Professional Documents
Culture Documents
Document 27311 Section 22907
Document 27311 Section 22907
MISKOLC
2017
UNIVERSITY OF MISKOLC
FACULTY OF LAW AND STATE
DEPARTMENT OF CRIMINAL LAW AND CRIMINOLOGY
MISKOLC
2017
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezető gondolatok ................................................................................................ 5
3
5. Bfv. II. 1618/2015/6. számú elvi döntés ................................................................ 31
4
1. Bevezető gondolatok
Dolgozatom címe A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközei.
A „fiatalkori bűnözés alapkérdései” című szabadon választható tantárgy keretében
ismerkedhettem meg közelebbről ezzel a témakörrel. Az előadás során nagyon érdekesnek
bizonyult számomra ez a téma, és már akkor eldöntöttem, hogy hasonló tárgyú szakdolgozatot
szeretnék írni.
Szakdolgozatomat két részre osztanám. Az első részben a gyermek- és fiatalkorú bűnözés
fogalmát, néhány statisztikai adatot és a lehetséges okokat szeretném részletezni. Legfontosabb
kérdések ebben a részben, hogy kiket is nevezhetünk gyermek- és fiatalkorúnak. Milyen szerepe
van a családnak, az iskoláknak, a társadalomnak a gyermek- és fiatalkori bűnözés tekintetében?
Dolgozatom második részében a bűnmegelőzés, és annak eszközei kapnak helyet. A
bűnmegelőzés fogalmától, annak rendszerezésén át, egészen az egyes bűnmegelőzési
programok részletezésével folytatom szakdolgozatomat. Végül egy, a témámhoz tartozó jogeset
ismertetésével zárom a sorokat.
Mindezek kifejtéséhez a gyermek-és fiatalkori bűnözésről, bűnmegelőzésről szóló
szakirodalmakat és cikkeket vettem segítségül. Fontos szerepet játszanak dolgozatomban a
témához kapcsolódó jogszabályok. Végezetül a szakirodalmak, cikkek, jogszabályok mellett
nagy hangsúlyt kapnak az internetes források is.
5
2. Gyermek- és fiatalkorú meghatározása a büntetőjogban
Szakdolgozatom elején tisztázni szeretném, kit is nevez a büntetőjog gyermekkorúnak,
illetve fiatalkorúnak. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
IV. fejezete alapján a büntetőjog a gyermekkort, a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok
egyikeként említi meg. A törvény 16. §-a szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény
elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be. E főszabály alól kivételt képez, ha az
elkövető az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a
terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az
elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges
belátással.
A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket a törvény XI. fejezetében olvashatjuk. A 105. §
(1) bekezdése a következőképpen határozza meg a fiatalkorú fogalmát:
105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte,
de a tizennyolcadikat nem.
A 12., illetve 14-18. életév közötti elkövetői körre speciális szabályokat fogalmaz meg a
Büntető Törvénykönyv. Fontos megemlíteni, hogy a büntetés vagy intézkedés
megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. A büntetés vagy
alkalmazott intézkedés elsődleges célja, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a
társadalom hasznos tagjává váljon. Kiemelendő szabály, hogy a bűncselekmény elkövetésekor
tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorúval szemben csak intézkedést lehet alkalmazni.
Büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha az intézkedés nem célravezető, továbbá ha másként nem
érhető el a helyes irányba történő fejlődés. Büntetés kiszabására okot adhat például a sorozatos
elkövetés, elkövetési mód, társtettesség, csoportos vagy bűnszövetségben való elkövetés.1
További speciális szabályokat a fiatalkorúakra tekintettel a fent említett törvény XI.
fejezetében olvashatunk.
1
Lásd bővebben: Máthé Magdolna: Az életkor jelentősége a büntetőjogban (online) 2016.
http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/az-eletkor-jelentosege-a-buntetojogban [2017. 02. 15.]
6
3. Gyermek- és fiatalkori bűnözés a 21. században
2
Lásd bővebben: Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a
serdülőkor pszichés sajátosságaira. In: Prof. Dr. Farkas Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből.
Doktori tanulmányok 3. Miskolc, 2013, 5-42 o.
3
Lásd bővebben: Legfőbb Ügyészség: Tájékoztató a 2014. évi bűnözésről (online) Budapest, 2015.
http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok6797.pdf [2017.02.16.] Továbbiakban: (Legfőbb Ügyészség i.m. 7. o.)
7
gyermek veszélyeztetettsége hátterében állhat családja, szűkebb környezete, vagy
halmozottan hátrányos helyzete.4
1. ábra A regisztrált gyermekkorú (14 év alatti) elkövetők számának alakulása, 1995-2014 Forrás:
http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok6797.pdf
2. ábra A fiatalkorú bűnelkövetők elkövetői csoportonkénti százalékos megoszlása a 2012. évben Forrás:
http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok9816.pdf
4
Lásd bővebben: Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés (online)
http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-okai-varadi_erika.pdf
[2017.02.16.] Továbbiakban: (Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8. o.)
