POLGÁRI JOG I.

Általános tanok, személyek joga, Dologi jog

2019.
KELEMEN BÁLINT CSABA
Készült a Novotni alapítvány tankönyve alapján
 POLGÁRI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE
Közjog-magánjog-polgári jog
I. A jog fogalma
➢ Köznapi értelemben „jog” szó lehet jogszabály, jogosultság, szabadság
➢ Jogszabály→ az a szabály, parancs, magatartási norma melyet az állam alkot vagy alkotni
enged, illetve azon általánosan elfogadott magatartási normák melynek végrehajtását az
állam végső soron kényszerrel is biztosítja
➢ jogszabályokon túl számos olyan együttélési szabály létezik melyek szintén előírnak vagy
tiltanak, de egy-egy fogalmi elem hiánya ezeket a jsz. -tól megkülönbözteti
▪ Erkölcs→ belső kényszer általi parancs melynek késztetője a személyes belátás,
megszegésének következménye pedig a lelkiismeretfurdalás és a közösség
megvetése
▪ Konvenciók→ megállapodásszerű társadalmi magatartásoknak megfelelő viselkedés
melyet az állam nem kényszerít ki, de az emberi környezet megszegése esetén
hátrányos megkülönböztetéssel illet
➢ Jog→ tárgyi értelemben az állam vagy általa elismert helyi közhatalom által alkotott kötelező
magatartásszabály, szűkebb értelemben a bíróság által kikényszeríthető, végrehajtható
norma
➢ Jogosultság→ személy tárgyi jog által körülírt és biztosított hatalma más személy irányában1
➢ Szabadság→ ember természetes állapotának tekinthető, jogi szabályozás nélkül is létező
jogosultság2

II. Jog tagolása

a. Általában
➢ Jogrend→ egy adott szuverén hatalom térben és időben egymással összefüggésben álló
jogszabályainak összessége
▪ Külső egysége→ annak a társadalomnak az akarata melynek melynek rendjét
biztosítani hivatott
▪ Belső egysége→ jogszabályok összességének logikusan összefüggő, hierarchikusan
szabályos egymáshoz illeszkedő rendszerezettsége (jogrendszer)
➢ jogrendszert két nagy részterületre közjogra és magánjogra lehet osztani3→ viszonylagos,
hiszen mindkettő megjelenik a másik terület életviszonyaiban
▪ mindkettőn belül különböző jogágak szabályozzák az életviszonyokat→
▪ őket szabályozás tárgya, szabályozott életviszonyok hasonlósága (tartalmi ismérv), a
szabályozás módszere és a jogalanyok alá-fölé ill. egymás mellé rendeltsége (formai
ismérv) alapján határolják el
▪ éppen ezért jogágak felosztása képlékeny
➢ jogágakkal szemben a közjog-magánjog elhatárolása állandónak tekinthető, azt szükségessé
teszi
1) jogrendszer áttekinthetősége
2) jogbiztonság követelménye

1
egyik személy lehetőséget biztosít másik személynek valamilyen magatartás követésére, valamely magatartás
3 személy felé való tanúsítására ill. a jogosultnak bizonyos vele szemben tanúsított magatartások elhárítására
2
Dr. Kiss Barnabás
3
Publicum ius est, quod ad statum rei Romanae spectat; privatum, quod singulorum utilitatem (Ulp.)

1
 3) jogrendszer ellentmondás mentessége

b. Közjog-magánjog elhatárolása

Magánjog Közjog
➢ személyeket megillető alanyi ➢ a közhatalom, a közrend és
jogok biztosítása, jogilag működés érdekében való kiépítése,
Funkció
elismert érdekeinek fenntartása és gyakorlása
előmozdítása
jelleg ➢ Mellérendeltség ➢ alá-fölérendelt
➢ felek egyenjogúsága ➢ fölérendelt hatalmat
Felek
többletjogosítványok illetik
➢ akaratautonómia→ felek ➢ kötelezettek akaratára tekintet
kötelezettség akaratából áll be a nélkül beáll, parancs formájában
kötelezettség
➢ érdekellentét ➢ érdekek kiegyenlítése,
érdekek viszonya
érdekazonosság
➢ közvetett kényszer, tipikusan ➢ közvetlen kényszer alkalmazásának
kényszer bírói út igénybevételének lehetősége jogviszonyokban
lehetősége
➢ ad hoc kapcsolatok, ➢ szervezettség
szervezettség
eshetőlegesség
➢ jogosító (attributív) szabályozás ➢ parancsoló, kötelező, tiltó
formai szempont
jellemző (imperatív) szabályozás jellemző

➢ Szumma szummárum→ a magánjog az autonóm egyéni cselekvés jogterülete, közjog pedig a

hagyományos alanyi megközelítésben a közhatalmi funkciók, a társadalomszervezés
ellátására hivatott

c. Magánjog egysége
➢ a magánjog horizontális és vertikális megkettőződése is idejét múlta→
➢ a gazdaság, a gazdálkodás tendenciáját illetően ismét alapvetően az individuális és
civiltársadalmi autonómia része, és mint ilyen egységes magánjogi szabályozás tárgya
➢ magánjog terjedelmét, hatókörét történelmileg két tényező határozta meg4
1) a jogrend mely jogszabályok érvényesítését engedi át magánegyén akaratának
2) társadalom mindenkori értékítélete mely magánérdek összeütközéseket tekinti a
közrend szempontjából olyan jelentősnek, hogy kiegyenlítésüket állami feladattá teszi

d. Polgári jog, valamint a magánjog más részterületei

➢ Magánjog→ gyűjtőfogalom mely több egymástól elkülönülő, de összességében mellérendelt
jogalanyok jogviszonyait foglalja magába
▪ jogágait szokás civilisztikai jogágakként is definiálni
▪ közülük kiemelkedik a polgári jog→ tartalmazza mindazon jogelveket, általános
szabályokat, jogintézményeket melyek az összes viszonylagosan elkülönült jogágban
megjelennek→
▪ alapja és háttérjoga a tőle idővel elkülönülő jogágaknak

4
Szladits I: 21.

2
 ▪ ezt a kiemelt szerepeét az új Ptk is fenn akarja tartani→ polgári jog anyagának
történetileg kialakult letisztult és rendszerezett törzsanyaga5
➢ Polgári jog→ törvény által garantálja a személyek, így különösen az ember számára az
önrendelkezés szabadságát, benne a személyiség kibontakozását, védelmét és ehhez
tartozóan a vagyonával való szabad rendelkezést természetes személyek közt mind élők mind
a rendelkező halála esetére.
➢ láthatóan két részterülete van
1) személyi viszonyok→ személyek és az őket megillető személyiségvédelem joga
2) vagyoni viszonyok→ előbbi jogalanyokat érintő dologi és kötelmi viszonyok
➢ polgárjog ezen viszonyokat egyenjogúság és mellérendeltség szerint szabályozza
▪ tartalmi és formai ismérvek egyenrangúak jogviszonyok tekintetében
▪ őket más jogágak is szabályozzák, ilyenkor besoroláshoz a mellérendeltség nyújt
segítséget

ezen tételek Ptk.-ban:

1:1§: E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető

vagyoni és személyi viszonyait.6
1:2§: (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell
értelmezni.7
1:2§ (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell
értelmezni.8

e. Magánjogi elhatárolások
➢ magánjogi jogágak elhatárolása az átfedések miatt nehézkes
➢ Pj. anyajogi viszonyát az úPtk. is elismeri
➢ Szabályozás tárgya alapján munkajog önálló léte→ kollektív szerződések a magánjogiakkal
szemben számos közjogi elemet tartalmaznak
➢ nemzetközi kapcsolatok bővülése, globalizáció→ nemzetközi magánjog és nemzetközi
gazdasági kapcsolatok jogának elkülönülése→ egységesedés eszköze az egyes nemzetek
magánjogának közelítésére9
➢ polgári eljárásjog mint minden jogág önálló eszközjoga viszonylag szintén önálló
▪ peres eljárás
▪ nemperes eljárások
▪ magánjogi határozatok végrehajtásának joga
➢ egyes területek tartalmi szempontból rész-rész viszonyban állnak polgárjoggal így nehéz
elhatárolásuk→
▪ legtipikusabb a családjog10→ speciális vonásokkal rendelkező személykapcsolatok
joga, de ismét polgári jog részeként kezelendő
▪ Társasági jog→ gazdálkodó szervek jogalanyiságával, létrejöttével, működésével és
megszűnésével foglalkozik
▪ Kereskedelmi jog→ gazdálkodó szervek jogalanyiságával, létrejöttével, működésével
és megszűnésével foglalkozik mely kiegészül a csődjoggal, értékpapírjoggal,

5
„a magánjog alaptörvénye”
6
Ptk. 1:1§
7
Ptk. 1:2§ (1) bekezdés
8
Ptk. 1:2§ (2) bekezdés
9
1979. évi 13. tvr (Nmtvr.)
10
úPtk. hatályba lépéséig az 1952: IV.tv. szabályozta

3
 versenyjoggal és Ptk-ban szereplő speciális kereskedelmi szerződésekkel→ polgárjog
viszonylag önálló ága mely annak eszközeit használva lex specialisként szabályoz
▪ Agrárjog→ mezőgazdasági tárgykörön túllépve emberi környezet védelmét kezeli fő
funkcióként és elindult vegyes szakjoggá válás útján
➢ Szumma szummárum→ magánjog egyes részterületei azonos elvek és módszerek szerint
kezelendők és rájuk eltérést engedő spec. törvényi felhatalmazás hiányában rájuk a Ptk-ban
rögzített normák alkalmazandók.

III. Polgári jog rendszere

a. Törvényi rendszer11
➢ Polgári Törvénykönyv→ a polgári jog kódexe, kiemelkedő jelentőségű tételes jogforrása, a
magánjog egyéb területeinek és jogágainak mögöttes jogterülete (háttérjoga)

I. Bevezető rendelkezések........................................................... 1:1§-1:6§

II. Az ember, mint jogalany ....................................................... 2:1§-2:55§
III. A jogi személyek ................................................................ 3:1§-3:406§
IV. Családjog........................................................................... 4:1§-4:244§
V. Dologi jog ........................................................................... 5:1§-5:187§
VI. Kötelmi jog ........................................................................ 6:1§-6:592§
VII. Öröklési jog ...................................................................... 7:1§-7:100§
VIII. Záró rendelkezések.............................................................. 8:1§-8:6§

➢ Bevezető rendelkezések→ törvény célja, kódex jellege, egész törvényre irányuló alapelvek
➢ Az ember, mint jogalany→ ember, mint jogalany jog és cselekvőképessége, személyiségi
jogai, ill. utal rá, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó joghézagok esetén Ptk-t kell
alkalmazni
➢ A jogi személyek→ jogi személyekre vonatkozó általános szabályok, típusai és az állam jogi
személyisége
➢ Családjog→ házasság intézménye, házassági vagyonjog, élettársi és rokoni kapcsolatok,
örökbefogadás és gyámság
➢ Dologi jog→ birtok, tulajdon, idegen dologi jogok, ingatlan nyilvántartás fő szabályai
➢ Kötelmi jog→ kötelmek általános és különös része, kárkötelmek, értékpapírok és egyéb
kötelemkeletkeztető tényállások
➢ Öröklési jog→ általános szabályok, végrendeleti és törvényes öröklés, kötelesrész, öröklés
joghatása
➢ Záró rendelkezések→ értelmező rendelkezések, határidők számítása, hatályba lépés,
átmeneti intézkedéseket tartalmazó törvény

b. Tudományos rendszer
➢ Római jog→ személyek, dolgok, keresetek
➢ ma ez sokkal bővebb
▪ Általános rész→ polgári jog fogalma, alapelvei, minden jogviszonyra vonatkozó elvek
▪ Személyek joga→ törvényi rendszer+ szellemi alkotások joga
▪ dologi jog
▪ Kötelmi jog
▪ öröklési jog

11
1596§

4
 Jogszabálytan
I. Polgári jog forrásai
➢ Jogi norma→ magatartásszabály elsődlegesen, melyet minden más normától az különböztet
meg, hogy betartásuk közhatalmi úton kikényszeríthető
➢ jogforrás (alaki) → jogalkotó hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és
nyilvánosan kihirdetett jogszabály
▪ alapjában írott jogforrás van ennek elismerve→ ua. máig létező jogforrási kategória
az írott jog által elismert, legalizált szokásjog, összhangban az ésszerűség és az
igazságosság alapelvével→
▪ ezen generálklauzulákat a bírói gyakorlat tölti meg tényleges tartalommal
➢ Tárgyi jog (norma agendi) → mindenkire vonatkozó, mindenki által alkalmazandó absztrakt
írott jogi és szokásjogi normák
➢ Alanyi jog (facultas agendi) → egy konkrét személyt tárgyi jog alapján megillető esetlegesen
gyakorolható jogosultság

II. Polgári jogi jogszabály fajtái

a. Általában
➢ országos jog→ az ország egész területén hatályos jog, melyet a központi jogalkotó szervek
alkotnak
➢ Helyi jog→ helyi szervek alkotják a saját közigazgatási területükre nézve
➢ a polgári jogszabályok elsősorban országos hatályúak de Ptk. kimondja:

8:1§: (2) E törvény alkalmazásában jogszabálynak minősül az Európai Unió általános hatályú
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa is

➢ polgári jog alaki jogforrásai a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyük alapján a következők:

b. Polgári jog forrásai

1) alaptörvény és módosításai12
▪ szoros kapcsolat azon alapjogokon keresztül melyek garanciáit a polgári jogban
találjuk
▪ tulajdonhoz való jog, öröklés joga, vállalkozás joga, verseny szabadsága
2) Polgári törvénykönyv→ 2013. évi V.tv. a magánjog egész területének „anyajoga” a polgári
jog legfontosabb normáinak rendszerbe foglalt gyűjteménye
▪ Ptk. 1:2 § (2) kiemeli a többi törvény közül és kódex jelleget ad számára
▪ nem érvényesül az az elv esetében, hogy az azonos szintű jogszabályok közül a
később született lerontja a korábbit külön rendelkezés nélkül is
3) egyéb kifejezetten polgári jogi vonatkozású törvények
▪ egyes speciális jogterületek szabályozását a Ptk. külön törvényekre utalja
▪ új Ptk. azonban számos ilyet beépít a kódexbe

1991. évi XLIX. törvény .......................................................... Csődtörvény

2006.évi V. törvény.................................................................. Cégtörvény
1999. évi LXXVI. törvény .............................................. Szerzői jogi törvény
2001. évi CXX. törvény .............................................................Tőkepiacról
1997. évi CXLI. törvény ........................................ Ingatlan nyilvántartásról

12
Ptk. 1:2§ (1) bekezdés

5
 4) Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek→ leggyakrabban Ptk. egyes részeinek
végrehajtási szabályai
5) Helyi önkormányzati rendeletek→ önkormányzatok saját illetékességükön törvény
felhatalmazása alapján helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok
megállapítására vagy magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok
rendezésére rendeletet alkothat
6) Törvény erejű rendeletek→ megjelenésükkor a törvénnyel egyenlő értékűek
▪ nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13 tvr.
▪ házasságkötési eljárásról szóló 1982. évi 17 tvr.

c. Egyéb kútfők
➢ egyéb kútfők→ nem jogforrások, de polgári jog alakításában, fejlesztésében betöltött
szerepük miatt mégis forrásnak tekintjük őket
▪ Jogegységi határozatok→ Kúria az egységes ítélkezési gyakorlat érdekében akár bírói
kezdeményezésre hozza
▪ Kúria elvi jelentőségű határozatai
▪ bíróságok állandó és egységes ítélkezési gyakorlata
▪ Kollégiumi vélemények és állásfoglalások
▪ bírósági határozatok
▪ eseti döntések
➢ AB határozatok→ autentikus alkotmányértelmezéseként létrejövő negatív jogalkotás

III. Polgári jogi norma szerkezete

a. Tényállás
➢ Tényállás→ azon rendszerint elvont módon meghatározott életviszonyok, azokból kiemelt
tények, elemek, jelenségek, körülmények összességek meghatározása mely beállása esetére
a jogszabály meghatározott emberi magatartás tanúsítását írja elő
➢ több tényből tevődhez össze→ tényállási elemek
▪ ha egyidejűleg valósulnak meg→ szimultán tényállás
▪ ha egymás után egymásra épülve→ szukcesszív tényállás
➢ a rendelkező rész csak a teljes tényállás megvalósulása esetén alkalmazható, vagyis, ha
minden elem megvalósult
➢ ha a jogalkotó azt akarja, hogy az a fél, aki a normára hivatkozik valamely tényt ne legyen
kénytelen bizonyítani vélelmet állít fel→ valószínű tényállást a minősítés során valónak
tekintünk
▪ Praesumptio iuris→ ellenbizonyításnak helye van
▪ Praesumptio iuris et de iure→ ellenbizonyításnak helye nincs
➢ hasonlóan a jogi norma célzott hatásának érdekében, ám kivételesen alkalmazott eszköz a
fikció→ egy tudottan valótlan tényállás valóságosnak való elfogadása

b. Rendelkezés
➢ Rendelkező rész→ előírja azt a magatartást melyet a tényállás elemeinek megvalósulása
esetén a jogalanyoknak tanúsítani kell
▪ facere→ tevésre kötelez
▪ non facere→ nem tevésre, tartózkodásra kötelez
➢ a rendelkező részben előírt magatartástól az alanyok számára fennálló eltérés lehetősége
vagy lehetőség hiánya alapján meg kell különböztetni egymástól

6
 ▪ diszpozitív norma→ előírt magatartástól az érintett jogalanyok eltérhetnek, ha ilyen
azonban nincs, a diszpozitív szabályt kell alkalmazni13
▪ kógens norma→ felek a rendelkezéstől nem térhetnek el, mert a jogrend az eltérést
a jogbiztonság okán tiltják
▪ Klaudikálóan kógens norma→ megengedett az eltérés, de csak az egyik fél irányában

c. Jogkövetkezmény
➢ a jogi norma a tényállási elemek együttes fennállásához és a rendelkezésben előírt
magatartás tanúsításához esetleg az előírás megsértéséhez meghatározott jogkövetkezményt
fűz (lex perfecta)
▪ joghatás akkor áll be, ha a rendelkező részben foglaltak teljes mértékben
megvalósultak
▪ ha a jogszabályi előírásokkal ellentétes akkor a jogkövetkezmény a norma által
megállapított joghátrány
➢ Szankció→ valamely a jogalkotó által nem kívánatosnak minősített magatartás hátrányos
következménye
➢ polgári jog szankciói
a. szándékolt joghatás elmaradása (érvénytelenség) → a jogügylet formai vagy tartalmi
hibáját azzal súlytja, hogy hozzá nem fűzi a kívánt joghatást, ha pedig beállt, akkor az
eredeti állapot helyreállítását rendeli el
b. kötelezettség keletkezése, ill. meglévő kötelezettség nehezedése
c. létező jogosultság elvesztése→ beállhat a másik fél jogviszonyt megszüntető
egyoldalú akaratnyilatkozatával, de jelentkezhet valamely jogosítvány elvesztésében
anélkül, hogy a jogviszony felbomlana
d. kivételesen érvényesülő represszív vagy kártérítésben pönálé jellegű megtorlás
➢ (a-c) Objektív alapú szankciók→ magatartás ténye önmagában megalapozza a joghátrány
bekövetkezését, így közömbös, hogy a jogellenes magatartás felróható-e
➢ (d) Szubjektív alapú szankció→ a joghátrány bekövetkezésnek feltétele, hogy a magatartás
felróható legyen
▪ elvárhatóság hiányából fakad→ alóla elvileg legalább elvileg kimentésnek helye van
▪ tipikus esete a kártérítés→ elsődlegesen reparatív jellegű szankció
▪ Bírság→ büntető (represszív) jellegű szankció, melyet akkor alkalmaznak, ha a többi
polgári jogi szankció már nem, a büntetőjog pedig még nem hat

6: 519§: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a
károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
➢ joghátrányként értendők az egyes szerződést biztosító mellékkötelmek

d. Egyes jogszabályhelyek kapcsolata

➢ a 3 elem ritkán fordul elő egy helyen→ oka a kodifikációs technika
➢ ennek megfelelően megkülönböztetjük az önálló és a nem önálló normákat
1) Önálló norma→ önálló jogszabálynak nevezett olyan törvényi tényállások, amelyek
önmagukban alkalmazhatók (pl. cselekvőképesség)
2) Nem önálló norma→ más jogszabályi rendelkezésekkel együtt határoznak meg követendő
magatartást

13
ilyenkor azzal a vélelemmel élünk, hogy a felek akarata megegyezik a jogszabállyal, ua. sosem léphet a felek
akarata helyébe a diszpozitív szabály, ha köztük akaratkülönbség van

7
 ▪megszorító szabály→ kimondja egy másik szabály milyen esetekben nem
érvényesülhet (pl. elkóborolt állat és birtokháborítás)
▪ kiterjesztő jogszabály→ egy szabály tartalmát eredetileg hatálya alá nem tartozó
más esetre is vonatkoztatja
▪ fogalommeghatározó norma→ teljes jsz. egyes részeit képező nem önálló
jogszabályok
▪ Keretjogszabály (generálkluzula) → általános tartalmú keretjogszabályt más külön
jogszabályok töltik ki részletszabályokkal, vagy a tartalmát bírói gyakorlat alakítja
▪ Hivatkozó jogszabály→ egy másik norma alkalmazását rendeli el adott jogviszonyra
3) Főszabály-kivétel-alkivétel
▪ kivételt ismerő főszabály→ amennyiben a tényállási elemek körében várható
eltérés, a szabály kivételt ismerő főszabállyá válik
▪ Főszabály alóli kivétel→ ha a jogszabály a főszabály alól kivesz egy tényállást és azt
másként szabályozza
▪ alkivétel→ kivétel alóli kivétel→ vagy főszabállyal egyezik vagy további kivételként
kezelendő

IV. Polgárjogi jogszabály érvénye és hatálya14

a. Érvényesség
➢ érvényes jogszabály→ annak kibocsátásra feljogosított jogalkotó szerv bocsát ki jogalkotásról
szóló törvény betartásával és kihirdetésre került. Ezen túl tartalmi feltétel a norma
alkotmányossága is

b. hatályosság
1. Időbeli hatály
➢ Hatályos jogszabály→ alkalmazhatóságának feltételei adottak
➢ időbeli hatály→ megmondja az adott jogszabály mikortól kezdve alkalmazható
➢ a hatálybalépés napját a jogszabályban kifejezetten meg kell jelölni→ rendszerint kihirdetés
napja, de lehet egyértelműen beazonosítható nap vagy naptár szerint megjelölt nap
➢ visszaható hatály→ a jogszabályt a hatálybalépést megelőzően keletkezett jogviszonyokra is
alkalmazni kell
1) nem állapíthat meg kötelezettséget
2) kötelezettséget nem tehet terhesebbé
3) nem nyilváníthat jogszabályt jogellenessé
➢ időbeli hatály megszűnése
▪ megjelöli saját időbeli hatályának végét
▪ a régi jogszabályt az új tárgyában azonos azonban előzőtől eltérő jogszabály a
tartalma által automatikusan helyezi hatályon kívül és egyidejűleg helyette hatályba
lép

2. Területi hatály
➢ Területi hatály→ jogszabályt mely földrajzilag körülhatárolt helyen lehet alkalmazni
▪ ország egész területén
▪ csak saját közigazgatási területre kiterjedő hatály

3. Személyi hatály
➢ személyi hatály→ azon jogalanyok körét jelöli, akikre az adott rendelkezést alkalmazni kell
➢ polgári jogi normák nagy többségének személyi hatálya minden jogalanyra kiterjed

14
csak érvényes jogszabály lehet hatályos és csak hatályos jogszabály érvényesülhet

8
 ➢ sokszor a személyi hatály csak természetes személyekre, vagy csak jogi személyekre
vonatkozik

c. Érvényesülés
➢ Jogszabály érvényesülése→ a jogszabály tényleges alkalmazása

V. Polgári jogi szabályok alkalmazása

a. Általában
➢ Jogalkalmazás (tág értelem) → a felek egymás közötti viszonyaikban jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelően járnak el, ha mégis konfliktusba kerülnek vitájukat
konszenzussal rendezik
➢ jogalkalmazás (szűk értelem) → közhatalmi szervek, elsősorban bíróságok eljárása
➢ Jogalkalmazás lényege→ absztrakt módon megfogalmazott jogi norma konkrét életviszonyra
való rávetítése, azzal való azonosítása
▪ első lépés→ életviszonyt jogilag minősíteni
▪ második lépés→ kiválasztott, alkalmazandó jogszabály helyes értelmezése,
tartalmának feltárása, és annak megállapítása konkrét tényállás milyen joghatást vált
ki
➢ jogalkalmazás helytálló elmélete→ jog logikai zártságának elméletén alapuló jogértelmezés

b. Jogértelmezés alanyai
➢ jogszabály értelmezését végző alany, azaz a norma tartalmát feltáró személyisége szerint
különböztetünk
➢ jogalkotói értelmezés→ jogalkotó maga értelmezi a jogszabályt
▪ általában végrehajtási rendelet útján
▪ ide tartoznak a miniszteri indoklások és a törvények indokolásai→ nem jogforrási
értékű
➢ Jogalkalmazói értelmezés→ jogkövető-jogkereső közönség, valamint képviselőik norma
értelmét feltáró tevékenysége
▪ JEH, elvi határozatok
▪ kollégiumi vélemények, eseti döntések
➢ tudományos értelmezés→ konkrét vitában joghatása ritkán mérhető ua. jövőbeli
normaalkotásra gyakran kihat

c. Értelmezés módszerei
➢ nyelvtani értelmezés→ a magyar nyelv mindenkori szabályai és a szavak általánosan
elfogadott jelentése alapján értelmezzük

6: 8§: (1) A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó
feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése
szerint értenie kellett.
➢ logikai értelmezés→ logika szabályainak alkalmazása, különösen az állítások és azokból
levonható egyes következtetések tekintetében, figyelemmel a joglogika sajátosságaira
▪ a maiori ad minus
▪ a minori ad maius
▪ argumentum ex absurdo15
▪ argumentum a contario

15
egy lehetséges értelmezés mellett többi kizárása

9
 ➢ rendszertani értelmezés→ egy adott jogszabály tartalmára vonatkozóan annak
jogrendszeren, jogágon, törvényen belüli továbbá törvény egyes részein, címein fejezetein,
sőt az egyes szakaszán, bekezdésén belüli elhelyezkedéséből, hozzá képest összefüggésekből
vonunk le következtetéseket
➢ történeti értelmezés→ igyekszünk figyelembe venni és feltárni a jogszabály keletkezési
körülményeit, az adott norma kibocsátásának gazdasági-társadalmi motívumait

d. Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban

➢ Fikció→ annak értelmében, hogy a jogszabály adott tényállásra vonatkozó részét egy másik
nem azonos tényállásra is alkalmazni lehessen, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a
jogszabály ez utóbbi tényállást azonosnak mondja ki az előbbivel, holott valójában nem
azonos vele.16
➢ Vélelem→ a jogalkotó egy valószínű tényállást tekint valónak, hogy alaphelyzetben elkerülje
a valóság bizonyítását, és a valós tényállás esetére írt jogkövetkezmények a valószínű esetén
is alkalmazhatók legyenek, és a másik fél legyen bizonyítási kötelezettségi helyzetben
▪ megdönthető vélelem→ megengedett ellenbizonyítás, vagyis a bizonyítási teher a
vélelmezett tényállással ellentétes, attól eltérő tényre jogot alapító személyt
jogosítja, egyben terheli
▪ megdönthetetlen vélelem→ jogalkotó kizárja az ellenbizonyítás lehetőségét
➢ analógia→ hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott esetre egy
hozzá hasonló életviszonyra vonatkozó szabály alkalmazása
▪ Törvényi analógia→ jogszabály mondja ki h adott esetre milyen, más esetre
vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni
▪ Jogalkalmazási analógia→ jogalkalmazónak kell a polgári jog rendszerére, alapelveire
figyelemmel eldöntenie milyen szabályt fog alkalmazni a hasonlóság elve, az
észszerűség és az igazságosság alapelvi követelményei alapján

16
nem jogalkalmazási technika, hanem azt könnyítő jogalkotás-technikai eszköz

10
 A polgári jog alapelvei
I. Alapelvekről általában
➢ Alapelv→ jogrendszer egészének. egyes jogágaknak s ezen belül egyes legfontosabb
részterületek iránymutató eszméi
▪ jogrendszerben érvényesülő alapelvek összefüggésben vannak a filozófiai, erkölcsi,
vallási alapelvekkel
▪ ua. a jogelvek képesek egyedül a folyamatosan változó tételes jogszabályokból
elvonni a maradandó alapvető kategóriákat
▪ jogelvek ua. nem szükséges, hogy törvényi szinten is rögzítve legyenek, elég, ha azok
a törvények értékrendjéből kiolvashatók
➢ jogrendszer alapelveit az alkotmányos alapelvek rögzítik
➢ egy-egy jogág alapelveinek általános útmutatáson túl egyéb funkciója is van
▪ értelmezési funkció→ biztosítani hivatott, hogy az egyes jogalkalmazók az egyes
jogszabályokat megfelelően értelmezzék17
▪ hézagpótló funkció→ azt hívatott biztosítani, hogy az egyes jogszabályi
rendelkezések és a tényleges életviszonyok közti feszültségek és hiányok
megszüntethetők legyenek
➢ alapelveknek két típusát különböztetjük meg→ viszonylagos megkülönböztetés
1) deklaratív alapelvek→ jog alkotmányos, általános elveit alkalmazzák a relatíve önálló
polgári jog, mint jogág területére, figyelembe véve a polgári jogviszonyok
sajátosságait
2) operatív alapelvek→ konkrétabb szerepet kapnak a jogalkalmazásban, gyakran
alkalmasak egy-egy jogvita eldöntésére, így hézagpótló jellegűek
➢ ezek alapján a polgári jog 7 alapelvvel rendellezik
a) autonóm mozgástér védelmének elve
b) ésszerűség, igazságosság és jogbiztonság együttességének elve
c) jogfejlesztő értelmezés elve
d) jóhiszeműség és tisztesség elve
e) joggal való visszaélés tilalmának elve
f) együttműködési kötelezettség elve
g) elvárható magatartás elve

II. polgári jog alapelvei

a. Az autonóm mozgástér védelmének elve

1:1. § [A törvény hatálya]

E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető
vagyoni és személyi viszonyait.

