Élővilág adatbázisok: A legösszetettebb komponens; maga az ember is idetartozik.

A tanulmányok ezen adatok alapján értékelik környezeti állapotot és a hatásokat:

FLÓRA ÉS FAUNA: élőhely típusok, élőhely foltok, fajkompozitok, ritka növényi
közösségek, védett növények, állatfajok és populációk a vizsgált területen, védett állatok
Nemzeti Környezetvédelmi Program megjelöli a monitorozó feladatokat:
-Natura2000 hálózathoz kapcsolódó monitoring
-EU Víz Keretirányelvének monitorozási feladatai
-Veszélyeztetett fajok monitorozása
-Fokozottan védett és telepesen fészkelő madarak monitorozása
-Országos vízivad monitorozás
-Természetvédelmi programok eredményességének monitorozása
-Különleges jelentőségű természeti területek monitorozása
-Természetvédelmi célú tevékenységek monitorozása
-Hasznosított fajok monitorozása
Natura 2000: Magyarországra is érvényes két uniós direktíva, a Madárvédelmi és az
Élőhely védelmi Irányelv: értékes természeti területek, élőhelyek összefüggő láncolata,
amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik (Mo. 21%-a). Rezervátum-szerű védelem
helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolása.
www.novenyzetiterkep.hu Ökológiai adattárak
MÉTA adatok (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa)
Természetközeli növényzet mai állapotának megismerése, értékelése.
Az ország teljes területéről 2003–2006 közötti részletes terepi felmérés a gyepek-
ről, mocsarakról, vizes élőhelyekről, őshonos erdőkről, cserjésekről.
Térképezés 35 km^2-es kvadrátokban: - az egyes élőhelyek altípusai, változatai
- élőhelyeket veszélyeztető inváziós fajok - átjárhatóság - az élőhelyek regeneráci-
ója.
35 ha-os hatszögekben (170.000): - ökorégiós besorolás - parlagok és inváziósok
aránya - van-e legeltetés, kaszálás - potenciális vegetáció lista.
és hatszögön belül az élőhelyeknél: - természetességi fok - kiterjedése a hatszö-
gön belül – tájökológiai információk (pl. foltminta) - veszélyeztető tényezők.
 Magyarország vegetációs tájbeosztása

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: rendszeres, szabványos módszerekkel

végzett adatgyűjtés. 1996 óta adatokat szolgáltat az élővilág állapotáról, változásairól.
Mindennapi Madaraink Monitoringja, Erdészeti Fénycsapda Hálózat, Növényvédelmi Fény-
csapda Hálózat, Országos Vadbiológiai Adattár
A fenológia a biológiai folyamatok időbelisége, vegetációs dinamika és a
klímaváltozók közötti kapocs. Az íly módon azonosított és besorolt (jellemzett)
események a fenofázisok.
Hazai adatgyűjtés:
-1951-től 75 db vadon élő növény folyamatos megfigyelése+13 db
mezőgazdasági területen lévő.
-1961-től 80 db állomáson megfigyelés – 34 termelt növényfaj.
-1975-től 120 vad, 80 termelt faj.
-1983-2000; redukált hálózat, utána nincs
Európában 1957-től, USA 2007-től főleg önkéntes adatgyűjtéssel (USA National
phenology network?).
Ehhez hosszú adatsor kell! pl. cseresznyefavirágzás Kytot (J), GBR: Marsham
adatsor XIX.sz eleje óta, CH 1808 óta. HUN: 1740-től Szent György napi boros
könyv Kőszeg.

1971-2000 EU: tavasz és nyár +2,5 nap/évtized; őszi trend 0-hoz közeli, de
országosan ez +1,3 nap/évtized is volt.

Jó referencia lehet a RS mérésekhez.

