Szűkös vízkészletek

A tiszta vízhez mindenkinek joga van

 A tiszta víz az egészséges táplálkozás és a megfelelő higiénia alapja. Az ENSZ
ajánlása szerint minden embernek naponta átlagosan 50–100 l vízre van szüksége
iváshoz, főzéshez, mosáshoz, fürdéshez. Kívánatos, hogy a tiszta vízhez az emberek
az otthonukban vagy attól legfeljebb 1000 méter távolságban jussanak hozzá, és a víz
beszerzésével eltöltött idő naponta ne legyen több fél óránál. Jelenleg ez még több
száz millió embernek nem adatik meg. A világon 2,1 milliárd ember nem jut hozzá
megfelelő minőségű vízhez az otthonában, ebből majdnem 800 millió egyáltalán nem
fér hozzá tiszta ivóvízhez. Közülük sok a gyermek.

 A tiszta víz hiánya számtalan betegség okozója. Számítások szerint a Földön naponta
800 gyermek hal meg annak folyományaként, hogy nem jut tiszta ivóvízhez, és nem
tud megfelelően tisztálkodni. Ez az egyik fő oka a magas gyermekhalandóságnak.

 A Földön jelen lévő óriási vízmennyiségnek mindössze 2,5%-a édesvíz. Vízre pedig
mindenkinek szüksége van: nemcsak az élet elengedhetetlen feltétele, de gazdasági
jelentősége is felbecsülhetetlen. A növekvő világnépesség számára a rendelkezésre
álló készletek egyre szűkösebbek. A tengervíz sótalanítása még a jelenlegi technikai
szinten is rendkívül költséges és környezetszennyező, vagyis nem jelent hosszú távú
megoldást a vízhiányra.
 Afrikában, főleg a Szaharától délre eső területeken rengetegen – többségében nők és
gyerekek – járnak ivóvízért, gyakran napi több órát gyalogolva. Aki pedig a vízért
megy, az nem tud dolgozni vagy iskolába járni. Világszerte a szubszaharai térségben a
legroszszabb a vízzel való ellátottság.
 Gyakran gazdasági okokra vezethető vissza az ivóvízhez való hozzáférés hiánya: nincs
pénz a vízvezetékrendszer kiépítésére és kezelésére vagy helyi szinten a kútfúrásra.
Léteznek egyszerű, például tablettás víztisztító megoldások is, de sajnos ez sem jut el
mindenkihez.

Növekvő vízhiány
 Az egy főre jutó átlagos vízmennyiség csökkenése a túlnépesedéssel és a rossz
vízgazdálkodással függ össze. Közel 50 ország küzd kisebb vagy nagyobb mértékű
vízhiánnyal, összességében az emberiség egyharmada vízhiányos térségben él. A
vízfogyasztás az utóbbi száz évben gyorsabban nőtt, mint az emberiség lélekszáma,
tehát fajlagosan egyre több vizet használunk. A sivatagi-félsivatagi övezetekben a
vízhiány mindennapi probléma, és a víz elosztása egyre több helyen vezethet
nemzetközi konfliktusokhoz.
 Az emberiség által felhasznált teljes vízmennyiség 70%-át a mezőgazdaság veszi
igénybe. Jelenleg a világ szántóterületének 1/5-ét öntözik, és ezekről a földekről látják
el élelmiszerrel az emberiség 40%-át.
  A népességnövekedés miatt egy ember élelmezését ma 0,2 hektárról kell biztosítani,
ami feleakkora, mint fél évszázaddal ezelőtt. Ehhez a korszerű agrotechnika
alkalmazása mellett erősen bővíteni kellett az öntözött földek területét is.

A tengervíz védelme
 A tengervíz nemcsak az emberiség számára fontos természeti erőforrás, de fajok
millióinak élettere is. A vízi ökoszisztéma védelme ráadásul a népesség élelmezése
szempontjából is fontos.
 A halászat a 20. században végbement látványos felfutás után immár leszállóágba
fordult a rablógazdálkodás miatt. A legfontosabb halfajokból évtizedek óta többet
fognak ki, mint amennyit a szaporulat pótolni képes. Pedig a túlhalászás
következményeit illetően intő példa lehetne a bálnavadászat, amely mohóságával
önmagát tette tönkre.
 Jelenleg az óceánok területének mindössze 3%-a védett. Jóval több tengeri
rezervátumot kellene létrehozni a vízi élővilág regenerálódása érdekében. A
fenntartható halgazdálkodás hosszú távon a gazdaságnak is megéri.

Vízlábnyom

 Az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan azt is ki lehet számítani, hogy mekkora egy

ország vagy egy vállalat, vagy akár egy ember adott időszakra vetített vízhasználata.
Ezt nevezik vízlábnyomnak.
 Az elfogyasztott vízbe beleszámít mindaz, amit közvetlenül felhasználunk (pl. ivásra,
főzésre, mosakodásra), de az is, ami az egyéb elfogyasztott termékek előállításához
szükséges. Vagyis ha spórolunk a vízcsapból kifolyó vízzel, de olyan termékeket
fogyasztunk, aminek az előállításához sok vizet használnak, akkor a vízlábnyomunk
összességében magas lesz.

 Ennek mintájára az országos vízfogyasztási adatokban sem csak a lakossági

vízfogyasztás, hanem a gazdaság vízfelhasználása is beleszámít.

 Az országok vízfogyasztásánál külön lehet választani a belső és külső vízlábnyomot.

A külső vízlábnyom az importált termékek előállításához felhasznált vízmennyiséget
tartalmazza.
készítette: Horváth Katalin 10/a