FENIX Magyar-Gazdaasszony 1850 OCR

MAGYAR
GAZDAASSZONY,
KÖZNÉP ES SERDÜLŐ LEÁNYKÁK
HASZNÁlATÁRA.
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

( / £ m
MAGYAR
GAZDAASSZONY.
KÖZNÉP ES SERDÜLŐ LEÁNYKÁK
HASZNÁLATÁRA
KIADTA
FENIX FARKAS
SZ. BEN. RENDŰ PAP, EGYHÁZI JOGTUDOR, A' GYŐRI KIR.
GYMNASIUM ÉS FŐ ELEMI TANODÁK IGAZGATÓJA.
a d h a t ó el.l - ;
Nyomatott Győrött, 1850.
I Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

i I I
. ' ' ' ' -V - y¡ •
ATiiÀïX
r WkMMËÎM 7 J
' t
I
S'
1. , '
• -u.-i i¿; ;r> • • vi>y•:

MÉLTÓSÁGOS ÉS FŐTISZTELENDŐ
A' GYŐRI EGYHÁZ-MEGYE PÜSPÖKÉNEK,
HITTUDOR 'S A' M. K. TUDOMÁNYOS EGYETEM HITTANI KARA
KEBELEZETT TAGJÁNAK, CS. K. UDVARI TANÁCSOS
ő MÉLTÓSÁGÁNAK
A' TUDOMÁNYOK HŐ PÁRTOLÓJÁNAK.
i*
A.
I
I
Ö<IMJ3TXSITÖ3 Rà SOöÁgÖTvlftlfT
J á V M M&WMÊM
Aa/4 bsattih vararas soc^/ xkijt .íí .m -a 8' aortuirm
H A / Î À 0 À 8 Ö T w l á M ()
-HA.iÀlOJOTHÀI ÔH . OYKÁiíOdUT 'A . - •
- i mSSI
wimmtâmm
LELTÁW azÁM i
i l
JlP-f 3Jl
Méltóságos megyés Püspök Ur!
A ' g y ö n g e nőnemre NAGYSÁGODNAK kiterjedő magas

figyelmével párosult buzgó szándékát én is tehetségem
szerint könnyiteni, és előmozdítani törekszem: midőn
gazdaasszonysági észrevételeimet, mellyek, ha nem is
kimeritőleg, legalább megizlelöleg a' nőnem anyagi ki-
képzésére elmulhatlanul megkívántatnak, ezen kis mun-
kámban elősorolni bátorkodom.
Mítsem kételkedem arról, hogy kegyes pártfogóra
talál; miután NAGYSÁGOD buzdító szavai által azok
szerkesztésére fölserkenteni méltóztatott azt, ki magát
magas kegyeibe hódoló tisztelettel ajánlja.
Aszerző.

! iU áöqaü'í af>Ygóffl eo'ghaôitoïïl
s
«n i' y z y . « í vi- i t ••• '«»be.- «tostíp.
¿
: ' , ' .

Előszó.
A ' gazdaasszonykodás köre igen terjedelmes; azért köny-

nyü arról valamit irni, de kielégitőleg előadni nagy föl-
adat ; mert, valamint a' főbb rangú, ugy a' városi 's köz-
polgári nők más meg más szempontból tekintik, veszik,
használják is azt. Mindazonáltal, miután alapja csak-
ugyan egy, t. i. a' szükségesek előállítása, 's időnkinti
fölhasználása; ez okra nézve, czélszerünek találtam a'
serdülő leánykák és köznép használatára ezen gazdasági
czikkeket rendszeres mintába önteni.

Tartalma.
Az állatokról: a' háziak az az baromfiak ismere-
tét, nevelését, gyógyítását és használatát.
Növényekből: mezei és erdeiek minémüségét, fő-
kép kerti kedves foglalatosságát; szóval: valamint az állatok,
ugy a' növények nem rsak tápszerü, hanem orvosi tekintetben
is á s v á n y o k k a l együtt ártatlanul használható módját tár-
gyalja.
Függelékül.
Tanítók 's tanítványok használatára erkölcsileg mulattató

párbeszédekkel.

Lehet-e minden asszonyt gazdaasszonynak nevezni?
Minden asszonyt egyszersmind gazdaasszonynak nem
lehet nevezni; mert más a' házi-asszony, más ismét a'
gazdaasszony kötelessége. A' házi-asszony egyedül a'
külső 's belső házi-foglalatosságot viseli; a' gazdaasz-
szony pedig szoros értelemben véve a' gazdálkodással
foglalkozik.
Miben áll a' házi-foglalatosság?
A' házi-foglalatosság áll, a' házi-rendlartásban, ha
mind magára mind cselédjeire figyelmét fordítván rendet
tart; általánosan, hogy tudja: mit, mikor és mennyit
kell a1 házi-szükségre beszerezni és czélszerüen föl-
használni. Annak utánna: 1-ör. M a g á r a n é z v e le-
gyen ébrékeny, csinos, tartsa tisztán konyhaedényeit,
házbútorait és viselő ruháit; mivel mind egészség fön-
tartására, mind kellemetlen férgek kiirtására és el-
mellözésére szükséges. 2-or. C s e l é d j e i r e n é z v e ,
miután a' cseléd nem csak a' házi-rendtartásnak, ha-
nem még a' gazdálkodásnak is egyik kiegészítő része;
szükséges, hogy jó hirü- és erkölcsösöket fogadjon;
kikkel szelíden bánjon, tanítsa, oktassa, jóért dicsérje
meg, hibájukért becsületérzésböl szelíden intse, dorgálja,
hivalkodni ne engedje, szerencséjüket előmozditaní ipar-
kodjék; főkép a1 vallásosságot példájával előmozdítsa,
isteni félelemre intse, vezesse, szóval: szeresse mint
fogadott gyermekét; így a' házi-asszony mind a' házi-
rend föntartására, mind az Isten áldására bátran szá-
mithat.

10
Miben áll a' gazdaasszony kötelessége?

A' gazdaasszony főkötelessége háromból áll: 1-ör. A'
gazdaasszony köréhez tartozó házi-állatokat tudja ne-
velni, egészségben megtartani, nyavalyáit gyógyítani,
végre haszonra fordítani. 2-or. Konyhára való növé-
nyeket ismerni, termeszteni, eltartani és czélszerüen
használni tudja. 3-or. Még azt is, hogy az ásványne-
müekböl mit, mennyit, mire, mikor és mikép lehet hasz-
nálni.
Ezen hasznos gazdálkodási tudományt kell-e min-
den házi-asszonynak tudni 's végrehajtani?
Minden házi-asszonynak nem szükséges tudni 's
végrehajtani; mert, ha módja van gazdaasszonyt tartani,
mind ezeket véghez is vitetheti. Azonban, miután hiv,
erélyes és tökéletes gazdaasszony olly ritka mint a' fe-
hér holló; igen jól cselekszik minden házi-asszony, ha
maga is tudja, és még jobb, ha véghez is viszi.
IIol lehet ezen tudományra szert tenni?
Szert lehet tenni gazdálkodási könyvek olvasásával,
főképen tapasztalásból.
Hát a' serdülő leányoknak is kell-e a' házi-rend-
tartást és gazdaaszonyságot tanulni?
Igen is kell, mert ki élte tavaszán nem vet, nem
ültet, kedvező aratásra és beszerzésre nem számithat;
az az ki észtehetségét hasznos ismeretekkel nem gaz-
dagítja, soha, vagy nehezen válik belőle jó gazdaasz-
szony; mivel pedig ez élet tavasza kinek kinek csak
egyszer virul, nekünk pedig most; azért nagyon hibáz-
nánk, ha drága időnket haszon nélkül elröppenni en-
gednők. *)
* ) A' házi-rendtartáshoz tartozik, hogy az asszony szemes

's vigyázó legyen; azért első keljen föl, utolsó feküdjék le,
miután már mindent rendbe szedett, konyhából kutyát, macskát

11
Házi-állatok.
Mellyek a' gazdaasszony köréhez tartozó házi-ál-
latok ?
A ' gazdaasszony köréhez tartozó házi négylábú ál-
latok közül: tehén, sertvés; szárazon élő kétlábuak
közül: tyúk, polyka; szárazon és Yizen élők közül: lud
és récze.
T e h é n r 5 1.
A ' tehén mi okra nézve tartozik a' gazdaasszony-

ság köréhez ?
A ' tehén azon okra nézve tartozik a' gazdaasz-
szonyság köréhez; mert a' téj, turó, sajt, vaj kezelése
őket illeti.
Mellyik a' jó tehén, 's mikép kell vele bánni?
A ' jó tehenet megválasztani a' gazdát illeti ugyan,
de jó, ha a' nök is tudják; az az: a' tehén legyen fia-
tal, vidám, szelid, egészséges, nagy tölgyü, kis szarvú,
de kövér ne legyen. Teje hófehér, zsiros, körömre
cseppentve szét ne folyjék, és egy fejésre három pin-
tet adjon. Vele való bánás abban áll: hogy az istálló
tisztán tartassék, legyen jó takarmánya, rendesen adas-
sék az eledele, itatása is; végre egészségére szolgál
a' megvakarása is.
zárjon ki, ne hogy kárt tegyenek, vagy tűznél melegedvén a'

szőrükbe ragadó szikrát kivigyék. Továbbá az elorozhatókat zár
alá tegye, teendőket más napra cselédjeivel előre tudassa, becsü-
letérzésből vendégeit nyájasan fogadja; cselédektől a' pletyka-
ságot el ne fogadja, de maga is cselédjei előtt mérséklettel
szóljon. Hozzáfolyamodókat a' mint lehet tanácscsal vagy tet—
leg segíteni kész legyen. Házbajait orvosolni iparkodjék, ha
nem sikerül, Istentől mint reámért keresztet békével szedvedje.

12
Minő készület kívántatik a' fejéskez, és miképen

kell fejni?
Fejéshez szükséges kicsiny 's nagyobb, tiszta fe-
jős-sajtár, szűrő, tejes-fazokak, alkalmas téjlartó hely,
vagy pincze; végre köpülő. Minek előtte a' fejés el-
kezdetik, kánnába öntött tiszta vizzel a' tölgyét portól
és heverés által okozott randaságtól meg kell mosni;
azután lehet fejéshez fogni, és pedig minden csöcséböl
még csak lehet jól ki kell fejni; mert a' visszamaradt
téj megturósodik, néha csöcse is kifakad, és többé tejet
nem ad, 's igy romlik el a' tehén. Elejénten csak las-
san kell fejni, hogy téjtöl feszült csöcse meg ne reped-
jen; azután lehet frissebben 's erösebben húzogatni, ha
fájdítja csöcsét, a' fejő irósvajjal kenje meg ujjait, hogy
könnyebben 's fájdalmát enyhítve fejhesse.
A' kifejt lejjel miképen kell bánni?
A' kifejt tejet szűrőn tiszta, száraz köcsögökbe
kell átereszteni; azután csendes, tiszta, száraz, mérsé-
keltmeleg helyre, télen szobába távol a' kálhátől, nyá-
ron pedig pinczébe lerakatnak a' köcsögök; kis fenyő
táblácskával befödetnek, hogy szemét bele ne hulljon,
vagy egér 's más állat hozzá ne férhessen. Télen 24,
nyáron 12 óra után már fölözni lehet. Ha kevés a1 le-
fölözött, akkor külön edénybe, még egy köpülésre való
össze nem gyül, tétetik; hanem illyen esetben a' lefö-
lözöltet harmadnapra föl kell forralni, hogy meg ne ke-
seredjék; ez kihűlvén, az utánna való téjfölt hozzá le-
het tölteni; de minden nap más tiszta edénybe átté-
tessék. *)
Istállóban tartott tehén reggel, délben, estve fejetik;

általában: ha elegendő j ó takarmánynyal tartatik, és minden
két hétben sózatik, természetesen több tejet ad; azonban min-
den nap istálló körül szabadabb levegőre ki kell ereszteni,

13
Történik, hogy a' téj meg nem aluszik, mi az oka ?

Ha a' téj meg nem aluszik, az az oka: hogy az
edény tisztátalan volt; mert a' téj timsót, hamut, vagy
hogy mozgásba légyen; mert különben lábai megromlanak az

állásban. Legelőről pedig haza jött tehenet nem kell mindjárt
megfejni, hanem előbb fél óráig fújja ki magát; mert a' fáradt
's izzadt tehén kevés tejet ad; azután szükséges megkínálni
vízzel ha szomjas, és tápszereket eléberakni, 's igy a' fejést
el lehet kezdeni. Vannak tehenek, mellyeket borja nélkül nem
lehet megfejni, ez csak a' rossz szoktatástól származik; hogy
tehát a' lejét vissza ne tartsa, a'tehénnek kedvezni kell, vakarni,
simogatni 's j ó tápszert elébetenni.
Vannak ismét rugós tehenek, mellyek minden ütés, verés
mellett sem engedik magukat fejetni, ha meg is kötözik, még
akkor is mind a' két lábával fölrúg, ez igen természetes; mert
a' csiklándozást ki nem tudja állani, mit sok ember sem képes
eltűrni: akkor nyakától kezdve háta gerinczén farkáig hideg
vízbe mártott ruhával vagy szivacscsal kell dörgölgetni, húzo-
gatni, mi által minden érzékenységét oda irányozza a' tehén,
és az alatt el lehet kezdeni a' fejést, 's nem fog rúgni; hogy
illy mesterkélésre ne szoruljon a' fejő, minekelőtte tehén vá-
lik a' borjúból, csöcsének többszöri fogdozásával 's huzogatá-
sával szoktassa cl a' csiklándozástól.
Van ismét más oka is, hogy a' tehén tölgyét vagy csö-
csét nem hagyja megfogni vagy fejetni: akkor a' tölgye vagy
csöcse dagadt vagy sebes, repedezett vagy belül mirigyes; ily—
lyenkor gyógyítani kell.
Ha dagadt: 2 lat fehér szappan fél lat mézzel, frissenfejt
téj jel fölforraltatik, mellybe mártott ruhával langymelegen kell
a' dagadt tölgyet burogatni mintegy hatszor napjában, és a'
meghűléstől oltalmazni. Igen jót tesz fölforralt szénapolyva
párolgását is használni, vagy irósvajat ruhára kenni 's melegen
vele burogatni. Ha pedig sebes, jobb mézes borral megnedve-
síteni. Ebből következik, hogy a' boszorkányok nem rontják
meg a' tehenet, hasznát sem veszik el, csak j ó táplálékkal tar-
tassák. Kávéhoz estvefejt édes tejel föl kell forralni, a' reggeli
frisset hozzáönteni 's ezzel ismét fölforralni; ha kis ezukrot
yetsz bele, össze nem fut.

14
más savanyu szert meg nem szenved; azért a' tehenes

fejés alatt ne kenyerezzen, mert a' morzsa fejős-sajtárba
könnyen belepotyoghat; szinte a' sótól is összefut, 's a'
tűzön megturósodik; ebből az következik: hogy a' te-
jes-köcsögöket jól ki kell előbb főzni csollán vagy ka-
kukfüves vizben; azután, kemenczébe vagy sütő napra
kirakni, hogy jól kiszáradjanak. *)
Az is megtörténik, hogy véres, vagy piros a' teje,
sőt vizellete is, mi az oka ?
Ha piros a' teje, az attól van, hogy biktölgy-,
eger- vagy birsfalevelet evett. Ha pedig véres a' teje,
akkor, vagy tölgyének ere megpattant, vagy meggyul-
ladt, 's belső daganatja fölfakadván tejjel összekevere-
dett ; az illyen kifejt tejet kevés eczettel elegyítve a' te-
hénnel szokták megitatni. Ha pedig véres a' vizellete,
timsó vizben fölolvasztva beadatik, 's meggyógyul.
Mikép megy végbe a' köpülés?
A' köpülés igy történik: a' langymeleg ismeretes
köpíibe öntött téjföl felinél föllebb legyen, melly egy-
arányos húzással vajjá összeveretik; ha már zuhog a'
vaj köpülés alatt, lassabban összesodortalik; kivévén a'
vajat tálba öntött vizbe kell tenni, 's kézzel az írót ki-
nyomogatva isinét tiszta vizben kiszivatni, hogy avas
izt ne kapjon; igy kész az irósvaj. Ha többet össze-
akarunk gyűjteni, hogy meg ne keseredjék, ellapitva
* ) K ö c s ö g ö k közt legjobb az, melty nem igen hosszú

's nem hasas, nyaka sem sziik; mert, miután a' téj három
részből áll, olajból, túróból 's vízből, az az savóból, ha a'
fölemelkedő olajja, mellyböl lészen a' vaj, oldalába ütközik, is-
mét fenekére visszaszál, a' savótól föloldoztatván fölét nem
szaporítja. Köcsögben, ha már buborékot vet a' föle, romlani
indul, 's megkeseredik; azért vigyázni kell, hogy időn túl rajta
ne maradjon.

15
salítromos apró sóval meg kell hinteni, 's összegyurni;

igy eláll több hétig, még kifözetik. *)
S a j i.
Mikép készül a' sajt?

Sajtot, miután kétfélét lehet készíteni, aludt és
édes téjböl; következőleg készítés módja is kétféle.
Aludt téjböl elkülönözött 's állásban-érett turó, sóval és
köménynyel összegyúrva előre készített edénybe be-
nyomva, adja a' közönséges parasztsajtot. Édes téjböl
pedig többféleképen oltóval savanyitják meg a' tejet, és
az elkülönözött túróból csinálják a'sajtot illy móddal: édes
tejet üstbe teszik, ha fölmelegült, egy kanál oltót tesz-
nek bele, és addig keverik, még savótól a' turó elvá-
lik, 's ezen túrót kivéve összenyomogatják, minden sa-
* ) V a j a t kétféleképen lehet eltenni, apró sóval meg-

hintve 's ellapitva faedénybe tétetik. Ha tele van, felülről egész
fenékig tiszta, vékony pálczikával sürü lukak szúratnak. Vagy
pedig kiolvasztatik a' vaj; de ezt vigyázva kell tenni, hogy
kozmát ne kapjon. Hogy tiszta és jó izü legyen, olvasztáskor
a' habját le kell szedni; ugy szinte áttöltéskor a' fenekére
szállott alját el kell kiilönüzni. Némellyek szoktak a' vajas
víndölbeu vereshagymalevelet is dobni, melly keserűségét el-
veszi. Ha a' besózott vajat használni akarja a' szakácsnő,
szívassa ki tiszta vízben; vagy, mi előbb megtörténik, ha la-
pos tányérba töltött vízben fakanál fejével szétdörzsöli; vagy
köpüléskor, midőn már ikrásodik a' vaj, bele kell dobni. Ha
pedig az irósvaj keserű, friss léjföllel kell összegyurni, illy
móddal fölfrissül, 's kellemes izü lesz.
Vaj-kereskedőktől ritkán lehet j ó és tiszta vajat kapni;
mert a' birkavajnak szagát vereshagymával elveszik, 's sáfrány-
nyal megsárgitják; vagy víndölben-megfagyott birkavaj fölére
tehénvajat öntenek, 's ugy adják el mint tiszta tehénvajat; azért
ügyes legyen a' gazdaasszony 's megnézze, hogy kitől 's mit
vásárol.

16
vót kinyomva formákba teszik. Az a' sajt tartatik leg-

jobbnak, melly fölötte nem lukacsos, se nem tömött, és
nem száraz. *)
Miből készül az oltó?
Az oltó szopós bárány negyedik gyomrából készül,
's többfélekép használtatik: némellyek besózzák, és az
édes tejet beletöltik, igy fölmelegítve, vagy bekötve
több ideig tartva használják. Egyszerű módja többnyire
ez: összeaprítják, jól besózzák 's vízzel elegyítve két
hétig állani hadják az oltót.
Miután tejet, téjfölt, túrót, sajtot nyerünk a' tehén
után, mellyik gazdaságosabb mód az eladásban?
A' hol a' téj kapós, mint nagy városokban, min-
dég jobb a' tejet eladni; ha ez nem sikerül, túrót, téj-
fölt eladni gazdaságosabb mint kiköpülni; ha ezt sem le-
hetne eladni, vajat kell készíteni belőle, ezt nagy böjt-
ben eladni. **)
* ) S a j t o t külországbeliek módjára hazánkban is ké-

szítenek; de még sem lesz belőle se párinai, se hollandiai, se
sveitzi vagy ceslriai sajt; mert a' téj illatja, kövérsége tájé-
kozásra 's legelőre nézve különbözik. Mindazonáltal, hogy meg-
közelítse jóságával, arra kell ügyelni: 1-ör. A' sajtkészitö a'
tejfölét le ne szedje. 2-or. Üstbe öntve a' tejet csak fölmele-
gítse, azután 24 itcze téjre számítva egy kanál oltót öntsön
bele, 's gyöngédeden megsózza 's keverje mind addig, még a'
téj megsűrűsödik, az az savója zöldes lesz. 3-or. Lukacsos
kanállal a' túrót kiszedvén marok közt összeszorongassa, 's ké-
regkerék formába tömje, hol a' savója alul kiszivárog. 4-er.
Sósvizzel kivül locsolja meg, annakutánna vajjal kell bekenni
minden holnapban egyszer, hogy meg ne repedezzen.
* * ) Az előszámláltak nem csak eledelül, hanem orvossá-

gul, sőt másfélékre is használhatók: édes téj—ital jót tesz, ha
valaki véletlenül mérges gombát vagy növényt evett. Téjföl
csipés által okozott daganat oszlatására. Turó mézzel keverve
ragasztókra. Érett sajt fölfuvódott marhának beadva, 's több
effélékben. Savó pedig sertvéseknek hizodalmas italuU

17
Sert és
Mihépen kell az illendően meghízott sertést ha-

szonra fordítani?
A' hizott sertést a1 mint leölik, azonnal vagy pör-
zsölik, vagy leforrázva megkoppasztják; de ekkor szal-
malánggal bőrét ha megpirítják, nagy hatást tesz az
eltartására. Az aprólékjait, mint hurka, kolbász megtöl-
tése módját, melly szinte a' tisztaságos kezelést meg-
kívánja, nem is emiitvén, csak a' szalonna és zsódorra
mint leghasznosabb részek kezelésére szükséges figye-
lemmel lenni.
Minő észrevétel kivántatik a' szalonnára és zsó-
dorra nézve?
Ez a' három: 1-sö kiáztatás, 2-ik besózás, 3-ik
befüstölés. Fölbontás után a'földarabolt szalonna egymás
után azonnal teknyöbe lerakatik, és hideg vízzel ki-
áztatik, hogy vértől és nyálkás nedvességtől mene-
küljön, melly avasságot okozhatna. Azután megszitált
sóval bedörgölve két napig sóban hagyatik. Annak-
utánna ismét besózva 's fölkötözve 14 napig szellőre
kitétetik, 's végre langy füstre függesztetik. Ha már a'
szalonnát a' füst megfogta, levevén szellős helyen ta-
vaszig fölfüggesztve hagyatik; tavaszszal pedig, nehogy
a' fölébredő legyek bepökjék, az az tojásaikat reárak-
ják , száraz zsupp vagy fenyő sziács közé kálhalukba
vagy hordóba rakatik, és hiives helyen gondviselés alatt
tartatik.
Hát a' zsódorral mikép kell bánni?
Zsódor, ha már a' sósvizben kiázott, ismét só-
val és kevés salitrommal, melly pirosan tartja, bedör-
göltetik, főkép a' csont melléke, 's igy hat napig ki-
fagyasztatik; annakutánna tiz napig langy füstre fölfüg-
gesztetik, 's mint a' szalonna olly gonddal használatra
Magyar gazdaasszony. 2
18
elrakatik. Némellyek szeretnek a' zsódorral babrálni:

mikor a' sósvizböl kiveszik, nagy csontjait kiszedik, is-
mét besózzák, majd egyik majd másik oldalra fektetve
hat óra folyásig prés alá szorítják; van is ennek ked-
vező sikere; mert a' vizes részeket kisajtolja, húsát is
porhanyóbbá teszi. *)
l l a r o ni f i n k.
Baromfi tenyésztőnek mi az első kötelessége?

Első kötelessége az ólak elkészítése, melly négy
osztályból áll: alul kettő öt láb magasságú a' ludaknak
's külön a' réczéknek. Ezek fölött jól elsárzott geren-
dázaton ismét két osztály, a' tyúkoknak és polykáknak.
*) S e r t é s e k fajra és haszonra különböznek: 1-sö

a' magyar faj, hosszú fönálló sertével, ez zsirra nem igen bi-
zodalmas; 2-ik veres faj, szinte nem ajánlható; 3-ik ráczgicza
vagy mangalicza faj, ennek kondor, fehér vagy fekete szőre
vagyon, ez zsirra nézve legjobb faj; ennek szalonnáját gazda-
ságosabbnak tartják, ha leapritva kiolvasztják, pörczéből, kik
szeretik, apróra vagdalva pogácsát készítenek; vagy pedig
egész éven át szorgalmatosan összetakarított aljas zsírral szap-
pan főzésre használtatik. Hája összehajtva bevarratik, 's meg-
kövesztés után szinte füstre tétetik, szekerek 's más egyebek
kenésére használtatik; 4-ik chinai faj, ez zsirra még bizodal-
masabb. Apró faj, ha más nagyobb fajjal összepárositatik, ak-
kor husa is kedvesebb.
Minden fajnak nevelése házi, vagy erdei; tartása, hizlalása
's gyógyitásmódja a'férfiakat illeti ugyan, de a'nőknek is jó, ha
ismerik természetüket; mert ámbár tisztátalan, mocsárt szerető
állat, még is a' tiszta almot megkívánja; hideg esőtől megbe-
tegszik, forró eledeltől elvész, bő eledeltől megzabáll, kivált
hízónál főképen kell a' mérséklés adatot megtartani. Forró
nyárban a' friss italt megkívánja, csak fölhevüllében ne adassék
neki.
Három éves sertés vastag szalonnájával, egy, és másfél
éves pedig izes zsódorával kedveskedik, 's ezt nevezik szegé-

19
Az alsó osztályzat is szinte lepadlóztassék, az ajtó el-

lenében ablakai sürii rostéllal ellátva legyen, gerén,
menyét 's más kárttévö állatok ellen. Fölső osztályban
pedig oldalhoz rézsut támasztott fákhoz, a' tyúkoknak sü-
rüebben, a' polykáknak pedig ritkábban, ülö-léczek sze-
geztessenek, mellyek, ha rondák, meg is tisztitassanak,
's itten a' tojó tyúkoknak mindég készen legyenek a'
kosarak: polykáknak pedig csak akkor rakatnak be,
midőn tojni készülnek.
Mellyik legérdekesebb állat a' baromfiak közt?
Legérdekesebb a' tyúk, melly húsával, főkép tojá-
sával kedveskedik olly annyira, hogy tojás nélkül még
tésztás eledelt is alig tudnánk készíteni; sőt többféle
csemegesíiteményeknek és italoknak a' fő alkatrészét is
a' tojás teszi.
Tyúknak több fajai vannak, van-e köztök jóságra
is különbség?
Igen is van különbség: 1-ör. Fajra nézve van
angoltyuk, hosszabb lábakkal, feje búbos , orruk fölött
két husfornsa kinövése van, hangkiejtése szelíd, gyön-
géd ; ez szapora faj. Azután csiitafarlui, szinte jó to-
j ó ; van még borzas, visszafordított tollakkal, ez nem
diszesiti a' majorságot. Továbbá barna, fehér peltegetett
tollakkal, az az gyöngytyúk, husa ugyan ízes, de lár-
mája, kivált szeles idő következtére, kellemetlen, tojá-
sát is ritkán kelli ki. Végre a' közönséges., ismeretes
házi-lyuk, bub, vagy bub nélkül, színre majd fehér,
fekete, tarka, majd hamvas, vagy téglaszínű. 2. Haszonra
nézve, ezek is különböznek: az oldalra függő píros ta-
nyekzsódorának; mivel nem képes a' szegény ember sertést

több évig tartani. Azonban a' gazdagok is südö sertések zsé-
dorára szert tesznek. Ha a' sertésfaj bizodalmas, öt, hal má-
zsára is meg lehel hizlalni.

20
réju, eleven szemű, vastag nyakú, kékes körmű tartatik

jó tojónak 's esirke nevelőnek, csak kövér ne legyen:
mert valamint a' kövér tehén kevés tejet ad, ugy a'
kövér tyúk is keveset szokott tojni. A' jó tojó tyúk
százat is eltojik, és már tiz holnapos korában elkezd
tojni.
Mennyi ideig használható a' tyúk?
A' tyúk, ámbár 9 — 10 évig is elél, azonban leg-
föllebb négy évig használható. A' fiatalnak tojása fiad-
zásra legjobb, ha a' kakas is fiatal, melly csak három
évig használható mint 15 — 20 tyúknak vezére.
Van-e észrevétel a' kakasról ?
Igen is van. Valamint a' tyúkok különbféle szinüek,
ugy a' kakas is; van tisztafehér, tarka, fekete, különö-
sen bátorságra ajánlható a' sötétveres, barnásfekete szi-
nü; ezen magkakasnak fő vonásai ezek: vastag lábak
és ujjak, behajló sarkantyúval, széles mell, vastag, me-
rőben álló nyak, tüzes, élénk szemek, farka sarlófor-
mára hajtott, lépése méltóságot mutató, állása pompás,
küzdésben bátor, e' mellett kakasnak különös tulajdona
a' tyúkok iránt vonzó szeretete; ha szemes táplálékot ta-
lál, arra összehívja, 's mintegy örömmel átengedi. Maga
mellett vidéki kakast meg nem szenved, sőt az elpártolt
tyúkot is lepirongatja. Védelemre mindég készen áll, el-
lenfelével harczias viadalra kikel, ha legyőzetik, szé-
gyenletében félrevonul; ellenben , ha győztes, büszke
mint a' diadalmas király. Végre az idő változását is sűrű
kukoritással jelenti, mint hajnal hirdetője. *)
* ) A' baromfiak óla tisztán lartassék, és szellőztessék,

ez az egészség fő kelléke, mellyre ügyeljen a' majorosné. A'
szénapadlásból a' tyúkokat ki kell zárni, nehogy hulladozó tol-
laik széna közé keveredvén a' baromnak veszélyt okozzanak, to-
jásaikat pedig szerteszét hagyogassák; azért minekelőtte kieresz-

21
Mire kell vigyázni a' kotlős tyúkok megültetésekor?

Mindenekelőtt a' tojások kiválasztatnak, ha tiszták,
és átlátszók, frissek, szalmából készített fészekbe rakat-
nak, mellybe puha sarjú 's tollak hintetnek, hogy a' ki-
csinyeknek puha helyük legyen; * ) a' reáültetett kot-
lós tyúk, ha vad, vagy szem előtt van, hogy meg ne
zavartassák, rostát szoktak reáburitani, és napjában egy-
szer leereszteni, 's megetetni szükséges, de addig a'
tojásokat be kell takarni, hogy ki ne hűljenek, 's az-
után a' kotlós vagy magától reáül, vagy reá kell ül-
tetni. 20 — 21 napra kipattognak a' tojások, a' kikeltek
elkülönöztetnek, hogy őket agyon ne nyomja; ha pedig
már mind kikeltek, az anyjuk alá rakatnak. Naponkint elej-
bek hintett köleskásával, ha már két hetesek, kukoricza-
tetnek, mindegyiket megtapogatván, a' tojósak visszatartóztas-

sanak.
A' fehér vagy hamvas tyúk hamarább megkotlik, kivált ha
kézhez szoktatják. Elő, az az martiusi költésből szokás mag-
nak valót hagyni, melly már Decemberben elkezd tojni, és
vedlés idején kiviil, melly két holnapig tart, folyvást tojik, ha
télen át meleg helyen tartatik.
Azért gazdaságos a' tyukólat istálló mellé alkalmazni,
honnét hosszú rézsútos szabad nyílásokon az istállóból a' tyúk-
ólba behat a' meleg. Melly tyúk kukorikolni kezd, mint kakas, az
rossz tojó; azért legjobb az ollyant leölni, levesbe buktatni,
vagy nyársra húzni.
* ) Kotlós lyuk alá rakott tojások negyed, ötöd napra
gyertyavilágnál megvizsgáltatnak, ha folt látszik bennök, akkor
íiasak, különben konyhában föl lehet használni.
A' kotlós tyúk legyen bő tollal és nagy szárnyakkal el-
látva, hogy több tojásokat betakarhasson; azért két vagy há-
rom éves tyúkot kell inkább megültetni, mint fiatalt. Ha kike-
léskor a' csirkéhez ragad a' tojás hártyája, langymeleg vizzel
kell föláztatni, és igy megszabadul tőle; ha pedig nehezen tudja
magát kivágni, ügyesen kell föltörni, 's keveset föl is lehet
bontani.

22
darával kell etetni, minden héten friss szalmával föl-

váltva a' fészket, hogy meg ne tetvesedjenek. Ila az
idö kedvező, udvarra kieresztetnek, hol kifutkározván,
és a' porban kifürödvén magokat, vigan növekednek.
Tyúkok, csirkék nyavalyáiról.
Vannak-e a' tyúkoknak nyavalyái?

Igen is vannak: píp, födagadás, kösz-
vény, hasmenés, bélgyulladás és tetve-
se d é s.
Mitől kapja ezen nyavalyákat?
A ' p íp e t rcsz eledeltől és tisztátalan viztöl kapja, melly
egyszersmind hasmenést és o r r d u g u l á s t is okoz, *)
* ) T y ú k n a k o r r d u g u l á s a k o r enni és inni adni,

miután a' toll orrán keresztülhuzatott, nem kell, másnap
foghagymát apróra metélve irósvajjal, vagy szalonnával össze-
törve, és piskolczba meghentergelve reggel kell beadni; orra
pedig olajjal bekenetik.
Tyuk, ha é t v á g y á t v e s z t i , boros kenyeret kell
neki adni, Ha sűrűen d ö g l e n e k , italukba kevés hamut és
sót kell vetni. Ha döglött marhának vérét kapdossák, és meg-
eszik , szinte megdöglenek töle. Ha s z á r n y a i k a t le-
e r e s z t i k , akkor két vagy három toll a' szárnyában vérrel
van eltelve, azokat ki kell húzni, 's azonnal megszűnik a' baj.
Ha azt akarjuk, hogy a' tyúkok s o k a t t o j j a n a k , lefor-
rázott, 's kihűlt árpadarával kell tartani, miután a' kenyérhéja
kevés, kendermag pedig drága eledel.
Tojást csak akkor, ha friss, sokáig ellehet tartani meszes
vízben, jól elzárva, fagytól oltalmazva; továbbá búzában, kor-
pában, hamuban csúcsos végével beleállitva, de egymást ne
érjék.
K a k a s k i h e r é l é s e sz. János nap tájban történik,
ugy szinte jérczék kíherélése, ha farka fölött létező borsóforma
domborusága lemetszetik, irósvajjal bekenelik, 's hamuval be-
hintetik, a' francziák poulardnak; illy móddal édesebb a' husa.
Kappanyokat hizlalni legolcsóbb szer: fölt kolompéiral tartani.

23
akkor a' nyelv végén támadt fehérsárgás bőrt köröm-

mel vagy kis késsel le kell csipni. Azután sósvizzel
megnedvesíteni, és irósvajjal bekenni, vajjal tört bors
szájába adatik, 's szárnyából kihúzott vékony toll vaj-
jal megkenve orrlukán keresztülhuzatik. A ' h a s m e n é s t
akkor is megkapják, mikor vedlenek, és a' födaga-
d á s t ; illy esetben jó, szavanyó káposztát eledelül adni;
jót tesz még a' korom is, vagy borba áztatott kenyér.
Továbbá a' hasmenést elállítja még a' borba főzött birs hé-
jának leve is, de akkor csak fölt árpával kell tartani.
Némellyek pedig fekete bors szemet adnak be, eledelül
pedig pörkölt lencsét vagy borsót. Általánosan, hogy a'
tyúkok egészségben maradjanak, igen jól teszi a' gaz-
daasszony, ha minden héten egyszer sósvizet ad nekik,
valamint a' szarvasmarhának is.
K ö s z v é n y t a' lábakban kapják; meggyógyul, ha
tyuhhájjal kenik meg, vagy égett borral nedvesítik, 's
vizükbe áztatott körösfa héjáról itatják, és száraz he-
lyen tartatnak.
Bélgyulladást kap, ha sok cserebogarat, vagy
hernyót föleszik, 's meg nem emésztvén rakásra eldög-
lenek. Ez ellen nincs más orvosság, mint illyes hely-
től oltalmazni a' tyúkokat.
Tetvesedés ellen kopasz teste irósvajjal kene-
tik meg.
I'olyka vagy pulyka.
Mit tudunk a' polykáról?

Azt tudjuk, hogy Amerikából hozatott Európába;
A' vén tyúk húsát porhanyóvá lehet lenni, ha tollastól kétszer

vagy háromszor friss hideg vízben kiáztatik, ugy is a' tolla
vánkosban veszedelmes; mert a' rajta fekvőnek köszvényt
okoz.

24
még kicsinyek, igen érzékenyek, *) gyönge természe-

tűek, ha nincsenek vigyázat alatt, hamar eldöglenek; de
ha már fejüket a1 veres kihányja, keményebb termé-
szetüekké lesznek.
Miben áll a' polykák kezelése?
A' polykák kezelése ebben áll: a' majorosnö egy
egészséges két éves kanpolykának tíz nőstényt számit;
mert két évesnél ha idősb a' kan, hosszú sarkantyújá-
val nagyon megkoppasztja a' nőstény hátát, sőt föl is
vágja. Nőstény pedig három évesnél idősb ne legyen;
mert azontúl már rosz tojó. A' fiatal legföllebb tizet, az
idősb pedig tizenhatot tojik. Fiatal tojókra vigyázattal
kell lenni; mert rejtekhelyekre rakogatják tojásaikat;
igen jól teszi tehát a' majorosnö, ha előre készített fé-
szekhez szoktatja, 's elzárja.
Mikor és miké|) kell megültetni a' kotlósokat?
Nősténypolyka tudtul adja, hogy már többet nem
tojik :ha fészkén ülve marad, vagy akárhol is gyakran
leül és meglibbenik, akkor az összegyűjtött tojásokból
tizenegy- vagy tizenhármat már előre sötétes és csen-
des helyen sarjuból elkészített fészekbe kell rakni, és
a' polykát reáültetni, ha lehet Április elejével, hogy Má-
jus elején kikeljenek. Ila több a' fészek, el kell külö-
Minden a' szárazon élő baromfiak, még pelhesek, ha

megáznak, és átfáznak, könnyen megbetegesznek, el is vesznek ;
azért a' kis p o 1 y k á k a t őrizni kell a' hideg széltől, esőtől
és deres fűtőt, fö gond legyen az, hogy melegen tartassanak,
a' mint az anyja is piczinyeit alászedvén, hiven takargatja.
A ' majorosné a' gyönge polykákat még gyöngéd szeretetből
se fogdozgassa; mert gyönge szárnyait megtörvén elsatnyulnak.
A' kis polykák, ha már két hetesek, meleg, csendes, szép
idővel gyepre, vagy homokos helyre kiereszlelnek, hogy kibo-
garozzák, kifürödhessék magukat; forró melegben, ha elbá-
gyadtak. boros kenyér adatik nekik, mellytől erőre kapnak.

25
nözni; mert egyik a' másiknak alkalmatlankodik. Fé-

szekről minden napon egyszer etetés végett leszállitat-
nak ; ha már 21 napig ültek, a1 tojások egyenkint vizs-
gálat alá vetetnek, a' mellyik locsog, el lehet dobni,
mivel nem jó. Midőn fölpattognak a' tojások, a' kotlós
két napig fészkén hagyatik, hogy a' tojás ki ne hűl-
jön ; a' kikelt gyönge polykafi egyenkint alóla elszede-
tik, rostába, vagy más edénybe toll közé tétetik, hogy
az anyja agyon ne tiporja, és csak akkor adatnak any-
juk alá, ha mind kikeltek.
Miben áll a' kis polykák nevelése?
A' kis polykákat első nap nem szükséges meg-
etetni, másnap pedig, miután lábaik égett- vagy veres-
borral megmosattak, egy szem fekete borsot kapnak;
azután három napig keményre főtt és apróra vagdalt
tojással tápláltatnak. Három nap múlva, főtt csollány,
vagy saláta apróra vagdalva , édes téjben főtt kukori-
czadarával keverve, nyolczszor is napjában eledelül ada-
tik, 's ez tart két hétig.
Vannak-e betegségeik a' polykáknak ?
Igen is vannak:
1-ör. Fejükön a' v e r e s k i v e r é s , *) ezen ter-
mészetesen minden polykának át kell esni.
* ) Midőn a' v e r e s a k a r a1 p o l y k á n a k fején ki-

ütni, igen elbádjadnak, néha el is vesznek; ezen bajt megle-
het előzni, és kipattogását illy móddal eszközleni: a' polykák
mennyiségéhez több vagy kevesebb számú eleven rák mozsár-
ban megtöretik, és vajjal a'tűzön megropogtatik, kihűlve mind-
egyiknek a' feje bekenetik; azután vigyázat alatt kedvező nap-
fénynél legeltetnek, de arra kell főkép ügyelni, hogy anyjuk,
vagy más öregebbek hozzájok ne férjenek; mert a' kenőcsöt
nem sziveivén, fejbe vagdalják; illy móddal azon a' napon
minden polykának fejét a' veres kiveri, és a' főfájástól egy-
szerre megszabadulnak.

26
2-or, B é l g y u l l a d á s , ha sok hernyóval, mely-

lyeket igen szeretnek, gyomrukat megtöltik, 's meg
nem emésztvén, elszomorodnak, és elvesznek; azért is
szilvás helyektől, hol a' hernyó bőségben van, oltal-
mazni kell.
3-or. Különös betegségük a' k ö s z v é n y , melly-
ben szenvednek; megkapják, ha gyönge kis polykák lá-
bait a' csollány megcsípi, vagy nedves helyen állván,
átfáznak; illyenkor különösen égett- vagy veresborral
kell lábaikat áztatni; egészségükre válik még, midőn a1
veres kiveri, hetenkint nekik egy szem fekete borsot
adni.
4-er, Ila s z á r n y a i t l e e r e s z t i , meg kell
A' k a n p o j y k á n a k különös tulajdonsága az, hogy

fütyülésre, vagy veres szinre fölhorkan, haragját egész mel-
léből hurogatja, orra fölölt figyegö husbillcgét hosszan leereszti,
nyak kékes mirigyeit veres szinre változtatja, kevélyen lépdel,
kivált ha nőstényeit keritö farkával sátoroz, szárnyaival pedig
a' földet karczolja.
Az öreg polykát többféleképen hizlalják: 1-ör dióval,
egytől kezdve naponkint mindég egygyel szaporítva egész 30
dióig, és vissza 30-tól egyre leszállva. 2-or. Kölesliszt vajjal
keverve eledelül adatik, italul pedig édes téj. Miután mind a'
két mód alkalmatlan, legjobb egyszerűen főtt burgonyával, az
az kolompárral, és utolsó napokban kukoriczával tartani, sza-
bad lábra ereszteni, és meghízik.
Hogy egyszerre keljenek a' polykák, a' mellyik nem akar
megkotlani, hasát megszokták kopasztani, 's csollányozni. Az-
után égettboros kenyeret adnak neki. így cselekesznek a' kap-
panyokkal is, és a' mint elszéditettek, az alájok rakott csibéket
elfogadják.
Valamint minden szárnyasállatnak éles látása van; ugy a'
polyka is, ha karvalyt lát, siró hangot ejt; mire kis fiai ve-
szélyt sejtvén vagy anyjuk alá, vagy szétszaladván, bokrok alá
bújnak.

27
vizsgálni, mellyik a' vérrel megtelt toll, azt ki kell

húzni, 's azonnal szűnik fájdalma.
5-ör. A' t e t ű szinte zaklatja a'kicsinyeket, melly
a' meg nem változtatott 's tisztázott alomtól származik;
illy esetben faolajjal kell szárnyai alját 's füle tövét
megkenni,
L u <1 a k r ó I.
Minő szárnyasállat a' lud ?

A' ludnak, mint szárazon és vizén élödö állatnak,
természettől lábujjai bőr-hártyával vannak összekötve.
A' lud kétféle: szelid és vad. Szelid szinre fehér, tarka,
hamvas, téglaszínű 's fekete; a' majorosnék gondviselése
által szaporodik, 's neveltetik.
Mire kell vigyázni a' ludak szaporításában és élel-
mezésében ?
A' ludak szaporítására ki kell választani a' hosz-
szu, vagy vastag nyakú fehér gunárt, 's hozzá 6, vagy
8 nőstényt kijelelni. A' folyóvíz, vagy tó közelében
nevelteknek kevesebb eleségre van szükségük, külön-
ben zabbal, vagy gyeplegelön élődnek; árpát csak főve
hasznos nekik adni.
Miben áll a' szaporítás módja?
A' szaporítás módja ebben áll: Januárban a' zabot
nem kell szűk marokkal nekik hinteni, hogy föltüzelje
a' tojókat; akkor már Februárban elkezdik a' tojást, kü-
lönben megkésnek, ugy akkor is, ha soványok; mindazon-
által , már ha tojni készülnek, szűkebben kell nekik
adni; mert a' kövérek keveset, 's rendetlenül tojnak.
Miután az idősb ludak korábban elkezdik a' számra
mintegy 10— 12 tojást potyogatní, előbb is megkotlanak, 's
azért is csak ezek után lehet koralibákat nyerni, *) mely-
* ) K o r a l i b á k , mivel kapósak; azért is j ó tojós lu-

dakra kell szert tenni; miután a1 fehér ludnak pelyhe becse-

28
lyek nyáron által nem is olly könnyen fognak el-

dögleni.
Mikép kell a' kotlósokat megültetni, és velők bánni ?
A' kotlós ludat szalmából készült, 's puha szerekkel
meghintett fészekbe, (ha lehet jobb meleg szobában.)
legí'ölebb tizenegy tojást aláhelyeztetve kell ültetni, 's ugy
rendezni a' fészket, hogy egyik kotlós a' másik fész-
kéhez ne férhessen. Naponkinti etetéskor jobb a' ludat
levenni, 's visszatenni, nehogy tovább lent időzvén a'
tojások meghűljenek. Ha már 28 napig ül fészkén, a1
tojások egyenkint megpróbáltatnak, mellyek nem mozog-
nak, mint rosszak elkülönöztetnek.
Minő vigyázattal kell a' kikelt libákra lenni?
Mihelyt egy kikel, anyja alól kivétetik, 's vala-
melly edénybe toll közé tétetik, hogy megszáradjon. Ha
már mind kikeltek, megtört hajdina téjbe áztatva, vagy
aludt, téjjel saláta adatik nekik. Hat nap múlva kukori-
czakása, vagy fölt, 's összemorzsolt kolompér adatik.
Egy holnap múlva fölt, 's összezúzott kukoricza vagy
zab adatik.
Első két hétben melegen kell tartani, szinte csak
meleg napokban lehet kiereszteni a' gyepre, 's vala-
hányszor kieresztetnek, 's haza jönek, kivált a' hol
folyóvíz nincsen, megitattatnak, különben eldöglenek.
Mi hasznot várunk a' ludakból?
Azt a' hasznot, hogy húsúkkal, zsírjukkal, tollúk-
kal nekünk szolgálnak. Husiikkal különösen, ha hizlal-
tatnak; zsírjukkal, ha bőven töltjük edényeinket; tol-
lúkat vánkosokban, szárnytollaikat seprésre, és írósze-
rekre használjuk.*)
sebb, busa ízesebb, e' végre a' gunárt főkép szükséges meg-
választani.
* ) A' közönséges ludbizlalás mellett ajánlható a' b a-
r o m f i a k a t t ö m ö - g é p , mclly egy váluból áll, mellybe ár-

29
Vannak-e betegség alá vetve a' ludak?

Igen is vannak a' ludak is betegség alá vetve:
illyen 1-ör. A ' h a s m e n é s , ez ellen cserfa héjáról kell
itatni a' ludat. 2-or. A' t e t i i , ez ellen fejét és fül-
tövét irósvajjal, vagy faolajjal szükséges megkenni. Ha
pedig melegségtől feje, vagy torka megdagad: kevés
égettbort szoktak torkába önteni, és dohányhamuba hen-
tergetett szalmát. Végre gyomruk erősítése végett a'
bággyadt libának fehérüröm irósvajjal adatik. Ha a' lud
órra bedugul, nyakát föltartja, és száját ellátja; akkor
tyuktollat kell órrán keresztül húzni, 's ezt minden má-
sodnap ismételni; azután orrát langyos vízzel vagy Ien-
magolajjal nedvesíteni.
paliszlböl készült híg tészta öntetik, fölébe emelő henger for-

gatóval alkalmazlatík, melly a' kását azon sípokba önti, mely-
lyek a' ludak szájába előlegesen belerakatlak, de a' ludak
ülve, 's Iecsaptatva legyenek, miszerint még fejüket se moz-
díthassák. A' henger egyszerű fordításával mindég egy adagot
nyom a' ludak szájába; kis várakozás után ismét forditatik a'
henger, igy ismételve néha a' ludak nyakát nyomogatván foly-
tattatik, még begyük megtelik; azután a' sipok kiszedetnek
szájukból, csapta alól föleresztetvén rekeszekbe visszalétet-
nek, a' hol tiszta italuk mindég készen van. Ezen tömö-gép
azért ajánlható; mert egy kis leány illy móddal egyszerre ha-
tot is megtömhet, agyontöméstől sem lehet tartani, tollúk is
szárazon marad, össze sem piszkolják magukat, mint a' közön-
séges tömésnél szokott történni. A ' tömendő ludat nem kell
megkoppaszlani; mert nehezebben hizik.
Némellyek a1 ludmáját nagyra növesztik, illy móddal: a'

hízónak eleintén zabot, árpát, kölest kimosva, 's kiszárítva ad-
nak, mellyhez hársfaszenet is vegyítenek, de még husmosadé-
kot is öntenek szájába; azután sós kukoriczával tömik.
A' ludat sz. Márton ludjának is nevezik; mert sz. Már-
ton napján adtak jelt lármájukkal, hogy a' gallusok a' Capito-
liumot meghágták.

30
R é c z é k r ü I.
Minő szárnyasállat a' récze?

A' récze szinte ollyan szárnyasállat, melly szára-
zon és vizén élődik; természetére igen falánk és viz-
nek kedvelője olly annyira, hogy evés közben is több-
ször a' vizhez siet; szinre fehér, tarka, szürke, vagy
barna. A' hím megkülönbözteti magát a' farkán fölül
vissza görbült gyürüforma kis tollaival. A' barna hímré-
czének feje zöldes bársony szinü, szárnyai szinte zöl-
des 's csillogó tollal diszeskednek. Egy hímréczéhez
legföllebb tíz nőstény számitatík, melly Februarius vé-
gével kezdvén, jó tartás 's folytonos víz mellett, majd
negyvent is tojik, de vigázni kell reá; mert minden-
felé gondatlanul hullogatja tojásait. A' réczék eledele
buza, korpa, kukoricza 's fölt árpa.
Miképen kell szaporítani a' réczéket?
Miután ritkán üli meg a' récze tojását, a1 legfris-
sebb tojásokból kotlós tyúk alá legföllebb 17, pulyka
alá pedig 23-at szokás tenni, mellyek 28 nap múlva
kikelvén azonnal a1 vizet keresik; mire nézve, készen
is legyen alacsony edényben, vagy földbe eresztett vá-
luban részükre a' töltött viz.
Mi a' kicsinyek eledele?
A' kicsinyek eledele apróra vagdalt és kölessel ke-
vert kemény tojás. Tizenkét nap után zúzott árpa és
hajdina. Továbbá buzakorpával kevert csollány, saláta,
's más növények hulladéka. Legkönnyebb réczéket ne-
velni viz mellett; mert a' halat, békát, csigát egyaránt
megeszik. Ha pedig a' háznál kell tartani, nagy étvá-
gyuk miatt igen sokba kerülnek.
* ) A' récze ritkán üli meg ugyan tojásait, de ha találko-

zik, az ugyan hiveii meg is üli azokat, és a' kikelteket határtalan

31
Vannak-e betegségük a' réczéknek 's mitől kapják ?

Igen is betegségük egyenlő a' ludakéval, 's azon
mód szerint is gyógyitatnak. A' kicsinyeknek különösen
árt a' hideg eső; ha kieresztés előtt és haza jöttükkor
jól nem tartatnak, rendre eldöglenek. Polykáktól is kell
őrizni; mert összecsipdezik, és vagdalják őket.
Hát a' galamb nem házi-szárnyasállat?
1-ör. A' g a l a m b is házi-szárnyasállat; valamint
szinre, ugy alakra is többféle: van búbos, golyvás, tol-
las lábu és parragi, hamvas, barna szinü. Ide számit-
ható a1 g e r 1 i c z e is, mint a' nyögdicselő kesergőnek
képe. Különös a' tojáson ülő galambnál, ha üléséről a'
nőstény leszáll, azonnal a' hím elfoglalja helyét, két,
három órai üléssel fölváltja. Tizenkét nap után kikelnek,
de szemeik csak kilencz napra nyílnak meg, és nyolcz
hónapos korukban már párosodnak. *)
tűzzel védelmezi olly annyira, hogy még az ismeretes majo-

rosnönek is, ha feléje közeledik, mérgesen neki ugrik, sőt még
fejére is képes fölröpülni, 's fölhevültében szájtátva fújja ki
mérgét. Illyen az anyai szeretet példája! Ezt látván elpirulhat-
nának némelly szívtelen anyák, kiket még az oktalan állatok is
gyöngéd szeretetükkel fölülmúlnak.
Polyka vagy tyúk fölneveli ugyan a' réczéket, de midőn
szívszorongva kerülgetik a' vízben úszkáló kicsinyeiket, néha
maguk is beleesvén, anyai szeretetüknek áldozatul esnek.
P é z s m a r é c z e igen lajha, de jó tojó, ki. is költi to-
jásait, husa izes; azért a' baromfiak közé tartozik.
* ) A' g a l a m b f i pecsenyének használható, a' vén pedig,
csontjai megtörve és kifőzve, használtatik. A' galambházat épü-
let eszterga alatt deszkából összeszegezett és külön bejárással
ellátott osztályokban szokás tartani, avagy az udvaron gömbölyű
vagy szegletes emelt góréban, osztályokra szinte fölosztva,
tartatnak, egy nagyobb ajtóval, miszerint hozzájok lehessen
férni, a' ki- 's bejárásuk pedig le- és fölhúzó, ellenségei ellen
védő táblácskával bezárathatik. A' galambok tartása, miután

32
2-or. A' f á c z á n , miután búzával él, igen költ-

séges. ízes, igen kedves busa kedvéért az urak aszta-
lára nevelik.
3-or. A' p á v a , ez az udvar ékessége; a' fiatal-
nak husa jó, de a' véné nem kellemes.
4-er. T ú z o k , ámbár nem házi-állat, miután még
is a' konyhára kerül, a' következőkkel ide számitatik.
Daraesövel szárnyai ha lefagynak, könnyen megfogható;
különben, miután ezen ostoba állat a' kocsi pörgő ke-
rekére elbámul, kocsiból lövetik le.
5-ör. V a d l ú d és r é c z e, ha fekete lábu, böj-
tön is használható, valamint egyébb vizi madarak, mi-
nők : a' b ú v á r , s á r c s a , v i z i - s z a l o n k a vagy
is s n e p f .
6-or. F o g o l y , izes húsával szolgál, valamint a'
f ü r is.
7-er. S e r e g é l y , szőlő pusztító madár.
8-or. H ú r o s .
9-er. E r d e i - s z a l o n k a , (<Srfmepf).
10-er. C s á s z á r m a d á r ; végre több apró ma-
darak szalonnával betakarva és kisütve csemegepecse-
nyével szolgálnak; a' nagyobbak pedig hasogatott sza-
lonnával megtüzve használtatnak. Vizi-állatokhoz tar-
toznak : a' v i d r a , r á k , t e k e n y ö s és z ö l d bé-
k á k . És a' csúszó mászó állat a' c s i g a .
Halak különbféle fajai, ezek közül első rendű ne-
fümagok és más veszendőbe menő hulladékokkal önmagukat

ellátják, azért nem is költséges.
Miután a' galambok a' ház födelét rontják, magkereséssel
vagdalják, nem csak a' nádos tetőt, de még a' cserépsindölös
tetőkről is a' maltert lekoppasztván rongálják; végre a' büdös-
férget is szaporítják; azért a' ház körében nem gazdaságos
tartani.

