A TÁVOL-KELET

MŰVÉSZETE
INDIA
• i.e. III. évezred: Indus és a Gangesz
folyóvölgyeiben dravida városállamok
• i.e. II. évezred: északról bevándorolt
indek (árják)
• i.e.II. századtól-i.sz.V.századig: görög-
makedón hódítók, majd a Gupta
dinasztia
• X-XVIII. századig: szeldzsuk-török
hódítók, mongolok
• XVIII. században az angolok veszik át
az uralmat egészen 1947-ig
Építészet:
• Az Indus menti városállamok kultúrája rokonságot mutat a
mezopotámiai városokéval
• Alapanyagok: szárított és égetett tégla, fa, kő

b u d d h i z m u s:
A buddhizmus filozófia illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos
országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött
létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által
szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama
Sziddhártha, Buddha ( „a megvilágosodott”), tanításain alapszik
• A SZTÚPÁK szentek ereklyéinek elhelyezésére készített, kultikus
jellegű, kupolaalakú buddhista építmények. A sztúpákból alakultak ki
a szabadon álló templomok
SZÁNCSI
SZTÚPA
SZÁNCSI
TEMPLOM
• A buddhista építészet legjellegzetesebb építményei a:
---sziklatemplomok: háromhajós elrendezésűek, íves
záródású szentéllyel, amelyben a sztúpa helyezkedik el

--- sziklába vájt barlangkolostorok:

négyszögletes vagy kör alapú építmények, középen oszlopsorral
körülvett térrel, ahová a szerzetesek cellái nyílnak
ADZSANTAI
SZIKLA-
TEMPLOM
SZTÚPÁVAL
ADZSANTAI
BARLANG-
KOLOSTOROK
KALIÁSZANÁTH
SZIKLATEMPLOM,
Ellora
Sokszor a sziklatemplomok
nemcsak benyultak a
sziklatömbbe, hanem abból ki
lettek faragva és egész szabadon
állóan kiképezve.
 hinduizmus:
India autentikus ősi
vallását hinduizmusnak vagy brahmanizmusn
ak nevezzük. A hinduizmus nehezen
definiálható, a történelem során dinamikusan
fejlődő vallási rendszer, amely napjainkban is
alakul, formálódik. A kereszténység és
az iszlám után a harmadik legnépesebb vallási
formáció
A hindu templom a IV. századtól
alakul ki.
A templom magva egy kis kamra,
benne szent tárgy vagy képmás,
amelyben az isten jelenléte ölt
formát
- 2 fő templomtípus: méhkas
vagy gúlaalakú
toronyforma
KANDARIJA-
MAHADÉVA
TEMPLOM
KESAVA TEMPLOM
KARNATAKAI
TEMPLOM
MAHABÓDHI TEMPLOM
ANISH KAPOOR (1954), Indiai származású,
Nagy-Britanniában élő szobrász munkái
CLOUD GATE,
CHICAGO
 iszlám:
Az ősi arab, zsidó, keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed
prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívőit muszlimoknak vagy muzulmánoknak nevezik.

Mecsetek , paloták kupolás síremlékek őrzik az iszlám térhódítás emlékét. Ezek

stílusa és díszítése arab, perzsa és indiai elemek keveredését mutatja
szobrászat
• szoros kapcsolatban áll az építészettel: a kapukat, pilléreket domboművekkel
díszítik
• A szobrászat fő témája Buddha alakja
• Brahmant, Visnut és Sivát 4 ill. 3 arccal ábrázolják
• A helyenként hatalmas méretű szobrokat rézből vagy bronzból öntötték
--- archaikus kor: zsúfolt sokalakos jelenetek
--- kora klasszikus kor: jellemző a körplasztika,keblek és csípő túlhangsúlyozása a
női szobrokon
--- klasszikus kor: az istenek világias ábrázolása, fesztelen nyugodt vonások, a
fémöntés itt válik általánossá
ARCHAIKUS KOR:
SZÁNCSI SZTÚPA DOMBORMŰVEI
ADZSANTA
BUDDHA
KORA KLASSZIKUS KOR:

GANDHÁRÁ BUDDHA
KANDARIJA-
MAHADEVA
TEMPLOM
DOMBORMŰVEI

Kadzsuráhó
KLASSZIKUS KOR:
ÁLLÓ BUDDHA,
bronz
FESTÉSZET
– Korai emlékei a
sziklatemplomok falára
festett freskók
– Vallási jeleneteket
ábrázolnak vagy a kor
mindennapi életének
mozzanatait
– Jellemzői: biztos
körvonalak,erős
formaérzék, bensőséges
kifejezésmód,szabályok
szerinti ábrázolás

