9 771588 877001 18003

a tartalomból
VILLANYSZERELÕK LAPJA Bevezetőnkben ezúttal is néhány cikk kiemelésével ajánljuk olvasó-
ELEKTROMOSIPARI
ÉS ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI
ink figyelmébe a Villanyszerelők Lapja aktuális számát.
SZAKLAP
ISSN 1588-8770
A „norma szerinti” és a „nem norma szerinti” villámvédelem párhuzamos
A lap alapítója és kiadója léte számos probléma forrása, amelyek kezelése nemhogy egyszerûsöd-
M-12/B Kft. ne, de egyre nehézkesebbé válik. Ugyan ma még nem látszik, hogy ez a
A szerkesztõség címe
helyzet hogyan oldódik majd meg, cikkünkben – amelyet kifejezetten
vitaindítónak szánunk – feltárunk néhány szempontot, amelyek lényeges
1134 Bp. Róbert Károly krt. 90.
Tel.: 450-0868, fax: 236-0899 szerepet játszhatnak a jövô alakulásában.
Internetcím: www.villanylap.hu
Hirdetésfelvétel: 06 (20) 337-1306
Az elektromosautó-töltõállomások jelenlegi formájukban tulajdonképpen
inkább nevezhetõk „okos” mágneskapcsolóknak, mint töltõállomásnak. A
Fõszerkesztõ
váltakozó áramú töltõállomások jelen állapotukban egy elektronika által
Fülöp Miklós vezérelt kontaktort tartalmaznak a mérések mellett, amely mágneskapcso-
fulop@villanylap.hu
ló a feltételek teljesülése esetén behúz, máskor pedig elenged, így bizto-
Marketingvezetõ sítva a biztonságos töltést, ki- és bekapcsolást, kommunikációt a tápforrás
Zámbó Ildikó és az autó között. Persze azért nem ennyire egyszerû, de a lényegét tekint-
ildiko.zambo@villanylap.hu
ve nem vagyunk messze a valóságtól, éppen ezért számos irányban
Tervezõszerkesztõ folytatódhat az állomások fejlesztése – a témában írt cikkünkben ezeket
Mátis Bálint vesszük sorba.
matis@vgf.hu
Reich Ernõ 1926-ban szabadalmaztatta a világhírt hozó Reich-fogót, mel�-
Kapcsolattartó lyel az áramkör megbontása nélkül lehetett váltakozó áramot, váltakozó
Bagoly Hajnalka feszültséget, teljesítménytényezõt, s így közvetve teljesítményt is mérni. Az
hajni@vgf.hu
árammérés ma már egyszerû feladat, és a lakatfogó multiméterekbe
Lapigazgató egyre érdekesebb segédfunkciókat építenek be a gyártók – e havi lapszá-
Gimesi Kriszta munk áttekintõ táblázatában ezek a mérõmûszerek kerülnek terítékre.
kriszta@vgf.hu

Kiadóvezetõ
Szilágyi László
szilagyi.laszlo@mernokmedia.hu
villámvédelem 3
Megszüntethetõ-e a villámvédelem kettõssége?
Korrektor
Malinoczki Jutka zöld oldal 8
Az elektromosautó-töltõállomások jövõje és fejlõdési irányai
E havi lapszámunk szerzõi:

12
Hárfás Zsolt
Himer Csilla Ezt láttam 12
Kozma László
Kruppa Attila
Malinoczki Jutka Hírek, újdonságok 14
Németh Gábor
Porempovics József szabványok 16
Rátai Attila
Villamos Mûszaki Biztonsági Szabályzat

áttekintő táblázat 22
DC/AC, TRMS lakatfogó multiméterek

16
Nyomás
PAUKER Nyomdaipari Kft.
áttekintő alapján 24
Felelõs vezetõ: A Reich-fogó „felspécizett” utódai
Varga Szilárd kereskedelmi ig. – lakatfogó multiméterek és különleges mérõképességek

energetika 30
Terjeszti a kiadó a Magyar Posta Rt.
Üzleti és Logisztikai Központja
A német energiaforradalom bukása I.
közremûködésével. Elõfizethetõ
közvetlenül a szerkesztõségben. vezérléstechnika 36
A lapban megjelent hirdetések
Érdekes kapcsolások VIII. – Takarékos világításkapcsolások

42
tartalmáért szerkesztõségünk
nem vállalja a felelõsséget.
érdekesség 40
Hogyan írjuk helyesen?
lapterjesztési problémák miatt éjjel-nappal
hívható (üzenetrögzítõ) telefonszám
szakmakörnyezet 42
06 (1) 450-0868 Mitõl számla egy számla?
Terjesztõpartnereknek
szakkereskedéseket keresünk! Keresztrejtvény 44
06 (1) 236-0898

facebook.com/villanyszereloklapja
 hírek szabványok áttekintô táblázat áttekintô alapján zöld oldal villámvédelem

író: Kruppa Attila

Megszüntethetõ-e a villámvédelem kettõssége?

A 28/2011. BM rendelet megjelenése az akkor még újnak számító a szabályrendszer, amelyen az OTSZ 2014-es
kiadása sem változtatott (és a nagy valószínû-
MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány jogszabályba történõ beemelésével
séggel idén megjelenõ új OTSZ sem fog),
és a korábbi, MSZ 274 szabványra támaszkodó követelményrendszer mára olyan örökség lett, amelyet adott tényként
megtartásával furcsa kettõsséget hozott létre. kell elfogadni.
Jóllehet a szakemberek – érthetõ módon –
nem kedvelik a szabályrendszer folytonos válto-
A „norma szerinti” és a „nem norma szerinti” Tûzvédelmi Szabályzat 2011-ben megjelent zását, annak sem örülnek, ha mindennapi
villámvédelem párhuzamos léte azóta is számos kiadása, a 28/2011. BM rendelet a „norma munkájuk során folyamatosan konfrontálódni
probléma forrása, amelyek kezelése nemhogy szerinti” és a „nem norma szerinti” villámvéde- kényszerülnek az éppen hatályos szabályokkal.
egyszerûsödne, de egyre nehézkesebbé válik. lem fogalmainak és kettõs szabályrendszerének Márpedig ilyen probléma bõven akad a villám-

12 Noha ma még nem látszik, hogy ez a helyzet

hogyan oldódik majd meg, cikkünkben – ame-
lyet kifejezetten vitaindítónak szánunk – feltárunk
néhány szempontot, amelyek lényeges szerepet
játszhatnak a jövõ alakulásában.
Elõzmények
Az MSZ EN 62305 szabványsorozat 2006-os
bevezetésével ezt a bizonytalanságot volt hiva-
tott feloldani. Természetesen vitatható, hogy a
villámvédelem szabályozásának e módja helyes
és indokolt volt-e. Mint 2008-ban (amikor a
2011-ben megjelent jogszabály íródott), úgy
ma, tíz évvel késõbb is lehet érveket és ellenér-
veket felsorolni. Az azonban bizonyos, hogy ez
védelem területén. Ez teszi indokolttá annak
átgondolását is, hogy a jelenlegi szabályrendszer-
hez hozzá kell-e nyúlni, és ha igen, akkor
hogyan. A továbbiakban összegyûjtjük azokat a
tényezõket, amelyek alapján felvetõdik a módo-
sítások szükségessége, és vázoljuk azok lehetsé-
ges irányát is. Elõre kell azonban bocsátani, hogy

16 megjelenése komoly kihívás elé állította a villa-

mos szakmát. A régi szabályrendszernél (az
MSZ 274 szabványsorozat különbözõ kiadásai-
nál, illetve az ezeket magukba emelõ jogszabá-
lyoknál) nemcsak jóval nagyobb terjedelmû és
komplexebb, de attól felfogásában is alapvetõen
eltérõ új szabvány bevezetése, ezzel egyidejû-
leg a régi szabvány érvénytelenné válása olyan

2 bizonytalan helyzetet eredményezett, amelynek

kezelése elodázhatatlanná vált. Az Országos

A „norma szerinti” és a „nem norma szerinti”

villámvédelem párhuzamos léte azóta is számos
probléma forrása, amelyek kezelése nemhogy
egyszerûsödne, de egyre nehézkesebbé válik.

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

3
 villámvédelem zöld oldal ezt láttam hírek szabványok áttekintô táblázat áttekintô alapján e

Megszüntethetõ-e a villámvédelem kettõssége?

1. ábra Budapest belvárosának egy részlete. szerûsítése mellett szólnak, és ez nyilván abba az
A meglévõ, szorosan egymás mellé épített épületeknél a „norma szerinti” villámvédelem irányba hat, hogy jó lenne valahogy megszaba-
követelményeinek teljesítése gyakran lehetetlen, a levezetõk és a földelõk elhelyezésének dulni a „nem norma szerinti” villámvédelem
nehézségei miatt. Ezért a villámvédelem utólagos kialakítása vagy átalakítása számos szabályrendszerétõl.
kompromisszumot igényel. Ez a probléma minden sûrû beépítésû területet érinthet,
legyen szó akár nagyváros központjáról, akár gyárteleprõl.
Ezt erõsíti, hogy a „nem norma szerinti” sza-
bályrendszer alapjaként szolgáló, az MSZ 274
esetenként 30-40 évnél régebbi, már rég vissza-
a következõkben leírtak csupán a jelenlegi hely- ki ezt sem – a hibák javításának szükségességé- vont kiadásainak „beágyazottsága” megszûnt vagy
zetet értékelik, és csak távlati szinten vetítik elõre bõl. Elfogadhatjuk tehát, hogy a mûszaki szabály- drasztikusan leromlott: az esetenként hivatkozott
az elkerülhetetlen változtatásokat. rendszer változtatása sem „kívülrõl”, sem „belül- szabványok, jogszabályok már nem léteznek, az
rõl” nem egy súrlódásmentes folyamat. ezekbõl fakadó követelmények nem azonosítha-
Szabályalkotási szempontok Témánk szempontjából ennek az a lényeges tóak vagy teljesíthetetlenek. Jó példa erre a tûzvé-
Említettük, hogy a szakemberek általában nem vonatkozása, hogy a villámvédelem két részre delmi osztályba sorolás rendszere, amelyre
kedvelik a jogi-mûszaki szabályrendszer változá- hasadt szabályrendszerének („norma szerinti” és alapadatként támaszkodik az MSZ 274-2, de
sát. Talán kevesen tudják, de bizton állítható (a „nem norma szerinti”) kidolgozása összetettebb amelyet az 54/2014. BM rendelettel kiadott
cikk szerzõjének személyes érintettsége révén is), feladat, mintha egy egységes szabályrendszer OTSZ eltörölt – fogós dilemma elé állítva nem-
hogy a szabályalkotók sem. A szabályalkotók lenne: tisztázni kell, hogy mikor kell egyiket, mikor csak a villámvédelmi felülvizsgálókat, de a ter-
(értve itt a szabványok, jogszabályok és egyéb a másikat alkalmazni, hogyan lehet egyikrõl a vezõket is olyan esetben, amikor „nem norma
szakmai anyagok összeállításában részt vevõ másikra áttérni, és nyilván mindkét szabályrend- szerinti” villámvédelem bõvítése történik.
személyeket) számára többnyire ugyanúgy kelle- szert külön-külön is le kell fektetni. Ennek követ- Árnyalja a képet – és egyúttal nehezíti a sza-
metlen kényszer ez a folyamat, mint a szabályo- kezménye a nagyobb terjedelem, nehezebb badulást a régi villámvédelemtõl – a „nem
kat alkalmazók számára. A kényszer fakadhat a értelmezhetõség és a több hibalehetõség: csupa norma szerinti” villámvédelemmel rendelkezõ
nemzetközi vagy európai szabályrendszer válto- olyan dolog, amivel sem a szabályok alkotói, sem épületek sokasága, és az, hogy az áttérés a
zásából, a mûszaki fejlõdésbõl, a gyakorlati alkalmazói nem szívesen szembesülnek. Ezek „norma szerinti” villámvédelemre nem egy-
tapasztalatok visszacsatolásából, vagy – ne zárjuk olyan tényezõk, amelyek a szabályrendszer egy- szerû. A szerzett jogok védelme (esetünkben: a

4 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.


n energetika vezérléstechnika
létesítéskor érvényes villámvédelmi szabályrend-
szer alkalmazásának lehetõsége) kevésbé lenne
kritikus, ha a „nem norma szerinti” villámvédelem
helyett különösebb nehézség nélkül lehetne a
„norma szerintit” alkalmazni. Sajnos, ez nincs így
– amint arra még kitérünk a mûszaki és az egyéb
szempontoknál –, és ez egy masszív akadálya a
szabályrendszer egyszerûsítésének.
Mûszaki szempontok
Legyünk õszinték: elég furcsa ellentmondások
vannak a „norma szerinti” és a „nem norma
szerinti” villámvédelem szabályrendszerében. Az
egyik megengedi, hogy a levezetõt éghetõ anyag-
ba ágyazzuk, a másik legalább 10 cm távolságot
követel meg. Az egyik olyan esetben is megenge-
di 8 mm-es huzal alkalmazását levezetõként,
amikor a másik 12 mm-t követel meg. A levezetõt
az épületek homlokzatára felrakott éghetõ hõszi-
getelésbe hol bele lehet rakni, hol nem, a veze-
téktartók alá hol kell 100 kV szigetelõképességû
lemez, hol nem. Sorolhatnánk még a példákat az
abszurd helyzetekrõl. Ez a következetlenség nem
nyújt jó képet a szakmáról, melyrõl lépten-nyo-
mon azt hirdetjük, hogy masszív fizikai alapokon
nyugszik. Az elõbb szabályalkotási szempontból
utaltunk a „beágyazottság” fontosságára. Ennek
természetesen van mûszaki vetülete is: a külön-
bözõ szakterületekre vonatkozó létesítési és ter-
mékszabványoknak értelemszerûen összhang-
ban kell lenniük egymással. E tekintetben az
MSZ EN 62305 és az MSZ EN 62561 (mely a
villámvédelmi elemekre, azaz azokra az alkatré-
szekre vonatkozik, amelyekbõl a villámvédelmi
rendszert össze kell állítani) kapcsolata megfelelõ,
tehát a „norma szerinti” villámvédelem szem-
pontjából az összhang biztosított. Ezzel ellentét-
ben a „nem norma szerinti” szabályrendszerben
hiányoznak a termékszabványok. Ezek szerepét
az MSZ 274 egyes kiadásaiban maga a létesítési
szabvány, illetve az ahhoz fûzött magyarázatok
vették át, de a 2/2002. BM és 9/2008. ÖTM
rendeletekbõl az erre vonatkozó részek kikoptak.
Ezzel párhuzamosan, a „norma szerinti” villám-
védelem terjedésével – az ezt kísérõ piaci folya-
matok miatt – a rendelkezésre álló termékkínálat-
ból fokozatosan eltûntek azok a termékek, ame-
lyeket – gyakran csak kialakult szokásokat követve
– a „nem norma szerinti” villámvédelem kivitele-
zéséhez használtunk. Ennek hatására egyre több
helyen láthatunk olyan „nem norma szerinti” vil-
lámvédelmi rendszert, amely kisebb-nagyobb
részben tartalmaz olyan mûszaki megoldásokat és
termékeket, amelyek a „norma szerinti” villámvé-
delem rendszerébõl vannak átvéve. Mûszaki
(fizikai) értelemben ezek nem feltétlenül rosszak,
de jogi (szabványossági) értelemben szabálytala-
nok, ami számon kérhetõvé teszi a tervezõt, illetve
kivitelezõt.
Az ilyen jellegû problémák abból fakadnak,
hogy a villámvédelmi követelményrendszer – a
„norma szerinti” és a „nem norma szerinti” is – az
építmény egészére vonatkozik. Emiatt egy alap-
vetõen „nem norma szerinti” villámvédelmi
berendezés csupán egyes részeinek „norma sze-
rinti” kivitelezése (pl. az építmény kismértékû
átalakításhoz vagy bõvítéséhez kapcsolódóan)
nem megoldható, mert az így keletkezõ mûszaki
megoldás sem a régi, sem az új követelményrend-
szert nem teljesíti maradéktalanul. Ez nehezíti
annak az OTSZ 2. §-ában megfogalmazott elv-
nek az érvényesítését, hogy meglévõ építmények
átalakításakor az új elõírásoknak az átalakítás
körében, mértékében kell eleget tenni. Nyilván
nem arról van szó, hogy egy ’89-ben – az akkor
hatályos szabályok szerint – kivitelezett villámvé-
delmi berendezés ne mûködhetne megfelelõen,
ha pl. a levezetõk cseréjekor a keresztmetszetre és
az elhelyezési távolságra nem a létesítéskor,
hanem a jelenleg érvényes követelményeket
alkalmazzuk. Ettõl még az így keletkezõ „felemás”
rendszert mindenki kénytelen szabálytalannak
minõsíteni, hiszen egyik követelményrendszernek
sem felel meg maradéktalanul.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a „nem
norma szerinti” követelményrendszer valami-
féle beolvasztása a „norma szerintibe” nem
nagyon tûnik megoldhatónak, és nem is lehet tõle
egyszerûen megszabadulni.
 villámvédelem zöld oldal ezt láttam hírek szabványok áttekintô táblázat áttekintô alapján e

Megszüntethetõ-e a villámvédelem kettõssége?

Felülvizsgálati szempontok
Gondolhatnánk, hogy felülvizsgálat szempontjá-
ból lényegében mindegy, hogy „norma szerinti”
vagy „nem norma szerinti” villámvédelemrõl
beszélünk, a felülvizsgálat lebonyolításának
rendje ugyanaz, még ha a részletes követelmé-
nyek el is térnek. Sajnos, ez nem igaz. A kétféle
szabályrendszer legmarkánsabb különbsége,
hogy a „norma szerinti” villámvédelem felülvizs-
gálata csak terv birtokában végezhetõ el. Ezzel
szemben a „nem norma szerinti” villámvéde-
lemben a hosszú évtizedek során az a – nem
igazán helyes, de elfogadható – gyakorlat alakult
ki, hogy a felülvizsgáló tervek hiányában is elvé-
gezheti azt. Ha a „nem norma szerinti” villám-
védelem felülvizsgálati rendszere megszûnne,
felülvizsgálhatatlanná válnak azok az építmé-
nyek, amelyek villámvédelmi tervvel nem ren-
delkeznek. Pontosabban: felülvizsgálatuk elõtt
kockázatkezelést kellene készíteni, melyre a
felülvizsgálónak nincs jogosultsága, csak a ter-
vezõnek. Bár ez szakmai szempontból nem fel-
tétlenül rossz (mert pl. munkát adna a szakem-
bereknek), társadalmi szempontból azonban (az
említett, szerzett jogokra való tekintettel) aligha
fogadható el.
Egyéb gyakorlati szempontok
Egy új építmény esetében kicsi a jelentõsége,
hogy egyik vagy másik szabályrendszert kell alkal-
mazni, még ha az abból fakadó követelmények-
nek nem mindig egyszerû is megfelelni. Az igazi
problémát a meglévõ építmények villámvédel-
mének átalakítása jelenti: a „norma szerinti” vil-
lámvédelem (földelõ kialakítására, a biztonsági
távolság betartására stb. vonatkozó) követel-
ményrendszere szinte csak akkor teljesíthetõ, ha
a villámvédelem együtt épül az építménnyel,
ráadásul annak szerkezeti megoldásai megfelel-
nek a „korszerû” építési technológiáknak (pl.
rendelkezik vasbeton vázszerkezettel). Egy meg-
lévõ, hagyományos (falazott) technológiával épí-
tett épület esetében utólag még a „nem norma
szerinti” villámvédelmi berendezés szabályos
kialakítása is nehézkes, az annál lényegesen szi-
gorúbb „norma szerinti” villámvédelmi rendsze-
ré pedig szinte megoldhatatlan – ráadásul ne
feledjük, hogy ezen munkákhoz az építésznek,
illetve a tulajdonosnak is lesz egy-két szava!
Amennyiben a villámvédelem kettõsségének
megszüntetése a „nem norma szerinti” szabály-
rendszer egyszerû kivezetésével történne, ez
értelemszerûen a „norma szerinti” szabályrend-
szer alkalmazását jelentené minden építmény-
nél. Arról, hogy ez milyen következményekkel
járna, lehetnek sejtéseink, hiszen azoknak a
meglévõ építményeknek villámvédelmét, melyek
rendeltetése megváltozik, a hatályos jogszabályi
elõírás alapján is norma szerintivé kell átalakítani.
Aki tapasztalta már, hogy ez mivel járhat egy
belvárosi (esetleg ráadásul mûemléki védelem
alatt álló) építmény esetében (1. ábra), annak
szükségtelen magyarázni, hogy meglévõ építmé-
nyeknél a „norma szerinti” villámvédelem köve-
telményeinek maradéktalan teljesítése gyakorlati-
lag lehetetlen.

jogosultsági Merre tovább?