Országos Erdőállomány Adattár: erdőrészlet szinten (1:4000), aktuálisan
tartalmazza a nyilvántartott erdők és az erdészeti, közjóléti létesítmények
adatait, az erdőkben előírt (engedélyezhető) ill. végrehajtott erdőgazdálkodási
tevékenységeket, változásokat a 2millió ha erdőn.
Erdőrészlet alapú,
középtávú gazdálko-
dási terv:
körzeti erdőtervek 10
évenként.
1880-tól,
szintenkénti
bontásban fafajok
elegyaránya,
eredete, átlagos
magassága, kora,
fatermési osztálya

http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/
Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) http://klima.erti.hu/home/
Erdőbiológiai Monitoring
Az erdők állapotában Európában a múlt század 80-as éveiben jelentkezett olyan
drasztikus mértékű, nagy területen fellépő romlás, aminek hatására országonkénti,
ill. nemzetközi szintű összefogás alapján erdőállapot-monitoringot kezdtek el
üzemeltetni.
Távérzékelésen alapuló Erdőállapot Monitoring REndszer
Természetvédelmi Információs Rendszer (Magyaro.)
OKIR alrendszere; Hazai természetvéde-
lem alapvető adatbázisa, komplex,
többek között biotikai és biológiai
adatbázis.

Globális Biomassza Monitoring

Vízrajzi adattárak (pontszerű mérések): 1886-ban létesített Vízrajzi Osztály,
1887 óta rendszeresen megjelentetett Vízrajzi Évkönyv. Adatközlés a törzsállomások-
ra. Adatfelelősök: Vízügyi Igazgatóságok - Magyar Hidrológiai Adatbázis (MAHAB)
- Felszíni vízállás és vízhozam
- Felszínközeli és a felszín
alatti vízszint- és a forrásmérő
hálózat. ~50 forrás vízhozam.
Talajvízszint a ’30-as (>2000 db),
Karsztvízszint az ’50-es (250 db),
Rétegvízszint észlelés a ’70-es
(kb. 380 db) évek óta
+ Magyar Földtani és Geofizikai
Intézet (MFGI) vízmegfigyelő kút-
hálózat (~160 kút) felszín alatti víztesthatárok
- Hidometeorológiai jellemzők (kb. 140 állomás)
Adatok napi, havi, éves bontásban a 10 éves időszakok (1971-80, 1981-90, stb.)
átlagos és szélső értékeivel.
Víz Keretirányelv (VKI) végrahajtásához szükséges adatgyűjtés és –elemzés.
Sajnos az általánosan használt vízügyi adatbázis elég sok hibát tartalmazhat.
Pl. alföldi vizsgálathoz ma a 30 km2/kút ritka adatmennyiség (Rónai 1961-ben: 4 km2/kút).
 Vízrajzi atlasz sorozat. 1:10.000 – digitalizálják.
Pl. Tisza Atlasz: raszteres formátum, 70-es évek második felére. Vízrajzi
alapponthálózat szerinti keresztszelvények (folyó és ártere) is a nyilván-
tartás részét képezik. Többszöri felméréssel (Tisza: 1890, 1930, 1957,
keresztszelvény 2000-ben is) látható a meder, az ártér változása.
Vízminőségi Adatbázis (VMAB) – rendszeres mérések 1954 óta
Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat (600 kút): 1980-as évek óta jel-
lemző. Elemzések a rutinkomponensekre 1 és 12 között van évente.
Felszíni vízminőségi törzshálózat: általában kéthetente (automaták gyak-
rabban). 109 folyó, 4 tó 240 szelvényében 30-40 féle fizikai-, kémiai és
biológiai paramétert.

http://okir.kvvm.hu/fevi/
 A felszíni- és felszín alatti vizek terheléséről szóló adatszolgáltatási kötelezettség
1990-től rendszeres adatgyűjtés jellemző a 220/2004 és 219/2004 Korm. rend-ek
szerint kik az adatszolgáltatásra kötelezettek.
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program:
- Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás
- Mezőgazdasági vízszolgáltatás
- Felszín alatti vízkitermelés
- Közműves vízellátási és csatornázási tevékenység
- Felszíni vízkivételek és felszíni vízbe történő vízbevezetés
- Nagyobb mennyiségű, nem közüzemi vízfelhasználók adatai

Vizek terhelésére vonatkozó közvetett adatok:

Közművesítés, lakosság víz-fogyasztásának becslése és a szennyvíztisztítás
figyelembevétele után az egyes felszíni víztestek terhelése becsülhető.

