A két világháború között

A győztes Európa gondjai

 I. világháború vége (1918)
 gazdasági konszolidáció: a gazdasági helyzet stabilizálása
 USA – háború után fellendülés
 problémák:
o eladósodás az USA-val szemben
o veszteségek (emberi és anyagi)
o spanyolnáthajárvány (1918-19)
 visszaállás a hadigazdaságról
o tőkehiány
o infláció (fedezetlen pénzkibocsátás miatt)
Charles Dawes
 Genova: nemzetközi gazdasági konferencia – 1922
o gazdasági élet rendezése
o háborús jóvatétel enyhítése
 rapallói egyezmény – 1922
o Németország és Szovjet-Oroszország – kölcsönös lemondás a jóvátételről
 Ruhr-vidék megszállása – 1923
 Dawes-terv – 1924: USA kölcsönöket juttat Németországba, hogy tudjon hadisarcot fizetni az
antantnak
 politikai paletta: anarchizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia,
liberalizmus, konzervativizmus, fasizmus, nácizmus
 parasztpártok, világnézeti pártok (kereszténydemokrata) megjelenése
 1918. november: forradalom, lemond a császár
o 1919-1933 – weimari köztársaság (weimarizálódás: politikai paletta
széttagoltsága)
o szélsőséges puccskísérletek (kommunisták, nácik: müncheni
sörpuccs)
Gustav Stresemann
 polgári demokrácia megszilárdítása
o Stresemann: teljesítési politika: háborús jóvátétel kifizetése
o 1925 – locarnói egyezmény
 Rajna-vidék demilitarizálása
 Németország nyugati (csak!) határai
 felvétel a Népszövetségbe: az I. vh. után kialakult
nemzetközi szervezet, cél: konfliktusok rendezése, újabb
világháború megakadályozása
o Briand-Kellogg-paktum: nem háborúznak többet Coco Chanel
o háborús jóvátétel: Young-terv: kedvezőbb törlesztés
 korhangulat
o modern női szerep
o kiábrándulás, elbizonytalanodás
o avantgarde térhódítása (futurizmus, konstruktivizmus, dadaizmus stb.)

Az olasz fasizmus
 Olaszország: „a legkisebb győztes”, „ellopott győzelem”
  gazdasági válság: parasztok föld- és gyárfoglalásai
 szélsőséges pártok megjelenése
o Olasz Kommunista Párt
o Nemzeti Fasiszta Párt
 Benito Mussolini:
o I. vh.-ban harcol
o marxista –> szocialista –> nemzeti szocialista –> fasiszta
o fasces: bárd rőzseköteggel, az ókori Rómában a hatalom jelképe
o fegyveres alakulatok: squadrák/feketeingesek
o vezérkultusz: Il Duce Benito Mussolini
 fasizmus
o nem egységes ideológia
o cél: a hatalom, és a nagy olasz birodalom létrehozása
o kommunizmus és demokrácia bírálata
o rend
o erős állam (nemzeti felemelkedés, tőkekorlátozás)
o szociális és nemzeti demagógia: népvakítás
 1922. október: Marcia su Roma
 Mussolini miniszterelnök
 koalíciós kormány (1922-25)
 totális diktatúra: politikai szférán túl behatol a munkahelyi, illetve a magánéletbe
 1924-es választások: leszámolás a politikai ellenfelekkel
 1925: rendeleti kormányzás
 1926: pártok, szakszervezetek betiltása
 1928: parlament feloszlatása
 államosítás, korporatív (hivatásrendi) államszervezet
 pártállam: a kettő összeforrása
 propaganda:
o tudatos tömegkommunikáció
o látványos rendezvények
o sajtó és oktatás kontrollálása
 akciótervek:
o szülési csata
o gabonacsata
 külpolitika: Fiume megszerzése (1924)
 lateráni szerződés (1929) – a Vatikán független állam