33
meshalak: a' d u n a i - v i z a , * ) t o k , s ü l l ő , c s u k a ,
b a l a t o n i - f o g a s . Másodrendűek: p o n t y , p i s z t -
ráng, köcsöge,menyhal, kövihal, angolna.
Harmad rendűek: k á r á s z , b a l a t o n i - g a r d a , ó n ,
az az f e h é r - h a l .
Már a' vad-állatok közül több nem használható ?
A' vad-állatok közül még használhatók: a' s z a r -
v a s , d á m v a d , ő s z , v a d - d i s z n ó és n y u l ; ezek
ha már a' páczot kiállották, akkor az asztalra kerülnek.
Hát a' szelid disznóból mikép lehet vadat csinálni?
Illy móddal: a1 fekete südö kihevülésig megker-
getve agyonlövetik, 's azonnal a' kovács tüzes vassal
szőrét lesütögeti, mi által porhanyóbb lesz a' husa, pá-
czolás után pedig valóságos vad-disznóhoz hasonló lesz.
A' növényekről.
Mit érdekes előre a' növényekről megjegyezni?
Érdekes előre megjegyezni azt, hogy a' bölcs Te-
remtő világkezdetének harmadik napján a' föld szinét
valamint virágzó és illatozó füvekkel fölékesítette, ugy
szinte gyümölcsöző és különbféle haszonra fordítható fák-
kal megrakta, és csak azért: miszerint az ö hatalmának
nagyságát és végetlen jóságát velünk megismertesse.
Nem adott ugyan egyik növénynek is érző és önmagát
mozdítható tehetséget, birnak mindazonáltal önszáporitá-
sukra bennök rejlő maggal; 's ha figyelemmel vizsgál-
juk, valamint az állatok, ugy a' növények is szelid 's
vad alakban tűnnek elő, mellyek részint önmaguktól,
részint az ember munkás keze által szaporodnak, te-
* ) V i z á t besózás nélkül el lehet tartani, ha forralt tej-

ben tartatik; a' használatra kivettnek helyét pedig ismét tejjel
kell betölteni.
84
nyésznek és nemesülnek. Azt mondják, hogy a' növé-

nyek nem éreznek; az igaz; még is az ember eszét
megakasztja az úgynevezett légyfogó (Dionca Muscapula)
és a' szemérmes-fü (Mimosa Pudica). Az első a' reá-
szálló legyet levelével azonnal összeszorítja, 's addig
tartja fogva, még meg nem döglik. Emezt pedig ha
érinti az ember, azonnal leveleit, söt szárát is leereszti;
ezen tüneménynek okát nem vagyunk képesek megma-
gyarázni.
Hány részre osztatnak gazdasági tekintetben?
Gazdasági tekintetben a' vad nemüeket ide nem
értvén, fölosztatnak: m e z e i és k e r t i növényekre.
Mellyek a' mezei növények ?
A' mezei növények, mellyek fölszántott földben
növekednek, e' következők: buza, rozs, árpa, zab, ku-
koricza, burgonya, tök, köles, len, kender, mák és len-
cse. Ezek, ha nem is termesztés módjára, de fölhasz-
nálásra nézve igen is a1 gazdaasszony köréhez tartoznak.
1. lí u z a.
Mit kell megjegyezni a' búzáról?

A' búzáról azt kell megjegyezni, hogy az a' buza
legszebb 's aczélosabb, melly nem lapályos 's fölötte
ganajos földben termett. Ennek lisztje különbfélére hasz-
náltatik; mindazonáltal a' tiszta búzából sült kenyér ha-
mar kiszárad, és azután Ízetlen is; azért jobb rozsliszttel
vagy burgonyával keverni; mert igy puhább 's tartó-
sabb kenyér készül belőle. Búzából lehet készíteni ap-
rókását, keményítőt, hajport; söt korpája is különbfélére
használható. *)
* ) B ú z á b ó l , ha igen el nem éreti, lesz a' legnyuló-

sabb tészta. Ha pedig dohos a' buza, illy módon vehetni el

35
Rozs.
Mit kell a' rozsról megjegyezni ?

A' rozsról azt kell megjegyezni, hogy másod rendű
gabona; lisztjéből jó és egészséges, derczéjéböl pedig
nehéz és sovány kenyér készül. * )
3. Árpa.
Az árpa mire használható?
Az árpát sokfélére lehet használni. Szükségben ke-
nyérnek; mindazonáltal minden édessége mellett nehe-
zen emészthető; azonban jeles a' belőle készült árpa-
kása, melly nem csak tápláló, hanem kifőzött leve czit-
romlével, vagy borral hevesítő is; aszuszilvával főzve
a' hasat lágyan tartja, hurutot és rekedést oszlató, és
csípős vízelletet gyógyító. **)
kellemetlen szagát: a' teknyöbe öntött dohos búzára annyi forró

vizel önt, hogy ellepje, rajta kihűlvén, leönti 's leszivárogtatja;
annakulánna kiterítve kiszárítja, igy semmi dohos szaga nem
lesz. Tudni való, hogy örletés elölt, ha minden fűmagtól, kon-
kolytól, vadócztól rostálás által kitisztítja, csak ugy nyerhet
jó lisztet, mellyet a' mint a' malomból visszakerül, szükséges
kiszárítani, csomóit szétzúzni, 's átszitálni; továbbá a' liszt-
tartó ládában hetenkint kell keverni, vagy ha zsákban marad,
akkor egyik lapról a' másikra fordítva szellős helyen tartan i,
különben könnyen megromlik a' liszt.
F e k e t e - b u z a az az c s e r m e l y e nem veszedelmes,
csak megkékiti 's édes izüvé leszi a' kenyeret.
A' r o z s l i s z t orvosi erővel is bir; ha mézzel ösz-
szeelegyitetik, a' tüzes daganatot érleli és megfakaszlja. A'
rozsliszt megmelegítve és zacskóba téve eloszlatja az orbán -
czot, (az az a' sz. Aulai tüzét); régi sebre hintve, annak el-
terjedéséi gátolja. A1 rozs virágja pedig borban vagy pálinká-
ban, ugy tartják, a' naponkinti hideglelést szünteti meg.
Az á r p á n a k orvosló haszna is van. Ila a' csírás
buzál jól kiszárítják, 's tavasz felé inegőrlík, két harmada ár-

36
4. Zab.
A ' zab mire használható?

A ' zab nem csak lovak eledele, hanem az éjszaki
részen lakó tót-atyafiaknak is jó tápláléka; ezek jobbára
zabkenyérrel élnek, melly száraz ugyan és kellemetlen
i z ü , mindazonáltal jól kiszitált lisztjéből jóféle sütemé-
nyeket is tudnak készíteni. Különben ludaknak, 's pör-
kölve tyúkoknak adatik eledelül.
5. Kukorieza.
Mi haszna van a' kukoriczának?

A' kukoriczának szinte többféle haszna van, fris-
sében még tejes, sülve, főve kellemes csemege; éret-
ten pedig, ha megfőzik, vagy kipattogtatják, a' gyerme-
kek ekkor is megeszik; különben kukoriczával szokás
a' sertéseket és baromfiakat hizlalni. Némellyek kuko-
riczalisztböl téjjel eledelt is készítenek, vagy zsírral
tepsziben megsütik; sőt pogácsát is készítenek belőle. *)
6. II u r g o n y a.
Hát a' burgonya vagy kolompér mire és mikép

használható ?
A ' burgonya, mint kenyérpótlék különbféleképen,
sülve, főve használható, de ne legyen vizes, szappa-
palisztlel keverve, 's kevesebb vizzel dagasztva, 's tésztáját

jól kisütve egészséges kenyeret szolgáltat. Különben a' csirás
gabona veszendőbe menne. Végre tudni való, hogy az árpa
sörfőzésre használtatik.
* ) A' k u k o r i c z a kétféle: korán- és késönérö; amaz
apró fajú, emez nagyobb; van sárgás és piros szinü. Az olá-
hok a' kukoriczalisztböl sült kenyeret különösen szeretik, szük-
ségből még a' magyarok is; kik kukoriczával élnek, szorulás-
ban nem szenvednek.

37
nyos, hanem lisztes. Ez is kétféle: korán- és késönérő.

Majd alig van állat, melly ne szeretné; teheneknek,
sertéseknek, különösen föve baromfiaknak kedves ele-
del. *)
7. Tök.
Hányféle a' tök, 's mire használtatik?

A' tök színére, formájára különbféle; van u r i ugy
nevezett s e l y e m t ö k , csíkos, tarka, sima héjú; ezt
sokan sülve kedvelik. Van még közönséges, zöld vagy
sárga, sima vagy ripacsos héjú; ezt összeaprítva, vagy
a' mi még jobb, megfőzve 's korpázva sertéseknek
szokás adni. A' zöld-tököt télen át is el lehet tartani
mint főzelékre használhatót, sőt a' szegények czukor-
pótlékul étkek édesitésére fordíthatják. **)
* ) B u r g o n y á b ó l , ha jól megfőtt és lisztes, liszttel

annyit keverve, a' mennyit bevesz, jó izü kenyeret lehet sütni;
csak valamivel több só és erösebb fűtés kívántatik hozzá. Burgo-
nyából keményítőt is lehet készíteni. Nyersen megtörve, vagy
reszelve jó házi-orvosság égések burogatására.
E g é s z s é g e s z ö l d - t ö k ö t télen által így le-
het eltartani: a' száráról leszakasztott töknek szára vége be-
szurkoltaltatik, hogy a' levegő bele ne hasson; azután száraz
és szellős pinczébe fagytól oltalmazva deszkára rakatik, 's így
eláll; ha szükséges, meggyalulva egészséges gyönge főzelék-
nek használható.
É r e t t t ö k b ő l édes siirü nedvet (sirupot) lehet ké-
szíteni, és ételbe csukor helyett használni illy móddal: lehám-
zott és belétől megtisztított húsos része koczkára vagdalva 's
fazékban víz nélkül megfőve, kiizzadt levét külön edénybe le-
szűrve, a' főtt részek vastag ruhán átnyomalnak, és az előbbi
izzadt levéhez töltve sűrűségig elfözetik, főzés közben habját
szorgalmatosan leszedve; az igy készült czukornedv cserép-
edénybe jól befödve használatra tartalik, mellyből egy kalánnyi
•megédesíti az étket.

88
8. Köles.
A' köles is mezei növény, és mire használtatik?

Igen is a' köles is mezei növény, mellynek lekop-
tatott magvából lesz a' sárga köleskása; ez a' gyönge
baromfiaknak eledele, sőt még a' szakácsnők is különb-
féle módon használják.
9. K e n d e r.
Mikép termesztjük a' kendert?

A ' kendert ekképen termesztjük: vetésre legföllebb
két éves magot használjunk, mivel az állásban megszo-
kott avasodni. Ila sürü a1 vetés, el nem ágazik, azért
szála is vékonyabb lesz. Földjét legjobb lyuktrágyával
kövériteni, ha a' kinyüvés ideje bekövetkezik, először
a' virágos kender, azután a' magvas, ha levelei sárgul-
nak és a' magjai érettek, nyüvetik k i ; mind a' kétféle
külön csomóba kötve kupaczokba összeállitatik, hogy a'
magja jól kiszáradhasson; azután kiterített ponyván a'
kendermag kiveretik és fölszeleltetik, és igy kiszárítva
száraz helyre eltétetik. * )
T ö k m a g b ó l szoktak olajt is ütni, mellyel a' szegé-

nyek eledelüket zsírozzák; sőt még világitónak is használják.
Általában a' növények magvából kiütött olaj nehéz füsttel szo-
kott égni, a' mit igy lehet elmellözni: két annyi olajra sósvi-
zet kell önteni, és az üvegben folytonosan jól összerázni; az-
után, ha már jól leüllepedett, a' fenn uszó olajt lassan le kell
önteni; illykcp tisztázva az olaj füst nélkül fog égni.
* ) Jól tudják a' pórnök, hogyan kellessék a' kendert el-
áztatni. Ha meleg az idö, azonnal, különben tanácsosabb tava-
szig eltartani; a' kiázott kendert megszokták próbálni, ha szá-
lai elválnak-e; mert időn túl áztatni káros, rothadásnak indul-
ván szálai erőtlenek lesznek, 's elszakadoznak. Megtörését, ti-
lolását, puhitását, gerebenzését, szösztől a' csőpünek elválasz-

39
10. L e n.
A' len föltörött gyepben legjobban díszlik; ha gu-

bója sárgul és repedez, ki kell nyüni, 's azután ugy
kezeltetik mint a' kender. * )
11. M á k.
A' mák, ha ritkán vetik, bőven fizet; ez pedig két-

féle: hamvas és fekete szinü, csurgó 's nem csurgó.
Miután a' hamvas édesebb, és a' nem csurgó szaporább,
ezen fajból kell magot szerezni. A' midőn a' mákfejek
megérlek, lemelszetnek, kiszáritatnak; azután fölhaso-
gatva kiterített lepedőre kifolyatva jobban kiszáritatnak,
's igy használatra vagy eladásra forditatnak. **)
tását, fölfonyását, matollálását, szapulását, végre fölgombolitását

értelmes gazdaasszonyoktól könnyen meglehet tanulni; a'takács-
nak szokás átadni szövés végett font vagy kötet számra, a' hány
volt a' font, vásznot is annyit várhat vissza. Kötet számra pedig,
ha vékony a' fonál 5 — 6 kötet, ha pedig vastag 3 — 4 kötet
ad egy rőf vásznot; megfehérítését jol)b favirágzáskor, mint forró
nyár- vagy kánikulában tenni; mert ekkor hirtelen kiszáradván
nehezen fehéredik. Kender magjából olajt is szoktak ütni; né-
mellyek magját meg is őrlik, liszttel keverve belőle kenyeret
sülnek. Kender magjától a' tyúkok sokat tojnak. Kender vadon
is terem, de ez ágas bogas, azért durvábbak is szálai. A' ken-
derpolyvál a' kertésznök elszoktak tenni; mert tavaszszal a've-
teményes ágyakat ezzel behintve gyönge palántáit a' bolháktól
megmentik.
* ) L e n f o n á l b ó l finomabb vászon készül. Magjából

kiütött olajja eledelül, továbbá firneis főzéshez, festészetre, asz-
talosok politurozásra 's több effélékre használható.
* * ) M á k törve tésztára, süteményekre mézzel vagy czu-
korral édesítve használtatik; de a' mézet jól le kell habozni, kü-
lönben hasrágást, valamint bőven való élés szorulást okoz.
Magjából ütnek olajt; készítenek mákonyt (opiumot) az az al-

40
12. Lencse.
A' lencse szinte mezei termesztmény, ez pedig

kétféle: gömbölyű barna, vagy lapos fehérsárgás szinü.
Miután nem minden tájékon diszlik a' jó lencse, a' gaz-
daasszony ügyes legyen jó fajra szert tenni, mellyet
Tardos nevü helységben jó sikerrel termesztenek. Ál-
talában minden hüveles főzeléket folyóvízben kell meg-
főzni ; mert a' kutvizben, mivel keményebb, nehezeb-
ben, vagy éppen nem is föl meg.
Miképen kell a' borsót, lencsét a' zsizsiktől menteni ?
A' borsót és lencsét, a' mint kitisztitatík, azonnal
hideg vizben meg kell mosni, 's kiterítve jól kiszárítani,
illy móddal az elevenek kimásznak, belül lévő tojásaik
pedig megfuladnak. Némellyek kenyérsütés után ke-
menczébe is teszik, 's ugy fulasztják meg; de az ily—
lyen móddal szárított borsó, vagy lencse vetésre nem
alkalmazható. *)
Kerti növények.
Mit nevezünk kerti növényeknek?

Kerti növényeknek nevezzük többnyire az ismere-
tes kerti termeszlményeket.
tató iialt, de ezzel miuta'n veszedelmes lehet, orvos tudta és

rendelete nélkül élni tilalmas.
A' mákot a' madarak igen kedvelik, szárához kapaszkodva
alulról kivágják, és szájukba folyatják; illy kártékonyoktól fo-
nálra fűzött papírral mint ijesztő vázzal szokás oltalmazni; sőt
e* végre jobb korábban termeszteni, hogy, mielőtt a' madarak
a' szárnyakra kelt kicsinyeikkel kivagdalják, leszedethessenek.
* ) B o r s ó és a' 1 e n|c s e a' gyomorban szaporítja a'
szeleket, ha mindjárt áttöretnek is; e' végből inkább mozgó
munkás, mint folyvást ülő embereknek ajánlható.

41
Mellyek azon ismeretes kerti termesztmények?

Azon ismeretes kerti termesztmények e'következők:
I. A' zöldségnemüek, mellyek levelükkel táplálnak;
illyen: a' fejes, kel vagy olasz, csipkés és virágos
(karfiol) káposzta, karalábi, spenót, sóska, saláta, czi-
kória és en'divia.
II. Gyökeres növények, mint: veres és foghagyma,
paszternák, pori, petreselyem, zeller, spárga, torma, hol-
napos és őszi fekete-retek, végre veres, sárga, kerék
és czukorrépa.
III. Hüveles növények, úgymint: bab, borsó fajai-
val együtt, (ide értvén a' lencsét és mákot).
IV. Indás növények, p. o. ugorka, paprika, para-
dicsomalma, sárga és görögdinnye, eper, (ananas, mint
melegházi növény).
V. Bokornövények: egres, ribiszke, málna és arti-
csóka.
VI. Fűszeres növények: sáfrány, tárkony, kakukfü,
majoránna, kapor, kömény, óneisz, rozmarin, levendula,
zsálya, fodor és széles mentha; végre pázsithagyma
(<Sdf)mttlhig) 's mezei növények.
VII. A' virágok serege mint a' kert ékessége;
mellyek közül említést érdemelnek e' következők, illat-
jukra: a' rózsa és liliom; azután szekfü, jáczint, nar-
czis és viola. A' többi egyedül színére u. m. tulipán,
georgina, hortensia, tubarózsa, szarkaláb, harang és bár-
sonyvirág, még a' taréjfürt.
A1 kertésznek mi előleges kötelessége ?
Előleges kötelessége az, hogy meleg-ágyat készít-
sen, melly alulról friss lótrágyából, fölülről pedig ki-
rostált jó kerti földből áll, melly deszkával bekerítve
föl- és leereszthető ablakokkal és takaró gyékényekkel
ellátva legyen. Az így elkészített meleg-ágyban vetemé-
nyeznek, hogy korapalántát nyerhessenek, mellyek ré-

42
szint kiültettetnek, részint benn is hagyatnak, hogy ko-

rábban használható zöldségre szert tehessenak, úgymint:
káposzta, karalábi, karfiol, ugorka, dinnye, saláta és pa-
radicsomalmára. Söt még dohánymag is meleg-ágyba
vettetik, de még a' virágmagok is, mint: viola, balsa-
mina, nebáncsvirág és több eíTélék. *)
* ) A' meleg-ágyba veteményezö a' kemény természetű ma-

got, minő a' petreselem, zeller és dohánymag, előbb beáztatja,
's külön ruhába kötve meleg helyen tartja, mi végre az ágy-
ban rajta fekvőnek melegsége harmad napra kipattogtatja, és
akkor ügyesen elveti; illy móddal a' meleg-ágyban hamarább
kikel, de még a' hideg földben is előbb kihajtja csiráját. A'
kikelt palántát hidegtől őrizni szükséges, naponkint szellőztetni
kell takaróját lefedve, hogy a' napfény hozzáférjen, különben
fölnyulik, bádgyadt palánta lészen, 's hamar el is vész.
Miután a' lótrágyában tenyész a' 1 ó t e t ü , melly föl—
túrja a' gyönge palántát, ezen kártékony, csúnya állatot igy le-
het kiveszteni: a' meleg-ágyban, söt kiültetett hideg-ágyakban is
itt ott üres virágcserepeket kell a' lótetü útjába lesülleszteni
annyira, hogy fölső karimája mélyebb legyen a' föld színénél,
's ebbe az éjjeli kóborló lótetük belepotyognak, 's ki nem jö-
hetvén elvesznek. Másik mód, mikép lehessen elveszteni, ez:
akármiféle aljas olajt kell lukjukba ereszteni, 's azután öntöző-
kannával vizet reá önteni; a' viz az olajt magával a' lukba le-
viszi, 's az olaj mihelyt megérinti a' lótetüt, ez azonnal eldög-
lik. — Valóban különös, az embernek égő fájdalmát enyhíti az
olaj, a' lótetiinek pedig halált okoz.
2-or. Ellensége még a' zöldségnek a' f ö l d i - k u k a c z
és h a n g y a , amazt a'vakandok pusztítja, emezt a' földbe
ásott ember ganaja üzi el.
3-or. Ellenségei palántáknak a' b o l h á k , ezek ellen védő
szerek e' következők:
A' veteményágyat olly helyre kell alkalmazni, a' hol az
utczai porozás éri, mit a' bolhák nem sziveinek.
Vagy ugy alkalmaztassák a' veteményágy, hogy egyedül
a' nap kelte és nyugta láthassa a' palántát; mert reggel még
nem mutatkoznak, estve felé pedig már elnyugszanak.

43
I. Koldségnemtiek.
1. Káposzta.
Hányféle a' káposzta, és miképen kell termeszteni?

A ' káposzta szinére fehér, zöldes, veres, kék vagy
csipkés. A' fehér gyönge természetű, hamar elrodhad;
a' zöldes pedig nem olly kemény fejti; jobbára nyáron
fölhasználtatik.
Termesztését jobbára minden gazdaasszony tudja;
a' leveles zöldséget kövér, porhanyó, nedves, de nem
vizenyős földben területéhez alkalmazva ritkábban kell
ültetni, mint egyéb nemüeket, minő p. a' karalábi.
2-or. Meg is kell kapálni pedig vigyázva, hogy
föld a' palánta székébe ne hulljon, és gyökerét is meg
ne szaggassa. 3-or. Gaztól tisztán tartani szükséges, az az
megkell gyomlálni. 4-er. Száraz napokban estve reg-
gel öntözni pedig általánosan; mert ha csak tövére ön-
Avagy hintse meg palántáit a' gazdaasszony kenderpoly-

vával, ennek szagát nem szenvedik, és eltávoznak. Lehet ka-
lamászos vesszőt is Iedugdozni; ezen szolgálatot megteszi az
enyves vessző is, mellyre a' fölrezzentett bolhák reáragadnak.
Végre közbevetett holnapos retekpalánta is megmenti;
mert ezt inkább lepi meg, mint a' káposztapalántát.
4-er. Ellensége a' m e z t e I e n c s i g a , ezt kupaczokba
rakott lótrágyával téli napokban ki lehet irtani: mert a' lótrá-
gya melegségére összegyűlnek, és reggelenkint favillával föl-
emelvén a' trágyát vizzel töltött fazékba föl lehet szedni min-
den kupacz alól; illy móddal három nap alatt végképen ki le-
het őket pusztítani.
Fő ellensége pedig a' h e r n y ó , melly leveleit pusztítja,
ezt kukoriczacsutának összeégetett hamvával lehet elveszteni,
ha behintik vele a' káposztát, akkor a' hernyó hozzá nem fér,
a' rajta lévő pedig eldöglik. Igen jól cselekednék a' kertésznö,
ha kutyacseresnyét, az az zelniczenövényt ültetne kertjébe,
mellyet a' lepkék igen szeretnek, de el is vesznek tőle.

44
tetik a' viz, a' földi-kukaczok és hangyák oda seregle-

nek 's kiölik a' palántát. Az öntözésre használt viz ne
legyen hideg; azért kádakba tartatik, mert a' viz nap
hosszat megmelegedvén, estvéli öntözésre alkalmazható.
Folyóvíz, melly lelke a' kertnek, jobb mint a' kutviz;
kivált ha ez salitromos. Szapora öntözés végett csator-
nán folyatott vizet gödrökbe fölfogva lapáttal locsolni
a' zöldségre nagyon hasznos; mert igy a' port, férget
lemosván a' levelekről, a1 növény vígabban növekedik. *)
2. Kel vagy olaszkáposzta.
Különbség minő van a'fejes és kelkáposzta között?

A' fejes és kelkáposzta között az a' különbség,
hogy a' fejes palánta levele szélesebb, színre pedig ha-
ragos-zöld. Emezé világos-zöld, és ha jól kifejlett, egy-
* ) K á p o s z t a j ó magyar eledel, ha disznóhússal vagy

hasaszalonnával főzetik. Hordóba October vége felé lemetszve
vagy gyalulva egyaránt letiporván újig eláll, minden ágya-
zásra vagy szakaszoukint hintett káposztára birsalma szeletecs-
kék rakatnak, 's j ó néhány fekete bors-szemet is hinteni r á ;
ha megtellett a'hordó, az ismeretes nyomaték reáalkalmazlatik,
melly reáhelyezett hordó fenekére tett keresztfák lesrófolásá-
ból, vagy nehéz kövekből áll. A' káposzta levét időnkint le
kell folyatni, 's langymeleg sósvizzel föltölteni; ha már elég
savanyó, nem kell több sósvizet reáönteni, hanem csak friss
sótlant. Azután minden héten friss vizben mártott ruhával fö-
lél le kell mosni, az az tisztítani. Szokás tiprás alkalmával
mellesleg egész fejeket belerakni, (természetesen ennek is tor-
zsáját kimetszve), a' mii ugy nevezett töltött-káposztához föl-
használnak, vagy tetszés szerint szálokra metszve főzésre for-
díthatnak.
A' káposztás hordó mindenek előtt jól kiforráztassék, kü-

lönösen az uj bordó, különben a' káposzta izét veszti, és sza-
got kap; a' répát pedig kékesveres szinre fösti.

45
szersmind babos. Termesztésmódja egy a' fejes-káposz-

táéval. *)
3. K a r a 1 á b i.
Észrevétel minő van a' karalábinál?
A' karalábinál az az észrevétel, hogy szinre fehér,
sárgás és violaszinü. Formájára gömbölyű vagy orsó-
idomu. Termesztésmódja pedig az, mi a' többi zöldség-
ről előadatott. **)
4. § p e n ó t.
A' spenót egészséges gyönge mellékfözelék, de

ennek is a' téjföl adja meg kellemetes izét. Sokan a'
gyönge párét is használják.
* ) K e 1 vagy o l a s z k á p o s z t á t télre igy szokás el-

tenni: kertben készített árokban egymáshoz szorítják, földet
közbetéve szalmával befedik, fölébe deszkatakarót tesznek. Né-
mellyek fejjel földfelé forgatva rakják le,'s földdel betakarják;
minden esetre vigyázni kell, hogy az eső hozzá ne szivárogjon;
azért oldalaslag földhalmazattal szükséges védeni.
Csipkés, kék, vagy harasztos-káposzta kemény termé-
szetű; azért nem is használható, még a' dér meg nem csípi;
de ekkor disznó nyakával és gesztenyével kellemetes izü mel-
lékfözelék lészen.
* * ) K a r a 1 á b i salilromos földben hamar megfásul,
ugy szinte ha salilromos vizzel öntözik.
Nyári zöldség veteményezése kezdődik már Jósef napkor.
Télié pedig Junius közepén, vagy Julius elején. A' jó és szor-
galmas kertésznö a' korakáposztát és más zöldséget is illy
móddal termeszti: kiválaszt kertjében az éjszaki kerítés mellett
egy vonalban helyet, mellyel fölásatván porhanyó trágyával el-
készít, mellybe az Augustus elején vetett fejes-káposzta, kara-
lábi és salátapalántát rzélszerüen Septemberben kiülteti; ha be-
következik a' fagy, szalmával betakarja; tavasz nyiltával le-
szalmázza, megkapálja. így vígan növekedik öszi palántája,
melly éjszak ellenében a' széltől, zivatartól védve volt a' kert
kerítésével; illy móddal készül a' korakáposzla és egyéb zöld-
ség is.

46
5. S ó s k a .
A ' sóska, mind a' mezei mind a' kerti, nem csak
mellékfőzeléknek, hanem husmártalékra is használtatik,
mint egészséges növény. A' mezei hatályosabb, a' kerti
pedig gyöngébb izü. Magról szaporítható.
6. Saláta.
A ' saláta sok fajra oszlik, u. m. fejes, kötözött,

fodros és csikós szinü. A ' gyönge kellemetes hüvesitö
és vérritkitó növény; a' kemény leveliinek pedig ize is
kellemetlen. *)
7. Czikória és endivia.
A ' czikóriának kevéssé kesernyés ize van; az en-

diviának pedig édesebb, ennek levele majd széles, majd
keskeny és fodros; Juliusban szokás vetni, és öszszel
leveleit összekötve földdel befedik, melly alatt fehér-
sárga szint kap, levelei is meggyöngülnek.
II. Gyökeres növények. •

1. Vereshagyina.
A ' vereshagyma minő földben díszlik, mikor vettetik

's mi a' haszna ?
A' vereshagyma, mind a' téli mind a1 nyári, por-
hanyó, jó földben vettetik; a' téli sz. Mihály nap táj-
ban, a' nyári pedig tavasz kezdetével, hold fogytán;
S a l á t á t purhálni többször kell, vigyázva, hogy a'

föld székébe ne hulljon, és gyakran szükséges megöntözni;
mert a' leveles növények a' vizet általában kedvelik. A' salá-
tának az a' tulajdona, hogy hüvesit és a' vért ritkítja.

47
ha. sürü a' vetés, irtás vagy átültetés által nagyobb fe-
jeket hoz, (mogyoróhagyma is ide számítható, mellynek
csöforma sok levele van). A' konyhában sokféle hasz-
nát tudják venni ételekhez, nyersen, pirítva 's megro-
pogtatva. * )
2. Foghagyma.
Mikép szokás a' foghagymát termeszteni?

A ' foghagymát termesztök középszerű földben a'
nagy fejnek czikkekböl álló gerezdjét ledugdozzák; mi-
dőn növekedik, vigyázva földjét megpurhálják eleinten
ujjaikkal, nehogy gyökereit megszaggatván elfonnyad-
janak; e' végre jobb estve megöntözni, igy könnyeb-
ben esik a' reggeli purhálás. **)
* ) V e r e s h a g y m a s z á r á t sz. István nap tájban meg-

tördelik, azt vélvén hogy előbb megérik, és nagyobb lészen a'
feje; de hamarább is elrothad. Azonban, ha nyaka magától
már puhul, akkor érett. Télen, hogy ki ne csirádzék, füstre
akasztják; igy csirája megfuladván száraz helyre tétetik. A'
magnak való, ha már szára sárgabarna , lemetszetik, 's csak
tavaszszal veszik ki magját. Ha a' vereshagyma apraját tavasz-
szal elültetik, sokkal nagyobb lesz, mint magról. Ha pedig a1
vereshagymát meleg kálha mellé akasztják ültetés elölt, magot
ugyan nem hoz, de olly nagyra nő, hogy egy fontot is nyom.
Az angolvereshagyma nagy és édes izü. A ' flórencziai szinte
édes, de a'hideget ki nem állja. Ezen gyökér orvosi erővel is
bir, nyersen összetörve Iábvizdaganatot oszlat; a'hasvizdaganatot
pedig ágyékra téve a' vizellettel kihajtja. Továbbá mézzel főzve
flegmát oszlat; vizbcn áztatva a' gyermekekből a'gelesztát ki-
űzi; megsütve pedig a' daganatot megérleli.
* * ) F o g h a g y m a őszszel magról, tavaszszal czikken-

kint ledugdozva termesztetik; sokan marhahúshoz használják,
sőt más étkekhez, rosléloshoz 's kolbászban is szeretik; azon-
ban nehéz szagot lehel a' vele élő. Ugy tartják, hogy valamint
a' veres, ugy a' foghagyma is pestis ellen óvószer.
F o g h a g y m a megtörve és fülbe léve, avagy kovász-

48
3. Pori és pasztemák.
A ' pori és paszternák mire való?

A ' pori és paszternáknak konyhában csak gyökere
használható, melly a' levesnek jó izt ad.
4. Petreselyem.
Mikor és minő földben jobb petreselyemmagot vetni?

A ' petreselyemmagot öszszel jobb elvetni közép-
szerű porhanyó földben; mert koratavaszszal előbb ki-
hajt, a' trágyás földben pedig a' férgek megrágják. A' ki
tavaszszal akarja elvetni, akkor be kell áztatni, 's ru-
hába kötve a' rajtafekvőnek melegétől kipattogtatva kell
elvetni, igy hideg földben is hamarább ki kel. Ha rit-
kán vetik, vastagabb lesz; e' végből a' sürün vetettet
ritkítani kell, hogy meg is lehessen kapálni. * )
szal elegyítve 's a' fül tövére alkalmazva, a' fogfájást elállítja.
— Kásává törve a' megütött körmöt gyógyítja, még az üveget,
szálkát is a' sebből kihúzza. — Ha valaki szomjúság szűkében
romlott és állott vizet ivott, foghagymát egyék, ez a' követ-
kezhető nyavalyától megóvja. — Mézzel és sótlan friss irós-
vajjal keverve a' fejkoszt meggyógyitja. — Végre ha hagyma-
evéstől valaki szája bűzét el akarja venni, az fahéjat, anist,
vagy köményt rágicskáljon.
* ) A' p e t r e s e l y e m h e l y é t megkell választani; mert
vizenyős helyen, valamint a' sárgarépa is, nem egészséges. —
Petreselyem gyökere 's levele levesben használtatik. Még or-
vosló ereje is van: a' vizelletet hajtja, az erek dugulását fölszaba-
dítja, a' havi tisztulást megindítja. — Magja összetörve, sótlan
irósvajjal keverve jó kenőcsével szolgál fejtetvek ellen. Petre-
selyemhez jóságára hasonló crenterpetreselyem, veszedelmes pe-
dig a' kutyapelreselyem; a'jótól különbözik levele alsó fényes-
ségével. Szinte a' bürök levele is hasonló, de ezt büzéról és
szárán látható veresbarna pettegetéseiről meg lehet különböz-
tetni.

49
5. Sárgarépa.
Minő gyökérnemü a' sárgarépa, és mikép termesz-

tetik?
A' sárgarépa igen hasznos növény, részint elede-
lül , részint orvosságul használható. Termesztésmódja
megegyez a' petreselyemével. Szinre fehérsárga, vagy
narancspiros, 's ez édesebh is. Miután az öszszel vetett
föl szokott magzani; azért tanácsosabb tavaszszal vetni
el a' magot. * )
6. Veresrépa.
Mikép termesztetik a' veresrépa ?

A 1 veresrépa szinte magról termesztetik, és rende-
sen kiültetett palánta után tenyész; ez is megkívánja a'
purhálást. Öszszel vigyázattal kell kiszedni, hogy meg
ne sérüljön, különben főzés által piros szinét elveszti.
* ) Ki télen át a' s á r g a r é p á t földben akarja hagyni,

szálas lótrágyával fedje be a' fagy ellen, 's így télen is hasz-
nálható. A' szaporításra kiválasztott egészséges vastag narancs-
színű leveleitől letisztitatván, csirája épen megőrizve Aprilísben
verőfényes helyre kiültettetik, 's fölmagzik. Miután nem egy-
aránt érik meg magja; azért száráról lemetszve szellős he-
lyen tartatik. Veteményezés előtt az éretlentől az érett magok
ujjak közti zúzás által elkülönöztetnek, és csak az épek vettet-
nek el. Különös módja használásának még ez is: egy sajtárral
jól megmosott és összemetélt sárgarépát addig kell főzni, még
zacskóba lehessen nyomni levét, 's ez további főzéssel sürü
szörpöt ad, mellyet czukor helyeit ételbe lehet használni; va-
lamint hurut és szárazbetegségben is nagyon hasznos. Ha a'
gyermekek éhomra nyersen jól megrágják, 's megeszik, tölök
a' férget elhajtja. Összetörve péppé, gyulladó sebet gyógyít. A'
megtisztított és pörköltnek kinyomott leve fönmaradt sonkolá-
val valamelly edényben, vagy is tálban fölmelegítse 's össze-
elegyítve j ó kenőcsül szolgál a' veszedelmes szebek meggyó-
gyitására.

50
Haszna ismeretes a' husnemü eledeleknél, és mennél

veresebb a' színe, a' vizelletet annál jobban hajtja.
1. Kerékrépa.
Míkép és hol termesztelik a' kerékrépa?

A ' kerékrépa inkább mezei mind kerti növény.
Magról növekedik; lehet tavaszszal vetni; ebből lesz a'
koranövény; aratás után vetett pedig Öszszel szedetik
ki, hordóba, mint a' meggyalult káposzta, gyöngén be-
nyomva, mellékételnek használtatik; csak uj hordóba,
melly tölgyfából készült, ne tétessék; mert megkékiti a'
répát. így termesztik a' fanos, az az bozontos gyökerű
répát is, mellyet édesen készítve disznó orrával sokan
kedvelnek; ez lágyan tartja a' liast, és a' szeleket is
hajtja.
8. Czukorrépa.
Miért neveztetik ezukorrépának ?
A ' czukorrépa, melly szinte magról, ha sürü a' pa-
lánta, kigyomlálás vagy átültetés által, növekedik; azért
neveztetik ezukorrépának, mivel gépek által kisajtolt és
elfözött levéből ezukrot készítenek. Eledelül is használ-
ható, de mivel émelgös az ize, teheneknek inkább táp-
lálékul szolgál, mitől jól is tejelnek.
9. Z e l l e r .
A ' zeller is kerti növény?
A' zeller vadon is nő; de csak a' kerti növény
használtatik; meleg-ágyban vetett magjáról nőtt palán-
tája előlegesen készített ágyba vonalok szerint rende-
sen kiülteltetík; szinte a' purhálást és az öntözést meg-
kívánja. Öszszel kiszedve, gyökereitől megtisztítva, zöld-
séges pinczében homokba rakatik. Használtatik leves-
ben, sült mellé salátának is. Természetére nézve he-
vítő és vizelletet hajtó növény.

51
10. Hónapos és téli feketeretek.
A' retekről mit kell megjegyezni?

A ' retekről azt kell megjegyezni, hogy a' kora-
hónaposretket mint csemegenövényt meleg-ágyban ter-
mesztik; (hideg földben pedig hónaponkinti vetés által
szaporitatik). Szinére fehér, fekete, piros, fakó; izére
édes, csipös, majd keserii; formájára pedig hosszúkás,
gömbölyű, apróbb, vagy nagyobb, orsóidomu. Porhanyó
földben jól diszlik; ha bekapáltatik, nem fásul meg. * )
A ' téli feketeretek trágyázott földben igen nagyra
megnő, ha egy fészekbe Pünkösd hetében két szem té-
tetik, a' gyöngébb kihúzatván, csak egy szál hagyatik
meg. Sz. Mihály nap tájban szokás kiszedni, 's homok
közé rakva téli használatra tarlatik. Leszeletülve eczet-
tel, némellyek olajjal is eszik. Nem tápláló ugyan, de
a' vizelletet, sőt a' fövényt is elhajtja.
11. T o r m a.
Jóféle tormára niikép kell szert fenni?

Jóféle tormára, hogy édes, csipös, de keserű ne
legyen, ugy lehet szert tenni, ha jóféle tormának csi-
rája, vagy vékony gyökere homokos földben ültettetik;
mert csak a' kövér trágyás földben lesz keserű. **)
* ) H ó n a p o s r e t e k m a g o l káposztapalánta közé j ó
vetni; mert a' földi bolhák a' retek levelét jobban szeretvén,
a' káposzlapalánta épen megmarad. Hónaposfehérretek, melly
üvegfényes, gömbölyű 's rövid gyökerű, Aprilban egy lábnyi
távolságra ültettetik; ha érettek hüvelei, gyökerestől fölhuzatik,
's száraz helyen veteményezésig tartatik.
**) T o r m a huslével avagy eczetlel leöntve márta-
lékul használtatik. Némellyek tűznél erejétől megfosztják, de
ekkor már semmi orvosló ereje nem lesz, mint alfele fü-
részpornak. Torma egészséges embernek való; mert a' sürii
nyálkál fölszaggatja, de forró természetüeknek, szemfájóknak,
4*
52
12. Spárga.
Spárga is a' gyökeres növények közé tartozik?
Igen is, miután fölnyuló gyökere használható, és
pedig már koratavaszszal hajt, 's azonnal cserépedénynyel
szokás behuritani, különben a' szabad levegőben meg-
fásul ; a' lemetszést vigyázattal kell tenni, hogy a' föld
színénél kevéssel alább történjék, 's a' mellette kibújó-
nak csirját el ne törje.
III. Ilüveles növények.
Mit nevezünk hüveles növényeknek, 's mellyek

azok ?
Hüvelesnek nevezzük azon növényeket, mellyek
részint hüvelekkel együtt, részint hüvelükböl kifejtett
gyümölcseikkel használtatnak; ¡Ilyenek: a' b o r s ó , b a b ,
l e n c s e , mák.
vérfolyásban sinlödöknek kész nyavalya. Van orvosló ereje

is, reszelt torma lebabzott mézben megropogtatva 2 — 3 kávés-
kalánnal éhomra lenyelve a' kezdő hektikát kigyógyítja, levelének
kifacsart leve kevéssé megczukrozva, kalánként bevéve a' fula-
dozást, náthát, hurutot, köszvényt gyógyítja; megreszelve a'ta-
gokban kóborló fájdalmat vagy tagzsibbadást is megszünteti.
* ) A' s p á r g a magról szaporodik , vagy gyökérről, 2
vagy 3 láb széles vermekbe trágyával rétegesen és jó földdel
keverve, majd föld színéig kitöltve 3 éves spárga gyökeres
palánták elszélesitett gyökerükkel lerakatnak, és jó porhanyó
földdel befödetnek, ismét porhanyó trágyával betakartatnak,
ezen móddal növekedő 5 éves spárga használható; de az első
kinövését föl kell ereszteni, csak az utána kinövőket lehet
használni, különben erejét veszti, és kivész. Van m e z e i
spárga is, ez vékonyabb, keményebb is, mivel be nem födetik.
A' spargaágyat télre mindég porhanyó trágyával be szokás te-
ríteni a' hideg ellen, 's koratavaszszal legereblélvén, vigyázva
megásatik.

53
1. Borsó.
Hányféle a' borsó, és miként szokás termeszteni ?

A ' borsó kétféle: fölfutó, vagy rövid szárak-
kal ; a1 fölfutó, az ugy nevezett czukurborsó földbe
szúrt vesszökarókra kapaszkodik; ez is kétféle: gyönge
és kemény hüvelü; amaz hiivelével együtt eledelül hasz-
nálható, emennek pedig csak kifejtett borsója. * )
2. Bab vagy paszul.
A ' babról mit kell megjegyezni?

A' babról azt jegyezzük meg, hogy színre fehér,
piros, tarka és feketére oszlik. Azután apró vagy na-
gyobb szemű, gömbölyű vagy hosszúkás. Ide számíttatik
még a' lófogu vagy disznóbab is. Ezt megfőzve és
sózva sokan szeretik, amazokat pedig mellékeledelekre
fordítják; minden esetre szelet okoznak. **)
* ) B o r s ó n a k sok a' faja; színre fehér, sárgás, zöld;

alakra gömbölyű, vagy szegletes; tartalmára kemény, vagy
gyönge, ez vajborsónak is neveztetik, és legjobb. A' madarak-
tól őrizni kell; mert kivágják. A' borsó kedves főzelék; hogy
el ne fajozzék, változtatni kell a' magot vagy a'földet. Némely-
lyek azt tartják, ha éjszaki széllel vetik, kemény fözetü lesz;
ha pedig déli széllel vetik, akkor férges.
Itt említendő a ' s t o c k e r a u i b o r s ó , melly csak
ugy nem fajzik el, ha évről évre stockeraui borsó vettetik el;
igy jóságában állandóan megmarad, 's mint az eredetit el.is
lehet adni.
Z s i z s i k t ő l ugy lehet megmenteni, ha friss vizzel jól
megmossák; azután kiszárítva használatra elteszik.
* * ) A' b a b szinte alacsony, és fölkapaszkodó szárain
bőven termő növény; miután a' zsizsik nem bántja, több évig
ellehet tartani. Aratóknak, mivel tápláló ereje van, szomjúság
ellen eczettel készítve ajánlható. Orvosló ereje is van: lisztté
törve 's mézzel keverve daganatok érlesztésére 's fölfakasz-
tására használtatik.

54
3. A' lencse.
Mit érdekes a' lencséről megjegyezni?

Érdekes megjegyezni azt, hogy kétféle, t. i. bar-
nagömbölyü, vagy fehérlapos szem«; egyik faj jobb fölő,
mint a' másik. Itt arra kell vigyázni, hogy a' kemény,
hüveles növényeket folyóvízben inkább mint kutvizben
kell főzni; mert a' folyóviz lágyabb, a' kutviz pedig
mint ércztartalmu keményebb, különösen a' salitromos.
Általában nem gyönge gyomornak való, és szeleket okoz.
4. A' mák.
Mire kell vigyázni a' máktermesztésben ?

A' máktermesztésben arra kell vigyázni, hogy ko-
rábban elvettessék, a' mint már a' gumónövényeknél
mint termesztése, mint használata említetett.
IV. I n d á s növények.
Mit nevezünk indás növényeknek?

Indásoknak nevezzük azon növényeket, mellyek futó
szárain hozzák a' gyümölcsöt; illyen: az ugorka,
s á r g a és g ö r ö g d i n n y e , p a p r i k a , paradi-
c s o m a l m a és e p e r .
1. Az ugorka.
Az ugorkát mikép kell termeszteni?

Az ugorkát igy termesztik: nagyszerű sima héjú
magnak hagyott ugorkának szellős helyen épen tartott
magva előlegesen jól elkészített ágyakban vonal után
hintetik, 's földdel betakartatik; kibujt palántáját, ha
sürü, ritkítani, gaztól tisztán tartani szükséges; ha eső
nem jár gyakran, még nem virágzik, meg is kell öntözni.

55
, Mikép használtatik az ugorka?

Az ugorka még éretlen zöldjében kétfélekép hasz-
náltatik : az apraja és középszerűje kenyérrel és eczettel,
vagy mi még kellemetesebb kovászszal besavanyitatik. A'
nagyszerűeket pedig leszeletelve salátának főtt hus vagy
pecsenye mellé szokták használni. *)
A z u g o r k a b a k v i r á g j á t nem jó leszedni, mit

némellyek károsan cselekesznek. Lótetü ellen ismeretes mód-
dal védeni szükséges; forgószelek ellen pedig futó szárait vesz-
szöböl készült kampóval földhez kell foglalni, hogy a' szél
összevissza ne zavarhassa, és tördelhesse.
Az ugorka nyáron hüvesitö növény, de télen által is hasz-
nálható, ha j ó módjával eltétetik; melly kétfélekép történik,
kovászszal, vagy eczettel. Kovászszal, a' már elegendökép be-
savanyitott ugorkák széles szájú üvegekbe rakatnak; azután a'
leve fölforralva csurdultig reáöntetik, de az üvegek langyme-
leg vizbe tétessenek, hogy a' reáöntölt ugorka levétől el ne
repedjenek; végre hólaggal befödve sorosan beköltetnek, hogy
a' levegő hozzá ne férjen. Midőn használni akarja, csak egy
üveget bontson föl, és azt azon napon használja el; mert a'
szabad levegőn el nem áll, hanem elposhad. Hordóbelit pedig
eczettel igy kell eltenni: egészséges zöld ugorkát kis csutkájá-
val kell leszedni, 's két napig szikkadás végett árnyékos helyen
tartani; azután forralt eczetlel leönteni, 's egyenkint megtö-
rölve a' már előre elkészített, 's kiforrázott tiszta kis hordóba
előlegesen szőlő, vagy megyfalevelek, vasfii, kevés feketebors-
szemek és gyömbér fűszerekre rakatnak az ugorkák, ismét
előbbi fűszerekkel be kell hinteni, 's ugorkákat reárakni; igy
ismételtetik, még a' hordó meg nem telik. Végre forró eczettel
tele töltetik; de ha erős az eczet, borral kell azt felényire ke-
verni, különben az erős eczet összeránczositja, és hamar meg-
rontja az ugorkát; annakutánna tiszta ruhával befödve dugasza
reátétetik. Másnap, ha apad, ugorkát vagy paprikát lehet fölébe
rakni, vagy mérsékleti eczettel tele tölteni. Az igy elkészített
hordó naponkint meghengergettetik, 's hol szájjal, hol fenékkel
fölfordítva hagyatik; ez ismételtetik két hétig. Igy az ugorka
épen, szép zölden megmarad, csak mindég telve tartassák, még

56
2. Sárga és görögdinnye.
Miképen kell a' kedves kerti dinnyét termeszteni?

A ' kerti, különösen a' sárgadinnyét illy móddal
termesztik: a' jóféle dinnyének négy vagy öt éves ép
magját beáztatva, vagy szárazan lerakják. Ha meleg-ágy-
ban termesztetik, korábban terem, mint bideg földben,
mellybe Április hóban négy, öt szem magot szokás vetni.
Termesztésmódja abban áll, hogy vagy ágy hosszában
vont barázdába, vagy kupaczokba rakatik a' mag; min-
den esetre jobb, ha fölhalmozott földbe vettetik; mert a'
nap sugarai jobban átjárják, a' mit a' dinnye igen ked-
vel. Földet pedig kiván kövéret, porhanyót, mire nézve
gyepszin-iszap földdel keverve legjobb. Még nem vi-
rágzik, az öntözést megkívánja; azután már ritkábban
kell öntözni, söt virágja nem is szenvedi a' nedvet.
A' görögdinnye.
Mikép termesztetik a' görögdinnye?

A ' görögdinnye termesztése ugy történik mint a1
sárgadinnyéjé. Ez különösen kövér, homokos földben
díszlik. Magjára nézve háromféle: fehér, fekete és fakó
magu. Ismét: fehér vagy piros bélü; hüvesitö gyümölcs.
Érettségét ugy szokás megpróbálni, ha alsó és fölső
felét kezek közt megszorítják, 's ropogásával érettségét
jelenti.
Van-e többféle fajú dinnye ?
Igen is van, söt annak igen sok a' faja; neveze-
tesebbek a' candalup, behállózott, ripacsos, gerezdes
nem használtatik. Veszedelmes szokás rézpénzt bele tenni,

hogy zöld maradjon; mert az eczet föloldja a' rezet, és az
ugorkát megmérgezi. Következőleg mindég gyanús a' vendég-
lökben az igen zöld ugorka.

57
vagy sima; szinre zöld, sárga, fehér, zöldcsíkos; nagy-

ságára 's idomára apró, gömbölyű, hosszúkás, csöcski-
növésü 's az óriási nagy dinnye; illatjára egyik kitűnőbb
mint a' másik; érésekor is szárától egyik könnyebben
elválik mint a' másik. Minden esetre a' leszakasztott
sárgadinnyét, (ha igen el nem érett), egy napig jó ál-
tatni, különben ama kedves, húsos, kemény fajú nem
lesz olly kellemetes leveses, mit csak állásban nyer
meg. *)
3. Paprika.
A' paprika is kerti növény?

A' paprika is kerti növény, mellynek szép piros,
érett magja meleg-ágyba hintetik; palántáját pedig ren-
desen szokás kiültetni; zöld gyümölcsét hordóba ugor-
kával vegyítve rakják el; azt tartják, hogy az ugorkát
erőben megtartja. Érett gyümölcséből porrá törve ét-
kekhez használható bors készítetik. **)
* ) D i n n y e p a l á n t á t lehet ültetni is, de vigyázva,

hogy gyökerétől a' föld el ne váljék, különben elnyomorodik,
és elvész. Továbbá, ha már négy levelét kihajtotta, akkor
székét ki kell csipni; mert csak a' két kemény elölevelén lát-
ható gombformákból kihajtó ágak hozzák a' gyümölcsöt, 's ezt
nevezik első herélésnek; ha már futó ágai harmadik csomóját
formálják, ezen ágok vége is elcsipetik; mert egyedül ezen
csomókból hajtó ágok hozzák csak a' gyümölcsöt. Ez megtör-
ténvén, ha több ágokra buján hajt, ritkítani kell a' meddő
ágokat, illy módon korábban hozzák a' gyümölcsöt, 's előbb is
megérnek. Dér ellen a' gyönge palántát éjjelenkint virágose-
repekkel, ha már futó ágai vannak fatámaszra alkalmazva ko-
sarakkal kell befödni, hogy ágait meg ne törje, és csak nap
fölkeltével födetik ki; így vígan növekedik.
* * ) A' p a p r i k á n a k több faja ismeretes, ugyanis:
apró, szegletes, nagy alakúak. Az érett és megszárított papri-
kának héjá és magja porrá törése alatt a' munkálódó szemét,

58
4. Paradicsomaim«,
Minő kerti gyümölcs a' paradicsomalma?

A' paradicsomalma igen kedves kerti gyümölcs; ha
érett, sárga, kellemes savanyóságával mártalékul szol-
gál a' marhahús, tojás és egyéb becsináltakhoz. A ' pa-
radicsomalma magját szinte meleg-ágyba vetik, azután
hideg földbe kiültetik; ha fölnövekedik, bokros szárai
karók közé szorítva széltől oltalmaztatnak. Néhány pa-
lánlát meleg-ágyban is lehet meghagyni, hogy érett
gyümölcsét előbb lehessen használni. *)
5. E p e r.
Az eper is kerti növény?

Az eper ugyan erdei gyümölcs, favágás után az
orrát őrizze, hogy pora bele ne szálljon; különösen kezeivel

szemét ne dörgölje; mert kinos fájdalmat fog szenvedni, azért
a' munkálódó kezét előbb, jól megmossa.
Orvosi erejére nézve a' paprikabors gyönge gyomrot erő-
sít, a' náthát, fuladást oszlatja, nem is olly hevítő mint a' fe-
ketebors. A' piaczi paprika gyanús szokott lenni; mivel a'
szívtelen, haszonleső árusok téglaport szoktak közébe keverni.
* ) A' p a r a d i c s o m z ö l d a l m á j á t sokan ugorka
közé szokták vegyíteni, valamint a' zöld babot is. Miután érett
gyümölcse el nem áll, és még is hogy télen által lehessen hasz-
nálni, áttörve, magjától kitisztítva czukorral kellő sűrűségig
befőzik; azután mázos edénybe jól befödve téli használatra el-
teszik. Egész gyümölcsét is lehet illy móddal eltartani: folyó-
vízben annyi só olvasztatik föl, miszerint a' tojást fönbírja;
akkor cserépedénybe rakott egészséges, sértetlen paradicsom-
almák rakatnak, és azon sósviz csurdultig reátöltetik, és a'
cseréptál fenekével lenyomtatva használatig ellehet tartani.
A ' paradicsomalmát még illy móddal is lehet eltenni: du-
gaszszal ellátott nagy szájú üvegekbe töltött erős erzetbe ra-
katik; azután jól hólaggal bekötve, levegőtől oltalmazva hasz-
nálatig hüves helyen tartatik.

59
ifja pagonyokban diszlik, de már a' kertekben is elplán-

táltatott, különösen a' csattogó nagyobbszerü eper ágyon-
kint sorozva. Az eper futó ágaival földbe kapaszkodik,
gyökeret ver, 's igy szaporodik; mindazonáltal, hogy ki
ne vesszen, és el ne aljasodjék, futó ágait el kell met-
szeni, igy 8 évig eltart; azután szét kell szedni, és
újra elültetni. *)
6. Ananasz.
Minő gyümölcs az ananasz?
A' ananasz, miután csak üvegházban tenyész, a'
kerti növényekhez nem számitatik.
V. Bokoriiövéityek.
Mik tartoznak a' bokornövényekhez?

