Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Pipes - Az Orosz Forradalom Története

    Uploaded by

    Farkas Ükös
    19 views20 pages

    Original Title

    Pipes - Az orosz forradalom története

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    19 views20 pages

    Pipes - Az Orosz Forradalom Története

    Uploaded by

    Farkas Ükös

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    of 20
    ae tialiet.. athaae ane fut Bevezetés A .forradalom” szonak érdekes az etimolégidja, Amikor sovjet szaciolégusok orosz parasztokat kérdeztek meg, mit Jelent szdmukea a forradalom, azok igy feleltek: ,seamo- Votes, vagyis nagyibal at, hogy tz ember azt cs. fil, amit akar”, A modern reklémiparban a. forradalmi Jar at jelenti, hogy .eykeresen Gj”, vagyis — ebb6l kO- vyetkezdleg — ,t0kéletesitet". Az ember ezek tin nem is gondolnd, hogy a s26 eredetileg csillagaszati és asztrol6y sralckifejezés volt. ‘A ,revolicié”” a latin revolvere, ,kering” igébél szarma- (6 ‘ik, Eredetileg a bolygok mozgisara alkalmaztik. Koper use nagy traktatusinak, amelyben megedfolia a geocent- rikus vilipképet, De Revolutionibus Orbium Coclestium (Az i palyak Kérforgésair6l) cimet adta. A csillagiszatbol a kifejezés az asztrol6gusok szétaraba vandorolt,akik kijelen- fettek, hogy az égbolt tanulminyozisabsl képesek megié- solni a jdvendat. A fejedelmek és generilisok szolgélataban Allo tizenhatodike szdzadi asztrologusok a ,revoliici” sz6t hasenéltak az olyan hirtelen és el6re nem litott események jel&lésére, amelyeket a bolygdk egyittllisa idézett el6 ~ tehat amelyek az ember szméra iranyithatatlanok. Igy a sz6 credeti tudoményos jelentése, amely rendszerességet €s is- ‘métl6dést fejezett ki, amikor emberi dolgokra alkalmaztak, Epp az ellenker6jét Kezdte jelenteni, vagyis hirtelenséget 6s a kiszémithatatlansdgot. * Angola foradalom: revolution (A ford) 5 Aszit politika ételemben eldszor Angldban alkalmazték 1688-S9-ben:ezzel fejeték iI. Jakaburalnnak megdoa- {tI Vilmos, valamint Miri hataloraa kerléset Az 1 kily azon az fron kapta meg a koroni, hogy ali kellet iin a parlamentiisrendszeralapokmanyat (Bill of Rights), melynek ételmében ktelezte magit, hogy a parlament ov hagyisa nélkil nem fggeszthet fla tOrvenyeket & nem vee ki adkat, s ezzel megindtotaazt a folyamatat,amely végilclvezetttAnafisban a népszuverenits dadalshoz. Ez volt az Ggynevezettdicsiségesforradalom”, amely esupin 42 onszig alkotmanyos berendezkedéset rintete, ‘Egy évecizaddal késSbb az amerika ferradalom més na- xyobd hordereiiesemeny vol, met ennek sorin mondtk ki fz onzig figgctlenséget¢s viltontatik meg a vszonyt a2 ‘gyn és az lam kot, A forradalom a nepseverenita es 3 Személyesscabadsigelveit torte azzal, mia kesabbickben l nemzeti énrendelkezés jogaként valt ismeretess¢. De még igy is esak a politica soférira korldtozodon. Az Egyesilt Ale lnmokekultirsjt ignzsipigyt rendsere, az let € vagyon- biconsig. garanciit — amulet az orszig tind Nagy-Br- tant Skt ~a foeraalom érintetletl hogy, ‘Az els6 modern forrdalom a francia volt. Kezdetisza- keszaban jabbira spontin volt é skartlan: 1789 jini sian, amkor a hirom rend kepvisel6i megeskitk @ nb dlahizban ~ ez a dacos tet indore a forradalmst—, nem forradalomrol beszslek, hanem ,nermzeti megthodés”-0 ic idével a lizado Feanciaoszag irinylse olyan ideo ‘gusok kezébe Kerilt, akik a monarchia bsszeomlésiban pi- ratlan alkalmat léttak a felviligosodés eszméinek meaval6- itisara ~ ezek az eszmék jocskin tilléptek az angol és ame- ikaj forradalmak szik politikai céljain, és nem kevesebbre Ctdrekedtek, mint egy Oj tirsadalmi rendnek, s6t az emberi {lenvek cay iy fatiinak a megteremtésre, A jakobinus ra- 6 Jou alae olyan rendszabilyokat otlottek ki, s vezettek is be Flykor, amelyek az elgondalis merészségével és a végrehaj- Ms brutalitésaval az oroszorszdgi kommunista rezsimet veti- ib eldre, A. farradalom” ezek utén egyre inkibb a vilég inlakitasae célul kitizé nogyszabasit terveket jelentette ~ unar nem azokat a valtozisokat, amelyek megidrténnek, ynem amelyeket eldidéznek ‘A tizenkilencedik szizadi Europaban tintek fol a hivati- 0s forradalmavok, olyan értelmiségiek, akik,taktikai irany- tlveket keresve, minden idejiket a miltbéli flfordulasok lanulményozdsinak szentelték, akik sajét korukban az. eljé- ‘vend6 folfordulésok jeleit kutattak, s amikor azok bekovet- kevtek, kozbeléptek, hogy a spontén lazadast tudatos for- tudalommé alakitsak. Az ilyen radikélis értelmiségick ajOv6 ‘sirdjat az erGszakos forrongisokban lita, a haladést pedi ‘liszor