A 2022/2023.

tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
második forduló
FIZIKA I. KATEGÓRIA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A versenyzők figyelmét felhívjuk arra, hogy áttekinthetően és olvasható-

an dolgozzanak. Amennyiben áttekinthetetlen és olvashatatlan részek van-
nak a dolgozatban, azok az értékelés szempontjából figyelmen kívül marad-
nak. Amennyiben valamelyik feladatban szükség van a nehézségi gyorsulás
értékére, úgy számoljon g = 9,81 m/s2 -tel!

1. feladat
Egy súlyzómodell két m tömegű, pontszerűnek tekinthető testből áll, melyeket L
hosszúságú, elhanyagolható tömegű, vékony, merev pálca kapcsol egymáshoz. A modell
vízszintes, súrlódásmentes felületen, a pálcára merőleges v sebességgel forgásmentesen
csúszik. A pálca egyik végén lévő test pillanatszerűen, tökéletesen rugalmatlanul ütkö-
zik egy szintén m tömegű, pontszerűnek tekinthető, nyugvó testtel.

a) Mennyi idő múlva lesz leghamarabb párhuzamos az összekötő pálca az ütközés

előtti helyzetével?
b) Adjuk meg, hogy ennyi idő alatt mekkora a pálca középpontja elmozdulásának
nagysága!

Megoldás
a) I. megoldás. Az ábra felülnézetből mutatja az ütközést. Az ütközés igen rövid
időtartamát jelöljük ∆t-vel. Jelöljük a súlyzó egyik végére ható erőt F -fel, a súlyzó
ütközés közbeni, O pont körüli forgásának szöggyorsulását β–val. Az álló testre ható
erő szintén F .

Az Országos Középiskolai Tanulmányi versenyek megvalósulását az NTP-TMV-M-22-A0002 projekt támogatja

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

Legyen az O pont ütközés utáni sebessége u, a pálca O pont körüli forgásának

szögsebessége ω. A kezdetben álló test ütközés utáni sebessége (ami megegyezik a pálca
ütköző végének a sebességével) legyen c.
A tömegközéppont-tétel erőlökéses alakját a súlyzóra alkalmazva
F ∆t = 2m(v − u), (1)
a súlyzó tömegközéppontjára vonatkozó forgásegyenlet
F r∆t = Θβ∆t = Θω, (2)
ahol r = L/2. A kezdetben álló testre az erőlökés
F ∆t = mc. (3)
Megjegyzés:
Az (1)-(3) egyenletekben figyelmen kívül hagytuk, hogy az ütközés során F , és általa
a forgatónyomaték is változik. Ha precízen akarunk eljárni, akkor a ∆t időtartamot még
kisebb olyan ∆τ részekre bontjuk melyek alatt már jó közelítéssel teljesül az állandóság.
Mindhárom tétel esetén a ∆τ időtartamra vonatkozó egyenleteket összegezzük a teljes ∆t
P
időtartamra. Az így kapott három egyenlet bal oldalán F ∆t helyett F ∆τ jelenik meg,
a jobb oldalakon pedig a sebességek, illetve a szögsebesség elemi megváltozásainak az összege,
ami a teljes folyamatra vonatkozó változással egyenlő, ahogy az az (1)-(3) egyenletekben is
szerepel.

A súlyzó bal végének sebessége az O ponthoz képest u-val ellentétes irányú, rω

nagyságú. Ennek a pontnak a talajhoz képesti c sebessége a következőképp adódik:
u − rω = c. (4)
Felhasználva, hogy Θ = 2mr2 , a (2) egyenlet tovább alakítva:
F ∆t = 2mrω. (2’)
A (2’) és (3) egyenletekből
c = 2rω (5)
adódik. Az (1) és (3) egyenletekből
c = 2(v − u). (6)
Van három ismeretlen: c, u és rω, valamint három (független) egyenlet: (4), (5) és (6).
A megoldás:
1 3 1
c = v, u = v, rω = v.
2 4 4
OKTV 2022/2023 2 2. forduló
Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