A leírtak röviden rámutatnak, hogy a villámvéde-

szempontok
lem szabályrendszerének alakításában nagyon
ellentétes hatások játszanak szerepet. A „nem
norma szerinti” villámvédelem egyre kevésbé
illeszkedik a szakmai-mûszaki környezetbe, és
sok tényezõ – többek között a szabályozás egy-
Mellékszálként talán érdemes néhány gondolatot megemlíteni szerûsítésének igénye – mutat abba az irányba,
a villámvédelem jogosultsági vonatkozásaival kapcsolatban is.
hogy valamiképp megszüntessük. Ugyanakkor a
A 2011-ben hatályba lépett OTSZ-nek az egyik legnagyobb vitát kiváltó eleme az volt, hogy az új villámvé- gyakorlati tapasztalat arra int, hogy a „norma
delmi szabvány alkalmazását – lényegében – önálló jogosultsághoz kötötte, amelynek megszerzéséhez szerinti” villámvédelem ráerõltetése a meglévõ
az MSZ EN 62305 ismeretanyagából vizsgát kellett tenni. Ennek az eljárásrendnek a bevezetése mellett építményekre súlyos feszültségekhez vezethet,
– a közhiedelemmel ellentétben – nemcsak az új szabvány bonyolultsága és a villámvédelem fontossága
(tûzvédelmi, életvédelmi stb. szerepe) szólt, hanem az is, hogy szakmapolitikailag észszerûnek tûnt
és ez amellett szól, hogy a „nem norma szerinti”
elõsegíteni a villamos tervezõk specializálódását, egyúttal lehetõséget biztosítva a tervezõi díjak kedvezõ villámvédelmet inkább ne bolygassuk. Köztes
irányba történõ átrendezésére. megoldásként elképzelhetõ a „nem norma sze-
Ma már látható, hogy ezek a célkitûzések csak kis részben valósultak meg. Egyrészt beigazolódtak azok rinti” villámvédelem valamiféle „korszerûsítése”:
az új szabvány megjelenésétõl kezdve hangoztatott vélemények, hogy az MSZ EN 62305 túlzottan
bonyolult a széles körû alkalmazáshoz. Ezen a jogszabályban elõírt oktatások és a vizsgakötelezettség is
olyan szakmai anyag összeállítása, amely egyesít-
csak keveset tudott segíteni. Másrészt nem tekinthetõ sikertörténetnek a specializációra irányuló törekvés ve és bizonyos mértékig a „norma szerinti” vil-
sem. Ebben valószínûleg az is szerepet játszott, hogy a szabályozás 2011-ben lépett hatályba, épp a lámvédelemhez közelítve váltaná ki a korábbi
gazdasági válság közepén. Harmadrészt pedig azt sem állíthatjuk, hogy a tervezõi díjszabást összessé- villámvédelmi szabványokat és jogszabályokat.
gében érdemben befolyásolta volna az új rendszer. Bármi is volt a tényleges ok, kijelenthetjük, hogy az
elmúlt hét évben nem igazán sikerült teljesíteni azokat a célkitûzéseket, amelyek érdekében a jogosultsá-
Talán mondanunk sem kell, hogy ez utóbbi egy
gi követelmény megszületett. újabb szabályrendszer bevezetését jelentené,
Azt is figyelembe kell venni, hogy a „norma szerinti villámvédelem” az élet szerves része lett, az oktatás- ami aligha okozna örömöt a szakembereknek.
ból kikerülõ szakemberek új generációja számára nem az új, hanem egyre inkább a régi villámvédelmi Ma még nem lehet tudni, hogy a három lehet-
szabvány idegen. Mindezek alapján legalábbis megkérdõjelezhetõ, hogy a – „norma szerinti villámvéde-
lem”-re vonatkozó – jogosultsági feltételrendszert jelenlegi formájában indokolt-e, érdemes-e fenntartani.
séges, egyformán rögös út közül melyiken hala-
dunk majd tovább, de bármelyiket is választjuk,
az valamilyen szempontból rossz lesz.

6 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

n energetika vezérléstechnika
 zöld oldal
író: Kozma László villamosmérnök

Elektromosautó
töltõállomások jövõje és fejlõdési iránya
Az elektromosautó-töltõállomás mint üzlet és termék rendkívül fiatal üzletág, Jelenlegi állapot
gyakorlatilag néhány évre tekint vissza modernkori formájában. A 21. szá- Az elektromosautó-töltõállomások jelenlegi for-
májukban tulajdonképpen inkább nevezhetõk
zadban (de már bõven a 20. század végén is) a különbözõ iparágak, így a
„okos” mágneskapcsolóknak, mint töltõállomás-
villamosipar is, a szabványos megoldások elterjedését élte és éli, ami azt nak, bár a termék megnevezése akár a gyártók
jelenti, hogy a gyártóknak a különbözõ termékek és megoldások gyártása oldaláról (EV charger – elektromosautó-töltõ),
során meg kell felelniük egy bizonyos minimum elvárási szintnek. akár a szabványos megnevezést nézzük (EV
charging station – elektromosautó-töltõállo-
más), töltõre utal. Ez egész pontosan azt jelen-
Ez nem kerülte el a töltõállomásokat sem, hogy a töltõállomásokat nem lehet fejleszteni, ti, hogy a váltakozó áramú töltõállomások jelen
korábbi cikkeinkben számos szabványt meg- változtatni vagy jobbá tenni – ezekrõl a lehetõ- állapotukban egy elektronika által vezérelt kon-
említettünk már. Ez azonban nem jelenti azt, ségekrõl szól ez a cikk. taktort tartalmaznak a mérések mellett, amely
mágneskapcsoló a feltételek teljesülése esetén
behúz, máskor pedig elenged, így biztosítva a
biztonságos töltést, ki- és bekapcsolást, kommu-
nikációt a tápforrás és az autó között. Persze
azért sosem ilyen egyszerû, de ha ezt állítjuk,
nem vagyunk messze a valóságtól. Az autó
akkumulátora számára szükséges DC egyená-
ramot az autóba épített fedélzeti töltésvezérlõ
alakítja át a váltakozó áramú tápforrásból
(töltõállomás). Az egyenáramú töltõállomások
kicsit összetettebb szerkezetek, mert azokban
teljesítményelektronikai elemek, hûtés/fûtés,
védelmek (kismegszakító, áram-védõkapcsoló)
csatlakozókábelek, kontaktorok, mérés és kom-
munikációs elemek is megtalálhatók, lévén az
egyenáramra történõ átalakítás ezeknél a meg-
oldásoknál a töltõben történik meg. De ez a
„bonyolultság” leginkább a töltõáram átalakítá-
sa miatt van az állomásban, nem szolgál most
még egyelõre más célokat.

Hogyan tovább?
Mivel jelenleg a töltõállomások döntõ többsége

8 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

 a fentebb leírtakat tartalmazza, feltehetõ a kér-
dés, hogy milyen irányba indulhat el az állomá-
„okos”
mágneskapcsoló
sok fejlesztése. Nem könnyû a kérdés, hiszen a
jövõt megjósolni sosem könnyû, de azért már
látszódnak bizonyos jelek és igények. Van olyan
változtatás, amelyet a gyártók maguk találnak ki
és fejlesztenek bele a töltõállo-
másokba, és vannak olyan

utó
igények, amelyeket a piac
követel ki magának, és ame-
lyekhez a töltõgyártók kényte-
lenek alkalmazkodni. Bárhogy
is van, mindkettõ út a töltõállo-
mások változását hozzák.

ok
Megerõsített,
autótöltésre alkalmas
fali dugaszolóaljzatok
Bár nem igazán töltõállomás,
inkább csak töltési pontnak
nevezhetõ, de ne feledkez-
zünk meg a tényrõl, hogy az
elektromosautó-töltés techno-
ányai lógiája lehetõvé teszi az autó
töltését egyszerû háztartási
hálózati dugaszolóaljzatról.
Arra azért érdemes odafigyel-
ni – és számos korábbi cikkünkben ezekrõl
megemlékeztünk –, hogy a normál háztartási
aljzatokat nem arra tervezték, hogy 2-2,5 kW
teljesítményt, minden nap, hosszú órákon
keresztül (8-10 óra) átvigyen. Ezek a konnekto-
rok arra valók, hogy kisebb teljesítményt (nagy-
jából 2 kW) rövid ideig (ha például sûrûn
használjuk) vagy ritkán hosszabb ideig (de
ebben az esetben is csak maximum néhány
óráig) közvetítsenek. Az autótöltés viszont meg-
követeli, hogy legyen olyan megerõsített dugalj,
amely kielégíti a mindennapos töltés igényeit.
Ilyen gyártmányok már most is kaphatók, és
várhatóan egyre több fali szerelvénygyártó dob
piacra ilyen aljzatokat.
Ezek az aljzatok 1-es és 2-es töltési módoza-
tokra képesek, mert nem lehet létrehozni kom-
munikációt az autó és a töltési pont között.
Tehát olyan kábelt kell használni, amelyet az
autógyártók adnak az autókhoz, és amely ren-
delkezik töltésvezérléssel és túláramvédelemmel
(2-es töltési módozat). Mivel azonban még
mindig egyfázisú rendszerrõl és maximum 16 A
teljesítményrõl beszélhetünk csupán, az elekt-
romos autó feltöltése teljesen lemerült állapot-
ból 8-10 órás idõtartamot is igénybe vehet.
Beépített védelmek
A váltakozó áramú töltõállomások jelenleg
jellemzõen nem tartalmaznak védelmeket
(kismegszakító, áramvédõ, túlfeszültség-véde-
lem), de még csak egy terhelés- vagy szaka-
szoló kapcsolót sem (a mágneskapcsolók
önmagukban nem alkalmasak leválasztásra).
1. kép: „Okos”
mágneskapcsoló –
váltakozó áramú
elektromosautó-töltõállomás
Adódik a kérdés, hogy miért nem? Most is van
olyan gyártmány, olyan „töltõállomás” a pia-
con, amely tulajdonképpen egy hagyományos
szerelõlapos szekrényben elhelyezett elektroni-
ka és kontaktor, valamint olyan is, amelyik bizo-
nyos védelmi funkciókat (túláram-, esetleg szi-
várgóáram-védelem) is felvonultat, de ez még
kevésbé jellemzõ. Az viszont biztos, hogy
védelmi funkciók, esetleg kapcsolóelemek a
jövõben beépítésre fognak kerülni a töltõállo-
másokba.
Bár a szivárgóáram-védelem szempontjából
arra azért oda kell figyelni, hogy az energiael-
osztási rendszer minden pontján legyen ilyen
védelem. Ha a töltõállomásba beépítésre kerül-
nek FI-relék, akkor megoldott az emberek
védelme a töltõállomás és az autó között.
Viszont nem biztos, hogy ez a védelem meglesz
az elosztószekrény és a töltõállomás közötti
vezetékszakaszon, így tehát inkább abba az
irányba fognak elmenni a gyártók várhatóan,
hogy az egyenáramú szivárgóáram-érzékelést
(DC szivárgóáram-figyelõ relé) fogják csak
beépíteni a töltõállomásba, ezért a betáplálási
ponton elegendõ lesz az A vagy A SI típusú
1
áram-védõkapcsoló. Ez azért nagy elõrelépés,
mert a B típusú FI-relé jelenleg még rendkívül
drága készülék (kb. 200 000 Ft egy darab), és
ennek elhagyása jelentõsen csökkentheti a
beruházási költségeket. Elõzõ számunkban
részletesen írtunk errõl a témáról!
Méréstechnika
A manapság elérhetõ töltõállomások olyan ele-
meket tartalmaznak, amelyek nem alkalmasak
pontos, elszámoláshoz megfelelõ mérésre.
Pontatlanságuk elegendõ, hogy energiame-
nedzsment-funkciókat ellássanak vagy teljesít-
ménykorlátozásban részt vegyenek, de számlá-
kat nem lehet ezen mérések után kiállítani, és
nem lehet fizettetni a vevõvel. Viszont erre a
funkcióra szükség van minden országban, ezért
a jövõ töltõi elképzelhetõ, hogy 1%-os pontossá-
gú mérést is felajánlanak majd bizonyos típusok
esetében.
Természetesen a sok felsorolt újdonságot tesz-
telni kell, normáknak és szabványoknak kell
megfeleltetni, illetve gazdaságossági szemponto-
kat is figyelembe kell venni. Ezért nem biztos,
hogy lesz olyan töltõállomás a piacon, amely

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

9

zöld oldal vezérléstechnika szakmakörnyezet
2. kép
DC egyenáram-töltõállomás belseje.
ezeket mind tartalmazza, inkább az elérhetõ kíná-
latok fognak kibõvülni, és válogatni lehet majd
különbözõ kombinációkból.
Mi jöhet még?
Ha egy kicsit továbbgondoljuk a fejlesztési irányo-
kat és igényeket, akkor az elektromos autózással
sokszor összekapcsolt érv a környezetvédelem. A
zöld megoldások tehát jól összeilleszthetõk ezzel
a témával. A megújuló energiák használatával
jelentõsen javítható az elektromos autózás kör-
3. kép
Háztartások napi energiafelhasználása és a völgy-
idõszakok kitöltése elektromosautó-töltéssel.
10 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.
2 visszatáplálás a hálózatba. Ehhez viszont nem
nyezetre gyakorolt hatása, ezért a töltõállomások
összekapcsolása szolárpanelekkel teljesen logikus
és legitim irány. Most is vannak már olyan gyártó
cégek, amelyek olyan parkolószerkezeteket gyár-
tanak, amelyek tetõ gyanánt napelempaneleket
tartalmaznak, a parkoló autó mellett pedig egy
töltõállomást. Vannak már kísérletek olyan töltõál-
lomásokra is, amelyek energiatárolásra alkalmas
elemeket (kondenzátorok, akkumulátor) tartal-
maznak. Miért lehet erre szükség? Azért, mert
ilyen megoldás esetén egy adott teljesítményû
töltõállomáshoz (például egy 22 kW-os teljesít-
ményû típushoz) nem kell azonos méretû hálóza-
ti csatlakozást fejleszteni, elegendõ kisebb teljesít-
mény is. Amikor nincs töltés az állomásról, akkor
a tartalék tárolót fel lehet tölteni, amikor pedig
töltés van, akkor le lehet adni a teljes teljesítményt
a hálózatból és az akkumulátorból együtt.
A napelemek és a töltõállomásban elhelyezett
akkumulátorok együttes alkalmazása teljesen füg-
getleníteni tudja a parkolót a hálózati csatlakozás-
tól, így decentralizálva az energiatermelést és
rendkívüli módon csökkentve az energiaszállítás-
ból adódó veszteségeket.
Sokan keresik a lehetõséget a töltõállomás olda-
láról, hogy értesüljenek a töltés folyamatáról (töl-
töttség aktuális állapota; jelzés, ha az autó feltöltõ-
dött; jelzés, ha hiba van; jelzés, ha valaki beavat-
kozott az engedélyünk nélkül). Ez a jelenlegi
analóg elektronikára alapozott kommunikációval
nem lehetséges, ennek következtében a mai
töltõállomások nem tudják, hogy milyen állapot-
ban van az autó akkumulátora, és hogy mikor
fejezõdik be a töltés.
Ezeket az adatokat az autó nem tudja közölni a
töltõállomással. Ez nyilvánvalóan nem tartható
állapot a 21. században, ezért a következõ gene-
rációs töltõállomások már várhatóan digitális kom-
munikációval fognak társalogni az autóval, aminek
segítségével minden adat kiolvashatóvá válik majd
a töltõállomásból. Ehhez természetesen az autók
oldalán lévõ töltésvezérlõt is fel kell majd készíteni
a kommunikációra.
És akkor innen már csak egy lépés lesz a két-
irányú töltés, azaz az autók töltése, valamint
bizonyos idõszakokban és bizonyos körülmé-
nyek között az autók akkumulátoraiból történõ
lesz elegendõ az autók és a töltõállomások fej-
lesztése, hanem az áramszolgáltatói átviteli háló-
zatot is okosítani kell (smart grid). Ez kapcsolatba
hozható az okos városok elképzelésével is, de
ezzel majd egy másik cikkünkben foglalkozunk.
Az biztos, hogy ha a villamos energiát ott állít-
3
 szigetelés-
figyelés
Jelenlegi ZE Ready és EV Ready követelmények
rendelkeznek arról, hogy figyelni kell, és anomália
esetén be kell avatkozni akkor, ha a töltõállomás
csatlakozási pontjaira feszültség kerül , amikor
nincs autó csatlakoztatva a töltõállomásra.

Ez olyankor történhet meg, amikor a kontaktor beragad

(összeégnek az érintkezõk), vagy egy szigetelés leromlik és
átvezetnek vezetékek, fémes testrészek. Ez egy nem üzemszerû
állapot, meg kell szakítani a betáplálást. Van olyan gyártó,
amely nullfeszültség-kioldó alkalmazásával oldja meg a kérdést,
vannak olyanok, amelyek nem gondoskodnak ilyen védelemrõl.
Bizonyosan várható, hogy a jövõben hasonló szigetelésfigyelõ
rendszerek és védelmek felbukkannak a töltõállomásokban.

juk elõ, ahol el is fogyasztjuk, akkor az a leghatékonyabb megoldás, és a

legkevesebb veszteséget okozza. Nagyon elõremutató hatása van az elekt-
romos autóknak, illetve leginkább a bennük elhelyezésre kerülõ energiatá-
roló dobozoknak (jelenleg lithium-ion akkumulátorok) a villamosener-
gia-termelésre és átviteli hálózatra. Ugyanis jelenlegi szokásaink szerint az
elektromos személyautóinkat jellemzõen nappal használjuk, de inkább
csak reggel és délután vagy este, valamint éjszaka otthon tároljuk a garázs-
ban és töltjük.
Amíg nincs jelentõs mennyiségû villanyautó használatban, addig a rend-
szerterhelési görbe éves viszonylatban alacsony fogyasztást mutat éjszaka
és magas fogyasztást napközben, de a csúcsokat a reggeli és a délutáni/esti
órákban lehet érzékelni. Az elektromos autók tehát pont akkor vannak
használatban, amikor csúcsfogyasztás van (nem töltenek), és pontosan
akkor kell azokat tölteni, amikor kisebb a fogyasztás. Következésképp terhe-
léskiegyenlítõ hatása lehet az elterjedt e-autózásnak. Ennek további hatása
lehet, hogy az erõmûveket kevesebbet kell szabályozni, hosszabb idõszak-
ban futhatnak a maximális hatékonyságuk közelében, ami szintén zöldítõ
és költségcsökkentõ hatású lehet.
Innen tehát már valóban csak egy lépés azt megoldani, hogy ha azt az
autó tulajdonosa engedélyezi, akkor a töltõállomásra csatlakoztatott autót ne
csak töltsék, hanem abból energiát is vételezzenek, ha a környéken igény
lép fel és az autóban felesleges energia áll rendelkezésre. Ennek lebonyolí-
tására át kell alakítani a töltõállomásokat (is), de várhatóan ezen típusú töltõk
is hamarosan meg fognak jelenni a piacon.

Mi az, ami várhatóan nem kerül bele

a töltõállomásokba?
Ezt a kérdést sem könnyû megválaszolni, de azért lehet próbálkozni. Szinte
biztos, hogy nem fog megjelenni olyan gyártmány, amely bankkártyaolvasót
tartalmaz. Nemcsak azért, mert ezen elemek gyártói külön iparágak képvi-
selõi, hanem azért is, mert egyre inkább elterjedõben van a mobil eszkö-
zökrõl történõ számlarendezés, már sok más helyen sincs szükség fizetéskor
magára a bankkártyára fizikai állapotban.
A különbözõ kijelzõk (külön nyomógombos vagy érintõképernyõs) integ-
rálása olyan eszközökbe, amelyeket sokan használnak különbözõ publikus
helyeken, mindig is kényes kérdés. Könnyen megsérülhetnek ezek az alkat-
részek, vagy olyan biztonsági megoldásokat kell használni, amely megdrágít-
ja a beépítést. Azt gondolom, hogy ezek megjelenése sem várható a relatív
olcsó váltakozó áramú állomásokban, inkább itt is a mobil eszközre letölthetõ
applikáció és az arról való töltõállomás interakció terjedhet el a jövõben.
Azt még nem tudjuk, hogy alakul a jövõ, de az itt felsorolt kezdeménye-
zések ilyen vagy olyan formában elõbb-utóbb biztosan megjelennek a
töltõállomásokban.
 hírek, újdonságok, továb
Sylvania Curvelyte: új, irodai lámpatest
A Feilo Sylvania bemutatja az új Concord Curvelyte lámpatestet, amely letisztult és elegáns
formatervezésével stílust visz az irodába. A Curvelyte ötvözi a dizájnt és a legújabb technoló-
giát az egyedi, innovatív fényvezetésével, dupla LED-sorral rendelkezik a közvetlen és közve-
tett fényelosztás érdekében, amely kiemel minden irodateret. A lámpatest kétféle kivitelben
érhetõ el: fényes kivitel az exkluzív tárgyalótermekhez, szatén csillogású változat a nagyobb
irodákhoz. Terméktulajdonságok: direkt/indirekt (70/30) fény a környezet megvilágításához,
UGR=19 változatok a vizuális kényelemért, magas fényhasznosítás, akár 131 lumen/Watt,
50 000 óra élettartam, egyedi, ívelt kialakítás. A lámpatest betáplálása a függesztõ kábelen
keresztül történik, mely egyszerûvé teszi a beszerelést.

