Az emlőrák kialakulásának okai

Mi állhat az emlőrák kialakulásának hátterében?

A mellrák kialakulásának oka nem teljesen tisztázott.

Emlőrák akkor alakul ki, amikor az emlő egyes sejtjeinek osztódása

abnormálissá válik, s a sejtek tömege "csomót", daganatot képez. Az
emlőben kialakuló daganatból a sejtek a környező nyirokcsomókba
vagy akár a szervezet távoli részeibe is eljuthatnak.

A legtöbb emlőrák a tejcsatornák sejtjeiből indul ki (duktális

karcinóma), de kialakulhatnak az emlő mirigyszövetéből (lobuláris
karcinóma) és más szöveti elemekből is.
Az emlőrák kialakulásának rizikóját növelhetik egyes hormonális,
életmódbeli és környezeti tényezők. Azonban a daganat
kialakulásának hátterében feltehetőleg az egyén genetikai
adottságainak és az egyént érő környezeti hatások egy sokkal
komplexebb kölcsönhatása áll.

Kockázati tényezők (rizikófaktorok)

Bármely olyan tényezőt, amely növeli a betegség (jelen esetben

mellrák) fellépésének esélyét, kockázati tényezőnek nevezik.
A nőknél előforduló emlőrák legfontosabb rizikófaktorai:

Életkor
A mellrák kialakulásának rizikója az életkorral együtt nő. A betegség
leggyakrabban az 50. életévüket betöltött nők között alakul ki, akik
túlestek a menopauzán. Az emlőrákos betegek körülbelül 10-ből 8
esetben 50 éven felüliek. Magyarországon az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákelleni Unió (UICC)
ajánlásai szerint 2001 óta a 45-60 év közötti nők névre szóló értesítést
kapnak a mammográfiai szűrés esedékességéről, ami kétévenként
indokolt.
Öröklött hajlam az emlőrákra
Az emlődaganatok mindössze 5 - 10 %-a vezethető vissza az adott
családban generációról-generációra öröklődő genetikai mutációra.
Számos olyan örökölt mutált gént azonosítottak, melyek növelhetik az
emlőrák kialakulásának esélyét. A legismertebbek a BRCA1 (breast
cancer gene 1) és a BRCA2 (breast cancer gene 2), melyek
szignifikáns mértékben emelik az emlő- és petefészekrák
kialakulásának lehetőségét az egyénben.

Amennyibben a családjában az emlőrák vagy egyéb daganattípus

előfordulása magas, orvosa javasolhatja olyan vérmintából végzett
vizsgálat elvégzését, mely alapján megállapítható a családjában
öröklődő BRCA (vagy más) gén mutációja. Ebben az esetben orvosa
beutalhatja genetikai tanácsadásra is, ahol családjának releváns
egészségügyi "történetét" vizsgálja meg szakember, és az egyes
genetikai tesztek előnyeit, hátrányait ismerteti egyénre szabottan.

Korábbi emlőrák
Amennyiben Önnél korábban már diagnosztizáltak emlődaganatot
vagy korai nem invazív ráksejteket a tejcsatornákban, magasabb a
rizikója, hogy újra emlőrákja lesz. A rizikó mindkét emlőt érinti!

Korábbi jóindulatú csomó a mellben

Egyes nem daganatos csomó(k) előfordulása esetén az egyénnél
valamivel magasabb kockázattal alakulhat ki emlőrák. Az alábbi
elváltozásokkal kapcsolatban állapítható meg a megnövekedett rizikó:
 atípusos duktális hyperplázia
 in situ lobuláris karcinóma

Az emlőszövet denzitása
A női emlők több ezer apró mirigyből állnak, melyek tejet képesek
előállítani. A mirigyállomány magasabb koncentrációban tartalmaz
emlő sejteket, mint az egyéb szövetek (zsír, bőr), ez teszi denzzé,
sűrűbbé a mell szöveteit. A nagyobb denzitású emlőszövettel
rendelkező nőknél nagyobb eséllyel alakulhat ki daganat, mivel több
olyan sejtet tartalmaz mellük, ami rákossá válhat. Ezentúl, a sűrű
emlőszövet a mammogram értelmezését is nehezíti. Az életkor
előrehaladtával az emlők denzitása csökken, a mirigyszövet egy részét
zsírszövet váltja fel.

