HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

Szabályozási módok:
o Neurokrin: közvetlen sejt-sejt kapcsolat, szinaptikus jelátvitel
o Endokrin: a kémiai anyagok (belső elválasztású mirigyek váladéka), a vér útján jutnak el a célsejtekhez és módosítják
azok működését
o Parakrin: bizonyos sejtek által termelt hormonok közvetlen diffúzió útján eljutva a közeli sejtekhez, módosítják azok
működését
o Autokrin: a hormon a termelő sejtre is visszahat

A NEUROENDOKRIN RENDSZER

• Az idegrendszer (neuro-) és a belső elválasztású (endokrin) mirigyek kölcsönhatáson alapuló működése

• Endokrin szekréció: specifikus sejtek szintetizálnak, véráramba jut, „távoli” sejtekhez is eljutnak a mediátormolekulák
- endokrin mirigyek: nincs kivezetőcsövük, anatómiailag elkülönülnek (hasnyálmirigy)
- endokrin sejtek: hámsejtek, idegsejtek (neuroszekréció) ( vesében)
- szekrétum, jelátvivő anyag (hormon)
- véráram
- célsejtek (génaktiválódás, szekréció, osztódás)
- pM,nM

• Szabályozza:
– Fejlődést
– Növekedést
– Szaporodást
– Anyagcserét
– Homeosztázist

NEUROHORMONOK
- Idegrendszerben, idegsejtek által termelt szabályozó molekula
- Az idegsejtek által termelt mediátor közvetlenül jut a kapillárisokba és a vérkeringés szállítja el közeli vagy távoli
célsejtekhez (neuroendokrin átvitel)
- NEM szinaptikusan fejtik ki hatásukat

HORMON – DEFINÍCIÓ
• A szervezet sejtjei (sejtcsoportjai) által (nagyon) kis mennyiségben termelt szabályozó molekulák, amik a keringéssel jutnak
el a célterületre specifikus célsejtekhez, amiken élettani hatásokat fejtenek ki.
– A hormonok célsejteken hatva megváltoztatják azok működését, sok esetben esszenciálisak a célsejtek működése
szempontjából.
– Kis koncentrációban is kifejtik a hatásukat.
– Általában nem a termelődés helyén hatnak.
– Leggyakoribb szállítójuk a vér.
– Ugyanaz a hormon más sejten más hatást is kifejthet (receptor-különbség)
– Változatos kémiai szerkezetű anyagok
• Endokrin sejtek is termelik pl.: májban angiotenzin II termelés, renin, gastrin, secretin
• Olyan anyagok, melyek előanyagát nem a szervezet termeli pl.: táplálékkal bevitt, majd átalakuló D-vitamin
KÉMIAI SZERKEZET
A HORMONOK HATÁSMECHANIZMUSAI
Sejtmembrán felszínén kötődő hormonok hatásmechanizmusa:
- a hormon a sejthártya felületén található receptorokhoz kötődik.
- hatására a sejten belüli másodlagos hírvivő molekulák (cAMP, Ca2+) közvetítésével befolyásolja a sejten belüli folyamatokat

A szteroid hormonok hatásmechanizmusa:

- bejutnak a citoplazmába ahol specifikus receptorfehérjéhez kötődnek.
- a hormon-receptorfehérje komplex bekerül a sejtmagba ahol a DNS-hez kötődve megváltoztatja fehérjeszintézist.
Adenilátcikláz-aktivációs mechanizmus:
- adenil-cikláz: ATP ->cAMP (másodlagos hírvivő)
- cAMP: proteinkinázokat aktivál (fehérje
foszforiláció)
- Pl.: adrenokortikotrop hormon (ACTH),
thyreoida stimuláló hormon (TSH)
Ca2+ által közvetített mechanizmus:
- Cytoplasma kálcium koncentrációját befolyáolja
- Pl.: adrenalin a májsejteken, oxytocin
Protein tirozin-kinázhoz kapcsolt receptorok:
- Nem rendelkeznek közvetlen enzimaktivitással a receptorok
- a sejtmembrán belső felszínén található protein- tirozin kináz enzimhez kapcsolódnak
- Intracelluláris fehérjék tirozin oldalláncai foszforilálódnak -> sejten belüli hatások
- Pl.: inzulin, növekedési hormon, prolaktin, cytokinek
Szteroid hormonok hatásmechanizmusa:
- Lipidoldékonyak -> bejutnak a sejt citoplazmájába
- Citosol receptorhoz kapcsolódik
- Sejtmagba kerül a komplex -> reverzibilisen a DNS-
hez köz -> mRNS szint. -> fehérje képződés
- Pl.: tesztoszteron, ösztrogén
RECEPTOROK
• Genetikusan meghatározottak, de expressziójuk eltér a különböző sejtekben, szervekben
• Hormonérzékeny sejtekben is változik pl.: női nemi ciklus szabályozása során
• Egy sejten többféle receptor is előrofrdulhat

