F!y?.,i id.n (p .scir s nr!.

)
Folta rét(tr ]. ! ] (p'e!!nt (on1i]lU0U\)
Cs!]ekví'é! (JtikÜs iq!k

Egyszerú jelen (p'?sent simple): I liye, he volks stb. Egyszerú múlt: worked, stopped, u,ent' had stb.
'l
ht,- got nrtrrieti lust .taur.
Thev work in a bunk.
||l](r( .1o ''-ot! Iíve: Wlk!t time did \\ü wake uP lhis loni Í]|
It t doesn't wear .glusrt ;. l dialn'l hove Íi]nf I!) lltl ntl htlncvllrk.
She usntllv has cr:raullitt brcakJirst
. A múltban tónént (és befejeződött) cselekvés kifejezéséreegyszerű múltat használunk.
l' m n(r(t- lul( lot-'t()t-k.
. Az egyszerűjelent íltalános tényck vagy gyakori, szokásos cselekvés kiÍejezésérehasználjuk.
. Egyes sziím harmadik személyben ügyeljünk a helyesírásra' p|. lil,.s, sllldi?s' v'at(hes. FolJamatos múlÍ:was l were + ige + -irlg
. Kérdésnéla szóÍend a következó| (kéÍdószó,) segédige' alany, fónévi i8enév. \| hut \|erc |ou doing or si.r ti clu k ltst night')
. A gyakoriságot jelcntó határozószó (p|. sl'.411y) a főige elótt, de !r be létige ulán áll. l vas waíching T|'. It Í'as a l ()ld ni!l]t dltd it was raíning.
. A fo|yamatos múllat a múlt adott pillanatában éppen folyamatban lévó cselekvés kifejezésé-
re használjuk.
Fo|yamatos jelen (present coÚtinuous): be + ige + -ilg
A ||ho are ytlu waitirg.Íbl:'
}ll l'n
waiting for u Íi'inl' Past perfect: l'al + múlt idejú melléknévi igenév
A Ilhat are you doing dlier tfu*? w h(n lh(}' lurn(l on Ílte T\'' lh( üu|( h had alreclll'Jittished'
l, l'rn going b th? ruÍé' ] Íelt nar|oul \|hrh I !Íú!)h lh( pll!Ll( hetüusc l hadn'Í J'lowt

. A folyamatos jelent most' a beszéd pillanatában folyamatban lévó cselekvés és a jövóre

vonatkozó teÍveink kifejezésére használjuk.
. A' pQstp?lJ?(t i9eidót (amelynek nincs magyar megt'elelője) a
. Ügyeljünk a helyesírásta, pl. living, studying, eettin8. múltban egy másik esemény elótt történt cselekvés kifejezésé
re használjuk.

cselekvó és statikus igék Több cselekvés egymáshoz va|ó viszonyának kiÍejezése:

A || hut are you cooking tÖnigllt:) lI htn .lohn arived. tltay had tlinner.
B l'n making yt.:tu. (John nregéíkezell. és ezutín ebédeltek)
A Crear! I reallt like pustu. wli!n.Il)lÚ} arrived tlk,l wcre having li!!n?r'
. A cselekvést jelentő igéket (pl. make, cooli) egy {amikor John nrcgótkczett. éppen cbéClellek a cselekvés lillya
szerű és tblyamatos jelenben is haszná|hatjuk. malban volll
. A statikus igékel, amelyek általános tényt, állapo lyh?n,loh arriwd. tlrL,'- had had dinnL,r.
tot vagy érzelmet tejeznek ki (pl' líke''want, be) (nlár nle8ebédeltck' mielőtt John megélkeZcll)
általában nem használjuk folyamatos jelenben.
. Úgyeljiink a rendhagyó igékÍe(ld' tankönyv l56' old.)!
. Gyakriú használt stattkus igék: agree' be, believe,
belong, depend,Íorgel, hate, heaf, know, like,
love, mst er, mean, need, prefer, realize, recogtize,
f e rrre mbe f , s e e m, s uppos e.

p llelany igénck statikus és cselekvó jelentése is van' A leggyakoribb iIyen ige a hal'e '
l hav a big Jlar. = biÍoklás (nem cselckvés)
I &t 't tllk o'4'. I'm ha|ing lun(h' = levékenység (cselekvés)
 b.!l] n'] tlj I nÍn'!
l(,lt'r '!.l.vlr (' ll
.. ] (ni\.
] UoUs)
'l!Á
tllrr
w / 'nn,fv !,r!v PlCscntp. í!.t Vá9}.q}\,'.fu r
'lt]

