Oktatási Hivatal

A 2018/2019. tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
második forduló

FIZIKA

I. kategória

Javítási-értékelési útmutató

A versenyz®k gyelmét felhívjuk arra, hogy áttekinthet®en és olvasha-

tóan dolgozzanak. Amennyiben áttekinthetetlen és olvashatatlan részek
vannak a dolgozatban, azok az értékelés szempontjából gyelmen kívül ma-
radnak.
1. feladat
Az ábrán látható, félkör alakú, vízszintes síkú, vékony, merev drótra egy m tömeg¶
gyöngyszem van felf¶zve, mely a dróton súrlódásmentesen csúszhat. A gyöngyszemhez
két vékony húzó-nyomó rugó van er®sítve, melyek másik végpontja az átmér® A, illetve
B végpontjához van rögzítve. Kezdetben az egyik rugó α = 60◦ -os szöget zár be az
átmér®vel. Ekkor mindkét rugó er®mentes. A rugók olyan rugóból készültek, amely-
nek rugóállandója D, ha nyújtatlan hossza r. A gyöngyöt a félkörön, az egyensúlyi
helyzetb®l nagyon kis szöggel kitérítjük, majd magára hagyjuk.

a) Mennyi id® múlva kerül el®ször a kiindulási helyzetbe?

b) Mekkora lesz ekkor a sebessége, ha a maximális ívkitérése imax volt?

1. Megoldás
Thalész-tétel alapján az ABC háromszög C csúcsánál lév® szöge derékszög, így a
háromszög másik hegyesszöge az
√ α pótszöge, vagyis β = 30◦ , és a hosszabbik befogó
3r.

OKTV 2018/2019 1 2. forduló

Fizika I. kategória

Ha a gyöngy pillanatnyi ívkitérése i, és az ehhez tartozó középponti szög 2ϕ, akkor

a hozzá tartozó kerületi szögek ϕ nagyságúak. Ha a gyöngy C -b®l C 0 -be, jobbra tért
ki, akkor az A-nál rögzített rugó AB átmér®vel bezárt szöge ϕ-vel csökkent, a B -nél
rögzített rugó AB átmér®vel bezárt szöge pedig ϕ-vel n®tt, vagyis ezek a szögek:

α − ϕ = 60◦ − ϕ,

és
β + ϕ = 30◦ + ϕ.
C’
C i

ϕ 2ϕ ϕ
A O B

A bal oldali rugó megnyúlt, a jobb oldali összenyomódott. Legyen az általuk kifejtett
√
er® rendre FA , illetve FB . A bal oldali rugó direkciós ereje
√ D, a jobb oldalié D/ 3, mivel
a jobb oldali rugó nyújtatlan hossza 3-szor nagyobb. A bal oldali rugó megnyúlása:
2r cos(60◦ − ϕ) − r, a húzóer®

FA = Dr [2 cos(60◦ − ϕ) − 1] ,

ennek érint®irányú komponense

FAe = Dr [2 cos(60◦ − ϕ) − 1] sin(60◦ − ϕ).

√
A jobb oldali rugó összenyomódása: r 3 − 2r cos(30◦ + ϕ), a nyomóer®

1 h√ i
FB = √ Dr 3 − 2 cos(30◦ + ϕ) ,
3
ennek érint®irányú komponense

1 h√ i
FBe = √ Dr 3 − 2 cos(30◦ + ϕ) sin(30◦ + ϕ).
3

OKTV 2018/2019 2 2. forduló

Fizika I. kategória

Az er®k érint®irányú összetev®je szolgáltatja az érint®irányú gyorsulást. Mint látható,

mindkét összetev® a kitéréssel ellentétes irányú, tehát a gyorsulás is ilyen irányú lesz.
(A rugóer®k sugárirányú összetev®i és a drót által kifejtett er® ilyen összetev®je a cent-
ripetális gyorsulásért felel®s, a drót által kifejtett kényszerer® függ®leges összetev®je
pedig  függ®leges irányú gyorsulás hiányában  a nehézségi er®t egyenlíti ki.) Az
P
érint®irányú ered® összetev® nagysága Fe = FAe + FBe , vagyis