Merten D-Life, az új Schneider Electric szerelvénycsalád

2018. év eleje is újdonságot hozott a Schneider Electric kínálatába, ugyanis Magyarországon
is bevezetésre került az új D-Life szerelvénycsalád. A Merten betétekre épülõ termékek telje-
sen egyedi külsõt és számtalan új funkciót kínálnak mindazoknak, akik hajlandók az átlagosnál
kicsit többet áldozni otthonuk villanykapcsolóira. Az új családot német szakemberek tervezték
a legújabb szín- és formavilágtrendeknek megfelelõen. A legfontosabb szempont az volt, hogy
a kapcsoló számára rendelkezésre álló teret a lehetõ legjobban hasznosíthassa a végfelhaszná-
ló. Hét alapszínbõl választhatunk: lótuszfehér, antracit, szahara, acél, nikkel, pezsgõ és mokka.
Utóbbi három valódi fém, míg a többi mûanyagból készült. A takarókeretek – a hét alapszín
mellett – további három színt kínálnak: kristályfehér és ónixfekete üveg és valódi pala. Az
univerzális kereteknek köszönhetõen mind vízszintesen, mind függõlegesen ötös sorolhatósá-
got biztosít a D-Life. Az új család nem titkoltan a Merten Artec és Antik családok helyére
érkezik, melyek már csak az év végéig lesznek rendelhetõk.

Új protokoll, új eszközök az ELKO EP iNELS RF Control rendszerében

Az ELKO EP iNELS RF Control vezeték nélküli, rádiófrekvenciás épületautomatizálási rendszere több új eszközzel
bõvült. Az RFSD-100, RFSD-101 füstérzékelõk, az RFWD-100 nyitásérzékelõ és az RFMD-100 mozgásérzékelõ
már az ELKO EP szintén új, védett protokolljával kommunikál, de több új és régi vevõegység is ezzel a protokollal
készül, megtartva a régebbi RFIO protokollal való visszafelé kompatibilitást. Az RFIO2 az RFIO protokoll kiterjesztése,
melynek egyik nagy elõnye, hogy a protokollt ismerõ vevõegységek képesek jelismétlõként (repeater) is mûködni, ha
erre be vannak állítva. Ennek köszönhetõen az adóparancsok olyan vevõegységekhez is el tudnak jutni, melyek nin-
csenek a parancsot kiadó vezérlõ hatósugarában, így nagyobb létesítményekben is biztonságosabban, akár külön
repeater beépítése nélkül használható a rendszer. Az új protokoll további elõnye többek között, hogy az eszközök FW
frissítése az RFAF/USB szerviz eszközzel egyszerûen megoldható rádiófrekvenciás kommunikáción keresztül.

14 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

ábbképzések
Újdonság a B.E.G.-től
2018. márciustól a B.E.G. DALI választékában elérhetõ a GH család új tagja, melynek fényér-
zékelõje teleszkópfunkcióval rendelkezik. Így az érzékelõ akár 16 méter magasságból is képes a
fényáram szabályozására 44 méter átmérõjû érzékelési tartomány mellett. A fény érzékelésének
területe egyszerûen, a fényérzékelõ teleszkópjának kihúzásával állítható be. Az érzékelõ elsõsor-
ban a 10 méternél magasabb raktárakban, illetve gyártócsarnokokban alkalmazható energia-
megtakarítás céljából.

Új Legrand KEOR-T EVO

szünetmentes áramforrások
Új termékcsaláddal bõvült a Legrand háromfázisú szünetmentes áramforrás kínálata, amellyel 10, 15 és 20 kVA/kW összteljesítményû fogyasztók
védelme valósítható meg. Az új termékek legfõbb elõnye, hogy a beépíthetõ akkumulátorok száma szoftveresen változtatható, azaz kis futásidõigény
esetén sem szükséges 50-60 db akkumulátor a készülék mûködéséhez. Ennek a termékelõnynek köszönhetõen az új KEOR-T EVO szünetmentesek
árai rendkívül kedvezõek. A teljes kínálat mindazonáltal megfelel a legmagasabb mûszaki és kényelmi elvárásoknak: normál és eco mûködési üzemmó-
dok, kettõs megtáplálás, színes érintõképernyõ, maximális kimeneti teljesítménytényezõ, 5xCO-állapot és hibajelzõ kontakus, SNMP kompatibilitás stb.
További részletek megtalálhatók a gyártó friss nagykatalógusában, amely letölthetõ a www.legrand.hu weboldalról.

Gázjelző berendezések lakások, járművek légterének

biztonságos felügyeletére
A német AMS cég által gyártott, lakások, lakókocsik, teherautók, vízi jármûvek légterébe terve-
zett gázjelzõ berendezések széles választékában megtalálhatók a hagyományos gázok mellett, a
bûnözõk által utóbbi idõben elõszeretettel használt „altatógáz” jelenlétét is jelzõ készülékek. A
gázjelzõk üzembiztos mûködésének biztosításához rendelhetõ a 12 V DC táp meglétét ellenõr-
zõ feszültségõr, mely a tápellátás megszûnése esetén láthatóan és hallhatóan riaszt. A gázdetek-
torok megbízható érzékelõikkel villámgyorsan reagálnak az élet- és/vagy robbanásveszélyes
gázokra. A látható, hallható riasztás mellett a készülékek egy része további mûvelet elvégzésére
is alkalmas kimenõjelet szolgáltatnak, aminek segítségével szellõzõt vagy egyéb beavatkozó
szervet lehet mûködésbe hozni.
A városi/földgáz (metán) és folyékonygáz (propán/bután) érzékelésére kifejlesztett
GASALARM S/200P típus megfelel a lakóhelyiségekben éghetõ gázokat érzékelõ villamos
gyártmányokra vonatkozó MSZ EN 50194-1:2009 szabvány követelményeinek, a vizuális és hangjelzés mellett 2 kimenetelével további riasztást és
beavatkozást tesz lehetõvé.
A szén-monoxid-koncentráció folyamatos mérésére, felügyeletére a CO-ALARM S/200-C típusú készülék került kifejlesztésre, amely teljesíti az új
MSZ EN 50291-1:2014 szabvány „A” típusra meghatározott elõírásokat.
További információk a C+D Automatika Kft. munkatársaitól kérhetõk.

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

15
 szabványok
író: Rátai Attila villamosmérnök, mûszaki felügyelõ
Navigálás a változó elõírások tengerében 56.
Villamos
Muszaki Biztonsag
SzabályzatA Villanyszerelõk Lapja január–februári lapszámában elkezdtük a
40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet értelmezését, most a jogszabály 1. mellék-
letének, a Villamos Mûszaki Biztonsági Szabályzatnak az elemzése követ-
kezik. A rendelet megjelenése óta több egyeztetés is történt az azóta
összeállt, VMBSZ-t felügyelõ szakmai bizottsággal, cikkünkben ezen
egyeztetések eredményét is megosztjuk az olvasóinkkal.
16 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.
Ellenõrzésekre vonatkozó
követelmények
Arról, hogy mikor kell ellenõrzést végezni, a
VMBSZ a következõket írja:
a) A berendezés létesítésekor, az elsõ üzembe
helyezés elõtt (elsõ ellenõrzés),
b) rendkívüli eseményt követõen,
c) átalakítás, javítás esetén annak üzembe
helyezése elõtt,
d) idõszakosan, az e berendezés fajtájára a
jogszabályokban elõírt gyakorisággal.
Az elsõ és idõszakos ellenõrzésnél az
ellenõrzésnek a teljes villamos berendezésre ki
kell terjednie, míg a többi esetben elegendõ a
berendezésnek arra a részére elvégezni,
amelynek biztonságos voltát a meghibásodás
vagy a javítás, bõvítés, átalakítás érintette.
Az ellenõrzés elvégeztetése az elsõ ellenõr-
zés és átalakítás, javítás esetében a kivitelezõ, a
rendkívüli eseményt követõen, idõszakosan
elvégzett vizsgálatok esetében az üzemeltetõ
kötelezettsége, kivéve ha szerzõdésben e
kötelezettséget más vállalta.
Új berendezés kivitelezésekor, valamint a
biztonságosság szempontjából lényeges bõví-
tések, átalakítások alkalmával az érintett rész
szabványos vagy azzal egyenértékû voltát kell
ellenõrizni, és az az elsõ ellenõrzés vagy az
átalakítás, javítás után végzett ellenõrzés ered-
ményét, a tervezõi egyenértékûségi nyilatko-
zattal vagy a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõ-
jének szabványossági nyilatkozatával, valamint
a kivitelezõ, vagy annak felelõs mûszaki
vezetõje szabványossági nyilatkozatához csa-
 tolandó mérési jegyzõkönyvekkel és bizonyla-
tokkal kell igazolni. Végre újra van KÖF felül-
vizsgálat elõírva! Nézzük csak:
• Kisfeszültségû berendezések esetében a kis-
feszültségû villamos berendezések ellenõrzé-
sére vonatkozó szabványban foglaltak az e
rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazan-
dók. (Láthatjuk, a szabvány alapesetben alkal-
mazandó.)
• Nagyfeszültségû berendezéseknél az 1 kV-nál
nagyobb váltakozó feszültségû erõsáramú
berendezések tárgyú szabvány ellenõrzési
követelményeit kell
hiányosságok pótlása az érintésvédelmi szabvá-
nyossági felülvizsgáló által, a minõsítõ iratban
meghatározott idõpontban, ennek hiányában a
villamos berendezés soron következõ felújítása
idején érvényes vonatkozó követelményeknek
megfelelõen végzendõ el.
Amikor nem kell
A lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem
nagyobb névleges áramerõsségû túláramvéde-
lem utáni és 30 mA-nél nem
nagyobb érzékenységû áram-
védõkapcsolóval védett fel-
MEG-
latbavételét követõen a berendezés üzemeltetõ-
je évenként végezteti el, az iparszerûen alkalma-
zott villamos üzemû kéziszerszámokon és a
hordozható biztonsági transzformátorok esetén
legalább évente.
Az iparszerûen alkalmazott kéziszerszámok
fogalma nekem annyira nem világos. Egy irodá-
ban apróbb munkára tartogatott fúrógép, ame-
lyet lehet, hogy háromévente vesznek elõ, vajon
iparszerûen alkalmazott? (Megjegyezném,
hogy az „és” itt is „vagy”-ot
jelent, hiszen felsorolás).

agi
figyelembe venni.
A biztonságos álla-
pot szempontjából
veszélyhelyzetet je-
lentõ meghibáso-
dás észlelésekor o-
lyan jellegû és
mélységû vizsgála-
tot kell végezni,
amely alkalmas a meghibásodás jellegének és
helyének megállapítására, a veszély súlyossá-
gának, valamint a javítás sürgõsségének meg-
határozására. A biztonságot érintõ javítás után
olyan jellegû és mélységû ellenõrzést kell
végezni, amely alkalmas az észlelt meghibáso-
dás és az általa okozott veszély megszûnésé-
nek megállapítására.
Vizsgálatok 1000 V felett
Az 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségû
villamos berendezések idõszakos általános
szabványossági felülvizsgálatát – bele nem
értve a villamos berendezés áramütés elleni
védelem szempontjából történõ idõszakos
szabványossági felülvizsgálatát – háromévente
kell elvégezni. A felülvizsgálat során tapasztalt
hiányosságok pótlásának határideje az erõs-
áramú berendezések felülvizsgálója által a
minõsítõ iratban meghatározott idõpont, kivé-
ve ha a hatóság ennél rövidebb határidõt
használói berendezései eseté- Egy másik érdekes dolog,
ben a szabványossági felülvizs- FIGYELTÜK? hogy villamos elválasztás
gálat elhagyható. védelmi módnál az MSZ HD
Gyakorlatilag minden 60364-4-41 már nem követeli
„és” problematika villanyszerelő által meg a biztonsági kivitelt. Tehát
végzett beavatkozás
Felmerülhet a kérdés, hogyan ha biztonsági kivitelû leválasztó
után kell áramütés
értelmezzük. Nem kell akkor, elleni felülvizsgálat. trafót használok, akkor a jogsza-
ha 30 mA-es áramvédõkap- Ha nem a kivitelező bály betûje szerint kell, de ha
csoló van, és nem kell akkor – vagy esetleg üze- csak egyszerû elválasztást –
sem, ha 32 A-nál nem nagyobb meltető – készíti el, vagyis alapszigetelést az elvá-
névleges áramú az adott áram- akkor szerződésben lasztott áramkör és a többi
kör, vagy nem kell, ha a kettõ kell rögzíteni, áramkör között – alkalmazok,
feltétel együtt teljesül? hogy ki végzi el. akkor nem. Persze értelem-
Egyszerûsítsük: szerû, hogy egy szakember
• krumpli és rizs is jó lesz, mindkét esetben javasolja majd
• krumpli és rizs kell. a felülvizsgálatot. Ne felejtsük el azt sem, hogy a
Vagy ezzel a példával is élhetnék: SELV/PELV védelmi mód tápegységeire, ha
• nem kell mentõt hívni terhesség jeleit mutató transzformátort használnak, akkor biztonsági kivi-
férfihoz és szimuláló focistához. (Itt sem kell a telûnek kell lenniük, tehát azokat mindenképpen
két feltételnek egyszerre teljesülnie.) – ha hordozhatók – évente felül kell vizsgálni.
De erre késõbb még visszatérünk… Nem lehet nem észrevenni, hogy míg a
VMBSZ felülvizsgálatot ír elõ a kéziszerszámok
Idõszakos felülvizsgálat gyakorisága és hordozható biztonsági trafók esetében, addig
Évenként a 10/2016. (IV. 05.) NGM rendelet csak sze-
A villamos berendezés áramütés elleni védelem relõi ellenõrzést. (Néha a kapitány meg a kor-
szempontjából történõ idõszakos szabványossá- mányos mást mond, a matrózok meg vakarhat-
gi felülvizsgálatát a villamos berendezés haszná- ják a fejüket.)

jelentős
állapít meg. A villamos berendezés mûszaki
biztonsági tárgyú szabványokkal kapcsolatos
idõszakos szabványossági felülvizsgálatának

villamos
határideje az elõzõ felülvizsgálat naptári nap-
jának megfelelõ napon jár le a felülvizsgálat
esedékességének évében.

Áramütés elleni védelem idõszakos

felülvizsgálata
A villamos berendezésen áramütés elleni
védelem szempontjából idõszakos szabvá-
nyossági felülvizsgálatot kell végezni. A villa-
mos berendezések felülvizsgálata a felülvizs-
gálat idején érvényes vonatkozó mûszaki
követelmény szerint történik. Korábbi elõírá-
sok szerint létesített – a vizsgálatkor érvényes
szabványoknak meg nem felelõ – berendezé-
sek esetén a felülvizsgálat során tapasztalt
berendezés
• A potenciálisan robbanásveszélyes létesítmény berendezése
• a villamosmûhöz, magánvezetékhez, termelõi vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez
1000 V-nál nagyobb névleges feszültségen csatlakozó fogyasztói berendezés,
• a villamosmûhöz, magánvezetékhez, termelõi vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez
1000 V-nál nem nagyobb feszültségen csatlakozó fogyasztói villamos berendezés,
amely a berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A vagy annál nagyobb
névleges áramerõsségû túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza,
• olyan összekötõ berendezések, amelyek a fenti pontok szerinti villamos
berendezéseket táplálnak.

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

17
 szabványok áttekintõ táblázat áttekintõ alapján energetika vezérléstechnika érdekesség szakmakörn

Villamos Mûszaki Biztonsági Szabályzat

3 évenként:
A villamos berendezés áramütés elleni védelem
szempontjából történõ idõszakos szabványossági
felülvizsgálatát a villamos berendezés használat-
bavételét követõen a berendezés üzemeltetõje
legalább 3 évenként végezteti el a következõ
esetekben:
• potenciálisan robbanásveszélyes környezet-
ben mûködõ villamos berendezésen,
• 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségû vil-
lamos berendezésen,
• valamint e rendelet szerinti épületnek nem
minõsülõ építmény 50 kW-ot meghaladó csat-
lakozási teljesítményû villamos berendezésén,
• jelentõs villamos berendezésen.
Jelentõs villamos berendezés például min-
den villamos berendezés, amelynek betápja
eléri – nem meghaladja! – a 32 A-t. (Fázisonként
értendõ.) Tehát egy családi ház 3x16 A-en
(11,04 kW) nem jelentõs villamos berendezés,
míg 1x32 A-en (7,3 kW) igen.
6 évenként:
Minden egyéb esetben a villamos berendezésen
az áramütés elleni védelem felülvizsgálatát 6
évente kell elvégezni.
Újra az agyrém…
Ha esetleg eddig nem jutott volna el a tudatun-
kig, a jogszabály újra felhívja a figyelmünket: az
érintésvédelmi minõsítõ iratban a vizsgált beren-
dezést minden esetben az irat kiállítása idején
érvényes elõírások szerint kell minõsíteni. A felül-
vizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásá-
nak határideje az érintésvédelmi szabványossági
felülvizsgáló által a minõsítõ iratban meghatáro-
zott idõpont. A villamos berendezés áramütés
elleni védelemmel kapcsolatos idõszakos szabvá-
nyossági felülvizsgálatának határideje az elõzõ
felülvizsgálat naptári napjának megfelelõ napon
jár le a felülvizsgálat esedékességének évében.
Különösen veszélyes vagy különleges veszé-
lyeztetettségû (robbanásveszélyes térben elhe-
lyezett, rendkívüli igénybevételnek kitett) villamos
berendezések esetén a hatóság vagy az üzemel-
tetõ a meghatározottnál gyakoribb idõszakos
felülvizsgálatot írhat elõ.
Az áramütés elleni védelem, a villamos beren-
dezés általános szabványossági állapotának és a
villámvédelem felülvizsgálatát csak az adott vizs-
gálatra jogszabályban meghatározott képesítõ
szakvizsgát tett személy végezheti.

10/2016-os rendelet módosítva a

VMBSZ szerint dőlt betűvel a VMBSZ-es változtatásokkal

19. § (1) A kisfeszültségû erõsáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi
berendezés megfelelõségének ellenõrzõ felülvizsgálatairól szerelõi ellenõrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
(2) Szerelõi ellenõrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés
a) létesítése, bõvítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejezõ mûveleteként;
b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethetõ rendellenesség észlelése esetén elsõ lépésként;
c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezetõ részeként; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálatok esetén.
(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges
a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerû használatbavétel elõtt;
b) a villamos berendezés bõvítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelõi ellenõrzés elvégzése után;
c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethetõ, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározá-
sa, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelõi ellenõrzéssel nem volt elvégezhetõ; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálat esetén.
(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba elvégzése is elegendõ – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rend-
kívüli munkavégzési körülmény elhárításának idõtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplál-
ják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védõkapcsolót szereltek. A villamos mûködési próbát az üzemszerû használatbavétel elõtt kell elvégezni.
(5) Mûködési próbát kell végezni:
a) áram-védõkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védõkapcsolón háromhavonta;
b) ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védõkapcsolón és korábban létesített feszültség-védõkapcsolón a telepítéskor és azt követõen havonta.
(6) Az idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálatot szerelõi ellenõrzéssel legalább a következõ gyakorisággal kell elvégezni:
a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
b) az összekötõ és felhasználói berendezésekrõl, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben mûködõ villamos berendezésekrõl és védelmi rendszerekrõl
szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Mûszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein
hatévente;
c) azon villamosberendezés-részen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság elõírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak

18 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

szakmakörnyezet villámvédelem zöld oldal ezt láttam hírek hogy néz ki a rendelet ránk vonatkozó része (19.
§) úgy, hogy átírjuk a VMBSZ-nek megfelelõen.
Ne felejtsük, hogy a 10/2016. (IV. 05.) rendelet,
csak olyan létesítményekre, helyekre vonatkozik,
ahol munkavégzés folyik. Nézzük csak a jogsza-
bály hatályát:
1. § E rendelet hatálya a munkavédelemrõl
szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Az érintésvédelmi szerelõi ellenõrzést a saját idõszakos ellenõrzéskor végzett vizsgálat köz- Mvt.) 87. §-ának 4. pontja szerinti munkaesz-
munkájával kapcsolatban minden olyan személy vetlen tûzveszélyt vagy közvetlen életveszélyt köznek az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti
elvégezheti, aki a feladat elvégzéséhez szükséges mutat ki, az érintett berendezésrészt haladékta- szervezett munkavégzés során történõ használa-
elõírt villamos szakmai képesítéssel rendelkezik. lanul le kell választani, és csak a hiba kijavítása tára terjed ki. Mi is akkor a munkaeszköz?
Megjegyezendõ, hogy a jogszabály – szá- utáni eredményes vizsgálatot követõen szabad Nézzük a munkavédelmi törvény vonatkozó
momra érthetetlen okból – felváltva használja az újra bekapcsolni. részét:
áramütés elleni védelem és érintésvédelem • Ha a meghibásodás észlelésekor vagy az Mvt. 87. § 4.: Munkaeszköz: minden gép,
ellenõrzése, felülvizsgálata kifejezéseket. Nagy idõszakos ellenõrzéskor végzett vizsgálat olyan készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a
jelentõsége nincs, tudjuk, mirõl van szó, csak meghibásodást vagy hiányosságot mutat ki, munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal
azért bántja az ember szemét. amely nem okoz közvetlen tûz- vagy életve- összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni
Áramütés elleni védelem: alapvédelmi és szélyt, akkor a veszély súlyosságának és a kijavítás védõeszköz).
hibavédelmi intézkedések összessége. lehetõségeinek mérlegelése alapján a javításra Az Mvt. részletesen leírja, hogy mi a munka-
Érintésvédelem: a hibavédelmi intézkedések ütemtervet kell készíteni, s ezt írásban kell rögzí- végzés.
összessége. teni. Ha az ütemtervben rögzített határidõre a Mvt. 87. § 9.: természetes személy munkálta-
Érintésvédelmi felülvizsgáló: áramütés elleni javítás nem készül el, akkor legkésõbb e határidõ tó háztartásában egyszerûsített foglalkoztatás
védelem szabványossági megfelelõségének vizs- napján az érintett berendezésrészt le kell válasz- keretében történõ munkavégzés kivételével gya-
gálója (igen, az érintésvédelmi felülvizsgáló nem tani a hálózatról, s ezt csak a meghibásodás korlatilag minden, amit be kell jelenteni, még az
csak a hibavédelemmel kapcsolatos intézkedése- elhárítása vagy a hiányosság kiküszöbölése utáni önkéntes munka is.
ket ellenõrzi.) eredményes vizsgálatot követõen szabad vissza- A jogszabály csak akkor vonatkozik a villamos
kapcsolni. berendezésre, ha azt munkaeszköznek tekintjük,
Felülvizsgálat hiba esetén hiszen a jogszabály hatálya csak munkaeszkö-
A biztonságot érintõ javítás után az érintett VMBSZ és a 10/2016. (IV. 05.) zökre terjed ki.
berendezésrész csak akkor helyezhetõ újra NGM rendelet 19. § (1) bekezdés: A kisfeszültségû erõs-
üzembe, ha a javítást követõ vizsgálat a meghi- Biztosan emlékszünk, hogy a VMBSZ módosí- áramú villamos berendezés (a továbbiakban:
básodás és a veszélyes helyzet vagy állapot meg- totta a 10/2016. (IV. 05.) NGM rendelet a villamos berendezés) közvetett érintés elleni
szüntetését igazolja. Ennek során figyelembe kell munkaeszközök és használatuk biztonsági és védelmének, valamint az érintésvédelmi beren-
venni a következõket: egészségügyi követelményeinek minimális szint- dezés megfelelõségének ellenõrzõ felülvizsgála-
• Ha a meghibásodás észlelésekor vagy jérõl bizonyos részeit. A keretes írásban láthatjuk, tairól szerelõi ellenõrzés, illetve szabványossági
felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
Ezen jogszabályt részletesen kitárgyaltuk, most
csak annyi, hogy elfelejtkeztek a munkahelyek
bevezetõ részeként háromévente.
(7) Az idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálatot – a Villamos Mûszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá
1000 V-nál nagyobb névleges feszültségû villa-
tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább három- mos berendezés részeirõl. És itt ne csak a kap-
évente kell elvégezni a munkahelynek minõsülõ helyen. csolóterekre és a transzformátorállomásokra
(8) A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, amely tartalmazza: gondoljunk, hanem például egy gyárban
a) a felülvizsgálat mely berendezésre terjedt ki; mûködõ KÖF-ös motorokra, a neon fényforrá-
b) a vizsgálatot végzõ felelõs személy nevét és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabi-
zonyítványának számát;
sokra vagy a röntgenberendezésekre.
c) milyen ok miatt került sor a vizsgálatra; A VMBSZ hatálya ezzel szemben a csatlako-
d) mikor végezték a vizsgálatot és zási pont után gyakorlatilag a teljes felhasználó
e) az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgálatot végzõ aláírását foglalja magába. villamos berendezésre kiterjed, függetlenül attól,
(9) Az érintésvédelmi szerelõi ellenõrzésrõl és a villamos üzemi próba eredményérõl készülõ iratnak a (8) hogy KÖF vagy KIF, illetve hogy munkaeszköz-
bekezdés a)–e) pontjában felsoroltakon kívül tartalmaznia kell legalább a vizsgált berendezés minõsítését,
amely lehet megfelelõ vagy nem megfelelõ.
nek tekintendõ-e vagy sem.
(10) Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati ellenõrzésrõl készülõ érintésvédelmi minõsítõ irat a Az idõszakos ellenõrzésekre vonatkozó elõírá-
(8) bekezdés a)–e) pontjában felsoroltakon kívül legalább a következõket tartalmazza: sokat a 10/2016. (IV. 05.) NGM rendelettel és
a) a felülvizsgálat befejezésekor fennmaradó hibákat, amelyeket a részletes felsoroláson túl legalább a a VMBSZ-szel összevetve az „idõszakos érintés-
közvetlen életveszélyes vagy a soron kívül javítandó csoportokba kell besorolni, és ezt a minõsítést az irat- védelmi vizsgálatok – variációk” részben talál-
ban egyértelmûen jelölni kell;
b) a mérési eredmények számszerû értékeit tartalmazó, rövidített jegyzõkönyvet, mellékletként. hatjuk.
(11) Az érintésvédelmi minõsítõ iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején
érvényes elõírások szerint kell minõsíteni. Néhány kérdés
(12) A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzõkönyvben rögzíteni kell, amit a követ- Mikortól kell számítani
kezõ idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálat idõpontjáig meg kell õrizni és annak egy példányát a helyszínen
a VMBSZ-es határidõket?
kell tartani.
A jogszabály errõl külön nem nyilatkozik. A
VMBSZ-t felügyelõ szakmai bizottság egyöntetû

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

19
 szabványok áttekintõ táblázat áttekintõ alapján energetika vezérléstechnika érdekesség szakmakörn
Villamos Mûszaki Biztonsági Szabályzat
véleménye szerint 2018. január 1-jétõl. Azon-
ban nem szabad elfelejteni, hogy a 10/2016.
(IV. 05.) NGM rendelet határidõi függetlenek a
VMBSZ-tõl!
Ha határidõn belül valaki nem végzi el a
továbbképzéseket, akkor elveszíti az ÉV, EBF,
VV felülvizsgálói képesítését? Nem, ezeket a
végzettségeket csak bírósági végzéssel lehet
elvenni, visszavonni stb. Ha valaki a VMBSZ-
ben elõírt továbbképzési követelményeknek nem
tesz eleget, ezeket a tevékenységeket VMBSZ
hatálya alá tartozó villamos berendezéseken
nem gyakorolhatja addig, amíg a továbbképzés-
sel kapcsolatos követelményeket nem teljesíti.
Mi a helyzet azokkal a villamos berendezések-
kel kapcsolatban, amelyekre a VMBSZ hatá-
lya nem terjed ki, ott lehet ÉV, EBF, VV vizs-
gálatokat végezni? A VMBSZ csak a hatálya alá
tartozó villamos berendezésekkel kapcsolatban
ad elõírásokat. Azon villamos berendezéseken
villamos tevékenységet – és így felülvizsgálatot –
végzõknek, az azon területtel foglalkozó mûszaki
elõírásokat kell követni az azt felügyelõ hatóság
irányítását követve.
A VMBSZ engedményt tesz, miszerint nem
kell idõszakos áramütés elleni védelem felül-
vizsgálatát végezni a lakóépületek fázisonként
32 A-nél nem nagyobb névleges áramerõs-
ségû túláramvédelem utáni és 30 mA-nél nem
nagyobb érzékenységû áram-védõkapcsolóval
védett felhasználói berendezései esetében.
Ezek együttes vagy külön-külön teljesülõ felté-
telek? A jogszabály kétféleképpen is értelmez-
hetõ. Felsorolásként és együttes feltételként is. A
szakmai vélemények az együttes feltétel alkalma-
zására hajlanak. Tehát az áramütés elleni felül-
vizsgálat csak akkor elhagyható, ha az adott rész
mindkét követelménynek megfelel, vagyis túl-
áramvédelme egyrészt nem nagyobb mint 32 A
és ezen kívül 30 mA-nél nem nagyobb érzé-
kenységû áram-védõkapcsolóval védett. (Ahogy
arra rámutattunk, ez csak a jogszabálynak egy
értelmezése. Magában a jogszabályban is látha-
tunk példát arra, hogy ugyanilyen megfogalma-
zásban az „és” felsorolást jelentett, nem pedig
együttesen teljesülõ feltételt.)
A fõ kérdés
Hogyan kezeljük azt a VMBSZ elõírást,
miszerint a villamos berendezés idõszakos
áramütés elleni védelem felülvizsgálatánál az
20 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.
irat kiállítása idején érvényes elõírások szerint
kell minõsíteni? Azt tudni kell, hogy ez a munka-
védelem ténykedésének köszönhetõen került a
jogszabályba, különben ellehetetlenítették volna
annak megjelenését. Úgy gondolták, hogy az
EU-normák ezt kötelezõen elõírták.
Azonban mi sem áll távolabb az igazságtól. A
létesítmények használatára, az abban megvaló-
sult, több hatóság által jóváhagyott mûszaki tarta-
lommal együtt, jogerõs használatbavételi enge-
dély van – olyan engedély, amit törvény biztosít,
nem pedig alacsonyabb rendû rendelet.
De ezt most mindegy, hiszen a jogszabály
alkotói gondoskodtak egy kiskapuról. Az, hogy
mekkora kamu, hogy az EU-s irányelvek alátá-
masztják a kötelezõ felújítást, bárki láthatja, ha
áttanulmányozza az MSZ HD 60364-6:2007
idõszakos vizsgálatokra vonatkozó részét.
A szabadulás
Nézzük a 40/2017. (XII. 04.) NGM rendelet 1.
mellékletének 1.1.2-es pontját:
A biztonsági követelmények szempontjából
megfelelõ állapotúnak kell tekinteni azt a villamos
berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá
vonatkozó villamos biztonsági szabványos köve-
telményeket vagy a szabványban foglaltakkal
biztonsági szempontból a tervezõ által igazoltan
legalább egyenértékû megoldásokat. A villamos
berendezések létesítésére, üzemeltetésére, vil-
lámvédelmére, áramütés elleni védelmére, vala-
mint a robbanásveszélyes térségekre és a robba-
násbiztos gyártmányokra vonatkozóan a villamos
mûszaki biztonsági követelményeket az e jogsza-
bályban hivatkozott mûszaki tárgyú szabványok
tartalmazzák.
Tehát a jogszabály – és jelenleg ez a leginkább
mértékadó követelmény – az adott villamos
berendezést megfelelõnek tartja, ha a villamos
berendezés megfelel a létesítéskor érvényes jog-
szabályoknak, függetlenül attól, hogy azok az
ellenõrzéskor érvényben vannak-e, vagy az
adott villamos berendezés megfelel-e a vizsgálat-
kor érvényes követelményeknek.
Az elõbbieket figyelembe véve a VMBSZ által
elõírt áramütés elleni idõszakos felülvizsgálatok-
nál a következõt ajánlott írni, természetesen csak-
is akkor, ha a létesítéskori követelményeknek
tényleg megfelel: „Tárgyi villamos berendezés
(rész) a biztonsági követelmények szempontjából
– 40/2017. (XII. 04.) NGM rendelet 1. mellék-
letének 1.1.2. pontja
MEGFELELÕ
a vizsgálat idõpontján érvényes mûszaki követel-
mények* szerinti kialakítás legkésõbb a következõ
felújítás** esetén esedékes.
[megjegyzés*: amennyiben a villamos berende-
zés a vizsgálat idején lévõ követelményeknek is
megfelel, nem kell beírni.
megjegyzés**: nem szabad figyelmen kívül hagy-
ni azt a lehetõséget, hogy a következõ felújításig
az adott idõszakos felülvizsgálat idején érvényes
elõírások is változhatnak.]
Idõszakos érintésvédelmi vizsgálatok
– variációk
Általános szabványossági felülvizsgálat,
háromévente – VMBSZ:
• Az 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségû
villamos berendezések idõszakos általános szab-
ványossági felülvizsgálata.
Nem kell – VMBSZ:
• A lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem
nagyobb névleges áramerõsségû túláramvéde-
lem utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékeny-
ségû áram-védõkapcsolóval védett felhasználói
berendezései esetében.
Évente szerelõi ellenõrzés csak munka-
helyen – 10/2016. (IV. 05.) NGM
rendelet:
• kéziszerszámokon,
• hordozható biztonsági transzformátorokon.
Hatévente szerelõi ellenõrzés csak
munkahelyeken – 10/2016. (IV. 05.)
NGM rendelet:
• Az összekötõ és felhasználói berendezésekrõl,
valamint a potenciálisan robbanásveszélyes
közegben mûködõ villamos berendezésekrõl és
védelmi rendszerekrõl szóló rendelet (Villamos
Mûszaki Biztonsági Szabályzat) szerinti lakóépü-
let, kommunális épület és egyéb épület villamos
berendezésein.
szakmakörnyezet villámvédelem zöld oldal ezt láttam hírek

MSZ HD 60364-6:2007
Az MSZ HD 60364-6:2007 azt mondja a 62. (idõszakos) fejezetében, hogy ne az
szabja meg a felülvizsgálatok közti idõt, hogy kommunális-e az épület, hanem a
körülmények. (Pl. más igénybevétel van egy szállodában, egy vívócsarnokban, egy
uszodában, egy rendelõben és egy kiállítóteremben.) Az MSZ HD 60364-6: 2007 azt mondja,
hogy lakások esetében lehet ritkábban is, pl. 10 évente, de tulajdonosváltásnál mindenképpen
ajánlott a felülvizsgálat. Szerintem ez lehetne a követendõ út. (Mi meg ott tartunk, hogy a jogszabály
szerint másképp ráz a dugalj, ha KÖF-ön vételezünk, mint ha KIF-en.) Magánvélemény:
a szerelõi ellenõrzést eleve úgy felejteném el, ahogy van. Szerencsére a VMBSZ ezt teszi!

Háromévente szerelõi ellenõrzés csak • olyan összekötõ berendezések, amelyek

munkahelyeken – 10/2016. (IV. 05.)
NGM rendelet:
• Azon villamosberendezés-részen, amelyre a
fentiek szerint nincs külön gyakoriság elõírva.
Évenként felülvizsgálat – VMBSZ:
• az iparszerûen alkalmazott villamos üzemû
kéziszerszámokon,
• hordozható biztonsági transzformátorok estében.
Háromévente felülvizsgálat, csak
munkahelyeken – 10/2016. (IV. 05.)
NGM rendelet:
• Villamos Mûszaki Biztonsági Szabályzat rende-
let hatálya alá tartozó villamos berendezések és
elõzõ pontba nem tartozó villamos berendezések.
Háromévente érintésvédelmi
felülvizsgálat – VMBSZ:
• potenciálisan robbanásveszélyes környezetben
mûködõ villamos berendezésen (jelentõs villa-
mos berendezés),
• 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségû villa-
mos berendezésen,
• épületnek nem minõsülõ építmény 50 kW-ot
meghaladó csatlakozási teljesítményû villamos
berendezésen,
• a villamosmûhöz, magánvezetékhez, termelõi
vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000
V-nál nagyobb névleges feszültségen csatlakozó
fogyasztói berendezés (jelentõs villamos beren-
dezés),
• a villamosmûhöz, magánvezetékhez, termelõi
vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000
V-nál nem nagyobb feszültségen csatlakozó
fogyasztói villamos berendezés, amely a beren-
dezés áramának nagyságát fázisonként 32 A,
vagy annál nagyobb névleges áramerõsségû túl-
áramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakí-
tó) korlátozza (jelentõs villamos berendezés),
jelentõs villamos berendezéseket táplálnak.
Hatévente érintésvédelmi
felülvizsgálat – VMBSZ:
• Egyéb esetben.
Néhány dolog –
érdekességképpen
A VMBSZ – a KLÉSZ-szel ellentétben – csak
akkor beszél kommunális vagy lakóépületrõl, ha
az KIF-en csatlakozik. Ha a villamos berendezés
32 A-t elérõ túláramvédelemmel csatlakozik a
villamosmûhöz, akkor már a jelentõs villamos
berendezésre vonatkozó részek érvényesek. A
felhasználói berendezések nagy százaléka
VMBSZ alá tartozik, vagyis legalább hatévente
szabványossági felülvizsgálat – és nem szerelõi
ellenõrzés – kell. (Pl. stadion, üzletközpont stb.,
ha KÖF-ön vételez, akkor jelentõs villamos
berendezése van, tehát a 6 évenkénti szerelõi
ellenõrzés ugrott, de mivel ezek túláramvédelmi
szerve eléri a 32 A-t, így is, úgy is jelentõs villamos
berendezés.)
Például a VMBSZ szerint egy lakásban, ha
áram-védõkapcsoló van, nem kell felülvizsgálat.
A 10/2016. (IV. 05.) NGM rendelet szerint, ha
abban a lakásban szervezett munkavégzés folyik,
akkor 6 évente szerelõi ellenõrzés szükséges.
Egy másik példa: egy irodaházban a VMBSZ
szerint 3 évente felülvizsgálatra, a 10/2016. (IV.
05.) NGM rendelet szerint 6 évente szerelõi
ellenõrzésre van szükség.
Kéziszerszámok és hordozható biztonsági
transzformátorok esetében a VMBSZ szerint 1
évente felülvizsgálat, 10/2016. (IV. 05.) NGM
rendelet szerint 1 évente szerelõi ellenõrzés kell.
Innen folytatjuk legközelebb a VMBSZ elem-
zését, addig is jó jogszabály-alkalmazást kívá-
nunk!

11
Áttekintő táblázat
A feltüntetett adatok a gyártók, illetve
forgalmazók által kitöltött
adatlapon alapulnak. Valódiságukért
az adatközlõ viseli a felelõsséget.

Gyártó Holdpeak Kyoritsu Megger MA

Forgalmazó Delton C+D Automatika Kft. MaxiCont Kft. Mult

Típus 860A KEW 2056R DCM1500 2561

True

Származási ország Kína Japán Egyesült Királyság Kína

Mérési (túlfeszültségi) kategória CAT III 1000 V CAT IV 600 V CAT IV 600 V CAT

Mérendõ kábel max. átmérõje 65 mm 40 mm 51 mm 26 m

Névleges méréstartomány IAC / IDC 400…3000 A/400…3000 A 0...1000 A/0...1000 A 0…1500 A/0…1500 A 10 m

IAC méréshatárok (TRMS) 400 A/3000 A; TRMS 600 A/1000 A; TRMS 400 A/1000 A/1500 A; TRMS 2 A/2

IDC méréshatárok 400 A/3000 A 600 A/1000 A 400 A/1000 A/1500 A 40 A/

Max: felbontás; pontosság IAC / IDC 0,1 A; ±3%/1A; ±3,5% 0,1 A; ±2%/±1,5% 0,1 A; ±1,5–3%/±1–2,5% 0,01

UAC / UDC méréshatárok; (TRMS [AC])

6/60/600/750 V / 6/60/600 V / 0,6/6/60/600 V; TRMS 400/750 V / 400/1000 V; TRMS AC/D
0,6/6/60/600/1000 V; TRMS 4 V/6
600 V

Sávszélesség IAC/UAC 50 Hz...1 KHz 40...1 k Hz/40...400 Hz 50…400 Hz/50…500 Hz TRMS

40 H

Max. CF IAC/UAC; CF-mérés n. a./n. a.; nem 3/n. a.; nem 2,5/3; nem n. a./

Ellenállásmérés; diódateszt 600 Ω–60 MΩ; igen 600/6 k/60 k/600 k/6 M/60 MΩ; 400 Ω; nem 40 M
igen

Frekvenciamérés IAC / UAC 10 Hz...10 MHz/nem 10/100/1 k/10 k Hz/nem nem/20…400 Hz 0,01
lem:

Kapacitásmérés 40 nF–4000 μF 400 n/4μ/40 μF nem 1 pF–

Folytonosságvizsgálat küszöbértéke <100 Ω <100 Ω <30 Ω <30

Hold/peak-hold/max./min. funkciók igen/igen/igen/igen igen/10 ms/igen/igen igen/igen/igen/igen igen/

Bekapcsolási („induló”) áram mérése nem nem nem nem

Automatikus kikapcsolás igen, 15 perc után nem igen nem

Garancia 3 év 1 év 3 év 1 év

Analóg kijelzés (sávkijelzés) nem igen igen nem

Ajánlott nettó listaár 37 201 Ft 43 070 Ft 55 600 Ft 17 49

Megjegyzés
Háttérvilágítás, beépített mágnes, Kitöltési tényezõ m. (0,1...99,9%); Automatikus méréshatárváltás, Aut. m
beépített zseblámpa, adattárolás, REL (I/U/R) funkció; NCV funkció háttérvilágítás. érintk
hõmérsékletmérés (°C és °F), (érintésmentes feszültség- fázisk
automatikus méréshatárváltás. érzékelés); opciós érzékelõvel: Kitölt
hõmérséklet (–50…+300 °C). (–20.
méré

22 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

 DC/AC, TRMS lakatfogó

MAXWELL Phoenix Contact GmbH. Hioki. E.E.Corp. CIE

multiméterek Weidmüller Interface
GmbH & Co. KG

Multi-Will Hungary Kft. Phoenix Contact Kft. ProMet Méréstechnika Kft. RAPAS Kft. Weidmüller Kft.