➢ polgári jog a privát jogautonómia jogágazata→ egyéni cselekvési szabadságot hivatott minél
inkább kiteljesíteni
➢ ehhez a polgári jog, mint attributív normák foglalata alanyi jogot biztosít a jogalanyoknak18
▪ ua. védelemben részesíti az alanyi jogként nem nevesített jogos magatartásokat,
magánérdek érvényesíti lehetőségeket

17
alapvető tétele a jogbiztonság megvalósulásának
18
törvényből kövezetlen folyó, és más által nem korlátozható jog

11
 ▪ alanyi jogok korlátai másik jogalany sértetlenségében keresendők

1:6. § [Bírói út]

Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bírói útra
tartozik.

➢ konkrét alanyi jogsérelmet szenved→ igény állapotába kerül és főszabályként állam által
biztosított kényszer segítségével is kikényszeríthető
➢ további kiteljesedését jelenti a magánautonómiának a választottbíróságok (arbitrázs) léte
➢ szumma szummárum→ a polgári jog egyik legfontosabb feladatát leképező alapelve az alanyi
jogok minél szélesebb körének biztosítása és hatékony megvédése

b. Ésszerűség, Igazságosság és jogbiztonság együttesének elve

1. Ésszerűség elve
➢ a polgári jog a társadalom ésszerű berendezésére, a társadalmi viszonyok, az emberi
életviszonyok életszerű elrendezésére törekszik
➢ ebből következik, hogy fenntartással kell kezeli minden olyan jogértelmezést mely a józan
észnek ellentmond
➢ az ésszerűség a Ptk. szövegében több helyen is megfogalmazódik, az értelmetlen
egyediesítés elkerülése érdekében generálklauzulák formájában→ így érvényesül az egész
rendszerre úgyis, hogy a bevezető rendelkezésekben nincs külön említve

2. Igazságosság elve
➢ igazságosság olyan társadalmi rend megvalósítása mely az emberi lét egyetemes célját
legjobban szolgálja
➢ polgári jogvitákat úgy kell eldönteni, hogy ne csak formálisan jogszerű legyen, hanem
közösségben kialakult erkölcsi követelmény érvényre juthasson→ igazságszolgáltatás
legnehezebb feladata az absztrakt norma egyedi esetre alkalmazása→
➢ e kettő közti szakadék áthidalására alkalmas az igazságosság elve→ ésszerűséggel együtt
lehetőséget adnak olyan generálklauzulák létrehozására melyek biztosítanak egy
mozgásteret a polgári jogon belül

3. Jogbiztonság elve
➢ jog akkor lehet csak igazságos, ha mindenkit egyenlő elbánásban részesít→ ezek
számíthatnak a legnagyobb társadalmi elfogadottságra és így lehetnek hatályosak
leghosszabb ideig→
➢ jogbiztonság így a polgári jogban is nagy jelentőséggel bír→ általa lehet kiszámítható,
következetes és ésszerűen felépíthető rend
➢ jogbiztonság megköveteli
1) jogszabályok áttekinthetők és megismerhetők legyenek
2) megismeréséhez megfelelő idő álljon rendelkezésre

c. Jogfejlesztő értelmezés elve

1:2. § [Értelmezési alapelv]

(1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell
értelmezni.

12
 ➢ a jogbiztonság statikája mellett társadalmi viszonyok változásai rugalmasságot várnak el a
normáktól→
➢ kettő összhangját, mint értelmezési alapelve biztosíthatja a jogfejlesztő értelmezés elve
▪ további követelménye a jogbiztonságot is szolgáló egységesség
▪ jogfejlesztés→ a jogalkalmazó által még nyitvaálló mozgástérben olyan még nem
contra legem döntést hoz melyek következtében az értelmezés később bevett
gyakorlattá válik
➢ jogfejlesztő értelmezés célja tehát→ hatályos jog lépést tartson az alkotmányos renddel, a
gazdasági-társadalmi fejlődéssel, úgy, hogy ne sértse meg a jogbiztonság követelményét

d. Jóhiszeműség és tisztesség

1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]

(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan
korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

➢ Jóhiszemű→ nem tud és kellő körültekintés mellett sem kellene tudnia a valósággal
ellentétes valóságról
➢ Rosszhiszemű→ aki tud vagy kellő körültekintés tanúsítása mellett tudnia kellene a látszattal
ellentétes jogi helyzetről
➢ ez az alapevelv mindenkitől megfelelő tájékozódást, körültekintést és előrelátást követel
➢ tisztesség→ erkölcsösség általános követelményeit emeli törvényi rangra
▪ nem egyenlő a magatartások formális jogszerűsége
▪ azoknak tartalmilag is erkölcsösnek kell lennie
➢ ez az alapelv kiterjed a jogalany hirtelen megváltozó magatartására is más jogalannyal
szemben (Ptk. 1:3§ (2) bekezdés)

e. Joggal való visszaélés tilalmának elve

1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]

(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

➢ minden alanyi jogot csak rendeltetésének megfelelően, azzal összhangban szabad

gyakorolni→ ezt fejezi ki a joggal való visszaélés tilalma
➢ joggal való visszaélés esetén látszat szerint a magatartás jogos, valójában azonban a célzat
miatt jogellenes
➢ Ptk. a bevezető rendelkezések között önálló alapelvként fogalmazza meg sui generis tényállás
keretében

(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a
magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a
nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

➢ a (2) bekezdés a joggal való visszaélés egy esetét külön is szabályozza melynek jellemzői
jogirodalomban
1) joglátszat→ kiindulópont valamely alanyi jog gyakorlása
2) a jogosult sérti a joggyakorlás magasabb rendű általános elveit→ jogellenességbe
fordul át

13
 3) jogos és jogellenes magatartások között kifejezetten határterület
4) visszaéléssé minősítés független a joggyakorló jó és rosszhiszeműségétől
5) lehetséges, hogy a visszaélés tényleges érdeksérelmet okoz, de megállapításához
elegendő, ha védett érdeket veszélyeztet
➢ az ilyen jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadása esetén
▪ csak a megkívánt nyilatkozatot lehet pótolni→ jogszabály általában azért kíván ilyet,
hogy a felek között fennálló helyzeten az egyik fél ne változtathasson önkényesen
▪ szerződéses kötelezettség→ ha a bíróság megállapította, hogy kötelezettség fennáll
köteles is pótolni, nem csak lehetősége van rá
▪ „nyomós közérdek” és „különös méltánylást igénylő magánérdek” → súlyozottabb
mérlegelés→ csak akkor kerül sor a jognyilatkozat ítélettel való pótlására, ha
érdeksérelem másképp nem hárítható el

f. Együttműködés elve
➢ minden közösség megköveteli bizonyos együttélési normák betartását→ annak ellenére így
van, hogy a jog egyes emberből indul ki és tér vissza hozzá
➢ ezzel magyarázható, hogy a polgrájog nem elégszik meg a nemidem laedere
hangsúlyozásával sem pedig a felek egymással szembeni passzivitásával→ cél egymás
érdekeinek előre mozdítása
▪ egymással jogviszonyban nem álló felek között is érvényesülni kell
▪ ua. elsősorban kötelmi jogi kapcsolatokban nyer elismerést

g. Elvárható magatartás elve

1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]

(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

➢ jogbiztonság megköveteli az attributív szabályozás kiszámíthatóságát→ szükség van egy

általánosan elfogadott magatartási érték megfogalmazására
➢ ezért az elvárhatóság elve a büntetőjog szubjektív mértékével szemben egy adott
életviszonyra tipikusan elvárható magatartásból indul ki→ aki nem éri el annak magatartása
felróható, és szubjektív felelősséget von maga után

(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

➢ a jogszabály kizárja, hogy valaki jogellenes cselekménye révén magának előnyt kovácsoljon

(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

➢ a jogkövetkezmények ebben az esetben a felróhatóságok foka szerint alakulnak

14
 Polgári jogi jogviszony statikája
I. Jogviszony fogalma és jellemzői
➢ Jogviszony→ a jogalkotó által szelektált, jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott
társadalmi viszony
➢ polgári jogi jogviszony legfőbb jellemzői tehát
1) mindig emberek, emberi szervezetek közti viszonyok
2) döntő mértékben vagyoni jellegű személyi természetű viszonyok
3) felek mellérendeltek
4) egymástól egyébként elkülönült felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze
5) feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok és
kötelezettségek illetik meg

II. Polgári jogviszonyok osztályozása

a.1. Személyi jogviszony
➢ 3féle jogviszonycsoportot értünk alatta
1) személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyok
2) személyhez fűződő jogok védelmének viszonyai
3) házassági és családi viszony

a.2. Vagyoni jogviszony

➢ dologi jogviszony vagyonjog statikáját, a kötelmi jogviszony a dinamikáját biztosítja
➢ ide tartoznak még az öröklési jogviszonyok

b.1 Abszolút szerkezetű jogviszony

➢ Abszolút szerkezetű jogviszony→ csak jogosult személye ismert, név szerint meghatározott,
vele szemben mindenki jogosult
▪ alapvetően negatív tartalmú
▪ nem jelent korlátlan jogokat
➢ személyi és dologi jog körében fordulnak elő

b.2 Relatív szerkezetű jogviszony

➢ relatív szerkezetű jogviszony→ mindkét fél meghatározott és ezek csupán egymással
szemben jogosultak és kötelezettek
▪ tipikusan pozitív jogviszonyok
▪ fő területe a kötelmi jog

III. Polgári jogviszony alanyai

a. alanyok
➢ jogviszony alanyai→ azon személyek, akik jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek
➢ természetes személyek→ ember
➢ jogi személy→ jogi személy jogképes, jogok és kötelezettségek illetik és terhelik, feljogosított
képviselője révén pedig jogokat szerezhet és kötelességeket vállalhat
▪ csak azon jogviszony alanyai lehetnek melyek alanya nem csak ember lehet
▪ állam speciális jogalany→ minden más jogi személy jogképessége tőle ered
➢ jogi személyiség nélküli jogalanyok→ vannak olyan jogalanyok melyek perelhetnek és
perelhetők, de nincs jogi személyiségük (pl. társasház)

b. jogalanyok érdekállása

15
 ➢ kétpólusú→ alanyok két különböző érdekállásban helyezkednek el→ cél az érdekek
egyensúlyba hozása
➢ többpólusú→ alanyok szintén eltérő érdekpozíciókat foglalnak el ám nem meghatározható,
hogy a többi partnerrel azonos vagy ellentétes a jogviszony
➢ egy érdekállású→ alanyok azonos érdekállást foglalnak el

c. Többalanyúság
➢ egyidejű többalanyúság→ jogviszony azonos pólusán egyszerre többen is szerepelhetnek
▪ osztott jogosultság→ minden jogosult csak a ráeső részt követelheti
▪ egyetemleges jogosultság→ bármelyik jogosult az egész jogosultságot gyakorolhatja
▪ osztott kötelezettség→ minden kötelezett csak a ráeső kötelezettséget tartozik
teljesíteni, az együttes kötelezettek pedig valamennyien arányosan ám egyszerre
tartoznak helytállni
▪ egyetemleges kötelezettség→ bármely kötelezettől az egész kötelezettség
követelhető a jogosult részéről
➢ egymást követő többalanyúság→ polgári jogviszonyban időben egymást követően is
szerepelhet több alany
▪ jogelőd→ korábbi alany
▪ jogutód→ későbbi jogalany
▪ univerzális jogutódlás→ jogutód és jogelőd jogai és kötelezettségei megegyeznek
▪ szinguláris jogutódlás→ csak meghatározott jogok és kötelezettségek tekintetében
van lehetőség jogutódlásra
➢ jogutódlás beállhat felek akaratából és azon kívül álló okból
▪ ipso iure→ törvény erejénél fogva
▪ ügyleti úton→ relatív szerkezetű jogviszonyokban valamely fél pozíciójában áll be
alanyváltozás19

IV. Polgári jogviszony tárgya

a. Jogviszony közvetlen tárgya
➢ jogviszony közvetlen tárgya→ minden esetben valamely emberi magatartás melyet a
jogiviszony alanyainak egymás felé tanúsítani kell
➢ szolgáltatás melyet a jogosult követelhet és a kötelezettnek nyújtani kell
➢ tevőleges magatartás→ tevékenység kifejtését igényli meg
▪ dare→ dolog vagy jog átruházása
▪ facere→ valamilyen tevékenység kifejtése
▪ praestare→ kötelezett tartós rendelkezésre állása
➢ nemleges magatartás→ jogosulttal szemben mindenki tűrésre kötelezett
▪ kötelezetti magatartás kizárólag negatív jellegű
▪ nemleges kötelezetti magatartás szerződéseknél 20

b. jogviszony közvetett tárgya

➢ jogviszony közvetett tárgya→ egy dolog melyre a közvetlen tárgyat jelentő emberi
magatartás irányul
➢ dolog→ minden birtokba vehető testi tárgy
➢ rendhagyó dolog→ pénz, értékpapír, természeti erő

19
engedményezés→ követelés más személyre való átruházása
tartozásátvállalás→ az eredeti, a régi és az új adós megállapodása arra nézve, hogy utóbbi felváltja a régi adóst
átvállalva a kötelezettség teljesítését
20
pl. haszonkölcsönbe adó tűrni, hogy más használja a dolgát

16
 ▪ sosem lehet jogviszony tárgya ember, csak elhalt ember szervei
▪ pénz→ értékmérő szerep
▪ értékpapír→ olyan okirat mely benne foglalt jogosultságot megtestesíti
▪ természeti erők→ dolog módjára hasznosítható erők lehetnek jogviszony tárgya

V. Polgári jogviszony tartalma

a. alanyi jogok
➢ polgári jogviszony tartalma→ polgári jogviszony tartalmát a jogviszony alanyait megillető
jogosultságok és őket terhelő kötelezettségek együttese alkotja
➢ alanyi jog→ ember jogilag elismert lehetséges magatartása
➢ igény→ az az alanyi jog melyet bírói úton kikényszeríthetünk
➢ igényérvényesítésre tehát akkor kerül sor, ha az alanyi jogot valami sérelem érte→ ua. nem
minden sérelem érvényesíthető bírói úton (igény nélküli helyzetek)
▪ naturalis obligatio→ jogosult alanyi joga fennáll, ua. a teljesített szolgáltatás nem
követelhető vissza jogalap nélküli gazdagodás címen
▪ elévülés→ elévült követelést bírósági úton követelni nem lehet, elveszti igény jellegét
➢ váromány→ leendő jogosult oldalán keletkező függő jogi helyzetet mely az alanyra
vonatkozóan a későbbi jogszerzés reményét hordozza
▪ függő jogi helyzet→ hiányos tényállás, amely a tényállás kiegészítéséig még nem
hozza létre a célzott joghatást, ám az érintettek nem tehetnek semmi olyat mely
ezalatt a másik fél jogait csorbítaná vagy meghiúsítaná
▪ váromány még nem alanyi jog→ ua. azzá válhat méghozzá oly módon, hogy annak
bekövetkezését bizonyos körülmények kizárhatják, de ellenérdekű fél magatartása
nem akadályozhatja meg a jogszerzést egyoldalúan

b. Kötelezettségek
➢ nem magatartási lehetőségek, hanem tárgyi jog által előírt jogalanyok által követendő és
tanúsítandó meg nem kerülhető magatartások
▪ abszolút jellegű jogviszonyokban nemcsak a kötelezetteknek vannak
▪ relatív jogviszonyban nyilvánvaló kötelezettségei vannak a jogalanyoknak21

c. alakító jogok
➢ alakító jog→ rendhagyó helyzetek mikor a jogviszony tartalmát az egyik alany egyoldalú
nyilatkozatával állapítja meg, módosítja vagy megszünteti oly módon, hogy másik félre nézve
teremt kötelezettséget vagy szüntet meg jogosultságot
➢ megjelenhet egyoldalú jogosultság alakjában
▪ elállás és felmondás→ kötelem egyoldalú megszüntetése
▪ elvitel
▪ visszatartás joga→ szolgáltatás és ellenszolgáltatás nem lehetséges egyidejűleg, így
egyik félnek joga van szolgáltatását visszatartani, míg a másik fél sem tud teljesíteni
▪ választás joga→ vagylagos szolgáltatás esetén a kötelezettet illeti főszabályként
▪ visszautasítás→ hagyaték megnyílása esetén megilleti az örökösöket kivéve az
államot
➢ megjelenhet kifogás formájában
▪ jogszüntető kifogás→ magát az alanyi jogot likvidálja22

21
az alanynak szolgáltatni kell és ez áll szemben más őt megillető szolgáltatással, a károkozó köteles a kárt
megtéríteni, a károsult köteles a kárt megelőzni
22
jogügylet kifogásként való megtámadása, szavatossági és beszámítási kifogás

17
 ▪ igényérvényesítést kizáró kifogás→ alanyi jogot nem szünteti meg de kizárja az
állami kényszerrel való érvényesíthetőségét, azaz az igényállapotát23

d. Jogkövetkezmény
➢ ha jogviszony elemei megvalósulnak és a jogviszony rendeltetésszerűen lebonyolódik→ beáll
a jogkövetkezményként kívánt joghatás
➢ ha nem áll be
▪ igényérvényesítő fél rendelkezésére áll a joghatás kikényszerítése
▪ ha erre sincs mód helyettesítő jogkövetkezményként beáll a joghátrány, azaz a
szankció

23
elévülési kifogás, sortartási kifogás stb.

18
 A jogi tények (jogviszony dinamikája)
I. Jogviszony dinamikus állapota
➢ jogviszonyt dinamikus állapotban vizsgálva megkülönböztetjük a keletkezés-lebonyolódás-
megszűnés létszakaszait
➢ jogviszonyok minden létszakasza valamely jogilag releváns tény hatására következik be
➢ jogi tény→ azon emberi, társadalmi és természeti jelenségek, tények vagy körülmények
melyek a jogviszonyokban értékelést nyernek, azaz jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak
vagy szüntetnek meg
▪ tényállás→ összefüggő jogi tények
▪ tényálláselem→ tényállást alkotó egyes elemek

II. jogi tények csoportosítása

a. eredményük alapján
➢ jogkeletkeztető tények
▪ eredeti jogszerzés→ jogosultság újólag, egy korábbi jogosult jogára tekintet nélkül
keletkezik
▪ származékos jogszerzés→ jogszerző személy jogelőd helyébe lép, jogait és
kötelezettségeit attól származtatja (univerzális és szinguláris is lehet)
➢ jogviszonymódosító jogi tények
➢ jogviszonyszüntető jogi tények→ elsősorban a rendeltetésszerű tejesítés, de ilyen a felek
egybehangzó akaratnyilatkozata vagy egyik fél alakító jognak minősülő akaratnyilatkozata
▪ ex nunc→ jövőre kiható
▪ ex tunc→ keletkezésére visszaható

b. Jogi tények csoportosítása legfontosabb jellemzőik alapján

i. emberi magatartások
ii. emberi és társadalmi körülmények
iii. közhatalmi aktusok
iv. külső körülmények

III. Emberi magatartások

a. Jogos magatartások
1. Jogügyletek
➢ jogügylet→ joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat24
➢ jogügyletek hatályosulásuk szempontjából kétfélék lehetnek
1) nem címzett jognyilatkozat→ nincsenek meghatározott személyhez intézve így
megtételével létre is jön és hatályos is (pl. végrendelet)
2) címzett akaratnyilatkozat→ meghatározott személyhez vagy személyekhez szólnak,
így hatályosságához megköveteli a jog, hogy a címzett tartalmáról tudomást
szerezzen
➢ az akaratnyilatkozat érvényessége főszabály szerint nem függ alakiságtól→ ha mégis akkor
leggyakrabban írásba foglalásban jelenik meg
➢ akaratnyilatkozatot 3 féle alakban lehet kifejezésre juttatni→ szóban, írásban és ráutaló
magatartással
1) szóbeli nyilatkozat→ legtöbbször a jelenlévők közt hangzik el és másik fél
tudomásulvételével hatályosul is

24
lehet egyoldalú, vagy lehet két vagy többoldalú szerződés

19
 2) írásbeli nyilatkozat→ jogszabály vagy a felek megállapodása írásbeliséget ír elő, így a
nyilatkozatok lényeges elemeit okiratba foglalják25
▪ egyszerű okirat→ írásba foglaltan tartalmazza felek nyilatkozatait, keletkezés helyét
és idejét, nyilatkozattevő aláírását
▪ minősített okirat→ olyan magánokirat mely ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul
szolgál arra, hogy kiállítója a benne foglalt nyilatkozatot megtette vagy elfogadta, és
ezért magára nézve kötelezőnek ismerte és fogadta el ha azt maga írta alá/ két tanú
okiraton aláírásával igazolta, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta vagy
a nyilatkozattevő az aláírását a tanú előtt sajatájaként ismerte el/ ügyvéd
ellenjegyezte/ közjegyző vagy bíró hitelesítette/ gazdálkodó szervezet által üzleti
körben kiállított okiratot szabályszerűen aláírták
▪ közokirat→ olyan okirat melyek közjegyző, bíróság, vagy más hatóság ügykörén belül
eljárva a megszabott alakban állított ki, amely teljes bizonyító erővel tanúsítja a
bennefoglalt intézkedés, határozat vagy nyilatkozat tényét, a tanúsított tények
valóságát, ill. azok keletkezésének tényét és módját
3) ráutaló magatartás→ nyilatkozatot valamilyen nyilatkozattételre utaló viselkedése,
cselekvése útján fejezi ki
➢ hallgatás akkor vált ki joghatást, ha
▪ ha egybe ráutaló magatartásként is értelmezhető
▪ felek így állapodnak meg
▪ jogszabály rendelkezik így

2. Szerződés- egyoldalú ügylet

➢ szerződés→ két vagy több fél joghatás kiváltsát célzó és arra alkalmas egybehangzó
akaratnyilatkozata
➢ egyoldalú ügylet→ az akaratnyilatkozat önmagában is jogi tényként jelentkezik, jogviszonyt
létesít, módosít vagy megszüntet
➢ jogviszonyt keletkeztető egyoldalú jogügylet
▪ bármikor keletkeztethet jogviszonyt a nyilatkozó számára
▪ ua. nem lehet jogszabályi felhatalmazás nélkül másra kötelezettséget keletkeztetni
➢ jogviszonyt módosító egyoldalú jogügylet→ azon jogügyletek melyek nem keletkeztetnek és
nem szüntetnek meg jogviszonyt, de annak tartalmát befolyásolják
➢ jogviszonyt megszüntető egyoldalú nyilatkozat→ már létrejött akarategységben kialakított
jogviszonyt megszünteti valamely fél egyoldalú nyilatkozata is kivételesen
▪ vonatkozik már elvállalt szolgáltatásokra is→ nyújtásra vonatkozó kötelezettséget
megszünteti egyoldalúan26
▪ tipikusan lehet kifogás, elállás, felmondás
▪ joglemondás→ olyan nem kötelemszüntető tény is mely nem hatalmasság, mivel a
jogosult kizárólag már létező jogosultságáról mond le

3. képviselet
➢ képviselet→ helyettesítés jognyilatkozat tételében ill. elfogadásában→ képviselő a képviselt
személy helyett, annak nevében és érdekében, vagyis a képviselt akarata és érdeke szerint
tesz ill. fogad el akaratnyilatkozatot
▪ ügyleti képviselet→ képviselt fél meghatalmazásán alapszik

25
írásbeliség okai lehetnek nyilvántartás megkönnyítése, ellenőrzés lehetőségének megteremtése, ügyleti
hibák kizárása
26
nem vonatkozik súlyos szerződésszegő magatartásra

20
 ▪ törvényi képviselet→ jogszabály felhatalmazásán alapul

4. nem jogügyleti megengedett cselekmények

a) másodlagos jognyilatkozatok→ olyan kijelentések, amelyek valamely jognyilatkozathoz
kapcsolódnak, ill. egy már létező jogviszonyban fűzőik hozzájuk joghatás, de nem keletkeztet,
módosít vagy szüntet meg jognyilatkozatot
▪ akaratkijelenés→ teljesítés kötelezett részéről történő felajánlása
▪ tudatkijelentés→ másik fél értesítése, tájékoztatása érdekében tett nyilatkozat
▪ érzésnyilatkozatok
b) magatartáseredmény→ reálaktus, mely azt eredményezi, hogy a magatartás tanúsítójának
akarata nem egy szándékolt joghatás, csupán egy ténybeli eredmény elérésére irányul, mégis
valamilyen joghatás fűződik hozzá egyes jogviszonyokban (pl. szakmai végzettség
megszerzése)

5. utaló magatartás
➢ utaló magatartás→ olyan jogilag nem titkolt szándékos kisintenzitású magatartás mely egy
másik jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indít, amiből önhibáján kívül
károsodás éri
➢ törvényi tényállási elemei a következők
▪ szándékos magatartás
▪ magatartás alakja valamely jognyilatkozatoknál megismert alak
▪ tudomásul vétel
▪ utalás határozottsága
▪ önhiba hiánya
▪ jóhiszeműség
▪ cselekvés
▪ károsodás
▪ okozati összefüggés az utaló fél és a másik fél bizalma között
▪ kár megtérítése nem mindig áll elő
➢ ráutaló magatartás→ nagyintenzitású megengedett, így bírói úton kikényszeríthető
magatartásnak minősülő jogügyletek körében tárgyalt akaratnyilatkozatot megjelenítő forma

b. Jogilag nem védett magatartás

➢ általában közönbösek a jogalkotó számára azonban kivételesen jogi értékelést nyernek
➢ ide soroljuk a naturalis obligatiokat

c. Jogellenes magatartás
➢ Jogellenes magatartás→ valamely jogszabályi rendelkezést sértenek
▪ abszolút→ tételes jog anyagát sérti
▪ relatív jogviszonyban álló másik féllel szemben jogellenes
➢ objektív jogellenesség→ ha annak megállapításához a jogsértő magatartásának
felróhatóságára nincs szükség
➢ szubjektív jogellenesség→ megállapításához jogsértő magatartás felróhatósága is szükséges

IV. Emberi és társadalmi körülmények

➢ ebbe a csoportba olyan az embert körülvevő társadalmi-gazdasági valóságban lévő tények,
körülmények és állapotok tartoznak melyek emberi magatartások mintegy közegét alkotják
➢ emberi adottságok→ születés, halál, nem, életkor

21
 ➢ szubjektív adottságok→ tudatállapot (jóhiszemű/ rosszhiszemű), akarati állapot27, társadalmi,
gazdasági helyzet, körülmény függségi és összeférhetetlenségi pozíciók, ritkán tudatállapot

V. Közhatalmi aktusok
➢ Közhatalmi aktus→ állami és más közhatalommal rendelkező szervek által alkotott normák és
eseti határozatok
➢ konstitutív hatályú aktus→ jogviszonyt maga a közhatalmi aktus hozza létre, módosítja vagy
szünteti meg
➢ deklaratív hatályú aktus→ jogviszonyok keletkezésére, megszüntetésére, módosulására
közvetlen nem hatnak ki, csupán megállapítják ezeket a jogi tényeket

VI. Embertől független külső körülmények

a. időmúlás
➢ embertől független olyan külső körülmények is alkothatják jogi tények negyedik csoportját,
amelyek nem csak általában az életünket, de jogviszonyainkat is befolyásolják
➢ idő folyása→ kötelmi jogviszonyok minden létszakában fontos
➢ határidők számítása28
▪ napokban jelölt→ kezdő napot nem kell beleszámítani
▪ hetekben, hónapokban, években jelölt határidő aznap jár le ami megfelel a kezdő
napnak
▪ ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap akkor a határidő következő munkanap
jár le
▪ felek a határidőt meghosszabbították az új határidőt kétség esetén az eredeti
határidő elteltét követő naptól kell számítani
▪ határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be
▪ határidő elmulasztásának vagy késedelemnek a jogkövetkezményei csak határidő
elteltével állnak be

6:21. § [Az időmúlás joghatása]

Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte
jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő,
arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

➢ ha az idő alanyi jogot szüntet meg→ jogvesztés

➢ ha kikényszeríthetőséget szünteti meg→ elévülés
▪ jogintézmény tartalmának lényege, hogy az időmúlás és a nemtevés arra enged
következtetni, hogy a jogosult az igényhez fűződő érdeke jelentősen csökkent vagy
meg is szűnt
▪ ezen túl az időmúlás nehezíti a bizonyítást is

b. Elévülés

6:22. § [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.