be going to + fónévi igenél Present peÍfect (magyar megfelelóje nincs\ have l has + ínúltidejú me||éknevi igenev
A jövóre vonatkozó leÍv és szándék kifejezése: (worked, see stb.'l
M\' :i\r?r's goitr.B to adopt d t ltild Nl:lll -a4+-+**r-*i#+,rJ..r.l+ A múltban történt escmény' idóme8jelölés nélkülI
i\r( \'!) goints tD b j u nL,+r rut.' l'vc heen ar Londrtt, but I har?n't b!,cn k, ()\l()rl.
I'n ,ro! EoinE lo Ko Io Nt,yr \',vA uatt vt,L,k \h('s tr?ftr rcl ht.r (\-\1i.|i,,
Hat'e y,tt ever los! t,,ut r r,,lir i',trl.'
Elórejelzés, jóslás:
I thitlk th(\''fe goirrg lo rsit!. (Tht\'l'1, l)l!ryittp vcry ntll.) Eppen most lorlenl c\elekves \'agy c\emén}:
ll's goirlg to rain. (lrr ,rÁt ir y(l r drrr'l') l'v cul nr litt3ct !
. Amikor már elhatiiroztuk' hogy mit fogunk Íenni a l|ill l x'jn'l helyett a 8.',it8 Ío szerkezetet ll('sjus( arrired !1l th? uírP!,]'l.
használjuk.
. A go ige esetében elhagyhatjuk a fónévi igenevet. A cselekvés megtöÍténtét a 'y"Í (= már, mé8\ és already (= máÍ) határozószóval
I' m not going (k) Sr)) b New Yot k. hangsúlyozhatjuk:
l'Lt, already done nty' htnnax'tlr| ('dnIÁak'h'I'|'I
Ittvr ttnt linishct! yl!
Folyamatos jelen (present conlinuous): be + i$e + -i g | l)1'olh?}' hlr.v]'l .Íi)ll1]Íl l! }]l''. jIh vt
Elrendezett' megbeszélt cselekvés: .
'\'
A múltban már megtörlént (vaBY soha nem történt) eseményekkel kapcsolalban gyakran
l|('re gctlinB nl(t|1'i(tl il] ()iÍll10' használjuk az .rt, és r?f.f haliirozószól. amely a főige elóll á]l'
llt?\'rc , eeting ú! ll).(](J' . Ajksl és alErtd\ hnliirozó\zól' amel} a tóige előfl áll, á]]íló n)ondalban hasznáUuk' A
Sht's leaving on Ft ilut. határozószót kér<ló és lagadó mondatban használjuk' és a nrondatész végére tesszük.
. A jövőÍe vonalkozó (ewÍe és e]ÍendezeÍt, megbeszélt cselekvésre folyamatos jelenne| vagv . A rendhagyó múlt idejli melléknéviigcneveket a tankönyv l5ó. oldalán taIáljuk.
a going to szerkezettel utalhatunk.
. A going to szeÍkezet elhatáÍozást tEez ki. statikus i8ék múltb.tÍIkezdódőtt. de a jelcnre is érvényestanalomnal:
We' re goin& to B?t matied it th. sunlmer- lltt.t've known,.t, lt '!ltrt for ltt \t,)i\
. A folyaunatos jelen az eiőkészü|ctek megtörténtét jelőli. A llou tong hare tou heen ntttrritrll
We' re 8ettínq marríed on 'Iuly l2th' (pl' már bejelentkcztünk az anyakönyvi hivatalban) Il Since 199ó'
A múltban kezdődijÍl, de a jelenben is tanó állapot vagy cselekvés időtaÍtamára a How
1org...: (= mennyi ideje) + 1tresent petfe(í szeÍkezette| kérdezünk'
will / shall + Íőn&i |genél' Időtartamra aÍ),-' időponlÍa pedig a si]('e clöljírószóval utalunk (p|' _kéÍ
l'll have the 3!@k' (hirte]cn clhulúÍozís) 'Íir'lwo week!
hete. sincÉ 1990 _ l990 óla).
l won'l tell un\'bod)'\l'lk]r' \.rlí {//'{'' (ígóÍcl)
I'lI carry that bag'|in'lí)l/' (lcllÜliDlí\) Plesent perfect vagy egyszerú mÚll?
Shall l htltt t',,u ttith vlur htuntwu |' (l'clajánllíli I've been to ll1adril t'1'l . (= cddigi ó{ctembcn]
Shall ic eat t,ut t!t,1iglrr.' (.ilvlsl{t) l we l th(]-. in l99t unl )()()2. (= kél meglrii(liÍozott alkalonltnal)
yol l' ll lore t he l tlt ! (elórciclzés..ióslás)
Íi Ílow long have )nu bttn nntrrted ll Alttn? (= nlos! is Alan tclcség. \'a3})
. Hinelen elhalírozás' ígéret,felajánlás és javas|at kitEezéséreJ B'i// / segédigévcl kép- l]()ll'lo g were \oI! lnurtlt,! ttt.Iukc| (= lttost nlár nenr vagyJake feleségc)
zeÍt egyszerű jóvót használjuk. (NEM az egyszerű jelenl-) 'r,on'l
l'\'( (jusl)bo ghta n(t l'lrnlr!lt.1'. (= ncm enrlítenr, hogy pontosan Í]ikol'. hol stb-)
. Tóbbes szám elsó személyben (/ és rlc mellctt) a f'elajánlrist és javaslatot jelentő kérdésben l boughl it t)fi sallÍddr' (= nle!:Inondo|n. hog) nlakor)
a J'.i// segédige áll. (NEM lrl11.) . Amikor a múlt és a jelen között kapcsolaÍ v^n, present PelfeÚeÍ használunk'
. Elórcjclzésrc és jóslásra allillvagy goin3 /o segédigével ulalhatunk. . Amikor a mú]tban betejezódölt cselekvésre utalunk, és ennek idejét is mcgemlítjük vagy
tudjuk, egyszcrű múltat ha\ználunk, gyakÍan a múltÍavonatkozó időlratározóval, pl. i
Janudry, last veek, stb.

EE
 ÍolyamJto! PÍe5enl Periect

l'olyamatos present períect _ múltban kezdódött és a jelenben is tartó cselekvés Két do|og (vagy cselekvés) íisszehasonlítása
Ilovr lonq have tou been learning Englisltl ]|1'\' sill(r is Ú bit laller tha n|(.

