Radartörténeti krónika 1

Radartörténeti krónika

1657 Christian Huvoens holland matematikus, csillagász és fizikus bevezeti a

"visszacsatolás" elvét [Laue, M.: A fizika története. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960.
1/178 p.];
-1786 Luigi Galvani olasz orvos megfigyeli, hogy az elektrosztatikus generátor bizonyos
távolságból meg rezegteti a béka lábát [Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó,
Budapest, 1994 - ];
- 1820 Joseph Henry tapasztalata, hogy az egyhüvelyknyi szikra mágnesezi a töle har-
minc lábnyira lévö tűt [Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998.
1/309 p.];
1865 James C/ark Maxwell angol fizikus feltételezése az elektromágneses hullámok léte-
zéséröl elvét [Laue, M. A fizika története. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. 1/178 p.],
1873 az első megfigyelés arra vonatkozóan, hogya szelénellenállás fény hatására ára-
mot termel [Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.];
1831/79 James C/ark Maxwell angol fizikus feltételezése az elektromágneses hullámok léte-
zéséről; [~,~.: AI1U.~ ~~ . b<J1,o,di1i4l Wcdl., ~_,(q60. f(I?.f1'.J
1879 David Hughes megfigyeli,. hogya mikrofon recseg, ha a közeli generátor szikrákat
hoz létre [Burke, J. Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.],
1883 Thomas Alva Edison felfedezi a róla elnevezett jelenséget (szénszálas izzólámpá-
ban a negatív töltésű szénrészecskék vándorlása az izzószáltói a talple-
mez felé) [Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.],
1884 Paul Nipkow a szelént felhasználva képletapogató korongot készít (Nipkow-tárcsa)
[Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.],
1887 Heinrich Rudolf Hertz kísérleti úton igazolja az elektromágneses hullámok létezését
[Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.],
1894 Oliver Lodge angol fizikus kísérletei üreges vezetökkel [Kaiser, W: Geschichte der Tech-
nik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der
Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.];
1895 Guglielmo Marconi olasz-angol fizikus jel átvitele szikragenerátor - Morse-billentyű
összeállítással kezdetben egy, később két km-re [Burke, J.: Billiárd effektus.
Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.],
1896 Victor von Lang osztrák fizikus kísérletei elektromágneses hullámokkal az
akusztikai analógia vonatkozásában [Kaiser, W: Geschichte der Technik im
Industriezeitalter II. (1900 - 1945) RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik.
Aachen, 1997. 1/120 p.],
Jagadis Chandra Bose indiai növényélettan kutató és fizikus irányított antennát
használ az üreges vezetőkkel folytatott kísérletei során [Kaiser, W Geschich-
te der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Ge-
schichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
1897 Karl Ferdinand Braun német fizikus elkészíti a katódsugárcsövet [Britannica Hungarica
Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 -];
Alekszander Sztyepanovics Popov orosz fizikus valószínűleg felveti azt az ötletet,
hogy távoli tárgyakat elektromágneses hullámok segítségével ki lehet mu-
tatni, mivel megfigyeli, hogya hajók a rádióhullámokat visszaverik'jooock.
R.: Die gror..e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau,
1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
1898 Paul Drude német fizikus kísérletei üreges vezetökkel [Kaiser, W: Geschichte der Tech-
nik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der
Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
1900 Niko/a Tesla horvát-amerikai fizikus javaslata az elektromágneses hullámok vissza-
verődésén alapuló helymeghatározásra [Gööck, R.: Die gro[l,e Erfindungen. Nach-
richtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];

t' ~ ~h~ '" Jm..~ ö~Cf.ck.~ 'kA d~ kn'io'/f . [C4~' ~. - J~eA.' J. : 1!du4~ fbuzJ,'
~'("C::: . .s:h.lct.!((.U.., tu.~'ccll, ~~ I 1'I'?9. (/9~.2.".]
Radartörténeti krónika 2