Vízszintes komponensű külső erők hiányában az „új súlyzó” tömegközéppontja egye-

nes vonalban, egyenletesen halad, a test pedig ezen pont körül egyenletesen forog. Az új
test P tömegközéppontja az összekötő pálca 2m felőli harmadolópontja. Sebessége (le-
gyen w) az egyes, pontszerűnek tekinthető darabjai sebességének tömeggel súlyozott
számtani közepe. A 2m tömegű rész sebessége c = v/2, az m tömegűé
3 1
u + rω = v + v = v,
4 4
vagyis
2mc + mv 2
w= = v. (7)
3m 3

Megjegyzés:
Ezekből meghatározható a testek P tömegközépponthoz képesti sebessége, és a tömeg-
középpont körüli forgás szögsebessége, mely megegyezik a korábban kapott szögsebességgel.
Az eredményeket az ábrákon tüntettük fel. A 2m rész sebessége 2/3v − 1/2v = 1/6v-vel
kisebb a P pont sebességénél, vagyis ahhoz képest hátrafelé mutat. A P -től való távolsága
a pálca 2r hosszának a harmada, tehát a szögsebesség
1
6v 1v
ω= 2 = .
3r
4r

A pálca másik vége kétszer messzebb van P -től, a P -hez képesti sebessége kétszer nagyobb,
és előre mutat.
Legközelebb akkor lesz párhuzamos a pálca az ütközés előtti helyzettel, ha megtesz
egy fél fordulatot, azaz π-vel fordul el, tehát
π 4πr 2πL
t= = =
ω v v
OKTV 2022/2023 3 2. forduló
Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

idő múlva.
II. megoldás. Mivel a testekre csak belső erők hatnak, a rendszer tömegközéppont-
ja végig egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a tömegközéppont-tétel értelmében.
Vizsgáljuk a jelenséget a rendszer tömegközéppontjával együtt mozgó vonatkoztatási
rendszerben. A három test tömegközéppontja a rúd végén mozgó testekkel párhuza-
mosan, az ütköző testtől L/3 távolságban, a talajhoz képest
2mv 2
vTKP = = v
3m 3
sebességgel mozog. A testek a tömegközépponti rendszerben v1 = v2 = v/3, illetve
v3 = −2/3v sebességgel mozognak.

Az ütközés során a rendszer tömegközéppontra vonatkozó perdülete állandó marad,

hiszen a fellépő belső erők tömegközéppontra vonatkozó forgatónyomatékai kiegyenlítik
egymást. A rendszer ütközés előtti perdülete a testek pályaperdületéből adódik:
v 2L v L 2v L 1
N = N1 + N2 + N3 = −m · + m · − m · = − mLv. (1)
3 3 3 3 3 3 9
(Itt az előjelek az ábra szerinti elrendezésre vonatkoznak, az ellentett előjelezés is he-
lyes.) Az ütközés után a perdület
"    2 #
2
2 1 2
N = Θω = m L + 2m L ω = mL2 ω, (2)
3 3 3

ahol ω a test tömegközéppont körüli forgásának szögsebessége. (1) és (2) egyenlőségéből

adódik, hogy
v
ω= .
2L
A pálca egyenletesen kezd forogni, egy fél periódusidő elteltével vesz fel az eredetivel
párhuzamos helyzetet, vagyis a keresett idő:
T π 2πL
t= = = .
2 ω v
III. megoldás. Az elhanyagolható tömegű pálca csak hosszirányában képes erőt
kifejteni, ezért úgy történik az ütközés, mintha csak tömegpontok ütköznének. Tehát
a két azonos tömegű test v/2 sebességgel mozog tovább, míg a pálca végén lévő test

OKTV 2022/2023 4 2. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

a pillanatszerű ütközést követően megtartja v sebességét. Így a 2m és m tömegű

tömegpontokból álló rendszer tömegközéppontja (TKP)
v
2m · 2
+ mv 2
vTKP = = v
3m 3
transzlációs sebességgel mozog.
Használjuk a tömegközépponti vonatkoztatási rendszert, amelyben a 2m tömegű
test v/2 − 2v/3 = −v/6 sebességgel mozog, illetve az m tömegű test v − 2v/3 = v/3
sebességgel, így a tömegközéppont körül az ω szögsebességet kétféleképpen is kiszámít-
hatjuk:
v v
6 3 v
ω = L = 2L = .
3 3
2L
Fél fordulat megtételéhez szükséges idő:
π 2πL
t= = .
ω v

b) A haladó mozgás a P tömegközéppont sebességével történt, a két helyzet közötti