ll( s bee torking lkre sinte April. Londo is ttúfe etpe sile tha F]lijthur1h'
I h(t've been going oul togcth(i .for !lÚr,( \'t1u s.
1l|i, t(! is less.lil|icult than tltr ldst ottr.
. cselekvést jelentó igék (pl. /eírr', 8Í) stb') esetében fb'- és si'.'e haÍáÍozószóval a presenl ()li\'t,oil i: hettef.Íi)r \\)l| thaI hul|('t''
/'elÉ('r folyamatos alakját használhatjuk.
'l!|l ,:l]'^t more sk)wl! lhaln D]! Nl]M )+*'tíitt +larelr+:
L^crlttrtl pluvtl worsc !otld\'thdn ldst fe(k.
áe stb.) a/or és sint'e haÍározószó mellett NEM a folyamatos' h.urem l ]littl'i'n't as anÍoÍtabIc as <,'ln': ]n l,'!1t,
h statikus igéknél(pl. /<zoN,'
llc dotsn t snnke as much u.\ sh( alot'i.
ill eg)s/eÍúpres.nt pe'i{ ífl haszná|jul'
l'\'( kllo.''n h(| 'Íi)t ag?s' NEM ++r.Jtt+rt**r+*sJitr.Íal-+rt*- lltr ttcv,ar looks lhe same ts lhe okl on(.
. Szabályos melléknevek / hatáíozószók:
Á /lvc és wrrlt igével afi'lr és sirr'c határozószó mellett fo|yamatos és egyszerű prcsent petfectet hanl > harder, big > bigger, eas,- > casier, modern > tkte modern, di|Ji(ult > mote Lli|fi-
is használhatunk: Úk, (dreÍilll! > more carejull!
l \? h&n liIin! lt.r( li sit ntotrths. . Rendhagyó középfok| !]ood > brttet; well > better: had l badly > ullrse; Jbr > Jurther
I'Le livttI ltere lilr sí'r nttlltths'
. A rlrdn és ds kötószó után vagy a személyes névmás tárgyi alakját (me, hin. h0' slb.)' vaEy
a névmás alanyi alakja (/' ie, she stb.) + segédige szeÍkezetet hasznáJjuk' pl. Sie's taller
l'olyamatos preseít perfect - folyamatosan tartó vagy ismétlódó csele}vés than me YAGY She's taller than I am de NEM 5'teí+eller+áe*a
Your r,res ute rrti.Ilave ,ttrr been crting!
Nl)' |'ve been cullí g t)nbns.
. A present petfect Íolyamatos alakját nemré8 tönént (és éppen végctért) cselekvés kifejezé- Felsófok
sére is használhatjuk. l!( \ the lallest pld.rcr in th( ltdtn.
0\11) is lhe nost expe sive t\tpitutl t ir in

! 1tt, t\,.,1 t\ !he least lifli lt t , ,1,,,1,,

slr'\ ÍhÍ,h?stltu!]cnt in tllc tlas

Who drii,t!! the most careJt ll! in vut
'I
hL!Í's tha worst th( ): \,t e\'(t' Plo\'(d.
. A felsőfokú alakot a középfokhoz
hasonlorn lepe/1ül. de -.f hel)eIl'
e:lt véEződést' more l /ess helyet(
pedig a mqst l least alakot használ-
juk.
A felsőfokú alak elé általában a /'i?.
hatáÍo7otl néve|óÍ tesszÍik_ de hasz-
nálhatunk biÍtokos melléknevet is' pl.
n, best.friend, thei, ost famous
son8.

@E
 (l lL./.11í!] !.ük\09es\aq:hJ!.l!1 mU!r(. ll'jniV]i']!niv) Bi7o.yltrnjg kil€]ezéle fu d
N( nrk. ir!m !2uk!aq.!: don t hJVct{r I .lrci(isiq: mav I m 9ht
lJ inj i! Vilcmcny] should /5ho!ld 1l fón.V j.]|.r.V) l.ll€t.(]en / ncnr iqjz:.a|'t
'i

Kiitel€zettség / szükségesséE: have to l mus, (+ fónévi igenév) Bizonyosság kifejezése: must (= bizonyára)
,iru h4vc lo IfL1| lr sk!Íhcll Í a (ur' l-h(\' must hc lut''l h(]'C dl'(t]'I unl lílhl5 l)l}.
J)o '\l)tl have t0 \ork t))1 S!!Íurdd'-s:) shr Duast l|d\'c d lot l)Í n!)tt(\' Sh( d]'i.,'f! Lr l'or.Í h?'
l hutl b wttlr u ttttiJtlrn uÍ nt printary rlttxl '
l'll hal,c t!, 1!?! !l!, for[\' lo]']ur-ro|'' Mf iü!(]'li(l|' i5 t 9.()().
I ! ull tt'Dk,tnb( r lo Jtfutttc Entil'- tonight it's her birtl ut.
l,ehetóség: may / might
I1,u nust b( rr1 línr( Íb|(ld|s k)nl!r'n)|1' ÍhL,|ts d Íesl' (= lehet / esetleg)
A musl ós hav h (=kel]) segédige jelentése nagyon hasonló. lti'\ lrhollc's sr;'iÍ(hed oJ|. II( rllíght l)( olt lltt pluttt nlw'
A iar'e ro inkább általános' külsó kötelezettségrc utal' például szabályra vagy törvényre. A \h. miqht noÍ likt thdÍ ski-t. ll'\ fu)1 h(| s^!.'
segédigét inkább konkrét (ehát egy alkalomra vonatkozó) va8y személyes kötelessé8gel \]l,''\ nl,t ü! ll',nr' '\he ma! l,, tl,lAil,:
'lt'll'Í
kapcsolalban haszná|juk. Példáu|: 1 llal'? /í, u'((!l-a shi
and tír aa ü'.''t. (ez a szabály ennél ttt lnsn't vrittcn' ]Ie a! oÍ ltar'(' ]n)'LllIl]'cls'
a cégnél) l nust buy a new shirÍ _ lhis one is too ol.1 noh,' (saját elhatározásom)
A l?./r'e /o a kőzönséges igékhez hasonlóan minden igeidóben használható.
A nrast segédigének csak két alakja van: must l mustn't.
Lehetetl€n / nem igaz: can't (= nem lehet)
A Íar'e trr és mlsr segédigévelhangsúlyozott iavaslatra is utalhatunk' pl' You hale to l nust
Hr can't bc ill' l sLlu' ltitü ul lha 3\n'
se( lht]t fil it's Íanklstí(.
ltt:y can'l ht, ltoliun"[ltt,í rc :ytuIittg ttl t'uclt tlrltr tn SPonish'
'l

. Amust.mq lmighlés (l]r'1 segédigévelvalamivel kapcsolatos bizonyosságunk ménékét

Ntm kell / nem szükségesi don't have to
illetve kétségünket fcjezhetjük ki (a biÍokunkban lévő inÍbímáció alapján)'
'ti t do.t't hare lo pu) li)t tlr t
I?ts. Iht,- rt.fiat. . A mjrJl tagadó megfelelóje ebbe a jelentésben .W'l. NEM r*l+3í+l.
|',)ll ú)tl'l lÚr'e lo,g!) !!) lll! |Ll]-lJ il \'!)tl d() 'l walrl 1!)