1901 G: Marconi jelet visz át 3000 km távolságra papírsárkány segítségével felbocsátott

antennával (december 12.) [Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998.
1/309 p.];
1902 Oliver Heaviside angol fizikus és Arthur Edwin KenneIly amerikai elektromérnök fel-
tételezése az ionoszféra elektromágneses hullámokat visszaverő rétegéről
[Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.],
Rudolf H. Weber német fizikus kísérletei üreges vezetőkkel [Kaiser, W: Geschichte der
Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte
der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
1904 a német Christian Hülsmeyer német és angol szabadalmat kap telemobiloszkópjá-
ra, amely távoli tárgyak észlelésére alkalmas és erre az elektromágneses
.'. hullámokat használja fel (április 30.) [szabadalmi okirat];
CrHülsmeyer először mutatja be telemobiloszkópját működés közben (május 18.)
[Gööck, R.: Die gror.,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Kün-
... zelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
C:Hülsmeyer a rotterdami hajózási kongresszuson bemutatja telemobiloszkópját,
hatótávolsága kb. 3 km (június) [Gööck, R: Die gror.,e Erfindungen. Nachrichten-
technik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
John Ambrose Fleming angol mérnök elkészíti az első elektroncsövet, a diódát [Bri·
tannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 - ];
1905 a Teletunkert elutasítja C. Hülsmeyer szabadalmának megvételét (augusztus 21.)
[Gööck, R: Die qrofse Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Kün·
...... zelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.];
J.r A~ Fleming szabadalmat kap a diódára [Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Buda-
pest, 1994 -];
1906 Lee de Forest amerikai mérnök elkészíti és szabadalmaztatja az erősítésre is alkal-
mas elektroncsövet, a triódát (audion) [Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó,
Budapest 1994-]' ('3o? "1. ~ E'(k,llrlod '1 ~ a:~dJ.!~M OQ,~ tJ;{v..": .:
rti:
chJ.(.foU~ feJ. wo'1 AA -.{a..a.. ~
1909 G:Marconi
.. . " LY'"
és K. F. Braun megosztott
lA'
Nobel-díjat kap [Britannica Hungarica. Magyar
Világ Kiadó, Budapest, 1994 - ];
1910 Heinrich Loewy osztrák fizikus eljárása érc- és víztelepek elektromágneses hullá-
mok segítségével történő keresésére [Kaiser, W Geschichte der Technik im In-
dustriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik
Aachen, 1997. 1/120 p.];:
Robert von Lieben osztrák fizikus szabadalma a tródára (Lieben-féle csó') [Kaiser.
W Geschichte der Technik im Industriezeitalter II (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehr-
." stuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
L~ de Forest - a világon elsőként - élő adást közvetít egy Enrico Caruso hangver-
senyről (Metropolitan Opera), felhasználva ehhez erősítőcsöveit (Britannica
" Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 - ];
r
1911 H. Loewy kidolgozza az impulzus-eljárást [Kaiser, W: Geschichte der Technik im lndustrie-
zeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen
1997. 1/120 p.],
1913 a Loewy-féle eljárásra társaság alakul (Kaiser, W.: Geschichte der Technik im lndustriezeitat-
ter II (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997
1/120 p.];
1914 az audionok segítségével lehetövé válik a New York - San Francisco telefonvonal
... megnyitása [Burke, J.: Billiárd effektus. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998. 1/309 p.],
1915 LV-de Forest kifejleszti a visszacsatolás elvét;
1916 Hans Dominik német mérnök és Richard Scherf (német) benyujtják javaslatukat az
elektromágneses hullámokon alapuló célzókészülékükre [Gööck, R Ole
gror.,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988
1/286 p.: p. 231/243.];
Hermann Zahn német fizikus kísérletei üreges vezetőkkel (Kaiser, W: Geschichte der
Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte
der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
 Radartörténeti krónika 3