2007 óta a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírásainak megfelelően van a

monitoring
Vízügyi keretirányelvhez: http://euvki.hu/
Feltáró monitoring: kiinduló helyzet felmérése a hosszú távú természe-
tes és antropogén hatások okozta állapotváltozások kimutatásához. Fo-
lyamatosan kell végezni a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett idő-
tartamon belül. Amikor a víztest elérte a jó állapotot és a terhelések és a-
zok hatásainak változása nem feltételezhető akkor a feltárást ritkábban
kell folytatni (állóvízek: 23, vízfolyások: 124 mintavételi hely).
-Felszíni vizek: Az érintett víztest állapotát, ill. potenciálját határozzuk
meg, amelyet az ökológiai + kémiai állapot együttesen határoz meg.
Biológiai (pl.vízi flóra, halfauna), hidrológiai és morfológiai (pl.áramlás,
medermorfológia) elemek és az ezekre hatással lévő fizikai-kémiai ele-
mek (pl.hőm., pH, sótartalom, oxigén-ellátottság) + vízszennyezők (el-
sőbbségi anyagok: „33” lista, + amit nagy mennyiségben bevezetnek)
Ivóvíz kivételére használt vizek külön megfigyelése.
-Felszín alatti vízek monitoringja: Vízszint észlelés, Külterületek sérül-
ékeny rétegei, Beépített és ipari területek, Mélyebb nem sérülékeny ré-
tegek, Termálvíztestek.
Operatív monitoring: emberi terhelés hatásainak pontosítása, víztest ál-
lapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, intézkedések ter-
vezése, hatások nyomon követése.
Felszíni vizeknél: szerves anyag és tápanyag terhelés szerinti kockázatos-
ság, hidromorfológiai kockázatosság, veszélyes anyag szerinti kockáza-
tosság.

Vizsgálati monitoring: cél a rendkívüli (szennyezés), ill. új szennyezések,

vagy ismeretlen eredetű szennyezések mértékének és hatásának megál-
lapítására szolgál, amíg az esemény előtti állapot helyreáll.
Belvíz – A Vízügyi Igazgatóságok a múlt század közepe óta rajzolják meg a bel-
vízi elöntési maximum térképeket, melyeket összegezve megadható a belvízgya-
koriság, a terület veszélyeztetettsége.
Katasztrófahelyzet operatív kezelésében, az adott időszakban készített képi ada-
tok segítenek (műholdfelvételek, Vízügyi légifelvételezés).
Belvízgyakoriság térkép a
belvízi elöntési térképek
alapján

Elmúlt 15 év távérzékeléses
belvíz felmérésből készült
relatív belvíz-gyakorisági
térkép. http://www.map.fomi.hu/copernicus/
 Geológiai adattárak
A földtani, geofizikai, bányászati kutatások eredményeinek gyűjtése, szolgálta-
tása a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat , illetve a Magyar Földtani és
Geofizikai Intézet feladata.
MFGI Geoportál: földtani adatok, országos lefedettségben, egységes jelkulcs-
csal, digitális térképi alapként, EOTR koordinátákkal, 1:100.000 méretarányban
hozzáférhetőek.

Nagyobb méretarányú
(1:10e, 1:25e, 1:50e) fel-
vételezés sík- és hegy-
vidéken, de papíralapon
1:50e. és 1:100e-ben
jelenik meg földtani
térkép.
Különböző szelvénye-
zés, jelkulcs és szemlélet
jellemezheti.
Magyarország 1:100.000-es földtani térképe
 Közepes méretarányt képviselnek az alkalmazott földtani térképek (építés-
víz-, környezetföldtan, agrogeológia), amelyek nem adnak országos fedettsé-
get és térinformatikai feldolgozottságot, sok területre rendelkezésre állnak:

Mérnökgeológiai térkép az MFGI Geoportálon és hazánk környezetföldtani megkuta-

tottsága
INSPIRE irányelv: OneGeology
projekten belül metaadatok. potenciális hulladék-lerakóhelyek
Meteorológiai adattárak (pontszerű mérések) Légköri adattárak
Az első hazai meteorológiai állomás: 1780, Buda. 14 településnél kb.150 éves
adatsor (pl. Szeged). Kb. 200-220 elemű műszeres mérőhálózat.
www.met.hu pl. 1871–2014 havi csapadék adatsor elemzés Keszthelyen (Kocsis et al. 2017)
- „Napi jelentés”-ek. Műszeres mérések a XIX. sz. második felétől. 70-80
állomás bizonyos paraméterei. Hibalehetőségek:
állomáshely megváltozása, mérés
ideiglenes, végleges megszűnése,
a mérési módszerek megváltozása…
-precgazd.hu/meteorologia (38 db)
-VÍZÜGY Vízrajzi Adattárában
csapadékadatok (korlátozottan T is)
(a 220-ból 140 a Vízügy-é…)

Vízügynek vannak további csapadékmérő állomásai (más módszerrel).