A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS ALAPELVE: A (NEGATÍV)

VISSZACSATOLÁS
• A fiziológiás hormonszintet egy pontosan működő önszabályozó
regulációs rendszer biztosítja.
• A (hormontermelő) szabályozott szerv visszajelzést kap a szabályozott
működés jellemzőjéről (VAN érték).
• Összeveti a körülményekhez igazodó értékkel (KELL érték).
• A kettő különbségéből hibajelet képez
• A hibajel alapján korrigálja a hormonszintet.

A negatív visszacsatolás
– A megemelkedett hormonszint visszahat a termelő rendszerre
(hipotalamo- hipofizeális rendszer) és gátolja a serkentő hormonok
(releasing és trophormonok) termelődését illetve felszabadulását.
– A szabályozott anyag koncentrációja visszahat a szabályozó hormont előállító
szervre (vércukor, kalciumion)

A HORMONTERMELÉS ZAVARAI
 Normális működés: A szervezet számára szükséges mennyiségű hormon termelése
 Hyperfunkció: a mirigy által termelt váladék mennyisége a szükségesnél több
 Hypofunkció: a mirigysejtek által termelt váladék mennyisége kevesebb, mint amennyire a szervezetnek szüksége lenne
  Afunkció: Nincs hormontermelés

 A normálistól eltérő mennyiségű hormon termelése jellegzetes tüneteket okoz ami a hormontermelés serkentésével/gátlásával vagy
az adott hormon adagolással (hormone replacement therapy, HRT) megszüntethető, DE hormonhiánynak más oka is lehet

HORMONHIÁNY FAJTÁI
 Valódi hormonhiány (nem termelődik elég hormon)
 Látszólagos hormonhiány (hormonreceptor, vagy jelátviteli út hibás)

HORMONTERMELŐ MIRIGYEK ÉS SEJTCSOPORTOK

Centrális endokrin mirigy:
– agyalapi mirigy (hipofízis)

Perifériás endokrin mirigyek:

– tobozmirigy
– pajzsmirigy
– mellékpajzsmirigy – mellékvese

Perifériás mirigysejt csoportok:

– Langerhans-szigetek
– Here interstitialis sejtjei
– Petefészek tüsző
– Sárgatest sejtjei
– Csecsemőmirigy
– Máj
– Vese
– Szív
– Patkóbél
– Gyomor
– placenta
A HYPOTHALAMUS – AUTONOM IDEGRENDSZER
IRÁNYÍTÓJA
• A III. agykamra környezetében, a thalamus alatt
elhelyezkedő agyterület
• Neuroendokrin sejtek: a belső elválasztású mirigyek
szabályozása (alá- fölé rendeltségi viszony)
• Az idegrendszeri szabályozást közvetíti a belső elválasztású
mirigyek felé (szenzoros rendszerek, pszichés tényezők,
táplálkozási szabályozása, fájdalom)
• 2 neuronszekréciós csoport:
- Nagysejtes (magnocelluláris) magok
- Kissejtes (parvocelluláris) magok
• „átkapcsoló hely”

▪ Befutó jelzések a szervezetet érő ingerekről, a szervezet

belső állapotáról,
fényviszonyok változásáról (retino-hypothalamicus pálya),
napszakokról

▪ Irányítást kap felsőbb agyi területekről pl.: emociókkal

összefüggésben (praefrontális kéreg, amygdala,
hippocampus)

▪ Visszajelez felsőbb agyi struktúrákhoz

▪ Közvetlen vagy közvetett efferens jelzéseket küld a

végrehajtó periféria részére

Központi átkapcsoló hely

-Homeosztázis
 -Hőszabályozás
-Táplálék- és energiaforgalom
-Vízforgalom
-Cirkadián ritmus
-Alvás/ébrenléti ciklus
-Stresszreakciók
-Szaporodási funkciók

AZ AGYALAPI MIRIGY
• Agyalapi mirigy = hipofízis = pituitary gland
• Bab alakú, borsó nagyságú mirigy
• A hypothalamus alatt (nyéllel lóg le), az ékcsont mélyedésében ül (sella turcica: töröknyereg)
• Két lebenyre osztjuk:
– Elülső (adenohypophysis): hám eredetű, hormonokat (trophormonokat) termel
– Hátulsó(neurohypophysis):idegieredetű, hormonokat raktároz (ADH, oxitocin) – neurohemális szerv

