Professional Documents
Culture Documents
Gerontoedukacio-1 1
Gerontoedukacio-1 1
Gerontoedukacio-1 1
1. évfolyam 1. szám
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
GERONTOEDUKÁCIÓ
2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Kéziratokat a jaszberenyi.jozsef@zskf.hu
címre várunk!
1
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Tartalom:
2
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
3
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
4
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Motiváció
A motiváció egy olyan készség, melynél késztetések csak akkor lépnek fel, ha az
meghatározott a cselekvés, az intenzitás és a alapvető késztetések – nagyjából – kielégítést
tartósság. Ha ezeket sikerült egy valós nyertek. A Maslow piramis öt szintje a
helyzetben véghezvinni, akkor motivációról következő: fiziológiai késztetések, biztonsági
beszélhetünk. Két féle formája lehet, a belső motívumok, szociális motívumok, önbecsülés,
és a külső motiváció. A belső motiváció önmegvalósítás. Ezek közül az első három
általában a tartósabb, ezt tekinthetjük egy szint, amelyek mindenképpen szükségesek egy
hajtóerőnek, míg ezzel szemben a külső egészséges ember életéhez. Ugyanis a
motiváció rövid ideig tart.10 Abraham Maslow létfenntartás, a biztonsági szükségletek és a
amerikai pszichológus volt az, aki „az szeretet nélkül nem igen lehet létezni. Az
emberiség kimagasló képviselőinek önmegbecsülés majdnem ugyanaz, mint az
személyiségét, életútját tanulmányozta. önbizalom. Ha már ez is megvan, akkor lehet
Elméletében a motiváció kérdése központi elérni a legfelső lépcsőt, az önmegvalósítást.
jelentőségűvé vált.”11Az emberi (humán) Az önmegvalósítás arra késztet, hogy az ember
késztetéseknek Maslow szerint öt szintje van, azzal foglalkozzon, amihez megvan a hajlama,
amelyek egymásra épülnek. Egy magasabb vonzódása, képessége, tudása, amiben ki tudja
késztetési szint megjelenése egy alatta bontakoztatni önmagát. Az önmegvalósítás
elhelyezkedő erőteljesebb késztetési szint feltétele, az összes, alatta lévő szint
kielégítésétől függ. Az újabb, magasabb rendű kielégítése.12
Tanulási motiváció
5
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
valamely viselkedés annál erősebb nyomot speciális motívumokra, például az adott kérdés
hagy az emlékezetben, és a megfelelő inger iránti érdeklődésre, a nyitva hagyott,
ismétlődése esetén annál valószínűbben megoldatlan probléma nyugtalanító hatására,
reprodukálódik, minél inkább kielégítette ez a vagy az eddigi tapasztalatokkal össze nem illő
viselkedés az alapvető szükségleteket. 14A jelenséggel járó meglepetésre,
hatékony tanuláshoz feltétlenül szükség van csodálkozásra.15
Életkor-kritériumok
6
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Időskor
7
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
„Öregkor”
Aggkor
Időskori motiváció
8
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
születtek a motivációt tekintve, pozitív és válaszolni, mert csak leül a számítógép elé,
negatív értelemben egyaránt. beírja a Google-ba és másodpercek alatt
A megkérdezettek között volt egy megjelennek a találatok, így utána tud nézni és
házaspár, akik egyértelműen kimondták, hogy olvasni adott kérdéssel kapcsolatban. Ezzel is
tulajdonképpen őket semmi sem motiválja. fejleszti önmagát, a tudását, az érdeklődési
Szerintük rossz szó a motiváció, inkább a körét. A megkérdezett emberek közül egy
késztetés, érdeklődés szavakat használták. válaszadó az, aki manapság is aktívan sportol,
Ugyanis szerintük logikus, hogy a pénzkeresés gyerekeket is tanít. Motiválja őt az, hogy
motiválja az embereket, meg a hátralévő megmutassa saját magának, hogy bírja még
életük örömteli, boldog és hasznos eltöltése, tempóval, tudja még csinálni. Ez saját
de ugyanakkor őket nem feltétlenül motiválta, magának és a külvilágnak is egy bizonyítás.
hogy például megtanuljanak még egy nyelvet, Iván László professzor Az öregedés 30
vagy beiratkozzanak egy számítástechnikai pontja címmel jelentette meg időseknek szóló
tanfolyamra. Azzal magyarázták, hogy az kiadványát. Erről folyamatosan tart előadást
angolt amennyire kell a munkájukhoz vagy az mind a mai napig is a SOTE épületében főleg
internetezéshez, annyira tudják. A időskorúaknak. A 30 pontból a 17-est emelném
számítástechnikai tanfolyamot pedig azért ki, miszerint „Ne csak testünket, hanem
tartotta mind a kettőjük feleslegesnek, mert szellemünket is tartsuk frissen, edzésben!
egyrészt a szakmájukból adódóan, másrészt Lehetőségeink: ismétlő tanulás, új tanulás
mert mindennap használják, mindennap (például nyelvek, számítógép, aktív
odaülnek a géphez, a nő szavaival élve: tevékenységek), társasjátékok, sakk, kártya,
„haladni kell a korral és napra késznek kell dominó, keresztrejtvény, tudáserősítés,
lenni, hiszen, mint a törvények, úgy a tudásfejlesztés, beszélgetések, tanácsadó
számítástechnika is napról napra fejlődik és új tevékenység, klubtevékenység, munkavállalás,
ismereteket ad”. A férfi elmesélte, hogy szereti korrepetálás, egyéb szellemi tréningek, írás,
az olyan kérdéseket, amelyekre nem tud önéletrajzírás, naplóírás.”32
Van-e lehetőségük tanulni az időseknek? és 7.8.) „Sok embernek nincs is életcélja. Céljai
persze vannak, de csak rövidtávúak, és
„Az emberek felnőtt korukban is képesek korántsem az önmaga fejlesztésére
az értelmi, erkölcsi fejlődésre, s az élet vonatkozóak.”37 Ezzel szemben más
változásai szükségessé is teszik ezt. A országokban, főleg nyugaton sokkal magasabb
probléma inkább az, hogy sok ember mégsem az életszínvonal - az idősebbek körében is,
akar és mégsem tud fejlődni, sőt korábbi valamint motiváltabbak és érdeklődőbbek az
szintjéhez képest még vissza is fejlődik.” 36 emberek a tanulásra, az új megismerésére.
Magyarországon igen kevés 60 év feletti ember Nem feltétlenül azért, mert van pénzük
képzi magát mind a mai napig. Kevesen járnak megfizetni 1-1 oktatást vagy továbbképzést.
már el tanfolyamokra, foglalkozásokra. A 60-70 „Fel kell ismernünk, hogy az öregedésről szóló
éves korosztály még csak-csak, de a 70 év elméletek azért nem mondanak számunkra
felettiekre már nem igen jellemző. (vö. 7.7.1 semmit, mert az öregedést a fiatal társadalmak
9
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
szempontjából értelmezik, ahol az öregedést kellett indítani. Ilyen például a 60+ program
anomáliának és egy kisebbség tapasztalatának keretében megszervezett számítógépes
tekintették.” 38 tanfolyam, ahol a 11. kerületi 60 év feletti,
„Feltétlenül szükségesnek látszik kiterjedt 60+ kártyával rendelkező nyugdíjasok vehettek
felsőoktatási intézményrendszerek létrehozása, részt jelképes összegért, vagy ingyenesen.
amelyek fő tevékenysége a munkaerő „Újabb angol tanfolyam indult a 60+
értékének (tudásának) folyamatos emelését programban. Az előző kurzusban az eredetileg
célozná, a munkavállalókkal, munkaadókkal és tervezett négy helyett hét emelt létszámú
az állammal folyamatosan egyeztetett csoport végzett, mert a vártnál jóval többen
preventív képzések és továbbképzések jelentkeztek. A kedvcsináló nyelvórákon
útján.”39 Hazánkban egyre több lehetősége alapvető kifejezéseket tanítanak a szenior
nyílik a szenior korúaknak képezni magukat. Ez diákoknak az ELTE diákjai, tanárai, illetve az
lehet akár egy számítástechnikai képzés, egy önkéntes nyelvoktatók.” 40
nyelvi tanfolyam, vagy főiskola/egyetem, de Bajusz Klára szerint az idős felnőttek
akár egy pár órás egyéb tanfolyam. Ezekért jellemzően a nem formális és az informális
általában fizetni kell, de a töredékét annak, tanulást preferálják, szívesen választják a
amit egy nem nyugdíjas fizetne. Egyre több rövidebb, időben is kötetlenebb tanfolyamokat.
helyen próbálják kisebb-nagyobb sikerrel A felnőttkori tanulásra eleve jellemző ugyan,
elérni, hogy egyáltalán ne kelljen fizetni de időskorban még meghatározóbb az igény a
ezekért a képzésekért. Természetesen vannak praktikus, a mindennapokban mihamarabb
olyan foglalkozások, ahová a nagy hasznosítható tudás iránt.41
érdeklődésre való tekintettel több kurzust is
10
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Ahhoz, hogy rávilágítsunk az idősek szegmensre születtek, tehát néhol torz képet
motivációjára - és megtudjuk, hogy miért kaphatunk a kutatásról. Ezt mindenképpen
szeretnének tovább tanulni, mivel szokták a figyelembe kell venni.
szabadidejüket eltölteni vagy éppen mennyi Nagy segítséget jelentett a kérdőív
pénzt költenek különböző célokra – egy összeállításában a www.kerdoivem.hu online
kérdőívet hoztam létre. 100 fő válasza alapján kérdőív szerkesztő oldal, hiszen százalékos
összesítettem az eredményeket. Mindkét nem bontásban kiértékelte és összegezte a született
tagjaitól sikeres válaszokat kaptam mind az eredményeket, valamint Excel táblázatban is le
interneten, mind papírra nyomtatott tudtam tölteni a kapott válaszokat. A kérdőívet
kérdőívvel. Ami közös bennük, hogy mindenki közel 500 embernek küldtem ki a www.iwiw.hu
budapesti lakos és elmúlt 60 éves. A kutatás levelezőrendszerének segítségével, valamint 20
végén derült ki, hogy az összes megkérdezett papír alapú kérdőívet is kitöltettem közeli
nyugdíjas, tehát ez a fő bevételi forrásuk. A ismerőseim és családom idősebb tagjaival. A
kapott eredményekkel kapcsolatban viszont 450-20 arányból jól megfigyelhető, hogy
meg kell állapítanom, hogy csak egy adott inkább olyanok töltötték ki, akik internet
réteget tudtam vizsgálni, egészen konkrétan közelben voltak. Az összesített eredményből is
főleg az értelmiségieket (egyetemet és kiolvasható, hogy 13 fő adta azt a választ,
főiskolát végzettek). Így az összesítéskor volt hogy nincs otthon számítógépe.
látható igazán, hogy az eredmények egy adott
11
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
A kérdőívem elején volt még négy kérdés, A vallással kapcsolatos kérdésre néhol a
ezek a következő dolgokra kérdeztek rá: „hívő” szót kaptam válasznak, és volt olyan is,
vallásosnak tartja-e magát, van-e otthon aki a „néha” szót írta be. Összesen 40-en
számítógépe és hogy szeret-e utazni és tartották vallásosnak magukat, a nemek
olvasni. Ezeket azért volt szükséges aránya ugyanannyi, tehát 20-20 fő volt. Ezzel
megkérdezni, hogy kirajzolódjon mennyire szemben 60-an adtak nemleges választ, ennek
művelt ez a korosztály. Aki szeret olvasni és aránya 33 nő és 27 férfi.
sokat is olvas az az ember művelt, bölcs, Feljebb már említettem, hogy 13 fő volt
olvasott, tájékozott és választékos beszédűvé az, aki nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy
válik. A vallással kapcsolatos kérdés szintén van-e otthon számítógépe Önnek. Ezek az
ebből az irányból próbálta megközelíteni a lelki emberek viszont szeretnek olvasni, kivéve 1 fő,
egyensúlyt, a harmonikus életmódot. Az, hogy de ő is szeretett korábban, csak már nehezen
valaki szeret utazni, szintén egy kulturáltságot, lát és elfárad a szeme. A 100 megkérdezettből
egy műveltséget hordoz magában. Hiszen nem majdnem mindenki egyértelműen szeret
csak kikapcsolódás és pihenés miatt utazunk, olvasni, csak 4 fő írta azt, hogy nem, vagy már
hanem más kultúrákat, népi szokásokat és nem. Ebből 3 férfi és 1 nő volt. Jól látszik
hagyományokat fedezünk fel, ismerünk meg, ezekből az adatokból, hogy még mindig
míg adott helyen tartózkodunk. Az a kérdés művelik magukat az idősebbek, nem hagyják
pedig, hogy van-e otthon számítógépe, a elkopni a tudásukat, elfelejteni a dolgaikat.
korral való haladásra próbált célozni. Akinek Az utazással kapcsolatban is meglepő
van otthon saját számítógépe és internet eredményeket kaptam, ugyanis a 92%-uk
kapcsolata is, valamint felhasználói szinten adott igen választ arra a kérdésre, hogy szeret-
tudja használni azt, azelőtt szinte kitárul a e utazni. 8 fő jelölt csak nem-et, 4 férfi és 4
világ. Órákon keresztül letudja kötni az embert nő. Ők vagy a koruk miatt írták a nem választ,
az internet világa. vagy azért, mert sosem szerettek utazni. Ettől
12
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
4. A családi állapot
Ennél a kérdésnél több választ is be következő nyelveket: horvát 2 fő, román 2 fő,
lehetett jelölni, így pontos százalékos arányt lengyel 2 fő, valamint bolgár, szlovák, arab,
nem tudok felállítani. 100 megkérdezettből eszperantó és ukrán 1-1 fő. A spanyol, a kínai
29% írta egyértelműen, hogy egyik idegen és a japán nyelveket senki nem jelölte be.
nyelvet sem beszéli, csak magyarul tud. 30-an
jelölték be az angolt, 47-en a németet, 20-an
az oroszt, 6-an a franciát, 2 fő az olaszt. Az
egyéb megjegyzésnél sorolták még fel a
6. A fő bevételi forrás
Az előző kérdéshez hasonlóan, itt is több hogy vállalkozásuk van, cég nyereségük,
válasz adására volt lehetőség, tehát szintén független szakértők, pénzügyi cég bevételéből
nincs lehetőségem pontos százalékos képet származó jövedelmük van, valamint családi
adni az eredményekről. Az összes vállalkozása is van egy válaszadónak. Ami
megkérdezett közül 94 fő a nyugdíjat jelölte érdekes, hogy családi támogatásban egyikük
meg fő bevételi forrásnak. Emellett 36-an a sem részesül, sőt, a későbbi válaszokból
rendszeres munkát is megjelölték, 14-en az kiderült, hogy inkább ők segítik a családjukat
alkalmit. 5-en az egyéb kategóriához beírták, anyagilag.
13
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
anyagi és egészségügyi okok. Persze van olyan hét vagy hónap alatt. Ha elmegy kirándulni,
is, aki jobban érzi magát otthon, vagy családi vagy sétál egy nagyot, az szinte semmibe nem
és baráti körben, esetleg egy jó könyv kerül, mégis tett valamit az egészségéért. Az
társaságában. Sportolásra összesen 46% adott 55%, aki a „jó egészséggel”választ jelölte be,
olyan választ, amiből kitűnik, hogy költene valószínűleg szintén nem azért nem tartja
adott összeget valamilyen mozgásra. A magát elég egészségesnek, mert nem mozog,
maradék 54% semennyit sem költene sportra. vagy mert nem költ sportolásra eleget, sokkal
Számomra ez a válasz igen meglepő volt, mert inkább azért, mert 60 éves elmúlt és már nem
összevetve az utolsó kérdéssel, ami a „Mivel rendelkezik olyan fizikai állapottal és fittséggel,
tudná jobbá tenni a mostani életvitelét?” című mint fiatalabb éveiben. A válaszokból kiderült
kérdés volt, ott az „egészséges életmóddal, az is, hogy sajnos nagyon sokan valamilyen
több mozgással” választ 40% jelölte be, 55% betegséggel küzdenek.
pedig a „jó egészséggel” választ. Némi Az összesítésből ismét kiderül, hogy ez a
ellentmondásba ütköztem, amikor ezt a 3 korosztály is szeret utazni és szórakozni járni,
eredményt összevetettem. Persze meg kell ugyanúgy, mint a fiatalabbak, valamint elég
jegyeznem, hogy azért, mert 54% semennyit sokan sportolnak, mozognak még a mai napig
sem költene sportra, az nem azt jelenti, hogy is, hogy egészségesebben élhessenek.
nem mozog semennyit sem mondjuk egy adott
Tartós fogyasztási javak, melyek lehetnek soroltam fel. Olyanok például, mint orvosi
például: könyvek, ruhák, gépek, műszaki ellátás, gyógyszerek, egészségügyi illetve
cikkek összesen 90% költene valamennyi kozmetikai kezelések, testet-lelket szépítő
pénzt. Hasonló válaszok születtek a lakásra dolgok, stb. A válaszokból kitűnik, hogy
való költéssel kapcsolatban. Utolsóként pedig valószínűleg a válaszadók is ezekre
egy „egyéb” kategóriát is végig lehetett jelölni. gondolhattak, hiszen összesen 69% költene
Minden mást lehetett ez alatt érteni, amit nem ilyen célú dolgokra.