'l'iltás: '' (+ főnévi igenév)

''lllÍrl ){!]M *++t++i-átr+r.-
Y}tt t\luslrl't aLlI ÍhL!! ! üAC - it'5 Íbr !he parl\'
lilu n ustn't k) (h tllllt' !Í'5lÍ!n3!R)us'
A doú't have to és a llsÍl'1 jelentése teljesen külónbözó. Hasonlítsuk össze:
rn

You mustn't driye alon8 ,rls .'Í?et. = Nem szabad. tiltja a törvény.
Yu don't have Ío drive - i,e Can get a tl'ain = vc7.thctsz' ha atarsz. de nem szüséges / kötelezó.
A nll|str', helyett sokszoÍ lL (an't yagy not allov'ed to szerkezetet is használhatjuk. Y6u ts LévE *tir LlyE
You musln't park here' You can'Í park here. You'ra not allowec1 kt patk herc'

h A beszélt nyelvben lraye 1.) helyett gyakran a haye qot ío szerkezetet használjuk.
Pl.: l'tc got to go now. lt's vry late.

l'anács és vélernény: shouu I shollldn't (+ fónévi igenév)

Y(nl should Í|llc h\r't\ cl!)thcs l|'itll \'ou to Duhliü. ll üiglll b( (oll ut nilht.
iilu shouldn't lrínk so nuth toftbe. lr isn't gtr)d 'Íi)r |-ou'
l tItink the gtl'atntntrÚ should llo sonlelhiI]g llb()ul Lull,|}llrl!)\'ncnl'
A .!i?olld (= kellene) jelentése nem olyan eÍős, Ín]'nt 'd must l haye Ío segédigéké.Akior
haszníljuk, amikor valamiról azt gondoljuk' hogy helyes vagy helytelen lenne megtenni.
A Jr.)lll..i segédigének csak egy alakja van: should l shouldn't.
A should l 5hould 'l helyeÍÍ az ousht to l ouqht not t0 szeÍkezelel is használhatjuk.

rE
Ytnt shtlttld takc an untbrclla with |ou' You oughl |o take a unúrelIg v,ith you'
 beJlr]etll' Ín l.! t](' !Í

can / could (= ald I au.d<taal A felÚéÚeles moDdaÍ e]5ó típusának szerkezete: rJf {vag_y lnbss) + eq]-sz.eÍű jelen. will l woh'l
l can '\)ú!k spdnish \'L'l'}''i(ll- + fónévi ig€név
Sh<' could ltlay the rit)lin I h(n rhe td: thftr. If you don'l do nu,n, u rtt k. ,,ou'll fail tfu t tan.
\hc car't t r)n? kni.qhr. Shc s iLl. Ht'llbe latc ltn \I)rL iÍ h( does 't hurr! up.
Thr\'couLln't ÍliÍb( !us? thc\'|,l?rÍ, in u luÍr\' She bon ! get iltk, utti|crsi4 unless sha gets lot)d Rrdlcs.
Coukl ,l.?tu opcn thut rltrtr'. plause? . Az ü'kötőszó után.jelen idót (NEM jövől) hasznáIunk'
. unless = f..r.// (ha nem, hacsak nem)
I won't go unlcss inyiaes me. = Nem fogok elmenni. ha nem hív nreg..
be able to + Íőnéviigenév (= liéPes) . ''e
A főmondal helyell (amelyben a lr,i// segédi8e van) felszólító alakol is használhatunk, pl.
I am able to.t(t,l)t ,-()ui' in|itutio C)nk'.!nd ''.'t u: nert Áe?l iÍ '\,\l h.ll.' llnP'
Th(| weren't able Io (l)'ü(.
!'lI be able k) Prudist nl linplis|t ín L)nl() .

'\hl has been able to s1xltk [.'rcnch síttct slu, xtt: a ltihl < Az időhatározói mel|ékmondat
l (l lilr t(, be ahle to ski. As soon als \'()tl get '-(r!l' (\(!nl l'asü!ls. call l('
l h)\\'b?inq ahle t0 slll'\ ín bd k!l! ül .\ lnla nl,lrnin!. W('ll haye dínnÜ n,hen Íillha| qets honlc'
. A he able trl szerkezr'lel használhatjuk ( rrn / íY'íilhelyett je|en és mú|l idóbcn formális' I wofi't go k) hd
'-our
unrtl \\)u c(n e fu)nt?.
lrivatalos jelentéssel. pl' l'n aJi'aíd I am not abll' ) u&'ep| !-our oftbt of entphlvmenr ' She l'Il hove lul h beÍore l leaw'
uu; able nt read ar tlt( og? (t thre?. ,|Íter l Jinish ltni\ (t'\il\ ' l'll prol)Í1bl\' lake d Idr l,Il' (Ind Írd|.l'
. A he abIe n szerkezel a formális' hivatalos használaton kívü| hangsúlyo7hatja { cselekvés . Ajövóre laló kölószók után {ll1rl' /r.r Joon us' unlil. l)eli''e, |y'irr _.jelen idót (NEM
elvégzéséhezszükséges képességet' jövőt) hasznÍlunk.
. 4s soon as = 4t the mome tÁ,hen (amint. mihelyt)
I'll callvou as soon as I arrive.

.ffI"' ENGLTSH
HEtP/
 A ll iet!' !\ Ú!] rdit fl iso.]lk tiB]sa szok.is a\ i apol r jrlcntJ.l
wÜld itroukln t ni|iv !.riv sl!kás (1! ijllJPot J nÚ]tbJ.