Az agyalapi mirigy vérellátása

• Elülső lebeny (portális keringés):
– Felső hipofízis artéria
– Kétszeres kapillarizálódás (portális keringés): hipofízis nyél és elülső lebeny
– Eminenta mediana: hormonok a vérbe (kissejtes magcsoport)
– A kapillárisok összeszedődnek: portális vénák (dugóhúzó erek)
– Második kapillarizálódás: elülső lebeny (pars tuberalis) (hormonok hatása)
– A kapillárisok összeszedődése után hypophysealis véna
• Hátsó lebeny:
– Alsó hipofízis artéria
– A kapillárisok összeszedődése után hypophysealis véna
• Az agyalapi mirigy keringése a vér-agy gáton kívül esik (circumventricularis szervek)

A HIPOTALAMO-HIPOFIZEÁLIS RENDSZER
• Az idegrendszer neurohormonokkal befolyásolja az endocrin mirigyek működését
• Neuroendocrin rendszer: Az idegi és a belső elválasztású mirigyek rendszereinek kölcsönhatáson alapuló működése
• Idegi hatás:
– Hypothalamus, kis sejtes magcsoport → hipofízis elülső lebeny: közvetett (vér útján, portális keringésen keresztül) hatás
– Hypothalamus, nagysejtes magcsoport→hipofízis hátsó lebeny: közvetlen (idegi úton, axonokon keresztül) hatás

Hipotalamusz, kis sejtes magcsoport (az elülső lebenyre ható) hormonjai:

– A termelt hormonok a vér útján az agyalapi mirigy elülső lebenyébe (adenohipofízis) kerülnek.
– Serkentő (releasing) faktorok/hormonok:
• CRH: corticotropin releasing hormon → adenocorticotrop hormon (ACTH)
• GHRH:growthhormonreleasing hormon→growth hormon (GH) (növekedési hormon)
• GnRH:gonadotropinreleasinghormon →gonadotorp hormonok (FSH, LH)
• TRH: thyrotropin releasing hormon → thyreoidea stimuláló hormon (TSH)
– Gátló (inhibiting) factorok/hormonok:
• Szomatosztatin→Growth hormon (GH)
• Dopamin→Prolaktin

Hipotalamusz, nagy sejtes magcsoport (a hátulsó lebenyben tárolódó) hormonjai:

– A termelt hormonok a nagyméretű idegsejtek axonjain keresztül az agyalapi mirigy hátsó lebenyébe
(neurohipofízis) kerülnek majd ott tárolódnak (onnan a vér útján szállítódnak):
• Oxitocin
• Antidiureticus hormon(vazopresszin)

A hipotalamo-hipofizeális szekréció jellemzői

• Epizodikus (lökésszerű) szekréció
- Szekréciós epizódok
- Kibocsátások közötti intervallumok változtatása (frekvenciamoduláció)
- Egy epizód alatt secernált molekulák változtatása (amplitudómoduláció)
-> elengedhetetlen a célsejtek hormonzrékenységének fenntartásához (deszenzitizálódás ellen)
• Cirkadián ritmushoz igazodik
- Adenohypohyzis vagy célhormonok szintjét vizsgálva
- A különböző hormonok napi ritmusa, minimuma és maximuma eltér
- Pl.:GH és PRL szekréciós maximuma az esti órákra tehető; CRH-ACTH-kortizol tengely a kora hajnali órákban (2-4 óra között)
mérhető; TSH szekréció maximuma este 8 és éjfél között

AZ ADENOHIPOFÍZIS HORMONJAI
• Növekedési hormon (somatotrop hormon STH vagy growth
hormon GH):
– A növekedés és testmagasság kialakulásának szabályozása
– Serkenti a porcképződést és a porcszövet
elcsontosodását(máj:IGF-1)
– Sok szervre hat (zsírszövet, májszövet, porcszövet,
izomszövet)
– Fokozza a fehérjeszintézist és fehérjefelhalmozódást
– Serkenti a szabad zsírsav felszabadulást
– Kezdetben növeli majd gátolja (telítettség esetén) a sejt glükóz
felvételét (hiperglikémia)
– Fokozza a glukagon szekréciót -> növeli a vér glükozszintjét, +
csökkenti a perifériás szövetek inzulinérzékenységét
– Lipolitikus hormonok szinergistája -> növeli a vérplazma
szabad-zsírsav koncentrációját
– GHRH stimuláló, szomatosztatin gátló (bihormonális
szabályozás)
– GH szekréció napi ritmusa: alvás lassú hullámú szakaszában
szekréciós epizódok nagy amplitudóval; REM alvás szakaszban
kimaradhatnak a GH szekréció