14
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Mint már többször megállapítottam, itt belföldre valamint külföldre mind a mai napig.
egyértelműen leírták a válaszadók, hogy Ezekkel kapcsolatos válaszok a következőek
olvasni és utazni szeretnek, és el is járnak voltak: „Távoli, meleg klíma, tenger mellett
15
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
több hetet eltölteni, hosszabb látogatás USA, „lehetőségeimhez mérten szeretek utazgatni,
Ausztrália, Új-Zéland, Kína –tudás, társadalom, kihasználom, hogy nyugdíjas vagyok és nem
tanulmányút, ottani magyarokkal köt a szabadságidő, így egész évben többször
gondolatcsere”, „Sokat kirándulunk, (3-5 napos útra) megyek országon belül
megismerjük hazánkat. Szeretem Ausztriát, (gyógyfürdő, városnézés, kirándulás)”,
sokat nyaralunk ott, de eljutottunk családi „nagyon szeretek várost (például saját
találkákra Olaszországba, Németországba, városomat) felfedezni, új helyeket
Svájcba, Lichtensteinbe, stb.”, a természet Magyarországon, és persze külföldön is”, kultúr
feltölt, kikapcsol és a rohanó Világból –és vallásturizmusban aktívan részt venni a
megnyugvást nyújt”, „utazni, fürdőbe járni feleségemmel együtt, egyszerűen megadni
évente háromszor, négyszer 1-1 hétre”, mindent, amire a léleknek és a testnek
„kéthavonta kb. 1 hetet külföldön töltök a szüksége van!”
fiamnál”. További válaszok: „Tagja vagyok a Olvasással kapcsolatos válaszok is
Magyar-Kínai Baráti Társaságnak, így részt születtek bőven, úgy mint: „olvasok, hiszen
veszek előadásain, vetített-képes úti egész életemben ezt tettem”, „olvasok, mert
beszámolóikon, illetve a Kunfuciusz Intézet gyerekkoromban rászoktam”, „sokat olvasok
kulturális rendezvényein, részt veszek a (életrajzi, családi regényeket, útleírásokat),
Magyar Földrajzi Társaság – Teleki felfedezők szeretem a térképet böngészni (gondolatban
szakosztály előadásain, esetenként világjáró utazok).” További válaszok: „szeretek
túráin. A kirándulások és túrák egész szépirodalmat, újabban pedig ezotériával
életemben jellemzőek voltak, s bár fizikailag kapcsolatos szakirodalmat olvasni”,
egyre nehezebb, de azért még el-elmegyek”, „elsősorban történelmi jellegű, illetve azzal
Utazni szeretek, Magyarországon különböző szorosan összefüggő regények olvasása”,
gyógyfürdőkbe szeretünk járni a férjemmel, „rengeteg könyvet kell még elolvasnom”,
valamint szeretnék még néhány országba „bibliatanulmányozás”, „blog, regény,
eljutni, megismerni a világot.” Szintén felnőttmese olvasása és élmények,
utazással kapcsolatos válaszok: „utazást tapasztalatok átadása”, „elmaradt szépirodalmi
imádom, gyermekem is külföldön él”, művek olvasása”.
16
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
szavaikkal élve: „ha eddig nem volt rá információ beszerzése, megosztása, elsősorban
szükségem, már nem fogom megtanulni, most főiskolai tanárként, valamint a CCO Magazin
sem érzem igazán a hiányát”, vagy „én egy főszerkesztőjeként.” Kevesen használják ki
speciális eset vagyok, mert érdekelne, de például a termék- és szolgáltatásrendelő
jelenleg minden időmet lefoglalja a nagy funkciókat, de egyre többen olvasnak
családom és a 3 éves unokám”. Voltak olyanok egészségügyi rovatokat, cikkeket és minden
is, akik napi szinten használja a számítógépet. egészséggel kapcsolatos információt. Volt
A Skype, MSN, Googlemail és egyéb olyan, akit mások rábeszélése ösztönzött, hogy
alkalmazásokat rendszeresen használják, e- kezdjen el az internet világával ismerkedni:
maileket olvasnak, cikkeket, napi híreket, „2006 óta - hosszas rábeszélésre - belevágtam
utazással kapcsolatos oldalakat nézegetnek, a számító-gépezésbe, s ebben próbálom
recepteket gyűjtenek. Az egyik válaszadóm ezt magam képezni, egyre jobban megy, bár sok
írta: „számítógépen írok szövegeket, ha van mindent nem tudok még!”, van olyan is, aki
olyan gondolatom, az Újbuda kerületi lapba játszani szeret a gépen vagy a neten, keresi az
beküldöm, a közérdekű vagy humoros ilyen oldalakat, hosszasan leköti vele magát:
írásaimból meg is jelentettek néhányat.” Ezen „szeretek játszani a számítógépes játékokkal”,
kívül akad közülük olyan is, aki társkereső „számítógépen értelmes játékokkal játszani
oldalakra is szörfözött már, valamint a „chat” (pl.: Honfoglaló). Egyéb válaszok: „az internet
virtuális világával is találkozott. Sokan a böngészője segítségével búvárkodni: a
munkájukhoz használják: ajánlatokat szakmámban (pszichológia, grafológia), a
készítenek, információt gyűjtenek adott közélet híreiben, a gazdasági weboldalakon,
termékekről és szolgáltatásokról, keresőbe térképet (google) is szeretek nézegetni”,
beírt idegenszavakra keresnek rá, e-maileket „számítógépen való foglalatosság, tájékozódás,
és csatolmányokat küldenek el, esetleg levelezés”.
játszanak. „Az internetezés célja számomra: az
17
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Azért, mert valaki nyugdíjas, nem jelenti töltöm.”, „Vállalkozásomat vezetem 22 éve.”
azt, hogy már többé nem dolgozhat, többé Egyéb válaszok: „önkéntesként dolgozom egy
már nem fog semmit kezdeni magával. újpesti kórházban, elvégeztem az ehhez
Megkérdezetteim közül sokan a mai napig is szükséges képzést is 2004-ben”, „Még mindig
aktívak munka szempontból. A válaszok: szeretek dolgozni, ha van lehetőségem,
„fotózás –pályázatokra készülni, kollégák ugyanis nehéz munkát találni”, „társasházi
kiállításait, képeit megnézni”, „a munkám közösségünk közös képviselője vagyok”,
(tanítok, újságíróként, szerkesztőként „egyrészt a kedvemnek és érdeklődésemnek
dolgozom)”, „A legtöbb időmet - ami főként a megfelelő munkákat végzek, másrészt
munkám része - a computer, az internet előtt interneten bóklászok és levelezek”.
18
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Összevetve a havi bevétel és a fő bevételi forint feletti az átlag havi bevételük. Itt már
forrás közötti összefüggést, megállapítható, nem csak a nyugdíj a fő bevételi forrás. 22%-
hogy 46%-nak 100-200 ezer forint között van nak pedig 100 ezer forint alatti a nyugdíja. Ez
a rendszeres havi bevétele, ami a bevételi a szám majdnem ugyanannyi, mint a
forrást tekintve a nyugdíj. 19% jóval magasabb színvonalon élőké, akiknek nem
magasabb életszínvonalon él, hiszen 250 ezer csak a nyugdíj jelent bevételi forrást.
Összegzés
19
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
kell vele. Tanulmányom végére egy Goethe 83 évet élt, Voltaire 84-et,
kitekintővel, szeretnék zárni, hogy mennyi Michelangelo 89 évet, Monet 86-ot, Verdi 88-
híres ember élte meg a 70 év feletti kort. Talán at, Palestrina 71-et, Wagner 70-et.46
ez is lehet egy afféle motiváció, hogy sosem
szabad feladni az életet.
A magyar hírességek között is találunk Szabó Magda 90-et. Ellenben Bárdy György 88
ilyen személyeket: Faludy György 96 évet élt, éves, Szabó Gyula 79 éves, Dr. Göncz Árpád
Simándy József 81-et, Puskás Ferenc 79-et, 88 éves, Törőcsik Mari 74 éves. 47
Végezetül pedig érdemes a következő videót Yann Tiersen – The Piano Amazing Short
megkeresni és megtekinteni: Comptine d'un autre été l‘apres-midi (Amelie
csodálatos élete c. film egyik betétdala)
20
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Irodalom
Internetes hivatkozások:
Egyéb hivatkozások:
Idézetek. In: http://www.citatum.hu/ (letöltés ideje: 2010.04.05.)Idézetek. In:
http://www.mondta.hu/oregseg/ (letöltés ideje: 2010. 04.05.)
www.google.com
21
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
22
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
23
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
24
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
25
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
26
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
27
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
28
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
29
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
30
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
(Forrás:Eurostat
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00010)67
31
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
32
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
33
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
7.) Felmerült-e Önben az, hogy a jövőben 1. interjú alany: ”...szerettem volna egy olyan
egyéni vállalkozóként kerül vissza a helyet, ahol nyugdíjig lehetnék.”
munkavilágába? Volt olyan megkérdezett, aki elmondta,
8.) Amennyiben már talált munkát, akkor az hogy nem érzett semmit, mikor megkapta a
végzettségének megfelelő-e? Ha nem, akkor felmondó levelét, mert a nagyvállalati
részt vesz/vett-e valamilyen felnőttképzésben? munkahelye mellett van egy vállalkozása,
9.) Amennyiben sikeresen talált megfelelő amire ezek után több ideje jut majd. Volt, aki
munkát, akkor az új munkahelyen hogyan passzív betegállományba vonult, de volt olyan
fogadták Önt az új munkatársak? Hogyan sikerült is, aki mély depresszióba zuhant, mivel az
beilleszkednie? elbocsátás után úgy érezte, feleslegessé vált.
Az első kérdésem arra vonatkozott, hogy az Ez nagyon veszélyes is lehet az elbocsátottra
elbocsátást követően találtak-e munkahelyet nézve, hiszen, ha sokáig nem kerül vissza a
a megkérdezettek, amennyiben még nem, munka világába, akkor egzisztenciálisan,
mióta keresnek. A válaszokból kitűnik, hogy anyagilag egyre mélyebbre kerülhet, és nem
az eltöltött évek, az életkor és a végzettség elképzelhetetlen az alkoholfogyasztás és akár
ellenére sem érezhetik biztonságban magukat az öngyilkosság sem. Interjú alanyaim
a munkavállalók, hiszen a gazdasági válság mindegyikét segítette, támogatta a családja. A
mindenkit érinthet. A 11 interjúalany közül férfi megkérdezettek ennél a kérdésnél azt is
eddig hárman találtak új munkahelyet, ez elmondták, hogy az alatt az idő alatt, amíg
több-kevesebb időt vett igénybe, azonban 8 nem volt munkájuk, nem érezték
személynek az interjú elkészítése óta sem családfenntartónak magukat. Volt, aki
sikerült elhelyezkedni. Ez betudható annak a eltitkolta, hogy elbocsátották, mondván, félt,
ténynek, hogy Magyarországon a hogy megviseli a családját a hír. Egy ilyen
legerősebb az idősek elleni diszkrimináció. helyzetben a család nagy támaszt tud nyújtani:
Az elterjedt előítéletekkel ellentétben az ötven gondoljunk csak bele, hogy hazaérve valaki
éven felüliek javára írható, hogy lojális a meghallgat minket. A válaszok alapján
munkahelyéhez, felnőttek a gyerekei, összességében elmondató, hogy minden
kiegyensúlyozott élete van, nem szeretne már megkérdezettet megviselt az elbocsátás, egyikük
munkahelyet váltani. A legtöbb munkaadó még mély depresszióba is zuhant, de a család
azonban azért nem alkalmazza az ötven éven segítségével túljutottak a krízisen.
felülieket, mert ezeknek a munkavállalóknak Harmadik kérdésem az elbocsátás indokára
elavult a tudása, már rosszabb az egészségi vonatkozott: Ennél a kérdésnél, függetlenül
állapota. Az egészségi állapotot a tartós attól, hogy mindannyian ugyannál a
munkanélküliség is rontja, sőt akár vállalatnál dolgoztak, és körülbelül
depresszióhoz is vezethet, tovább csökkentve a ugyanabban az időben váltak munkanélkülivé,
munkavállalás esélyét. Az interjúkból jól különféle választ kaptak. A legtöbb esetben
látható, hogy a megkérdezettek körülbelül felét azonban szervezeti átalakításra illetve a
szervezeti változás miatt bocsátották el. gazdasági válságra, és ennek következtében
(Szervezeti változás minden olyan átalakulás, végrehajtott költségcsökkentésre hivatkoztak. A
amely a szervezet lényeges jellemzőiben magas vezető pozícióban lévő interjúalany
következik be, mint például feladatokban, kifejtette, hogy őt a munkakörének
folyamatokban.) megszűnése miatt küldték el. Véleménye
Második kérdésem arra vonatkozott, hogyan szerint a vezető beosztásban lévőkkel kezdik
élték át az interjúalanyok az elbocsátást, illetve el a létszám leépítést, hiszen rajtuk jobban
a közvetlen környezete hogyan támogatta tud a vállalat spórolni, mint egy beosztotton.
őket. Az interjú alanyok mindegyikét Volt, akinél a sok hiányzással indokolták az
megviselte a leépítés, hiszen ők még úgy elbocsátást. A megkérdezettekből összesen
gondolták, hogy ezen a munkahelyen nyugdíjas ketten hangsúlyozták ki, hogy valószínűleg a
korukig lehetnek - ezt az interjúalanyok egyike ki koruk is közrejátszott abban, hogy munka
is emelte: nélkül maradtak. A 11 interjú alanyból a
34
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
legtöbben reálisnak érezték az indokot, de maradt egyén, főleg az ötven év feletti, nem is
voltak olyanok, akik nem. Összességében, tudja, hogy mihez kezdjen, mi lesz vele. Ezt
mindenki kapott általa valósnak vagy nem támasztják alá az interjú alanyok korábbi
valósnak vélt magyarázatot. kijelentései: „1. interjú alany: mi lesz most
Negyedik kérdésem az elbocsátás utáni velem, a családdal? Mihez kezdjek?...”. „7.
segítségnyújtásról szólt. Először is az interjú alany: A nap huszonnégy órájában azon
outplacement fogalmát kell megvizsgálnunk: gondolkodtam, hogy most mi lesz velem?