1917 London német bombázása (június 13.) [Kaiser, W: Geschichte der Technik im Industriezeit-
alter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen,
1997. 1/120 p.];
1918 Anthony Fokker holland repülőgépgyáros és pilóta figyelmeztetése a civil la-
kosságot fenyegető bombázás veszélyére [Kaiser, W: Geschichte der Technik
im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Tech-
nik. Aachen, 1997. 1/120 p.];
1920 Heinrich George Barkhausen német fizikus megalkotja K. Kurz-cal az első mikro-
hullámú rezgéskeltőt [Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 - ];
- 1921 A/bert Wallace Hull amerikai fizikus rneqalkot]a a magnetront [Kaiser, W Geschichte
der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Ge-
schichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
1922 G. Marconi amerikai szabadalma: "Tájékozódási lehetőségek tengeren rossz látási
viszonyok között [Gööck, R: Die gror..e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik.
Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
1922/23 osztrák és német szabadalmak Loewy eljárására (impulzus módszer, érc/víz kere-
sés) [Kaiser, W. Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH
Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
1923/24 Ernst Habann (Jena) a magnetront elsőként iktatja rezgőkörbe meghatározott frek-
vencia létrehozására [Kaiser, W.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II.
(1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997.
1/120 p.],
1924 Edward Victor App/eton és Mi/es A. F. Barnett angol fizikusok az ionoszféra vissza-
verő rétegének magasságát a 88C ú], folyamatos sugárzású adójával ha-
tározzák meg [Gööck, R: Die gror..e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik.
Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.];
A. Zacek cseh fizikus egyanódos magnetronnal végez kísérleteket [Gööck, R Die
qrofse Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243.];
1925 Gregory Beit és Merle Anthony Tuve amerikai fizikusok impulzusos módszerrel ha-
tározzák meg az ionoszféra visszaverő rétegének magasságát és igazol-
ják az App/eton - Barnett mérések eredményeit [Gööck, R: Die groP.,e
Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 P ,
p. 231/243.]; ,.~
1927 Kínjíro Okabe japán elektromérnök elsőként alkalmazza a rnaqnetront . fizikai
alapkutatásokra és felfedezi a ciklotronrezgéseket [Kaiser, W: Geschichte der
Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte
der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
1928 Hidetsugu Yagi japán fizikus elkészíti a keskeny nyalábú rádiójelek sugárzására
(és vételére) alkalmas antennát [Gööck, R: Die groP.,e Erfindungen. Nachrichten-
technik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988, 1/286 p.: p. 231/243.];
Krohne német politikus felveti a légitámadások előrejelzésére szolgáló rendszer
felállításának szükségességét [Kaiser, W.: Geschichte der Technik im Industriezeit-
alter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen.
1997. 1/120 p.],
1930 Stuart Ballantine és H. A. Snow amerikai villamosmérnökök megalkotják a pentóda
tökéletesített változatát [Gööck, R Die groP.,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elek-
tronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.);~
1931 W. A. S. Butement és P. E. Pollard hajók helymeghatározására kísérleti radarbe-
rendezést készít [Gööck, R: Die groP.,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik.
Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.);
1932 megszületik a hexóda [Gööck, R: Die groP.,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik.
Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
*" a brit repülőgépek felszerelése rövidhullámú rádió adó-vevőkkel;
1933 meg születik a heptóda [Gööck, R.: Die groP.,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik
Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
eY )..e,of1t'd. /.!).~Q.Út>h'c4 MaJ'JcluSNk1 (/1P9-/9lr'r)a!. M,1'~' th'tw.'fnj"et-1C4 ~&//~I1A.'i ~ f(lA.'0..t~ ~itt.'7 f'WCIfz'f<i.i o
ra'dJ,,'cJ<.d<A./at4.clM *Wdl4c~J . [Ctd,v.'-Ja •.e'7 1\
(Iffo-/'(4? )
Radartörténeti krónika 4