5
Lásd bővebben: Legfőbb Ügyészség i.m. 7. o.
8
Utolsó ismert statisztikai adatok alapján a fiatalkori bűnözésről a következő megállapításokat
tehetjük:
fiatalkorú elkövetők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb,
legnagyobb arányban vagyon elleni bűncselekmények elkövetése jellemző,
2. ábra alapján elmondhatjuk, hogy tipikus a csoportos elkövetés,
fiú elkövetők száma lényegesebben magas a lányokéhoz képest,
életkort tekintve a 17 évesek száma a legmagasabb,
leggyakrabban alkohol, illetve kábítószer hatása alatt követik el a bűncselekményeket.6
6
Lásd bővebben: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok9816.pdf
[2017.02.16.]
9
rizikófaktorokkal szemben az érzékenység, fogékonyság életkor szerint változik.” Olvashatjuk
Solt Ágnes „Peremen billegő fiatalok” című doktori disszertációjában.
Elsőként a család fontos szerepét említeném meg, hiszen a családi élmények meghatározóak
egy gyermek életében. A bántalmazás, az elhanyagolás, a hátrányos helyzet, veszélyeztető
faktorok témám szempontjából.
A gyermeknél a kriminalitás megjelenését eredményezheti a családon belüli bántalmazás. A
bántalmazás során várható a fiatal mentális megbetegedése, pszichés zavarok kialakulása,
autoagresszív tettek elkövetése. A depressziótól a bűnelkövetésig vezethet a gyermekre
közvetetten ható bántalmazás, a családon belüli erőszakélmény is (pl. anya, testvér
bántalmazásának látványa). Azon gyermekek, akik családon belül nem kapnak elég törődést,
odafigyelést, gondoskodást vagy éppen megfelelő nevelést, jóval veszélyesebbé válnak a
népesség számára. A hátrányos helyzet fogalmát a következőképpen írhatjuk le: azok a
személyek, illetve családok élnek hátrányos helyzetben, akiknek a szükségletkielégítési
lehetőségei, életkörülményei a társadalom többségénél lényegesen rosszabbak. Ez a helyzet a
gyermek- és fiatalkorúakra nézve további hátrányokat szül, például gyermek alacsony születési
súlya, iskolai lemaradás, kamaszkori terhesség, munkanélküliség vagy éppen bűnelkövetés.
Szintén Solt Ágnes kutatásában olvashatjuk, hogy egy gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló
fiatal 8,4-szer nagyobb eséllyel válik bűnelkövetővé, hiszen a gyermek nevelésében egy éles
váltás következik be, az életében jelenlévő személy(ek) megváltoznak, értékrendje felborul.
Ilyen esetben a kriminalizálódás szinte elkerülhetetlen.7
A család mellett meghatározó szerepet kap az iskola, amit akár második „otthonként” is
értelmezhetünk a gyermekek tekintetében.
Gájerné Dr. Szabó Andrea cikke alapján az iskola is alapvető szerepet kap az oktatás mellett
a nevelésben is. „A legnagyobb probléma abban mutatkozik meg, hogy az iskola nem képes a
társadalomban fennálló jelentős különbségeket háttérbe szorítani, hanem még inkább felerősíti
azokat.” Nemcsak a családon belüli bántalmazás, elhanyagoltság lehet előjele egy későbbi
7
Lásd bővebben: Solt Ágnes: Peremen billegő fiatalok. Veszélyeztető és kriminalizáló tényezők gyermek- és
ifjúkorban. Doktori (Ph.D.) disszertáció. Budapest, 2012. 1-287 o.
10
kriminális életpályának, hanem az iskolai kudarcélmények is. Fontos szerepe van a fiatalok
baráti környezetének, illetve annak hogy milyen csoportokba tömörülnek. Kutatások szerint
szoros összefüggés van a csoportképződés és a deviánssá válás között. Előfordul, hogy a
csoport tagjainak egy része alkohol- vagy kábítószer fogyasztó, vagy esetleg öngyilkosságot
kísérelnek meg. A deviáns magatartások legsúlyosabb formája, amikor a fiatalok akár
csoportosan, akár egyénileg bűnelkövetéshez folyamodnak.8
Ebben a részben Bronfenbrenner nevét említeném meg, aki úgy vélte, hogy egy gyermek
fejlődésének ökológiai aspektusai vannak. Az egyén és környezete közötti kapcsolat olyan,
mint egy egymásra kölcsönösen ható rendszer. Család, iskola, barátok, szomszédság, szociális
helyzet, mint rendszer, hatással van a fiatalra. „Bronfenbrenner 4 olyan egymásba kapcsolódó
rendszert nevezett meg, melyek befolyásolják az egyéni fejlődést: a micro-, meso-, exo- és a
macro-rendszert. A macro-szint a társadalmi hatások, kapcsolódási pontok összessége, az exo-
szint a szűkebb társadalmi környezet elemei egymáshoz való viszonyulásának szintje. Ezekkel
az elemekkel (például a szülők munkahelye vagy az iskolai tanács) ugyan a fiatal nincs
közvetlen kapcsolatban, de közvetve hatnak rá azokon a felnőtteken (például szülők,
pedagógusok) keresztül, akikkel kontaktusa van. A meso-szint a mindennapi életteret jelentő
8
Lásd bővebben: Gájerné Dr. Szabó Andrea: Fiatalkorúak bűnözése és annak okai (online) 2016.
http://www.tabunyitogato.hu/cikkek/tudastar/fiatalkoruak-bunozese-es-annak-okai.html [2017.06.18.]