„Az outplacement olyan humánpolitikai Hogyan fogok új munkát találni? Milyen
eszköz, amely segítséget nyújt az elbocsátott nyugdíjat fogok kapni, ha nem sikerül
dolgozó és a munkáltató számára a elhelyezkednem?”
leépítésből eredő pszichológiai, szociális, Az elbocsátás utáni törődés nagyon fontos
jogi hatások feldolgozásában és az a munka nélkül maradt egyén, illetve a
álláskeresésben.”71 A megkérdezettekből munkaadó szempontjából is. A munkáltatónak
összesen egy munkavállaló kapott segítséget érdeke, hogy dolgozói ne érezzék
az elbocsátás után: „7. interjú alany: Igen. A bizonytalannak a helyüket, mert ez által
papírok aláírása után bevezettek egy munkateljesítményük romolhat. A munka nélkül
tárgyalóba, ahol egy pszichológus várt, akivel maradt egyén számára fontos, hogy mihamarabb
megoszthattam az elbocsátással kapcsolatos túljusson ezen a nehéz élethelyzeten, és új
érzéseimet. Emlékszem, még egy munkát találjon, melynek következtében újabb
névjegykártyát is adott, mondván, ha terveket, célokat tűzhet ki, visszatérhet az
bármilyen segítségre lenne szükségem, csak önbizalma.
hívjam. Úgy éreztem magam, mint egy A következő kérdésem az álláskeresési
filmben...” Felmerül a kérdés, hogy vajon módszerekre vonatkozott. A 11
igénybe vette-e a támogatást, ha esetleg nem, megkérdezettből mindenki felkeresi az
akkor miért? Azonban, sajnos erre a kérdésre ismerőseit ilyen helyzetben. 6 interjú alany
nem kaptam választ. A többi interjú alany nem az internet segítségével is megpróbál
kapott semmilyen támogatást, de mint mondták, álláshoz jutni, melyből kitűnik, hogy az
nem is fogadták volna el: idősebb generáció is ért a számítógép
„1. interjú alany: Nem kaptam, de jobb is, kezeléshez, ha nem is olyan fokban, mint a
mert úgysem fogadtam volna el a fiatalok. Volt, aki azonnal regisztrált a
segítségüket.” 11. interjú alany: „Nem, Munkaügyi Központhoz, de egy másik
szerencsére! De ha kaptam volna, akkor sem megkérdezett az elbocsátást követően nem
fogadtam volna el.” A kérdésre adott keresett munkahelyet, mert először feldolgozza
válaszokból kitűnik az ellenérzés a munkaadó a feleslegessé válás érzését.
iránt. Az ilyenfajta érzések ellen lényeges az
elbocsátás utáni
segítségnyújtás, mert a
hirtelen munka nélkül
(Saját kutatás)
35
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
36
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
37
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
38
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
39
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
40
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
41
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Irodalom
42
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
43
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
44
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
45
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
46
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
47
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
48
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
49
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
jelentik azt az „árnyékiskolát”, ahol a diákok élnek, vagy azok most repülnek ki a családi
egyénre szabva tanulhatják meg azt, amit fészekből, és mellettük még az idős szüleikről
napközben az iskolákban nem tudnak. is többen gondoskodnak, valamint a
Felnőttkorban az ilyen tanárok szerepe háztartások vezetése is komoly munkát jelent.
annyiban módosul, hogy a tanuló már A nyelvtanulási lehetőségeket kínáló
felnőttként, önirányító személyiségként jelenik intézmények közül külön figyelmet érdemelnek
meg az órákon, és képes teljesen azok a nyelviskolák, ahol a már többször
megfogalmazni képzési és haladási igényeit. A említett senior tanfolyamokat hirdetnek. Egy
hátrányuk igazán abban nyilvánul meg, hogy a kisebb internetes kutatást végeztem ebben a
tanítási hatékonyságuk nem igazán mérhető témában, és az egész országot lefedve
(kivételt képezhetnek esetükben a felmutatott kerestem ilyen kurzusokat indító iskolákat. A
referenciák). http://nyelvoktatas.lap.hu/ internetes portálon
Ezeknek az oktatási formáknak és az azoknak az ország valamennyi nyelviskolája
helyszínt biztosító intézményeknek az előnyei megtalálható, és ezek között találtam rá az
közé tartozik az, hogy nélkülözik a alábbi nyelviskolákra: Katedra Nyelviskola (az
közoktatásban használt poroszos oktatást, és ország legtöbb nagyvárosában és
előzetes igényfelmérés során tájékozódnak a megyeszékhelyén megtalálható), Big Ben
tanulók nyelvi előképzettségét és további Nyelviskola (Budapesten), Nyelvcontakt
céljait illetően. (Pécsett), Frankenberger Oktatási Központ
Az intézményi szintű nyelvoktatási formán kívül (Kecskeméten), Manhattan Nyelvstúdió
mindenképpen szükséges megemlíteni az (Budapesten), Dover Nyelvi Centrum (a
informális tanulást is. Ez a tanulási forma székhelye Budapesten van, de igény szerint az
általánosan elérhető, köszönhetően a egész országban indítanak tanfolyamokat), és
nyelvtanuláshoz szükséges könyvek, a TV a Kerling Nyelvstúdió (Zalaegerszegen). A
csatornák, az internetes- és multimédiás nyelviskolákon kívül érdemes még egy
anyagok széles palettájának. oktatásszervező céget is megemlíteni, a Bron-
Magyarországon az időskori tanulásnak nem Y-Aur-t, amely külföldi senior tanfolyamok
igazán alakult ki kultúrája, éppen ezért közvetítésével foglalkozik, és Budapesten is
tekinthető fontosnak, hogy néhány nyelviskola található irodájuk.
felvette a képzési palettájára a senior Összegezve, az egész országot lefedő
tanfolyamokat, viszont, ismerve az ageizmus nyelviskola-hálózatok is megtalálhatók
„uralmát”, felmerülhet a kérdés, hogy a közöttük, és valamennyi nagyvárosban, ill.
célközönség nem érzi-e a korát tekintve külföldön is elérhetővé tették a senior
diszkriminatívnak ezeket a képzéseket? nyelvtanfolyamokat, melyek hozzájárulhatnak
Az is lényeges szempont, ahogy már említve az 50 év feletti lakosság idegen nyelvi
volt, hogy ilyen hirtelen növekvő átlagéletkorra képzéséhez.
a világ életében még nem volt példa, így az
idősödő generációk számára az 50-es és 60-as Kutatás a Magyarországon élő 50 év
éveik a munkavállalással töltött évek végét, és felettiek nyelvtanulási motivációiról
a nyugállományba vonulást jelenti. Így ha
most, 50 év felett kezdenek bele egy vagy Írásom témáját érintő, kifejezetten a
netán több ilyen kurzusba, hogy a munkájuk Magyarországon elő 50 év felettiek
vagy a magánéletük során megtérül-e az iskolarendszeren kívüli nyelvtanulási hátterét
ezekbe a képzésekbe fektetett idő és energia, és motivációját vizsgáló kutatás eredményeit
akár a munkáltatóról, akár a magánszemélyről tartalmazó dokumentum jelenleg nem
van szó? Azt is figyelembe kell venni, hogy elérhető, így indokoltnak tartottam egy, a
ezeknek a korosztályoknak a családi háttere is nyelvtanulási és nyelvtudási állapotra,
nagyon változatos: többen még kiskorú folyamatban lévő tanulási folyamatokra és
gyermekeket nevelnek, még többen fiatal motivációra rákérdező, nem reprezentatív,
felnőtt korú gyerekeikkel még mindig együtt gyakorlati és empirikus kutatást végezni a
50
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
51
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
52
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
53
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
54
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
16
14
12
10 angol
Fő
8 francia
6
latin
4
2 német
0 olasz
szakmunkásképző
középiskola (14
egyetem/főiskola
középiskola (11
egyetem/főiskola
kevesebb (1 fő)
8 általános (1 fő)
8 általánosnál
orosz
(10 fő)
(16 fő)
(2 fő)
fő)
fő)
spanyol
szerb-horvát
Nő Férfi
Nemek és iskolai végzettség
1. ábra
A tanult idegen nyelvek aránya iskolai végzettség szerint
Forrás: saját kutatás, 2010.
16
14
12
10
családban
Fő
8
6 óvodában
4 általános iskolában
2 középiskolában
0 egyetemen/főiskolán
szakmunkás
középiskola
középiskola
egyetem/főiskola
egyetem/főiskola
munkahelyen
interneten, e-learning-gel
egyéb
Nő Férfi
Nemek és iskolai végzettség
2. ábra
A "Hol tanult nyelveket?" kérdésre adott válaszok iskolai végzettség és nemek alapján
Forrás: saját kutatás, 2010.
55
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
56
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
12
10
8
Fő
6
Budapest
4 Pest megye
0
1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 6
Nő Férfi
Nyelvek száma
3. ábra
A tanult nyelvek száma és a lakóhely összevetése
Forrás: saját kutatás, 2010.
57
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
hogy alapfokú, négy komplex és egy írásbeli. A közül hárman 1-et, és ketten 2-t. Életkor
két nyelvvizsgát magukénak tudhatók között 4- szerinti megoszlásban az 50-54 éves nőknek
en angol és orosz, és 2-en orosz és német átlagosan 1,75, a férfiaknak 2 nyelvvizsgájuk
nyelvből vizsgáztak, átlagban középfokon és van, az 55-59 éveseknek 2 és 2,2, a 60-64
általános nyelvből, valamint kétnyelvűt és éves nőknek nincs, a férfiaknak 1,25. 65 és 69
komplexet tettek le. Az öt nyelvvizsgát letevő év között a nők 3, a férfiak 1,5 nyelvvizsgával
válaszadó angol, francia, német, orosz és olasz rendelkeznek, a 70-74 éves korú nők 2-vel, a
nyelvből szerezte meg vizsgáit, mindegyik férfiak semennyivel, 75 és 79 év között 1 és 2
kétnyelvű, három felső- és kettő középfokú, nyelvvizsga bizonyítvány az átlag. 80 év felett
három szakmai és egy általános nyelvű, és szintén nincs nyelvvizsgája a válaszadók között
mindegyik komplex. A vizsgákra jellemző, hogy senkinek.
1971 és 2004 között tették le, vagyis A 28 nyelvvizsgával nem rendelkezőktől
kikövetkeztethető, hogy a felsőoktatásba járás megkérdezésre került, hogy miért nincs
és a munkával töltött évek alatt is egyaránt nyelvvizsgájuk, több válaszlehetőség közül
születtek nyelvvizsgák a vizsgált csoportban, választhattak. 13 nő és 11 férfi jelölte be, hogy
valamint ebben az esetben is észrevehető, nem volt rá szüksége a tanuláshoz vagy a
hogy minél magasabban kvalifikált az illető, munkavállaláshoz. Ebből arra lehet
annál több esély van arra, hogy legalább egy következtetni, hogy ezek a tények
nyelvvizsgával rendelkezzen. A felsőoktatásba hozzájárulhattak ahhoz, hogy az illető a
jártak esetében azonban még nem volt későbbiekben ne legyen motivált a
szükséges a nyelvvizsga a diploma nyelvtanuláshoz és egy esetleges nyelvvizsga
megszerzéséhez, de ahogy már említve volt, megszerzéséhez. Szintén hasonlóra lehet
Magyarországon az ilyen bizonyítvány megléte gondolni a 2 nő által „nem volt rá
mindig az „egész életen át tartó” nyelvtudásról lehetőségem” és az egy férfi által beírt
ad igazolást (Médián – Szénay, 2005:8). A „többször próbálkoztam, de nem sikerült”
hasonló végzettséggel rendelkező 10 nő esetében is, ugyanis ezek az indokok
körében három rendelkezik egy, kettő-kettő kudarcélménynek minősülnek, amik
pedig kettő és három nyelvvizsgával. Ezek motiválatlanságot okozhatnak. Az egyéb okok
közül mindegyik komplex, többségben vannak között egy megkérdezett az Oroszországban
az általános nyelvűek a szakmaiakhoz képest, szerzett fordítói diplomájának honosításának
és körülbelül egyenlő arányban vannak a problémáit tüntette fel indokként a nyelvvizsga
közép- és felsőfokúak, egyetlenegy alapfokú hiányára.
szerepel közöttük. Öt közülük német, három A jelenlegi nyelvtanulási folyamatok kérdésre 6
orosz, két-két angol és egy spanyol nyelvű nő és 14 férfi felelt igennel, 18 nő és 16 férfi
található. Ebben a csoportban a vizsgák 1968 nemmel. A nők közül 3-3 középiskolát, ill.
és 1992 között zajlottak le. Összefoglalva, a 26 főiskolát/egyetemet végzett, a férfiaknál ez az
válaszadó együtt 12 orosz, 14 angol, 10 arány 4 és 9 fő. Közülük 3 nőnek és 10 férfinak
német, 6 francia, 1 olasz és 1 spanyol van, 3 nőnek és 4 férfinak nincs nyelvvizsgája,
nyelvvizsgával rendelkezik, döntő többségében vagyis az előzetes sikerélmény, ez esetben a
középfokú, kétnyelvű (valószínűleg azért, mert nyelvvizsga, fokozhatja a későbbi nyelvtanulás
az egynyelvű változatot csak néhány éve iránti motivációt. A mostani tanuló nők közül 5
vezették be a nyelvvizsgáztatásban), általános angolul és 1 spanyolul tanul, a férfiaknál 9
és komplex, és 1968 és 2004 között tették le. angolul, 3 németül, 1-1 pedig spanyolul,
A lakóhely szerinti megoszlásban a Budapesten olaszul és oroszul. Ezek a tevékenységek
élők rendelkeznek több nyelvvizsga- mindenképpen dicséretre méltók, hiszen az
bizonyítvánnyal, a nők közül két-két fő élethosszig tartó tanulás jegyében végzik őket,
rendelkezik 1, 2, ill. 3, a férfiak közül hat fő 1, és a nyelvtanulás által megszerzett
öt fő 2, és egy fő 5 nyelvvizsgával. A Pest használható tudással tovább maradhatnak a
megyében élő nők esetében egy fő 1, és két fő munkaerő-piacon, hasznosan töltik el a
2 nyelvvizsgát tudhat magáénak, míg a férfiak szabadidejüket, példát mutatnak a fiatalabb
58
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
59
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
fő). Szintén egy-egy fő jelölte be a gyakori elbírálás alá esik, hogy hány munkahely él
külföldi utat, a jobb munkalehetőséget és a ezzel a lehetőségével. Némileg nagyobb
szabadidő hasznos eltöltését, előbbi kettőt gondot jelent a válaszadóknak az időhiány (6
mint külső és utóbbit mint belső motivációt. nő, 9 férfi), és a megadott válaszok mellé plusz
Két-két fő írta, hogy a jelenlegi információként feltüntették a munkakörhöz
munkakörükhöz szükséges a nyelvtudásuk tartozó feladatok nagy mennyiségét, amik
folyamatos fejlesztése, valamint hogy miatt több alkalommal kell túlórát vállalniuk,
kedvtelésből folytatja tanulmányait. Ennek a valamint a kiskorú gyermekek gondozására
kérdésnek a válaszaiból külön említést fordítanak inkább több energiát, mint a
érdemel, hogy a külföldi munkalehetőség tanulásra. 3 nő és 1 férfi véli úgy, hogy a
miatti nyelvtanulást egy válaszadó sem jelölte nyelvtanulás számára nem bír fontossággal,
be. Ennek számtalan oka lehet, ahogy már ami andragógiai szempontból elég nagy
korábban említettem, a külföldön történő aggodalomra adhat okot, ugyanis az
munkavállalás gátjának leggyakoribb okai közé élethosszig tartó tanulás egyik alapvető pillére
tartozik a röghöz kötöttség, mint például a a nyelvtudás permanens fejlesztése, amivel
hosszú futamidejű és drága hiteltörlesztések ezek a válaszadók nagy valószínűséggel
fizetése (lakásé, egyéb vagyontárgyaké), az (önhibájukon kívül) nincsenek tisztában. Egy-
idős szülők, még kiskorú vagy fiatal felnőtt egy nő írta, hogy földrajzi korlátok miatt és a
korú gyerekek elsősorban anyagi támogatása, nyelvtanulási lehetőségeket tartalmazó
a biztos munkahely megtartása, és még információk hiányában nem folytat idegen
sorolhatnánk. Viszont az ország EU-tagságának nyelvi tanulmányokat. A földrajzi korlátok
köszönhetően a munkaerő szabad áramlása megoldását szolgálhatná a távoktatás és az e-
lehetővé vált, és akár rövid távú munkák learning előnyeinek hatékonyabb
vállalása is lehetséges, de úgy tűnik, hogy ez kommunikálása, és a magyar lakosság
sem bír elég meggyőző erővel a nyelvtudással számítógép-használatának fejlesztése. Ugyanez
rendelkezők vagy éppen most tanulók érvényes az információhiányra, megfelelő
számára, hogy a tudásukat a gyakorlatban is reklámozási metódusokkal az országosan
kipróbálják. Ehhez kapcsolódóan az életkori elérhető nyelvi képzések minden
megkülönböztetéstől való félelem is célközönséghez eljuthatna. Az egyebekhez 4
megjelenhet mint kizáró ok, valamint az a nő és 7 férfi írt további, a nyelvtanulást gátló
felfogás, hogy bizonyos kor után a tényezőkről, a már említett sokrétű munkakör
munkavégzéshez szükséges képességeik és a gyermeknevelés mellett a többség a korát
mennyisége és minősége nem érheti el a tünteti fel gátló tényezőként a tanulásban, 2-2
kívánt külföldi színvonalat, ami az esetek fő lustaságra és kedvtelenségre hivatkozik, 1
többségében igen nagy tévedés. fő pedig elegendőnek tartja a jelenlegi idegen
A másik csoport indokai is feltárásra kerültek, nyelvi kompetenciáit. A lifelong learning és a
ugyanis számos tényező akadályozhatja kortól geronto-andragógia keretein belül ez utóbbi
függetlenül az embereket a nyelvtanulásban. A okokat is mihamarabb orvosolni kell.
nők esetében a legnagyobb akadályt az anyagi Arra a kérdésre, hogy „Később tanulna
lehetőségek szűkössége okozza (7 fő), a nyelveket?”, inkább a nők válaszoltak igennel
férfiaknál ez az arány jóval kevesebb (2 fő). A (16 fő), mint a férfiak (10 fő), ez abból is
nyelviskolai képzéseket, a magántanárok bérét következhet, hogy jelenleg több férfi tanul,
és a magyar átlagkereseteket összevetve mint nő, és a későbbiekben a nők be kívánják
kikövetkeztethető, hogy a társadalom igen hozni a lemaradást, míg a férfiak abbahagynák
nagy része nem engedheti meg magának a a tanulást. Ezt a megállapítást az is megerősíti,
nyelvtanulást. Erre kínál megoldást a hogy 8 nő és 20 férfi egyáltalán nem óhajt a
munkaerő-piaci alap képzési alaprészéből jövőben nyelvet tanulni. Az életkori lebontás
történő munkahelyi tanulmányok szemlélve a nők 50 és 84 év között egyre
finanszírozása, melyet a munkavállalók nyelvi csökkenő arányban, de nagy számban
képzésére is lehet fordítani, viszont más tanulnának idegen nyelvet, a nemmel
60
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
61
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
62
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
63
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
64
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
65
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
66
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Irodalom
Könyvek:
Bárdos Jenő (1997) A nyelvtanítás története és a módszerfogalom tartalma. Veszprémi Egyetemi
Kiadó, Veszprém. 32-75.