– Hipofunkció: törpenövekedés (arányos törpe) - fiatalon

– Hiperfunkció:riásnövekedés(arányosóriás)-fiatalon
– Acromegália – felnőtt korban

Mellékvese kéregre ható hormon (Adrenocorticotrop hormon, ACTH)

• Fő hatása a hormon szekréció fokozása a mellékvesekéregben: glükokortikoidok (pl:kortizol) a zona fasciculataban, és androgének a
zona reticularisban
• Közvetlenül hat a zsíranyagcserére: fokozza a lipolízist
• Fehérjékből történő szénhidrátképzést segíti, de a cukor égetését gátolja→emelkedik a vércukorszint
• Az ACTH szekréciót nagy mértékben befolyásolja a stressz→stresszorok fokozzák a CRH szekréción keresztül termelődését.

Pajzsmirigyserkentő hormon (thyreoidea stimuláló hormon, TSH)

• A pajzsmirigy tiroxin (T4) és trijódtironin (T3) hormonjainak szintézisét és szekrécióját serkenti
• Intraorbitális szövetek felhalmozódását okozhatja→túltermelődés esetén a szem kidülled (exophthalmus)
• Lipolitikus hatás – az alapanyagcsere nő!
• Fokozott termelése esetén a pajzsmirigyben megnöveli a sejtszámot (hyperplasia), vagy a sejtek méretét (hypertrophia). Ennek
következménye a struma vagy golyva
• Gonadotrophormonok:
– Tüszőserkentő hormon = folliculus
stimuláló hormon (FSH):
• Ivarsejtektermelődésétserkenti (mindkét nemben)
• Petefészekbentüszőnövekedésés ösztrogéntermelés
• Fokozza a sárgatest serkentő hormon felszabadulását
– Sárgatest képződést serkentő hormon= luteinizáló hormon (LH):
• Biztosítjaatüszőrepedésutána sárgatest fennmaradását
• Fokozza a sárgatest hormonjának (progeszteron) termelődését

Tejelválasztást serkentő hormon = lactotropin, prolactin (PRL)

- utód táplálásának elősegítése
- Emlőmirigy előkészítése terhesség alatt, szabályozza a tejelválasztást
- Azon géneket szabályozza, melyek tejfehérjéket és a laktóz szintézséihéez szükséges enzimeket kódolják
- Magas prolaktinszint gátolja a gonadotropinok elválasztását (szoptatási időszak kezdeti hónapjaiban nincsenek endometriális ciklusok)

A NEUROHIPOFÍZIS HORMONJAI
• Az agyalapi mirigy hátsó lebenyében tárolt hormonok:
– Oxitocin:
• Simaizom összehúzó hatású (főleg a terhes
méh falában)
• Hatással van a tejmirigyek vezetékeinek kiürülését segítő izmokra is (laktáció)
 • Proszociális hatás
– Vazopressin(antidiureticushormon,ADH)
• Fokozza a víz és Na+ visszaszívását a vesében
• Szerepe van a vérnyomás fenntartásában
• Termelődését a vér osmotikus koncentrációja szabályozza

A PAJZSMIRIGY
Glandula thyreoidea
Anatómiája:
• A pajzsporc két oldalán elhelyezkedő két lebenyből álló endokrin mirigy
• Kötőszövetes tok határolja
• Belül
- follicularis sejtek (thyreocyták)
-> hormontermelés, - folliculusok (acinus) -> hormonszintézis
- közöttük lazarostos kötőszövet, - gazdag kapilláris rendszer,
- parafolliculáris sejtek csoportjai
• Hormonjainak fő funkciója a sejtek énexpressziójának szabályozása
• Hormonjai:
- Thyreoglobulin (erősen glikolizált protein)
Thyreoglobulin+jód=trijódtironin T3, tiroxin T4 (acinusokban szintetizálódik)
• A hormonelválasztás viszonylag stabil (kisebb napszakos kilengések)
- Kalcitonin – a parafollicularis sejtek termelik

A pajzsmirigy hormonjai (T3,T4)

• Trijódtrionin (T3) és Tiroxin (T4):
– Jód tartalmú aminosav-származék hormonok -> jódbevitel fontossága
(jodidfelvételt egyes szervetlen anionok gátolják, előfordulnak pl.: káposztafélékben)
– Szintézisük az acinusokban (tireoglobulin + jodidionok)