25612 – Digitális lakatfogó TESTFOX CC-1 CM4374 2608C MULTIMETER C 2606

True RMS AC/DC

Kína Tajvan Japán Tajvan Tajvan

CAT III 600 V CAT III 300 V/CAT II 600 V CAT IV 600V/CAT III 1000V CAT IV 1000 V/CAT III 600 V CAT III 1000 V

26 mm 30 mm 55 mm 57 mm 57 mm

10 mA…600 A/10 mA…600 A 10 mA…300 A/10 mA…300 A 600 A/2000 A 0... 1500 A 0...1000 A/0...1000 A

2 A/20 A/200 A/600 A; TRMS 260 A; TRMS 600 A/2000 A; TRMS 660 A/1500 A 400 A/1000 A; TRMS

40 A/60 A/400 A/600 A 260 A 600 A/2000 A 660 A/2000 A 400 A/1000 A

0,01 A; ±2,5%+10 digit 0,01 A; ±0,5% 0,1 A; ±1,8%/±2,3% 0,1 A; ±2...3% ±1,5%/± 0,5%

S AC/DC: 200 mV/400 mV/600 mV / 2 V/ 600 V; nem 600 mV/6 V/60 V/600 V/ 660 mV, 6,6 V, 66 V, 660 V, UDC: 400 mV/4 V/40 V/400 V/
4 V/6 V / 20 V/40 V/60 V / 200 V/400 V/ 1000 V AC, 1500 V DC 1000 V; TRMS 1000 V / UAC: 400 mV/4 V/40 V/
600 V AC: 600 V/1000 V is; TRMS 400 V/750 V; TRMS

TRMS frekvencia tartomány: 40 Hz...1 kHz/40...500 Hz>4 V 10...1000 Hz 50...400 Hz 50...100 Hz

40 Hz...1 KHz

n. a./n. a.; nem n. a./n. a.; nem 3/n. a.; nem 3/3; nem n. a./n. a.; nem

40 MΩ; igen 40 MΩ; nem 600/6 k/60 k/600 k; igen 660 Ω, 6,6k Ω, 66 kΩ, 660 kΩ, 400/4 k/40 k/400 k/4000 k/40 MΩ,
6,6 MΩ, 66 MΩ; igen igen

0,01 Hz...10 MHz/túlfeszültség-véde- nem/nem 10/100/1000 Hz/igen 50 Hz ~ 1 kHz/66 Hz, 660 Hz, 100/1 k/10 k/100 k/400 kHz/nem
lem: 250 V DC vagy 250 V AC RMS 6,6 kHz, 66 kHz, 660 kHz, 1 MHz

1 pF–10 mF nem 1/10/100/1000 μF 6,6 nF, 66 nF, 660 nF, 6,6 µF, 4n/40 n/400 n/4 μ/40 μF
66 µF, 660 µF, 6,6 mF

<30 Ω <50 Ω <600 Ω <660 Ω <40 Ω

igen/nem/nem/nem igen/igen/igen/igen igen/igen/igen/igen igen/>1 ms/igen/igen igen/2 s/igen/igen

nem nem igen nem nem

nem igen igen nem nem

1 év 2 év 3 év 1 év 2 év

nem nem nem igen igen

17 490 Ft 80 621 Ft 147 000 Ft 33 000 Ft 95 242 Ft

Aut. méréshatárváltás, NCV funkció: ,

Akusztikus folytonosságvizsgálat, DCI és DCU egyidejû kijelzése, Kitöltési tényezõ m. (0,1...99,9%),
érintkezés nélküli fesz. detektálás, kompakt ipari kivitel, szûk por- és fröccsenõvíz-álló, mûkö- REL (I/U/R) funkció, automatikus
fáziskeresés fény- és hangjelzéssel. helyekhez is, VDE tanúsítvány. dési hõmérséklet-tartomány: –25... nullázás, háttérvilágított kijelzõ,
Kitöltési tényezõ és hõm.mérés +65°C, Bluetooth kapcsolat +/– max érték, hold (kimerevítés)
(–20...+750 °C/°F), REL; Relatív (Android, IOS): az aktuális értékek funkció, automatikus kikapcsolás
mérési mód (I/U/T/C). mellett a hullámformát is kijelzi a funkció.
csatlakoztatott eszközön, érintés-
mentes feszültségérzékelés.

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

23
 áttekintő alapján energetika vezérléstechnika érdekesség szakmakörnyezet villámvédelem zöld old

író: Németh Gábor,

okl. villamosmérnök

A Reich-fogó
felspécizett utód Lakatfogó multiméterek és különleges mérőkép
A Mûegyetemen végzett, majd a néhai Engel Károly Alkatrészgyárban A mágneses anyagok fizikai tulajdonságai miatt
fõmérnökként dolgozó Reich Ernõ 1926-ban szabadalmaztatta a világhírt egy legkisebb mérhetõ áramnak is szerepelnie
kell, s a megadott érték alatt már csak indikálásról
hozó Reich-fogót, mellyel az áramkör megbontása nélkül lehetett váltakozó lehet szó! Ha nagyobb áramokra méretezett
áramot, váltakozó feszültséget, teljesítménytényezõt, s így közvetve teljesít- lakatfogóval kis áramokat is kell mérni, akkor meg
ményt is mérni. Szabadalmát akkor a Siemens és a General Electric is meg- kell nézni, hogy a pontossági adatok a mérésha-
tárra vagy a leolvasott értékre vannak megadva!
vette és a készüléket gyártották.
Egy 400 A-es lakatfogó a méréshatárra vonatko-
zó 1%-os pontosságával akár 4 A-t is tévedhet,
E találmánynak köszönhetõ, hogy az áramkör határa jellemzõen 20-40 A-tõl 2-3 kA-ig terjed. ami elég sok, ha 10 A körül kell mérni! A várható
megbontása nélküli árammérés ma már egyszerû Az alsó határ tekintetében felhívjuk a figyelmet a feladat ismeretében törekedni kell a kompromis�-
feladat: lakatfogó multiméterrel vagy lakatfogó lakatfogók specifikációjának gondos elolvasására! szumra, illetve minél szélesebb tartományban
adapter és normál multiméter összekapcsolásá- specifikált és minél több méréshatárban dolgozó
val könnyen megoldható. A múlt század végén a mûszer beszerzésére. Bele kell törõdni abba,
Hall-hatást (Edwin Hall, 1879) alkalmazó érzé-
1 hogy ha igazán kicsiny (mA-es, pár A-es) nagy-
kelõk megalkotásával és elterjedésével az egyen- ságrendben kell mérni, akkor arra külön eszközt
áram is mérhetõvé vált. A lakatfogó multiméte- kell vásárolni. Például (AC esetén) szivárgó áram
rekbe pedig egyre érdekesebb segédfunkciókat (hibaáram) mérésére kifejlesztett lakatfogós mul-
építenek be a gyártók. timétert, melynek mérõképessége mikroamper
nagyságrendtõl (!) indul, viszont nagyobb,
Áram mérése – adott pontossággal, 50-100 A-es áramoknál a pontossága drámaian
adott méretû vezetõn csökken.
Segédfunkció ide vagy oda, az elsõdleges szem-
pontok nem változnak, amikor tervezett lakatfo- Áramvezetõ mérete
gós mérésekhez eszközt kell vásárolni! A három A leggyakoribb nagyáramú (1000…3000 A)
legfontosabb dolog, ami a „mérõképességet” típusoknál az átkarolható kábel, illetve sín mérete
alapvetõen meghatározza: a mérendõ áram általában 60-70 mm. Kis áram és kis keresztmet-
nagysága (vagy épp „kicsisége”!), a kívánt mérési
pontosság és a mérendõ áramvezetõ (kábel, sín)
méretei. 1. kép
Így nézett ki egy Reich-fogó.
Méréshatár és pontosság Forrás: Wikipédia
A lakatfogó multimétereknél az árammérés felsõ

24 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

 m zöld oldal ezt láttam hírek szabványok

Reich-fogó
elvi rajza

ódai
rőképességek
szetû vezetõ mérésekor különösen törekedni kell
arra, ami egyébként a specifikált mérési pontos-
ság eléréséhez is szükséges: a vezetõ a lakatfogó
karjai által körülölelt terület közepén és annak
síkjára merõlegesen haladjon át a mérõnyíláson!
A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes lakatfogó
gyártmányok között jelentõs különbség van abból
a szempontból, hogy a mérési eredmény men�-
nyire változik a mért vezetõ pozíciójának változ-
tatására. A jobb és drágább eszközök általában
kevésbé érzékenyek erre. A használt lakatfogó
viselkedését mindenkinek érdemes ebbõl a
szempontból megvizsgálni! 2
Nem szinuszos, kifejezetten torzult szemre elég hasonló – háromszögjelre sem! A keket mérünk általa, de a TRMS módszernek is
jelalakú áramok mérése jelalak szinusztól való eltérésének (vagyis torzulá- vannak korlátai, mégpedig a mérõáramkör
Gyakran elõforduló alkalmazástechnikai problé- sának) függvényében a hiba nagy is lehet, akár bemenõ fokozatának dinamikatartománya. Ha a
ma a felharmonikusokkal terhelt, nem szinuszos 30-40% körüli! csúcsérték túl nagy, azt az áramkör „levágja”.
áramok mérése. A villamos hálózaton sok nemli- A modern lakatfogók ezért valós négyzetes Azaz eltünteti az amplitúdó egy részét, így a
neáris terhelés van (kapcsolóüzemû tápegységek, középértéket (angolul: True Root Mean Square) mérési eredményt meghamisítja. Lehet-e ezt a
számítógépek és informatikai eszközök, fázishasí- mérõ, „TRMS” mérõáramkörrel rendelkeznek jelenséget számszerûsíteni és kezelni? Lehet! Erre
tásos elven mûködõ teljesítményszabályozók, és nem csak a 40-70 Hz körüli jeleket mérik találták ki az ún. „csúcstényezõt” (angolul: Crest
egyenirányítók, frekvenciaváltós vezérlések stb.) pontosan. A bonyolultabb áramkör – bizonyos Factor; CF), mely – szemléletesen szólva – a
A nemlinearitásból következõen ezek szinuszos mértékig – lépést tud tartani a jelalak torzulásával, jelben elõforduló csúcsérték és a csúcsértékek
feszültség hatására nem szinuszos áramfelvételt dinamikájának növekedésével, így sokkal között mérhetõ egyéb értékek (matematikusan: a
produkálnak, így felharmonikus áramok forrásai. nagyobb eséllyel mutathatja meg nekünk azt a jel rms-érték) aránya. Azaz, valamennyire kifejezi
A lakatfogós mérések szempontjából a gond az, valódi áramértéket, amely – például – a védelem a torzultság mértékét a szinusz jelhez képest, ahol
hogy a régebbi konstrukciójú és az új, de egy- mûködésbe lépését okozza, miközben a régebbi, az értéke: 1,41. A TRMS lakatfogókra meg
szerûbb és olcsóbb technikát használó lakatfogók „bejáratott” és egyébként hibátlanul mûködõ szokták adni, hogy mekkora CF-értékig mérnek
átlagértéket mérnek, majd azt 1,1-es konstanssal lakatfogónk nem mutat túláramot. A hasonló helyesen. Általános a 2,5...3,5 körüli érték, de
szorozzák, mert a szinuszos jelalak rms- és átla- esetek elkerülésére tehát „TRMS” lakatfogó egyes modellek akár 10-ig is specifikálva vannak.
gértéke között ez a viszony. Sajnos a számítás multiméter használata javasolt. A Crest Factor ismerete feltétlenül szükséges a
csak szinuszra igaz, más jelalakra nem! Még a – Bár mindenképpen jobb, használhatóbb érté- kisfrekvenciás jelek mérése területén. Vegyünk

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

25
 áttekintő alapján energetika vezérléstechnika érdekesség szakmakörnyezet

A Reich-fogó „felspécizett” utódai

például egy multimétert, melynek AC-pontossága
(ezt mindig szinusz jelre specifikálják) 0,03%,
valamint 1,41 (szinusz jel) és 5 közötti Crest
Factor-értékekre 0,2% hozzáadódó hiba van
megadva. Így egyszerû háromszögjelre
(CF=1,732) a pontosság 0,03% + 0,2% =
0,23%-ra módosul (azaz majdnem egy nagyság-
rendet romlik!). Mivel a CF-érték ennyire fontos
lehet, ezért egyes lakatfogók mérik, pontosabban
a megmért csúcs- és rms-értékekbõl kikalkulálják!
Biztonság
A lakatfogó multiméterek (és a lakatfogó adapte-
rek is) kisfeszültségû mérõeszközök, tehát áram-
mérésre csakis a 230/400 V-os hálózati feszültsé-
gen lévõ vezetõk esetén alkalmazzuk õket, akkor
is kellõ óvatossággal, a biztonsági szabályok
betartásával!
Örvendetes, hogy már megjelentek CAT IV
1000 V mérési kategóriájú környezetben is hasz-
nálható modellek a piacon. Ezek a helyi KöF
betáp szekunder oldalától kezdve a KiF hálózat
bármely pontján bevethetõk.
Ugyancsak a használat biztonságát és a
mûszer megóvását szolgálja az ipari védettségi
fokozat növelése: már IP 54-es védettségû lakat-
fogóval is lehet találkozni. Bár konkrétan a
„lakatszerkezetre” csak IP 20 érvényes, és az ott
egymásnak fekvõ fémfelületek tisztaságára
(szennyezõdés- és rozsdamentességére) folya-
matosan ügyelni kell, a pontosság megtartása
érdekében!
Feszültség mérése
Ez olyannyira alapmérés, hogy csak igen röviden
térünk ki rá.
Lakatfogós mûszerünk beszerzésekor a maxi-
málisan mérhetõ feszültség nagyságát is érdemes
figyelemmel kísérni. A torz jelalakok mérésével
kapcsolatos meggondolások a feszültségmérésre
is vonatkoznak, hiszen a felharmonikus áramok a
hálózat impedanciáin, a vezetõk és a kötések
ellenállásán feszültségesést okoznak, így a feszült-
ség is torzul, bár általában jóval kisebb mérték-
ben. A feszültségre is TRMS jelzéssel rendelkezõ
lakatfogók a torzult jelalakot is pontosabban fog-
ják mérni.
Feszültségkémlelõ funkció
Egyes lakatfogó multiméterek fémes kontaktus
nélkül érzékelik veszélyes feszültségek (> 40-
50 V) közelségét! Elõzetes ellenõrzés után velük
biztonságosabban dolgozhatunk, nem feltétlenül
kell másik eszközt elõvennünk.
Indulóáram-mérés
Van egy speciális, jellemzõen (de nem csak) AC
motorok indításakor elõforduló, viszonylag rövid
lefolyású jelenség, mely a motor üzemi áramánál
jóval nagyobb pozitív és negatív áramcsúcsok
egymásutánjából áll. Érdekes lehet a jelenség
lefolyása, az áramcsúcsok nagysága, a csillapo-
dás mértéke és idõtartama. Ezektõl függ ugyanis
az, hogy a motor védelme mûködésbe lép, vagy
sem. A nagy amplitúdójú áram, bár egy rövidebb
idõre, de igénybe veszi a hálózat elemeit is. Így az
indításkor, gyakorlatilag, üzemzavar keletkezhet.
Egyes lakatfogó multiméterek rendkívül kifi-
nomult technikával 15–70 Hz tartományban
meg tudják mérni a leírt jelentõs áramcsúcsokat.
A mérés a periódusidõ 1-, 2,5-, 5- és 10-szere-
sére vonatkozóan történik, azaz a mûszer az elsõ
(és gyakran legnagyobb amplitúdóval bíró) fél-
periódus rms-értékét (!) is meghatározza. Jól
észrevehetõ tehát az esetleges rövid idejû túl-
áramfelvétel is.
Impulzus jellegû csúcsértékek keresése
Rövid idejû, 1 ms körüli impulzusok, „áramtüs-
kék” idõnként tapasztalhatóak a hálózati jelen, pl.
kapcsolóüzemû tápegységek hálózati áramköré-
ben. Egy korszerû lakatfogós multiméter akár
ezeket is meg tudja nekünk „fogni”, s képes külön

jelalakvizsgálat
a pozitív és negatív áramcsúcs amplitúdót (a
méréshatár függvényében) kijelezni.
E funkció hibakeresési, hálózatminõség
ellenõrzési teszt lehet a gyakorlatban. Segíthet a
Crest Factor meghatározásában is.
Ha valamilyen elektromos vagy elektronikus készülék, berendezés idõnként hibás mûködést
mutat, de belsõ problémát nem sikerül kimutatni, akkor érdemes a hálózati tápellátását is meg-
vizsgálni. A kisfeszültségû hálózaton lehetnek olyan zavarok, „tüskék” (akár kV-os tartományba esõ, Minimum- és maximumérték-tárolás
rövid idejû, de viszonylag nagy energiájú impulzusok), melyek a szûrõkön átjutva mûködési problémákat Készülékek, berendezések, világítások mûködé-
okozhatnak. Ilyen zavart okozhat például nagyobb fogyasztók, induktív jellegû terhelések ki- és bekap- sében nemcsak a rövid idejû, hanem a hosszabb
csolása, vagy a villamos elosztóhálózat üzemszerû mûködésével járó kapcsolások, villámveszélyes
helyeken a légköri kisülések.
(néhány periódusidõtõl másodpercekig tartó)
A hálózati feszültség és áram jelalakja fontos lehet például teljesítmény elektronikai áramkörök vizsgálatá- feszültség-, illetve áramváltozások is gondot okoz-
nál is. Jelalakokat az elektrotechnikában oszcilloszkóppal szokás mérni. Erõsáramú méréseknél azonban hatnak. Némelyik lakatfogó képes arra, hogy ha
életvédelmi és egyéb speciális szempontokat is figyelembe kell venni. Normál oszcilloszkóppal a hálózat- (például) 500 ms-nál hosszabban eltér a mért
ra történõ közvetlen csatlakozás (például áram vizsgálata esetén sönttel) általában nem lehetséges, vagy
veszélyes és költséges adapter kell hozzá. Vagy olyan oszcilloszkóp kell, amely alkalmas legalább CAT III
érték a korábbi maximumtól vagy minimumtól,
600 V mérésekre, és egymástól is leválasztott 2 vagy 4 db bemenettel rendelkezik. akkor az új minimum-, illetve maximumérték
Áramjelalak megfigyelésére megoldás lehet, ha olyan (egyébként ritka) lakatfogó multiméter típust kere- rögzítésre kerül, és a mérés végén leolvasható.
sünk, mely analóg kimenettel is rendelkezik, s az áramjelalakot feszültségjelalakká konvertálva hozzáfér- Praktikus funkció, ha készülékek mûködésében
hetõvé teszi egy külsõ csatlakozón.
Másik lehetõség, hogy egyes oszcilloszkópok opciói között szerepel viszonylag kisebb áramú, de akár
problémákat okozó (vagy épp belsõ hibát jelzõ)
100 kHz-es sávszélességû lakatfogós mérõ adapter, mely szintén segíthet. jelszintváltozásokat keresünk.
Valamint létezik olyan különleges lakatfogó fajta, melynek mátrix kijelzõje van, és egyszerû, de jól hasz-
nálható oszcilloszkóp üzemmódja, mellyel elvégezhetõ az áram- és feszültségjelalakok ellenõrzése és Adatgyûjtés
tárolása is.
Idõszakos vagy teljesen véletlenszerûen jelent-
kezõ hibák nagyon meg tudják keseríteni a javítás-

26 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

sal kísérletezõ szakember életét. Gyakran fordul
elõ, hogy amikor éppen a helyszínen tartózkodik
és méréseket végez, akkor „természetesen” min-
den rendben van. Ilyen esetekben jól jöhet az
egyes lakatfogó multimétertípusokba épített,
néhány ezer férõhelyes memória, ahova progra-
mozható idõközönként, automatikusan lehet a
mérési értékeket beíratni. A készüléket a mérési
helyen hagyhatjuk, s bizonyos idõ után visszatér-
ve, vagy a mátrix kijelzõn, vagy számítógépes
kiolvasás után a monitoron visszanézhetõ, hogy
pontosan mi és mikor történt.

Felharmonikusok és torzításmérés
Néhány lakatfogó bizonyos hálózati analizátor
funkciókat is be tud tölteni. Tárolt jelalakból az
opcionális szoftverrel, illetve a kijelzõn oszlopdi-
agram formájában meg tudják jeleníteni a felhar-
monikusokat, s kiszámolják a THD-t (azaz a tel-
jes harmonikus torzítás értékét) is. Már említettük,
hogy a felharmonikusok sok problémát okozhat-
nak, ezért értékesek e funkciók.

