Fejezet Egyensúlyi Reakciók - Lénárt Gergely

Készített: Lénárt Gergely okl.
vegyészmérnök, kémia magánoktató

Honlapcím: https://www.emeltkemiaerettsegi.hu/ Magister Universitas Érettségi Előkészítő
4. fejezet: Egyensúlyi reakciók
Elméleti bevezető
Kémia tanulmányaink során számos esetben fogunk olyan reakciókkal találkozni, amelyek
nem csak a termékképződés irányába képesek lejátszódni, hanem – ugyanolyan
körülmények között – visszafele is. Ezeket a reakciókat megfordítható reakcióknak hívjuk
(reverzibilis reakciók). Megfordítható reakciók esetében a rendszerben jelen vannak a
kiindulási anyagok és a termékek egyaránt. Ezeknél a reakcióknál az egyenlőségjel helyett a
⇌ jelet kell használni, mellyel utalunk a reakció megfordíthatóságára és arra, hogy a
folyamat valóban mind a két irányba végbemegy.

Elméletileg minden kémiai reakció megfordítható, de bizonyos reakciókat, gyakorlati
megfontolások alapján mégsem tekintünk annak. Nem megfordítható reakciók például a
gázfejlődéssel járó kémiai reakciók (különösen, ha nyílt rendszerben hajtjuk azt végre).
Ezekre a reakciókra felírható a tömeghatás törvénye. Gyakran bemutatott példa az
ammóniaszintézis:
N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3
[ ]
[ ] [ ]
azaz, szavakkal:
Dinamikus egyensúlyi rendszerben a keletkezett anyagok megfelelő hatványon vett,

egyensúlyi koncentrációinak szorzata, osztva a kiindulási anyagok megfelelő hatványon
vett, egyensúlyi koncentrációinak szorzatával, adott körülmények között (pl. állandó
hőmérsékleten) állandó érték. Ezt az értéket egyensúlyi állandónak nevezzük és K-val
jelöljük.
Tehát az egyensúlyi állandó egy adott reakcióra adott hőmérsékleten egy állandó érték.
Mértékegysége mindig változó, fenti példában például .
Oldal 1 / 41
Készített: Lénárt Gergely okl. vegyészmérnök, kémia magánoktató
Az egyensúlyi reakcióknál történő számolások során nagyon fontos adat számunkra ez az

egyensúlyi állandó, vagy megadják, és ebből kell tovább számolni, vagy pont ez a cél, hogy
ezt számoljuk ki! Fontos továbbá az is, hogy adott reakcióra, adott hőmérsékleten egy
állandó érték, azaz, ha kiszámoltuk a feladat első felében és a feladat szövege szerint nem
változik a hőmérséklet, akkor a kiszámolt egyensúlyi állandó értéket használhatjuk,
használnunk kell.
Másik fontos információ, lévén az egyensúlyi folyamatok oda-vissza lejátszódnak, ezért az

egyensúlyi állandót is felírhatjuk mind a két irányba:
Ammónia szintézis irányára felírva:
N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3
[ ]
[ ] [ ]
Ammónia bomlásának irányába felírva:
2 NH3 ⇌ N2 + 3 H2
[ ] [ ]
[ ]
Jól látszik, hogy a két egyensúlyi állandó ugyanaz, matematikailag csupán egymás reciprok
értékei, tehát ugyanazon folyamat oda és visszaalakulásának az egyensúlyi állandója
azonos hőmérsékleten egymás reciprok értéke! Ezt ne feledjük!!!
Oldal 2 / 41
Feladatok
Alapfeladatok
A/1 A H2 + I2 ⇌ 2 HI folyamat egyensúlyi állandója 400 °C-on K=200. Egy tartályba
kezdetben 2 mol hidrogént s 3 mol jódot töltünk, majd elindítjuk a reakciót.
a, Számítsuk ki az egyensúlyi koncentrációkat, illetve a hidrogén és jód disszociációfokát!
A/2, Az alábbi reakcióegyenlettel felírt egyensúlyi folyamat vizsgálatánál 230 °C-on a

következő egyensúlyi koncentrációkat mérték: [NO] = 0,0542 mol/dm 3, [O2] = 0,127
mol/dm3, [NO2] = 15,5 mol/dm3.
2 NO(g) + O2(g) 2 NO2(g)
a, Számítsd ki az egyensúlyi állandó értékét 230 °C-on!
b, Számítsd ki az egyes komponensek kezdeti koncentrációját, illetve a nitrogén monoxid és

oxigén gáz disszociációfokát!
c, 230 °C egy 100 dm3 térfogatú tartályba mekkora tömegű nitrogén-dioxidot kellene tölteni,
hogy a nitrogén-monoxid 1 %-a átalakuljon?
A/3 Az A anyagból egy 10 dm3 térfogatú tartályba 2 molt töltünk. A B anyagból az A anyag
másfélszeresét használjuk kezdetben. Elindítjuk a reakciót és megvárjuk, hogy beálljon a
dinamikus egyensúly. Az átalakulás mértéke A anyagra nézve 75 %-os. Mekkora a folyamat
egyensúlyi állandója, illetve milyen mértékű A anyag átalakulása? Előfordulhat olyan eset,
hogy egyensúlyban mind a három komponensből ugyanakkora anyagmennyiségű van
jelen? Ha igen, akkor hogy lehet ezt elérni? A folyamat a következő:
2A+B⇌2C
Oldal 3 / 41
Haladó szint
H/1 Az etanol + ecetsav ⇌ etil-acetát + víz folyamat egyensúlyi állandója 25 °C-on K =4.
a, 2-2 mol etanolt és ecetsavat összekeverve milyen lesz a rendszerben lévő egyes
komponensek egyensúlyi koncentrációja? Milyen mértékű az etanol és ecetsav átalakulása?
b, 25 °C-on maximum hány gramm etil-acetát állítható elő a fenti folyamat segítségével, ha
101,2 g etanolt 150 g ecetsavval keverünk össze?
c, Milyen tömegarányban kell összekeverni az etanolt és az ecetsavat ahhoz, hogy az etanol

80%-a alakuljon át az egyensúly beálltáig?
H/2 Az N2O4 2 NO2 folyamat egyensúlyi állandója 22 °C-on K = 4,7 * 10-3. Mekkora
térfogatú standard állapotú dinitrogén-tetraoxidot kell egy 2 dm3 térfogatú tartályba
rakni, hogy 22 °C-ra hűtve a rendszert, a kialakult egyensúlyban kétszer annyi dinitrogén-
tetraoxid legyen, mint nitrogén-dioxid?
H/3 A A(g) + 2 B(g) 2 C(g) folyamat egyensúlyi állandója 600 °C-on K=3,2 (mol/dm3)-1. Egy
tartályt 3 mól A gázzal és valamennyi B gázzal töltünk meg, majd a rendszert 600 °C-ra
melegítjük. A kialakult rendszerben az A anyag 10, a B anyag 50 térfogatszázalékban van
jelen.
a, Mekkora volt az a A anyag átalalkulása és mennyi B anyagot kellett mellétenni?
b, Mekkora volt a rendszer térfogata?
H/4 500 g 60 tömegszázalékos ecetsavoldathoz hány gramm etanolt kell keverni, hogy az
ecetsav 80 %-a alakuljon át? K=4
Oldal 4 / 41
H/5 A H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) folyamat egyensúlyi állandója 447 °C-on K = 48,0. Kezdetben 2
mol hidrogént és valamennyi jódot töltünk egy 10 dm 3-es tartályba, majd a rendszert 447
°C-ra melegítjük és megvárjuk, hogy beálljon az egyensúly.
a, Mennyi jódot kell a hidrogénhez tölteni, ha azt szeretnénk, hogy a hidrogén 60 %-a
alakuljon át.
b, Változnak-e az egyensúlyi koncentrációk, és ha igen, akkor hogyan, ha az előző
rendszerhez még hozzáadjuk az egyensúlyi hidrogén mennyiségének 30 %-át?
H/6 Azonos tömegű ecetsav oldatot és etanol-víz elegyet összekeverve az egyensúly

kialakulása után a rendszerben lévő három szerves anyag anyagmennyisége megegyezik.
Hány tömegszázalékos volt az ecetsavoldat és hány tömegszázalék etanolt tartalmazott az
etanol-víz elegy az összeöntést megelőzően? Az etil-acetát képződésének egyensúlyi
állandója K=4 (Villányi Attila Ötösöm lesz kémiából példatárában a XVII. ellenőrző feladatsor 3.
feladata)
Érettségi szint
É/1 5. Elemző és számítási feladat 2007 október