11
környezet (például otthon, iskola, napközi, ..) kölcsönös kapcsolatainak összessége, a micro-
szint pedig maga a család, pontosabban a tagok közötti (interperszonális) interakciók szintje.”
„Egy olyan győztes-vesztes típusú társadalomban, mint amilyen a miénk, ezek a fiatalok - a
többségüket amúgy is jellemző igen alacsony önbecsülés mellett - teljesen reménytelennek
látják saját jövőjüket.”9
9
Lásd bővebben: Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8. o.
12
Végül a reklámok, azoknál a hátrányos helyzetű gyermekeknél okozhat problémát, akik nem
tudják feldolgozni, hogy a reklámozott termékeket legális úton nem tudják megszerezni.
Mindezekre tekintettel a fiatalok körében egyre több bolti lopás történik.10
10
Lásd bővebben: Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései. Jogelméleti szemle, 2010. 2.
sz.
13
4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének
eszközei
4.2. Rendszerezés
11
Lásd bővebben: Borbíró Andrea: Bűnmegelőzés. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés
kézikönyve, I. kötet. Budapest, 2009, Fresh Art Design Kft., 111-172 o. Továbbiakban: (Borbíró Andrea i.m. 14.o.)
14
Harmadlagos megelőzés: megtörtént bűncselekményekre reflektál, és a
bűnismétlések megelőzését célozza, amihez olyan szervezetek (pl. egyházak, civil
szervezetek, stb.) kapcsolódnak, amelyek szerepet játszhatnak az újbóli
bűnelkövetés megakadályozásában, segítik a bűnelkövető beilleszkedését a
társadalomba és a bűnmentes életvitelhez.12
12
Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.
13
Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.
15
5. ábra Forrás: http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tamop_tk_1_alt+gyfk.pdf
A büntetés egyfajta általános visszatartó hatást gyakorol a társadalom tagjaira, és ezt a hatást
értjük a generális prevenció alatt, amelyet elsődleges megelőzésnek is nevezhetünk.
Megvalósítandó feladatok között szerepel például „a bűnüldöző szervek reakcióképességének
fokozása, a bűnelkövetés kockázatának növelése, a büntető igazságszolgáltatás
időszerűségének javítása, vagy a büntetés elkerülhetetlenségének biztosítása”. Olvashatjuk
Borbíró Andrea írásában.
A generális prevenció pozitív oldala a jogkövető hajlandóság növelése, negatív oldala pedig
a büntetéstől való félelem. Ez a két oldal párhuzamosan valósítja meg az általános visszatartást.
16
Általános elrettentés alatt a büntetéssel, bűncselekmény következményeivel való fenyegetést
értjük. Egészen a 18. századig, Beccaria és Jeremy Bentham munkásságáig nyúlnak vissza
elméleti gyökerei.14
14
Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.
15
Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.
17
a sértetté válás veszélyének mérséklése;
a bűnalkalmak számának csökkentése, melyek megvalósításáért az OBmB lett felelős.
Az OBmB jogutódja 2011-ben a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács lett, amely kidolgozta a
Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát. A stratégia kiemelt beavatkozási területei:
települések biztonságának elősegítése;
nagyobb hangsúly a fiatalkori bűnmegelőzésre;
áldozattá válás megelőzése és áldozatsegítés;
bűnismétlés csökkentése.16
Az imént említett stratégia céljának a bűnalkalmak számának csökkenését tekinti, és nem
pedig a bűnözés okainak megszüntetését vagy mérséklését. A stratégia középpontjában a
biztonság áll, mivel célkitűzései között a közösségi rendészet fejlesztése vagy a külterületen
élők biztonságának javítása kap nagyon hangsúlyt. Kiemelkedő szerepet kap az egyén is. Az
állam egyik legfontosabb kötelesége a polgárok tulajdonának védelme, de az állampolgároknak
is segíteni kell az őt veszélyeztető bűncselekmények megelőzésében, nagyobb figyelmet kell
fordítaniuk önmaguk és környezetük biztonságára.17
A gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének megelőzésében nagy jelentősége van a családnak,
a gyermek- és ifjúságvédelemnek, az oktató- és nevelő intézményeknek, a civil szervezeteknek,
az egyházaknak, a rendőrségnek és az önkormányzatoknak.18
A bűnözés visszaszorítása érdekében a következőkben több programot is megemlítek,
valamint néhányat bővebben is kifejtek, amelyek nagyban elősegítik a gyermek- és fiatalkorúak
bűnmegelőzését:
egészségfejlesztés, drogprevenció (pl.: D.A.D.A program, ELLEN-SZER program)
hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítése (pl.: Útravaló
Ösztöndíjprogram)
környezeti értékek, kulturális örökség tisztelete (pl.: Erdei Iskolai, Ökoiskolai
program)
erőszakmentes konfliktuskezelés (pl.: gyermekvédelmi továbbképzésben
agressziókezelési/mediációs technikák oktatása)
16
Lásd bővebben: Juhász Lívia: A bűnmegelőzés néhány lényegi kérdése a büntető-igazságszolgáltatás tükrében.
