Balinéz Templomépítészet 0507

A tradicionális balinéz vallásos építészet
A balinéz templomépítészet a balinéz hindu vallás gyakorlására létrejött épületekben

jelenik meg, melyek lehetnek egészen privát, családi, otthoni szentélyek, de reprezentatív,
fenséges komplexumok is. Ezeket részben azonos vallásfilozófiai rend mentén építették,
másrészt viszont számos egyedi kategóriába oszthatjuk őket.
A balinéz hinduizmus részleteiben eltér a nyugati világ köztudatában elterjedt, főleg Indiával
azonosított hindu vallástól. A történelem során földrajzi és politikai hatások révén módosult,
magába olvasztva a szigetek törzsi vallásait és a 20. század politikai rendszerének való
megfelelés kényszerét. Balin a mai napig, nem csak az építészetet, de az élet egyéb területeit
is mélyen átszövi a vallás, a spiritualitás. Ennek megértéséhez felszínesen bemutatnám a
szigetlakók vallástörténetét, filozófiáját, majd a tradicionális építészetük vezérelveit. A kettő
ötvözete betekintést nyújthat a szakrális építészet rendszerébe.
A balinéz hindu vallás rövid története:
Az indonéz történetírás számos Indiából eredeztethető kulturális, vallási, művészeti

hatást mutat az időszámításunk kezdetéig visszatekintve. Ilyen elemek a felbukkanó
szanszkrit szavak és írásmód, a hindu istenek nevei vagy vallási koncepciók. 1 Délkelet-Ázsia
első ezer éves történelmében felbukkanó említésekből tudhatjuk, hogy Jáva volt a
legfejlettebb társadalmú indonéz sziget, ahol a hinduk békében éltek együtt más vallású –
jellemzően buddhista – szigetlakókkal, mely helyzet már magában hordozta a vallások
keveredését. 2 A 15. század kezdetétől fogva az iszlám előretörés az indonéz szigetvilágot is
érintette. Több iszlám szultánság is kialakult a 15-16. század során a térségben, végetvetve a
békés együttélésnek.3 A középkori iszlám természeténél fogva üldözte az eltérő vallású
népeket, így érkeztek a menekülő jávai hinduk a szomszédos Bali szigetére, ahol megindult a
keveredés a helyi animista törzsi vallással.4 Megőrizték a hindu eredettörténetet, legendákat és
azok szereplőit, magukkal hozták néhány buddhista istenség tiszteletét, míg ünnepeik, rítusaik
1
Gonda, Jan: The Indian Religions in Pre-Islamic Indonesia and their survival in Bali. In: Handbook of Oriental
Studies. Leiden/Köln, E. J. Brill, 1975.
2
Encyclopaedia Britannica: Indonesia – Religions https://www.britannica.com/place/Indonesia/Religions
3
Denni Boy Saragih: Chapter 4 Religions in Indonesia: a Historical Sketch. In: Research in the Social Scientific
Study of Religion, Volume 30. https://brill.com/display/book/edcoll/9789004416987/BP000015.xml
4
Juergensmeyer&Roof, 2012, Encyclopedia of Global Religion. Szerk.: Mark Juergensmeyer, Wade Clark Roof.
Sage Publications, 2012. 558-559. o.
a helyi szellemekhez, természeti jelenségekhez kötődnek sajátságos rendszer szerint. Vallási
játékaik és művészetük alapjául az egyetemes hindu tanok szolgálnak, de megjelenési formáik
inkább tradicionális művészeti formák (pl.: árnyékbábjátékok, maszkok, tánc). 5 Ez a
keveredés egyfajta kötetlenséget is magában hordoz: a balinéz hindu egy liberális rugalmas
szabályokkal bíró vallás, különösen az iszlámhoz hasonlítva.
A 19. század kezdetére megjelentek a nyugati gyarmatosítók a régióban és az indonéz
szigetek többsége holland fennhatóság alá került. 6 A kolonializmus 125 évének előnye a
vallások közti béke, a kollektív történetírás megkezdése, a vallási és kulturális gyökerek
feltárása és megszilárdulása lett.
Indonézia 1945-ben lett független, egységes állam, jávai központtal, iszlám politikai
vezetéssel. Alkotmányukban kizárólag monoteista vallások szabad gyakorlását engedélyezték
(az indonéz személyi igazolványban is meg kell jelölni a vallást, szavazati joghoz is ez által
jut az állampolgár), a hinduk így a vallás nélküli kategóriába szorultak. 7 1952-re sikerült
olyan módosításokat eszközölniük a vallási dogmáikban, (egy „főistenség” az univerzum
isteni irányítója, a kozmikus rend istenének megnevezésével) melynek segítségével
alkotmányosan elismerté válhattak. Az elmúlt 80 évre ez a döntés békét hozott a vallási
ellentétekben, és Bali megőrizhette hindu vallásának saját verzióját.
A balinéz építészet általános jellemzői:
Balin mind a hétköznapi, mind a szakrális építészet alapvető vallásfilozófiai,

