12.

Találatelmélet
12.1. Képletek és változók definiálása
A találatelmélet szerint a sugárérzékeny térfogatban az inaktiválódott molekulák arányát a
Poisson eloszlás írja le. Emiatt a nem inaktiválódott molekulák arányát leíró képlet, ha egy
molekulán egy céltábla van és a céltábla inaktiválódásához k db találat szükséges:

N k 1 V  D  V D
n

 e (1)
N0 n0 n!

ahol

V – sugárérzékenység térfogat

D – az alkalmazott dózis

VD – a sugárérzékeny térfogatban a találatok várható száma. Vagy a sugárérzékeny térfogat

vagy a dózis egységét úgy kell megválasztani, hogy a VD szorzat a találatok várható értékét
adja meg.

N0 - a molekulák száma a sugárzásnak kitett térfogatban

N – a nem inaktiválódott („túlélő”) molekulák száma

N/N0 – a nem inaktiválódott molekulák aránya

A képlet a következő alakot ölti az alábbi esetekben:

- k=1 (a molekula inaktiválódásához 1 találat is elég):

Ebben az esetben csak a találatot nem kapott molekulák „élnek túl”, ezért a
szummálást csak n=0-ra kell elvégezni:

N V  D  V D
0

 e  e V D (2)
N0 0!

Ha VD=1, azaz a sugárérzékeny térfogatban a várható találatok száma 1, akkor a

túlélő hányad e-1=0.37. Azt a dózist, amely a molekulák 37%-át hagyja
inaktiválatlanul, D37-nek nevezzük. A D37-et mindenféle céltáblára meg lehet adni, de
speciális jelentése csak az egytalálatos céltáblánál van. A D37 egytalálatos céltáblánál
(amelynek inaktiválásához egy találat is elég) az a dózis, amelynél a céltáblában a
várható találatok száma egy. Ez szintén az egytalálatos céltáblánál a sugárérzékeny
térfogat reciproka:

1
V  D37  1  D37  (3)
V

1
 Ebben az esetben a túlélési görbe az alábbi alakban is felírható:

N D
 e V D  e D37 (4)
N0

A (2) egyenlet mindkét oldalának logaritmusát véve:

N
ln  ln e V D  V  D (5)
N0

tehát ln(N/N0)-t a D függvényében ábrázolva egy olyan egyenest kapunk, melynek

meredeksége –V = – 1/D37.

- k=2 (a molekula inaktiválódásához 2 találat szükséges):

A szummálást n=0,1 értékekre kell elvégezni, hiszen a 0 és 1 találatot kapott
molekulák élnek túl:

V  D  eV D  V  D  eV D  V  D  eV D  eV D  V  D eV D

n 0 1
1
N
 (6)
N0 n0 n! 0! 1!

- k=10 (a molekula inaktiválódásához 10 találat szükséges):

A szummálást n=0,1,2…,8,9 értékekre kell elvégezni:

V  D  e V D  V  D  e V D  V  D  e V D  V  D  e V D  ...  V  D  e V D 
n 0 1 2 9
9
N

N0 n0 n! 0! 1! 2! 9!
(7)
V D V  D   V  D  V  D  V  D   V D  V D V D 
 0 1 2 9 2 9

e     ...    e 1  V  D   ...  
 0! 1 ! 2 ! 9 !   2! 9! 
   

A találatelmélet nem képes az elő sejtek sugárkárosodott hányadát pontosan leírni, mivel a
sugárzásnak kitett emberi sejtekben a kritikus károsodás a DNS kettős lánctörése. Ennek
dózisfüggését a sugárhatás molekuláris elmélete (az ún. lineáris-kvadratikus modell) írja le,
melyet nem tárgyalunk ebben a fejezetben.

2
12.2 Összefüggések ábrázolása

A sugárhatást túlélő molekulák aránya a dózis függvényében. A fekete, piros és kék görbék
esetében rendre 1, 2 és 10 találat szükséges a céltábla inaktiválásához. A bal oldali ábrák
esetében a sugárérzékeny térfogat 1, a jobb oldalon 2. A dózist kGy egységben ábrázoltuk.
Az 1. képlethez fűzött magyarázat szerint ezért a térfogat egységét kell úgy megválasztani,
hogy a VD szorzat a találatok átlagos számát adja a sugárérzékeny térfogatban. Így a
térfogatot tetszőleges egységben adtuk meg.