27
az ember tisztában van-e magatartása várható következményeivel, társadalmi megítélésével és annak
ismeretében felelősen cselekedett-e
28
Ptk. 8:3§

22
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

➢ általános elévülési idő 5 év→ akkor kezdődik mikor a követelés esedékessé válik29
▪ elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni
▪ elévülés diszpozitivitását korlátozza, hogy az azt kizáró megállapodás semmis
▪ elévülés jogpolitikai indoka szintén korlátozza a diszpozitivitást
➢ Ptk. ua. számos esetben eltérő elévülési időt alkalmaz
1) kellékszavatossági határidő
2) 1 év hibás teljesítés esetén
3) veszélyes üzemből eredő (veszélyes üzem, többek között gjm.)
4) Kártérítés 3 év→
5) fuvarozóval szembeni elévülési határidő 1 év

6:23. § [Az elévülés joghatásai]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet
érvényesíteni.
(2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az
elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni
nem lehet.
(3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések
elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.
(4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

➢ Elévülés joghatásai
▪ elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni
▪ az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem
lehet visszakövetelni
▪ főkövetelés elévülésével az ahhoz tartozó mellékkövetelések is elévülnek
▪ az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni

6:24. § [Az elévülés nyugvása]

(1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
(2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél
rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető,
ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő
esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az
elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három
hónapos - határidő számítása kezdődik újból.

➢ Elévülés nyugvása→ elévülés meghosszabbodik általa

▪ Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni
▪ Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves30 határidőn
belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból
egy évnél kevesebb van hátra.

29
kártérítés esetén kár bekövetkezése, tulajdon esetén mikor a tulajdonjogot megsértették stb. → minden
egyedi esetnek megfelelően kell vizsgálni
30
egy évnél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónap

23
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az
eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az
elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a
kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

➢ Elévülés megszakadása→ bekövetkezik egy elévülést megszakító jogi tény, mely

bekövetkezésével az elévülési határidő újrakezdődik

c. Természeti jelenségek
➢ természeti jelenség→ emberi erővel elháríthatatlan jelenség, elemi csapások vagy
társadalmi-gazdasági katasztrófák, válságok
➢ mindig, mint vis maior jelennek meg

24
 AZ EMBER, MINT JOGALANY
Fogalmi alapvetés
I. Személyek köre
➢ Személy→ megmutatja ki lehet adott társadalomban polgári jogviszony alanya
(jogalanyiság)s
➢ ember jogalanyisága→ mindenkire kiterjed, neki csak az szab határt, hogy bizonyos
jogviszonyok alanya eleve nem is lehet ember
➢ Állam jogalanyisága→ elsődleges jogi személy, jogalanyisága nem korlátlan, nem lehet olyan
jogviszonyok alanya mely ember személyéhez kötött
➢ jogi személyek jogalanyisága→ hasonlatos államéhoz, jogképessége minden olyan
kötelezettségre kiterjed, melyek jellegüknél fogva nemcsak emberhez fűződnek

II. képességek
➢ Jogképesség→ egy személy azon képessége, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet
▪ személy jogképessége abszolút főszabály szerint minden jogviszonyra kiterjed
▪ kivételeket logika diktálja (embert nem lehet felszámolni)
➢ magyar jog más képességeket is meghatároz
▪ szerzőképesség→ személy konkrét képességét fejezi ki arra meghatározott alanyi
jogokat szerezzen és kötelezettségek alanya legyen
▪ cselekvőképesség→ egy személy képessége arra, hogy saját akaratelhatározásaival
jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon31
▪ perképesség→ személy azon képessége, hogy jogalany bíróság előtt félként
szerepelhessen
▪ vétőképesség→ kártérítési jogban van szerepe, személy azon képessége, hogy fel
tudja mérni károkozással kapcsolatos magatartásának következményeit
▪ ítélőképesség→ gyermek azon képessége, hogy őt érintő és eldöntendő kérdésekben
befolyásmentesen tud-e véleményt nyilvánítani

31
alapja a belátási képesség

25
 Az ember jogképessége
I. Az ember jogképessége általában

2:1. § [A jogképesség]
(1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

➢ Alaptörvényben gyökerező tétel, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt és mindenki

jogképes→
➢ Magyarország az emberi jogokat minden megkülönböztetés nélkül biztosítja
➢ ember jogképessége, általános, egyenlő és feltétlen
1) általános→ magyar jog semmilyen olyan tulajdonságot nem ismer mely az emberek
közti különbségtételt tartalmazna
2) egyenlő→ az emberek között a jogképesség terjedelme szempontjából nincsenek
különbségek32
3) feltétlen→ megszerzéséhez semmiféle külön tulajdonságra vagy teljesítményre nincs
szükség
➢ az ember sem szerződéssel sem egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le arról, hogy
jogképes legyen
➢ nem minősül jogképességet korlátozó szerződésnek valamely jogról történő lemondás

II. Jogképesség kezdete

2:2. § [A jogképesség kezdete]

(1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.
(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni;
bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a
határidőbe beleszámít.

➢ a törvény a jogképesség kezdetét a fogamzás időpontjához köti azzal a feltétellel, hogy az

ember élve születik
▪ fogamzástól a születésig függő jogi helyzet
▪ törvény megdönthető vélelmet állít fel→ bizonyítás gyermek érdekében és
ellenérdekében is lehetséges
▪ bizonyítás orvosi kérdés, annak kell bizonyítani, aki 300 napos fogantatási időt vitatja
➢ élve született gyermek jogképes→ megszerzi azon jogokat és rászállnak azon kötelességek
melyek ettől függtek
▪ olyan jogokra is vonatkozik melyek születése előtt keletkeztek
▪ öröklési képesség→ megfogant, de még meg nem született méhmagzat a hagyaték
dologi várományosa
➢ élveszületett gyermek jogképes→ törvény nem igényli az életképességet, fogamzása és
halála közti időtartamra jogképessé válik
➢ méhmagzat jogképessége tehát→ általános, egyenlő és feltételes

32
ua. a jogalkotó a pozitív diszkrimináció alkalmazásával a társadalmilag vagy biológiailag indokolt helyzetekben
kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

26
 ➢ születés napján 0 órától számít a jogképesség és a cselekvőképesség, akkor is, ha 23. órában
született a gyermek33

III. Gyámrendelés a születendő gyermek részére

2:3. § [A magzat gyámja]

(1) A gyámhatóság - kérelemre vagy hivatalból - gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat
jogainak megóvása érdekében szükséges.
(2) Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti.

➢ a születendő gyermek jogi és törvényes érdekei még a megszületése előtt védelemre

szorulnak→ ezt szolgálja a méhmagzat részére történő gyámrendelés
▪ egyetlen feltétel→ a magzat jogainak megóvása érdekében→
▪ ilyenkor valószínűsíthető, hogy magzat és törvényes képviselője között érdekellentét
van34
➢ gyámrendelés a gyámhatóság feladata
➢ gyám teljes jogkörben képviseli a születendő gyermeket → születést követően, emberről van
szó, képviseletét törvényes képviselője látja el

IV. Jogképesség megszűnése

a. Halál beállta

2:4. § [A jogképesség megszűnése]

A jogképesség a halállal szűnik meg.

➢ mindazon jogok melyeket az ember születéssel elnyer, halállal megszűnnek→ halála

pillanatában fennálló fennálló jogai és kötelességei hagyatékként szállnak át a jogutódra
➢ halál, mint jogi tény máshol is jelentőséggel bír
➢ megszünteti a perbeli jogképességet→ amennyiben perben halálozik el, a jogutód perbe
bocsátkozásáig vagy perbe vonásáig a peres eljárás félbeszakad
▪ megszűnnek a személyhez fűződő jogok→ becsület és emberi méltóság
megsértésére alkalmas kifejezések nem ő, hanem hozzátartozók kegyeletét sérti
▪ megszünteti a házasságot, házastársi vagyonközösséget
▪ különélő szülők esetén gyermeket gondozó szülő halála esetén feléled a másik szülő
addig szünetelő szülői felügyeleti joga, mindkét szülő halála esetén pedig gyámot kell
kirendelni
➢ rokontartás körében kötelezett halála esetén más rokoni tartási kötelezettsége léphet az
elhaltat terhelő tartási kötelezettség helyébe, tartásra jogosult halála esetén pedig a
kötelezettség megszűnik
➢ a halál időponjának meghatározása tehát nagyon fontos→ orvosszakértői vélemény
szükséges, hogy megállapítható legyen a halál időpontja35
▪ Klinikai halál→ a keringés, a légzés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése
▪ agyhalál→ agy visszafordíthatatlan megszűnése

33
születés tényét anyakönyvi bejegyzés bizonyítja, mellyel szemben bizonyításnak van helye
34
pl. nagypapa nem fiát, hanem születendő unokát nevezi meg örökösnek
35
1997. évi CLIV. törvény 216.§ (Eütv.)

27
 ▪ halál bekövetkezik→ légzés, keringés és az agyműködés teljesen megszűnik és e
miatt szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul
➢ halál tényét bizonyítani lehet
1) halotti anyakönyvi kivonattal
2) halál tényét megállapító határozattal
3) holtnak nyilvánító bírósági határozattal
➢ többes elhalálozás→ fontos lehet milyen sorrendben haltak el
▪ Ptk. nem állít fel vélelmet a halálozás sorrendjét tekintve→
▪ bíróságnak kell bizonyítás adatainak mérlegelése alapján megállapítania

b. Halál tényének bírói megállapítása

➢ ha a halál bizonyítására orvosi halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, de a halál ténye,
helye, ideje egyértelműen megállapítható akkor halál tényének bírói megállapítására
➢ célja→ lehetőséget biztosít a halál bizonyítására, ha arra közokirattal nincs lehetőség
➢ külön meg kell állapítani
▪ halál ténye
▪ halál ideje

c. Holtnak nyilvánítás

2:5. § [A holtnak nyilvánítás]

(1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül,
hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
(2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az
kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.

➢ ha a nagy valószínűséggel bekövetkezett halál másképpen nem bizonyítható→ kisegítő

eszközként megjelenik a holttá nyilvánítás→ bíróság kimondja, hogy hosszú ideje eltűnt
személy meghatározott időpontban meghalt
➢ tényeken alapuló vélelem melynek feltételei
▪ személy eltűnése
▪ eltűnéstől számított 5 év eltelte

2:6. § [A halál időpontjának meghatározása]

(1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő
hónap tizenötödik napja.

➢ a halál időpontjának megállapítsa gondos vizsgálódást igényel, mely körülmények

mérlegelésével állapít meg a bíróság
➢ halál helyét nem állapíthatják meg→ halál tényének megállapítására lenne lehetőség
➢ a holttá nyilvánítás rendeleti szinten36 nemperes eljárásként van szabályozva
▪ megnevezi a Ptk. a megindításra jogosultak körét
▪ eljárásra s helyi bíróság jogosult, ahol az eltűnt utolsó tartózkodási helye volt, ennek
hiányában, ahol annak vagyona, ha ezek nem megállapíthatók a PKKB az illetékes

36
1/1960 (IV.16.) IM rendelet

28
 ▪ bíróság hirdetményt bocsát ki, hogy akinek tudomása van az eltűnt létéről az jelentse
be→
▪ 30 nap eltelte után tárgyalás kitűzése nélkül határoz
➢ holtnak nyilvánított személyt a holtnak nyilvánítástól halottnak kell tekinteni, beállnak a
holtnak nyilvánításhoz fűződő jogkövetkezmények

2:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben]

(1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi
vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság
a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint
alakulnak.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később
tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító
határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.
(3) A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik,
mint a holtnak nyilvánítást.

➢ két feltétel közül bármelyikben változás következhet be

▪ ha bebizonyosodik, hogy az eltűnt személy határozatban megállapított időpontnál
korábban, vagy később tűn el, de 5 év továbbra is fennáll→ módosítás lehetséges
▪ ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított egy olyan későbbi időpontban tűnt el,
amihez képest 5 év még nem telt el→ a határozatot hatályon kívül kell helyezni, de
lehetőség van újbóli holtnak nyilvánításra, ha feltételek később fenn fognak állni

(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak

alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

➢ ha előkerül a korábban holtnak nyilvánított személy→ ipso jure hatálytalan a határozat és

jogkövetkezmények semmisek
➢ közjegyző ilyenkor hivatalból áll a következmények visszaállítása céljából
▪ erre csak a nemperes eljárás keretében van lehetőség
▪ hagyatéki eljárásban szerepelt vagyonra csak peres úton lehet igényt érvényesíteni
➢ előkerülésnek fontos családjogi következménye van
▪ ha házastársa nem kötött új házasságot→ kötelék fennáll vagy annak felbontására
van lehetőség
▪ ha újabb házasságot kötött→ korábbit megszűntnek kell tekinteni37

37
nem alkalmazható, ha bármelyik házastárs tudta vagy kelő körülteintéssel tudnia kellett volna, hogy a halál
nem következett be

29
 Ember cselekvőképessége
I. Általában

2:8. § [A cselekvőképesség]
(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság
alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

➢ Cselekvőképesség→ egy személy azon képessége, hogy saját akarat-elhatározásával, saját

nevében jogokat és kötelességeket szerezzen és vállaljon
➢ belátási képesség→ azon alapul, hogy az ember megfelelő érettséggel rendelkezik és
semmiféle mentális zavar nem gátolja akaratelhatározásában
➢ két vonatkozásban különbözik a jogképességtől
1) csak emberre szabott kategória→ nem beszélünk jogi személy és állam
cselekvőképességéről
2) szűkebb fogalom→ minden ember jogképes, de nem cselekvőképes minden ember
➢ a jog azt feltételezi, hogy az ember nemcsak megérdekeinek megfelelő akaratot tud
kinyilvánítani, hanem azt ki is tudja nyilatkoztatni→ jelent jognyilatkozati képességet is
➢ cselekvőképesség fokozatai
1) cselekvőképesség
2) korlátozott cselekvőképesség
3) cselekvőképtelenség
➢ cselekvőképesség korlátozása törvényi rendelkezésen vagy bíróság cselekvőképességet
érintő gondnokság alá helyezést elrendelő ítéletén alapul

törvényen alapuló korlátozás bírói ítéleten alapuló korlátozás

➢ cselekvőképtelen állapotban tett ➢ cselekvőképességet részlegesen korlátozó
jognyilatkozat esetén gondnokság alá helyezés
➢ életkor által korlátozott cselekvőképesség és ➢ cselekvőképességet teljesen korlátozó
cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés

II. Cselekvőképtelen állapot

2:9. § [A cselekvőképtelen állapot]

(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan
állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat - a végintézkedés kivételével - a
cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet
következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.

➢ cselekvőképtelenség→ természetes személy nem rendelkezik a szükséges belátási

képességgel
➢ okai különböző lehetnek, de hogy megállapítható legyen széleskörű bizonyítási eljárást kell
lefolytatni
▪ alkoholos befolyásoltság
▪ kábítószer-fogyasztás miatti bódult állapot
▪ altatás vagy egyéb orvosi beavatkozás utáni állapot

30
 ➢ Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés nélkül nagykorú
személlyel szemben korlátozott cselekvőképességhez kapcsolódó jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók

III. Kiskorúak cselekvőképessége

a. Korlátozottan cselevőképes kiskorúak

2:10. § [A kiskorúság]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel
nagykorúvá válik.
(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges
gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett
nagykorúság megszűnik.
(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

➢ Kiskorúság→ születés napja 0. órától a 18. életév betöltése 0 óráig tart→ ennek
elérkezésekor személy nagykorúvá válik
➢ kiskorú gyermek szülői felügyelet alatt áll, ami azt jelenti, hogy főszabály szerint helyette
szülője tesz és fogad el jognyilatkozatot
➢ kivétel a házasságkötés→ nagykorúsító hatása van
▪ 16. életévét betöltött kiskorú gyámhatóság engedélyével házasságot köthet
▪ érvényes házasságkötéssel a kiskorú kikerül a felügyelet alól és maga tehet és
fogadhat jognyilatkozatot
▪ ha házasság érvénytelen lesz később→ nem érinti ezt
▪ ua. házasság nem jár a nagykorúság megszervezésével, ha a bíróság érvénytelennek
nyilvánítja→ házasfél cselekvőképességének hiánya/ gyámhatósági engedély hiánya

2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]

Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem
cselekvőképtelen.

➢ Ptk. szerint amennyiben a kiskorú személy 14. életévét betöltötte korlátozottan

cselekvőképesnek minősül
➢ nem jelenti automatikusan ezt→ ha a bíróság cselekvőképességet teljsen korlátozó
gondnokság alá helyezi, akkor a határozat jogerejétől a 14. életévet betöltött kiskorú
cselekvőképtelen marad
➢ cselekvőképtelennek minősül a 14. életévét betöltött, valamilyen oknál fogva mégis
cselekvőképtelen állapotban lévő kiskorú
➢ 14. életév betöltése a születése nap 0. órától számít

b. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata

0. általában

2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata]

(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak
érvényességéről.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;

31
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb
jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
(3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes
juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő
visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó
nyilatkozatát pótolja.
(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet
jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú
saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával
szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát
érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét
figyelembe kell vennie.

➢ korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatai

1) azok a jognyilatkozatok, amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú maga tehet,
de érvényességéhez törvényes képviselő jognyilatkozata szükséges
2) azok a jognyilatkozatok melyeket a kiskorú a törvényes képviselő hozzájárulása
nélkül is megtehet, illetve csak ő tehet meg
3) azon jognyilatkozatok melyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú helyett
törvényes képviselő maga tesz meg
➢ ezen túl léteznek olyan jognyilatkozatok melyek csak a gyámhatóság hozzájárulásával
érvényesek ill. annak jóváhagyásával sem lesznek érvényesek

1. Törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok

➢ függő helyzet áll elő kiskorú olyan jognyilatkozata esetén melyhez törvényes képviselő
utólagos hozzájárulása szükséges
➢ ha ez megtörténik a szerződé megkötésének pillanatáig válik hatályossá
▪ ha nem adja a hozzájárulást→ szerződés nem válik hatályossá
▪ az ilyen, de teljesített szerződésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit
kell alkalmazni
➢ ha azonban korlátozottan cselekvőképes maga válik nagykorúvá, maga dönthet függő
jognyilatkozatainak érvényessége felől

2. Önálló jognyilatkozatok
➢ személyes jellegű jognyilatkozatok
▪ végrendelkezhet érvényesen→ csak személyesen és csak közvégrendeletet tehet
▪ személyéhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet38
▪ 16. életéve betöltésével és gyámhatóság engedélyével házasságot köthet érvényesen
▪ apaságot elismerő nyilatkozat teljes hatályához a 14. életévét betöltött gyermek
hozzájárulása is kell
▪ megtilthatja, hogy halála után testéből szerveit vagy szöveteit átültetés céljára
eltávolítsák
▪ 16. életévét betöltött kiskorú közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban
vagy írásképtelensége esetén 2 tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal

38
eshetőleges és nem kizárólagos jog

32
 megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette az eü ellátásba
történő beleegyezés ill. visszautasítás jogát gyakorolni ill. akit tájékoztatni kell
▪ speciális esetben feljogosítható, hogy más helyett jognyilatkozatot tegyen, de csak
személyesen járhat el és nem ruházhatja tovább a meghatalmazást
➢ mindennapi élet szokásos ügyletei→ „zsebpénz szabály”mely azt teszi lehetővé, hogy egy
14. életévét betöltött kiskorú is érvényesen végezhessen bevásárlásokat→ két konjuktív
feltétel
▪ mindennapi élet szokásos szükségleteinek megítélése nagyban függ a kiskorú ill.
családja társadalmi helyzetétől, vagyoni viszonyaitól és jellegzetes szokásaitól
▪ kisebb jelentőségű szerződések minősítés azt kívánja kifejezni, hogy szerződés nem
nagyösszegű, ill. nem nagy jelentőségű
➢ Munkával szerzet jövedelemmel való rendelkezés→ 16. életévét betöltött kiskorú is
létesíthet munkaviszonyt
▪ iskolai szünet alatt 15 éves, nappali rendszerben tanuló is vállalhat munkát törvényes
képviselő hozzájárulásával
▪ keresményével teljesen önállóan rendelkezik és annak erejéig kötelezettséget is
vállalhat
▪ ua., ha még szülői háztartásban él, háztartás költségeihez keresményből megfelelő
mértékben köteles hozzájárulni
➢ kizárólag előnyt jelentő szerződések→ lehetővé teszi, hogy olyan előnyöket szerezzen
melyhez nem szükséges a szülő hozzájárulása
▪ jelentkezhet ajándékként és olyan juttatásként mely kizárólag ingyenes
▪ előfordulhat h ajándék veszélyezteti a kiskorút→ törvényes képviselő gyámhivatal
engedélyével visszautasíthatja
➢ szokásos mértékű ajándékozás→ kiskorú önállóan is ajándékozhat, de csak ha olyan
pénzeszközzel vagy vagyontárggyal rendelkezik mely szabad felhasználás körébe tartozik

3. Törvényes képviselő önálló jognyilatkozatai

➢ legtöbb esetben a jognyilatkozatot a törvényes képviselő teszi meg
➢ kivétel mikor a jogszabály a kiskorú személyes nyilatkozatát kívánja
➢ gyakorlatban a kiskorú vagyoni ügyeiben hoz önálló döntéseket a szülő→ gyermek érdekeit
súlyosan sértő módon nem rendelkezhet39
➢ 1989-es NYC gyermekjogi egyezmény 12.cikk→ gyermek őt érintő ügyekben kinyilváníthatja
véleményét szabadon, melyet tekintetbe kell venni

c. Cselekvőképtelen kiskorúak
1. Általában

2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú]

Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

➢ korábbi magyar jog a 12. életévét be nem töltött személyeket nem tartotta „törvényes
korúnak”
➢ ezt az úPtk. 14. életévben határozta meg→ alatta a személy csak cselekvőképtelen lehet
▪ ezt a megdöntethetetlenül vélelmezett éretlensége indokolta

39
ha mégis, akkor vagyonkezelői jogát a gyámhatóság módosítja

33
 ▪ cselekvőképesség elérésébe a születés napja beleszámít, így 14. születésnapja 0.
órától áll be

2. Cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata

2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített
csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és
különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele
során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét - korának és
érettségének megfelelően - figyelembe kell vennie.

➢ főszabály→ cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis, helyette törvényes képviselője

jár el
▪ törvényes képviseletet szülők közösen látják el→
▪ közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban külön-külön
meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy gyermek vagyonát egyik szülő másik
helyett kezelje
➢ önálló jognyilatkozat érvényességéhez több feltételnek együtt kell fennállni
1) közvetlen köti és teljesíti a szerződést
2) szerződés csekély jelentőségű
3) mindennapi életben tömegesen fordul elő
4) különösebb megfontolást nem igényel
➢ törvényes képviselőnek minden esetben figyelembe kell vennie a kiskorú véleményét
▪ cselekvőképtelen kiskorú→ véleményét korának és érettségének megfelelően kell
figyelembe venni
▪ korlátozottan cselekvőképes kiskorú→ minden esetben figyelembe kell venni40

3. Kiskorú személy gondnokság alá helyezése

2:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel]

(1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó
szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá
helyezheti.
(2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.
(3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a
gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre
emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

➢ mentális zavar miatt jog törekszik rá, hogy gyermek nagykorúsága alatt se maradjon
egyedül→ 17. életévhez kötik
▪ gondnokság alá helyezést nagykorúakra irányadó szabályok szerint kell lefolytatni
▪ ha kiskorú személyt helyeznek gondnokság alá→ ítélet jogerőre emelkedésével
cselekvőképtelenné válik a kiskorú, ua. a gondnokság hatálya nagykorúvá válással áll
be

d. Kiskorúakra vonatkozóan csak gyámhatóság jóváhagyásával érvényes jognyilatkozatok

40
elhelyezésére vonatkozó döntés és apaságot elismerő nyilatkozat teljes hatályához hozzájárulása kell

34
2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához]
(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes
a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó
jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy
megterhelése;
d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való
rendelkezés esetén.
(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának
megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást
nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.
(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy
közjegyzői eljárásban elbírálták.

➢ korlátozottan cselekvőképes kiskorú és törvényes képviselője ill. cselekvőképtelen kiskorú

törvényes képviselőjének jognyilatkozata csak gyámhatóság hozzájárulásával érvényes
bizonyos esetekben
1) kiskorút megillető tartásról történő lemondás
▪ értelemszerűen nincs szükség hozzájárulásra, ha róla a bíróság bontóper során dönt
▪ gyámhatóság különösen indokolt esetben elfogadhatja a tartásról történő ingyenes
lemondást
2) öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy terhelő kötelezettségre vonatkozó
jognyilatkozat
3) kiskorú ingatlan tulajdonának átruházása vagy bármely módon történő megterhelése
▪ ingatlan zálogjoggal való megterhelése
▪ használati jog engedése, szolgalom alapítása
▪ építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más
értéknövelő beruházás
▪ ingatlanon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezése
▪ nincs szükség hozzájárulásra→ olyan haszonélvezet alapítására, ami ingyenesen
juttató személynek az ingyenes juttatással egyidőben történik
4) gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése vagy
lakáscseréje
5) kiskorú külön jogszabály által beszolgáltatott vagyonára vonatkozó jognyilatkozatok
6) gyermek személyes tulajdonát képező, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hétszeresét
meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, ill. vagyoni értékű jogát érintő jogügyletek

e. Kiskorúakra vonatkozóan gyámhatóság jóváhagyásával sem érvényes jognyilatkozatok

2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása]

Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel - a kiskorú vagyona
terhére - ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy
amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a
törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való
hozzájárulására is.

35
 1) ajándékozás→ olyan jognyilatkozat, amellyel a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében
korlátozott kiskorú személyesen vagy törvényes képviselője útjűn saját vagyona rovására
másiknak ingyenes juttatást nyújt
2) idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettségvállalás
3) jogokról ellenérték nélkül lemondás→ tilos kiterjesztően értelmezni, a joglemondásnak
kifejezettnek és határozottnak kell lennie41
➢ kivételek az érvénytelenség alól
▪ munkával szerzett keresményével kiskorú szabadon rendelkezik
▪ szokásos mértékű42 ajándékozás

2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]

A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló
semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy
hiányzik.

➢ törvény a kiskorúak védelmében kimondja, hogy jognyilatkozataik cselekvőképesség hiánya

miatti semmisségére csak az ő érdekükben lehet nyilatkozni
▪ semmisség általános szabálya alól képez kivételt
▪ relatív semmisség csak élők közötti jogügyletekben alkalmazható szabály

IV. Nagykorú személy gondnokság alá helyezése

a. Általában
➢ cselekvőképesség korlátozása a Ptk. értelmében kétféle lehet
▪ részleges korlátozás→ akkor jöhet szóba, ha jogainak védelme cselekvőképességet
nem érintő más módon nem biztosítható
▪ teljes korlátozás→ akkor kerül sor, ha részleges korlátozás által belátási
képességének birtokában nem lévő személy jogainak védelme nem érhető el
➢ ennek megfelelően két új jogintézmény is meghonosodott a gondnokság alá helyezés
elkerülésére, ill. érintett akaratának minél szélesebb körű figyelembevételére
▪ támogatott döntéshozatal
▪ előzetes jognyilatkozat

b. Cselekvőképesség részleges korlátozása

2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása]

(1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal
gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi,
akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan
vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire,
valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban
gondnokság alá helyezése indokolt.
(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat
a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.
(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a
cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.

41
Ptk. 6:8§ (3) bek.
42
az ajándékozás nem gazdagítja a megajándékozottat olyan mértékben, hogy a visszakövetelés vagyoni és
erkölcsi szempontból indokolt lenne

36
(5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet
érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben
cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

➢ cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés együttes feltételei

1) érintett személy mentális zavara
2) nagymértékben csökkent az ügyek viteléhez szükséges belátási képessége43
3) érintett egyéni körülményeinek, társadalmi, családi kapcsolatainak vizsgálata44
➢ a mentális zavar orvosi kérdés, a belátási képesség csökkenését pedig bíróságnak kell
megállapítani és megindokolnia
➢ nem korlátozható a személy cselekvőképessége, ha jogainak védelme más módon is
biztosítható
➢ az úPtk. megszünteti a cselekvőképességet általánosan korlátozó rendelkezéseket→ csak
bizonyos ügycsoportok vonatkozásában és egyénre szabottan lehet a cselekvőképességet
korlátozni
➢ a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés nélkül nagykorú
személlyel szemben nem lehet korlátozott cselekvőképességhez fűződő
jogkövetkezményeket alkalmazni

c. Cselekvőképességében részlegesen korlátázott személy jognyilatkozatai

0. Általában

2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében
meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának
hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy
cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a
gyámhatóság dönt.
(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott
ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb
jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget
is vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
(4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól
való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben
önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a
cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül
tájékoztatnia kell.