A ' bokornövények közé tartoznak: e g r e s , ri-
b i s z k e , m á l n a (himpér) és a r t i c s ó k a .
1. Egres.
Minő bokornövény az egres, 's mire használható?
Az egres tüskés bokornövény, azért csak széles
utak mellé félre kell ültetni; mert a' kertben járónak
ruháját szaggatja. Ezen bokros növény csak ágai közt
hozza ki bogyóját, mellyet már fél éretten husmárta-
lékra használnak kedves izéért; illy móddal az éretlen,
húsos, zöld szőlőszemeket is, mint az egrest lehet hasz-
nálni. Sokan kellemes izéért az egrest eczetágynak is
használják. **)
* ) A z e p e r — kerti ugy mint az erdei — hüvesitő

és vizelletet haj tó gyümölcs; némellyek borral, czukorral éde-
sítve használják, némellyek pedig tejjel, de ekkor jó gyomrot
kiván.
* * ) Az egresbokrot a' hernyó néha annyira megszokta lepni
és lerágni, hogy levele alig marad rajta; azért tavaszra gyö-

60
2. Ribiszke.
A' ribiszke szinte kerti bokornövény, utak mellé

vonalba ültettetik, piros bogyója czukorral meghintve
asztali csemege. Be is szokás főzni, és süteményekben
használni. Ezen bokrot a' hernyótól ugy kell védeni,
mint az egresbokrot. * )
3. M á i n a.
A' málna hasonlóképen kerti bokornövény, a' nap-
fényt szereti; miután nagyon szaporodik, átültetésekor
kell ritkilani. Érett, piros és borizü gyümölcse czukor-
ral meghintve asztali csemege. A' málnával készült ecze-
tet illatjáért sokan igen kedvelik.
4. Articsóka.
Az articsókát is kertekben szokták nevelni, melly-
nek érett, tüskés gyümölcsét a' szakácsok használják,
és asztalra föladják. **)
keretül a' földet, mellyre tojásait lerakja, el kell húzni, és

mészporral meghinteni. Ha pedig csak ugyan már levelét kezdi
rágni, akkor főtt dohány levével kell öntözni, vagy összetört
dohányporral behinteni, mellytöl a' kártékony hernyók elvesz-
nek. — Ezen bokrot is, hogy el ne vénüljön, időnkint szét
kell szedni, és átültetni.
A' r i b i s z k e befőzés módja ebben áll: két font
ribiszkét csutkájától megtisztítják, és másfél font czukorral,
már előbb egy font vizzel fölforralva és lehabozva készen tar-
tanak, egyszer fölforralják és szűrőn a' nedvét átfolyatják, sű-
rűségig elfőzik, mellybe azután a' főtt ribiszkét elkeverik, igy
üvegekbe téve hideg helyen tartják használatra. Illy móddal
lehet más befőzötteket is készíteni. Ezen ribiszkenedv forró-
nyavalában a' szomjúságot enyhíti; sőt megégetett tagra kenve
a' fájdalmat szünteti, és hamar meg is gyógyítja.
* * ) A z a r t i c s ó k a pikkelyes leveleit eledelül elké-
szítik, mellyben orvosi erő is létez; mert kifacsart leve annyi

61
VI. Fűszeres növények.
Mellyek a' fűszeres növények?

A' fűszeres növények e' következők: 1-ör. S á f -
rány. 2-or. P á z s i t h a g y m a (@d)nittlíng). 3-or.
T á r k o n y . 4-er. K a k u k f ü . 5-ör. M a j o r á n n a .
6-or. K a p o r . 7-er. K ö m é n y . 8-or. A n i s . 9-er.
R o z m a r i n . 10. L e v e n d u 1 a. 11. Z s á l y a . 12-er.
F o d o r és s z é l e s m e n t ha. 13-or. M e l i s s a .
Mire használtatnak a' fűszeres növények?
A ' fűszeres növények használtatnak étkek fűszere-
zésére és orvosságul.
1. A' sáfrány.
A' sáfrány kétféle: vad és szelíd vagy is kerti-
sáfrány; a' vadsáfránynak se illatja nem érdekes, se
haszna; de annál kitűnőbb a' kertisáfránynak illatja és
orvosi ereje. Termesztésmódja ez: jó porhanyó, de
nem frissen trágyázott ágyban félláb távolságra hagy-
mája Augustusban ledugatik, Septemberben már kizöl-
del, és sásas levelei közt virág tartó ibolyaszínű tokját
kihajtja, mellyben a' mint fölreped, három szál sáfrány
látható, mellyek még napkelte előtt tiszta papírra sze-
detnek, meleg vaspléhen gyöngédeden fölszáritva, ska-
tulába rakva tiszta száraz helyre tétetnek használatra.
Jövő tavaszszal sássá elszáradván, földjét fölporhanyolva,
salátanemüeket lehet rajta tenyészteni. Septemberben
sássát ismét kihajtja, 's virágját lehet szedni; de már
negyed évre ki kell szedni, és az elszaporodott hagy-
májit újra elültetni. * )
fehér borral elegyítve italul a' vizelletet igen hajija, sokszor

még a' vizi betegséget is meggyógyítja.
* ) A' s á f r á n y nem csak hasznos konyhai műszer,
hanem egyszersmind jövedelmező termesztmény; miután latja

62
2. Pázsithagynia.
Ez magról és gyökérről szaporítható. Levele apróra
metélve rántott-tojásra és egyéb eledelekre tétetik.
3. Tárkony.
Tárkony gyökérről hamar szaporítható. Levele ba-
ránybecsináltban téjföllel jó ízt ad, 's gyomrot erösit.
4. Kakukfü.
Kakukfü savanyó becsináltban és vadhús páczolá-

sához használtatik.
5. Majoránna.
Majoránna magról növelkedik, 's hamar virágzik.

Ennek illatos, gubás magja sültekhez, főkép kolbászhoz
használtatik. * )
6. Kapor.
Kapor szinte magról növekedik; ha kertbe kaphat,
maga magát buján szaporítja. Ezen fűszeres növény
három forintot ér. Európábqn, különösen Austriában nagy meny-

nyiségben termesztik. Szinére és illatjára nézve étkekben ké-
pesint használható; különben, ki bőven él vele, miután ingerlő,
vért izgató, könnyen aranyeret, vérpökést idéz elő, és főfájást
eszközöl. Szívtelen boltokban néha hamisított sáfrányt is árul-
nak, u. m. a' füstölt hus vékony szálaiból vagy kenyérbél Cpere-
mér) virágjából vegyítenek közibe, 's ezeknek se illatjuk, ha
megnedvesítve ujjak közt szétdörzsöltetnek, se föstéket nem eresz-
tenek mint a' valódi sáfrány. Még más ismertető jele is van,
az t. i. hogy az igazi sáfránynak alsó vége fehéres szokott lenni.
Fűszeres növények általában utak szegélezésére használ-
hatók, némellyeket ágy számra is termesztenek, mint a' majo-
ránnát, és a' kaprot.
* ) A' m a j o r á n n a megszárítva is megtartja hathatós
szagát, minél fogva télen által is használható.

63
bokros szárai ugorka savanyitáshoz, aprított levelei ká-

poszta főzelékhez és turóslepényhez; megszárítva pedig
még télen is használható.
?. Kömény.
Kömény kellemetes ize és orvosló ereje "miatt le-
vesbe és más étkekbe, sőt kenyérsütéshez is hasz-
náltatik. Lombikon áteresztve italul szolgál. Ezen nö-
vény vadon is bőven terem. * )
8. A n i s.
Anis gyökere, levele, magja édes izü, kertekben
terem, leginkább gyökereiből bőven hajtja ki szárait,
és több évig tenyész. **)
9. Roziiiarin.
A' rozmarin kerti illatos növény; hideghez szok-
tatva szabadban is megmarad; különben télen át száraz
pinczében vagy kamarában tartatik, és tavaszszal kiül-
tetve vigan növekedik, igy el is szaporodik. vV' rozma-
rin ágait a' mennyegzösök igen kedvelik; szakácsok
pedig becsinált étkekben élnek vele, sőt eczetben is
használják; különben gyógyszertárban többfélékre for-
ditatik.
* ) A' k ö m é n y gyönge gyomornak egészséges, a' szele-

ket megindítja; nem csak levesben használható, hanem fölme-
legített magja zacskóban gyomorra téve kólikától az az gyo-
morgörcstöl a' kinlódót megszabadítja. Köményes pálinkának is
hathatós ereje van, csak kímélve használtassék.
* * ) A n i s gyökerének és levelének fölt vize a' szoptató-
nak tejét szaporítja. Téjjel főtt levével burogatolt emlőknek
tüzesedését enyhíti; némellyek fölt levét átszűrve kenyérsütés
alkalmával dagasztáshoz használt vízzel elegyítik; igy nyerik
az anis-zamatu kenyeret.

64
10. Levendula.
A ' levendula kerti ágyak szegélyére alkalmaztatik.
Ezen szagos, ingerlő növény, ha virágozni kezd, bimba-
jával együtt csomóba kötve, avagy leszedett virágos
bimbaját zacskóba téve viselő ruhák közt szokják hasz-
nálni. * )
11. Zsálya.
A' zsályát — kerti és vad ismeretes növényt —
orvosi hasznáért érdemes megjegyezni; a' kerti zsályá-
nak leveleit megszárítva elszokják tenni; a' gyomor
nehézsége, hurut, böfögés, főfájás 's kólika ellen vizzel
leforrázott levét mint theát italul jó sükerrel használ-
ják. **)
12. Fodor és széles inentha.
Fodor és széles mentha ismeretes kerti szagos nö-
vény. A ' fodros fajú különösen maga magát gyökeréről
nagyon elszaporitja. Ha ebből tehén eszik, szaga tejében
is megérezhető, mellyböl boszorkányságot következtetnek
a' tudatlanok. Egyedül orvosi hasznáról ismeretes mind
* ) A' l e v e n d u l á t illatjáért némellyek eczetbe teszik;

söt vizet is készítenek belőle, mellyel a' meglocsolt öltözet
kellemetes szagot kap.
* * ) A' z s á l y a forralt borral Ieöntve és kihűlve szá-
razbetegségben a' hervasztó izzadást; söt amúgy is a' már el-
gyöngült személyek bádgyasztó hideg izzadását elállítja, ha le-
fekvés előtt, és éjjel álmatlanságban, reggel szinte két evő-
kanállal megiszik. De a' beteg fölösleges takaróval ne éljen;
egyedül csak akkor használhat melegebb takarót is, ha már iz-
zadása megszűnt. Zsálya főtt vizével a' gyulladásban lévő tor-
kot j ó gargarizálni, a' sebes szájt mosogatni, levelével foga-
kat dörgölni, mi által a' foginakat erősíti.
A' fönéríntetl bor helyett égettbort is lehet használni,
mellybe két, három napig zsályalevelek tétettek. Virágját pedig
a' méhek kedvelik.

r
65
a' két faj, miután a' görcsöt, hasmenést és hányást

szünteti. Ha ebből fürdőt készítenek, vagy melegen a'
tagra teszik, tagzsugorodást és daganatot oszlat. Szop-
tató anyák használják a' téj elállítására. Leforrázott leve
mint thea gyomrot erősít, deslillált vize puffadást 's szo-
rulást okoz. Borsos menthának kámfor szaga van, 's
ételben használható.
13. M e 1 i s s a.
A ' melissa czitrom szagáról ismeretes növény, va-
lamint minden illatos növény, ugy ez is orvosló erő-
vel bír, u. m. vérhígító, fölviditó, a' beleket nyálkától
tisztítja, ha nyers leveléből készült theával élnek. Héja
fölfuvódást oszlat. Ebből készítik az ugy nevetett car-
melitacseppeket.
A' mezei fűszeres és orvosló növények.
Mellyeket érdekes ismerni a' mezei fűszeres és

orvosló növények közül?
Érdekes ismerni e' következőket: 1-ör. F e h é r -
ü r m ö t . * ) 2-or. C z i c z k ó r ó t . **) 3-or. R u -
* ) F e h é r ü r ö m , — ennél a' bárányüröm kellemetes!),

— szeszes italokba téve élnek vele gyomorerősités végett; ez
hevitö is. Főtt levével sárgaság, lép és májdaganat ellen él-
nek. Kifacsart leve geleszlát üz; köszvényt gyógyít. Az üröm
leveleit használják mell és hasburogotásra, még fürdőnek is.
Kivált gyermekeknél, kiknek baját egy könnyen nem lehet el-
találni, igen hasznos. Az összeaprított ürömlevelet kis polykák-
nak eledül igen hasznos adni. Ruhából a' molt elűzi.
* * ) C z i c z f a r k k ó r ó levelének és virágjának forrón

öntött levét de meghűlve a' ki issza, megmenekszik a' vérpö-
késtől, aranyérfolyástól, hasmenéstől, vérfolyástól és szélkóli-
kálól. Melegen pedig bevett itala görcsoszlató; bélfájdalmak-
ban, dugulásokban hasznos, még a' havi tisztulás rekedésében
is a' vele való élés ajánlható.

66
t á t . *) 4-er. U t i f ü v e t . **) 5-ör. V é r f ü v e t . ***)

6-or. Ö k ö r f a r k v i r á g o t . ****) 7-er. S z é k i fü-
v e t . *****) 8-or. F e h é r m á l n á t . *«**«*) 'stb.
A' goniliákról.
Nincs már mezei növény, melly a' gazdaasszony

ügyeimét megérdemlené?
Igen is vannak más mezei növények is, t. i. a'
g o m b á k ; ezek annyival inkább figyelemre méltók,
* ) A' r u t á n a k kifacsart leve pamuttal fölitatva, 's

fülbe téve a' hallást elősegíti. Borban főtt levével orbánczos
szájban rothadó sebeket lehet gyógyítani.
* * ) A z u t i f ü levele daganatra, sebre téve összehúzó
erejénél fogva jótékony orvosló szer. A' balha-utifü magjára
öntött víz, a' midőn megkocsonyásodik, az égett tagot vele
kenni, ugy szinte tüzesedett szemet, vak aranyér csomóját igen
jónak találtatik.
A' v é r f ü szára, levele, virágja veresborban
megfőzve egy pohárnyi italával a' vérhast elállítja.
Az ö k ö r f a r k k ó r ó virágjának nedve, ha
üvegben napon kiizzad, száraz fájdalmakat gyógyít.
S z é k i f ü az aprófaju majd leghasznosabb a'
házi-orvosság közül, mellynek virágja szélüző, görcsoszlató 's
's fájdalmat enyhítő erővel bír. Három uj közt fölcsipett vi-
rágja leforrázva és betakarva hasznos italul szolgál bélgör-
csökben, kólikában, máj 's köszvényfájdalmakban. Használtatik
más bevett orvosság után is; szárazan pedig vagy megned-
vesítve daganatok burogatására igen ajánlható.
A' f e h é r m á i na fekete héjától megtisztított
gyökerének három nehezéke vízben főve a' belekben rejlő csí-
pősséget megszünteti, a' hasrágást oszlatja, a' belek természeti
nyálkáját kipótolja. Igen hasznos még vérhasban, szárazbeteg-
ségben, tüdőgyulladásban, oldalnyilalásban, vese és hólagkő
fájdalmakban; továbbá torokgyulladásban, hurutban, rekedésben;
néha a' veszedelmes hólagkövet is elhajtja.

67
minthogy vannak mérges, veszedelmes gombák is. A'

jófélék közül e' következők említésre méltók: 1-ör.
Szarvasgomba. 2-or. G u c s m a vagy s z ö m ö r-
c s ö k g o m b a . 3-or. S z e k f ü g o m b a . 4-er. U r i -
g ó m b a . 5-ör. T ö v i s g o m b a . 6-or. Cs e p e r ke.
7-er. K e s e r ü g o m b a . 8-or. T i n ó g o m b a . 9-er.
Tökegomba.
1-ör. A' s z a r v a s g o m b a gyökereivel földbe mé-
lyen hatva terem; alakjára gömbölyű; színre sárgás-
barna ; husa piros; fűszeres illatjával magát elárulja;
azért a' szarvas és az ügyes kopók földből kikaparják-
Használatra, fölszeletelve 's kiszárítva, el lehet tartani.
Uri asztalokon igen kedves csemege.
2-or. A' g u c s m a vagy s z ö m ö r c s ö k g o m b a ,
husszukás inkább mint gömbölyű, gucsmaidomu, luka-
csos, ránczos; színre barnasárga. Tövétől megfosztva 's
fölfűzve, kiszárítva tartatik. Megtöltve, kivált becsínált-
ban használtatik.
3-or. A' s z e k f ü g o m b a apró, barnasárgás, fél-
gömbölyű , belül sűrű levelei vannak ; illatjáért becsi-
náltakban és levesben igen kedvelik.
4-er. Az u r i g o m b a , fölül piros szinü, alul sürü
fehér levelei vannak, vastag száron alapszik; ehhez fű-
szerszám kívántatik.
5-ör. T ö v i s g o m b a , igy azért neveztetik, mi-
vel bokrok, tüskék tövében száraz helyen terem. Vas-
tag, rövid száron van a' fehér kalapja, behajtott kari-
mával; ez tavaszszal díszlik, megszárítva is eláll. A'
szakácsnék csirkehússal készítik.
6-or. C s e p e r k e , tiszta, száraz helyen terem,
nyár végével eső után buján nő. Töve vastag, kari-
mája alatt barna, levelei veresek. Megsózva, tűzön
sütve sokan szeretik; de csak egy nap j ó , mert hamar
megnyüvesedik, megposhad, 's ekkor karimája fölfelé
5*
68
konyul. Cseperkegombát lehet termeszteni télen át is,

ha összeaprított szára elvettetik, 's meleg-ágyba átül-
tettetik. Yajrényével igen kellemetes.
7-er. K e s e r ű g o m b a , ez lapos idomú, közepén
gödrös, kalapkarimája alá konyul, fölszeletelve, 's ki-
fonnyasztva téli eledelül szolgál.
8-or. A ' t i n ó g o m b a , barnasárgás félgömbido-
mu; öszszel az erdőn bőven terem; ezt szinte mint a'
gucsmagombát fölfűzve 's kiszárítva lehet eltartani.
9-er. T ö k e g o m b a , ez a' megrothadt juhar, szil,
bikkfákon terem. Szennyes-sárga szinü. Uri asztalokon
kedves csemege. Találtatik fűz és diófán is, de ezek
keserű izüek, azért nem is kedvesek.
Mérges gombák.
Mellyek a' mérges gombák?
Mérges gombák azok, mellyek álmát, ájulást, has-
rágást, hányást, észtompulást, végre némellyek még
halált is okoznak.
Mellyek a' mérges gombák megkülönböztető jelei?
A' mérges gombák megkülönböztető jelei e' követ-
kezők: 1-ör. Színre: ha kék, zöld vagy sötétveres-
sel pettegetettek; ha ketté törve színüket változtatva
megkékülnek. Illyenek a' pöfeteggombák, mellyek igen
.elterülnek. 2-or. Szagra nézve: büdös, rossz, kipárol-
gása igen veszedelmes; a' jó gomba pedig szagtalan.
A ' jóféle gombát igy is lehet kipuhatolni: ha lefejtett
vereshagymát teszünk azon edénybe, mellyben főzetik
a' gomba, ha megkékül vagy feketül, akkor veszedel-
mes és mérges. Cseperke is csak akkor j ó , ha héja
könnyen lefejthető 's egynapi, belül pirhonyagos a' le-
levele; ha pedig már kalapja fölkonyul, vagy elterül,
's belső levelei kilátszanak, már megromlott, 's azért
mint bódítót el kell dobni. 3-or. Helyre nézve: iszapos,

69
mocsáros, rothadt vagy sötét helyen növekedők. Végre

4-er. Alkotásukra nézve: ha száruk üres és nem tel-
jes, veszedelmesek.
VII. Kerti virágok.
A' virágok ékes színükre, illatjukra, szirmaikra

nézve különböznek, 's mindegyik az Isten hatalmát hir-
deti. Közülük némellyek egy vagy több évig is mara-
dók; azonban mindegyik, valamint a' kerteknek valódi
ékessége, ugy az embereknek is gyönyörűsége. Első
helyet érdemelnek közöttük: a' r ó z s a és l i l i o m , * )
azután s z e k f ü , j á c z i n t , n a r c z i s , v i o l a és o l e -
a n d e r . A' többi egyedül sziniikre, úgymint: t u l i -
p á n , h o r t e n s i a , g e o r g i n a , s z a r k a l á b , ha-
r a n g v i r á g , t u b a r ó z s a , b á r s o n y v i r á g , ta-
r é j f ü r t , 's több effélék; nevezetesek :
A' r ó z s a mint a' virágok királynéja; miután tüs-
kés ágaival a' sétálók ruháját sem kíméli, szélesebb
utak mellett foglaljon helyet.
* ) A' r ó z s a és 1 i I i o m első helyet érdemel; mert az

ó testamentomi szent irás ezen két virágot kitünöleg emliti,
(Jézus Sirák fia könyve) „Mind a' vizek mellett plántáltatott
rózsa gyümölcsözzetek." (Bölcsesség könyvében) olvassuk:
„koronázzátok meg magatokat rózsákkal." (Eszternél) „ö pedig
rózsaszínnel meghinteti orczával" (értvén a' szemérempírt);
tehát csakugyan legböcsösebb a' rózsa, 's azért nem is tagad-
hatjuk meg tőle az elsőséget, miután mint szinére mint illat-
jára kitűnik. Ebből készítenek rózsavizet 's egyéb gyógysze-
reket, különösen a' haragospiros rózsa tömött leveleiből. Bózsá-
nak szinére tekintve több fajai vannak. Van haragos, világos és
halaványpiros, tarka, tisztafehér és sötétbarna; ezen különbség
a' vetett magtól származik. Mire egy hires virág-kedvelő ta-
pasztalása után jutott , t. i. ha a' rózsamag, meliy ritkán talál-
ható ugyan, se nem éretlen, se nem igen érett, mert különben
ki nem kél.

70
A' l i l i o m ámbár a' kert ékessége, még is erös

szaga miatt jobb távolabb ültetni. *)
A' s z e k f ü sokféle szinével és szagával kedvel-
teti magát. így szaporitatik: ha az ágainak csomójánál
kihasított ágrész földbe kis kampóval leszoritatik, akkor
gyökeret ver, 's jövő tavaszkor el lehet az anyatötöl
metszeni, 's átültetni. **)
J á c z i n t , n a r c z i s , hagymáról szaporodik mind
a' kettő; a' koratavasz virágja.
V i o l a kétféle van, t é l i t. i. és t a v a s z i , mind
a' kettő magról szaporodik, amaz kellemesb illatú. A'
télit még ágról is meghasítva 's agyagba szorítva lehet
szaporítani. Simpla viola dupla mellett termékenyítő ma-
got nevel, és csak illyennek magjából lehet duplát re-
mélleni.
A' t u l i p á n és g e o r g i n a szárai elszáradnak;
hagymái kiszedetvén fagytól őrizve tavaszig elrakatnak.
H o r t e n s i a már meghonosult virág, kár, hogy ezen
három virágnak nincs szaga. 0 l e a n d e r fás alakú,
nedvességet szereti, gyöngédeden eresztő illatjával kel-
lemetes.
* ) A' l i l i o m o t szinte kiemeli a' szentírás, midőn

Máténál és Lukácsnál olvassuk: „Nézzétek a' liliomokat, Sala-
mon minden ö dicsőségében sem ruháztatott a' mint egy ezek
közül." Igaz is hófehér szinével mint szelídség jellemével ma-
gát kedvelteti. Azonban, miután szaga bóditó, szobában tartani
nem tanácsos; mert főfájást okoz. Orvosló ereje is van. Vi-
rágja égettborban, vagy olajban tartatik, sebre alkalmazva hat-
hatósan gyógyít. Megsütött vagy összetört hagymája a' daga-
natot lágyítja.
* * ) S z e k f ü t , v i o l á t 's más egyéb efféle szagos
virágot lepkék és egyéb bogarak igen meglepik 's bele tojnak,
's ezen tojásokból kifejlődő férgerskék az orrba könnyen föl—
szívatván főfájást 's egyéb nyavalyát okozhatnak.

71
Mert! gyümölcsfákról.
A' gyümölcs termesztése is a' nőket illeti?

A' gyümölcs termesztése, valamint a' fák nevelése
a' nőket ugyan nem illeti, de azok fölhasználása igen
is a' nőket érdekli.
Hányféle a' gyümölcs ?
A' gyümölcs kétféle: 1-ör. B o k o r , 2-or. Ma-
g a s f á k gyümölcsei.
Mellyek a' bokorfák gyümölcsei?
A' bokorfák gyümölcsei ezek: 1-ör. A' s z ő l ő ,
2-or. A' c s i p k e , 3-or. A' som.
A' szőlőt mikép kezelik a' nők?
1-ör. É p , egészséges szőlőt fölkötözve csemegé-
nek, az aszúszemeket boltbeli szőlő helyett, az éretlen
szemeket pedig egres helyett elkészítve mártalékul hasz-
nálják. 2-or. Az apró, mint fekete, mint fehér színű
ugy nevezett leányszölöböl, magjától elkülönözve, sű-
rűségét befőzve liktáriumot készítenek, 's ehez, miután
magában elég édes, czukor nem kívántatik.
A' csipke és sombogyók mikép használtatnak?
A' csipke bogyója magjától kitisztítva, valamint a'
som is czukorban megfőzetik; azután bogyóktól tisztán
átszűrt czukorlé sűrűségig elfözetik, és a' már üvegbe
rakott bogyókra öntetik. Szokott mód szerint bekötve
használatig hiives helyre tétetik.
* ) A' s o m fölhasítva magja kivettetik, 's két annyi

font czukorban fölforraltatik, és kiszedve kihütletik, az alatt a'
czukrot lehabozva sűrűségig elfözik, 's langymelegen az üvegbe
rakott somra öntik.
A' c s i p k é t szinte mint a' somot el lehet czukorba
tenni. De kedvesebb a' liktáríuma, melly igy készül. Ha már
érett, vagy két tál közé téve pinczében megpuhult, langymeleg
vizzel meglocsolva sürü szitán áttöretik; azután másfél annyi

72
A' kerti fák gyümölcséről.
Mikép kell a' gyümölcsöt épen eltartani, különösen

mire 's mikép használható?
A' kerti gyümölcsöt általánosan, főkép a' telelöket
kézzel kell leszedni, hogy meg ne sérüljenek, és pedig
tökéletes ugyan, de nem elérett korában. Itt értvén a'
telelő almákat és körtvéket; mert, midőn már nem le-
veses, hanem kásás, akkor hosszabb időre el nem áll,
's nem is kellemetes. A ' leszedett gyümölcsöt napon
kell száritani, és csak akkor kell telelő helyére, zsuppra
vagy száraz mohára egyenkint lerakni, 's minden héten
kiizzadt nedvét letörölgetni, és ez mind addig ismétel-
tetik, még kiizzadtsága meg nem szűnt. Vannak gyü-
mölcsök, mellyek befőzöttekre is forditatnak. * )
olvasztott czukorba keverik, kevéssé meg is főzik, igy tétetik

el üvegbe. Itt az az észrevételek a' szakácsoknak, hogy a' ke-
verést mindég egy oldalra kell tenni azért, hogy piros marad-
jon. Az illy móddal becsinált gyümölcsök üvegtakaróját át kell
lukasztani, száraz, hüves helyen tartani. Ha pedig leve fölveri,
újra el kell főzni a' levét, különben megsavanyodik 's penész-
ledik.
* ) A' gyümölcsök befőzése háromféleképen történhetik:
1-ör. C z u k o r r a l , 2-or. M é z z e l , vagy 3-or. B e f ő -
zött musttal.
1-ör. Czukorból általánosan annyi szükséges, a' hány
font a' befőzendő gyümölcs; a' czukor jóféle legyen. Mindenek
előtt az eldarabolt czukor annyi vizzel beáztatik, a' mennyit
fölvesz; annakutánna fölolvasztás alatt habja leszedetik, és ez
neveztetik t i s z t á z o t t c z u k o r n a k , mellynek elfözése
első fokát eléri, ha páczikával fölemelve nyúlik mint a' czérna,
de elszakad, és csöppöt képez. Ha pedig el nem szakad, ez
lészen a' befőzés második foka, melly megkívántatik a' sürü
szörphöz.
2-or. A' méz legyen fehér, langymelegen edénybe magá-
ból kifolyatott, ennek mázos lábosban vagy czinezett széles

73
Cseresnye és meggy használata.
1-ör. C s e r e s n y e , és 2-or. M e g g y kétféle:
v a d és s z e l í d ; amaz fekete és piros, apró szemű,
savanyó ízű. Emez színére, húsára, izére többféle. Ked-
ves tavaszí gyümölcs, vértisztitó, haslágyitó; aszalva
pedig téli csemege. Meggyet, a' húsosat, különösen kis
czupkával egy összemarékkal serpenyőbe a' tűzön ad-
dig keverik, még nem sikít, akkor egy evőkanál szitált
czukor hintetik reá, és keverik még meg nem olvad
rajta a' czukor. Ekkor hab-szedő kanállal a' meggy
tiszta tálba kimeretik. Ezután ismét egy marék meggy
tétetik a' serpenyőbe, 's ha jelt ad, hasonlókép czukor-
ral behintetik, 's leolvadt czukor után hab-szedővel ki-
vétetik , 's ez mind addig folytattatik, még a' meggy
vagy cseresnye el nem fogyott; azután a' leszivárgott
leve összetöltetik a' serpenyőbe, és sűrűségig elfőzetik.
Az alatt a' meggy vagy cseresnye tiszta üvegbe raka-
tik, a' félig hült leve reátöltetik, buréttékkal befödve
használatig hüves helyre tétetik. Mind a' cseresnye,
mind a1 meggy nád-hasogatványokra fölhuzatva meg is
aszaltatik, melly kedves száraz csemegével szolgál. * )
edényben lassankint méz szaga elpárolgassék, ha forr, egymás-

után tüzes vas dugassék bele, 's mind annyiszor egy kanál
égettbor öntessék hozzá, igy szaga elvész, de forrás közt hab-
ját le kell szedni; igy készül a' szörp, és ez hasrágást nem
okoz.
3-or. A' must igy készül: kiválasztott érett szőlőből ki-
nyomott must czinezett edényben vagy mázos nagy lábosban
sűrűségig elfőzetik; de hab-sárja kanállal szorgalmatosan le-
szedessék, mind addig, még meg nem tisztul, 's ebben elteendő
gyümölcsök megfüszereztetnek fahéjjal és szekfüvirággal. Eb-
ben szokás a' birsalmát is eltenni, sőt magát a1 szőlőt is ha-
son szinü musttal, és a' szedret. Ezen mód legolcsóbb.
*) M e g g y f á n a k leveleit hordóbeli ugorka közé
is szokás tenni.

74
3-or. A' k a j s z i b a r a c z k befőzve kellemetes

liktáriom. IIa pedig egészen tétetik el, akkor ketté ha-
sítva, magjától elkülönözve, czukorporral behintve szo-
kás megfőzni; azután leszűrvén levét a' kihűlt baraczk-
szeletek üvegbe rakatnak; a' leszűrt leyéhez pedig
még czukor tétetik, fölforralva, lehabozva, és sűrűségig
elfözve a' baraczkokra töltetik, 's betakarva hüves he-
lyen használatra eltétetik.
4-er. Az ö s z i b a r a c z k gyönge elő kihajtott
levele megszárítva laxáló és gelesztahajtó, ha fél vagy
másfél lat beáztatva fél font vízbe, egy éjjelen át hagy-
va reggel megfőzetik; azután átszűrve, kis kanál méz-
zel bevéve használtatik.
Az öszibaracznak befőzése ugy vitetik véghez, mint
a' kajszibaraczké.
5-ör. A' s z e d e r színére fehér, veres és fekete,
ha tökéletesen érett, kivált a' beoltottnak gyümölcse
kellemetes csemege. Némellyek eczet gyanánt is hasz-
nálják. Baromfiaknak pedig kedves eledele. Szedret szint-
úgy lehet, mint más befözötteket használni.
6-or. S z i l v a többféle van: apró és nagy, hosz-
szukás és gömbölyű, fehér és kékes, meg a' ringlót.
Szilvából mikép készítetik a' liktáriom, elfözés és kitö-
rés által, kiki tudja. Egyébiránt a' gömbölyű, főkép a'
hosszúkás héjából kifejtve, vagy érés előtt héjastul czu-
korral használatra illy móddal készítetik: több helyen
megsznrkálva egy font szilva három fertály letisztázott
forró czukorba hányatik; több ízben fölforralás közben
megforgatva, habja leszedelik. Ha már a' szilva meg-
főtt, kiszedetik, kihűlve üvegbe rakatik, és a' czukor-
nedv hidegen reáöntetik. Három napig nem kell elzárni,
's csak az után, akkor is a' takarója tövei meglukgat-
tatik.

75
A' kék szilvát némellyek a' nem tökéletes éretteket

fölforrásig főzik, 's azonnal hideg vizbe öntik; azután
lehámozzák, vagy magostól vagy a1 nélkül üvegbe rak-
ják , 's fiiszerszámmal ellátott színmézet öntenek hozzá,
így használatig hüves helyen tartják.
A' szilva megaszalása mindenki előtt ismeretes.
Vagy magostól, vagy mag nélkül köménynyel, dió vagy
mondola gerezdekkel megdugdozva aszaltatik.
7-er. A' k ö r t v é l y , különösen az érett kálmán,
az az torzsátlan, nem fójtós körtvély meghámozva fő-
zés után két tiszta deszka közt kipréseltetik. Az illy
kipréselt körtvélyt egy kevéssé megaszalják, annak-
utána kinyomott levébe mártogatva ismét gyönge me-
legen kevéssé kiszikkasztják; azután skatulákba egy-
másra rakva elteszik használatra. A' többi körtvélyfa-
jokat szükséges ismerni, hogy tudjuk, minők, és mikor
használjuk. Kálmán körtvélyen kivül lehet használni
a császár, bergamot és izenberg körtvélyt is.
8-or. A l m á t legczélszerübb becsinálni, különö-
sen a' jó illatú, zamatu tafota, massanczker 's vajalmát,
de ne legyen igen elérett. Szépen, ügyesen meghá-
mozva , és ketté metszve, torzsáját is kivetve sajtár
vizbe kell vetni, melly nyers izét megszijja; de ne so-
káig álljon a' vizbe, mert megbarnul; hanem frissen,
több kéz által kiszedetvén, és tiszta ruhával megtörül-
tetvén, a' már előre ugyan annyi font, mennyit az alma
nyomott, megtisztázott, az az lehabzott czukorba vagy
mézbe vettetnek, és egy kevéssé főzetnek; azután ka-
nállal kiszedetvén lapos edénybe egymás mellé rakatnak,
az alatt a' czukor fölforraltatik, hogy az almaié kigö-
zölögjön belőle. Ez is meglévén, az almaszeletek üvegbe
rakatnak. És a' siirü czukornedv langymelegen reátöl-
tetik. Végre hólaggal betakarva, kötéssel reászoritva
hüves helyre tétetik használatra.

76
9-er. B i r s a l m á b ó l is szoktak liktáriumot, vagy

birs-süteményt készíteni. A' liktárium ekképen készül:
a' sárga, érett 's pelyhétöl megtisztázott almákat négy
felé basitva, 's torzsáját kimetszve tiszta vizbe teszik,
mi által vad ize kiszivatik. Kimetszett torzsáját vizben
megforralják, és ezen vizben az almaszeleteket is be-
rakva megfőzik; annakutána szitára kiöntve minden
szeletet czitrom, és fahéjjal megtüzik, és annyi nehéz-
ségű fölolvasztott czukorlébe hányva, lenyomkodva 's be-
födve megfőzik; ez meglévén, kiszedve tálba rakják, a1
czukornedvet pedig sűrűségig elfözik, 's a' már üvegbe
elrakott birsalmákra öntik.
Ha pedig lehámozva és szeletekre elmetélve vizbe
mindaddig főzik, még kásává nem lesz, akkor szitára
öntve ugy, mint a' szilvát áttörik; azután édes must-
tal fölereszte elfözik, 's tálba öntik; kenyérsütés után
kemenczébe kiszárítva, 's elszeletelve a' mikor kiván-
tatik, eledel utáni csemegének használtatik.
10-er. A' d i ó szent János nap tájban össze-
szedett bizonyos mennyiségű zöld dió tővel megszurkál-
tatván, 12 napig mindég változtatva a' friss vizet, kese-
rűségétől kiszivatik, 's vizben lágyra megfőzve, kiszedve,
czitromot és fahéjat beledugdolva üvegbe rakatik, 's ke-
vés szerecsendió is adatik hozzá, mellyre annakutána
olvasztott 's félig sűrűsödött czukor öntetik, azután be-
takarva hüves helyre tétetik.
Vagy, ha a' dió nagyságát ugyan elérte már, de
még tökéletesen nem érett, zöld héja lefejtetvén, hideg
vizbe hányatik, mellybe két napig ázván, fele bors, fele
vizben megfőzetik felényi puhaságig, ekkor kiszedetnek
a' diók, 's megszikkasztva előbbi mód szerint befüszer-
számoztatnak, 's ugyanannyit nyomó 's fölolvasztott czu-
korban fölforraltatik; ez meglévén, a' diók kiszedetve
üvegbe rakatnak, és a' czukrot sűrűségig elfözve, langy-

77
melegen reáöntik. így készül a' zöld diónak második

mód szerinti eltétele.
11-er. G e s z t e n y e lisztjéből a' francziák ke-
nyeret keményítőt 's hajport készítenek. Vallyon nem
volna-e jó nekünk is megpróbálni? Gesztenyét gubá-
jában ha elrakják, egész tavaszig frissen eláll; különben
a' kifejtettet száraz homokban szokás eltartani.
12. L a s p o n y a és b e r k e n y e . Mind a' ket-
tőnek összevonó ereje van, annál fogva, ha mindjárt
megpuhult is, nem tanácsos belőle sokat enni, mert szo-
rulást okoz.
Erdei fákról.
Erdei fákra is érdemes a' nőknek figyelemmel lenni

és miben?
A' nőknek érdemes az erdei fákra is figyelmüket
fordítani; mert 1-ör. Egyiknek f á j a , másiknak á g a
és h é j a . 2-or. L e v e l e és v i r á g j a . 3-or. Ki-
f o l y ó n e d v e . 4-er. Még némellyeknek g y ü m ö l -
cse is kitűnő figyelmet érdemel.
1-ör. F á r a n é z v e : a' keménynek kitünöleg
tartósabb tüze van, 's illyen a' c s e r , e g e r , s z i l f a ,
lángolóbb a' b i k k és g y e r t y á n f a . R e z g ö n y á r -
A' gyümölcsnek általános ismertető jelei, színre: i-ör.

Melly gyümölcs zöld szinü kezdetben, azután veres, végre meg-
feketül, az mindég egészséges, az az nem veszedelmes. 2-or.
Az édes izii, tápláló; ha nyálkás, akkor lágyító is. Sós ízűek
pedig hevitök és izgatók. 3-or. A' savanyó ízűek a' szomjú-
ságot oltják. 4-er. A' keserűek minden erősítés mellett is ár-
tanak. Következőleg a' veres szinü gyümölcs többnyire sa-
vanyó izü, mint: ribiszke, szilva, alma. A' sárga keserű; a'
zöld nyerseség, érettlenségnek jele. A' halavány ízetlen; egye-
dül a' fehér szokott mindég édes izü leírni.

78
f a h a m u j a szappanfőzéshez, de tüzeléshez keveset ér.

F e h é r n y á r f a sütő teknyőnek való; mert nem gör-
bül meg; ugy szinte a' h á r s f a is. Általánosan a' ke-
ményfának, különösen cserfának lugozásra, szapulásra
alkalmas a' hamuja, kivévén az egerfa hamuját, melly
a' ruhát bepiszkítja és feketévé teszi.
2-or. L e v e l é r e n é z v e : a' r e z g ö n y á r f a
l e v e l e disznóknak kenyérbe beadva a' nyüveket ki-
veszti. K ő r i s f a l e v e l e kipréselve sebre jó írt ad,
fája pedig és ága kígyót a' kertből elűzi. H á r s f a vi-
r á g j a herbaténak, leveleinek lombikon áteresztett ned-
v é t gyógyszertárban fejszédelgés ellen adják. F á j a
büdösféreg ellen használható. Ha ezzel padlózzák ki a'
szobát, avagy vékonyra gyalult forgácscsa ágyba téte-
tik, a' büdösféreg elvész.
3-or. J u h a r f á b ó l Octobertöl Decemberig kivett
v i z e , melly hattól tíz itczéig számitható, jó eczetet
szolgáltat; édes vizéből még szeszes italt is lehet ké-
szíteni. Sőt befőzés által czukrot is lehet nyerni; de ez
hashajtó lévén gyógyszertárban használtatik. Ennek fá-
ját a1 férgek r.em bántják. N y i r f a szinte megcsapolva
édes nedvet ad; a' kik használják, azt mondják, a' fö-
vényt föloldja és kihajtja. A' f ű z f a l e v e , ha egy
negyedrészig lefőzetik, azután czukorral föleresztve és
czitrommal fűszerezve kellemes itallal szolgál. V a d-
k ö r t v é l y b ő l a' pórnők eczetet készítenek étkek sa-
vanyitására. T ö l g y m a k k meghasogatva, és gyöngén
vaspléhen kiszárítva és megtörve, mint kávét fölfor-
ralva, téjjel elegyítve fölfuvódott gyermekeknek igen
használ. Sőt megőrölve, gabnaliszttel keverve szükség-
ben jó pótló kenyeret is ad.
4-er. Gyümölcsére n é z v e : bikk fának
száz fontnyi m a g j á b ó l lehet kipréselni 12 font tiszta,
szagtalan asztali-olajt és 5 font lámpa-olajt, melly ke-

79
mény hidegben sem sűrűsödik meg. Megörlött lisztjéből

keményítőt, hajport lehet készíteni.
A' c s e r m a k k héjától meglisztitva 's megőrölve,
árpaliszttel keverve szükségben jó kenyérpótlék.
G y a l o g f e n y ö m a g j á t járványos nyavalyákban
jó rágicskálni, és füstöt vele csinálni.
Erdei fák közé számitható, valamint kertinek is ne-
vezhető a' b o d z a f a , mellynek virágja, 's érett bo-
gyója valamint eledelül, ugy orvosi szerül is használ-
tatik. *)
Vannak hazánkban még f e n y ő f á k is, mellyek
használata inkább a' férfiakat illeti, mint a' nőket.
K ü l o r s z á g i f á k n a k egyedül csak a' gyümöl-
cseit érdekes tudni.
A'külországi fák közül, mellyeknek némellyike ná-
lunk üvegházban növekedik, többnyire mint ritkaságok
említendők: 1-ör. C z i t r o i n és n a r a n c s f a , melly-
nek héjában sok olaj van. 2-or. O l a j f a , mellynek
galambtojás nagyságú gyümölcséből nyerik a' szagtalan
olajt, melly zsir, vagy vaj helyett szolgál; mi hozzánk
csak kipréselt olajt hoznak, azért szaga van, néha ize
is keserű. 3-or. K a k a ó f a , amerikai, mellynek ugorka
forma gyümölcséből szedik ki a' magját, 's abból készí-
tik a' csokoládét. Némelly finnyások fűszerrel izesebbé
* ) B o d z a v i r á g j á t sokan tojáson megpirítva, 's czu-

korral behintve csemege eledelül használják; árnyékban szárí-
tott virágja meghűléstől eredett betegségben leforrázva jó iz-
zasztó italul szolgál. Érett bogyójából, czukorral főve, kedves
kása készül; befőzve pedig hashajtó szerül használtatik. Bod-
zafa beléből egy maroknyi mennyiség egy itcze vizben nyolcz
napig melegen tartva elegendő savanyó eezetet ad, mellyet csak
étel savanyítására lehet használni. Végre fiatal ágának fölső
héja alatt lévő zöld hártyája sebre téve j ó gyógyító szernek ta-
pasztaltatott.

80
szokták tenni, melly vérgyujtó inkább, mint egészségre

ható. 4-er. K á v é f a , Arabia a' hazája, nálunk is
már divat-itallá vált. Legjobb az apró, zöldesbarna szinü,
nagy szemű alábbvaló, fehéres kávé még alábbvaló,
mellyet a' boltosok zöldre meg is szoktak festeni, és ez
valódi méreg. 5-ör. T h e a f a , mellynek leveleivel a'
chinaiak és angolok nagy kereskedést űznek. 6-or.
S z e k fű b o r s f a , mellynek, még ki nem nyilt, bim-
baja is használtatik. 7-er. S z e r e c s e n d i ó és b o r s -
f a , ismeretes fűszeráru czikk, mellyet különösen kü-
lönbfélekép gyomor erősítésre használnak. 8-or. K e-
n y é r f a , a'forró éghajlat lakói dinnye nagyságú gyü-
mölcséből, melly lukacsos, puha, kenyér alakú, húsos
növény; előbb kiszárítva, és megsütve eledelt készíte-
nek. M a n j o k f a gyökeréből pedig, előbb kipréselve,
megszárítva, megörlés álfal kenyérlisztet készítenek.
9-or. P á l m a f a , melly leghasznosabb, ételt, italt, ru-
házatot, épületfát és szobabútorokat ad. Illyen: J-ör. A'
d a t o 1 a f a , aszalt gyümölcse ismeretes, boltjainkban
kapható. 2-or. K o k u s p á l m a , mellynek gyermekfö
nagyságú, dió alakú gyümölcséből italt 's eledelt készíte-
nek. 10-er. Á s i a i b a b é r f a , gyümölcsének olaja
gyógyszertárban használtatik. Levele, magja füstülöben
jó illatot ereszt. Levele még páczolásokban is használ-
tatik. 11-er. K á n f o r f a , Japán a' hazája, gyökere,
törzsöke kifőzve kánfort nyújt. 12-er. C h i n a f a , por-
rá tört kérge a' hideglelés gyógyításában használtatik.
13-or. G u m i g u t t i f a , leszakított ága adja azon fe-
kete nedvet, melly föstékül és orvos-szerül használtatik.

81
Ásványországról.
Mit nevezünk ásványnak?

Ásványnak nevezzük azt, a' mi nem mozog, nem
érez, növekedése is csak kívülről — hozzátapadás által
— történik.
IIol találtatnak az ásványok?
Találtatnak földön kivül, azon belül, sőt folyókban,
tengerben, főkép pedig a' hegyekben.
Minő alakban tűnnek elő az ásványok?
Az ásványok különbféle alakban tűnnek elő: majd
merő testből állanak, mind a' palák; majd leveles, ré-
teges részekből, mint a' spáth; majd szegletesek, mint
a'kristályok; továbbá majd átlátszók, majd nem; fénye-
sek , fénytelenek; nehezek vagy könnyűek; kemények
vagy puhák; tömöttek vagy porhanyók; végre részekre
föloldhatók vagy föl nem oldhatók.
Hány részre oszthatók ezen ásványok?
Ezen ásványok négy részre osztatnak: 1-ör. F ö l -
d e k r e . 2-or. S ó k r a . 3-or. É g é n y e k r e . 4-er.
Érczekre.
I. O S Z T Á L Y .
A' földekről.
Mit értünk a' föld nevezet alatt?

Föld nevezet alatt értjük azon ásványokat, mely-
lyek kalapácscsal nem nyújthatók; de vizben sem old-
hatók föl, mert vizbe téve egyedül csak sár lesz belö-
lök; tűzben nem égnek meg, hanem csak megtüzesed-
nek. Ha tiszta a' föld a g y a g n a k neveztetik, melly-
nek se ize, se szaga. Szinre: fehéres és nem átlátszó.

82
Hányfélék ezen földek?

Ezen földek négyfélék: 1-ör. Az ugy nevezett
agyag. 2-or. A ' m é s z . 3-or. A ' k o v a . 4-er. Az
összetett kövek.
1. Agyag.
Mit nevezünk agyagnak?

Agyagnak nevezzük azon ásványi, melly viz által
nyulékony lesz, tűzben pedig megkeményedik. Illyen:
1-ör. A' k ö z ö n s é g e s agyag, melly fövény, mész
és vasrészekböl áll; ebből készül a' tégla. 2-or. F a -
zokas agya g, ebből finomabb edények készülnek.
3-or. Porczellán, ez fehér, 's még tisztább föld.
4-er. Pecsétföld, vasrészektöl vereses, és vizben
hamar higgá lesz. 5-ör. K a l l ó f ö l d , fövény alkotású,
ruhatisztitásra forditatik. 6-or. P a l a k ő , számláló táb-
lákra és házfödelezetre használtatik. 7-er. Csillám-
kő, ezt szeletekre lehet hasogatni; átlátszó; az oro-
szok üveg helyett ablaktáblákra, és lámpákra alkalmaz-
zák. *)
2. Mészföldek.
Mit nevezünk mészföldnek?

Mészföldnek nevezzük azon ásványokat, mellyek
savany által fölpözsdülnek; találtatnak pedig a' tenger
* ) A g y a g b ó l a' pórnök lábbal jól meggyúrva, 's

polyvával elegyítve részint fal, 's kálhatapaszokat, részint tég-
lákat készítenek, mellyel kiszárítva v á l y o g , vagy m ó r -
t é g l á n a k neveznek. A' tiszta agyagot pedig közönségesen
sárzásra alkalmazzák.
A' h a z a i p o r c z e l l á n e d é n y e k e t , hogy a' mele-
get és tüzet kiállják, 's meg ne repedezzenek, szénapolyva közé
rakva vasfazékban előbb ki kell főzni, 's kihültük után hasz-
nálni; így a' repedezéstöl nem lehet tartani.

83
héjas alakjaikban, állatok csontjaiban és sziklahegyek-

ben. Illyenek e' következők:
1-ör. A' k ö z ö n s é g e s m é s z k ö v e k , mely-
lyekböl kiégeiés után lesz az ollatlan mész. 2-or. Már-
v á n y , ez hazánkban is sok szinben mutatkozik, 's ta-
láltatik. A' külföldi párosi és karariai téjfehér szinü,
legszebb, de legdrágább is. 3-or. G i p s z , sokra hasz-
nálható, különösen szennyes falak rögtöni kifehéritésére;
közönségesen mészszel keverve használtatik. 4-er. A I a-
b a s t r o m , legszebb a' tisztafehér és átlátszó; éksze-
rekre használtatik. 5-ör. M á r g a f ö l d , a' sovány föld
kövérilésére forditatik. 6-or. B ü d ö s í t ő , a' benne
rejlő földi olajtól dörzsölés által nehéz bűzt fejt ki.
7-er. T a j t é k f ö l d , miből a' pipák, és másféle szerek
készítetnek. 8-or. S e r p e n t i n k ő , zöldfekete szinü,
nem kemény, a' faragást kiállja; készítenek belőle
gyógyszertárba való csészéket, mozsarakat, tintatartót,
korsót, 's több effélét. 9-er. A s b e s t , tengerben, sőt
nálunk Gömör vármegyében is található; rostos, puha,
éghetetlen levelekből áll; ebből megfonva a' nők ru-
hanemüeket készíthetnek. 10-er. C s e p e g ö k ö , ez a'
víztől fölolvadt mészcseppekből származik. Gömör me-
gyében az aggteleki barlangban látható. *)
Meszel szappanfőzéshez és szoba fehérítéséhez

használják a' nők. Amahhoz az oltatlant, ehhez pedig az oltolt,
de meg nem égetellel. A' g i p s z e t ha valaki használni akarja,
frissen bánjék vele; mert hamar megkeményedik. A z a 1 a-
b a s t r o m é k s z e r e k e t , ha szennyesek, szappanyos vizzel
meg lehet tiszlitani.
A s b e s t b ö 1, miután éghelellen anyag, mini V. Károly
császár cselekedett, a' nők is abroszt készíthetnének; avagy
ollyas ruhát, mellyel magukra fölöllve a' tűzoltók használhat-
nának.
6*
84
3. Kovaföldek.
Mellyek a' kovaföldek?
A ' kovaföldek azok, mellyek tiizben egyedül lug-
só által olvadnak föl; olly kemények, hogy aczéllal tü-
zet adnak. Illyenek: 1-ör. A' b á n y a v i r á g (Dufll'j),
hegyekben, sziklák repedéseiben találtatik; igen ke-
mény, fényes és átlátszó, majd minden szint játszik;
azért hegyikristálynak is neveztetik. Hazánkban Mar-
marosban eleget találhatni, igen fehér szintieket pedig
Kremniczben. Vannak homályosak is, és csak széleiken
átlátszók, illyen a1 t ü z k ö. 2-or. A' d r á g a k ö v e k
((Sbelfteilte), mellyek böcsét a' keménység, szép szin,
fényesség és ritkaság emeli; illyen: 1-ör. A ' g y é -
m á n t , mellyet saját porával szeletekre lehet kiköszö-
rülni. Keletindia és Brazília a' hazája. *J 2-or. A' ru-
b i n , majd olly kemény, mint a' gyémánt; halavány-
piros szinét tűzben is megtartja, nyolcz szegletü; Cey-
lon a' hazája. 3-or. A ' z a p h i r , hatszegü, átlátszó,
kék szinü; kár, hogy tűzben szinét elveszti; szinte
Ceylon a' hazája. 4-er. A' t o p á z , czitromszinü sárga.
Csehország, Slésia és Saxoniában honos. 5-ör. A' s m a-
r a g d , **) eleven fűzöld szinét tűzben is megtartja.
6-or. A ' k r i z o 1 i t h , halaványsárga. 7-or. A' b e-
r i l l , tengeri zöld, Siberia a' hazája. 8-or. Az a m e -
* ) G y é m á n t , ha alul felül szegletekre kiköszörültetik,

b r i 11 i á n t nevet kap. A' csalárok laposra köszörült gyémánt-
hoz boraxxal kristály követ ragasztanak, hogy nagyobb legyen,
ez által árát nevelik. A' brilliánt jegyei ezek: finom, fehér 's
tiszta, a' színeket elevenen ragyogtatja, sulyja sajátságos. Ta-
láltatik rózsa, és zöld szinü is, de ez igen ritka. Nagy tiizben
elpárolog, semmi salakot nem hágy maga után. Legnagyobb
gyémánttal dicsekszik Portugallia.
* * ) Az indiabeliek slrucztojás nagyságú smaragdot Isten
gyanánt imádtak.

85
t h i s t , viola színű arabiai kő. 9-er. A' j á c z i n t ,

sötétveres, Indiában találtatik.
Mellyek az agátkövek?
Az agátkövek azok, mellyek más kövek vegyüle-
tével találtatnak, törésük üveghez hasonló; szinük vi-
dám ugyan, de homályos. Agátkövek közé ezek sorol-
tatnak: 1-ör. O p á l , téjkékes szinü, legszebb a' fölső
magyarországi, más kövegyülettöl szinét is kölcsönzi.
2-or. J á s p i s , zöld szinü veres pontokkal pettegetett.
3-or. C h a l c e d o n , téj szinü; ha veres, k a r n i o 1 ne-
vet kap; Kárpát a' hazája. 4-er. C h r y z o p r á s z ,
olajzöld. 5-ör. O n y x , sötétesfehér párhuzamos vo-
nallal. 6-or. L a z u r k ő , búzavirág szinü, nem átlátszó,
fehér vonallal és arany erekkel; szinét tűzben is meg-
tartja. 7-er. T u r m e l i n , hőségben világossággal
bir; szine barnazöld 's feketés; Ceylon szigeten, meg
Tyrolban található. 8-or. A v e n t u r i n , a' fehér-ten-
ger mellékén találtatik; szine veres; üvegsimára kikö-
szörülik; nem kemény kő; arany csillámairól nevezetes.
Nap- vagy gyertyavilágnál több színeket ragyogtat;
használják gyűrűkben és szelenczékre, valamint a' la-
zurkövet is. 9-er. S z a r u k ö , ez az aranyművesek
próbaköve. 10. S z u r o k k ő , sima törése csiga alakú,
keveset átlátszó; szine többnyire zöldsárga. Magyar-
honban találtatik. 11 -er. O b s i d i a n , kemény, fekete
kő, üveg alakú, ki lehet köszörülni; Zemplén a' hazája.
12-er. B a z a l t , szürkebarna, oszlop alakban tűnik elő.
13-or. L á v a , tűzokádó hegyekben fölolvasztott és meg-
keményedett kő, és ezek folyadékából származik; aczél-
lal tüzet ad, szinét a' vegyülettől nyeri. 14-er. P u-
t e o 1, vulkán hamvából áll, és mészből. Kövakolatra
igen j ó ; ha pedig mint hamu kővé válik, d a r á z s k ö -
n e k neveztetik. 15. T a j t é k k ő , fehér, apró, lukacsos,
vizén fönuszik; az asztalosok simításra használják.

86
4. Összetett kövek.
Mit nevezünk összetett köveknek?

Összetett köveknek azokat nevezzük, mellyck több-
féle kövekből alakulnak, és sziklahegyeket képeznek.
Hlyen: 1-ör. A ' g r á n i t k ő , melly quarzból és csil-
lámköböl áll; mivel szépen lehet faragni, építésre hasz-
náltatik. 2-or. P o r p h i r , agyagvegyületböl áll. Iíö-
szörükövekre használtatik. 3-or. H o m o k k ő , mész,
agyag és homokból áll; hamvas színű, építésre, köszörű,
malomkövekre 's víz átszürésére, turózacskó idomra ki-
faragva, használtatik. 4-er. B r e c c i a n a k általánosan
neveztetnek azon kövek, mellyek nagyobb ködarabok-
ból állanak.
II. O S Z T A L T.
A' sóról.
Melly ásványok tartoznak a1 só-osztályhoz?
A ' só-osztályhoz tartoznak: 1-ör. A ' s a v a n y o k
(fnure @«íje). 2-or. A ' l u g s ó (Smtgeiifrtís). 3-or.
A' k ö z é p s ó (SNitteffaíj), mellynek több fajai vannak,
's 4-er. A' k o n y h a s ó (£o$f«fj).
1. S a v <i n y.
Mit nevezünk savanynak, 's miből lesz?
Savanynak nevezzük azon folyadékot, mellynek sa-
vanyó ize van, 's a' kék nedvet veresre változtatja.
Illyen: a' z s i r , p h o s p h o r és t é j s a v a n y . To-
vábbá lepárolás, vagy forrás által nyert e c z e t , és
ezukorsavany. Végre k é n , s a l i t r o m és só-
savanyok.
2. L u g s ó .
Mit nevezünk lugsónak?