Havonta Integrált Vízháztartási Tájékoztató áttekintő értékelés a vízgazdálkodáshoz
 A meteorológiai adat alapú GIS feldolgozás: alapprobléma a térbeliség, az
ismert koordinátájú (EOV) pontszerű adatok interpolációja.

Hőmérséklet-, csapadék- és széladatok tölthetők le óránkénti felbontásban, több

mint 30 magyarországi pontra a szabadon elérhető OGIMET adatbázisból. Az
adatokat dekódolva, adat (táblázat) kezelő szoftverrel (pl. excel) feldolgozva
kinyerhetők átlagok, összegek. FORESEE adatbázis
Levegőkörnyezet (pontszerű mérések) Légköri adattárak
1974-2001 között Országos Imisszió-mérő Hálózat, most Országos Levegőszeny-
nyezettségi Mérőhálózat (OLM).
Légszennyező telephelyek számára kötelező adatszolgáltatás. Mérőállomások
elhelyezése a szennyezettségi zónák és agglomeráció szerint.
Jogszabály szerint mérnek: NO2, NOx, SO2, O3, CO, szálló és ülepedő por,
BTEX, H2S, VOC. 52 db automata állomás + 131 manuális állomás (SO2,
NO2, ül. por). 30 évig Reg. Imisszió Vizsg. Hálóz. volt
Egyenlőtlen eloszlású, pontszerű mérések miatt regio-
nális, országos elemzések (Bp: 11 pont).
Napi adatok, adatsorok, éves értékelések.
Háttér légszennyezettséget 6 mérőállomáson mérik (településeken kívül)

Település Statisztikai Adatbázis Rendszer (T-STAR)

Levegő környezetterhelésével kapcsolatos adatok is
(áttételes adatok is, pl. összes gázfogyasztók száma, háztartási villamose-
nergia fogyasztók száma…)
Környezeti levegőminőségi adatok Talajnedvességi adatok
távérzékelési mérésekkel:
Sentinel-5 (2017. októbertől)
Időjárás előrejelzés, atmoszféra monitoring (CC, vulkáni aktivitás)
Nagy felbontású spektrométer: UV, Lf, NIR, SWIR; 8 km – 50 km felbontás
troposzféra (NO2, SO2, CO, HCHO, O3, aeroszol), felszíni UV,
sztratoszférikus O3, besugárzás, klíma monitoring (CH4, H2O), optikai
átlátszóság

Talajnedvesség
SMOS (2009-től)
35-50 km-es felbontás, 1-3 naponta

2017.06.
Hollandia
Zajterhelés Légköri adattárak
Környezeti ártalmak közül kiemelt helyet foglal el, de nehezen kezelhető.
A lakosság jelentős része városlakó, és az arány növekvő. Városokon belül és a
települések között nő a forgalom. Agglomerációs övezetek újabb utak építését
kényszerítik ki.
A hallásküszöbhöz 0 dB hangnyomásszint tartozik, a nagyon erős hang miatti
fájdalomérzés 120 dB-től.
A zajvédelmi tervezés a környezeti hatásvizsgálatok szoros részét képezik –
zajtérkép.
Stratégiai zajtérkép: adott területen a különféle zajforrásokból eredő zajnak va-
ló kitettség átfogó értékelése, vagy a területet érintő átfogó zajhelyzeti előjelzé-
sek miatt készített térképek. Információkat kapunk egy-egy térség jelentős,
meghatározó zajterheltségéről, de nem alkalmas, kis területre kiterjedő helyi
zajproblémák bemutatására és kezelésére.

zajtérkép stratégiai zajtérkép

Táji adattár Lehatárolások
Magyarország Kistájainak katasztere
230 kistáj legfontosabb jellemzője:
• Területhasznosítás
• Domborzati jellemzők
• Földtani adottságok
• Éghajlati adatok
• Vízrajz
• Vegetáció
• Talaj
• Táji adottságok

Általánosan ezen adatok alapján értékelünk a tájban környezeti állapotot:

tájhasználat, természeti funkciójú területek, védett területek, táji értékek
Lehatárolások