A feltételes mondat második típusának szerkezete: i/+ egyszerú múlt' szokás és állapot a j€lenben
would l l4ouldn't + Íőnévi igenév l usuallJ ger up dÍ 3.()() tn yhtltll luls
lÍ l had n]l)l'? D )n!\'. ]'d bu| u |ti3glr lulu.';r' l úln'l usually go ltttl du|inq Lh. \'.?k.
l/ h( spoke ,rlrlilh, lt( tould qd u il, in d h!)t(l. llottsts in thc suhurhs usuallj hav súrd(n\'
I woul.l get on b?u(r $ith n1\' pdt-(,t!\ il I didtr't liw \ itlt th! D1. Da \?u usu.tll!- wdlk t() \11ú'k I
I troul.l 't do th,:lt il) nl(ls th(.\'poid ntc ftdlll g!nd sulLtr'\'.
ll I v'erc \()ti.l'd btt! Lt (\t .anlutt't.
A mísodik lípusú léltételes mondattal feltételezett / elképzelt jelen- vagy szokás és állapot a múltban
jövőbeli helyzetre és annak következményeiíe utalhatunk- Hasonlítsuk ||i, used to be (los! Íi i? ds hut Á'( don't sat' rut'lt ttht:r
össze a következő mondatokat:
] alon't ha|e mu(h orc)' so l (an't bu)- a áiggr'l'irllse (valóságos l used to go out l|'iÍh !hL!| lirl\r'hc l \|us Lll l(h!)ll'
helyzet). Did lou use lo v)eor ll ss(!l
lÍ' I had mol-? fioney. l'd bul a bigger house ' (Íikételezett / elképzelt sh( didn'l se to have Íilir hL!il'' sh( hld d!11'k ll0tr \'hrn
helyzet). rht u,us \tntnlcr,
Az lJ I I'd'.' kezdetű mondattal tanácsol adhalunk. Ebben az
u,ere you,
. A ielenre érvényes szokásainkra a asaal/y / normally + egyszerű jelen szeÍkezettel uta|hatunk.

cselben nem használhatjuk az /// x,al )()ll a|akot.

w,uld / l|ouldn't + főnévi igenév
i\Il'itlcul holitlul'would h( d \ct:k itl Íh? Rdlfu k:\.
I'd never bu1 u rttr rts bi3 as lortlr.
. A u'ould l Á'ouldn'l + Íőnévl igenév szerkezetet az ú kötószóval
kül is használhatjuk, amikor elképzelt dolgokÍól beszélünk.
. A l'ollr/ segédige iisszevont alakja: 'd'
kezdett nrellékmondat nél
. Mú|tbeli szokásainkal a je.110 l (lidn't use b + főnévi igenév szerkezettel tejezhetjük ki. A
l/s.d r.' segédigének nincs jelen idejű alakja.
. A used to olyan szokást vagy állapotot jelöl' amely a mú!t bizonyos idótartamára érvényes,
de a jelenÍe máÍ nem . l used Ío s oke. = Régebben dohányoztam, de most már nem'
. A. used to l didn'I u.r? ro segédige cse]ekvést jelentő (pl. 8o o,ra) és statikus (pl. óe,
''.4r',
Í.1y.) igékkel egyaÍánt használható.
. A used to-yal kifejezctt múltbeli szokásnak az egyszerti jelen + not. '.any morc l an) Ionse|
(= már nqm) szerkezettel állíthatunk ellentéÍet. I used to go to the gyfi but l don'Í aDj mo]'e

h Jegyezzük mcg a kűlönbséget a fe|tételes mondal első és második típusa kózötl'

l| l hat'e tine' I'Il help }ol'.' = lehetsé8es helyzet - lehet, ho8y lesz idóm segíteni.
tt' I hdd lirne ' I'd help )o'' = feltételezett / elképzelt helyzet nem lesz idóm segíteni'

tp#
'so.rY, F.r{, h't l c.n no |dBc. 8o dr wiÚl
d!i5 dB..dG. |aoa o. y Jfi l Íd }.oJÍ b..l íri.nd,
l'm ma G!t't Í!r. l lik }.ur.l .ll.'

í
 r'nfy!.rlk1.l.7as.lnrqy,k^..e1lriqerrr robblk.vosebb)
^

Nagv mennyiség Á'7/ a / aú h^táÍozatlan néveló egyes számú megszámlálható fónevek elótt áll a kaivetkezó

I htt htrta a ktl ol money. eset€kben:

'ilt hl.' kÍs ttJ friends. . amikor e!óször említünk egy szenlélyt / dolgot: Lotv an old man with a dog,
. amikoÍ megDevezünk va|amilI lis a nice house,
l lr rt tttt,ti t nan| café' tlalr h! t|, . foglalkozás meghatÍro2ásakor: She s a lavler.
l)(, .\\)r tt(rl(lt ,tulch TV? . I hat' ' '! kezdelí felkiáltásban: What an awJul day!
l)t'tt t rtttt Ilr ltttt'<, plenÍ! oÍ tine. . bizonyos kifeiezésekbenI thrce times a week
. Allító nondatban az a lot oÍ l bls (t != sok) kifejezést használjuk.
. AZ.' /lrl névmást önálló helyzetben' tehál fónév nélkül hnsználju](., pl. H( ldlks a loÍ'
. A mu(h l nan:- \= sok) névmásl áltülában tagadísban é\ kérdésbenhas7náljuk' de ilyenkor A lrr? határozolt névelót a következő esetekben használjuk:
is használhatjuk az rr /o/ íy'névmást' . amikor miil elóZőleg em]ílen dologÍó| beszélűnk: / srrrr'rrn rlld nan n'ith u dtlq' The dog
. APlc'^ lljelentése: olyln sok' lnlennyire szuk\éElln( vJn' !ug} !öbb' Allíó mondatban
használjuk' . amikor Jz adott dologbólcsali egy létezik: The moon goes nruntl the sua.
. amikor e8yéÍtelmú,ho8y mire utalunk: lla opened the door.
Kis mennyiség . helyet jelölő szavak előtt' pl. cine a, Íheatrc: I' going to the ciiema,
,\ I)o :orr yttrtl \(rnt iL( L k tnl l, Ju\l a liÍíle. . Í'elsőfokú rnelléknév / határozószó elótt: It s lhe best reskturdnt in to\rn.
'l
lk' t!)ti lt t
tl\ Intr u .few cinena*.
llttl n tt1l' |li, lul,, rery liÍlle tirne.
/ /t, tt t vtrl'Jcw tbse frietds.
. A ,r'? határozo(t név€Idt nem hasznáIjuk:
A 1iÍ1.,(= kcvé\) névmás után nregszámlálhatatlan Íónév íll. a . amik<lr iíltalános dolgokról beszélünk
pedig megszánlílható fónév többes szímb:rn'
l omen talk mort than men.
li'y'(= 1g'5.1
. Az a Ii!lle és a''án
ÍbÁ, jelentése: valanrennyi, de nem sok'
(többes számú megszámlálható fónévvel): Love is more important than ,none!.
. A l,t l) /irrle és r'r,ly tx' ie]entésc: levés, nem sok.
. bizonyos fónevek (pl. home' v'ork, school' She's not at home todd)-.
thukh) elótt ul l ío l Jl.rm elö|járószóval: I get bí1(k Ífom work Llt 5-J0
A szükségesnél tóbb
. étkezés, naP. hónap neve előll: I neyer haw hrcaAf1tt.
l ,l,lat lÍIt thil ! il\. Ii! loo big- . nexl l lusl + nnp. hét slb' neve előll: see lou neú Friday.
I lt(rr'\ í(ro r uth lr.ll|ic,
'l'll(n dr( Íoo D'aü! buists.