A kommunista ideológia
 1920-as évek Szovjet-Oroszországában bolsevikok – már polgárháború idején
államosítási törekvések
 hadikommunizmus: ipar és kereskedelem államosítása, felesleg elvétele
 sztrájk, fegyveres lázadások
 1921, Kronstadt – matrózlázadás
Vlagyimir Iljics Uljanov
 Lenin: NEP (új gazdaságpolitika) ’Lenin’
 nacionalizmus helyett világforradalom -> Szovjetunió létrejötte, 1922
 szövetségi államok, papíron szabad akarat
 totális diktatúra: egészen a magánéleti szféráig behatoló diktatúra
  pártállam: párt és állam teljes összefonódása, egypártrendszer
 1924 - Lenin halála – Sztálin szerzi meg a hatalmat
 megfélemlítés, koncepciós perek (kirakatperek), tisztogatási hullámok (csisztka),
ötéves tervek, túltermelés, rossz minőség
 termelőszövetkezetek: kolhozok
 kulákok: jómódú parasztok elleni támadás Ioszeb Dzsugasvili
’Sztálin’
 parasztság megszűnik, ipari munkások lettek belőlük
 féloldalas gazdaság – szinte csak ipar, 1932-33 éhínség – holodomor
 SZKP (Szovjet Kommunista Párt)
 Gulag

A náci ideológia
 kiábrándult tömegek, ellenségkép
 NSDAP – Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
 Adolf Hitler
o nagynémet eszmék (Anschluss)
o revízió: békeszerződés felülvizsgálata
o Lebensraum: élettér (kelet felé) Adolf Hitler
o antiszemitizmus: zsidóellenesség
o államosítás, polgári középosztály létrehozása
 1923: müncheni sörpuccs
o 1,5 év börtön – Mein Kampf
 fajelmélet: az emberi faj nem egységes, sőt hierarchikus viszonyban állank egymással
o felsőbbrendű (árja) faj
o szolgafajok
o kiirtandó fajok
 SA és SS
 propaganda – tömeggyűlések
 1932 – alkancellár, Hitler visszautasítja
 1933 – Hindenburg kinevezi kancellárrá
o Reichstag felgyújtása (kommunistákat teszi felelőssé)
o felhatalmazási törvény: hatalmi ágak összevonása
o egypártrendszer
o társadalmi/civil szervezetek nincsenek
o szakszervezetek feloszlatás
Paul von Hindenburg
o koncentrációs táborok
o titkosrendőrség (Gestapo)
 SA: második forradalom
 1934. július 29-30. a hosszú kések éjszakája
 Hindenburg halála -> Hitler közt. elnök és kancellár

Köztes-Európa
 nincsenek nagy birodalmak, etnikai, gazdasági ellentétek
  tekintélyuralmi rendszerek
 1918-39 – második köztársaság Lengyelországban
 1926 – Pilsudski marsall államcsínye: tekintélyuralom
 Ausztria:
o identitástudat
o gazdasági problémák
o Anschluss
o Dollfuss kancellár (tekintélyuralom)
 Csehszlovákia
o fejlett gazdaság
o parlamentáris demokrácia
o (Tomas Masaryk)
 Románia
o Nagy-Románia (etnikai, gazdasági ellentétek)
o II. Károly diktatúrája
 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
Dsida Jenő
o I. Sándor király (Marseille-ben megölik)
o nemzetiségi ellentétek, szerb dominancia
 kisantant: utolsó három államból áll, célja megakadályozni a központi hatalmak
megerősödését
 Párizs környéki békék: ígért kisebbségi garanciákat nem tartják be
o beolvasztás (asszimiliáció)
 földosztás
 telepítés
 új közig. egységek
o magyarság: kulturális és politikai szervezetek, kultúra virágzása
o Dsida Jenő: erdélyi magyar költő
o Kós Károly: magyar építész, (tiszteletére a magyar építészet napja dec. 16-a)
Kós Károly

