Newton-törvények

Mozgásállapot-változások, erők
Kölcsönhatás
Kölcsönhatás alkalmával a test megváltoztathatja a vele
kapcsolatba került más test tulajdonságait, miközben a
másik test hatására saját jellemzői is megváltozhatnak.

Minden változás valamilyen kölcsönhatás eredménye.

 Termikus kölcsönhatás
A test hőmérséklete változik.
 Mechanikus kölcsönhatás
A test alakja vagy mozgásállapota változik.
 Elektromos kölcsönhatás
 Mágneses kölcsönhatás
Erő

Azokat a hatásokat, amely

megváltoztatják a testek
alakját vagy mozgásállapotát,
erőhatásoknak nevezzük.

Az erő jele: F
Mértékegysége: N (newton)

Az erő vektormennyiség,
nagysága és iránya van.
Az erő mérése
Erőmérőnek a rugók és a gumiszálak alkalmasak, mert erő
hatására viszonylag nagy alakváltozást mutatnak.
Newton I.: A tehetetlenség törvénye
Minden test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg másik test vagy
erő mozgásállapota megváltoztatására nem kényszeríti.
Nyers tojás vagy főtt tojás?
Pörgessük meg a tojást az asztalon, majd érintsük megy egy
pillanatra az ujjunkkal!
Ha a tojás nyers, akkor tovább fog forogni.
A nyers tojás fehérje és sárgája a tehetetlenség miatt tovább
mozog a héjon beül.
Inerciarendszer
Azokat a vonatkoztatási rendszereket, amelyekben érvényes
Newton I. törvénye, inerciarendszernek nevezzük.

Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes

vonalú egyenletes mozgást végez.

A gyorsuló vagy forgómozgást végző vonatkoztatási

rendszert nem tekintjük inerciarendszernek.
Forgó vonatkoztatási rendszer

Coriolis-szoba a
Csodák Palotájában
Newton II.: A dinamika alaptörvénye

Erő hatására a test az erő

irányába gyorsul, és gyorsulása
egyenesen arányos a testre ható
erővel.

F=m∙a

Jele Mértékegysége
erő F N (newton)
tömeg m kg
gyorsulás a m/s2
Mekkora a gyorsulás?

F=m∙a
100 = 50 ∙ a
a = 2 m/s2
Mekkora a gyorsulás?

F=m∙a
200 = 50 ∙ a
a = 4 m/s2
Newton III.: Erő-ellenerő törvénye
Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a
másikra. Ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes
irányúak.
A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük.
Eredő erő
Ha egy testre egyszerre több erő hat, akkor ezek
együttes hatása megegyezik az erők eredőjének
hatásával.
Mekkora a gyorsulás?

Ha a testre ható erők eredője 0, a test nyugalomban

van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.
(Az erők kioltják egymást.)
Sir Isaac Newton

1643 – 1727
angol fizikus, matematikus,
csillagász
Philosophiae Naturalis Principia
Mathematica