A szükségesnél kevesebb
'l'h(r. dt'? 'Í ?no
8h Parks.
'I
ltr btrscs urttt r lrequent e ough.
A kiivetkező szerkezeteket használhaljuk: /oo (= tú|) + nelléknév' too muth Í= lú| sok) +
mcgszámliílhnta(lan fónév' k)l) nlany (= túl sok) + nregszámlálható t'ónév többes szúmban. Ü
Az rlrllrr,gÍ 1= e16g1 n6ymás fónév eló( (pl. .ro!.gÍ es8.!) vi€y melléknévután (pl- !(rol ?tioL8i) áll'

Á,,nincs'' kifeiezése
)'Ír,D] í]l lhr ( L
'l
lt(R istl't fln!
I hrrr's no nt,tn itt rltt ,tl
.\ I1tlyr nll h tintl tlt, l,lu ltul'tJot lt.lutl'Ü'' ll Nlrne'
Tagadó alakban álló ige ulán az all'y, állító szerkeze(ben pcdig a névnr/lst használjuk'
A rlÍ'l. névmást (lőnév né|kü|) rövid válaszban hasznÍlhatjuk. '7o
 !iiq9ó beszéd: J]ilj5L! |afolaJ
lo Ialkul jllö lónavi iq. r!v Fi]qqóbesz!d:1e!szólit;!
^

A gerundot (ige + -i'|g) a következó esetekben használjuk: !'üggó beszéd: állítás és kérdós
l Eli'liárószók és igei kifejezések után: l'ü vr,- |ood at femembefing ames. Kiizvetlen Íllítás Ki'Zvetített ál|ítÍs
She s giwn up smoking. 'I like sh!)pti !. sh(,sdid (tlkrí) she liked sll41littg.
'I'm Itt tolL! hcr he was:<()in,: the next dalt.
A mondat alanvaként: Eating oul is tluite cheap here. !()inl. lomorrow.
'I'Il dl'fd\'3 lo.( Jou.' It? \til he wouW u!\trvs lorr mc.
-l Bizonyos igék. pl. llaÍe, spend'don't mínd vtóúl| I don't mind getting up eu|ll.
. A következó igék után gerulklot haszná.llnk: enjo,-, hate'Jinish, like' k>l,e, mind' practise, ] passed Íh? c \dn}!' slt. k)ld hi|lt s,/1 had passed Íl]( (ulnl.
I've Jit ettten u kvs.' llt suid he had lirllotlt his k(\'t.
\PCnd' sfup' 5üqgest. \alamint sok igei kifejezés után is. p/' 3il,c g(, (rl stb.
'p, Sltt suid sht toukht't r ontt.
H( ioid lre night lr( lfit.
SI í,ldill she had t(, !!).
A fónévi igenév + to használata: . Ügyeljünk az igeidők egyeztetésére: jelen> ínúlt;*ill > would; eg-yszerű r'/'ílt l present
l Mcllékncvek után: My
'Ílal is eds! b rtnd. perÍect > pdst perÍect
2 ()k va8y cé| kifc.jczósóre: He's sal,íng monef to buJ nei,(ar. . Néhány módbeli segédigének változik az pl. (dn > Could. ma)- > ni!]ht, ust > hdt] b'
.1 Bizonyos igék pl.: v'ant, need' learn uÍán: She's ne|et learne.l to dive, Más se8édi8ékalakja változatlan ínaíad,^|akja. pl.: Could ' mighl ' should, sÍb.
Try not to make a noisc. ! A ust helyeÍl hatl Ío{ haszná|unk, DE a llusoi t alak ugyanaz marad' 'Yd! musÍn'l bu(h it ''
Shc said I usrn'Í brch it'
A követkczó igék után főnévi igenevet használunk: (&l1't) d|fd'd, dgree. dedde' e.rpeü'J'ot''
g?t, help, hope, !earn, need, oJJbr, plan, pretend, pronis?, rcluse, r'enember, seem, try, itant,
. Ügyeljünk a me8f'elelő névmás használatáÍa: '/ /ití'- ' '' > 'she said she liked'..
. Said és tokl után a t al kötőszót nem leltétlenül kell használnunk'
. Amikor a kijzvetített mondat az aktuálistól eltéró időben és helyen hángzotl el' ügyclnünk kell a meg-
t'eleló idó és helyhatározó' illelve mulatónévmás használatlÍa is. pl.: í)rltDfr'^'> th. e\t daf' h?]? >
the]'e, this > that slb- ']'II meet you herc lonorlou: . > He stlit| he'tl neel nrc th?r? Íhe nexl dd\'
A k) nélkül álló fónévi igenév használata:
l A legtöbb módbeli se8édi8e után: I can't drive. We must hurrJ. ! Figyelem! A sair] igealak után nem tehetiink személyt jelenló fónevet vagy névmást: Hí, l'.ri.1
ha wds tired NEM He said me..' A told üÍán viszont ki kell tennünk a személytjelentó főnevet
2 A lralz és lcr ige után: My parcnÍs didn'I let me go out last ni?ht'
vagy névmást: H? /o1d me he was li]'ed' NEM l#-í<r1c-]É-*t+'+-
She alh'ays makes me laugh. KóZvetlen kórdós Í'üggó kérdós
A gcrundnak és a lőnévi igenévnek lehet tagadó alakja a rror tagadószóv'a]' pl. not beinq' nol to be' 'Arc loL lnur|í.L! )' Sh( dtk?d ltitt iJ he was DlLu t i(d.
Több ige ulíínhasználunk fónévi igenevet, min| 8?rundot. 'I)id sh( pho e:' llr askctl nt whelher sh( had phone.l
Egyes igék után akár fónévi igenév, akár 3erall állhat jelentésküliinbség nélkül: óegiz, '\f lur's yttrr natnt ) l ask41 hiDl what his nL!ük' wÚs-
c o nti nue, preÍe f , starl. 'Wh (dt jto live'l Th.t \k.l nt? where I lived.
Az igeidók e8yeztetése függő kérdésben ugyanúgy történik, mint a közvetítelt állítás esctóben'
Bilonyos igék után 8(,/ és tőnévi igenév is állhat, de a jelentésükben különb\eg Van: Amikor az eredeti kérdésben nincs kér<lószó' u fiiggó kéÍdésbení'(vagy x,ierÍel') lesz a kötószó.
E ''./ 'Do you wanr a tlrink?' > He asked me iÍ l whethe| I v'anted a !1rink'
Try t() b( ()n time. = Próbálj meg pontos lenni! (hatáíozott cselekvés)
Try tloing -t-oga. = Próbáld ki a jógát! (kíséÍleo Az eredeti kérdésfordÍtott szóÍendje az állító mondat alany + ige szóíendje alapján módosul'
és í8y nem használjuk a do / did segéói!éL
Remembef to phone him. = Ne felejtsd el felhívni! (a jövóre vonatkozó jelentés)
l remember neeling him lea$ a8o' = Em|ékszem' hogy évekkel ezelótt találkoztunk. (a múltra
!'üggó beszéd: felszólítás
Vonatkozó jelentés)
Kiizvetlen Íel5Z(ilítás !'ú8gó b€széd
Sl( )h! hitll to go utlL!\'.
Tll!' d()(fu)] l1)l.! t( ttol to voÍr!.
'Can / Could Jou help nk,' l u!ktd lltl: slk)p u5sirhl]lÍ fu helP nl('
A közvctített f'elszólítás vagy kérdés szórend]e: t(ld / asked + a személyt jelő|ő szó + főnévi
Í igenév arr-val.
. Tiltás közvetítésénéla főnévi igenév lagadó alrkját használjuk (pl. not tí, b().
A,laid igét itt nem használhatiuk. NEM sár.+vr.1-ilr.lÉ-íítf'+{í+r,tr