Bereczkei Tamás (2003) Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. 425-426.
Dabi István (1995) A nyelvekről-nyelvtanulásról… és még valami. Budapest. 35, 37, 38, 42.
http://mek.oszk.hu/06400/06433/06433.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2010. január 11.
Dálnoki-Fésűs András (1993) Nyelvtanítás – nyelvtanulás. Módszertani kézikönyv. Relaxa Magyar
– Német Innovációs Kft. Budapest. 3-23.
Horváth Cz. László (szerk.) (2006) Idősebb munkavállalókkal kapcsolatos politikák. Nemzeti
Felnőttképzési Intézet, Budapest. 26-28., 88-123.
https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2006pdf/18_domokos.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. december 9.
Jászberényi József (2009) Az aktív időskor lehetőségei Magyarországon (Bevezetés a geronto-
andragógiába). PrintXBudavár Zrt., Budapest. 13., 57-58., 100.
Dr. Koltai Dénes, Lada László (szerk.) (2006) Az andragógia korszerű módszereiről és eszközeiről.
Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest. 9-14., 81-83., 122-123.,143-156.
https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-
2007/fktanulmanyok/andragogia.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. november 17.
Lannert Judit et al (2006) A felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása. Nemzeti Felnőttképzési
Intézet, Budapest. 5-83.
https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2006pdf/07_lannert.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. november 18.
Dr. Matheidesz Mária et al (2006) Általánosan elérhető nyelvoktató programok Magyarországon.
Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest. 28-36.
https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2006pdf/08_mateidesz.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. november 18.
Medgyes Péter (1995) A kommunikatív nyelvoktatás. Eötvös József Kiadó, Budapest. 9-38.,
75-77.
Médián - Szénay Márta (2005) Az idegennyelv-ismeret. Jelentés az országos nyelvtudás-felmérés
kvantitatív szakaszáról. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest. 7-99.
https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2005pdf/19median.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. november 18.
Molnár Andrea (2001) Idegennyelv-tanítás – másképpen (?). Eötvös József Könyvkiadó,
Budapest. 11., 14., 39.
N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.) (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,
Budapest. 169-191.
Öveges Enikő (szerk.) (2008) Beszéljünk nyelveket! Wendover Oktatási és Tanácsadó Kft.,
Budapest. 44-45., 56., 81-82.
Polónyi István (2002) Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest.
http://www.tankonyvtar.hu/gazdasagtudomany/oktatas-gazdasagtana-080904-31#d4e2130
Letöltés ideje: 2010. március 28.
Romsics Ignác (2005) Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest. 324-
325., 361.
Schirrmacher, Frank (2007) A Matuzsálem összeesküvés. Scolar kiadó, Budapest. 9-194.
67
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Sz. Molnár Anna (2005) Az idős felnőtt rétegek (45 év felettiek) felnőttképzési igényei és képzési
lehetőségei. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest. 5-121.
https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2005pdf/15szmolnar.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. december 11.
Sz. Tóth János (2006) Európai kihívások – magyar lehetőségek. A felnőttkori tanulás jövőképének
körvonalai. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest. 9-168.
https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-
2007/fktanulmanyok/eu_kihivasok.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. november 17.
Vágó Irén (szerk.) (2007) Fókuszban a nyelvtanulás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet,
Budapest. 10-71.
Zrinszky László (2008) A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker
Kiadó. 27-31., 123., 150.
Cikkek, tanulmányok:
Életszínvonal- és Munkaügystatisztikai Főosztály Munkaügy-statisztikai Osztály: A munkaerőpiac
változásai Magyarországon 1998-2007 (2008) Statisztikai Tükör, II. évfolyam, 2008/49. 1.
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/mpiacal9807.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. december 9.
Fazekas Ágnes: Sosem késő nyelvet tanulni (2010) Korhatár, V. évfolyam, 2010/3. 20.
Kempf Zita: Tenni kicsit másokért (2008) Nők Lapja Évszakok, X. évfolyam, 2008/3. 140.
Kovács Gábor: A nyelvtanulás pszichológiája (2008) Előadássorozat az Országos Idegennyelvű
Könyvtárban, 2008. október 29., november 5., november 12. Budapest. 1-2.
http://www.oik.hu/meghivok/2008/20081029_nyelvtanulas/A%20nyelvtanul%E1s%20pszichol%F3gi
%E1ja%20-%20%D6sszefoglal%E1s.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2010. február 24.
Központi Statisztikai Hivatal (2004) Az élethosszig tartó tanulás - Lifelong Learning. 7-46.
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/lifelong_learning.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. december 9.
Lemieux, Andrè – Martinez, Mariano Sanchez: Gerontagogy beyond words: A reality (2000)
Educational Gerontology, 2000/26. 475–498.
http://hera.ugr.es/doi/14999973.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. október 10.
Matalin Dóra: 10 év múlva az idősek országa leszünk.
http://nol.hu/lap/mo/20100227-tiz_ev_mulva_az_idosek_orszaga_leszunk
Letöltés utolsó ideje: 2010. február 27.
Merriam, Sharan B. (2001) Andragogy and Self-Directed Learning: Pillars of Adult Learning
Theory. New Directions For Adult And Continuing Education, 2001/89. 1-12.
http://www.fsu.edu/~elps/ae/download/ade5385/Merriam.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2009. október 10.
dr. Petrétei József (Szerk. eln.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény módosításáról (2009) Magyar Közlöny, 2009/73. 17089.
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK09073.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2010. március 20.
Szaszkó Rita: Felnőtt nyelvtanulók motivációja és interkulturális találkozásai (2007) Iskolakultúra,
2007/4. 138-144.
http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2007/2007-4.pdf
Letöltés utolsó ideje: 2010. március 1.
Szaszkó Rita – Csizér Kata A felnőtt magyar nyelvtanulók interkulturális találkozásainak és angol
nyelvtanulási motivációjának összefüggése: egy strukturális modell tanulságai. 1-12.
http://www.nytud.hu/alknyelvdok07/proceedings07/Szaszko-Csizer.pdf
68
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
69
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
1
Megjelent a Felnőttképzés 2010/4-es számában.
„Modern világunk nem tud értelmet adni a lassan elcsendesedik és az egyén, aki egy
halálnak”77 hiszen minden szemszögből másodperc erejéig a szerencsés kétkedő
megfosztásként éljük meg. Az idős/ beteg szerepében tündökölhetett, visszasüllyed a
ember a hőn áhított (és az utolsó „pillanat-lények” egyhangú világába.
életszakaszban oly nagy becsben tartott) Tanulmányom és ötletem a fent említett
életet, a hozzátartozók pedig szeretteiket helyzet orvoslása céljából született. Az
veszítik el. andragógia témájában olvasott különböző
Pillanatról- pillanatra élünk, hamis célokat módszereket, a főiskolán tanultakat, továbbá
hajszolva, az áleredmények ideiglenes egyéni beállítottságomat felhasználva
illúziójában ringatózva. Hajlamosak vagyunk szeretnék kialakítani egy olyan kurzust, ami
előnyben részesíteni a lényegtelen lényegét tekintve egyfajta hidat teremt a
eseményeket a valódi kérdésekkel szemben. szárnyát bontogató gerontogógia, tanatológia
Helyzetünkön a társadalom jelenlegi és a hospice- szolgálat között.
hozzáállása csak tovább ront, hiszen ha Hatalmas űrt érzek a tudományterületek ezen
valakiben mégis felmerül a téma átbeszélésére részei között. Számos elmélet és kutatás
irányuló igény, megfelelő partnerek, közösség született a halál témakörében, nem beszélve a
és alkalom hiányában a késztetés szépen különböző vallási nézetekről, ugyanakkor,
70
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
pusztán a hozzáállás rögzítésével, még nem áll „tanfolyamra”, hiszen akkor annyi egyéb
be változás a gyakorlatban. Egy olyan problémát/ feladatot kell az embereknek
közösség létrehozásán dolgozom, ahol kezelniük/ megoldaniuk. Gondolok itt földi
nincsenek tabuk, ahol az egyetemes igazság életük mérlegelésére, rendezésére,
békében megfér az egyéni empirikus szeretteiktől vett búcsújukra stb.… ezek mind-
megfigyelések, észlelések mellett. Bármely, az mind az elmúlás kötelező velejárói, egyfajta
élettel és léttel kapcsolatos kérdésnek szabad ráhangolódás. Abban a pillanatban már nincs
utat engedve kívánok egy tudatosabb, idő és erő a mentális felkészülésre, valamint
önszervezőbb, magasabb életminőségre belső félelmeink eredetének felkutatására. A
irányuló igényt kialakítani az erre fogékony halál folyamatának megértését és befogadását
emberekben. Ötletem stabilitását, a téma tiszta tudattal, jóval korábban, már akár a
interdiszciplináris jellege, az elmélet negyvenes, ötvenes éveikben ajánlanám.
gyakorlatba ültetésének szükségessége, Akkor még elég nyitott a szellemünk,
valamint a szándék tisztasága biztosítja. ugyanakkor már elég bölcsek vagyunk ahhoz,
A halált megelőző életszakasz megértésére és hogy megjelenjen bennünk az anyagias
„kezelésére” már több kezdeményezés irányult. életfelfogásunk megváltoztatására irányuló
Én azonban a folyamat főszereplőjét kényszer. Négy- öt évtized tapasztalata már
szeretném cselekvésre sarkallni. Résztvevő elegendő, hogy belássuk, korántsem vagyunk
lévén, neki van a legkevesebb rálátása az sebezhetetlenek és az egónknál egy sokkal
eseményekre. Ezt a ködös és bizonytalan képet hatalmasabb, objektív erő is hat ránk, amit
szeretném tiszta, járható úttá alakítani. Minden képtelenek vagyunk befolyásolni, ugyanakkor
korábbi kezdeményezés a külvilág felöl elérhetjük, hogy a megfelelő pillanatban
érkezett. Az életet megkönnyítő technikai készek legyünk a befogadására. Gondoljunk
felszereltség, a kórházi ellátás, a hospice- csak a gyöngyhalászokra. Előbb nekik is meg
szolgálat, valamint a közeli hozzátartozók kell ismerniük a víz természetét, a „kincset”
megfelelő magatartása a szituáció kezelésére. csupán ezt követően hozhatják felszínre.
Ezek mind külső eredetű segítségek. Én azt Célom nem az, hogy elhitessem az emberekkel
szeretném elérni, hogy az élete végéhez az ismeretlen megszelídítésének és
közelgő ember önmagában indítson el egy irányításunk alá vonásának lehetőségét, mert
folyamatot, melyet az elfogadás, a béke és a ez buta és gyermeteg kezdeményezés lenne
változásra való felkészültség jellemez. Ő az részemről. Nem! Én azon dolgozom, hogy
egyetlen, aki igazán átéli az eseményeket, így megértsük: az igazi tudás kulcsa az elfogadás,
elsősorban neki kell lelkileg éretté válni. A a nyitottság és a szeretet. Akkor válunk
rokonok és más segítők, csupán félútig bölccsé, ha a megfelelő pillanatban kitárjuk
lehetnek támaszaink. lelkünk ajtaját, nem pedig egy képzelt
Ötletem sikeressége az időpontban rejlik! Nem ellenséggel
az utolsó pillanatban van szükség a szemben barikádozzuk el magunkat.
71
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
72
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Azért volt szükséges a fent említett adatokat előterébe. Ez jellemzi a vallási hátteret is. Jelen
és tényeket tisztázni, mert ez adja későbbi van, ugyanakkor látens módon, csupán
kutatásom táptalaját. A társadalom mai állása árnyékként lengi körbe kutatásomat.
teszi lehetővé tervem létjogosultságát. Úgy Értekezésem elején kifejtettem mennyire
vélem, hogy a halál által keltett irracionális fontosnak tartom (előadói oldalról) a hitbéli
félelemérzet feloldása olyan belső békét, objektivitást. Ám azt is tudom, hogy az
összhangot és kiegyensúlyozottságot teremt, objektivitás egyfajta tolerancia, a tolerancia
melynek hosszú távú eredményei közé bölcsességet feltételez, a bölcsesség
tartozhat a sikeresebb és teljesebb élet, ami alaposságot követel, az alaposság pedig
(kortól függetlenül) pozitív hatással lehet a szerves része a széleskörű ismeretek
munkavállalásra, továbbá az életminőség elsajátításának és annak, saját, empirikus
növekedésére. vizsgálatainkba való beágyazódásának. Így
vissza is tértünk a vallások ismeretének égető
Halál és vallás viszonya szükségéhez.
73
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
74
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
75
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
76
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
77
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
történik, eljő máskor: készen kell rá lenni: Összefoglalva ezt az alfejezetet, elmondhatjuk,
addig van.”103 Ezek Shakespeare szavai, hogy az öregedésre és halálra nem lehet teljes
melyek őszintén, tömören, józanul csengenek, mértékben felkészülni, mert az előbbinek a
tökéletesen összefoglalva az emberek halálhoz „tünetei” az utóbbinak a konkrét időpontja
való viszonyát. bizonytalan. Amire fel tudunk készülni az
„Minden, ami az életben felkészítetlenül éri az egyedül a tartalom, mellyel kitöltjük ezeket az
embert, mélyebben vagy keményebben sújtja. éveket.