spirituális, társadalomhoz igazított építkezési mintákat követ. A hármas osztatú rend az, ami
átszövi a balinézek világnézetét, megjelenik a „paradicsom”-földi élet-alvilág, vagy az emberi
test fej-torzó-láb felosztásában, de ez köszön vissza az építészeti rendszerükből is. 8 Számos
hármas felosztást figyelhetünk meg a világképükben. Hármas rend jellemzi a szigetük
felosztását: a szent hegyek a fej, az istenekhez kapcsolódnak, a földek, a sziget belseje a törzs,
az emberek világa, míg a víz, a mélység az alvilágot jelenti. A harmóniához három hozzávaló
szükséges: az embertársakkal, a természettel és az istenekkel való egyensúly megtalálása. 9 A
térszervezés is három szekcióra oszlik: alulról felfelé haladva, az alsó, dél felé, a tenger felé
5
Juergensmeyer&Roof, 2012, Encyclopedia of Global Religion. Szerk.: Mark Juergensmeyer, Wade Clark Roof.
Sage Publications, 2012. 558-559. o.
6
Encyclopaedia Britannica: Bali, Indonesia. 2023.05.14. https://www.britannica.com/topic/Barong-Balinese-
mythology
7
Balinese Hinduism. https://en.wikipedia.org/wiki/Balinese_Hinduism
8
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003
9
eső részektől, a szent hegyük, az Agung és a nap felé fordulva, közeledve hozzá, válnak
szentebbé és fontosabbá az építészeti terek.10 Ezeket isteneknek dedikált égtájak szerint lehet
8+1 (középső) további részre bontani (Nawa Saga, a Mandala rendszer). 11 Az idő szemlélete is
hármas rendszerben működik a balinézeknél, a születés-élet-halál körforgásában
gondolkodnak, és nem egy lineáris idősíkban, mint a nyugati kultúrákban. Az örök körforgás
eszméje az építészetben is megmutatkozik.12
Az építészetet egyéb általános földrajzi jellemzők is befolyásolják, mint bárhol a
világon: a helyben megtalálható alapanyagok, illetve az éghajlat, gazdálkodási kultúra. Az
éghajlat esetében egy kétévszakos országról beszélhetünk, ahol monszunévszak az év felét
teszi ki, az építészetben ez a levegő megfelelő keringetésében, a stabil alapozásban jelenik
meg, az épületek szárazon tartásának érdekében. Bali szigete eredetileg monokultúrás
agrárgazdálkodásból élő régió, ennek köszönhetően szinte a sziget egész területén azonos
építkezési szokások alakultak ki, a falvak egységes képet mutatnak. Mivel a sziget gazdasági
berendezkedése alapvetően egységes volt, az eltérő, kiemelkedő épületeket funkciójuk, vagy
tulajdonosuk kiváltságos társadalmi (anyagi) helyzete eredményezhette.13
Bali szigetének jellemző építőanyagai a bambusz, melynek szárát, vagy szövetként
lágyabb részeit is felhasználják, a pálmák anyagai (fa és háncsanyagok), a teakfa. 14
Készítenek égetetlen vörös téglát is, a helyben megtalálható vöröses homokkövet és fekete
andezitet pedig épületfaragványok esetében láthatjuk.15
A balinéz hagyományos építészetben megjelenik az ember, mint mértékegység, maga
az építtető személyes méretei válnak mérvadóvá. Használták a lépésekkel való kimérést, az
araszt és a kéz/kar egyéb egységeinek méreteit, melyet egy bambuszpálcán jelöltek meg, és
használták az építkezés során általános mérőeszközként.16
10
Tjahjono, Gunawan; Miksic, John N: Architecture. Archipelago Press. Singapore, 1999, 36. o.
11
Davidson, Julian: Balinese Architecture. Tuttle Publishing. 2014.
12
Traditional Balinese Architecture: From Cosmic to Modern. 2020.01.