Lugsónak nevezzük azt, melly lugozás által ké-

87
szül; illyen: a' h a m u z s i r , ize csipös, égető, a' kék

nedvet zöldé teszi. Ezek közül némellyek a' tüzet ki-
állják, mellyek t. i. a' növény- és ásványországból
származnak, mint: a' b o r k ő , széksó; a' tűzben
pedig elröpülnek, mellyek t. i. az állati és növényi rot-
hadt testekből származnak, és egészségtelen bűzt fejte-
nek ki.
3. Középső.
Középsónak mit nevezünk?

Középsónak nevezzük azokat, mellyek savany, lug-
sóvegyületböl, földes 's érczes részekből állanak; sós,
de nem csipös izüek. Hlyen: a' s a l i t r o m («Satyeter).
2-or. S a l m i a s ó (@«ímiaf), melly teve, és embervi-
zelletböl készül; mosáshoz, vas és réz tisztítására hasz-
náltatik. 3-or. Csodasó (Söunbetfaíj), találtatik a'
tengerben és ásványos vizekben, illyen a' karlsbadi for-
rás ; ize keserű, orvosló erővel bir. 4-er. Keserüsó
(SSittet'faíj), kénsavany és talkföld teszik alkotó részeit;
Ilelvetia a' hazája; találtatik Esztergomban is a' szent
Tamás hegy oldalában, mellyet az olt lakó török basa
födözölt föl, és használt hashajtó szerül; némellyek,
hogy kellemesb ize legyen, téjjel vegyitik. 5-ör T i m -
só (5í(mm), ezt Bereg vármegyében, sőt másutt is ké-
szítik; ize édes, összehúzó erővel. A ' tímárok bőrkiké-
szítésre használják. 6-or. O l v a s z t ó s ó (23ornr), Ti-
betország a' hazája; érezek olvasztására, és üveghu-
tákban használtatik. 7-er. Gáliczkö (35ÜVÍOÍ), ize
édes, összehúzó és fanyar.
4. Konyhasó.
Mit nevezünk konyhasónak?

Maga a' neve magyarázza meg, ize ismeretes, víz-
ben fölolvad, ha elolvad 's elpárolog, koczkás kristály-

88
ban lünik elö. Istennek ezen nagy áldása a' hegyek-

ből ködarabokban ásalik k i ; találtatik tengerben, fo-
lyókban és kutakban is. *)
III. O S Z T A L T.
Az égényekröl.
Mit nevezünk égényeknek?
Égényeknek nevezünk ollyan ásványokat, mellyek
a' vizben ugyan nem, de az olajban fölolvadnak, tűz-
ben lánggal égnek, és füst alakban elenyésznek. Né-
mellyeknek jó illatjuk van, némellyek pedig majd kiáll—
katlanok; és kétféle alakban találtatnak, t. i. f o l y ó és
m e r ő alakban. Nemükre négyfélék: 1-ör. F ö l d i -
o l a j OBergttyí). 2-or. K ő s z é n (@tetnfof)Ie). 3-or.
F o l y ó g y á n t a (Sertíjíein). 4-er. I í é n k ö (Scíwefeí).
1. Földi-olaj.
A ' földi-olajnak több fajai vannak:
1-ör. A ' f ö l d i b a l z s a m (9íapl)ta), sárgás olaj
szinü, vizbe csöppentve elterül, és szivárvány szint mu-
tat; szaga kellemetes; a' kereskedők a' Kaspium tenger
mellékéről hordják szét.
2-or. A' h e g y i b a l z s a m , barna, zöldes, nehéz
folyamu; lámpában, és megtisztitva orvos-szerül hasz-
nálható; találtatik Magyar- Erdély- és Tótországban.
3-or. K á t r á n y (SSergtêer), feketebarna szinü,
nyúlós; a' hajó bekenésére használtatik.
* ) Az asztalon sózásra használandó, hogy a' nedves idő-

től meg ne ereszkedjék, előbb meg kell égetni, mi által a' fe-
kete, földes részekből álló só fehérebb is lesz. A' sónak egyéb
hasznát kiki tudja. Ez sok testet a' rothadástól megment, ét-
keknek nem csak izt ad, hanem némellyeket só nélkül nem is
lehetne megenni.

89
4-er. F ö l d i , vagy z s i d ó s z u r o k (3ubetlpeá)),

fekete, törése fénylik; utczakövezet helyett kezdik hasz-
nálni.
5-ör. G á g á t (©agat), keményfa alakú, lehet fé-
nyesíteni, ha ég, szagot ereszt.
2. Koszén.
1-ör. K ő s z é n a' hegyekben találtatik mint ke-

mény ásvány; színe fekete, leveles alakú, nehezen
gyullad meg, de tüze tartós, szaga kellemetlen.
2-or. T u r f a , a' szénné vált gyöpnek fürtös gyö-
keréből áll; mivel büdös, tüzelésre nem alkalmatos. * )
3. Folyógyánta.
1-ör. Folyógyánta vagy borostyánkő,

melly többnyire kis darabokban található; szine sárga,
vagy fehéres, átlátszó; könnyen olvad, és égés közt
kellemetes illatot ereszt; dörzsölés által pedig villanyos
erővel bir. Ide tartozik
2-or. Az a m b r a , sokféle szinü könnyű test, a'
vízben fönuszik; ha megégetik, kellemetes illatot ereszt ;
a' viselő ruhát a' molytól menti.
4. Kénkő, vagy büdöskö.
A' k é n k ő sárga és töredékeny test; tűzben ké-

kes, fójtós füstöt ereszt; találtatik a' tűzokádó hegyek-
ben, itt olt honunkban is az érczekben és ásványos vi-
zekben.
* ) A' t u r f á t földben meggyújtani veszedelmes; mert,

ha egyszer tűzre kap, majd elolthatatlan, mi által már erdők
is kivesztek. Gátot lehet vetni veszélyes égésének mély árok
ásással.

90
IV. O S Z T Á L T.
A z érczekről*
Mit nevezünk érczeknek?
Érczeknek nevezzük azon ásványokat, mellyek át
nem látszók, és saját fényük van, tűzben vagy magá-
ban, vagy más vegyületekben olvadnak föl, de vizben
nem. Találtatnak vagy tisztán, vagy kövekkel vegyülve.
Hányfélék az érezek?
Az érezek kétfélék: n e m e s és nemtelenek,
e g é s z vagy f é l é r e z e k .
Mellyek a' nemes érezek ?
Nemes érezek azok, mellyek a' tűzben vegyület
nélkül nem olvadnak föl, nem rozsdásodnak meg, és fé-
nyüket megtartják. Illyen: az a r a n y , p l a t i n a és
e z ü s t . Nemtelen érezek a' tüzet ki nem állják, föl-
olvadnak, fényüket vesztik, és a' víztől rozsdát kapnak.
Illyen: a' v a s , r é z , ó l o m , c z i n , k é n y e s ő , 'stb.
Mit nevezünk egész és fél érczeknek?
Egész érczeknek nevezzük azokat, mellyeket nyúj-
tani lehet; illyen: az a r a n y , p l a t i n a , ezüst,
v a s , r é z , ó l o m , k é n y e s ö ; a' többi érezek nem
nyújthatók, azért fél érczeknek neveztetnek.
Nemes érezek.
1-ör. A r a n y (@oíb), színe sárga, fényére, tar-

tósságára legnemesebb, 's fölöttébb nyújtható, legvéko-
nyabb hártyákra lapítható érez. Bőségben találtatik Ame-
rikában, Brasilia, Mexico és Peru tartományokban. Euró-
pában Magyar- és Erdélyország aranybányái leggazda-
gabbak. *)
* ) E r e z e k általánosan találtatnak a' folyókban is,

honan mosás által szerezhetők. Az a r a n y , mellynél csak a'

91
2-or. P l a t i n a , aczél-szürke szinü, az érezek

közt legnehezebb. *)
3-or. E z ü s t (@i(6er), az aranynál keményebb,
de szinte olly nyújtható fehér szinü, csengő érez; tisz-
tán ritkán található, többnyire ólommal yagy más ércz-
czel van keverve. **)
Nemtelen érezek.
1-ör. Réz. veres szinü, ize, szaga kellemetlen,
piaiina nehezebb, sok művész eszét, kezét fárasztja, főkép ék-

szerül használtatik; készülnek belőle szelenczék, órák, gyiiriik,
függők, karpereczek, sodronyok és sokféle díszedények; hogy
tartósb legyen, réz adatik hozzá, mellynek több vagy kevesebb
hozzávett mennyiségétől függ a' böcse is. Az arany mértéke ez:
1 mark aranyban 24 karat van, és a' réz mennyisége három
arányban vétetik, u. m. ha valamelly készítményben 7 rész
az arany, és a'többi réz, akkor egy próbás az arany; ha 13 '/,n
rész karat a' tiszta arany, 's a' többi réz, akkor két próbás;
ha pedig a' tiszta arany 185/i2 rész karatot nyom, a'többi pe-
dig réz, három próbás aranyra becsültetik. Aranyból pénz is
veretik, mellyben 23s/l2 karat arany vagyon.
* ) A' p l a t i n a szinte olly nyújtható mint az arany;

miután azonban merőbb az aranynál és az ezüstnél, jobban
használtatik a' tartós miiszerekben; ebből készítenek óra mü-
veket, szelenczéket, tégelyeket 's vegytani munkálatokhoz esz-
közöket. Először Amerikából hozták Európába 1750-ik évben,
most már Oroszországból is kaphatni polyva alakban arany és
vas-szemekben, hol pénzt is vernek belőle; értéke az arany
és ezüst közt áll.
* * ) E z ü s t b ő l valamint az aranyból és platinából kü-
lönbféle ismeretes diszeszközök készülnek. Fölmunkálásához
rezet vesznek, hielly illy arányban áll: 1 mark ezüstben van
16 lat, és közönségesen 13 lat ezüstből és 3 lat rézvegyület-
ből dolgoznak az ezüstművesek, és ez neveztetik 13 próbásnak,
mit is bizonságul müveikre rászoktak nyomni. — Pénzek is
veretnek ezüstből, mellyek országszerte formájára és értékére
különböznek.

92
nyulékony, minden savany föloldja. Szabad levegőn zöld

hártyát kap, az eczetsavanytól rozsdává lesz, melly
erős méreg. *)
2-or. V a s (©fen), hamvasbarna szinii, a' rozs-
dát könnyen megkapja viztöl, levegőtől. Miután leg-
hasznosabb érez, a' bölcs Alkotó az egész föld kerek-
ségét megáldotta vele. Találtatik természetben, de igen
ritkán, többnyire érczesitett kövekben, sőt még állatok-
ban, növényekben is. **)
3-or. Ó l o m (SSlei), egy a1 leglágyabb érezek kö-
zül, a' tűzön, mielőtt megtüzesedik, már elolvad.
* ) A' r é z olvasztás által hámorokban készül, a' hol

többszöri olvasztás után tábla alakká veretik, mellyből készit-
nek a' rézművesek konyhabéli 's más használandó edényeket,
de minthogy ezeket a' savany könnyen föloldja, szükséges meg-
czinezni, 's utána nézni; mert lekopván a' vigyáztalan gondat-
lanságának könnyen áldozatja lehet. A ' r é z ezinnel keverve adja
a' sárgarezet, ezzel, vagy ónnal bizonyos arányban egyesítve
öntetik a' harang, mellynek hogy szép hangja legyen, ezüst is
kevertetik hozzá. Czin és vismuth vegyületével lesz a' bronz.
A' v a s igen nagy hőségü kemenczékben olvaszlatik
ki a' kövekből, mellyek feneke kifúratván, a' már előre elké-
szített mintákba folyatik; igy nyerjük az öntött gépkereket,
vaskálhát, ágyukat; de miután ez magában töredékeny éreztest,
hogy nyújtható legyen, ismét hámorokban fölolvasztatik, és gé-
pek erejével kikalapáltatik, 's az idegen részektől kitisztítva
szegletes, lapos, gömbölyű vasrudakká, vagy táblákká veretik,
's igy kerülnek a' kereskedők által a' kovács és lakatos kezébe,
kik azután különbféle szükséges eszközöket készítenek belőle.
Használják még a' föstők is. Végre külső és belső nyavalyák
gyógyításában szinte használtatik, p. fürdőben.
A c z é l szinte vasércz, melly hirtelen meghűléstől nyeri
szilárd alakját. M á g n e s a' vassal szoros összeköttetésben áll.
* * * ) Ó l o m b ó l készül savany állal a' fehér pleibász,
eczetben fölolvasztva adja az ólomezukrot, mellyet a' fös-
tők, sebészek, még a' fazokasok is fénymáz készítésére hasz-

93
4-er. Ón (3ÍUU), ez még lágyabb érez, vékonyan

nyújtható, táblákra és szeletekre osztható. Ezen érez
Magyarországban nem találtatik.
5-ör. C z i n k — h o r g a n y — (,3i»í), fényes
kékes fehér szinü; se ize, se szaga; nyújtható, tűzben
könnyen fölolvad.
6-or. K o b a l t (kobalt), verhenyeges, vagy sár-
gás hamuszínű, kemény ugyan, de töredékeny érez.
7-er. K é n y e s ö (¿luecfftíOer), fehér szinü, folyó
és könnyen szétosztható érez, 32 R. fokú hidegnél olly
kemény lesz, hogy kalapálni 's kinyújtani lehet. Ha-
zánkban Rozsnyó tájékán, az agyagos palahegyekben,
sziklák hasadékaiban, érczekböl tűz által lehet nyerni.
Nehézségét csak az arany és platina haladja meg.
nálnak. Borkereskedők pedig a' savanyó bori ezzel édesítik,

avagy mérgezik; mert az egészségre ártalmas. A' betüönlés-
nek is egy fő részét teszi.
* ) 0 n az ablakok óltnozására használtatik főkép, sőt
más egyebekre is.
* * ) F e h Ü r c z i u n e l szükséges a' rézedényeket meg-
futtatni, miután a' savany a' rezet föloldja, és az étket meg-
mérgezi. Czinböl sokféle eszközök öntetnek, ú. m. tálok, tá-
nyérok, kanalak, kannák, képszobrok, sőt még a' harangoknak
is egy részét ez teszi. Kényesövei elegyítve az üvegtáblák
vele vonatnak be, 's így készül a' tükör. A' művészek töb-
bekre is használják. Több 's kevesebb más érezek vegyületé-
vel származik a' t o m p á k , s á r g a r é z . Ha czink cziunel
elegyitetik, szilárdabb lesz, 's az illy keverék edények czine-
zésére legalkalmasabb.
* * * ) K o b a l t föstékül is használtatik, mellyel üveget,
kristályt, porczellánt és más edényeket készítenek, sőt szoba
freskó föstésére is használják. A' kobalt tisztított pora kemé-
nyítőbe keverve a' ruhának fehérségét igen emeli.
K é n y e s ö a' lég- és hévméröknél használtatik,
a' többit művészekre és orvosokra bizzuk. Vajmi veszedelmes

94
8-or. E g é r k ö (2írfentf), legveszedelmesebb fél

érez, szine szürkésbarna, tűzben elpárolog, fogbagyma
szagot ereszt, és sürü, fehér köd fejlik ki belőle; ta-
láltatik minden begyekben. *)
9-er. N i k o 1 (9íicíel), alig másfél száz éve, hogy
ismeretes; fényes, fehér érez. A' hány érczezel vegyi-
tetik, annyiféle szint mulat; ezüsttel lesz álezüst, réz-
zel pakfong.
10-er. P i s k o l c z (©piefgíaő), szálkás, pikke-
lyes, leveles, kemény, törékeny, fényes érez. Minden
érczczel a' kénkön kivül könnyen egyesül. Találtalik
honunkban is. **)
11-er. F ö s t ő é r c z (¡Braunfteín), aczélszürke szinü,
a' vasnál keményebb, 's törékeny érez. Érezek vegyü-
letével többféle színeket mutat. ***)
12-er. V i s m u t h (SBípmittl)), szine fehérsárgás;
ó hájjal keveri kényesővel a' gyermekek fejét kenni, hogy a'

letvektöl meneküljenek; mert a' kényesö a' bőr lukaiba hatván
főfájást 's más nyavalyát is okoz. •
* ) E g é r k ő porával liszttel keverve patkányokat és
egereket lehet elveszteni ugyan, de nem minden fölvigyázat
nélkül; mert a' megmérgezett állatok égő szomjukat ki nem
állhatván, italt keresnek, mellyel néha a' magukból kihányt
méreggel meg is mérgeznek, 's azon viz más állatoknak is ve-
szedelmet okozhat. Van még haszna az üveghutákban is. Ta-
pasztalt orvosok szinte használják. Miután az egérkö vesze-
delmes méreg, nagy óvatossággal kell vele bánni, 's azért nem
minden ember kezébe való.
* * ) P i s k o l c z arany-lisztitásra és gyógyszerlárban
használtatik; a' nyers piskolcz porrá törve, ha mirigyes ser-
tés eledele közé kevertetik, azt kigyógyítja.
F e s t ő é r e z , a' veres szinü, üveghutákban az
üvegnek tiszta, világos viola szint ad; valamint az üveg, ugy
a' porczellán föstésére is alkalmaztatik.

95
ezt lehet tisztán is találni. Tűzben könnyen olvad, 's

kék lánggal ég. Vismuthból készül a' f ö s t ö a r a n y
és f ö s t ö é r c z .
K ő v é v á l t t e s t e k , (az az petrefactumok.)
Mit nevezünk petrefactuinoknak ?
Petrefactumoknak nevezzük azon kövé vált teste-
ket, mellyek mind az állat- mint a' növényországban
gyakran előfordulnak, 's természeti alakjukban vagy egé-
szen megmaradtak, vagy részben, 's csak lényeges ré-
szei rodhadtak el.
Mikép történhetett ezen kövé változás?
Kövé lett átalakulásuk igy történhetek: a' testek
lukacsos részeibe szétomlott mészkövek 's más a' föld-
nek apró porai behatottak; azután az érczes nedvek
erejével idővel összeragadlak, 's végre megkeményedtek.
Hol találtatnak petrefaclumok ?
Petrefactumok találtatnak vizben, földben, hegyek-
ben, még olly tájékon is, a' hol azon állat, vagy nö-
vény nem is létezett; ennek fö oka a' vizözön, melly-
ben az állatok, növények szerteszétuszkálva különbféle
helyeken apadás után fönakadtak, és az elázott hegyek
düledékei, vagy földindulás által eltemetettek. Hogy a'
vizözön legyen oka, abból is kitűnik; mert a' vizözön
előtt élő olly állatok, sőt növények is találtatnak, mellyek
most ismeretlenek; illyen a' többi közt a' m a m n t h ,
melly óriási nagyságú, a' kérődzők rendéhez tartózó,
szoptató állat lehetett, a' mit széles, lapos, réteges
avagy barázdás zápfogai eléggé tanúsítnak.
Hányfélekép tűnnek elő ezen kövé vált testek?
A' kövé vált testek négyfélekép tűnnek elő:
1-ör. M e s z e s i t v e , illyenek az állatok csontjai,
és a' csigahéjak, mellyek vizboritott helyeken és me-
szes kövek hasadékaiban találtatnak.

96
2-or. V a l ó s á g o s k ö v é v á l t á l l a t i tes-
t e k , illyenek az óvilági tengeri állatok és csigák ma-
radványai, mellyeknek belsejében a1 behatott anyag va-
lóságosan kövé vált. Illyeneket lehet találni mész- és
palakövekben, és más ásványokban, p. a' Balaton part-
jain kövé vált kecskekörmöt képző tengeri csigákat.
3-or. A z érczesitett petrefactumok,
mellyek életmüszeres terményekből kövé alakultak. Ily—
lyenek találtatnak az érczes kövekben.
4-er. Végre a z o n k ö v é v á l t t e s t e k , m e l y -
l y e k é g é n y e s á s v á n y o k b a n , p. b o r o s t y á n -
k ö b e n ' s f ö l d i s z u r o k b a n t a l á l t a t n a k , illye-
nek a' kövé vált kis bogarak, hangyák és másféle ál-
latocskák.

97
A' MAGYAR GAZDAASSZONY
• -> • •
HÁZI KÖRÉBEN.
. I. Li.i'.i-.j; ')> J JI HlUUc pH
Már minden be van végezve a' gazdasági ezikkek

előadásával ?
A' gazdasági ezikkek előadásával minden bevégezve
nincs; szükséges még tudni: 1-ör. A' k e n y é r s ü -
tést. 2-or. A1 f ő z é s t . 3-or. A z e c z e t k é s z i -
t é s t . 4-er. A' m o s á s t . 5-ör. A' s z a p p a n f ő z é s t .
6-or. A' g y e r t y a m á r t á s t . 7-er. A' f o n y á s t.
8-or. A' v á s z o n f e h é r í t é s t . Végre k ö t é s t , v a r -
r á s t , h i m e z é s t 's több efféléket.
Ez mind szép: mivel tehát a' nőknek fő disze a'
kenyérsütés, hogy kell jó kenyeret sütni, és mikép megy
végbe ?
Miután a' jó kenyér dicséri a' házi-asszonyt, elő-
legesen iparkodni fogok jó búzára szert tenni, és azt
minden gaztól kirostálni, és kitisztítani. Azonban a' jó
kenyérsütést majd megtanulom a' tapasztalt kenyérsiitö-
néktöl. Addig is erre figyelek: 1-ör. Annyi kis zsom-
por lisztet veszek, a' hány kenyeret akarok sütni. 2-or.
Ezen lisztet, kivált télen, fűtött kálha mellett jól kiszá-
rítom, és fölkeverve átmelegítem. 3-or. Jó és friss
stitnivalóval a' kovászt megteszem, — ha megkelt, hoz-
záfogok a' dagasztáshoz, tudni való minden kenyér-
re fél marok sót számitok, mellyet langyos vízben
fölolvasztok, és dagasztáskor használok; a' tésztát pe-
dig mind addig dagasztom, még kezemről a' kovász le
nem válik. Most ha azt akarom, hogy apró-lukacsos

98
legyen a' kenyerem, pihenés után megdagasztom másod-

szor is; azulán betakarom, hogy meg keljen, de az
alatt füttetem a' kemenczét.
Mikor eléggé fűtött a' kemencze?
Az igy próbálom meg: fenekére kis marok lisztet
hintek, ha fehéren marad, nem elegendő még a' fűtés,
ha megfeketül, akkor igen heves; csak ugy elegendő
tehát a' fűtés, ha a' liszt veressárgás marad.
Mikor kell kiszakasztani a' kenyeret?
Ha a' tésztám megkelt, kivonom a' tüzet, kipeme-
tülöm, és a1 szakajtóból bevetem egymás után a' ke-
nyeret; ha történetből a' kemencze nem elegendő he-
vült, lángoltatni kell a' szájánál; ha pedig a' kenyér
fölét hevesen megkapja, szellőző lukait kell kibontani.
Ha négy fontos a' kenyér, egy óráig hagyom sülni, ha
valamivel több, másfél, ha nagyok a' kenyerek, két
óráig hagyom sülni. Kiszedéskor, hogy hirtelen meg ne
hűljön, domborujára fordítva az ágyra rakom, gyöngén
betakarva, még ki nem hűl, ott hagyom; igy kész a'
jó kenyér, mellyböl melegében enni nem egészséges.
Mikép oltalmazod a' penésztől?
A' penésztől igy oltalmazom meg: ha hat kenyér-
hez dagasztáskor egy messzely gyönge lúgot keverek,
vagy pedig örletéskor fél mérő gabona mennyiségéhez
egy marok babot őrletek.
Minthogy sok esőzés után a' gabona kicsirádzik,
mikép lehet a' csirás gabonából egészséges kenyeret
sütni ?
Igy lehet a' csirás gabonából egészséges kenyeret
sütni: ha tavaszig a' csirából kiszárítom, lisztjét is jól
kiszárítom, szellős helyen tartom; sütéskor ismét meg-
szárítom , és egy harmadrész árpaliszttel összekeverem,
kevés vízzel jól megdagasztom, több sót teszek bele,
és jobban kisütöm mint egyébkor.

99
Gyakran dohos a' kenyér, hogy kell dohos szagát
elvenni ?
A' gabona dohos szagát illy módon veszem el: a'
dohos gabonát teknyöbe teszem, és forró vizet annyit
öntök reá, hogy ellepje, és rajta meg hagyom hűlni,
annakutána leszűröm a' vizet; igy dohos szaga elvész,
meg lehet őrletni, és jó kenyér válik belőle.
Krumplis kenyeret is szoktak sütni, hát ez hogy
készül?
A' krumplis kenyér igy készül: a1 lisztes fajú
krumplit megfőzöm, héjától megtisztítom, szitán áttöröm,
annyi liszttel keverem, mennyit bevesz; mivel vizet
nem szabad venni hozzá, az igen apróra tört sóból töb-
bet veszek mint szokás más kenyérnél, jobban megda-
gasztom , 's erősebben fütöm kemenczémet, mivel na-
gyobb kisülést kiván. Némellvek ize kedvéért kömény-
magot is tesznek bele, hogy pedig ez a' fog alatt ne
porczogjon, kovásztételkor a' sütéshez készített vizbe
teszem és átszűröm, 's igy csak izét adja meg.
Mikor kell beőrleni, 's mikép kell bánni a' liszttel,

hogy sokáig el lehessen tartani, hogy meg ne molyosod-
jék, és el ne romoljon?
A' hol nem lehet minden időben örleni, télre va-
lót öszszel szükséges őrletni; a' lisztet pedig a' mint
hazakapom, megszitálom, csomóit szétzúzom, jól kiszá-
rítom ; ha kevés, liszttartó ládába teszem, és fehér ruhá-
val befödöm, kevés sót is hintek fölébe, igy a1 szellő
is megjárja, 's a' moly sem fér hozzá, azonfölül hosszú
kanállal néha fölkeverem. Ha pedig sok a1 liszt, 's a'
ládába nem fér, akkor zsákban hagyom, szellős helyen
gerendára fektetem, és mindennap másik oldalára for-
dítom, hogy zúzódjék, így eláll a1 liszt, és nem rom-
lik meg.
6*
100
Hogy kell most már főzni?

Azt még nem tudom, de majd megtanulom édes
anyámtól, vagy jó szakácstól, vagy szakácsnétól.
Addig is mit szükséges megjegyezni a' főzésről?
Azt, hogy miből, mit és mennyit kell venni az ét-
kek készítéséhez, hogy pazarló ne legyek. Azt már
láttam, hogy a' hust előbb meg kell mosni; ha pedig
szaga van, kivált forró nyárban, friss vizben jól ki kell
szívatni; ha pedig kemény, vagy vén a' marhahús, jól
meg kell verni, az az előbb megpuhítani; arra is ügye-
lek, hogy lassan föjjön, habját lukacsos kanállal fölsze-
dem; mert ha bele fői, Ízetlen lesz a' leves. 2-or. Ha
bajom van, akkor szám ize nincs, tehát a' sózásra vi-
gyázok, hogy kelleténél jobban meg ne sózzam. 3-or.
A' szárnyasállatot, mellyet sültnek készítek, jobban meg-
sózom, különben ize nincs. 4-er. A' vén nyulat, ha
nincs időm páczban tartani, hamarjába készített páczban
előbb megdincztelem; azután kiveszem a' páczból, meg-
spékelem , nyárson megsülöm, kevés páczczal önlözge-
tem, az alatt téjföllel 's páczlével márlalékot készitek,
mellyet tálba a1 nyul mellé öntik, czitromszeletekkel
fölczifrázom, és az asztalra fölteszem a' már jó porha-
nyó vén nyulat.
Nincs több előleges észrevétel a' főzésnél?
Igen is van még. Télen a' leölt baromfit kifa-
gyasztom; kivált ha tollának ugy sem veszem hasznát,
(mint a' tyúk 's récze és polyka tollainak, mellytöl a'
* ) De mindenek elölt arra is ügyelek, hogy a' baromfi

elegendő kövér legyen; miután a' czukorrépa (czékla) össze-
aprítva igen hizodalmas tápszer, ezzel inkább hizlalom a' ba-
romfiakat mint a' kukoriczával, mivel olcsóbb is. De még ser-
téseket is lehet czukorrépával, ha korpával elegyitetik, hizlalni,
és végre két mérő kukoriczát nekik adni, hogy szalonnája ke-
ményebb legyen.

101
rajta fekvő köszvényt kap) tollastól hideg vízben meg-

szivalom, így porhanyó lesz husa. Továbbá fölt sós ku-
koríczával előbb meghízik a' vastag mint a' vékony
nyakú lud, és ízesebb a' husa a' jérczének, mint a' gu-
nárnak. Végre hizlalni jobb sötét csöndes helyen; pél-
dát hozok elő az angolokról, ki előbb a' baromfiak sze-
meit kiszúrták, hogy jobban bizhassanak; ez megtiltat-
ván, most sötét helyen turózacskó formába dugják, hol
fejük és hátulsó részük kivan, 's spagéltal rendre föl-
akasztják, vizet tesznek elejbük kevés homokkal keverve
emésztés végett; így tollaik tisztábban maradnak, mint
kefreczben, 's előbb is meghíznak. Avagy tömő-gép
által, a' mint a' gazdászati czikkben említetik.
Eczetre is van szüksége a' gazdaasszonynak, hát
ez hogyan készítetik?
Az eczet igy készül: jó eczetágyat veszek, 's bele
nyers lencsét teszek, reá forralt bort öntök, későbben
kevés hideg bort, 's langymeleg helyen tartom, 8 — 10
napra jó az eczet; azután mást nem kell tenni, ha fogy,
csak borral föltöltöm. Illat kedvéért szoknak himpér,
's rozmaring eczetet is készíteni. Szegény emberek ol-
csóbb eczetet igy készítenek: egy marok bodzabelet
vízzel töltött itczés üvegbe tesznek, ez is 8 — 9 nap
múlva meleg helyen elég savanyó lesz; étkekben jó,
de féli ugorkák eltételére nem használható. *)
* ) A' szakácsnénak fö kötelessége, hogy rézedényeit

szemmel tartsa, ha tiszták-e, és czinezése nem kopott-e le?
Vigyázlalanságból fenekére égett szerek sikárlásával nem va-
karta-e éles eszközzel a' czinezést; vallyon hamuval tisztitja-e
le a1 cseléd, vagy kártékony köporral dörgöli. Továbbá, mi-
után rézedényben savanyó étket veszedelmes tartani, inkább
cserépedénybe tegye át; mert a' savany a' rezet föloldozza,
és az étket megmérgezi.

102
Mikép megy végbe a' mosás?

Én ugy láttam, szapulás, kifőzés és kézközölti dör-
zsöléssel viszik végbe. — Vastagabb, sőt a1 gyolcsne-
müeket is szapulják; az igen vékony, íinom ruhát ré-
szint kifőzik, részint csak kézzel szappanyos vizben
mossák ki; azután inkább folyóban, mint kutvizben öb-
lintik ki, pedig jól, különben szagot kap, 's megsárgul.
Van-e más észrevétel is a' mosásnál?
Igen is van: 1-ör. Hogy föstölt ruhát, főkép szí-
nes keszkenyöt szapuban nem kell tenni; mert a' lug
szinét kiveszi, a' keszkenyöt fakóvá teszi, a' fehér ru-
hát pedig bepiszkolja. 2-or. Zsiros konyharuhát viselő
ruhával együtt soha sem kell szapulni. Végre szennyes
ruhát sem jó sokáig állani hagyni; mert a' szenny is
megeszi, 's nehezebben tisztul. *)
Némelly ruhát ki is lehet keményiteni, hát a' ke-
ményítő hogyan 's miből készül ?
A' keményítő búzából 's burgonyából készül. Mi-
után a' buza drága, olcsóbb burgonyát használni, és pe-
dig illy móddal: kiválasztott nagy burgonyákat meg-
mosva sajtárba töltött vizbe kell reszelni, 's összeelegyí-
teni. Megüllepedés után a' vizet le kell tölteni, és tisz-
tát reá önteni, ez ismételtetik, még tiszta vize lészen;
tart pedig két, három napig ezen vizváltoztatása. Az-
után leszűrt vize után tiszta ruhával nedve fölilatik, és
* ) Ruhát c l o r m é s z s z e l huzamosan mosni káros;

mert a' ruhát meggyöngíti; a' kefével való dörzsölés szinte
szaggatja azt.
C z i c z r u h á t , hogy szinét megtartsa, üstbe töltött viz-
ben ruhamennyiségéhez erányozva buzakorpát kell tenni, kis
pálcza keverése alatt fölmelegítetik a' tűzön; azután a' szines
ruha beletétetik, és folytonyos forgatás alatt fölforraltatik. Az-
után kihűlve tiszta vizben kell kiöblíteni. így tiszta leszen a'
szennyes cziczruha. A' ki szereti, kikeményítheti, megmángol-
hatja, avagy kitéglázhatja.

103
tiszta deszkára kitétetik, hogy megszáradjon, 's igy

használható.
Mosáshoz szappan is kell, hát ez hogy készül?
Oltatlan mészre hamut rostálnak, azután vizzel kö-
röskörül megöntözik, 's hogy párolgása ki ne jöjjön, re-
pedéseket össze kell nyomogatni; ha a' mész elomlott,
párolgása is megszűnt, lúgot készítenek belőle, mellyet
leszűrve összeszedett aljas zsírra és pörczre tiszta üstbe
öntik, és jól kifőzik. Azután átszűrve ezen vegyület-
hez sót adnak, a' mi nyúlánk anyaggá változtatja, 's
addig főzik, még jó sürü lesz.
Ennekutána formába teritett ruhára szokták önteni
négy ujnyi vastagságra; ha megkeményedett a' szap-
pan, ruhástól ki lehet emelni, és deszkán erös sodrony-
nyal hosszasan elszeletelni; a' szeletek kalitka formára
egymás fölébe keresztbe rakatnak árnyékos helyen ki-
száradásig, igy kész a' szappan. A' szappanyosok, mi-
dőn sűrűsödni kezd, hamut szitálnak bele, 's ez teszi a'
barna szappant.
Még a' gyertyát mártani is jó tudni, hát ez miből
és hogyan készül?
Gyertyához faggyú kívántatik, és pedig egy har-
madrész font tehénfaggyu, (vesefaggyu jobb), és két
harmadrész font birkafaggyu, (itt is jobb a' kecskefagy-
gyu), azután mind a' kétféle üstben kifözetik, és már-
tásra készített hosszúkás edénybe át kell merni, melly-
ben a' mártás eszközöltetik. De a' belet már előre el
kell készíteni, melly pamut- és lenfonálból középszerűen
legyen megsodorva, viasz, és faggyúval kevert folya-
dékkal meghuzogatva, és páczikákra fölfűzve. Mártás
alatt, ha edényben apad a' faggyú, szükségképen min-
denkor kell önteni, hogy a' mártás egyenlő legyen. Ha
a' gyertyák illő vastagságukat megkapták, szárítás vé-
gett zsuppra rakatnak le, igy kész a' szépen égő gyertya.

104
Miért kell több birkafaggyut venni?

Azért kell (öbb birkafaggyut venni; mert kemé-
nyebb lesz a' gyertya, kecskefaggyutól még keményebb,
nem is folyik, hanem szépen ég.
Még azt is jó tudni, miből készül a' vászon?
A' vászon készül lenből és kenderből. Ezt ter-
meszteni tudják a' pórnök; még szelíd csollánból is,
mellyet kültartományokban termesztenek, finom szövet
lészen.
Hogy kell fonni, 's minő eszközzel?
Lehet fonni rokkán, vagy pergő orsón; guzsalyra
kivonogatott kendert föl kell kötni, a' rokka zsinege se
tág, se szoros ne legyen; mert ha tág, nem veszi be
az eresztett fonalat; ha pedig szoros, nagyon behúzza.
Kezdetben lábbal lassan kell nyomogatni; ha telik az
orsó, gyorsabban, de vigyázva, hogy egy kapocs alá
sok ne jöjjön; mert malollálás közt ledül, 's összeku-
szálódik. *)
Az orsóról hogyan kell levenni a' fonalat?
Az orsóról föl kell matollálni vagy áspálni, és pe-
dig rőfös matollán; egy átvitt fonál tesz egy szálat,
mellyböl százhúsz egy kötetet, az az három szálat egy
igébe számítva, negyven ige tesz egy kötetet. Egy
gombolagba vastagabb szálból lehet három, négy köte-
tet, vékony szálból pedig öt, hat kötetet gombolitani;
így e8T gombolag ad egy röf vásznat, az az három
kötet hatos, négy kötet nyolczas vásznat, és így tovább.
* ) A' f o n y á s t jól csak ügyes kéz viheti végbe; ha

ujai közt minden érezhető éles szereket, pazdorját fonyás köz-
ben szorgalmatosan kicsipeget, lábait ügyesen jártatja, és nem
szunnyadozva eregeti a' szálakat, különben sodrós lesz a' fonala.
Czérnát is csinál a' fonó, ez igy történik: ha két vagy három
gombolagról egyszerre eregeti orsóra a' fanalat, a' mint véko-
nyabb vagy vastagabb czérnát akar készíteni.

105
A' takácsnak át lehet adni szövetés végett gombolag,

vagy font számra, 's annyi rőföt, mennyi a' gombolag,
vagy annyi font vásznat, a' mennyit a' gombolagok
nyomtak, visszakaphat a' szövető; csak nedves helyen
ne tartsa a' takács a' vásznat, mert igy megcsalatik a'
szövető.
Mikor és mikép kell a' szövetett vásznat megfe-
héríteni ? »
A ' vásznat favirágzáskor kell fehéríteni, még a'
nap forró erejében nincs, különben a' pazdorjarészeket
nehezen lehet belőle kirodhasztani. Még arra is vigyáz-
zon a' fehérítő, hogy nedvesen a' vásznat éjszakára
össze ne hajtogassa. Yászonkifeszítése és öntözése mód-
ját kiki tudja.
Mire használtatik a1 vászon?
Sokfélékre használható. A' vékonyabb viselő ruhára,
a' vastagabb zsákokra, ponyvákra és több eífélékre.
Mit csinál a' gazdaasszony, ha szakad a' ruha?
Ha kis lukat kapott a' ruha, czérnával beszövi, ha
nagyobb, megfoltozza; mert csak igy tart sokáig a' ru-
ha; a' lusta, gondatlan gazdaasszonyoknál előbb szakad
a' ruha, és viselhetlen lesz.
Ebből a' következik, miszerint a' nőknek varrni is
kell tudni, hát ezt hol kell jól megtanulni?
A' varrást, sőt kötést, himezést 's még többféléket
már nem könyvekből, hanem jó varrónéktól, különösen
nöintézetekben, avagy a1 szülőktől, ha foglalatosságaik
engedik, lehet csak jól megtanulni.

106
BETEGSÉG ÁLTALÁNOS IS3IERETE

és
. orvosi szerek ártatlan használata.

Az állatok, növények egyedül csak táplálnak-e, 's
az ásványokkal együtt csupán gyönyörködtetnek-e ben-
nünket ?
Oh nem csak táplálnak és gyönyörködtetnek, ha-
nem valamint Istennek egyéb teremtményei, ugy ezek
is még orvosló erővel is birnak; ezen okra nézve, mi-
után nem mindenkor juthat beteg az orvoshoz, igen jó,
hasznos is, az ártatlanabbakkal megismerkedni, 's annak
módja szerint velük élni; mi szerint vagy tökéletesen
elháríthatjuk a1 nyavalyát, vagy növekedését gátolhat-
juk addig is, még orvosi kézre bizhatja magát a' beteg.
Miután mindenkinek édes élete, még kedvesebb
egészsége, köteles is azt védeni 's föntartani, oltalmazni.
Ez pedig kettőből áll: 1-ör. Azon okokat, mellyek az
élet és egészség föntartását gátolják, szükséges kita-
nulni. 2-or. Ugyanazon okokat, mellyek az egészséget
már megrontották, elhárítani; végre az életerőt előse-
gíteni, az az gyógyítani.
Természetes az, hogy nem minden ételt, italt szen-
ved meg a' gyomor; mert egyiknek erösebb, másiknak
gyöngébb az emésztő tehetsége; de nem i s minden
é t e l , azért, hogy kitálalják, és asztalra teszik, érdemli
meg az eledel nevezetet; hanem a' melly egészséges
tápszerekből izesen és jól elkészítetik; 's ez is akkor
hasznos, ha mohón nem élnek vele, jól megrágják, mi

107
az emésztés tehetségét elősegíti. I t a l u l szinte egyik-

nek a' víz, másiknak a' bor egészségesebb, 's ez több-
nyire a' szokástól függ.
Á l o m a' fáradt testet kipihenéssel helyre hozza,
és fölviditja; ellenben a' túlságos, a' testet elpuhítja, és
lajhává teszi. Valamint a' megfeszített folytonos munka
a' testet, elmét zsibbasztja, ugy a' mérséklett munka
azt erőben föntartja, és gyarapítja.
I n d u l a t o s s á g vérfölzavarást okoz, mi által az
izmokat 's inakat feszítvén, gyöngíti. Az okos ember
tehát a1 teendők előtt magába szálljon, és előbb fontolja
meg, mit czélszerübb tennie; e1 végre a' tapasztalásban
dús férfiakra és tudósokra fordítsa figyelmét, 's azok ta-
nácsát kövesse.
Miben lehet jó tanácsot adni?
Jó tanácsot adni lehet mind azokban, mellyek az
emberi test minden részére hatnak. Azonban az is igaz,
hogy nem minden jó tanács mindég talál követőre, 's
ez az eredeti vétek által megromlott természetünknek
következménye, mit már ama pogány bölcs Cicero fáj-
dalommal bizonyít, mondván: „Tudjuk, 's látjuk, mi a'
jó , helyben is hagyjuk, még is a' rosszat követjük,"
's ezt valóban majd mindennapi tapasztalás bizonyítja.
De miután vannak még is, kik a' jó tanácsra hajlanak,
azok kedvéért az egészség föntartására egy híres or-
vos mondatára emlékezvén, mondhatom: hogy száz be-
tegség közül kilenczven kilencz meghütésböl származik;
tehát ovakodjunk a' meghütéstöl, melly számos nyava-
lyáknak szülő anyja. *)
* ) A'testnek főkép izzadás és kipárolgása közben történt

rögtöni m e g h ű l é s e következő betegségeknek oka: a' f ő ,
s z e m , f o g , t o r o k , m e l l f á j á s , f ü l z ű g á s a , nát-
ha, tagok hasogatása, kólíka, tüdögyulla-

108
Mikép lehet az elveszteti egészséget visszaszerezni?

Az elvesztett egészséget vissza lehet szerezni, ha
még az életerő végenyészethez nem közelit, kétféleké-
pen : belső és külső orvosló szerekkel. A' belső nyava-
lyákat egyedül a' tanult és tapasztalt orvosok ismerhetik,
következőleg ők gyógyíthatják is meg, 's nem is tanácsos
járatlan, tudatlan, 's kuruzslók kezére bízni azok gyó-
gyítását.
A' belső nyavalyák enyhítésében, vagy gyógyítá-
d á s , végre h e k t i k a ; azért nem tanácsos reggeli fölkelés

után, még a' fö ki nem párolog, mosdani; kora dél után, vagy
izzadt testlel hideg fiirdöbe, vagy táncz után kihevülten friss
levegőre kimenni, vagy inni. — A' szülés után való meghü-
tést többnyire halál követi. Továbbá léghuzamban állani, vagy
iilni, kivált ablaknál ajtó nyitva hagyással veszedelmes, mert ez
által fülzúgás támad, 's a' tagokba száraz fájdalom ütközik.
Ugy szinte forró étel után rögtöni hideg ital fogfájást, 's eb-
ből származó fejbeli szaggatásokat idéz elő. Végre fölhevült
állapotban rögtöni ital, 's több efféle vigyázlalan meghűlések
csak ugyan sok nyavalyáknak, sőt a' halálnak is szülő anyja.
Miután az érzékenységnek székhelye a' fö, legérzéke-
nyebben is hat a' szenvedőre a' f ö b e l i f á j d a l o m . Ha
csuztól származik, segíteni lehet czukorfüstóléssel, csak szem-
be ne hasson a' füst; továbbá száraz meleg burogatással,
úgymint: melegített székifiivet kámforral zacskóban reátéve.
Ha a' f o g f á j á s a' főben nyilaló fájdalommal j á r , ezt
szüntetni lehet összetört foghagymának fülbe tevésével, vagy
kovászszal összekeverve fültövére alkalmazva; néha kis időre,
még egészen is megszünteti, ha rozspálinka fele vízzel fájós
fogra eresztve rajta tartatik, kipökvén, ismételtetik; így nyál-
zással kiáll a' fogfájás.
A' s z e m egyik legdrágább kincse az embernek, miért is
kívánatos, hogy kétes sötétségben az olvasástól, női munkák-
ban a' sötét, fekete kelmék varrásától, télen a' hóra sütő nap
sugarától, tovább a' gőztől, füsttől őrizkedjünk, mert mind ezek
a' szemet nagyon gyöngittik.

109
sában az orvoson kivül tehát senki sem segíthet a1 be-

tegen ?
Igen is tapasztaláson alapult ártatlan szerekkel le-
het élni, mellyek, ha nem tökéletesen gyógyítanak is,
de könnyithetnek a' betegen.
Például minő nyavalyákban, 's minő orvosló szerek-
kel lehet segíteni a' betegen?
Lehet segíteni sokféle nyavalyákban: 1-ör. A ' f ő -
f á j á s b a n , — melly ha m e g h ű t é s t ő l támadott, —
izzadás által. Ha m e g t e r h e l t g y o m o r t ó l , a' has
kiürítése használ. Ha sérülés, ülés által származik, hi-
deg víz burogatásával lehet megszüntetni, és gyógyí-
tani. Ha pedig füst vagy kábító szerek okozzák, akkor
segit a' friss levegő. Végre feszült, aggasztó gondol-
kozásból, vagy folytonyos tanulásból is ered a' főfájás,
akkor többnyire vt'g, mulattató, elvont tárgyak szüntet-
hetik meg. Van még egy, melly föfájdalmat okoz, a'
r é s z e g s é g és más erős g ő z is, de mind ezek las-
sankint maguktól is megszűnnek. Ezt jól tudják tapasz-
talásból , kik a' bort undok következménye mellett is
kelleténél jobban szeretik, 's használják; ez ellen leg-
jobb orvosság a' józanság, az az mértékletes ital; és
ezt egészség 's vagyonbeli kárukra még is sok meg-
rögzött makacs el nem hiszi; még az is különös, mi
kivált a1 pórnépnél megtörténhetik: „Ha a' férj részeg,
a' józan asszony szokta erejét érezni."
Mit érdekes a' fogról megjegyezni?
A' fogról érdekes megjegyezni azt, miután étkek
megörlésére alkotta a' Teremtő, a' megromlástól őrizni
szükséges; e' végre, hogy jó állapotban megmaradjon,
forró eledeltől szükséges őrizni, melly a' fog mázát
megrepeszti, kivált ha forró étel vagy ital után tüstént
hideg éri a' fogat, sőt még a' fognak a' rossz levegő
is árt; szinte árt az étkekből hátramaradt tapasz, mitől

110
mosás által szükséges megtisztítani, 's csak igy marad-

hat épen meg a' fog. *)
O r r szinte igen kényes része az emberi testnek,
azért rajta keletkező pörsenéseket vakarni, annyival in-
kább lemetszeni veszedelmes, mert hamar fenés seb lá-
madhat rajta. Szaglalásra teremtette ugyan az Alkotó,
mindazonáltal virágot szagolni minden vigyázat nélkül
veszedelmes; mert megtörténhetik, hogy a' virág szir-
maiban lappangó kis férget fölsziván, 's miután az a'
velőbe hat, bóditó fájdalmat, sőt halált is okozhat.
O r r f o l y á s t el lehet állítani friss viz fölszivás-
sal, vagy hideg vizbe mártott ruhának ágyékára és sze-
mérem testére alkalmazott burogatással; illy móddal nő-
személyeknél a' bő havi tisztulás is lecsendesül.
A' t o r o k f á j d a l o m többnyire meghűléstől ered,
vagy szeszes italoktól, gyulladás, rekedtség, sőt még a'
hosszas lármázás 's erőltetett énekléstől is. Ha ezen oko-
kat elmellőzzük, torokfájdalom nem keletkezik. **)
A' g y o m o r f á j d a l m a k n a k sok oka van, ha
valaki rosszul készített ételekkel él, vagy kelleténél
többet eszik, avagy mérget tarfalmazó étkektől és ita-
loktól nem ovakodik. Végre a' meghütés, mellytöl ama
veszedelmes k ó l i k a származik. ***)
* ) A' f o g i n a k a t megerősíti a' fagyalfa virágja 's le-

vele vizbe főve, vagy borba áztatva, ha vele a' szájt kiöblítjük.
* * ) A' t o r o k d a g a n a t j á t el lehet oszlatni, ha a'
ruhára kent faggyút meleg borral elegyítjük, 's azt a' fájdal-
mas részre fölkötjük. Továbbá a' torok fájdalmát lehet meg-
szüntetni, ha porrá tört fekeleszurkot rozspálinkával megned-
vesítve két ruha közt a' fájós részre kötjük; használ még a'
has kiürítése; avagy ha vízzel kevert rozspálinkával gyöngén
gargarizáljuk.
A' m e g t e r h e l t g y o m r o n a' kiürítés segít.
Ezen ártatlan és sikerrel munkálódó recipe ajánlható, úgymint:

ltl
K ö s z v é n y is nagy kínokat szül az ember tag-

jaiban. E' szinte a' meghütéstöl ered többnyire, kivált
Rp. Senif-levél porából unc. semis.
Glirirlc. glab. porban dr. y.

Anismag porából dr. semis.
Sach. candis. unc. una el dr. y.
Ezen porokból, melly gyógyszertárban megszerezhető,
estve fél, vagy legföllebb egész kávés kis kanállal vizben be-
véve, haskiüritéssel segil.
G y o m o r f á j d a l m a t szünteti az eibisthea, az az egy
csipetnyi leforrázottja, melly csipös nedvtől tisztit, és gyöngén
izzaszt.
Gyomorfájdalom ellen minden esetre jó szolgálatot tesz:
1-ör. Székifü. 2-or. Melissa (méhfii, czitrom szagú herbaté),
melly a' romlott gyomrot helyre állítja, és a' fölfuvódást osz-
latja. Valamint a' kevés borral dincztelt fodros mentha gyomorra
alkalmazva. Ugy szinte a' melegített zab vagy rummal ned-
vesített papiros. A' gyomor savanyósága, csípőssége vagy ge-
leszta huggyozása ellen éhomra egy pohár ezukrosvíz ajánlható.
Mérges növényektől főkép ovakodni kell, illyenek: az
őszike, veresgyüszüvirág, kökörcs, kutyatéj. Ezek ellen óvó-
szer: langyos viz vajjal, olajjal vagy tejjel elegyítve, és a'
szappanos viz. Vannak bódító növények is, u. m. c-sodafa, be-
lindek, farkascseresnye, bürök és a' fekete csutor. Szélhüdést
okozók pedig: fekete hunyor, sisakvirág; ezek ellen ajánlható
az olajos ital, szappanos viz, eczet, erős kávé, minden esetre
megelőzőleg a' hántató.
Végre a' mérget tartalmazó gombák, mellyek közül meg-
jegyzésre méltó a' galócza, szőrös gomba, (mellynek mind a' mel-
lett haszna is van; mert szép, sárga föstéket ad; ha mozsár-
ban megtörik, és az illy kását negyed óráig vizben főzik, eb-
ből egy uncia viz hat font viz megföstésére elegendő; minde-
nek előtt ezen viz átszüretik, és abban akármiféle anyag ha
megáztatik, és fél óráig főzetik, a' szép sárga szint fölveszi;
különösen a'selyem fényes szint kap; ha pedig fekete szappanos
vizben kiöblítetik, arany szinü sárga lesz.) Ha már valaki vi-
gyáztalariságból a' mérges gombát megette, addig is, még or-

112
ha a' csontok velejébe veszi magát. E' végre nem jó

igen meleg szőrös ruhába magát takargatni, melly izza-
dást okoz, és rögtöni meghűlést okozhat; azért tanácso-
sabb a' hideghez szoktatni magát, mint a' nagy me-
leghez, mellyböl több elágazó nyavalyák is származnak,
úgymint h u r u t o l á s , k ö h ö g é s . *)
V é r h a s t idéz elő nagy melegségben a' mérték-
letlen ital, éretlen gyümölcscsel, nevezetesen kukoriczá-
val való élés szinte azt okoz. **)
Néha nagy hidegben megtörténik, hogy valamelly
tagja megfagy az embernek, avagy ütéstől, csiszolástól,
voshoz juthat, bőven édes tejet, melly a' méreg hatását hát-
rálja, avagy fa-olajt szénporral elegyítve, igyék.
* ) K ö s z v é n y ellen ajánlható az ökörfarkkóró virág-
jának napon üvegbe kiizzadt nedvével való kenyegetés. Igen
hasznosnak találtatik, ha a' köszvényes tag vattával burogatva
izzadásba hozatik, csak a' rögtöni meghűléstől kell ovakodni.
Jótékony még a' zöld dió héjából készült herbaié is a' kösz-
vény ellen.
K ó 1 i k a ellen igen jónak találtatott kis pohárba töltött
silvoriumra vakart kevés korommal való ital; ugy szinte a*
székifü herbaié; meleg burogatások.
Sokan házi orvosság szerrel is segítenek a' kólikán, melly
ebből áll: kerekített kenyérhéjat tesznek a' köldökre, mellyen
kenderkóczot meggyújtván, kis bögrével betakarják. Ezen bög-
rében láng által megürült levegő helyébe a' has bevonódik, és
az által a' kólikát megszünteti.
A' h u r u t o t , r e k e d é s t , sőt a ' v i z e l l e t c s i -
p ö s s é g é t is elhajtja az árpakása leve, ha aszuszilvával,
vagy mazsolaszőlővel főzetik; ez még a' hasat is lágyan tartja.
* * ) V é r h a s t megszünteti czíczfarkból (Achillea mille-
foliuin) készitelt herbaténak itala. Avagy vérfü (Sanquisorba)
ha szárát, levelét, píros virágját főleg veresborbau megfőzik,
mellyböl ha egy pohárral megiszik a' beteg, a' veszedelmes
vérhas szépen eláll.