Teljesítmény és
fogyasztás mérése
A hálózat egy részének vagy egy adott fogyasztó
mûködésének megítéléséhez hozzátartozhat
még a teljesítményének (látszólagos, hasznos és 3
meddõ) és fogyasztásá-
nak mérése. A szóba
jöhetõ lakatfogó model- 4 5
lek általában 1 fázisú
teljesítményt és teljesít-
ménytényezõt is mér-
nek, illetve számolnak.
Néhány típus ezt még
megfejeli (szimmetrikus
terhelésû háromfázisú
hálózaton) egy 3 fázisú
teljesítményméréssel. Ennek mûködéséhez már 3. kép: Nagy ötlet – megismételt kijelzés a mûszer „végén”.
helyettesítõ kapcsolást kell alkalmazni: a lakatfo- 4–5. kép: Régen és ma.
gó feszültségbemenete valamelyik két fázis közé
kerül, míg az árammérést a harmadik fázison
végezzük. Kényelmi szolgáltatások
Nemrégiben viszont megjelent az elsõ, ener- A munkát egyes típusoknál automatikus AC/DC speciális felhasználású és ennek megfelelõen
giamérést és (3 külön méréssel) aszimmetrikus 3 felismerés segíti. különleges kivitelû lakatfogók is léteznek. Ilyenek
fázisú teljesítménymérést is lehetõvé tevõ lakatfo- Mára általánossá vált az automatikus kikap- a földelésmérõ lakatfogók, ahol adó (generátor)
gó, az MD 9235 is! csolás funkció és a kijelzõ háttérvilágítása. és vevõ tekercs is be van építve a lakatmechani-
Praktikus, ha a kijelzõn több sor van, mert kába, valamint az AC szivárgóáram-mérõ lakat-
Fázissorrend- akkor egyetlen pillantással, külön gombnyomás fogók, ahol speciális vasmag és tekercselés bizto-
ellenõrzés nélkül több paraméter értékét is láthatjuk. Az e sítja akár a mikroamperes érzékenységet.
Egyes lakatfogó multiméterekbe beépítik ezt a tekintetben legjobb készülékek 3 vagy 4 értéket A leírtakból kitûnik, hogy a korszerû lakatfogó
gyakran szükséges funkciót, mely általában a is mutatnak egyszerre. Óriási ötlet egy másodki- adapter és lakatfogó multiméter típusok hihetet-
feszültségkémlelõ mûszer kategóriában, vagy jelzõ beépítése a mûszer végébe! Ha kényel- lenül sokféle módon tudják munkánkat segíteni.
külön erre a célra szolgáló kis teszterekben metlen helyzetben, rossz szögben, fejmagasság- Egyik-másik még az egyre inkább elõtérbe
található meg. A különleges megoldásnak ban, vagy még feljebb kell mérést végezni, ahol kerülõ hálózatminõség-ellenõrzés (felharmoni-
köszönhetõen az ellenõrzés kétvezetékesen a normál kijelzõre ránézni már nem tudunk, ott kusok okozta hibák keresése) területén is tud
végezhetõ el. a mûszer végébe épített másodkijelzõ felbecsül- bizonyos segítséget adni. De cikkünk végén
hetetlen segítséget ad. azért meg kell jegyezni, hogy aki a hálózatminõ-
Szokásos multiméter funkciók A kommunikációs lehetõségek köre is bõvült: séggel komolyabban kíván foglalkozni, az min-
Ezekre a mérésekre (ellenállás, félvezetõ, frek- ma már a Bluetooth technológiát is megtaláljuk denképpen célmûszert, azaz hálózati analizátort
vencia, néha kapacitás, hõmérséklet) itt nem az RS232 és USB adatátvitel mellett. próbáljon beszerezni, mert pontosabb, teljes
térünk ki, megfelelnek a multiméterek hasonló A teljesség igényével nehéz a témát feldolgoz- körû háromfázisú méréseket, adatgyûjtéseket
funkcióinak. ni. Az mindenképp még ide kívánkozik, hogy csak azokkal lehet végezni.

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

27

PR energetika vezérléstechnika érdekesség
ja, ha a lakásfelújító vagy az építtetõ szakmai
tanácsot kér, hiszen a termékekre 5 év jótállás
vonatkozik. De nemcsak ezért jó választás a
Fueva, hanem azért is, mert egy szerelési sab-
lon segítségével kifejezetten könnyû beszerelni.

A szerelési sablon
Minden süllyesztett lámpa beszerelése (legyen
a villanyszerelõnek bármilyen nagy rutinja is)
idõigényes és számtalan hibalehetõséget rejt,
kezdve a hely pontos kijelölésétõl, a falból/
gipszkartonból történõ kivágáson át, a lámpa
milliméter pontosságú behelyezéséig. A Fueva

EGLO Fueva
megkönnyíti a villanyszerelők munkáját!
Az EGLO Fueva lámpái az egyik legkedveltebb termékcsalád, mind a szerelõsablon ezeket a nehézségeket oldja meg!
fogyasztók, mind a villanyszerelõk között. Az EGLO elkészített egy praktikus Az EGLO elkészített egy szerelõsablont,
melyen szerepel az összes Fueva lámpa sze-
eszközt, mellyel megkönnyíti a Fuevák villanyszerelési munkáit. Az eszközzel relési pontja, így könnyedén felrajzolható a
gyorsabban, tisztábban, könnyebben lehet a Fueva lámpákat beszerelni – 85, a 120, a 170, esetleg a 225 milliméteres
most Ön is hozzájuthat egyhez! négyzetes vagy kör alakú lámpatest rögzítési
pontja a plafonra, és máris elkezdõdhet a be-
Ezért válassza a Fuevát szerelés. A szerelõsablonon tappancsok talál-
Minden villanyszerelõ tudja, hogy a süllyeszt- lyeszthetõ, többféle méretben kapható, kitûnõ hatók, amelyek eltartják a mennyezettõl az
hetõ (akár kerek, akár négyszögletes) lámpák ár-érték arányú, amelynek fényereje is megfe- eszközt, így a felület nem lesz koszos. A sab-
nemcsak divatosak, idõtállók, hanem praktiku- lelõ, sõt IP 44-es védettséggel is megvásárolha- lon egy karabiner segítségével derékövre
sak is. A Fueva LED-lámpa ilyen: falba sül�- tó. A villanyszerelõ a Fuevát bátran javasolhat- rögzíthetõ, értékes idõt megspórolva a fel-
használónak. Ha a villanyszerelõ lézerrel
jelöli ki a lámpa helyét, akkor is használhatja
a sablont, ehhez nyújtanak segítséget a sze-
relõsablon mértani középpontjában elhelye-
zett vezetõlyukak.

Így lehet Fueva sablonja

A sablon meggyorsítja és pontosabbá teszi a mun-
kát, minimalizálva a hibalehetõségek számát – a
lámpahelyek kijelölése gyors, a munka tökéletesen
pontos és tiszta lesz! Amennyiben szeretne Fueva
sablont, keresse a Construmát követõen az
EGLO kereskedõpartnereinél. (x)

www.egloshop.hu/eglo-fueva-kereskedok
Az ajánlat az elsõ 500 villanyszerelõ vásárlóra
vonatkozik, akik 20 darab Fueva lámpa
vásárlása esetén mindkét felszerelési sablont
ingyen kapják kézhez.

A sablon meggyorsítja
és pontosabbá teszi a munkát,
minimalizálva a
hibalehetõségek számát.

28 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

át,
 energetika
író: Hárfás Zsolt,
energetika mérnök, okleveles gépészmérnök

A német
energiaforradalom
bukása I.A paksi telephelyen építendõ két új blokk politikai és szakmai ellenzõi valósan megítélni az egyes erõmûtípusok ver-
a megújuló energiaforrások létjogosultságának igazolására és ezáltal senyképességi, ellátás- és nemzetbiztonsági,
valamint klímavédelmi aspektusait.
az atomenergia teljes kiválthatóságát állítva nagyon gyakran emlegetik
követendõ példaként Németországot, mint a nap- és szélenergia- A globális energetika jövõképe
felhasználás fellegvárát. Nézzük meg, hogyan is látja az atomenergia és
a megújulók valós helyzetét egy mértékadó
Az ellenzôk ugyanakkor soha nem beszélnek Nagyon fontos azt is hozzátenni, hogy a nemzetközi szervezet. A Nemzetközi Energia
arról, hogy az erôltetett német megújulós fej- felelõsen gondolkozó szakemberek, a mérnö- Ügynökség 2017. november 14-én publikálta a
lesztéseknek súlyos energetikai, klímavédelmi, kök kizárólag valós, szakmai és nem érzelmi szakemberek „bibliáját”, a globális energia-
versenyképességi, ellátásbiztonsági, egészség- alapon értékelik az egyes villamosenergia-ter- ipari elõrejelzéseit tartalmazó World Energy
ügyi, sôt környezeti következményei vannak. melési módokat. Csak és kizárólag így lehet Outlook 2017 címû kiadványát, amely a 2040-
ig tartó idõszakra részletes, mindenre kiterjedõ
elemzéseket tartalmaz a globális energetika
jövõbeli kihívásairól és trendjeirõl, valamint a
párizsi klímaegyezményben foglalt célok elérése
érdekében feltétlenül szükséges teendõkrõl is.
A kiadvány elsõ alkalommal ismertet egy úgy-
nevezett Fenntartható Fejlõdés Szcenáriót. Ez
lényegében útmutatás a fenntartható gazdasági
fejlõdéshez szükséges kulcsfontosságú energeti-
kai célok eléréséhez, amelyek eredményeként
tisztább lehet a levegõ, és biztosítható az egyete-
mes hozzáférés az energiához, valamint csök-
kenthetõk általa az energiabiztonsági kockáza-
tok. Természetesen a középpontban a párizsi
klímavédelmi egyezményben foglalt célok
elérése áll.
E forgatókönyv szerint a globális villamos-
energia-termelés 2016. évi 24 765 TWh érté-
ke 2040-re 35 981 TWh értékre növekedhet,
ami közel másfélszeres növekedést jelent. Ez
óriási növekedés, és azt jelzi, hogy a fejlett és a

30 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

 fejlõdõ országoknak is egyre több villamos ener-
giára van szüksége. A klímavédelmi, ellátásbiz-
tonsági és gazdaságossági célokat is szem elõtt
tartva mindez csak úgy érhetõ el, hogy 2040-re
a 2016. évi adatokhoz viszonyítva az atom-
erõmûvek által termelt villamos energia mennyi-
ségét több mint kétszeresére, a megújulók által
termeltét pedig közel négyszeresére szükséges
növelni úgy, hogy közben a fosszilis erõmûvek
(szén, gáz és olaj) által megtermelt áram men�-
nyiségét összességében közel felére kell csök-
kenteni.
lom
Ez egyértelmûen azt
jelenti, hogy villamos-
energia-termelésben
a gázerõmûvek 24
százalékos részará-
nyát 16 százalékra, a
szénerõmûvek eseté-
ben pedig radikálisan,
37-rõl 6 százalékra kell
csökkenteni. A radikális csökkentés által érhetõ
csak el, hogy az energetikához köthetõ CO2-
kibocsátás a 2016. évi közel 32 Gt (100%)
mennyiséghez képest 2040-re mintegy 18,3
Gt-ra (57%) lehessen csökkenteni.
Fontos azt is kiemelni az atomenergia jövõbe-
li európai létjogosultságával kapcsolatban, hogy
a kiadvány Fenntartható Fejlõdés forgatóköny-
ve szerint 2040-ig az Európai Unió nukleáris
alapú villamosenergia-termelése egyértelmûen
növekvõ tendenciát mutat, azaz vitathatatlanul
a nukleáris kapacitások fenntartása, kisebb mér-
tékû növekedése vetíthetõ elõre. Úgy is fogal-
mazhatjuk, hogy az atomenergia szerepe a
jövõben is megkerülhetetlen. Természetesen a
klímavédelmi célok elérése érdekében a meg-
újulók által termelt villamos energia mennyisé-
gének jelentõs mértékû növelésére is szükség
van (1. ábra).
A Nemzetközi Energia Ügynökség kiadvá-
nyában foglaltakat erõsítik meg a Nukleáris
Világszövetség aktuális, februári adatai is.
Világszerte 57 új blokk épül mintegy 61 000
MW villamos teljesítményt képviselve. A jövõ-
ben pedig több mint 500 új blokk építésével
számolnak a világ 40 országában. Ezek az ada-
tok is egyértelmûen azt mutatják, hogy a világ
egyre több országa ismeri fel, hogy nagy men�-
nyiségben, versenyképes áron és a klímavédel-
mi céloknak is megfelelve, kizárólag atom-
erõmûvekkel lehet villamos energiát termelni,
ezért egyre többen kívánnak belépni az atom-
energiát használók „elit klubjába”. Ezt a globális
törekvést mutatja az is, hogy 2017 vége nagyon
mozgalmas volt például az új orosz, VVER-
1200 típusú blokkok építésével kapcsolatban.
Bangladesben októberben megkezdõdött a két
ilyen típusú blokkból álló Ruppur Atomerõmû
elsõ blokkjának az alapozása, decemberben
pedig Törökországban kezdetét vette a 4 darab
azonos típusú blokkból álló Akkuyu Atomerõmû
építése, és életbe léptek az egyiptomi El-dabaa
Atomerõmû építésével kapcsolatos szerzõdések
is, amelyek ugyancsak 4 ilyen típusú blokk építé-
sére vonatkoznak.
Az elmúlt három évben világszerte 24 új blokk
kapcsolódott a villamosenergia-hálózatokra. Az új
blokkok között található a világ legnagyobb teljesít-
ményû orosz BN-800 típusú gyorsneutronos
blokkja is, ami jelentõs mérföldkõ az atom-
iparban, hiszen a kiemelkedõ mérnöki tudás mel-
lett tudományos jelentõsége van. A gyorsneutro-
nos technológia kulcsszerepet játszhat az üzem-
anyagciklus zárásában. Oroszország a jövõben
kétpólusú atomenergia-rendszer megvalósítására
készül, azaz „hagyományos” blokkok és gyorsne-
utronos blokkok kombinációjával.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a világ jelen-
leg legkorszerûbb elsõ 3+ generációs, VVER-
1200 típusú egysége a Novovoronyezsi
Atomerõmû II. kiépítés elsõ blokkja már tavaly
február óta kereskedelmi üzemben termel. A
paksi telephelyen megvalósuló két új egység refe-
renciablokkjai a Leningrádi Atomerõmû II. kiépí-
tésén találhatóak. 2018. február 6-án az elsõ
referencia blokk már elérte a minimális ellenõrzött
teljesítményt. Ez a blokk 2018 elsõ félévében
kezdheti meg a kereskedelmi üzemét.
Németország valóban
a követendõ példa?
E kérdés szakmai megválaszolása különösen fon-
tos, hiszen a németországi tények és adatok azt
támasztják alá, hogy a nem teljesen átgondolt és
erõltetett megújuló energiás fejlesztések számos
negatív következménnyel járnak, amelyeket a
Németországban élõk már most is látnak és
tapasztalnak. Érdemes azt is hozzátenni, hogy
2018 a kulturális örökség európai éve, így döntött
az Európai Unió a közös történelmi tudat és iden-
titás megõrzése és megerõsítése érdekében. A
kulturális örökségvédelem elsõrendû célja a törté-
nelem folyamán felhalmozott értékek megõrzése
és megmentése egy adott országban, hiszen az
örökségünk hatással van a jelenünkre és a jövõnk-
re is. Németország ezt valamiért másképpen
gondolja.
Németországban településeket, sõt templomo-
kat is rombolnak a német atomerõmûvek bezárá-
sára hozott politikai döntés és a megújuló energia-
források támogatásának közvetett következmé-
nyeként. Az atomerõmûvek villamosenergia-ter-
melésbõl való kivezetése és a megújulók egyre
nagyobb térnyerése miatt a német rendszerben
továbbra is nélkülözhetetlenek a folyamatos villa-
mosenergia-termelésre képes szénerõmûvek is.
Németországban január elején pár nap alatt
egyszerûen ledózerolták az Immerath település
St. Lambertus neoromán templomát, hogy a
helyén szénbányát nyissanak. A falu egy részét és
a kórházat már korábban lebontották, és felszá-
molták a temetõt is.
Nézzük meg az ideáig vezetõ utat! A német
kormány 2011-ben a fukusimai atomerõmûben
történt baleset után döntött az ország összes
atomerõmûvének leállításáról, valamint a meg-
újuló energiaforrások, különösen az idõjárásfüggõ
szél- és naperõmûvek erõltetett fejlesztésérõl.
Németországban a nap- és a szélerõmûvek
beépített összteljesítménye 2005 és 2017 között
1. ábra:
Az Európai
Unióban az egyes
villamosenergia-
termelési módok
által termelt
villamos energia
mennyisége
2016-ban,
illetve 2040-ben
a Fenntartható
Fejlődés Szcenárió
szerint (TWh)
Forrás: WEO 2017
2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
31
 energetika vezérléstechnika érdekesség szakmakörnyezet villámvédelem zöld oldal ezt láttam

ötszörösére nõtt, és elérte a 98,37 GW-ot.

Ugyanakkor ez a növekedés nemhogy nem ered- németországi erőművi kapacitá
és a villamosenergia-termelés
ményezi az eredeti klímavédelmi célok teljesülését,
hanem a helyzet tovább romlott.
2017-ben a német erõmûvek beépített össztel- 2017. évi megoszlás, Forrásadat: Energy Chart
jesítménye 202,43 GW, a villamosenergia-ellá-
tásban az össztermelésük pedig nettó 548 TWh
volt. A nap- és szélerõmûvek a beépített össztelje-
sítmény csaknem 49 százalékát adták, ám az
összes villamosenergia-termelésnek csak 26 száza-
lékát biztosították. Az idõjárásfüggõ megújulóknál
tehát nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem
az, hogy mennyi villamos energiát termelnek tény-
legesen (2. ábra).
Közben a németországi villamosenergia-terme-
lés 61 százalékát továbbra is a szén- és gázerõmû-
vek, illetve a bezárásra ítélt atomerõmûvek biztosí-
tották.
Ráadásul a szénerõmûvek termelése dominált!
Tavaly a virtuális dobogó tetején továbbra is a szé-
nerõmûvi termelés állt: 216,7 TWh, 46,34 GW
beépített teljesítmény mellett, a második volt a szél
alapú termelés: 103,65 TWh, a beépített teljesít-
mény 55,55 GW, a harmadik pedig a nukleáris
alapú termelés, amely 72,14 TWh-t adott 10,8
GW beépített teljesítménnyel. A napenergia csak
a 6. volt a sorban (termelés: 38,89 TWh, beépí-
tett teljesítmény: 42,82 GW). szélerõmûvek legjobb és legrosszabb napjait az jához szintén érdemes egy-két tényt hozzátenni.
Tavaly a német atomerõmûvek 76,4, a szén- adott napi termelésüket figyelembe véve (3. ábra). Ezen a minimumnapon a hagyományos erõmû-
erõmûvek pedig 53,4 százalékos éves teljesít- A diagramok egyértelmûen rámutatnak arra, hogy vek terhelése (szén, gáz, atom) 38 560–53 580
mény-kihasználtsággal termelték a villamos energi- hiába vannak óriási beépített kapacitások, igazából MW között, a fogyasztás pedig 54 274–73 267
át. Ugyanakkor a két idõjárásfüggõ megújuló – a a legfontosabb tényezõ a termelt energia mennyi- MW sávban mozgott. A korai órákban, hajnal
nap- és szélerõmûvek – kihasználtsága a hektikus sége. Látható, hogy a német naperõmûvek a villa- kettõ és reggel hét között azonban egy igazán kijó-
termelés miatt már jócskán árnyalja a képet. A mosenergia-termelést tekintve a tavalyi legros�- zanító dolog történt: a naperõmûvek termelése 0
teljesítménykihasználtsági mutató 2017-ben a nap szabb napjukon, a csúcson is csak 1115 MW-ot volt és a szélerõmûveké is csupán 1 GW körül
esetében 10,4, a szélerõmûveké csak 21,3 száza- (a beépített teljesítmény 2,6 százaléka), de a leg- mozgott, miközben a német rendszernek ezen
lék volt az év végi beépített kapacitásokkal számol- jobb májusi napon is csak 27 634 MW-ot (65 idõszakban szüksége volt 1–2 GW importra is. Így
va. Másként fogalmazva a beépített kapacitás százaléka a beépített teljesítménynek) tudtak bizto- ebben az idõszakban többször elõfordult, hogy az
tizede, illetve ötöde! Az utóbbi 3 évet vizsgálva az sítani. A napi átlagteljesítmények pedig ennél sok- import nagysága magasabb volt, mint a nap- és
állapítható meg, hogy 2015–2017 között a szé- kal alacsonyabb értékre adódtak. Nagyon fontos szélerõmûvek összes termelése!
lerõmûvek éves kihasználtsága mintegy 18–21, a azt is kiemelni, hogy például az adott termelési Mindez ismételten azt bizonyítja, hogy eleve
naperõmûveké pedig közel 10–11 százalék között minimumnapon a hagyományos erõmûvek lehetetlen és felelõtlenség lenne egy ország villa-
ingadozott. Ennek alapvetõ oka e két utóbbi villa- (atom, szén és gáz) terhelése 44 440–52 190 mosenergia-ellátását kizárólag e két energiaterme-
mosenergia-termelési mód jelentõs idõjárás-függõ- MW között, a fogyasztás pedig 52 491–63 108 lési módra alapozni, hiszen hiába van a nagy
sége. Mindez a napnál is világosabban mutatja, MW sávban mozgott. Mindez konkrétan azt beépített kapacitás, ha közben nem süt a nap, és a
hogy az idõjárásfüggõ energiaforrásokra nem lehet jelenti, hogy az atom-, a szén- és a gázerõmûvek szél sem fúj eléggé.
stabilan alapozni, hiszen termelésük nemcsak nélkül a német rendszer összeomlott volna, mivel
percrõl percre, óráról órára, de évrõl évre is drasz- nem tudta volna kielégíteni a német fogyasztókat. Az atomellenesség átka
tikusan változik. Ugyanakkor a fogyasztói igényeket A másik idõjárásfüggõ megújuló energiaforrás, a Tavaly a német áramtermelésbõl a megújulók
minden idõpillanatban ki kell elégíteni! Ezt politikai szél, amelynek intenzitása még inkább hektikusan csaknem 38 százalékkal vették ki a részüket a
döntésekkel nem lehet megváltoztatni, a természe- változik Németországban (is). A szélerõmûvek növekvõ víz-, biomassza-, nap- és mintegy 30 szá-
ti törvényeket nem lehet felülírni. „legrosszabb” napján csak 1506 MW, a „legjobb” zalékkal nagyobb szélerõmûvi termelésnek
Az idõjárásfüggõ megújulók drasztikus változé- napján pedig 36 101 MW volt a csúcsteljesítmé- köszönhetõen. Ezzel egy idõben 10 százalékkal
konyságát jól jelzi, ha megnézzük a német nap- és nyük (4. ábra). A szélerõmûvek legrosszabb nap- csökkent a klímavédelmi szempontból rendkívül