a német Rudolf Kühnold tengerészeti főtanácsos hanghullámok helyett az elektro-

mágneses hullámokat akarja felhasználni hajók távolságának meghatáro-
zására; kísérleti berendezést épít, hatótávolsága kb. 550 m [Gööck, R. Die
gro(l,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243.];
Robert A. Watson-Watt angol fizikus kísérleti berendezést épít viharzónák kimuta-
tására és helymeghatározására [Gööck, R.: Die gro(l,e Erfindungen. Nachrichten-
technik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
Alexander Graham Bell brit-amerikai fiziológus helymeghatározásra vonatkozó
kutatásai Philips-magnetronnal (március)
[Kaiser, W: Geschichte der Technik im
Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik.
Aachen, 1997. 1/120 p.],
1934 Wilhelm Runge német mérnök elkészíti a Telefunken első magnetronját [Kaiser, W
Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl
für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
Rudolf Kühnold megalapítja a GEMA-t (január) [Kaiser, W Geschichte der Technik im
lndustriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik.
Aachen, 1997. 1/120 p.],
a GEMA első lokátoros kísérlete, hatótávolság kb. 20 m, ill. 550 m (március 20.)
[Gööck, R. Die gro(l,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition,
Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
a GEMA készülék fejlesztett változata, hatótávolság 2 ...4 km (május 15.) [Gööck, R.
Die gro(l,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243.];
a GEMA készülék újabb változata, hatótávolság 12 km (október 24.) [Gööck, R.: Die
gro(l,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243] - [Kaiser, W.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900
- 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
a GEMA bevezeti az impulzus-eljárást (május) [Gööck, R.: Die gro(l,e Erfindungen.
Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
egy nürnbergi cég megépíti az első Seetakt-ot (folyamatos sugárzás, a távolság
meghatározása a moduláció segítségével történik);
a hanglokátorok megbízhatatlanságának beigazolódása Nagy-Britanniá-ban; [J . .I.:.:
Lord Londonderry, a Légügyi Minisztérium államtitkára kinevezi a Tizard-bizottság-
ot;
a francia Societé Franqaise Radioelectrique rádióhullámokat alkalmaz felderítési
célokra [Gööck, R.: Die gro(l,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Editi-
on, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
1935 a Tizard-bizottság első ülése (január 28.);
R. A. Watson-Watt jelentése a Tizard-bizottság előtt: "Repülőgépek felderítése és
helymeghatározása rádiós módszerekkel" (február 14.);
R. A. Watson-Watt kísérlete aDaventry melletti Weedon-ban az által javasolt
módszer igazolására [Johnson, B.: Streng Geheim. Wissenschaft und Technik im
Zweiten Weltkrieg. Paul Pietsch Verlage G,bH, Stuttgart, évsz. nélkül. 1/374 p.],
a GEMA készülék hadrendbe állítása (szeptember 26.) [Gööck, R. Die gro(l,e Erfindun-
gen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p.
231/243];
C. Lorenz-cég szabadalma: készülék visszavert impulzusok futási idejének megha-
tározásával történő távolságmérésre (november) [Kaiser, W Geschichte der
Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte
der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
a GEMA első impulzusos készülékének felszerelése a Welle hajóra (600 MHz, ké-
sőbb 366 MHz, hatótávolsága tengeri célok ellen 7 km, szárazföldiek ellen
20 km) [Gööck, R.: Die gro(l,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch
Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.];
francia kísérletek a rádióiránymérésre;
 Radartörténeti krónika 5