113
metszéslöl kisebesül, és ha elhanyagoltatik, majd orvo-

solhatatlanná válik.
Néha vigyáztalanságból a' darázsok vagy méhek is
csípéseikkel nagy fájdalmat okoznak. Valamint a' le-
forrázott tag is nagy kinokat szokott okozni, mellyek
gyógyítására igen jól esik, ha a' gyógyszer jelen
van. **)
* ) A' m e g f a g y o t t t a g r a , ha mosogató vizben főzött

köleska'sát a' mint el lehet állani melegen reákölik, annak égő
fájdalmát megszünteti. Yizben áztatott salmiakkal is szokták
a' fagyos tagot gyógyítani. Az előbb emiitelt kölesseli gyógy-
mód a' daganat tiizességét is elveszi.
S e b e t sokfélekép lehet gyógyítani: 1-ör. Útifűnek szé-
les levelei összetörve a' sebet gyógyítja összehúzó erejénél
fogva. A' daganatot pedig egyedül változtatva friss leveleit,
reátéve, elosztatja.
Leghathatósb szer pedig a' sebgyógyitásra ebből áll: há-
rom lat fehér szurok megtörve, három lat sárga viasz véko-
nyan leszeletelve, és három lat tehénvajjal uj mázos lábosban
eggyé olvasztva, 's fapáczikával összekeverve, annakutána egy
quintel kámfort beleszórva, 's még egyszer fölforralva készül
ezen hatályos sebre való tapasz, melly naponkint kétszer ru-
hára vékonyan kenve a' sebre tétetik.
Ha a' seb kutyaharapás által származik , azt folyóvízzel
kiszivatni, 's mosogatni szükséges, ez a' gyulladást is elveszi.
Sebgyógyitásra a' dió zöld levele jó gyógyító szernek
találtatott, ha levelét czukorral vizben megfőzik, és belemártott
papirossal burogattatik a' seb, melly három napig rajta hagya-
tik. Hasznos még a' diólevelének főtt levével is mosogatni a'
sebet, 's annakutána zöld leveleit reáburogatni; avagy megszá-
rított 's összetört porával a' sebet behinteni, és friss zöld le-
velével burogatni.
* * ) A' 1 e f'o r r á z o 11 k é z , vagy a k á r m i n ő t a g
ha ribiszke befőzöltel bekenetik, azonnal benne a' fájdalom
szűnik, és hamar gyógyul.
M é h vagy d a r á z s c s i p é s e l l e n : egy szelet ve-
reshagymának reákötése megszünteti a' fájdalmát. Vagy még

114
I z z a d á s t is néha szükséges előmozdítani, midőn a'

meghűlés a1 testnek kipárolgását gátolja, 's abból el-
ágozó nyavalyák is következnek.
G y o m o r g y ö n g e s é g é t ha valaki tapasztalja,
's étvágya elvesztét; az elsőt iparkodjék erősíteni, a'
másikat megszerezni.
V i z i b e t e g s é g e t a' sok borital, sőt más is
idézi elő. Ez elleni gyógymód igen kétséges.
jobb, ha égelö illat-lug, vagy salmiával megmosatik, mi által

a' fájdalom daganattal egy perez alatt megszűnik.
D a g a n a t o t , k e l é s t még a1 füge is gyöngíti, meg-
pörkölve, vagy sülve fogin és nyelvcsap dagadását, ha melegen
reálcszik, meggyógyítja. Végre a' füge tejben megfőzve hurut
ellen is igen jónak találtalik, sőt még a' mell nehézségét is
könnyití. Rozsliszt is mézzel keverve a' tüzes daganatot érleli.
Melegített liszlje orbánezot gyógyít, virágja borba vagy pálin-
kába napi hideglelést gyógyít.
A' fügefalevelének kifacsart leve, vagy letört ágaiból ki-
folyó téjszinü nedve a' szömőcsénget elveszti, ha vele több-
ször megnedvesítetik.
A' száraz fájdalomhoz tartozik még a' p o d a g r a is,
ezt néha jó sikerrel csollánnal megveregetve elűzik. Vagy
megfölt tökbelének burogatása is hasznosnak találtatik.
Csollánt még a' pórnök ablakok tisztítására is fordítják,
mi által minden homályosságtól az üveget mint egy ujjá 's vi-
lágossá teszi. Csollán, kisebb, nagyobb fajú, vízben megfőzve,
a' posztót sárga színre fösti, ha konyha- vagy timsóval ele-
gyítik, a' szint még jobban emeli.
*) B o d z a v i r á g l e f o r r á z o t t j a , azaztheaaz
izzasztásra igen hathatós szer. Némellyek lefekvés előtt csak
vízzel locsolják meg mellüket, és betakaródzva gyöngédeden
izzadnak; ez a' köhögést is megszünteti.
* * ) G y o m o r g y ö n g e s é g e r ő s í t é s é r e ajánlják
a' quassía italát, melly két annyi rozspálinkába lett quassia
gyökeréből áll, mellyből dél előtt egy kevés ital nem csak
a' gyomrot erősilí, hanem az étvágyat is meghozza. Quassia
főtt leve kevés mézzel keverve tányérokra osztva a' legyeket

115
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK.
A viz kétféle: k e m é n y és l á g y . A' kemény, mi-

után sok ásvány 's érczrészeket foglal magában, homá-
lyos, nem átlátszó, még az állat sem kedveli, ha csak
hozzá nem szokott. Azonban fürdők készítésére az ás-
ványos vizek igen hasznosak. A' lágy viz tiszta és át-
látszó, ebben a' szappan könnyen fölolvad, hüveles nö-
vények könnyen megfőnek. Még vetemények öntözé-
sére is jobb a' kemény víznél. A' hideg viz általáno-
san bizonyos gyulladásokban használható, u. m. szem,
körömgyulladásban, testzuzásokban , törésben, dühödés
és agy-gyulladásban; még a1 jéggel való burogatás is
jó szolgálatot tesz, illyenkor a' hideg vizbe eczetet szo-
kás keverni.
Ha a' gyermek megijed, vizet kell vele itatni, ez
a' nyavalya kiütését is akadályozza. Ellenben a' meleg
viz is hasznos, ennek párolgása a' nátha, torok, reke-
dés, gyulladás, fogfájás, hasogató 's tagokban futkozó
fájdalmakat gyógyítja. Valamint inak zsugorodásiban,
köszvényben a' meleg fürdők is hasznosak.
elöli. Ezen szer annyiból j ó , mivel a' legyek szél nem rö-
pülve elvesznek.
A z ü r e s m á k f e j e k b e n is nagy orvosló erö létez.
Ha gyermekeknek az üres mák fél lokját, éltesebbeknek né-
gyet, ötöt összetörve, 's megfőzve lében beadjuk, kevéssel
kezdve, és hatására ügyelve a' kinos fájdalmakat enyhíti, 's ál-
mát szerez; a' száraz hurutot gyógyítja, és a' gyermekekben
a' rettegést szünteti. Pólabeli kisdedeknek három, négy mák-
fej tok fürdőnek megfőzetik, 's ez is szünteti a' fájdalmat, va-
lamint álmát is hoz. Ama híres ópium használatát az orvosok
kezelik.
6*

116
í r ó , melly köpülés után a' téjfőltöl elválik, forró,

rodhaszfó betegségben és sárgaságban gyógyszer, még
a' hasat is lágyan tartja.
T é j f ö l csak egészséges embernek j ó ; azonban
égés által sérült tagokat vele kenegetni igen ajánlható.
T u r ó , kik bőven élnek vele, a' belekben csipös
savanyóságot éreznek; kívülről használva pedig a' tüzes
daganatot oszlatja.
T é j , kivált ha friss, melegében igen j ó ; hasznos
a' szárazbetegségben, tüdörodhadásban. Tehéntéjnél jobb
a' kecske- 's a' szamártéj; mivel kevesebb turó van
benne. A' téj általánosan szappannal elegyítve haso-
gató fájdalmak ellen kenyegetés által használhat.

117
PÁRBESZÉDEK.
A ' n ő k fő k e l l é k e a' gazdaasszonykodás.
Jfjeontina. Kedves barátném Viki! a' mi szivemet

nyomja, kívánnám veled közleni.
Viki. Csak titok ne legyen; mert azt nem sze-
retem se tudni, se hallani. Egyébiránt ha szived ter-
hén könnyithetek, örömmel cselekszem.
L. Semmi titok. íme megvallom, igen szép ezen
elsorolt gazdasági czikkeket tudni, de én még is ugy
vélem, nekünk nem szükségesek, következőleg minek
tanuljuk ?
V. Ugyan hogy mondhatod azt, hogy nekünk nem
szükségesek ?
L. Azon okból; mert ezeket részint csak polgár-,
részint pedig pórleányoknak hasznos tudni; mi pedig
finomabb nevelésre számolunk.
V. Példának okáért, — szabad tudnom ?
L. Oh mintha nem tudnád! — Minekünk a' ke-
reszténytudomány, 's a' kézi munkán kivül: ének, zon-
gora, táncz, rajzolás, föstészet és külnyelvek tanulása,
sőt még az irodalmi pálya is föladatunk. 'S hidd el,
mindég szivem emelkedik, ha eszembe jut, hogy ama
kecses Corinna Pyndarust háromszor legyőzte verseivel;
Zapho is hires verselő volt; Aspazia pedig jó szónok;
Irene jó föstö; ime ezek a' nő nemesebb vonásai, ezek
nemünket emelik, nevünket örökitik.
V. Igen — 's még ha hozzáteszem, hogy jó gaz-
daasszonyok is.
L. Ej a' gazdaasszonyságot vigyék a' cselédek; —
azért tartja és fizeti édes anyám a' szakácsnét, hogy a'
szükségeseket megszerezze, bevásárolja; azután tudjon
sütni, főzni. — A' szobaleány pedig varrjon, mosson,
téglázzon, öltöztessen, tisztogasson 's több efféléket.

118
V. No már most megengedj barálném, mivel bal-

fogásaid vannak, hogy mindegyikre kifejezhessem ma-
gamat.
L. Oh! igen örömest és szívesen fogom hallani.
V. Azt mondád az éneket, — igen is művészi ér-
telemben véve, kinek szava csengő, torka idomítható, 's
melle, tüdeje ép 's hozzá való, — oh! igen szép, ha
valaki tanulja, — én ellene nem vagyok, sőt magam is
szeretem 's gyakorlom; 's az ís igaz, hogy már sokan
ez által maguknak hirt 's nevet szereztek. — Zongora
szinte szivemelö, kedvderítő, gond- 's búoszlaló az igaz,
azért ezt is helyben hagyom; mert illy szép művészetet
előmozdítani nemünkhöz is igen illik. Jól tudom én azt,
hogy már hajdankorban a' lacedemonbeli asszonyok hí-
res zenészek voltak; most pedig alig van müveit nem-
zet, melly e' miiszert bámulásig ne értené. — Csak
hogy — oh vajmi sajnos! hogy nem sokáig kedveitető;
mert még a' leány elméláz, — 's szivhurjai szabadon
rezgenek, — igen mulattatók; de ha egyszer pártáján
túl ad, ez is csak hamar megszűnik, és elnémul. Táncz
magában kedves és hasznos, testgyakorlás tekintetéből;
ezt nincs nemzet, melly nem kedvellené, csak mérsék-
lett legyen; mert hallottam ám, hogy sokan egészségü-
güket is eltánczolták, sőt kora sirba is száltak.
L. Én attól ugyan nem tartok, 's nem is félek;
mert ha kihevülök, 's kiizzadok, vigyázok, hogy maga-
mat rögtön meg ne hűtsem, és a' hirteleni ivástól is
tartózkodom.
V. Azt már okosan cselekszed; — továbbá a' raj-
zolás, föstészet, szünóráinkat igen hasznossá és kelle-
messé teszik; kivált ha himvarrásainkkal 's kitűzéseink-
kel utánozzuk, mint Gizela első magyar királynénk cse-
lekedett, midőn a' többi közt azon palástot készitette,
mellyet koronázáskor a' magyar király magára fölvesz;
igy szinte hazánk nagy anyja Mária Theresia több egy-
házi ékszereket készített; ez már dicséretesen örökiti
a' nőnemet.
L. Kérlek ne nehesztelj, ha megakasztom beszé-
dedet ; azt mondád: ,,a' többi közt" tehát többet is ké-
szített Gizela királyné?
V. Igen is. Egy illyen templomi palást tartatik a'

119
bécsi császári kincstárban, harmadik pedig a' sz. már-

toni fő apátsági kolostorban. Még ezeken kivül Gizela
több templomi ruhákat is készített. Sőt ö építette a'
veszprémi székes egyházat, és alapkövét letevé a' püs-
pöki laknak, mellynek birtokosa által megkoronáztatott,
és az óta jog szerint a' magyar királynét mindég a'
veszprémi püspök koronázza.
L. Bizonyosan ott temettetett el ugy-e?
V. Ezen vitáznak a' történetírók; egyik azt tartja,
hogy Magyarországot elhagyván, Passauba, sz. Benedek
szerzetén lévő kolostorba vonta magát, a' hol mint má-
sodik apátfönök halt meg 1095-ben.
L. Akkor halt meg sz. László is. Oh be sokáig élt!
V. Igen, 110 évig. — íme igy áldja meg az Is-
ten hosszú élettel is azokat, kik az ő dicsőségét elő-
mozdítják.
L. Bonfin író pedig ugy tartja, hogy Veszprémben
temettetett el.
V. Ez a' zavar onnan van, mivel mind a' két he-
lyen föltaláltatott sírköve neve fölirásával.
L. No ezt még nem is tudtam, — köszönöm.
V. Irodalmi pályán a' nőnem ábrándjai is égig föl-
hatnak ; több példákat tudnék előhozni, elég legyen em-
lítenem Barbara di Corregiót, Caecilia velenczei apá-
czát, mint hires rögtönverselőket. Maddalena Moreili
pedig I. Ferencz császár alatt 1776-ban Rómában forma
szerint meg is koronáztatott, mint az Arcadia tagja, kit
azután a' római tanács nemes polgárnénak, (az az Nobile
Csittadénak) neveze ki.
L. Mit értesz Arcadia alatt?
V. No ezt is megmagyarázom; Arcadia Görög-
ország egy része vala, olly fekvésű, mint Schveicz-
ország, — nagy hegyekkel, szép csergedező patakok-
kal, buján tenyésző füvekkel és kellemes szelíd éghaj-
lattal megáldott valódi diszes paradicsomi hely, a' hol
a' pásztorok juh- és baromtenyésztés mellett verseket
készítettek, és mesterségesen el is énekeltek, a' mi a'
tudósok figyelmét magára vonta. így támadott a' római
arcadiai név alatt az az egyesület, mellybe a' vers,
és énekkészitök vagy kedvelői, és nyájtenyésztés elő-
mozdítói fölvétettek.

120
L. 'S arany koronával koronázták meg?

V. Oh nem! hanem fenyő- vagy babérlombokhói
diszesen font koszorút tettek fejére.
L. Szerettem volna látni. — Te sokat tudsz, kér-
lek mondj még valamit.
V. Ne kényszeríts, majd e' diszes gyülekezet ter-
hére 's unalmára leszünk.
L. Csak még egyet.
V. No legyen tetszésedre, de csak egyet. — Bán-
dettini Theréz pedig 1766-ban luccai születés Mária
Antónia halálát 1813-ban megéneklé, sőt nyomatban
kiadá Nelzon angol admirál, és Szuvarovvoo orosz tá-
bornok gyözödelmét, ugy szinte Károly herczeg német-
alföldi hős tettét.
L. Ilát csak olasz nők tüntették ki magukat?
V. Németek is, — vannak hazám leányai közt is,
mint dukai Takács Judith és Bezerédy Amália, kedves
irók. Azonban látod illy nöi tünemény még is csak igen
ritka, mint a' fehér holló.
L. No én mór ebben magam sem töröm fejemet.
V. Elhiszem, — hanem a' német, olasz, franczia,
angol nyelv tanulása nem csak társolgás, hanem tudo-
mány tekinteténél fogva is dicséretes, és a' finomabb
társolgásoknak majd nélkülözhetlen emeltyűje, de csak
akkor ám, ha ön nemzete nyelvét is birja; mert vala-
mint németnek, olasznak, francziának nem mondhatom
azt, ki nyelvét nem tudja, ugy magyar hölgy is előt-
tem lenni megszűnik, ha ön nemzete nyelvét nem érti,
's nem beszéli. — Mindezek ugyan olly valamik, mely-
lyek szivet, érzelmet nemesilenek, de azért a' gazda-
asszonyságot ki nem zárják; sőt azt mondom, hideg
konyha mellett ezek is lankadnak és Ízetlenek.
L. Kérlek, még egyre nem feleltél, azt szeretném
hallani.
V. Hiszen most akarom mondani; azt mondád,
azért tartunk szakácsnét, hogy a' szükségeseket besze-
rezze, azután süssön, főzzön, — a' szobaleány pedig
varrjon, mosson 's több effélék, — e' mind igaz a1 maga
szoros értelmében; de valamint jaj annak a' hajónak,
mellynek kormányzója nincs, ugy pusztulásnak indul az
a' ház, hol a' gazdaasszony kötelességét nem érti; mert

121
nem képes cselédjeit kormányozni, hibáikat javítani, és

cseleiket észrevenni; és ebből mi következik, magad el-
gondolhatod.
L. Biz ez mind igaz; de én még is azt tartom, (mert
ugy gyanítom, talán még többet is kell tanulnunk), már
pedig a' tanultakból is sok elmaradhatna. Ugy-e ma-
gad is tapasztalod, hogy nagy városokban, szinte itt
helyben a' belvárosban — se tehenet, se sertést, —
még baromfit se tartanak; kendert épen nem termesz-
tenek, sok háznál kenyeret se sütnek; söt ugy gondo-
lom, azért vannak a' pékek, kenyérsütő asszonyok, szap-
pan, gyertya készitök, hogy bennünket ellássanak. Rok-
kát házamban éppen meg nem szenvedek; azért van-
nak a' diszes rakott boltok, a' hol a' mi szivemnek,
szememnek tetszik, megszerezhetem; minek tehát ezek
készítését tanulni, vagy tudni? — talán hogy ezeket
kenyerüktől megfosszuk ?
V. Egy kevéssé csipös vagy — semmi; mind-
ezekre röviden megfelelek; mindenek elölt csak azt
mondom: a' mi az asszony kötelességéhez illik, és tar-
tozik, azt tudni mindég szép, dicséretes, hasznos is,
hogy butáknak ne tartassunk, mint az egykori leány, ki
azt sem tudta, minő fán terem a' zsemle; vagy az a'
bécsi szakácsné, ki nem tudván miből lesz a' tojás, té-
len jérczetojást vett a' piaczon, természetesen kisebbet
mint a' tyúktojás, asszonya előtt fohászkodva panaszko-
dott : Istenem! mit érünk még, ime a' tojást is kisebbre
esztergálják. Ezt előre bocsátván, váljon homlokunkra
van-e irva, hogy mindég városban fogunk lakni? mert
könnyen megtörténhetik, hogy a' Gondviselés mezei lakba
visz ki bennünket. Mit felelsz erre? Nem veszszük-e
akkor hasznát annak, mit most tanulunk? Én ugy vélem,
most is jobb izüen eszem a' házi kenyeret, mint mások a' do-
hos piaczi kenyeret, de erről majd másod félévben bővebben.
L. Elég, elég már kedvesem! igazságod van, most
megvallom, én nem ugy érzettem, mint beszéltem, csak
téged próbáltalak, ha velem egy gyékényen állasz-e;
mert jól tudom, hogy felsőbb parancs következtében a'
gazdálkodást is kell tanulnunk. Bocsáss meg tehát, ha
terhedre voltam.
V. Szívesen; — oh te csintalan!

122
Oskola u t á n i liázi-nevelcs.
Mari. Te kis Czilim! hallottad-e, hogyan küszködött

ez a' két nénike ?
Czili. Igen — egyik a' másikra reá akarta tolni
a' gazdaasszonyságot, amaz pedig a' finom nevelést, és
ki akart bújni a' gazdaasszonyság alól.
M. Ki ám! de még is végtére megadta magát,
azért ugy gondolom, az hamis leány. — Azonban mind
liiában, mert mi itt akármikép vitassuk a' gazdaasszony-
ságot, vagy azt a' linóm nevelést, még is otthon csak
majd a' mama határoz felölünk, hogy mit szükséges
tudnunk és tennünk.
C. 'S talán vettél észre valamit?
M. Oh igen — igen is — én már mindenből ki-
köpök.
C. No 's falán már te nem is tanulsz énekelni?
M. Nem ám! pedig a' mesterem azt mondotta, olly
hires énekes lehetne belőlem, mint Malébránd, vagy
Kataláni.
(
U g y — Malébránd!? hallottam ám, a' ki szín-
padon olly hosszan és magasan énekelt, hogy ott meg
is szakadt bele, összerogyott, és igy hattyu-énekét el-
végezvén, meghalt.
M. Tehát ugy járt az a' hires szegény Malébránd.
— No én öt még sem sajnálom, a' mit lélekzete meg
nem bir, miért teszi, 's minek fitogatja magát, — ugy
kellett neki. — Jó, hogy édes mamám engem színházba
nem visz, pedig sokszor könyörögtem neki, de csak azt
felelte: „Nem neked való, majd ha megnősz, 's több
eszed lesz." Biz annak a' Malébrándnak sem volt még
elég esze. Jobban tette volna, ha a' templomban éne-
kel , mint a' színpadon; mert még nem hallottam, hogy
valaki a' templomban ájtatos éneklésében megszakadt
volna.
C. Ugy ám, de a' gégéjét, ugy hallottam, egy an-
gol megvette, 's talán most is spiritusban tartja, ez is
nagy böcsület.
M. Miért tartja spiritusban?

123
C. Gondolom azért, hogy azon hires éneklő gégé-

jét mindég láthassa, hogyan énekelt, — vagy pedig
azért, hogy örökítse nevét.
M. No még egyszer örülök, hogy ányám megtil-
totta nekem az éneklést; mert még én is talán színpadra
kerültem volna, gégém pedig spiritusba. Pfuj!
C. Attól ne tarts, hiszen mi nem vagyunk Angol,
hanem Magyarhonban. No de még is talán a' tánczot
csak tanulod?
M. Nem biz én, azt sem tanulom már.
C. 'S miért nem tanulod?
M . No már most neked mindent elmondok, mi tör-
tént velem. Egyszer a' polkatánczot próbáltam, lábam
ujja hegyén az egész szobát körülugráltam, 's mellette
igen szépen énekeltem, 's csak azután vettem észre,
hogy mamám a' benyiló szobában a' fánk készítéséhez
való sodródeszkát letette, 's kijővén azt mondotta: „Te
csetres I mit ugrálsz ? mit czinczogsz mint az egér, 's
nyivácskolsz mint a' macska? majd levettetem czipel-
lödet — várj csak — mit szaggatod, eredj, menj az éle-
teskamarába, 's hozd be azt a' kosár tojást." Én elmen-
tem a' kamarába, 's ott ismét próbáltam a' polkatánczot;
de jaj, most is szégyenlem, édes mamám utánam jött,
's rajta kapott a' polkatánczon, elgondolhatod, ugy meg-
ijedtem, majd a' lábomról leestem, és igy lett vége már
az énekemnek, vége tánczomnak is; 's ezután édes
anyám mindjárt ki is adott a' tánczinesteren, és már
most magamnak csak ingyen énekelek, 's ingyen tán—
czolok, mikor lehet.
C. No ugyan megesett neked, — talán már nem
is zongorázasz, ugy-e?
M. Nem már, — mert édes mamám tüstént a' zongo-
rát is eladta; pedig sokan azt mondták, hogy én jó zongo-
rázó leszek, mivel hosszú ujjaim vannak, 's nem sokára
az octávát is elérem; már most látod kis Czilim! vége
mindennek.
C. Szegény 1 te mindenben hátramaradsz, igen saj-
nállak.
M . Igen, — énekben, — tánczban, — zongorá-
ban; — de ugy gondolom, még is előbbre vagyok a'
kézi munkában mint te.

124
C. Nem hinném.
M. De igen, — mikor édes mamám a' tánczot,
zongorát eltiltá, azt mondotta: „No édes leányom, jösz-
te ülj mellém, én most téged hasznos és gazdaságos
munkára tanítlak. — Ennekutána, valamint most — mit
kiszabok, mind belső, mind külső ruhádat te fogod meg-
varrni, tudod?" megcsókoltam kezét, 's azt mondottam:
„Igen is tudom." „No ládd, jól vigyázz mit mondok, a'
mit a' ruhád készítéséért a' varrónénak, a' szabónak
fizetnék, azt mind összerakogatom, — a' bálruhákat,
mellyeket évenkint drága pénzen kellene megvenni szá-
modra, — azon sok czipök árát is, mellyeket a' táncz-
ban elszaggatnál, mind egyberakom, és részedre a' ta-
karékpénztárba beteszem, hogy kamatozzon. Ha majd
megnősz, kiveszed, 's ifjúságod gazdálkodását megked-
velvén, mindég jó gazdaasszony lesz belőled." Én az-
óta tehát varrogatok, ládd, a' mint itt állok, kívül, belül,
ezen ruhát is, mi rajtam van, én varrtam, harisnyáimat
is én magam kötöttem.
C. Már sokat tettél be keresetedből a' takarék-
pénztárba ?
M . Nem én tettem be, hanem édes mamám; egyszer
ugyan kérdeztem, mennyi van ben? 's azt mondotta:
„Nem szükség, nem is illik a' kis leánynak mindent
tudni."
C. Mi semmit sem szoktunk betenni, hanem inkább
onnét vesszük ki, már kétszer jó sokat vett föl édes
mamám, és a' múlt farsangon bálruhát készítetett rajta
magának, nekem is.
M. Jaj talán az én pénzemet is kivettétek?
C. Meglehet, — hiszen ne féltsd, majd kamattal
visszateszi mamám.
M. Ugy — hát ti fizetitek meg pénzem kamatját?
C. Igen — ha lehet visszaadja édes mamám.
M. Igaz — te már főzni is tanulsz, mivel láttam,
minap konyhakötény volt eléd tűzve.
C. Biz azt rosszul láttad — oh még korán volna!
a' tűzhelyt sem érem föl — konyhába sem ereszt ma-
mám , hogy ruhámat be ne piszkoljam. Talán te tanu-
lod már a' főzést, mivel emlited.
M. Igen — de csak alattomban — ha mamám

125
valamit megkóstol, én is, ha nem látja, kóstolgatok.

Egyszer a' rántást rám hizta, hogy keverjem, 's ha majd
zsemleszinü sárga lesz, adjam tudtára neki; én pedig,
mivel jó szaga volt, megkóstoltam, de csak hamar föl—
sikolték, mivel a' számat megégette. — Erre hamar jött
édes mamám, és azt mondotta: „Ládd leányom, nem
szép torkoskodni, hiszen nincsen abban se só, se eczet;
azért nem is szükség ollyast kóstolni." Ezen cselekedet-
ből tanuld meg, hogy soha semmit alattomban ne tégy;
mert előbb, utóbb megpirítja arczádat.
C. No j ó , hogy rajtam nem történt, még élek,
szégyenleném; azért én mindenkor engedelmes leánya
leszek édes mamámnak.
M. Én is ezután szófogadó leszek, — de most a'
többit nem mondom el, hanem máskor. Kérlek, légy jó
hozzám ezután is.
C. Ne kételkedjél, én mindég jó leszek hozzád.
A z i f j ú gazdaasszony panasza.
JPaulifia. Igen örvendek, hogy láthatlak.

Hermina. Én is viszont örvendek.
P. Ha unalmadra nem vagyok, sok mondani valóm
volna.
H. Csak bátran, ismersz már, ugy gondolom, unat-
kozásomat soha sem tapasztaltad, sőt készségemet.
P. Igen is. Ládd, mióta elváltunk egymástól,- én
gazdaasszonyságomat már zsengéjében elkezdettem, foly-
tatom is; de ugyan sokban megbotlottam.
//. Például.
P. Szalonnám megavasodott, füstölt húsom meg-
kukaczosodott; no volt mit hallani édes atyámtól. Sze-
memre hányta tanulásom sikeretlenségét, hogy nem sok
tudományt hoztam haza az intézetből, abból a' hires, ki-
kürtölt gazdaasszonyi leczkékböl. Oh csak élne édes
anyám! ha lehetne tiz körömmel kikaparnám a1 sirból.

126
— Oh lelkem Hermina! melly nehéz sorsa van az anya-

vesztett árvának.
//. Ne keseregj! gazdaasszonysági tudománynak
ezer az ága, elég, ha felét tudod, többire a' tapasztalás
vezérel. Ládd, az én szalonnám nem avas, füstöli hú-
som nem kukaczos, én ezt is azóta tanultam, mióta az
intézetből kiléptem. A' leöletés után szalonnámat hi-
degre, fagyra kiteszem, hogy vizenyős részétől mene-
küljön, és igy nem avasodik meg, besózás, 's füstülés
után pedig Marlius elején kálhalukba asztalostól szerzett
fenyösziácsra rakom a' füstölt hust és szalonnát, közbe
közbe sziácsot rakogalva. Végre a' kálha lukját be-
tábláztatom és sárzom, hogy a' kora tavaszkor föléledő
legyek be ne pökjék, tojásaikat rá ne rakhassák; igy
mentem a' szalonnát avasságtól, hust a' kukaeztól.
P. Ha használni akarod, mit cselekszel akkor ?
//. Akkor kibontom a' kálha száját, és a' mennyi
rövid időre szükséges, annyit kiveszek, és ismét jól be-
csinálom azt.
P. Ugyan kitől tanultad ezt?
H. Éde3 anyámtól. Igen sajnállak, hogy neked
nincs már anyád. Hasztalan az atyák illyesmire nem
ügyelnek; azért barátném! ha mit tőlem tanulsz, ne
szégyeneid, hiszen csak ketten állunk itt, nincs mit szé-
gyenlened, ha bár kisebb vagyok is náladnál. Ládd-e,
én ha a' maszületett kis babától tanulhatnék valamit,
még akkor sem szégyenleném. Ez ám sok leányok nagy
hibája, hogy készebbek tudatlanok maradni, mint álszé-
gyennel valamit másoktól tanulni.
P. Én mit sem szégyenlek; ha élne édes anyám,
én nem szégyenlenék még templomba is vele menni,
ámbár a' kicsinyek közül már kinőttem.
I I . Mit beszélsz ? — még templomba is szégyenle-
nél menni édes anyáddal ?
P. Megbocsáss, nem magamat akarom érteni, ha-
nem szomszéd barátném jutott eszembe, a' ki mióta föl-
serdült, szégyenei anyjával templomba menni; csak
maga jár ide is, oda is.
II. Hadd el barátném! ismerem, mindég vizeszü
leány volt; elég kardos édes anyja, majd megjavítja.
Maradjunk mi csak a' gazdaasszonyság körében.

127
P. Tavaszszal, midőn veteményezni készültem, az

a' vizeszü szomszédném bekiáltott kertünkbe, hogy mit
dolgozom? én feleltem, hogy petreselyem és sárgaré-
pát veteményezek; az feleli reá: hadd most abba, jöjj
velem egy vig társaságba, és mulassunk. Gondoltam
magamban, jobb volna, te is veteményeznél, ugy nem
szégyenkednél majd levesbe, majd salátának valót na-
ponkint tőlem kéregetni. Én tehát nem mentem vele,
hanem folyvást veteményezlem. De gondold csak, egy
szál petreselymem, még sárgarépáin se lett valamire
való, mind ágas, bogas 's vékony szál gyökerekből ál-
lott, mi az oka ?
I I . Kövecses volt a' földje; ládd, a' kövecses föld
elágoztatja gyökerét, azért meg nem vastagszik. Vá-
lassz tehát a' gyökérnemüeknek egyarányos porhanyó
földet, ugy szép gyökzöldséged lesz.
P. Ezt is tárczámba följegyzem. Egyre szeretném
még hallani feleletedet; mi az oka, hogy a' kiültetett
zöldség, úgymint a' káposzta neműek, fölmagzanak, és
lazák lesznek ?
H. Hogy fölmagzanak, és lazák lesznek, az az oka,
hogy az illy palántából nőtt és fölmagzottnak magjával
veteményeztél, vagy pedig, ha pénzen vetted, megcsal-
tak vele. Válassz tehát magad őszkor mint fejes, inint
kelkáposztafajból egészséges, vastag, gyökeres, torzsás
fejeket, tedd és takard el télen, hogy meg ne faggya-
nak; tavaszszal ültesd ki, majd ha fölmagzanak és meg-
érnek, vedd külön magjukat, ezekből nem lesz lazaká-
posztád, pénzedet sem költöd haszontalan magra.
P. Hej barátném! sok kérdésektől rajzik a' fejem,
nem is tudom mellviket terjesszem elődbe. De talán
visszaélek már béketüréseddel, azért jobb azokkal el-
hallgatnom.
I I . Részemről szivesen ballom kérdéseidet, csak
tudjak reájok alkalmas felelettel szolgálni: mert még én
sem vagyok annyira beavatva a' természet titkaiba, hogy
mindenre megfelelhessek.
P. A' télre betakarított gyökérnemü zöldségem
egyik helyen korán elromlott, pedig nedvesen nem rak-
tam el. Mi lehet oka, hogy ép termesztményem is el-
romolhat ?

128
//. Talán a' homok, mellybe ellakaritád, nem volt

elegendő száraz, vagy a' hely volt nedves, fűlött, és
levegő sem érhette; illyenkor a' gyökér penészt kap,
és megromlik.
P. A' kenyerem is egyszer savanyó volt, ugyan
mi okozhatta ezt?
//. Ne is kételkedjél, az volt az oka, hogy későn
keltél föl, az az későn fogtál a' dagasztáshoz, már a'
tésztád elkelt, és forrásnak indult, vagy pedig kovászod
nem volt friss.
P. No ezekre nem is ügyeltem; igy már nem cso-
dálom, hogy édes atyám néha szemrehányást tesz. Azon-
ban még is ugy látszik, atyám egy kevéssé megelég-
szik velem; mert alattomban hallottam, hogy mások
előtt eldicsért szorgalmam, jártosságom és ügyességem-
ről ; még azt is hozzátette, hogy- nem is sajnálja, a' mit
tanulásomért reám költött, csak az a' baj, hogy sze-
memben nem dicsér.
H. Azt bizonyosan azért teszi, hogy még ügye-
sebb légy, és el ne bizd magadat; mert jól tudod, mi
leányok melly hamar elkapatunk, ha dicsérnek, még azt
is gondoljuk magunkról, a' mik korán sem vagyunk, és
igy a' büszkeség szikrája könnyen nagyravágyóvá lesz,
és mások lenézésére ingerelhetne.
P. Egyszer ebédléskor (meglehet, hogy jó étvágya
volt) megelégedését még előttem is kijelentette, hogy
izesen, takarékosan főzök, és zöldségeim elrendezésé-
ben és használásában tudok módot tartani, az tévén hoz-
zá : „Ládd édes leányom, már sokszor gondoltam a' fe-
löl, hogy szakácsnét fogadok; mert sokszor vendégeim
jönnek, szégyenlem, mikor tőlem kitelhetnék, hogy fö-
zönét nem tartok. De csak még is azután ugy végez-
tem magamban, szakácsnét még sem fogadok, mert igy
a' cselédtől nem kell tartanom, hogy megcsaljon, téged
sem akarlak elszomorítani, mivel látom, hogy mind a'
külső, mind a' belső gazdaasszonykodásban kedved te-
lik ; végre a1 mit meggazdálkodunk az a' tied, én sirba
magammal el nem viszem."
//. Biz ez kicsinyt még is sok; illy mód tehát ke-
veset mulathatod magadat, reám nézve is igen sajná-
lom, ha társalkodásunk megszakad.

129
P. Semmit se busulj, meg nem szakad; egyik

szolgálómat mindenben kezemhez tanítottam, még szám
izét is egészen átadtam neki. Sokszor atyám azt gon-
dolja , hogy én főztem; 's igy dupla örömöt csinálok,
egyet magamnak, hogy tágíthassak magamon, másikát
segéd szolgáló leányomnak, ki majd megdörül, ugy örül,
hogy már főzni tud.
//. No a' harmadik örömöt pedig én teszem hozzá.
Azt gondolod ? ezt atyád nem tudná, tudja biz ezt, és
az is örül, már ne is kételkedjél róla; azért nem fo-
gad édes atyád szakácsnét, mert tudja, hogy már van,
és látja okos intézkedésedet, abban megnyugszik, azért
is kezd már megdicsérni; Iáin igy fejlik ki a1 házi jó
gazdaasszony.
P. No no majd elpirulok, csak lassan a' dicsérettel.
I I . No de nekem is van ám jó szolgálóm, az olly
ügyes mint a' gondolat; nem csak edényei olly tiszták
mint a' tükör, hanem minden munkája előtt kézét tisz-
tára megmossa; ha levesbe való gyökeret tisztit, nem
csak megvakarja, vakotosságát is késhegygyei kicsípi,
hogy izét a' levesnek el ne vegye; hanem azután va-
lamint más zöldséget is tiszta vizben megforgatja, meg-
öbliti, hogy mindenkép tiszta legyen használatra. Ha
szalonna szinét tisztítja, a' hulladékát, ugy szinte a'
megmaradt 's nem használható aljas zsírt egy edénybe
összerakogatja, és elteszi szappanfőzésre. Annak öröm
nézni minden tettét; esze, keze egyiránt mozog; sok-
szor teltével édes anyám gondolatját is megelőzi, és
annak örül: elököténye pedig olly tiszta fehér, mintha
nem is konyha-, hanem szobaleány volna; nedves vagy
piszkos kezét nem a' hasához dörgöli, hanem arra ké-
szen tart kendőt; valóban illy cseléd olíy nagy sze-
rencse a' háznál, mint lutriban a' ternó.
P. Ugyan mit gondolsz, mi az oka, hogy nem
minden cseléd illy jó és ügyes?
I I . Az a' neveléstől függ, fő oka pedig az, ha is-
tenfélő; mert ki reggeli imáját ájtatosan elvégzi, és
munkáját az Istennek fölajánlja, annak szive, esze nem
tétováz, és csak az illyenböl válik jó, egyenes szivü és
szorgalmas cseléd.
P. Ez az oka tehát, hogy édes atyánk minnyá-
Magyar gazdaasszony. Q

130
junktól szorosan megkívánja, hogy előbb ájtatosságunkat

végezzük, és azután fogjunk a' munkához. — Hiában,
minden jó, minden áldás csak fölülről jön.
//. Ugy van kedves barátném! én ugy tekintem
a' parragi leányt, mint a' vad fát, mellybe, ha jó gyü-
mölcságat oltunk, jó gyümölcsöt fog teremni; ugy a' tu-
datlan cselédet, ha mind isteni félelemre, mind egyéb
szükséges munkára szépen tanítjuk, oktatjuk, bizonnyára
jó és hasznos cselédet formálunk belőle; czélt pedig
még is csak ugy érünk, ha tetteinkkel cselédeinknek
mi is jó példát adunk. Hanem megengedj, az idő már
eljár, itt az ebéd ideje, konyhához kell látnom. A' töb-
bit majd folytassuk, ha ismét összejövünk.
P. Addig is köszönöm a' mire tanítottál. Isten
veled 1
H á z i értekezések.
/
jWynes. Hogy tetszik a' gazdaasszonykodási leczke?

Juli. Igen jól — nekem tetszik, bár hamar meg-
nőnék, hogy a' mit tanultam, magam meg is próbálhat-
nám; mert attól tartok, hogy addig elfelejtem.
A. No még az volna ám szép, ha elfelejtenéd.
J. Én pedig jót nem állok magamért, mert nem
káptalan a' fejem.
Á. Semmit se busulj, majd édes anyád visszaem-
lékeztet. Ládd, a' mit a' bibliából 's keresztény tudo-
mányból tanultam, mindazokra édes anyám visszaemlé-
keztet.
J. Hogyan? hát még most is tudja azt, mit osko-
lában tanult?
A. De tudja ám; vasárnapokon, ünnepeken a1 mint
templomból haza jövök, mindjárt kikérdez, hogy mit ta-
nultam a' predikátzióból ? IIa tudok valamit neki felelni,
megdicsér; ha pedig nem tudok, maga ugy elmondja
majd mind a' pap, és még hozzá is ragaszt szép okta-
tást. így majd a' gazdálkodási leczkékre is édes anyád
téged is visszaemlékeztet, mint engem.

131
J. Ugy mar elhiszem, hogy el nem felejtem; mert

ugyan szégyenleném, ha ugy járnék, mint az egykori
leány.
A. Kérlek, mondd el, hogyan járt?
J . Édes anyám igy beszélte: a' mult farsangon
kérők mentek egy házhoz, és azon helységben divatozó
szokás szerint a' leány mindjárt kenyeret és bort tett
föl az asztalra illendőségből a' kérők elejbe. Egyik a'
kérők közül megmetszi a' kenyeret, 's azonnal reáveté
szemeit a' leányra, mondván: „Ugyan szalonnás ez a'
kenyér ! " Az ostoba leány hamar azt válaszolá: „Ezt
édes anyám sütötte, oh mikor én sütök, az én kenye-
rem alul, fölül szalonnás." Ezt hallván a' kérők, vevék
kalapjukat, tüstént eltávoztak. Hiszen tudod, mi a' sza-
lonnás kenyér ?
A. Hogy ne tudnám, hiszen most tanuljuk, hogy
lágy, és még meg nem kelt a' tészta. No ha illy szé-
gyen rajtam történnék, tüstént az ágy alá bújnék, vagy
emberek szeme elejbe sem mernék többé menni. Most
kétszer örülök, hogy oskolába járatnak édes szülőim.
Ugyan kár volt, hogy azt a' leányt is nem tanították, 's
hogy oskolába nem járt; lám, nem csak magát, hanem
édes anyját is megszégyenítette.
J. Ne csodáld, sokan azt tartják, minek a' leány-
nak azt tudni, a' mit anyja sem tanult ? Szégyen is
volna, ha a' leány többet tudna anyjánál. Azután kinek
mihez nincs fogalma, nem is sokat törődik vele; azért
sokan kikimaradoznak az oskolából, hogy otthon is hasz-
nukat vegyék, 's megint oskolába küldik. Már az illy
leány, hogy mehetne tanulásában előre ! Mikor én is
vonogatám magamat az oskola-járástól, emlékezem édes
anyám azt mondá: ,,A' ki mézet soha sem kóstolt,
bizon nem is tudja, mi a' méznek édessége; menj csak
édes leányom oskolába, majd te is megízleled a' tudo-
mányok hasznát, 's rajta fogsz is örülni."
A. Ah az én anyám is azt szereti, ha sok jót ta-
nulok, az az ha mind megtanulom azt, a' mit leánynak
' szükséges 's hasznos tudni: a' keresztény tudományon
kívül kötést, varrást, hímzést, szóval még házi-gazdál-
kodást is.
J. Biz engemet is azért küldenek oskolába. Igaz
10*
132
most jut eszembe, én is otthon szép tanítást hallottam.

Igen rossz szokás az, hogy némellyek ebéd után meg
se köszönik az Istennek, hogy őket megelégítette; az
ollyanok hasonlók a' makkon hízókhoz, valamint azok,
ha egyik fa alul föleszik a' makkot, tovább futnak, még
a' fára sem néznek föl, melly őket gyümölcsével tar-
totta ; szinte ollyan háladatlan az az ember is, ki szi-
vében föl nem emelkedik Istenéhez, kitől ajándékát
vette.
Á. No én mindég hálát adok az Istennek, valamint
oskolába szoktunk tanulás után, ugy otthon is, ha virá-
gaim elültettem, öntözöm, vagy megkapáltam, mindég
azt mondom: „Hála Isten! ezt is elvégeztem."
J. Az én szülöm azon fölül még a' cselédtől azt
is megkívánja, hogy ö is tudja azt, mit egy gazdaasz-
szonynak tudni kell; már egy szolgálónkat annyira vitte,
hogy mindenben jobb keze lön édes anyámnak; ha reg-
gel szól hozzá, ágyából tüstént talpra ugrik, imádkozik,
öltözködik, kitisztogatja magát, 's dolgához Iát; anyámra
pedig ugy tekint, mint tükörre, fél szemével is meg-
lopja szándékát, és tüstént végre is hajtja. Hidd el, olly
tiszta, mint a' lisztárulóné.
A. Ah a' mi szolgálónk meg olly lusta és álmos
volt, hogy minden reggel ugy kellett fölrázni álmából,
még öltözködésében is elaludt. Egykor anyám azt mondá
neki: „Te Juczi! azt a' marhahúst előbb megmosd ám,
minekelőtte tűzhöz teszed; mert az utczai porozás meg-
lepte, legyek is beszokták pökni; addig még visszajö-
vök, a' levesbe való gyökereket tisztítsd meg." Gon-
dold csak, a' Juczít, egy kezében kést, másikban pelre-
selyemgyökeret, szájában pedig falatját tartván, falhoz
dülleszkedve alva találta édes anyám; tüstént pirongatta:
„Te álomtáska! megint alszol ; u Juczi fölébredvén, fa-
latját elejté.
J. No én arczul csaptam, vagy vizzel leöntöttem
volna.
A. De anyámnak több esze volt mind mi kettőnk-
nek. Én is azt mondtam, a' mit te, de ő azt feleié:
„Tanuld meg leányom, azt tenni nem jó, nem tanácsos;
mert könnyen a' nyavalya fölüthetné ijedtében, falatja
is torkára szaladva megfullaszthatná. Okosan kell a'

133
cseléddel bánni; ezt látod, álombelegség nyomja, erről

majd elszoktatom, sok béketűréssel jár ugyan, de mi-
után a' cseléd ollyan a' háznál mint a' fogadott gyer-
mek, szépen kell vele bánni." De igaz is, már a' mi
Juczink nem csak nem álmos, hanem dolgos is.
J. No ez már nagy csoda.
A. Semmi csoda, édes anyám soha se hagyla ma-
gán, mindég foglalatoskodtatta, kivitte magával a' kert-
be, 's tanítgatta: „Ládd Juczi! ez az arany színű sár-
garépa édesb mint a' halavány szinü; azért abból soha
se hagyj magnak valót. Itt ez a' hónaposretek keserű
lesz; mert a' földből kilátszik, a' szellő éri, a' nap süti,
a' mellyet pedig a' föld takar, az kellemes izü. Amott
az a' vereshagyma egy font nehézségű nagygyá vas-
tagszik; mert tavasz előtt meleg helyen tartottam, azért
föl nem magzik, hanem vastagszik;" többet is mondott
neki, 's bemenvén más dolgot tűzött elejbe.
J. Biz az én atyám is, ha szolgája vét, egy köny-
nyen meg nem haragszik, olly csendes mint a' gyapjú;
történt, hogy a' Pistánk valamikor a' pinczébe küldetett,
hogy italt hozzon föl, mindég a' korsóba tekintett; édes
atyám ezt észrevette, hogy tőle csillog is a' szeme, er-
ről igen szép móddal elszoktatta.
A. Hogyan? mondd el te is nekem.
J. Halljad csak: más nap ismét a' pinczébe küldé,
's azt parancsolá neki atyám: „Te Pista! mindég fü-
tyülj, még föl nem jösz a' pinczéböl, ládd, én igen sze-
retem hallani, ha te fütyülsz." A' Pista elkezde fütyülni,
azonban egyszer csak elállott sipja. Édes atyám a' fölső
lépcsőn várván, azt mondá neki: „Te rossz, szófoga-
datlan ! mindég nem fütyültél." A' ravasz Pisla azt fe-
leié: „Nem ám édes uram! mert csak egy nótát tudok,
azt pedig hamar elfütyültem." Erre atyám azt feleié:
„Én pedig neked majd több nótát húzok, és reá meg is
tánczoltatlak, — érted ? " Oh igen is elértette a" Pista,
's magát megjavította, a' korsóba se tekintett többé.
A. Ez már szép, — ha kedves tanitóné jelen nem
• volna, én is elmondhatnám, melly kegyességre adott
példát. Tudod barátném! néha néha bizony hanyagul ta-
nultunk, mit vettünk akkor észre tanitónénkban? Azt,
hogy kegyes pillanatai elkomolodtak, homloka minden

134
derültségét elvesztette, 's ugy róla meg hanyagságun-

kat, és ez ngy-e nekünk elegendő volt? Mi is ugy
cselekedjünk, akkor mind külső, mind belső gazdálko-
dásunkat cselédeinkkel is előbbre mozdítjuk.
J . E' való igaz, — a' szavak ugyan megindítják
a' szivet, de még is a' példa bir csak vonzó erővel.
Addig is, még gazdálkodási leczkéinket tettleg próbálni
fogjuk, Isten veled.
Á. Te veled is a' viszonlátásig.
]?I é Ii - c s i ji é s.
Cornélia. Hallottam, hogy megcsípett a' méh, — igaz?

Clémi. Kitől hallottad?
C. Mamád mondotta édes anyámnak, én mindjárt
ugy sajnáltalak; kérlek hogyan és mikor történt?
Cl. No majd előröl elkezdem; édes mamámmal a'
templomból haza jöttem, és mindjárt reggeliztem; azután
kötő kis kosárkámat karomra fűztem, mamámmal a'
kertbe mentem, 's megnéztük a' veteményezöket.
C. Mi is ugy szoktunk tenni.
Cl. No most ne beszélj, hanem halljad: én azután
leültem a' gyöpre, édes mamám pedig azt mondotta:
„Kelj föl leányom, mert kora tavaszszal a' föld páro-
log, akkor nem jó a' gyöpre leülni, meghűlsz, és meg-
betegszel."
C. És akkor csipett meg a' méhe?
Cl. Dehogy akkor. — Sok napok után kimentünk
a' virágos kertbe, 's egy padra leültünk, most csak
hallgasd, akkor mi szépet beszélett édes mamám.
C. No csak hamar mondd el, mert alig várom már,
hogyan csipett meg a' méh.
Cl, Majd azután, előbb azt beszélem el, mit ma-
mám mondott a' fakadó kis rózsabimbóról; azt mondá:
„Nézd édes leányom, melly gyönyörű ez, melly szépen
fakad, 's pirkad viráglevele; ládd, illyen vagy még te

135
is élted viruló tavaszán: amaz ott, már egészen kinyílt,

minő ékes, szaga is kellemetes; ollyan leszesz te is,
ha az Isten megtart, 's jó leszesz szülőid örömére. A'
virág-kedvelö leányok szokása a' töszárról nem csak a'
kinyiitat, hanem a' kissé nyilt bimbót is leszakasztani,
igy bánik velünk a' halál is, némellyeket még kis ko-
rukban, némellyeket nagyobb korukban ragad el az élők
közül. Nézd amott már egyik elhervad, hull is már le-
vele, és magától elvész, illy sorsra jutsz majd te is,
ha megöregszel, elgyöngülsz és elhalsz;" majd ebből
szép tanulságot mondok, figyelj reám.
C. Oh én erre magam is tudok felelni, hogy előbb
utóbb meghalunk, itt nincs hazánk, hanem fön a' menny-
ben Istennél.
CL Valamit mondottál; hanem azt édes mamám
szebben mondotta el, 's nem olly hamar mint te, 's azt
is kihagytad, hogy csak a' jóknak van mennyben hazájuk.
C. Igaz ám.
CL Azután még más virágot is mutatott, ha isme-
red a' györgyikét, „Látod, milly magas növésű, 's van-
nak szép tarka, barka szinüek, kár hogy nincs illatjuk;
illyen virágokhoz hasonlók azon leányok, kik szépek,
czifrák szeretnek lenni, de semmi hasznosat nem tesz-
nek, nem dolgoznak."
C. No én hát nem vagyok györgyike-leány; mert
én minden nap imádkozom, dolgozom, kötök, slingü-
lök, seprek, még ha mamám megengedi, mosok is.
CL Még a' többi virágról is szép leczkét mondott
édes mamám; azután fölkelt üléséből, megfogta karo-
mat, és azt mondta: „Menjünk most, nézzük meg a'
kis virág-madárkáimat."
C. Oh virág-madarat még nem láttam, adj nekem
egyet.
Cl. No no mindjárt megtudod minő madarak azok
a' méhek.
C. Ugy hát most csipett meg a' méh.
CL Ne tréfálj, hiszen ugy is tudod, hogy már
'megcsípett, halljad, mit mondott édes mamám a' méhek-
röl is: „Ládd édes leányom, ezek a' kis méh-madárkák
eleven képei a' szorgalmatos leányoknak, ezek reggel-
től napestig mindég szorgalmatosan igy dolgoznak: a'

136
virág nedvét 's porát kiszijják, fölszedik, 's kis szo-

báikba hordják, ebből készítenek mézet maguknak, a'
többit nekünk engedik; lásd, mi is ugy cselekedjünk, ne
csak magunknak takarítsunk, hanem még a' szegények-
nek is adjunk, a' kiknek nincsen, a' mi utódainknak is."
C. Épen illyen leczkét tartott nekem is édes ma-
mám, kivitt magával a' kertbe, és látván a' virágot
kezdtem szaggatni, és szagulni, az felelte: „Nem szép
a' virágot olly csúnyán szaggatni, 's mindjárt szagulni;
ládd, a' virágtö elromlik, a' virágban pedig sokféle kis
bogarak, férgek, kukaczok vannak, föltalálod színi or-
rodba, 's igy veszedelmes nyavalyát okozhatnak a' fe-
jedben; először meg kell rázni, és csak távúiról sza-
gulni.4'*
Cl. No pedig én is olly mohón szoktam szagulni,
még az orromba is dugtam; ezután hát nem teszem.
C. Onnét kivezetett a' gyümölcsösbe; ott meglát-
tam egy furcsa, tarka madarat, melly a' fa oldalát vag-
dicsálta, 's kérdeztem édes anyámat, hogy micsoda ma-
dár ez, és mit csinál? 's azt felelte: „Az a' madár ládd
kertészlegény, a' fában a' férget keresi, azért kopog-
tatja orrával; a' hol üreget talál, ott kivágja, a' férget
kihúzza, 's megeszi; azért neveztem kertészlegénynek,
mert a' kertészek kötelessége a' fákat tisztogatni a' fér-
gektől, 's ez a' madár segiti."
Cl. A' mi kertészünk nem bizta illyen madárra, ö
maga késével fölmetszi, és ha nem találja, hosszú drót-
tal addig szúrja a' fa üregét, még csak lehet, 's ugy
öli meg a' férget; hanem egy fát láttam a'kertetekben,
soha sem érik meg rajta az alma, előbb lepotyog, mi-
ért nem vágatjátok le ?
C. Már megérik, nem potyog le, az uj kertészünk
tövéhez egy dögöt ásott el, azóta megmarad rajta a'
gyümölcs. Ugy-e ezt csodálod ? Most mást mondok, a'
mit majd nem hiszesz, pedig az is igaz: nekünk olly
szilvafánk van, melly mag nélkül való szilvát terem.
Cl. Jól mondád, azt nem hiszem.
C. Pedig igaz: ha négyszer egymásután beszem-
zik az oltott ágot, elvész a' magja; majd ha megérik,
adok belőle. De majd el is felejtettem, hogyan csipett
meg a' méh?

137
Cl. No most következik: a' méhesből kihiták édes

mamámat, mert vendége jött, nekem azt mondotta:
„Maradj itt leányom, kötögess, és vigyázz azon kasra,
ha majd sok méhek tódulnak ki, akkor ereszt; jöj be,
és mond meg, majd az ifjú munkásokat ebbe a' szép
kasba behelyeztetjük." Én tehát kötögettem, és soká
nem jöttek ki, eluntam várni, oda mentem, gondolván,
kicsiny a' lukjuk, azért nem tudnak sokan kijön!; 's én
fölemeltem, segíteni akartam rajtok. No ugyan jöttek is
ki, pedig mérgesen, rám is repültek, én megijedve le-
zökkentettem a' kast, és elfutottam; de azok a' harago-
sak utánam repültek, én ütöttem vertem, kergettem, és
akkor egy méh megcsípett, mindjárt nagyon fájt, és ugy
megdagadt a' helye, hogy két napig szememmel se láttam.
C. Kivette a' fulánkját? 's hogyan gyógyította
meg szemedet édes mamád?
Cl. Én nem tudom, mit tett velem, csak arra em-
lékezem, hogy igen megpirongatott, azt mondotta: „Ládd,
igy jár az engedetlen leány, azt parancsoltam, hogy a'
kast emelgesd? igy jár az a' szófogadatlan leány is,
ki készebb a' maga kárán tanulni, mint engedelmes-
kedni ; most hátramaradsz a' kötéseddel is." Elgondolha-
tod , miként fájt nekem, hogy jó mamámat megbántot-
tam : 's ez a' pirongatása nekem ugy esett, mint a' két-
szeres méh-csipés.
C. Elhiszem édes Clémim! ha még egyszer a' méhe
megcsíp, csak hamar nyirkos kerti földet tapassz reá,
vagy nedves sót, ugy szűnik a' fájdalom, 's meg nem
dagad. Én is egykor a' gyümölcsösben gyöp-párnára
ültem, és elaludtam: valami — nem tudom hernyó, vagy
pók számat megmászta, földagadt, 's igy egészen ferde
szám lett; de csak hamar édes tejjel kenyegettem, a-da-
ganat megszűnt, 's szám is helyre jött.
Cl. Hol tanultad ezeket?
C. Az iskolában a' gazdaasszonysági leczkék közt.
Cl. No mihelyt beáll tehát az oskolai esztendő,
kérni fogom mamámat, hogy engem is abba az oskolába
•eresszen, mert a'hol eddig jártam, illyesmit nem tanultunk.
C. Azt jól teszed, igy legalábbb együtt járunk
majd oskolába, addig is mulassuk magunkat, majd jobb
izü lesz a' tanulás.

138
Tervez» leány.
JPept. Oh kedves tanuló társném! ugy gondolom czi-

pellöm talpa nem kopik már többé az oskola küszöbén?
Kati. Bizonnyára az enyém sem, — hála az Is-
tennek, hogy szerencsésen átestünk rajta; ezer hála édes
szülőinknek, hogy oskolába járattak, és tanitónénknak,
kik velünk vesződtek.
P. Én is azt mondom. — De egy gondolat fúrja
fejemet, mit felelsz reá, ha megmondom?
K. Még nem hallom, addig nem felelhetek.
P. Azt mondják, hogy a' magyar majomtermészetü,
csak utánozni tud, igaz is; mert ha külső uj módit lát,
kapva kapja; csak ugy lesi.
Ií. 'S osztán?
P. 'S osztán azt mondom: kezdjünk mi is módit,
divafszerüt, ez az én gondolatom; ládd te kedves!
mindég szégyenlem, hogy a' nőnem ruháit férfi szabó
varrja, és mérték-vételkor körülöttünk babrálódik. —
Hiszen férfiak kezébe inkább illik kard, kapa, kasza,
mint a' tü. Valamikor szabót látok, mindég eszembe jut
Hercules, kit a' pogány őskor ereje miatt félisten gya-
nánt tisztelt; ez nem szégyenlett a' leányok közt gu-
zsaly mellett orsót pörgetni. Vegyük ki tehát mi is a'
férfiak kezéből a' tüt, szorítsuk ki a' varróasztaltól a'
legényeket, 's ültessük helyükbe a' leányokat; szóval
állítsunk varró-nö-czéhet.
K. E' finom gondolat mondhatom; de hát a' fér-
fiak mit dolgoznak?
P. Igazad van ; — no varrjon az is czipőt, vagy
csizmát, ugy gondolom, az utczai czimeren megállhat
egy felül a' czipö, csizma, másik felül a' szoknya; szo-
rítsuk egy kalap alá mind a' két czéhet, ugy is e' szük
időben a' férfi alig képes az egész házi családnak ke-
nyeret keresni; ez a' közönséges panasz.
K. Ej ej! ezen eszméd gondolatnak ugyan jó, de
ki nem vihető.
P. 'S miért nem?