is az emberi kapcsolatok hagyominyos rendszere- inck lerombolisiban. Céljuk az ember ,igazi” természe- tének folszabaditisa volt, amit a magéntulajdon és az azon lapulé intézmények elnyomtak. Radikélis kommunistak finatchistak gy képzelték, hogy az eljovendé forradalom hhemesak az Ssszes addig ismert poitikai és tirsadalmi-gaz- dasdgi rendszert fogia teljesen dtformalni, hanem magét az cemberi ltezést is, Mas szoval felforgatja a vilégot”, hogy Lev Trockij kifejezésével éljik. Ez a tendencia az 1917-es orosz forradalommal érte el csiicspontjit, Bar az o1osz monarchia bukisat belsé. okok idezték 16, a bolsevikok, akik a cérizmus utini hatalmi harebol gyéztesen Keriltek ki, intemacionalistik voltak, akiket ugyanazok az esemék fit6ttek, mint a nyugat ra kilis értelmiségieket. Nem azért ragadtk magukhoz a hatal- ‘mat, hogy Oroszorszgot, hanem hogy a viligot viltoztassak ‘meg. Sajét hazAjukat ,a2 imperializmus leggyengébb linc- seemének” tekintették, nem egysbnek, mint ugrédeszkinak 7 | \ viligméretfi folfordulashoz, amely teljesen meg fogja vil- toztatni az. emberi sorsot, &s mintegy tirajétssaa a Teremtés hatodik napjét. ‘Az 1789 utini forradalmaknak sok és bonyolult oka volt ‘A huszadik szazadi tirsadalomtad6sok, akiket szocialista és seociolégiai gondolkodisi sémak befolyasolnak, dszténosen az egész nép sérelmeinek tulajdonitjak Sket. Aztfeltéelezik, hogy elkeseredés szilte ket, s ilyenforman nem lehet letet mondani fol6ttik. Ez a nézet igen vonzb az angolszisz orszigokban, ahol az ideologisk sosem jétszottak kiemel- | ked6 szerepet, Am az az elképzelés, mely scerint minden | forradalom, amely megtOrténik,elkerilhetetlen, esupan kor- atozote-értelemben igaz. Nyilvanvalé, hogy egy olyan or- szighan, ahol a korminyzat pontosan kifejezi a nép tabb: ségének az Shajat, és békésen dtadja a hatalmat, amikor elvesziti a nép bizalmst, és ahol az emberek viszonylagos i6létben élnek, az erdszakos forradalmak szukségtelenek, $ fennélfogva valészinitlenek; minden valasztés egy-egy bekés sorsfordul6. De ebbél a nyilvanvalé igazsgb6l nem kovetkezik az ellenkezdje: hogy ahol erdszakos foifordulas van, ott a nép a politikai 6 gazdasigi rendszer teljes -megvaltoztatisdt kévetelné ~ vagyis forradalmat”, a 26 ja obinus és bolsevik értelmében. A térténészek meghigyel- ték, hogy a népi felkelések konzervativak, céljuk a haeyo- manyos Jogok visszadllitisa, amelyekt6l a nép, érzése sze~ ‘int igaztalanul megfosztatott A felkelések a malta tek fenckA cahiers des doléances (panaszlistik), amelyeket a | #ancia parasziok 1789-ben betereszteticks és = mas néven— | az orose parastok is 1905-ben,kiarolg Konkel serelnck Kel fogalkoztak, amelyek mindegyi | votnn a feat rendsren bell, ‘Aradikilisértelmstgick azo, akik ezcket a konkrt relmeket indent clemesr6 romibolb exdveranszformalj ‘orvosolni Iehetert Hiei reformokat éhajtanak, hanenr a jelen teljes eltér- j hogy olyan vilégot teremtsenek, amely a mitikus wkoron kivil sehol sem létezet A tobbnvice kozép- ybeli szérmazisishivatésos forradalmirok lekiesinyl imewek” szerény koveteléseit:aztalitjak, hogy egyedil kk érik jgazi érdekeiket. Ok alakiték at a népi fel ket forradalmakka, a2t bizonygatva, hogy semmit sem et pozitiv irdayban megvaltoztatni, ha nem valtozik meg inven. Ez a filoz6fia, amelyben az idealizmus szétvélaszt- atlanul dsszefondik a hatalomvéggyal, a permanens zir- War zsilipjet nyitja meg. Es mivel az stlagembereknek a Iniogmaradashoz. stabil és kiszAmithaté viszonyokra. van fyikségik, minden 1789 uténi forradalom kudarccal Nénzécdatt. ‘Annépi sérelmek Istezése tehét szkséges, de nem eléasé- jes magyardzata a forradalmaknak, amelycket még be kell Dani radikilis eszmékkel is. Az, Oroszorszagot 1917 feb- fur utén megrenget6 viltozisokat az tee leetivé, hogy kozrend Ssszeomlott a vilighsbors erdfesztések kdvet- kezidben, amelyekkel a fennill6 korminyzat nem tudott mmegbirkézni. Ami végul az orszdgot a sz&lsiséges utopiz- inus.ismeretien vizeire vezete, az: azoknak az ertelmisé= pieknek a fanatizmusa volt, akik 1917 oktobersben kihase- naltak a terjed@ anarchiét, hogy a ,nép” nevében magukhoz Taga tama 9 ak Kovikers haven etendben | ayer sem mertek mogprébalkoz azz, hogy ofp 1 | hatalmazist szerezzenek. ‘Az oros2 foradalom valoszinieg alepfontosabb esemény volt ebben az. immér végchez kézeled6 évszizadban. Nem- esak abban jatszott nagy szerepet, hogy az elsévilighabora ‘tin nem sikerlt dja megteremteni a békét, hanem =| vetlen feleldsség terheli a németorszigi nemzetiszocializ- |" mus keletkezéséért & a masodik viléghibori