4.

tétel
Nyelvtörténeti korszakok

1. A magyar nyelv korszakolása

Ősmagyar kor
- semmilyen írott forrás nem maradt fenn ebből a korból
- gyűjtögető, halászó-vadászó életmódot folytató közösség – állattartó lovasnomád
nép, amelyet a közös nyelv és a közös kultúra tart össze
- vándorlás – érintkezés más népekkel, kultúrákkal – új szavak, pl. iráni nyelvből
(pl. tej, tehén, kard, híd) és egyes ótörök nyelvekből (pl. gyümölcs, búza, bölcs,
betű)
- a finnugor hangrendszerhez képest több új magánhangzó és mássalhangzó is
megjelent (pl. b, g, é)
- bővült a toldalékok rendszere
- majdnem teljesen kialakult a szófaji rendszer
Ómagyar kor
- letelepedés – beilleszkedés a nyugati keresztény kultúrába
- a közép- és kelet-európai népekkel, kultúrákkal és nyelvekkel való találkozás – új
jövevényszavak a szlávból (pl. konyha, szerda); németből (pl. polgár, zsemle);
latinból (pl. templom, iskola)
- kialakult a magyar nyelvű írásbeliség
- kialakult a mai hangrendszerünk (megjelent a v, zs, gy, és a maihoz képest már
csak a dzs hang hiányzott)
- bővült a nyelvtani rendszer új toldalékokkal, viszonyszókkal (pl. névelőkkel)
Középmagyar kor
- erőteljesebben megindult a nyelvi egységesülés (standardizáció)
- a humanizmus, könyvnyomtatás, reformáció – bibliafordítások
- fejlődött az iskolarendszer – egyre többen tanultak meg olvasni – igény a
szélesebb néprétegek számára elérhető irodalomra
- a tudomány nyelvének fejlődése (új szavak pl. súrlódás, kivonás, osztás,
középpont)
- török jövevényszavak (pl. papucs, zseb, kávé, dzsámi, findzsa), melyek hatására a
dzs hang megjelent
Újmagyar kor
 - felvilágosodás: tudományok, művészetek terjesztése – nyelvújítási mozgalom – a
szókészlet bővítése az államigazgatás, tudományok, szépirodalom és a mindennapi
nyelv területén (pl. anyag, értelmiség, növény, esküdtszék, fajsúly)
- egy egységes, nyelvjárások fölötti nyelvváltozat, az írott és beszélt nyelvi
standard kialakulása
- 1844-ben a hivatalos nyelv a magyar lett
Legújabb magyar kor
- az első világháború után Magyarország elvesztette területének kétharmadát, és a
magyar anyanyelvűek egyharmada kisebbségi helyzetbe került
- tudományos és technikai fejlődés, globalizáció – megnőtt a nyelvi kommunikáció
mennyisége, és új nyelvhasználati színterek születtek (pl. digitális
kommunikáció); nőtt a beszélt nyelv szerepe
- napijainkban is folyamatosan nő a jövevényszavak száma, elsősorban az angol
nyelvből (pl. influenszer, szelfizik)