https://www.researchgate.net/publication/341011195_Traditional_Balinese_Architecture_From_Cosmic_to_M
odern
13
odern
14
Nas, Peter J. M.: The Indonesian Town Revisited. LIT Verlag. Institute of Southeast Asian Studies,
Singapore. 2003
15
https://www.researchgate.net/publication/341011195_Traditional_Balinese_Architecture_From_Cos
mic_to_Modern
16
Tjahjono, Gunawan; Miksic, John N: Architecture. Archipelago Press. Singapore, 1999, 36. o.
A teljesség igénye nélkül felsorolt rendszereknek és egyéb filozófiai és spirituális
háttértudásnak a birtokában születnek szigorú építészeti és vallási szabályok betartásával a
balinéz épületek. Ezeknek köszönhetően a helyi épületek olyan alapvető előnyökkel
rendelkeznek, melyek a mai építészeti mércék szerint is értékesek. Az építmények szellőzése,
a levegő keringése nem okoz gondot, az áttört falfelületek és a tetőzet és fal között hagyott
résnek köszönhetően. A stabil alapozás is elengedhetetlen, ahogy az emberi test stabilitása is a
lábaktól függ. A természethez való kapcsolódás érdekében mindig szempont az arányos
méretű udvar, szabad tér. A rossz szellemek és feketemágia ellen emelt magas kőfal-kerítések
megőrzik a család privát szféráját, az ingatlan biztonságát.17
Egy tradicionális lakóhely több épület hierarchikusan szervezett rendjéből állt össze.
Elhelyezésük rendszere megfelelt a Mandala rendszerben foglaltaknak, egy 3x3-as
négyzetben képzelhetjük el a kilenc osztatú telket. A fallal körülvett lakóudvaron a kinti és
benti élettér egy szabadtéri (üres) középponti tengely köré szerveződött. Az épületek
faszerkezetű pavilonok voltak, melyeket bambusszal és náddal fedtek, és más-más funkciókat
láttak el.18 Nem csak horizontálisan, de vertikálisan is megjelent a hármas rendszer: a
pavilonokat vastag alapozással, lépcsőkkel vagy kis cölöpökkel elemelték a földtől, mely a
szellemvilágot jelentette, a földtől elemelkedett tehát az emberi élettér, és a tetőszerkezet
jelentette az égi világot (az emberi test osztásában láb-törzs-fej). 19 A házi szentély a telek
északkeleti csücskébe került, mely a legközelebb esik a szent hegyhez és a naphoz, önálló
fallal, kapuval volt ellátva. A szentély több kis oltárt tartalmaz, melyek szintén szigorú
rendszer szerint helyezkednek el. A legfontosabb a család őseit jelképezi, de jelen van az
Anyaföld, a szent hegy, az étel/termény, a gazdagság, a tudás istenei tiszteletére emelt kis
oltár. A szentélyhez közel helyezkedett el a család legfontosabb épülete, az ablak nélküli zárt
falú házikó, melyet kétköznapokban alvásra használtak, itt tartották az értékeiket. Gyermek
születésekor, vagy életperiódus-váltásakor ez a tér szolgált elvonulásra, egyfajta szimbolikus
„méh”-ként. A szentély melletti keleti falhoz kerül az a nyitott pavilon is, ahogy egyéb családi
szertartásokat tartanak az ősök tiszteletére. A nyugati fal mellett állt a látogatók fogadására és
a gyerekek alvóhelyéül szolgáló építmény. Itt az északnyugati csücsökben állítottak kis oltárt
a ház védelmező szellemének, melynek nem volt neve, csak feladata. Ilyen dedikált
17
Balinese Architecture Overview and Design Philosophy. 2015.02.06.
https://www.theluxurysignature.com/2015/02/06/balinese-architecture-overview-and-design-philosophy/
18
odern
Howe, L. E. A.: An introduction to the Cultural Study of Traditional Balinese Architecture.
19
Archipel 25. 1983.

