Fogalmak listája

(Földi András ─ Hamza Gábor: A római jog története és institúciói)

praetori jog (ius praetorium): A praetori jog az a jog, amelyet közérdekből a praetorok
vezettek be a civiljog szabályainak kisegítése vagy kiegészítése vagy kijavítása céljából.
(119. msz.)

aequitas: Igazságos és méltányos elbírálás, az objektív értelemben vett bona fides

(jóhiszeműség), ill. a ius aequum szinonimája, amely ellentétes a betű szerint
alkalmazandó szigorú joggal (ius strictum). (123. msz.)

jogviszony: Olyan, emberek közötti viszony – tehát társadalmi – viszony, amelyet a tárgyi
jog szabályoz. (227. msz.)

jogi tény: Olyan tények, történések, de kiváltképpen emberi cselekvések, amelyek

joghatásokat (alanyi jogok, illetve jogviszonyok keletkezését, módosulását és
megszűnését) váltanak ki. (228. msz.)

jogintézmény: A nagyobb jelentőségű jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok

rendszerezett összessége. (229. msz.)

szokásjog (consuetudo): Jogszokások összessége. (252. msz.)

törvény (lex): Előírt módon írásban megszövegezett és a népgyűlések által megszavazott,

szabályszerűen kihirdetett határozat. (258. msz.)

ius commune: A középkori és kora újkori Európa közös jogaként funkcionáló tovább élő
római jog. (374. msz.)

per (lis): A per olyan kontradiktórius eljárás, amelynek során a bíró a felek jogvitáját a
felperes keresetére a perjog szabályai szerint lefolytatott eljárás után ítéletével eldönti. (502.
msz.)

elévülés: Az elévülés valamely jog állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás

következtében való megszűnése. (517. msz.)

vélelem (praesumptio): Amennyiben a jogszabály előírja, hogy a bíró ítéletét nem

közvetlenül bizonyított, hanem csak valószínű tényállásra alapítsa, vélelemről beszélünk.
(528. msz.)

fikció (fictio): Amennyiben a jogszabály (illetve adott esetben a praetor) előírja, hogy a bíró
ítéletét valótlan, képzelt tényállásra alapítsa, fikcióról beszélünk. (530. msz.)

legis actiós eljárások: Hatósági felügyelet alá helyezett önhatalmú jogérvényesítési

cselekmények, amelyek érvényességét az ősi időkből származó ünnepélyes szóbeli
formulák (leges) alakszerű elmondása biztosította. (564. msz.)

formula: A praetor által az esküdtbíróhoz intézett, s a per eldöntésének előfeltételeit

tartalmazó írásbeli utasítás. (577. msz.)
condictio: Olyan in personam stricti iuris actio, melynek formulájában az intentio nem
jelöli meg a keresetalapító tényállást (causát), vagyis absztrakt módon van szerkesztve.
(598. msz.)

végrehajtási eljárás: A jogerős ítéletben foglalt marasztalás kikényszerítésének

jogszabályban előírt módja. (652. msz.)

jogképesség: Azt a képességet, hogy valaki!!! jogok és kötelezettségek alanya lehet

jogképességnek, őt magát pedig jogképesnek nevezzük. (677. msz.)

cselekvőképesség: Az embernek!!! azon képessége, hogy saját cselekedeteivel jogokat vagy

kötelezettségeket szerezhet magának vagy másnak. (755. msz.)

jogi személyek: A jogi terminológia két típusát ismeri: jogi személyiséggel felruházott
személyegyesülések és jogi személyiséggel felruházott vagyontömegek. (770. msz.)

agnatio: Civiljogi értelemben vett rokonság. Azok a személyek, akik azonos pater familias
apai hatalma alatt állnak vagy állnának, ha a közös pater familias még élne. (795. msz.)

familia proprio iure: A családfő (pater familias) – eredetileg szinte korlátlan – hatalma alatt
álló személyek közössége. (796. msz.)

apai hatalom (patria potestas): A családfőnek a családjához tartozó szabad!!! személyek

fölötti teljes magánjogi uralma. (809. msz.)

eljegyzés (sponsalia): Formátlan kölcsönös ígéret, amelyből a házasság megkötésére nem

származott jogi igény. (832. msz.)

hozomány (dos): A nőre tekintettel a férjnek adott olyan vagyon, amely a házasság
terheinek megkönnyítésére szolgál, s amelyet a házasság megszűnés után a nő vagy
örökösei!!! részére általában!!! vissza kell adni. (861. msz.)

gyámság (tutela): Az önjogú!!!, de kora vagy neme miatt cselekvőképességében korlátozott

vagy ilyen képességgel egyáltalán nem bíró személyeknél e képesség pótlására irányuló
intézmény. (869. msz.)