32 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.


ezt láttam hírek szabványok
2 gi német atomerõmûvi kapacitás ennek következ-
acitások
elés
at: Energy Charts
elõnyös atomerõmûvek termelése, és kis mérték-
ben csökkent a káros szénerõmûvek által termelt
villamos energia mennyisége is.
A 2011-es német atomellenes döntés végrehaj-
tásaként 2017. december 31-én 12 órakor a
Gundremmingen B, 1344 MW teljesítményû
blokkot lekapcsolták a villamosenergia-hálózatról,
ezt követõen pedig végleg leállították a reaktort. A
blokk a teljes üzemideje alatt éjjel-nappal az idõjá-
rástól függetlenül, közel 330 TWh villamos ener-
giát termelt mintegy 90 százalékos teljesítményki-
használtsággal. A leállítással kapcsolatban az illeté-
kes német miniszter „boldogságát” fejezte ki,
mondván, az atomenergia egy „veszélyes és
fenntarthatatlan energiatermelési mód”. A jelenle-
tében a tavalyi 10,8 GW-ról 9,5 GW-ra csök-
kent. A menetrend szerint a jelenleg még üzemelõ
7 blokk közül egyet 2019-ben, 2021-ben, illetve
2022-ben pedig hármat-hármat fognak végleg
leállítani. Ez a döntés tovább növeli a
szén-dioxid-kibocsátást. Úgy tûnik, hogy
Németország ezt akarja.
Ugyanakkor a német gázerõmûvek egyre
nagyobb szerepet játszanak az ország villamos-
energia-termelésében. 2015-ben ezek az erõmû-
vek még csak 30,12 TWh villamos energiát ter-
meltek, ezzel szemben 2017-ben már éves szin-
ten 43,97 TWh-t állítottak elõ, amely két év alatt
46 százalékos növekedést jelent. A közüzemi
erõmûvek mellett a bányászat és a feldolgozóipar
számára rendelkezésre állnak az önellátáshoz
szükséges gázerõmûvi egységek, amelyek a tavalyi
évben további 25-30 TWh-t termeltek.
A gázerõmûvekhez gázra is szükség van, ezért
a növekvõ termelés növekvõ gázfüggõséget okoz
Németország számára. Számszerûsítve mindez
azt jelenti, hogy tavaly az orosz Gazprom új rekor-
dként 53,4 milliárd m3 földgázt exportált
Németországba, amely 3,6 milliárd m3 mennyi-
séggel volt magasabb, mint 2016-ban. A növekvõ
orosz gázfüggõséggel kapcsolatban senki nem
emeli fel a szavát a németeknél. Németország
tavaly az elõzetes adatok szerint 51,2 millió tonna
feketeszenet importált. Ez a mennyiség a 2016.
évi értékhez képest 10 százalékkal volt kevesebb a
kolumbiai, az amerikai, a dél-afrikai, az ausztráliai
és a lengyelországi beszállítások visszaesése miatt,
de az oroszországi beszállítás tartotta magát.
Éppen ezért a szénimportlobbi most „panaszko-
dik”, de bíznak abban, hogy a szén helyzete jobb
lesz, ha Németország 2022-ben teljesen lemond
az atomenergiáról. A 2017-es mintegy 50 TWh
német villamosenergia-exportról továbbra is
elmondható, hogy jelentõs része „kényszerexport”
a megújuló termelõk bizonyos idõszakokban tör-
ténõ túltermelése miatt. Természetesen ez az
export jelentõs szabályozási feladatot is generál a
szomszédos országok rendszerirányítói számára.
Az egyenlegben szerepel például 4 TWh francia
villamosenergia-import is, amelynek 70-75 száza-
léka atomenergiából származott.
Klímavédelem
vs. valóság
Következzen a legsúlyosabb megállapítás, amirõl a
hazai atomellenes zöldek talán a legmélyebben
hallgatnak. A továbbra is nagymértékû német
szén- és gázerõmûvi részarány miatt nem lehet
elérni a 2020-ig megfogalmazott 40 százalékos
kibocsátáscsökkentési célt! 2017-ben a német
szén-dioxid-kibocsátás 906 millió tonna volt, ami
csak 1, azaz egymillió tonnával volt kevesebb, mint
a 2009. évi kibocsátás. Csak, hogy egyértelmû
legyen: a közel ötszörös megújulós kapacitás elle-
nére 8 év alatt csupán 1 millió tonnával csökkent
a kibocsátás, miközben 2020-ig a kitûzött 40 szá-
zalékos csökkenés eléréséhez 2 év alatt további
155 millió tonnával kellene csökkenteni a kibocsá-
tást. Ez lehetetlen, esély sincs a 2020-as német
klímacél teljesülésére!
Ezt a klímavédelmi csõdöt nehezen, de már ki
merik mondani a német politikusok is, hiszen janu-
ár elején a koalíciós tárgyalásokat folytató pártok
képviselõi szakmai alapon megállapodtak a kibo-
csátási cél csökkentésében, azaz annak késõbbi
idõpontra halasztásában. A végleges döntéshez
azonban politikai döntés is szükséges. Angela
Merkel kancellár számára ez egyértelmûen hatal-
mas kudarc. Az energetikai kísérletezgetés nem
jött be, mert elkövették azt a hibát, hogy szakmai
döntések helyett politikai és érzelmi döntéseket
hoztak. Most az atomellenesség visszaütött.
Számoljunk csak egy kicsit! 2010-ben a német
atomerõmûvek még 134 TWh villamos energiát
2018. 1–2. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
11

NÉMETORSZÁGI
NAPERŐMŰVEK ÉS
SZÉLERŐMŰVEK
Naperőművek Beépített teljesítmény: 42 280 MW (100 %)
„Rossz nap” 2017. január 8.
Megtermelt energia
Csúcsteljesítmény(12 h)
Átlagteljesítmény
Szélerőművek Beépített teljesítmény: 55 550 MW (100 %)
„Rossz nap” 2017. szeptember 22.
Megtermelt energia
Csúcsteljesítmény(0 h)
Átlagteljesítmény
34 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.
termeltek, ami 2017 végére 72 TWh-ra csök-
kent a német politikai döntés következtében. Ha
a 62 TWh csökkentést inkább a ligniterõmûvek-
energetika vezérléstechnika érdekesség nél „írták volna elõ” az atomerõmûvek helyett,
akkor most 62 millió szén-dioxid-kibocsátással
kevesebb lenne. De sajnos nem így történt.
Megismételve azt is, hogy a jelenlegi politikai dön-
tés értelmében 2022-ig a jelenleg még üzemelõ 7
atomerõmûvi blokkot is le fogják állítani. Éppen
ezért a 0 szén-dioxid-kibocsátású atomerõmûvek
leállításával a helyzet csak rosszabbodni fog.
3–4 Jól illusztrálják az atomenergia szükségességét
az atomenergia-párti Franciaország és az atomel-
lenes Németország villamosenergia-fogyasztás-
hoz kötõdõ kibocsátási adatai is. Egy igen szem-
léletes adat: 2017. november 29-én, délelõtt 11
JÓ ÉS ROSSZ NAPJAI
óra 22 perc körül a francia villamosenergia-ter-
melés 63 százaléka atomenergiából származott
és ennek eredményeként a francia szén-dioxid-ki-
MW
bocsátás csak 112 g/kWh volt. Ezzel szemben
ugyanezen idõszakban a német villamosener-
gia-termelés 50 százaléka fosszilis forrásból
(szén-, gáz- és olajtüzelésû erõmûvek) szárma-
zott. A különbség számottevõ: Németországban
1 kWh fogyasztáshoz 500 g szén-dioxid-kibocsá-
tás társult. Ötször több, mint Franciaországban.
Miért ekkora a német kibocsátási érték? A válasz
az idõjárásfüggõ megújulók termelésében kere-
sendõ. Ebben az idõpontban a közel 98 000
MW nap- és szélerõmûvi kapacitásból csak
mintegy 7000 MW állt rendelkezésre, ami ele-
nyészõ, 7 százalék körüli teljesítménykihasználtsá-
got jelentett! Mindeközben a német szénerõmû-
vek 35 700, a gázerõmûvek 11 800, az atom-
erõmûvek pedig 10 300 MW kapacitást képvi-
seltek. Mit is jelent ez valójában? Azt, hogy a
dicsfényben feltüntetett német Energiewende
program csak rosszabbá tette a helyzetet klímavé-
delmi szempontból, hiszen a nukleáris kapacitá-
sok leállításával a fosszilis alapú termeléstõl való
függõség alakult ki. Ilyen helyzetben pedig az
Európai Unió messze a legnagyobb kibocsátója
az atomellenes Németország (2015. évi adatok
szerint az európai kibocsátás 21 százalékáért
felelõsek).
A Greenpeace, az Energiaklub és a hazai
atomellenes zöld pártok, szervezetek kommuni-
kációjában egyáltalán nem esik szó az egészség-
ügyi következményekrõl sem. Az euractiv.com
által idézett, négy környezetvédelmi szervezet
„Jó nap” 2017. május 27. által készített jelentés megállapította, hogy
Európán belül Németországban a legmagasabb
0,005 TWh Megtermelt energia 0,26 TWh
a szénerõmûvek által okozott levegõszennyezés-
1115 MW (2,6%) Csúcsteljesítmény(12 h) 27 634 MW (65%) hez köthetõ haláleset. Évente átlagosan 3600
206 MW (0,5%) Átlagteljesítmény 10 066 MW (24%) ember halálát okozza a levegõbe eregetett füst!
Ez tehát a valós németországi helyzet. Az atom-
ellenes német döntésnek ilyen következményei
„Jó nap” 2017. december 24. vannak. A következõ részben pedig majd további
területeken fogom azt bemutatni, hogy a túlzott és
0,02 TWh Megtermelt energia 0,83 TWh erõltetett megújulós fejlesztéseknek milyen egyéb,
1 506 MW (2,7%) Csúcsteljesítmény(13 h) 36 101 MW (65%) az ellátásbiztonságra, a villamosenergia-hálózatra,
745 MW (1,34%) Átlagteljesítmény 33 834 (61%) valamint a villamosenergia-árakra gyakorolt hatá-
sa van.
 vezérléstechnika érdekesség szakmakörnyezet villámvédelem zöld oldal ezt láttam hírek s

író: Porempovics József,

automatizálási mérnök-mérnöktanár

Érdekes kapcsolások VIII.

Takarékos
világításkapcso
Egy lakásban több olyan helyiség is található, ahol általában vezett „UNI” tápfeszültségû, ami jelen esetben
viszonylag rövid ideig tartózkodunk. Ilyen pl. a spájz vagy kamra, ahová viszonylag széles feszültségtartományt, AC/DC
12–240 V közötti bármilyen feszültséget jelent-
legtöbbször csak be-beugrik a háziasszony a fôzéshez szükséges dolgokért, het, tehát akár a 12 V-os akkumulátort is. Az
vagy akár a tüzelôtároló, kazánház, garázs stb. impulzusrelével szemben nincs is más elvárá-

A világítás gyakran felkapcsolva marad ezekben
a helyiségekben akár egész éjszakára is, felesle-
gesen fogyasztva az áramot és a fényforrás
üzemidejét. Utóbbinak fôleg a LED-fény-
forrásoknál van jelentôsége. Egy jó minôségû
LED-fényforrás ára többszöröse a hagyomá-
nyos izzók árának. Igaz, hogy jóval kevesebbet
fogyasztanak, de élettartamuk véges, ha elrom-
lanak, újat kell vásárolni helyettük.
A most bemutatásra kerülô kapcsolások a fenti-
ekre próbálnak néhány megoldási lehetôséget
felvázolni. Egy régebbi cikksorozatban már
esett szó olyan multifunkciós idôrelékrôl,
melyeknek egyik funkciója éppen megfelel erre
a feladatra – konkrétan idôzített impulzusrelé-
ként képesek mûködni. Az ilyen idôrelével fel-
épített áramkör kapcsolási rajza az 1. ábrán lát-
ható, melyben semmi különleges és érdekes
nincs, hiszen egyszerûen csak be kell kötni, be
kell állítani az idôrelét és már mûködik is.
A folyamat az alábbiak szerint zajlik:
- Gombnyomásra bekapcsol a világítás és elin-
dul a kikapcsolás késleltetésének az idôzítése.
- A késleltetési idô lejárta elôtti újabb gomb-
nyomásra a világítás kikapcsol (ez tulajdonkép- feledékeny háziasszonyok
pen a normál impulzusrelé jellegû mûködés,
azzal a különbséggel, hogy áramszünetkor az
idôrelé nem tárolja a kimenet áramszünet elôtti
kamravilágítás fu
A „feledékeny háziasszony kamra-
világításkapcsolója” funkció egyetlen multifunkciós
állapotát, így a hálózat helyreállásakor a világítás időrelével is megoldható, ha ez a funkció
biztosan ki lesz kapcsolva). kiválasztható az idôrelénél és a vezérlés további
feltételei is teljesülnek.
- Ha a bekapcsolás után a késleltetési idôn
belül nem történik gombnyomás a kikapcsolás-
hoz, akkor a késleltetési idô lejárta után automa-
tikusan kikapcsol a világítás.
Elôfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre a
szükséges funkcióval rendelkezô idôrelé vagy
más tápfeszültségû rendszerben kellene megol-
dani ezt a funkciót, mint amilyet a kéznél lévô
idôrelé elvisel vagy éppen pl. 12 V-os akkumu-
látorról mûködô lakókocsiba kellene telepíteni.
A 2. ábrán egy olyan kapcsolást mutatunk be,
melyben egy impulzusrelét és egy átlagos idôre-
lét használunk fel a vezérléshez és a fogyasztó
kapcsolásához.
Az univerzálisabb használhatóság érdekében
mind az impulzusrelé, mind az idôrelé úgyne-

36 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.


szabványok áttekintô táblázat áttekintô alapján energetika
csolt fényforrás feszültsége megegyezzen a
vezérlés tápfeszültségével.
A mûködés az alábbiak szerint történik:
- A nyomógomb megnyomásakor meghúz az
impulzusrelé, ezzel tápfeszültséget kapcsol az
idôrelére, mely elindítja a meghúzás-késleltetés
funkciót. Az impulzusrelé ugyanezen kontaktu-
sa egyúttal feszültséget kapcsol az idôrelé váltó-
érintkezôjének közös pontjára is (15). Az idôre-
lé nyugalmi érintkezôjén (16) keresztül bekap-
csol a világítás.
- Idôzítésen belüli újabb gombnyomásra az
impulzusrelé állapotot vált, reléje elenged.
Elveszi a tápfeszültséget az idôrelétôl és kikap-
csolások
csol a világítás.
-Ha az idôzítésen
belül nem történik
újabb gombnyo-
más, akkor az idô-
relé meghúzás-
késleltetési idôtar-
tamának lejárta-
kor meghúz a
reléje, zárja a
sunk, és az idôrelének sem kell „szuperfunkciós- 15–18 sorkapcsokra kivezetett érintkezôket. A
nak” lennie, mert elegendô, ha van tápfeszült- relé záróérintkezôje (18) feszültséget kapcsol az
ségre induló meghúzás-késleltetés funkciója, impulzusrelé ON/OFF bemenetére (a nyomó-
melyet a legtöbb multifunkciós idôrelé „tud”. gombbal párhuzamosan van bekötve), melynek
További elengedhetetlen feltétel, hogy a kap- hatására az impulzusrelé alapállapotba áll,
tás funkciója
lekapcsolja az idôrelé tápfeszültségét, így a vilá-
gítás automatikusan kikapcsol. Az idôrelé kime-
nete csak arra a pillanatra fog tudni bekapcsolni,
amíg átváltja az impulzusrelét – éppen hogy
kattan egyet –, aztán megszûnik az 18-as pon-
ton a feszültség, ezzel biztosítva van a nyomó-
gombról történô további vezérlés lehetôsége.
A kapcsolás jól használható funkcióbôvítésre
abban az esetben is, ha a már meglévô világítás-
vezérlés eleve impulzusrelével van kiépítve. Ez
az egyszerû funkció a takarékosság mellett akár
még kényelmi funkciónak is tekinthetô, hiszen
szándékosan is megtehetjük, hogy hagyjuk az
automatizmust mûködni, illetve például, ha
mindkét kezünk foglalt – pláne a kamrából
kijövet –, akkor csak akrobatikus mutatvánnyal
tudnánk lekapcsolni a világítást.
Amennyiben csak olyan idôrelé áll rendelke-
zésre, amelyiknél a meghúzás-késleltetés funk-
ció nem a tápfeszültség bekapcsolására indítha-
tó, hanem a vezérlôbemenetre kapcsolt jellel,
akkor annyiban módosul a 2. ábra bekötése,
hogy az „A1” tápfeszültség csatlakozó fixen
kapja meg a tápfeszültséget és az impulzusrelé
az idôrelé vezérlôbemenetére (itt „S”) kapcsolja
rá az indítójelet. Ebben az esetben feltétel
viszont, hogy a vezérlôbemenetrôl indított meg-
húzás-késleltetô funkció a vezérlôjel felfutó
élére (bekapcsolásakor) induljon el. Ha a kivá-
lasztott vagy meglévô idôrelé funkciója úgy
mûködik, hogy a vezérlôjel megszûnésére nem
kapcsolja ki a kimenetet, akkor a használat során
figyelembe kell venni, hogy az idôrelé fix tápfe-
szültsége miatt a meghúzás-késleltetés funkció
folyamata mindenképpen lezajlik, igaz, a világí-
táskapcsolásába és az impulzusrelé vezérlésébe
már nem tud beleszólni, hiszen a 15-ös ponton
2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
37
 vezérléstechnika érdekesség szakmakörnyezet villámvédelem zöld oldal ezt láttam hírek
Takarékos világításkapcsolások
már nem lesz feszültség az impulzusrelé kikap-
csolt állapota miatt.
Pontosabban akkor tud beleszólni, ha köz-
ben megnyomják a nyomógombot a bekapcso-
láshoz.
Ha a vezérlôbemenetrôl újraindítható a
funkció (idôrelétôl és a választott funkciótól
függ), akkor nincs gond, jól fog mûködni. Ha
nem újraindítható, akkor csak a megkezdett
2. ábra
Világításkapcsolás automatikus kikapcsolással, ahol az impulzusrelé funkciót hagyo-
mányos impulzusrelé, a meghúzás-késleltető funkciót hagyományos időrelé biztosítja.
A világítás a késleltetés idôtartama alatt, a kimenet nyugalmi állapotában van bekap-
csolva, a relé meghúzásakor pedig alaphelyzetbe kapcsolja az impulzusrelét.
38 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.
késleltetési idô bekapcsolás utáni maradék idô-
tartamára fog bekapcsolni a világítás.
Felmerül a kérdés, hogyan tudnánk „megsza-
badulni” pl. a feszültségre vonatkozó korlátoktól
a mûködés logikájának megtartása mellett.
Hogyan alakítható át a kapcsolás úgy, hogy pl.
más legyen a vezérlés tápfeszültsége és más a
fogyasztóé. Kézenfekvô megoldás lehetne pl.
kontaktor beiktatása a kimenetre, azzal a felté-
s
tellel, hogy a kontaktor mûködtetô feszültsége
viszont megegyezzen a vezérlés tápfeszültségé-
vel. Ez a megoldás teljesen jó, fôleg, ha teljesít-
ményt is kell növelni, de plusz egy eszközre van
szükség, ami pluszköltség, nem beszélve a
kapcsolószekrényekben lévô hely szûkös
lehetôségeirôl. A 3. ábrán egy egyszerûbb meg-
oldás látható, melynél nincs szükség újabb esz-
köz beépítésére, csupán az idôrelét cseréljük le
több kimeneti relével rendelkezôre. A vezér-
lôeszközök itt is elférnek két modul széles
helyen, ha a szokásos kiviteleket választjuk.
Valamivel nagyobb szabadságot kapunk így a
felhasználás lehetôségeire. A kapcsolásban
alkalmazott idôrelé három potenciálmentes
váltóérintkezôvel rendelkezik, melyek párhuza-
mosan mûködnek minden funkcióban, ebbôl itt
kettôt használunk. A mûködés teljesen meg-
egyezik az elôzôekben leírtakkal, csupán az
idôrelé egyik reléje a fényforrást kapcsolja,
másik reléje pedig az impulzusrelé ON/OFF
bementét vezérli a nyomógombbal párhuza-
mosan, így elválasztva egymástól a vezérlés és a
fényforrás feszültségét.
Megjegyzésként megemlítendô, hogy a raj-
zon látható három váltóérintkezôs idôrelé von-
zónak tûnhet akár három fázis kapcsolására is,
esetleg akár más alkalmazásban, viszont a csat-
lakozások és a belsô felépítés miatt nem minden
ilyen egy tokozásban több kimenettel rendel-
kezô eszköz használható három fázis kapcsolá-
sára. Tervezés, vásárlás vagy beépítés elôtt ilyen
esetben mindig meg kell nézni a gyári adatlap,
használati útmutató vagy mûszaki leírás erre
vonatkozó paramétereit is.
A kapcsolás szabadságfoka tovább növel-
hetô, illetve még univerzálisabbá tehetô a 4.
ábra szerinti módosítással. A változás az impul-
zusrelé típusában van, melyet, ha lecserélünk
két kimenettel rendelkezô típusra, akkor külön-
választhatjuk az idôrelé tápfeszültségét is az
impulzusrelé tápfeszültségétôl, ha esetleg
éppen más tápfeszültség tartományú idôrelé
lenne kéznél. A mûködés megegyezik az elôzô-
vel, csak az impulzusrelé típusa és bekötése
változott. A megnövelt lehetôségek miatt nincs
szükség több modulhelyre sem a kapcsolószek-
rényben, amennyiben két darab egy modul
szélességû eszközzel építjük meg a kapcsolást.
A 4. ábra kapcsolásában használt impulzus-
relé alapfunkcióban úgynevezett léptetôrelé-
ként mûködik, de üzemmódja a B1–B2 pontok
összekötésével választható ki a következôk
szerint:
 3-4. ábra
szabványok áttekintô táblázat

3. ábra: A vezérlés és a fényforrás feszültségének függetlenítésére többkimenetű

multifunkciós időrelé is használható – természetesen a kimeneti terhelhetőség határain
belül –, amennyiben „tudja” a tápfeszültségre indított meghúzás-késleltető funkciót.
4. ábra: Az univerzálisabban használható kapcsolásban az impulzusrelé két relé
kimenettel rendelkezik, melyek párhuzamosan működnek, így megoldható
- Ha B1–B2 nincs összekötve: léptetôrelé akár a két vezérlőeszköz tápfeszültségének függetlenítése is.
alapfunkció, ahol a két kimenet minden gomb-
nyomásra a lehetséges négy állapot közül a
soron következôk egyikébe fog kapcsolni (5.
gombnyomás = 1. gombnyomás):
Gombnyomás
sorszáma relé 1 relé 2
1. Be Ki
2. Ki Be
3. Be Be
4. Ki Ki
5. Be Ki

- Ha B1–B2 össze van kötve: a két relé kime-

nete párhuzamosan mûködik, minden gomb-
nyomásra egyszerre váltanak állapotot. Úgy
mûködik, mint a hagyományos impulzusrelé, de
két potenciálmentes relékimenettel.