a francia Societé Franqaise Radioe/ectrique kísérleteket végez jéghegyek radar

segítségével történö előrejelzésére;
K. Posthumus forgómezős rezgéseket gerjeszt magnetronnal [Kaiser, W: Geschichte
der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Ge-
schichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
gyakorlatok a légi irányítás új rendszerére Nagy-Britanniá-ban;
a brit Pénzügyminisztérium engedélyezi öt radarállomás létesítését Bawdsey és
South Foreland között; rt&6'o·c."tlY
kidolgozzák a brit előrejelző állomások hálózatának alapelveit [Gööck, R: Die groQ,e
Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p.
231/243];~
1936 a Lorenz-féle készülék próbája [Kaiser, W: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II
(1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997.
1/120 p.],
az Admiral Graf Spee páncélos cirkáló felszerelése 355 MHz-es védelmi radarral
[Gööck, R: Die groQ,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition,
Künzelsau, 19~8 1/286 p.: p. 231/243.);
a Telefunken megkezdi a radarfejlesztéseket, Wilhelm Stepp megalkotja az első kí-
sérleti példányt, amely rádióiránymérőként és tűzvezetés re is alkalmas, ez
a Darmstadt [Kaiser, W.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945).
RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.); ~ ~~
a Normandia francia óceánjárót egyszerű radarkészülékkel szerelik fel jégheg~
előrejelzésér#[Gööck, R: Die groQ,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik.
Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.);
Nagy-Britannia megkezdi radar előrejelző hálózatának kiépítését, megépül az első
kísérleti állomás Orfordness-ben [Gööck, R.: Die gro~e Erfindungen.
Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243J -
[Johnson, B.: Streng Geheim. Wissenschaft und Technik im Zweiten Weltkrieg. Paul
Pietsch Verlage G,bH, Stuttgart, évsz. nélkül. 1/374 p.],
a GEMA elkészíti a Freya alapváltozatát (165 MHz, hatótávolság 28 km), amely az
első sorozatgyártásra alkalmas radar (február) [Kaiser, W: Geschichte der
Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte
der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
feloszlatják a Tizard-bizottság-ot (szeptember 3.);
újra életre hívják a Tizard-bizottság-ot (október);
1937 az amerikai Leahry torpedórombolón végrehajtják az első kísérleteket mozgó
tárgyak radarral történő helymeghatározására;
a GEMA leszállítja az első három Freya tip. radart a légierőnek (javított változat,
hatótávolsága 80 km);
a Freya először szerepel egy hadgyakorlaton (hatótávolság 100 km) [Gööck, R Die
groQ,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition. Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243];
a Telefunken-nél megszületik a Würzburg [Gööck, R Die groQ,eErfindungen. Nachrichten-
technik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.);
Nagy-Britannia már öt radarállomással rendelkezik [Kaiser, W: Geschichte der Technik im
Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik.
Aachen, 1997. 1/120 p.],
1938 rendelkezésre áll a brit ASV-radar (szeptember - hajók levegőből történő felderíté-
sén~ alkalmas készülék) [Gööck, R: Die groQ,e Erfindungen. Nachrichtentechnik.
Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.J;
Robert Wichard Pohl és Rudolf Hirtsch (mindkettő német) létrehozzák az első kris-
tálytriódát [Gööck, R: Die groQ,eErfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch
Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.);
1938/39 megkezdődik a Freya sorozatgyártása (a háború végéig mintegy 2000 db készül)
[Kaiser, W.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen,
Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
~ {MCUt.nc.e. í'~~ I (Qo2- ~ d, /f.So,HOI1) lCl~'-J~l w",r.,'!.<.tJ,.(..<.t IJI tWJ Iq:tl'--~ ~ú.B.
~ A <lJJ.IJ.u..~' Al~ koc.r+~Oyd. L. c. Y<11<k:'D ~ ~ tedlA w-a. (~--.I~J
 Radartörténeti krónika 6

1939 brit kísérletek repülögép fedélzeti radarokkal [Kaiser, w.: Geschichte der Technik im
Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik.
Aachen, 1997. 1/120 p.);
elkészül a mobil kivitelű Freya, hatótávolsága ekkor már 150 km [Kaiser, w.: Geschich-
te der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Ge-
schichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
az amerikai Bernard Move Oliver első eredményei a célkövető radar terén [Gööck,
R.: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau,
1988. 1/286 p.: p. 231/243);
elkészül a Nagy-Britanniában kifejlesztett Al (aircraft interception repülőgép befo- =
gás) fedélzeti radar az éjszakai vadászrepülők részére (augusztus) [Gööck,
R.: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau,
1988. 1/286 p.; p.231/243.);
az első német felderítő repülés léghajóval a radartornyok kikémlelésére (május)
[Johnson, B.: Streng Geheim. Wissenschaft und Technik im Zweiten Weltkrieg. Paul
Pietsch Verlage G,bH, Stuttgart, évsz. nélkül. 1/374 p.);
a Würzburg bemutatása Hitler-nek és Göring-nek (július - hatótávolság kb. 40 km)
[Gööck, R.: Óie gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition,
Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p.231/243.);
a második német felderítő repülés léghajóval a radartornyok kikémlelésére
(augusztus) [Johnson, B. Streng Geheim. Wissenschaft und Technik im Zweiten
Weltkrieg. Paul Pietsch Verlage G,bH, Stuttgart, évsz. nélkül. 1/374 p.],
a nagyobb német hadihajókat felszerelik a GEMA Seetakt készülékévei
(november) [Kaiser, W.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945)
RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.],
a brit légierő nagy veszteséggel járó támadása Wilhelmshaven ellen (december
18.) [Johnson, B.: Streng Geheim. Wissenschaft und Technik im Zweiten Weltkrieg. Paul
Pietsch Verlage G,bH, Stuttgart, évsz. nélkül. 1/374 p.],
Mark L. Oliphant vezetésével magnetron fejlesztési és alkalmazási kutatások a
birminghami egyetemen [Kaiser, w.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II.
(1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl fü~ Geschichte der Technik. Aachen, 1997.
1/120 p.], <><,(3)..,/~J·T.Ii:;{::j·I'f·I-{· f- ~ ~'t-....) [c,dL(-J~J