védelmezők szentélyei a mai napig megtalálhatóak áruházakban, hivatalokban,
útkereszteződésekben.20 A legprofánabbnak a konyha és a terményraktár számított, illetve a
tenger felé, vagyis délnyugatra esett a kapu is, mely szimbolikusan és szó szerinti értelemben
is átjáró volt kívánatos és nem kívánatos vendégek (szellemek) részére. 21 A kapun belépve
gyakran egy „vak falat” is található, egy kapunyílás méretű falépítmény, mely a rossz
szellemek megtévesztésére szolgál.22 A kapu előtti előkertben termesztettek haszonnövényeket
vagy tartottak állatokat, a háztartási szemét is itt/ide távozott. Horizontálisan tehát a lakóudvar
„feje a szentély volt, a közbeeső élettér a törzs, míg a kapu és az előkert a láb, illetve altesti
dolgok.23 A mára megváltozott gazdasági, társadalmi környezet hat az építészetre, de erősek a
hagyományok. A nagy térigényű lakóudvarokat igyekeznek minél hasznosabban beépíteni, a
városok szövete is megnehezíti a horizontális kiterjesztését a teleknek, így az építményeken
belül törekszenek az hierarchikus elrendezésre, a házi szentély kiemelt elhelyezésére. A nagy
alapterület helyett a függőleges terjeszkedés az elterjedt a balinéz városokban is, a belső
kialakításban bár követik az észak-dél tájolást, de egyszerűbb a magasabb-alacsonyabb
rétegekben elhelyezni a szentségeket.24
A hagyományos balinéz világban tehetősebb, magasabb kasztba tartozó emberek
lakóhelyépítési szokásai, szabályai a tájolással, térszervezéssel kapcsolatban megegyezőek
voltak a leírt lakóudvaréval, ám ha mesterséget űztek, vagy gazdagabbak voltak, egyéb
épületeket is emelhettek a telkükön. 25 Dekoráció is csak magasabb társadalmi szint esetén
társult az épületek kialakításához, az egyszerűbb helyszíneken csak a fafaragás (oszlopok,
gerendák, nyílászárók) volt jelen, gyakran kifestéssel társítva. A paloták és templomok
esetében a faragott kő és fa részletek, a kifestés és sokszor az aranyozás is elengedhetetlen
kellék volt. A templomoknál az efemer dekoráció is jellemző volt, textilből, növényi
alapanyagokból készültek terítők, girlandok, díszes oszlopok.26
20
Archipel 25. 1983.
21
odern
22
23
Archipel 25. 1983.