Bizonyos keretek között rendelkezünk az
előrelátás képességével, ezért sok mindenre fel Egészségügyi megközelítés, Hospice
tudunk készülni, elsősorban olyan dolgokra, rendszer Magyarországon
melyekre tapasztalati úton számíthatunk. Ilyen
az öregség is. A kérdés csak az, hogyan Ahhoz, hogy ennek a területnek az elemeit
tudunk rá felkészülni?”104 A legalapvetőbb sikeresen be tudjuk építeni a majdani
intéznivalók, a mindennapi élet szerves részei képzésbe, meg kell vizsgálni kialakulásának
(pl.: különböző biztosítások, nyugdíj, okait, történetét, céljait, továbbá eddig elért
végrendelet megírása…) Másik, aránylag eredményeit, perspektíváit. A Hospice- ellátás
egyszerűbb út a folyamatos egészségügyi filozófiájának integrálásával, még sokoldalúbb,
ellenőrzés (éves vizit, beutalók, időszakos még átfogóbb szolgáltatást tudnánk nyújtani,
kivizsgálások…) Ezek voltak a könnyen továbbá, nem szabad figyelmen kívül hagyni
elintézhető, általunk befolyásolható dolgok. azt a tényt sem, hogy egy konzorcium
Amit nehezebb egy ilyen helyzetben átértékelni kialakításával, megakadályozhatnánk az
az a szociális élet, valamint a társadalmi rang/ újdonság generálta bizonytalanság és
egzisztencia. Sok embernek gondot okoz bizalmatlanság jelenségét. Úgy vélem ezzel a
elfogadni saját öregedését és az ezzel járó szövetséggel mindkét fél kizárólag
lassulást, státuszváltozást, családi gazdagodhat, hiszen a hospice, közel 20 éves
átrendeződést. A társadalomban uralkodó múlttal, új teret hódíthatna, a képzés pedig
nézet megpróbálja elhitetni, hogy a fiataloké a stabil gyökerekkel kapaszkodna az újítások
világ, a megváltás kulcsa az ő kezükben van, földjébe.
mindenki más csupán háttértáncos. Ez abszolút
helytelen, végtelenül igazságtalan, hovatovább „2000-es kutatás”105
buta hozzáállás. Ha csak a demográfiai
arányokat nézzük, már világosan látszik, hogy A Semmelweis Orvostudományi Egyetem
óriási paradigmaváltásnak kell végbemennie, Magatartástudományi Intézete 2000-ben
mely következtében az idősek szerepe a összeállítottak egy felmérést, melyben azt
társadalomban különösen megnő. Hosszú távú vizsgálták, hogy mennyire készítették fel az
aktivitásuk az egész ország gazdaságára egészségügyi dolgozókat a halállal való
hatással lesz. Globális cél az aktív nyugdíjas szembesülésre, illetve a haldokló betegekkel
évek elérése. Fontos, hogy az öregedéssel való kapcsolatteremtésre. A kutatásban 124
beállt változást egy új lehetőségként orvos, 182 ápoló, valamint 288
interpretáljuk, tervezgessünk, utazzunk, orvostanhallgató vett részt. Az eredmény
tanuljunk, olyan dolgokkal töltsük el a kiábrándító és kétségbeejtő volt. A
szabadidőnket, melyeket korábban (valamilyen megkérdezettek közel 80%- a állította, hogy
kifogás miatt) elhárítottunk. A lényeg, hogy csak kevésbé, illetve egyáltalán nem
számunkra értékes tartalommal töltsük ki a készítették fel a halál „kezelésére”. Egészen
hátralévő időnket, mert ha ilyen életre nézünk pontosan az orvosok 79,9 %, az ápolók 77%-
vissza halálunk pillanatában, nem érezzük a és a hallgatók 95,8% vallotta be, hogy erős
eltékozoltnak azt. Melegség és megelégedés hiányosságai vannak a témát illetően. Továbbá
tölt el minket, ami már önmagában a azt is kiszámolták, hogy a kutatásban részt
felkészülés feltétele. vett egyének, arányaiban mennyit foglalkoztak
tanulmányaik során tanatológiával. 106 Az
78
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
79
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
80
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
81
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
82
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
83
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
84
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Források:
http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=718
http://www.hospice.hu/docu/absztraktok.pdf
85
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Fontosnak tartom az idős generációk illetve csatornát. Többeknek feltűnt már, hogy
érdeklődését szem előtt tartani a médiában is. az idős generációt sokkal kevesebb műsor
Egyrészt furcsának tartom, hogy a televízió célozza meg, mint a többit. Jó ötletnek
műsoroknál, illetve a rádióműsoroknál is tartanám egy kimondottan időseknek szóló
kevésbé veszik figyelembe az 50 és 60 év televízió csatorna indítását, mely más
felettiek igényeit, mint a többi, fiatalabb korosztályok számára is szórakoztató
korosztályét. Az idősek (jelen esetben a 60 év műsorokat sugározhatna, például a régi
felettiekre gondolok) körében éppen a magyar filmek nemcsak azoknak nyújtanak
legelérhetőbb korosztályról van szó, ők kellemes időtöltést, akiknek a fiatalságát idézi
használják a legtöbbet a médiát, mert a fel, hanem mások számára is szórakoztatóak
társadalmilag inaktívaknak több idejük van lehetnek.
televíziót nézni és rádiót hallgatni, mint Másrészt, mert nagyon megnőtt az idős
mondjuk egy közoktatásban tanuló fiatalnak embereket sújtó sztereotípiák száma a
vagy egy dolgozó embernek. A televízió médiában. Rengeteg olyan reklámmal lehet
műsorok illetve csatornák nagyon sok igényt találkozni, amely rokkantnak, segítségre és
kielégítenek, sokféle műsor közül lehet gyógyszeres kezelésre szoruló szenilisként
válogatni, sőt, azt lehet mondani, hogy szinte ábrázolja a 60 év feletti korosztályt. Nyilván
mindenki megtalálja a neki tetsző műsort ennek az ábrázolásnak is van igazságalapja,
86
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
87
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
88
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
89
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
90
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
91
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Kérdések
1. Az Ön neme?
2. Az Ön életkora?
3. Szokott televíziót nézni vagy rádiót hallgatni?
4. Amennyiben nem, miért nem?
5. A nap mely időszakában nézi a televíziót, illetve hallgatja a rádiót leginkább?
6. Melyik műsorokat néz/hallgat leginkább?
7. Melyik csatornát/csatornákat nézi leggyakrabban az alábbiak közül?
8. Mely rádiócsatornákat hallgatja leginkább? (Többet is megjelölhet!)
9. Konkrétan milyen műsorokat néz/hallgat?
10. Mindig talál az érdeklődésének megfelelő műsort a televízióban illetve a rádióban?
11. Amennyiben nem talál, milyen műsorokat nézne/hallgatna szívesen?
12. Amennyiben indulna kimondottan időseknek szóló csatorna vagy rádióállomás, szívesen
hallgatná/nézné azt?
13. Zavarják a műsorok közötti reklámok?
14. Ön szerint szoktak idős emberek megjelenni, szerepelni a műsorokban?
15. Amennyiben nem, Ön szerint miért nem?
16. Ön szerint hogyan jelennek meg az idős emberek a médiában?
92
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
hozzá a szöveges részbe, bár nézi a televíziót, televíziót, vagy hallgatják a rádiót. A második
a műsorok nagy része tragikusan rossz, szinte legnépszerűbb időpont a hatvan éven
csak valóság show-k mennek, ezen kívül a felülieknél nemenként eltérést mutat. A férfiak
műsorok primitívek, emiatt a válasz miatt úgy az esti időszak után leginkább reggel
gondoltam, hogy mégis fontos lehet jelen használják a médiát, tehát ez az időpont került
kérdés. Annak, hogy a hatvan év felettiek a második helyre. A hölgyek esetében a késő
között is mindenki néz televíziót, illetve hallgat délutáni időszak a második legkedveltebb. Így
rádiót, az is lehet az oka, mint az ötven éven a harmadik hely is különböző, itt úgymond
felülieknél, hogy manapság a média a legfőbb felcserélődtek az adatok, mert a harmadik
információforrás és szórakozási lehetőség. Azt helyen áll az uraknál a késődélutáni időszak, a
is meg kell említeni, hogy a nyugdíjasok közül nőknél pedig a reggel, tehát ugyanazok az
sajnos sokan élnek létminimum alatt, tehát időpontok jellemzőek nőknél és férfiaknál, csak
nincs annyi jövedelmük, hogy abból a más sorrendben. A többi időpont itt is
szórakozásra is jusson, sokan örülnek, ha a nagyjából hasonló százalékot kapott, de egyik
gyógyszerekre marad pénzük a havi költségek sem volt annyira magas, mint az előző
mellett, a média viszont „ingyen van”. eredményeknél. Ám itt is volt olyan alany, aki
(Zsigmond Király Főiskola, Geroedukációs hozzátette, például, hogy nála egész nap szól a
konferencia 2. ülés) rádió, volt, aki éjszaka alvás közben hallgatja
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy az azt, és a hatvan éven felülieknél is volt, aki
illető a nap mely szakában használja a médiát délelőtt inkább rádiózik, és délután inkább
(a válaszadó itt több választ is megjelölhetett). televíziót néz.
A legkedveltebb médiahasználati időszak A következő kérdés a kérdőívemben arra
kutatásom szerint az ötven és hatvan év vonatkozik, hogy leginkább milyen műsorokat
közöttiek körében az esti időszak. Ilyenkor a néznek, vagy hallgatnak a médiahasználatuk
megkérdezettek 100%-a nézi a televíziót, során. Jelen kérdésnél is az ötven és hatvan év
illetve hallgatja a rádiót, férfiak és nők közöttiek kérdőíveinek kiértékelésével kezdem
egyaránt. A második helyre a reggeli időszak a bemutatást, azon belül is a férfiakkal. Ennek
került nők esetében 57%, a férfiak estében a csoportnak a körében népszerűségnek
42%-kal. A harmadik legnépszerűbb helyre örvend a híradó, a sportműsorok és a
pedig a késődélutáni órák kerültek, szinte különböző filmek. Legelső helyen a híradók, és
egyenlő (42 és 41) százalékszámmal. A többi a sportműsorok állnak, mind a két műsortípus
időpontban viszonylag kevesen nézik a 85%-ot kapott, tehát a férfiak körében ezek a
televíziót az előbb említettekhez képest, itt az legnépszerűbbek. Ezeket követik a filmek,
arány 14% és 28% között ingadozik. Ezekből melyek 57%-ot kaptak, bár ez jóval kevesebb,
az adatokból arra lehet következtetni, hogy a mint az előző szám, ez a műsor is igen sok
megkérdezettek nagy része dolgozik ezen idős embert érdekel. A harmadik
időszakban, mert azok az időpontok voltak a legnézettebb/leghallgatottabb műsor pedig a
legkedveltebbek, melyek munkaidőn kívülre riportműsor, melyet a megkérdezettek 42%-a
estek. Csak egy-két válaszadó volt, aki néz-hallgat. Ezeken kívül a különböző reggeli
napközben, munkaidőn belül is használja a műsorok és a sorozatok kaptak még 14%-ot,
médiát. Ez azzal magyarázható, hogy volt az úgynevezett kibeszélő show-kat, valóság
például a megkérdezettek között olyan show-kat, és tehetségkutató műsorokat a
úriember, aki sofőr, és a rádiót hallgatja a megkérdezettek közül senki nem nézi, 0%-ot
munkája során. Rajta kívül is volt olyan hölgy, kaptak. A nőknél más arányok jöttek ki, náluk
aki megemlítette, hogy délelőtt inkább a rádiót első helyen a filmek állnak, melyeket a
preferálja, és este inkább televíziót néz. megkérdezettek 100%-a néz. Második helyre a
A hatvan éven felülieknél a legkedveltebb híradó került 85%-kal, pont ugyanannyival,
időpont nem alakult másképp, mint az ötven mint amennyi a férfiaknál is kijött, csak nálunk
és hatvan év közötti korcsoportban, náluk nem kapott semmilyen műsor 100%-ot. A
szintén az esti időszakban nézik legtöbben a hölgyeknél a harmadik helyre a sorozatok
93
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
kerültek 42%-kal, mely sokkal jellemzőbb az férfiaknál nem volt egy olyan műsor sem a
adott korosztályban a nőkre, mint a férfiakra. felsorolt válaszokban, amely 0%-ot kapott
Az ezeket követő, vagyis negyedik hely azonos volna, míg ez az ötven éven felülieknél több
aránnyal a reggeli műsorok illetve a műsorral is előfordult. Ebből arra lehet
tehetségkutató műsorok kerültek. Ezen kívül az következtetni, hogy a hatvan éven felüli
egyéb résznél többen is megemlítették még a személyek valószínűleg többet néznek
tudományos-ismeretterjesztő filmeket, ez televíziót, vagy hallgatnak rádiót, mert több
szintén 28%-ot ért el, mint az előző két idejük van rá amiatt, hogy már nyugdíjba
műsortípus. A kibeszélő show és a sport a nők mentek. Ezért fontos a két korcsoportot külön
körében kevésbé kedvelt, mind a kettő vizsgálni.
körülbelül 14%-ot kapott, míg a valóság show- A következőkben a hatvan év feletti nők
kat a nők körében sem nézi senki, ez 0%-ot válaszainak kiértékelése következik, hogy ők
kapott, ugyancsak, mint az előző bekezdésben milyen műsorokat néznek a televízióban, illetve
a férfiak körében. hallgatnak a rádióban leginkább. Náluk is az
Ezek után kifejtem, hogy a hatvan év felettiek első helyen a híradó áll 95%-kal. Ebből arra
mely műsorokat kedvelik a legjobban, itt következtetek, hogy a valamennyi korcsoport
szintén az urakkal kezdem. Náluk szintén a számára, akit vizsgáltam, döntő többségben az
híradó a legnézettebb műsor, csak az a informálódás a fő cél, kivéve az ötven és
különbség az ötven és hatvan év közötti hatvan év közötti nőknél, ahol a filmek kerültek
férfiakhoz képest, hogy itt ez a műsor 100%-ot az első helyre 100%-kal. Ám visszatérve a
ért el ellentétben az előző 85%-kal. Tehát hatvan év feletti hölgyekhez, náluk is kedveltek
állíthatjuk, hogy ezt a műsort kivétel nélkül a filmek, melyek 57%-ot kaptak az alanyoktól,
mindenki nézi, vagy hallgatja a és ezzel a második helyre kerültek. A harmadik
megkérdezettek közül. Az ezt követő helyre a reggeli műsorok kerültek, a
legmagasabb százalékot kapott műsor a sport megkérdezettek 47%-a nézi, illetve hallgatja
volt, ez az adat is megegyezik az előzővel, ami ezeket a műsorokat. Ezeket követték a
a férfiakat illeti, csak itt a sport kicsit sorozatok, illetve a riportműsorok, mind a
kevesebbet kapott, mint az előbb, itt 66% kettő 38%-kal. 33%-ot értek el a
mondta, hogy nézi/hallgatja ezt a műsort. tehetségkutató műsorok, és 24%-ot a
Ezeket követik a különböző riportműsorok, kibeszélő show-k. A valóság show-k és a
melyek szintén elég magas százalékszámot sportközvetítések egyaránt 9%-ot értek el a
értek el, ezeket a megkérdezettek 53%-a fordít megkérdezettek körében. Az egyébnél
figyelmet mindennapok során. A filmek 40%-ot megemlítették még a természettudományos és
kaptak, így ezek a negyedik legnézettebb a zenei műsorokat, melyek körülbelül a
műsorok, melyeket a reggeli műsorok megkérdezettek 14%-át érdeklik, ezen kívül
követnek, melyekre 33% jött ki. Az egyébnél szóba kerültek még a történelmi és a zenei
itt is írtak még a szöveges részhez műsorokat, műsorok, ezek viszont csak 9%-ot értek el.
melyeket szeretnek nézni, de én nem vettem Említettek még ezeken kívül néhány műsort,
bele a feleletválasztós részbe. Ilyenek voltak de itt tényleg csak említésről van szó. Ilyenek
például a politikai műsorok (pedig politikával például az oktatóműsorok, állatvilággal
kapcsolatos dolgokat szándékosan nem tettem kapcsolatos ismeretterjesztő műsorok,
fel sem a kérdések, sem a válaszok közé), nosztalgikus műsorok és az utazásról szóló
melyeket többen is írtak az egyéb résznél, műsorok.