1940 John Turton RandalI és Harry A. H. Boot birminghami brit fizikusok elkészítik az
első használható üregrezonátoros magnetront "'[Kaiser, w.. Geschichte der
Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte
der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.];~'
Nagy-Britannia kifejleszti a panoráma-radart [Gööck, R.: Die gro~e Erfindungen. Nachrich-
tentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
megkezdődik az angliai légicsata (július 10.) [Gööck, R. Die gro~e Erfindungen. Nachrich-
tentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243) - [Kaiser,
W.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehr-
stuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.];
a Würzburg rendszerbe állítása a légvédelmi tüz vezetésére (nyáron) [Gööck, R.. Ole
gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243);
a Luftwaffe elkezdi tömegtámadásait a brit célpontok ellen (ősszel);g(J)
1940 az amerikai tengerészet elrendeli a radar betűszó alkalmazását E. F. Furth és S.
P. Tucker amerikai tengerésztisztek javaslatára (november 18.) [Kaiser, W.
Geschichte der Technik im Industriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl
für Geschichte der Technik. Aachen, 1997. 1/120 p.];
1941 Németországban rendszerbe állítják a Würzburg Riese (Telefunken) és a Wasser-
mann (GEMA, hatótávolság 240 km) radarberendezéseket [Gööck, R. Die
gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243.);
az angol Frederic Calland Williams megvalósítja a teljesen automatikus célkövető
radart repülőgépekhez [Gööck, R.: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elek-
tronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.);
it dUA.~ ~ ~ú...i~1 ~ OIRJ.CV{' ,'~ t-Í~~ ,1.C-e.:t..;--J4t<Li]
d> ta, ~~C4~ JUI'(,'/ Jon:t'uvcC4 ltob2PJ7l,V (t'for - ~) r 1>.A . Úor-ofe.-t~o 6\ f. /. C-1~ ~Wc:.! ~CZ •• fl.( e-/.<A"
~ v..r4v.A. ~C1ttM· -J~']
(%J F~~ ~ ~~I ~- I$t~ a ~I 1(0CÚ1~ CIQ~f~ e.,1 Q .J4e.ffl'cfct 4A~~. lú~'-J~':]
ep Ji.. ~
~
N,;::. AfeÚ@#y ~ ~'I.(N\t-n{ -.fW'1~,'vt
r,A..t) t.M..v.' __/.(Lu; 1
~(lqo!>-1<l'r7.) {yr,.,1u-rh ~l. ~~ ~41o-,'d[~c.,," ~
 ti. Wv,I;(rv{Mtu.(. b(t.cfv.'c, ~~"'" Cu~,,)~cR.~tt:J~ tw...~dJ rJ-
L.LC..t1ÓUl ~~ MJ. ~ ~ ~v.J."",, ~aJ;a.. [cA'-,/4t..<U'J