EE
b
 A kijclij 1] j( róL nrlllik ncndJt

A7 élle nr€/ó j.,'ni ml1]úi roIl it

/\ lol lt fílnls afe slrot on ]!r.]tí(r]. A kijelöló jelzói mellékmondat lényeges információt tartalmaz
M\ Rt is behg reprrired tctluy. 'luliu's tht uwnrtn r9ho llhaí \or'kr, \1'ilh n(
Dc.lth ín venice w/rs dífected b! |'í\0ntí lt : L! book thich I tltat l(lls \\)!t ho\1 b trl<Lr.
.\lt Ji,tl u lpt rhe Jilnt wus being made.
'I
hat s the housc where I rv! l\)rn.
M| lril( has been slole , l hdl'! th( ba\' 1lhose ldllkr Pld\l 'Í!)r Rr l
Yn'll be pícked up al th( ai-Po]'l.
'I llil bill hds lo be paid lí)n:o|ro\'' Í1is th( 1u (who l that) l nt! ol1 ÍhC PI!1,t(.
A szenvedó szcrkezetet általában akkoÍ használjuk' amikor a cse|ekvó személye nem ismen . A kijelölő jelzói mcllékmondat szerkezete:
vagy nem fontos, pl. My bike has been stolen. (= Valaki ellopta a biciklimet. Nem tudom, vonatkozó névmás + alany + ige.
hogy ki.) . A l'}d névmás szeméIyre' a x,li('á élettelen
A cselekvő személyéta á-v elö|járószó segítsé8évelnevezhetjük meg. dologÍa vagy állatra' a pedig helyÍe
Ugyanazt a dolgot gyakÍan cselekvó és szenvedd szerkezetű mondatta| is kifejezhetjük.
'''e'?
utal' A wio'!. (= akinek a ..') birtokost jelöl'
. Wh() vagy i,hi|:h helyett a ,áír1 névmást is
haszná|hatjuk.
. Awho' whit'lt, that névmást elhagyhatjuk'
amikoÍ a fómondatnak és a mellékmondatnak
külónbözó alanya van ' pl. He's the an I nrct
on lhe plane' (A mer ige alanya /. tehát nem
feltétlenül kel| kitennűnk a y'Í.', névmást.)

Az értelmezó jelzói Úellékmondat kiegészító információt tarta|maz

This puihÍinN, which v,as pIi lrd i l8ó()' is ll'tlt'th nillints ot rund':''
Lasl \faak l
\,isiÍ?d n| aunt. who's ncul'l| 90 \'ct!]'s ollt'
[|u]'|ord. where n\' 'qrÍ!]ldtathÜ \,d5 born' is d bfd]lti|i líttl? b|lJl.
|l4l' ntíghbour, v,hose ron g06 ío m\' sofi'\ s(hool' h!]s .iusl r(nlar|icd'
.Amikor a mellékmondal kiegészító, tehát nem lényeges információt tartalmaz (a mondat a
mellékmondat nélkiil is éÍtelmes lenne), a mellékmondat elé vesszőt, utána pedig vesszőt
vagy pontot teszünk.
.Az énelmezd jelzói mellékmondatMl nem hagyhatjuk el a wio' wl'ic} stb. vonatkozó névmást.
.Az i|yen mellékmondatban nem használhatjuk a l'i?(J' névmást a who l whi(h helyett'