Egyensúlyi folyamatok
A kén-trioxid keletkezése kén-dioxidból egyensúlyra vezető folyamat:
2 SO2(g) + O2(g) ⇌ 2 SO3(g) ΔrH = -198 kJ/mol.
Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Válaszát minden esetben indokolja!
a) Hogyan változnak a reagáló anyagok egyensúlyi koncentrációi, ha az egyensúlyban levő
gázelegy hőmérsékletét tovább emeljük?
b) Hogyan változnak a reagáló anyagok egyensúlyi koncentrációi, ha állandó térfogaton
növeljük a nyomást?
c) A reakció kezdetén katalizátort adunk a kiindulási gázelegyhez. Hogyan változnak a
reagáló anyagok egyensúlyi koncentrációi a katalizátor alkalmazása nélküli esethez
képest?
Oldal 5 / 41
d) Egy kísérlet során 0,500 mol/dm3 kiindulási kén-dioxid- és 0,500 mol/dm3 kiindulási
oxigénkoncentráció esetén, zárt, állandó térfogatú tartályban, adott hőmérsékleten
kialakuló egyensúlyban a kén-trioxid egyensúlyi koncentrációja:
[SO3]= 0,300 mol/dm3.
Számítsa ki, hány százalékos a kén-dioxid, illetve az oxigén átalakulása, és mekkora az
adott hőmérsékleten az egyensúlyi állandó!
É/2 9. Számítási feladat 2008 május (0811)

Az A és B gázok az alábbi egyensúlyra vezető kémiai egyenlet szerint reagálnak egymással:
2A+3B⇌C+2D
1,00 dm3-es zárt tartályban 2,00 mol A gázt és 4,00 mol B gázt elegyítünk, majd beindítjuk a
reakciót. Az A gázra nézve az átalakulás 50,0 százalékos.
a) Számítsa ki, hány százalékos az átalakulás a B gázra nézve!
b) Számítsa ki mind a négy anyag egyensúlyi koncentrációját és a folyamat egyensúlyi
állandóját!
c) Az egyensúlyi rendszer térfogatát a felére csökkentjük, miközben a D gáz
anyagmennyisége
30,0 százalékkal megnő. Számítsa ki az egyes anyagok új egyensúlyi koncentrációit!
d) Az eddigi adatok alapján eldönthető-e, hogy a térfogattal együtt a hőmérsékletet is
megváltoztattuk-e? Válaszát indokolja!
É/3 8. Számítási feladat 2009 október

Zárt tartályban hidrogén- és nitrogéngázból 350 °C-on, katalizátor jelenlétében ammóniát
állítunk elő. Az egyensúlyi rendszerben kialakult koncentrációk a következők:
[H2] = 3,60 mol/dm3, [N2] = 1,20 mol/dm3, [NH3] = 0,540 mol/dm3.
a) Mekkora az egyensúlyi állandó értéke?
b) A bemért nitrogén, illetve hidrogén hány százaléka alakult át?
c) Számítsa ki az egyensúlyi gázelegy nyomását!
d) Mekkora volt a tartály térfogata, ha 1,00 kg ammóniát sikerült előállítanunk?
Oldal 6 / 41
É/4 7. Számítási feladat 2012 október (ez csak részfeladat)

Hangyasav és etanol egyensúlyi reakciójában egy olyan vegyület állítható elő, melyet
régebben rumaroma készítésére is használtak.
Számítsa ki, hogy 10,0 cm3 hangyasavhoz hány cm3 etanolt mérjünk, ha azt szeretnénk,
hogy a karbonsav 75,0 %-a alakuljon át a reakcióban!
ρ(HCOOH) = 1,23 g/cm3, ρ(C2H5OH) = 0,789 g/cm3. A reakció egyensúlyi állandója K =3,25.
É/5 9. Számítási feladat 2013 május 1011

A H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) folyamat egyensúlyi állandója 427 °C-on K1 = 54,8 447 °C-on K2 =
48,0
a) Két egyenlő térfogatú tartály egyaránt az alábbi összetételben tartalmazza a három
anyagot: [HI] = 0,600 mol/dm3 [H2] = 0,0700 mol/dm3 [I2] = 0,100 mol/dm3 Ezután az egyik
tartályt 427 °C-ra, a másikat 447 °C-ra melegítjük. Változnak-e a tartályokban a
koncentrációk? Ha igen, melyik esetben hogyan?
b) Egy másik kísérletben mekkora anyagmennyiségű hidrogént keverjünk 1,00 mol jódhoz,
hogy 447 °C-on a jód 99,0%-a hidrogén-jodiddá alakuljon? Hány százalékos ekkor a
hidrogén átalakulása?
c) Egy harmadik esetben sztöchiometrikus arányú (azaz 1 : 1 anyagmennyiség-arányú)
hidrogént és jódot kevertünk össze és felmelegítettük a tartályt. A mérések szerint 77,6%-
os a hidrogén, illetve a jód átalakulása. 427 °C-ra vagy 447 °C-ra melegítettük a tartályt?
Mekkora az egyensúlyi elegy átlagos moláris tömege és az egyensúlyi össznyomás, ha az
egyensúlyi gázelegy sűrűsége 12,8 g/dm3?

A metán és a vízgőz egyensúlyi reakciója 627 °C-on:
CH4(g) + H2O(g) ⇌ CO(g) + 3 H2(g) K = 2,40 · 10-4 mol2/dm6
a) 1,00 mol metánt és valamennyi vízgőzt töltöttünk egy tartályba, majd a rendszert 627 °C-
ra melegítettük. Az egyensúlyi gázelegy 46,56 térfogatszázaléka hidrogén, és mindössze 1,72
térfogatszázaléka metán.
Hány mol vízgőzt kevertünk a metánhoz, és hány százalékos volt a metán átalakulása?
b) Számítsa ki a tartály térfogatát és az egyensúlyi össznyomást 627 °C-on!
Oldal 7 / 41

A ciklohexán magas hőmérsékleten benzollá alakul át, a következő egyenlet szerint:
C6H12(g) ⇌ C6H6 (g) + 3 H2 (g)
Szobahőmérsékleten egy 5,00 dm3-es tartályba öntöttünk valamennyi ciklohexánt, majd az
edény lezárása után a hőmérsékletet jelentősen megnöveltük. Az egyensúly kialakulásakor
koncentrációkról a következőket tudjuk: [H2(g)] = 2,40 mol/dm 3, [C6H12(g)] = [C6H6(g)].
a) A fenti kísérletben a ciklohexán hány %-a alakult át az egyensúlyi folyamatban?
b) Határozza meg az egyensúlyi állandó értékét a kísérlet hőmérsékletén!
c) Mekkora tömegű ciklohexánt töltöttünk az edénybe?
d) Ha még tovább növelnénk a hőmérsékletet, hogyan változna a ciklohexán
disszociációfoka és miért?
Oldal 8 / 41
Megoldások
Alapfeladatok
A/1 A H2 + I2 ⇌ 2 HI folyamat egyensúlyi állandója 400 °C-on K=200. Egy 1 dm3 térfogatú
tartályba kezdetben 2 mol hidrogént s 3 mol jódot töltünk, majd elindítjuk a reakciót.
a, Számítsuk ki az egyensúlyi koncentrációkat, illetve a hidrogén és jód disszociációfokát!
Érdemes a következő hosszú levezetést részletesen végig követni, végig olvasni, átgondolni
főleg azok számára, akik életükben először csinálnak ilyen példát!
Az egyensúlyi reakciós számolási példáknál javasolt megoldási taktika egy táblázat kitöltése,
melyben szerepel a kezdeti állapot, az átalakulás és az egyensúlyi állapot. A kezdeti
állapotban a rendszer 0 szekundum időpillanatában található koncentrációkat, azaz a
kiindulási anyagok kezdeti koncentrációját írjuk. Az átalakulás sorba azt a mennyiséget,
amennyi átalakul az egyes anyagokból. Természetesen ebben a sorban figyelembe kell venni
a sztöchiometriai együtthatókat és mindig ahhoz az anyaghoz igazítjuk, akiről tudjuk, hogy
mennyi alakul át belőle. Az egyensúlyi sorba a dinamikus egyensúlyi állapotban mérhető
koncentrációkat írjuk. Ha a rendszert nem piszkáljuk meg, akkor ezek állandóak maradnak.
Fontos, hogy az egyensúlyi állandó értéket az egyensúlyi koncentrációkból számolhatjuk a
legkisebb-kényszer elve alapján.
A táblázatot kitölthetjük anyagmennyiség vagy koncentráció értékekkel, tömeggel