24
odern
25
26
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing
A balinéz templomok:
A vallás különös keverékének alapjait, illetve a hagyományos építkezés alapelveit már

bemutattam. Enne a kettőnek, a vallásnak, a társadalmi élet hétköznapjainak az
összekapcsolódása, magasművészettel való találkozása figyelhető meg a
templomépítészetben. Nem csak többszáz templom található a szigeten – a házi szentélyektől
elkezdve a falunyi területek beépítéséig – de ezek számtalan kategóriába illeszthetőek bele
különböző vallási, ceremoniális alapokon, ezért a teljesség igénye nélkül mutatnám be a
templomépítészet érdekességeit.
Egy tradicionális lakóhely, vagy annak szentélyének kialakításánál ugyanazok az
alapszabályok érvényesek mint pl. a főtemplom (Besakih) megépítésénél. A Mandala-rendszer
szabályai szerint észak a szent hegyhez közelítő irány, az istenek és a megtisztulás iránya. Dél
mutat a tenger, a rossz szellemek, tisztátalanság felé. A keleti oldal a születést, míg nyugati a
halált szimbolizálja. Ezek a legfontosabb irányelvek melyet egy templom tervezésénél szem
előtt tartottak a balinézek.27 A hármas felosztás szabályai szerint egy templom három szintből,
lépcsőzetesen van kialakítva, észak, északkelet felé tájolva a legfelső szintet. Az udvarokat
fallal veszik körül, és szimbolikus, faragott kapuzatok választják el egymástól. Az alsó szinten
zajlanak a napi-heti szintű szertartások, együtt étkeznek, de mulatozhatnak is a helyiek, fontos
találkozási pont a közösség számára. A középső udvar egyfajta átmenetet képez a világi és a
mennybeli helyszínek között. A legfelső szint az isteneknek bemutatott legszentebb
ceremóniák helyszíne, ahol hitük szerint valóban megjelennek a szellemek az imádság alatt. A
templomokban a lakóudvarokról ismerős nyitott, oszlopos pavilonok is megjelennek, más
udvaron más-más funkciókat ellátva. Helyet adnak a tradicionális hangszereken játszó
zenekarnak, pihenőhelyet a papoknak, felajánlások és rituális tárgyak tárolására alkalmasak,
vagy éppen egy szertartáson belüli rituálé performálására.
A templomokba nem egy főoltár kerül, hanem kisebb-nagyobb fából vagy kőből
faragott építmények, melyekbe a szertartások alatt „meghívják” az isteneket. Ezek lehetnek
kőtrónusok, miniatűr házak, vagy a „meru”-nak nevezett soktetős pavilontorony, mely az
27
https://www.researchgate.net/publication/341011195_Traditional_Balinese_Architecture_Fro
m_Cosmic_to_Modern. 3. o.
indiaiak szent hegyét szimbolizálja, és náddal fedett felfele csökkenő méretű
tetőépítményekkel nő az ég felé. A szentélyek figurális és numerológiai szimbolikája utal arra
28
az istenségre, akinek dedikálva van az építmény. A balinéz hindu ikonográfia szorosan
összefügg a hindu vallás eredeti isteneinek jelképeivel, állatmotívumaival, az eredettörtének
képi megjelenítésével. A sziget gazdag élővilágából merítve gazdag, burjánzó ornamentális
díszítéseket alkalmaznak.29 Bár építészetük szigorú rendszereket követ, díszítési szokásaik
kötetlenebbek, meseszerűek és gazdagon kavargóak. A faragott díszítmények kőanya balin az
andezit, andezittufa. A porózus vulkáni kőzetet természeténél fogva gyakran kell renoválni.
Mivel Balin az építészetben az idő, mint önmagába visszatérő körforgás jelenik meg, 30 ezért