1 h√
P
Fe ◦ ◦
i
= [2 cos(60 − ϕ) − 1] sin(60 − ϕ) + √ 3 − 2 cos(30 + ϕ) sin(30◦ + ϕ).
◦
Dr 3
Átalakítások után
P
Fe 1
= sin(120◦ − 2ϕ) − √ sin(60◦ + 2ϕ) − sin(60◦ − ϕ) + sin(30◦ + ϕ).
Dr 3
Majd az addíciós tételek alkalmazását követ®en

P √ √   √
Fe 3−1 1− 3 1 1 1+ 3
= cos 2ϕ + cos ϕ + − √ sin 2ϕ + sin ϕ.
Dr 2 2 2 2 3 2
Kis szögkitérések esetén cos x ≈ 1, és sin x ≈ x miatt
P √ ! √ √
Fe 1 3 1+ 3 9+ 3
= − 2ϕ + ϕ= ϕ.
Dr 2 6 2 6

Tehát √ √
X 9+ 3 9+ 3
Fe ≈ Dr ϕ = Dr 2ϕ,
6 12
tehát i = r · 2ϕ miatt az ered® er® érint®irányú komponense (jobbra történ®) kitérés
esetén ellentétes irányú a kitéréssel, és nagysága
√
X 9+ 3
Fe ≈ D i,
12
vagyis arányos a kitéréssel. Balra történ® kitérés esetén pl. ϕ helyett (−ϕ)-t helyette-
sítve szintén erre a megállapításra jutunk. Tehát a mozgás harmonikus rezgés, melynek
direkciós állandója
√
9 + 3
D∗ = D.
12
a) Ezzel a keresett id®
r s r
T π m 3m m
t= = =π √ ≈ 1,66 .
4 2 D∗ (9 + 3)D D

b) A keresett sebesség pedig

r s √ r
D∗ D(9 + 3) D
v = vmax = imax ω = imax = imax ≈ 0,95 · imax .
m 12m m

OKTV 2018/2019 3 2. forduló

Fizika I. kategória

2. Megoldás

a) Mivel csak konzervatív er®k hatnak a csúszó gyöngyszemre, ezért a feladatot meg-
oldhatjuk az energiamegmaradás törvényével is. Legyen ε = 2ϕ, és így a gyöngy
sebessége:
∆ε
v=r .
∆t
A rendszer teljes energiája:
 2 h√
1 ∆ε 1 2h ◦ ε i2 1 1
◦ ε i2
E = mr2 + Dr 2 cos(60 − ) − 1 + · √ Dr 2
3 − 2 cos(30 + ) .
2 ∆t 2 2 2 3 2
Kis szögek esetén a fenti kifejezés a következ® alakot veszi fel:
 2   2
1 ∆ε 1 2 1 ε
E = mr2 + Dr 3 + √ .
2 ∆t 2 3 4
Ez a kifejezés megfelel a rugóenergia jól ismert

1 1
E = mv 2 + Dx2
2 2
p
alakjának, amib®l a rezgés körfrekvenciája kiolvasható (ω = D/m). Ezt az analógiát
felhasználva a feladatban szerepl® rendszer körfrekvenciája:
s √
D(9 + 3)
ω= ,
12m
amib®l a keresett id®:
s r
T π 3m m
t= = =π √ ≈ 1,66 .
4 2ω (9 + 3)D D

b) A maximális sebességet pedig akár az energiatételb®l, akár az els® megoldáshoz

hasonló módon kaphatjuk meg:
s √ r
D(9 + 3) D
vmax = imax ω = imax ≈ 0,95 · imax .
12m m

3. Megoldás

a)

i C’
C
D

A B

OKTV 2018/2019 4 2. forduló

Fizika I. kategória

0 ◦
Az azonos íven nyugvó kerületi szögek egyenl®sége miatt CC A^ = CBA^ = 30 , és
0 ◦ ◦ 0 ◦
C CB^ = CAB^ = 60 − ϕ ≈ 60 . Ezért CDC ^ ≈ 90 . Így a CB rugó összenyo-
0 ◦
módása CD , ami CC ≈ i miatt jó közelítéssel i sin 30 = i/2, az AB rugó megnyúlása
◦
√
pedig hozzávet®legesen i sin 60 = 3i/2.