A gyarmati világ megrendülése

 volt német gyarmatok – antanthoz kerülnek (NB, Franciaország)
o arab nacionalizmus
 mandátumterület: formálisan a Népszövetség irányítása alá kerülnek
 Brit Nemzetközösség: westminsteri statútum (1931) nemzetközi
szervezet, NB és brit fennhatóság alá tartozó államokból áll, egyeseknek
domíniumi rang=szinte független
 Palesztina: Balfour-nyilatkozat (1917): NB támogatja
o szerző: Herzl Tivadar Herzl Tivadar
o cionizmus: zsidó állam létrehozása
o arabok tiltakozása – arab-zsidó konfliktus
 India
o első világháború: gazdasági fejlődés, polgárosodás
o Mahátma Gandhi
 függetlenségi törekvések
 sómenet (tengerből az angolok által
megadóztatott helyett)
 angol textilipar bojkottja (hagyományos lesz a
fehér kelme és a rokka)
Mahátma Gandhi
 fellépés a kasztrendszer ellen
 muzulmán-hindu ellenállás tompítása
  Japán
o antant oldalán: német kínai területek megszerzése
o válság: Tanaka tábornok a győztese
o Koreát már uraló Japán Kínát is megtámadja, Mandzsúria bábállam
Mao-ce Tung
 Kína
o 1911 – a császárság megdöntése
o Kínai Kommunista Párt – Mao-ce Tung
o Kuomintang (Nemzeti Párt) – kommunisták ellen Csang Kaj-sek

A nagy gazdasági világválság

 Európa vezető szerepe meginog
 nincs szabad verseny
 bezárkózó gazdaságpol. Csang Kaj-sek
o protekcionista
o önellátásra törekvő
o nemzetközi kereskedelem NINCS
o túltermelés
 részvényárak emelkednek, spekuláció
 közgazdasági buborék: hirtelen érdeklődés – hitelek – DE nincs fedezet
 1929. október 24. fekete csütörtök
o New York-i tőzsde (Wall Street) a részvények ára esik, eladási láz
o túltermelési válság
o hitelválság
o tőzsdeválság
o leállnak a befektetések, tömeges elbocsátások
o csődbe mennek a bankok
o minden kontinens, minden ágazat, leginkább: USA, Németország
o munkanélküliség, éhezés
o szélsőséges pártok megoldást ígérnek
 keynes-i gazdaságpolitika: állam beavatkozása, pótlólagos kereslet F. D. Roosevelt
 Franklin Delano Roosevelt (4 ciklus) demokrata elnök
 New Deal
o bankzárlat
o közmunkaprogram
o vetésterület
o infláció (olcsó állami beruházás)
o versenykorlátozás
o minimálbér
o szakszervezetek
o munkanélküli-segély
o társadalombiztosítás
 új kommunikáció (kandalló előtti beszélgetések)
A világháború küszöbén
 1936-39 – spanyol polgárháború
 1931 – köztársaság kikiáltása
o radikális reformok
o baloldal válsága
 Falange- spanyol szélsőjobb
o 1936. puccs – Francisco Franco (El Caudillo) – nemzeti
szindikalizmus: olyan szindikalizmus (tagadja a munkáspárt
szükségességét, csupán a szakszervezet elég erőt biztosít), amely nem
internacionalista, hanem nemzeti Francisco Franco
 baloldal: köztársaságiak (SZU, Mexikó)
 jobboldal: katolikusok, náci Németország, fasiszta Olaszország
 1933. Németország kilép a Népszövetségből, 1935 fegyverkezés, 1936 Rajna-vidék
REmilitarizálása (vö.: locarnói egyezmény)
 Komintern: nemzetközi kommunista szervezet
 népfrontpolitika: szövetség a szocdemekkel a fasiszták ellen
 Olaszország: Abesszínia [Etiópia] elfoglalása (ellentét az antanttal)
 1936 – Berlin-Róma tengely
 1934. Dollfuss kancellár meggyilkolása
 1938 – Anschluss
 1938. müncheni konferencia
o Csehszlovákia felosztása
 Szudéta-vidék Németországé
 Szlovákia független (Cseh-Morva Protektorátus – náci bábállam)