HUNYADI (CORVIN) MÁTYÁS URALKODÁSA

Hunyadi halálát személyes tragédiák sora követte. A törökverő vesztét a Cillei párt fiai
kisemmizésére próbálták felhasználni. Cillei Ulrik zsákmányra éhesen, 4000 német katonával
megjelent Nándorfehérváron, hogy átvegye a vár főkapitányságát Szilágyi Mihálytól, valamint a
Hunyadi fivérektől (Lászlótól és Mátyástól) amit V. Lászlótól csikart ki nyomást gyakorolva rá.
Cilleit és követeit a várban lemészárolták a hír hallatára a király eskü alatt megígérte, hogy
nagybátya gyilkosainak (a Hunyadiaknak) nem esik bántódása, vagyis nem áll bosszút rajtuk. Garai
László nádor Budára csalta a hunyadi testvéreket ahol Lászlót elfogták Mátyást, pedig Prágába
Podjebrád György udvarába száműzik. 1457. januárjában Lászlót a Budai vérmezőn lefejezik
(negyedjére sikerül levágni a fejét) a király ezzel megszegte az esküjét.
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron Hunyadi János és Szilágyi
Erzsébet második fiaként. Az ország legműveltebb embere, a híres humanista, Vitéz János váradi
püspök volt a tanítómestere. Még gyerekként gazdag tapasztalatra tett szert a társadalmi, és a
politikai életben. Megtanult csehül, latinul, németül és mindössze 11 éves volt, mikor apja Erdély
vajdájának a kardjával lovaggá ütötte Nándorfehérváron. Bátyja kivégzése után rabként kerül
Podjebrád György udvarába, majd V. László halála után a csehek király jelöltjének egyen rangú
partnere lesz (Podjebrád Katalin). 1458. január 20. Szilágyi Mihály 15000 katonával érkezett a
királyválasztó országgyűlésre, a rendek ennek ellenére a Duna jegén Mátyást választották
királlyá. A hír hallatára 1458. február 14.-én (15 évesen) Bécsen keresztül érkezik Budára. Még
ugyan ebben az évben meghal III. Callixtus pápa. Helyébe II. Pius kerül, aki Mátyást Isten
küldöttjének tartotta. Hunyadi Mátyás 1458-tól-1490-ig uralkodik. Mátyás hamar bebizonyította,
hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. Első intézkedései
között szerepel Szilágyi Mihály eltávolítása a kormányzói székből (Szilágyit a törökellenes harcok
vezetésével bízta meg). A régi királypártiak Garai László és Újlaki Mihály III. Frigyest hívták meg
a magyar trónra, akit 1458. tavaszán, Németújváron királlyá választottak. A trónra lépése után
Mátyás nyomban megfosztotta Garait a nádori, Újlakit az erdélyi vajda tisztségétől. III. Frigyes
azonnal seregekkel tört Magyarországra, hogy elfoglalja Mátyástól a trónt, de Körmendnél hatalmas
vereséget szenvedett. Garai a csatában meghalt így a királypártiak tábora is felbomlott. Mivel III.
Frigyes összetűzésbe került öccsével, Alberttel nem tudott többé gondot fordítani a magyar trón
megszerzésére. Ez idő alatt Mátyás hozzá látott hatalma megszilárdításához. Legfontosabb volt
számára egy uralkodótól függő zsoldos hadsereg megteremtése. A bandériumok, és a
telekkatonaság helyébe lépő sereg szervezése 1459-ben indul meg (kezdetben 6.000-8.000 fős elit
hadsereg a sárkány lovagrend mintájára Kinizsi vezetése alatt elérte a 36.000 főt) a legerősebb sereg
Európában. A fosztogató huszitákat felszámolta, maradékukat a hadseregbe olvasztotta be. A régi
udvaroncokat lecserélte helyükbe, a hunyadi ház familiárisait ültette. Mátyás korlátozta a bárók
politikai hatalmát, velük szemben a köznemesekből álló országgyűlést erősítette. 1461-ben feleségül
vette Podjebrád György lányát, Katalint ugyanis ezt az elhatározását akkor is megtartotta, amikor
tudtára jutott, hogy Garai nádor lányát, Annát szánták neki feleségül. Mátyásnak alig királlyá
választása után szembe kellett nézni a törökkel. 1458. telén a törökök elfoglalták Galambóc várát
(Alduna, Vaskapu, kazán-szoros). Mátyás szerb földön harcol, és nagy sikereket ér el a törökkel
szemben. Hosszú alkudozás után Vitéz János közben járására 1463. július 19-én (23 év távollét
után) 100.000 arany forintért sikerült vissza vásárolni III. Frigyestől a Szent koronát. A
koronázásra 1464. március 29.-én húsvét, nagypéntek kerül sor. Innentől legitim (koronás) király
(1464. március 29-1490. április 6.); (1458-1464 fiktív király). A koronázás után nem sokkal
Podjebrád Katalin gyerekszülés közben meghalt. Így Mátyás Itáliából választott magának feleséget,
Beatrix személyében. Nem sokkal Katalin halála után apósa, Podjebrád György ellen fordul a cseh
trón megszerzéséért. 10 évig tartó küzdelem után Mátyásnak osztoznia kellett a cseh királyi címen a
lengyel Jagellókkal. 1471-ben győzi le Podjebrád Györgyöt innentől számit az ő cseh királysága.
1467-ben meghal Pius pápa helyébe II. Pál kerül, akit már érdekelt a fenyegető török veszély.
Mátyás hatalmának kiépítése során kezdetben a rendekre támaszkodott, később azonban az
országgyűlést és a rendi jellegű hivatalokat hátérbe szorítva a királyi hivatalokra támaszkodott. Ez
több ízben is lázadáshoz vezetett. Ezek közül a legjelentősebb az 1471-es Vitéz János és Janus
Pannonius által is támogatott zendülés volt. Mátyás leszámolt a zendülőkkel Vitéz Jánost börtönbe
vettette ahol később meghalt, Janus Pannonius Itáliába menekült ahol tüdőbaj végzet vele. Bár
jóllehet III. Frigyessel 1463-ban békét kötött, mégis meg kellett ígérnie hogy amennyiben fiú utód
nélkül hal meg, a trón III. Frigyest vagy annak utódát, Miksát illeti meg. Mátyást ezért leginkább a
külpolitikán kívül az utódlás kérdése foglalkoztatta, mivel Beatrix gyermektelen volt, Mátyás egy
törvénytelen kapcsolatból született fiára, Corvin Jánosra akarta hagyni a koronát. Ezt a tervét
nem csak a királynő, hanem személyes hívei is ellenezték. A Habsburgok helyzetét a birodalmon
belül megingatta, betört Ausztriába és jelentős győzelmeket aratott, 1485-ben Bécset is elfoglalta,
III. Frigyes Bécsújhelyre menekült. Mátyás felvette az Ausztria hercege címet, és udvarát Bécsbe
helyezte át. Célja az volt, hogy német-római császár legyen. A birodalmi rendek azonban
megrémültek Mátyás katonai sikereitől, ezért helyette Miksát választották német-római császárrá.
Élete utolsó éveit Bécsben töltötte, ahol személyes híveit megeskette, hogy halála után fiát, Corvin
Jánost válasszák királlyá. 1490. április 6.-án húsvét virágvasárnapján feltehetően mérgezésben
meghal.
Mátyás uralkodásának időszakát a magyar középkor legvirágzóbb időszakának tartjuk. Az erős
királyi hatalom kiépítésén túl fejlődött az árutermelő mezőgazdaság, az udvar bevételei a nyugat-
európai országok bevételével egy szinten álltak.