• Hormonszekréció szabályozása:
- TRH-TSH-T4/T3 tengely
- TRH növeli a TSH szekréciót, vérben szabad állapotban keringő pajzsmirigy hormonok csökkentik
- Csökkent pajzsmirigy szekréció -> megnövekedett TSH szekréció (negatív visszacsatolás miatt)

• Trijódtrionin (T3) és Tiroxin (T4) hatásai:

– optimálisállapotig,általános funkciót látnak el
Energiaforgalom:
- magasabb alap-energia forgalom, növekszik az oxigénfogyasztás, hőmérséklet nő (hőleadást fokozó mechanizmusok aktiválódnak)
- Fokozzák a lebontó, oxidatív anyagcserét
- A vércukorszint emelkedik (fokozza a szénhidrátok felszívódását a bélcsatornából és csökkenti a glükóz raktározását
A központi idegrendszer (CNS)
- postnatális fejlődésében fontos szerepe van (mielinizáció, dendritikus arborizációt, szinaptikus kapcsolatok kialakulását)
- Kifejlett központi idegrendszer működésében is esszenciális (reflexek normális ingerlékenysége,reakcióidőt, motoros aktvitiások
koordinációját, kognitiív funkciókat)

Bőr kötőszövet
- Szövetközötti folyadékot megkötő amkromilekulák (glikoproteinek és proteglikánok) száma nő
-> bőr folyadéktartalma csökken
- Pajzsmirigy alulműködés esetén -> folyadékretenció, bőr jellegzetes puffadtsága (myxoedema)
Vérkeringés
- Szív perctérfogata nő, pulzustérfogat, szívműködés frekvenciája
- Szövetekben vazodilatáció (vázizomban, szívizomban megemelekdett O2 fogyasztás miatt, a bőrben a hőszabályozás következménye)

KALCITONIN:
- hatásához D-vitamin szükséges
- Ca és foszfát reabszorpcióját gátolja
- Ca abszorpciót limitálja a belekben
- Csökkenti a vér kalcium szintjét
- Serkenti a Ca beépülését a csontokba
A PAJZSMIRIGY HORMONTERMELÉSÉNEK ZAVARAI
Pajzsmirigyhormon szint alacsony:
• Embrionális és gyermek korban:
– kretenizmus: aránytalan törpenövés és csökkent szellemi képességek
• Idősebb korban:
– myxoedema: folyadék lerakódás, püffedtség
– struma, golyva: jódhiány esetén, hypofunkció (hideg)
Magas:
• thyreocíták spontán burjánzása, nagyon ritkán TSH túlzott termelése
• Graves-Basedow-kór:
- felnőtt korban,
- kidülledt szemek,
- autoimmun,
- a visszacsatolás működik de a szervezet TSH-receptor antitesteket termel (TSH termelés stimulálása) -> T3/T4 szekréció fokozódik
• Megnő az alapanyagcsere, csökkennek a glikogén és zsírraktárak, lesoványodás, kardiovaszkuláris túlműködés, magas testhőmérséklet

A MELLÉKPAJZSMIRIGY
Gl. parathyreoidea
• Négy, borsó nagyságú test a pajzsmirigy lebenyek hátsó oldalán, sejtjei sorokba rendeződnek
• Hormonja a parathormon (PTH), szerepe a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjének szabályozása
– Peptid hormon
– Kalcium és foszforanyagcsere szabályozása
– Növeli a vér kalcium és foszfát tartalmát (a vesében fokozza a kalcium-visszaszívást)
– Hatására a csontokból kalcium- és foszfátionok szabadulnak fel
– Termelődését a vér kalciumszintje szabályozza
– A vér kalciumszintjét a kalcitonin és a
parathormon tartja egyensúlyban (+D-vitamin!)
– Hiperfunkció: vesekő, belső szervek elmeszesedése, csontok felpuhulása
– Hipofunkció: Angol-kór (rachitis): D vitamin hiányában alakul ki, bélből történő Ca2+ felszívás csökken, Ca2+ hiányában a csontok állománya
ellágyul

KÁLCIUM ANYAGCSERE

 Felnőtt emberi test tömegének ~ 1,5%-át a kalcium adja, 99%-a a csontokban

 Vérplazma Ca2+ tartalma: véralvadás, izom- összehúzódás,
idegműködés
 A vesében kiválasztódó kalcium 99%-a visszaszívódik
 Legnagyobb mennyiségben a csontok tartalmazzák (kétféle formában: lazán
kötött, mobilisabb stabilan kötött)
Legfőbb Szabályozói
– Parathormon
- Kalcitonin
- D-vitamin
+ glükokortikoidok, növekedési hormon, ösztrogének