Radartőrténeti krónika 7

1942 Németországban elkészül a Mammut (IG-Farben) radarberendezés (hatótávolság

320 km) [Gööck, R: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch
Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
az első mikrohullámú elfogókészülék repülőgépekhez az USA-ban [Gööck, R: Die
gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243.];
a Telefunken kifejleszti repülőgépekhez a Lichtenstein fedélzeti radart [Gööck, R Die
gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.; p. 231/243.]; .J
Walter Schottky és Heinrich Welker német fizikusfok kifejlesztik és IT
szabadalrnaztatjáf a germánium diódát [Kaiser, w.: Geschichte der Technik im In- f7e:!
dustriezeitalter II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik.
Aachen, 1997. 1/120 p.],
1943 a brit H2S fedélzeti radar első bevetése (január 31) [Kaiser, w.: Geschichte der Technik
im Industriezeitalter IL (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Tech-
nik. Aachen, 1997. 1/120 p.];
a Window első alkalmazása (július) [Kaiser, w.: Geschichte der Technik im Industriezeitalter
II. (1900 - 1945). RWTH Aachen, Lehrstuhl für Geschichte der Technik. Aachen, 1997.
1/120 p.],
az USA-ban elkészül az ASG vagy George kereső, amely radartérképek készítésé-
re is alkalmas [Gööck, R: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sig-
loch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.];
1944 Hugh Latimer Dryden amerikai fizikus kidolgozza a radarvezérlésű repülést (Bat-
System) [Gööck, R: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edi-
tion, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
Tsunesaburo Asada (Osaka) demonstrációja a "halálsugarak"-kal (december 14.)
[Gööck, R: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition,
Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p. 231/243.];
1945 Henry Gaston Busiqnies francia-amerikai villamosmérnők kidolgozza az MTI
(moving-target-indicator mozgó = cél jelző) radart [Gööck, R Die gro~e
Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.: p.
231/243.J;
a 8at-rendszer első ízben japán hajók ellen kerül bevetésre (júnlus) [Gööck, R Die
gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243.];v-cP
1955 megjelenik az első radarvezérlésű páncélos [Gööck, R: Die gro~e Erfindungen.
Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 19@. 1/286 p.: p. 231/243];
1970 megjelenik a kereső-követő radar harci repülőgépekhez (1670 után) [GÖÖck. R Die r9
qrofse Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.: p. 231/243.]; ~
1975 az USA-ban megvalósítják az AWACS-ot (Airborne Warning and Control System-
et), a levegőből történő megfigyelő és irányító rendszert [Gööck, R: Die gro[l,e
Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; P
231/243.];
1976 a Német Szövetségi Köztársaságban az AEG- Telefunken elkészíti gépjárművekhez
a távolságjelző radart [Gööck, R: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik
Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.];
1978 a Német Szövetségi Köztársaságban a Max Planck Institut atmoszféra kutató
radart fejleszt ki [Gööck, R Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik.
Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.];
1980 az USA-ban megjelenik az OTH-8 (over the horizon backsatter = horizon feletti
ellenőrző) radar (1980 után) [Gööck, R: Die gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik.
Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p. 231/243.J;
USA/Szovjetúnió: Phased-Array-Antennen (fázis tőmbantenna) radar [Gööck, R Die
gro~e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988.
1/286 p.; p. 231/243.];
CD ('\S'~ A. ~ w!cU:i.wCWn ~'19-~~ (~ 4) [.Cd~ -Je.ue.< 1 ~CÚWJel;J ,Ú./A
@ ~ '2o(Jc!;..'A.~ku-·II-\.~(a't-4CA~ ~ fú1~~~~ Út-.~ ~'-e--1 [~.k.'--J~J I

® ~qG-o a. ~~ . ..r~~ e~ ~Id...!~~ WrnP.a~~ ~~) 't\~ a Lo.., ~~'~q úd'-(\UA ~ I?

fIW.. ~ .qu. ~Q t~'_,[!Ul.I·.:z
Á u..rlr-{)G... ~d...~ ~ a ~~ ~0u ~<1~1 ~ ~auA'iJ...,.,{au9vJ-~ ~'<.t ~~ ~ ~-
~~ • ~ Q..\ 9<)~ ~ ~ - ~t~~dQtA rAW1,.Á ~ 'tt'-r . [~r_J~ J
 Radartörténeti krónika 8

1982 a Koden Elecfronics Co. (japán) megvalósítja a színes radart [Gööck, R.: Die gro[l,e
Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau, 1988. 1/286 p.; p.
231/243.];
1987 aaz amerikai Robert E. 8irge felfedezi a radarsugarakat elnyelő molekulákat [Gööck,
R.: Die gro[l,e Erfindungen. Nachrichtentechnik. Elektronik. Sigloch Edition, Künzelsau,
1988.1/286 p.; p. 231/243.];

rt!<.l11W~ .; (;tl(.w,t,d:i ~M..uJk.~

I . Goo't9,
L.4..wfA