Diskurzus, 2015. 5. évf. 2. sz. 3-10 o.
17
Lásd Bővebben: Búza Gábor Attila: Hatékony bűnmegelőzés? Jogi tanulmányok, Budapest, 2014. 1. sz. 350-
354 o.
18
Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.
18
emberi jogok és demokratikus értékek megismertetése (pl.: városi
diákönkormányzatoknak demokratikus életre nevelés)
sport és szabadidős tevékenységek szervezése (pl.: Magyarországi Éjféli
Sportbajnokságok Egyesülete)
„biztonságos szórakozóhely” program (pl.: „Érj haza!” kampány)
alkohol-, illetve kábítószer-használó fiatalok (pl.: Minisztérium szenvedélybetegek
szakellátásának fejlesztése)
elítélt fiatalok, fiatal felnőttek társadalmi reintegrációjának segítése érdekében
számos lépés (pl.: Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Büntetés-végrehajtási Intézet
szakmatanulást, munkába állást támogató programja
áldozattá válás megelőzése (pl.: „a tanulók ön- és vagyonvédelemre nevelésének
iskolai programja”)
A sikeres bűnmegelőzést minél korábban el kell kezdeni a gyerekeknél, akár már óvodás
kortól kezdve. A fent említett projektek, programok eltérnek egymástól, hiszen más feladat jut
a pedagógusnak más az iskolának, mint intézménynek, az önkormányzatoknak, a rendőrségnek
vagy a civil szervezeteknek.19
19
Továbbiakban: Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8. o.
20
Lásd bővebben: A D.A.D.A program (online) http://www.bulisbiztonsag.hu/a-d-a-d-a-program [2017.06.20.]
19
Az imént említett utasításban konkrétan felsorolják azokat az előírásokat, amelyeknek a
program oktatására jelentkező rendőröknek meg kell felelniük. Az utasítás hetedik pontja
szerint:
7. A DADA program oktatását olyan rendőr végezheti,
a) aki motivált, és elkötelezett az ifjúságvédelmi munka iránt;
b) aki előzetesen az oktatási feladatot legkevesebb 2 tanítási évre önként vállalja;
c) akinek az oktatási feladatok ellátását az állományilletékes parancsnoka biztosítja;
d) aki rendelkezik érvényes pszichológiai alkalmassági minősítéssel;
e) aki a beiskolázás előtt részt vett az alapellátó pszichológusnál orientációs
beszélgetésen, amely után a pszichológus pozitív javaslattal élt, valamint
f) aki a legalább 30 órás alapképzésen részt vett, és sikeres elméleti, valamint gyakorlati
vizsgát tett.
A programot korosztályonként legalább két tanítási éven keresztül folyamatosan kell
végrehajtani az általános iskola 2-4. osztályában, továbbá 6-8. osztályában. Az oktatást végző
rendőröknek számos feladatot kell ellátniuk. Alap- és továbbképzéseken, konzultációkon kell
részt venniük, ismereteiket önképzéssel szükséges gyarapítani. Folyamatos kapcsolatot kell
tartaniuk a köznevelési intézmények képviselőivel és előre leegyeztetett időpontban a
foglalkozásokat meg kell tartaniuk.
Szintén az utasításban olvashatjuk, hogy évente három „Az év DADA rendőre” díj
adományozható, amelyek adományozására minden évben április 24-én, a Rendőrség Napja
alkalmából kerül sor.
A projekt célja, hogy gyermek- és fiatalkorúak könnyebben észre vegyék a
veszélyhelyzeteket, ki tudják számítani döntéseiket, cselekedeteiket és azok következményeit.
Fő mondanivalója: tanuld meg a veszélyhelyzeteket felismerni, a következményeket jól
átgondolva helyesen dönteni, ha kell elutasítani a neked ártó dolgokat, de mindenképpen mondd
el a szülőknek, tanároknak, rendőröknek és próbáld elkerülni az ilyen helyzeteket, ha lehet.
Módszerei között szerepelnek a szituációs játékok, szerepjátékok, irányított beszélgetések vagy
vitavezetés.21
21
Lásd bővebben: Módszer: DADA, Dióhéjban (online) http://iskon.opkm.hu/bpd.php?sno=11 [2017.06.20.]
20
4.3.2. Útravaló Ösztöndíjprogram
21
felé. Fontos megemlíteni, hogy egy mentor egy tanévben összesen legfeljebb öt tanuló
vonatkozásában vállalhat mentori szerepet.
