Professional Documents
Culture Documents
Bgy21 6
Bgy21 6
VI. DERIVÁLT
VI.1. A derivált fogalma
1. A húrok meredeksége és a különbségi hányados, az érintő meredeksége és a derivált.
Legyen az f függvény értelmezve az a helyen és annak közelében, valamint a grafikonjának legyen érintője az
(a, f (a)) pontban. Ha x → a, akkor (x, f (x)) → (a, f (a)) a grafikon mentén. A két pontot összekötő húr
f (x) − f (a)
meredeksége tg ϕ = . Ha x → a, akkor a húr belesimul az (a, f (a))-beli érintőbe, ezért a húr
x−a
meredeksége tart az (a, f (a))-beli érintő meredekségéhez.
y
6
(x, f (x))
f (x) r
6 érintő
(a, f (a))
rϕ f (x) − f (a)
f (a) -?
x−a
-
a x x
Tehát a grafikon adott pontbeli érintőjének meredekségét megkaphatjuk algebrai és függvénytani úton, mégpedig
f (x) − f (a)
az ún. különbségi hányados függvény határértékeként, amikor x → a. Ezt a határértéket deriváltnak
x−a
hı́vjuk.
2. Definı́ció. Ha az f függvény értelmezve van egy nyı́lt intervallumon, mely tartalmazza az a valós számot, akkor
f (x) − f (a)
f deriváltja az a pontban f 0 (a) = lim , amennyiben ez a határérték létezik és valós szám.
x→a x−a
Ekkor a függvényt differenciálhatónak (vagy deriválhatónak) mondjuk az a pontban.
Tehát az f függvény a pontbeli deriváltja a grafikon (a, f (a)) pontbeli érintőjének meredeksége.
Definı́ció. Azt a függvényt, amelyik minden ponthoz, ahol a függvény differenciálható, hozzárendeli az ottani
deriváltját, a függvény deriváltfüggvényének mondjuk.
Egy függvényt folytonosan differenciálhatónak hı́vunk, ha differenciálható és a deriváltfüggvénye folytonos.
df
Az f 0 deriváltfüggvényt és annak x-beli értékét is jelölik dx -szel f 0 , ill. f 0 (x) helyett. Leibniz használta először
df
(1684-ben) a dx klasszikus jelölést. A derivált klasszikus elnevezése differenciálhányados.
A deriváltfüggvény az eredeti függvény növekedését, ill. csökkenését mutatja (ld. VII. Függvényvizsgálat).
3. Fakultatı́v anyag.
Példa. Számolja ki az alábbi két függvény deriváltfüggvényét a definı́ció alapján!
(a) A c konstansfüggvény deriváltfüggvénye c0 = 0.
(b) Az x2 négyzetfüggvény deriváltfüggvénye (x2 )0 = 2x.
Megoldás.
f (x) − f (a) c−c
(a) Legyen f (x) = c, x ∈ R, akkor bármely a esetén = = 0 → 0, ha x → a, ezért f 0 (a) = 0.
x−a x−a
Tehát f 0 = 0 konstansfüggvény.
g(x) − g(a) x2 − a 2 (x − a)(x + a)
(b) Legyen g(x) = x2 , x ∈ R, akkor bármely a esetén = = = x + a → 2a,
x−a x−a x−a
ha x → a, ezért g 0 (a) = 2a. Tehát g(x) = x2 deriváltfüggvénye g 0 (x) = 2x. ♣
4. A fontosabb elemi függvények deriváltfüggvénye (n tetszőleges, a > 0 és a 6= 1):
(xn )0 = nxn−1
1 1
(sin x)0 = cos x (cos x)0 = − sin x (tg x)0 = (ctg x)0 = −
cos2 x sin2 x
1 1 1
(ax )0 = ln a · ax (ex )0 = ex (ln x)0 = (loga x)0 = ·
x ln a x
Biológia alapszak, Matematika 1
A második deriváltfüggvény az eredeti függvény alakját (konvex, ill. konkáv) mutatja (ld. VII. Függvényvizsgá-
lat).
Az f függvény kétszer differenciálható, ha differenciálható és f 0 is differenciálható. Az f függvény kétszer
folytonosan differenciálható, ha kétszer differenciálható és f 00 folytonos.
1 2
ln x 0 x ·x −ln x·2x 1−2 ln x
(g) x2 = (x2 )2 =
x3 .
√ √ √ 1
4 0 (x4 )0 ( x+1)−x4 ( x+1)0 4x3 ( x+1)−x4 · 21 x− 2
(h) √ x = √ = √ .
x+1 ( x+1)2 ( x+1)2
tg x
0 (tg x)0 (x4 +1)−tg x·(x4 +1)0
1
cos2 x
·(x4 +1)−tg x·4x3
(i) x4 +1 = (x4 +1)2 = (x4 +1)2 . ♣
4. Feladat. Deriválja a megadott függvényeket!
√
(a) ln(2x + 1), (b) tg 4x, (c) 1 + 3x, (d) cos ln x, (e) ln cos x,
2 −x2 x 2 2 2
(f) exp(−x ) = e , (g) −(e ) , (h) sin(x ), (i) sin x.
Megoldás.
0 1 2
(a) ln(2x + 1) = 2x+1 ·2= 2x+1 .
(b) (tg 4x)0 = cos12 4x · 4.
√ 1 1
(c) ( 1 + 3x)0 = ((1 + 3x) 2 )0 = 21 (1 + 3x)− 2 · 3.
(d) (cos ln x)0 = − sin ln x · x1 .
(e) (ln cos x)0 = cos1 x · (− sin x) = − tg x.
2 2
(f) (e−x )0 = e−x · (−2x).
(g) −(ex )2 = −e2x és (−e2x )0 = −e2x · 2).
(h) (sin(x2 ))0 = cos(x2 ) · 2x).
(i) (sin2 x)0 = ((sin x)2 )0 = 2 sin x · cos x). ♣
5. Fakultatı́v anyag.
Feladat. Deriválja az alábbi növekedési függvényeket!
2x
(a) (egy Michaelis–Menten-függvény),
x+3
2
(b) (egy logisztikus függvény),
1 + 3e−4x
−4x
(c) 2e−3e (egy Gompertz-függvény),
−4x
(d) 2(1 − 3e ) (egy Bertalanffy-függvény),
3
(e) 2 1− (egy Morgan–Mercer–Flodin-függvény).
1 + (4x)5
Megoldás.
2x 0
= 2(x+3)−2x·1 6
(a) x+3 (x+3)2 = (x+3) 2.
0 −4x −2 24e−4x
2
0 + 3e−4x · (−4) = (1+3e
(b) 1+3e−4x = 2(−1)(1 + 3e ) −4x )2 .