Szabályozása:
•D-vitamin (D-hormon):
– A bőrben UV-fény hatására koleszterinből képződő szteroidhormon (hatásos
formája a májban és a vesében hidroxilálóldik)
– Fokozza a bélből történő kalcium felszívódást
– Hiánya esetén a csontok állománya ellágyul (angolkór vagy rachitis)
• Parathormon (PTH):
– Képes a csontokból Ca2+ ionokat mobilizálni
– Emeli a vérplazma Ca2+ koncentrációját
– szabályozza a vese foszfátion ürítését
• Kalcitonin:
– Csökkenti a vérplazma kalciumszintjét (gátolja a csontlebontást és serkenti a Ca2+ ürítést)
– A foszfátion koncentrációt csökkenti

A FOSZFORANYAGCSERE SZABÁLYOZÁSA
• Foszfor:
- Számos életfontosságú vegyület alkotórésze pl.: ATP, másodlagos messengerek (cAMP, DAG)
- Teljes testben 16-26 mol (500-800 gramm), 90%-ban a csontokban
- Vérplasmában: szerves vegyületekben, inorganikus foszfát formában (PO43-)
• Plazma inorganikus tartalma a vesében 90%-ban reabszobeálódik (PTH itt gátolja)
• Szervetlen foszfátok a vékonybélből szívódnak fel

A MELLÉKVESE
Gl. adrenalis: páros, a vesék csúcsán elhelyezkedő hormontermelő szerv
• Kéregállomány (substantia corticalis, hám eredetű, 3 – szövettani szerkezetében, enzimösszetételében és szteroid hormon produkciójában
elkülönülő rétege:
– zonaglomerulosa- mineralocorticoidok
– zona fasciculata- glükocorticoidok
– zona reticularis- androgén szteroidok
• Velőállomány (subst. medullaris, idegi
eredetű, módosult, axon nélküli szimpatikus
neuronokból áll)
– katecholaminok (adrenalin,
noradrenalin, dopamin)

Mellékvesekéreg Hormonjai:
Mineralokortikoidok (pl: aldoszteron)
• Só és vízháztartás beállítása
• Nátriumion és káliumion forgalom szabályozás
• Vese hidrogénion szekrécióját befolyásolják

Glükokortikoidok (pl: kortizol, kortikoszteron) – sejtek génátírását befolyásolják -> fontos enzimek szintjét változtatják
Szénhidrát-anyagcsere befolyásolása
• Glükoneogenezis serkentése (nem szénhidrátból →glükóz)
• Glikolízis gátlás
• Proteolízis serkentés, csökkenti az aminosavak beépülését az izomzat fehérjéibe
• Izom és zsírszövet glükózfelhasználásának csökkenése
• Vércukorszint emelkedés

Zsíranyagcsere:
• katabolikus hatású→megemeli a vérben a szabad zsírsav koncentrációt→ éhezéskor és stresszhelyzetben a sejtek energiaigényüket
glükóz helyett zsírsavból fedezzék

Immunszupresszáns hatás:
• Gyulladáscsökkentő (citokinszintézis gátlása, gyulladásos mediátorok – bradikinin, hisztaminb- keletkezésének csökkentése),
immunszupresszív hatások (MHC II fehérjék expresszióját gátolja), antiallergén
+
• Csökkentik a csontképződést (osteoblastok gátlása)
• Tüdő méhen belüli fejlődéséhez elengedhetetlen
Stresszválasz
- Követi: a nagyobb sérüléseket, fertőzéseket, szélsőséges hideg vagy meleg behatást, vérzést, nagyobb fizikai erőkifejtést, jelentős
lélektani fenyegetéseket
- Selye János – stressz, stresszor fogalmak, a lejátszódó reakció ugyanaz
- Permisszív hatásúak a glükokortikoidok