Az alprogramokra azon, nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók jelentkezését adhatja
be a köznevelési intézmény, akik megfelelnek a következő előírásoknak:
magyar vagy külföldi állampolgár, aki
Magyarország területén működő köznevelési intézményben tanuló jogviszonnyal
rendelkezik,
halmozottan hátrányos helyzetű vagy védelembe vett vagy családba fogadott
vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy utógondozásban részesül vagy
hátrányos helyzetű,
„Út a középiskolába” ösztöndíj esetén, 7-8. évfolyamon tanul, és előző tanév végi
tanulmányi átlaga eléri a 3,0-et,
„Út az érettségihez” ösztöndíj esetében középiskolában érettségit adó képzésben
9-12. évfolyamon, illetve 6 vagy 8 évfolyammal működő középiskolában 7-12.
évfolyamon, vagy két tanítási nyelvű vagy nyelvi előkészítő osztállyal induló
oktatásban 7-13. évfolyamon tanul
Nemcsak a mentornak, a tanulónak is fontos az együttműködése a mentorral. Iskolalátogatási
kötelezettségének eleget kell tennie, igazolatlanul 10 óránál többet nem mulaszthat, tanulmányi
átlagát megtartania vagy javítania szükséges.
A vissza nem térítendő támogatás egy tanévre, 10 hónapra szól. Jelentkezni lehet
elektronikus úton vagy papír alapon.22
22
Lásd bővebben: Útravaló ösztöndíjprogram, Felhívás (online)
http://www.emet.gov.hu/felhivasok/utravalo_osztondijprogram_1/ [2016.06.21.]
22
igazságszolgáltatást szabályozó normákat, az illetékes egészségügyi, segítő és civil szervezetek
elérhetőségét, az ilyen bűncselekmények előfordulását. Fontos, hogy tanévenként legalább egy
alkalommal tájékoztatást tartanak a szülőknek, és kéthetente egy alkalommal egyórás telefonos
ügyeletet tartanak.
Nemcsak a Rendőrség, a civil szervezetek is nagyban kiveszik a részüket a bűnmegelőzés
tekintetében. Az Emberbarát Alapítvány is egy ilyen szervezet, amelynek programjai között
szerepel például az Ifjúsági konferencia, Drogprevenciós program kortárs csoport segítségével
12-18 éves fiataloknak, Tanári drogprevenciós program, rendszeres foglalkozások vagy
rendszeres egyéni tanácsadás. A szervezet az Ifjúsági konferencia során felső tagozatos,
középiskolás, huszonéves fiatalokat keres fel, akik között egészségnevelő tevékenységet
végeznek. Lehetőséget ad ezen korosztály számára, hogy szemléletmódjuk változzon. A
drogprevenciós program gyógyulófélben lévő szenvedélybeteg drogkarrierjének bemutatásával
információt nyújt a fiataloknak. A beszélgetések során az alkohol, drogok, dohányzás hatásaira
és káros következményeire is kitérnek.23
A másik alapítvány, amelyről szót ejtenék még a Drogprevenciós Alapítvány, amely 1994
óta foglalkozik a szenvedélybetegség témakörével. A Civil Ártalomcsökkentő Szociális
Kontaktprogram (C.A.T.) célja a droghasználatból fakadó egyéni és társadalmi károk
mérséklése és az egészségtudatosság növelése. A program munkatársai folyamatosan figyelik
a kliensek élethelyzetét. A szervezet Drogoplex Ambulanciával is rendelkezik, ahol 14 éves kor
feletti szenvedélybetegekkel és hozzátartozókkal foglalkoznak. Szolgáltatásaik a következők:
családi konzultáció, tanácsadás, pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés.24
Ebben a pontban említeném meg a Gyermekek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és
Ifjúsági Közalapítványról, valamint az Ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának
szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény. A törvény I. Rész 4. §-a szerint, a Gyermek-
és Ifjúsági Alapprogram bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:
23
Lásd bővebben: Emberbarát Alapítvány (online) http://www.emberbarat.hu/index.php [2017.06.22.]
24
Lásd bővebben: Drogprevenciós Alapítvány (online) http://dpa.hu/ [2017.06.22.]
23
az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem-kormányzati szervezetek
olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra,
az együttműködésre;
a demokráciára neveléssel, a demokratikus működés gyakorlásával és az
állampolgári neveléssel kapcsolatos programokat és kezdeményezéseket;
a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programokat,
az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, valamint az európai
kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezéseket;
a kábítószer, az alkohol, a dohányzás és más egészségkárosító szerek
fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatos megelőző, figyelemfelhívó
programokat;
hátrányos helyzetben lévő gyermekek és fiatalok felzárkóztatását segítő
programokat;
az ifjúság társadalmi helyzetének változásait nyomon követni képes információs és
elemző rendszer kiépítését és működtetését.
Az Alapprogram támogatja a gyermekek és a fiatalok programjait, szervezeteit,
kezdeményezéseit.