kirobban: 9 siiért, amelyet a nacizmus diadala tet elkerilhetetlenné, A ‘masodik vilighébordban aratott szévetséges gyBzelmet kovet6 f@l évszizadban a forradalombél sailletS kommu- nista rendszer az alland6 fesziltség dllapotiban tartotta a viligot, ami olykor azzal fenyegetett, hogy ijabb globilis konfliktus tr ki. Most mar Ggy tinik, mindez a milté. De hogy vissza ne térhessen soha t8bbé, fontos. tudnunk, hogyan tOrténtek ezek a dolgok; mert minden modem for- radalom, de kivalt az orosz térténetében ki nem mondva bar, de ott a nagy kérdés: képes-e az emberi ész arta, hogy az cemberiséget az ismert tokéletlenségcitil elvezesse valami- file elképzelt tOkéletességbe? Az orosz.forradalom elkeril- hietetlen bukisa 1991-ben, amikor a Szovjetunié széthullott & Kommunista Pértjt betilottik, tigy is értelmezhet8, mint annak meggy6z6 bizonyitéka, hogy az ut6pizmus minden- képpen az ellenkezijébe torkollik, hogy a paradicsom kere- sése a folddn a pokolba visz; de olybi is tekinthets, mint 2 tmeneti kudare az ember kisérletezése sorén, hogy meglel- jez idealis létenés titkét E sorok szerzéje szimira, aki szinte egése életében ezt a ‘émit tanulmanyozta, Ugy tinik, hogy az orose forradalom ‘egy olyan tragédia trténete, amelyben az. események a f- | scereplik mentalitisibl és jellemébél kivetkeznek feltar- p toztathatatlan erGvel. Egyesek talin vigasz: meritenek abbél, ha gy gondolnak ré, mint hatalmas gazdaségi és tir- sadalini erdk mikodésének eredményére, s kévetkezéskepp hogy ,ctkerilhetetlen” volt. De az ,cbjektiv” kiérilmények iegannyi absztrakci6; nem eselekszenek. Ezek esak hit- téril szolgalnak a szubjektiy déntésekhez, amelyeket a poli- tikéban és a haboriban hivatésosan tevékenykedé emberek ‘iszonylag kis esoportja hozott meg. Az események esak Visszatekintve latszanak elkerihetetlennek. A dokumentu- rmok, amelyeken az itt kévetkez6 torténet alapszik, azt mic 10 ¢ Wh, hogy egyének hajszoljak sajét érdekeiker s kvetik§ nikat és Képtelenek vagy nem halandok figyelembe i mivok érdekeit és vigyait Sokszor edtordul, hogy / ites éreciem: figyelmeztenem Kell » flszerepoket, 1 slljanak meg é gondallodjanak cl, amine Epp» ze" elt rohantak hanyat-homlok a kataszwofb, amely ib mindnydjukat enyele, aySateseket és legyézatteket aint Az ember alézatosabba vik etapeszalt un, vipil vérmes reményeke, hogy az emberseg képes ns megualtoztatnnmagst. Hz a Kony roud Oxsretaplalsa az 1990-5 Az ores for lom & az 1994-05 Oraszorscdg a bolsevikurafom alt ini mveimnek. ket kin reszltesen és a teljes dok- tacit felvonuttva taglala. Oroszong 1899 és 1924 fis e38 idGwrakinak ~ a ,szorenestlenséaek idejénck” — fonenett Elismerem, hogy a torenelem érdekessége a rs2- Itekben rll de sok olvas6, aki foglalkoztata téma nem ad fh dot kere, hogy elolvasson kt Osezesenezerhcomsciz Maas Kotte amelyer négyeze-otsziz hivatkozistémogat Brij sondava inam neg Az oraceforradalom tridnete Hie a konyy szorosan kovet! ait kote szerkezet,elhagyfa, fini eet a ObbitOsszes, a hivatkorSsokat 9 legmini Mhilisabbrakorltozzn* Az eblen a ketben lov Osecesinfor- Micinak utina leet nézni a kekottesvshoztban, ahonnan Srdmmaansk, Abban a nhiny estben, smikor Gj informscict Kolb negellom fords Richard Pipes rss foradalom els nbgy fejeeténk sorendit_megltott tom, a2 Oroscorszdg a bolievit uraiom alat Stik feezcet pedig {,Kommunians, fasiznus, nemzetszecializmus) elhagytam, As o7osz Jovvadalom zirs rset ~ Toprengessk az orosz fnedalomsol”~ s2inte ‘ttt nk vette un OTODIK FEJEZET Lenin és a bolsevizmus eredete ‘Nem kell hinaiink benne, hogy a torténelmet ,nagy emberek” csinéljak — enélkil is tisztn ltjuk Lenin 6ris jelemtOségét az ‘orosz forradalomban és a rendszerben, amely beldle sailetet. "Nemesak arr van s2, hogy a hatalom, amit Lenin folhalmo- ott, IehetSvé tette szimara, hogy dont6 batéssal legven az eseményekre, hanem hogy a rendszer, melyet 1917 oktdbe- reben Iétrchozott, ayszblvin az 6 személyiségét intézmé- ayesitete. A bolsevik part Lenin teremtménye volt: alapité- jaként a. sajit képére alkotta, és lekiizdve minden bels6 és Kils6 ellendllist, meg. is tartotta az Sltala kijeldlt ton. Ugyanez a part, amint 1917 oktdberében magahoz ragadta a hatalmat, rbgtn felszimolta az Osszes rivals partot, hogy a politi hatalom kizarSlagos forrisiva valjon Oroszorszig- ban. Ennélfogva a kommunista Oroszorseig, léének hetven- ‘négy esztendeje slat, exyetlen ember szellemének és letkének volt szokatlanul hi lenyomata: az 6 életraiza és az orszig trcénelme egyedililld médon olvad egybe. Jllehet kevés s6rténelmi alakrél