gondnokság (cura): Aki ügyeinek önálló vitelére [és nem önálló ügyeinek vitelére!!!]
egészben vagy részben képtelen volt, és nem állott apai hatalom vagy gyámság alatt, az
gondnokság alá került. (877. msz.)

dolog (res): Olyan önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn. (893. msz.)

vagyon: A valakit (egy meghatározott jogalanyt) megillető, pénzben kifejezhető jogok és

kötelezettségek összessége. (895. msz.)

tulajdon (dominium, proprietas): A dolog feletti teljes hatalom, amelynél fogva a

magáéban mindenki megteheti mindazt, amivel nem zavar másokat. A tulajdonjog az a
dologi jog, amelynél fogva a tulajdonos a tulajdona tárgyául szolgáló dologra bárki
jogosulatlan behatását kizárhatja. (932sk. msz.)
tulajdonközösség (condominium): Az egy dolgon fennálló egyetlen!!! tulajdonjog
egyszerre!!! több személyt illet meg. (946. msz.)

növedékjog (ius adcrescendi): A tulajdonos valamely jogi tény folytán megszerez egy a
dologra vonatkozó olyan eszmei hányadot vagy tulajdonjogi részjogosultságot, amely
addig mást – pl.: tulajdonostársat vagy haszonélvezőt − illetett meg. (953. msz.)

birtok (possesio): Az a tény, állapot, amikor valakinél, valakinek a fizikai értelemben vett
hatalmában van egy dolog. (956. msz.)

birtokjog (ius possessionis): A birtok tényéhez fűződő joghatások összessége. (958. msz.)

tulajdonszerzési mód: Olyan, a törvény által!!! taxatíve!!! meghatározott jogi tények,

tényállások, amelyekhez a jogrend a tulajdonszerzés joghatását fűzi. (1026. msz.)

jogcím (causa vagy titulus): Az a jogi cél, amelynek érdekében a jogalanyok valamilyen
jogi tényt véghezvisznek. (1033. msz.)

elbirtoklás (usucapio): Ha valaki egy dolgot a törvény által meghatározott ideig

folyamatosan birtokol, akkor – bizonyos egyéb feltételek fennforgása mellett –
tulajdonossá válhatik. (1043. msz.)

foglalás (occupatio): Uratlan dolgok birtokbavétele tulajdonszerzési szándékkal. (1070.

msz.)

kincs: Egy bizonyos régen elrejtett, értékes dolog, amelyre már nem emlékeznek, s így
nincs tulajdonosa. (1078. msz.)

dologegyesülés: Különböző személyek tulajdonában álló dolgok emberi tevékenység

következtében vagy egyéb tények folytán olyan szoros fizikai kapcsolatba kerülnek
egymással, hogy ezáltal egyetlen, egységes dologgá válnak. (1080. msz.)

commixtio: Különböző személyek tulajdonában álló dolgok összekeveredése. (1100. msz.)

gyümölcs (fructus): Azok a szaporulatok, amelyek egy termő dologból (anyadolog)

időszakonként természetesen úton jönnek létre az anyadolog sérelme nélkül. (1101. msz.)

feldolgozás (specificatio): Más tulajdonában álló ingó!!! dolog emberi munkával történő
olyan átalakítása, amelynek révén új dolog jön létre. (Ne keverjék a superficies-szel!) (1110.
msz.)

szolgalom (servitus): Olyan in rem védelemmel ellátott jog, amelynél fogva az egyik telek
mindenkori használója!!! meghatározott szükséglet kielégítésére igénybe veheti a
szomszédos telket. (1163. msz.)

haszonélvezet (usufructus): Idegen dolgokon legfeljebb a jogosított haláláig fennálló, in

rem védelemmel ellátott használati és gyümölcsöztetési jog, a dolgok állagának épségben
tartása mellett.
Ha csak a paulusi definíciót kérdezik: Idegen dolgokon fennálló használati és
gyümölcsöztetési jog a dolog állagának épségben tartása mellett. (1181. msz.)
örökhaszonbérlet (emphyteusis): Mezőgazdasági ingatlan örök időkre való bérbeadása évi
bér fizetése ellenében. (1197. msz.)

felülépítményi jog (superficies): Más telkén emelt építményen – bérleti vagy egyéb causa
alapján – fennálló, a tulajdonjogot megközelítően széles körű jogosultság, amely in rem
védelmet élvez, s amely hosszú ideig, de legfeljebb az építmény megsemmisüléséig illeti
meg a jogosultat, illetve jogutódait. (1201. msz.)