26%-ot kaptak végül. A hatvan év feletti Ezt követő kérdésem arra vonatkozik, hogy
férfiak körülbelül 20%-a néz sorozatokat, 6% melyik televízió csatorna a legkedveltebb az
pedig kibeszélő show-kat, valóság show-kat és idősek körében. Az ötven és hatvan év
tehetségkutató műsorokat. Az egyéb részhez közöttiek férfiak estében a legnépszerűbb
még hozzátették a természettudományos és televíziós csatornák közé tartozik a Magyar
kulturális műsorokat is, melyek ugyanannyit, Televízió 1 (58%), az RTL Klub (57%), és a
6%-ot kaptak végül. Itt a hatvan év feletti Duna Televízió (55%). A többi csatorna
94
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
elenyésző adatot kapott csak, még a TV2 az, ért el. A második legmagasabb százalékértéket
ami 28%-ot ért el. Az egyéb résznél pedig a Lánchíd Rádió kapta, melyre a
felsorolták még a Sport 1 és Sport 2 megkérdezettek 42%-a mondta azt, hogy
csatornákat, az Eurosportot, a Hír TV-t és a hallgatja ezt a rádiócsatornát. Ezeket követte a
Film +-t. Petőfi Rádió 30%-kal, a Bartók Rádió pedig
Az ötven és hatvan év közötti nők esetében 15%-ot kapott végül. Jelen kérdésnél is volt
ugyanez a sorrend jött ki a legkedveltebb egyéb rész, melynél kaptam is válaszokat.
csatornákra, mint az uraknál. Itt is a Magyar Említésre került még a Juventus Rádió (a
Televízió 1-es csatorna kapta a legtöbb megkérdezettek 28%-a hallgatja) és a Neo FM
százalékértéket, egészen pontosan 71%-ot. A Rádió (melyet 14% hallgat). Több
második helyre az RTL Klub került (57%) a rádiócsatorna is, melyet felsoroltam, 0%-ot
hölgyek esetében is, a harmadik kapott, tehát senki nem hallgat olyan
legnépszerűbb csatorna pedig a Magyar csatornákat, mint például az Inforádió,
Televízió 2-es csatorna, a TV2 és a Duna Klubrádió, Civil Rádió, Gazdasági Rádió és a
Televízió lett, mindegyik 42%-ot kapott. A Rádió Café.
többi csatorna nem kapott ezekhez hasonlóan Az ötven és hatvan év közötti férfiak után az
magas értékeket, és az egyéb résznél ebbe a korcsoportba tartozó hölgyekkel
megemlítették még az AXN-t, a Spektrumot és folytatom a kiértékelésemet. Náluk szintén
a National Geographic-ot. viszonylag alacsony százalék jött ki (ezt a
A hatvan éven felüliek esetében kicsit feltételezésemet arra alapozom, hogy a
máshogy alakultak ezek az arányok. A férfiak televízió nézésnél sokkal nagyobb
esetében szintén a Magyar Televízió 1 lett a százalékértékek jöttek ki) a legtöbb csatornára.
legnépszerűbb 80%-kal, ezt követte a Duna 29% hallgatja a Kossuth Rádiót, és
Televízió, mely 40%-ot kapott. Ezeket megállapíthatjuk, hogy ez a legmagasabb
követően a harmadik az RTL Klub lett 34%-kal, eredmény. Ezután az Inforádió következett,
ezt pedig a TV2 követte, mely 32%-ot kapott mint legkedveltebb rádiócsatorna, ezt az adót
jelen esetben. A többi a felsorolt csatornák a megkérdezettek 28%-a hallgatja felmérésem
közül mind kis százalékértéket kapott, és még szerint. Ezeket követi a Petőfi Rádió körülbelül
felsorolták az ATV-t, és a Hír TV-t. 15%-kal, 14% pedig a Lánchíd Rádiót
A hatvan éven felüli hölgyeknél más sorrend hallgatja. A többi általam írt válaszlehetőség
jött ki, mint ami eddig nagyrészt jellemző volt, közül több is volt, melyet senki nem hallgat,
náluk ugyanis az első helyre az RTL Klub éppen úgy, mint a férfiaknál, és itt is öt olyan
került, melyet a megkérdezettek 86%-a néz. csatorna volt, melyet senki nem hallgat,
Ezt a Magyar Televízió 1 követte 76%-kal, után éppen, mint a férfiak válaszainál az
pedig a TV2 (44%), és a Duna Televízió előzőekben. A legtöbb egyáltalán nem
(42%). A többi felsorolt csatorna kis hallgatott csatorna megegyezett nemenként,
százalékokat kapott, ezért nem sorolom fel az csak egy eltérés volt, mert a nők egyáltalán
összest, a Mellékletben viszont az összes érték nem hallgatják a Bartók Rádiót, mely a
megtalálható. Az egyéb résznél sok csatornát férfiaknál viszonylag népszerűnek számít.
soroltak fel, mint például az ATV-t, a Viszont a nők hallgatnak Inforádiót, melyet a
Spektrumot, a National Geographic-ot, a Story férfiak egyáltalán nem. Visszatérve a nők
TV-t, az Animal Planet-et, a Poént, a Travel eredményeihez, még annyit fűznék hozzá,
Channel-t és a Viasat 3-at. hogy ők is írtak még egyéb lehetőségeket a
Az ezeket követő kérdésem arra vonatkozik, csatornák közé. Ilyen volt például a Sztár FM
hogy a megkérdezettek milyen (14%), a Juventus Rádió (12%) és a Danubius
rádióállomásokat hallgatnak leginkább. Jelen (10%).
kérdésnél is az ötven és hatvan év közötti Most áttérek a hatvan év feletti korosztályra,
férfiakkal kezdem az elemzést. Itt a melyen belül szintén a férfiak válaszaival
legmagasabb százalékértéket a Kossuth Rádió kezdem. Náluk is a Kossuth Rádió a
kapta, de az imént említett is összesen 45%-ot legnépszerűbb a felmérésem szerint, melyet a
95
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
megkérdezett hatvan év feletti férfiak 66%-a teljesen más funkciója volt, mint ma, főleg
hallgat. A következő legmagasabb informálódásra használták, kevésbé volt
százalékértéket a Klubrádió kapta, 35% jellemző az a szórakoztató funkció, mint ami
hallgatja jelen csatornát, mely azért érdekes, ma is jellemző, mert az utóbbi időben átalakult
mert az ötven és hatvan év közöttieknél sem a teljesen a rádiózás, ez is lehet ok, amiért
férfiak, sem a nők nem hallgatják az említett kevésbé jellemző a rádiózás, mint a
rádiócsatornát, ebből arra lehet következtetni, televíziózás.
hogy a Klubrádió műsorai talán inkább a A következő kérdésemben azt vizsgáltam, hogy
hatvan év feletti korosztályt célozzák meg. konkrétan melyek azok a műsorok, melyeket
Visszatérve a hatvan éven felüliek szívesen néznek az idős korosztály tagjai,
eredményeire, a harmadik legnépszerűbb illetve, hogy saját szavaikkal milyen válaszokat
csatorna 26%-kal a Petőfi Rádió. Ezt követi adnak kérdéseimre, a továbbiakban még két
25%-kal a Bartók Rádió, és 23%-kal a ilyen típusú kérdés lesz, melyek később szintén
Gazdasági Rádió, mely szintén nem volt kiértékelésre kerülnek. Ennél a kérdésnél,
jellemző az ötven éven felülieknél. 13%-os mivel nem felelet-választós nagyon különböző
eredményt kapott az Inforádió és a Class FM, válaszok érkeztek, úgy is lehet mondani, hogy
melyet az egyéb részben említettek meg. nem volt két egyforma, ezért a kifejtős
Náluk 0%-os eredményt a Civil Rádió és a kérdéseknél inkább felsorolás-szerűen tettem
Gazdasági Rádió, ezeket nem hallgatja senki az közzé a válaszokat, nem százalékszámítással.
adott korosztályból. Az ötven és hatvan év közötti férfiaknál
A hatvan év feletti nőknél más eredmények jellemző válasz volt a sportközvetítés, ezen
jöttek ki, mint a férfiaknál, és az előző belül is a football, a tenisz, a forma1 és a
korosztálynál, mert eddig mind a négy snooker az, amit leginkább kedvelnek, ezen
csoportnál a Kossuth Rádió volt a kívül még a hírek, dokumentumfilmek,
legnépszerűbb, de annál a korcsoportnál, sorozatok, ismeretterjesztő műsorok,
melyet most vizsgálok, a hatvan év feletti akciófilmek, horgászműsorok és a komolyzenei
hölgyeknél a Klubrádió a legnépszerűbb a műsorok népszerűek még. Név szerint
rádiócsatornák közül 57%-kal. Ezt követi a megemlítették meg a Híradó, a Napkelte, a Ma
Kossuth Rádió 52%-kal, mely jelen esetben Reggel és a Rájátszás című műsorokat. Volt
csak második lett. A harmadik helyre az olyan válaszadó is, aki nem töltötte ki ezt a
Inforádió került, melyet a megkérdezettek mezőt, de mindössze egy-egy ember volt (egy
19%-a hallgat. 10% hallgatja a Bartók Rádiót, férfi és egy nő) mind az ötven és hatvan év
illetve a Juventus Rádiót, melyet az egyéb közötti férfi, mind az ebbe a korcsoportba
résznél írtak a válaszok közé. Az utolsó tartozó nő válaszadók közül.
helyeken a Petőfi Rádió, Lánchíd Rádió és a Az ötven és hatvan év közötti hölgyeknél
Gazdasági Rádió állnak körülbelül mind 5%- sokkal több műsor került név szerint említésre,
kal. A hatvan éven felüli hölgyeknél a Civil többek között sorozatok, mint például: A
Rádió és a Rádió Café azok, melyeket senki Palota Ékköve, McLeod lányai, Delta
nem hallgat. kommandó, NCIS – Tengerészeti helyszínelők,
Összegzés képpen elmondható, hogy a CSI – Helyszínelők, Csillagkapu, Atlantisz és a
rádióhallgatás kevésbé jellemző manapság az Jóban rosszban. Ezeken kívül többen
idősek médiahasználatára, mint a televízió megemlítették a Híradót, illetve egyéb
nézés. Erre a következtetésre onnan jutottam, ismeretterjesztő és szórakoztató műsorokat,
hogy a rádióhallgatásnál sokkal kisebb mint például a Beugró, a Fábry show, Heti
százalékértékek jöttek ki, mint a televízió hetes Gálvölgyi show, Tények, Napló, Szólás
nézésnél, ezen kívül pedig a televízió szabadsága, Napkelte, Főtér, Gordon Ramsay
csatornáknál egy sem volt, amely 0%-ot kapott – A pokol konyhája, Unokáink sem fogják látni.
volna, a rádiócsatornáknál pedig több is. Előfordultak olyan válaszok is, amelyek nem
Illetve abban a korban, amelyben ők voltak konkrét műsorokat, hanem műsor típusokat
fiatalok nagyon elterjedt volt a rádió, és említettek meg, több ilyen választ is kaptam.
96
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Ezek között szerepeltek például: útifilmek, konkrét műsort írtak, mint például: Zenei
sportműsorok, kalandfilmek, régi magyar műsorok, régi nagy magyar színdarabok,
filmek, természetfilmek és az egyik válaszadó a reggeli műsorok, természetfilmek, életrajzi
kutatásokat is említette.. filmek, régi magyar filmek, nívósabb műsorok,
A hatvan éven felüli korosztályban is előfordult humoros filmek, sorozatok. Megemlítették még
pár olyan alany, aki nem válaszolt jelen a Mindentudás Egyeteme című műsort is,
kérdésre, üresen hagyta ezt a részt. Ilyen eset melynek andragógusként nagyon örültem.
inkább a férfiaknál volt jellemző, itt kicsit Ezen kívül volt olyan, aki televízió csatornához
kevesebb, mint a fele a megkérdezetteknek kötötte a műsorokat, mint például a Viasat 3
nem válaszolt a kérdésre. A válaszok között vagy a Poén csatornák egy-egy műsora.
szinte minden esetben ott volt a Híradó, a Következő kérdés a kérdőívemben arra
Pódium (Szilágyi Tibor műsora), az Önök vonatkozik, hogy a vizsgált korosztályok mindig
kérték, a Közbeszéd és a Megbeszéljük című találnak-e érdeklődésüknek megfelelő műsort
műsor. Több sorozat is szerepelt a a televízióban illetve a rádióban. Erre a
felsorolásokban, mint például a Jóban kérdésre eléggé különböző válaszok érkeztek a
rosszban, Barátok közt, Delta kommandó, megkérdezettektől. Legelőször jelen kérdésnél
NCIS – Tengerészeti helyszínelők. Több is az ötven és hatvan év közötti korosztály
kibeszélő show is előfordult a válaszok között, válaszait értékeltem, azon belül is a férfiakkal.
mint például a Mónika show és a Joshi Bharat. A megkérdezettek 57%-a válaszolta azt, hogy
A hatvan éven felülieknél is volt olyan, aki nem talál az érdeklődésének megfelelő műsort a
konkrét műsorokat írt válasznak, hanem csak televízióban, illetve a rádióban, a maradék
műsortípusokat írt. Kaptam ilyen választ is, 43% nemmel válaszolt. Ennél a kérdésnél, és
hogy football meccs, kézilabda, ennél a korosztálynál nem kaptam egyéb
kívánságműsor, sportműsorok, a Klubrádió visszajelzést az igen vagy a nem válaszon
bármely műsora, illetve az ATV politikai kívül.
műsorai. Ezeken kívül egy úr tette hozzá a A hölgyeknél teljesen más volt a helyzet, náluk
válaszaihoz, hogy ne sorozat és ne show ugyanis azzal az érdekes ténnyel kellett
legyen az, amit néz. szembenéznem, hogy az ötven és hatvan év
A következő vizsgált csoport a hatvan éve felüli közötti nők között, senki sincs, aki mindig
hölgyek, és az általuk adott válaszok. Náluk a találna az érdeklődésének megfelelő műsort,
számos válaszadó mellet csak kevesen nem mert kivétel nélkül minden megkérdezett
válaszoltak a kérdőív ezen kérdésére, nemmel felelt a kérdésemre. Meglepő volt ez a
mindössze két ilyen személlyel találkoztam az 100%-os nem válasz, eszembe jutott a
értékelés során. Itt is szinte minden kérdőívem elején megkérdeztem, hogy
alkalommal szerepelt a felsorolásban a Híradó. használnak-e médiát a megkérdezettek, és
Ezen kívül több sorozatot soroltak fel az erre a kérdésre szintén 100%-os választ
alanyok, mint például: a Klinika, Barátok közt, kaptam, hogy kivétel nélkül mindenki használja
Jóban rosszban, CSI – Helyszínelők, NCIS – a televíziót vagy a rádiót. Érdekes
Tengerészeti helyszínelők, Delta kommandó, belegondolni, hogy kivétel nélkül mindenki
Csengetett, Mylord?. Sok úgynevezett használja a média eszközeit, manapság
beszélgetős műsort hallgatnak, illetve néznek, általában mindenkinek rendelkezésére állnak
mint például Bolgár György műsora a otthon a médiahasználatot lehetővé tevő
Klubrádión, a Megbeszéljük című műsor, a eszközök, de az ötven és hatvan év közötti
Kabaré, a Gyerekektől felnőtteknek, korosztályban a megkérdezettek körülbelül
Arcvonások, Ütköző, Határok nélkül, Vendég a három negyede nem mindig talál az
háznál, Rádiójátékok, Kívánságkosár, érdeklődésének megfelelő műsort a
Közbeszéd. Ők is néznek kibeszélő show-kat televízióban, illetve a rádióban.
illetve valóság show-kat, előfordult például A hatvan év feletti korosztály válaszainak
többször a Vacsoracsata, a Mónika show, Joshi kiértékelésével folytatom a kérdőíveim
Bharat. Közöttük is voltak olyanok, akik nem elemzését. A kérdés továbbra is ugyan az,
97
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
98
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
amennyi most van. Volt, aki annyit válaszolt, nemmel. Elmondható, hogy a többséget
hogy politikamentes műsort szeretne többet érdekelné egy ilyen csatorna, ám nem nagy a
látni a televízióban, illetve hallgatni a rádióban. különbség a két számadat között.