➢ jognyilatkozatok szintén több csoportba sorolhatók

43
lehet tartós, vagy időszakonként visszatérő
44
bíróságnak bizonyítást kell lefolytatni arra nézve, hogy képes-e ügyei vitelére, van-e olyan ügye mely
szükségessé teszi a gondnokság alá helyezést, ill. családja, környezete tud-e megfelelő segítséget nyújtani
ahhoz, hogy ügyeiben ténylegesen megfelelő támogatással önállóan tudjon eljárni

37
 ▪ azok melyeket helyette a törvényes képviselő önállóan is megtehet
▪ azok melyek cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú tehet meg
önállóan
▪ azok melyeket cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú tehet meg
önállóan, de érvényességéhez a gondnok utólagos jóváhagyása vagy beleegyezése
szükséges

1. törvényes képviselő önálló jognyilatkozatai

➢ törvény azon eseteket említi mikor a gondnok jogosult önálló jognyilatkozat tételére
▪ külön törvény jogosítja fel gyógykezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalára
▪ azonnali intézkedést igénylő ügyek

2. gondnokolt önálló nyilatkozatai

➢ személyes jellegű jognyilatkozatok
▪ képviselet ellátása, bármely személy ügyeinek ellátása szempontjából45
▪ végrendelkezhet érvényesen→ csak személyesen és csak közvégrendeletet tehet
▪ személyéhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet
▪ megtilthatja, hogy halála után testéből szerveit vagy szöveteit átültetés céljára
eltávolítsák
➢ mindennapi élet szokásos ügyletei
▪ mindennapi élet szokásos szükségleteinek megítélése nagyban függ a kiskorú ill.
családja társadalmi helyzetétől, vagyoni viszonyaitól és jellegzetes szokásaitól
▪ kisebb jelentőségű szerződések minősítés azt kívánja kifejezni, hogy szerződés nem
nagyösszegű, ill. nem nagy jelentőségű
➢ munkával szervezett jövedelemmel való rendelkezés→ gondnok beleegyezése nélkül is
létesíthet munkaviszonyt
▪ ua. csak részleges rendelkezési jogosultság jövedelemmel, melybe beletartozik a
társadalombiztosításai, munkanélküli és szociális ellátásból szerzett jövedelem is
▪ bíróság dönti el gondnokság alá helyezést kimondó határozatában mekkora
hányadával rendelkezhet a jövedelemnek
➢ kizárólag előnyt jelentő szerződések
▪ olyan előnyszerzés mely ajándékozásként, vagy olyan juttatásként jelentkezik, mely
kizárólag ingyenes
▪ az ajándékot a gondnok ua. nem utasíthatja vissza
➢ szokásos mértékű ajándékozás→ lehetővé teszi a Ptk., de természetszerűen csak akkor, ha
olyan pénzösszeggel vagy vagyontárggyal rendelkezik mely szabad felhasználás körébe
tartozik46

3. Gondnok utólagos hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok

➢ függő helyzet áll elő azon ügycsoportokban melyekben a bíróság a gondokolt
cselekvőképességét korlátozta→ csak akkor érvényes, ha gondnok hozzájárult
▪ ha ez megtörténik a szerződé megkötésének pillanatáig válik hatályossá
▪ ha nem adja a hozzájárulást→ szerződés nem válik hatályossá
▪ az ilyen, de teljesített szerződésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit
kell alkalmazni

45
csak személyesen jár el és nem ruházhatja tovább
46
az hogy mi szokásos ajándék, szintén a gondnokolt társadalmi helyzetéből, vagyoni viszonyaitól függően
értékelendő

38
 ➢ ha azonban korlátozottan cselekvőképes maga válik cselekvőképessé, maga dönthet függő
jognyilatkozatainak érvényessége felől
➢ gondnokolt és gondnok jognyilatkozatának eltérése miatti vitás kérdésekben a gyámhatóság
dönt

d. Cselekvőképesség teljes korlátozása

1. Általában

2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása]

(1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó
gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi,
akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan,
teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi
kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt.
(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy
jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges
korlátozásával nem biztosítható.

➢ cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá 17. életévét betöltött kiskorú és

nagykorú helyezhető ha
1) valamilyen mentális zavara van
2) ennek következtében a belátási képességet tartósan és teljes mértékben hiányzik
3) egyéni körülmények, családi és társadalmi kapcsolatainak alapján indokolt
4) érintett joginak és érdekeinek védelme egyéb, cselekvőképességet nem érintő
módon vagy cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható
➢ cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés esetén felülvizsgálat az ítélet
jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 10 éven belül kötelező

2. Cselekvőképtelen nagykorú gondnokolt jognyilatkozatai

2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített
csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és
különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt
érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell
vennie.

➢ főszabály szerint jognyilatkozata semmis, és nevében gondnoka jár el, kivétel, ha 4 tényező
együtt fennáll
1) közvetlen köt és teljesít egy ügyeltet
2) az ügylet csekély jelentőségű
3) mindennapi életben tömegesen fordul elő
4) különösebb megfontolást nem igényel
➢ véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát lehetőség szerint figyelembe kell venni

e. Gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok

2:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége]

39
(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának,
továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a
gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen
korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú
a) tartására;
b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére;
c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely
módon történő megterhelésére;
d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy
e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára
vonatkozik.

➢ korlátozottan cselekvőképes nagykorú és gondnoka ill. cselekvőképtelen nagykorú törvényes

képviselőjének jognyilatkozata csak gyámhatóság hozzájárulásával érvényes bizonyos
esetekben
1) gondnokolt tartására vonatkozik
2) gondnokolt öröklési jogviszony alapján megillető jogok és kötelességekre vonatkozik
3) gondnokolt ingatlanjogának átruházása47 ill. ingatlan tulajdonjogának megterhelése48
▪ ingatlan zálogjoggal megterhelése
▪ használatai jog engedése, szolgalmi jog alapítása
▪ gondnokolt tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlan tulajdoni hányadán építtető
részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő
beruházás
▪ ingatlanon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezése
▪ nincs szükség hozzájárulásra→ olyan haszonélvezet alapítására, ami ingyenesen
juttató személynek az ingyenes juttatással egyidőben történik
4) gyámhatóságnak adott vagyont érintő rendelkezés
5) kirendelő határozatban meghatározott összeghatárt meghaladó értékű vagyontárgyra
vonatkozó jognyilatkozat
➢ kivétel a gyámhatósági jóváhagyás alól
▪ bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat
▪ részlegesen korlátozott gondnokolt olyan jognyilatkozata mely olyan ügycsoportra
vonatkozik melyben cselekvőképességét nem korlátozták

f. Gyámhatóság által kivételesen jóváhagyható ügyletek

(2) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a gondnoka közös

kérelmére a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona
terhére
a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más
fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában
fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy
b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő
felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem veszélyezteti.
(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú
gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához,
fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a

47
részben vagy egészben más személy tulajdonába kerül
48
ingatlan tulajdonjogából eredő bármely jogosítvány valamilyen módon történő korlátozása

40
támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti -
törvényes örökrészének felét nem haladja meg.
(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképességében részlegesen
korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan
ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő
haszonélvezet alapításával kerül sor.
(5) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy
közjegyzői eljárásban elbírálták.

➢ gondnokolt gyámhatóság hozzájárulása mellett köthet olyan jogügyeltet

1) támogatás nyújtása
2) ajándékozás, joglemondás, közcélú felajánlás
➢ ennek feltételei
▪ mind cselekvőképesség teljes és részleges korlátozása esetén helye van
▪ gondnokolt vagyona csak leszármazó javára juthat
▪ törvényben meghatározott célból
▪ támogatás mértéke leszármazó örökrészének felét nem haladja meg
▪ kérelmet cselekvőképességében részlegesen korlátozott és gondnoka vagy
cselekvőképesség teljes korlátozása esetén gondnok terjeszti elő

g. Relatív semmisség

2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú

jognyilatkozatának relatív semmissége]
A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak
érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy
cselekvőképtelen.

➢ törvény kimondja, hogy jognyilatkozataik cselekvőképesség hiánya miatti semmisségére csak

az ő érdekükben lehet nyilatkozni
▪ semmisség általános szabálya alól képez kivételt
▪ relatív semmisség csak élők közötti jogügyletekben alkalmazható szabály

IV. Támogatott döntéshozatal

2:38. § [A támogató kirendelése]

(1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének
kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére -
cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz.
(2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy
a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei
intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a
gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A
támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki.
(3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.

a. Általában
➢ ember döntési autonómiája→ ember szabadsága belátási képességének fogyatékossága
esetén is annyiban korlátozható amennyire ez feltétlen szükséges és kívánt céllal arányban áll

41
 ➢ támogatott döntéshozatal→ támogatást jelent akkor bizonyos ügyek vitelében, ha érintett
belátási képessége csökkent kisebb értékben, de még cselekvőképesség korlátozása nem
indokolt
➢ nem polgári jogi jogintézmény→ részletes szabályait 2013: CLV.tv. tartalmazza és támogató
kirendeléséről gyámhatóság dönt
a) dönthet így gondnokság alá helyező per megindítása helyett
b) bíróság is intézkedhet így, ha keresi kérelemben foglaltakkal ellenben ez kiváltja a
gondnokság alá helyezést

b. Támogató kirendelése és feladatai

➢ gyámhatóság nem rendelheti ki a támogatót, ha támogatott személy vele nem ért egyet vagy
bármely okból nem kéri kirendelését
➢ nem érinti a támogatott cselekvőképességét
➢ támogatóul azt a személyt rendelik ki, aki nem áll kizáró okok hatálya alatt
a) személye ellen tiltakozik, vagy kirendelés támogatott érdekeivel ellentétes
b) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll
c) maga is támogatott személy
➢ legfeljebb két személyt lehet kirendelni
➢ támogató feladatai
1) jelen van azon közigazgatási, polgári és büntetőeljárási cselekményeknél melyekben
a támogatott érintett
2) eljárási cselekmények alatt támogatottal egyeztet
3) támogatott jognyilatkozatának megtételekor jelen van
4) tanácsaival jognyilatkozat megtételét segíti

c. Támogatott döntéshozatal megszűnése

➢ gyámhatóság támogató kirendelését 5 évente felülvizsgálja
➢ rendkívüli felülvizsgálatnak helye van
1) támogatott vagy támogató kéri
2) támogatott személyt bíróság gondnokság alá helyezi
3) hatóság érdekellentétről szerez tudomást
4) bármely egyéb körülmény szükségessé teszi
➢ felülvizsgálat eredményeként kirendelést fenntartják, a támogatót felmentik vagy
elmozdítják
➢ felmentik a támogatót
▪ támogató vagy támogatott kezdeményezi
▪ támogatott személy meghal
▪ kizáró ok keletkezik
➢ elmozdítják a támogatót
▪ feladatait nem látja el
▪ cselekményével, magatartásával támogatott érdekeit sérti
➢ hivatásos támogatót rendel ki a gyámhatóság→ nincs olyan megjelölt személy, akit ki
lehetne rendelni vagy támogatott egyetért a hivatásos támogató kirendelésével

V. Előzetes jognyilatkozat
a. Általában

42
2:39. § [Az előzetes jognyilatkozat]
(1) Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes
korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság
előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet.
(2) A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban
a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;
b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és
c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon
el.
(3) Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az
előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésének elmaradása az előzetes jognyilatkozat
érvényességét nem érinti.
(4) Az előzetes jognyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket a jognyilatkozat
módosítására és visszavonására megfelelően alkalmazni kell. A visszavont előzetes
jognyilatkozatot a nyilvántartásból törölni kell.
➢ Előzetes jognyilatkozat→ cselekvőképes személy előre rendelkezik ügyei viteléről, arra az
esetre, ha cselekvőképessége jövőben részlegesen vagy teljesen korlátozás alá esne

b. Előzetes jognyilatkozat tartalma és alakja

2:40. § [Az előzetes jognyilatkozat hatályossá válása]

(1) A bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában elrendeli az
előzetes jognyilatkozat alkalmazását, kivéve, ha
a) az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel
kifejezetten ellentétes; vagy
b) a nagykorú személy által gondnokként megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban
foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll
fenn.
(2) Ha az előzetes jognyilatkozat több rendelkezése közül valamelyik nem alkalmazható, ez a többi
rendelkezés alkalmazását nem érinti.
(3) A gyámhatóság a gondnok kirendelése és tevékenységének meghatározása során az előzetes
jognyilatkozatban foglaltak figyelembevételével jár el.

➢ alakisághoz kötött jognyilatkozat

▪ közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban, vagy gyámhatóság előtt
lehet tenni
▪ be kell jegyeztetni az előzetes nyilatkozatok országos nyilvántartásába, melyek
kezelését az OBH végzi
▪ a közokiratba foglaló jegyző, az ellenjegyző ügyvéd vagy a gyámhatóság küldi meg
elkészítéstől számított 5 napon belül az illetékes járásbíróságnak→
▪ 15 napon belül polgári nemperes eljárásban végzéssel dönt, arról, hogy bejegyzi-e az
előzetes nyilatkozatok országos nyilvántartásába
▪ az előzetes jognyilatkozatok tartalmának adait a hivatal 15 évig tartja nyilván a
nyilatkozó halálát követően majd automatikusan törlik
➢ Ptk. példálózó felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy nagykorú személy miket határozhat meg
előzetes jognyilatkozatban
▪ ki lehet gondnoka
▪ ki nem lehet gondnoka
▪ meghatározhatja kirendelt gondnoka egyes ügyeiben miként járjon el

43
 ➢ bármikor visszavonható és módosítható, de csak adott alaki kötelezettségekkel

c. Előzetes jognyilatkozat hatályossá válása

2:41. § [Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata]

Ha a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozását
követően úgy változtak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt
érdekével ellentétes lenne, a bíróságtól a rendelkezés alkalmazásának mellőzését a gondnokolt, a
gondnok, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

➢ előzetes nyilatkozat hatályba lép, amikor a bíróság a nyilatkozattevőt gondnokság alá helyezi
▪ ítéletben bíróságnak rendelkezni kell az előzetes jognyilatkozat hatályba léptetéséről
▪ bíróság ennek érdekében hivatalból köteles tájékozódni annak létezéséről
▪ hatályossá váló jognyilatkozat a gyámhatóságot köti
➢ előzetes jognyilatkozat mellőzésére sor kerülhet kivételesen
▪ teljesítése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel kifejezetten ellentétes
▪ megnevezetett személy az abban foglaltak teljesítését nem vállalja
▪ megnevezett személlyel szemben jogszabályban megjelölt kizáró ok áll fenn
➢ ha bíróság elrendeli a jognyilatkozat alkalmazását, de a körülmények úgy változnak, hogy a
benne foglaltak kifejezetten szemben állnának az érintett érdekeivel
▪ bíróság felülvizsgálja a benne foglaltakat hatályosulását és összes, vagy
meghatározott rendelkezések felülvizsgálatát rendelheti el
▪ erre vonatkozó kérelmet, a gondnokolt, gondnok, ügyész, gyámhatóság adhat be

44
 Személyiségi jogok
I. Személyiségi jogok általános védelme
a. általában

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét,
így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve
eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon
érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben
tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

➢ Személyiségi jogok a felvilágosodás korának társadalomfilozófiai eredményei

➢ Ptk. a természetes személyekről szóló könyvben helyezi el, ua. ezen rendelkezéseket a jogi
személyre is alkalmazni kell
➢ Személyiség→ test és szellem elválaszthatatlan egysége mely kifejezésre juttatja az egyén
viselkedését és gondolkodását49
➢ személyiségi jog az életminőséget védi mely két területen követhető nyomon
1) ember szabadon rendelkezik önmaga felől
2) embert megilletik az emberhez méltó életfeltételek

b. Személyiségvédelem általános szabályai

➢ személyiséghez fűződő jogok általános védelme→ törvény személyiségi jogok mindegyikét
egy generálklauzulán alapulva védi, ezen túl felsorolt jogoknak speciális védelmet biztosít
1) személyiségi jogviszony abszolút szerkezetű, hiszen mindenki köteles azokat tiszteletben
tartani ua. személyiségi jogok megsértése esetén a jogviszony relatívvá válik
2) a személyiségi jogok védelme minden létező jogalanyt megillet, természetes és jogi személyt
egyaránt
3) személyiségi jogok átruházása, róla lemondás kizárt→ ua. terjedelme nem terjedhet addig,
hogy a személy minőségi határozza meg a jog terjedelmét
4) személyiségi jogokat a jogosult csak személyesen érvényesítheti
5) mindez az általános emberi méltósággal áll összefüggésben50
6) személyiségi jogot sértő magatartás törvényi értelemben jogellenes ua. csak addig
részesülnek védelemben míg a jogszabály meghatározza és míg nem sértik más ember
jogát→ minden személyiségi jog ellenes magatartás jogellenes kivéve, ha jogellenességet
kizáró körülmény áll fenn
▪ jogszabály engedélye sérelmes cselekvés tanúsítására
▪ jogos védelem→ Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások
személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet
kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz,
feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak
érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.51

49
Petrik
50
Alaptörvény II.cikk, tartalmának meghatározása az 64/1991 AB határozat
51
Btk. 21§ (1) bek.

45
 ▪ szükséghelyzet→ Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más
személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a
közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz
nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
▪ jogosult beleegyezése→ csak egyetlen jogra vonatkozhat és egy konkrét személyhez
címzett jognyilatkozat formájában történhet52

c. Közéleti szereplés

2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]

(1) A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi
jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül
korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának
sérelmével.
(2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy
magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.
(3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos
tevékenység, illetve adat.

➢ jogellenességet kizáró körülmények között nevesített az új Ptk. egy önálló mérlegelést

igénylő helyzetet→ ha a személyiségi jog megsértése közszereplő ellen irányul
➢ Közszereplő→ az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom
gyakorlásával járó tisztségre jelölték, ill., aki politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja
vagy alakította53
➢ Kiemelt közszereplő→ az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos
közfeladatot lát el vagy ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy évben
fontos közfeladatot látott el, továbbá ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel
közismerten közeli kapcsolatban áll
➢ ezen közszereplőknek a túlzó, felfokozott érzelmeket tükröző véleménynyilvánításokat is
tűrniük kell
➢ felmentést ad a Ptk. a hozzájárulási kötelezettség alól képmás és hangfelvétel védelmével
kapcsolatban nyilvános közszereplés esetén
➢ ua. személyiségi jogvédelmi eszközei csak bizonyos törvényi feltételek esetén korlátozhatók
1) olyan fellépés esetén, amely közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok
gyakorlása érdekében zajlik
2) ua. emberi méltósághoz való jogát ilyenkor is tiszteletben kell tartani
3) közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozására csak méltányolható
közérdekből és szükséges és arányos mértékben kerülhet sor

II. Egyes nevesített jogok

0. Általában

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;

52
nem lehet kiterjesztően értelmezni
53
2003: III.tv. „ügynöktörvény”

46
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

a. Élet, testi épség és az egészség megsértése

➢ alaptörvény II. cikke alapján minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz
a magzat életét fogantatástól kezdve védelem illeti meg
▪ élet megszűnésével a személyiségi jogvédelem is megszűnik→ személyesen már
értelemszerűen nem tudja érvényesíteni ua. kártérítésnek helye lehet
▪ relevanciája az élet veszélyeztetése esetén van→ Ptk. lehetővé teszi, hogy az élet
veszélyeztetése esetén a személyiségi jogvédelem eszközeit lehessen igénybe venni
➢ emberi test ép és egészséges→ szervei sértetlenek, megfelelően működnek, továbbá a
szervek zavartalan együttműködése is megállapítható
▪ testi sérülés→ minden külső behatás által előidézett elváltozás
▪ egészségsértő magatartás→ olyan magatartások és eljárások melyek a szervezet
bármely részének a működését vagy azok együttműködését hátrányosan
befolyásolják
▪ lelki sérülés is az egészségsértés körébe tartozik
➢ jogellenességet kizáró körülmények
1) orvosi tevékenység és sértett beleegyezése54
2) veszélyes sportágak→ csak ha írott és íratlan szabályokat az ellenfél is betartja,
szervező megfelelő intézkedéséket megteszi
3) jogos védelem

b. Személyes szabadság, magánélet és magánlakás sértetlensége

1. Személyes szabadság
➢ személyes szabadság ember fizikai, és szellemi szabadságára vonatkozik
➢ testi szabadság→ minden ember eldöntheti, hol kíván tartózkodni, melybe beletartozik a
magánlakás sértetlenségének joga is→ az alaptörvény IV. cikke alapján
1) mindenkinek joga van szabadsághoz és személyi biztonsághoz
2) embert szabadságától csak törvényben meghatározott okból és törvényben
meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani
3) TÉSZ csak szándékos és erőszakos bűncselekmény miatt szabható ki
4) gyanúsított és őrízetbe vett személyt lehető legrövidebb időn belül bíróság elé kell
állítani vagy szabadon engedni
5) alaptörvény XXVII. cikke ezt egészíti ki→ mindenki, aki Magyarország területén
tartózkodik jogosult szabad mozgásra és tartózkodási helye szabad megválasztásához
➢ személyiségi jog sérelme nem áll fenn, ha meghatározott jogellenessséget kizáró körülmény
áll fenn
1) jogos védelem és végszükség
2) önhatalom jogszabályon alapuló gyakorlása
3) büntetőeljárás során őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás vagy egyéb
kényszerintézkedés
4) közegészségügyi okból, járványok, fertőzések megakadályozása az ide tartozó
jogszabályok betartásával

54
megfelelő tájékoztatáson alapuló belegyezés nélkül végzett műtéti beleegyezés súlyoson sérti a beteg
személyiségi jogait

47
 ➢ ember szellemi szabadsága→ politikai meggyőződés, vallás és lelkiismeret szabadsága, ill. ide
tartozik a hivatás megválasztása és a gondolatközlés szabadsága

2. magánszférához való jog

➢ általános személyiségi jogot sérti az ember magánautonómijába való önkényes beavatkozás
➢ magánlakás→ minden helyiség mely akár tartósan, akár ideiglenesen magánszemély
életvitelt biztosító tartózkodási helyéül szolgál55
➢ jogi személy céljára szolgáló helyiség is ilyen védelmet élvez
➢ tilos tehát minden olyan magatartás mely magánszemélyt lakásban folytatott és belátása
szerint alakított életvitelében jogi személyt pedig helyiségeiben folytatott tevékenységében
akadályoz vagy zavar

3. Hátrányos megkülönböztetés tilalma

➢ alaptörvény XV. cikke kimondja, hogy törvény előtt mindenki egyenlő→ hátrányos
megkülönböztetés tilalma tehát alapvető alkotmányos jog polgári jogi vetülete
➢ nem hátrányos megkülönböztetés, aminek jogi vagy erkölcsi alapja van, ezért ilyen
különbségtétel nem jelenti a személyiségi jog megsértését

c. becsülethez és jó hírnévhez való jog

2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]

(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos
befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt
sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

➢ becsület→ személy társadalmi megítélése

➢ egyes kijelentések objektíve alkalmasak arra, hogy egyén társadalmi elismertsége
kedvezőtlen megváltozzék
a) kinyilvánítás módja megszégyenítő, megalázó, megbántó, túlzó, lekicsinylő
b) olyan bírálat, véleménynyilvánítás56 mely csorbítja a személy társadalmi megítélését
c) valóságot hamis színben feltüntető tények, ill. ilyen tényt kifejező értékítélet
➢ hírnév→ adott személy társadalmi, gazdasági ismertsége és elismertsége, megbecsülése
▪ ennek bármilyen formában történő rombolása személyhez fűződő jogot sért
▪ különösen tartozik ide a valóságot meghamisító tények, adatok közlése
➢ jóhírnév megsértésének előfordulása
▪ valamely személyt érintő közlés, akár közvetlen akár közvetetten
▪ tényállás kifejtése mely alkalmas a valóság meghamisítására
➢ jogsértés feltételei
1) objektív valóság követelménye→ nincs jelentősége annak, hogy a jogsértő tévedett
vagy jóhiszeműen járt el
2) valóság hamis színben történő feltüntetése
➢ személy hátrányos társadalmi értékelésének megállapításához elegendő az hogy a közlés
alkalmas legyen arra, nem szükséges, hogy előtte az érintettnek valóban jóhíre legyen

d. Magántitok védelme
1. általában

55
lakás, lakókocsi, sátor, tartózkodásra használt más helyiség, lakáshoz tartozó egyéb bekerített hely
56
alapvetően akkor jogellenes ha jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti

48
2:46. § [A magántitokhoz való jog]
(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára.
(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és
felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.

➢ titok→ tény, adat következtetés, mely adott körtől való kikerülése sérti az oda tartozó
személyek érdekét
▪ rendelkezni jogosult személy→ titok ura
▪ birtoklás még nem okoz jogsérelmet
➢ titokvédelem megsértése→ akinek az információról tudomása van azt felhatalmazás nélkül
nyilvánosságra vagy másnak tudomására hozza, vagy titokkal bármilyen módon visszaél
➢ Ptk. nevesíti a levéltitkot, a hivatásbeli titkot és az üzleti titkot

2. levéltitok
➢ levél→ közlést tartalmazó zárt küldemény, vagy másfajta távközlési berendezés. műszaki
megoldás útján továbbított közlés
▪ feladónak és címzettnek igénye lehet arra, hogy illetéktelen személy ne szerezhesse
meg tartalmát
▪ nem tekinthető ilyennek a nyílt levél és a névtelen levél
▪ feladó és címzett közösen a titok ura
➢ leváltitkot sérti aki a levelet felbontja57, megszerzi vagy illetéktelen személynek átadja

3. Hivatásbeli titok
➢ ügyvédi titok→ ügyvédet titoktartási kötelezettség terhel minden olyan adatot, tényt
illetően, amiről hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást
▪ megbízási jogviszony megszűnése után is fennmarad
▪ nem tárhatja fel az adatokat, de erre irányuló hatóság eljárást nem akadályozhatja
▪ titoktartás alól megbízó, annak jogutódja vagy törvényes képviselője felmentést
adhat
➢ orvosi titok→ adatkezelő a gyógykezelés során tudomására jutott személyes vagy
egészségügyi adat, gyógykezelésre vonatkozó egyéb adatot köteles megtartani
▪ beteg jogosult arra, hogy ilyen adatot csak arra jogosulttal közöljék
▪ meghatározhatja kik jogosultak tájékoztatást kérni és kik zárhatók ki
▪ beteg egészségügyi adatait hozzájrulása nélkül közölni kell→ törvény elrendeli/
mások védelme szükségessé teszi

4. Üzleti titok és know-how

➢ Ptk. 2:47§ -t Hatályon kívül helyezte: 2018. évi LIV. törvény 35. § (2) bek.

e. Személyes adatok védelme

0. Általában
➢ alaptörvény VI. cikk (2) (3) bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai
védelméhez, valamint közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez
➢ ennek legfontosabb eszköze az információs önrendelkezési jog→ adat ura szabadon
rendelkezhet arról, hogy személyes adatait nyilvánosságra hozza ill., hogy azok kezeléséhez
hozzájárul-e vagy sem

1. adatvédelmi fogalmak
➢ adatvédelem általános szabályait a 2011: CXII.tv. tartalmazza

57
felbontás minden cselekmény amikor a levél tartalma ismertté válhat

49
 ➢ személyes adat→ személlyel összefüggésbe hozható adat, valamint az adatról levonható,
személyre vonatkozó következtetés
➢ különleges adat
1) faji eredetre, nemzetiségi tartozásra, politikai véleményre, vagy pártállsára, vallási
vagy világnézeti meggyőződésre, érdek képviseleti tagságra, szexuális életre
vonatkozó személyes adat
2) egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó és bűnügyi személyes adat
➢ adatkezelő→ természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
aki önállóan vagy másokkal együtt
▪ adatkezelés célját meghatározhatja
▪ adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja
▪ adatfeldolgozóval végrehajtatja
➢ adatkezelés→ az adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége
▪ kötelező adatkezelés→ törvényi felhatalmazás alapján történik
▪ önkéntes adatkezelés→ érintett hozzájárulása alapján
➢ kivételesen sor kerülhet személyes adat kezelésére törvényi felhatalmazás vagy hozzájárulás
nélkül ha
▪ érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna
▪ adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség céljából szükséges
▪ adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges
➢ Közérdekű adat→ az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és
tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a
személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ
vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így
különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak
eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést
szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó
adat
➢ Közérdekből nyilvános adat→ a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat,
amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény
közérdekből elrendeli

2. adatvédelem alapelvei
1) információs önrendelkezési jog→ személy maga rendelkezik személyes adatai sorsáról
2) célhoz kötöttség→ adatot kezelni, feldolgozni, csak pontosan meghatározott és jogszerű
célra szabad és csak e cél megvalósításához szükséges ideig és mértékben
3) adatminimalizálás és időszerű adatkezelés→ csak olyan személyes adat kezelhető mely
adatkezelési cél megvalósulásához elengedhetetlen és cél elérésére alkalmas
4) adatminőség elve→ adatkezelésnek teljes időtartama alatt pontosnak, megbízhatónak,
naprakésznek és korrektnek kell lennie
➢ személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog→ korlátozható

3. Érintettek jogai
1) tájékoztatáshoz való jog→ adatkezelő köteles az adatok felvételét megelőzően az
adatkezelés minden lényeges körülményéről tájékoztatni az érintettet mert az csak annak
birtokában tud érvényes hozzájárulást adni
2) helyesbítéshez való jog→ valóságnak meg nem felelő személyes adatot adatkezelő
helyesbíteni köteles

50
 3) törléshez való jog→ személyes adatot törölni kell
a) kezelése jogellenes
b) érintett törvényben foglaltak szerint kéri
c) hiányos vagy téves, feltéve, hogy törlést törvény nem zárja ki
d) adatkezelés célja megszűnt, vagy adatok tárolásának törvényben megszabott
határideje lejárt
e) bíróság vagy NAIH elrendelte
4) tiltakozáshoz való jog→ érintett tiltakozhat személyes adatok kezelése ellen
▪ annak kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi
kötelezettség teljesítéséhez szükséges
▪ felhasználás vagy továbbítás közvetlen üzletszerzés vagy tudományos kutatás céljára
történik
▪ törvényben meghatározott egyéb esetben
5) adatbiztonsághoz való jog→ annak garanciája, hogy személyes adatot jogtalan nem
használják fel

4. jogellenes adatkezelés jogkövetkezményei

a) adatkezelőhöz fordulás korrekció céljából
b) NAIH hatósági eljárás lefolytatása
c) kereset benyújtása adatkezelő ellen, ahol adatkezelőnek kell bizonyítani a sérelmezett
adatkezelés törvényességét
d) személyiségvédelmi per

f. Képmáshoz és hangfelvételhez való jog

2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]

(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása
szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel
felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

➢ ember személyisége védelméhez az őt ábrázoló képmás és hangfelvétel védelme is

hozzátartozik
➢ képmás és hangfelvétel→ ember külső megjelenésének valamilyen ábrázolása, rögzítése,
sokszorosítása
➢ képmással és hangfelvétellel történő visszaélés esetkörei
▪ felvétel készítése érintett hozzájárulása nélkül
▪ jogosan készült felvétel rendeltetésellenes felhasználása, nyilvánosságra hozatala
▪ ábrázolás módja jogsértő
▪ felvétel jogosulatlan megváltoztatása
➢ önmagában a film, fotó stb. készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti a felhasználáshoz
adott hozzájárulást, kivéve
▪ rádió, televízió felvétel céljára felvett kép
▪ felhasználás bizalmas kapcsolat esetén
➢ fényképek, művészeti alkotások speciális jogi helyzete
▪ fényképész jogi helyzete→ megrendelés alapján készít képmást egyedi alkotói
képességének hozzáadása nélkül akkor nincs felhasználási joga
▪ képmás helyzete szerzői alkotás esetén→ szerzői jogi védelemben részesül, csak a
mű megalkotásához van szükség az ábrázolt személy hozzájárulására, felhasználásra

51
 a szerzői jogi törvény irányadó, de érvényesül a rendeltetésszerű joggyakorlás
követelménye58
➢ képmáshoz és hangfelvételhez való jog korlátai
▪ nem szükséges a hozzájárulás közéleti szereplés esetén a közzétételhez
▪ nyilvánosságra hozás tilalma nem vonatkozik tömegfelvételekre mert jelenlévők
ábrázolása nem egyedi, hanem tömegszerű
▪ képmás és hangfelvétel védelme bírósági tárgyaláson→ ha nem sérti a tárgyalás
rendjét érintettek hozzájárultak és eljáró bíró engedélyezi akkor nyilvánosságra
hozható

g. Névviseléshez való jog

2:49. § [Névviseléshez való jog]

(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel
is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.
(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató
személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével,
az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással
vagy elhagyással használható.