24
súlyosabb bűncselekmény elkövetése esetén is jó eséllyel a húszas éveikben szabadul, ezért
nem mindegy, hogy a társadalomba visszakerülve azt építeni vagy rombolni fogják.
A gyermek- és fiatalkorúak többsége nehéz gyermekkor után, nehéz életkörülményekből
kerülnek a börtönbe. A reintegrációt elősegítő tevékenység kiindulópontját megkönnyíti, hogy
a börtönön belül, milyen készségekkel, életkori sajátosságokkal rendelkeznek a fiatalok.
Egyik ilyen tevékenység például a csoportos kimaradás, ahol a fogvatartottak egy csoportja
részére intézménylátogatást szerveznek. A kimaradás egyfajta jutalom, a helyszín kijelölése
mellett a legfontosabb feladat a fogvatartottak kiválasztása. Az elítéltek és felügyelőik a
látogatás során civil öltözetben vannak, civil autóbusszal utaznak. Amit kapnak: bizalom és hit
abban, hogy a látogatás során együtt fognak működni, bilincs, rácsok és falak jelenléte nélkül
is.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács közreműködésével és finanszírozásával 2013-ban
valósult meg első alkalommal a jobb agyféltekés rajzolás program. Ennek keretében a
fogvatartottak és a nevelőkollégák is elsajátíthatták a fekete-fehér rajzolás készségét, valamint
a színes akril és a színes pasztell technikát. A fiatalkorúak számára nagy kihívást jelentett ez a
háromnapos program, hiszen napi nyolc órát kellett a foglalkozáson eltölteniük. Többen
próbálták feladni, de ami meglepő, hogy a fogvatartottak egymást győzködték arról, hogy senki
se adja fel, mindenki tartson ki. A program végén olyan sikerélménnyel gazdagodhattak,
amellyel eddig talán nem is találkoztak, és megtanulták, hogy a kitartás és a kemény munka
gyümölcse a siker lehet. Fontos az is, hogy a fiatalok csoportban, egy csapatként vettek részt a
foglalkozáson. Ennek során egymásért küzdöttek, hogy a siker közös legyen, és így ezt a
tapasztalatot viszik tovább a szabadulás utáni időszakra is.
Végül törvényi kötelezettségen túl, közös társadalmi érdek a reintegráció, hiszen fontos,
hogy a fogvatartottak a szabadulást követően is helyt tudjanak állni a társadalomban.25
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet
tartalmazza a pártfogó felügyelők működésére vonatkozó normákat. A rendelet hatálya kiterjed
a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt Igazságügyi Minisztériumra és a pártfogó
felügyelői feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalokra, valamint a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelőkre.
25
Lásd bővebben: Pesti Ferenc: Reintegrációs törekvések a Fiatalkorúak Bv. Intézetében. Börtönügyi Szemle,
2015. 1. sz. 11-17 o.
25
A pártfogó felügyelet végrehajtásának célja annak megakadályozása, hogy „a pártfogolt
ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi
beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek
megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.” (Bv. törvény 310. §
(1) bekezdés)
Szintén a Bv. törvény 310. § (3) bekezdése alapján:
(3) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
a) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,
b) a pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyelői tervet
készít,
c) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek
és személyek tevékenységét,
d) a külön magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása
érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít.
A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét az erre külön kijelölt fiatalkorúak pártfogó felügyelője
hajtja végre, de gyermekjóléti szolgálat is közreműködhet.
Büntetések vagy intézkedések mellett kerülhet sor az alkalmazásukra. Vádemelés
elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, feltételes
szabadságra bocsátáshoz és javítóintézetből való ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódhat. A
fiatalkorú elkövetők valamennyi esetben kötelezően pártfogó felügyelet alatt állnak.
A fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő által készített
környezettanulmány egy kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány
célja a terhelt személyiségének, egészségi állapotának, esetleges káros szenvedélyeinek,
lakóhelyének, családi körülményeinek, baráti kapcsolatainak, iskolai teljesítményének
bemutatása, valamint a bűncselekményhez való viszonya. Egy iskolai jellemzés is a tanulmány
kötelező melléklete, amely az oktatási intézményben tanúsított teljesítményről ad képet.
A környezettanulmány mellet beszélhetünk a pártfogó felügyelői véleményről is, amely
tájékoztatást ad arról, hogy a pártfogó felügyelet vagy a közérdekű munka büntetés
alkalmazható szankció lehet-e vagy sem a terhelt esetében. A bíróság és az ügyész döntése,
hogy milyen büntetést vagy intézkedést alkalmaz, a vélemény figyelembevétele csak egy
lehetőség.
A környezettanulmány vagy a vélemény készítésekor a gyermekkorúval, illetve
fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozót is meg kell hallgatni.
26
A pártfogó felügyelő a gyámnál, a gyermekjóléti szolgálatnál vagy szakszolgálatnál is
információt szerezhet a terhelttel kapcsolatban.26
26
Lásd bővebben: dr. Bolyky – dr. Sárik: HELYZeTEelemzés. A fiatalkorúak bűnelkövetésére és a bűnelkövetések
szankcionálására jellemző magyarországi helyzetről, 2015.