A hatvan év feletti hölgyek körében már sokkal Az ötven és hatvan év közötti nők esetében ez
több választ kaptam, mint eddig bármely más az arány máshogyan alakult, mert 86%-ukat
csoportnál. Ők szívesen néznének koncerteket, nem érdekelné, ha indulna ilyen csatorna, és
színházi közvetítéseket, opera előadásokat, csak a megkérdezettek 14%-a lenne kíváncsi
művészfilmeket. Ezen kívül sokan említették egy ilyen adóra. Összességében elmondható
még az irodalommal foglalkozó műsorokat, a az, hogy az ötven és hatvan év közöttiek nagy
tudományos ismeretterjesztő filmeket, zenei részét nem érdekelné egy esetlegesen induló
műsorokat, vidám filmeket és erőszak kimondottan időseknek szóló csatorna. Ennek
nélkülieket. Szóba kerültek a régi úgynevezett különféle okai lehetnek. Ha idősekről
tévéjátékok, mint például az Ők tudják, mi a beszélünk, akkor általában a hatvan év feletti
szerelem című film, vagy sokan például korosztályra gondolunk főleg, vagy legalábbis
szívesen hallgatnának magyar nótákat. Ezen azokra, akik már nyugdíjba mentek, viszont az
kívül többen megemlítették, hogy a műsorok ötven év felettiek még gazdaságilag aktívak,
ideje néha a probléma, hogy szívesen nincs annyi szabadidejük, mint egy
néznének egy műsort, de olyakor adják a nyugdíjasnak, ezen kívül pedig a két
televízióban, amikor nem érnek rá, mint korcsoport érdeklődési köre is nagyban
például a különböző filmes díjátadások. Ennél a különbözhet.
két utóbb vizsgált csoportnál is meg lehet Az ötven és hatvan év közöttiek válaszainak
figyelni azt, amit már az előbb is említettem az kiértékelése után áttérek a hatvan éven felüli
ötven és hatvan év közöttieknél, hogy a most vizsgált korcsoportra. Itt is az urakkal kezdem
vizsgált korcsoport férfi és női tagjai is inkább a vizsgálatom eredményeinek feltárását. Az
a televíziós műsoroknál említették, hogy min eredmény itt is nagyon érdekes lett, mivel pont
változtatnának, a rádiós műsorok csak ugyanannyi alanyt érdekelne időseknek szóló
elenyészően jelentek meg a válaszok között. csatorna, mint amennyit nem lenne rá
Többen is inkább a televízióra mondják, hogy kíváncsi, vagyis az arány pont fele-fele, vagyis
nem az érdeklődésüknek megfelelő műsorokat 50%-50% lett. Jelen kérdésnél is érkeztek
sugároz, a rádióműsorokkal többnyire válaszok az igen-nemen kívül is, egy úr azt
elégedettek voltak kutatásom szerint. válaszolta, hogy kipróbálná, hogyha
Az ezt követő kérdésem egy fikció, melynek színvonalas lenne.
középpontjában egy kimondottam időseknek A hölgyeknél más arányok jöttek ki, náluk a
szóló televízió vagy rádiócsatorna áll. A kérdés megkérdezettek 71%-át érdekelné egy ilyen
arra vonatkozik, hogy ha indulna kimondottan csatorna, 19%-ot pedig nem. A hölgyeknél is
időseknek szóló televízió vagy rádióállomás, érkeztek egyéb válaszok, melyek még
akkor az érdekelné-e a célközönséget, jelen pontosabbá tették az eredményeket, valaki azt
esetben a megkérdezett ötven, és hatvan éven válaszolta még, hogy attól függ, hogy milyen
felüli korosztályt. Bár nem tudok róla, hogy lenne, illetve egy másik válaszadó azt írta még,
lenne ilyen csatorna, vagy valaki indítani hogy bizalmatlanul ugyan, de kipróbálná a
kívánna ilyet, pedig véleményem szerint nem szóban forgó csatornát. Megtudtam még, hogy
elhanyagolható az idős rétegek kimondottan sokan inkább a fiatalokat néznék, mert
nekik szóló műsorokkal való megcélzása. szebbek, illetve, hogy akkor nézné, ha nem
Ahhoz viszont, hogy esetleg a későbbiekben csak egész nap gyógyszerreklámok mennének,
indulhasson ilyen csatorna, először fel kell és rokkantak lennének a képernyőn, hanem
mérni az igényeket. A már jól megszokott más oldalról is bemutatnák az idősebb
sorrendben először az ötven és hatvan év korosztályt. Erre a kérdésre a hatvan éven
közötti férfiak válaszaival kezdem az elemzést. felüliek körében összesen hárman nem
57%-uk mondta azt, hogy őt érdekelné egy válaszoltak a kérdezettek közül.
ilyen csatorna, a maradék 43% válaszolt
99
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
100
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
101
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
média. 6% válaszolta azt, hogy az idősek őket egy kimondottan időseknek szóló
megjelenítése többnyire pozitív. Többen televízió, vagy rádiócsatorna is.
válaszoltak szövegesen is erre a kérésre,
mégpedig olyan válaszokat kaptam, hogy Az MR1 Kossuth rádió műsorának
„sehogy nem jelennek meg”, „nem tendencia vizsgálata az ageizmus szempontjából:
sehol az idős emberek megjelenítése”, illetve,
hogy „vegyes a megjelenítésük”, valamint, A vizsgálatot 2010. Június 7-e és 13-a között
hogy „is-is”. Érdekes, hogy a legmagasabb 12 órában végeztem naponta, reggel 9 óra és
érték szinte mindig az általában pozitív válasz este 21 óra között. Általában feljegyeztem
kapja, viszont többen állnak negatívan is a minden műsor főbb témáját, akár kapcsolódott
problémához. a témához, akár nem, az ageizmushoz
A hölgyeknél a legmagasabb értéket szintén az szorosan kapcsolódó témákat viszont
általában pozitív válasz kapta 47%-kal, majd részletesebben jegyzeteltem.
ezt követte 20%-kal az általában negatívan, A kutatási eredményeim bemutatását a
9%-ot kapott a többnyire pozitívan válasz. A Kossuth rádió általános bemutatásával és saját
hölgyek is adtak szöveges válaszokat a észrevételeimmel kezdeném. Azt gondolom,
kérdésre, mint például, hogy „az idősek hogy az MR1 Kossuth Rádiót rengeteg ember
általában vidám szerepekben láthatók, nem hallgatja Magyarországon, ezért említhetjük
komolyakban”, vagy, hogy „vegyesen, van, akit akár Magyarország leghallgatottabb rádiójának
bölcsként ábrázolnak, viszont van olyan, akit is (a Google keresőbe beírva is több eredmény
sajnálatra méltóan”. Ezeken kívül itt is mutat erre, természetesen volt, hogy más
megjelentek az is-is, sehogy és a változó rádióállomásokat is megemlítettek, de az MR1
válaszok. Elmondhatjuk, hogy az idősek Kossuth Rádió mindenképpen ott volt a
korcsoporttól és nemtől függetlenül általában találatok között). A szakdolgozati
pozitívnak látják saját korosztályuk kutatásomban is ez az eredmény jött, ki, hogy
megjelenítését a médiában, viszont ezt a az említett rádió az egyik leghallgatottabb az
választ az általában negatívan lehetőség idősebb (50+-os) generációk körében.
követi. A többnyire negatívan sehol nem kapott Elmondható erről a rádiócsatornáról, hogy
egy választ sem, a többnyire pozitívan viszont gyakran vannak hírműsorok, minden órában
kapott, de elenyésző számút csak az előzőleg hallgathatnak hírösszefoglalókat pár percben.
említettek mellett. Pozitívumnak említeném meg azt, hogy
Összefoglalva a legjellemzőbb adatokat a viszonylag kevés reklám van, az is a műsorok
kutatásom végén azt lehet elmondani, hogy a között általában, amely mai világunkban, ahol
legjellemzőbb médiahasználati időszak az esti, a kereskedelmi csatornák kezdik átvenni az
általában a Magyar Televízió 1-es csatornáját uralmat a közszolgálati csatornák felett
nézik az idős emberek, a legkedveltebb műsor egészen üdítő kivétel. Abban az időszakban,
a híradó, a legkedveltebb rádiócsatorna a amikor én hallgattam a rádiót pozitívnak
Kossuth Rádió. Illetve szerintük az idős tartottam azt, hogy minden korosztály
korosztály megjelenik a médiában, és általában megtalálja a neki szóló műsorokat a
pozitívan. Vannak különbségek az ötven és kínálatban. Gyakoriak voltak a gyermekeknek
hatvan év közötti és a hatvan év feletti szóló műsorok, illetve a szülőknek,
korosztályok között, méghozzá két vizsgált nagyszülőknek szóló műsorok, melyek
kérdésnél. Az ötven és hatvan év közöttiek gyermekekről/gyermeknevelésről szólnak.
általában nem találnak érdeklődésüknek Ezeket (vizsgálatom alapján mondhatom,
megfelelő műsort a televízióban, és többnyire hogy) az idősebb generációk is szívesen
nem érdekelné őket egy kimondottan hallgatják, melyek bár nem róluk, de nekik is
időseknek szóló televízió csatorna. A hatvan szólnak. Emellett pozitívnak éltem meg azt,
éven felüliek általában találnak hogy az idősekről és időseknek szóló műsorok
érdeklődésüknek megfelelő műsort a is előfordultak vizsgálatom ideje alatt a
televízióban, illetve a rádióban, és érdekelné csatornán, és bár még túlsúlyban vannak a
102
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
103
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
program is, melynek segítségével tudnak jó idős embernek lenni, vagy legalábbis a
beszélgetni. Ezt könnyen megtanulta a hölgy, munkaerőpiac szempontjából semmiképpen
és onnantól kezdve örömmel kapcsolta be a nem. Szerencsére nem mindenhol ilyen
gépet, mert tudta, hogy így láthatja az elkeserítő a helyzet, mert elhangzott a pozitív
unokáját és a dédunokáját. Kimondottan várta japán példa is, ahol az emberek általában
azokat az időpontokat, amikor beszélhet velük, tovább vannak a munkaerőpiacon, mint
még volt, hogy fodrászhoz is elment a máshol, viszont itt figyelnek is az idősek
beszélgetés előtt. Vizsgálatom alatt ennek az megfelelő állapotára, nem úgy, mint máshol.
eredménynek örültem a legjobban, szerintem Itt kötelező szüneteket tartanak a munka
ezt a példát érdemes lenne másokkal is közben, illetve egy-két egyszerűbb
megosztani, így nagy lépést tehetnénk a tornagyakorlatot is elvégeztetnek velük, hogy
geronto-andragógia felé kezdetként azzal, kicsit átmozgassák magukat (erre a feladatra
hogy megtanítjuk az időseket, hogyan kell gyógytornászt hívnak, hogy megtanítsa a
használni ezeket az eszközöket, a példa is munkavállalókat ezekre a tornagyakorlatokra,
bizonyítja, hogy nem lehetetlen. Következő hogy később egyedül is tudják csinálni azokat).
pozitív példa, melyet tapasztaltam az volt, Csak egy kis odafigyelés kellene és az emberek
hogy készült egy film nyáron, mely idős sokkal egészségesebbek és boldogabbak
emberekkel készült beszélgetéseket rögzít. lehetnének a munkaerőpiacon is, érdemes
Ennek a filmnek az alapja az volt, hogy egy lenne később ilyen irányba fejleszteni, hogy
fiatal lány önkéntesen vállalta, hogy eljár a nálunk is előbb-utóbb kialakulhasson egy
faluban élő idős emberekhez beszélgetni, de ő szintén pozitív példa. Ezt követő pozitív
ezt nem is tekintette munkának, mert nagyon tapasztalatom az volt, hogy felhívták az idős
szerette ezt, amit csinált. A filmet Emberöltők emberek figyelmét, hogy mennyi csalás
címmel nyáron a műsorára is tűzte egy-két jellemző napjainkban, és hogy ne engedjenek
művész mozi. Szerintem nagyon fontos lenne a be idegeneket a lakásukba/házukba, legyenek
jelen helyzetben ehhez hasonló filmek óvatosak és felhívták a figyelmet a csalók
készítése és bemutatás a közönségnek, ezzel leggyakoribb trükkjeire is (attól, mert
fel lehetne hívni a figyelmet az idős öltönyben van, még nem biztos, hogy valóban
emberekre, és talán többen kezdenének el ügynök, lehet az igazolvány is hamis stb.). Az
foglalkozni velük, vagy segíteni nekik. Az ezt utolsó pozitív tapasztalat a sorban az volt,
követő tapasztalatom az volt, hogy az egyik amikor lejátszottak egy archív interjút Márkus
műsor témájául tűzte ki a munkaerőpiaci László színésszel, aki szintén 50+-os volt,
elhelyezkedést, kimondottan az idősek amikor az interjút készítették vele. Ebből arra
körében. Ezen megfigyelésemet sokáig nem is lehet következtetni, hogy a színészeket a
tudtam besorolni pozitív vagy negatív közönség még idős korban is elismeri, nem így
kategóriába, mert véleményem szerint mind a van ez a többi civil szakmában, melyet én nem
kettőben helye van. Pozitív azért, mert tartok jónak, mert nem az számít, hogy mi a
felfigyeltek a témára kimondottan az idősek foglalkozása, hanem az élettapasztalat, és amit
körében is, és negatív azért, mert a helyzet élete során az illető véghez tudott vinni.
sajnos elég elszomorító hazánkban (mellesleg Ennek a résznek a zárásaként megemlíteném,
a műsorban is emiatt figyeltek fel a témára). A hogy rendkívül hasznosnak éreztem ezt a
helyzet azért elkeserítő nálunk, mert 40 év feladatot, sokat profitáltam belőle, szerettem
felett már nagyobb a valószínűsége annak, csinálni, és örülök, hogy így a rádió világába is
hogy valakit elbocsátanak, és nehéz is munkát bepillantást nyerhettem az idős generációk
találni ebben a korban vagy e fölött. Különböző szemszögéből. Elképzelhető, hogy később még
indokokkal küldik el őket a munkahelyükről végzek ilyen kutatást, vagy ezt
vagy az állásinterjúról, ilyen például a nem továbbfejlesztem, illetve örömmel venném, ha
megfelelő egészségi állapot vagy a nem más érdeklődését is felkelteném a témában és
piacképes tudás. Arra a válaszra jutottak a más is hasonló kutatásra szánná el magát.
műsor végén, hogy ma Magyarországon nem
104
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
105
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
106
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
megvalósításához viszont fontos lenne először használnák informális tanulásra is. A médiával
egy felmérést végezni, hogy milyen igényeik és a pozitív megjelenítéssel el lehetne oszlatni
lennének mind az élethosszig tartó tanulás, a sztereotípiákat irányukba, hogy ezzel jobb
mind a médiával szemben. Fontos lenne önbecsülésük legyen. Így több kedvük lenne az
felmérni azt is, hogy milyen módszerek egész életen át tartó tanuláshoz, könnyebben
lennének számukra a legalkalmasabbak az visszaintegrálódnának a munkaerőpiacra és
oktatásra. Vizsgálatot lehetne végezni arról, sikerülne megvalósítani az aktív időskor
hogy milyen témák érdekelnék őket, esetleg lehetőségét Magyarországon.
munkaerő-piaci (nyelvtanfolyam, esetleg Ezen kívül fontosnak tartanám egy olyan
digitális írástudás kurzus) képzések vagy kutatás elvégzését a témában (amely nem
inkább művelődési jellegű szabadidős geronto-andragógiai téma, de fontos lehet),
tevékenységek. Országos szinten is fel lehetne hogy a mai fiatalok hogyan tervezik a
mérni az idősek médiahasználatának, illetve jövőjükben a családalapítást. Vállalnának-e
felnőttképzéshez való viszonyulásának később gyermeket, ha anyagi lehetőségei
kapcsolatát. engednék, és ha igen, akkor hányat? Fontos
Összességében elmondható az, hogy az idős lenne felmérni azt, hogy a jövőben milyen
generációk sokat használják a médiát, kivétel demográfiai változásokra számíthatunk, hogy a
nélkül mindenki, általában jó véleménnyel jelenlegi és jövőbeni helyzet változni fog-e,
vannak a műsorokról, illetve a saját illetve, hogy van-e még remény a piramis
korosztályuk megjelenítéséről is. Főként változásainak visszaállítására.
informálódásra használják, illetve szívesen
107
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
Irodalom
Felhasznált irodalom:
Bednanics Gábor, Bónus Tibor (szerk.): Kulturális közegek. Médiumok a 20. század első felében
Magyarországon. Ráció Kiadó, 2005.
Lannert Judit, Vágó Irén, Kőrösné Mikis Márta: A felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása.
Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006.
Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei Magyarországon (Bevezetés a geronto-
andragógiába). Budapest, PrintXBudavár Zrt., 2009.
Kiss Judit (szerk.): Médiaismeretek és felnőttoktatás. Országos Közoktatási Intézet, Budapest,
2005.
Sz. Molnár Anna: Az idős felnőtt rétegek (45 év felettiek) felnőttképzési igényei és képzési
lehetőségei
Dr. Nagy Andor József: Média-gerontagógia. Média az arany életkorban, az élet harmadik
harmadában. Magyar Médiapedagógia Kutatóintézet, Budapest, 2008.
Schirrmacher, Frank: A matuzsálem összeesküvés. Scolar Kiadó, Budapest, 2007.
O’Sullivan, Tim; Dutton, Brian; Rayner, Philip: Médiaismeret. Korona Kiadó, Budapest, 2002.
Szémán Zsuzsa, Harsányi László: „Kelj fel, és járj”. Időskorúak mobilitási lehetőségei. Nonprofit
Kutató Csoport – MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest, 2003.
Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker Kiadó,
2008.
Felhasznált folyóiratok:
Korhatár Magazin, V. évfolyam, 2. szám. 2010/2.
Korhatár Magazin, V. évfolyam, 3. szám. 2010/3.
