Téli mondókák, gyermekdalok és versek

Téli mondókák:
Varjú károg, fúj a szél,
Esik a hó, itt a tél.
Jaj, de nagyon hideg van
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülünk igazán!

Ha-ha-ha havazik, Ég a gyertya, ég.

He-he-he hetekig, El ne aludjék!
Hu-hu-hu hull a hó, Aki lángot látni akar,
Hi-hi-hi jaj de jó! Mind leguggoljék!

Hull a hó, hull a hó, Dirmeg-dörmög a medve,

Lesz belőle takaró. nincsen neki jókedve,
Erdő-mező megáldja, alhatnék, mert hideg van,
Lesz egy derék bundája. jobb most benn a barlangban.

Utassy József: Hull a hó

Zirr, zurr, zurrogó!
Sziszeg a szél, hull a hó.
Zirr, zurr, zurrogó!
Ragyog a sok hógolyó.Zirr, zurr, zurrogó!
Játszani jaj de jó!
Zirr, zurr, zurrogó!
állj be közénk Télapó!

Esik a hó, térdig ér, Jő a tél hidege,

A hóember mégsem fél. fázik a cinege,
Mitől félne? Nem fázik. Varjú károg a fatetőn,
Kalapja van, nem ázik Farkas ordít künn a mezőn

Hull a hó, jaj de jó!

Lesz belőle hógolyó
Téli gyermekdalok:

Hóembernek se keze se lába

Hóember, hóember

Betemetett a nagy hó
Kodály Zoltán- Gazdag Erzsi: Ezüst szánkót hajt a dér

A hajnali harangaszónak

Tekereg a szél, csavarog a szél

Kavarog a hó

Jaj, de árva ez az erdő!

Nagy a hó

Országúton nagy a hó
Téli versek:

Tóth Árpád Ferenc: Téli csend Gazdag Erzsi: Hóember

Jég ül a fákon, Udvarunkon, ablak alatt

fagy dala cseng. álldogál egy fura alak.
Csend van a földön, Hóból van a keze, lába,
s csend odafent. fehér hóból a ruhája,
hóból annak mindene,
Hó-puha réten szénből csupán a szeme.
Roppan az ág, Vesszőseprű hóna alatt,
büszke agancson feje búbján köcsögkalap.
Fagy muzsikál.

Gryllus Vilmos: Téli hangok

Zúzmara olvad cseppen a víz

füttyent néha a csíz
roppan a völgyben pendül a jég
szór rá darát az ég
fák fagyos alján túr a rigó
szirtről csusszan a hó
sombokor ágán surran a szél
halkan zenél a tél

(szólnak a hangok tél idején

s hozzá dúdolok én)

Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szalai Borbála: Mesevilág

Szakad a hó nagy csomókban, Fehér lett a kert, az udvar,

veréb mászkál lent a hóban. fehér lett a
Veréb! Elment az eszed? nagyvilág!
A hóesés betemet. Mesebeli kristályoktól
Nem is ugrálsz, araszolsz, mesések a kerti fák.
hóesésben vacakolsz.
Csakhogy nem hó hullott rájuk,
Fölfújtad a tolladat, nem is dér és
ázott pamutgombolyag. nem dara…
Mi kell neked? Fatető! Mesés kertbe mesés fákat
Fatető! varázsolt a
Deszka madáretető. zúzmara.
 Kányádi Sándor: Aki fázik

Aki fázik, vacogjon,

fújja körmét, topogjon,
földig érő kucsmába,
burkolózzék bundába,
bújjon be a dunyhába,
üljön rá a kályhára -
mindjárt megmelegszik.

Gyűjtötték, összeállították: Ács Eszter kisgyermeknevelő, Boros Krisztina kisgyermeknevelő,

Boros Nikolett kisgyermeknevelő