Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

A 2009/2010. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának

feladatai és megoldásai

I. kategória

A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó az első három

feladat és a 4/A és 4/B sorszámú feladatok közül egy szabadon választott. Mindkettő
megoldása esetén a 4/A és 4/B feladat közül a több pontot elérő megoldást vesszük
figyelembe.
Minden feladat teljes megoldása 20 pontot ér.

1. Egyenletesen süllyedő liftben végzett kísérlet során egy α= 20o-os, 1 m hosszú, súrlódásos
lejtő tetejéről kezdősebesség nélkül lecsúszó kisméretű test megtette a lejtő hosszának felét,
amikor elszakadt a lift tartókötele, és a liftszekrény szabadon zuhanni kezdett. Mennyi idő
alatt ért a test ezután a lejtő aljára? A lejtő és a test közötti súrlódás együtthatója µ = 0,15.
Számoljunk g = 10 m/s2-tel!

Megoldás:
A test az egyenletesen süllyedő liftben úgy mozog a lejtőn, mint a talajhoz képest álló
kényszerfelületen mozogna. Ezért az s1 félútig tartó mozgásának végsebessége

v = 2as1 = 2 g ( sin α − µ cos α ) s1 .

Ekkor a tartókötél elszakad, a rendszer szabadon esik, vagyis „súlytalanná” válik. Megszűnik
a kényszererő, vagyis abban a pillanatban megszűnik a súrlódási erő. A lejtő és a test
egymáshoz képest nem gyorsulnak, a test a hátralevő utat – noha a talajhoz viszonyítva
parabolaív-pályán teszi meg – a lejtő síkjával párhuzamosan mozog egyenes vonalú
egyenletes sebességgel, akkorával, amit a gyorsuló mozgásszakaszon a lejtőhöz viszonyítva
elért. Így a hátralevő időre érvényes:

s2 = s1 = vt2 ,

azaz

s2 s2 0,5 m
t2 = = = ≈ 0, 353 s.
2 g ( sin α − µ cos α ) s1 2 g ( sin α − µ cos α ) m
2 ⋅10 2 ( sin 20° − 0,15cos 20° )
s

2009/2010 1 OKTV 1. forduló

 Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

2. Egy 0,2 dm2 keresztmetszetű, függőleges hengerben lévő 27 oC hőmérsékletű hidrogén gázt
15 kg tömegű, könnyen mozgó dugattyú választ el a 100 kPa nyomású külső
levegőtől. Az ábra szerint a dugattyúhoz egy 5 N/cm direkciós erejű rugót
erősítettek, amelynek megnyúlása 0,1 m. Mekkora a hengerben lévő hidrogén
sűrűsége?A nehézségi gyorsulást vegyük g=10m/s2-nek.

Megoldás:
Adatok: keresztmetszet A=0,2dm2=2·10-3m2, hőmérséklet t=27oC, vagyis T=300K, hidrogén
moltömege: M=2g/mol=2·10-3kg/mol, dugattyú tömege m=15kg, külső nyomás pk=105Pa,
rugó direkciós erő D=500N/m, rugó megnyúlása y=0,1m.
Az állapotegyenlet alapján

m
pV = RT ,
M

ahol m a gáz tömege és R a gázállandó. Mivel a sűrűség ρ=m/V, az állapotegyenlet átírható a

pM
ρ=
RT

alakba. A gáz nyomása a dugattyú egyensúlyából kapható. A dugattyúra felfele hat a rugó

FR=Dy=50N

erővel, továbbá a külső levegő

Fk=pkA=105·2·10-3N=200N

erővel, vagyis felfele összesen 250N erő hat. A dugattyúra lefelé ható nehézségi erő 150N, így
a gáz nyomásából származó erő F=100N kell legyen.
A gáz nyomása

p=F/A=100/(2·10-3)Pa=5·104Pa.

Ezzel
ρ=5·104·2·10-3/(8,31·300) kg/m3 =0,04 kg/m3.

3. M tömegű kocka vízszintes asztalon nyugszik. A kocka tetején egy kisebb, m tömegű kocka
helyezkedik el, amihez egy vízszintes rugó csatlakozik. A rugó másik vége falhoz rögzített, és
kezdetben nyújtatlan. Vízszintes irányú F erővel nyomni kezdjük az alsó kockát a fal felé. Az
erőt úgy növeljük, hogy a testek állandó sebességgel mozogjanak. Abban a pillanatban,
amikor a felső kocka megcsúszik az alsón, mondjuk meg

2009/2010 2 OKTV 1. forduló

 Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

a) Mekkora a rugó összenyomódása?

b) Mekkora az F erő?
Adatok: alsó tömeg M = 30 kg; felső tömeg m = 15 kg; a
rugó direkciós ereje D = 325 N/m; a csúszási súrlódási
együttható az asztal és a nagy kocka között µ = 0,6;
tapadási súrlódási együttható a két kocka között µ0 = 0,9,
nehézségi gyorsulás g=10 m/s2.