ADZSANTA
1. SZÁMÚ
BARLANG
---›
 DÉLKELET-ÁZSIA
Az 1. évezred folyamán India ősi
kultúrája egész Délkelet-
Ázsiában éreztette hatását. A 2. század
végére a kétoldalú kereskedelem
egészen Indonéziáig terjedt, és
a buddhista szerzetesek is ezt a kultúrát
népszerűsítették. Az indiai
misszionáriusok a hindu és buddhista
rituális művészetet Thaiföldön és
a khmerek előtti Kambodzsában is
meghonosították.
KAMBODZSA - ANGKOR , Khmer Királyság fővárosa a 9. sz-ban
JÁVA – BOROBUDUR 9.sz-i buddhista templom
THAIFÖLD
WHAT PHANAN CHOENG
ÜLŐ BUDDHA
19 m magas
MIANMAR / BURMA – SWEDAGON BUDDHISTA SZTÚPA
TIBET – A LHASZAI PALOTA SZTÚPÁVAL
 KÍNA
• Az ősi kínai kultúra a Huangho folyó mentén
alakult ki
• Palotavárosaik 4 kapuval és falakkal védett
vallási, kulturális központok.
• Öntözéses földművelés, ami kertgazdasággá
fejlődött. Itt alakult ki a rizskultúra. A
földtulajdonra támaszkodva alakul ki a keleti
típusú zsarnokuralom.
• Az első dinasztia az i.e. II. évezredre tehető.
Ekkorra alakul ki a kínai írás.
• i.e. III. évszázadra a Hang-korszakban válik
Kína egysége birodalommá és ekkor jut el a
buddhizmus is ide
• VIII-IX. sz.: Tang dinasztia: Kína aranykora
• Jelentős kereskedelem a nyugattal:
Selyemút
- selyemhernyó-tenyésztés és
selyemszövés,
porcelán, puskapor, iránytű, papír,
drágakövek, fűszerek
Vallás
• i.e. 1500 körül: nagyszámú istenbe vetett
hit: védelmezők és démonok. Gyakran
állatformát öltöttek, az ősi idők
totemizmusát őrizve
• Nagy jelenősége volt a halottak
kultuszának:a családok elhunyt
hozzátartozóinak szellemei nem távoztak
el , hanem régi lakhelyük közelében
maradtak és együtt éltek a
hátramaradottakkal
• i.e. III. sz-tól buddhizmus: Buddha tana
elsősorban a megváltás tana, a „középső
út”.A helyes magatartás, az erkölcsiség, az
önuralom és a bölcs egyensúly elvét
hirdette. 4 nemes igazság: 1.minden
létezés fájdalmas, 2. a szenvedés oka
létszomj, 3. a szenvedéstől való
megszabadulás, 4. az életszomj kioltása
Filozófia
• Konfucianizmus: Konfuciusz (i.e. 551-479) műveire vezethető vissza.
Felfogása szerint az állam stabilitása az egyes emberek erkölcsén és a
család központi szerepén nyugszik. Az „égi rendelés” szabja meg, hogy
az emberek nemesekre vagy alantasakra oszlanak s ezen nem lehet
változtatni.
• Taoizmus: filozófiája Lao-Ce (i.e. V-III. sz. körül élt) Tao Te King (Az út
és erény könyve) c. művén alapszik, amely a helyes útról és erkölcsről
szóló tanítást tartalmazza. Minden dolog a saját útja a „tao” folytán
jön létre és változik, nincsenek változatlan dolgok, minden a saját
ellentétébe csap át.
• Jin-Jang iskola: azt tanítja, hogy a világban minden esemény 2 őselv ,
a jin (nőies, gyenge, sötét) és a jang (férfias, erős, világos) változó
játéka következtében történik.
Építészet
• jobbára fa és bambusz használata
• A Nagy Fal: kína egyetlen ránk maradt ókori alkotása földünk
legnagyobb építménye, 4000 km hosszú
- barbár népek betörése elleni védekezésül építették több száz évi
munkával
- i.sz. XV. sz.-ban fejezték be
- 7-10 m magas 7-5 m széles, kb 1000 m-ként őrtorony erősíti
- VII. sz után elvesztette stratégiai szerepét
Marina Abramovic és Ulay performensze 1988-ban
Épülettípusok: torony, kaputorony, pavilon, csarnok, pagoda

• A fából épített szerkezeti részeket festették és gyakran színes

cseréppel díszítették
• Sajátságosan kiképzett tető: erősen kiugró, a 4 sarkán felfelé ívelő
eresszel, sokszor többemeletes tetőszék
Peking:
AZ ÉG
TEMPLOMA
FOGONG
PAGODA
TEMPLOM
A TILTOTT VÁROS (1420-tól), Peking
Tiltott város
TIANANMEN TÉR, PEKING: AZ ISTENI HATALOM KAPUJA
 SZOBRÁSZAT
• Legkorábbi emlékek:
sírokba helyezett
agyagszobrocskák emberi
és állati alakokban
• Jellegzetes a szárnyas
oroszlánok és nagyméretű
sírszobrok
TERRAKOTTA HADSEREG
 - 7000 szoborkatona
- harcosok, lovak,
kocsik életnagyságú
alakjai
FECSKÉRE TAPOSÓ VÁGTATÓ LÓ (bronz)
(2.század)
FESTÉSZET
- i.e. 1000: ecset és tushasználat
- i.e. 100: papír
- Falra, selyemre vagy papírra festettek
- Biztos lendületes vonalvezetés
- Részletezés
- Alapos megfigyelés
- Fejlett vonalkultúra
- Valósághű térbeli ábrázolás
- Redukált színvilág
- Témák: képmások,állatábrázolás,tájkép,zsánerkép
(életkép)
- Kalligráfia: az írás, mint esztétikumot hordozó
alkalmazott művészet. Önálló műfaja az ünnepélyes
felirat és a pecsét. Irodalmi műfajok is műtárgyakká
váltak általa.
Írás mint művészet
kínai kalligráfia
papír, tus
IPARMŰVÉSZET:

Textil – selyemszövés hímzés és festés

Lakkfestés – a lakkfa nedve kiváló védőanyag, színezve festésre is
alkalmas és fája faragható. Dísztárgyakat, bútorokat és használati
cikkeket vontak be ezzel az anyaggal.
Kerámia – a Szung korban fejlődött tökélyre a kerámiaművészet. A
kemény porcelánt földpát,kvarc és kaolin keverékéből, magas hőfokon,
kétszeri égetéssel készítették. Az egyszerű porcelán a kínai ízlés szerint a
legszebb, a tarkán színes inkább a népi ízlésnek felel meg
KÉK-FEHÉR PORCELÁN VÁZÁK
SZELADON VÁZÁK ÉS EDÉNYEK
LAKKOZOTT TÁNYÉR
Aj Weiwei (1957)
JAPÁN
• i.e. 300 körül: szerszám és fegyverkészítés, rizstermesztés
• i.sz. 57-ben Japán követeket küldött Kínába, aminek kezdetét vette a
800 évig tartó kínai befolyás. Tőlük vették át a kormányzás módját és
az adórendszert, a kínai tudomány és művészet eredményeit
• 594: államvallás a buddhizmus,háttérbe szorítva japán nemzeti vallását
a sintoizmust
• 1603-1853: bezárkózás időszaka – nem engedték be az európaiakat az
országba, a kereszténységet kitiltották
• sintoizmus: „az istenek útja”, a természet erőinek és az ősök tisztelete,
amelyet átszőtt a mágikus szokások és a fétisek használatának
gyakorlata. Hitük szerint minden természeti tárgyban – fában folyóban,
hegyben – isten lakik. Ezek tiszteletére szentélyeket építettek. A
sintoizmus a császárt isteni eredetűnek tekintette, ezért feltétlen
engedelmesség tartozott neki.
Az első császár, Dzsimmu, a Napistentől származott, aki rábízta a 3
kincset: a tükröt, a kardot és a gyémántot. Ezeket az iszei szentélyben
őrzik.
ÉPÍTÉSZET
• 2 fő irány: sintó és buddhista
• Sinto: a lehető legegyszerűbb, legtisztább szerkesztési elvek szerint
készültek: zsuppfedésű tető, padozat magasan a föld felett, pilléreken
áll. Az eredeti japán formákat a sinto szentélyek őrzik, az Izumo-
szentély és az Ise-templom
IZUMO TEMPLOM
NARA HORYUJI TEMPLOM (VII. sz.)
a világ legrégebbi faépületének számít

Buddhista építészet:
A templom két
főépülete a: főcsarnok
és pagoda
Az építészet fő anyaga a
fa volt: oszlopok,
gerendák
A falaknak gyakran csak
az alsó része zárt, felső
része papírból készül és
elmozdítható
SZIKLAKERT, RJÓANDZSI TEPLOM, Kiotó
sziklakert
 SZOBRÁSZAT
A buddhizmus előtti
időkből: ún. haniwa
figurák (agyag
sírfigurák) tanúskodnak
az archaikus plasztika
formáiról (IV-VI. sz.)

A VIII. sz. a japán

szobrászat fénykora
- ebben a korban
kezdték
alkalmazni a
lakkozást

HANIWA FIGURÁK,
TERRAKOTTA
–––›
NARAI
TODAIJI-TEMPLOM
ISTENFIGURÁI

lakk
(VIII.sz)
KAMAKURA
ÜLŐ BUDDHA
(XIII. sz.)
14 m magas
Festészet és fametszet
• Kínai hatás, de koronként sajátos japán törekvések

• Zsánerkép és dekoratív ábrázolás terén alkottak kimagasló műveket

Makimonó: asztalra, földre teríthető, vízszintes helyzetű képcsík

Fametszet: kínából került át Japánba, magasnyomású grafikai eljárás,
a fadúcokat befestve papírra nyomtatják azokat
Kezdetben fekete monokróm ,majd XVIII. sz-tól használják a kétszíndúcos
technikát.
dúckészítés, fametszet
MONOKRÓM ÉS
SZÍNES
FAMETSZETEK
HOKUSAI: A NAGY HULLÁM KANAGAWÁNÁL (1830), A Fuji 36 képe sorozatból az 1. kép
HOKUSAI: A FUJI 36 KÉPE SOROZATBÓL (1830)
Iparművészet

- Kerámia
- lakkművészet
- fémművesség,
ötvösség:
- japán kard
edzett acélból
(katana, wakizashi)
- páncél

KATANA
SZAMURÁJ PÁNCÉLZATOK