27
terápia, mediációs, helyreállító eljárások lehetővé tétele, kommunikációs tréningek szervezése
az áldozatokkal, végül nyomtatott vagy elektronikus alapú tájékoztatás nyújtása az áldozattá
válás elkerülésének módszereiről.27
A jelenleg hatályos 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat, amely a Nemzeti Bűnmegelőzési
Stratégia 2016-2017. évre szóló intézkedési tervét foglalja össze, meghatározza a
bűnmegelőzési mobil alkalmazások fejlesztését.
A bűnmegelőzés hatékonysága növelhető, ha a kornak és a technikai fejlettségnek megfelel.
Manapság szinte már mindenki rendelkezik olyan telefonnal, amely alkalmas arra, hogy
internetkapcsolaton keresztül, különböző programokat, applikációkat használjon a nap bármely
pillanatában. Ennek köszönhetően lehetőség van olyan alkalmazások kidolgozására, amelyek
révén lehetségessé válik a prevenciós ismeretek közvetlen átadása.
Az UNICEF Magyar Bizottság által kifejlesztésre került a HelpApp applikáció, amelyet
okostelefonra terveztek. Bajba került gyermekek ezen keresztül azonnal segítséget tudnak
kérni. Az alkalmazás felajánlja az ingyenesen hívható segélyhívót, a 112-t, a Kék Vonal
lelkisegély-szolgálat számát, de saját vészhívók beállítására is van lehetőség. Végül az
applikáció sms-ben vagy e-mailben elküldi a telefon tulajdonosának GPS-koordinátáit az előre
beállított címre vagy telefonszámra.28
27
Lásd bővebben: „Együtt az áldozatvédelemben” projekt (online) http://www.aldozatvedelem.info.hu/projekt
[2017.06.28.]
28
Lásd bővebben: Életet menthet az ingyenes mobilalkalmazás (online)
http://eduline.hu/kozoktatas/2015/3/29/veszhivas_okostelefon_alkalmazas_HS065D [2017.06.28.]
28
Lakossági-, intézményi tájékoztatás, kommunikációs stratégia megújítása: „ELBIR”
- Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer”;
Szakemberképzés, felnőttképzési, mentor- és kortársképzés: „Együtt a bűnözés
ellen”- program;
Fegyveres rablások megelőzése, bankbiztonság: „Vidocq” bankfiókok
bankbiztonsági bűnmegelőzési programja;
Kistelepüléseken elkövetett bűncselekmények, szabálysértések megelőzése,
valamint célcsoportok védelme: „Nehéz út” településbiztonsági program.
A 2015. évben folytatódott Miskolcon egy sikeres ifjúságvédelmi őrjárat, ami heti
rendszerességgel működött. Az őrjárat során 126 fiatal ellenőrzésére került sor, így biztosítva a
folyamatos rendőri jelenlétet a városban.
A D.A.D.A és az ELLEN-SZER iskolai programokon kívül nagy hangsúlyt kapott a szülői,
nevelői értekezleteken való rendőri részvétel.
Nemcsak a tanév során, de a nyári szünetben is helyet kap a bűnmegelőzés. Egyes
táborokban általános iskolai tanulóknak filmvetítést tartottak, az áldozattá válás elkerüléséről.
A 2014/2015-ös tanévben 258 oktatási intézmény vett részt megyénkben az „Iskola rendőre”
projektben, amely nagyban segítette a gyermekek védelmére irányuló bűn- és
balesetmegelőzési tevékenységet. „A tanévben az iskolarendőrök 811 alkalommal tartottak
előadást, figyelemfelhívó osztályfőnöki órát, illetve foglalkozást összesen 19 850 tanulónak. Az
iskolarendőrök 295 esetben szerveztek különböző programokat, vetélkedőket, melyeken 8859
diák vett részt. Megállapítható, hogy az iskolák pozitívan értékelték az iskolarendőrök
jelenlétét, szívesen segítették a munkájukat, és folyamatosan igényelték részvételüket az
osztályfőnöki órákon, illetve az iskolai rendezvényeken.”
A beszámolóban olvashatunk a „Hét ellenszer a SZER ellen” elnevezésű programról is,
amelyet a megyei rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya a Miskolc Megyei Jogú Város
Önkormányzatával közösen valósított meg 2015-ben.