139
K. Hát nem tudod, hogy a' nők kötelessége ugy

is napi renden van: reggel ágyozás, tisztogatás, seprés,
apró gyermekekkel való bajmolódás. Anyánk az ima-
házból alig jön haza, már a' piaczra megy bevásárlás
végett; azután pedig a' főzéshez lát; a' mi nagyobb, az
ebédnél füszerül még szemrehányásokat kell hallani, azt
mondja az atyám: megint fötlen a' lencse, vagy zsizsi-
kes a' borsó, kozmás a' kása, dohos a' kenyér; még
lágy tojást sem tudsz főzni. Nos nő szabóné! mit felelsz
erre?
P. Az én lencsém mindég puha, mert folyóvizet
használok a' főzéshez, csak a' kutvizben, kivált ha sa-
litromos, nem puhul meg a' lencse. Borsóm sem zsizsi-
kes; mert a' beszerzett borsót azonnal kenyérsütés után
kemenczébe teszem, vagy leforrázom, és kiszárítom,
igy borsóm nem lesz zsizsikes; a' kását is szorgosan
keverem, hogy az edény oldalához ne süljön; kenyér
dohosságát hogy kell elveszteni, most tanuljuk; tojást a'
forró vizben, csak főzőkanállal kell keverni, ugy meg
nem keménykedik.
K. Ezt helyesen mondád. — Tovább a' nőknek
délután kötelességük az elmosogatás; azután házi csa-
ládra nézve a' fonyás, a' belső ruhák foltozása, varrása,
majd a' szapulás, mosás, téglázás, mángolás; a' sokat
ki tudná mind elszámlálni; sőt még némelly helyen a'
kenyérsütéshez is kell készülni, hol azt piaczon nem
veszik.
P. így már lemondok a1 varró-nö-czéh fölállításá-
ról. De még egy gondolatot ébresztél föl bennem a'
kenyérsütéssel. Én valahányszor oskolába jöttem, és a'
piaczon átmentem, mindég szégyennel és fájdalommal
néztem a' kenyéráruló, ép , egészséges, erős, pozsgás
asszonyokat, leányokat; gondolván és mondván magam-
ban : boldog Isten! mennyi erő és szorgalom pazarló-
dik el itt naponkint, egyik sem dolgozik, pedig egyik
a' helyett, hogy hivalkodva ott kuporczol kenyere mel-
lett, fonyhatna, vagy harisnyát köthetne, varrhatna,
foltozhatna; igy a' drága időt hivalkodva nem veszte-
getnék el.
K. Ez ugyan sajnos, és szégyen is; de látod té-
len hidegben fáznak körmeik, nem dolgozhatnak, nem

140
is fonyhatnak; mert nyálzásuk a1 kenderhez fagyna; 's

osztán nem láttad, hogy még magukat is alig tudják
szikrát tartó fazokaikkal fölmelegíteni. Nyáron pedig
alkalmatlankodik sokszor a' por, esö, és hőség is.
F. A' mint észreveszem pártolod őket; azonban
van valami a' dologban, de azon segíteni lehet.
K. Hogyan, miképen gondolod?
P. A' kenyérsütő nők béreljenek ki egy nagy bol-
tot, 's oda hordják össze kenyereiket, ott egy két öreg
asszony, ki mást ugy sem tehet, árulja el, és számol-
jon róla; a' bolt cziir.e lehetne ez: „Kenyér-raktár";
a' sütő nők pedig addig házi, kerti vagy mezei munká-
val foglalatoskodhatnának, 's így haszonra lehetne for-
dítani az áldott időt; osztán valljuk meg, a' mi igaz,
az utczai járdát is, mellyet a' nemes város a' gyalogo-
lók kényelmére készített, vagy készíteni fog, nem fog-
lalnák el, és nem szorítanák ki a' kocsi kövezetre a'
tyúkszemmel kinlódókat.
K . Ebben veled kezet fogok; azonban még sem
fog kenyér-raktár létezni; mert az öreg asszony nem
bírja a' kenyeret emelgetni, nem győzi dicsérgetni, al-
kudozásba ereszkedni, és az oda tolakodó ingyenvevök-
töl elegendökép ovakodni, 's igv minden terved du-
gába dül.
P. A' mint látom, sületlenek gondolataim; nohát
legyünk csak majmok ezután is.
K. Oh hallod-e! mi jó és hasznos, azt követni
nem majmolás; mert minden tapasztaláson alapul, a'
tökéletesedésnek pedig halára nincs. Nekem is voltak
ferde gondolataim.
P. Hát te is terveztél?
K. Igen; egykor mondám anyámnak: „Oh anyám!
milly dicső ez a' Magyarhazánk, gőzösei hosszú kémé-
nyeikből miüy kevélyen pipázgatva föl és alá hasítják ké-
nyelmesen szőke Dunánkat, kanyargó Tiszánkat; vas-
utakon csak ugy röpülnek már az utazók, és ez egye-
dül csak férfiak szüleménye; hát mi nők ne haladjunk
előbbre ? " Erre anyám azt feleié: „Igen, haladjunk édes
leányom, de csak a' házi-foglalatosságban, mellynek
feje a' férj, koszorúja pedig a' nő. A' férfi megszerzi
a1 szükségeseket; a' nők kötelessége pedig azt örzeni,

141
takarékosan vele élni, használni; szóval legyünk Isten-

félők, ugy áldást nyerünk munkáinkra, legyünk tiszták,
szemesek, szorgalmatosak, ne kalandozzunk; hanem von-
juk meg magunkat, mint a' csiga a' házában."
P. Nohát mi szegény nők csak ott maradunk, a'
hol voltunk.
I I o n 1 c Á 11 y.
«JTanka. Mióta Győrött vagyok, hála az égnek! ma-

gyarul tudok; azért hon leánya vagyok. Oh melly édes
ez nekem, hogy azt mondhatom : hon leánya vagyok.
Ida. Hallom, hallom, azzal dicsekszel, hogy te
honleány vagy.
J. Igen is, honleány vagyok.
/ . Örvendek rajta. Ugyan mondd meg, mióta lobbant
föl kebledben nemzetiségünk ritka tüze ?
J. A' rnult télen egy nagyságos asszonyság törté-
netből kérdezte tőlem, mit tanulok az intézetben ? Én
mind elősorolám a' mit tanulunk, és ö fönakadt a' föld-
abrosz tanulásán.
I . Talán szükségtelennek mondotta ?
J. Oh nem, hanem illy szép nemzeti kivonatot
teve, 's ujjával mutatott, mondá: „Ládd te kedves! ez a'
meleg Olaszhon, ez a' büszke spanyol, ez a' tüzes fran-
czia, ez az angol kereskedők tanyája; ez itt külön tar-
tományokra osztva Német-, e' Cseh-, ez meg a' haldokló
Lengyelhon; mellelte az óriási Orosz; tovább Rácz,
Oláh, Tót, Horvát; ez pedig a' középen édes Magyar-
hazánk. Mindenik nyelvétől veszi nevezetét, de tudja is,
beszéli is; csak a' magyar nem. Ekkor mélyen fölsó-
hajtott, és elhalgatott.
/ . Azután te is csak hallgattál ?
• ./. Hát mit szólloltam volna ? hiszen igazat mondott.
/ . Ládd, én ezt feleltem volna: „Magyarország kis
Európa, itt majd minden nemzet felekezetéből vannak
lakosok, kik többnyire csak maguk nyelvén beszélnek;

142
azért nem minden magyar — magyar egyszersmind

nyelvre is."
J. Ugyan kérlek, miért olly kevert édes hazánk ?
I . Azért, mert édes hazánk kánáán földje, ki ezt
megizli, itt meg is telepedik; innen, egy kettőt kivéve,
nem egy könnyen vándorolnak ki, még Amerikába sem,
ama képzelt boldog hazába.
J. Igen is mindég hallottam, hogy ez a' Magyar-
hon, kedves hon, itt mindenki szabadon szíja levegőjét;
egyedül csak nyelve szorult, ez is mint beteg, most
kezd lábbadozni, és illy későn!
I . Jaj! ne csodáld, nyelvünk mint hamvába esett
tüz itt ott egy két szikrájában pislogott már, 's ha ho-
nunk vérmes atyjai, és hazánk nagy lelküen uralkodó
királya föl nem éllesztik, nemzetiségünk talán végké-
pen elalszik. Ilála nemtöinknek! nyelvünk már lángra
kapott, rokonink közt is szépen terjed.
J. így hát a' zsidó is a' mi rokonunk?
I . Miért kérded?
J. Azért, mert nyelvünket igen mohón tanulja,
még a' zsinagógában is a' rabinok kezdenek már ma-
gyar beszédet tartani; és ez mireánk nézve nagy nye-
reség.
/ . Nemzetünkre nézve nem nagy nyereség; mert
a' zsidó csak zsidó marad.
J. Ugy ám, de már magyar zsidó.
I . Az az csak egy melléknévvel több, hogy ma-
gyar zsidó.
J. Még ez is nagy ösztön többi rokoninkra nézve,
kik eddig nem tudtak magyarul, már azok is kezdik
nyelvünket tanulni; lám! mennyi magyar-német, ma-
gyar-tót, magyar-horvát, magyar-rácz beszél nyelvün-
kön. Engem is édes szülőim azért küldöttek szülőföl-
demről Rumából (Szerem megyéből) Győrré, hogy ma-
gyarul tanuljak, és valamit tudok is már, ámbár hibá-
san ; de azért ugy-e honleány vagyok ?
/. Igen is, honleány vagy kedves! mert minden
buzgó magyar hölgynek szive egyszersmind haza ol-
tárja is, mellyen első kitűnő áldozat a' nyelv, és te
ezt magadévá tenni igyekszel, azért honleány vagy.
Ez már benned nagy dicséret; hidd el, szádból a' hiba

143
is fülemben olly édesen hangzik, és kellemetes. De jól

vigyázz, még ez nem elegendő hazánk fölvirágzására,
még több kívántatik.
J. Oh kérlek, mondd meg, mit kiván hazám, én
örömest megcselekszem.
/. Hazánk azt kívánja, hogy legyünk vallásossak,
hazánkhoz hűk, és szorgalmatosak. Ez a' három tesz
bennünket mind itt, mind a' siron túl boldogokká.
J. Oh édes szülőim! mióta eszemet tudom, jól em-
lékezem , naponkint ugyan azt csepegtették szivembe;
de fogadom szentül, meg is tartom, és igyekezni fogok,
még ereimben vérem lüktet.
/. Oh magyarok Istene! teremts sok illy buzgó
szivü honleányt, akkor hazám virágozni fog.
ficrtcszlcány.
Mfáni. Mindekkorig a' kertész pontosan megküldötte

a' konyhára való zöldséget, és ma késik, nem tudom
mi oka, pedig már 9 az óra. — De már jö. No kis
kertészném, meghoztad a' zöld főzeléket?
Rozi. Szolgálatjara kisasszonynak, — de nem én
vagyok a' kertész, én csak leánya vagyok, és a' kész
termesztményt hordom a' konyhára.
F. Semmi; én még is téged kis kertészuémnek
nevezlek, mert a' ki mivel bánik, némikép tőle kapja
nevét is.
R. Ugy gondolom, termesztményünk tellyes meg-
elégedésére vagyon nagyságos asszony anyjának.
F. Nem mondhatnám, mert a' sárgarépa kesernyés,
sok czukrot fölemészt; már a' szakácsnéra gyanakod-
tam, hogy ö csipegeti el a' czukrot; azonban tapaszta-
lásból tudom, hogy a' kis czukortolvaj sárgarépátok. *
, R. Oh édes kisasszony! ne pirítson annyira reánk,
hidje el, ha rajtunk állana, mindég mézes, czukros
édességüvel szolgálnánk; de mi nem tehetünk róla, ha
kesernyés.

144
F. Látom, szived jó, igyekezeted dicséretes, ta-

nuld meg tehát, és figyelj reá a' mit mondok; mert
nem szégyen ám tanulni.
l i . Oh dehogy szégyenlek tanulni, csókolom kezeit
a' kisasszonynak.
F. Látod, mindég édesebb a' sárgapiros szinü;
azért magnak valót mindég sárgapirosat válassz; mert
a' halavány szinü keserű szokott lenni. De még hóna-
posretketek is taplós, nem kemény, nem leveses; ennek
is az az oka, hogy a1 földből kilátszott, a' nap és szél
kiszáritotta nedvét, ezt is szorgosan takargassátok. Tor-
mátok is már nem édes, hanem keserű, talán nem is
tőletek való?
li. Igen is a' mi tormánk, hanem az előbbit ki-
pusztította az atyám, ez pedig kövér földben terem, és
több is, vastagabb is.
F. Látod az az oka, hogy keserű; mert az édes
torma csak homokos és sovány földben díszlik.
11. Oh édes kisasszony azon lehet segíteni, én ugy
láttam, hogy megreszelve tűzhöz teszik, és akkor ere-
jét elveszti, sőt még a' keserűségét is.
F. Köszönöm tanácsodat, de nem fogom használni.
Sőt tanuld meg, a' torma ugy j ó , ha ereje van; csak
akkor szaggatja föl, és oszlatja el a' bel csípős nyált.
Ez, látod, nem csak mint csupa segéd-étek, hanem or-
vosság gyanánt is használható: lehabzott mézben meg-
ropogtatva, 's éhommal két, három kávéskanállal be-
véve, kezdő hektikát gyógyítja; ha pedig mint mondád
erejét veszti, mint fürészpor eledelül sem használható.
Többet is tudnék még a' tormáról mondani, de ez le-
gyen most elég. Egy kevéssé asszony-anyámhoz be-
megyek, mindjárt itt leszek várakozzál.
li. Oh be jó kisasszony ez! ennek alig van párja,
ollyan szépen pirongat, és tanít is. No ugyan tudálé-
kos, ö pedig nem kertész leánya, talán kertjük sincs,
nem is dolgozik; mert keze és ujjai olly gyöngék, mint
a' harmat, fehérek, mint a' hó, tenyere sem durva, cse-
repes ; ugyan hol tanulhatta ö mindezeket ?
Miit. Na kis Rozi, mit dadogsz, kivel beszélgetsz ?
li. Csak magammal beszélgetek addig, még a'
nagyságos asszonyunk kisasszonya eljő, ki azt mondotta,

145
hogy itt várakozzam reá. Oh be okos, tudós leány! ta-

lán mindent tud; ugy gondolom, asszony-anyja még oko-
sabb, többet is tud, mint egy kertész. Ugyan hol tanul-
hatják mindezeket?
M. Azt neked én megmondom. Ládd kis Rozim a'
nőintézetben.
R. Ej be kár, hogy édes atyam azon nöintézetbe
nem járt, most ö is többet tudna.
M . Ugy ám, de oda nem szabad férfiaknak jöni;
azoknak más intézetük van; mi leányok csak egyedül
tanulunk együtt.
R. Abban a1 leányintézetben bizonyosan kert is
van, dolgoznak is a' kisasszonyok? Ugy-e van ott is
kis kapa, nagy kapa, jó kut, öntöző kánná, gereble?
M . Furcsa kis leány vagy te. Igen, mi is dolgo-
zunk, de a' mi eszközeink különböznek a' ti szerszámai-
toktól ; látod, kis kapa helyett a'' varró-, nagy kapa
helyett a' kötőtű; kut 's viz helyett a' kalamáris és
ténta , öntöző helyett a' porzótartó, gereble helyett az
irótoll a' mi eszközeink, ezekkel dolgozunk, és szerez-
zük meg mind azt, a' mit ti nem tudtok. Látod, most
is az intézetbe sietek, Isten veled!
R. Csodálatos kisasszonyok ezek: kertjük nincs,
még is dolgoznak; nem vetnek, nem ültetnek, és olly
tudálékosak. Meg nem foghatom, minden tudományjuk
mellett mi reánk szorulnak, 's ha mi nem termeszte-
nénk, talán még zöldséget sem ennének.
F. No kis kertészném itt vagyok, azt izeni anyám
édes atyádnak, hogy a' hordóbeli savanyó-káposztát,
sőt még az ugorkát sem szereti már; azért küldjön
atyád uj fejeskáposztát és ugorkát. Ugy gondolom, mahó-
nap dinnyével is tudtok kedveskedni.
R. Oh édes kisasszony! egyikfélével se szolgálha-
tunk, eleget busul édes atyám, az előveteményünket a'
balha összelukgatta, és elveszelt. Másodszori vélemé-
nyünket ugyan kiültettük, azt meg a' hernyó eszi, nem
győzzük védeni, már annyira pusztítja. Ugorka- és
dinnyeültetményeinket pedig a1 lótetü fölturta, és elher-
vadtak. Újra ültettünk, 's azt meg a' dér megcsípte,
leforrázta, és elszáradt. Mondom kisasszonynak, eleget
busul, fejét is vakarja édes atyám.

146
F. A' busulág nem segit édes atyádon, se nekünk

zöldséget nem ad; most ismét vigyázz arra, a'mit mon-
dok, tanuld meg, és el ne felejtsd. Elöször is balhák
ellen veteményezett ágyodat hintsd meg kenderpolyvá-
val, ennek szagát a' balhák nem szenvedvén, eltávoz-
nak. Másodszor zöldségedet pedig hernyótól igy ment-
heted : porrá égett kukoriczacsuta hamvával hintsd meg,
ettől szinte távoznak a' hernyók, sőt el is vesznek;
dértől pedig igen könnyen megovhatod gyönge növé-
nyeidet : ha még kicsinyek, estve reáborított virágcse-
repekkel; ha nagyobbak, kosarakkal napfölkeltéig oltal-
mazod, 's azután lefödöd.
R. Ilát a1 lótetü ellen mikép óvom meg?
F. Majd el is feledém: a' lótetü útjába itt ott vi-
rágcserepeket annyira lesüllyesztesz, hogy karimája mé-
lyebb legyen a' földszinénél, 's ebbe az éjjeli kóborló
lótetük belepotyognak, és elvesznek. Értetted ?
R. Igen is, no ha atyámnak ezeket elmondom,
tudom, örülni fog. De magamat is már bekönyörgöm
valamelly intézetbe, hogy illy szépet, hasznosat tanul-
hassak. Szülőim igen jók, 's szeretnek; reméllem, nem
sajnálják tőlem a' költséget.
F. Azt okosan teszed, mert mindég szép és hasz-
nos tudni azt, mi eszünket élesiti, nemünket nemesiti,
iparkodásinkat könnyíti, és elősegíti. Kívánok pedig
hozzá jó kedvet és szerencsét.
R. Köszönöm alázatosan a' kisasszonynak szíves-
ségét; tehát jövendőben együtt járunk az intézetbe.

147
Hointézeti t a n u l m á n y o k védelme.
Wêróna. Mint tetszenek neked az intézetbeli tanul-

mányok ?
Dóri. Mért kérded, talán nem örömest jársz az
intézetbe ? avagy a' tanulmányok ellen van kifogásod ?
V. Örömest is, nem is. Örömest csak azért járok
az intézetbe, mert anyám akarja, hogy járjak, és tanul-
jak is valamit; ellenben nem is örömest járok, mert
szünóráim nem maradnak, hogy magamat mulathassam.
1). Különös leány vagy te; mert anyád akarja, azt
mondád, csak azért jársz örömest. Hiszen mindég anyánk
akaratját kell követnünk, mert ök tudják, mit szükséges
és hasznos nekünk tanulni, és tudni.
V. Ládd barátném! anyám mikor olly kicsiny volt,
mint én most, akkor annyit nem kellett neki tanulni,
mint most nekem; azért mondám, hogy sok szükségte-
leneket tanulunk.
I). Páldául meliyek azok ? szeretném hallani.
V. Oh mintha nem tudnád; én ugy gondolom ele-
gendő nekünk a' kereszténytudományon kivül irást, olva-
sást, számvetést és a'női munkát tudni; most pedig még
honunk történetét, a' földabroszt, természettant, gazda-
asszonyságot, éneket, tánczot, zongorát, külnyelveket,
még a' testi gyakorlást is kell tanulnunk; ezekből ma-
gad is átláthatod, hogy most többet mint szükségtele-
neket kell tanulnunk, a' miket anyáink nem tanultak.
Ez husit engem, hogy órám sincs, miszerint magamat
mulathatnám.
D. Hiszen mindezek, mellyeket elszámláltál, hasz-
nosan mulattatók. Lám az én anyámtól sokszor hallot-
tam: „Bár még egyszer leány lehetnék, milly örömest
megtanulnám azokat, mellyeket a' mostani leányok ta-
nulnak."
V. Könnyű azt mondani, de végrehajtani nehéz.
Ugyan kérlek, minek nekünk a' hontörténet, és föld-
abrosz tanulása?
P. No szerencséd, hogy hontalan, rideg szivedet
10*
148
csak elöltem tárod föl, és azt más nem hallja; ugyan

nem pirulsz hazám földére lépni, levegőjét színi', ke-
nyerét enni, mellyet atyáink nagy fáradsággal részünkre
szerzettek, ellenségtől védtek, sőt a' mostani virágzásra
emeltek.
V. Hiszen nem vagyunk mi katonák, azért csak
férfiakat illet a' hontörténetet és földabroszt tanulni, 's
tudni. No ha csak a' markotányosokat elő nem soroljuk.
D. Ha most a' világszerte híres spártabeli, 's ma-
gyar hölgyeink sírjukból fölkelnének, és hallanák ezen
sótalan és gúnytellyes mondásodat, repedt szívvel dűl-
nének vissza sírjukba. Hát csak annyira érdekel hazád
története; nem indul meg szived Szécsy, Báthory Mária,
mint hősöknek és hazánk deli szüzeinek, telteire? kik
csatatérről visszajövő kedveseiknek babérból font koszo-
rúval kedveskedtek, mint hazánk védőinek. Oh hazánk
gőzöseit hordó folyói, mossátok el ezen leány szivének
szennyjét!
V. Nincs reá szükség, tiszta a' szivem, mert csak
dévajkodtam, 's én mindenben veled egyet értek. Sőt
azt mondom, elöltem nem kiművelt magyar hölgy az, ki
hazáját nem ismeri, nyelvét, szokását utálja, megveti,
sőt gúnynyá teszi; azért kedves nekem a' hontörténet
és földabrosz tanulása.
D . Páh! tehát kedves velem egyet értesz.
Természetrajz 's gazdaasszony.
Ilka. Azt gondolná az ember, vizes nyers fa égett

a' tűzön, ugy pattogtak ezek a' leányok; különben jól
ismerem őket, galambszelidségü tanuló társnéim, és csak
hamar mint a' szalmatüz le is csillapodtak, és eltűntek.
Már én azt nem fogom tenni, akár mit mondjanak ne-
kem, velem ugyan el nem hitelik, hogy a' természet-
rajz és vele egybeszött gazdaasszonyság tanulása a' nők-
nek, kivált illy gyönge leánynak, mint én vagyok, szük-
séges és hasznos legyen.
Sófia. No csak lassan lassan ne pattogj kérlek;
te is, a' mint tapasztalom, mások szemében szálkát ke-
ressz, magadéban a' gerendát sem látod.
/ . No de igaz is: állatok, növények 's ásványok

149
ismerete inkább férfiakat illet, mint nőket. Lám minket

a' természetvizsgálók, búvárok egyletébe meg sem hív-
tak, talán még be sem eresztenének; ezen indok is bi-
zonyságom, hogy a' természetrajz tanulása minket nem
illet.
<S. Azzal te ne törődjél. Ugy gondolom, azért
zárnak ki bennünket, mert mi nők, a' mint mondják, so-
kat szoktunk petyegni, és ha elsőséget magunknak ki
nem vivhatnók, ugy is ott hagynók őket, 's osztán hadd
fürkésszék ki a' természet titkait a' férfiak, azután mi
könnyebben haladunk előre.
/. Miben haladhatnánk előre? szeretném tudni. Én,
ha vak nem vagyok, ugy is megismerem, sőt külön-
böztetni tudom a' csibét anyjától, réczét a' ludtól.
S. Ez nem nagy mesterség, azt kiki tudja, a' ki
azon állatokat látta, és nevezni megtanulta. A'természet-
rajz tudománya nem csak az állatok ismertetésében áll,
hanem hogy kellessék fölnevelni, nyavalyáit megismerni,
gyógyítani; végre mikor és mikép kellessék hasznukat
venni.
/. Ha természetvízsgálóink is ebben fáradoznak,
és velünk közleni szíveskednek ezen hasznos ismeretek
módját, akkor igen lekötelezendik a' nőket irántuk való
tiszteletre. Hanem a' növények tudománya még is csak
elmaradhatna.
S. Éppen a' növények tudománya reánk nézve na-
gyon szükséges, mert nem csak hússal él az ember,
hanem mezei és kerti termesztményekkel is; erre pe-
dig a' növények tudománya tanit meg bennünket, mi-
kép kellessék megismerkedni különbféle hasznos és ár-
talmas növényekkel, és czélszerüen hasznunkra fordítani.
I . 'S ez az a' nagy tudomány, — én ámbár a' növé-
nyek országában keveset, vagy talán még nem is jár-
tam, de azért nem emlékezem, hogy valaha bolondgom-
bát ettem volna.
S. Mert rtem adtak; ha majd magad gazdaasszonya
leszesz, nem szükséges-e megkülönböztetned a' vesze-
delmes bürköt a' petreselyem levelétől; rossz gombát a'
jótól; egészséges kerti veteményt a' rossztól; s' mely-
lyik buza ad legjobb lisztet ? 'stb.
1. Én a' zöldség nemét 's minémüségét a' ker-

150
tészre bizom, az ö kötelessége növényeinek természetét

tudni, és különböztetni. Lisztet pedig mi a' boltból ho-
zatunk, búzával nem vesződünk, mint a' kereskedők;
azért a' zsizsiktől is mentek vagyunk.
Igaz, a' hol buza van, ott terem a' zsizsik is.
Már ha te olly egykedvüleg veszed a' természet- és
gazdaasszonyság tudományait, itt veled többé nem fele-
sülök.
/. Biz én nem sokat törődöm egyik növénynyel is,
a' piaczon mindent föltalálok, csak pénzem legyen.
S. Ugyan kérlek, kinek van több pénze, mint a'
termesztőnek és kereskedőknek.
I . Igaz igaz, most legföképen tapasztaljuk, azért
a' természetrajz tanulását én is magamévá teszem.
T á n c z.
Gizela. Ugy-e kedves! te nem ellenkezel velem?

mi mindenkor egyet értettünk.
Emma. Nem tudom, ha szép és hasznos, akkor ne
kételkedjél, bizonyosan egyet értek veled.
G. Nem csak szép és hssznos, hanem gyönyör-
ködtetve mulatságos is.
E. Ugyan mi lehet az?
G. A' táncz: én már tudom a' minuetet, mazurt,
lengyelt, kozákot, keringőt, a' kedves magyar körtán-
czot, még a' csárdást is. Ugy gondolom, te is kedve-
led ; ez látod már szép, hasznos is, mert tagjainkat
hajlékonynyá teszi, de még mulatságos is.
E. Én csak a'középsőt engedem meg, hogy hasz-
nos tagjainkra nézve; de hogy magában szép 's mulat-
ságos volna, nem mondhatnám.
G. Mikép érted?
E. Ha te egyedül magadnak tánczolnál, és senki
sem látna, lehetne-e mondani, hogy szép és mulatságos
tánczod? ugy-e nem. Látod, minden szépsége, mulatta-
tósága egyedül mások Ítéletétől és összejövetelétől függ.
Azért a' tánczot én ugy tekintem, mint a' robotot,
mellynek más veszi hasznát, t. i. a' táncznézök és mu-
latók. Aligha ama bölcs 's hires szónok is ide nem

151
czélzott, mikor azt monda: „Senki, mint józan, nem

tánczol."
G. Nos nem hinnők, hogy olly hideg vérű leány
légy. Hiszen a'táncz egykorú minden emberrel; a' kis-
dedek is alig születnek, már lábaikkal kapáilódnak, még
a' kis báránykák és gidák is szökdécselnek, ugrálnak;
a' táncz tehát a' természet müve. A' tánczot őskorban
a' pogányok és ösgörögök vallási ünnepeikben még áj-
tatos énekeikkel is összehangoztatták. — Rómaiaktól az
olaszok a' szinpadra bevitték, manap pedig minden al-
kalmi vigságnak fő szerepét viszi: ebben ma is kitűnők
a' francziák és rokonvérü magyarjaink; művészeti érte-
lemben pedig, ki azt tudja, valóban szép, hasznos és
mulattató is.
E. Már azt én is mondám, hogy hasznos, de csak
akkor, ha mérséklett; mert a' sebes keringő a' lélek—
zést és vérforrongást fölizgatja, bő izzadást, fejszédü-
lést és in-gyöngeséget okoz; azért tehát, ha tanulni
akarsz tánczolni, nemzeti tánczunkat válasszd, ezt is
csak akkor használd, ha a' körülmények megengedik, az
az nem veszélyes.
G. Mikor jó tehát tánczolni, és mikor nem ve-
szélyes?
E. Nem j ó , nem tanácsos, sőt veszedelmes belső
nyavalyákban és vérhányásban sinlödöknek; veszedel-
mes rendetlen életmód mellett az erőltetett, hosszas
táncz, mert vérfolyást és szélütést okozhat; ide járul a1
nem alvás, gyomor megterhelése és a' táncz-szoba
rossz levegője.
G. Köszönöm, erre mindenkor vigyázni fogok; ez
az oka tehát, hogy sajnálatra méltó sok leányok vigyá-
zatlanságból a' táncznak áldozatai lettek.
Ének 's zongora.
Vincentia. Azt hallom, te énekelni tanulsz.

Laiza. Igen is tanulok, a' dalegyletben én is meg-
jelenek, és tudok is már hangjegyek szerint énekelni.
V. Engem édes anyám oda nem ereszt; pedig igen
könyörögtem neki, hogy nekem is engedné meg a' dal-

152
egyletbe való járást; de ő azt mondá: „Nem neked

való. Szük a' melled, rövid a' lélekzeted, torkod is
gyönge."
L. No az enyém mindenképen jó, nekem semmim
se hibázik.
V. Kérlek, nem hallottad a' dalegyletben, ki ta-
lálta föl az énekoskolát ? én ugy gondolom, annak vig
embernek kellett lenni; mert az ének nem egyéb mint
tiszta öröm, megnyugvás és remény hangja.
L. A' dalegyletben nem sokat tőrödnek azzal, akár-
ki találta föl; ott mi csak tanulunk, és énekelünk.
V. Avagy inkább danoltok, mert én ugy hallottam,
hogy az egyházi szent énekek érdemlik meg az ének
nevezetet; a' világiak pedig csak dalok, és egyedül tá-
gas értelemben mondhatnók énekeknek.
L. Tehát te többet, és sokat tudsz, kérlek, mondd
meg tehát: mikor és ki szerkeszté először az ének-
oskolát?
V. No én meg is mondom: az egyptomiak, ezek
törvényt hoztak, hogy minden gyermek muzsikára és
énekre tanittassék. Ezeket követék a' zsidók, vagy heb-
reusok; lám szent Dávid is cziterája mellett énekelt és
tánczolt is, és alatta a' leviták énekmesterek voltak.
Görögöknél még a' jövendölés is énekszóval mondatott
ki. így későbben Olaszhonban, Rómában, Német- és
Francziaországban nagyszerű énekoskolák állitattak föl.
L. Hát a' magyaroknál mikor állitatott föl?
V. Itt nálunk hazánkban van is — nincs is; nem
rég kezdették fölállítani, de csak kisszerüleg; a' zon-
gorázást már sokra vitték, majd minden házban talál-
hatni.
L. Engedj meg hibázsz, nálunk már régen kell
fönállani az énekoskolának; én ugy hallottam atyámtól,
már őseink tudtak énekelni.
V. Igen is tudtak harczias dalokat, mellyekkel a'
hölgyek vitézeik tetteit magasztalák, de ez nem vala
ének, csak dal.
L. Mellyik nemzet tud szebben énekelni?
V. Elsőséget érdemel az olasz, mert a' torok kép-
zésére legnagyobb figyelmet fordit, hogy tisztaságát és
hajlékonyságát kitüntesse, és bájt szerez a' gyöngén da-

r
153
gadó hangja, melly a' szivet magával ragadja. Második

helyet érdemel a' német, ennek éneke már keményebb,
komolabb, inkább egyházi szellemű. Azért, midőn az
olasz érzéket izgat, a' német megvetni látszik. Harma-
dik helyen áll a' franczia, ez örömében inkább beszél,
mint énekel, és ellentétben áll az olaszszal.
L. És te ennyit tudsz, ugyan kitől tanultad? ugyan
kár, hogy anyád a' dalegyletbe nem ereszt, te ottan
mesterré lehetnél.
V. Oh több kell ahhoz! megígérte anyám, ha majd
erösebb leszek, én is részt fogok venni a' dalegyleti
tanítók előadásában, addig más szükségeseket kell ta-
nulnom ; mert egyszerre mindenre nincs idő 's alkalom,
én addig csak magamnak danolok.
L. Én meg énekelek, — hozzon Isten mentől előbb
dalegyleti körünkbe!
Franczia- és olasznyelv.
Betti. Majd minden intézetben külnyelvek is tani-

tatnak.
Vilhelmina. Itt ugyan kevesen tanulják a' fran-
czia-, még kevesebben az olasz nyelvet, pedig mind a'
kettő igen hasznos, most ugyan nem annyira; de ha,
Isten ne engedje, a' francziák még egyszer meglátogat-
nák hazánkat, ugyan nagy hasznát vehetnök, mert ha
nyelvükön könyörögnénk, hogy ne bántsanak, természe-
tesen hamarább megengesztelődnének, sőt talán ugy te-
kintenének mint rokont.
B. Azért ugyan nyelvüket meg nem tanulnám, hi-
szen nem támad minden bokorban Napoleon, világizgató.
Én csak egyedül azért tanulom, mivel anyámnak ugy
tetszik.
V. 'S minden más czél nélkül ?
B. Hát ugyan mondd meg mi hasznát vesszük, ha
megtanuljuk ? hiszen hazánkban, Istennek legyen hála,
nincsenek francziák, a' kiktől annyira félsz. Ha már
nyelvet kellene tanulni, én inkább német-, tót-, hor-
vátnyelvet tanulnék, mert ezek honnosaink, és velünk
érintkezésben is vágynák.

154
F. No de a' művelődésnek egyik fő ága, hogy a'

müveit nemzetek nyelvét is értsük: l-ör. Társalgási te-
kintetből. 2-or. Sok szép, hasznos, mulattató könyvek
vannak olasz 's más nyelveken olvashatók. 3-or. Ide-
genekkel ki beszéllene, ha mi nem, kiknek alkalmuk
van nyelvüket is megtanulni. Végre azért is, hogy cse-
lédeink ne értsék, mit velük nem akarunk tudatni.
B. Nekem erre sok mondani valóm volna, de most
azokkal fölhagyok.
V. Kérlek csak bátran, mondd el akármi ellenve-
tésed van.
B. Tehát akarod? No a' többit még is elhallga-
tom, csak ez egyet emlitem. Az olaszok, francziák, an-
golok , mint müveit személyek tanulják-e szinte a' mi
nyelvünket ? ha nem, minek tanuljuk mi is, minek bóko-
lunk nekik, kik nyelvünket föl sem veszik. Oh szegény ha-
zám ! rajtad azon nyomasztó szükség, hogy más nem-
zetek nyelvét drága pénzen vásárlód meg, ők pedig a'
mi nyelvünkért egy drága fillért sem adnak.
V. Oh te kedves! éppen ez emeli nemzetünket a'
többiek fölé, hogy mi több nyelveket értünk, beszélünk
is, és van fogalmunk és szorgalmunk, ezt ők is elis-
merik és tisztelik bennünk, 's ez nekünk, ládd, elegendő,
és ebben büszke is vagyok.
B. Látom, mint keleti vér nem titkolhatod nemes
tüzedet. De hát a' testgyakorló intézetről mint véle-
kedel?
F. Én jóvá hagyom, nincs kifogásom ellene, mert
testünk izmait kifejti, hajlékonnyá teszi és erösiti.
B. Meglehet, sőt el is hiszem; mert most jut
eszembe K i r k e r ama hires chinai tartomány leirója
's megismertetöje, mikor még ludpásztor volt, ö is a'
gunártól tanult meg órahosszáig is egy lábon állni; te-
hát a' gyakorlás csak ugyan izmainkat erösiti; és ha
még az oktalan állatok, mint a' macskák, majmok fára
tudnak mászni, és ugrálni; mért mi okos teremtmények
ne tanulnók meg, hiszen ez is a' kimüvelödés egyik
ága.
F. Talán nem csipkedsz szavaiddal?
B. É pen nem, nem is szokásom, sőt azt mondom,
a' mit az intézetben tanulunk, én mind jónak és hasz-

155
nosnak elismerem; azért kedves szülőink és tanítóink-

nak itt most nyilván gyermeki hálát mondjunk; hogy ők,
mint boldogítóink, a' haza diszére sokáig éljenek!
Minnyájan éljenek!
A u r o r a *
j/Mxirora. Nevem Aurora, magyarul hajnal az az haj-

nali csillag; azért nevemet mindég virágos kertecském-
ben ünneplem, meleg nyoszolyámat édes örömest elha-
gyom, csak növényeimet láthassam. Oh melly édes báj
terül el szivemen,' mikor a' harmat csillogó gyöngy-
csöppjeit látom növényeim levelein és virágok keblén
nyugodni. Mikor pedig a' szellő ringatja, milly igézöleg
tükröznek szemeimben. Oh bár néném kedveltje, a' he-
vítő nap, hozzájok ne férne, reájuk soha ne nézne.
Ireue. A' mint hallom engem érdekelsz kis Auro-
rám ! mi bajod, mért vagy irigy hozzám ? azért talán,
hogy én korán nem szoktam, mint te, fölkelni, ki csak
a' napot kedvelem, avagy nyilatkozzál világosban, mi
kárt okozhat az én kedvelt napom növényeidnek, ha
melegítő fényét reájuk bocsátja?
A. Ah néném! éppen nem irigylem, hogy sokáig
heverészesz; mert az nekem unalmat és nyavalyát sze-
rezne, mitől te is tarthatsz; én csak a' nap ellen tet-
tem panaszt, mert kegyetlen, növényeim harmatját ki-
szíja , fölszántja, alig élvezhetik fölfrissülésüket ,• már
ujolag ellankadnak.
/. Hibázasz kedves Aurorám! azt gondolod, növé-
nyeidet egyedül csak a' nedv táplálja ? Oh nem! hanem
a' nap sugara és melege is; azért kel föl kedves na-
pom, mellyet én is utánzók, hogy növényeidet lássa, és
melegével ápolja.
A. Oh! azt én igen szeretném, és neki megen-
gedném, ha csak meglátogatna, mint szokott az én
kedves mutató barátném; de az fáj nekem, hogy napod

156
agyon nézi növényeimet, sokszor annyira, hogy levelü-

ket 's virágszirmaikat előtte összevonják, még el is hal-
nak. Azért jobb volna, ha a' te kedvelt napod soha föl
sem kelne, avagy virágimhoz ne férne, mint a' heves
leányok, kik sokszor látogatásukkal nekem unalmat okoz-
nak, 's munkálatomban akadályoznak.
/. Igaz, megvallom, vannak barátnéink között he-
vesek, mint talán én az egyik; vannak higgadt vérüek,
viztermészetüek, mint például egyik tenmagad; követ-
kezőleg egyik a' hevesnek, másik a' higgadtnak barát-
néja is. így működik az én kedvelt napom is, egynek
halált, másiknak életet oszt. De kérlek, mi van e' vi-
lágon, mi mindennek egyaránt kedvezne? Jól tudod te
azt, hogy az olaj sebeinkre mint enyhitö és gyógyító
szerül használható, a' lótetüt pedig, ha csak érintjük is
vele, elvész. így a' napot is, vehetted észre, hogy nö-
vényeid inkább szeretik; lám a' fák ágai a' nap felé
nyúlnak, még a' gyümölcse is tőle nyeri szinét, izét,
szinte a' te virágaid is hozzá hajolnak, különösen a'
napraforduló sárga virág tányérja napkeltétől napestig
reánéz, 's mintegy késéri. Hogy halált is okoz, az igaz,
mert a' nap heve kiszárítja és tisztítja a' bűzhödt tava-
kat, mellyek a' levegőt rontják; kipárolja a' tengert, 's
fölhöket készít, hogy hasznos esővel szolgáljanak.
A. Ha az igaz, hogy fölhöket keszit 's teremt,
mért nem bújik tehát alája, és rejti el izzó szemét?
igy megkiméllené kedves virágimat, el nem lankasz-
taná, el nem pörkölné.
I . Látod Aurorám! a' föltámadt szél megszaggatja
a' fölhöket, és elhajtja; azért a' fölhő fátyola alatt mindég
nem maradhat. Illyenkor az okos és gondos kertész a' nap
heve ellen kényes növényeire ernyőt vet; mint mi cse-
lekszünk séta közben, ha képünket ernyővel födözzük,
hogy meg ne barnítson, ezt cselekedd te is, igy a' ter-
mészet folyamán te is, én is czélt érünk.
Czili. Mi bajotok a' széllel? Váljon káros-e az én
kedvelt szellőm szülöttje a' szél? Nemde a'szellő mér-
sékli a' nap hevét, bággyadt virágokat elevenít, ez
ringatja a'harmatos növényt; ha pedig szélléelfajul, ak-
kor is segíti szárítani a' büdös mocsárokat, megszaggatja
a' veszélylyel fenyegető terhes fölhöket, és szétoszlatja.

r
157
Nemde szél hajtja a' malmokat, hajókat, erre várakozik

az útra kelő tengerész is; ez éleszt tüzet, olt is vilá-
got. Oh kedves Aurorám! mi három testvér igen jól
választottunk, te a' harmatot mint vizet, nénéd a' napot
mint világitó meleget, én pedig a' szelet mint fölfris-
sítő levegőt. Ez a' mi testvéri rokon szeretetünk jel-
leme, ez tart bennünk egyességben, valamint e' három:
viz, tüz, levegő táplál mindeneket.
A. Bocsánatot szeles nénikém, csak azt szégyen-
lem, hogy sok szeles leány részt vesz a' szél tulajdo-
niban. Oh be kár! hogy a' lég nem marad mindég
szellő, mert ha széllé fajul, akkor mérgében mit sem
kiméi, a' kigyulladt tüzet veszélyessé teszi, a' százados
tölgyfákat kitöri, kidöntí, még gyökerestől is kiforgatja,
a1 hajókat elragadja, 's sziklához csapva darabokra zúz-
za; már ha ezek ellene nem állhatnak, gyönge növé-
nyeim hogy maradnának meg épségben? Ugyan kérlek
néném, mivel a' szelet kedveled, mondd meg, ha tudod,
mi okozza azt, hogy a' lég nem marad mindég szellő ?
C. Látod kis Aurorám! a' lég örömest kedvünkért
szellő maradna, de ö nem tehet róla, ha az ellenkező,
mint összeütköző elemek a' hideg és meleg természeti
csöndjét fölzavarják. Ha még az emberek sem tanultak,
's tudnak elegendökép fölzudult indulatjuknak mindég
parancsolni, hogy lehetne ezt a' légtől követelni.
/ . Igazad van néném, a1 világ kezdetétől zavar
mindég volt, lesz is; azért csak az boldog, ki a' szir-
tet és örvényt kikerülni tanulta.
Dorka. Amint észreveszem kedvelt véreim! ró-
lam, mint estcsillag kedvelőről, kirekesztöleg mit sem
akartok tudni, holott nem az est adja-e meg minden
teremtménynek boldogító nyugalmát? Lám a' kiizzadt
munkás, kifáradt barom, repkedő és éneklő tollasok
nyugalmat, enyhülést tőle nyernek. Te virágaid is Au-
rorám elvesztett nedvük visszanyerésére általa elkészí-
tetnek, 's mint elhaltak újra születnek.
A. Hibázasz öreg néném! de nem csoda, mert ne-
ked mint est kedvelőjének már sötétek szemeid, 's min-
dent nem látsz.
D. Hogy mondhatod ezt rólam ?
A. Valóban nem látsz; hát a' szárnyasegerek nem

a.
158
estve repkednek-e ? A' vérszopó szúnyogok serege éne-

kükkel nem estve alkalmatlankodik-e?
/ . Hát a' huhogó baglyok, visító vércsék alsza-
nak-e? nem riasztanak-e föl, és rémítenek bennünket?
Ebből következtethetjük, hogy sötétek szemeid, mivel
észre sem veszed, hogy minden állatnak az est és éjjel
nem ad nyugalmat.
C. Ugy van, ugy van, én még többet is tudnék
mondani, hát az éjjeli lepkék a' borszorkány-
pillék — — —
D. Oh hallgassatok! ti is a' mostani kor szerint
csak gúnyulódva — mint tapasztalatlanok — okoskod-
tok. Nem tudjátok, hogy minden teremtményből hasznos
tanúságot vonhatunk ki. Lássátok: ezen éjjeli nemtelen
ragadozó állatok hasonlók a' mi kóborló embereinkhez,
kik mint ragadozó madarak szinte a' nap világát kerülik.
A. Bocsánat édes néném! megvallom, én minded-
dig csak vizeszü leány voltam.
I . Engedj meg nekem is, mint heveskedönek.
C. És nekem, mint szeleskedönek.
D. Nálam kész a' bocsánat. Lássátok, ti mind a'
hárman előbbi elöadástokkal szépen rajzoltátok életünk
folyamát; Iáin kis Aurorám, a' te reggeli harmatcsepp-
jeid ollyanok, mint éltünk hajnalán a' kisdedek és ke-
sergők könnyeik, mellyeket az édes anyák és forrón
szerető hü barátnék mint a' nap heve fölszáritnak. A'
fölkelő nap pedig életünk deli korát jellemzi, mellyet
szeleskedö ingereink ellen Teremtönkhez emelt keblünk
melege védelmez, és ápol. Estcsillag pedig életünk al-
konya, melly csak akkor szül édes és boldog nyu-
galmat, ha életünk pályáját jól megfutottuk; azért kér-
lek édes Aurorám! kedves virágid közt mint rózsabimbó
ártatlanságod képét viselni és védeni meg ne szűnj.

159
Kiskorúság jelleme.
JEszti. Miért vagy olly kedvetlen? Neked valami ba-

jod van.
Nüia. Gondolod? Ugyan kérlek, de igazán felelj,
szereted-e vagy örülsz-e már, hogy nagy leány vagy ?
E. Minő kérdés ez! hát te csak kicsiny szeretnél
maradni ?
N. Én mindég csak kicsiny; mert még kicsiny
voltam, anyám jobban szeretett, akkor csókolt, ölében
hordozott, még a' dajkám is szeretett; ha kellett, ha
nem is, ennem adtak. Most még a' kenyeret is kisebbre
szabják, azt mondja anyám, a' sok kenyértől poczokos
és gelesztás leszek. Még ruhám is czifrább volt mint
most. Oh bár most is kicsiny lehetnék.
E. És ebből azt gondolod, anyád nem szeret? Igen
csalatkozol, én azt mondom, most még jobban aggódik
és szorgalmatoskodik, mint akkor, mikor még te kicsiny
voltál; lám még egészségedről is gondoskodik.
N. Azt csak azért mondja, hogy kevés kenyeret
egyem, és ne pazaroljam, mert azt mondják, most nagy
a' drágaság. Azután geleszta ellen, mikor kicsiny voltam,
reggel éliomra csak nyers sárgarépát ettem, és kitisz-
tultam; ezt most is megtehetem. De hogy annyira sze-
retne anyám, nehezen hihetem; mert babáimat és baba-
ruháimat elszedte tőlem, és helyette eleintén ábéczés,
azután kathekizmus, biblia, olvasó; most meg hontörté-
net és földabrosz tudományát tartalmazó könyveket, és
még másokat is adott kezembe; és azután ezen inté-
zetbe küldött, hogy járjak ide oskolába.
E. Látod, ebből kitetszik, hogy gondoskodik rólad,
hogy mind szellemileg mind anyagilag kimüvelhesd ma-
gadat, és ez által boldog légy.
N. Éppen ez nem tetszik nekem, és elbusit, mert
ezen intézetben sokat kell tanulni. Oh bár még egy-
szer kicsiny lehetnék.
E. Ugyan mi örömet találsz a' kiskorúságban,
mellyre, mi ha megnötünk, vissza alig emlékezünk, és

160
elölünk, mint a' vizbuborék, eltűnik. Oh kedvesem!

nekünk a' Teremtő észt adott, és ez életünk éveivel
tanulás és tapasztalás által jobban jobban kinyilik, és
általa tökéletesbek leszünk; most vagyunk pedig éle-
tünk azon szakában, mellyben legfőbb gondja édes szü-
lőnknek, hogy eszünk kifejlésével hasznos tudományokra
szert tegyünk, és magunkat kiműveljük.
N. De váljon mikor, és mikép vesszük hasznát
azoknak ?
E. Mikor? Most, és egész éltünk folyamán, sőt
holtunk után is.
N. Tudom, hová czélzasz. No megengedem, hogy
a' hittudomány és annak gyakorlása szükséges; mert
hit és jó cselekedetek nélkül Isten előtt kedvesek nem
lehetünk; ezt sokszor anyámtól és tisztelendő katheké-
támtól hallottam. A' női munkát, irást, olvasást, még a'
számvetést is eltürtném; de valld meg magad is, ugy-e
bizony szükségtelen tanulni a' hontörténetet, földabroszt,
természetrajzot, gazdaasszonyságot, és még a' többit
illy gyönge leánynak, mint én vagyok ?
E. Már annak örvendek, hogy a' hittudományt,
mint szükségest, magadnak kitűzted, még az irást, ol-
vasást, számvetést is kedveled; tehát csak a' többivel
nem tudsz megbarátkozni ? Szeretném tudni az okát,
miért idegenkedel ?
N. Ugyan kérlek, hiszen mi országot nem alapí-
tunk, nem őrizzük, se nem védjük. Még a' földabroszt
is csak a' vándorlóknak, katonáknak és kereskedőknek
szükséges ismerni és tudni.
E. Oh kedvesem! nincs tudomány, miben jót, hasz-
nost vagy örvendetest nem találnánk. Váljon illy müveit
leányoknak mint mi, nem szép és illendö-e tudni ha-
zánk bölcsőjét, kezdetét, ifjúságát, küzdelmeit és mos-
tani fölvirágzását, mellyek minden honleányt elődeink
iránt tiszteletre, és hazánk szeretetére ébresztenek. A'
földabrosz pedig mutatja, minő boldog földet választot-
tak nagyatyáink; itt a' természet majd minden ajándé-
kiban részesülünk. Továbbá, nem szép tudni, hol és
mennyire van egyik város vagy helység a' másiktól, és
mellyik részében, éjszak, kelet, dél vagy nyugottfelé
fekszik. Ez vagy amaz növény hol és mikép díszlik

161
jobban, hol föltalálható, és mikép használható ? Mit mon-

dasz ezekre?
N. Én megelégszem a' magunk városával, még a'
természetet sem fürkészem, akármiként adja terményeit;
megelégszem én azzal, ha a' szükségeseket a' piaczon
megszerezhetem, csak pénzem legyen.
E. Föl nem tehetem rólad, hogy illy könnyelmü-
leg vegyed ezen elősorolt hasznos tudományokat; szólj
igazán és nyiltan, valld meg, gúny-e vagy való, a' mit
mondottál.
N. Látom, és ugy veszem észre, szavaimmal meg-
nyilaltam szivedet. Bocsáss meg, én nem vagyok az, ki
igy gondolkodik: hanem itt köztünk egy tanuló társném
jutott eszembe, kit soha el nem felejthetek, mikor ezen
intézetbe először bejutott, még babajátékát is elhozta
magával; ez tünteti most nekem is elömbe kiskorúsá-
gomat, mellyet mint hajdani életem gyönyörét mostani
tanulmányokkal fölcserélve elődbe föstöttcm. Ezen kis
tréfámért ismét, kérlek, bocsáss meg.
14. Oh te kópé! várj, ezt tőlem kétszeresen vissza-
kapod.
A'. Szívesen veszem csak illy modorban.
162
A' tanulás szükséges.
tJTuszli/ia. Jól tudom , a' próbatétel alatt elfáradtál;

még is, ha kedvemet nem szegnéd, egy kérdésemre
szeretném feleletedet hallani.
Teréz. Csak bátran, jól ismersz, hogy szives ba-
rátnéd áll előtted.
J. Ugyan mondd meg, mennyire tudod fölvinni
emlékezetedet kiskorúságodra nézve.
T. Azt igen nehéz meghatározni; azonban homá-
lyosan arra emlékezem, mihelyes anyámat láttam, azon-
nal szopni akartam; fogtam is a' kis zsámolyt, és ma-
gam után húztam, mert arra szokott anvám leülni, és
ugy szoptatott.
J. Ez már sok, talán csak a' bölcsőig is fölviszed
emlékezetedet?
T. De már arra nem emlékezem. Hát te mire em-
lékezel?
J. Én arra emlékezem, mikor anyám imádkozni
tanított, mert addig ennem nem adott, de még le sem
fektetett, még nem imádkoztam, sőt akkor még anyai ál-
dását is reám adta, azután feküdtem le. Későbben
eszem nyiltával szépen oktatott is, hogy mindég szófo-
gadó, és jó imádkozó leány legyek, mert csak akkor
szeret az Isten; és hogy ezt megtegyem, szép ruhával
kecsegtetett, és azóta nálam szokássá vált mint a' reg-
geli mint az estvéli imádkozás.
T. No mintha mind a' ketten egy anyától nyertük
volna nevelésünket, velem szinte ugy cselekedett anyám;
ha kedvére tettem, még falatja felét is megosztotta ve-
lem, annyira szeretett. De ezen méznél édesb óráim,
valamint a' csergedező patak a' tengerbe, ugy a' múlé-
kony időbe eltűntek, elenyésztek. Csak azóta emléke-
zem arra, hogy élek, mióta ezen intézetbe kell járni,
hol, vagy akarom, vagy nem, tanulni kell.
J. Már az igaz, mióta elménk nyílik, és emléke-
zetünk tehetsége növekedik, sok küzdelmeket kell ki-
állani; de én mind e' mellett szívesen megteszem, mit

163
szülőim parancsolnak, mert azt mondja anyám: most az

ideje, hogy tanuljam meg azt, minek jövendőben hasz-
nát veszem.
T. Hiszen én is megteszem szívesen, csak az kü-
lönös előttem, mikor még kicsiny voltam, ha elestem és
sírtam, dajkám a' földet büntette meg, 's azt látván azon-
nal elcsendesedtem, és nem sírtam; most pedig ha lecz-
kémet nem tudtam, nem a' könyvet, hanem engem piron-
gattak; ha megtanultam is, de nem tudtam értelmezni,
akkor is nem a' tanítót okozták, hanem engem. Ugyan
igazán mondád, hogy eszünk fejlödtével sok küzdelme-
ket kell kiállani.
J. De azért még is szívesen tanulsz, mert a' pró-
batétet igen jól végezted, és ugy-e nem is bánod, hogy
a' földleírást, a' hazai történetet és a' természetrajzot
megtanultad ?
T. Nem csak nem bánom, söt szeretem, csak azért
is, hogy azt ne mondhassák felölem: „Ej ez a' leány
azt sem tudja, tűzhelyén túl mennyire terjed hazája, 's
mint alakították eldödeink édes hazánkat; főképen hazám
minő természeti ajándékkal bir, és kedveskedik."
J. Még is találkoznak, kik ezeket nem tanulják,
azt gondolván, hogy szükségtelenek; pedig miután mi
nem pórleányok vagyunk, mint műveltebbeknek terje-
delmesebb tudományra kell szert tennünk, csak társal-
gás tekintetéből is; mert vajmi szégyenleném, ha ne-
kem ollyankor csak hallgatni kellene, és azt mondanák
felölem: „Ugyan kár, hogy ezt leány korában nem ta-
nították ; lám minő tudatlan! ugy ül köztünk mint a1
fababa."
T. Én többet mondok: még ollyan hölgy is talál-
kozik, a' ki olvasni sem tud; attól is megvonták az al-
kalmat, hogy valamelly intézetbe járjon, 's tanulhasson.
J. Ah mit mondasz! azt el nem hihetem.
T. Tehát elmondom a' történetet ugy, mint anyám-
tól hallottam. Mikor a' tanulásra serkentetett azt mondá:
„Halljad leányom! minő szükséges a' tanulás: találko-
zott egy nő, ki látván, hogy a' templomban mások
könyvből imádkoznak, hogy ö is ne Iátszassék csak uj-
jairól imádkozni, szép, csinos kötésű imakönyvet vett,
és a' templomban kinyitván, neki hajlott fővel, sóhajok
10*
164
közt levelek szapora fordításával buzgón látszott imád-

kozni; a' mellette ülö asszonyságnak igen föltűnő volt
a' lapok gyors fordítása, félszemmel könyvébe lopód-
zott, hogy tudhassa, mit imádkozik; álmélkodva tapasz-
talá, hogy a' könyvet fölfordítva tartja kezében, mind-
járt észre vette, hogy azon képzelt buzgó imádkozó ol-
vasni nem tud."
J. Pfuj be szégyen! én tüstént reápiritottam volna,
— és nem intette meg?
T. Dehogy nem. Azt mondá neki: „Asszonyom!
hogy tud könyvéből imádkozni, hiszen könyvét fölfor-
dítva tartja kezében ? és a' betűk is fölfordítva vannak."
Azt feleié reá: „Ahá! azok a' vásott rossz gyermekek
összevisszaforgatják a1 könyvemet."
J. No e' szép! azt ugyan hallottam már, hogy a'
zsidók visszáról olvasnak, de hogy valaki a' fölfordított
betűket is tudja olvasni, azt még nem hallottam.
T. Ládd, ezen történet elbeszéllésével anyám egé-
szen megvetette tanulásom alapját, és azóta azt, mi a'
fölsőbbségtöl parancsoltatik, én szívesen megtanulom, és
mondhatom, örömömet is találom benne.
J. Hisz az Isten is azért emelt ki kiskorúságunk-
ból, és észt is adott, hogy annak hasznát vegyük; azért
tehát mi tovább is csak tanuljunk, hogy mint szülőink-
nek örömet, mint magunknak hasznot szerezzünk.