A fenti közelítést folytatva az FA és FB rugóer®k érint® irányú összetev®je

√
3 3
F Ae = FA sin 60◦ = FA = Di,
2 4
1 1 D
FBe = FB sin 30◦ = FB = √ i.
2 4 3
Tehát az ered® er® érint®irányú összetev®je

 
X 3 1 D 1 1
Fe = FAe + FBe = Di + √ i = Di 3 + √ ,
4 4 3 4 3
tehát √
X 9+ 3
Fe = D i,
12
ami megegyezik az els® megoldás eredményével.
b) Az energiamegmaradás törvénye alapján

√ !2  2
1 2 1 3 1 D 1
mvmax = D imax + √ imax ,
2 2 2 2 3 2

amib®l a keresett sebesség

s  
imax D 1
vmax = 3+ √ ,
2 m 3

az el®z® megoldás eredményével összhangban.

2. feladat
Egy, a Földhöz hasonló méret¶ bolygó felszínén a légkör normál állapotban van. Tér-
fogatszázalékos összetétele: 40% hélium, 60% nitrogén. A felszín felett 3 kilométer
magasságban az összetétel 50-50 százalékosra változik és eddig a magasságig nem vál-
tozik a légkör h®mérséklete.

OKTV 2018/2019 5 2. forduló

Fizika I. kategória

a) Mekkora a bolygó felszínén a légkör s¶r¶sége?

b) Mekkora a bolygó felszínéhez közel a nehézségi gyorsulás értéke?

c) Mekkora a légkör s¶r¶sége 3 kilométer magasan?

Útmutató: Állandó h®mérséklet¶ légoszlop esetén a nyomás magasságfüggését a követ-

kez® összefüggés írja le (barometrikus magasságformula):

%0 gz
p(z) = p0 · e− p0 ,

itt p0 a nyomás, %0 a s¶r¶ség értéke z = 0 magasságban, g a nehézségi gyorsulás értéke

a felszínhez közel, e pedig a természetes alapú logaritmus alapszáma (e ≈ 2,72).

Megoldás
a) Az állapotegyenletet (pV = N kT = nRT ) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a térfo-
gatszázalékos összetétel megegyezik a részecskeszám szerinti, illetve mólszám szerinti
százalékos összetétellel. Így már könnyen meghatározhatjuk a légkört jellemz® átlagos
moláris tömeget:

0,4n · 4 g/mol + 0,6n · 28 g/mol

M̄ = = 18,4 g/mol.
n
Alakítsuk át az állapotegyenletet, majd fejezzük ki a légkör s¶r¶ségét a bolygó felszí-
néhez közel:
p0 M̄
%0 = ,
RT0
ahol a nullás index¶ tényez®k a normál állapotú gáz jellemz®i: p0 = 105 Pa, T0 = 273 K.
Helyettesítsünk be:

105 Pa · 18,4 g/mol g

%0 = = 811 3 .
8,31 J/(K · mol) · 273 K m

b) Számoljuk ki a bolygófelszín közelében lév® gáz komponenseinek s¶r¶ségét is:

105 Pa · 4 g/mol g
%He,0 = 0,4 · = 71 3 ,
8,31 J/(K · mol) · 273 K m

105 Pa · 28 g/mol g
%N2 ,0 = 0,6 · = 740 3 .
8,31 J/(K · mol) · 273 K m

A két s¶r¶ség összege természetesen kiadja a légkör teljes s¶r¶ségét. z = 3 kilomé-

ter magasságban a két gáz összetétele 50-50%-ra változik. Ez azt is jelenti, hogy a
gázkeverék részleges nyomásai egyenl®ek. Az útmutatóban megadott barometrikus
magasságformula segítségével írjuk fel ezt az egyenl®séget:

% gz %N ,0 gz
− He,0 − p2
pHe,0 · e pHe,0 = pN2 ,0 · e N2 ,0
,

ahol pHe,0 = 0,4p0 és pN2 ,0 = 0,6p0 . Ezt az egyenletet rendezve, a nehézségi gyorsulást
kifejezve:
%He,0 gz %N2 ,0 gz
pHe,0 − p
= e pHe,0 N2 ,0
,
pN2 ,0