Androgén kortikoszteroidok
(pl.: androsztendion, dehidroepiandroszteron (DHEA)):
• Mindkét nemben (nőkben kevesebb)
•Nőkben az ösztrogének elnyomják a hatásukat
• 5. életév után fokozódik a szekréció, csúcsérték pubertás időszakában, 40-50 éves kor után fokozatosan csökken
• A másodlagos férfi nemi jellegeket határozzák meg (szőrnövekedés, hangmélység, izomtömeg kialakulás)
• Ivaréréstől férfiakban emellett megjelenik a here eredetű tesztoszteron, s ez a két hormon együttesen fejti ki hatását.
• Fokozzák a fehérjeszintézist→izomnövekedés (anabolikus hatás)
A kívülről bevitt androgének az anabolikus hatás mellett számos mellékhatással bírnak
• Dopping (anabolikus szteroidok
 A VELŐÁLLOMÁNY
•Nagy kerekded sejtek alkotják
• Hormonjai: adrenalin, noradrenalin, dopamin
Hormonjai:
Adrenalin: Hormon és neurotranszmitter hatásai
• növeli a szövetek oxigénfogyasztását
• Fokozza a glikogenolízist (májban, izomban)→növekvő vércukorszint
• Izomban növeli a glikolízis mértékét→emeli az izom és a testfolyadék laktát koncentrációját
• Glükoneogenezis serkentése a májban
• Növeli a vérnyomást a simaizomsejtek összehúzódása által (serkenti a szívműködést)
• Szabályozás: sympathicus izgalom hatására elválasztása erőteljesen megnő (igénybevétel, erőkifejtés, stressz) Ld.: sympathico-
adrenalis rendszer
Noradrenalin
• Adrenalinhoz hasonló hatások
• Szimpatikus preganglionáris rostokból is felszabadul
• Készenléti reakcióban kulcsfontosságú
Dopamin
• Gátolja a prolaktin felszabadulást az adenhypophysisben
• Neurotranszmitterként is funkcionál
• Más területeken is termelődik (pl hypothalamus)
• Keringésre, emésztésre, stresszválasz során, szív és veseműködés

A HASNYÁLMIRIGY (PANCREAS) LANGERHANS-SZIGETEI

• Pancreas: a patkóbél kanyarulatában elhelyezkedő kettős elválasztású mirigy
• Külső elválasztású része a hasnyálat termeli
• Belső elválasztású (endokrin) sejtcsoportjai (Langerhans-szigetek) hormonokat termelnek.
• A sziget sejtjei négy félék lehetnek: A, B, PP (F), D
Hormonjai:
Inzulin (a „B” sejtek hormonja):
– Anabolikus hormonként csökkenti a raktározott tápanyagok bontását
– Szénhidrát anyagcsere szabályozása
– Csökkenti a vércukorszintet
– Növeli a máj glükóz felvételét
– Növeli az izmok glukóz felvételét
– Növeli a sejtek zsírfelhalmozást
– Serkenti a sejtek fehérjeszintézisét
– Hiánya: cukorbetegség

Glukagon (az „A” sejtek hormonja):

– Az inzulinnal ellentétes hatás
(antagonista hatás)
– Tápanyagmobilizálás hormonja
– Serkenti a glikogén glukózzá alakítását (glikogenolízis)
– Fokozza a májsejtek aminosav felvételét és azok glukózzá alakítását (glukoneogenezis)
– Fokozza a lipolízist

Pankreas-polipeptid (F-sejtek)
• Gátolja a pancreas hormonszekrécióját, és emeli a gyomornedv szekrécióját
• Idegi hatásra emelkedik meg a szintje: fehérjedús tápanyag bevitele, éhezés, erős izommunka eredményeként, akut alacsony
vércukorszint (hypoglikemia) esetén

Szomatosztatin (D-sejtek)
• Hipotalamuszban és a
hasnyálmirigyben is termelődik
• Gátolja a TSH és a GH szintézisét
• A gyomor és bélcsatorna negatív szabályozója (csökkenti a gastrin,
secretin, CCK, PP, motilin elválasztását)
• Az A és B sejtek hormontermelését is befolyásolja a hasnyálmirigyen
belül (paracrin szabályozás)
 Hypoglykaemiás állapot
- Éhségérzet, mint kezdeti tünet
- Kognitív működések zavara
- Gyengeségérzet
- Alkalmanként agresszív viselkedés, tudatzavar
- Eszméletvesztés, görcsök
- + szimpatikus idegresnzeri tüntetek ( sápadtság, verejtékezés, szapora szívműködés)

AZ IVARMIRIGYEK HORMONTERMELÉSE

Ösztrogének (tüszőhormon, folliculus hormon FH) és progeszteron (sárgatest hormon):

– A fejlődő petesejt körül lévő granuláris sejtek termelik (ösztrogének)
– Az ovulációkor kilökődő pete helyén képződő „hegszövet” sejtjei termelik (progeszteron)
– Termelődését az FSH és LH szabályozza (hipofízis), hipotalamusz: GnRH
• Ösztrogének:
• Női nemi jelleg kialakítása
•A méh nyálkahártyájának regenerációja
• Progeszteron:
• A méhnyálkahártya átalakítása a petesejt fogadásához (kedvező körülmények)
• Gátolja az újabb peteérést • Fenntartja a terhességet