irtak ennyit} Lenin) sze- rmélyérdl é maginéletérél-igenesak s7Orvnyasak az isme- reteink, Olyannyira nem volt hajland6 Kilinvalasztanisajat seemélyét az tigyét6l vagy akir elismeri: 6 atl Riggetlenial is létezik (vagy a7 tle), hogy pyakrlatilag nem hagyott maga ‘tan Onéletrajzi adatokat. Szinte semmit nem tudunk. a korai veil Bletének elsé huszonhirom esztendejénél mindOssze- ssen hasz darab irat tudésit, és madnem mindegyike kérveny, bizonyitviny és mis hivatalos dokumentum. Baritai sem ‘volta, akik emlékeztek volna ra, milyen volt fatal koréban, Lenin — eredeti nevén Vlagyimir Ijies Uljanov ~ 1870 fprilisaban sziletet a Volga menti Szimbirszkvirosdban 145 ‘egy hagyoményos és meglehetésen jémédi hivatalnokesa- lidban, Tanfeligyelé apja, 1886-ban bekovetkezet haléla- kor, mar llamtanécsosi rangban volt, amely a tébornokinak rmeafelel6 stitust jelenttt & Grdkiss nemessé tette6t. Libe- ril-konzervativ.ngzeteket vallot, € esodilta Tl. Sandor reformiit. Egy évvel a halla utin a tragédia masodszor is Jesijtott a esalidra, amikor Alekszandrt, a legidésebb ft letartéztattak és kivégeaték, mert dsszeeskiivest sz6tt a cd megayilkoliséra. Uljanovékat a helyi tarsadalom kikizési- tette. Bir a kommunista legendiriam szerint a tizenhét éves Lenin azért lett forradalmar, mert a batyjat kivégezték, a ren- dtkezéstinkre alld adatok ezt a tételt nem timasztjak ald Lenin az iskolai évei alatt mindvégig példis tanulé volt, évr6l évre aranyérmeket nyert eldmeneteléért és magavise- letéért. Nem mutatott érdekl6dést a politika int. Ennek az éremrekordnak hla, felvetik a kazanyi egye- temre, ahova a esaladi héttere mitt egyébként nem Keril- hetet volna be. Alekszandr Kerenszkij apja, aki egy rend- kivili véleten folytin Lenin szimbirszkiiskolajénak igaz~ zatdja volt, mint ,2arkézott” & ,emberkeril6” fitaltajin- Totta az egyetemnek, mm aki ,sem az iskolaban, sem azon kivil egyetlen sz6val vagy tettel sem adott okot felette- seinek vagy tandrainak, hogy kedvezétlen véleményt alkos- sanak rola”. Ha a céri rezsim ostoba médon nem ragasz- kodott volna makacsul ahho7, hogy #2 engedetlenség min- den megnyilvénulésit poitikai bnesclekménynek tekintse, Lenin’ akir kival6 hivatalnok is lehetett volna ‘Amikor Lenin az egyetem hallgatdja let, didktdrsai fli rmerték, hogy 6 Alekszandr dcese ~ batyjét abban az. évben végerték ki -, & bevontik exy ttkos politkai szervezetbe. ‘Akkor derilt feny a tagsigara, amikor részt vett egy megle- hetdsen rtalmailan_chakgydiésen, amelyen az egyetemi rendszabélyok ellen tiltakoztak, é3 ennek kicsapas lett az 146 credménye. Az. ilyen kegyetlen biintetésekkel a hatésdgok gondoskodtak réla, hogy a forradalmi mozgalomnak mindig legyen utinpétlasa Mivel minden més egyetem kapuja is bezérult elite, az Erthetéen megkeseredett Lenin a kovetkez6 négy esztendét kényszerd tétlenségben t6ltétte. Latva kétségbeeséset, az anyja, aki hidba kérte a hatésigokat a tilalom fSloldaséra, att tartott, hogy esetleg OngyilkossAgot kivet el. Lenin ez alate az iddszak alate ismerkedett meg a radikilis irodalom- mal és. vale fanatikus forradalmarra, elhatérozta, hogy lerombolja azt az dllamot és a trsadalmat, amely olyan cu darul bint vele, Akkori és kés®bbi radikalizmusa nem holmi idealizmusban gydkerezett, hanem személyes sértetiségé- ben. Sziruve, aki az 1890-0s években gyakran kerilt kap- csolatba Leninnel, igy emlékezett, hogy legjellemzbbb Einstellung-ja (kedélyallapota) .. guillolhodés volt. Lenin fleg azért vonzédott a ‘marxi tanokhoz, mert azok vélasaratalitak szelle- ‘mének ebben az Einstellung-jaban. Az osztélyhare tana, amely a maga kérielhetetlenségével é ala ppossigival az ellenség szétverdst és teljes kirtisét ccélozta, nagyon megfelelt Lenin érzelmi viligénak, amely a komyez6 valosighoz val6.viszonyatjlle ‘mezte. 6 nemesak a fennallé autokriciit (a cért) é a hivatalnoki kart gySlolte, nemesak a rendérsée trvénytelenségeit & onkényuralmat, hanem ezek- nek az ellenlébasait is ~ a yliberslisokat” meg a sburzsoiziit”. Ebben a gyGloletben volt valami Visszataszité és borzalmas; mert bar a konkrét — ‘mondhatni: allati ~ érzelmekben és ellenszenvek- ben gydkerezett, egyszersmind elvont és hideg is volt, mint Lenin egesz lénye, 147 Lenin lelkialkata alapvetGen eltért a tipikus Orose.