➢ a név arra szolgál, hogy egy személy egy közösség többi tagjától megkülönböztethető legyen,
fel lehessen ismerni
➢ névviselés joga→ személyiségi jog, mely alapján mindenki igényelheti, hogy neve olyan
jelzőként szerepeljen a társadalom tagjai előtt amelyből kitűnik a társadalom kisebb vagy
nagyobb egységéhez való tartozása, ugyanakkor neve alkalmas legyen a megkülönböztetésre
➢ felvett név→ tudományos, irodalmi, művészeti vagy egyéb tevékenységet folytató személyek
számára lehetőség van a felvett nevet használni, csupán mások jogi érdekeit nem sértheti
➢ jogi személyek névviselésének szabályai
1) névkizárólagosság elve→ névnek olyan mértékben kell különböznie egy már
korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne
lehessen összetéveszteni
2) névvalódiság elve→ személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, jogi
személy típusára és formájára vonatkozó elnevezést fel kell tüntetni a névben
3) névszabatosság→ választott névnek meg kell felelni a nyelvhelyesség
követelményeinek
➢ névviselés jogellenességének megítélése objektív

h. kegyeleti jog
1. Általában

2:50. § [Kegyeleti jog]

(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az,
akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
(2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több
örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában
illeti meg.

➢ jogképesség halállal megszűnik→ halott embernek személyiségi jogai nincsenek→

58
ábrázolt emberi méltóságában nem szenvedhet sérelmet

52
 ➢ kegyeleti jog→ halottat megillető személyiségi jogok melyeket akkor is lehet érvényesíteni,
ha arra jogosult személye nem szenvedett csorbát
➢ többek között a végtisztesség megadását és halott földi maradványainak tiszteletben tartását
követeli meg
1) holttest sorsa
2) temetés módjának meghatározása
3) sírhely, síremlék
4) temetési szertartás

2. végtisztesség megadása
➢ temetőkről és temetkezésről szóló 1999: XLIII.tv. → tisztességes és méltó temetés, valamint
a halottak nyughelye előtti tiszteletadás joga minden embert megillet
▪ sírhely megválasztása és temetés módja megválasztása során elhunyt akaratát
figyelembe kell venni
▪ temetési szertartás→ vallási vagy polgári
▪ eltemetés módja→ hamvasztással, elhamvasztás nélkül
➢ temetésről következők kötelesek gondoskodni sorrendben
▪ aki szerződésben vállalta
▪ akit elhunyt végrendelete kötelez
▪ vele együtt élő élettársa vagy házastársa
▪ egyéb közeli hozzátartozója
➢ ha temetésre kötelezett személy nincs/ ismeretlen helyen tartózkodik/ fellelhető, de
kötelezettségét nem teljesíti→ települési önkormányzat, polgármestere útján gondoskodik az
eltemetésről
➢ halála után minden embernek meg kell adni a végtisztességet
➢ temetési hely feletti rendelkezés→ azé, aki megváltotta, időtartamát jogszabály határozza
meg
▪ hamvasztásos→ nem lehet kevesebb mint 10 év min. 10 év
▪ nem hamvasztásos→ nem lehet kevesebb 25 évnél min. 25 év
▪ rendelkezésnek is tekintettel kell lenni a kegyeleti jogra
➢ Holttest jogi jellege→ felette nem lehet úgy rendelkezni, mintha dolog lenne, jogi
értelemben nem vehető birtokba, nem válhat vagyoni forgalom tárgyává, nem lehet eladni
vagy megvásárolni
➢ holttest csonkolása a boncolás→ fajtáit és jogszerűségét Eütv. határozza meg
▪ társadalmi érdekből szükséges lehet holttest, ill. elhunyt szerveinek szöveteinek,
oktatási. gyógyítási vagy kutatási célra történő felhasználása, ami nem tekinthető
kegyeletsértőnek
▪ megtehető hozzájárulás nélkül kivéve, ha ellene életében tiltakozott
➢ elhunyt személyiségi értékei, mint kegyeleti jogok
▪ nevét nem lehet megváltoztatni
▪ személyes adatai, magántitka szerves része a rá vonatkozó emléknek
▪ tekintettel kell lenni életben nyilvánított akaratára
▪ képmásának és hangfelvételének védelme
▪ hírnév, becsület, méltóság megőrzése

53
III. Személyiségi jogok megsértésének szankciói
a. A személyiségvédelmi eszközök általános vonásai

2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók]

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az
eset körülményeihez képest követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő
nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel
előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

➢ személyiségi jogok hatékony védelmében kiemelkedő helyet foglalnak a polgári jogi eszközök
melyek mellett más jogterületek szankciói is igénybe vehetők
➢ lehetőség arra, hogy a jogosult többféle igényt érvényesítsen egyszerre→ lehet objektív és
szubjektív is
a) objektív szankciók→ felróhatóságtól független alkalmazhatók (Ptk. 2:51§)
b) szubjektív szankciók→ alkalmazásuk felróhatóságtól függ, kimentésnek helye van
(kártérítés)
➢ objektív személyiségvédelmi eszközök alkalmazásának feltételei
1) érintett személyiségi jogait megsértették
2) jogsértés jogellenesen történt
3) van okozati összefüggés a sérelem és a jogsértő magatartás között
➢ szubjektív szankciók esetén ez a felróhatósággal bővül ki

b. Személyiségvédelem objektív eszközei

1. jogsértés tényének bírói megállapítása
➢ annak a ténynek ítélettel történő megállapítása, hogy a sértettet személyéhez fűződő
jogában megsértették
➢ ítélet tartalmazza
1) jogsértés tényét
2) jogsértést milyen magatartással és hol valósították meg
➢ kettős célt szolgál
▪ preventív szankció→ visszatart hasonló jogsértésektől
▪ reparatív szankció→ elősegíti az okozott sérelem helyreállítását

2. jogsértés abbahagyására kötelezés, eltiltás a további jogsértéstől

➢ abbahagyásra kötelezés→ magatartásával előidézett következmény bírósági határozat
meghozatalának időpontjában még fennáll
➢ eltiltás→ akkor indokolt, ha alappal lehet tartani a kifogásolt eljárás megismétlődésétől

3. elégtétel adására kötelezés a jogsértő részéről

➢ jórészt eszmei elégtétel adása
➢ kétféle magatartásra kötelezi a jogsértőt
1) ismerje el az eljárás tárgyát képező magatartás tényét és jogsértő jellegét
2) jogsértő fejezze ki megbánását és sajnálkozását→ legtöbbször nyilatkozattal történik
➢ megfelelő nyilvánosság→ olyan nyilvánosság amilyenben a jogsértés történt

54
4. Sérelmes helyzet megszüntetése, megelőző állapot helyreállítása, jogsértéssel létrejött
eredmény megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása
➢ amennyiben a sérelmes helyzet folyamatos jellegű akkor a jogosult követelheti a sérelmes
helyzet megszüntetését, megelőző állapot helyreállítását
➢ ezt jogsértő részéről és a jogsértő költségén kérheti

5. jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése

➢ új személyiségvédelmi szankció→ nem a kártérítés, hanem a jogalap nélküli gazdagodás
szabályait kell alkalmazni
➢ fontos feltétele, hogy a gazdagodás a sértett javára történjen

6. Közigazgatási jogkörben okozott személyiségsértés

(2) Ha közigazgatási jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1) bekezdésben foglalt
szankciókat a közhatalmi jogkört gyakorló jogi személlyel szemben kell érvényesíteni. Ha a
közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a szankciókat azzal a jogi személyiséggel
rendelkező közigazgatási szervvel szemben kell érvényesíteni, amelynek keretében az eljárt
közigazgatási szerv működik.
(3) Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1)
bekezdésben foglalt szankciókat bírósági jogkörben eljárt személy esetén a bírósággal, ügyészségi
jogkörben eljárt személy esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt
bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek
elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.

➢ ha közigazgatási jogkörben eljáró személy okoz jogsérelmet az igényt a közhatalmi szervvel

szemben kell érvényesíteni
➢ mutatis mutandis alkalmazni kell a bírósági és ügyészségi jogkörben eljáró személy

c. Sérelemdíj

2:52. § [Sérelemdíj]
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni
sérelemért.
(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy
meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal,
hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének
bizonyítása nem szükséges.
(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára,
ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt
hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

➢ sérelemdíj→ személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett

kompenzációja és egyben magánjogi büntetése
➢ két funkciója van
1) kompenzációs szerep
2) ösztönöz a hasonló jogsértések megelőzésére
➢ sérelemdíj megállapítása
▪ az követelhet sérelemdíjat, akit személyiségi jogában megsértettek
▪ megállapításhoz elegendő a jogsértés tényének megállapítása
➢ sérelemdíj megállapítása során a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni
1) magatartás jogellenes

55
 2) nem vagyoni sérelem
3) okozati összefüggés a jogsértő magatartás és a nem vagyoni sérelem között
4) jogsértés felróható
➢ ez alól kivétel
a) veszélyes üzemi tevékenység folytatója
b) szerződésszegéssel okozott személyiségi jogsértés
➢ sérelemdíj összegének megállapítása→ itt jut jelentőséghez a sértettet ért hátrány és annak
mértéke, melyet bíróság mérlegelés alapján vesz figyelembe
a) jogsértés súlya
b) jogsértés ismétlődő jellege
c) felróhatóság mértéke
d) jogsértés sértettre és környezetre gyakorolt hatása
➢ SD a nem vagyoni sérelem egyszeri reparációját hivatott szolgálni→ csak egyösszegben
megállapítható
➢ sérelemdíj a személyhez fűződő jog megsértésekor esedékes→ ettől az időponttól kezdve
késedelmi kamatot köteles fizetni

d. Kártérítés

2:53. § [Kártérítési felelősség]

Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért
való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

➢ Kártérítés szubjektív szankciónak minősül→ kimentési lehetőség

➢ kártérítésre akkor van lehetőség, ha a jogsérelem vagyoni károsodáshoz vezetett→ kártérítés
általános rendelkezései szerint kell vizsgálni

e. Személyiségi jogok érvényesítésének jellemzői

2:54. § [A személyiségi jogok érvényesítése]

(1) A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott
személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. A cselekvőképtelen személyiségi
jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel.
(3) Az ismeretlen helyen távollévő személyiségi jogának védelmében a hozzátartozója vagy
gondnoka léphet fel.

➢ személyiségi jog védelme érdekében csak személyesen léphetnek fel, ami korlátozottan
cselekvőképes kiskorúra és cselekvőképesség részleges korlátozása esetére is kiterjed
➢ cselekvőképtelen nevében törvényes képviselője jár el
➢ ismeretlen helyen távollévő személyhez fűződő jogainak védelmében törvény hozzátartozót
vagy gondnokot jogosít fel
➢ sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége jogsértő jogutódját is terheli, ua. a jogosult
jogutódjai akkor kérhetik a sérelemdíj vagy kártérítés összegét, ha a jogelőd még életében
keresetet nyújtott be

f. Ügyész keresetindítási joga

(4) Ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész

keresetet indíthat, és érvényesítheti a jogsértés felróhatóságtól független szankcióit. Az ügyész

56
keresete alapján a jogsértéssel elért vagyoni előnyt közérdekű célra kell átengedni. E bekezdést az
(5) bekezdésben foglalt jogsértés esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyész a
jogosult hozzájárulása nélkül is - az elévülési időn belül - keresetet indíthat.

➢ jogsértés közérdekbe ütközik→ törvény az ügyészt is feljogosítja keresetindítás jogával

▪ jogosult hozzájárulásával
▪ kizárólag objektív szankciók alkalmazását kérheti
▪ közérdekű célra kell alkalmazni a jogsértéssel szerzett vagyoni előny megtérítése
iránti igényt
➢ ez alól egy kivétel→ gyűlöletbeszéd

g. Keresetindítás gyűlöletbeszéd esetén

(5) A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar
nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával
összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában
indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos
jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel
elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi
szankcióját érvényesítheti.

➢ gyűlöletbeszéd esetén a személyiségi jogérvényesítés feltételei

1) közösség tagja
2) közösséget nyilvánosság előtt sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó
sérelem
3) közösség tagja lényeges vonásával összefüggésben áll
4) jogsértéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül
➢ valamennyi szankció érvényesíthető az elért vagyoni előny átengedésének kivételével
➢ ügyész megindíthatja az eljárást a közösség kérelme nélkül is

57
 A JOGI SZEMÉLY
Általános szabályok
I. Jogi személyiség, jogalanyiság, jogképesség
a. Általában
➢ az emberek által létrehozott jogi személyek jogképessége közjogi aktuson alapszik→ fiktív
jogalany
▪ a jogi személyiség egyenlő a jogalanyisággal és egyenlő a jogképességgel
▪ másodlagos jogalany→ ember jogalanyiságán nyugvó, ember által alapított és állam
által elismert tételes jogi megoldás
➢ Relatív jogképességgel rendelkező jogalany→ olyan jogi rendelkezések melyek a jogi
személyiséggel fel nem ruházott szervezetnek bizonyos jogviszonyokban jogalanyiságot
biztosítanak (pl. társasház)
➢ közjogi jogi személy→ jogállamban a az állam, a helyi hatalom és a közigazgatás feladatait
ellátó jogi személyiséggel rendelkező szervezetek

b. Jogi személyek jogképessége

3:1. § [A jogi személy jogképessége]

(1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél
fogva nem csupán az emberhez fűződhet.
(3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.
(4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység
folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző
létesítő okirat semmis.
(5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal,
valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

➢ a jogi személy jogképessége az ember jogképességéből ered és bizonyos kivétellel minden

jogviszonyra kiterjed
▪ nem lehetnek olyan jogosultságok melyek embert nem, de jogi személyt megilletnek
▪ ua. léteznek olyan jogviszonyok melyek csak az embert illetik meg (pl. Házasság)
➢ belső jogalanyiság → jogi személy szervezeti egysége jogalanyiságot nyerhet bizonyos
feltételek megléte esetén
1) létesítő okirat rendelkezése alapján
2) szervezeti egység elkülönített vagyonnal rendelkezik
3) szervezeti egység elkülönített szervezettel rendelkezik
4) jogi személy mögöttes helytállási kötelezettsége fennáll

c. Jogi személyek jogforrásai

➢ Ptk. 3. könyve tartalmazza a valamennyi jogi személyre vonatkozó közös szabályokat
➢ további speciális magánjogi szervezetekre vonatkozó rendelkezéséeket találunk egyéb
törvényekben
▪ 1989. évi XXXIII.tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról
▪ 2011. évi CLXXXI.tv. a civil szervezetekről
➢ kormányrendeletek szintén tartalmaznak kiegészítő szabályokat

58
 ➢ miniszteri rendeletek a jogi személyek létesítésével, nyilvántartásával kapcsolatos technikai
kérdéseket szabályoznak

3:3. § [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása]

(1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy
típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
(2) A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem
szabályozott típusú jogi személyre.
(3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e
jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

➢ a Ptk. alkalmazása 3 irányban érvényesül

1) a Ptk. által szabályozott jogi személy típusokra
2) a Ptk-n kívüli egyéb jogi személyekre
3) relatív jogképességgel felruházott egyéb szervezetekre

d. Szervezeti jogforrások

3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]

(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy
alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy
szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

➢ sajátos jogforrások a jogi személyt létesítő okiratok ua. a jogi személynek működése során
ennek is meg kell felelnie→ bíróság törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed rá
➢ jogi személy belső szervezetét és annak működését az SZMSZ határozza meg

e. Diszpozitivitás és tipuskényszer
➢ a jogi személy tagjai az alapításkor eltérhetnek a Ptk-ban foglalt diszpozitív szabályoktól,
kivéve
a) eltérést a törvény tiltja
b) eltérés a jogi személy hitelezőinek, tagjainak, munkavállalóinak vagy a tagok
kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti
c) a törvényes felügyelet működését akadályozza
➢ ua. a jogalkotó típuskényszert rendel el a jogi személyek körében→ csak a Ptk. megfelelő
rendelkezésinek megfelelő típusban lehet alapítani

Ptk-ban nevesített jogi személy Ptk-ban nem nevesített jogi személy

▪ egyesület ▪ pártok
▪ alapítvány ▪ egyház (2011. évi CCVI.tv.)
▪ Betéti társaság ▪ hegyközség
▪ közkereseti társaság ▪ erdőbirtokossági társulat
▪ korlátolt felelősségű társaság
▪ részvénytársaság

59
f. Jogi személy fogalma
➢ jogi személy az a jogalany, amelynek
1) társadalmi szinten elismert célja
2) célok megvalósításához szükséges és arra alkalmas szervezete és szervezetet külső
jogviszonyokban megjelenítő képviselete
3) cél megvalósításához szükséges vagyona
4) vagyonhoz mérten önálló, teljes helytállási kötelezettsége van, ám csak akkor
5) ha a fentiek fennállása esetén az állam vagy általa feljogosított szervezet a jogalanyt
jogi személyként nyilvántartásba veszi
➢ tevékenységét a jogi személy beazonosításához szükséges név alatt, meghatározott
székhelyen folytatja

II. Jogi személy létrehozásának szabályai

a. Létesítő okirat és annak minimális tartalma

3:5. § [A létesítő okirat tartalma]

A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg
kell határozni
a) a jogi személy nevét;
b) a jogi személy székhelyét;
c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét;
d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;
e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon
rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.

➢ a létesítő okirat a jogi személy alapítói általában konszenzusos akaratának kifejtésére szolgál
▪ egybehangzó akaratnyilvánítások alapján jön létre
▪ közjogi személyek rendszerint közhatalmi aktussal keletkeznek
➢ okirat elnevezése a jogi személy típusától függ
▪ alapítvány→ alapító okirat
▪ egyesület→ alapszabály
▪ Kft. → társasági szerződés
➢ létesítő okiratban meg kell határozni
1) jogi személy nevét
2) jogi személy székhelyét
3) jogi személy célját és fő tevékenységét
4) jogi személyt létesítő személy, vagy személyek nevét, lakóhelyét és székhelyét
5) a jogi személy részére teendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, rendelkezésre
bocsátásának módját és idejét
6) jogi személy első tisztviselőjét

b. Jogi személy névviselése

3:6. § [A jogi személy neve]

(1) A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett
más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy
nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt
illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.

60
(2) A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy
formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.
(3) A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is
tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek
megfelelően kell feltüntetni.

➢ névkizárólagosság elve→ ne legyen összetéveszthető más nyilvántartásba vett jogi

személlyel
➢ névvalódiság elve→ jogi személy neve nem kelthet valósággal ellentétes látszatot
➢ névszabatosság elve→ jogi személy neve a jogi személy típusát és tevékenységét is
tartalmazza
➢ ezen túl magyar helyesírás mindenkori szabályainak is meg kell felelnie
➢ jogi személy névviselése nem járhat más személynek a névviselési vagy más személyiségi joga
sérelmével

c. Jogi személy célja és tevékenysége

3:8. § [A jogi személy tevékenysége]

A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem
korlátoz.

➢ céljuk alapján a jogi személyek lehetnek civil szervezetek és gazdasági társaságok

1) Gt→ nyereség orientáltak
2) civilszervezet→ működés kizárja a gazdasági tevékenység elsődleges folytatását
➢ civilszervezet céljának alaptörvénnyel összhangban kell lennie és nem ütközhet törvénybe

d. Jogi személy működéséhez szükséges feltételek megteremtése

1. Székhely

3:7. § [A jogi személy székhelye]

A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell
a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott
iratainak elérhetőségét.

➢ ki kell jelölni a jogi személy ügyintézésének helyét

▪ biztosítani kell a jogi személy részére címzett jognyilatkozatok fogadását
▪ biztosítani kell meghatározott iratok elérhetőségét

2. Jogi személy induló vagyona

➢ szükséges vagyon az alapítók hozzájárulásaiból tevődik össze
▪ pénzbeli hozzájárulás
▪ apport→ nem pénzbeli hozzájárulás
➢ a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmaradása a alapítvány esetén az alapítói jogok
bírósági felfüggesztését, míg GT esetén a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi

3:9. § [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége]

(1) A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok
keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A
jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet
visszakövetelni.

61
(2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi
személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok
gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük
egyetemleges.

3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért]

(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és
alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy
jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért
a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

➢ jogi személy vagyona szolgál fedezetül a jogi személy tartozásainak kielégítésére→ ez erejéig
áll fenn a helytállási kötelezettség
➢ Ptk. általános elvként határozza meg a felelősségáttörés intézményét→ alapító tag helytállási
kötelezettsége megállapítható ha
1) korlátolt felelősséggel visszaélt
2) emiatt fedezethiány állt be
3) így a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor
4) fennmaradtak kielégítetlen hitelezői tartozások
➢ ha a törvény nem ír elő induló vagyont→ tagok mögöttesen és egyetemlegesen kell
helytálljanak
➢ valamennyi jogi személy működéséhez szükséges feltételeket meg kell teremteni a tagok
hozzájárulása által
▪ egyesület esetén nincs minimális vagyoni hozzájárulás
▪ ha nincs vagyoni hozzájárulás a tagok helytállási kötelezettsége fennáll a jogi személy
tartozásaiért
➢ végelszámolásnál jogutód nélküli megszűnés esetén a tagok meg ki nem elégített
tartozásokért a fennmaradó vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni

3. első tisztviselők, felügyelőbizottsági tagok kinevezése

➢ felügyelő szervei nélkül nem tudja működését megkezdeni
➢ nélküle a létesítő okirat érvénytelen

4. Jogi személy nyilvántartásba vétele

➢ nyilvántartásba vételi kérelmet a képviselő jogosult beadni
➢ konstitutív közhatalmi aktust jelent→ jogi személy nyilvántartásba vétel időpontjában
keletkezik és kezdi meg működését
➢ kivétel a végrendeleti alapítványrendelés→ az örökhagyó halála pillanatára visszamenő
hatállyal jön létre
➢ eljárási szabályokat a külön törvények határozzák meg
1) legalitás elve→ jogit, tényt, adatot bejegyeztetni okirat vagy bírósági határozat
alapján lehet
2) közhitelesség elve
3) nyilvánosság és nyilvános közzététel elve

62
III. Jogi személyiségű civilszervezetek és egyéb nonprofit szervezetek
a. Fogalom
➢ civilszervezetek→ olyan jogalany mely egyáltalán nem végez gazdálkodási tevékenységet,
vagy nem a gazdálkodási tevékenység és a haszon az elsődleges céljuk.
➢ ua. nagyrészük az elsődleges cél maradéktalan megvalósítása érdekében jogszerűen folytat
nyereségorientált tevékenységet
➢ Civiltv. hatálya alá tartozó szervezetek
▪ alapítvány
▪ egyesület
▪ egyéb szervezetek
▪ civil társaság
➢ nonprofit szervezetnek tekintjük a civiltörvény keretein kívül az alábbi szervezeteket
▪ egyház
▪ párt
▪ nonprofit gazdasági társaság→ nem nyereség szerzésére irányuló közös gazdasági
tevékenységet folytat
➢ nonprofit jelzővel illetjük a közjogi jogi személyeket is
▪ állam
▪ önkormányzat
▪ költségvetési szerv
▪ köztestület

b. Közhasznú jogállás
➢ közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú
tevékenységet végző szervezet, mely a társadalom szükségleteinek kielégítéséhez
1) megfelelő erőforrásokkal rendelkezik
2) megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
➢ elnyerése elsősorban dókedvezményre jogosít
➢ elnyerhető alapításkor és utána, ua. feltételekhez köthető
1) jogállás nyilvántartásba vétele
2) létesítő okirattal szemben támasztott tartalmi követelmények
3) szervezet működésével szemben támasztott követelmények

c. Állam jogalanyisága

3:405. § [Az állam jogalanyisága]

(1) Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt.
(2) Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
képviseli.

3:406. § [Helytállás az állami kötelezettségekért]

Az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó
kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli.

