103. A római jogtörténet korszakai. Az egyes korszakok általános jellemzői.

I. A történelmi korszakolás problémái

 Nagyon nehéz világosan és helyesen felismerni a nagy történelmi korszakok
határait
 További nehézség: milyen szempont alapján célszerű megvonni a
korszakhatárokat.
 Alapvető történelemfilozófiai kérdés: Miként kell vélekednünk magáról a
történelemről?
 Hegel: a történelem dialektikus, a tézis-antitézis-szintézis hármassága
szerint haladó, alapvetően racionális folyamat, amelynek mozgatórugója a
világszellem
 Savigny: történelem, különösen a jog-és a nyelvtörténet fejlődését a
népszellem határozza meg. A történelemben szerves, organikus fejlődési
folyamatot kell látni, amelynek lényege történeti alapon, a tények
kutatásával és elemzésével tárható fel.
II. A római jog történetének korszakolásai
 Több szempont alapján lehetséges:
 Gazdasági fejlődés szempontjából
 Kisparaszti, patriarchális (házközösségi) korszak joga (Kr.e. III.
századig)
 „kereskedelmi korszak” joga: hatalmas nagybirtokkal,
latifundiumokkal rendelkező római arisztokrácia vezető szerepe
jellemezte
 Fellendülő szakasz
 Virágzó szakasz
 Hanyatló szakasz
 Állam és jog változása szerint
 Államformák tekintetében
 Királyság (regnum) kora
 Köztársaság (libera res publica) kora
 Császárság (imperium) kora
 Római jog belső fejlődése, differenciálódási és integrálódási
folyamatai szempontjából
 Civiljog kizárólagos uralmának kora (Kr.e.IV.századig)
 Civiljog és praetori jog párhuzamos érvényesülésének kora
(Kr.e. III. – I. század)
 Kétféle jog összeolvadásának kora (Kr.u. I.-II.század)
 Császári jog kora (Kr.u. III. – VI. század)
 Római jog fejlődésében a legdöntőbb szerepet a jogtudomány játszotta
 Jogtudomány mint önálló diszciplína (iurisprudentia) az emberiség
története során először az ókori Rómában jelent meg
 Archaikus jog kora
 Róma alapításától – Kr.e. III.sz. közepéig tart
 Ősi római társadalom korszaka
 A királyság és a korai köztársaság ideje
 Préklasszikus jog
 Kr.e. III. sz. közepétől – Kr.e. I. sz. végéig

1
Földesi Ágnes 2014.
  Érett vagy kései köztársaság kora
 Ennek során rakják le a rómaiak páratlanul fejlett magán-és
közjoguk alapjait
 Klasszikus jog
 Kr.e. I. sz. végétől – Kr.u. III. sz. közepéig
 Principátus (korai császárság) kora
 Kidolgozzák a legapróbb részletekig a magánjog intézményeit
 Későcsászárkor joga
 III. sz. közepétől – VI. századig
 Dominátus államformájának felel meg
 Két szakaszra osztható:
posztklasszikus jog kora (III. sz. közepétől – VI. sz. első
feléig)
iustinianusi jog kora (I.Iustinianus uralkodásának idejére esik
(527 – 565))
 Tekintélyes tudósok (pl. Bonfante, De Francisei, Volterra) a római
jogfejlődésnek három nagy időszakát határozza meg:
 Városállam régi civiljogának kora (Kr.e. 553 – 202)
 Róma központú birodalom kora (Kr.e. 202 – Kr.u. 235)
 Iustinianus haláláig tartó (565) időszak, amelyet a magánjog
területén is megmutatkozó jogegységesítés jellemez

2
Földesi Ágnes 2014.