semmiképp!!! Azonban vigyázat, amikor az egyensúlyi állandó képletébe behelyettesítünk,
akkor egy eset kivételével mindig koncentrációkat kell beírni, azaz, ha a táblázatot
anyagmennyiségekkel töltöttük ki, akkor a végén ezeket még be kell egyesével osztanunk a
térfogattal. Az az egy eset, amikor anyagmennyiségekkel is számolhatjuk az egyensúlyi
állandót akkor áll fent, amikor az egyenlet két oldalán lévő anyagoknak a sztöchiometriai
szám összegük megegyezik. A fenti példa pont ilyen, hiszen 1 mol jodból és 1 mol
hidrogénből lesz 2 mol HI, azaz 1+1 mol anyagból lesz 2 mol. Ilyenkor nem kell feltétlen
koncentrációkkal számolni K-t.
Oldal 9 / 41
Nézzük meg, hogy lehet elképzelni a fent említett táblázatot:
H2 + I2 ⇌ 2 HI
kezdeti
2 3 0
állapot (k)
átalakulás
-X -X +2*X
mértéke (Δ)
egyensúlyi
2-X 3-X 2*X
állapot (E)
Mielőtt valamit számolnánk értelmezzük a táblázatot. A kezdeti állapot sorába beírtam
azokat az anyagmennyiség értékeket, amennyit a hidrogénből és a jódból kezdetben
alkalmaztunk. Lévén a HI termék és nem raktunk belőle a rendszerbe semmit, átalakulás a
nulla időpillanatban még nincs, ezért belőle kezdetben nincs jelen semennyi. Az átalakulás
sorba X került, ugyanis nem tudjuk, hogy mennyi alakul át az egyes komponensekből. A
hidrogén és a jód negatív előtaggal szerepel, mert ők fogynak, míg a hidrogén-jodid pozitív
előtagú, mert ő képződik. Ha x mol hidrogén elfogy, akkor vele biztosan x mol jód is fogy,
hiszen jól látszik, hogy a reakcióegyenletben szereplő sztöchiometriai egyeütthatóik
megegyeznek, azaz egy-egy arányban reagálnak. A hidrogén-jodidól azért képződik 2*X, mert
ő a hidrogénhez és a jódhoz képest kétszeres sztöchiometriai együtthatóval rendelkezik, azaz
1 mol hidrogénből és 1 mol jódból 2 mol HI lesz. Az egyensúlyi állapotot úgy kapjuk meg,
hogy összeadjuk a kezdeti állapotot az átalakulással (E=k+Δ).
A feladat kérdése az egyensúlyi koncentrációk és a disszociációfok. Az egyensúlyi

koncentrációkat úgy tudjuk megkapni, ha kiszámoljuk X értékét. Ehhez nekünk rendelkezésre
áll az egyensúlyi állandó, használjuk fel:
[ ]
[ ] [ ]
helyettesítsük be a táblázatban található egyensúlyi adatokat:
Oldal 10 / 41
Az első megoldás jó, azonban a második az hamis gyök, hiszen 2 mol hidrogénből 3,17 mol
nem alakulhat át.
Az egyensúlyi koncentráció értékek a következők:
[ ]
[ ]
[ ]
A feladat kérdezte még a disszciációfokot. A disszociációfok megmutatja, hogy a reakcióban

részt vevő anyagok milyen mértékben alakultak át. Kiszámítható úgy, hogy az anyagból
átalakult mennyiséget leosztjuk az anyag kezdeti mennyiségével. Figyelem, ez nem egy
százalékos érték, hanem egy 0 és 1 közötti szám!!!.
Oldal 11 / 41
A/2, Az alábbi reakcióegyenlettel felírt egyensúlyi folyamat vizsgálatánál 230 °C-on a

következő egyensúlyi koncentrációkat mérték: [NO] = 0,0542 mol/dm 3, [O2] = 0,127
mol/dm3, [NO2] = 15,5 mol/dm3.
2 NO(g) + O2(g) 2 NO2(g)
a, Számítsd ki az egyensúlyi állandó értékét 230 °C-on!
b, Számítsd ki az egyes komponensek kezdeti koncentrációját, illetve a nitrogén monoxid

és oxigén gáz disszociációfokát!
c, 230 °C egy 100 dm3 térfogatú tartályba mekkora tömegű nitrogén-dioxidot kellene
tölteni, hogy a nitrogén-dioxid 1 %-a átalakuljon?
Az első kérdésre nagyon egyszerűen válaszolhatunk, hiszen meg van adva minden
komponens egyensúlyi koncentrációja. Írjuk fel az egyensúlyi állandót és helyettesítsük be a
megadott adatokat:
[ ]
[ ] [ ]
A kezdeti koncentrációk kiszámításához szükségünk van a táblázat felírására. Beírunk minden

ismert adatot. Tudjuk, hogy kezdetben nincs nitrogén-dioxid, így az ő kezdeti koncentrációja
0. Azonban egyensúlyban 15,5 mol/dm3 van belőle, ami csak úgy lehetséges, hogy ennyi
alakult át belőle a reakció során. Ez nekünk azért jó, mert ez alapján sztöchiometriai
számokat figyelembe véve vissza tudjuk következtetni az oxigén és a nitrogén-monoxid
átalakulását, abból pedig kezdeti koncentrációjukat:
Oldal 12 / 41
2 NO + O2 ⇌ 2 NO2
kezdeti 15,5+0,0542 0,127+15,5/2
0
állapot (k)
átalakulás
15,5 15,5/2 +15,5
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,0542 0,127 15,5
állapot (E)
Tehát a nitrogén-monoxid kezdeti koncentrációja 15,55 mol/dm3, az oxigéné pedig 7,877

mol/dm3.
Disszociációfokok:
A c feladat kérdése már bonyolultabb, ugyanis most megfordítjuk a folyamatot és a nitrogén-

dioxid bomlását vizsgáljuk:
2 NO2(g) 2 NO(g) + O2(g)
A hőmérséklet továbbra is 230 °C, azaz nem változott. Vegyük észre, hogy ez esetben az
egyensúlyi állandó sem változik, de az a feladatban kiszámolt egyensúlyi állandó az a
nitrogén-dioxid képződésére vonatkozik, pont az ellentétes folyamatra, mint amivel most
dolgunk van! Jegyezzük meg, hogy ugyannak a folyamatnak az oda és visszaalakulására
felírt egyensúlyi állandói egymás reciprok értékei (Írjuk fel mind a két esetben az egyensúlyi
állandókat és látni is fogjuk!!!). Ebből az következik, hogy a nitrogén-dioxid bomlásának ez
egyensúlyi állandója 6,44*105 dm3/mol reciproka ami:
Oldal 13 / 41
Ez nekünk nagyon sokat segít, hiszen így ki tudjuk töltetni a táblázatot úgy, hogy nevezzük el
X-nek a nitrogén-dioxid kezdeti koncentrációját! Ne feledjük, hogy a nitrogén-dioxidból
csupán 1% alakul át!
2 NO2 ⇌ O2 + 2 NO
kezdeti
X 0 0
állapot (k)
átalakulás
-0,01*X -0,005*X +0,01*X
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,99*X 0,005*X 0,01*X
állapot (E)
Írjuk fel az egyensúlyi állandót behelyettesítve az egyensúlyi koncentráció értékeket!
Ezzel megkaptuk a nitrogén-dioxid kezdeti koncentrációját, a kérdés azonban a tömege volt:
Tehát körülbelül 1,4 kg nitrogén-monoxidot kell a tartályba tölteni, hogy 1 % alakuljon át

belőle!
A/3 Az A anyagból egy 10 dm3 térfogatú tartályba 2 molt töltünk. A B anyagból az A anyag
másfélszeresét használjuk kezdetben. Elindítjuk a reakciót és megvárjuk, hogy beálljon a
dinamikus egyensúly. Az átalakulás mértéke A anyagra nézve 75 %-os. Mekkora a folyamat
egyensúlyi állandója, illetve milyen mértékű B anyag átalakulása? Előfordulhat olyan eset,
hogy egyensúlyban mind a három komponensből ugyanakkora anyagmennyiségű van
jelen? Ha igen, akkor hogy lehet ezt elérni? A folyamat a következő:
2A+B⇌2C
Oldal 14 / 41
Tudjuk, hogy kezdetben A anyagból 2 mol van jelen s ennek másfélszeres B anyagból, azaz 3
mol. Átalakul az A anyag 75%-a, ennek segítségével már könnyedén kitölthető a táblázat. Ne
feledjük, hogy csak az A anyag átalakulását ismerjük, ezért az átalakulás sorban lévő összes
átalakulást hozzá igazítjuk, vagyis ha A-ból átalakul 75 %, akkor nehogy azt írjuk, hogy B-ből
is, mert ez nem igaz!
2A + B ⇌ 2C
kezdeti
2 3 0
állapot (k)
átalakulás
-1,5 -0,75 +1,5
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,5 2,25 1,5
állapot (E)
A táblázatból már kiolvashatjuk az egyes komponensek egyensúlyi molszámát, azonban K
kiszámításához nekünk egyensúlyi koncentrációk kellenek, tehát mielőtt behelyettesítenénk
az egyensúlyi állandó képletébe, számoljuk ki az egyensúlyi koncentrációkat a térfogat
segítségével:
[ ]
[ ]
[ ]
Helyettesítsünk az egyensúlyi állandó képletébe:
[ ]
[ ] [ ]
B anyag átalakulása:
B anyag átalakulása 25%-os!
Oldal 15 / 41
Előfordulhat-e olyan eset, hogy mind a három komponensből egyensúlyban ugyanannyi van?
Legyen mind a három komponens egyensúlyi koncentrációja X. Helyettesítsünk be az
egyensúlyi állandóba és ha X-re értelmes eredmény jön ki, akkor a válasz igen, előfordulhat:
[ ]
[ ] [ ]
A válasz igen, előfordulhat ilyen eset akkor, ha egyensúlyban az összes komponensből