nem ritka és egyáltalán nem elítélendő, ha az építészeti elemeket restaurálás helyett
újrafaragják, átépítik, így a balinéz szobrászati művek élettartama jóval rövidebb, mint ami
Európában műelmékvédelmi szempontból megszokott.31
A templomépítészetben két régi hagyomány elemei ismerhetőek fel és vannak
használatban a mai napig. A balinéz templomépítészet forrása, csak úgy, mint a vallásáé, Jáva
keleti része, melynek 14-15. századi királyságát „Majapahit” néven ismerjük. Ennek a
kultúrának az építészeti hagyománya a kerámiák dekoratív beépítése a lábazati részekbe, vagy
a téglából való falazás, melyet habarcs nélkül, a téglák összedörzsölésekor keletkezett por
megvizezésével ragasztottak egymáshoz. Jellemző építészeti eleme az középen osztott
kapuzat,32 melyet később számos nem szakrális helyszínnél (falu, régió határa, de ma akár egy
hotel, étterem előtt) is felállítottak, de természetesen spirituális céllal.
Későbbi, 16. századi egy jávai papnak, egyfajta prófétának, Nirarthának a szakrális
építészettel kapcsolatos programja. A 16. századra tehető a Jáváról menekülő, Balit benépesítő
hindu népek vallási hatása, mely kapcsán a mai balinéz hindu vallás dogmáit először
megfogalmazták. Ebben az időszakban számos legenda övezte a mágikus hatalmú papot.
Nevéhez fűződik számos ma a legjelentősebbek közé tartozó templom építésének elrendelése,
pl. tengerhez közeli sziklaszirteken (Tanah Lot, Uluwatu). Meditálásainak helyszínéül a szent
28
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003, 36-37.o.
29
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003, 39.o.
30
m_Cosmic_to_Modern. 4. o.
31
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003, 38.o
32
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003. 57. o.
banyan fa egyik fajtáját választotta, így került be a fa motívum a balinéz
szimbólumrendszerbe.33
Balinéz templomtípusok:
Ahogy más vallásokban is, Balin is minden falu, vagy városonként kisebb közösségek
(negyedek, kerületek) saját templommal rendelkeznek.34 Balin egy közösségnek három
temploma van: a település védőszentjének, alapító/uralkodóőseinek szentelve, a település
közösségének általános ceremóniái és heti/havi vallási szertartásai számára, és egy a halál
temploma, ahol a ravatalozásra és a hamvasztási szertartásokra kerül sor. 35 A leggyakrabban
használt templomok a második típusúak, ezek a település központjában helyezkedtek el, fallal
körülvéve, a már ismert tájolási szokásoknak megfelelően. Funkcióit tekintve pedig néhány
olyan elemnek, rítusnak is helyet adnak, melyek profánnak vagy akár (nyugati szemmel)
barbárságnak hathat, mint pl. a kakasviadal és az azt követő véráldozat bemutatása, de táncok,
bábjátékok és szent zenés események is ide tartoztak.36
A kerületek elöljáróinak személye a mai napig megegyezik a spirituális vezetőkével.
Nem csak a községek vallási életének irányítói (ceremóniák megszervezése és irányítása,
templomok rendben tartása, gyógyítói tevékenység stb.) de ők látták el a rendfenntartói,
karbantartói és egyéb közösséget szolgáló feladatokat. Ebből is látható, mennyire
egybeolvadnak a világi és szakrális pozíciók és területek még a mai Balin is.
Bali szigetén hagyományosan monokultúrás agrárgazdálkodás folyik, mely a