OKTV 2018/2019 6 2. forduló

Fizika I. kategória

amib®l
p
ln pNHe,0,0 m
2
g=  = 12,8 .
%He,0 %N2 ,0 s2
pHe,0
− pN2 ,0
·z

Megjegyzés: A nehézségi gyorsulás értéke a bolygó felszínén, illetve 3 km magasban

gyakorlatilag megegyezik.

c) Vizsgáljuk a légkört komponensenként. A hélium és a nitrogén nyomása 3 km

magasságban:
%He,0 gz
− p
pHe = pHe,0 · e He,0 = 37400 Pa,
%N ,0 gz
− p2
pN2 = pN2 ,0 · e N2 ,0
= 37400 Pa.
3000 méter magasan a légkör komponenseinek s¶r¶sége:

pHe MHe g pN2 MN2 g

%He = = 65,9 3 , %N2 = = 461 3 .
RT0 m RT0 m

A gázkeverék s¶r¶sége egyenl® a komponensek s¶r¶ségeinek összegével:

g
% = %He + %N2 = 527 .
m3

Megjegyzés: Nagyon csábító lehet a következ® gondolat. Az állapotegyenlet átalakított

alakját
RT
p=%
M
vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a s¶r¶ség magasságfüggésére is felírhatunk egy ha-
sonló függvényt, mint ami az útmutatásban a nyomás magasságfüggését írja le:

%0 gz
%(z) = %0 · e− p0 .

Helyettesítsünk be:
g
%(3000 m) = 594 .
m3

Ez a megoldás hibás, mert a felhasznált függvény csak homogén összetétel¶ gázra

igaz. A feladat viszont éppen arra próbált rávilágítani, hogy az összetétel változik a
magassággal.
A Föld esetében az oxigén és a nitrogén összetétele is változik a magasság függ-
vényében (az oxigén aránya csökken, a nitrogéné pedig növekszik), de mivel ennek a
két gáznak a moláris tömege meglehet®sen közel áll egymáshoz, ezért az összetétel
változása nem túlságosan jelent®s.

3. feladat
Egy doboz az ábrán látható három kivezetéssel rendelkezik, A, B és C. A dobozban
csillagkapcsolásban egy R ellenállás és két, C1 , C2 kapacitású kondenzátor van. Egy
120 V eektív feszültség¶, kétféle frekvenciájú, szinuszos jelet adó feszültséggenerátort
kapcsolva az egyes kimenetekre az alábbi eektív áramer®sségeket mértük:

OKTV 2018/2019 7 2. forduló

Fizika I. kategória

f (Hz) IAB (mA) IAC (mA) IBC (mA)

200 100,4 37,1 28,3
1000 203,6 142,6 141,4

Határozzuk meg az ellenállás és a kapacitások értékét! Melyik kivezetéshez melyik

áramköri elem csatlakozik?

Útmutatás: Egy kondenzátor szinuszosan váltakozó árammal szembeni ellenállása

(impedanciája) 1/(ωC), ahol ω a váltakozó áram körfrekvenciája. Egy ellenállással
sorba kapcsolt kondenzátor váltakozó árammal szembeni ered® ellenállását Pithagorasz-
tétellel adhatjuk meg.

Megoldás
Írjuk fel az 12, 13 és a 23 pontok közötti impedanciát. Az 12 kivezetések között
sorba kötött kondenzátorokat, míg az 13 és a 23 között sorba kötött ellenállást és
kondenzátort találunk:

1 1
Z12 = + , (1)
ωC1 ωC2
s
1
Z13 = R2 + 2 2 , (2)
ω C1
s
1
Z23 = R2 + 2 2 , (3)
ω C2

ahol ω = 2πf , a generátor által kiadott jel körfrekvenciája. Mivel a BC pontok

között mért áramer®sség a frekvenciával arányosan változik meg, ezért (1) alapján azt
állapíthatjuk meg, hogy a B és C pontok között a két kondenzátort találjuk. Másrészt
a mért adatokból látszik, hogy mindkét frekvencián az áramer®sség nagyobb az AB
pontok között, mint az AC pontok között. Vagyis (2) vagy (3) alapján azt mondhatjuk,
hogy ahol nagyobb az eektív áramer®ség, ott kisebb az impedancia, azaz nagyobb
kapacitású kondenzátor helyezkedik el. Tehát a nagyobb kapacitású kondenzátor a B
ponthoz kapcsolódik, az ellenállás pedig az A-hoz.
Legyen a nagyobb kapacitás a C2 ! Ebben az esetben Z12 = ZBC , Z13 = ZAC és
Z23 = ZAB . Határozzuk meg az impedanciákat a mérési adatokból az Ueff /Ieff kifejezés
alapján. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza.

OKTV 2018/2019 8 2. forduló

Fizika I. kategória

f (Hz) ZAB (Ω) ZAC (Ω) ZBC (Ω)

200 1195 3235 4240
1000 589 842 849

A fenti három egyenletb®l fejezzük ki a C1 és C2 kapacitásokat. Az (1) egyenlet fel-

használásával (3) átírható:

 2
2 2 1
ZAB = R + ZBC − .
ωC1

A (2) egyenletb®l:
 2
2 2 1
ZAC =R + .
ωC1
Ezt a kett®t kivonva egymásból, C1 -re egy els®fokú egyenletet kapunk, amib®l azt
kifejezve:
1 2ZBC
C1 = 2 2 2
,
ω ZBC + ZAC − ZAB
illetve C2 -t is megadhatjuk:

1 2ZBC
C2 = 2 2 2
.
ω ZBC − ZAC + ZAB

Mindkét frekvenciára kiszámolva, és egészre kerekítve:

f (Hz) C1 (nF) C2 (nF)

200 250 755
1000 250 753

Tehát a mérés eredménye két jegy pontosan: C1 = 250 nF, C2 = 750 nF, és a 750 nF-os
kondenzátor van a B kivezetéshez kötve.
Az ellenállás értékét (2) vagy (3) egyenletekb®l adhatjuk meg a kiszámolt C1 vagy
C2 értékekkel: R = 550 Ω.
Megjegyzés: A megadott táblázat adatai mérési eredmények, melyek mérési hibát is
tartalmaznak. A kérdéses értékek meghatározásához nem szükséges az összes megadott
adat felhasználása. Ennek megfelel®en közel 3%-os eltérés is lehetséges, ha a kért
értékeket más adatok felhasználásával számítjuk.

OKTV 2018/2019 9 2. forduló

Fizika I. kategória

Értékelési útmutató

1. feladat
a) A húzóer® felírása: 3 pont
A húzóer® érint®irányú összetev®jének felírása: 2 pont
A nyomóer® felírása: 3 pont
A nyomóer® érint®irányú összetev®jének felírása: 2 pont
Az ered® érint®irányú összetev®jének és az ívkitérés
kapcsolatának helyes meghatározása: 3 pont
A keresett id® megadása: 2 pont
b) A keresett sebesség meghatározása: 5 pont
Összesen: 20 pont
2. feladat
a) Az átlagos moláris tömeg meghatározása: 3 pont
A légkör s¶r¶sége a bolygó felszínén: 3 pont
b) Annak felismerése, hogy a barometrikus formula
a gázelegy komponenseire vonatkozik: 3 pont
A komponensek s¶r¶ségei a felszínhez közel: 4 pont
A nehézségi gyorsulás meghatározása: 4 pont
c) A gázkeverék s¶r¶sége 3 km magasan: 3 pont
Összesen: 20 pont
3. feladat
Ered® impedanciák felírása R, C1 , C2 és ω segítségével: 6 pont
Ered® impedanciák kiszámítása Ueff /Ieff alapján: 6 pont
Kivezetések és áramköri elemek csatlakozása: 3 pont
Ennek indoklása: 2 pont
R , C1 , C2 számszer¶ eredménye: 3 pont
Összesen: 20 pont

A megoldásban vázoltaktól eltér® számításokra, amelyek elvileg helyesek és

helyes végeredményre vezetnek, az alkérdésekre adható teljes pontszám jár.

OKTV 2018/2019 10 2. forduló