Középkor: művelődéstörténeti korszak

vallás a központban
aszketikus életeszmény, önmegtartóztató élet
irodalom szétválik: egyházi és világi
A reneszánsz: művelődéstörténeti korszak
1300-1600-as évek
világképe: harmónia, teljes élet, humanista, emberközpontúság, kényelem,
ugyanakkor 
vallás: üdvözülés az egyéni hiten múlik, hit, kitartás, akarat  üdvözülés
Manierizmus: 1530-1600, a reneszánsz lefelé ívelő ága
mesterkélt, groteszk, meglepő ellentétek

A barokk: (stílusirányzat és művelődéstörténeti korszak)

17.század, ellenreformáció stílusirányzata, manierizmusból fejlődött ki, későbbi
ágazatai a rokokó és a copf
harcos egyház, hitviták, jezsuiták  propaganda, katolikus egyház reklámja
jelzői: dinamikus, monumentalizmus, heroizmus, túldíszített, aranyozott
Zrínyi-Szigeti veszedelem

A felvilágosodás: művelődéstörténeti korszak

egyház háttérbe szorul, tudományos alapú világkép
társadalmilag: polgárság megjelenése, szellemi mozgalom, eszmeáramlat
18.század
hétköznapi dolgok megkérdőjelezése, alapvető szabadságjogok
irodalom: Candide- nincs karakterfejlődés  egy tézis bizonyítása van a központban
Klasszicizmus: racionalizmuson alapszik, stílusirányzat
tapasztalatszerzés, észelvűség, görög-római minták, antikvitás
ókori klasszikus mintákat, „recepteket” követi
irodalom: gyönyörködtetés, tanítás, hangnem és stílus egymáshoz illő
műfajok: tézisregény, eposz, himnusz
Racionalizmus: klasszicizmus szellemi környezete, emberi
értelem, kételkedés joga, filozófiai ág

Szentimentalizmus: empirizmuson alapszik, stílusirányzat

klasszicizmus és romantika között, érzelmek kultusza, lélekrajz,
vallomásosság
műfajok: E/1-ben, napló-/ levélformájú regény
természetbe való feloldódás vágya  az ember is a része lehet
egyéni, személyes stílus, keveredés megengedett
Empirizmus: a felvilágosodás ismeretelméleti irányzata,
közvetlen tapasztalat  megértem a világot, mert
megtapasztalom, filozófiai ág