORMALITÁS PSZICHIÁTRIAI MODELLJEI

A pszichiátriai kórképek eredete:

Genetikai tényezők
Neuroanatómiai tényezők
Pszichológiai tényezők
Szociokulturális tényezők

Pszichiátriai betegség (Németh 2011. 11.)

A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK FŐBB
PATOFIZIOLÓGIAI ELMÉLETEI
A. Neurotranszmitter alul- vagy túltermelődése.
B. Neurotranszmitter-receptorok sűrűségének
változása egyes agyi területeken.
C. Idegsejten belüli másodlagos hírvivőkaszkádok és
génátírási folyamatok zavara.
D. Neurodevelopmentális elmélet.
E. Limitált neurodegeneráció.
F. Limitált gyulladásos reakció. (Németh 2011. 11-12.)
„A pszichiátriai vizsgálat eredményeit általában tünetekre, vagyis a
személy abnormalitással kapcsolatos szubjektív beszámolójára, és
jelekre, az abnormalitás objektív mutatóira osztjuk.”

(A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, 2013. 11-12.)

„Ha megfigyelünk egy síró személyt, könnyei jelezhetnek bánatot vagy a
kontaktlencse alá került porszemet. Az olyan jel, mint a könny, keveset
jelent, ha függetlenül próbáljuk nézni attól a személytől, aki sír.”

(A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, 2013. 11-12.)

MENTÁLIS ZAVAR:

„olyan szindróma, melyre az egyén kogníciójának,

érzelemszabályozásának vagy viselkedésének klinikailag
jelentős zavara jellemző, mely a mentális működések
hátterében álló pszichológiai, biológiai vagy fejlődési
folyamatok diszfunkcióját tükrözi”
(DSM-5)
ICD (BNO) 10 DSM-5
 III.
SZOCIÁLIS EGÉSZSÉG/BETEGSÉG
DEVIANCIA
Mai értelmezői kontextusa: Pluralista társadalom

→ nincs egységes metafizika

→ nincs egységes értékszemlélet

(az értékek pluralitása)

/egyetemes emberi jogok?/

DEVIANCIA
azon normák megszegése, melyet egy
közösség, vagy a társadalom jelentős része
elfogad

• etimológia: „De”+”via”
• szükségszerű normatív komponense van

*tolerancia
*szankcionálás: társadalmi kontroll
(pl. kriminalizálás, medikalizálás)
A DEVIANCIA SAJÁTOSSÁGAI
1. Társadalmi definíció
2. Univerzális
3. Kontextuális
4. A szabályokat társadalmi csoportok hozzák,
meghatározásaikat megítélés és társadalmi szankciók
révén alkalmazzák a tagjaikra
5. A devianca meghatározása és szankcionálása hatalmi
elemet foglal magában

(Peter Conrad – Joseph W. Schneider. Deviance and Medicalization. From Badness to

Sickness. 1992)
FŐBB TERÜLETEK
• Alkoholizmus
• Kábítószerfogyasztás
• Bűnözés klasszikus devianciák
• Öngyilkosság
• Mentális zavarok

• Szexuális devianciák deviancia egyéb formái

• Vallási devianciák
ALKOHOLIZMUS
• önmagában a cselekedet (az alkohol elfogyasztás)
jogilag nem tiltott
/vö. pl. bűnözés/
• DSM-5: ‚Szerrel összefüggő és addiktív zavarok’
ADDIKCIÓ/SZENVEDÉLYBETEGSÉG
Azon viselkedésformák,
1. melyek felett a személy képtelen kontrollt gyakorolni (ezért
kényszeresen újra és újra végrehajtja), illetve
2. amelyek a személyre – és többnyire környezetére is – kóros
következményekkel járnak.

(Demetrovics 2007. 30.)

AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS MAGYARÁZÓ
MODELLJEI
I. Korai történeti modellek
pl. szakrális, morális
II. Betegségmodellek
pl. genetikai, pszichiátriai, pszichológiai
III. Szociális modellek húzásmechanizmus,
anómia lökésmechanizmus
pl. szociológiai, szociális tanulási
IV. Integratív (multidiszciplináris) modellek
KÁBÍTÓSZERFOGYASZTÁS
Drog:
a) minden olyan kémia anyag, amely a szervezetbe kerülve
megváltoztatja annak valamilyen működését
b) azon kémiai anyagok, amelyek pszichoaktív hatásúak (vagyis a
központi idegrendszeren keresztül fejtik ki a hatásukat)
c) az illegális pszichoaktív szerek
BŰNÖZÉS
• a többségi társadalom elhatárolódik tőle
• egy intézményesített norma, a jogi norma elleni vétség:
a büntetőjogi következményeket maga után vonó
bűncselekményként meghatározott viselkedések körét öleli át
• intézményes reagálást vált ki
(nem felmentő ill. felmentő körülmények)
ÖNGYILKOSSÁG
MENTÁLIS ZAVAROK

Ld. Korábbi DIÁ-K

MEDIKALIZÁCIÓ
MEDIKALIZÁCIÓ

az a folyamat, melynek során egy korábban nem a medicina alá

tartozó probléma bekerül a medicina fennhatósága alá
A MEDIKALIZÁCIÓ JEGYEI
1. Kétirányú
2. Nem szükséges teljesnek lennie
3. A jelenség mozoghat a skálán
4. Többszereplős folyamat
5. A probléma forrását alapvetően az egyénben (nem pedig a
kontextusban) keresi
6. Az individuális medikális beavatkozást (nem a kollektívebb,
esetleg társadalmi beavatkozást) pereferálja /depolitizáló
hatás/
7. Növeli a medicina hatalmát
PÉLDÁK:

HOMOSZEXUALITÁS
AD/HD
HOMOSZEXUALITÁS

MEDIKALIZÁCIÓ DEMEDIKALIZÁCIÓ

• DSM-I (1952) • DSM-III (1980)

• DSM-II (1968)
ELVETETT MAGYARÁZÓ ELMÉLETEK

A. Pszichoszexuális fejlődési rendellenesség

B. Természetellenes viselkedés
C. Halmozott lelki zavarok jelenléte
FIGYELEMHIÁNYOS/HIPERAKTIVITÁS ZAVAR
A. Vagy (1) vagy (2):

(1) figyelmetlenség…
…
(2) hiperaktivitás-impulzivitás…
…
(1) figyelmetlenség alábbi tüneteiből hat vagy több,
amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben
fennállnak, ami maladaptív és nem felel meg a fejlődési
szintnek:

Figyelmetlenség:
(a) … (i)
(2) hiperaktivitás-impulzivitás alábbi tüneteiből
legalább hat, amelyek legalább 6 vagy több hónapig
olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív és nem
felel meg a fejlődési szintnek:

Hiperaktivitás:
(a) … (f)

Impulzivitás:
(g) … (i)