Felső ábrák: a túlélő hányadot ábrázoltuk lineáris tengelyen a dózis függvényében. Az

egytalálatos görbéknél (fekete) a D37 reciproka a sugárérzékeny térfogatot adja meg. Mivel
az exponenciális görbén ezt nehéz leolvasni, ezt a megközelítést a gyakorlatban ritkán
használják.
3
Alsó ábrák: a túlélő hányad természetes alapú logaritmusát ábrázoltuk a dózis függvényében.
A függvények az egytalálatos görbék esetében (fekete) egyenesek, melyek meredeksége a
sugárérzékeny térfogatot adja az 5. egyenlet alapján.

12.3 Mintafeladatok megoldással

12.3.1 feladat
Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, és a céltábla inaktiválásához három találat szükséges.
Mennyi a nem inaktiválódott molekulák aránya, ha VD=3?

Megoldás: A feladatot az 1-es képletnek megfelelően kell megoldani. A szummálást n=0, 1, 2

–re kell végrehajtani, mert azok a céltáblák nem inaktiválódnak, amelyek 0, 1 vagy 2 találatot
kapnak, ha az inaktiváláshoz három találat szükséges:

V  D  e VD  V  D  e VD  V  D  e VD  V  D  eVD 

n 0 1 2
2
N

N0 n0 n! 0! 1! 2!

V D
 V  D 0 V  D 1 V  D 2  3  30 31 32 
e      e      0, 42
 0! 1 ! 2 !   0! 1! 2! 
 

12.3.2 feladat
Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, és a céltábla inaktiválásához egy találat szükséges.
Mennyi a nem inaktiválódott molekulák aránya, ha VD=1?

Megoldás: A feladatot az 1-es képletnek vagy annak egyszerűsített változatával, a 2.

egyenletnek megfelelően kell megoldani:

N
 e V D  e 1  0, 37
N0

4
12.3.3 feladat
Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, amelynek inaktiválásához egy találat elegendő. Az
alábbi táblázat a nem inaktiválódott molekulák arányát (N/N0) mutatja a dózis (D)
függvényében:

D (kGy) 1 2 3 4 5
N/N0 0.75 0.56 0.42 0.32 0.24
Határozza meg a D37 értékét grafikusan!

Megoldás: Ki kell számolni az N/No értékek természetes alapú logaritmusát, majd ezt
ábrázolni a dózis függvényében. A grafikonra illesztett egyenesnek meg kell határozni a
meredekségét, ami 4-5. egyenletek értelmében a D37 reciprokának mínusz 1-szerese.

dózis (kGy) 0 1 2 3 4 5
N/N0 1 0.75 0.56 0.42 0.32 0.24
ln(N/N0) 0 -0.288 -0.575 -0.863 -1.151 -1.438

1,4 1 1
Meredekség :  0,28 1  D37     3,57 kGy
5 kGy meredekség 0,28

Mivel a pontok tökéletesen illeszkednek az egyenesre, ezért használható az utolsó pont a

meredekség kiszámításához. Egyébként az egyenes alapján felrajzolt derékszögű háromszög
befogóinak hányadosát kellene kiszámolni.

5
12.3.4 feladat
Az alábbi ábra egy enzim megmaradó aktivitását ábrázolja a dózis függvényében. Az enzimet
már egy találat is inaktiválja. Olvassa le a grafikonról a D37 értékét!

Megoldás: A 12.5 egyenlet és a 12.2 fejezet értelmében a D37 meghatározható az ln(N/N0) –

dózis grafikon meredekségéből:

2,5 1 1
meredekség   0,05 1  D37     20 kGy
50 kGy kGy slope 0,05

12.3.5 feladat
Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, amelynek inaktiválásához egy találat elegendő. Ha D=2
kGy dózis esetében a molekulák 60%-a inaktiválódott, akkor mennyi a D37?