Megoldás:
A testekre ható erőket az ábra mutatja. Fr
mg
S2 N2
N2 S2

F
Mg
N1
Mivel a mozgás sebessége a húzás során állandó, a
testre ható erők eredője nulla, így S1

F = S1 + S 2
N1 = Mg + N 2
S 2 = Fr
N 2 = mg .

A csúszási ill. a tapadási súrlódási erő

S1 = µ1 N1
S2 ≤ µ0 N 2 .

A rugóerő pedig

Fr = Dx,

ahol x a rugó összenyomódása. Oldjuk meg a fenti egyenleteket arra az esetre amikor a felső
kocka éppen megcsúszik, azaz

S2 = µ0 N 2 .

2009/2010 3 OKTV 1. forduló

 Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

Így

N1 = Mg + mg
F = µ1 N1 + µ 0 N 2 = µ1 ( M + m ) g + µ 0 mg = (0, 6 ⋅ 45 ⋅ 10 + 0, 9 ⋅ 15 ⋅10) N = 405N,

valamint

Fr = Dx = µ 0 mg ,

ahonnan a rugó összenyomódása

µ 0 mg 0, 9 ⋅15 ⋅10 N
x= = = 0, 415m.
D 325 N / m

Tehát az a) kérdésre a válasz 0,415m, a b) kérdésre pedig 405N.

4/A Egy 5 nF-os kondenzátor átütési feszültsége 200 V, egy 20 nF-osé 100V, egy 6 nF-osé
pedig 300 V.

a) Legfeljebb hány volt feszültséget kapcsolhatunk arra a kondenzátor-rendszerre, amelyet

úgy készítettünk, hogy az első két kondenzátort egymással sorba kötöttük, majd ezekhez a
harmadikat párhuzamosan kapcsoltuk.

b) Hány joule energia halmozódik fel a rendszerben, ha azt a megengedett maximális

feszültségre töltjük, és

c) ennek az energiának hány százaléka van az első kondenzátoron?

Megoldás:
a) Mivel a sorba kötött kondenzátorokon külön-külön egyforma nagyságú töltések vannak,
először azokat a töltéseket kell meghatározni, amelyeket az első két kondenzátor tárolna
abban az esetben, ha az átütési feszültségre töltenénk fel őket.
Ezek rendre:

Q1 = C1·U1max = 5 nF · 200 V = 1 µC
Q2 = C2·U2max = 20 nF · 100 V = 2 µC.

A sorba kötött rendszeren (annak mindkét elemén) csak a kisebbik töltés (Q1 = 1 µC) lehet,
hogy egyik kondenzátor se üssön át.
A sorba kötött rendszerre kapcsolható maximális feszültséget a rendszer eredő kapacitásának

C1C2 5 ⋅ 20
C= = = 4nF
C1 + C2 5 + 20

2009/2010 4 OKTV 1. forduló

 Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

ismeretében könnyen kiszámíthatjuk:

Q1 10 −6 C
U max = = = 250V.
C 4 ⋅10−9 F

A párhuzamosan kötött kondenzátorok fegyverzetei ekvipotenciálisak, ezért a harmadik

kondenzátor átütési feszültsége hiába 300 V, az egész rendszerre is legfeljebb 250 V
kapcsolható.

b) A rendszerben tárolt energia kiszámításához már szükségünk van az egész rendszer eredő
kapacitására, amely

C* = C + C3 = (4 + 6) nF = 10 nF.
Ezzel a tárolt energia

1 1
10 10 250 , mJ
2 2

c) A sorba kötött kondenzátorokon a feszültség a kapacitásokkal fordított arányban oszlik

meg. Mivel a kapacitások aránya 1 : 4, ezért a 250 V feszültségből U1 = 200V jut az első
kondenzátorra, (amely természetesen pontosan ennek a kondenzátornak az átütési
feszültsége). Így az abban tárolt energia

1 1 9
1
2
1 · 5 10 2002 2
, mJ
2 2

Ez az egész rendszer energiájának 32 %-a.

4/B Egy feszültségforrásra sorosan kapcsolunk egy ismeretlen R ellenállást és egy

feszültségmérő műszert, ami ekkor 2,5 V-ot jelez. Amennyiben az R ellenállással két, az
előzővel megegyező műszert kapcsolunk sorosan, akkor mindkettőn 1,5 V-ot olvashatunk. A
feszültségforrás belső ellenállásától eltekinthetünk.
a) Mekkora feszültséget olvasnánk le három, sorba kapcsolt műszer esetén?

b) Mekkora a feszültségforrás üresjárási feszültsége?

Megoldás:
Adatok: U1 = 2,5 V, U2 =1,5 V.