➢ az államot a polgári jogviszonyok alanyaként többletjogosítvány nem illeti meg

▪ vagyoni jogviszonyokban immunitást nem élvez
▪ ugyanolyan magánjogi jogalany, mint más jogi személy
➢ államot polgári jogi viszonyokból fakadó kötelezettsége fedezet hiányában is terheli

63
 ➢ az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. szabályozza az állami vagyonnal kapcsolatos
joggyakorlás módját
▪ államot polgári jogi viszonyokban az állami vagyon kezeléséért felelős miniszter
képviseli
▪ tulajdonosi jogosítványokat az MNV Zrt. gyakorolja

Egyesület és Alapítvány
I. Egyesület
a. Alapvetés
➢ egyesülési jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket,
közösségeket hozzon létre és azokhoz csatlakozzon
➢ jogi személyek közül az egyesület emelkedik ki mint civilszervezetek alapformája
➢ nem hozható létre egyesület
▪ célja alaptörvénybe, törvénybe ütközik, bűncselekményt valósít meg
▪ jogi személyiségének lényege haszonszerzés
➢ a Civiltv. rögzíti az egyesületekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket
➢ tartós. rendszeres és folyamatos működés érvényre jut
▪ ha ügyész észleli, hogy az egyesület 1 éve nem működik, bíróság megszünteti
▪ működés záloga az évente 1 közgyűlés
➢ nyilvántartott tagság→ 10 fő alá nem csökkenhet

b. Egyesület létrehozása

3:64. § [Létesítés]
Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz
személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

➢ az egyesület létesítő okirata az alapszabály

➢ az egyesület megalapítását követően kérni kell nyilvántartásba vételt→ ezzel jön létre
➢ az egyesület alapszabályának tartalmaznia kell
1) nevét
2) székhelyét
3) célját
4) tagok megjelölését
5) vagyonát
6) első vezető tisztviselőt
7) a tag jogait és kötelezettségeit, a tagsági jogi viszony létrejöttét és megszűnését
8) az egyesület szerveit és hatásköreit, a kizárási és összeférhetetlenségi szabályokat
9) a jogsértő tagi magatartás következményeit vagy ezek mellőzését
10) közgyűlés működésére vonatkozó szabályokat
11) szavazati jog gyakorlásának feltételeit
➢ Ptk. egyesületi vagyon képzésére nem tartalmaz rendelkezéséket
▪ az egyesület vagyona a tagok vagyonától elkülönült. önálló vagyoni felelőssége van
▪ ha eltérően nem kötik ki a tagom egyetemlegesen kötelesek helytállni

c. Tagok jogai és kötelezettségei

1. jogviszony keletkezése
➢ az egyesületi jog szabályozásában legfontosabb kérdés a tagi jogállás rendezése

64
 ➢ tag jogállása a jogaira és az egyesülettel szemben tanúsítandó kötelezettségekre is kiterjed
➢ a tagsági jogviszony nyilvántartásba vétellel kezdődik alapításkor
➢ későbbiekben a tagfelvétel a közgyűlés jóváhagyásával történik
➢ a tagokról az egyesület belső nyilvántartást vezet

2. Tagot megillető legfontosabb jogosultságok

1) egyesület tevékenységében, rendezvényein részvétel
2) szavazati és választási jog→ közgyűlésen vagy küldöttgyűlésen gyakorolja
▪ feltételit az alapszabály rögzíti
▪ ezen túl Ptk nevesíti→ részvétel, felszólalás, kérdésfeltevés, javaslattétel
▪ fő szabályként érvényesül az 1 tag 1 szavazat elve
3) tisztségek viseléséhez való jog

3. Tag kötelezettségei
➢ tag nem tanúsíthat az egyesület célját, tevékenységét veszélyeztető, azzal ellentétes
magatartást
➢ megszegése esetén akár kizárás lehetőség is fennállhat

4. Tagsági jogviszony megszűnése

➢ tagsági jogviszony megszűnik
a) tag kilépésével
b) tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
c) tag kizárásával
d) tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével
➢ tagságot egyesület 30 napos határidővel felmondhatja→ közgyűlés dönt róla
➢ tag az egyesületből akkor zárható ki
1) alapszabályt, jogszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sért
2) kizárási eljárás tisztessége teljesül
3) bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezte
4) erről a közgyűlés döntött
5) határozatot írásba foglalták, indokolták és taggal közölték

d. Egyesület szervei
1. Közgyűlés
➢ egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés
➢ valamennyi tag részt vehet és szavazhat
➢ közgyűlés helyett küldöttgyűlés létrehozható
➢ közgyűlésnek legalább egyszer évente ülésezni kell
➢ rendkívüli összehívásra van lehetőség

3:81. § [A közgyűlés összehívása]

(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából,
ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

➢ alapszabály módosítása→ jelenlévő tagok ¾ -ének szavazatával

➢ egyesület céljának megváltoztatása, megszüntetése→ szavazati joggal rendelkező tagok ¾-
ének szavazata szükséges

65
2. Ügyvezető szerv
➢ egyesület vezetését egy személy vagy elnökség is elláthatja59
▪ vezető tisztviselői megbízás eltérő rendelkezés hiányában 2 évre szól
▪ hosszabb megbízás 5 évet meghaladó részében semmis

3. felügyelőbizottság
➢ felügyelőbizottság is felállítható egyesület szerveként
➢ kötelező felállítani
a) tagok több mint fele jogi személy
b) tagok száma meghaladja a 100 főt

e. Egyesület vagyona és gazdálkodása

➢ egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység alapítására nem alapítható
➢ bevételének jelentős része
1) tagi díjfizetések
2) adományok
3) állami támogatások

f. Egyesület megszűnése
➢ egyesület megszűnhet jogutódlással és jogutódlás nélkül
➢ jogutód nélkül megszűnik ha
a) határozott időre jön létre és az időtartam letelik
b) megszűnése meghatározott feltételhez kötött és a feltétel bekövetkezett
c) tagok vagy alapítók kimondták
d) arra jogosult szerv megszünteti
➢ egyesületet megszüntető különös körülmények
a) egyesület megvalósította célját vagy az ellehetetlenült és új célt nem határoztak meg
b) tagjainak száma 6 hónapon át nem érte el a 10 főt

II. Alapítvány
a. alapvetés
➢ Alapítvány→ az alapító által okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására
létrehozott jogi személy

b. Alapítvány létrehozása
1. Alapító
➢ alapító lehet bármely természetes vagy jogi személy
▪ élete során alapító létrehozhat alapítványt alapító okirattal
▪ halála esetére végintézkedésben
➢ alapítványt több személy is létrehozhat alapítói jogokat közösen gyakorolva
➢ alapítvány nyilvántartásba vétellel keletkezik és bíróság megszüntető határozata alapján,
törléssel szűnik meg

2. alapító okirat
➢ alapító okiratot valamennyi alapítónk alá kell írni
➢ alapító okirat tartalmaz szükségképpeni és eshetőleges elemeket

59
elnökség 3 tag, elnökét maga választja

66
 ➢ minden esetben tartalmaznia kell
1) nevét
2) célját
3) székhelyét
4) alapítók pontos megjelölését
5) alapítvány induló vagyonát, egyes alapítók által nyújtott vagyoni juttatásokat
6) vagyon felhasználásnak módját
7) határozott/ határozatlan időre létesítést
8) alapítványi vagyonkezelés és felhasználás szabályait
9) kuratórium összetételére, működésére, jogállására vonatkozó szabályokat
➢ alapító okirat szükség szerint térjen ki
▪ az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő
megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb
jogokról;
▪ gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről;
▪ az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól
▪ alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól
▪ az alapítvány képviseletének részletes szabályairól
▪ a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett
személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásról
és jogokról
▪ az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona
jogosultjának megnevezésről

3. alapítvány neve és célja

➢ alapítvány neve→ jogi személy névviselése általános szabályai szerint
➢ alapítvány célja→ ne ütközzön közrendbe, közerkölcsbe, ne sértse mások jogait

4. alapítvány nyilvántartásba vétele

➢ alapítvány nyilvántartásba vétele során a bíróság vizsgálja
1) alapítvány célja tartós és konkrét-e
2) célja eléréséhez elegendő vagyon biztosított-e
3) alapítvány neve megfelel-e a hármas kritériumnak

c. Alapítói jogok
➢ az alapítói jogok kiterjednek
1) alapítói okirat létrehozatalára, alapítványi szervek kijelölésére
2) alapítvány nyilvántartásba vétele ill. változásbejegyzési eljárás kezdeményezése
3) alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésére
4) alapítói okirat módosítására
5) kuratórium működésének ellenőrzésére, felügyelőbizottság beszámoltatására
6) kuratórium visszahívására
7) kuratóriumban való részvételre
8) az alapítvány megszűnését követően fennmaradó vagyonnal rendelkezés
➢ elsődlegesen az alapító jogosult az alapítói jogok gyakorlására→ több személy esetén
közösen gyakorolhatják a jogokat
➢ alapítói jogok gyakorlására alapító személyt, szervezetet ki is jelölhet
➢ alapítói tisztségről nem lehet lemondani→ jogok és kötelezettségek átruházhatók ha
▪ vállalt vagyoni juttatását teljesítette

67
 ▪ halála esetére örökösre

d. Alapítvány vagyona és gazdálkodása

➢ alapítónak a nyilvántartásba vételig a kezdő vagyont át kell ruházni→ lehet pénzbeli és
apport
➢ ha ez póthatáridőn belül sem történik meg bíróság felfüggesztheti alapítói jogainak
gyakorlását
➢ induló vagyon→ alapítói juttatás, mely nyilvántartásba vétel után csatlakozással növelhető
▪ csatlakozási lehetőség alapján zárt és nyílt alapítványt lehet megkülönböztetni
▪ csatlakozás feltételeit az alapító okirat határozza meg
➢ alapítvány létrejöttekor rögzíteni kell a vagyon felhasználásának módját→ vagyont csak
célnak megfelelően, okiratban meghatározott módon lehet használni
➢ alapítvány vagyonát növeli
▪ induló vagyon hasznai és hozamai
▪ csatlakozók vagyoni juttatása
▪ gazdasági vállalkozás tevékenysége
▪ adományok
▪ állami támogatások és pályázatok

e. alapítvány működtetése, szervezete és képviselete

1. Kuratórium
➢ kuratorium→ legalább 3 személyes testület, az alapítvány vezető tisztviselői
▪ legalább 2 fő belföldi lakóhellyel kell rendelkezzen
▪ lehetséges egyszemélyi vezetés→ kurátor
➢ speciális összeférhetetlenségi szabályok
1) alapítók és hozzátartozóik nem lehetnek többségben
2) kedvezményezett és annak közeli hozzátartozója nem lehet kuratórium tagja

2. Felügyelőbizottság
➢ felügyelőbizottság is működhet
➢ tevékenységét alapítónak végzi, neki évente beszámol

f. Alapítvány megszűnése
➢ alapítvány megszűnik jogutódlással vagy jogutód nélkül
1) jogutódlással szűnik meg
▪ formaváltás nélkül átalakul
▪ szétválásban és egyesülés
2) megszűnés jogutódlás nélkül
a) ha cél megvalósult/ meghiúsult és ú célt nem határoz meg az alapító, és más
alapítvánnyal nem egyesítik
b) határozott időtartamra jön létre és az időtartam eltelik
c) három éven át célja megvalósulása érdekében nem folytat tevékenységet
d) bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszünteti
➢ alapító nem szüntetheti meg az alapítványt
➢ jogutód nélkül megszűnő alapítvány fennmaradó vagyonáról az alapító rendelkezhet
a) alapítót, hozzátartozóit, csatlakozót illeti meg de csak juttatott vagyon arányában
b) alapító okirat által megjelölt más személy kapja
c) más alapítvány vagy egyesület rendelkezésére bocsátja
d) bíróság hasonló célú alapítványnak juttatja

68
 DOLOGI JOG
Birtoktan
I. Dologi Birtokviszony
a. Birtokról általában
➢ Birtok→ az az állapot, mely alapján egy/több személy egy dolgot, mint testi tárgyat hatalma,
rendelkezése alatt tart. A birtokost megilleti a birtokvédelem iránti igény.
➢ birtokviszony ténylegességet fejez ki a tulajdon jogi jellegével szemben
➢ két eleme
1) animus possidendi→ birtokos birtoklási akarata
2) corpus possidendi→ birtoklási akarat tényekben megnyilvánuló megvalósulása
➢ a két elem állandó a birtokviszony fennállása alatt
▪ az animus megszűnése általában véglegesen megszünteti a birtokviszonyt
▪ a corpus azonban változékonyabb, nem szűnik meg a birtok, ha a dolog a tulajdonos
tényleges hatalma alól hosszabb-rövidebb időre kikerül
▪ ua. corpus megszűnése járhat jogi következményekkel (elbirtoklás megszakadása)

b. Birtok nemei

5:1. § [Birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony
alapján hatalmában tartja.
(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges
hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges
hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
(3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.

➢ saját birtokos→ a birtokos a dolgot sajátjaként tartja hatalmában

➢ idegen birtokos→ aki a dolog feletti tényleges hatalmat más személytől származtatja vagy
valamely jogviszonyból fakadóan gyakorolja
▪ származtatott birtok→ a birtokos birtoklási jogát más személytől származtatja
▪ ilyenkor beszélünk fő és albirtokról→
▪ főbirtokos→ akitől a jog ered
▪ albirtokos→ másik személy
➢ birtokos tudatállapota alapján megkülönböztethető jó és rosszhiszemű birtokos
▪ jóhiszemű birtokos→ aki alappal feltételezheti, hogy birtoklásának jogszerű alapja
van, birtoklásához kapcsolódó jogcíme érvényes
▪ rosszhiszemű birtokos→ tudja, vagy kellő körültekintéssel tudnia kéne, hogy
birtoklásához nincs megfelelő jogcíme
➢ álbirtok→ a rosszhiszemű birtoklás minősített esetei
a) birtokba erőszakosan betolakodik (vis)
b) birtokba alattomos ravaszkodással becsúszik (clam)
c) állandó joggá igyekszik tenni, ami neki szívességből engedtetett meg (precarium)
➢ közös birtoklás→ egy adott dolgot többen birtokolnak egyszerre, de nem egymást kizáróan
▪ ténylegesen egyszerre használják
▪ célszerűségi, vagy szükségességi okból térben vagy időben megosztják

c. Birtok megszerzése és birtokátruházás

69
1. Általában

5:2. § [A birtok megszerzése]

A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.

➢ birtok megszerzése azzal történik meg ha az animus és a corpus megvalósul

➢ birtok megszerzése esetenként változó módon történik meg
▪ előző birtokostól független (nem volt birtokos, előző birtokos felhagyott a
birtoklással)
▪ jelenlegi birtokos közreműködésével

2. Birtokátruházás
5:3. § [Birtokátruházás]
(1) A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás
alapján való átengedésével valósul meg. A birtokátruházásra a szerződés létrejöttére és
érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával
megvalósul, ha
a) a birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja; vagy
b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja.
(3) A birtokátruházás a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével megvalósul,
ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak.
(4) Ha a dolog harmadik személy birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti
igénynek a birtokot szerző félre való átruházásával megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtokot
szerző fél megállapodnak.

➢ Birtokátruházás→ két konjunktív feltétel megvalósulása esetén

1) Érintett felek megállapodása, mely érvényes jogcímet feltételez (bérleti szerződés)
2) erre tekintettel a birtok átadása (bérlemény átadása)
➢ Birtokátruházás egyes módjai
a) Traditio→ dolog feletti tényleges hatalomnak átengedése / tényleges átadás
b) Brevi manu traditio→ a birtokot megszerző már birtokában tartja albirtokosként
(bérlőként, haszonélvezőként) a dolgot. Rövid kéz, mert fizikai értelemben nem kerül
sor átadásra.
c) Constitutum possessorium→ az előző ellentéte. Az átruházó a dolgot albirtokosként
továbbra is birtokában tartja. A saját birtokból idegen birtok lesz.
d) Longa manu traditio→ a birtokos felhagy a birtoklással azért, hogy a birtokszerző
birtoklási jogot szerezhessen a dolog felett.
e) Cessio vindicationis→ ha a dolog 3. személy birtokában van, a dolog kiadása iránti
igénynek a birtokot szerző félre való átruházása

70
d. Birtok megszűnése

5:4. § [A birtok elvesztése]

(1) A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen
felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg.
(2) A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen
akadályoztatva van.
(3) A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték
megnyílásával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód
birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a más jogelőd birtokláshoz való jogcíme határozza meg.

➢ birtok megszűnik ha alkotóelemei megszűnnek

▪ birtok megszüntetése a tulajdonjoggal való felhagyás céljából (derelictio)
▪ birtok megszüntetése azért, hogy birtokát más személy megszerezhesse egyidejűleg
➢ nem minden birtokátruházás jár a birtok elvesztésével

II. Birtokvédelem
0. Általában

5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]

(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy
birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a
birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.
(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik
birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.
(5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

➢ birtokvédelem a birtokhoz fűződő egyik legjelentősebb jogkövetkezmény, mely a birtokos

számára mindenkivel szemben érvényesíthető védelmet jelent
▪ célja a tényleges állapot védelme
▪ mindenki alól kivételt élvez az akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte a
birtokos
➢ közös birtok→ minden birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását, és egymással
szemben is jogosultak birtokvédelemre jogcímük alapján
➢ birtokvédelem a tilos önhatalommal szemben illet meg
a) birtokából jogalap nélkül megfosztják
b) birtokában jogalap nélkül zavarják60
➢ Ptk. a birtokvédelemnek 3 fajtáját ismeri
1) jogos önhatalom
2) közigazgatási úton való igényérvényesítés (posszeszórius)
3) birtokper (petitórius)

a. Jogos önhatalom

60
a) birtokból való megfosztás
b) zavartalan birtoklásban való akadályozás
c) fizikai behatás nélkül olyan magatartás mely birtoklásában zavarja a birtokost
d) környezeti ártalmak

71
5:6. § [Önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben -
önhatalommal is felléphet.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más
birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

➢ önbíráskodás tilalmának kivételeként jelentkezik, mely a szükséges mértéket meg nem

haladó erőszak alkalmazását is lehetővé teszi
▪ időbeli arányosság
▪ birtoksértő és jogos önhatalmat gyakorló magatartása közötti arányosság
➢ támadás alatt a birtokot közvetlen fenyegető helyzetet értjük, mely esetén az önhatalom
állhat
a) birtoksértő feltartóztatásában
b) birtoksértés megakadályozásában
c) birtok önsegéllyel való vissza szerzésében

b. Közigazgatási út

5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]

(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a
zavarás megszüntetését.
(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő
magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a
birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a
hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző
birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a
határozat megváltoztatását.
(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három
napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására
nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot
hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.
(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának
felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

➢ igazgatási úton a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy zavarás megszüntetését

kérheti
1) bizonyítani kell, hogy birtokos volt
2) bizonyítani kell, hogy birtokában megzavarták vagy abból kivetették
➢ kivétel, ha nyilvánvaló, hogy nem jogosult a birtokra vagy zavarást tűrni volt köteles
➢ jegyző határozatát a meghozataltól számított 3 napon belül végre kell hajtani
➢ közigazgatási úton a jegyző által hozott döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs
▪ kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat a marasztalt
▪ bíróság elrendelheti a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését
➢ részleges szabályozás a 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet

72
c. Birtokper

5:7. § [Birtokper]
(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás
megszüntetését kérheti a bíróságtól.
(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél
jogosultságát vélelmezni kell.

➢ bíróság a jogvitát a birtoklás jogcíme alapján eldönti

➢ Ptk. rögzíti, hogy vélelmezni kell annak a jogcímét, akit békés birtoklásában zavartak meg

III. Jogalap nélküli birtoklás

a. Fogalmi alapvetés

5:9. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége]

(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan
őt megillető igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot
bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megbízás
nélküli ügyvitel szabályai irányadók.

➢ jogintézmény célja, hogy biztosítja a jogosult dolog iránti igényét azzal szemben
a) aki a dolgot jogellenesen szerezte meg
b) aki birtoklásra nem jogosult
➢ jogalap nélküli birtokos jogállására a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók

b. Jogalap nélküli birtokos jogállása

1. kiadási kötelezettség
5:10. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga]

(1) A jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a
dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével - és elviheti az általa
létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A jogalap nélküli birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei
megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint
követelhet megtérítést.
(3) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.

➢ jogalap nélküli birtokos főszabály szerint köteles a dolgot a jogosultnak kiadni

➢ megtagadhatja ua., ha neki járó igényeket nem elégítették ki
➢ ez alól kivételt jelent az álbirtokos

2. költségek megtérítése, hasznok kiadása, károkért való felelősség

73
5:11. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelőssége]
(1) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha
ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.
(2) A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy
a bíróság előtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének
megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelős. A jóhiszemű jogalap
nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy
beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a
visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek
a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.
(3) A rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét,
amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá a szerződésen kívül okozott károkért
való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat,
amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

➢ különbséget tesz a Ptk. aszerint, hogy a jogalap nélküli birtokos jó vagy rosszhiszemű

jóhiszemű birtokos rosszhiszemű birtokos

➢ követelheti a dologra fordított szükséges költségei
megtérítését, mely alól kivételt képeznek a dolog
fenntartásával együtt járó kisebb kiadások
➢ elvitel joga állagsérelem nélkül gyakorolható
költségek megtérítése ➢ követelheti a hasznokkal nem ➢ hasznokkal nem fedezett
fedezett hasznos költségei hasznos költségei
megtérítését megtérítését jogalap nélküli
gazdagodás szabályai szerint
követelheti
➢ nem köteles az elfogyasztott ➢ köteles megfizetni azon
vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét melyeket
hasznok kiadása
hasznok értékének elfogyasztott vagy beszedni
megtérítésére elmulasztott
➢ arra az időre míg a birtokot ➢ helytállással tartozik minden
tőle jegyzői vagy bírósági úton olyan kárért mely a
károkért való felelősség vissza nem követelik nem felel jogosultnál nem következett
a dologban bekövetkezett volna be
károkért

3. Dolog értékesítése és felhasználása

5:12. § [A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására]

(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol
való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli
birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
(2) A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna
- ha lehetséges - értékesíteni kell vagy fel kell használni.
(3) Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
(4) A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell
alkalmazni.

➢ elsősorban azon dolgoknál áll fenn melyek gyorsan romlók vagy a késlekedés jelentős
értékveszteséggel járna

74
 Tulajdonjog
I. Általában

5:13. § [A tulajdonjog]
(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok
között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.
(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok
szedésének és a rendelkezés joga.
(3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására.

➢ tulajdonjog→ a tulajdon tárgya feletti elvben legteljesebb jogi hatalom

▪ abszolút szerkezetű jogviszony
▪ kizárólagos hatalmat gyakorolhat felette
➢ ua. ez a jogi hatalom nem korlátlan→ tulajdonjog magán-, és közjogi korlátai
1) jogszabály
2) mások jogai

II. Dolog-tulajdonjogviszony tárgya

a. Fogalma

5:14. § [A dolog]
(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.
(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra,
valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket
megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

➢ Dolog→ olyan önálló testi tárgy mely jogviszony tárgya lehet

➢ birtokba vehető az, ami térben behatárolt (Pl. tartályban lévő gáz)
➢ Magánjogi kiterjesztés→ dologszerű tárgyak, melyek dolog fogalmába esnek
▪ pénz→ pénzérme, pénzjegy, NEM a bankszámla egyenlege
▪ értékpapír→ elsősorban a fizikailag előállított értékpapírokra kell gondolni, melyek a
bennük foglalt követelést inkorporálják
▪ dolog módjára hasznosítható természeti erő (nap, víz, gáz, szél stb.)
➢ Dolgok osztályozásai közül legfontosabb ingók és az ingatlanok közötti különbségtétel

b. Dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk alapján

1. Ingó és ingatlan
➢ Ingó és ingatlan
▪ ingó→ mindaz, ami nem ingatlan
▪ ingatlan→ a föld, és mindaz, ami vele tartósan egyesítve van
➢ Az ingatlan tulajdonjogának terjedelme→ Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi
térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed
▪ az ingatlanhoz kötött (objektív) és nem a tulajdonos személyéhez kötött (szubjektív)
teszt lesz a döntő ezen határok meghatározásának
▪ az ingatlan rendeltetése sem döntő tényező
➢ Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra
nem terjed ki→ kizárólagos állami tulajdon tárgyai, nem forgalomképesek

75
 ➢ A telek és a rajta álló épület tulajdonjoga elválhat egymástól
➢ aedificium solo cedit csak főszabály, de nem kíván feltétlen érvényesülést→
a) ha a tulajdonos így nyilatkozik
b) ha a telek tulajdonosa és az épület tulajdonosa (építkező) így állapodnak meg
➢ A földhasználat szerződéses szabályozásának lehetősége a föld és az épület tulajdonosa
között a föld és az épület elváló tulajdona esetén
▪ a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld
használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben
szabályozhatják
▪ ez a szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-
nyilvántartásba feljegyezték
➢ Természeti tulajdonságok szerinti csoportosítás
▪ Ingó→ állaguk sérelme nélkül elmozdíthatók, minden, ami nem ingatlan
▪ Ingatlan→ minden más és ami a földdel szilárd összeköttetésben van (pl. ház)

2. Elhasználható és elhasználhatatlan dolgok

➢ Elhasználható→ aminek a rendeltetésszerű használata abban áll, hogy részben vagy
egészben elhasználják, s állagában a használat során megsemmisüljön
➢ Elhasználhatatlan→ aminek nem ez a rendeltetése

3. Helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok

➢ Helyettesíthető→ forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepelnek
➢ Helyettesíthetetlen→ ha valamely dolog megjelöléséhez egyedi körülírásra van szükség

4. Osztható és oszthatatlan dolgok

➢ Osztható→ ha a dolog felosztása után a felosztott dolog minőségi rendeltetése ugyanaz
marad, és a széttagolás nem jár aránytalan értékcsökkenéssel
➢ Oszthatatlan→ minden más

5. Értékkel bíró (felbecsülhető) és értékkel nem bíró (felbecsülhetetlen) dolgok

➢ Értékkel bíró→ ha bármely emberi szükséglet kielégítésére alkalmas, és használati értéke van
➢ Értékkel nem bíró
a) Haszontalan
b) Felbecsülhetetlen (különleges jogi szabályozás)

6. Egységes és összetett dolgok

➢ Egységes→ ami természetes fejlődés eredménye, pl. állat + mesterségesen előállított dolgok,
melyek alkotó elemeik önálló létüket elvesztették (pl. cipő)
➢ Összetett→ az alkotó elemek az összetétel után is felismerhetőek, eredeti állapotukba is
visszaállíthatóak

7. Élő és élettelen dolgok

c. Dolog osztályozása Forgalomképesség szerint

1) Uratlan (forgalomképtelen) dolgok→ melyek birtokba nem vehetők
▪ Szabadon álló dolgok→ a birtokbavétel lehetősége fennáll, de amíg ez be nem
következik, ezek is forgalmon kívül állnak (pl. vadon termő gyümölcs)

76
 ▪ Állami tulajdon kizárólagos tárgyai→ birtokba vehetőek, rajtuk tulajdonjog is
fennáll, de a tv. alapján mégis forgalomképtelenek61
▪ A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis.
2) Forgalomképes dolgok
3) Korlátozottan forgalomképes dolgok→ elidegenítéséhez valamilyen (pl. miniszteri)
hozzájárulás kell
➢ A forgalomképesség korlátozásába ütköző szerződés szintén lehet semmis, vagy más
jogkövetkezmény vonhat maga után (pl. kártérítés)

d. Dolgok osztályozása más dolgokhoz való viszonyulás, kapcsolat szerint

➢ Fődolog – mellékdolog
▪ fődolog→ Az a dolog, amely a másik dolog jogi sorsát meghatározza
▪ mellékdolog→ Amelyik dolog a fődolog sorságban osztozik

5:15. § [Alkotórész]
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az
elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy
használhatósága számottevően csökkenne.

1) Alkotórész→ A fődolog olyan része melyet nem lehet a fődologtól elválasztani anélkül, hogy
akár a dolog, akár az elválasztott része elpusztulna, ill. elválasztással a dolog vagy elválasztott
dolog értéke, használhatósága jelentősen csökkenne
▪ A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve,
hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna
▪ illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
▪ egyik legjelentősebb megjelenési formája az aedificium solo cedit elve
▪ Növedék→ minden olyan dolog mely utólag válik a fődolog alkotórészévé

5:16. § [Tartozék]
A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű
használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

2) Tartozék→ A tartozék az a mellékdolog, amely valamely fődologhoz tartósan hozzátartozik,

láthatóan és tartósan a fődolog használatához van rendelve
▪ fődolog használhatóságát segíti, támogatja és annak értékét is növeli
▪ tartozékra a fődolog jogi sorsa csak véletlenszerűen terjed ki→ önálló jogviszonyok
tárgya lehet
3) Gyümölcs→ Minden olyan gazdasági előny, ami valamely dolognak vagy jogosítványnak a
rendeltetésszerű használata során időnként visszatérően keletkezik, anélkül azonban, hogy
ezáltal a gyümölcsöző dolognak vagy jogosítványnak a létét, épségét, és további
gyümölcsözési képességeit veszélyeztetné
▪ Különbséget teszünk a dolgok és jogok gyümölcse között

▪ a föld méhének kincsei→ a bányavállalkozó által kitermelt nyersanyag a kitermeléssel, az energia a

hasznosítással a vállalkozó tulajdonába megy át
▪ felszín alatti vizek, folyóvizek, természetes tavak, ezek medre
▪ folyóvíz elhagyott medre, folyóvizekben újonnan keletkezett sziget
▪ távközlésre felhasznált frekvenciák
▪ más dolgokat a tv. nyilváníthat forgalomképtelenné, pl. műemlék, tovább a helyi önkormányzat is
megteheti ezt

77
 ▪ Függő gyümölcs- Elválasztott gyümölcs
▪ Beszedett gyümölcs- be nem szedett gyümölcs
▪ Még meglévő gyümölcs- már elfogyasztott gyümölcs
4) Haszon→ Minden olyan további előny, amely gyümölcsnek nem minősíthető, de a dologhoz
fűződik.
5) Dologösszesség→ Csak forgalmi egység, több különálló, de ugyanazon gyakorlati/gazdasági
cél szolgálatára rendelt dolgok összefoglalása. (nyáj, könyvtár)
6) Vagyon→ Valamely jogalany értékben meghatározható javainak, azaz dolgokra vonatkozó és
más személyekkel szemben fennálló jogainak, valamint kötelezettségeinek összessége

III. ingatlan nyilvántartási jog alapjai

a. Ingatlan, föld és épület jogi helyzete

5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]

(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan
hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.
(2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem
terjed ki.

➢ Ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme→ földfelszín körülhatárolt területe+ ingatlan

hasznosításának lehetőségéig a légi tér és a föld alatti földtest
➢ kivételek (2011: CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról)
▪ föld méhének kincsei
▪ természeti erőforrások
➢ ennek megfelelően ingatlan→ a föld és minden, ami azzal kapcsolatban van
➢ az építmény alkotórésze az ingatlannak, ha tartós fennmaradásra szánták és tartós fizikai
kapcsolatban vannak a földdel
▪ föld tulajdonosát megilleti az ingatlan tulajdonjoga→ megdönthető törvényi vélelem
▪ kiterjed az épület minden tartozékára is

b. Föld és épület elváló tulajdonjoga

5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]

(1) Az épület tulajdonjoga - ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a
földtulajdonost illeti meg.
(2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló
ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

5:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]

(1) Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával
kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik
személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.
(2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa
az épületet a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. Az épület
tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását követelheti, ha az elidegenítés vagy a
terhelés az épület tulajdonosát terhelő kötelezettségek teljesítését vagy az épület létesítésének a
szerződésben rögzített célját nem veszélyezteti.