Ösztrogén expozíció
Az ösztrogén egy női nemi hormon, ami a petefészekben
szintetizálódik, számos egyéb funkcióján túl stimulálni képes az
emlőszövet sejtjeit. Az emlőrák rizikója enyhén növekedhet ha több
ösztrogén hatás érte a szervezetet. Például: menstruáció kezdete korai
életkorban kezdődött; kései menopauza esetén; gyermektelenség
esetében; gyermekvállalás későbbi életkorban.

Elhízás
Menopauzát követően, a túlsúlyos nők emlőrák kockázata enyhén
magasabb. Posztmenopauzában ugyanis a zsírszövet is alkalmassá
vális ösztrogén szintézisre, s ezáltal a megnövekedett ösztrogén
expozíció okozza ez esetben is a nagyobb rizikót.

Mozgásszegény életmód
Míg a rendszeres fizikai aktivitás akár 25%-kal csökkentheti a rák
kialakulásának kockázatát, emlődaganattal diagnosztizált betegek
esetében a heti két és fél óra közepes és 15 perc magas intenzívitással
végzett testmozgás a túlélést is növelheti, akár 40%-kal.

Dohányzás
A dohányzás, ami ismerten számos daganat rizikófaktora, 19%-kal
növeli a mellrák kialakulásának kockázatát 50 - 71 év közötti nőknél.
A cigarettafüst belélegzése nyomán a szervezetbe kerülő anyagokról
már régen tudjuk, hogy a tüdő-, szájüreg-, torok-, gége-, nyelőcső-,
hólyag-, hasnyálmirigy-, vese-, máj-, gyomor- és bélrák
kialakulásában is jelentős szerepet játszik. Bővebben a dohányzásról.
Testmagasság
Az átlagosnál magasabb nők ugyancsak emelkedettebb kockázattal
rendelkeznek. Ennek oka mindmáig nem teljesen tisztázott: a gének,
hormonok és a táplálkozás interakciója állhat a háttérben.

Alkohol
Az elfogyasztott mennyiséggel arányosan nagyobb az alkoholt
fogyasztó nők emlőrák kockázata. Kutatók kimutatták, hogy minden
200 nő között, akik napi két alkoholos italt fogyasztanak rendszeresen,
3-mal több emlőrákos beteg van, mint minden 200 alkoholt nem
fogyasztó nő között.

Sugárzás
Többek között a sugárzást alkalmazó orvosdiagnosztikai eszközök, a
röntgen és a CT is enyhén megemelheti az (emlő)rák kockázatát.
Gyermekkori Hodgkin limfóma miatt mellkastáji sugárterápián
átesettek körében magasabb az emlőrák kockázata.

Hormonpótló kezelés
Mind a kombinált, mind pedig a csak ösztrogénkomponenst
tartalmazó hormonpótló terápia növelheti az emlőrák rizikóját.
Számítások szerint kombinált hormonpótló kezelésben 10 évig
részesülő 1000 nő között 19-cel több lesz emlőrákos, mint 1000 olyan
nő között 10 év alatt, akik nem részesülnek ilyen terápiában. A
hormonpótló kezelés idejének hosszával növekedhet a rizikó, azonban
a terápia felfüggesztésekor visszatér a kockázat normális szintre.

Fogamzásgátló hormonkészítmények
Alkalmazásuk növelheti az emlőrák kockázatát. Alkalmazásuk
felfüggesztése után 10 évvel a rizikó visszatér normális szintre.

Egyéb
Az interneten terjedő rémhírek ellenére a dezodorokról (aluminíumsó
vagy parabén tartalmukról) nem bizonyítható, hogy alkalmazásuk
hatással lenne a mellrák kialakulásának kockázatára.