ételmi= ségidt, aki ~ ahogy a regényiré Ivan Turgenyev megfogal- mazta ~ vagy Hamlet volt, vagy Don Quijote: eselek- vvésképtelen dlmodoz6 vagy vakmeré bs. Lenin személyi- sége a legtébb embert elidegenitette tle, Viszont éppen cenit kOvette tees odaadassal egy kisebbsée. Bityjahoz hasonléan eleinte 6 is rokonszenvezett a Nép- akaratial, E terrorista szervezet veterinjaival folytatott beszélgetések — ezek az emberek a Volga vidékén éltek samizetésben, ahol Lenin felnétt — megtanitotik arra, hogyan Kell megszervezni egy szigorian fegyelmezett, titkos forradalmi szerveretet, & az elméiébe vésték, hogy frontalis timadisra van szikség a cari tendszer ellen, Ezt ‘akkor sem felejtette, amikor a szocialdemokracia hive let. Bz az 1890-05 évek elején tortént a Német Szocialde- mokrata Pért nagy valasztési diadalainak, valamint a Svajeban élé orosz szocidldemokrata emigrinsok kis csapa- taval val6 kapesolatok hatisira. Lenin igyekezer beleoltani fa marxizmust az anarchista Népakaratba, mert elfogadta azt ' marxista nézetet, hogy: egy orszig esak alkkor valhot s: cialistavé, fia mar keresztilment a kapitalista fizison, é aztan kijelentette, hogy Oroszorszig. a kapitalista fejlbdés kell6s Kozepén van, Amikor 1891-ben a hatésigok vézul ‘megenyhiiltek és megengedték neki, hogy Szentpétervarott lecegye az epyetemi vizsgat egy jogi fokozathoz, Lenin az anarchista terroristak és a szocialdemokratéke (akkoriban) eléagé jellemzd keverskének volt a megtestesitdje. Akkorra mara huszonkét esztendés Lenin teljesen kiala- Jault személyiség volt. Rovid, zomok alakja, korai kopaszsi- ga, ferde szeme és magas pofacsontja, nyers beszédmodora, amit gyakran kisért szarkasztikus nevetés, nem tet valami 6 benyomist. Ismerései akkor és késGbb is nemaritkin a ,pro- © vineidlis” s2ét hasensltik, amikorjellemea&k St: egyesck 148 szerint gy festet, mint egy vidéki kereskedd, st szatées ‘vagy esetleg tanit6. Am ezt a nem éppen vonz6 egyént vala- ini bels6 tiz hevitete, melynek hatisa alatt az emberek tyorsanelfeljteték els6 benyomésaat. Lenin esak ketfaj- ta embertismert: baratot és ellensézet —azokat, akike kbvet- ‘Gk, 68 azoleat,akile nem. Mar igen orin, 1904-ben, joval azelért, hogy esatlakozott volna hozza, Trockij Robespierre- hez hasoalitora Lenint, amennyiben Lenin. két partot” ismert el: a j6 éllampolgétok &s rossz éllampolgérok” prt, A normals ,én/mi —te/6K" ellentétet a ,bardtellen- ség” kiméletlen dualizmusivs alakitotta, aminek ket fontos t6rténelmi kévetkezménye lt. Eliszir is ez arra OsztOnézte Lenint, hogy az egésy poli: tit harenak tekintse. Amikor egy ritka, Gszinte pllanaté- ban a békét gy hatérozta meg, mint ,Jélegzetnyi szimetet @ hareban”, ovatlanul betckintést engedet lelkének legretet- tebb zughibs. Ez a fajta gondolkodés alkatilag képtelenné tette &t a kompromisszumra, hacsak nem taktikai eélzattal Mihelyi Lenin és kévet6i hatalomra kertltek, e a maga- ‘artis automatikusan stitata rendszeriket: A mésik kovet- keamény az elterd vélemény elviselésének a képtelensége lett. Mivelhogy minden esopartat vagy eayént, amely €s aki nem tartozott a partjahoz, ipso facto ellenségnek, ennelfox- va fenyegetésnek tckintet, az ilyeneket el Kellett hallgattat= ni és el Kellett nyomni, Lenin keptelen volt elviselni a kri~ tikit: egyszertien meg sem hallotta, Azok KGzé az emberek kézé tartozot,akikrdl egy franciaic6 eny szdizaddal kordb- ban azt mondta, hogy mindent tudnak, kivéve amit az ember mond nekik. Vagy egyetértet vele az ember, vagy harcolt ellene, Ebbil fakadt az egész totalitrius mentalitas. Lenin abszolit megayoz6dése a maga igazdban, valamint hogy hiényzottbeléle minden erkdlesi aggily, olyan dlértel- miségieket vonzott a bolsevik partba, akik bizonyossigra 49 Aitoztak egy bizonytalanvilégban, Ez klondsen teszet @ final, fligirstadatlan parasrtoknak, akik munkat keresve tédilak a virosba, 6 hamarosan azon kapttk magukst, hogy egy kilinds, rdeg viligban sodrédnak, amelyben ninesenek meg az0k a szemeélyes kapesolatok,amik a fal ban megvoltak, Lenin piria a7t az érzéstketette beni, hogy tartoznak: valahova;_kedveltck az dsszstartsit egyszert jelszavait ‘Annak, hogy Lenin ttilisan elkelezet volta forradalom f, szintén megvolt a von76 oldala. Meglehetésen tvel- rete 8 Kovetbivel szemben, még ha bizonyos kérdé- Seen nem értetel is vele egyet. Eayfuta szeréayséy is jellema5 volt is mivel teljesen elmer az ugyben, éajenek rem volt siksége az olyasteletalpnyalisra, mint mas dik- tiroroknak, Nek elegendd vol, ha az gye diadalmaskodik Leninben volt eay nagy adag Kesyetleség. Ezrével ite halalra embereket lelkifurdalas nélkill, bar az is igaz, hogy nem tellet benne Grime. Makszim Gorki, az ir aki 6 ismerte, azt mondts, hogy Lenin szimara a2 ember lenyek tsvinte egyéltalan nem volak érdekesek.. 