19.

tétel: A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés

viszonya alapján

I.) Hangalak és jelentés viszonya

- a szónak van hangsorral kifejezett hangalakja (H) és ehhez a
hangalakhoz kapcsolódó jelentése (J)
- a hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen,
hagyományon alapul (ezért van az, hogy a különböző nyelvek
ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg)
- ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a
hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat
motivált szavaknak nevezzük
a) hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög,
b) hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya,
- ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a
szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük

II.) A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya

alapján
1.) Egyjelentésű szavak: a hangsor csak egyetlen (kizárólagos)
H-J
jelentést idéz fel
- kevés ilyen szavunk van, ezek elsősorban szakszavak, vagy
összetett szavak
- pl. ablakpárkány, paralelepipedon, kaucsuktej

2.) Többjelentésű szavak (poliszémák): egy hangsorhoz több,

egymással összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik
- az eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, J
harmadlagos jelentés 1
H
- a jelentések között többnyire szemléletbeli összefüggés van J2
- pl. csiga (állat, emelőszerkezet része), levél (növény
része, üzenetküldés eszköze), körte (gyümölcs,
villanyégő), kormány (autóé, országé), toll (madáré,
íróeszköz)
 3.) Azonos alakú szavak (homonimák): a hangalak azonos, de a
több különböző jelentés között nincs semmiféle kapcsolat vagy
összefüggés, véletlen egybeesés eredményei
- gyakran különböző szófajúak
- típusai: a) aszerint, hogy írásban vagy kiejtésben valósul
meg:
- homofónia (kiejtésben) pl. keresztyén (protestáns) –
J1 keresztjén (a kereszten rajta)
H - homográfia (írásban) pl. török (nemzetiség) – török
J2
(eltörök valamit)
b) alaktani szempontból:
– szótári: a szótári alakok esnek egybe, pl. ég
(égboltozat) – ég (lángol)
– nyelvtani: két szó ragozott alakjai vágnak egybe
– vegyes: egy ragozott alak vág egybe egy szótári
alakkal, pl. (én) verem (ellátom a baját) - verem (ásott
gödör)
H1 - J
4.) Rokon értelmű szavak (szinonimák):
a) Hasonló jelentésű szavak: hangalakjuk különböző, H2 - Jhas
a jelentésük hasonló, de némileg eltérő,
fokozati/hangulati különbség van köztük
- pl. fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag
H1
J
b) Azonos jelentésű szavak: hangalakjuk különböző, de
H2 jelentésük teljesen megegyezik
- más a szavak stílusértéke, más szövegkörnyezetben
használatosak
- pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár (társalgási és hivatalos stílus)

5.) Hasonló alakú szavak (paronimák): hasonló hangsorhozHeltérő

- J1
jelentés társul
- ügyelni kell a helyes használatukra, nem összekeverendők Hv - J2
- pl. egyelőre – egyenlőre (még nem – ugyanannyira),
fáradság-fáradtság (megterhelés-eltikkadtság), szível-
szívlel (szeret-megfogad, megtart)
6.) Ellentétes jelentésű szavak (antonimák): különböző
hangalakokhoz egymással ellentétes jelentések társulnak. Pl. H 1 - J1
jó-
rossz, okos-buta H 2 - J2