rizstermesztést jelenti.37 Az évi két rizsszüret, a földeken összefüggő öntözési rendszerek, a
teraszok karbantartásának ügyét a tradíció szerint ugyancsak közösségi alapon, egy tanács
intézi. Minden tanácsnak, tehát az adott rizsültetvénynek van saját temploma, ahol a
rizstermesztés körforgásának fordulópontjait ünneplik rituálékkal. A rizstemplomok
fő/anyatemploma északon, a Bratan tó partán álló 1633-ban épült Ulun Danu templom, 38
33
34
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003, 44.o
35
indo.com http://www.indo.com/culture/temples.html
36
37
odern. 2. o.
38
Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003. 48-49. o.
ahova rendszeresen zarándokolnak jó termésért, kedvező időjárási körülményekért
imádkozva, vagy családi vagy vagyoni gyarapodásban bízók, mert a rizs egyben a
termékenység, jelképe is.
A legrégebbről fennmaradt templomok Balin, az Indiában is ismert, sziklába vájt,

sziklafalba faragott barlang-templomok. A két legismertebb ilyen szakrális helyszín, a
Gunung Kawi és a Goa Gajah, melyeket az északkeleti Gianyar településének környékén, egy
folyó szurdokának falaiban alakítottak ki. Eredetileg előkelőségek síremlékei, remetelakok, és
szerzetesek barlangjai voltak, amiknek ez az építkezési és művészeti forma megfelelt, ám az
első említett helyszínen vaknyílásokat találunk, a 7 méter magas faragványok csak mély
bevájások a sziklába. Feliratok és szimbólumok alapján az is kiderül, hogy egy 11. századi
helyi uralkodónak állít emléket a helyszín (halottaikat hamvasztják majd a vízbe szórják, így
konkrét sírról nem beszélhetünk). A Goa Gajah helyszínén már találunk belső járatot: egy
gazdagon faragott szörny száján lehet belépni, a T-alakú járatban a gyerekek buddhista
védőszentjének kb. 1000 éves szobrát találjuk.39
Mint sok más vallásban, kultúrában, Balin is kiemelt rituális szerepe van a víznek.
Szent, tisztító, gyógyító vizeknek a belső vulkáni tavak, a szent hegyekből eredő, rizsföldeket
tápláló folyók számítanak. A hegyekből indulva átfolyva a falvakon, városokon, szó szerinti
és átvitt értelemben is megtisztítják, elszállítják a szennyet, bűnt a középső, emberi világból a
tisztátalan tengerbe. Ennek köszönhetően a rituális fürdések fontos elemei a
vallásgyakorlásnak, minden településnek, közösségnek megvan a maga fürdőhelye.
Építészetileg kőmedencékben, nők és férfiak külön sávokban járulhatnak a faragott
vízköpőkből folyó vízhez. Egyes fürdőhelyeken még úszni is szabad.40
Kiemelendő még a balinézek anyatemploma, a Besakih, a legszentebb helyszínen, az

Agung-hegyen. Bár a 20. század földrengései és a vulkán kitörése miatt a ma látható
templomon sok az új elem és utólagos átalakítás, vannak elméletek, miszerint a templom már
a jávai hinduk 15-16. századi megérkezése előtt is állt. 41 A szakrális helyszínen a
hegygerincen felfelé 22 db templom, a hegyoldalon elszórva további 19 helyezkedik el, a
legkiemelkedőbbek a főisteneknek szentelve, építésük különböző periódusokba esik. 42
Többszáz meru-tornyot és ősöknek állított oltárt találhatunk, melyeket további istenségeknek,
39
40
41
volt uralkodóknak állítottak. Minden templom és szentély saját ünneppel rendelkezik, a
balinéz 210 napos naptár szerinti egy évben több mint 70 ceremóniát tartanak a Besakihban. 43
A balinéz szakrális építészet érdekessége nyugati, mai szemmel nézve, hogy annyira
élő kultúrába és vallási környezetbe illeszkednek, hogy együtt formálódnak az esetleges
trendekkel, környezeti hatásokkal, elvárásokkal. Mi műemlékekként, biztonságos távolságot
tartva védjük a többszáz éves vallási helyszíneinket, ők a mindennapi, akár profán
hétköznapok részévé teszik őket. A Balit érintő és egyre növekvő tömegturizmus
természeténél fogva káros hatásokat is hoz magával, és mivel a szigeten elmosódik a határ a
világi és a vallási dolgok között, a szakrális helyszínekre is kihat a turizmus káros, akár
kultúraromboló hatása. Sajnos nem csak a turisták azok, akik – mint bárhol a világban
előfordul – megfelelő információ és edukáció hiányában tiszteletlenül bánnak a szent
helyekkel, a helyiek is a gyors profitszerzés reményében hajlandóak saját épített örökségük
megkárosítására is (pl. turistacsalogatónak gondolt Spongyabob szobor az Ulun Danu
parkjában). Fontos lenne lefektetni, mik azok a kulturális nemzeti kincsek és művészeti
örökséget, melyek értéket hordoznak, és törekedni arra. hogy ezt ne sokszorosított,
„szuveníres” verzióként váltsák aprópénzre, hanem megfelelő, de elérhető pozíciót találjanak
neki a magaskultúrában.
Irodalom:
Gonda, Jan: The Indian Religions in Pre-Islamic Indonesia and their survival in Bali. In:
Handbook of Oriental Studies. Leiden/Köln, E. J. Brill, 1975.
Encyclopaedia Britannica: Indonesia – Religions