6 partokban, t5- thegekben,dllamokban gondolkodot..” Amikor 1917 wtén Gotti) Kevlet, hogy kimelje meg ennek vagy annake a7 elitek személynek az életet, Lenin észintén meghokkent, hogy a baitjailyen apeésigokkal nyaggatja. Ahogy ez lei szokot (és ami Robespicme-e is ervényes volt), Lenin kegyetlensépénck ellenste @ gyivasige vole. Valahinyszor fiaika veszely fenyegete, Lenin egyszeren elparolgot, alr a katondit i eserbenhagyva. Es amikor végl lam let, koran hatalmt ara hasendla, hogy a valodi vagy kéepzelt ellensegek. tomegkivegzéseinek elrendelésével ize magabol a félelmeket ‘Az érett Lenin kovetkezetes ember vot. Mivtén a harmin- cas éveielejen iris foglalta a bolsevizmus elméletst és 150 gyakorlatit, Lithatatlan fallal vette kOrdl magat, amin nem Inatolhattak at degen eszmék. Az ember vagy egyetértett Le- ninnel, vagy bareoltellene; és az egyet nem értés Leninben rmindig, pusztits szenvedélyeket abresztett. Forradalmarkent ez volt az ere, allamérfiként pedig a gyOngesége: félel- ‘metes volt a harcban, de hinyoztak belie azok az emberi tulajdonsigok, amelyek a korminyzishoz,sztikségesek, Vé- gil ex a hidnyossig fogia meghisitani az Gj tirsadalom megteremtésére irinyul6 erOfeszitéseit, mert_ egyszertien kKépielen volt belitni, hogy az dtlagemberek semmi mést nem akarnak, esak békében élni 1893 szén Lenin Szentpétervirra koltézdtt, szinleg Ugyvédi praxis folytatisacéljab6l, im val6jaban azér, hogy mint hiva- ‘isos forradalmar diesOséget szerezzen maganak.Amaristak- kal valo beszélgetések ~ ezek az emberek esemiéikkel akkkori- ‘ban héditottik meg a fatal intelligencist ~ arrl gyBzték meg, hogy (eayelére) adja fel a Népakaratideolégidjt & legyen tel. jesen szocialdemokrata. Elfogadta azt a nézetet, hogy a for- radalom esak a kapitalista fe)l6dés eredményeként fog beko> vetkezni, és hogy a forradalmirok kizvetien feladata a manké sok megszervezése. A munkisokkal valé kOzvetlen kapesolat azonban csalédaissal tole el, mivel, mint kideilt, nemigen Erdekelte Gket a politika és a forradalmi agitéci6. Lenin, néhiny tarsival egyetemben, gyarakban keadett ropiratokat terjeszteni, amelyekben timogatisukrél biztositotték a gaz- dasa sérelmeik miattelégedetien munkasokat, az reméive, hogy igy dsszeitkézésre kényszerthetik Gket az illami hatOsé swokkal. E tevékenységeert tartéztatik le és itéltée haromévi szibériai scamzetésre, amit meglehetds kényelemben t6ltott egy bérelt hizik6ban djdonsilt ardjaval, Nagyezsda Krupsz- kajdval. Lenin frissal, forditissal foglalkozot, és sok id&t 1) t6it a szabadban, 151 ‘Az otthonr6l kapotthirek azonban nem nyijtottak szamara vigaszt. A szacidldemokrata mozgalmat tabbféle eretnekség sorvasctotta és szakadasok gyéngitették, Kal6ndsen aggasz~ totta annak az irinyzatnak a megjelenése, amely ~ tudomi- sul véve a munkissig apolitikussigat ~ ara OsztOn6zte @ szocialistakat, hogy a szakszervezeti mozgalamra koncent- raljanak. Mivel a szakszervezetek elfogadtike a kapitalista rendszert, Lenin ignyegében ellenforradalminak tekintette ‘ket. Miclétt még letelt volna a szimiizetés ideje, egy ij €s az ortodaxidt6l igencsak tvol sl forradalomelmétet fogal mazddort meg benne, amelyet a Mi a feendé? cimii kényvé- ben fejtett ki részletesen, A mii Németorszigban jelent meg 1902-ben, ‘Lenin ciméletének alaptézise szerint a munkis, ha magira van hagy'va, nem esinal forradalmat, hanem kiegyezik a kapi- talistaval. Zubatovot ugyanez az eldfeltevés vezette a rend- ‘eség dltal pénzelt szakszervezetek megalapitisara. A sz0- cildemokriciatél.elkilénilt. munkésmozgalom...Ohatat- lanul burzsodvé lesz”, irta, Bs © megdobbemt6 allitisbdl mi kovetkezik? Ha a munkisokat nem egy hivatasos forradal- mérok alkota szocialista part vezeti, el fogjdkedrulni é ki fogidk érusitani osztilyérdekeiket ~ marmint amit ezen a szocialistik Grtenek. A proletariétust, a sajat érdekeben, kkivalasztottak egy kisebbsége kell hogy vezesse: A tinénelemben egyetlenegy osztily sem jutott ha- talomra, esake akkor, ba politika vezetéket tudott Alltani.., akike képesck voltak megszervezni és vezetni a mozgalmat. Olyan emberelcet kell elke sziteni, akik nemosak a szabad estéket, hanem epés7 letuker a forradalormnak szentelik. 152 Mivel a munkasoknak kenyeret Kell keresnilik, s ezéxt epész életket” nem szentelheti a forradalmi mozgalom- hak, Lenin eldfeltevéséb6l kovetkezett, hogy tigyik inte nyitisat a szocialista intelligenciénak kell vallalnia. Ez a imarxisténak aligha nevezhet6 kovetkeztetés egy olyan part letrehozisahoz veretett, amely — @ hatalom megragadasa clétt és utin — a munkisok nevében, de a felhatalmazisuk alk tevekenykedett, Hogy elméletét megvalésitsa, Lenin a Népakarat gyakor latihoz. 