Környezeti

kockázat-
értékelés

2. Alapfogalmak
 Alapfogalmak

Alapfogalmak
 Veszély (hazard)
 Kockázat (risk)
 Károsodás (damage)
 Érzékenység (sensitivity)
 Kitettség (exposure)
 Adaptációs kapacitás (adaptation capacity)
 Sérülékenység (vulnerability)
 Ellenálló képesség (resilience)
 Megbízhatóság (reliability)
Veszély
 A veszély olyan környezeti faktor, aminek bekövetkezése az
emberre és javaira, és/vagy az ökoszisztémára káros hatással
van.

A veszély az egészséget/életet veszélyeztető anyag/folyamat.

 A veszélyek fajtái: biológiai

kémiai
fizikai
(pszichológiai)

Veszély = terület nagysága * gyakoriság * erősség foka (súlyosság)

Veszély

 Múltbéli előfordulás
 Jövőbeli valószínűség
 A kialakulás sebessége
 Erősség
 Tartam
 Térbeli kiterjedés
Kockázat

 Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás

bekövetkezésének a valószínűsége, amelyet
- a káros esemény száma, gyakorisága /figyelemmel kell
lenni az egyidejűleg érintett személyek számára/,
- és a káros esemény bekövetkezésének valószínűsége
jellemez

• A kockázatok kapcsolódnak egymáshoz

• Mindig társadalmi előnyhöz kapcsolható
• Nem mindig könnyű meghatározni
• Sosem mérhető pontosan

A kockázat a valószínűség, a következmény és a sérülékenység

komplex függvénye.
Kockázat = valószínűség * kár
Hatás és bizonytalanság kapcsolata
(bekövetkezés valószínűsége)
BIZONYTALANSÁG
HATÁS BIZTOS BIZONYTALAN
POZITÍV ELŐNY ESÉLY
NEGATÍV HÁTRÁNY KOCKÁZAT

Forgatókönyvek a megoldásra – megfelelőség…. (videó)

Károsodás
A természeti erőforrásokra, humán környezetre, emberi
egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatás eredményeképpen
fellépő veszteség

 Halálos esetek száma

 Sérültek száma
 Tulajdon károsodás
 Károsodott termés
 Élőhelyi degradáció
Érzékenység
 Annak a mértéke, hogy egy rendszer milyen mértékben
képes válaszolni a környezeti feltételekben történő
változásokra (pl. klíma)
 egy-egy rendszerhez (pl. ökoszisztéma, emberi egészség,
fizikai infrastruktúra) kapcsolódó tulajdonság

Folyók és klímaérzékenység
Kitettség
 Emberek, ingatlanok, rendszerek, vagy más elemek
jelenléte a veszéllyel érintett zónákban, amelyek ezáltal
lehetséges veszteségnek vannak kitéve (EC, 2010)

alapvetően egy helyszínhez (pl. település, régió, természeti

terület, stb.) kapcsolódó tulajdonság

A kitettség és érzékenység együttes jelenléte szükséges ahhoz,

hogy egy potenciális hatás lehetősége fennálljon.

Például az utak érzékenyek lehetnek a folyami árvizekre,

azonban ha az adott projekt olyan helyszínen valósul meg, ahol
nincs a közelben folyó, akkor ez esetben a potenciális hatás
nem áll fenn.
Alkalmazkodó képesség
Egy rendszer képessége vagy potenciálja arra, hogy
alkalmazkodjon (hogy változásával jobban illeszkedjen) a
megváltozó környezeti feltételekhez vagy azok hatásához.

A potenciális hatás és a sérülékenység közötti különbséget az

adaptációs kapacitás mértéke határozza meg.

Amennyiben pl. egy adott helyszínen az éghajlatváltozás

emberi egészségre gyakorolt potenciális hatása magas,
azonban a társadalom alkalmazkodóképessége jó, akkor
összességében a sérülékenység mértéke kevésbé lesz magas,
vagy akár alacsony is lehet.
Sérülékenység
 Annak a mértéke, hogy egy rendszer mennyire érzékeny a
káros hatásokra (sérülés és kár) és mennyire képes
megbírkózni ezekkel.

Kitettség, érzékenység és alkalmazkodó képesség függvénye

 Populáció
 Gazdaság
 Táj
 Infrastruktúra
 Kultúra
 Ökoszisztéma
Sérülékenység
A sérülékenység egy olyan lehetséges jövőbeli állapot,
amely magas kockázatot jelent, mellyel a rendszer nem
képes megbirkózni.

 Pl. egy földrengéssel foglalkozó mérnöknek a sérülékenység

a szerkezetek minőségét mutatja, mégpedig azok
szeizmikus hatásokkal mutatott ellenállását jelenti.
 Társadalmi sérülékenység: a társadalmi rendszer
veszélyhelyzet hatásával szemben mutatott ellenállás
mértéke (Timmerman 1981)
Ellenálló képesség
A veszélyhelyzet hatásának mérséklésére és a
regenerációra való képesség mértéke.

Megbízhatóság
tükrözi azt a gyakoriságot, amellyel a védelmi eszközök veszély
esetén meghibásodnak (a fejlett technika nagy biztonságot
képes már nyújtani a legtöbb városi szolgáltatás esetében, habár
az extrém események még mindig képesek nagy károkat okozni,
és a városi rendszereket működésképtelenné tenni).

Napjainkban az épített környezet ellenállóképessége és

fenntarthatósága iránt egyre nagyobb a tudatosság, hogy
elkerülhető legyen a veszélyhelyzetek okozta kár (Bosher et al.,
2007).
 Környezeti veszély Sebezhető rendszer

Lehetséges katasztrófa Kitettség, érzékenység és

események és alkalmazkodási kapacitás:
veszélyhelyzetek - Populáció

KOCKÁZAT
- Múltbéli előfordulások
- Jövőbeli valószínűség
- Kialakulás gyorsasága
- Magnitúdó
- Tartam
- Térbeli kiterjedés
- Gazdaság
- Tájhasználat és fejlődés
- Kulturális javak
- Ökoszisztéma szolgáltatások
Képesség, erőforrások és
akarat: - Csökkenteni
- Előkészülni
- Kezelni
- Helyreállítani