A 4. ábra kapcsolásában B1–B2 össze van

kötve, ennek megfelelôen a kimeneti relé kon-
taktusok párhuzamosan fognak mûködni.
A kapcsolás érdekessége éppen az univerza-
litása. Könnyen belátható, hogy ha az impulzus-
relé 2-es csatornájának 21-es sorkapcsába nem
a berajzolt Ufényforás feszültségét kötjük be,
hanem egy teljesen másik, független feszültség-
forrást, ami egyúttal az idôrelé tápfeszültsége is
lesz, akkor a kis rendszerünk ténylegesen már
három külön feszültségrôl is képes mûködni:
1. egyik feszültség a vezérlésé (impulzusrelé táp-
feszültsége, nyomógomb, ON/OFF bemenet),
2. egy másik feszültség az idôrelé tápfeszültsége
az impulzusrelé egyik potenciálmentes kontak-
tusán keresztül,
3. a harmadik feszültség pedig a fényforrás
feszültsége az idôrelé egyik kontaktusán keresztül.

A több feszültségrôl mûködô kapcsolási elren-

dezés bemutatásának lényege persze elsôsor-
ban nem a konkrét kapcsolás gyakorlati haszna,
sokkal inkább a variálhatóság, átalakíthatóság
lehetôségének megvillantása. Ha a napi gyakor-
lat során szükség lesz hasonló megoldásokra,
akkor egy univerzálisan átalakítható logikai kap-
csolás áll rendelkezésre, melyet a felhasználói
igényekre lehet szabni és/vagy kisebb-nagyobb
módosításokkal a rendelkezésre álló eszközök-
kel lehet megoldhatóvá tenni.
A bemutatott kapcsolási rajzok, elrendezések
elvi rajzok. Van közöttük ténylegesen kipróbált
és vannak egyértelmûen mûködôképes, de
nem kipróbált megoldások. A mûködési bizony-
talanság szempontjából gyanús kapcsolások
minden esetben kipróbálásra kerülnek. Ezek
mellett és/vagy ellenére minden elvi kapcsolási
rajz alkalmazása saját projektekben a kivitelezô
felelôsségére történik, ezért az eszközök vásár-
lása, a megoldás tervezése, illetve a beépítés,
telepítés elôtt alaposan ellenôrizni kell minden
lehetséges és szükséges szempont (villamos,
szabvány stb.) alapján az egyedi, konkrét saját
projektben való alkalmazhatóságot.
Vannak még érdekes kapcsolások bôségesen, így
legközelebb is bemutatunk néhány kisebb meg-
oldást néhány nem túl nagy problémára.

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

39

szakmakörnyezet villámvédelem zöld oldal
író: Malinoczki Jutka
Hogyan írjuk
helyesen?
A lap szerkesztése során sok olyan helyesírási kérdésbe botlottunk, amelyek
megválaszolása közel sem egyértelmû. Számos olyan példa hozható, ame-
lyet tradicionálisan helytelen írásmóddal vagy éppen többféle módon
használ a szakma. Rövid kitérõt teszünk a szakmai helyesírás területére,
néhány példát kiragadva – a rájuk vonatkozó szabályok ismertetésével –
próbáljuk érthetõvé, egyértelmûvé tenni a helyes írásmódot.
A helyesírás egyik legproblematikusabb területe a ve a szóköz „mozog”. Az aktuális helyesírási sza-
különírás és az egybeírás kérdésköre. Ennek oka, bályzat már nem használja a mozgószabály kifeje-
hogy a szókapcsolatok és összetételek elkülönítése zést, A különírás és az egybeírás fejezeten belül A
gyakorta gondot okoz. A többszörös összetételek, többszörös összetételek írása cím alatt a 141.
az utótagot kapó különírt szókapcsolatok írása pontban található. Az a) alpontban lévõ mozgó-
során felmerülõ nehézségek megoldására jöttek szabályban a kötõjel kerül máshova („mozog”),
létre a mozgószabályok, melyekrõl általánosan mert ha nem így lenne, akkor egy olyan, két kötõ-
elmondható, hogy mindegyikében a kötõjel, illet- jelet tartalmazó szóalak jönne létre, amely a szabá-
lyok szerint nem fordulhat elõ. A b) esetben a
szóköz eltûnik („mozog”) egy kötõjeles utótag
„hatására”. A c) pontban pedig egy kötõjel és egy
szóköz is megjelenik („mozog”).
Az alábbiakban a szabályokat példákkal illuszt-
ráljuk, melyeket szaklapjaink legutóbbi számaiból
szemezgettünk.
A 141. a) pont egyértelmû: Ha egy kötõjellel
már tagolt szóhoz újabb, szintén kötõjellel kapcso-
landó utótag járul, az elsõ kötõjelet kihagyjuk,
vagyis az eredetileg kötõjelezett szórészt az új ala-
kulatban egybeírjuk: kerekasztal-konferencia, kere-
kasztalkonferencia-szervezés.
A b) pont szinte ugyanez, csak a különírt szó-
kapcsolatokra vonatkozik. Ha egy különírt szókap-
csolat (pl. meleg víz) olyan utótagot kap (pl. háló-
zat), amely az egész kapcsolathoz járul, az
egyébként különírandó részt az új alakulatban
40 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.
egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól
függetlenül) kötõjellel kapcsoljuk: melegvíz-háló-
zat. Hasonló esetek: villamos energia, de: villamo-
senergia-ellátás; villamos vezeték, de: villamosve-
zeték-rendszer. Ritkábban ugyan, de elõtag is
járulhat szókapcsolathoz, például: elektromos
energia, de: plusz-elektromosenergia; elektromos
áram, de: többlet-elektromosáram.
A c) pont valamennyire kakukktojás, mert itt az
egybekívánkozó kifejezést szóköz választja el:
„Vannak olyan többszörös szókapcsolatok, ame-
lyekben két tag egyetlen egységként kapcsolódik
egy harmadik elemhez. Ilyenkor az egységet
alkotó szókapcsolat tagjait kötõjellel kötjük össze, és
különírjuk a harmadik elemtõl.” Például: hûtés-fû-
tés szerelõ, hûtõ-fûtõ rendszer. Ugyanez a szabály
érvényesül az ellentétes jelentésû igekötõk össze-
kapcsolódása esetén is: föl-le szerel, ki-be kapcsol.
Az a) alponttal viszonylag kevés gond van, mert
általában szótagszám miatt kötõjelezett szavakat
kell egybetolni, s aki a hat szótagnál hosszabb,
többszörösen összetett szavakat jól tagolja, az
minden bizonnyal a mozgószabályt is tudja alkal-
mazni. Leggyakrabban a b) alpont alkalmazása
jelent nehézséget, azaz amikor van egy két szóba
írt jelzõs szerkezetünk, és ahhoz egy összetételi
tagot szeretnénk illeszteni, például elektromos
autó + töltõállomás, melyet helyesen elektromos-
autó-töltõállomásként írunk, ugyanis elektromos
autótöltõállomás írásmódban egészen mást jelent.
Találkoztunk már az elhasznált fénycsõgyûjtõ
(ahhoz képest jó állapotban volt) kifejezéssel
(helyesen: elhasználtfénycsõ-gyûjtõ), valamint
olvastuk már a villamosenergia-igényt ilyen formá-
ban is: villamos energiaigény.
Gyakran elõfordul, hogy a mozgószabály
alkalmazása helyett hibásan három szóba
írják a kifejezést. A példáink közül a
plusz-elektromosenergiát eredetiben így olvas-
tuk: plusz elektromos energia. Találkoztunk
már az emberi erõforrás fejlesztés írásmóddal
is (helyesen: emberierõforrás-fejlesztés).
Bizonyos esetekben ne ragaszkodjunk a moz-
gószabály alkalmazásához, szerencsésebb
némely összetételt szerkezetes formába bon-
tani, pl. hõre lágyuló mûanyagok feldolgozása
ajánlatos, nem pedig a hõrelágyu-
lómûanyag-feldolgozás kifejezés; vagy padló-
konvektor házának rögzítõje a padlókonvektor-
ház-rögzítõ „borzalom” helyett.
y
ba

as-

al

z-

-
sa

ó-
or-
 szakmakörnyezet
író: Himer Csilla

Mitôl számla
egy számla?
A számla valamiért örökzöld téma a pénzügyekben. A számlázásra vonat- zésben is nyomtatható. Nem az elrendezés
kozó elôírások ugyanis kicsit olyanok, mint a Biblia: mindenki úgy értelmezi, kötött, hanem az információtartalom, ami-
nek a számlán kell szerepelnie.
hogy alátámassza vele a saját véleményét. Ami már önmagában is éppen
elég nagy baj, hiszen az áfatörvény meglehetôsen egyértelmû – mégis ren- A pénzügyes megjegyzése:
geteg tévhit kering ezzel kapcsolatban. Ezért most tisztázzuk az alapokat. A szigorú számadási kötelezettségû nyom-
tatványok esetén alapkövetelmény a sorszá-
mozottság. Mégpedig úgy, hogy a felhasz-
Nézzük, hogy mitôl számla egy számla. Az 1. Számla megnevezése: nálás is a sorszámok emelkedô sorrendjében
áfatörvény vonatkozó elôírásai szerint elôször is legyen rajta, hogy ez egy számla. történjen. Ez egy vásárolt számlatömbben
elsôsorban attól, hogy rajta vannak a számla simán megvalósulhat, hiszen ott az egymást
kötelezô kellékei. Ezek a „kellékek” lényegé- 2. Számla sorszáma: követô oldalak egymást követô sorszámokkal
ben rovatok, amelyeknek az információtar- a számla a számviteli törvény szerint szigorú vannak ellátva. Ha azonban tetszés szerinti
talma van megkötve. számadási kötelezettségû nyomtatvány. A sorrendben írogatunk bele, akkor egy NAV-
nyomtatvány szót úgy kell érteni, hogy akár ellenôrzésnél garantáltan megbüntetnek.
Nézzük, milyen információtartalommal kész nyomtatványként is megvehetô a Ezért nagyon fontos az is, hogy ne csak a
bocsátható ki egy szabályos számla! nyomtatványboltban, de akár saját elrende- sorszámok következzenek egymás után,
hanem a kiállítási dátumok is.

3. Számla kibocsátója (eladó):

vagyis az ön neve (ha ön egyéni vállalkozó)
vagy az ön cégének neve, székhelyének
címe (ahol az ügyintézés zajlik, és a NAV
megtalálja), adószám, illetve lehet, de nem
kötelezô a cégjegyzék vagy regisztrációs
szám (attól függôen, hogy ön cégként vagy
egyéni vállalkozóként mûködik-e). Ez utóbbi
adat inkább csak bizalomgerjesztô, hogy
könnyebb legyen leellenôriznie a számla
befogadójának (a vevônek), hogy ön való-
ban számlaképes vállalkozás-e.

A pénzügyes megjegyzése:
A számlán azért kell feltüntetni a számla
kibocsátójának az adószámát, mert a vevô-
nek (a könyvelôjének) az adószám alapján le

42 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.

kell ellenôriznie a cégadatbázisban, hogy
befogadhatja-e a számlát. Ha ugyanis ön
szünetelteti a vállalkozását, felszámolás alatt
áll (és ezt nem tüntette fel f. a. megjelöléssel
a számlán – errôl késôbb még lesz szó), a
cégét már felszámolták, vagy törölték az
adószámát, akkor a vevôjének nem szabad
kifizetnie az ön által kibocsátott számlát. Ha
mégis megtenné, ôt is megbüntethetik érte.
4. Számla kibocsátójának bankszám-
laszáma: a számlán szerepelnie kell, hogy a
vevô hová küldje a számla ellenértékét.
5. Számla befogadója, kötelezettje (vevô):
vevô neve és címe. A vevô adószámát csak
akkor kell feltüntetni, ha a számlán szereplô áfa
értéke meghaladja a 100 000 forintot.
6. Számla kiállításának dátuma:
mikor készítettük el, állítottuk ki a számlát.
7. Teljesítés idôpontja:
közel sem biztos, hogy a számla kiállítása és
a teljesítés ugyanakkor történik. Ezért is fon-
tos megkülönböztetni a két idôpontot – meg
azért, mert az áfatörvény szerint a forgalmi
adó megfizetésének kötelezettsége nem a
számla kiállításakor, hanem a teljesítés idô-
pontjában keletkezik. (Onnantól tartozunk
az áfával az államnak.)
8. Fizetés idôpontja:
leánykori nevén fizetési határidô. Ez az az
idôpont, ameddig a vevônek ki kell egyenlí-
tenie a számlát. Ez azonban alapvetôen
megállapodás kérdése az eladó és a vevô
között.
9. Fizetés módja:
készpénzes, átutalásos, netán elôreutalásos
(amikor a teljesítés a fizetés után történik
csak meg).
helyen annak a mondatnak, hogy „A számla
pénzügyi teljesítést nem igényel.”, illetve hivat-
kozni kell a díjbekérô sorszámára, amelynek
alapján a számlát kiállítottuk.
10. Értékesített termék/szolgáltatás
megnevezése:
az eladott termékeket/szolgáltatásokat érde-
mes olyan névvel illetni, amibôl a vevô
o számára kiderül, hogy melyik vásárlása volt
és ténylegesen mit vett tôlünk;
o könyvelôje is tudni fogja, ha ránéz, hogy
áru, anyag vagy más egyéb a számos lehetô-
ség közül (vagyis hová, hogyan könyvelje).
• Áruk/szolgáltatások besorolási száma –
TJSZ, VTSZ meg hasonló rövidítésekkel
illették, de ez az, ami már nem kell!
• Termék/szolgáltatás mennyiségi egysége –
azt, amit eladtunk, darabra, órára, alkalomra,
literre, vagy mire mérjük?
• Termék/szolgáltatás mennyisége – hány
darab, hány óra, hány alkalom, hány liter,
hány akármi?
• Termék/szolgáltatás nettó egységára – egy
darab, egy óra, egy alkalom, egy liter, egy
akármi mennyibe kerül áfa nélkül?
11. Termék/szolgáltatás nettó értéke:
amikor a nettó egységárat kiszorozzuk az
eladott mennyiséggel.
12. Áfa összege:
a számlázóprogram kiszorozza. A lényeg,
hogy a termék/szolgáltatás nettó értékét meg
kell szorozni az áfakulcs százalékos értékével,
tehát 0-val, 0,05-tel, 0,18-cal vagy éppen
0,27-tel – attól függôen, hogy mekkora az
adókulcs.
13. Termék/szolgáltatás bruttó értéke:
a nettó érték és az áfa értékének összege.
A termék/szolgáltatás mennyisége, mennyisé-
gi egysége, nettó értéke, áfakulcsa, áfaértéke
és bruttó értéke természetesen termékenként/
szolgáltatásonként külön sorban – tehát egy
számlán több tétel is szerepelhet.
14. Ha van, a kedvezmények értéke ugyan-
ilyen felosztásban feltüntetve, mínuszolva,
külön sorban.
15. Ha van közvetített szolgáltatás, annak
értéke ugyanilyen felosztásban feltüntetve,
plusztételként, külön sorban – a közvetített
szolgáltatás az, amit nem ön nyújt, de ön vise-
li a költségét, a vevô pedig megtéríti az ön által
kiszámlázott árban. Jellemzôen ilyen a posta-
költség (nem ön viszi el a vevônek házig,
hanem a posta, de ön fizeti ki, hogy eljusson
a vevôig a küldemény, viszont ön nem köteles
ezt viselni, átháríthatja a vevôre – ilyenkor
közvetített szolgáltatás címén kerül bele ez a
tétel a számlába).
16. Számla végösszege:
ez az összegzô rovat, ahol minden oszlopot,
tehát a nettó értéket, az áfa értékét és a bruttó
értéket, minden tételt beleszámolva egy sor-
ban összegzünk. Ez a bruttó érték lesz a szám-
la fizetendô összege, ezt kell a számlán betûvel
is kiírni. (Tehát ha a számla végösszege 12 000
Ft, akkor ki kell írni azt is, hogy ez Tizenkettôezer
forint.) Ez még gépi számla esetén is így van
– egyszerûen az egyértelmûség kedvéért.
Kézzel írott számla esetén pedig – kézírástól
függôen – kifejezett segítség is lehet.
Ezzel a számla általánosan kötelezô elemei-
nek a végére értünk, így már tudunk törvé-
nyes, a NAV által is korrektnek tartott számlát
kiállítani. További hasznos információkkal a
jövô hónapban folytatjuk.

A pénzügyes megjegyzése:

Az elôreutalásos számlával érdemes vigyáz-
ni. Még akkor is, ha ön a vevôjével jó elôre
ismerteti, hogy ilyen feltétellel értékesít.
Különösen online vásárlásoknál szokott elô-
fordulni, hogy a megrendelô leadja a meg-
rendelést, amikor viszont megérkezik az
elôreutalásos számla, egyszerûen nem fizet.
Ön meg sztornózhatja a számlát. Ennek
elkerülése érdekében érdemes kihasználni,
hogy a legtöbb számlázószoftver képes díj-
bekérôt kiállítani. Ugyanúgy néz ki, mint egy
számla, csak a megnevezése díjbekérô.
Vagyis erre ugyanúgy lehet kifizetést teljesíte-
ni, mint egy számlára. Amikor pedig befolyik
az összeg, akkor állítunk ki egy korrekt szám-
lát, csak szerepelnie kell rajta jól látható
áfakulcs
Adómentes, 5%, 18%, 27%? Ha adómentes, alanyi vagy tárgyi adómentes?
A pénzügyes megjegyzése:Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy ön, mint az áfa
alanya, nem produkál annyi bevételt, hogy kötelezô lenne bejelentkeznie az áfakörbe
(viszont azt be kell jelentenie az adóhatóságnak, hogy ön az alanyi mentességet válasz-
totta!), így nem számol fel a kimenô számláiban forgalmi adót. Ezért cserébe viszont
nem is igényelhet vissza a beérkezô számláiban szereplô adó után semmit sem. Ez a
bevételi határ ebben a pillanatban évi 8 millió forintnál van. Ha ezt év közben (vagyis az
üzleti év lezárása elôtt) mégis átlépi, akkor azt azonnal be kell jelentenie az adóhatóság-
nak, és onnantól áfakörösként fel kell számolnia a vevôivel szemben az áfát (vagyis árat
kell emelnie), ezt be kell vallania, és meg is kell fizetnie. A tárgyi adómentesség pedig
azt jelenti, hogy olyan tevékenységet folytat, ami az áfatörvényben a tárgyi mentes tevé-
kenységek közé van sorolva.

2018. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

43
 A január–februári lapszámunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „nálam egy jogi tanács ötezer forint” A szerencsés nyertesek: Ménkû Csaba (Ócsa);
Kamondy László (Veszprém); Tóth János (Tiszaalpár); Horváth Róbert (Balkány); Istvándi József (Gomba). A megfejtôk nyereményét – 5 db Stilo csavarhúzókészletet – a DANIELLA KFT. ajánlotta fel.
Mostani keresztrejtvényünk beküldési határideje: 2018. április 5. Beküldési cím: Villanyszerelôk Lapja, M-12/B. Kft., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90.; E-mail: hajni@vgf.hu; Fax: 06 (1) 236 0899.
A nyereményjátékban kizárólag érvényes elôfizetéssel rendelkezô olvasóink vehetnek részt.

44 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2018. 3.