16 vissza> azt kivanta, hogy az Oros2 Szocialy viselsegerl e8 kalfldre tivorot, Onkéat lst visa Szovje-Oroer- bstigha 1918 novembereben, a verosteworesespomin, da eek sze- i elvata Lenin timogatist De Lenn nom wit tbe S2bksée, erkivegentene 157 Lenin Udvizalte a els6 viléghdbora kitoréséi, mert arra szimitott, hogy a munkisok és parasztok tmegei fellizad- nak a meszarlas miatt, € a szocialistik vezetésével a nemzetkizi konfliktust polaérhaboriva valtoztatjak. 1913 januarjaban, a balkini vilsig idején ezt ita Gorkijnak: .Eey ‘Ausztria és Oroszorsziig kOzti hibori igen hasznos dolog volna a forradalomra nézve (egész Kelet-Europiban), de nem nagyon valdsaind, hogy Ferenc Jozsef és Nicky [I Mikiés) megteszi nekiink e2t a szivességet [!].” Es szere- téjgnek, Inessa Armandnak az els6 viléghabori kitdrésekor kldatt egy levelezélapot, amely jgy kezd6dott: .Driga és mindennél drigabb bardtném! UdyOzletemet kildém az. oroszorszigi forradalom kezdetén!”™ ‘Abban az iddben Krakkéban elt, Lengyelorszig osctrék fennhatdsig alat lev részében, ahoninan kapesolatokat tartott fenn az_osztrak korménnyal. ‘Pénzbeli segitségert cserébe imogatia orosz Ukrajna_ figgetlenségét, amit Ausztria tevékenyen partolt, hogy igy is eyengitse Oroszorszigot. (Lenin sem akkor, sem kés6bb nem kévetelte Auszt- ria-Magyarorszg ukrinjainak a fliggetlenségét.) A habort Kitérésckor mint ellenséges kiilfldit intemal, im ha- ‘marosan elengedték, és a semleges Svajcba kisérték, ahol a Kovetkezd két és f€i esztendét tolttte. Miutin megérkezet, Készitett egy programnyilatkozatot, amelyben tamogatta, (Oroszorszignak a németek és osztrakok sltali legy6zését mint «a legkisebb rosszat". O volt az egyetlen prominens eurépai ‘eocialista, aki a sajét hazdja legyOzéséért szillt stra, + Modem Tarténclns Dokumentamok Mepiezéstnk és Tani syozisinak Orosz Kozpontja (RCINDND, Mosckva, Fond 2, op, gyclo 5341, Benito Musson! és mis Sefer Osrorsdgban hasonls fr adel reményeket edelgetsh a Nagy Hsbori kaposin. Lid Richard Pipes Russia ander the Bolshevik Regie cia rivet (New York, 1954, 250.0 158 ‘A tamogatissal, amit a hibora kitdrésekor majdnem az ‘sszes eurdpai szocialista part nemzeti kormanyaiknak nygjtott, kétségkivill mepszeatek tinnepélyes fogadalmukat, mely szerint nem fogjak segiteni olyan konfliktus kirob- bandsét, amelynek 5 tethe a kisemberek véllit nyomja majd. E megszegett fogadalom valsagot okozott a nem zetk6zi szocialista mozgalomban: a hiboripérti tWbbség szembekerilt az er6s orosz képviseletel rendelkezi kisebb- séegel, amely a haboris eselekmények azonnali besztinte- reset Kovetelte. Lenin a kisebbség, szélsdséges szimyat vvezette: 6 nem azonnali békét kOvetelt, hanem amellett kar- doskodott, hogy a nemzetek kézti hiborit véltoztassik it osztilyok kozti hareed, Lenin oroszellenes propagandaja és az, hogy nyiltan Oroszorszig legybzetését tamogatta, felkeltette a német kor- many figyelmét. Orosz Ugyekben az epyik szakertdjik Ale- xander Helphand-Parvus volt, az a kivandorolt orosz rai lis, ki 1905-ben megfogalmazta a ,permanens forradalom” clméletét. (Lisd a Masodik fejezetet.) Mivel kiabranditotta az 1905-6s forradalom bukisa, Parvus arra a kOvetkeztetésre jutott, hogy csak a német hadsereg. szabadithatja meg Oroszorszigot a cirizmustl. Németorszigba emigrilt, bol Kapesolatba Iépett a kildgyminisztériummal, A habora kitbrése utin a2t fejtegette, hogy az orosz forradalmarok é a ‘német kormany érdekei egybeesnek, amennyiben az elébbiek csak akkor érhetik el célukat —a carizmus megdontését ~, ha a német hadsereg legy6zi az oroszokat. Hivatalos "i vihagyassal 1915 méjusiban kapcsolatba Iépett Leninnel Zirichben, de akkor Lenin elvetette a javaslatait, Abba azonban beleegyezett, hogy pénzilgyi segitségér cserébe ay masik német igyndk6t, egy észt nacionalistat olyan, az oroszorszapi belsé viszonyokré s7616 jelentésekkel Lat el, amelyeket a2 6 otthoni k6vetdi kildenck neki. Ezek a tény- 159 kedései, valamint kapesolatai az osztrik korménny@l Kimeritertéke a hazadrulés fogalmit, é Lenin élete véetig rmélyen ballgatort roluk. Csak akkor deri rijuk:fény. mi- ‘tin a német és osetrik archivumokat megnyitottk. 