78
5:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület
tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

➢ föld és az épület tulajdonjogi egymástól elválhat

▪ földtulajdonos és az épület tulajdonosa így állapodtak meg
▪ ha ráépítés, mint tulajdonszerzésmód ezen következménye beáll
▪ ha ingatlan tulajdonosa úgy rendelkezik, hogy az épületet önálló ingatlanként
jegyezzék be
➢ az épület mindekori tulajdonosát földhasználati jog illeti meg

c. Ingatlan nyilvántartás alapelvei

➢ ingatlan nyilvántartás alapelvei→ azon rendező elvek melyek megszabják a nyilvántartás
vezetésére, jogi hatásaira vonatkozó alapvető anyagi jogi és eljárásjogi feltételeket
➢ egyesekről a Ptk másokról az ingatlannyilvántartási törvény rendelkezik
1) ingatlan nyilvántartás nyilvánossága
▪ ingatlanok lajstroma mindenki számára hozzáférhetők→ ellenőrzés lehetősége
▪ ingatlant megszerző jogát mindenkivel tudathatja és elismertetheti
2) cognitio elve→ ha valamely jogot bejegyeztek senki sem hivatkozhat arra, hogy arról nem
tudott
3) kötelező felhasználás elve→ földhivatalhoz érkező kérelmekben a nyilvántartás tartalmát
kötelezően kell használni
4) okirati elv→ Iny-be bejegyzésre jogszabályban meghatározott okirati, további bírósági vagy
hatósági határozat alapján kerülhet sor
5) bejegyzés és annak hatálya elve→ joghatás létrejöttének feltétele a bejegyzés mely
konstitutív vagy deklaratív
6) rangsor elve→ adott tény, jog vagy jogilag jelentős tény rangsorban elfoglalt helye mely
megadja az egyes jogok egymáshoz való viszonyát
7) közhitelesség elve→ közhitelesség elve az ingatlan nyilvántartás legfontosabb alapelve mely
szerint az ingatlanyilvántartás a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja

IV. Tulajdonjogviszony
a. alanyai
➢ a tulajdonjogviszony alanya lehet bármely polgári jogi jogképességgel rendelkező jogalany
➢ tulajdonos szempontjából megkülönböztetjük a magántulajdont és a köztulajdont
➢ 2011. évi CXCVI.tv. a nemzeti vagyon köreit alábbiakban határozza meg
1) állami vagyon
2) kincstári vagyon
3) üzleti vagyon
4) önkormányzati vagyon
➢ az állami tulajdon kizárólagos tárgyait a 4.§ sorolja fel
a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,
b) az Országház,
c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,
d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a
folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes
tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott
folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

79
 e) meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi
létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,
f) az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az
ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló
ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,
g) állami tulajdonban álló terek, parkok,
h) meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,
i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó
légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és
eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló
létesítményekkel együtt,
j) a barlang,
k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az
elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus
hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ
vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből,
számokból vagy jelekből álló karaktersorozat,
l) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági
földgáztároló.
➢ a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja→ vagyonnal maga
gazdálkodik vagy szerződés alapján hasznosításra átengedi, vagyonkezelésbe,
haszonélvezetbe adja

b. Tulajdonjogviszony tartalma
➢ A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog. A tulajdonjogviszony tartalmát a tulajdonost
megillető jogosultságok és őt terhelő kötelezettségek összessége adja.
➢ Számos jogosultság illeti meg a tulajdonost, melyek számbavétele lehetetlen
➢ A legtipikusabb jogosultságai az ún. tulajdonosi triásszal jellemezhetőek→ tulajdonjog egyes
részjogosultságaiként értelmezendő.
1) birtoklás
2) használat, hasznosítás, hasznok szedésének joga
3) rendelkezési jog
➢ vannak felfogások, melyek e körbe sorolják a tulajdonvédelemhez való jogot is, mely szerint a
tulajdonos minden jogosulatlan behatást kizárhat

IV/1. Tulajdonos jogosultságai

a. Birtoklás joga

5:21. § [A birtoklás joga]

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

1) jog, hogy a dolgot hatalmában, uralma alatt tarthassa, a dolgot birtokolhassa vagy, hogy
dolog birtokát másnak átengedje
2) A tulajdonost a tilos önhatalommal szemben megilleti a birtokvédelem
▪ akkor is megilleti, ha maga a tulajdonos az adott tényállásban nem minősül
birtokosnak
▪ Azon kérdés megválaszolásában, miszerint a tulajdonost megilleti-e a birtokvédelem
a birtokossal szemben, a birtokvédelem szabályai nyújtanak segítséget.

80
b. Használat, hasznok szedésének joga

5:22. § [Használat, hasznok szedése, terhek viselése és veszélyviselés]

A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket
és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását
veszélyeztetné.

➢ A tulajdonos jogosult a dolgot használni és hasznait szedni→ kiterjedt, azonban nem

korlátlan
➢ A használat magában foglalja:
1) a tulajdonos saját maga és családja szükségletei kielégítése érdekében való
használatát
2) az árutermelés vagy egyéb célokra való használatot, felhasználást.

b/1. A használat különös esetei

0. Általában
➢ A Polgári Törvénykönyv a használat különös esetei körében két jogintézményt tárgyal
1) szükséghelyzet
2) túlépítés

1. Szükséghelyzet

5:26. § [A szükséghelyzet]
(1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem
hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a
szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát
fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár
előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás
következtében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély
megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett
tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt,
veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély
elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.

81
 ➢ Szükséghelyzet→ Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más
módon el nem hárítható veszély
▪ Akkor közvetlen a veszély, ha az adott helyen és időben célszerűen és ésszerűen csak
károkozással hárítható el
▪ Ha ilyen helyzet áll fenn, a tulajdonos tulajdonjogának korlátozására kerülhet sor→ a
tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges
mértékben igénybe vegyék, felhasználják, vagy abban kárt okozzanak.
▪ DE más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost csak
akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a
kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti (szükségességi teszt)
1) ha a veszély valakinek az életét, testi épségét veszélyezteti→ a tulajdonos tűrési
kötelezettsége korlátlan
2) Vagyont fenyegető szükséghelyzet estében, pedig az alábbiak szerint korlátozott:
a) A tulajdonjog korlátozására két feltétel bekövetkezte esetén van lehetőség:
1) csak veszély megszüntetése érdekében
2) a tulajdonos dolgának igénybevétele indokolt legyen, ÉS vagyon veszélyeztetése
esetén ne lépje túl a veszély elhárításához szükséges mértéket.
b) Ha a szükséghelyzet során jogszerűen okoztak kárt, a tulajdonos kártalanítást kérhet, mert a
szükséghelyzet kizárja a károkozás jogellenességét
▪ A tulajdonos kárának megtérítését a szükséghelyzetbe került személytől kérheti.
▪ VISZONT ha a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okoztak, úgy a
tulajdonos a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint
kártérítést követelhet a kárt okozó személytől.
c) Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett
tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges
volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a
veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.

2. Túlépítés

5:28. § [A jóhiszemű túlépítés]

(1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy
a túlépítő
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha
a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy
b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében
lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.
(3) A bíróság a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett az (1) bekezdésben
meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat. Nem alkalmazhat a bíróság olyan
jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik.

82
 5:29. § [A rosszhiszemű túlépítés]
(1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott,
amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan
károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
a) az épületet bontsa le; vagy
b) a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa
tulajdonába.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a szomszédot - választása szerint - megilletik a
jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltak szerinti jogok.
(3) A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítőt
megilleti a beépített anyag elvitelének joga.

➢ túlépítés→ a tulajdonos anélkül, hogy arra jogosultsága lett volna a földjének határain túl
építkezik
▪ A tulajdonos a saját anyagával úgy épít, hogy részben a saját, részben pedig a más
tulajdonában álló földre épít
▪ A túlépítéshez kapcsolódó jogkövetkezmények aszerint alakulnak, hogy a túlépítő jó-,
vagy rosszhiszemű volt.
➢ Jóhiszemű túlépítő→ az, aki nem tudta és nem is kellett tudnia, hogy a földjének határain túl
építkezik
➢ Rosszhiszemű túlépítő→ az, aki tudta, vagy megfelelő gondosság tanúsítása esetén tudnia
kellett volna, hogy földjének határain túl építkezik.

Jóhiszemű túlépítés esetén a szomszéd követelheti
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel
okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld
megosztható; vagy
c) az egész földet vásárolja meg→ csak akkor
követelheti ha
1) a föld fennmaradó része a túlépítés
következtében használhatatlanná válik
2) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy
foglalkozás gyakorlása a túlépítés
következtében lehetetlenné vagy
számottevően költségesebbé válik.
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt vagy ha a szomszéd a
túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a
túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem
okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd
követelheti
a) az épületet bontsa le; vagy
b) a saját földjét és az épületet - a föld és az épület
értékének megtérítése ellenében - bocsássa
tulajdonába.
c) Ezen túl a szomszédot - választása szerint -
megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó
szabályokban foglaltak szerinti jogok is

➢ A bíróság nincs kötve a szomszéd kereseti kérelméhez, a szomszéd által választott

jogkövetkezmény helyett az itt megjelölt jogkövetkezmények bármelyikét alkalmazhatja azzal
a korláttal, hogy nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen
mindkét fél tiltakozik.
➢ A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítőt
megilleti a beépített anyag elvitelének joga (ius tollendi).
➢ A hasznok szedése a dologból származó előnyök megszerzése. Jogszabály, vagy szerződés
alapján a tulajdonostól eltérő más személyt is megillethet, így például a haszonbérlőt,
haszonélvezőt.

83
c. rendelkezési jog

5:30. § [A rendelkezési jog tartalma]

(1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének
jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a
tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.
(2) Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

➢ a Ptk. a legtipikusabb részjogosultságokkal írja körül a rendelkezési jogot

➢ A rendelkezési jog körében a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog
a) birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát másnak átengedje,
b) biztosítékul adja
c) vagy más módon megterhelje
d) a tulajdonjogát másra átruházza
e) vagy azzal felhagyjon.
➢ Az ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni. Ezt a szabályt az ingatlan-nyilvántartás
ténye, sajátossága generálja.

IV/2. Tulajdonos kötelezettségei

a. Dologgal járó terhek viselése
➢ A dologgal járó terhek körébe tartoznak
1) dolog természetéből adódó költségek
2) amortizációs költségek
3) fenntartási, karbantartási, felújítási költségek
4) közterhek

b. Kárveszélyviselés
➢ A kárveszélyviselés szabályai alapján a tulajdonos köteles viselni a dologban beállott azt a
kárt, melynek megtérítésére mást nem lehet kötelezni (casus nocet domino).
➢ Más személyt kötelezni lehet
a) dologi jogi,
b) szerződési jogi (haszonbérlet, biztosítás)
c) felelősségi szabályok
d) más jogszabályi rendelkezések alapján
➢ Szükséghelyzetben okozott kár tűrése →Ismert olyan felfogás is, amely a szükséghelyzetnek
nem a használati jellegét, hanem a tulajdonos kötelezettségeként megfogalmazható jellegét
emeli ki, ezért azt e körbe is sorolhatjuk.

V. A tulajdonjog korlátjai
➢ A tulajdonjog a dolog feletti elvben legteljesebb és kizárólagos jogi hatalom. Ezen teljes és
kizárólagos jogi hatalomnak azonban vannak egyes korlátjai, melyeket
a) vagy a jogszabály,
b) vagy mások jogai szabnak meg.
➢ A jogirodalmi, illetve didaktikai felfogást követve a Ptk. az egyes tulajdonosi
részjogosultságokhoz kapcsolódóan jeleníti meg a tulajdonjog egyes magánjogi korlátjait
➢ Emellett különbség tehető a magánjogi és közjogi korlátok között.

84
V/1. A tulajdonjog magánjogi korlátjai
a. Használat magánjogi korlátjai
➢ A Ptk. 5:23.§ tartalmazza a dolog használatának általános magánjogi korlátját. (Azonos
szövegtartalommal, mint az rPtk.) →
➢ a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól,
amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik
gyakorlását veszélyeztetné.
➢ A Ptk. ezen általános rendelkezéshez rendeli az egyes szomszédjogokat. (A szükségtelen
zavarás tilalmának értelmezéséhez, fogalmi elemeinek kibontásához lásd a feltöltött
jogalkalmazási gyakorlatot.)

b. Ptk-ban nevesített egyes szomszédjogok

1. a földtámasz joga

5:24. § [A földtámasz joga]

A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy
más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.

➢ Földtámasz joga→ a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges

földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő alátámasztásról, rögzítésről ne gondoskodnék.

2. a szomszédos telek igénybevéte

5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]

(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének
összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a
tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való
építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

➢ Szomszédos telek igénybevétele→ Lehetetlenség felsorolni, hogy milyen jogok illethetik meg
a tulajdonost a szomszédos telek igénybevétele során
➢ Csak jogos indok esetén lehetséges
a) közérdekű munkálatok végzése
b) állatok befogása
c) áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése
d) ágak, gyökerek eltávolítása
e) vagy más fontos ok
➢ Ezekben az esetekben a tulajdonos köteles megengedni a földjére való belépést
KÁRTALANÍTÁS ellenében.
➢ Bizonyos esetekben lehetséges a szomszédos föld használata is
a) a tulajdonos földjén aló építkezés,
b) bontási, átalakítási, karbantartási munkálatok elvégzése.
➢ A szomszédos föld ezen esetekben megengedett használatához ugyancsak KÁRTALANÍTÁS
iránti igény fűződik.
➢ Ha és amennyiben szükségtelenül okoz kárt, úgy a szerződésen kívüli kárfelelősség szabályait
kell alkalmazni.

c. Ptk-ban nem nevesített szomszédjogok

0. Általában

85
 ➢ Vannak emellett további, a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
szóló 2013. évi CLXXIV. törvényben szabályozott, Ptk-ban nem nevesített egyéb
szomszédjogok. Ezek az alábbiak:
1) tilosban talált állat
2) áthullott gyümölcs, termény
3) mezsgye, kerítés
4) áthajló ágak, gyökerek

1. tilosban talált állat.

➢ A tilosban talált állatot az ingatlan tulajdonosa befoghatja
a) Ha ismert az állat tulajdonosa, köteles az állat tulajdonosát az elszállításra felszólítani,
DE megilleti a ius retentionis mindaddig, amíg az állat által okozott kárt az állat
tulajdonosa meg nem téríti
b) Ha nem ismert az állat tulajdonosa, a TALÁLÁSRA vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
➢ A kirepült méhrajra, mint tilosban talált állatra speciális szabályok vonatkoznak→ Ha a
méhrajt a tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon puszta birtokbavétellel bárki
tulajdonjogot szerezhet

2. áthullott gyümölcs, termény

➢ Elsődlegesen a szomszédos ingatlan tulajdonosa jogosult a szomszédos telek igénybevételére
való jogosultsága okán az ingatlan területére belépni, s az ingatlanáról áthajló ágak
gyümölcsét összegyűjteni, felszedni.
➢ Ha a termény beszedését elmulasztotta, úgy az ingatlan tulajdonosa felszedheti az
ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt.
➢ Ha a termés a közterületre hullik
1) elsődlegesen a növény tulajdonosa szedheti fel,
2) ha ezt elmulasztotta, úgy bárki felszedheti (2013. évi CLXXIV. törvény 3.§ (2) bek.)
➢ A határvonalon álló növény, valamint annak terménye a szomszédos ingatlanok tulajdonosait
egyenlő arányban illeti meg.

3. szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény

➢ A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára
az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak (2013. évi CLXXIV. törvény 4.§ (1) bek.)
➢ Ugyancsak közösen kötelesek a fenntartására
▪ költségviselés aránya aszerint alakul amilyen arányban őket jogszabály vagy
megállapodásuk a kerítés, mezsgye, növény létesítésére kötelezi
▪ Ha sem a jogszabály, sem a felek megállapodása nem rendelkezik a fenntartás
kérdéséről, úgy a költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik őket.
➢ 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet→ Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek
tulajdonosa köteles megépíteni és fenntartani a kerítést
1) a telek homlokvonalán
2) eltérő jogszabályi rendelkezés hiányábanaz útról nézve a jobb oldali telekhatáron
3) és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán
➢ Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát
akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más
módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen
távolítsák el.

4. áthajló ágak, átnyúló gyökerek levágása

86
 ➢ A szomszéd az áthajló ágak, átnyúló gyökerek létét köteles tűrni
▪ ha azok az ingatlan rendes használatában már akadályozzák, követelheti, hogy a
növény tulajdonosa azokat vágja le.
▪ Ha felhívás ellenére a növény tulajdonosa annak nem tesz eleget, a szomszéd maga is
jogosult azok levágására.
➢ A növény eltávolítása során vizsgálni kell, hogy
1) a szomszédnak a szükségtelen zavarás által okozott érdeksérelme más módon
elhárítható
2) az ingatlan fekvését
3) környezetvédelmi szempontokat.
4) ha a növény eltávolítása jogszabály értelmében engedélyhez kötött, akkor szükséges
az illetékes szerv engedélye

d. Közérdekű használat – közjogi korlát

5:27. § [A közérdekű használat]

(1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a
feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati
jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben
az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(2) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős
mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

➢ Az ingatlan tulajdonosának tulajdonjoga korlátozható, a tulajdonos tűrni köteles, hogy az

erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben -
az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló
tulajdonjogot egyébként korlátozzák.
➢ Az ingatlan használatával kapcsolatos közjogi korlátokat általában – gázszolgáltatásról,
hírközlésről szóló – ágazati törvények tartalmazzák. De környezetvédelmi, természetvédelmi
szabályok is.

e. Rendelkezési jog magánjogi korlátja

1. Az elidegenítési és terhelési tilalom

5:32. § [Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása]

(1) Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása
szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal
szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes
rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett
hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.
(2) Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési
tilalom nem korlátozza.
(3) Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell,
ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon
korlátozza.

5:33. § [Elidegenítési és terhelési tilalom jogszabály vagy bírósági határozat alapján]

A jogszabályban vagy bírósági határozattal meghatározott személyek javára megállapított
elidegenítési és terhelési tilalomra a szerződéssel létesített elidegenítési és terhelési tilalomra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

87
5:34. § [Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés ingatlan-nyilvántartási
bejegyezhetősége]
Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog
változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának
hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba

➢ Az elidegenítési és terhelési tilalom kettős értékelés alá esik

1) a tulajdonjog magánjogi korlátozásának egyik fontos eszköze
2) biztosítéki jelleget is magában hordoz, lévén a jogosultnak valamely a kötelezettel
szemben fennálló jogosultsága biztosítékául szolgál
➢ Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása→ a jogosult hozzájárulásának hiányában a
tilalomba ütköző rendelkezés a tilalom jogosultjának irányába hatálytalan (relatíve
hatálytalanság).
▪ A jogosult irányába akkor válik a rendelkezés hatályossá, ha a jogosult akár a
rendelkezést megelőzően, akár a rendelkezést követően hozzájárulását adja a
szerződésben meghatározott feltételek szerint a dolog elidegenítéséhez
▪ Amennyiben a szerződési nyilatkozata ellenére a jogosult megtagadja a hozzájárulást,
nem tesz eleget szerződésben vállalt hozzájárulási kötelezettségének, úgy
szerződésszegést valósít meg, - többek között - hozzájáruló nyilatkozatának bírósági
ítélettel való pótlása kérhető.
➢ Csak tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítására lehet alapítani. (Pénzkövetelés,
követelés, jog biztosítására nem alapítható)
➢ Az elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jog megszűnésével a tilalom megszűnik.
➢ Lehetőség van arra is, hogy elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül kerüljön
kikötésre
➢ elidegenítési és megterhelési tilalom létesítése
a) szerződéses elidegenítési és terhelési tilalom→ Bármikor lehetséges kikötni,
ingatlan esetében azonban csak az ingatlan-nyilvántartásban biztosított joggal együtt
lehet csak bejegyezni.
b) jogszabályi rendelkezésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom
c) bíróság határozaton alapuló elidegenítési és terhelési tilalom

2. A rendelkezési jog további magánjogi korlátai

1) vételi jog
2) visszavásárlási jog
3) elővásárlási jog
4) dolog forgalomképtelenné minősítése

V/2. A tulajdonjog közjogi korlátjai

a. Általában
➢ egyes dolgok eleve nem vehetőek birtokba, mint például az esővíz, levegő
➢ másoknál lehetséges a tulajdonszerzés, de csak bizonyos személyi kör számára→ függ a
forgalomképesség, a korlátozott forgalomképesség kategóriájától melyet a nemzeti
vagyonról szóló törvény tartalmaz
a) feltételes tulajdonszerzés köre.
b) potenciális alanyi kör
c) mennyiségi korlátozások
d) hatósági jóváhagyás

88
b. A birtoklás, használat, hasznosítás közjogi korlátja:
➢ bizonyos dolgok birtoklása azok veszélyessége okán feltételekhez kötött, vagy kizárt
(lőfegyverek)
➢ jogszabály a tulajdonost kifejezett hasznosításra kötelezi. (a termőföld termőképességének
fenntartására vonatkozó kötelezettség)

c. A rendelkezési jog közjogi korlátja:

➢ állam javára jogszabályban rögzített elővásárlási jog
➢ kisajátítás→ ingatlant közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében
lehet kisajátítani.

VI. Tulajdonjog védelme

a. Általában
➢ a tulajdon alapjogi jellegű jogosultság melyet az alaptörvény XIII. cikke védelmez
➢ elsődlegesen a tulajdnovédelem abszolút hatályú negatív tartalmú szerkezetében jelenik meg
▪ abszolút hatály→ egy jogosulttal szemben mindenki tűrni köteles
▪ negatív tartalom→ mindenkinek tartózkodni kell a sértéstől
➢ tulajdonvédelemről akkor beszélünk, ha ezt a jogot megsértik→ relatív szerkezetű, pozitív
tartalmú jogviszonyba fordul át
➢ tulajdonvédelem a tulajdonost míg a tulajdon fennáll megilleti
▪ tulajdonjogi igény nem évül el
▪ tulajdonjog tulajdonoson kívül álló okból és szabad elhatározásából megszűnhet
➢ általános tulajdonvédelmi eszközök
1) a birtokvédelmi szabályok szerinti jogos önhatalom
2) a tulajdoni kereset (rei vindicatio)
3) A tulajdonos követelheti a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását.
4) a jogellenes beavatkozás megszüntetése iránti kereset (actio negatoria)
5) az igényper
➢ a tulajdoni igények érvényesítésének azonban egyes intézmények határt szabnak
▪ időben korlátozott→ más időközben elbirtokolta
▪ forgalom biztonsága érdekében→ jóhiszemű szerző védelme
▪ álörökössel szembeni fellépés szintén időben korlátozott

b. Tulajdonvédelmi eszközök

5:36. § [A tulajdonjog védelme]

(1) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését és a jogalap
nélküli birtokostól a dolog kiadását.
(2) Ha az albirtokos a dolog birtokát jogosulatlanul engedte át harmadik személynek, a tulajdonos
a harmadik személytől az albirtokos nevében követelheti, hogy a dolgot az albirtokosnak adja
vissza. Ha az albirtokos a dolog átvételét megtagadja, a tulajdonos a dolog kiadását saját részére
követelheti.
(3) Olyan tulajdonos dolog kiadása iránti igényével szemben, aki a dolog tulajdonjogát tényleges
átadás nélkül, a dolog kiadása iránti követelés átengedése útján szerezte meg, a dolog birtokosát
mindazok a kifogások megilletik, amelyek a dolog kiadása iránti követelést átruházó
tulajdonosnak a dolog kiadására irányuló követelésével szemben is megillették volna.
(4) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat
minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását
akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.

89
1. Jogos önhatalom
➢ jogos önhatalom a tulajdonost is megilleti feltéve
▪ dolog birtokától jogosulatlan megfosztották
▪ a dolog birtokában jogosulatlan zavarják
➢ a birtokvédelem szabályai az irányadók

2. jogellenes beavatkozás megszüntetése iránti kereset (actio negatoria in rem)

➢ tulajdonjog sérelmét a tulajdonos békés joggyakorlásába való beavatkozás is megvalósítja
➢ ezért tulajdonjog kizárólagossága iránti keresetnek is nevezzük
➢ a tulajdonos keresete irányul
1) zavarás megszüntetését
2) jogsértő magatartás jövőben való eltiltása
3) károk meggtérítésében való marasztalás
➢ a tulajdonos akkor kérheti, ha bizonyítani tudja
1) zavarják a birtoklásában
2) ő a tulajdonos

2. Tulajdoni per (rei vindicatio)

➢ dolog birtoklásának joga→ a tulajdonos a dolog kiadását kérheti, ha nincs annak birtokában
➢ a per arra irányul, hogy
1) bíróság állapítsa meg felperestulajdonjogát
2) az alperes hagyjon fel a dolog birtoklásával vagy felperest helyezzék a dolog
birtokába
➢ alperes ellentmondhat→
a) jogosan van a birtokában
b) felperes tulajdonjoga megszűnt
c) nincs birtokában a dolog
➢ felperesnek bizonyítania kell
▪ ő a tulajdonos→ tulajdonszerzések szakadatlan láncolatát kell bizonyítani
▪ a dolog az alperes birtokában van
➢ kérheti a hasznok, gyümölcsök kiadását

3. Igényper
➢ Igényper→ a felperes a legfoglalt vagyontárgy tulajdonjoga alapján tart igényt a dologra
▪ a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya a fennálló tulajdonjog
▪ a vagyontárgynak foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert indíthat a
végrehajtást kérő ellen
➢ per célja→ felperes kéri a tulajdona foglalás alóli feloldást, mondván, az adós tartozásaiért
neki helytállni nem kell
➢ nem a tulajdonos ellen van vezetve a végrehajtás

4. Ingatlan Nyilvántartási igény

5:37. § [Ingatlan-nyilvántartási igény]
Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra,
hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

➢ 3 esetkörre vonatkozhat
1) bejegyzési kérelem→ perre csak akkor kerülhet sor, ha közigazgatási úton már nem
lehetséges, vagy kimerítettem az összes fellebbezési lehetőséget

90
 2) kiigazítási kérelem→ valamilyen adat tévesen lett bejegyezve és az sérti tulajdoni igényét→
szintén csak akkor kerülhet sor perre, ha más lehetőség nincs
3) törlési kérelem→ alapja az ingatlan nyilvántartási bejegyezés alapjául szolgáló jogügylet
érvénytelensége, vagy a bejegyzés/ feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége
a) eredeti érvénytelenség→ érvénytelen jogügyleten alapult a bejegyzés esetén, kérheti
az eredeti állapot helyreállítását és a bejegyzés törlését
b) fő szabály szerint a törlési igény nem évül el nemcsak a közvetlen, de az ingyenesen
szerző közvetett vagy rosszhiszemű szerzővel szemben sem
c) megindítás előfeltétele, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet
érvénytelenségének megállapításának helye legyen

VII. Tulajdonjog megszerzése

0/1. Tulajdonszerzés általános szabályairól

➢ Eredeti:
1) ha úgy kerül sor tulajdonszerzésre, hogy az a korábbi tulajdonjogtól / tulajdonostól
független, arra tekintet nélküli
2) a dolgon korábban nem állt fenn tulajdonjog
➢ származékos: → ha a jogszerző a korábbi tulajdonjogra tekintettel szerez tulajdonjogot.
➢ tulajdonszerzésmódok vonatkozásában a dologi jog figyelme általában két területre irányul
1) modus→ azon jogi tények melyek a tulajdon megszerzését lehetővé teszik
▪ dologi jogváltozást jogügylet készíti elő melyet összefoglaló néven traditonak
nevezünk
▪ rendelkező ügylet az érintett jogtárgyra mindig közvetlen idéz elő jogváltozást
2) titulus→ szerzésmód jogcíme (csak Ptk-ban nevesítettek)
▪ rendelkező ügyletet előkészítő jogügylet
▪ kötelezettséget keletkeztet a dologi jogváltozásra
▪ dologi jogszerzés titulusa lehet→ hatósági határozat, szerződés, más jogcím
▪ titulus nemcsak jogügylet lehet, hanem jogszabálynál fogva is keletkezhet
➢ a dologi jogváltozást közvetlenül előidéző tények dologi ügyletnek minősülnek
1) bejegyzés→ összetett folyamat eredménye62, elsősorban az ingatlanforgalomban van
jelentősége→ közhatalmi aktus jellege ellenére megőrzi polgári jogi mivoltát
2) átruházó ügylet

0/2. Tulajdonszerzés feltételei

➢ tulajdonostól származtatjuk a tulajdonjogot (nemo plus iuris) → Senki nem ruházhat át másra
több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik.
➢ Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés esetei
1) kereskedelmi forgalomban történő vétel
▪ jóhiszeműen, ellenérték fejében→ a szerző tulajdonossá válik akkor is, ha az eladó
nem volt tulajdonos
▪ ker. forgalom→ üzletszerű, engedéllyel, körülhatárolt területen, ahol dolgozni
szokott kell érteni
▪ ebben az esetben a 3. személy dolgot terhelő jogosultságai megszűnnek
2) akire pénzt vagy értékpapírt ruháznak át
▪ tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos
▪ A pénz fajlagos dolog, nem lehet megállapítani kié volt

62
bejegyzési engedély kiállítása→ átadás→ benyújtás→ érkeztetés→ bejegyzés

91
 ▪ Értékpapírokra pedig speciális szabályok vonatkoznak. (értékpapír absztrakt
jogügylet, független alapjogviszonytól)

a. Átruházás
1. Átruházás feltételei

5:38. § [Az átruházás]

(1) Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló
szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.
(2) Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés
vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzése szükséges.