távolság
2 2 2πL 4π
d= v·t= v· = L
3 3 v 3

Mivel OP = L/2 − L/3 = L/6, az O középpont elmozdulásának nagysága:

s  2 p
L (4π)2 + 1
x = d2 + 2 · = L ≈ 4,2L.
6 3

OKTV 2022/2023 5 2. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

Megjegyzés: A feladatot úgy is lehet értelmezni, hogy a tökéletesen rugalmatlan ütközést

követően a testek nem tapadnak össze, csak a sebességük lesz azonos. A pálca szögsebessége
az ütközés után most is ω = v/(2L), így a fél fordulat megtételéhez szükséges idő ugyanúgy
t = 2πL/v. Viszont a pálca középpontjának sebessége az ütközés után 3v/4, vagyis a pálca
középpontjának elmozdulása 3πL/2.

2. feladat
Egy 150 cm magas, 2 cm2 keresztmetszetű, függőlegesen álló, henger alakú tartály
alja zárt, teteje nyitott. A henger belsejében egy igen vékony, könnyű, jól záródó,
könnyen mozgó dugattyú található. A jó hővezető falú tartályba zárt levegőnek is, és
a környezetének is 75 Hgcm a nyomása (azaz 75 cm magas higanyoszlop hidrosztatikai
nyomásával egyenlő). A dugattyúra nagyon óvatosan, egyenletesen, másodpercenként
0,2 cm3 higanyt rétegzünk. Három esetet vizsgálunk, melyek abban különböznek, hogy
kezdetben a dugattyú a tartály aljától h = 50 cm-re, 75 cm-re, illetve 100 cm-re
helyezkedik el.

a) Mennyi idő múlva éri el a higany a henger tetejét a három vizsgált esetben?
b) Adjuk meg mindhárom esetben azt a függvényt, ami leírja, hogyan változik
a higanyszint magassága a tartály aljától mérve az idő függvényében!
c) Határozzuk meg mindhárom esetben a higanyszint emelkedésének vagy süllyedé-
sének sebességét a higany rétegzésének megkezdését követő pillanatban!
Útmutatás: Megoldásunkban alkalmazhatjuk a következő közelítést:
1
≈ 1 − ∆,
1+∆
ahol 0 < |∆|  1, vagyis ∆ nagyon kicsi.

Megoldás
a) Jelöljük a bezárt légoszlop kezdeti magasságát h-val. Legyen a bezárt levegő-
oszlop magassága x akkor, amikor a tartály teljesen megtelik higannyal. Adjuk meg

OKTV 2022/2023 6 2. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

a magasságot cm-ben, a nyomást pedig Hgcm-ben. Így a bezárt levegőre igen egyszerű
alakban írhatjuk fel a Boyle–Mariotte-törvényt:

75 · h = (75 + 150 − x) · x,

ami x-re nézve egy másodfokú egyenlet, h pedig egy paraméter (h = 50 cm; 75 cm;
100 cm). Az egyenlet fizikailag értelmes megoldása:
√
225 − 2252 − 300h
x= .
2
Behelyettesítve h három lehetséges értékét, a következő eredményt kapjuk:

1) ha h = 50 cm, akkor x1 = 18,13 cm. A higanyoszlop magassága ebben az esetben

(150−18,13) cm = 131,87 cm, térfogata pedig 263,74 cm3 , tehát a higany a tartály
tetejét 1318,7 s ≈ 1319 s ≈ 22,0 perc alatt éri el;

2) ha h = 75 cm, akkor x2 = 28,65 cm. A higanyoszlop magassága ebben az esetben

(150−28,65) cm = 121,35 cm, térfogata pedig 242,7 cm3 , tehát a higany a tartály
tetejét 1213,5 s ≈ 1214 s ≈ 20,2 perc alatt éri el;

3) ha h = 100 cm, akkor x3 = 40,69 cm. A higanyoszlop magassága ebben az esetben

(150−40,69) cm = 109,31 cm, térfogata pedig 218,62 cm3 , tehát a higany a tartály
tetejét 1093,1 s ≈ 1093 s ≈ 18,2 perc alatt éri el.

b) Jelöljük a tartály aljától mért higanyszint magasságát y-nal (cm-ben mérve).