Alkalmazzuk Ohm-törvényét a teljes áramkörre mindhárom esetben:

U0
U0 = I1 ⋅ R + U1 = ⋅ R + U1
R + RV
U0
U0 = I2 ⋅ R +U2 = ⋅ R + 2 ⋅U 2
R + 2 RV

2009/2010 5 OKTV 1. forduló

 Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

U0
U 0 = I3 ⋅ R + U3 = ⋅ R + 3 ⋅U 3 .
R + 3RV

Az első két egyenleteket rendezzük:

RV
U0 ⋅ = U1
R + RV

2 RV
U 0⋅ ⋅ = U2,
R + 2 RV

majd vegyük a hányadosukat:

R + 2 RV U
= 1.
2 ⋅ ( R + RV ) U 2
R
Jelöljük x-szel az hányadost. Így az egyenletünk:
RV

x + 2 U1 U2
= ⇒ x= − 1 = 0, 5.
x +1 U2 U1 − U 2

a) Az első és harmadik egyenleteket rendezve:

RV
U0 ⋅ = U1
R + RV

3RV
U 0⋅ ⋅ = U3 ,
R + 3RV

majd a hányadosukat véve adódik, hogy

R + 3RV U1 x + 3 U1 x +1
= ⇒ = ⇒ U3 = ⋅U1 = 1, 07 V.
R + RV U 3 x + 1 U3 x+3

b) Az U0 értéke a negyedik egyenletből:

R + RV
U0 = ⋅ U1 = (1 + x ) ⋅U1 = 1,5 ⋅U1 = 3, 75 V.
RV

2009/2010 6 OKTV 1. forduló

 Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

Pontozási útmutató a 2009/2010. évi fizika OKTV első fordulójának

feladatmegoldásaihoz
I. kategória

Részletes, egységes pontozás nem adható meg a feladatok természetéből következően, ugyanis egy‐
egy helyes megoldáshoz több különböző, egyenértékű helyes út vezethet.
A feladat numerikus végeredményével megközelítően azonos eredményt kihozó megoldó erre a
részfeladatra 0 pontot kap, amennyiben elvileg helytelen úton jut el. Fizikailag értelmes
gondolatmenet estén a kis numerikus hiba elkövetése ellenére (a részfeladat terjedelmétől függően)
2 – 5 pont vonható le.

1. feladat

Az egyenletesen mozgó liftben a test végsebességének meghatározása 5 pont

Annak felismerése, hogy a szabadon eső lift (koordinátarendszer) az ún. súlytalanság
állapotát valósítja meg, amelyben megszűnik a lejtő kényszerereje 5 pont
Annak felismerése és felhasználása, hogy ettől kezdve a test és lejtő relatív mozgása
egyenes vonalú, egyenletes az előbb meghatározott sebességgel 5 pont
A hátralevő mozgásidő helyes kiszámítása 5 pont
(Megjegyzés: ha valaki a teljes menetidőt számolja ki, azt is el kell fogadni.)

2. feladat

Az állapotegyenlet felírása 1 pont

A sűrűség felírása 1 pont
A mólszám felírása 1 pont
A gáz sűrűségének kifejezése p, M, és RT segítségével 2 pont
A dugattyúra ható rugóerő kiszámítása 2 pont
A légnyomásból származó erő kiszámítása 2 pont
A dugattyúra ható nehézségi erő megadása 1 pont
A gáz nyomásából származó erő kiszámítása 2 pont
A gáz nyomásának kiszámítása 3 pont
A sűrűség értékének kiszámítása 5 pont

3. feladat

Az erők eredője nulla 2 pont

Mozgásegyenletek 8 pont
A tapadási és csúszási súrlódás felírása 4 pont
Az F erő kiszámítása 4 pont
A rugó‐összenyomódás kiszámítása 2 pont
Megjegyzés: Ha hiányzik a tapadási súrlódási erő indoklása, a 4 pontból csak 1 pont jár.

2009/2010 7 OKTV 1. forduló

 Oktatási Hivatal

Fizika I. kategória

4./A feladat

a) A C1 és a C2 kapacitású kondenzátorokban tárolt töltés kiszámítása az átütési

feszültség használatával 3 pont
Annak felismerése, hogy a sorba kötött rendszerben csak a kisebbik töltés lehet 5 pont
A sorba kötött részlet eredő kapacitásának kiszámítása 2 pont
Az egész rendszerre kapcsolható maximális feszültség kiszámítása 2 pont
b) Az egész rendszer eredő kapacitásának kiszámítása 2 pont
Az egész rendszerben tárolt elektrosztatikus energia kiszámítása 2 pont
c) Az első kondenzátorra jutó feszültség kiszámítása 2 pont
Az abban tárolt energia kiszámítása 1 pont
A kérdezett százalékos arány kiszámítása 1 pont

4./B feladat

Ohm‐törvényének felírása a teljes áramkörre mindhárom esetben 3 pont

Az áramerősségek kiküszöbölése, kifejezése a teljes áramkörre vonatkozó Ohm‐törvény
segítségével 3 pont
R
Az R hányados kifejezése az egyenletrendszerből, illetve kiszámolása 4 pont
V
a) Az U3 feszültség kifejezése az egyenletrendszerből, illetve kiszámolása 3+2 pont
b) Az U0 feszültség kifejezése az egyenletrendszerből, illetve kiszámolása 3+2 pont

2009/2010 8 OKTV 1. forduló