Megoldás: A 12.5 egyenlet szerint

N 1 N D
ln  V  D, mivel  V  , ln  
N0 D37 N0 D37

A fenti egyenlet megoldható D37-re. Ha a molekulák 60%-a inaktiválódótt, 40%-uk aktív

marad, ezért N/N0=0,4:

N D D 2 kGy
ln   D37     2,18 kGy
N0 D37 N ln 0, 4
ln
N0

6
12.4 Gyakorló feladatok
1. Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, és a céltábla inaktiválásához öt találat
szükséges. Mennyi a nem inaktiválódott molekulák aránya, ha VD=5?

2. Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, és a céltábla inaktiválásához egy találat

szükséges. Mennyi a céltáblában a találatok várható száma, ha VD=2.5?

3. Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, amelynek inaktiválásához egy találat elegendő.
Az alábbi táblázat a nem inaktiválódott molekulák arányát (N/N0) mutatja a dózis (D)
függvényében:
Határozza meg a D37 értékét grafikusan!

dózis (kGy) 1 2 3 4 5
N/N0 0.50 0.25 0.13 0.06 0.03

4. Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, amelynek inaktiválásához egy találat elegendő.
Az alábbi táblázat a nem inaktiválódott molekulák arányát (N/N0) mutatja a dózis (D)
függvényében:
Határozza meg a D37 értékét grafikusan!

dózis (kGy) 1 2 3 4 5
N/N0 0.90 0.81 0.73 0.66 0.59

7
5. Az alábbi ábra egy enzim megmaradó aktivitását ábrázolja a dózis függvényében. Az
enzimet már egy találat is inaktiválja. Olvassa le a grafikonról a D37 értékét!

6. Az alábbi ábra egy enzim megmaradó aktivitását ábrázolja a dózis függvényében. Az

enzimet már egy találat is inaktiválja. Olvassa le a grafikonról a D37 értékét!

8
7. Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, amelynek inaktiválásához egy találat elegendő.
Ha D=8 kGy dózis esetében a molekulák 30%-a inaktiválódott, akkor mennyi a D37?

8. Egy molekula egy céltáblát tartalmaz, amelynek inaktiválásához egy találat elegendő.
Ha D=4 kGy dózis esetében a molekulák 80%-a inaktiválódott, akkor mennyi a D37?

9. Igaz-hamis
Egy molekulában egy céltábla van, amelynek inaktiválásához 20 találat szükséges. A
nem inaktiválódott molekulák arányát a dózis függvényében ábrázolva egy váll jelenik
meg, azaz a molekulák alacsony dózisok esetében nem inaktiválódnak.

10. Igaz-hamis
Egy kéttalálatos céltábla ugyanolyan dózis mellett jelentősebb mértékben
inaktiválódik, mint egy egytalálatos céltábla (ha a céltáblák inaktiválásához
ugyanannyi találat szükséges).

11. Relációanalízis
A találatelmélet szerint a céltáblát ért találatok száma Poisson eloszlást követ, mert
az inaktivált céltáblát nem érheti még egy találat.

12. Többszörös választás

Válassza ki, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak a találatelméletre.
A. Az egyes céltáblák azonosak (azonos sugárérzékeny térfogat).
B. A céltáblákban létrejövő károsodások javítását („repair”) a modell magába
foglalja.
C. A céltáblákat ért találatok függetlenek egymástól.
D. A céltáblát ért találatok száma normális eloszlást követ.

13. Igaz-hamis
Ha egy céltábla inaktiválásához három találat szükséges, akkor a túlélő hányadot a 0,
1 és 2 találatot kapott céltáblák valószínűségeinek összege adja meg.

14. Igaz-hamis
A D37 kéttalálatos céltábla esetében is az a dózis, amelynél a céltáblát ért találatok
várható száma egy.

15. Igaz-hamis
A találatelmélet helyesen leírja a DNS kettős lánctörés keletkezésének dózisfüggését.

9
16. Igaz-hamis
Egy kéttalálatos céltábla esetében az inaktiválódó céltáblák aránya egyenlő annak a
valószínűségével, hogy a céltábla két találatot kap.

17. Igaz-hamis
Egytalálatos céltábla esetében a D37 dózisnál átlagosan minden céltábla egy találatot
kap (azaz a találatok várható száma egy).

18. Igaz-hamis
Egytalálatos céltábla esetében a D37 dózisnál minden céltábla egy találatot kap.

10