Mivel másodpercenként 0,2 cm3 higany kerül a tartályba, így t másodperc múlva a hi-
ganyoszlop magassága cm-ben mérve t/10 lesz. Ezek felhasználásával így írhatjuk fel
a Boyle–Mariotte-törvényt (a nyomást ismét Hgcm-ben megadva):
   
t t
75 · h = 75 + · y− ,
10 10

amiből a kérdéses magasság-idő függvényt például ebben az alakban fejezhetjük ki:

75h t
y(t) = t + .
75 + 10 10

c) A fenti függvény két tagból áll. Az összeg második tagja azt fejezi ki, hogy ha nem
mozdulna el a dugattyú, akkor a higanyszint magassága másodpercenként 1/10 centi-
méterrel növekedne. Az összeg első tagja felelős a bezárt levegő összenyomódásáért.
Láthatjuk azt is, hogy t = 0-kor visszakapjuk az y = h kezdeti feltételt. A hi-
ganyszint tetejének kezdősebességét (pontosabban kezdő átlagsebességét) cm/s-ban így
írhatjuk fel a t = ∆t időpillanatban, ahol ∆t egy nagyon rövid időintervallum:
 
75h ∆t
∆y 75+ ∆t
+ 10
−h
10
v0 = = .
∆t ∆t
OKTV 2022/2023 7 2. forduló
Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

A zárójelben lévő összeg első tagjából emeljük ki a h-t, majd a számlálót is, és a nevezőt
is osszuk el 75-tel, végül alkalmazzuk az útmutatásban szereplő közelítést:

 
75h 1 ∆t
=h· ≈h· 1− .
75 + ∆t
10
∆t
1 + 750 750

Helyettesítsünk vissza a kezdősebesség kifejezésébe:

 
75h ∆t
75+ ∆t
+ 10
−h 
h· 1− ∆t


+ ∆t

−h 1 h
750 10
v0 = 10
≈ = − .
∆t ∆t 10 750

A kezdeti légoszlop három különböző értékével, a kérdéses kezdősebességek:

 cm
 0,033 ,
ha h = 50 cm,
s
v0 = 0, ha h = 75 cm,
cm
−0,033 s , ha h = 100 cm.


Megjegyzések:

Az eredményből látható, hogy ha kevés a levegő, akkor a légoszlop nyomásnövekedéséből

adódó magasságcsökkenése kisebb, mint a higanyoszlop növekedése, ezért a higanyszint felfelé
mozdul el. Ha sok levegőnk van, akkor a levegő összenyomódása nagyobb hosszcsökkenéssel
jár, ezért a higanyszint lefelé mozdul el. Ha a bezárt légoszlop éppen 75 cm magas, a kez-
deti összenyomódás pont akkora, amekkora a higanyoszlop növekedése, ezért a higanyszint
emelkedési sebessége 0.

Eredményünket természetesen deriválással is megkaphatjuk. De az is jó megoldás, ha y

kifejezésébe egyre kisebb időértékeket helyettesítünk, és úgy számítjuk ki a kezdősebességet,
vagyis numerikus approximációt végzünk. Ilyenkor például h = 75 cm esetén már t = 0,001 s
esetén a kalkulátorunk y = 75,0000000-ot ír ki, vagyis gyakorlatilag megkapjuk a nulla sebes-
séget. Ugyanekkora időintervallumra h = 100 cm esetében 5 értékes jegyre helyes eredményt
kapunk (v0 = −0,033333 cm/s).

3. feladat

Egy kis méretű, r sugarú, m tömegű, R ellenállású alumíniumkarikát az ábrán

látható módon két fonállal felfüggesztünk a mennyezetre úgy, hogy a karika közepe
a mennyezettől h  r távolságra van. Kezdetben az inhomogén mágneses térben függő
karikán átmenő mágneses fluxus Φ0 , a karika minden pontjában a mágneses indukció
sugárirányú komponense Br . Egyszer csak a mágneses indukció nagyon rövid idő alatt,
időben egyenletesen nullára csökken. (A Föld mágneses mezőjétől eltekinthetünk.)

OKTV 2022/2023 8 2. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

a) Határozzuk meg a karika legnagyobb sebességét!

b) Melyik irányba lendül ki a karika?
c) A karikát tartó fonalak által meghatározott sík hegyes szöggel fordul el. Legfel-
jebb mekkora lehet ez a szög?