0,025 mol/dm3 van jelen! Na, de hogy lehet ezt elérni? Ehhez hívjuk segítségül a
táblázatot:
2A + B ⇌ 2C
kezdeti
0,025+0,025 0,025+0,025/2 0
állapot (k)
átalakulás
0,025 0,025/2 0,025
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,025 0,025 0,025
állapot (E)
A termékből kezdetben nincs, de egyensúlyban 0,025 mol/dm3 van jelen. Ez csak úgy lehet,
ha a termékből 0,025 mol/dm3 képződik és ehhez kell a másik két anyag átalakulását
igazítani a sztöchiometriai számok figyelembe vételével!
Oldal 16 / 41
Haladó szint
H/1 Az etanol + ecetsav ⇌ etil-acetát + víz folyamat egyensúlyi állandója 25 °C-on K =4.
a, 2-2 mol etanolt és ecetsavat összekeverve milyen lesz a rendszerben lévő egyes
komponensek egyensúlyi koncentrációja? Milyen mértékű az etanol és ecetsav
átalakulása?
b, 25 °C-on maximum hány gramm etil-acetát állítható elő a fenti folyamat segítségével, ha
101,2 g etanolt 150 g ecetsavval keverünk össze?
c, Milyen tömegarányban kell összekeverni az etanolt és az ecetsavat ahhoz, hogy az

etanol 80%-a alakuljon át az egyensúly beálltáig?
a, Írjuk fel a táblázatot!
etil- +
etanol + ecetsav ⇌ víz
acetát
kezdeti
2 2 0 0
állapot (k)
átalakulás
-x -x +x +x
mértéke (Δ)
egyensúlyi
2-x 2-x x x
állapot (E)
X kiszámításához használjuk az egyensúlyi állandót:
rendezzük nullára az egyenletet:
Ebből a gyökök: X1=4 és X2=1,33
Oldal 17 / 41
Lévén, kezdetben csak 2 mol anyag volt jelen, emiatt a 4-et, mint eredményt nem fogadjuk
el, mert az lehetetlen, hogy 4 mol anyag fogyjon.
Tehát Az átalakulás mértéke az alkoholra és a savra:
Komponensek egyensúlyi koncentrációja:
[ ] [ ]
[ ] [ ]
b, A táblázat kitöltése előtt váltsuk át a tömegeket anyagmennyiségekre:
Írjuk fel a táblázatot:
etil- +
acetát
kezdeti
2,2 2,5 0 0
állapot (k)
átalakulás
-x -x +x +x
mértéke (Δ)
egyensúlyi
2,2-x 2,5-x x x
állapot (E)
Oldal 18 / 41
rendezzük nullára az egyenletet:
Ebből a gyökök: X1=4,7 és X2=1,56
Tehát 1,56 mol etil-acetát acetát keletkezett, ami 1,56*88=137,3 g.
c, Ebben a kérdésben csupán egy tömegarányt kérdez. Ez azt jelenti, hogy tetszőleges
mennyiségekkel dolgozhatunk, hiszen nincs megadva és nem is kérdez a feladat mennyiségi
adatokat. Ebből kifolyólag induljunk ki 1 mol etanolból és x mol ecetsavból, majd a megadott
adatok alapján töltsük ki a táblázatot:
etil- +
acetát
kezdeti
1 x 0 0
állapot (k)
átalakulás
-0,8 -0,8 + 0,8 + 0,8
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,2 x-0,8 0,8 0,8
állapot (E)
ebből X=1,6
Vagyis 1 mol etanolhoz 1,6 mol sav szükséges de a kérdés nem ez volt, hanem a tömegeik
aránya. Ehhez viszont kellenek a tömegek:
Oldal 19 / 41
Azaz, 2,09-szer nagyobb tömegű ecetsav szükséges.
H/2 Az N2O4 2 NO2 folyamat egyensúlyi állandója 22 °C-on K = 4,7* 10-3. Mekkora
térfogatú standard állapotú dinitrogén-tetraoxidot kell egy 2 dm3 térfogatú tartályba
rakni, hogy 22 °C-ra hűtve a rendszert, a kialakult egyensúlyban kétszer annyi dinitrogén-
tetraoxid legyen, mint nitrogén-dioxid?
A kérdés megválaszolásához érdemes egy táblázattal indítani, melyben nevezzük X-nek a
nitrogén-dioxidot és 2X-nek a dinitrogén-tetraoxid, ugyanis nekik tudjuk a mólarányukat.
Ebben az esetben az egyensúlyi állandót nem csak koncentrációkkal, hanem mólokkal is
kiszámolhatjuk, mert a reakcióban nem történik térfogatváltozás, azaz a reakcióegyenlet
jobb és bal oldalán ugyanannyi mol gáz van:
N2 O 4 ⇌ 2 NO2
kezdeti 2,5*X
0
állapot (k)
átalakulás
0,5*X +x
mértéke (Δ)
egyensúlyi
2*X X
állapot (E)
X értéke kiszámíthatóak az egyensúlyi állandó értékéből:
ebből X=9,4*10-3 mol
Azaz a dinitrogén-tetraoxid anyagmennyiség: 2,5*9,4*10-3=0,0235 mol. Standard állapotban

ennek a térfogata: 0,0235*24,5=0,576 dm3. 0,576 dm3 dinitrogén-tetraoxidot kell a tartályba
tölteni
H/3 A A(g) + 2 B(g) 2 C(g) folyamat egyensúlyi állandója 600 °C-on K=3,2 (mol/dm3)-1. Egy
tartályt 3 mól A gázzal és valamennyi B gázzal töltünk meg, majd a rendszert 600 °C-ra
Oldal 20 / 41
melegítjük. A kialakult rendszerben az A anyag 10, a B anyag 50 térfogatszázalékban van

jelen.
a, Mekkora volt az a A anyag átalalkulása és mennyi B anyagot kellett mellétenni?
b, Mekkora volt a rendszer térfogata?
a, Első lépésben mindenképp szükségünk van egy táblázatra. Mivel két adatot is kérdez a
feladat tőlünk, ezért ezeket célszerű lenne X-szel és Y-nal elnevezni, azaz a szükséges B anyag
mennyisége legyen X, az átalakult A anyag mennyisége pedig Y. Ne feledjük a táblázat mindig
kitölthető mólokkal:
A + 2B ⇌ 2C
kezdeti
3 X 0
állapot (k)
átalakulás -Y -2*Y +2*Y
mértéke (Δ)
egyensúlyi
3-Y X-2*Y 2*Y
állapot (E)
Mivel két adat a kérdés, ami két különböző ismeretlen, ezért fel kellene tudni írni egy
egyenletrendszert. Használjuk ki ehhez a megadott térfogatszázalékokat. Avogadro törvénye
miatt gázelegyek esetében a térfogatszázalék és az anyagmennyiség százalék értéke
megegyezik!
Az egyensúlyi összes mólszám: 3-Y+X-2*Y+2*Y=3+X-Y
A fenti két egyenlet megoldásával X= 9 és Y= 2

Tehát 3 mol A anyaghoz 9 mol B anyagot kell kevernünk, illetve az A anyag átalakulása
2/3*100%=66,67 %-os.
b, A rendszer térfogatát kiszámíthatjuk az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi
anyagmennyiségek ismeretében, ha behelyettesítünk az egyensúlyi állandó képletébe. Előtte
számoljuk ki az egyes anyagok egyensúlyi anyagmennyiségét:
Oldal 21 / 41
ne A =3-2=1 mol
ne B =9-2*2=5 mol
ne C =2*2=4 mol
[ ]
[ ] [ ]
H/4 500 g 60 tömegszázalékos ecetsavoldathoz hány gramm etanolt kell keverni, hogy az
ecetsav 80 %-a alakuljon át? K=4
Mielőtt bármihez is hozzákezdenénk, számoljuk ki, hogy mekkora anyagmennyiségű

ecetsavat illetve vizet tartalmaz az 500 gramm 60 tömegszázalékos ecetsav oldat!
Az ecetsavoldat 60 %-as ecetsav, tehát 500*0,6=300 gramm ecetsavat tartalmaz és 200

gramm vizet. Ezeket váltsuk át anyagmennyiségbe:
Ezután behelyettesíthetünk a táblázatba, azonban vigyázzunk, mert jelen esetben nem 0 a

víz kezdeti anyagmennyisége, hanem 11,11 mol, mert az ecetsavoldat ennyi vizet tartalmaz!
Oldal 22 / 41
etil- +
acetát
kezdeti
X 5 0 11,11
állapot (k)
átalakulás
-4 -4 +4 +4
mértéke (Δ)
egyensúlyi
X-4 1 4 15,11
állapot (E)
Tehát 19,11 mol etanol szükséges, ami 19,11*46=879,1 gramm tömegű
H/5 A H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) folyamat egyensúlyi állandója 447 °C-on K = 48,0. Kezdetben 2
mol hidrogént és valamennyi jódot töltünk egy 10 dm 3-es tartályba, majd a rendszert 447 °C-
ra melegítjük és megvárjuk, hogy beálljon az egyensúly.
a, Mennyi jódot kell a hidrogénhez tölteni, ha azt szeretnénk, hogy a hidrogén 60 %-a
alakuljon át.
b, Változnak-e az egyensúlyi koncentrációk, és ha igen, akkor hogyan, ha az előző
rendszerhez még hozzáadjuk az egyensúlyi hidrogén mennyiségének 30 %-át?
a, Érdemes egy táblázat kitöltésével kezdeni:

H2 + I2 ⇌ 2 HI
kezdeti
2 X 0
állapot (k)
átalakulás
-1,2 -1,2 +2*1,2
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,8 X-1,2 2,4
állapot (E)
Oldal 23 / 41
Írjuk fel az egyensúlyi állandót és számoljuk ki X értékét:
Tehát 1.35 mol jódot kell a rendszerhez adnunk!
b, Ebben az esetben az előző eset egyensúlyi állapotának az értékeit használjuk fel annyi
különbséggel, hogy a hidrogén koncentrációt megnöveljük 30 %-kal, azaz 0,8*1,3=1,04 mol
hidrogén lesz a rendszerben kezdetben! A legkisebb kényszer elvének értelmében az
egyensúlyi koncentrációk biztosan változni fognak (az egyensúly el fog tolódni a képződés
irányába). Ennek kiszámításához ki kell a táblázatot töltenünk és fel kell használni az
egyensúlyi állandót!
H2 + I2 ⇌ 2 HI
kezdeti
1,04 1,35-1,2=0,15 2,4
állapot (k)
átalakulás
-X -X +2*X
mértéke (Δ)
egyensúlyi
1,04-X 0,15-X 2,4+2*X
állapot (E)
Bontsuk fel a zárójeleket és rendezzük az egyenletet 0-ra:
ebből X1=1,49 és X2=0,026 ebből csak X2 a jó megoldás, mert a másik eset lehetetlen, ugyanis
több anyag nem foghat, mint amennyi volt kezdetben!
Tehát az egyensúlyi koncentrációk változnak, a hidrogéné 1,014, a jódé 0,124, a hidrogén

jodidé 2,452 mol/dm3 lesz
Oldal 24 / 41
H/6 Azonos tömegű ecetsav oldatot és etanol-víz elegyet összekeverve az egyensúly

kialakulása után a rendszerben lévő három szerves anyag anyagmennyisége megegyezik.
Hány tömegszázalékos volt az ecetsavoldat és hány tömegszázalék etanolt tartalmazott az
etanol-víz elegy az összeöntést megelőzően? Az etil-acetát képződésének egyensúlyi
állandója K=4 (Villányi Attila Ötösöm lesz kémiából példatárában a XVII. ellenőrző feladatsor 3.
feladata)
A feladat szövege alapján megállapítható, hogy nincs megadva mennyiségi adat és a feladat
nem is kérdez mennyiségi adatot, tehát adjunk meg mi mennyiségi adatokat. Legyen
mindegyik szerves anyagból egyensúlyban 1-1 mól. Az egyensúlyi állandót ismerjük, azonban
az egyensúlyi víz anyagmennyiséget nem, számoljuk ki!
[ ] [ ]
[ ] [ ]
Tehát ha 1-1 mól van a szerves anyagokból egyensúlyban, akkor 4 mól van a vízből. Ennek
ismeretében töltsük ki a táblázatot!
ecetsav + etanol ⇌ etil-acetát + víz

kezdeti 2 2 3
0
állapot (k)
átalakulás +1
-1 -1 +1
mértéke (Δ)
egyensúlyi
1 1 1 4
állapot (E)
Miért kellett kitölteni a táblázatot? Azért, mert így már tudjuk, hogy a kezdeti rendszerben
volt 2 mol alkohol, 2 mol sav és 3 mol víz összesen. Azt az infót is tudjuk, hogy a víz
kezdetben az alkohol-víz elegyből, illetve a savoldatból jött, illetve, hogy a savoldat és az
alkohol-víz elegy tömege azonos. Elsőnek számoljuk ki a moláris tömegek segítségével, hogy
az egyes anyagokból mekkora tömeg volt jelen a kezdetben:
Oldal 25 / 41
msav=2*60 = 120 g
malkohol=2*46= 92 g
mvíz=3*18= 54 g
Az 54 gramm víz tehát a savoldatból és az alkohol-víz elegyből jött. Legyen Y gramm víz a
savoldatban, így 54-Y gramm van az alkohol víz elegyben és írjuk fel erre az egyenlőséget!
vagyis a savoldat tömege 133 gramm, az alkohol víz elegyé 133 g. Ebből a tömegszázalékok:
Oldal 26 / 41
Érettségi szint
É/1 5. Elemző és számítási feladat (2007 október)

Egyensúlyi folyamatok
A kén-trioxid keletkezése kén-dioxidból egyensúlyra vezető folyamat:
2 SO2(g) + O2(g) ⇌ 2 SO3(g) ΔrH = -198 kJ/mol.
Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Válaszát minden esetben indokolja!
a) Hogyan változnak a reagáló anyagok egyensúlyi koncentrációi, ha az egyensúlyban levő
gázelegy hőmérsékletét tovább emeljük?
A legkisebb kényszer elvének értelmében, ha egy egyensúlyi rendszert melegítünk, akkor a
rendszerválaszként az endoterm irányba tolódik, jelen esetben balra, azaz a kén-trioxid
bomlásának irányába.
b) Hogyan változnak a reagáló anyagok egyensúlyi koncentrációi, ha állandó térfogaton
növeljük a nyomást?
Nyomásnak akkor van hatása, ha a reakcióban gázok vannak jelen és a reakcióegyenlet két
oldalán térfogat változást figyelhetünk meg. Itt mind a két feltétel teljesül. A nyomás
növelése a kisebb térfogategységű oldal felé tolja az egyensúlt, azaz a kén-trioxid
képződésének irányába (jobbra)
c) A reakció kezdetén katalizátort adunk a kiindulási gázelegyhez. Hogyan változnak a
reagáló anyagok egyensúlyi koncentrációi a katalizátor alkalmazása nélküli esethez
képest?
Jegyezzük nagyon jól meg, hogy a katalizátor nem befolyásolja az egyensúlyt, tehát nem
változnak a reagáló anyagok egyensúlyi koncentrációi!
d) Egy kísérlet során 0,500 mol/dm3 kiindulási kén-dioxid- és 0,500 mol/dm3 kiindulási
oxigénkoncentráció esetén, zárt, állandó térfogatú tartályban, adott hőmérsékleten
kialakuló egyensúlyban a kén-trioxid egyensúlyi koncentrációja:
[SO3]= 0,300 mol/dm3.
Számítsa ki, hány százalékos a kén-dioxid, illetve az oxigén átalakulása, és mekkora az
adott hőmérsékleten az egyensúlyi állandó!
Töltsük ki a jól ismert táblázatot (pirossal jelölve a megadott adatok)!
Oldal 27 / 41
2 SO2 + O2 ⇌ 2 SO3
kezdeti
0,500 0,500 0
állapot (k)
átalakulás
-0,300 -0,150 +0,300
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,200 0,350 0,300
állapot (E)
Táblázat magyarázata: tudjuk, hogy kezdetben nincs a termékből (nem írja a feladat, hogy
lenne), azonban egyensúlyban már 0,300 mol/dm3 van jelen belőle. Ez csak úgy lehet, ha
ennyi képződött a folyamat során, azaz 0,300 mol/dm 3. A kén-trioxid képződéséhez kell
igazítani a kén-trioxid és az oxigén átalakulását figyelembe véve a sztöchiometriai
együtthatókat!
Egyensúlyi állandó:
É/2 9. Számítási feladat 2008 május (0811)