Reneszánsz és humanizmus Magyarországon

A gótikából a magyar reneszánszba való átmenetnek a késő Anjou kor és Mátyás kora tekinthető. A
gótika elsősorban az építészetben fejeződött ki. Az építészeti stílus általános jellemzői: csúcsíves
forma a tám- és oldalpillérek megjelenése gótikus dongaboltozat. A gótika szereti a fényt, éppen
ezért a templombelsők tágasak, világosak, fenségesek. Jellemző rájuk a színes, ólomkeretes
üvegablak. Magyarországon gótikus templom a budai Nagyboldogasszony-templom, kolozsvári
Szent Mihály-templom vagy a kassai Szent Erzsébet-dóm, a Visegrádi-vár csúcsíves lakótornya.
A Notre Dame a gótikus reneszánsz vége, nincs meg benne az égbe nyúló torony, egyébként
mindenben, megfelel a gótikusnak. A reneszánsz megjelenésével a gótika nem tűnt el, hanem inkább
megújult. A szikár aszketikus formák teljesebbé váltak, élettel telítődtek. Egyre fontosabb lett az
ember és a környezete. A reneszánsz annyi, mint újjászületés, a klasszikus műveltségnek az
újjászületése. A művészetet az istenközpontúság helyett az ember központúság váltja fel. Ezt
nevezzük humanizmusnak. Mátyás udvara a humanista műveltség egyik Európai központja lett.
Mátyás arra törekedett, hogy Magyarország második Itália legyen. Udvarát több külföldi humanista
is felkereste, akik hosszabb ideig tartózkodtak itt. Közülük a legjelentősebbek Antonio Bonfini és
Galeotto Marzio. Mátyás széleskörű érdeklődésének bizonyítéka hatalmas könyvtára a Corvina,
amely eredetileg 2500 kötetet tartalmazott a tudomány különböző ágairól. Mátyás felismerte a
könyvnyomtatás jelentőségét is, így elsők között állította azt a politikai propaganda szolgálatába. Pl.
1477-ben császár ellenes plakátokat, csempésztek Bécsbe. A könyvnyomtatás a német származású,
Hess András nyomdájában történt. Első kiadványa a Budai krónika, amely az első történelmi
humanista feldolgozás. Írója Thuróczy János aki a magyarok történetét a hun származásra alapozta.
Jelenleg világviszonylatban a corvinákból 300 kötet maradt fenn, melyek értéke felbecsülhetetlen.