r@
r A1. tat.lesmonarthr nid k 1iplsr

A mondat szerkezete| iÍ+ past perÍect' would haye + múlt idejű melléknévi igeflév (past kérdés
participle). ''Ugye'' 'l'agadó mondat. álIitó kérdószerkczet
Állító mondat, tagadó kérdószerkezet
ll I'al kttow| dblr!! lh( n1?( lín.q' l wouu htve gortc. It's ú!d k)dd'\, isn't it'| She isn'l hct' to tr'. is shel
ll I hadn'l go e t!) thut I)!!t'!\',I ttouldn'l have et nt\'\tit(. You're P()lish. are 't lou.' fou aren'l httppy. arc youl
Y!)t t oulaln't hat,e becn !L!lt 1J )ou'd got up tut'li(r. I'het live in Ankut L!, do't the! l They don't snr*r', tlo tluyl
||r,woul.I haye arriye.|Í ó (}0 i| l|( fu1dn't got lolt' -fhe
natch Íirrishes al E'0(). doesn'l it! She doesn'l ktt ht&lt, rktes shel
. A harmadik lípusú feltételes mondattal feltételezeÍ / elképzelt múltbeli eseményÍe (amely \he worked in u lunk' dídn't sheI You tlidn'í likc tht.liln' ditl you)'
nem történt me8) és annak kóvetkezményeire utalhatunk. Hasonlítsuk össze a következó |f?'v met l)(Íir(' h|ven't wL,:) she hístt't bccrt Ío Ronrc ba|in-t', has sltt')
mondatokat: Yesterula)- I gtlt up late and missetl my traítl (= ez történo. You'll he OK, von't loul You v'on'l t(ll dn\\)n(, will lou:
lf I hadn'Í 8ol up ldte yestenlay, I voultln't have missetl my n'ain (= feltételezelt / elképzelt
esemény). . Az kéÍdéssclme8gyóZódhetünk arról, hogy he|ycscn gondolunk-e valamit.
. A feltételes mondat harmadik típusát aZ if + past pcrkcl illelve would ha|'c + ÍnúlÍidejú
',ugye''
your name's Mdria' isn'í íl?
melléknéviiEenéy (past paÍí(ípl?/ szerkezet a|kotja' . Az ''ugye'' kérdésszerkezete:
. A r.1../ segédige összevont alakja: 'í1. a megl'elelő segédige, pl' egyszerű jelenben do l does' jóvő ldóben v'ill l \|on'l stbi
személyes névmás, pl. he, it' the|:
állító mondat után tagadó' tagadó mondat után állító szerkezet.

A függő kérdés
l]g-venes kérdés }'iiggó kérdés
where's tlÚ bank! Ctrrll |ou t?ll nc whele the bank is:'
IyhdÍ tinl! tlo the shops close '' Dtl ltlu klttltt \'lrr!l tit ( íhe shops close'|
Is therc a bus stop nrd) lt(t: l)o |ou knoir iÍ there's a bus stop n.d| hc]'a?
Does tl|is train go Íl) \:iÚ!)]'iu:' Could :^ou tL,ll rnt if this tftrin goes tt) \'i( t(, id l
. Udva'ias kérdésben gyakran használ-
jukaCould )-ou tell me../ vagy Drt
Jou kllow''-? szeÍkezetet. amely után
a mcllókmondat sz<irend1c megcg5e-
zik az állító mondatéval' tehát alany +
ige. pl' Dn v,,a ll,,u Á'h|1( Ihc r,,:I
ojlit is!
. Ha a kérrlésben nincs kérdőszó. a
Coüld )ou trII m.'..'! l Do !-ou
tr?ol.|,. ' ': szeÍkezet után az iJ Qagy
!1,,h.rlc,') kótószót használjuk.
Do you know iJ I u'hethcr the tntins
are on time?
Ugyanezl a mondatszerkezetet használjuk a Catt ,-ou remember. ? kifejezésscl is. pl. C.ln
vou rentemhpr where he lives2

F@
 l. csopor(
Nincs tár8y'az igc és a határozói rész (uP' on !lh')
nem választhafó el c8ymástól.
Cornc on! Hurry up! lf. t lLttr.
Iltt pluur: tortk rtlI rtrtt hrtrt s lutt.
Co ava! dnl ttcrer cone blick!

2. csoport
Az i8ének van tárgya, de az elöljáÍós7ó (Íd'. oÍie].
r'll'') valy határozószó í'2. o' Jr}.) nem iillhal a
tár8y után'
l'n} looking ÍOr h^,k(\l'
l askerl 'Íbr ( hi(I(n' fu)I 3ll\Ik.
I'lrLt.tr look oJit rln htht
I ú)1il get o lt,ith ntl isttr.
l n looki 8 J'orv'aÍd lI) ll\a |)d]'t\'

3. csoport
Az igének van tárgya' és a határozói Ész (up, on stb.) a Íárgy fiögé kerűlhet.
Plrtttt switch ofl vtnr pltrntL'. t Pl(ot. swit< h :,ot phonc ofJ.
Cutt tutr Jill itr thi: titnt, plkls!'l I ('u \'o! fill this li)nn itt, pl.L!!.:'
7 h(r'r'!t sel up d itci (onpan\,. I I l)( \- \'a sel d ,(v (or\)u,\' up.
l)!)n'! lhrqw awir'Íh!)st Pup(rs' I I)t)n'Í ÍltfÍrlf Íl1os( PllP(r'\ lway'
Az.'igei kiÍEezés'' igébólés a hozzá(artozó hatáÍozószói vagy elöUárószói részecskéból álI'
Az i8ei kifejezés jelenése sokszor egyéÍelnrű: az ige és a másik szó jelcntése meghatározza
kifejezés jelentését, pl. sit down' r'ome batk.
ElófoÍdu] azoDban' hogy a kifejezés jelenlésc e|tér az azl alkoló szavak je|enlésétól, pl' 3l]'?
lll'Jnoli'8 (= abbahgyja a dohányzást)' .dlr'y on taIking (= fo|'ynÜa a beszélgetést).
A 3. csopoÍtban (ahol az ige táÍgyát az ige és a hatfuozószói részecske közé tehetjük)' ami-
kor a tárgyat névmással jelöIjük, ennek a névmásnak mindenképpen közvellenül az ige után
kcll állnin. swil.h il nfÍ- NEM t*reh<#a: rhro , íhclrl .]]l''tl)'' NEM xArr*xr**rl'érr.

p s.,k".o, ugyununnak a kifejezésnek egynél több jelentése van , p|. Thc plane k,ok oJf' (élszáll)
He to!,k oft hit .rho(s. (le\esz)

rB