Az A és B gázok az alábbi egyensúlyra vezető kémiai egyenlet szerint reagálnak egymással:
2A+3B⇌C+2D
1,00 dm3-es zárt tartályban 2,00 mol A gázt és 4,00 mol B gázt elegyítünk, majd beindítjuk a
reakciót. Az A gázra nézve az átalakulás 50,0 százalékos.
a) Számítsa ki, hány százalékos az átalakulás a B gázra nézve!
b) Számítsa ki mind a négy anyag egyensúlyi koncentrációját és a folyamat egyensúlyi
állandóját!
c) Az egyensúlyi rendszer térfogatát a felére csökkentjük, miközben a D gáz
anyagmennyisége 30,0 százalékkal megnő. Számítsa ki az egyes anyagok új egyensúlyi
koncentrációit!
Oldal 28 / 41
d) Az eddigi adatok alapján eldönthető-e, hogy a térfogattal együtt a hőmérsékletet is

megváltoztattuk-e? Válaszát indokolja!
a és b, Tudjuk A és B anyag kiindulási anyagmennyiségét és a rendszer térfogatát is. Első
lépésként érdemes a térfogattal átváltani az anyagmennyiségeket koncentrációra.
[ ]
[ ]
Tudjuk A anyag átalakulását, ezért érdemes lenne a megszokott táblázatot felírni és kitölteni
úgy, hogy a középső sorba A anyag megváltozásához számoljuk mindenki megváltozását a
sztöchiometriát figyelembe véve. A anyag átalakulása 2*0,5=1 mol/dm 3 (mert 50%-a alakul
át):
2A + 3B ⇌ C + 2D
kezdeti
2 4 0 0
állapot (k)
átalakulás
-1 -1,5 + 0,5 +1
mértéke (Δ)
egyensúlyi
1 2,5 0,5 1
állapot (E)
B anyagból tehát A-hoz fogy 1,5 mol/dm3, átalakulása:
A táblázat kitöltésével kapásból a b kérdésre i válaszoltunk, hiszen az egyes anyagok

egyensúlyi koncentrációi az utolsó sorban szerepelnek (Írjátok ki egyesével majd az
érettségin!).
c, Mivel gázokról van szó ezért a térfogat csökkentése, azaz a nyomás növelése hatással van
az egyensúlyra, azaz a térfogat csökkentéssel egy új dinamikus egyensúlyi állapot áll be. A
feladat szövege azt írja, hogy az egyensúlyi rendszer térfogatát a felére csökkenti. Ez azért
fontos, mert, ami az a,b feladatban az egyensúlyi állapot volt, az jelen esetben a kezdeti
Oldal 29 / 41
állapot, tehát most kezdetben már jelen van a termékekből is! Ha a rendszer térfogatát a
felére csökkentjük, akkor az eredeti koncentrációk megduplázódnak, mert a térfogat és
koncentráció között fordított arányosság áll fent (azaz, ha V felére csökken, c kétszeresére
nő). Ebből adódóan az új kezdeti koncentrációk a következőek:
cA= 2 mol/dm3
cB= 5 mol/dm3
cC= 1 mol/dm3
cD= 2 mol/dm3
Az is ismert, hogy a D anyag anyagmennyisége (és mivel a rendszer zárt ezért egyben
koncentrációja is) 30%-kal megnő. Ennek fényében töltsük ki a táblázatot:
2A + 3B ⇌ C + 2D
kezdeti
2 5 1 2
állapot (k)
átalakulás
-0,6 0,9 + 0,3 + 0,6
mértéke (Δ)
egyensúlyi
1,4 4,1 1,3 2,6
állapot (E)
A táblázat utolsó sorában találjuk a kérdésre a választ!
d, Igen eldönthető, ugyanis mind a két esetben van elég adatunk ahhoz, hogy kiszámoljuk az
egyensúlyi állandót. Ez azért kardinális, mert az egyensúlyi állandó hőmérséklet függő, azaz,
ha a b kérdésben lévő táblázat és a c kérdésben lévő táblázat adataiból kiszámoljuk K értékét
és ezek megegyeznek, akkor a hőmérséklet nem változott, ha eltérnek, akkor változtattuk.
Érdemes megjegyezni, hogy ha ilyet kérdeznek, akkor K értékével lehet válaszolni a kérdésre!
[ ] [ ]
[ ] [ ]
[ ] [ ]
[ ] [ ]
Oldal 30 / 41
A kapott két K érték nem egyezik meg, tehát a hőmérsékletet is változtattuk!
É/3 8. Számítási feladat 2009 október

Zárt tartályban hidrogén- és nitrogéngázból 350 °C-on, katalizátor jelenlétében ammóniát
állítunk elő. Az egyensúlyi rendszerben kialakult koncentrációk a következők:
[H2] = 3,60 mol/dm3, [N2] = 1,20 mol/dm3, [NH3] = 0,540 mol/dm3.
a) Mekkora az egyensúlyi állandó értéke?
b) A bemért nitrogén, illetve hidrogén hány százaléka alakult át?
c) Számítsa ki az egyensúlyi gázelegy nyomását!
d) Mekkora volt a tartály térfogata, ha 1,00 kg ammóniát sikerült előállítanunk?
a, K értéket kell kiszámolnunk, azonban ehhez először fel kell írni a reakció egyenletét!
N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3
Írjuk fel K-t és helyettesítsünk be:
[ ]
[ ][ ]
b, Hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, szükségünk van a nitrogén és hidrogén kezdeti

koncentrációjára, illetve arra is, hogy mennyi alakult át belőlük. Erre a legjobb módszer a
táblázat kitöltése. Tudjuk, hogy az egyes komponensekből mennyi van egyensúlyban, illetve
az is ismert, hogy kezdetben nem volt ammónia (ha lett volna írta volna!!!!). Ebből az
következik, hogy amennyi ammónia egyensúlyban van, annyinak kellett képződnie, azaz
megvan az ammónia átalakulása és így már a nitrogén és hidrogén átalakulása is
kiszámolható a sztöchiometriai számok figyelembe vételével:
N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3
kezdeti
1,47 4,41 0
állapot (k)
átalakulás
-0,270 -0,810 +0,540
mértéke (Δ)
egyensúlyi
1,20 3,60 0,540
állapot (E)
Oldal 31 / 41
c, Gázok nyomását az ideális gázok állapotegyenletének segítségével lehet könnyedén

kiszámolni:
Mivel az egyensúlyi gázelegyben lévő egyes komponensek koncentrációit ismerjük így sokkal
könnyebb dolgunk van, ha picit átrendezzük a fenti egyenletet úgy, hogy behelyettesítjük a
c=n/V összefüggést:
Mivel a három gáz együtt alkotja a gázelegyet, ezért c helyére a három gáz
koncentrációjának összegét írjuk (gázelegynél mindig összeget írunk!!!) (Hőmérsékletet
Kelvinben kell beírni!):
d, 1 kg=1000 g ammónia 1000/17=58,8 mol anyagmennyiségű. Tudjuk az ammónia

koncentrációját és anyagmennyiségét, semmi nem akadályoz meg minket, hogy kiszámoljuk
térfogatát a rendszernek:
Oldal 32 / 41
É/4 7. Számítási feladat 2012 október (ez csak részfeladat)

Hangyasav és etanol egyensúlyi reakciójában egy olyan vegyület állítható elő, melyet
régebben rumaroma készítésére is használtak.
Számítsa ki, hogy 10,0 cm3 hangyasavhoz hány cm3 etanolt mérjünk, ha azt szeretnénk,
hogy a karbonsav 75,0 %-a alakuljon át a reakcióban!
ρ(HCOOH) = 1,23 g/cm3, ρ(C2H5OH) = 0,789 g/cm3. A reakció egyensúlyi állandója K =3,25.
Első lépésként írjuk fel a folyamat egyenletét:
hangyasav + etanol ⇌ etil-formiát + víz
képletekkel:
HCOOH + C2H5OH ⇌ HC(O)OC2H5 + H2O
Jól látszik, hogy az egyenlet két oldala között nincs anyagmennyiség váltorzás (2 mol
anyagból 2 mol anyag lesz) Ne feledjük, hogy kivételesen ilyen esetekben az egyensúlyi
állandó képletébe egyensúlyi koncentrációk helyett egyensúlyi anyagmennyiségek is
írhatóak. Ez boldoggá kell, hogy tegyen minket, ugyanis a térfogat nem ismert, így nehéz
lenne koncentrációkat számolni (érdemes megjegyezni, hogy az észteres egyensúlyi
példáknál ez kihasználható).
Ki tudjuk számolni hangyasav tömegét és tömegéből anyagmennyiségét:
Írjuk fel a táblázatot. Az etanol térfogata a kérdés, de a térfogatához tudni kéne tömegét,
tömegéhez anyagmennyiségét. A táblázatban célszerű anyagmennyiségét X-nek elnevezni és
ennek segítségével kitölteni a táblázatot. Ez azért lesz jó, mert K-t ismerjük és csak egy
ismeretlenünk van, ezért ha behelyettesítjük K képletébe a kapott egyensúlyi mólszámokat,
akkor ki tudjuk X-et számolni. A karbonsavből 75 % alakul át:
Oldal 33 / 41
etil- +
hangyasav + etanol ⇌ víz
formiát
kezdeti
0,267 X 0 0
állapot (k)
átalakulás
-0,200 -0,200 +0,200 +0,200
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,0670 X-0,200 0,200 0,200
állapot (E)
[ ] [ ]
[ ] [ ]
Etanol tömege 0,384*46 =17,66 g és térfogata pedig 17,66/0,789=22,4 cm3
22,4 cm3 etanolt kell 10 cm3 hangyasavhoz keverni, hogy a hangyasav 75%-a átalakuljon!