165
A ' m o s ó l e á n y és s z a k á c s n é .
MMöske. Ha kilépsz ezen intézetből, mivel fogod ma-

gad leginkább mulatni ?
Marcsa. Én a' mulatságról nem is álmodozom, azt
anyám meg sem engedné; kérdezd inkább, minő hasz-
nos munkában találandom kedvemet.
fí. Igen igen, hisz magam is azt akarom érteni.
M. Én semmi más, hanem csak mosó leány sze-
retnék lenni.
fí. No én az soha nem lennék; ha reáemlékezem,
most is pirulok bele, mikor kicsinyke voltam, ünneplő
ujruhámba öltöztetett anyám, 's mikor magamra hagyott,
azonnal a' fölső veres selyemruhámat kezdettem szap-
panyozni 's mosogatni; jaj! anyám rajta kapott nem-
csak nem helyeselte mosásomat, hanem megpirongatott;
ez még csak hagyján lett volna, de ugyancsak meg-
pacskoít, hidd el, ha reáemlékezem, még most is sajog.
M. Talán nem könyörögtél neki; már az én anyám
valahányszor könyörögtem neki, mindég megengedett,
's azonnal jó volt hozzám, kegyesen intvén, hogy azt
többé ne tegyem.
fí. Hisz most már anyám is igen jó hozzám; de
azért mosó leány még sem szeretnék lenni, csak azért
sem, mert sokszor megszidják a' mosónét, mivel nem
mos tisztán, különösen a' föstött cziczruhából még a'
szint is kimossa, fakóvá teszi, sokszor össze is tépi,
szaggatja.
M. Azt csak tudatlan és szívtelen mosóné teheti.
fí. Hát te tudsz már jól mosni? Ha tudsz, mondd
meg nekem, hogyan kell a' megsárgult vászon, vagy
pamutból készült ruhát fehérré tenni, vagy mosni?
M. Igen könnyen: klórmésznek vizbeni fölolvadé-
kában jobbról balra, az az keresztül húzogatom a' ru-
hát, azután tiszta folyóvízben kiöblintem, 's így előbbi
fehér színét visszakapja.
fí. Hát a' szines ruhát hogy kell kimosni, hogy
szinét el ne veszítse?

166
M. így kell kimosni: langymeleg vízben a' ruha

mennyiségéhez egy nyolczadrész korpát kis pálczikával
5 perczig jól elkeverem; azután a' mosandó ruhát bele-
teszem, és a' pálczikával körülmozgatom, az alatt las-
sankint fölforralom, ezzel vége a' kifözésnek: ez meg-
történvén, kihütöm, és a' ruhát, ha van, folyóvízben ki-
öblintem, ha akarom, meg is keményítem, kiszárítom,
kitéglázom, vagy csak megmángolom; igy elszakadtáig
megmarad szine.
B. Hát a' pecsétet, piszkos foltot hogy kell a' ru-
hából kivenni?
M. Erre jól vigyázz, meg kell különböztetni, ha
növénytől, állati vagy ásványi résztől származott-e a'
folt? Ha növénytől, u. m. veresbortól, gyümölcs levé-
től kapta, az illyes pecsétet meg kell nedvesíteni, és
azután meggyujtott kéngyertya füstjére tartani, igy a'
folt eltűnik; vagy forró napfényre, többször megned-
vesítve, ki kell tenni, a' nap sugarai is kiveszik a'
foltot.
B. Hát az olajos föstéket, sőt szurkot, szekérke-
nyőt ki tudnád-e venni?
M . Igenis: terpentinolajjal megáztatom, azután ita-
tós papiros dörzsölésével fölszáritom, és azt addig tisz-
titom, még ki nem tisztul; azután reátett itatós papiro-
son izzó téglázó vassal kitéglázom, 's végre kikefélem.
B. Még egyet kérdezek: a' vasrozsdát, vért, tén-
tafoltot szinte ki tudod venni?
M. Igen — azt is: a' fölolvasztott savanylóher
olvadékkal megnedvesítem, — avagy egy rész kénkö-
savany és 60 rész vizzeli összekeverékkel kiveszem;
azután ritka szappanyos vizben keresztül húzogatom, ki-
mosom, és igy kész a' tiszta anyag.
B. Köszönöm szívességedet, a' többiről máskor kér-
dezlek meg; mert van még sok kérdeni valóm.
M. Szívesen fogok felelni. No én már megmon-
dottam, hogy mivel foglalkozom, ha ezen intézetből ki-
lépek ; — mondd meg te is hát, mire van kedved ?
B. Én röviden megmondom, nekem szakácsnéságra
van kedvem, és az leszek is.
M. 'S miért szeretnél szakácsné lenni?
B. Száz 's egy az okom. Ládd, a' szakácsné házi-

167
asszonya után első személy, jobb a' bére, nagyobb a'

böcsülete, ha piaczra megy vásárolni, mindenki, a' ki-
től csak vásárol valamit, öt tiszteli, majd leányasszony,
majd kisasszony; a' konyhában pedig ö kis királyné,
parancsol az alcselédeknek, ételekben az első kóstolás
az övé, a' mit szája megkiván, azt félre teheti. — Az-
után tisztán jár, ünnepi szünórákban olly ékes, csinos,
mint a' páva.
M. Elég, elég — sok is — te a' szakácsné kö-
telességét hiúsággal párosítod. Felelj meg inkább kér-
déseimre, ha csakugyan szakácsné akarsz lenni. Ha el-
sóztad az étket, hogyan veszed ki felesleges sós izét ?
ü . Hogyan ? Az elsózott étel fölébe salvétát terí-
tek feszesen, és sót hintek reá; lásd különös, a' reá-
hintett só, kiveszi az ételből a' sós izt; vagy pedig
igen tisztára mosott szagtalan szivacsot teszek bele, ez
is magába szíja a' sósságot.
M . Mikép főzöd a' tojást, hogy lágy maradjon ?
//. A' tojást főzni, hogy lágy maradjon, igen
könnyű; csak fakanállal folyvást keverem a' forró víz-
ben , akkor meg nem keményül; mert a' lég érintése
gátolja keményedését.
M. Hogy kell a' sovány baromfit hamar megkövé-
riteni?
li. Igen hamar 's könnyen megkövéritem: a' so-
vány tyuk vagy kappan szájába tölcséren forró zsirt
öntök, a' zsír bőre és busa között elterjed, és megkö-
vériti.
M. Ez kegyetlenség!
B. Hogyan mondhatod azt. Hiszen, ha torkát meg-
metszik, nagyobb kínzás, tovább kínlódik, még párája
kimegy; forró zsírral pedig egyszerre oda az élete, 's
vele a' fájdalom is.
M . Én még sem szeretnék szakácsné lenni, ha
mindjárt jobb falatokra tehetnék is szert, mint te mon-
dod; mert láttam, sokszor a' szakácsné vagy leforrázza
vagy megégeti kezét, — 's nagy fájdalmat kell neki
kiállani.
B. Azon könnyű segíteni, mert a' leforrázott vagy
megégetett tagot ribiszke befözöttel bekenem, 's a' fáj-
dalom azonnal szűnik, és hamar meg is gyógyul.

168
M . Emlitéd a'befőzött ribiszkét; ugyan hogy megy

végbe a' befőzés?
fí. Gyümölcsöt befőzni igen könnyű: különösen
két font ribiszkéről a' csupkát leszedem, és egy és fél
font czukrot egy font vizben fölforralok, lehabzom, és
a' ribiszkét vele együtt fölforralom; azután szűrön le-
folyatom a' levét is, sűrűségig elfözöm, mellybe a' ri-
biszkét belekeverem, és üvegekben hüves helyre elte-
szem használatig. így történik a' többi befőzés is, a'
gyümölcs mennyiségéhez szabván a1 czukor mennyisé-
gét is.
M. Hol tanultad ezeket?
fí. Csodálatos kérdés! ebben az intézetben tanul-
tam, a' hol te a1 mosást; csak az a' különbség köztünk,
hogy a' mosás módját te jegyezted meg magadnak, a'
mihez kedved van; én pedig a' szakácsnéságot, mit
mosással föl nem cserélek.
M. Igazad van, az a' mi gyöngeségünk, hogy
csak azt jegyezzük meg magunknak, a' mit szeretünk;
nem is csodálom, hogy ez vagy amaz leczke anyánk-
nak sem tetszik, azért mondják, „miért tanulod azt leá-
nyom ! hisz nem leszesz te mosóné;" pedig akármit
mondjanak, én még is a' mosás módját jól megtanulom,
mert ugy szép a' nő, ha tiszta.
fí. Én meg a' szakácsnéságot, mert csak ugy vá-
lik egészségünkre az étel, ha tápláló erejének a' jó izt
is megadjuk, 's azért a' konyhát, tűzhelyet kedvelem.
M. Nekem meg a' mosóteknyö mindenem.

169
Röktonöxött apáczák.
JM.')allia. Kedves Ursulám! már régtől rajtad függnek

szemeim, ugy veszem észre, te néha elmosolodol, néha
meg elkomolodol; szeretnék szivedbe látni, és ha meg
nem bántanálak, kérlek, mondd meg, miről gondolkodol ?
Ursu.'a. És volna nyoma a' képemen annak, mit
szivemben érzek, és elmémben forgatok? Azt nehezen
hihetem ; azonban mivel kíváncsi vagy tudni, meg mon-
dom. Én apácza szeretnék lenni, és hidd el határozot-
tan nyilatkozom: ha Isten ugy akarja, és kedvem, szán-
dékom meg nem változik, anyám hozzájárultával az is
leszek.
A. Mit? apácza? én — oh dehogy lennék apácza.
Ugyan mi ok indít arra téged, hogy apácza légy?
U. Két okom van: első az, hogy a' világ zajaitól,
és minden veszedelmes társalgástól menekülve tisztább
szívvel 's lélekkel szolgálhatnék az Istennek. Második
pedig az, hogy az apáczák is szinte édes hazánknak
munkás tagjai; lám a' serdülő kis leányok tanításával
honunknak valóban nagy és kedves áldozatot tesznek.
A. Oh épen azért sem lennék apácza: mert egész
nap tanítással bajmolódni nem szeretnék. De váljon mi
hasznuk van abban a' tanításban ?
U. Igen nagy, mert tanítás által erényre, szorga-
lomra, különbféle kézi munkára senkentik, buzdítják,
vezérlik és tanítják a' haza gyönge leánysarjadékát, és
ez által mint maguknak ártatlan örömet szereznek, mint
hazánkra nagy hasznot árasztanak.
A. No ugyan nagy örömet szereznek maguknak;
hát mért mondják azt: „Hogy az Istenek is, kit meg-
utáltak, tanítóvá tették." Már én csak azért sem szeret-
nék apácza lenni; mert mint tanítóknak se tekintetük,
se jutalmuk nincsen.
U. Példa mondásod épen nem csökkenti kedvemet,
mert én a' szent Írásban ellenkezőt olvastam: „Hogy
a' tanítók örökön fényleni fognak az égben mint a'
csillagok;" és ez nekem elegendő. Ugy is e' világon

170
jutalomra nem számithatok, mert ismét írva vagyon:

„Hogy esztelen az, ki az emberekben bizik, és nem az
Istenben."
A. Még minden ellenvetésed mellett sem vagyok
tisztában; majd el is felejteted velem, a' mit akarok
tőled kérdeni: mert az, hogy apácza akarsz lenni, ugy
gondolom, arra csak nem mosolodtál el, valld meg iga-
zán, mi adott arra okot?
V. Mivel mindent akarsz tudni, tehát megmondom
azt is. Én gondolatomban ugy képzeltem magamnak
ezen zárda-oskolánkat, mint egy méhészházat, hol va-
lamint a' kasból naponkint vigan ki- 's berepkednek a'
fürge, munkás méhek; ugy a' tanuló kis leányok is
örömükben majd csak nem ugy repülnek ki az oskolá-
ból, és megint eljönnek; én erre mosolodtam el.
A. Az igaz, de még is nagy a' különbség. Látod,
a' méheket senki sem küldi, ösztönözi a' kasból ki- 's
berepkedésre, azok minden munkájukat maguk jó ked-
véből teszik. De nálunkI magad is jól tudod, soknak
milly kellemetlen az oskolába való járás, — én csak
magamról is tudom, milly nehezen szoktam az oskolá-
hoz, édes anyám eleget hízelgett, hányszor mondotta:
„Édes gyermekem, kedves leányom, lelkem Agathám!
menj csak oskolába, majd ezt, majd azt adok, majd ezt,
majd azt veszek;" lám illy bajjal sikerült az oskolába
való járásom.
Azután hasonlatosságodnak csak első része áll: hogy
a' leányok örömmel mennek ki az oskolából mint a'
méhek a' kasból; de bezzeg mikor oskolába kell menni,
akkor akkor örömmel megy-e mindenik? Láttam én töb-
beket, hogyan lézegtek az utczán, 's milly bággyad-
tan léptek, mint az őszi legyek — kivévén télen, ak-
kor futnak is, mert fáznak.
U. Ebben is van hasonlatosság: lám valamint a'
méhek, ugy a' leányok bevégzett tanulásuk, kötésük,
varrásaik után, mintegy megkönnyebbültek, örömmel
repkednek haza. Visszajövet szinte, valamint a' méhek
a' virágok himporait lábaikra szedve, és a' mézes csep-
peket gyomrukba sziva, mint terhesek lassabban repül-
nek a' kashoz; ugy a' mi leányaink is könyvvel, papi-
rossal, számoló táblával.

171
A . No add hozzá még, ennivalóval is,

U. Azt is — azután — no majd meg is zavarsz;
szóval ezek is megterhelve mennek az oskolába, tehát
igen is helyesen tettem a' hasonlatosságot.
A. Még sem tökéletes a' hasonlatosság; mert a'
mi leányaink nem mind szorgalmatosak, sokan kikima-
radoznak az oskolából, — de ha eljönnek is, itt is nem
iparkodnak, a' méheket ügyességükkel nem követik;
mert szorgosan, tisztán nem irnak, nem kötnek, nem
varrnak, hanem inkább csevegnek, söt a' többinek al-
kalmatlankodnak.
U. Oh! a' méhek közt is van poszáta, hitvány, és
ezeket a' madarak elkapkodják, 's ugy elvesznek, vala-
mint a' rossz tanulók is kimaradnak. Vannak igen cse-
vegők, dologtalanok, de a' méheknek is van egy neme,
azokat nevezzük h e r é k n e k , ezek is dongással ki- 's
berepkednek, nem dolgoznak, a' munkás méheknek al-
kalmatlankodnak, és csakugyan ezek is végre lassankint
vagy elvesznek maguktól, vagy kikergettetnek, mint a'
vásott, henye, nem tanuló leányok is, ha szájuk izükre
nincs a' tanulás, maguktól is végképen elmaradnak.
A. Jól mondád, de egyet még nem emiitettéi: én
ugy hallottam, minden kasban anyakirályné is van, hát
az igaz-e?
U. Igen is van minden kasban egy anyakirályné,
mi nélkül főn sem állhatna a' méhek társasága, nem is
dolgoznának. íme a1 mi negyedik osztálybeli oskolánk-
ban is nem egy, hanem két anyakirályné van; nekünk
is anyakirálynénk a' mi kedves mater Gabrielánk, és
soror Emerikánk.
A. Most látom, miily szép 's teljes hasonlatosságod:
mert valamint az anyakirályné, a' mint hallottam, ha
valamelly kasba bemegy, a' már többé ki nem jön, ha
csak történetből el nem szökik; ugy kedves tanitónénk
is a' zárdából ki nem megy, állandón megmarad; ö is
a' munkás kis méhecske-leányok tanulásaira 's mun-
káikra ügyel, és valamint a' méhek viaszt, mézet ké-
szítenek, mellyböl nem csak maguk élődnek, de még
nekünk is hagynak; ugy a' tanult leányok is kötéssel,
varrással nem csak magukxak hasznot, de még szülőik-
nek örömet is szereznek. Ezt hogy figyelemmel kisér-

173
ted, nem csodálom, hogy szived örömében el is moso-

lodtál.
V. Már annak örvendek, hogy magad is elisme-
red; most én kérdezlek: mered-e mondani azt, hogy
a' tanitónéknak nincsen tekintete ? Nincsen öröme ? És
hogy én jövendő sorsomat rosszul választottam, ha apá-
cza, ha tanitóné akarok lenni?
A. Igen helyesen. Már az én szivemet is egészen
megvetted, 's még nyugalmamat is elraboltad; mert
nem is nyughatom addig, még én is apácza nem leszek.
Most is arról gondolkodom, minő nevet válasszak ma-
gamnak.
• ?/. Korán van még. Ne hirtelenkedjél, lám Ésau
is megbánta hirtelen tettét. Azonban ha csak ugyan
szándékod apáczává lenni, találtam én számodra hozzád
illő nevet. Légy te Cziczelle, mivel a' zongorát jól ér-
ted, majd a' kolostor kórusán fölülhetsz az orgonára.
A. Köszönöm, el is fogadom, én is adok hozzád illő
nevet, mivel tiszta, csengő a' szavad és angyali az
éneked, Angéla leszesz. Ah be szeretnék már mentől
előbb mater Cziczelle lenni!
U. Lassan lassan barátnérh! előbb s o r o r o k le-
szünk, azután nyerjük a' m a t e r nevet.
A. Jól van, azt is elvárom. De kedves Angélám!
megbocsáss, hogy már igy nevezlek, mert te aligha
apácza nem leszesz. De én — azért kérlek, ezen ha-
markodó 's röktönözött szándékomat senkinek föl ne
född, főkép édes anyámnak meg ne mondd. — Mert
biz én azt gondoltam felöle, hogy majd semmi sem lesz
belőle.
U. Igazad van. Azt mondom tehát most én is
erre: sorsunkat bizzuk a' jó Istenre.

173
1 « a ' l i á z k o s z o r ú j a és k o r o n á j a .
JHCáni. Kedves Otíliám! már többektől hallottam, hogy

férfi a' ház feje, a' nő pedig koszorúja, sőt még koro-
nája is; igaz-e — nem-e ? nem tudom: ha valaki ne-
kem meg tudná magyarázni, hogy miben áll? ugyan
szeretném; ugy-e! te még nem is hallottad?
Olilia. Én már régen hallottam azt, és addig nem
is nyugodtam, még magamnak meg nem magyaráztaltam.
//. No engem is nagyon csiklándoztat mint a' ko-
szorú mint a' korona diszes név, és tudvágyomat na-
gyon ingerli, 's ha nem is mind a' kettőre, de legalább
egyikre szeretnék szert is tenni, az az megérdemleni;
mivel te már tudod, mint mondád, kérlek, tanits meg
engem is, miként lehet reá szert tenni?
O. Igen könnyen, te is megfoghatod. Nekem igy
magyarázta meg nevelöném: „Ládd kincsem! az első
emberpár megbotlásával, ah! azon szerencsétlen para-
dicsomból való kiűzetés után, — az Isten a' nőt a' férfi
hatalma alá rendelte, és azóta a' háznak, sőt majd min-
dennek ö a' feje. Igaz is; mert majd mindent ö szerez,
ö izzad, fárad, hogy élhessünk, — ö mint erősebb 's
bátrabb bennünket védelmez, szóval ő Isten parancsa
szerint véres verítékével munkálódik, iparkodik; ezen
oknál fogva valóban igazságos is, hogy a' munkás férfi
legyen a' ház feje.14
//. Ezt mindjárt magam is gyanítottam, át is lá-
tom, és ezért a' férfinak megadom az elsőséget, el nem
vitázom tőle, annyival inkább, mivel nem is képesek a1
nők gyönge vállai azok elviselésére, mikre csak a' férfi
alkalmas. Én megelégszem, ha a' háznak koszorúja le-
hetek ; de miben áll ez, és miként lehet reá szert tenni ?
nagyon szeretném tudni.
O. Elmellözöm tehát a1 házi-gazda kötelességeit,
csak kérésedet fogom teljesíteni. Én ugy hallottam:
az a' nő érdemli meg a' házi koszoru disznevét, ki
mindenben, a' házi köréhez tartozókban tud és akar is
rendet tartani; a' ház rendtartása pedig ebben áll: a'
nő legyen buzgó, vallásos, kitűnő erényes, és ezt min-

174
denkitöl megkívánja, és életbe hozni, 's föntartani ipar-

kodjék. Azután a' folytonos szorgalomra és tisztaságra
szinte példát adjon; e' végre a' házi-asszony első le-
gyen a' fölkelésben, és utolsó a' lefekvésben. Szóval
mind a' belső, mind a' külső házi-rendtartásnak szeme,
fénye legyen, akkor leszen ö a' ház koszorúja.
11. Elég — elég. A' vallásosság, hogy minnyá-
junkat kötelez, azt jól tudom, és elismerem; mert az
szüli, itt is még élünk, szivünk nyugalmát, éltünk után
pedig örök boldogságunkat: de a' reggeli fölkeléssel és
késő lefekvéssel én megbarátkozni nem tudok, és ha csak
ugyan ebben áll a' házi-asszony koszorúja; ugy az ré-
szemre soha sem fog virulni, azért le is mondok róla.
O. Már pedig a' ház rendtartásában megkívánta-
tik, hogy a' házi-asszony mindenkor tudja, ha minden
a' maga rendében történik-e ? és azért ébren legyen.
I I . Megengedj, ha azt mondom, mikép nem áll az,
hogy a' házi-asszony első keljen föl; mert hallottam,
hogy olly házi-asszonyok is találkoznak, kik a' regge-
lezést az ágyban végzik, az az a' kávét vagy theát ké-
nyelmesen szörpölik és isszák; azért ki merné még is
azt mondani, hogy a' házi-rendet fön nem tartják, és
hogy ök nem a' ház koszornji.
O. Látom, engem nem értesz, világosban kimagya-
rázom tehát magamat. Miután a' házi-asszonynak oly-
lyannak kell lenni, mint az Árgusnak, kiről az őskor
azt meséli, hogy száz szeme volt, ha kilenczven ki-
lenczczel aludt, egygyel mindég ébren volt, az az vi-
gyázó volt; így a' házi-asszony is fekhetik, alhatik is,
és még is vigyázó lehet, csak rendeléseit szigorún meg-
tartatni el ne mulassza; ebben áll az argusí őrszem is.
Ellenvetésedre pedig, hogy némellyek fektükben reg-
geliznek, annak fontos oka is lehet; mert lehet, hogy
gyomorfájók, méhanyások, mi előtt fölkelnének, mele-
gítőt vesznek magukhoz; azért mindjárt gyanakodni, mi
magában sincs rendén, nem szép, nem is szabad; jól
tudod magad is, azt tanultuk: hogy mindenkiről jól vé-
lekedjünk.
II. No látod, magad is elismered, hogy nem szük-
séges mindeniknek a' kora fölkelés, azért ház koszorúja
lehet akár ki is.

175
O. Pedig még is azt mondom, hogy a' kora föl-

kelés ékesiti a' házi-asszonyt, csak azért is, hogy egész-
ségesebbek, elevenebbek és vidámabbak; 's ha mi is
fiatal korunkban hozzászoktatjuk magunkat, éltesb ko-
runkban is ollyanok maradunk. Most tapasztalásodra
utasitlak: nem vetted észre tanuló leányainknak is, kik
későn keltek, és jöttek az intézetbe, hogy szemeikből
az álom nézett ki, 's mennyit ásítoztak, 's azért rösteb-
bek is voltak, az az alkalmatlanok a' tanulásra.
II. Már az igaz, ezt magam is tapasztaltam. Te-
hát, ha az az oka, hogy nem ollyan vidámak, sőt sáp-
padtak 's színtelenek és álmasak, meg a' sok alvás
után lustábbak is; én tehát mindjárt holnap elkezdek
korán kelni.
O. És akkor ne is kételkedjél, számodra mint jö-
vendő rendtartó házi-asszonynak virulni fog a' kivánt
koszorú.
//. Amint mondád; magam is átlátom hasznát, 's
azért a' reggeli kora fölkelést, már valóban magam is
helyeslem; de estve még is mint fáradt házi-asszony
csak korábban lefekhetik, mint akárki ?
O. Igen, ha baja vagyon; különben két hibát kö-
vet el: először magára nézve, mert frissen telt gyo-
morral, azt mondják az orvosok, lefeküdni nem egész-
séges. Második hibát pedig követi el cselédjeire nézve.
Hiszen hallottad azt a' közmondást ugy-e? „Hol nin-
csen macska, ott czinczognak az egerek; 's a' melly
kasnak kijáró lukján méh őrt nem áll, mézét rablóknak
kitárja, 's^ átengedi."
I I . Értelek! oh igen jól értelek! — nem is fogok
tehát addig lefeküdni, még mind magammal mind cse-
lédjeimmel számot nem vetek. De ha unalmat nem
okozok sok kérdéseimmel, még egyre, szeretném, ha
megtanítanál: mikép lehet a' házi-asszonynak szert tenni
arra is, hogy a' ház koronája lehessen ?
O. Mindjárt megtudod azt is; látod a1 ház koro-
nájának nevezik azt a' házi-asszonyt, ki nem csak a'
ház rendtartására ügyel, hanem egyszersmind tüzes
gazdaasszony is Általában ugyan ez a' pórnök köteles-
sége, kik gazdaasszonyt nem tarthatnak. Azonban még
a' városi főbb rangú asszonyságokat is csak ugyan ez

176
ékesíti, ha értik és kormányozni tanulták a' gazdasá-

got; az az legalább tudják, mikor, miből, mennyit 's
hogyan kell beszerezni, azután, hogy meg ne romoljék,
épen is föntartani, 's annak idejében czélszerüen ha-
szonra fordítani.
I I . Hiszen azt most tanuljuk. Oh! ha ebben áll a'
házi-asszony dicső koronája, akkor már előre büszke
vagyok, mert igy én is fogom házamat ékesíteni.
O. Igen, ha mind külső mind belsőképpen, (mi a'
nők fő czime) a' házat rendbe tartod, és még gazda-
asszonykodol ís; bizonyosan a' háznak nem csak koszo-
rúja, hanem koronája is leszesz.
II. Oh! már alig várom, hogy megnőjek, — én
mihelyest asszony leszek, azonnal kakast szerzek há-
zamba , 's valahányszor a' hajnalt nekem megkukori-
kolja, azonnal fölkelek, és talpra ugrom; tudom, hogy
majd azt mondják felőlem: „Ez ám a' ház koszorúja!
ez ám a' ház koronája.'4 Oh! mintha már hallanám is.
O. És részemről valamint magamnak, ugy neked
is óhajtom, kivánom is, hogy ugy történjék.
I I . Köszönöm kedves barátném! én reméllem, hi-
szem is, hogy hiába nem tanultunk; mert mind ket-
tőnket fog ékesíteni a' házi koszorú ugy, mint a' házi
korona.

m
IVok d í s z e P a n i i i h i l i a .
Isabella. Én naponkint ég felé buzgó hálámat eme-

lem kegyes királyunkért és jó szüleimért, hogy sok
szép 's hasznos tudományok megtanulására nekem utat,
módot adnak, és egyszersmind leköteleznek; miszerint
elmém, értelmem fölvilágosítva a' szépet, jót kezdjem
böcsülni, és kész legyek mindenkor követni is.
Regina. Valóban én is méltánylom cselekedetedet,
de én is szinte fölsóhajtok ám, valahányszor serdülő
leányokat látok, kik elhanyagolják ezen jó alkalmat,
melly szerint hasznos tudományokra szert tehetnének,
és csak alig féligmeddig képezik ki magukat, már is az
intézetből kilépnek: kötni, varrni, heklizni, mit mondok,
de még olvasni, irni, számolni, sőt még imádkozni is
alig tudnak, már kimaradoznak.
I . No én szerencsés vagyok, az én anyám szíve-
sen járat az intézetbe, sőt maga is kikérdez, hogy mit
tanultam, és abban örömét találja.
R. Az én anyám is ugyan azt cselekszi velem,
sőt őszintén megvallja, hogy tőlem még ö is tanul.
/. Az már sok volna, azonban meglehet, én még
is u gy gondolom, azt csak azért teszik a' szülök, hogy
kedvet, ösztönt adjanak a' tanulásra; mert vajmi sok
leányok vannak, kiknek nincs szájuk izére a1 tanulás.
Múltkor is láttam, nem akarom megnevezni, egy tanuló
társnénkat, ki már ugyan kilépett az intézetünkből, az
ugyan kevés tudományt vitt haza magával.
R. 4S osztán ládd, ebből származik az a' közmon-
dás: hogy intézetünk rossz lábon áll. És ez nekem,
hidd el, nagyon fáj.
/. Elhiszem kedves! mert ránk is ragad valami.
Azonban eresszük füleinken keresztül ezen bús hangot,
vidámítsuk inkább magunkat, és térjünk át eC mi tanul-
mányainkra.
R. Készen állok fölhívó szavaidra. De minő tanul-
mányokról értekezzünk.
/ . Én ugy vélem, miután az állatok és ásványok
178
országában örömest mulattunk ezen oskolai év első fe-

lében, nem leszen kedved ellen, ha azt a' kérdést te-
szem: ezen bö tanulmányokból mi érdekel téged leg-
jobban ?
fi. Oh szívesen megmondom, de el ne mosolodjál:
engem legföképen érdekelnek a' selyembogarak. Én
valahányszor figyelemmel néztem ezen három hónapig
élö kis állatocskákat, minő csodálatosan készítik a' sze-
derfa leveleiből gyomrukban a' diszruházatunkra való
selymet, nekem mindannyiszor lehetetlen volt a' Terem-
tőnek mindenhatósága mellett a' jóságáról és erántunk
mint gyermekeihez kitűnő szeretetéről is, hogy meg ne
emlékezném.
/ . Oh barátném! sok van a' természet fátyola alatt
elrejtve, mit még nem tudunk. Én már azokból is, mi-
ket az emberi szorgalom fölfödözött, azt következtetem,
hogy a' jó Isten mindent érettünk az ö dicsőségére te-
remtett.
fi. Igazad van: mert ha az ismeretes állatok hasz-
nát tekintem, ugy találom: hogy egyik nekünk húsával,
másik ruházatul, sőt még orvosságul is szolgál. Ila pe-
dig majd az égig emelkedő hegyekre vetem szemeimet,
és bennük létező érezek, illatozó gyánták, 's drágakö-
vek sok nemeire fordítom figyelmemet, valóban, mintha
ujjal mutatnának a' Teremtöre, hogy ő az, ki mindeze-
ket azért alkotta, hogy szorgalmunk által hasznunkra
forditsuk.
/ . Ugy van; jól mondád barátném. De ezen sok
közül, a' mint előbb mondád, még is téged főkép a'
selyembogár érdekel ? Ugyan valld meg, mi köt le té-
ged hozzá, holott a' nemesebb külső 's belső állatjaink,
drága, ragyogó köveink, sokkal érdekesebbek, mint a'
tízen négy lábon mászkáló bogár? Azért talán, hogy
általuk selyemruhára szert tehetsz.
fi. Oh nem egyedül a' selyem ragadja figyelme-
met, mert én szörszövettel is megelégszem. Ha már
akarod tudni, megmondom: a' fölmunkálásának föltalá-
lója, a' nemünk dísze ébreszti és ragadja figyelmemet.
I . Ugyan mond meg tehát, ki találta föl fölmun-
kálása módját, és ki az a' nemünk disze? Bizonyosan
nő leszen?

179
R. Igen is nö, jól tapogatsz. Ugy-e azt gondol-

tad, csak a' férfiak eszméje tud valamit létre hozni,
csak a' férfiaké a' természet ajándékát kikutatni, fölta-
lálni. Oh nem, hanem a' leányoké is. Ládd, legelőször
is a' gubók legombolitása és szövetése módját Pamphilia,
mondom, el ne felejtsd, Pamphilia Plotis leánya, Kótis
szigetén kis Ásiában találta föl; vésd szivedbe nevét,
és örökítsd. Munkálkodásaid között, ha selymet gombo-
litasz, vagy selyemczérnád jóságát ujjaid közt pöngeted,
vagy húzogatod, akár selyem tiiző rámád mellett ülsz,
emlékezzél meg nemünk diszéröl Pamphiliáról, ö legyen
szorgalmad ösztöne.
/ . Kedves barátném! szeretetedre és szives há-
ládra igen leköteleztél, hogy nemünk diszét Pamphiliát
velem megismertetted. Én ezután akár a' soproni, akár
a' pesti gyárokban a' selyemfonó gépeket fogom láto-
gatni, mindannyiszor nemünk diszére büszke leszek.
R. Talán ott is leányok működnek a' selyemmel?
Ha igaz, kérlek, mondd el, miként foglalatoskodnak?
/ . Igen is, mindannyi Pamphiliák dolgoznak osz-
tályzott gépek mellett. Egyik négyszegű czinmedenczé-
ben levő langymeleg vizbe kosarakból a' gubókat bele-
hányja, másik ágas kis vesszővel a' vízben pörgeti, és
így fölvont szálait orsó szegére fölüti, hol összesodorva
másik leány egy úttal föl is matollálja, ha már elegendő
mennyiség van rajta, leveszi, és a' selyemfölügyelőnek
átadja; azután kiszárítva fölgombolitatík, és végre a'
takács vetöfáján szövőszékben elkészül a' selyemanyag.
R. Hát a' különbféle színét miként adják meg?
/ . A' színét ugy adják meg: ha világos eleven
színre akarják fösteni, akkor a' fehér gubószálakat ki-
válogatják ; mert a' sárga gubónak leeresztett szálai
nem tisztán és elevenen tüntetik ki a' szint. Általában
pedig azt mondom, vagy mint szálasat, vagy mint föl-
munkált 's szövött anyagot szokták megfösteni. Azon-
ban ehez semmi közünk, közönségesen ezt a' férfiak
viszik véghez.
R. Oh kérlek, majd ha hosszú szünnapjainkat él-
vezzük, vigy el magaddal azon gyárakba, hogy én is
láthassam.
/ . Szívesen, addig folytassuk szorgalmatosan tanu-
10*
IÖÖ
lásunkat, hogy valamint kegyes királyunknak megelé-

gedést és kedves szülőinknek örömet, ugy magunknak
hő ismeretet és lelki hasznot szerezhessünk.
It. Ugyanez az én forró óhajtásom is, hogy szor-
galmunk által mint itt, mint a' siron túl boldogok le-
hessünk.
B á l o z ó és t o l l f o s z t ó l e á n y .
ária. Egy kérdést tennék; ugyan valld meg, a'

mult hosszú farsangon mért vontad el magadat? már
két éve csak egyszer sem jelentél meg a' bálban; pe-
dig igen gyönyörű leánykoszorut képeztünk, és te hiány-
zottál.
Etelka. Az én bálom odahaza volt; csak honn
mulattam magamat, mind a1 kik csöndes házi bált tar-
tanak.
M. Talán kedved nem volt, vagy pedig nem eresz-
tettek el? azt nehezen teszem föl; hiszen leánynak nem
is lehet más mulatsága farsangon mint a' bál.
E. Jól mondád, hogy nem eresztettek el; édes
anyám eleget unszolt, hogy kérnék engedelmet atyám-
tól; de mind hasztalan esedeztem, nem sikerült.
M. Mit, hát édes anyád azt maga nem engedheti
meg? 'S azért atyádhoz utasít? Vagy talán anyád maga
sem kedveli a' bált?
E. De hogy nem kedveli, de nálam nélkül, ugy
gondolom, neki sem volt kedve elmenni.
M. Tehát édes atyád olly kemény szivü? azt nem
hihetem; mert valahányszor meglátogatlak, még én hoz-
zám is igen szíves és jó, mint tulajdon édes atyám.
E. Én sem mondhatnám, hogy kemény szivü, csak
hogy a' bálba még sem mehettem el. Ila anyám un-
szolására könyörögtem engedelemért, mindég azt mon-
dotta atyám: „Hagyj békét most édes leányom! a' fe-
jem fáj." Megpróbáltam farsang közepén, akkor is fájt
a' feje. Farsang végén is próbáltam, még akkor is fő-
fájása volt, 's igy szépen elmúlt a' farsang.

181
M . Most is fáj még atyád feje?

E. Dehogy fáj. — Már hamvazószerdán semmi
baja sem volt, és az különös, hogy minden farsangon
visszakerül főfájása, 's az alatt a1 bál mindég elmúlik.
M. Igen sajnállak; no csak hogy egész éven át
nem tart főfájása. De majd el is feledem: hát miként
mulattad magadat a' házi bálban?
E. Én minden estve tollat fosztottam.
M . Mit — tollat fosztottál ? No leányok serege!
ide füleitekkel, halljátok csak, Etelka barátnénk minden
farsangon bál helyett tollat foszt.
E. Nem bánom, sőt azt szeretem, hogy halljátok;
azért meg sem pirul még arczom. Látjátok, édes anyám
igen jó gazdaasszony, annak párját nehezen találjátok.
Bál helyett azzal vigasztalt, hogy a' mit az intézetben
itt ott kapkodva tanultam, majd ö megmutatja, miként
kellessék azt hasznosan meg is tenni.
M. No — no, hát a' tollfosztásban áll az a' nagy
gazdaasszonykodás? Nevessétek ki leányok!
E. Ne nevessetek, mert megpirul arczotok. Azt
mondá anyám: ,,A' tollfosztás ugyan nem nehéz, csak
unalmas, de nagy a' haszna. Miután a' vásárlott toll
ritkán friss, és gyanús; néha állott, beteg, vagy holtak
után eladottal kevert; azért a' csempészektől venni ve-
szedelmes is. Mindég biztosabb leányom! ha magad
fosztassz magadnak; ládd, igy apródonkint egész ágy-
beliddel kész leszesz, még asszony válik belőled." És
igy farsangi bál helyett tollat fosztottam.
M . Hát ebben áll a' nagy gazdaasszonykodás?
E. Nem csak ebben áll. Édes anyám mellett na-
ponta versenyt dolgozgattam; ruhákat, u. m. inget, le-
pedőt, kendőt, szabtam, varrtam, szegtem, jegybetükkel
és számokkal megbélegeztem; azután kimostam, kitég-
láztam, és szépen összehajtogatva elrakogattam. Délfelé
pedig konyhakötényemet elém tűztem, szakácsné mellett
az étkek elkészítésére figyeltem, sőt magam is segitet-
tem, lisztet, tojást, sót kezéhez adtam, és vigyáztam,
mindegyikből mennyit vesz. Én az alatt rántást kever-
tem, még kóstolgattam is.
M . Oh illyesmit én is szoktam tenni, 's mind -e'
mellett még a' bálba is elmentem. Ládd, minden bál

182
után ruhámat el szoktam bontani, és ha csak lehetett

mindég más formába öntöttem, uj csipkét, uj fodrot, uj
szalagot tűztem, illegettem reá. Ha pedig végképen el-
szaggattam, vagy nem tetszett, atyámtól ismét uj bálra
való ruhát kértem, és azt éjjel, nappal anyám segítsé-
gével örömmel varrtam; 's igy mindenkor más meg
más ruhában jelentem meg a' vigadozó tánczban. Mond-
hatom, mindenkor én voltam a' lánczkirályné. Mind a'
mellett a' konyhán is megfordultam, 's ott ribiszke,
csipke, baraczk, eperbefözötteket kóstolgattam, ha ki-
sült a' fánk, ettem is belőle.
E. Hiszen mind igaz, ha ruhánk nem szakadna, a'
divatárulók sem élhetnének meg, sőt boltjaikat kénte-
lenek lennének bezárni, és pangrottot (Banquerutte)
kiáltani. De még mi se gyakorolhatnék magunkat a'
varrásban, ha sokáig tartana ruházatunk. De valld meg
őszintén, illyenkor nem szokott-e a' te atyádnak is fájni
feje?
M. Azt én nem tudom, fájt-e, nem-e, mert nem
panaszkodott; azonban meglehet, mert valahányszor czi-
pökért és bálruháért esedeztem, mindannyiszor homlo-
kát ránczba vonta, komor és savanyó képet mutatott,
és ollyankor azt szokta mondani: „Leányom addig vi-
szik a' korsót a' kútra, még el nem törik; te is addig
bálozsz, majd egyszer nem csak a' bálruhákból vépké-
pen kifogysz, de még egészségedet is koczkára veted."
E. Már pedig az igaz, hány sápadt, kehes, kehi-
cselö, fulladozó leányokat látok, kik a' szenvedélyes
bálozásból magukkal hozzák el a' halál elöpóstáját.
M. Oh ne rémits, ne ijeszgess. Ila csakugyan ugy
van, atyám példázó vizeskorsóját mindég szemem előtt
hordozom.
E. Én meg atyám főfájására fogok emlékezni. És
igy hidd el, mind a' ketten egészségesek maradunk, 's
mellette takarékos gazdaasszonyok leszünk.
M . Igy hát vége örökre, vége ifjúságom minden
örömének! tehát nem bánom, csak tanuljunk és dolgoz-
zunk, hogy vidor egészségben maradhassunk.

183
A z a l v ó .
M m . Én egyet mindenek fölött legjobban kedvelek,

's tudod mit?
Tinka. Ha megmondod, fogom tudni.
M. Én az alvást minden jó elejbe teszem, mert
nálam az olly édes, hogy meg nem mondhatom.
T. Igen az alvás jó, de ugy, ha mérsékleti, mert
a' hosszas alvás nem csak nem j ó , de ártalmas is; az
embert szinetleniti, ellustitja, az elmét tompítja, szóval
ostobává teszi; azután a' Teremtő azért alkotta a' napot,
hogy munkáink által haszonra fordítsuk, az éjjelt egye-
dül nyugalomra.
M. Ah mit mondasz? hiszen a' kis babák nem
csak éjjel alszanak, hanem nappal is, ha megszoptatják,
ismét lefekszenek, és nem színtelenek, hanem pirosak,
nem lusták, hanem elevenebbek, vidámabbak; bár most
is a' babák sorsát élvezhetném!
T. Hogy a' kicsinyek többet alszanak, ne csodáld;
mert a' növekedéshez szükséges az álom; azonban nem
kétlem, magad is tapasztalhattad azt, ha nagyobbak már,
a' bölcsőben feszelegnek, és fölkelni törekednek.
M. No én még is azt mondom, hogy a' hosszas al-
vás nem ártalmas; lám sok főrangú személyek későn
kelnek föl, és e' mellett, azt gondolom, egészségesek.
T. Hogy találkoznak, kik hosszabbra nyújtják a'
fekvést, az igaz; de azok is, ha tudnák, hogy az által
mit vesztenek, bizonnyára korábban kelnének.
M . Példának okáért?
T. Ha akarod, és unalmadra nem leszek, egy tör-
ténetet mondok el.
M. Én szívesen hallgatom.
T. Ha nem hibázok, XIV. Lajos franczia király
egykor nyári lakához a' királynéval kikocsikázván, 's
ott pár hetet töltött; történt, hogy a* király szokása
szerint korán fölkelt, és keletre nyiló ablakából kinéz-
vén látja, a' fölkelő nap milly bájolón pirítja a' kék
eget: röktön eszébe jut, hogy a' királynénak megmu-

184
tatja, ki soha korán nem kelvén, ezt nem is láthatta,

ö azonnal bemegy hálószobájába, és az alvót kezénél
fogván, megszólítja: „Kelj föl kedves!" a' fölserkent
királyné kérdi: „Mi bajod ? " felele a' király: „Kérlek,
jöj velem, ollyasmit mutatok, mit még soha sem láttál."
Fölkel a' királyné, kit kezénél fogva az ablakhoz vezet-
vén, mutatja már az égen igézöleg elterülő lángözönt;
mire a' királyné: „Mi az, kérlek, ugy-e tüz ? " „Majd
meglátod," feleli a' király, 's hirtelen a' láthatáron föl—
búvó nap mint egy eleven szikra a' királyné szemeibe
tűnik, 's fölszólal: „Oh kérlek, mi az a' fényes, ugy-e
tüz?" Majd meglátod, lön a' felelet; 's midőn a' lassan
emelkedő nap meglepöleg elbájolja a' királynét, kérdi
ismét a' királyt: „Ugyan mondd meg már, mi lehet az
a' félkörű szép tünemény?" „Várj csak, majd többet
tapasztalsz." A' pompásan emelkedő napnak már a' lát-
határon teljes méltóságábani fölmerültét álmélkodva néző
királyné esdeklő kéréssel szólítja a' királyt: „Ugyan
ne tarts függőben, kérlek magyarázd meg, ha tudod,
mi lehet ez ? " „Ládd ez nem más, mint a' fölkelő nap."
„Ah ne ámits" mond a' királyné, „hiszen a' fényes
napba nem lehet belenézni, ebbe pedig belenézhetek."
M. No én is ezt feleltem volna, mert máig sem
tudom, miért lehet reggel a' napba nézni?
T. Halljad tehát a' király feleletét: „Azért lehet
a' fölkelő napba nézni, mert a' szemünk és a' fölkelő
nap közt a' földből kipárolgó gőz sűrűsége közben esik,
amint a' nap a' gözkörböl fölemelkedik, mindég tisz-
tábban adja fényét." Ezt hallván a' királyné, föltette
magában, hogy ezután a' nap keltét mindég meglesi,
az az korán kel, 's valóban megváltoztatván szokását,
vidor szint is nyert.
M . Köszönöm, no ezután magam is korán fogok
fölkelni.
T. Szép fogadás, de azt teljesíteni, még szebb.
M . Én pedig igérem, hogy fogadásomat be is tel-
jesítem.
T. Mivel szived a' jóra hajlékony, hogy szándé-
kodat szilárdítsad, ha ugy tetszik, ismét egy példával
fogok szolgálni.
M . Oh szívesen veszem, csak hallhassam.

185
T. V. Ferdinánd spanyol király neje Isabella, mi-

dőn hallá, hogy Granadát ostromolják a' mórok, azt fe-
leié: „Még azt be nem veszik vitézeim, addig le nem
vetkőzöm." És gondold csak, 10 évig ostromolták Gra-
nadát.
M . És addig nem vetette le ruháját?
T. Nem vetette le, mert fogadását nem akarta
megszegni.
M. No piszkos lehetett az?
T. Igen is egészen megsárgult rajta. Azonban az
egészség föntartása miatt az orvosok igy segítettek rajta:
hogy tisztát vehet magára, hanem fölébe azt a' sárga
inget vegye; igy állotta meg fogadását, melly 10 évig
tartott. Ennek emlékéül mai napiglan a' sárgás kelmét
Isabella-szinnek nevezik.
M . Ha a' királynék illy erős lelkűek, szégyenle-
ném, ha az egyiket fölkelésben, másikat fogadásában
nem követném.
T. Helyesen. De megengedj, késő az idő, 's anyám
ebédre vár.
M . Szívesen, mert már magam is éhezem, próba-
tét után jól esik az ebéd.
T. Tehát jó étvágyat hozzá.
M. Köszönöm.

186
A' próbatét n a p j a legjelesebb.
Herlha. Megtudnád-e mondani, reánk nézve mellyik

a' legjelesb nap?
Tini. Gyanítom czélzásodat; talán csak a' mai na-
pot érted ?
Ii. Igen is, ugy van, eltaláltad.
T. No nekem pedig a' legkínosabb napom; hidd
el, térdeim is összekocczannak, ugy félek a' nyilványos
próbatéttöl, és megvallom, egész testemben reszketek.
De minek is a' próbatét, hiszen ugy is kiki tudja, hogy
oskolába azért járunk, hogy tanuljunk.
Ii. Ez már sok, és nagyon csodálom, miután min-
dég jól feleltél, és ha kikérdeztek, legjelesben kitün-
tetted magadat, és most még is annyira félsz.
T. Ah kegyetlen! nem elég, hogy félek, még di-
cséreteddel pirt is vonsz arczomra; ezt érdemlettem tő-
led, mint eddigi jó barátnémtól ?
B. Távol legyen tőlem, se gondolatom, se akara-
tom nem volt, hogy a' barátság határin tul lépjek. Add
tehát okát félelmednek.
T. Én intézetünknek ezen ünnepélyes helyzetét
ugy tekintem, mint a' színházat; valamint ottan a' szí-
nészek, ugy mi is előadásainkkal e' diszes hallgatóságot
csak mulatjuk; már pedig ki számolhat arra, hogy fe-
leletével kinekkinek tetszését megnyerheti. Osztán a'
színészeknek az könnyebbségükre van, hogy sugójuk
vagyon, nekünk pedig nincs.
Ii. No még a' volna ám szép, pfuj! hogy mi is súgóra
szoruljunk; hiszen jól tudod, hogy a1 színházban sincs
böcsülete annak, ki a' sugó után szerepel.
T. No mind hiába, csak kilépjek egyszer az inté-
zetből, majd én is helyet foglalok a1 vendégek sorában,
akkor már csakugyan nem félek. Hidd el, most is örö-
mestebb hallgatnám én is a' felelő leánykákat, minthogy
én feleljek.
Ii. Idővel az is megtörténhetik, hogy mint vendég
szerepelhetsz; de még addig sokat kell tanulnod, mi-

187
szerint mint vendég a' felelöket megérthesd, megitél-

hesd, mit, hogyan és mi haszonnal tanultak.
T. Hiszen már is eleget tanultunk, sokat is; mert
a' tanitónénk, ha lehetne, csak ugy tömné belénk a'
tanulmányokat.
B. No de semmi baj, — nem vagyunk ludak, nem
is félhetünk és tarthatunk attól, hogy megfulladhatnánk
bele.
T. De könnyen beszélsz, ugy már elhiszem, hogy
neked a' próbatét napja a' legjelesbik; azonban szeret-
ném még is tudni, mi okra nézve ?
B. Ha nem tudod, meg is mondom: 1-ör. Édes
szülőinknek örömet szerzünk, megmutatván jő feleleteink-
kel, hogy hiába nem jártunk az oskolába; mert tapasz-
taltam is már nem egyszer, mikor a' kereszténytudo-
mányból és más tárgyakból jól feleltünk, különösen mi-
dőn kézi munkáinkat visgálták, mindég öröm csillogott
szemeikből.
T. Azt magam is észrevettem, hogy könnyeztek,
de én akkor mind ugy vélekedtem, hogy ők minket
sajnálnak, midőn annyi kérdésekre kell felelnünk, mon-
ván magukban: „No szegény leányok, ugyan melege-
tek lehet." Hiába, az ember vélekedésében hamar csaló-
dik; illyen ám a' gyanakodás, melly sok rossznak szü-
lője. És ezzel vége már az örömszerzésnek ugy-e?
B. Dehogy van vége: 2-or. Örömet szerzünk a'
mi kedves tanitónéinknak is, kik látván, hogy reánk
fordított buzgó fáradozásaik nem voltak sikertelenek,
bizonyosan szivükben örvendenek; ezért tehát ne mu-
tassuk ki tehetségünket?
T. Ez már igazságos, kölelességünk is, amint csak
tőlünk kitelhetik, hogy tanítóinknak, miben lehet, örö-
met szerezzünk; ugy is másképen fáradozásaikat meg-
hálálni elegendöképen mi nem vagyunk képesek, pedig
a' háladatlanság milly gyalázatosan billegzi az embert,
ugy is tudod.
B. Próbatételünkben örömet találnak még: 3-or.
Az igen tisztelt hallgatók is, kivált, ha megelégedé-
sükre érdemesekké tesszük magunkat.
T. Ugy van, mert mikor ők is olly kicsinyek vol-
tak, mint most mi vagyunk, jól tudják, mi hatással van

188
a' kis leányokra, ha igyekezetüket mások is dicsérik;

azért örömest is látogatnak meg bennünket, következő-
leg illik is teljes igyekezettel azon lenni, miszerint tet-
szésüket megnyerjük.
B. Végre örömet szerzünk mi magunknak is; mert
ha jól ütött ki próbatétünk, böcsületünkre válik.
T. Kétségen kivül igazak, a' mit mondottál, és
igen helyesek; 's miután előszámlált okokkal tökélete-
sen meggyőztél, minden köszönetem mellett megvallom,
nem csak szivembe bátorságot, de még izmaimba is
erőt öntöttéi; én már ezután nem csak nem félek a'
próbatéttől, sőt kész vagyok kettőztetett szorgalommal
megtanulni mindazokat, mellyek kiművelésemre még
szükségesek; meg is fogom mutatni ezen a' helyen,
hogy feleletemmel mindenkinek kettős örömet fogok sze-
rezni.
B. Ila színlett nem volt a' félelmed, — és én
voltam az a' szerencsés, ki annyi bátorságra lobban-
tottam szivedet, valóban örvendek, és reméllem, ket-
tőnkre nézve a' próbatét napja mindég legjelesebb fog
lenni.
T. Engedje az Isten, részemről semmi sem fog
hibázni.

189
V á r o s i és a ' f a l u s i l e á n y .
Szidi. Nos Rózsa! bejöttél a' városba? Mit boztál?

Ugy-e epret hoztál ? azt én nagyon szeretem czukorral
befőzve, fánkban és más süteményekben, meg fagylalt-
ban, még eczet-ágynak is jó kellemetes illatjáért.
Rózsa. Mi nem szoktuk czukorral enni, mert czu-
kor sincs házunknál, azt pedig nálunk kipótolja a1 meg-
főzött tök beléből kisajtolt levének sűrűségig elfözött
édes nedve, mellyböl szoktunk az ételbe is valamics-
két tenni, melly azt elég édessé teszi. A' czukor drága
is, de nem is egészséges: gyomrot, fogat rontja, azt
hallottam. Epret pedig most nem hozhattam, mert már
elmúlt az ideje, nem lehet találni; hanem helyette cse-
resnyét küldött édes anyám; én meg pedig egy szép
bokor virágot hoztam a' kisasszonynak, de egy, gyer-
mek-e, legény-e, nem tudom, kezemből kikapta 's ma-
gával elvitte. Én azt gondoltam, csak faluban vannak
gorombák, pedig a' városban is vannak.
S. Találkozik biz itt is, valamint az urasági búzá-
ban is van konkoly. Mindazonáltal annyiba veszem,
mintha megkaptam volna nekem szánt virágodat, mert
szivednek jósága erántam azért megmaradt ugy-e, azt
nem rabolta el?
R. Azt ugyan nem, mert hozzá se férhetne?
S. Csak hogy a' cseresnyét is el nem ragadta, azt
éppen jókor hoztad, most akar anyám aszalni, majd a'
nádhasogatványokra én is segitem fölhuzdalni, meg. gőz-
ben befőzni, kis csupkájával is czukorral télre elkészí-
teni. Oh be jó az a' kompót! — Azután te kis Rózsa!
te mindég olly j ó , egészséges színben vagy, mind té-
len, mind nyáron; majd csak nem irigylem is már.
R. Ne csodálja kisasszony! minket nem csip ám
meg olly könnyen a' dér, mint a' városiakat, mert mi
nem vagyunk olly kényesek, de nem is kerülne ki tő-
lünk, mi szegények vagyunk.
S. 'S mi végre mondhatod azt, hogy mi városiak
kényesek vagyunk?