1915-ben és 1916-ban Lenin két konferenciémvett résct, amefyet haboriellenes szocialistik hiviak dssze. O és bolse~ vik kéverhi mindleét alkalommal kisebbségben talaltak ma- ‘gukat: ellenezték az. azonnali tizszinetre val6 felhivist, és amellett kardoskodtak, hogy az_,,imperialista” abort alakitsake at polgérhaborava, A tobbség ezt az elképzelést megvalésithatatlannak, egyszersmind veszélyesnek tartott: ‘mint az egyik kildétt rémutatott, egy ilyen platform alairdi hazatértikkor a halilbimtetéssel néznének szembe, mikdz~ ben Lenin a semleges Svijcban biztonsigban tudhatia ma- gt. Jollehet Lenin inditvinyait leszavaztik, késbbb mégis tezek képezték a Szovjet-Oroszorszigban 1919-ben altala alapitott II, vagy Kommunista Internacionalé program anak bazisat ‘A haboris esztendék Lenin és Krupszkaja sziméra a ke- ‘mény: megprobaltatisok évei voltak, a szegénység és az Oroszorszagtél valé elszigeteltség iddszaka. A nyomortanya szintjét sairols kvartélyokban éltek, prostitutale és biindzdk tirsasdgiban étkeztek, és sok egykori kOvetdjik hagyta el ket, olyanok, akik’Leninben egyre -inkibb veszélyes fanatikust kezdtek létni, Ebben a sotét iddszakban Leni szimira az egyetlen fénysugarat Inessa Ammand-nal val6 szerelmi igye jelentette - Inessa két varietészinész linya és egy gazdag orose. felesége volt, Périzsban ismerkedett meg Leninnel 1910-ben, és nemsokira a szeretdje lett Krupsz- kaja meg szemet hunyt a dolog folétt. Ugy tinik, Armand volt az egyetlen emberi Kny, akivel Lenin valaha is igazin bensdséges viszonyt letesitet. Barmennyit beszél is a poigirhéborir6l, Lenin nemigen 160 hit a forradalom kézelségében. Amikor 19 én Zirichben szocialista fiatalok el6tt be ‘megiésolta, hogy Eurépa nem fog megmen mi felfordulistel, de mi, dregek, talin ennek a kézelgé forradalomnak donté tit hhonap milva a cérizmus dsszeomlott 161 HATODIK FEJEZET Az oktéberi puccs ‘A BOLSEVIKOK SIKERTELEN HATALOMATVETEL! KISERLETEI Bar két 1917-¢s orose forradalomr6l szokas beszélni ~ az cegyik a februdri, a misik az oktOberi ~, csupiin az elsé é- ddemli meg ezt a mindsitést, 19)7 februdrjaban Oroszorszig igazi forradalmat élt 4t, amennyiben a céri rezsim véget jelentS zavargisok — bir volt kivalté okuk é nem jattek vvératlanul ~ spontin médon robbantak ki, és az Ideiglenes Kormanyt, amely dtvette 2 hatalmat, azomnal.elfogadta az cegisz orszig. 1917 oktoberérél mindezek nem mondhatok el. Az Ideiglenes Kormany megdOntéséhez vezets esemé- ryek nem spontin médon trtentek, hanem egy gondosan megtervezett és _megszervezett Osszeeshiivés folyomsnysi voltak. Ezeknek az Osszeeskiviknek hiromesctendei pol- girhabor Kellett ahhoz, hogy a lakossig tbbséget ‘meghéditsik. Oktober egy klasszikus allamesiny volt: a kor- ‘manyzati hatalmat egy kis esoport ragadta magéhoz, még- pedig a kor demokratikus hitvallisira val6 tekintettel a timegrészvétel esaldka litszatival, noha a tmegek alig vet tek részt az eseményekben, ‘A bolsevik pucesnak ket féaisa volt. Az elsGnél, amikor Lenin dtvette a k6zvetlen irinyitést, az volta stratégia, hogy rmegismétlik a februsri eseményeket és utcai tintetésekkel imegddntik a kormanyt. Ez a stratégia esédét mondott, Troe- Iki, aki szeptemberben, amikor Lenin Finnorszagban rejté- zit, dtvette az irinyitést, letet a megrendezett zavargii- sokrél. © a bolsevikok fbikés2lését a pucesra a jogtalanul Ssszehivott mésodik szovjetkongresszus homlokzata mogé rejtette, é kuldnleges robamosztagokra bizta a feladatot, 162 hogy a kormény idegkizpontjait megszalljék. Elméletileg a hatalmat ideiglenesen és a szovjetek nevében ragadtak ma- ukhoz, de a valéssigban Ordkre és a bolsevik part szimara ‘A februéri forradalom kitérése Zirichben érte Lenint; esaknem egy hét késéssel szerzett réla tudomist egy svijet ‘sig riportjabél, Ugy hatérozott, hogy tistént visszatér Oroszorszigba, De iogyan? Kinyilvanitott németbaratsiga & oroszellenessége miata szvetséges orszégok minden bizonnyal megtagadndk tle az atutazist. A méstk lehetség az, hogy Nemetorszigon St a semleges Svédorszdigha utazik, és’ onnan, Finnorsziigon keresztil Petrogridba. Am ez a ‘megolds olyan vadaknak tenné ki, hogy egy hiiron pendil az ellenséggel, mégpedig akkor, amikor Oroszorszigban ‘magasra csapott a németellenes érzés. ‘Mik6zben ~ Trockij szavaival élve — ott duhOngott Zorich- ben, mint a ketrecbe zért alla, amiatt is agaddott, nehogy oroszorszaigi hivei helytelen politikai irinyvonalat kovesse- nek. Atl tatott— és, mint az események igazoltik, joggal ~, hogy @ mensevik vonalat fogjak kOvetm: tamogatjike az Ideiglenes Kormanyt ahelyett, hogy azonnali' megdéntésén ‘munkélkodndnak, Méreius 6-in/19-en e2t singOnyazte a pet- rogridi bolsevikoknak: ‘Taktikink: teljes bizalmatlansg, az j Korményt nem. imogatjuk, Kiléndsen Kerenszkij eyanis. Csupdn a proletaritus folfegyverzése nytitja az eayedil ga raneiét, Azonnali valasztisokat a petrogridi [ros

    You might also like