A H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) folyamat egyensúlyi állandója 427 °C-on K1 = 54,8, 447 °C-on K2 =
48,0
a) Két egyenlő térfogatú tartály egyaránt az alábbi összetételben tartalmazza a három
anyagot: [HI] = 0,600 mol/dm3 [H2] = 0,0700 mol/dm3 [I2] = 0,100 mol/dm3 Ezután az egyik
tartályt 427 °C-ra, a másikat 447 °C-ra melegítjük. Változnak-e a tartályokban a
koncentrációk? Ha igen, melyik esetben hogyan?
b) Egy másik kísérletben mekkora anyagmennyiségű hidrogént keverjünk 1,00 mol jódhoz,
hogy 447 °C-on a jód 99,0%-a hidrogén-jodiddá alakuljon? Hány százalékos ekkor a
hidrogén átalakulása?
c) Egy harmadik esetben sztöchiometrikus arányú (azaz 1 : 1 anyagmennyiség-arányú)
hidrogént és jódot kevertünk össze és felmelegítettük a tartályt. A mérések szerint 77,6%-
os a hidrogén, illetve a jód átalakulása. 427 °C-ra vagy 447 °C-ra melegítettük a tartályt?
Mekkora az egyensúlyi elegy átlagos moláris tömege és az egyensúlyi össznyomás, ha az
egyensúlyi gázelegy sűrűsége 12,8 g/dm3?
Oldal 34 / 41
a, Az első kérdésre úgy kapjuk meg a választ, hogy első lépésként a kezdeti rendszerhez
tartozó egyensúlyi állandót kiszámoljuk. Ezután a kapott állandót összehasonlítjuk a 427 °C
illetve 447 °C mérhető egyensúlyi állandóval.
H2 + I2 ⇌ 2 HI
[ ]
[ ] [ ]
Melegítés hatására biztos, hogy változnak a rendszerben lévő anyagok koncentrációi. Első
esetben 427 °C-ra melegítjük a rendszert, ekkor K 51,4-ről 54,8-ra nő. K növekedése mindig
azt jelenti, hogy az egyensúly a képződés irányába tolódik el, azaz a kiindulási anyagok
koncentrációja csökken és a terméké nő!
A másik esetben 447°C-ra való melegítéskor K 51,4-ről 48,0-ra csökken. Ebben az esetben az
egyensúly a visszaalakulás irányába tolódik, azaz a kiindulási anyagok koncentrációja nő, a
terméké csökken.
b, Ebben az esetben sem figyelhető meg az egyenlet két oldala között anyagmennyiség
változás, azaz K képletébe egyensúlyi mólszámokat is írhatunk. Tudjuk, hogy kezdetben 1
mol jódot használunk és a folyamat során ennek a 99%-a átalakul. Ezen információk
birtokában a táblázat felírható, és utána a kapott egyensúlyi értékeket be tudjuk
helyettesíteni az egyensúlyi állandó képletébe, és így ki tudjuk a hidrogén kezdeti
anyagmennyiségét számolni. Ezt nevezzük is el X-nek:
H2 + I2 ⇌ 2 HI
kezdeti
X 1,00 0
állapot (k)
átalakulás
-0,99 -0,99 +2*0,99
mértéke (Δ)
egyensúlyi
X-0,99 0,01 1,98
állapot (E)
[ ]
[ ] [ ]
Oldal 35 / 41
Tehát 9,16 mol hidrogént kell a rendszerhez adni, hogy a jód 99%-a átalakuljon.
c, Sztöchiometrikus arányú jódot és hidrogént keverünk össze. Azt nem tudjuk, hogy
mennyit, de azt tudjuk, hgy mind a kettőből ugyanannyit. Nevezzük el a hidrogén és jód
kezdeti anyagmennyiségét X-nek. Tudjuk a jód átalakulását és ezáltal a többi anyagét is. Az a
kérdés, hogy milyen hőmérsékletre lett melegítve a rendszer. Erre a kérdésre akkor tudunk
válaszolni, ha kiszámoljuk a keletkezett egyensúlyi rendszer K értékét és megnézzük, hogy ez
melyik megadott K-val egyezik meg (ha egyikkel sem akkor érdemes újraszámolni vagy
átgondolni az alkalmazott stratégiát). Töltsük ki a táblázatot:
H2 + I2 ⇌ 2 HI
kezdeti
X X 0
állapot (k)
átalakulás
-0,776X -0,776X +2*0,776X
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,224X 0,224X 1,552X
állapot (E)
Bajban vagyunk, mert ki kéne számolni K-t, de X-et nem ismerjük. Ilyenkor nem kell
megijedni, legyünk bátrak behelyettesíteni, ugyanis észre fogjuk venni, hogy X-et kiesnek!
Ez azt jelenti, hogy a rendszert 447 °C-ra melegítettük fel.
Kérdés még az egyensúlyi rendszer átlagos moláris tömege és össznyomása. Ne feledjük,

átlagos moláris tömeg kiszámítható az egyes alkotók moláris tömegének és az elegyben lévő
móltörtjének ismeretében:
Oldal 36 / 41
Ha az egyensúlyi rendszerben lévő összes anyag mólszámát összeadjuk, akkor 2 molt kapunk
0,224 + 0,224 + 1,552). Ne feledjük, hogy a móltörteket úgy kapjuk meg, hogy az egyes
komponensek saját mólszámát leosztjuk a rendszer összmóljával:
Az elegy össznyomása kiszámolható a gázelegy átlagos moláris tömegének, hőmérsékletének

és sűrűségének ismeretében, a képlet már a gázelegyeknél ismertetve lett:

A metán és a vízgőz egyensúlyi reakciója 627 °C-on:
CH4(g) + H2O(g) ⇌ CO(g) + 3 H2(g) K = 2,40 · 10-4 mol2/dm6
a) 1,00 mol metánt és valamennyi vízgőzt töltöttünk egy tartályba, majd a rendszert 627
°C-ra melegítettük. Az egyensúlyi gázelegy 46,56 térfogatszázaléka hidrogén, és mindössze
1,72 térfogatszázaléka metán.
Hány mol vízgőzt kevertünk a metánhoz, és hány százalékos volt a metán átalakulása?
b) Számítsa ki a tartály térfogatát és az egyensúlyi össznyomást 627 °C-on!
a) Ez nem tartozik a könnyű példák közé, de nem is lehetetlen. Az a) kérdésben két konkrét
adatot kell kiszámolni, mennyi vízgőzt kevertünk a rendszerhez és mekkora a metán
átalakulása. Ezek az adatok függenek egymástól, mert ugyanazon folyamatról van szó.
Ilyenkor célszerű abban gondolkodni, hogy két ismeretlenes egyenletrendszert kell felírni.
Töltsük ki a táblázatot úgy, hogy a metán mólját ismerjük, a vízét x-nek nevezzük el. Nem
tudjuk, hogy mennyi alakul át az egyes anyagokból, ezért célszerű a metán átalakulását y-nak
nevezni:
Oldal 37 / 41
CH4(g) + H2O(g) ⇌ CO(g) + 3 H2(g)

kezdeti
1 X 0 0
állapot (k)
átalakulás
-y -y +y +3y
mértéke (Δ)
egyensúlyi
1-y X-y y 3y
állapot (E)
tehát egyensúlyban van összesen :1-y+x-y+y+3y=1+x+2y mol gáz
Ismerjük a metán és a hidrogén térfogatszázalékát az egyensúlyi elegyben. Ne feledjük,

gázoknál a térfogatszázalék megegyezik az anyagmennyiség százalékkal Avogadro-törvénye
miatt!
Egy kis segítség az egyenletrendszerhez: Célszerű az állandó együtthatók módszerét

alkalmazni, vagyis mivel mind a két törtnek ugyanaz a nevezője rendezzük át az egyenleteket
és osszuk le őket százzal:
Ily módon a kapott két tört egymással egyenlővé tehető, hiszen min a ketten ugyanazzal a
kifejezéssel egyenlők:
Ily módon Y már könnyen megoldható, majd Y segítségével X is!
A két egyenletrendszer megoldása után X=3 mol és Y=0,9 mol
Oldal 38 / 41
Vagyis 3,00 mol vízgőzt kell adni a rendszerhez és a metán átalakulása 90,0 %-os.
b, Kezdjünk a tartály térfogatával. X és Y értékeiből ismerjük az összes anyag egyensúlyi