https://www.britannica.com/place/Indonesia/Religions
Denni Boy Saragih: Chapter 4 Religions in Indonesia: a Historical Sketch. In: Research in
the Social Scientific Study of Religion, Volume 30.
https://brill.com/display/book/edcoll/9789004416987/BP000015.xml
42
bali3000.com https://web.archive.org/web/20100511065215/http://www.bali3000.com/all-about-bali/
Temples.asp#besakih
43
Juergensmeyer&Roof, 2012, Encyclopedia of Global Religion. Szerk.: Mark Juergensmeyer,
Wade Clark Roof. Sage Publications, 2012. 558-559. o.
Encyclopaedia Britannica: Bali, Indonesia. 2023.05.14.

https://www.britannica.com/topic/Barong-Balinese-mythology
Balinese Hinduism. https://en.wikipedia.org/wiki/Balinese_Hinduism
An introduction to the Cultural Study of Traditional Balinese Architecture [article]

Archipel 25. 1983.

m_Cosmic_to_Modern
Nas, Peter J. M.: The Indonesian Town Revisited. LIT Verlag. Institute of Southeast Asian
Studies, Singapore. 2003
Balinese Architecture Overview and Design Philosophy. 2015.02.06.

https://www.theluxurysignature.com/2015/02/06/balinese-architecture-overview-and-design-
philosophy/
bali3000.com https://web.archive.org/web/20100511065215/http://www.bali3000.com/all-about-
bali/Temples.asp#besakih
indo.com http://www.indo.com/culture/temples.html
Tjahjono, Gunawan; Miksic, John N: Architecture. Archipelago Press. Singapore, 1999

Balinéz Templomépítészet 0507

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Balinéz Templomépítészet 0507

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Balinéz Templomépítészet 0507

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A tradicionális balinéz vallásos építészet

A balinéz templomépítészet a balinéz hindu vallás gyakorlására létrejött épületekben

A balinéz hindu vallás rövid története:

Az indonéz történetírás számos Indiából eredeztethető kulturális, vallási, művészeti

A balinéz építészet általános jellemzői:

Balin mind a hétköznapi, mind a szakrális építészet alapvető vallásfilozófiai,

Archipel 25. 1983.

Archipel 25. 1983.

A vallás különös keverékének alapjait, illetve a hagyományos építkezés alapelveit már

Bali szigetén hagyományosan monokultúrás agrárgazdálkodás folyik, mely a

A legrégebbről fennmaradt templomok Balin, az Indiában is ismert, sziklába vájt,

Kiemelendő még a balinézek anyatemploma, a Besakih, a legszentebb helyszínen, az

Encyclopaedia Britannica: Indonesia – Religions

Encyclopaedia Britannica: Bali, Indonesia. 2023.05.14.

Balinese Hinduism. https://en.wikipedia.org/wiki/Balinese_Hinduism

An introduction to the Cultural Study of Traditional Balinese Architecture [article]

Howe, L. E. A.: An introduction to the Cultural Study of Traditional Balinese Architecture.

Traditional Balinese Architecture: From Cosmic to Modern. 2020.01.

Balinese Architecture Overview and Design Philosophy. 2015.02.06.

Davidson, Julian: Introduction to Balinese architecture. Tuttle Publishing, 2003

Tjahjono, Gunawan; Miksic, John N: Architecture. Archipelago Press. Singapore, 1999

You might also like