A programnak hét eleme volt:
Klobusitzky Györgynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának
„Drogprevenció és közlekedésbiztonság” című interaktív előadása a középiskolás
korosztálynak;
a Miskolci Önkormányzati Rendészet nagytermében a „Kihívás napja” alkalmából
„Beccaria” játékos interaktív vetélkedő a bűnmegelőzésről és a kábítószerek káros
hatásairól az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói részére;
29
Pláza Drogprevenciós Napok: A Miskolc Pláza I. emeletén lévő kiállító teremben a
2014. évi „képSZERűen” című drogprevenciós fotópályázat alkotásainak kiállítása,
majd a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (a továbbiakban: KEF) tagjai (Borsod-
Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály, Miskolci
Drogambulancia, Önmegvalósítás Egyesület, Nádihegedű Alapítvány, Célpont
Ifjúsági Tanácsadó Iroda) mutatták be szakmai megelőző tevékenységüket a fiatalok
részére;
9-10. osztályos tanulók részére a Cinema Cityben filmvetítéssel egybekötött
beszélgetés megtartása, aminek levezetője és előadója egy korábbi szerhasználó volt;
a B-A-Z Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet szervezett megtekintésére került sor,
4 alkalommal, naponta 25 fiatalkorú részvételével;
az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak szülei részére tájékoztató anyag átadása,
amelynek témája a nyári szünetre való felkészülés, a nyár veszélyei, érintve a
kábítószer-fogyasztás kérdését is;
a „Kábítószer elleni küzdelem világnapja”(június 26.) alkalmából a miskolci KEF-
fel együtt szervezett nagyszabású szabadtéri rendezvényt a miskolci Szinva
teraszon, melynek célja az egészséges életmód propagálása volt.
Mindezeken kívül helyet kapott még a családon belüli erőszak kezelése, az áldozatvédelem,
a baleset-megelőzési tevékenység, valamint az együttműködés a helyi és megyei
önkormányzatokkal, területileg illetékes bíróságokkal, ügyészségekkel, oktatási
intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel, polgárőr egyesületekkel és az egyes
rendészeti feladatokat ellátó szervekkel, személyekkel.29
29
Lásd bővebben: Beszámoló. Borsod-Abaúj-Zemplén megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság
érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról, valamint a határrend és határőrizet helyzetéről
és a határforgalom alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (online) 2015.
http://www.baz.hu/content/2016_aprilis/1604_02_rendorseg_besz.pdf [2017.07.01.]
30
5. Bfv. II. 1618/2015/6. számú elvi döntés
5.1. A tényállás
A fiatalkorú V. rendű terhelt 2001. január 18-án született. 2014. január 1-jén, a
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltötte, de a tizenharmadik
életévét még nem. A terhelt fiatalkorúnak minősül mivel a Btk. 105. § (1) bekezdése szerint:
105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét
betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.
Ahogyan fent már említettem, azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor
tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható. A járásbíróság a büntető
anyagi jog szabályát megsértve büntetést szabott ki a fiatalkorúval szemben. A Legfőbb
Ügyészség kérte a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását és új
ügydöntő határozat hozatalát, mivel a rövidített indoklással szerkesztett alapítélet nem
tartalmazza a büntetéskiszabás alanyi és tárgyi tényezőit.
31
Az V. rendű terhelt kifejezetten súlyos bűncselekményt követett el, ezért a megrovás
alkalmazása fel sem merülhet. A kúria a próbára bocsátás alkalmazására látott lehetőséget, ezért
a támadott határozatot megváltoztatta, a büntetés kiszabását mellőzte, és az V. rendű terheltet
2 évre próbára bocsátotta.30
30
Lásd bővebben: Tájékoztató a Bfv.II.1618/2015/6. számú elvi döntésről: A törvényben meghatározott
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltött, de a tizennegyedik életévét még be nem töltött
fiatalkorú terhelttel szemben csak intézkedés alkalmazhat (online) 2016. http://www.kuria-
birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-bfvii161820156-szamu-elvi-dontesrol-torvenyben-meghatarozott-buncselekmeny
[2017.06.25]
32
6. Záró gondolatok
A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközei című
szakdolgozatom végéhez érve, összegzésként elmondhatjuk, hogy napjainkban a gyermek- és
fiatalkori bűnözés száma egyre csökken, és remélhetőleg a jövőben is csökkenő számokat
fogunk látni az erről szóló statisztikákban. Dolgozatom elején a gyermek- és fiatalkori bűnözés
okaira kerestem a válaszokat, majd említést tettem a család, az iskola, a társadalom, valamint a
média szerepéről, hatásairól.
Bűnmegelőzés tekintetében nagyon sok program, tevékenység áll a gyermekek és fiatalok
részére. Véleményem szerint, a dolgozatomban említett bűnmegelőzési programok nagyban
hozzájárulnak ahhoz, hogy a korosztály részére megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a témához
kapcsolódó jogszabályokról, jogkövetkezményekről vagy segítségnyújtásról. Fontos, hogy
ezek által a csökkenjen a bűnelkövetések, és újbóli bűnelkövetések száma.
Témám szempontjából áttekintettem a legfontosabb jogszabályokat, az ehhez kapcsolódó
szakirodalmakat, cikkeket. Végezetül dolgozatomat egy bírói gyakorlattal zártam.
Remélem, hogy olvasóm részére egy átfogó, részletes dolgozatban ismertethettem meg a
gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközeit.
33
Felhasznált irodalom
Jogszabályjegyzék
34
7. 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami
kárenyhítésről
Internetes forrás
35