Nyugdíjas Élet Életmód Magazin (a HILD életjáradék program adja ki), V. évfolyam, 5. szám.
2009 december 2010 január-február.
108
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
1
Hátrányos megkülönböztetés, kirekesztettség 32
2 Iván László: Az öregedés 30 pontja. In:
Kulturális kisenciklopédia. Budapest, Kossuth Kiadó, http://www.valtozovilag.hu/idos/egeszseg.htm Vö.
1986. 561. p. Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei
3
Felnőttoktatási és -képzési lexikon. Budapest, Szaktudás Magyarországon, Bp., PrintXBudavár Zrt., 2009. 86-89.p.
Kiadó Ház, 2002. 35.p. 33
Kiss Tihamér: Az ember hosszú, termékeny és boldog
4
Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. életéért. In: Fejlesztő Pedagógia. 11.évfoly. 2000/1-2.
Budapest, Okker Oktatási Iroda, 1995. 118-119. p. 34
Schirrmacher, Frank: A matuzsálem összeesküvés.
5
Uo. Budapest, Scolar kiadó, 2007. 95.p.
6
Felnőttoktatási és -képzési lexikon. Budapest, Szaktudás 35
Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai. Pécs, Janus
Kiadó Ház, 2002. 227.p. Pannonius Tudományegyetem, 1994. 35.p.
7
Új Magyar Lexikon. Budapest, Akadémia Kiadó, 1962.
55.p. 36
Uo. 27.p.
8
Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei 37
U.o. 27.p.
Magyarországon, Bp., PrintXBudavár Zrt., 2009. 49.p. 38
Schirrmacher, Frank: A matuzsálem összeesküvés.
9
Új Magyar Lexikon. Budapest, Akadémia Kiadó, 1962. Budapest, Scolar kiadó, 2007. 95.p.
53.p. 39
Palcsó Mária: Andragógia az ezredfordulón.
10
Sensei L.B. Safar: Mi a motiváció? In: Szöveggyűjtemény. Budapest, ZSKF, 2004. 153.p. (Lada
http://americanjka.org/other/Motivacio_magyar.doc, 2010. László: A kettészakadó magyar társadalom. In: Pedagógiai
11
Keményné Dr. Pálffy Katalin: Személyiségpszichológia. Szemle, 1995/2)
Budapest, L’Harmattan - ZSKF, 2007. 78.p. 40
Hatvan fölött az iskolapadban. In:
12
Keményné Dr. Pálffy Katalin: Személyiségpszichológia. http://www.ujbuda.hu/hirek.php?articleid=3136, 2010.
Budapest, L’Harmattan - ZSKF, 2007. 79-81.p. 41
Bajusz Klára: Az időskori tanulás. In:
13
Felnőttoktatási és -képzési lexikon. Budapest, Szaktudás http://www.ofi.hu/tudastar/bajusz-klara-idoskori, 2010.
Kiadó Ház, 2002. 528.p. 42
A Budapesti Művelődési Központ az időskorúak
14
Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. tanulásáért, művelődéséért. In:
Budapest, Okker Oktatási Iroda, 1995. 31.p. http://www.freeweb.hu/bknsz/anyagok/programok/tanulas
15
Barkóczi Ilona – Putnoky Jenő: Tanulás és motiváció. _idos_korban.doc, 2010.
Budapest, Tankönyvkiadó, 1980. 294–295.p. 43
Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai. Pécs, Janus
16
Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. Pannonius Tudományegyetem, 1994. 15.p.
Budapest, Okker Oktatási Iroda, 1995. 7.p.
17
Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei 44
Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei
Magyarországon, Bp., PrintXBudavár Zrt., 2009. 40. p. Magyarországon, Bp., PrintXBudavár Zrt., 2009. 100.p.
18
Farkas Johanna: Fejlődéslélektan. Budapest, ZSKF, 45
Uo.
2006. 252.p. 46
Schirrmacher, Frank: A matuzsálem összeesküvés.
19
Az alkotásvágy olyasvalami létrehozásának vágya, ami Budapest, Scolar kiadó, 2007. 193-194.p.
túlél bennünket. Ez megnyilvánulhat például a gyermek 47
Vö. Wikipedia, 2010. www.wikipedia.org
iránti vágyban, hiszen ha a miénkből fakadó életeket 48
1949. évi XX. törveny – A Magyar Köztársaság Alkotmánya
hozunk létre, akkor szimbolikusan a jövőben is létezni http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94900020.TV
fogunk. Megnyilvánulhat úgy is, hogy eszméket vagy fizikai Letöltés ideje: 2010. április 2.
tárgyakat hozunk létre, vagy olyan fiatalokat tanítunk, akik 49
Előítéletek a munkaerőpiacon – életkor
nem a mi saját gyermekeink. Tehát azt jelenti, hogy http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=69
olyasmit tudunk felmutatni, ami pozitívan befolyásolja a Letöltés ideje: 2010. április 2
jövőt. 50
Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Egymillió munkahely hiányzik a
20
A stagnáló emberek a saját szükségleteikkel vannak rendszerváltás óta
elfoglalva. Énközpontúak és énféltőek, s ez http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21329&articleID=41178
megakadályozza őket abban, hogy mélyebben &ctag=articlelist&iid=1
beágyazódjanak környező világukba. Letöltés ideje: 2010. február 25.
21
Carver – Scheier: Személyiségpszichológia. Budapest, 51
Galasi Péter (1982) A munkaerőpiac szerkezete és működése
Osiris, 1998. 297.p Magyarországon. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkadó 13. p.
22
Vö. Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei 52
Tóthné Sikora Gizella (2002) Munkaerőpiaci ismeretek, Oktatási
Magyarországon, Bp., PrintXBudavár Zrt., 2009.14.p. Segédlet, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Humán
23
„Elhúzódó kamaszkor” Erőforrás Tanszék, Miskolc
24
Vö. uo. 53
Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana
25
Vö. Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei http://www.tankonyvtar.hu/gazdasagtudomany/oktatas-
Magyarországon, Bp., PrintXBudavár Zrt., 2009. 15.p. gazdasagtana-080904-158 Letöltés ideje: 2010. február 20.
26
Carver – Scheier: Személyiségpszichológia. Budapest, 54
HRportal, Munkanélküliség történeti áttekintése
Osiris, 1998. 298.p. http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&id=31773 Letöltés
27
Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei ideje: 2010. február 20
Magyarországon, Bp., PrintXBudavár Zrt., 2009. 57.p. 55
Augusztinovics Mária, Tipikus életpályák, Magyarország a
28
Vö. uo. 57.58. p. rendszerváltás után
29 http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3839 Letöltés ideje: 2010.
Kiss Tihamér: Életkorok pszichológiája. Budapest,
március 5.
Gondolat,1966. 241.p. 56
30 Központi Statisztikai Hivatal, StaADAT - táblák Hosszú idősorok
Kiss Tihamér: Az ember hosszú, termékeny és boldog
http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,60
életéért. In: Fejlesztő Pedagógia. 11.évfoly. 2000/1-2.
31 6665&_dad=portal&_schema=PORTAL
Kiss Tihamér: A közművelődés pszichológiai, andragógiai
Letöltés ideje: 2010. április 2.
alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1989. 78.p.
109
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
57 82
Kőrösi Gábor: A versenyszféra munkapiacának működése, Szónoky Ancsin Gabriella: Népesedési helyzetjelentés: öregedés
http://econ.core.hu/doc/KTI_books/ktik4_1resz.pdf Letöltés ideje: vagy az öregek fiatalosodása, 681.p. http://www.sci.u-
2010. február 20. szeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf
58
Központi Statisztikai Hivatal, StaADAT - táblák Hosszú idősorok,
83
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl1_01ib Szónoky Ancsin Gabriella: Népesedési helyzetjelentés: öregedés
.html, Letöltés ideje: 2010. április 2. vagy az öregek fiatalosodása, 681. p. http://www.sci.u-
59
International Labour Organization, http://laborsta.ilo.org/ Letöltés szeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf
84
ideje: 2010. április 2. http://www.nepszamlalas.hu/hun/index.html
60 85
2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az Ez a definíció, a Felnőttoktatási és –képzési lexikonból származik.
esélyegyenlőség előmozdításáról Szerk: Benedek- Csoma- Harangi, OKI Kiadó, 2002, 227. p.
86
http://www.egyenlobanasmod.hu/archiv/Ebktv.pdf Letöltés ideje: Polcz Alaine: Ideje a meghalásnak. Pont Kiadó, Budapest, 1998,
2010. április 2. 45. p.
61 87
Menedzsment Fórum, Európában nálunk az egyik legerősebb a Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat Kiadó,
munkahelyi diszkrimináció Budapest, 1977, 24. p.
88
http://www.mfor.hu/cikkek/Europaban_nalunk_az_egyik_legerosebb_ Érdekes, hogy a hinduizmusban soha nem említik a gyászolót,
a_munkahelyi_diszkriminacio.html mindig hátrahagyottként beszélnek róla, ami fontos hozzáállásbeli
Letöltés ideje: 2010. február 25. eltérésre utal a nyugati vallásokhoz képest.
62 89
Tóthné Sikora Gizella (2002) Munkaerőpiaci ismeretek, Oktatási Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat Kiadó,
Segédlet, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Humán Budapest, 1977, 13- 30. p.
90
Erőforrás Tanszék, Miskolc Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat Kiadó,
63
„Véndiákok” - tanulni időskorban Budapest, 1977, 75- 96. p.
91
http://www.milegyek.hu/letoltheto/vendiak.pdfl Letöltés ideje: Az univerzizmus az az ősrégi metafizikai rendszer, mely az egész
2010. március 01. gondolkodás alapja.
64 92
Zachár László: Felnőttképzés és munkaerőpiaci képzés. Budapest, Ez a gondolat az ókori Hermész Triszmegisztosznál is megjelent:
Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Szakképzési Társaság, Nemzeti amilyen a makrokozmosz, olyan a mikrokozmosz.
93
Szakképzési Intézet, 1997. 12. p. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat Kiadó,
65
Zachár László: Felnőttképzés és munkaerőpiaci képzés. Budapest, Budapest, 1977, 141- 164.p.
94
Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Szakképzési Társaság, Nemzeti A purgatóriumban csak a katolikusok hisznek, a protestánsok és
Szakképzési Intézet, 1997.13. p. más ágak tagadják létezését.
66 95
Life long Learning www.freeweb.hu/tarrdaniel/.../5fejezet%20- Kardos Lajos: Általános pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest,
%20Lifelonglearning.doc Letöltés ideje: 2010.március 3. 1973, 5. p.
67 96
Bárdos György: Az élet árnyoldalai: fájdalom, öregedés, halál.
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plug Scolar Kiadó, Budapest, 2006, 201. p.
97
in=1&language=en&pcode=tps00010 Letöltés ideje: 2010. március 3 Elizabeth Kübler- Ross: A halál és a hozzá vezető út. Gondolat
68
Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Kiadó, Budapest, 1988, 7- 45. p.
98
http://www.okm.gov.hu/download.php?docID=270 Letöltés ideje: Szepes Mária: A vörös oroszlán. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2002,
2010. február 20. 100. p.
69 99
Zachár László: Felnőttképzés és munkaerőpiaci képzés. Budapest, Elizabeth Kübler- Ross: Éretté válni a halálra. Korda Kiadó,
Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Szakképzési Társaság, Nemzeti Kecskemét, 2002, 154-156. p.
100
Szakképzési Intézet, 1997. 21. p. Elizabeth Kübler- Ross: Éretté válni a halálra. Korda Kiadó,
70
Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Tájékoztató az álláskeresők Kecskemét, 2002, 100. p.
101
vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokról, Reader´s Digest Válogatás: A lélek és az értelem ABC-je.
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=ak_tamogatasok&switch- Reader´s Digest Kiadó Kft., Budapest, 1997, 278. p.
102
content=ak_tam_tajekoztato&switch-zone=Zone1&switch-render- Reader´s Digest Válogatás: A lélek és az értelem ABC-je.
mode=full, Letöltés ideje: 2010. március 28. Reader´s Digest Kiadó Kft., Budapest, 1997, 277. p.
71 103
Outplacement fogalma, eredete, célja, fajtái Shakespeara: Hamlet
104
http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&id=34251 Letöltés Fritz Riemann: Az öregedés művészete. Háttér Kiadó, Bp. 1987,
ideje: 2010. március 20. 39-40.p.
72 105
A Start-Extra program Dr. Hegedűs Katalin: A hospice ellátás elmélete Moduláris
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21111 Letöltés ideje: tankönyvek). Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet,
2010. március 5 Budapest, 2006, 36-39. p.
73 106
Szenior Program Tanatológia= a halál tudománya, nem összetévesztendő a
http://www.szeniorfoglalkoztatas.hu/html/szenior_program.html tanatogógiával
107
Letöltés ideje: 2010. március 5. Oberto Airaudi: Az életen túl. A halál jelensége, hogyan értsük
74
A TÁMOP 2.1.1. „Lépj egyet előre!” kiemelt projektről meg félelem nélkül. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs,
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_tamop_tamop211_tajekozt 2002, 42. p.
108
ato_erdeklodok Letöltés ideje: 2010. március 5. Villányi Piroska: Szociálgerontológia (Szociális szervezők
75
Megjelent a Felnőttképzés 2010/4-es számában. számára). SZMA, Budapest, 1994, 100. p.
109
76 Dr. Hegedűs Katalin: A Hospice ellátás elmélete. Egészségügyi
http://www.mondta.hu/halal
77 Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006, 72. p.
Hennezel: A halál művészete. Európa Könyvkiadó, Budapest, 110
Dr. Hegedűs Katalin: A Hospice ellátás elmélete. Egészségügyi
1999, 14. p.
78 Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006, 77- 104. p.
Farkas Tímea: Miért van szükség a tanatogógiára? In: 111
Latin eredetű szó, jelentése: jótékonyság, emberszeretet, itt:
Felnőttképzés. 2008. 4. szám. 23. p.
79 gyengék segítése
Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei Magyarországon. 112
Szándékosan nem a személyiség szót használtam, hiszen az az
PrintX Budavár Zrt. Budapest, 2009, 17. p.
80 ember, aki képességeit és tehetségét hasonló újításokba fekteti,
http://szentkoronaradio.com/kulfold/2008_12_12_tolodik-az-
mindenképpen különleges és kimagasló, mely értékekkel már
oregkor-hatara
81 inkább egyéniség, mint személyiség.
Jászberényi József: Az aktív időskor lehetőségei Magyarországon. 113
Haldoklók szerető, szelíd ellátása.
PrintX Budavár Zrt. Budapest, 2009, 18. p.
110
Gerontoedukáció 2011/1.
1. évfolyam 1. szám
114
Dr. Hegedűs Katalin: A Hospice ellátás elmélete. Egészségügyi
Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006, 105- 106. p.
115
Dr. Kismarton Judit - Dr. Petneházi Zsigmond:
Fájdalomcsillapítás mint betegjog
(http://www.kismarton.hu/index.php?option=com_content&task=b
logcategory&id=4&Itemid=6&limit=6&limitstart=24)
116
Úgy gondolom, hogy bár a téma tanatológia, de amint ezt
elkezdik oktatni, ezáltal a hallgatókat felkészíteni, onnantól kezdve
ez már tanatógógia. Ebből a megközelítésből szinte lényegtelen,
hogy melyik kifejezést használom, hiszen a végeredmény ugyanaz.
117
http://www.kharon.hu/?t=szerzoi-utmutato#mc
118
Dr. Puder Sándor: „Kikapcsolás- üzemszünet- halál”.
Stephaneum Nyomda, Budapest, 1939, 30. p.
119
Farkas Tímea: Miért van szükség a tanatogógiára? In:
Felnőttképzés. 2008. 4. szám. 23. p.
120
Ennek értelmében ugyanúgy nem raknék a falra feszületet,
ahogy Buddha szobros oltárt sem állítanék a sarokba.
121
Farkas Tímea: Miért van szükség a tanatogógiára? In:
Felnőttképzés. 2008. 4. szám. 27. p.
122
Farkas Tímea: Miért van szükség a tanatogógiára? In:
Felnőttképzés. 2008. 4. szám. 26. p.
123
Azt a lehetőséget, amit ingyen kapunk, általában kevésbé
értékeljük, de amint pénzt fektettünk valamibe, már több elvárással
és kitartással fordulunk felé, a megtérülés reményében.
124
Bárdos György: Az élet árnyoldalai: fájdalom, öregedés, halál.
Scolar Kiadó, Budapest, 2006, 241. p.
111