➢ az a szerzésmód melyben tisztán kapcsolatot ölt a titulus és a modus kapcsolata

➢ polgári törvénykönyv kauzális és traditiós rendszert alkalmaz
▪ kauzális→ szükséges egy érvényesjogcím vagy szerződés
▪ traditiós→ szükség a dolog birtoklásának átruházására
➢ átruházás feltételei tehát a következők
1) érvényes szerződés vagy jogcím
2) rendelkező ügylet a birtok átruházására az ingók esetében ill. ingatlan esetében az
Iny. bejegyzése
3) átruházással a dolog tulajdonosától lehet tulajdont szerezni

2. Nemtulajdonostól való tulajdonszerzés

5:39. § [Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés]

(1) Átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
(2) A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az
átruházással az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.
(3) Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki
az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját
nevében köti meg.
(4) A tulajdonjognak a (2) bekezdés szerinti megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek
a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az átruházás előtt keletkeztek, és amelyek fennállása
tekintetében a tulajdonjogot megszerző fél jóhiszemű volt.
5:40. § [Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron]
Akire pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt
ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

➢ kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi átruházással

az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos
➢ kereskedelmi forgalomban szerzés→ a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi
szerződést
1) jogszerűen folytatott
2) üzletszerű gazdasági tevékenysége körében
3) saját nevével köti meg
➢ pénz és értékpapír→ rendhagyó dologi minőség
▪ nem követelhető meg általános értelemben a rendelkezési jog fennállása
▪ pénz átruházására irányuló szolgáltatások esetében a pénz átadása tulajdonjogot
keletkeztet

92
b. tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árveréssel

5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]

(1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg,
tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.
(2) A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult - ha a hatósági határozat eltérően
nem rendelkezik - ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén
tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.
(3) Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot az ingó dolog birtokának a hatósági
árverést végző általi átruházásával, ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási
bejegyzésével szerzi meg.
(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével
megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy
hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű.

5:42. § [Az állam kártalanítás nélküli tulajdonszerzése hatósági határozattal]

(1) Ha az állam jogszabály erejénél fogva, valamint bírósági vagy más hatósági határozattal
kártalanítás nélkül szerez tulajdonjogot, a dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a
tulajdonszerzéskor - jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés
alapján - jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége akkor áll
fenn, ha a jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett, és a végrehajtás során a
követelés nem nyert kielégítést.
(2) Az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű harmadik személy javára az ingatlan-
nyilvántartásban bejegyzett jogokat.

➢ aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg
tulajdonossá válik tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos (Eredeti
szerzésmód)
➢ hatósági és magánárverést el kell különíteni
▪ hatósági→ tulajdonos akaratán kívül történik az árverés
▪ magánárverés→ a tulajdonos akaratán kívül
➢ hatósági árverés→ ingó és ingatlan tulajdonjoga egyaránt megszerezhető melynek feltételei
1) átruházza a dolog birtokát
2) ezentúl ingatlan esetén megtörténik az INY bejegyzés
➢ a tulajdonjogot a legtöbbet ajánló kapja
➢ kívülálló 3. személynek, ha jogosultsága van a dolgon
▪ főszabályszerint megszűnik
▪ kivéve, ha az új szerző rosszhiszemű volt→ a dolgot terhelő jogosultságok
fennmaradnak
➢ speciális felelősségi szabály→ ha az állam kártalanítás nélkül szerzi meg valamely dolog
tulajdonjogát hatósági vagy bírósági határozat ill. jogszabály alapján
▪ pro viribus felelősség terheli a dolgon jóhiszemű 3. személynek fennálló jogáért
▪ csak akkor áll fenn ha jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett és
ennek során követelése nem nyert kielégítést

93
c. kisajátítás
1. Kisajátítás feltételei

Ptk. 5:43. § [Kisajátítás]

(1) Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen
kártalanítás ellenében szerezhető meg.
(2) A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.

➢ Eredeti szerzésmód→ kisajátítással megszerezhető kivételes jelleggel

1) ingatlan tulajdonjoga
2) közérdekű célból
3) tulajdonos azonnali, feltétlen és teljes kártalanítása esetén
➢ külön jogszabály rendelkezik róla→ 2007: CXXIII.tv.
➢ közérdek→ taxatíve törvényben felsorolt
a) honvédelem
b) terület és településrendezés
c) közlekedési infrastruktúra fejlesztése
d) energiatermelés és bányászat
e) természet és környezetvédelem
➢ alkalmazása más szerzésmódokhoz képest másodlagos→ akkor van helye ha
a) a közérdekű cél ingatlanon fennálló tulajdonjog korlátozásával nem érhető el
b) ingatlan megszerzése adásvétel útján nem lehetséges
c) közérdek megvalósítására csak az adott ingatlanon kerülhet sor
d) ha arra több ingatlan alkalmas, másik ingatlanon való megvalósítása a tulajdon
nagyobb sérelmével járna
e) az elérni kívánt közösségi előnyök meghaladják a tulajdonelvonással okozott kárt
➢ alapvetően kisajátítást kérhet
▪ állam vagy helyi önkormányzat
▪ állami vagy önkormányzati feladatot ellátó jogi személy
➢ kisajátítás mindig egyezkedéssel kezdődik
▪ szakértő állapítja meg az ingatlan forgalmi értékét
▪ megegyezés után hatóság hoz egy kisajátítási határozatot melyet közöl a
tulajdonossal→ határozat ellen fellebbezés lehetősége még fennáll
▪ ha fellebbezés lehetőségét kimerítettek perre kerülhet sor→ eljárás megszüntetését
lehet kérni végéig
▪ ha állam megszerzi a tulajdont nem lehet feltételhez kötni
➢ csereingatlan esetén a jogosultságok átvihetők a csereingatlanra

2. Kisajátítás terjedelme
➢ kisajátítás útján tulajdon szerezhető az ingatlan egészén vagy egy részén
➢ részleges kisajátításnak nincs helye
➢ beépítésre szánt területen, ha a visszamaradó ingatlanrész nem éri el a megengedett
legkisebb teleknagyságot (kivéve, ha eredetileg sem érte el)
➢ ingatlan tulajdonosa kérheti az egész kisajátítását, ha részbeni kisajátítás révén
▪ eredeti céljára alkalmatlan lenne
▪ ingatlannak kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy
számottevően költségessé válna
▪ visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges

94
3. Kártalanítás módja
➢ kisajátítással a dolog tehermentes megszerzésére kerül sor→
▪ főszabály szerint a dolgon fennálló 3. személyt jogának elvesztéséért szintén
kártalanítás illeti
▪ ua. nem jár az ingatlanra feljegyzett tények megszűnéséért
➢ ingatlan kisajátításáért járó korlátozásösszegének megállapításakor a forgalmi érték az
irányadó
➢ kártalanítást egy összegben kell fizetni, a hatósági határozat jogerőre emelkedésekor

d. Elbirtoklás
1. feltételei

5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása]

(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó
dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
(2) Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot
terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre
nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának
fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.
(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést,
ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
(4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni
hányada is.

1) meghatározott idő eltelte

▪ ingó dolog esetén 10 éves ingatlan esetén 15 év
▪ telki szolgalom és szolgalommentesség elbirtoklása szintén 15 év
▪ jogcímes elbirtoklás 5 év
2) szakadatlanul birtokolja
▪ kizárja a dolog birtoklását→ bűncselekménnyel vagy egyéb alattomos módon jutott a
dolog birtokához
▪ megvalósul az elbirtoklás, ha azt nem szakítja meg Ptk-ban nevesített tény
3) sajátjaként birtokolja
▪ aki a dolgot sajátjának véli
▪ tudja ugyan, hogy a dolog másé, de a birtoklását véglegesnek tekinti és a
tulajdonszerzés szándékával birtokol
➢ nem szükséges az elbirtokló jóhiszeműsége, de szükséges az alapos okkal való birtoklás
▪ szubjektív eleme→ alapos okkal véli sajátjának a dolgot
▪ objektív elem→ külső tény mely ezt a világ felé is kiterjeszti

sajátként birtoklás Szubjektív elemei sajátként birtoklás Objektív elemei

▪ aki a dolgot alapos okkal sajátjának véli ▪ a szubjektív elemet a külvilág felé is ki kell
▪ aki tudja ugyan, hogy a dolog másé, de a fejezni. pl. hatóságok előtti önálló fellépés,
maga birtoklását véglegesnek tekinti és a közterhek viselése.
tulajdonszerzés szándékával birtokol

➢ ha ezen feltételek fennállnak az elbirtokló tulajdonjogot fog szerezni

2. Elbirtoklás nyugvása és megszakadása

95
5:49. § [Az elbirtoklás megszakadása]
(1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy
éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az
elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

➢ elbirtoklás megszakad→ elévülés addig eltelt idejét figyelmen kívül kell hagyni és az
újrakezdődik
a) tulajdonos rendelkezik a dologgal
b) elbirtokló kikerül a dolog birtokából akaratán kívül és 1 éven belül nem szerzi vissza
és eziránt bírósághoz sem fordul
c) tulajdonos bírósághoz fordul a dolog kiadása iránt
➢ elbirtoklási idő nyugvása→ quasi a tulajdonos joga tulajdonának érvényesítésére
meghosszabbodik 1 évvel

5:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása]

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa,
az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként
az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

3. Elbirtoklás egyéb szabályai

5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban]

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének
birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

5:47. § [Az elbirtoklás kizártsága]

(1) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog
birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.
(2) Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a
föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

➢ nem lehet elbirtokolni→

a) erőszakosan vagy alattomosan jutott a dolog birtokához
b) csak a föld egy részére vonatkozik az elbirtoklás és a föld nem osztható meg
c) a dolog forgalomképtelen
➢ tulajdoni hányadot is lehet birtokolni
➢ jogutódlás az elbirtoklásban→ a jogelőd elbirtoklónak idejét hozzá lehet adni

5:45. § [A jogcímes elbirtoklás]

Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól
olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási
bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek
megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.

➢ jogcímes elbirtoklás→ ebben az esetben 5 év szükséges ahhoz, hogy az adott dolognak a

tulajdonjogát be lehessen jegyeztetni

96
 1) a felek között van ugyan szerződés (írásbeli megállapodás), mely alapján be lehetne
jegyeztetni elbirtokló tuljogát INY-be
2) és ez a szerződés megfelel az alakszerűségi követelményeknek,
3) és az elbirtokló, az ellenszolgáltatást teljesítette

e. Tulajdonszerzés terményen, terméken szaporulaton

5:50. § [Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton]

(1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat
tulajdonbavételére jogosítja - ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással
tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény
vagy a szaporulat származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá.
(2) Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére
jogosítja megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, eltérő megállapodás hiányában
követelheti, hogy a tulajdonos vagy az új jogosult a termékek, a termények, a szaporulat, továbbá
a munkája értékének arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig a jogalap
nélküli gazdagodás szabályai szerint nyújtson megtérítést.
(3) A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a
bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a terméken,
terményen és dolog szaporulatán.

➢ Eredeti szerzésmód
➢ Olyan dolgon lehet ilyen módon tulajdonjogot szerezni, melyek a fődologhoz, alkotórészi
minőségben kapcsolódnak, de utóbb fő dologgá váltak. (learatjuk a gabonát pl…, fát kivágjuk,
kitermeljük)
1) dolog tulajdonjoga az elválással keletkezik a gyümölcsökön anélkül, hogy más aktusra szükség
volna
2) harmadik személy szintén elválással szerzi meg a dolog tulajdonjogát feltéve, hogy azt már
korábban már nem szerezte meg
3) tulajdonszerzés időpontja elválhat az új dolog keletkezésétől
▪ a tulajdonszerzésre jogosult nincs az anyadolog tulajdonában
▪ ekkor a birtokbavétellel válik tulajdonossá

f. Tulajdonszerzés növedéken

5:51. § [Tulajdonszerzés a növedéken]

A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a
föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.

➢ Növedék→ Utóbb került a fődologhoz, csatlakozott hozzá, kiegészíti azt. Ebben az esetben,
amely fődologhoz kapcs, az a tulajdonos fog szerezni tuljogot, akinek a tuljogában van.
Eredeti szerzésmód.

f. Tulajdonszerzés gazdátlan javakon

(1) Gazdátlan ingó dolog tulajdonjogát megszerzi, aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával
birtokba veszi.
(2) Gazdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek sem volt a tulajdona vagy amelynek
birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott.

➢ Eredeti szerzésmód

97
 ➢ csak ingók esetén vizsgálhatjuk, mivel ingatlanok tulajdonjogával nem lehet felhagyni
▪ mindig elhagyott dolgokról van szó→ feltétel, hogy azt előző tulajdonos a
tulajdonjogának megszüntetése céljából hagyja hátra
▪ tulajdonszerzés szándékával birtokba vesz→ tulajdon keletkezik
➢ méhraj befogása (dologösszesség) → tulajdonosnak 2 napja van befogni, ha nem sikerül
akkor gazdátlanná válik és lehetőség van befogni

g. Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése

➢ Eredeti szerzésmód
➢ Kieg. jogszabály vadászati tv 1993. LV. tv.; a halgazdálkodási tv. 2013. évi CII. tv.

5:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon]

(1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos
víziállatok az állam tulajdonában vannak.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a
tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy
a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más
vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az
elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni.
(3) A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult
szerzi meg.

➢ a vad tulajdonjogának megszerzése attól függ, hogy annak elhullására, elejtésére vagy
elfogására vadászterületen vagy azon kívül kerül sor
▪ vadak főszabály szerint az állam tulajdonát képezik
▪ vadászterületen elfogott, elejtett vagy elhullott vad→ annak a tulajdona, akinek a
vadészterületén történt
▪ ilyen jogosultság hiányában→ az szerez tulajdont, akinek a területéről a vad kiváltott,
ha arra a vadra jogosult volt vadászni
▪ a nem vadászterületen elhullott vad teteme→ akinek a vadászterültéről származott
➢ vadászati jog→ földtulajdon elválaszthatatlan részét képző vagyoni jog, mely a
vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg
a) önálló vadászati jog→ telektulajdonos
b) társult vadászati jog→ vadászterület tulajdonosainak közössége
➢ halak→ természetes folyóvizekben és tavakban élő halak tartoznak ebbe a körbe
▪ főszabály szerint az állam tulajdona
▪ ua. az haszonbérleti és vagyongazdálkodási szerződéssel kiadhatja őket
halgazdálkodásra jogosultaknak
▪ kifogott hal, víziállat→ halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha vízbe nem
helyezhető vissza
➢ Halászati jog → vagyoni értékű jog, a halászatra és horgászatra, vonatkozó jogok és
kötelességek összessége, mely jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a víz
tulajdonjogának elválaszthatatlan része
➢ halgazdálkodási jog→ vagyoni értékű jog, állami és nem állami tulajdonú vizek esetén is az
államot illeti meg, de dönthet annak időleges átengedéséről
➢ vadak és halak tehát korlátozottan fogalomképes dolgok

h. Találás
1. Általában

98
 ➢ Ingóra vonatkozó eredeti szerzésmód
➢ Gazdátlan javak feletti tulajdonszerzéstől való megkülönböztetés szükséges
▪ találó akkor fog tulajdont szerezni, ha jogszabály által megkívánt összes
kötelezettséget teljesítette
▪ gazdátlan javakon ellenben birtokbavétellel szerez tulajdont
▪ találni akkor lehet, ha az adott dolgot nem a tulajdonjog felhagyásának szándékával
hagyta hátra
➢ Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, ha
arra igényt tart, azzal a feltétellel szerzi meg annak tulajdonjogát, hogy
a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és
b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy
éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.
➢ „mindent megtett” miniszteri indokolás szerinti jelentéstartalma:
1) ha mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonosa, elvesztője,
átvételre jogosult más személy visszakaphassa
2) ha a találásról őket haladéktalanul értesíti
3) ha a találást a hatóságnak bejelenti.
➢ nem lehet tulajdont szerezni
1) közönség számára nyitvaálló helyiségben talált tárgyakon
2) tömegközlekedési, szállítási eszközökön talált tárgyakon
▪ Üzemeltetőnek kell leadni és neki 3 hónapos megőrzési kötelezettsége van
➢ dolgot többen közösen találják→ találótársakat a találó jogai együttesen, egyenló arányban
illetik meg, ill. kötelezettségek egyetemlegesen terhelik
➢ találótárs az is aki a dolgot elsőként felfedezte és birtokba venni törekedett, de más
megelőzte

2. Eljárás
➢ A találó nem jogosult a dolgot megtartani, találástól számított 8 napon belül köteles átadni.
➢ Választási jog
▪ ha tudja ki vesztette el, ki a tulajdonosa, átadhatja neki
▪ vagy a találás helye szerinti jegyzőnek adja át. nyilatkozik arról, igényt tart-e a dolog
tulajdonjogára
➢ Jegyző 3 hónap elteltével jegyző kiadja a találónak a dolgot a találónak használatra, ha az
igényt tart a tulajdonjogára
▪ 9 hónapig tart
▪ nem idegenítheti el, terhelheti meg
▪ rendeltetésszerűen használhatja
➢ Jegyző 3 hónap elteltével jogosult a dolgot értékesíteni, ha a jogosult nem jelentkezik és a
találó nem tartott a dolog tulajdonjogára igényt.
▪ Az értékesítésre a lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szabályok az
irányadók
▪ A befolyt vételár a tulajdonost illeti. Elveszti a jogosult az értékesítés során befolyt
összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik.
▪ Ha a tulajdonos 1 éven belül nem jelentkezik és a találó sem szerez tulajdonjogot, a
talált dolog tulajdonjoga vagy a dolog helyébe lépő vételár az államot illeti
➢ pénz találása→ talált pénzre mint rendhagyó dologra a találásra vonatkozó általános
szabályok szerint lehet tulajdonjogot szerezni

3. Speciális

99
 ➢ Közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá
közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolog
▪ Kizárt a találással való tulajdonszerzés - intézményesen tudnak gondoskodni az
elveszett tárgyak kezeléséről.
▪ Ha más előbb birtokba nem veszi, hatóság / vállalat birtokába kerülnek.
▪ Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az
átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy - ha a megőrzésre lehetősége
nincs - azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.
▪ Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a
jegyző azt értékesíti.
➢ nem szerezhető tulajdon azon a tárgyon, amin forgalom korlátozott
➢ talált állaton keletkező tulajdonjog
▪ tulajdonjog 3 hónap elteltével is megszerezhető
▪ ha állat találója tulajdonjogot nem akar szerezni és a tulajdonos 3 hónapon belül nem
jelentkezik→ állat értékesítéséből befolyt összeg az államot illeti
➢ tilosban talált állat→ egyéb szabályok
➢ gyorsan romló dolgok→ értékesíteni kell

4. Találódíj
➢ Feltételei:
1) Ha a talált dolog jelentősebb értékű→ Ptk. nem tér ki rá, bírói gyakorlat
2) és a találó a törvényben előírtakat megtette annak érdekében, hogy a dolgot eredeti
tulajdonosa visszakaphassa.
➢ Mértékét a bírói gyakorlat alakítja ki→ ált. forgalmi érték 10%-a
➢ Visszatartási jog illeti meg a talált dolgon a találót
▪ Célja a találással kapcsolatos költségek megtérüljenek és a találódíj fizetésére
kötelezett a találódíjat megfizesse.
▪ Találótárs mindenki, aki a dolgot felfedezte, annak birtokbavételére törekedett,
függetlenül attól, hogy ki vette a dolgot birtokába

5. Kincslelet
➢ II. vh előtt magánjogunk jogintézménye
1) védett kulturális javak→ régészeti, vagy muzeális értékű, műemlék jellegű vagyontárgy,
állami tulajdon tárgya
2) feledésbe ment → olyan értékes dolog, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy
amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment
▪ a felajánlott dolog eleve az államot megillető tulajdon
▪ köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak
tulajdonát a találó szerzi meg;
▪ ha igényt tart, a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.

100
i. Feldolgozás, átalakítás

5:65. § [Feldolgozás és átalakítás]

(1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot
állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy
munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog
tulajdonosa a dolog értékének megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga az anyag tulajdonosát illeti.
(4) Ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles
megtéríteni.
(5) Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó szerzi meg, harmadik személynek a dolgot terhelő
joga megszűnik. Ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új
dolgot is terheli.

➢ Feldolgozás / átalakítás alatt azt értjük, mikor valaki idegen dologból új dolgot állít elő
▪ Ha a megmunkált anyagok értékcsökkenés nélkül szétválaszthatók→ az anyagok
elválasztása a tulajdonjogi helyzetet megoldja.
▪ A f / á tulajdonszerzési mód lehet→ a feldolgozás során megmunkált anyagok
lényeges értékcsökkenés nélkül nem választhatók szét
➢ A tulajdonjog feldolgozással való megszerzésének feltétele
1) új dolog létrehozása akként
2) hogy a feldolgozó / átalakító azt a maga számára állítsa elő
3) jóhiszeműen
▪ Nem a maga számára állítja elő, ha arra valamely jogviszonynál fogva (például
vállalkozási szerződés alapján) köteles, vagy ha más számára végez munkát anélkül,
hogy arra köteles lenne (például megbízás nélküli ügyvitel).
➢ átalakítás/ feldolgozás Lényege:
1) Az idegen dologból hozzáadott munkával új dolog előállítása
2) Az átalakító a dologba annak átalakítása végett munkát és esetleg anyagot fektet be
3) Alapkérdés, hogy Kit illessen meg a létrejött új dolog tulajdonjoga?
➢ Meghatározó tulajdonszerzés a szempontjából
a) a feldolgozott vagy átalakított anyag és a munka értéke között milyen arány van.
b) jóhiszemű / rosszhiszemű a feldolgozó / átalakító

JÓHISZEMŰ FELDOLGOZÓ/ ÁTALAKÍTÓ ROSSZHISZEMŰ FELDOLGOZÓ/ ÁTALAKÍTÓ

▪ a dolog tulajdonosának választása szerint ▪ a dolog tulajdonosa választhat
a) a feldolgozó / átalakító a dolog értékét ▪ Ha az anyag tulajdonosa az új dolog
megtéríti tulajdonjogát választja, csak gazdagodását
b) A feldolgozó / átalakító munkája értékének köteles megtéríteni.
megtérítése ellenében az új dolog
tulajdonjogát átengedi a dolog
tulajdonosának.
c) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy
átalakított dolog értékét lényegesen
meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog
értékének megtérítését követelheti.

➢ Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó szerzi meg, harmadik személynek a dolgot terhelő

joga megszűnik.

101
 ➢ Ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új dolgot is terheli

j. Egyesülés vagy vegyülés

1. Általában

5:66. § [Egyesülés és vegyülés]

(1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan
károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok -
egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló - értéke arányában közös tulajdon keletkezik.
(2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező
új dolog többi eleméhez képest - értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál
fogva - főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy
vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy
kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
(3) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte
elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.
(4) Ha az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog e törvény szabályai szerint közös
tulajdonba kerül, harmadik személyeknek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes dolgokat
terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik. Ha az egyik dolgot jog
terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a
dolgot terhelő jog, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, megszűnik. A dolgot terhelő jog az
egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz.

5:67. § [A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése]

(1) Ha a feldolgozott, az átalakított, az egyesült vagy az összevegyült dolog tulajdonjogára egyik
fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között a tulajdoni hányad
arányában fel kell osztani.
(2) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból
legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.

➢ Egyesülés→ több személy dolgai egyesülnek úgy, hogy azokat egyáltalán nem, vagy csak
aránytalan károsodás ill. aránytalan költekezés árán lehetne szétválasztani
➢ Jogkövetkezménye→ Tulajdonközösség jön létre a részek értékének arányában megállapított
tulajdoni hányadok szerint
▪ arányok megállapítása→ megnézik a létrejött dolog értékét és megnézik a beépített
dolog értékét
▪ ez alapján meghatározzák a tulajdoni hányadokat
▪ mindenki teljes mértékben használja, de kötelezettségek részesedésük arányában
illeti meg
➢ Ha valamely érdekelt dolga az egységes dologban oly mértékben túlnyomó, hogy a helyzet
hasonlít az alkotórész helyzetéhez (főalkotórész)
▪ a dolog tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett
dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi
▪ vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi
▪ rosszhiszeműsége esetén csak gazdagodás megtérítését követelheti
➢ ha senki nem tart igényt az adott dologra→ értékesítik a dolgot és a vételárat a jogosultak
közt tulajdoni hányad arányában osztják fel
➢ dolgon fennálló jogosultságok→ feldolgozás esete során alkalmazottak

2. Beépítés

102
5:69. § [Beépítés]
(1) Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek
alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem
állapodnak meg - a telek tulajdonosáé lesz.
(2) Ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik,
a beépítéssel az anyag - ha az anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - az
épület tulajdonosáé lesz.

➢ beépítés→ Ha valaki idegen anyag felhasználásával építkezik akként, hogy a beépített anyag
a telek / épület alkotórészévé válik
➢ TELEK esetén
▪ anyag és a telek tulajdonosa megállapodása az elsődleges
▪ Ennek hiányában, a beépítéssel az anyag a telek tulajdonosáé lesz.
➢ ÉPÜLET esetén
▪ anyag és az épület tulajdonosa megállapodása az elsődleges
▪ Ennek hiányában a beépítéssel az anyag az épület tulajdonosáé lesz.

3. Ráépítés
5:70. § [Ráépítés]
(1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület
tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni.
A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható
- a föld megfelelő részének a megvásárlására.
(2) A ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke
a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a
földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte
meg; ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

5:71. § [Rosszhiszemű ráépítés]

(1) Rosszhiszemű ráépítés esetén és abban az esetben, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan
időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna
aránytalan károsodást, a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján
tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti.

5:72. § [A közös tulajdonra vonatkozó szabályok]

E fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonostárs a közös
tulajdonban lévő dolgot dolgozza fel vagy alakítja át, a közös tulajdonban lévő épületet bővíti,
építi át vagy ahhoz hozzáépít, illetve ha a közös tulajdonban lévő ingatlanra a tulajdonostárs épít
rá.

➢ Ráépítés→ Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít
➢ ráépítésnek csak tartós fennmaradásra szánt építmény elhelyezése minősül
➢ jóhiszeműség esetén lehet alkalmazni a ráépítés szabályait→ rosszhiszeműség esetén a
rosszhiszemű túlépítő szabályait kell alkalmazni
▪ főszabály szerint a földtulajdonos szerez tulajdont
▪ épület értéke lényegesen meghaladja a föld értékét a ráépítő szerzi meg a föld vagy
megfelelő részének tulajdonjogát
▪ ha olyan földön történik, ahol már van felépítmény, de a telek felosztható→ a
telektulajdonos e telekrész felvásárlását is követelheti

103
 JÓHISZEMŰ RÁÉPÍTŐ
▪ Felek megállapodása az irányadó
▪ az épület tulajdonjogát a földtulajdonos
szerzi meg (aedificium solo cedit elve),
köteles azonban gazdagodását a
ráépítőnek megfizetni.
▪ A bíróság a földtulajdonos kérelmére a
ráépítőt kötelezheti a földnek vagy a föld
megfelelő részének a megvásárlására
általában, a beépítéssel az anyag az épület
tulajdonosáé lesz.
▪ A ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld
megfelelő részének tulajdonjogát, ha az
épület értéke a földnek vagy a föld
megfelelő részének értékét lényegesen
meghaladja.
▪ A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is
megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület
tulajdonjogát szerezte meg→ ebben az
esetben a ráépítőt a földre használati jog
illeti meg
ROSSZHISZEMŰ RÁÉPÍTŐ
▪ Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés
megkezdése előtt tudta vagy a körülmények
alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a
tulajdonos tulajdonjogát sérti
▪ ekkor a rosszhiszemű túlépítés szabályait
kell alkalmazni
▪ azonos megítélés alá eszik az a ráépítő, aki
építkezésével szemben a földtulajdonos
még akkor tiltakozott mikor az eredeti
állapot aránytalan költség nélkül
helyreállítható lett volna
▪ akkor szerezhet tulajdont, ha a föld vagy egy
része megvásárlására a bíróság neki
engedélyt adott

3. Hozzáépítés

5:68. § [Hozzáépítés]
(1) Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel
az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának
hiányában közös tulajdon keletkezik (a továbbiakban: hozzáépítés). Az egyes tulajdoni hányadok
mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének időpontja
szerint meghatározott arányában kell megállapítani.
(2) A hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás
szabályai szerint követelhető.
(3) A rosszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

➢ hozzáépítés→ ráépítés speciális tényállása, nem idegen földön, hanem idegen épületen
valósít meg az építkező az ingatlan értékét jelentősen növelő beruházást
▪ tulajdonjogot jóhiszeműsége esetén szerezhet
▪ jó és rosszhiszeműség megítélésénél a ráépítésnél elmondottak irányadók
➢ Ha az építési munka nem éri el a hozzáépítés zsinórmértékét, ellenértéke a jogalap nélküli
gazdagodás szabályai szerint követelhető.
➢ Jogkövetkezmény
▪ főszabály szerint közös tulajdon keletkezik→ értékhányadokat az egész ingatlan és a
rész értékének arányában kell megállapítani
▪ A rosszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően
alkalmazni.

k. Öröklés
➢ Az örökös az örökhagyó halála pillanatában törvény erejénél fogva szerzi meg a hagyatékot.
➢ Származékos szerzésmód

104
105