mólszámát, a feladat tovább megadta az egyensúlyi állandó értékét is. Az egyensúlyi
állandóba csakis koncentrációk helyettesíthetőek be, azonban nem tudjuk a térfogatot, de ez
ne szomorítson el minket, mert ez egy jó hír, ugyanis pont az kell kiszámolni. Elsőnek írjuk le
az egyensúlyi mólszámokat:
nmetán=0,1 mol
nvíz= 2,1 mol
nszén-monoxid= 0,9 mol
nhidrogén= 2,7 mol
ezekből a koncentrációk:
Helyettesítsünk be az egyensúlyi állandó képletébe (kicsit gusztustalan lesz, de kitartással

megoldható!  ):
A fenti kifejezésből V= 593 dm3
Kérdés volt még az egyensúlyi gázelegy nyomása. Jusson eszünkbe az, hogy ha nyomást kell
számolni, akkor azt mindig az ideális gázok állapotegyenletéből tudjuk! Az egyenletbe az
összes, egyensúlyban lévő komponens összes mólszámát kell írnunk (adjuk őket össze) (A
hőmérsékletet Kelvinben helyettesítsük be!!!)
ebből p= 73,2 kPa

Oldal 39 / 41

A ciklohexán magas hőmérsékleten benzollá alakul át, a következő egyenlet szerint:
C6H12(g) ⇌ C6H6 (g) + 3 H2 (g)
Szobahőmérsékleten egy 5,00 dm3-es tartályba öntöttünk valamennyi ciklohexánt, majd az
edény lezárása után a hőmérsékletet jelentősen megnöveltük. Az egyensúly kialakulásakor
koncentrációkról a következőket tudjuk: [H2(g)] = 2,40 mol/dm3, [C6H12(g)] = [C6H6(g)].
a) A fenti kísérletben a ciklohexán hány %-a alakult át az egyensúlyi folyamatban?
b) Határozza meg az egyensúlyi állandó értékét a kísérlet hőmérsékletén!
c) Mekkora tömegű ciklohexánt töltöttünk az edénybe?
a, Töltsük ki a táblázatot az ismert adatok fényében!
C6H12(g) ⇌ C6H6 (g) + 3 H2 (g)

kezdeti
1,6 0 0
állapot (k)
átalakulás
-0,8 +0,8 +2,4
mértéke (Δ)
egyensúlyi
0,8 0,8 2,4
állapot (E)
Táblázat magyarázata: tudtuk, hogy egyik termékből sem volt jelen, ez azt jelenti, hogy
amennyi hidrogén volt kezdetben, annyinak kellett keletkeznie, 2,4 mol/dm3-nek. Ehhez
képest a benzolból harmad annyi vagyis 0,8 mol/dm3 keletkezett (sztöchiometria miatt). Azt
is tudtuk, hogy a két szerves anyagból ugyanannyi van egyensúlyban, tehát, ha a benzolból
0,8 mol/dm3 van, akkor a ciklohexánból is.
Ebből az következik, hogy a ciklohexán 50,0 %-ban alakult át!
b, Az egyensúlyi állandó értéke könnyedén kiszámítható az egyensúlyi állandó képletének

felírásával és abba való behelyettesítéssel:
[ ] [ ]
[ ]
Oldal 40 / 41
c, Ehhez szükségünk van a ciklohexán anyagmennyiségére, ami kiszámítható a térfogata és a

koncentrációjának segítségével:
tömege:
Oldal 41 / 41

Fejezet Egyensúlyi Reakciók - Lénárt Gergely

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fejezet Egyensúlyi Reakciók - Lénárt Gergely

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Készített: Lénárt Gergely okl.

vegyészmérnök, kémia magánoktató

4. fejezet: Egyensúlyi reakciók

⇌ jelet kell használni, mellyel utalunk a reakció megfordíthatóságára és arra, hogy a

folyamat valóban mind a két irányba végbemegy.

Dinamikus egyensúlyi rendszerben a keletkezett anyagok megfelelő hatványon vett,

Mértékegysége mindig változó, fenti példában például .

Az egyensúlyi reakcióknál történő számolások során nagyon fontos adat számunkra ez az

Másik fontos információ, lévén az egyensúlyi folyamatok oda-vissza lejátszódnak, ezért az

Ammónia szintézis irányára felírva:

a, Számítsuk ki az egyensúlyi koncentrációkat, illetve a hidrogén és jód disszociációfokát!

A/2, Az alábbi reakcióegyenlettel felírt egyensúlyi folyamat vizsgálatánál 230 °C-on a

2 NO(g) + O2(g) 2 NO2(g)

a, Számítsd ki az egyensúlyi állandó értékét 230 °C-on!

b, Számítsd ki az egyes komponensek kezdeti koncentrációját, illetve a nitrogén monoxid és

c, Milyen tömegarányban kell összekeverni az etanolt és az ecetsavat ahhoz, hogy az etanol

H/6 Azonos tömegű ecetsav oldatot és etanol-víz elegyet összekeverve az egyensúly

É/1 5. Elemző és számítási feladat 2007 október

É/2 9. Számítási feladat 2008 május (0811)

É/3 8. Számítási feladat 2009 október

É/4 7. Számítási feladat 2012 október (ez csak részfeladat)

É/5 9. Számítási feladat 2013 május 1011

É/6 9. Számítási feladat 2015 május 1513

É/7 6. Számítási feladat 2017 május 1711

a, Számítsuk ki az egyensúlyi koncentrációkat, illetve a hidrogén és jód disszociációfokát!

A táblázatot kitölthetjük anyagmennyiség vagy koncentráció értékekkel, tömeggel

Nézzük meg, hogy lehet elképzelni a fent említett táblázatot:

A feladat kérdése az egyensúlyi koncentrációk és a disszociációfok. Az egyensúlyi

helyettesítsük be a táblázatban található egyensúlyi adatokat:

Az egyensúlyi koncentráció értékek a következők:

A feladat kérdezte még a disszciációfokot. A disszociációfok megmutatja, hogy a reakcióban

A/2, Az alábbi reakcióegyenlettel felírt egyensúlyi folyamat vizsgálatánál 230 °C-on a

2 NO(g) + O2(g) 2 NO2(g)

a, Számítsd ki az egyensúlyi állandó értékét 230 °C-on!

b, Számítsd ki az egyes komponensek kezdeti koncentrációját, illetve a nitrogén monoxid

A kezdeti koncentrációk kiszámításához szükségünk van a táblázat felírására. Beírunk minden

Tehát a nitrogén-monoxid kezdeti koncentrációja 15,55 mol/dm3, az oxigéné pedig 7,877

A c feladat kérdése már bonyolultabb, ugyanis most megfordítjuk a folyamatot és a nitrogén-

2 NO2(g) 2 NO(g) + O2(g)

Ezzel megkaptuk a nitrogén-dioxid kezdeti koncentrációját, a kérdés azonban a tömege volt:

Tehát körülbelül 1,4 kg nitrogén-monoxidot kell a tartályba tölteni, hogy 1 % alakuljon át

Helyettesítsünk az egyensúlyi állandó képletébe:

B anyag átalakulása 25%-os!

A válasz igen, előfordulhat ilyen eset akkor, ha egyensúlyban az összes komponensből

c, Milyen tömegarányban kell összekeverni az etanolt és az ecetsavat ahhoz, hogy az

a, Írjuk fel a táblázatot!

X kiszámításához használjuk az egyensúlyi állandót:

rendezzük nullára az egyenletet:

Ebből a gyökök: X1=4 és X2=1,33

Tehát Az átalakulás mértéke az alkoholra és a savra:

Komponensek egyensúlyi koncentrációja:

b, A táblázat kitöltése előtt váltsuk át a tömegeket anyagmennyiségekre:

Írjuk fel a táblázatot:

X kiszámításához használjuk az egyensúlyi állandót:

rendezzük nullára az egyenletet:

Ebből a gyökök: X1=4,7 és X2=1,56

Tehát 1,56 mol etil-acetát acetát keletkezett, ami 1,56*88=137,3 g.

X kiszámításához használjuk az egyensúlyi állandót:

Azaz, 2,09-szer nagyobb tömegű ecetsav szükséges.

ebből X=9,4*10-3 mol

Azaz a dinitrogén-tetraoxid anyagmennyiség: 2,5*9,4*10-3=0,0235 mol. Standard állapotban

melegítjük. A kialakult rendszerben az A anyag 10, a B anyag 50 térfogatszázalékban van

A fenti két egyenlet megoldásával X= 9 és Y= 2

Azaz a dinitrogén-tetraoxid anyagmennyiség: 2,59,410-3=0,0235 mol. Standard állapotban