Női reproduktív működések Ösztradiol nem reproduktív hatása

●Csontszövet: csontállomány megtartása, osteoblastok fennmaradása, osteoclastok apoptózisa + kálcium felszívás növelése a bélből ->
ösztrogénhiányban: osteoporosis
●Lipidanyagcsere: elősegíti a koleszterinfelvételt és kiválasztás a májban, zsírszövetben liproteinlipáz aktitiváts csökkenése,
hormonszenzitiív lipáz aktitivátásnak növelése -> lipolitikus hatás, csökkenti a zsírszövet mennyiségét, ösztrogénhiányban gyakori elhízás
●Hormonkötő plazmafehérjék szintézise: TBG (tiroxinkötő globulin), CBG (kortizolkötő globulin), SHBG (szexuálhormonkötő globulin)
szintézise nő
●Bőr: epidermis, dermis normális vastagságának megtartása, kollegénszintézis nő, mátrix metallopriteinázok szintézisének gátlója
(csökkent kollagénbontás)

Here: a herezacskóban elhelyezkedő páros szerv

• A herecsatornák közötti laza kötőszövetben elhelyezkedő Leydig-féle sejtek termelik a tesztoszteront
• A here állományának 20%-át adják
• Tesztoszteron:
– A here és vezetékeinek kifejlődése
– A here a hasüregből a herezacskóba
vándorlása
– Másodlagos nemi jelleg kialakítása
– Nemi vágy, agresszió
– Folyamatostermelődés

Férfi reproduktív működés hormonális szabályozás

● hypothalamus-adenohypophysistengely
●androgén hatás: férfi reproduktív szervekre gyakorolt hatás
●anabolikus hatás: izomzat, csontrendszer és néhány egyéb szövet fejlődésére és növekedésére gyakorolt hatás (fokozza a GH szekréciót)
● FSH hatás a Sertoli-sejteken érvényesül
● Sertoli-sejtek: inhibin, IGF1, IGF2, aktivin, SCF (őssejt faktor)
● LH- Leydig sejtekre hat (szteroid hormonok szintézisét fokozza)

CIRKADIÁN RITMUS
• A szervezet különböző működései pl.: testhőmérséklet, táplálkozás időzítése, egyes hormonok szekréciója, alvás-ébrenlét
szabályozása )napi periodicitás szerint zajlanak
• Nucelus suprachiasmaticus a hypothalamusban („belső óra”)
• Endogén ritmust mélyrehatóan befolyásolják a külső és belső környezet jelzései pl.: fény/sötétség periodikus változása
 A TOBOZMIRIGY: GL. PINEALE
• A köztiagy tetején található páratlan hormontermelő szerv
• Hormonja a melatonin:
– Fény hatására/nappal bomlik
(sötétben a szintje emelkedik)
– Nagy mennyiségben depresszív hatású (skandináv depresszió, fényterápia)
– Fontos szerepet játszik a cirkadián ritmus kialakításában
– Fénymérő jellegű fényérzékszerv (fotoreceptor sejtek)
– Melatonin szekréció a retina fényérzékelése alapján
– Testhőmérséklet
– Álmosság
– Gyógyszer

SZÓRTAN ELHELYEZKEDŐ HORMONTERMELŐ SEJTEK

• Kininek: értágító hatás (érrendszer)
• Renin-angiotenzin rendszer: só-vízháztartás szabályozás

• Gasztrointesztinális hormonok (pl. gastrin, CCK, secretin, GLP)

• Szerotonin: bélnyálkahártya által termelt, fokozza a vékonybél perisztaltikát, szűkíti az ereket és a hörgőket, mellékvesevelőben serkenti
a hormonelválasztást

•Prostaglandinok: szöveti eredetű, nyugtató hatásúak , emelik a vércukorszintet, csökkentik a lipolízist, gátolják az immunrendszert,
növelik a méh motilitását, csökkentik a progeszteron elválasztást

• Erytropetin: glikoproteid, előanyagát a máj termeli, majd a vese által termelt enzim hatására alakul ki az aktív forma, vesében észlelt
alacsony oxigén szint és alacsony vérnyomás hatására szabadul fel -> hatására a vörösvérsejtek fejlődése gyorsul, hemoglobintartalmuk nő

• Egyéb anyagcsere-szabályozó hormonok: leptin

zsírszövetből, adypocytákból szabadul fel, funkciója: csökkenti a
zsírsavszintézist a májban, növeli a zsírsavoxidációt, táplálékfelvételt gátló hatású

• Endogén opioidok: endorfinok és enkefalinok, erős fájdalomcsillapító hatás, jutalmazó hatás