Megoldás
a) A változó mágneses tér által a karikában indukált feszültség nagysága U = |∆Φ|∆t
.
U Φ0
Ennek hatására a karikában induló áram erőssége I = R = R∆t = állandó. A mágneses
térbe helyezett karikára ható eredő erő a karika síkjára merőleges lesz, mely az alábbi
módon határozható meg
X
F (t) = Br (t)I∆` = Br (t)I · 2rπ.

Az elemi erőlökések összege okozza a karika lendületváltozását (lendülettétel):

X
F (t)∆t = mv.

Mivel a mágneses tér időben egyenletesen csökken, így

Fmax
∆t = mv.
2
Ezzel, valamint a korábbi egyenletekkel a legnagyobb sebesség:
Φ0
Fmax · ∆t Br · I · 2rπ ∆t Br · R∆t
· 2rπ ∆t Br Φ0 rπ
v= = = = .
2m 2m 2m mR

b) Lenz törvénye szerint az időben változó mágneses tér olyan irányú áramot indu-
kál, melynek mágneses tere csökkenti az őt keltő hatást. Így a körvezetőben az áram
az óramutató járásának irányában folyik (+x irányból tekintve). Ilyen áram hatására
– a jobbkéz-szabály szerint – jobbra lendül ki a karika.

OKTV 2022/2023 9 2. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

c) Az energiamegmaradás törvényét használva:

1 v2
mgh(1 − cos α) = mv 2 → cos α = 1 − ,
2 2gh
innen a legnagyobb szög:

v2 Br2 Φ20 r2 π 2
   
α = arccos 1 − = arccos 1 − .
2gh 2ghm2 R2

OKTV 2022/2023 10 2. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

Értékelési útmutató
1. feladat
a) I. megoldás esetén
A tömegközéppont-tétel felírása: 2 pont
A forgásegyenlet felírása: 2 pont
A mozgásegyenlet felírása: 1 pont
A haladó és forgómozgás (4) egyenlet szerinti kapcsolata: 1 pont
Az egyenletrendszer megoldása: 3×2 pont
Az „új súlyzó” ütközés utáni mozgásának meghatározása: 1+1 pont
A keresett idő meghatározása: 2 pont
a) II. megoldás esetén
A tömegközéppont sebességének meghatározása: 2 pont
A tömegközépponti rendszerbe való áttérés gondolata: 2 pont
A testek sebességének meghatározása
tömegközépponti rendszerben: 3 pont
A perdületmegmaradás felírása: 5 pont
A szögsebesség meghatározása: 2 pont
A keresett idő meghatározása: 2 pont
Megjegyzés: álló rendszerben felírt lendületmegmaradás 5 pontot ér.
a) III. megoldás esetén
Az ütközés utáni sebességek meghatározása: 4 pont
A tömegközéppont sebességének meghatározása: 5 pont
A szögsebesség kiszámítása: 5 pont
A keresett idő meghatározása: 2 pont
b) A párhuzamos helyzetek távolságának kiszámítása: 2 pont
A középpont két helyzete közötti távolság kiszámítása: 2 pont
Összesen: 20 pont

2. feladat
a) A Boyle–Mariotte-törvény felírása: 3 pont
A gáztörvény alkalmazása a teli hengerre: 4 pont
A három esetben a higanyoszlop, és ebből
az idő hosszának meghatározása: 3 pont
b) A higanyszint magasság-idő függvényének felírása: 4 pont
c) A higanyszint kezdeti sebességének meghatározása: 6 pont
Összesen: 20 pont

OKTV 2022/2023 11 2. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

3. feladat
a) Az alábbi törvények szükségességének felismerése
és helyes használata: Faraday-féle indukciós törvény,
Ohm törvénye, mágneses Lorentz-erő, lendülettétel: 4×2 pont
A legnagyobb sebesség kifejezése: 4 pont
b) A helyes irány megadása indoklással: 3 pont
c) Az energiamegmaradás törvényének helyes felírása: 2 pont
A kilendülés szögének megadása: 3 pont
Összesen: 20 pont

A megoldásban vázoltaktól eltérő számításokra, amelyek elvileg helyesek

és helyes végeredményre vezetnek, az alkérdésekre adható teljes pontszám
jár. A fizikailag helytelen gondolatokat tartalmazó egyenletek hibátlan ma-
tematikai megoldásáért nem adható pont.

OKTV 2022/2023 12 2. forduló