190
R. Oh mintha nem tudná a' kisasszony! hát nem

viselnek-e a' városi leányok télen nyáron gatyát, —
télen meg szőrös kézgyugót, — meg osztán fejkütöt,
kalapot ? Mi tőlünk az ki nem kerül, de nem is illenék
hozzánk; azért nem is vagyunk mi olly kényesek, mi
hideghez, meleghez már hozzászoktunk, és nem is árt
meg nekünk egy könnyen semmi is.
S. Te okos leány vagy — ugy-e jársz oskolába?
Ott sok szépet, jót tanulsz?
R. Dehogy járok, — nekünk a' szölöhegybeli la-
kóknak nincs oskolánk, a' távol lévő faluban pedig té-
len a'hideg, fagy, hó miatt nem is lehet elmenni. Nyá-
ron pedig ott is megszűnik az oskola.
S. Várj kis Rózsa! majd anyámnak könyörgök,
hogy tartson itt magánál; akkor velem járhatsz az os-
kolába, 's együtt tanulunk.
R. Ah kisasszony! mit gondol, én szegény leány
kisasszonynyal járjak oskolába? Osztán még városban?
S. Oh te kis parragi leány! azt gondolod, ez szé-
gyen volna? Ha én nem áttallom, talán csak te se szé-
gyenlheted ? Hiszen mi egy atyának gyermekei va-
gyunk.
R. Mit beszél kisasszony! nem is ismerte atyámat,
ki már meg is halt.
8. Az már igaz; de meg ne nehesztelj, egy kér-
dést teszek: imádkozol-e minden nap és miképen?
R. Oh ne kételkedjék abban, azt soha se szoktam
elmulasztani. Én minden nap elmondom: a' mi atyánkat,
angyali üdvözletet.
8. Elég, elég. — Mi atyánkat! én is ugy neve-
zem az Istent, mi atyánknak; tehát ugy-e jól mondot-
tam, hogy egy az atyánk, a' mi mennyei atyánk; mit
szégyenlenénk tehát egy atyának gyermekei együtt járni
oskolába; hiszen egy a' czélunk, e' földi és az örök
boldogság megnyerése. Ládd, ezt is az oskolában lehet
ám jól megtanulni.
R. Ah kisasszony! de másképen beszél, mint én
gondoltam. Osztán én abban a' véleményben is voltam,
hogy városban nem jó lakni; mert azt tapasztaltam, ha
a1 városi szolgálók haza kerülnek, ollyan büszkék 's
keYélek, hogy még anyjuknak sem engedelmeskednek,

191
csak czifrálkodni szeretnek; azért is féltem a1 várostól,

hogy ott nem is lehet jót tanulni.
8. Ládd Rózsa! valamint a' gabnában is találhatni
vadóczot, ugy a' leányok között is aljasokat. Azért is
jöj te csak hozzánk, bizonyos vagyok benne, azt anyám
nem fogja ellenzeni; mert nem te vagy az első, kivel
már illy jót tett.
Ji. De előbb anyámtól kérek engedelmet, mert én
vagyok a' jobb keze, mint ö szokta mondani, és csak
azt akarja, hogy mindég mellette legyek. Osztán lehet
előre tudnom, mit fogok majd oskolában tanulni? hogy
anyámnak megmondhassam, mert téli időben ö is tano-
gat ám engem; én már tudok olvasni, egy keveset
irni és számolni, 's azt is mondotta, még kötésre, var-
rásra is megtanít.
S. Oh Rózsa! mi sem tanulunk sokkal többet,
egyébb azt, a' mi szükséges még egy városi leánynak
kiművelésére. Tehát csak maradj édes anyád szárnya
alatt, te elég szerencsés vagy, azt megtanulni, a' mi
neked még szükséges.
JR. Tehát nem fogunk együtt oskolába járni?
Nem. Csak eredj haza, te a' leányok közt leg-
boldogabbik! majd édes anyámmal én is meglátogatlak.
R . Hála Istennek! csak hogy a1 városi lakástól
megmenekedtem.
S. Oh melly szerencsésnek tartom magamat, hogy
ezzel a' leánynyal beszédbe eredtem; mert én mindég
ugy vélekedtem, miszerint mi városiak sokkal szeren-
csésebbek vagyunk, mint a' falubeliek. Azonban most
látom, hogy nem a' gazdagság, nem a' fényűzés, nem
a' kényelem szüli a' boldog életet; hanem az egyszerű
megelégedés; és ez leszen ezután életem vezércsillaga,
t. i. a' reám mért sorsommal való megelégedés.

192
Mellyik a' legfőbb kincs?
dLtoysa. Megtudnád-e mondani, e' világon mellyik

a' legfőbb kincs?
Sófia, Erről sok a' vélemény, azért nehéz is meg-
határozni, mert egyiknek a' gazdagság, vagyon, pénz
a' legdrágább kincs; másiknak a' hü barát; harmadik-
nak a' csendes lelkiisméret; negyediknek a' böcsület;
ötödiknek a' jó egészség; hatodiknak a' vidor jó kedv;
már ezekből mellyeket elősoroltam, csakugyan nehéz
megválasztani, mellyik légyen a' legdrágább kincs. Én
ugyan egyikét még is merném állítani.
A. Ugyan inellyikét?
<S. A ' gazdagságot tartanám fő kincsnek; mert ki-
nek sok pénze van, annak böcsülete is van, lám a' kol-
dust, bugyros tollszedö zsidót föl se vesszük, bezzeg
complamentérozunk a' dúsgazdagnak. A' pénz még ba-
rátokat, mulató társakat is szerez; ha megbetegszik,
még egészségét is megveheti, mert ha egy orvos nem
segit rajta, többet rendelhet, tanács alá vetetheti nya-
valyáját, 's igy csak hamarább remélheti egészsége
visszanyerését.
A. Az meglehet, de ha elfogy, vagy elpazarlja,
vagy pedig tőle ellopják, a' mi megtörténhetik, akkor
is megmarad-e pénzen vett böcsülete ? Nem oszlanak-e
el színlett barátjai? És ha te is ugy járnál, ugyan reád
is illenék az a' közmondás: „Még a' szerencse reád
mosolog, ezerekre barátid lesznek ugyan; azután árva
magadra maradsz."
S. Ugy de én olly dúsgazdagot értek ám, ki nem
hogy pénzét fecsérlené, hanem a' ki szüntelen töreke-
dik szaporítani, és attól sem fél, hogy ellopják, mivel,
önmaga éjjel, nappal őrködik fölötte.
A. Már az illyen dúsgazdag, mint mondád, valóban
minden kincse mellett boldogtalan; mert megtörténhetik,
hogy pénz-szomja miatt még igaztalan uton, módon is
gyarapítani igyekszik vogyonát, és hogy meg ne apad-
jon gyűjteménye, még magától is megvonja mind éte-

193
lét, mind italát, söt még nyugalmát is megzavarja, mert

altában többnyire a' rablókról álmadozik. Már most
valld meg magad is, ¡Ily zsugorinak gyűjteményét le-
het-e kincsnek nevezni ?
S. Ha illyen következménye lehet az összegyűjtött
vagyonnak, már most igen kíváncsi vagyok tudni, mi
legyen a' legdrágább kincs? ha egyik sem az, mellye-
ket elszámláltam.
,1. Valóban egyik sein az; azonban ne törd rajta
fejedet, megmondom. A' tudomány, az ész kiművelése:
ládd, ezt se a' tolvaj el nem rabolja, mert hozzá nem
fér, — se az idö, se a' rozsda meg nem emésztheti;
ez szerezhet hü barátokat, 's a' mi böcsösebb, lelki
nyugalmat; még a' mi szebb, tudomány szülötte a' bö-
csület is, tudomány könnyíti a' betegség, öregség ter-
heit, az embert elcsüggedni nem engedi, söt borult nap-
jainkat földeríti, szóval tudomány a' valódi fö kincs, 's
azért: „Oli ha leány tudnád, tudomány értéke mi lé-
gyen, — ritkán, vagy sohasem jutna eszedbe az ágy."
<S. Ho hó! az már túlságos kívánat lenne, hogy
ne is aludjunk, csak szüntelen tanuljunk. „Mert hiszen
elbólint némellykor az éjjeli ör is;" osztán, ugy hiszem,
előbb lehetne a' csillagokat megszámlálni, mint egy
leányt találni, ki tanulásért édes álmát föláldozná.
A. Hiszen nem ugy kell azt érteni, hanem hogy
többre böcsüljük alvásnál a' tudományt.
S. A h ! ugy én vagyok mindjárt az egyik, ki tu-
domány érdekét az álom elejbe teszem; mert jól emlé-
kezem, szüleim mire figyelmeztettek, midőn már eszem
jobban kifejlett: hogy ölt nekem örökségül nagyobb
kincset nem adhatnak, mint azt, mire tanitatnak; azért
is mintegy őrszemmel kisérik minden tettemet, az az
szeretek-e templomba menni, 's ájtatosan imádkozni,
kedvelem-e a' tanulást? és ha talán hanyagságot ta-
pasztalnak, azonnal megintenek, 's könnyelműségem ká-
rát elejbém terjesztik.
A. A' te szülőid bizonyosan az enyémmel össze-
beszéltek, szinte én sem mondhatok egyebet, mint azon
szorgalmukat, mellyel erántam viseltetnek. Minden nap
elő kell számlálni, a' mit oskolában hallok, tanulok, vagy
dolgozom.

194
S. 'S mit mondottál?

A. Azt, a' mire tegnap a' tisztelendő kathekótánk
tanított: hogy Isten elölt nincs kedvesebb áldozat az
engedelmességnél, mert az engedelmesség a' szeretet-
nek szülöttje. A' ki az Istent, szülőit, elöljáróit szereti,
bizonyosan engedelmes és szófogadó; 's viszont a' ki
nem engedelmes, lehetetlen, hogy szeretete legyen. „Jól
mondád," feleié anyám, „nincs is kitűnőbb jele a' sze-
retetnek mint az engedelmesség. Példa Ábrahám, hogy
fölötte szerette az Istent, midőn parancsára egyetlenegy
gyermekét kész volt föláldozni; de még Izsák is meg-
mutatta, hogy szereti atyját, mert ön föláldoztatására
maga vitte a' fát. Ezen szép példáról meg ne felejt-
kezzél édes gyermekein." Nem kétlem, téged is kikér-
deznek szülőid, ugy-e?
S. Ki bizon: minap azt találtam mondani, hogy én
a' gazdaasszonyságot is tanulom; már tudok sütni, főzni,
varrni, csak hamar reá feleli anyám: „Igen, ha tálalok,
az asztalhoz tudsz ülni, és láttam, milly jó étvágyod
van; azt is tudom, hogy ruháért tudsz zaklatni, 's mi-
kép készítessem, tudsz esengeni; de hogy varrni tud-
nál, még nem tapasztaltam.
A. No én is ugyan megjártam, a' konyhába men-
vén : az utczaajtó, konyha, éléskamara, almáriom minden
kulcsait oldalamra, elökötényem fűzőjére akasztottam;
anyám előtt megállván, mondám: „Ugy-e édes anyám
belőlem jó gazdaasszony válik?" Meglátván az össze-
szedett kulcsokat, mellyeket kezemmel csörgettem, ugyan
reám pirított, mondván: „No te kis majom! azt gondo-
lod, a'sok kulcs teszi a' jó gazdaasszonyt? koránt sem,
hanem a' ki tudja, mit, mikor, mennyit kell beszerezni,
azt épen megtartani, és annak idejében czélszerüen föl-
használni; azután, hallom, azzal is dicsekszel, hogy be-
lőled jó majorosné válik. Talán csak nem mutogatják
az oskolában, mellyik a1 récze- és tyúktojás, és mi a'
különbség a' lud- és polykatojás közt. Talán csak a'
kotlóst is megültetitek az oskolában? Hát a' fölneve-
lést hol tanuljátok?"
iS. Biz ez a' tormánál jobban megtekerhette órro-
dat, és semmit sem feleltél rá anyádnak? Ládd, én maga-
mat nem hagytam szégyenben, mondám anyámnak: „Mi

195
ugyan oskolában nem főzünk, sütünk, mert se tűzhe-

lyünk, se hozjávalónk, de ugyan tudjuk ám a' módját,
a' szükséges észrevételeket, p. o. hogy kell az írós-,
vagy kifözöttvaj keserűségét, avasságát elvenni, befö-
zötteket készíteni, zöld-tököt tél által épen eltartani és
kedves mellékételre fölhasználni, 'stb. — Továbbá ke-
nyérsütésnél mi az oka, ha keletlen, sületlen, elterült,
lapos és nem domború; még a' dohos szagát is el tu-
dom venni." Ezekre elmosolodván anyám, szobámban
magamra hagyott. Látod, te is magyaráztad volna ki
magadat.
A. Azt gondolod, szó nélkül hagytam, szégyenlet-
tem volna; én röviden azt felelém anyámnak: „Én a'
kulcsokkal nem majmolom a' gazdaasszonyokat, hanem
csak azt akarom általuk jelenteni, hogy én is tudom
már mi fő kötelessége a'jó gazdaasszonynak. — Az t. i.
ha utczaajtó, konyha, éléskamara, almáriomok mind zár
alatt vannak-e, mielőtt éjjeli nyugalomra készüljön. A'
mi a' majorosnét illeti: csekélység előttem a' tojások
különbségét és a' kotlós megültetését tudni, hanem azt
már, a' kikelteket fölnevelni, betegségtől oltalmazni,
gyógyítani. Már én ezeket mind tudván, azért mondám:
már majorosné kötelességét el tudnám viselni." „Elég,
elég," mondá anyám, „ha minden tanulmányidat illy
alaposan fölfogod, akkor boldog vagy édes gyermekem,
mert ez a' fő kincs."
<S. Tehát csak rajta, tovább is tanuljunk; mert már
hiszem, mit mondott anyám: hogy a' mire taníttat, azt
hagyja örökségül, mert az a' legdrágább kincs.
13*
196
Magyar amazon.
Milán'. Kedves Linim! egy kérdési teszek, ha tudnál

kielégítő feleletel reá adni, nagyon szeretném.
Lint. Szívesen, hadd halljam tehát, mi lehet az,
mire feleletemet olly igen óhajtod?
K. Több ízben hallottam már a m a z o n o k a t ne-
vezni , sőt m a g y a r a m a z o n o k a t ; eleget törtem
rajta fejemet még álmomban is, hogy minő emberfajok
lehetnek azok, avagy honnan származik az amazon ne-
vezet.
L. Ha csakugyan nem tudod, én neked megma-
gyarázom. Ládd, régenten volt egy tartomány, melly-
ben kirekesztöleg egyedül asszonyok és leányok laktak,
tehát egy férfi sem.
Ií. Oh ne ámits! a' nők hogy tudhattak egy or-
szágot kormányozni? ha pedig való a' mit mondassz,
szerettem volna gyűléseikben jelen lenni; tudom, volt
ottan nagy zaj, talán még nagyobb, mint a' mi megyei
házunknál; hát még a' kortesnök, a' vendéglökben,
korcsmákban, elgondolom, miként összevisszazavarták az
ország dolgait.
L. Ej arról nem szól a' krónika; hanem hogy volt
nöfejedelmük, ellenségeiket többször legyőzték, és hogy
vitézségükről hirre kaptak, azt már lehet rólok ol-
vasni.
K. Biz én azt sem hihetem, mert a' nők fözöka-
nállal, seprővel, piszka-, sodrófával, pemettel, mesze-
lövel bizon nem sokra mehettek. De még párviadalba
sem hiszem, hogy körmeikkel megmérkőzhettek ellen-
ségeikkel , akár minő nagyra növesztették is azokat, ha
csak más fegyvert nem viseltek.
L. Nevetséges leány vagy te, hogy gondolhatod
azt? kétség kivül nem konyhabeli eszközeik voltak, ha-
nem nyil, kard, lánzsa volt fegyverük.
K. Fönáll-e még országuk, vagy már megszűntek?
L. Már szétoszlottak, már a' nők hős tetteikben
emlékül egyedül nevezetüket használják.

197
K. Ugy — már most értem; bizonyosan a' bel-

grádi és egervári nőket, kik a' pogány törökök ellen
mivel derekasan védték magukat, azért nevezik ama-
zonoknak.
L. Igen is — ugy van, azért neveztetnek. Azon-
ban az illyen hősök vajmi ritka madarak, mint a' fe-
hér hollók.
K . Oh dehogy ritka madarak, hiszen én is több
izben hallottam ezt vagy amazt az anyát igy nevezni:
„Ez ám a' derék magyar amazon, ez fogja ám hazán-
kat boldogítani, 's virágzásba hozni;" ezt már anyám-
ról is mondották. De én meg nem foghatom, mért ne-
vezik amazonnak, hiszen se kardjuk, se puskájuk, semmi
fegyvert nem hordoznak; hidd el, anyámnak még pisz-
tolya sincs. Azután a' nők nem is termettek küzdésre,
ők olly jók, szelídek, mint a1 galambok.
L. Látom, nincs fogalmad a' magyar amazonokról;
te azt gondolod, hazánknak máskép nem tudnak hasz-
nálni ? Nagyon hibázasz, jól vigyázz, ugy a' mint hal-
lottam, fogom veled közleni. A' nőknek, kivált anyáknak
mindenkor legnemesebb föladatuk volt, a1 hazának jó
gyermekeket nevelni. Őskorban ugyan, midőn még min-
den boldogságot egyedül a' földi örömben és dicsőségben
helyeztettek, akkor a' gyermekek nevelése is más volt,
mint most. Többek közüi csak spártai anyákat említem:
ezek egyedül harczfiakat neveltek; ha fölserdült a' fiu,
azonnal paizsot adtak kezébe mondván:
„Vissza fiam ezzel térj, — vagy pedig életed áldozd.
Caz az): Vissza fiam győzve, — vagy halj meg büszke
hazádért."
K. Ejnye be kemény szivü anyák voltak! azok
aligha jártak oskolába.
L. Jól mondád, most más a' nevelés czélja, t. i.
Istennek és hazának a' szeretete; mert miután minden-
nek a' kezdete az ur félelme, legyenek a' gyermekek
Istenfélők, ájtatosak, engedelmesek, szorgalmatosak, ne-
mükhöz és sorsukhoz illöleg kiképzettek; ládd, azért is
küldenek bennünket szülőink oskolába; és az illy buzgó
anyákat nevezik osztán amazonoknak, kivált ha még otthon
is gyermekükre, mint szemük legdrágább kincsére vi-
gyáznak, őket oktatják, a' rossz társaságtól védelmezik,

/
198
hogy hazának jó polgárokat, égnek pedig örökösöket

adhassanak.
K. Most juttattál eszembe előbbihez hasonló mon-
datot :
Kinek kinek két hazája, — égben egyik, másik len;
Ennek ugyan sziik határja, — de amannak végetlen.
Még is ehhez ragaszkodni, — érte holtig viaskodni,
Azt csak örült cselekszi, — ki végetlent megveti.
L. Igen helyesen ; nem is tudja az, mi legyen az
igazi boldogság, ki csak a' világi mulandósághoz ra-
gaszkodik, az örökké tartandót pedig megveti.
K. No már most tudom, mért nevezik szülőinket
amazonoknak. Köszönöm szívességedet, hogy reá meg-
tanítottál.
L. De még többet mondok: nem csak az anyák,
hanem mi leányok is amazonoknak neveztethetünk; ha
szorgalmatosak, jól tanulók és engedelmesek leszünk; a'
rossz társalgást, mint az erény ellenségét kerüljük; ki-
törő, vad indulatinkat legyőzni törekszünk.
K . Oh ha ugy van! magamról márig is elmond-
hatom, hogy amazon vagyok.
L. Örvendek rajta, én is veled társ vagyok.

199
A' t a v a s z .
JFáíii. Oh kedves tavasz! éltem gyönyörű képe! ter-

mészet legbájlóbh ajándéka!
Júlia. Mit képzelödöl, hova ragadnak gondolataid,
mi bajod a' tavaszszal ?
F. Mit! — hát téged nem érdekel a' szép tavasz?
J. Igen is érdekel, ugy mint a' tél, mellytöl nem
rég bucsut vettünk.
F.. Hogy mondhatod azt? hiszen a' bús tél lefolyt
éltünk valódi halálképe.
J. Nem értelek; gondolatod túlszárnyalja fogalma-
mat; — én ugy vélem, a' tél szinte ugy önt belénk
életet, és ugy gondolom, több örömöt is szül, mint a'
locspocs tavasz.
F. Ugyan mi örömet találsz benne ?
J. Oh mintha nem tudnád! hát a' dús lakomák,
fényes bálok, színházi darabok, 's ha díszlik a' hó,
csörgető szánkázások nem mulattatók? nem elevenítik
föl az embert?
F. A h ! félre illy múlékony örömmel, melly mint
a' vizbuborék hamar eltűnik. Én életem szakát az év-
nek részeihez hasonlítom. Valamint a' tavasz az ébredő
természet kifejlése, ugy az én eszem is mint a' bimbó
most fejlik és nyílik ki; azért is a' tavaszhoz hasonlit-
ván, ez idő szaka nekem legszebb 's legkedvesebb.
J. Már ebben veled egyet értek, mert tavaszszal
az alvó természet mintegy fölébred, uj élétet kap,
minden megifjadik, akár a' vigan repkedő és éneklő
madarakat hallgassam, akár a' virágos réteket, fákat
szemléljem; ebben már mi is mint fiatalok hasonlítunk
elevenségben, vidorságban, örömben, virágzó egész-
ségben.
F. Még a' mit elhagytál: eszüak kifejlésében, melly
egyedül nemesit's egyszersmind boldogít. Csak jól fon-
told meg, itt az oskolában minő szép 's hasznos tár-
gyak tanulásával gazdagítjuk elmetehetségünket, a' mit
édes anyám még otthon is iparkodik bennem gyarapítani.

200
J. Szabad nekem is tudni, mivel gyarapítja? mert

hidd el, mint szomjasnak az ital, olly jól esik nekem,
ha valami szépet, hasznost tanulhatok.
F. Szívesen közlöm. Oskolából haza menvén, 's
anyámat a' kertben föltalálván, kézcsókolás után mon-
dám neki: „Oh édes anyám! megint gyomlál ? hiszen
tegnap is eleget gyomlált." Halljad csak mit felelt
anyám: „Igen is gyomlálok kedves leányom! hogy a'
gyom el ne nyomja veteményemet, ládd, a' mi szivünk
is ollyan, mint ez a'veteményezett ágy; ha mi is rossz
hajlamainkat, vétekre fakadó gondolatinkat ki nem irt-
juk, el nem fojtjuk, lassan lassan bennünk megfogam-
zanak, erőre kapnak, a' mi jó van bennünk elfojtják;
azért jegyezd meg leányom ezt: a' mi jót tanultál, azt
ápold és őrizd meg magadban, és ne engedd, hogy akár
mi rossz megvesztegethesse, mert csak ugy leszesz
mind az Isten, mind az ember előtt kedves.4,
J. Az már igaz; mert természetünknél fogva vaj-
mi hajlandók vagyunk azt kivánni és lenni, a' mi ma-
gában rossz; néha magamon is tapasztaltam. Azonban
inkább észrevesszük azt másokban. Lám, hány szófoga-
datlanok, engedetlenek, vásottak vannak, kik meg nem
gondolják, azzal mennyire elszomoritják szülőiket, tani-
tóikat, főkép az Istent, és ha majd ezen rossz hajlamok
mint gyom szivükben gyökeret ver, lassan lassan el-
fajulnak, a' mi jót tanultak is, magukról elfelejtkezvén,
ön kárukra szivükből kiirtják. És ezt ugyan magamnak
is jól megjegyzem. De ha meg nem bántlak kérdésem-
mel, a' te jó anyád talán többre is tanitolt?
F. Igen is: kigyomlálván a' veteményzett ágyat,
a' virágkertbe mentünk, és olt leültünk a' gyep párnára,
nekem kinyílt két virág bokor tünt szemembe, a' fehér
liliom és a' piros rózsa, 's azonnal kérdém anyámat:
„Ugyan mi az oka, hogy a' nap a' liliomot nem szine-
siti ugy meg, mint a' rózsát?" Erre azt feleié anyám:
„Azért, mert a' bölcs Teremtőnek ugy tetszett, hogy a'
liliom fehér, a' rózsa pedig piros legyen, 's így min-
deniknek már természetében a' szine is megvan."
J. Valóban végetlen hatalmú az Isten! alakra,
szinre milly sokféle virágot alkotott, és pedig mint az
én anyám mondá, csak azért, hogy hatalmát és jóságát

201
erántunk kitüntesse; mert egy része nekünk színével,

meg illatával is kedveskedik; a' másik orvosi erejével
hasznunkra szolgál. Azonban, hogy el ne felejtsd ma-
gadat, édes anyád a' liliomról 's rózsáról nem tett más
jegyzést is?
F. Dehogy nem, igen is tett, azt mondá: hogy
azon két virág a' jó leányokat jellemzi; ha szende,
alázatos leszek, és tisztán viselem magamat, hasonló le-
szek a' liliomhoz, ha pedig akármi rosszra azonnal el-
pirulok, akkor a' rózsához. „Légy tehát" mondá, „leá-
nyom ! mindenkor olly tiszta és szende mint a' liliom,
és szemérmes mint a' rózsa."
J. No ezután nekem is kedvelt virágom leend mind
a' kettő, el sem választom őket egymástól, sőt egymás
mellé ültetem, hogy magamat mind a1 kettőben egy-
szerre föltalálhassam.
F. Én már elmondottam a' mire egy alkalommal
anyám tanított; mivel a' te anyád is szinte ollyan jó,
mint az enyém, mondd el te is, mire tanított anyád té-
ged? Mert előbb, ha jól figyeltem szavadra, azt mon-
dottad, hogy anyádtól hallottad: miszerint egyik orvosi
erejére nézve hasznos is. Ezt még én nem tudom.
J. Miután kedvelt tavaszod neked is szinte olly
kellemes és tanulságos, majd holnap mondom el, most
haza kell sietnem, ebédelni; mert az atyám azt a' ren-
det tartja az asztalnál, hogy ebéd előtt együtt imád-
kozzunk, és ki jelen nincsen, az már az első ételből
nem részesül, csak a' következőben, mellyre megjele-
nik. Én pedig a' levest igen szeretem, azért nagyon
sajnálnám, ha már abból részt nem vehetnék.
F. Tehát nem tartóztatlak, nem akarom étvágyodat
csorbítani; kívánok jó ebédet.
J. Az meglesz; mert kedvemért próbatétem nap-
ján anyám nem csak többet, hanem jobbat is szokott
készíteni; azért köszönöm szívességedet, neked is kí-
vánok jó étvágyot.
F. Viszont köszönöm. ígéreted szerint holnapra
elvárlak.
J. És én megjelenek.

202
A' 11 y á r.
Vhecla. Világ teremtése történetéből te ma szokásod

szerint ismét igen jól feleltél; most meg én teszek egy
kérdést: tudod-e, melly idő tájban teremtette Isten az
első pár embert ?
Augustina. Igen is tudom: világ teremtése első
évének hatodik napján, és pedig nyáron.
T. Mi okra nézve mondhatod, hogy akkor nyár
volt?
A. Mert akkor a1 sárból alakított Ádám teste job-
ban kiszárodhatott.
T. Ah minő gondolat ez ? hiszen az Isten nem
szorult, 's nem is várokozott arra, hogy kiszáradjon;
mert a' Mindenható sárból készült anyagba is beleönt-
hette a' lelket, annyival inkább; mert a'mi testünk sem
száraz, hanem hajlékony.
A. Igaz, — de még is nyáron kelletett történni;
mert mihelyt Ádámot a' paradicsomba vezette, törvényt
is szabott elébe, és ö azt, a' megtiltott fának gyümöl-
cséből evén, megszegte, ugy-e? már pedig érett alma
a' fán csakugyan nyáron van.
T. Jól okoskodol, csak hogy ottan, hol a' paradi-
csom volt, talán melegebb volt a' tartomány, minden
hamarább is megérhetett. No de ezen ne törjük fejün-
ket, elég az, hogy azon év részében már minden érett
állapotban volt; már a' lengedező szellőre hullámzottak
a' megérett sárga buzakalászok, a' fák izes gyümöl-
csökkel kínálkoztak, a' kerti 's mezei növények vala-
mint embernek, ugy mindenféle teremtett állatok szük-
ségére már kész táplálékul szolgáltak, 's azért csak-
ugyan nyárnak kelletett lenni.
A. Akkor oh melly boldog állapot lehetett, bár
ugy maradt volna; mert most mennyi munkás kezet hoz
mozgásba, és fáraszt ki. Oh Ádám! oh Éva! mért vét-
keztetek, mért voltatok engedetlenek!
T. Oh kedves barátném! hát most köztünk nincse-
nek már engedetlenek? bár Éva botlásán minnyájan

203
tanulnának engedelmeskedni. Ezen mély sóhajtásodból

nekem valamit eszembe juttattál. Mondd meg nekem
éppen oskolába illő kérdés, az abc-böl melly betűket
tudta az Ádám gyermeke legelőször kimondani, és az-
óta is a' született kis babák?
A. Ezt még sohasem hallottam, nehéz is meghatá-
rozni , 's azért igen kétlem, hogy te azt megtudnád
mondani, és velem elhitetni.
T. Én pedig tudom, és meg is mondom: az ó és
á betűket a' ligyermek — ó és é betűket a' leány,
és pedig összekapcsolva a' fi oá — oát — leány pe-
dig oé — oét mondja ki legelőször, az az mintha si-
ratnák az eredeti vétket. Oh Ádám! oh Éva 1 mért
vétkeztetek ? És ez természetes is, mert a' fi erösebb
hangot adván, oával sir, a' leány pedig gyöngébb hang-
gal, óéval. De tudod-e, mi ebből a' tanulság.
A. Én valóban nagyon csodálkozom, hiszen mi egy
oskolába járunk, és erről még semmit sem hallottam.
T. Aj aj! nem csak az oskolában, hanem azon ki-
vül is lehet ám tanulni, csak akarjunk.
A. No de meg ne felejtkezzél kérdésedről, minő
tanúságot lehet kivonni? én még azt sem tudom.
T. Tanuld meg tehát: valamint a' férfiak Ádámról,
ugy mi Éváról emlékezzünk meg fárasztó munkáink
közt, az az: ha kifáradunk a' tanulásban, kötésben, var-
rásban, kenyérdagasztásban, mosásban 's több effélék-
ben, elménkben mondjuk magunkban: „Oh Éval általad
milly fárasztó munkára kárhoztattunk; azonban mivel
maga az Isten mérte reám, még is örömmel megte-
szem." Ládd, akkor akár minő nyomasztó munka alatt
nem fogunk zúgolódni, sőt azt Istenért örömmel, jó
kedvvel fogjuk végbevinni.
A. Oh pedig én hányszor boszonkodtam, midőn
anyám reggel édes álmámból fölvert, mondá: „Kelj föl
leányom! készülj frissen, mert majd későn érsz az osko-
lába, és a' tanulásodban hátramaradsz." Hidd el, mindany-
nyiszor, mintha szivemet metszette volna szavával, olly
nehezen esett. De már ezután inkább én fogok könyö-
rögni édes szülőimnek, hogy ébresszenek föl, és azon-
nal elmémben forgatom: oh Éva! oh Éva! hangot, és
az Isten akaratját, hogy kész legyek teljesíteni.

204
T. Látod, még az abc-böl is minő tanulságot le-

het kihozni. Már most elhiszed ugy-e ? hogy már a'
bölcsőben kell éreznünk mint piczinyeknek, és hangoz-
tatnunk az eredeti vétek sulyját, melly miatt nem len-
gedeznek előttünk a' buzakalászok, kenderre sem szá-
molhatunk, mit fölfonyhatnánk, ha nem vetünk; vagy
mint szokták mondani: akár mekkora szájt csináljunk is,
nem repül a' sült veréb bele, ha csak meg nem fog-
juk, az az: ha nem fáradozunk; tehát csak mindenhez
munka által juthatunk.
A. Oh teremtés hajnala! létünk édes kinos emléke,
oh tanulságos nyár! valahányszor visszatér, én minden
évben kis kertemben mint paradicsomban rólad meg fo-
gok emlékezni. Különösen a' magát kináltató almafánál,
melly engem is hányszor megcsalt szép piros gyümöl-
csével, midőn belül férget, mint Éva almája vétket
rejtett!
T. Én is szinte a' teremtés nagy napját mindenkor
ugyan, de föltép forró nyárban szoktam megünnepelni,
az az megemlékezni, hogy valóban csak munka által
kell szereznem, és ennem kenyeremet.
A. Ez azután reánk nézve annál izesb, mivel akkor
mindég Isten akaratját teljesítjük.
T. Helyesen mondád.
A. Ha terhedre nem vagyok, mondj még valamit,
ha tudsz a' szent Írásból, a' mit az oskolában nem hal-
lottunk.
T. Tudok biz én még többet is, de azokat most
nem mondom el, ez mára elég.
A. Ezt is igen köszönöm, a' többire pedig számot
tartok.
T. Kivánatod szerint szavamat megfogom tartani,
és tetszésedre itt leszek.

205
A ' cstfkönüstanuló leány.
j/SLinalia. Hála Isten! nem tudom elegendőkép kifej-

teni örömömet, hogy próbatétünket már bevégeztük.
Bár ez volna az utolsó.
Czuzi. No talán nem szeretsz velünk az intézetbe
járni, avagy a' tanulást untad meg?
A. Hidd el, én akármellyik intézetbe ezután is szí-
vesen járnék, csak tanulni ne kellene, mert a' tanulás-
tól már egészen megcsömörlöttem.
C. Minő ferde gondolat ez: intézetbe örömest járni,
's nem tanulni, ez a' kettő meg nem egyez. Fejezd ki
jobban magadat, mert nem értelek.
A. Azt akarom mondani: én társalgás tekintetéből
örömest mennék akármellyik intézetbe, de soknál is
többet kell tanulni, ez nincs kedvemre.
C. Például mi az a' sok, mit meg nem tudnál ta-
nulni, és hogy tőle, mint mondád, csömört is kaptál.
A. Oh! jól tudod te azt magad is, csak emlékez-
zél vissza, most egy hete mi történt velem: harisnya
kötésemet már majd bevégeztem, amint a' fölügyelöné
vizsga szem alá vevé, látja, hogy egy máslit átugrot-
tam, egész odáig fölbontatta velem. Már ezért ne bo-
szonkodjam? Azután a' tüzö rámáról is kifejtette mun-
kámat, és csak azért, hogy az árnyékgyöngyöt rosszul
választottam 's elcseréltem. De még az uj ingemet is
megvarrtam 's elvégeztem; ládd, még azt is elfejtette
velem, azt mondá: hogy olly nagy öltéseket tettem,
mint a' zabszem. Hát ezért ne mérgelődjem ?
írásomat is elrepesztette, és csak azért, hogy két
betű elmázolódott, pedig nem készakarva tettem, hanem
keserűségemben könnyem cseppje pottyant reá, és az
a' friss betűn elterült. Hát ennek is én vagyok az oka ?
Ha valamit betéve megtanultam, 's fölmondatta ve-
lem , az sem tetszett neki. Egykor azt kérdi tőlem:
mellyik a' legbátrabb állat ? Illy véletlen tett kérdésére
én azt feleltem: a' légy a' bogár; mert a' király or-
rára is reá mer szállani. No még ezt sem helyeslette,

206
azt monda: hogy legbátrabb állat az állatok királya az

oroszlány, nem a' légy, mert ez csak szemtelen. Lá-
tod, mindezekért mint kedveszegett biz én már nem
szeretek tanulni.
C. Ne heveskedjél, Iám az előszámláltak fölügye-
lönénk szorgalmát és jóságát tanúsítják inkább, hogy
munkáink jók, hibátlanok és tiszták legyenek, mellyek-
kel édes szülőinknek örömet és megelégedést szerez-
hessünk. Ugyan valld meg magad is, ha azon hibás
harisnyát meglátta volna anyád , nem pirult volna ar-
czod, és a' fölügyelőnénkre is nem hoztál volna szé-
gyent ? Ha pedig azon öregen varrt inget kezébe veszi
anyád, nem mondaná-e azt? Ez nem ing, hanem hara-
zsák. A' mit pedig tanulni akarsz, arra figyelj és töké-
letesen értsed, különben te is csak annyit tudsz, mint
a' verklire tanított kanárimadár.
A. Mind igaz, a' mit mondái, elhiszem; de azért
még sem fogok én többé tanulni, mert már nagy leány
vagyok, szégyenlek is a' kis leányokkal az intézetbe
járni, és én meg is elégszem azzal, a' mit már eddig
tanultam, minek nekem többel magamat gyötreni.
C. Kedves barátném! tanulni azt, a' mi nekünk
szükséges és hasznosan mulattató, sohasem szégyen; de
ellenben nem akarni tanulni, és nem tudni, az már iga-
zán valódi szégyen. — Azt vetéd okul, hogy már nagy
leány vagy: ez nem elegendő, sem kimeritö ok. Lám
a' nagy Károly császár által 789-ben fölállított intézet-
be még az udvari dámáknak is be kellett járniok, 's
tanulniok, sőt maga a' császár is ott tanult. Én ugy
gondolom, egyik dáma sem vonogatta magát a' tanulás-
tól, de eszébe sem jutott, hogy azt mondaná a' csá-
szárnak: „Kegyes fölséges uram! én már nagy dáma
vagyok, szégyenlek az intézetbe járni, 's tanulni." Lá-
tod, te pedig ezekhez képest még csak kis dámácska vagy.
A. No ugyan értesz a' szappanyozáshoz, talán job-
ban mint kifözéséhez; hiszen én is tanulnék, de sok,
a' mi sok; csak a' tojásról is sok a' kérdés, hát még
a' felelet.
C. Hadd halljam azon sok kérdést?
A. Ha ugy tetszik el is sorolom: mellyik a' jó —
jobb — és legjobb tojás.

207
C. A' jó tojás az, melly nem záp — jobb pedig,

mellynek sárgáspiros a' széke, mert a' tésztát megsár-
gitja — végre legjobb a' friss tojás.
A. Mondd meg nekem, mellyik tojásból lesz jércze,
's mellyikböl kakas?
C. A' mellyik gömbölyű, abból leszen jércze, 's
a' mellyik csúcsos, abból pedig kakas.
A. Mellyik tojás leszen iias, mellyik pedig nem
fias ?
C. Mellynek sima a' héja, abból fias lesz, vagy ha
gyertyavilágnál keresztül nézesz rajta, és közepében
foltot látsz; ha pedig kotlós tyúk alatt már egy hetes
a' tojás, és nagyobb foltot látsz a' közepében, az bizo-
nyosan fias leszen; ha pedig tiszta, akkor nem fias;
azért az illyen tojást föl kell főzni, hogy el ne ro-
moljon.
A. Én kotlós tyúkkal soha sem vesződöm, se csi-
békkel , mondd meg inkább, mikor kell a' télre való
tojást beszerezni, és hogyan kell eltartani, hogy meg
ne romoljon?
C. Beszerezni szükséges a' tojást két Boldogasz-
szony nap közt, az az Augustus 15-töl September 8-ig,
el lehet pedig tartani sós vizben, szokás zabba, árpába,
hamuba és szecska közé elrakni, de még meszes viz-
ben is eláll, csak a' befagyástól kell őrizni.
A. No még egyet kérdek, hogy kell tojást főzni,
hogy meg ne keménykedjék?
C. Tojást forró vizben fakanállal folyvást csak ke-
verni kell, akkor meg nem keménykedik.
A. És te ezeket mind megjegyezted magadnak ?
No Isten neki, hát én is csak folytatom tanulásomat.
C. Ilála Isten! csak hogy egy csökönös leánynak
szivét megnyerhettem.

208
A ' csevegő l e á n y k á k .
jJMábi. Nem hallottál semmi újságot? Oh ha tudnád

azt, mit én tudok, — ha szépen tudsz könyörögni, meg-
mondom. Vagy ha te szebbet tudsz, — mondj valamit.
Lilla. Újságokat tőlem ne várj, mellyek többnyire,
mint szárnyra kelt hazudságok repkednek az utczán,
ámbár a' világtól nem vagyok elkülönözve, azokat még
sem vadászom; mert többnyire a' szenvedélyek műhe-
lyéből kerülnek ki ugy, mint kinek kinek tetszik.
B. Igazad van; arra tehát nem unszollak, ugy is
a' nőket közönségesen ugy bélyegzik, mint csevegőket,
ember megszóllókat, rágalmazókat. Én ünnepeken, ki-
vált falukon, a' ház előtt kün ülőket mindég ugy kép-
zelem, mint itélö bírákat, kik az átkelőket megszólják;
azért maradjunk mi honn, magunk körében is elég új-
ságot találunk. Hanem ugy látom, neked valami bajod
van; talán az újság kérdezésével megbántottalak, 's
reám haragszol?
L. Oh ne növeszd fájdalmamat! mért haragudnám
reád? hiszen meg sem tudnál haragítani. Az én fájdal-
mam oka sokkal nagyobb, mint te gondolnád.
B. Talán csak szülődtől, vagy valamellyik test-
véredtől fosztott meg a' halál? azt pedig nem hihetem;
mert tegnap láttam őket a' templomban, misét, predi-
kácziót hallgattak.
L. Igen, igen; de még is a' halál az oka; mert
kis kanárimadaram már nincs többé! az én kedves
egyetlen egy mulattató madarkám már nem él. Oh! ha
reá emlékezem, milly gyönyörűen énekelt! minő gyön-
géden csipkedte a' vele enyelgő ujjamat. Ha fogházából
kibocsájtottam, vállamra repült, még számból is kisze-
degette a' koppasztott zabot; hát még a' czukrot milly
örömmel harapdálta. De minek hozom elő ? hiszen már
oda van, 's vele minden örömöm.
B. Valóban méltán szomorkodol, mert a' te kis
madarkád nekem is kedves volt. Hiában, nem jó vala-
mit mohón kedvelni; mert ha tőle megfosztatunk, csak
bánatot és szomorúságot szül. Én is ugy jártam, mint te.

209
L. Azután neked is volt mulattató madarad ? én

azt nálad sohase láttam, 's ha volt, oh hamis! mért vol-
tál olly irigy, 's nekem meg nem mutattad? Elhiszem,
az is szépen énekelt?
B. Volt igen is. De az mindég hallgatott, nem
énekelt, söt olly csöndes volt, mint a' gyapjú; de nem
volt ám madár, hanem egy igen igen kicsiny kis balha,
melly egykor érzékenyen megcsípett, és azonnal hozzá-
kaptam , és sikerült is ujjam alá keríteni, 's azonnal a'
kis gyilkost kötő asztalomon lévő tütartómba zártam, 's
mint foglot tartogattam. Ha kieresztettem, akkor olly
nagyot ugrott, mint tót a' tánczban, szemei pedig olly
fényesek 's feketék voltak, mint a' czigányé. Azonban,
midőn meg akarátn fogni, a' vigyáztalan félre ugrott, és
az asztalomon lévő vizes pohárba fulladt, erre gondol-
hatod, mennyire megszomorodtam !
L. Ah menj, illy házi újsággal, avagy hazugsággal
ne ámits, ugy is tudom csúfságból csak most koholtad.
Ha pedig való, igen igen csodálom, hogy szerethettél
bele, a' minket nőket különösen kedvelő 's kinzó álla-
tocskába.
B. Pedig nem koholmány ám, hanem való, 's okát
is megmondom: én varrás közben foglomról gondolkoz-
ván , azt a' kérdést tettem magamnak: az Isten mért
teremtette ezen kis állatot? mert lehet, hogy minden
állatnak valami haszna is van, csak hogy azt mi nem
tudjuk. Azonnal egy jó gondolatra jöttem. Miután csí-
pése után a' balha egy kerekes piros foltot hagy, az
arczpirositó fösték pedig, amint hallom, káros, mert az
arcz bőrét megránczositja, 's igy a' nőket idő előtt
öreggé teszi; tehát jobb volna balha-csipte ártatlan pi-
rositóval színezni az arczot. Már én próbát is tettem:
tütartómban lévő foglomat arczomhoz alkalmaztattam, 's
mivel éhes volt, azonnal mint kis piócza működött, 's
ha már megcsípett, azonnal tütartómmal visszasimítot-
tam; hidd el, valóban meg is látszott a' szép piros
foltocska arczomon. Azért, ugy gondolom, jó lesz, ha
újságban fogom közleni nemünk örömére, miután ezen
pirosító pénzbe sem kerül, 's nem is ártalmas.
L. Helyes gondolat; de mellyik újságban fogod
közleni, hogy én is másokkal közölhessem.
Magyar gazdaasszony. u

210
B. Kétség kivül a' „Hölgyfutárban," melly ugy is

a' nők czimét viseli; ugy gondolom, szorgalmasan ol-
vasgatják is.
L. De jobb volna, én ugy vélem, határozottan ki-
tenni, minő balha legyen, nagy-e, vagy kicsiny?
B. Minden esetre kicsiny legyen, mert a' mi ki-
csiny, mindég kedvesebb. Lám az ölbeli kutya is, an-
nál kedveltetöbb, minél kisebb, kivált ha akkora, mint
egy kesztyű; 's annak általánosan elismert oka is van,
mert a' mi kicsiny, kecses. (3Baé flein, ifi í)er$ltd).)
L. Bizonyosan azért nem hordoznak a' dámák öl-
ben nagy juhászkutyákat, mert a' mi nagy, esetlen, az
az németül: (58«6 grófit, ijt ungefdúcf't), pedig télen
tuczli helyett jó szolgálatot tennének.
B. Ne kételkedjél, ugy is használják, de csak sző-
rös bőrét: már a' tuczlinál viszásan megy; mert mennél
nagyobb, annál böcsösebb.
L. Elég már kedves; a1 mint hallom, anyám jö,
majd megint megpirongat, hogy sokat csevegünk, 's nem
dolgozunk.
B. Én nem hallom, nem jö, még egyet fogok köz-
leni: mult héten anyámmal kiutazván a' szomszéd fa-
luba, éppen akkor kis gyermeket temettek. Oh! ha hal-
lottad volna, milly keservesen sírt az anyja, 's közben
még halotti beszédet is tartott fölötte.
L. Te mindég olly különösségekkel foglalkozol.
Hadd halljam tehát, minő beszédet tartott fölötte ?
B. Megbocsáss, siró hangon kell előadnom, össze-
kucsolt kezekkel mondá: „Oh jaj, jaj, jaj nekem! oda
kis Bözském! vele minden örömöm. Jaj nekem! eltűnt
egyetlen csillagom. Oh pedig minő virgoncz, eleven
volt: ha ölembe vettem, szökött, rúgott, repdezett a'
kis galambom! már beszélleni is kezdett, ha lukas üres
tojást adtam kezébe, azon reám átkukucsált, 's már azt
is ki tudta mondani: Ni ni nyanya kuku. Oh kedves
lelkem! be csacska volt 1"
L. Hadd abba, kérlek, majd engem is sirásra in-
dítasz.
B. Hiszen csak azért hoztam elő, mivel ebből is
kitűnik, hogy a' kiesiny mindég kedves, az az: (2Bű8
ílein, ifi íjerjlíd).)

211
L. Az már igaz, mert ha korosodunk, már annyira

nem gedélnek bennünket; söt ha történetből jártunkban
megbotlunk, vagy orrunkra bukkanunk, ha német leány
volnék, azt mondanák: (2>lt Difi unflefdncft) magyarul
pedig: te ostoba, mért nem vigyázasz. Jaj ne szóljunk
többet, jő anyám, majd megint lehurogat. Lám a' mi-
nap is azt mondotta: jobb szeretné, ha ájtatos éneket
hallana tőlünk, mint a' sok csevegést, mihez most ha
hozzászoktatjuk magunkat, majd a' társalgásban is ki-
állhatatlanok leszünk. A' mi igaz is, sok beszéd mel-
lett könnyen az Istent is megbánthatjuk.
B. Oh még nem jö anyád. Ugyan Lillám! mi az
oka, hogy tenálad mindég jobb izüen esik nekem a'
kávé, mint mamámmal ha iszom.
L. Azt ne csodáld, mert mi magunk tartunk tehe-
net, a' piaczi kotyvadt téjjel nem rontjuk el a' kávét.
Hiszen tudod, a' piaczi téj-áruló nök mikép zagyválják
össze a' tejet.
B. Én arról még semmit sem hallottam.
L. Hát megmondom: vannak szívtelen és csalfa
téj-áruló nök, kik majd vizzel, majd szappanyos lével
szaporítják 's fölhabarják, hogy friss fejett téjnek lát-
szassák. Téjfölt is megszokták hamisítani, lisztet hul-
latnak bele, 's frissen összehabarják; már az illy zagy-
valék hogy lehessék jó ? Jaj itten már anyám! hall-
gassunk, ne csevegjünk.
B. Pedig még egyet akartam mondani, jobb tehát
hallgassunk, 's ne csevegjünk, mert ismét reánk pirit,
's majd ugy elrezzent bennünket, mint karval a1 csir-
kéket.
10*
FOGLALAT.
Lop.
Agyag (Xfjon, Sefjm) 82
Anis (Slnié) . . . . . . . 63
Arany (@o(í>) 90
Árpa (Oerfre) 35
Articsóka (2írtifd)pfe) . . . . . . 60
Bab (93of)IU) 53
Baraczk (Slprifofe, "Pftrftd)) . . . . . 74
Baromfi (©eflügel) 18
Befözüitek (Singcfottene) . . . . . . 72
106
Betegség (tfrűnfMt)
Borsó (Srbfe) 53
Burgonya (©rbápfel) . . . . . . 36
Buza (ffieijen) 34
Czikória (Snbtöic) . . . . . . 46
Cziczfark (©djafgarbe) . . . . . . 65
Czink ( 3 i n f ) 93
Czukorborsó (3ucfererbfe) . . . . . 53
Czukorrépa (3ucferrübe) . . . . . . 50
Dinnye (SKefone) 56
Eczet (@f(ig) 101
Égényck (3krgroa<f;é) . . . . . . 58
Egérkö (SIrfcnif) 94
Egres (©tadjelbeere) . . . . . . 59
Eper (Srbbeere) . . . . . . . 58
Erdei fák (Sorflbaum) . . . . . . 59
Érezek (SWetaü, Srj) 90
Ezúst (®i(ber) . . . . . . 91
Fagyos tag (»erfroreneé ©lieb) . . • . 113
Fehéríiröm (roeijier ffiermutO) . . . . . 65
Föstíércz (SDíalerfttber) 94

Fodormcntha (tfrauíemünje)
Fogfájás (3«f>nf(^mcrj)
Folyógyánia (flieüenbeé £ a r j )
Foghagyma (flnobíaud))
Fonyás (©pinnerei)
Főfájás (¿fopffdjmerj)
Földek (<5rbrei$) .
Földi-olaj (©rböfjl)
Főzés (Jíoc&erei) .
Galamb (Xaube)
Gomba (©cfyroamm, 93i(j) .
Gertyamártás (2id)tjief)en) •
Gyomorfájás (TOagenroef)) .
Gyomorerősítő (SDíagenfiarfting)
Hónaposretek (íöíonatrettig)
Indás növények (ranfígeé @ett>5cí)é)
Káposzta (5íraut)
Kalarábi (ifof>(rabi)
Kelkáposzta (5?ol)tfraut)
Kender ( f t a n D
Kenyérsütés (93robbacfeit) .
Kényesö (Quccf(Ití)er)
Kerékrépa (roeijje 0?übe)
Kerti növények (©artenpflanje)
Kerti virágok (©artenblumen)
Kobalt (kobalt)
Kakas (£af>n)
Konyhasó (tfüd)eRfal})
Kovaföldek (fliefetfteine)
Kotlós tyúk (©rutljenne) .
Kömény (Jtümmít)
Köszvény ( @ t $ t ) .
Köles (fiirfe)
Kőszén (©teinfofcle)
Kővé vált testek (»erfhinertí körper)
Középsó (SDiittítfaí})
Kukoricza (SRaié) .
Lencse (Sitlfe)
Levendula (2a»etlbel)
Liszt (2J?e(>I)
Lud ( © a n é )
Lugsó (Caugenfali)
Mák ( í « r t ) n )

Málna (£iim6eerc) .
Madarak (SSögeí) . . . .
Majoránna (50liljorat1)
Meghütés (9Serfüf)(ung)
Mérges gomba (giftiger ©djroamm)
Mészföldek (Äalferbe)
Mosás (®afd)crei) . . . .
Növények CPftanjen)
Nikol (Wiefel) . . . .
ólom (ÍBÍei) . . . .
Ón ( 3 i n n )
Orrvérfolyás (9?afenMuten)
Orvosló szerek (Strjneien)
Párbeszédek (3n>eigefpröd)e)
Paszternák 0Pa|tinaf)
Paradicsomalina C}krafcieéapfe() .
Paprika (türfifdjer ober fpanifeêr 'Pfeff")
Petreselyem ("Peterfcíie)
Piskolcz (©piefjg(aé)
Polyka (Snbian) . . . .
Récze (@nte) . . . .
Ribiszke (3of)<inniébeere) .
Rozs (ífioggen, íforn)
Répa (íWübe) . . . .
Réz (Äupfer) . . . .
Sáfrány ( © a f r a n ) .
Sárgarépa (gelbe Síübe)
Sajt (.Jfiife) . . . .
Savany (©äure) . . . .
Sebgyógyitás (<íBuiibenf)eiíung)
Sertés (©cf)l»ein) . . . .
Só ( © a l j ) • • . . .
Sóska (Sauerampfer)
Spárga (©parget) . . . .
Spenót (©pinát) . . . .
Szappan (©eifc) . . . .
Tehén (Äut>) . . . .
Tyúk 's nyavalyái (£enne unb £)ennefranffjeiten
Tojás (@i)
Torokfájás (£a(ált>efo)
Torma (Ären) . . • •
Tök (Jfürbif) . . . .
Ugorka (©tiefe)

Vaj (<8utter)
Vas (Sifen)
Vérhas (ÍRuljr, 93íutíauf)
Vizibetegség (©a|Tcrfud)t)
Vereshagyma (3roiebel)
Zab (£>af>er, £ a f e r )
Zeller (3eller)
Zsálya (©atbei)

FENIX Magyar-Gazdaasszony 1850 OCR

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

FENIX Magyar-Gazdaasszony 1850 OCR

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Nyomatott Győrött, 1850.

I Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

. ' ' ' ' -V - y¡ •

• -u.-i i¿; ;r> • • vi>y•:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

A' GYŐRI EGYHÁZ-MEGYE PÜSPÖKÉNEK,

HITTUDOR 'S A' M. K. TUDOMÁNYOS EGYETEM HITTANI KARA

KEBELEZETT TAGJÁNAK, CS. K. UDVARI TANÁCSOS

A' TUDOMÁNYOK HŐ PÁRTOLÓJÁNAK.

Aa/4 bsattih vararas soc^/ xkijt .íí .m -a 8' aortuirm

-HA.iÀlOJOTHÀI ÔH . OYKÁiíOdUT 'A . - •

A ' g y ö n g e nőnemre NAGYSÁGODNAK kiterjedő magas

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

A ' gazdaasszonykodás köre igen terjedelmes; azért köny-

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Tanítók 's tanítványok használatára erkölcsileg mulattató

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Miben áll a' gazdaasszony kötelessége?

* ) A' házi-rendtartáshoz tartozik, hogy az asszony szemes

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

A ' tehén mi okra nézve tartozik a' gazdaasszony-

zárjon ki, ne hogy kárt tegyenek, vagy tűznél melegedvén a'

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Minő készület kívántatik a' fejéskez, és miképen

Istállóban tartott tehén reggel, délben, estve fejetik;

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Történik, hogy a' téj meg nem aluszik, mi az oka ?

hogy mozgásba légyen; mert különben lábai megromlanak az

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

más savanyu szert meg nem szenved; azért a' tehenes

* ) K ö c s ö g ö k közt legjobb az, melty nem igen hosszú

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

salítromos apró sóval meg kell hinteni, 's összegyurni;

Mikép készül a' sajt?

* ) V a j a t kétféleképen lehet eltenni, apró sóval meg-

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

vót kinyomva formákba teszik. Az a' sajt tartatik leg-

* ) S a j t o t külországbeliek módjára hazánkban is ké-

* * ) Az előszámláltak nem csak eledelül, hanem orvossá-

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Mihépen kell az illendően meghízott sertést ha-

elrakatik. Némellyek szeretnek a' zsódorral babrálni:

Baromfi tenyésztőnek mi az első kötelessége?

*) S e r t é s e k fajra és haszonra különböznek: 1-sö

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Az alsó osztályzat is szinte lepadlóztassék, az ajtó el-

nyekzsódorának; mivel nem képes a' szegény ember sertést

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

réju, eleven szemű, vastag nyakú, kékes körmű tartatik

* ) A' baromfiak óla tisztán lartassék, és szellőztessék,

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Mire kell vigyázni a' kotlős tyúkok megültetésekor?

tetnek, mindegyiket megtapogatván, a' tojósak visszatartóztas-

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

darával kell etetni, minden héten friss szalmával föl-

Tyúkok, csirkék nyavalyáiról.

Vannak-e a' tyúkoknak nyavalyái?

* ) T y ú k n a k o r r d u g u l á s a k o r enni és inni adni,

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár